MAGYAR VALOSAG Racz Jézsef-Hoyer Maria Fiatalkori devianciék és kortérs csoportok Etnogréfiai vizsgdlat a Jerevén-lak6telepen* A devin vistkesforms,kzelebbol a bans, zalkoholfogyasts és a droghasndatTokoz6dissegyre Komolyabbtisadam! problema een, Magyarorsgon. Vistula anna feskepeztse vol hoty eek makotdrsaata elnsegek mirotrinten, egy lakekemnyezti Kontestsben hogyanjelenkennek sive milyen Gsszefiggest mutanak a alo tras kapesolataival.! 1 kus eldoményénck tekintetS mind meget populicis, mind ged a eat due hint a sr gyi tal ae 1980s vel els felben, marginals idgh seals tg Kore Viesgdat (Race 1989, 1990). Ss Kean vars A vizsgdat helysaincknt olan ltlepot vlan, aol a is problémak~ else a devatcakat 8 balmossdist muinaks A lakstlep Okolgialegysegken kevelhet, that a terepkutatis sda ol mepkovelhes. konttanKvalastot akelep melt a 6 ogy slyan kaput” ‘lori, ak Kat terepher val oceans meg Keonyitetesetmunka (sd Kt), 'Azcinogrdfia vipat a nésztvev6 meghgyels alkalmaztsétjeletete a lakétleptienéves fatal devins magatartiormainak sak Faposo Taina (euGsrban Kot kapesolaina) tanumanyoutsa eda A terepkutatés médszertana A helyszin A Jerevén-lak6telep Budapest egyik kils6 Kerlletében taldlhats. A — f8ként csalidihizas beépitést — kerlet Iakossfiga 103 ezer 16, ebbél a Jerevén-la kKotelepen 20 500 18 él, A vizsgalatsorozat keretSben a lakételepen é16 14-20 ves fiatalokkal foglalkoztunk. A 14-18 éyes korosztélyb6l 1500 személy él 4 Tak6telepen (a fiatal felnét korosztilyra vonatkozSan nem dlinak rendel- kezésre adatok), = Ax elnevens fantizian, | | Fiauaikori deviancidk és koriirs esoportok 45 A lakstelep 1978-80 kézat népestlt be, a f5vsros nyomomegyedit ekkor suintettek meg, é a ~ wobnyire ~ nagyesalédokat idetclepteték. A lakésok @ szécaléka tandesi aks volt. A esaladok legnagyabb része sokayermekes. Ok kaptsk meg az it éplet, viszonylag nagyméretG (60-70 me) 6ss2kom- forts lakésokat 'AJerevan-lak6telep helyén kordban egy nem til j6 hit, munkéslaks- negyed dit, amelyet a laktelep épitése miat lebontoitak ‘A lakételep egy fSitb6l és hirom keresztutodb6l dl. Kizérolag tizemeletes panelhzak talhatsk benne. A 6okorményzati (volt andes) és az Orla Fisok kzstt nagyok a kilnbségek, de nagyok a2 egyes Gnkorményzati la ketelepi szektorok kz8t is: nghol a Iépesohzat nem lehet 24mi,kitrtek az ablakok, nines vilightis, a flakat dsszefirksltdk, a vakoat lehulot, mi denitt piszok van, MAsut zitak a IépesGhizak, és néhény belyen még, rigot is tltetek, az ablakokat rendszeresen tszijak "A lakotelepetréscben Kertvérosi KOmmyék,részben pedig stintén lak6telep veszi Kori, ennek heal azonban legfeljebb négyemeletesek. A Terevin-la kotclep a komyezetstsltehst épitészetileg is jl elklénl "A tizemeletes hizak foldszinjén az utebbi években sok kis tet jelent reg, tobbségikélelmiscer-kereskedelemmel é alkohol-érustéssa foglalko- ik 'A lakételepek sivérséight sokan bemutattik mar. Eat a jelenséget azonban érdemes kézelebbrél szemiigyre vennlink, mert ez a siviséig 65 a Jerevan- lakstelepe is jllemz6 lepusztultség egyfajta Uzenetet hordoe A kévetkezikben ennek érzékeltetésére Gydrgy Péter (Gyérgy és ifj. Dur- kb: Usdncatok vérosa ~ Budapest, 1993) néhany mesfogalmazdst idézzik: A lakdtelep naz ilthat6 &s Urs terek egyszeri, monoton ritmusénak terepe ~amelyben tala mindent that transzparencia a Tegriast60b" (51— 52, 0), A lak6telepen lakokrajellem26, hogy ,nem Gk vigyézzik sajit élet- teriket, hanem Oket vigyizza a lam’ (bbek kGz6t,roppant hatssos mé- don, a lakételep térszerkezete dtl, A lakGtelep a szocializmus melting pot (olvasetstzely'~ R. JH. M.) vgydnak terepe” (53. 0,). A lakételepeken szinte teleseneltinik a magéniér, a lakbk nem KerUnekszemlyes viszonyba au dltaluk hasendlttrel. A lakSlelepek visvonylag gj hizai méris lrobban- tak, Oj & mais seétvert kimyezetben ini sajdiségos kulurdlis ident tetem, w tadicidk devidns elsajatiisst, amely mélységesen demoralizAl6.” (5.0) ‘A lak6teep lak, ,akik nem az ellenéraésalanysi hanem trgyai csupén, soha nem élhetik st Kilsé kimyezettk otthonossagét, a hazatérés alapvet6 fontosségd élményét, Nem taldikoznak az. ‘én uicém’, a ‘mi udvarunk’ él- rényével, a privat saférahor vezet6 tt tradiiondlis grédicsaval. A lak6te- lepen a lakésat6 a semmibe nyik, az egyeslaksok mint kzbinok lebegnek uz ben.” (77.0)46 Rice Jdesef-Hoyer Maria Résztvevd megfigyelés {A viasgélat 1993 szeptemberét6l 1994 mérciustigtartott egy nyole 05 mun- Kkacsoport részvételével, melynek tagjai tobbnyire fbiskolasok voltak. Ok a kutatésban résztvev6 megfigyel6kent tevékenykedtek ? ‘A megfigyelés napi rendszerességgel tortént (beleérive a hétvégeket i). ‘A megfigyelok parosaval keresték fel alakotelepet a délutdni és esti rakban, éenteken és szombaton a megfigyelésiid6szak a hajnali 6rékban ért véget ‘A részivev6 mesfiayel6k napi tapasztalatakat jegy26kényvben rogzitet- 1ék. A késObbiekben ezekb6l a jegy26kényvekb6l mutatunk be részleteket, ‘A lautatis végén 23 interj is Készt. Az. inter a esalddi é kort kap- ‘solatokat, valamint a deviéns viselkedésformakat jan kéril “Munkénk sordn, belegrve a kapesolatelvételt is, soha nem titkoltuk, hogy kutatésedl van 626, s hogy ennek résztvev6i kutaték ‘Az etnogréfiai vizsgdlat sorin a résztvev6 megfigyel6nek egyszerte Kell a vizsgitesoportba bekerilni, belitist nyerni, és ugyanakkor kills poztci ‘jdt is meg6rizni. Ez a ,kints vagyok, bent is vagyok" helyzet a marginalités fogalmavalithat6 le. Masképpen: a megfigyel6nek a esoport lta elfogadot, de inkompetens, margindlis esoportiaggé Kell vilnia (Hammersley é Atkin: son, 1983). ‘A résatvev® megfigyelés természetes hatéra a térvénysértés, ahovil a meg- figyel6 nem kévetheti a vizsgdlt esoportot. Esetinkben ez elsésorban a dro- gozisra, a verekedésekre & a lopésokra vonatkozott, melyekre a fatalok tobbszir ,esabitotik” a megtigyelbket ‘Tapasztalatok Napi tevékenységek A szakmunkiskép26 iskolaba jéré fiatalok délel6t iskoldban voltak, majd délutin 4-5 Grit] kezdtek gyllekezni a lakételep egyik jétsz6terén. A esticsidGszak” 18-20 dra kOz6tt volt, ilyenkor voltak a legtbben a taldlko- zéhelyen. Néha, foleg tSlen a nagy hideg miatt kisebb csoportokra oszlottak, és egyes lépesOhdzakba vonultak a fiatalok. A csoportosulés fiatalabb tagja- nak 21-22 6ra kézdtt haza kellett mennilk, fgy ez id6 tdjt a létszdm ese kent. Az egyllttét ideje atl is flggdtt, hogy sikerllt-e pénzt szereznilk, & azon alkoholt venni. Ha igen, az egyiitil6t az éjszaksba nydlt. Az iskoliba jr6 fintalok jelent6s része sokat hidnyzott (néha tb napot, hetet is egybefiigg6en). lyenkor délel6tt aludtak, & az esti egyiittlét meg- hhosszabbodott. ‘A hétvége (péntek és szombat) a lak6teleprél val eljards ideje volt. yen kor 18-20 dra kézatt gyilekeztek, majd rock-koncertre mentek, vagy pedig. \rzshelytiket keresték fel, az egyik belvérosi heavy metal rock kiubot. Itt hhajnalig maradtak ‘A vasémap a pihenés ideje volt, ilyenkor este is esak kevesen taldlkoztak a jatszdtéren. Fiatalkori deviancidk és kortrs esoponiok a A hétwége 'A hétvége £6 programja a rock-koncert vagy a rock-diszké, Itea tine az este egyik legfontosabb tevékenysége, amelyben szinte kizérolag fiik vesznek részt. A tine lényege ~ ahogyan a résztvev6 megtfigyelOk 1ittak =a kovetkez6. Ha a rock-diszkoban a flatalok kedvenc punk vagy rap sz4ma sz6lal meg, azonnal benyomul a tincra kijelolt helyre egy tiz-tizendt-hisz fidbsl all6 csoport, és teljesen kiszoritja az ott tincolékat. A helyszin olyannd valik, ‘mint egy korllkertettaréna vagy ring. Ha ennek a zenei blokinak vége van, tugyantigy kiszorfik Oket misok — példdul a rockerek, akik 22 el6bbi cso- port cltéréen, fejiket és hosszi hajukat sajétosan rzva téncolnak Az egyik résztvev6 megfigyel6 igy sz4molt be a téncoldssal kapesolatos €lményeirdl: A fidk ugrélasa, mozgésa kis tilzassal a brazil 6serd6k benn- sailiteinek Cinesra emiékeztet. Elkilonil az aréna a pihenOrészt6l. A fick csak punk zenére téncolnak. Ugeil6, kaparé mozgasok, kézben ki-kinéznek felénk. Korben helyezkednek el. Szinte csak Ok tdncolnak ere a zenére ‘atin pihenés.” (09. 18.) Alkohot- 6 drogfogyasztds AA vizsgltjatsosteres esoport életében az alkoholfogyasetésmindennapos. ‘A 122 jegyzbkdnyvben 75 esetben (61 szzalék) fordulel6 az alkohol- fogyasats, zaz a vizsgélat 122 napjabol 75 napon, Reszegség 39 esctben (59 napon, 32 se4zalék) fondu el6. Ha a fiatalok éppen nem isenak vagy rem részege,akkor az alkoholfogyasctés & a részegség mint bes2Edtéma is megielenk "A drogfogyasztéstrtkébban emltk. A drogozts 22 esetbonbeseédéma, iletve «123 jegy2dkGnyy kil 40 esetben (240 napon) emt magat a rogords tenet. Dominal a ragasziéais €8 a marihuna, ‘A drogozis néha retGzk6d6,sokszor azonban a tSbbickjeenléibenfo- vik Egy résztvev6 megfigyel6jesyerte fe: ,Altalaban wben,nyitot térben esindjae (a mgasztézis). Kezdetben 15-L-en is szivtak, Most viszonylag rendszeresen kb. tizen, Az élményekrSl gitlstalanal beszitek, Ha aka "ak, mindent be tdnénak szerezni ~ mondja H. (hasist @ Z. ter, illtve rlteltck mie vele)- deaf jllema6 a almatex & a esavarait6, Amikor van, akkorsafvmak” (09. 25) ‘Megfigyelhet6, hogy a drogok K&2&tt presattasrangsor alekul ki. A ra asa a sor legaljén helyeakedik el, Ez az is mutatjy hogy a2 egyik cso- Portosuléstagint dgy tar, hogy dltalaban a ciginyok ragastéznak, Bs dzs6 szerint foleg a ciginyok ragasztéznak, ‘attdl ilyen biiddsek”, a Cs. ut- caiak inkabb LSD-t, Kokaint,hasistszfvnak." (09. 30.) Tit azonban elotletesszterootpia mikodésérl van sz6,hitzen a rage ‘éeds valddban nemiesak) a ciganyoknal fordl 6, hanem a Terevan-lak6- telep mis esoportaingl is.48 Race Séesef-Hoyer Maria ‘Az alkoholfogyasztss és a droghasznélat a esoportszolidartist erst, il letve alesoportok kialakulisshor. vezet. Mindkettoben a ké2és tevékenység, a kézds élmények és az élmények kes6bbi elmesélése (sztorizds) alakitja ki a térsas kapesolatokat «A kalandok egyfajta dsszetarést is jelentenek (aki nem vettrészt, azt informéljék), Exezzik az alesoporiokat. Eletkor & tevékenység szerint is ‘Taxi is, Zsolt is, Cc is mas Kategoria. A s2iv6k szintén. Ez utobbiak wta- Lisszerd Kommunikéei6ja (mielStt elmennek) feltin6. Drogkésziésben tsé- kozottak, bi eleintetagadték. (PL Taki: 'A, az nines!) B., Casi, Hindr & még egy kopasz fid biatosan ragaset6znak. Talén Palmatex. Kulsoleg is el {érdk. Az id6sebbek: Keoskeszakall,r6vid ha), ore, flbevalé, punkszertiek ‘Aat gondoljuk, 6k saivnak. A tébbiek véltozatos élt6zetGek. Zsolt nagyon divatos (Reebok cips, Lee farmer, kockés ing, sapka).” (09. 18.) Csoportos erdszak A jtszdteres csoportosulis életében az eriszaknak kiemelked® szerepe van, ‘A kéverkezs intertiésalet ert illusztrélja: Az elmallt egy évben hényszor volt ilyesmi (verekedés)? "Elgg sokszor. Eayszerelejtetek ellenem egy vadat. Csindltam balhékat ‘gardadasig, stlyos testi sértés, KOnnyl testi sérés, maradands testi sérés, amit viszont nem tudnak rim bizonyftani, mert nem kaptak el = Bs hényszor volt ilyen az elmilt évben? Mondjuk, havonta? — Havonta? Minden hétvégén. = Mik voltak ezek? = Mecesrél jéttink haza vidékr6l, vagy it, Pesten mecest6l jottink ha- zafelé, és a mésik szurkol6tiborral dsszeverekedtiink. A virost szétvertik, ‘Aki vellink szombe jétt az uted, megvertik. Nalunk az egy minden "hétvé- ‘265° dolog, hogy valakit vagy valamit szétveriink.” A verekedések célesoportjait nehéz meghatérozni, szerepelnek Koztik cesbvesek, skinheadek, ciginyok. Lényegében minden olyan fiatalkord eso- port érintett, amely nem a Jerevén-lakételephez tartozik. A kil6nbizés é assig a velk szembeni terlletvédelemben, illetve agresszidban nyilvanult meg a legélesebben. ‘A lakstelepen belili csoportos erdszak rtkabb, és azt nem is tartjak yiga- zi” verekedésnek, csak amolyan ,nézeteltérésnek”. A verekedéses akciok (azaz amikor megtervezelt esoportos erGszakos cse~ lekményr6l van s26) tsbbnyire sajétos lefolyéstak: fantizidlis-tervezés egy- két napon at, készil6dés (felfegyverkezés, a esoporttagok dsszeszedése), az akci6, a visszatérés (vesztesen vagy gy6ztesen), majd a verekedés sztorijinak el6adsa tbb napon Keresztil Ezeknek az akcidknak sokszor van vezet6ie, aki egyébként nem vezatdje a esoportnak (mis helyzetekben nincs is ilyen), s6t, még csak nem is magasabb presztizsG esoportag, ‘A verekedéssel jir6 akcidk brvényszert lefolyést mutatnak, melybe egyre tWbben, egyre mélyebben involval6dva kapesolédnak be. Fiatalkori deviancidk és kortirs esoportok 9 Vannak spontin kezd6d6 verekedésck, amikor egy mésik csoporttagjai megtimadiak a fiatalokat. »Oridsi mozgés. Moby Dick-re (koncert) lejmolni, buny6zni késziiInek. [A beszélgetések magas érzelmi héfokon, ets indulat tltéisel zajlanak. Ki mit hoz: baseball it6, héromeres kabel, biciklildne, vasréd. Hazamennek & vissza, de megéllapthatatlan, val6ban van-e néluk valami.. ‘A csivescket a villamoson akarjék elkapni. A hogyanra rengeteg dtl Egyszer osak feléllunk és megytink. Ez is félelmetes. Ez a nyomulés. Ren- getegen vagyunk. Lényok is... Emelkedik a fesziltség. C., M., Sz. megrug- dalnak néhany esdvest. Keresik Sket.” (09. 25.) ‘A csoportos erdszak tOrvénye szerint az akcist a masik esoport rés2ér61 bossa KOveti. Akcid és bosszii kibogozhatatlan Kincolatot alkot. A fiatalok {gy dllandéan az agresszor-ldozat szerep kézbtbillegnek. Ha a masik ¢s0- port tagiai nem is ismerik fel 6ket, tdzkédésUk vagy az, hogy nem a sajét terlletikén vannak, elég trigy lehet a verekedés kiprovokilésshoz. De egy fltaluk kezdeményezett verekedésnél sera lehet tudni a végeredményt, Ichet, hogy ,dldozatként” kernek ki bel6le. ‘Az agresszor/éldozat szerepeket egésrti kia rendérséggel folytatott vit askods, amikor a fiatalok az ,id6z6t” szerepbe kerlnck ‘Az esiszak mésik formdja 2 tirgyak elleni agresszi6, a rongélds. Tapasz- talataink szerint ez épptigy mindennapos, mint a verekedés. A most kévet- ea interjGréselet is et illusetélja: = Rongdlds? Hényszor volta tavalyi évben? “Ha azt is beleszdmolom, hogy benigtunk egy telefonflkét, dsszetbrtink cay liveget, akkor az rengeteg. Kabé sz ~ Rongdlés az eldc6 héinapban? - Tinszer. = Ec rongélés mi volt? — A villamoson a kapaszkod6kat lerugdostuk, székeket, ivegeket kin. ‘Tenés-zizdsban aktivan részt veszck.” ‘Az erGscak that a fiatalok mindennapi életét: a esalsd: verekedésekt6l a filmek, dalszdvesek, lemez~ és CD-boritdk ertszakos jeleneteiig, Ismét Gyéray Pétertidézzik. A lakételepek viligaban él6k szdméra nem kaléndsen tévoli az embergépek bandékkal vivott harcair6l sz6l6 képregény, sé, nagyon is ismerdsek ezek a rajzok, amelyeken a tagolttéhelyén pusztn ‘monoton betonfalak és a semmibe vili6d26 lakasok Kabinféayeilathatok ‘A gadget-kultira kultuszdban gyakran a fenyegetés és fenyegetettség min- dennapi tapasztaladnak Kiélési forméjétléthatjuk.” (Gydrgy, 1993, 87. 0.) Résclet egy résztvevl mesfigyel6 feljegyzéséb6l: ,megdabbent6 képeket (cay angol egyitts, a Cargass /? lemezbort6jén) és dalsz6vegeket matatnak (kt félig, megnyizott orvos ugyanigy csonkolt, fekv6 néb6l egy gyereket hz el. Hatter akasztott, nytizott gyerekek. Daleim: Forditott végbélny{lis, A leényege: az emészt6traktus mikédése, il. ennek dsszehasonlitésa a Kile vildggal" (11. 05.)50 Rice Sdesef-Hoyer Maria Kortérs esoport ~ kortars mexi [Az iskoldba jér6 fiataloknél az iskola sajétos szocializéciés szerepéveltalél- koztunk, Nem dllithat6, hogy az iskolinak nines szerepe a fiatalok életében, ‘A seakmunkéskép26 intézet, amely gyakorlailag munkanélktilieket képez, 6s Iényegében nem témaszt kBvetelményeket a fiatalokkal szemben, az alul- teljesitésre & a reményvesztetiségre szocializél 'A kutatdsunkban érintetjétsz6teres esoportokat a lakstelepi kézvélemény = beleértve a jelenségben nem érintett kortirs kizvéleményt is ~ elltéli és fenyegeténck tartja. J6rés2t Sket teszik felelOssé a lakstelep rossz kézbiz~ tonsigaért "A vizsgélatban érintett fiatalok életében a kortérs esoportoknak ridsi a Jjelent6sége, Ezek fontossiga a 12-14 éves korban kezd fokoz6dni, majd az fltalénos iskola befejezését KOvetOn ugrisscertien megné. ‘Az. dltalunk tanulményozott jétsz6teres csoportosuldsban mintegy 100— 150 fiatal vett résct, rendszeresen kérilbelil 50-60 18. Val6jaban kortérs esoportrél vagy csoportasulisr6l nem is lehet beszéini, mert ez a sok fiatal tab kisebb esoporthoz.tartozot, de ezek a esoportok is kénnyen viltoztak, a tagok hosszabb-rvidebb ideig mas esoportba keriltek ‘Val6jdban a Kortérs esoport vagy csoportosulds helyett inkibb Kortdrs mezérdl lehet beseéini, mely a fiatalok otthonon és iskolén Kfvili ~ tényle- gosen a leghosszabb id6intervallumot jelent6 — tevékenyséeeit keretbe fog- lal. 'A kortérs mez egytéset a tdrsas kapesolatok, mésrészt pedig a tdrsas evekenységek keretéil szolgal. De ez a térsas mez6 szolgél a devisns visel- kedések keret6il is, a koribban részletezett alkohol- és drogfogyasztis, a verekedések, a kisebb lopisok, a rongélisok kézdsséxe gyandnt, Ez a kortérs mez6 maga alakit ki egy olyan mili6t, mely nemesak a t6bbi szocializdei6s égens (csaléd, iskola) hidnyst pétolja, hanem a lak6telepi élet sivarsigat és reményvesztettségét is enyhiteni igyekszik. ‘A kortirs mezé lazdn strukturdl, mert kisebb esoportosulisokat tartalmaz, 4s killonbségek vannak az egyes fiatalok presztizsében, véleményformald hatésaban, stitusedban is, A preszttzst az életkor, a férfiassdg, az er, a ver- bilis késas6g, az alkohol- és drogfogyasztés, az tzletelésben mutatottjértas- sig befolyasolja, ‘elent6s egyéni kilnbségek vannak abban is, hogy ki milyen mértékben vvese részt a kortérs mez6 tevékenységeiben,illetve egyaltalin mire hascndlja at: példdul id6t6ltésre, azonosulisi esoportként, az identités vagy konkré- tabban a féefiasség kialakuldsénak eszkOzeként stb. A kortérs mez6 geogrifidja A fiatalok tal ,belakott” tér, azaz a jétszéterek é a Iépesbhizak vilfga sajitos térhaszndlati tipust képvisel a magin- és a kézterek kézstt (Lofland, 1989), A fiatalok ugyanis kapesolédnak egymashoz, vagy legalabbis arcrét Fiatalkorl devianciak és korirs esoportok si jamerik egymést, mig a2. id6sebbek nagyobb része és perste, a fiatalkoni {arrajaroK" is, ismeretlenek. [Ebben az dtmeneti ttipusban a kortirs mez6 fiataljai egyszerme nézbke 6 szerepl6k. A kortirs esoportosulisok eseményei Karikatdraszertien barme- iyik pillanatban nyilvnoss4 valhatnak, hogy az. fgy kapottvisseajel2ések to- vabb erGsitsék a esoportosulés fennmaradasst és hatdrat. Devidins irdnyti ,sodrédds” {A seubkultira-méltek sordban klassrikusnak sedmits, seri elmélet” (Maran, 1964 a tbbséai normaknake megtelel6 és a2 atél ete, tOrvény- Ere tovékenységek vallogtiséra vonatkozik: a fatlok hol zz egyikb6l sod- dnak a mis fel, ho pedig forditva. A sodrédés feliton helyezkedik el 2 yszabadsig" és jkontell” kez ‘A caubkultia —’Matca szevint ~ bizonyos ,élveceti érékeket testes neg, pel az izgalomkeresést, a keménységet, a frfiassagot. Ezek azn, dominins kl sem hidnyoznak, esak of ejtettek, a hatrben vannak ‘x czabkattra ezcknek az éngkeknek a karikaraszerti megjelentése szol lia be ‘Az, hogy valaki mennyire ,,sodrédik bele” a nem konvenciondlis tevé- kenyséabe, gg att, hogy milyen esl és iskoldzoxsig httere van, mi- iyen remeltjovGbel Iebetoséaevannak az iskol@zouséa, 2 munkavallals & 2 esaldalaptds tern, azaz a normaséetétevékenységekkel szemben milyen cllenerde” miksdnck. ‘Mar az eddigiekbal is litszik, hogy a Jerevén-akstelepen az ilyenyellen- ex” serepe minimal. ’A -sodeodsielmeet”feltevése szerint nem egyiriny, deterministikus folyamatrl van s26,amely a fiatlokat egyenesen vereti a deviancidk fel, haem egy oda-viesea irinyt mozgésrl a devianciékba vale, belesodtdss- rel" &s ckisodredsrol” A lényeges waltords Marca szerintakkor trténik, ‘agyis a sodrdis” akkorvélika devianiak feléegyirnytivs ha a fiatalokat bainozakéne minds, iletvestigmatizalk "A feinitek esetSben is tldkozunk ezekkel a deviancisk fle sodréds tevékenységekkel (fokorottalkoholfogyasctis, flleglis & legals tevé= Kenységek, eros; tehat nemesak a fatalokra vonatkoz6 specifi jlen- Scar van s26, A fatalok esetben azonban ezek a tevékenységek a kortrs mez6hiz é a jasz6térez kapesoldnak,fgy a S26 szors ételmsben litha- tibia, latvnyosabbak, mint a flnéteknel "A Kortrs mead tagjindl a normasér6 tevékenyséeek egy részénél meg- figyethet epylatastrabturdlédds-megscerveciesitendenca. Igy pel a {Hogozdssl kapesoatban a fiatalok egy wészeKifejezetenterjscésel (ma Tihuinadrustssal)foglalkozik. Csak 16 Kérdse, hogy a mat meplev6 kap- Csolatoktaljnteljes drogtrjesi6 halzatslakuljon ki asonl6 a helyzet azn. fellas tevékenységekkel, az Ueletelésse, nse telésel A fatalok (de a felnitek is!) nagy szimban vesanek résat eben 2 tovékenységben. Hatiait nchéz meghzn,hiszen a szilGktOkapott, fel2 Rice Jéesef-Htoyer Maria Jjavitott miiszaki cikkek tovdbbadésétél a gyants eredett térgyak, illewve a biztosan-tudottan lopott holmik eladéssig mindenféle tevékenység idesorol- hat6. It is egész ,ilzletléncokkal” talélkozhatunk, ahol szintén id6 kérdése, hogy a meglev6 alapokon mikor épill ki egy, az illegals, feketekereskede- lemme! fogialkoz6 szervezet A fiatalok sorsénak alakuldsdban s2mftisba kell venni, hogy a lakétele- pen felndvok jelentds nésze nines abban a helyzetben, hogy onnan lakisvé- sérlissal vagy munkavdllalassal elkilt6zz6n. {gy ezek a fiatalok hiiszas élet- vei lee, $6, késSbb is a lkételepenfognakéIni, ot fognakcsaidot pltani, ‘Mindezek miatt nem tilzés ,.idéetter bombdirél” beszéini, mely az ille- agilis tevékenységek (els6sorban a blin6zés, a drogfogyasztés) megszerve2s- dését és mennyiségi ndvekedésétjelenti a fatal, illetve fatal felnéitt korosz- télyok kOrében az elkivetkez6 években. A résztvev6 megfigyeldk A résetvev6 megfiayel6k feladata nemesak nz, hogy kapesolatba lépjenck olan fatalokkal,akke6legyébkent nehée lene informéetotszereniilletve olyanhelyseineketkeressenek fel ahova miskent nehér eljutni. A részivevS, megfigyeikfeladata az is, hogy sat szerepikon, kapcsoatrendszerkn € sajat élményeiken kerestileldsettsék annak a tisas KSzegnek a meger= S41, amelyben mozognale Példaul azon Keresatl, hogy a jasa6teres esoport tag hogyan fora be a resatvew6 megfigyeléket, a cSoportegyes normdiralehet Kovetkentetn (Cayeltain arr, hogy vannek ilyen normik), Ezck kai a norm, iletve swokésok kéall’ most csak az ddvézlés! cereménidkra utalunk, amlyek a lalkoriskor és a biesiaskorlatvnyosanrajzoljk karla csoporthatiait. A résztvev6 mesfigyelok szomélyes éreésekkelreagélnak a ataokra, Iakdtelepre illetve a megfigyelés helyzete,Példdul a kuatés egy adott sear kaszaban a réstvev6 megfgyel6k elhagyottnak, remenytelennek és tehetet- lennek érezték magukat. Ugy éreztk, hogy nem tudnak szabadul a Tak telept6l, és a lakételepi térténések emlékei (példéul az, hogy véres vereke- <ések seemlanti voltak) a 826 szaroséxtelmében megbetegiik Oket Eben a helyzetben a teljes elkeseredés és a Tsultsig, Uresség éraése dls indulatokkal vélakozott, gy a ketatés foytatisa leetetlennek tint Eat a seituoietesok nagy nehézségek dr sikerilt fordtan. Az emitett negativ érzésekre még visseaérnk Stegénynegyed-mentalitas ‘Mind a fiatalok kérében, mind azokndl a lak6telepi fiatalokkal foglakoz6 ‘human szakembereknél, akikkel a kutatis sordn kapesolatba keriltink, saja- tos éraésekkel taldlkozlunk. Ezek kulniéle negatty éreések voltak, egy ré- sak a reményvesztettsSggel, kiGitalanséggal, perspektivanélklliséggel, Fiatalkor! deviancidk é korts esoportok 3 frusztréci6val volt Kapesolatos, més részilk pedig ~ az eléztekkel szoros ‘sszefliggésben — az agressziGval: haraggal, erGszakkal, sétttséggel ‘Ide tartozik a ,esodavarés” éraése is: valaki vagy vaiami (Onkorményzat, minisztérium, kéztérsasdgi elndk) majd feldlr6l megold minden problém. Ez is-a figg6, Kiszolgéltatott helyzet kévetkezménye. A lakételepen él0k igyekeznek egymésra héritani ezeket az érzéseket (nemesak egymds ellen ininyitjak az érzelmeiket, hanem gyakran a mésiknak tulajdonitjak a sajat érzésciket i). ‘Uayanez figyelhet6 meg a humdn segit6kkel kapcsolatban is, A lak6telep Jak6i réjuk is iayekeznck ditolni ezcket a negati érzéscket,ék pedig vissza: ‘egy Onmagét erSsft6 Kérfolyamat jén Iétre, melynek egyik ,eredménye” a segttdk fésultsiga, kozsnye és kidgettsége. Miskor a lakelep lak6i tOluk vérjék a ,csodét”. Mivel a ,csoda” nem teljesithet6, mindkét féinél frusz- reid és dh Igp fl ‘A lak6telepen dliand6an hallhat6 pletykdk (kit hol vertek meg, raboltsk ki) az el6z6ekben emlftett negatfv érzéseket jelentik meg, valdsgmagvuk pedig egy dlland6 félelmet és kiszolgéltatotség-érzést tikr6z, Ezt a tehetetlenség-,kiszolgdtatottsdg- & reménytelenségérést az olyan szakmai meghatérozasok, mint a ,rossz kézbiztonség” és az ,éldozatté vé- list val6félelem”, esak részben tikrézik. Sokkal dtfog6bb jelenségr6l van -mentalitésnak neveztink el. Ez. a sajtos lelki- szocidlpszichol6giaijelenség volt az, mely a résztvev6 megfigyeloket is ma- val ragadta Scegénynegyed-spirdl A Jerevin-lakételepen a szegénynegyedekre jellemz6 egyéh folyamatok is megindultak. Akiknek sikeril anyagilag dsszesvednitik magukat, elkoltéznek 4 lakoteleprél (els6sorban az értelmiségi foglakozdstak). Helyikbe mindig rosszabb szocidlis helyzett lak6k érkeznek. A lakis, illetve a lakésbérlet 4rak itt mér ma is a legalacsonyabbak ké2é tartoznak Budapesten. Kalfoldi tapasztalatok (példéul Farela, 1992) alapién tudjuk, hogy a la- kossigesenét késObb a vallalkoz6k elkltbrése, az Uzletek tezdrisa kbveti nines fizetOképes kereslet, és a K6zbiztonsdg olyan ross2, hogy nem érdemes izletet nyitni A kivetkez® lépésben minden szolgaltatss elttinika lak6telepr6l; az egyet- len szocidlis organizécié, amelyben a fiatalok részt tudnak venni, az ilegalis szervezeiek rendszere, els6sorban a drogterjeszt®-hal6zat les Mindez egy szogénynegyed-spirilt eredményez, ahol a helyzet és ennek a helyi kGavélemény ltal észlelt képe egyre rosszabbé valk. Az éldozatté Véldsi6l valé félelem a lak6telepi szolidaritésnak még a nyomait is felsz4- molja, ennek kévetkeztében a biinézés még tovabb nohet. Kills6 beavatkozas nélkll elkerillhereten a lakételep teljes dezorganiz4- cigja és gettésodésa,4 Race léesef-Hoyer Maria Osszefoglalis ‘A kutatés befejeztével egy javaslatesomagot fogalmaztunk meg. Javaslataink alapvetéen arra vonatkoztsk, hogy az Gnkormsnyzatnak az egész lakstelepet ‘mint problémahalmact, problémaegyitest kell felfognia. A problémék, mint littuk, szorosan dsszefliggenek egymassal. Nem lehet és nem is érdemes példdul esak a fiatalkori drogfogyasztissal foglalkozni, mert ez szorosan kap- csolédik a kortérs esoportakhoz, a csalédi k6rilményekhez, a iskolai lehe- t6ségekhez, a lak6telep kSzbizionsigshoz vagy akér a segitok fésultsdgshoz, ‘A lak6telep sorsdnak alakulisaba nyilvén olyan térsadalmi problémdk is belejétszanak, amelyek helyi szinten nem oldhat6k meg. ‘Véleményiink szerint a problémak egy része — kinds tekintettl a homén svakemberek vagy a segitdk sokszor maguk Atal is eredménytelennek stélt munkajéra ~ szoros kapesolatban all a szegénynegyed-mentalitéssal, illetve annak figyelmen kfvil hagyaséval a problémik kezelése sorén. ‘A lakotelep mint ké25s problémahalmaz felfogés azt is jelenti, hogy On- ‘magaban felilr6l és kivilr6l a probléma nem oldhat6 meg. Csak a lakéte- leppel kapesolaiban dlldk bevonésaval képzelhet6 el megoldés. Bz els6 Ie pésben a lakstelepi kulesszemélyek, tehdt azon intézmények képvisel6inek bevondsét jelenti, amelyek/akik kapesolatban éllnak a lak6teleppel (példéul iskolék, az Snkorményzat megfelel6 osztélyai, egyhizi képvisel6k, esalédse- aitok stb.) Ugyancsak bevonhaté minden, a lak6telepen megtallhat6 civil trsulds is. A kévetkez6 lépésben az. érintettek részvételével egy problémamegolds tréningesoport megszerverését javasoltuk. Ezen a tréningen dolgozndk ki azt a tervel, amelyben az érintertek fogalmazhatnak meg, kéz6s eéljaikat: példéul fakamak-e ké26sen fenni a lak6telepért; ha igen, ezt maginszemélyként, szak- temberként vagy intézményi képvisel6ként akarjak-e tenni; informéci6s, ko- lordinécids, nyomésgyakorl6, szakért6i hatteret kivénnake nytjtani, vagy isféle csoportként tevékenykedni stb. Ugyancsak ez a tréningesoport hatirozhatnd meg azokat az eszkézket, amelyek a célok eléréschez. szikségesek. Ezek egy része esetleg mar most rmegtalalhat6 a lakételepen vagy az érintett intSamények hat6kirében, més résziik megszeraését pedig meg kell szervezni, A ké28s problémamegoldés, fitemezése szintén e tréningcsoport feladata. ‘Mogitéléstink szerint a tréningesoport vagy az ebbél szillet6 munkaesoport cegyik feladata az, hogy a lakotelep ,pszichés realitésdval” foglalkozz0n. Ez azt jelenti, hogy a telepnek sajét tagjaival kapcsolatban ellenstilyoznia kell (Gs pszichol6giailag at kell dolgoznia) azokat az érzelmi hatésokat, amelyeket «a szegénynegyed-mentalités cimsz6val jelblttink (Az azéta lezajlott tréninggel kapcsolatos tapasztalatainkat egy késObbi tanulményban foglaliuk ssze. Magar6l a kutatésr6l pedig a ,,Seenvedélyb tegségek” cimG lapban jelenik részletesebb beszimol6: .Porgés’ és "punnyadés'. Alkohol- és droghaszndl6k szociflpszichol6giai és etnogréfiai Vizsgilata a Jerevn-lakételepen” cfmmel.) Flatatori deviancidk és kortdrs esoportok 35 Jegyzetek 1A kutaés dmopatsthor fehasznuk a NEVI DrogpAlyézatt és 2 OTKA pélyazatt (exis: F4634) 37h atais reves megfigye6ivolak: Babies Arita, Nagy Minka, Simon Cail, Mol- nie Melinda, Srigetvy Richa, Szigetiry Richie, « Barc Géza Gyégypedagdgia Ta- ‘nkgped Foiskolahallgti, valamine Kesey la és Kovdcs Zsolt az MTA Psichol6gat IinGretenek musa an Kosenctinket fejezak ki a kevilettstfGorvesinak, dr, Saentpéeri Suita @ ata Uimogas. Irodalom Fatele, M. 1, (1992): The disintegration of socal fabric i large conubations in France Paper presented for Working party on te reaionship between disioteration ofthe social fabric in large conubations the underground economy and the develepment of drug us, Surssbourg, 2-22 Sept Gyorgy P 6 i, Dus 2. (1999: Utiaatokvirosa ~ Budapest. Cert, Bp. Hammersley, M. & Atkinson, P. (1083), Ethnography. Prnepls and practice. Tavistock Publications, London Lofiand, LH, (1989) Social life i the public realm. A review. Joumal of Contemporary Ethnography, 17-4483-489. Matza,D. (1968): Delinquency and dif. Joba Wiley and Sons, Ine. New York Rice 3. (1990) A '80-as6vek isi subkalirdi Magyaroszigon. Valudg, 33, 11:69-82 Rice} (1989): Ips scuba és fatal’ deviantdk.Aninula kéyvek, Magyae Pozichistriai Tassie, Bp,