IX.

AZ ÜGYÉSZSÉG

1. Az ügyészi funkció és az ügyészi szervezet nemzetközi modelljei

Az ügyészi funkció tartalmát vizsgálva Európában két modellt különíthetünk el:

 alárendelt ügyészi modellben az ügyészségi szervezet a végrehajtó hatalom részeként az
igazságügyi kormányzatnak alárendelt, az ügyészi szervezet a végrehajtó hatalom részeként a
bűncselekmények üldözésével a kormány büntetőpolitikáját valósítja meg. Ez a modell
érvényesül az európai országok többségében, pl. Ausztriában, Dániában, Franciaországban stb.
 önálló ügyészi modell: az államszervezet önálló egységeként, a végrehajtó hatalomtól független
működést jelent. Az önálló ügyészségi modellben - amelyet Magyarország is alkalmaz - az
ügyészség és a Kormány között nincs hierarchikus viszony.
Az ügyészség Magyarországon is különleges szerepet tölt be a hatalommegosztás rendszerében; egyik
hatalmi ághoz sem tartozik, noha mindhárommal kapcsolatban áll.

2. Az ügyészség kialakulásának fő stádiumai Magyarországon

Magyarországon a 15. századig magánvádlóként a sértett járt el büntetőügyekben, a 16. századtól

hűtlenségi és felségsértési ügyekben a koronaügyészek képviselték a vádat. A 18. századtól a megyei és
városi tiszti ügyészek működtek közre a vádemelésben. Egységes államügyészi szervezet az 1871. évi
XXXIII. törvény alapján épült ki. Ezt az ügyészi szervezetet az 1949. évi alkotmány alapján alakították át
szovjet mintára. Ténylegesen az alkotmány végrehajtására 1953-ban került sor: olyan ügyészi szervezet
alakult ki ezt követően Magyarországon, amely a büntetőeljárási feladatok ellátása mellett általános
törvényességi felügyeletet gyakorolt az állami, társadalmi, gazdasági szervek és az állampolgárok felett,
és szigorúan centralizált felépítésű volt. 1972-től már nem gyakorolhatott törvényességi felügyeletet a
gazdálkodó tevékenységet végző szervek felett, 1989-től a helyi önkormányzatok sem tartoznak a
törvényességi felügyelete alá. 1997-ben szűkült az általános törvényességi felügyelet terjedelme, és ezt
az általános törvényességi felügyeleti jogkört innentől már csak egyszerűen ügyészi törvényességi
felügyeleti jogkörnek nevezik.

3. Az ügyészség szervezete

Az Országgyűlés sarkalatos törvényben határozza meg az ügyészség szervezetrendszerét.

Magyarországon az ügyészség önálló szervezetrendszer, amely nincs a kormány alá rendelve. Az ügyészi
szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyészt az ügyészek
közül a köztársasági elnök javaslatára az. Országgyűlés választja kilenc évre az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával. A legfőbb ügyész nem visel politikai felelősséget az Országgyűléssel
szemben, ami azt jelenti, hogy még politikai vagy szakmai bizalomvesztése esetén sincs törvényes mód a
legfőbb ügyész megbízatásának visszavonására. A legfőbb ügyész évente köteles beszámolni
tevékenységéről az Országgyűlésnek. A legfőbb ügyész beszámolójában az ügyészség tevékenységéről, a
jogszabályok alkalmazásáról és az állam büntetőhatalmának érvényesítéséről ad számot. Az ügyészség
hierarchikus alapon felépülő, szigorú alá-fölérendeltségi elv alapján működő szervezet, amelynek élén a
legfőbb ügyész áll. Az ügyészi szervezet négyszintű. Ennek megfelelően a következő ügyészi szervek
működnek:
 a Legfőbb Ügyészség, melyet a legfőbb ügyész vezet,
 a fellebbviteli főügyészségek, melyeket fellebbviteli főügyészek vezetnek,
 a főügyészségek, melyek élén megyei/fővárosi főügyész áll,
 a járási és járási szintű ügyészségek, élükön a vezető ügyészekkel.
 4. Az ügyészség funkciói, feladat- és hatáskörei

Magyarország Alaptörvénye szerint a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás

közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség
üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben,
valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.
A legfőbb ügyész és az ügyészség feladat- és hatáskörei az Alaptörvény szerint:
- törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
- képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;
- felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;
- a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és
hatásköröket gyakorol.
Ezek alapján az ügyészség feladatai alapvetően két fő csoportba oszthatók. Az egyikbe a büntető
igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység tartozik, a másik, a büntetőjogon kívüli jogterület az
ügyészség közérdekvédelmi feladataiként került nevesítésre.
Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége: Az ügyészség érvényesíti az állam büntetőigényét a
büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint; képviseli a közvádat a bírósági
eljárásban, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
A nyomozás felügyelete és a vádelőkészítés: A büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységi
körben elsőként az ügyész nyomozásfelügyeleti és vádelőkészítési tevékenysége jut szerephez, amely a
büntetőeljárás három önálló szakaszából kettőt ölel fel: a nyomozást és a vádemelési (ügyészi) szakaszt.
A nyomozás a vádat előkészítő eljárás. A nyomozás arra szolgál, hogy tisztázza: van-e a vádemelésnek
oka, megvannak-e a feltételei. A nyomozás az ügyészség egyik alapfeladata, mivel az ügyészség köteles
gondoskodni a bűncselekmények következetes üldözéséről. A nyomozás feletti felügyelet keretében az
ügyész minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a nyomozó hatóság (rendőrség,
NAV) az önálló nyomozását törvényesen, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a vádemelés
kérdésében történő döntésre alkalmas módon teljesítse.
A büntetőbíróságok előtti ügyészi tevékenység: Amennyiben az ügyész a nyomozás során beszerzett
bizonyítékok értékelése alapján arra a meggyőződésre jut, hogy az ügy terheltje által elkövetett
bűncselekmény miatt a bíróságnak kell joghátrányt alkalmaznia, vádat emel. A vád fogalma
legegyszerűbben úgy határozható meg, hogy az arra jogosulttól származó, a bírósághoz intézett
megindokolt indítvány, amely arra irányul, hogy a bíróság állapítsa meg a vádlott bűnösségét a
meghatározott bűncselekményben, és emiatt őt büntesse meg, vagy vele szemben más
jogkövetkezményt alkalmazzon. Az ügyész bíróság előtti tevékenységét alapvetően az határozza meg,
hogy a vád bizonyítása őt terheli.
A büntetés-végrehajtás törvényessége feletti felügyelet: A büntetés-végrehajtás ügyészi törvényességi
felügyelete elősegíti, hogy a büntetéseket és büntetőjogi intézkedéseket, a büntetés-végrehajtással
foglalkozó szervek által foganatosított jogkorlátozásokat a törvények és más jogszabályok előírásainak
megfelelően hajtsák végre. Az ügyész felügyeleti tevékenysége során bármely időpontban és helyen
ellenőrizheti a törvényekben meghatározott joghátrányok és jogkorlátozások végrehajtásának, a
fogvatartottakkal való bánásmódnak a törvényességét. Az ügyész törvénysértő gyakorlat vagy
mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése érdekében felhívással fordul az illetékes
vezetőhöz, aki ez alapján intézkedni köteles.
Az ügyészség közérdekvédelmi feladatai: A:z ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik
annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén fellép a
törvényesség érdekében. A:z ügyészi fellépés törvényben meghatározott eszközei tehát a következők:
 bírósági peres és nemperes eljárások megindítása (perindítási jog),
 hatósági eljárások kezdeményezése,
 jogorvoslat előterjesztése.
A korábbi óvás helyére lépő, de azt jelentősen átalakító önkéntes teljesítésre felhívás lényegében
perelhárító lehetőség. Azokban az ügyekben, amelyekben az ügyész fellép, és az ellenérdekű fél a
fellépésre okot adó körülménye saját maga is orvosolni tudja, az ügyész a fellépését megelőzően
önkéntes teljesítésre történő felhívással élhet, amelyben 60 napon belüli határidő tűzésével
indítványozza a törvénysértés megszüntetését.
A törvénysértésnek nem minősülő hiányosságra és az olyan, csekély jelentőségű törvénysértésre, amely
fellépése nem tesz indokolttá, az ügyész jelzésben hívja fel az illetékes szerv vezetőjének figyelmét.
Az ügyészség közérdekvédelmi tevékenységének kiemelt területei közé tartozik az egyes hatósági
eljárásokhoz és intézkedésekhez kapcsolódó ügyészi feladatok ellátása. Az ügyész ellenőrzi a
közigazgatási hatóságok, valamint más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem
bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét .
Az ügyészség közérdekvédelmi tevékenység további területei: a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem,
a szabálysértési ügyek, egyes jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel
kapcsolatos ügyészi feladatok ellátása, valamint a polgári bíróság előtt ügyészi tevékenység.

5. Az ügyészek jogállása

Az ügyész nem tölthet be más olyan állami hivatalt, vagy végezhet olyan más állami feladatokat, amelyek
sértenék függetlenségének elvét. A szabályozás általánosságban minden olyan hivatalt és tisztséget kizár,
amely ütközhet az ügyészek pártatlanságával: az ügyész nem lehet országgyűlési, európai parlamenti,
önkormányzati képviselő, polgármester és állami vezető. A pártatlanság és a függetlenség kérdésével
kapcsolatban a magyar jogrendszer a mentelmi jog révén nyújt védelmet az ügyészek számára: a legfőbb
ügyészt és az ügyészeket az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. A legfőbb ügyész
vonatkozásában az Országgyűlésnek van döntési joga, míg az ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséről
a legfőbb ügyész dönt.
A legfőbb ügyész az ügyészt első alkalommal az ügyészi tisztségbe pályázat útján nevezi ki. A legfőbb
ügyész jogkörébe tartozó ügyészi kinevezés előtt a pályázónak részt kell vennie az ügyészi pályára való
alkalmasságának vizsgálatán. Ez egy tudományosan megalapozott orvosi teszt, amelyet független
orvosszakértők végeznek el.