NT-17242 1 Normal

Történelem 10.
NT-17242/1
Tanmenetjavaslat
Készítette: Stróbl Terézia

Bevezetés
Heti kétórás tantárgyhoz igazodva tananyagbeosztásunk 72 tanórára készült. Bizonyos leckék feldolgozását két tanórában javasoljuk, melyek többsége az
érettségi követelményekben nagyobb súllyal megjelenő magyar és/vagy XIX. századi témákhoz kapcsolódnak. Természetesen a tanár ettől a beosztástól eltérhet. A
két tanórai felosztásnál azt is alapelvnek tekintettük, hogy az egyik tematikai egységben nagyobb lehetőség legyen forrásfeldolgozásra vagy ábraelemzésre, hiszen ezek
fontos fejlesztési követelmények. Így például a mohácsi csata korabeli leírásainak összehasonlítására, szatmári békének, az áprilisi törvényeknek elemzésére és
értékelésére nagyobb lehetőség nyílik. Ugyancsak így lehet arra is több időt szánni, hogy az Egyesült Államok vagy a XVIII. századi Magyarország államszervezetét
részletesebben feldolgozzuk. A rendelkezésre álló időkeret szűkössége miatt a tanár tervezőmunkája, tudatos forrásválasztása még inkább felértékelődik. A feladatok
egy része otthoni előzetes feladatként is adható, az otthon szerzett ismeretek pedig később, a lecke forrásainak feldolgozása során elmélyíthetők, rögzíthetők. Ezekre
a megoldásokra a célok, feladatok rovatban adtunk egy-egy példát (a 4. lecke illetve a 28. és 29. lecke esetében).
Minden témánál megfogalmaztuk a tanóra (tanórák) legfontosabb céljait és feladatait. A feladatok legtöbbször a tankönyv forrásaihoz kapcsolódnak, de építünk
a tanulók előzetes ismereteire és a történelmi atlasz használatára is. Ebben az oszlopban tüntettük fel az előzetes ismereteket, illetve a téma feldolgozásának alternatív
megoldását is.
A fejlesztési terület oszlopába a kerettantervben kiemelten szereplő fejlesztési követelményekre (ismeretszerzés, tanulás; kritikai gondolkodás; kommunikáció;
tájékozódás időben és térben) leckénként több példát írunk, de természetesen ezek csak ajánlások, így a tanárnak lehetősége más választásra is a tankönyv sokszínű
kínálatából. A források terjedelme miatt azt javasoljuk, hogy óra végén jelöljük ki a következő órán sorra kerülő forrásokat, hogy otthon előzetesen foglalkozhassanak
a tanulók a feladatokkal. Ez azért is célszerű, mert így az órán kevesebb időt vesz igénybe a feladat, és segíti az önálló munkát. Itt jelenik meg a tantárgyi koncentráció
is, melyet a kerettanterv kapcsolódási pontoknak nevez. Természetesen ez is csak egy ajánlás.
Az ismeretanyag elnevezésű oszlopba tüntettük fel a leckékben előforduló és a kerettanterv által előírt fogalmakat, neveket, évszámokat és földrajzi neveket
(topográfia). Több lecke ismeretanyagánál, olyan adatokat is szerepeltetünk, melyek már általános iskolában is előfordultak vagy hangsúlyozottan fontosnak tartjuk a
téma feldolgozása során. Természetesen ezeket az adatokat külön jelöljük. A tanmenetet úgy készítettük, hogy építeni lehessen a 9. évfolyam már megismert
kerettantervi fogalmaira és adataira is, melyek – véleményünk szerint – szükségesek az új lecke feldolgozásához. Ezeket az elemeket szintén jelöltük.
2
A 2012-es kerettanterv újdonságának számító értelmező és tartalmi kulcsfogalmai is szerepelnek az ismeretanyag között. Ezeknek az elemeknek a döntő
többségét, már az előző tanévben megismerték és használták a tanulók. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük a kulcsfogalmakat, külön jelölve a 10. évfolyam új
követelményeit.
Értelmező és tartalmi kulcsfogalmak
( = az évfolyamon megjelenő új kulcsfogalom)
Értelmező Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség, történelmi
kulcsfogalmak nézőpont.
társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elitréteg, népesedés, népességrobbanás,
népességfogyás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági
Tartalmi
kulcsfogalmak teljesítmény, gyarmatosítás, árutermelés, pénzgazdálkodás, kereskedelem, piac, kereskedelmi mérleg, piaci egyensúly, gazdasági válság, adó,
politika, állam, államforma, hatalmi ág, politikai párt, monarchia, köztársaság, önkényuralom, egyeduralom, diktatúra, demokrácia, polgárjog,
államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet,
vallás, monoteizmus, politeizmus, vallásüldözés, vallásszabadság, antijudaizmus, lelkiismereti szabadság
A tanmenetjavaslatban használt rövidítések:

F: a leckében kialakításra kerülő fogalmak
N: a leckében szereplő fontosabb személyek
É: évszámok
T: topográfia
ÉK: értelmező kulcsfogalmak
TK: tartalmi kulcsfogalmak
A tanmenetjavaslatban használt jelölések:

Dőlt betű: olyan ismeretanyag, mely a tanév során már korábban (pl. korábbi leckében, témakörben) is szerepelt és ismét megjelent.
[…]: olyan ismeretanyag, amely a kerettanterv szerint csak egy későbbi témakörben szerepel a követelmények között.
<…>: korábbi évfolyamokon megismert kerettantervi fogalmak és adatok, melyek – véleményünk szerint – szükségesek az új lecke feldolgozásához.
+: nem középiskolai kerettantervi ismeretanyag.
3
Képességfejlesztés, Teljes Kerettantervi
Új tananyag
Témák összefoglalás, óraszám órakeret
feldolgozása
gyakorlás, ellenőrzés 72óra 65 óra
I. A kora újkor története 11 2 13 12
II. A kora újkor Magyarországon 12 2 14 14
III. A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora 15 2 17 15
IV. Az újjáépítés kora Magyarországon 7 2 9 9
V. A reformok, a forradalom és szabadságharc

13 3 16 15
Magyarországon
Év végi rendszerezés 0 3 3 0
összesen: 58 14 72 65
4
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
I. A KORA ÚJKOR TÖRTÉNETE
1. 1. A nagy földrajzi Az általános iskolában tanultak felidézése: Kritikai gondolkodás: F: ültetvény, világkereskedelem,
felfedezések felfedezők, utazók 3. forrás (Csoportosítsa táblázat <levantei kereskedelem, Hanza>
(Kolumbusz). segítségével a tényezőket több +árforradalom, +karavella
A tanulók megismerik a földrajzi felfedezések szempontból (lehetőség – kényszer,
tényezőit, a lecke ábrájának és térképének politikai-gazdasági tényezők stb.)! N: Kolumbusz, Magellán, Vasco
segítségével különbséget tud tenni a feltételek da Gama
és mozgató tényezők között. Ismeretszerzés, tanulás:
A lecke térképének segítségével megnevezzük 7. forrás (Kövesse nyomon a É: 1492 (Amerika felfedezése)
a felfedezések legjelentősebb eseményeit. felfedezések menetét! Mely tényezők
Bemutatjuk a felfedezések gazdasági befolyásolhatták az irányokat? Mi T:<India>
következményeit. Kiemeljük a világgazdaság mindentől függött, hogy mely + Afrika, +Amerika
kialakulását, a régiók közötti gazdasági területeken tudtak behatolni, s
erőviszonyokat átalakulását és a megvetni lábukat? Nézzen utána az ÉK: történelmi idő, változás és
gyarmatosítást. asztrolábium és a Jákob-pálca folyamatosság, ok és
A tanulók példákat mondanak a felfedezések eredetének és használatának! következmény, jelentőség.
pozitív és negatív következményeire, megértik, Mennyiben jellemző a felfedezések
hogy hosszútávon jelentős gazdasági, egészére e két eszköz története?) TK: társadalom, migráció,
társadalmi és politikai következményekkel gazdaság, gazdasági tevékenység,
járnak a változások. erőforrás, gazdasági kapcsolat,
Tájékozódás időben és térben:
kereskedelem, pénzgazdálkodás,
18. forrás (Állapítsa meg a térképről,
piac, centrum*, periféria*,
hogy milyen útvonalakból állt a
<gyarmatosítás>.
világkereskedelem! Jellemezze a
különböző kereskedelmi utak
forgalmát!
Elemezze az egyes térségek szerepét a
világkereskedelemben!)
Koncentráció:
5
bontása funkciója
Földrajz: földrajzi felfedezések
topográfiai vonatkozásai.
2. 2. A reformáció Az általános iskolában tanultak felidézése: Ismeretszerzés, tanulás: F: reformáció, protestáns,
kibontakozása és reformátorok (Luther, Kálvin). 6. forrás (Gyűjtse ki, hogy a korabeli evangélikus, református, <Biblia,
hatásai A lutheri pontok forráselemzésével annak hitélet mely jellemzőit említ a eretnekség, reneszánsz>,
megértése, hogy miért vezettek az egyházat dokumentum! Mit kifogásol ezekkel [unitárius]
bíráló és a megújítást célzó pontok a kapcsolatban Luther? Milyen érvei +szekularizáció, +predesztináció,
reformációhoz. vannak? Miért voltak hatásosak ezek +búcsúcédulák
Összehasonlítjuk a reformáció legjelentősebb az érvek? Emelje ki a dokumentumból
irányzatait. a katolikus hitelveket tagadó részeket! N: Luther, Kálvin
A tanulók a lecke tematikus térképének Állapítsa meg, miben kívánja
segítségével ismertetik a reformáció térbeli megváltoztatni Luther az egyház É: 1517 (Luther fellépése,
elterjedését. szerepét! Magyarázza meg, miért a reformáció kezdete)
Kiemeljük, hogy a reformáció a hitélet váltott ki éles ellenállást a korabeli +1555 (az augsburgi vallásbéke)
megújítása mellett a protestáns katolikus egyházfőkből Luther
gondolkodásmód (önkormányzatiság, alaptétele, „a hit által való üdvözülés” T: <Róma, Német-római
hivatásetika) terjesztésével jelentős eszmei és tana!) Birodalom>
társadalmi hatást gyakorolt Európára. Kommunikáció: +Svájc, +Wittenberg
15. forrás (Gyűjtse össze azokat a
hittételeket, amelyek a reformáció ÉK: történelmi forrás,
szinte minden irányzatára jellemzőek! interpretáció, ok és következmény,
Magyarázza meg az azonosság okait! jelentőség
Elemezze az irányzatok közötti
különbségeket!) TK: társadalom, identitás, életmód,
politika, vallás, monoteizmus,
Tájékozódás időben és térben: vallásüldözés
16. forrás (Mutassa be a térkép alapján
az egyes irányzatok földrajzi
elterjedését! Elemezze a kiterjedés
lehetséges okait!)
6
bontása funkciója
3-4. 3. A Habsburgok Az egyik tematikai egység a spanyol Ismeretszerzés, tanulás: F: abszolutizmus,
felemelkedése és a abszolutizmus, a Habsburg–Valois párharc, II. 1. forrás (Kövesse nyomon a ellenreformáció, jezsuita, barokk,
katolikus megújulás Fülöp, Spanyolország hanyatlása; a másik az Habsburgok felemelkedését! Gyűjtse <inkvizíció, eretnekség>
ellenreformáció, a katolikus megújulás és a össze az ábrán szereplő országokat és +katolikus megújulás
barokk. tartományokat! Hogyan szerezték meg
ezeket a Habsburgok?) N: V. Károly
A lecke ábrájának elemzésével kiemeljük a
spanyol abszolutizmus jellemzőit. Kommunikáció: É: 1492 (Amerika felfedezése)
Annak megértése, hogy a Habsburgok európai 4. forrás (Mutassa be az + 1545-1563 (a tridenti zsinat)
térnyerése hogyan vezetett a Habsburg-Valois abszolutizmus és a rendi dualizmus
párharchoz. közötti különbségeket! Vitassák meg, T: Németalföld, <Róma>
Összehasonlítjuk a lecke ábrája alapján a hogy erősítette vagy gyengítette-e a +Spanyolország
katolikus megújulás és az ellenreformáció Habsburg Birodalmat politikai
fogalmát. felépítése és hatalmas kiterjedése!) ÉK: változás és folyamatosság, ok és
Bemutatjuk a tridenti zsinat legfontosabb következmény, jelentőség
határozatait. Kritikai gondolkodás:
A lecke tematikus térképének segítségével a 16. forrás (Határozza meg a két TK: migráció, gazdaság, erőforrás,
tanulók ismertetik a katolicizmus térbeli fogalom tartalmát és egymáshoz való pénzgazdálkodás, kereskedelem,
kiterjedését. viszonyát!) gazdasági válság, adó, politika,
A lecke képeinek felhasználásával állam, államszervezet,
összegyűjtjük a barokk stíluselemeit. Tájékozódás időben és térben: egyeduralom, monarchia,
20. forrás (Mely területeket veszített el közigazgatás, birodalom, centrum,
a katolicizmus a XVI. században? Hol periféria, vallásüldözés,
sikerült a XVII. században a antijudeizmus*, <gyarmatosítás>
katolicizmusnak visszahódítani
pozícióit? Mi jellemző ezekre a
területekre (hatalmi helyzet, politika,
társadalom, gazdaság)?
Koncentráció:
Rajz – és vizuális kultúra: a barokk
stílus.
Ének-zene: a barokk zene
7
bontása funkciója
5. 4. A tőkés termelés A 2. és 3. forrás feladatait a tananyag Ismeretszerzés, tanulás: F: tőke, kapitalizmus,
kibontakozása feldolgozás előtti órán házi feladatnak adjuk, 2. és 3. forrás (Nézzen utána a tőzsde manufaktúra, vetésforgó,
Hollandiában és melyet a téma feldolgozása során fogunk működésének! Keressen XX–XXI. anglikán, világkereskedelem,
Angliában ellenőrizni. századi példákat egy árucikk árának reformáció, <céh, Hanza>
Bemutatjuk a tőkés gazdaság működési tőzsdei szárnyalására, majd +tőzsde, +bekerítés,
mechanizmusát Hollandia és Anglia példáján összeomlására!) +monopóliumok, Nagy Armada
keresztül a lecke forrásainak felhasználásával.
A tanulók megismerik a manufaktúra Kritikai gondolkodás: N: I. Erzsébet
működését a lecke forrásainak a 12. és 13. forrás (Állapítsa meg, mely + VIII. Henrik
felhasználásával. Összehasonlíthatjuk a céhek folyamatot ábrázolja a ballada!
működésével. Határozza meg, hogy kik és milyen É: –
A tanulók felismerik a gazdasági változások módon végzik a munkafolyamatot! +1588 ( a Nagy Armada
társadalmi és politikai következményeit. Vesse össze a balladát a 13. ábrával!) veresége)
Kommunikáció: T: London, Németalföld

16. forrás (Jellemezze Anglia +Hollandia
gazdasági helyzetét! Mutassa be a
szigetország külpolitikáját!) ÉK: változás és folyamatosság, ok és
következmény, jelentőség
Koncentráció:
TK: társadalmi csoport,
Földrajz: a holland mélyföld.
társadalmi mobilitás,
Magyar nyelv és irodalom: Shakespeare.
felemelkedés, lesüllyedés,
Dráma és tánc: az angol reneszánsz
népesedés, népességrobbanás,
színház és dráma.
város, gazdasági rendszer,
termelés, termelési egység,
gazdasági szereplő, kereskedelem,
piac, adó, politika, állam, birodalom,
szuverenitás, centrum, vallásüldözés,
<gyarmatosítás>
8
bontása funkciója
6. 5. Az angol Az angol polgárháború áttekintő ábrája alapján Ismeretszerzés, tanulás: F: puritán, Jognyilatkozat,
polgárháború és az a tanuló megismeri a polgárháború menetét. 9. forrás (Milyen szakaszokra alkotmányos monarchia,
alkotmányos Kiemeljük Cromwell szerepét az oszthatjuk a polgárháborút? Milyen abszolutizmus
monarchia kialakulása eseményekben, a tanulók önálló véleményt szempontok alapján lehet szakaszokra + rövid és hosszú parlament,
fogalmaznak meg a személyiségéről. osztani az időszakot?) +protektorátus, +hajózási
A lecke forrásainak felhasználásával törvény
bemutatjuk az angol alkotmányos monarchia Kritikai gondolkodás:
politikai rendszerét. Kiemeljük, hogy modern 12. és 13. forrás (Jellemezze N: Cromwell
hatalommegosztásra épülő rendszer jött létre, Cromwell személyiségét a kép [12.] és +Stuartok
ahol a királyi hatalom is korlátozott. a szöveges források [13.] alapján!)
É: 1642–1649 (az angol
Kommunikáció: polgárháború), 1689 (a
17. forrás (Vegye számba a király, a Jognyilatkozat kiadása)
törvényhozás és a kormány szerepét!
Hasonlítsa össze a rendi és az T: London
alkotmányos monarchia rendszerében
a három tényező szerepét!) ÉK: változás és folyamatosság,
történelmi forrás, interpretáció,
jelentőség, <történelmi nézőpont>
TK: társadalom, identitás, elit

réteg, népesedés, kereskedelem,
politika, államforma, államszervezet,
hatalmi ág, egyeduralom, monarchia,
köztársaság, parlamentarizmus,
vallásüldözés, <politikai párt,
diktatúra>
9
bontása funkciója
7. 6. A francia Az általános iskolában tanultak felidézése: a Ismeretszerzés, tanulás: F: merkantilizmus, abszolutizmus,
abszolutizmus Napkirály udvara (XIV. Lajos, Versailles). 10. forrás (Gyűjtse össze azokat a manufaktúra, barokk
Bemutatjuk a francia abszolutizmus területeket, ahol az uralkodói hatalom, +hugenották, +vallásháború,
kiépítésének döntő eseményeit. illetve ahol a rendi befolyás +államtitkárok
A tanulók a lecke forrásainak felhasználásával érvényesül!)
megismerik XIV. Lajos politikai rendszerét. N: XIV. Lajos
Meghatározzuk a merkantilizmus fogalmát a Kommunikáció: +Richelieu
lecke sematikus ábrájának segítségével. A 12. és 13. forrás (Milyen stílusban
tanulókat rávezetjük a gazdaságpolitika fő épült a kastély? Mi jellemző a parkra? É: –
jellemzőire. Keressenek további képeket [az + 1643 – 1715 (XIV. Lajos
A tanulók megértik a merkantilizmus és XIV. interneten és albumokban] a kastélyról uralkodása)
Lajos nagyhatalmi célkitűzései közötti [termek, kert], és készítsenek
összefüggést. bemutatót Versailles-ról!) T: Versailles
ÉK: ok és következmény, jelentőség

Kritikai gondolkodás:
15. forrás (Kövesse nyomon az áruk
mozgását a határokon! Milyen célokat TK: társadalom, társadalmi csoport,
szolgálnak a vámok? Mely életmód, gazdaság, gazdasági rendszer,
intézkedésekkel kívánták még segíteni termelés, erőforrás, kereskedelem,
az alapvető célt?) pénzgazdálkodás, piac, adó, politika,
államszervezet, egyeduralom,
monarchia, közigazgatás, vallásüldözés
Koncentráció:
Magyar nyelv és irodalom: Molière.
Dráma és tánc: a francia klasszicista
színház és dráma.
Rajz – és vizuális kultúra: a barokk
stílus.
8. 7. A Német-római Utalhatunk Habsburgok felemelkedésének Ismeretszerzés, tanulás: F: abszolutizmus, ellenreformáció,
Birodalom és a folyamatára (a 3. lecke alapján). 3. forrás (Milyen viszony állt fenn az protestáns, <rendi monarchia>
Habsburgok dunai Tudatosítjuk a tanulókban, hogy a XVI. uralkodó és országai között? +vallásháború, +rendek,
monarchiája. század közepén a Habsburg-ház kettészakadt Jellemezze +központi hivatalok
egy spanyol és egy osztrák ágra.
10
bontása funkciója
Kiemeljük a lecke ábrája alapján a Habsburgok az egyes országok közötti kapcsolatot! N: V. Károly, XIV. Lajos.
dunai birodalmának fő jellemzőit. Milyen lehetőségei voltak az
Hangsúlyozzuk, hogy a harmincéves és a uralkodónak a birodalom egységes É: 1618–1648 (a harmincéves
spanyol örökösödési háború a Habsburg – kormányzására? Nézze meg az 5. háború)
francia párharc újabb szakaszát jelenti. forrásban a Habsburgok uralkodói + 1701-1714 (a spanyol
Bemutatjuk a két háború okait és politikai címeit (38. oldal)! Mit bizonyítanak örökösödési háború)
eredményeit. ezek? Állapítsa meg, vannak-e
Kiemeljük a vesztfáliai béke szerepét a Német- közöttük nem valós címek!) T: <Német-római Birodalom>
római Birodalom széttagoltságában.
A tanulók a lecke térképének segítségével Kritikai gondolkodás: ÉK: változás és folyamatosság, ok és
felismerik a spanyol örökösödési háború és a 6. forrás (Kik között folyt a háború? következmény, jelentőség
Rákóczi-szabadságharc kapcsolatát. Vegye számba, milyen jellegű
ellentétek alakultak ki! Melyek az TK: társadalom, identitás, adó,
alapvető ellentétcsoportok? Nézzen politika, állam, államforma,
utána, mely ellentétek végződtek a államszervezet, hatalmi ág,
Habsburgok győzelmével, és melyek egyeduralom, monarchia, közigazgatás,
vereségükkel!) birodalom, szuverenitás, vallás,
vallásüldözés
Tájékozódás időben és térben:
17. forrás (Vegye számba a két
ellenséges tábort! Elemezze a háborús
szövetségeket összetartó erőket és
célokat! Becsülje meg a két tábor
erőviszonyait! Ismertesse a békekötés
után kialakult helyzetet!)
9. 8. Közép- és Kelet- Bemutatjuk a földrajzi felfedezéseknek az Ismeretszerzés, tanulás: F: kapitalizmus, manufaktúra,
Európa a XVI–XVII. európai régiók fejlődésére és egymással való 1. forrás (Hogyan változott Közép- [örökös jobbágyság],
században gazdasági kapcsolataikra gyakorolt hatását. Európa szerepe az európai <despotizmus, rendi monarchia>
A tanulók megértik, miért gyengül meg munkamegosztásban? Mi jellemezte a +európai munkamegosztás,
Lengyelország és erősödik meg Oroszország. különböző időszakokat?) +szabad vétó, cár
Kiemeljük Oroszország nagyhatalommá
válásának fő lépéseit. Tájékozódás időben és térben: N: I. (Nagy) Péter
+Romanovok
11
bontása funkciója
15. forrás (Keresse meg
Szentpétervárt a térképen! Mi volt a É: –
stratégiai, gazdasági és kulturális + 1700 – 1721 (az északi háború)
jelentősége?)
Kritikai gondolkodás: T: Szentpétervár
A kép alapján értékelje, vajon a város + Porosz Királyság
valóra váltotta-e Péter cár
elképzeléseit!) ÉK: történelmi idő, változás és
folyamatosság, ok és következmény,
jelentőség.
TK: társadalom, társadalmi csoport,
gazdaság, gazdasági rendszer, termelés,
gazdasági kapcsolat, kereskedelem,
piac, adó, politika, államforma,
birodalom, szuverenitás, centrum,
periféria, <önkényuralom>
10. 9. Az Oszmán Bemutatjuk az ábra segítségével az Oszmán Ismeretszerzés, tanulás: F: <szultán, végvári rendszer,
Birodalom és az Birodalom sikeres hódításának és 5. forrás (Határozza meg, mit értenek despotizmus, levantei kereskedelem>
Európán kívüli világ hanyatlásának okait. a hatósugár-elméleten! Keressen
Az Európán kívüli világ feldolgozható tanulói konkrét példákat, amelyek N: [I. Szulejmán]
kiselőadások formájában. alátámasztják az elméletet! Mely
tényezők változtathatják meg egy É: –
hadsereg hatósugarát?)
T: <Buda, Nándorfehérvár>
Kommunikáció:
7. forrás (Gyűjtsék össze az ábráról ÉK: változás és folyamatosság, ok és
azokat a tényezőket, amelyek következmény
korábban
a hódítást segítették, a XVII. TK: gazdaság, erőforrás,
században azonban már akadályozták kereskedelem, piac, gazdasági válság,
a birodalom fejlődését! Indokolják adó, államszervezet, közigazgatás,
meg választásukat!)
12
bontása funkciója
Koncentráció: periféria, <önkényuralom>
Földrajz: a Balkán földrajzi viszonyai.
11. 10. Életmód és Az életmód bemutatása történhet tanulói Kommunikáció: F: kapitalizmus, reformáció,
művelődés a kora kiselőadásokkal. 11. forrás (Melyek a reformáció ellenreformáció, alkotmányos
újkorban Összegyűjtjük a lecke és a tanulók ismeretei elvárásai a templombelsőket illetően? monarchia, [társadalmi szerződés],
alapján a természettudományok eredményeit a Hogyan kapcsolhatjuk ezt össze a kapitalizmus, inkvizíció
korszakban. polgári erényekkel?)
Bemutatjuk a korszak jelentős államelméleteit. N: Kopernikusz, Spinoza
Hangsúlyozzuk Locke későbbi szerepét. Kritikai gondolkodás: +Machiavelli, +Locke
9. forrás (Miért fogták perbe a tudóst?
Magyarázza meg, miért tartotta É:
veszélyesnek Giordano Bruno
gondolatait az inkvizíció! Milyen T: London
érveket hozott fel Giordano Bruno
nézetei mellett? Befolyásolta-e
érvelését az, hogy milyen jellegű ÉK: változás és folyamatosság,
bíróság előtt állt? Indokolja történelmi forrás, interpretáció,
véleményét!) jelentőség
Ismeretszerzés, tanulás: TK: társadalom, migráció, életmód,

19. forrás (Sorolja fel az emberek város, népesedés, népességfogyás,
alapvető jogait! Állapítsa meg, mi gazdaság, állam, államforma, hatalmi
jellemzi az egyén és a közösség ág, egyeduralom, parlamentarizmus,
viszonyát Locke szerint! Magyarázza szuverenitás, centrum, periféria,
meg, miért a Locke által jónak tartott [emberi jog*]
államberendezkedés védhet meg az
önkénytől!)
13
bontása funkciója
Koncentráció:
Földrajz: a Naprendszer.
Fizika: a földközéppontú és a
napközéppontú világkép jellemzői. A
Föld, a Naprendszer és a Kozmosz
fejlődéséről alkotott csillagászati
elképzelések. Kepler törvényei,
Newton.
12. Összegezés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: történelmi idő, változás és
A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi Összegezés első feladata (Készítsen folyamatosság, ok és következmény,
kérdések és a tanár által összeállított feladatok a fentiekhez hasonlóan tömör, csak a történelmi forrás, interpretáció,
alapján. lényegi vonásokat kiemelő jelentőség, <történelmi nézőpont>
összefoglalót a korszak gazdasági,
társadalmi és életmódbeli TK: társadalom, társadalmi csoport,
változásairól!) identitás, társadalmi mobilitás,
felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg*,
népesedés, népességrobbanás,
népességfogyás, migráció, életmód, város,
gazdaság, gazdasági tevékenység,
gazdasági rendszer, termelés, termelési
egység, erőforrás, gazdasági szereplő,
pénzgazdálkodás, piac, gazdasági
válság, adó, politika, állam,
államforma, államszervezet, hatalmi
ág, egyeduralom, monarchia,
közigazgatás, birodalom, szuverenitás,
centrum*, periféria*, vallás,
monoteizmus, vallásüldözés,
antijudaizmus*, <gyarmatosítás,
14
bontása funkciója
politikai párt, önkényuralom,
diktatúra>, [emberi jog]
13. Ellenőrző, Az óra funkciója: visszajelzés a tanárnak és a

számon kérő óra tanulóknak.
II. A KORA ÚJKOR TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON
14-15. 11. A középkori magyar Az általános iskolában tanultak felidézése: a Tájékozódás időben és térben: F: örökös jobbágyság, <báró,
állam bukása mohácsi csata. 1. forrás (Jellemezze rendkívüli hadiadó, mezőváros,
Az egyik tematikai egység a királyi hatalom Magyarország külpolitikai helyzetét! rendi monarchia, köznemes, végvári
összeomlása, a rendi kormányzás, a Dózsa-féle Milyen változások bontakoztak ki a rendszer>
parasztháború; a másik a déli végvárvonal korszakban? Hogyan reagált erre a + rákosi végzés, +Hármaskönyv
összeomlása. A második tematikai egységben magyar külpolitika?)
lehetőség van a mohácsi csata két leírásának N: II. Lajos, Szapolyai János, I.
(Brodarics krónikája [11.], Szulejmán naplója Ismeretszerzés, tanulás: Szulejmán
[13.]) elemzésére, összehasonlítására vagy a 9. forrás (Állapítsa meg, mely +Bakócz Tamás, +Tomori Pál
történelmi helyszínen (Mohácsi Történelmi jövedelemforrásokra számít a
Emlékhelyen) múzeumlátogatás vagy kincstartó! É: 1526 (a mohácsi csata)
múzeumi óra keretében lehet feldolgozni a Magyarázza meg, miként hatott az +1490 – 1526 (a Jagelló-kor)
tananyagot. udvar anyagi helyzete a végvári
rendszer ellenálló erejére!) T: Mohács, Buda,
Bemutatjuk a középkori magyar állam <Nándorfehérvár>
bukásához vezető folyamatokat. Kommunikáció:
Összehasonlítjuk az Oszmán Birodalom és a 14. forrás (Kövesse végig a csata ÉK: tény és bizonyíték, ok és
Magyar Királyság erőviszonyait és külpolitikai menetét! Hasonlítsa össze a kortársi következmény, interpretáció, történelmi
helyzetét. leírásokat (12. és 13. forrás) a nézőpont
15
bontása funkciója
Összegyűjtjük a mohácsi csatavesztés hadtörténészek által készített TK: társadalom, társadalmi csoport,
közvetett és közvetlen okait. A tanuló vázlattal!) társadalmi mobilitás, lesüllyedés,
felismeri, hogy nem kizárólag egy kiváltó okra népesedés, kereskedem,
vezethetők vissza a vereség. Koncentráció: pénzgazdálkodás, adó, politika, állam,
A lecke forrásainak felhasználásával a tanuló Földrajz: a Kárpát-medence természeti államforma, birodalom, szuverenitás,
ismerteti a mohácsi csata menetét. adottságai. centrum, periféria
16. 12. A kényszerpályára Az általános iskolában tanultak felidézése: a Kommunikáció: F: –

került ország végvári harcok hősei (Dobó István, Eger). 4. forrás (Foglalja össze a váradi +váradi béke
Múzeum- vagy várlátogatás keretében az egyik megállapodás lényegét! Elemezze,
történelmi helyszínen (pl. Kőszeg, Eger, Szigetvár, hogy miért volt elfogadható mindkét N: I. Ferdinánd, Dobó István,
Drégely) is fel lehet dolgozni a tananyagot. fél számára a megállapodás! Az Zrínyi Miklós, Szapolyai János, I.
Bemutatjuk a történelmi atlasz és a lecke uralkodók mellett kinek az érdekei Szulejmán
térképeinek segítségével a török hadjáratokat, érvényesültek az egyezményben?) +Fráter György
jelentős várostromokat.
A tanulók megértik a 17. forrás alapján, hogy Kritikai gondolkodás: É: 1541 (Budát elfoglalja a török,
az oszmán-török katonai fölény mellett a 17. forrás (Milyen lehetőségek álltak a az ország három részre
politikai megosztottság is hozzájárult az kortársak előtt? Melyek voltak az szakadása), 1552 (Eger sikertelen
ország három részre szakadásához. alapvető célok? Melyik volt a helyes török ostroma), 1566 (Szigetvár
út?) eleste)
1529 (az ország két részre
Tájékozódás időben és térben: szakad), +1532 (Kőszeg ostroma)
14. forrás (Hogyan változtak a török
stratégiai célok a korszakban? Kövesse T: Kőszeg, Eger, Szigetvár, Bécs,
nyomon a hadjáratokat! Gyűjtse ki a Buda
jelentős várostromokat a térképről, s
készítsen táblázatot az eseményekről! ÉK: ok és következmény, tény és
Tüntesse föl az internet segítségével a bizonyíték, történelmi nézőpont
táblázatban a hős várkapitányok
neveit!)
16
bontása funkciója
TK: társadalmi csoport, politika,
Koncentráció: állam, államforma, birodalom,
Magyar nyelv és irodalom: Zrínyi Miklós: szuverenitás
Szigeti veszedelem.
17. 13. A három részre Feleleveníthetjük az török államszervezet és Ismeretszerzés, tanulás: F: <székely, szász, szpáhi, rendi
szakadt ország közigazgatás jellemzőit. 3. forrás (Mely épületekhez monarchia, végvári rendszer>
Bemutatjuk a három országrész sajátos jogi kapcsolódtak a minaretek? Gyűjtse +khász birtok, vilajet,
helyzetét és államszervezetét. össze az internet segítségével a +főkapitányságok, +Udvari
Hangsúlyozzuk, hogy a részekre szakadt Magyarországon megmaradt török Haditanács
ország helyzetét alapvetően meghatározta, emlékeket!)
hogy a két nagyhatalom ütközőzónájába N:
került. Kommunikáció: +János Zsigmond, +Báthory
Kiemeljük a hódoltság közigazgatásának 9. forrás (Mutassa be az erdélyi István
sajátos vonásait. rendiség
A tanulók összegyűjtik azokat a földrajzi felépítését! Jellemezze a fejedelem és a É:
helyeket, ahol török kori emlék van. Ez a rendek erőviszonyait! Hogyan
feladat házi feladatnak is adható, ha nincs a viszonyul egymáshoz a rendi és az T: hódoltság, Buda, Bécs, <Erdély,
teremben internet-hozzáférés. etnikai összetétel?) Pozsony>
A tanulók a lecke ábrája alapján ismertetik az
Erdélyi Fejedelemség államszervezetét, etnikai Kritikai gondolkodás: ÉK: változás és folyamatosság, ok és
és társadalmi viszonyait. 11. forrás (Miért kellett átalakítani a következmény
Kiemeljük a Királyi Magyarországon az új védműveket? Mi az átalakítás lényege,
végvári vonal kiépítésének jellemzőit. és milyen katonai előnye volt? Milyen TK: társadalom, társadalmi csoport,
nehézségekkel kellett szembenézniük életmód, gazdasági rendszer, adó,
az építtetőknek?) politika, állam, államforma,
államszervezet, hatalmi ág, monarchia,
Koncentráció: közigazgatás, birodalom, szuverenitás,
Földrajz: a Kárpát-medence természeti vallás
adottságai.
17
bontása funkciója
18. 14. A reformáció Feleleveníthetjük a reformációról korábban F: unitárius, reformáció, evangélikus,
Magyarországon tanultakat. Kommunikáció: református, <szász, székely>
A tanulók megismerik a reformáció 9. forrás (Mutassa be Erdély rendi, +hitviták, +bevett felekezetek
magyarországi elterjedését. etnikai és felekezeti viszonyait! Tárja
Kiemeljük Erdély sajátos felekezeti viszonyait. fel az egyes elemek közötti N: Károli Gáspár
A tanulók a lecke táblázatának a segítségével összefüggéseket!) +Méliusz Juhász Péter
felismerik a rendi, etnikai és felekezeti
viszonyok összefüggéseit. Ismeretszerzés, tanulás: É: –
Kiemeljük, hogy a reformáció a bibliafordítás, 6. forrás (Állapítsa meg a borító +1568 (a tordai országgyűlés)
a magyar nyelvű hitélet és a magyar írásbeliség alapján, hogy mikor jelent meg a kötet!
fellendülése révén formálta jelentősen a Mit jelent a prédikáció kifejezés? T: Sárospatak, hódoltság, <Erdély>
magyar művelődéstörténetet. A tanulók a Mennyiben jellemző a korszakban +Debrecen
lecke forrásai és ismeretei alapján példákkal Méliusz Juhász Péter életútja?)
támasztják alá a magyarországi reformáció ÉK: változás és folyamatosság, ok és
kulturális jelentőségét. Kritikai gondolkodás: következmény, interpretáció
20. forrás (A kulturális élet mely
területein hozott a reformáció TK: társadalom, társadalmi csoport,
fellendülést? Mely tényezők identitás, migráció, politika, vallás,
befolyásolták az iskolák térbeli és vallásüldözés, <vallásszabadság>
időbeli előfordulását
Magyarországon?)
Koncentráció:
Magyar nyelv és irodalom: a reformáció
kulturális hatása.
19. 15. A Bocskai- Bemutatjuk a tizenöt éves háború okait és Kommunikáció: F: hajdú, ellenreformáció, <nádor,
szabadságharc menetét. A tanulók a lecke térképeinek 5. forrás (Mutassa be a kép alapján a végvári rendszer, rendi monarchia>
információi alapján megnevezik a hajdú fegyverzetét, öltözetét!) +portyák, felségárulási perek,
legjelentősebb hadi eseményeket. +kollektív nemesség, +bécsi béke
Meghatározzuk a hajdú fogalmát. Tájékozódás időben és térben:
N: Bocskai István
+Habsburg Rudolf
18
bontása funkciója
A tanulók megismerik a Bocskai- 7. forrás (Kövesse nyomon a harci
szabadságharc okait, megértik a békekötés eseményeket! Vonja meg a háború É: 1591–1606 (a tizenöt éves
okait. első szakaszának mérlegét!) háború)
A tanulók Bocskai politikai végrendelete + 1604-1606 (a Bocskai-
alapján megfogalmazzák Erdély politikai 18. forrás (Milyen politikai szerepet szabadságharc
szerepét. szánt Erdélynek Bocskai István
Kiemeljük, hogy helyreállt a rendi dualizmus. Magyarország életében? Mikor T: Eger, hódoltság, Bécs, <Erdély>
javasolja az egyesülést +Gyurgyevó, +Mezőkeresztes
Magyarországgal?)
ÉK: ok és következmény, tény és
bizonyíték, interpretáció

identitás, társadalmi mobilitás,
felemelkedés, lesüllyedés, népességfogyás,
életmód, adó, politika, birodalom,
szuverenitás, vallás, vallásüldözés,
<vallásszabadság>
20. 16. Erdély aranykora és A tanulók feleleveníthetik az Erdélyi Ismeretszerzés, tanulás: F: merkantilizmus, hajdú
összeomlása Fejedelemség történetét. 2. forrás (Mutassa be Bethlen + nikolsburgi béke, +Erdély
Visszautalunk Bocskai politikai végrendeletére. jövedelmeinek az összetételét! Hogyan aranykora
Bemutatják azokat a tényezőket, melyek befolyásolta a jövedelmek összetétele
lehetővé tették Bethlennek, hogy aktívan részt a fejedelmi hatalom helyzetét?) N: Bethlen Gábor
tudjon venni a harmincéves háborúban. +Apácai Csere János, + I.
A tanulók a lecke ábrája alapján ismertetik Kommunikáció: Rákóczi György, + II. Rákóczi
Erdély lehetőségeit és kényszerpályáit. 4. forrás (Hogyan változtak a György
Bemutatjuk Erdély Bethlen halála utáni fejedelemség határai? Mutassa be
politikai szerepvállalását. Bethlen hadjáratait, s azok É: 1618–1648 (a harmincéves
Kiemeljük Bethlen Gábor és I. Rákóczi eredményeit!) háború)
György szerepét a magyar kultúra
fellendítésében. Kritikai gondolkodás: T: <Erdély>
+Gyulafehérvár
19
bontása funkciója
10. (és 8. ) forrás (Mutassa be az ÉK: változás és folyamatosság, tény és
Erdélyi Fejedelemség kényszerpályáit bizonyíték
és lehetőségeit! Vesse össze az ábrát TK: társadalom, népesedés,
Bethlen Gábor politikai népességfogyás, migráció, gazdaság,
végrendeletével [8.]!) gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,
kereskedelem, pénzgazdálkodás, adó,
politika, államforma, monarchia,
szuverenitás
21. 17. A királyi Az általános iskolában tanultak felidézése: a Kritikai gondolkodás: F: kuruc, abszolutizmus,
Magyarország a XVII. hadvezér Zrínyi Miklós. 2. forrás (Milyen földrajzi és ellenreformáció, jezsuita, <egyetem>
században A tanulók megismerik Pázmány Péter társadalmi tényezők befolyásolták a +nemzeti hadsereg, labanc
kiemelkedő szerepét a katolikus megújulásban. katolicizmus terjedését? Milyen hatást
Hangsúlyozzuk, hogy a katolicizmus gyakorolt a folyamat a magyar rendek N: Pázmány Péter, Zrínyi Miklós
megújulása során kialakított hagyományok is a helyzetére?) (a költő és hadvezér), I. Lipót
magyar nemzettudat fontos részévé váltak. +Thököly Imre
Bemutatjuk Zrínyi Miklós politikai életpályáját, Ismeretszerzés, tanulás:
kiemeljük, hogy fő céljának a török kiűzését 6. forrás (Foglalja össze röviden, mire É: 1664 (Zrínyi Miklós téli
tekintette. szólítja fel Zrínyi honfitársait! hadjárata, a vasvári béke)
A tanuló megismeri Zrínyi fő műveit, és a Határozza meg Zrínyi legfontosabb
lecke forrása alapján felismeri, hogy egy politikai, katonai felismerését! Mely T: Nagyszombat, Bécs
nemzeti hadsereget akart létrehozni. tényezők nyomán jutott erre a +Új-Zrínyivár, +Szentgotthárd
A lecke térképe alapján ismertetjük Zrínyi következtetésre a hadvezér?)
török elleni harcait. ÉK: változás és folyamatosság, tény és
A tanuló megérti, hogy sikerei ellenére miért Kommunikáció: bizonyíték, interpretáció
váltják le Zrínyit. 11. forrás (Tárják fel, milyen politikai
Kiemeljük a szentgotthárdi ütközet katonai érdekek húzódhattak Zrínyi halála TK: társadalmi csoport, identitás,
jelentőségét, és politikai következményeit. mögött! Érveljenek az udvar pénzgazdálkodás, adó, politika, állam,
képviselőjeként amellett, hogy a államforma, egyeduralom, birodalom,
merénylet vádja hamis!) szuverenitás, vallás, vallásüldözés
Koncentráció:
20
bontása funkciója
Magyar nyelv és irodalom: Pázmány Péter;
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem.
22. 18. A török kiűzése Bemutatjuk a lecke térképének segítségével a Tájékozódás időben és térben: F: <Aranybulla>
Magyarországról török kiűzésének menetét. 11. forrás (Mutassa be a folyamat főbb +Szent Liga, +kormányzó,
A tanulók a lecke 11. forrásának segítségével fordulópontjait! Mivel függtek össze +ellenállási jog, +Újszerzeményi
megnevezik a fordulópontok tényezőit, és ezek a fordulópontok?) Bizottság, +végvári vitézek
megértik, hogy a török kiűzését a hatalmi
erőegyensúly felbomlása tette lehetővé. Ismeretszerzés, tanulás: N: Savoyai Jenő, I. Lipót, XIV.
Annak megértése, hogy a Habsburgok miért 17. forrás (Sorolja fel, mely pontokon Lajos
tekintették a volt hódoltság területét új módosították a korábbi magyar +Kara Musztafa, +Lotharingiai
szerzeménynek. törvényeket!) Károly
Kiemeljük az 1687-es országgyűlés
törvényeinek jelentőségét. Kritikai gondolkodás: É: 1686 (Buda visszafoglalása),
A tanulók megismerik az új berendezkedés 17. forrás (Állapítsa meg, mit fejeznek 1699 (a karlócai béke)
legfontosabb elemeit. ki a változások! Hasonlítsa össze az +1683 (Bécs sikertelen török
elfogadott törvényeket és a XVII. ostroma), 1687 (országgyűlés
században az uralkodó és a rendek Pozsonyban), 1697 (a zentai
között létrejött megegyezéseket! csata)
Értékelje a változásokat jogi és hatalmi
szempontból!) T: Bécs, Buda, hódoltság, <Erdély>
ÉK: változás és folyamatosság, ok és

Koncentráció:
következmény
Földrajz: a Kárpát-medence
természetföldrajza.
TK: társadalmi csoport, társadalmi
mobilitás, lesüllyedés, népességfogyás,
21
bontása funkciója
adó, politika, állam, egyeduralom,
közigazgatás, birodalom, szuverenitás
23. 19. Élet és halál a török A tanulók a lecke forrásainak felhasználásával Kommunikáció: F: vitézlő rend, <végvári rendszer,
háborúk korában bemutatják a végvári életet. 1. 2. 3. forrás (Mutassák be a céh>
Bemutatjuk a lecke forrásainak segítségével a végváriak életének dicsőséges és +aprófalvak, +futóhomok,
népesedési viszony változását. kegyetlen oldalát! +árrobbanás
Annak megértése, hogy az európai Vessék össze a tanultakat a Balassi N: –
kontinentális munkamegosztás, hogyan Bálint költészetében megismert
befolyásolta a korszak gazdaságát. végvári élettel!) É: –
A tanulók példákat tudnak mondani a török
uralom rövid és hosszú távú Ismeretszerzés, tanulás: T: hódoltság, Eger
következményeire. 9. és 10. forrás (Mutassa be a
A téma feldolgozható kooperatív népesedési változások területi ÉK: változás és folyamatosság, ok és
csoportmunkával (pl. mozaik módszer, vonatkozásait, és elemezze ezek okait! következmény, tény és bizonyíték
szakértő mozaik) vagy tanulói kiselőadásokkal Hogyan változott az etnikai
is. összetétel?) TK: társadalmi csoport, identitás,
társadalmi mobilitás, felemelkedés,
Kritikai gondolkodás: lesüllyedés, népesedés, népességfogyás,
17. forrás (Milyen az összetétele a migráció, életmód, város, gazdaság,
kivitelnek és a behozatalnak? Milyen a gazdasági tevékenység, termelés,
kettő mérlege? Milyen kiviteli cikkeink erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági
voltak még a lábon hajtott marha kapcsolat, kereskedelem,
mellett?) pénzgazdálkodás, piac, adó, centrum,
periféria, <kereskedelmi mérleg>
Koncentráció:
Magyar nyelv és irodalom: Balassi Bálint.
Földrajz: a természeti környezet
változása a török korban.
24-25. 20. A Rákóczi- Az általános iskolában tanultak felidézése: Kommunikáció: F: trónfosztás, vitézlő rend, kuruc,
szabadságharc kuruc mondák és történetek (kuruc, labanc). 2. forrás (Vegye számba a külső és <jobbágy>
Az egyik tematikai egység Rákóczi Ferenc belső tényezőket! Vitassák meg, mely
gyermekkora, az összeesküvés, a kuruc tényezők szerepe volt a döntő!)
22
bontása funkciója
hadsereg, kuruc országgyűlések; a másik a +rendi sérelmek, +labanc,
szatmári béke, az emigráció. Így lehetőség van Ismeretszerzés, tanulás: +vezérlő fejedelem, +rendi
a szatmári béke részletes bemutatására, 11. forrás (Mi határozta meg ebben az szövetség, +emigráció
elemzésére, értékelése. Az első tematikai egységidőszakban a pénz értékét?)
feldolgozható múzeumlátogatás, vagy múzeumi óra N: II. Rákóczi Ferenc,
keretében is (pl. a Hadtörténeti Intézet és Tájékozódás időben és térben: XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter
Múzeumban). 12. forrás (Kövesse nyomon a hadi +Bercsényi Miklós, +Károlyi
eseményeket! Értékelje az 1710-re Sándor
A tanulók megértik, hogy milyen okok kialakult hadi helyzetet!)
vezettek ahhoz, hogy a Rákóczi-szabadságharc É: 1703–1711 (a Rákóczi-
elején létrejött egy széles társadalmi Kritikai gondolkodás: szabadságharc), 1707 (az ónodi
összefogás. országgyűlés), 1711 (a szatmári
15. forrás (Állapítsa meg, mely
Bemutatjuk a szabadságharc katonai és béke)
kérdésekben engedett a dinasztia!
politikai fordulópontjait a lecke forrásainak +1705 (a szécsényi országgyűlés)
Mely sérelmeket nem orvosolták?
felhasználásával. Megbeszéljük a vereség okait. Magyarázza meg, mely érdekek
A szatmári béke szövegének felhasználásával vezették Károlyit, és melyek az udvart T: Ónod, Sárospatak
értékeljük a megegyezést, kiemeljük, hogy +Trencsén, +Romhány,
a megegyezés létrehozásában!)
helyreállt a rendi dualizmus. +Rodostó
Megvitatjuk a tanulókkal, hogy Rákóczi miért
nem fogadta el a megegyezést. Koncentráció: ÉK: tény és bizonyíték, ok és
Magyar nyelv és irodalom: a kuruc következmény, interpretáció, történelmi
költészet, Mikes Kelemen. nézőpont
Ének-zene: Szegénylegény
katonaénekek (pl. Csinom Palkó). TK: társadalmi csoport, társadalmi
mobilitás, lesüllyedés, gazdasági
rendszer, kereskedelem,
pénzgazdálkodás, adó, politika, állam,
államforma, monarchia, szuverenitás,
vallásüldözés
23
bontása funkciója
26. Összegezés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: változás és folyamatosság, ok és
A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi Összegezés 1. forrás (Kövesse következmény, tény és bizonyíték,
kérdések és a tanár által összeállított feladatok nyomon az erőviszonyok változását! interpretáció, történelmi nézőpont
alapján. Mely tényezők vannak kiemelve az
ábrán a változások okai közül? TK: társadalom, társadalmi csoport,
Kapcsolja össze a változásokat minél identitás, társadalmi mobilitás,
több olyan elemmel, melyek nem felemelkedés, lesüllyedés, népesedés,
szerepelnek az ábrán!) népességfogyás, migráció, életmód, város,
gazdaság, gazdasági tevékenység,
gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,
gazdasági szereplő, gazdasági
kapcsolat, kereskedelem,
pénzgazdálkodás, piac, adó, politika,
állam, államforma, államszervezet,
centrum, periféria, vallás, vallásüldözés,
<vallásszabadság, kereskedelmi
mérleg>
III. A FELVILÁGOSODÁS, A FORRADALMAK ÉS A POLGÁROSODÁS KORA
28. 21. Szellemi forradalom Az általános iskolában tanultak felidézése: a Tájékozódás időben és térben: F: felvilágosodás, racionalizmus,
– a felvilágosodás felvilágosodás eszméi (Rousseau). 3. forrás (Mely tényezők határozták a hatalmi ágak megosztása,
A tanulók a lecke térképének a segítségével meg a felvilágosodás terjedését? Mely természetjog, népszuverenitás,
ismerteti a felvilágosodás terjedését, és városok játszottak jelentős szerepet a szabad verseny, társadalmi
magyarázatot keres az okaira. folyamatban?) szerződés, alkotmányos monarchia,
A tanulók megértik, hogy a felvilágosodás merkantilizmus
állította középpontba a világ megértésének Kritikai gondolkodás: +Enciklopédia, +deizmus,
igényét, a tudományos megismerés +fiziokraták
24
bontása funkciója
elsőbbrendűségét, és ezzel a tudományok 3. forrás (Keressen magyarázatot a
fejlődésének új korszaka kezdődött. jelenségre!) N: Montesquieu, Voltaire,
Kiemeljük a felvilágosodás államelméleteinek Rousseau, Adam Smith
legfontosabb alapelveit (hatalommegosztás, a Ismeretszerzés, tanulás:
képviseleti elv elidegeníthetetlen emberi 9. forrás (Gyűjtse össze a É: –
jogok). A tanulók felismerik, hogy ezek az Montesquieu által felsorolt hatalmi
elvek a demokratikus jogok gyakorlásának ágakat! Határozza meg ezek T: Párizs
kiterjesztését eredményezték, és mind a mai szerepköreit, feladatait! Milyen
napig a nyugati típusú demokráciák viszonyt javasol a szerző a hatalmi
jogrendjének alapját képezik. ágak között? Mi a célja ennek a ÉK: történelmi forrás, interpretáció,
Kiemeljük, hogy ekkor születik meg az állam viszonyrendszernek? Hogyan képzeli jelentőség
és egyház szétválasztásának gondolata is. el a társadalmi szerződés
Bemutatjuk a korszak új gazdasági elméleteit. megvalósulását Montesquieu? TK: társadalmi csoport, identitás, elit
Hasonlítsa össze Montesquieu és réteg, gazdasági rendszer, gazdasági
Locke gondolatait!) szereplő, piac, államszervezet, hatalmi
ág, egyeduralom, szuverenitás, centrum,
Kommunikáció: periféria, emberi jog, népképviselet,
12. forrás (Hogyan képzelte el a vallás, vallásszabadság
hatalmi ágak helyzetét Rousseau?
Miért változtatott Montesquieu
elképzelésein? Mely korszakban
találkoztunk már közvetlen
demokráciával? Milyen feltételei és
milyen jellemzői voltak ennek?)
Koncentráció:
Magyar nyelv és irodalom: a
felvilágosodás, a francia Enciklopédia,
Voltaire: Candide.
25
bontása funkciója
29-30. 22. Anglia és amerikai Az egyik tematikai egység az alkotmányos Brit Kritikai gondolkodás: F: alkotmány, felvilágosodás, a
gyarmata Birodalom, Anglia amerikai gyarmata; a másik 3. forrás (Nézze meg az alkotmányos hatalmi ágak megosztása, társadalmi
tematikai egység a függetlenség kivívása, az monarchia kezdeti időszakáról készült szerződés, népszuverenitás, szabad
Egyesült Államok államszervezete és ábrát az 5. leckében [31. oldal]! Milyen verseny, alkotmányos monarchia,
alkotmánya. változásokat lát? Hogyan fejlődött a puritán, <rabszolga>
hatalommegosztás rendszere? Miért +telepesek, +farmgazdaságok, +
Az általános iskolában tanultak felidézése: az volt szükség a miniszterelnöki bojkott
észak-amerikai gyarmatok függetlenségi harca (az tisztségre? Milyen félelmeket
amerikai Függetlenségi nyilatkozat). válthatott ki kezdetben e tisztség N: George Washington
Bemutatjuk a lecke államszervezeti ábrájának létrejötte?)
segítségével az angol alkotmányos monarchia É: 1776. július 4. (az amerikai
működését. Ehhez feleleveníthetjük az 5. Kommunikáció: Függetlenségi nyilatkozat kiadása,
leckében tanultakat. A tanulók azonosítják a 9. forrás (Mutassa be a gyarmatok az Amerikai Egyesült Államok
rendszer működésében a felvilágosodás gazdasági életét! Mely tényezők létrejötte)
államelméleti alapelveit. játszottak szerepet észak és dél eltérő + 1787 (elfogadják az Egyesült
A tanulók a lecke 9. forrásának segítségével fejlődésében?) Államok alkotmányát)
ismertetik a 13 angol gyarmat gazdasági életét.
Kiemeljük a függetlenség kivívásának döntő Ismeretszerzés, tanulás és kritikai T: gyarmatok Észak-Amerikában
lépéseit. Hangsúlyozzuk a felvilágosodás gondolkodás:
eszmei szerepét a folyamatban. 18. forrás (Nevezze meg az USA ÉK: ok és következmény, történelmi
A 18. forrás felhasználásával bemutatjuk az államformáját! Hogyan valósultak meg forrás, interpretáció, jelentőség
USA politikai rendszerét. A tanuló azonosítja a felvilágosodás államelméleti
a rendszer működésében a felvilágosodás elgondolásai az amerikai gyakorlatban? TK: társadalom, identitás, népesedés,
államelméleti alapelveit. Nevezze meg a törvényhozó és a migráció, életmód, gazdaság, gazdasági
Összehasonlíthatjuk az angol alkotmányos végrehajtó hatalom intézményeit! Mi tevékenység, gazdasági kapcsolat,
monarchiával az USA politikai rendszerét. biztosít nagy hatalmat a végrehajtó kereskedelem, piac, adó, politika,
hatalom vezetőjének? Mi jellemzi a államforma, államszervezet,
választási rendszert? Hogyan oldották köztársaság, parlamentarizmus,
meg a szövetségi rendszerből fakadó közigazgatás, birodalom, szuverenitás,
problémákat?) emberi jog, állampolgári jog,
népképviselet, vallásüldözés,
Tájékozódás időben és térben: vallásszabadság, lelkiismereti
26
bontása funkciója
16. forrás (Mely területekkel bővült az szabadság, <gyarmatosítás,
új állam? Elemezze az Egyesült politikai párt>
Államok geopolitikai helyzetét! Tárja
fel az új állam gazdasági lehetőségeit!
Melyek a legfontosabb erőforrásai?
Mit jelképeznek az új állam zászlaján a
csillagok? Hasonlítsa össze az 1783-as
és a mai zászlót!)
Koncentráció:
Földrajz: Észak-Amerika földrajzi
viszonyai.
31. 23. A hatalmi egyensúly Bemutatjuk a XVIII. századi Európa Ismeretszerzés, tanulás: F: felvilágosult abszolutizmus,
százada szövetségi kapcsolatainak felhasználásával a 2. forrás (Gyűjtse össze a tartósan merkantilizmus, despotizmus,
hegemónia és hatalmi egyensúly politikáját. fennálló szövetségesi kapcsolatokat!) felvilágosodás
Visszalapozunk a 21. lecke térképéhez. A +hegemónia, +hatalmi
tanuló megnevezi azokat az államokat, ahol Kritikai gondolkodás: egyensúly, +modernizáció
kialakult a felvilágosult abszolutizmus. 2. forrás (Melyek az alapvető
Kiemeljük, hogy ez a térség Európa változások a XVIII. század folyamán? N: II. (Nagy) Frigyes,
perifériája. Tárja fel a változás okait!) XVI. Lajos, [Mária Terézia, II.
Bemutatjuk a lecke ábrájának segítségével a József]
felvilágosult abszolutizmus rendszerét. Ismeretszerzés, tanulás: + II. Katalin
Összehasonlítjuk a felvilágosodás és a 6. forrás (Mely tényezők vezettek a
felvilágosult abszolutizmus fogalmát. felvilágosult abszolutizmus É: –
A tanulók a lecke forrásainak felhasználásával kialakulásához? Gyűjtse össze a
megfogalmazzák, miért tekintjük II. Frigyest a felvilágosult abszolutizmus jellemző T: Poroszország, Szilézia,
felvilágosult abszolutizmus egyik jeles intézkedéseit, s ezek főbb jellemzőit! Lengyelország, <Német-római
képviselőjének. Milyen hatásokat váltott ki a Birodalom>
felvilágosult abszolutizmus?)
ÉK: ok és következmény, jelentőség
Kommunikáció:
TK: társadalom, gazdaság, gazdasági
rendszer, pénzgazdálkodás, adó,
27
bontása funkciója
8. forrás (Alkosson képet az politika, állam, államforma,
uralkodóról a tankönyvben szereplő egyeduralom, monarchia, közigazgatás,
források alapján!) birodalom, szuverenitás, periféria,
vallás, <gyarmatosítás,
önkényuralom>
32. 24. Meghiúsult Bemutatjuk azokat a társadalmi, gazdasági és Kritikai gondolkodás: F: abszolutizmus, <rendi
reformok és forradalom politikai folyamatokat, amelyek a forradalom 1. forrás (Mely társadalmi rétegeket monarchia>, felvilágosodás,
Franciaországban kitöréséhez vezettek. A tanulók felismerik, személyesítik meg a karikatúra +rendi gyűlés, +harmadik rend
hogy a forradalom több, egymással összefüggő szereplői?
kiváltó okra vezethető vissza. Mi volt a célja a rajz készítőjének?) N: XVI. Lajos
A tanulók a lecke forrásainak felhasználásával
ismertetik a Bastille ostromát. Ismeretszerzés, tanulás: É: 1789. július 14. (a Bastille
Kiemeljük, hogy a forradalom során új 10. forrás (Hogyan csoportosítja a ostroma, a francia forradalom
nemzeti jelképek születtek. szerző a francia társadalmat? kitörése)
Határozza meg a szerző
nemzetfogalmát! Kiket ért nemzet T: Párizs, Versailles
alatt, és kiket zár ki belőle?)
Kommunikáció: ÉK: ok és következmény, jelentőség

15. forrás (Foglalja össze röviden, mi
történt a Bastille-nál! Ítélje meg a TK: társadalom, társadalmi csoport,
felkelők és a Bastille védőinek identitás, társadalmi mobilitás,
magatartását! Jellemezze a szerző felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg,
viszonyulását a történtekhez és az népesedés, életmód, város, nemzet,
esemény jelentőségéhez!) gazdaság, pénzgazdálkodás, gazdasági
válság, adó, politika, államforma,
egyeduralom
28
bontása funkciója
33. 25. Kísérlet az Az általános iskolában tanultak felidézése: a Ismeretszerzés, tanulás: F: Emberi és polgári jogok
alkotmányos francia forradalom vívmányai (polgári nemzet). 2. forrás (Állapítsa meg, hogy mi a nyilatkozata, alkotmány,
monarchia Bemutatjuk az alkotmányos monarchia célja a dokumentumnak! Tárja fel, alkotmányos monarchia, felvilágosodás,
megszilárdítására időszakának fő eseményeit. hogy mennyiben érvényesülnek a a hatalmi ágak megosztása,
Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának felvilágosodás államelméletének népszuverenitás
forráselemzésével bizonyítjuk, hogy miért alapelvei a nyilatkozatban! Hogyan +politikai klubok
nevezik az „ancien regime halotti levelének” a valósul meg a népfelség elve? Gyűjtse
dokumentumot. A tanulók azonosítják a össze a nyilatkozatban N: XVI. Lajos
nyilatkozatban a felvilágosodás alapelveit. megfogalmazott polgári
A lecke államszervezeti ábrájának segítségével szabadságjogokat! Kik, és mennyiben É:
ismertetjük a francia alkotmányos monarchia korlátozhatják a szabadságjogokat?)
működését. T: Párizs, Versailles
10. forrás (Nevezze meg az ábra ÉK: ok és következmény, történelmi
alapján Franciaország államformáját! forrás, interpretáció, jelentőség
Melyek az eltérések az angol
modellhez képest?) TK: társadalom, társadalmi csoport,
város, nemzet, pénzgazdálkodás,
Kommunikáció: gazdasági válság, adó, politika,
13. forrás (Gyűjtse össze a politikai államszervezet, monarchia,
irányzatokat és ezek társadalmi parlamentarizmus, közigazgatás,
hátterét! Mennyiben leegyszerűsítő az emberi jog, állampolgári jog,
ábra társadalmi hátteret bemutató népképviselet, vallás, <politikai párt>
része? Kövesse nyomon a
változásokat, és értelmezze a politikai
viszonyok alakulását!)
29
bontása funkciója
34. 26. A forradalom Az általános iskolában tanultak felidézése: a Kommunikáció: F: jakobinus, terror, a hatalmi
zsarnoksága terror. 6. forrás (Vitassák meg, jogos volt-e a ágak megosztása, népszuverenitás
A tanulók megértik, hogy a korszak forradalmi király letartóztatása!) +girondiak, +Konvent,
eszméi – szabadság, egyenlőség, testvériség – +gyanúsakról szóló törvény,
nem egyszer egymást kizáró módon valósultak Tájékozódás időben és térben: Direktórium
meg. 12. forrás (Kövesse nyomon a hadi
Bemutatjuk a forradalom legjelentősebb helyzetet! Készítsen áttekintő N: Danton, Robespierre,
hatalmi és politikai harcait. A tanulók példát ábrát! Elemezze a harcok céljait és a XVI. Lajos
tudnak mondani konfliktusokra és hadi helyzet belpolitikai hatásait!)
kompromisszumokra a forradalom É: 1793–1794 (a jakobinus
történetéből. Kritikai gondolkodás: diktatúra)
Értékeljük a terror szerepét az forradalom 15. forrás (Kövesse nyomon a
menetében. Konvent erőviszonyainak változását! T: Párizs
Mely tényezők hatása olvasható le az
ábráról? ÉK: ok és következmény, tény és
Keressen további, a folyamatra bizonyíték, jelentőség
befolyást gyakorló tényezőket!)
TK: társadalmi csoport, identitás,
Koncentráció: nemzet, politika, államforma,
államszervezet, egyeduralom,
Ének-zene: Marseillaise.
monarchia, köztársaság, szuverenitás,
emberi jog, állampolgári jog,
népképviselet, vallás, <diktatúra>
35. 27. Napóleon Az általános iskolában tanultak felidézése: Ismeretszerzés, tanulás: F: népszuverenitás, alkotmány
birodalma és bukása Napóleon. 3. forrás (Határozza meg az első +államcsíny, +konzulátus,
A történelmi atlasz és a lecke térképeinek konzul jogkörét! Hogyan nevezhetjük +Code Civil, kontinentális zárlat,
segítségével megismertetjük Napóleon az ilyen berendezkedést?) +hegemónia
hadjáratait.
Bemutatjuk Napóleon politikai pályafutását, az Kritikai gondolkodás: N: Napóleon
általa létrehozott politikai rendszereket. 14. forrás (Az eskü szövege és a +Nelson
Összegyűjtjük a katonai sikereinek tényezőit, tankönyvből megismert tények alapján
és bukásának okait. É: 1804–1814/15 (Napóleon
császársága)
30
bontása funkciója
Kiemeljük a polgári viszonyok értékeljék, mennyiben volt + 1805 ( az austerlitzi és a
megszilárdításában játszott szerepét. rendszerváltás a császárság létrejötte!) trafalgari ütközet), + 1812 (a
A tanulók értékelik Napóleon katonai és borogyinói ütközet)+ 1813 (a
politikai szerepét. Tájékozódás időben és térben: lipcsei „népek csatája”), + 1815
(a waterloo-i ütközet)
22. forrás (Kövesse nyomon a
bukáshoz vezető katonai
T: Waterloo, Párizs
eseményeket!)
+Austerlitz, +Trafalgar,
+Borogyino, +Lipcse
Koncentráció:
Földrajz: Európa földrajzi viszonyai. ÉK: ok és következmény, tény és
bizonyíték, jelentőség

identitás, nemzet, gazdaság, politika,
állam, államforma, államszervezet,
állampolgári jog, vallás, <diktatúra>
36. 28. Az ipari forradalom Az általános iskolában tanultak felidézése (az Tájékozódás időben és térben: F: urbanizáció, szabad verseny,
és következményei ipari forradalom találmányai, Watt) mellett, a téma 1. forrás (Mikor zajlott le az ipari manufaktúra, vetésforgó, <nyomásos
terjedelme miatt építsünk a középiskolában forradalom? Nevezze meg az ábra gazdálkodás>
tanult földrajzi ismeretekre és alapján azt a három tényezőt, amelyek +ipari forradalom, +húzóágazat,
követelményekre előzetes tudásként (a kijelölik az ipari forradalom időszakát! +„közlekedés forradalma”,
népesedési folyamat szakaszai, népességrobbanás, Mennyiben határozható meg pontosan +kivándorlás, +városiasodás
városodás, városiasodás, városszerkezet). Például a a folyamat kezdete és a vége?
zárójelben felsorolt földrajzi fogalmakat Mennyiben épül az előzményekre, s N: Watt, Stephenson
feladhatjuk házi feladatnak ismételni a 13. és mennyiben folytatódnak a megkezdett +Fulton
15. források otthoni feldolgozásával együtt. folyamatok?)
A 29. lecke, a társadalom átalakulása című É: –
részének a feldolgozásakor visszautalhatunk a Ismeretszerzés, tanulás:
28. lecke demográfiai és urbanizációs T: London
31
bontása funkciója
ismereteire. Ezekkel a kapcsolódási pontokkal 16. forrás (Gyűjtse össze, mely ÉK: ok és következmény, tény és
lehetőség van a téma egy tanórai feldolgozásán területeken figyelhetők meg az ipari bizonyíték, jelentőség
túllépve az ismeretek részletesebb forradalom hatásai! Mutassa be a
feldolgozására illetve elmélyítésére. közlekedés helyzetét!) TK: társadalom, társadalmi csoport,
Meghatározzuk a lecke 1. forrásának társadalmi mobilitás, népesedés,
segítségével az ipari forradalom fogalmát. Kritikai gondolkodás: népességrobbanás, népességfogyás,
A tanulók megértik a lecke forrásainak 16. forrás (Olvassa le a térképről az migráció, életmód, város, gazdaság,
elemzése során, hogy az ipari forradalom, az iparvidékek kialakulására ható gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,
új energiaforrások hasznosítása mellett, új tényezőket! Mutassa be a közlekedés gazdasági szereplő, gazdasági
technikai eszközök alkalmazásával és a helyzetét! Jellemezze Anglia kapcsolat, kereskedelem, piac
termelési formák átalakításával létrehozta az külkereskedelmét!)
ipari társadalmat, a népesség számszerű
gyarapodását, urbanizációt és az ipari Tájékozódás időben és térben:
munkásság létszámának növekedését 16. forrás (Olvassa le a térképről az
eredményezte. iparvidékek kialakulására ható
Hangsúlyozzuk, hogy az ipari forradalom máig tényezőket! Mutassa be a közlekedés
ható gazdasági, társadalmi folyamatok helyzetét! Jellemezze Anglia
elindítója volt. külkereskedelmét!)
Koncentráció:
Fizika: hőerőgépek, a teljesítmény
mértékegysége (watt).
Földrajz: urbanizációs folyamatok és
hatásaik.
Biológia-egészségtan: védőoltások (az
immunológia tudományának kezdetei).
32
bontása funkciója
37-38. 29. A XIX. század Az egyik tematikai egység a liberalizmus, a Kritikai gondolkodás: F: nacionalizmus, liberalizmus,
uralkodó eszméi nacionalizmus, a konzervativizmus; a másik a 1. forrás (Fogalmazza meg a forrás konzervativizmus, szocializmus, a
társadalom átalakulása, a szocializmus, a alapján a liberalizmus lényegi vonásait! hatalmi ágak megosztása, társadalmi
marxizmus. Mi képezheti a szabadság korlátait a szerződés, népszuverenitás, szabad
liberális felfogás szerint?) verseny
A téma társadalom átalakulása című részének a
feldolgozásakor visszautalhatunk a 28. lecke Kommunikáció: N: Marx
demográfiai és urbanizációs ismereteire (pl. a 5. forrás (Melyek a nemzeti érzés
12. forrás feldolgozása során). előképei? Miben volt új a polgári É: –
Megismerjük a lecke forrásainak feldolgozása nemzettudat? Hogyan kapcsolódott
során a korszakban kialakult politikai más forradalmi eszmékhez?) T: –
ideológiák – liberalizmus, nacionalizmus,
konzervativizmus, szocializmus – jellemzőit. Kritikai gondolkodás: ÉK: ok és következmény, történelmi
Kiemeljük, hogy ezek az eszmék átalakult 12. forrás (Mely okait emeli ki az ábra forrás, interpretáció, jelentőség
formában ma is léteznek. az átalakulásnak? Melyek a társadalom
A tanulók felismerik a forrásokban az egyes átalakulásának alapvető jellemzői? TK: társadalom, társadalmi csoport,
ideológiák fő alapelveit. Melyek lehetek ennek politikai identitás, társadalmi mobilitás,
következményei?) felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg,
népességrobbanás, migráció, életmód,
Ismeretszerzés, tanulás: város, nemzet, gazdasági rendszer,
17. forrás (Mi alapján osztotta fel politika, állam, államforma,
korszakokra a történelmet Marx? egyeduralom, parlamentarizmus,
Hogyan kezelte a múltat, és hogyan közigazgatás, emberi jog, állampolgári
vázolta fel a jövőt?) jog, népképviselet, vallásszabadság,
lelkiismereti szabadság, <diktatúra>
39. 30. Hatalmi politika és Bemutatjuk a lecke ábrájának segítségével a Tájékozódás időben és térben: F: Szent Szövetség, nacionalizmus,
forradalmi hullámok a Szent Szövetség céljait és működését. 5. forrás (Gyűjtse össze a területi alkotmányos monarchia
XIX. század első A történelmi atlasz és a lecke térképeinek változásokat, s tárja fel a mögöttük +hatalmi egyensúly, +keleti kérdés,
felében segítségével a tanulók ismertetik a bécsi húzódó hatalmi érdekeket!) +szakszervezetek, +sztrájk
kongresszus területi rendezéseit.
A tanulók a lecke 9. ábrájának segítségével Kritikai gondolkodás: N: Metternich
megértik az ún. keleti kérdés problematikáját. +I. Miklós
33
bontása funkciója
Kiemeljük Angliának a társadalmi feszültségek 9. forrás (Mi volt az a változás, ami É: 1804–1814/15 (Napóleon
kezelésére tett lépéseit. A tanulók megértik életre hívta a keleti kérdés császársága)
miért váltak szükségessé ezek a reformok. problémáját? Tárja fel az egyes +1814-1815 (a bécsi
nagyhatalmi érdekeket a probléma kongresszus), +1815-1848 (a
megoldásában!) Szent Szövetség időszaka)
Kommunikáció: T: Bécs, Párizs

19. forrás (Mutassa be a törvények + Kongresszusi Lengyelország
alapján, hogy milyen volt a munkások
helyzete Angliában a gyári törvények ÉK: ok és következmény, tény és
előtti időszakban! Hány év kellett bizonyíték, jelentőség
ahhoz, hogy javuljon a helyzet?)
TK: társadalom, identitás, nemzet,
Koncentráció: gazdaság, politika, állam, államforma,
államszervezet, hatalmi ág, monarchia,
Földrajz: térképolvasás.
birodalom, szuverenitás, népképviselet,
állampolgári jog
40. 31. A népek tavasza Bemutatjuk a lecke térképe alapján a Tájékozódás időben és térben: F: Szent Szövetség, liberalizmus,
forradalmi hullám terjedését, és megállapítjuk, 3. forrás (Kövesse nyomon a nacionalizmus, alkotmány,
hogy eltérő politikai és társadalmi forradalom terjedését, s jellemezze alkotmányos monarchia
berendezkedésű államokat egyaránt érintett. annak sebességét! Következtessen a +népek tavasza, +olmützi
Kiemeljük, hogy eltérő politikai és társadalmi térkép alapján arra, hogy az egyes alkotmány
célokat fogalmaztak meg. városok forradalmaiban mely
Részletesen bemutatjuk a Habsburg társadalmi és egyéb ellentétek kerültek N: Metternich
Birodalom forradalmainak azon eseményeit, a mozgalmak középpontjába!) + Louis Bonaparte, V.
melyek kapcsolódnak a magyar forradalomhoz Ferdinánd
és szabadságharchoz. Tudatosítjuk a Ismeretszerzés, tanulás:
tanulókban ezeknek az eseményeknek a 13. forrás (Jellemezze az alkotmány É: 1848 (forradalmak
magyar eseményekkel való kapcsolatát. által Európában)
Jellemezzük az olmützi alkotmánnyal létrejött létrehozott rendszert! Gyűjtse ki az
politikai rendszert. alkotmányos és az abszolutista T: Párizs, Bécs
vonásokat! Határozza meg +Szárd Királyság
34
bontása funkciója
Magyarország helyzetét a ÉK: ok és következmény, jelentőség
birodalomban!)
Tájékozódás időben és térben: nemzet, gazdasági válság, politika,
15. forrás (Jellemezze a birodalom állam, államforma, államszervezet,
etnikai összetételét (területek, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia,
kevertség stb.)!) köztársaság, parlamentarizmus,
Kritikai gondolkodás: centrum, periféria, állampolgári jog,
15. forrás (Vegye számba a lehetséges népképviselet
etnikai ellentéteket! Mennyiben
módosítaná a képet, ha figyelembe
vennénk a lakatlan területeket és a
városok magasabb népsűrűségét?)
Koncentráció:
Földrajz: a Kárpát-medence földrajza.
35
bontása funkciója
41-42. 32. Európa és a világ a Az egyik tematikai egység az Egyesült Államok Kritikai gondolkodás: F: szabad verseny, ültetvény, tőke,
XVIII–XIX. században nagyhatalommá válása, Latin-Amerika; a 2. forrás (Hogyan értékeli Monroe az kapitalizmus, világkereskedelem
másik a gyarmatosítás új korszaka, India, Kína. amerikai–európai viszonyt? Miben +Monroe-elv, +mesztic, +kreol,
látja az európai és az amerikai +első ópium háború
Bemutatjuk az USA nagyhatalommá válásának berendezkedés alapvető különbségét?
tényezőit. Milyen formában fogalmazza meg az N: –
A tanulók megértik, hogy mi a történelmi Egyesült
háttere Latin-Amerika sokszínű Államok hatalmi igényeit az üzenet?) É: –
társadalmának.
A tanulók értelmezik a Monroe-elvet, ez Kommunikáció: T: <Kína, India>
alapján jellemezni tudják az USA és Latin- 10. forrás (Jellemezze a búrok +Hongkong
Amerika kapcsolatát. életmódját!)
Megismerjük a lecke 15. forrása alapján a ÉK: ok és következmény, történelmi
gyarmatosítás korszakra jellemző vonásait. A Tájékozódás időben és térben: forrás, interpretáció
tanulók felismerik, hogy ekkor következik be a 15. forrás (Melyek voltak a
brit gyarmati előretörés. Bemutatjuk a brit gyarmatosítás fő irányai a korszakban? TK: társadalom, társadalmi csoport,
gyarmatosítás jellemző területeit. Mely tényezők határozták meg ezeket társadalmi mobilitás, felemelkedés,
az irányokat? Mennyiben hatottak az lesüllyedés, népességrobbanás, migráció,
európai hatalmi küzdelmek a életmód, város, nemzet, gazdaság,
gyarmatosításra? Hogyan változott gazdasági tevékenység, gazdasági
meg a gyarmatok gazdasági szerepe a rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági
korszakban?) kapcsolat, kereskedelem,
pénzgazdálkodás, piac, politika,
Koncentráció: közigazgatás, birodalom, szuverenitás,
centrum, periféria, <gyarmatosítás>
Földrajz: az Európán kívüli világ
földrajza.
36
bontása funkciója
43. Összegezés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: ok és következmény, történelmi
A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi 1. forrás (Mely társadalmi, gazdasági forrás, tény és bizonyíték, interpretáció,
kérdések és a tanár által összeállított feladatok és szellemi folyamatok hatottak az új jelentőség.
alapján. eszmeáramlatok kialakulására?
Tekintse át az ábra alapján a négy nagy TK: társadalom, társadalmi csoport,
eszmeáramlat egymáshoz való identitás, társadalmi mobilitás,
viszonyát! Elemezze, hogyan és miért felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg,
változott az eszmeáramlatok népesedés, népességrobbanás,
egymáshoz való viszonya!) népességfogyás, migráció, életmód, város,
nemzet*, gazdaság, gazdasági
tevékenység, gazdasági rendszer,
termelés, erőforrás, gazdasági szereplő,
centrum, periféria, emberi jog,
állampolgári jog*, népképviselet*,
vallás, vallásüldözés, vallásszabadság,
lelkiismereti szabadság*,
<gyarmatosítás, önkényuralom,
politikai párt, diktatúra>
44. Ellenőrző, számon kérő Az óra funkciója: visszajelzés a tanárnak és a
óra tanulóknak.
37
bontása funkciója
IV. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KORA MAGYARORSZÁGON
45-46. 33. Magyarország új Az egyik tematikai egység az udvar és a rendek Tájékozódás időben és térben: F: Pragmatica Sanctio,
helyzete a Habsburg erőviszonya, a nőági örökösödés elismerése, 1. forrás (Vegye számba a Lajtán túli Helytartótanács, felsőtábla,
Birodalomban Magyarország államszervezete; a másik az és a magyarországi területi egységeket! alsótábla, <rendi országgyűlés,
országgyűlés és a vármegye felépítése és Elemezze Magyarország helyét a nemesi vármegye, köznemes, báró>
működése. birodalomban (terület, politikai +Helytartótanács, főispán,
jogok)!) +alispán, +követutasítás
Feleleveníthetjük a spanyol örökösödési
háborúról tanultakat. Ismeretszerzés, tanulás: N: III. Károly
Bemutatjuk a lecke forrásainak 4. forrás (Nézzen utána az interneten,
felhasználásával a Magyar Királyság helyzetét a miért nevezték Magyarországot Mária É: 1723 (Pragmatica Sanctio),
Habsburg Birodalomban. országának! Miért elevenítették fel a 1711 (a szatmári béke)
Kiemeljük a Pragmatica Sanctio politikai kultuszt a XVIII. században? Milyen +1711-1740 (III. Károly
jelentőségét. politikai tartalmakat fejez ki az uralkodása)
A tanulók felismerik az államszervezet allegória?)
működésében a rendi dualizmust. Az T: Bécs, <Pozsony>
államszervezeti ábrák segítségével a tanulók Kritikai gondolkodás:
konkrét példákat mondanak a rendi dualizmus ÉK: ok és következmény, interpretáció
11. forrás (Hogyan értékeli a magyar
érvényesülésére. A 13. ábra alapján megértik a országgyűlés szerepét és erejét az
király szerepét a törvényhozásban. TK: társadalmi csoport, politika,
államkancellár? Hogyan látja az
A tanulók megértik a vármegyerendszer állam, államforma, államszervezet,
országgyűlés és a megye kapcsolatát?
szerepét a rendi önállóság megőrzésében. hatalmi ág, monarchia, közigazgatás,
Milyen taktikát lát jónak? Mi a
birodalom, szuverenitás, vallás
kapcsolat e taktika és a magyar
intézményrendszer között?)
Kommunikáció:
13. forrás (Kövesse nyomon a
törvények megszületésének
folyamatát! Elemezze rendi
38
bontása funkciója
szempontból az országgyűlés
összetételét, felépítését és működését!)
47. 34. A XVIII. századi Az általános iskolában tanultak felidézése: Kommunikáció: F: betelepítés, betelepülés
népességnövekedés nemzetiségi viszonyok (betelepítés). 3. forrás (Fogalmazza meg a forrás +svábok, + belső vándorlás,
és etnikai A tanulók a lecke grafikonja és ismereteik által érintett problémát! Mi lehetett a +csonka társadalom
következményei alapján ismerik a népességcsökkenés okait. probléma oka?)
Bemutatjuk és összehasonlítjuk a lecke 8. N: –
forrásának segítségével a népességmozgásokat. Ismeretszerzés, tanulás:
A tanulók az egyes népmozgásokhoz 4. forrás (Kövesse nyomon a É: –
nemzetiségeket neveznek meg. népességszám alakulását! Vesse össze
Megismerjük a lecke forrásainak segítségével a az európai helyzettel! Mely tényezők T: Határőrvidék, Bácska, Bánát
népességnövekedés etnikai következményeit. befolyásolták a népességszám +Sváb Törökország
A tanulók megértik, hogy az ország újjáépítése alakulását?
együtt járt más népek, nemzetiségek Elemezze a maximális és a minimális ÉK: ok és következmény
befogadásával/betelepülésével/betelepítésével. becslések alakulását az egyes
időszakokban!) TK: társadalom, társadalmi csoport,
identitás, népesedés, népességrobbanás,
Tájékozódás időben és térben: migráció, életmód, nemzetiség,
8. forrás (Mely területek vonzották a termelés, erőforrás, politika, állam,
népességet, s honnan érkeztek a vallás
betelepülők? Mely okokra vezethetők
vissza a népmozgások? Azonosítsa a
háromféle migrációt! Hogyan
változtathatták meg az etnikai
viszonyokat a népmozgások?)
11. forrás (Milyen összefüggés
mutatható ki Magyarország társadalmi
és etnikai tagolódása között?)
39
bontása funkciója
Koncentráció:
Földrajz: Magyarország természeti
adottságai, népesedés folyamata.
48. 35. A magyar gazdaság Az általános iskolában tanultak felidézése: Ismeretszerzés, tanulás: F: vetésforgó, manufaktúra, tőke,
újjáépítése Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalom 5. forrás (Mi jellemezte a török <önellátás, majorság, nyomásos
keretei között. korban kialakult három régió gazdálkodás, céh>
Megismerjük a lecke forrásainak segítségével a fejlődését? Mely tényezők határozták
magyar gazdaság fő ágazatainak helyzetét a meg a változásokat?) N: –
korszakban.
Bemutatjuk a magyar gazdaság újjáépítésének Tájékozódás időben és térben: É: –
korlátait és lehetőségeit. A tényezők 11. forrás (Elemezze a
feltárásába bevonjuk a tanulókat is. manufaktúraipar területi T: hódoltság, <Erdély>
A tanulók megértik, hogy milyen gazdasági elhelyezkedését és a manufaktúrák
következményei lettek annak, hogy az alapításának időbeli eloszlását! Milyen ÉK: ok és következmény, tény és
újjáépítés Habsburg Birodalom keretein belül következtetéseket tud levonni a bizonyíték
történt. A lecke forrásainak segítségével a tulajdonosi szerkezetből, s ennek
tanulók konkrét előnyöket és hátrányokat időbeli változásaiból? Milyen szerepet TK: társadalom, népesedés, migráció,
neveznek meg. játszott a XVIII. században a város, gazdaság, gazdasági tevékenység,
Kiemeljük, hogy a változások a mezőgazdaság bányászat Magyarországon?) gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,
helyzetét érintették kedvezően, de a hazai ipari gazdasági szereplő, gazdasági
termelés kibontakozásának bizonyos Kritikai gondolkodás: kapcsolat, kereskedelem, piac,
értelemben gátját jelentették. 15., 16. és 17. forrás gazdasági válság, szuverenitás,
(Elemezzék a három táblázat alapján centrum, periféria, <kereskedelmi
[15., 16., 17.] kereskedelmünk mérleg>
helyzetét! Állapítsák meg, mely
áruféleségek adták a kivitelt, és melyek
a behozatalt! Mire következtethetnek
az áruszerkezetből? Értékeljék
Magyarország külkereskedelmi
mérlegét! Hogyan változott a
külkereskedelmi mérleg? Milyen
gazdasági folyamatokra
40
bontása funkciója
következtethetnek a külkereskedelmi
mérleg alakulásából? Készítsen
külkereskedelmünkről ábrát (grafikon,
diagram) a táblázatok alapján!)
Koncentráció:
adottságai.
49-50. 36. Reformok és Az egyik tematikai egység Mária Terézia és a Kommunikáció: F: vámrendelet, úrbéri rendelet,
felvilágosult rendek együttműködése, Mária Terézia 2. forrás (Hasonlítsa össze a kép [1.] Ratio Educationis, türelmi
abszolutizmus rendeletei; a másik II. József, a felvilágosult és az ábra [2.] üzenetét a magyar rendelet, jobbágyrendelet,
Magyarországon zsarnok, II. József rendeletei. rendek segítségéről!) felvilágosult abszolutizmus, <rendi
országgyűlés, nemesi vármegye>
Felelevenítjük a felvilágosult abszolutizmusról Ismeretszerzés, tanulás: + nyelvrendelet
és a Pragmatica Sanctio-ról tanultakat. 7. forrás (Határozza meg az ábra
Bemutatjuk, Mária Terézia és rendek alapján, mit jelent a kettős vámhatár N: Mária Terézia, II. József, II.
együttműködésének okait. kifejezés! Hogyan védte a birodalmat a (Nagy) Frigyes
A tanulók megértik Mária Terézia külső vámhatár?
rendeleteinek céljait. A lecke forrásainak a É: 1740–1780 (Mária Terézia),
segítségével bemutatjuk a legjelentősebb Kritikai gondolkodás: 1780–1790 (II. József)
rendeleteit. 7. forrás (Miért mondhatjuk, hogy a
Bemutatjuk milyen tényezők motiválták II. belső vámhatár összbirodalmi T: Határőrvidék, Szilézia,
József reformtörekvéseit. Megismerjük II. érdekeket érvényesített? Milyen Lengyelország
József legfontosabb rendeleteit. gazdasági és politikai következményei
Összehasonlíthatjuk Mária Terézia és II. lehettek a kettős vámhatárnak?) ÉK: ok és következmény, tény és
József politikáját és uralkodói módszereit. bizonyíték, interpretáció
11. és 12. forrás (József TK: társadalom, társadalmi csoport,
hatalomgyakorlásának mely jellemzőit identitás, társadalmi mobilitás,
mutatja be a két forrásrészlet [10. és felemelkedés, lesüllyedés, népesedés,
11.]? Vesse össze e jellemzőket a életmód, gazdasági rendszer,
korszak eszméivel! Hogyan pénzgazdálkodás, piac, adó, politika,
41
bontása funkciója
fogadhatták József politikáját a magyar állam, államforma, egyeduralom,
rendek?) monarchia, közigazgatás, birodalom,
szuverenitás, vallás
51. 37. A kompromisszum A lecke 1. forrásának segítségével Kritikai gondolkodás: F: felvilágosodás, türelmi rendelet,
helyreállítása megmagyarázzuk II. József politikájának 1. forrás (Melyek voltak József jobbágyrendelet, <rendi monarchia>
a rendek és a kudarcát. A tanulók megértik a „nevezetes rendszerének céljai és eszközei? +jozefinisták, +”nevezetes
Habsburg-dinasztia tollvonás” okait. Elemezze, mely intézkedéseit tollvonás”, +nyelvújítás
között A tanulók megfogalmazzák, miért jelentősek támogatta a magyar társadalom, és
az 1790. évi országgyűlés törvényei. melyek váltottak ki ellenállást!) N: Kazinczy Ferenc,
A tanulók megértik a nyelvújítás és a magyar II. József
nemzeteszme kapcsolatát. Ismeretszerzés, tanulás: + II. Lipót
Bemutatjuk a francia forradalom politikai 8. forrás (Gyűjtse össze a törvény
hatásait Magyarországon. alapján a rendek által elért É: 1780–1790 (II. József), 1789.
eredményeket! Hogyan szabályozza a július 14. (a francia forradalom
törvény Magyarország és a Habsburg kitörése)
Birodalom viszonyát?) + 1794-1795 (a magyar
jakobinus összeesküvés)
Kommunikáció:
12. forrás (Milyen részleteket T: <Pozsony>
elevenített fel a régi öltözetekből a
XVIII. század végi magyaros ÉK: ok és következmény,
ruhaviselet? Milyen szerepe lehet a interpretáció, történelmi nézőpont
divatnak a politikában?)
nemzet, nemzetiség, gazdasági válság,
Koncentráció:
politika, állam, államforma,
Magyar nyelv és irodalom: nyelvújítás: egyeduralom, közigazgatás, birodalom,
Kazinczy Ferenc. szuverenitás, vallás
42
bontása funkciója
52. Összegezés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: ok és következmény, tény és
A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi 1. forrás (Tekintse át és elemezze az bizonyíték, interpretáció, történelmi
kérdések és a tanár által összeállított feladatok ábrán szereplő témákat időrendben! nézőpont
alapján. Tárja fel az egyes oszlopokban
szereplő szempontok közötti TK: társadalom, társadalmi csoport,
kölcsönhatásokat! Keressen az ábráról identitás, társadalmi mobilitás,
hiányzó, de ismeretei alapján a XVIII. felemelkedés, lesüllyedés, népesedés,
század történetén végigvezethető népességrobbanás, migráció, életmód,
témákat! Készítsen a fenti témákban a város, nemzetiség*, gazdaság,
tankönyvi ábrához hasonló felépítésű gazdasági tevékenység, gazdasági
áttekintő táblázatot!) rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági
szereplő, gazdasági kapcsolat,
kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac,
gazdasági válság, adó, politika, állam,
parlamentarizmus, közigazgatás,
periféria, vallás, <kereskedelmi
mérleg>
V. A REFORMOK, FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC MAGYARORSZÁGON
54. 38. A napóleoni A tanulók megértik a háborúk hogyan Kritikai gondolkodás: F: <köznemes, báró, jobbágy>
háborúk hatásai vezettek gazdasági fellendüléshez és a nemesi 4. forrás (Kövesse a búza árának +konjunktúra, +infláció,
Magyarországon társalom életkörülményeinek változásához. alakulását! Milyen okai lehettek az ár +honorácior, +zsellér, kúria
A lecke grafikonjának a segítségével alakulásának és a kétféle pénz eltérő
bemutatjuk a korszak pénzügyi problémáit. mozgásának?) N: Napóleon
A lecke 13. ábrájának és a képeinek
segítségével bemutatjuk a magyar társalom Ismeretszerzés, tanulás:
43
bontása funkciója
csoportjait, jellemezzük életmódjukat, 13. forrás (Vegye számba a korszak É: 1804–1814/15 (Napóleon
gazdasági és politikai szerepüket. társadalmi csoportjait! Milyen alapon császársága)
váltak el egymástól az egyes társadalmi
rétegek? Melyek a változások irányai?) T: Pest-Buda
Kommunikáció: ÉK: ok és következmény, történelmi

14. és 15. forrás (Határozza meg a forrás
kúria fogalmát! Miért épült a
korszakban sok nemesi udvarház? TK: társadalom, társadalmi csoport,
Hasonlítsa össze a kúriában és a főúri társadalmi mobilitás, felemelkedés,
kastélyban zajló életet a 10. és 11. lesüllyedés, népesedés, életmód, város,
forráshoz tartozó feladatokban gazdaság, kereskedelem,
meghatározott szempontok szerint!) pénzgazdálkodás, piac, gazdasági
válság, adó, politika, szuverenitás,
centrum, periféria
55-56. 39. A reformok Az egyik tematikai egység Széchenyi István és Tájékozódás időben és térben: F: reform, polgári átalakulás,
megindítói: Széchenyi Wesselényi Miklós, illetve Széchenyi 5. forrás (Mely területek voltak a fő cenzúra, <ősiség>
István és Wesselényi bekapcsolódása a politikai életbe, Széchenyi úti célok? Milyen funkciói lehettek az +Magyar Tudományos
Miklós programja; a másik tematikai egység utazásoknak? Milyen célokból írták Akadémia,
Wesselényi programja, Széchenyi gyakorlati meg az utazók tapasztalataikat?) +kaszinó, +reformkor
tevékenysége.
Kritikai gondolkodás: N: Széchenyi István, Wesselényi
Az általános iskolában tanultak felidézése: 14. és 15. forrás (Vesse össze a Miklós
a magyar reformkor képviselői (Széchenyi István, szöveges forrást [14.] és az ábrát [15.]!
Wesselényi Értelmezze az egyes pontok tartalmát! É: 1830 (Széchenyi István: Hitel
Miklós). Figyelje meg az ábrán a logikai című művének megjelenése, a
A tanulók megértik, hogy egy udvarhű kapcsolatok megítélését! Mire reformkor kezdete)
arisztokrata család tagját milyen tényezők következtethet ezekből?)
motiválhatták abban, hogy a reformok egyik T: Vaskapu, Pest-Buda
elindítója legyen. Kommunikáció:
A lecke forrásainak elemzésével 18. forrás (Mi a karikatúra üzenete? ÉK: történelmi idő, ok és
megfogalmazzuk Széchenyi reformcéljait. Széchenyi gyakorlati tevékenységének következmény, történelmi forrás,
jelentőség, történelmi nézőpont
44
bontása funkciója
Összehasonítjuk Széchenyi és Wesselényi mely részei jelennek meg a TK: társadalom, társadalmi csoport,
családi hátterét, és ezek alapján karikatúrán?) identitás, életmód, nemzet, gazdaság,
megmagyarázzuk a két reformprogram gazdasági rendszer, kereskedelem,
különbségeit. Ismeretszerzés, tanulás: pénzgazdálkodás, politika, állam,
A tanulók ismereteik és a lecke forrásai alapján 19. forrás (Hogyan viszonyult monarchia, birodalom, szuverenitás
összegyűjtik Széchenyi gyakorlati alkotásait. egymáshoz a két politikus emberileg
A téma két tanórai feldolgozása lehetőséget és politikailag? Nézzen utána az
ad, hogy a Hídember című film részleteinek interneten, mit tett Széchenyi, mikor
segítségével szemléletesebbé tegyük a Wesselényit politikai okokból
feldolgozást. elítélték!)
A tanulók megértik, hogy a korszakot a
nemzeti és a liberális eszme megerősödése,
Koncentráció:
valamint az európai centrumhoz való
fölzárkózás igénye határozza meg. Földrajz: Magyarország természeti
adottságai, folyamszabályozás.
57-58. 40. Politikai irányzatok Az egyik tematikai egység a kolerajárvány és Tájékozódás időben és térben: F: liberális nemesség, centralista,
a reformkorban következményei, az 1832–1836-os 1. forrás (Tárja fel a természetföldrajzi önkéntes és kötelező örökváltság,
országgyűlés – a reformkor kezdete, a viszonyok és a felkelés kapcsolatát! közteherviselés, érdekegyesítés,
kormányzat támadása és kudarca, a fontolva Elemezze a felkelés lehetséges etnikai védővám, reform, polgári átalakulás,
haladók; a másik Kossuth és a liberális vonatkozásait!) szabad verseny, <nemesi vármegye,
többség, a centralisták. rendi országgyűlés>
Az általános iskolában tanultak felidézése: a 9. forrás (Mit váltanak meg a N: Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc,
magyar reformkor képviselői (Kölcsey Ferenc, jobbágyok, minek a tulajdonába Kossuth Lajos, Eötvös József,
Kossuth Lajos, Deák Ferenc). juthatnak? Mi a feltétele az egyezség Széchenyi István, Wesselényi Miklós,
megszületésének? Miért nem oldotta Metternich
Megmagyarázzuk, hogy miért lett az 1832-
1836-os országgyűlés központi kérdése a meg a jobbágykérdést az önkéntes
örökváltság?) É: 1832–1836 (rendi
jobbágykérdés. Tisztázzuk a
országgyűlés)
jobbágyfelszabadítással összefüggő
fogalmakat. A tanulók a 9. ábra értelmezésével Kommunikáció:
11. forrás (Fogalmazza meg a T: <Pozsony>
választ adnak a tankönyvi kérdésekre.
Bemutatjuk a politikai irányzatokat, karikatúra üzenetét! Gyűjtse össze az
megnevezzük legjelentősebb képviselőket. erre utaló elemeket!)
45
bontása funkciója
Kiemeljük Kossuth politikai programjának fő ÉK: ok és következmény, történelmi
célkitűzéseit, társadalmi helyzetének Ismeretszerzés, tanulás: forrás, jelentőség
figyelembe vételével értékeljük programját. 13. forrás (Miben látta Kossuth az TK: társadalmi csoport, társadalmi
önkéntes örökváltság problémáját? mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés,
Vesse ezt össze Dessewffy népesedés, migráció, életmód, gazdaság,
álláspontjával [10. forrás]! Mivel gazdasági teljesítmény, politika,
indokolta állam, államszervezet, hatalmi ág,
Kossuth a jobbágyfelszabadítás monarchia, közigazgatás, birodalom,
szükségességét?) szuverenitás
15. forrás (Határozza meg Kossuth
társadalmi helyzetét! Értékelje ebből a
szempontból az eddig megismert
politikai pályáját!)
Koncentráció:
adottságai.
59. 41. Politikai küzdelmek A tanulók megértik, hogy a reformkor nagy Kommunikáció: F: államnyelv, márciusi ifjak,
az 1840-es években kérdései közül miért éppen a magyar nyelv 1. forrás (Kövesse nyomon a magyar érdekegyesítés, védővám, liberális
ügye lesz eredményes. nyelvért folytatott küzdelmet! nemesség, centralista
A tanulók megfogalmazzák, hogy melyek Értelmezze az egyes állomások +Védegylet, Konzervatív Párt,
voltak a reformkor nagy kérdései, és jelentőségét! Miért sikerült 1844-re Ellenzéki Nyilatkozat, +Fiatal
felismerik, hogy ezek a polgári viszonyok és a célt érni e kérdésben?) Magyarország
nemzeti önállóság megteremtését célozták.
Összehasonlítjuk Kossuth és Széchenyi Ismeretszerzés, tanulás: N: Batthyány Lajos, Petőfi
programját a lecke forrásainak szempontjai 18. forrás (Elemezze az egyes Sándor, Deák Ferenc, Kossuth Lajos,
alapján. kérdésekben az irányzatok Széchenyi István, Metternich
álláspontjait! Határozza meg, mit
érthetünk a korszak Magyarországán É: 1844 (a magyar nyelv
államnyelvvé nyilvánítása)
46
bontása funkciója
mérsékelt és radikális álláspont alatt!
Mely eszmeáramlatok, politikai T: Pest-Buda, <Pozsony>
módszerek jellemzik a mérsékelt és a
radikális irányzatokat?) ÉK: ok és következmény, történelmi
forrás, történelmi nézőpont
Kritikai gondolkodás: TK: életmód, város, gazdaság,
19. és 20. forrás (Gyűjtse össze és gazdasági tevékenység, gazdasági
értelmezze az egyes kérdésekben rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági
megfogalmazott álláspontokat! Miben kapcsolat, gazdasági teljesítmény,
értettek egyet, s mennyiben látták kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac,
másképpen a problémákat? Mely politika, állam, államforma,
kérdések jelennek meg a karikatúrán?) birodalom, szuverenitás, centrum,
periféria, <politikai párt>
Koncentráció:
adottságai.
60. 42. A nemzeti ébredés A témához kapcsolódhat múzeumlátogatás Ismeretszerzés, tanulás: F: jobbágyfelszabadítás,
Magyarországon vagy múzeumi óra (pl. a Magyar Nemzeti 7. forrás (Gyűjtse össze a magyar emancipáció, államnyelv,
Múzeumban). vezető rétegre ható eszméket!) nacionalizmus
Bebizonyítjuk, hogy a reformkor a nemzeti +magyar nemzeteszme,
nyelv és kultúra megteremtésének időszaka. Kritikai gondolkodás: +asszimiláció, +klasszicizmus,
Bemutatjuk a magyar vezető réteg 7. forrás (Elemezze a nemzeti politika +romantika
nemzetfelfogását és nemzetiségi politikáját. céljait, eszközeit! Vesse össze a magyar
és a nemzetiségi vezető réteg céljait és N: Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc
eszközeit!)
É: –
Ismeretszerzés, tanulás:
17. forrás (Milyen stílusban épült a T: Pest-Buda
múzeum? Gyűjtsön képeket az
interneten a korszak jellemző ÉK: ok és következmény, jelentőség,
épületeiről! Milyen szerepet játszott történelmi nézőpont
47
bontása funkciója
a korszakban a Nemzeti Múzeum az TK: társadalom, identitás, társadalmi
ország kulturális életében? Vesse ezt mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés,
össze a jelennel!) népességrobbanás, életmód, nemzet,
nemzetiség, politika, állam,
közigazgatás, birodalom, szuverenitás
Koncentráció:
Magyar nyelv és irodalom: a reformkor
irodalma, a nemzeti dráma, nemzeti
színjátszás kezdetei.
Dráma és tánc: a XIX. századi magyar
színház és dráma néhány alkotása:
Katona József: Bánk bán, Vörösmarty
Mihály: Csongor és Tünde.
Rajz – és vizuális kultúra: klasszicizmus
és romantika (pl. Pollack Mihály:
Nemzeti Múzeum).
Ének-zene: Himnusz, Szózat, Erkel
Ferenc: Hunyadi László – a nemzeti
opera születése, Liszt Ferenc.
61-62. 43. Törvényes Az egyik tematikai egység a reformkor Tájékozódás időben és térben: F: nemzetőrség, áprilisi
forradalom és eredményei, a forradalmi átalakulás kezdete, a 3. forrás (Kövesse nyomon a törvények, felelős kormány,
konszolidációs kísérlet pesti forradalom, a felelős kormány forradalom menetét térben és időben! sajtószabadság, népképviselet,
megalakulása; a másik az áprilisi törvények, a Korábbi tanulmányai, olvasmányai és cenzusos választójog,
jobbágyfelszabadítás. március 15-i ünnepélyeken szerzett jobbágyfelszabadítás, polgári
élményei alapján mutassa be az egyes átalakulás, közteherviselés,
Az általános iskolában tanultak felidézése: helyszínek eseményeit! Mi a alkotmányos monarchia,
március 15. mint iskolai ünnepély; a forradalom és jelentősége annak, hogy a budai <perszonálunió>
szabadságharc kiemelkedő személyiségei (Petőfi helyőrségben sok olasz katona
Sándor, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos). szolgált?) N: Szemere Bertalan,
A tanulók ismeretei és a lecke térképe alapján Széchenyi István, Deák Ferenc,
ismertetjük a március 15-i eseményeket. Ismeretszerzés, tanulás: Kossuth Lajos, Eötvös József,
A lecke 9. és 12. forrásának elemzésével 5. forrás (Nézzen utána az interneten Batthyány Lajos, Petőfi Sándor
bebizonyítjuk, hogy az Áprilisi törvények a nemzeti színeink eredetének! Hol
48
bontása funkciója
polgári átalakulás jogi alapjait biztosították (milyen eseménynél) találkoztunk már
Magyarországon. Összevethetjük a 12 ponttal kokárdával?) É: 1848. március 15. (forradalom
és Kossuth felirati javaslatával a törvényeket. Pesten), 1848. április 11. (az
Megnevezzük azokat a kérdéseket, amelyeket a Kritikai gondolkodás: áprilisi törvények), 1848
törvények nem szabályoznak (pl. nemzetiségi 6. forrás (Vesse össze a 12 pontot és (forradalmak Európában)
jogok). Kossuth március 3-i felirati javaslatát!
Mennyiben nehezíti az összevetést az T: Pest-Buda, Bécs, <Pozsony,
eltérő forma? Mivel kapcsolatban Erdély>
említettük Landerert a reformkorban?)
ÉK: ok és következmény, történelmi
Ismeretszerzés, tanulás: forrás, jelentőség, történelmi nézőpont
12. forrás (Gyűjtse össze a magyar
minisztérium jogköreit! Mit ért a TK: társadalom, társadalmi mobilitás,
törvény felelős minisztérium alatt? felemelkedés, lesüllyedés, életmód,
Hogyan nevezzük az így létrejött gazdasági rendszer, politika, állam,
államberendezkedést? Vizsgálja meg államforma, államszervezet, hatalmi
az uralkodóhoz és az Ausztriához ág, monarchia, parlamentarizmus,
fűződő közigazgatás, birodalom, szuverenitás
viszonyt!)
63. 44. A fegyveres harc Az általános iskolában tanultak felidézése: a Tájékozódás időben és térben: F: felelős kormány, népképviselet,
kirobbanása, a védelem forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei 9. forrás (Hogyan valósult meg az jobbágyfelszabadítás
megszervezése (Jellasics, Görgey Artúr). áprilisi törvényekben kimondott +Kossuth-bankó, OHB,
Bemutatjuk, hogy a közjogi kérdés országegyesítés? Tekintse át a +közjogi kérdés
tisztázatlansága hogyan vezetett az udvarral nemzetiségi problémát! Hol voltak
való ellentét kiéleződéséhez. Kiemeljük nemzetiségi gyűlések, és hol robbant N: Jellasics, Görgey Artúr,
Kossuth szerepét a haderő problémájának a ki felkelés? Melyek az eltérések okai?) Kossuth Lajos, Batthyány Lajos
megoldására.
A tanulók megértik, hogy miért éleződött ki a Kritikai gondolkodás: É: 1848. szeptember 29.
nemzetiségi konfliktus, és vezetett fegyveres 10. forrás (Következtessen a kép (a pákozdi csata)
összecsapásokhoz illetve támadáshoz. alapján a gyűlésen részt vevők
A lecke térképének segítségével megismerjük a társadalmi összetételére! Mennyiben T: Pákozd, Pest-Buda, Bécs
horvát támadás eseményeit, és a magyar látszik meg ez a gyűlés határozatain? +Határőrvidék, Dráva
49
bontása funkciója
politikai vezetés lépéseit a fegyveres ellenállás Nézzen utána az interneten, miért ÉK: ok és következmény, jelentőség,
megszervezésére. Balázsfalván tartották a gyűlést!) történelmi nézőpont
A téma feldolgozható múzeumlátogatás vagy TK: társadalom, társadalmi csoport,
múzeumi óra keretében is (pl. a Pákozd-sukorói Ismeretszerzés, tanulás: identitás, nemzet, nemzetiség,
csata emlékkiállításának megtekintésével). 15. forrás (Kövesse a térképen a hadi pénzgazdálkodás, adó, politika, állam,
eseményeket! Hol lépte át Jelačić a államforma, parlamentarizmus,
magyar határt, és mi volt a katonai közigazgatás, birodalom, szuverenitás
célja? Miért változtak a magyar sereg
vezetői? Hogyan változott a magyar
sereg összetétele?)
15. forrás (Mi az összefüggés a
Kossuth toborzóútja által érintett
terület és a toborzás sikere között?
Milyen helyzetbe került szeptember
közepére Jelačić? Értékelje a pákozdi
csata jelentőségét! Mi volt a katonai
jelentősége a bécsi forradalomnak?
Miért nem lépték át azonnal a
magyar–osztrák határt csapataink?)
Koncentráció:
Földrajz: Magyarország földrajza.
64-65. 45. Önvédelmi harc és Az egyik tematikai egység a császári hadsereg Kommunikáció: F: Függetlenségi nyilatkozat
fényes diadal támadása, Erdély a harcok folytatásának 3. forrás (Milyen vádakra válaszolt +váci kiáltvány, +olmützi
kulcsa, a felvidéki hadjárat; a másik az első Görgey a levélben? Jellemezze a levél alkotmány, +békepárt
magyar ellentámadás, alapján Kossuth és Görgey
az olmützi alkotmány –Függetlenségi hadseregről alkotott elképzeléseit! N: Ferenc József, Windischgrätz,
nyilatkozat. Melyek az előnyei és a hátrányai a Bem József, Kossuth Lajos, Szemere
népfelkelők bevetésének? Válaszában Bertalan, Görgey Artúr
vegye figyelembe a 4. képet is!)
50
bontása funkciója
Az általános iskolában tanultak felidézése: a
forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei Ismeretszerzés, tanulás: É: 1849. április 14. (a
(Kossuth Lajos, Görgey Artúr, Bem József). 8. forrás (Miért született meg a függetlenség kimondása)
A történelmi atlasz és a lecke térképeinek kiáltvány? Mi mellett állt ki Görgey, és + 1849. február 26-27. (a
felhasználásával bemutatjuk a hadszíntereket mitől határolódott el?) kápolnai ütközet)
és a legjelentősebb hadi eseményeket.
A tanulók megismerik a Görgey Kossuth Kritikai gondolkodás: T: Debrecen, Pest-Buda, Bécs,
ellentét okait és történetét. 8. forrás (Kikhez szólt a kiáltvány? Mi <Erdély>
Kiemeljük Józef Bem katonai szerepét az lehetett a célja?) +Schwechat
erdélyi hadszíntéren bekövetkező sikerekben.
A tanulók megértik a kápolnai vereség, az Tájékozódás időben és térben: ÉK: ok és következmény, történelmi
olmützi alkotmány és a tavaszi hadjárat 11. forrás (Miért kényszerítette forrás, jelentőség, történelmi nézőpont
összefüggéseit. megállásra Windischgrätzet felvidéki
Elemezzük a Függetlenségi nyilatkozatot. hadjáratával Görgey? Mi volt a TK: nemzet, nemzetiség, politika,
Bemutatjuk a Függetlenségi nyilatkozat stratégiai jelentősége a branyiszkói állam, államforma, államszervezet,
politikai következményeit. ütközetnek? Mutassa be, hogyan hatalmi ág, egyeduralom, monarchia,
változott meg a katonai helyzet a tél parlamentarizmus, közigazgatás,
végére!) birodalom, szuverenitás, <politikai
párt>
18. forrás (Mit jelentet jogi értelemben
a trónfosztás? Milyen történelmi
tényekkel indokolta a dokumentum a
lépést?)
Koncentráció:
66. 46. Fényes győzelmek Az általános iskolában tanultak felidézése: a Tájékozódás időben és térben: F: tavaszi hadjárat, nemzetiségi
és a túlerő diadala forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei 6. forrás (Kövesse nyomon a hadi törvény, Függetlenségi nyilatkozat,
(Kossuth Lajos, Görgey Artúr, Bem József). eseményeket!) államnyelv, emancipáció
Bemutatjuk a tavaszi hadjárat haditervét és
jelentős győzelmeit. Kritikai gondolkodás:
51
bontása funkciója
A tanulók megismerik a nemzetiségi kérdés 6. forrás (Elemezze a két bekerítő N: Kossuth Lajos, Szemere Bertalan,
megoldására tett lépéseket. hadműveletet! Mely tényezőknek Görgey Artúr, Ferenc József,
A lecke 15. térképének segítségével köszönhetően csúszhattak ki az Windischgrätz, Bem József
összegyűjtjük a katonai vereség okait. osztrákok a harapófogóból? Mutassa
Kiemeljük, hogy a magyar szabadságharcot be az isaszegi csata jelentőségét!) É: 1849. április 6. (az isaszegi
csak két nagyhatalom külső katonai agressziója csata), 1849. május 21. (Buda
volt képes leverni. Kommunikáció: felszabadítása), 1849. augusztus
A téma feldolgozható múzeumlátogatás vagy 14. forrás (Milyen vádakat hoz fel 13. (a világosi fegyverletétel),
múzeumi óra keretében (pl. a Hadtörténeti Kossuth Görgey ellen? Vesse össze a 1849. április 14. (a függetlenség
Intézet és Múzeumban) vagy az órára meghívható vádakat az eseményekkel! Mely kimondása)
valamelyik huszár hagyományőrző egyesület. pontokon cáfolhatók meg Kossuth
állításai? Gyűjtse össze, milyen T: Isaszeg, Világos, Debrecen
tulajdonságokat említ Kossuth +Segesvár, +Arad
Görgeyről, és milyeneket önmagáról!
Milyen céllal született a levél? Melyek ÉK: történelmi idő, ok és
lehettek a levél hatásai?) következmény, jelentőség, történelmi
nézőpont
Kritikai gondolkodás és tájékozódás időben
és térben: TK: identitás, nemzet, nemzetiség,
15. forrás (Elemezze az orosz politika, állam, államforma,
beavatkozás utáni katonai és politikai államszervezet, egyeduralom,
helyzetet! Mérlegelje, hogy melyik monarchia, birodalom, szuverenitás
összpontosítási terület volt
alkalmasabb az ellenállásra! Kövesse a
hadi eseményeket! Miben különbözött
Haynau hadművelete Windischgrätz
1848. decemberi–1849. januári
hadműveletétől? Mivel magyarázható
a Szeged térségébe tartó Görgey
kerülőútja? A hadi események
ismeretében foglaljon állást a
fegyverletétel jogosságának
kérdésében!)
52
bontása funkciója
Koncentráció:
67-68. Összegezés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: történelmi idő, ok és
A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi 1. forrás (A jobbágykérdés áttekintő következmény, történelmi forrás,
kérdések és a tanár által összeállított feladatok ábrája.) jelentőség, történelmi nézőpont
alapján.
A 237. oldal (Önvédelmi harc és TK: társadalom, társadalmi csoport,
Az egyik tematikai egység az összegezés fényes diadal c. lecke) 10. identitás, társadalmi mobilitás,
javasolt témái közül a tanár által kiválasztottak forrásának felhasználásával vita felemelkedés, lesüllyedés, népesedés,
áttekintése; a másik vita a korszak alapvető Görgey és Kossuth ellentétéről (akár népességrobbanás, migráció, életmód,
kérdéseiről a javasolt témákból. dramatikus megjelenítéssel). város, nemzet, nemzetiség, gazdaság,
Az egyik tematikai egység feldolgozható gazdasági tevékenység, gazdasági
múzeumlátogatás vagy múzeumi óra rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági
keretében is (pl. a Magyar Nemzeti Múzeumban szereplő, gazdasági kapcsolat,
vagy Hadtörténeti Intézet és Múzeumban). gazdasági teljesítmény*, kereskedelem,
parlamentarizmus, közigazgatás,
periféria, <politikai párt>
ÉV VÉGI RENDSZEREZÉS
70. Politika-, állam-, jog- és Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: történelmi idő, változás és
intézménytörténet Összegezése és rendszerezése a témának a A) Államformák, politikai folyamatosság, ok és következmény,
tankönyvi források, az összegezések és az rendszerek Franciaországban: történelmi forrás, tény és bizonyíték,
időrendi táblázat felhasználásával. A tanár
53
bontása funkciója
válogatja össze a konkrét tartalmakat, a Összegezés, 172. oldal 2. forrás interpretáció, jelentőség, történelmi
hozzákapcsolódó feladatokkal. (Elemezze, hogy a táblázat milyen nézőpont
Pl. A) Államformák, politikai rendszerek szempontok szerint vizsgálja a francia TK: nemzet, nemzetiség, politika,
Franciaországban; történelmet! Mely tényezők maradtak állam, államforma, hatalmi ág,
B) Magyarország államszervezetének változásai. ki? Tárja fel az egyes jellemzők között politikai párt, monarchia, köztársaság,
kölcsönhatásokat!) önkényuralom, egyeduralom, diktatúra,
demokrácia, polgárjog, államszervezet,
B) Magyarország közigazgatás, birodalom, szuverenitás,
államszervezetének változásai: centrum, periféria, emberi jog,
33. Magyarország új helyzete a
állampolgári jog,
Habsburg Birodalomban, 177.
oldal 12. forrás (Hasonlítsa össze a népképviselet,<gyarmatosítás,
XVIII. és a XVII. századi [tankönyv politikai párt, önkényuralom,
74. oldal] magyar diktatúra>
államberendezkedést! Mennyiben
figyelhető meg a modernizáció az
államszervezetben? Hogyan változott
az Ausztriához fűződő viszony?
Mennyiben befolyásolta Ausztria és
Magyarország kapcsolatát a rendi
berendezkedés?)
43. Törvényes forradalom és
konszolidáció 228. oldal 9. forrás
(Milyen politikai berendezkedés
valósult meg Magyarországon?
Mutassa be a választási rendszert, a
törvényhozás és a végrehajtó hatalom
működését! Elemezze az Ausztriához
fűződő viszonyt!)
54
bontása funkciója
71. Társadalom-, életmód- Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: történelmi idő, változás és
és gazdaságtörténet Összegezése és rendszerezése a témának a 8. Közép- és Kelet-Európa a XVI– folyamatosság, ok és következmény,
tankönyvi források, az összegezések és az XVII. században, 43. oldal történelmi forrás, tény és bizonyíték,
időrendi táblázat felhasználásával. A tanár 1. forrás (Hogyan változott Közép- interpretáció, jelentőség, történelmi
válogatja össze a konkrét tartalmakat, a Európa szerepe az európai nézőpont.
hozzákapcsolódó feladatokkal. munkamegosztásban? Mi jellemezte a
Pl. A magyar gazdaság a világgazdaságban és a különböző időszakokat?) TK: Társadalom, társadalmi csoport,
Habsburg Birodalomban. identitás, társadalmi mobilitás,
19. Élet és halál a török háborúk felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg,
korában, 104. oldal 17. forrás népesedés, népességrobbanás,
(Milyen az összetétele a kivitelnek és a népességfogyás, migráció, életmód, város,
behozatalnak? Milyen a kettő mérlege? nemzet, nemzetiség, gazdaság,
Milyen kiviteli cikkeink voltak még a gazdasági tevékenység, gazdasági
lábon hajtott marha mellett?) rendszer, termelés, termelési egység,
35. A magyar gazdaság újjáépítése, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági
186. oldal 10. forrás (Gyűjtse össze a kapcsolat, gazdasági teljesítmény,
manufaktúraalapítás feltételeit! gyarmatosítás, árutermelés,
Elemezze, hogyan valósultak meg pénzgazdálkodás, kereskedelem, piac,
ezek a feltételek Magyarországon!) kereskedelmi mérleg, piaci egyensúly,
36. Reformok és felvilágosult gazdasági válság, adó, <kereskedelmi
abszolutizmus Magyarországon, mérleg>
190. oldal 7. forrás (Határozza meg
az ábra alapján, mit jelent a kettős
vámhatár kifejezés! Hogyan védte a
birodalmat a külső vámhatár? Miért
mondhatjuk, hogy a belső vámhatár
összbirodalmi érdekeket érvényesített?
Milyen gazdasági és politikai
következményei lehettek a kettős
vámhatárnak?)
41. Politikai küzdelmek az 1840-es
években, 217. oldal 4. forrás (Milyen
55
bontása funkciója
tendenciák figyelhetők meg
külkereskedelmünkben?)
72. Vallás- és Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: történelmi idő, változás és
művelődéstörténet Összegezése és rendszerezése a témának a A) Európa vallásai: folyamatosság, ok és következmény,
tankönyvi források, az összegezések és az Összegezés, 58. oldal történelmi forrás, tény és bizonyíték,
időrendi táblázat felhasználásával. A tanár 1., 2. és 3. forrás (Figyelje meg a interpretáció, jelentőség, történelmi
válogatja össze a konkrét tartalmakat, a különböző vallások terület nézőpont
hozzákapcsolódó feladatokkal. elhelyezkedésének és a
Pl. A) Európa vallásai; centrumterületek kiterjedésének a TK: vallás, monoteizmus, politeizmus,
B) Magyarország felekezeti viszonyai. változásait! Milyen okok állhatnak e vallásüldözés, vallásszabadság,
jelenségek hátterében?) antijudaizmus, lelkiismereti
szabadság.
B) Magyarország felekezeti
viszonyai:
14. A reformáció
Magyarországon
76. oldal 5. forrás (Mutassa be az
ország felekezet viszonyait! A földrajzi
megoszlásnak milyen vonatkozásait
tudja kiemelni [társadalmi, etnikai,
kulturális]? Vesse össze a
magyarországi képet az európai
viszonyokkal!)
33. Magyarország új helyzete a
Habsburg Birodalomban, 175.
oldal 5. forrás (Gyűjtse össze a
56
bontása funkciója
protestánsok jogait! Gyűjtse össze a
protestánsok számára előírt
korlátozásokat! Milyen jogai voltak a
katolikus egyháznak a protestánsok
felet? Milyen céllal születtek a
rendelkezések? Mire utal az, hogy a
kérdést nem törvényben szabályozták,
hanem rendelettel?)
57

NT-17242 1 Normal

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

NT-17242 1 Normal

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Történelem 10.

Készítette: Stróbl Terézia

A tanmenetjavaslatban használt rövidítések:

A tanmenetjavaslatban használt jelölések:

II. A kora újkor Magyarországon 12 2 14 14

III. A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora 15 2 17 15

IV. Az újjáépítés kora Magyarországon 7 2 9 9

V. A reformok, a forradalom és szabadságharc

I. A KORA ÚJKOR TÖRTÉNETE

Kommunikáció: T: London, Németalföld

TK: társadalom, identitás, elit

ÉK: ok és következmény, jelentőség

Ismeretszerzés, tanulás: TK: társadalom, migráció, életmód,

13. Ellenőrző, Az óra funkciója: visszajelzés a tanárnak és a

II. A KORA ÚJKOR TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON

16. 12. A kényszerpályára Az általános iskolában tanultak felidézése: a Kommunikáció: F: –

TK: társadalom, társadalmi csoport,

ÉK: változás és folyamatosság, ok és

III. A FELVILÁGOSODÁS, A FORRADALMAK ÉS A POLGÁROSODÁS KORA

Kommunikáció: ÉK: ok és következmény, jelentőség

TK: társadalom, társadalmi csoport,

Kommunikáció: T: Bécs, Párizs

IV. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KORA MAGYARORSZÁGON

V. A REFORMOK, FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC MAGYARORSZÁGON

Kommunikáció: ÉK: ok és következmény, történelmi

You might also like