Történelem 7.

tankönyv
OH-TOR07TB
Tanmenetjavaslat

1
Bevezetés

A tanmenet a OH-TOR07TB raktári számú kiadványhoz készült. A tankönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján készült, 2020. 01. 31. után kiadott, 5–8. évfolyam történelem tantárgy kerettantervének.
A hetedikes tankönyv az ötödik és hatodik osztályban elsajátított ismeretekre és tanulásmódszertani alapra – jártasságokra és készségekre – alapozva
az életkori sajátosságok figyelembevételével már az események és folyamatok összetettebb bemutatására törekszik. A képszerűség és a történettanításon
alapuló történelemtanítás elvének alkalmazása mellett megkezdődik a témák elemző jellegű feldolgozása: összetett okok és következmények feltárása, az
egyes történelmi jelenségek és folyamatok több szempontú értelmezése. A tevékenységalapú tanulásnak továbbra is meghatározó szerepe van, ezért a
kerettantervi beosztás időt hagy, és lehetőséget teremt a műveltető történelemtanulásra, az ismeretek szélesebb körű alkalmazására, a kooperatív technikák
előtérbe helyezésére, a sokoldalú kompetenciafejlesztésre, amelyek már a középiskolai történelem tanulmányokra, követelményekre való felkészítést is kell,
hogy szolgálják. A tankönyv feladatait, a tanmenetben feltüntetett javasolt tevékenységeket a szaktanár döntése alapján, a tanulók képességeinek
figyelembevételével differenciálva csoportmunkával, pármunkával vagy önálló, otthoni munkával, internetes kereséssel lehet feldolgozni, illetve elvégezni.
A tankönyv nyolc fejezetben, összesen 20 tematikus egységben tárgyalja az egyetemes és magyar történelem eseményeit. A tanmenet a tankönyvhöz
hasonlóan nem órákra, hanem tematikus egységekre bontja az éves feldolgozandó anyagot, hogy az egy gondolati egységet jelentő témakörök feldolgozására
szánt időkeretet a kollégák maguk tudják felosztani. Azt, hogy a témakörökben szereplő „kötelező” részek mellett található kiegészítő anyagokból mennyit
lehet feldolgozni, az adott tanulócsoport, annak pillanatnyi állapota határozza meg, s erről a szaktanár tud dönteni.
Jelentős mértékben csökkent a tananyag, sok, korábban a szakmai kánonunk szerves részét képező anyagrész maradt ki. Az új kerettanterv fejezetei
jelentős mértékben eltérnek a korábbiaktól. Mivel a 7–8. évfolyamra a tanuló formálódó absztrakt gondolkodása a jellemző, ez megengedi, hogy a tananyag
alapvetően kronologikus elrendezésű legyen, ami a legalkalmasabb a mai világot meghatározó 19–20. századi folyamatok értelmezésére. Az egyetemes és a
magyar történeti témák vegyesen, korszakokhoz köthető témakörökbe rendezve jelennek meg. Kisebb mértékben, de továbbra is jellemző, hogy a tanterv az
általános jelenségeket a magyar történelem példáin keresztül dolgozza fel. A tankönyv nagyon gazdag képekben, ábrákban, szöveges forrásokban, melyek
képszerűen mutatják be mindazt, ami a szövegben megfogalmazódik. Feldolgozásukat minden esetben kérdések, feladatok sora segíti. Így a tanuló a
tankönyv segítségével változatos tevékenységformákat gyakorolhat – információszerzés, feldolgozás, szövegértés és lényegkiemelés; tájékozódás időben és
térben; történetek megértése, elbeszélése stb. Ezek elmélyítik a történelemtanulási készségeinek fejlődését, történelmi gondolkodásának kialakulását. A
tankönyvben a tanulnivaló mellett mindig vannak színes, érdekes olvasmányok, amelyek közelebb hozzák a régi korok emberét a tanulókhoz.
Az új kerettanterv lexikai elemei oszlopban az óra során belépő fogalmakat, neveket, időrendi és topográfiai adatokat szerepeltettük.

2
Óraszámok felosztása

Képességfejlesztés,
Teljes Kerettantervi
Új tananyag feldolgozása összefoglalás,
Témák óraszám órakeret
(óraszám) gyakorlás, ellenőrzés
(óraszám)
I. A modern kor születése 4 1 5 5
II. A dualizmus kora:
5 2 7 7
felzárkózás Európához
III. Az első világháború és
9 2 11 11
következményei
IV. Totális diktatúrák 4 1 5 5

V. A Horthy-korszak 7 2 9 9

VI. A második világháború 8 2 10 10

VII. A megosztott világ 4 1 5 5

VIII. Magyarország
8 2 10 10
szovjetizálása
Két mélységelvű téma
5 1 6 6
feldolgozása
Összóraszám 68

3
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
Témakör

I. A modern kor születése

Fogalmak: nacionalizmus.   A 20. század eleji nagyhatalmak azonosítása, és  Európa a bécsi kongresszus előtti és utáni
a korabeli világra gyakorolt hatásuk feltárása térképének összehasonlítása, a változások
Személyek: Bismarck. térképek és egyszerű ábrák segítségével. okainak feltárása, értékelése.
 A politikai eszmék legjellemzőbb gondolatait  Olaszország és Németország területi
Kronológia: 1871 Németország megjelenítő néhány egyszerű és rövid forrás egyesítés előtt és utáni térképének
egyesítése. értelmezése és azonosítása. összehasonlítása, értékelése.
1–2.
A nemzeti eszme és a  Magyarázatok keresése és azok megvitatása
birodalmak kora Topográfia: Németország, egyes államok létrejöttének és
Olaszország, Brit Birodalom, megerősödésének okaira (pl. Amerikai
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Államok, Japán).
Japán.   Ismerkedés nemzeti jelképekkel (zászlók,
himnuszok).
 Az első világháborúhoz vezető okok és
előzmények feltárása.
Fogalmak: liberalizmus,  Összehasonlító táblázat készítése a korszak
konzervativizmus, demokrácia, politikai eszméiről.
szocializmus, kommunizmus,  A politikai eszmék legjellemzőbb gondolatait
Politikai eszmék:
3–4. keresztényszocializmus.  megjelenítő néhány egyszerű és rövid forrás
liberalizmus,
értelmezése és azonosítása.
konzervativizmus,
szocializmus Személyek: Marx.  A 19. századi politikai eszmék céljainak és
jellemzőinek rendszerezése.

5. Összefoglalás,
rendszerezés,
számonkérés
II. A dualizmus kora
Fogalmak: közös ügyek,  A millenniumi Budapest bemutatása.  Képgyűjtemény (tabló) összeállítása a
dualizmus, MÁV, urbanizáció.  A 20. század eleji és korunk életmódja közötti millenniumi Budapestről internetes források
különbségek azonosítása. alapján.
A modernizálódó Személyek: Andrássy Gyula.  A korszak gazdasági és technikai fejlődésének
6–7. Magyarország bemutatása.
Kronológia: 1896 a Millennium.  A korszak ipari fejlődésének nyomon követése
diagramok, táblázatok segítségével.
Topográfia: Budapest.

4
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
Fogalmak: Millennium,  A millenniumi Budapest bemutatása.  Képek gyűjtése a dualizmus kori társadalmi
emancipáció.  A dualizmus kori vidék és város lakóinak és csoportok és nemzetiségek életéről.
A millenniumi életmódjának bemutatása.  Képgyűjtemény (tabló) összeállítása a
8–10.
Magyarország Kronológia: 1896 a Millennium.  A 20. század eleji és korunk életmódja közötti millenniumi Budapestről internetes források
különbségek azonosítása. alapján.
Topográfia: Budapest.
Összefoglalás,
11–12. rendszerezés,
számonkérés
III. Az első világháború és következményei
Fogalmak: antant, központi  A fontosabb hadviselő országok csoportosítása a  Vita a háború okairól.
hatalmak, front, állóháború, szövetségi rendszerek szerint.  Grafikonok, táblázatok elemzése a háború
hátország, bolsevik.  Az első világháborús hadviselés összehasonlítása legfontosabb adatairól (pl. résztvevők száma,
a korábbi háborúkéval. veszteségek, háborús kiadások, fegyverek
Személyek: Tisza István, Lenin.  A háborús körülményeket bemutató különböző száma stb.).
Az első világháború.
típusú források gyűjtése, feldolgozása.  Első világháborús emlékhelyek és
13–15. Magyarország Kronológia: 1914–1918 az első emlékművek, sírhelyek feltérképezése és
a háborúban világháború, 1917 a bolsevik felkeresése a lakóhelyen és környékén.
hatalomátvétel.  Első világháborús kiállítás megtekintése.
 Első világháborús katonadalok gyűjtése és
Topográfia: Szarajevó, Szerbia, eléneklése.
Doberdó.
Fogalmak: tanácsköztársaság,  A történelmi Magyarország szétesésének
vörösterror, fehér különítményes bemutatása térképen az elcsatolt területek
Magyarország 1918– megtorlások. történelmi megnevezésével.
16–18.
1919-ben  Vélemény megfogalmazása a történelmi
Személyek: Károlyi Mihály, Magyarország felbomlásának okairól.
Horthy Miklós.
Fogalmak: kisantant.  Európa háború előtti és utáni térképének  Trianon a gyermek szemével – kortárs
összehasonlítása, a változások értelmezése. visszaemlékezések felkutatása és
Kronológia: 1920. június 4. a  A történelmi Magyarország szétesésének megbeszélése.
trianoni békediktátum.  bemutatása térképen az elcsatolt területek
A trianoni
19–21. történelmi megnevezésével.
békediktátum Topográfia: Kárpátalja, Felvidék,  Vélemény megfogalmazása a történelmi
Délvidék, Burgenland, Erdély, Magyarország felbomlásának okairól.
Csehszlovákia, Jugoszlávia,  A trianoni békediktátum területi és demográfiai
Románia, Ausztria. következményeinek értékelése.

5
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
Összefoglalás,
22–23. rendszerezés,
számonkérés
IV. Totális diktatúrák
Fogalmak: személyi kultusz,  A kommunista Szovjetunió jellemzőinek  GULÁG táborok helyszíneinek térképen való
GULAG, totális állam. azonosítása képi és szöveges forrásokban. azonosítása.
 A totális diktatúrák összehasonlítása (pl. jelképek,  Film vagy filmrészletek megtekintése a
A kommunista ideológiák, hatalmi eszközök). kommunista diktatúráról.
24–25. Személyek: Sztálin.
Szovjetunió

Topográfia: Szovjetunió,
Szibéria (munkatáborok).
Fogalmak: totális állam,  A nemzetiszocialista Németország jellemzőinek  A náci koncentrációs táborok helyszíneinek
nemzetiszocializmus, azonosítása képi és szöveges forrásokban. térképen való azonosítása.
antiszemitizmus, fasizmus.  A totális diktatúrák összehasonlítása (pl. jelképek,  Film vagy filmrészletek megtekintése a
ideológiák, hatalmi eszközök). nemzetiszocialista diktatúráról.
A nemzetiszocialista
26–27. Személyek: Hitler.  Érvelés a 20. század kirekesztő ideológiáival
Németország szemben.

Kronológia: 1933 a náci

hatalomátvétel.

Összefoglalás,
28. rendszerezés,
számonkérés
V. A Horthy-korszak
Fogalmak: revízió, numerus  A Horthy-korszak politikai eredményeinek és  Képes beszámoló (prezentáció) készítése a
clausus.  problémáinak felidézése. korszak jeles személyiségeinek egyikéről.
 Az antiszemitizmus megnyilvánulásainak  Plakátok, korabeli történetek, versek, dalok
azonosítása források alapján. gyűjtése a revíziós törekvésekről.
29–31. A politika irányai Személyek: Bethlen István.
 Magyarország külpolitikai céljainak és
lehetőségeinek bemutatása.
Kronológia: 1920–1944 a  A korszak egy kiemelkedő személyiségének
Horthy-korszak. bemutatása.
32–35. Gazdasági, társadalmi Fogalmak: pengő.   A Horthy-korszak gazdasági, kulturális és  Vázlatkészítés idézetek és képi források
és kulturális fejlődés társadalmi eredményeinek és problémáinak felhasználásával a Horthy-korszak
felidézése. társadalmáról.
Személyek: Klebelsberg Kuno,

6
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
Szent-Györgyi Albert.  A társadalmi változások bemutatása szöveges és  Képes beszámoló (prezentáció) készítése a
képi források alapján. korszak jeles személyiségeinek egyikéről.
 A korszak egy kiemelkedő személyiségének  Fotók, illusztrációk gyűjtése az ipar
bemutatása. (közlekedés) modernizációjáról.
 Képek gyűjtése az oktatás, a tudomány, a
sportélet új intézményeiről.
Összefoglalás,
36–37. rendszerezés,
számonkérés
VI. A második világháború
Fogalmak: tengelyhatalmak,  A nemzetiszocialista Németország és a  Képek gyűjtése a tengelyhatalmak és a
szövetségesek. kommunista Szovjetunió szerepének feltárása a szövetségesek összecsapásainak
háború kirobbantásában. helyszíneiről, a második világháború
hadieseményeiről, fegyvereiről.
Személyek: Franklin D.  A második világháború fordulópontjainak
Roosevelt, Churchill. felidézése.  A második világháborúról szóló
 A második világháború főbb eseményeit bemutató visszaemlékezések, irodalmi és
Háború földön, térképek értelmezése. filmfeldolgozások egy-egy részletének
38–40. Kronológia: 1939–1945 a megbeszélése.
tengeren és levegőben.
második világháború, 1941.
június a Szovjetunió
megtámadása.

Topográfia: Sztálingrád,
Normandia, Hirosima.
Fogalmak: nyilasok, holokauszt,  Ítélet megfogalmazása a második világháborús  Ismeretek szerzése és megvitatása a
gettó, deportálás, koncentrációs népirtásokról és háborús bűnökről. holokauszt történetét feldolgozó
tábor, zsidótörvények.  Példák gyűjtése az embermentés formáira. gyűjtemények, online adatbázisok
segítségével (pl. látogatás a Holokauszt
Emlékközpontban).
Személyek: Szálasi Ferenc,
Salkaházi Sára.  A holokausztról szóló visszaemlékezések,
41. A holokauszt irodalmi és filmfeldolgozások egy-egy
részletének megbeszélése.
Topográfia: Auschwitz.  Példák gyűjtése az ellenállás és embermentés
formáira.
 Egy magyarországi embermentő (pl. Boldog
Salkaházi Sára) tevékenységének
megismerése és értékelése.

7
 Az óra
Az óra témája Új fogalmak
sorszáma
Fogalmak: bécsi döntések.
Személyek: Teleki Pál.
Magyarország a
42–44. második világháború Kronológia: 1944. március 19.
idején Magyarország német
megszállása, 1945. április a
háború vége Magyarországon.
Topográfia: Don-kanyar.
Fogalmak: totális háború.
45. A háború borzalmai
Összefoglalás,
46–47. rendszerezés,
számonkérés
48–50. A hidegháború Fogalmak: Egyesült Nemzetek
Szervezete (ENSZ), hidegháború,
vasfüggöny, berlini fal,
szuperhatalom, Észak-atlanti
Szerződés Szervezete (NATO),
Varsói Szerződés.
Személyek: Hruscsov, Kennedy.
Kronológia: 1947 a párizsi béke,
a hidegháború kezdete, 1948
Izrael Állam megalapítása.
Topográfia: Berlin,
Németországi Szövetségi
Köztársaság (NSZK), Német
Demokratikus Köztársaság
(NDK), Észak- és Dél-Korea,
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
 Magyarország területi változásait és világháborús  Képek gyűjtése a német haderő és a
részvételét bemutató térképek értelmezése. szövetségesek magyarországi pusztításának
 A magyar külpolitika háború előtti és alatti eszközeiről és helyszíneiről.
törekvéseinek és mozgásterének bemutatása.  Második világháborús emlékhelyek,
 A magyar honvéd helytállásának felidézése emlékművek és sírhelyek feltérképezése és
források alapján. felkeresése a lakóhelyen és környékén.
 A háború fegyvereinek és borzalmainak  Példák gyűjtése az ellenállás formáira.
bemutatása különböző források alapján.  A második világháborúról szóló
 Ítélet megfogalmazása a második világháborús visszaemlékezések, irodalmi és
népirtásokról és háborús bűnökről. filmfeldolgozások egy-egy részletének
 Példák gyűjtése az ellenállás formáira. megbeszélése
VII. A megosztott világ
 A második világháború után kialakult világrendet  Kiselőadás tartása egy hidegháborús
bemutató térkép áttekintése és értelmezése. konfliktusról.
 A nyugati demokrácia és a szovjet diktatúra
összehasonlítása.
 A hidegháború korabeli és a mai világhatalmi
viszonyok összehasonlítása.
 A hidegháborús korszak alapvető jellemzőinek,
történelmi szereplőinek azonosítása képek,
szöveges források alapján.
 Gyűjtött információk értelmezése a hidegháború
korának néhány világpolitikai válságáról (pl.
Korea, Kuba, Berlin). 
 Információk szerzése, rendszerezése és
értelmezése a két szuperhatalom fegyverkezési
versenyéről diagramok, táblázatok, képek és
térképek segítségével.
8
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
Kuba.
Fogalmak: piacgazdaság, jóléti  A nyugati világ és a keleti blokk  A jóléti állam jellemzőinek összegyűjtése és
állam. életkörülményeinek összehasonlítása. értékelése.
 Internetes és egyéb források alapján képes
51. A Nyugat gyűjtemény összeállítása az új tömegkultúra
jellemző tárgyairól, eseményeiről.
 Poszterek készítése a nyugati és keleti blokk
országainak életmódjáról.
Összefoglalás,
52. rendszerezés,
számonkérés
VIII. Magyarország szovjetizálása
A kommunista Fogalmak: malenkij robot,  Magyarország szovjet megszállása  Egy játékfilm vagy filmrészlet megtekintése a
diktatúra kiépítése államosítás. következményeinek felidézése.  korszakból vagy a korszakról.
Magyarországon
Személyek: Kovács Béla, Rákosi
Mátyás, Mindszenty József. 
53–55.
Kronológia: 1945 szovjet
megszállás, választás
Magyarországon.

A Rákosi-diktatúra Fogalmak: tervgazdaság,
Államvédelmi Hatóság (ÁVH).
Kronológia:1948–1956 a Rákosi-
56–58. diktatúra.
 A Rákosi-rendszer jellemzőinek, bűneinek  Jelszavak, csasztuskák, viccek gyűjtése a
azonosítása források, képek, filmrészletek alapján. Rákosi-diktatúra idejéből.
 Új iparvárosok azonosítása térképen.
 Egy játékfilm vagy filmrészlet megtekintése a
korszakból vagy a korszakról.
 Saját vélemény megfogalmazása a Rákosi-
diktatúráról.

Deportálások Topográfia: Recsk, Hortobágy,  A tömeges deportálások jellemzőinek azonosítása 
„békeidőben” Duna-delta. visszaemlékezések és egyéb források alapján.
 A Rákosi-rendszer jellemzőinek, bűneinek
59–60.
azonosítása források, képek, filmrészletek alapján.
 A határon túli magyarok megpróbáltatásainak
bemutatása különböző források alapján.
Egy játékfilm vagy filmrészlet megtekintése a
korszakból vagy a korszakról.
 Kitelepítésekről, deportálásokról szóló
visszaemlékezések részleteinek közös
feldolgozása.

9
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
Összefoglalás,
61–62. rendszerezés,
számonkérés

Egy magyar történelemhez kapcsolódó téma mélység-elvű

63–65. feldolgozása, ismétlés, rendszerezés

Egy egyetemes történelemhez kapcsolódó téma mélység-

66–67. elvű feldolgozása, rendszerezése

68. A tanév lezárása

10