7.

tétel

A hidroszféra jellemzői és fontosabb jelenségei

3. diasor 1-19

A lakható zóna egy csillagrendszer ama területe, amelyben az általunk ismert élet ki tud alakulni.
A Naprendszerünk esetén csak a Föld található a lakható övezetben. A lakható övezetben lévő
bolygó felszínének egy részén a víz állandóan folyékony állapotban van, ami elengedhetetlen
feltétele az általunk ismert élet kialakulásának= lakhatóság feltétele.
Az övezet kiterjedését a naprendszeren belül nem csak a központi csillagtól való távolság
határozza meg, azt módosítja az adott bolygó légkörének felépítése is.
A Föld ezt a zónát nem hagyta el, mióta itt élet létezik.

A Föld területe: 510.072.000km2

A szárazföld területe: 148.940.000 km2 (29.2%)
A víz területe: 361.132.000 km2 (70.8%)

A Föld vízkészletének megoszlása:

97,2% óceánok – sós víz

1,8% jég (jégsapkák, gleccserek)

0,9% talajvíz, rétegvíz, föld alatti víz
0,02% tavak, mocsarak, lápok, folyók édes víz
0,001% légkörben egyidőben tartózkodó víz

A földi víz eredete

1. Korai atmoszféra: 80% vízgőz, 10% CO2, 5-7% H2S, egyebek (N2, Ar, He, CH4, NH3, CO stb.,
de oxigén és ózon nélkül)

Elsődleges légkör : 4H2S+CO2- > CH4+2H2O+4S

Másodlagos légkör a fotoszintézis és a légzés megjelenése után: CH4+2O2 - > CO2+2H2O

2H2S+3O2- > 2SO2+2H2O

Harmadlagos légkör: víztartalmú kőzetek mineralizációja

Mások szerint: a víz kozmikus eredetű. Fontos a nehéz víz és a könnyű víz
aránya:D2O/P2O(deutérium/prócium)
inkább asteroid eredet,mint üstökös.

Óceánok sóösszetétele:
5. dia!!!

A víz 3,5%-a só (100g vízben 35g só van) ma.

Vízben oldott sók: - 55%-a klorid
- 31%-a nátrium
- 7,7%-a szulfát
- 1,2%-a kalcium
- 1,1%-a kálium
- 3,7%-a magnézium
Az óceánokban az ionok hidratált, a lehető legmagasabb rendezetlenség állapotába kerülnek, az
ezzel járó entrópia-növekedés, a szárazföldi kőzetek mállásának fő hajtóereje.
A víz fizikai és kémiai tulajdonságai

A víz rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ
óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek
pótolhatatlan része. Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a
laboratóriumokban

A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Az ivóvíz kellemes ízét a benne oldott anyagok
okozzák. A víz az egyetlen olyan anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában
megtalálható. A víznek +4 C fokon a legnagyobb a sűrűsége. Télen a folyóknak és tavaknak csak a
teteje fagy be, így a jég alatt megmarad az élővilág. A jégben a vízmolekulák kristályt alkotnak,
ennek neve: molekularács. A víz jó oldószer. 1 liter vízből kb. 1750 liter gőz keletkezik. Nagy
hőmérséklet hatására (Pl: olvadt fém), termikus bomlás (robbanás) következik be, ami annyit
jelent, hogy alkotóelemeire bomlik. A víz sűrűsége 4 °C-on maximális, 20 °C-on 998,2 kg/m³.A
víz megfagyásakor kialakuló kristályszerkezetben hidrogénhíd kötések alakulnak ki, amelynél a
hidrogén atommagok közti távolság nagyobb, mint a kovalens kötésű hidrogén és oxigén
atommagok közti távolság, és egyre inkább eltávolítja egymástól a vízmolekulákat. Ez okozza azt,
hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé és fagyáskor a többi anyagtól eltérően a víz térfogata
megnő (mintegy 9%-kal). Ezért úszik a jég a vizen.

H kötéssel tudnak összekötődni, energia kell a felbontáshoz. Legnagyobb sűrűsége +4C-on van.
0C-on megfagy, itt sűrűsége 10%-kal kisebb, mint a +4C-os vízé, tehát a jég úszik a víz tetején.
(1/10-ed része van a víz felett)

Magas az olvadás és a forráspontja (0C és 100C)

A folyékony víz hőkapacitásánál csak az ammóniumé nagyobb (sok hőt tud elnyelni úgy, hogy a
saját hője lassan nő).

A vízfajlagos olvadáshője~332,5 kJ/kg, ill. 5,985 kJ/mol

Ha egy szilárd testet melegítünk, annak hőmérséklete nő, az átvett hőenergia függvényében. Az
atomi részecskék szintjén, (atomok vagy molekulák) a hőmérséklet-növekedése a rezgés
növekedését jelenti a kristályrács rácspontjai körül (ez eredményezi a hőtágulást). Egy bizonyos
hőmérsékleten, amely megfelel az olvadáspontnak, a rezgések olyan erőteljessé válnak, hogy a
másodlagos kötések (melyek a test alakjának a megtartását eredményezték) rövid időre
megszakadnak, mikor a részecskék szabadon elmozdulnak szomszédjaik mellől. Ebben a fázisban
újabb energiabevitel már nem emeli a hőmérsékletet, hanem mind több részecske szakad ki a
kristályrácsból. Mikor az egész anyag megolvadt, és a melegítés tovább folyik, a hőmérséklet
elkezd újra emelkedni. A továbbiakban a fizikai kötések nem szűnnek meg teljesen, hanem egy
dinamikus egyensúly alakul ki, mikor állandóan szakadnak meg kötések, de jönnek létre újak más
és más részecskék között. Így a részecskék nem jutnak a légtérbe, mint párolgáskor, de nem marad
meg a test eredeti alakja.

A víz párolgáshője kiemelkedően nagy. A vízpára nagy mennyiségű latens hőt szállít. A pára
kicsapódásakor ez a hő felszabadul és olyan jelenségekben kap szerepet, mint a trópusi ciklonok, a
zivatar szupercellák, vagy az üvegházhatás szabályozása (vö. Miskolczi elméletével). A Földre a
Napból az energia elektromágneses sugárzás formájában érkezik. A beérkező energia 30%-a
visszaverődik a világűrbe, míg a fennmaradó rész elnyelődik, melegítve a felszínt és a légkört.
23% víz fajhőjeként emelkedik fel.
/A párolgáshő tulajdonképpen úgy tekinthető, mint az az energiamennyiség, ami ahhoz szükséges,
hogy az adott (szilárd vagy folyékony) anyag molekuláit összetartó kötési erőket felszabadítsa. Ez
az energiamennyiség az adott anyag molekuláinak rezgő (hő)mozgását növeli meg annyira, melyet
a szomszédos molekulák illetve atomok már nem tudnak kompenzálni, így az adott molekula
kiszabadul, és légnemű halmazállapotúvá, (gőzzé) válik./
A víz körforgása
A nap sugarai felmelegítik a világtengerek felszínét, aminek hatására egyes vízcseppek a magasba
emelkednek. A tengerekből percenként 1 milliárd m 3 víz párolog.. Tehát a víz a nap hatására gőzzé
alakul, ezt a folyamatot nevezzük párolgásnak. A gőzcseppecskékkel teli levegő felszállás közben
lehűl, ekkor a gőzcseppecskék újra vízcseppekké alakulnak, s felhőt alkotnak. A szél összetereli
ezeket a kis felhőket és a szárazföld felé kergeti őket. A magas hegyeknél például a felhők egy
része összetorlódik, a vízcseppek lehűlnek, és nehezebbek lesznek. A felhő végül kipukkad, s a
vízcseppek lepotyognak a földre. Ilyenkor mondjuk, hogy esik az eső. Végül eljutnak egy olyan
réteghez, amely nem engedi át őket, ezt a réteget víz át nem eresztő rétegnek hívják. Itt e rétegben
gyűlik össze sok vízcsepp, és együtt alkotják a talajvizet. A vízcseppek addig vándorolnak, amíg
valahol kijáratot találnak ebből a rétegből. Ez a hely a forrás. A vízcseppek ugyanis e kijáratnál
forrást alkotnak, majd egyre több társukkal találkozva ér, patak, folyó, folyam lesz belőlük. A
folyam a tengerbe ömlik, s kezdődik elölről a víz körforgása.

A víz tartózkodási ideje egyes tárolókban:

Antarktisz 20.000 év
Óceánok 3.200 év
Gleccserek 20-100 év
Szezonális hótakaró 2-6 hó
Talajnedvesség 1-2 hó
Felszín alatti sekély vizek 100-200 év
Felszín alatti mély vizek 10.000 év
Tavak 50-100 év
Folyók 2-60hó
Atmoszféra 9 nap