6.

tétel

A légkör globális áramlási viszonyai

2. diasor 59-72

É-i félgömbön jobbra D-i félgömbön balra térít

A Coriolis-erő látványos hatással van a légmozgásokra is. Eltérítő hatása miatt fújnak a szelek
az izobárokkal párhuzamosan (és nem merőlegesen, ahogy a nem forgó Földön várható
lenne). A passzátszelek is a Coriolis-erő miatt fújnak északkeleti (déli féltekén délkeleti) és
nem északi irányból. Továbbá hatására jön létre a ciklonok és anticiklonok tipikus spirális
alakja. Ezek örvénylésének iránya a déli és az északi féltekén különböző, ami úgyszintén a
vektoriális szorzatra vezethető vissza.

,Szélességi forgalom funkciók

Két áramlási rendszer van: egy az Északi és egy a Déli félgömbön.

A térítő és a sarkok magas nyomású régiók, itt leféle száll a levegő. A sarkkörök és az
egyenlítő alacsony nyomású régiók, itt felfelé száll a levegő. A légnyomás az alacsony
nyomású régiók felé mozdul el.

A Nap felmelegíti az egész Földet, de a Föld felszínén a hõ eloszlása egyenetlen: az egyenlítõi

és a trópusi területek több napsugárzást kapnak, mint a közepes földrajzi szélességû területek,
vagy a sarki területek. A trópusokon a beérkezõ sugárzás több, mint ami innen kisugárzódik,
míg a sarki területek többet sugároznak, mint amennyi az adott területre beérkezik. Ha nem
volna hõszállítás a poláris és a trópusi területek között, a trópusi területek egyre melegebbé és
melegebbé válnának, míg a poláris területek pedig egyre hidegebbé.
Mivel a Föld forog, a tengelye ferde, és több szárazföld van az északi féltekén, mint a
déli félgömbön, a tényleges cirkuláció ezáltal sokkal bonyolultabb. A globális cirkulációs
modellek egy cellán kívül három cellát tartalmaznak mind az északi, mind a déli
féltekén. Ez a három cella a trópusi cella (amit Hadley cellának is neveznek), a
mérsékletövi cella és a poláris cella

1. Trópusi cella (Hadley cella)  - Az alacsony szélességeken a levegõ az Egyenlítõ felé

mozog, hogy a felemelkedõ, a magasban a pólusok felé mozgó levegõt pótolja. Ez a cella a
trópusokon és a szubtrópusi éghajlatú területeken dominál.

2. Mérsékeltövi cella (Ferrel cella)   - A közepes szélességek légköri cirkulációs celláját a 19.
században élt Ferrelrõl nevezték el. Ebben a cellában a levegõ a felszín közelében a
(közelebbi) pólus és kelet felé mozog, míg magasabb szinteken az Egyenlítõ és nyugat felé

3. Poláris cella  - A levegõ felemelkedik, szétáramlik és egy része a pólus felé tart. A pólus
felett lesüllyed, és kialakítja a poláris magasnyomást. A felszínen a lesüllyedõ levegõ
szétáramlik. A felszínen a poláris cellában a szelek keletiesek.

A globális légköri áramlási rendszer felszíni sajátosságai

Fõ szélövek:
Mivel a Coriolis erõ jobbra téríti az áramlásokat (az északi féltekén), az áramlások a három
cellában görbültek. Ez adja az eredetét a mindkét félgömbön megtalálható felszínközeli
három szélövnek
· A keleties passzátszelek a trópusokon,
· Az uralkodó nyugatias szelek,
· Poláris keleti szelek.

Kapcsolódó jelenségek

RED TIDE= megpirosodik a víz (Floridánál), mert a passzát szél homokot hoz a Szaharából
és itt teszi le. Vízvirágzást okoz.

TRÓPUSI CIKLONOK

A trópusi ciklon több száz kilométer átmérőjű felhőörvény. Ciklonálisan, vagyis az északi
féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin vele egyező irányban forog. A Csendes-
óceán térségében tájfunnak, a Karib-tenger térségében hurrikánnak hívják.

A trópusi ciklonok az 5. és 20. szélességi kör között keletkeznek. Keletkezésükhöz óriási

méretű meleg vízfelület szükséges, amely felett megindulnak a ciklon keletkezéséhez
szükséges áramlatok. Mivel az Egyenlítő közvetlen közelében a Coriolis-erő nagyon
gyenge (az Egyenlítőn nulla), itt nem is indulhat meg a ciklonáris mozgás. Ennek
következménye, hogy trópusi ciklonok csak magasabb szélességeken keletkeznek, illetve nem
keresztezik az Egyenlítőt. A trópusi ciklon mérete és a benne lévő légnyomás jelentősen
kisebb, mint a mérsékelt övi cikloné. A trópusi ciklon szelei elérhetik akár a 240–350
km/órás sebességet, ami már óriási pusztításhoz vezethet. A mérsékelt övi ciklonokkal
szemben a trópusi ciklonokban nincsenek frontok. A ciklon középpontjában található a
legkisebb légnyomás, itt kialakul egy lefelé mozgó áramlás, ahol felhők nem találhatók. Ezt a
részt nevezik a ciklon szemének, és ennek mérete mindössze 15–40 km. A szemet gyűrű
alakban óriási felhőfal övezi, melyet a rendkívül heves feláramlások hoznak létre, ez a
viharzóna. A felhőfal a teljes troposzférát átfogja, jól fejlett, és igen intenzív csapadék hullik
belőle. Mérete jóval kisebb, mint a mérsékelt övi cikloné, csak a legritkább esetben haladja
meg az ezer km-t. Ha a ciklon szárazföld vagy hideg vízfelület fölé ér, akkor sokat veszít
erejéből, mert megszűnik a meleg, vízgőzben gazdag levegő utánpótlása. Csak az átmeneti
évszakra jellemzőek.

MÉRSÉKELT ÖVI CIKLONOK

A mérsékelt övi ciklon több százezer négyzetkilométer kiterjedésű, alacsony nyomású légköri
képződmény. A nyomási minimum a ciklon közepén található. A Coriolis-erő miatt az északi
félgömbön az óramutató járásával ellenkező irányú forgómozgást is végez. A ciklon közepébe
áramló levegő a ciklon belsejében felemelkedik. A déli félgömbön a ciklonokban
természetesen szintén befelé, de az óramutató járásával megegyező irányba áramlik a levegő.
Emiatt a ciklon belsejében a levegő összeáramlása, torlódása alakul ki, s innen a levegő csak
felfelé tud tovább áramlani. A ciklon belsejében tehát felhő- és csapadékgerjesztő
feláramlások jönnek létre, ezért a ciklon általában felhősebb, csapadékosabb időjárás
hordozója, és a markáns időjárási események, változások is általában a ciklonokhoz
kapcsolódnak.
A monszun kialakulását a kontinensek és az óceánok eltérő hőmérséklete határozza meg.
Hasonlít a tengerparti szélhez, csak sokkal nagyobb területen fejti ki hatását. Nyáron a tenger
felől a szárazföld felé fúj, csapadékot hoz. Télen pedig a kontinens felől a tenger felé fúj, és
ez száraz szél. A monszun szó az arab mausin-ból származik, ami évszakot jelent.
A régi hajósok az Indiai-óceánon és az Arab-tengeren hajózva írták le ezeket a változó irányú
szeleket: az északi félgömbön télen északkeleti irányú, nyáron pedig dél-nyugati. A monszun

A trópusi monszun legfőbb oka a termikus egyenlítő szezonális eltolódása!

A mérsékeltövi monszun oka a szárazföld és az óceán eltérő felmelegedése

CSAK ÁRAMLATOK KÖVETIK AZ ELCSÚSZÁST!