Ona) 6] 500 4:12 FELADATGYUJTEMENY | FRZIKA MEGOLDASOK I.latgy@jteményhez hasoniéan a megoldixkiletekben is a gyakorlathan elter- 17 bf cle jeldléstendszert egyszercealkulmustunk, Nem tbrekedilink ezck kil 1, MECHANIKA sem a kizdrSlagos hasznélauira, A megoldaskitetben azok szdmdra kiva- epitséget nytijlani, akik kevés tandini ininyitassal, Ondlldan tnulnak. A fel- ijtemény haszndlata aban az esetben lesz erediényes, ha a megokkiskétet Kisait ellendrzésképpen csak akkor nézziik meg, ha a feladatot mar dndlléan 1.1. KINEMATIKA lottuk, vagy megey6z6dtiink arrél, hogy nem tudunk 6ndlléan eredményre :kkor sem céls megoldast egyszertien lemdsolni, mert sokszor az is, az, clinduldshoz sziikséges egy-két gondolatot ragadjuk ki, s ennek alapjén Az egyenes vonalti egyenletes mozgas ccrill 4 feladat Sndllé megoldasa. ai dlland6k (sGriiség, fajh6, fajlagos ellendllas stb.) értékét sok feladatndl uk Kerekitett értékkel, a szdmolis kGnnyitése céljab6l, de taldlhatok a felada- Att olyanok is, amelyek megoldésdhoz a ,Nésyjegya fuggvénytablazatok”- Ia megfetelé adatokat kikeresni. A sz4moldsos feladat végeredménye ter- even mindig fligg a kerekitést6l. 1.) ©) A vastag vonal hossza az tit, hiszen a hangya mozgasa kdzben lefrt vo- JutgyGjtemény és a megoldaskétet nagyszami kérdése, feladata médot ad nalnak a deszkéira es6 részér61 van s26 a feladatban. A szaggatott vonal hossza az \ lananyag, sokoldali gyakorl: keresztiil a szerzett tudas elmélyitésére, clmozdulas nagységa, mert a palyaszakasz kezd6- és végpontjit dsszek6t6 szakasz lex képességlejlesztésre, Bizunk benne, hogy a feladatok sikeres megoldé- az elmozdulas. Grime, a biztosabb tdés hozzdjérul a fizika irénti érdeklOdés felkeltésére. a \énk, ha kinyviink segftené a fizikatandr kollégdkat az. érettségire valé felké- : ichéz és felelésségteljes munkdjaban, tanitvényaikat pedig a j6 eredmények ben 2.) C) 7 m utat tett meg, és 5 m az elmozdulésa, mert y=3m+4m=7 m, és az elmozduldsa az. utak éltal meghatérozott derékszgti héromszig étfogdja, amely Jatok megoldisénak megirasa, szerkesztése nagyon gondos munkéval ké- Pitagorasz.tétele alapjiin V3? + 4? = ¥25 = 5 (m). négis cléfordulhatnak benne hibak. Kérjiik, ha ilyet észlel, jelezze a szer- 3,] A) 150 m az elmozdulésunk, hiszen ez a haztémb ségnek, hogy minél eldbb javithassuk azokat. ieczabbib dale et darichink? (a misepae keadd es végpontjinak) a tavolsdga. . 2004. majus Avscerhets (4.] A) Forg6 kirhinta nem tekinthet6 pontszerii test- 150m nek, mert mozgdsa nem értelmezhet6, ha a kiterjedésé- 161 eltekintiink. re k seesear (5) c) 5 = a csénak parthoz. viszonyitott sebes- sége, mert a két mozgds egymaésra merdleges, fgy se- - bességvektoruk dsszege a vektorhéromszig dtfogsja. k km km ~ Sw upaa v4 ve yop tu =S eres ma ki ae km [6.] D) A foly6vizhez képest a hajé 7 = sebességt. Ha a kapitiny 5 + sebes- km ki km séggel siet a hajohoz képest hatrafelé, akkor 7 += + (—5) > = 2 > a vicher viszonyitott sebessége.km A helytelen vilasz: D) 4 + sebességgel mozog a hajohoz képest a matroz, h ki Ha a foly6 sebessége 4 = h felé mozogva 4 (*) +12 (*)- 16 (2 =), felfelé mozogya 4 (2) + +(-12) (*)-= = -10 (= = =) Iehet. E sebességhez vagy hozz4adédik a matréz kor a hajénak a hidhoz viszonyitott sebessége le- sebessége, vagy kivonédik. fgy akkor lesz a matréz sebességének nagysdga 2 = a hidhoz képest, ha a lefelé tisz6 hajén a matr6z a menetirdnnyal szembe (hétrafelé), 14k aay 18H scucsseezel meuy:thiscen 16— 149 vip 1621822), Ha a hajé fetfelé k, akkor a matréz, ugyancsak hétrafelé kell menjen ahhoz, ae k k hogy a feladat feltételeinek eleget tegyen. Ekkor 10 = vagy 14 > a sebessége a hajéhoz képest (mert ~12 ~ (~10) = =2 vagy ~12 = (14) = 2). Igy az A), B), C) villaszok helyesck Iehetnek. : ] k Ha a matréz a hajén el6re megy, akkor a parthoz viszonyftott sebessége 8 > ki illetve 16 = sebességnél csak nagyobb lehet, ezért helytelen a D) valasz. Masodik megoldas: A hajé sebességének nagysdga a parthoz képest 16 uy (2+ km (12 — 4) lehet. Ezekhez hozzdad6dik vagy levonddik a matréz sebessége, attél fliggéen, hogy a hajéval azonos vagy ellentétes irdnyban halad. Igy a lehetséges megoldésok 16 + 2 vagy 8+ 2. Tehat 4 +4) vagy 8 Tr nem lehetséges. (8. B) 1 : a taska sebessége az épiilethez képest, mert a két sebesség eldjeles 274 (-02 =) x : 5 s (9.) ¢ 3.6 lm 10,) D) ,.8 s alatt 1 m utat tesz meg a futs” a or valasz, mert ekkor RE 5 osszege 1, k k ™ 4 legnagyobb sebesség, hiszen 3,6 = =3.6-3,6 > = 12,96 > lenne a sebes salatt8-1m=8m g. Az A) valasz is helyes, mivel 8 - i m a fut dltal megtett tt, gy a sebessége 8 — s 1K 11. svdiget eralatt 28 ma megtet tt 60 m m = 6 3.) A) Az I. test seb véshé meredek, Ha a morass ina is lgyelembe vesszik,akkor a INEMATIKA 7 28 D) 2,8 ™ a helytelen sebesség, ugyanis a lift menetideje Sy min = 28 8, 6s § 4 fey 1s alatt 1m utat (ett me; — 3600m 3,6 k 6 km 60s min 3600s Thee hr m aziz 1" a sebessége 3 odik test, amikor Wbb Is6 test volt a lasstibb, D) 4) < © 68 8 > 89, azaz akkor yolt lasstibb ar itt tette meg a révidebb utat. A tébbi esetben a: [3.| B) A vonat dllandé nagysdgd sebességgel egyenes pilyén halad, gy egyenes i egyenletes a morgiisa. 1.) B) Egyenletes, mert az eltelt id6vel egyenesen ardnyos a megtett tit. AB) grafikon dbrizol végig egyenletes mozgést, hiszen —* cnletes mozgas kitérés-id6 grafikonja az. idétengellyel bezar6 egyenes. A) Az 1. jarmiinek legnagyobb a sebessége, mert az.tit- afikonja a legmeredekebb C) A IIL grafikon késziilt allé testr6l. A test mindvégig 4 méternél dllt. gének nagysdga a legkisebb, mert az Gt-id6 grafikonja a odik negativ, igy a sebessége kisebb a masik hirom test sebességénél C) Hely-id6 grafikon, mert az elmozdulisr6l és a moz-—"f is irinydrdl is ad felvildgositést. ho AC) grafikon, mert az egyenletes mozgis sebesség-id6 = [|-—7——> pralikonja az, iddtengellyel pérhuzamos egyenes. i 21. D), a IV. grafikon egyenletesen valtoz6 mozgast dbrizol. Ff: (22.] A) Egyentetes mozgas. 23.) B) Egyenes vonalii egyentetes mozgits ae,8 . 1, MECHANIKA. 24.) ©) ssu-1. Megiegyz nészelesen az egyenletesen viltoz6 mozgiis az a = 0 esetben egyenletes mozgasba megy At. Ebben az értelemben a B) valasz. is helyes lehet. 25.) c) 20" 60 m utat tett meg. n volt a motoros sebessége a IL. szakaszban, hiszen 3 mésodpere alatt 26.) B) 1 > 3s, azaz a vonat 3 masodperenél tovabb fiityiilt, ugyanis a fuuy végi hang a kizeled6 vonat miatt kevesebb idé alatt ért a fiiliinkhéz, mint a fuitty kezdetén elinduls. A D) grafikon késziilhetett a megadott tit-id6 grafikon alapjan. A B) valasz a helyes. A grafikon 2. szakasza pthuza- ‘mos az idétengellyel, amely az egyenletes mozgasndl all fenn. (29.) A ibis vétasz a D), mert az eltelt id6 egyenesen arinyos a megtett ital igyanakkora sebességnél. 30.) B) v = 20 ™ volt a test sebessége, mert 4 mésodpere alatt 80 méter utat s tett meg. Szamitsos feladatok GL) 42 km+ 8 km = 50 km, fgy az 50-es kilométerk6 kézelében, vagy 42 km — 8 km = 34 km, azaz 34-es kilométerk6hiz kézel Iehet a telefonfiilke. D) A) ta ; Qn = 4,7 m, dy = V3 43 = VIR = 4,2 (oD. 4 B) y= Be arn =9,4m, dy =2r =6m. 1.1. KINEMATIKA. 9 3 ©) se F-2em= 14d my de = V32+ 3H = VIB = 4,2 (mm), D) s¢ = 2rm = 18,55 m, dy =0 (m). A panel sebessége 0, (34) s = 19-50 m=950 m, 1 = 1 min = 60 s, »2 = 13,5 km, k 2 v= = 15,83 2257 y= 2 = 852,63 ¢ = 853 5 ~ 14,2 min. i s h v = A szomszédos kézség hatérdt 14,2 pere alatt éri el az aut. 35,) s = 30 km, 1 = 178,5 min = 10710 s, vat=28 = a futo dtlagsebessége. oe toeatll potting BM ay ey 26 HS: dpe, ee Shs ey ae 1 BaB UST, met ea 1 Uy Igy az els6 kerékparos sebessége harmadrésze a mésodik kerskpérosénak. 87) a) 0 =, hiszen nem véltozik egyméshoz, képest a tévolsdguk; b)0 . hiszen a mozg6lépesé egyazon helyén éllnak: ©) 04 - az utasok sebessége, mely megegyezik a mozgélépess sebességével. a) $=rn=31,4m. A 16 31,4 m Gton dgetett, = 6,28 = A I6 sebessége 6,28 ™ volt. 8 c) d=2r=20m. A 16 elmordulésa 20 m. b)v=s i km k 39.) A matréznak vagy 6 5, vagy 10 = nagysigti sebességgel kell a hajé k k mozgésdval ellenkez6 irdnyban menni a hajéhoz képest, mert 8 = + (-6 =) = km km ( =) _ > km ss 8 ——+ h m m = 3,3 —. A viz dramlasi sebessége 3,3 —. Ss 8 68, s=ut=40m. ‘ig 40 m utat tett meg.10 1, MECHANIKA @) 1=1.55,5=12m,0= t ean kin A robogd sebességmérdje 30 tm h i k @) » = 3-340 ™ = 1020 ™ = 1020. 3.6 a 3672 > a repill6 sebessége. $ s s,m m 5 = 20 em =0,2 m,£=0,55, == =0.4 ™. A szalag sebessége 0.4 7 (45) » = 700 T min = 2 h, = vr =81,67 km. A repil6gép 81,67 km-t h tett meg 7 pere alatt 46) vy =v, m = -v, As = 51-2 = 8 —(-8) = 2.5 = 9 em > 5 cm = 0,45 m s=8, Es, TEM EhH=ls, m A mozgélépesdk sebessége 0,45 =. G7) 1 = 0.45, v= 1500 ©, mivel a hang kétszer tette meg (oda-vissza) a7. utat, = Ss erért 2s = vt > s= 300 m. A tenger 300 m mély a hajé alatt. {ott jelek kézti id6: Ar = 1 s, az éraékelt jelek kézti id6: Ac = 0,8 s, m «hang terjedési sebessége: ¢ = 340 —. A hely-id6 grafikon alapjén a mozgé test 0,9 s alatt éppen annyi utat (so) tesz meg, mint a hang 0.1 § alatt. ‘ Ezért sy = v-0,9 s és so = c-0,1 8, valamint $9 = 51-82. A kiboesétott és a visszavert jelek kéz6tt azért telik el més idétartam, mint a visszave- rédések egyre kézelebb Iév6 jarmfivén tor- X (mn! ténnek. i 0,9 01 Sees ey v0.9 s=e-018 > vacys= 340 a2 ead Se a8S. id (s) 9 s Ss nm A test 38” sebességgel kizeledik a hang- radarhoz. 1.1, KINEMATIKA. i @) a) Az auté sebessé =0,128, s=3m, m ge 25 meee Ci 2 b) A sebessézmérs dra 90 —~ sebességet mutatott h 60) a) A kerékparos sebessége 4 ™. 5 b)s szaim vr = 20 m. A kerékparos 5 mésodperc alatt 20 méter utat tett meg. Ez kileg megegyezik a grafikon alatti tertilettel. $1.) a) Az els6 szakaszban és 51 a harmadik szakaszban egyenletes a mozgis, a misodik szakaszban nines mozs a kutya all. b) Ass = 120 m— 60 m=60 m, Ay = 158-6 8=9s, As ; pein = obey Aty s A kutya sebessége 90 m megiétele utén 6,6 ™ volt. $ ¢) A grafikonrél leolvasva a harmadik mésodpere végéig 45 m utat tett meg a kutya. G2) r=3s, 0-15" .5 vt =4,5 m. A kapaszkod6k 4,5 méterenként vannak. (53.) 1 = 5s, a megtett tit, a hid és a teherauts egylittes hossza: s = 80 m-+20 m = = 100 m. ————— 20m 80m » 20 = =72, *. A teherauté sebes: Shee ken sgméré Graja 72 at mutatott, fi ki (GA) » = 720 = = 200 M5) = 12,5 em = 0,125 m tat tett meg a repiild, mig a livedék 52 = 0,5 métert, Az ebher sziikséges id6 1 = 1; = * = 0,000625 s. v1 ? m iy a Kvedsk sebessége: vn =~ = 800 a *12 |. MECHANIKA (65.) A grafikon alapjan sy = s2 = 1500 m, 1 = 6 min, ¢ =5 min. 1500 1 m A sebességek nagysdga: v) = 7 == i = 250 > 500 k ate ag OU AOU é 18 =) 5 min n A taldlkozasig egyiitt megtett titjuk: s = vjt-vx(r— 1) = 1500 m > 1 = - eo + v2 36 . = Fp min = 3.27 min Az els komp indulisa utén 3,27 perecel taldlkoztak. (56)) Ha egyszerre indultak, akkor a menetidejiik egyenl6: ty = 3m Sm w_5 ie ie Se yi! ASE aE 8 5 A imaeskit sebessége az egér sebességéhe7. képest legalabb 5-szoros kell, hogy le- nyen. (7) 1 = 1.28. A hasonls héromszigek megfelelé magassdgainak és oldalainak s 16. ae = 5=16,8 m. ardnya alapj m k Igy az auté sebessége: v = ° 214" =504 > k Az auté 50,4 > sebességgel haladt a szobéban végigfuts fény irénydval ellenté- lesen. ki GB.) Minder aut hossza: 1=4,8 m, 1= 24s, v1 = 80, 148m _.m km it = = = an ETO Sag oa km He oe 7.2 B= 97,2 < 90 80 47.2 287.2 < 907 ‘i Ar el6résben 1év6 auté nem lépte tl még a megengedett orszdguti sebességet. 9) v, =28 ™, » $ =Aut > _»™ = 200 m, Av = vy — up = 50 = $ ‘Tehat 4 masodpere miilva talalkoznak. 1.1, KINEMATIKA 13 As = 12 m+9 m= 21 mA szerelé 21 m utat tett meg. Ar? = (12 my +(9 m)? > Ar = 15 méter k ’ @ »=9 =257, 1225, r= A m= (v1 + v2) 5m. A szerel6 elmozdulasa 12m km k = Sy =35 ™ = 126 A vonat sebessége 126 ~. t 8 h h Mivel az es6cseppek vizszintes csikokat hiznak az oldalablakon, ezért az esdcseppek sebessége meg kell hogy egyezzen az. auté sebességének fiigedleges SsszetevSjével (Vesepp = Vy)- A specidlis, 30 fokos deréksz6gti vektorhéromszégre igaz, hogy az dtfogéja pont kétszerese a rovidebb befogdnak. fey az autd sebessége: v= veep = 20) = 12" § A eseppek autshoz viszonyitott sebessége (vel) azonos nagysagt az auté sebes ségének vizszintes irdnyti dsszetev6jével, csak irdnyuk ellentétes az auto haladisi B irinyéval, 0;4 , cvagy v-bél felirva v, = v= = 10,4 2) > ta § $ =-104, s km 3) v= 18 = 1 =3 min = 180 s, h fa s(m) = yt) = 900 m, v= 0 — 900 5s = 12m, 4 = ®D v, =36 ™ 210%, h Ss s = 121,28, Az 621,25 alatt ér dt az ston, uy 3 Sf (min) A reabsiigs 1,65, s vaayis mig az 62 dtér, az auté még egyenletesen halad v= 90 Mt = 25 2 9 =30m,-s 21,25. » Az aut is 1,2 5 ala teszi meg a 30 métert, fgy tehat éppen el tudjék keriilni ay titkoze A gyakorlatban az auté az tit szélétél altaléban 1 méterre! beljebb srokott kézlekedni, ezért ekkora tavolsdgnél még biztosan nem iti el az 6zikét. A valésigban a vad sebessége sok esetben kisebb, és igen gyakran 30 mét beliil ugrik az auté elé. Ezért a vadveszélyt jelz6 tablinal jelentésen csikkenteni kell a sebességet14 1, MECHANIKA [delenségek, kisérletek, kérdések helyrdl egyenletesen eltévolodik, majd dll egy darabig (a kupa- Kot felteszi), ezutdn kicsit gyorsabb, egyenletes mozgassal visszatér az alaphely- zetbe, § ott dll, mig az tijabb tiveg meg nem érkezik. Ezutén az eldbbieket ismétli gen, mert a sebesség irénya véltozott. Egyenletesen mozog ~ sebességénck nagys4gat ismerjlik, de a sebességének ‘At nem tudjuk ebbéI megmondani. Korpalyan mozog a gyerek, és pontszertinek tekinthet6. Az egyenes vonahi egyenletes mozgasnal. 70.| a) A mozgas pilydja kor. b) Az iit felkor, ¢) Azelmozdulis a kor étméréje. T1.| a) Esyszer korbe érve s b) Az elmozdulésa Ar = 0. égének nagysdga menet kézben nem valtozott, csak az irdnya, de dt- haladva a kiinduldsi helyén sebessége biztosan valtozatlan a kezdetihez képest, azaz, Av = 0. arn Igen, ha az egyik egy kérpdlya kézepén All, a masik pedig a korpalydn egyen- |73.| A kerékparos egyenletesen mozog k 74.| A motoros sebessége 25 = =90 =. igy att6l kezdve, hogy elhaladtak egy- km nis mellet, tivolodnak egymast6l a két sebesség killonbségével, azaz 180 $*-val. > 75.| a) Csavarvonalban. b) Korpalyan. c) Nyugalomban van, A vonatkoztatasi rendszert a Naphoz kellene régziteni 77.| A Foldhiiz rdpzitett vontakozasi rendszett kell vilasetani 1.1, KINEMATIKA 15 [7B.] A Polder kell vélasztani vonatkoztavési rendszernek (79. ‘gyenletesen mozog a fej eldtt a szalag, killnben ,nydivog magnetofon, ével szdimithato ki ks k 80] v= 3 > vy = 4, és Pitagorasy tele segitse km > v=S55% Azemberck — vy-4 i 2 j kin cyymdshoz viszonyitott sebessége 5 ~~. a5 ki Az bran a dél felé haladé emberhez viszonyitott sebesség 5 “h irinya van berajzolva. Igen, ha az titon halad6 autsb6l vagy mozg6 villamosbol nézziik Igen, ha példdul a mellette 1év6 sévban ugyanakkora sebességgel haladunk megegyez6 iranyban. Haladé mozgast az tittesthez képest, krmozgast a hajtékar tengelyshez ké- , és forgémozgast pedig a pedal tengelyéhez viszonyitva végez a kerékpar pe- dilja. [84.] A haladé és a kérmozgésnél. 85.) Vizszintes irényban j6 kiizelitéssel egyenletesen mozog, fiiggdleges irényban egyenletesen gyorsul. E mozgésoknal pontszertinek tekinthet6 a mobiltelefon. A tekegolyé a pilyahoz képest halad6, és forgdstengelyéhez képest forg6- mozgast végez, mikézben gurul 87.| A halad6 mozgésdnal tekinthet6 pontszertinek a gurul6 tekegoly6. 88.] A Fold a vilég kézepe, a Féldhiz viszonyitja a vildgot, a Fold kérill kering a Nap és a tabi égitest, A Nap a vilig kézepe, a Nap koriil kering a Fld és a t8bbi bolyg6. {ban a testek mozgaisat. 89.| 90,] A Foldhiz. viszonyitjuk a ‘ivolodik a hangradartél, mivel a nagyobb id6k5zdk alatt t6bb utat tett meg ahang, igy a hal is tivolabbra keriilt. 92.| Egyenletes a kerckpir mozgasa, mert egyenlé id6kézbnként egyenld utakat lesz meg.16 1, MECHANIKA 93.] a) A kerékhez képest nyugalomban van a kavies. b) Egyenletes kormozgist végez a kavics a kerék tengelyéher, képest c) A kavics viltoz6 mozgast végez, az tittesthez viszonyitva. [94,] igen, amikor a gumi kaviesos része a talajjal érintkezik. 95.) a) Ugy, hogy a Trabant a Toyota clétt halad. ki k b) 30 > (vagy 150 = ha szembe vagy ellentétes irényba haladndnak egymés- sal), km km . . ©) 30 ™ (vagy 150 5", ha szembe haladnénak egyméssal. 96.] A prizmak egyre stirtibben kovetik egymést. Ilyet alkalmaznak némely vastti «itjar6 eldtt, amellyel évatosabb vezetésre késztetik az antésokat, akik énkénteleniil sitanak, hogy nagyjéb6l egyenletesek legyenek a zikkenések. 97. | Egyenl6 id6k6z6k alatt egyenl6 utakat tesz meg, tehat a mozgésa egyenletes egy adott hajlésszignél. 98.| Igen, ha olyan kicsi a lejt6 hajlasszige, hogy a rétett goly6, illetve kiskocsi a stirléds miatt nem gyorsul, nem lassul, azaz nem valtozik a mozgasdllapota. Ekkor a goly6 egyenes vonali egyenletes mozgast végez. 99.| a) A lanctalp kerekek feletti részének sebessége 2v a talajhoz képest. b) A talajjal érintkez6 rész sebessége —v a h6jarshoz képest. 100. | Egyenl6 idékézénként az tivegesre — példéul | s-ra Allitva a metronémot — bejelili az tiveges6ben felfelé haladé buborék elejének a helyzetét a metroném kattandsaikor. Kikeresi azt az 5-6 jelzésnyi részt, ahol a legpontosabban tudta a hanggal szinkronban bejelilni a buborék helyét. Egy konkrét mérésnél_példdul mindegyikre 5 cm adédott. Mas id6kézikkel is megismételve a mérést, ugyancsak egyenl6 tavolsagok ad6dnak. Igy egyenl6 id6kizinként egyenl6 utakat tett meg a buborék, tehat egyenletes a mozgasa. LO1.] A mérést végz6 személy a kdvetkezOképpen jérhat el. A Mikola-cs6 egyik 51 kb. 10-15 cm-re tesz egy jelet, inditja a buborékot, és mikor az eléri a 1, akkor inditja a stoppert. Mikor a buborék a cs6 végéhez. ért, akkor ledl- Hija a stoppert, Lemérve a megtett utat és leolvasva az. eltelt id6t, a hiinyadosbol Kiszimithai6 a sebesség. A mérést illik megismételni! Fes MAS yg i 1s 8 1.1, KINEMATIKA 17 102. | A csiivet a buborék mozgasaval ellentétes irénybun, a buborék sebességével egyenls nagysigd sebességge! mozgatjuk egyenletesen, {gy mire felér a buborék az. I méter hosszti cs6 tet addigra a csévet éppen | méterrel hiiztuk hitra, 103.| A buborék mozgési irénydban gy emeljiik egyenletesen a esbvet, hogy mire felér a buborék a cs6 végébe, addigra éppen 1 méterrel keriiljén el6rébb a Mikola-cs6. Azaz ugyanakkora sebességgel emeljiik a csdvet az asztalhoz képest, mint amekkora sebességgel mozog a buborék a csOhiiz képest. 04.| A buborék is | méter utat tett meg, mialatt 1 mét rel vizszintesen elmozditottuk, fgy sebessége azonos nagysdgti volt a vizszintes mozgatds sebességével: vfigg = vinx = U- "a ej A vizszintessel 45 fokos széget bezdrva a buborék egyenes ma vonalti egyenletes mozgast végez. vy = Vi +0? = V2? = V2 -v. Pes A buborék sebessége az asztalhoz képest V2-szerese a buborék Mikola-csohiiz, vie szonyitott sebességének. Az egyenes vonalii valtoz6 mozgas Tesztfeladatok (105.) C) A grafikon szerint 30 masodpercig figyeljtik a gyerek mozgasit. A gye- m rek aillagsebessége 2 —, mert a megtett dsszes tit 60 méter és az id6 30 mésod pere volt. 106.) D) A cilép mozgasa valtoz6, mert két tités kOz6tt — amig a céldpyers emel- kedik — nyugalomban van a célép. {107.) D) A dugattys valtozs mozgast végez, hiszen fel-le mozog. AC) grafikon, mert az tt-id6 grafikon mésodik részé- nek itt nagyobb a meredeksége. .18 1, MECHANIKA 111.) A 8B) valasz a helyes, vagyis a mozgis valtoz6. : km m 25m .} C) A nagypapa dtlagsebessége 1,5 ~~, ugyanis 25 “== =1,5 112.) C) A nagypapa dtlagsebessége py uByanis 25 = al 113.) D) Av =» —v, = ki 14.) c) a helyes vélasz, azaz 15 a killdine dtlagsebessége, mert az dsszes m 5 megtett tt sy = 6 km+6 km = 12 km, és az dsszes menetidé ft = 0,3 h+0,5 h = =0,8h, fgy v re ki 15.) A D) vilasz a helyes, azaz 72 = 4 motoros étlagsebessége az aldbbiak ss 3s alapjan: Sta ki =2s, 1 =90 =, m= 60 > ts (n) 2y,- ki = 2 _ a, km vy + U2 2 _ Que FU vp tun” te eX v2 Wy sak az A) grafikonnal jellemzett mozgis esetében nem all meg, a test. A kezd6 pillanat utdn végig nullindl nagyobb a sebessége. 1 (118.} A 8) tipp a helyes, vagyis ki ditlaga (a sebességek szamtani kézepe), a 20 > mert a test a nagyobb sebes: , ditlagsebesség nagyobb, mint a sebességek mozgoit hosszabb ideig, 1.1. KINEMATIKA 19 k k AC) vélasz. a helyes, mert: vy = 10 > hhelh, vy =30 > he=Jh, Sy _ Uti _ 10490. km & +h 143 7 bh’ ki tehét a mozgas dtlagsebessége 25 =. : ki 120.) A B) vilasz a j6, azaz v = 20 ™ az dtlagsebesség, mert a test Bsszesen 4 Gran 4t mozgott, és ekézben 80 km utat tett meg. ki (121.} A c) vélasz a helyes, vagyis a test dtlagsebessége 15 Fs met 4 dra alat 60 km utat tett meg. ki (123)) a)» =4 AZ a test dtlagsebessége a helyes vélasz, hiszen 24 km uta 6 dra ulatt tet meg. (123,) A c) a helyes vélasz, mert 15 dra alatt 60 km utat tett meg a test fay az 4 km Ailagsebessége 4 k ©) 15 volt a teherauts sebessége, mert a 3. éra végétdl a 7. Sra véxtig opyenletesen mozgott, és igy ekézben 4 dra alatt 60 km utat tett meg. SzAmitasos feladatok ki BSD) 0, = 54 tee = 2 hy Su = 108 km, kn Upy = 75 Ts tyy = 1 hy Spy = 75 kom, 43 km tivolsdgra vannuk egymést6l. 6) »v, = 120 “ =432 2 12423 ™.075 : y20 1, MECHANIKA @Q27,) a) Az eltelt id6 azonos a két jarmii esetében. s+24km_—s 63.4 Sm Sk 1 Zia 6 é Ora. 10 pere miilva éri utol az aut6é a vonatot. Ennyi idé alatt az auté 11,4 km 6 Utat lett meg b) ¢ (km) 10 pere 7 3 mm = 0,003 m, tj =9s, ss = 150/ = 0,45 m. agsebessége: v = = 0,05 =. 35 mm, dltésenként a ti egyszer fel-lemegy, fgy s5 = 21-30 = A ti dtlagsebessége 0,35 (130.) a) 70 km utat tett meg dsszesen. b) 2 6rat (1 h-t6l 3 h-ig) allt. ©) Az elsé 6rdéban ment a | ss _ 70k ki evs = =o ~ =10 ~ volt az ftlagsebessége k orsabban, d) 40 > volt a legnagyobb sebessége. 1.1. KINEMATIKA, 21 ce) sy = 175 km, ty nap = 12 h. ki A teve atlagsebessége 14,6 a volt. (132.) a) 6 m+4,5 m= 10,5 m utat tett meg. b) Az elmozdulas, mivel a gerendék egymésra merGlegesek, a megadott alapjan igy Pitagorasz-tétellel kiszdmithat6 az als6 végeik tévolsdga, azaz elmozduldsénak nagysdga: ar? = 17 +3 > Ar =7,5 m. ©) Felfelé ment nagyobb sebességgel, mert ugyanannyi id6 alatt t6bb utat tett meg. 133.) Valaki 2 mésodperccel ezel6tt indult innen, az ton most 6 méterre van link. 1 mésodpercig ott all, djabb 4 métert tévolodik 1 mAsodpere alatt, majd 2 misodpere alatt fog ide visszaémni. Az elmozdulisa 0 méter, mert a kiindulés helyére tért vissza. “ogek macska si 20 4 % m4, te 6s Az dtlagsebesség 3,3 ™. 5 (134,) 1 =5 min = hs =8km, v=" = km 96 h G8) v-74 ki 96 = Az éjszakai szender sebesséige v 127.48 6h 244.4 km. A cet 44,4 ket tesz meg. (136,) a) A clip mozgasa valtozs. b) 1=5 cm=0,05 m, v =0,05 @,1=1 min = 60s, $ 8 = vty = 0,05 ™-608=3 m. $ A cilip | pere alatt 3 méterrel kertil mélyebbre.22 1, MECHANIKA 48 BE yy = 120 km, h v= 2 + Slash. te v A farkas 2,5 6ra alatt érne Pécsr6l Fonyédra. v= 26 “7, sy = 3600 km, v= = > y=“ = 138,5 h = 5,77 nap © 7 © 6 nap. A pettyes lile véndormaddr 6 nap alatt tette meg az. utat, ki & GM v= 200 Fy = 40 Sy = 25,0 = Lh = h h vy itlagsebesség: , ezekkel az so 5 Ss YP 96.7 KM =2—_ = 26,7. ny (ti +h) vy tu2 h km A traktoros vontaté dtlagsebessége az oda-vissza titra 26,7 om volt. k k km 140) Jelstjuk a sebességeket rendre vhje = 30 =. tips 218 > ae = 505, km vr =5 pO fn ERASE Be as agus Mie tea 150km Ue Sa vy 150 km’ (ay: tea < tan. Tehat a B-b6l A-ba men6 kerékparos ér elbb a mésik kiindulé- pontjéhoz, GAD) a) 4 = 2h, 5) = 10 km, bh = 5h, sy =0km, f5 = 1,5 h, sy =6 km, t= 1h, s¢ = 0 km, ts =3 h, 55 = 6 km. sy _22km km oT 8h > bid tag = km A csoport dtlagsebessége 2,75 —. Ter) 4) 8-10 Gra kézitt volt a legnagyobb a csoport sebessége. 8 1011 12 13 ste k are - =5 > ‘A esoport legnagyobb sebessége 5 = volt. 1.1. KINEMATIKA 23 sy _ 240 km itis. eo ; ihe = 40 ~ a teljes titra vett dtlagsebesség. i) Oh h oy oot a) 23 6 1h) Sai (243,) 5) = 560 km, 1) = 6b, fp = 3h, $9 = vf = 210 km, sp = 51 +92 = 770 km, ie 85,5 = = 85,6 as Tehat a busznak induldst6l hazdig fo ki a7 dlagsebessége 85,6 = volt. W=hth=9h,v= 144.) a) As = 110 em=1,1 m, At=0,2 s, _ As iim at 0,28 k k fe 25,5 25,5.3,6 19,8 8 ~ 20 h h h A robog6 pillanatnyi sebessége 5,5 = volt. k b) A sebességméré 6réja 20 v4 mutathatott. 45.) Az dbra alapjan az els6 2 Graban 40 km, a kivetkez6 3 drdban 30 km, végill az utols6 6ré- ban 30 km utat tet meg a test. [gy a helyes tit- id6 grafikon a mozgdsrél a kévetkez6: (km) 100: 10 (146,) a) A térképen a Szigetvar-Szentlérine 49 it nagyjab6l egyenes, és 10 mm hosszti, vala- mint 15 km van hozzé frva, Pécs-Kaposviir té- volsdiga Iégyonalban 33 mm-nek adédik. 2 5 6 rth) mm Ezek alapjin ~ > Ar = 15 km. == = 49,5 km © 50 km volt az m 10mm auté elmozdul2 1, MECHANIKA 54 b) 9 = 72 km, ty = 54 min = > h= 0,9 h, 60. ot 2. _aimadr ta 25 Sm 7 a = 0,28, 3) 8 gsm s2=1,4m+0,6 m=2m, fs Sab Soe t 02s s A madiir sebessége 10 ™ Jehetett. 3 ss = 1687 km, v © 1 nap 2S min, ‘Tehat a rekord menetid6 11 nap 2 Gra 5 pere volt. ki 6 M42 fg = = 266,088 b= 11 nap 2h 5,3 min = Jelenségek, kisérletek, kérdések 149. | Az auts sebességméré Grdja a pillanatnyi sebességet mutatja. 150.) A kiill6n lév6 jelad6 a villaéra szerelt érzékelének ad jelet fordulatonként, mikor elétte elhalad. fgy azt méri, hogy a kerék kerilletével egyez6 utakat mennyi id6 alatt tesz meg a kerékpér. Ebb61 szAmitja ki a sebességet. 151} Ha a kerékpar gyorsulva vagy lassulva halad, akkor a komputer néhdny masodpercre vett atlagsebességet, ha a kerékpér egyenletesen mozog, akkor a pil- lanatnyi sebességet mutatja, mely ilyenkor természetesen megegyezik a néhany mé- sodpercre vet dtlagsebességgel. 152.| A morgiis sordn hol a sebesség nagysaga valtozik, hol az irinya, hol mind- keto, [153.] A ruha nem mozog eeyentetesen, mert amikor a td a rubéba belesztir, akkor minden alkalommal megaill. 1.1. KINEMATIKA 25 Valtozé mozgist v 1 véuén leaill epy pilla- ez a fej, mert a sorok elején &s natra. Ezen til a sorok iriisa kézben is villozé a fej sebessége az irandé szévegt6l figg6en. 155. Valdszintleg valtoz6 sebességgel, illetve a felvétel kézvetitésekor alkalma- Zod! eltérd sebességgel mozog a szalag a fej el6tt. Ez befolydsolja a visszaadott hang magassdgat, s fey ,.nyavogs” lesz. 156.| A ket széls6 helyzet kézétt valtozs mozgast végez, hiszen széls6 helyzett6l gyorsulva indul, majd lassul és ledll, ezutdn ellentétes irdnyba gyorsul, lassul, lecill stb. 157.| a) Mindegyik ugyanakkora, 150 km utat tett meg. b) Egyenlé az atlagsebességiik, mivel mindegyikik menetideje is egyenl6, 2 dra. c) AIV. jarmé mozgott végig cayenletesen d) AaL.j oa ki Kin oes 158.| Akkor lesz 3 im, a traktor dtlagsebessége, ha fele ideig 2 > és fele ideig km witmt wth 234 i Eo besddggel intay, duoc Sch OE — Pi et (Na ~ sebességgel megy, mert: v = : ( 159.| a) Bizonyéra az dtlagsebesség alapjan késziiltek a grafikonok. b) A robog6 1 6ra, a traktor 2 6ra alatt tett meg 30 km utat. ki ©) A robogs atlagsebessége 30 > volt, hiszen a grafikon alapjan 1 dra alatt 30 km utat tett meg. d) A traktor tette meg fé1 6ra alatt a legrévidebb utat az dbra alapjén. Igen, a kerekeinek legfels6 pontja. Igen, a kerekeinek az tittesttel érintkez6 része. Eltérnek mozgdsukban: a masodik didk mozgasa valtoz6, az els6é egyenletes, sebességtikben az els6 diak rividebb ideig mozgott. igyezik a mozgdsukban, hogy mindketten ugyanakkora ulat tettek meg, és ugyan akkora volt az elmozduldsuk is.26 1, MECHANIKA [163.] Eeyezik a mozpésukban hogy mindketten ugyanakkora ulat teltek meg, hogy mindketten ugyanannyi ideig mozogtak, ~ hogy mindkett6jik dtlagsebessége ugyanakkora, hogy mindkét disk mozgésa valtoz6. Eltér a mozgdésukban: hogy a masodik didk mozgésirénya megvéltozott az titja sorén, hogy a didkok elmozdulésa nem egyenl6, a 2. elmozdulisa nulla, hogy a sebességik végig egymést6l killénbiz6. Egyenletesen valtozé mozgas Tesztfeladatok 164.) A helytelen vilasz: B) Mésodpercenként egyenlé mértékben n6 az dltala megtett tit A) L. grafikonndl all a test, mert a mozgds grafikonja az id6tengelyen van, ig nulla a sebesség. afikonndl mozog egyenletesen a test, mert a mozgds grafikonja az id6ten- gellyel parhuzamos egyenes, és igy végig 4 ™ a sebesség. s C) IV. grafikon késziilt egyenletesen gyorsulva elinduld testrél, hiszen e mozgiis sebesség-idé grafikonjéndl az eltelt id6vel arényosan né a sebesség. D) I. grafikon késziilt egyenletesen lassul6 testrél, hiszen ¢ mozg. gratikonj k [ sebesség-idd «il az eltelt id6vel ardnyosan csdkken a sebesség, mig végiil nulla lesz. (166.) 16 Iv. le (167.) Ac) vatasz a helyes, tehdt az auténak 1 mdsodpere alatt 3 ™-mal n6 a sebessége. _ (168.) Csak a B) vatasz. helyteten, (169) AC) valasz a hibas. 16 grafikon a helyes, amely a sebesség-id6 grafikonnak megfe- 170.) A C) vatasz a helyes, 1 masodpere milva 12 ™ a gokart sebessége. s 1.1, KINEMATIKA 27 ‘Az A) a helyes vilasz, mely szerint az egyenletesen gyorsulé mozgis ég-id6 grafikonja az id6tengellyel sziiget bezdrd egyenes, mert a sebesség, linedtisan valtozik az id6vel. vit-id6 grafi- 172.) A D) a helyes vilasz, igy az egyenletesen gyorsulé moze konja paraboladarab, mert a megtett tit az id négyzetével ardnyos 2 173.) Dy s =, mert az tit az. id6 négyzetével arinyos. 173.) a ey 174.) D) a =t a gyorsulds definfcidja szerint. (qed 15. 175.) c) 0,25 3 a gyorsulés, mert mésodpercenként == sebessége. 176.) A D) esetben nagyobb a 2. test gyorsuldsa, azaz ha Avy = Avy és 1) > h. Ugyanis a 2. testnél révidebb id6 alatt kévetkezik be ugyanakkora sebességvalto- 177.| A C) esetben. Az s = vt képlet nem hasznalhat6 gyorsulé mozgdsnal, mert czzel a képlettel az egyenletes mozgdsnél szmithatjuk ki az utat, AD) esetben, az egyenletesen gyorsulé mozgasnil, ha nulla a kezdésebes- D) A nyflvessz6 kildvése {jal nem egyenletesen valtoz6 mozgés, hiszen a kildvés kezdetén, az er6sebben meghajlitott fj jobban gyorsitja a nyflvessz6t. 180.) A B), azaz a IL. esetben, amikor a kezdéértékek nullék, ekkor dll fen, O=t. fgy aza = : képlet hogy a Av=v—u =v—-O=0ésa dr t vznalhaté. Helyes a B) vélasz, amely szerint a II. és a IV. grafikon készilt sz egyenletesen viltoz6 mozgastal. D) Egyenletesen kanyarodé villamosnil csak a sebesség irdnya valtozik. B) Az els szakaszban mozog egyenletesen gyorsulva a kerékpéros, mert ott n6 a sebesség az idével egyenes ardnyban. (184.] p) A 2. golydnak nagyobb az dtlagsebessége, de a pillanatnyi sebességiik 16 a célndl. A 2. golydnak a lejt6n végig nagyobb a sebessége az. I-nél, hiszen 0 2. lefelé felgyorsul, mig az 1. felfelé lelassul ugyanarrdl a sebességrél. A lejté28 1, MECHANIKA alj6l a 2. goly6 a nagyobb sebességr6l lelassul, mig a fels6 goly6 felgyorsul a kezdeti sebességre, de ¢ alatt is az alsé golyé sebessége mindig nagyobb. [gy az als6 golyé ér nines, konon kiilon 188, egyenl fikon bizton gyorsit forditva. ba a fels6 golyéval azonos sebességgel (mivel veszteség zéxt a msodik goly6 dtlagsebessége a nagyobb. ja, mert mozgésa sordn révidebb 186.) Hclytclen vélasz: C) Mindegyik egyenletesen lassul6 mozgas. A 2. grafi- kivil a tbbi grafikon két kiilonbéz6 lassuldst mutat, bar a lassuléisok kiilén- egyenletesek. B) A 2. auté mozgott végig egyenletesen lassulva, hiszen az id6vel egyenes yban csdkkent a sebessége a leaillasig. D) A 4. auténak volt a leghosszabb fékiitja, mivel a féktit szdmértékileg 6 a sebesség-id6 grafikonja alatti terillettel, igy j6l lithat6, hogy a 4. gra atti teriilet a legnagyobb, itt leghosszabb a féktit. JG megjegyezni, hogy igosabb a fékezés, ha elébb er6sebben, majd gyengébben fékeziink, mint 189.] D) Ahanyszor nagyobb a gyorsulds, annyiszor rvidebb a menetid6 a v = at Diet szeri nt. C) A sebesség négyzetével egyenesen ardnyos a fékiit. Tehét, ha a kerék- ki ki 10 = helyett 30 > sebességgel szdguldunk, akkor a féktit 9-szeres lesz! A) A sebességgel egyenesen ardnyos a fékezési id6 at = : képlet szerint. A) Egyenes arinyossdg van a gyorsulds é a végsebesség kézitt azonos ‘isi id6nél. Ez az a = : képlet alapjan is beléthats. 193.) B) A lejté tetejéts1 2,25 m-re volt a labda sebessége feleakkora, mint a 9m hossai lejt6 aljan, (s = 2st ay 2d Maskepp: fele s a pillanatnyi seb a besség eléréscher. fele id kell, hit ség wz cgyentetes gyorsulisnal id6vel egyenesen ardnyos ‘ele idG allt negyedannyi utat 1.1, KINEMATIKA 29 lesz meg az egyenletesen gyorsulé test a négyzetes tittirvény alapjdn. Igy tebat fele sebességre negyedakkora titon gyorsul fel a labda. (94) =30°, g=105, 1=35 m m ©) 15 ™ lett a golys sebessége 3s alatt, mert a = gsina =5 6s v= ar= 15 ~ Szimitasos feladatok 5 m (95) A= 65, dv=3 a= 42 =0,5 B.A roller gyorsulésa 0,5 ™ volt. : s At ce ° wa km m 196) Ai =5 s, mert i =0, w= 0, v= 90 5* =25 %. m dv =v — v= v-O=0=25 —. a vogm J siete a ea 7 = 5 aA sportauts gyorsulisa 5 5. “ 1? 2s (197,) s = 4,5 m, 1 =3 s, saF aes m 1 A lecstisz6 h6 gyorsulisa volt. (198, a) s= 14+ st = 14m. A kerékparos 4 5 alatt 14 métert tett meg, 4m b) A grafikonr6l leolvasva a kerékparos sebessége a 3. masodperc végén 4 — volt (2-92) indsodpercben, Természetesen az. els6 2 mésodpercben gyorsuldisa 2érus volt dae 2s 1 A kerékpéros gyorsuliisa 1" volt a 3. és 4 2 (199.) a) Egyenletesen gyorsulva gurult le a labda. b) A lejt6 hossza megegyezik a megtett tittal, ez a seins leolvasva 2,5 méter, a 5 293% st 0) 6=58,8=2,5m se a=% a labda gyorsul (200.) A hetedik mésodpercben megtett utat megkapjuk, ha a 7 mésodpere all negiett titbél kivonjuk a 6 masodpere alatt megtett utat: v= 2735 m, s6=54m, 57-55 =73 5 m—54 m= 19,5 m. A szikla a betedik méasodpereben 19,5 métert tet meg.30 1, MECHANIKA Grafikus megoldas: A grafikon alatti bevonalkdzott teriilet — amely egy trapéz — szdmértékileg egyenl6 a megtett it- m tal: Ar 1s, v= 18, vp =21 =. 3 § § = (Up +07)> 2 = 19,5 ma szikla altal megtett 67 1G) tt m -_A saaink6 gyorsubisa 0,6 volt. @D) w= 108-3" 23 ™ lett a robogs sebessége, S m .a=4n, Ssaz45 v= uta-t és s = up + a = 65 m utat tett meg gyorsftés i kézben. 3168) A robog6 sebesség-id6 grafikonja az ébrén lét- até. 203) wy = 108 30 Sv =O0= 35, s(m) 4s Are 900-90 (2): m a= 2% =~10 ™, a tassuldsunk {gy 10 © volt. t 2 8? 2 A tesztauté fékiitja: 9 = vot + > = 45m. A fékezés tit-id6 grafikonja az abrén léthats. 0,5 =50 m. 204) a) v =20 = t 2s y= ups > f= — =5s alatt dllt le a motoros. v% 2 m b) Av =v— 1 =-20™, a= 4 ™, fey a motoros lassulésa 4 5 volt. nF : 3 c) Ugy lehetséges ledllni rovidebb féktittal, ha el6bb erdsebben fékeziink, azaz job- ban lassulunk, majd gyengébben fékeziink, azaz kevésbé lassulunk, [gy biztons4- gosabb is a fékezésiink! 1.1. KINEMATIKA at A feladat megoldasahor. szikséges grafikonrsl leolvashaté adatok: km om Up = 0, v) = 18 —— =5 — h k v (km/h) iy 36 e102, h 8 50 km m 03,4 =50 — © 13,9 7,5 =0, 36 t m . m Av, =, =5 —, A =5 =, s 2 18 v3 =3,9 ©, Avy = 5 m ® Avs = —13,9 —, 8 2as67 Wi2 17,5 20-165) At = =25, An =35, An =4s, Ay=6,55, Als=2,55. Av» a masodik fokozatban a) = —" = a) Bls6 sebességfokozatban a, =“! = 2,5 h An ; Ai 17 3 a harmadikban as = 2 = 0,975 > a negyedikben ay = 0 3 m =1,65 volt a gyorsulisa m m 5,56 , igy ax auté lassulisa 5,56 volt s 2 A b) Fékezéskor as = <5 ts 6) = 18+184+6,5 8 =8,5 s, Egyenletesen 8,5 mésodpercig ment az. auts, Se) + Se2 + 5e3 = 5 m+ 10 m+ 90,3 m= vit) d) Egyenletes mozgassal megtett tit: al +a +g FS = = 105,3 m. Gyorsitas és fékezés kézben megtett tit: s, (uy +02) AL t At: ty At. p it wa Ata Cons) A eb AS os pops Alig a elT.4 ne 92,7 m. A két villanyrend6r kézitti tavolsdg: sg = se + Sq = 198 m. so _ 198m m km . eve = 9,9 — © 35,6 [> a7 auld dllagsobessége a Két KUzlekedssi s h ty 208° limpa kézitt, Jelenségek, kisérletek, kérdések ya valtozatlan, nagysdga esikken az eltelt id6vel egyenes an hatrafelé, egyenletesen gyorsulva ~ a vonat gyorsuldsdival meg- i gyorsuldssal — kell mozognia az utasnak, e7 képest nyugalomban maradjon.32 1, MECHANIKA Egyenes vonalii egyenletesen lassulé mozgist végez a kiskocsi. roy m Egyenletesen gyorsulé morgisé a goly6. A golyé gyorsulésa 1,2 5, s sam) m 210.| Az. clguritott lendkerekes auté gyorsuldsa a = —0,05 “2, illewe az aut6 a s lassulisa 0,05 =. Ugyanezt kapjuk formilisan is, ha a gyorsulés képletébe befrjuk a szévegben talilhaté adatokat: At = 1 s, Av = —0,05 = ae = -0,05 3. ar 2 a [211.] A kugligolys 7 > kezd6sebességgel rendelkezett, és mésodpercenként 1 "inal esokkent a sebessége, igy 1 artel eae lassult. A sebessége a $ m v= v9 bat szerint szdmolhaté ki, ahol wore Pesa=-1 3. s & 212.| Egyenletesen gyorsult, mert a négyzetes tittorvénynek megfelelé, azaz az id négyzetével arényos utakat tett meg a kiskocsi. Tehit 2-szer, 3-szor, 4-szer annyi id6 alatt 4-szer, 9-szer, 16-szor akkora utat tett meg a kiskocsi, mint az els6 masodpercben. 213.) A labda | s alatt 10 cm utat; 2 s alatt 40 cm, azaz 4-szer annyi utat; 3 s alatt 90 cm, azaz 9-szeres utat; 4 s alatt 16-szor akkora, azaz 160 cm utat tesz meg. Igy a megtett tt az id6é négyzetével ardnyos, ezért a labda egyenletesen gyorsulé mozgast végez. 214.) Egyenletesen gyorsulé a trolibusz mozgésa, mert 1, 2, 3, 4, 5 misodpere alatt 2, 8, 18, 32, 50 méter utat tet meg, azaz, 2-szer, 3-szor, 4-szer, 5-szér tb id6 alatt 4, 9, 16, 25-sz6r nagyobb utat tett meg, mint az els6 mésodpere alatt. 215.| Egyenletesen gyorsul6 az auté mozgésa, mert az id6vel egyenes ardnyban ndlt a pillanatnyi sebesség nagysiiga. 216.| Gyorsulésuk kiilénbéz6 volt. Amelyik t6bb utat tett meg, annak volt na- gyobb a gyorsulisa, 217.| A test mozgasa a négyzetes tittérvénynek megfeleléen az. tit els6 felében cuyenletesen gyorsuld, a masodik felében pedig egyenletesen lassulé volt. I. KINEMATIKA 33 218.| a) Az tit cls6 felében egyenletesen lassuld, morgist végzett. b) Ilyen mozgast végezhet, pl. egy lejtére fel-, majd visszagurulé goly6, ha a stir Iddasbél adéds veszteség elhanyagolhaté I egyenletesen gyorsuld 219, | A kezdéscbességiik kiilénbéz6 volt. Amelyik (bb utat tet meg, annak volt nagyobb a kezddsehessége. 220.| Példdul egy mérés adatai: 80 em hosszii lejtOs sinr6l kezdose leguritott goly6 mozgisidejét stopperrel megmérjtik, 1 = 4,31 nes vonalti egyenletesen gyorsulé goly6 gyorsuldsa a mért / ay 24 m [350 > a= = 0,086 5. ség nélkUl ). Az egye- bl Kiszaimithats 221.) Egy konkrét mérésnél 42 cm hosszan gurult fel a vissza a lejté aljara. A stirlédas elhanyagolhat6 volt, e P | =42 cm = 0,42 m, A mért adatok alapjéin a golyé: 1= “> a = m ayorsulssal gurult le, ezért felfelé a = —0,29 volt a gyorsuldsa, Amekkora sebességgel elguritottuk, ugyanakkora sebességgel fog megérkezni a go- ly6, m {gy w = at = 0,49 >. vagyis a golyét 0,49 ™ sebességgel guritottuk neki a lejtdnek. (222.| Peldaul egy mérés: 1 =3 s,s =50 em=0,5 m, {223.| Megmeértiik, hogy meddig jut fel a goly6, valamint a mozgas idejét: +o ye 0.8m, ¢=3,38 8, =0,5= a = y= - = 047 =, A kez: dOvebessée 0,47 ™. A sebességviltozis Av = v — w = —0,47 ™, igy a golys s m 0,14 5. A golyé lassulisa 0,14 elguritott kiskocsi, m " volt s yenletesen gyorsulé moz m A3 kezdésebess 8 ist vex cll, melynél a gyorsukis34 1, MECHANIKA A sebesség, vel ardnyosan nb a féktit. [gy kéiszeres, haromszoros ‘2m it négyszeres, kilencszeres lesz. i a? 5 Quy 2 chal Ge Képletekkel: 5) = — és 92 = 4s), Tehat kétszeres sebességnél Baer 8 Bar oa, négyszeres lett (azaz négyzetesen nétt) a fékuit, 226.| A sebesség-id6 grafikonon a ,gdrbe” alatti teriilet szamértékileg egyenlé a megtett tittal. A szaggatott vo- nallal abrézolt fékezésnél e teriilet, azaz a féktit kisebb. A rajzbél j6l Lithats, hogy akkor kevesebb a fékiit, ha elészie nagyobb, aztén kisebb a lassulds az. 1,6 lassu- 2 lisnal. o() & v-r6l clobb felgyorsul, utdna lelassul az eredeti sebességre, mig az els6 eldbb le- lassul, uténa gyorsul fel a kezdeti sebességre. A lejt6s részek veégét6] ismét azonos sebességgel gurulnak golydk, de a dombon dtgurulé lemaradva a vilgyén dtguruls misodik golyGhoz képest. Igy a masodik goly6 ér be eldbb a palya végére. Szabadesés, hajitasok Tesztfeladatok 228.) C) Bernoulli svajci fizikust6l szérmazik a nehézségi gyorsulas g-vel val6 jelolése. (229.) D) Az clejtett kules véger szabadesést, mert kezdésebesség nélkiil esik. (A Kozegellendllas természetesen elhanyagolhat6.) ).] Az A) vélasz hamis, amely szerint a szabadon es6 test mozgasa egyenes vonalti egyenletes mozgis. A tobi vilaszba tartalmilag belefér a szabadon es6 test morgpiisa. (231.} C) A tolipihe ¢ gyorsuldssal esik, mert a vikuumes6ben nines leveg6, é igy nines kézegellendllas sem. {gy minden belehelyezett test szabadon esik benne ¢ ayorsuliissal, 1.1. KINEMATIKA 35 (232,) 8) 10 © lehet a Féldin, és ez egészekre kerekitve 10. g kerekitett ért¢ke, mert g szdmértéke 9,79 és 9,83 kizitti Grték (233. BA veabadon es6 test 5 métert tesz meg az els6 mésodpercben, mert ha a veg ésh= = pol v= (235)) 1 =10 Mes h=15m. s 3 m . Z ‘ sz. a helyes, amely szerint 20 ~ a pillanatnyi sebesség fWlet éréskor, s vy ty uty v—v 2 8 -Atrésv=u+gAtoA= vy? ug > v= Veg +2gh = 20 =. ‘A D). Ahdnyszor nagyobb a magasség, annak gybkével ardnyos a végse- ,amely av = /2gh képletbél jol lithat6. Pl.: Ha ah magassig né; akkor annak gydke kétszeres, és {gy a v sebesséy is kétszeres zeres, (237.) c) 31,25 m magasra repiil a lal m A labda kezd6sebessége fiigg6legesen felfelé v = 25 —, és addig emelkedik, amig /2gh képlet > v sebessége zérus nem lesz. E mozgasnél hasznélhate av 2gh > h= ss = 31,5 ma labda repiilési magasséga. @ (238.] B) 0,8 masodpercig volt a levegGben a kutya. A kutya mozgésideje ugyan- Bo anny: volt felfelé, mint lefelé. A mozgast leiré h £7? képletbol 1 =) A teljes leveg6ben tart6zkodds ideje ‘gy ennek kétszerese: 0,8 5 (239.] 3) 4 ™ scbességget pattant fel a bogar, amely eredményt a mozgast leitd : $ kepletbe val behelyettesitéssel kaphatjuk meg: v =36 a 1, MECHANIKA. (2403) B) 1.8 m magasea ugrote a magasugr . Az emelkedés és a leesés ideje is 12 0,6 s, Ennyi idé alatt a 2 # képlet szerint 1,8 méter magasbél esik le egy test. mozgiisihor hozzdad6dik a lift sebessége is. [gy a lefelé mozgé liftben h 2 ‘Fur, azaz vf-vel tSbb utat tesz meg a tiska, de a lift is éppen vr dittal keriilt lejjebb, mig a felfelé mozg6 liftben h = ze ~ vi, azaz vt-vel kevesebb utat tesz meg a viszont a lift éppen vé-vel keriilt feljebb, igy az esés esetben, id6 ugyanaz maradt B) A lift lefelé indulésakor né meg az elejtett taska esési ideje, mert a taska hoz nem ad6dik hozzé a lefelé gyorsulé lift sebessége. fey a taska esése cjiebb keriilt lift padldjat késébb éri el a leesé taska. m sam ©) Azelejtett ceruza gyorsuliisa 0S, s6t a sebessége is 0 ™ a szabadon zu- s han rep hiszen 3 Ogéphez. képest, azaz.a repiil6gépben ott marad a ceruza, ahol elejtettiik, ceruzaval egyiitt szabadon zuhan a repiilé is, g gyorsuldssal. (244.) A B) vilasz a helyes. Ha az firhajés véletleniil elldki magat az tirhajotol, akkor eltavolodik tle, és nem tud visszajutni. Az firhajés addig egyitt mozog az tirhajéval régeités nélkiil is, amig el nem ru- gaszkodik tle, majd ett6l kezdve egyenes vonalti egyenletes mozgassal tévolodni fog az tirha 22ért kell az Grhajésokat biztositékitéllel rdgziteni az tithajéhoz. 245.) C) a helyes vélasz. A fiiggdleges mozgést nem befolyasolja a kocsi viz- svintes mozgi A C) megoldés nem alkalmas a vonat mozgasnak eldintésére, azaz ha leejtiink ay labdit, és mérjik a visszapattands magassdgit, mert a visszapattands magassé- zat nem befolyasolja a vonat vizszintes mozgdsa. Adott magasségb6l val6 vissza- Pattands magasséiga csak a rugalmasségt6l fiigg. 246.} A B) vilasz a helyes, amely szerint az egyenletesen haladé vonatban fiiggs- legesen feldobott labda éppen a keziinkbe esik, ugyanis a labda vizszintes irinyban veliink egyiitt mozog. C) a helyes vélasz, azaz a labda migénk fog esni, mert a vonat sebessége } amiga labda a levegében van, igy a vonat nagyobb utat tesz meg, mint a labda. 1.1, KINEMATIKA, a7 mitdsos feladatok| (248.) Az esés ideje a teljes repiilési id6 fele, vagyis = 3,5 s. m m =35 Kitéréskor a liva 35 — kezdésebességgel repult fil. s s 2 n= 5 =61,25 m. A kildvellés 61,25 méter magas volt. (249.) v=30 7 Az emelkedés ideje: 3's, Ugyanennyi id alatt esik vissza a labda, azaz 45 m, vagy a két képletb6! egy Iépésben szimolva: h = =45 m, A tenis (250.) v= 15 = Jabda 45 méter magasra repiilt. gt? A= vot + = = 33,75 m. A kavicsot 33,75 méter magasrol dobtak le. (251) » = 12 2 28. v= w+gr=24™ A labda 24 ™ sobessépgel ért fdldet 5 (252) Adatok: uy, =25™, yy =0, 1=35, x=? y=? A vizszintesen elhajitot test mozg 5 lliggdleges mozgisokra val6 bontisa megkOnnytti 4 Feladat megoldasét. A test helyét megadhatjuk eg (gyesen felyett koordinata-rendszerben elfoglalt he- lycnek megadasaval, vagyis x és y koordi imeghatérozasiival A test sebességének vizszintes komponense dlland6, WguGleges komponense pedig szabadesésnek meg- feleld, egyenletesen gyorsuld. Ezért a test két koordindta rendszerhen, amelynek egyik tengelye a kezd6sebessée ir nelye pedig fiiggdleges: ja olyan_koordindta at esik, masik ten m —-3s=75m, 8 IN ial vases — 100-98 =45 m a 838 1, MECHANIKA jiszt még a kivetkezOképpen is megadhatjuk: megmondjuk, hogy milyen té- IL a test az eldobas helyétdl, vagyis mekkora az elmozduldsvektor nagy- = yx? + y? = VIS? me? +45? m? = 87,46 m. Ha az x é& y koordinatékat felmérjik (alkalmasan valasztott hossziisigegységek- ben), lemérhetjtik azt az irényszéget, amelyet az elmozduldsvektor pl. a vizszintes- sel bezdir. Fzt szégméré haszndlataval kénnyen megtehetjiik. A vizszintessel bezért ininyszdgre kb. y = 30°-0s szdget kapunk. Ekkor azt is megadtuk, hogy milyen irinyban, milyen messzire kell lennie a testnek az eldobés helyétél 3 s miilva 253.) Adak: 1 =3 s, v=s0%, x=) y=? w=? Eldszir meghatérozzuk a kezd6scbességet. A fiiggSleges vetillet mozgasa szabadesés, te- hat a3 s miilva felvett pillanatnyi sebessége: sdiga: v, gt=10 %.35=30, 3 3 A megadott sebesség a keresett vizszintes és a most kiszdmitott fiiggdleges dsszetevébol ad6dik, tehat Pitagorasz, tételét ,,visszafelé” alkalmazva a kezdsebességre a ké- vetkez6t kapjuk: w= [? ~¥3 = 2500 —900 = = 40 =. zintes elmozdukis (helykoordindta): Ezzel a vi x= vot =40 @.35= 120m, $ 4 fiiggdleves elmozdulds (helykoordindita): Ba age 5, ya seh = 5-10 F-95245 m vagy 1.1, KINEMATIKA 9 (254) Adatok: wy =, =6 So tads, g=105, r=? 25 . Zz Az elmozduldsvektor nagysaga két koordi nak négy- seldsszegébol vont négyzetgydkkel egyenlé. Az egyik ko- i 5 > Gitérvénye szerint, a masik x erint valtozik, tehat 80m Wish? own? + (587) = m Bo A m = (67-45) «(5 0 6s) 2 = V24? +80? m = 83,52 m. A sebesség- és elmozduldsviszonyokat az abra mutatja. Uo. = 0, =? A=? (255.) Adatok: v Amint az abrabol kitszik, az dtlagsebesség értelmezése alapjéin kimondhatjuk, hogy lelvoné sebessége a k6 dtlagsebességével egyenl6, vagyis — egyenletesen gyorsuld mozgis esetén — a kezd6- és végsebességének szdmtani kézepe: O+y mom “ sup > ye =2vp =2-3 » Evutin az esés magassiga: % ca a =3= it 8 2-10 =1,8m. (256,) Adatok: wun =2 =, n= 1m, a=g=9,81 5. ¢=? A lift vonalti egyenletes haladé mozgast véger. a Foldhisz viszonyitva, tehat ely szerint inerciarendszer. Ekkor pedig a folyamatot tigy dn ejtenénk le a kulesot! A kules tehat yeni a Gi féle relativi irhatjuk le, mintha a F id6 alatt esik a lift padlaj40 . 1, MECHANIKA. [Jelenségek, kisérletek, kérdések 257. | igy a lift csak egyenes vonalti eyyenletes mozgast végerhet. A kisérlet arra wal, hogy a lifthez, rdgetet rendszer is inerciarendszer, vagyis a mozgéséra is lugyanazok a lrvények, dsszefiigeések érvényesck, mint a nyugvé rendszerre. A kivet a fa tetejével azonos magassagig dobjuk fel, és mérjiik az eldo- Ol az elkapésig, eltelt id6t. Fel-le ugyanannyi ideig repill a kavies, fgy h = 2 ut BP = hy + “ a fa magasséga, ahol fig a dobdsi magassig, ez kb. a testmagas [259.] Az olaszorszagi Pisa vérosdban, 260,] 4v=v=8 ™, g=105. s 2 1 =" =0,8 s. A labda 0,8 masodpercig esett 261.) 1=1.15, g= 10%. el § .05 m. Az erkély 6,05 méter magasan van, Figgélegesen tartva tigy, hogy az alja épp leérjen a padl6ra, engedjtik el NOrsindrt, A csavaranyék padléra koppandsait egyenl6 idGkizénként észleljik, igy az egyre magasabbr6l es6 csavaranyak egyre nagyobb, 20, 80, 180 cm-es utakat feltek meg r, 21, 3¢ id6 alatt. A megtett utak (s, 4s, 95) az eltelt id6 négyzetével ard- k. Ezzel beigazoltuk, hogy a szabadesés eleget tesz a négyzetes tttérvénynek, gyenletesen gyorsulé mozgés. «) Az els6 mésodpercben egyenletesen lassult, majd a kévetkezGben lctesen gyorsult a négyzetes tittérvénynek megieleléen, Cldaul ilyen egy figeGlegesen 5 méter magasra feldobott és a kiinduldsi helyére visszahull6 labda mozgasa. 264, | Fliggdlezesen tartott, a padléra épp le6r6 végt ejt6zsinént elengedve egyre rividebb idokGz6kben halljuk a Koppanisokat. A jelenség magyardzata az, hopy a csawvaranyak az egyenl6 tavolségokat egyre nagyobb sebességgel teszik meg, igy cayre rOvidebb id6 alatt émek le a padlora. Ezért nem lehetet egyentetes mozgés a srabadesés. 265.] Usyanannyi ideig repiilt flfelé, mint lefelé. igy folfe .] teljes id6 feléig, Aziz 2 nnisodpercig. repiilt a labda 1.1. KINEMATIKA 4 A repiilési id6 1 = 0,8 s. Az emelkedési id6 és az esési egyent6, ezért 0,8 m. A jétékbéka 0,8 m magasra repiilt. m $, v9 = 1,2 —. S, v0 a FT MEE DOE = 1,25 m. A kulcs a mozgé lift padiéja felett 125 cm magasrél eset le. Masképpen: Az egyenletesen mozgé liftben ugyanakkora az esési id6, mint a P a=& ‘il loban, ezért a ra 1,25 métert képlettel szémolhatunk. Az ejtési magassii kapunk, 5 m =16 5, g=98 268.) gu 65: 8 h= e és 1 =" dsszefiiggésekb6l v = /2¢-h = /2en hn, 6s innen hy = & = 88 11025 m. hp = 1,8 m. HL A Holdon 11,025 m magasrél ugorhatndnk le, ami megfelel egy 10 emeletes haz 4. emelete magassdganak. |269.| » 3.7%. fey a Mars telszinén a § tna srabadesés gyorsulisa 3,7 [270.] Az erosebben koppané dis nagyobb magassiigb6l eshetett, és fgy naeyobb sebességgel titédétt a tethoz, mert a didk gyorsulva estek le. A’lehullé didknak nines kezdGsebességiik, ezért zuhandsuk szabadesés, amely egyenletesen gyorsuld mozgas. (271.] ¢ =9,83 ea A Fold pdlusain lehetséges, mert ott nagyobb a nehézségi gyorsulis értéke4a 1, MECHANIKA 1.2. NEWTON: Mozgasallapot-valtozas, eré To arizat: Példdul a fiigglegesen felhajitott test sebességének irénya felfclé mutat, mig a r4 hat6 er6 (a nehézségi er) irénya lefelé mutat. (P7BY b) Magyarézat: Amikor az ember elléki a golyét, a hatds-ellenhatas torvé- nye értelmében az is megloki 6t. rah B) Magyardzat: Az m> témegd test nagyobb id6 alatt gyorsul fel a masik ‘onos sebességre, tehat kisebb a gyorsulésa, Newton Il, trvénye értelmé- ten ugyanakkora er6 nagyobb témegii testet gyorsit kisebb mértékben. B) Magyarézat: A test lassul, vagyis sebessége és gyorsuldsa ellentétes ird- nyt B) Magyarézat: A testre hat6 erdk ered6jének iranya megegyezik a gyor- rranyaval (Newton II. torvénye). megegyezik a gyorsulds irényval (Newton II. térvénye). ae BID A) Magyarizat: A testre hat6 erdk eredéjének irinya (278) C) Magyarézat: A test akkor is gyorsulhat, ha az A) é B) feltétel nem teljesiil. (BD) c) Magyarazat: A test gyorsulasa csakis akkor lehet dlland6, ha a ré hat6 crok eredéje is az, vagyis nagysdiga is, irinya is Alland6, (280) ©) Magyarizat: Newton IL. torvénye értelmében F = ma. (BBD) 5) Magyarazat: Newton II. torvénye értelmében F = ma. (2820 b) Magyardzat: Newton II. trvénye értelmében F = ma. (283) b) Magyardzat: A vastti szerelvény minden kocsija ugyanakkora gyorsu- al mozog. A kocsikat a kapesok dltal kifejtett er gyorsitja. Minden kapocs kifejtett erdnek az dsszes, mbgdtte 1évs kocsit gyorsitania kell, Ezért minél 1.2. NEWTON-TORVENYEK 43 nagyobb a migétte 1év6 tme; sulds esetén), Amekkora ert koesi is a kapoesra, andl nagyobb a gyorsitéers (ugyanakkora gyor- sit kia Kapocs a koesira, ugyanakkora erdvel hat a A) Magyardzat: Mindegyik test ugyanakkora gyorsuléssal mozog, A tes- tcket a fonalak dltal kifejtett er6 gyorsitja. Minden fondl dltal kifejtett erének az Ssszes, MOgdtle I6V6 testet gyorsitania kell. Ezért minél nagyobb a mgitte lévs meg, annal nagyobb a gyorsitéers (ugyanakkora gyorsulds esetén), Igy a legels6 fondlban hat a legnagyobb eré, ezért ez szakad el eldszir. at: A Kéggémb mozgisa ugyanazon a jelenségen alapul azonban nem hatérozza meg a ki leveg6 irdnyat és sebességét. A leveg6 kidramlisanak irdnya és sebessége is viltoz- hat. Az impulzusmegmaradés minden pillanatban érvényes, a kiéramlas irénydnak 6s sebességének ingadozdsa azonban .,csapongsva” teszi a léggdimb mozgisat. (BBG) A) Magyardzat: A csénak-ember rendszer zért, lendiilete 0. Mig az ember mozog, a cs6nak sebessége akkora, hogy a rendszer lendiilete tovabbra is 0 marad lendiiletmegmaradds torvénye értelmében. Ez akkor teljestil, ha 80 kg -3 ae 240 kg-v. (BB) B) Magyardzat: Az uszély a rajta levokkel egyiitt 2ért rendszert alkot, amelynek lendiilete 0. A gyereknek akkora sebességgel kell mozognia, hogy lendti- lelének nagysiga megegyerzen a feln6itével, mert jgy marad a rendszerlendlete tovabbra is 0 (az uszély Alva marad). Ez, akkor teljesiil, ha 80 kg- 1 = = 40 kg-v. (BBBY A) A vastiti kocsikbol 4lI6 rendszer zértnak tekinthets, fgy ‘\endiilete 4. lando, Utkizés elétt a két mozg6 vagon hordozza a rendszer dsszes lendilletét, 's utdn ez oszlik meg a hérom vagon kézitt. Mivel a rendszer témege 1, ‘re n6tt (két vagon témege helyett haérom vagon témege mozog), az titki varjaira hat6, a viz dltal kifejtett kiilsé er6t nem ellenstilyozzak mas kiils6 erGk. Az All hajéra csak a felhajtéer6 és a nehézségi eré hat, amelyek eredéje 0. (290) &) w. Wrvénye arizat: Csak a B) esetben teljesiil biztosan a lendiiletmegmaradas44 1, MECHANIKA (29D) ©) Magyarazat: A est lendiiletvaltozasdinak egyenl6 nagysdgiinak és ellentétes irinytinak kell lennie, hogy a rendszer lendiilete az iitkézés kovetkeztében ne valtozzon. (292) C) Magyarazat: A rakétat a beldle kidramlé hajtéanyag tartja mozgasban. (293) A) Magyarazat: A rendszer zért, ha a tagjaira haté kiils6 er6k ereddje 0. A [ékez6 aut6 és a felszall6 helikopter nem ilyen, hiszen kiils6 erdk nélkiil nem tudna inegillni, illetve felszallni. (294) B) Magyarazat: A lendiiletmegmaradés torvénye zért rendszerekre igaz. Kiils6 er6k nélkiil a motorcs6nak nem tudna kanyarodni, a teniszjétékos sem tudna egy helyben maradni az iités kivetkeztében. (295, Helyes valasz: B) Magyardzat: A lendilletmegmaradés trvénye zért rend- saerekre igaz. Az agytira és a lvedékre hat a nehézségi eré és a talaj nyoméereje, eredGjtik azonban 0. Az dgytilovés pillanatszerti folyamat, s bar az dgyticsGbél és bl allé rendszerre kiilsé erék is hatnak, hatésuk a lévés idGtartama alatt fel- lép6 erdkhéz képest elhanyagolhats. Az A)-t azért nem valaszthatjuk, mert a felfiiggesztett rugé és a rajta fiigg6 test nem alkot zart rendszert. Hat ré a nehézségi eré és a ruge felfiiggesztésénél ébred6 eré. A C)-t pedig azért nem valaszthatjuk, mert a Fold kéril kering6 Grhajé impulzusa 4 Fold vonzoereje hatasdra folyamatosan valtozik. (296. C) Magyardzat: A lendiiletmegmaradas térvénye zért rendszerekre igaz. Az titk6zés egyébként is pillanatszerd, igy a kiils6 erdk hatdsa a folyamat sordn elha- nyagolhat6, akkor is ha eredéjtik nem nulla. Az A) esetet nem vélaszthatjuk, mert a kétél és a rajta felfelé mész6 gyerek nem alkot zart rendszert, és a mozgds sem pillanatszerd. A B) esetet sem vélaszthatjuk, mert az indulé teherauté és a platéjén elmozdulé lida nem z4rt rendszer, és a mozgds sem pillanatszerd. 297) A) Magyarézat: A két vagon zért rendszemnek tekinthetd, ezért érvényes rijuk a lendiiletmegmaradds térvénye, vagyis a rendszer lendiilete nem valtozik (a ko ‘6 kiilén-kiilén igen!). Ezért csak az A) dbra lehet helyes. 298) B) Magyardzat: Ha az eredé erd nem 0, de merdleges a sebességre, akkor esatk ég irdnya valtozik, nagysdga nem (egyenletes kérmozgas), ezért az A) allitdés nem igaz. A mozgas akkor sem egyenes vonali, ha az ered6 eré valamilyen 90-161 kiilinbdz6 szdget zar be a sebességgel (pl. ferde hajitds), ezért a C) Allitas sem igaz. 1.2. NEWTON-TORVENYEK 45 299) C) Magyarizat: Az ember a fifitel egylitt gyorsul felfelé, ex F = 70 kg, +2 ™ = 140 N felfelé mutaté ered or6 hatisiira trténik. E akkor jon Iéure, ha a padi a 700 N nehézségi eré ellenstilyoz sszesen 840 N erdvel nyomja az embert felfelé, n kiviil még ekkora erdvel, aziz B00 A) Magyarizat: A felfelé haladé lift sebessége osikken, azaz. gyorsubisa lefelé mutat, Vele egyiitt gyorsul lefelé az ember, ami F = 70 kg - 2 3 = 140 N lefelé mutats ered6 er6 hatdséra trténik. Ez akkor jn létre, ha a 700 N nehézséxi er mellett a padl6 esak 560 N felfelé irdnyulé erdt fejt ki az emberre BOM A) Magyardzat: Az ember a lifttel egyiitt gyorsul lefelé, chez F = 70 ky, 2 ™ 2140 N lefelé mutats ered er6 sziikséges. Ez akkor jin létre, ha a 700 N s nehézségi er6 mellett a padl6é csak 560 N felfelé iranyulé erdét fejt ki az emberre. 302) C) Magyarazat: A Iefelé haladé lift sebessége csdkken, azar, gyorsuldsa m {elfelé mutat. Vele egyiitt gyorsul felfelé az ember, ami F = 70 kg - 2 — = 140 N felfelé mutaté ered6 er6 hatdsdra térténik. Ez akkor j6n létre, ha a 700 N nehézségi er6 mellett a padlé 840 N felfelé iranyulé ert fejt ki az emberre. 303.) C) Magyardzat: Ugyanaz a rugé mindkét végén ugyanakkora erét_képes kifejteni, tehat mindegyik rugé 3 N erdvel hiizza a szomszédjt, illetve a rigzitési pontot. 304. B) Magyardzat: Az egyik rug6 ugyan- akkora erével hiizza a mésikat, mint a mésik TTT iw egyiket (hatds-ellenhatés rvénye). Ezért, “oy, ‘w hha az er6mérok j6l vannak kalibrélva, ugyan- 295, m akkora erét mutatnak. 305. B) Magyardzat: A nehézségi er6 fiiggdleges, ezért nem okozhat vizszines ininyti sebességvaltozist, A lida a Fold6n kivil csak a platéval van kélestnhatis- ban, a nyoméer6 szintén fiiggdleges, ezért csak a vizszintes irénytt strlédisi erd syorsithatja. 306. B) Magyardzat: Newton IL. térvém mn rtelmében F = 0,7 kg-2 “5 = 1.4.N46 1, MECHANIKA (BOTY b) Magyardzat: Amikor a jarmé fékez, sebessége ikken, mig a rug6k kozé kapesolt érzékel6 tehetetlen- e folytin tovabbra is az eredeti sebességgel mozog lore, igy a jobb oldali érintkez6par zarddik, ezért a jobb oldali limpa gyullad ki. (BOB) A) Magyarizat: Amikor a jérmé gyorsit, sebes- sége n6, mig a rug6k kézé kapesoit érzékel6 tehetetlen- ge folytan lemarad, igy a bal oldali érintkez6par zér6- dik, ezért a bal oldali kimpa gyullad ki. BOD] A) Magyarazat: A jobb oldalon lét- hat6 esetben a kételet a réakasztott test stilya feszfti. Mivel a test lefelé gyorsul, a kétélers kisebb, mint a test nyugalmi stilya (20 N). Emiatt az asztalon lévé testet 20 N-néll ki- 2kg seb erd gyorsitja, azaz gyorsulisa kisebb, mint a bal oldali dbrén lathato esetben. (BHO) B) Minaket rendszerben a kiils6 erdk eredéje a 2 kg-os testre haté nehézségi 15, that mindkét rendszert ez az er gyorsitja. Igy a nagyobb tomegiinek kisebb 1 gyorsuliisa, vagyis ez mozog lassabban. ¥F BUT ©) Magyaricat: A kocsit a rugés erémér6 dltal jelzett er6 gyorsitja, a = (BIZ) A) Magyardzat: A hirtelen leguggolé ember timegének nagy része lefelé gyorsul. A gyorsitéerd a lefelé mutaté nehézségi er6 és a deszka dital kifejtett, fel- LalG nyoméer6 eredéje. Ezért a nyoméer6 kisebb, mint a nehézségi er6, {gy az ember is kisebb erével nyomja a deszkét leguggolés kézben, mint nyugalomban. Kisebb eré hataséra a deszka kevésbé hajlik be (B13) A) Magyarazat: A lefelé gyorsulé liftben a rugéra fiiggesztett test tehetet- lensége folytan lemarad a lifthez képest, fgy a rugé kevésbé nydlik meg. (BV4) c) Magyarazat: A lift lefelé fékez, vagyis fOlfelé gyorsul. A rugéra fiiggesz- tell test tehetetlensége folytan az eredeti sebességgel halad tovabb lefelé a cs6kkené sebességti liftben, ezért a rugé jobban megnytlik. (BUSY ©) Magyarivat: A felfelé gyorsulé liftben a rugéra fiiggesztett test ,igyek- sik” eredeti morgiisillapotéban, vagyis nyugalomban maradni, ezért lemarad a lift- hez képest, fgy a rugé jobban megnytilik 1.2. NEWTON-TORVENYEK 47 (BHD A) Magyardizat: A felfelé haladd, esikkend sebe: tee liftben a rugéra fiig- test tehetetlensége folytin meg6rzi eredeti se exért nagyobb se bességgel megy [Ulfelé, mint a lift, fgy a rugd Kevésbé nylik meg. BIT) C) Magyarazat: A kidobott zsékot bels6 er6 gyorsitja a sinekre merblege- Igy a sinaut6ra is a sinekre merdleges er6 hat. Ezt a sinpalya minden pilla- natban kiegyenstilyozza, tchat sem a sinekre merGlegesen, sem a sinek irdnyéban semmilyen valtozas nem térténik. 318) A) Magyardzat: A labda, amig a keziinkben tartjuk, egyiitt mozog a yonat- lal. Amikor feldobjuk, megtartja ezt a vizszintes irényti sebességet, hisze olyan hatés, ami ezt megyaltoztatné, A vonat viszont fékezés kézben sebességét, ezért ,lemarad” a labdahoz képest, ezért az el6tiiink fog | vonat gyorsitana, a labda maradna le, ezért mégénk esne. Ha a yonat egyenletesen mozog, akkor a labda és a vonat vizszintes irdnyti sebessége ugyanakkora marad, evért a labda épp a keziinkbe esik vissza, (BI9P A) Magyarazat: Fékezés eldtt a dinnye és az aut6busz azonos sebessézgel mozog. Amikor a busz fékez, a dinnye tovbbra is megtartja eredeti sebességét, ezért a buszhoz képest eldre mozdul el. (3200 c) Magyarazat: A testre a nehézségi er6 és a lejt6re merdleges nyoméer6 hat gy, hogy a két er6 eredéje parhu- I zamos a lejt6vel. Az A és B abran az utdbbi feltétel nem (eljesiil, a D Abrin pedig mar az ered eré is be van rajzolva, \ holott vagy csak az eredé erdt, vagy esak a masik két erdt kell berajzolni (hacsak nem jelezzuk valamilyen médon, hogy a lejt6vel parhuzamos er6 a masik két er6 credje). Figyeljtink rra, hogy az. ered6 er6 meghatérozasihoz a nehézségi erdt és a nyomoéerdt kizis kezd6pontba kell eltolni! (B2D) A) Magyarazat: Ha a hasibok gyorsulndnak, akkor a7 egyikre haté erdk ere- doje felfelé, a masikra hat6 erdk ered6je lefelé mutatna, Mivel mindkettére ugyan akkora nehézségi eré és ugyanakkora kétéler6 hat, ez nem lehetséges. A ket test nyugalomban van, vagy ha elinditjuk ket, akkor dlland6 sebességgel mozognak. (B22) A) Magyardzat: A rugs a két testre upyanakkora erdt fejt ki, Newton II. torvénye nében ugyanakkora er kisebb tmegti lestet mozgat nagyobb gyorsubissal. my=0,1 ke48 1, MECHANIKA (B23) m = 1000 kg, Fine = 13-109 N,v Newton IL. trvénye értelmében: max = Ekkora gyorsuliissal 0 kezd6sebességrdl (feltételezve, hogy a te- Fug M#"Mdgy, her egyenletesen gyorsul) 2,6 = sebesség eléréschez sztikséges id6: ‘ v a En 3 =20N, m=Skg A kiskoesi akkor mozog egyiitt a deszkaval, ha a rugés erémér6 rugdja eléggé meg- nydilt ahhoz, hogy a kiskocsi ugyanakkora gyorsuliissal mozogjon, mint a deszka. A kocsira ekkor a rug dltal kifejtett 20 N nagysdgd gyorsitéers hat. Newton II. Wevénye értelmében: F_20N_, m Skg st G25) G: A Fold gravitéciés mez6je Altal kifej- tett erd N: A talaj dltal kifejtett nyoméers 5: A talaj dltal kifejtett stirlédasi eré F: A szank6t hiiz6 ember altal kifejtett er6 GE) A tegedmbre az bran léthat6 er6k hatnak (a graviticiés er elhanyagolhats): Az Fy kizeg-elleniilasi er6 és az Fy felhajtéers eredéje a fonal ailtal kifejtett erével egyenlé nagy- sagt és ellentétes irdnyt, mivel a Iéggémb egyen- letesen mozog. A keresett a szég 07 N IN tga = = 0,7. Ebbél a = 38,88 1.2, NEWTON-TORVENYEK 49 3227) fondl shal kifejtet eré, Fy: a viz dltal kifejtett felhajtéers, G: a Fold ailtal kifejtett gravitici6s er6, A golyéra hat6 erék eredéje nem 0, hiszen inga a s7éls6 helyzetben van. Széls6 helyzetben a golyé sebessége 72é- rus, ezért a kizeg-ellendlldsi eré nem j szerepel. 328) Mivel a rug6k egyformak, és a B rug megnytildsa kétszerese az A rugdénak, a B rugé kétszer akkora erdt fejt kia ko- rongra, mint az A rug6. A korong a két er6 cred irényaban fog gyorsulni, ezért a ket er6 ered6jét kell megszerkeszteni. 329) p=s0 8, m=0,2kg, x=0,2m, a =30° m A test a ra haté erOk ered6jének irényaban gyorsul A rugs ailtal kifejtett eré: =D-x=50%.0.2m=10N. mn A testre hat6 nehézségi er6: G=m-g=0,2kg-10==2N. a Készitstink az. erdkr6l méret ban hat, a nehézséy {nyos rajzot. A rugéerd a rugé fiiggGleges. Az ered6 er6 6 nagysiga a rajz alapjdn kb. 8 N, igy a test50 1. MECHANIKA GBD) A teherauts plarsjan év6 | gyorsitja. A stirlédasi eré maxim Ez a gyorsitéerd, azaz ma = mg. fit a kizte és a platé kbzbtt haté stirlédasi eré is értéke: F, = jung. Ebbél a gyorsulds értéke: a = yg =0,1-10 ™=1 ™, 3 GD v-70 21947: h 5 A gepdrd gyorsuldsa: A gyorsitéers: =ma = 60 kg- 6,48 %y. az er6 a talaj és a gepdrd talpai kézitt haté stirlédas kovetkeztében Iép fel. Futas kizben a gepérd elrugaszkodik a talajt6l, fgy nagyobb nyoméerdt fejt ki ré, mint a stilya, ezért a stirlédasi er6 is nagyobb, mint amikor esak ,.sétél”, = 388,2 N. GBD m, = 1000 kg, m, = 2000 kg, v = 50 = = 13,9 et A két kocsi rugalmatlanul titkézétt. Utkézés utdni lendiiletiik: a katt 5 = 41700 1 =(m, + m2)v = 3000 kg - 13,9 8 Mivel a két kocsib6l ll6 rendszer az, iitkézés pillanataban zértnak tekinthet6, ez megegyezik iitkézés el6tti lendiileteik ered6jével. Az dbra alapjan (egy négyzet 4tl6j4b61 kell meghatdrozni oldaldnak hosszat): I) = I . A sebességek: 4 79,5 ™ = 106,2 ™, s h 14,75 253,12, 3 h ‘Tehit a nyugatrél érkez6 auté tillépte a sebességhatirt. (Varhaté volt, hogy ha va- lamelyik tullépte a sebességhatart, az csakis a kisebb tmegé lehetett. Ha ugyanis cgyenl6 a lendiiletiik, akkor a kisebb timegtinek nagyobb sebességgel Kellett ha- ladnia.) 1.2. NEWTON-TORVENYEK 51 GBD mn, = 30 kg, m= 10 kg, v = 900 ™, », = 1800" A robbands pillanataban a rend: zértnake tekinthets, Exért a rendszer lendiilete valtozatlan marad. Mivel a robbandskor fellép6 belsé erékhéz képest a kiils6 erdk elhanyagolhaték, a robbands elétti lendiilet: k T= (m +my)v = 40 kg -900 ™ = 36 000 2 Mivel a ldvedék nagyobb darabja vizszintesen repill tovabb, a kisebbik is vizszin- tesen mozog, nines fiiggéleges irdny impulzusvaltozds. A robbands uténi lendillet: 1 = mv, +mavp = 30 kg - 1800 + 10 kg-w». A lendiiletek a 36 000 8™ ~ 48 000 “87 4 10Kg.- v2. Ebbél v2 = —1200 =. A lévedékb6l és a homokzsakb6l all6 rendszer lendiilete a becsapédiskor nem valtozik, a lévedék lendiiletét egyiitt viszik tovébb. Ezért mu; =(M +m)v. Ebbél a lvedék sebessége: M+m _ 10,01 ke 0,6 m O0Lkg ” s ye = 600,6 =. 3 GBSD Az oxigénmolekula sebességvaltozésa 2-300 = = 600 =, mivel a vi pattandskor sebessége 300 61-300 "ra valtozik. Ezért lendiiletvéltozdsa: s 8 k Al = m+ Av =5,3- 10 kg 690 = 3,18. 10-% =. A falat alkoté test lendiiletvaltozisa a lendiiletmegmaradas térvénye miatt ugyan- aa, de ellenkez6 irdny6. A test sebességvaltozdsa ekkor a lendiiletvéltozas hatséra: 3,18 10-70 kent —_—— 23,18: 107 ae eo m, kg52 3 1, MECHANIKA = 3.1 10?!-szor nagyobb, ezért err6l 1 3,18. 10-70 az oldalrol ennyivel tobb oxigénmolekuldnak kellene titkGznie a teste, mint a mé- sik oldalr6l. Mivel a gézmolekulak rendezetlen mozgasuk kézben minden iranyban cayforma valdszintiséggel haladnak, nagyon kicsi az esélye annak (gyakorlatilag Ichetetlen), hogy egy irinybsl ennyivel tébb molekula érkezzen, mint egy mésik irdinybol. m Az 1 sebességviltozas ennél s A két kiskocsib6l alld rendszer lendiilete kezdetben 0. Mivel a rendszer zit, ennyi marad a sz6U6K6dés utdn is, Ez azt jelenti, hogy a két kocsi lendiilete cllentétes irénytt és azonos nagysagu: my Vy = My + V2. Schességiik, feltételezve, hogy kézel egyenletesen mozogtak: vy = —, illetve vz = 1 t Ext behelyettesitve, ¢ kiesik, hiszen ugyanakkora id6 alatt tették meg az utat, fgy mys) =m 82. Ebbol my _ 82 _ 21m = =15 ms) Idem A riividebb utat megtett kocsi témege médsfélszer nagyobb, mint a masiké. m GD vy =1 7, =2%. s s A hirom Kocsib6l allé rendszer lendiilete az 6sszekapcsolédas eldtt: m =m-1 2 42m.2 Ugyanekkora marad ésszekapesolddas utin is, hiszen a rendszer zért: J = 3mu. A két mennyiség egyenléségéb6l (a témegek kiesnek, mivel egyenlé! ™ sebességgel gurul tovabb. $ (B38) m =5 ¢ =0,005 kg, M = 170 kg, v = 400 ae A ldvés elt a esGnak, a vadisz és a lévedék lendiilete 0. A rendszer egyiittes lendiilete ugyanekkora a lovés /ért a lovedék, illetve a rendszer ,.maradék” sve azonos nagysigii, de ellentétes irényti lendiilettel mozog (a lévedék tévoziisa miatti tmegesékkenés elhanyagolhats) 2. NEWTON-TORVENYEK 53 my = Me. 0,005 kg 400 = 170 ky vey Ebb6I a csénak (és vele a vadisz) sebes: v= 0,01 2 5 m m 339) 47 = 201 = 200000 ke, vj =9 =, m =25 kg, v> = 700 5 A lévés elétt a vonat lendiilete: 1 = Mvy = 20 000 kg 2,5 = = 50 000 =". ss Ugyanennyi marad a lévés utan is, de a rendszer most két részbal dill, a lévedékéb61 Gs a lvedékkel csdkkent témegii vonatébél a) A lvedék sebességének iranya megegyezik a vonatéval = muy +(M — mu = 25 kg- 700 ™ 4.19 975 kg -u. 3 A livés el6tti és uténi lendillet egyenléségébat 50 000 K8™ — 17 500 KE 4.19975 ke -u. s Ebb6l 1,63 ©, vagyis a pancélvonat kisebb sebességgel megy tovabb uzyan- 5 abba az irdnyba. b) A livedék sebességének iranya ellentétes a vonatéval: k 1 =(M —m)u —mvz = 19 975 kg-u — 17.500 “2 A livés el6tti és utani lendiilet egyenl6ségéb6l: k, 50 000 “2” = 19 975 kg-u 17500 8, EbbGk: w = 3,38 .. vagyis a vonat nagyobb sebességgel halad tovabb ugyanabba az irdnyba. A robbands rovid ideje alatt a KUls6 er6k hatisa elhanyagolhat6, exért a grdndt lendiilete megegyezik a robba in keletkezett két darab egyiittes lendiiletével Mivel a nagyobb darab lendiiletének irénya valtozatlan maradt, de nagysiga na- uyobb lett, ez esak tigy teljesiilhet, ha a masik darab éppen ellentétes irinyba repiil tovabb, Maa =10 2. ») =25 = inat credeti tomege m, akkor a nagyobb darabé 0.6m, a kisebbé 0.4m54 : 1, MECHANIKA A robbands eldtti és uténi lendiletek egyenl6ségébsi: my =0,6mv, — 0,4mv9. A wmeg kiesik, fey 10 ™ =0,6-25 B04. m. 3 5 A misik rész. az eredetivel ellentétes irényban, 12,5 ~ sebességgel repill tovabb a robbands utén, is GAD m, = 120 kg, mz =80 kg, u=6 @, vy 8 5 A sinauts és az ember egyiites lendilete a leugras el6it: m a = 30°, 1 =(m; + mz)u = 200 kg-6 ™ = 1200 KEM, 5 $ A menetirénnyal parhuzamos irényban ugyanekkora marad kézvetleniil a leugrés uuin is, (A sinekre meréleges iranyban a rendszer nem zért.) Ekkor a rendszer menetirdnnyal parhuzamos lendiilete: = miu! + mzv, = 120 kg-5 = +80 kg- vy, 3 ahol u, az ember ugrisi sebességének a menetirannyal pérhuzamos dsszetevéje. A ket lendiilet egyenléségéb6l: wy =7,5 = 8 Ebbdl az ember teljes sebessége: 75% 8 wet © cos30° 0,866 =87 GAD w= 1201 = 120000 kg, m= 50 kg, v=0,37 A lvedék és az uszély a becsapédis idejére zért rendszemnek tekinthet6, A becsa- pOdas el6tt a rendszer teljes lendiiletét a lévedék hordozza, a becsapédas utén pedig kOxdis sebességgel mozg6 uszaly és a lovedék egyiittesen. A két lendiilet egyenl6. pnek alapjan: my = (M + m)u. Ebb6I a lvedék eredeti v sebessége: _M+m _ 120050 kg em 30 kg m v 0,37 vagyis a Kivedék sebessége kissé alatta marad a kivnt értéknek, 1,2, NEWTON-TORVENYEK 55 GBD 1. = 80 kg, meg = 120 kg, v= 2. . A kiugrés idejére a esénakbél és az, emberb6l all6 rendszer zértnak tekinthet6, fey a kiugeds el6tti és a kézvetleniil kiugrés uténi lendiilet megegyezik. Ennek alapjan: (ne + Mes)U = MeVes mivel az ugris utén a cs6naknak mar nincs lendiilete, Ebb6! az ember sebessége me +m, _ 200 kg. m joe aes = OEE 5 me B0kg s BAAD m, =30 kg, m2 =45 kg, 5) = 1,8 m. A ket gyerekbdl all6 rendszer zartnak tekinthet6, ezért érvényes ri a lendiiletmeg- maradas trvénye. A rendszer lendillete az clldkés el6t: J = 0. Az elldkés utin, mivel egyiittes lendiiletiik tovabbra is 0, a két gyerek azonos nagy- siigit, de ellentétes irényt lendillettel tévolodik egymastél. my vy = m+ V2. A sebességek ardnya: vy 45 kg v2. 30k Mivel a kisebb gyerek 1,5-szér nagyobb sebességgel mozog, mint a nagyobb, ezért ugyanannyi id6 alatt 1,5-sz5r nagyobb utat tesz meg, mert feltételezhetjiik, hogy cgyenletesen mozognak. Igy a nagyobb gyerek dltal megtett iit: eth b8m aCe S1. 15. = 1,2 m. (B45) wo = 100 kg, m= 10 g=0,01 kg, v = 900 <. Az firhajés és a Tévedék a lévés pillanatéban 2ért rendszernek tekinthet6, ezért rendszer lovés eldtti és utdni lendiilete megegyezik. Lovés el6tt a rendszer sebes- GithajGhoz képest 0, ezért 1 = 0. utén: 1 = Mu +mv. A ket lendiilet egyenl6ségébol: Mu + nv = 0, a 100 kg - w= —0,01 kg 900 ™, $ u=-0,09 = Az Cirhajés a livedék sebességével ellentétes irényban, 0,09 ™ sebességgel indul el az firhajéhoz képest. J56 5 1, MECHANIKA GR wu = 200k Az egyenletes sebess: szert alkot, cl6ui lendiilete: m + UK gel haladé koesi a zsikkal a wide is Lage iban zért rend- érvényes a lendiiletmegmaradas tor . A rendszer kidobas 1 = Mv = 200 ke - 12 ™ = 2400 K2™ 5 A zsik @ kidobaskor a talajhoz képest vj = 12" —4 ™ ss m sebességgel mozog. iuy a rendszer kidobas uténi lendiilete: kgm T= mv, +(M ~ m)vz = 400 2 +150 kg v9. s A két mennyiség egyenldségébol: kam kgm 2400 nen = 400 +150 kg- v9, m vy = 13,33 —. 8 GAD) om = 1000 kg, v = 10 ©, m=20kg S Ha talpfa fiiggélegesen ért talajt, akkor a talajhoz képest v; = 0 vizszintes irdnyd sebességgel dobtak ki. (A fiiggéleges irdnyd kezddsebességb6l adédé lendiiletvalto- z4s nem befolydsolja a kocsi vizszintes irdnyd sebességét.) A kidobas pillanatéban lyakocsi a rakoménnyal zért rendszer, ezért érvényes a lendiiletmegmaradés Wrvénye. A rendszer lendillete a kidobas el6tt: 1 = Mv = 1000 kg 10 ™ = 108 KE. s A rendszer lendiilete a kidobds utan: = (M — m)v2 + mv, = 980 kg - v2. A kél mennyiség egyenléségéb6l: = 980 kg- v2, w= 10,2 ™ _ 1! Kem 1.2. NEWTON-TORVENYEK 57 G48) Ax szert alkot, el6tti lendiilete: 150 kg, m=30kg, v=10S, y=is = ri 7 egyenletes sebességgel haladé koesi a kidival a kidobas pillanatéban zért rend rt érvényes a lendiiletmegmaradds Wrvénye. A rendszer kidobsis m k 1 = Mv = 150 kg- 10 1500 “8 A kidobas utani lendiilet: T= my, +(M — muy = 30 kg- 15 ™ + 120 kg - o>. 5 A ké6t mennyiség egyenliségebsl: k 1500 = = 450 §2™ 4120 kg- v2, s m v2 = 8,75 —. Ss (B49) A mérés menete: Allitsuk be a lejt6t valamilyen hajlésszégben. A haj- Lissog elég nagy legyen ahhoz, hogy a lejtdre téve a golyst, lokés nélkiil elin- . de ne legyen til meredek, hogy ne nagyon révid idGtartamot kelljen mérni. nk be a lejtén ket helyet, minél tévolabb egymédst6l. Tegyiik a golyét a fels6 engedjiik el, é egyidejileg inditsuk el a stoppert. Amikor a goly6 az also jelhez ért, a stoppert Allitsuk meg. Tobbszir végezziik el a mérést (legaldbb hi- romszor), a mért értékek dtlagét haszndljuk fel a szdmitéshoz. Mérjtik meg a két jel kévitti tivolsdgot. A mért adatokbél a négyzetes tttrvény alapjan hatérozhat- juk mega goly6 gyorsulisat: v= “2, ebbal a golyé gyorsulisa: a Ismételjik meg a mérést més hajlésszdggel is. Nagyobb hajlésszig esetén a golys nyorsuldsdra nagyobb értéket kapunk. 1350.) A golys. BSL) A kisebbik test sebességének valtozdsa héromszorosa a nagyobbikénck, ert impulzusuk valtozdsa ugyanakkora. (B52) einigjuk a kajakot, nem tudunk elegend6 erdt kifejteni, és a vizbe esiink. (3539) Nem. Ha fejt ki az egyi s: Bgy test erdt fejt ki a masikra, Ellenhatis: A msik (est erdt58 . 1, MECHANIKA. BEM Targyaks dobsinank megtelels irinyba. Bkkor az. impulzusmegmaradés Wrvénye értelmében mozogni kezdenénk a dobassal ellentétes irdényba. [B55] Amikor szabadon esik, mert ekkor nem nyomja a vizszintes aldtémasztast (illetve nem htzza a fiiggdle- ges felfiiggesztést). A sdlytalansig dllapotdban lév6 testre csak a graviticids er6 hat. 4 (3569 A vizszintes aldtémasctésra vagy a fUggdleges felfiiggesztésre hat6 cr6t. (BSF igen. A rendszer nem zétt, mert a kiils6 levegs hat a hajéra és a benne elhelyezett fijtatora. Pontrendszerek (358) c) (3599 p) (B60) c) 861) ») (362) a) (B63 4) Bey A), mert két egyenl6 témegé test tmegkézéppontja mindkét testt6l egyenlé tavol van, (BGG) D), meri a tmegkszéppontt6l val6 tévolsdg a tmegekkel forditva ardnyos, azat 0,2 -x = 0,4 (60 — x), az egyenletbél x = 40 cm. 36a B), ment a 30 em sugar Korlap terete: 9007, az 50 em sugar kérlap 5 1 az egyes tmegektdl, a timegekkel forditott ik az S tomegk6zéppont tévolsdgat a 30 cm su- gant korlap kozéppontjat6l s-sel, ekkor s - 900n = (80 — s) - 2500m, az egyenletet megoldva s = 58,8 cm C), mert a 7 fels6 részének S; Wmegkdzéppontja az All6 rész tetején van. ir Sp tomegk az uls6 rész161 3 cm-re van. A szérak témegét az 1, illetve S$ pontban egyesftve az egymasts! 3 cm tivolsdgban levé 3 egységnyi és 6 eaységnyi timeg tmegkdzéppontjait kell meghatirozni. Az S tomegk6zéppont a hagyobbhoz, a 6 egységnyihez van kizelebb, | cm-re. Ez a T als6 pontjat6l 4 cm-re van 1.2, NEWTON-TORVENYEK 59 BED Lezyen 7 a kir teriilete, Akkor az bra szerint a keresett § pontban yan a 3 ‘ 70 teletdlyukas kor tmegkizéppontja, Az OS =» tivolséigot keresslk, Ha a 1 ‘ kivégott, 37 teriiletti korhéz hozzdadjuk az qr teriiletG kis kért, akkor az O pont- ban lenne a T terliletd teljes kor tmegk6zéppontja, fgy ez a pont a témegekkel forditott ardnyban osztja a kivagott kor kézéppontja és a Iyukas kor tmegkOzép- pontja kizitti tavolsagot: 3 Ril s4T= 5-57. R T-vel val6 egyszertisités 68 rendezés utin kapjuk, hogy s = —. B70) ») 877 5) Bc) 373i ») (B7AY az. A), B) és ©) valasz hibés. A D) is pontatlan, esak annyiban helytills, hogy a tkéletesen rugalmas litkézés sordn a Iendillet és a kinetikus energia is meg- marad. Az titkézés uténi sebesség azonban esak akkor hatérozhaté meg a megma- raddsi tételekb6l, ha az titkizés centrilis és egyenes. 8754 B) 376 ©) B77) >) B78) ©) 8 © (BBON A), mert Newton mésodik torvénye alapjin, F = ma, az egyenletbél a m keresett et, F = (10 kg) - ( 3) =20N. (B81 c) (B82 A), mert az dbra szerint 16 N er6 hat a 10 kg témegd testre, fgy a keresett 14 16N 16™ pyorsulés a = ——— = 1,6 5. Byorsulisa= TF 2 (BSP c), mert a hats6 kerék és a talaj kOzOtti sUrlédasi er gyorsitja az aust, és 500 kg) (2 2) = 1000 N. s az eré nagysdga, az F = ma Osszefiiggés alapjin F (B84) ©), ment a féke2s stirk ssveliiggés szerint, F = (1000 ke) (s 3) = 3000 N, igy minden kerékre ennek z er6 a 4 keréken hat, nagysfiga az F = ma60 |, MECHANIKA 4 negyede, 750 N erd hat. Feltéve, hogy a kerekekt6l egyenl6 tavolségra van a stilypont (B85) ib), mert a rugalmatlan wtk6zés miatt a fahasdib sebessége a goly6 sebes- ségének svaizadrésze lesz, 0.2 ™ (a timege 400 g, szdzszorosa a 4 g tmeg Ii- s 2 vedéknek), ebb6l a mozgisi energidbsl lesz helyzeti energia: > = mgh, 6s az egyenletbol h = 0,002 m= 2 mm. (386) ©), mert a lendiiletmegmaradas miatt, az ember lendillete egyenl6 lesz a ko- csi lendiiletével. Tehat: fy = 80 kg v, ahol v a keresett sebesség. A kocsi lendiilete mk k hn=20kg-08 "= 16 =, 80 kgs v= 16 amidst v = 0,2 ™. ; s s (B87) A lendiilet 1 = mv, igy az adott adatokkal: 1 = (800 kg) - (00 =) = 8000 €2 iver 36 ™ = 10 ™ s h s k (BBB) A lendiilet megmarad, fgy 0,2 kg 0,3 : = 0,06 = lendiilete lesz az bsszekapesolt kocsiknak. Igy az ésszekapesolt, 0,6 kg tomegii kocsik sebessége az k Ssszes lendiiletb61 szdmolhat6: 0,06 =" = v-(0,6 kg), az egyenletbst: » = 0,1 s 5 BBO) Ax tuKdz6s clout 6s iitkizés utdni impulzusok zege nem valtozik meg. ; ki k Uihizés et6t; myx = 72 5 42400 ke -0 mg: 20 2 8 Utkoz6s utan: (my +2400 kgy- 5 ™, $ my +20 = = (img +2400 kg) -5 5 mg 4= mx + 2400 ke, myx = 800 ke. B90) A mozg: Wmegét, Bz a lendiilet megmar: i energia ismeretéher el6szir ki kell szmitani a személygépkoesi Hasibol szaimothaté. A koesi 72 “ sebessége 1.2, NEWTON-TORVENYEK ol 20m -nak felel meg. igy ha m az auts timege, akkor: 5 mn m +20 ™ =(m +2000 kg) 8 ~; s ‘ 12m = 16 000 kg, m = 1333 kg. Ennek ismeretében a személygépkocsi iitkizés elétti mozgi 1 = . => 600 J. 3 1333 kg - 400 z 266 Az iitkizés uténi mozgasi energia: 2 By = Sm 0? = 42383 kg 68 ™ = 106 656 1. 2 A mozgési energidk kiilinbségét nevezaiik elveszett energidnak: E = 159 944 J. (BILD A 0,2 kg tomegd test helyzeti energidja: m mgh = (0,2 ke (981 3) (im) = 1,96). m Ha csak 0,8 méterre emelkedett fel, akkor a helyzeti energia 0,2 kg 9.81 5 - 0,8 m= 1,57 J, fgy az elveszett mechanikai energia a kett6 kilOnbsége: 0,39 J. (BOQ Az iitkdzesbo1 kiszdmitjuk, hogy milyen sebességgel ért a test a lejt6 aljaira: m (1 kg)- v= (2 kg) (15 =): amib6l: v = 3 ™. Az 1 m magas lejt6n a test helyzeti cnergidja 9,81 J. A lejts s aljan sebessége 3 ™ lett, fgy mozgdsi energidja: 3 ne ( 2 A stirlidas a két energia kiildinbségét emésztette fel, azaz 4,31 It.s 1, MECHANIKA GBD e6sz0r kisedmijuk, hogy mekkora lett az ttkizés wan sebesség. Ha a kocsi 0,5 m dton allt meg, és gyorsulisa (lassulds) a = ug = 35 ~ ha g-t kereken nek vessziik, és a stirlédasi er6 F = ma, igy F= oe A stirlédasi eré m 2 munkéja W = 0,5 m-3 4-m. Ezt a munkat a mozgési energia fedezte, azaz m2 = 3 2 m? m. m-mel egyszertisitve, v? = 3, amibél v = 1,73 ™. Ha 1,73 ™ az ltkdzés utini sebesség, akkor az itk6zés el6tti sebesség ennek a ketszerese, staz.a keresett sebesség 3. 46 = i GOA) » rugalmas itkdizés sordin a lendilet és az energia is megmarad, azaz: a) my VS my sebesséa 411. A témegkizéppont, mint egy eldobott kis test, parabolapdlydn mozogna. Hat azonban a leveg6 elle! 65 az, aerodinamikai Gerd. Ezek a kiils6 crbk jelentésen megvéltoztathatjék az idedlis palyat. Altaldban az aerodinamikai emeler6 dominal, és a plya megnytlik. 412. A esonak és az ember kézis Wmegkbzéppontja az ugris utdn is nyugalom- ban marad. 413. A twmegkdzéppont tovabbra is szabadon esik, mert a hajitéshoz, hasznilt cré belsé eré, & ez nem valtoztatja meg a tmegkzéppont mozgasit. 414, Az ember névelheti sebességét, mert a bels6 er6 a pontrendszer egyes tay- jainak sebe: megvaltoztathatja, csak a Wimegkzéppont sebességét nem. 415. Igen tudja, Az ejtéernyésnek kezdetben csak fiiggdleges lendiilete van. Ha vizszintesen eldob egy testet, akkor a testnek lesz vizszintes lendiilete, igy az ejt6- crnydsnek is lesz ellenkez6 iranyti vizszintes lendiilete,66 1, MECHANIKA 1.3. PONTSZERG ES MEREV TESTEK EGYENSULYA Tesztfeladatok 416.) D) 417.) A) (420.) c) 421.) A) B) 424.) c) 425.) c) (426) B) ° B29) a) (432. c) 433.) By (436.) B) 437.) ©) (445. 8) 446.) C) 449.) 8) 450.) B) o D) D), mert az dtszérds sugar hengerrel a stily ) Gtédrészével, tehét 20 N erdvel tudunk \_ ¢ \j he Yee 454.| A) 1.3, PON (455.] 8) 456.) C) Az allécsiga lényegében témér korong, amely- nek peremén véjat van a kOtél sziméra. A esigén dtvetett kOtél egyik végére akasztjuk az emelend6 terhet, a kitél masik végét lefelé huizva emeljuk azt. A teher stilyaval azo- nos nagysdgti erdt kell alkalmaznunk annak emelésére. 457.) C) Mozgécsiga haszndlatakor a teher stilyénak fe- Iével tudjuk a terhet tartani, illetve egyenletesen emelni. A teher stilya a parhuzamos er6k dsszeadasi szabilya szerint, a két kétélszéron fele-fele arinyban oszlik meg, s ebbél az cgyik felet a fSdém, a mésikat mi tartjuk. Az dltalunk ki- fejetett er elénytelen irdnyét egy Alldcsiga beiktatésdval meg is valtoztathatjuk. Ennél a feladatnal az ember a kosarban dill, ezért C) a he- lyes valasz. 58.} D) A) B) ° A) > a8 A j6 vilasz A) 125 N, mert a 800 N stily és a 4 mozgéesiga 200 N stilya )00 N, ennek nyolcadrésze 125 N. & D)68 1, MECHANIKA (465.) Fi =3N, sire hat6 erdk e Az eted6 er6 nagysiga: i "A test gyorsuldsénak iranya megegyezik az ered6 eré irénydval, | nagysiga Newton Il. trvénye alapjn: as—==—=1, 2 m 4kg s A gyorsukis nydnak az F; erdvel bezdrt szdgére: tga = — = 0,75. Ebb6l a szég: a = 36,9°. Ahhoz, hogy a test egyenstilyban legyen, az eredé erdvel azonos nagysiigi & el- lentétes iranyd er6nek kell ra hatnia. (466) m, = 20 dkg =0,2 kg, mz = 10 dkg =0,1 kg, 1 =36 em. A kalapdcs fejére, illetve nyelére haté nehézségi er6 tamadaspontja a fej, illetve a nyél témegk6zéppont- jéban van. Ez utobbi a nyél hosszénak felénél taldl- hat. G,=2N, Go=IN. A kalapacs akkor lesz egyensiilyban, ha a ri hat erdk eredéje 0, és az erdk forgatényomatékainak dsszege is 0. Ezért az aldtimasztisi pontot (a rajzon kis fekete héromszég je- loli) tigy kell megvalasztani, hogy ez teljestiljén. Ha a forgatényomatékokat erre 4 pontra ftjuk fel, akkor az alétémaszté eré forgatényomatéka 0, hiszen hatésvo- naka dimegy ezen a ponton, a két nehézségi ersé pedig ellentétes értelmi és azonos nagys y Gi ky = Go ko. 2Ni 18cm 2N-k=1N-k, Ebb6l k; = 6 em, vagyis a k A keresett tivolsiig egysze s meghatirozhats. Mivel Gy kéts7 Gy, erokarjinak fel kkordnak kell lennie, mint G-ének, hogy for akkora, mint inyomatékaik 1.3. PONTSZERU ES MEREV T K EGYENSULYA 69 jd a Két end Ugyanigy hatérozhatjuk meg az aldtimasztasi pont helyét akkor is, ha a kal: tigy helyezaiik el, hogy a feje nem fiiggdlegesen, hanem vizszintesen helyezke m=50 kg, G=500N, f=1m Akkor kell a legkisebb erdt kifejteniink, ha az, cr6 erdkarja a leheté legnagyobb, azaz. a hatésvonala a lehet6 legtivolabb van a forgdstengelyt6l. Ezért a legtivolabbi Sire kell az erét kifejtentink, tigy, hogy hatisvonala merdieges legyen a forgdsten: gelyre. ‘A lida akkor mozdul meg, ha az dltalunk kifejtett er6 forgatényomatéka legalibb akkora, mint a Iédéra hat6 nehézségi erdé. Az F er6 er6karja a két svemkéti él tavolsdga, vagyis a rajzon léthat6 négyzet atloja, a G cr6é pedig a léda élhossztisdgdnak fele. Igy i Fiv2 > G5. Ebb6l F > 176,8N. (Ezutén mar kénnyebb tovabb billenteni a Lédét, mert G hatésvonala egyre ki zelebb keriil a forgistengelyhez, fgy erOkarja és czzel forgatGnyomatéka is egyre kisebb lesz, mig F er6karja valtozatlan marad. Amikor az &tlé fliggdleges lesz, G forgatényomatéka 0, és ezutén a lada magat6l” eredbje G-vel megeeyez6 naj sig &s ellentétes irdnyti. Az abra alapjén: sin 30° = Fi Hasonlé meggondolasbsl: F = —2— = 51,96 N, ig 30° m=2kg, G=20N, a=90°. A limpa stilya a két gerenda kézott oszlik meg. Ax. SsszetevOk nagysdga: Fy = =14,14N, A gerendék ezzel az erdvel hatnak a falakra. Ennek az erdnek a vizszintes irényti dsszetevéje kifelé nyomja a fa- lat, fiigg6leges irényd dsszetevsje pe- dig lefelé. A vizszintes ininyd dsszetev6 nagy- séga: F=L-8 -0n.y, P= = 5 = ION, Usyan- ekkora a fiiggdleges dsszetev6 is.) =2m, m=30kg, @ = 30°. Dy A gerenda egyensiilyban van, Ez azt jelenti, hogy ON a ri haté erdk ered6je 0, és a ré haté forgatényo- matékok dsszege is 0. A gerendéra négy er6 hat: a nehézségi er6, az aldtamaszt6 feliilet altal kifejtett nyoméer6, a kétél dltal kifejtett hiiz6er6, tovabbé a feliilet és a gerenda kézétt hat6 stirlédési er6 (kii- Tonben a gerenda elestiszna a munkés felé). irjuk fel a forgatényomatékok dsszegét a gerenda altamasztott végére! A nyoméeré és a stirlédasi er6 forgat6nyomatéka erre a pontra 0, hiszen hatésvonaluk j6 kézelitéssel étmegy rajta. A nehézségi er6 erdkarja k = 1 m (témadéspontja a gerenda kézéppontjaban van), a kStélerdé geometriai meggondolasbél szintén kx = 1 m. A két er6 forgats- nyomatéka egyenld nagysagé és ellentétes irdnyt. [gy Fin k= K ky Ea Mivel a eer K 7 erdkarok egyenléck, az erdknek is egyenl6 nagysdgtinak kell lennitik, Fen = 300.N, 1.3. PONTSZERO ES MEREV KK EGYENSULYA 7 Kezdetben a mérlegre a vasdarab és az inka ch nagnes stilya hat, ezt a két erdt egyensti- pillanat lyoztuk ki. Amikor a magnes megemeli a vasat, a vas stilya he mar nem hat a mérlegre. A vas és a magnes ké- y ziti kélesénhatisban fellép6 erdk kéziil a mdgnes Atal a vasra kifejtett erdnek nines hatasa a mér- \ legre, a vas dltal a magnesre kifejtett erGnek vi- szont ~ a rogzitésen keresztill — igen. Ez a két er6 egyenlé nagysdgui, és nagyobb, mint a vas silya, hiszen kiilénben a vasdarab nem indulna el folfelé. {gy a mérlegre a vas siilya helyett egy anndl nagyobb, lefclé mutaté er6 fog hatni, ezért a mérlegnek ez. a tanyérja lefelé fog billenni. Amikor a vasdarab hozzdtapad a mégneshez, a mérlegre djra hat a stilya, de — mivel most mar a vas is jra a mérleghez van régzitve — a mérleg .€rz¢keli” a ra hat6, felfelé mutat6 vonzéerdt is. Mivel a két vonzéer6 hatésa a mérlegre kiegyen. 59° szégre fennmarad, hi- szen a tapadasi strlédasi er6nek a maximilis ériékével szémolva adédott az 59°-os svg. (496.) A 0,5 m tavolségban lévé 20 N nagysigc erdkb6l 4Il6 erépar forgatényo- matéka, M = (0,5 m)20 N) = 10 Nm. A 2 m sugani kérlapra legfeljebb 4 m lehet az erdpar két karja. Ha F ez az er6, akkor a forgatényomaték: 4 m+ F, é ez cayenlé 10 Nm, amibél: F = 2,5 N. Az erdk barmilyen dllsiiak legyenek, csak az yuk legyen olyan, hogy forgatényomatckuk ellenkez6 irdnyti legyen, mint az ceredeti erépar forgatényomatéka. 1.3, PONTSZERO ES MEREV 'T EK EGYENSULYA 1 a testre hat nehézségi ek az eredije: F=m-g-sin60° = (20 N)- 0,86 = 17,2 N, Ebbél az erdb6l ki kell vonni a tapadasi stirlidsi erdt, mert az is segiti az egyenstilyt (az elmozdu- las ellen hat), Fy = w-m-g-cos60" =2N. Ax egyensiilyhoz. a két er6 killnbsége, tchat a lejt6n felfelé mutaté 15,2 N end kell 498.) A henger tmérdje 30 cm, igy sugara 15 cm, ez a kerék sugaranak (45 cm) a har- 100 N) se mada, igy a kerékkel ak = 33,3 Nerd- vel htizhaté a véd6r. A munkavégzés szem- pontjébsl 10 m mélyrél kell a 100 N stilyd vodrat felhtizni, igy a munka, W = 1000 J, fiiggetlen attél, hogy a hengerrel vagy a ke- rékkel hizzuk fel. 499.) Mivel a motoros haladé mozgast végez, fgy a tomegkézéppontra vonatkoztatott forgaté nyomatéknak Q-nak kell lennie. Az dbrin beraj- zoltuk a motorosra haté erdket. Ha az els6 kerék felemelkedik, ez azt jelenti, hogy Ki = 0, de ek- kor Kz = mg, és a forgatényomatékok ésszege az S pontra: m-a-(1 m)—m-g-(0,4 m) = 0, amibs! “orm (500.) Ha az auté nyugalomban van, akkor az ‘ibrdnak megfeleléen a kerekekre haté Ky és K> erdk hatnak tik: Ky + Ky = 10 000 N A két erd forgatényomatéka az § wmegkizép- pontra 0 oe x 05m 15m 0.5m: Ky — 1,5 m- Kp =0.78 1, MECHANIKA Mivel Ki + Ky = 10 000 N, fgy Ki = 10 000 N— Kp, Ki-et az el626 egyenlet kétszeresébe (K; — 3K = 0) behelyettesitve azt kapjuk, hogy 10.000 N — Kz — 3K =0, amib6l K> = 2 500 N és K, = 7500 N. Ha az auté gyorsul, az dbran hétsékerék- meghajtisti kocsit rajzoltunk, akkor a vizszintes irdnyban hat6 erdk eredéje m + a. Ez valtoztatja meg a tengelyterhelést. Ahhoz, hogy az auté a tomegk6zéppontja koriil ne kezdjen forgomozgasba, a hérom erGnek az S tmegkézéppontra vet for- gatonyomatékdnak most is 0-nak kell lennie. Ky -(,5 m) +m-a- (0,8 m)— Kp - (1,5 m) =0. A [iigg6leges er6k Ssszege most is 0, igy K, = 10000 N— Kp. A 10 000 N siilyti személygépkocsi témege 1000 kg (¢ = 10 ) igy az m-a gyorsitéers: 1000 N. A forgatényomatékot kifejez6 egyenlet kétszeresébe (K+ 1,6ma —3K = 0) befrva Ky és ma értékét: 10 000 N — K2 + 1600 N — 3K2 =0, 4K = 11 600 N, és Kz = 2900 N. Latszik, hogy K2, azaz a hats6 kerék tengely- lerhelése megnétt. Az els6 kerék terhelése, Ki = 10 000 N — Kz = 7100 N pedig kent, Ha nagyon nagy a gyorsulés, akkor az auté els6 kereke akér fel is emel- kedhetne, de a stilypont elég alacsonyan van ahhoz, hogy ez ne kévetkezzen be. ay gyorsuldssal indulé motorkerékpar esetén azonban kénnyen bekdvetkezhet.) in berajzoltuk a kerékpdrosra hat6 erOket. A kerékpéros akkor bukik kerék felemelkedik, azaz Kp = 0, {gy Ki = mg, és a fékez6 er6 m-a. Az erk forgatényomatékanak dsszege az S stilypontra a bukés pillanataban 0. Egyenletben: Az egyenletet m-mel egyszer : smi m-g-(0,6 m)~m-a-(1,5 m)=0. \ ftve, és rendezve: 0.6, a= "8 204g =3,92 5. § 0,6m Az inca fékez6er6t a stirlédas biztositja, m-a = v-m-g, amib6l a keresett sti egyiitthats pp =“, az adott értékekkel pz = 0,4. 8 Az, abréra berajzoltuk az autéra haté er6- Ket. Az auté fékezéskor is haladémozgast végez, igy a siilypontra vonatkoztatott forgatényomaté- kok ésszegének O-nak kell lenni. ma = om dim M = K\-(1,4.m)— K>-(0,6 m)—m-a-(0,7 m) = 0. 1.3. PONTSZERO ES MEREV TESTEK EGYENSULYA ” Az egyenletbol Ky és Kz értéke kiszdmithato, Az adott értékekkel: Ky + = 9000 N, amibél K, = 9000 N — Ky és ma = 2700 N, az auté Wmege 900 kg, ha ¢ = 10, Az adatokat az egyenletbe beirva § (9000 N — Kz) 1,4 m —0,6 m+ Ky ~ 2700 N-0,7 m=0. Az egyenletet rendezve: 12 600 N — 1890 N = 2K és Kz = 5355 N, és a misik kerék terhelése K, = 3645 N. Ha nem fékezett volna az auto, akkor a tengelyter- helések, K1 és K2, fgy szémolhaté: K,-1,4m—K2-0.6 m=0, K; helyébe (9000 N — K2)+t helyettesitve: 1,4 m- (9000 N — Kx) — 0,6 m- K> =0, amib6l: 2K> = 12 600 N és K> = 6300 N és Ky = 2700 N. Fékezésnél tehii kerék tengelyterhelése ndvekedett. A szdmitisbol az is létszik, hogy a forgatényomatéka fiiggetlen attél, hogy melyik keréken, illetve kerekeken hat ‘Az dra alapjén paralelogrammatétel segitségével szerkeszt- hetjiik meg az ered6 F er6t. Koszinusztétel segitségével szimolhat- juk: F? = 20? +40? — 2-20-40 - cos 140° = 3225, és négyzetgydkvonassal F = 56,8 N, tehat a taska stilya 56,8 N Az abra szerint, ha h az L betti vizszintes részének a hossza, L. gra az als6 cstiestl. h 5 akkor ennek az 52 silypontja 5 tévotsighan van az. L als6 esti A 2h hossaisdgd rész S) stilypontja h tavols 5) és Sp x tévolsdga Pithagorasz tétele alapjan: 2 % - amibol x? = 5! 6 x = 1,12h, E tévolsig harmadrésze $= 0,37h tdvolsigra lesz az $} ponttl, mivel az S)-ben kétszer akkora témeg van, mint az S>-ben.80 1, MECHANIKA (505) Ax dbra alapjén a 2 méteres nid stilypontja a rid felében van. A 10 N eré és a 40 N er6 tavolsiga tehat 1m, Kézés stilypontjuk, $) a 40 N silyé kis golyéts an az x tavolsig, amelyre 40 N- x = (1 m—x)10.N. Az egyenletbél x = 0,2 m. Ebbe a pontba most mar 50 N erdt kell képzelni. Ennek tavolsaga az. 50 N stilyé golyotol 1,8 m. A harom test k6zis stilypontja tehat az 50 N silly Im 5 09m, § 0.9m, TON 18m. SON goly6t6l 0,9 m-re van, ebben a pontban fiiggeszthet6 fel arid. 506. s fzszintes rész S; stilypontja 3 cm-re van a fiiggOleges res > silypontjatol. Ezt a 3 cm-t kell 4 ; 6 arényban felosztani, x legyen az § stilypontnak az S1-t61 valé tivolséga, akkor: 4x = 6(3 — x), amibél x = 1,8 ema T betii tetejét6 lefelé. Sarr Az abra szerint az emberre hat az mg nehézségi €r6, ext ellensilyozza a két K6t6l 2K ereje, tehét 2K = = mg, amibél K = =, tehat az ember stilydnak a felével tudja magat 4ll6 csigdn felhtizni. Jelenségek, kisérletek, kérdések [508.| Nem biztos, mert ha a két er6 er6part alkot, akkor ugyan az erOk Osszege 0, de az ersparnak van forgats hatisa, 509.| Erdpar hatasdra a merey test, forgé mozgast végez. [509.) gdst veg [510.) Nem tehet nyugalomban, mert a tomegkizéppontja gyorsul6 mozgist végez. {511.| A harom ers t sinak egy ponton kell atmenni, mert igy teljestilhet, hogy birmely két er6 eredjét a harmadik egyenstilyozza. 12.| Nem, mert ez egyenstilyhoz a forgatényomatékok dsszegének barmely pontra zérusnak kell lennic. {513.| A ket tdvolsdgnak a két személy stlydval forditott aranyban kell allnia, 1.4, MOZGASOK VI LATA 81 514.| A védér stilydn kiviil saiikséges még a henger és a kerék sugara is, 515.| Akkor kénnyebb (kisebb erével lehetsézes), ha a lejt6 sige kisebb. 516.| A munkavégzés szempontjibsl esak a left magassiiga szamit. 517.| Ha kiscbb a menetemelkedés, akkor kénnyebb a sz6léprést meghizni. 1.4. MOZGASOK VIZSGALAT. Egyenletes kérmozgas (BUSY Ha Ket test kormozgéséinak azonos gsebessége (cw), a pallydik sugara iy = OE (r) kiilonbdz6 is Iehet. A kerilleti sebesség v = re, a periédusidé T= — 3 cenrtripetilis gyorsulds agp = ra. Lathaté, hogy a valaszlehetdségek kizill esak a periddusid6 nem fligg a palya sugarét6l, a helyes valasz: C). BIG] Ha két test kormozgasdnak azonos a keriileti sebessége (v), a pailysik gara (r) killénbé26 is Ichet. A keriileti sebesség, a palyasugar é a szigseb kapesolata: v = reo. A képlet alapjén belithats, hogy ha két kirmozgsis kertileti sebessége ugyanakkora, a pilyasugar és a szigsebesség szorzata sziikségképpen egyenl6. Tehat a helyes vélasz: C). (520!) Ha két test kérmozgasanak azonos a periédusideje (7), a palyaik sugara ‘ arn 20 os (r) kiilénbéz6 is lehet. A periddusid6 T = fat a keriileti sebesség v = centripetilis gyorsulés dep = Lathat6, hogy a vélaszlehet6ségek kiziil esak a szbgsebesség nem fiigg a palya sugaritol, igy a helyes vélasz: A) 52M) Az egyenletes kirmor; sége (w) dlland6, amelyb6l ko st vég76 testek keriileti sebessége (0) és s: tkezik, hogy a centripetilis gyorsulisuk — amelyre Alland6. A palyamenti (érint6 irinyti) sa svdggyorsukis zérus. A helyes véllasz; C) syorsuli82 1, MECHANIKA B2D) Ha ket test kormozgasinak azonos a szigsebessége (w), a palydik sugara (7) kiilinbiz6 is Tehet. A szivesebesséx « = 2a fa kerileti sebesséx 1 4 cenrtripetilis gyorsuliis. dep a égek kéziil frekvencia nem fiigg a piilya sugar 1523) Az cgyenletesen valtoz6 kifejezés a7 egyenletes kérmozgasra legfeljebb ab- ban az értelemben hasznalhat6, hogy a sebesség irdnya egyenletesen valtozik. [gy a B) dllités elfogadhaté. 1524, A feladatra az 523. feladat megoldésdban megfogalmazottak érvényesek. Igy az A) vilasz fogadhaté el. 2 GIS! A centriperilis gyorsulds nagysdgdra érvényes dep = "— sszefiiggés értel- r icben a centripetilis gyorsulds a keriileti sebesség négyzetével egyenes ardnyban van, mig a pélyasugarral forditottan arényos. A példaban szerepl6 két kilénbiz6 sebességtt se centripetilis gyorsuldsa csak akkor lehet egyenlé, ha érvényes rdjuk, hog ey os <2, Ha végignézziik a példaban szerepl6 dllitasokat, észrevehets, hogy ha vj < v2, v7 & vz. Emiatt a fenti két tortkifejezés egyenléségének az a felétele, hogy r <2 feewenk A helyes valasz: B). (526) A nagyobb sebességti kerékpérozdshoz a kerekek nagyobb fordulatsz4ma és kisebb periddusideje tartozik. A helyes valasz: D). 527. A centripetilis gyorsulisra érvényes dsszefliggés: agp = w - v. A szogse- és a periddusid6, valamint a keriileti sebesség 2r a TU = og Ha ext a két Ssszefiigaést a centripetilis gyorsulisra alkalmaz~ a periddusid6 kapesolata: nuk, dep = pyors eredményt kapjuk, amelyb6l kiolvashat6, hogy a centripetilis a periédusidé négyzetével forditottan ardnyos. A helyes valasz: D). A centripetilis gyorsubisra érvényes dsszefiiggés: dey =0-v. A szbgsebesséz és a fordulatszm, valamint a keriileti sebesség és a fordulatszim kapcsolata: = 2rm- f, Ha ezt a két dsszefiiggést a centripetilis gyorsuldsra alkal- 2 dey =4rn”.f? eredményt kapjuk, Ebb61 kiolvashat6, hogy a centripetilis 4m négyzetével egyenesen ardnyos. A helyes vélasz: C). ra érvényes Osszefliggés: aq» = w- v. A helyes 1.4. MOZGASOK VIZSGALATA 83 BSOY A centriperalis gyorsuldsra kiilinbz6 feltételek mellett Ervényes dsszelily, + Oop FOF, Grp = 6 dep = ArT?» f?. A ibis r T p6sek: dep = + Vy dep = allités: A). 531) A nagyobb seb lesz. A hibds Allitas: A (532) Tekintsik at az egyes ai égii kerékparozaskor a kerekek fordulatszéma is na yobb sokhoz tartoz6 dsszetiiggéseket! Az A) dllitis- ?.r, aD) dllitishor 2 ho dep = 2, a B) dllitéshoz acy = @-v, a C) illitéshor dep x os » : At = 0,6 8. A szdmités eredménye: 1 y= 2,618 —. s 550) Belathats, hogy a test Ar id6 alatt bekbvetkez6 szigelfordulisa egyenl6 41 lest sebességvektorfinak szégelfordukisaval. (Merdleges szdnti szigek egyenl6- 4 Aa sége.) Igy az @ = F* Ssszefiigaés alapjén szémolhatunk, Ar = —™. Az adatok: 2 w= 0,12 4, dor = 120° = =. A szdmitas eredménye: At = 0,1745 s. § 551) A szégelfordulés, a szdgelfordulas idétartama és a szdgsebesség kisziitti Ace kapesolat: o =F". A szigelfordulés id6tartama: dr = =~, Az adatok: du = 30x, I w = 3m =. A szdmités eredménye: Ar = 12 s. s 552) A szigelfordulis, a szégelfordulds idétartama és a szbgsebesség kizitti Aa Aa hapesolat: @ = 57. A szigelfordulis id6tartama: Ar = Az. adatok: Aw = ir o 1 540° = 30, w = 30 ~. A szimitis eredménye: Ar = 1 s. s86 1, MECHANIKA GSB A kerilleti sebesség, a srégsebesség és a pilyasugdr kéziti kapesolat wae 1 Maroy P =w>r,amelyb6l r=. Az adatok: @ = 0,50 ~, v= 2". A szamitis eredménye: o 5 1,273 m. G54) A centriperélis gyorsulés, a péilyasugér 6s a kirmorgas periddusideje ké- 4n? Ziti kapesolat: a, = +r, amelyb6l a keresett centripetdlis gyorsulis kiszémit- hat. Az adatok: T = 2,4 s,d = 2r = 1,2 m. A szdmitas eredménye: acy = 4,11 S s 555) A centripetilis gyorsulas, a pilyasugar és a kérmozgés kerilleti sebes- 3 ie sége kéziitti kapesolat: acy = —. Ebb6l az dsszefliggésb6l a kerilleti sebesség: r m v= Jey T. Az adatok: dey = 2S, r = 0.3 m. A seamités eredménye: v = m - =0,7746 — s A keriileti sebesség és a szdgsebesség kapesolata: v = w+ r, amelybél @ = ~. - 1 A szimitas eredménye: @ = 2,582 —. s 5 2 kézbtti kapesolat: ag, = ~~. Ebb6l az sszefliggésb6l — ha az adatokat SI-egységben alkalmazzuk — a repiildgép centripetélis gyorsuldsa kézvetleniil ki adatok: v = 486 s = 135 os d=2r =24km = 24 000 m. A szémi s ) A centripetilis gyorsulis, a pilyasugar és a kérmozgés keriileti sebessége zémithaté. Az s eredménye: m ep = 1,52 A berepiilt k6r6k szima a varakozasi id6 (1) és a periddusid6 (7) hdnyados4val cgyenl6. A periddusid6t a keriileti sebesség, a palyasugar és a periédusid6 kapcso- orn latit kifejez6 v = 2r dsszefiiggés alapjin szimithatjuk, amelyb6l T = ~~. A v szimitds eredménye: T = 558,5 s. t A bereplllt KOrdk szima: n = 7, amelyben 1 = 37 pere = 2220 s. A szdmités eredménye: n © 4, 1.4, MOZGASOK VIZSGALATA BT GSM A nedves ruba sebessége a centrifugaban ay = 2a f Usszelligges alapjin szamithato, Az adatok: 1200 ! = 20! r= 25 cm = 0,25 m. A szdmitis perc s credménye: . a pélyasugdr és a fordulatszdm kézdtti kapesolat ‘5 kézvetleniil kiszdmithats. A szi- A. centripetilis gyorst dup = 4a2 fr, amelyb6l a centripetilis gyor m Initis eredménye: ay = 3947,8 5. kor ez a gyorsulis dy © 395g-nek felel meg. peremének keriileti sebességét a v = 2rn + f dsszeliiggés alapjin szémithatjuk. Az adatok: arn = 2,1 m, f = atts 2 e A szdmitaés eredménye: m v= 1,05 — 8 559) Adatok: R=8 m, T=2 min= 120s. a) v=? b)n a) A sebesség és id6 hdnyadosa, Itt a gondola titja a korpilya keriilete, a7 clielt id6 a periddusidé, tehat a gondola sebessége: ia mn i ERR 28 Ory ogg Se 120s $ h ) A fordulatszim a periddusid6 reciproka: 1 =~ = 0,00833 i = 0,00833 60 = 120s s s 560) Adatok: 1 =5 min, ¢=75. n =? 0 =? zm fogalma szerint: 1s att "7 Simin” > min A sriigsebesség: I 1 w= 2nn = 2x -0,25 = = 1,57 - Ss88 1, MECHANIKA k GED Adatok: » = 108 30 7 =P id gp zim | Oran SIRE, OR h 5 y Rn A repiilégépmodell sebessége: na pailyasugar: aus = 19, a ape PP r ($62) A helykoordinata-adatokbél kiolvashat6, hogy a . megadott idétartam alatt (0,6 s) a test épp egy negyed- (0512) kort futott be. Ezért a periddusid6: T = 2,4 s. A szog- Qn sebessée az w = [> dsszelliggés alapjén szémithats. A szamitdés eredménye: w = 2,618 - A keriileti se- bességre érvényes v = w+ r dsszefliggés alkalmazhat. A szdmits eredménye: v = 0,314 ™. 5 (12:0) ol ¥ . ‘ As (G63) A keriileti sebesség a v = Gy Ssseefliggés alapjén szémithats. Az adatok: m. As =4'm, Ar = 2,5 8, A szémftds eredménye: v= 1,6" 2 A centripetilis gyorsuldsra érvényes Ssszefliggés: dp = —, amelyb6l lét- r halo, hogy adott dlland6 keriileti sebesség mellett a centripetilis gyorsulds a palya- sugarral forditottan gyobb megengedett centripetalis gyorsulishoz larto76 legkisebb pailyasugarat a fenti Osszefliggés dtrendezésével kapjuk: rmin = m 2 |. A szamitas v =". Ax adatok: v= 1,265 ™, ap = 7 redménye: rnin = 0.8 m. i 1.4, MOZGASOK VIZSGALATA 8o BOSD A vetwow we 2-r-m = 2-125 3,14 = 7,85 m Ay 2 A keriileti sebesssg a v = 2 Ssszefiigaés alapjin szaimithats qi m A saimitas eredménye: v = 1,09 — s A mozdony mozgisdnak szdgsebessége w = ~ = 0,872 r A mozdony mozgasénak fordulatszima n = = = 0,138 z A mozdony mozgésdnak centripetdlis gyorsuldsa dey = 0 -r = 0, (566) Az dibran lathats, hogy a héja vizszintes sikii pa- = lyan repiil és a megfigyel6 25 m magassigban, a fiiggdle- ¢ ges irfnyhoz viszonyftva, 28°-os szég alatt litja, Am cuyenletes, a palya alakja kr. A kérmozgas periduside) 25 | 1 = 6s. A korpdlya sugardt az dbra alapjan szémithat- juk, tg 28° = saat amelyb6l r = 25 m- tg 28°, A szémitas = 2ra credménye: 7 = 13,29 m. A repiilési sebességre av ssvefliggés érvényes, amelyb6l v = 13,92 ™ (567) A héja vizszintes siki palyan repiil és az egyik megfigyel6 a fliggSlegesher képest dlland6 18°-o: alatt litja. Ez csak tigy lehetséges, ha ez a megfigyelé 6p a kérpalya kézéppontjaban all, mint ahogyan az Abrin kithats, Az etl a meghi- nycl6t6l 32 m tavolsdgban All6 tarsa feje felett 9 masodpercenként repill el a madar, amelybal kivetkezik, hogy a kérpélya sugara r = 32 més a kiirmozgas periddusideje T = 9 5, Az dbran léthat6 derék- —~ szigG héromsziigben tg 18° = 32 7 exért a madér repiilési is Mi 32 ira ah = a> Ssszeligats Evényes. A szimi- i Lis eredménye: h = 98,5 m, A madér re el arn o = 2 képlet segitségével szaimithatjuk. A szdmi ki ménye: » = 22,34", (sot =). 8 h90 1, MECHANIKA GES) A Pld tengely kiriili forgdsa miatt az Egyenlit6n all6 ember (és minden exych a talajhoz képest nyugvé cgyéb dolog) 7’ ~ 86 400 s periédusidejt egyenle- les krmozgist végez, a palya sugara a Fold egyenlit6i dimérdjének fele, Rroa / 6,378. 10° m. A centripetilis gyorsuldsra érvényes dsszeltiggés: dep = sol szimitds eredménye: a,, © 0,0337 (569) A Fold Nap koriili keringési palyajat korpdlydnak tekinthetjiik, a moz- gist pedig megkizelitéen egyenletesnek. Az adatok: rea = 1,5 - 10" m, T = 365,25 nap = 31557 600 s. A pélyamenti sebességet a v = = js szefiiggés alkalmazdsaval szimithatjuk. A szdmités eredménye: v © 29 865 =: s - Az ese ileal a szégsebes ee (rad) eck: 1 = 0.8 4, on 0,5 + A palyasugarak: ra = Be So ane Sata keriileti sebességek av = w -r Osszefiiggés al- m vg = 0,2 —. A tes- tek a kézbs kézéppontb6l nézve akkora id6kizin- ty 8 12 16 20 1) ként KeriiInck fedésbe, amennyi id6é ahhoz sziik- séges, hogy a kisebb periédusidejé (nagyobb for- dulatsz4msi) A test egy teljes fordulattal tabbet te- gyn meg, mint a nagyobb periédusidejii (kisebb fordulatszama) B test. A perié- dusiddk: Ty = am 5m 8, Te = on 0,5 fedés id6tartamat Ar-vel. Ezen Ar id6 alatt az A test n +1, a B test n fordulatot tesz meg. Az A testre Ar =(n + IT, a B testre At = nT. kalmazdsaval: vq = 0,2 = 4m s. Jeloljiik a két egymast koveté A két egyenléséebdl: nTy = (n+ 1)Ta, amelybél n = TA___ sehmitis ered. : ote salimitis ered ménye: 5 ae 4t=n-Ty, At=20,94s. 1.4. MOZGASOK VIZSGALATA ol GID srimisuk ki a mozgas sebyse- a (ad) eae x bességét! AZ dep = wr Gsszelilg~ oi gésb6l @ = y . A saimitis ered- ménye: @ = 3 ~. Szerkessziik meg a szégelfordul: értéktablizatot! srafikont! Készitsii 16 grafikont! Készitsiink Opa get OP ONO Sty At (s) o-].2 = 10 a(rad) | 0 | 6 15 30 572) A szigelfordulds-id6 grafikonrol leolvashatok a szSgsebességek: «1 an = 12 4,5 = 18 4A palyak sugarait a v = or Osszefiigaés felhas: 8 s sdval kiszmithatjuk: r = 2. A szdmitds eredménye: r) = 0,5 m, r2 = 0375 m, o ry = 0,25 m. 573) Azt a szdgelforduldst, amely a B jelii test mozgdsihoz tartozik, jeliljiik Im S-val! Az A jel test szégelforduldsa ennél —--gyel nagyobb. Mindkét test mor Ix ira érvényes, hogy @ = w- t. Ezt alkalmazva 5 = wg +t, 5+ qm 1A ket 4 cgyenlet felhaszndlésaval > = (wa — op) -t, amelyb6l 1 = 9,16 s. Azt a szigelfordulst, amely a B jeld test mozgasdhoz tartozik, jeliljitk Tx s-val! Az. A jel test szdgelfordulisa ennél —--gyel nagyobb. Mindkét test moz- k kbz6t az i = ar ndsdra érvényes, hogy a befutott ivhosszak és a szégelfordulds In Sssvefligaés érvényes. Ezt alkalmazva = (va — vp) -t, = 22,98. =: Az. $73. 6s 574. feladatokban alkalmazott aredfoutolaine alapjan felirhat, hogy EX _ (wg — 0p) tA széunitis eredménye: 4 = 4. st =, 124,23 5. i: A két test kzitt a Iehetséges legnagyobb tavolsig: d = ratra, & adatokbol d=2,3 m. Mind . A két test akkor lesz egyméstol eldszir a legnagyobb tivolsigra, ha a firisaik kilnbsége ra érvényes, hogy a= 0+, 692 1, MECHANIKA x 5Fe villozik, Azt, hogy ez hogyan kivetkezhet be, abbél tudjuk megéllapitani, hogy megnézzilk, a két test kdziil melyik szigsebessége a nagyobb? Az A test * vA * UB bon pee. a svigsebess 1A B test szigsebessége wy =". A szdmitais eredménye: r, » | wa = 3, 8 —. Lathats, hogy a B test szgsebessége a nagyobb, ezért s u ht a két lest kbzbtti kezdetben meglevé —e faziskiilénbség el6szGr eltGinik, majd or re n6, Jeliljiik az A test mozgdsdhoz tartoz6 szdgelforduldst 5-val! A B jelii test pee See _, 3m 30 up vA szigelforduldsa ennél ——-vel nagyobb. Ezt alkalmazva §+— = “8.1.5 = "A., 2 2 re TA A két egyenlet felhasznalésaval 3a. af (2 <4) : ae Caer Mechanikai rezgések 7,854 s. (577. Hamis a D), ment esak az a rezgémozgis egyiittal harmonikus rezg6mozgas is, amelyik kitérése az. id6 fiiggvényében szinuszfliggvénnyel irhat6 le. 578. Hamis a B), mert az egyenletes kérmozgist végz6 test péilyasugardinak a kormozgasb6l szrmaztatott harmonikus rezg6mozgast végz6 test legnagyobb kité- rése, Vagyis az amplittidgja felel meg. (579. Hamis a C), mert a rezg6mozgist végz6 test kérfrekvencidja a frekvencia 2m-szerese. ‘580. Kivétel a D) A rezg6 test sebessége. ‘581. Igaz: B) A harmonikus rezg6mozgist végz6 test gyorsuldsa ott a legna- gyobb, ahol a kitérése a legnagyobb. $82.) Hamis a B), mert a harmonikus rezg6mozgast vég76 test sebessége ott a legnagyobb, ahol a kitérése zérus. (5832) C) A periddusidé nyoleada. 1.4. MOZGASOK VIZSGALATA 93 A rergdmorgist vég76 test kitérése Avsinwt, amibél: aie t= v ‘584. A) Az amplittids fele. 5T i: A rezemozgast végz6 test kitérése: ne hom oF y= Asinor = Asin ( pe 1D ‘585. B) 5 cm. Ef a A rezg6mozgist végz6 test kitérése: vinta) Qn | On 4,33 cm = Asin (F : 5) = Asin, amibél: Sem. 586) ©) 1,66 358, y=-75em, A= NS em.o4 1, MECHANIKA A rezgOmozgist vég26 test kitérése y= Asinet = AsinQn + ft). Az ismert adatok behelyettesitésével: -7,5 cm 15 cm —0,5 = sin(2x + f +1). = sinQn + f +1), 7x A szig szinusza a feltétel szerint 210°-ndl, azaz “gull lesz elészGr egyenl6 —0,5- del: 7% agp see PEG ahonnan a frekvencia: I i 1,66 + “72.0,358 7s A rezgémorgast végz6 test kitérése: A t=A (# sinet = Asin (—- T A feltétel szerint: a aes, 0,5 = sin (2% ). fi n A szig szinusza a feltétel szerint 30°-nal, azaz gull lesz elészér egyenlé 0,5-del: Bee fe ahonnan: ¥ t= D 1.4, MOZGASOK VIZSGALATA 95 A rergé test sebessége 1 id6 elteltével: 3 v= Awcosit = Awcos (7 Assen a Aah iia 6 2 2 ahol: Vnax = Aw. Av2 # a A rezgmorgast vég76 test kitérése: ‘Aw Asi 2a pasate vali). A feltétel szerint: ahonnan} A rezgé test gyorsulisa t id6 elteltével: (et SET. 3S ahol: 1589) D) Az amplittids fete.96 |, MECHANIKA A feltéte! szerint 2 v= Aocos (1) és 2n Aweos (“r) = woos (= ) (in sin( Az adatokkal: ahonnan: Ekkor a rezg6 test kitérése: 2n an V3-% au _A patna etna ® GEA nse V3 590) C)4em. T=0,45 A rugora fiiggesztett test rezgésideje: peax|™ m_ 7? eon/™. a Mes, “VD D 4x? Egyenstilyi dllapotban a rugéra fiiggesztett testre haté erdk eredéje nulla, tehat: m_y m-g=De) = =e, 1.4. MOZGASOK VIZSGALATA A két egyenlet Usszevetésébol: amibél a rugé megnytilisa: 04 m= 4 om. (59D A) haromszor akkora lesz. my = 9m. A D direkci6s erejii rugéra fiiggesztett m timega test rezgésideje: ; ram ‘A rugéra fiiggesztett mj témegil test rezgésideje: im 9m m = — =2n,|— =3 — =3T. Ty = 20 D a D 2m. D (BODY A) ketszer akkora lesz. D D=—. Mog A D direkci6s erejti rugéra fiiggesztett m tmegi test rezgésideje: 7 rem A Dy direkciés erejii rugéra fiiggesztett m témegti test rezgésideje: m ‘4m im = ee = B39: 7 227. T= 2m [T= 20 In =2-2mf 5 = 27. (593) ») m,=3m, T = alland6. A D direkciés erejti rugéra fiiggesztett m témegti test rezgésideje: lo] 3 2n. 978 1, MECHANIKA ahonnan a rugéalland6: 42m pe Tz illetve: 4n2my _4x?-3m _ 4x2 Di= 5s =3D. Ee ye r T? B94) ©) aiszorse. Dy, =5D, T= Allands. A D direkcids erej rugéra fliggesztett m tmegd test rezgésideje: ram ahonnan a rezgé test tmege: T?-D ne an? illetve: T?-5D _ 4n2 (595) Hamis a D), mert ha a rezgémozgist végz6 test kérfrekvencidja negyedére csikken, akkor a legnagyobb sebessége is a negyedére csékken. A) a = 30 A legnagyobb gyorsuliisra: Gas =—Aw® — ES max, = AW} = —A - 9W* = 9amax- B) « = 3 A legnagyobb sebességre: Vmax = AD €S Umax, = Ae = A +30 = 3 max- Cape > A legnagyobb gyorsuldsra: Gyax = Aw és D) a=" ‘A legnagyobb sebességre: =Ao & 1.4, MOZGASOK VIZSGALATA 99 B9GP Nem igaz a B), mert a rug megnyiijtésdhoz sziikséges er a megnytilas inanyaba mutat. (897 Nem igaz a D), mert ha a rezg6 test amplitidéja kétszeresére nd, akkor az sszenergidja a négyszeresére n6. D A) Di =z A= 2A A rezgémozgast végz6 test dsszenergidja: 1 E = -DA?, s 2 D 1 —.QAP==DA?=E. 4 Ay 2 D Bh D=5- A rezgmorgast végz6 test dsszenergidja: OAai=4. A rezg6mozgast végz6 test dsszenergidja: her geo T AVY: Lag EB Br pai=3-D-(5) = 95° 204: 3° D) Ay =2A. A rezgémozgast végz6 test dsszenergidja: 1 1 == 2=—.D- 2 = By = 3DAj = 5-Day ia =4E #2E. (598) Nem igaz a B), mert a rugé energidja a megnytilis négyzetével egyenesen arinyos. (599) Hamis az A), mert a test mozgisi energidja az egyenstilyi helyzeten vald dthaladaskor a legnagyobb. GOODY Cc) A rugs rugalmas energidja akkor zérus, amikor a test az egyenstilyi helyzeten halad at. Ez Loma csak akkor valdsul meg, ha a rug6 vizszintes 6s ald-100 1, MECHANIKA en 16g, akkor a C) allités aban nyugalmi helyzeten a rug6 terhe- letlen allapot: megnydikasat érijtik. felt, terheletlen rugo helyzete. — (UIY) BA testre hat6 erdk eredéje a kitéréssel egye- S nesen arfnyos, de azzal ellentétes irdnyd. Ip | Sox B (2 v) szereséve né. my = 2m. A rezgémozgsist véez6 test frekvencidja: 1 /{[D 2n Dt fp a 2 ~- 1 m, 2n\V2m J2 mYm V2 (603) A) Ha az inga hossza kétszeresére n6, akkor a lengésideje /2-szir lesz nagyobb a illetve: h=2. A matematikai inga lengésideje: illetve: GOA o) A rezgés amplitidoja a megadott y = 0,12sin 5a «1 dsszefiiggésbd1: A=0,12 m= 12m b) A rezgés kérfrekven 1.4, MOZGASOK VIZSGALATA 101 c) A rezgés frekvencisja: d) A rezgésidd: 1 atl (G05) A =8 cm=0,08 m, f =2 plags a) A rezg6 test kitérése az id6 fliggvényében: y= Asin2n- f -4=0,08- sin da. 1 b) A witérés az eeyenstlyi helyzeten val6 éthaladas utin == s elteltevel = 0,08 m- sin (4x va 5) = 0,08 m-sin% = 0,04 m= 4 em aoe 32°)” oe (GP A = 5,5 em=0,055 m, T=35, a) A rezgé test kitérése az id6 filggvényében: 6s. 2: 2 y= Asin > = 0,055 - sin +t b) A kitérés az egyensiilyi helyzeten valé Sthaladds utén 6 s elteltével: Qn 1 y = 0,055 m-sin (F -68) =0.055 m-sindn =0. 2: DD az adon y = 12sin oe dsszefilggésb61 kiolvashaté, illetve megadott ada- tok: on 1 A= i2em, w=, m=200g=0.2 kg, yi =6em=0,06 m. A feladat vonatkozzék vizszintesen mozgé rugéra, ex esetben a rug6 silyabél szérmaz6 megnytiist6] cltekinthetiink. i a) A test legnagyobb sebessége: i! an 1 Ux = Aw = 120m =102 1, MECHANIKA b) A test legnagyobb gyorsuldsa: Aw? = =12. em. 9 A negativ elgjel azt jelzi, hogy a gyorsulds ellentétes irinyti a kitéréssel. Tehat a scdimértéke max = 53 ay c) Ha a kitérés y; = 6 cm, akkor: 2n 6=12-sin 1, sin amibél: 1 A lest sebessége # = 5s elteltével: v = Awcos wt, 23 pesiven son ees 3s A test gyorsulésa: a=-12cm An? 1 . (2n 1 i cm (3 5) sn(% E15) = 255 8%. A lest energidja az energiamegmaradés térvénye értelmében megegyezik a legna- gyobb kitérés esetére szdmitott rugalmas helyzeti energidval: 1 1 1 2m 1) DA? = ~ma?A? = —- fee Sy). 2 5 pmera? = 5 -0.2 kg G :) (0,12 m)?, E=6,3-10°*J=63 mJ, ahol felhasznétisra kerilt az « = 2 dsszefiigeés. m 1.4, MOZGASOK VIZSGALATA 103 GB) 1. aclow y = 8cos +1 Bsszelliggésb6I kiolvashals,illetve megadott adatok: Az bind God Date eee 4 m 3 a) A rugéra fiiggesztet test tmege: m=a5 e1 =4kg. 16 8 b) A rugora fliggesztett test frekvencidja: N 2,5 — get Pak | mois, In\m In Akg s c) A rugéra filggesztett test sebessége a legnagyobb sebességének elérése ulin két- harmad mésodperccel: A 5 Pe al in(% 2 2 6 cm n = aaa =-8cm-— —-sin( = —-=s)=—6,3 —-sin=, v co Sin col om. 7 e-sin( [5°38 3 $ v= 3,15 =. 8 A rugéra fiiggesztett test gyorsulisa a legnagyobb sebességének elérése utin két- harmad mésodperccel: x1 a= Au? coven = -8 em -(¥ ) cos as GOD) Az=sSem, =I. a) \ harmonikus rezg6mozgast végz6 test rezgésideje: T=4t=4-1s=4s. +h) A test legnagyobb sebessége: Qn 2m cm =Aos A= =5cem-—=7,9 —. Une = ed = ASE = 5 ems 5 = 7,9 —104 1, MECHANIKA, ) A test legnagyobb gyorsul G10) » = 500 1) A rugs direkcids 2n\? P= = —)= mo? =m(%) b) A rezgés amplitiddja: y=A thonnan: “) A test sebessége: v= Awcoswt =7 cm: A test gyorsulasa: 2 2a a= —Aa? sinet = Tem (5% — N GID vd = 120 =, y, =6 cm=0,06 m, y2 =4 cem=0,04 m. m 1) A rug6 megnydjtdsakor végzett munka: 1 Wi = 5Dyi b) A rugé tovabbi 4 cm-rel tortén6 megnytijtésakor végzett munka: +120 x + (0,06 m)? = 0,216 J = 216 mJ. 1 I 1 2; P+ ya)? = 5 Dyt = 3 DIO + 2) — yi = N 2 2 120 — - [0,1 my’ = (0,04 m)*] = 0,504 J = 504 mJ. m 1.4. MOZGASOK VIZSGALATA 105 c) A rugéra fiiggesztend6 test tome 120 a “0,1 m m me Paty J = 12 kg. 8g 10 8 (C12) A grafikonr6l Ieolvashat6, illetve megadott adatok: A=10cm, T=4s, t=1,5s. a) A periddusidé ismeretében a rezgés kérfrekvencidja: 2n _2n 1 TAR” Dig: A rezg6mozgas kitérés-id6 fiiggvénye: o x y= Asinot = 10 em-sin 51. A rezgOmozgis sebesség-id6 fliggvénye: nln om x v= A@eosor = 10 em: 5 —-cos T4 = 15,7 cos 31. A rezg6mozgds gyorsulds-id6 figgevénye: = —Ao* sinwt = —10 5 —) -sin> ? cm sin a oO sit 24,7 sin 21 =24,7 SB sin 31, b) A rezgé test kitérése 1,5 s elteltével: 1-3 3m y=10.em-sin Sr = 10 om-sin ($ 25 = 10 em- sin = 7,1 em, A rezgé test sebessége 1,5 s elteltével: cm = 24,7 a a 7106. 1, MECHANIKA GHB mn = 1,2 kg, A= 15 cm=0,15 m, T=35 a) A rezgésid6 ismeretében a rugé direkcids ereje: 2 2n\? 2n\? N D=mo?=m() =1,2kg-() =5,26 —. ee ( T ) : G “) m A rezgémorgist végz6 test mechanikai energigja: I I N 5DA* =~ - 5,26 — - (0,15 m)? = 0,059 J = 59 ml. 2 2 m b) A rezgémozgist végz6 test sebessége: v= Aw-coswrt, A rezg6morzgast végz6 test gyorsulisa a =—Aw? -sinwt. A feliétel szerint a sebesség és a gyorsulds szamértéke megegyezik: Aa - cos wt = Aw? - sinat, amibél sinwr i‘ de 3 =lgof=—=5—-=—, coswt ® 2m” 20 z wt = 0,445. A feltételnek eleget tev6 kitérés: y = Asinwt = 15 cm - sin0,445 = 6,46 cm. 614, A feladat vonatkozzék vizszintesen mozg6 rugéra, ez esetben a rugé stilyabél szérmaz6 megnytilastol eltekinthetiink. a) A rezg6 test kitérése: y = Asinot. A feltétel szerint: 0,5A 0,5 = sine, sin wt, 1,4. MOZGASOK VIZSGALATA 107 abonnan: ot = o|s A rezgé test sebessége: RLS a Aw: V3 v = Aw cost = Awcos (« : =) weos = A rezgé test Ssszes energidja: 1 a2 E=—DA 2 A rezg6 test helyzeti energidja az adott pillanatban: ie =5:° may A kérdéses ardnyok: 1 =:DA* Ey _8 1 aes a5 5 BoD oat 2 3 =. pa? Em _8 3 ed im ed =-DA? 2 GSD m, = 900 g = 0.9 kg, g=105, hy = 15 cm = 0,15 m, mz = 1,5 kg, b=17Tom=0,17 m, 45 =20cm=0,2 m. a) A testre hat6 nehézségi eré mindkét esetben megegyezik a rugGerdvel: my-g=D(ty—lo), _ illetve: — m2-g = Dh —y), ahol Ip a terheletlen rugé hossza.108 1, MECHANIKA A masodik egyenletet osatva az. elséyel: m ly amelybél a rendezés utin a terheletlen rugé hos moh —mi-h _ 1,5 kg-0,15 m—0,9 kg -0,17 m hi 1,5 kg —0,9 ke l= = 0,12 m= 12cm, ma —m, ) Az elsé esetre felirt egyenlet: mi-g=D-(—lo), ahonnan a rugé direkciés ereje: meg OOK = OF Th 01s m—012m ©) A keresett munkét megkapjuk, ha a 20 cm hossziira nydijtott rugé helyzeti ener- uidjabol kivonjuk a 15 cm-re nydijtott rugs helyzeti energidjat: DI(ls — bo)” = = 10)" = 1 1 3 Pls — lo)’ = Dh = bo)? = 2 1 2 Eo 300 Sio.08 m)* — (0,03 m)’] = 0,825 J = 825 mJ. d) A rergések frekvencidja: D1 300 I =o J/—=— | =29-, faa m, 2x. 0,9kg aes illetve: N 300 — el De al Ti 2 ~ 2nVmz Wn Ske i 2,25 =. s GG A tethasznatt két rugs direkci6s ereje és egyéb paraméterei megegyeznek. «) Ax els6 dra szerint a direkci6s er6: D, =2D, illetve a masodik esetben: | 1.4. MOZGASOK VIZSGALATA 109 b) A frekvencidk egyezése esetén a kirfrekvencidk is megegyeznek: Di _ Dy Beirva a direkciés erdket: D 2D _ 2 1 mt! ahonnan a rendezés utén: my = 4m c) Eat a kérdést érdemes kissé részletesebben vizsgalni. A felfiiggesztett rugdn rezg6 testek esetén a rezgé rendszerre érvényes, hogy a rezgés Osszenergidja Al- land6, azaz 1 1 1 =D-A?==D-y?+=m-v?, 2 a7. 2 ha az y kitérést a rugéra akasztott test egyenstilyi helyzeté61 mérjik. Hyenkor mg természetesen y nem egyezik meg a rug6 y, megnytkisival (y, = y+") 6 I y? sem azonos a rugéenergiaval. A feladat kérdése nyilvan a rugé maximilis megnytildsdra és a rezg6 rendszer ‘sszenergidjara vonatkozik, azaz. ay 1 2-m-g 5-2-D-(y- 2 "8)MO 1, MECHANIKA > 1.4. MOZGASOK VIZSGALATA GD A rezp6mozgist végr6 test helyzeti energisja: GB 6) A megadon gratikon alapjan az amplitidé: A =5 em, a \ Teo oe Ey = = Dy D(Asinwt) = 3pe sin’ wt = smo? A* sin? wt, a kezd6fazis: ahol felhaszndilaisra keriilt: b) A kitérés-id6 fiiggvény: > D=ma?. y= Asin(or + yp) =5 om: sin (SE t+ s A rezg6mozgast végz6 test mozgasi energidja A sebesség-id6 fliggvény: Pg) a 1 2n 1 By = 5m0* = 5m(Aweos or)? = 5mA70? cos? at. = Ae cos(et + 90) = 5 em cos ( zit 3): A feltéel szerint a rezgémozgast végz6 test helyzeti energidja megegyezik a moz- ene ies ( L re a gai energidjaval: : ING ge" aint En = Em, : A gyorsulds-id6 fiiggvény: 1 1 Sm? A? sin? wt = smw*A? cos’ wt, 2 ‘ 2n \? _(m loon 2 2 a=—Ao’ sinfor + 9) = uty =~ (=) Sem sin(# Lore), cy fat me : 12s 6s. 3 sin” wt = cos’ wt, 3 SES, a -1.37 So sin(Z 2142) sinwt =coswt vagy sinwt = — cosa. 37 eatts 3m ; c) A rezg6 test kitérése I s elteltével: on = +k, x yesencain(E D143 1 c « a zi =S5vem ee (7+4) = cm sin(Z + A rezgé test sebessége | s elteltével: I v= 2,6 cos (2 145) =26 3 3 TS ot = ; tke 6 cm (ma képlettel, illetve 20 nth (z + 3) Gee ae (; 2 5) we A rezg6 test gyorsuldsa 1 s elteltével: 473) ; cayenstilyi helyzett6l mérik az id6t, akkor a teljes periédus alatt a helyzeti 1,37 @ sin (= Soa 5) =1,37 2 ia 4 mozgasi energidval a kévetkez6 idépontokban egyezik meg: \ s S she s 3 om (an cm em wr T =-1,37 = - sit z)=-137—=- > =-1,37 k=0 3 neo, kel + na3h j 72 sin(E +3) ean 8 r 82 1, MECHANIKA cm GD 6) A megacot gratikon alapjan a legnagyobb sebessée: Vinx = =8s, a rezgésid6: ; 0 a kezd6tizis: gy =. b) A rezg6mozgis amplitidéja: Vmax _ Umax A kitérés-id6 fliggvény: y Asin(or + 9p) =3,8 em-sin (Fr ~ $2) = 3,8 em-sin( A sebesség-id6 fliggvény: om U = Umax COS(wf + Yp) = 3 — - cos s A gyorsulds-id6 fiiggvény: c) A rezgé test kitérése 1 s elteltével: mi 3a y=3,8cem-sin(= —.1s-—)= paitonsin(E 1-15-38) 3 A rezgé test gyorsuldsa 1 s elteltével: a= 2,34 & sin (-3) 3 2 1.4. MOZGASOK VIZSGALATA. 13 25,3 cm = 0,253 m, g=10 = A matematikai (fondil) inga lengésideje: @2WD 7 =2,45, ¢=10 ‘A matematikai (fondl) inga hossza: m Tg (2,4 sP-10 — 4x2 4x2 2D nj, = 44, np =55, hh —h =9 cem=0,09 m. A feltétel szerint: = 146m. t=mT =nh, 1 L & g& ok m) hy’ 2 (2) h =f —0,09 m. Az egyenlet rendezése utdn: 55. Az egyik inga hossza: 0,641; = 1) — 0,09 m, 1 = 0,25 m = 25 cm. ik inga hossza: b= 0,16 m= 16cm. (623]) Az ora felhtizdsakor az 6ra spirdlrugéja fesz{tett Allapotba keriil. A feszi- téskor végzett munka megegyezik a rugs rugalmas helyzeti energidjaval. Ahogyan az emberi szerveret addig mikédik, ameddig a sziv dobog, az éra is addig ketyeg, amig a benne lév6 rug feszitésekor felhalmozott energidit az Graszerkezet mikid- tetése soriin fel nem haszniilja,14 1, MECHANIKA. (BZAY A rezg6morgas sordn felléps tékez6 hatdsok (kills6 és bels6 stirlédés, ki zegellendillis stb.) a rugé energidjat fokozatosan elhaszn: (6259 Nem. A dugattyé elhagyja a testet, ha a lefelé irdnyulé mozgésdindl a gyor- sulésa nagyobb lesz a nehézségi gyorsuldsnal: Ao >g + 4A fP>g os Els6 eset Masodik eset A kifejtett er6 E 2F F 2F A rugo Glas = == =2 rugék megnydliisa a m= a2 A rug6k megteszitésé- Px _2Fr 4Fx _ hez seiikséges munka |” =~ Ware ets (6279) Az ugrédeszka mint laprug6 mikédik. Az ugrédeszkin torténé megfelels rugdzdissal az ugr6 eléri, hogy az ugrédeszkab6l & az ugrébdl All6 rendszer sa- jdtfrekvencidjaval megegyez6 lengéseket végezzen, azaz, rezonancia jéjjén Iétre. Ekkor a rezgés amplittid6ja megné, az ugré magasabbra tudja ellékni magat, igy lbb ideje lesz gyakorlaténak szép kivitelii bemutatasara. Az auto Atal € sebesség mellett keltett rezgések frekvencija megegyezik a karosszéria rezgéseinek sajdtfrekvencidjdval. Rezonancia jén létre, mely nagyobb ég esetén megsziinik. [G2DY, a Kez. attal vegzeit rezgések frekvencidja megegyezett a rugéra fiiggesctett test sajatfrekvenciajaval, rezonancia jétt létre. [630 Az egyenetien, gédris Gt itései a gépkocsit sajéttrekvencijénak titemében Griék. A jelenség a rezonancidval magyardzhat6. A hidat éré ers szé1 miatt a hidrél periodikusan érvények valtak le, a leval6 Grvények ldkéseinek titeme megegyezett a hid sajitfrekvencidjaval, és rezonancia jOl I6tre. A nagyméretd kilengések kévetkeztében a hid szétszakadt és ésszeomlott. A gépkocsi megfelel6 iitemt ,hintaztatésdival” a segit6k a rezonancia révén akkora amplittidéjd rezgésbe hoztdk a kocsit, hogy az el tudta hagyni a gidrat (633) szetes idoben a hajé erdteljes diiléngélése rezonancia hatéséra jon létre. Ha a haj6 sebessége vagy menetirinya megvaltozik, akkor a rezonancia megsztinik, illetve ennek kivetkeztében a hajé er6s diliingélése is. WS 1.4. MOZGASOK VI7 (6349) Ha a testre vale frekvencidja megegye akkor rezonancia jin létre, és fijas dltal Kétrehozott kis © (6s kitéréssel lengéseket fog végezni. k inga frekvencidjaval, k hatdsdra az inga jelen ‘Az ingara csak meghatérozott lengésid6, illetve czzcl_matematikailag Osszefiigg6 hossztiség esetén mutatja a pontos idét. Ez a hossztis4g meghataro- zott hémérséklethez tartozik. Ennél magasabb hémérsékleten az inga a hitelesnél hosszabb, a lengésideje nagyobb, az éra késik. Alacsonyabb hémérsékleten a hossz és a lengésid6 kisebb, az dra siet. Adatok: T, y.n. A, Us ©, @, Vmax Alland6 az a mennyiség, amely nem fligg az id6t6l. Allandé Véiltozd T rezgésid6 y kitérés f frekvencia v sebesség A amplividé a gyorsulés krfrekvencia Vmax Sebességamplittids (637 Adatok: T, vinacs ©, , max a) Ha a rezgésid6 dlland6, akkor az amplitéd6t6l nem fuigg. 2n 6) A maximélis sebesség fgg av, amplitid6t6l, mert Ye = Aw = AT™. n c) A kérfrekvencia nem fiigg az amplittid6tél, mert « = 2 1 4) & rezgésszim nem figs. az amplitid6tél, mert m = =. e) A maximiélis gyorsulas figg az amplittidétol, mert dmax = Aw”. Mechanikai hullamok Nem igaz a B), mert transzverzdlis hullém esak szilérd halmazallapoti ki- zegben johet létre. (639)) Nem igaz. az A), mert a hullémmozgésnél az egymashoz legkizelebb lévs azonos fézist: pontok tivolsiga a hulkimhoss7, {6409 Dd) a huttimhossz (4).oe 1, MECHANIBA pe 4D B) a huttamhossz. tete (5): WAZ Hamis a B), mert a féziskiilonbsége 4a. (643) Hamis a ©), mert ellentétes fézisban vannak. (G44) b) tavolsiga A, faziskiilinbsége 2x. ASD A) tavotsiga (3). faziskiilnbsége x. (46) a) 0.6 m. A=3,6m, 4p ==. Ax = 1,5 m, 492 2m 2m Ax _2n-1,5m Ag == Ax As Sees p= > a tn 4m. 4 2: (AB) co) = 0.9m, av =0,3 m, 2n 2a 2x = ars. ==. Ag 7q 09m 0,3 m 3 (B499 A) 0002 s. m x =8—, A=1,6m, =z c=8— 6m, aps = A vishullimok frekveneidja: 1.4. MOZGASOK VIZSGALATA WT A keresett id6; wv pS ins: GBP yaaa 5 50) © 0,128 s. 49-7, 1=0,04 s. Qn Qn In Apzot=—t +> T Zpin Se ORO. 8 (6519 D7 ~. A=14m, Ag= t=012s. ba ee Be 2 BO SOLS ML TT OR TREES aes cad falam 52272, (6529 a) x. (G53) B) mindig kisebb lesz, mint a beesési szég. (6549 A) mindig nagyobb lesz, mint a beesési szdg. D) értéke éppen ; lesz egy adott beesési szégnél (hatérsz6g). Hamis a C), mert akkor johet létre teljes visszaver6dés, ha a hullim a hul- \amtanilag sfirtibb kézegb6l a hullamtanilag ritkabb kézeg felé halad. (G56) Hamis a D), mert a gumikétélen kialakul6 All6hulkimoknal a duzzaddhe- lyek és a esomépontok széma nem egyezik meg.118 1, MECHANIKA (657 Nem igar a ©), mert a mindkét végén rdgzitett, rugalmas hiiron dgy ala- kulnak ki az ‘lléhulkimok, hogy a rdgzitett végeken csomépont lesz. (6589 Hamis a D), mert az egyik végén szabad, I hossziség rugalmas htiron létrejov6 hullamok alapfrekvencidja: f = - (659) Nem igaz a B), ment a polar lapasctalhaté jelenség csak a transzverzdlis hullamok esetében Nem igaz aD), meit a kildnb6z6 frekvencidj, de azonos amplitiid limok taldlkozésandl nem mindig tapasztalhat erdsités. Nem igaz a D), mert Alléhull4mok transzverzdlis és longitudindlis hullé- moknal is kialakulhatnak. Hamis az A), mert az dllchullmoknél két szomszédos duzzadohely egy- maist6l val6 tévolsdga nem egyezik meg a hullimhosszal. (6630) Nem igaz a B), mert alléhullémok longitudindlis és transzverzélis hulld- moknal is kialakulhatnak. (Srdmitasos feladatok’ CR j=s0 1. a) A frekvencia ismeretében a kirfrekvencia: w=2n- f =2n-50 Pastas 1 b) A frekvencia ismeretében a periédusid6: T ; — = 0,02 s. 50 = c) Az dbrar6] az amplitidé leolvashaté: A=4cm. d) Az dbrardl a hullémhossz is leolvashaté: A=4dom. 1.4. MOZGASOK VIZSGALATA 119 ©) A terjedési sebesség: cm om 2” (665) ¢ = 120 * a) Az dbrdrél a hullamhossz is leolvashaté: A=10cm=0,1 m b) A hullém terjedési sebességének és hullamhosszanak ismeretében a hullam frek- 120 = =£=—S - 1200 ta" Gi 3 c) A hulkimfiigevény felirésa nehéz. Szemléletesen a kévetkez6képpen jarhatunk cl. Egésaitsiik ki negativ irdnyban egy félhullimmal a hullémrdl késziilt pillanat- felvételt Mivel a hullém pozitiv irdnyban terjed, fel- 5 volhatjuk At idével késébb a hullém- 161 készithet6 pillanatfelvételt. Ebb61 azon- nal létszik, hogy az origébeli pont kité- rése negativ lesz, Amennyiben az origé- beli pontot kivanjuk_,teferenciapontként” hasznélni, akkor nyilvanval6, hogy a hul- lim kitérés-id6 fliggvénye y(t, ) = -Asino (: 2 ‘). : illetve mivel — sina = sin(—a) y(x,t) = Asin Az adatokkal w = 2n f = 7536, © = 62,8. c yGe,t) = 0,025 msin iG