Forrás: http://www.doksi.

hu

A ROMANTIKA JELLEMZŐI – AZ ANGOL ROMANTIKA

A romantika:
- stílusirányzat
- eszmeáramlat
- világszemlélet
- sokarcú = országonként, koronként és műfajonként eltérő
- minden művészeti ágra kiterjed
- az utolsó nagy korstílus az európai művészettörténetben
- elnevezés:
 román = regény szóból (ekkor még nem műfaj, hanem olyasmit jelent,
ami nem valószínű)
 a XVIII. század végén a klasszicizmus ellentétét jelölték vele
- ideje:
 XVIII. század utolsó évtizedei – XIX. század első kétharmada
 uralkodó 1810. és 1850. között
- korszakai:
 I. 1798-1815. – elsősorban Anglia
 II. 1815-1830. – német romantika fénykora
 III. 1830-1850. – Franciaország, Közép- és Kelet-Európa
- előzmények:
 szentimentalizmus – Németországban a Sturm und Drang
érzelmek és ösztönök forradalma
 Diderot zsenielmélete és az eredetiség fontossága
 Rousseau – „Vissza a természethez!” (elvágyódás)
- történelmi háttér:
 forradalmak a XVIII. század végén
 ipari forradalom 1750-től kettős forradalmak korszaka
 francia forradalom 1789-1815

csalódottság Európában, mert:
Napóleon fogoly
a Szent Szövetség megpróbálja megsemmisíteni a forradalom vívmányait
a megvalósult polgári társadalom nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket,
mert politikai egyenlőséget hoz, de anyagit nem
a szabad versenyes kapitalizmus idejében a pénz szerepe sokaknak negatív ér-
ték
az élet általánosan elszürkül
a hagyományos értékek megingani látszanak
- a romantikus életérzés:
 ellentmondásos
 kitörő lelkesedés
 forradalmi optimizmus
 teljes világfájdalom – spleen (=kín, fájdalom)
 elvágyódás – soha nem érzi jól magát, ahol van, mindig máshol akar
lenni
 magányosság
Forrás: http://www.doksi.hu

- jellemzői:
 egyéniség és művészet szabadsága
 eredetiség
 egyéniség kultusza
 a képzelőerő, fantázia fontossága

teremtő képzelet – a költő a képzeletében teremt új világokat
 zsenikultusz
 a költő látnoknak képzeli magát (vátesz, próféta szerep)
 olyan érzéseket keresnek a művészek, melyekkel a mindennapi életben
nem találkozunk
 menekülőjelleg
 menekülés formái:
1. Vissza a természetbe!
természet egyediségét keresi
természet színeit keresi – colour locale
természetesség, elvadultság a fontos
2. Vissza a múltba!
a múlt, ami jó és gazdag
lovagkort, a dicső nemzeti múltat jelenti
ezért „divatos” a történelmi téma (pl. Bánk bán)
3. Vissza a néphez!
a nép az, amiben a természet és a történelem emberi
módon találkozna, mert a nép hagyományban őrzi
a múltat és egyszerű életformában a természetet
4. az ésszel fel nem fogható világba
5. meg nem magyarázható helyszínekre
6. mesék világába (kísértetek, tündérek)
7. titokzatos keleti világba
egzotikum
orientalizmus
India, Kína
keleti kellékek, keleti szeretők
 nagy szerepe van az álomnak
 a kis nemzeteknél a nemzeti öntudat felismerése és a hazaszeretet is
ekkorra tehető
- formai jellemzők:
 a műveket a belső gondolatiság alakítja
 formák szabadsága
 kedveli az egyedit, a szabálytalant (enjambement)
 a kompozíció nem szabályos, hanem az aranymetszés szabályait követi
 gyakran töredékesek az alkotások
 romkultusz
 bizonytalan körvonalak – nincsenek erős kontúrok
 kevert műfajok pl. líra + dráma, elbeszélő költemény, ballada
- nyelvi kifejezésmód:
 szeret rémületet vagy fájdalmas borzongást kelteni
 gyakran meghökkent
 uralkodó hangneme a pátosz
 uralkodóvá válnak a költői képek (kozmikus méretű, víziószerű)
Forrás: http://www.doksi.hu

 grandiózusság
 keveri az érzékterületeket
 hanghatások
 a líraiság kerül előtérbe
 művészeti ágak keveredése
 szereti a: szabálytalant, a nyugtalanítót, az eredetit, a meglepőt, a sej-
telmest, az éjszakait, a meglepőt

Az angol romantika:
- az angol romantikus líra előfutárai:
- James Machperson /1736-1790/
 Ossziáni költemények – versgyűjtemény
 Osszián kelta műveit rendezte sajtó alá, de ez nem igaz – leleplezik
 óriási hatása van minden európai költőre
 nemzeti mítoszt teremt
- Burnst és Blake
 a népköltészet jelentős képviselői
 Falusi kislány
 Falusi randevú
- Wordsworth és Coleridge
 első nemzedéke az angol romantikus lírának
 látomásos lírát teremtenek
 természetlíra
 belőlük merít a második nemzedék
- Byron
 a második nagy nemzedék tagja
 különleges személyiség
 szegény családba születik
 tízévesen hatalmas vagyont örököl  lord lesz
 romantikus életet él – állandó elvágyódás (a Földközi-tengeren utazgat)
 részt vesz a görög szabadságharcban
 nem harcban esik el
 minden műnemben alkot
 drámái: Káin, Manfréd
 epikus művek: verses regényei – Don Juan, Beppo
 elbeszélő költemény: Childe Harold zarándoklása
Földközi-tengeri utazásait örökíti meg
epikus és lírai elemek
ezzel a művével vált híressé – „Egy reggel arra ébredtem, hogy
híres vagyok.”
 byronizmus =kiábrándultság – csömör világfájdalom
 spleen – tőle ered
 „Világfájdalom annyi, mint fájdalom a világ miatt. Fájdalom azért,
hogy a világ csak olyan amilyen, nem szebb, nem jobb, nem al-
kalmazkodik jobban gyönyörű álmaidhoz.”
 hős szerelmes
 romantikus különc
 nagy utazó
 gazdag világfi
 a szabadság bajnoka
Forrás: http://www.doksi.hu

 a byronizmus hatással van minden romantikus költőre

- Percy Bysshe Shelley
 a második nemzedék tagja
 Byron barátja
 előkelő földbirtokos családban született
 eltávolítják az oxfordi egyetemről, apja pedig kitagadja, mert írt egy
ateista pamfletet (Az ateizmus szükségességéről)
 nyugtalan vándorévek – Svájc, Franciaország
 Itáliában telepszik le
 egy csónakkirándulás során veszett a tengerbe
 holttestér Byron a tengerparton máglyán elégette
 a természet egyik legnagyobb lírikusa
 Óda a nyugati szélhez:
leghíresebb romantikus művek egyike
új szonettformát alkot
Petrarca – 4+4+3+3
Shakespeare – 12+2
Shelley –
5 önálló szonettből épül fel
Dante rímtechnikáját alkalmazza – terzina (ABA, BCB, CDC…)
látszólagosan szabálytalan, valójában szigorú szabályokhoz van
kötve
enjambement-ek – szél szabad száguldását érzékelteti – szabályta-
lanná teszi
nyugati szél – Zefír – segítős szél
valójában teljesen más szélt mutat be

szabad
vad
nyugtalan
nem földhöz kötött
grandiózus
visszatérő szavak: lomb, felhő, hab
1-3. szonett:
szél jellemzése
szél megszemélyesítése
őszhöz köti – őszi szél
felszólítja a költészet meghallgatására
4-5. szonett:
vágy a széllel érintkezni, a széllel azonosulni
a természet része akar lenni
korlátok nélkül akar lenni
egyetlen célja van, a szabadság – egész világ uralása
- John Keats:
 legrövidebb pályájú klasszikus költő
 „csodálatos esztendő” – 1818-1819.
 politikamentes költészet
 legismertebb verse: Óda egy görög vázához
műfaja: óda
egy pillanatot ragad meg – váza képe
Forrás: http://www.doksi.hu

ellentét: öröklét  mulandóság

példázat a művészet lényegéről

- Emily Brontë:
 az angol romantikus regényirodalom legjelentősebb alakja
 ír paraszt család
 apja lelkész
 Yorkshire környékén élnek (Haworth parókiája) – lápvidék

„kopár fenyér”
zord viharok
hanga a jellegzetes virága
 testvérei: Charlotte – Jane Eyre
Anne – Agnes Grey
 anyja korán meghal
 szigorú, kegyetlen, protestáns nevelésben részesül - puritanizmus
 a lányok tanítónők lesznek (pl. Brüsszelben is)
 kezdetben verseket, majd regényeket ír
 „Kötöttségeket nem tűrő heves természetű, szárnyaló képzeletű, befelé
forduló egyéniség.“
- Üvöltő szelek:
 cím: szél – szabadságvágy
nyughatatlanság
az angol időjárás mindennapi velejárója
vad indulatok
barátságtalanság
hideg
magány
üvöltő – fájdalomra való felhívás
 téma: vad természeti viszonyok között élő emberek szerelmei, viszályai
 kibillentő körülmény: talált gyermek (Heathcliff)
 a kibillenés után a normális családi viszonyok visszaállnak
 kevés a történés
 érzelmeké, szenvedélyeké a főszerep
 regényidő: jelen és múlt – a végén összeér
jelen: 2 év (1801-1802)
múlt: 30-32 év
kezdet: 1770 körül
 regénytér: Yorkshire – Szelesdomb (Zúgóbérc)
Thrushcross Grange (Fácános major)
Liverpool – itt találják a gyermeket – indiai lehet (India ek-
kor már gyarmat)
Amerika (Heathcliff valószínűleg ide szökik)
az angliai földrajzi környezet különleges életformát igényel
– rövid nyarak, hideg, szél
 szereplők: Lockwood
Deanné – nem tudunk róla semmit
Zillah
Joseph – “szentfazék szolga”
Kenneth – doktor
Forrás: http://www.doksi.hu

az öreg Earnshaw gyermekei Edgar Linton  Isabella Linton

*
Hindley Earnshaw  Catherine Earnshaw == Heathcliff * Isabella Linton
  
Hareton =*= Cathy Linton * Linton Heathcliff

 szerkesztés: nem hagyományos

lineáris
részben párhuzamosan
keret: 1801

Lockwood kívülállóként szembesül Szelesdomb viszonyaival

áttekinthetetlen kapcsolatok
kísértetek
 ugyanúgy ismerjük meg Heathcliff és Catherine történetét
 két narrátor: Lockwood  Deanné
 Naplórészletek, Heatchcliff monológja

szó szerinti idézetek

kérdéses a mesélés

 történetmozaikok (9-10db):
1.) Lockwood története
magányra vágyik szerelmi csalódása után és ezért bérli ki a Fácános-majort
az ifjú Catherine-t látva újra hisz a szerelemben
mélyen éreznek
mélyen gondolkodnak a szereplők

2.) Heathcliff története

megtalálják
kivételeznek vele – mindent megkap
az apa halála után nem tanulhat tovább  Catherine tanítgatja
mellette dolgoznia kell  megváltozik az élete
Catherine megsérti (társadalmi különbségek)  megszökik – rejtélyes utaz
Cathy fojtogatása közben jó útra tér

rájön, hogy olyan, mintaz anyja
Cathy magabiztossága józanítja ki

3.) Hindley története

zárójeles
rövid történet
csak Heathcliffen akar bosszútállni
meghal
Forrás: http://www.doksi.hu

4.) Catherine és Edgar Linton ( +ifjú Cathy)

házasságuk nincs egy év
Cathy 7 hónapra születik
Catherine depresszióját megpróbálják kordában tartani – kerülik a konfliktusokat

5.) Isabella és Heathcliff (+ifjú Linton)

Catherine bakit követ el

Heathcliffnek elmondja, hogy Isabella beleszeretett

Heathcliff ezt kihasználja (meg akarja szerezni a birtokot, a vagyont)
jól ismeri a végrendeletet – unokafiú (Linton) az örökös

6.) Hareton és Heathcliff

Heathcliff saját magát fedezi fel a fiúban  valamiféle szeretet jelenik meg
parasztgyerek
tekintélytiszteletet nevel bele

7.) Heathcliff és Linton

Heathcliff azt akarja, hogy Linton Haretonra hasonlítson
Linton a két nemesi család utoolsó tiszta sarja
elviselhetetlen és beteg
elviseli az életet

8.) Cathy és Linton

Linton elveszi Cathy-t
semmilyen házasság
nem ismerjük a körülményeket
cathy azt hiszi, hogy Linton szereti
neki kell ápolnia beteg “férjét”
Linton meghal
Cathy-nek ott kell maradnia
szövetségest keres  Hareton

9.) Cathy és Hareton

okosan dönt
az ő döntése józanítja ki Heathcliffet
ez a kapcsolat józanítja ki a két család viszonyát

 minél jobban elmélyülnek a konfliktusok, az időjárás annál zordabb

lesz
 az időjárás megelőlegezi a történéseket
 az olvasófokozatosan ismeri meg ezt a titokzatos világot
 ahogy egre jobban megismerjük a világot, egyre kellemesebbé válik
 megváltozik az olvasó szemlélete
 a szerző kérdésessé tesz dolgokat – értékesség és értéktelenség megvál-
tozhat-e
 a kilátástalanság bizakodássá fordulhat-e
Forrás: http://www.doksi.hu

 érték a szerzőnek: szépség

makacsság
szenvedélyesség Catherine
szabadságvágy

 negatív: “állati ösztönök”

 minden a viszályára fordytható
 mindent tönkre lehet tenni
 tragikus események, fordulatok:
Heathcliff bekerülése a családba (idegen)
Earnshaw ezt megpróbálja kompenzálni (igazságtalan)
Earnshaw halála
Heathcliff szökése
Catherine és Edgar házassága
Íheathcliff visszatérése
Heathcliff és Isabella házassága
Catherine halála
Isabella halála  Linton az Earnshaw birtokra kerül
Linton és Cathy házassága (pozitív dolgok elindítója)

Cathy és Hareton egymásra találnak
Heathcliff halála

 a szereplők fokozatosan vának gonosszá, majd lesznek jókká

 a szereplük egymástól tanulják a gonoszságot, a bosszúállást, de több
esetben nem a sértést elkövetőn állnak bosszút, hanem az elődök
miatt vétkeiért szenvednek
 egy zárt világban apró eltérés is óriási változásokat okozhat
 narráció:
elbeszélésmód
az író csak rögzíti az eseményeket, szemlélőként van jelen
két narrátor: Lockwood, Deanné
hitelességre törekszik
minden ami a regényben szó esik, első kézből származik
a hitelesség erősíytését szolgálhják a megszakítások is
 ellenpontozó technika:
ellentétek
hitelesség  álmok minden lehetséges félelmek, vá-
gyak
népmesék világa (babona, boszorkányság)
véletlenek
végzetszerűség
Joseph   Nelly Deanné
metodista humánus
szigorú vallás jó keresztény
kegyetlen részt vesz a család életében
embertelen
civilizáltak civilizálatlanok
Forrás: http://www.doksi.hu

“Ültessen virágcserébe egy tölgyfát, és lesse amíg megnő!”

/Heathcliff/

tölgyfa  Heathcliff, Catherine

nagyság, erő, természetesség, vadság
cserép  Lintonék
biztonságban felnövő lelkek
cserépben felnövő fa  stanya, gyenge (Linton Heathcliff)
Heathcliffet Lintonék testi gyengesége zavarja
Lintont viszont Heathcliff fizikai ereje

 romantikus vonások:
ellentpontozó technika
a természet eredeti állapotban való ábrázolása – civilizáció még
nem érintette
romkultusz – romszerűség
álmok
érzelemközpontúság
homályosság
látomások
elvágyódás
kaotikus, rendezetlen világ
nincs tanító jellege
civilizálatlan szereplő
a halál megváltás, megoldás, nem tragédia

Emily nem hisz a földi igazságszolgáltatásban
történelmi háttér szerepe

a gyarmatosítás és az ipari forradalom miatt felborulnak a
hagyományok

 angol vonások:
Yorkshire
zárt majorok világa
sáfrány, hangya
időjárás
nevek – angol előkelőség és tartózkodás
táplálkozás
társadalomkép – nincs nagy különbség cseléd és úr között

Amerikai romantika:
- nincs múlt, nincsenek gyökerek
- puritánok az angol betelepültek
- jelentős az egyházi hatás
- Cooper:
 a Nagy indiánkönyv szerzője
 történelmi múltat és sajátos mítoszt teremt
 a földrész meghódításának állít emléket
 az indiánok mellett áll
Forrás: http://www.doksi.hu

- Edgar Allen Poe: /1809-1849/

 bűnügy novellák szerzője
 jelentősen hatott rá az európai művészet
 gyermekkorát Skóciában töltötte
 költészetét Európában többen folytatják
 a próza kiemelkedő életművében
 világszemléletében a végesség tudatának kiemelkedő szerepe van
 novelláiban a rémületnek kiemelkedő helyet ad
 A holló:
novelláinak kísérteties hangulatát idézi
a cím szimbolikus jelképet ábrázol

halál, gyász, szerencsétlenség
az Ószövetségben még pozitív jelentése van
a görög mitológiában már negatív – Pallasz Athéné bag-
lyot választ kísérőül
a holló az alvilág kísérője – római mitológia
a versnek van egy epikus váza – a holló éjjeli érkezése, talányos
viselkedése
késeltetés, fokozás, refrén
igazi klasszicista kompozíció
1. rész: 1-6. versszak
mesei kezdés
atomszféra-teremtés
kísérteties szituáció

éjszaka van
szerelme miatt búsul a költő
valaki zörget – Lenóra vagy egy idegen
riadt, szorongásokkal teli lelkiállapot
bizonytalanság
titokzatosság
2. rész: 7-12. versszak
a bizonytalanságból bizonyosság lesz – a holló zörge-
tett (látomás)
a jelentéséhez kapcsolódó reflexiók
refrén: “soha már”
a holló korábbi jelentésének felidézése
3. rész: 13-18. versszak
a lírai én és a holló párbeszéde
bizonyosságot akar szerezni a jövőről nem felejtheti el
szerelmét
nincs vigasz
1 megoldás: emlékeinek megsemmisítése, de ez lehe-
tetlen, mert a holló Mementóként itt marad
a Tóth Árpád-féle fordítás sejtelmesebb és érzelmesebb
Babits filozofikusabb alkat
„soha már” – holló válasza és neve
a 13. versszaktól kezd a holló válaszolgatni
Forrás: http://www.doksi.hu

a kérdező tudja a választ kérdéseire, de mástól akarja azokat

hallani
lélektani folyamatot ragad meg, ahogyan a lírai én bizonyossá-
got szerez kedvese haláláról
a fájdalom, az emlékek és a szenvedés nem fog soha elmúlni