Állam gazdasági funkciói & jelentésük
 Az állam önfenntartása: Az államnak meg kell
valósítania és fenn kell tartania azt a keretet,
amelyben működhet.
 A társadalom és a gazdaság jogi kereteinek
biztosítása: Az állam gondoskodik a szabályok
betartásáról a maga sajátos eszközeivel. Számtalan
befolyásoló tényező hat arra, hogy a résztvevők
elfogadják-e a szabályozást, hajlandóak-e a
szabályok önkéntes jogkövetésére. Az is befolyásolja
a szabályok hatékonyságát, hogy létezik-e ellenőrző
rendszer, az milyen hatékonysággal működik, a
szabályozás milyen szankcióval fenyegeti azt, aki a
szabályokat nem tartja be. Szükség van a
szabályozás időnkénti felülvizsgálatára is.
 Allokációs funkció:A kormányzat azon
tevékenysége, amely kollektív javak előállításának
biztosítására irányul. A modern államok szerepének
növekedése többek közt abban nyilvánul meg, hogy
egyre több jószágot biztosít, mint közjavat.
Ugyanakkor esetenként, a hatékonysági problémák
kezelése érdekében néhány jószágot ismét
piacosítani kíván, tehát egyre több esetben
igyekszik a jószág fogyasztójával megfizettetni a
piaci árat. Az állam feladatát többnyire a közjavak
előállítása teszi ki, és ilyen értelemben az állam
valamennyi funkciója közjószágnak tekinthető.
 Redisztribúciós (újraelosztó) funkció: Az állam
a piaci körülmények között létrejött eredeti
jövedelemelosztást is módosítja, ugyanis az állam
beavatkozása nélkül a piac egyenlőtlenül alakítaná
ki a jövedelmek elosztását. Az elvonás főként adók
és illetékek formájában történik, a juttatások pedig
a szociális ellátások valamelyikén keresztül jutnak
el a rászorulókhoz.
 Stabilizációs funkció: A piac önmagában nem
képes biztosítani a kiegyensúlyozott fejlődést, ehhez
szükség van az állam beavatkozására is. Erre
szolgál az ún. stabilizációs politika. Célja a
foglalkoztatás lehető legmagasabb szintjének a
biztosítása, a gazdasági növekedés elősegítése, az
árstabilitás elérése, a külgazdasági egyensúly
megteremtése és a megfelelő valutaárfolyam
kialakítása. A stabilizációs politika két fő eszköze a
monetáris politika és a költségvetési politika.
Nemzetgazdasági szereplők között
megvalósuló interakciók
 Háztartások: végső fogyasztók, viszont a tagok a
saját vállalkozásaikban termelő és szolgáltató
tevékenységet végezhetnek. Munkaerőt
szolgáltatnak a többi szereplő számára.
Megtakarítják az el nem költött jövedelmüket.
 Vállalatok, pénzügyi vállala- tok: a szereplők
megtakarításait gyűjtik össze és osztják újra.
Termelő és szolgáltató tevékenységet végeznek.
Nettó hitelfelvevők, a saját erőforrásaikat hitellel
egészítik ki.
 Nonprofit szervezetek: céljuk nem a fejezet
nyereségszerzés, hanem a közösségi feladatok
ellátása és a feltételek biztosítása. Jövedelmük nagy
részét a háztartásoktól kapják. Végső fogyasztók.
 Államháztartás: Végső fogyasztó, társadalmi
közös fogyasztást végez. Jövedelme a többi szereplő
által befizetett adókból, járulékokból,
hozzájárulásokból származik. Pénzbeli és
társadalmi közös szolgáltatásokat nyújt.
Mi a jóléti állam kifejezés Olyan állam,
amelyben a kormányzat pozitív szerepet játszik a
társadalmi jólét ösztönzésében. Tágabb értelemben
a kormány egészének tevékenysége a jóléti állam
fogalmába tartozik. Szűkebb értelemben az állam
redisztribúciós funkciója kiterjedt érvényesülését
értik e fogalom alatt.
Állam gazdaságba való beavat-kozásával
kapcsolatos vita A nagy gazdasági válság után
vetődött fel az állam gazdasági beavatkozásának
kérdése. Keynes angol közgazdász szállt síkra az
állam gazdasági szerepvállalásának kiterjesztéséért,
és rámutatott arra, hogy az állam fontos szerepet
játszhat az újraelosztás révén a jövedelmek
igazságosabb végső elosztásában, ill. az állami
beruházások, az infrastruktúra és a felhozott érvek:
közszolgáltatások fejlesztése révén a termelést és a
fogyasztást is növelheti. Az állam aktív
szerepvállalása mellett intézményesített jóléti
juttatások épültek ki. Azonban a XX. század utolsó
harmadára a jóléti államok fejlődése megtorpant.
(1973-74-es olajárrobbanás, stagfláció jelensége,
világgazdasági változások.) Megjelent a neoliberális
közgazdaságtan, a laissezfaire individualizmus.
Ezek nagy képviselői Hayek és Friedman, akik
megsemmisítő rohamokat végeztek mindenféle
állami beavatkozás, állami tulajon és az újraelosztó
jóléti állam jóléti állam intézményei ellen. A
különböző kudarcokra hivatkozva követelték a
legkülönbözőbb állami funkciók privatizálását,
amitől költségcsökkentést és
hatékonyságnövekedést vártak. Szerintük az emberi
jólétnek az önszabályozó piac lehet csak az alapja,
és legfőbb társadalmi problémákat a piac
automatikusan megoldja.
Költségvetési szervek közös jellemzői Az
államháztartás körébe tartozó állami feladatot az
állam részben vagy egészben költségvetési
szerveken keresztül látja el; vagy ellátásának a
pénzügyi fedezetét részben vagy egészben,
közvetlenül vagy közvetve biztosítja. Az
államháztartás legkisebb működőképes
alapegysége a költségvetési szerv, amely az
államháztartás részét képező jogi személy,
amely alaptevékenységként állami feladatot lát
el a közös társadalmi szükségletek kielégítése
céljából. Feladatait az alapító okiratban rögzített
illetékességi és működési körben, és nem nyereség
elérése céljából végzi. Az alapító okiratban megjelölt
szerv szakmai és gazdasági felügyelete alatt
működik. Központi költségvetési szervet alapíthat
az Országgyűlés, a Kormány, a fejezet felügyeletét
ellátó szerv vezetője (pl. Miniszter), de a Miniszter
csak a pénzügyminiszter egyetértésével.
Magyar államháztartás alrend-szerei,
feladataik
 Központi kormányzat: A közfeladatok
ellátásának központi szintjét jelenti, Kialakítja a
gazdaságpolitika függvényében a költségvetési
politika allokációs, elosztási és stabilizációs céljait;
meghatározza a közfeladatok körét és terjedelmét és
az ellátásukhoz szükséges pénzügyi forrásokat;
kialakítja az államháztartás alrendszereit és az
államháztartáson kívüli gazdasági szereplők közötti
munkamegosztást, valamint a finanszírozás rendjét.
Közvetlenül valósít meg gazdaságpolitikai célokat,
támogatja az önkormányzatokat és az alapokat,
szükség esetén pedig a társadalombiztosítást is.
 Társadalombiztosítás költségvetései:A
társadalombiztosítás a társadalom közös
kockázatvállaláson alapuló biztosítási rendszere.
Magyarországon 1990-től önálló alapként működik.
Feladatainak egyik részét az Országos Egészségügyi
Pénztár, másik részét az Országos
Nyugdíjbiztosítási Pénztár látja el.
 Helyi önkormányzatok: A helyi önkormányzás
a helyi önkormányzatoknak azt a képességét és
jogát jelenti, hogy a jogszabályi keretek között a
helyi közügyek lényegi részét saját hatáskörükben
szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság
érdekében. Az állami feladatok ellátásának helyi
szintjét jelentik. A helyi közösségekben az igazgatási
feladatok megvalósítói és a közös fogyasztás
finanszírozói is egyben.
 Elkülönített állami pénzalapok: Olyan alapok,
amelyek az állam meghatározott feladatait rézben
az államháztartáson kívüli forrásokból
finanszírozzák. Meghatározott társadalmi-gazdasági
feladatokra a kormány parlamenti felhatalmazás
alapján elkülönített állami pénzalapot hozhat létre.
A létesítéskor meg kell határozni az alap feladatait,
bevételi forrásait és a teljesíthető kiadások körét. Az
alap gazdálkodásáról a felügyelő miniszter éves
beszámolót és mérleget köteles készíteni.
Központi költségvetés szerke-zeti
egységei
 Költségvetési fejezet: A költségvetési tervezés,
a végrehajtás és a beszámolás szempontjából az
önállóan felügyelt, ill. irányítottszerveknek és
előirányzatoknak az összessége. A költségvetési
fejezetek együttesen képezik a költségvetési
fejezetrendet. Az önálló költségvetési fejezetek: a
legfontosabb állami szervek (Országgyűlés,
Köztársasági Elnökség, Miniszterelnökség,
Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék,
Ombudsman, Bíróságok, Legfőbb Ügyészség);
valamennyi minisztérium; országos hatáskörű
állami szervek (Központi Statisztikai Hivatal,
Gazdasági Versenyhivatal, Történeti Hivatal,
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete);
köztestületek (pl. Magyar Tudományos Akadémia)
 Fejezetcím (alcím): A költségvetési fejezetek
költségvetési címekre, alcímekre oszlanak. A
költségvetési cím (alcím) a szervezeti és szabályozási
szempontból összetartozó, tovább részletezett
előirányzatok összessége. Költségvetési címek pl. a
központi költségvetési szervek, a politikai pártok
költségvetési támogatása. Alcím pl. az országos
kisebbségi önkormányzatok működésének
biztosítását szolgáló központi költségvetési
támogatás. A költségvetési törvényben szereplő
címek és alcímek képezik a költségvetési címrendet.
 Előirányzat-csoport: A központi költségvetési
címeken belül helyezkednek el. Az előirányzat-
csoportok a következők: a működési célú
előirányzat-csoport (működési költségvetés); a
felhalmozási célú előirányzat-csoport (felhalmozási
költségvetés); a kölcsönök előirányzat-csoport; az
egyéb speciális célú előirányzat-csoport.
 Kiemelt előirányzat: a fenti előirányzat-
csoportok közül a működési célú előirányzat-
csoport (működési költségvetés) és a felhalmozási
célú előirányzat-csoport (felhalmozási költségvetés).
Oktatásügy finanszírozásának
sajátosságai
Az oktatás állami finanszírozása mellett
 Esélyegyenlőség biztosítása: Ha a teljesítésére.
jövedelemelosztás egyenlőtlensége miatt az egyének
lehetőségei nem egyformák abban, hogy milyen
oktatási befektetéseket képesek végrehajtani, akkor
a jövedelmi egyenlőtlenségek a jövőben is
állandósulnak, mivel az iskolázottság a kereseti
lehetőségeket is befolyásolja.
 Az oktatás externális hozamai (társadalmi
haszon): Az alsó- és középfokú oktatáshoz jelentős
társadalmi hasznot kapcsolnak, pl. a társadalmi
kohézió erősítését a közös tudásanyag és a közös
értékek kialakítása révén.
 A tőkepiac tökéletlensége: Emiatt az államnak
be kell avatkoznia az oktatásba.
 Az információ tökéletlensége: Az egyének az
iskolázási döntéseiket a döntés meghozatalakor
érvényes munkapiaci feltételek alapján hozzák meg.
Azonban a képzés hossza miatt még ha az egyéni
iskolaválasztások követik is a munkakereslet
változásait, mire a kívánt képzettséget megszerzik
az egyének, addigra csökkenhet az adott szakma
iránti kereslet, vagy éppen túlkínálat alakul ki.
Ezért a kormányzat az oktatásszervezésen
(munkaerőpiaci prognózisok készítése, keretszámok
stb.) keresztül igyekszik a kínálati oldalt a
különböző szakképzettségű munkavállalók iránti
várható kereslethez igazítani.
A támogatásokat rendszerint a központi
költségvetésből eszközlik a következő
formákban:
 felsőoktatási intézményeknek nyújtott
támogatások
 feltételekhez nem kötött támogatás hallgatóknak
 tanulmányi előmenetelhez kötött ösztöndíj
 rászorultsághoz kötött támogatás vagy ösztöndíj
 visszafizetendő, de támogatott, alacsony
kamatozású vagy kamatmentes kölcsönök
 utazási, lakhatási vagy étkezési támogatás
 adókedvezmények a felsőoktatásban résztvevők
vagy végzettek számára
 adókedvezmények a felsőoktatásban résztvevők
szülei számára
Jogi és gazdálkodási alapelvek a
bevételek & kiadások terve-zése során
Jogi alapelvek
 Költségvetés-készítési kötelezettség:
Valamennyi szervnek rendelkeznie kell
költségvetéssel.
 Az elfogadott költségvetésnek megfelelő
végrehajtás.
 Ellenőrizhetőség: A költségvetésben közölt
adatoknak ellenőrizhetőknek kell lenniük mind
tartalomban, mind az adatközlés formájában.
 Nyilvánosság: Az államháztartás információs
rendszere nyilvános.
 Specialitás: Meg kell határozni, hogy a
bevételeknek mi a forrása, ill. mely kiadás milyen
feladatok ellátását szolgálja.
 A költségvetést a népképviseleti szervek
(Országgyűlés) hatáskörébe kell utalni.
 Korlátozott idejű felhatalmazás elve: A
költségvetési időtartam jelenleg 1 év, a tervezés
tényezői még viszonylag nagy biztonsággal
számszerűsíthetők.
 Előzetes felhatalmazás elve: A végrehajtás
minden eleme a népképviseleti felhatalmazás
szerint történjen.
Gazdálkodási alapelvek
 Előrelátás elve: A tervezésben
közreműködőknek az éves költségvetést mindig a
makrogazdasági előrejelzések és elemzések alapján
kell összeállítaniuk.
 Egyensúly elve: Ennek érvényesülése azt jelenti,
hogy a költségvetés bevételi és kiadási oldala
egyensúlyban van egymással, így segítve elő a
gazdaság fenntartható növekedését.
 Stabilitás elve: A jóváhagyott költségvetésnél
kerülni kell a szükségtelen és gyakori
változtatásokat.
 Egységesség elve: Az állam valamennyi
pénzügyi műveletét egységes dokumentumba kell
foglalni, amelyben együtt szerepelnek a kiadások, a
bevételek és a hitelfelvételek. Ennek az elvnek az
államháztartás központi szintjén kell érvényesülnie.
 Globális fedezet elve: Az államháztartás
minden bevétele fedezetet nyújt minden kiadásra,
azaz nincsenek a bevételek felcímkézve.
 Ösztönzés elve: A költségvetési gazdálkodásban
a gazdálkodó szervezetek, ill. az abban
közreműködők ösztönzése, pl. dolgozóknak jutalom
fizetése, a fel nem használt előirányzatok következő
évi felhasználási lehetőségének biztosítása.
Költségvetési ciklus fázisai
 Döntés-előkészítő szakasz: A pénzügyminiszter
április 15-ig elkészíti és a Kormány elé terjeszti a
következő 3 évre vonatkozó gazdaságpolitikai
elképzelésein alapuló költségvetési politika fő
irányait és a költségvetési irányelveket. Majd a
felügyeletét ellátó szervek vezetői
(fejezetgazdák) összeállítják a felügyeletük alá
tartozó fejezet költségvetésének részletes tervezetét.
A pénzügyminiszter augusztus 31-ig a Kormány elé
terjeszti a költségvetési törvényjavaslat tervezetét. A
Kormány elkészíti a költségvetési törvényjavaslatot
(egy- vagy többéves is lehet), és szeptember 30-ig
benyújtja az Országgyűlésnek.
 Döntési szakasz: Az Országgyűlés a központi
költségvetés bevételeit és kiadásait fejezetenként
tárgyalja, a költségvetési törvényjavaslatot pedig az
Állami Számvevőszék véleményével együtt tárgyalja
meg. A döntési szakasz lezárásaképpen az
Országgyűlés az állami költségvetésről törvényt
alkot. Ha e törvény január 1-ig nem alkotta meg,
akkor az átmeneti gazdálkodásról törvényt alkot,
amelyben felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a
központi költségvetés bevételeit folytatólagosan
beszedhesse, a kiadásait teljesítse, és
meghatározza, hogy milyen intézkedéseket tehet. Ez
a felhatalmazás az új költségvetési törvény
hatálybalépésének napján megszűnik. Ha az
Országgyűlés az átmeneti gazdálkodásról sem
hozott külön törvényt, vagy ez a törvény a hatályát
vesztette, akkor a Kormány jogosult a költségvetést
megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok
szerinti beszedésére, az előző évi kiadási
előirányzatokon belül a kiadások időarányos
 Döntés-végrehajtási szakasz:A törvény
végrehajtásáért a Kormány felelős. A fejezetgazdák
megállapítják a felügyeletük alá tartozó fejezetbe
sorolt központi költségvetési szervek és feladatok
költségvetési előirányzatait; meghatározzák a
felügyeletük alá tartozó központi költségvetési
szervek elemi költségvetéseinek elkészítéséhez
szükséges további keretszámokat és szempontokat.
Ebben a szakaszban sor kerülhet a költségvetés
drasztikus megváltoztatására vagy pótköltségvetés
elfogadására is. Két esetben kell a Kormánynak
pótköltségvetési törvényjavaslatot előterjeszteni: 1.
Ha év közben a körülmények úgy változtak meg,
hogy a költségvetés tervezett egyenlegét tartósan és
jelentősen veszélyeztetik; 2. Ha a költségvetésben
előirányzott általános tartalék és a költségvetési
törvényben meghatározott források nem elégségesek
a kiadási előirányzatok fedezésére.
 Döntés-végrehajtás ellenőrzésének szakasza:
A Kormány a zárszámadásról szóló
törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti a
költségvetési évet követő 8 hónapon belül. Az
Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével
együtt tárgyalja meg a törvényjavaslatot, majd a
szakasz lezárásaképpen törvényt alkot az állami
költségvetés végrehajtásáról.
Adók funkciói
 Fiskális funkció: Az állami költségek fedezését
jelenti. Az adóztatás célja mindig az, hogy
előteremtse a közkiadásokat fedező bevételeket.
 Jövedelemátcsoportosító szerep: Újra elosztja
a jövedelmeket egyfelől az államháztartás és a
gazdasági szféra (háztartások, vállalatok) között,
másfelől a gazdaság különféle szereplői között.
 Fogyasztás befolyásolása: Az adó az árba
beépülve „megdrágítja” a termékeket és
szolgáltatásokat, ezzel csökkenthető irántuk a
kereslet (áreltérítés).
 Politikai szerep: Tájékoztatja az állampolgárt a
közkiadásokról, és kihat a következő választásokon
érvényesítendő véleményére is.
Központi ktg.vetés bevételei Mi az adóverseny? A különféle adópolitikák Közös Agrárpolitika (KAP)
 Adójellegű bevételek: adók, állami nagy hatással vannak a befektetésekért folyó A Római Szerződés 39. cikkelye szerint a
monopóliumok, vámok, társadalombiztosítási verseny eredményére és általában az államok közös agrárpolitika céljai:
járulékok. versenyképességére. Az Európában egyre
 a termelékenység növelése a technikai fejlődés
 Nem adójellegű bevételek: illetékek, díjak, elterjedtebb egykulcsos adózás és az alacsony
elősegítésével és a termelési tényezők, különösen a
bírságok. adókulcsokra épülő adópolitikát nagy kihívás elé
munka opcionális felhasználásának biztosításával
 Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek: Két állítják Magyarországot.  a mezőgazdasági közösség számára elfogadható
forrásból származhatnak 1. A privatizációból az életszínvonal biztosítása
államháztartás finanszírozására fordított összegek.; Adók csoportosítása: Attól függően, hogy az  a piacok stabilizálása
2. A tartósan állami tulajdonban lévő vállalkozások adók mihez kapcsolódnak: 1. Közvetlen (egyenes,  az élelmiszer-ellátás biztosítása
profitja egy részének osztalékként, vagy az állami
direkt adók): pl. személyi és vállalati  a fogyasztókat megfizethető árú élelmiszerhez
vagyon utáni részesedésként való befizetése a jövedelemadók, vagyonadók; 2. Közvetett adók: juttatni
költségvetésbe, esetleg más államháztartási
termékekhez, szolgáltatásokhoz fűződnek, a A célok teljesítéséhez 3 irányelvet
alrendszerhez. forgalmat és a fogyasztást terhelik. A termék
 Adományok, segélyek és egyéb bevételek: határoztak meg:
felhasználóját terheli. Pl. forgalmi adó, fogyasztási
Különféle nemzetközi szervezetektől az  Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek
adó, értéknövekedési adó.
államháztartási célokra kapott segélyek, az egységes piacának elve: Az unión belül előállított
 Az adó alanya természetes vagy jogi személy
állampolgárok vagy a gazdálkodó szervezetek által termékek korlátozásmentesen jelenhetnek meg a
lehet, eszerint: 1. Lakossági adók: pl.
ilyen célokra teljesített felajánlások, ill. adományok. tagországok piacain.
jövedelemadó.; 2. Vállalati adó: pl. nyereségadó.
 Közösségi preferencia: Ez alapján biztosítják,
 Adóztatás jogosultsága szerint: 1. Központi
Szociálpolitikai kiadások céljai A jóléti adók; 2. Helyi adók.
hogy az egységes piacon a Közösségen belül termelt
kiadások körébe nemzetközi definíció alapján az termékek előnyt élvezzenek a harmadik országokból
a) Legfontosabb adófajták: behozottakkal szemben. Ennek érdekében a hazai
oktatásra, az egészségügyre, a nyugdíjakra, az
 Társasági nyereségadó termékeket támogatják, és erős importvédelmet
egyéb társadalombiztosítási ellátásokra, a
munkanélküliek támogatására, a személyes  Személyi jövedelemadó alkalmaznak.
szolgáltatásokra és a hátrányos helyzetűek  Vagyonadó  Pénzügyi szolidaritás elve: A KAP működtetési
segítségére irányuló jövedelmi programokra fordított  Forgalmi adó költségeit a tagországok, mezőgazdasági termelésük
összegeket szokták sorolni. Ezek közül a  Fogyasztási adó nagyságától és nemzetgazdasági súlyától
szociálpolitika körébe tartoznak azok, amelyek függetlenül, egységes érvényű szabályok szerint
valamilyen meglévő hátrányt kívánnak Központi ktg.vetés kiadásai megállapított pénzügyi hozzájárulással fizetik.
mérsékelni, ill. kompenzálni. A liberális  Állami működési kiadások: általános közösségi A KAP-nak 3 fontos mechanizmusa van:
megközelítés szerint a szűkös források szolgáltatások (pl. törvényhozó és végrehajtó  Vámokat vetnek ki bizonyos, EU-ba behozott
elosztásánál a rászorultságot kell előtérbe helyezni, szervek, pénzügyi és költségvetési tevékenységek, árukra. Ezeket olyan szinten tartják, hogy a
ill. a támogatásoknál a társadalom alsó jövedelmi külügyek); külső védelem; rendvédelem és vámmal növelt ár az EU-s termékek célként
rétegeit kell előnyben részesíteni. Itt tehát a fő cél a közbiztonság (pl. igazságszolgáltatás, tűzvédelem, meghatározott ára fölé kerüljön.
szegénység felszámolása.  Ugyanakkor az büntetés-végrehajtás).  Belső intervenciós árat állapítanak meg. Ha a
adóterheket viselő állampolgárok sokkal  Jóléti kiadások:oktatási tevékenységek és belső piaci árak az intervenciós árak alá esnek, az
szolidárisabbak, ha a szociális rendszer előnyeiből szolgáltatások; egészségügy; társadalombiztosítási EU felvásárolja a terméket az intervenciós áron. Ez
ők is részesülnek. Emellett szól, hogy azok az és jóléti szolgáltatások; lakásügyek, települési és az ár alacsonyabb az EU-s termékek célként
ellátások, amelyek a lakosság széles körét érintik, közösségi tevékenységek és szolgáltatások; kitűzött áránál.
kevésbé stigmatizáló hatásúak, így a szegények szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységek és  A termelési támogatások rendszere. A
szemszögéből is kedvezőbbek. A társadalomban szolgáltatások. különböző termények után különböző összegű
szakadás következhet be a szociális ellátásokat  Gazdasági kiadások:energiaellátási feladatok; támogatás jár, de egy átalányt vezetnek be a föld
finanszírozók és annak előnyeit élvezők között, és mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás; közlekedési területe alapján. Plusz még pótlólagos támogatást
könnyen előáll a szegénységi csapda, ami és távközlési tevékenységek és szolgáltatások (pl. adnak a környezeti szempontból előnyös
akadályozza a hátrányos helyzetből való kikerülést. közúti közlekedési tevékenységek, vasúti földművelési módokra.
A társadalom összes tagjának jóléte akkor szolgáltatások, távközlés); környezetvédelem.
növekedhet, ha a szociálpolitika nem a
 Államadósság-kezelés: Az államháztartás Milyen célokra és milyen források állnak
hátrányos helyzet konzerválását, hanem a
korábban felhalmozott tartozásait, melyekkel a mezőgazdaság számára rendelkezésre
kiemelkedés általi megszűnését segíti elő.
belföldieknek vagy külföldieknek tartozik,
államadósságnak hívjuk. Az államadósság-kezelés a az EU 2007-2013-as költségvetési
Magyar adórendszer jellemzői központi költségvetés kiadásainak a 16,3%-át teszi időszakában?
 1988-ban bevezették az áfát és a sávosan ki. Magyarország a 2007-2013-as EU-s költségvetési
progresszív SZJA-t, majd 1989-ben az egységes Van még két speciális költségvetési ciklusban 5 milliárd eurós forrást használhat fel
vállalati nyereségadót. (Ez utóbbit 1992-ben a agrár- és vidékfejlesztésre, amellyel a magyar
társasági adó váltotta fel.) 1990-ben pedig
jogintézmény agrárium, ill. vidék hosszú távú
elfogadták a helyi adókról szóló törvényt.  Általános tartalék: Általános tartalékot kell versenyképességének növelése a cél.
 A társasági adó mértéke kezdetben 40% volt, képezni egyfelől az előre nem valószínűsíthető, ill. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
ami folyamatosan csökkent 36%  18%  16%. nem tervezhető kiadásokra, másfelől az (EMVA): Lehetővé teszi, hogy a megkezdett
Ma ez az érték azoknak a kisvállalkozásoknak az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó szerkezetváltás folytatódjon, a perifériára került
esetében, amelyek beruházást hajtanak végre, 10%. bevételek pótlására. Az általános tartalék vidéki térségek leszakadása lelassuljon, és
előirányzata nem lehet több, mint a központi felzárkózás menjen végbe gazdasági és társadalmi
 2002 után bevezették az egyszerűsített
költségvetés kiadási főösszegének 2%-a, és nem téren egyaránt. A következő prioritásokat
vállalkozási adót (eva), amely csökkentette a
lehet kevesebb, mint annak 0,5%-a. határozták meg:
kisvállalkozások adóterheit, és megkönnyítette az
adminisztrációjukat.  Céltartalék: Olyan, a központi költségvetésben  A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és
meghatározott előirányzat, amely valamely évközi erdészeti szektor versenyképességének javítása, a
 A magyar adórendszert a fogyasztást terhelő
kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál, és strukturális feszültségek enyhítése, a termelési
közvetett adók GDP-hez viszonyított magas
amelynek célját és rendeltetését ugyan szerkezetváltás elősegítése;
aránya és relatív túlsúlya jellemzi. A közvetlen
meghatározták, azonban az előirányzat fejezet, cím,  A versenyképes agrárgazdaság humán
adóknak relatíve kisebb a szerepe, azonban így is
alcím szerinti felhasználásának megoszlása a feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az
túlzott nagyságú a munka közterheit mutató ún.
költségvetési törvényjavaslat előkészítésekor még innovációs készség, a piacorientált szemlélet
adóék. A tőkejövedelmeket terhelő adók aránya az
nem ismert. elterjedésére;
adóbevételben alacsony.
 Másik jellemző a lakosság túladóztatása. Ez  A fenntartható termelés és földhasználat
annak a következménye, hogy a közterhek Mezőgazdasági ágazat speciális vonásai garanciáinak erősítése;
viseléséből a gazdálkodó szervezetek alig veszik ki a Az agrárgazdaság mindenütt sajátos  A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése,
részüket: a vállalatok az adórendszer kiskapuit terület, amely a következő okokra a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, ill.
kihasználva minimalizálni tudják a nyereségadóból vezethető vissza: a vidéki életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz
származó befizetéseiket; a hazánkban befektetett  időjárásnak való kitettség való hozzáférés javítása;
külföldi tőke pedig adómentességet, ill.  a hozamok, árak és jövedelmek erős hullámzása  Helyi közösségek fejlesztése.
adókedvezményt élvez.
 a termelés biológiai meghatározottsága
 Adórendszerünk hibája a közvetett adók A felosztó-kirovó és a váro-mányfedezeti
 a mezőgazdasági tőke viszonylag lassú
magas aránya. Ennek következtében még a elv
megtérülése
legszegényebb rétegeknek is súlyos adóterheket kell Várományfedezeti elv: Az egyes generációk által
 a föld nemcsak termelőeszköz, hanem
viselniük. A fogyasztást terhelő adók (áfa, jövedéki befizetett járulékokat egy magán- vagy állami
vagyontárgy is
adók) eleve regresszívek. Ennek az az oka, hogy az nyugdíjalap összegyűjti és befekteti, a nyugdíjakat
alacsonyabb jövedelműek a jövedelmük nagyobb  a föld nemcsak termelőeszköz, hanem természeti
környezetünk meghatározó része is pedig teljes egészében ezeknek a befektetéseknek –
részét költik fogyasztásra, mint a magasabb egyéni tőkeszámlákon nyilvántartott és felhalmozott
jövedelműek. Mivel a megtakarításokat nem  a mezőgazdaság olyan társadalmi hasznokat
képvisel, amelyeket a piac nem értékel – hozamaiból fizeti.
terhelik fogyasztást terhelő adók, ezért ezek Felosztó-kirovó elv: Három generációt átfogó
alapvetően regresszív hatásúak. (környezetvédelem, élelmiszerbiztonság, falusi
közösségek megtartása stb.) „generációs szerződés” a gyermek – szülő –
nagyszülő között.  „Vállalom azt a
Követelmények az adórend-szerrel kötelezettségemet, hogy eltartalak téged, ha cserébe
Központi kormányzati transzfe-rek
szemben törvényben kötelezhetem a gyermekeimet arra, hogy
 Igazságosság: Az igazságossági-méltányossági
létezésének közgazd.-i okai majd ők is eltartsanak engem.”
szempontok érvényesítése fontos feltétele a  A vertikális pénzügyi egyensúlytalanság kezelése,
társadalmi stabilitás megőrzésének. A méltányosság ami a feladatok és a pénzügyi lehetőségek meg ne
felelését jelenti. A költségvetés ez által járul hozzá a Az 1998-ban bevezetett vegyes
két ismérve az adóztatás területén 1.
Haszonelvűség: A közszolgáltatás terheit lehetőleg központilag előírt feladatok finanszírozási nyugdíjrendszer pilléreinek tartalma
az azt leginkább igénybe vevők csoportjának kell feltételeinek biztosításához.  1. pillér – A társadalombiztosítási nyugdíj:Ez
viselnie.; 2. Közteherviselő képesség: Mindenkinek a  A horizontális pénzügyi egyensúly biztosítása, a a felosztó-kirovó rendszer korszerűsített változata.
teherviselő képességének arányában kell kivennie a különböző önkormányzatok eltérő adottságaiból, Itt is növelni kívánják a járulékfizetési
részét a közkiadások finanszírozásából, és adókapacitásából adódó egyenlőtlenségek kezelése. érdekeltséget, vagyis szorosabbá válik a befizetett
mindenkire akkora adóterhet kell hárítani,  A különböző externáliák és túlcsordulások járulék és a megítélt nyugdíj közötti kapcsolat.
amekkora a többiekével azonos hasznosságról való kezelése (pl. a jó útminőség előnyeit nemcsak a Azoknál, akik munkaviszonyban vannak, egyre
lemondást eredményez. (progresszív adóztatás helyiek élvezik). inkább az életkereset válik a nyugdíj-megállapítás
alapja)  Egy közszolgáltatási minimum szint biztosítása. alapjává. Ennek alapján minden évben szerzett
 A helyi gazdaságfejlesztési célok elősegítése, bruttó bér meghatározott százalékban növeli a
 Hatékonyság: A közkiadások finanszírozásához
amely végső soron az állami stabilizációs és kifizetendő nyugdíjat.
szükséges bevételeket a gazdasági növekedés lehető
legminimálisabb csökkentése mellett kell beszedni. növekedést segítő funkciójának hatékonyságát  2. pillér – Kötelező magánnyugdíj: Ez a
biztosítja. tőkefedezeti elven működik. A befizetéseket a
 Semlegesség: Ez a követelmény akkor teljesül,
A központi költségvetési támogatások lehetnek: kötelező nyugdíjpénztárakban egyéni számlán
ha az adórendszer a piacgazdaság működésének a
 normatív hozzájárulások (felhasználási gyűjtik. A befizetés mértéke induláskor a kereset
lehető legkisebb zavarát eredményezi. És ez akkor
kötöttség nélkül) 6%-a, és önkéntesen 10%-ig növelhető az összeg. A
teljesül, ha a piaci szereplők egymáshoz viszonyított
 normatív, kötött felhasználású támogatások nyugdíjkorhatár elérésekor a hozamokkal növelt
pozíciója egyáltalán nem változik az adóztatás
(pl. egyes közoktatási és szociális feladatok összeget váltják át nyugdíjra.
következtében.
ellátására)  3. pillér – Önkéntes magánpénztárak
 Áttekinthetőség (egyszerűség): Ha az adó
 céltámogatások (pl. vízgazdálkodás, oktatás, rendszere
könnyen kiszámítható, akkor nehéz eltitkolni, és a
fizetési kötelezettség alól nehéz kibúvót találni. egészségügyi és szociális ellátás)
 Konzisztencia: A nemzetközi partnerek  címzett támogatások (externáliákhoz Decentralizáció & dekoncent-ráció
adórendszerével való összeegyeztethetőség. kapcsolódóan) közötti különbség
 Stabilitás, kiszámíthatóság.  központosított előirányzatok  Dekoncentráció: A központi állami költségvetés
 működésképtelenné váló önkormányzatok dominanciáján alapul. A vertikum alsóbb
A Hptv száma és neve támogatása (vis maior esetekben, ill. forráshiányos szintjeinek a funkciója a végrehajtás.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról önkormányzatok esetén)  Decentralizáció: A vertikum alsóbb szintjei
szóló 2013. CCXXXVII. törvény érdemi költségvetési önállósággal rendelkeznek.
Definiálja a befektetési szolgáltatások Olyan közkiadási rendszer, ahol az országon belül a
közül az értékpapír számlavezetést! bevételeket előteremtő hatalmi jogosítványok és a
Ügyfélszámla fogalma kiadási programok meghatározása különböző
Az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására A dematerializált értékpapírok nyilvántartási helye
az értékpapírszámla, amely a dematerializált kormányzati szintek között megosztásra kerülnek.
szolgáló, befektetési vállalkozás, hitelintézet, A különböző kormányzati szintek önálló érdekkel
árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő által értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az
értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. bírnak.
vezetett számla.
TB egészségbiztosítási ellátásai ma
Mo.on Magyarországon a
társadalombiztosítás kifizetései
kétirányúak:
1. A kedvezményezetteknek, azaz
biztosítottaknak közvetlenül fizetett pénzbeli
ellátások;
2. A szolgáltatóknak nyújtott, többnyire
„támogatások” a biztosítottaknak közvetlenül
nyújtott természetbeni ellátásokért.
Az ellátások lehetnek:
 Egészségügyi szolgáltatások:
 természetbeni ellátások, lehetnek
térítésmentesek (pl. szűrővizsgálatok, járóbeteg-
szakellátás, fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás) vagy
részleges térítési díj megfizetésével igénybe vehetők
(pl. fogászatban).
 árhoz kötött támogatás
 utazási költségtérítés
 Pénzbeli ellátások:
 terhességi-, gyermekágyi segély
 gyermekgondozói díj
 táppénz
 Baleseti ellátások:
 baleseti egészségügyi ellátás
 baleseti táppénz
 baleseti járadék
Önkormányzatok feladatellátá-si
kötelezettségével kapcsola-tos
ellentmondás az önkorm. törvényben
 Az önkormányzati törvény kimondja, hogy az
önkormányzatokat a helyi feladatokhoz arányos
pénzügyi források illetik meg. A feladatokhoz
szükséges arányos forrásbiztosítás elmaradásának
legfőbb oka az, hogy nem derül ki egyértelműen az
egyes települési önkormányzatok feladata.
 Az Ötv. 8.§ (1) szakasza felsorolja a települési
önkormányzatok különösen fontos feladatait, majd
a (4) bekezdés felsorolásában ismételten megjelenik
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak
érvényesülése mint feladat.
 Különböző méretű önkormányzatoknak külön
törvények különböző feladatokat írhatnak el, hiszen
eltérő méretű településeken eltérő mennyiségű és
minőségű közszolgáltatásokra lehet igény. A helyi
önkormányzat önként vállalhatja minden olyan
helyi közügy ellátását, amelyet jogszabály nem utalt
kizárólagosan más szerv hatáskörébe.
előfordulhat, hogy egy település önkéntesen vállal
olyan feladatot, ami nagyobb településen működő
önkormányzat részére kötelező (pl. a középfokú
oktatás biztosítása megyei önkormányzatoknak
kötelező, települési önkormányzatoknak önkéntes
feladat). Az önként vállalt feladatok esetében is
igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet
biztosítását, ekkor ő válik a központi támogatás
kedvezményezettjévé. A törvény szerint azonban a
közszolgáltatást átvállaló települési önkormányzat
nem teheti meg, hogy az átvett közszolgáltatást
csak a saját területén élő polgároknak nyújtja, nem
törődve a körzetben élőkkel, akik részére korábban
a szolgáltatást a megyei szint biztosította. Az eredeti
szolgáltató mégsem vonulhat vissza, mert
elképzelhető, hogy ezáltal lefedetlenül maradnának
bizonyos területek.
 A központi kormányzatnak a szabályozás
tisztázásában való érdektelenségére utal, hogy
pénzügyi válság esetén a kötelező feladatok
biztosítása érdekében az önkéntes feladatokat meg
kell szüntetni, ami a helyi autonómia sérülésével
jár, gyakorlati kivitelezése pedig komoly probléma.
Korlátozottan forgalomképes
vagyontárgyak esetében a tulajdonos
önkormányzat korlátozott rendelkezési joggal
bír. Ennek értelmében ugyanis az
önkormányzatnak biztosítania kell rendeletben a
korlátozás konkrét feltételeit és ezek gyakorlóit.
A vagyoni körre vonatkozó feltételek pl.:
 az ide tartozó vagyontárgyak akkor idegeníthetők
el, ha kihasználtságuk alacsony szintje vagy a
magas fenntartási kiadások miatt működtetésük az
önkormányzat számára rendkívüli terhet jelentene;
 a muzeális emlékek elidegenítéséhez az illetékes
miniszter hozzájárulása szükséges;
 műemlék épületre, védett természeti területre az
államnak elővásárlási joga van stb.
Önkormányzati rendsz. megre-
formálásának szükségessége
 Az ezredforduló után hazánk új kihívásokkal
szembesült;
 A szabályozás bizonyos elemei nem teszik
lehetővé a hatékony és eredményes feladatellátást;
 A rendszerben kihasználatlan kapacitások
vannak, miközben a vonatkozó törvények
túlságosan széleskörű feladatokat írnak elő;
 A megyei önkormányzati rendszer funkciótlan,
súlytalan;
 A jogszabályok változása miatt alultervezett
költségvetési gazdálkodás rövid távú orientáltságot,
romló hatékonyságot eredményezett;
 A központi kormányzat nem bocsátja az
önkormányzatok rendelkezésére a feladatellátáshoz
kapcsolódó pénzforrásokat, és a feladatok nem
teljesülésének figyelmen kívül hagyása lehetővé
teszi a reformok elodázását;
 Az államháztartás működését leíró törvények és
kormányrendeletek korszerűtlenek.
Pénzforgalmi fizetési módok
A pénzforgalmi törvény és a jegybanki rendelet
alapján a pénzforgalmi ügyletekben a következő
fizetési formák alkalmazhatók:
- átutalás, amely lehet
0 egyszerű átutalás,
1 csoportos átutalás,
2 hatósági átutalási megbízás és átutalási végzés;
- beszedés, amely lehet
0 felhatalmazó levélen alapuló beszedés,
1 váltóbeszedés, csekkbeszedés,
2 csoportos beszedés,
3 határidős beszedés,
4 okmányos beszedés.
- akkreditív (okmányos meghitelezés);
- készpénzátutalás.
Milyen dimenziók mentén lehetne Államadósság jelentése, típusai
megreformálni a magyar önkormányzati Az ~ egy adott országban a helyi
rendszert? (önkormányzati) és a központi kormány
adósságainak összege. Az államadósság fogalmába
 Alkotmányos státusz és közigazgatási
beletartozik az állami kezesség- és garanciavállalás
a feladatok dimenziója:
miatt keletkezett hiteltartozás, az elkülönült
 regionális önkormányzatok felállítása
pénzalapok, valamint az állami vállalatoktól
 minimum feladatszint megállapítása az egyes
átvállalt hiteltartozás is.
településméretekre
Az államadósság tipikusan deficitfinanszírozással
 kötelező társulások előírása az önkéntes
keletkezik, ha a költségvetésnek nincs elég
társulások mellett bizonyos feladatok esetében,
pénzkészlete. A költségvetésnél a bevételek és a
amely az eredményes és méretgazdaságos
kiadások eltérő időpontban jelentkeznek, az
feladatellátást biztosítja
esetleges időbeli aszinkron áthidalására rövid
 Önkormányzati feladattelepítés dimenziója:
lejáratú hitel felvétele válhat szükségessé.
 differenciált feladattelepítés a helyi igények
Az államadósság belföldi finanszírozása
figyelembevételével
történhet:
 Szolgáltatásszervezés:  államháztartáson belül (pl. központi költségvetés
 költségvetési intézményi dominancia értékpapírjait a társadalombiztosítás jegyzi);
csökkentése  jegybanki hitelnyújtással;
 „off-budget” szervezetek bevonása fokozottabb  üzleti bankok által, értékpapírok vásárlásával;
ellenőrzés mellett  vállalatok és alakosság által.
 belső ellenőrzés fokozása, biztosítva Az államadósságot külföldről finanszírozhatják:
nyilvánosságot a szavahihetőség javítása  nemzetközi szervezetek;
érdekében. Minden önkormányzatnak zárszámadási  más országok kormányai;
hitelesítés előírása.  külföldi bankok;
 Finanszírozás:  nemzetközi alapok.
 normatívák számának csökkentése Az államadósság finanszírozásának eszközei:
 fokozottabb támaszkodás a helyi bevételekre  hosszú lejáratú kötvény;
 rövid lejáratú kötvény és kincstárjegy;
Helyi önkormányzatok vagyona  hosszú lejáratú kölcsön;
A tulajdonából és a helyi önkormányzatot  rövid lejáratú kölcsön és hitel.
megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az
önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
Az önkormányzati vagyonon belül a rendeltetés
Milyen feladatokat rejt magában az
szerint megkülönböztetjüktörzsvagyont
(rendeltetése a kötelező feladatok ellátása) és az
államadósság kezelése?
egyéb vagyont (az önként vállalt önkormányzati  A túlzott eladósodás elkerülése, vagyis a
feladatok és vállalkozási tevékenységek hitelfelvétel mennyiségi szabályozása úgy,
folytatásának alapjául szolgál).
hogy a hitelállomány ne érje el a kritikus
A törzsvagyonba tartoznak forgalomképtelen és szintet (GDP 80%-a).
korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak. A
forgalomképtelen vagyontárgyak nem  A hitelfelvétel szabályozása úgy, hogy a
idegeníthetők el, tehát nem kerülhetnek ki az jövőbeli éves tőketörlesztési kötelezettség
önkormányzat tulajdonából; nem terhelhetők meg, nagyjából azonos szintű legyen.
követelés biztosítékai nem lehetnek, tartozás
 Annak elérése, hogy az adósság
fedezetéül nem szolgálhatnak; gazdasági társaságba
apportként nem vihetők be. (A korlátozottan minősége a tőkepiac adott körülményei és
forgalomképeseket lásd a 4. feladatban!) feltételei közepette a lehető legjobb legyen.
Az egyéb vagyon azon forgalomképes  Az adósságszolgálati kötelezettségnek a
vagyontárgyak összessége, amelyeket az
fennálló szerződések alapján való pontos
önkormányzat nem sorol a törzsvagyonba. Ezek
Így teljesítése.
értékesíthetők, vállalkozásba apportként bevihetők,
megterhelhetők, hitel fedezetéül szolgálhatnak stb.
Hitelszerződés fogalma
Ptk. szerint 6:382. § [Hitelszerződés]
Ekülönített állami pénzalapok
(1) Hitelszerződés alapján a hitelező hitelkeret
létrehozásának okai rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott
Az elkülönített állami pénzalapok az államháztartás összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi
Központi Kormányzati szférájában helyet foglaló, a szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb
költségvetésen kívüli forrásokat is felhasználó, az hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés
állam egyes ágazati feladatainak finanszírozása megkötésére, az adós díj fizetésére köteles.
érdekében létrehozott, önállóan gazdálkodó (2) A hitelező a hitelműveletre vonatkozó szerződés
szervezetek. Csak törvénnyel lehet létrehozni, és a megkötésére az adós felhívására, a
törvénynek tartalmaznia kell: az elkülönített állami hitelszerződésben meghatározott feltételek
pénzalap rendeltetését; bevételi forrásait; a teljesülése esetén köteles. Az adós a
teljesíthető kiadásokat; a rendelkezésre jogosult, hitelszerződésben meghatározott rendelkezésre
felhasználásért felelős miniszter megjelölését. tartási idő alatt jogosult a hitelezőhöz
(Olyan alap nem működhet, amely tisztán csak szerződéskötésre szóló felhívást intézni.
költségvetési forrásból táplálkozik.) (3) Az adós a hitelszerződést bármikor
Eredeti szerepe, hogy a szűkös anyagi felmondhatja.
forrásokkal rendelkező területeken (4) A hitelező felmondhatja a szerződést, ha
tehermentesítsék az állami költségvetést, az a) az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen
önkormányzatokat és a társadalombiztosítást. változás állt be, és az adós felszólítás ellenére nem
Az alap elláthat gazdasági feladatokat (pl. ad megfelelő biztosítékot;
elmaradott térségek fejlesztése), megvalósíthat b) az adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a
konkrét közösségi célokat (pl. ifjúságvédelem, szerződés megkötését vagy annak tartalmát
környezetvédelem). Ebből kifolyólag kiadásai befolyásolta; vagy
lehetnek vissza nem térítendők vagy visszterhesek. c) az adós fedezet elvonására irányuló magatartása
Jelenleg létező alapok veszélyeztetné a hitelszerződés alapján megkötött
 Munkaerő-piaci Alap szerződés teljesítését.
 Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (5) A hitelező jogosult a hitelszerződést az adós
 Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alap megfelelő biztosíték adására történő felszólítása
 Kutatási és Technológiai Innovációs Alap nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az adós
 Szülőföldalap megfelelő biztosíték nyújtására nem képes.
 Nemzeti Kulturális Alap (6) A hitelszerződés felmondása a hitelszerződés
alapján megkötött szerződést nem szünteti meg.
Tankönyv: A hitel és a kölcsönszerződés alapvető
Munkaerő-piaci Alap feladatai
szabályait a Ptk. önálló fejezetében találjuk. A
 álláskeresők támogatásának biztosítása,
szerződések elnevezése sok félreértésre ad okot,
 a munkaerő alkalmazkodásának, az álláskeresők noha a két szerződés egymástól lényegesen
munkához jutásának támogatása, különbözik.
 a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek A hitelszerződés egy keretszerződés. A bank egy
munkavállalói szociális biztonságának elősegítése, meghatározott hitelkeretet tart az ügyfél
 a képzési rendszer fejlesztésének támogatása, rendelkezésére. A szerződésben meghatározott
 a megváltozott munkaképességű személyek feltétel bekövetkezésekor az adóssal a bank
foglalkoztatásának elősegítése, kölcsönszerződést köt. Tulajdonképpen egy
 hozzájárulás a korengedményes nyugdíjak előszerződés jellegű szerződés (de nem
kifizetésének részbeni finanszírozásához, előszerződés), amelynek lényege egy hitelkeret
 az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, megnyitása és fenntartása. A bank visszterhesen,
támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások pl. jutalék ellenében vállalja e hitelkeret
fedezetének biztosítása, valamint megnyitását és fenntartását.
 az Állami Foglalkoztatási Szolgálat működési és
fejlesztési kiadásainak finanszírozásához,
 az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és Monetáris Tanács feladatai
fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő Az MNB monetáris politikával kapcsolatos legfőbb
hozzájárulás. döntéshozó szerve a monetáris tanács.
A monetáris tanács szükség esetén bármikor
Milyen kötelezettségei vannak a lízingbe összehívható, de havonta legalább két alkalommal
adónak a lízingszerződés alapján? Az új ülésezik. A monetáris tanács legalább 5-, legfeljebb
9 tagú testület. A monetáris tanács tagjai
Ptk 6. könyv 409-415. §-ai szabályozzák a
megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban
korábbiakkal ellentétben a pénzügyi lízing
állnak az MNB-vel.
szerződést. E szabályozás szerint a pénzügyi
A monetáris tanács tagjai:
lízingszerződés alapján a lízingbeadó a
a) az MNB elnöke, mint a monetáris tanács
tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban:
elnöke;az MNB alelnökei;
lízingtárgy) határozott időre történő használatba
b) további tagok, akiket hat évre az országgyűlés
adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és
választ.
lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a
A Monetáris Tanács határozatképes, ha tagjainak
lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát
többsége jelen van. A Monetáris Tanács határozatait
elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára,
a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza,
illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb -
szavazategyenlőség esetén a Monetáris Tanács
a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték
elnökének, illetve az elnök akadályoztatása esetén
nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél
elnökhelyettesének szavazata dönt.A tartalékráta
jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére
mértékéről és a tartalék után fizetendő kamat
jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri
mértékéről a Monetáris Tanács dönt.Az MNB
vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori
irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít
piaci értékét.
meg, amelyről a Monetáris Tanács dönt. (Az
alapkamat nem kötelező kamat, csak irányadó
jellegű, viszont sok szempontból viszonyítási alap,
pl. az adójogi szankciók esetében). Az igazgatóság
felelős a monetáris tanács döntéseinek
végrehajtásáért és az MNB működésének
irányításáért.
Kik között és milyen szerződés alapján Mi a különbség a hitel és a kölcsön PSZÁF melyik intézményeket felügyeli
működhet a bankkáryás fizetés? fogalma között? A hitel és a kölcsönszerződés (nincs is már PSZÁF…)
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz alapvető szabályait a Ptk. önálló fejezetében Az MNB felügyeleti hatásköre kiterjed:
találjuk. A szerződések elnevezése sok félreértésre a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról
kibocsátása: szerződés alapján a készpénz- ad okot, noha a két szerződés egymástól lényegesen szóló törvény,
helyettesítő fizetési eszköznek az ügyfél különbözik. b) a Magyar Export-Import Bank
rendelkezésére bocsátása. A hitelszerződés egy keretszerződés. A bank egy Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz meghatározott hitelkeretet tart az ügyfél Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény,
kibocsátásával kapcsolatos rendelkezésére. A szerződésben meghatározott c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
feltétel bekövetkezésekor az adóssal a bank szóló törvény,
szolgáltatásnyújtás: a készpénz- kölcsönszerződést köt. Tulajdonképpen egy d) a lakástakarékpénztárakról szóló törvény,
helyettesítő fizetési eszköz előszerződés jellegű szerződés (de nem e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló
kibocsátására, kezelésére és előszerződés), amelynek lényege egy hitelkeret törvény,
használatára vonatkozó jogszabályok megnyitása és fenntartása. A bank visszterhesen, f) a magánnyugdíjról és a
pl. jutalék ellenében vállalja e hitelkeret magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény,
alapján nyújtott, illetőleg az ügyféllel,
megnyitását és fenntartását. g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról
valamint az eladóval vagy a A Hpt. meghatározása szerint a hitelnyújtás: a szóló törvény,
szolgáltatóval kötött szerződésben a hitelező és az adós között írásban létesített h) a tőkepiacról szóló törvény.,
kibocsátó által elvállalt szolgáltatások hitelszerződése alapján meghatározott hitelkeret i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről
összessége. rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék szóló törvény,
ellenében és a hitelintézet kötelezettségvállalása j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi
Nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési
meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény,
eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hitelművelet végzésére. Ilyen egyéb hitelművelet szóló törvény (a továbbiakban: Fnytv.),
használatával összefüggő elszámolás lehet pl. bankgarancia nyújtása is. l) a befektetési szolgáltatókról szóló törvény,
forgalom lebonyolítása. A kölcsönszerződés alapján a hitelnyújtó köteles m) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív
meghatározott pénzösszeget a másik fél befektetési formákról szóló törvény (a továbbiakban:
Az alapfogalmak meghatározását követően
rendelkezésére bocsátani, amit az adós köteles Batv.),
át kell tekinteni, hogy a szolgáltatás, illetve szerződés szerint visszafizetni. n) a viszontbiztosítókról szóló törvény (a
az annak alapjául szolgáló szerződés A Ptk. szerint a bank a kölcsönt saját forrásából továbbiakban: Vbit.),
alanyai milyen pozíciót foglalnak el. előre meghatározott célra nyújtja, és olyan o) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló
A készpénzhelyettesítő fizetési eszközök módon, hogy a visszafizetés meghatározott időn törvény,
belül, részletekben történik. A hitel és p) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló
kibocsátója hitelintézet, illetve bizonyos kölcsönszerződés kötelező eleme az írásbeliség. törvény (a továbbiakban: Gfbt.),
esetekben pénzügyi vállalkozás lehet. A A Hpt. a pénzkölcsönnyújtás fogalmát igen tágan q) a központi hitelinformációs rendszerről szóló
kibocsátó a birtokossal kötött szerződésben értelmezi. A pénzkölcsönnyújtás fogalma alá törvény, valamint
kötelezettséget vállal, hogy az elektronikus tartozik r) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási
fizetési eszköz használatát a birtokos a) a hitelező és az adós között létesített klasszikus rendszerekben történő teljesítés véglegességéről
hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek,
számára biztosítja. Abirtokos az a személy, pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az személyek és tevékenységek felügyeletére.
aki a kibocsátóval kötött szerződés alapján adós a szerződésben megállapított időpontban – Régi PSZÁF tv.:
az elektronikus fizetési eszköz kamat ellenében vagy anélkül – köteles 4. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a
használatára jogosult. A visszafizetni; Felügyelet látja el
készpénzhelyettesítő fizetési eszközök b) követelésnek – az adós kockázatának a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról
átvállalásával vagy anélkül történő – megvásárlása, szóló 1993. évi XCVI. törvény,
birtokosa nem csak elnevezését tekintve, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a b) a Magyar Export-Import Bank
hanem polgári jogi értelemben is csak forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
birtokosa az adott eszköznek, a tulajdonos attól, hogy a követelés esedékességének Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII.
a kibocsátó marad. Ugyanakkor gyakran nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki törvény,
előfordul, hogy a készpénzhelyettesítő végzi; c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
c) minden olyan megállapodás, amely értékpapír szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.),
fizetési eszköz kibocsátását más vételéről és határidős visszaszármaztatásáról d) a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII.
szolgáltatás igénybe vétele, legtöbbször rendelkezik és a szerződés tárgyát képező törvény,
bankszámlanyitás előzi meg. értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló
A készpénzhelyettesítő fizetési eszköz óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat 1997. évi XXX. törvény,
személyhez kötődő és át nem ruházható. A az ügylet ideje alatt további ügyletben sem f) a magánnyugdíjról és a
elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet, magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
birtokos a készpénzhelyettesítő fizetési d) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény,
eszköz használatát másnak csak saját külön törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról
felelősségére engedheti át. A egyidejű eladása útján végzett tevékenység, szóló 2001. évi XX. törvény,
készpénzhelyettesítő fizetési eszközt e) zálogkölcsön nyújtása, h) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a
birtokosa a vásárlásai során az áruk f) anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez továbbiakban: Tpt.),
utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló
ellenértékének megfizetésére tudja érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.),
felhasználni, az azt elfogadó (csoportfinanszírozás). j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati
kereskedelmi egységekben, illetve a A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV.
bankkártyák alkalmasak a szolgáltatási tevékenység a hitelképesség törvény,
vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló
bankjegykiadó automatákból készpénz
előkészítésével, a folyósított kölcsönök 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnytv.),
felvételére is. nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, l) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei
ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
Kamatszámítás szabályai intézkedéseket is magában foglalja. tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi
Hpt.: kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), valamint
(betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az Mikor viseli a bankkártya birtokos az m) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
elvesztéséből eredő kárt? MNB honlapjáról,
fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.),
mert a könyvben nem találtam: A bejelentés
meghatározott, időarányosan térítendő n) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX.
megtételét megelőzően bekövetkezett, az
(elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék; törvény (a továbbiakban: Vbit.),
elektronikus fizetési eszköz elvesztéséből,
Nem tudom, hogy erre gondol-e: o) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló
ellopásából, elrablásából vagy jogosulatlan
Ptk. a pénztartozás teljesítése 2009. évi LXXXV. törvény,
használatából eredő kárt a kártya tulajdonosa
6:47. § [Kamat] p) a 7. § p) pontjában meghatározottak szerint a
viseli, maximum negyvenötezer forint értékben. Ez
(1) Pénztartozás után - ha e törvény eltérően nem kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló
alól kivétel, ha a kár a kártyatulajdonos szándékos
rendelkezik - kamat jár. 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.),
vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt
(2) A kamat mértéke megegyezik a jegybanki q) az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított
következett be vagy azt csalárd módon eljárva
alapkamattal. hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény
okozta.
(3) Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és
Nem terheli felelősség a kártyatulajdonost abban az
esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a tevékenységek felügyeletét.
esetben, ha a kárt
kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, (2) A Felügyelet látja el a kereskedelmi kölcsönt
ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat.
(4) A kamat számításakor az érintett naptári félév
 olyan személyre szabott eljárással (pl. hamisított nyújtó hitelező felügyeletét a fogyasztónak nyújtott
hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény hatálya alá
első napján érvényes kamat irányadó az adott bankkártyával) okozták, amely
tartozó tevékenysége tekintetében.
naptári félév teljes idejére. információtechnológiai eszköz vagy távközlési
6:48. § [Késedelmi kamat] eszköz használatával történt vagy
Kockázatos bankügyletek biztosítékai
(1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe
esés időpontjától kezdődően a késedelemmel
 a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt személyes A kockázatvállalással járó bankügyletek biztosítékai
biztonsági elemek – például PIN-kód – nélkül között négy nagy csoportot lehet elkülöníteni:
érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki
használtak, illetve • klasszikus polgári jogi biztosítékok (szerződést
alapkamattal - idegen pénznemben meghatározott
biztosító mellékkötelezettségek): kezesség, zálogjog,
pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó
jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek a pénzforgalmi szolgáltató a biztonságos óvadék, bankgarancia;
bankkártyahasználattal kapcsolatos • léteznek “biztosítéki célokra felhasználható
hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező
kötelezettségének nem tett eleget. jogintézmények”, amelyek nem minősülnek
mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor
A bejelentés megtételét követően bekövetkezett kárt szerződést biztosító mellékkötelezettségnek:
is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.
a kibocsátó bank viseli. A kibocsátó bank az engedményezés, vételi jog kikötése;
(2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig
elektronikus fizetési eszköz további használatának • a pénzforgalmi jellegű biztosítékok:
kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés
megakadályozása érdekében köteles minden tőle felhatalmazás azonnali beszedési megbízás
időpontjától e kamaton felül a késedelemmel
elvárható intézkedést megtenni még akkor is, ha a benyújtására;
érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki
birtokos az elektronikus fizetési eszköz használata • egyebek: komfortlevél
alapkamat - idegen pénznemben meghatározott
és őrzése során megszegte a szerződés előírásait. A Részletesen: http://jak.ppke.hu/penzugyi-jogi-
pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó
kibocsátó bank felel, ha nem biztosított megfelelő tanszek/osztatlan-jogasz-kepzes/kotelezo-
jegybank által meghatározott alapkamat, ennek
elérhetőséget a bankkártyával kapcsolatos targy/penzugyi-jog-2/penzugyi-jog-gyakorlat-2-
hiányában a pénzpiaci kamat - egyharmadával
bejelentés megtételéhez, azaz például nem anyagok Bankügyletek - hitelügyletek c. pptben
megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább
az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles működtet 24 órában hívható kártyaletiltó vonalat,
fizetni. vagy kikapcsolja azt. Lehet-e befektetési szolgáltató a
(3) A kamat számításakor a késedelemmel érintett Mentesül a kibocsátó bank a felelősség, kárviselés szövetkezeti hitelintézet?
naptári félév első napján érvényes jegybanki alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési Igen.
alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes művelettel összefüggésben keletkezett kárt a Befektetési szolgáltatási tevékenységet – az alább
idejére. kártyabirtokos csalárd módon eljárva, vagy részletezett feltételekkel – folytathat
(4) A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezettségeinek szándékos vagy súlyos gondatlan 1. a befektetési vállalkozás,
kötelezett késedelmét kimenti. megszegésével okozta. Így például, ha a PIN- kóddal 2. a hitelintézet, amely lehet
használható kártyák esetén a kártyával együtt a - bank,
PIN-kódhoz is hozzáfért a jogosulatlan felhasználó, - szakosított hitelintézet és
Milyen intézmény kaphat engedélyt a a kibocsátó vélelmezi a szándékosságot, illetve - szövetkezeti hitelintézet.
pénzügyi szolgáltatások teljes körének súlyos gondatlanságot. Ennek tisztázására azonban A szövetkezeti hitelintézet ügynöki tevékenységet,
nyújtására? A bank a befektetési szolgáltatási és sokszor nehézkes. valamint értékpapír letétkezelést, letéti őrzést,
kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek tőkeszerkezettel kapcsolatos tanácsadást és
teljes körét folytathatja. Ez a szabály teszi lehetővé, Hitelintézet-e a pü-i vállalkozás? befektetési tanácsadást folytathat.
hogy Magyarországon univerzális bankrendszer NEM, mert hitelintézet lehet
működhessen, ahol a bankok nem csak a pénzügyi - bank, Milyen jogszabály vonatkozik a pénzügyi
és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtására, - szakosított hitelintézet vagy tevékenységre?
hanem a befektetési és kiegészítő befektetési - szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg
szolgáltatások teljes körének nyújtására is Szerintem Hpt.
hitelszövetkezet).
engedélyt kaphatnak.
Portfóliókezelés
Bszt: portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek
során az ügyfél eszközei előre meghatározott
feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás
alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe
kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az
ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő
kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a
nyereséget közvetlenül viseli,
Tk.: portfoliókezelés egy igen összetett szolgáltatás,
amelynek alapja az ügyfél és a befektetési
szolgáltató között megkötött – eseti jellegű –
megbízási szerződés.
A portfoliókezelési szerződés tárgya a portfolió,
amely a portfoliókezelési tevékenységet végző (a
portfoliókezeléssel megbízott befektetési szolgáltató)
számára átadott eszközök, illetőleg
eszközökből a portfoliókezelési tevékenységet végző
által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó
eszközök összessége. Egyszerűbben fogalmazva a
megbízó által a befektetési szolgáltatónak a
portfoliókezelés céljára átadott minden eszköz
(készpénz, értékpapír, stb.) beletartozik a portfolió
fogalmába.
A portfoliókezelési tevékenység alatt azt a
tevékenységet kell érteni, amelynek során a
befektető fentiekben körülírt eszközei azzal a céllal
kerülnek a befektetési szolgáltató rendelkezése alá,
hogy
1. meghatározott feltételek mellett,
2. egyedi módon,
3. a befektető által adott megbízás alapján
4. befektetési eszközökbe, tőzsdei termékekbe
fektesse és kezelje a befektető javára azzal, hogy a
befektető a megszerzett befektetési eszközökből,
tőzsdei termékekből eredő kockázatot és hozamot,
így különösen annak nyereségét és veszteségét,
közvetlenül viseli. Mindebből következik, hogy a
portfoliókezelési szerződésnek részletesen meg kell
határozni azokat a feltételeket, amelyek mentén a
megbízó eszközeit a portfoliókezelő befektetheti,
illetve kezelheti. E körbe tartozik
- a portfoliókezelési szerződés időtartamának
rögzítése,
- mindkét fél szempontjából a megszűnés,
különösen a felmondás szabályozása,
- a befektetési módjának meghatározása (milyen
befektetési eszközökbe, milyen összetételű portfolió
kerüljön kialakítása),
- az ügyfél tájékoztatásának szabályozása,
- a befektetési szolgáltató díjazásának
szabályozása, ideértve a díjazás alapjául szolgáló
mutatók meghatározását, és a költségelszámolás
szabályait.
A fentiekből látható, hogy a portfoliókezelési
szerződés nem egy standardizált szerződés, hiszen a
szerződés fő elemeiben az ügyfélnek és a befektetési
szolgáltatónak egyedileg kell megállapodnia.
Fontos hangsúlyozni, hogy mint az a törvényi
definícióból is kiderül a befektetési hozama az
ügyfelet illeti, de a teljes kockázatot is ő viseli.
A portfóliókezelő a tőke megóvására (tőkegarancia),
illetve a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia)
ígéretet tehet. A hozamgarancia magában foglalja a
tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A tőke-,
illetve hozamgaranciát a portfóliókezelő köteles
a) bankgaranciával biztosítani, vagy
b) a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tőzsdei
termékekre vonatkozó befektetési politikával
alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása
mellett.
Pénzügyi eszközök fogalma
ecopedia.hu: Pénzügyi eszköznek minősül minden
olyan befektetési eszköz, egyéb tőzsdei termék,
valamint minden más eszköz, amelynek
forgalmazását szabályozott piacon (például tőzsde)
engedélyezték. Emellett pénzügyi eszköznek
minősül az a befektetési eszköz is, amely nincsen
jelen szabályozott piacon, ám értéke egy
szabályozott piacon lévő eszköztől függ.
Tk.: A pénzügyi eszközök
A befektetési szolgáltatások és a kiegészítő
befektetési szolgáltatások tárgya a Bszt.-ben
meghatározott pénzügyi eszköz lehet. Mint az
alábbiakból is látható, a pénzügyi eszközök fogalma
igen összetett, megtalálhatóak köztük a közismert
átruházható értékpapírok mellett a különböző
származtatott – derivatív – ügyletek (határidős
ügyletek, swapok, opciók) is. A befektetési eszközök
körébe tartoznak
a) az átruházható értékpapír,
b) a pénzpiaci eszköz,
c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott
értékpapír,
d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy
hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet,
csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás,
valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz,
pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai
leszállítással teljesíthető vagy pénzben
kiegyenlíthető, valamint
e) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott
ügylet,
f) a különbözetre vonatkozó pénzügyi
megállapodás,
g) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz,
légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz
kibocsátásához, inflációs rátához vagy más
hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció,
határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-
megállapodás vagy bármely más származtatott
ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni
vagy amely az ügyletben résztvevő felek
valamelyikének választása szerint pénzben
kiegyenlíthető, ide nem értve azt az esetet, ha a
megszűnés oka a nemteljesítés,
h) egyéb, az a)–j) pontban nem említett eszközhöz,
joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez
kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely
rendelkezik a többi származtatott eszköz
valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy
valamely szabályozott piacon vagy multilaterális
kereskedési rendszerben kereskednek vele, elismert
elszámolóházon keresztül számolják el és teljesítik
vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes
rá, valamint a Bizottság 1287/2006/EK
rendeletének 39. cikkében meghatározott
származtatott ügylet.
Kölcsön szerződés fogalma
Ptk. 6:383. § [Kölcsönszerződés] - a hitelkockázat vagy visszafizetés kockázata: a
Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott bankoknak az az alapvető kockázata, hogy a
pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg hiteladósok nem tudják visszafizetni a hitelt és a
szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek kamatokat lejáratkor illetve egyáltalán nem fizetnek
történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. - befektetési kockázat: ez a kockázat a bank
Tankönyv: A Ptk. szerint a bank a kölcsönt saját esetleges értékvesztéséből következik
forrásából előre meghatározott célra nyújtja, és - likviditási kockázat: a banknak teljesítenie kell
olyan módon, hogy a visszafizetés meghatározott ügyfelei követelését, amikor pénzt akarnak
időn belül, részletekben történik. A hitel és felvenni számlájukról, vagy hitelt akarnak igénybe
kölcsönszerződés kötelező eleme az írásbeliség. venni
- kamatkockázat: amikor a jelenleg folyósított
Bankok működési engedélyét ki adja? hitelre a bank adott kamatlábat számít fel, de
MNB előfordulhat, hogy a kölcsön időtartama alatt a
hitelt újabb, magasabb kamatlábú forrásokkal
kell finanszírozni
Lizing esetén ki viseli a kárveszélyt? - működési kockázat: a bank működési költségei
A lízingbevevő viseli a kárveszély átszállásából
ezen meghaladhatják működési bevételeit
származó kockázatot, - szabályozó kockázat: a jogszabályok, vagy egyes
bankok felügyeleti előírásai szabályozhatják úgy a
A származtatott (derivatív) ügylet olyan bakot, hogy jövedelme csökken, vagy nő
ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló termék, - országkockázat: a hitelkockázat egy különleges
így fajtája. Akkor van jelentősége, ha egy országban
- pénzügyi eszköz, annyira romlik a gazdasági helyzet, hogy az ország
- deviza, nem tud, vagy nem akar külföldi valutában fennálló
- áru vagy fizetési kötelezettségeinek eleget tenni.
- referenciaráta - valutakockázat: a bankok deviza pozíciójának,
értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi. tartozásának követelésének alakulása
megváltoztatja a bankok valutakockázatát.
Bank milyen formában működhet? -csalás kockázata: : tisztességtelenségből, csalásból,
hibás munkavégzésől adódik, pl. sikkasztás, lopás.
Bank és szakosított hitelintézet
részvénytársaságként, fióktelepként (szövetkezeti
hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás Bankszabályozás:
részvénytársaságként, szövetkezetként, (szabályozás célja)
alapítványként vagy fióktelepként) működhet. -betétvédelem
- hatékony, biztonságos pénzügyi rendszer,
monetáris stabilitás
Milyen tevékenységet nem végezhet - versenyképes pénzügyi rendszer
pénzügyi vállalkozás? A betétgyűjtés, a - fogyasztóvédelem
pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, a készpénz- (szabályozás védvonalai)
helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és a - engedélyezés
pénzváltási tevékenység mivel azokat csak - a banküzem prudens működése
hitelintézet végezheti. - belső irányítás, ellenőrzés
-felügyelet
Ad-e a BEVA árfolyamveszteségre - a pénzügyi intézmények számvitele és
támogatást (csak igen-nem, nem kell könyvvizsgálata, nyilvánosság, tájékoztatás
- betétbiztosítás és intézményvédelem
indokolni)? Szerintem NEM, de nem
- banktitok, üzleti titok
biztos……….TK.: a BEVA nem azt a célt szolgálja,
hogy a befektetőktől a befektetésekben rejlő
Pénzügyi közvetítés alapjai. Pénzügyi
kockázatokat átvállalja, hanem, arra a célra jött
létre, hogy amennyiben a befektetési technikai közvetítés a rendszerváltás után Kelet-
lebonyolításában részt vevő befektetési szolgáltató Közép-Európában
fizetésképtelenné válik és felszámolását rendelik el, A magyar bankrendszer fejlődési szakaszai 1987-
akkor a befektető (az ügyfél) tulajdonában lévő, de a től:
befektetési szolgáltató rendelkezése alatt álló v növekedési időszak (1987-1991)
eszközök (pénz, értékpapírok, stb.) valamilyen mennyiségi növekedés, nőtt a bankok nyeresége,
módon biztosítottak legyenek, és a befektetési lehetőség a be nem folyt kamatok bevételként való
szolgáltató fizetésképtelensége esetén az ügyfél elszámolására, a bankoknak nem kellett
valamilyen kártalanításban részesüljön. céltartalékot képezni, a Parlament elfogadta a
pénzintézeti, jegybanki és számviteli tv-t.
Ügyfélszámla-vezetés fogalma v konszolidációs periódus( 1992-1994)
csak az ügyfélszámla fogalmát találtam, lsd. 4. A reálgazdaság válsága kedvezőtlenül hat, a
kérdés (de lehet egyre gondoltak, akik külön írták bankrendszer gondjai láthatóvá
fel) válnak,válsághelyzet kezelése, részleges stabilizáció.
Hiányoztak bizonyos intézmények,a jogi szabályozás
Munkáltatói hitel pénzügyi szolgáltatás- összhangja nem volt megfelelő, hiányoztak a
megbízhatóinfók, szakmai rutin., Hibás vezetői
e?
döntések, pontatlan nyilvántartások, vezetőiés
A Hpt. meghatározza azt is, hogy mit nem tekint
tulajdonosi ellenőrzés hiánya, tudatos visszaélések,
pénzkölcsön nyújtásnak. E körbe tartozik a
gondatlan ügyvezetés,jogszabályi előírások
munkáltató által a munkavállaló részére szociális
megsértése, szerződés és korlátok nélküli
céllal – esetileg – adott kölcsön.
hitelezés,pénzintézeti tevékenység, számlaviteli
bizonylati rend, bankvezetés és bankszervezet
hiányosságai. Mo-on a világ egyik legszigorúbb
Milyen fizetési műveletnek tekinthető csőd-és felszámolási tv. lépett életbe,
mikor a közüzemi szolgáltató a bankári szakértelem hiánya, bizonytalan környezet.
3 szakasza:
szolgáltatási díjat leemeli az ügyfél
Hitelkonszolidáció: 7.25-nél rosszabb
számlájáról? A beszedési megbízással a
tőkemegfelelési mutató, a bankok azállamnak
kedvezményezett megbízza a fizetési számláját
rossznak minősített követeléseiket adhatták el, az
vezető pénzforgalmi szolgáltatót, hogy fizetési
állam a névérték 50,80, 100%-át fizette ki,
számlája javára, a fizető fél fizetési számlája terhére
hitelkonszolidációs államkötvényekkel fizetett, a
meghatározott összeget szedjen be.
kibocsátottállamkötvények növelték az
államadóságot.
Szükséges feltétele-e a hitelkártya Bankkonszolidáció: kockázati céltartalék-
viszonynak a bankszámlavezetés? Nem szükségletet kellett képezniük abankoknak, a
bankokat 0%-ot kismértékben meghaladó
tudom biztosan, de szerintem nem, mert a
tőkemegfelelési mutatóeléréséhez tőkésítették fel,
tankönyv szerint: a készpénzhelyettesítő fizetési
legalább 4%-ot kellett elérniük, a
eszköz kibocsátását más szolgáltatás igénybe vétele,
bankkonszolidációbanazok a pénzintézetek vehettek
legtöbbször bankszámlanyitás előzi meg.
részt, amelyek tőkemegfelelési mutatója nem érte
elaz adott lépésben megjelölt mértéket.
Melyik tv. Vonatkozik a befektetési
Adóskonszolidáció: a korábban eladósodott,
szolgáltatásokra? A befektetési szolgáltatókra hitelképtelenné vált vállalkozások kisebb részének
vonatkozó szabályozást a befektetési pénzügyi helyzete megjavult, hitelképessége
vállalkozásokról és az árutőzsdei helyreállt.
szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető Konszolidáció hatásai: 1994 végéig 330milliárd
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi forint értékű konszolidációsállamkötvény növelte a
CXXXVIII. törvény tartalmazza. bruttó államadósságot, mely 1996-ra elérte a 360-
at. 1994-96 között a megfelelően feltőkésített
Bankok közötti kapcsolatról kérdezett bankok javuló tőkemegfelelési
mutatóvalrendelkeztek, nyereségesek voltak, magas
(?) itt nem tudom mi volt a pontos
szintű céltartalékokat tudtak képezni. A
kérdés. bankkonszolidáció kb. 600-650Milliárd forintjába
került az államnak. v stabilizáció(1995-1998)
Pénzügyi közvetítés 5 funkciója: érzékelhetővé válik a válságkezelés eredménye, a
1. csere leegyszerűsítése: a pénz mint csereeszköz, tőkemegfelelési mutatómeghaladja a 8%-ot, javul a
pénzügyek közvetítés a hatékonyságon keresztül jövedelmezőség, bővül az üzleti aktivitás.
javítja.
2. megtakarítások mobilizálása: megtakarítások
összegyűjt+ allokálása a beruházások között
Likviditáskezelés: megmutatja egy bank
információ szerzését minden megtakarító csak 1x azonnali fizetőképességét. Egy bank csak addig
fizeti meg. Az infókat beépítik az árba, így a
létezhet, amíg fizetőképes. A bankfiókoknak vagy
befektetőnek csak az árfolyamot kell figyelnie. pénzfeleslege van, vagy pénzhiánya. A
3. erőforrások allokálása: társasági kontroll.3
pénzfeleslegek más bankfiókok pénzhiányának
előnye- túl költséges a társaság irányításának ell-e. pótlására használhatók fel és fordítva, abban az
2. a bank vállalja a kihelyezések kontrollját- a
esetben, ha van egy központi koordináló szerv a
bankok a váll-szemben nemcsak hitelezők, hanem banknál, amely minden reggel regisztrálja az egyes
számlavezetők is ez tovább csökkenti a ktg-ket.
bankfiókoknál kialakult likviditási helyzetet. A
4. ell funkció + megfigyelési: Kockázatkezelés pénztöbbletet igényli, vagy diszponálja a
megkönnyítése: a kezelt kockázatok- (likviditási,
pénzhiányos helyekre és fordítva. Ezáltal
iparágak közötti, időbeli diverzifikáció) kialakítható egy összbanki likviditási mérleg, ami
5. kockázat kezelés, attitűd semlegesség: Krízis
banki szinten mutatja, hogy a bank saját
esetén, ha konjunktúra van csökkennek a pénzeszközei a napi likviditási feladatokhoz
hozamok, a piaci szereplők közti verseny.
elégségesek-e, vagy pedig más bankoktól kell
forrásokat bevonni, végső soron pedig a
Banktípusok, Különleges pénzügyi jegybankhoz fordulni.
intézmények:
magyar export-import:MEXIM-bank (az exporthoz
és importhoz szükséges hiteleket
biztosítják)
magyar export-hitel biztosító:MEHIB
TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS:
A banki kockázatok:
- A kétszintű bankrendszer 1987-ben történt ÉS KÖNYVVIZSGÁLATA; A NYILVÁNOS-
indulását nem előzte meg korszerű, magas szintű SÁG ÉS A TÁJÉKOZTATÁS BANKÜZEM PRUDENS MŰKÖDÉSE: A bankoknak
törvény megalkotása. Így 1991-re megérett a helyzet A pénzügyi intézmény köteles éves beszámolót, fenn kell tartaniuk egyszerre az azonnali
egy viszonylag korszerű hazai törvény valamint az adózott eredmény felhasználásáról fizetőképességüket (likviditásukat), valamint a
megalkotására: Pénzintézeti Törvény (PIT). szóló határozatot a Felügyeletnek megküldeni. hosszú távú fizetőképességüket (szolvenciájukat).
- A kilencvenes évek elején, a magyar A társasági törvény a részvénytársaságoknak A likviditás fenntartása azt jelenti, hogy a
bankrendszerben lejátszódott események kötelezően előírja a mérlegeik auditálását és betéteseket és az egyéb hitelezőket mindig ki kell
(bankkonszolidáció kezdete, privatizáció kilátásba könyvvizsgáló alkalmazását. tudnia elégíteni, ha az ügyfél ezt a fennálló
helyezése) szükségessé tették a PIT széles körű A könyvvizsgálónak a vizsgálat eredményéről a szabályoknak megfelelően jogosan kéri.
módosítását. Ezek a módosítások legfőképpen a pénzügyi intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet is A szolvencia azt jelenti, hogy a hitelintézetnek úgy
bankválságokkal függtek össze. tájékoztatnia kell, ha rendellenességet tapasztal. kell működnie, hogy a követeléseinek az összege
- Könyvvezetéssel kapcsolatosan a A pénzügyi intézmény köteles az ügyfeleket mindig több legyen, mint a kötelezettségeinek az
Bankfelügyeletnek már joga volt arra, hogy a banki közérthetően és egyértelműen tájékoztatni az általa összege.
könyvvizsgálatra alkalmas cégeket kijelölje, és nyújtott pénzügyi szolgáltatások igénybevételének A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó
esetlegesen visszavonja engedélyeiket. A PIT rögzíti, feltételeiről, valamint a feltételek módosulásáról. előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen
hogy az auditor cégeknek kötelessége a Legalább évente egy alkalommal köteles egyértelmű, és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan
Bankfelügyelettel megosztani a tapasztalt közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást, fenntartsa az azonnali és mindenkori
problémákat. Ennek a lényege, hogy csak a jól számlakivonatot küldeni az ügyfélnek. fizetőképességet.
ellenőrzött bank biztosíthat tartós, zavarmentes A tőkére vonatkozó szabályok: A banknak
szolgáltatást az ügyfeleknek és így profitot a A SZABÁLYOZÁS CÉLJA: minimálisan 2 milliárd forint jegyzett tőkével kell
tulajdonosoknak. A szabályozás egyik legfontosabb célja, olyan jogi rendelkezniük. A saját tőke nem lehet kevesebb az
- Felismerték, hogy a csak formálisan környezet megteremtése, amelyben egyszerre előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél. Szavatoló
működőképes pénzintézetek piacra engedése az biztosított: tőke: azon tőkeelemek összessége, amely a
indulás pillanatától kezdve zavar és veszélyforrást A betét és más idegen források tulajdonosainak bankoknál bekövetkező veszteségek fedezetéül
jelent az ügyfelekre, betétesekre, és az egész védelme, így a közvélemény bankrendszerbe vetett szolgálnak. A HIT írja elő ennek a képzését, a
bankrendszer működésére. Így a PIT szerint egy bizalmának megerősítése bankok biztonságos működése érdekében.A
pénzintézet alapításakor a minimális jegyzett tőkét A pénzügyi intézményrendszer hatékony és szavatoló tőke az alapvető, és a járulékos
készpénzben kell teljesíteni, és a jegyzett tőke 50%- biztonságos működése tőkeelemek összege:
át a tevékenység megkezdése előtt be kell fizetni. A pénzügyi intézmények egészséges versenye alapvető tőkeelemek:jegyzett tőke; tőketartalék;
- Egy másik módosítás szerint a pénzintézetnek Bankcsőd esetén a betétesek, az állam és végső eredménytartalék; mérleg szerinti eredmény;
kizárólag névre szóló részvénye lehet. Így soron az adófizetők veszteségeinek csökkentése általános tartalék: az adózás utáni eredmény 10%-
mérsékelhető annak a veszélye, hogy nemkívánatos A fogyasztók érdekeinek védelme át általános tartalékba kell helyezni. Ez csak a
tulajdonosok kerüljenek a bank részvényesei közé. Védvonalaknak tekinthetjük azokat a pénzügyi hitelintézet tevékenységéből eredő veszteség
- Az a változtatás, hogy csődeljárás csak a intézményekre vonatkozó szabályokat, amelyek rendezésére használható fel. általános kockázati
Bankfelügyelet egyetértésével, illetve csak általa biztosítják a bankrendszer stabil működését, és céltartalék: a kamat, árfolyam és egyéb kockázat
indítható el, azért került be, mert meghatározzák a piacra lépéstől a megszűnésig fedezetére kell képezni. Ez a mérlegfőösszeg 1,25%-
banktulajdonosnak lenni nem jog, hanem terjedő jogi kereteket. A HIT rendszerében a áig lehet képezni.
privilégium. következő védvonalak vannak: engedélyezés és azok járulékos tőkeelemek: értékelési tartalék;
- A biztonságos működést szolgálja, hogy feltételei; folyamatos prudens működés szabályai; a alárendelt kölcsöntőke
betételhelyezési jogot csak az OBA-hoz csatlakozott bankok belső irányítására és ellenőrzési rendszerére A szavatoló tőke nem lehet kevesebb, mint az
pénzintézetek kaphatnak, míg számlavezetési jogot vonatkozó szabályok; a betétbiztosítás rendszere és engedélyezésnél előírt jegyzett tőke összege. Ez a
csak a GIRO-hoz csatlakozottak. a bankok kihelyezéseiért garanciát vállaló bankoknál minimálisan 2 milliárd forint.
intézmények; a pénzügyi intézmények számvitelére Tőkemegfelelési mutató: ez a folyamatos prudens
A HITELINTÉZETI TÖRVÉNY és könyvvizsgálatára vonatkozó követelmények; a működéshez szükséges tőkefeltétel; amely a banki
- a hitelintézetek funkciói és besorolása: Mind a felügyeleti tevékenység tevékenység mértékéhez, nagyságához kapcsolódik.
pénzügyi szolgáltatás, mind a kiegészítő pénzügyi A tőkemegfelelési mutató azt fejezi ki, hogy a
szolgáltatás csak engedéllyel végezhető. A pénzügyi hitelintézet saját tőkéjének milyen mértékben kell
szolgáltatás devizában vagy valutában való végzését BETÉTBIZTOSITÁS ÉS INTÉZMÉNY- részt vennie a hitelintézet eszközeinek és
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete végzi. VÉDELEM kihelyezéseinek finanszírozásában. A
- Az MNB engedélyezi a pénzfeldolgozási A betétbiztosítás a betétesek védelmét szolgáló hitelintézeteknek legalább 8%-os tőkemegfelelési
tevékenységet és az elszámolás-forgalom kötelező felelősségbiztosítás, amelynek díját a mutatót kell folyamatosan fenntartaniuk.
lebonyolítását. betétgyűjtő hitelintézetek fizetik. Ezt a következő A TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓ, A KORRIGÁLT
- A Felügyelet az MNB véleményének okok indokolják: SZAVATOLÓ TŐKÉNEK A KORRIGÁLT
meghallgatásával jár el a pénzfogalmi szolgáltatások a bankoknak a kötelezettségeikhez képes kicsi a MÉRLEGFŐÖSSZEGHEZ VALÓ ARÁNYA!!!
nyújtásának és a készpénz-átutalás saját vagyonuk a banknak nagyszámú, korrigált szavatoló tőke: azon korrekciókat
engedélyezésénél. pénzügyekben járatlan betétessel szemben áll fenn takarja, amelyek azt szolgálják, hogy olyan
- A törvény szabályozza a pénzügyi szolgáltatás és kötelezettsége tőkeelemek ne képezzék részét a szavatoló tőkének,
kiegészítő pénzügyi szolgáltatás intézményi kereteit. a vagyonát vesztett bank is lehet látszólag amelyek tényleges fedezetet nem jelentenek a
Pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi fizetőképes egy bank bukásának negatív hatása veszteségekre.
vállalkozás. kiterjedhet az egész bankrendszerre Korrigált mérlegfőösszeg: ez a kockázatnak
Országos Betétbiztosítási Alap: ezt 1993-ban az megfelelő mértékben értékelt eszköztételek és
Hitelintézet: ez olyan pénzügyi intézmény, Országgyűlés hozta létre. mérlegen kívüli tételek összege. Az előírás
amely betéteket gyűjt, és hitelt és pénzkölcsönt A HIT részletesen szabályozza az OBA intézményi meghatározza, hogy a bankoknak a tőkemegfelelési
nyújt. Csak a hitelintézet: gyűjthet betéteket, felépítését és működési szabályait, különösen a mutató számításához milyen szempontok alapján
fogadhat el a nyilvánosságtól a saját tőkéjét biztosítási, kártérítési jogosultság, és a kifizetés kell besorolniuk eszközeiket és mérlegen kívüli
meghaladó mértékben pénzeszközöket, nyújthat szabályait. tételeiket a teljes kockázati, közepes kockázati,
pénzforgalmi szolgáltatásokat, bocsáthat ki A törvény kötelezővé teszi a betétügylet végzésére alacsony kockázati és kockázatmentes
készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, és nyújthat felhatalmazott hitelintézetek számára az OBÁ-hoz kategóriákba.
ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat. történő csatlakozást. Kockázatvállalás korlátozása: A hitelintézet
A törvény a hitelintézetnek 3 típusát ismeri: bank, Az OBA a tagintézeteinél elhelyezett betéteket köteles a kihelyezése megalapozottságát,
szakosított hitelintézet, és szövetkezeti hitelintézet biztosítja. Jelenleg minden betétgyűjtő hitelintézet áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének
1.Bank: a hitelintézetnek az a fő típusa, amely az tagja az OBA-nak. ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő belső
összes pénzügyi szolgáltatást nyújthatja, és Ha egy hitelintézettel szembeni betétkövetelés szabályokat kidolgozni és alkalmazni.
kizárólag a bank végezheti az összes pénzügyi minden szűrőn átjut, akkor a törvény még további Ezeknek tartalmazniuk kell az adósminősítés, a
szolgáltatást. A törvényben az újdonság, hogy a két szempont szerint korlátozza a kártérítésre való kintlévőségek minősítésének szabályait, az
bankok szolgáltatásai kibővültek a befektetési jogosultságot: elfogadható fedezeteket és biztosítékokat és a
banki tevékenységgel, így az állampapírok nem élveznek védettséget azok, akik nem tartoznak szerződési feltételek ellenőrzésének módját.
kereskedelmével, ami korábban a brókercégek a magánszférához, továbbá azok, akiktől elvárható Az ésszerű mértékű kockázatvállalást szolgálja a
kiváltsága volt. a pénzügyi befektetői szakértelem,valamint azok nagykockázat vállalásának korlátozása. A törvény
2.Szakosított hitelintézet: külön tv. Határozza sem akik ismerhették a csődbe ment hitelintézet azt tekinti nagykockázatnak, egy ügyfél részére
meg az általa végezhető tevékenységeket és ezek helyzetét. vállalt kockázat eléri a hitelintézet szavatoló
szabályait. Jellegzetessége, hogy ügyfélköre vagy Az OBA biztosítása nem terjed ki azokra a tőkéjének a 10%-át. A nagykockázatú kihelyezések
tevékenysége korlátozott, és a tevékenység betétekre, amelyekre a betétes a szerződéskötés egy ügyféllel szembeni összege nem haladhatja meg
végzésének módját, a kockázatok csökkentésének időpontjában elhelyezett hasonló betétekhez képest a hitelintézet szavatoló tőkéjének 25%-át, és a
módszereit is sajátos szabályok rendezik. Ilyen pl. a nagyobb kamatot, vagy más vagyoni előnyt kap. nagykockázatok együttes összege nem lehet több,
Magyar Fejlesztési Bank Rt., vagy a Magyar Export- Amennyiben a hitelintézet nem tud eleget tenni a mint a hitelintézet szavatoló tőkéjének
Import Bank Rt. betétesek igényeinek, a bíróság felszámolást nyolcszorosa!!!!
3. Szövetkezeti hitelintézet: ez a elrendelő végzése után 15 napon belül az Alap A befolyásoló részesedés egy vállalkozásban a
takarékszövetkezeteket és a hitelszövetkezeteket kártalanítási kifizetési kötelezettsége beáll, szavatoló tőke 15%-áig, míg az összes
jelenti. Itt elsődlegesen a szövetkezeti formából amelynek lebonyolítására a tv. 3 hónapot ír elő. vállalkozásban a szavatoló tőke 60%-áig terjedhet.
származó sajátosságok igényelnek eltérő Az OBA által fizetendő kártalanítás ügyfelenként 3 Továbbá a bank egy vállalkozásban szerzett
szabályozást. millió forintig terjedhet. részesedése sem haladhatja meg a vállalkozás
Pénzügyi vállalkozás: egy vagy több pénzügyi Az OBA nem téríti meg a betétekre a jegybanki jegyzett tőkéjének az 50%-át.
szolgáltatást végezhet, de ez nem lehet olyan, alapkamat fölötti kamatrészt. A hitelintézet összes befektetése nem haladhatja
amelyeket kizárólag hitelintézet végezhet. Tehát a Az alaphoz csatlakozó hitelintézet a jegyzett meg a szavatoló tőke egészét.
hitelintézet a betétgyűjtésen, számlavezetésen és tőkéjének 0,5%-át kitevő összeget köteles az Alapba A belső hitelek összege nem haladhatja meg a
pénzváltási tevékenységen kívül valamennyi egyéb egyszeri csatlakozási díjként befizetni. A hitelintézet szavatoló tőkéjének a 25%-át.
pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást hitelintézeteknek ezen felül éves díjbefizetési A likviditás biztosítása: a likviditási kockázat azt
végezhet. kötelezettségük is van. jelenti, hogy a banknak esetleg váratlanul
A pénzügyi intézmények szabályozásának felbukkanó betét-visszahívási igénnyel kell
szükségessége: A pénzügyi intézmények elősegítik FELÜGYELET szembenéznie.
a megtakarítók és hitelfelvevők egymásra találását, a pénz és tőkepiac működésében időnként A likviditás fenntartását a követelései és a
továbbá azt, hogy a különböző lejáratú és összegű előforduló súlyos zavarok és a pénzügyi kötelezettségei lejárati időpontjának és összegeinek
megtakarítások olyan gazdasági ágazatokba intézmények kockázatai miatt hozták létre az egyes megfelelő összhangjával kell elérnie. Erre belső
áramoljanak, amelyek a legnagyobb hatékonysággal államok a különböző felügyeleti rendszereket. szabályzatot és tervet kell készítenie.
és jövedelmezőséggel képesek azokat felhasználni. Ezeknek funkciói: a pénzügyi piacokra való belépés,
Ily módon megosztják és mérséklik a gazdaság az ott történő üzletszerű tevékenység engedélyezése; BELSŐ IRÁNYITÁS, ELLENŐRZÉS
egyes szereplőinek kockázatát. a már működő piaci szereplők folyamatos A vezető testületek működésére, illetve a
A bankok teremtik meg a kapcsolatot a jegybank és ellenőrzése, részben statisztikai és számviteli szervezetek tagjaira a HIT számos előírást
a gazdaság között a monetáris politika adatok alapján, részben helyszínen.; tartalmaz, melyek egyrészt a tulajdonosi és vezetői
érvényesítésében.A kereskedelmi bankok jelentik az Jogérvényesítés, vagyis szabálytalanságok , tevékenység összefonódását gátolják, másrészt
ország fizetési rendszerének alapját. törvénytelenségek esetén szankciók alkalmazása; kizárják a lehetséges vezetők köréből, azokat, akik
Általános ügyfélvédelem, ami az ügyfelek korábban fizetésképtelenséget okoztak, vagy súlyos
tájékoztatásának kötelezettségéből áll, hogy ne mulasztást követtek el.
Bankkártyák: a bankkártya rendszer alapvetően legyenek kiszolgáltatva a pénzügyi intézménynek.;
megkönnyíti a fizetési forgalmat, viszont költséges Az igazgatóságon belül a külső igazgatósági tagok
Annak figyelemmel kísérése, hogy a pénzügyi számának mindig meg kell haladnia a belső
számítástechnikai és terminálrendszert igényel. piacokra vonatkozó szabályok megfelelően
Mivel a kártyát elektronikus funkciókkal is igazgatósági tagokét.
érvényesülnek e. Nemzetközi kapcsolatok ápolása. A tulajdonosi irányítás és a professzionális vezetés
kombinálják, a kártyát mágnes-csíkkal látják el az 2000-ben az Állami Biztosítás-felügyelet és az
ISO szabvány szerint. A kártyán ilyen információk közötti egyensúly fenntartása érdekében azonban
Állami Pénztárfelügyelet is összeolvadt az Állami az igazgatóságban legalább 2 belső tagnak kell
vannak: kibocsátó bank neve, számlatulajdonos Pénz és Tőkepiaci Felügyelettel, és így létrejött az
neve, számlaszám, kártya érvényességének ideje, lennie.
egységes Pénzügyi Szervezetek állami Továbbá az igazgatóságban legalább két olyan
számlatulajdonos aláírása, kártyaszám. Főfelügyelete (PSZÁF) tagnak kell lennie, akik magyar állampolgárok.
A Felügyeletnek többféle lehetőség áll a Az ügyvezetőknek meg kell felelniük az általános
rendelkezésére, a felszólítástól kezdve a követelményeknek, a szakirányú felsőfokú iskolai
tevékenységi engedély visszavonásán át a végzettségre vonatkozó előírásoknak és szakmai
felszámolás kezdeményezéséig. gyakorlatoknak.
A felügyelet bírságolhat is: hitelintézeteknél max. 60 A bank és szakosított hitelintézet belső ellenőrzési
millió forintig, pénzügyi vállalkozásoknál pedig max rendszert működtet.
2 millió forintra.

PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK SZÁMVITELE

BANKTITOK, ÜZLETI TITOK: Az üzleti
titok a pénzügyi intézmény titka, a banktitok
pedig a pénzügyi intézmény ügyfeléről szóló
adatokat tartalmazza, tehát itt inkább az ügyfél
titkáról van szó.
Az üzleti titoktartási kötelezettség nem áll fenn a
feladatkörében eljáró Felügyelettel, Országos
Betétbiztosítási Alappal, Állami Számvevőszékkel,
MNB-vel…….. szemben.
Az előzőek mellett, a banktitoknak harmadik
személy részére történő kiszolgálást 4 esetben teszi
lehetővé a tv.:
Első esetkör: az ügyfél vagy annak hozzátartozója
kéri azt felhatalmazás alapján
második esetkör: hogyha magának a pénzügyi
intézménynek az érdeke szükségessé teszi abból a
célból, hogy az ügyféllel szemben álló követelését
érvényesíthesse harmadik esetkör: amikor a törvény
ad lehetőséget rá
negyedik esetkör: amikor a törvényalkotó szerint
nem minősül banktitok sértésnek az ilyen
információk kiadása
THM fogalma:
Belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által
visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő a
hitelösszeggel.
Thm egy évre vonatkozóan jelen értékesítve a
hitelösszeg százalékban kifejezve mutatja azügyfél
által a hitelnyújtónak fizetendő összes költséget
THM számításba veszi
- kamat- kezelési költség- számlavezetési díj-
biztosítási díj- értékbecslési díj- helyszíni szemle
díj- hitelkártya éves díja- hitelbírálati díj-
hitelközvetítőnek fizetett díjszerződéskötési díj
THM nem tartalmazza
- prolongálási költséget
- késedelmi kamatot
- közjegyzői díj
- egyéb olyan költségek amelyek a szerződés nem
teljesítéséből származnak
Annuitás
Az annuitás (évjáradék) meghatározott időponttól
kezdődően, meghatározott számú éven keresztül
esedékes állandó tagú járadék (pl. lakásvásárlási
hitel évi törlesztő részlete. Az annuitás nem a
végtelenségig tart csak egy adott időpontig biztosítja
a járadéktagot. Az annuitások jelenértékét az
örökjáradék jellegű jövedelmekből lehet levezetni.
Aktív bankműveletek:
A bankok a forrásokat az aktív bankműveletek
útján hasznosítják, amelyek a mérleg bal, aktív
oldalán szerepelnek, s azt mutatják, hogy hová
megy a pénz. (a passzív oldal azt jeleníti meg, hogy
honnan jön a pénz. Az aktív bankügyletek a
rendelkezésre álló források kihelyezését, vagyis
ügyfeleknek való átengedését jelentik.
hitelnyújtás(közvetítés) bankgarancia nyújtás,
kezesség vállalása pénzügyi lízing követelések
vásárlása (faktorálás, forfetírozás, váltóleszámítolás)
befektetések értékpapírügyletek
bankközi kihelyezések nemzetközi közvetlen
kihelyezések tőkekivonás, vagy leszállítás
Bankgarancia, kezesség
Hitelnyújtás esetén a hitelintézetek esetenként
garanciát, kezességet, óvadékot kötnek ki
biztosítékul az ügyfeleknek. Erre leginkább egy
másik bank képes. Lehetőség van arra, hogy egy
hitelnyújtó bank ügyfele egy másik banktól kérjen
és kapjon garanciát, vagy készfizető kezességet.
Pénzügyi lízing: hitelműveletek egyfajta
meghosszabbítása a befektetések, beruházások,
fejlesztések területére. (hitelbérlet) Ekkor vagy a
bankok, vagy azok lízingcége vásárolják meg
lízingbe a lízingbe vevő által megjelölt ingatlanokat,
ingóságokat, hogy a lízingbe vevőnek használatba
adja.
Követelések megvásárlása, megelőlege-
zése:
A hitelkihelyezési lehetőségek sajátos módja,
amikor az üzleti bankok követeléseket vásárolnak
meg, azaz váltókat leszámítanak, faktorálnak, vagy
forfetíroznak.
Váltóleszámítás:
A belföldi és nemzetközi szállító-vevő
kapcsolatokban egyaránt biztonságossá teszi a
hitelviszonyt, ha azt egy váltó testesíti meg, mert azt
szigorú törvényes keretek védik.
A váltók leszámításával az üzleti bankok hitelt
nyújtanak az ügyfeleiknek, amely a bankok
számára azért éri meg, mivel nagyrészt jövedelmező,
és kis kockázattal jár
Persze éppen emiatt a bankok a váltó elbírálásánál
(ami gyakorlatilag a hitel elbírálása) nagy
körültekintéssel járnak el: alanyok
fizetőképességének vizsgálata, adásvétel vizsgálata.
Ezen túlmenően a váltóknak meg kell felelniük a
törvényes alaki kellékeknek és a valódiságnak.
Faktorálás:
A faktorálás keretében a bankok megveszik
ügyfelük rövid lejáratú követelését, és
esedékességkor azt beszedik a fizetésre kötelezettől.
A bankok a faktorálásért kamatot és jutalékot
számolnak fel, így az ügyfelek a banktól már a
benyújtás és a lejárat közötti időszakra jutó
kamattal és jutalékkal csökkentett összeget kapják
meg. A faktorálásnál az ügyfél mentesül bizonyos
adminisztrációtól és hitelkockázattól, és egyben
azonnal hozzájut a követeléséhez, ám ezért levonják
belőle a bank által fizetett kamatot, költséget és
kockázati díjat. A faktorálás alapvetően
meggyorsítja a pénzeszközök körforgását.
készpénzforgalom: a készpénzt a jegybank
bocsátja ki és hozza forgalomba a hitelintézetek
útján. Így általában a szükségleteknek, a
pénzforgalom által igényelt mennyiségnek megfelelő
bankjegy kerül forgalomba. A készpénzforgalom a
különböző készpénzkímélő és helyettesítő eszközök
révén visszaszorulóban van.
Forfetírozás:
A forfetírozás segítségével a bankok megvásárolják
ügyfelük közép és hosszúlejáratú, nagy összegű,
belföldi és exportköveteléseit.
Ezeknek a követeléseknek a kockázata lényegesen
nagyobb, mint a rövid lejáratúaké, amely a kamat
és jutalékfelszámításban is megmutatkozik.
A követelés megvásárlásakor a banknak ellenőriznie
kell, hogy az ügyfele, akinek a hitelt (a váltó előre
kifizetését) nyújtotta, leszállította e az árút, vagyis,
hogy teljesítette e a kötelezettségét.
Befektetések, értékpapírüzletek:
- A bankok üzletpolitikájának szerves részét
képezik a különböző befektetések, mint forrásaik
jövedelmező kihelyezésének egyik megjelenési
formája. A bankok befektetéseinek túlnyomó
hányada ügyfeleik megtakarításainak ésszerű és
jövedelmező kihelyezését jelenti.
- A bankok befektetéseinek jellege, iránya, illetve
szempontjai különbözők lehetnek. Az egyik
szempont a jövedelmezőség, a másik lehet az
üzleti tevékenység szélesítése, a pénzügyi
szolgáltatások bővítése.
Bankközi hitelkihelyezések:
Az üzleti bankok nemcsak hitelt vesznek fel a
bankközi pénzpiacról, hanem ott betétet is
elhelyezhetnek, illetve hitelt kihelyezhetnek. A
bankközi pénzpiac ugyanis a legalkalmasabb az
igen rövid távú kihelyezésekre. A bankok
jövedelmezősége szempontjából nemcsak a utasforgalomban a készpénz szerepét töltik be. Ilyen
likviditási hiány okoz veszteséget, hanem a bő
likviditás is, hiszen feleslegesen köt le
pénzeszközöket, nemhogy jövedelmet biztosítana,
hanem költségnövekedéssel jár.
A nemzetközi hitelkihelyezés:
A nemzetközi pénzpiacon is lehetőségük van a
magyar bankoknak hitelnyújtóként,
betétkihelyezőként is részt venniük.
A nemzetközi közvetlen bankhitelek nyújtásának
kétféle változata terjedt el leginkább:
o Technikai hitelek: a
hitelnyújtók számára a felesleges lekötés
elkerülését, ahitelt igénybe vevők részére pedig a
likviditáshiány áthidalását teszi lehetővé.
o Kettős deviza-
adásvétel útján nyújtott hitelek: ezek
tulajdonképpen határidős devizaügyletek,
amelyek keretében az egyik bank meghatározott
devizáért egy másik devizát vásárol, és egyúttal
biztosítja magának azt a jogot, hogy
meghatározott időn belül az üzletkötés
időpontjában eladott devizát visszavásárolja.
Konzorciális hitelnyújtásról beszélünk, ha egy vagy
két bank szervezésében több bank áll össze egy
nagyösszegű hitel kihelyezésére.
Sziindikált hitelről akkor beszélünk, ha a
pénzpiacon keresik meg a hitelnyújtásban érdekelt
bankokat, és azok lejegyzik azt a részt az egészből,
amit vállalnak.
Passzív bankműveletek:
- számlanyitás
- betétgyűjtés, pénzalapok és alapítványok kezelése
- értékpapírok kibocsátása
- jegybanki refinanszírozási hitelek igénybevétele
- váltók viszontleszámíttatása, egyéb értékpapírok
fedezete mellett igénybevett hitelek
- bankközi hitelfelvételek
- nemzetközi közvetlen hitelfelvételek
- tőkeemelés
- alárendelt kölcsöntőke igénybevétele
Semleges és egyéb bankműveletek
- ügyfelek pénzforgalmának bonyolítása
- bankjegy-kereskedelem
- ügyfélorientált szolgáltatások ( széf, letét,
vagyonkezelés, adásvétel, bankári tanácsadás,
bankügynöki tevékenység, pénzváltás, elektronikus
banki szolgáltatások)
- széfbérlet
- letétőrzés és kezelés
- vagyonkezelés
- adás-vételi ügyletek közvetítő tevékenység
- bankügynöki tevékenység
- bankári tanácsadás és bankszakértői szolgáltatás
- egyéb szolgáltatás nyújtása
A pénzforgalom lebonyolítása:
A semleges bankműveletek legfontosabb eleme a
fizetési rendszer zavartalan működését kifejező bel
és külföldi pénzforgalom. A pénzforgalom (=fizetési
forgalom) a gazdasági élet szereplői között
lebonyolított fizetések összessége, amely kifejezi a
főbb gazdasági folyamatokat.
A pénzforgalom lebonyolításának feltételeit,
lehetséges formáját és módját a jegybank
szabályozza. A pénzáramlások 3 nagy területet
foglalnak egybe: bankszámlapénz; készpénz;
készpénzkímélő és helyettesítő forgalom
Bankszámlapénz forgalom : a belföldi jogi
személyek, és jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaságok valamint az egyéni vállalkozók
kötelesek a pénzeszközeiket bankszámlán tartani,
pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, és
ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni
(kivéve a készpénzes fizetésre félretett
pénzeszközöket, mert azokat nem kell
bankszámlára tenni). Ugyancsak így kell eljárniuk
az ÁFA fizetésére kötelezett magánszemélyeknek és
vállalkozóknak is.
A vállalkozók és a pénzintézetek között a kapcsolat
a bankszámlaszerződéssel jön létre. A bankszámla
megnyitásakor a pénzintézet közli az ügyfelet
azonosító pénzforgalmi jelzőszámot.
A bankszámlaszerződéssel a pénzintézet vállalja,
hogy ügyfele pénzeszközeit kezeli és nyilvántartja,
teljesíti az arra benyújtott megbízásokat, valamint a
számla egyenlegéről értesítést küld
A bankszámlapénz-forgalomban a pénztartozások
kiegyenlítésének négy lehetséges módja van:
átutalás: a bankszámlák közötti elszámolás
legelterjedtebb módja. Ebben a számlatulajdonos
megbízza a bankját, hogy bankszámlája terhére
meghatározott összeget utaljon át a
kedvezményezett bankszámlájának a javára. Itt
tehát a kötelezett kezdeményezi a tartozása
kiegyenlítését.
Beszedési megbízás (inkasszó): itt a
jogosult (akinek a pénzt átutalják) kezdeményezi a
fizetés teljesítését. Itt a kedvezményezett megbízza
a számlavezető bankját, hogy a számlája javára, és
a kötelezett terhére, követelését szedje be és neki
írja jóvá. Ennek két típusa ismert:
Határidős inkasszónál a fizetés, csak a kifogásolási
idő eltelte után történik meg, mivel a fizetőnek meg
kell győződnie a leszállított árú minőségéről és
mennyiségéről. Ez kb. 8 munkanap.
Prompt inkasszónál azonnal fizetnek.
Készpénz kímélő és helyettesítő
forgalom: A készpénz kímélésének vagy
helyettesítésének az tekinthető, ha a készpénz a ki,
vagy befizetés során csak az egyik oldalon jelenik
meg valós, fizikai formájában. Ezért a
bankszámlapénz forgalom ettől eltér, mivel az
teljességgel láthatatlan mindkét oldalon. Azonban a
készpénzkímélő eszközök között számon tartott
hitelkártyák is felhasználhatóak úgy, hogy egyik
oldalon sem jelenik meg a készpénz. Ide tartozik:
csekk: a csekknek a nemzetközi fizetési
forgalomban kialakult változatait a külföldre és
külföldről a bankok rendelkezésére szóló csekkek,
valamint az utazási csekkek jelentik. Az utazási
csekkek megjelenése ahhoz köthető, hogy minden
ország jegybankja meghatározza a külföldre kivihető
pénzmennyiség felső határát. A fix összegre szóló,
előre nyomtatott csekkek a nemzetközi
csekket csak a csekkszámlával rendelkező ügyfél
kaphat.
Elektronikus fizetések:
elektronikus számla-jóváírási rendszer:
Alapvetően az automatizált klíringházak teszik
lehetővé az elektronikus számajóváírások (EFT
credits) végrehajtását. Ennek menete: a
munkáltató, nyugdíjintézet vagy más fizető
mágnesszalagon közli a bankkal a fizetés adatait,
öszegét, a kedvezményezett nevét és bankját, így a
bank megterheli a fizető számláját, majd az összeg
on-line vonalon megjelenik a kedvezményezett
bankjánál, ahol jóváírják a számláján.
elektronikus számlaterhelési rendszer: (EFT
debit systems) a magánügyfelek rendszeres fizetési
kötelezettségeit a bankok, az ügyfél számlájának
terhére teljesítik. Ezek lehetnek díjak, adók, vagy
hitelek törlesztő részletei.
A bankközi elektronikus elszámolások
szervezetei: a bankok létrehozták az egymás
közötti elszámolás elektronikus szervezeteit. Ilyen a
CHIPS, amely egy klíringházrendszer, a tagbankok
közötti elszámolások lebonyolítására.
A másik a SWIFT Társaság, amely a nemzetközi
fizetések megkönnyítését szolgálja.
Bankközi klíring és elszámolás
Magyarországon: csak olyan hitelintézet kaphat
működési engedélyt, amely képes csatlakozni a
bankközi pénzforgalmi elszámolási rendszerhez. Ez
teszi lehetővé a fizetési megbízások azonnali
teljesítését, és a bankok között keletkező tartozások
és követelések elszámolását, kiegyenlítését.
Bankjegykereskedelem:Bankjegykereskedele
m alatt más országok valutáival történő bel és
külföldi bankok közötti adásvételi üzleteket értjük.
Bankári szolgáltatások nyújtása: A bankári
szolgáltatásnak nevezzük az üzleti bankok azon
tevékenységét, amelyek az ügyfelek kultúráltabb
kiszolgálását, biztonságának növelését, döntései
elősegítését irányozzák elő.
Széfbérlet: A rekeszekben elhelyezett érték
biztonságáért a bankok teljes felelősséget vállalnak.
A biztonság érdekében a páncélrekeszek két
kulccsal nyithatóak, amelyek egyike az ügyfélnél,
másik pedig a banknál van.
Letétek őrzése és kezelése: olyan értékek
letétbe helyezése, amelyek méreteik miatt széfben
nem helyezhetőek el, vagy speciális őrzést nem
igényelnek, illetve bírói döntések,
bűncselekményből származó tárgyak…Az üzleti
bankok ügyfeleik megbízása alapján elvállalják
vagyon kezelését, vagy végrendelet végrehajtását.
Adásvételi ügyletek, közvetítő
tevékenység: a bankok, ügyfeleik megbízásából
különféle adásvételi ügyleteket bonyolítanak le,
gazdasági és pénzügyi kapcsolatok kialakításában
közvetítő szerepet töltenek be.
Bankügynöki tevékenység: ez alapvetően az
ügyfelek megbízásán alapuló értékpapír vásárlás,
vagy eladás.
Kötvény és a részvény összehasonlítása.
Kötvény Részvény
Típus: hitelviszonyt, tagsági viszonyt
Kötelezettség: hitel, jegyzett tőke
Jog: kamat+tőke, osztalék
(likviditási hányad)
szavazati jog
Lejárat: hosszú, végtelen
Fedezet: AEE adózott eredmény
(adózás előtti eredmény)
Kockázat: kicsi, nagy
(az összes kockázat őt terheli)
Hozamelvárás: kicsi, nagy
Értékpapír fogalma:
Az értékpapír lényegét adja, hogy valamely jogot
testesít meg, inkorporál. Ezzel lehetővé
teszi azt is, hogy a benne megtestesülő jog az
értékpapír által dologként működjön, illetve
gazdát cseréljen.
 Hitelek fajtái és kockázatai
A hitel fogalmi meghatározása, hogy: A hitelt
nyújtó pénzeszközöket, árukat vagy
szolgáltatásokat enged át ideiglenesen, kamatfizetés
ellenében, illetve a hitelt felvevő idegen tőkét vesz
igénybe meghatározott időre.
A hitelek a következőképpen csoportosíthatók:
o Hitelfolyósító szerint: jegybanki, üzleti banki és
egyéb hitelek
o Hiteladósok szerint: vállalati, költségvetési,
lakossági, bankközi
o Felhasználása szerint: termelési és fogyasztási
hitelek
o Megtérülése szerint: árbevételből, jövedelemből
és egyéb forrásból visszafizetendő hitelek
o Lejárat szerint: rövid, közép és hosszú lejáratú
hitelek
o Finanszírozott eszközök szerint: beruházási és
forgóeszköz hitelek
o Fedezete szerint: fedezettel nem bíró, és
fedezettel bíró hitelek
o Folyósítást illetően: rulírozó és nem rulírozó
hitelek
o Valutaneme szerint: belföldi vagy külföldi
pénznemben nyújtott hitelek
A hitel nyújtásához az ügyfeleknek megfelelő
fedezettel vagy biztosítékokkal kell
rendelkezniük.
A rövid lejáratú hitelek nem haladhatják meg az
1 évet, míg a középlejáratúak a 3-5 évet. A
hosszú lejáratúak viszont azok a hitelek,
amelyeket ezt meghaladó időszakra helyeznek ki.
A rövidlejáratú hitelek egyik jellegzetes formája
a folyószámlahitel, amikor a bankok ügyfelük
pénzforgalmi számláján írják jóvá a nyújtott
hiteleket, s azok a hitelszerződésben
meghatározott ideig, rulírozó jelleggel
felhasználhatók.
A közép és hosszú lejáratú hitelek közé a
beruházási vagy projektfinanszírozási, valamint
a nemzetközi pénzügyi szervektől kapott, a
kormányközi és egyéb kölcsönök tartoznak.
A reálhitelek a biztosítékok szerint
megkülönböztethetők:
Lombardhitel: kézizálog és értékpapír fedezete
mellett nyújtható
Cessziós hitel: későbbi követelés
megelőlegezésére szolgál, amelynek fedezete
gyanánt az ügyfél a bankra engedményezi az
adott ügylethez kapcsolódó követelését, bevételét
Jelzálog mellett nyújtott hosszú lejáratú hitelek.
A hitelnyújtással az üzleti bankok és ügyfeleik
között szerződéses viszony keletkezik, mégpedig
hitel és kölcsönszerződés keretében.
Értékpapírok jellemzői
Értékpapírok csoportosítása
- Hitelviszonyt megtestesítő: kötvény, kincstárjegy,
jelzáloglevél, letéti jegy, csekk, váltó
- Tulajdonjogot megtestesítő: közraktárjegy (árujegy
és zálogjegy)
- Tagsági jogot megtestesítő: részvény, befektetési
jegy
- Más jogot megtestesítő: kárpótlási jegy
Csoportosítása más szemszögből:
Bemutatóra és névre szóló papírok:
-bemutatóra szól, ha nem tartalmazza a jogosult
személyének megjelölését vagy tartalmazza ugyan,
de bemutatási záradékkal van ellátva. Ezt annak
birtokba adásával lehet átruházni.
-névre szóló értékpapír: nyomdai úton előállított
vagy dematerializált papír
Megjelenési forma szerint: lehetnek fizikailag
(okirati formában) létezők, vagy dematerializáltak.
Utóbbi esetben az értékpapírokat nem kellés nem is
lehet kinyomtatni, azok értékpapírszámlákon,
elektronikus jelként jelennek meg.
Homogenitás szerint:
homogén, akkor ha egy sorozaton belül minden
egyes egyedi értékpapír teljesen azonos jogokat
testesít meg, beleértve ezen jogok gyakorlásának
idejét is. Ilyen a részvény, kötvény, kincstárjegy,
befektetési jegy, jelzáloglevél, kárpótlási jegy.
Inhomogén a váltó és a közraktárjegy.
Kötvény fogalma: A kötvény névre szóló,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben
a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az
ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott
kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa
vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a
továbbiakban együtt: kamat), továbbá a árutőzsdei ügyletének elszámolása,
pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának,
illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt
időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.
Államkötvény: Az állam által kibocsátott, egy
évnél hosszabb lejáratú értékpapír, amely az állam
adósságát testesíti meg. Az államkötvények hozama
- az állami garancia miatt - legtöbbször
alacsonyabb, mint az egyéb kibocsátásoké.
Magyarországon jelenleg 3, 5, 10 és 15 éves fix
kamatozású (eredeti kibocsátási időpont szerint)
államkötvényeket bocsátanak ki.
Adófajták:
1. Társasági adó: Az állam a vállalkozási
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek
jövedelmének egy részét elvonja.
2. Személyi jövedelemadó: Az állami feladatok
ellátásához szükséges adóbevételek biztosítása a
magánszemélyek jövedelmének terhére.
3. Vagyonadó: kapcsolódhat lakossági vagy
vállalati vagyonhoz; tárgya ingatlan (föld, ház) és
ingó (értékpapír, pénz) vagyon.
4. Forgalmi adó: termékeknek,
szolgáltatásoknak vagy vagyontárgyaknak a
forgalmi folyamatához kapcsolódik.
5. Fogyasztási adó: 1-1 termékhez vagy
szolgáltatáshoz kapcsolódó egyfázisú vagy
speciális forgalmi adó
Részvények fajtái
A) Törzsrészvény: ez az alaptípus, az összes eddigi
megállapítás igaz rá.
B) Elsőbbségi részvények: tulajdonosának ad egy
előnyt, és azzal párhuzamosan megvon tőle
valamilyen jogot.
Osztalék elsőbbségi részvény: az előre
meghatározott nagyságrendű osztalékra
tulajdonos bizton számíthat. Ez általában nagyobb,
mint amire egy normál törzsrészvényes jogosult.
Lehet, hogy a nyereség csak arra elég, hogy az
elsőbbségi részvényeseket kifizessék, és a többiek
nem jutnak osztalékhoz. Az is lehet, hogy a
vállalkozásnak egyáltalán nincsen nyeresége.
Ilyenkor az elsőbbségiek jogosultsága addig
kumulálódik, ameddig a vállalkozás nem lesz
nyereséges. Ilenkor az elsőbbségi részvényeseket
visszamenőleg is ki kell elégíteni.
osztalékelsőbbségi részvényesek viszont kissebb
szavazati joggal bírnak.
Szavazat elsőbbségi részvény: birtokosa a
kezében lévő részvénycsomagnál jóval nagyobb
szavazati joggal rendelkezik, mint amekkorát a
törzsrészvény biztosítana a számára. Ehhez viszont
vagy egyáltalán nem járul osztalék, vagy kissebbet
kapnak, mint a törzsrészvényesek. Ennek a
szavazatelsőbbségi részvénynek egy speciális
formája az ún. aranyrészvény, melyet a volt állami
vállalatok esetében, mikor az állam kivonult,
megtartott egy ilyen aranyrészvényt. Ez lehetővé
teszi az állam számára, hogy vétójoggal éljen, és bár
nem tudja keresztül vinni az akaratát, de
megakadályozhatja a többi tulajdonos döntését.
A likvidációs értékre vonatkozó elsőbbségi jog: a
tulajdonos a kezében lévő részvénycsomagnál
nagyobb arányban részesedik a vagyonból, amikor
a vállalat megszűnik.
Elővásárlási jog: a régi tulajdonosoknak van egy
olyan lehetőségük, hogy újabb tőkeemeléskor ők
tegyenek először ajánlatot a részvénycsomagra. Az
is lehet, hogy korlátozott körű kibocsájtás történik,
ilyenkor csak a régi tulajdonosok számára nyitott a
lehetőség.
C) Dolgozói részvény: a 90-es évek első felében
volt jellemző, a dolgozói érdekeltséget kívánta
megteremteni. A jegyzett tőke 10%-át nem
haladhatja meg, ezen kívül korlátozottan
forgalomképes, mivel csak a vállalat többi
dolgozójának lehet eladni. Nem örökíthető. A
dolgozó halála esetén a vállalat névértéken
visszavásárolja.
D) Kamatozó részvény: olyan speciális
konstrukció, amely csak előnyöket tartalmaz, ezért
már nem nagyon van forgalomban. Magas hozamú
osztalékot, és biztos kamatot is ad tulajdonosának.
Tőzsde, tőzsdei műveletek
- Homogén termékek koncentrált piaca
- Fajtái: árutőzsde, értéktőzsde
- Bét és Bát 1990-ben megalakul
- Bét Rt lesz 2002-től
- Bét beolvad a Bát-ba 2009-től
- A tőzsdei ügyletek teljesítése a Keler-en keresztül
működik.
Tőzsdei ügyletek fajtái:
- Azonnali ügylet (prompt ügylet): üzletkötés-
teljesítés nem válik el időben
Arbitrázs: kockázatmentes azonnali ügylet
- Határidős ügylet (forward ügylet): üzletkötés-
teljesítés elválik időben, későbbi időpontra,
határidőre kötik az üzleteket. A gyakorlatban
szabványosított határidő ügyletet kötnek, vagyis
van néhány kitüntetett nap, amelyre lehet üzletet
kötni. A határidős ügylet megkötésekor a
feleknek csak letétet kell elhelyezniük a Kelernél.
- Opciós ügyletek (hatályos ügylet, jogot jelent
eladásra vagy vételre. zárójel: KELER Rt. a 2001.évi
CXX.sz. aa Tőkepiacról szóló törvény alapján
működő elszámolóház. Bizonyos tevékenységek
feltételrendszerét kormányrendeletekben
határozzák meg, mint pl. adematerizált
értékpapírok kezelésével kapcsolatos
szolgáltatásokat.
Banki funkcióit is ideértve számos feladatkört lát el:
Központi értéktári funkciók:
központi értékpapír-nyilvántartás, értékpapír-kód
(ISIN kód) kiadása, központi értékpapír-
számlavezetés,
-belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi
forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása.
Elszámolóházi funkciók:
tőzsdei ügyletek elszámolása, tőzsdén kívüli
értékpapír-ügylet elszámolása, árutőzsde
A KELER Rt.
-az általa elszámolt ügylet teljesítésének
(kiegyenlítésének, azaz az értékpapír
pénzszámlákon történő könyvelésének) biztosítása,
tőzsdeforgalmi (korlátozott rendeltetésű
pénzforgalmi) számla vezetése,
-bel- és külföldi letétkezelők részére letéti
szolgáltatás nyújtása, illetve a forgalmazók saját
tulajdonában álló dematerizált értékpapírról
értékpapír-számla vezetése,részvénykönyv vezetése,
társasági eseményekkel kapcsolatos szolgáltatás.
Adó funkciói:
1. Fedezeti funkció: az állami (önkormányzati)
kiadások fedezetének biztosítása, ezáltal az
államháztartás egyensúlyának és az állami
rendszerek működésének fenntartása.
2. Befolyásolási funkció: Az adókat és
adókedvezményeket az állam (önkormányzat) a
piaci szereplők magatartásának befolyásolására
is használhatja.
3. Elosztási vagy arányosítási funkció: Az állam
egyik legfontosabb feladata a jövedelmek
újraelosztása (redisztribúció). Az adók ebben
éppen olyan fontos szerepet játszanak, mint a
rendszer másik oldalán a szociális juttatások.
Biztosítás a gyakorlatban
Biztosítás lényege, biztosítási tevékenység
- a biztosítás lényege a kockázatnak díj ellenében a
biztosítóra való áthárítása, mely az egyedileg
bizonytalan összességében becsülhető
pénzszükséglet fedezését, a kockázatok
kiegyenlítődésére építve valósítja meg. Jelentősége,
hogy általa a gazdasági élet szereplőinek
a kockázatai, megszűntethetők, illetve mérsékelhetők,
a kockázat tervezhető költségéé alakul.
Kockázatkezelésen a kockázatok (a várttól eltérő,
kedvezőtlen eredmény – veszteség) viselőinek a
kockázatokkal kapcsolatos magatartását értjük. A
kockázatkezelés tudatosan végigvitt, átgondolt
menete magában foglalja:
A kockázati helyzet elemzését;
A kockázat kezelésére, csökkentésére irányuló
döntés meghozatalát;
Az A megfelelő módszer kiválasztását;
A döntés gyakorlati megvalósítását
A biztosítási módszerek alapformái:- kölcsönös és
kereskedelmi díj biztosítás módszere: a
veszélyeztetettek kezdeményezik a veszélyközösség,
vagyis a biztosítási intézmény létrehozását, melynek
ők maguk egyben tagjai is lesznek
-kár és kockázatfelosztás módszere: keretében a
biztosítási időszakban ténylegesen felmerülő kár
összege kerül felosztásra a közösség tagjai között
Biztosítás gazdasági szerepe:
az elsődleges kár lokalizálásával a gazdasági élet
egészét és egyes szereplőit nem vagy kisebb
mértékben fenyegetik zavarok, a gazdaság
működése kiegyensúlyozottabbá válik. A biztosítás
a gazdaság egészének tőkeellátottságát kedvezően
befolyásolja. Javítja a technikai fejlődés feltételeit,
Ösztönzi az ésszerű kockázatvállalást. A széles körű
és hatékony biztosítási védelem mentesíti az
államot és különböző közcélú forrásokat váratlan
kiadásoktól.
Biztosítási díj
biztosítási védelem ára. Magába foglalja: a
kockázati, a megtakarítási és a szolgáltatási ügylet
ellenértékét.
Nettó (tiszta) kockázati díj: a károk várható
értékének fedezésére + biztonsági pótlék.
Bruttó kockázati díj: a teljes kárszükséglet
fedezésére + takarékdíj +költségpótlék
+nyereségpótlék + biztosítási adó pótléka.
• kockázati díj: a biztosító részéről átvállalt
kockázat ellenértéke, mely a biztosító teljesítésének,
a károk várható értékének a fedezésére szolgál. A
kockázati díjnak olyan mértékűnek kell lennie, hogy
fedezze a biztosítási események bekövetkezésével
előreláthatólag várható teljesítési kötelezettségeket.
Biztonsági pótlék: ennek szintén kárfedezeti
funkciója van. Funkciója, hogy az
esetleges nem várt kedvezőtlen káralakulás
fedezéséhez hozzájáruljon.
Takarékdíj: Az életbiztosításoknál a kifizetésre
kerülő biztosítási összeg a kockázati
díj mellett a takarékdíj hányadot is tartalmazza.
költségpótlék: ez a biztosító szolgáltatási
tevékenységéhez kapcsolódó ráfordítások
fedezésére szolgál
biztosítási adó: a biztosítási díj, valamint a
biztosítási összeg százalékában kerül
rögzítésre, amelyet a biztosító adó formájában
befizet.
nyereségpótlék: ennek a mértéke mindig az adott
biztosító díjpolitikájától függ.
Monetáris politika közbülső célja:
Olyan gazdasági tényező lehet, ami szoros
kapcsolatban van a végső céllal és jól befolyásolható
a monetáris politika eszközeivel. A közbülső célokra
általában a jegybankok célértéket határoznak meg a
jövőre vonatkozóan. A célérték konkrét szintjét úgy
kell meghatározni, hogy a végső cél szempontjából
optimális legyen. A közbülső célok megválasztása
külső gazdasági körülményektől is függhet. Ilyen cél
lehet a pénzmennyiség és devizaárfolyam mellett az
inflációs célkövetés(a jegybank kötelezettséget vállal
az infláció ütemének egy megcélzott sávon belül
való tartására). A MNB-nak is ez a közbülső célja.
Sok országban a közbülső cél szerepét a
devizaárfolyam tölti be.
A jól választott közbülső cél kontrollálható a
jegybank által.
Nominális horgony: számszerűsített közbülső cél: a
jövőre vonatkozó inflációs változásokat
megalapozza, reálissá teszi. Hiteles legyen, h a
gazdaság szereplői bízzanak benne, hogy a
monetáris hatóság teljesíteni tudja a várakozásokat.
tag A klasszikus közgazdaságtan szerint a
pénzmennyiség és az árszínvonal között egyértelmű
kapcsolat áll fenn, így a jegybank a gazdaságban
lévő pénztömeg befolyásolásán keresztül képes
és ellenőrizni az árszínvonalat és hatást gyakorolni rá.
A pénzmennyiség, mint közbülső cél az 1980-as
évekig népszerű, ezután a pénztömegen keresztül
történő árszínvonal ellenőrzés befolyásolás a
jegybank részéről kudarcot vallott, melynek oka a
pénzügyi innovációk elterjedése (pénzhelyettesítők).
Számos jegybank tért át a közvetlen inflációs
célkövetés rendszerére, ami azt jelenti, hogy a
jegybank kötelezettséget vállal az infláció ütemének
egy megcélzott sávon belül való tartására. Szoros
kapcsolatban van a végső céllal, a jegybank által,
jegybanki eszközökkel befolyásolható. Hatékony
antiinflációs eszköz, fontos hogy a jegybank hiteles
legyen a társadalom szemében.
Devizaárfolyam: ahol rögzített egy másik ország
valutájához kötött árfolyamrendszer működik. A
jegybank gyakorlatilag importálja a nagy ország
alacsony inflációs szintjét. Alkalmazkodni kell a
nagy ország monetáris politikájához és osztozni kell
az adott valutát érő esetleges sokkhatások
következményeiben.
Költségvetés bevételei:
1. Adó jellegű bevételek: adók: állami
monopóliumok; vámok; társadalom biztosítási
járulékok.
2. Nem adó jellegű bevételek: illetékek; díjak;
bírságok.
3. Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek:
privatizációból származó bevételek; állami
tulajdonban lévő vállalkozások profit osztaléka
4. Adományok, segélyek és egyéb bevételek:
nemzetközi szervezetektől kapott segélyek;
állampolgároktól vagy gazdálkodó szervezetektől
kapott felajánlások, adományok.
A nemzetközi pénzügyi válság okai az 1.Döntés előkészítő szakasz: Pénzügyminiszter PILLÉREK:
USA-ban és Magyarországon április 15-ig elkészíti és a Kormány elé terjeszti a 1) Társadalom biztosítási nyugdíjfelosztó – kirovó
Magyarországon importált és saját válság következő 3 évre vonatkozó költségvetési rendszer: bruttó bér meghatározott %-a, TB nyugdíj
A nemzetközi pénzügyi válság okai irányelveket. (öregségi-, rokkantsági-, baleseti-, özvegyi-,
-a pénzügyi szektor mohósága, Augusztus 31-ig a pénzügyminiszter a kormány elé rokkantsági-, szülői nyugdíj) árvaellátás
-pénzügyi innovációk, terjeszti a következő évi költségvetési törvény 2) kötelező magánnyugdíj: tőkefedezeti elven
-ellenőrizhetetlenség, tervezetét.(pénzügyminiszter és fejezetgazdák közti működik, a munkabér 8%-a. Az összeg
-áttekinthetetlenség, egyeztetés után) adókedvezményt élvez, hozamai örökölhetők.
-piramis jelleg. Szeptember 30-ig a kormány a parlament elé 3) önkéntes magánnyugdíj pénztárak: tőkefedezeti
A Washingtoni konszenzus erőltetése,túl korai terjeszti a költségvetési törvény javaslatot. Az elvű, a pénztártag esetleg a munkáltató fizeti.
liberalizálás. előterjesztést a kormány nevében a 4) nyugdíj elő-takarékossági számla: az ügyfél dönti
Nem csak az adósok felelősök az adósságért! pénzügyminiszter teszi meg. el, hogy mibe fektessék a pénzét
Magyarország egyrészt így importálja a válságot 2.Döntési szakasz: Ogy megtárgyalja a Különbségek: 1-2: felosztó, kirovó – tőkefedezeti;
másrészt külpiacai is beszűkülnek. törvényjavaslatot az Állami Számvevőszékkel; mindkettő kötelező. 2-3: kötelező –
A pénzügyi válság reálválsággá változik. A saját jogú November 30-ig az Ogy rögzíti a fejezetek önkéntes; mindkettő tőkefedezeti elvű
válságunk oka kormányzatunk költségvetési főösszegeit.
hiteltelensége, melynek következtében az Január 1-ig el kell fogadni a költségvetésről szóló Nyugdíjrendszerek finanszírozási problé-
állampapírokat nem akarják a befektetők megvenni. törvényt. mái: népesség elöregedése, nemzetgazdaságok
Ez pedig államcsődhöz vezethet. 3.Döntés-végrehajtási szakasz: ezért a felelősség a globalizálódása (tőke nagy sebességgel áramlik,
Hogyan jutottunk Ide? Oka Kormányt terheli. Pótköltségvetés beterjesztésére mindig máshol keres kedvezőbb befektetési
• Magas fizetési mérleg hiány; van lehetősége a kormánynak év közben, ha úgy lehetőségeket.), átlagéletkor növekedése,
• A 2002-2006 közötti magas, éves átlagban 8%-os látja, hogy nem tartható a költségvetés. orvostudomány, gyógyszeripar fejlődése,
államháztartási hiány az államadósság gyors 4.Döntés-végrehajtás ellenőrzésének szakasza: a technológiai fejlődés (robotok…-
emelkedéséhez vezetett; Kormány az Ogy elé terjeszti a zárszámadásról szóló munkanélküliséghez vezet), gazdasági növekedés
• Alacsony lakossági megtakarítások, növekvő törvényjavaslatot. (költségvetési évet követően 8 ütemének lassulása (bérszínvonal emelkedése
hitelfelvétel – elsősorban devizában; hónapon belül). Az Állami Számvevőszék ellenőrzi, lassul), munkaerőpiac átalakulása (tanulással
• A kiigazítási csomag bevezetése óta lassú hogy a kormány végrehajtotta-e a költségvetési eltöltött idő nő, szaktudás gyors elavulása)
gazdasági növekedés, gyengülő gazdaság, növekvő törvényt. Magyarországi problémák: alacsony bérszínvonal,
munkanélküliség költségvetés krónikus hiánya, indokolatlan
• HITELESSÉGI PROBLÉMÁK Adórendszer leszázalékolás, feketemunka.
• fejlett országokban a népesség csökkenése és
elöregedése okoz belátható időn belül társadalmi- Adók csoportosítása: Társadalombiztosítási alrendszer (az
gazdasági katasztrófát. közvetlen (egyenes, direkt): személyi és vállalati egészségügy finanszírozásának
A fejlett világ lélekszáma stagnál vagy csökken jövedelemadók; vagyonadók. sajátosságai,tendenciái és problémái)
közvetett: az adó alanyát terheli. forgalmi adók,
Állam funkciói: fogyasztási adók, értéknövekedési adó.
- Funkcionális csoportosítás alapján: Adó alanya szerint: lakossági (jövedelemadó) vagy II. EGÉSZSÉGÜGY:
hagyományos (közhatalmi), szociális vállalati adók (nyereségadó). maghatározza a lakosság életkilátásait, minőségét,
(társadalompolitikai); gazdasági feladatok. Jogosultság szerint lehet központi és helyi adó. egészségi állapotát.
- Kormányzati tevékenység jellege alapján: Jövedelemmel kapcsolatos: Finanszírozás: fogyasztó-páciens, szolgáltató-orvos,
szabályozó (regulatív) és finanszírozási funkció - független a jövedelem nagyságától: vagyonadó; finanszírozó-tőkés
- Közgazdasági szempontból: allokációs, örökösödési adó. Típusai:
redisztribúciós, stabilizációs funkciók. - függ a jövedelemtől: személyi jövedelemadó, 1) magánbiztosítás: a munkáltató fizeti a biztosítási
Allokációs funkció: az állam azokat a javakat nyereségadó csomagot pl: USA
biztosítja, amelyeket a magánszféra egyáltalán nem, ezen belül megkülönböztethetünk: 2) társadalombiztosítás: törvény írja elő a biztosítási
illetve csak nagy hatékonysági veszteséggel lenne -progresszív: magasabb jövedelmi sávokban kötelezettséget, szabályozott fizetési
képes előállítani.(úthálózat) nagyobb, alacsonyabban kisebb az adókulcs. rendszer pl: Németo., Mo.
Redisztribúciós funkció (újraelosztó): az állam -regresszív: magasabb jövedelmi sávban egyre 3) költségvetési: a befizetett adókból finanszírozzák
elvonja a jövedelmek egy részét majd egy kisebb az adókulcs. pl: Anglia
újraelosztási rendszeren keresztül visszaosztja azt -lineáris: egységes az adókulcs. (Pl. Mo-on Magyarország: önálló költségvetési szervként
bizonyos rétegeknek. Négy változata van: társasági adó mértéke egységesen 19%) működnek a TB alapok, felügyeletét az OEP
1. Klasszikus mód: a magasabb jövedelműektől látja el. (a nyugdíjakét az Országos
progresszív adóztatással elvont jövedelmeket Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság)
átcsoportosítja az alacsonyabb Ellátások:
Központi költségvetés kiadásai 1) EÜ szolgáltatások, amelyek lehetnek teljes vagy
jövedelműek felé. (kiadások megoszlása, szociális
2. Alacsonyabb jövedelműek által fogyasztott részleges térítési ellátások
termékek támogatása az elvont jövedelmekből. kiadások, oktatásfinanszírozás) (szűrővizsgálatok, fogászat)
3. A magas jövedelműek által fogyasztott termékek 2) Pénzbeni: GYES, GYED, Táppénz
megadóztatása (luxuscikkek, jövedéki adó). Központi költségvetés kiadásai: 3) Baleseti: eü- ellátás – táppénz – járadék
4. A közszolgáltatások ingyen vagy piaci ár alatt Állami működési kiadások: általános közösségi
történő biztosítása. szolgáltatások 7%, külső védelem, rendvédelem, Helyi önkormányzati alrendszer (a
Stabilizációs funkció: az állam nem vonulhat ki a közbiztonság. közpénzügyek térbelisége,helyi önk
gazdaság felügyeletéből, irányításából maximálisan. Jóléti kiadások: oktatási tevékenységek és bevételei,kiadásai, helyi önk vagyona)
Feladatai: GDP növekedés figyelemmel kísérése, szolgáltatások, egészségügy, társadalombiztosítási
Munkanélküliség, foglalkoztatás politika kézben és jóléti szolg., lakásügyek, települési és közösségi Magyar önkormányzati rendszer
tartása, inflációs folyamatok kezelése. tevékenységek és szolg., szórakoztató, kulturális és államháztartás egyik alrendszere. nem csak a helyi
Államháztartás fogalma: közfeladatokat ellátó és vallási tevékenységek. közszolgáltatások megvalósítását, hanem az állam
finanszírozó gazdálkodási rendszer, amely azon Gazdasági kiadások: energiaellátási feladatok, által átadott, a helyi közösséget érintő közhatalom
gazdasági egységek összességét képezi, amelyek mező-erdő-hal és vadgazdálkodás, közlekedési és gyakorlását jelenti.
politikai felelősségvállalás mellett vesznek részt a távközlési tevékenységek és szolg, (vasút, közúti helyi önkormányzatok feladatai: településfejlesztés,
jövedelmek és a nemzeti vagyon újraelosztásában, közlekedés) és környezetvédelem. településrendezés, az épített és természeti környezet
valamint a nem piaci javak előállításában ill. Államadósság kezelés: államháztartás felhalmozott védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés,
közreadásában. tartozási, melyekkel belföldieknek vagy csatornázás, helyi közutak és közterületek
Felépítése: külföldieknek tartozik. fenntartása; helyi tűzvédelem, közbiztonság, óvoda,
- központi kormányzat: közfeladatok ellátásának alapfokú nevelés, oktatás, egészségügy, szociális
központi szintje; kialakítja a költségvetési politika Szociális kiadások: ellátás gondoskodni. stb
allokációs, elosztási és stabilizációs céljait; Ennek alapján a szociálpolitikán belül beszélhetünk
meghatározza a közfeladatok körét és terjedelmét, családok, fogyatékosok stb.. támogatási Önkormányzatok bevételei:
ill. az ellátásukhoz szükséges pénzügyi forrásokat. rendszeréről. 1. Saját jogú bevételek
- elkülönített állami pénzalapok: olyan alapok, -családtámogatások:  2csop  helyi adók (önkorm. által megállapított adó
amelyek az állam meghatározott feladatait részben 1. szülő megélhetését biztosítják arra az időszakra típus): építményadó, telekadó.
az államháztartáson kívüli forrásokból amíg a gyermek gondozása nevelése miatt nem tud  helyi díjak: vmilyen helyi szolgáltatásért járó
finanszírozzák, amelyeknek működési jellege az munkát vállalni.Pl :  gyes, gyed fizetési kötelezettség
államháztartáson belül elkülönített finanszírozást 2. A gyermekes családok terheinek a mérséklését  helyi önkormányzati vagyonból származó
tett szükségessé. (pl.: Munkaerőpiaci Alap) szolgálja, a gyermeknevelés ktg-hez történő bevételek (privatizációs bevétel, bérleti díj,
- helyi önkormányzatok: azt a képességet és jogot hozzájárulást fejezi ki.  Pl: csp,anyasági segély osztalék, kamat)
jelenti, hogy a jogszabályi keretek között a helyi -Fogyatékkal  élők ellátásai:  kölcsönbevételek (bankkölcsön)
közügyek lényegi részét saját hatáskörükben Fő célja a társadalmi életben való részvétel 2. Megosztott vagy átengedett bevételek
szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság esélyegyenlőségének biztosítása. támogatások 3  minden esetben valamely az államháztartás
érdekében; ill. az állami feladatok ellátásának helyi csop részére központilag előírt fizetési kötelezettségből
szintjét jelentik. 1.A jövedelem hiányát pótló való helyi önkormányzati részesedést jelent.
- társadalombiztosítás: a társadalom közös 2. a fogyatéksságból  adódó többletktg-hez való  Személyi jövedelem adó 40%-a (lakhelyen
kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási hozzájárulás.o maradó rész 8%; normatívan elosztott rész 32%)
rendszere. Mo-on 1990-től önálló alapként 3. szükséglethez kapcs támogatások,  Gépjárműadó (100%)
működik. Feladatai egy részét az OEP, másik részét kedvezmények.  Egyéb (luxusadó).
a ONYP látja el. -Segélyezés: Célja minimális jövedelem biztosítása 3. Központi költségvetési támogatások:
3csop.  normatív alapon vagy anélkül
A központi költségvetés ( a kpi kv. 1.megélhetést nyújtó segélyek  felhasználási kötöttség vagy anélkül
struktúrája, kvi ciklus) 2. szükséglethez kapcsolódó segélyek lehenek:
3. eseti segélyek normatív hozzájárulások (felhasználási kötöttség
Központi költségvetés fogalma: naptári nélkül); normatív, kötött felhasználású
évre szóló pénzügyi terv, amit az OGY törvényben támogatások; Céltámogatások; központosított
szabályoz, végrehajtásáért a kormány a felelős. Társadalombiztosítási alrendszer előirányzatok működésképtelen-né váló
Szerkezete: bevételi főösszeg, kiadási főösszeg, (nyugdíjrendszer fenntarthatósági önkormányzatok támogatása
hiány. finanszírozási kérdései,
Fejezetek – Címek – Alcímek – Előirányzat csoport – nyugdíjreformok) Költségvetés Kiadásai a könyv szerint:
Kiemelt előirányzat. tükrözi az Eu működésének fő területeit, vállalt
Önálló költségvetési fejezetek: feladatait, szerepkört, de ugyanakkor a
- legfontosabb állami szervek: Ogy; Köztársasági I. NYUGDÍJRENDSZER: problémákat is, amelyekkel a közösség évtizedek
elnökség; Alkotmánybíróság, Állami 19. sz végétől alakult ki a városiasodás és a óta küzd.
Számvevőszék, Legfőbb Ügyészség; megnövekedett várható élettartam hatására, így 1.Közös Agrárpolitika
- minisztériumok; Bismarck kötelezővé tette a nyugdíjbiztosítást. 2.Strukturális Politika
- országos hatáskörű állami szervek: KSH; Tipologizálás: jövedelmen, egységes minimális 3.Közösségi politika (belső politika)
Gazdasági Versenyhivatal; PSZÁF; juttatáson alapul. finanszírozás (felosztó – 4. Külső akciók (külgzd és külpol kapcsolatok,
- köztestületek: MTA kirovó,tőkefedezeti, vegyes), részvételi (kötelező, segélyek, biztonsági szerepvállalása)
önkéntes), meghatározottság (járadék, 5.Adminisztráció
járulékalapú,vegyes), kockázati (pol-i, szoc, gazd-i,
OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: befektetési)
6. Tartalékok- pénzügytechnikai jellegűek 
ÁLLAMI beavatkozás melletti ÉRV: Regionális és strukt fejlesztési alapok:
Problémák: a népesség elöregedése, -Európai Regionális és Fejleszt Alap
·         externális  hozamhoz kapcsolódik nemzetgazdaság globalizálódása (tőke áramlása – -Európai Szoc alap
·         társadalmi kohézió
kivitel) -Európai Mezőgazdasági Orientációs és aGarancia
·         esélyegyenlőség biztosítása (elő kell Válság okai: eltartottsági mutató romlik, Alap  (Phare, Ispard, Sapard)
mozdítani a vertikális mobilitást.- ANYÁD! lehetővé
átlagéletkor növekszik, gyógyszeripar – orvosi
kell tenni,h a szegények is részt vegyenek az ellátás fejlődik, technológiai fejlődés (munkaerő
oktatásban)
megtakarítás), gazd-i növekedés, munkaerő piaci
·         tudásipar változások.
·         oktatás minősége
Mo-n: alacsony bérszínvonal, szürke-fekete
·         tőkepiaci tökéletlenség (gyorsan változó gazdaság, költségvetés hiánya, leszázalékolások.
munkaerő piaci kereslet)
·         információs tökéletlenség
·         versenyképességi szempontból is fontos Nyugdíjreform: kétfelé osztás (TB, Helyi önkormányzatok vagyona:
magánnyugdíj), harmadik elem (önkéntes
Költségvetési ciklus nyugdíjpénztár)
tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető Adósságkezelés feladata: 5. túlzott eladósodás elkerülése, vagy a hitel
vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az 1. túlzott eladósodás elkerülése, vagy a hitel felvétel mennyiségének szabályozása úgy,hogy a
önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. felvétel mennyiségének szabályozása úgy,hogy a hitelállomány ne érje el a kritikus szintet (GDP
Önkormányzati vagyon belső szerkezetét egyes hitelállomány ne érje el a kritikus szintet (GDP 80%)
részeinek rendeltetése határozza meg. Ezek alapján 80%) 6. hitelfelvétel szabályozása úgy, hogy a jövőbeli
beszélhetünk törzsvagyonról és egyéb vagyonról 2. hitelfelvétel szabályozása úgy, hogy a jövőbeli éves tőketörlesztési kötelezettség nagyjából
Törzsvagyon rendeltetése: kötelező feladatok éves tőketörlesztési kötelezettség nagyjából azonos szintű legyen, vagyis ne legyenek a
ellátása, az egyéb vagyontárgyak az önként vállalt azonos szintű legyen, vagyis ne legyenek a szerződésekben megállapított jövőbeli
önk. feladatok és vállalkozási tevékenység szerződésekben megállapított jövőbeli tőketörlesztésben dudorok.
folytatásának alapjául szolgálnak. tőketörlesztésben dudorok. 7. Annak elérése, hogy az adósság minősége a
3. Annak elérése, hogy az adósság minősége a tőkepiac adott körülményei és feltételei közepette
Elkülönített állami pénzalapok tőkepiac adott körülményei és feltételei közepette a lehető legjobb legyen.
-csak törvénnyel lehet létrehozni. Tv-nek a lehető legjobb legyen. 8. Az adósságszolgálati kötelezettségeknek a
tartalmaznia kell: az elkülönített állami pénzalap 4. Az adósságszolgálati kötelezettségeknek a fennálló szerződések alapján való pontos
rendeletetését, bevételi forrásait, a teljesíthető fennálló szerződések alapján való pontos teljesítése.
kiadásokat, a rendelkezésre jogosult, teljesítése. Mo-on a külföldi adósság kezelése 1999 végéig a
felhasználásért felelős miniszter megjelölését. Mo-on a külföldi adósság kezelése 1999 végéig a Magyar Nemzeti Bank hatáskörében volt. Azóta ezt
- szerepük: szűkös anyagi forrásokkal rendelkező Magyar Nemzeti Bank hatáskörében volt. Azóta ezt az Államadósság Kezelő Központ végzi
területeken tehermentesítsék az állami az Államadósság Kezelő Központ végzi.
költségvetést,az önkormányzatokat és a Monetáris politika végső célja: az
társadalombiztosítást. Európai Unió Költségvetése: árstabilitás. Az árstabilitás hosszú távú előnyei: az
elláthat: gazdasági feladatokat (elmaradott Költésgvetés szerkezete: infláció a legrászorultabb és legkisebb
térségek fejlesztése), megvalósíthat konkrét I.            Összbevétel érdekérvényesítő erővel rendelkező társadalmi
közösségi célokat (ifjúságvédelem, II.            Parlament réteget sújtja, nehezebbé válik a gazdasági tervezés,
környezetvédelem)  III.            Tanács bizonytalanabbá válnak a jövőre vonatkozó
 IV.            Bizottság gazdasági döntések, a tőke túlzott mértékben
Mai alapok: V.            Bíróság áramlik a jól kamatozó pénzügyi
1.Munkaerő-piaci Alap: (felelős: Gazdasági  VI.            Számvevőszék instrumentumokba, megnehezül a hitelélet. A MNB
miniszter) VII.    Európai Gazdasági és Szociális Bizottság végső célja az árstabilitás.
Célja: álláskeresők támogatásának biztosítása; VIII.            Régiók Bizottsága
munkaerő alkalmazkodásának, az álláskeresők  IX.            Európai Ombudsman Gazdaságpolitika legfontosabb téma-
munkához jutásának támogatása; képzési     X.            Európai adatvédelmi biztos körei (aktuális prob.,nyugdíjref.,
rendszer fejlesztésének támogatása; megváltozott Az EU költségvetésének fogalma: Az Európai Unió agrárkérdés, külső eladósodás)
munkaképességű személyek foglalkoztatásának működéséhez elengedhetetlen a közös költségvetés,
elősegítése; az az eszköz, amely megállapítja és engedélyezi
2.Központi Nukleáris Pénzügyi Alap: (felelős: minden évben a bevételek és kiadások összegét. A Gazdasági problémák:
Gazdasági miniszter) brüsszeli közös ktgvetésben nem lehet deficit. viharosan növekvő államadósság
radioaktív hulladékok elhelyezése; Paksi • olcsó bérek-> versenyképességi hátrány
atomerőmű leszerelése; elhelyezés, tároló Az EU költségvetés bevételi oldala • kevesen takarítanak meg , nőnek a
kialakítás 1. a tagállamok kvóta szerinti GNI alapú befizetései járulékterhek
3.Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alap: 2. a VAT (ÁFA) 0,5%-A • fejlett országokban a népesség csökkenése
(felelős: Pénzügyminiszter) 3. a vámbevételek 75%-a és elöregedése okoz belátható időn belül társadalmi-
veszélyeztetett területen élők éves díj fejében 4. a Közös Agrárpolitikából származó agrár gazdasági katasztrófát.
kártérítést kaphatnak belőle; hozzájárulás, a külső importra kivetett lefölözési • 2007 óta az IMF diktál
4.Kutatási és Technológiai Innovációs Alap: rendszer alapján • magyar GDP erősen csökken
(felelős: Oktatási miniszter) 5.Egyéb bevételek. A fejlett világ lélekszáma stagnál vagy csökken.
az ország versenyképességének és fenntartható  
fejlődésének az új ismereteken és az azok A fiskális politika és gazdaságpolitika Nyugdíjrendszerek finanszírozási problé-
alkalmazásán alapuló erősítése; alapkutatás, mái: népesség elöregedése, nemzetgazdaságok
kutatás-fejlesztés kapcsolata (államadósság költségvetési
globalizálódása (tőke nagy sebességgel áramlik,
5.Szülőföld Alap: (felelős: Külügyminiszter) hiány) mindig máshol keres kedvezőbb befektetési
szülőföldön való boldogulás feltételeinek lehetőségeket.), átlagéletkor növekedése,
megteremtése a határon túli magyarok számára, Fiskális politika: orvostudomány, gyógyszeripar fejlődése,
identitásuk megőrzésének segítése A gazdaságpolitika körébe tartozó pénzügyi politika technológiai fejlődés (robotok…-
6.Nemzeti Kulturális Alap:(felelős: Oktatási egyik területe, az államháztartás bevételeinek és munkanélküliséghez vezet), gazdasági növekedés
miniszter) kiadásainak alakítására irányuló tevékenység. ütemének lassulása (bérszínvonal emelkedése
nemzeti és értékek létrehozásának, lassul), munkaerőpiac átalakulása (tanulással
megőrzésének, terjesztésének a támogatása, eltöltött idő nő, szaktudás gyors elavulása)
kulturális évfordulók, fesztiválok, rendezvények Az államadósság
Magyarországi problémák: alacsony bérszínvonal,
támogatása, nemzetközi kulturális kapcsolatok költségvetés krónikus hiánya, indokolatlan
támogatása. Államadósság fogalma: leszázalékolás, feketemunka.
egy adott országban a helyi (önkormányzati), és a
Költségvetés egyenlege,az államadósság központi kormány adósságainak összege. Agrárfinanszírozás:
beletartozik az állami kezesség- és garanciavállalás sajátosságai:
Költségvetés egyenlege miatt keletkezett hiteltartozás, az elkülönített - időjárásnak való kitettség, a hozamok, árak és
A költségvetés hasonlóan más pénzalapok, valamint az állami vállalatoktól jövedelmek erős hullámzása;
jövedelemtulajdonosokhoz bevételeinél többet is és átvállalt hiteltartozás is. Tipikusan - termelés biológiai meghatározottsága;
kevesebbet is költhet. Ha a költségvetési mérlegben deficitfinanszírozással keletkezik, ha a - mezőgazdasági tőke viszonylag lassú
a bevételek meghaladják a kiadásokat, szufficitről költségvetésnek nincs elég pénzkészlete. megtérülése;
beszélünk. Állami pénzkészlet nő és az - föld nem csak termelőeszköz, hanem
adósságállomány mérséklődik. Államadósság belföldi finanszírozása: vagyontárgy is;
Ha a költségvetés bevétele kisebb, mint a kiadása, államháztartáson belül (központi költségvetés - valamint természeti környezetünk meghatározó
deficitről beszélünk. Állami pénzkészlet csökken, az értékpapírjait a társadalombiztosítás jegyzi.); része;
adósságállomány nő. jegybanki hitelnyújtással (refinanszírozással); üzleti - mezőgazdaság olyan társadalmi hasznokat
bankok által, értékpapírok vásárlásával; vállalatok képvisel, amelyeket a piac nem értékel
Az államadósság és a lakosság által. (környezetvédelem, élelmiszerbiztonság)

Államadósság fogalma: Államadósság külföldi finanszírozása: Agrárfinanszírozás sajátosságai:

egy adott országban a helyi (önkormányzati), és a nemzetközi szervezetek, más országok kormányai; 1.tőkejuttatás-szerű támogatások: aktuális
központi kormány adósságainak összege. külföldi bankok; nemzetközi alapok. agrárpolitikai célkitűzéseknek megfelelő
beletartozik az állami kezesség- és garanciavállalás beruházások
miatt keletkezett hiteltartozás, az elkülönített Államadósság finanszírozásának eszkö- 2. kamattámogatások: gazdálkodáshoz szükséges
pénzalapok, valamint az állami vállalatoktól zei: tőkefelhalmozások segítése a cél.
átvállalt hiteltartozás is. Tipikusan hosszú lejáratú kötvény; rövid lejáratú kötvény és 3.termékértékesítési támogatások: célja a túl magas
deficitfinanszírozással keletkezik, ha a kincstárjegy; hosszú lejáratú kölcsön; rövid lejáratú termelési költségek kompenzációja.
költségvetésnek nincs elég pénzkészlete. kölcsön és hitel. Mezőgazdaság- és vidékfejlesztés hiteltámogatása:
Államadósság belföldi finanszírozása: 1. kamattámogatás: a közhasznú bankhoz
államháztartáson belül (központi költségvetés Mo. adósságkeletkezése: benyújtott hitelkamathoz való hozzájárulás.
értékpapírjait a társadalombiztosítás jegyzi.); 2. hitelgarancia: nincs bevezetve.
-1974-es olajárrobbanás: piacgazdaságokban az
jegybanki hitelnyújtással (refinanszírozással); üzleti 3. hitelszövetkezet: nincs alávetve a
energiaárak megsokszorozódtak, infláció
bankok által, értékpapírok vásárlásával; vállalatok profitkényszernek, minimális reálkamatláb.
következett be. Mo. cserearánya jelentősen
és a lakosság által. megromlott a külkereskedelemben. A folyó fizetési
Államadósság külföldi finanszírozása: mérleg évről évre jelentős hiánnyal zárult, amelyet Központi Agrárpolitika (KAP): összetett
nemzetközi szervezetek, más országok kormányai; az ország jelentős külföldi kölcsönökkel rendszer az árucikkek árszintjének fenntartására és
külföldi bankok; nemzetközi alapok. finanszírozott. a termelés támogatására. 3 mechanizmus:
- USA inflációellenes küzdelme, ami megemelte a a) vámokat vetnek ki bizonyos EU-ba árukra.
Államadósság finanszírozásának eszkö- dollár kamatlábát, így jelentősen megdrágult Mo (Eu-s árak fölé emeljék a behozott árukat a
zei: hosszú lejáratú kötvény; rövid lejáratú számára az államadósság finanszírozása. vámmal).
kötvény és kincstárjegy; hosszú lejáratú kölcsön; - 1980-as évek közepe: szocialista vezetés b) belső intervenciós ár megállapítása.
rövid lejáratú kölcsön és hitel. gyorsítása, ami újabb beruházásokat jelentett, de c) termelési támogatások rendszere. különböző
ezekhez a javakat külföldről kellett importálni., ami termények után különböző összegű támogatás
megint hiányhoz vezetett és végül újabb jár.
Mo. adósságkeletkezése: A KAP-nak része a külső kereskedelmi politika és
-1974-es olajárrobbanás: piacgazdaságokban az kölcsönökhöz.
a jogharmonizáció a közösségen belül.
energiaárak megsokszorozódtak, infláció
következett be. Mo. cserearánya jelentősen
megromlott a külkereskedelemben. A folyó fizetési A magyar államadósság alakulása az
mérleg évről évre jelentős hiánnyal zárult, amelyet elmúlt években
az ország jelentős külföldi kölcsönökkel Az államadósság a gazdaság egyik legösszetettebb
finanszírozott. mutatószáma. Az államadósságot a jövőbeli
- USA inflációellenes küzdelme, ami megemelte a adóbevételekből kell majd a magyar államnak
dollár kamatlábát, így jelentősen megdrágult Mo visszafizetni. A magyar költségvetési
számára az államadósság finanszírozása. adósságállomány GDP-hez viszonyított aránya a
- 1980-as évek közepe: szocialista vezetés kilencvenes évek tendenciáit folytatva 2001 végére
gyorsítása, ami újabb beruházásokat jelentett, de 2002 elejére jóval alacsonyabb szintet 53% körüli
ezekhez a javakat külföldről kellett importálni., ami értéket ért el, mint a maastrichti szerződésben
megint hiányhoz vezetett és végül újabb rögzített adósságarányra vonatkozó konvergencia
kölcsönökhöz. kritérium (60%). Ez a tendencia azonban 2002-ben
megtorpant, ahogyan a választások idején szokott.
Azonban a túlköltekezés a választás után is
A költségvetés egyenlege folyamatosan meghaladta a gazdasági növekedés
A költségvetés hasonlóan más jövedelem- mértékét, így az államadósság azóta folyamatosan
tulajdonosokhoz bevételeinél többet is és nőtt. 2002-es esztendő végére az adósság GDP-hez
kevesebbet is költhet. Ha a költségvetési mérlegben viszonyított aránya 55% fölé ugrott, 2004-re 60%
a bevételek meghaladják a kiadásokat, szufficitről fölé, 2007
beszélünk. Állami pénzkészlet nő és az végén 70% fölé. A központi költségvetés adóssága
adósságállomány mérséklődik. 2002-től 2008-ig megduplázódott.
Ha a költségvetés bevétele kisebb, mint a kiadása,
deficitről beszélünk. Állami pénzkészlet csökken, az
adósságállomány nő.
Adósságkezelés feladata:
Kölcsönszerződés kötelező elemei o számlaterhelési jog
sehol se találtam, csak a hitelszerződés o biztosíték – óvadék – érvényesítési jog ENGEDÉLYEZÉS
köt.elemeit, de talán nem nagy a különbség: - ügyfél kötelezettsége: A szervezeti forma tekintetében, bank és szakosított
TK.: Az Fht. részletesen meghatározza a o hozzájárulás (banknál vezetett számlák hitelintézet csak részvénytársaságként vagy
hitelszerződések kötelező tartalmi elemeit. A terhelése) fióktelepként működhet, míg a szövetkezeti
szerződésnek tehát a felek adatain kívül o felhatalmazás (más banknál vezetett számlákra hitelintézet csak szövetkezeti formában működhet.A
tartalmaznia kell a hitelre vonatkozó alapvető azonnali beszedési megbízás) pénzügyi intézmény alapításához a jegyzett tőkét
információkat (pl. típus, futamidő, teljes összeg, 7. BITOSÍTÉKOK pénzben kell befizetni, és a részvények kizárólag
stb.), a hitelért fizetendő minden ellenértéket és - Ptk szerinti szerződéskötést biztosító névre szólóak lehetnek.
azok módosításának feltételeit, a fizetési késedelem mellékkötelezettségek A alapítási engedély fő feltételei a jegyzett tőkéhez, a
következményeit, előtörlesztésre, elállásra és o készfizető kezességvállalás tulajdonosokhoz és a személyi és tárgyi
felmondásra vonatkozó szabályokat és a jogviták o bankgarancia követelményekhez fűződnek.
elintézésével kapcsolatos tudnivalókat. o zálogjog Az alapítási engedélyhez szükséges, hogy a
A tanszéki honlapról: a. jelzálogjog: teljes vagyon, meghatározott pénzügyi intézmény alapítói elfogadják a cég
HITELSZERZŐDÉS TARTALMI ELEMEI vagyonrész, meghatározott ingatlan alapszabályát, és meghatározzák a végezni kívánt
Szerződő felek: b. jelzálogjog: keretbiztosítéki vagyont terhelő, pénzügyi szolgáltatásokat.
Bank (hitelező): vagyont terhelő, keretbiztosítéki ingó, ingó, A tevékenységi engedélyhez (működési engedély)
cégjegyzékben szereplő székhely – belső szervezeti keretbiztosítéki ingatlan, ingatlan még be kell mutatni a középtávú üzleti tervet,
egység nem önálló jogi személy - Engedményezés igazolni kell a személyi és dologi feltételek meglétét
képviseleti jogosultság: - Faktorálás és ismertetni kell a számviteli politikát.
- nem egyszemélyes - Komfortlevél
- jogszabály, alapító dokumentum, belső 8. SZAVATOLÁSOK : A saját tőke
Tőkekövetelmények
szabályzat összhangja - társasági jogi
Ügyfél (adós):
Azonosítás, azonosításra alkalmas adatok -
o magyar jog alapján jogszerűen alakult és funkciója elsősorban nem a
működő
magánszemély, szervezet
1. HITEL ÖSSZEGE, LEJÁRATA, CÉLJA
o jogosult a szerződés aláírására és az abban
foglalt kötelezettségvállalásra
tevékenység finanszírozása,
- hitel jellege: rövid-, közép-, hosszúlejáratú
- pénznem: hazai, külföldi devizanem
o szerződéskötéshez rendelkezik a szükséges
felhatalmazással (társasági határozat)
hanem a működés
- hitel = keret o szerződés vele szemben érvényes és
- lejárat meghatározása (év, hó, nap)
- cél lehetséges körülírásai
kikényszeríthető biztonságának megőrzése.
o szerződés végrehajtása nem sérti a jogot Intézmény Jegyzett tőke
2. LEHÍVÁS – FOLYÓSÍTÁS
(társasági szabályok, jogszabályok) minimuma
- ügyfél: lehívás, bank: folyósítás
- pénzügyi Bank 2 milliárd
- feltételek: lehívó levél – folyósítási értesítés (jogi
o könyvvizsgáló által hitelesített mérleg és Szakosított Külön tv.
jellege)
eredmény kimutatás (időszakok) hitelintézet Határozza meg
- bank kötelezettsége: folyósítás (kölcsön) csak az
o számviteli szabályoknak megfelelő könyvvezetés Szövetkezeti 100 millió
összes feltétel teljesítése után
- feltételek: adatszolgáltatás, okirat benyújtás o tényleges és valós pénzügyi helyzet bemutatása – hitelintézet
- eljárás: banki vizsgálat (határidő) – döntés – állandóság Pénzügyi 50 millió
ügyfél információ - üzletviteli vállalkozás
- lehívás ütemezése: egy összegben, ütemezés o szerződési kötelezettség teljesítését nem Külföldi 2 milliárd
szerint (részletezés: időpont, összeg, pénznem – akadályozza bírósági vagy hatósági eljárás hitelintézet
konverziós eljárás meghatározása) minimál-, o információ valóságossága fióktelepe
maximál összeg meghatározása - vegyes A Felügyelet azt is vizsgálja, hogy a jegyzett tőke
- hitel többszöri igénybevétele - feltölthető keret o tulajdonosi szavatolások befizetéséhez szükséges összeg az alapítók
3. KÖLTSÉGEK 9. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK törvényes jövedelméből származik-e.
- fogalom meghatározása: egyes költségelemek - szavatolások tükörszabályai A hitelintézet alapítása esetében a HIT kétlépcsős
felsorolása és meghatározása - pozitív és negatív engedélyezési eljárást működtet: első lépcső az
- költség fogalma NEM AZONOS a teljes hiteldíj - társasági jogi kötelezettségvállalások jogi alapítási engedély, második lépcső a tevékenységi
mutató (THM) fogalmával problémái engedély.
- rendelkezésre tartási díj – fogalom (le nem hívott - pénzforgalmi rendelkezések hitelező és más Tulajdonosok: a rájuk vonatkozó szabályok nem
hitelkeret összege után) mértéke, eljárás (időszak, banki számlákra tesznek érdemi különbséget a természetes és jogi
előre-utólag, fizetés/terhelés módja) - biztosítékokhoz kapcsolódó kötelezettségvál- személy, a belföldi vagy külföldi, illetve az állam
- kezelési költség – fogalom (általában szerződés lalások között.
érvényes létrejöttéhez, hatálybalépéséhez vagy - bank ügyfélnél folytatott vizsgálatai eljárási A részvénytársasági formában működő pénzügyi
hasonló eseményhez kötött) mérték, eljárás szabályai intézmények részvényei kizárólag névre szóló
- lehívási/folyósítási díj – fogalom - ügyfél információ szolgáltatási szabályai részvények lehetnek.
(lehívott/folyósított kölcsön után) mértéke, eljárás - banki kötelezettségvállalások A törvény külön kiemeli a befolyásoló
- szerződésmódosítási díj – fogalom, mérték 10. SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE részesedéssel rendelkező tulajdonosokkal
(összeg, devizanem a módosított rész után) eljárás - rendes felmondás: 30 nap szembeni követelményeket. Befolyásoló részesedés
(szerződés módosításakor, első módosított törlesztő - rendkívüli felmondás: súlyos szerződésszegés pénzügyi intézményben csak a Felügyelet
részlet esedékességekor, egyéb) - következmény: felmondás utolsó napján a engedélyével szerezhető meg. A tulajdoni hányad,
- költség alapjának számítása: általában 360 nap kölcsön, kamat és költségek egy összegben lejárttá illetve a szavazati jogok legalább 10%-a egy kézben
(mindenképpen igazodik a kamatszámítás és esedékessé válnak van ilyen esetben.
alapjához) 11. SZERZŐDÉSSZEGÉS
- ügyfél kötelezettsége – bank joga: költség - súlyos szerződésszegés
összegét rendelkezésre bocsátani esedékességkor 12. ADATVÉDELEM, ADATKEZELÉS
(eljárás: fizetés, utalás: kívülről, számlák között) – 13. VEGYES RENDELKEZÉSEK
költség felhasználása (ha nincs fedezet: biztosíték - irányadó jog
érvényesítése) - jogviták megoldása
- egyoldalú banki szerződésmódosítás a költség o rendes bíróság
mértékéről: o választottbíróság
 ügyfél előzetes értesítése
 nyilvános (hirdetményi) értesítés
 ügyfél nem tiltakozása határidőn belül =
módosítás elfogadása; ügyfél tiltakozása: bank
felmondása, elszámolási kötelezettség felek között
 módosítás első alkalmazása: értesítés,
hirdetmény + 15/30 nap eltelte után
4. KAMAT
- meghatározás, mérték: Ptk – ÁSZF – szerződés
összehangolása (belső banki számítási módok és
szóhasználat /pl. ’prime rate’/ eltérnek a
szerződésben meghatározott fogalmaktól)
o bank hirdetményben közzétett hitelezési kamata
(mérték, fajta, pénznem)
o BUBOR: Budapesti Bankközi Kínálati Kamatláb,
azonos kamat időszak, ÉRTÉKNAP: kezdőnapot
megelőző második munkanap, helyettesítési eljárás
(REUTERS monitor, első osztályú bankok számára
a referenciabankok jegyzése forintbetétekre –
kamatlábak számtani átlaga)
o LIBOR: Londoni Bankközi Kínálati Kamatláb
o EURIBOR: EU Bankszövetsége által közzétett
Európai Bankközi Kínálati Kamatláb
o Egyedi szerződésben meghatározott mérték
o FOLYÓSÍTÁS KEZDETE: ÉRTÉKNAPBAN
MEGHATÁROZOTT
o EGYOLDALÚ BANKI MÓDOSÍTÁS A KAMAT
MÉRTÉKÉRŐL (fenti eljárás)
- kamat időszak – teljes, tört
o naptári időszak, lehívás fordulónapjához kötött
időszak
o tört időszak: esetleges kamatfelárral növelt
aktuális piaci kamat
- kamat számítása és megfizetése
o 360 napos év figyelembe vételével, ténylegesen
eltelt időszakra
o esedékesség: munkaszüneti nap vagy
bankszünnap
o eljárás: számítás,
fizetés/számlaterhelés/átutalás
o ügyfél kötelezettsége – bank joga
5. VISSZAFIZETÉS
- lejáratkor: egy összegben, ütemezésben
(pénznem, részletes szabályok)
- esedékesség számítása: munkaszüneti nap vagy
bankszünnap
- eljárás
- ügyfél kötelezettsége – bank joga
- előtörlesztés: összeg, pénznem, eljárás (bank
értesítése)
- szerződés megszűnése esetén vagy lejáratkor
visszafizetés: kölcsönre, kamatra, költségekre
vonatkozó ügyfél visszafizetési kötelezettségek
EGYÖSSZEGBEN LEJÁRTTÁ ÉS ESEDÉKESSÉ
válnak
6. FIZETÉSI KÉSEDELEM
- késedelmi kamat – Ptk – szerződés
összehangolása (fogalom: ügyfél nem tesz eleget
szerződésszerű FIZETÉSI kötelezettségnek)
- bank joga:
Nyugdíjrendszereket érő kihívások hatása a
költségvetésre

KÖLTSÉGVETÉSR Finanszírozási modellek az

KÖVETKEZMÉN
OK
Y
E GYAKOROLT egészségügyben
HATÁS  Magánbiztosítás: Pl. USA. Itt az esetek döntő
többségében a munkáltatók vásárolják a biztosítást.
A munkaadók csoportos biztosítást kötnek
munkavállalóik számára, amelyek díját a csoport
a demográfiai kockázata, tehát egészségügyi állapota alapján
struktúra egyre kevesebb állapítja meg a biztosító. A lakosság jelentős rétegei
átalakulása aktív dolgozó a bevétel csökken, (szegények, krónikus betegségben szenvedők)
(eltartottsági tart el egyre több a kiadás nő biztosítás nélkül maradnak. A kimaradó rétegek
mutató nyugdíjast számára célzott állami programok vannak.
romlik)
 Társadalombiztosítás: Törvény írja elő a
biztosítási kötelezettséget, ami így nem az egyén
a születéskor a nyugdíjasok szabad választásának függvénye. Törvényileg
várható létszáma és szabályozott a járulékfizetés módja és hogy a
élettartam nyugdíjban a kiadás nő biztosítás milyen szolgáltatásokra terjed ki. A
(átlagéletkor) töltött éveik biztosítási díj független az egyén egészségügyi
növekedése) száma nő állapotától, és az egyének fizetésük arányában
járulnak hozzá az egészségügyi rendszer
finanszírozásához. A biztosítás teljes körűen
az
kiterjed az egészségügyi szolgáltatásokra. Azokra a
orvostudomá
szolgáltatásokra, amelyekre nem terjed ki,
ny és a
a betegek kiegészítő magánbiztosítások köthetők. A
gyógyszeripar
életkilátásai a kiadás nő legmagasabb jövedelmű elitnek lehetősége van a
fejlődése
javulnak társadalombiztosításon kívül maradni, és magukat
(korszerű és
finanszírozni ezen a téren.
költséges
 Költségvetési finanszírozás: Az egészségügyi
kezelések)
ellátás a befizetett adókból kerül finanszírozásra. Itt
munkaerőt
a teljes körű biztosítottság kötelező. Pl. Anglia és a
megtakarító
a skandináv országok (de a skandináv modellben az
technológiai
munkanélkülisé a bevétel csökken önkormányzatoké az irányítás felelőssége). A
fejlődés
g nő költségvetési finanszírozás esetén a közkiadások
(automatizálá
prioritásainak megállapításakor az egészségügynek
s, robotizálás)
versenyeznie kell a többi ágazattal, így védtelenebb
a költségvetési lefaragásokkal szemben.
a gazdasági
a bérszínvonal Tisztán egytípusú rendszer nincs!!!
növekedés a bevétel kevésbé
emelkedése
ütemének nő
lassul
lassulása
KTG- MAGÁNBI
TB.
VETÉS ZT.
a tanulással
minden kivéve a
eltöltött idő nő, a öregek és
munkaerőpia a bevétel csökken, Kötelező jelleg állampol nagyon
szaktudás szegények
c átalakulása a kiadás nő gár gazdagok
gyorsabb
elavulása
majdne
Szolidaritás teljes
m teljes szűk körű
érvényesülése körű
körű

Magyar nyugdíjrendszer
finanszírozási válságának Ellátáshoz
jól jól
való erősen
okai, következményei hozzáférés
egyenlősége
érvényes
ülő
érvényes
ül
sérül

KÖLTSÉGVETÉS
OK KÖVETKEZMÉNY RE GYAKOROLT Forrás adó járulék vegyes
HATÁS
Magánfinanszí marginál marginál
jelentős
rozás szerepe is is
alacsony alacsony
azonos szintű Összköltség magas
abb abb
alacsony járulékkulcs zömmel
alacsony bevétel Szolgáltatók vegyes vegyes
bérszínvonal mellett csekély magán
járulékbevétel

a
társadalombiztosít
a
ási rendszer
költségvetés
hiányának állami a kiadás nő
krónikus
költségvetésből
hiánya
való finanszírozása
problémás

indokolatlan egyre többen egyre

a bevétel csökken,
leszázalékol hamarabb mennek
a kiadás nő
ás nyugdíjba

adó- és
feketemunk
járulékfizetés a bevétel csökken
a
kikerülése