ERDO PETER EGYHAZJOG S/ENT ISTWAN TARSULAT as Ageetd Scomesott Kony etentne Detapee 200)60. §. AKATOLIKUS S -IKUS NEVEL ts "195, orton elvileg megolidi _ ig. § (0) bekeadése ugyanis 8s " ami intézmények! ny mpasonld lan’ inzményekkel azonos me : a! me a ly. ee 1990. augusztUs 15-én kiaddsra keriilt az Ex eo, eo NOlsegvetesi timogs Kishen 7 Ex cord gatdst”, 1 alls 1 atolikus egyetenekrSt. Ez Tehet6vé tes, ho f ceeesiaekerdet pos renee ene 2 jas egyhézi joni személyek, pl. pispiki Y a Apo Szemsadken ki ms = Dlispoki karok vapy sz en kivil més hi. a eae /ezetestendek is katolikus ¢, rite ‘A Magyar Katoli pki Kar 1991 decemb “ k nherd nts gultaz egyetem alapitisénak el6zetes engedélyerte eae a Apostoli Szentszékher fo. co dikerett (a Katolikus Nevelés Kongregaécigj Oo eect Miutnapority vias eregicidja 1992, januér 24-€n Kelt, Prot. N. 24010, t, Prot 23/91/9, sam hozzjérulésa), a Magyar Katoli ; atolikus Piispoki Kar 4 di elt rendelkezésével a Budapesten mikid6 Rémai eee eee , 3 us extn Ce Bilesészettudoményi Kart alapftott, é eens ees fg atolikus egyet« ai : ae ag Hao i ave ae valt. Neve Pézmény Péter Katolikus ae Aa ae sis fe : karbél allt: A Hittudomsnyi Karbl és a Bolesészettudomén a a xs er 4-6n a budapesti Egyetemi templomban Pio Laghi biboros a Katte N : velés Kongregdcidjénak prefektusa szentmise keretében nyitotta meg az ij egyetem 186 els6 knak tanévét. Az Egyetemet ebben a formaja é oa eerie sata errs (Péamény Péter Katolikus Egyetem néven) az a csettedoményi K - (IT. 4.) : hatérozataval ismerte el. Hamarosan sor keriilt a Bol- ee szettudoményi Kar egyetemi fakultéskéntval6kifejezet dla elismerésre is, még a pedig a Kormany 1032/1993. (V. 6.) Korm. hatérozataval. oe ‘Az Egyetem Jog- 6 Allamtudoményi Karat" a Pispoki Konferencia 1995. dprilis 3-4n oe alapitotta meg. Hamarosan megsziiletett a Kar Allami elismerése is. 1998. jniusdban a . Piispdki Konferencia egyhdzilag megalapitotta az Egyetemen az Informéciés Technols- ae giai Kart is, melyet egyetemi fakultasként az dllami hatésdgok 2001-ben ismertek el a dése 136/2001. (VII. 20.) Korm. hatrozattal (3. §). 1996-ban az Apostoli Szents2¢k az Egyete- al6- men fakultési jogé Kénonjogi Posztgraduslis Intézetet alapftott, a Katolikus Nevelés ok Kongregiciéjénak 975/96. szmé 1996. november 30-én kelt hatérozatdval. = i ami Ugyanez a Kongregacié az Egyetem egés2et 1999. mércius 25-én kelt N. 115/98. sz. hatdrozataval szentszéki alapitastivd tette és szabélyzatit jévdhagyta”. b. A tandérok A katolikus egyetemeken a kell arrél, hogy tandrnak olyanokat neve7zé! & pedagégiailag alkalmasak, hanem a kato! lanok. Ha ezek a kovetelmények hidnyoznak, a7 ¢ az illeté tandr elmozditdsdra az egyetem szabélyzal letékes hatdségnak gondoskodnia 1509 nek ki, akik nemesak tudomnyos szempontbél likus tantésban és életmédjukban is kifogésta- gyhizi hatosignak lépéseket kell tennie tdban meghatérozott eljérssméd szerint szabélyzatuk szerint i Law and Political Sciences, Bp. 2001. iversity. Faculty of) EGE ‘any Péter Katolikus Egyetem. Bp. “ . | u A Kart6l isd: Pdzmdny Péter Cathorie 1 Az Egyetem torténet€r6l lésd: TOROK -LEGEZA L., A Pam yet 1999,1510 1511 1512 1513 so 416 IV. AZ EGYHAZ TANITOI FELADATA (810. k. 1. §). Ezzel dsszefiiggésben az illetékes plispoki konferencidk és megyg, kitelessége és joga felligyelni arra, hogy a katolikus egyetemeken megtartsay rs tanitds elveit (810. k. 2. §). Mindez nem jelenti azt, hogy a hittel nem KSevetleniy fa latos térgyak vagy dkumenikus vonatkozasti kérdések oktatdséra ne lehetne nem as kusokat felvenni. Am nekik is tiszteletben kell tartaniuk az egyetem jellegét, . anenit likusok nem alkothatjak az oktat6k tébbségét (Const. Ap., Ex corde Ecclesiae, 1990, ra 15, nr. Il, art. 4, 2-4. §: AAS 82, 1990, 1505-1506; magyarul PM XXIII, 38-39), Akik barmilyen felsGoktatdsi intézményben teoldgiai térgyat tanitanak, azoiy megbizatdssal (mandatum) kell rendelkeznitik az illetékes eg yhazi hatdsdgtél (812, c. A teolégiai oktatas a katolikus egyetemeken A katolikus egyetemeken a jog szerint kitelez6 teoldgiai kart, intézetet vagy legality tanszéket fenntartani, s ott — a 229. k. 2. §-dnak megfelel6en — vildgi didkok oktatésétis|. hetdvé tenni (811. k. 1. §; GE 10). A CIC kiilén eldirja, hogy a katolikus egyetemeken tar tani kell olyan el6addsokat, melyek f6ként az illet6 egyetem egyes karain oktatott tudoms. nyokkal kapesolatos teolégiai kérdésekr6l sz6lnak (811. k. 2. §). Ezekre az elGadésokra sor keriilhet akar a teolégiai fakultason", akdr mas fakultésokon”. d. A didkok lelkigondozasa A megyéspiispik feladata, hogy gondoskodjék a didiksdg lelkipdsztori elltasér6l akér gy, hogy kiilén személyi pléb4niat (518. k.) alapit szdmukra, akdr Ugy, hogy gondozésuk kal egyszertien megbiz egy papot, esetleg lelkészi (vd. 564-572. k.) mindségben. Ugyar csak a diiksdgnak nydjtanak els6sorban lelki segitséget (de esetleg pl. kulturdlis, szocislis témogatdst is) a nem csupdn a katolikus egyetemek mellett mGkéd6 katolikus egyetem! kézpontok. Ezek létesitése is a megyéspispikre tartozik (813. k.)*. 4. AZ EGYHAZI EGYETEMEK ES FAKULTASOK a. Az egyhdzi egyetem fogalma Az egyhdzi egyetem, illetve fakultés az Apostoli Szentszék dltal alapitott vagy it hagyott és az 6 legfSbb irényitdsa alatt 4ll6 olyan felsSoktatasi intézmény, mely on vagy a szent dolgokkal kapcsolatos tudomanyok kutatdsra és a didkoknak valé _— hyos szintG tovabbadésiira szolgil (815. k., 816. k. 1. §). A ,szent tudomédnyok” elneve* a2 egyhdzjogban a teoldgiat, a keresztény filozfidt és az egyhdzjogot jeldli. As". Bokkal kapcsolatos tudoményok b6séges jegyzékét, valamint az egyhdzi egyetem! . dit Praxis 10 RUF.Nx Das Recht der katholischen Kirche nach dem neuen Codex luris Canonich se ldutert, Freiburg-Basel-Wien 1983, 197, V0. Cédigo BAC 418. » 2 V6. pl. ERDO P., Egyetemi lelhipdsctorkodie 4 oe. 33),,,.. 5, se Peetgapk 56 (2002 2A KATOLIKUS NEVE letes szabiilyok gsokr6l aradt 1 an 1. 15: AA I 500-521). Az egyhizjogi 576) endelkezései tartalmazzé jinos Pal, Const. Ap., Sapientia Christiana § 71, 1979, 469-499, SC InstCath, Ordinationes, 1979, IV, 29: AAS nl, akultdsokon folys képzés tartalma és idGbeli terjedelme tal 2002. szeptember 2-Aval kiadott s Kongregici det hatdérozat médosftotta a Sapientia Christiana 56., 57. elyét. Ezek a valtoztatisok a 2003-2004, akaclémiai évt6l kitelezik az egyhiz- sokat és intézeteket. AZ egyhazi egyetemeket és fakultésokat az Annuario Pon- Nov 6516. cik joi fakull pico évente Felsor0lja. Az egyhizi egyetemekre és fakultésokra vonatkoz6 Koribbi jelent6sebb jogszabilyok: 1514 XI. Pius, Const, ap., Deus Scientiarum Dominus, 1931. V. 24. AAS 23 (1931) 241-262; $C InstCath, Normae quaedam, 1968. V. 20: Leges Ill, 5355-5368. Ezek az egyetemek és fakultésok sajétos hivatdsuknél fogva, tekintettel az egyhéznak 1515 a kinyilakoztatott igazsdg hirdetésére és mélyebb megismerésére s2616 kiildetésére, kiild- «sen bensGségesen tartoznak az egyhzhoz, annak sajétjai (815. k. v0. GE 11). is feladatai b. Az egyhazi egyetemek miikidési szabily: tasoknak az Apostoli Szentszék altal jvahagyott 1516 szabilyzattal 6s oktatési renddel kell rendelkeznitik (816. k. 2. §). Ennek a szabilyzatnak tartalmaznia kell: 1) az intézmény nevét, jellegét, céljat; 2) korményzdsdnak médjat, a nagykancellér és az akadémiai hat6s4gok kijelOlési mechanizmusit, teend6it; 3) a tandrok- ve vonatkor6 el6irasokat, minimdlis sz4mukat, Kategridikat, Kinevezésilk, eldléptetésiik, hivataluktdl val6é megvalasuk médjét; 4) a didkok beiratkozé: ak feltételeit, kételessé- geiket és jogaikat; 5) az intézmény egyéb tisztségviseldir6l s2616 normakat, 6) az oktatdsi rend fSbb vonalait, 7) az akadémiai fokozatokrdl s2616 szabalyokat; 8) az oktatast segits eszkizik, killéndsen a kinyvtdr makédésének néhdny alapelvét; 9) a gazdasdgi Uigyek leg- fobb szabélyait; 10) egyéb normakat, pl. a tbbi karokkal, intézetekkel val6 kapesolat té- makérében (SC InstCath, Ordinationes, 1979. IV. 29, Appendix I: AAS 71, 1979, 518- 519), Az ilyen intézmények makédésének kevésbé dltalénos vagy kénnyebben valtoz6 részleteit bels6 el6irasok hatérozz4k meg, melyek nem szorulnak szentszéki jovahagydsra (wo,), de ha trvényhoz6i hatalommal rendelkez6 hatésag adja ki Gket, és kihirdetésre ke- rilnek (v5, 94. k. 3. §), az egyhézi torvénnyel egyent6 elbirilés ald es6 jogszabilyok. Tor- vényhoz6 hatalommal rendelkez6 hatéség lehet pl. a nagykancellér (vd. TL. Janos Pal, Const. ap., Sapientia Christiana, 1979. TV. 15, art, 13 § 1: AAS 71, 1979, 480). Az egyhazi egyetemekre és fakultdsokra is érvényesek a katolikus egyetemek mako- 1517 désével kapcsolatban kimondott bizonyos szabilyok (810. K., 812-813. k.). Az egyhazi egyetemek és fakultésok tandrainak, micl6t munkakiriikben stabilizalnak dket, vagy mi- ndes tanér) emelkednének, az Apos- el6tt a tandrok legmagasabb rendjébe (pl. nyilvanos re toli Szentszék hozz4jéruldséra (nihil obstat) van sziikségiik (II. Jénos Pal, Const. Ap., Sapien- Az egyhdzi egyetemeknek és fakul1518 1519 1520 IV, AZ EGYHAZ TANITOI FELADATA 418 9, 483). A hozzajarulds nye Te V, 15, art, 27 § 2: AAS 71, 197 éxmények Kongregdcidja 1988, Vip. yy. Ite. Az egyhaz, jogrendjében Ervényes. Pe Akad, akultés adhat, melyet a Szents7ék jeg 7K letesiey tia Christiana, 1979. 1 feltételeit a Szeminiriumok és Oktatisi Int N, 462/79 szim alatt kiadott normaiban k6z0 miai fokozatokat esak olyan egyetem vagy f vagy jovahagyott (817. k.). Az egyhazi egyetemek és fakultiisok veretinek és tandrainak trekednitk ke domanyos egyiittmakédésre a kiilénbéz6 karok k6zdtt, valamint mds egyetemekkel, i tuk news egyhaziakkal i Ennek formaj fhe pl a KOs munka, a iets Isszehangori, a kongresszusok rendezése, illetve a rajtuk valé részvétel (820. k.; GE 12, GS 62), ~ c. A piispokok faladatai az egyhazi egyetemekkel kapesolatban sal kapesolatos kormanyzés dltalénos feladatain kiviil arg is gondot kell forditaniuk, hogy ~ amennyiben e2t a7 egyhdzmegye vagy az egyetemes egyhaz java megkivinja - egyhdzi egyetemre vagy fakultdsra kiildjék azokat a fiatalokat (pl. papnivendékeket, felszentelt Klerikusokat), akik jellemik és szellemi képességix alapjén alkalmasak egyetemi szintd teolégiai tanulmanyok végzésére. Ugyanez a feladatuk a szerzetes eldljaroknak is intézményiik tagjai vonatkozdsdban (819. k.; OT 18, GE 10), A papszentelés mindenki szdméra kételez6 el6feltétele azonban csak a f6iskolai szinté teolégiai tanulmédnyok elvégzése (vb. 234. k. 2. §, 249-252. k.). A piispékoknek az oktatés d. A valldsi tudomanyok fels6foku intézetei A piispoki konferencidknak és az egyes megyéspiispdkdknek is azon Kell lennitk, hogy ha Iehetséges, alapitsanak més — egyetemnek vagy fakultésnak nem mindsiil6 (ake démiai fokozatok kiaddséra nem jogosult, sot f6iskolai szintd teljes képzést sem feltétlentl nysijt ) — fels6fokti intézeteket is a teoldgiai targyak és a keresztény kultdrdhoz tartoz6 Aas ismercick ckratisira (mal, k.). Ezek az intézmények kiilénb6z6 neveket viselhetnek kunt i gi kapesolatbanslhatnak egy-egy egyhézi egyetemmel vagy fakultéssal fee eee itetentny weteltkibe val6 tartozés), Hazankban a Pazmény Péter Kat lomanyi * yi Kar Levelez6 Tagozata ilyen intézetnek mindsithet6.AKONYVE; 419 |, AZ EGYHAZ ES A TOMEGTAIEKOZTATASI ESZKOZOK A wmegtaj oztatisi eszkiziket az egyhidznak kiildetése RSet elthasznilnia (v . 161. k.). Ezért jogot is formal ezcknek az eszkiiziknek az alkalmaré- cjaa shangstilyozza, hogy a fSpaisztoroknak trekednik is kell erre (822. k. 1. §, vi. 747. k. 1 9-Azezen a terileten dolgozs krisztushivoknek, achis hozzé kell jirulniuk a sajté, a de Iehetéségeik szerint a tibbi hivok- a film és a hozzdjuk hasonlé egyéb ujghoztatisi formak humiinus és keresztény szellemd mikudéséhez (822. k. 2. §), é igye- jemitik kell munkajukkal segiteni a lelk . k. 3. §5 vo. IM 13.13). Adi6, a telev ztori tevékenységet is (82 2. A FOPASZTOROK FELUGYELETI JOGA ES KOTELESSEGE Altakinossdgban az egyhdz pasztorai (gyakorlatilag f6ként az ordindriusok) kételesek igyelni arra, hogy a témegtajékoztatasi eszkizik révén a krisztushivok hitét és erkilcseit kirosodés ne érje. Ennek a feladatnak a f6pasztorok foként két médon tesznek eleget: 1) a hitre vagy erkdlesre vonatkoz6 kézlemények eldzetes cenzuirdja segitségével; 2) az artal- mas kézlemények (fOként irdsok) utdlagos helytelenitése titjén. A krisztushivék dltal kiadni stindékozott hitre vagy erkilesre vonatkoz6 irdsok el6zetes vizsgilatéra a CIC egyetemes évényG szabdlyokat kéz6l. Am a fépdsztoroknak dltalénos feliigyeleti kételességiiknél fogva joguk van arra, hogy az ilyen frasok el6zetes cenztirdnak valé aldvetését olyan eset- ben is megkiveteljék, mikor ezt az egyetemes jog nem irja eld (823. k. 1. §; vd. SC Fid, Resp., 1980. VI. 25, nr. II.: AAS 72, 1980, 756; Berliner Ordinarienkonferenz, BeschluB, 1975. IX. 8-9, nr, 3: AKK 144, 1975, 525). Ez a tmegtajékoztatdsi eszkdzikkel kapcsolatos feliigyelet — akér eldzetes cenztira, akar utslagos elvetés tekintetében ~ részegyhézukban a plispokiket illeti, akik azt egyéni- leg vagy csoportosan (részleges zsinat, piispdki konferencia) gyakorolhatjak. A konyvek iOvahagydséra a szerz6 sajdt helyi ordindriusa vagy a kiaddsi hely ordindriusa jogosult (824. k.1. §), Az egyetemes egyhdz szintjén a timegtijékoztatassal Ssszefiiggs feliigyelet alegfobb egyhazi hatésdgra tartozik (823. k. 2. §). | Ahitet vagy erkilesit érint6 {résok utélagos helytelenttése tbb formaban lehetséges. A kényvek olvasdsdra, tartésdra, eladdsdra vonatkoz6 tilalom a tiltott konyvek jesyzéké- Nek (Index librorum prohibitorum) hatilyon k{vill helyezése ta (v6. SC Fid, Notifi 0, 1966. V1. 14: AAS 58, 1966, 445) az egyetemes egyhizjogban nem szerepel. Egyes vidéke- ken azonban a piispokok pl. film- és konyvajinlasokat bocsdtanak ki, melyekben helytele- 523 15241525 1526 1527 o™~ 420 IV. AZ EGYHAZ TANITOI FELADATA nitésiiknek is hangot adnak bizonyos alkotésokkal kapcsolatban. Az ilyen negatiy megs lés azonban tébbnyire téjékoztats jellegd, s nem jar az. illet6 mo olvasésénak vagy i tekintésének eltitasaval, A kényvek | Gre a Hitlani Kong gaci6 az illetékes. A kinyvek, illetve a benniik foglalt tanok elvetését vizsgalat elgz; me, Ennek korabbi eljérdsi szabilyait a Szents7ék killin rendelkezése tartalmazta (§¢ fi, Agendi ratio in doctrinarum examine, 1971. I. 15: AAS 63, 1971, 234-236). Az 6j szabg. lyokat a Hittani Kongregécié 1997, VI. 29-én adta ki (AAS 89, 1997, 830-835), Az irdsok elézetes feliilvizsgdlasérél viszont a CIC részletes el6irasokat kbzi, 3. A KONYVEK JOVAHAGYASA a. Alapfogalmak ‘Az egyhdzjogban jévéhagyatis szempontjab6l kdnyynek minds minden nyilvinos terjesztésre szdnt frds, fliggetleniil at6l, hogy milyen terjedelmd, és milyen eljardssal sok. szorositjdk (824. k. 2. §). Nem tekintend6k viszont kényvnek a hanglemezek, a hangszala- gok, a videofelvételek és a gondolat terjesztésének mas modern formai (v6. 18. k,). Ax egyhazi felilvizsgéltatds kotelezettségét két tényez6 hatérozza meg: az. frésmf tartalma és tervezett haszndlatanak médja. ‘A jovahagyds (approbatio) és az engedély (licentia) megkiilénbiztetése (vb. 824. k. 1.§) a CIC-ben nem teljesen vildgos. A szerz6k ltalaban egyetértenek aban, hogy a jévé- hagyds tébb az engedélynél. A jévahagyds megaddsa tébbnyire arra utal, hogy a kiadvény nem csupdn nem ellenkezik a hittel, vagy a j6 erkélccsel, hanem alkalmas arra is, hogy az egyhdz hivatalosan magdéva tehesse (ilyen értelemben hasznalja e kifejezéseket pl. a 825. k.), Mdsutt a térvénykényv ett6] eltéré jelentéssel alkalmazza ezeket a szavakat. A 827. k. 4. § pl. az egyhdzi engedély nélkiil megjelent kinyvek templomi terjesztéséhez az egyhdzi hatosdg utlagos , jovahagydsat” kivanja. 1528 A cenatira eredményeként a kinyv megjelenése el6tt adott hozzdjarulas (akér jovshagyss 1529 akér engedély néven szerepeljen) régt6l szok4sos formaja: a cenzor altal megadott itil obstat” utén az ordindrius a mavet ,,imprimatur”-ral ldtja el, Ezt a format, illetve ¢ forme liknak a kiadvanyon val6 feltintetését az egyetemes tirvény nem frja el6 kotele26e™ annyit viszont megkivén, hogy az egyhézi hozzéjéruldssal megjelen6 kiadvényra rényo™ tassdk legalébb az egyhézi engedély tényét, megadéjénak nevét, valamint az engedély* 2és helyét és napjat (PCI, Resp., 1987. IV. 29, nr. Il: AAS 79, 1987, 1249). b. Szabailyok az egyes kényvfajtakra A Szentirds konyveinek kiadasdhoz az Apostoli Szentszék vagy a plspdki konfere™ cia jovahagydsa sziikséges. £16 nyelvi fordités is esak e két hatésdg valamelyikének O"* hagydsdval adhaté ki r6luk. Am a forditésokhoz kotelez6 hozzétiizni a sziikséges €We o$ A TOMEGTAJEKOZTATASI ES 920K, KULONOSEN AKONYVEK 421 “magyardat0kal is (825. K. 1. §). Mas feleke7ctt keresé ei szentisfors is, de itis svikség van a megfelelé magyarézatok kon jl ikus forditiso hez. és kindasihor a Sars ek adisdhoz. a benne résrtvevg 7 quxémitk a piispoki Konferencia elizetes engedelyet (825.428), ‘ates kus kényvek (tudniillik a hivatalos szertart t nyekkel kizisen készithets ikell A liturg iskényvek) kibocsétéja az A sti Srents2ék. A forditésokat ~ adott keretek ké7At a helyi viszonyokra alkalmawa on so gésaittetni éS kiadni a pilspi konferenciak feladata. Am a megjelenés elit a forditasok sasvepét is felil kell vizspiltatni a Szentszékkel (838. k.). A liturgikus kényvek, illetve fonditdsaik teljes szOvegének vagy egyes részeinek tijra kiadisahoz, az sziikséges, hogy a kiadés helyének ordindriusa tamisitsa, hogy ezek megegyeznek a mar jévahagyott ki- adissal (826. K. 2. §). A népnyely haszndlatérdl a liturgikus kinyvek kiadéséban az Isten- tiszteleti és Szentségi Kongregéci6 2001. II. 28-4n tj instrukciét adott ki (C CultSacr, Instructio de usu linguarum popularium in libris Liturgiae Romanis edendis: AAS 93, 2001, 685-726; magyarul: RD XVIIL.). Az imakényveket ~ akér nyilvénos, akér magdnhasznélatra szénjék Oket - csak ahe- 1531 Iyi ordindrius el6zetes engedélyével (gyakorlatilag ,imprimaturral”) szabad kiadni (826. k. 3.9). A katekizmusok és a hitoktatéshoz tartoz6 egyéb frasok kiadasdhoz a helyi ordinarius 1832 jovéhagydsa sziikséges (827. k. 1. §). A plispiki konferencisk dltal kiaddsra keriil6 orsz4- gos hittankényvek szdméra szentszéki jovahagyds van el6irva (775. k. 2. §). A hittankény- vek esetében nem elégsége, hogy egyszertien ,,imprimaturral” jelenjenek meg. Ahhoz, hogy az egyhézi hitoktatés vezérfonaldul lehessen haszndlni Oket, sziikséges az is, hogy az By az egy illetékes hat6ség (megyéspiispok, piispoki konferencia) az adott egyhazmegyében hivata- os haszndlatra bevezesse ket. Enélkiil az intézkedés nélkil még az egyhdzi jovahagyas- sal kiadott kinyveket is esak segédanyagként szabad a plébaniai vagy iskolai hitoktatésban alkalmazni (SC Fid, Resp., 1983. VII. 7, Prot. 3331/67: AAS 76, 1984, 49. 51-52). Azokat a miiveket, melyek szentirdsi, teol6giai, kanonjogi, egyhdztirténelmi, vallasi vagy erkélesi kérdésekr6l sz6Inak, hacsak a részleges jog masként nem rendelkezik, ki sza- bad adni jovahagyds nélkil is, bar el6zetes felilvizsgélatra, j6vahagydsra val6 beterjeszté- sik ajanlott (827. k. 3. §). Ha azonban bérmilyen szintd iskoléban tankOnyvként kivanjak tve képolndban valé terjesztésre (kihelyezés, drusités, ajandékozds) sz4njak Oket, sziikséges, hogy az illetékes egyhdzi hat6sig j6vihagydsival jclenjenek meg, vagy ezt a fajta alkalmazdsukat ugyanez a hatésdg kiadsuk utdn jové- hapy; ah k.2, 654. §). A827. k. 3. §-dnak értelmében a teol6giai jellegt Bet, engedélyezze (827 Mn ay Amokon feltiintetett) egyhazi jovahagyassal, folydiratok megjelenhetnek akér (az egyes szAmo ak: Alaa ésai i “ fe eae hatésdgok hatdrozatainak és igyiratainak az iets be sis ae Kaien ms Eyljteményeit esak ennek a szervnek a7 el6zetes engedélyéve! szabad i (eke Bedély megaddsat az érintett hat6sig adott esetben (pl. szer26i dosoka illet i er seek kotheti (828, k.), Ez az eliirds — eltérGen a liturgikus konyvekre edict egyes renders @ gyGjteményekre vonatkozik. ‘Az Acta Aplostolicae Sedisben kGzzétett egyes ret ezé- 1533 haszndlni, vagy templomban, ille1535 1536 1537 1538 1539 1540 ™~ 422 IV. AZ EGYHAZ TANITOI FELADATA sek kiilén kiaddsdhoz, forditasihoz, valamint a mér hatélyon kiviil leyg régi hades ite (tudomanyos stb.) publikai kséges killin engedély", aly Az ij kiaddsokra és forditésokra nem érvényes a korébbi kiadasra ya, szovegre adott jovahagyas vagy engedély (829. k.). hoz nem szi ‘BY az ee, c. A cenzorok mii se A konyvek vizsgilatat és megitélését a helyi ordingriusok szabadon bi; akit alkalmasnak tartanak ri. A piispdki konferencidk dsszedllithatjak a CENZOLOK jepyng két, vagy tébb tagbol all6 cenzori bizottsdgot alakithatnak. Az egyes ordinériusok C2eher a cenzorokat vagy bizottsdgokat igénybe vehetik, de nem kételesek erre (ys, 830. k. 1, A cenzomak vizsgilata sordn csakis az egyhaz hitr6l és erkélesr6l s2616 tant szem el6tt tartania gy, ahogyan azt az egyhdzi tanit6hivatal eléadja. Tehat ne pl. az illeté frésmd kiadésénak id6szertiségérdl itéletet mondani. A cenzornak v. frdsban kell megadnia (830. k. 2-3. §). Ha nines egyetlen kedvez6 cenzori véle az ordindrius nem adhatja j6vhagyését. Nincs akadélya azonban annak, hogy az ordng rius az egyik cenzor kedvez6tlen véleménye utén Ujabb cenzort kérjen fel a vizsgélatra, Ha van kedvez6 frdsbeli cenzori vélemény, az ordindrius jogosult, de nem Kételes a jéviha. Byas megadésira. Ha a mG hittanilag és erkdlcsileg kifogdstalan, de nem alkalomszert a kézlése, pl. mert megbonthatja az egyhdz bels6 békéjét, akkor az illetékes ordindrius pe rancsban megtilthatja a szerz6nek vagy a kiadénak az irds csot akkor is ki lehet adni, ha a szerz6 va; zhatjak atta st kel hivvatoy éleményé mény sem, publikalését. Iyen tilte paran- gy a kiad6 nem kért jvahagydst az ordindriustél (W6. 212. k, 1. §)". Ha az ordindrius megtagadja a kért engedélyt (6vahagy ast), ennek in- dokt a szer26vel kizblnie kell (830. k. 3. §). Egyébként epyes szerz6k szerint ax engedély megtagadésa egyben kézlési tilalomnak is minds”, d. A krisztushivok személyét kézvetleniil érinté szabalyok A szerzeteseknek vallasi va; ~ szabélyzatuknak megfeleléen — A klerikusok é a szerzetes in hatnak olyan BY erkilesi témajti frésaik kiaddsdhoz sziikségik van nagyobb eldljardjuk engedélyére is (832. k.). | 1ézmények tagjai csak a helyi ordinarius engedélyével 'gokban vagy folydiratokban, melyek a katolikus valldst vagy a j6 etki co nyfltan tamadni szoktak. A tébbi krisztushtvék ext megfelelé és ésszerfi okbdl megte- hetik (831. k. 1. §), feltéve, hogy frésuk nem ellen! : x Cédigo EUNSA 514, RRUTI i (1976) $51 OTA: Fos Je De limitibus tibertars Scribendi * URRUTIA, F, 4, num et Commentarium, ' rer 65 Fidelium iuxta legem canonicam, in Pé De Ecclesiae munere docendi” (Coie; ; Synopsis lel?” ese teesrat *endi” (Codicis liber Ill: cc. 747-833) SY!62. §. A HITVALLAS 62. §. AHITVALLAS jos kiilindsen is bizto hogy bizonyos tisztséel ale taltsenck be, akiknek hite megegyezik a Katolkus eqynde a sisatséek vagy feladatok gyakorlasdnak megkezdése eldtt kételez6 a hitvallds 1 or alkalmazandé hitvallis szdvegét a Szents2ék hatdrozza meg. A tre ae zantimodernista eskii helyett 1967-ben bevezetett formulat (SC Fid, Deer, 1967 XL 7 4939, 1967, 1058) 1989-ben wjabb hitvallisszdveggel valtottik fel, melyhez hisége *: ijl (SC Fid, Professio fidet et lusiurandum fidelitais in suscipiendo officio nomine actesiae exercendo, 1989. I. 9: AAS 81, 1989, 104-106; v5. C Fid, Rescriptum ex auien fa, 1989. 1X. 19: AAS 81, 1989, 1169). A hitvallds és a hGségeskii formuldjat hivatalos val- tozatban és forditasban megtijitja és magyardzza a Hittani Kongregacié 1998. VI. 29-én ki- dott nyilatkozata (AAS 90, 1998, 542-551). Ez utébbi dokumentum célja az Ad tuendam {dem kezdetG motu propridban jelzett (1998. V. 18: AAS 90, 1998, 457-461) hiteles ta- nitGhivatali tanftds kotelez6 jellegének védelme. Ennek a hitvalldsnak a letételére kitelesek (833. k, 1) Mindazok, akik egyetemes vagy részleges zsinaton (concilium), piispoki szinédu- son vagy egyhdzmegyei zsinaton (synodus) akar déntési, akér tandcsad6i szavazati joggal résat vesznek. A hitvallast az elndk vagy megbizottja elétt teszik le, az elndk pedig a zsinat vagy a szinédus el6tt. Megfigyeldk, vendégek nem kételesek hitvallst tenni. 2) Akiket biborosi méltés4gra emeltek. Az 6 hitvalldstételiiket a biborosi kollégium ladatokat olyan hitével. B; ier kilén trvényei szabélyozzdk. 3) Akiket pispokségre vagy a megyésplispokséggel egyenl6 elbiralas ald es6 hivatalra (vo, 381. k. 2. §) neveztek ki. Hitvallésukat az Apostoli Szentszék megbizottja eldtt teszik. 4) Az egyhdzmegyei kormény26 (vd. 421. és 427. k.). Neki az egyetemes egyhazjog sverint a tandcsosok testiilete el6tt kell a hitvallist tennie. 5) Az dltaldnos helyndkik, a puispoki helynOkok és a birésdgi helyndk6k. Ok a hitval- tja lott kételesek Jetenni. mi rektorok, a szemindriumi teol6gia~ k), valamint azok, akik a dia- t teszik le last a megyéspiispdk vagy megbizott 6) A plébanosok, a szemindriu landrok (a kénonjog tandrai is teolégiai kondtus felvétele elétt llnak. Mindezel ahitvallést. 7) Az egyhdzi vagy katolil vagy ennek hidnydban a helyi ordindrius, letennitik. vagy filozéfia- i tandrnak szémitanal k a helyi ordindrius vagy megbizottja el6t kus egyetemek rektorai, Nekik az egyetem nagykancellirja illetve ezek megb{zottja el6tt kell hitvallésukat recht Gesamidarstellung. Graz—Wier-Koln i V9, SCHWENDENWEIN, H., Das newe Kircher 83, 583, 35. jegyz. 15421549 1550 1551 ™—~ dirmilyen egyctemen hittel vagy erkilcesel kapesolatos targyat Adnak at az egyetem rektora eldit kételesek letenni, ha a rektor pap, Ep Cbkén 5 tus el6tt kell hitvallist tennitik, Mindkét esetben tehet6 a hitvallis Akivételen Jogosult személy megbizottja elétt is, 9) A Kleriku Sljardi. hitval 2 illets int ‘ 5 auae “ Tinea az. 1989, 111, L-jén hatdlyba Iépett ee Sverint a 833 5 e fsunkna ig az 5-9. pontjiban) szerep! Személyek kite 5-8. szmaban (fenti felsorolisunknak pedig az 5~ eskijérdl a jog Killin intérkedik i, lesek (AAS 81, 1989, 104. 106). A piispokik hiiséges : 380. k.). 424 IV. AZ EGYHAZ TANITOI FELADATA 8) Akik b Ok hitvallésuk helyi ordin; erzetes intézményck, valamint az apostoli élet klerikusi tépsa, i ea ény szabilyzata szerint trténik i zmOTODIK RESZ AZ EGYHAZ MEGSZENTELOI FELADATA63. 8. ALTALANOS TUDNIVALOK 1, ALITURGIA FOGALMA Azegyhdz megszentel6i feladatat killéndsképpen — bar nem kizardlag (v6. pl. 835. k. 1552 4,§, 839. k. 1. §) — a szent liturgia dltal teljesiti. A liturgia Jézus Krisztus papi feladatanak gyakorlésa, melyben ,,érzékelhet6 jelek jelzik és valdsitj4k meg a nekik megfelel6 sajétos médon” az emberek megszentelését. Benne Krisztus titokzatos teste, tudniillik a Fé és a ta- gok egyiit, Isten teljes értékG, nyilvénos (hivatalos) tiszteletét val6sitja meg (SC 7e; 834. k. 1.§). Vagyis a liturgia célja az emberek megszentelése és Isten dicsGitése (vd. SC 10). Jogilag az istentiszteleti tevékenység akkor minGstil liturgiénak, ha: 1) torvényesen 1553 _Kijeldit személyek, 2) az egyh4zi hatéség Altal j6vahagyott eselekményekkel, 3) a2 egyhdz nevében végzik (834. k. 2. §). 2. ALITURGIA IRANYITASA ES VEGZOJE Azsinat tanftasét kovetve (SC 13b, 26, 41-42) a 837. k. hangstilyozza a liturgikus in 1ss4 neplés kdzdsségi és hivatalos jellegét: Krisztus titokzatos teste, 22 egyhéz adja oa ‘ i turgikus cselekményekben az Atydnak kijér6 tiszteletet. Valamiképpen mminden a i hivé réezese eneknek a cselekményeknek még akkor is, ha fizikailag eae eivonat. kézdsségi, az epész egyhdzat dtfog6 jellege tehdt nem csupan ae ‘5258s€81 Kozést (népes gyilekezet, tevékeny részvétel, eee eee rife ikus tinneplésben is 1555 Az egyhaz hierarchikusan rendezett kozisség, (BY tagjai a s a aiepokok vezetése rendjiiknek és feladatuknak megfelel6en vesznek részt. A szent nép 2 P i i i az tala megbizott klerikus vagy Scares ae is egies Lee esetén - vildgi vezeti. Magiban a ~ felszentelést nem igénylé liturgikus eselekmény oie x puszta képviselO- Szentmisében a pap \Krisztus személyében cselekszik, nem ven espn fokozati, jieként. A hiv6k egyetemes papsiga és & hierarchikus hangs nt, 1: AAS 75, 1983, 1001). hhanem lényegi a kulénbség (LG 10b; SC Fid, Ep., 1983. *1558 1559 HAZ, MEGSZENTELOI FELADATA Vv. AZ. na liturgikus tevékenységet a7 egyhizi hatésag irdnyit Natkorik meg. hogy szabailyokat boesat ki a Hiturgi ie a téren az illetckességek aldibbi hierarchia zent liturgidjdnak szabs a. Bx fog al kapesolatban (litur, aan Ervényesiil: 1) Az ape i yorasa, a liturgikus kin, 2. §). 2) A plispoki konferencik itleyae 2 Ehese Bikus 3, vényhozds). Ezen p exes cxyl Szentszék felada = a svents7éki feliilvizspitar ug liturgikus i a liturg: yéspiispOkbkre tartozik, hogy illet adasdira (838. k. 3. §). 3) Am gi kériikin belii) egyetemes eloirgsokat kiegészi : mak ki (838. k 4 4. sa a térvényhozason kiviil kizigazgardsi (s6t ak Ay sek hozatakit is jelenti, A Szents7ék az. egész. egyhiz. vonatkozsaban, a megyéspis Gat a keresztény nép imadsiigai és vallasos gyakorlatai terén minden helyi ordindtius 839. k. 2. §) a maga részegyhiza tekintetében feligyetetet gyakorol a Titurgikus tevcken, ség felett (838. k. 2. §, 392. k., 835.k. 1. §). A liturgia kozvetlen végz6i mint a megszentelGi feladat gyakorldi elsOsorban a pisps. kok (835. k. 1. §). Az dldozépapok is sajatosan részesei Krisztus papsigdnak, hiszen felszen- telésiik az istentisztelet végzésére és a nép megszentelésére rendeli ket. Tevékenységiket piispOk irdnyitasa alatt végzik (835. k. 2. §; vd. LG 28, PO 5). A diakdnusok nem a papséera (sacerdotium), hanem a szolgélatra (ministerium) kapnak felszentelést (LG 29), Az isten- i szerint vesznek részt (835. k. 3.§). Sajdtos liturgikus feladatuk az illetékes egyhizi hatdsdg irdnyitdsa alatt a keresztség kiszol- galtatdsa (861. k.), az dldoztatés (910. k. 1. §), a szentségkitétel és a szentségi dldds (943. k), a hazasségkétésnél val6 kézremikédés (1108. k. 1. §), a homilia végzése (767. k. 1. §), ahi- vk kézés imjanak vezetése, egyes szentelmények, bizonyos aldasok kiszolgaltatésa (1169. k. 3. §; LG 29). A vildgi krisztushivoknek is van szerepe a liturgikus cselekményekben: nem passziv néz6k és hallgat6k csupdn, hanem tevékeny részvételre hivatottak (835. k. 4. §);¥8. SC 14). E részvétel médjat az egyes liturgikus el6irasok pontosabban is megszabjék. A meg- szentel6i tevékenység nem liturgikus részében pedig kldnleges feladataik vannak. In ~ Ki részleges liturgikus szabilyokat ad ‘ir bir6i) imtérkeqg, tiszteleti cselekmények végzésében a jog kiiln el 3. A MEGSZENTELOI FELADAT GYAKORLASANAK EGYEB MODJAI ‘Azegyhaz a liturgin kivil is gyakorolja a megszentelés feladatit, Ennek egyik médjaa imédsdg 6s a kUl6nb626 valldsos gyakorlatok (népi djtatossdgok, paraliturgia) végzése, mel)” re a helyi ordinérius killndsen is feliigyelni kételes (839. k. 2. §, v5. 826. k. 3. §). Mis médit 1a biinbdnat és a segit6 szeretet cselekedeteinek gyakorlésa (839. k. 1. §, v5. 1249. k.). Sajstos mmédon vesznek részt a megszentelés feladatéban a sziilok azaltal, hogy keresztény szellemben élik hdzassdgukat és gondoskodnak gyermekeik keresztény nevelésérél (835. k. 4. §)- * A ministerium és a sacerdotium terminolégiai szembedllitésa mar a legkorabbi latin kereszt6ny 57° vegekben megfigyelhet6, a Saramentarium Gelasianum (1, 95) pedig a diakondtusra {gy alkalma274 a +diaconus.,.non ad sacerdotium, sed ad ministerium consecratur": vb. Thesaurus linguae latinae.e0. Wy auctoritate Consilii ab academiis societatibusque diversarum nationum electi, VIII, Lipsiae 1955. !ar egyhaa megs7enteld feladatinak legfontosabb része a srentséyek kisvolgiltatica, guikségszerd, hogy a jogban is ez nyerte a legrészleteschb szabilyozist, Rviden rendelke- skazonban az Egyhazi Torvénykinyv a megszenteléssel kapesolatos més témikesl is: a sxclozsmér6l (1173-1175. k.), a szentelményekrGl (1166-1172. k.), kiilndsen az egyhézi temetéstdl (1176-1185. k.), a szentek, a szentképek és az ereklyék tiszteletérdl (1186- 190. k.), a fogadalomrél és az eskiir6] (1191-1204, k.), valamint a szent helyekral (temp- Jomok, temet6k: 1205-1243. k.) és a szent id6kr6l (iinnepek, bGnbdnati napok: 1244- 1253.k. A jelen fejezetben a szentségi jognak csak az els6 hat szentségre vonatkoz6 tudni- 1561 valdit mutatjuk be részletesen, az egyhdzi h4zassdgjognak — rendkivilli gyakorlati fontos- sigéra val6 tekintettel — kiildn fejezetet szenteliink. 560 64. §. ELOZETES TUDNIVALOK A SZENTSEGI JOGHOZ 1. A SZENTSEGEK FOGALMA ACIC a szentségekrdl a s26 szaikebb értelmében beszél. Csak egyetlen helyen vel @ 1862 ¢uész.egyhéz szentségi jellegére (837. k. 1. §; v8. LG 1), mely egyebként magsnal ee hévjog egészének is valamiképpen szentségi vonatkozast ad’. «AZ Ujszovetsés es elyeket az Ur Krisztus alapitott és bizott az egyhdzra, mint Krisztus 6 2 es Ményei jelek és eszkézdk, melyek kifejezik és erdsitik a hitet, Istennek aes a an letet, és megszentelik az embert, s {gy a legnagyobb mértékben hozzijaculnal pee sthee” (840. ks kozissép (communio ecclesiastica) kialakitésahoz, erdsitésehez & Kifejezéss W6. SC 59), saben (Bgyhi & jog 2) BP- * Ve, ERDG P., Az egyhdcjog teoldgidja intéeménytOrténetl megkOzeltés ben (Bay 1995, 126-136,1563 1564 1565 1566 A szentségek az, isteni letéteményhez. (depositum) tartoznak 66 ugyanazok apg Ez6rt csakis a legfabb egyhazi hatdsdg joes, ogy megiélje vagy mea niikséges (841. kj v8. DV 10). Aki nines Meskeres, na tibbi sventségeket (vb. 842. k 1. §). feltételei vonatkozhatnak a kiszolgaltatéra (ak (a felvétel megengedettsége) vagy a szen, ce egyhaz szsimara, téroz azt, ami érvén telve, az nem veheti fel ér nyes A szentségek megengedettségé szolgaltatés megengedettsége), a felvev6re i F e Iekmények rendjére (ez esetben a maguk médjan az Oss7es résztvevOket Erintk), A my engedettség feltételei a legfabb egyhdzi hatéségon kivi ie pate konferencigk vagy . megyésplispikok is szabélyozhatjak illetékességilk hatérar Kéziitt (841. k., 838. k. 3.49) 3. A SZENTSEGEK KISZOLGALTATASANAK KOTELEZETTSEGE WA viligi hivéknek, mint minden keresztény hiv6nek, joguk van hoz24, hogy felszen telt pasztoraikt6l b6ségesen kapjanak az egyhaz lelki javaib6l, legfobb tamaszként a en igéjébol és a szentségi kegyelmekbdl" (LG 35; v5. 213. k.). Annak a nem kereszténynek pedig, aki az egyhéa igehirdetése révén megismerte Krisztust és hozzé tért,Istent6l kapot hivatdsa, hogy megkeresztelkedve beé Krisztusba és az egyhdzba (vb. AG 7). Ebsdl fakad a keresztséghez valé joga. A keresztény beavatés teljességéhez pedig hozzé tartozk a bérmélas és az eucharisztia is. {gy a megkeresztelt embernck bizonyos értelemben ezekier a szentségekhez is joga van (842. k. 2. §; SC 71, AG 14b). Ezek a jogok az alapjai annak, hogy a szent szolgalatot teljesit6k kételesek a szentségeket kiszolgéltatni azoknak, kik 1) megfeleléen kérik (pl. kériilmények, hely, id6 stb. tekintetében), 2) kelléen felkészilte az egyes szentségek jellege szerint), 3) jogilag nincsenek eltiltva az illet6 szentség vétee (pl. kikézdsités, nyilvanos bin, az egyhazzal val6 teljes kzdsség hidnya folytén) (843: 1. §]. A megfelel6 kérés (v6. pl. 865. k., 867. k., 868. k. 1. § 1, 889. K., 988. k., 1006. 1026. k.), a kell6 felkészilltség (vb. pl. 851. k., 868. k. 1. § 2, 890. k., 913-914. k. 987: 1007. k., 1033-1039. k., 1063. k.) és a szentségekt6l valé eltiltés (vd. pl. 891. ks 912 pis ,, 1040-1049. k., 1071. k., 1083-1094, k., 1124, k., 1331. k. 1. § 2, 1332s 1352. k) esetcil, feltételeit az egyetemes és a részleges jog pontosan meghatéro22 egyhdzi rend szentsége esetében pl ay hi re mre nae . ” aaltet a2 8 haz is kivélasztotta a szent szol Hat sea lS Kes feltéele az is, ogy ae ati hidnya dltalénosségban az illet A lelkipasztoroknak, de e, nek is kételességiik, hogy az i; SéBek felvételére (843, k. 2, § AL Nedlara, nem csupdn maga érez kedvet hozzé. A jos! Szentség felvételére val6é jogképességet jelent Syhazi megbizatésuknak megfelelden a tobi kriszt inoirdtes és a hitoktatas ujan felkésastést adjanak ®™ shiv| ASZENTSEGEK KI as A NEM KATOLIKUS KERESZ17 keresztelend6 még nem te spneestenyeknek valé kiszolgatiata © ne cv ‘ckintetében a 868. k az ax, ASH. k 1. $a dllakinos elvként mondja ki, hogy: 1) katotikus sre = ssa szentségeket esakis karolikusoknak szolgéltathatjik ki megensedsten nee 18 me. xk pedigesakis Katolikusoktvehetik fel megengedettenaszenisévetet Ener et Hy a wz alapja az egyhdzi kézbsség (communio ecclesiastica) é a szentségekben 16 a a seg szoos bsszefilggése (840. k.; Vb. UR 8d, 2c; SecrChristUnit, Dict when gcclesiam, 1967. V. 14, nr. $5: AAS 59, 1967, 590; magyatul: PM VI, 32-33, Sd, ein alts SeerChristUnit, Instr., 1972. V. 1, nr. 2 a-b: AAS 64, 1972, 519-520; magyar: PM VI, 74-75; SecrChhristUnit, Nota, 1973. X. 17, nr. 3-4: AAS 65, 1973, 616-617; magyarul PM VI, 85-86; PontConsChristUnit, Directorium, La recherche de l’unité, 1993. III. 25, een ar, 122-136: AAS 85, 1993, 1086-1090; magyarul: 17. Okumenikus Direktérium, RD IV, isten Bp. 1996, 75-79). Mégis, ez al6l az dltaldnos szabiily ald! ~ az Skumenikus trekvéseknek ynek megfelel6en — vannak kivételek. ipott bbél a, Katolikus hivé szentségfelvétele nem katolikus kiszolgaltat6tél Katolikus hiv6 a biinbdnat szentségét, az eucharisztidt és a beregek kenetét felveheti 1569 olyan nem katolikus kiszolgaltatét6l, akinek egyhézaban ezek a szentségek érvényesek, feltéve ha: 1) sziikség vagy val6di lelkipasztori hasznossdg indokolja, 2) tivol dll atevedés vagy a kézémbésség veszélye, 3) fizikailag vagy erkélesileg Iehetetlen katolikus kiszo- giltat6hoz fordulnia (844. k. 2. §). szentségfelvétele katolikus kiszolgaltatotsl b. Nem katolikus keresztény ; kiizisségben nem lév6 keleti Ke~ 1570 A jog kiilénbséget tesz a katolikus egyhazzal teljes dale restények (ésa veldk egyenl6 megitélés ald es6 mas keresztények) meg a f5bbi ae nyek (féleg protesténsok) kézott. A keleti egyhdzakkal a Karol egyhie many ra tiolégiai és szentségi kézbsségben van (OE 27-28; UR 15). es as kizisségekkel, melyek nem rendelkeznek a szentségek wbbségevel a szentségekben valé klesiniis részesedés jogi Iehetdségeiben i Hieron) ab ae Annem egyesiilt keleti keresztények (Es a veliik egyenlO oe a tsi aKKOF szentségében, az eucharisztidban és a betegek kenetében katoli aes ey mely Ryn Fészesiilhetnek, ha: 1) Onként kérik, a 2) kell6en fel vannak késaiilv m3.) Zak esnek a keletiekkel azonos elbiralas al 1s71 14, az Apostoli Szentszék dont, el (81572 1573 1574 1575 I FELADATA kel vald szent gre vonatkoz6 fepyetmet gy, is’ Sz0k¢s ok viszonylatiban is". n ‘A keleti keres2tényck! al. mazni pl. az, Skatolikus' setények ugyancreket a szentségeket akkor vehey ke kus keres ik sbbi nem katolikus ; ae a snan Wsolel at6tél, ha: 1) életveszély vagy stilyos s i ce ate 2) nem tuday See oleslatevjcher jirulni, 3) Onként Kérik, 4) kell6en fel vannak kéga jat kizss a ek tamisagot az illet6 szentséggel kapesolatban (844. k. 4, §) . nak megitélésére, hogy mikor all fenn az itt emlftett stilyos sak ee a megyéspiisps. va a piispoki konferencia illetékes (uo.). Ugyancsak a peer pi vagy a psp fi rencia szabdlyokat is adhat ki a nem katolikus ere el bead szentségi KOzssepe1 kapesolatos részletekr6l a 844. k. 2-3. és 4. §-dban lef rt esetekre ézve, de el6bb meg kl kérdemnie az érintett nem katolikus keresztény egyhdznak vagy Kéz6sségnek legalébb ay, yi hatdsagat (844. k. 5. §). 5) katolikus. hitrdl teszn 5. A SZENTSEGEK ISMETLESE Azokat a szentségeket, amelyek szentségi jegyet (character) hagynak hétra az ember- ben, vagyis a keresztséget, a bérmalast és az egyh4zi rendet, nem lehet ismételten feladni (845. k. 1. §). Ha azonban kétséges, hogy az illet6 szentség kordbbi felvétele érvényes volt-e, feltételesen ijra ki lehet azt szolgaltatni. A bizonytalansdg eloszlatdsdt azonban elobb gondos vizsgélattal kell megkisérelni (845. k. 2. §). 6. A SZENTSEGEK SZERTARTASA A szentségek kiszolgdltatdsa sorén kévetni kell a liturgikus kinyvek el6irésait (846. k. 1. §). Ezek az el6irasok val6di egyhézi jogszabilyok, s6t éppen ezek alkotjék az egyhit ‘orvények egyik legésibb tipusat'. Kiaddsukra a térvényben megjelélt hatdsdg az illeékes . 126.2, 8 b Eevényességiire és hatilyvesztésikre nézve a jog Altalénos szabé he ins : (pl. 20-21. k.). A kiszolgéltats a szentségeket sajat ritusa szerint koteles galtatni (846. k. 2. §) még akkor is, haa szentség felvev6je més ritust. A liturgidban a kezdeményez6, alkoté dndllé is, haa uri nyesii, Ondll6sdg a szertartéskényvekben megjelalt keretek kéz6tt &™ : KAISER, M., bt (tsg.) Hea Ms Okumenische Gottesdi . 72, 4 8) Handbuch des katholischen Kirchenreeheg eseaht in LISTL, J.-MULLER, H.-SCHM lakhé vagy kés6bb 's, Regensburg 1983, 644. Pontbél is kapitalis a Traditio Apost is S28 olica ne neg! amikey a Tturgdval Kapesolning soot EP akkor Togas yhteayelmi, Rane re bslyoka ®. Cédigo BUNSA 532: Counc yan S25: z Codigo BAC 438, kus sem"64,§. PLOZETES TUDNIVALOK A sere LOK A SZENTS: ot OLAJOK L 1ASe pcventsée Rizo Toh pis mOVENYHGL Kell késziil Gl creme atk: D oljhon a i k. 2. sz. szerinti eset kivételével), 3 Fi sey mezildotimak lene ke be A , 4 Nive fissnek el gar. ke Kat sajit plispikiiktal kell Kerth if ni ( és sole Oe Sriznilk, Az olajszentelést6l kasd: SC Cult, Ordo hened | . Ordo benedi infirmorum et conficiendi chrisma, Typ, P cendi oleum cate. enorum et ‘ol. Vat. 1971 kiszolgsltattsshoz az olajat ~ ha eldre meg.ildott olajat hasznal a pies asenal edényben hoz- samagival «AZ evdény az olaj megsrzésére alkalmas anyagbi késniljin legyen tis satin hogy a benne I6v6 vattraelegend oljatIehessen Gate. Eben a erctbenay : a szentkenet szolgaltatasa ulin visszaviszi az edényt 6rzési helyére. Gondoskos; ee ayazilyen olaj meg ne avasodjék, tovabbd Kelld idGnként megiittassék, akir pa iitértOki olajszentelés utin, akdr gyakrabban is, ha stiikséges” (Ordo Unctionis in- chum penne nag Joram corumgue pastoral cura, 1972, XI. 3, nt. 21; magyarul: A betegekKenete és a lukipdsctori betegelldtds szertartdsa, Bp. 1974, 16-17). '@ az ember. ‘Iten feladni 8. ADOMANYOK SZENTSEGKISZOLGALTATASKOR le Ervényes sat azonban A kiszolgaltat6 az illetékes hat6sdgt6! meghatérozott adoményokon kivill a szentsé- 1877 ekkiszolgiltatasdért semmit nem kérhet, Mindig tigyelni kell arra is, nehogy a szegények szegénységik miatt nélkul&zzék a szentségi segttséget (848. k.). A fenti eldirds athisisa santetend6 (1380. k.). Hazénkban a szentségek és szentelmények kiszolgiltatisival kap- (0s hivatali taxdkat (elbocsét6, felmentés, anyakiny- iekben kiadott st6ladfjszabés hatérozza meg. akkari szintG egyeztetése, mert ez az dsszes ), El6forduthat pl. torvényes szokis csolatos adoményokat, valamint bizony. Viigazolés illetéke) az egyhiizmegyei Kérlevel rdsait (846 Alkalmas megoldés Iehet a st6ladijszabés pilsp lartoményok piispkeit reprezentalja (vo. 1264. k. 2° az egyhiai az. illetékes vagy a tartomdny piispokeinek kifejezett vagy hallgatélagos beleegyezése alapjin olyan is, nos szabt hogy egyetlen epyhazmegye kilénbéz6 térségeiben mas és més dijszabés érvényes. ces 9, AZ EGYES SZENTSEGEK TARGYALASANAK RENDIJE A CIC-BEN Az egyes szentségekr6l val6 tirgyalist a CIC Altalaban teoldgiai et ee 1578 kéinonokkal kezdi (pl. 849. K., 879. Ku, 897-899. ko 959. ks 998. ka es Oe Des Be lisztén egyhdai trvények, hanem egyetemes (ister jogo” ttaand septic Eat magyardzatuk sordn szem el6tt kell tartani, hogy a 11. k- értelmében nem csup: na ee kusokra érvényesek. Benniik a If. Vatikani Zsinat tanitésa és a CIC Koti szerves IOP Vilégosan megmutatkozik.