JOGTUDOMANY I KOZLONY ALAPITVA 1866. A Magyar Tudomanyos Akadémia Allam- és Jogtudomanyi Bizottsgénak folyéirata rr! morro vo ttsaganak folyoirata, TARTALOM ‘Tanulmany VIDA SANDOR: Az Eurépai birdsdg itélete a Google-ligyekben ZAKARIAS KINGA-POTIE LASZLO: A jogegységi hatdrozatok alkotmanybiroségi vizsgilata BODZASI BALAZS: A kezesség szabilyozasa a polgari jogi kodifikacié ttikrében PETRETEI KRISTOF: A finn maganjog fejl6désér61 Szemle STEFAN BECHTOLD: 47 = 482 =. 493 504 A skozgazdasigiasabb megkizelités” a szellemi tulajdonra vonatkoz6 eurépai jogban ....... 51S BOOC ADAM: Eszrevételek a Magyar Kéztirsasig Alkotménybirdsiganak 35/2010. (IIT. 31.) AB hatarozatéhoz . Jogirodalom, jogélet STIPTA ISTVAN: Mezey Barna Rik6czi-monogréfigiérél TAKATS PETER: Manfred Wandt: Versicherungsrecht KOHIDI AKOs: ‘Notari Tamas: A magyar szer26i jog fejlédése .. 521 524 526 527BODZASI: A KEZESSEG SZABALYOZASA A POLGARI JOGI KODIFIKACIO TUKREBEN 493, TANULMANY A kezesség szabalyozasa a polgari jogi kodifikacié6 tiikrében 4: Bodzisi Balézs LLM. egyetemi tandrsegéd, Budapesti Corvinus Egyetem (Budapest) Jelen tanulmany a hitelbictositéhi jog egyik alapinté ményének, a kezességnek az djraszabélyovisa kapcsin felmeril6 elméleti & gyakorlati kérdéseket kivanja bemutatni. Elemzésiink soran a Vékds Lajos akadémi- kus altal vezetett Polgari Jogi Kodifikaciés Fobizott- sg 2008-ban kézreadott Sakériéi Javaslatit! vessziik alapul, de az egyes szabilyok bemutatdsakor néhany helyen utalunk azoknak a kulfoldi jogrendszernek a megoldasaira is, amelyek mintaként szolgaltak a kod- ifikéci6 sorin. Elméleti megalapozottséga miatt ter- mészetesen nem keriilhet6 el az 1945 elétti régi ma- yar maganjogra tOrténd utalés sem. L.A hezesség, mint scemélyi bistosite A kezesség, mint jaéruléhos személyi bistositék, a hitel- let egy tradicionilis é kiemelkedéen fontos jogin- tézménye. A személyi biztositéki jelleg azt jelenti, hogy a kezes felelissége — a zalogkételezewt helytallisi Kotelezettségevel szemben ~ nem korldtozédik egy meg hhatérozott vagyontérgyra.2 A kezes egése vagyondval feel, ‘agyis a vagyondba tartosé bérmely cagyontirgyra végre. 4} Seabérbi Javea az Pedr Torvénykonyy tervezethez.Szekeszé Kill kere ; # : i hajest let veserni.3 EbbGI a szemponth6l a kezes va- Jamint garancia esetén a garant6r ~feleléssége korlét- lan, mig a zlogkotelezeuté korlétozott.* Mindez azon- ‘ban nem jelenti az, hogy a hitelez6 scimara a szemé- lyi biztositékok minden szempontbél kedvezdbb po- iciotjelentenének, hiszen a dologi biztositekok s2é- ‘mos elényt nydjtanak, kuléndsen a végrehajtisi-,il- letve felszémolisi eljérasban.5 Ehhez képest a szemé- Iyi biztositékok el6nye, hogy megnovekszik a kotele- zettség telesitéséertfelel6s személyek széma, ami a jogosult kovetclése vagyoni fedezetének novekedés vel jar egyanes 2. A hesességi szerzédés fogalma é lérejote A kezesség lényege helytallas egy mésik személy ki- telezettséxének a teljesitéséért. A kezes teljesiti a meg- hatérozott mésik személy (foad6s, fOkitelezett) kote- lezettségét, ha az nem tesz eleget kételezettségének.? A kezesség a kotelem megerdsitése aziltal, hogy az ads kotelezettségének teljesitéséért mas is kételezett- séget vallals A heses felelissége mogones, seubscidiarius Vékis Lajos, Budapest, Complex Kiad6, 2008 lebere hitelbizisiteijgban a knee felesngeol Besant, vagy es cy es eee teas kotelenetsy hoy akezes lis vasyon felcssge cua ellenkest mepalapedis anstvan eae ck wvaban érvenyestl,vagys & kodexnek Aabatya diepociiy. La Cichi Zon: A Keeney fogalmabor. In: Jogi Tamulmdayok 1997, Sunken Hostorhe eae Dest, ELTE Allam- ex Jogrudomanga Kars 1997 37 4 Aieleb a aloghoelaet coy vagyonrgyira oak a zlogog dtl biztstreKovtelés— vagy kite og jogcim —alapin ve. iia weerebai, Fi 2 ceek dont wbburgeben hte, vagy Klesnsaeabde, Tis dla Wet looneaee cok dah ee Jeg zon sti! alozhatunk, amelyknelnins aap eked, bust ogvzony & force ef setae eae Tense, 5 fgctntenek 2 Sterol elrisban wrténé megiéséve ézetesen foglakzik + mogites felis sas 1/207. Pog Joreeystel Hatirozat. © Zn Odin: sera binonts mellekkoteleretségek. XXII. fejezt a: A Plgii Torvenykon ies Gyula & Gell Gyn, Budapest, KIK, 1981. 12894 Harmatiy la: A spreader een ik Magyarézata, Szrkeszette; lekkoteezetségck In: Polgii jos, Kommentar a gyakoratszdmira Szekeszttte; Paid Foren, Budapens, HVCORAG ie nee 1 Harmahy!im. 40205,Jellegi, hasonléan a Kozkereseti tirsasig tagjainak, i- letve a betétitirsasdg beltagidnak a felelésségéher.? A kezesség tartalma és terjedelme a f6kotelezctiség min- denkori tartalmihoz és terjedelméhez igazodik. A kezességi szerzddéssel a hezes kiteleseuségt vllal a Jogosultal seemben, hogy ha a kételezett nem teljesit, ‘maga fog helyeite a jogosultnak tljesiteni.0 A hatdlyos Prk. 272. § (1) bekezdése nem tartalmazza ata kitételt, hogy a Kezes a jogosulttal szemben vallal kotelezettsé get. EUtl flggetlenil a hatélyos kodex is a hitelezé (jo gosult) é a kezes kézdtti megallapodist szabilyozza és nem a kezes é a féad6s kéz6tti jogviszonyt.!! Amen- nyiben valaki a fSadéssal szemben vallal kotelezettsé get arra, hogy helyette a hitelezéack teljesit, az nem kezesesség,!? hanem vagy harmadik scemélyjaodna sadlé scerzédés (Ptk. 233. §) vagy pedig tartoedsitedllalés (Ptk. 332-333, §), Ezekben az esetekben a jogosult & a telje- sitést vallal6 személy kéz6tt nem jon létre jogviszony,!3 A kezesség tehat a jogosult (a fokételezett hitelezs- ie)! & a kezes izbtti szerzédés, mégpedig tin. egw alian hoteles (unilaterilis)t5sceraddés.¥6 Aza fordulat, hogy wa heses hotelecenséget ellal” arra utal, hogy a jv gosult nem vilik egyben kotelezeué is, A Kezességi sverabdés alapjan fészolgaltatasra csak a kezes koteles, 4 jogosultat legfeljebb jérulékos, mésodlagos kotcle. zetiségek terhelhetik.!” Iyen misodlagos kotelezett seg példaul a téjckoztatisi kotelezetiséy '® Annak ellenére, hogy a kezességi szerzidés a jogo- sult é a kezes kézitti kétoldald megéllapodis, egy hd vomoldali jogoisconyt fog dt, hiszen érinti af jogosult k6zotti jogviszonyt is. Magabol a kezesseyi seerzidésb6l azonban a foadés sziméra sem jogok, sem R6telezetiségek nem szirmaznak, 6 a kezesség le ‘ere hivatkozva nem szabadul sat kotelezetisége all A hecessigi ssersédés lehetingyenes, de lehet ds és @ 5 Alon Keven: agar magne, Févth eae Kin 9 Ax 12007, PolgtiJopeavsegi Hatarozat kimnely. ogy seca mnie ea bir gyakorlat av 1988 evi C308 tes fleldacegnek ete 10 Seaker6tfavaslt 5 EL Zoltan: 128, Eber kapesolods eset damusek (BH 1985. _TANULMANY _ 2010. OKTOBER is, Tipikus példaja a kezesség visszterhes alakzatinak a bankkezesség.l9 A kezesség ingyenes jellegétsl ter- meészetesen fiiggetlen, hogy a foadés és a kezes k6zdt- ti tin, fedezeti jogviszony ingyenes vagy vissztethes. Ez a fedezeti jogviszony amigy sem hat ki a kezes gi szerzddés érvenyességére.2” Kivételesen elképzel- het, hogy hidnyzik a kezes és a fad6s kézatti fedeze- ti viszony, Ebben az esetben az osztrik jog a megbizis nélkiili igyvitel szabalyait alkalmazza.21 Kérdés, hogy a kezességi szerzddés alapjan a kezes milyen jellegii szolgaitatasra koteles? Kizarolag pénz- seolgiltatassal tartozik, vagy akar természetben is tel jesithet a foadés helyett? Csak dare, vagy esetleg facere, illewe preasare jellegi szolgaltatés is terhelheti a ke. ‘zest? Mivel ebben a tekintetben sem a hatilyos Ptk., sem a Szakért6i Javaslat nem tartalmaz megszoritist, ‘azt mondhatjuk, hogy a kezes nemesak dare szolgilta. sista, illetve nemesak pénzszolgaltatis teljesitésére vallalhat kotelezettséget.2? Ez dsszhangban all a Saudy Group for a European Civil Code éltal készitett Prin ciples of European Lazo, Personal Security tovabbiakban: PEL-PSC) tervezettel is. Adott esetben ‘chat egy vallalkozasi szerz6dés is biztosithate kezes séagel, amely alapjén a megrendelé a kezestél kovetel- heti a vallatkozési szerzédésben meghatérozott ered- mény (md) eldallitasét és megvaldsitisat.25 Mas ker. dés, hogy ha erre a kezes nem kepes, akkor kartérités- re kotclezhet6.2 A kartéritésre kotelezés alapja eben etben a kezessegi szerzidés meyszegése. Kérdés, hogy a kezes és a jogosult kizbtt fennillé kezességi szerzidés létrejauicher, illetve érvényessé- chez szitkség van-e a féados hozzajérulaséra? Ennek jogszabélyi alapja nines. Helyes tehat az a nézet, mi- szerint a hecesi seersédés Iérojouehex nincs szitkség a f6- adés hozedjéruldsira.25 Ennek oka, hogy a fokotelezett Contracts (a ckindévallaata, Budapest, 1941.85 ka feelsseue i, valmiat meg rio feelosaeget 153; BEE 1992.1 41.) Hurmathy Ala idl. Ld, Harmathy: i,m. 464, Cuhi seri ex ar Ugyle a Bitostsisceradesjllegetesegeit mutaia Ld Cocke cee iy hcndestresalotesebben a ttgyeha Sale tal 14 nemetiog mesion Flan Rredisicherungsreche 8. Aula og a {Shovels htcezbic ts 3 keeesg jogosuta cay sem legyen (Gtoubigerindenih) Le: Weber, Munchen, Verlag CH Beck, 2006. $5°E ‘stelmény, dolog biztositekoknal - mindenckelou ae apse Gemeac had oa ok zy tllesen mapa ert ker lat egvmdstal «bitoni sapkone {sl jonositis & a bztositekotkapo fl La Wilhelm: Sacheniocht Ree Ve 1S. Gehint'm. 39, 1S ‘Kerdesesazonban a viltshezesaégszezises jllege. Citi sera ex epvolda joggylet. Ld Co 17 Tlven peldeul ha a fogosult wales a kczen fle hoes tocatt 18-2009, crt CX. torveny 5:378. § Cok sccrint a jogonult a kes ianyaba tekosiea wea ae tartozik Las Cuoht om. 38 2 foadospa Ld Cumasie tm, 10 imanak kiteleetsegével 19 Cem it ankhesce hitler mia ilenterh aml elton elogteéze s muta. Aso gages Resco werzidesnel a alindehoris aerabdes eayes tonsa lee Bliss a ae ee 2B ith es als kt apolar acneny pov “Ck 4 21, Wet, Rudo: Grandriss de birgelichen Recs: Band 1 Say, ea, Mansache Veriag, 2007 150, ¥ seghirisjlleg a ke- ie ine ge ORY I lelimerbeto, bara kezeikéelezenseg erosbb, min pura Kell gondonsagal orig a Eee iim 22 Haze egyeaion: Chic. 39, ilewve ‘éget Ld Cue br. 40 A német jogban is eis {osithat Lal: Reinke Durch Tete, Klaus Reed ticheruag 23. Gio idezi a BH 19979, 439. joeseiet, amelyben tan wcrsticciat oes ert annak a lehetsége, hogy a kezesg nem esak péaztartozist hi -Aullag, . a suchteand, 2006.25. rmesceten! scolgdltaticokér vill a egyik fl kezes nati ts ee lt Ma Mane a adi mis lead nether ahs tle gd stmaradisa exten ficaends hancrtce eonathonie®BODZASI: A KEZESSE helyzete a kezesség elvallalisa dltal nem stilyosbodik. Az osztrik jogban kulénbséget tesznek azon két eset koz6t, amikor a kezes a foadés beleegyezésével, illet ve amikor ennek hisnyaban vallalta a kezességet.2 Egy masik kérdés, hogy érvényességi feltétel-e a f6- addsnak a kezességvallalasrol torténé tajékoztatasa? Bar ezt a torvény kifejezetten nem mondja ki, az egylttmakodési és tajékoztatisi kotelezetiség alapel- vebdl ez levezether6. 3.A hesessig jaruléhossiga A kezesség jdrulékos jellegissemélyi hitelbictositék, ami azt jelenti, hogy a kezes kotelezettsége ahhoz a kitele- zettséghez igazodik, amelyért kezességet vallalt.27 A kezesség tartalma és terjedelme tehat a fokotelezettség mindenkori tartalméhoz és terjedelméhez igazodik.28 3.1. A jiéruléhossig megjelenése hevesség esetén A jrulekossag elvébal koverkezik, hogy alapul fek- ‘v6 személyes jogviszony nélkil kezesség nem jdhet létre. Ha ilyen biztositand6 f6kavetelés nines, akkor a kezességvallalas érvénytelen,2? Jarulekossagi szabaly, hogy a birésigi aton nem venyesithets kovetelés kezesével szemben a kivetelést sigi titon nem lehet érvényesiteni.30 Kérdés lehet azonban, hogy érvénytelen jogigylet alapjan keletkez6 kovetelést lehet-e kezességgel biztositani? Villanyi onall6 adésnak ~ de nem kezesnek ~ tekinti azt a sze- meélyt, aki a biztositandé kovetelés fenn nem éllasér6l (etre nem jott voltar6l, érvénytelenségér6l, megszin- tér6l) tudott, és erre tekintettel vallalt felelésséget.3! A iirulékossig kovetkezménye, hogy mindazok @ tények, amelyek a f5kOtelezettség jogi sorséban vlto- zist idéznek eld, a kezes katclezettségére is kihat nak? A kezességvillalis tehét altalaban kéveti az alapkotelezetiség jogi sorsat.33 AA jirulékosség elve jelenik meg abban a szabilyban SZABALYOZASA A POLGARI JOGI KODIFIKACIO TUKREBEN 495 is, amely szerint a kotelezett a kezes kételezettségét a kezességelvllalésa uvén nem terjesztheti ki Igy, ha a kotelezett a kezességvillalést kovetéen ujabb kotele- zettséget villa ez a kezesség mér nem biztositia, kivé- ve, ha a Kezes erre vonatkoz6an is villalja a kezes- séget.35 Ennek megfelelden nines méd a biztositot jog- viszonyban kikbtottdgyleti Kamat ut6lagos emelésére sem. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a kezesség elvil- lalasénak idépontjahoz képest dsszegszenien nem né- haet a kezes kotelezettségének a terjedelme.* Kilond- sen igaz eza globilis kezesség esetire. A jarulékosség elvével szorosan ésszefigg a kifogisok felhozatalénak a lehetésége. A kezes ugyanis érvényesit- hati az6t sat svemelyében ~a kezességi sveraidésalap- im ~ megillet6 kifogasokon til azokat a kifogisokat is, amelyeket a kotelezett érvényestthet a jogosulttal szem- ben. Ez az egyik legfontosabb kilnbség a jarulékos ke- esség & ax absctrakt garancia kéz6tt. A kezes nem veszti ele jogit azzal sem, hogy a kitelezett a kezesség clvallalsa utin lemond ezekr6l a ifogasokr6l.37 A jarulekossigh6l Kovetkezden, ha a fGkotclezetség megsainik, foszabaly szerint megsztinik a kezesség is.38 3.2, A Rotelecetségek feltételeinek azonossdiga Kerdés, hogy a jarulékossigbél kévetkezik-e a ke- zest és a foadost terhel6 kotelezettségek feltételeinek azonossiga? Masként fogalmazva, kovetkezik-e a jéru- ekossig elvébal ~ illetve abbél a torvényi megfogal- mazisbol, hogy a kezes kotelezewsége a biztositott k= telezettséghez wigazodik” -, hogy a jogosult a kezest csakis a faddssal szemben fennall6, és a kezességgel biztositore korelezettség feltételei szerint veheti igeny- be? Részletfizetés biztositasa esetén példaul a kezes is igényelheti ezt a kedvezményt2® Sem a hatdlyos jog, sem a Szakért6i Javaslat nem tartalmaz kifejezett rendelkezéseket erre vonatkoz6- an. Van olyan jogirodalmi nézet, amely szerint a felté- telek azonossigat a kédexben kellene kimondani, te- hat @ Ptk.-ban kellene szabalyozni azt, hogy a kezes 35. Cie: m. 40. aki azonban kiemeli, hogy fads hozziérlisaesetén vizspini Kell a kezes 6 Gals hive jgviszonyt is 26 A Wadis egyetcrescvel vallal keessege 2 Hamathy ‘m, 1032, 29. Azilyen kezességvallalis ugyan létejin, dea Goeim 30 MEZA G) psentes “Binorauindnsbrscaft-nak neveaik: Weber. m,150 'm, 46046, Ennckjopsvabaly alapia &Ptk 273, (1) bekeadese Eat mondya kia SrakSr6iJavaslt 5393. § (1) bekeadése itositando fGkévetelés hiinya mitt jogszabdlybaGtkiaés alain -semmis. La: Vil 31 Villans: 89, Azonos vet kOvet a német jog is, vagyis, haa kezes tad, hogy abiztositotjogviszony érvénytclen iletre ezzel isan szimolhatottakkor a kezcaseg szerzddes a nemet jog alapan ervenyesnek tekimhetd, ce ogy ercanechets oak Keser a fe adénnak a serabdsérvényclensegeb szirmaro Koelezetegeent villa heya kelesuseses Eben ae eetbeas tarotae edie: im. 25-2). 2 3 esoasaeraides nya ervenseen ln, de east tebe vol elezetsey tovabbra is Tennille az Kezesseggel biz 34 Villy: i,m. 93. Eat mondia kia Puk 273. § (2) bekezdése,valamint a Szakérti Javislat5:393 § (2) bekewdése i. CichiZotinsee- ‘nt azonban ez a seabaly i disopozi. La 38 Zoli: tm. 1392. ‘Cicki m 38. 536 Giiemacia Norte: Bizostékisoernsdéck, In: Szakert6iJavaslat a 6j Polgie Gomplex Kiado, Budapest, 2008, 1033 37. SzakerttJavasat 8393. §(3) bekendés 38 Vila im. 98 orvénykonyy terveaethe. Szerkeszt6: Ve Lajos, 39 A’kérdes mas vonatkozisban mar felmerAlt a biri gyakoratban is. La: Zot: i m. 12963 ei ig 496 __TANUI kotelezettségének feltételei a fOadds kételezettségének a felteteleivel azonosak.#0 A kotelezettségek feltételei- nek azonossiiga mellett érvelés kezesvédelmi okokkal indokolhat6. Térvényi rendezés hiényaiban azonban a biroi gyakorlatra hérul annak a kérdésnek az eldonté- se, hogy alkalmazza-e ezt az elvet. Megfontoland6, hogy a kotclezettségek feltételeinek azonossiiga elvét a készfizet6 kezességre ne terjesszék ki, Eben az esetben ugyanis a kezes annak ismereté- ben villalta a kezességet, hogy a jogosult nem kételes elészir a fadéstél teljesitést kovetelni.t! Ha a kezes tisctdban van azzal, hogy a jogosult adott esetben kiz- vetleniil ellene fordulhat, akkor nem feltétlenil indo- kolt azoknak a kedvezményeknek az igénybevétele sem, amelyek a foadés sziméra egyébként fennéllnak. ‘Mindazondltal a kotelezettségek feltételeinek azonos- sigit a készfizet6 kevesség esetén is elismers nézet ‘mellett is hozhat6k fel érvek. A kotelezettségek feltételeinek azonosségérél ugyan «a Szakért6i Javaslat sem szl, de két rendelkezése még- is ebbe az irdnyba mutat, Az 5:393, § (4) bekerdése sze- rint ugyanis a kezes a sajat kovetelésein cil azokat a oveteléseket is beszmithatja a jogosult kovetelésével szemben, amelyck a kotelezettet illetik meg a jogosult- tal szemben. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése szerint pedig a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesitést, amig a kotelezettnek joga van a kotelezettsége alapjaul scolgil6 szerzédest megtémadni. Ehhez kapesolédéan, emeli ki Csizmasia Norbert, hogy a kezes jogosult mindazon médokon teljesiteni a jogosultnak, amelye- ken a f6adés is teljesithetne.t? Amennyiben ezt a gon- dolatot tovabb visszik, akkor eljutunk a kételezertsé- ‘ck feltétcleinek azonossagat kimondé elvhez. 3.3. A jirulékossig elve alli kivételek 4a) A kezes Ritelecenségudllaldstinak korlétozdsa — keret- bistositéhi hezesség A jogirodalomban a jarulékossag elve aldli kivétel- nek tekintik, ha a kezes korlatozza kotelezettségvi 2010. OKTOBER lisa mértékét.43 Eben az esetben a kotelezettségval- als nem terjed ki az egész {6kotelezettségre, illewe annak jérulékos kotelezetiségeire (pl. kamat, igényér- vényesités koltségei). A biztositands kévetelés meg- hatirozottsiganak kovetelménye azonban ekkor is ér- vényesiil. Adott esetben ilyen jellegii korlétozasként foghaté fel az Gn. keretbiztositéki kezesség is, amikor is a kezes meghatérozott maximilis ésszeg erejéig vil- lal kotelezetiséget.44 Ebben az esetben a felek megie- Yolik azt a legmagasabb Osszeget, ameddig a kezes ké- telezettségvallalisa terjed. Ezt a Szakértéi Javaslat fo- Byaszt6i Kezességi seerzidés esetén érvényességi felté- tellé is emeli, feltéve, hogy a kezes kotelezettségvlla- lisa tn. globalis jellegi.4 A kezesi felelésség korlato- aisinak a lehetéségét Csehi a kezességi szabilyok dis- _zpozitiy jellegeb6l vezeti le-46 ) Globalis kesesség A globillis kezesség —amelynek tbb tipusais ismert = saintén éttori a jérulékossig elvét. Azt az esetet a PEL-PSC alapjan a Szakértéi Javaslat is elismeri, ami- kor a kezességet a foadésnak a jogosulttal szemben fennéll6 valamennyi kotclezetségéért, vagy meghata- rozott jogviszony alapjan fennallo valamennyi kotele- zettséxéért villaltak.4? A globilis kezesség kérét a 2009. évi CXX. trvény* 5:376. § (2) bekezdése azon: ban még ehhez képest is tovibb szélesitette volna? Globiilis kezességnél vetddik fel legélesebben az @ kerdés, hogy meddig lehet tagitani a biztositand6 k vetelés meghatarozott voltinak, meghatérozottsigé. hak a kovetelményét. A meghatarozottsag kivetelmé- hye amagaban annak nem akadalya, hogy valaki fel- tételes, vagy jovébeli kotelezettségért vallaljon kezességet,50 az ilyen kezességvillalas tehét nem ér- vénytelen, Megitéléstink szerint azonban a feadésnak 4 hitelezivel szemben keletkez6 valamennyi jovébeli kotelezettségéért nem Iehet érvényesen kezességet villalni, mert ez mar nemesak a meghatérozottsag ki- vetelményébe iitkizik, de kimeriti a szerzédés iGerkolesbe titkzés miatti semmisséget is. Ebben az esetben ugyanis a hitelez6 gyakorlatilag egy uj adést $0 Gubind Cis Karan: Az 6 kezessgi jog ellentmondisai. Hitelintzeti Szemle, 2008, 2.169, 41 Harmathy: im 464 Gaemacta: jm. 1083 Haymathy: 463. Villans 5 51 Seakértsi Jayasat 5402, § (4) bekezdés Cook bm 38 (Crema: m, 1031, fsa 2010.4 {ley az dj Poked ie mas Eszerint vaya: "Kec a atdecnch yong ‘Sabor sates ae Ge etn et eshte tkahet& eanck alpen sented ‘minybiresagak 8 semmisiég Kimondasai’ BV Harmathy: im. 463 Beschlus vor 19.10.1993 (Iv $6789) = BVerGE 89, 15 = N) inp ek peteek 02m) = NIW 1994, 274% BGHZ 25, 318, WM 199,969, 20%, 796 ZIP DMS 135 Flas Eo FAB. Meester oem leh kterxesien a horulményekbe kept sigan nagydnscgl kltlemtaere Le PaeS ‘APelgii Torényknyyrl sé 2008 evi CKX,tvény (khirdetve: Magyar KSeGny 200.165. sim, 2009, november 20) elas on Sarge a leas eredstileg 2010; nas ien kivints hatalyba lepcini, A haslybalpesl eels helo oon ae Uitte mado start ~esonb se nin birosig 51/2010. (IV. 28.) AB hatarozataban mepremoaiet nm konyve 2010. majusI-en nem lepet hatalybe ferescony alain foils, ae a edb blest salameny htel hate fe lament Kolcesdect vaalhais" ere eres 2d es acs nets Lega ete ari ueere ar teane Iopetieegpi raed tratecnaa tumor & Sat fica concen nat fest eG) Set Bg BGR) aoa ys ‘m. 7) nek aap, hogy ey snely valoiban mar nem i keréy, SA) lie ctl Ge 7 nce Alot sc, amelyek ven Koelezetscgvilaasokeseten eal TW 1994 36-39;8VertG BeseBODZASI A KEZESSEG SZABALYOZASA A POLGARI JOGI KODIFIKACIO TOKREBEN yer, vagyis nem jarulékos kezesség, hanem egy adés- Uirsasdg, kOtelezetti egyctemlegesség jn létre! ODA seeraddésszoges egyes esetei A jrulékossig al6li kivételnek kell tekinteni azt az esetet is, amikor a kezes tabbel tartozik a jogosultnak, mint 2 féad6s. Erte akkor keriilhet sor, ha sajét szer. 2bdésszegése kovetkeztében a kezes sajét kételezettsé- ‘ge ut6bb névekszik.52 ul eltér az az. eset, ha a féadés kivet el szerz6dés: scegést. Ennek kapesén kérdéses lehet, hogy a kezesség kiterjed-e a fok0telezett szerzidésszegése folytin kelet- ‘kez kérokra? A magyar jogirodalom alléspontja nem eayséxes. Villényi szerint a jarulékosség arra az esetre is kiterjed, ha a fok6telezettség a foadés vétkessége, vagy ‘késedelme k6vetkeztében médosul. Eben az esetben a kkezes a féad6s ellen fordulhat amiatt, mert kételezett- sége a fOadés vétkessége miatt megnévekedett.53 Az 1959-es Pek. miniszteri indokolasa szerint a ke- ‘es nemesak a kotelezettség teljesitéséért, hanem an- nak szera6dés szerinti teljesitéséért vallalt kételezett- séget. Ennek megfeleléen a szerzidésszegéséért val6 helytélldsi kételezeuséget — anélkiil, hogy ezt a Ptk kulon kimondta volna ~ a jrulékossdg clve aldli kivé- telnek tekintették.5¢ Az iijabb jogirodalom azonban clutasitja a kezesség kiterjesztéset a fadés szerzédésszegése folytin kelet- kkez6 kérokra.S5 Harmathy szerint ennek az az alapia, hogy ebben az esetben nem érvényesti a meghataro- zottség kévetelménye.56 A német jog szintén tagadja ext, Ugyszintén aztis, hogy a kezes feleldssége fennill- na akkor, ha a fokotelezett és a hitelez6 kéz6tti jogvi- szony érvénytelen,s? 4) Jovbbeni kévetelések biztositésa Feszegeti a jérulékossig hatdrait a jovobeni vagy fel- tételes kotelezettségekért val6 kezességvallalés is, még abban az esetben is, ha arra nem globilis kezesség ke- retében keril sor. Villényi szerint a kezességvallalas id6pontjaban még létre sem jott személy kételezettsé- seiért villalt kezesség is érvényes. Eben az esetben is ‘meg kell azonban pontosan jeldlni, hogy mely kivete- lésekrél van sz6, vagy legalabbis azt, hogy milyen jog- viszonybél eredé kotelezettségekert villal a kezes 497 feleldsséget.5 It is érvényesill tehat a biztositand6 ké- vetelés meghatarozousiginak a kovetelménye. 3.4. Réscisszefoglalas Kérdés, hogy a kezességet a fentiek alapién fogalmi- Jag jérulekos ugyletnek kell-e tekinteniink? Villényi szerint a szerzidéses szabadsig kovetkezménye, hogy a felek a szoros jarulékosségnélelierhetnck és a kezesség tartalmat és terjedelmét mésképpen dllapithatjak meg. Ennek tipikus esetkore, ha a Kezes tabbre, vagy keve- sebbre kételezi magat, mint a fadés.3° Ha afelek ake- 7es kotelezettségvallalasdnak terjedelmét a trvénytil eltérden hatarozzék meg, akkor problémét jelenthet annak megillapitisa, hogy e2 a fajta kezesség mikor fordul at garanciaba,illetve Onill6 adési jogllisba. Harmathy is arra hivja fel a figyelmet, hogy a tatalom ‘alapian lehet elhatarolni a kezességet més, hasonls in- \aményektdl (bankgarancistél, akkreditivtsl) Mindazonalal kétségtelen, hogy a kezességi szabé- Iyok k6z6tt is talélhat6 tobb olyan rendetkezés, amely 4 idrulékossig elvet attri, igy példaul azok az esetek, amikor a kezesség a foad6s kotelezetségénck megszi nése ellenére is fennmarad.8| Ezeket azonban kivete- leknek Kell tekinteni, vagyis megitéléstink szerint mindezek ellenére a kezesség fogalménak a jérulékos- sg immanens részét képeri 4A hesességi szereddés alakszerisége A hatilyos Ptk. 272. § (2) bekezdésében foglalt alak. scertiségi szabilyt a Szakért6i Javaslat is fenntartja. Ez azonban kizérolag a kezességvallal6 nyilatkozatra — a kezességi szerzédésre tett ajanlatra ~ és nem magéra a szerz6désre vonatkozik.6? Ennek megfeleléen: yKe- ‘ességet couk irdsban lehet éroényesen villalni” Az irésbeliséget az 1959-ben elfogadott Prk. irta el6 clészir, azt megelézéen kezességet birmilyen alakban lehetett villalni. Az 1928-as Magiinjogi Torvényjavas- lat 1197. §-a ugyancsak megkivanta az okirati formato de ezt a régi magyar magiinjog nem vette at. Az 1959-es. 51 Meriter eet, moses fells, valamint a kotcezetegyetemlegesée kisi Kalonbségekre wala 1/2007, PJ indokolid aki pot sad} 52. Chemacir sm. 1033 35 Vite. 9293, SF Moen Néphortnands Fog Toryengkonyve— Ax 95, LV. woreda avn vasa 3: Ris 3 Jogi Konyvkindo, 1963. 55 AlLegitutb Brig ex tapas dnt (iL 1941.42) Hamat Atle, La rah erjesntstt a foadosseeradsszegése folytin Keletkead karokra Zon Olonis La Polat Tea 56 Hlarmathy: im. 463, 37 Webers 39 ister indokolisa, Budapest, 1. m, 463, HasonlGan elutaija a ke 58 Villon im. 113,8 németjogitodalomban dltalinos elfogadot a a nézt, amelyserint a valamennyijovOben artoziért villas ke- ‘FaSE St a mephattroortigkovetelmenyet, ea oerkolesbe thnk. La: Remihe/Tediet ban W) 9S ease 32 alin 8 farmatly tm. 463, SL Villans, 9-100, 62 Acalabszertségpe 63 ScakindiFaoaslar5:375.§ Eezelellentetesslsspontor Goh, sn 48-46, valaminn 53 els aza Kd hogy heady exetén kik lla eqs zr jgvismayban, Ll; Hamat: 46, ts apa Eel ala Sn a 2 6 Mo) 197.8: hese sersidséreémynugthes okra she rato is isha Kell opal Le ANOWZON TANYNOGAIOOT498 Ptk. miniszteri indokolésa azonban kiemeli, hogy az alakszerftlen kezességvillalas nem volt kielégité meg- oldés, nem nytjtott kell6 biztositékot a felek szimara, & komoly bizonyitisi nehézséget idézett el6.65 A for- ‘mai Kovetelmény eloirasénak célja tehat a kezes védel- me és a kezességvallalis terjedelmével kapesolatos eset- leges bizonyitasi nehézségek elkerillése.% Ha a kezes nem irisban vallalta a kezességet, azonban kielégiti a jogosult kovetelését, a kezesség érvényessé valik 67 Keérdés, hogy mit kell magiban foglalnia az irasban tett kezességvallal6 nyilatkozatnak? Ki Kell, hogy ter- jedien minden részletkérdésre, vagyis a kezesi felel6 ség teljes tartalméra? Az osztrik jogban elegendének tartjak, ha a kezességvallal6 nyilatkozat a kezesi fele- {6sség Iényeges elemeit tartalmazza.68 Ehhez, hasonl6- ‘an a német jog alapjan is elegend6, ha a kezesi nyilat- kkozat a kezességi szeraidésnek csak a lényeges, am nem a2 dsszes elemét tartalmazza. A hitelezi megneve- zése természetesen elkeriilhetetlen. Lényeges tartalimi elem a kifejezert kezességvillalési szindék, a fStartozis & a fokotelezett pontos megneverése. Emellett a né- ‘met jog megkivanja azt is, hogy a kezesség dsszegsze- rien behatérolhat6 legyen (ez az tin, meghatérozortsig, Kovetelménye — Bestimmtheitsgrundsata).® Ezzel fiige ssze, hogy a német jogban az Gn. globilis kezesség rendkivil problematikus.70 A magyar jogban is elegendé a lényeges tartalmi elemek ‘meghatérozdsa) és nem kivinalom a kezesség s26 hasz~ nlata sem, az.a dént6, hogy a nyilatkozat tartalma sze- rint valoban kezességnek minésiijén.72 Abbél, hogy a kezességi szerzdés teljes tartalmat hem kell irasba foglalni, nem kovetkezik, hogy a ke- zesség egyoldald kotelezettségvillals jognyilatkozat lenne. A Rezesség ketoldali jogigylet, szersédés, azonban csak a keces akaramnyilatkosatéra ir el6 formakényszert a torvény. Az osztrik jogi helyzet ezzel teljesen meg- cayezik, vagyis az osztrak jog alapjén sem kell a teljes, ezességi szerzidést irdsba foglalni.?5 5. A hecességi szeraddés térgya A hatilyos Ptk. a kezesség tirgyér6l nem ad bévebb felvildgositast, de nem is tartalmaz megszoritast arra Indokols (1963) 292 Gemazia:m,1083 Casmacia: im. 082 ‘GBA 2000, 324, tdci Welter im. 147.5 ibjegyact Weber, 38 eter: im. 17, Indobols (1963) 292, Zot: im. 1299 ‘Mol 1196, 8, valine Pilly 83 Seakéreti Javasia 3391.4 (3 bekendes Guys! 169. Gulp 168 Pik. 320. (D)bekezdés A prestare elegetemeliki Cie is. Las Ci: m. 38. TANULMANY 2010. OKTOBER vonatkoz6an. Ennek alapjdn a jogirodalom és a bir6i syakorlat mar évtizedek ta elismeri a feltételes 6 j6- vobeli kivetelésck kezességgel t6rténé biztositisinak a lehet6ségét.5 Erre mar a régi magyar magénjogban is sor erulhetett.”* Ehhez igazodik a Szakért6i Javas- lat is, amely szerint kezesség jvébeli vagy feltételes kotelezettségért is villalhat6.77 A iOvobeni kételezettségek biztositisa esetén fontos Kivanalom a kezest véd6 garancilis szabdlyok beépité. se a trvénybe. Egyetértiink azzal a jogirodalmi ills- onttal, amely szerint a kezestél nem vrhatd el, hogy dt- vege a fiadés gasdaségi scerepet, vagyis még a biztost- tott fokbtelecettség érvényessé valisa elétt meg kell nyitni elite a kezességbol val6 szabadulds tj. Mindez elsésorban akkor kell, hogy a kezes sziméra fennéiljon, ha a fSadés guzdasagi helyzetében lenyeges romlés kéverkezett be.”8 Ellenkez6 esetben nem kezes- ségrOl, hanem egyetemleges addstarsakrél beszélhet- nénk7 Valamenny jovdbeni kitelesetségén timténd kecességodl- lalés esetén indokolt lenne a kezes sciméra bictositani a scorzédésmegsciintetés jogét. A mar hivatkozott jogiro- dalmi allaspont szerint, haa kezes jovabeni vagy felté- teles ktelezettségért villalt kezességet, akkor bizo- hyos esetekben jogosult lenne a kezességi szerzédéstil clalini. Két esetben lenne erre a kezesnek joga, feltéve, hogy a fékotelezettség még nem vilt esedékessé: a) ha a foadds vagyoni helyzetében Iényeges rosszabbodés Alt be, illetve b) ha a fSad6ssal szembeni visszkereseti jog érvényesitése a foadés lakdhelyének, székhelyénck vagy telephelyénck megvaltozisa kivetkeztében Ié- nyegesen megnchezilt.®0 Ebben a ket esetben — hang- silyozottan még a fokOtelezettség esedékessé vilisa el0tt ~ véleményiink szerint is indokolt lenne megad- nia kezesnek a szerzédésmegsziintetés jogat. Ez azon- ‘ban nem elallisi, hanem felmondési jog lenne. Az ell: lis ugyanis a szeraddést a megkotésének idépontjara visszamendleges hatéllyal, ex rune sauinteti meg! A kezességi szerzdésben azonban a kezes helytillisi kO- telezettséget vallal, amely egy olyan jellegd preasiare szolgéltatas,® amely a kezest akkor is terheli, ha a f6- adés egyébként szerzédésszerien teljesit, vagy esetleg szabadul a kotelem al6l. Ez hasonls jellega, mint a biz- ‘Ebhez Kapesolodo esti dontéacket (BH 1994, 4.205, BH 1995. 2 108,)idér: Harmaty: i m. 463 A Kezesseg€s a7 epyetemleges kotelezetségvillals elhatéolissor Id: Cok. m.71BODZASI: A KEZESSEG SZABALYOZASA A POLGARIJOGI KODIFIKACIO TUKREBEN tositd altal villalt kotelezettség. Amennyiben a kezes visszterhesen vallalta a kezességet — példgul bankke- zesség esetén -, akkor is igényt tarthat az ellenszolgal- tatasra, ha a jogosult nem vette dt igénybe. Ez egyben azt is jclenti, hogy a kezességi szerz6dést ex tunc hatal- lyal nem Iehet megsziintetni, azt esak a jévére nézve chet felmondanis3 Ezt azonban sem a hatilyos jog, sem az tj Ptk. nem mondja ki. Ennek alapjan kérdé- ses, hogy ha a felek errél a kezességi szerzSdésben nem rendelkeznek, akkor a bir6i gyakorlat biztosithatja-e a felmondis jogat a kezes szimara? Kifejezett jogszabi- lyi rendetkezés hidnydban ez nem tiinik megalapozot- ‘hak, annak ellenére, hogy jévébeni kételezettségck kezességgel torténé biztositisa esetén a kezest megille- 16 felmondési jog gazdasigilag mindenképp indokolt lenne, A kezesség tirgyét érinti az a szerzédéses rendelke- 26s, amellyel a felek megielélik azt a legmagasabb s- szeget, ameddig a kezes helytillasi kotelezettsége ter- ied (keretbistositéhi kezesség) Ezt a Szakértéi Javaslat 5:402. § (4) bekezdése fogyaszi6i kezességi szerabdés esetén érvényességi feltétellé is emeli, feltéve, hogy a kezes kotelezetségvallalisa Gn. globélis jellegi. 6. A jogosultatterhelé tdjchostandsi hotelesetség ~ szer- sbdésscegés vs. érwénytelenség A Uiickoztatisi kotelezetiség egy jdrulékos jellegi, mésodlagos kotelezettség, amelynek megszegése szer. 2édésszegésnek mindsil, amely végsé soron kartérité- si szankcidt vale ki, de emellett mis szerzidésszegési kézis szabily is alkalmazisra kerilhet. A tajekoztati- si kotelezetség természetesen akor is terheli a jogo- sultat,haazt a torvény a kezesség szabilyai k6zot ki Jon nem nevesiti. Az ennek alapjat jelent6 gondossigi kotelezeuség ugyanis kovetkezik a johiszemiisce é tisztesség altalinos polgir jogi kévetelményéb6L.85 A UUjékoztatisi kotelezettség megszegése esetén ennck alapjén akkor is fennall a jogosultfelel6ssége, ha a ke- zesség elvillalésnak idépontjaban tudow arr, hogy a kezes tévedésben volta fokdtelezett anyagi helyzetet illetden, illetve tudta, hogy a fads fizetésképtelen,4# Kérdés, hogy a fokinelecett gazdaségi-vagvoni helyaetchen a hezességiscerabdés meghinését hovetien bedllot nega. ciloedsrél a jogosulonak tdjékostaria kellve a hezest? Ez londsen jovobeni kételezettségek biztositisaesetén 499 meriilhet fel. Ezt indokoltnak tinik elismerni, kilé- ndsen fogyaszt6i kezesség esetén.87 A jogosultat tethel6 téjékoztatisi kotelezettség egy misik — a magyar jogirodalom iltal mar érintett ~ di ‘menziéja, hogy milyen mértékben kell informélnia a jogosultnak a kezest az alapugyletrél, vagyis, milyen meélységben kell ismernie a kezesnek a biztositott igy- letet. Csehi szerint eben az esetben fennéll a jogosult téjékoztatisi kotelezettsége, amelynek ki kell terjednie ‘az alapiigylet minden lényeges koriilményére.88 A félrevezet6 tajékoztatas elérheti a tévedés, illetve 2 megtévesztés szintjét. Ekkor mér nem szerz6dés- seegésrol, hanem érvénytelenségi okokrél van 826. Tévedés é megtévesztés esetén a kezes megtimad. hhatja a kezességi szerzédést és a biréség megillapit- hatja annak érvénytelenségét, amennyiben a téve- dést,illetve megtévesztést a hitelez6 okozta. Amen- nyiben azonban a kezes tévedését nem a hitelezd okozta ~ illetve a hatalyos Ptk. 210. § (1) bekezdése szerint a hitelez6 azt nem is ismerhette fel - akkor tévedés cimén megtimadasnak nincs helye. A hatd- lyos Prk. szerint ez mar csak azért is kizart, mert az idézett szakasz ,mésik félril” beszél. Kezességi szer- ‘5dés esetén pedig a mésik fél nem a féadés, hanem a hitelezd. Mivel a Szakértdi Javaslat 5:69. § (1) bekez~ dese is »masik folee” emlit, a megtimadas e7 alapjin is kizart, Ez irdnyado atra az esetre is, ha a kezest a f- ad6s megtévesztéssel vette ri a kezességi szerzidés megkotésére. Mivel a Ptk. 210. § (4) bekezdése & a Szakértdi Javaslat 5:70. § (1) bekezdése itt is ,masik ‘felrol” beszél, megtévesztés cimén is csak akkor van helye megtimadisnak, ha azt a hitelezé okozta, Amennyiben azonban a kezességet ingyen villaltak, vagyis a szerzédés nem visszterhes, akkor alkalmazni lehet a Ptk, 210. § (5) bekezdését, illetve a Szakértdi Javaslat 5:72. §-4, Pontositésra szorul az az egyébként helytill jogiro- dalmi nézetet, amely szerint a trvénynek ki kellene mondani, hogy szabadul a kezességbdl az, aki a kezes- ség elvillalésinak idépontjaban tévedésben volt, kivé- ve, ha a tévedés okérél tudott, vagy kell6 Kériiltekin- tés esetén tudnia kellett volna.s? Eben az esetben uugyanis a kezes az erre vonatkoz6 szabilyok szerint megtamadhatja a szerzédést, amelynek az érvényte- lenségét ~ sikeres megtimadés esetén ~ a birdsdg dlla- pitia meg. A kezes tehat kizdr6lag ezen eljéris utdn »szabadulhat” a kezességtdl, amely a hasonlé végered- Oran a eit itt gkkcten koverkezetsen a kezet giles ells jog bes, xt azonban agilyanak tau, éa Kiadlag a felmondis jogottckintuk megfeleld szeratlesmegeelnictens modal aeena ‘sytaast kezessepi szrabdes Koreben ugyancsak elalasol besel, des feaeh sagas oor e 84 Wo. Pik 301 85 Crigmasio: im, 1031 86 Ghmazie: m. 1031 87 ASakenGi Java lati kotelezetsegral ez. 88 Ciohi: im. 47, lee 56 89 Galinés i 170, wvaslat 5402.8 (2) bekendes 4 fo ek aria Foal SPB Recess 616 5:42. § (1) bekendvecsak a szerabdés treet megenden fenndlstigkoe500 ‘ményt6l flggetlenil egy teljesen més jogintézmény, ‘mint a felmondasi jog gyakorlésa, Az osztrak Legfelsobb Biréségnak (OGH) tébb din- ‘ésc clemzi a bankot a kezessel szemben terheléfelvilé- gositisi kotelezettség tartalmat és terjedelmé, illetve ennek jogkévetkezményeit. Az OGH egy 1984-es don ‘ése szerint megallapithat6 a bankot tethel felvilégosi- tisi kotelezetiség megsértése, ha a bank a kezességi szeraédés megkotésckor mir tudoméssal birt arrol, hogy a fad6s fizetésképtelen és kézvetlenil a gazdasa- si dsszeomlis el6tt all. Ebben az esetben ugyanis a bbanknak mérazt is tudnia kellett, hogy a foadés fizetés- képtelensége miatt a tartozas kiegyenlitéséért kizirolag kezes lesz igénybe véve.% Egy ijabb osztrak jogeset a tévedés cimén torténd megtimadasrél sz6191 7. A sontartés kifogisa Ai hesesség nemesak jérulékos, de egyittal mésodlagos, tin, scubszididrius Rotelem is22 Ennek megteleléen a jo- gosultnak elés2ir a foadést6l kell megkisérelni behaj- tani a Kovetelést, ha ez nem vezet eredményre, csak ak- kor fordulhat a kezes ellen. A birdsig azonban ennek ‘aténynek a hinyat hivatalbol nem veheti figyclembe, vagyis a kezesnek mindenegyes esetben hivatkoznia kell erre a kifogisra. Ezen hifogds alapjcn a keses mind- Addig megtagadhatja a tljestvést, amig a jogosult nem iga- olja, hogy a kovetelés behajtdsa végen végrehajtist vesetett « hitelesett cagyondra, és a végrehajtds sonén a Rivetelés nem nyert hielégitést.9 Kérdéses lehet azonban, hogy ‘mit kell hitelt érdeml6 igazolés alatt érteni? ‘Mas megoldast kovet az osztrak jog, aszerint ugyan- isa hitelez6 mar akkor a kezes ellen fordulhat, ha a f6- kotelezettet felsz6litotta ugyan a teljesitésre, de az egy ‘megfelel6 idétartam alatt ennek nem tett eleget. Az osztrak jog tehat nem kivanja meg a kezes ellen indi- tott végrchajtasi cliarés sikertelenséger, vagyis a foki- vetelés behajthatatlansaganak az igazoléisat. A sortar- ts kifogdsa nem gitolja a kételezett és a kezes egyiit- tes perlését,95 amit nyilvin pergazdasdgossigi seem- pontok indokolnak. Ebben az esetben a biréség a ke- zest feltételesen marasztalja.% Bizonyos esetekben a kezes nem hivatkozhat a sor- tarts kifogisira, ekkor tin, késafizets kezességral be- 3B 2005, $77, ide: Walser: km 147° 1. labjegyact Zoli rm. 1294, Weler: i. 198 Zoli tm 129, ‘Harmathy” im. 464 Gude 174 ‘kev iil Cok: m. 73-79 ert nn hapa onan ier deve haem egy harmadiksnemely nia logs Ink svete chester . Gulyéanés io. 171 TANULMANY 2010. OKTOBER széliink. Eben az esetben a jogosult a késcfizet6 ke- zessel szemben akér a {Gaddst megelézden is fel- Képhet.%” Lenyeges valtozis a hatilyos szabilyokhoz ‘épest, hogy sem a kér megtéritésére vallalt kezesség, sem a bankkezesség nem mindstilne a javoben ex lege készfizet6 kezességnek. Fontos azonban ramutatni ar- ta, hogy a bankkezességnél a készfizetéjellegnek fon- tos gazdasdgi indokai vannak, hiszen az iigyfelek rela- tiv biztonsigtartalma miatt veszik igénybe a bank specialis szolgaltatasét. Emiatt meggondolands lenne készfizet6 jelleget vorvényi szinten is fenntartani.%® 8.A hezesség speciilissipusai A Szakérti Javaslat a kezesség tobb specilis form. itis szabalyozza. Ezek szabalyozasi mintaja nagyrészt @ német BGB. Ezeket az alakzatokat a hatélyos Ptk ugyan kilén nem emliti, de a kételmi jog alapelvei szerint ma sem kizért ilyen kezességi formak létre- hozatala.% Speciilis formanak tekinthews az az eset is, ha lugyanazt a kovetelést kezesség és zilogjog egylittesen biztositia. A Szakért6i Javaslat 5:400. § szerint a 2i- logiogot a fok6telezettl eltéré személynek kell alapi- tani. Ez azt jelenti, hogy a fokdtelezett személyes adés lesz, a zilogjogot alapits harmadik személy pedig do- logi adds. Ilyen esetben a kezes é a zalogkatelezett (dologi adés) egyetemlegesen felelnek, egymas kézot- ti viszonyukban pedig kockévatvéllalésuk arényaban ‘kotelesek helytillni. A dologi adés kockézatvillalasa- nak mértéket a zilogtargy értéke hatarozza meg, A Szakért6i Javaslat ~a sortartas kifogisa krében szabélyozza a fokotelezett (személyes ad6s) ital ala tort zalogiog és a kezesség egymashoz val6 viszonyat. Eszerint a kezes megtagadhatja a teljesitést, amig a jo- gosult nem igazolja, hogy a zélogjog érvényesitése so- rin a kovetelés nem nyert kiclégitést.100 A 2009. évi CXX. torvény szabdlyozza a kezesség- nek azt a tipusat, amikor a kezes hatérozot,illetve ha- térozatlan idére villalja a kezességet (idére szél6 kezes- ségedllalds).10\ A banki gyakorlatban a hatérozott id6- re vallalt kezesség szorosan Osszekapcsolédik a meg- hatérozott dsszeg erejéig vallalt kezességgel (Keretbiz~ tositéki Resesség).102 A gyakorlatban mindemellett a GH 5 Ob 5304. sodma dontés, amely 1984.04. 03-in stletet ‘Spahr Java 5394. § (1) bekezdés, némileg méskentfogulmaz a hatilyos Ptk. 274 § (1) bekezdése Seakertsi Jvaslat 5:39 § (3) bekezdé,ezelepyezien Pk, 276 § (1) bekends i 5394 § (2) bekezdés.Eza kedveemény azonban nem vonatkozik ara az esere, amikor zlogiogot nem afokote. alaptia. Ebben a esetben ugyanis a keaes & 4 dologiadee ercenlens en fe ORK torvény 5:38 fa haticoot ire vl kezesség; 5-382. atérozalan ie villa Keeshatérozott idejii kezességvallalés azért is gyakori, mert igy oldjak fel a jovobeni,illetve feltételes kétele- zettségekre vonatkoz6 kezességvillalishoz. kapesol6- 6 bizonytalansagi problémakat.103 8.1. Kértalanits kezesség Haa kezes kifejezetten a kovetelésnek a kotelezett6l be nem hajthat6 részéért vallalt felelésséget, ajogosult sak akkor kovetelheti a kezestél a biztositott kovete- és kielégitését, ha végrehajtast vezetett a kotelezett vagyondra, és a végrehajtas sorén a kévetelés nem nyert kielégitést.104 Ezzel teliesen megegyezik az oszt- rik szabélyozds.105 Ebben az esetben kizirt a kitele- zett és a kezes egyittes perlése, a kezes esak akkor pe- relhet6, ha a fOad0s ellen mér vezetett egy sikertelen végrehajtést.106 Kérdés, hogy van-e igazin kilénbség a rendes sor- tartésos kezesség és a kértalanit6 kezesség kézit? A Scakért6i Javaslat 5:394. § (1) bekezdése szerint — sor- tartisos kezesség esetén — a kezes mindaddig megta- gadhatja a teljesitést, amig a jogosult nem igazolia, hogy a kévetelés behajtasa végett végrehajtést vezetett a kotelezett vagyonira, és a végrehajtas sordn a kovete- és nem nyert kielégitést. Egyedili kilénbség csak az, hogy kartalanits kezességnél a birésag hi gilia a kovetelés behajthatatlansagat, mig sortartisos kezesség esetén ere a kezesnek a perben kifogis for- ‘méjéban hivatkoznia kell. Emellett a kértalanite kezes = szemben a rendes sortartisos kezessel ~ a fokitele- zettel egyiitt nem perelhet6. Mindez erdsebb pozicist biztosit a kezesnek, mint a sortartésos kezesség,07 8.2, Fogyasst6i kecesség Az tj Ptk. nem hatérozza meg, hogy mi minésil fo- ayaszt6i kezességnek, igy a fogyaszt6 dltalinos fogal- mébél Kell kiindulni az elhatérolés sorin. Ez adott esetben aggélyos lehet.108 Ezzel ésszefiiggésben meriil fel az a kérdés, hogy fogyaszt6i kezességnek tekintjiik- € azt az esetet, ha a vezets tisziségviseld a gazdasigi ‘arsasdg tartozasaiért maganszemélyként villal kezes- séget? A Szakért6i Javaslat 5:402. § (7) bekezdése sze- rrint nem kell alkalmazni a fogyaszt6i kezesség szabé- lyait, ha a kezes a jogi személy kotelezett vezet6 tiszt- ségviseldje vagy tobbségi befolyassal rendelkez6 tagia. Eza rendelkezés azonban nem vonatkozik a betéti tar- sasigra é a kézkereseti térsasigra. Mas véleményck 103. Guldoné 172, 104 Sraker6i J 10S Water. 149, 106 Cismacia. 1035, 107 Giismacia 1035 108. Guan ican 17 108 Gubyéong: 177: 10 Srakertsi Javaslat $402. § (2) bekezdés 111 Scakerts Javaslat$:402.§ (5) bebeades 2 Seakerts Javaslat $:402,§ (4) bekeedes 31 KODIFIKACIO TOKREBEN so. sverint a fogyaszi6i jelleget kis- és kézepes villalkozd- sok esetén indokolt elismerni.1? A Szakért6i Javaslat nem kivinja meg a kezességi szerzédés fogyaszt6i szerzidésnek minésitéséhez azt, hogy a kezességgel biztositott kotelezettség alapja is fogyaszt6i szerzédés legyen. A fogyasz16i szerzédés szabélyai egyoldaltian k6gen- sek, vagyis azokt6l esak a fogyaszts javara lehet érvé- nyesen eltémi, ellenkez6 esethen a kikotés semmis. A fogyaszi6i kezesség korében a jogosultat specials kkoztatisi kotelezettség terheli, amelynek mir a szera6- déskotés elduteleget kell rennie. Ez a tajekoztatis kiter- jed a kezes jogaira és kotelezettségcire, illewe a kotele- ett helyzetébdl fakad6, a hitelez6 el6tt ismert kilonle- es kockazatokra is. Ha a jogosult nem tesz eleget en- nek a tajekoztatisi kotelezettségnek, akkor a kezes ha. tarid6 nélkal visszavonhatja ajénlatét, vagy eléllhat a szerzédést6l.00 Az eléllishoz kapesolédéan azonban ‘meg kell ismételni a korabban mar kifejetteket. A ke- zességi szerz6dést ugyanis véleményiink szerint nem lehet ex nunc hatdllyal megsziintetni, vagy azt esak fel- mondani Iehet. Emiatt a Szakért6i Javaslat idézett sza- kkasza tévesen s26] az elillisrél, ehelyett val6jaban fel- mondist kell érteni Ha a kotelezett késedelembe esik, a jogosult koteles a kezest haladéktalanul értesiteni, ennek elmulasztisa esetén a kezes nem felel a késedelembél eredé kérért 6 a késedelmi kamatért.111 A elobalis kezesség esetén a fogyaszt6i kezességi szerzédés esak akkor lesz érvényes, haa felek megh: térozzak azt a legmagasabb dsszeget, amelynek erejcig. a kezes felel a jogosult tartozisaiért. A Szakértéi Ja- vvaslat tehat eben az esetben is lehetévé teszi vala- mennyi jovébeli kivetelés biztositisat kezességvilla- lis dlal.122 Ez a szabély, figyelemmel a legfelss keret meghatarozisinak kotelezettségére, kevésbé proble- ‘matikus, mint a valamennyi jovébeni tartozasta vo- natkoz6 szabélyok rendes kecesség esetén, 8.3. Javaslat a 2008/48/EK Indnyelo védelmi seintiének 4 fogyascibi kesességre torténd kiterjesztésére A kiclégit6 szintd védelem megteremtése fogyaszt6i kezesség esetén avért is kilondsen fontos, mert ere vonatkoz6an nincs eur6pai uniés jogszabily. A fo- Byaszt6i_ hitelmegallapodasokrél 2616 2008/48/EK parlamenti é tandesi Irinyelv ugyanis a biztositékot ydijt6 félre mem terjed ki. Voltak ugyan olyan elkép-S02 zelések az Europai Bizouség részérél, amelyek szerint a védelmi szintet erre a személyi kérre — és igy a keze- sekre is — ki kellett volna terjeszteni, de ezt az Europa Parlament megakadélyozta. Arra természetesen van lehetéség, hogy a tagillamok az tj Irényely védelmi saintjét kiterjesszék a kezesekre is.113 Az Irdnyelv védelmi szintjének — de nem a személyi hhatilyanak ~ a fogyaszt6i kezességre trtén6 kiteries?- tése elsésorban azért Jenne fontos, mert a hitelezok sokszor nemesak a hitelfelvevé, de a kezes teliesitdké- Pességét sem vizsgilak megfeleléen, illetve tévesen mérik fel azt. A védelmi szint kiterjesztése elssorban a jogosultat terhel6, a szeraédéskotést megeléz6 tajékoztatdsi kote- lezeuség szintjének emelésével jérna egyiitt. A kiter- jesztés ennek megfeleléen érintené a reklimokba fogla- Jando dltalinos tajékoztatast (Irinyelv 4, cikk) és a szer- z6déskorést megelézéen a hitelnyajtst terhel6 exyeb ‘éjekoztatdst is (Irinyelv 5. ciktk). Ki kell emelni az Trinyelv 5, cikk (6) bekezdését, amely szerint a tagil- lamok biztositjék, hogy a hitelez6k az adott esetben a hitelkézvetit6k megfelelé magyarézattal szolgaljanak a fogyaszténak (az altalunk javasolt esetben a kezesnek is) annak érdekében, hogy az értékelhesse, hogy a java- solt hitelmegallapodas (kezességvllalis) megfelelé-e igényei é pénziigyi helyzete seempontjabol. Ez a ke. zesség esetén aztjelentené, hogy jogszabilyi alapja len- ne annak, hogy a kezes alaposabban megismerie a biz tositands alapigyletet. Lényeges tovabbi az Irényely ikke, amely a fogyaszt6 hitelképességének értékelés Fe vonatkoz6 kotelezetiséget ir eld a hitelnyajts seims. ra. A kezesség szempontjabol is fontosak emellett a 10, cikk (a hitelmegallapodésban feltiintetend6 informéci- 6k), illetve a 14. cikk (a fogyasztét megillets elillési jog) rendelkezései A 2008/48/EK irényelv implementici6jat végrehaj- 6, a fogyaszt6nak nytjtott hitelrsl 52616 2009. évi CLXIL. térvény!'# sajnos nem tett lépéseket abba az iranyba, hogy a fogyaszt6i kezességre is kiterjessze a7 Irényelv védelmi seintjet 9. A hezes teljestése és scabadulisa A jdrulékosséghél kovetkezik, hogy ha a kezes a jo- sosult kovetelését kielégiti, a kévetelés az azt bizt 6 jogokkal egyiitt a kezesre szill. Ezt a torvényi en- gedményt az osztrék jog is ismeri. Ez azt is jelenti, hogy a kezes teljesitésével a kovetelés nem sziinik UB Bid Peter, Mt Wertpapicr-ttellungen, 2008 25.135, 114 Kohirdewe: Magyar Roaliny 2003 196 sim 13 Wels. 150 * Ne Genii a MT Gulyaond 1 176, 8 Seakero javalt 8:98, § (2) bekendés 19 Grsmasiat mn 1037, ‘TANULMANY 2010. OKTOBER meg. Kérdés, hogy ezt a megtéritési igényt a kezes és 8 foadés egymas kézdtt szerzédéssel kizihatja-e? Az osztrak jog elismeri ezt a lehetSséget.!'5 Cschi szerint is érvényes az ilyen joglemondas, feltéve, hogy nem sértia Pek. valamely kogens rendelkezését 116 Altalinosséghan elmondhats, hogy a tirény nem ren- dex kelégitden azt a helyzett, amikora kezes a jogosult hi. cetelését hielégitete. Killéndsen azokat a kotelezettsége- ket kellene a torvényben szabalyozni, amelyek a féad6st a kezes teljesitése utén terhelik.11” Kérdéses lehet 'ugyanis, hogy ebben az esetben a féads ugyanolyan fel- tételek szerint teesithet a kezesnek, mint amilyen fel. {ételek szerint a jogosult javara teljesithetett volna? A fad6s szerzbdésszegése kihatissal van-e azokra a ked- vezményekre, amelyekre a jogosulttal szemben igényt tarthatott? Nézetem szerint a részletfizetés kedvermé- rnyét a fads ebben az esetben elveszti, vagyis a kezes irdnyaban mér egydsscega telesitésre lesz oteles, Hiényosnak a toroényirendelkezésck arma nézoe is, hogy hha a hezes csak résclegesen elégii ki a jogosultat. A tor. vénynek rendeznie kellene, hogy hogyan alakul a ke- 2¢s és a jogosullt jogviszonya a részleges teljesités utan, Ha a jogosult lemond a kévetelést biztosité vala. mely jogr6l, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a kovetelés atszillisa kovetkeztében a Kovetelést biz- tosit6 jog alapjén kielégitést kaphatott volna. A kezes szabadul akkor is, ha a kévetelés a jogosult hibéjabél 4 Kotelezettel szemben behajthatatlannd valt.118 Erre 4 kezes azt kévetéen is hivatkozhat, hogy a jogosult. nak mér teliesitett, mert teljesitését jogalap nélkili gazdagodas cimén visszakévetelheti.119 A kezesség megsziinhet elévilés folytén is. Amennyi- ben a fokovetelés elobb évil el, mint a kezesség, a jéru ckossig elve miatt a kezesség kikényszerithetdsége is ‘megsciinik.!2 Az 1/2007. Polgati Jogegységi Hatarozat szerint azonban az elévillést a fokételezettel szemben ‘megszakito jogeselekmények nem szakitjak meg az el. évillést « mogottesen felel6s szemeéllyel szemben Kérdés, hogy mi torténik akkor, haa féadés Kétele- zettségét egy harmadik személy dtvallalja? Ehhez in. dokolt eldirni a kezes hozzdjérul6 nyilatkozatét, hi, szen olyan személy is atvallalhatja a fotartozast, aki nem teliesitdképes, vagy aki érdekellentéthen all a ke- zessel. Ezt a hatélyos Pk. 332. § (3) bekezdése ki is ‘mondja, a Szakértéi Javaslat 5:185. § (3) bekezdéschez hhasonloan. Van olyan jogirodalmi lléspont, amely szerint emellett biztostani kellene a kezes sziméra a ‘kezességt6l val6 szabadulis jogatis.121 pe 2008 ah ns ier Neuen Verbrauherkedivchline, Zitat fbr Wisuchtte- und Banhrechy, 130 Ext kifeezetten i aralmazza a Sears Javaslat 5:7 § (3) bekendése. 121 Guys: tm 172BODZASI: A :ZESSEG SZABALYOZASA A POI 10. Osszegaés Elemzéstinket azzal zathatjuk, hogy a kezesség ter- vezett jovébeni szabilyai pozitiv valtozasokat tartal- maznak, néhiny ponton azonban médositisra, illetve kkiegészitésre lenne sziikség, Megfontoland6 az tj kédexben a kezest és a foadést terhelé kételezeuségek feltételeinek azonossigar6l rendelkezni. Rendezni kellene azt a kérdést is, hoxy a kezességvillalis kiterjed-e a féad6s szerzédésszegés folytin keletkez6 karokra. Precizebben Iehetne szaba- lyozni a tévedés € a megtévesztés esetén a kezest megillet6 megtimadési jog feltételeit. Indokolt lenne a bankkezesség esctén a készfizet6 kezesi jelleget tor vényi szinten is fenntartani, Meg kellene Srizni a fGad6s, valamint harmadik Seo ere ey Logod Bt., 1012 Bp. Logodi u. 49. tel.: 214-2453, fax: Ee ET A web: www.logod.hu, e-mail RIJOGI KODIFIK, 6 TUKREBEN 503 személy dltal alapitott zalogjog és a kevesség egymas- hoz valé viszonyat rendez6 szabilyt. Armyaltabb szabélyozist kellene adni a fogyaszt6i kezesség fogalméra, valamint ebben a kérben pontosi tani kellene a kezest megilleté szerz6désmegsziinteté. si jogot ~ arra ugyanis nem eléllés, hanem felmondis \itjdn kerilhet csak sor. Megfontolandénak tartjuk to- vibbé a fogyasz16i hitelmegallapodisokrél 52616 2008/48/EK Iranyelv védelmi szintjének a fogyaszt6i ezességre wWrténé kiterjesztését is, Végiil rendezni kellene azt a helyzetet, ha a kezes a jogosult kovetelését kielégitette, és szabilyozni azokat a kotelezettségeket, amelyck a fadést a kezes teliest- tése utdn terhelik. A javasolt médositésok révén biz tosithat6 lenne a kezesség Uj szabilyainak a yazdasiai igényekhez val6 fokozottabb megfelelése. PLT)