FI-504011201 1 Rugalmas

Tö rténelem 12.
FI-504011201/1
Tanmenetjavaslat
„Rugalmas”
Készítette: szakmai munkakö zö sség
Bevezetés
A tanmenet a 12. évfolyamon használható Újgenerációs történelemtankönyvhöz készült. A tananyag négy történelmi (a második világháború
végétől a Szovjetunió felbomlásáig), egy jelenismereti (A globalizáció kiteljesedése. Európa és Magyarország a 2. század végén, a 21. század
elején) és egy társadalomismeret fejezetre tagolódik. A 12. évfolyamon – ideális feltételek mellett – 93 órával számolhatunk, ebből (az érettségi
vizsgát közvetlenül megelőző időszakban) a rendszerező ismétlésre javasolt órakeretet biztosítani kívánjuk. A tananyag feldolgozásának
folyamatába képességfejlesztő órákat illesztettünk, továbbá több téma földolgozására két, egy esetben pedig három tanítási órát javasolunk. A
négy történelmi fejezet feldolgozásakor 16, a jelenkortörténeti tananyag esetében 4, a társadalomismeret „integrált blokk” terén 9
képességfejlesztő foglalkozás megszervezését javasoljuk.
A fejlesztési területeket illetően a tanítási óra tervezését segítheti elő a kerettantervben szereplő négy fejlesztési követelmény
(1. Ismeretszerzés, tanulás; 2. Kritikai gondolkodás; 3. Kommunikáció; 4. Tájékozódás térben és időben) következetes megnevezése, ugyanakkor
a legtöbb esetben a történelemtanulás tevékenységrendszere mentén részletesebb – remélhetőleg a szaktanár tervező munkáját orientáló,
pontosító, segítő – tevékenység-megjelölés, -leírás is szerepel, továbbá – néhány indokolt esetben – megjelenik a történelmi gondolkodás
dimenziója is. A társadalomismeret tematika lehetőségeket nyújt a kooperatív módszerek alkalmazására. Ezen foglalkozások tervezésekor a
tankönyvi leckéket vettük alapul, ugyanakkor a tanulók együttműködésére, ill. a tanulói önállóságra építő módszerek alkalmazásával
élményszerűvé és életszerűvé tehetjük a társadalomismeret fejezetben található témákat.
A tankönyvhöz munkafüzet is társul (FI-504011202/1). A taneszköz fejlesztői a bevezetőben jelzik, hogy a feladatok egy része kiegészíti,
bővíti a tankönyvben található ismeretanyagot, sőt néhány esetben az önálló feldolgozásra is sarkall, ebből az következik, hogy a munkafüzet
nem egyszerűen a tananyag elsajátításának gyakorlását szolgálja. A tanmenetben fejezetenként átlagosan 8 feladatot választottunk ki: ezek kisebb
része a leckékhez, nagyobb része a konzultációs foglalkozásokhoz, az összefoglaló órákhoz kapcsolódik (mivel a társadalomismeret fejezet
esetében a kooperatív technikák alkalmazását javasoljuk, ezért ott nem szerepelnek a munkafüzetből kiválasztott feladatok).
Képességfejlesztés,
Teljes Kerettantervi
Új tananyag összefoglalás,
Témák óraszám órakeret
feldolgozása gyakorlás,
93 óra 86 óra
ellenőrzés
I. Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ
6 4 10 8
kiépülése
II. Magyarország 1945 és 1956 között 12 4 16 10
III. A két világrendszer versengése és a szovjet
8 4 12 8
tömb felbomlása
IV. A Kádár-korszak 6 4 10 10
V. A globalizáció kiteljesedése. Európa és
Magyarország a 20. század végén és a 21. század 7 4 11 14
elején
VI. Társadalomismeret 7 9 16 18
Rendszerező ismétlés 18 18 18
összesen: 46 47 93 86
A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata:

F: fogalmak, szakkifejezések
É: évszámok
N: nevek
T: topográfiai ismeretek
ÉK: értelmező kulcsfogalmak
TK: tartalmi kulcsfogalmak
A kerettantervi követelményekben nem szereplő fogalmakat, neveket, évszámokat és helyszíneket dőlt betűvel jelöltük.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
I. HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK ÉS A KÉTPÓLUSÚ VILÁG KIÉPÜLÉSE
1. 1. A második A második világháború történelmi 1. Ismeretszerzés, tanulás F: fegyverletétel, kapituláció,

világháború lezárása – jelentőségének értelmezése: a A) Kérdések és feltevések önálló befolyási övezet, zóna,
győztes és vesztes háború jellege, időtartama, területi megfogalmazása atomfegyver, atombomba,
országok 1945-ben kiterjedése, az áldozatok mértéke, Kérdések és feltevések újjáépítés, kényszer-
a demográfiai, társadalmi és megfogalmazása egy téma áttelepítés; kétpólusú világ
gazdasági következmények előzetes áttekintése alapján: Miért (bipoláris világ), háborús
értelmezése. A hatalmi bomlott fel az antifasiszta koalíció felelősség, nürnbergi per
erőviszonyok átrendeződésének 1945 és 1947 között?; Hogyan É: 1945. február: jaltai
vizsgálata. A nagyhatalmak alakult ki a szovjet befolyási konferencia; 1945. május 9.:
helyzetének változásai a második övezet Kelet-Közép-Európában? Németország kapitulációja;
világháború végén. Mely okok C) Ismeretszerzés elsődleges 1945. szeptember 2.: Japán
miatt csökkent Nagy-Britannia és forrásokból kapitulációja, a második
Franciaország nagyhatalmi Annak azonosítása, hogy a világháború vége; 1945-1946:
státusza? A Szovjetunió területi vizsgált forrás milyen céllal a nürnbergi per
terjeszkedésének mozgatórugói. A készült, ki a szerzője, mi a szerző N: Joszip Visszarionovics
szovjet befolyási övezet jellemzői. viszonya az adott eseményhez, Sztálin, Winston Churchill,
Az Amerikai Egyesült Államok személyhez, ügyhöz: Winston Harry S. Truman, Charles de
külpolitikai törekvései. Churchill és Ivan Majszkij a Gaulle, Joszip Broz Tito
második világháborút követő T: Németország, Berlin,
nagyhatalmi erőviszonyokról. Kelet-Poroszország,
3. Kommunikáció Nürnberg, Délkelet-Európa,
A) Események, történetek Kelet-Közép-Európa,
elbeszélése Románia, Jugoszlávia,
Egy történelmi esemény vagy Albánia, Japán
eseménysorozat bemutatása az ÉK: történelmi jelentőség;
események közötti összefüggések, okok ás következmények;
bontása funkciója
az okok és következmények történelmi változás
bemutatásával együtt: TK: világháború,
Németország megszállása; A nagyhatalom, hatalmi
nagyhatalmak közötti átrendeződés, befolyási
erőviszonyok átalakulása. övezet, érdekszféra
E) IKT-használat
Információk és adatok gyűjtése az
Interneten elérhető forrásokból:
Információk gyűjtése a háborús
bűnösökről; A nullum crime, sine
lege-elv.
4. Tájékozódás térben és időben
B) Topográfiai feladatok
Történelmi változások azonosítása
és bemutatása térképek
segítségével: Az európai
hadszíntér 1945-ben; A szovjet
befolyási övezet kialakulásának
nyomon követése.
2. 2. Együttműködés és Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1. Ismeretszerzés, tanulás F: Egyesült Nemzetek
szembenállás. (ENSZ) megalakulásának háttere, D) Ismeretszerzés másodlagos Szervezete (ENSZ), Atlanti
A győztesek kapcsolata a mozgatórugói. Az Atlanti Charta forrásokból Charta, világszervezet, béke
háború után (1941) és az ENSZ alapelvei. Az Következtetések és feltételezések és biztonság, demokratikus
ENSZ felépítése és működése; a megfogalmazása rekonstrukciós alapelvek, emberi jogok,
világszervezet hatékony képek és magyarázó ábrák alapján: ENSZ Közgyűlés, ENSZ
működésének problémája, ennek Az ENSZ felépítése. Biztonsági Tanácsa, ENSZ-
értelmezése. A nagyhatalmak F) A történelmi kulcsfogalmak főtitkár, szankció, vétójog,
közötti együttműködés lehetőségei ismerete és alkalmazása vétó, megszállási zónák,
és korlátai. A párizsi A történelmi kulcsfogalmak övezetek; békekonferencia,
bontása funkciója
békekonferencia határozatainak jelentésének többféle szempontú békeszerződések,
politikai, területi, demográfiai és értelmezése történelmi példák Külügyminiszterek Tanácsa,
gazdasági következményei. A alapján és segítségével: vétő, Gulag, munkatábor,
Szovjetunió befolyási övezetének vétójog. kényszermunka,
tartóssá válása és bővítési kísérlete, 2. Kritikai gondolkodás „vasfüggöny”.
a szovjetizálás kezdete. A) A források kritikus kezelése É: 1945: az Egyesült
Egymástól eltérő tartalmú Nemzetek Szervezete (ENSZ)
történelmi interpretációk megalakulása; 1947: a párizsi
összehasonlítása; az eltéréseket békekonferencia; 1946-1949:
lehetséges okainak keresése, polgárháború
megfogalmazása: Winston Görögországban.
Churchill fultoni beszéde (1946), N: Joszip Visszarionovics
Sztálin a második világháborút Sztálin, Franklin Delano
követő nagyhatalmi célokról Roosevelt, Winston Churchill
(1945. április). T: Németország, Berlin,
F) A történelmi kulcsfogalmak Kelet-Poroszország,
ismerete és alkalmazása: Egyesült Lengyelország, San
Nemzetek Szervezete (ENSZ), Fransisco, Párizs,
világszervezet, béke és biztonság, Szovjetunió, Bulgária,
demokratikus alapelvek, emberi Finnország, Magyarország,
jogok, ENSZ Közgyűlés, ENSZ Olaszország, Románia,
Biztonsági Tanácsa, szankció, Görögország
vétó. ÉK: történelmi jelentőség,
3. Kommunikáció történelmi változás
A) Események, történetek TK: világszervezet,
elbeszélése békeszerződés, területi
Történelmi fordulópontok változások, nagyhatalmi
bemutatása különböző erőviszonyok
szemszögből: A hidegháború
bontása funkciója
kialakulásának, a fegyverkezési
verseny felgyorsulásának
értelmezése amerikai és szovjet
nézőpontból.
F) Beszélgetés és vita
Koherens érvelés, bizonyítás és
cáfolás a különböző
bizonyítékokból szerzett
információk alapján: Az Egyesült
Nemzetek Szervezetének (ENSZ)
működésének jellemzői, a
világszervezet cselekvési
területeinek feltételei és korlátai.
E) IKT-használat
Interneten elérhető forrásokból: A
Kelet-Poroszország feletti
fennhatóság változásai a 20.
században.
3. 3. A hidegháború A hidegháború kialakulásának 1. Ismeretszerzés, tanulás F: hidegháború, Truman-elv,
kezdete 1947–1953 folyamata, a kétpólusú (bipoláris) B) A források áttekintése és a feltartóztatás politikája,
világrend létrejöttének nyomon értékelése Marshall-terv, Marshall-
követése, a szuperhatalmak közötti A legtartalmasabbnak és segély, Európai Gazdasági
ellentétek okainak megértése. Az legmeggyőzőbbnek tartott Együttműködési Szervezet,
Amerikai Egyesült Államok bizonyítékok kiválasztása egy újjáépítés, piacgazdaság,
európai politikájának értelmezése. téma bemutatásához: Németország szovjetizálás, berlini blokád,
A kelet-közép-európai régió kettéválása, Berlin helyzetének Kölcsönös Gazdasági Segítség
szovjetizálásának fordulópontjai. alakulása (a berlini blokád, Kelet- Tanácsa (KGST),
Értelmezzük Németország és Nyugat-Berlin területe és szuperhatalmak, atomtöltet,
bontása funkciója
kettészakadásának történelmi néhány jellemzője). nukleáris fegyverkezés,
jelentőségét. D) Ismeretszerzés másodlagos fegyverkezési verseny, Észak-
forrásokból atlanti Szövetség (NATO), a
Grafikonok, diagramok „békés egymás mellett élés
használata: statisztikai adatok politikája”, Varsói Szerződés
kikeresése, összehasonlítása és É: 1947: a Truman-elv, 1946-
értelmezése 1949: polgárháború
D) Történeti események és Görögországban. 1948: a
jelenségek megfigyelése és berlini blokád. 1949: a
összehasonlítása: A Marshall- Kölcsönös Gazdasági Segítség
segély megoszlása és összetétele. Tanácsa (KGST)
2. Kritikai gondolkodás megalakulása; 1949: az Észak-
A) A források kritikus kezelése atlanti Szövetség (NATO)
Az egymásnak ellentmondó létrejötte; 1949: a
állítások és érvelések erős és Németországi Szövetségi
gyenge pontjainak felismerése: Köztársaság (NSZK) és a
Truman, az Amerikai Egyesült Német Demokratikus
Államok elnökének beszéde Köztársaság (NDK)
(1947. március 12.), A Kominform megalakulása. 1949: a
állásfoglalása (1947. október). Szovjetunió atombombát
D) Történeti események és fejleszt.
jelenségek megfigyelése és N: Harry Truman, George C.
összehasonlítása Marshall, Dwight D.
Bel- és külpolitikai döntések és Eisenhower, Joszip
események közötti összefüggések Visszarionovics Sztálin,
megfigyelése és értékelése: A Joszip Broz Tito, Nyikita
szovjetizálás folyamata és Szergejevics Hruscsov
fordulópontjai Kelet-Közép- T: Amerikai Egyesült
Európában. Államok, Szovjetunió,
bontása funkciója
3. Kommunikáció Németország, Németországi
A) Események, történetek Szövetségi Köztársaság
elbeszélése (NSZK), Német Demokratikus
Egy történelmi esemény vagy Köztársaság (NDK), Berlin,
eseménysorozat bemutatása az Nyugat-Berlin, Görögország,
események közötti összefüggések, Törökország
az okok és következmények ÉK: okok és
bemutatásával együtt A következmények, történelmi
szovjetizálás folyamata és jelentőség
fordulópontjai Kelet-Közép- TK: kétpólusú (bipoláris)
Európában; A hidegháború világ, hidegháború,
kialakulásában kimutatható szuperhatalom fegyverkezési
felelősség mértékének verseny
értelmezése.
C) A történelmi változások
nyomon követése
A történelmi korszakok
vizsgálatához és
összehasonlításához használható
szempontok (pl. a politikai
hatalom jellege és gyakorlásának
módja, gazdasági élet, társadalmi
rétegek, mindennapi élet, kultúra,
vallás) ismerete és használata: A
nyugati világ és a keleti tömb
néhány alapvonásának
összehasonlítása.
4. Képességfejlesztő óra A hidegháború kialakulása. 1. Ismeretszerzés, tanulás F: hidegháború, Truman-elv,
A kétpólusú világ jellemzői F) A történelmi kulcsfogalmak a feltartóztatás politikája,
bontása funkciója
helyes ismerete és alkalmazása Marshall-terv, Marshall-
A történelmi kulcsfogalmak segély, Európai Gazdasági
jelentésének többféle szempontú Együttműködési Szervezet,
értelmezése történelmi példák újjáépítés, piacgazdaság,
alapján és segítségével: birodalom, szovjetizálás, berlini blokád,
nagyhatalom, szövetségi rendszer, Kölcsönös Gazdasági Segítség
hatalmi tömb, hatalmi egyensúly, Tanácsa (KGST),
fegyverkezés, fegyverkezési szuperhatalmak, atomtöltet,
verseny. nukleáris fegyverkezés,
A történelmi hasonlóságok és fegyverkezési verseny, Észak-
különbségek feltárása, az atlanti Szövetség (NATO), a
ismétlődő történeti minták „békés egymás mellett élés
azonosítása történelmi fogalmak politikája”, Varsói Szerződés
segítségével: birodalom, É: 1947: a Truman-elv, 1946-
nagyhatalom, szövetségi rendszer, 1949: polgárháború
hatalmi tömb, hatalmi egyensúly, Görögországban. 1948: a
fegyverkezés, fegyverkezési berlini blokád. 1949: a
verseny; semlegesség. Kölcsönös Gazdasági Segítség
Tanácsa (KGST)
2. Kritikai gondolkodás
megalakulása; 1949: az Észak-
A) A források kritikus kezelése
atlanti Szövetség (NATO)
Egymástól eltérő tartalmú
létrejötte; 1949: a
történelmi interpretációk
Németországi Szövetségi
összehasonlítása; az eltéréseket
Köztársaság (NSZK) és a
lehetséges okainak keresése,
Német Demokratikus
megfogalmazása
Köztársaság (NDK)
B) Emberi magatartások és
megalakulása. 1949: a
döntések megfigyelése
Szovjetunió atombombát
Egyes történelmi szereplők
fejleszt.
döntéseinek elemzése: célok,
bontása funkciója
rendelkezésre álló információk, N: Harry Truman, George C.
megfontolások, feltételezések, Marshall, Dwight D.
személyes motívumok: Harry Eisenhower, Joszip
Truman, Dwight Eisenhower; Visszarionovics Sztálin,
Joszip Broz Tito; Joszip Joszip Broz Tito, Nyikita
Visszarionovics Sztálin; Nyikita Szergejevics Hruscsov
Szergejevics Hruscsov. T: Amerikai Egyesült
D) Történelmi események és Államok, Szovjetunió,
jelenségek megfigyelése és Németország, Németországi
összehasonlítása Szövetségi Köztársaság
(NSZK), Német Demokratikus
Bel- és külpolitikai döntések és
Köztársaság (NDK), Berlin,
események közötti összefüggések
Nyugat-Berlin, Görögország,
megfigyelése és értékelése
Törökország
F) Történelmi problémák ÉK: okok és
felismerése és elemzése következmények, történelmi
A problémák lényegére irányuló jelentőség
kérdések megfogalmazása: A
TK: kétpólusú (bipoláris)
hidegháború első szakaszának
világ, hidegháború,
(1947-1955) alapvető jellemzői; A
szuperhatalom, fegyverkezési
„békés egymás mellett élés”
verseny
feltételeinek létrejötte.
3. Kommunikáció
E) IKT-használat
Hruscsov hatalomra kerülésének
körülményei; Ausztria semlegessé
válásának körülményei és
bontása funkciója
feltételei.
információk alapján: A
hidegháború első szakaszának
(1947-1955) alapvető jellemzői; A
„békés egymás mellett élés”
feltételeinek létrejötte.
5. 4. A gyarmati rendszer A gyarmati rendszer 1. Ismeretszerzés, tanulás F: gyarmat, gyarmati
felbomlása felbomlásának történeti háttere, D) Ismeretszerzés másodlagos rendszer,
folyamata. Az óra súlypontját a forrásokból mandátumterület(ek),
folyamat okainak megértése Következtetések és feltételezések dekolonizáció, függetlenség,
képezi. India függetlenné megfogalmazása rekonstrukciós nemzetállam,
válásának körülményei és képek és magyarázó ábrák alapján: erőszakmentesség, Nemzeti
történelmi jelentősége. A A gyarmati rendszer Kongresszus, polgárháború,
hidegháború első szakaszának felbomlásának okai. Kuomintang (Nemzeti Párt),
regionális háborúi. Izrael állam 2. Kritikai gondolkodás Kínai Kommunista Párt, a
megalakulásának körülményei. B) Emberi magatartások és feltartóztatás politikája,
döntések megfigyelése demarkációs vonal,
Egyes történelmi szereplők fegyverszünet, cionizmus
döntéseinek elemzése: célok, É: 1947: India függetlenné
rendelkezésre álló információk, válása, Pakisztán elszakadása;
megfontolások, feltételezések, 1948: Izrael állam
személyes motívumok: Mahatma megalakulása, az első arab-
Gandhi tevékenysége és izraeli háború. 1949: a Kínai
törekvései. Népköztársaság létrejötte.
D) Történeti események és 1950-1953: a koreai háború.
bontása funkciója
jelenségek megfigyelése és 1946-1954: a francia-
összehasonlítása vietnami háború.
Az információk elhelyezése N: Harry Truman, Dwight
nagyobb összefüggésrendszerben Eisenhower, Joszip
azokra az ismeretekre Visszarionovics Sztálin,
támaszkodva, amelyekkel már az Mohandász Karamcsand
adott eseményre, korszakra, illetve Gandhi, Dzsaváharlál Nehru,
a hasonló történelmi szituációkra Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung,
vonatkozóan rendelkezünk: Miért Kim Ir Szen, Ho Si Minh,
nem lehetett fenntartani a gyarmati David Ben Gurion
rendszert a második világháború T: Amerikai Egyesült
után? Államok, Szovjetunió,
4. Tájékozódás térben és időben Indonézia, Afrika, Vietnam,
B) Topográfiai feladatok India, Pakisztán, Kasmír,
A tanultakkal kapcsolatos Kína, Kínai Népköztársaság,
helyszínek megmutatása a Korea, Észak-Korea, Dél-
térképeken Korea, Izrael, Jeruzsálem
Történelmi változások azonosítása ÉK: okok és
és bemutatása térképek következmények, történelmi
segítségével: A dekolonizáció változás, történelmi jelentőség
folyamatának nyomon követése TK: gyarmat, gyarmati
térképeken. rendszer, dekolonizáció,
szuverenitás, nemzetállam,
centrum, periféria, vallás
6. 5. A hidegháború 1953 Válságjelenségek, válsággócok a 1. Ismeretszerzés, tanulás F: hidegháború, fegyverkezési
és 1963 között Szovjetunió érdekszférájába A) Kérdések és feltevések önálló verseny, szovjet érdekszféra,
tartozó területeken. A szuezi megfogalmazása Gulag-rendszer, katonai
válság kialakulásának okai; a két Kérdések és feltevések intervenció, műhold,
szuperhatalom „alkujának” háttere. megfogalmazása egy téma interkontinentális rakéta,
bontása funkciója
Az Amerikai Egyesült Államok és előzetes áttekintése alapján: A szputnyik-sokk, atomháború,
a Szovjetunió közötti erőviszonyok szuezi válság kialakulása, fegyverkezési verseny, el nem
kiegyenlítődésének vizsgálata. rendezése és történelmi kötelezett országok,
Válságjelenségek és jelentősége. ultimátum, preventív csapás,
következményeik az 1960-as évek C) Ismeretszerzés elsődleges berlini fal.
elején. forrásokból É: 1953: Sztálin halála,
Képek, karikatúrák, plakátok, Hruscsov hatalomra kerülése;
fényképek felhasználása a 1953: a kelet-berlini felkelés;
történelmi ismeretszerzéshez: A 1956: a Szovjetunió
fegyverkezési verseny; Az Kommunista Pártja (SZKP)
űrverseny; Karikatúra Hruscsovról XX. kongresszusa; 1956:
és Kennedyről (1962). munkásfelkelés a
3. Kommunikáció lengyelországi Poznanban;
E) IKT-használat 1956: a szuezi válság; 1956.
Információk és adatok gyűjtése az október 23.: a magyar
Interneten elérhető forrásokból: A forradalom kezdete; 1959: a
fegyverkezési verseny, az kubai forradalom; 1961: a
interkontinentális rakéták; Az berlini fal felépítése; 1961:
űrverseny. Gagarin űrrepülése; 1962: a
4. Tájékozódás térben és időben kubai rakétaválság.
A) Kronológiai feladatok N: Dwight Eisenhower, Joszip
Egy eseménysorozat egyes Visszarionovics Sztálin,
történéseinek helyes időrendbe Nyikita Szergejevics
állítása: A hidegháború 1955 és Hruscsov, John Fitzgerald
1962 szakaszának főbb eseményei, Kennedy
fordulópontjai. T: Amerikai Egyesült
5. Történelmi gondolkodás Államok, Szovjetunió,
C) Források Németország, Németországi
A forrás értékének és felhasználási Szövetségi Köztársaság
bontása funkciója
lehetőségének megállapítása a (NSZK), Német Demokratikus
vizsgált kérdéssel összefüggésben: Köztársaság (NDK), Kelet-
Hruscsov Beszéde az SZKP XX. Berlin, Nyugat-Berlin,
kongresszusán (1956. február); Poznan, Szuez
John F. Kennedy, az Amerikai ÉK: okok és
Egyesült Államok elnökének következmények, változás és
beszéde (1963. június). folytonosság, történelmi
E) Jelentőség jelentőség
A történelmi jelentőség TK: állam, államszervezet,
kritériumainak meghatározása: A demokrácia, diktatúra,
szuezi válság (1956) szuperhatalom, fegyverkezési
jelentőségének értelmezése. verseny, gazdasági
teljesítmény, válság
7. 6. Az európai integráció A második világháború lezárulását 1. Ismeretszerzés, tanulás F: európai egységgondolat,
kezdetei követően az európai B) A források áttekintése és integráció, Páneurópai Unió,
egységgondolat újból teret kapott: értékelése föderalizmus, konföderáció,
a 20. század két világháborújának A rendelkezésre álló Európa Tanács, Európai
hátterében – más okok mellett – a ismeretforrások csoportosítása Szén- és Acélközösség
német–francia ellentét állt, ezért tartalmuk és típusuk szerint; (ESZAK), Montánunió, római
megfogalmazódott a két nép javaslatok megfogalmazása arról, szerződések, Európai
ellentéteinek feloldása, a hogy még milyen tartalmú és Gazdasági Közösség (EGK),
megbékélés megvalósítása. Az típusú ismeretforrásokra lenne Európai Szabadkereskedelmi
európai egységgondolat kezdettől szükség: Az európai Társulás (EFTA), szociális
fogva több változatban egységgondolat alapváltozatai: piacgazdaság, kötelező
fogalmazódott meg. Az integráció Aristide Briand (1929), Winston társadalombiztosítás, jóléti
szakaszainak, állomásainak Churchill (1946), A hágai Európa- állam.
nyomon követése az 1950 és 1958 kongresszus nyilatkozata (1948). É: 1948: Európa-kongresszus
közötti időszakban. Az integráció 2. Kritikai gondolkodás Hágában; 1949: az Európa
jellegének, a gazdasági A) A források kritikus kezelése Tanács megalakulása; 1952:
bontása funkciója
együttműködés elsődlegességek Az egymásnak ellentmondó az Európai Szén- és
értelmezése. állítások és érvelések erős és Acélközösség létrejötte; 1957:
gyenge pontjainak felismerése: Az a római szerződések aláírása;
európai egységgondolat változatai: 1958: az Európai Gazdasági
Aristide Briand (1929), Winston Közösség és az Európai
Churchill (1946), A hágai Európa- Atomenergia Közösség
kongresszus nyilatkozata (1948). (Euratom) létrejötte.
B) Emberi magatartások és N: Winston Churchill, Robert
döntések megfigyelése Schuman, Konrad Adenauer
Egyes történelmi szereplők T: Franciaország,
döntéseinek elemzése: célok, Németországi Szövetségi
rendelkezésre álló információk, Köztársaság (NSZK),
megfontolások, feltételezések, Olaszország, Benelux-államok
személyes motívumok: Konrad (Belgium, Hollandia,
Adenauer tevékenysége és Luxemburg), Nagy-Britannia.
törekvései; szerepe az európai ÉK: okok és
integrációs folyamat következmények, történelmi
megalapozásában. jelentőség
3. Kommunikáció TK: identitás, integráció,
A) Események, történetek gazdasági rendszer, gazdasági
elbeszélése kapcsolat, gazdasági
Egy történelmi esemény vagy teljesítmény, kereskedelem,
eseménysorozat bemutatása az piac, piacgazdaság
események közötti összefüggések,
az okok és következmények
bemutatásával együtt: A gazdasági
integráció szakaszai és jellemző
vonásai.
bontása funkciója
információk alapján: A német-
francia megbékélés történelmi
jelentőségének értelmezése.
Önálló vélemény megfogalmazása
eseményekről, jelenségekről és
személyekről: Az európai
egységfolyamat kulcskérdése:
föderáció vagy konföderáció?
segítségével: Az Európai Szén- és
Acélközösség és az Európai
Gazdasági Közösség.
8. Képességfejlesztő óra Konfliktus és együttműködés a 2. Kritikai gondolkodás
hidegháború korában: a regionális B) Emberi magatartások és
háborúk (a koreai és a vietnami döntések megfigyelése
háború első szakaszának) A történelmi eseményekkel
jellemzői, a katonai szövetségi kapcsolatos véleményeket
rendszerek kialakulása, a befolyásoló egyéni és közösségi
fegyverkezési verseny érzések, tapasztalatok, motívumok
következményei; az európai megértése: Az európai integráció
egységgondolat térnyerése társadalmi támogatottságának
kérdése és jellemzői, a francia és
német fiatal generációk
bontása funkciója
közeledésének,
kapcsolatrendszerének értelmezése
és értékelése.
nyomon követése
Egy korszakon belül lezajlott
változások bemutatása különböző
szempontok szerint: A regionális
háborúk jellemzőinek, a
nagyhatalmi politikai törekvések
értelmezése.
Különböző fejlődési utak és
modellek összehasonlítása,
következtetések megfogalmazása a
hasonlóságok és a különbségek
alapján: Észak- és Dél-Korea;
Észak- és Dél-Vietnam.
A munkafüzet (A hidegháború
időszaka) 3. feladatának
megoldása.
9-10. Összefoglalás, Az ideológiai szembenállás 1. Ismeretszerzés, tanulás
konzultáció, ellenőrzés, A szovjetizálás lépései Kelet- A) Kérdések és feltevések önálló
értékelés Közép-Európában megfogalmazása
A német kérdés B) A források áttekintése és
A gyarmati rendszer felbomlása értékelése
Az európai egység eszmei háttere A rendelkezésre álló
ismeretforrások csoportosítása
tartalmuk és típusuk szerint;
bontása funkciója
javaslatok megfogalmazása arról,
hogy még milyen tartalmú és
típusú ismeretforrásokra lenne
szükség
A legtartalmasabbnak és
legmeggyőzőbbnek tartott
bizonyítékok (nyilatkozatok,
magániratok, statisztikai adatok,
képes dokumentumok stb.)
kiválasztása egy téma
bemutatásához
F) A történelmi kulcsfogalmak
ismerete és alkalmazása
A történelmi fogalmak helyes
használata
F) Történelmi problémák
felismerése és elemzése
A problémák lényegére irányuló
kérdések megfogalmazása
A munkafüzet feladatainak
megoldása: Történelem
munkafüzet 12.: A hidegháború
időszaka: 1-2., 4., 6., 9., 11-12.
feladat.
II. MAGYARORSZÁG 1945 ÉS 1956 KÖZÖTT

bontása funkciója
11. 7. A szovjet megszállás Magyarország helyzete a második 1. Ismeretszerzés, tanulás F: bábkormány, malenkij
következményei világháború utolsó szakaszában, A) Kérdések és feltevések önálló robot, Ideiglenes
1944-1945 fordulóján. A háborús megfogalmazása Nemzetgyűlés, Ideiglenes
részvétel következményeinek Kérdések és feltevések Nemzeti Kormány,
értelmezése: a halálos áldozatok, megfogalmazása egy téma fegyverszüneti egyezmény,
hadifogságba kerülők, a szovjet előzetes áttekintése alapján: Magyar Kommunista Párt
munkatáborba hurcoltak tömegei, a Magyarország háborús (MKP), Független
nőkkel szemben elkövetett részvételének következményei a Kisgazdapárt (FKgP),
atrocitások. A felszabadulás vagy lakoságra nézve: áldozatok, Szociáldemokrata Párt
megszállás kérdésének hadifogság, szovjet munkatáborba (SZDP), Polgári Demokrata
értelmezése. Az újjáépítés elhurcoltak, a nőkkel szemben Párt (PDP), Magyar Nemzeti
kezdetének, a közigazgatás elkövetett atrocitások. Függetlenségi Front, koalíció,
újjászervezésének, a politikai élet B) A források áttekintése és kormánykoalíció, politikai
felélesztésének körülményei. A értékelése rendőrség, Szövetséges
Szövetséges Ellenőrző Bizottság A legtartalmasabbnak és Ellenőrző Bizottság (SZEB).
(SZEB) működésének hatásai. A legmeggyőzőbbnek tartott É: 1944. december 21.:
szovjet megszállás bizonyítékok (nyilatkozatok, Debrecenben megalakul az
következményeinek vizsgálata. magániratok, statisztikai adatok, Ideiglenes Nemzetgyűlés,
képes dokumentumok stb.) Magyar Kommunista Párt,
kiválasztása egy téma 1945. január 20.: az
bemutatásához: A szovjet Ideiglenes Nemzeti Kormány
megszállás körülményei és fegyverszüneti egyezményt köt
következményei. a Szovjetunióval
C) Ismeretszerzés elsődleges N: Szálasi Ferenc, Bethlen
forrásokból István, Miklós Béla, Kliment
Képek, fényképek felhasználása a Vorosilov
történelmi ismeretszerzéshez: T: Debrecen
A malenkij robot. ÉK: okok és
Események, jelenségek, személyek következmények; történelmi
bontása funkciója
bemutatása vagy jellemzése interpretáció; történelmi
korabeli források segítségével: A jelentőség
megszállók és a magyar lakosság TK: politika, állam,
viszonya. államszervezet
D) Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból
Grafikonok, diagramok
használata: statisztikai adatok
kikeresése, összehasonlítása és
értelmezése: Az Ideiglenes
Nemzetgyűlés összetétele.
A történelmi eseményekkel
kapcsolatos véleményeket
befolyásoló egyéni és közösségi
érzések, tapasztalatok, motívumok
megértése: Hogyan értékeli a
közgondolkodás a Vörös Hadsereg
magyarországi tevékenységét?
3. Kommunikáció
E) IKT-használat
malenkij robot.
bontása funkciója
információk alapján:
Magyarország helyzete 1944-
1945-ben: Felszabadítás vagy
megszállás? A munkafüzet
(Magyarország 1945 és 1956
között című fejezet) 1. feladatának
megoldása.
személyekről: Miért tekinthető
1945 politikai és társadalmi
fordulópontnak?
12. 8. Társadalmi, gazdasági A földreform gazdasági és 1. Ismeretszerzés, tanulás F: földreform, földosztás,
változások és az új társadalmi hatásainak értelmezése. C) Ismeretszerzés elsődleges Magyar Kommunista Párt
politikai rendszer Az újjáépítés folyamata, a forrásokból (MKP), választás, Független
kialakulása gazdasági nehézségek hátterének Események, jelenségek, személyek Kisgazdapárt (FKgP),
értelmezése, a pénzügyi bemutatása vagy jellemzése nemzetgyűlési választás,
stabilizáció okai és megvalósítása. korabeli források segítségével. miniszterelnök, miniszter,
Az átalakuló politikai rendszer Információk, valós történetek, köztársaság, köztársasági
jellemzői. személyes vélemények gyűjtése a elnök; háborús jóvátétel;
családtagok körében a XX. század infláció, hiperinfláció;
történelmének megismeréséhez. batyuzók, cseregazdálkodás,
D) Ismeretszerzés másodlagos Magyar Nemzeti Bank, pengő,
forrásokból forint; háborús bűnös,
Grafikonok, diagramok népbíróság
használata: statisztikai adatok É: 1945. március: földreform-
kikeresése, összehasonlítása és rendelet, földosztás; 1945.
értelmezése: Földbirtokviszonyok november 4.: nemzetgyűlési
bontása funkciója
1945 előtt és után; Választási választások; 1946: a forint
eredmények 1945. november 4-én. bevezetése
2. Kritikai gondolkodás N: Nagy Imre, Tildy Zoltán,
B) Emberi magatartások és Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás;
döntések megfigyelése Mindszenty József
Egyes történelmi szereplők ÉK: történelmi jelentőség;
döntéseinek elemzése: célok, okok és következmények;
rendelkezésre álló információk, történelmi változások
megfontolások, feltételezések, TK: társadalmi csoport,
személyes motívumok: Tildy társadalmi réteg, társadalmi
Zoltán; Nagy Ferenc; Rákosi mobilitás, gazdaság, állam,
Mátyás; Mindszenty József. államforma, köztársaság,
3. Kommunikáció népképviselet
B) Beszámoló készítése
Önálló információgyűjtésre épülő
beszámoló készítése történelmi
személyek életútjáról: Mindszenty
József.
Egy adott témával kapcsolatban
megfogalmazódó érvek és
következtetések előzetes
összerendezése, majd érthetően és
meggyőző módon történő
bemutatása: Az újjáépítés
sajátosságai 1945 és 1947 között;
A forint születése; A Magyar
Kommunista Pát térnyerésének
okai, háttere.

bontása funkciója
A munkafüzet (Magyarország
1945 és 1956 között című fejezet)
5. feladatának megoldása.
13. 9. A határon túli Az 1937-es határok visszaállítását 1. Ismeretszerzés, tanulás F: nemzetiség, atrocitás, a
magyarság és a hazai követően a kisebbségi helyzetbe C) Ismeretszerzés elsődleges kollektív bűnösség elve,
németek sorsa 1944 és kerülő magyarsággal szemben forrásokból kitelepítés, lakosságcsere,
1947 között elkövetett atrocitások, jogfosztó Szöveges történelmi források reszlovakizáció, koncepciós
intézkedések megismerése, a (levelek, naplók, per; békeszerződés
kollektív bűnösség elvének visszaemlékezések, újságcikkek, É: 1947. február 10.:
alkalmazása és következményei. hivatalos dokumentumok) Magyarország képviselője
felhasználása a történelmi aláírja a párizsi
események megismeréséhez: A békeszerződést
kassai kormányprogram (1945); A N: Esterházy János, Márton
magyar-csehszlovák Áron, Nagy Ferenc
lakosságcsere-egyezmény (1946); T: Jugoszlávia, Délvidék,
Kovács Imre, az NPP Románia, Erdély, Észak-
politikusának a Szabad Szó című Erdély, Kárpátalja, Ukrajna,
újságban megjelent cikke (1945). Szovjetunió, Csehszlovákia,
E) Az információk rendszerezése Felvidék
és értelmezése ÉK: történelmi változások;
Vizuális rendezők (táblázatok, tények és bizonyítékok; okok
ábrák, vázlatok) készítése: A és következmények
magyarországi németek TK: társadalmi csoport,
kitelepítésének adatai; A szlovák- identitás, nemzetiség, emberi
magyar lakosságcsere jog, állampolgári jog
körülményei.
bontása funkciója
megértése: A kollektív bűnösség
elvének alkalmazása a második
világháborút követő időszakban.
3. Kommunikáció
személyek életútjáról: Esterházy
János.
1945 és 1956 között) 8.
feladatának megoldása.
14. 10. Magyarország úton A többpártrendszertől az 1. Ismeretszerzés, tanulás F: Magyar Kommunista Párt
a diktatúra felé egypártrendszer kialakításáig tartó B) A források áttekintése és (MKP), Szociáldemokrata Párt
folyamat szakaszainak értékelése (SZDP), Nemzeti Parasztpárt
megállapítása. A Magyar A legtartalmasabbnak és (NPP); Baloldali Blokk,
Kommunista Párt térnyerésének legmeggyőzőbbnek tartott Szövetséges Ellenőrzési
külső és belső tényezői. A bizonyítékok (nyilatkozatok, Bizottság (SZEB), politikai
„fordulat éveinek” jellegzetes magániratok, statisztikai adatok, rendőrség, összeesküvés,
vonásai. képes dokumentumok stb.) Magyar Közösség, Magyar
kiválasztása egy téma Közösség-per, koncepciós per;
bemutatásához. nemzetgyűlési választás,
E) Az információk rendszerezése kékcédulás választás
és értelmezése É: 1947: a kékcédulás
Érvekkel és bizonyítékokkal választások.
bontása funkciója
alátámasztott következtetések N: Kéthly Anna, Kovács Béla,
megfogalmazása arról, hogy mi és Nagy Ferenc, Dinnyés Lajos
miért történt: Milyen lépésekben ÉK: okok és
valósult meg Magyarország következmények; történelmi
szovjetizálása? változás
2. Kritikai gondolkodás TK: államforma, köztársaság,
C) A történelmi változások államszervezet, népképviselet
nyomon követése
vizsgálatához és
vallás) ismerete és használata:
Miért és hogyan kezdődött meg a
Magyar Kommunista Párt
térnyerése a második világháborút
követő időszakban?
szempontok szerint: A
többpártrendszertől az
egypártrendszer kiépüléséig tartó
folyamat nyomon követése.
5. Történelmi gondolkodás
D) Interpretáció
Az interpretációk
bontása funkciója
összehasonlítása: A második
világháború lezárulását követően a
demokratikus berendezkedés
kiépítésének és fenntartásának
esélyei: Romsics Ignác és Ungváry
Krisztián történész értelmezései.
15. 11. A kommunista A pártállami diktatúra kiépítésének 1. Ismeretszerzés, tanulás F: diktatúra, totális diktatúra,
diktatúra kiépülése befejezése. A totális diktatúra E) Az információk rendszerezése tervgazdálkodás, államosítás,
intézményrendszerének és értelmezése osztályharc, egypártrendszer,
megszervezése. A diktatúra Egy adott kérdés megválaszolása népköztársaság, Magyar
működésének elemzése: a minden szempontjából lényeges Dolgozók Pártja (MDP),
társadalmi alrendszerre kiterjedő információk felismerése és Magyar Függetlenségi
parancsuralmi rendszer, a politikai kiválogatása a forrásokból: Az Népfront, Elnöki Tanács,
pluralizmust fölszámoló egyházakkal szembeni fellépés tanács, tanácsrendszer,
egypártrendszer, a civil társadalom okai és megnyilvánulási formái. besúgó hálózat, ügynök
szervezeteit megszüntető, az D) Ismeretszerzés másodlagos É: 1948. júniusa: a Magyar
egyházakat szoros ellenőrzés alatt forrásokból Dolgozók Pártja (MDP)
tartó államhatalom, a Következtetések és feltételezések megalakulása; 1948 júniusa:
privátszférába is behatoló megfogalmazása rekonstrukciós az iskolák államosítása; 1949
erőszakszervezetek. képek és magyarázó ábrák alapján: februárja: a Mindszenty-per;
A kommunista diktatúra működési 1949. augusztus 20.: a Magyar
elve. Népköztársaság Alkotmánya;
2. Kritikai gondolkodás 1950: a szerzetesrendek
D) Történeti események és feloszlatása
jelenségek megfigyelése és N: Rákosi Mátyás, Gerő
összehasonlítása Ernő, Farkas Mihály, Révai
Bel- és külpolitikai döntések és József, Rajk László, Kádár
események közötti összefüggések János, Mindszenty József,
megfigyelése és értékelése: Ravasz László, Ordass Lajos
bontása funkciója
Magyarország helyzete a szovjet ÉK: okok és
befolyási övezetben; A magyar következmények, történelmi
kommunista vezetők és szovjet jelentőség
irányítóik kapcsolata. TK: államforma, diktatúra,
államszervezet, vallásüldözés,
A munkafüzet (Magyarország egyházüldözés
1945 és 1956 között című fejezet)
6. és 9. feladatának megoldása.
16. 12. A Rákosi-diktatúra A rendszer alapvető 1. Ismeretszerzés, tanulás F: terror, állami terror,
időszaka tulajdonságának megállapítása: a E) Az információk rendszerezése Államvédelmi Hatóság
szovjet modell átvétele, a szovjet és értelmezése (ÁVH), koncepciós per,
minta követése. A társadalom Egy adott kérdés megválaszolása kitelepítés, internálás,
megfélemlítésének eszközei és szempontjából lényeges osztályidegen, osztályharc,
csatornái. A gazdaságpolitika céljai információk felismerése és kényszermunkatábor,
és következményei. Az erőszakos kiválogatása a forrásokból: Az koncepciós per; népgazdasági
kollektivizálás gazdasági és állami terror megnyilvánulási terv, ötéves terv, tervgazdaság,
társadalmi hatásai. formái a társadalmi tervgazdálkodás, hadiipar,
alrendszerekben és a mindennapi sztahanovista,
életben. termelőszövetkezet (tsz),
A történelmi események, kollektivizálás, kötelező
korszakok bemutatása többféle beszolgáltatás, kulák,
szempontból és különböző jellegű kuláklista, jegyrendszer,
források alapján: A személyi iparosítás
kultusz jellemzői a Rákosi- N: Péter Gábor, Rajk László
korszakban; A koncepciós perek T: Recsk, Hortobágy
működése. ÉK: történelmi változások;
5. Történelmi gondolkodás okok és következmények;
C) Források történelmi interpretáció
Következtetések levonása a TK: társadalom, társadalmi
bontása funkciója
forrásból: A Rajk-per. csoport, gazdaság, gazdasági
rendszer, termelés,
államszervezet, diktatúra
17. 13. A társadalom A társadalmi átalakulás 1. Ismeretszerzés, tanulás F: tanács, tanácsrendszer,
helyzete az 1950-es évek értelmezése. A politikai rendszer C) Ismeretszerzés elsődleges szakszervezet, Népi
elején ideologikus társadalomképe és a forrásokból Kollégiumok Országos
valóság közötti eltérések. A Képek, karikatúrák, plakátok, Szövetsége (NÉKOSZ),
rendszert támogató társadalmi fényképek felhasználása a szakérettségi, társadalmi
csoportok, rétegek. A pártállam történelmi ismeretszerzéshez: A mobilitás, munkavállalás,
propagandája és szimbolikája. A személyi kultusz megjelenési népesedés, abortusztilalom,
vezérelv érvényesítése, a személyi formái. iparosítás, nehézipar,
kultusz megnyilvánulási formáinak Események, jelenségek, személyek szocialista iparváros,
értelmezése. bemutatása vagy jellemzése vezérelv, személyi kultusz,
korabeli források segítségével: propaganda, pártállami
Sztálinváros építésének propaganda
sajátosságai. N: Rákosi Mátyás, Illyés
E) Az információk rendszerezése Gyula, Ratkó Anna
és értelmezése T: Sztálinváros (Dunaújváros)
Egy adott kérdés megválaszolása ÉK: változás és folytonosság;
szempontjából lényeges történelmi interpretáció; okok
információk felismerése és és következmények
kiválogatása a forrásokból: A nők TK: állam, államszervezet,
helyzetének átalakulása. diktatúra, társadalom,
3. Kommunikáció társadalmi csoport, társadalmi
A) Események, történetek mobilitás, népesedés, város,
elbeszélése migráció, életmód, gazdasági
Történetek, események elbeszélése rendszer, termelés, gazdasági
valamelyik szerepelő teljesítmény
szemszögéből: Az „ötvenes évek”
bontása funkciója
egy-egy társadalmi csoportjába
tartozó fiktív személy
E) IKT-használat
személyi kultusz megjelenési
formái; A szocialista realizmus
stílusirányzatának uralkodóvá
válása.
18. Képességfejlesztő óra A pártállam jellemzői és működése 1. Ismeretszerzés, tanulás F: pártállam, állampárt,
E) Az információk rendszerezése egypártrendszer, vezérelv,
és értelmezése személyi kultusz, terror, állami
Vizuális rendezők (táblázatok, terror, Államvédelmi Hatóság
ábrák, vázlatok) készítése: A (ÁVH), koncepciós per,
pártállam szerkezete és működése. kitelepítés, internálás,
F) A történelmi kulcsfogalmak osztályidegen, osztályharc,
ismerete és alkalmazása kényszermunkatábor,
A történelmi fogalmak helyes koncepciós per; népgazdasági
használata: pártállam, állampárt, terv, ötéves terv, tervgazdaság,
egypártrendszer, totális diktatúra, tervgazdálkodás, hadiipar,
állami terror, vezérelv, személyi sztahanovista,
kultusz. termelőszövetkezet (tsz),
A történelmi hasonlóságok és kollektivizálás, kötelező
különbségek feltárása, az beszolgáltatás, kulák,
ismétlődő történeti minták kuláklista, jegyrendszer,
azonosítása történelmi fogalmak iparosítás
segítségével: A Rákosi-rendszer: a
szovjet modell átvétele; A
bolsevik párt(ok) jellemzői.
bontása funkciója
A ismeretek rendszerezése, a
történelmi megismerést elősegítő
általánosítások megfogalmazása
történelmi fogalmak segítségével.
3. Kommunikáció
Egy adott témával kapcsolatban
megfogalmazódó érvek és
következtetések előzetes
összerendezése, majd érthetően és
meggyőző módon történő
bemutatása: A Rákosi-rendszer: a
szovjet minta követése; A
személyi kultusz megnyilvánulási
formái; Rákosi Mátyás, Sztálin
legjobb magyar tanítványa;
„Mindenki szem a láncban”: a
totális diktatúra működése a
mindennapi életben.
E) IKT-használat
Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH)
budapesti objektumai.
1945 és 1956 között) 11.
bontása funkciója
Koncentráció: Magyar nyelv és
irodalom: Illyés Gyula: Egy
mondat a zsarnokságról;
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: Dokumentumfilmek
és híradók elemzése.
19. 14. A Rákosi-diktatúra Sztálin halálát követően a szovjet 1. Ismeretszerzés, tanulás F: az „új szakasz”
meggyengülése vezetés korrekciók végrehajtására C) Ismeretszerzés elsődleges programja; életszínvonal,
utasította a magyar kommunista forrásokból amnesztia, rehabilitáció,
vezetőket. Nagy Imre Szöveges történelmi források koncepciós per, Államvédelmi
miniszterelnök törekvései, (levelek, naplók, Hatóság (ÁVH), pártellenzék,
reformpolitikájának jellemzői, visszaemlékezések, újságcikkek, Petőfi Kör
kudarcának külső és belső okai. hivatalos dokumentumok stb.) É: 1953. március 5.: Sztálin
A rendszer eróziójának kezdete, a felhasználása a történelmi halála; 1953-1955: Nagy Imre
pártellenzék kialakulása és események megismeréséhez: Az első miniszterelnöksége
tevékenysége. SZKP és az MDP vezetőinek N: Joszip Visszarionovics
találkozójáról készült jegyzőkönyv Sztálin, Nyikita Szergejevics
(1953); Nagy Imre miniszterelnöki Hruscsov, Nagy Imre, Rákosi
programbeszéde (1953); Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Péter
Mátyás beszéd a budapesti Gábor, Hegedűs András, Rajk
pártaktíván (1953). László, Déry Tibor
2. Kritikai gondolkodás ÉK: változás és folytonosság;
B) Emberi magatartások és okok és következmények
döntések megfigyelése TK: politika, állam,
Egy társadalmi vagy politikai államszervezet, diktatúra
reformer életének megismerése és
bemutatása abból a szempontból,
hogy mit és miért akart
megreformálni, mennyire sikerült
bontása funkciója
a reformjait megvalósítani: Nagy
Imre politikai pályája,
tevékenysége és törekvései.
3. Kommunikáció
információk alapján: Nagy Imre
reformpolitikájának értelmezése és
értékelése; Nagy Imre leváltásának
(1955) okai és következményei.
személyekről
E) Jelentőség
A változásokban játszott szerep; A
jelentőség kritériumainak
azonosítása: Nagy Imre
reformpolitikájának esélyei és
hatásai.
1945 és 1956 között) 15.
20-21. 15. Az 1956-os A forradalom kitörésének okai és 1. Ismeretszerzés, tanulás F: Magyar Egyetemi és
forradalom és előzményei. Az 1956. október 23-i A) Kérdések és feltevések önálló Főiskolai Egyesületek
szabadságharc kitörése tüntetés eseményei, jelmondatok, megfogalmazása Szövetsége (MEFESZ),
bontása funkciója
és első sikerei követelések és programok. Az első Kérdések és feltevések tüntetés, tömegmozgalom,
szovjet intervenció és megfogalmazása egy téma Magyar Rádió, Sztálin-szobor,
következményei. A forradalom előzetes áttekintése alapján: statárium, kijárási tilalom,
szakaszai. Milyen okok miatt tört ki népfelkelés, forradalom,
forradalom Magyarországon 1956 szabadságharc, felkelő
októberében? csoportok, kormány,
Egy történelmi oknyomozás miniszterelnök, Magyar
megtervezése: Milyen kérdésekre Dolgozók Pártja (MDP);
keressük a választ? Milyen Államvédelmi Hatóság
elsődleges és másodlagos (ÁVH), fegyverszünet
forrásokat használjunk fel? Miként É: 1956 februárja: az SZKP
rögzítsük és rendezzük el a XX. kongresszusa; 1956.
megszerzett információkat? október 22.: a MEFESZ 16
A Kossuth téri sortűz (1956. pontja; az 1956. október 23-i
október 25.) budapesti forradalom
B) A források áttekintése és helyszínei és eseményei;
értékelése 1956. október 24 – 1956.
A legtartalmasabbnak és november 4.: Nagy Imre
legmeggyőzőbbnek tartott második miniszterelnöksége;
bizonyítékok (nyilatkozatok, 1956. október 25.: a Kossuth
magániratok, statisztikai adatok, téri sortűz, 1956. október 28.:
képes dokumentumok stb.) Nagy Imre miniszterelnök
kiválasztása egy téma nemzeti demokratikus
bemutatásához: A MEFESZ 16 forradalomnak minősíti a
pontja (1956. október 22.); Nagy felkelést. 1956. október 26.: a
Imre beszéde a Parlament mosonmagyaróvári sortűz;
erkélyéről (1956. október 23.); 1956. október 30.: a
Nagy Imre rádióbeszéde (1956. Köztársaság téri pártház
október 28.). ostroma.
bontása funkciója
E) Az információk rendszerezése N: Nyikita Szergejevics
és értelmezése Hruscsov, Nagy Imre, Kádár
Érvekkel és bizonyítékokkal János
alátámasztott következtetések T: Lengyelország, Poznan,
megfogalmazása arról, hogy mi és Budapest, Debrecen,
miért történt: Hogyan vált a Budapest: Parlament, Kossuth
tömegtüntetésből fegyveres tér, Kossuth tér, Magyar
felkelés? Rádió, Sztálin-szobor, Corvin
2. Kritikai gondolkodás mozi, Tompa utca, Széna tér
B) Emberi magatartások és ÉK: okok és
döntések megfigyelése következmények, történelmi
Egyes történelmi szereplők jelentőség, történelmi
döntéseinek elemzése: célok, interpretáció
rendelkezésre álló információk, TK: politika, állam,
megfontolások, feltételezések, államszervezet, politikai
személyes motívumok: Hogyan rendszer, társadalom,
változott meg Nagy Imre társadalmi csoport, diktatúra,
értékelése a forradalomról? demokrácia
Hogyan alakult Kádár János
pozíciója 1956 októberében?
megértése
D) Történeti események és
jelenségek megfigyelése és
összehasonlítása
bontása funkciója
megfigyelése és értékelése
A) Kronológiai feladatok
Egy eseménysorozat egyes
történéseinek helyes időrendbe
állítása: Az 1956. október 23-i
események időrendje és
helyszínei.
A tanultakkal kapcsolatos
helyszínek megmutatása a
térképeken: Az 1956. október 23-i
budapesti események helyszínei.
3. Kommunikáció
A) Események, történetek
elbeszélése
Történetek, események elbeszélése
valamelyik szerepelő
szemszögéből: Egy felkelőcsoport
megszerveződése; A „pesti
srácok” szerepe.
1945 és 1956 között c. fejezet) 19-
20. feladatának megoldása.
22-23. 16. A szabadság A győztes forradalom eredményei, 1. Ismeretszerzés, tanulás F: koalíciós kormány,
kiteljesedése és az újabb a politikai és társadalmi átalakulás E) Az információk rendszerezése többpártrendszer, karhatalom,
szovjet intervenció lehetséges irányainak, és értelmezése nemzeti bizottság,
bontása funkciója
változatainak értelmezése. A Érvekkel és bizonyítékokkal munkástanács, Nemzetőrség,
magyar forradalom nemzetközi alátámasztott következtetések demokrácia, szuverenitás,
összefüggései. A második szovjet megfogalmazása arról, hogy mi és semlegesség, Magyar
katonai beavatkozás előkészítése, miért történt: A forradalom és Szocialista Munkáspárt
az intervenció végrehajtásának szabadságharc 1956. október 28-a (MSZMP); szuezi válság,
körülményei. A magyar forradalom és november 4-e közötti intervenció
és szabadságharc világtörténelmi szakaszának fordulópontjai; Nagy É: 1956. október 28.: Nagy
jelentőségének értelmezése. Imre koalíciós kormányának Imre miniszterelnök nemzeti
döntései. demokratikus forradalomnak
2. Kritikai gondolkodás minősíti a felkelést; 1956.
D) Történeti események és október 26.: a
jelenségek megfigyelése és mosonmagyaróvári sortűz;
összehasonlítása 1956. október 30.: a
Bel- és külpolitikai döntések és Köztársaság téri pártház
események közötti összefüggések ostroma. 1956. november 4.: a
megfigyelése és értékelése: A második szovjet intervenció
magyar forradalom és kezdete.
szabadságharc nemzetközi N: Nagy Imre, Tildy Zoltán,
összefüggései: a lengyelországi Kéthly Anna, Kádár János;
fejlemények; a szuezi válság¸ a Nyikita Szergejevics Hruscsov
szovjet birodalmi politika. T: Budapest: Corvin köz,
3. Kommunikáció Széna tér; Sztálinváros
A) Események, történetek (Dunaújváros),
elbeszélése Mosonmagyaróvár, Veszprém,
Történetek, események elbeszélése Pécs, Egyiptom, Szuez
valamelyik szerepelő ÉK: történelmi változás, okok
szemszögéből: Zsukov marsall és következmények,
jelentései (1956. november 4.); történelmi jelentőség
Egy felkelő beszámolója a szovjet TK: politika, állam,
bontása funkciója
hadsereggel szemben folyó államszervezet, szuverenitás,
küzdelemről. társadalom, társadalmi
F) Beszélgetés és vita csoport, szuverenitás,
Önálló vélemény megfogalmazása demokrácia, diktatúra
személyekről: Nagy Imre
politikusi döntéseinek értelmezése
és értékelése.
A) Kronológiai feladatok
Egy eseménysorozat egyes
történéseinek helyes időrendbe
rakása
térképeken: A szovjet katonai
intervenció 1956 novemberében;
A forradalom és szabadságharc
fontosabb vidéki helyszínei;
Sortüzek Magyarországon 1956
októberétől decemberéig.
A) Okok és következmények
A személyes döntések szerepének
bemutatása a történelmi
események okainak
magyarázatakor: Nagy Imre
politikai pályája 1956. november
bontása funkciója
4-éig; Kádár János
szerepvállasának értelmezése.
Koncentráció: Mozgóképkultúra
és médiaismeret:
Dokumentumfilmek, híradók
elemzése; Informatika:
Multimédia CD-ROM használata.
24. Képességfejlesztő óra A forradalom eszméi és céljai: 1. Ismeretszerzés, tanulás
függetlenség, nemzeti szuverenitás, A) Kérdések és feltevések önálló
a szabadságjogok érvényesülése, a megfogalmazása
politikai pluralizmus Kérdések és feltevések
megteremtésének lehetősége, az megfogalmazása egy téma
önigazgatás, a közvetlen előzetes áttekintése alapján
demokrácia gyakorlásának B) A források áttekintése és
működtetése; az társadalom értékelése
életviszonyai javulásának vágya; a A rendelkezésre álló
forradalom győzelme esetén a ismeretforrások csoportosítása
belső konszolidáció biztosításának tartalmuk és típusuk szerint;
lehetőségei és korlátai. javaslatok megfogalmazása arról,
szükség
bontása funkciója
bemutatásához
3. Kommunikáció
E) IKT-használat
Interneten elérhető forrásokból
25-26. Összefoglalás, A kommunista diktatúra kiépítése 1. Ismeretszerzés, tanulás
konzultáció, ellenőrzés, A Rákosi-rendszer A) Kérdések és feltevések önálló
értékelés Az 1956-os forradalom és megfogalmazása
szabadságharc szakaszai és Kérdések és feltevések
fordulópontjai megfogalmazása egy téma
Az 1956-os forradalom és előzetes áttekintése alapján
szabadságharc nemzetközi B) A források áttekintése és
összefüggései értékelése
A rendelkezésre álló
ismeretforrások csoportosítása
szükség
bemutatásához
E) Az információk rendszerezése
és értelmezése
bontása funkciója
Vizuális rendezők (táblázatok,
ábrák, vázlatok) készítése
használata
A történelmi kulcsfogalmak
jelentésének többféle szempontú
értelmezése történelmi példák
alapján és segítségével
A történelmi hasonlóságok és
különbségek feltárása, az
ismétlődő történeti minták
azonosítása történelmi fogalmak
segítségével
rendelkezésre álló információk,
megfontolások, feltételezések,
személyes motívumok
nyomon követése
vizsgálatához és
bontása funkciója
vallás) ismerete és használata
Információk gyűjtése és
mérlegelése egy-egy történelmi
esemény vagy döntés hátterének
megismeréséhez
III. A KÉT VILÁGRENDSZER VERSENGÉSE ÉS A SZOVJET TÖMB FELBOMLÁSA
27. 17. A harmadik világ és Nagy-Britannia és Franciaország 1. Ismeretszerzés, tanulás F: gyarmat, gyarmati
a helyi háborúk gyarmatbirodalmának felbomlása, A) Kérdések és feltevések önálló rendszer, harmadik világ,
az 1960–70-es években a bandungi konferencia hatása a megfogalmazása fejlődő országok, el nem
gyarmati felszabadító Kérdések és feltevések kötelezett országok,
mozgalmakra. Az önállóvá váló megfogalmazása egy téma olajválság, preventív háború,
államok törekvései: az el nem előzetes áttekintése alapján: A gerilla hadviselés,
kötelezett országok mozgalmának gyarmati rendszer felbomlásának gerillataktika, fegyverszünet
értelmezése. okai, háttere. É: 1955: a bandungi
C) Ismeretszerzés elsődleges konferencia; 1967: a
forrásokból „hatnapos háború”; 1964-
Események, jelenségek, személyek 1973: a vietnami háború;
bemutatása vagy jellemzése 1973: a negyedik arab-izraeli
korabeli források segítségével: Az háború; 1979: egyiptomi-
el nem kötelezett országok izraeli békeszerződés
bontása funkciója
belgrádi értekezletének N: Lindon B. Johnson
nyilatkozata (1961). T: Nagy-Britannia,
D) Ismeretszerzés másodlagos Franciaország, Bandung,
forrásokból Afrika, Közel-Kelet, Izrael,
Következtetések és feltételezések Egyiptom, Amerikai Egyesült
megfogalmazása rekonstrukciós Államok, Vietnam, Észak-
képek és magyarázó ábrák alapján: Vietnam, Dél-Vietnam
A fejlődő országok problémái. ÉK: okok és
2. Kritikai gondolkodás következmények, történelmi
B) Emberi magatartások és jelentőség
döntések megfigyelése TK: politika, politikai
A történelmi eseményekkel rendszer, gazdasági rendszer,
kapcsolatos véleményeket gazdasági teljesítmény,
befolyásoló egyéni és közösségi szuverenitás, centrum,
érzések, tapasztalatok, motívumok periféria
megértése: Az el nem kötelezett
országok mozgalmának céljai.
nyomon követése
szempontok szerint: A gyarmati
rendszer felbomlásának hosszú
távú következményei.
térképeken: A gyarmatok
bontása funkciója
függetlenné válása.
28. 18. A szuperhatalmak A fegyverkezési verseny 1. Ismeretszerzés, tanulás F: fegyverkezési verseny,
versengése és következményei: az amerikai és a A) Kérdések és feltevések önálló atomháború, „forródrót”,
együttműködése szovjet vezetés helyzetértékelése. megfogalmazása enyhülés, római katolikus
A hidegháború második szakasza: Kérdések és feltevések egyház, zsinat, helsinki
az enyhülés időszaka. A helsinki megfogalmazása egy téma egyezmény, emberi jogok,
konferencia és egyezmény előzetes áttekintése alapján: A SALT-1, SALT-2
történelmi jelentőségének fegyverkezési verseny mértékének É: 1961: Jurij Gagarin
értelmezése. megállapítása, a „kölcsönös úrrepülése; 1969: az Apollo-
megsemmisítés lehetőségének” 11 űrhajó expedíciója, az első
értelmezése, a lehetséges Holdra szállás; 1962-1965: a
következmények számbavétele; A II. vatikáni zsinat; 1975: a
helsinki konferencia (1975) helsinki konferencia; 1979: a
jelentőségének értékelése, a Szovjetunió intervenciója
záróokmány különböző Afganisztánban; 1980-1988:
értelmezésének hatásai. az iraki-iráni háború
D) Ismeretszerzés másodlagos N: Mao Ce-tung, Leonyid
forrásokból Iljics Brezsnyev, Willy
Grafikonok, diagramok Brandt, Khomeini ajatollah,
használata: statisztikai adatok Szaddám Husszein
kikeresése, összehasonlítása és T: Amerikai Egyesült
értelmezése: A SALT-1 Államok, Szovjetunió, Kínai
megállapodás adatai. Népköztársaság, Helsinki,
F) A történelmi kulcsfogalmak Afganisztán, Irán, Irak
ismerete és alkalmazása ÉK: okok és
A ismeretek rendszerezése, a következmények, történelmi
történelmi megismerést elősegítő nézőpont, történelmi
általánosítások megfogalmazása jelentőség
történelmi fogalmak segítségével: TK: gazdasági rendszer,
bontása funkciója
fegyverkezési verseny, gazdasági teljesítmény, állam,
atomháború, űrverseny, államszervezet, diktatúra
„forródrót”, enyhülés.
összehasonlítása
megfigyelése és értékelése: A két
német állam kapcsolatának
rendezése, az „egy nép, két állam”
elvének érvényesítése.
és bemutatása térkép segítségével:
Az Amerikai Egyesült Államok és
a Szovjetunió katonai
szembenállása.

A munkafüzet (A hidegháború
időszaka című fejezet) 15.
29. 19. Gazdaság és politika A gazdasági rendszer jellemzőinek 1. Ismeretszerzés, tanulás F: világgazdasági rendszer,
a vasfüggöny két oldalán számbavétele világrégiók szerint. A) Kérdések és feltevések önálló világkereskedelem, fejlődő
a hidegháború A világgazdaság megfogalmazása országok, harmadik világ,
évtizedeiben intézményrendszere átalakulásának B) A források áttekintése és Kölcsönös Gazdasági Segítség
és a világkereskedelem értékelése Tanácsa (KGST),
bontása funkciója
bővülésének jellemző vonásai és A legtartalmasabbnak és tervgazdaság, Stasi
hatásai. A fejlődő országok legmeggyőzőbbnek tartott (Állambiztonsági
válaszai a gazdasági kihívásokra. bizonyítékok kiválasztása egy Minisztérium, NDK), a prágai
Az államszocialista rendszerek téma bemutatásához: A „prágai tavasz, „emberarcú
gazdasági működésének tavasz” és következményei. szocializmus”, Brezsnyev-
értelmezése. A reformkommunista D) Ismeretszerzés másodlagos doktrína, Varsói Szerződés,
kísérlet Csehszlovákiában: az forrásokból Charta ’77, ellenzék, emberi
„emberarcú szocializmus” Grafikonok, diagramok jogok
programjának értelmezése, a használata: statisztikai adatok É: 1968: a prágai tavasz;
szovjet beavatkozás okainak kikeresése, összehasonlítása és 1968: a Brezsnyev-doktrína
vizsgálata. értelmezése: Az egy főre jutó meghirdetése
nemzeti jövedelem (GDP) N: Alexander Dubček,
alakulása néhány országban, 1950- Leonyid Iljics Brezsnyev
1989. T: Amerikai Egyesült
F) A történelmi kulcsfogalmak Államok, Nyugat-Európa, Fél-
ismerete és alkalmazása Korea [Koreai Köztársaság],
A ismeretek rendszerezése, a Japán, Tajvan, Szovjetunió,
történelmi megismerést elősegítő Kelet-Közép-Európa,
általánosítások megfogalmazása Csehszlovákia, Prága,
történelmi fogalmak segítségével: Magyarország, Német
világgazdasági rendszer, Demokratikus Köztársaság,
világkereskedelem, fejlődő Lengyelország, Bulgária
országok, harmadik világ, ÉK okok és következmények,
Kölcsönös Gazdasági Segítség történelmi változások,
Tanácsa (KGST), tervgazdaság. történelmi nézőpont,
3. Kommunikáció történelmi jelentőség
A) Események, történetek TK: gazdaság, gazdasági
elbeszélése: A „prágai tavasz” és rendszer, gazdasági
következményei. teljesítmény, kereskedelem,
bontása funkciója
termelés, erőforrás,
piacgazdaság, gazdasági
válság, emberi jogok,
demokrácia, diktatúra,
centrum, periféria
30. 20. Változások az A jóléti állam és a fogyasztói 1. Ismeretszerzés, tanulás F: életmód, mentalitás,
életmódban és a társadalom ismérvei. A) Kérdések és feltevések önálló fogyasztás, gazdasági
mentalitásban Mentalitásváltás a hatvanas évek megfogalmazása növekedés, kereslet, kínálat,
ifjúsága körében. A nyugati Kérdések és feltevések háztartási gépek, számítógép,
ifjúsági mozgalmak kialakulásának megfogalmazása egy téma jóléti állam, fogyasztói
okai, a diáklázadások céljai. előzetes áttekintése alapján: A társadalom, beatnemzedék,
Polgárjogi küzdelmek az Amerikai jóléti állam és a fogyasztó rock and roll, Beatles, Rolling
Egyesült Államokban: a folyamat társadalom jellemzői. Stones, hippi, hippi
fordulópontjainak számbavétele, a C) Ismeretszerzés elsődleges mozgalom, diáklázadás,
célok és az eredmények forrásokból szegregáció, faji szegregáció,
értelmezése. Képek, karikatúrák, plakátok, emberi jogok, polgárjogi
fényképek felhasználása a küzdelem
történelmi ismeretszerzéshez: É: 1968: diáklázadások
Családi idill az Egyesült Nyugat-Európában és az
Államokban (fotók). Amerikai Egyesült
D) Ismeretszerzés másodlagos Államokban; 1969:
forrásokból Woodstock-fesztivál
Grafikonok, diagramok N: Neumann János, Elvis
használata: statisztikai adatok Presley, Martin Luther King
kikeresése, összehasonlítása és T: Amerikai Egyesült
értelmezése: A szociális kiadások Államok, Franciaország
alakulása az NSZK-ban, 1960- ÉK: okok és
1990. következmények; történelmi
2.Kritikai gondolkodás változások, történelmi
bontása funkciója
C) A történelmi változások interpretáció
nyomon követése TK: társadalom, társadalmi
A történelmi korszakok csoport, életmód, identitás,
vizsgálatához és társadalmi mobilitás
szempontok ismerete és
használata: A fiatal generációk
törekvései, ifjúsági mozgalmak a
hatvanas években.
3. Kommunikáció
E) IKT-használat
fogyasztói társadalom jellemzői;
Diáklázadások Nyugaton 1968-
ban.
személyekről: A diáklázadások, a
hippi mozgalom jellemzői és
hatása.
31. Képességfejlesztő óra A vietnami háború. A vietnami 1. Ismeretszerzés, tanulás F: gyarmat, gyarmati
háború jellegének és A) Kérdések és feltevések önálló rendszer, regionális válság,
következményeinek értelmezése. megfogalmazása helyi konfliktus, preventív
Egy történelmi oknyomozás háború, gerilla hadviselés,
megtervezése: Milyen kérdésekre gerillataktika, fegyverszünet
keressük a választ? Milyen É: N: Lyndon B. Johnson,
elsődleges és másodlagos Richard Nixon
bontása funkciója
forrásokat használjunk fel? Miként T: Franciaország, Amerikai
rögzítsük és rendezzük el a Egyesült Államok,
megszerzett információkat? Szovjetunió, Vietnam, Észak-
Miért tekinthető fordulópontnak az Vietnam, Dél-Vietnam, Laosz
Amerikai Egyesült Államok 20. ÉK: okok és
századi történetében a vietnami következmények, történelmi
háború? Miért változott meg az interpretáció, történelmi
Egyesült Államok presztízse a jelentőség
vietnami háború idején? TK: politika, politikai
E) Az információk rendszerezése rendszer, gazdasági rendszer
és értelmezése
Érvekkel és bizonyítékokkal
alátámasztott következtetések
megfogalmazása arról, hogy mi és
miért történt: A szembenálló erők
stratégiája és a hadviselés
módszerei a vietnami háborúban;
A vietnami háború borzalmai.
összehasonlítása
megfigyelése és értékelése: Az
amerikai közvélemény
álláspontjának megváltozása a
vietnami háború időszakában;
A média közvélemény-formáló
bontása funkciója
szerepének értelmezése.
A probléma lehetséges
megoldásait jelentő feltevések
megfogalmazása, a feltevések
helyességének ellenőrzése
3. Kommunikáció
E) IKT-használat
vietnami háború borzalmai.
információk alapján: A vietnami
háború jelentőségének értelmezése
különböző nézőpontokból.
D) Interpretáció
Az interpretációk azonosítása.
Az interpretációk
Az interpretációk értékelése.
32. 21. A szovjet tömb A szocialista tömb országaiban 1. Ismeretszerzés, tanulás F: gazdasági válság,
meggyengülése tapasztalható általános válság okai. C) Ismeretszerzés elsődleges eladósodás, adósságválság,
A lengyel válság, a Szolidaritás forrásokból adósságspirál, életszínvonal,
megszerveződése, jellege és Szöveges történelmi források Szolidaritás, csillagháborús
bontása funkciója
történelmi jelentőségének felhasználása a történelmi terv, reform, peresztrojka,
értelmezése. A Szovjetunióban és a események megismeréséhez: glasznoszty
szovjet érdekszférában elmélyülő Margaret Thatcher Reagan É: 1978-2005: II. János Pál
válság jellemzőinek vizsgálata, a elnökről (1995); Ronald Reagan, pápa uralkodása; 1981.
Szovjetunió hatalomvesztésének az Amerikai Egyesült Államok december 13.: a hadiállapot
külső és belső okai. Kísérlet a elnökének beszédeiből (1981; bevezetése Lengyelországban;
szovjet rendszer reformjára, a 1985). 1985: Mihail Gorbacsov
kudarc okainak és hatásának D) Ismeretszerzés másodlagos hatalomra kerülése
értelmezése. forrásokból N: II. János Pál, Lech Walesa,
Grafikonok, diagramok Ronald Reagan, Mihail
használata: statisztikai adatok Gorbacsov
kikeresése, összehasonlítása és T: Szovjetunió, Amerikai
értelmezése: Az Amerikai Egyesült Államok,
Egyesült Államok nemzetvédelmi Lengyelország
minisztériumának költségvetése, ÉK: okok és
1965-1985. következmények, történelmi
E) Az információk rendszerezése változások
és értelmezése: Az TK: gazdasági válság,
államszocialista rendszerek társadalom, életmód,
általános válságának okai. gazdasági teljesítmény,
2.Kritikai gondolkodás centrum, periféria
összehasonlítása
megfigyelése és értékelése: A
lengyel Szolidaritás-mozgalom
törekvései, céljai; a szükségállapot
bontása funkciója
(hadiállapot) bevezetésének (1981)
külső és belső háttere.
nyomon követése
szempontok szerint:
A szuperhatalmak közötti
erőviszonyok megváltozása.
Gorbacsov reformkísérletének
értelmezése.
33-35. 22.Rendszervátoztatások A Szovjetunió pozícióvesztési 1. Ismeretszerzés, tanulás F: gazdasági válság,
és átalakulás Kelet- folyamatának vizsgálata. A A) Kérdések és feltevések önálló rendszerváltoztatás,
Közép-Európában rendszerváltoztatások sajátosságai megfogalmazása Szolidaritás, reform,
23. A kétpólusú Kelet-Közép-Európában. Egy történelmi oknyomozás forradalom, nemzetiség,
világrend megszűnése Németország egyesülésének megtervezése: Milyen kérdésekre államcsíny, szuverenitás,
körülményei és történelmi keressük a választ? Milyen Varsói Szerződés, Kölcsönös
jelentősége. elsődleges és másodlagos Gazdasági Segítség Tanácsa
forrásokat használjunk fel? Miként (KGST), Független Államok
rögzítsük és rendezzük el a Közössége (FÁK), egypólusú
megszerzett információkat? világ
Hogyan teremtődtek meg a É: 1989: rendszerváltozások
rendszerváltoztatások feltételei Kelet-Közép-Európában, a
Kelet-Közép-Európa országiban? berlini fal lebontása; 1991: a
2.Kritikai gondolkodás Szovjetunió megszűnés; 1991:
F) Történelmi problémák a délszláv háború kezdete.
felismerése és elemzése N: Ronald Reagan, Mihail
Információk gyűjtése és Gorbacsov, Nicolae
bontása funkciója
mérlegelése egy-egy történelmi Ceauşescu, Tőkés László,
esemény vagy döntés hátterének Václav Havel, Németh Miklós,
megismeréséhez: A politikai Helmut Kohl, Borisz Jelcin,
átalakulás változatainak vizsgálata Szlobodan Milošević
a kelet-közép-európai régióban. T: Amerikai Egyesült
3. Kommunikáció Államok, Szovjetunió,
A) Események, történetek Afganisztán, Németország,
elbeszélése Berlin, Románia, Temesvár,
Egy történelmi esemény vagy Csehszlovákia, Csehország,
eseménysorozat bemutatása az Szlovákia, Litvánia,
események közötti összefüggések, Lettország, Észtország
az okok és következmények Moldávia, Grúzia,
bemutatásával együtt: A hasonló Örményország, Jugoszlávia,
és eltérő vonások vizsgálata a Szerbia, Horvátország,
kelet-közép-európai politikai Szlovénia, Vajdaság, Koszovó
átalakulások terén. ÉK: okok és
B) Beszámoló készítése következmények; történelmi
Egy adott témával kapcsolatban jelentőség
megfogalmazódó érvek és TK: gazdaság, gazdasági
következtetések előzetes rendszer, gazdasági
összerendezése, majd érthetően és teljesítmény, gazdasági válság,
meggyőző módon történő politika, állam,
bemutatása: Németország államszervezet, államforma,
egyesülése; A Szovjetunió emberi jogok, állampolgári
felbomlása. jogok, szuverenitás, identitás,
E) IKT-használat nemzetiség, diktatúra,
Információk és adatok gyűjtése az demokrácia
berlini fal leomlása, Németország
bontása funkciója
egyesítése; A „bársonyos
forradalom” Csehszlovákiában;
Forradalom Romániában, a
Ceauşescu-diktatúra megdöntése.
Szovjetunió felbomlásának
világtörténelmi jelentősége.
36. Képességfejlesztő óra A délszláv háborúk. Jugoszlávia 1. Ismeretszerzés, tanulás F: rendszerváltozás,
fölbomlásának háttere, a délszláv A) Kérdések és feltevések önálló nacionalizmus, Szerb
háború sajátosságai. megfogalmazása Kommunisták Szövetsége,
Egy történelmi oknyomozás autonómia, hegemónia,
megtervezése: Jugoszlávia Jugoszláv Néphadsereg,
felbomlásának és a háborús nemzetiség, szuverenitás,
konfliktusok kialakulásának okai. etnikai háború, Észak-atlanti
2.Kritikai gondolkodás Szövetség (NATO), hágai
F) Történelmi problémák nemzetközi bíróság, háborús
felismerése és elemzése bűnös
Információk gyűjtése és É: 1991: Szlovénia és
mérlegelése egy-egy történelmi Horvátország kikiáltja
esemény vagy döntés hátterének függetlenségét, a délszláv
megismeréséhez: A szerb háború kezdete.
nacionalizmus mozgatórugói és N: Joszip Broz Tito,
céljai. Szlobodan Milošević,
3. Kommunikáció Radovan Karadzic, Alija
A) Események, történetek Izetbegovic, Vojislav Seselj,
bontása funkciója
elbeszélése Bill Clinton
Egy történelmi esemény vagy T: Amerikai Egyesült
eseménysorozat bemutatása az Államok, Jugoszlávia,
események közötti összefüggések, Szerbia, Horvátország,
az okok és következmények Szlovénia, Bosznia-
bemutatásával együtt: A délszláv Hercegovina, Bosznia,
háború szakaszai, fordulópontjai. Szarajevó, Vajdaság,
B) Beszámoló készítése Szlavónia, Kelet-Szlavónia,
Egy adott témával kapcsolatban Eszék Dubrovnik, Mostar,
megfogalmazódó érvek és Koszovó, Montenegró, Crna
következtetések előzetes Gora
összerendezése, majd érthetően és ÉK: okok és
meggyőző módon történő következmények; történelmi
bemutatása: A délszláv háború jelentőség, történelmi
jellemzőinek bemutatása: interpretáció,
Szarajevó ostroma, a blokád TK: politika, állam,
következményei; etnikai államszervezet, államforma,
csoportokkal szembeni erőszakos emberi jogok, állampolgári
cselekmények, a férfilakosság jogok, szuverenitás, identitás,
kiirtása, a nőkkel szembeni nemzetiség, diktatúra,
atrocitások; az ellenségnek demokrácia
nyilvánított népcsoportok elűzése
eredeti lakóhelyükről; települések,
kulturális, szimbolikus jelentőségű
helyek, építmények lerombolása
(Szarajevó, Vukovár, Eszék,
Mostar); a nemzetközi
beavatkozás problémája; a daytoni
egyezmény (1995) megszületése
bontása funkciója
és következményei; a háborús
bűnösök felelősségre vonásának
kérdése.
E) IKT-használat
a) Szarajevó ostroma, a blokád és
következményei; b) etnikai
csoportokkal szembeni erőszakos
cselekmények, a férfilakosság
kiirtása, a nőkkel szembeni
atrocitások; az ellenségnek
nyilvánított népcsoportok elűzése
eredeti lakóhelyükről;
c) települések, kulturális,
szimbolikus jelentőségű helyek,
építmények lerombolása
(Szarajevó, Vukovár, Eszék,
Mostar); d) a nemzetközi
beavatkozás problémája; a daytoni
egyezmény (1995) megszületése
és következményei; e) a háborús
bűnösök felelősségre vonásának
kérdése.
segítségével: Jugoszlávia etnikai
bontása funkciója
viszonyai 1991-ben; A délszláv
háború (1991–1995).
37-38. Összefoglalás, A harmadik világ jellemzői A munkafüzet (A hidegháború
konzultáció, ellenőrzés, A vietnami háború időszaka című fejezet) 5., 6., 8.,
értékelés A Szovjetunió felbomlása és 14., 16., 18., 20. és 21. feladatának
következményei megoldása.
Rendszerváltoztatások Kelet-
Közép-Európában
A délszláv háború
IV. A KÁDÁR-KORSZAK
39. 24. A berendezkedő A szabadságharc leverését követő 1. Ismeretszerzés, tanulás F: Magyar Szocialista
Kádár-rendszer – ellenállás új formáinak C) Ismeretszerzés elsődleges Munkáspárt (MSZMP),
megtorlások 1956 után értelmezése. A megtorlás forrásokból Kádár-kormány (1956-1958;
szintjeinek, változatainak és Szöveges történelmi források 1961-1965), Magyar
gépezetének elemzése. A felhasználása a történelmi Forradalmi Munkás-Paraszt
megtorlás következményei, események megismeréséhez: A Kormány, ellenállás, tüntetés,
hatásai. A társadalom Kádár-kormány helyzetének sztrájk, általános sztrájk,
ellenállásának megtörése – alakulása 1956 novemberében munkástanács, nemzeti
a folyamat nyomon követése. (Kádár János kijelentése a Nagy- bizottság, Nagy-budapesti
A mezőgazdaság „szocialista budapesti Központi Munkástanács Központi Munkástanács,
átalakulásának”, folytatott megbeszélésen, 1956. karhatalmisták
a kollektivizálásnak a befejezése. november 14.; Az MSZMP („pufajkások”), sortűz,
korábbi Intéző Bizottságának internálás, megtorlás, politikai
állásfoglalása a jugoszláv per, Munkásőrség,
nagykövetségen,1956. november kollektivizálás, háztáji
14.) gazdaság, háztáji gazdálkodás
Képek, plakátok, fényképek É: 1956. november 4-1958
bontása funkciója
felhasználása a történelmi januárja: az első Kádár-
ismeretszerzéshez: A harcok és a kormány; 1956. november
pusztítás nyomai Budapesten 1956 22.: Nagy Imre és társai
novemberében; Az ellenállás új elrablása, másnap a romániai
formái (jelmondatok, általános Snagovba szállítása; 1956.
sztrájk meghirdetése, illegális december 4.: a nők menete
kiadványok terjesztése, a nők Budapesten; 1956 decembere:
néma felvonulása). az MSZMP vezető testületének
Események, jelenségek, személyek határozata az 1956-os
bemutatása vagy jellemzése események ellenforradalmi
korabeli források segítségével: Az jellegéről és okairól; 1956.
ellenállás új formái 1956 december 8.: a salgótarjáni
novemberében; sortűz; 1958. június 16.: Nagy
Információk, valós történetek, Imre, Gimes Miklós és
személyes vélemények gyűjtése a Maléter Pál kivégzése.
családtagok körében a XX. század N: Kádár János, Nagy Imre,
történelmének megismeréséhez: A Maléter Pál, Rácz Sándor
társadalom ellenállásának T: Salgótarján
megtörése. ÉK: történelmi változások,
D) Ismeretszerzés másodlagos történelmi jelentőség
forrásokból TK: állam, politika, diktatúra,
Grafikonok, diagramok államszervezet, gazdasági
használata: statisztikai adatok szervezet, társadalmi csoport
értelmezése: Az 1956 utáni
megtorlás során kivégzettek
társadalmi státusza.
bontása funkciója
személyes motívumok: Kádár
János szerepvállalásának
értelmezése.
összehasonlítása
megfigyelése és értékelése;
Érvekkel és bizonyítékokkal
alátámasztott következtetések
megfogalmazása arról, hogy mi és
miért történt A Nagy Imre-per
(1958) nemzetközi összefüggései
és magyarországi háttere.
3. Kommunikáció
A) Események, történetek
elbeszélése
Egy történelmi esemény vagy
eseménysorozat bemutatása az
bemutatásával együtt: A
kollektivizálás befejezése; A
bontása funkciója
„mezőgazdaság szocialista
átalakításának” módszerei.
Történetek, események elbeszélése
valamelyik szerepelő
szemszögéből
40. 25. A kádári A kádári konszolidáció 1. Ismeretszerzés, tanulás F: Magyar Szocialista

konszolidáció és az új sajátosságainak értelmezése. A A) Kérdések és feltevések önálló Munkáspárt (MSZMP),
gazdasági mechanizmus Kádár-rendszer stabilizálása: a megfogalmazása amnesztia, disszidens, a
folytonosság és a megszakítottság Kérdések és feltevések „magyar kérdés”, három T
kérdésének vizsgálata. A hatalom megfogalmazása egy téma (támogatás, tűrés, tiltás),
társadalompolitikájának új vonásai. előzetes áttekintése alapján: A kultúrpolitika, politikai
A gazdasági reformok rendszer stabilizálásának eszközei. rendőrség,
bevezetésének okai, az „új C) Ismeretszerzés elsődleges Belügyminisztérium III/III.
mechanizmus” jellemzői és forrásokból csoportfőnöksége, besúgó,
hatásai. A gazdasági reformok Szöveges történelmi források ügynök, gazdasági reform,
ciklusinak háttere. A kultúrpolitika felhasználása a történelmi hiány, új gazdasági
módszereinek értelmezése. események megismeréséhez: A mechanizmus, háztáji
szovjet megszállás kérdésének gazdaság, hitel, eladósodás,
értelmezése (A Szovjetunió és a hatalmi elit, életmód
Magyar Népköztársaság állami É: 1963: amnesztiarendelet;
delegációi között lezajlott 1968: az új gazdasági
tárgyalások jegyzőkönyvéből, mechanizmus bevezetése.
1957). N: Kádár János, Aczél
Képek, karikatúrák, plakátok, György, Nyikita Szergejevics
fényképek felhasználása a Hruscsov, Leonyid Iljics
történelmi ismeretszerzéshez: A Brezsnyev
Kádár Jánosról kialakított kép ÉK: okok és
ellentmondásai. következmények, változás és
bontása funkciója
Események, jelenségek, személyek folytonosság
bemutatása vagy jellemzése TK: állam, államszervezet,
korabeli források segítségével diktatúra, vallás,
D) Ismeretszerzés másodlagos vallásüldözés, egyházüldözés,
forrásokból társadalom, társadalmi
Grafikonok, diagramok csoport, társadalmi mobilitás,
használata: statisztikai adatok gazdaság gazdasági
kikeresése, összehasonlítása és teljesítmény, gazdasági
értelmezése: Mezőgazdasági rendszer, életmód, elitréteg
termények átlaghozamai…, 1976–
1980.
Következtetések és feltételezések
megfogalmazása rekonstrukciós
képek és magyarázó ábrák alapján:
A Belügyminisztérium III.
főcsoportfőnöksége.
összehasonlítása
megfigyelése és értékelése:
Magyarország nemzetközi
elszigeteltségének oldódása az
1960-as években.
3. Kommunikáció
bontása funkciója
személyek életútjáról: A gazdasági
reformok okai, jellemző vonásai,
szakaszai
E) IKT-használat
A Kádár Jánosról kialakított kép
ellentmondásai.
41. Az életmód átalakulása Az életmódváltás politikai 1. Ismeretszerzés, tanulás F: életmód, életszínvonal,
az 1960–70-es években hátterének értelmezése: az B) A források áttekintése és életszínvonal-politika,
életszínvonal-politika céljainak értékelése magánszféra,
vizsgálata. Az életmód A rendelkezésre álló „gulyáskommunizmus”,
átalakulásának jellegzetességei a ismeretforrások csoportosítása „frizsiderszocializmus”,
fogyasztás, a lakóhely, a lakás, a tartalmuk és típusuk szerint; fogyasztás, tartós fogyasztási
viselet/öltözködés, a szokások javaslatok megfogalmazása arról, cikkek, lakótelep, televízió,
dimenzióiban, továbbá területi hogy még milyen tartalmú és viselet, öltözködés, divat,
metszetekben és társadalmi típusú ismeretforrásokra lenne gasztronómia
csoportok vonatkozásában. szükség: életmód, mindennapi ÉK: változás és folytonosság,
élet. történelmi interpretáció
TK: életmód, társadalom,
C) Ismeretszerzés elsődleges társadalmi csoport, társadalmi
forrásokból mobilitás, kereskedelem,
Szöveges történelmi források gazdasági rendszer
(levelek, naplók,
visszaemlékezések, újságcikkek,
hivatalos dokumentumok stb.)
felhasználása a történelmi
események megismeréséhez
bontása funkciója
Képek, karikatúrák, plakátok,
fényképek felhasználása a
történelmi ismeretszerzéshez: Az
új lakótelepek
Események, jelenségek, személyek
bemutatása vagy jellemzése
korabeli források segítségével
Információk, valós történetek,
személyes vélemények gyűjtése a
családtagok körében a XX. század
történelmének megismeréséhez:
Az életmód átalakulása az 1960-as
években, a hétköznapi élet
sajátosságai egy-egy társadalmi
csoport életvitelének
bemutatásával.
D) Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból
Grafikonok, diagramok
használata: statisztikai adatok
értelmezése: A tartós fogyasztási
cikkek terjedése 1960 és 1980
között; A személygépkocsik
számának alakulása 1950 és 1990
között.
bontása funkciója
megfogalmazása: A fiatalok
szemléletének, értékrendjének és
szokásainak változásai jellemzői a
hatvanas-hetvenes években.
3. Kommunikáció
E) IKT-használat
Interneten elérhető forrásokból;
Különböző jellegű források,
dokumentumok keresése és
mentése az Interneten: Ifjúsági
szubkultúrák az 1960-as, ’70-es
években.
42. 27. Társadalmi A társadalmi rétegződés változásai 1. Ismeretszerzés, tanulás F: életszínvonal,
változások az 1960–70-es a hatvanas évek eleje és a C) Ismeretszerzés elsődleges életszínvonal-politika,
években nyolcvanas évek közepe között. A forrásokból szociálpolitika, cigányság,
szegénység változó arcai a Szöveges történelmi források roma népesség,
korszakban. A cigányság (roma (levelek, naplók, Magyarországi Cigányok
népesség) szociális helyzete. A visszaemlékezések, újságcikkek, Kulturális Szövetsége,
szociálpolitika intézkedések hivatalos dokumentumok stb.) hátrányos helyzet, szegénység,
következményei. A társadalmi felhasználása a történelmi cigánytelep, asszimiláció,
struktúra alapvonásainak, a státusz események megismeréséhez integráció, migráció, ingázás,
és pozíció magyarázó elveinek Képek, karikatúrák, plakátok, középrétegek, magánszektor,
értelmezése. fényképek felhasználása a maszek, második gazdaság
történelmi ismeretszerzéshez N: László Mária, Schiffer Pál
D) Ismeretszerzés másodlagos ÉK: változás és folytonosság,
bontása funkciója
forrásokból történelmi interpretáció
Grafikonok, diagramok TK: társadalom, társadalmi
használata: statisztikai adatok csoport, identitás, középréteg,
kikeresése, összehasonlítása és alsó réteg, életmód, város,
értelmezése: Társadalmi struktúra, gazdasági tevékenység
foglalkozási szerkezet; Az aktív
keresők megoszlása
tevékenységük szerint, 1949-1990.
megfogalmazása
nyomon követése
szempontok szerint: A
magyarországi cigányság
helyzetének változása az 1960-as,
’70-es években.
3. Kommunikáció
E) IKT-használat
bontása funkciója
mentése az Interneten
43. Képességfejlesztő óra Folytonosság és megszakítottság a 1. Ismeretszerzés, tanulás F: politikai rendszer,
Kádár-korszakban: a társadalmi A) Kérdések és feltevések önálló pártállam, állampárt,
alrendszerek – a politikai, megfogalmazása egypártrendszer, hatalom, a
gazdasági, kulturális, társadalmi Kérdések és feltevések hatalomgyakorlás jellege,
dimenzió – vizsgálata megfogalmazása egy téma személyi kultusz, gazdaság,
előzetes áttekintése alapján: A gazdasági rendszer, gazdasági
Kádár-korszak politikai teljesítmény, gazdasági
struktúrájának vizsgálata: reform, tervgazdaság,
pártállam, egypártrendszer, az magánszektor, második
ideológia szerepe; a pártirányítás gazdaság, kultúra,
érvényesítése a társadalmi kultúrpolitika, 3T, művelődés,
alrendszerekben. oktatás, oktatási rendszer,
E) Az információk rendszerezése társadalom, társadalmi
és értelmezése rétegződés, társadalmi
Vizuális rendezők (táblázatok, csoportok, társadalmi
ábrák, vázlatok) készítése: A mobilitás, hátrányos helyzet,
Rákosi- és Kádár-rendszer azonos szegénység, életmód,
és eltérő elemeinek összegyűjtése, mentalitás, életszínvonal-
az összehasonlítás eredményeinek politika, fogyasztás, második
megjelenítése plakátmódszerrel. társadalom
2. Kritikai gondolkodás ÉK: változás és folytonosság,
C) A történelmi változások okok és következmények,
nyomon követése történelmi interpretáció
A történelmi korszakok TK: politika, állam, politikai
vizsgálatához és rendszer, gazdaság, gazdasági
összehasonlításához használható rendszer, gazdasági
szempontok (pl. a politikai teljesítmény, társadalom,
bontása funkciója
hatalom jellege és gyakorlásának társadalmi csoport, életmód
vallás) ismerete és használata: A
hatalomgyakorlás módszereinek
változása a Kádár-korszakban, a
módosítás okainak, hátterének
tisztázása.
3. Kommunikáció
magyarországi államszocialista
rendszer két korszakának
összehasonlítása: a folytonosság és
az eltérő jellemzők
megfogalmazása.
Önálló vélemény személyekről: A
Kádár Jánosról kialakított kép
ellentmondásai.
D) Interpretáció
Az interpretációk
44. 28. A Kádár-rendszer A Kádár-rendszer külpolitikai 1.Ismeretszerzés, tanulás F: enyhülés, külkereskedelem,
meggyengülése mozgásterének értelmezése a D) Ismeretszerzés másodlagos export, külpolitika, Szent
bontása funkciója
folyamat szakaszainak forrásokból Korona, a legnagyobb
megállapításával, a változások Grafikonok, diagramok kereskedelmi kedvezmény
számbavételével. A magyar használata: statisztikai adatok elve, eladósodás,
gazdaság világgazdaságban való kikeresése, összehasonlítása és adósságcsapda,
térvesztésének okai, az értelmezése: A nemzeti jövedelem adósságválság, Világbank,
adósságválság kialakulásának évi átlagos növekedési üteme 1966 Nemzetközi Valutaalap,
értelmezése. Az életszínvonal- és 1990 között; Magyarország bankrendszer, második
politika zsákutcája. A gazdasági eladósodásának folyamata, 1970- gazdaság
válság társadalmi következménye: 1990. É: 1971: megállapodás
a társadalmi egyenlőtlenségek 2. Kritikai gondolkodás Magyarország és a Vatikán
növekedése. D) Történeti események és között, Mindszenty József
jelenségek megfigyelése és elhagyhatja az Amerikai
összehasonlítása Egyesült Államok
Bel- és külpolitikai döntések és nagykövetségét, külföldre
események közötti összefüggések távozhat; 1978: az Amerikai
megfigyelése és értékelése: Egyesült Államok visszaadja a
Magyarország nemzetközi Szent Koronát és a koronázási
helyzetének alakulása az 1970-es jelvényeket Magyarországnak;
évekbe; A helsinki egyezmény 1980: Farkas Bertalan
(1975) aláírásának űrutazása.
következményei belpolitikai N: Mindszenty József, Farkas
következményei; a nyugati Bertalan
hitelfelvétel motivációi és ÉK: okok és
következményei. következmények, történelmi
3. Kommunikáció interpretáció
A) Események, történetek TK: társadalom, társadalmi
elbeszélése csoport, gazdaság, gazdasági
Egy történelmi esemény vagy tevékenység, gazdasági
eseménysorozat bemutatása az kapcsolatok, kereskedelem
bontása funkciója
bemutatásával együtt: A magyar
gazdaság térvesztésének okai, az
állam eladósodásának, az
adósságválság kialakulásának
folyamata és háttere; a gazdasági
válság társadalmi következményei.
45. 29. A szocialista A demokratikus ellenzék 1. Ismeretszerzés, tanulás F: válság, gazdasági pangás,
rendszer felbomlása megszerveződése és csoportjai. Az A) Kérdések és feltevések önálló magánszektor, kettős
és a demokratikus ellenzéki mentalitás sajátosságai, megfogalmazása gazdaság, ellenzéki csoport,
Magyarország születése tevékenységük jellege és Kérdések és feltevések ellenzéki mozgalmak,
változatai. Az ellenzék megfogalmazása egy téma Beszélő, privatizáció, spontán
csoportjainak, irányzatainak céljai, előzetes áttekintése alapján: Az privatizáció, vízerőmű,
programjai. A válság elmélyülése ellenzék csoportjainak kialakulása Ellenzéki Kerekasztal (EKA),
és kiterjedése. és jellemzői; az ellenzék Magyar Szocialista
tevékenységének, társadalmi Munkáspárt (MSZMP),
hatásának korlátai. Nemzeti Kerekasztal, Magyar
C) Ismeretszerzés elsődleges Demokrata Fórum (MDF),
forrásokból Szabaddemokraták Szövetsége
Szöveges történelmi források (SZDSZ), Magyar Szocialista
felhasználása a történelmi Párt (MSZP); koalíciós
események megismeréséhez: Kis kormány,
János: Lapunk elé (Beszélő című Kereszténydemokrata Néppárt
szamizdat folyóirat, 1981); Kádár (KDNP), Független
János beszéde a politikai Kisgazdapárt (FKgP),
rendőrség tisztjei előtt az köztársaság, többpártrendszer,
ellenzékkel szembeni fellépésről pluralizmus, jogállam,
(1982); Alkotmánybíróság, alkotmány
bontása funkciója
Információk, valós történetek, É: 1985: a monori találkozó;
személyes vélemények gyűjtése a 1987: a lakiteleki találkozó;
családtagok körében a XX. század 1989. június 16.: Nagy Imre és
történelmének megismeréséhez: mártírtársainak újratemetése;
Válságjelenségek, a közhangulat 1989. október 23.: a harmadik
változása az 1980-as években. Magyar Köztársaság
D) Ismeretszerzés másodlagos kikiáltása; 1989: társasági és
forrásokból egyesülési törvény; 1990
Grafikonok, diagramok márciusa és áprilisa:
használata: statisztikai adatok országgyűlési választások;
kikeresése, összehasonlítása és 1991: a szovjet csapatok
értelmezése: A magyar társadalom kivonása Magyarországról.
hangulatváltozása 1981 és 1988 N: Kádár János, Grósz
között. Károly, Pozsgay Imre,
3. Kommunikáció Németh Miklós, Antall József,
F) Beszélgetés és vita Göncz Árpád, Sólyom László
Koherens érvelés, bizonyítás és T: Monor, Lakitelek, Bős-
cáfolás a különböző Nagymaros
bizonyítékokból szerzett ÉK: változás és folytonosság,
információk alapján: Az állampárt történelmi jelentőség
válságkezelő politikájának TK: állam, államforma,
zsákutcája. köztársaság, államszervezet,
Önálló vélemény megfogalmazása parlamentarizmus,
eseményekről, jelenségekről és szuverenitás, népképviselet,
személyekről: Az államszocialista demokrácia, emberi jog,
rendszer reformjának korlátai. állampolgári jog
46. Képességfejlesztő óra A magyarországi 1. Ismeretszerzés, tanulás F: válság, gazdasági válság,
rendszerváltoztatás világpolitikai A) Kérdések és feltevések önálló rendszerváltoztatás, reform,
összefüggéseinek vizsgálata. A megfogalmazása államcsíny, szuverenitás,
bontása funkciója
politikai átalakulás nemzetközi Kérdések és feltevések Varsói Szerződés, Kölcsönös
feltételeinek és belső megfogalmazása egy téma Gazdasági Segítség Tanácsa
körülményeinek történelmi előzetes áttekintése alapján: A (KGST), köztársaság,
interpretációi. magyarországi rendszerváltoztatás többpártrendszer, pluralizmus,
okai és feltételei. jogállam, Alkotmánybíróság,
E) Az információk rendszerezése alkotmány
és értelmezése É: 1989. október 23.: a
Vizuális rendezők (táblázatok, harmadik Magyar Köztársaság
ábrák, vázlatok) készítése: A kikiáltása; 1990 márciusa és
rendszerváltoztatás folyamatának áprilisa: országgyűlési
szakaszai és jellemzői. választások; 1991: a szovjet
Annak helyes értelmezése, hogy a csapatok kivonása
történelmi eseményeknek Magyarországról.
egyszerre többféle oka és többféle N: Ronald Reagan, George
következménye lehet; az okok és Bush, Mihail Gorbacsov,
következmények összegyűjtése, Helmut Kohl, Grósz Károly,
csoportosítása, rangsorolása Pozsgay Imre, Németh Miklós,
különböző szempontok szerint Horn Gyula
Érvekkel és bizonyítékokkal T: Amerikai Egyesült
alátámasztott következtetések Államok, Szovjetunió,
megfogalmazása arról, hogy mi és Magyarország, Németországi
miért történt: Az Ellenzéki Szövetségi Köztársaság
Kerekasztal megszerveződése, a (NSZK), Német Demokratikus
tárgyalásos politikai átalakulás, a Köztársaság (NDK),
megegyezéses, a békés átmenet Németország
jellemzői. ÉK: változás és folytonosság,
2. Kritikai gondolkodás történelmi jelentőség,
D) Történeti események és történelmi interpretáció
jelenségek megfigyelése és TK: állam, szuverenitás
bontása funkciója
összehasonlítása
megfigyelése és értékelése: A
Szovjetunió válsága, a
világpolitikában zajló folyamatok
hatása.
D) Interpretáció
Az interpretációk
Az interpretációk értékelése:
Kádár János történelmi szerepének
megítélése.
47-48. Összefoglalás, A kádári megtorlás. 1. Ismeretszerzés, tanulás
konzultáció, ellenőrzés, A Kádár-rendszer alapvető A) Kérdések és feltevések önálló
értékelés jellemzői. megfogalmazása
Életmód és hétköznapok a Kádár- Kérdések és feltevések
korszakban. megfogalmazása egy téma
A Kádár-rendszer válságának okai előzetes áttekintése alapján
és következményei. B) A források áttekintése és
A rendszerváltoztatás világpolitikai értékelése
feltételei, a politikai átalakulás A rendelkezésre álló
fordulópontjai. ismeretforrások csoportosítása
bontása funkciója
szükség
bemutatásához
és értelmezése
használata
A történelmi kulcsfogalmak
jelentésének többféle szempontú
értelmezése történelmi példák
alapján és segítségével
A történelmi hasonlóságok és
különbségek feltárása, az
ismétlődő történeti minták
azonosítása történelmi fogalmak
segítségével
bontása funkciója
személyes motívumok
nyomon követése
vizsgálatához és
vallás) ismerete és használata.
Információk gyűjtése és
mérlegelése egy-egy történelmi
esemény vagy döntés hátterének
megismeréséhez.
A munkafüzet (A Kádár-korszak
című fejezet) 1-3., 9-10., 14., 18.,
19-20., 24-25. feladatának
megoldása.
bontása funkciója
V. A GLOBALIZÁCIÓ KITELJESEDÉSE.
EURÓPA ÉS MAGYARORSZÁG A 20. SZÁZAD VÉGÉN ÉS A 21. SZÁZAD ELEJÉN
49. 30. Az „új világrend” A kétpólusú (bipoláris) világrend 1. Ismeretszerzés, tanulás F: diktatúra, arab
kihívásai megszűnésének következményei. A) Kérdések és feltevések önálló nacionalizmus, pánarab
A világ helyzete az 1990-es megfogalmazása nacionalizmus, vallási
években. Az Amerikai Egyesült Kérdések és feltevések fanatizmus, iszlám
Államok pozícióváltásának megfogalmazása egy téma fundamentalizmus,
értelmezése. A globalizációs előzetes áttekintése alapján: globalizáció, nemzetközi
korszak új politikai jelenségeinek Hogyan változott meg az Amerikai terrorizmus, nemzetközi
megértése: az iszlám Egyesült Államok pozíciója a szervezet(ek)
fundamentalizmus, a nemzetközi Szovjetunió fölbomlása, a É: 1991: az első öbölháború;
terrorizmus és a korszak háborúi. kétpólusú (bipoláris) világrend 1999: az Észak-atlanti
megszűnése után?; Milyen Szövetség (NATO) bombázza
válaszokat adott az Egyesült Szerbiát; 2001: terrortámadás
Államok az „új világrend” az Amerikai Egyesült
kihívásaira? Hogyan értékelhető Államok ellen; 2003: a
az amerikai szerepvállalás? második öbölháború
Következtetések és feltételezések N: George Bush, Szaddám
megfogalmazása rekonstrukciós Husszein, George W. Bush,
képek és magyarázó ábrák alapján Nasszer
F) A történelmi kulcsfogalmak T: Amerikai Egyesül Államok,
ismerete és alkalmazása Irak, Kuvait, öbölháború(k),
A ismeretek rendszerezése, a Afrika
történelmi megismerést elősegítő ÉK: történelmi idő; változás
általánosítások megfogalmazása és folytonosság; tény és
történelmi fogalmak segítségével. bizonyíték; történelmi
2. Kritikai gondolkodás nézőpont
D) Történeti események és TK: identitás, felemelkedés és
bontása funkciója
jelenségek megfigyelése és lesüllyedés, népesedés,
összehasonlítása népességrobbanás, migráció,
Az információk elhelyezése vallás, vallásüldözés
nagyobb összefüggésrendszerben
azokra az ismeretekre
támaszkodva, amelyekkel már az
adott eseményre, korszakra, illetve
a hasonló történelmi szituációkra
vonatkozóan rendelkezünk: A
nemzetközi terrorizmus és
következményei.
kérdések megfogalmazása.
3. Kommunikáció
nemzetközi terrorizmus mint
globális válságjelenség.
50. 31. Globális problémák, A globális válság alapvető 1. Ismeretszerzés, tanulás F: globalizáció, népesedés,
a fenntarthatóság jellemzőinek megismerése. A D) Ismeretszerzés másodlagos korfa, csecsemő- és
dilemmái globális problémák sajátos forrásokból gyermekhalandóság,
területeinek, megnyilvánulási Következtetések és feltételezések migráció, globális válság,
formáinak értelmezése. A megfogalmazása rekonstrukciós globális problémák, ipari
kihívásokra adható válaszok képek és magyarázó ábrák alapján: forradalmak, tudományos-
bontása funkciója
lehetséges változatainak számba A környezethasználat napi technikai forradalom,
vételével a reálismegoldások mérlege. környezethasználat,
megfogalmazása. A Grafikonok, diagramok környezetszennyezés,
fenntarthatóság (fenntartható használata: statisztikai adatok fogyasztói társadalom,
fejlődés) értelmezése, saját kikeresése, összehasonlítása és tájrombolás, lokális,
vélemény, álláspont kialakításával. értelmezése: A világnépesség regionális problémák,
alakulása és jellemzői a 21. ökológiai katasztrófa, globális
században (A világ népességének felmelegedés, centrum,
korfája, 1950–2100; A Föld periféria, népességrobbanás,
lakossága, 1800–2011; A urbanizáció, éhezés,
kontinensek népességaránya, növekedés, Greenpeace,
1950, 2000). Római Klub, csernobili
F) A történelmi kulcsfogalmak atomkatasztrófa, fenntartható
ismerete és alkalmazása fejlődés, fenntarthatóság,
A ismeretek rendszerezése, a ökológiai lábnyom,
történelmi megismerést elősegítő Millenniumi Fejlesztési Célok
általánosítások megfogalmazása É: 1986: a csernobili
történelmi fogalmak segítségével: atomkatasztrófa; 1987: az
népesség, népesedés, korfa. ENSZ Közös jövőnk-jelentése;
csecsemő- és gyermekhalandóság, 1997: a Kiotói Jegyzőkönyv
migráció, környezethasználat, N: Rachel Carson, Dennis
környezetszennyezés, fogyasztói Meadows
társadalom, tájrombolás, lokális, ÉK: okok és
regionális problémák, ökológiai következmények; történelmi
katasztrófa, ökológiai lányom, jelentőség; történelmi
globális felmelegedés. interpretáció
2. Kritikai gondolkodás TK: népesedés, gazdasági
F) Történelmi problémák tevékenység, gazdasági
felismerése és elemzése rendszer, erőforrás, gazdasági
bontása funkciója
A problémák lényegére irányuló szereplő, gazdasági
kérdések megfogalmazása: Az teljesítmény
ökológiai válság okaira vonatkozó
kérdések összegyűjtése.
3. Kommunikáció
E) IKT-használat
környezeti problémák változataira
vonatkozó információk gyűjtése.
Információk gyűjtése
környezetvédő szervezetekről, ill.
mozgalmakról.
információk alapján: Az ökológiai
válság kezelésének, ill.
megoldásának forgatókönyvei. A
fenntartható egyensúly
megvalósításának lehetőségei és
korlátai.
51. 32. A globális A világgazdaság átalakulásának 1. Ismeretszerzés, tanulás F: világgazdaság,
világgazdaság nyomon követése, az átalakulás D) Ismeretszerzés másodlagos globalizáció; tudományos-
okainak, mozgatórugóinak forrásokból technikai forradalom,
vizsgálatával. A világgazdaság Grafikonok, diagramok integráció; világgazdasági
szerkezetének elemzése. Az használata: statisztikai adatok korszakváltás; ipari
integrációs törekvések kikeresése, összehasonlítása és (indusztriális) társadalmak,
bontása funkciója
jelentőségének értelmezése és értelmezése posztindusztriális
megértése. Következtetések és feltételezések társadalmak, transznacionális
megfogalmazása rekonstrukciós vállalat, információs
képek és magyarázó ábrák alapján: társadalom, első világ,
A világgazdaság szerkezetének piacgazdaság, második világ,
változásai; Az1971 és 1989 közötti keleti blokk, tervgazdaság,
és az 1990 utáni térszerkezet tervutasításos rendszer,
összehasonlítása. harmadik világ; többpólusú
F) A történelmi kulcsfogalmak világgazdasági rendszer;
ismerete és alkalmazása centrum, Triád, BRICS-
A ismeretek rendszerezése, a országok; globális Észak;
történelmi megismerést elősegítő globális Észak és Dél;
általánosítások megfogalmazása infláció, hitel, kamat,
történelmi fogalmak segítségével eladósodás, adósságspirál; az
integráció szintjei:
2. Kritikai gondolkodás kedvezményes vámövezet,
C) A történelmi változások szabadkereskedelmi övezet,
nyomon követése vámunió, közös piac,
A történelmi korszakok gazdasági unió, monetáris
vizsgálatához és unió, politikai unió
összehasonlításához használható É: 1973., 1979.: kőolajár-
szempontok: Az integráció robbanás
fokozatainak értelmezése. T: Amerikai Egyesült
Államok, Észak-Amerika,
Nyugat-Európa, Dél-kelet
Ázsia; Szovjetunió; Brazília,
Oroszország, Kína, India, Dél-
Afrikai Köztársaság
ÉK: változás és folytonosság,
bontása funkciója
okok és következmények,
történelmi interpretáció,
történelmi jelentőség
TK: gazdaság, gazdasági
rendszer, gazdasági
tevékenység, gazdasági
teljesítmény, gazdasági
kapcsolat, centrum, periféria
52. 33. Az Európai Unió Az európai integrációs folyamat 1. Ismeretszerzés, tanulás F: integráció, Európai
kialakulása és működése kezdeteinek, első lépéseinek a C) Ismeretszerzés elsődleges Közösség, Európai Unió,
felidézését követően az Európai forrásokból valutaunió, euró, európai
Unió létrejöttének körülményeit Szöveges történelmi források uniós jog; Európai Parlament,
vizsgálhatjuk meg. Az Európai felhasználása a történelmi az Európai Unió Tanácsa,
Unió mint nemzetközi események megismeréséhez: A Európai Tanács, Európai
együttműködés sajátosságait maastrichti szerződés (1992). Bizottság, az Európai Unió
értelmezzük, majd számba vesszük D) Ismeretszerzés másodlagos Bírósága, Európai Központi
az alapvető intézmények funkcióit, forrásokból Bank, Számvevőszék; európai
megvizsgáljuk a szervezet Következtetések és feltételezések parlamenti választások
működési mechanizmusát. megfogalmazása rekonstrukciós É: 1992: a Maastrichti
képek és magyarázó ábrák alapján: Szerződés elfogadása; 1995: a
Az Európai Unió intézményei. Schengeni Egyezmény életbe
E) Az információk rendszerezése lépése; 2002-ben bevezetik az
és értelmezése eurót; 2009-ben lép hatályba
Vizuális rendezők (táblázatok, a Lisszaboni Szerződés; 2004-
ábrák, vázlatok) készítése: ben 10 új tagállammal –
Plakátmódszerrel az Európai Unió köztük Magyarországgal –
intézményeinek bemutatása. bővül az Európai Unió.
F) A történelmi kulcsfogalmak T: Az Európai Unió
ismerete és alkalmazása: tagállamai.
bontása funkciója
integráció. ÉK: változás és folytonosság;
2. Kritikai gondolkodás történelmi interpretáció;
C) A történelmi változások történelmi jelentőség
nyomon követése TK: integráció
Az európai integráció
szakaszainak megnevezése.
3. Kommunikáció
E) IKT-használat
Információbővítés az Európai
Unió működéséről. Az Európai
Parlamenti választások
mechanizmusa.
Koncentráció: Földrajz: Az
Európai Unió kialakulása,
jellemzői, tagállamai.
53. Az Európai Unió Problémaközpontú elemzésre és 1. Ismeretszerzés, tanulás F: integráció, euró, európai
működése, bővítésének vitára nyújtanak lehetőséget az C) Ismeretszerzés elsődleges uniós jog, E európai
lehetőségei Európai Unió működésével forrásokból parlamenti választások
Képességfejlesztő óra kapcsolatos kérdések, az unió Jelenlegi európai politikusok T: Az Európai Unió
tagállamai bővítésének lehetőségei Európai Uniót értékelő, az Unió tagállamai.
vagy akadályozó tényezői, a problémáival foglalkozó ÉK: változás és folytonosság;
föderációvá vagy konföderációvá nyilatkozatainak felkutatása, történelmi interpretáció;
alakulás perspektívája, ill. korlátai, értelmezése. Statisztikai adatok történelmi jelentőség
ezzel összefüggésben az Unió beszerzése az európai uniós TK: identitás, integráció,
jövője, a világban betöltött helye és támogatások megoszlásáról. föderáció, konföderáció
szerepe. F) A történelmi kulcsfogalmak
bontása funkciója
ismerete és alkalmazása:
föderáció, konföderáció.
nyomon követése
A hatalmi erőviszonyok változása
a 2000-es években.
3. Kommunikáció
E) IKT-használat
információk alapján: Az Európai
Unió bővítésének lehetőségei vagy
akadályozó tényezői. A
föderációvá vagy konföderációvá
alakulás perspektívája, ill. korlátai,
ezzel összefüggésben az Unió
jövője, a világban betöltött helye
és szerepe.
Koncentráció: Földrajz: Az
Európai Unió gazdasági
erőforrásai.
54. Konfliktus és Konfliktus és együttműködés a A foglalkozás témái mentén öt
együttműködés a globalizáció korában: a csoport alakul, az óra első felében
bontása funkciója
globalizáció korában világszervezet reformjának, új a csoportok felkészülnek az általuk
Képességfejlesztő óra szervezet létrehozásának kérdése; választott témából, a tanulók az
a nemzetközi terrorizmus; előzetes tudásukat az Interneten
migrációs folyamatok a világban; található információkkal
a kockázati társadalom kihívásai; egészíthetik ki. A csoportok
a szemléletváltás problémája. szószólókat és jegyzőket
választanak. A jegyző írásban
rögzíti a csoport álláspontját vagy
véleményét, a szószólók 5 perces
időtartamban számolnak be a
csoportmunka eredményéről.
a) Az Egyesült Nemzetek
Szervezetének átalakítása mellett
szóló érvek és ellenérvek
összegyűjtése; egy új,
hatékonyabban működő
világszervezet létrehozásának
kérdése, a világkormány
megvalósításának lehetősége és
korlátai.
b) A nemzetközi terrorizmussal
szembeni fellépés lehetőségei,
módozatai.
c) A kockázati társadalom
jellemzői, következményei az
emberek mindennapi életére, az
egyén cselekvési lehetőségeinek
számbavétele.
bontása funkciója
d) A világban zajló migrációs
folyamatok okai. A menekültek
segítésének elvi és gyakorlati
kérdései.
e) A „Gondolkodj globálisan,
cselekedj lokálisan!”
szemléletének megbeszélése, a
szemléletváltás szükségességének
megvitatása.
55. 34. A magyar Az 1989-ben, 1990-ben kialakuló 1. Ismeretszerzés, tanulás F: politikai rendszer,
demokrácia 1990 és 2004 demokratikus jogállami A) Kérdések és feltevések önálló köztársaság, demokrácia,
között berendezkedés alapvető megfogalmazása jogállam, állami szuverenitás,
jellemzőinek vizsgálata. A politikai Kérdések és feltevések köztársasági elnök,
rendszer sajátosságainak megfogalmazása egy téma Alkotmánybíróság,
értelmezése, a változások nyomon előzetes áttekintése alapján: A önkormányzat,
követése. Magyarország európai magyarországi politikai rendszer miniszterelnök, választási
integrációs folyamatának sajátosságai 1990 és 2004 között. rendszer, parlamenti
vizsgálatát követően lehetőséget E) Az információk rendszerezése váltógazdaság, koalíció,
teremthetünk Magyarország uniós és értelmezése kormánykoalíció, kormány,
szerepvállalásának Vizuális rendezők (táblázatok, ellenzék, privatizáció,
problémaközpontú ábrák, vázlatok) készítése: munkanélküliség,
megközelítésére is. Plakátmódszerrel a parlamenti államadósság, taxisblokád,
váltógazdaság jellemzőinek gazdasági és pénzügyi
bemutatása. A pártstruktúra stabilizáció, Bokros-csomag,
alakulása. A választási rendszer Magyar Demokrata Fórum
(1990-2014). (MDF), Szabaddemokraták
3. Kommunikáció Szövetsége (SZDSZ), Magyar
F) Beszélgetés és vita Szocialista Párt (MSZP),
Koherens érvelés, bizonyítás és Kereszténydemokrata Néppárt
bontása funkciója
cáfolás a különböző (KDNP), Fiatal Demokraták
bizonyítékokból szerzett Szövetsége (Fidesz),
információk alapján: Független Kisgazdapárt
Magyarország az európai (FKgP), Magyar Igazság és
integrációs folyamatban. Élet Pártja (MIÉP).
É: Göncz Árpád köztársasági
elnök, 1990-2000; Mádl
Ferenc köztársasági elnök,
2000-2005; Antall József
kormánya, 1990-1993; a
Boross-kormány, 1993-1994,
Horn Gyula kormánya, 1994-
1998, az első Orbán-kormány;
1998-2002; Medgyessy Péter
kormánya, 2002-2004; az első
Gyurcsány-kormány, 2004-
2006
N: Göncz Árpád, Mádl
Ferenc, Antall József, Boross
Péter, Horn Gyula, Bokros
Lajos, Orbán Viktor,
Medgyessy Péter, Gyurcsány
Ferenc
ÉK: változás és folytonosság,
okok és következmények,
történelmi jelentőség
TK: politika, állam,
államforma, államszervezet,
politikai rendszer, demokrácia,
bontása funkciója
parlamentarizmus,
önkormányzat, szuverenitás
56. 35. Gazdasági és A 1989-ben, 1990-ben lezajlott 1. Ismeretszerzés, tanulás F: népesség, népesedés,
társadalmi változások politikai rendszerváltoztatást C) Ismeretszerzés elsődleges népesedési mutatók,
az 1990-es években és a követő két évtized demográfiai, forrásokból kormegoszlás, születéskor
2000-es évek első felében társadalmi és gazdasági Képek felhasználása a történelmi várható élettartam, társadalmi
változásokat vizsgáljuk, ismeretszerzéshez: Az utóbbi két egyenlőtlenségek,
értelmezzük a negatív és pozitív évtized társadalmi változásaival munkanélküliség,
tendenciákat, megállapítjuk a kapcsolatos fotók (szociofotók) belsővándorlás, társadalmi
változások okait, majd értelmezése. mobilitás, privatizáció,
jelenorienált, problémaközpontú D) Ismeretszerzés másodlagos életmód, fogyasztó társadalom
elemzésre tehetünk kísérletet. forrásokból ÉK: változás és folytonosság;
Grafikonok, diagramok történelmi interpretáció
használata: statisztikai adatok TK: társadalom, társadalmi
kikeresése, összehasonlítása és csoport, identitás, társadalmi
értelmezése: A népesség számának mobilitás, felemelkedés,
alakulása Magyarországon (1949– lesüllyedés, elitréteg,
2011); A születések számának középréteg, alsó réteg,
alakulása Magyarországon (1980– népesedés, életmód, gazdasági
2001). A munkanélküliség rendszer, gazdasági
arányának változása teljesítmény
Magyarországon (1989-1997). Az
egy főre jutó GDP megyénként.
és értelmezése
ábrák, vázlatok) készítése: A
privatizáció előnyei és
hátrányainak számbavétele. A
bontása funkciója
piacgazdaság térnyerésének
társadalmi következményei, egy-
egy társadalmi réteg, társadalmi
csoport élethelyzetének
megváltozása.
kérdések megfogalmazása: A
politikai átalakulást követő
gazdasági és társadalmi változások
következményei.
3. Kommunikáció
E) IKT-használat
mentése az Interneten: Az utóbbi
két évtized társadalmi
változásaival kapcsolatban fotók
(szociofotók) válogatása, gyűjtése.
57. 36. A határon túli A határon túli magyarság 1. Ismeretszerzés, tanulás F: nemzetiség, nemzetiségi
magyarság helyzete helyzetének vizsgálata az C) Ismeretszerzés elsődleges jogok, asszimiláció,
államszocializmus korában: a forrásokból falurombolás, Duna Televízió,
hasonló és eltérő vonások Szöveges történelmi források autonómia,
értelmezése. Az 1990-et követő két felhasználása a történelmi kedvezménytörvény, magyar
évtized változásainak számba események megismeréséhez: igazolvány, honosítási
vétele a pozitív és Csoóri Sándor: Kapaszkodás a törvény, kettős
negatívtendenciák figyelembe megmaradásért (1981). állampolgárság; székelyek,
bontása funkciója
vételével. D) Ismeretszerzés másodlagos moldvai magyarság (csángó
A magyar nemzetstratégia forrásokból magyarok)
törekvéseinek értelmezése. Grafikonok, diagramok T: Felvidék, Burgenland
használata: statisztikai adatok (Őrvidék), Délvidék,
kikeresése, összehasonlítása és Kárpátalja, Erdély, Moldva
értelmezése: A magyar népesség ÉK: változás és folytonosság
változásai a Kárpát-medencében TK: identitás, nemzet,
E) Az információk rendszerezése nemzetiség
és értelmezése
összehasonlítása
megfigyelése és értékelése.
ábrák, vázlatok) készítése: Magyar
szervezetek, egyesületek,
intézmények Romániában,
Szlovákiában, Ukrajnában,
Szerbiában, Ausztriában és a
nyugati diaszpórában.
Könyvkiadók, magyar nyelvű
újságok, hetilapok, irodalmi,
kulturális folyóiratok Romániában,
bontása funkciója
3. Kommunikáció
E) IKT-használat
mentése az Interneten: Magyar
szervezetek, egyesületek,
intézmények Romániában,
Könyvkiadók, magyar nyelvű
újságok, hetilapok, irodalmi,
kulturális folyóiratok Romániában,
Koncentráció: Földrajz: A Kárpát-

medence
58-59. Összefoglalás, Globális problémák, globális A munkafüzet (A világ és
konzultáció, ellenőrzés válság Magyarország 1990 után című
és értékelés Az Európai Unió működése fejezet) 1., 4-5., 7-9., 11-12., 19.
A határon túli magyarság helyzete feladatának megoldása.
bontása funkciója
VI. TÁRSADALOMISMERET
60-61. 1. Társadalmi ismeretek A családformák változásainak Szakértői mozaik (kooperatív F: család, családmodell,
vizsgálata, ezzel összefüggésben az módszer, a tankönyvben található szocializáció, kortárscsoport,
alapvető demográfiai folyamatok ismeretek kiegészítése IKT- civil társadalom, identitás,
értelmezése. A nemzedékek használattal): 1. családformák, hátrányos helyzet,
sajátosságainak és az ifjúsági családtípusok; 2. a családformák felelősségvállalás, szolidaritás,
szubkultúrák vizsgálatával a saját átalakulásának háttere; 3. a önkéntesség
vélemény, saját álláspont korösszetétel átalakulása; 4. a
kialakítása. A civil szervezetek népességfogyás okai.
sajátosságai, lehetséges szerepük a
mai magyar társadalomban. Az Kétpár módszerrel a
önkéntesség kérdése és változatai. magyarországi oktatási rendszerrel
A helyi társadalom sajátosságai. kapcsolatos álláspontok,
vélemények összegyűjtése és
értelmezése. Beszélgető kör az
oktatási rendszer hatékonyságáról,
érték-preferenciáiról.
Fordított szakértői mozaik

(kooperatív módszer) a négy
generáció (bébi-bumm, X-, Y- és
Z-generáció) jellemzőiről,
információbővítés
IKT-használattal.
Kétpár módszerrel tájékozódás a

bontása funkciója
helyi társadalom családsegítő,
gyermekjóléti szolgálat és karitatív
tevékenységet folytató civil
szervezetek munkájáról az
Interneten található információk
és/vagy személyes tapasztalatok
(pl. látogatás) révén.
A munkafüzet 1., 3. feladatának

megoldása.
62-63. Képességfejlesztő óra A családformák átalakulásának Beszélgető kör (kooperatív
értelmezése. A generációk technika): önreflexió a
jellemzői. Az identitások szintjei. Z-generáció helyzetéről,
Az esélyegyenlőség biztosításának értékválasztásáról, lehetőségeiről.
jelentősége.
Napilapelemzés
csoportkonzultáció (kooperatív
technika) keretében: Hogyan
tükrözi a kiválasztott politikai-
közéleti napilap a közép-európai
és az európai identitás erősítésének
szándékát?
Véleményvonal (kooperatív
módszer): az esélyegyenlőség
megvalósulásának mértéke a mai
magyar társadalomban (ötfokú
véleményvonalon, az
álláspontokat a tanulók érvekkel
bontása funkciója
indokolják): a) a nők jogai; b) a
fogyatékkal élők jogai; c) a
hátrányos helyzetűek jogai az
esélyegyenlőség dimenziójában; d)
a nemzetiségek jogai.
64-65. 2. Állampolgári jogok Az emberi jogok fejlődésének Az emberi jogok három F: emberi jogok, alapjogok,
és kötelességek nyomon követése, az emberi jogok nemzedékének időrendi demokrácia, jogállam,
„három nemzedékének” folyamatba rendezése a választás állampolgári jogok és
értelmezése. Az alapvető emberi és indoklásával az összekevert kötelességek
állampolgári jogok rendszerének sorrend-módszerrel. Kulcsfogalmak: állam,
elemzése. A magyar állam államforma, politika, politikai
legfontosabb szervei: A legfontosabb magyar állami rendszer, intézmény
jogosultságaik, funkciójuk intézmények rendszerének
értelmezése. ábrázolása plakáton,
csoportmunkában. A csoportok
kicserélik elkészített plakátjaikat,
ellenőrzik egymás munkáját,
megbeszélik a vitás kérdéseket.
Csoportmunka: A magyarországi
állampolgári jogok csoportosítása
megadott szempontok szerint: a)
alapjogok; b) szabadságjogok¸c)
politikai jogok; d) gazdasági,
szociális és kulturális jogok.
Beszélgető kör az állampolgári
kötelességekről.
bontása funkciója
A munkafüzet 5., 7. feladatának
megoldása.
66-67. Képességfejlesztő óra Az emberi jogok érvényesülésének Kooperatív vita szervezése a F: politikai részvétel,
kérdései. halálbüntetésről, az eutanáziáról, választás, választójog,
A magyarországi választási az abortuszról és az állampolgári választási rendszer,
rendszer sajátosságai. A magyar részvétel lehetőségeiről (pl. a állampolgárság
állampolgárság kritériumai. népszavazások, állampolgári Kulcsfogalmak: állam,
kezdeményezések, aktív részvétel államforma, politika, politikai
a helyi társadalom életében). rendszer, intézmény
A magyar országgyűlési választási

rendszer kulcsfogalmainak,
valamint alapkifejezéseinek
rendszerezése a szóháló-pókháló
módszerével.
A magyar állampolgárság
keletkezésének, ill. feltételeinek
összegyűjtése és értelmezése
csoportmunkában (az IKT-
használat lehetősége). A csoportok
egymás megoldásait
kiegészíthetik.
Plakátmódszerrel az 1990–2010
közötti és a 2010-et követő
országgyűlési választási rendszer
összehasonlítása (alapelvek, a
fordulók száma, listák, parlamenti
bontása funkciója
küszöb, a töredékszavazatok
figyelembe vételének szerepe).
A munkafüzet 8. feladatának
megoldása.
68-69. 3. Pénzügyi és gazdasági Az alapvető – a mindennapi Páros módszerrel egy fiktív család F: költségvetés, adó, járulék,
kultúra életvitelhez szükséges – pénzügyi havi költségvetésének vállalkozás, személyi
kultúra megalapozása. A (bevételek/kiadások) elkészítése és jövedelemadó, áfa, juttatások,
bankrendszer sajátosságainak, megbeszélése. társadalombiztosítás,
szintjeinek és működési nyugdíjjárulék, jegybank,
mechanizmusainak értelmezése. Kétpár módszer: hitel (pl. bankrendszer, kereskedelmi
Az államháztartás funkciója, az lakáshitel) felvételének bank, megtakarítás,
adók és járulékok rendszerének mérlegelése havi törlesztés, kamat, vállalkozás, vállalkozási
értelmezése. THM, jelzálog, életbiztosítás formák
számbavételével. Kulcsfogalmak: állam,
gazdaság, piac, pénz
Beszélgető kör az állam
funkcióiról.
megoldása.
70-71. Képességfejlesztő óra A vállalkozások jellemzői, Kétpár módszerrel egy helyi
működési feltételeinek és vállalkozás, ill. a vállalkozói
körülményeinek elemzése. életforma megismerése az
Interneten található információk
és/vagy személyes tapasztalatok
(pl. látogatás) révén.
Véleményvonal (kooperatív
bontása funkciója
módszer):
(ötfokú véleményvonalon, az
álláspontokat a tanulók érvekkel
indokolják): a) a magyarországi
adórendszer társadalmi
igazságosságáról; b) az adózási
morálról.
72. 4. Munkavállalás A munkavállaláshoz szükséges Feladatcsere (kooperatív F: munkaviszony,
alapvető ismeretek közvetítése. módszer): a csoportok kidolgozzák munkaszerződés, munkaadó,
A munkaviszony létesítésének a témára vonatkozó legfontosabb munkavállaló, munkaviszony,
kritériumai, a folyamat nyomon fogalmak (munkaviszony, munkajog, munkaidő,
követése. munkaszerződés, munkaadó, munkabér, adózás, szja,
munkavállaló, munkaviszony, egészségbiztosítás,
munkajog, munkaidő, munkabér, társadalombiztosítás,
adózás, szja, egészségbiztosítás, munkanélküli ellátás
társadalombiztosítás, Kulcsfogalmak: gazdaság,
munkanélküli ellátás) piac, munka
magyarázatát, majd a csoportok
ellenőrzik egymás munkáját,
megbeszélik a vitás megoldásokat.
Szituációs játék csoportban: egy

állás elnyeréséhez kapcsolódó
lépések megismerése
(álláshirdetés, tájékozódás,
motivációs levél, állásinterjú,
munkaszerződés).
bontása funkciója
megoldása.
73-74. Képességfejlesztő óra Motivációs levél, önéletrajz, Több típusú (hagyományos,
munkaszerződés. amerikai, európai uniós) önéletrajz
írása; az elkészült írásművek
párban történő megbeszélése, a
szükséges korrekciók elvégzése,
két-két pár közösen gyűjti össze a
motivációs levél megírásának
szempontjait; egy elképzelt
álláshelyre beküldendő motivációs
levél közös megalkotása.
Ötletroham (kooperatív technika)

keretében a munkahelyi
közösségbe való lehetséges
problémáinak összegyűjtése, a
megoldások modellezése
szerepjáték formájában.
75. Konzultáció A Társadalomismeret Beszélgető kör a tanulók által
tematikájából az osztály, felvetett témákról, kérdésekről, ill.
tanulócsoport által kiválasztott problémákról. A kooperatív
témák, résztémák, kérdések, ill. módszerek alkalmazása lehetővé
problémák megbeszélése. teszi a tanulók tevékenységének és
teljesítményének értékelését.
76-93. Rendszerező ismétlés

FI-504011201 1 Rugalmas

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

FI-504011201 1 Rugalmas

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Tö rténelem 12.

A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata:

I. HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK ÉS A KÉTPÓLUSÚ VILÁG KIÉPÜLÉSE

1. 1. A második A második világháború történelmi 1. Ismeretszerzés, tanulás F: fegyverletétel, kapituláció,

II. MAGYARORSZÁG 1945 ÉS 1956 KÖZÖTT

III. A KÉT VILÁGRENDSZER VERSENGÉSE ÉS A SZOVJET TÖMB FELBOMLÁSA

40. 25. A kádári A kádári konszolidáció 1. Ismeretszerzés, tanulás F: Magyar Szocialista

Koncentráció: Földrajz: A Kárpát-

Fordított szakértői mozaik

Kétpár módszerrel tájékozódás a

A munkafüzet 1., 3. feladatának

A magyar országgyűlési választási

Szituációs játék csoportban: egy

Ötletroham (kooperatív technika)

You might also like