ÚJ FORRÁSK Ö ZPON TÚ TÖRTÉN ELEM

boronkai szabolcs – kaposi józsef –

katona andrás – száray miklós

 12.
a középiskolák számára

oktatáskutató és fejlesztő intézet, budapest

A kiadvány 2016. 04. 15-től tankönyvi engedélyt kapott a TKV/3033-8/2016. számú határozattal.

A tankönyv megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet

3. sz. melléklet 3.2.05 Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára;
4. sz. melléklet 4.2.05 Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolyama számára;
5. sz. melléklet 5.2.05 Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára;
6. sz. melléklet 6.2.04 Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára
megnevezésű tantervek előírásainak.
A tankönyv megfelel a NAT 2012 előírásainak: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT 2012).

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők:

Dr. HorVáTH ZITA, KEMpfNEr ZsófIA

szakmai lektor: Dr. GYArMATI GYÖrGY

pedagógiai lektor: CZEGLÉDI sáNDor

felelős szerkesztő: páLINKás MIHáLY

szakábrák: sZárAY MIKLós

Tipográfia: KorDA áGNEs

Képek: Aurel Ciobotariu, istock, Kaján Tibor, morpho, MTI fotobank, NAsA, ofI-archívum, Thinkstock, 123rf
fortepan: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény, Baráth Endre, Berkó pál, Imre, Kovács Márton Ernő,
Kramer István dr., Kurutz Márton, Lechner Nonprofit KfT. Dokumentációs Központ, Nagy, Nagy József,
Urban Tamás, UVATErV, pesti srácz
flickr: David Joan, Dr. Korom János, macskapocs
Wikipedia: Arnold Newman, Billy Jihnston, Capt. r.J. Worsley, Csanády, David rydevik, Ervín pospíšil, fed Govt,
Grazia Borrini-feyerabend, Greg L., Közeg, Kővári Elvira, Kulja, paul Clarke, péter Antall, piergiuliano Chesi,
pudelek, rakaszmisi, rátonyi, robert Hannah, sebb, surfnico, Thaler Tamás, Túry Gergely, Varius

© Boronkai szabolcs, Kaposi József, Katona András, száray Miklós,

oktatáskutató és fejlesztő Intézet, 2016

IsBN 978-963-19-7907-7

oktatáskutató és fejlesztő Intézet

1143 Budapest, szobránc u. 6–8.
Tel.: (+36-1) 235-7200
fax: (+36-1) 460-1822
Vevőszolgálat: vevoszolgalat@ofi.hu

A kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgató

raktári szám: NT-17442
Műszaki igazgató: Kamp Alfréd
Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó
Grafikai szerkesztő: Görög Istvánné
Terjedelem: 35,53 (A/5) ív
A könyv tömege: 440 gramm
1. kiadás, 2016
Nyomdai előkészítés: B&B Grafikai stúdió Kft., www.bbgrafika.hu

Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen

felelős vezető: György Géza vezérigazgató
A nyomdai megrendelés törzsszáma: 8941.49.01
elő szó

KEDVEs DIáKoK!

Időutazásuk e tanévben véget ér. A tizenkettedik évfolyamon
már csak bő ötven év történelmét tekintjük át, a második vi-
lágháború végétől (1945) a napjainkig tartó időszakot. sokan
ezt már nem is tartják történelemnek, mondván, hogy még
nincs meg a kellő időtávlat a „harag és elfogultság nélküli”
értékelésre. Valóban: mindaz, amiről e tankönyvben szó van,
nemrégiben még a híradásokban szerepelt, szüleiknek és
részben Önöknek így is ismerős lehet. sokszor ma is vitáznak
róla politikusok és közemberek.
Tankönyvünk igyekszik rendszerezni, magyarázni, megér-
tetni a közelmúlt eseményeit, folyamatait. A tananyag egy
része korunk társadalmával, államberendezkedésével, a po-
litika, a gazdaság és a pénzügyek működésével foglalkozik.
Nem elvont, elméleti szinten, hanem a gyakorlatiasságot,
a hasznosságot szem előtt tartva. reményeink szerint ezzel
segítséget nyújtunk Önöknek, hogy a közéletben aktív, az ér-
dekeiket hatékonyan érvényesíteni tudó, de másokért is fele-
lősséget érző fiatalokká váljanak.
Újdonságot jelent, hogy míg az Új forrásközpontú törté-
nelem sorozat korábbi köteteit csak a négyosztályos gimná-
ziumok és a szakközépiskolák tanulói használták, jelen kötet
a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára is készült. En-
nek oka, hogy 12. évfolyamon az érettségit adó valamennyi
középiskola tanterve megegyezik.
Mindazt az ismeretanyagot, amit a tanterv előír és amit
fontosnak és érdekesnek tartunk, 8 nagy fejezetre és 51 lec-
kére bontottuk. A leckék nagyjából azonos terjedelműek.
Egy-egy leckén belül sok minden található. A legfontosabb
eseményeket, folyamatokat, összefüggéseket a tankönyv
szerzői írják le, szakszerűen, érthetően, olvasmányosan. Ez a
tankönyvi főszöveg, a „tanulnivaló”. A szövegben vastag be-
tűkkel emeltünk ki egy-egy kulcsfogalmat, nevet vagy évszá-
mot: ezek segítenek a szöveg áttekintésében, felidézésében.
A főszöveget kiegészítő hasznos és érdekes információkat
kisebb méretű betűkkel szedettük: ezt csak akkor kell tudni,
ha a tanár kéri, viszont az ilyen szövegek teszik igazán tartal-
massá, érdekessé a történelemtankönyvet.
Tankönyvünk sorozatcíme: Új forrásközpontú történelem.
Nem véletlenül! Bár a források most nem kerültek a szerzői
szövegtől egy külön leckeegységbe, mint a „régi” forrásköz-
pontú történelem sorozatnál, a forrásoknak fontos szerepet
szánunk. A szöveges dokumentumok, képek, rajzok, ábrák,
vázlatos térképek nemcsak illusztrációk, hanem a tanórai
munka bázisát jelentik. Elemzésükkel, összevetésükkel tárul
fel igazán a múlt, s így szerezhetők meg azok a képességek,
amelyekkel eligazodhatnak a manapság ránk zúduló infor-
mációözönben. A forrásokat leckénként számozás jelöli,
hogy könnyebben használhassuk, és később a tankönyvhöz
kapcsolódó taneszközökben (munkafüzet, digitális anyag)
egyszerűbben hivatkozhassunk ezekre.
Külön kiemelnénk az ábrákat. Ezek eseménysorokat, fo-
lyamatokat, a társadalmak és az államok felépítését, intéz-
ményeket, gazdasági modelleket, kulturális jelenségeket,
esetenként történelmi fogalmakat mutatnak be. Némelyik
ábra első látásra bonyolultnak tűnik, mégis érdemes időt
szánni tanulmányozásukra. A vizualitás segíthet megérteni
és később felidézni mindazt, aminek a leírása sokkal bonyo-
lultabb, hosszadalmasabb lenne. Az ábrák tehát gyorsítják,
tartalmasabbá teszik az időutazást, ahogyan a különböző té-
májú rajzos térképek is.
A szöveges források, ábrák, térképek és képek elemzését
kérdések, feladatok segítik: összetartozásukat a tankönyv
egyértelműen mutatja (vékony vonalak).
Az időutazásban is szükséges megpihenni, visszatekinte-
ni. Erre a nagy fejezetek végén rövid összefoglalások adnak
módot. A szerző az éppen megtárgyalt korszaknak csupán
egy-egy lényeges kérdését tekinti át szöveggel, ábrákkal,
térképekkel, mintát mutatva más témák áttekintésére. Az
ismétlést, összevetést szolgálja a tankönyv végi szinkrón idő-
tábla. fontos az idegen nevek, kifejezések kiejtését tartalma-
zó gyűjtemény is.
Kívánjuk, hogy tankönyvünk ne csak a múlt megismerés-
ben legyen megbízható útitársuk, hanem a jelen megértésé-
hez is!

A szerzők és a kiadó

KÖsZÖNETNYILVáNÍTás

A VII. és VIII. fejezet megírásában rengeteg segítséget kaptam barátaimtól és kollégáimtól: ötleteket adtak, forrásokra hívták fel
a figyelmem, illetve a kéziratot vagy annak egy részét ellenőrizték és javították. Köszönettel tartozom a következőknek: Lengyel
Zsuzsa vezetőtanár, tankönyvszerző (pedagógiai tanácsok, a teljes kézirat bírálata); Sándor László PhD, közgazdász, egyetemi
oktató (szakmai tanácsok, különösen gazdasági téren, a teljes kézirat bírálata); dr. Fiala-Butora János SJD, ügyvéd (a VII. feje-
zet bírálata); dr. Bárány Márton, jogász (jogi tanácsok, a VII. fejezet bírálata); dr. Jakus Zsófia, ügyvéd (az 52. lecke bírálata);
dr. Szentgáli-Tóth Boldizsár LLM, alkotmányjogász, doktorandusz (a 44. lecke bírálata).
Boronkai Szabolcs

3
tartalom

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 V. AZ EGYSÉGESÜLŐ EURÓPA.

A GLOBALIZÁCIÓ KITELJESEDÉSE
I. A HIDEGHÁBORÚ KORSZAKA ( )
(száray miklós) 27. Az Európai Unió kialakulása és felépítése . . . . . . . . . . . 138
1. Háborús együttműködésből békés 28. Információs és technikai forradalom –
szembenállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 globális világgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
2. A hidegháború kibontakozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 29. A fenntarthatóság és a globalizáció kérdései . . . . . . . . 149
3. A párizsi béke és a német kérdés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 30. Az új világrend és gondjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157
4. A szovjet tömb kialakulása és jellemzői . . . . . . . . . . . . . 21 31. Napjaink média által befolyásolt világa
5. A gyarmati rendszer felbomlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 és a tömegkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163
6. A hidegháború és az enyhülés kezdete . . . . . . . . . . . . . 31 Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168
Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
VI. A DEMOKRATIKUS VISZONYOK
II. MAGYARORSZÁG 19451956 KÖZÖTT KIÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON
( ) ( )
7. A háború után, kiszolgáltatott ország . . . . . . . . . . . . . . 38 32. A demokratikus rendszer kiépítése . . . . . . . . . . . . . . . . 170
8. Út a diktatúra felé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 33. Az új magyar demokrácia működése . . . . . . . . . . . . . . . 175
9. A párizsi béke és a diktatúra előkészítése . . . . . . . . . . 49 34. A piacgazdaság kiépítése – magánosítás,
10. A rákosi-korszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 kárpótlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180
11. rákosi gazdaságpolitikája és felemás leváltása . . . . . . 59 35. A társadalmi viszonyok alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186
12. Az „új szakasz” politikájától a forradalomig . . . . . . . . . 64 36. Külpolitika, hazánk a Kárpát-medencében . . . . . . . . . . 191
13. Az 1956-os forradalom és szabadságharc . . . . . . . . . . 68 37. Magyarország nemzetiségei és a határon túli
Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 magyarok 1990 után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195
38. oktatás, kultúra, művelődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201
III. A KÉT VILÁGRENDSZER VERSENGÉSE  Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207
A SZOVJET TÖMB FELBOMLÁSA
( ) VII. TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI
14. szembenállás, de enyhülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 ISMERETEK
15. A nyugati demokráciák és a szovjet tömb az ( )
enyhülés éveiben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 39. Társadalmi sokszínűség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210
16. Eszmék, kultúra, tudomány és életmód az 40. A szegénység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215
enyhülés időszakában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 41. Előítélet és diszkrimináció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
17. A kis hidegháború és a szovjet rendszer 42. A demokrácia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224
válsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 43. Nemzet és állam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228
18. A kétpólusú világrend megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . 93 44. A mai magyar demokrácia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233
Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236

IV. A KÁDÁRKORSZAK VIII. A GAZDASÁG, A PÉNZ ÉS A MUNKA

( ) VILÁGA
19. Megtorlás és konszolidáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 ( )
20. A „legvidámabb barakk” kiépülése 45. A piac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238
a hatvanas években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 46. A vállalkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242
21. A hanyatlás kezdete a hetvenes években . . . . . . . . . . . 109 47. A pénzpiac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246
22. Életszínvonal és mindennapok. 48. Az állam gazdasági szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249
A szellemi élet és a sport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 49. Az államháztartás és a monetáris politika . . . . . . . . . . . 253
23. A szocialista rendszer válsága 50. A munkaerőpiac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258
a nyolcvanas években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 51. oktatás és képzettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263
24. A rendszerváltoztatás Magyarországon . . . . . . . . . . . . . 122 52. A munkaviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267
25. Népesedési viszonyok és társadalmi Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270
változások a szocialista Magyarországon . . . . . . . . . . . . 126
26. Nemzetiségek és etnikumok Magyarországon. Idegen nevek, kifejezések kiejtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271
Magyarok a határon túl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130
Összegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 Időrendi táblázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272

4
i. a hidegháború korszaka

MiÉRT SZaKadT KÉT ELLENTÉTES bLOKKRa a viLÁg a MÁSOdiK viLÁghÁbORÚT

KÖvETőEN?

■ MERT A GYŐZTESEK KÖZÖTT ALAPVETŐ IDEOLÓGIAI ELLENTÉTEK FESZÜLTEK?

■ MERT MEG KELLETT ÁLLÍTANI A SZOVJETUNIÓ HÁBORÚ UTÁNI GYORS
TÉRNYERÉSÉT?
■ MERT A SZEMBENÁLLÓ FELEK SAJÁT RENDSZERÜKET KÍVÁNTÁK
RÁKÉNYSZERÍTENI A VILÁGRA?
■ MERT EURÓPA MEGGYENGÜLT A HÁBORÚBAN?
■ MERT A FEGYVERKEZÉSI VERSENY VOLT A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS MOTORJA?
■ MERT A GYARMATI VILÁG FELSZABADULT?
 háborús együttműködésből békés
szembenállás
1. Churchill, Truman és Sztálin Potsdamban
Mit tükröz a kép a három nagyhatalom viszonyáról?
Vesse össze a tanultakat a kép által sugalltakkal!
„Nincs a kommunizmusnak következetesebb ellenfe-
2. le, mint amilyen én voltam az elmúlt huszonöt évben.
Egyetlen szót sem vonok vissza abból, amit róla mondtam. De
a most szemünk elé tárulkozó látvány mellett mindez eltörpül.
[…] Minden ember és minden állam, aki és amely folytatja a
harcot a nácizmus ellen, számíthat a segítségünkre.” (Winston
Churchill rádióbeszédébôl, 1941. június 22.)
Milyen esemény kapcsán hangzott el a beszéd? Mely po-
litikai lépést indokolja Churchill? Vegyük számba érveit!
6
A SZÖVETSÉGESEK HÁBORÚS EGYÜTTMŰ-
KÖDÉSE A második világháborúban győztes három nagy-
hatalom, az Egyesült államok, a szovjetunió és Nagy-Britan-
nia a világégés kezdetekor még korántsem volt jó viszonyban.
A szovjetunió totalitárius rendszere élesen szemben állt a
demokratikus angolszász felfogással, amit tetézett, hogy a
kommunista nagyhatalom kiegyezett a nemzetiszocialista
Németországgal (Molotov–ribbentrop-paktum, 1939. au-
gusztus 23.). A briteket, majd az amerikaiakat – pearl Harbor
után (1941. december 7.) – a nácikkal folytatott háború hoz-
ta közös nevezőre a szovjetekkel, miután Hitler megtámadta
a szovjetuniót (1941. június 22.).
Nagy-Britannia és franciaország akkor üzent hadat Német-
országnak, amikor a németek a szovjetekkel együttműködve lero-
hanták Lengyelországot. A szovjetunió és a két nyugati nagyhata-
lom viszonyát tovább rontotta, hogy a szovjetek elfoglalták a három
balti államot.
A háború folyamán a szovjet haderő sikereivel párhuzamosan je-
lentek meg sztálin hódító (expanziós) törekvései. Egyre világosabbá
vált, hogy a nácikkal való együttműködés alatt megszerzett területek
megtartására törekszik, a varsói felkelés (1944. augusztus–szeptem-
ber) sorsára hagyása pedig nyilvánvalóvá tette a Lengyelországgal
kapcsolatos szándékait. A britek viszont hasonlóan viselkedtek a gö-
rögökkel Athén felszabadítása után: ők a kommunisták hatalomra
kerülését akadályozták meg.
A minden erőforrás bevetését megkövetelő háborúban az
ideológiai, szemléletbeli és hatalmi ellentétek háttérbe szo-
rultak. A Hitler-ellenes nagyhatalmak vezetői konferenciákon
(Teherán, Jalta) igyekeztek közös nevezőre jutni, s amiben
nem tudtak megegyezni, azt elodázták a későbbiekre. A sztá-
lingrádi győzelem után kezdődő folyamatos szovjet előretö-
rés során kezdtek megmutatkozni az ellentétek. Sztálin már
a háború utáni szovjet térnyerést tervezte, Churchill ennek
lassításán dolgozott. Roosevelt a háború után is fenntartha-
tó együttműködésben reménykedett.
A potsdami értekezleten (1945. július 17 – augusztus 2.)
még megmaradt az együttműködés látszata. Döntöttek a
háborús bűnösök felelősségre vonásáról, és elhatárolták
a megszállási övezeteket. A britek és az amerikaiak jóváhagy-
ták a szovjet területi nyereséget, a németek kitelepítését az
elcsatolt területekről és Közép-Európából. A bizalmatlanság
azonban fokozódott, hiszen a korábbi ellentétek megmarad-
tak, a közös ellenséget pedig legyőzték; tehát megszűnt az
egyetlen összekötő kapocs a szövetségesek között. A folya-
matot erősítette az új amerikai elnök, a szovjet politikában
kevésbé bízó Truman színre lépése.
HATALMI ÁTRENDEZŐDÉS – A SZUPERHA-
TALMAK LÉTREJÖTTE A második világháború alap-
vetően átalakította a hatalmi viszonyokat. A vesztes nagy-
hatalmak (Németország, olaszország, Japán) gazdasága
romokban hevert, elvesztették katonai erejüket és átmeneti-
leg még szuverenitásukat is, vagyis tartósan kiestek a hatalmi
játszmákban való részvételből.
A győztes Nagy-Britannia eddig is amerikai segélyekből
fedezte fegyverkezését. Eladósodott az Egyesült államok
felé, és romokban hevert az ipara. Emiatt Nagy-Britannia
másodrendű nagyhatalommá vált. fokozottan igaz volt ez
 A német vereséget követô Európa Hol húzódnak a szovjetunió és a nyugati szövetségesek ellenőrzése alá került
3. 1945-ben területek határai?

Franciaországra. A győztesek közé is csak azért kerülhetett

– feledve a Vichy-kormány politikáját –, mert így a nyugatiak
jobban tudták ellensúlyozni a megszállt Németországban a
szovjetuniót.
A többi hadviselő féllel ellentétben az Egyesült Államok
(UsA) gazdasága tovább erősödött, a háború nem megvisel-
te, hanem fellendítette gazdaságát. Tulajdonképpen a világ-
háború stabilizálta a világgazdasági válság utáni fellendülést.
Az atombomba birtokában egyértelműen a Föld vezető
nagyhatalmává vált .
A Szovjetunió ugyan óriási veszteségeket szenvedett, de
a háború során létrehozott 12 milliós hadserege révén a
második nagyhatalommá emelkedett. A térnyerésben az is
szerepet játszott, hogy a totális diktatúra a fejletlen ország
erőforrásait a hadseregfejlesztésre tudta koncentrálni. 4. A szuperhatalmak kialakulása
A világ kétpólusúvá vált, az Egyesült államok és a
szovjetunió kiemelkedett, csak ők tudták békében is előte-
remteni a hadseregfejlesztéshez szükséges óriási összegeket.
A következő évtizedekben az alapvető kérdésekben a két óri-
ás, a két szuperhatalom állásfoglalása döntött minden jelen-
tős kérdésben. Első Nagy- Francia-
USA SZU Kína
robbantás Britannia ország
A háború utáni gazdasági nehézségek megoldására a jövendő Atombomba 1945 1949 1952 1960 1964
győztesek (44 ország) képviselői az Egyesült államokban, egy New
Hampshire-i hegyvidéki üdülőhelyen, Bretton Woodsban gyűltek Hidrogénbomba 1952 1953 1957 1967 1967
össze 1944 nyarán. A világ pénzügyeire ekkor döntő hatással bíró
Egyesült államok irányította az eseményeket. Ennek megfelelően 5. A nagyhatalmak atomfegyverzetének idôrendje

7
 A HÁBORÚS EGYÜTTMŰKÖDÉSBŐL BÉKÉS SZEMBENÁLLÁS

Egyesült Francia- Nagy-

Év Szovjetunió NSZK Olaszország Japán Kína
Államok ország Britannia
1948 10,9 13,1 – 0,9 3,4 0,4 – –
1950 14,5 15,5 – 1,4 2,3 0,5 – 2,5
1952 47,8 21,9 – 3,0 4,3 0,8 – 2,7
1954 42,7 28,0 – 3,6 4,4 0,8 0,4 2,5
1956 41,7 26,7 1,7 3,6 4,5 0,9 0,4 5,5
1958 45,5 30,2 1,2 3,6 4,4 1,0 0,4 5,8
1960 45,3 36,9 2,9 3,8 4,6 1,1 0,4 6,7
1962 52,3 49,9 4,3 4,5 5,0 1,3 0,5 9,3

A nagyhatalmak védelmi kiadásai Vonjon le következtetéseket a három táblázat (5., 6. és 7.) adataiból! Nézze
6. 1948 és 1962 között (milliárd dol- meg részletesen az Egyesült államokra és a szovjetunióra vonatkozó adatokat!
lárban) Hasonlítsa össze a védelmi kiadások és a mögötte rejlő gazdasági erő kapcsolatát az
egyes nagyhatalmak esetében! Mely államok tekinthetők atomhatalmaknak?

GNP összesen Egy főre jutó GNP a jövő világában a szabadkereskedelem biztosítását, s ennek pénz-
Ország ügyi alapjait kívánták megteremteni. Ez kedvezőnek látszott a tőke-
(milliárd dollár) (dollár)
hiánnyal küszködő és háborúban kimerült világnak, de a világ arany-
Egyesült államok 381 2536 tartalékainak ekkor 80%-át birtokló Egyesült államoknak is.
szovjetunió 126 699 Az egyezmény aláírói vállalták, hogy egyeztetik pénzügyi (mone-
táris) politikájukat, valutájuk átváltási arányait rögzítik az aranyhoz
Egyesült Királyság 71 1393 (1951)
mérve, s ettől csak kis részben térnek el (1%). A közvetítő valutává
franciaország 50 1172 a dollár vált. A nehézségek áthidalására – államok fizetési nehéz-
Nyugat-Németország 48 1001 ségei, deficites időszakai – létrehozták a Nemzetközi Újjáépítési és
fejlesztési Bankot (Világbank) és a Nemzetközi Valutaalapot (IMf).
Japán 32 382
olaszország 29 626 (1951) AZ ENSZ MEGALAKULÁSA ÉS FELÉPÍTÉSE A há-
A nagyhatalmak bruttó és egy fôre jutó nemzeti jövedel- ború végén a győztes hatalmak az új világrend biztosítására
7. me (GNP) 1950-ben és a béke fenntartása érdekében ismét egy nemzetközi szer-
vezetet állítottak fel. Nem kívánták újjáéleszteni a Népszövet-
séget, amely a két világháború között nem váltotta be a hoz-
zá fűzött reményeket, így egy új szervezetet hoztak létre, az
Egyesült Nemzetek Szervezetét (United Nations), az ENSZ-t .
Az ENsZ felépítése biztosította a győztes nagyhatalmak
dominanciáját. A vesztes államok kezdetben nem is voltak
tagjai a szervezetnek. Az elvben legfőbb szervnek számító
Közgyűlésnek minden felvett tagállam résztvevője lett egy
szavazattal, ám a lényeges kérdések nem itt dőltek el, hanem
– a Népszövetséghez hasonlóan – a győztes nagyhatalmak
által uralt Biztonsági Tanácsban. A Biztonsági Tanácsnak
kezdetben 11 tagja volt. Az öt legerősebb állam (az Egyesült
államok, a szovjetunió, franciaország, Nagy-Britannia és
Kína) állandó tagsággal bírt, és vétójoggal is rendelkezett. A
maradék hat tag folyamatosan cserélődött, de nem rendel-
keztek vétójoggal, így a döntés a nagyhatalmak kezében volt.

A vétó ugyan megakadályozta számos kérdés megvitatását (1946

és 1964 között a szovjetunió 103, Nagy-Britannia 4, franciaország 3,
Kína 1 alkalommal élt vétójogával), ugyanakkor – mivel a nagyhatal-
mi érdekek érvényesülhettek – lehetővé tette a szervezet működé-
sét. A vesztes hatalmakat később felvették a világszervezetbe, de az
állandó tagok közé se Németország, se olaszország, se Japán nem
került be, s mint később látni fogjuk, a megerősödő egykori gyarma-
tok (India, Brazília) sem.

A delegációk tárgyalnak a jövendô pénzügyi rendszerrôl

8. Bretton Woodsban

Miért lehetett előnyös a szabadkereskedelem kiterjesz-

tése és a tőkekivitelt elősegítő pénzügyi szervezetek
felállítása a második világháborút követően mind az Egyesült
államoknak, mind a tőkeszegény országoknak?

8
 A Biztonsági Tanács állandó tagjainak összetételében egy válto-
zásra került sor. Kínában – mint tanulni fogjuk – egy polgárháborút
követően a kommunisták kerültek hatalomra, de csak 1971-ben
váltotta fel a polgári Kínát a kommunista Kína képviselete. A nem
állandó tagok számát 1966-ban megemelték, s így a testület tizenöt
fősre emelkedett, de ez lényegi változást nem jelentett.

Az ENsZ védnöksége alatt számos szakirányú szervezetet

hoztak létre (UNEsCo – oktatás, fAo – élelmezés és mező-
gazdaság, WHo – egészségügy stb.), melyek egyeztetnek
a problémák megoldásában, és közbelépnek katasztrófák
esetében. Az ENsZ működésének fontos előfeltétele volt a
költségvetés, melyet a tagállamok – legnagyobb arányban az
Egyesült államok – befizetései biztosítottak.

A New York-i ENSZ-palota. Az elsô ülésszakot még 1946-

10. ban Londonban tartották, majd New Yorkban, 1948 és
Az ENSZ zászlaja 1951 között pedig Párizsban üléseztek. A képen látható
9. palota 1949–1950 között épült, s azóta is a közgyûlések
színhelyéül szolgál
Mit és hogyan fejez ki a zászló díszítése?
Melyik város adott otthont a két világháború között
a Népszövetség közgyűléseinek? Mit fejez ki az a tény,
hogy hol helyezkedik el egy nemzetközi szervezet központja?

„1. cikk. Az Egyesült Nemzetek célja, hogy 1. fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot és evégbôl hathatós együttes intézke-
11. déseket tegyen a békét fenyegetô bûncselekmények megelôzésére és megszüntetésére a támadó cselekményeknek vagy a béke más
módon történô megbontásának elnyomására, valamint békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelô módon
rendezze vagy megoldja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek. […]
9. cikk. 1. A Közgyûlés az Egyesült Nemzetek összes tagjából áll. 2. A Közgyûlésen minden tagnak legfeljebb öt képviselôje lehet.
10. cikk. A Közgyûlés a jelen Alapokmányban meghatározott célok körébe tartozó vagy jelen Alapokmány szerint létesített valamely
szerv hatáskörével és feladataival kapcsolatos minden kérdést vagy ügyet megvitathat és az ilyen kérdésekben vagy ügyekben […] aján-
lásokat tehet az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjainak, a Biztonsági Tanácsnak, vagy mind a Szervezet tagjainak, mind a Biztonsági
Tanácsnak. […]
23. cikk. 1. A Biztonsági Tanács a Szervezet tizenegy tagjából áll. A Kínai Köztársaság, Franciaország, a Szovjet Szocialista Köztársaságok
Szövetsége, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és az Amerikai Egyesült Államok a Biztonsági Tanács állandó tagjai.
A Szervezet hat további tagját a Közgyûlés a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választja meg, különös tekintettel elsôsorban az
Egyesült Nemzetek tagjainak a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és a Szervezet egyéb céljai tekintetében nyújtott hozzájárulásra,
valamint a méltányos földrajzi elosztásra is. […]
24. cikk. A Szervezet gyors és hathatós cselekvésének biztosítása érdekében a tagok a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a fô
felelôsséget a Biztonsági Tanácsra ruházzák, hogy a Biztonsági Tanács e felelôsségbôl folyó kötelességeinek teljesítésekor az ô nevükben
jár el.
25. cikk. A Szervezet tagjai megegyeznek abban, hogy a Biztonsági Tanács határozatait a jelen Alapokmánynak megfelelôen elfogadják
és végrehajtják. […]
27. cikk. 1. A Biztonsági Tanács mindegyik tagjának egy szavazata van. […] 3. Minden más kérdésben a Biztonsági Tanács határozatait
tagjainak az összes állandó tagok egybevágó szavazatait magában foglaló hét igenlô szavazattal kell hoznia.” (Az ENSZ alapokmányából,
San Francisco, 1945)

Vessék össze a szöveget a 12. ábrával! Melyik forrás ad pontosabb képet az ENsZ felépítéséről, működéséről? Keressék meg a
dokumentumban azokat a szövegrészeket, amelyek az 1960-as, 1970-es években változhattak! Módosítsák a változásnak meg-
felelően a szöveget!

9
 A HÁBORÚS EGYÜTTMŰKÖDÉSBŐL BÉKÉS SZEMBENÁLLÁS

A HÁBORÚS BŰNÖSÖK FELELŐSSÉGRE VO-

NÁSA – A NÜRNBERGI PER A győztes hatalmak már
a háború során kinyilvánították, hogy a vesztesek által elkö-
vetett háborús bűnökben vétkeseket felelősségre kívánják
vonni. E szándékukat a potsdami értekezleten is megerősí-
tették. Ennek megfelelően az egyes országokban külön-külön
lezajló népítéleteken és pereken kívül a felkutatott náci veze-
tők perbe fogására nemzetközi bíróságot állítottak fel. A per
Nürnbergben zajlott (1945–1946), abban a városban, ahol a
náci pártnapokat rendezték. A főbűnösök közül tizenkettőt
halálra ítéltek. Németországban 1949-ig még közel 200 jelen-
tős náci vezető került bíróság elé.

Az ENSZ felépítése és szervezete. Az ábra az 1949-es álla- Náci fôbûnösök a nürnbergi bíróság vádlottjai között.
12. potot mutatja. Zárójelben szerepel a Biztonsági Tanács 13. A második sorban Göring, aki cellabeli öngyilkosságával
tagjainak és számának változása. Érdekesség, hogy a kerülte el a kivégzést
Szovjetunió mellett Ukrajna és Fehéroroszország is kez-
dettôl külön ENSZ-tagállam volt Nézzen utána, mi történt a nürnbergi bíróság elé nem
kerülő náci vezetőkkel!
Kövesse nyomon egy döntés megszületését az ENsZ-
ben! Mely államoknak van kitüntetett szerepe a világ-
szervezetben? Tárja fel ennek okait és következményeit! Miért
részesülhetett Ukrajna és fehéroroszország külön tagsággal
1945-ben, miközben a szovjetunió részét képezték?

10
 a hidegháború kibontakozása

A NYÍLT SZEMBENÁLLÁS KIALAKULÁSA Az ame-

rikaiak kezdetben nem számoltak azzal, hogy a szovjetek
birodalmuk és befolyási övezetük növelésére használják fel
katonai jelenlétüket, s együttműködésre törekedtek sztá-
linnal. Ezért a szövetségesek úgy döntöttek, hogy a nácik
elleni harc során elfoglalt csatlós államok és Németország
területeit megszállva tartják egészen a jövendő békeköté-
sig. Ezen országok nem nyerték vissza függetlenségüket,
szuverenitásukat, hanem irányításukra Szövetséges Ellen-
őrző Bizottságokat (SZEB) – Németországban szövetséges
Ellenőrző Tanácsot – hoztak létre .
A bizottságokban mindhárom győztes nagyhatalom részt
vehetett, de a tényleges vezetést a SZEB elnöke gyakorol-
ta. Az elnök személyén keresztül tehát minden megszállt
országban valamelyik nagyhatalom szerezte meg a főhatal-
mat. A sZEB elnöke széles jogkörrel rendelkezett (törvények
megsemmisítése, kormányok, politikai pártok működésé-
nek ellenőrzése, állampolgárok letartóztatása stb.).
A győztesek egymástól való eltávolodását a hatalmi el-
lentétek mellett az ideológiai ellentét, a demokrácia és
a diktatúra szembenállása is okozta. Mindkét fél a sZEB-
en keresztül a megszállt területeken a saját politikájukkal 1. Irán helyzete 1940 és 1946 között
azonosuló politikai erőket támogatta. A Szovjetunió szinte
egész Köztes-Európában a kommunista pártokat támogatta, Milyen rövid távú érdekeket szolgált Irán szovjet és brit
de a kommunista mozgalmon keresztül másutt is igyekezett megszállása? Milyen hosszú távú érdekeket sértett a
növelni befolyását. A britek és az amerikaiak a számukra megszállás?
fontos területeken – olaszország, Görögország, Irán, Japán –
igyekeztek a kommunistákat visszaszorítani.
1945-ben és 1946-ban a két szuperhatalom még igyekezett
fenntartani – igaz, egyre kevésbé – az együttműködés látsza-
tát. A kezdeti rejtőzködő szembenállás a helyi konfliktusok
egymásutánja miatt lépésről lépésre haladt a szakítás felé.
Iránban 1921-től reza pahlavi kezdett a török Kemál Atatürk re-
formjaihoz hasonló modernizációs politikába. A nyugati minták át-
vétele érdekében határozottan fellépett a síita vallási vezetők ellen.
Az iszlám hagyományaival szemben az ókori perzsa hagyományokra
kívánt támaszkodni. Hatalmát csak diktatúrával tudta fenntartani,
ami iszlámellenessége mellett nagyon népszerűtlenné tette.
Irán rokonszenvezett a náci Németországgal. Emiatt, s a hadi-
anyag-szállítási útvonalak megtartása érdekében, az angolok és a
szovjetek megszállták az országot (1941). Iránon át áramlott az an-
gol és amerikai támogatás a szovjetunió felé, s Teheránban zajlott
a „nagyok” első csúcstalálkozója (1943). A megszállók lemondatták
az uralkodót fia, Mohamed reza pahlavi javára (1944).
A szovjetek Iránban is tartósítani kívánták jelenlétüket, ezért
nem vonták ki csapataikat a kijelölt határidőig (1946. március 2.).
Anglia és az Egyesült államok azonban a térségben határozottan
lépett fel, mert Iránt stratégiailag fontos területnek tartották (a kö-
zel-keleti utak ellenőrzése, olajkincs). Az Egyesült államok az ENsZ-t
felhasználva ultimátumot adott a szovjetuniónak, és az kénytelen
volt kivonulni. De a szovjetek – a hidegháború későbbi forgatóköny-
vének megfelelően – helyi erők támogatásával próbálták befolyásu-
kat megtartani. Így a kurdok és azeriek védelmezőjeként léptek fel,
de nem jártak sikerrel. A nyugatiak e területen meg akarták és meg
tudták védeni hatalmi és gazdasági érdekeiket.
Görögországban a náci megszállással szemben partizánmoz-
galom bontakozott ki. Az ellenállási mozgalomban külön szer-
veződtek a polgári és a kommunista erők. 1943-tól már sokszor
egymással is szembekerültek. A keleti front előretörése nyomán a
németek 1944 végére kivonták erőiket Görögországból. A kommu- 2. Szovjet tank Iránban az 1941-es megszállás után
nista erők a hatalom átvételére törekedtek. Az országban partra

11
 A HIDEGHÁBORÚ KIBONTAKOZÁSA

szálló angolok 1944 decemberében fegyverrel akadályozták meg a

hatalomátvételt. Ezt követően megszakításokkal egészen 1946 vé-
géig polgárháború volt Görögországban. A polgári kormányzatot
az angolok, majd az amerikaiak támogatták, míg a kommunistákat
a szovjetek és a jugoszlávok.
A görög polgárháború összefüggött a tengerszorosok kérdésé-
vel. sztálin már a háború alatt felvetette a régi keleti kérdés egyik
sarokpontját, az orosz igényt a Boszporusz és a Dardanellák ellen-
őrzésére. Churchill és az amerikaiak kitértek a kérés elől, majd
1945-ben potsdamban már nyíltan elutasították. Erre sztálin a
szövetségesek felhatalmazása nélkül kívánta célját elérni: ultimá-
tumban szólította fel a török kormányt „határkiigazítások” elfoga-
dására és a szorosok „közös” katonai ellenőrzésének engedélye-
zésére. Ezzel párhuzamosan felerősödött a görög kommunisták
támogatása is. ám az Egyesült államok – átvéve Nagy-Britannia
korábbi szerepét – közbelépett: a térségbe küldte a 6. amerikai
flottát, s ezzel visszavonulásra kényszerítette sztálint. Ettől kezdve
a földközi-tenger keleti térségében a brit flotta szerepét átvette az
amerikai haditengerészet.

Az egyre fokozódó ellentétre a világháborús brit minisz-

3. A görög polgárháború
Miért léptek fel a britek és az amerikaiak keményebben
Iránban vagy Görögországban, mint Közép-Európában?
terelnök, Churchill hívta fel a figyelmet. 1946-ban nem volt
hivatalban, ezért szabadabban fogalmazhatott az amerikai
Fultonban tartott előadásában. Vázolta a folyamatos szov-
jet előretörést, Közép-Európa szovjetizálását. felhívta a fi-
gyelmet: ha el akarják kerülni a háborút, akkor fegyverkezni
kell, mert a szovjeteket csak az elrettentő erő fogja meg-
állítani. sztálin hevesen reagált, ő is nyíltabban támadott.
sokan Churchill beszédétől számítják a nyílt szembenállás, a
hidegháború korát, bár az fokozatosan alakult ki, a korábbi
ellentétek felszínre kerülésével.

Angol katonák harcolnak a kommunista partizánokkal „A Balti-tenger mellett fekvô Stettintôl az Adriai-
4. 6. tenger mentén fekvô Triesztig vasfüggöny ereszkedik
1944 decemberében Athénban
le Európára. E vonal mögött vannak Közép- és Kelet-Európa
régi államainak összes fôvárosai – Varsó, Berlin, Prága, Bécs,
Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia. Mindezek a híres váro-
sok és országuk lakossága a szovjet szférában fekszik, és vala-
milyen formában alá van vetve nemcsak a szovjet befolyásnak,
hanem Moszkva egyre nagyobb mértékû ellenôrzésének. […]
Nem hiszem azt, hogy Oroszország háborút kíván. Ôk a
háború gyümölcseit kívánják és hatalmuknak és tanításaik-
nak végtelen kiterjesztését. Nekünk most meg kell vizsgálni,
amíg idônk van rá, a háború tartós megelôzését, és a szabad-
ság és a demokrácia feltételeinek megteremtését minden or-
szágban a lehetô leghamarabb. […]
Abból, amit a háború alatt orosz barátainknál és szövetsé-
geseinknél láttam, arra a meggyôzôdésre jutottam, hogy sem-
mi sincs, amit annyira csodálnának, mint az erô. És semmivel
szemben nem táplálnak kevesebb tiszteletet, mint a katonai
gyengeséggel szemben.” (Churchill fultoni beszédébôl, 1946)
5. Churchill beszédet mond Fultonban
Milyen jelenséget vázol fel Churchill? Milyen megoldást ja-
Azonosítson a Churchill jobbján ülők közül egy jelentős vasol? Mely történelmi tapasztalatok segítették Churchill
személyiséget! felismerését? Határozza meg a „vasfüggöny” fogalmát!

12
 A vasfüggöny
7.
Hol húzódik a vas-
függöny Churchill
szerint? Mi történt ezzel
a térséggel az 1930-as
évek második felében?
Keressen történelmi
okokat a jelenség ma-
gyarázatára!
A FELTARTÓZTATÁSI POLI-
TIKA 1946 végétől felgyorsultak
az események, s 1947-ben Truman
amerikai elnök megfogalmazta az
amerikai külpolitika irányait, az ún.
feltartóztatási politika alapjait.
Truman beszédéből nyilvánvaló,
hogy a szovjetek 1947-ig megtör-
tént előretörését tudomásul veszik,
ezekért a területekért – így a dunai
régióért – nem indítanak harcot.
ám megálljt parancsolnak, nem tűr-
nek el újabb térnyerést. fokozzák
az amerikai katonai jelenlétet, s tá-
mogatják a polgári erőket Európa
nyugati részén és máshol is. fontos
felismerés volt, hogy a szegénység, a
nyomor erősíti a szélsőségeket, te-
hát a nyomort kell leküzdeni a kom-
munisták visszaszorítása érdekében.
A valós szovjet veszély erőteljes hang-
súlyozása az amerikai vezetés számára
belpolitikai és gazdasági vonatkozások-
kal is bírt. E nélkül nem sikerült volna
leszerelni az újra feléledő elzárkózási
(izolációs) igényeket, ami lehetetlenné
tette volna a világméretű amerikai je-
lenlétet. Másrészt a háborús termelésről
való teljes leállás, a hadiipar visszafogása
az állami megrendelések csökkenését, és
így a foglalkoztatás szűkülését is jelentet-
te volna.
„Az Egyesült Államok külpolitikájának egyik elsôdleges célja olyan feltételek meg-
8. teremtése, amelyek között mi és más nemzetek kialakíthatjuk a minden kény-
szertôl mentes életmódot. Ez volt a Németország és Japán elleni háború alapvetô tétje.
Olyan országok fölött arattunk gyôzelmet, amelyek arra törekedtek, hogy akaratukat és
életmódjukat rákényszerítsék más nemzetekre.
A kényszertôl mentes nemzetek békés fejlôdésének biztosítása érdekében az Egyesült
Államok vezetô szerepet vállalt az Egyesült Nemzetek felállításában. Az Egyesült
Nemzetek rendeltetése, hogy valamennyi tagja részére lehetôvé tegye a tartós szabadsá-
got és függetlenséget. Nem fogjuk azonban céljainkat megvalósítani, ha nem vagyunk
hajlandók segíteni a szabad nemzeteket szabad intézményeik és nemzeti integritásuk
fenntartásában az agresszív mozgalmakkal szemben, amelyek arra törekszenek, hogy a
totalitárius rendszert kényszerítsék rájuk. A szabad nemzetek megsegítése nem jelent
többet, mint annak nyílt elismerését, hogy a totalitárius rendszereknek a szabad népekre
közvetlen vagy közvetett agresszióval való rákényszerítése aláássa a nemzetközi béke és
ennél fogva az Egyesült Államok biztonságának alapjait.
A világ néhány országának népeire legutóbb akaratuk ellenére totalitárius rendszere-
ket kényszerítettek rá. Az Egyesült Államok kormánya gyakran tiltakozott a kényszer és
a megfélemlítés alkalmazása ellen Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában, ami
megsérti a jaltai egyezményt. Meg kell állapítanom, hogy több más országban is hasonló
fejleményekre került sor.
A világtörténelemnek jelen pillanatában csaknem minden nemzetnek választania kell
a két életmód alternatívája között. A választás nagyon gyakran nem szabad. […]
Meggyôzôdésem, támogatnunk kell a szabad népeket abban, hogy saját módjukon
alakítsák ki saját sorsukat.
Meggyôzôdésem, hogy segítségünknek gazdasági és pénzügyi segély formájában kel-
lene megnyilvánulnia, amely elengedhetetlenül szükséges a gazdasági stabilitáshoz és a
politikai intézmények szabályszerû mûködéséhez. […]
A totalitárius rendszerek csírái a nyomorúságból és a szükségbôl táplálkoznak. A sze-
génység és polgárháború rossz földjében terjednek el és növekszenek. Teljesen akkor
fejlôdnek ki, amikor egy népben kihalt a jobb jövôbe vetett remény.” (Truman elnök
kongresszusi üzenetébôl, 1947. március)
Határozza meg a szöveg alapján, mit értenek Truman-elven! Hasonlítsa össze a
szöveget a fultoni beszéddel! Melyek az azonosságok és a különbségek? Milyen
súllyal bír a két beszéd? Vesse össze Truman üzenetét roosevelt 1944-es beszédével!
13
 A HIDEGHÁBORÚ KIBONTAKOZÁSA
„[…] Európa teljes üzleti struktúrája összeomlott a há-
9. ború idején. […] A dolog lényege az, hogy Európa szük-
ségletei a következô 3-4 évben sokkal nagyobbak a külföldi
– fôleg amerikai – élelmiszerek és alapvetô termékek iránt,
mint amiért jelenleg fizetni képes, ezért további segítségre van
szükségük, e nélkül igen súlyos gazdasági, szociális és politikai
nehézségekkel kell szembenézniük […]
Eltekintve mindennek a világhelyzetre gyakorolt demorali-
záló hatásától s annak lehetôségétôl, hogy az emberek kétség-
beesett helyzete zavargásokat válthat ki, az Egyesült Államok
gazdaságára gyakorolt hatása is világos lehet elôttünk. Ezért
logikus, hogy az USA-nak minden módon közre kell mûködnie
a világ egészséges gazdasági rendjének helyreállításában, mert
e nélkül nem lehet politikai stabilitás és biztos béke sem. […]
Minden olyan kormány, amely kész segíteni a gazdaság helyre-
állításában, számíthat az Egyesült Államok kormányának teljes
együttmûködésére. Azok a kormányok viszont, amelyek más
országok helyreállításának megakadályozására törekednek,
nem várhatnak segítséget tôlünk. Továbbá azok a kormányok,
politikai pártok vagy csoportok, amelyek fenn akarják tartani az
emberi nyomorúságot, hogy politikailag vagy másként profitál-
janak abból, az Egyesült Államok ellenállásába fognak ütközni.”
(George Marshall bejelentése, 1947. június 5.)
Mely tényezőkkel támasztotta alá a külügyminiszter a nagy
formátumú segélyprogram megindítását? Mennyiben
cseng egybe a Marshall-terv a Truman-doktrínával?
10. A Marshall-tervet reklámozó plakát
A terv mely elemeit emeli ki a plakát?
14
A MARSHALL-TERV A feltartóztatási politika fontos
elemét képezte az egykori tábornok, vezérkari főnök, majd
amerikai külügyminiszter nevéhez kapcsolódó segélyprog-
ram, a Marshall-terv. Az Egyesült államok egyrészt a hábo-
rú okozta nyugat-európai ínséget, nélkülözést akarta felszá-
molni (mert ez felidézte a kommunista veszélyt), másrészt
működőképessé kívánta tenni a térség gazdaságát. Har-
madrészt ezzel biztosítani óhajtotta az amerikai áruk piacát,
az amerikai gazdaság mozgásban tartását is.
A segélyprogramot feltételekhez kötötték. Elvárták az
európai felektől, hogy növeljék az együttműködésüket, nyis-
sák meg egymás előtt piacaikat. A program komoly pénz-
ügyi segítséget jelentett. Javította az életkörülményeket az
európai gazdaság e nehéz időszakában, elősegítette a hely-
reállítást, a gazdaság gyorsabb talpra állását. Ugyanakkor az
Egyesült államok gazdaságának is piacot biztosított. Így az
amerikaiak szociális, politikai és gazdasági céljai is teljesül-
tek az 1947 és 1951 között működtetett program révén.
11. A Marshall-tervet propagáló reklámfotó
Mi az üzenete a fotónak?
12. A Marshall-terv áruösszetétele
Mely áruféleségek domináltak a segélyprogramban?
Tárja fel az összetétel okait!
 A Marshall-terv résztvevôi
és a felvett összegek
13.

Milyen összegű segély-

programról volt szó?
Mely rendező elv figyelhető
meg a részvétel terén? Milyen
okokkal magyarázható az egyes
országoknak juttatott összegek
mértéke?

A programtól a Szovjetunió elzárkózott, mivel nem volt

hajlandó az együttműködésre, mert abban az amerikai be-
folyás erősödését látta. De nemcsak a szovjetunió maradt
távol, hanem a befolyása alá került Köztes-Európa állama-
it is erre kényszerítette. A szovjet csapatok által megszállt
országokban azonnal elutasították a segélyt, míg a magát
győztesnek tekintő Csehszlovákia elfogadta, majd sztálin
nyomására visszakozott.
A nyugati segélyprogram helyett a szovjetunió és a szov-
jet tömb országai 1949 januárjában saját gazdasági szerve-
zetet hoztak létre, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát
(KGST). A KGsT tagországait jórészt a Szovjetunió látta el
energiahordozókkal és nyersanyagokkal. A nagyobb meny-
nyiség és a gazdaságosság érdekében az országok különbö-
ző termékek előállítására szakosodtak, de ez nem mindig
felelt meg az adott ország adottságainak, hagyományainak.
A KGsT biztos – és a nyugati gazdaságoktól vámokkal és ad-
minisztratív eszközökkel elzárt – piacot jelentett, ami nem
ösztönzött a fejlesztésekre.
A NATO MEGALAKULÁSA A szovjetunióval szembe-
ni feltartóztatási politika sikere a katonai erő felmutatásán is
múlott. Ezért az Egyesült Államok kezdeményezésére 1949
áprilisában létrehozták a nyugati demokráciák katonai
szövetségét, a NATO-t (Észak-atlanti szerződés szervezete).
A szervezet védelmi jellegű volt, a tagországoknak csak akkor
biztosított katonai támogatást, ha azokat támadás éri.
„E szerzôdésben részt vevô Felek, újból hitet téve az
14. Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljai és elvei mel-
lett […] megôrzik a szabadságot, népeiknek a demokrácia, az
egyéni szabadság és a jog uralma elvein alapuló közös öröksé-
gét és civilizációját. […]
2. cikk. Arra fognak törekedni, hogy nemzetközi gazdasági
politikájukban kiküszöböljenek minden ellentétet, és bátorí-
tani fogják a bármelyikük és valamennyiük közötti gazdasági
együttmûködést. […]” (Részlet az Észak-atlanti Szerzôdésbôl,
1949. április 4.)
Milyen értékek védelmét hangsúlyozza a szerződés?
olvassa el a szerződés védelemre vonatkozó 5. cikkelyét
(43. lecke, 9. forrás)! Ez alapján fogalmazza meg, mit jelent a
kollektív biztonság elve!
„Most elértük azt, amit a két világháború között hiába
15. reméltünk: az Amerikai Egyesült Államok kinyilvánítja,
hogy Amerika számára sem a béke, sem a biztonság nem jön el
addig, amíg Európa veszélyben lesz.” (Robert Schuman francia
külügyminiszter rádióbeszéde, 1949)
Milyen politika feladását jelzi az Egyesült államok részé-
ről a NATo megalakulása? Miért volt erre szükség?

Az egységes fellépés érdekében közös politikai irányító szerve-

ket (pl. az Észak-atlanti Tanácsot) és közös katonai parancsnokságot
alakítottak, s az egyeztetésért a tagországok által választott főtitkár
a felelős. rendszeresen tartanak közös hadgyakorlatokat. A NATo
fő erejét az Egyesült államok hadserege adja – a nyugat-európai
NATo-tagok területén amerikai támaszpontokat létesítettek és
amerikai katonákat állomásoztatnak. Békeidőben a tagországok
hadseregei a saját kormányaiknak vannak alárendelve, de háború
esetén a NATo katonai parancsnoksága veszi át az irányítást.

15
 a párizsi béke és a német kérdés

A párizsi békeszerzôdés
1.

Vesse össze az 1949-es

határokat az 1937-es és a
háború alatti határokkal! Milyen
szempontok érvényesültek a
jóvátételi kötelezettségek kap-
csán? Vegye számba a népmoz-
gásokat! Milyen elvek húzódtak
a hatalmas át- és kitelepítések
mögött?

A PÁRIZSI BÉKE A vesztes országok fegyverszüneti egyez-

ményeikben elismerték a győztesek akaratát, így – mint láttuk –
ezen országok szuverenitását a sZEB korlátozta. Az első világhá-
borúval ellentétben a megszállók a békekötésig nem hagyták el
az elfoglalt területeket, a békekötést ezért sem siettették. Végül
Németországgal és Japánnal nem kötöttek békét, de a többi
vesztessel (Bulgária, finnország, olaszország, Magyarország,
románia) 1947 februárjában aláírták a békeszerződést .

A nagyhatalmak potsdami konferenciájának rendelkezése alapján

Gyöngyösi János magyar külügyminiszter aláírja a béke-
2. szerzôdést
Vesse össze a trianoni és a párizsi béke aláírási módját!
a Külügyminiszterek Tanácsa 1946-ra előkészítette a békekötést. 1946
nyarán formálisan sor került a vesztes országok meghallgatására,
de érdemben nem szólhattak bele az események alakulásába. Így
a párizsi béke létrejöttének módja nem sokban különbözött az első
világháború lezárásától, ez a béke is a győztesek diktátuma volt.
Az 1947-es párizsi békék nem szóltak a Németországtól elcsatolt
területekről (szilézia, Kelet-poroszország, Kelet-pomeránia), hiszen
Németországgal nem kötöttek békét. Ezért nem került a dokumen-
tumokba sem a balti államoknak, sem Lengyelország keleti részeinek,
sem Kárpátaljának a szovjet bekebelezése. A háború alatti foglalások
közül Bulgária megtarthatta Dél-Dobrudzsát, de elvesztette Kelet-
Trákiát, melyet Görögország kapott meg. románia visszakapta a
Magyarországnak a háború alatt átadott területeket, de át kellett en-
gednie a szovjetuniónak Besszarábiát. olaszország kénytelen volt át-
adni dalmáciai területeit (Isztria, spalato, Zára, fiume) Jugoszláviának.
Trieszt kérdése egészen 1954-ig húzódott, ekkor visszakerült a város
olaszországhoz.
A béke előkészítése során az angolszász államok delegátusai ja-
vaslatokat tettek az etnikai elv részbeni érvényesítésére, de ezeket
Molotov szovjet külügyminiszter rendre elutasította. s mivel a térség
a szovjet érdekszférába tartozott – ahol az Egyesült államoknak mini-
mális érdekeltségei voltak –, az amerikaiak sem erőltették a kérdést.

16
 A vesztes országok esetében jórészt az 1937-es határo-
kat állították vissza, és a béke jelentős jóvátételi terheket
rótt rájuk. A jóvátétel összegébe nem számolták bele a meg-
szálló hadseregek által okozott rekvirálásokat, rablásokat. A
jóvátétel egyes országok – így hazánk – számára nagyobb,
míg mások (Bulgária) számára kisebb anyagi megterhelést je-
lentett. Ebben – a határkérdésekhez hasonlóan – elsősorban
a szovjet álláspont érvényesült.
potsdam szellemében nem rendezték a kisebbségi prob-
lémákat, nem születtek kisebbségvédelmi rendelkezések . A
németek esetében szabad kezet kaptak az államok, s Közép-
Európából – a Baltikumtól a Balkánig – több mint tizenöt mil-
lió németet telepítettek ki embertelen körülmények között.
A térség etnikai keveredettsége miatt emellett számottevő
magyar, lengyel, török népesség is menekülni kényszerült. Háborús bûnösnek tekintett németek kitelepítése mar-
Mivel Németország és Ausztria katonai megszállása fenn- 3. havagonokban
maradt, a béke ellenére Lengyelország és Magyarország te-
rületén – a német és osztrák területekkel való katonai ösz- Nézzen utána, hány százalék lehetett az emberveszteség
szeköttetésre hivatkozva – továbbra is szovjet csapatok állo- a kitelepítések során!
másozhattak. Így ezek az országok csak formálisan nyerték
vissza függetlenségüket.
„1. Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága,
4. az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet Szocialista
A NÉMET KÉRDÉS Németországban a világháború előtt
a náci párt teljes mértékben kisajátította az államszerveze- Köztársaságok Szövetsége kormányai, valamint a Francia
Köztársaság ideiglenes kormánya megállapodtak, hogy Ausztria
tet. A nácikkal való kollaboráció miatt a német állam nem is területét, az 1937. december 31-én fennállott határai szerint,
éledhetett újjá. Így a vesztes ország nemcsak romokban he- az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjet
vert, de semmilyen elismert politikai szervezettel sem ren- Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Francia Köztársaság
delkezett. fegyveres erôi szállják meg.
A győztesek Németországot négy megszállási övezetre Ausztriát a megszállás céljából az alábbiak szerint négy
osztották (szovjet, amerikai, brit és francia). Berlint kiemel- övezetre osztják fel, amelyekbôl egyet-egyet juttatnak a négy
ték, s a várost szintén négy megszállási övezetre osztották. hatalomnak, továbbá Bécs külön térségére, amelyet a négy
Ausztria esetében ugyanez történt. hatalom fegyveres erôi együttesen szállnak meg.” (Részlet az
Ausztria megszállási övezeteirôl és Bécs város igazgatásáról
Németország jövőjéről több elképzelés is született. Jelentős terü- szóló egyezménybôl, 1945. július 25.)
leteket kívántak elcsatolni mind a szovjetek, mind a franciák. Ebből
a keleti határeltolás meg is valósult. Az odera és a Neisse folyóktól Azonosítsa a szöveges és a térképi forrás adatait!
keletre eső német területeket Lengyelország kapta, ezzel igyekez-
tek kárpótolni az országot korábbi – a szovjetunióhoz került – ke-
leti térségei elvesztéséért. Königsberg vidéke (amely ekkor kapta a
Kalinyingrád nevet) szintén a szovjetunióhoz került. franciaország
ismét a rajna felé terjeszkedett volna, ez azonban nem valósult
meg. felmerült több terv Németország részekre bontására, hogy a
jövőben ne kelljen egy erős Németországgal számolni. Ezek a ter-
vek is elenyésztek, bár a felosztásra sor került, de más rendező elv
alapján.

A háború végén még mindegyik nagyhatalom az egységes

Németország fenntartásában volt érdekelt. A szovjetek az
egységes állam befolyásolása révén egyrészt biztonságukat,
másrészt a jóvátétel minél gyorsabb kifizetését remélték.
A növekvő szovjet befolyással szemben a britek az európai
egyensúly nélkülözhetetlen elemének tekintették az új, de-
mokratikus Németországot. s ez az álláspont vált uralkodóvá
az amerikai elképzelésekben is.
Azonban a két szuperhatalom szembenállása miatt
Németország az ellentétek középpontjába került. A legyőzött
ország olyan jelentős gazdasági potenciállal rendelkezett,
hogy egyik fél sem merte feladni pozícióit a másik törekvései-
től való félelmében. Így az egység helyett a nyugati (amerikai,
angol és francia) és a keleti (szovjet) zóna mentén két német
állam jött létre.
A győztesek a német jóvátétel kérdéséről is határoztak.
Németországot 20 milliárd dollár kártérítésre kötelezték, 5. Németország határai és megszállási övezetei
melynek felére a szovjetunió tarthatott igényt úgy, hogy
a lengyelek is rajtuk keresztül részesülnek a hadisarcból. A Mely területeket vesztette el Németország? Milyen volt
szovjetunió német gyárak százait szerelte le, a termelés jó e területek etnikai összetétele?

17
 A PÁRIZSI BÉKE ÉS A NÉMET KÉRDÉS
„[…] ôrültség azt hinni, hogy az oroszok és mi egy szép
6. napon udvariasan visszavonulunk és a vákuumból egy
egységes, békés, stabil és barátságos Németország fog kiemel-
kedni. Nincs más választásunk, mint hogy Németországnak az
általunk megszállt részét a függetlenségnek olyan formájához
segítsük, amely oly megnyugtató, oly biztonságos, oly erôs,
hogy a Kelet nem tudja veszélyeztetni odaátról. […] inkább
egy szétszabdalt Németországot, amelynek nyugati része leg-
feljebb mint ütközô szerepel a totalitarizmus erôivel szemben,
semmint egy egységes Németországot, amely ezeket az erôket
ismét az Északi-tengerig engedi.” (George F. Kennan moszkvai
amerikai elsô követségi titkár jelentésébôl, 1945)
Milyen veszélyt lát a titkár? Mi a javaslata?
7. A berlini válság
Milyen céljai lehettek a blokádnak? Mennyiben jellemző
az eseménysor a hidegháborúra?
8. A nyugati zóna új márkája
Milyen gazdasági és politikai szerepe volt az új valuta be-
vezetésének?
18
részét lefoglalta, a hadifoglyokat pedig kényszermunkára
visszatartotta területén. Ezt a szovjet övezetben tudta meg-
tenni, ezért itt az amúgy is rossz életkörülmények tovább
romlottak. Így a lakosság tömegesen indult meg a keleti
szektorból nyugat felé .
A nyugati övezetekben – kivéve a franciát – a lakosság ellátási
terheinek csökkentése érdekében kevésbé éltek a gyárleszerelés és
a hadifogolymunka alkalmazásával.
1946-ban az élesedő szembenállás közepette összevonták az
angol és az amerikai övezetet (Bizónia, amelyhez 1948-ban csatla-
kozott a francia zóna is – Trizónia). Mindez nyilvánvalóvá tette, hogy
az amerikaiak egy külön állam létrehozásával akarják megállítani a
szovjet előretörést a térségben.
A szovjetek övezetükben azonnal megkezdték a társadal-
mi viszonyok megváltoztatását. Ehhez a szovjet emigrációból
visszahozott német kommunistákat használták fel. A Walter
Ulbricht vezette kommunisták földosztást hajtottak végre,
illetve államosították a nagybirtokokat. Teljesen lecserélték
a hivatalnoki kart, s a nácikkal együttműködő vállalatokat ál-
lamosították, ami a teljes államosítás elindítását jelentette.
A nyugati zónákban a gazdaság fellendítése s az önálló-
ság megerősítése érdekében valutareformot hajtottak végre
(1948. június 20.). A szovjetek először tiltakoztak, majd a ke-
leti övezetben is új pénzt adtak ki.
A kiélezett helyzetben a szovjetek lehetőséget láttak
Nyugat-Berlin megszerzésére. Lezárták a Nyugat-Berlinbe
vezető közutakat, vasutakat és hajózási útvonalakat . A berli-
ni blokád (1948. június–1949. május) sok szenvedést hozott
a berliniek számára. Mindenben hiányt szenvedtek (élelem,
fűtőanyag, gyógyszer).
Truman azonban nem hátrált meg. Mivel a légi folyosók
szabadok voltak, s a szovjetek a nyílt támadást nem kockáz-
tatták meg, az amerikai és a brit szállítógépekkel légihidat
hoztak létre. A nyugati kitartás közel egy év után visszako-
zásra késztette a szovjeteket. A berlini blokád szolidaritása
oldotta a németek és a többi nyugati nép közötti feszültsé-
get, a nyugati megszállók és Berlin lakói egyszerre váltak a
demokrácia védelmezőivé.
A blokád felgyorsította a két német állam létrejöttét is.
1949 májusában elfogadták a nyugati területek új állama,
a Németországi Szövetségi Köztársaság (NsZK, Nyugat-
Berliniek várják az amerikai és az angol légierô szállít-
9. mányait
Hogyan befolyásolhatta a berlini blokád a németek és a
nyugati szövetségesek viszonyát érzelmileg és politikailag?
Németország) ideiglenes, demokratikus elveken nyugvó
alaptörvényét (Grundgesetz). Ugyanebben az évben létrejött
a szovjet típusú diktatúrát megvalósító Német Demokratikus
Köztársaság (NDK, Kelet-Németország) is.

A KÉT NÉMET ÁLLAM A német békeszerződés meg-

kötése elmaradt, s a két német állam az egymással szemben
álló hatalmi blokkok részévé vált. Az NDK-ban kiépült a kom-
munista diktatúra, tartós és szinte közvetlen maradt a szov-
jet jelenlét.
Az NSZK-ban megkezdték a demokratikus viszonyok meg-
teremtését az első kancellár, Konrád Adenauer vezetésével.
A fokozódó szovjet veszély segítette őt az ország független-
ségének erősítésében, hiszen a Nyugatnak is szüksége volt
az NsZK újrafelfegyverzésére. A Nyugathoz való integrálódás
érdekében pártolta a francia–német megbékélést, s azonnal
igent mondott robert schuman francia külügyminiszter (ko-
rábban miniszterelnök) javaslatára a gazdasági együttműkö-
désre (schuman-terv, 1950), ami a továbbiakban az európai
együttműködés alapjává vált. Az NsZK teljes integrálódását
az jelentette, amikor az országot felvették a NATO-ba (1955).
Az NSZK gazdasága a korábbi alapokra (fejlett ipar, inf-
rastruktúra) és a nyugati tőkére támaszkodva az 1950-es
években lendületes fejlődésnek indult (német gazdasági
csoda). Az ország az Egyesült államok mögött a második ipari
hatalommá vált, ami lehetővé tette a szociális piacgazdaság 11. A két német állam kialakulása
kiépítését, vagyis azt a rendszert, ami szabad teret ad a piac-
nak, de az állami újraelosztás révén a szegényebb, hátrányos Kövesse nyomon a térképvázlat alapján a két német
helyzetű rétegeknek is juttat a javakból, s ezáltal tompítja a állam kialakulását!
társadalmi feszültségeket.

Konrád Adenauer (1876–1967), az NSZK elsô és meg-

10. határozó kancellárja. Keresztény politikus volt már
az elsô világháború elôtt, Köln polgármestere. A nácik
nyugdíjazták, így – bár 1934-ben, majd a Hitler elleni
merénylet után bebörtönözték – életben maradt. Az idôs
politikus mentes volt a nácikkal való együttmûködéstôl,
emiatt alkalmassá vált a demokratikus német állam ve-
zetésére
Mi nehezítette meg az új német politikai elit létrejöttét?
12. A szociális piacgazdaság modellje
Milyen előnyöket kíván kihasználni és milyen hátrányo-
kat tompítani a szociális piacgazdaság rendszere? Milyen
feltételei vannak egy ilyen rendszer fenntartásának? Van-e ösz-
szefüggés a fegyverkezéstől való tiltás és az ún. német gazda-
sági csoda között? (Lásd a 7. táblázatot a 8. oldalon.)

19
 A PÁRIZSI BÉKE ÉS A NÉMET KÉRDÉS

Az NDK-ban az államosított gazdaság nem tudta biztosí-

tani a fellendülést. (A szűkös javak miatt a jegyrendszer sok
területen csak 1958-ban szűnt meg.) A szegénység és a ki-
látástalanság miatt 1953-ban munkásfelkelésre került sor,
amelyet a szovjet tankok levertek. A hatalom megszilárdítot-
ta a diktatúrát. Berlinen át azonban még át lehetett szökni a
nyugati német területekre. Az átvándorlás egyre fokozódott.
Miután egyre komolyabb méreteket öltött a menekülés, a
szovjetek és az NDK vezetés a határ teljes lezárása mellett
döntött. 1961-ben a Nyugat-Németországból érkező veszély-
re hivatkozva megépítették a berlini falat. A fal a diktatórikus
rendszerek jelképévé vált, amelyek a fallal nem védekeznek,
hanem saját – alattvalóvá tett – polgáraikat zárják be.
13.
„Kétezer évvel ezelôtt az emberek azt mondták büsz-
16. kén: »Civis Rromanus sum« [római polgár vagyok]. Ma,
a szabadság világában pedig ezt mondják büszkén: »Ich bin
ein Berliner« [berlini vagyok]. Sokan vannak ma a világon,
akik nem értik – vagy mondják, hogy nem értik –, valójában
mi a különbség a szabad világ és a kommunista világ között.
Jöjjenek hát el Berlinbe! Vannak, akik azt mondják, a jövô a
kommunizmusé. Jöjjenek hát el Berlinbe! És vannak, akik
Európában és máshol azt mondják: »Együtt tudunk dolgoz-
ni a kommunistákkal«. Jöjjenek hát el Berlinbe! És olyanok
is vannak, akik szerint a kommunizmus gonosz rendszer, de
legalább a gazdasági fejlôdésünket lehetôvé teszi. Jöjjenek hát
el Berlinbe! A szabadság sok nehézséggel jár, a demokrácia pe-
dig nem tökéletes. De nekünk soha nem kellett falat húznunk,
hogy honfitársainkat bezárjuk, hogy megakadályozzuk ôket ab-
ban, hogy szabadon távozhassanak. […]
A szabadság osztatlan, és ha egy ember rabszolga, akkor ki
szabad? Ha mindenki szabad, akkor várakozva tekinthetünk
azon nap felé, amikor ez a város ismét egy lesz, és ez az ország
és az európai kontinens egy békés és reményteljes bolygón él.
A berlini fal építése és az ôrzésére rendelt katona mene- Amikor ez a nap eljön, mert el fog jönni, akkor a nyugat-ber-
14. külése liniek csendes elégedettséggel mondhatják, [hogy] közel két
évtizedig a frontvonalban voltak. A szabad emberek, éljenek
Milyen okokból építették meg a falat? Miért vártak a ha- bárhol, mind berlini polgárok. Ezért szabad emberként büsz-
tárzár megépítésével 1961-ig? kén mondom e szavakat: »Ich bin ein Berliner«.” (Kennedy
amerikai elnök beszéde Nyugat-Berlinben, 1963)

Milyen szerepet játszott az Egyesült államok az NsZK

második világháború utáni történelmében? fogalmazza
meg, hogy mit üzen a beszéd Nyugat-Európa, és mit a szovjet
tömbhöz tartozó országok lakosságának! Mely kommunizmus-
sal kapcsolatos nézeteket igyekszik cáfolni a beszéd? Hogyan
cáfolja? Mit jelent Kennedy értelmezésében a „Berlini vagyok.”
állítás?

15. Az NDK-ból Berlinen át menekülôk száma

Milyen tendencia érvényesül? Mely tényezők befolyásol-

hatták a folyamatot? Mit bizonyít a folyamat?

17. A kettéosztott Berlin

20
 a szovjet tömb kialakulása és jellemzői

KÖZTES-EURÓPA SZOVJETIZÁLÁSA Köztes-Eu-

rópa elfoglalt területein a szovjetek kezdettől igyekeztek
elősegíteni a helyi kommunista pártok – társadalmi elfoga-
dottságukat felülmúló – pozíciószerzését. A vesztes államok
esetében megkülönböztetett szerep jutott ebben a nem-
zetközi felhatalmazással – ám szovjet irányítással – működő
szövetséges Ellenőrző Bizottságoknak (sZEB). 1948-ra már
nyíltan kommunista és szovjetbarát, pontosabban szovjet
csatlós kormányok vették át a hatalmat .
A folyamatot több szakaszra lehet bontani. Kezdetben
(1945) – a nyugati szövetségesekre való tekintettel – még
elsősorban kulcspozíciók megszerzését segítették elő a
kommunisták számára. A vesztes országokban – a jóváté-
tel teljesítését szolgáló termelés és szállítás megszervezése
miatt – mindenekelőtt a gazdaság felügyeletének a meg-
szerzése nyújtott alkalmat a kommunista befolyás növelé-
sére. Ezt természetesen csak a szovjet hadsereg tevőleges
vagy fenyegető jelenléte tette lehetővé, hiszen ezekben az
országokban korábban a kommunista mozgalom csekély
1. Konyev szovjet marsall fogadása Prágában 1945-ben
erőt képviselt. Ebben a szakaszban a kommunista pártok
programjaikban – álságosan – a polgári demokrácia meg- Mit fejez ki a kép? Mely tényezők határozhatták meg
a jelenetet?
valósítását támogatták, ám minél szélesebb körű, ún. népi
képviselettel (nemzeti bizottságok, üzemi bizottságok, föld-
osztó bizottságok, igazoló bizottságok, „népítéletek”). Erre
támaszkodva zúzták szét a régi elit
minden csoportját. felhasználták a
háborús bűnösök elleni jogos fellé-
pést, s fasisztának minősítették a ko-
rábbi (nem kommunista) antifasiszta
politikai erőket is.

Köztes-Európa szovjetizálása
2.

Mikor került sor az egyes or-

szágokban a kommunista ha-
talomátvételre? Mely tényezők befo-
lyásolták az időpontokat?

21
 A SZOVJET TÖMB KIALAKULÁSA ÉS JELLEMZŐI
„Elôbb vagy utóbb, de mindenki megtudja az igazságot
3. arról a maroknyi gonosztevôrôl, akik a varsói kalandot
kieszelték, hogy magukhoz ragadják a hatalmat. Ezek az embe-
rek, kihasználva a varsóiak hiszékenységét, sok embert dobtak
csaknem fegyvertelenül a német ágyúk, harckocsik és repülôgé-
pek tüzébe.” (Sztálin levele Churchillnek és Rooseveltnek a
varsói felkelésrôl, 1944. augusztus 22.)
Kiket nevez gonosztevőknek sztálin? Hogyan akarja be-
állítani az eseményeket a diktátor? Mit vetített előre az
értékelés?
Mikołajczyk, a parasztpárt vezetôje. Hazatért, hogy de-
4. mokratikus rendszer jöhessen létre, de végül emigrálni
kényszerült
Mi játszotta a döntő szerepet abban, hogy a győztes, sa-
ját kormánnyal és haderővel rendelkező Lengyelország
nem tudta megvédeni függetlenségét?
5. Lengyelország határai és szovjetizálása
Milyen szerepet játszott Lengyelország a szovjet külpoli-
tikai törekvésekben?
22
általános gyakorlat volt a földosztás gyors kierőszakolá-
sa. A távlati célt természetesen a szovjet példa, a kolhozo-
sítás jelentette, de taktikai okokból így kívánták megnyerni
a parasztság támogatását, s egyben kihúzni a régi elit és az
egyházak alól a gazdasági alapokat.
E forgatókönyvnek megfelelően 1945-től a térség orszá-
gaiban a régi pártok eleve nem szerveződhettek újjá, csak
a korábbi baloldali, de polgári alapon álló pártok. (Azok
is csupán a demokratikus átmenet látszatának fenntartása
érdekében.) A következő években ezek a pártok a politikai
paletta jobboldalára kerültek a kommunistákkal szemben.
Fokozatosan, egyre durvább eszközökkel visszaszorították
őket, kezdve az erőszakos propagandával, majd a választá-
si csalásokkal, bevégezve letartóztatásokkal és koncepciós
perekkel. A korábban munkás- és részben kispolgári körök-
ben befolyással bíró szociáldemokrata pártokat különböző
időpontokban a térség minden országában a kommunista
párttal történő egyesülésre kényszerítették.
A háborús károk helyreállítását is a kommunisták irányí-
tották, s az újjáépítést felhasználták az állam folyamatos
térnyerésére. 1945-től több lépcsőben az iparban és a ke-
reskedelemben is államosításokat hajtottak végre. 1948–
1949-re teljes mértékben felszámolták a magángazdasá-
got, s ezzel párhuzamosan minden civil kézben lévő szer-
vezetet, az oktatástól kezdve az ifjúsági szervezeteken át a
kulturális életig (újságok, könyvkiadás, színházak, mozik).
Így teljessé vált a szovjet típusú totális állam kialakítása.
A folyamat mindenütt hasonló forgatókönyv alapján
ment végbe. A hidegháború kialakulásával a kommunisták
egyre gyorsabb tempót diktáltak. Így ezek az országok rövid
idő alatt a szovjet birodalom csatlósaivá váltak.
A kommunisták térnyerése nemcsak a térség vesztes or-
szágaiban játszódott le, hanem a szovjet érdekszférába ke-
rült Lengyelországban és Csehszlovákiában is. Jugoszlávia
és finnország sorsa pedig eltért az általános folyamattól.
KÖZTES-EURÓPA ORSZÁGAI
LENGYELORSZÁG sorsa a háború utolsó szakaszában dőlt el. A
szovjetek szabadították fel az országot a náci megszállás alól. Min-
dent megtettek, hogy az emigráns londoni lengyel kormány irányítá-
sa alatt álló Honi Hadsereget meggyengítsék (varsói felkelés, 1944),
majd felszámolják. Mikor a szovjet csapatok lengyel területre értek,
lengyel kommunistákból új kormányt kreáltak (lublini kormány,
1945), amelyet minden erővel támogattak. A Nyugat belenyugo-
dott a helyzetbe, a lengyel emigránsok jelentős része nem tért haza.
A hazatérő parasztpárti politikus, Mikołajczyk hiába próbálko-
zott. A szovjet katonai jelenlét leküzdhetetlen akadályt jelentett,
annak ellenére, hogy az erős Honi Hadsereg még évekig fegyveres
küzdelmet folytatott. A harc hevességét mutatja, hogy az ellenál-
lók emberáldozatát tízezer fő fölé teszik. Megkönnyítette a kom-
munisták térnyerését, hogy a demokratikus erőknek nem sikerült
egységben maradniuk.
A földosztás és a polgári erők megosztása a térségben szo-
kásos forgatókönyv szerint történt. Választásokat azonban csak
1947-ben mertek tartani, miután a társadalom jelentős részét és
az államapparátust megdolgozták. Bár ezen több párt indult, ek-
kor már a kommunisták és a befolyásuk alatt álló pártok kerültek
fölénybe. A „fordulat évét” – vagyis a totális állam kiépítését –
Lengyelországban is a szociáldemokraták beolvasztása jelentette.
A lengyelországi diktatúra azonban nem tudta elvenni a paraszt-
ságtól a földet, a kollektivizálás kudarcot szenvedett. Nem tudták
megtörni a lengyel katolikus egyház erejét sem.
CSEHSZLOVÁKIA Az 1938-ban Londonba emigráló csehszlovák
elnök, Beneš, felismerve az erőviszonyok alakulását, 1943-tól
egyre inkább a szovjetekhez, sztálinhoz közeledett. Beleegyezett,
hogy az 1920-ban megszerzett Kárpátalja a szovjetunióhoz kerül-
jön, és elérte, hogy sztálin támogassa a németek és a magyarok
 Csehszlovákia 1945
után
6.

Milyen területi és
etnikai változások
jellemezték a korszakot?

kitelepítését Csehszlovákiából, hogy homogén csehszlovák nem-

zetállamot hozhasson létre. A hárommilliót meghaladó németség
teljes kitelepítése megtörtént, a felvidéki magyarság esetében
– mint látni fogjuk – ez csak részben valósult meg.
A sztálinnal való jó viszony eredményeként egy ideig a kommu-
nisták és a polgári erők közötti vetélkedésben betartották a demok-
ratikus politikai játékszabályokat. Azonban 1947-től itt is erősödött
a szovjet nyomás, hogy kiszorítsák a polgári erőket a hatalomból.
Az ország először elfogadta a Marshall-segélyt, majd sztálin paran-
csára elutasította. 1948-ban Beneš szovjet fenyegetésre kommu-
nista miniszterelnököt nevezett ki, s Csehszlovákiában is elkezdő-
dött a totális diktatúra kiépítése.

ROMÁNIA romániában a háborúból történő kiugrást követően

(1944. augusztus 23.) a kommunisták részvételével koalíciós kor-
mány alakult. Az ország szovjet megszállás alá került. De már a
következő évben a Moszkvából érkező kommunisták és a szovjet
hadsereg tevőleges részvételével, petru Groza vezetésével a szov- Jan Masaryk, a Csehszlovákiát létrehozó politikus fia. Ô
jetekkel együttműködő kormány kinevezésére szorították I. Mihály 7. is emigrált 1938-ban, a háború után pedig követte Beneš
királyt. szovjetbarát politikáját. Ô maradt a rendszer utolsó nem
Ezután erőszakkal, propagandával fokozatosan ellehetetlení- kommunista minisztere, de 1947-ben öngyilkos lett,
tették a polgári pártokat. Az 1946-os – csalásokkal fűszerezett – vagy mint sokan feltételezték, a szovjet titkosszolgálat
választások után már a kommunista vezetésű erők győzelmét hir- megölte. Mivel fürdôszobája ablakán ugrott ki (vagy in-
dették ki. 1947-ben fokozták az erőszakot – az egy ideig ellenállni kább dobták onnan), halálát a nyugati sajtó elnevezte
próbáló király is emigrált. 1948-ban a két „munkáspárt”, a kom- „harmadik defenesztrációnak”
munisták és a szociáldemokraták kommunista vezetésű egyesíté-
sével bevezették az egypárti diktatúrát. Milyen célokból működhettek együtt a cseh polgári poli-
tikusok a szovjetekkel? Mit tudtak elérni, s mit nem?
BULGÁRIA A bolgárok nem vettek részt a szovjetek elleni háború-
ban, és az orosz néphez is történelmi barátság fűzte őket. Ennek
ellenére a szovjetunió – a román kiugrást követően – hadat üzent
az országnak, s gyorsan megszállta. A kommunisták szovjet segít-
séggel – más baloldali erőkkel szövetkezve – már 1944-ben átvet-
ték a hatalmat. Erőszak és megfélemlítés közepette tartott válasz-
tásokkal igyekeztek hatalmukat legalizálni. A polgári erők bojkottal
próbáltak ellenállni, de nem sikerült megállítani a folyamatot. A
hatalom végső megragadását itt is a szociáldemokratáknak a kom-
munista pártba történő beolvasztása jelentette. Az ország élére a
nemzetközi ismertségű kommunista, Georgi Dimitrov került.

JUGOSZLÁVIA A délszláv állam 1941-es német megszállá-

sát követően létrejött a horvát bábállam, a többi terület pedig né-
met irányítás alá került (a Délvidéket Magyarországhoz csatolták).
A németek ellen erős partizánmozgalmak alakultak ki. A partizá-
nok azonban nemcsak a megszállókkal harcoltak, hanem egymás- Petru Groza a kommunisták szövetségese és Gheorghiu-
8. Dej a kommunista vezér 1952-ben
sal is. A küzdelemből 1943-ra a kommunisták kerültek ki, akik Tito
vezetésével megsemmisítették riválisaikat. Eredményessége miatt
a nyugati szövetségesek is Tito mellé álltak. Mikor a szovjet táma- Milyen szerepet játszottak a kommunistákkal szövetsé-
dás hatására a német hadsereg Jugoszlávia térségében is veresé- ges baloldali politikusok Köztes-Európában?

23
 A SZOVJET TÖMB KIALAKULÁSA ÉS JELLEMZŐI

get szenvedett, az ország jelentős részét a kommunista partizánok

szabadították fel, illetve szállták meg, s megszerezték a tényleges
hatalmat.
sztálin átmenetileg kendőzni akarta az erőszakos kommunista
hatalomátvételt, ezért Titóék szovjet nyomásra választásokat tar-
tottak. A választásokon a kommunisták elsöprő győzelmet arattak,
s gyorsan nyílt diktatúrát építettek ki. Tito, mivel diktatúráját maga
hozta létre, önálló politikát kívánt folytatni, ami a későbbiekben a
módszereikben és felfogásukban hasonló két vezetőt, sztálint és
Titót szembeállította egymással.

FINNORSZÁG a németek oldalán vett részt a második világhábo-

rúban, területén német csapatok állomásoztak, közvetlen területi
ellentéte volt a szovjetunióval, vagyis a szovjet győzelem nem sok
jót ígért a finneknek. finnország mégis elkerülte a szovjetizálást.
A német vereség árnyékában a finnek fegyverszünetet kötöttek
a szovjetekkel (1944. szeptember 19.), melyben vállalták, hogy
szembefordulnak a németekkel, s elérték, hogy nem szállják meg
az országot. A németekkel is megegyeztek, hogy kivonulnak, s csak
látszatra támadják őket. ám mikor ez a szovjetek tudomására ju-
tott, fegyverrel kiverték az országból a csekély német haderőt. A
fegyverszünetben a finnek területi engedményeket tettek a szov-
jeteknek, s jelentős jóvátételt is vállaltak.
A finn politikai életben is megjelentek a kommunisták, a bel-
ügyminisztert is ők adták. Koncepciós eljárásokat indítottak politi-
kai ellenfeleikkel szemben, de a polgári pártok összefogtak, s mivel
a szovjet hadsereg nem állomásozott az országban, harcuk ered-
ményes lehetett. A polgári alapon megmaradó finnország persze
cserében nagy engedményeket tett. szerződésben (1948) vállalta
a gazdasági együttműködést a szovjetunióval, a kölcsönös segít-
ségnyújtást, ami azt jelentette, hogy a finnek nem csatlakoznak
semmilyen szovjetellenes tömbhöz, vagyis részét képezik a szovjet
9. Churchill és Tito találkozója 1944-ben
„biztonsági övezetnek”.

Mely tényezők miatt állhatott a brit politika is a kommu-

nista partizánvezér mögé? „A Kreml parancsa iránti engedelmesség az a kritérium,
11. amelynek alapján meghatározunk egy »csatlós« államot.
E definíció szerint tehát Albánia, Bulgária, Csehszlovákia,
Lengyelország, Magyarország és Románia csatlós állam.
A szovjet hatalom anatómiája a csatlós államokban. Miben
áll a szovjet hatalom anatómiája ezekben az országokban? A
szovjet befolyás és ellenôrzés négy alapvetô tényezôn nyugszik:
a) bizonyos hagyományos kötelékek, például a pánszláviz-
mus és az ortodox egyház, illetve a csatlós államok népessége
egyes rétegeiben élô közös félelem a német agresszió újjáéle-
désétôl;
b) a szovjet fegyveres erôk és biztonsági csoportok azonosít-
ható elemeinek jelenléte vagy fojtogató közelsége;
c) a Kreml behatolása és uralkodó szerepe a kormányban,
a pártban és az összes többi tömegszervezetben (a gazdasági
vállalatokat is beleértve) szovjet és helyi nemzetiségû elemeken
Kiket nevez gonosztevőknek sztálin? Hogyan akarja be-
keresztül;
állítani az eseményeket a diktátor? Mit vetített előre az
d) a közös kommunista ideológia, amelyhez az uralkodó
értékelés?
csoportok tartják magukat.” (Az amerikai politika alapelvei a
kelet-európai szovjet csatlós államok tekintetében, 1949. szep-
tember 14.)

Milyen alapon határozta meg az Egyesült államok a csat-

lós államok fogalmát? Gyűjtse össze, hogy mely tényező-
kön alapult a szovjet befolyás a csatlós államokban! Keressen
konkrét példákat az „anatómia” igazolására a csatlós államok-
ban!

10. Finnország helyzete 1944 után

Mely tényezők tették lehetővé, hogy a finnek el tudják

kerülni a szovjetizálást?

24
A SZOVJET POLITIKA A VILÁGHÁBORÚT KÖ-
VETŐEN A szovjetek 1943-ban a nyugati szövetségesek-
re való tekintettel megszüntették a kommunista előretörést
szolgáló nemzetközi szervezetet, a III. Internacionálét (Ko-
mintern). A feszültségek kiéleződésével azonban 1947-ben
létrehozták helyette a nemzetközi kommunista mozgalom
szovjet irányításának újabb szervét, a Kominformot (Kom-
munista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája).
A külpolitikai ellentétekkel párhuzamosan a sztálini
rendszer az országon belül is felerősítette az ideológiai nyo-
mást és a terrort. A háború okozta nehézségekre a személyi
kultusz további burjánzása, a bizalmatlanság, a belső el-
lenség keresésének fokozása volt a válasz. A hazatérő több
millió hadifogolyban nem bíztak, munkatáborokban szűrték
meg őket. A megszerzett és visszaszerzett területeken teljes
erővel hajtották végre a sztálini rendszer restaurálását (kol-
hozosítás, államosítás, az értelmiség felszámolása stb.). A
nélkülözést tartósító rendszer a saját népétől is félt. Ezért a
terror mellett fokozták „ideológia harcot”. Sematizmust (a 13. Sztálin személyi kultusza
szocialista építés idealizálását, a normát túlteljesítő, a párt-
hoz és a kommunista eszméhez hű munkás példának állítá-
Mennyiben változott meg a politikai rendszer a szovjet-
sát) követeltek a művészetektől, s óriási károkat okoztak az unióban a világháború hatására?
oktatás és a tudomány területén is.
Sztálin állama, amely hivatalosan az emberek és népek
egyenlőségét hirdette, ismét fellépett az országban élő
különböző népcsoportokkal, főként a zsidókkal szemben.
A szovjetunióban az 1950-es években felerősödő antisze-
mitizmusnak külpolitikai okai is voltak. Az 1948-ban meg-
alakuló Izrael állam ugyanis – a kezdeti szovjet támogatás
ellenére – nem vált a szovjetunió szövetségesévé.

Az 1930-as években már végigsöpört az országon a zsidóel-

lenesség – többek között megkezdték áttelepítésüket a Távol-
Keleten létrehozott zsidó autonóm területre. Az 1950-es években
a politika a zsidó orvosok elleni fellépéssel indított antiszemita
kampányt az országban. 1952-ben a Kremlben dolgozó orvosokat
tartóztattak le azzal a váddal, hogy külföldi titkosszolgálatokkal
együttműködve szovjet pártvezetők megölését tervezték. A „fe-
hérköpenyes gyilkosok” többségére – a koncepciós perek forgató-
könyve szerint – halálos ítélet várt. sztálin halála (1953) azonban
véget vetett az orvospernek.
14. Avészetek
diktátor és kultúrpolitikusa, Zsdanov, aki szerint a mû-
és a tudomány feladata is az osztályharc szol-
gálata volt

Milyen hatásai lehettek a zsdanovi elveknek a művésze-

„A burzsoá kultúra dekadenciájára és romlására jellem-
12. zôk a miszticizmus és babona orgiái, a pornográfia iránti
szenvedély. A burzsoá irodalom »kiválóságai« – a burzsoá iro-
dalomé, amely eladta tollát a tôkének – ma tolvajok, rendôr-
spiclik, prostituáltak, huligánok. […] A mi országunkban az
irodalmi mû fôhôsei az új élet aktív építôi – munkások és mun-
kásnôk, téesz-dolgozó férfiak és nôk, párttagok, üzletvezetôk,
mérnökök, az Ifjúkommunista Szövetség tagjai, úttörôk […].
A mûvészi ábrázolás igazságosságát és történelmi konkrétságát
a dolgozó nép ideológiai újraolvasztásával és oktatásával kell
ötvözni a szocializmus szellemében. […] A mi szovjet irodal-
munk nem fél a tendenciózusság vádjától. Igen, a szovjet iro-
dalom tendenciózus, mert az osztályharc korszakában nincs és
nem lehet irodalom, amely nem osztályirodalom, nem tenden-
ciózus, állítólagosan nem politikus.” (Zsdanov gondolatai)
foglalja össze tömören Zsdanov elképzeléseit az iroda-
lom feladatáról! Keressen a könyvtárban „sematikus”
(szocialista realista) irodalmi műveket (akár orosz, akár magyar
íróktól), és olvasson bele az egyikbe!
tekre és a tudományokra?
„Két ellentétes politika alakult ki: az egyik oldalon a
15. Szovjetunió és a demokratikus országok politikája, amely
az imperializmus aláásására és a demokrácia megszilárdítására
irányul, a másik oldalon az Egyesült Államok és Anglia politi-
kája, amely az imperializmus megerôsítésére és a demokrácia
megfojtására irányul. […] Ily módon két tábor alakult ki […].
A két ellentétes tábor […] harca a kapitalizmus általános válsá-
gának további kiélezôdése, a kapitalizmus erôinek gyengülése,
a szocializmus és a demokrácia erôinek gyarapodása közepette
megy végbe.” (A Kominform állásfoglalása, 1947)
Mi a valós tartalma a szövegben többször szereplő de-
mokráciának? Hogyan értékeli a nemzetközi helyzetet a
Kominform? Milyen irányba haladnak a politikai események az
állásfoglalás szerint? Hasonlítsa össze a Kominform állásfogla-
lását Truman kongresszusi üzenetével (2. lecke, 8. forrás)!

25
 a gyarmati rendszer felbomlása
1. A gyarmati rendszer felbomlásának okai
Mely gazdasági és politikai tényezők vezettek a gyarmati
rendszer felbomlásához? Vesse össze a kérdéssel foglal-
kozó apró betűs részt az ábrával!
Az idôs Gandhi, aki erôszakmentes mozgalmat hirdetve
2. vívta ki India függetlenségét. 1948-ban merénylet áldo-
zata lett. Születésnapját, október 2-át 2007-ben az ENSZ
az erôszakmentesség világnapjává nyilvánította
Milyen gazdasági és politikai-katonai szerepet játszott
India a brit birodalomban?
állapítsa meg, a két forrás (3. és 4.) alapján, hogy miként vi-
szonyul az Egyesült államok és miként a szovjetunió a gyar-
mati népek felszabadulásához! Magyarázza meg az álláspontok
gazdasági, társadalmi összefüggéseit! Mit jelenthetnek az sZKp
értelmezésében „a nemzeti megújhodás égető feladatai”?
26
A GYARMATI RENDSZER ÖSSZEOMLÁSA Az eu-
rópai hatalmak gyarmati uralma már az első világháborúban
megrendült, mivel a világégésben a gyarmattartók meggyen-
gültek, a gyarmatok pedig megerősödtek. Hatványozottan
igaz volt ez a második világháborút követőn, tetézve azzal,
hogy egy sor gyarmaton (pl. Vietnam) – a japánok elleni küz-
delemben – komoly helyi fegyveres erő jött létre.
Az alapvető változás azonban a hatalmi struktúra elto-
lódásából adódott: a két szuperhatalom nem támogatta a
gyarmati rendszer helyreállítását, sőt befolyásuk növelése
érdekében – eltérő módon – segítették a felszámolását.
A szovjetunió ideológiája természetesen tagadta a gyarmati
rendszert, így világnézeti alapon is támogatta a felszabadító moz-
galmakat. Ugyanakkor a gyarmatok a nyugati világhoz tartoztak,
így felszabadulásuk az ellentábor erejét gyengítette, s egyben le-
hetőséget teremtett a szovjet befolyás növelésére, akár a kommu-
nista rendszer megvalósítására.
Az amerikai felfogás is tagadta a gyarmati függést, így elvileg
sem támogatták a szétesőben lévő gyarmati rendszer megerősí-
tését. Természetesen az Egyesült államok a gyarmatok felszaba-
dulásával szintén növelte volna ezekben az országokban politikai
és gazdasági befolyását. Az amerikaiak szerint a függetlenségi
mozgalmak elleni angol és francia fellépés a mozgalmakban a
szovjetunió iránti szimpátiát erősíti.
„Egyrészt a világ biztonságában vagyunk érdekelve,
3. másrészt abban, hogy szerte a világon szabadságban és
igazságosságban éljenek az emberi lények. Ezzel nem azt aka-
rom állítani, hogy nincsenek meg a magunk jogos gazdasági
érdekei, és hogy nem kell ragaszkodnunk ahhoz a jogunkhoz,
hogy szabadon kereskedjünk a világ bármely részével. […]
Ezeknek a gyarmati sorban lévô államoknak jó része amúgy is
ki fogja vívni a szabadságát, ha csakugyan nagyon akarja, mert
a gyarmattartó hatalmaknak úgysincs elég hatalmuk hozzá,
hogy megakadályozzák benne ôket. […] Nem azt javaslom én,
hogy szítsunk forradalmakat szerte a világban, de azt nagyon
is állítom, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad semmi-
féle olyan nemzetközi vállalkozásban részt vennie, amelynek
az lehet az eredménye, hogy örök idôkre megszilárdít olyan
politikai rendszereket, amelyek nem adnak tényleges és teljes
szabadságot a népnek, amely pedig erre vágyik.” (Roosevelt ta-
nácsadójától)
„A gyarmatosítás béklyóit lerázó népek a felszabadulás kü-
4. lönbözô fokát érték el. […] Az új nemzetek érdekei meg-
követelik a gyarmati rendszer maradványainak megsemmisíté-
sét, […] a nemzeti ipar megteremtését, a feudális rendszer és
csökevényei megszûnését, radikális agrárreformok végrehajtá-
sát, […] a békeszeretô külpolitika folytatását, a társadalmi élet
demokratizálását, a politikai függetlenség megszilárdítását. Az
össznemzeti feladatok megoldása a nemzet minden hazafias és
haladó erejének érdeke. Ezen a talajon lehetséges ezeknek az
erôknek az egyesülése.
A politikai függetlenség kivívásával a nemzeti felszabadí-
tó forradalom még nem ér véget. Ha a forradalom nem vezet
mélyreható változásokra a társadalmi és gazdasági életben, és
nem oldja meg a nemzeti megújhodás égetô feladatait, a füg-
getlenség ingatag lesz.” (Az SZKP programja, 1961)
INDIA Az indiai szubkontinensnek már a háború előtt al-
kotmányt ígértek a britek. A háború során további enged-
mények ígéretével kívánták távol tartani a japánoktól az
indiaiakat, miközben a gyarmat gazdasága, s így polgároso-
dó vezető rétege egyre erősödött. Az angolok nem akarták
betartani ígéreteiket, azonban amikor a helyzet robbanásig
feszült, beleegyeztek abba, hogy a Nemzeti Kongresszus je-
löltje, Nehru alakítson kormányt (1947).
Az angolok visszavonulása azonban felszínre hozta a szub-
kontinens belső ellentéteit. A több tucat nép és számos val-
lás híve között a hinduk és a muzulmánok ellentéte vezetett
zavargásokhoz. Mivel a két vallás hívei részben keverten él-
tek, állandósultak a véres összetűzések. Amikor kikiáltották
India függetlenségét (1947), az angolok által egységbe ko-
vácsolt szubkontinens vallási alapon három országra esett
szét (India – hindu, pakisztán – iszlám, Ceylon – buddhista).
Milliók hagyták el lakhelyüket, hogy a vallásuknak megfele-
lő országba költözzenek. Az indulatok hevességét jelzi, hogy
a brutálisan meggyilkoltak száma meghaladta a milliót. Egy
fanatikus hindu azért lőtte le az erőszakmentes mozgalom
meghirdetőjét, Gandhit (11. évfolyamos tankönyv, 38. lecke),
mert szót emelt a felekezetek közötti békéért.
6. Az indiai szubkontinens a második világháború után
A hindu Indiai Köztársaság és a mohamedán Pakisztán
azonnal szembekerült egymással, s Kasmír birtoklásáért Mely államok jöttek létre az indiai szubkontinens terüle-
több háborút is vívtak (pl. 1947, 1965). A független India jó tén? Mely szempontok szerint váltak le az egyes területek?
kapcsolatokra törekedett a Szovjetunióval. Az indiaiak álla-
mi fejlesztési terveket készítettek, de nem számolták fel a ma-
gántulajdont, és demokratikus állam kiépítésére törekedtek.

„Nem sokat mondhatok arról, ami másutt történt, de azt

5. tudom, hogy a kommunista párt Indiában tökéletesen el-
szakadt a nép tudatát betöltô nemzeti hagyományoktól, és nem
is tud róluk semmit. Úgy véli, hogy a kommunizmus szükség-
szerûen a múlt megvetését jelenti. Véleménye szerint a világ
1917 novemberében kezdôdött, és minden, ami korábban volt,
pusztán az oda vezetô elôkészületnek tekinthetô. Általában véve
egy olyan országban, mint India, ahol a tömegek az éhezés ha-
tárán vergôdnek és a gazdasági szerkezet összeomlóban van, a
kommunizmusnak nagy vonzerôt kellene jelentenie. Bizonyos
értelemben van is vonzása, de a kommunista párt nem tudja
kihasználni, mert elvágta magát a nemzeti érzés mozgatóru-
góitól, és olyan nyelven beszél, amely a nép szívében nem lel
visszhangra. Energikus, de kicsiny csoport – valódi gyökerek
nélkül.” (Nehru: India felfedezése)

Mi a véleménye Nehrunak a kommunista mozgalomról,

s annak indiai szerepéről? Miért 1917 novemberében
„kezdődött a világ” a kommunisták szerint?
Menekülô indiaiak. Milliók kényszerültek menekülni la-
7. kóhelyükrôl vallási hovatartozásuk miatt
Miért a vallási, és nem a nemzeti ellentétek kerültek fel-
színre a függetlenség kivívásakor?

KÍNA A hatalmas országban az amerikaiak által támogatott

nemzeti oldal, a Kuomintang és a szovjetek pártfogolta Kínai
Kommunista Párt (KKP) egymással és a japánokkal is küzdött.
Miután 1945-ben a Vörös Hadsereg elfoglalta Mandzsúriát, a
Kuomintang egyre jobban visszaszorult. Addig, ameddig a két
szuperhatalom baráti viszonya fennállt, még tárgyalások szakí-
tották meg az ellenségeskedést.
Miután a KKp felkarolta a földosztás programját, a jórészt
(98%-ban) parasztok lakta országban a nemzeti oldal helyze-
te megpecsételődött. A Csang Kaj-sek vezette nemzeti erők
Tajvanra szorultak vissza, s Mao Ce-tung vezetésével 1949.
október 1-jén kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. A föld
legnépesebb országa a kommunista tömb részévé vált. A ha-
talmat megszerezve Mao sztálinista – illetve ahhoz hasonló –

27
 A GYARMATI RENDSZER FELBOMLÁSA
Népi kohó. A „Nagy Ugrás” ôrült ötleteinek egyike. A dé-
8. libábos elképzelés alapját az képezte, ha minden faluban
építenek egy kohót, utolérik Angliát
Miért kerülhetett sor a kommunista rendszerekben a
népi kohókhoz hasonló eszelős ötletek megvalósítására?
10. Holokauszt-túlélôk érkezése Palesztinába 1946-ban
Mit tudunk a cionista mozgalomról? Mely okok gátolták
a zsidóság palesztinába vándorlását a XX. században?
„1. A palesztin mandátumot a lehetô leghamarabb meg
11. kell szüntetni, de semmi esetre sem késôbb, mint 1948.
augusztus 1-jén.
2. A mandatárius hatalom minden erejével azon lesz, hogy
egy, a Zsidó Állam területén fekvô térséget, amely felölel egy
tengeri kikötôt és megfelelô hátországot, a további bevándorlás
megkönnyítésére, a lehetô legrövidebb idôn belül ürítsen ki, de
semmi esetre se késôbb, mint 1949. augusztus 1.
3. Létre kell hozni Palesztinában a független Arab és Zsidó
Államot, valamint a különleges nemzetközi igazgatás alatt álló
Jeruzsálem városát.” (Az ENSZ 1947. november 29-i határozata)
Hogyan rendezték az arab–zsidó konfliktust a nagyhatal-
mak? Melyek a láthatóan függőben maradt kérdések?
28
rendszert hozott létre. sztálin idején a két kommunista nagy-
hatalom között nem mutatkoztak jelentősebb ellentétek.
Mao erőszakos eszközökkel kívánta átalakítani a kínai társadalmat
és gazdaságot. Az 1958-ban meghirdetett „Nagy Ugrás” a mezőgaz-
dasági országból néhány év alatt fejlett ipari országot kívánt terem-
teni. parasztok tömegeit telepítették át városokba és fogták ipari
munkára. A sztálini harmincas évek elejének szenvedései nehezedtek
Kínára. A látványos kudarcok ellenére Mao nem hagyott fel drasztikus
átalakítási kísérleteivel.
„Kommunista gyakorlat volt, hogy senkit sem végeztek
9. ki, aki megadta magát, és minden fogollyal jól bántak.
Ezen a módon megnyerhették maguknak a sorkatonákat, akik-
nek többsége szegényparaszt családból származott. A kommu-
nisták nem állítottak fel fogolytáborokat. Csak az alacsonyabb
és magasabb rangú tiszteket tartották fogva, a többieket azon-
nal szélnek eresztették. »Panaszgyûléseket« rendeztek a szá-
mukra, ahol arra biztatták ôket, panaszolják el, milyen nehéz
életük volt föld nélküli parasztként. A forradalom, mondták a
kommunisták, azon lesz, hogy mindannyiuknak földet jutas-
son. A katonák választhattak: vagy hazatérnek, akkor megté-
rítik az útiköltségüket, vagy maradnak a kommunistákkal, és
segítenek kisöpörni a Kuomintangot, hogy többé soha senki ne
vehesse el a földjüket. A többség önként maradt, és csatlako-
zott a kommunista hadsereghez. Volt persze, aki nem is tudott
volna hazatérni, hiszen folyt a háború. Mao megtanulta az ôsi
kínai harcmûvészetekbôl, hogy a nép meghódításának leghatá-
sosabb módja, ha meghódítjuk a szívét és a gondolatait.” (Jung
Chang: Vadhattyúk – Kína három lánya)
Mivel indokolja a szerző a kommunisták hatalomra jutá-
sát? A térnyerés hogyan függ össze a kommunista ideo-
lógiával?
A KÖZEL-KELET Az első világháború végén, az oszmán
Birodalom felbomlása után a térség francia és angol gyar-
mati befolyás alá került (mandátumok). A két világháború
között számos ország elvileg függetlenné vált, bár a gyar-
mattartók befolyása megmaradt. A második világháborút
követően Anglia és franciaország meggyengülése felgyor-
sította a függetlenedés folyamatát, s 1948-ra megszűnt a
térségben a gyarmati uralom .
A várt béke azonban nem köszöntött be, mert a gyarmati
harcok helyébe az arab–izraeli konfliktus lépett, melynek
kibontakozásában szerepet játszottak az arab országok bel-
ső feszültségei, társadalmi problémái is. A zsidó bevándor-
lás már a háború előtt kiváltotta az arabok elégedetlensé-
gét, így a britek – mivel a németekkel harcolva nem akartak
ellentétet az arabokkal – korlátozták a betelepülést. A holo-
kausztot követően azonban ennek ellenére tömegessé vált
a menekültek bevándorlása.
Az angolok nem tudták megoldani a kérdést, mert mind-
két fél (az arabok és a zsidók is) a terror eszközéhez nyúlt.
A nagyhatalmak az ENsZ kezébe adták a döntést, s az ENSZ
határozata két részre osztotta Palesztinát: egy arab (pa-
lesztin) és egy zsidó államra.
Ben Gurion zsidó vezető 1948-ban kinyilvánította Izrael
állam megalakulását. A zsidó állam a nyugati demokráci-
ákhoz hasonló demokratikus berendezkedés kiépítésébe
fogott. A környező arab országok azonban támadást indí-
tottak. A túlerőben lévő, de megosztott és gyengébben fel-
fegyverzett arabok vereséget szenvedtek. A fegyverszünet-
ben Izrael a korábbinál nagyobb területet tudott magának
megszerezni. Az itteni palesztin lakosság a környező terüle-
teken telepedett le, jórészt menekülttáborokban.
 12. Izrael létrejötte és az 1956-os háború
A kérdés nem oldódott meg, és a menekültek áldatlan
helyzetével csak tovább mérgesedett. sőt, a konfliktus egy-
Kövesse nyomon Izrael létrejöttét és területének alakulá-
re inkább a két szuperhatalom szembenállásának színterévé sát! Miért nem támaszkodhattak a NATo katonai segítsé-
vált. Az arab országok egy részét (Egyiptom) a szovjetunió gére az angolok és a franciák?
kezdte támogatni, hogy növelje befolyását a térségben. Az
arab államok által veszélyeztetett Izrael 1956 októberé-
ben a szuezi-csatorna ellenőrzését megtartani kívánó an-
gol és francia csapatokkal szövetségben támadást indított
Egyiptom ellen (szuezi válság). Az Egyesült államok azon-
ban nem támogatta az európai nagyhatalmak önálló törek-
véseit, a szovjetunió pedig határozottan követelte, hogy az
angolok és a franciák vonuljanak ki a térségből. Ezért, bár
Izrael és szövetségesei a háborút megnyerték, a két szuper-
hatalom nyomására visszavonultak .
A konfliktust követően – a szovjetek ellensúlyozása ér-
dekében és az amerikai zsidóságra tekintettel – az Egyesült
államok Izrael mögött sorakozott fel, s jelentős katonai
segítségben részesítette. Izrael a folytonos fenyegetettség
közepette is megőrizte demokratikus berendezkedését a
szovjetek által támogatott, döntően diktatórikus országok
között.

VIETNAM Indokína a második világháború előtt francia gyar-

mat volt, a háborúban pedig megszállták a japánok. A japánok el-
leni fegyveres mozgalmat a kommunisták szervezték meg, s a moz-
galom Japán összeomlása után – szovjet támogatással – a franciák
ellen indított harcot (1946). 1954-ben döntő vereséget mértek a
franciákra (Dien Bien phunál). Ezt követően a Genfben összeülő Izrael állam kikiáltása 1948. május 14-én. Az 1948-ban
13. létrejött zsidó állam nemzetközi diplomáciai elismerése
nemzetközi békekonferencián a franciák visszaadták egész Indokí-
na (Vietnam, Laosz, Kambodzsa) függetlenségét. Hogy a kommu- nemcsak azt jelentette, hogy a zsidó népnek joga van az
nista előretörést megakadályozzák, Vietnamot kettéosztották, egy állami létezéshez, hanem azt is, hogy a létrejött állam-
szovjetbarát Észak- és egy nyugatbarát Dél-Vietnamra. Az egyesü- nak joga van az önvédelemre. Erre Izraelnek története
lésről (az egyesült ország társadalmi berendezkedéséről) népsza- során szüksége is volt
vazáson kellett volna dönteni, de erre nem került sor. Ehelyett a
Kinek a képe díszíti a falat a zsidó államot kikiáltó Ben
hatvanas években Vietnamban újabb háború bontakozott ki (lásd
Gurion mögött?
a 14. leckét).

29
 A GYARMATI RENDSZER FELBOMLÁSA

A HARMADIK VILÁG Az 1950-es évek közepére az

ázsiai gyarmatok zöme felszabadult. Az angolok inkább ki-
vonultak, míg a franciák – mint azt Vietnamban vagy Algéri-
ában tették – csak hosszú harcok után adták fel pozícióikat.
Az 1960-as évek közepére zömében Afrika gyarmatai is fel-
szabadultak.
A függetlenség kivívása után az új országok nehéz hely-
zetbe kerültek. Napirenden voltak a törzsi vagy vallási ala-
pú hatalmi harcok, amit fokozott a szegénység, a gazdasági
elmaradottság. A szemben álló csoportokat az egyik oldal-
ról a szovjetek, a másikról a volt gyarmattartók, illetve az
amerikaiak támogatták.
Az új országok zöme magántulajdonon alapuló társa-
dalmakat épített ki. Gazdaságilag a fejlett világ országai-
ra, gyakran a volt gyarmattartó országra vagy az Egyesült
államokra voltak utalva: nyersanyagokat, mezőgazdasági
termékeket szállítottak és olcsó munkaerőt biztosítottak a
területükön beruházó vállalatoknak. Gazdasági befolyásu-
kat a fejlett országok igyekeztek politikailag, sőt katonailag
is kihasználni (beleszólás a belpolitikába, támaszpontok lé-
tesítése stb.). Ezt nevezzük újgyarmatosításnak, amely az
egykori gyarmatoknak egyszerre jelentett függést és a gaz-
14. A harmadik világ dasági fejlődés forrását.
A kétpólusú világban az újonnan felszabadult gyarma-
Határozza meg az ábra segítségével, mit jelent a „harma- tok a jelentősebb országok vezetésével megkíséreltek új,
dik világ” fogalma! független irányvonalat kialakítani. A „harmadik világ”, az
el nem kötelezettek mozgalma az indonéziai Bandungban
rendezett értekezleten bontott zászlót (1955). Elítélték a
gyarmatosítást (ekkor Afrika nagy része még gyarmat volt)
és megfogalmazták az országok békés együttélésének elveit.
A mozgalom, amelynek szellemi vezérei az indiai Nehru, az
egyiptomi Nasszer voltak, a hatvanas években kiszélesedett,
de a kezdeti diplomáciai sikerek után nem születtek komoly
eredmények. Ennek fő okai a résztvevő országok többségé-
nek fejletlensége és a köztük levő ellentétek voltak. A mozga-
lom tagjai egymással szemben sem tudták érvényesíteni el-
veiket (pl. a szuverenitás tiszteletben tartását vagy a határok
sérthetetlenségét), ha azok az érdekeikkel szemben álltak.

„A tíz elv
15. A nemzetek bizalmatlanság és félelem nélkül, egymás iránti bizalommal és jóakarattal, türelemmel és békében éljenek egymás
mellett mint jó szomszédok, és lépjenek baráti együttmûködésre a következô elvek alapján:
(1) Az alapvetô emberi jogok tiszteletben tartása, az ENSZ Alapokmányában kinyilvánított célokkal és elvekkel összhangban.
(2) Valamely nemzet szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartása.
(3) Valamennyi emberfajta és valamennyi – nagy vagy kicsi – nemzet egyenlôségének elismerése.
(4) Más nemzet belügyeibe való be nem avatkozás.
(5) Minden egyes nemzet azon jogának elismerése, hogy az ENSZ Alapokmányával összhangban egyénileg vagy kollektíven védel-
mezze önmagát.
(6) a) Tartózkodás az olyan kollektív védelmi rendszerekbe való belépéstôl, amelyeknek célja bizonyos nagyhatalmak különleges
érdekeinek szolgálata – bármelyik is legyenek ezek a nagyhatalmak; b) tartózkodás attól – bármely hatalom részérôl –, hogy nyomást
gyakoroljon más hatalmakra.
(7) Tartózkodás agressziótól, az agresszióval való fenyegetéstôl vagy az erôszak alkalmazásától más országok területi épségével vagy
politikai függetlenségével szemben.
(8) Minden nemzetközi viszály békés eszközökkel – tárgyalással vagy közvetítéssel, döntôbíráskodással vagy nemzetközi bíróságok
útján – való rendezése az ENSZ Alapokmányával összhangban.
(9) A kölcsönös érdekek és az együttmûködés elôsegítése.
(10) A nemzetközi jog és a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása.” (A bandungi nyilatkozat tíz pontja, 1955)

Gyűjtse össze az általános emberi jogokkal és a nemzeti önállósággal foglalkozó pontokat! Mi volt a „Tíz elv” politikai jelentősé-
ge? Mennyiben játszottak szerepet az elvek a gyarmati felszabadító mozgalmak sikerében és a „harmadik világ” önszerveződé-
sében? Mely pontok jelenthettek állásfoglalást a két szuperhatalom politikájával szemben?

30
 a hidegháború és az enyhülés kezdete

A HIDEGHÁBORÚ KIBONTAKOZÁSA A szov-

jet terjeszkedés és az amerikai feltartóztatási politika ál-
landósította a hidegháborút. Ugyancsak állandósult a két
szuperhatalom fegyverkezési versenye. Az atom-, majd a
hidrogénbomba, s az ezeket hordozó repülők, majd rakéták
fejlesztése óriási veszélyt jelentett az egész emberiségre.
Ugyanakkor a föld megsemmisülésének kockázata és a két
szuperhatalom közötti katonai egyensúly segített abban,
hogy az emberiség elkerülje a harmadik világháborút.
Az Egyesült államok és a szovjetunió támogatásával vi-
szont egymást érték a helyi háborúk (Európán kívül). A két 1.
szuperhatalom ilyen jellegű, közvetett szembenállását ne-
vezzük hidegháborúnak .

Ha országok között tört ki helyi konfliktus, mindkét fél számítha-

tott valamelyik szuperhatalomra. Az egy országon belül különböző
okokból (politikai, társadalmi, nemzeti, vallási stb.) szemben álló
csoportok mögé is felsorakozott a két szuperhatalom. Ha például
egyikük az ország kormányát támogatta, a másik az ellene küzdő
erőknek adott pénzt és fegyvert. Végső esetben külföldről jött ön-
kéntesnek vagy tanácsadóknak álcázott katonák avatkoztak be a
viszályba.
A fegyverkezési verseny során, ha az egyik fél valamiben előre
lépett, a másik fél azonnal kiépítette annak ellenszerét, vagy va-
lamilyen más elrettentő fegyvert fejlesztett ki. Amikor a szovjetek
1957-ben bejelentették, hogy olyan rakétával rendelkeznek, amely
műholdat tud feljuttatni a világűrbe (szputnyik-1), az amerikaiak –
azon kívül, hogy gyorsították e téren a fejlesztéseket – 1958-ban el- A kémkedéssel vádolt Rosenberg házaspár és a mellettük
rettentésül a Nautilus atom-tengeralattjárójukkal átkeltek az Északi- 2. tüntetô tömeg Los Angelesben
sark alatt.
A hidegháború fontos részét képezte mindkét oldalon az ideo- Az amerikai rendszer mely sajátosságára utal a Los
lógiai és propagandaháború. A másik felet igyekeztek a gonosszal Angelesben történő tiltakozás 1953-ban?
azonosítani, és növelni vele szemben a félelemérzetet. Ez a sztálinis-
ta diktatúrákban az esztelenségig fokozódó belső ellenségkeresés-
ben, az ismétlődő koncepciós perekben jelent meg. De az Egyesült
államokban sem volt ismeretlen a hisztérikus ellenségkeresés.
McCarthy szenátor a kommunista és baloldali értelmiség ellen lé-
pett fel. A gyanúba keveredett személyeknek kellett bizonyítaniuk
ártatlanságukat. McCarthy fellépése nyomán sok ember élete ne-
hezült meg, de a polgári demokrácia értékei megmaradtak.
A kémkedés is a hidegháború velejárója volt. Az Egyesült államok
atomfejlesztéseihez kapcsolódó dokumentumok egy részét a fej-
lesztésben részt vevő atomtudósokat behálózó szovjet ügynökök
vagy a szovjeteknek kémkedő amerikai baloldaliak (kommunisták)
szerezték meg. A legnagyobb visszhangot a rosenberg házaspár
ügye váltotta ki, akiket 1953-ban kivégeztek. Az eset jellemző a hi-
degháborúra: a kommunizmustól való hisztérikus félelem megha-
tározta a bírósági tárgyalás légkörét és oka volt súlyos ítéletnek, a
házaspár kivégzését pedig a szovjet propaganda az amerikai imperi-
alizmus elleni ideológiai harcra használta fel.

A KOREAI HÁBORÚ sztálin a terjeszkedés érdekében

fogalmazta meg tételét a nemzetközi helyzet folyamatos éle-
sedéséről, illetve arról, hogy küszöbön áll a harmadik világ-
háború. A második világháborút követően először a koreai
háborúval összefüggésben vált reális veszéllyé egy újabb
világméretű háború kirobbanása. A Koreai-félsziget 1945-
ben, a japánok kiűzése után szovjet és amerikai megszállás
alá került. Két Korea jött létre, egy kommunista északon és
egy kapitalista berendezkedésű délen. 1950-ben azonban
3. A koreai háború
sztálin és Mao Ce-tung jóváhagyásával a jól felfegyverzett
Kövesse nyomon a térképen a háború eseményeit! Mi
északi kommunista hadsereg váratlanul megtámadta déli
volt Korea stratégiai jelentősége?
szomszédját, s szinte az egész félszigetet elfoglalta .

31
 A HIDEGHÁBORÚ ÉS AZ ENYHÜLÉS KEZDETE

A panmindzsoni tárgyalás, az asztal közepén húzódik

4. a képzeletbeli demarkációs vonal

„Kína [az Egyesült Államoktól] passzív kivárással nem szá-
5. míthat engedményekre, komoly küzdelem, erejének újabb,
meggyôzô bemutatása nélkül […] még Tajvant sem kapja meg.
[…] Természetesen én számoltam azzal is, hogy bár az Egyesült
Államok ma még nincs felkészülve nagyobb háborúra, presztízs-
okokból mégis belekeveredik, s Kínát is magával rántja, ezzel
együtt pedig a kölcsönös segítségnyújtási egyezmény révén a
Szovjetuniót is. Kell-e ettôl félni? Szerintem nem, mivel ketten
együtt erôsebbek vagyunk, mint az Egyesült Államok és Anglia, a
többi európai tôkés ország – Németország nélkül, amely ma még
nem képes az Egyesült Államoknak komoly segítséget adni –
együttvéve sem képez komoly katonai erôt. Ha a háború elke-
rülhetetlen, inkább legyen most, mint néhány év múlva, amikor
az Egyesült Államok szövetségeseként újjáéled a japán militariz-
mus, s az Egyesült Államoknak és Japánnak kész felvonulási te-
rülete lesz a kontinensen a liszinmanista [Li Szin Man Dél-Korea
vezetôje] Korea.” (Sztálin levele Mao Ce-tunghoz, 1950)
Mire akarja rávenni a levélben sztálin a kínai vezetőt?
Mit kínál cserébe? Hogyan értékeli a nemzetközi erővi-
szonyokat?
„Ki a felelôs a terrorért?
6. […] Tények igazolják, hogy sok önkényt Sztálin parancsá-
ra követtek el; teljesen figyelmen kívül hagyva a törvényesség
normáit, mind a pártban, mind állami szinten. Sztálin nagyon
bizalmatlan ember volt; betegesen gyanakvó; tudjuk ezt közös
munkánkból. [...] Korlátlan hatalom birtokában a legnagyobb
önkényre vetemedett emberek erkölcsi és fizikai megsemmisíté-
sében. Olyan helyzet alakult ki, hogy senki sem érvényesíthette
akaratát.
Ha Sztálin azt mondta, hogy valakit le kell tartóztatni, akkor
ellenvetés nélkül tudomásul kellett venni, hogy az illetô a »nép
ellensége«, s az állambiztonsági szervezet élén álló Berija-féle
banda tagjai önmagunkat is túllicitálva bizonygatták a letartóz-
tatottak bûnösségét és a hamisított dokumentumok igaz voltát.
S milyen bizonyítékokat csatoltak? A vádlottak »beismerô vallo-
másait«. S a nyomozók elfogadták ezeket a »beismerô vallomá-
sokat«. De miképpen történhetett meg az, hogy emberek olyan
bûncselekményeket ismertek be, amelyeket egyáltalán nem kö-
vettek el? Csak egyféleképpen: úgy, hogy a fizikai ráhatás mód-
szerit alkalmazták, kínzásokat, amelyek következtében a letar-
tóztatott el-elvesztette eszméletét, ítélôképességét, megfeledke-
zett emberi méltóságáról. Így csiholták ki a »beismerô vallomá-
sokat.«” (Nyikita Hruscsov: A személyi kultuszról. Beszámoló az
SZKP XX. kongresszusának zárt ülésén, 1956. február 25.)
állapítsa meg, hogy kit tesz a szerző felelőssé a terrorért!
Mivel indokolja Hruscsov a „beismerő vallomásokat”?
fogalmazza meg röviden, hogy mi volt a beszéd célja! Hogy
viszonyul Hruscsov a szovjet rendszerhez? Vegye számba a be-
széd bel- és külpolitikai hatásait!
Miért nem tudtak békét kötni a két Korea képviselői?
Mit jelent a demarkációs vonal kifejezés? Mely esemé-
nyekkel kapcsolatban találkoztunk már vele? (11. évfolyamos
tankönyv, 30. lecke.)
Az Egyesült Államok és szövetségesei azonban ENsZ-
felhatalmazással visszavágtak, s 1950 végén már északon,
a kínai határ mentén folytak a harcok. sztálin kérésére a
kínaiak – koreai „önkéntesekként” – beléptek a harcokba,
s visszaszorították a demarkációs vonalra az ENsZ-erőket.
Békeszerződést nem írtak alá, de a megkötött fegyverszü-
net (1953) ma is érvényben van. Észak- és Dél-Korea határa
ma is nagyjából a háború előtti vonalon húzódik.
A SZOVJET POLITIKA SZTÁLIN UTÁN 1953 már-
ciusában meghalt Sztálin. A hatalom a sztálin környezetét
alkotó, s eddig a diktátort kiszolgáló vezetők kezébe került,
akik között azonnal kitört az utódlásért folyó politikai harc .
A küzdelemből Hruscsov (Nyikita szergejevics) és a vele
szövetkezők kerültek ki győztesen, miután letartóztatták,
majd kivégezték „sztálin jobb kezét”, az állambiztonság ve-
zetőjét, Beriját. A hatalmi harc azonban még évekig tartott,
s csak 1956-ra szilárdult meg az új pártvezető helyzete. Emi-
att 1956-ig Hruscsov belpolitikája a sztálinizmus és a refor-
mok között ingadozott.
7. Hruscsov és Sztálin a harmincas évek végén
1956-ban Hruscsov elítélte sztálin módszereit. Milyen
volt a viszonyuk, a kép alapján? Nézzen utána, hogyan
emelkedett a felsővezetésbe Hruscsov az 1930-as évektől!
Hruscsov az ország kimerültségét látva enyhíteni kívánt
a nyomorszinten élő emberek helyzetén (élelmiszer-ellátási
zavarok), és szakítani kívánt a sztálini rendszer szembetű-
nő sajátosságaival (személyi kultusz, koncepciós perek, rab-
munkatáborok – Gulag). A nyílt színvallásra csak 1956 feb-
ruárjában, az SZKP XX. kongresszusán került sor. Hruscsov

32
a problémákat és a terrorrá váló visszaéléseket sztálin sze-
mélyi kultuszára vezette vissza, ezzel jórészt elfedte, hogy a
hibáknak nemcsak sztálin személye, hanem a rendszer (az
egypárti diktatúra) is az oka. Éles határvonalat húzott Lenin
és Sztálin között, az előbbit teljesen pozitívnak, a másikat
részben negatívnak állította be. A lenini úthoz való visszaté-
rés jelszavával próbálta igazolni a politikáját.

HRUSCSOV KÜLPOLITIKÁJA AZ ÖTVENES

ÉVEKBEN A belpolitikai lazítás elképzelhetetlen lett volna
a fegyverkezés visszafogása nélkül, hiszen ez tette ki a gazda-
ságilag fejletlen szovjetunió éves költségvetésének jelentős ré-
szét. A hadiipar csökkentésére lehetőséget adott az is, hogy a
sztálin halála körüli időkre a Szovjetunió a hagyományos fegy-
verek mellett kifejlesztette tömegpusztító fegyvereit (1949 –
atombomba, 1953 – hidrogénbomba). A hatvanas évek elejére
a nagy hatótávolságú rakétákkal érvényesült „a kölcsönös meg-
semmisítés elve”, ami növelte a szovjetunió biztonságérzetét.
Hruscsov egyre ritkábban emlegette, hogy kitörhet a harmadik
világháború, megfogalmazta viszont a két világrendszer békés
9. Gagarin, az elsô ûrpilóta és Hruscsov 1961-ben
egymás mellett élésének gondolatát.
Hruscsov politikáját a belső hatalmi harcok és a külpoliti-
Mennyiben erősítette meg Hruscsov helyzetét Gagarin
kai konfliktusok kölcsönhatásai határozták meg. A szovjet ve- űrrepülése?
zetésen belül viták voltak Hruscsov megítéléséről. Ha a nyu-
gati hatalmak keményebben léptek fel, több szovjet vezető
Hruscsovot hibáztatta. A szovjetuniónak tett nyugati enged-
mények és a szovjet hadászati fejlesztések viszont Hruscsovot
igazolták. például Hruscsov ellen szólt, hogy 1953-ban fellá-
zadtak a német munkások, mellette szólt viszont a felkelés le-
verése. 1955-ben az NsZK felvétele a NATo-ba Hruscsov bel-
politikai ellenfeleit erősítette, de megszületett a válaszlépés:
a szovjetunió létrehozta a csatlós államait tömörítő szovjet
vezetésű katonai tömböt, a Varsói Szerződést (1955) .

„A kongresszus megállapítja, hogy a beszámolási idôsza-

Hruscsov a cipôjével veri az emelvényt az ENSZ közgyû-
8. lésén, 1960-ban. Hruscsov a történet szerint egy Fülöp-
szigeteki, a Szovjetunió kelet-európai politikáját bíráló
felszólalásra dühkitöréssel reagált, melyet a cipôjével
történô kalapálással kísért. Az eset legendává vált, bár
nem maradt fenn hitelt érdemlô felvétel az esetrôl
10. kot a nemzetközi kapcsolatok szempontjából a nemzetkö-
zi feszültség bizonyos enyhülése jellemzi, valamint az, hogy a
nemzetközi küzdôtéren reális távlatok nyíltak a béke megszilár-
dítására. […] A béke erôi jelentôsen megsokszorozódtak, mert
a világ küzdôterén megjelent az európai és ázsiai békeszeretô
országok csoportja, ezek az államok politikájuk elvévé tették,
hogy távol maradnak a katonai tömböktôl […]. A párt XX. kong-
resszusa […] helyesnek tartja […], hogy a békés egymás mellett
élés lenini elve alapján javítsa a kapcsolatokat az összes orszá-
gokkal. […]” (Az SZKP XX. kongresszusának helyzetértékelése,
1956)

Hogyan szerepelhet mégis kép a tankönyvben az esetről? Mit ért a szöveg a reális távlatokon, a béke erőinek meg-
Készítsen nyugati és szovjet szimpátiájú kommentárt a erősödésén? Melyek a „békeszerető országok”? Mi a
történetről! Nézzen utána az interneten a történet hátterének! szerepe Lenin említésének? Mi a jelentősége a nyilatkozatnak?

33
 A HIDEGHÁBORÚ ÉS AZ ENYHÜLÉS KEZDETE
Az osztrák államszerzôdés kihirdetése Bécsben, a Belve-
11. dere erkélyérôl az ünneplôk tízezrei elôtt
Hogyan fogadhatta Ausztria lakossága a szerződést?
„A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-
12. Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, az
Amerikai Egyesült Államok és Franciaország […] egyfelôl és
Ausztria másfelôl […] Ausztriának Németország által 1938.
március 13-án történô bekebelezését semmisnek és meg nem
történtnek tekintik […].
1. cikk. Ausztriának szabad és független államként való visz-
szaállítása. – A Szövetséges és Társult Hatalmak elismerik, hogy
Ausztria szuverén, független és demokratikus államként helyre-
állt. […]
4. cikk. A Németországhoz való csatlakozás (Anschluss)
tilalma.
1. A Szövetséges és Társult Hatalmak kijelentik, hogy
Ausztriának Németországgal való politikai vagy gazdasági egye-
sülése tilos. Ausztria teljes egészében elismeri az e téren reá
háruló felelôsséget és Németországgal semmi néven nevezendô
politikai vagy gazdasági egyesülésbe nem fog bocsátkozni. […]
20. cikk. […] 3. A Szövetséges és Társult Hatalmak haderôit
és az Ausztriai Ellenôrzô Bizottság tagjait a jelen Szerzôdés ha-
tálybalépésétôl számított 90 napon belül – amennyiben csak le-
hetséges, legkésôbb 1955. december 31-ig – Ausztriából vissza
kell vonni.
21. cikk. Jóvátétel – Ausztriától az 1939. szeptember 1. utáni
Európában beállott hadiállapotból kifolyóan nem követelnek jó-
vátételt.” (Az osztrák államszerzôdésbôl, 1955. május 15.)
Magyarázza meg, mi a lényegi változás Ausztria helyzeté-
ben! Tárja fel ennek a világpolitikai jelentőségét! Hogyan
értelmezték a nagyhatalmak Ausztria felelősségét a második
világháborúban?
34
Jelentős állomása volt a hruscsovi új politikának az osztrák ál-
lamszerződés megszületése (1955). A volt szövetségesek mindegyike
– így a szovjetunió is – kivonta katonai erejét Ausztriából. Az ország
visszanyerte szuverenitását, de örök semlegességet kellett fogadnia,
és kötelezettséget vállalt, hogy nem törekszik Anschlussra. Ausztria
így elindulhatott a demokrácia és a piacgazdaság felé vezető úton.
sztálin az önálló politikát folytató Titót és Jugoszláviát kiközösítet-
te a szovjet táboron belül, s propaganda-hadjáratot indított ellene, az
imperialisták „láncos kutyájának” nevezte. Jugoszlávia azonban ezzel
nem járt rosszul, mivel így kapott támogatást a Nyugattól. Hruscsov
e téren is szakított sztálin politikájával, s jó viszony kialakítására töre-
kedett Titóval. Elismerte, hogy a szocializmus építésének több útja
is létezhet, s azt is, hogy Jugoszlávia nem tartozik a szovjet csatlós
államok közé.
1956-ban a feszültség enyhülni látszott. Hruscsov fel-
oszlatta a Kominformot. Azonban ősszel ismét kiéleződött
a helyzet. Lengyelországban sztrájkok, tüntetések kezdőd-
tek a jobb életkörülményekért, a merev sztálinista rendszer
reformjáért. Ezt a szovjeteknek még sikerült békésen lesze-
relni, fenyegetéssel és engedményekkel. Beleegyeztek a
nemzetibb politikát folytató Gomulka kinevezésébe, azzal a
feltétellel, hogy az ország a szovjet blokkban maradt.
A szuezi válság és a magyar forradalom ismét növelte
a feszültséget. A magyar forradalom esetében is először az
engedmények politikáját kívánták folytatni. Az egyre radikáli-
sabb magyar változások (pl. kilépés a Varsói szerződésből) és
a Nyugat látványos passzivitása – amely lényegében szabad
kezet biztosított Moszkvának – miatt azonban Hruscsov végül
a katonai megoldás mellett döntött. A helyzet azért is ked-
vező volt számára, mert egy világpolitikai esemény, a szuezi
válság elterelte a nemzetközi figyelmet a „szovjet felségte-
rületen” zajló magyar eseményekről. Így a szabadságharcba
fordult magyar forradalmat a szovjet hadsereg leverte.
„[…] Magyarország és Szuez kettôs probléma, amely egy-
13. re jobban kiélezôdve bonyodalmas helyzetet idézett elô.
Európában az angolokkal és franciákkal egyetértve a magyaror-
szági brutális betörést elleneztük, míg a Közel-Keleten az angol–
francia fegyveres erôk Egyiptomba nyomulása ellen tiltakoztunk.
[…] A helyzet azonban olyan volt, hogy Anglia és Franciaország
semmi módon nem csatlakozhatott volna hozzánk magyarorszá-
gi beavatkozásra. Arról nem is lehetett szó, hogy német és olasz
erôk a mieinkhez csatlakozva a semleges Ausztrián, a titoista
Jugoszlávián vagy a kommunista Csehszlovákián nyomuljanak
be oda. […] Egyedülálló amerikai csapatok bevetése magyar te-
rületre ellenséges vagy semleges országon át: ez általános hábo-
rúba rántott volna.” (Eisenhower visszaemlékezésébôl, 1965)
Mi az alapvető oka a forrás szerint annak, hogy az ame-
rikaiak nem avatkoztak be Magyarországon? Milyen ér-
vekkel támasztja még alá álláspontját Eisenhower?
„Milyen helyzetbe kerülne Nagy-Britannia, ha nála erôsebb
14. államok támadnák meg, olyanok, melyek rendelkeznek az
összes korszerû tömegpusztító fegyverrel? Ilyen országok lehet-
nek, és megtehetnék, hogy nem haditengerészeti, vagy légiflottát
küldenének Anglia partjai ellen […]. Más eszközökkel, így példá-
ul rakétákkal is elérhetik ugyanazt a célt. Mi el vagyunk szánva
arra, hogy erôt alkalmazzunk az agresszorok megsemmisítésére
és a béke helyreállítására a Közel-Keleten. Reméljük, Ön elég
okos lesz ahhoz, hogy levonja ebbôl a megfelelô következtetése-
ket.” (Balgunyin szovjet miniszterelnök jegyzéke az angol kül-
ügyminiszterhez, 1956. november 5.)
foglalja össze tömören a jegyzék tartalmát! Hogyan füg-
gött össze a magyar és a szuezi probléma?
KUBAI RAKÉTAVÁLSÁG Kubában a nyomor és az
amerikaiakat kiszolgáló diktatúra ellen Fidel Castro vezeté-
sével forradalom tört ki. Castro mozgalma 1959-ben meg-
szerezte a hatalmat. Hruscsov támogatta ezt a rendszert,
így az egyre inkább kommunista jelleget öltött. Az Egyesült
államok a Castro elől elmenekült emigránsok segítségével
akarta megdönteni az új kubai rendszert. Erre a szovjetek
veszélyes lépésre szánták el magukat: atomrakétákat te-
lepítettek Kubába (1962). John Kennedy amerikai elnök
(1961–1963) határozottan lépett fel, blokád alá vetette Ku-
bát. Az amerikai és a szovjet hadihajók farkasszemet néztek
egymással, az emberiséget nukleáris világháború veszélye
fenyegette. A szovjet és az amerikai vezetőnek szinte az
utolsó pillanatban sikerült kompromisszumot kötni: a szov-
jetek kivonták a rakétákat Kubából, az Egyesült államok vi-
szont lemondott Kuba lerohanásáról.

Fidel Castro, a kubai forradalom vezetôje. Jogot tanult.

15. 1953 óta próbálkozott, fegyveres felkelésekkel, majd ge-
rillaháborúval az Amerika-barát kubai diktatúra meg-
döntésével. 1959-ben sikerrel járt. Kezdetben nem kom-
munista volt, nézeteit inkább az anyagias angolszászo-
kat megvetô jezsuiták befolyásolták

Miért felelt meg a hatalmat megszerző Castrónak a bol-

sevik ideológia?

ELLENTÉTEK A SZOVJETUNIÓ ÉS KÍNA KÖ- 17. A kubai rakétaválság

ZÖTT Hruscsov irányváltása kiélezte a szovjetunió és a
másik kommunista nagyhatalom, Kína közötti ellentéteket. A Miért jelentett az Egyesült államok számára hatalmas
sztálinista Kína – élén Mao Ce-tunggal – nem volt nyitott a veszélyt a kubai szovjet jelenlét?
reformokra. Az ideológiai ellentétekhez a hatalmi ellentét is
kapcsolódott, ami a hatvanas évek elején nyílt szakításhoz
vezetett. A szovjet–kínai határ menti területeken egymást ér-
ték a fegyveres összecsapások. Ez arra kényszerítette a szov-
jet vezetést, hogy haderejének egy részét keletre csopor-
tosítsa át. Az amerikai politika ezt kihasználva közeledett
Kínához. A szovjetek ugyanakkor egyezkedni kényszerültek a
Nyugattal, emiatt nyitottabbá váltak a tárgyalásokra.

„Ha a nemzetközi kommunista mozgalom fô vonalát egy-

16. oldalúan a »békés egymás mellett élésre«, a »békés ver-
senyre« és a »békés átmenetre« redukálják, ezzel megsértik az
1957-es nyilatkozatot és az 1960-as állásfoglalás [moszkvai nem-
zetközi kommunista pártértekezletek állásfoglalásai] forradalmi
alapelveit. […] Egyes személyek egyoldalúan eltúlozzák a szo-
cialista országok és az imperialista országok közötti együttmû-
ködést, arra téve kísérletet, hogy az elnyomott népek forradalmi
harcait a békés egymás mellett élés elvével cseréljék fel.” (A Kínai
Kommunista Párt Központi Bizottságának levele a szovjet párt-
„Rendben van elnök úr, tárgyalhatunk!” Karikatúra
hoz, 1963. június) 18. Hruscsovról és Kennedyrôl a kubai válság idején

Miért bírálták a szovjet vezetést a kínaiak? Mi volt a je- Az esemény mely jellegzetességét emeli ki a karikatúra?
lentősége és a következménye a kínai fellépésnek?

35
 összegezés

A HIDEGHÁBORÚ Tekintse át
korszakunk alapvető folyamatának,
a hidegháborúnak a jellemzőit!

A hidegháború sajátosságai
1.

Miben különbözött a koráb-

bi hatalmi szembenállástól a
hidegháború? Milyen szerepet ját-
szott a hidegháborúban a fegyverke-
zési verseny? Mi jellemezte a helyi
konfliktusokat?

KÖZTES-EURÓPA SZOVJETIZÁLÁSÁNAK ÁLTA-

LÁNOS ÉS EGYEDI VONÁSAI Korszakunk egyik meg-
határozó folyamata – amely szoros kapcsolatban volt más
világpolitikai eseményekkel – Köztes-Európa szovjet uralom
alá kerülése. Tekintsük át a jellemzőit!

Köztes-Európa szovjetizálásának
2. sémája
Melyek a minden országra jellemző vonások? Melyek az eltérő jellemzők? Miért
jutottak ugyanarra a sorsra a vesztes és a győztes országok? Mely tényezők tették
lehetővé Jugoszláviának és finnországnak, hogy a szovjet tömbön kívül maradjanak?

36
ii. magyarország 1945–1956 között

MiÉRT vÁLT MagyaRORSZÁg a SZOvJETuNió cSaTLóS ÁLLaMÁvÁ?

■ MERT A HÁBORÚS VERESÉG MIATT A RÉGI MAGYAR ELIT ÉS A RÉGI

ÁLLAMHATALOM ELTŰNT?
■ MERT AZ ORSZÁG TARTÓSAN SZOVJET KATONAI MEGSZÁLLÁS ALÁ KERÜLT?
■ MERT AZ ORSZÁG NÉPÉNEK TÖBBSÉGE A SZOVJET TÍPUSÚ RENDSZERBEN AKART
ÉLNI?
■ MERT MEGOSZTOTT VOLT A POLGÁRI DEMOKRÁCIA TÁBORA?
■ MERT A KÉTPÓLUSÚ VILÁGBAN A SZOVJET ZÓNÁBA TARTOZTUNK?
■ MERT EZ SZOLGÁLTA MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI ÉRDEKEIT?
 a háború után kiszolgáltatott ország

A SZOVJET MEGSZÁLLÁS Magyarországot a szovjet

1. A szovjet jelenlét értékelése
Vitassák meg, hogy a két fogalom (megszállás, felszaba-
dítás) mennyiben és mikor áll egymással ellentétben!
hadsereg szabadította fel a náci és a nyilas uralom alól, ám
ez – a túlnyomó többség számára – korántsem jelentette a
szabadság eljövetelét. sztálin számára kezdettől a szovjet
birodalom nyugati biztonsági zónájának a kiterjesztése
volt a cél, s ennek feltétele volt a sztálinista rendszer fo-
kozatos meghonosítása a biztonsági zóna országaiban, így
Magyarországon is. A lehetőség adott volt, mert a szuvere-
nitását elvesztő országban a legfőbb hatalom a Szövetséges
Ellenőrző Bizottság (sZEB) kezébe került, melyben teljes
mértékben a szovjet akarat érvényesült.
A szovjet vezetés a kommunista hatalomátvételt több-
éves, demokratikusnak álcázott folyamattal valósította
meg. (Ahogyan a térség többi országában is.) Ez eleinte a
nyugati szövetségesekre való tekintettel és a kommunista
párt alacsony támogatottsága miatt történt így. De kez-
dettől fogva a kommunistákat erősítette a szovjet haderő
jelenléte és az, hogy az állami erőszakszervezeteket (had-
sereg, rendőrség, belügyminisztérium) a szovjetek eleve
kommunista kézbe adták. Később e két tényező jól felhasz-
nálható volt a politikai harcban.

„Már nagyon hiányzott a cég, s 1945. február elsején úgy

2. gondoltam, hogy nekivágok gyalog, miután még semmi
közlekedési eszköz sem járt. A Thököly út és a Hungária körút
keresztezôdésében, akkor még a vonat az út szintjén közlekedett,
és egy tengelyében elforgatható sorompó volt, ami teljes szélessé-
gében elzárta a Keleti [pályaudvar] felé az utat. Az ott közlekedô
civileket, köztük engem is, hat-nyolc orosz katona igazoltatott.
Volt nálam igazolvány, oda is adtam, elvették és tizenöt-húsz ci-
vilt félreállítottak azzal, hogy elvisznek minket »málenkij robot-
ra«, egy kis munkára.
Ez délelôtt kilenc körül volt. Ekkor a sarkon lévô ház udvará-
ra vittek, kinyitották a pinceajtót és lehajtottak a lépcsôn. Lent
sötét volt, de a morajból hallható volt, hogy már sokan vannak
ott. […] egy-két ember tudott valami szláv nyelvet, és csak így
tudtuk meg, hogy Gödöllôre megyünk. [Az orosz katonák] a pok-
rócot leterítették a földre és megkezdôdött a zabra. Mindenkinek
a nála lévô összes értéket oda kellett leraknia, az aranygyûrûtôl
a karóráig. […]
Az elsô fiút akkor lôtték le, amikor Gödöllôre menet két test-
vér kiugrott a sorból és rohant a havas szántóföld felé. Az egyik
ôr, aki lóháton kísérte a csoportot, halálos nyugalommal levette
a gitárját [a dobtáras orosz géppisztolyt davajgitárnak nevezték]
és két célzott lövést adott le, és utána lelovagolt a szántóföldre.
[…]
Valószínû, a parancs az volt, hogy kétezer embert kell a tábor-
ba kísérni. Most kettô hiányzott! Már nem tudom megmondani,
hogy melyik községen mentünk keresztül, de az egyik alacsony
kerítésen könyökölve két férfi ordibált be a sorba: »Büdös nyila-
sok, most ráfáztatok!«, csak trágárabb szóhasználattal. Az egyik
lovas kísérô odalovagolt, és csak annyit mondott: »Igyi szuda, da-
vaj, davaj!« Azt mondták az urak, hogy bemennek kabátért, mire
az ôr azt mondta: »Nye nade, pasli tuda!« Nem kell, menjetek
oda, és beállította mindkettôt a sorba.” (Miklósi Károly: Málenkij
robot. A szerzô az események idején tizenkilenc éves volt.)

Milyen alapon válogatták ki a szovjet katonák az elhur-
colni kívánt személyeket? Milyen szempontok érvénye-
sülhettek még az elhurcolás során? Mi volt a szerepe a „malen-
kij robotnak”? Mit gondol, hogyan hatott a mindennapi életre
az orosz katonák forrásból megismert viselkedése?
3. Szovjet katona kenyeret ad egy kisgyereknek
Mi lehetett a kép célja? Miért készült csak elvétve fotó
a szovjet katonák kegyetlenkedéseiről? Kik készíthettek
ilyen képeket? Kutassa fel az interneten ezeket!

38
 A font átvonulása idején a szovjet katonák által elköve-
tett atrocitások, erőszakoskodások megtorlatlanul marad-
tak, sőt, beszélni sem lehetett róluk évtizedeken át. Gyakran
megesett, hogy az áldozatok mellett a védelmükre kelők is
a rövidebbet húzták (internálás, börtön, „malenkij robot”),
s esetleges szabadulásuk után is élethosszig megbélyegzet-
tek maradtak. A „felszabadító” szovjetek népszerűsítése
érdekében viszont a kommunista propaganda az ország zö-
mének tapasztalataival ellenkező történeteket gyártott (pl.
a kenyeret osztó szovjet katona).

A szovjet katonák erőszakos cselekedetei a front elvonulása

után még hónapokig napirenden maradtak, mivel még nem állt
fel magyar karhatalom. (Igaz, a magyar szervek később sem mer-
tek fellépni a szovjetekkel szemben.) A lakosság hosszú ideig nem
érezhette magát biztonságban. A katonák asszonyokat bántalmaz-
tak és erőszakoltak meg, a romeltakarításra elvitt férfiak és nők 5. A felrobbantott Erzsébet híd
pedig csak évek múlva vagy sohasem kerültek elő.
Hogyan befolyásolhatta a háborús pusztítás – az emberi
AZ IDEIGLENES KORMÁNY MEGALAKULÁSA és anyagi veszteségeken túl – a politikai újrakezdést?
A Dunántúlon még tartott a háború, amikor az ország keleti
részében megkezdődött az új élet megszervezése. A Vörös
Hadseregnek utakra, élelmiszerekre és nyersanyagokra volt
szüksége, ugyanakkor a szovjet vezetésnek fel kellett mutatnia
egy új, demokratikus, magyar kormányzatot. A szovjetek tisz-
tában voltak azzal, hogy – a régi magyar államgépezet szétesé-
se és a megszállóktól való félelem miatt – minél előbb lépnek,
annál könnyebben tudják a kommunistákat helyzetbe hozni.
Emiatt a Moszkvából hazatérő kommunisták (rákosi
Mátyás, Gerő Ernő, révai József, Nagy Imre) azt az utasí-
tást kapták, hogy a proletárdiktatúra helyett demokratikus
kormányzatot követeljenek. A szovjet vezetés – a sZEB-
en keresztül – engedélyezte a korábban baloldali pártok
(független Kisgazdapárt – FKgP, Nemzeti parasztpárt – NPP,
szociáldemokrata párt – SZDP és a polgári Demokrata párt –
PDP) működését. E négy párt és a Magyar Kommunista párt
(MKP) a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült.
Ezzel is jelezték a szövetségesek felé a szakítást a korábbi,
háború alatti magyar politikával. programként az MKp ki-
áltványát fogadták el, amely a fasizmus elleni harcot és egy
6. Felvonulás Budapesten 1945. május elsején
demokratikus Magyarországot hirdetett. Az engedélyezett
pártok részvételével az új politikai hatalom létrejötte érdeké- Hogyan tükrözi a kép a történelmi pillanatot? Értelmezze
a transzparens feliratát!
ben Debrecenben összeült a Ideiglenes Nemzetgyűlés (1944.
december 21.).

Három kommunista vezetô, Rajk László, Gerô Ernô

7. és Rákosi Mátyás 1945 szeptemberében az Ideiglenes
Nemzetgyûlésen. Rajk László fogságból szabaduló „ha-
Az Ideiglenes Nemzetgyûlés és a kormányzat összetétele
4. 1945-ben
zai”, míg Gerô és Rákosi „moszkovita” volt

Vegye számba az arányokat! Mely pártok hiányoznak, s Miért kerülhettek a második vonalba a „hazai” kommu-
melyek vannak felülreprezentálva? nista politikusok az MKp-ben?

39
 A HÁBORÚ UTÁN KISZOLGÁLTATOTT ORSZÁG
„Az Ideiglenes Nemzetgyûlés azért ült össze, hogy legyen,
8. aki a magyar nép, a magyar nemzet, a magyar állam nevé-
ben cselekszik!
Az Ideiglenes Nemzetgyûlés küldöttei a nép választottai. Az
országnak a német járom alól felszabadult területérôl gyûltek
össze a városi és községi önkormányzatok, a demokratikus ha-
zafias erôket összefogó nemzeti bizottságok, a szakszervezetek,
az ipartestületek, a mezôgazdasági és más társadalmi szerveze-
tek képviseletében. A szabadon, demokratikusan megválasztott
Ideiglenes Nemzetgyûlésnek tehát joga és kötelessége a magyar
nép összességének nevében szólni! Az Ideiglenes Nemzetgyûlés
megalakulásával a magyar nép végre maga döntsön sorsa fölött.
Demokratikus Magyarországot akarunk!
Nem szabad többé megismétlôdnie, hogy a magyar néprôl
megkérdezése nélkül döntsenek olyanok, akik egy ember-
öltô alatt két ízben kormányozták összeomlásba az országot.
Magyarország a magyar nép országa legyen! Szabadságot, széles
körû politikai jogokat biztosítunk a dolgozó tömegeknek, hogy
megvédhessék érdekeiket és hallathassák szavukat az ország
ügyeinek eldöntésérôl.
Biztosítjuk a magántulajdon sértetlenségét mint társadalmi
és gazdasági berendezkedésünk alapját. Földreformot akarunk!
Földhöz juttatunk sok százezer föld nélküli és szegényparasztot,
hogy gyarapítsuk a magyar nemzeti erôt, és évszázadokra meg-
szilárdítsuk a demokratikus magyar államrendet.” (Az Ideiglenes
Nemzetgyûlés szózata, 1944. december 21.)
Gyűjtse össze, hogy a dokumentumban milyen politikai
alapelvek, ígéretek fogalmazódnak meg Magyarország
jövőjét illetően! állapítsa meg, hogy mi adta az Ideiglenes
Nemzetgyűlés legitimációját! Magyarázza meg, hogy mely po-
litikai indokok miatt jelent meg a földkérdés a dokumentum-
ban!
9. Képek a földosztásról Milyen célból készülhettek a fotók? Hogyan mutatják be a földosztást?
40
Az országban még zajlott a háború, közlekedni is alig lehetett.
Valódi választásokról szó sem lehetett. A szovjet gépkocsikon ér-
kező – jórészt a kommunista párthoz csatlakozó – szervezők fel-
szólítására tömeggyűléseken „választották” meg az Ideiglenes
Nemzetgyűlés képviselőit. Ezeken a „választásokon” a korábban
vidéken szinte nem létező MKp jelentős teret hódított. A pártok
vezetőinek egy része még az ostromlott Budapesten tartózkodott,
így a debreceni kezdeteknél a Nemzetgyűlésben meghatározó
erőt jelentő MKp hazai vezetői is kevesen voltak. Így a sztálin út-
mutatásával Moszkvából érkező kommunisták (moszkoviták) aka-
rata szinte akadálytalanul érvényesült.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlésben a kommunista képvi-
selők aránya magas volt, és az itt „megválasztott ” Ideig-
lenes Kormányban (1944. december 22.) is fontos pozíció-
kat szerzett az MKp (pl. földművelésügy). Ez nem csoda,
hiszen a kormány névsorát és programját Moszkvában állí-
tották össze. A demokratikus jelleget kívánta hangsúlyozni,
hogy a kormányban több párt vett részt és a pártonkívüli
Dálnoki Miklós Béla tábornok – a kiugrási kísérlet pillanatá-
ban a szovjet oldalra átálló magyar hadseregparancsnok –
lett a miniszterelnök .
A kormány programjában a németeknek történő had-
üzenet, a 300 millió dolláros jóvátétel vállalása s a demokra-
tikus kibontakozás elindítása szerepelt. Nem esett szó ben-
ne proletárdiktatúráról, államosításokról, pedig az előbbit
a kommunista párt, az utóbbit a kommunisták mellett több
más politikai irányzat is javasolta. Így a program – céljának
megfelelően – annak a látszatát keltette, mintha lehetőség
nyílna a demokratikus kibontakozásra.
A kormány hadat üzent Németországnak, betiltotta a
szélsőjobboldali szervezeteket, vállalta a háborús jóvátétel
megfizetését, s megszervezte a Vörös Hadsereg ellátását.
A régi államapparátus helyett megkezdték az új közigaz-
gatás és a „demokratikus” fegyveres erő megszervezését.
ám Magyarország a hadi események előrehaladta miatt – s
mert a szovjetek nem akarták, hogy elbírálása pozitívabb
legyen – a náci Németország legyőzésében már nem kapott
szerepet.
A FÖLDOSZTÁS Az Ideiglenes Kormány legjelentősebb
és legnagyobb hatású intézkedését a földosztás jelentette
(1945. március). A földreform során 600 000 földigénylő
között felosztották a 100 hold feletti úri, illetve egyházi és
a 200 hold feletti paraszti birtokokat, valamint a háborús
bűnösök teljes birtokállományát. A földigénylők átlagban
5,1 holdat kaptak. A ki nem osztott földek állami tulajdon-
ba kerültek. Az elvett birtokokért a volt tulajdonosok nem
kaptak kártérítést.
 Birtokviszonyok a földreform előtt Birtokviszonyok a földreform után Változás (%)
Birtokegység Birtokok
(kat. hold) területe területe
száma % % száma % % száma területe
(kat. hold) (kat. hold)
0–5 1 184 783 72,5 1 631 246 10,1 1 406 325 68,1 2 871 850 17,9 +18,7 +76,0
5–10 204 471 12,5 1 477 376 9,2 388 179 18,8 3 388 657 21,1 +84,9 +122,6
10–20 144 186 8,8 2 025 946 12,6 175 428 8,5 2 789 353 17,3 +21,9 +37,6
20–50 73 663 4,5 2 172 300 13,5 71 164 3,4 2 359 004 14,7 –3,3 +8,6
50–100 15 240 0,9 1 036 162 6,5 14 864 0,7 1 295 506 8,1 –2,4 +25,0
100–200 5 792 0,3 805 164 5,0 5 525 0,5 714 512 4,4 –4,6 –11,2
200–1000 5 202 0,3 2 124 801 13,2 4 034 0,2 1 352 728 8,4 –22,4 –36,3
1000–3000 768 0,1 1 250 599 7,8 504 0,0 796 007 4,9 –34,3 –36,3
3000 felett 302 0,1 3 558 250 22,1 91 0,0 513 919 3,2 –69,8 –88,3

10. A mezôgazdaság birtokviszonyai 1935-ben és 1947-ben

állapítsa meg, hogy miként változott a földbirtokok megoszlása a földosztást követően! Milyen gazdasági, társadalmi és politikai
következményekkel jártak a változások?

1945-ben elemi erővel jelentkezett a parasztság igénye

a földosztásra, a kommunisták pedig azért szorgalmazták
ezt, mert így kívánták megnyerni politikájuknak az ország
legnépesebb társadalmi csoportját. Egyben ki akarták húzni
a talajt a földbirtokosok és a katolikus egyház alól. A föld-
reform – a nagyméretű és gyors tempójú tulajdonváltás
összes nehézsége ellenére – a kistulajdonosi réteget gya-
rapította Magyarországon, amely egy polgári demokrácia
alapját képezhette volna.

Magyarországon a XIX. század vége óta több párt programjá-

ban szerepelt a földosztás (Károlyi Mihály, Kisgazdapárt, sZDp). A
tervezetek kártalanítást adtak volna a kisajátított birtokosoknak,
s nagyobb birtokméretnél húzták volna meg a kisajátítandó bir-
tokok nagyságát. Az Npp 1945-ös javaslata már nem tartalmazott
kártalanítást és az „úri” birtokoknál 100, a paraszti birtokoknál
200 holdban húzta meg a határt. A MKp ezt a programot vette
át. A kisgazdák ezt túlzottnak tartották, mert céljuk nem a minél
több, kevésbé életképes törpebirtok létrehozása volt. El akarták
halasztani a döntést, de Vorosilov marsall, a magyarországi sZEB
elnökének nyomására a kormány kiadta a rendeletet. A kommu-
nisták a földosztás miatt szerezték meg a földművelésügyi tárcát
(Nagy Imre), hogy a parasztság nekik tulajdonítsa a földreformot.
A földosztás átalakította a magyar birtokszerkezetet és
a magyar társadalmat. felszámolta a nagy- és középbirto-
kot, ezáltal a régi birtokos réteg is megszűnt. Ugyanakkor
jelentősen csökkent a föld nélküli parasztok aránya, és
megnőtt a kis- és törpebirtokosok hányada.
A birtokszerkezet átalakítása mindig komoly gazdasági prob-
lémákkal jár, hiszen a nagybirtok eszközei, épületei nem mindig
alkalmazhatók a kisüzemekben, ugyanakkor az új földtulajdono-
sok nem rendelkeznek eszközökkel, tőkével. Igaz, a nagybirtokok
állat- és eszközállományának jelentős részét a háborús pusztítás,
a visszavonuló német és az előrenyomuló szovjet csapatok rekvi-
rálásai és rablásai már megsemmisítették. A korábban magas szín-
vonalon működő nagyobb agrárgazdaságok egy része most állami
tulajdonba került, és állami gazdaságokként működött.
„A földreform-értekezlet 1945. március 10-én ült össze, ve-
11. gyesen kormánytagok és pártvezetôk részvételével. Sürgôs
volt a megegyezés, hogy március 15-i dátumozással mint 600-as
kormányrendeletet kiplakátírozhassák.
A kommunistákat Rákosi Mátyás, Révai József, Nagy Imre
képviselte; a kisgazdapártot Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács
Béla; a szociáldemokratákat Valentiny Ágoston, Bán Antal és
Takács Ferenc; a parasztpártot Veres Péter, Erdei Ferenc és jó-
magam.
A földkérdés robbanékonyságára, forradalmi jelentôségére
való tekintettel a földmívelésügyi tárcát az ideiglenes kormány-
ban a kommunisták maguknak követelték, így lett Nagy Imre a
földmívelésügyi miniszter. Két szempont vezette ôket: velük azo-
nosuljon a földreformprogram elôkészítése és végrehajtása, de
oly módon, hogy a sikere ellenére minél zavarosabb és kompli-
káltabb helyzetet teremtsen, amivel aztán megnyithatják az utat
a kollektivizáláshoz, mert kétségtelenül az volt a végsô céljuk.”
(Kovács Imre: Magyarország megszállása, Torontó, 1979)
Hogyan látta a kommunisták és a földreform kapcsolatát
a parasztpárti politikus?

41
 A HÁBORÚ UTÁN KISZOLGÁLTATOTT ORSZÁG

A végrehajtás során túlkapásokra is sor került. Mivel

„1. §. A rendelet célja, hogy az Ideiglenes Nemzetgyûlés
12. Szózatában és az Ideiglenes Nemzeti Kormány kevés volt a föld az igénylőkhöz képest, a rendeletben elő-
Nyilatkozatában lefektetett elvek és a megadott felhatalmazás írtnál kisebb módos paraszti birtokokat is felosztottak. Ez
alapján, a nagybirtokrendszer megszüntetésével valóra váltsa ellen a közép- és kisparasztságot képviselő fKgp szót emelt.
a magyar földmíves nép évszázados álmát és birtokába adja ôsi Így az MKP a kisgazdákkal szemben, a parasztság érdekeit
jussát, a földet. A feudális nagybirtokrendszer megszüntetése védő pártként jelent meg, noha a földosztást csak átmeneti
biztosítja az ország demokratikus átalakulását és jövô fejlôdését, lépésnek tekintette, mert a jövőt a szovjet típusú szövetke-
a földesúri birtokok parasztkézre adása megnyitja a politikai, tár- zetekben látta.
sadalmi, gazdasági és szellemi felemelkedés útját, az évszázadok
óta elnyomott magyar parasztság elôtt. A földreform végrehajtá-
sa életbevágó nemzeti érdek és gazdasági szükségesség. A nagy-
birtokrendszer megszüntetése után Magyarország mezôgazdasá-
ga erôs, egészséges és termelôképes kisbirtokokon fog nyugodni,
melyek a birtokosok telekkönyvileg bejegyzett magántulajdonát
képezik. […]
10. §. Földhöz juttatás céljára megváltás ellenében igénybe
kell venni a 100 kat. holdon felüli, illetve a Székesfôváros hatá-
rától számított 30 kilométeres körzetben az 50 kat. holdon felüli
birtokokat.
11. §. Teljes egészében igénybe kell venni az 1000 kat. holdat
meghaladó minden mezôgazdasági földbirtokot, a kereskedelmi
törvény és más kereskedelmi vonatkozású törvények alapján Kovács Imre, a Nemzeti Paraszt-
létesült összes társas vállalatok, valamint az elismert vállalati párt vezéralakja. Miután párt-
nyugdíjpénztárnak és társadalombiztosító intézetek földbirtoka- ján belül a kommunisták szimpatizánsai kerültek fö-
it, terjedelmükre való tekintet nélkül. 13. lénybe, 1947-ben kilépett a pártból, és nyugatra emig-
12. §. A 100–1000 kat. holdig terjedô mezôgazdasági földbir- rált.
tokoknál, továbbá terjedelmükre való tekintet nélkül a törvény-
hatóságok, községek és egyházak földbirtokainál […] 100 kat. Keressen az interneten hasonló sorsú politikusokat a kor-
hold mezôgazdasági ingatlan mentes a megváltás alól. […] szakból!
14. §. 200 kat. hold kiterjedésig mentesül az igénybevétel alól
annak a földmíves családból származó birtokosnak az ingatlana,
akinek a mezôgazdasági termelés az élethivatása. […]
33. §. Egy igényjogosultnak juttatott föld nem lehet nagyobb
olyan birtokegységnél, amelyet egy földmûvelô család a maga
erejével meg tud mûvelni. Ennek megállapításánál figyelembe
kell venni a felosztásra kerülô birtok fekvését, minôségét és mû-
velési ágát.
34. §. Egy igényjogosultnak juttatott szántóföld és rét együtt-
véve 15 kat. holdat, kert és szôlô együttvéve 3 kat. holdat nem
haladhat meg.” (Az Ideiglenes Kormány rendelete a földosztás-
ról, 1945. március 17.)

Mivel indokolja a földosztást a rendelet? Kiktől és milyen

feltételekkel vették el a földet? Kik és mekkora földet
kaptak?

Nagy Ferenc kisgazdapárti politikus és Rákosi Mátyás a

14. magyarországi kommunisták vezetôje 1947. április 4-én
a Gellért-hegyi szovjet hôsi emlékmû avatásakor. Nagy
Ferencet Rákosiék két hónap múlva megzsarolják kisfiá-
val, lemondatják és emigrációba kényszerítik

A politikai harc mely módjára utal a két élesen szemben-

álló csoport vezetőjének közös fotója?

42
 út a diktatúra felé

AZ 1945-ÖS VÁLASZTÁSOK Mivel a szovjet vezetés

demonstrálni kívánta a demokratikus fejlődést, s a helyzet
láttán (pl. a földosztás) bízott a kommunisták sikerében,
már 1945-ben engedélyezte a választásokat. 1945-ben a
korábbiakhoz képest jelentős mértékben kiterjesztették a
választójogot: minden 20 év feletti férfi és nő választha-
tott. Kizárták viszont a választásokból a háborús bűnösök-
nek nyilvánított személyeket, így a magyarországi németek
(döntően a svábok) jelentős részét. Az általános és titkos
választáson a választók nem egyéni jelöltekre, hanem pár-
tokra adhatták le szavazataikat (listás rendszerű választás).
A választás – bár a kommunisták főként kampányeszközök
tekintetében előnyökkel rendelkeztek – tisztán zajlott le.

Az MKp jelentős győzelemre számított, ezért Budapesten az

országgyűlési választások elé hozatta az önkormányzati válasz-
tást, hogy az elsöprő fővárosi siker kihasson az országos eredmé-
nyekre. A választási „főpróba” azonban nem sikerült: Budapesten
a független Kisgazdapárt abszolút győzelmet aratott. Ezután
Vorosilov – a sZEB elnöke – közbelépett: azt ajánlotta, hogy a vá-
lasztási eredményektől függetlenül előre osszák fel a mandátumo-
kat a pártok. Ezt az antidemokratikus módszert azonban a többi
párt a sZEB nyugati tagjaira támaszkodva nem fogadta el, s végül
Vorosilov engedett.
A fenti esemény világít rá arra, hogy milyen kicsi volt a mozgás-
szabadsága a magyar demokratikus erőknek a szovjetekkel szem-
ben. Kisebb győzelmeket ugyan el lehetett érni, de – térségünk
többi országához hasonlóan – a végkifejlet nem volt kérdéses.
1. Az 1945-ös választások eredményei és következményei
Az országgyűlési választást 57%-kal az FKgP nyerte meg.
Az abszolút többség birtokában tisztán kisgazda kormány Mutassa be a választási eredményeket! Keressen oko-
alakulhatott volna, de a döntő szót nem az ország népe kat a végeredmény alakulására! Vesse össze a választási
mondhatta ki, hanem a tényleges hatalmat birtokló szov- eredményeket a kormány összetételével! Milyen okai lehetnek
jet hadsereg. A kisgazdák nem gondolhattak arra, hogy az a koalíciós kormányzásnak?
MKP nélkül alakítanak kormányt. sőt, a tárcák elosztásánál
a győztes pártnak át kellett engednie a kommunistáknak a
kulcspozíciót jelentő belügyet .

A kisgazdák győzelme megmutatta, hogy az ország lakosságának

döntő többsége a polgári rendszer keretei között kíván élni. A kisgaz-
dákra adták le szavazataikat mindazok, akik határozottan ellene vol- 2. Az 1945-ös listás választás szavazólapja
tak a kommunista rendszernek. Ezáltal az fKgp ún. gyűjtőpárttá vált,
korábbi klasszikus bázisán, a kisbirtokos parasztságon túlmenően a
Magyarázza el a szavazólap alapján, mit értünk listás sza-
polgárság és az értelmiség jelentős része is rájuk adta le a voksát.
vazás alatt!

43
 ÚT A DIKTATÚRA FELÉ

A kisgazda győzelemben szerepet játszott a szovjet hadsereg

negatív megítélése, a kommunista rendszerről az 1945 előtti pro-
paganda által kialakított negatív kép – amely jelentős részben
beigazolódott – és a kommunisták vallásellenessége a korszakban
alapvetően vallásos Magyarországon.

A GAZDASÁG HELYZETE A romokban heverő, éhező

országban alapvető kérdés volt a gazdaság helyreállítása.
Kiemelt fontossággal bírt ebből a szempontból a közleke-
dési hálózat működőképessé tétele, hogy az élelmiszerek
és a nyersanyagok áramlása ismét beindulhasson. A közle-
kedés biztosítása döntően a vasút, a hidak részleges hely-
reállítását jelentette.

Két sérült mozdony a Déli pályaudvaron, melyekbôl egy

3. mûködôképeset szereltek össze

6.

4. Az ideiglenesen járhatóvá tett Szabadság híd

A „Manci híd” elsô és második változata. 1945-ben a pon-

7.
tonhíd a Margit hídtól északra, a Margit-szigeten át kö-
tötte össze a két városrészt. 1946-ban stabilabb fahidat
adtak át a helyén

Vasúti sínhálózat 40,0%

Vasúti járműpark 43,0–60,0%
Vas- és fémipar 48,1%
Vegyipar 48,0%
A Kossuth híd. Ez volt a háború után az elsô állandó
5. híd, amelyet 1946-ban több lépcsôben adtak át (gyalo- ruházati ipar 55,7%
gosok, autók, buszok). A hidat hét hónap alatt, a fellel- szarvasmarha-állomány 44,0%
hetô anyagokból (megmaradt hídelemek, kertek, romos
Lóállomány 56,0%
épületek faanyaga stb.) építették meg. Szükség is volt rá,
mert a fa „Manci hidat” 1946 elején a jeges ár romba Juhállomány 80,0%
döntötte sertésállomány 79,0%
Alkosson képet az ország helyzetéről a képek alapján! Nemzeti vagyon 40,0%
Vázolja fel a helyreállítás nehézségeit! Mi volt az egyet-
Magyarország második világháborús veszteségei (száza-
len erőforrás, amiből a helyreállítás megvalósult? 8. lékban)

44
 A helyreállítás elsődleges forrását a háborút átvészelő
„A száráról leszedett leveleket forró vízbe dobva öt percig
lakosság élni akarása és eltökélt, „csak azért is” munkaked- 10. fôzzük. Tovább ne, mert veszít vitamintartalmából. Szitán
ve jelentette. A még jó ideig fennmaradó közélelmezési és lecsepegtetjük és átdaráljuk a legfinomabb lyukú húsdarálón
infrastrukturális nehézségek közepette, a munkaidő meg- vagy át is törhetjük. Készítsünk egész világos rántást […], hoz-
sokszorozásával az ország meglehetősen hamar talpra állt . zákeverjük a csalánt, kellôképpen megsózzuk és kevés törött
A sikeres újjáépítés mellett az országnak más gondokkal borssal is fûszerezhetjük, jól átforraljuk. Mindenki spenótnak
is meg kellett küzdenie. A városokban pénzért nem lehetett fogja hinni. A rántást természetesen – ha van – felengedhetjük
élelmiszerhez jutni, így a lakosság közvetlen termékcseré- víz helyett tejjel, vagy csontlével is, ez csak javít rajta, de ké-
re kényszerült. Az értelmiség meglévő ingóságait (ékszerek, szíthetjük habarással rántás helyett, így megtakarítjuk a zsírt,
ruhák, iparcikkek), míg a munkások gyáruk termékeit cse- és éppen olyan ízes lesz.” (Kis Újság, recept, 1945. május 13.)
rélték el vidéken a „batyuzások” során. Az „átváltási árak” a
sajátos piaci helyzet következtében rendkívül kedvezőtlenül Miért fordultak a csalán felé a korszakban? Mire utalnak
alakultak az iparcikkek, használati eszközök rovására. az elkészítési tanácsok?
Jelentős terhet jelentettek (kezdetben a nemzeti jöve-
delem 30%-át) a megszálló hadsereg ellátása és a jóváté-
teli szállítások. A jóvátétel címén sok gyárat leszereltek és
elszállítottak, illetve árukat – köztük műkincseket, könyv-
ritkaságokat – vittek ki hazánkból „hadizsákmányként”. A
romokban heverő ország néhány év alatt az előírtnál jóval
nagyobb értékben teljesítette a jóvátételt, mivel a szovjetek
több tételt kedvezőtlenebb árfolyamon vagy egyszerűen
nem számoltak bele az összegbe. Ez ellen a kiszolgáltatott
magyar hatóságok semmit sem tehettek.

11.

A Komárom magyar tengerjáró. Miután kijavították a

9. háborús károkat, Deszna néven a Szovjetunióba szállí-
tották a jóvátétel részeként. A hajók mellett félszáz kija-
vított vagy új mozdony is a jóvátétel részét képezte

Miért szerepeltek kiemelt helyen a jóvátételben a köz-

lekedési eszközök? Hogyan érinthette az országot a ha-
disarc fizetése?

Az áruhiány, a helyreállítások terhei a pengő elértéktele-

nedéséhez, majd teljes értékvesztéséhez vezettek. A törté-
nelem egyik legnagyobb mérvű inflációját szenvedte el az
ország lakossága. 1946-ban már egy nap alatt is megfele-
ződhetett a pénz értéke. Milliós, majd billiós címletű bank-
jegyeket nyomtak, s az infláció már az ország működését
veszélyeztette.
A helyreállítás eredményei (pl. az ipar és a lakosság ener-
giaellátásáért „vívott ” széncsata, vagy a közlekedési hálózat „Batyuzók” vidékre utazása és parasztasszonyok Buda-
12. pesten
helyreállításáért „vívott ” hídcsata), a fogyasztás visszafo-
gása, az állami árufelhalmozás és kisebb amerikai hitelek
Határozza meg a képek alapján a „batyuzás” fogalmát!
1946 augusztusára teremtették meg az új, értékálló pénz,
Mely termékek cserélhettek gazdát?
a forint bevezetésének feltételeit.

45
 ÚT A DIKTATÚRA FELÉ

13.

Átlagos Az időszak utolsó napján

napi a feketepiaci
Idő az árindex
áremel- dollárárfolyam
kedés (%) (1939. aug. 26. = 1
(pengő)
1945. július 1 105 1320
1945. augusztus 2 171 1510
1945. szeptember 4 379 5400
1945. október 18 2400 23 500
1945. november 15 12 900 108 000
1945. december 6 41 400 290 000
1946. január 2 72 300 795 000
1946. február 18 435 800 2 850 000
1946. március 11 1 872 900 17 750 000
14. A pengô inflációjára utaló képek (13., 14.)
1946. április 60 35 790 360 232 000 000
1946. május 1012 11 200 millió 59 000 millió Mutassa be a pengő értékét a képek és a 15.
1946. június 1. fele 504 862 300 millió 7 600 000 millió adatsor alapján!
1946. június 2. fele 8504 954 billió 42 000 billió
1946. július 1. hete 45 904 3 066 254 billió 22 000 000 billió
1946. július 2. hete 53 214 11 426 trillió 481 500 trillió Az MKp átlátta az újjáépítés politikai fontos-
ságát, ezért igyekezett megszerezni a gazdaság-
1946. július 3. hete 45 014 36 018 059 trillió 5 800 000 000 trillió ban a vezető pozíciókat. Kiharcolta a kormány
1946. július 4. hete 158 486 399 623 kvadrillió 4 600 000 kvadrillió mellett működő Gazdasági Főtanács létreho-
1946. augusztus 1. 1 forint = 400 000 kvadrillió pengő zását, amelynek feladata főként a jóvátétel tel-
jesítését szolgáló termelés felügyelete volt. A
15. A pengô inflációja testület kommunista vezetéssel működött. Az
MKp a helyreállítást nemcsak népszerűségének
növelésére használta. Az állami ellenőrzés foko-
zásával és az egyre szélesebb körű államosítás-
sal a hatalomátvételt is igyekezett előmozdítani.

16.

18. Az új forint legnagyobb címlete 1946-ban, 1947-ben és

1949-ben

Hasonlítsa össze a három bankjegyet! Milyen különbsé-

17. gek vannak közöttük, és mire utalnak ezek?

46
BELPOLITIKAI KÜZDELMEK – A SZALÁMI-
TAKTIKA A politikai ellentétek közepette egy kérdésben
a kormányzó koalíció pártjai egyetértettek: Magyarország
államformája köztársaság legyen. 1946. augusztus 1-jén ki-
kiáltották a második Magyar Köztársaságot. Az országgyű-
lés az addigi miniszterelnököt, Tildy Zoltánt köztársasági
elnökké választotta (államfő lett), s a kormány vezetését a
szintén kisgazda Nagy Ferenc vette át.
Az államformától eltekintve azonban szinte minden kér-
désben éles harc bontakozott ki az FKgP és az MKP között .
A kisgazdák kísérletet tettek arra, hogy a választási eredmé-
nyeiknek megfelelő arányban kapjanak helyet az államap-
parátusban és a változásokat a polgári demokrácia keretei
között tartsák. Az MKp megtartani, sőt egyre bővíteni kíván-
ta hatalmi pozícióit. Ennek érdekében arra törekedett, hogy
szétzilálja a polgári demokrácia politikai bázisát, a kisgazda-
pártot, s így lehetősége nyíljon egy demokratikus színezetű
hatalomátvételre.
A hatalmi harcban az MKp ügyesen felhasználta a töme-
geket, a demagógia és a megfélemlítés eszközeit. Taktikája
a kis lépésekben történő térnyerés volt. Ellenfeleit – a
Vörös Hadsereg biztosította erőfölényét kihasználva – fo-
kozatosan szorította vissza. Újabb és újabb, számára veszé- A pártok részesedése a hatalmi pozíciókból 1946 tava-
lyes csoportokat választott le a rivális pártokról, valósággal 19. szán
fölszeletelve azokat. Ezt nevezték szalámitaktikának . A
pártokon belül kommunista szimpatizáns baloldali csopor- Gyűjtse össze, hogy a szavazatok több mint 50%-át meg-
tok létrehozásán ügyködtek, hogy megosszák e pártokat. kapó kisgazdapárt mely területeken nem tudta megsze-
A kommunista szimpatizánsok nem léptek át az MKp-ba, rezni, illetve megvédeni pozícióit! A kommunistákon kívül mely
hanem belülről bomlasztották pártjaikat, illetve támogatták politikai erők jutottak nagyobb hatalomhoz, mint ami a válasz-
tások alapján indokolt lett volna? Mi lehetett ennek az oka?
az MKp politikáját.

A szalámitaktika
20.

fogalmazza meg, az ábra és a forrás (21.) segít-

ségével, hogy mi volt a szalámitaktika lényege!

„A kommunisták azzal a megtévesztô jelszóval, hogy »demokráciát a demokratáknak« a szociáldemokrata pártot és a parasztpártot
21. felszólították nagyobb, kiszélesedett akcióbizottság alakítására, amit azon nyomban Baloldali Blokknak neveztek. A három párt
együtt a parlamenti szavazatok 41 százalékát biztosítaná, méghozzá automatikusan minden alkalommal; ugyanakkor Rákosi hozzákez-
dett a »szalámitaktikához« (Pfeiffer Zoltán a keresztapa), amivel a kisgazdapárt erejét negyven százalék alá akarta leszorítani, hogy a
miniszterelnökség a Baloldali Blokkot, jobban mondva, a kommunistákat illesse meg: így a hatalomátvételnek többé nem lenne akadálya.
[…]
A kisgazdapárt elleni offenzíva a Baloldali Blokk megalakulásával kiszélesedett. A blokkba tömörült három párt közös nyilatkozatban
felszólította a kisgazdapártot bizonyos követelések teljesítésére. […]
A követelések politikai jellege nem hagyott kétséget afelôl, hogy a kisgazdapárt parlamenti többségének leszorítása a cél. A Baloldali
Blokk 80 képviselô, az »O« csoport [a MKP-val lojális kisgazdapárton belüli »balosok«] 36 képviselô kizárását követelte a 245-bôl. […]
A Vörös Hadsereg elleni »merényletek« ürügyén az NKVD [a szovjet belügyminisztérium] nyíltan is beavatkozott a politikai ügyek
nyomozásába; többé nem érezte magát senki sem biztonságban, egymás után tûntek el emberek, köztük képviselôk (Fillér László), hogy a
hírüket se hallottuk. A szólam is megváltozott; a »fasiszták« után most mára a »reakciósokat« üldözték, de hasonló, széles körû értelme-
zéssel.” (Kovács Imre: Magyarország megszállása)

Miért tudott a baloldali blokk eredményesen fellépni a kisgazdapárt politikája ellen? Gyűjtse össze, hogy mely politikai akciókkal
ért el eredményeket az MKp! Miért bizonyult hatékony eszköznek a politikai ellenfelek „lefasisztázása” vagy „lereakciósozása”
a Kommunista párt kezében?

47
 ÚT A DIKTATÚRA FELÉ
„1. §. (1) Bûntett miatt büntetendô, aki az 1946: I. tör-
22. vénycikkben megalkotott demokratikus államrend vagy
demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló cselekményt
követ el, mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez, vezet vagy
azt lényeges anyagi támogatásban részesíti.
(2) Bûntettet követ el az is, aki az (1) bekezdésben meghatá-
rozott mozgalomban vagy szervezkedésben tevékeny részt vesz
vagy azt elômozdítja.
2. §. Bûntettet követ el:
a) aki az 1. §. (1) bekezdésében meghatározott államrend vagy
köztársaság megváltoztatására lázít,
b) az állampolgári szabadság vagy jogegyenlôség érvényesülé-
se ellen vagy nemzetiségi, faji vagy felekezeti gyûlölködésre izgat,
illetôleg annak felkeltésére alkalmas más cselekményt követ el.
3. §. Vétséget követ el, aki háborús vagy népellenes bûncse-
lekményt vagy a jelen törvényben meghatározott valamely cse-
lekményt magasztal, vagy ilyennek elkövetôjét feldicséri.
4. §. (1) Vétséget követ el, aki két vagy több személy jelenlé-
tében olyan valótlan tényt vagy való tényt olyan módon állít vagy
híresztel, amely alkalmas arra, hogy az 1. §. (1) bekezdésében
meghatározott államrend vagy köztársaság iránt megvetést kel-
tesen vagy nemzetközi megbecsülését csorbítsa. […]
10. §. (1) Az 1. §. (1) bekezdésében és az 5. §.-ban megha-
tározott cselekmények büntetése halál vagy életfogytig tartó
kényszermunka, testi alkalmatlanság esetében életfogytig tartó
fegyház, avagy kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama
öt évnél kevesebb nem lehet, testi alkalmatlanság esetében öt év-
bôl tizenöt évig terjedô fegyház.” (Az 1946. évi VII. törvény a de-
mokratikus államrend és a köztársaság büntetôjogi védelmérôl)
Magyarázza meg, hogy a törvény elfogadása miért tudta
segíteni a kommunisták hatalomátvételét!
23. Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt fôtitkára, 1945–
1946-ban földmûvelésügyi miniszter. Igyekezett fellépni
az MKP politikájával szemben
Magyarországon 2002-ben vezették be a kommunista
diktatúrák áldozatainak emléknapját. Nézzen utána, ho-
gyan kötődik ez Kovács Béla nevéhez!
48
A föld nélküli parasztokat képviselő, még 1939-ben, paraszt-
politikusok és népi írók (Illyés Gyula, Németh László) által alapí-
tott Nemzeti parasztpárt 1945-ben a földosztás miatt még együtt
haladt a kommunistákkal. Ahogy egyre nyilvánvalóbbá váltak a
kommunisták valódi céljai, úgy kezdett a párton belül szélesedni
a távolság a kommunistákkal szakítani, illetve az azokkal együtt
haladni szándékozók között. Kovács Imre – felismerve a kommu-
nisták valódi céljait – a távolodást szorgalmazta, Erdei ferenc a
kommunistákkal szimpatizált, de a pártból nem lépett ki, s be-
folyása a pártban – éppen a kommunisták révén – egyre nőtt. A
kormányban is a „titkos kommunisták” kaptak helyet (később ők
beléptek a kommunista pártba). Hasonló volt a helyzet a szociál-
demokratáknál is: az önálló arculatot képviselő peyer Károly, majd
Kéthly Anna mindinkább perifériára szorult a kommunistákkal való
egyesülést sem ellenző „balosokhoz” képest (szakasits árpád,
Marosán György).
Az MKp kezdeményezte a Baloldali Blokk megalakítását
az MKp, az sZDp és az Npp részvételével (1946. március).
Támadást indítottak a kisgazdák ellen. A párt polgári vo-
nalát – amely szót emelt a kommunisták törvénytelen tér-
nyerése miatt – jobboldalinak minősítették, ami a korszak
szóhasználatában egyenlő volt a demokratikus rendszer ta-
gadásával. Kommunista értelmezésben ugyanis csak a bal-
oldal lehetett demokratikus.
Az MKp azt is kihasználta, hogy a kisgazdák felül akarták
vizsgálni a földosztás során a közép- és gazdagparasztokat
ért sérelmeket. Agitációja hatására kisbirtokos parasztok
tömege vonult fel Budapest utcáin a „Földet vissza nem
adunk!” jelszóval (1946. március). Az eredmény nem ma-
radt el. Lemondott Kovács Béla kisgazda miniszter, és a
kisgazdapárt kizárta soraiból húsz tagját, akik sulyok Dezső
vezetésével új pártot alapítottak (Magyar szabadság párt).
Ezáltal sikerült egy szeletet levágniuk a képletes szalámiból,
az fKgp-ből.
Az MKp-nek sikerült keresztülvinnie az országgyűlésen egy
olyan törvényt (A demokratikus államrend és a köztársaság bünte-
tőjogi védelméről, 1946), amely lehetőséget adott a kommunista
irányítású belügyi szerveknek a politikai ellenfelek elleni fellépésre.
Már 1945-ben létrejött a Belügyminisztérium keretében a politikai
rendészeti osztály (pro). rajk László (MKp) belügyminisztersége
idején a szervezet nagyobb önállósággal a belügyminiszter irányí-
tása alá került, államvédelmi osztály (áVo) néven (1946).
Ezt követően állandósultak a támadások a kisgazdák el-
len. A közigazgatásban „B” listázást hajtottak végre, vagy-
is politikai megbízhatóság szempontjából vizsgálták felül
az alkalmazottakat. Elbocsátottak tízezreket, úgy, hogy a
kisgazdák hivatali bázisa csökkenjen. Amikor lelőttek egy
szovjet katonát, rajk László kommunista belügyminiszter
betiltotta a civil szervezeteket, a cserkészektől a bélyeggyűj-
tő egyletekig (1946 nyara), újabb csapást mérve a polgári
társadalom ellenálló erejére. A kisgazdák a parasztság meg-
szervezése érdekében a szakszervezetek mintájára paraszti
érdekképviseleteket (parasztszövetség) akartak létrehozni.
Az MKp-nek nem volt lehetősége ezt megakadályozni, ezért
a sZEB tiltotta meg a kérdés parlamenti tárgyalását. A sza-
lámitaktika hatására az FKgP parlamenti többsége és be-
folyása folyamatosan apadt, s kezdte elveszíteni gyűjtőpárt
jellegét, melynek 1945-ös győzelmét köszönhette.
A polgári társadalom gyengítését szolgálta, hogy a hatalom
nem lépett fel kellő eréllyel a lágerekből hazatérő zsidókkal szem-
beni ellenségeskedés és antiszemita támadásokkal szemben.
Ezeket a hatalom (pl. a Magyar Kommunista párt) különböző jel-
szavak mögé bújva (pl. harc a feketézők ellen) olykor támogatta is.
 a párizsi béke és a diktatúra előkészítése

A NÉMETEK (SVÁBOK) KITELEPÍTÉSE ÉS A LA-

KOSSÁGCSERE A második világháború végén a határon
túli magyarság magára maradt a megtorlásra éhes és homo-
gén nemzetállamot akaró szomszéd államokban. Így ismét
közel kétszázezren menekültek el szülőföldjükről.

Magyarországon ért véget a madéfalvi veszedelem idején (1764)

Bukovinába menekült székelyek kálváriája is. 1941-ben romániából
a visszakerült Bácskába települtek át. 1944-ben a jugoszláv partizá-
nok elől Magyarországra menekültek. Akiknek ez sikerült, elkerülték
több tízezer ottani magyar tragikus sorsát.

A magyarországi németek – korabeli szóhasználattal

svábok – kitelepítéséről (Köztes-Európa más térségében
élő németjeivel együtt) a potsdami nagyhatalmi értekezlet
döntött. A döntést a magyar Ideiglenes Kormány és a pár-
tok többsége is támogatta. A háború végén általánosnak
mondható németellenességen túl egyéb szempontok is ve-
zérelték a pártokat: a javaiktól megfosztott svábok földjét be
lehetett vonni a földosztásba, házaikban el lehetett helyezni
a szomszédos országokból menekült magyarok egy részét.
Természetesen a kitelepítés indokaként nem ezt hangoztat-
ták, hanem azt, hogy a németek háborús bűnösök. Mintegy
200 000 – többségében ártatlan – embert sújtottak kollektív 2.
büntetéssel.

„A minisztérium a Szövetséges Ellenôrzô Tanács 1945. évi

1. november hó 26-án kelt és a magyarországi német lakos-
ság Németországba való áttelepítésérôl szóló határozat végrehaj-
tásának tárgyában az 1945. évi XI. tc. 15. §-ában kapott felhatal-
mazás alapján a következôket rendeli.
1. §. Németországba áttelepülni köteles az a magyar állam-
polgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német
nemzetiségûnek vagy anyanyelvûnek vallotta magát, vagy aki
magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továb-
bá az, aki a Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alaku-
latnak (SS) tagja volt.
2. §. (1) Az 1. § rendelkezése nem vonatkozik a nem német
nemzetiségû (anyanyelvû) személy vele együtt élô házastársára
és kiskorú gyermekeire, valamint a velük – már a jelen rende-
let hatálybalépését megelôzôen is – közös háztartásban élô fel-
menôkre (szülôk, nagyszülôk), ha azok 65. életévüket 1945. évi
december hó 15. napja elôtt már betöltötték.
(2) Az 1. §. rendelkezését nem kell alkalmazni arra, aki cse-
lekvô tagja volt valamely demokratikus pártnak, vagy legalább
1940 óta tagja volt a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó
valamely szakszervezetnek.
3. §. (1) Az áttelepülésre kötelezett személyeknek – tekin-
tet nélkül arra, hogy az ország területén, vagy azon kívül tar-
tózkodnak – minden ingatlan és ingó vagyonát a jelen rendelet
hatálybalépése napjától kezdôdôen zár alá vettnek kell tekinte-
ni, a tulajdonos (birtokos) ebbôl semmit el nem idegeníthet és
azt meg nem terhelheti. A zár alá vett készletekbôl (élelmiszer,
takarmány, tüzelô stb.) a tulajdonos (birtokos) csak a rendes
háztartási és gazdasági szükségletének megfelelô mennyiséget
használhatja fel.” (Kormányrendelet, 1945)

Mivel indokolja a rendelkezés a kitelepítést? Milyen ala- 3. Képek a németek kitelepítésérôl

pon határozták meg, hogy ki minősül németnek? Kik ké-
peztek kivételt? Mi történt a kitelepítendők vagyonával? Mely Milyen körülmények között került sor a kitelepítésre?
polgári szabadságjogokat sértette meg a törvény? Mit fejez ki a vagon oldalán olvasható felirat?

49
 A PÁRIZSI BÉKE ÉS A DIKTATÚRA ELŐKÉSZÍTÉSE

A győztesek közé tartozó Csehszlovákiában a németek

„I. cikk. Minden, Magyarországon állandó lakóhellyel bíró
4. szlovák és cseh nemzetiségû személy, aki az alább megha- mellett a magyarokat is kollektív bűnösnek nyilvánították
tározott feltételek mellett a Csehszlovákiába való áttelepülésre (Beneš-dekrétumok, kassai program, 1945), s meg akartak
irányuló szándékát kinyilvánítja, áttelepíttetik anélkül, hogy a szabadulni tőlük. Megtagadták az állampolgárságot azok-
magyar kormány ezt megakadályozná. […] tól, akik nem voltak hajlandóak magukat szlováknak valla-
Az elsô bekezdés értelmében megjelölt személyek magyar ál- ni (reszlovakizáció). Miután a nagyhatalmak a magyarok ki-
lampolgársága megszûnik és nevezettek magának az áttelepülés- űzésébe nem egyeztek bele, Csehszlovákia Magyarországot
nek a ténye által teljes joghatállyal csehszlovák állampolgárokká lakosságcserére szorította. Ennek keretében mintegy 120-
válnak, amennyiben eddig nem lettek volna azok. Ugyancsak 130 000 magyart telepítettek ki, s mintegy 75 000 magyaror-
az áttelepülés ténye folytán ezek a személyek mentesülnek szági szlovák költözött Csehszlovákiába.
Magyarországgal szemben minden állampolgári kötelezettség
alól és Magyarország is mentesül velük szemben minden köte-
A felvidéken a magyarok nem önként jelentkeztek a lakosságcse-
lezettség alól.
rére, hanem kijelölték őket. Vagyonuk töredékét vihették magukkal,
II. cikk. Az elsô cikkben megjelölt személyek áttelepülésének
s azt se mindenki. (Természetesen a földjük és házuk is elveszett.)
elôkészítése, az érdekeltek által tett, az áttelepülésre vonatko-
A kitelepítetteken kívül a retorzióktól való félelem miatt sokan
zó szándékot magába foglaló nyilatkozatok átvétele, továbbá az
batyuval a hátukon menekültek Magyarország felé. A magyaror-
áttelepítésnek megszervezése céljából a csehszlovák kormány a
szági szlovákok önként jelentkezhettek, vagyonukat pénzzé tehették
saját költségén és tetszése szerint összeállított Különbizottságot
fog Magyarországra küldeni. […] és magukkal vihették.
III. cikk. A magyar kormány az ennek az Egyezménynek II.
cikkében megjelölt Különbizottságot a feladatának teljesítésé-
hez szükséges minden támogatásban és védelemben részesíteni
fogja.
Nevezetesen a Különbizottságnak, tagjainak és személyzeté-
nek jogában fog állani, hogy Magyarország területén szabadon
közlekedjék, a szlovák és cseh nemzetiségûnek tekinthetô sze-
mélyekkel érintkezzék, a sajtó és a rádió útján nyilvános felhívá-
sokat bocsásson ki, az áttelepítendô személyekrôl névjegyzéket
állítson össze és ezeknek személyi, anyagi és társadalmi viszo-
nyaira nézve és egyéb, az áttelepítés szempontjából tekintetbe
veendô körülményekre nézve tájékozódjék. […]
V. cikk. A Magyarországról Csehszlovákiába áttelepí-
tendô szlovákokkal és csehekkel egyenlô arányban olyan,
Csehszlovákiában állandó lakhellyel bíró magyar nemzetiségû
személyek telepíttetnek át Magyarországra, akik a Csehszlovák
Köztársaság Elnökének a német és magyar nemzetiségû sze-
mélyek csehszlovák állampolgárságának rendezése tárgyában
kiadott, 1945. augusztus 2-án kelt rendelete értelmében cseh-
szlovák állampolgárságukat elvesztették [gyakorlatilag minden-
ki, aki korábban magyarnak vallotta magát].
Az elôzô bekezdésben említett számon felül jogában áll a
5. Felvidéki magyarok áttelepítése Magyarországra
csehszlovák kormánynak Magyarországra áttelepíteni olyan,
Csehszlovákiában állandó lakhellyel bíró, magyar nemzetiségû Beszéljen a kép alapján az áttelepítés körülményeiről!
személyeket is, akikrôl a VIII. cikkben van szó [a háborús bûnö- Mondandóját igazolja a kép részleteivel!
söknek nyilvánított családok].” (A magyar–csehszlovák lakos-
ságcsere-egyezmény, 1946)

Milyen cél vezette a csehszlovák államot az egyezmény
kierőszakolásakor? Milyen jogokat kaptak az egyez-
mény értelmében a csehszlovák hatóságok Magyarországon?
Hogyan hatott az egyezmény során létrejött lakosságcsere a
magyarországi szlovákság helyzetére?
A PÁRIZSI BÉKE A vesztes államok egy részével 1947
februárjában írták alá párizsban a világháborút lezáró bé-
keszerződést. A magyar kormány komoly reményeket fűzött
a rendezéshez. A polgári erők arra számítottak, hogy az or-
szág visszanyeri szuverenitását, a szovjet csapatok távoznak,
s így sikeresen vehetik fel a harcot az MKp-vel. Csalódniuk
kellett, mert a szovjet csapatok – az ausztriai megszállásra
hivatkozva – maradtak .
A területi – elsősorban Észak-Erdélyt illető – várakozások
sem teljesültek. A békeszerződés lényegében visszaállította
a trianoni határokat, ráadásul csehszlovák kérésre néhány
Duna-menti magyar falut Csehszlovákiához csatoltak (pozso-
nyi hídfő).
A békeszerződés a kisebbségi kérdés tekintetében ked-
vezőtlenebb volt a trianoni békénél. Miután a náci politi-
ka terjeszkedésre használta fel a kisebbségvédelmet, és
a szovjetuniónak is kényelmetlen lett volna fenntartása,
megszüntették. Így a kisebbségek helyzete az adott ország
belügyévé vált egy olyan időszakban, amikor milliókat tele-
pítettek ki, hurcoltak el szülőföldjükről, s homogén nemzet-
államokra törekedtek.

50
 Határmódosulások
és tervezetek
6.
Vesse össze az ame-
rikai javaslatot az et-
nikai határokkal! Hogyan
viszonyul az amerikai ter-
vezet a kisgazda javaslat-
hoz?
„Molotov úr azt mondta, a tanács feladata a bécsi döntés
7. hatályon kívül helyezése és a trianoni békeszerzôdés dön-
téseinek újra érvénybe helyezése. Úgy véli, hogy ezt a döntést
további vizsgálatok nélkül meg lehet hozni.
Bevin úr emlékeztetett rá, hogy a fegyverszüneti szerzôdés 19.
pontja szerint »Erdélyt (vagy annak nagyobb részét) vissza kell
adni Romániának, s ezt a békeszerzôdésnek meg kell erôsítenie«.
A brit delegáció mindössze azt akarja, hogy igazságos határvonal
alakuljon ki, hogy a konfliktust a jövôben el lehessen kerülni.
Bidault úr felvetette, hogy a tanácsnak ebben az ügyben a ju-
goszláv–olasz határ esetében elfogadott politikát kellene követ-
nie és helyszíni vizsgálatok után olyan etnikai határvonalat ke-
resnie, amely a lehetô legkevesebb magyart hagyja Romániában
és a lehetô legkevesebb románt Magyarországon. Különleges
rendelkezésekre van szükség a nemzeti kisebbségek védelmére.
Molotov úr azt mondta, hogy Erdély lakosságának zöme ro-
mán, bár sok magyar és kevés német is él ott. Ezek a nemzetisé-
gek alaposan keverednek egymással és lehetetlen olyan határvo-
nalat húzni, ami ne hagyna sok románt Magyarországon és sok
magyart Romániában.” (A gyôztes fôhatalmak külügyminiszteri
tanácsának jegyzôkönyvébôl)
Mely okok játszottak döntő szerepet abban, hogy
Magyarország területi igényeit a konferencián nem vet-
ték figyelembe?
A KISGAZDAPÁRT SZÉTVERÉSE 1947-től Moszkva,
s így az MKp is gyorsítani kívánta az eseményeket. A kom-
munista kézben levő rendőrség a tények tudatos torzításával
és felnagyításával államellenes összeesküvést „leplezett le”
(1947. január), amelybe belekeverték a kisgazda politiku-
sok egy részét. (Ez volt az ún. „köztársaság-ellenes összees-
küvés.) Többeket letartóztattak, s miután Kovács Bélát nem
sikerült megfélemlíteniük, a szovjet hatóságok elhurcolták
(1947. február 25.). Később Nagy Ferenc miniszterelnököt is
megvádolták, és lemondásra kényszerült.
Az áVo egy háború előtt működő irredenta szervezetet (Magyar
Közösség) használt fel a kisgazdák ellen. A gyanú és a hamis vádak
keverékéből alkották meg az ügyet. 260 embert vádoltak meg a
szovjetektől átvett koncepciós perek receptjét alkalmazva, féligaz-
ságok elferdítésével, hamis bizonyítékok gyártásával, amelyeket a
letartóztatott, megfélemlített és megkínzott emberek beismerő val-
lomásával erősítettek meg.
„A demokratikus Magyarország elutasítja a revizionizmus
8. agresszív politikáját, s a magyar nép igazi érzelmeit jut-
tatva kifejezésre, békében és egyetértésben óhajt élni minden
szomszédjával. […]
Azt az óhajt, hogy az összes magyarok egyetlen nemzeti állam
határain belül éljenek, jogosnak kell tekinteni, azonban kétség-
telen, hogy ennek a tervnek megvalósítása nehezen elhárítható
földrajzi és politikai nehézségekbe ütközik. […]
Sajnos meg kell állapítanom, hogy mifelénk valamely nemze-
ti kisebbséghez tartozni gyakran nemcsak más állampolgárságot
jelent, hanem megfosztottságot az emberi jogok gyakorlásától s
részben az emberi méltóság biztosítékaitól. […]
A háború befejezése óta szerzett tapasztalatok alapján
Magyarország különösen aggasztónak látja a magyarság helyze-
tét egyrészt Romániában, ahol több mint másfél millió magyar
él, másrészt Csehszlovákiában, ahol a csehszlovák statisztika sze-
rint is több mint 650 000 a magyarok száma. […]
A gyôztes nagyhatalmak intencióit [szándékait] a román
fegyverszüneti szerzôdés szövegébôl véltük kiolvashatni. Ezen
szerzôdés 19. szakasza szerint Erdély, »illetve annak nagyobb
része« Romániát illeti meg. Ezt a szöveget véve alapul, csak sze-
rény igényekkel léptünk fel. Az elsô világháborút megelôzôen
Magyarországhoz tartozott 103 000 km2 erdélyi területbôl csu-
pán 22 000 km2 visszaadását kértük abban a reményben, hogy
ez az a megoldás, amely biztosítja a két nép közötti egyetértést.
Így Románia határain belül kb. ugyanannyi magyar maradna,
amennyi román magyar területre kerülne. Ezáltal mindkét nép-
nek azonos érdekei fûzôdnének a nemzetiségi probléma kielé-
gítô megoldásához, aminek eredményeképpen a határon innen
és túl élô kisebbségek számára széles körû területi autonómiát is
lehetne biztosítani.” (Gyöngyösi János külügyminiszter beszéde
a Párizsi béke-elôkészítô értekezleten, 1946. augusztus 14.)
állapítsa meg a beszéd alapján, hogy mely elvekre épül
a magyar külpolitika! Milyen területi igényeket fogal-
mazott meg a magyar külügyminiszter a békekonferencián?
Gyűjtse ki beszédéből az indokokat!
51
 A PÁRIZSI BÉKE ÉS A DIKTATÚRA ELŐKÉSZÍTÉSE
„1946 decemberében Nagy Ferenc miniszterelnök, Kovács
9. Béla, a kisgazdapárt fôtitkára magáninformációkat kapott,
hogy a Katonapolitikai Osztályra beszállítottak két embert, Arany
Bálint mérnököt és Szentiványi Domokos diplomatát, aki koráb-
ban összekötô volt Moszkva és az Ideiglenes Nemzeti Kormány
között. (Az is tudomásukra jutott, hogy kutatnak Szent Miklóssy
István ôrnagy után, hogy letartóztassák.) Amikor ezért a minisz-
terelnök magához kérette Bartha Albert honvédelmi minisztert,
kiderült, az semmit sem tudott a saját minisztériuma egyik osz-
tálya által foganatosított letartóztatásokról. Nagy Ferenc hívatta
Pálffyt [a katonapolitikai osztály vezetôjét] is, és minisztere je-
lenlétében felelôsségre vonta, hogy az esetet miért nem jelen-
tette Barthának. A tábornok azzal védekezett, hogy – úgymond
– még nincs elég információja, de azt bízvást jelentheti, hogy
összeesküvés nyomaira bukkantak. Nagy Ferenc egyenesen fel-
tette a kérdést: konspiráltak az alkotmány és a demokratikus
rend ellen? Pálffy zavartan azt állította, hogy ilyen kérdést nem
tettek fel a letartóztatottaknak, de mint mondotta, valószínûleg a
demokrácia elleni összeesküvésrôl van szó, mert különben miért
szövetkeztek volna? A miniszterelnök utasítására Bartha honvé-
delmi miniszter, Pálffy zavaros válaszának tisztázása végett, fel-
kereste a letartóztatottakat, csakhogy! Csakhogy az ôrség a saját
miniszterét sem engedte be a foglyokhoz.
A vége az lett a dolognak, hogy Bartha felelôsségre akarta
vonni Pálffyt, és utasította Pórffy György ezredest, aki akkor
Budapest városparancsnoka volt, Pálffy letartóztatására. Pórffy
azt válaszolta a miniszternek, hogy ô ilyen ügyben csak a Magyar
Kommunista Párt utasítására cselekszik, ezt a parancsot nem
hajtja végre. Ezután Rákosi is közbelépett és megvédte Pálffyt.
Nagy Ferenc kezdetben nem tágított és fenntartotta a Pálffy ellen
elrendelt vizsgálatot. Ekkor jelent meg nála Kondratov szovjet
tábornok, az Ellenôrzô Bizottság politikai tisztje és közölte, hogy
sajnálatos tévedés történt, mert a tolmács rosszul fordította a
Pálffyhoz intézett szavait, ezért a fegyelmi vizsgálatot abba kell
hagyni. A magyar miniszterelnök vállalta, hogy ezt az új fordu-
latot közli a fegyelmi bizottsággal. Kondratov azonban, nagyon
udvariasan, de nyomatékkal kérte, hogy a fegyelmi bizottság töb-
bé ne is ülésezzen, mert ha erre mégis sor kerülne, Szviridov
tábornok átveszi az ügyet szovjet kezelésbe, és az orosz katonai
nyomozás fogja lefolytatni.” (Kubinyi Ferenc: A szalámi legna-
gyobb szelete, Kapu, 1988/4.)
Gyűjtse össze, hogy milyen tisztségű politikusok, illetve
milyen rangú katonai személyek jelennek meg a szö-
vegben! állapítsa meg, hogy hol és milyen mértékben sérült
a kormányzati ellenőrzési jogkör! fogalmazza meg, hogy mit
bizonyítanak a történtek! Tárja fel a szovjet katonai erők szere-
pét a politikai küzdelmekben!
Donáth György a Magyar Közösség perének fôvádlottja
10. kivégzése elôtt (1947. október 23.)
52
A Magyar Közösség elleni eljárás nem egyedi jelenség volt. Kovács
Bélát előbb a szovjet haderő ausztriai bázisán (Baden bei Wien)
tartották fogva, innen 1951 nyarán szállították a szovjetunióba.
Kovácsot 1955-ben ugyan átadták a magyar hatóságoknak, ám
utóbbiak csak 1956 áprilisában engedték szabadon. Nagy ferenc
miniszterelnök ellen svájci tartózkodása idején emeltek vádat, és
Magyarországon maradt kisfiával zsarolták meg. A hamis vádakkal
való vádaskodás bevett gyakorlattá vált, minden ellenfelük ellen fel-
használta az áVo.
Saláta Kálmán (1917–1958) kisgaz-
dapárti politikus. Budapesten jogot
végzett (1938). Tagja volt a fiatal
értelmiségieket tömörítô Teleki Pál-
munkaközösségnek (1941–1942).
Részt vett a németellenes ellenállási
mozgalomban. A második világháború
alatt belépett az FKgP-be, 1945 után
Nagy Ferenc és a pártvezetôség bizal-
masa lett. 1945. november 4-tôl nem-
zetgyûlési képviselô az FKgP prog-
ramjával. Szoros szálak fûzték ahhoz
a csoporthoz, amelynek tagjait az ún. köztársaság-ellenes
11. összeesküvés vádjával támadtak meg. Nyugatra menekült
Mely törvényre hivatkozva jártak el az áldozatokkal
szemben? Mi volt a szerepe a pernek? Milyen előéletű
politikusokat hurcoltak meg a perben?
„A fôváros dolgozói a köztársaság-ellenes összeesküvéssel
12. kapcsolatban mélységes felháborodásuknak adnak kife-
jezést. A Sportcsarnokban gyülekeznek, hogy meghallgassák a
két munkáspárt vezetôit. Az összvezetôségi ülést Kossa István, a
Szakszervezeti Tanács fôtitkára nyitja meg. Utána Rákosi Mátyás
beszél. Elemzi a horthysta összeesküvôk demokráciaellenes
tevékenységének céljait, rámutat arra a nagy veszélyre, amely-
lyel az összeesküvôk a munkásságot és a dolgozó parasztságot
fenyegetik. Kiemeli Rajk László éber rendôrségének érdemeit
a föld alatti szervezkedés leleplezésében. Hangsúlyozza, hogy a
válság, amely az összeesküvéssel kapcsolatban kipattant, csak
a reakció súlyos vereségével és a demokrácia megszilárdulásá-
val végzôdhet. Szakasits Árpád feltárja az úgynevezett »Magyar
Közösség« gonosz támadásának jelentôségét. »Nem mehetünk
bele a demokráciának olyan értelmezésébe – mondotta –, hogy
végül is a demokráciát saját eszközeivel fojtsák meg.« Felhívja a
két munkáspárt tagjait, hogy tökéletes egységben, a legnagyobb
közös feladatra, az ellenforradalmi reakció leküzdésére és végle-
ges kiirtására összpontosítsák erôfeszítéseiket. Budapest dolgo-
zói követelik az összeesküvôk haladéktalan eltiprását.” (Korabeli
filmhíradóhoz írt kommentár, 1947)
Milyen szerepet játszott a már a kommunisták kezében
lévő média a perben és a kommunista hatalomátvétel-
ben? Keresse meg az interneten a szöveghez tartozó filmrész-
letet!
AZ 1947-ES VÁLASZTÁSOK A kisgazdapárt szétzilálása
alkalmat teremtett arra az MKp-nek, hogy addigi térnyeré-
sét a parlamenti erőviszonyok átrajzolására is felhasználja.
Kierőszakolták, hogy Tildy Zoltán köztársasági elnök új vá-
lasztásokat írjon ki.
Az fKgp szétverése miatt a proletárdiktatúrával szembenál-
ló erők több, újonnan szerveződött pártban indultak a válasz-
tásokon. Taktikai okokból – a szavazatok várható szétszóródása
miatt – ennek az MKp nem is állt ellent. Az MKP vehemens
propagandája, buzgó ifjúkommunista bázisának bevetése mel-
lett „biztosra akart menni”, ezért a csalástól sem riadt vissza .
 „Kovács István: Ne legyenek az elvtársak túlzottan tör-
13. vénytisztelôk! Ki kell zárni a válaszjogosultságból 7-800
ezer embert, ezek azon felül vannak, akiket a törvény töröl a vá-
lasztási névjegyzékbôl. Hogy néz ki ez megyénként? Minden vá-
lasztókerületben (összesen 16 van) annyiszor ezer reakcióst kell
kizárni, ahány jelölt van a megyében. Csongrád, Csanád válasz-
tókerületben például 36 jelölt van. Ott tehát 36 000 reakcióstól
kell megszabadulni. Kevesebbet ne zárjanak ki, mint amennyit
mondtam, valamivel többet lehet. […]
Szirmai István: Feladatunk, hogy a reakció szavazótáborát
leszûkítsük. […] Az összeíró bizottságban dolgozó kommunis-
ták különbözô okmányok bemutatását kérhetik a választójo-
gosultság megtagadása elôtt. […] Például az összeíró bizottság
felszólítja, igazolja nem volt tagja valaminek, kérhet bármilyen
iratot. A kért okmányok beszerzése idôbe telik, és utánajárás-
ba kerül […] ezen a módon jelentôs tömegeket lehet kizárni.
Kevesebb lesz a szavazó, és így pártunk százalékaránya nô.
A Belügyminisztériumtól lesz még egy segítség. A számláló-
lapokon rendkívül sok kérdést fognak feltenni, és komplikált
kérdéseket. A kérdések között feltétlenül meg fogjuk találni a 15. Anévjegyzékbôl,
hírhedt kék cédula tulajdonképpen kivonat a választói
amelyet azoknak kellett bemutatniuk,
kizáró okot.” (Kommunista választási útmutató, 1947) akik nem az állandó lakóhelyükön szavaztak. Ezzel a cé-
dulával kommunista aktivistákat (többnyire fiatalokat)
Milyen szempontok vezették a „választási útmutató” teherautókra ültettek, és azok több helyen is leszavaz-
megfogalmazóit? sorolja fel, hogy a hatalomért folyó tak az MKP-ra. Mivel a választás listás volt, vagyis nem
harc mely jellegzetességei olvashatók ki a forrásból! Igazolja képviselôkre adták le szavazataikat a választók, minden
egy-egy rövid szövegrészlettel állítását! szavazat a kommunisták listáját erôsítette. A több tíz-
ezer, csalással szerzett szavazat alapvetôen nem befo-
lyásolta a választásokat. Ám a politikai viszonyokat jól
jellemzi, hogy a kommunisták választási csalás ürügyén
A választásokon az MKP az adott helyzet ellenére csak megsemmisíttették a 670 000 szavazatot kapott Magyar
22%-ot ért el. Ezzel viszont a legnagyobb párttá vált, mivel Függetlenségi Párt eredményét, s – a kezükben tartott
ellenfelei széttagolva indultak. A demokratikus erők – ame- Belügyminisztérium révén – elérték, hogy reakciósnak
lyekhez a kisgazdák is tartoztak – még így is parlamenti több- minôsített emberek százezreit zárják ki a szavazásból
séget alkottak volna. Az események azonban ismét bebizo-
nyították, hogy a választás csak színjáték volt: a demokratikus A szöveg és a kép alapján értelmezze a kék cédulás csalás
erők nem kerülhettek hatalomra. A szalámitaktikával meg- lényegét!
gyengített fKgp nem merte vállalni, hogy kiváljon az addigi
kormánykoalícióból. Így ismételten az MKP, az SZDP, az FKgP
és az NPP alakított kormányt, melyben immár formálisan is
az MKp lett a vezető erő.

Az országgyûlés és a kormány összetétele az 1947-

14. Az 1945-ös és az 1947-es választások eredményei
Vesse össze a két választás eredményeit! Melyek a különbsé-
gek és a hasonlóságok? figyelje meg a polgári erők helyzeté-
nek változását!
16. es választásokat követôen. Ebben a formában so-
hasem ült össze az országgyûlés, mert a Magyar
Függetlenségi Párt mandátumait megsemmisítették
Hogyan változott a helyzet 1945-höz képest?
Alakulhatott volna egy polgári kormány a parlamen-
tarizmus szabályai szerint? Nézzen utána, miért semmisí-
tették meg a Magyar függetlenségi párt mandátumait!

53
 a rákosi-korszak

A „FORDULAT ÉVE” – A PÁRTEGYEDURALOM

Szakasits Árpád és Kéthly Anna 1946-ban Londonban.
1. Szakasits belement az egyesülésbe, Kéthly Anna ellene
volt, ezért 1948 elején, mint jobboldalit, puccsszerûen
kizárták a pártból
Mely módszerekkel bomlasztotta az MKp a rivális párto-
kat?
KIÉPÍTÉSE 1947-re megváltozott a nemzetközi politikai
háttér, és – mint már írtuk – sztálin a szovjetek által uralt
térség radikálisabb átalakítása mellett döntött. Az 1947-es
választások utáni helyzetben és a szovjet csapatokkal a hát-
térben az új helyzet a magyar kommunisták számára nem
okozott nehézséget.
A hatalom megszerzésében a kommunisták számára
fontos volt, hogy a munkásosztálynak (a proletariátus-
nak) – amelynek nevében egyeduralomra készültek – csak
egyetlen pártja legyen. Ezért kierőszakolták a két munkás-
párt, az MKP és az SZDP egyesítését. Ezt megelőzte, hogy
kizárták a szociáldemokrata pártból az MKp-vel való szoro-
sabb együttműködést ellenző, s így jobboldalinak kikiáltott
vezetőket (peyer Károly, Kéthly Anna). 1948-ban kommu-
nista programmal és vezetéssel megalakult az új, egységes
munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). Az MDp
ezután – felhasználva nagyobb parlamenti súlyát is – gya-
korlatilag felszámolta a többpártrendszert, megvalósultak
a proletárdiktatúra feltételei. Ezért a kommunisták 1948-at
a „fordulat évének” nevezték.

A TOTÁLIS DIKTATÚRA LÉTREJÖTTE A pártok

Az MKP és az SZDP egyesülésébôl létrejövô új párt, az
2. MDP alakuló gyûlése Csepelen (1948. június)
Mit fejez ki a kép? Mennyiben közvetít a jelenet hamis
képet?
végleges megszűnését az 1949-ben létrehozott Magyar
Függetlenségi Népfrontba (1954-től: Hazafias Népfront)
való „beolvadásuk” jelentette. Megszűntek az MDp-től füg-
getlen civil szervezetek is. Az 1949-ben tartott választáson
csak a Népfront jelöltjei indulhattak, kommunista program-
mal (egypárti választás). rákosiék büszkén hirdethették ki a
Népfront jelöltjeinek 96%-os győzelmét. Magyarországon
létrejött a „proletárdiktatúra” .
Új alkotmányt fogadtak el, amely rögzítette a kommu-
nista párt kizárólagos hatalmát. Magyarország államformá-
jának elnevezése népköztársaság lett. Látszólagossá váltak
a parlamentáris rendszer intézményei és a hatalmi ágak
megosztása. A köztársasági elnök szerepét az Elnöki Tanács
vette át, amely – mivel az országgyűlés ritkán, évente egy-
két alkalommal ült össze – széles körű törvénykezési jogot
kapott (törvényerejű rendeleteket alkothatott). Az önkor-
mányzati rendszer helyett kiépült a központi akaratot vég-
rehajtó tanácsrendszer; a települések élén álló tanácsok
végrehajtották az MDp vezetésének rendelkezéseit.

AZ ÁLLAMOSÍTÁSOK felgyorsították a gazdaság ál-

lamosítását is: 1947-ben a bankokat, 1948-ban a száznál
több munkást foglalkoztató üzemeket, 1949-ben a nagy-
kereskedelmet, a tíz munkásnál nagyobb üzemeket,
majd a kisipar és a kiskereskedelem döntő részét
államosították. Megvalósult az állam és az azt
kézben tartó párt mindenhatósága: a lakos-
ság számára az állam biztosította a munkát,
az oktatást, a betegellátást, a nyugdíjat, s
ezáltal az egyén teljesen kiszolgáltatottá
Az 1949-es alkotmány címere vált .
3.
A második világháborút követően az államo-
Mennyiben fejezi ki a címer az új rendszer sítások Nyugat-Európában is napirenden voltak
jellegét? a közlekedés és a bányászat több területén. Ezek
azonban nem érintették a rendszer lényegét: a gaz-
daság továbbra is a magántulajdonon alapult.

54
 A Magyar
Népköztársaság
államszervezete
4.

Mennyiben tér el a
népköztársaság ál-
lamszervezete a polgári
demokrácia kívánalmaitól?
Vitassák meg, hogy mi volt
a szerepe a parlamentáris
intézményeknek!

Az MKp az államosításokkal kezdettől fogva a hatalomátvételt

kívánta előkészíteni. fokozatosan hajtották végre a tervet, hogy a
folyamattal ne tegyék lehetetlenné a háború utáni újjáépítést, és a
társadalom ellenállását is csökkentsék. A bányákkal és a nagyválla-
latokkal kezdték, a közép- és kisvállalatokkal folytatták, majd már
a hatalom birtokában fejezték be a teljes magánszektor felszámo-
lását a cipésztől a kultúráig minden területen.

5. Az államosítások menete 6. Az államosítás a sajtóban

Milyen tendenciák ismerhetők fel a folyamatban? Mi Mit közvetít a sajtófotó? Miért szerepel rákosi Mátyás
volt a végső cél? neve a feliraton?

55
 A RÁKOSIKORSZAK
7. A pócspetri ügyrôl tudósító korabeli újság címoldala. 1948
júniusában egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kis falu-
ban, Pócspetriben a helyi plébános tüntetést szervezett az
iskola államosítása ellen. A tüntetésen egy rendôr tisztá-
zatlan körülmények között meghalt (valószínûleg a vélet-
lenül elsült pisztolya sebezte halálra). Az esetet a hatalom
egyházellenes propagandára használta fel
Nézzen utána, hogyan folyt az ügyben a „nyomozás”!
Hány embert ítéltek halálra, s végül mi lett a sorsuk?
„Állok Istenért, Egyházért, Hazáért, mert ezt a kötelessé-
8. get rója rám a nagyvilágon legárvább népem történelmi
szolgálata. Nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem
fontos.” (Mindszenty József, 1948 novemberében)
Mondja el saját szavaival Mindszenty József hitvallását!
Mindszenty József esztergomi érsek a vádlottak padján
9. (balról a második)
Miért vállalta a hatalom a nagy tekintélyű érsek perbe
fogását?
56
A száz munkásnál nagyobb üzemek államosítását puccsszerűen
készítették elő Gerő Ernő, a párt főtitkárhelyettesének irányításá-
val, aki később is a gazdasági ügyek irányítója maradt. A tervről
csak a szűkebb pártvezetés tudott. A fontos döntést nem foglalták
törvénybe, csak rendeletet alkottak róla. Az államosított üzemek
jövendő vezetőit a területi pártszervek jelölték ki, de sem e párt-
szervek, sem maguk a jelöltek nem tudták, hogy milyen gazdasági
feladatot szánnak nekik. Kezdetét vette a gazdaságban az a folya-
mat, hogy a szakemberek helyett tömegesen helyeztek pozíciókba
vezetői ismeretekkel nem rendelkező, ám megbízható, főleg mun-
kás származású kádereket. Ez már előre vetítette a gazdaságban
a szakmai szempontok háttérbe szorítását és a feltétlen engedel-
messég előtérbe kerülését.
AZ EGYHÁZAK ELLENI TÁMADÁS A fordulat évé-
ben (1948) zajlott az iskolák államosítása (csak néhány in-
tézmény maradt az egyházak kezén). Az átalakulás jelentős
szellemi veszteséggel járt: képzett szerzetestanárok százait
bocsátották el.
Az egyházak visszaszorítása a politikai és ideológiai harc
fontos részét képezte az MKp, majd az MDp számára. A pár-
tok felszámolása után az egyházak jelentették az egyetlen
szervezett erőt, amely ideológiailag ellenpólusa lehetett a
totális diktatúrának. Emiatt a vagyonuk után az iskoláikat
vették el, majd a templomok falai közé szorították az egy-
házakat.
A legjelentősebb ellenállást a római katolikus egyház
fejtette ki, Mindszenty József esztergomi érsekkel az élen.
Mindszenty átlátta a kommunisták céljait, és azt, hogy nem
célravezető az engedmények politikája. Azért, hogy meg-
törjék a megalkuvásra nem hajlandó főpapot, koholt vá-
dak alapján perbe fogták, majd börtönbüntetésre ítélték .
rövidesen több, különböző felekezetekhez (katolikus, re-
formátus, evangélikus, izraelita) tartozó egyházi vezetőt is
meghurcoltak (pl. Grősz József kalocsai érsek, ordass Lajos
evangélikus püspök, ravasz László református püspök).
1950-ben néhány kivétellel feloszlatták a szerzetesrende-
ket. Az egyházakat erőszakkal kényszerítették együttműkö-
désre, s ellenőrzésükre 1951-ben létrehozták az Állam- és
Egyházügyi Hivatalt .
Mindszenty József 1892-ben született a Vas megyei Csehimind-
szenten. pappá szentelése után szűkebb pátriájában vállalt lelké-
szi szolgálatot. Ezután Zalában gyakorolta hivatását, majd 1944
tavaszán kinevezték a veszprémi püspökség élére. Az új püspök
eréllyel és megalkuvás nélkül képviselte egyházát és híveit. Bátor
hangú levélben követelte a kormányzattól, hogy ne döntse pusz-
tulásba a Dunántúlt idegen érdekekért és sikertelen kísérletet tett
a veszprémi zsidók megmentésére. Megtagadta, hogy hálaadó mi-
sét (Te Deumot) tartson a zsidók „sikeres” elhurcolása alkalmából.
A nyilasok erre letartóztatták, sopronkőhidára szállították.
A háború után visszatért hivatalába, majd serédi Jusztinián
hercegprímás halálát követően XII. pius pápa felkérte az eszter-
gomi érseki méltóság betöltésére (1945. szeptember 8.). A szovjet
megszállás és az egyházat ért támadások közepette vette át tisztét.
Mindszenty új posztján is szilárd elvi alapokon állt, mindent
megtett egyháza védelmében. Az egyház jogaiért folytatott küz-
delemben kemény kiállás jellemezte. Azon kevesek közé tartozott,
aki tisztán látta a magyarországi változások tendenciáját, s annak
végcélját, a kommunista hatalomátvételt. Emiatt nem hajlott a kis
engedményekre sem. folyamatosan szót emelt az egyházi iskolá-
kat támadó rágalomhadjárat ellen és a koholt vádak alapján szét-
kergetett katolikus ifjúsági szervezetek érdekében.
Válaszul a kommunisták először mozgásszabadságában korlá-
tozták, majd 1948. december 26-án (karácsony másnapján!) el-
hurcolták az érseki palotából, s az áVH Andrássy úti épületében
vallatták. A koholt vádak alapján lefolytatott koncepciós perben
az érseket elítélték. Az 1956-os forradalom kirobbanásáig rabos-
kodott.

Rákosi Mátyás a párt fôtitkára, Rajk László belügymi-
10. niszter és Kádár János, a Rajkot követô belügyminiszter
Vesse össze a képet a rajk László és Kádár János között
az előbbi kihallgatásán elhangzott beszélgetéssel (12.
forrás)!
A FÉLELEM SZEREPE A rendszer a nincstelenek milliói-
nak ígért jobb életet és felemelkedést. Az ígéretek zöme be-
váltatlan maradt. Igaz, sokak számára nyílt meg a tanulás, a
felemelkedés lehetősége, de ezzel párhuzamosan a terror
egyre jobban elhatalmasodott. A kontroll nélkül működő,
idegen érdekeket szolgáló pártvezetés támogatóinak köre
egyre szűkült . A hatalom a sztálini példát követve a megfé-
lemlítésre alapozta uralmát .
1948-ban a korábban a Belügyminisztériumhoz tarto-
zó államvédelmi osztályt (áVo) függetlenítették Állam-
védelmi Hatóság (ÁVH) néven. A hírhedt és kegyetlen
szervezet vezetője péter Gábor lett, aki közvetlenül a kom-
munista párt főtitkárától, rákosi Mátyástól kapta az utasí-
tásokat. Az áVH lecsapott a volt demokratikus pártok, az
egyházak képviselőire, a kulákokra, az értelmiségiekre.
Valójában senki sem érezhette magát biztonságban, hiszen
„Ha föladja konokságát – fejezte be hosszú szónoklatát az
11. ávéhás –, a párt irgalmas lesz magával. Sôt már holnap ja-
vulhat a sorsa. Például: pokrócot kap, más zárkát, rendes kosz-
tot, húst. Képzelje: húst! És elmaradhat egy és más, amit aligha
szeret. Ha nem – vont vállat –, magára vessen. Maga adja meg az
árát. Tehát választhat. Remélem, megértett?
Szemem könnyezett a vakító reflektorfényben, lábam re-
megett a fáradtságtól. Bólintottam, hogy megértettem. […]
Fontosnak, sôt egyedül számottevônek azt tûnt, hogy behuny-
hassam a szememet, és – ha csak néhány pillanatra is – végig-
nyújtózhassam a zárka fapriccsén.
Duzzadt talpamon helyenként fölrepedezett a bôr; kezem
fejében a gumibotütések nyomán szintén megpattantak a vér-
erek, és tenyerem feketébe hajló, sötétlila párnává puffadt, ujjaim
pedig hurkává dagadtak. Noha már egy hete vért vizeltem, testi
állapotom és ennek lehetséges következménye alig aggasztott,
alig foglalkoztatott. Sokkalta inkább izgatott, alhatom-e majd
negyedórácskát, s nem visznek-e épp abban az idôpontban ki-
hallgatásra, amikor a kora délelôtti rántott levest vagy a délutáni
babfôzeléket osztják. Amennyire utólag kideríthettem, nemcsak
engem, de hasonló állapotba került társaim zömét is a lenni vagy
nem lenni kétsége helyett inkább az enni vagy nem enni, a kí-
noztatni vagy nem kínoztatni, s végül az aludni vagy nem aludni
bizonytalansága izgatta és nyomasztotta. Ilyen körülmények kö-
zött sugalmazta az ifjú ávéhás szónoklata, hogy voltaképp ma-
gán a rabon múlik, változtat-é sorsán, avagy nem.” (Szász Béla:
Minden kényszer nélkül)
Vesse össze szász Béla visszaemlékezését Kádár és rajk
párbeszédével!
„K. [Kádár]: Jó. Ide figyelj! Mondtam, hogy nekünk nem
12. sok idônk van, egyet mondok. Te nem a mi emberünk vagy,
hanem az ellenség embere vagy. Ezt jegyezd meg magadnak.
R. [Rajk]: Én kérlek titeket, hogy...
K.: Ne mosolyogj rajta, mert itt...
R.: Én nem mosolygok, kérlek titeket, hogy ne legyen tragi-
kus tévedés.
K.: Álljunk meg. Ezt jegyezd meg magadnak: te nem a mi em-
berünk vagy, hanem az ellenség embere vagy. Ezt jegyezd meg
magadnak. Másodszor, hogy ne legyenek semmiféle illúzióid, a
mi pártvezetôségünk teljes egyetértésben van ebben a kérdés-
ben. Megértettél engem?
K.: Itt a mi számunkra csak egyetlen kérdés van, hogy te egy
szerencsétlen flótás vagy-e, aki áldozatul esett az ellenségnek,
vagy pedig attól a perctôl kezdve, hogy a munkásmozgalomba
a lábad betetted, tudatos, konok és makacs ellensége vagy-e a
mozgalmunknak? Ez az egyetlen kérdés, és erre kell a magatar-
tásoddal válaszolnod. Megértetted ezt?
R.: ...én csak egyet tudok mondani, hogy a két feltevési mód
közül egyik sem fedi az igazságot...Sem konok ellensége nem
voltam a pártnak, sem pedig nem kerültem az ellenség hálójába,
hogy engem felhasznált volna a párt ellen, a párt árulására, a párt
hátbatámadására. […]
K.: Hát mondd csak, Rajk, miért nézel bennünket hülyének,
hát miért nem a Gerô vagy a Révai vagy a Farkas vagy én ülök a
te helyeden?! […]
K.: […] Hajlandó vagy-e megmondani mindazt, amit tettél,
és úgy, ahogy tetted, és kinek az érdekében tetted, kinek az uta-
sítására, kinek a jóváhagyásával, kinek a javára tetted? Hajlandó
vagy-e ezt megmondani, vagy sem?
R.: Egy kérésem lenne. Egy pillanatra szabad lesz, mielôtt...
(itt nem érteni) A kérésem pedig csak az lenne, hogy addig is,
míg az ügy tisztázódik velem kapcsolatban, és lezárul az ügy,
hogy a feleségemnek ne legyen semmi bántódása.
F. [Farkas Mihály]: Ez a magatartásától függ!
R.: ... (nem érteni)
F.: A te magatartásodtól függ, Rajk!
R.: Jó, köszönöm.
(szünet)
P. [Péter Gábor]: Te ettôl a pillanattól kezdve nem vagy kom-
munista, nem vagy tagja a kommunista pártnak, és ezt a szót,
hogy elvtárs, ne használd többet, mert ahányszor használni
fogod, meglátod, hogy mi lesz. Ez az egyik, a másik, hajlandó
vagy-e egy órán belül leírni mindent, amit elkövettél, igen vagy
nem?” (Jegyzôkönyv a lefogott Rajk László pártkihallgatásáról,
1949)
Gyűjtse össze, hogy a koncepciós perek mely jellemvo-
násait ismerhetjük fel a forrásrészletből! Tárja fel, mi-
lyen gondolatokat, érzéseket válthatott ki a vallatás egy meg-
győződéses kommunistából? Miért volt szükség a koncepciós
perekre? Hasonlítsa össze ezt a forrást a 9. lecke 12. forrásá-
val! Mit tudunk meg rajkról a két forrásból?
13. Nyilatkozat
Büntetó´jogi feleló´sségem tudatában kijelen-
tem, hogy az ÁVH-n történt kihallgatásomról,
az ott tapasztaltakról, látottakról és hal-
lottakról soha senkinek, semmilyen körülmé-
nyek között említést nem teszek. Tudomásul
veszem, ha a nyilatkozatban foglaltakat meg-
szegem, az ÁVH ellenem bú´nvádi eljárást indít.
Budapest, 1953. május 8.
aláírás
Jellemezze a forrás alapján egyén és hatóság viszonyát!
Mi volt a szerepe a fenti nyilatkozatnak?
57
 A RÁKOSIKORSZAK
„Nem olyan kategóriákban gondolkodtam, hogy »demok-
14. rácia vagy diktatúra«, hanem abban, hogy »reakció vagy
progresszió«. Progresszió számomra automatikusan a kommu-
nista párt és a vele szövetséges baloldali csoportok tevékenységét
jelenti. A reakció pedig mindazokat, akik nem voltak a kommu-
nista eszme elkötelezettjei.” (Hegedüs András: Élet egy eszme
árnyékában)
Mit értett az ötvenes években lelkes fiatal kommunista
– Hegedüs András – progresszión és reakción? Hogyan
nevezhetjük Hegedüs és a politika viszonyát?
„Gondoltam arra évek óta,
15. mit is tennék, ha hozzám szólna.
Hát még, ha szidva, kritizálva! –
Hogy állnék ott meg, melyik lábra?
Csodálatos, olyan nyugodtan
szóltam, ahogy apámnak szóltam.”
(Egy magyar költô Rákosiról)
16.
17. 18.
Pór Bertalan portrét készít Rákosiról (16.) és a Rákosi
60. születésnapjára küldött ajándékok (17–18.)
Mutassa be a képek és a vers (15. forrás) alapján rákosi
személyi kultuszát! Mennyiben volt Magyarországon ha-
gyománya a vezér istenítésének? Miért alakította ki a rendszer
a személyi kultuszt?
58
„a fekete autó” bárkiért eljöhetett hajnalban, mivel a ter-
ror lényege a megfélemlítés volt, s az áldozat személye csak
másodlagos. Internálótáborokat (Kistarcsa) és munkatábo-
rokat (recsk) hoztak létre.
A szovjetunióhoz hasonlóan a hatalom megszilárdítása
után a terror elérte magát a pártot is. rákosi Mátyás totális
hatalma idején még a párt legfelső vezetésében levő elvtár-
sai sem tudhatták magukat biztonságban. A hatalmi harc
során legelőször a volt szociáldemokraták (szakasits árpád,
Marosán György) és a „hazai” – nem Moszkvából visszatért –
kommunisták (rajk László, Kádár János) kerültek sorra. A
legnagyobb visszhangja a volt „keménykezű” belügyminisz-
ter, Rajk László koncepciós perének és halálra ítélésének
volt. Törvénytipró perek sorozatát rendezték a politika al-
sóbb szintjein, illetve a politika mellett a társadalom más
területein is (gazdaság, kultúra stb.).
RÁKOSI SZEMÉLYI KULTUSZA A szovjet rendszer
másolása minden területen érvényesült. Kialakították
„sztálin legjobb magyar tanítványának”, rákosi Mátyásnak
a személyi kultuszát. Az elvtelen dicsőítés rákosi 60. szüle-
tésnapján (1952-ben) érte el a tetőpontját. Ebben az évben
a pártfőtitkári tisztség mellé a miniszterelnöki tisztséget is
megszerezte.
A társadalomra ráerőltetett Rákosi-kultusz áthatotta az
élet minden területét az iskolától a gyárakon át a kultúráig.
sztálin és rákosi képei függtek a hivatalos helyiségekben, az
osztálytermekben, a közlekedési eszközökön stb. A festők, a
szobrászok, az irodalmárok kénytelenek voltak a két vezért
(sztálin és rákosi) istenítő műveket készíteni, a színházak
ilyen darabokat játszottak, a tudományos művekben is rá-
juk hivatkoztak. A személyi kultusz megkövetelte, hogy az
emberek ne csak elviseljék a kommunista uralmat, de fo-
lyamatosan kinyilvánítsák lelkes támogatásukat felvonulá-
sokon, ünnepeken és a mindennapi élet során is.
A kultúrpolitika irányítása is a párt kezébe került, ami
egyet jelentett a szovjet irányelvek szolgai másolásával. A
kulturális élet irányítója, révai József a már idézett zsdanovi
elveknek (4. lecke) megfelelően az osztályharcos szemlé-
letet és a sematizmust képviselte. A kultúra minden terüle-
tén a párt által az élre állított kutatók és művészek hajtották
végre a váltást, s aki nem volt hajlandó erre, azt kiszorítot-
ták a szellemi életből.
Egy filmkocka a Rákosi korszakról készült legismertebb
19. filmbôl, a Tanúból
Nézze meg a szatirikus filmet! Gyűjtse ki a korszak jel-
lemzőit!
 rákosi gazdaságpolitikája
és felemás leváltása

A VAS ÉS ACÉL ORSZÁGA Ahogy a politikában, úgy a

gazdasági életben is a sztálinizmus szolgai másolása való-
sult meg. A gazdaságpolitika rákosi mellett Gerő Ernő irá-
nyítása alatt állt. A kitűzött célok („Magyarország a vas és
acél országa lesz”) sem hazánk természeti adottságait, sem
fejlettségét figyelembe véve nem voltak ésszerűek. Hazánk
méretei és természeti adottságai össze sem hasonlíthatók a
szovjetunióéval. s mivel Magyarország jóval fejlettebb volt
gazdaságilag a szovjetuniónál, nálunk a célirányos moder-
nizálás jelentett volna előrelépést.
Ennek ellenére a párt – a szovjet gazdaságpolitikát követ-
ve és a harmadik világháborúra készülve – az önellátás és
a nehézipar fejlesztését tűzte ki célul. A „béketábor” tagja-
ként a csatlós Magyarország erőn felüli hadiipari és hadse- Gerô Ernô A vas, az acél, a gépek országáért címû köny-
regfejlesztésbe kezdett. 1. vének borítója
A fejlesztés forrásait a mezőgazdaság, az infrastruktúra
és az életszínvonal rovására teremtették meg. óriási áldo- Milyen törekvéseket fejez ki a könyv címe? Elemezze a
zatok árán olyan ipart hoztak létre, amely már a maga ide- könyv megjelenésének célját!
jén (az ötvenes években) is korszerűtlen volt (magas terme-
lési költség, alacsony hatékonyság).
A nehézipar fejlesztése párosult az önellátásra törekvés-
sel. Költséges beruházásokkal nyitottak bányákat, emeltek
gyárakat olyan nyersanyagok és termékek hazai előállítása
érdekében, amelyeket külföldről olcsóbban, jobb minő-
ségben beszerezhettek volna. Mindezt a világgazdaságtól,
a tőke beáramlásától elzárva, kizárólag belső forrásokból
finanszírozták. A magángazdaság felszámolásával párhuza-
mosan tervgazdálkodást vezettek be (1950-ben kezdődött
meg az első ötéves terv). A piaci mechanizmusok helyett
– szovjet–magyar pártközi egyeztetések és pártelőírások
szem előtt tartásával – az erre létesített tervhivatal hatá-
rozta meg a vállalatok számára, hogy mit és mennyit kell
gyártaniuk. A tervgazdálkodás nehézségei azonnal megmu-
tatkoztak, midőn a vágyálmokat kergető pártvezetés az első
ötéves terv eleve irreálisan magas tervszámait még tovább
emelte. Az észszerűtlen célok és a hozzá nem értő irányí- 2. A metró építése az 1950-es években
tás-szervezés következtében 1952-re visszaesett a terme-
lés. Mindeközben számottevően süllyedt az életszínvonal . Jellemezze „a vas és acél országának” technikai színvona-
lát a kép alapján!
Alig épültek lakások, a közszükségleti cikkek eltűntek az üz-
letekből, és állandósult az élelmiszerhiány .

Az MDp vezetése már 1949-ben elhatározta, hogy egy új nehéz-

ipari várost hoznak létre, amely mind az iparosítás sikerét, mind az
új rendszer erejét bizonyítja. Az elképzelés a Dunán érkező szovjet
vasérc feldolgozására épült, így a déli országhatár közelébe tervez-
ték (Mohács). ám a szovjet–jugoszláv viszony megromlása után a
magyar–jugoszláv kapcsolatok is ellenségessé váltak, ezért a Duna
mentén, északabbra, Dunapentele község határába vezényelték át
a nagyberuházást. Az új szocialista város – a korra jellemzően – a
sztálinváros nevet kapta. (Ma Dunaújváros.)

Az emberektől lelkesedést, annak kifejezését és egyre

nagyobb teljesítményeket vártak. A tervet, a normát tel-
jesíteni kellett, mert az elmaradást törvényszegésnek (sza-
botázsnak) tekintették, s az fegyelmi, illetve büntetőeljá-
rást vont maga után. Nálunk is alkalmazták a szovjetunióból A gazdaság fôbb ágazatainak hozzájárulása a nemzeti jöve-
honosított különböző munkaversenyeket (legismertebb a 3. delemhez
sztahanov-mozgalom volt). A munkahelyi dicsőségtábla,
valamint a pártsajtó ezerszázalékos túlteljesítésekről tu- Milyen tendenciák figyelhetők meg az átalakulási folya-
dósított. E propagandakirakat mögött rossz gyártmányok, matokban?
selejtes szerszámok, alkatrészek sora volt a köznapi valóság.

59
 RÁKOSI GAZDASÁGPOLITIKÁJA ÉS FELEMÁS LEVÁLTÁSA

5.

Az épülô sztálinvárosi vasmû és a kiszolgálóintézmé-

4. nyek (a többemeletes épület az új kultúrház)

Mely létesítményeket építették meg először? Mi volt a

beruházás célja?

„[Pióker Ignác] Ezelôtt két hónappal május 1. tiszteletére

6. felajánlotta, hogy ez év szeptember 15-ig teljesíti az 1953.
évi tervét. Most azonban az alkotmány ünnepének tiszteletére fe-
lülvizsgálták az eddigi felajánlásokat, ô is módosította a sajátját.
Vállalta, hogy július 30-ra fejezi be 1953. évi tervét, jövô év május
1-jére pedig egész ötéves tervét. De most, hogy nézi a dátumokat,
újra elgondolkodik. A tegnapi pártnapra emlékszik vissza, ahol
a Grôsz-banda ügyét vitatták meg. Sokan tettek új felajánlást.
Ô még nem akarta elhamarkodni. Pedig valahol le kell csípni a
határidôbôl. Ô sem maradhat néma, amikor ez a gyilkosokból és
kémekbôl álló banda a haza ellen tör! […] Jövô év május 1-jére
vállaltam, hogy elkészítem ötéves tervemet, de már április 4-ére
elkészülök vele!” (Szabad Nép, 1951. július 7.)

Milyen funkciókat töltött be a totális államban a mun-

kaverseny-mozgalom? Emelje ki azokat a részleteket,
amelyek miatt a mai nézőpontból nem lehet komolyan venni
ezeket a felajánlásokat! figyeljen a dátumokra! Mi utal arra,
7.
hogy a munkaversenynek inkább politikai, mint gazdasági sze-
repe volt?
Pióker Ignác lakatos. A valóban kiváló szakembert a
munkaverseny propagandája a magyar Sztahanovvá
tette. Kossuth-díjat kapott, plakátokon, újságok lap-
jain szerepelt, országgyûlési képviselô, majd az Elnöki
Tanács tagja lett. (A maga idejében „a szocialista munka
hôse”, a sztálinista „pártcelebek” egyike volt.)

Békekölcsönkötvény. A kormány az elsô öt-

éves terv finanszírozására bocsátotta ki a ne-
vében is álságos állampapírt. A békekölcsönt
nem önkéntesen jegyezték: a kormányzat el-
várta, hogy évente mindenki legalább az egy-
havi fizetésének megfelelô értékben jegyezzen
ilyen kötvényt. A békekölcsön nem kamato-
zott, a késôbbiekben sorsolással fizették visz-
sza, sokan csak a névértéket kapták meg (ami
az infláció miatt a jegyzéskori érték töredéke
volt)
8.

Miért nevezték az államkötvényt béke-

kölcsönnek? Miért álságos ez az elneve-
zés? (Gondoljon a gazdaságfejlesztés fő céljára!)
Mennyire jellemző a korszakra a kötelezően önkén-
tesen jegyezendő állampapír?

60
A MEZŐGAZDASÁG KOLLEKTIVIZÁLÁSA A kom-
munisták (MKp) – mint láttuk – az 1945-ös földosztást csak
politikai manővernek tekintették. Az MDP a hatalom birto-
kában meghirdette a mezőgazdasági termelőszövetkezetek
megszervezését – más néven a téeszesítést vagy kollekti-
vizálást. A kollektivizálás – a szovjet példához hasonlóan –
Magyarországon is ideológiai, politikai és gazdasági célokat
szolgált. A pártvezetés a mezőgazdaságban is uralkodóvá
kívánta tenni a fejlettebbnek tekintett állami tulajdont,
ugyanakkor meg akarta törni a magántulajdona révén még
független parasztság ellenálló erejét. Gazdasági szempont-
ból a téeszesítés elsősorban az iparosítást szolgálta, meg-
könnyítette az erőforrások kivonását a mezőgazdaságból,
illetve a földjüket odahagyókból remélte biztosítani az ex-
tenzív iparfejlesztés döntő forrását: a munkaerőt .
A nagyüzemi gazdaság előnyeit hirdető harsány propa-
ganda a földdel rendelkező parasztság döntő többségének
körében nem talált visszhangra. Ezért a kormányzat gazda-
sági és politikai eszközöket is alkalmazott a cél érdekében. 9. A kollektivizálás
Megemelte a parasztság adóit, növelte a beszolgáltatást.
Voltak évek, amikor adóelmaradás címén a földművesek Milyen ideológiai, társadalmi és gazdasági célok vezették
vetőmagját is elvették (padlássöprés). A tekintélyes és si- a kommunistákat a kollektivizálás során?
keres gazdák megtörésére a szovjet módszert alkalmaz-
ták: kuláknak – „osztályellenségnek” – nyilvánították őket.
Adóikat és beszolgáltatási kötelezettségeiket teljesíthetet-
len mértékűre emelték, s vonakodás, nem teljesítés esetén
rendőri erőt alkalmaztak.
„Egy egyénileg dolgozó paraszt 95 kg rozsot vetett. Aratás
A propaganda és a kényszerítő eszközök ellenére a me- 10. után 1140 kg-ot csépelt belôle. Hányszoros a termése? A
zőgazda társadalom zöme ragaszkodott régi vagy újonnan szomszédos tszcs-ben [termelôszövetkezeti csoport] ugyanolyan
kapott földjéhez. A szovjet típusú szövetkezetek alakítása, földön 16-szoros termés volt. Hány mázsás termésnek felel meg?
amely a tagokat teljes mértékben megfosztotta a tulajdo- Miért volt ott nagyobb a termés?” (Részlet az általános iskola ne-
nuktól, merev ellenállásba ütközött. Erőszakos módszerek- gyedik osztályosainak készült matematika-tankönyvbôl, 1952.)
kel is csak a parasztok harmadát tudták szövetkezetekbe
kényszeríteni. Már ennek is az lett a következménye, hogy A korabeli közoktatás mely jellegzetességeire utal ez a
az agrártermelés jelentősen visszaesett. Bár az ország éle- forrás? Mi volt a célja e matematikapéldának? Hogyan
lemellátása is veszélybe került, a program kudarcát a ráko- fogadhatták ezt a feladatot a tanárok?
sista vezetés nem akarta belátni.

Padlássöprés. Az ÁVH-sok termény után kutatnak egy

11. parasztcsalád padlásán 12. Feketevágás a Tanú címû filmben

Milyen gazdasági, társadalmi és politikai viszonyokra utal Miért kellett vágási engedély? Miért vágták le az állatai-
a kép? Miért ellenőrizték a korszakban az emberek „ma- kat a parasztok titokban, vagyis „feketén”? Miért jelent-
gánügyeit” is? kezett élelmiszerhiány a beszolgáltatási rendszer ellenére?

61
 RÁKOSI GAZDASÁGPOLITIKÁJA ÉS FELEMÁS LEVÁLTÁSA

Év Állami gazdaság Termelőszövetkezet Kisparaszti gazdaság „Kulák”

1949 113 76 7731 1650
1950 463 419 7331 1271
1951 685 1253 6620 1271
1952 1050 1795 6019 530
1953 1300 2470 5067 449

A szántóterület birtokviszonyai állapítsa meg, milyen folyamat kibontakozását követhetjük nyomon a táblázatban!
13. (ezer holdban)
Mire utal a „kulákok” számának gyors csökkenése?

Az állami alkalmazásban állók havi átlagbérének válto-

14. zása 1946–1956 között (1938 = 100%). A paraszti társada-
lom különbözô rétegeiben a fentebbi évenkénti érték – az
adólevonások után – 52–60 százalék között szóródott
(Forrás: Gyarmati György: A Rákosi-korszak, 247. o.)
Gyapotszedés egy termelôszövetkezetben. Az önellátásra
16. való törekvés és az ország adottságainak figyelmen kívül
Milyen általános megállapítást tehet az alkalmazotti bé- hagyása vezetett a gyapot vagy a gumipitypang termesz-
rekről a diagram alapján? tésének erôltetéséhez

Mely tényezők játszottak még szerepet az éghajlatunk-

nak nem megfelelő növények termesztésében?

A TÁRSADALOM MOZGÁSAI A rákosi korszak nem-

Szoptató anyák egy szocialista nagyüzemben. Bevezették
15. a gyermektelenségi adót, amit a 20–50 év közötti férfiak
és a 20–45 év közötti nôk fizettek, ha volt önálló kerese-
tük, de nem volt gyermekük. Ugyanakkor a terhes nôk
szülés elôtt 12 hét fizetett szabadságot, az anyák szülés
után hat hónap szoptatási szabadságot kaptak
Milyen propagandisztikus elemek fedezhetők fel a ké-
pen?
csak a politikában, a gazdaságban, de a társadalom felépí-
tésében is alapvető és nagymértékű változásokat hozott.
A folyamat már 1945-ben elindult a földosztással. Ezzel fel-
számolták a régi földbirtokos réteg egészét. A volt vezető
réteg és a középosztály felszámolása kezdetben az államo-
sításokkal indult, ekkor vagyonuktól fosztották meg őket,
majd ez kiteljesedett a kitelepítésekkel.
Míg a társadalom felső csoportjait megsemmisítet-
ték vagy leszorították, addig az alsó csoportokat „felfelé
húzták”. Felszámolták az agrárproletariátus tömegeit . A
téeszesítéssel a parasztság aránya kezdett csökkenni, míg
a munkásságé nőni. Megkezdődött az áttelepülés a falvak-
ból a városokba.
Az alulról és felülről összeszorított társadalom fölé egy új
vezető réteg, a pártelit települt, amely azonban nem vagyo-
na, de a közösségi juttatások és más kedvezmények révén
élvezett előnyöket.
A párt (MDp) a gazdasági mutatók növelése mellett az
ország lakosságszámát is növelni kívánta. Tette ezt annak
ellenére, hogy természetes módon a háború után az el-
halasztott családalapítások miatt növekedett a születések
száma. Ezt kívánták fenntartani a művi abortuszok betiltása
révén (1951–1955). Az intézkedés ratkó Anna egészségügyi
miniszter nevéhez kapcsolódik, így ezt a demográfiai idő-
szakot „Ratkó-korszaknak” nevezik.

62
RÁKOSI FELEMÁS LEVÁLTÁSA 1953 márciusában
meghalt Sztálin. Hruscsov és környezete érzékelte, hogy
a csatlós államokban problémák vannak. A berlini felkelés
(1953. június) is közrejátszott abban, hogy a változások mel-
lett döntsenek. Így történt ez Magyarország esetében is, ahol
az életkörülmények rohamos romlása közepette a gazdasági
mutatók is messze elmaradtak a várttól.
Moszkvába rendelték a magyar pártvezetést, és utasí-
tották a hibák kiküszöbölésére (amelyeket korábban éppen
Moszkvából követeltek meg). rákosiék szemére vetették a
személyi kultuszt, az erőltetett iparosítást, a törvénytelen-
ségeket. A szovjet pártvezetésben azonban még nem váltak
egyértelművé az erőviszonyok, ezért Magyarországon sem
teremtettek egyértelmű helyzetet. Rákosit lemondatták az
egy éve viselt miniszterelnökségről, és Nagy Imrét ajánlot-
ták erre a tisztségre. De – szóbeli dorgálás mellett – Rákosi
maradhatott a párt élén (az MDp első titkára). Vele együtt
a sztálinizmus is „hivatalban maradt”. Ezzel a párton belüli
„oszd meg és uralkodj” felemássággal a meghatározó dönté-
seket Moszkva megtarthatta magának, és – akarva-akaratla-
nul – szabadjára engedte a hatalmi harcot hazánkban.
Nagy Imre miniszterelnök és Rákosi Mátyás, a párt fô-
17. titkára a sztálinvárosi vasmû felavatásakor 1954 elején
Mely politikai irányt képviselte a két kommunista veze-
tő? Mit jelentett kettőjük együttes szereplése?
„Apám [Farkas Mihály] szerint a moszkvai vezetés az
18. NDK-ban történtektôl annyira megijedt, hogy Molotov
aláírásával azonnal egy távirat vagy levél érkezett Budapestre a
Moszkvában kijelölt, új összetételû párt- és állami vezetéshez,
hogy a KV-ülésen [az MDP Központi Vezetôsége] tompítsák a
korábbi politika bírálatát, és azt semmiképpen ne vigyék ki az
utcára. Sajnos, az NDK népének e hôsies, de tragikus kime-
netelû harca jó ürügyként szolgált nemcsak apámnak, hanem
Rákosinak és Gerônek is ahhoz, hogy enyhíthessék a kemény
bírálatot, amelyben a »négyesfogatot” [a párt legszûkebb veze-
tése: Rákosi, Gerô, Farkas Mihály, Révai József] részesítették
Moszkvában.” (Farkas Vladimir: Nincs mentség. Az ÁVH alezre-
dese voltam. Budapest, 1990)
Nézzen utána, milyen funkciót töltött be az 1950-es évek-
ben a visszaemlékezés szerzőjének édesapja! A magyar
politikai élet mely nemzetközi összefüggéseire világít rá a forrás?
„Malenkov: Mi kritikusan nézzük Magyarország helyze-
19. tét. Szeretnénk, ha az elvtársak is kritikusan néznék és
a hiányosságokról elmondanák véleményüket. Az a benyomá-
sunk, hogy a magyar elvtársak lebecsülik a hiányosságokat.
Berija: Ami a törvényességet és az igazságszolgáltatást illeti,
Malenkov elvtársnak igaza van. Rákosi elvtárs most is rosszul
ért bennünket ebben a kérdésben. Nem arról van szó, hogy
Rákosi elvtárs 30-40 000 letartóztatottról beszélt, és ezek szá-
ma valamivel nagyobb.
Talán elfogadható dolog, hogy a 9 500 000 lakosú
Magyarországon 1 500 000 ember ellen indítottak eljárást? Két
és fél év alatt 1 150 000 személy ellen alkalmaztak adminiszt-
ratív rendszabályokat. Ezek a számok azt mutatják, hogy a bel-
ügyi és igazságügyi szervek, valamint az ÁVH nagyon rosszul
dolgoznak.
Nem helyes, hogy Rákosi elvtárs ad utasítást arra, hogy
kit kell letartóztatni, megmondja, hogy kit kell megverni. Az
ember, akit megvernek, olyan vallomást ad, amilyet a vallató
szervek akarnak, elismeri, hogy angol, amerikai kém, vagy amit
akarunk. De így az igazat soha nem lehet megtudni. Így ártat-
lanul elítélhetnek embereket. Van törvény, ezt mindenkinek be
kell tartani. Hogy hogyan kell nyomozni és kit kell letartóz-
tatni, és hogyan kell kihallgatni, ezt a nyomozó szervekre kell
hagyni. […]
Ha Nagy elvtárs lesz a minisztertanács elnöke, Rákosi elv-
társ maradjon a Párt élén mint gazdag tapasztalatokkal ren-
delkezô és a párt ügyéhez hû elvtárs. Nagy elvtárs megfelelô
lenne a minisztertanács elnökének (párthû, magyar, ismeri a
mezôgazdaságot).
Ebben az évben 19 milliárdot akarnak beruházni. A lakosság
ellen valóságos repressziós hullám van 4,5 milliós felnôtt la-
kosságból 1 500 000 személy ellen indítottak eljárást három és
fél év alatt. 1 150 000 kihágási ügy volt ez idô alatt. Mindenért
büntetnek, lényegtelen dolgokért önkényesen büntetnek. 1949-
ben fogadták el az Alkotmányt, mely szerint fel kell állítani az
államügyészi szervezetet. Még mindig nem állították fel. Nem
tûrhetôk ilyen viszonyok. Mindenféle machinációkhoz folya-
modnak, hogy biztosítsák az ipar erôltetett ütemû fejlôdését.
Bulganyin: A gazdasági tervezés kérdésében van bizonyos
kalandorság, például a saját vaskohászat túlzott fejlesztése.
Magyarországnak nincs saját vasérce, sem saját koksza. Mindezt
külföldrôl kell behozni. Senki sem számította még ki, hogy
mennyibe kerül Magyarországnak 1 tonna nyersvas és acél?
Magyarországon olyan nagyolvasztókat építenek, melyekhez
az ércet senki sem ígérte meg. 1952-ben 700 000 tonna koksz
hiányzott. Sztálin elvtárs utasítására segítettek, hogy meg ne
álljon a nagyolvasztó. Jövô évre ugyancsak nincs a koksz bizto-
sítva. Nagy túlzások vannak egyes nagyberuházások területén.
Hruscsov: Az a benyomásom, hogy igazi kollektív vezetés
nincs, igazi vezetô kollektíva nem alakult ki. Nagy elvtárs bírál-
ta a vezetést, ezért kizárták a Politikai Bizottságból.
Olyan vélemény alakult ki, hogy a Minisztertanács elnöke
magyar legyen. Rákosi elvtárs, mint a párt titkára, megtalálja
a maga fontos helyét. Belügyminiszternek egy tekintélyes em-
bert kell javasolni, Gerô elvtárs vegye át a Belügyminisztérium
vezetését.” (Jegyzôkönyvrészlet, Rákosi Mátyás és Nagy Imre
a Kremlben, 1953. június 13.)
Gyűjtse össze, mely kérdéseket érintették a tárgyalás
során! állapítsa meg, milyen szemszögből kritizálták a
magyar pártvezetés politikáját! Hogyan befolyásolja álláspon-
tunkat az, ha tudjuk, hogy a forrásban szereplő szovjet vezetők
mindegyike a sztálini rendszerben aktívan politizál?
63
 az „új szakasz” politikájától
a forradalomig

NAGY IMRE MINISZTERELNÖKSÉGE A szovjet

vezetés által eldöntött változásokról az ország Nagy Imre
parlamenti beszámolójából értesült. A beszéd váratlanul
érte a lakosságot és a párttagságot is. Már az is szokatlan
volt, hogy az „új szakasznak” elkeresztelt jelentős irányvál-
tást nem a pártvezető jelenti be egy pártértekezleten, ha-
nem a miniszterelnök az országgyűlésben, amely a korábbi
években meglehetősen súlytalanná vált. Nagy Imre kilá-
tásba helyezte az országgyűlés szerepének növelését, az
aránytalan, s az ország adottságaitól idegen (hadi)iparfej-
lesztés mérséklését, az erőszakos téeszesítés visszafogását
és a törvénytelenségek megszüntetését .

„Biztosan mondhatjuk, hogy a most összeült országgyû-

1. Nagy Imre miniszterelnöki beszédet tart 1953-ban
Jellemezze a politikai viszonyokat az alapján, hogy a mi-
niszterelnök jobbján rákosi Mátyás ül, tőle balra Gerő
Ernő látható!
A fogyasztói árak, a jövedelmek és a reálbérek alakulása
2. Magyarországon 1950–1960 között
3. léssel fejlôdésünkben új szakasz veszi kezdetét, amelyben
fokozottabban kifejezésre kell jutni a nép szuverenitásának, a
parlament nagyobb szerepének az állami élet törvényes irányítá-
sában, a felelôs kormányzás alapelveinek és célkitûzéseinek meg-
határozásában, valamint az országgyûlés alkotmányos jogainak
gyakorlásában.
A kormány feladatai ellátásában fokozottabban az országgyû-
lésre kíván támaszkodni […].
Tisztelt országgyûlés! Áttérve a gazdaságpolitika kérdéseire,
hangsúlyozni kívánom, hogy a kormány, a Magyar Dolgozók
Pártja Központi Vezetôsége új irányelveinek reális célkitûzései
és javaslatai alapján folytatja gazdaságpolitikáját. Ez azt jelenti,
hogy népgazdaságunk fejlesztése terén feltétlenül számol az
ország gazdasági erôforrásaival, hogy nem tûz maga elé olyan
feladatokat, amelyeknek megvalósításához hiányoznak a szüksé-
ges feltételek, akár nyersanyagbázisról, akár az ország erejét és
teljesítôképességét meghaladó vagy túlzottan igénybe vevô be-
ruházásokról, akár a lakosság életszínvonalának rovására menô
egyéb túlzott gazdasági feladatokról van szó. […]
Az egyéni gazdálkodók megsegítésének elhanyagolása mi-
att, a termelôszövetkezetek sem gazdaságilag, sem politikailag
eléggé alá nem támasztott, túl gyors fejlesztése miatt, ami a
parasztság gazdálkodását bizonytalanná tette, a mezôgazdasági
termelés fejlôdése megakadt, s az utóbbi években lényegében
egy helyben áll. Ebben nagy szerepe volt a gyakori és nagyarányú
tagosításoknak is, amelyek során sok visszaélés, erôszakoskodás
fordult elô, ami joggal sértette parasztságunk igazságérzetét,
amellett, hogy komoly gazdasági károkat is okozott neki. […]
a kormány helyesnek és szükségesnek tartja a termelôszövet-
kezeti mozgalom lassítását, és az önkéntesség szigorú betartása
érdekében lehetôvé fogja tenni, hogy azok a termelôszövetkezeti
tagok, akik vissza akarnak térni az egyéni gazdálkodáshoz, mert
ott vélik megtalálni boldogulásukat, a gazdasági év végén kilép-
hessenek a termelôszövetkezetbôl. […]
A bírósági és kihágási eljárások nagy száma, széles körben
alkalmazott adminisztratív módszerek […] tömeges túlkapások
és visszaélések, valamint egyéb zaklatások sértették a lakosság
igazságérzetét. […] Mindebbôl kiindulva, a megbocsátás szel-
lemében, a megnyugvás és jogos sérelmek gyökeres orvoslása
érdekében, a kormány törvényjavaslatot terjeszt az országgyû-
lés elé, amelynek alapján szabadon kell bocsátani mindazokat,
akiknek bûne nem oly súlyos, hogy szabadlábra helyezésük az
állam biztonságát veszélyezteti.” (Nagy Imre miniszterelnöki
expozéjából, 1953)

Határozza meg a grafikon alapján a reálbér fogalmát! Gyűjtse össze, hogy milyen területeket érint a beszéd!
fogalmazza meg röviden, hogyan alakultak az életkörül- Miben ígér változást? Mennyiben érintik a felvázolt vál-
mények a bemutatott korszakban! Tárja fel a diagramban ábrá- tozások a szocialista rendszer alapjait? Vesse össze a beszéd és
zolt folyamatok közötti kapcsolatokat! a moszkvai tárgyalás tartalmát!

64
 Az internálást beszüntették, a koncepciós perek kom- Megnevezés 1953 1954
munista és szociáldemokrata meghurcoltjainak ügyét el-
Ipar, ebből: 46,3 35,2
kezdték felülvizsgálni, s a bebörtönzötteket lassan szaba-
don engedték, jelentős részüket rehabilitálták. A rehabi- nehézipar 41,3 30,6
litáltak visszakerülhettek a pártba, később esetleg annak könnyűipar 1,4 1,7
vezetésébe is. Egy részük Nagy Imrével szimpatizált. Mások elektromos ipar 1,4 1,8
– így Kádár János is – szabadon bocsátásuk után előbb
kivártak, egy idő után pedig mind rákosival, mind Nagy építőipar 2,2 1,1
Imrével együttműködtek. Mezőgazdaság 13,7 24,0
Leállították az erőszakos téeszesítést, sőt engedélyezték Közlekedés 13,1 9,1
a téeszekből való kilépést is. A közhangulat javítása érdeké-
Kereskedelem 1,8 2,6
ben erőfeszítéseket tettek a közellátás jobbítására, emel-
ték a béreket, s néhány termék árát csökkentették. Egy sor, Lakásépítés 6,2 11,1
az ország erőforrásait meghaladó vagy szükségtelen nagy- Munkavédelem 1,3 2,3
beruházást leállítottak, köztük a budapesti metró építését szociális, kulturális,
is. Csökkentették a parasztság terheit és növelték a köz- 8,3 11,4
kommunális beruházások
szükségleti cikkeket gyártó könnyűipar szerepét .
Tudomány, kutatás 0,8 0,8
Egyéb tartalék 8,5 3,5
Összesen 100,0 100,0

5. A beruházások megoszlása a különbözô ágazatok között

Jellemezze a táblázat adatai alapján a rákosi-korszak

gazdasági életét (az ágazatok közti arányok, fejlettség
stb.)! fogalmazza meg, hogy mit jelentett a magyar gazdaság
számára Nagy Imre irányváltása! Miben nem történt változás?
Értékelje a beruházási adatok hatását a társadalomra, az em-
berek mindennapi életére!

4. A Kálvin tér forgalma az ötvenes években, napközben

A kép tanulmányozása után értékelje a metró szükséges-

ségét a korszakban!

HATALMI HARCOK – RÁKOSI ELLENTÁMA-

DÁSA A hatalom azonban továbbra is a párt kezében
volt, melynek politikáját Moszkvában határozták meg.
Moszkvában viszont a külpolitikai feszültségek miatt átme-
netileg újból a keményvonalas politika hívei kerültek elő-
térbe. Emiatt Rákosi elérte Nagy Imre menesztését (1955.
április). Hegedüs András lett az új miniszterelnök, aki rákosi
embere volt, s a valódi hatalom ismét rákosi kezébe került.
ám Nagy Imre a pártvezetés felszólítására sem volt hajlandó
önkritikát gyakorolni. Kizárták a pártból (1955. december),
de nem mertek fellépni ellene és a mögötte felsorakozó
kommunisták ellen a korábbi módszerekkel. pártfegyelmik,
áthelyezések voltak, ám nem tartóztatták le és nem fogták
perbe őket. Ebből eredően Nagy Imre – csendesen szimpa-
tizáló értelmiségi holdudvarral – pártonkívüliként is politi-
kai tényező, igazodási pont maradt .
Nagy Imre félreállítása után a külpolitikai helyzet és a
szovjetunióban folyó hatalmi harc rákosi számára egy-
re kedvezőtlenebbül alakult. Az SZKP XX. kongresszusán
(1956. február) Hruscsov a sztálin idején elkövetett hibák
kijavítását tűzte ki célul. Az 1953 óta gyarapodó magyar Hegedüs András, aki Rákosi támogatásával Nagy Imrét
pártellenzéket egyre bajosabb volt elhallgattatni, s mel- 6. váltotta a miniszterelnöki székben
lettük a fiatal kommunista értelmiséget tömörítő új fórum,
a Petőfi Kör összejövetelein is egyre élesebben bírálták a Milyen szerepet játszhatott a fiatal kommunista minisz-
terelnök rákosi Mátyás mellett?
pártvezetést.

65
 AZ „ÚJ SZAKASZ” POLITIKÁJÁTÓL A FORRADALOMIG

A párt ifjúsági szervezete, a DIsZ kebelében 1955 elején hoz-

„De mi, elvtársak, akik eredendôen bízunk az emberben,
7. bízunk népünkben és hazánkban és bízunk a magunk te-
remtô erejében, nekünk most az a dolgunk, hogy megteremtsük
azokat a feltételeket, amelyek között az ország megfogyatkozott
élet- és munkakedve új erôre kap, a munkásságé csakúgy, mint
a parasztságé és a mienk, az értelmiségé. Ennek egyetlen módja,
hogy gondolkozzunk. Gondolkodásunknak pedig az elsô lépcsôje
a bírálat. Bírálat természetesen az élô személyekrôl, akik rosz-
szul végzik a dolgukat, de bírálat az eszméknek is, amelyek rossz
munkájukat lehetôvé teszik, sôt néha egyenesen kényszerítik
ôket a rossz munkára. A személyekrôl szóló bírálatunkban arra
kérem az elvtársakat, hogy legyenek arányosak és méltányosak.
Közembereinket, azaz párt- és kormányhivatalnokainknak túl-
nyomó nagy részét ne terheljük meg azzal a felelôsséggel, amely
elsôsorban a vezetô réteget illeti meg. (Taps.)” (Jegyzôkönyv-
részlet Déry Tibor felszólalásából a sajtóvitáról, 1956. június 27.)
Milyen politikai alapról fogalmazódik meg a bírálat? Kik
ellen irányul?
ták létre a petőfi Kört a problémák megvitatására. fő szervezője
a fiatal kommunista tanár, Tánczos Gábor volt, aki ugyan nem állt
közvetlen kapcsolatban Nagy Imrével, de az általa képviselt refor-
mok híve volt. A XX. kongresszus után váltak a rendezvények nyil-
vánossá, s ezáltal egyre látogatottabbá. A tematikus viták (vita a
sajtóról, az oktatásról stb.) egyre népszerűbbé váltak, már az ELTE
gólyavári nagyelőadója sem tudta befogadni a népes hallgatósá-
got. A jelenlevők egy része az udvaron kihangosítva kísérhette fi-
gyelemmel a vitát. rákosi már lecsapni készült, de ezt a szovjetek
nem tartották taktikusnak, s rákosi leváltása különben is megaka-
dályozta ezt a lépést.
A szovjet vezetés az erősödő magyarországi elégedetlen-
ség hatására Rákosi Mátyás lemondatása mellett döntött
(1956. július). (rákosi a szovjetunióba távozott, és onnét
többé nem is tért vissza.) A helyére ültetett Gerő Ernő meg-
választása sem nyugtatta meg az elégedetlenkedőket, hi-
szen Gerő a rákosi-rendszer második emberének számított.
A párton belüli reformisták Nagy Imre köré csoportosultak.
rákosi, majd Gerő mögött az 1945 után kinevelt pártappa-
rátus többség állt, akiket alapvetően a párthűség alapján
választottak ki, s ezért félelemmel néztek a reformok elé.
Nagy Imrét és a mögötte felsorakozó reformkommunistá-
kat revizionistáknak nevezték el, ami az akkori sztálinista
szóhasználatban szitokszó volt.

A megkezdődő szellemi pezsgést az Irodalmi Újság jelenítette

meg legszemléletesebben, ahol több cikk is maró gúnnyal bírálta
a pártfunkcionáriusokat, az új uralkodó osztály képviselőit. A re-
habilitált rajk László és három kivégzett társának temetési cere-
móniája 1956. október 6-án hatalmas tömeget mozgósított, és a
rendszer elleni néma tüntetéssé vált.

A Gólyavárból kiszorult hallgatóság a Petôfi Kör egyik

8. vitáján

Kik fejthették ki véleményüket a petőfi Kör vitáin? Miért

váltak ilyen népszerűvé az összejövetelek? Milyen lehe-
tett a viták hatása?

„Kucsera elvtársat valóban nem szeretem. [...]

9. Elôször beszéljünk az apró-cseprô kérdésekrôl, szinte
inkább ízlésbeli dolgokról. Kucsera: parvenü. És a parvenünk, az
újgazdaságunkban most szerzett hatalmunkban tetszelgô újgaz-
dagok mindig gusztustalanok. [...]
A másik dolog, ami miatt nem szeretem Kucsera elvtársat:
a dilettantizmusa. Kucsera semmihez sem ért és éppen ezért
mindennel foglalkozik, de mindennel csak vezetôi szinten. Ezt
Kucsera természetesnek tartja. Mialatt e sorokat olvassa, nem-
csak megsértôdik, de nem is igen érti, mit akarok tôle. Fogadni
mernék, hogy azt hiszi, elment az eszem. Hiszen ô csak irányít.
Elvileg. Akármit. Ami jön. Hát hogyan kívánhatom, hogy értsen
is hozzá? [...]
A politikai megbízhatóság ma nem ritka érték, hanem nor-
mális, mindennapi állapot, és a sok százezer hûséges demokrata 10. Nagy Imre Rajk László temetésén
hazafi közül az a legmegbízhatóbb politikailag is, aki elvállalt
munkáját a legjobban érti. Ez pedig nem Kucsera, a meggyôzô- Mit képviselt az emberek előtt Nagy Imre jelenléte a te-
déses, szenvedélyes, semmihez nem értô, aki tudatlansága pie- metésen?
desztáljáról néz le ránk és hallgatólag ragaszkodik az osztályharc
élesedésérôl szóló hamis tételhez, mert ez ad neki módot arra,
hogy tovább játssza a politikai megbízhatóság ritka letétemé-
nyesét. Ha Kucsera valaki vagy valami számára különösen meg- Ki lehet Kucsera? Emelje ki a szövegből a Kucserára vo-
bízható, akkor az nem a forradalom, hanem a semmihez nem natkozó negatív jelzőket! Kinek az eszméje volt, hogy az
értôk, de mindent »elvileg irányítók« furcsa érdekközössége.” osztályharc élesedik? Mit érthet a szerző forradalmon? Mi a
(Háy Gyula: Miért nem szeretem Kucserát? Irodalmi Újság, jelentősége annak, hogy mikor jelent meg az írás? fogalmazza
1956. október 6.) meg röviden, hogy miért lehetett népszerű ez az írás!

66
 1956. október második felében az egyetemi ifjúság
szervezetei sorra kiváltak a kommunista ifjúsági szervezet-
ből (DIsZ), és független mozgalmat alapítottak (Magyar
Egyetemisták és főiskolai Egyesületek szövetsége –
MEfEsZ). A hatalom lépett fel ellene, s az események fel-
gyorsultak. A fővárosban és a vidéki egyetemi központok-
ban létrejövő MEfEsZ-szervezetek határozott követelése-
ket fogalmaztak meg. Ezek tartalmazták többek között a
demokratikus viszonyok és a szabadságjogok helyreállítá-
sát, a tervgazdaság felülvizsgálatát, a munkások bérének
emelését, az ország politikai rendszerének megújítását, a
nemzeti jelképek visszaállítását, a szovjet–magyar viszony
kölcsönösségi alapokra helyezését, a szovjet csapatok kivo-
nulását Magyarországról.

A FORRADALOM ELŐESTÉJE 1956. október 22-én a

budapesti Műszaki Egyetem aulájában a diákság tanárai-
val együtt éjszakába nyúló nagygyűlést tartott. Pontokba
szedve fogalmazták meg követeléseiket (16 pont). A pon-
tok részben Nagy Imre programjához, illetve a személyéhez
(legyen ismét miniszterelnök) kapcsolódó elvárásokhoz köt- 11. A Mûegyetem központi épülete
hetők. Azonban a diákság ekkor már ennél érezhetően töb-
bet akart, valódi demokráciát, többpártrendszert, rákosiék Miért az egyetemisták körében fogalmazódtak meg a
bírósági elítélését és a szovjet befolyás lerázását, független- rákosi-rendszer elleni követelések?
séget is. Küszöbön állt a forradalom.

„1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról a békeszerzôdés határozatai alapján.
12. 2. A Magyar Dolgozók Pártjában alulról felfelé, titkos alapon új alap-, közép- és központi vezetôk választását követeljük, ezek a
legrövidebb idôn belül hívják össze a pártkongresszust és válasszanak új Központi Vezetôséget.
3. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista Rákosi-korszak minden bûnös vezetôjét azonnal váltsák le.
4. Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és társai bûnügyében. Rákosi Mátyást, aki elsô fokon felelôs a közelmúlt minden
bûnéért és az ország tönkretételéért, hozzák haza és állítsák a nép ítélôszéke elé.
5. Általános, egyenlô és titkos választásokat követelünk az országban több párt részvételével, új nemzetgyûlés megválasztása céljából.
Követeljük a munkásság sztrájkjogának biztosítását.
6. Követeljük a magyar–szovjet és magyar–jugoszláv politikai, gazdasági és szellemi kapcsolatok felülvizsgálatát és új rendezését a
politikai és gazdasági teljes egyenrangúság és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján.
7. Követeljük az egész magyar gazdasági élet átszervezését szakembereink bevonásával. Vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló
egész gazdasági rendszerünket, a hazai adottságoknak és magyar népünk létérdekeinek szem elôtt tartásával.
8. Hozzuk nyilvánosságra külkereskedelmi szerzôdéseinket és a soha ki nem fizethetô jóvátételek tényleges adatait. Nyílt és ôszinte
tájékoztatást követelünk az ország uránérckészleteirôl, kiaknázásáról, az orosz koncesszióról. Követeljük, hogy az uránércet világpiaci
áron, nemes valutáért Magyarország szabadon értékesíthesse.
9. Követeljük az iparban alkalmazott normák teljes revízióját, a munkások és értelmiség bérköveteléseinek sürgôs és alapvetô rende-
zését. Kérjük a munkások létminimumának megállapítását.
10. Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra fektetését és a termények okszerû felhasználását. Követeljük az egyénileg gazdál-
kodó parasztok egyenrangú támogatását.
11. Követeljük az összes politikai és gazdasági pereknek független bíróságon való felülvizsgálatát, az ártatlanul elítéltek szabadon
bocsátását, rehabilitálását. Követeljük a Szovjetunióba kihurcolt hadifoglyok és polgári személyek azonnali hazaszállítását, beleértve a
határon kívül elítélt foglyokat is.
12. Teljes vélemény-, szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk és a MEFESZ-szervezet számára nagy példányszámú új
napilapot. Követeljük a meglévô káderanyag nyilvánosságra hozatalát és megsemmisítését.
13. Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálin-szobrot a leggyorsabban bontsák le, és helyébe az
1848–49-es szabadságharc hôseinek és mártírjainak méltó emlékmûvet emeljenek.
14. A meglévô, magyar népnek idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth-címer visszaállítását. A magyar honvédségnek a
nemzeti hagyományokhoz méltó új egyenruhát követelünk. Követeljük, hogy március 15. és október 6. nemzeti ünnep és munkaszüneti
nap legyen.
15. A Budapesti Mûszaki Egyetem ifjúsága egyhangú lelkesedéssel nyilvánította ki teljes szolidaritását a lengyel és varsói munkásság és
fiatalság felé a lengyel nemzeti, függetlenségi mozgalommal kapcsolatban.
16. Az Építôipari Mûszaki Egyetem diáksága a leggyorsabban felállítja a MEFESZ helyi szervezeteit és elhatározta, hogy folyó hó 28-ra
(szombat) Budapesten Ifjúsági Parlamentet hív össze, melyen küldöttségekkel részt vesz az ország egész ifjúsága. Holnap, folyó hó 23-án
délután fél három órakor a mûszaki és egyéb egyetemek ifjúsága a Mûegyetem elôtti téren gyülekezik, onnan a Pálffy térre (Bem tér) a
Bem-szoborhoz vonul, és megkoszorúzásával fejezi ki együttérzését a lengyel szabadságmozgalommal. E felvonuláshoz az üzemek dolgo-
zói szabadon csatlakozhatnak.” (A diákság pontjaiból, 1956. október 22.)

Válassza külön (a sorszámok feltüntetésével) a politikai és a gazdasági követeléseket! Gyűjtse ki a demokratikus viszonyok hely-
reállítását célzó követeléseket! Gyűjtse ki a nemzeti önállóság, függetlenség helyreállítását célzó követeléseket!

67
 az 1956-os forradalom
és szabadságharc

A FORRADALOM KITÖRÉSE A követeléseket meg-

fogalmazó egyetemi ifjúság a petőfi Kör támogatásával ok-
tóber 23-ára tüntetést hirdetett a lengyel felkelőkkel való
szolidaritás kifejezésére a budapesti Bem térre. A szerve-
ződő tüntetést először betiltotta a pártvezetés – amelynek
zöme éppen Jugoszláviában volt, Titót megkövetni –, majd
később engedélyezte. A felvonulás – a szolidaritáson túl –
nyilvánvalóan elsősorban belpolitikai tartalommal bírt, a
demokratizálás melletti kiállást képviselte.
A Budapesti Műszaki Egyetemtől, illetve a Budapesti
Tudományegyetem mellől induló tüntetés délután három
órakor kezdődött. A Bem téren összegyűlt közel ötvenezer
ember szabadságot, a demokratikus viszonyok helyreállítá-
sát, a magyar önállóság megteremtését és Nagy Imre mi-
niszterelnöki kinevezését követelte.
Az egyetemisták megmozdulásához késő délután a bu-
dapesti munkásság is nagy számban csatlakozott. A tün-
tető tömeg a Bem térről az országház elé vonult, és Nagy
Imre személyes megjelenését, beszédét követelte.

A pártvezetés megrettenve figyelte az eseményeket. felhívták

1. Az 1956. október 23-i tüntetés résztvevôi
Mely társadalmi csoport tagjai a tüntetők? Gyűjtse össze
és kövesse az interneten található képek segítségével az
október 23-i eseményeket!
a vidéken tartózkodó Nagy Imrét, ismét a kormány élére kíván-
ták állítani, hogy ezzel csillapítsák le a radikalizálódó tömeget.
Azonban elkéstek. Ez megmutatkozott akkor is, amikor este Nagy
Imre a parlament ablakából beszélni kezdett. A csitító, türelemre
intő szavak már nem voltak hatásosak.
„Barátaim! Figyelmet kérek, hallgassanak meg. Bízom
3. benne, hogy a parlament... (Zaj.) Barátaim! Idehívtatok
azért, hogy mondjak egypár szót, idehívtatok azért, hogy mond-
jam meg a véleményemet. Én a véleményemet akarom nyilvá-
nítani, de ha nekem itt erre lehetôséget nem adtok, akkor hiá-
bavaló minden szó! Hallgassatok rám! Azt hiszem, szavaimban
még nem csalatkoztatok. (Felkiáltások kórusban: Nem!) Tehát
amikor azt mondom, hogy a kormány sem késlekedik, higgyétek
el, hogy úgy is van! (Zajongás.) Bízom abban, és nektek is bízni
kell abban, hogy a parlament alkotmányos úton elhárítja az aka-
dályokat elôrehaladásunk útjából.
Nem kell soká várni (Zaj.), amíg politikai életünk megúj-
hodása ténnyé válik, s napirendre kerülnek azok a demokrati-
kus reformok, amelyeket épülô szocialista hazánk érdekében
megkövetelnek az események. Éljen a Párt! Éljen megújhodó
Népköztársaságunk! Bízzunk abban, hogy e téren is, a fegyelem,
a rend terén példát mutatunk kommunistákhoz, magyar hazafi-
akhoz méltóan!” (Részlet Nagy Imre parlamenti beszédébôl,
1956. október 23.)

Mire törekedett a szónok? Milyen volt a beszéd fogad-

tatása?

A Kossuth téren összegyűlt több tízezres tömeg nagy

2. Nagy Imre beszédét hallgatja a tömeg a Parlament elôtt
Vesse össze a képet a beszéd részletével!
része Nagy Imre csillapító szavai ellenére sem tért haza.
Jelentős részük a Dózsa György úti Sztálin-szoborhoz vo-
nult, hogy ledöntse azt. A tüntetők másik fele a Magyar
Rádió épületéhez ment, hogy a követeléseiket nyilvános-
ságra hozzák. A rádiónál azonban a hatalom nem enge-
délyezte a követelések beolvasását, helyette Gerő Ernő
beszédét közvetítette. Gerő az addig történteket ellenfor-
radalomnak minősítette. Az egyre feszültebb hangulatban
a rádió védői közül valaki a tömeg közé lőtt: az indulatok
elszabadultak, kitört a fegyveres felkelés, a forradalom.

68
 „Népünk ellenségeinek legfôbb törekvése ma az, hogy
4. megkíséreljék megingatni a munkásosztály hatalmát,
lazítani a munkás-paraszt szövetséget, aláásni a munkásosz-
tály vezetô szerepét országunkban, megrendíteni népünk hitét
pártjában, az MDP-ben; megkíséreljék lazítani a szoros baráti
kapcsolatokat országunk, a Magyar Népköztársaság és a többi
szocializmust építô ország, különösen a szocialista Szovjetunió
között. Igyekeznek lazítani a kapcsolatokat, amelyek pártun-
kat a Szovjetunió dicsô kommunista pártjához, Lenin pártjá-
hoz, a XX. kongresszus pártjához fûzik. Rágalmakat szórnak a
Szovjetunióra. Azt állítják, hogy a Szovjetunióval nem egyen-
rangú kereskedelmet folytatunk, hogy a Szovjetunióhoz való
viszonyunk állítólag nem az egyenlôség viszonya és hogy függet-
lenségünket nem az imperialisták ellen, hanem a Szovjetunióval
szemben kell megvédenünk. Mindez szemenszedett valótlanság,
ellenséges hírverés, amelyben nincs egy szemernyi igazság sem.
A valóság az, hogy a Szovjetunió nemcsak országunkat szabadí-
totta fel a Horthy-fasizmus és a német imperializmus igája alól,
hanem még akkor, amikor országunk a háború végén aléltan a
földön hevert, mellénk állott, a teljes egyenjogúság alapján kö-
tött velünk szerzôdéseket, és azóta is ezt a politikát követte és
követi.” (Gerô Ernô beszéde, 1956. október 23.)

Gyűjtse össze a legfontosabb érveket, melyek révén 5. A forradalom kitörése

Gerő az eseményeket ellenforradalminak minősíti!
Magyarázza meg, hogy a rövid szövegrészletben miért fordul Kövesse nyomon az eseményeket a térképen!
elő hatszor a szovjetunió neve! Keresse ki a diákság követelései
közül (12. lecke, 12. forrás) azokat, amelyekre a Gerő-beszéd
idézett részlete reagál! Miért volt a beszéd „olaj a tűzre”?

A felkelők a fegyverraktárakból, illetve kivezényelt kato-

náktól szereztek fegyvereket, s a harc a főváros több pont-
ján fellángolt. A budapesti rendőrség zöme nem fordult a
nép ellen. A megmozdulásokat a hajnalban gyalogsági kí-
séret nélkül érkező szovjet páncélosok sem tudták leverni.
sőt, megjelenésük csak tovább bőszítette a tömeget, s a
harcok kiszélesedtek.

A FORRADALOM KITELJESEDÉSE BUDAPESTEN

ÉS VIDÉKEN A fővárosban történtekkel egy időben több
vidéki – főként egyetemi – városban zajlott hasonló meg-
mozdulás, demonstráció. Debrecenben már akkor halálos
áldozata volt a karhatalmi sortűznek, mielőtt Nagy Imre
pesten hozzákezdett volna beszédéhez az országgyűlés
ablakában. A megrémült pártvezetés október 24-én Nagy 6. A Magyar Rádió az ostrom után
Imrét nevezte ki miniszterelnökké azzal a céllal, hogy le-
csendesítse az általánossá váló elégedetlenséget. Ekkor
azonban a fegyveres felkelők már nem egyszerűen kor-
mányváltást, hanem gyökeres változást követeltek. Az ese-
mények irányítása végképp kicsúszott a pártvezetés kezé-
ből. s mivel a forradalmi felbuzdulásnak nem szerveződött
központi vezető-irányító fóruma, hol fiatal munkások, hol
meg diákok, értelmiségiek lettek az alkalmi tömörülések,
illetve az egymás utáni történések meghatározói.
Napokon át kiszámíthatatlanul váltakoztak Budapesten a
fegyveres összetűzések és a „tűzszünet” időszakai. október
25-én az országháznál, a Kossuth téren szovjet páncélo-
sokból és földművelésügyi Minisztérium épületéből a bé-
késen tüntető tömegbe lőttek. Közel 200 halott maradt a
téren. A főváros közlekedési-stratégiai pontjain – széna tér, A körútra bevontatott Sztálin-szobor. Az 1951-ben át-
Baross tér, Corvin köz és környéke – szerveződtek a fegy- 7. adott, tíz méter magas talapzaton álló, nyolc méter ma-
veres felkelés jelentősebb bázisai. Látványos gyorsasággal gas bronzszobor a gyûlölt diktatúra és a szovjet elnyo-
bénult meg, omlott össze a pártállam igazgatási rendszere. más jelképe volt
általánossá vált a sztrájk, a gyárakban, üzemekben mun-
kástanácsok, más intézményekben, illetve az egyes telepü- Azonosítsa a képek helyszíneit a térképen!
léseken forradalmi bizottságok jöttek létre.

69
 AZ 1956OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

Mosonmagyaróvárott október 26-án a diákok, tanárok és a la-

kosság, más vidéki városokhoz hasonlóan, kinyilvánította csatla-
kozását a forradalomhoz: felvonultak, eltávolították a kommunista
hatalom jelképeit (vörös csillagok). A tömeg egy része a határőr-
laktanya elé vonult hasonló céllal. A jelentős fegyverkészlettel
rendelkező laktanya azt a parancsot kapta feletteseitől, hogy aka-
dályozza meg a lakosság behatolását. Miután a tömeg megköze-
lítette a laktanyát, géppuskatüzet zúdítottak a fegyvertelen em-
berekre, majd kézigránátokat dobáltak a sebesültek közé. Közel
száz ember meghalt és több mint kétszáz megsebesült a tragikus
esemény során.

8. A budapesti Kossuth tér a vérengzés után

„Magyarország népe!
9. […] A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint
a jelenlegi hatalmas népmozgalom ellenforradalom volna. […]
az is vitathatatlan, hogy ezekben a megmozdulásokban elemi
erôvel bontakozott ki egy nagy, egész népünket átfogó és egy-
gyé forrasztó nemzeti demokratikus mozgalom. Ez a mozgalom
célul tûzte ki, hogy biztosítsa nemzeti függetlenségünket, önál-
lóságunkat, szuverenitásunkat, kibontakoztassa társadalmi, gaz-
dasági, politikai életünk demokratizmusát, mert csak ez lehet a
szocializmus alapja hazánkban. […]
Széles körû program kidolgozását határoztuk el, amelyek-
nek keretében a munkásság megelégedésére rendezni kívánjuk
a régi, jogos követeléseket és sérelmeket, többek között a bér- és
normakérdést, a minimális bérek alsó határának és a legalacso-
nyabb nyugdíjaknak a felemelését, figyelembe véve a korábban
munkában eltöltött éveket és a családi pótlék növelését. A kor-
mány, hogy a rendkívül súlyos lakáshelyzeten segítsen, a leg-
messzebbmenôbben támogatni fogja, hogy állami, szövetkezeti
és magánkezdeményezésbôl minél több lakást építsenek. […] 10. A mosonmagyaróvári sortûz áldozatai
A kormány […] nagyszabású tervet dolgoz ki az elhanyagolt
és fejlôdésben elmaradott mezôgazdasági termelésünk fellendí- Miért kerülhetett sor sortüzekre a forradalom idején?
tésére, a termelôszövetkezeti és az egyéni gazdaságok termelésé-
nek felvirágoztatására, a termelési kedv helyreállítására.
[…] A rend védelmére és a közbiztonság helyreállítására hala-
déktalanul megalakul az új karhatalom a honvédség és a rendôr- A HATALOM MEGHÁTRÁLÁSA Az országossá váló
ség alakulataiból, valamint a munkások és az ifjúság felfegyver- megmozdulások és a Budapesten kibontakozó fegyveres
zett osztagaiból. felkelés következtében kiszorultak a Magyar Dolgozók párja
A magyar kormány megállapodott a szovjet kormánnyal, vezetéséből rákosi követői. A Kossuth téri tömeggyilkosság
hogy a szovjet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat után azonnal leváltották Gerő Ernőt és Piros László ávé-
Budapestrôl, s az új karhatalom megalakulásával egyidejûleg el-
hagyják a város területét.
hás belügyminisztert. A bomlófélben lévő MDp élére azt a
[…] A rend helyreállítása után egységes, új államrendôrsé- Kádár Jánost állították, aki két évvel korábban szabadult ki
get szervezünk, és az államvédelmi hatóságot megszüntetjük. a börtönből és fokról fokra tornászta fel magát a párthierar-
Senkinek semmiféle bántódása nem eshet amiatt, hogy a fegyve- chiában, majd ismét a párt legfelső vezetésének tagja lett.
res harcokban részt vett. A párt vezetésében bekövetkező változások eredménye-
A kormány javaslatot terjeszt az Országgyûlés elé, hogy az képpen Nagy Imre meghirdette a felkelőkkel való megegye-
ország címere ismét a Kossuth-címer legyen, és hogy március zést, és hitet tett a forradalmi követelések végrehajtása
15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánítsák!” (Nagy Imre beszéde, mellett. rádióbeszédében (október 28.) a miniszterelnök
október 28.) a korábban ellenforradalmi felkelésnek titulált eseménye-
ket nemzeti demokratikus forradalomnak nyilvánította.
Gyűjtse össze és rendszerezze, hogy az új kormány mely Kihirdette a mindenki által gyűlölt ÁVH feloszlatását, va-
intézkedéseket (politikai, gazdasági, belbiztonsági) kíván lamint ígéretet tett a többpártrendszer visszaállítására és
tenni! állapítsa meg, hogy milyen összefüggés van a megígért a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonására .
intézkedések és az október 23-ai követelések között! Tárja fel A változások forgatagában feloszlatták az MDp-t, és hoz-
a beszéd politikai hátterét, és magyarázza meg jelentőségét az záláttak egy új kommunista párt, a Magyar Szocialista
események folyamatában!
Munkáspárt (MSZMP) szervezéséhez.

70
 A forradalom napjaiban felszabadultak az elfojtott indulatok a
hatalom képviselőivel szemben, amelyeket még fokoztak a karha-
talom által elkövetett vérengzések. Ennek ellenére a leszámolások
nem voltak jellemzőek. A legismertebb atrocitásra az MDp buda-
pesti székházánál került sor, a Köztársaság téren, október 30-án.
Az a – később hamisnak bizonyult – hír terjedt el, hogy a megszün-
tetett áVH fegyveresei a pártházban bujkálnak, és föld alatti bör-
tönökben forradalmárokat kínoznak. A tömeg megostromolta a
pártszékházat. Miután a székház védelmére kirendelt páncélosok
átálltak a felkelőkhöz, a védők megadták magukat. A feldühödött
tömeg azonban meglincselte a védőket. A kegyetlen akciót a for-
radalmárok többsége is elítélte, s a rend biztosítására a kormány
– egy korábbi elhatározás nyomán – ekkor kezdte el egy önkéntes
fegyveres, rendfenntartó alakulat, a Nemzetőrség megszervezé-
sét. A forradalom leverése után mégis ezt az eseményt sulykolta
az állami propaganda, hogy besározza a forradalom emlékét.
A felkelők és a hatalom tűzszünetet kötött, és megkez-
dődött az új politikai arculatot ígérő rendszer legfontosabb
elemeinek kiépítése. Ismét megvalósult a sajtószabadság,
újjáalakultak az egykori pártok. számos korábbi koncep-
ciós per elítéltje szabadult a börtönből, Mindszenty József
bíboros érsek pedig felsőpetényi házi őrizetéből. A politikai
változások betetézéseként Nagy Imre bejelentette, hogy
november 1-jétől új, koalíciós alapon szerveződő nemzeti
kormány veszi át az ország irányítását.
A felkelők Budapesten egy-egy térhez, háztömbhöz kötődve
szerveződtek a környék lakóiból. Különböző életkorú emberek
szálltak szembe a szovjetekkel és a rákosista rendet védelmező
erőkkel. Nagy volt közöttük a fiatalok aránya. Nagyon sok fiatal
is részt vett a küzdelemben, köztük 12–23 évesek is. Legendává
lettek a pongrátz Gergely vezette Corvin közi felkelők fiataljai.
október 28-án visszaverték a szovjet tankok támadását. A felkelők
zömmel kézifegyverekkel és a szovjetektől vagy a magyar hadse-
regtől szerzett néhány ágyúval és tankkal rendelkeztek. Így kapott
szerepet a páncélosok elleni harcban a „Molotov-koktél”, a ben-
zinnel feltöltött palack, melynek szájába rongyot csavartak, s azt
meggyújtva dobták az ellenséges harckocsikra.
11. A „Molotov-koktél” összetétele
Miért a Molotov-koktél vált a tankok elleni harcban a fel-
kelők legfőbb fegyverévé?
„Egész helyzetünket az dönti el, hogy a 200 milliós orosz
12. birodalomnak mi a szándéka a határainkon belül levô ka-
tonai erejével. […] ne tévesszük szem elô1, hogy az országban le-
folyt harc nem forradalom volt, hanem szabadságharc. 1945-tôl
egy vesztett, számunkra céltalan háború után erôszakkal épült ki
az itteni rendszer, amelynek örökösei most a tagadás, a megve-
tés, az undor és elítélés izzó bélyegét ütik annak minden porci-
kájára. A rendszert az egész magyar nép söpörte el. Az örökösök
ne kívánjanak errôl még egy bizonyosságot. A világon páratlan
szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén.
A szabadságharc azért folyt, mert népünk szabadon akart
dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akart határozni
sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felôl. […]
Új, visszaélésmentes választás szükséges, amelyben minden párt
indulhat. A választás történjék nemzetközi ellenôrzés mellett.
Én pártokon kívül és – állásom szerint – felül vagyok és mara-
dok. Ebbô1 a tisztembôl figyelmeztetek minden magyart, hogy
a gyönyörûséges egység októberi napjai után ne adjanak helyt
pártviszályoknak és széthúzásoknak. Mert az országnak sok min-
denre van szüksége, de minél kevesebb pártra és pártvezérre.
Maga a politizálás másodrendû ügy: a nemzet léte és a minden-
napi kenyér a mi gondunk.
A bukott rendszer örököseinek eddigi visszatekintô leleplezé-
sei feltárták, hogy a törvényes felelôsségre vonásoknak minden
vonalon, éspedig független és pártatlan bíróság útján kell bekö-
vetkezniük. Magánbosszúkat el kell kerülni, ki kell küszöbölni. A
bukott rendszer részesei és örökösei külön felelôsséget viselnek
saját tevékenységükért, mulasztásukért, késedelemért vagy hely-
telen intézkedésért. […]
Hangsúlyoznom kell azonban a tennivalók tárgyi foglalatait:
jogállamban élünk, osztály nélküli társadalom, demokratikus
vívmányokat fejlesztô, szociális érdekektôl helyesen és igazságo-
san korlátolt magántulajdon alapján álló, kizárólag kultúrnaci-
onalista elemû nemzet és ország akarunk lenni. Ez akar lenni
az egész magyar nemzet.” (Mindszenty József rádióbeszédébôl,
1956. november 3.)
Milyen társadalmi, gazdasági viszonyokat vázolt fel
Mindszenty a beszédében? Hogyan látta az ország kilátá-
sait? Milyen „aktuálpolitikai” üzenete volt a beszédnek?
Pongrátz Gergely, a Corvin közi felkelôk parancsnoka
13. átad egy 1956-ban nyugatra menekített lyukas zászlót a
rendszerváltoztatás utáni elsô kormány honvédelmi mi-
niszterének a budapesti Hadtörténeti Múzeumban
Nézzen utána, melyik magyar településen rendezett be
1956-os múzeumot és emlékhelyet pongrátz Gergely!
71
 AZ 1956OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC
„Felül kell vizsgálni az [elôzô napi] értékelést, […] kez-
14. deményezôen lépjünk fel a rend helyreállítása érdekében
Magyarországon. Ha kivonulnánk Magyarországról, az felbáto-
rítaná az angol és francia imperialistákat. Ezt gyengeségünknek
fognák fel, és támadásba lendülnének. [A kivonulással] pozíció-
ink gyengeségét demonstrálnánk. Pártunk ez esetben nem érte-
ne meg bennünket. [..]” (Hruscsov beszéde az SZKP Központi
Bizottságának elnökségi ülésén, 1956. október 31.)
Miért döntött Hruscsov a magyarországi katonai beavat-
kozás mellett? Milyen magyarországi eseményekről tud-
hatott a szovjet vezetés a döntés idején? Hol lendültek volna
támadásra az angolok és a franciák? (Gondoljon a nemzetközi
eseményekre!)
„[...] A Magyar Népköztársaság kormányához hiteles érte-
15. sülések érkeztek újabb szovjet alakulatok Magyarországra
való bevonulásáról. A Minisztertanács elnöke, mint megbízott
külügyminiszter, magához kérette Andropov urat, a Szovjetunió
magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, és
a legerélyesebben tiltakozott az ellen, hogy újabb szovjet kato-
nai alakulatok vonulnak be Magyarországra. Követelte ezeknek
a szovjet alakulatoknak haladéktalan, azonnali visszavonását.
Közölte a szovjet nagykövettel, hogy a magyar kormány a Varsói
Szerzôdést azonnal felmondja, egyidejûleg kinyilatkoztatja,
Magyarország semlegességének védelmére a négy nagyhatalom
segítségét kéri. [...]
Felkérem tehát Excellenciádat, hogy ezt a közlést szíves-
kedjék az Egyesült Nemzetek Szervezete valamennyi tagálla-
mának tudomására hozni; kérjük, hogy az Egyesült Nemzetek
Szervezete most megnyíló, XI. ülésszakának napirendjére soron
kívül kitûzni szíveskedjék.” (Nagy Imre jegyzéke az ENSZ-hez.)
Mivel indokolja Nagy Imre a Varsói szerződés felmondá-
sát? Milyen státuszt kíván Magyarország számára, és ezt
mely szervezettel kívánná garantáltatni? Mennyiben volt oka
a későbbi szovjet beavatkozásnak a semlegesség kimondása?
Válaszát indokolja!
„Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisz-
16. tertanácsa elnöke! Ma hajnalban a szovjet csapatok táma-
dást indítottak fôvárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal,
hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt.
Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van! Ezt közlöm
az ország népével és a világ közvéleményével!” (Nagy Imre be-
széde november 4-én hajnalban)
Az ellenállás mely formájára utal a rádióbeszéd? Vitassák
meg, helyesen szólt-e Nagy Imre! (Hozzá kell tenni, hogy
Nagy Imre és társai még november 4-én a jugoszláv nagykö-
vetségre menekültek.)
„A világ minden írójához, tudósához, minden írószövetsé-
17. géhez, akadémiájához, tudományos egyesületéhez, a szel-
lemi élet vezetôihez fordulunk segítségért. Kevés az idô! A ténye-
ket ismeritek, nem kell ismertetni. Segítsetek Magyarországon!
Segítsetek a magyar népen! Segítsetek a magyar írókon, tudó-
sokon, munkásokon, parasztokon, értelmiségi dolgozókon!
Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek!” (A szabad Kossuth Rádió
utolsó életjele)
Kikhez fordultak segítségért az üzenetben? Milyen jel-
legű segítséget várhattak?
72
A FORRADALOM LEVERÉSE A szovjetek az első ka-
tonai támadás (október 23.) után még jelentősen növelték a
Budapesten harcoló alakulataik létszámát. ám a heves harcok
ellenére nem tudták legyőzni a felkelőket. Látszatra a szovjetek
támogatták Nagy Imrét még október 28-a után is. Így került sor
a szovjet csapatok kivonására Budapestről (október 30.). ok-
tóber végén úgy tűnt, a moszkvai pártvezetés tudomásul veszi a
megváltozott magyarországi viszonyokat, és nyilatkozatban tett
ígéretet a kölcsönösségen alapuló együttműködés új formáira.
Az október végi szuezi válság, az amerikaiak nyilatkozatai (és
bizalmas diplomáciai üzenetei) a be nem avatkozásról azonban
lehetőséget kínáltak Moszkvának a katonai fellépésre is. Erről
a szovjet vezetés már október 31-én döntött, s a döntéssel
egyetértettek a többi szocialista ország kommunista vezetői
is. 1956. november 1-jén, miközben a koalíciós alapon szerve-
ződő Nagy Imre-kormány megkezdte munkáját, megindult a
magyarországi szovjet csapatok megerősítése. Konyev marsall
vezetésével megkezdték a Magyarország lerohanásának tervét
tartalmazó „forgószél” hadművelet előkészítését.
A magyar kormány kényszerhelyzetbe került, de nem hát-
rált meg. Bejelentette Magyarország kilépését a Varsói Szer-
ződésből. Egyidejűleg kérte az ENsZ főtitkárát, járjon közbe,
hogy a nagyhatalmak ismerjék el Magyarország semlegességét
és a Biztonsági Tanács tűzze napirendre a magyar kérdés vitáját.
Miközben az országban csillapodni látszódtak a politikai in-
dulatok, és megteremtődtek a békés építőmunka feltételei, a
szovjetek – valódi szándékaikat elfedve – november 3-án tár-
gyalni kezdtek a magyar kormánnyal a szovjet kivonulás felté-
teleiről. A Tökölön levő szovjet parancsnokságra érkező magyar
tárgyalóküldöttséget (amelynek vezetője Maléter Pál honvé-
delmi miniszter volt) azonban még aznap letartóztatták.
A nyílt támadás november 4-én hajnalban indult meg, dön-
tő túlerővel. Néhány nappal korábban a szovjetekhez távozott
Kádár János, és vezetésével megalakult a Forradalmi Munkás-
Paraszt Kormány. A szovjetek e kormány segítségkérésére hi-
vatkoztak. A magyar honvédség csak szórványosan védekezett,
jelentősebb ellenállást a budapesti forradalmi csoportok fejtet-
tek ki. A kézifegyverekkel felszerelt harcosok komoly vesztesé-
A forradalom leverése Melyek voltak a fő ellen-
18. Budapesten állási gócok?
geket okoztak, de az egyenlőtlen küzdelemben a felkelők csak
néhány napig tudtak kitartani. November 12-ére a szovjetek-
nek sikerült felszámolni a fegyveres ellenállás legfontosabb
bázisait .

A FORRADALMI IDŐSZAK MINDENNAPJAI Az 1956-

os forradalom és szabadságharc bő két hete jelentős változást hozott
az emberek életében, különösen Budapesten. Tüntetések, harcok
az utcán, romok, úttorlaszok, sírhantok a parkokban, köztereken,
„házilagos módszerekkel” készített plakátok, falfeliratok, sorban
állás kenyérért és más élelmiszerekért – ezek voltak a mindennapi
élet meghatározói. színesebbé vált a sajtó, új lapok jelentek meg,
közülük sok csak egy-két számot élt meg. Az újságok mellett rádió-
közlemények próbálták tájékoztatni, befolyásolni az embereket.
Idézzük fel korabeli források segítségével a forradalmi napokat!

A korabeli utca jellegzetes jármûve. Csepel teherautó

„Áll a forgalom. A járdákról feszülten figyelnek az embe-
19. rek. Rég nem hallottak ilyet: »Magyar zászlót kitenni!« ,
»Vesszen Rákosi!«, »Kossuth-címert akarunk!« Egyik csoport
hozza is a korona nélküli címeres lobogót. – Ezeké a jövô! –
mondja valaki… Pikáns jelenség, hogy éppen a Lenin Intézet a
legharsányabb: »Vesszenek a sztálinisták!« […] Sárika mondja,
hogy a Röltex boltban ma mindenki nemzeti szalagot vásárol.
Még egy ôsz anyóka is kitûzte a kokárdát, s az egész bolti sze-
mélyzet. A Sztálin út sarkán citromot osztanak. Beállok a sor-
ba. Valahogy ez is odatartozik a nap furcsaságai közé: éretlen a
citrom, de majd megérik.” (Fodor András: Naplójegyzet, 1956.
október 23.)
„Akik fegyverrel támadtak a dolgozó nép állama ellen, 15
20. percük van még ahhoz, hogy éljenek kormányunk nagy-
lelkûségével, elkerüljék a statáriális bíróságot, a halálbüntetést.
De ne számítsanak a nép könyörületére azok, akik ma este hat
óráig nem teszik le a fegyvert, tovább gyilkolnak, rabolnak, to-
vábbra is a magyar dolgozók állama ellen fordítják fegyvereiket!”
(Rádióközlemény, 1956. október 24. 17.45)
24. fegyveresekkel
„Kossuth-címer, március 15. [nemzeti ünnep lett], déli ha-
25. rangszó a rádióban, ’Bajtárs’ megszólítás a honvédségnél
és a rendôrségnél – milyen jólesô dolgok ezek, és milyen egy-
szerûek! Felpezsdül az embernek a szíve, ha látja, hallja, olvassa,
és mindenki ezt kérdi: mi szükség volt az eltiltásukra, elnyomá-
sukra? […] Mennyi fájdalmat, haragot, könnyet és vért lehetett
volna megtakarítani, ha Rákosi, Gerô és a többi ávéhás lélek nem
nyomorítja meg nemzeti érzelmeinket, nem rúg bele a magyar-
ság tiszteletre méltó és – tegyük hozzá – a szocializmussal egy-
általán nem ellentétes hagyományaiba. Kossuth-címer, déli ha-
rangszó, március 15.: jelképei ezek a nemzeti létében megújuló
magyar népnek. (Hétfôi Hírlap, 1956. október 29.)
„Az igazoltató ránéz a férfi cipôjére, a férfi mehet tovább.
26. […] Honnan, s miért ez a nagy érdeklôdés a cipôk iránt?
A válasz egyszerû: az ávósok, ha le is vetik az egyenruhát, leg-
többször megmarad vadonatúj disznóbôr cipôjük. Az mindent
elárul.” (Magyar Nemzet, 1956. október 31.)

„Óriási munka várt az elmúlt napokban a mentôkre, az
21. orvosokra, az ápoló személyzetre. […] Megkérdeztük
Oravecz fôigazgatót, mi a helyzet a mentôknél. Behívtuk va-
lamennyi dolgozót, hogy el tudjuk végezni a munkánkat.
Orvosaink azóta egyfolytában szolgálatban vannak. Mintegy
450-500 sebesültet részesítettünk elsôsegélyben, szállítottunk
kórházba. […] Az esetek zöme sebészeti eljárást igényelt, sokk-
talanítást, vérátömlesztést, kisebb mûtéteket magunk hajtot-
tunk végre. Öt mentôkocsink ment tönkre, egy mentôkocsi te-
litalálatot kapott, a bennlevô két sérült s a mentôorvos azonnal
meghalt. […] Igen sokan fordulnak hozzánk, akik keresik hoz-
zátartozóikat. Szükségesnek tartunk egy névnyilvántartó, felvilá-
gosító irodát létrehozni…” (Szabad Nép, 1956. október 26.)
„A Parlament elôtti téren a kecskeméti páncélos erôket
27. találtuk, akik T–34-es páncélosok gyûrûjével vették körül
az épületet. A tornyok lezárva, harci alakzatban, a Kossuth tér-
re torkolló utcákra szegezett ágyúkkal várták az ellenséget. […]
Fehér zászlóval a kezünkben léptünk ki a térre, hogy kapcsolatot
teremtsünk a szovjet páncélosok parancsnokával. Amint a ma-
gyar honvédek megláttak bennünket, fantasztikus dolog történt.
A tankok tornyai kinyíltak és a kiugró katonák ordítottak: »Szó
sem lehet megadásról!« Néhány tank felénk fordította az ágyúk
csövét.
A helyzet kritikussá vált. Tildy jól látta a jelenetet, könnyes
volt a szeme. Halottsápadtan ingatta a fejét és ismételgette:
»Nincs más megoldás, fiúk!«” (Kopácsi Sándor: Életfogytiglan.
– MH, 1989. november 4.)

„A Vásárcsarnokkal szemben egy férfi állít meg bennünket.

22. – De jó, hogy itt vannak! […]
– Egy közeli zöldségüzlet vezetôje vagyok – veszi elô igazolvá-
nyát –, szeretném egy kicsit rendbe tenni az üzletet. Jöjjenek
velem. Nem szeretném, ha a járókelôk látnák, hogy egyedül
teszek-veszek az üzletben. Még félreértenék…” (Néphadsereg,
1956. október 29.)

„A volt Sztálin úton a hosszú idôre készített kôtáblák a há-

23. zak mentén hevernek. Az utcának még nincs neve. Eddig
sokan Andrássy útnak hívták. A nép azonban új nevet adott a
fôváros egyik legszebb útjának. A Vörösmarty utca keresztezô-
désénél egy papírlapon ez áll: HÔSÖK ÚTJA. A Bajcsy-Zsilinszky
Endre útnál pedig ez: MAGYAR IFJÚSÁG ÚTJA. Végre a nép ad
nevet az utcáknak is! (Egyetemi Ifjúság, 1956. november 1.)
28. A harcok szünetében. Torna egy tank ágyúcsövén

73
 összegezés

A KOMMUNISTA DIKTATÚ-
RA KIÉPÍTÉSÉNEK MENETE
Magyarországon is a Köztes-Európa
országaiban történtekhez hasonló
módon és ütemben zajlott a sztá-
linista diktatúra kiépítése 1945 és
1949 között. A döntő tényező a
szovjet katonai jelenlét volt. A válto-
zás ütemét a szovjet politika érdekei
szabták meg. A folyamatnak ép-
pen ezért kezdetben demokratikus
látszatot kívántak kölcsönözni. Ez
ugyan egyre kevésbé számított, de
a kommunista propaganda a későb-
biekben is fenntartotta ezt a fikciót.

1. A kommunista diktatúra kiépítésének sematikus ábrája

Tekintsék át a diktatúra kiépítésének menetét!

Emeljék ki a folyamat általános jellemzőit és a magyar sajátosságokat!
Tárják fel a magyar jellemzők okait!
Egészítsék ki az ábrát újabb szempontokkal!

A RÁKOSI-RENDSZER FŐBB
JELLEMZŐI Magyarországon
1949 és 1953 között valósult meg
a totális sztálinista diktatúra. Ennek
lényege a szovjet rendszer szolgai
lemásolása volt. A rendszer egyes
jellemzői szervesen kapcsolódtak
egymáshoz.

2. A Rákosi-rendszer sematikus ábrája

74
iii. a két világrendszer versengése –
a szovjet tömb felbomlása
MiÉRT SZŰNT MEg a KÉTPóLuSÚ viLÁgRENd? MiÉRT SZENvEdETT vERESÉgET
cSaKNEM FÉL ÉvSZÁZadOS KüZdELMET KÖvETőEN a SZOvJETuNió
aZ EgyESüLT ÁLLaMOKKaL SZEMbEN?

■ MERT JELENTŐS FEJLŐDÉSBELI KÜLÖNBSÉGEK VOLTAK A NYUGATI DEMOKRÁCIÁK

ÉS A SZOVJET HATALMI TÖMB ORSZÁGAI KÖZÖTT?
■ MERT JELENTŐSEN BEFOLYÁSOLTÁK AZ OLAJVÁLSÁGOK A GAZDASÁGI MELLETT
A POLITIKAI VISZONYOKAT IS?
■ MERT A SZOVJETUNIÓ NEM BÍRTA A FEGYVERKEZÉSI VERSENYT AZ EGYESÜLT
ÁLLAMOKKAL SZEMBEN?
■ MERT A NYOLCVANAS ÉVEKRE VÁLSÁGBA KERÜLT A SZOVJETUNIÓ VEZETTE
SZOCIALISTA TÁBOR?
■ MERT KULTURÁLIS ÉS ÉLETMÓDBELI SZEMPONTBÓL KÖZELEDETT EGYMÁSHOZ
A KÉT VILÁGRENDSZER?
 szembenállás, de enyhülés
„Az SZKP állandóan síkra szállt azért, hogy minden szoci-
1. alista ország fejlôdésének konkrét formáit a szocializmus
útján speciális feltételeinek figyelembevételével határozza meg,
de természetesen a szocializmus építésének vannak általános
törvényszerûségei. Az ezektôl való eltérés a szocializmustól való
eltéréshez vezethet. Ha a szocializmussal szemben ellenséges
belsô vagy külsô erôk valamely ország fejlôdését megpróbálnák
a kapitalista rendszer restaurációjára fordítani, ha ebben az or-
szágban a szocializmust veszély fenyegetné, ez veszélyeztetné a
szocialista államok közösségének biztonságát, így ez a probléma
nemcsak az adott országé, hanem általános probléma, amellyel
minden szocialista országnak törôdnie kell.” (A Pravda cikkébôl,
1968. szeptember)
Határozza meg a cikk alapján, mit értettek az ún.
Brezsnyev-doktrínán! Melyek a doktrína leglényegesebb
vonásai? Milyen eszközökkel tudta fenntartani hatalmát a
szovjetunió a csatlós államokban?
Szovjet és amerikai interkontinentális rakéták száma
2. 1959–1975
Hogyan alakult e téren a fegyverkezési verseny? Kiolvas-
ható-e a grafikonból a sALT–I. tárgyalás hatása? Indokolja
válaszát!
Fegyverrendszer
Egyfázisú (hasadásos) atomtöltet
Kétfázisú atomtöltet (hidrogénbomba)
Hadászati nehézbombázó repülőgép
Interkontinentális ballisztikus rakéta
Atom-tengeralattjáró
rakétahordozó atom-tengeralattjáró
Többtöltetű fejrészes szárazföldi rakéta
Többtöltetű fejrészes tengeralattjáró-fedélzeti rakéta
Neutrontöltet
Hadászati robotrepülőgép
szuperszonikus hadászati nehézbombázó repülőgép
76
AZ ENYHÜLÉS A kubai válság megoldása után Hruscsov
1963-ban az angolszász atomhatalmakkal aláírta a légköri,
a világűrben történő és a víz alatti nukleáris robbantásokat
betiltó atomcsendegyezményt. Helyzete azonban rövide-
sen megrendült a szovjet pártvezetésen belül. reformjait
túlzottnak találták, ezért 1964-ben félreállították. Az új
pártfőtitkár, Leonyid Brezsnyev dogmatikusabb politikát
folytatott. Miként elődei, ő sem tűrte a szovjet érdek-
szférából való kiválást vagy az önálló politikát. Amikor
Csehszlovákiában a vezetés reformokkal kísérletezett („prá-
gai tavasz”, 1968) Brezsnyev a katonai beavatkozás mel-
lett döntött (lásd a 15. leckét). Megfogalmazásra került a
Brezsnyev nevéhez fűződő korlátozott szuverenitás elmé-
lete (Brezsnyev-doktrína).
A rakétatechnika fejlődése (interkontinentális raké-
ták) megszüntette mindkét fél sebezhetetlenségét, s egy
esetleges szuperhatalmak közötti háborúban gyakorlatilag
kilátástalanná tette bármelyik fél győzelmét. Így a hadi-
technika fejlődése és a szovjet tárgyalókészség nyomán
fegyverzetkorlátozási tárgyalások kezdődtek. A két szu-
perhatalom erőegyensúlyára alapozva kívánták megállítani
a fegyverkezési versenyt, s maximálták a rakétafegyverek
mennyiségét (sALT–I. szerződés, 1972). Az enyhülési folya-
mat csúcspontját a Helsinkiben tartott értekezlet (1975)
jelentette, ahol a résztvevők – többek között – a békés egy-
más mellett élés alapelveiről, a határok sérthetetlenségéről
és az emberi jogok tiszteletben tartásáról állapodtak meg.
A fegyverzetkorlátozásnál fontos, hogy az atom-robbanótöltet-
tel együtt számításba kell venni a célba juttatásra szolgáló hordo-
zóeszközt, azaz a repülőgépet vagy a ballisztikus rakétát is. sőt,
mindezen túl a fegyverrendszer kiegészítő elemeit: a bevetéshez,
a harckész állapotban tartásához, az alkalmazáshoz szükséges mű-
szaki eszközök sokaságát is.
3. A fontosabb fegyverrendszerek kifejlesztésének idôpontja
Tárja fel a táblázat alapján a fegyverzetfejlesztés irányait,
hangsúlyait és ezek változását a két szuperhatalomnál!
Melyik hatalom diktálta a versenyt?
Kifejlesztés éve
Egyesült Államok Szovjetunió
1945 1949
1952 1953
1955 1958
1958 1957
1955 1959
1962 1967
1970 1975
1971 1978
1979 nincs
1981 1985
1986 1989
 Fegyverfajta Egyesült Államok Szovjetunió
Interkontinentális ballisztikusrakéta-indító berendezés 1054 1618
rakétahordozó atom-tengeralattjáró 44 62
Tengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus indító 710 950

4. A SALT-tárgyalások eredményei 1973-ban. A hadászati fegyverek indítóberendezéseinek korlátozása a SALT–I. elôírása

szerint

Az 1979. évi állomány A SALT–II.

Fegyverfajták
Egytöltetű interkontinentális ballisztikus rakéta
Egytöltetű tengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus rakéta
Nehézbombázó repülőgép
Többtöltetű interkontinentális ballisztikus rakéta
Többtöltetű tengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus rakéta
robotrepülőgép hordozására alkalmas bombázó repülőgép
Összesen
Az 1945 augusztusa óta eltelt évek az atomfegyverek sokirányú
fejlődését eredményezték. Az eredeti bombák rombolóképessége
20 kilotonna (kt), azaz húszezer tonna hagyományos robbanószer
(trotil) rombolóerejével egyenértékű volt. A minőségi fejlődés egyik
jellemzőjeként az újabb, ún. kétfázisú változat, a hidrogénbomba
megjelenésével, az 1950-es évek közepétől a rombolóerő akár öt-
százszorosára is megnövelhetővé vált. A hordozóeszközök területén
a legjelentősebb fejlődésnek tekinthető, hogy az 1950-es évek ele-
jétől megjelentek a ballisztikus rakéták. Ezek pilóta nélküli, egyszer
felhasználható, sajátos röppályájú repülőeszközök. E hadászati fegy-
verrendszereket a rakéta hatótávolsága alapján 1000–3000 km kö-
zött közepes, 3000–5500 km között közbenső, 5500 km felett pedig
interkontinentális kategóriába sorolják.
A hadászati rakétarendszereket a telepítés, vagyis az indítás
helye alapján is megkülönböztetik. Az első csoportba a szárazföl-
di indítóbázisúak tartoznak. Ezeket föld alatti indítóberendezésből,
ún. rakétasilóból indítják. szárazföldi telepítésű interkontinentális
ballisztikus rakéta indítóberendezéseként közúti járműre épített,
vagyis mozgatható (mobil) szerkezeteket használnak. Ez lehet ka-
mionszerű gépkocsi, esetleg nyerges utánfutó vagy többtengelyes,
összkerékhajtású jármű. Ezeken a rakétát az elindításhoz a vízszin-
tes tárolási-szállítási helyzetből függőlegesbe kell fordítani, fel kell
állítani. Az indítás helye alapján a második csoportba a tengeralatt-
járók fedélzetén hordozott, s e hajókról induló, néhány ezer kilo-
méternél nagyobb, illetve az újabb változatokat tekintve interkon-
tinentális hatótávolságú ballisztikus rakétákat sorolják. A hadászati
támadófegyver-rendszerek harmadik csoportjába az 1000 km-nél
nagyobb hatósugarú közepes vagy vadászbombázó, valamint inter-
kontinentális (5500 km-nél nagyobb) hatósugarú nehézbombázó
repülőgépek tartoznak. (A História című történelmi folyóirat cikke
alapján, 2005/6–7. szám)
Az enyhülés folyamatát segítette a katolikus egyház meg-
újulása, amely XXIII. János pápa nevéhez fűződik. A II. vati-
káni zsinaton (1962–1965) az egyház a korszak követelmé-
nyeihez igazította a liturgiát (pl. bevezették az anyanyelvű
igehirdetést), és kiemelte a karitatív tevékenység szerepét. A
nemzetközi politikában a pápa hitet tett a békés egymás mel-
lett élés mellett, sőt tevékeny szerepet játszott helyi konflik-
tusok megoldásában (pl. a kubai válság). A zsinat át akarta
fogni az egész világot, „a világegyház zsinatja lett a világról”.
párbeszédre és együttműködésre szólított fel a nem ke-
resztény vallásokkal (hinduizmus, buddhizmus, iszlám, zsi-
dó). Történelmi nyilatkozatban ítélte el az antiszemitizmus
minden formáját. Kinyilvánította, hogy a zsidókat nem lehet
felelőssé tenni Krisztus szenvedéséért és kereszthaláláért.
Egyesült Államok Szovjetunió előírása
504 790
160 806 930
570 156
550 608 820
496 144 380
203 – 120
2283 2504 2250
A SALT-tárgyalások eredményei 1979-ben. A különbözô
5. fegyverfajták állománya 1979-ben, és a SALT–II. elôírá-
sai szerint
Mérlegelje és értékelje a 4. és az 5. táblázat alapján a
két sALT-szerződés előírásait mindkét fél szempontjából!
„[…] V. A viták békés rendezése
6. A részt vevô államok a köztük felmerülô vitákat békés esz-
közökkel rendezik. […] E célból olyan eszközöket alkalmaznak,
mint a tárgyalás, a kivizsgálás, a közvetítés, a békéltetés, a válasz-
tott bíróság, a bírósági eljárás vagy más, saját választásuk szerinti
békés eszköz. […]
VI. A belügyekbe való be nem avatkozás
A részt vevô államok […] tartózkodnak attól, hogy bármilyen
módon […] külön vagy együttesen beavatkozzanak egy másik
[…] állam […] joghatóságának körébe tartozó bel- és külügyek-
be […] tartózkodnak […] fegyveres beavatkozás, vagy ilyen be-
avatkozással való fenyegetés bármely formájától. […]
VII. Az emberi jogok és alapvetô szabadságjogok tiszteletben
tartása, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és meg-
gyôzôdés szabadságát.
A részt vevô államok […] elôsegítik és ösztönzik az állam-
polgári, a politikai, a gazdasági, a szociális, a kulturális és egyéb
jogok és szabadságjogok hatékony gyakorlását […] saját lelkiis-
meretének parancsával összhangban kövesse és gyakorolja val-
lását vagy hitét […] tiszteletben tartják a […] kisebbségekhez
tartozó személyek jogát a törvény elôtti egyenlôségre […] védel-
mezik a nemzeti kisebbségek törvényes érdekeit ezen a téren.”
(Részletek a Helsinki záróokmányból, 1975. augusztus 1.)
Hogyan képzelik el a békés egymás mellett élés megva-
lósítását a dokumentum aláírói? Melyik tárgyaló fél szá-
mára lehetett különösen fontos az emberi jogok és alapvető
szabadságjogok egységes elfogadása? Miért fogadhatta el ezt
a másik fél? Milyen emberi jogok és szabadságjogok megerősí-
tésére került sor? Milyen egyéni és kollektív jogokról volt szó?

77
 SZEMBENÁLLÁS, DE ENYHÜLÉS
Willy Brandt nyugatnémet kancellár tiszteletadása a
7. varsói gettó emlékmûve elôtt
fogalmazza meg, mi a politikai és az erkölcsi jelentősége
Willy Brandt tiszteletadásának!
„A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a
8. Német Szövetségi Köztársaság […] egyetértenek an-
nak elismerésében, hogy az európai békét csak akkor lehet
megôrizni, ha senki sem tör a jelenlegi határok ellen. Kötelezik
magukat arra, hogy maradéktalanul tiszteletben tartják az ösz-
szes európai állam területi sérthetetlenségét a mai határok
mellett […] sérthetetlennek tekintik ma és a jövôben […] az
Odera–Neisse-vonalat, amely a Lengyel Népköztársaság nyugati
határát alkotja, valamint a Német Szövetségi Köztársaság és a
Német Demokratikus Köztársaság közötti határt.” (Szerzôdés a
Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között, 1970)
Mi adja ennek a szerződésnek a különös jelentőségét?
(A második világháború lezárásából induljon ki!)
„A [Nyugati] Fal az ókori zsidó függetlenség dicsôségé-
9. nek nemzeti emlékhelye volt, s ma is az. Köveinek üze-
nete mindmáig szíven üti a zsidókat, éljenek bárhol a világban,
mintha az ôsi kockakövek repedéseiben a zsidó nép történelmi
emlékezete lakozna. […] A Nyugati Falhoz [Siratófal] érve elállt
a lélegzetem. Úgy éreztem, mintha évszázadok könnyei záporoz-
nának a keskeny sikátorba zsúfolódó emberek szemébôl. Jóllehet
nemzedékek reményei azt kiáltották: »Ez nem a sírás ideje! Ez
a megváltás, a remény ideje.« Dajan [Móse Dajan, Izrael akkori
hadügyminisztere] az ôsi szokásnak megfelelôen egy kívánságot
firkantott egy papírszeletkére, és azt két kô közé dugta. Lelkem
mélyéig meghatódva halkan a békéért imádkoztam.” (Jichák
Rabin akkori vezérkari fônök visszaemlékezése. 1967-ben, a
hatnapos háború idején az izraeli hadsereg bevonult Jeruzsálem
keleti részébe, amely addig jordániai ellenôrzés alatt állt. Itt volt
az óváros, a zsidó vallás legszentebb helyeivel.)
Nézzen utána, miért szent hely a Nyugati fal (siratófal) a
zsidók számára! A közel-keleti konfliktus mely vonatkozá-
sát mutatja be a forrás? Nézzen utána, később milyen tisztsé-
geket töltött be Jichák rabin, és hogyan halt meg!
78
AZ ÚJ KELETI POLITIKA Egyre nyilvánvalóbbá vált,
hogy Európa megosztottságát a Nyugat nem tudja felszá-
molni, ugyanakkor a szovjet politika Európában nem kívánt
további előretörést, ezért az enyhülés részeként a német
kérdést is újragondolták. Az „új keleti politika” vagy „re-
álpolitika” az újjászülető német szociáldemokráciához és
a párt vezetőjének, Willy Brandtnak a nevéhez kötődik.
A kancellári széket 1969-ban elnyerő Brandt elfogadtatta
politikáját a közvéleménnyel, s megkötötte a német–szov-
jet, majd a német–lengyel szerződést (1970), amelyben
elismerték az új német határokat (a sokat vitatott keleti,
odera–Neisse folyóknál húzódó határt is). Az új keleti po-
litika eredményeként 1971-ben létrejöhetett a Nyugat-
Berlinre vonatkozó négyhatalmi megegyezés. Ebben rögzí-
tették a város különleges helyzetét, a szovjetunió pedig vál-
lalta, hogy biztosítja a városrészhez vezető utak zavartalan-
ságát. rövidesen rendezték – a fennálló helyzet alapján –
a két német állam viszonyát (1972), s a következő évben
mindkét országot felvették az ENsZ-be. A német kérdés ren-
dezése jelentősen hozzájárult az európai stabilitás és biz-
tonság megerősödéséhez.
HELYI KONFLIKTUSOK Az enyhülési politika azon-
ban nem szüntette meg a szembenállást, s így a helyi há-
borúk hátterében továbbra is a két szuperhatalom állt. A
helyi háborúk közül méreteiben kiemelkedett a vietnami
háború. A franciák kivonulása (1954) után kettészakadt az
ország (5. lecke). A nyugati irányultságú Dél-Vietnamban
partizánháború kezdődött a kormányzat ellen, ame-
lyet a kommunista Észak-Vietnam támogatott. A hábo-
rúba 1964-től katonailag is beavatkozott az Egyesült
Államok, amely már a francia gyarmatosítókat is támo-
gatta anyagilag. (Volt, hogy több mint félmillió amerikai
katona harcolt Vietnamban.) A szovjetunió fegyverekkel
és pénzzel segítette az északiakat és a déli partizáno-
kat, a vietkongokat. A nagyarányú amerikai veszteségek
(kb. 60 000 amerikai katona esett el) miatt háborúellenessé
vált amerikai közvélemény nyomására a szuperhatalom bé-
kére kényszerült (párizs, 1973). Vietnam kommunista veze-
tés alatt egyesült (1976).
A Közel-Keleten is állandósult a feszültség. Izrael az ún.
hatnapos háborúban (1967) ismét legyőzte a környező
arab országokat, s jelentős területeket szerzett meg (sínai-
félsziget, Ciszjordánia). 1973-ban a jóm kippúri (a zsidó
„engesztelés napján” kezdődő) háborúban szovjet támoga-
tással az arabok (Egyiptom, Jordánia, szíria) vissza akartak
vágni, de kudarcot vallottak. Izrael megőrizte a biztonsági
okokra hivatkozva megszállt területeket. Tiltakozásul az
arab államok bevetették az ún. olajfegyvert. Miután döntő
részesedéssel bírtak az olajkitermelésben, a termelés csök-
kentésével négyszeresére tudták emelni az energiahordozó
árát (olajválság, 1973–1974). Ez alapvető gazdasági változá-
sokat indított el a világban.
Az 1970-es években Afrika déli területeinek portugál
gyarmatai is kivívták a függetlenségüket. Ez Angolában és
Mozambikban polgárháborúval járt együtt. Több más he-
lyi konfliktus is kirobbant Afrika más térségeiben (Nigéria,
Etiópia stb.). A legfőbb ok az volt, hogy az egykori gyarma-
tosítók által meghúzott országhatárok nem feleltek meg a
törzsi szervezetnek. Ugyanakkor katonai puccsok és dikta-
túrák is akadályozták a demokratikus kibontakozást (példá-
ul Ugandában és Közép-Afrikában).
 Ország 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984
szovjetunió 3 600 3 822 4 013 4 204 4 307 4 432 4 476 4 506 4 528 4 506
Egyesült államok 3 653 3 563 3 600 3 750 3 700 3 722 3 716 3 723 3 730 3 800
Szaúd–Arábia 2 583 3 139 3 358 3 030 3 479 3 624 3 580 2 366 1 657 1 493
Mexikó 294 343 396 485 591 779 932 1 096 1 075 1 103
Nagy-Britannia 12 91 287 405 583 603 670 773 861 942
Kína 562 636 684 760 775 773 739 745 778 838
Irán 1 953 2 153 2 067 1 913 1 156 537 480 873 891 744
Kanada 633 582 587 582 667 645 591 579 608 650
Venezuela 856 840 817 790 860 792 769 692 657 621
Nigéria 651 756 761 692 840 753 525 470 451 508
Irak 826 884 857 935 1 269 969 328 369 401 447
Indonézia 477 550 615 597 581 577 586 484 455 469
Líbia 540 707 753 724 763 670 405 415 403 360
Kuvait 761 785 719 778 913 609 412 301 385 426
Norvégia 69 102 102 130 149 193 185 191 237 273
Világ összesen 20 162 21 851 22 607 23 134 24 011 23 059 21 645 20 645 20 441 20 744
A világ kôolajtermelése 1975–1984 (millió barrel) 1 barrel = 163,66 liter (minôségtôl függôen 130–140 kg). A Kôolaj-exportáló
10. Országok Nemzetközi Szervezete (OPEC) tagjait barna tónussal, az arab országokat dôlt betûs szedéssel jelöltük.

Milyen politikai következtetések vonhatók le a táblázatból? Vesse össze az arab országok és a legnagyobb nem arab olajkiter-
melő országok adatait!

Katonai szövetségek és
nemzetközi konfliktusok az
1960-as, 1970-es években
11.

Magyarázza meg,
miért kényszerült át-
alakítani védelmi politiká-
ját a szovjetunió, miután
szembekerült Kínával! Mi-
lyen stratégiát alkalma-
zott az Amerikai Egyesült
államok a szovjetunióval
szemben?

79
 a nyugati demokráciák és
a szovjet tömb az enyhülés éveiben
Kennedy elnök utolsó pillanatai Dallasban. Meg-
1. gyilkolásának körülményei máig nem tisztázódtak meg-
nyugtatóan
„A Kennedy-gyilkosság szerencsétlenség volt a világ szá-
2. mára. A mendemondák, amelyek körülötte szövôdtek, so-
hasem hallgattak el igazából. Az igazságszolgáltatás nem látott
»meggyôzô bizonyítékot« az összeesküvésre, de egy képviselôhá-
zi vizsgálóbizottság késôbb ezzel ellentétes véleményre jutott. Öt
évvel késôbb halt meg gyilkos kéztôl Robert, az elnök energikus
testvére, […] akinek a faji egyenlôségért vívott elôrelátó harcát
tisztelettel és szimpátiával követtem. Robert Kennedy elnöksé-
gétôl sokat vártam, nagyon sokat.” (Willy Brandt visszaemléke-
zéseibôl)
Nézzen utána, hogyan vélekedett Kennedyről Hruscsov
szovjet pártfőtitkár (pl. a Múlt-kor internetes portálon)!
Martin Luther King az Egyesült Államokban élô feketék
3.
polgárjogi harcának legismertebb vezetôje. A baptista
lelkész tiltakozó akciókat szervezett a feketék megkülön-
böztetése ellen. 1963-ban ún. szabadságmenetet vezetett
Washingtonba, amelyen 250 000 ember vett részt. 1968-
ban, 39 évesen merénylô végzett vele
Gyűjtsön érveket, hogy miért volt olyan fontos a feketék
egyenjogúsítása az Egyesült államokban! Legyen figye-
lemmel a történelmi előzményekre is!
80
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HELYZETE A kubai vál-
ságot sikeresen lezáró Kennedy amerikai elnököt 1963
novemberében meggyilkolták. A gyilkosság megrázta
Amerikát és az egész világot. Az elnök feketék egyenjogúsí-
tását célzó programjának megvalósítását azonban nem le-
hetett megállítani. Az amerikai törvényhozás (Kongresszus)
előbb elfogadta a polgárjogi törvényt, amely eltörölte a
faji megkülönböztetést, majd a feketék szavazati jogáról
rendelkezett. E két törvény az egész XX. századi Egyesült
Államok legfontosabb reformja volt. Az amerikai demok-
rácia további próbatételei voltak a feketék erőszakos meg-
mozdulásai, a hatalmas háborúellenes tüntetések (különö-
sen a vietnami háború ellen) és az ifjúság lázadásai.
richard Nixon amerikai elnök (1969–1974) lezárta a viet-
nami háborút és folytatta az enyhülési politikát. A távol-ke-
leti térségben a vietnami vereséggel megrendült amerikai
pozíciókat azzal ellensúlyozta, hogy közeledett Kínához .
Ennek jele, hogy az Egyesült államok nem akadályozta
meg, hogy Tajvan (Kínai Köztársaság) helyét Kína (Kínai
Népköztársaság) foglalja el az ENsZ-ben (1971). A harcos
antikommunista elnök korábban pekingbe és Moszkvába is
ellátogatott. Nixon egy lehallgatási botrány, a Watergate-
ügy kapcsán lemondani kényszerült, de utóda (Gerald
ford) nem változtatott az Egyesült államok külpolitikai
irányvonalán.
A ravaszul mosolygó Nixon elnök elôször Mao Ce-tung-
4. gal, aztán Brezsnyevvel (karikatúra)
Miért volt fontos az Egyesült államok számára Kína?
AZ EURÓPAI DEMOKRÁCIÁK Nyugat-Európában
Nagy-Britannia az Egyesült államokkal kialakított „különle-
ges kapcsolata” révén volt jelentős hatalmi tényező. Emiatt
De Gaulle francia elnök 1963-ban megvétózta a britek csat-
lakozását a nyugat-európai gazdasági integrációs szervezet-
hez, a Közös piachoz. A szigetország gazdasága az enyhülés
időszakában a munkáspárti és konzervatív kormányok alatt
egyaránt lemaradóban volt a nyugati riválisokhoz képest. A
francia politika meghatározó személyisége De Gaulle volt.
Atomhatalommá tette franciaországot, kilépett a NATo ka-
tonai szervezetéből, Moszkvába látogatott, lazítva a kapcso-
 „A demokráciáért harcolunk. A demokráciának az állam-
5. szervezet és az életmód egyetemes formájává kell válnia,
mivel az emberi méltóság és az egyéni felelôsség tiszteletben
tartásán alapszik.
Ellenzünk minden diktatúrát, a totalitárius és tekintélyelvû
uralom minden formáját, mivel sértik az emberi méltóságot,
romba döntik az ember szabadságát és a jog uralmát. A szocializ-
mus csak demokrácia útján valósítható meg, a demokrácia pedig
csak a szocializmuson keresztül teljesíthetô ki.
A kommunistáknak nincs joguk hivatkozni a szocialista tra-
díciókra. Ôk valójában meghamisítják a szocialista eszméket. A
szocialisták [értsd: szociáldemokraták] a szabadság és az igazsá-
gosság megvalósításáért küzdenek, miközben a kommunisták
kihasználják a társadalmi konfliktusokat pártjuk diktatúrájának Charles de Gaulle, az ötödik francia köztársaság elsô el-
létrehozására. 6. nöke 1959 és 1969 között
Demokratikus államban a hatalom minden formájának a
nyilvánosság ellenôrzése alatt kell állnia. Az egyén érdekét alá Idézze fel De Gaulle tábornok háború alatti és utáni sze-
kell rendelni a közösség érdekének. A demokráciát, társadalmi repét!
biztonságot és az egyéni szabadságot veszélyezteti az olyan gaz-
dasági és társadalmi rendszer, amelynek megkülönböztetô jel-
legzetességei a profitra és a hatalomra való törekvés. A demokra-
tikus szocializmus ennélfogva új gazdasági és társadalmi rendre
törekszik.” (Részlet a Németország Szociáldemokrata Pártjának
Bad Godesberg-i programjából, 1959)

Milyen társadalmi értékeket emel ki a programrészlet?

Hogyan foglal állást a kommunistákkal kapcsolatban? Mi
az álláspontja az egyén és közösség viszonyát illetően? Mit ért
demokratikus szocializmuson? Miért gyökeresen más ez, mint
az adott kor szocializmusnak mondott társadalmi rendszere?

latot az Egyesült államokkal. Az 1968-as párizsi diáklázadás

(16. lecke) és a frank leértékelése megtépázta tekintélyét, Az olajárak alakulása 1971–1983 között (az OPEC hor-
7. dónkénti ára amerikai dollárban – USD)
majd lemondani kényszerült. A francia gazdaság további nö-
vekedési pályára állítása az utódokra várt. A Németországi Hogyan tükrözik az olajárak a második válságot követően
Szövetségi Köztársaság (NsZK) kulcsfontosságú területe a piac megnyugvását?
volt a hidegháborúnak. Willy Brandt józan keleti politikája
fontos tényezője lett az enyhülésnek az 1970-es években.
A szociáldemokrata kancellár új, a munkavállalók számára Év Exportár Cserearányuk
kedvezőbb nyugdíjtörvényt, szociális és betegbiztosítást, 1955 105 123,5
adó- és oktatási törvényt dolgozott ki. A reformok kedve- 1960 101 112,5
zően alakították a munkásság életkörülményeit, végképp
beillesztették e társadalmi réteget a demokratikus polgári 1965 96 106,3
társadalomba. Ezzel nagyrészt megvalósította a szociálde- 1967 95 102,7
mokraták bő évtizeddel korábban született, demokratikus 1970 100 100,0
szocializmust meghirdető programját.
1971 125 119,0
Dél-Európában Olaszország politikai életét a keresztény-
demokraták és a kommunisták vetélkedése határozta meg. 1972 135 118,8
Gyakori kormányváltásokkal ugyan, de sikerült a kommunis- 1973 169 125,2
ták hatalomra jutását megakadályozni. A hetvenes években 1974 456 265,9
Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban is de-
mokráciák váltották fel az addig diktatórikus rendszereket. 1975 476 257,4
1976 503 270,5
OLAJVÁLSÁG ELŐTT ÉS UTÁN 1950 és 1973 között 1977 556 275,1
Észak- és Nyugat-Európában soha nem tapasztalt, gyors
1978 558 244,2
és tartós gazdasági fellendülés következett be. A gazdasá-
gi „boom” átlagosan évi 4%-os GDp-növekedést jelentett. 1979 782 317,9
Az élen az NSZK és Olaszország járt tartós 5%-os növeke- Az olajtermelô országok exportárainak szintje és a cse-
déssel. A legszerényebb növekedés Nagy-Britanniában ta- 8. rearányok 1955–1979 között (USD, 1970 = 100) (A cse-
pasztalható, de ez is 2,5%-os volt, hasonlóan az Egyesült rearány olyan közgazdasági mutató, amely megadja,
államokhoz. Az európaiaknál is gyorsabban növekedett hogy egységnyi importtermékért mennyi exporttermé-
Japán gazdasága, évi 8%-kal. Az időszak végére a legjobb ket kell adni.)
eredményt az olajtermelő országok és az ún. ázsiai kistigri-
sek (Dél-Korea, Tajvan és Thaiföld) érték el. (Természetesen Mennyiben igazolható az exportárak ingadozása alapján
az adatoknál figyelembe kell venni azt, hogy milyen szintű a két olajválság? Mennyiben követik a cserearányok ezt
az ingadozást?
gazdasági fejlettséghez viszonyítjuk a növekedési adatokat.)

81
 A NYUGATI DEMOKRÁCIÁK ÉS A SZOVJET TÖMB AZ ENYHÜLÉS ÉVEIBEN
Neumann János, a számítógép alapelvének kidolgozója,
9. digitális komputere elôtt 1951-ben
Mutassa be kiselőadás keretében Neumann János életét,
munkásságát!
Hippik – részlet a Hair címû filmbôl. A világhírû musi-
10. calbôl Milos Forman cseh rendezô 1979-ben készítette el
azonos címû filmjét, mely tökéletes képet fest a hippik
életérôl és a kor hangulatáról
82
Az 1973–1974-es első, majd az 1978–1980-as második
olajárrobbanás következménye a gazdasági növekedés
lelassulása volt. A munkanélküliség és az infláció viszont
jelentősen nőtt az energiahordozók árának jelentős növe-
kedése következtében. A nyugati piacgazdaságok új műsza-
ki megoldásokkal csökkentették az olaj- és gázfelhasználást.
Új, élőmunka-igényes iparágak (pl. számítástechnikai és
kommunikációs eszközök gyártása) indultak fejlődésnek a
félvezetőkből álló tranzisztor felhasználásával. Az asztali
számítógép a nyolcvanas évek elején jelent meg, de rövi-
desen elterjedtek a faxgépek és mobiltelefonok, valamint
az internet is.
Észak-Kaliforniában, san franciscótól délre található a
szilícium-völgy, amely a nevét a helyben gyártott szilíciumalapú
csipekről kapta. (Itt található a híres stanford Egyetem is.) A san
José központú térség a XX. század utolsó harmadában az elekt-
ronikai ipar fellegvárává vált. Kezdetben az amerikai kormány (a
védelmi minisztérium) pénzügyi támogatásával híres cégek sora
jött itt létre, így például a Hewlett-packard. 1955-ben ide költözött
a tranzisztor feltalálója, William shockey és sok más ragyogó elme.
Itt jött létre a Microsoft és az Apple is.
JÓLÉTI ÁLLAM – FOGYASZTÓI TÁRSADALOM
A jelentős gazdasági növekedés és a csekélyebb népesség-
növekedés révén Nyugaton gyorsan nőtt az egy főre jutó
jövedelem . A bérek igen jelentős mértékben emelkedtek.
Mindenütt egyre szélesedett a középosztály, melynek a lét-
fenntartási szint feletti jövedelme többletfogyasztást ered-
ményezett. főleg a tartós fogyasztási cikkek (háztartási
kisgépek, porszívó, mosógép, hűtőszekrény, televízió) iránti
kereslet nőtt, melynek nyomán átalakult a családok, a tár-
sadalom életmódja (például az autóvásárlás, a motorizáció
révén). A növekvő kereslet élénkítette a termelést, újabb
gazdasági növekedést okozva. Elterjedtek a nagy bevásárló-
központok és iparággá terebélyesedett a reklám(szakma). A
fogyasztás gyakran öncélúvá vált, sokszor presztízsből, tár-
sadalmi rangjelzésként vásároltak az emberek. Megjelentek
a tucatáruk („előre csomagolt társadalom”), és a tradicio-
nális magas kultúrát feltartóztathatatlanul kezdte lekörözni
a kevésbé nívós tömegkultúra. Ez ellen is tiltakozott az újon-
nan kibontakozó beat-, majd a hippimozgalom, és ez állt
– többek között – az 1968-as diáklázadások célkeresztjében
is. ráadásul a felpörgött fogyasztás szeméthegyek megjele-
nésével és súlyos környezeti ártalmakkal is járt.
A gazdaságilag virágzó fejlett országokban az életkörül-
mények is rohamosan javultak. Csökkent a munkaidő, nőtt
a fizetett szabadság, és a tanulmányi idő növekedésével ki-
tolódott a munkába állás ideje. Megszűnt a férfiak és nők
közötti jogi különbség, a felsőbb iskolákba is mindinkább
egyenlő arányban kezdtek járni. A kevesek számára elérhe-
tő elit magániskolák mellett a közoktatás, sőt több helyen
a felsőfokú oktatás zöme is ingyenes lett. általánossá vált a
munkanélküli-segély és a nyugdíj, nőttek az egészségvéde-
lemre fordított kiadások a nemzeti jövedelemből. Az 1970-
es évek válságai következtében a nyugati jóléti államok
ellátórendszerei szigorodtak. fokozatosan emelték a nyug-
díjkorhatárt, növelték a munkaórák számát, csökkentették
a kórházi ellátás és a gyógyszerárak állami támogatását.
A „PANGÁS” IDŐSZAKA A SZOVJETUNIÓBAN 1950 1970 1989
 KÖVETKEZMÉNYEI A SZOCIALISTA TÁBOR
Egyesült államok 9 573 14 854 21 783
BAN Leonyid Brezsnyev hivatali idejét (1964–1982) az
1970-es évektől a változatlanságra törekvés jellemezte: ez NsZK 4 281 11 933 18 015
volt az ún. „pangás” időszaka. A belpolitikában részlege- Japán 1 873 9 448 17 757
sen visszatértek a sztálinista vonások, a reformgondolatok svédország 6 738 12 717 17 593
gyorsan elhaltak, s egyre nagyobb erőfeszítésbe került a
szuperhatalmi helyzet által megkövetelt fegyverkezés . A franciaország 5 221 11 558 17 457
szovjetunió még erős, főként katonai világhatalom volt, az finnország 4 131 9 302 16 676
emberek többsége létbiztonságban élt (igaz, nagyon ala- Nagy-Britannia 6 847 10 694 16 288
csony színvonalon), az oktatás, az egészségügy, a szociális
olaszország 3 425 9 508 15 650
védelem rendszere lassacskán gyarapodott, a kultúra – a
rendszer éber figyelme és korlátozása közepette – elvileg szovjetunió 2 834 5 569 7 078
mindenki számára hozzáférhető volt. Egyre szembetűnőb- Magyarország 2 480 5 028 6 787
ben hiányzott ugyanakkor a megújulás képessége. Ezért Chile 3 827 5 217 6 347
taposta el a szovjet vezetés az 1968-as csehszlovákiai poli-
tikai reformokat és fogta vissza a magyarországi gazdasági Mexikó 2 085 3 774 4 893
reformokat . Kína 614 1 092 2 640
Ghana 1 193 1 275 963
1968 tavaszán – Alexander Dubček vezetésével – új pártveze-
tés került hatalomra Csehszlovákiában. Az államszocializmus köze- Az egy fôre jutó nemzeti jövedelem (GNP) alakulása a
pette liberálisnak mondható reformokat vezettek be, „emberarcú 11. világ néhány országában, 1950–1989 (1990-es USD)
szocializmust” kívántak megvalósítani, mely a kommunista párt
uralmát kevésbé dogmatikus pártirányítással kívánta felcserélni. Mennyiben támasztják alá a nyugati fejlett világ adatai
Bár Csehszlovákia nem készült kilépni a szocialista táborból, a re- a jólétről tanultakat? Nézzen utána interneten a mai
formokat a szovjet vezetés nem nézte jó szemmel, mert féltette adatoknak! Milyen jelentős változások figyelhetők meg? A
befolyását. Hosszas és eredménytelen tárgyalásokat követően tankönyv első leckéjében a 7. táblázat is közöl 1950-es adato-
1968. augusztus 20–21-én hadseregével – és még négy szovjet kat néhány nyugati ország egy főre jutó nemzeti jövedelméről.
tömbbeli ország katonai támogatásával – megszállta az országot. Magyarázza meg, miért különbözhetnek az ottani adatok a
A reformokat fokozatosan felszámolták, majd Dubčeket is levál- mostani táblázat adataitól! Hasonlítsa össze a nyugati országok
tották. A „prágai tavasz” leverése fegyveres beavatkozással for- és a szovjet blokkba tartozó országok adatait! Milyen következ-
málisan helyreállította ugyan a „rendet”, de a közhangulatot mind tetések vonhatók le?
a szocialista országokban, mind a nyugati kommunista pártokban
a szovjetunió ellen hangolta, a demokratikus országok kormányai-
ról és közvéleményéről nem is beszélve. (Nyugat-Európa kommu-
nista pártjaiból tömeges kilépés indult meg, s ez ösztönzője lett a
következő évtizedben kibontakozó – Moszkvától elforduló – euro-
kommunista szervezkedéseknek.)

A hetvenes évek elejéig a szocialista tervgazdaságú or-

szágok gazdasági növekedése átlagos volt, 3,5% körül moz-
gott. Ez megfelelt a hasonló méretű piacgazdaságok fejlő-
dési ütemének. A szovjet tömb országainak a többsége ek-
kor vált ipari országgá. Hruscsov célkitűzése azonban, hogy
a nyolcvanas évtized elejére a szovjetunió lesz a világ első
ipari hatalma, nem teljesült, hiszen a szovjet termelés az
amerikainak a felét sem érte el. Az olajárrobbanás követ-
keztében Nyugaton kisebb visszaesés következett be, de a
munkanélküliség nőtt (10% fölötti értékekre). A szocialista
táborban nagyobb volt a visszaesés, mégis fenntartották a
teljes foglalkoztatottságot. Ez az egyébként is nagyon ala-
csony bérek növekedését lehetetlenné tette. Mindehhez
még hozzájárult az elavult iparszerkezet, a KGsT keretén
belül Moszkvától történő erős függés fennmaradása, az
alacsony termésátlagok. A lakosság nyugatihoz képest
alacsony életszínvonalát is csak hitelekkel lehetett bizto- 12. A prágai tavasz leverése 1968 augusztusában
sítani. A nyugati hitelfelvétellel leginkább Lengyelország és
Magyarország élt. ám a gazdasági szerkezet korszerűsítése Az előző tananyagrészben olvashatott a Brezsnyev-
többnyire elmaradt. Erre még leginkább Magyarországon doktrínáról. Miért mondhatjuk, hogy ez utólagos öniga-
zolásul szolgált a szovjet vezetés számára?
voltak visszatérő kísérletek.

83
 eszmék, kultúra, tudomány és
életmód az enyhülés időszakában
Mao és a kulturális forradalom (tacepao = nagybetûs
1. plakát)
Idézze fel Kína 1949 utáni történelméről tanultakat!
Milyen szerepet játszott ebben Mao Ce-tung?
Juan Domingo Perón (1895–1974) argentin tábornok
2. és politikus. Három alkalommal választották Argentína
elnökévé (1944, 1946, 1973). Második és harmadik el-
nöksége között 18 évet töltött számûzetésben. Politikai
karrierjét kezdetben nagymértékben segítette má-
sodik felesége, Eva Perón, aki nagyon népszerû volt
Argentínában (meghalt 1952-ben). Az általa kiépített
rendszert peronizmusnak nevezték. Több intézkedésével
javított a munkások és a szegények életkörülményein. A
nép érdekeire hivatkozva az állam jelentôsen beavatko-
zott a gazdaság mûködésébe (széles körû államosítás, a
külföldi és a magántôke korlátozása). Mindez gazdasági
válsághoz vezetett. Rendszerére jellemzô volt az önké-
nyes hatalomgyakorlás és a korrupció
84
IDEOLÓGIAI MEGOSZTOTTSÁG A politikai gon-
dolkodásban és a kultúrában a fő erővonalak a demokráci-
ák és diktatúrák eszmei megalapozottsága között húzódtak.
Léteztek baloldali kommunista és jobboldali diktatúrák is.
Ezek főleg Dél-Amerikában váltakoztak gyakran a gyenge de-
mokráciákkal (pl. Brazíliában, paraguayban és Chilében).
A Szovjetunió uralta szocialista tábor hivatalosan han-
goztatott egysége lazult a korábbiakhoz képest, mert az
egyes országokat vezető marxista–leninista kommunista
pártok különböző mértékben távolodtak el a sztálinizmustól.
Kínában a párt ragaszkodott a sztálinizmus egyes elemeihez,
és magát a többi kommunista pártnál forradalmibbnak tar-
totta. Ez a kommunista ideológián belüli eltérő út volt a ma-
oizmus, amelyhez csatlakoztak az albán kommunisták is.
„pusztítsd el a régi világot, hogy újat alkothass!” – adta ki a jel-
szót Mao Ce-tung, és elkezdődött Kínában a kulturális forradalom-
nak nevezett pusztítás. A katonaság és a Vörös Gárdába szervezett,
fanatizált iskolás fiatalok megrongálták, megsemmisítették a kínai
történelem sok becses emlékét (épületeket, szobrokat, régi szöve-
geket tartalmazó könyveket, tekercseket), leromboltak több ezer
buddhista szentélyt. Az iskolákban oktatás helyett a Mao nézeteit
tartalmazó Vörös könyvet magyarázták, bezártak az egyetemek, a
kulturális intézmények (mozik, könyvtárak). Üldözték az értelmisé-
get (tanárok, művészek, tudósok), sokakat megöltek, vagy vidékre
küldtek kényszermunkára. A kulturális forradalom eszmei alapja a
maoizmus volt; meg akarta tisztítani a kínai társadalmat a „burzsoá”
befolyástól. A tisztogatási hullám során Mao Ce-tung megszabadult
politikai ellenfeleitől. A milliónyi halálos áldozatot követelő kam-
pány – bár kegyetlensége idővel csökkent – 1966-tól Mao haláláig,
1976-ig tartott.
Az államközi kapcsolatok normalizálásán túlmenően nem
követte a szovjet tábort a Tito irányítása alatt álló Jugoszlávia
sem – inkább a harmadik világ országaihoz csatlakozott, s
e csoport egyik vezetőjévé vált. A Ceauşescu uralma alatti
Románia is önállóbb külpolitikát valósított meg, fokozódó
nacionalista színezettel. Néhány sajátos szocializmus is létre-
jött a harmadik világban. Ilyen volt az ún. arab szocializmus
(pl. Egyiptomban, Irakban), amely a marxizmus internaciona-
lizmusát és osztályharcos vonatkozásait elvetette, és helyébe
a pánarab nacionalizmust tette.
Voltak nehezen besorolható ideológiák. Az argentínai pe-
ronizmus a harmadik utat (se tőkés, se kommunista) hirdet-
ve többször is hatalomra került. A harmadik utat keresték
a gyarmati uralom alól felszabadult afrikai országok egy ré-
szében is, antiimperialista programmal és szovjet, illetve
kubai támogatással (pl. Etiópiában, szomáliában, Kongóban,
Angolában). sajátos, fehérek által vezetett állam volt a dél-af-
rikai apartheid rendszer, amely az 1990-es évekig kizárta a
lakosság nagy többségét adó feketéket nemcsak a hatalom-
ból, de az állampolgári jogok gyakorlásából is.
1979-ben győzött az „iszlám forradalom” Iránban, ahol a
karizmatikus Khomeini ajatollah (legmagasabb rangú vallási
vezető) irányításával egy új perzsa egyházi állam jött létre.
Innen számítható a megújuló iszlám fundamentalizmus
terjeszkedése, amely a nyugati kultúra ellen lép fel, mert az
megítélése szerint elnyomja az iszlám életmódot és jogren-
det. A vallási fanatizmus olyan szélsőséges megnyilvánulá-
sáról van szó, amely később terrorista cselekedeteket hozott
magával. Az egyik első terrorcselekmény az iráni amerikai kö-
vetség elfoglalása volt 1979-ben. A követség alkalmazottait
444 napig tartották fogva. Itt az idegengyűlölet, a xenofóbia
szélsőséges megnyilvánulásáról volt szó. A xenofóbia már a
toleránsabb nyugati kultúrákban is megjelent.
A nyugati demokráciákban országonként más-más pár-
tok működtek, de leggyakrabban hol kereszténydemokrata,
konzervatív, hol szociáldemokrata és liberális színezetű pár-
tokból álló kormányzatok kerültek hatalomra. Megjelentek
az első környezetvédő, ún. zöld pártok, és sajátos színt jelen-
tettek a nyugat- és dél-európai pártok sorában az eurokom-
munisták, akik a demokrácia elveivel igyekeztek összeegyez-
tetni a marxizmust, leválasztva a szovjet leninizmusról – kü-
lönösen azt követően, hogy a „prágai tavaszt” a szovjetunió
vezetésével leverték.
A koreszmék közül kiemelhető az egzisztencializmus. Az
egzisztencialisták a létezés értelmét keresték a megújuló,
modern világban. Ezt tették a helyüket kereső fiatalok is az
1968-as diáklázadások idején. Nem véletlen, hogy az egzisz-
tencializmus egyik francia atyja, Jean-paul sartre támogatta 5. Tüntetô diákok Párizsban
őket.

„[…] hogyan nélkülözhetné a mûvészet a valóságot, és
3. hogyan rendelhetné magát alá neki? A mûvész annyira
választja meg a tárgyát, amennyire a tárgya ôt. A mûvészet, bi-
zonyos értelemben, lázadás a világ ellen, a világ elmúló és befe-
jezetlen volta ellen: célja tehát nem egyéb, mint más formába
önteni a valóságot, amelyet azonban meg kell ôriznie, hiszen
belôle meríti érzelmi töltését. Ebben a vonatkozásban valameny-
nyien realisták vagyunk, és egyikünk sem az. A mûvészet sem
nem teljes elutasítása, sem nem teljes elfogadása annak, ami van.
Egyszerre elutasítás és elfogadás, s éppen ezért nem is lehet más,
mint örökösen megújuló meghasonlás. Mindig ebben a kétér-
telmû helyzetben van a mûvész: nem tagadhatja a valóságot, de
azért örökösen kétségbe kell vonnia azt, ami e valóságban örö-
kösen befejezetlen.” (Albert Camus a mûvészet és valóság viszo-
nyáról)
„A lázadás okai: A májusi párizsi események legmeglepôbb
6. vonása az volt, hogy a diákok (és jórészt az egyetemi ta-
nárok is) ilyen hevesen belevetették magukat a politikai küzde-
lembe. Az elsô incidensek Nanterre-ben [Párizs egyik elôvárosa]
egy elég másodlagos jelentôségû követelés körül robbantak ki: a
diákszállóban lakó fiúk és lányok azt követelték, hogy vendégeik
szabadon látogathassák szobáikat. […] A diákok hamarosan fel-
ismerték, hogy ilyen problémáik csak a diákszálló lakóinak van-
nak – a jobb módú diákok, akik albérletben laknak, nyugodtan
fogadhatnak fiúkat, lányokat. […] Mikor pedig a diákok észre-
vették, hogy politikai akciójuk a proletariátus érdekeivel közös
célokat szolgál, elhatározták: nem csupán szolidárisnak tekintik
magukat a munkásosztállyal, hanem leszögezik szerves kapcso-
latukat a munkásosztály sorsával a kapitalista társadalomban.”
(Jean-Paul Sartre véleménye a párizsi diákmozgalomról)

Mit ír a Nobel-díjas francia író a művészet és valóság, Hogyan kapcsolódnak össze a kis célok a nagy társadalmi
művész és tárgya viszonyáról? Milyen művészeti cél kör- törekvésekkel a lázadó diákok programjában?
vonalazódik előttünk? Mennyiben igazolódik e néhány sorból
az egzisztencializmus egyik alaptétele, miszerint e filozófia kö-
vetői az átélt tapasztalatból, az egyéni élményből indulnak ki?

A diáklázadások központja párizs volt, de az igen heves és elhú-

zódó összecsapások kiterjedtek más francia, nyugatnémet, olasz és
egyesült államokbeli egyetemi városokra, sőt a tiltakozás átterjedt
a gyárakra is. Újbaloldali, gyakran anarchista jelszakkal a fogyasztói
társadalom és a vietnami háború ellen egyaránt tiltakoztak a fia-
talok, s bírálták az elavult oktatási rendszert is. Eredményt csak az
utóbbi területen értek el (az egyetemi oktatásban reformokat ve-
zettek be), de néhányan környezetvédők lettek, ún. alternatív moz-
galmakat szerveztek, egyes radikális csoportok pedig szélsőséges
terrorista szervezetekhez (pl. a nyugatnémet Vörös Hadsereg frak-
ció és az olasz Vörös Brigádok) csatlakoztak. Utóbbiak áldozata lett
az egyik vezető olasz politikus, Aldo Moro (1978).

Aldo Moro olasz keresztény-

Néhány jelszó a párizsi diáklázadások idejébôl: „Fogyassz
4. többet, rövidebb ideig fogsz élni!” „Szabadítsátok fel a
szenvedélyeiteket!” „Sír az unalom!” „Az ember a lehetetlen ke-
resésével ismerte fel és valósította meg a lehetségest!” „Éljen a
marxista-pesszimista mulandó ifjúság!”
demokrata politikus. az 1960–
7.
1970-es években öt alkalommal volt miniszterelnök.
1978 tavaszán a terroristák elrabolták, s 55 napig tartot-
ták fogságban. Miután az olasz kormány nem teljesítet-
te követeléseiket, Morót kivégezték. Holttestét egy autó
csomagtartójában találták meg

Határozza meg röviden a forrás (6.) és a jelszavak (4.) Miért nem teljesíthetik a kormányok a terroristák köve-
alapján a lázadó diákok filozófiáját! teléseit?

85
 ESZMÉK, KULTÚRA, TUDOMÁNY ÉS ÉLETMÓD AZ ENYHÜLÉS IDŐSZAKÁBAN
8. A „gombafejûek”, akik megváltoztatták a világot
A 90 000 nézôt befogadó Wembley Stadion Londonban.
9. 1953-ban itt gyôzte le a magyar válogatott (az
Aranycsapat) az angolokat, ami világszenzációnak szá-
mított
Korunk hôse a futballista. A háromszoros világbajnok
10. „fekete gyöngyszem”, a brazil Pelé
86
AZ ÉLETMÓD ÉS A KULTURÁLIS SZOKÁSOK
VÁLTOZÁSAI A jövedelmek és a szabadidő növekedése
Nyugaton több pihenést, szórakozást és művelődést tett le-
hetővé széles tömegek számára. fontos lett a világban való
tájékozódás, de a rádiót és az újságolvasást egyre inkább
felváltotta a televíziózás. A mozi népszerűsége is túljutott a
csúcspontján a hetvenes évekre. Egyre több időt töltöttek az
emberek a televízió előtt, amely véleményformáló és minta-
adó lett. A videó elterjedése még inkább az otthonmaradást
segítette, a színházak látogatása is egyre csökkent.
A hatvanas és hetvenes évek komoly életmódváltást je-
lentett elsősorban a fiatalok körében. Ennek egyik élesztő
ereje a popzene volt. A Beatles angol beategyüttes új köny-
nyűzenei stílust teremtett. Gyors népszerűvé válásuk révén
egy új, ún. beatnemzedék jött létre, amely szembefordult a
fogyasztói társadalom eszményképével. Hódított körükben
a kábítószer, valamint a szabad szerelem. Életformává ezt a
hippik tették, akik jellegzetes virágos vagy virágmintás ruhá-
kat hordtak, barátságot és szeretetet hirdettek, s ennek meg-
felelően emeltek szót a háború és a faji megkülönböztetés
ellen is.
11. Woodstock, a zene és béke három napja. Az 1969-es
woodstocki fesztivál a hippimozgalom jelképévé vált.
Jellemzô, hogy a fesztiválnak nevet adó város végül visz-
szalépett, így az eseményt egy New York állambeli far-
mon rendezték meg. Az esôs idô ellenére közel félmillió
fiatal sereglett össze a háromnapos találkozón, hitet téve
a béke mellett, elítélve a vietnami háborút
A divatban, az öltözködésben is alapvető változások történtek
a fiatalok körében. Elterjedt a farmernadrág viselete, és a lányok
szoknyái hihetetlen mértékben megrövidültek, ami tükrözte a sze-
xualitással kapcsolatos normák megváltozását, az e téren megen-
gedhetőnek tartott nagyobb szabadságot („szexuális forradalom”).
A strandoló nők körében ekkor vált általánossá a világháború után
terjedni kezdő bikini, sőt megjelent a monokini is.
SPORT ÉS TURIZMUS A második világháborút követő-
en a sport tömegjelenséggé vált, a testkultúra egyre jelen-
tősebb szerepet töltött be az emberek életében. Fejlődött
a turizmus. A gazdag Nyugat polgárai szabadságuk idején
évente egyszer útra keltek. olaszország, spanyolország és
franciaország volt a leglátogatottabb. A szegényebb kelet-eu-
rópai emberek pénz (valuta) híján, és a nyugati utak erős
korlátozása miatt többnyire egymás országaiban turistáskod-
hattak a hatvanas évektől. (Kivéve a szovjetuniót, ahová csak
szervezett csoportos utazásra volt mód, kijelölt helyszínekre.)
sokan látogatták az élsport versenyeit. százezres stadionok is
épültek. A jeles sporteseményekről szóló tudósítások előbb a
film-, majd a tévéhíradók elmaradhatatlan részét képezték. A
napilapok is rendszeresen beszámoltak sporteseményekről,
és megjelent a sportra szakosodott sajtó.

A sporteseményekbe többször beleszólt a politika is. Előbb az af-

rikai országok bojkottálták az olimpiákat a dél-afrikai és a rhodéziai
apartheid rendszer miatt, majd ezeket az országokat zárták ki. Az
amerikaiak az 1980-as moszkvai olimpiát bojkottálták az 1979-es
afganisztáni szovjet beavatkozás miatt. Válaszként az 1984-es Los
Angeles-i olimpiára nem utazhattak el a szovjet tömb országainak
sportolói – a külön utas románok és a jugoszlávok kivételével. Az
1972-es müncheni és az 1996-os atlantai olimpián terrorista ak-
ciók, merényletek is voltak, Münchenben halálos áldozatokkal. A Fekete Szeptember terrorista szervezet izraeli sporto-
Különösen a futballmérkőzések okoztak időnként tragikus feszült- 12. lókat ejtett túszul a müncheni olimpián. A 11 sportoló
ségeket. 1969-ben két közép-amerikai állam, salvador és Honduras közül kettôt még az akció kezdetén lelôttek, a többieket
között háború robbant ki egy világbajnoki selejtező miatt. 1985-ben az ilyen eseményekre akkor még felkészületlen rendôrök
Brüsszelben a Bajnokcsapatok Európa Kupája döntőjén az angol és túszmentô kísérlete során ölték meg
olasz szurkolók összecsapása 39 halálos áldozattal végződött.

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK „FORRADALMA”
A tudományos kutatás központja a második világhábo-
rú után az Egyesült Államok lett. Itt fejlesztették ki az első
atom- és hidrogénbombát, de ebben a szovjetek nem sok-
kal követték őket. fokozatosan terjedt az atomenergia békés
felhasználása, az ötvenes években felépültek az első elekt-
romos áramot előállító atomerőművek. A fizika és társtudo-
mányainak leglátványosabb eredménye a világűr meghódí-
tása volt. Itt kezdetben a szovjetek jártak elöl (Jurij Gagarin
1961-ben űrhajóval megkerülte a földet), de a holdraszállás-
sal az amerikaiak 1969-ben átvették a kezdeményezést. Az
űrbe telepített műholdak a katonai felderítés és a földrészek
közötti kommunikáció terén is új lehetőségeket adtak.
13. Neil Armstrong a Holdon. „Kis lépés egy embernek,
de hatalmas ugrás az emberiségnek” – mondta késôbb
az eseményrôl

Eredmények Egyesült Államok Szovjetunió

Az első műholdak 1958: Explorer–1 1957: szputnyik–1
Emberi szerkezet a Holdon 1962: az Apollo-program kezdete 1959: Luna 2
Ember a világűrben 1962: John Glenn 1961: Jurij Gagarin
Az első Vénusz-szondák 1962: Mariner–2 1961: Venyera–1
Az első Mars-szondák 1964: Mariner–4 1962: Mars–1
Az első női űrhajós 1963: Valentyina Tyereskova
Az első űrséta 1965: Edwin White 1965: Alekszej Leonov
1968: az Apollo–11 űrhajósai 11 napot
Az első tartós űrutazás
töltenek az űrben, eljutnak a Holdig
1969: Neil Armstrong és Edwin Aldrin
Az első emberek a Holdon 1972-ig még 5 alkalommal 10 holdraszállás
történt
Jupiter-kutatás 1973: pioneer–10 elhalad a Jupiter mellett
Az első lakott űrállomás 1973: skylab 1971: szaljut–1
Az első Napkutató szonda 1974: Helios–1
Magyar űrhajós a világűrben 1980: farkas Bertalan
Az első többször felhasználható űreszköz 1981: Columbia űrrepülőgép
Az első modul űrállomás 1986–2000: Mir
Amerikai–orosz közös program 1995: az Atlantisz űrrepülőgép csatlakozik a Mir űrállomáshoz

Az amerikai–szovjet ûrverseny Meddig számítható a szovjet elsőbbség az űrversenyben a táblázat adatai alapján?
14. fontosabb állomásai Milyen különbségek figyelhetők meg a két űrhatalom űrkutatással kapcsolatos
stratégiai terveiben?

87
 ESZMÉK, KULTÚRA, TUDOMÁNY ÉS ÉLETMÓD AZ ENYHÜLÉS IDŐSZAKÁBAN
15. Teller Ede, „a hidrogénbomba atyja”
16. Az elsô IBM személyi számítógép (PC) 1981-bôl
17. Egy korszerû hordozható számítógép (laptop) napjainkban
Hasonlítsa össze a két számítógépet! Mi a változás lé-
nyege? Milyen társadalmi, életmódbeli következményei
voltak a változásnak?
88
A fizika nagy jelentőségű felfedezései közé tartozik a tran-
zisztor (1947), melyet két évtizedes kutatás után fejlesztet-
tek ki az Egyesült államokban. Egy évtized múlva létrehoz-
ták az integrált áramköröket is (1958), majd megtörtént a
továbbfejlesztésük mikroprocesszorokká (1971). Mindez a
számítógépek teljesítménynövelése mellett lehetővé tette
a méretük csökkentését (asztali számítógépek). E miniatüri-
zált alkatrészek szükségesek voltak az új zsebrádiókhoz, a
modern fényképezőgépekhez, a klíma- és riasztóberende-
zésekhez is. A lézert 1958-ban állították elő először, szintén
amerikai tudósok, majd alkalmazták a haditechnikában, az
orvostudományban, a nyomtatókban, a zenei lejátszókban
és számos más területen.
A biológia legnagyobb felfedezése a DNS (dezoxiribonuk-
leinsav) megismerése volt (1953). Idővel fény derült alkal-
mazhatóságára a génsebészetben, az állat- és növényneme-
sítésben. A génmanipuláció napjainkban számos etikai, jogi
és más problémát felvet. Orvosbiológusok sok új gyógyszert
(pl. sztreptomicin) fedeztek fel. Ezek között vannak betegsé-
geket (pl. tuberkulózist) gyógyítók, de olyan teljesítménynö-
velő szerek (doppingszerek) is, amelyek napjainkig problé-
mákat okoznak az élsportban és az ún. „testépítő” sportok-
ban egyaránt. Új járványok is felütötték a fejüket, elsősorban
Afrikában: például az AIDS, az ebola vagy az influenza új
formái. Ezek egy részének gyógyszeres kezelése még nem
megoldott. Sok „régi” betegség is újra felbukkant (pl. kolera,
malária, bubópestis), mert kórokozóik alkalmazkodni tudtak
a gyógyszerekhez.
Lézerberendezés alkalmazása a kozmetikában. A hadi-
18. technikában kifejlesztett eszközöket késôbb egyre több
területen hasznosítják
19. Dolly, a birka, a világ elsô klónozott emlôse
Emelje ki az emberiség számára legfontosabb felfedezé-
seket! Indokolja is meg a választásait!
 a kis hidegháború és
a szovjet rendszer válsága

KIS HIDEGHÁBORÚ A szovjet vezetés a fegyverzet-

korlátozási szerződések írott betűjét nem szegte meg, de a
szerződés alá nem eső területeken, elsősorban a hagyomá-
nyos fegyverzeteknél (páncélosok, repülők, szállítógépek
stb.) óriási ütemű fejlesztésekbe kezdett.
A kibontakozó fölényt a Szovjetunió igyekezett kihasz-
nálni, s növelni a birodalom befolyását szerte a világban.
Kubai támogatással teret hódítottak Afrikában (Etiópia,
Angola, Mozambik, Dél-Jemen stb.). 1979-ben Bécsben alá-
írták a hadászati fegyverek (rakéták) újabb korlátozásáról
szóló újabb megállapodást (sALT–II., 14. lecke 5. táblázat),
de ennek végrehajtása elmaradt, mivel a két szuperhata-
lom viszonya ismét megromlott. A Szovjetunió hadseregé-
vel megszállta Afganisztánt. Az enyhülés után „kis hideghá-
borúról” beszéltek a politikában.
Afganisztán a XX. század elején ütközőállam volt a terjeszkedő
oroszország és Nagy-Britannia indiai gyarmatbirodalma között. Az
első világháborút követően függetlenné vált, és a szovjetunió gaz-
dasági segítségben részesítette a rendkívül szegény országot. Az
cserébe szerződéssel biztosította, hogy Afganisztán felől nem fe-
nyegeti veszély, az afgán emír távol tartotta magát a szovjetellenes
akciók támogatásától.
„Az Egyesült Államok propagandagépezete valósá-
1. gos kampányt indított a szovjet haditengerészet körül.
Washingtonban, lám, abban látnak veszélyt, hogy hajóink meg-
jelennek a Földközi-tengeren, az Indiai-óceánon, más tengere-
ken. Ugyanakkor az amerikai politikusok normálisnak és termé-
szetesnek tartják, hogy 6. flottájuk állandóan ott van a Földközi-
tengeren, mondhatnám a Szovjetunió tôszomszédságában, a
7. flotta pedig Kína és Indokína partjainál. Szóval nem tartottuk
és ma sem tartjuk ideálisnak az olyan helyzetet, amikor a nagy-
hatalmak hadiflottái hosszasan cirkálnak hetedhét országra saját
partjaiktól. És mi készek vagyunk megoldani ezt a problémát.
Megoldani, de egyenlô alapon.”
alapon.” (Brezsnyev, 1971)
Hogyan változtak a két szuperhatalom közötti katonai
erőviszonyok az 1970-es évekre? Mire hivatkozva utasít-
ja el az amerikai bírálatokat Brezsnyev? állapítsa meg, hogy az
érvelésben mi az igazság és mi a csúsztatás!

1973-ban az afgán uralkodótól miniszterelnöke elragadta

a hatalmat, és polgárháborús helyzet alakult ki. 1979-ben a
szovjetek a jelöltjüket segítették hatalomra, bevonultak az
országba, majd itt is megpróbálták megvalósítani a saját 2. A szovjet befolyás terjedése a világon
rendszerüket.
Vegye számba, mely területek tartoztak a szovjet érdek-
szférához! Mi volt ezeknek a területeknek a stratégiai
jelentősége?

89
 A KIS HIDEGHÁBORÚ ÉS A SZOVJET RENDSZER VÁLSÁGA
3. Harcok Afganisztánban
sorolja fel, melyek Afganisztán stratégiai jelentősé-
gének legfontosabb elemei a nagyhatalmak számára!
Jellemezze Afganisztán etnikai összetételét! Mutasson rá, hogy
milyen politikai vonatkozásai lehetnek ennek a helyzetnek!
„Az Olimpiai Bizottság tudomására hoztam: amíg szovjet
4. inváziós erôk vannak Afganisztánban, sem én, sem pedig
az amerikai nép nem támogatja, hogy olimpiai csapatot küld-
jünk Moszkvába. […]
A jelenleg Afganisztánban levô szovjet csapatok által fenye-
getett térség hatalmas stratégiai jelentôséggel bír: itt van a világ
exportálható kôolajának több mint kétharmada. […]
Tegyük egészen világossá álláspontunkat:
Bármely külsô erô kísérletét arra, hogy megszerezze az el-
lenôrzést a Perzsa-öböl felett, az Egyesült Államok létérdekei
ellen intézett támadásnak fogjuk tekinteni. Bármilyen szükséges
eszközzel, akár katonai erô alkalmazásával is visszaverjük ezt.
[…]” (Carter elnök kongresszusi üzenetébôl, 1980)
Hogyan reagált az amerikai kormányzat Afganisztán
szovjet megszállására? Mivel nyomatékosították az ame-
rikaiak álláspontjukat? Mivel magyarázható a kemény ameri-
kai fellépés?
„Ez a válság egyre jobban meggyôzi a tömegeket arról,
5. hogy a kapitalizmus olyan társadalom, amelynek nincs jö-
vôje, egyszersmind ez a válság megsokszorozza a másik, a szoci-
alista út híveinek számát is. Ezt a válságot nem lehet megállítani
sem az imperialisták katonai-politikai tömbjének próbálkozásai-
val és a fegyverkezési hajszával, sem a monopóliumok gazdasági
integrációjával, sem a társadalmi reformok látszatával, sem pe-
dig elnyomással.” (Brezsnyev beszéde, 1976)
állapítsa meg, hogyan ítéli meg az olajválság idején a
kapitalizmus és a szocializmus kilátásait a szovjet pártfő-
titkár! Mire alapozza a véleményét? Bizonyítsa be, hogy téves
ez a helyzetértékelés!
90
„A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az
6. Afgán Demokratikus Köztársaság, […] elhatározták jelen
barátsági, jószomszédi és együttmûködési szerzôdés megkötését
és megállapodtak az alábbiakban: […]
4. cikk. A Magas Szerzôdô Felek a hagyományos barátság és
jószomszédi viszony, ugyanígy az Egyesült Nemzetek Szervezete
szellemében eljárva, tanácskozni fognak egymással, s mindkét
fél egyetértésével megfelelô intézkedéseket foganatosítanak ab-
ból a célból, hogy biztosítsák mindkét ország biztonságát, füg-
getlenségét és területi sérthetetlenségét.
A Magas Szerzôdô Felek folytatják együttmûködésük fejlesz-
tését katonai téren, honvédelmi képességük erôsítése végett, az
általuk megkötött megfelelô egyezmények alapján.” (A szovjet–
afgán barátsági szerzôdésbôl, 1978)
Mutassa be a szovjetunió afganisztáni politikájának geo-
politikai hátterét! Mennyiben járult hozzá az afganisztáni
konfliktus a szovjet–amerikai viszony romlásához?
A szovjetek afganisztáni akciójukkal megközelítették
az Indiai-óceánt és a Föld leggazdagabb kőolajkészleteit.
A helyzetet a Nyugat számára tovább nehezítette az iráni
iszlám forradalom, amely szélsőséges, Amerika- és nyugat-
ellenes erők hatalomátvételét jelentette. A szovjet lépések-
re válaszul az Egyesült államok elnöke kimondta, hogy a
legfontosabb kőolajforrásokat akár fegyverrel is megvédik
(Carter-doktrína). Az amerikai kormányzat elfogadott szá-
mos, a szocialista tömböt gazdaságilag érzékenyen érintő lé-
pést is: például újra megszigorították a fejlett technológiák
és gépek exportját (Cocom-lista). A szovjet katonai beavat-
kozás után az Egyesült államok fegyveres támogatásban
részesítette az afgán gerillákat. Így a szovjetek véres parti-
zánháborúba bonyolódtak, amely egyre több emberéletet
és anyagi erőforrást követelt (az itt harcoló szovjet csapa-
tok létszáma meghaladta a 100 ezret). Végül a Szovjetunió
kénytelen volt kivonulni Afganisztánból (1988), ahol ez-
után a szélsőséges iszlám erők kerültek hatalomra.
A SZOVJET RENDSZER VÁLSÁGA Az olajárrobba-
nás, mely 1979-ben megismétlődött, világméretű gazda-
sági válságot idézett elő. A szocialista tábor, bízva a szov-
jet olajkitermelésben és a világgazdaságtól való részleges
elszigeteltségében, kezdetben a kapitalizmus meggyengü-
lésében reménykedett. Ennek éppen a fordítottja történt:
a magas energiaköltségek miatt a talpon maradást csak a
termelékenység fokozásával, a gyors technikai-technoló-
giai fejlesztésekkel lehetett elérni (pl. takarékosabb gép-
járművek, kevésbé energiaigényes gyártási technológiák).
A megváltozott helyzethez való alkalmazkodásban a szo-
cialista rendszerek nem bírták a versenyt a piacgazdasá-
gokkal. Miután gazdaságuk a hetvenes évektől egyre több
szállal kapcsolódott a világgazdasághoz, megkezdődött el-
adósodásuk .
Helyzetüket súlyosbította, hogy a világkereskedelemben
a cserearányok számukra hátrányosan változtak: a magas
technológiájú termékek ára nőtt az alapanyagok és félkész
termékek árához képest.
Mindezek miatt a szocialista országok a fejlődésben egy-
re nagyobb mértékben maradtak le a Nyugattól. A kibon-
takozó válság a szovjetunióban és a csatlós országokban
is egybeesett az extenzív iparosítás feltételeinek lezárulá-
sával, de a fejlődés előmozdítására tett kísérleteket (pl. a
csehszlovák és a magyar reformokat) politikai okokból le-
állították.
 1977 elején jelent meg prágában a csehszlovák értelmiségi el-
lenzék Charta ’77 elnevezésű nyilatkozata, amely megállapította
a Helsinki záróokmány (1975) megsértését, s szélesebb polgári
és politikai jogokat követelt a csehszlovák lakosság számára. A
Chartát több mint 200 magánszemély (köztük Václav Havel író, a
későbbi rendszerváltoztatás utáni első csehszlovák államfő) írta
alá, akiket ezt követően különböző megtorlások (pl. börtönbün-
tetés) értek. Ennek ellenére a következő tíz évben még sok százan
csatlakoztak hozzá az egész köztes-európai térségből. A mozgalom
a szocialista rendszer bukása után szűnt meg.

A LENGYEL VÁLSÁG A gazdasági válság először Len-

gyelországban vezetett politikai összeomláshoz. A növekvő
népességet nem tudták ellátni munkával, s mivel a szocia-
lista rendszer keretei között a parasztgazdaságok nem tud-
tak megfelelően fejlődni, az élelmiszer-ellátás is akadozott.
Sztrájkok törtek ki, melyeknek a gdański Lenin Hajógyár vált a
központjává. A sztrájkmozgalom kierőszakolta, hogy az állam
engedélyezze egy független érdekképviselet, a Szolidaritás
Szakszervezet bejegyzését (1980). Az új szakszervezet Lech
Wałęsa vezetésével küzdött a munkások jobb életfeltéte-
leiért.
A szocialista országok vezetői támadták a számukra veszé-
lyes példát. A lengyel belpolitikai helyzet egyre jobban elmér-
gesedett, a szovjetek katonai beavatkozást fontolgattak .
Erre azonban nem szánták rá magukat, mert a nemzetközi vi-
szonyok kedvezőtlenebbek voltak számukra, mint az 1968-as
csehszlovákiai beavatkozás idején. Tartani lehetett a lengye-
lek – történelmi hagyományokból is következő – ellenállásá- A szovjet–amerikai kereskedelmi kapcsolatok (oszlopdi-
tól. A beláthatatlan következményekkel járó szovjet katonai 7. agram) és a kôolajárak alakulása (grafikon)
intervenció végül Jaruzełski tábornok hatalomátvételével és
a rendkívüli állapot kihirdetésével (1981. december) lekerült Hogyan érintette rövid és hosszú távon a kőolajárak
a napirendről. A szolidaritást betiltották, vezetőit internálták. alakulása a szocialista tábort és a szovjetuniót? Milyen
A kezdeti véres összecsapások után a lengyel ellenzék illegá- folyamat érzékelhető a két szuperhatalom kereskedelmi kap-
lisan szervezkedett tovább, s a kommunista diktatúrát többé csolatában? Indokolja megállapításait!
már nem lehetett megszilárdítani Lengyelországban .

Jelentős erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott a szolidaritásnak

az 1978-ban megválasztott lengyel pápa, II. János pál is. részben en-
nek is köszönhető, hogy a mozgalom erejét a rendkívüli állapot és az
azt követő retorziók sem törték meg. Karol Wojtyła pápaként (kép a
94. oldalon) hazájában tett 1979-es első látogatása során Varsóban
kétmillió híve előtt elhangzott mondata – „Ne féljetek!” – sokak sze-
rint a kommunizmus bukásának kezdete volt.
A NYUGAT VÁLASZA A mértéktelen fegyverkezés (pl.
közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták telepítése Kelet-
Közép-Európa országaiba), a világ több pontján való egyidejű
katonai és politikai jelenlét az összeomlás szélére juttatta a
válságba került szovjet gazdaságot. A szovjet térnyerés ki-
váltotta az Egyesült Államok ellenlépéseit, mindenekelőtt
az erőteljes fegyverkezést. A hagyományos fegyverzetekben
meglévő szovjet túlsúlyt a neutronbomba kifejlesztésével
(1981) ellensúlyozták. Majd ronald reagan amerikai elnök
új rakétaelhárító rendszer kiépítését határozta el, amely a
világűrbe telepített eszközök fölhasználásával védelmet je-
lentett volna a szovjet interkontinentális rakéták ellen. Az óri-
ási költségeket igénylő „csillagháborús terv” azzal fenyegette
a szovjetuniót, hogy a két tömb közötti katonai egyensúly
felbomlik. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjetek
a fegyverkezésben sem pénzügyileg, sem technikailag nem
tudnak lépést tartani az amerikaiakkal. Hű szövetségese
volt az amerikaiaknak ebben az időszakban is a Margaret
Thatcher vezette Nagy-Britannia. Talán nem véletlen, hogy
éppen egy szovjet újságírótól kapta a „Vaslady” becenevet,
amit büszkén vett tudomásul.
8. A Szolidaritás logója
„1. Szabad Szakmai Szakszervezetek alakításának biztosí-
9. tása.
2. A sztrájkjog garantálása.
3. A módosított alkotmány nyilvánosságra hozása.
4. Amnesztia a munkából elbocsátottaknak, a politikai foglyok-
nak és a megtorló intézkedések eltörlése.
5. A sztrájkbizottság követeléseinek nyilvánosságra hozása, a
szabad hírközlés lehetôvé tétele.
6. Reális munkabérek megállapítása.
7. A sztrájk idejére munkabér-kifizetés a munkásoknak.
8. és 9. Alapbér- és fizetésemelés. […]
14. A nyugdíjkorhatár csökkentése. […]
16. A munkafeltételek egészségügyi javítása.
17. és 18. Óvodai, bölcsôdei helyek biztosítása és az anyasági sza-
badság bevezetése. […]
21. A szabad szombat bevezetése.” (A Szolidaritás követelései
1980 nyarán. Részletek a 21 pontból)
rendezze három csoportba (politikai, gazdasági, szo-
ciális) a követeléseket! Miért jelentett mérföldkövet a
szabad szakszervezetek engedélyezése a demokrácia kiszéle-
sítésében? Magyarázza meg, hogy a követelések mennyiben
járultak hozzá a szocialista rendszer és eszme válságának nyil-
vánvalóvá válásához!

91
 A KIS HIDEGHÁBORÚ ÉS A SZOVJET RENDSZER VÁLSÁGA

„Eddig az enyhülés egyirányú utca volt, amelyen csak a

10. Szovjetunió haladt saját célja felé […] e célok pedig azt iga-
zolják: elhatározta, hogy kiterjeszti a világforradalmat és egyet-
len szocialista vagy kommunista államot hoz létre. Egyetlen er-
kölcsként csak az érdekeinek megfelelôt ismeri el. Jogot formál
arra, hogy bármilyen bûncselekményt elkövessen, hazudjon és
csaljon, azért, hogy célját elérje.” (Ronald Reagan, 1981)

foglalja össze röviden reagan elnök elveinek és politi-

kájának a lényegét! Mi az új a hetvenes évek amerikai
politikájához képest?

„1980 novemberében Ronald Reagannek az Egyesült

11. Államok elnökévé való megválasztása legalább olyan for-
dulópontot jelentett az amerikai ügyekben, mint a saját magam
1979. májusi választási gyôzelme az Egyesült Királyságban, de
– természetesen – a világpolitikára jóval nagyobb hatást gyakorolt
az amerikai választás. Ahogy teltek az évek, a brit példa erôsen
befolyásolt más országokat különbözô kontinenseken, különö-
sen a gazdasági ügyek tekintetében. De Ronald Reagan választási
gyôzelme alapvetô fontosságú volt, mert azt demonstrálta, hogy
az Egyesült Államok – a szabadságért küzdô legnagyobb erô, amit
a világ valaha ismert – átveszi a világ ügyeiben a kezdeményezô
szerepet. Soha sem volt kétségem ennek a változásnak a jelentô-
sége felôl, és az elsô pillanattól kötelességemnek tartottam, hogy
mindent megtegyek Reagan elnök támogatásáért, a stratégiájá-
ért, amivel meg akarta nyeri a hidegháborút, melyet a Nyugat las-
san, de biztosan elveszteni látszott.” (Margaret Thatcher)
fogalmazza meg, miben látta Margaret Thatcher reagan
győzelmének jelentőségét és az elnök történelmi sze-
repét!
12. Az Egyesült Államok katonai kiadásai
Mutassa be az összefüggést a nemzetközi helyzet válto-
zásai és az amerikai hadikiadások között! Milyen kapcso-
lat fedezhető fel szöveg (10. forrás) és az ábra között? Milyen
következtetéseket tud levonni a különböző fegyvernemekre
fordított összegek változásaiból?
„Strategic Detence Intiative (SDI), azaz Hadászati Védelmi
13. Kezdeményezés vagy közkeletû néven csillagháborús terv.
Ez a komputer- és lézertechnikára épülô, a világûrbe telepíteni
kívánt elektronikus rendszer minden támadó rakétát idôben ha-
tástalanított volna. Elkészülte esetén az Egyesült Államok úgy
mérhetett volna atomcsapást a Szovjetunióra, hogy a szovjet
visszavágás teljesen hatástalan maradt volna. Ilyen helyzet az
Egyesült Államok atommonopóliumának megszûnése óta egy-
szer állt elô.” (Romsics Ignác: A XX. század rövid története)

Csillagháborús elképzelések. Reagan elnök Az ábra és a szövegrészlet (13. forrás) alapján ismertesse a „csillag-
14. hatalmas összegeket irányzott elô egy meg- háborús terv” lényegét! Magyarázza meg, hogy milyen hatással lett
bízható rakétaelhárító rendszer kialakítására volna a katonai egyensúlyra a terv megvalósítása! Milyen nemzetközi és ka-
tonapolitikai kockázatokkal járt a terv kitűzése?

92
 a kétpólusú világrend megszűnése
GORBACSOV REFORMKÍSÉRLETE A Brezsnyev
főtitkár halála (1982) utáni többéves hatalmi harcban győz-
tes Mihail Gorbacsov a szovjetunió válságán belső reformok
bevezetésével kívánt úrrá lenni. politikája, a peresztrojka (át-
alakítás) az életkörülmények romlásának megállítását tűzte
ki célul. Erre egyedül a fegyverkezés ütemének visszafogása
adott reményt, ami megkövetelte a szovjet külpolitika meg-
változását, a kis hidegháború alatt megszerzett területek (pl.
Afganisztán) feladását. Gorbacsov csak ezen az alapon kezd-
hetett tárgyalásokat az amerikaiakkal. A reagannel folytatott
csúcstalálkozókon (Genf, reykjavík, Washington, Moszkva)
megegyezés született a fegyverzetkorlátozásról.
A reformok azonban már nem voltak elegendőek. A szov-
jet gazdaság teljesítőképessége tovább romlott, a pereszt-
rojkával együtt meghirdetett glásznoszty (nyilvánosság) ré-
vén pedig az emberek hangot adtak elégedetlenségüknek.
Annak, hogy a hatalom mekkora teret ad a nyilvánosságnak,
komoly próbája volt egy ipari katasztrófa, a csernobili atom-
erőmű-baleset (1986).
Az Ukrajna északi részén található csernobili atomerőműben 1986.
április végén következett be az emberiség egyik legsúlyosabb atom-
balesete. A szokásos karbantartási munkálatokkal egy helytelenül
végzett tesztkísérletet kötöttek egybe, s ennek következtében reak-
torrobbanás következett be. Jelentős mennyiségű sugárzó anyag ke-
rült a levegőbe, amely hatalmas területen szóródott szét. A szélirány
következtében Ukrajnánál is intenzívebb volt a radioaktív szennyezés
a szomszédos fehéroroszországban (Belorusszia), ám oroszországon
kívül – enyhébb mértékben – jutott belőle a skandináv országoknak
és Közép-Európának is (térkép az 151. oldalon). Mintegy 200 ezer em-
bert kellett kitelepíteni, és a katasztrófa utóhatása napjainkig szinte
felmérhetetlen. A történteket a szovjet hatóságok napokon át titkol-
ták (hírzárlat), s a szomszédos szocialista országok lakossága is csak
nyugati híradásokból kezdett róla értesülni. Öt nappal később a szo-
kásos május elsejei tömegfelvonulásokat úgy tartották meg, mintha
semmi sem történt volna, ami azonnal meg is szülte a régió korabeli
morbid adomáját: – Hogyan vonultak fel az emberek május 1-jén a
szovjetunióban? – sugárzó arccal…
1. Szovjet bányászok sztrájkja (Kemerovo, 1989. július)
„Nyugaton egyesek szeretnének ránk tukmálni ilyen
2. verziót: a szocializmus, úgymond súlyos válságban van;
zsákutcába vezeti a társadalmat. Éppen ebben a szellemben in-
terpretálják a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején az or-
szágunkban kialakult helyzetrôl adott kritikus elemzésünket. És
úgymond, egy kivezetô út van: a gazdálkodás tôkés módszerei-
nek és a társadalmi szervezet tôkés formáinak átvétele, sodródás
a kapitalizmus irányába.
Azt mondják, hogy az átalakítással semmire sem megyünk a
ma funkcionáló rendszer keretei között, és azt javasolják, változ-
tassuk meg a rendszert, merítsünk a másik társadalmi-politikai
rend eszköztárából és tapasztalataiból. Ehhez még hozzáteszik,
hogy ha a Szovjetunió rálép erre az útra, lemond szocialista út-
választásáról, ez, úgymond, felnyitja a sorompót, és szoros kap-
csolatokat lehet majd kialakítani a Nyugattal. Odáig mennek,
hogy az 1917. októberi forradalom is hiba volt, majdhogynem
elvágta népünket és országunkat a társadalmi haladás fô útjától.
Hogy kizárjak minden e kérdéssel kapcsolatos mendemon-
dát és spekulációt – és nem kevés ilyesmit hallunk Nyugatról –,
szeretném még egyszer hangsúlyozni: minden átalakításun-
kat a szocialista útválasztással összhangban valósítjuk meg.”
(Gorbacsov: Több szocializmust, több demokráciát, 1985)
állapítsa meg, hogyan értelmezi Gorbacsov szerint a
Nyugat a szocializmus problémáit és a peresztrojkát!
Hogyan viszonyul ehhez Gorbacsov? Mi lehetett Gorbacsov
célja ezekkel az állításokkal?
„Ideje, hogy a hidegháború követelményeit végérvényesen
3. félretegyük, mivel Európára a konfrontáció más befolyási
övezetekbe és valaki elôterébe tagozódott színtereként, a kato-
nai összetûzés tárgyaként, hadszíntérként tekintettünk. A mai
kölcsönös függôség világában bebizonyosodik, hogy egy másik
korszakban keletkezett geopolitikai elképzelések a valós politi-
kában éppen annyira tehetetlenek, mint a klasszikus mechanika
törvényei a kvantumelméletben. […]
Mit mondunk konkrétan ebben az összefüggésben? A bizton-
ság kérdései állnak elôtérben. Az új gondolkodás keretei között
elkezdtük kritikusan átgondolni elképzeléseinket az európai
katonai konfrontációról, a külsô fenyegetettség mértékérôl, az
erôtényezô szerepérôl a biztonság megszilárdításában.” (Mihail
Gorbacsov beszéde az Európa Tanácsban, Strasbourg, 1989.
július 6.)
fogalmazza meg, hogy minek a megszüntetésére tesz ja-
vaslatot Gorbacsov! Magyarázza meg, hogy mivel indo-
kolja a javaslat az addigi európai rend megváltoztatását!
93
 A KÉTPÓLUSÚ VILÁGREND MEGSZŰNÉSE

A KÖZTES-EURÓPAI SZOCIALISTA RENDSZE-

REK VÁLSÁGA Köztes-Európa országai a szovjet katonai
jelenlét következtében váltak kommunista vezetésű szovjet
csatlós államokká. Az itt élő népek többször tettek kísér-
letet a szocialista tömbből való kiszakadásra. Az NDK-ban
1953-ban, Magyarországon 1956-ban csak a tankok tartották
fenn a szovjet uralmat. 1968-ban Csehszlovákiában a Varsói
szerződés hadseregeinek bevetése akadályozta meg a ki-
bontakozást. Lengyelországban is többször voltak sztrájkok,
tömegtüntetések (1956, 1970, 1980), amelyeket a hatalom
– sokszor brutálisan – levert és megtorolt.
4. A KGST-országok eladósodása Az 1980-as évek második felére valamennyi európai szoci-
alista országban súlyos gazdasági válság alakult ki. A válságra
a kormányok eltérő módon reagáltak. Volt, ahol még jobban
elzárkóztak, sőt a külföldi adósságokat is visszafizették, mint
romániában. Ennek következtében azonban az életkörülmé-
nyek hihetetlen mértékben romlottak, s az állam már a tár-
sadalom alapvető működését sem tudta biztosítani (élelmi-
szer-ellátás, orvosi ellátás, lakások fűtése és világítása stb.).
Más országok, mint Magyarország és Lengyelország, egy-
re nagyobb külföldi hiteleket vettek fel, amelyekkel politi-
kai okokból továbbra is a fogyasztást, az elért életszínvonal
fenntartását finanszírozták. Így ezek az államok eladósod-
tak, és az 1980-as évekre devizabevételeik jelentős részét a
kamatok törlesztésére fordították. Ezáltal elvesztették a vál-
ságból való kilábalás minden lehetőségét.

5. A KGST-országok nyugati kereskedelme

állapítsa meg, hogyan alakultak a szocialista és a tőkés

világ kapcsolatai! Milyen hatásai voltak a tőkés gazdasági
kapcsolatoknak a szocialista országokra (gazdasági és politikai
következmények)?

7. II. János Pál, a lengyel származású pápa (1978–2005),

akit azóta boldoggá, majd szentté avatott a katolikus
egyház. Híres „Ne féljetek!” mondata biztatást jelentett
Köztes-Európában a diktatúrák ellen fellépôknek

KÖZTES-EURÓPA FELSZABADULÁSA A Szovjet-

unióban kibontakozó változások a csatlós országokban le-
hetetlenné tették a keményvonalas kommunisták erőszakos
fellépését, és a pártvezetésen belüli reformra hajló cso-
portoknak lehetőséget adtak a változtatásra. fontos volt a
peresztrojka hatása a szocialista országok társadalmaira: az
emberek úgy érezték, oldódik az a szorítás, mely bekény-
szerítette őket a szovjet blokkba, s az ezzel járó életkörülmé-
nyekbe. Kezdtek eltűnni azok az évtizedes tapasztalatokon
alapuló reflexek, melyek távol tartották az embereket a poli-
tikától, oldódott a félelem.
1989 a köztes-európai szocialista rendszerek összeomlá-
sának éve. A gazdasági válság nyomán a kommunista veze-
tés mindenütt átadta a hatalmat, részben a szovjet támoga-
tás megszűnése, részben az ellenzéki mozgalmak nyomása
Gorbacsov és Bush sajtótájékoztatót tart a máltai talál- miatt. Lengyelország vált először fizetésképtelenné, így
6. kozó után (1989. december) nem juthatott újabb hitelekhez. A termelés csökkent, nőtt

94
a munkanélküliség, a hatalom tárgyalásokra kényszerült az
ellenzékkel. Szabad választások megrendezéséről állapodtak
meg, de előre kikötötték a kommunista párt mandátumainak
számát. Így 1989-ben a kommunisták választási vereségük
ellenére átmenetileg megőrizhették pozícióik egy részét.
Magyarországon is kerekasztal-tárgyalásokon egyeztek
meg a többpárti, szabad választásokról. Miután Magyarország
megnyitotta nyugati határait az NDK menekültjei előtt
(1989. szeptember), az események megállíthatatlanul ve-
zettek az NDK összeomlásához. Tömegtüntetésekkel, de
vér nélkül győzött Csehszlovákiában a „bársonyos forra-
dalom”. Távoznia kellett az addigi kommunista vezetésnek
Bulgáriában is. Decemberben Romániában fegyveres nép-
felkelés és puccs döntötte meg Ceauşescu diktatúráját. A
diktátor házaspárt azután hevenyészett bírósági tárgyalást
követően kivégezték. A térség többi országában azonban
mindenütt vérontás nélkül ért véget – ahogy akkoriban ne-
8. Wałesa és Jaruzelski tárgyalnak (1989)
vezték – „a csodák éve”.
Milyen szerepet játszottak a képeken látható események
KÖZTES-EURÓPA A RENDSZERVÁLTOZTATÁS
a térség történelmében? Mutassa be a képeken szereplő
UTÁN A diktatúrák bukásával nem oldódtak meg a prob- személyek politikai álláspontját!
lémák. A piaci viszonyokra való átállás óriási feszültségek-
kel járt. Ennek legdrámaibb jele a növekvő munkanélkü-
liség és a szociális ellátórendszerek megrendülése lett. Az
„egyenlősdihez”, az állami juttatásokhoz szoktatott embe-
reknek egyszerre kellett megtanulniuk a piaci viszonyokhoz
való alkalmazkodást, az öngondoskodást és elviselniük az
egyre szembetűnőbb vagyoni különbségeket. Az átállást a
régió fejlettebb gazdasággal és nagyobb kulturális hagyo-
mányokkal rendelkező országai (Csehország, Lengyelország,
Magyarország) sem tudták tömegeket érintő megrázkód-
tatások nélkül megvalósítani (pl. milliók vesztették el az 9. Jugoszlávia nemzetiségei és az állam felbomlása
állásukat). ám az ebből eredő tiltakozások „csak zavarták”,
deformálták, de nem bénították meg a többpárti (parlamen-
ti) politikai demokrácia intézményrendszerének fokozatos Hogyan viszonyulnak az új államhatárok az első világ-
háború előtti határokhoz? állítását igazolja! Mondjon
kiépülését. példát arra, hol született nemzetállam, s hol maradt meg a
A szovjet hatalmi szféra és a diktatúrák összeomlása soknemzetiségű állam az új viszonyok közepette! Mely különb-
nyomán felszínre törtek az elfojtott nemzeti törekvések. ségekkel összefonódva jelentkeznek az etnikai választóvonalak
Felbomlottak a századelő osztrák–Magyar Monarchiájának a térségben?
szétesése után mesterségesen létrehozott soknemzetiségű
államok. Csehszlovákia békés úton vált ket-
té (1992), ám a nyugati részből szerveződött
Csehország hagyományos fejlettsége szembe-
tűnővé vált a keleti szlovákiához képest.
Tragikus polgárháborúba torkollott viszont
az egykori Jugoszlávia felbomlása (1991–
2008). Az etnikailag kevert állam népei (szer-
bek, horvátok, szlovének, albánok, bosnyákok
stb.) mindegyike homogén nemzeti területek
és államok kialakítására törekedett, s az egy-
re véresebb küzdelemben emberek tízezreit
gyilkolták le, illetve kergették el szülőföldjük-
ről.

Az egykori Jugoszlávia területén számos etnikum,

vallás és kultúra létezik. A különböző délszláv népek
(szerbek, horvátok, szlovénok, montenegróiak, ma-
cedónok, bosnyákok) lényegében egyazon nyelv kü-
lönböző dialektusait beszélik. Ettől eltérő a koszovói
albánok és a Vajdaságban (Délvidéken) élő magya-
rok nyelve. A Balkánt behálózó civilizációs törésvo-
nalak mentén különböző vallások (ortodox: szerbek,
montenegróiak, macedónok többsége; katolikus:
horvátok és szlovének; muszlim: bosnyákok és albá-
nok), valamint a keleti és nyugati kereszténységnek
megfelelő cirill és latin betűs írások jelennek meg.

95
 A KÉTPÓLUSÚ VILÁGREND MEGSZŰNÉSE

Időpont Esemény
szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina bejelenti függetlenné válását. (A következő évben Macedónia is
1991
függetlenné válik.)
Délszláv háború. szerbia katonai erővel akarta megakadályozni Horvátország és Bosznia-Hercegovina elszakadását.
A véres, a polgári lakosság elleni kegyetlenkedésekről hírhedt háborúnak az Egyesült államok közreműködésével
1991–1995
megkötött daytoni békemegállapodás vetett véget. A szerbia és Montenegró szövetségére szűkült délszláv államot Kis-
Jugoszláviának nevezték.
Kis-Jugoszláviát bombázza a NATo. Az előzmény, hogy szerbia egyik tartományában, Koszovóban az 1990-es évek
második felétől felerősödtek a többségben levő albán lakosság elszakadási törekvései. A kibontakozó polgárháborúban
mindkét etnikum arra törekedett, hogy a másikat elűzze a területről. A konfliktusba bevetik a szerb hadsereget – és ez az
1999
intézkedés váltotta ki a NATo légicsapásait, amelyeknek polgári áldozatai is voltak. A bombázás hatására a szerb katonai
egységek kivonultak Koszovóból, s a tartományba ENsZ-felhatalmazással NATo-parancsnokság alatt álló békefenntartó
erők (Kfor) érkeztek.
2006 Montenegró is függetlenné válik.
Koszovó egyoldalúan bejelenti függetlenségét, amelyet szerbia (és még sok állam) nem ismer el, de az Egyesült államok
2008
és az Európai Unió országainak többsége igen.

10. Jugoszlávia felbomlási folyamata Habár névleg nemzetállamok alakultak a hajdani Jugoszlávia te-
rületén, közülük csak szlovéniáról és Montenegróról lehet ezt va-
Hasonlítsa össze a táblázatból (10.) és a térképről (9.) lóban elmondani. Horvátországból 1995-ben elűzték a szerbeket
szerezhető ismereteket! – akiket részben a Vajdaságba telepítettek, a magyarok közé –, ahogy
szerbiából is menniük kellett a horvátok zömének. Macedóniában
macedón–albán konfliktus van, Koszovóban albán–szerb. szerbiában
a magyarok és a szandzsáki muszlimok alkotják a legjelentősebb et-
nikai közösséget. Bosznia-Hercegovinában a szerb–horvát–bosnyák
etnikumok sajátos szövetségi államban élnek.

A térség gazdasági fellendülésének és politikai stabilitá-

sának záloga az Európai Unióhoz való csatlakozás. Az NDK
Németország részeként szinte azonnal elérte a célt, a térség
többi országa fokozatosan lett az európai közösség tagja. (Az
Európai Unióval a 27. leckében foglalkozunk részletesen.) A
katonai biztonságot és az európai béke megszilárdítását segí-
tette elő, hogy a szovjet befolyás alól felszabadult országok
többsége az új évezred küszöbén csatlakozott a NATO-hoz
(Magyarország 1999-ben).

NÉMETORSZÁG ÚJRAEGYESÍTÉSE – A SZOV-

JETUNIÓ SZÉTESÉSE 1990 szeptemberében szerző-
dést kötöttek a két német állam és a korábbi megszálló hatal-
mak. A négy megszálló hatalom lemondott minden, a győz-
teseket megillető jogról, és Németország visszanyerte teljes
függetlenségét. 1990. október 3-án Németországot Helmut
Kohl kancellár vezetésével ismét egyesítették. Az egyesített
állam fővárosa Berlin lett.

„[…] A Bundestag az NDK Népi Kamarájával [a két német

12. állam törvényhozó testületei] közösen ma félreérthetetlen
üzenetet intéz Lengyelországhoz. Lengyelország és Németország
jelenlegi határait egyszer s mindenkorra véglegesnek tekint-
jük […] tudjuk, hogy néhány kollégánknak itt a Bundestagban
nehezére esik megszavazni ezt a határozatot, különösen, ha az
Oderán és a Neissén túli területeken élô németek 700 éves törté-
netére gondol […]. Németország egyesítésével összekapcsolódik
annak lehetôsége is, hogy végleg és tartósan kibéküljünk a len-
gyel néppel. Az idô megérett erre. Ami korábban már a németek
és a franciák között lehetséges volt, az most végre a németek és a
lengyelek között is lehetségessé válhat.” (A német szövetségi kor-
mány nyilatkozata és a német szövetségi parlament határozata
a német–lengyel határról, 1990. június)

A berlini fal a hidegháború idején és a fal lebontását
11. ünneplô tömeg 1989. november 9-én
Mire utal a képen látható emberek viselkedése?
állapítsa meg, hogy milyen problémákat hozott a felszínre
a szocialista tömb felbomlása! Milyen választ adott a kihí-
vásra a Bundestag? Milyen korábbi NsZK-s kormányzati lépéssel
volt mindez összhangban? Magyarázza meg, miért volt nehéz
a döntés! Keressen ellenpéldákat a rendszerváltás idejéből!

96
 A Gorbacsov vezette szovjetunió a számára egyre kedve-
zőtlenebb folyamatokkal nem szegült szembe: nem avatko-
zott be a szocialista tömb szétesésekor, majd beleegyezett
Németország egyesítésébe is. (A Köztes-Európából történő
szovjet kivonulásról Gorbacsov és idősebb Bush amerikai elnök
1989-ben a máltai találkozón egyezett meg.)
A közvetlenül a szovjet birodalomhoz tartozó balti álla-
mok önállósodási törekvéseivel szemben viszont már fegy-
veresen léptek fel (1991). A helyzetet – akaratuk ellenére – a
Gorbacsovot puccsal félreállítani akaró, s a régi rendszert visz-
szahozni próbáló katonatisztek és politikusok oldották meg.
sikertelen hatalomátvételi kísérletük után a szovjet vezetés
elismerte a balti államok függetlenségét. Még ugyanebben
az évben megszűnt a 300 milliós Szovjetunió (1991. decem-
ber), a kommunista pártot (sZKp) betiltották. A 150 milliós
Oroszország mellett a volt szovjetunió többi köztársasága is
független országgá vált, bár az orosz befolyás fenntartása ér-
dekében létrehozták a Független Államok Közösségét (fáK).
Ehhez a balti államok nem csatlakoztak.
A negyvenéves hidegháború szovjet vereséggel zárult. Az
ezredfordulóhoz közeledve az Egyesült államok maradt az
egyetlen szuperhatalom.
Az átalakulás során az egykori szovjet birodalom területén
számos nemzeti és vallási konfliktus tört felszínre (csecse-
nek, abházok stb.). Az egykori szovjetunió legnagyobb és ma
is nagyhatalomnak számító utódállamában, Oroszországban a
gazdaság modernizálása lassú ütemben haladt, kevesek óriási
vagyonokat gyűjtöttek, míg a tömegek életszínvonala nem érte
el a korábbit sem. A jövő nagy kérdése, hogy sikerül-e kiegyen-
súlyozottabbá tenni az életkörülményeket, s ezzel párhuzamo-
san megszilárdítani a demokráciát a – még így is hatalmas, a
világon legnagyobb – két kontinensen elterülő országban.
„A föld felszínének egyhatodán terpeszkedô szovjet biroda-
13. lom évtizedek alatt és – ehhez kétség sem fér – átfogó hadi-
terv alapján épült ki. A belsô ellentmondásokkal senki sem törô-
dött. Egy pillanatra sem merül fel a lehetôség, hogy a birodalom
lemondjon valamely területérôl, eltûrje új államok létrehozását.
Ilyesmi meg sem fordult a fejekben. A gazdaság nem alkalmaz-
kodott a helyi igényekhez és életformához, egyöntetûen erôsza-
kolták rá mindenkire. A Szovjetunió bukása után orosz ajkúak
tömegei szorultak a perifériára azokban a köztársaságokban,
ahová évtizedeken keresztül ôk közvetítették a birodalom iparát,
tudományát, kultúráját. A belsô piac összeroppanása miatt gaz-
dasági katasztrófához közeli helyzet alakult ki a nagyvárosokban
és iparvidékeken, ahová minden élelmiszert kívülrôl szállítottak,
mivel helyben nem termeltek mást, csak acélt, harckocsit, ra-
kétát, katonai berendezéseket. Állástalan tisztek szaporították
az ezekbôl az üzemágakból elbocsátott munkanélküliek számát.
Külföldön állomásozó csapataink gyors ütemben hagyták el
Európát.” (Borisz Jelcin: Éjszakai naplójegyzetek)
Milyennek mutatja be Jelcin a felbomlás előtti
szovjetuniót? Milyennek látja a térséget a felbomlás
után?

A Szovjetunió Tárja fel, hogyan befolyásolta a változás oroszország gazdasági, demográfiai és ezáltal katonai poten-
14. szétesése ciálját rövid és hosszú távon! sorolja fel, mely területek szakadtak le teljesen a birodalomról! Milyen
kapcsolat maradt az egykori birodalom országai között? Milyen szerepet játszottak a gazdasági és az etnikai
viszonyok a határok meghúzásában?

97
 összegezés

AZ AMERIKAI–SZOVJET (NYUGATIKELETI) KAPCSOLATOK Az 1960-tól 1990-ig tartó időszak világtörté-

nelmét – ahogyan a korábbi évtizedét is – a két szuperhatalom egymáshoz való viszonya határozta meg. Együttműködőbb
és konfliktusosabb időszakok váltották egymást, s ezek okai és következményei igen szerteágazóak voltak. A végeredmény
azonban, hogy a kétpólusú világból egypólusú világ lett. Tekintse át az időszak szakaszait és eseményeit!

ESEMÉNYEK ELNÖKÖK ÉS PÁRTVEZETŐK

Hidegháború (1947–1962) John f. Kennedy
1962: A kubai rakétaválság. (1961–1963),
akit lelőttek és
Enyhülés (1963–1975) Nyikita Hruscsov
1963: Atomcsendegyezmény; „forródrót” Moszkva és Washington között; (1953–1964), akit
merénylet Kennedy amerikai elnök ellen. leváltottak
1964: Hruscsov szovjet pártvezető leváltása; a vietnami háború kezdete.
1967: A hatnapos arab–izraeli háború.
Lyndon B. Johnson
1968: A „prágai tavasz” leverése; atomsorompó-egyezmény.
amerikai elnök
1969: szovjet–kínai határincidensek.
(1963–1969), aki a
1970: Új német keleti politika: NsZK–szovjet és NsZK–lengyel szerződések.
vietnami háborúba
1972: sALT–I. szerződés; Nixon amerikai elnök látogatása Kínában.
bukott bele
1973: Negyedik arab–izraeli, a jóm kippúri háború; arab olajembargó
(első olajválság).
1975: A vietnami háború vége; a helsinki konferencia.
richard Nixon
Az enyhülés megtorpanása (1976–1978) (1969–1974), aki a
1976: szovjet–kubai támogatás Angolának, „szocialista orientációjú” Watergate-ügybe
fejlődő országok; egységes szocialista Vietnam. bukott bele, és
1977: szovjet ss–20-as rakéták; szovjet–kubai aktivizálódás Etiópiában, Leonyid Brezsnyev
Mozambikban és Dél-Jemenben. szovjet pártfőtitkár
1977: Charta ’77. (1964–1982), akihez
a „pangás” korszaka
„Kis hidegháború” (1979–1984) kötődik
1979: sALT–II. szerződés (nem lép életbe); Afganisztán szovjet Mihail Gorbacsov
megszállása; második olajárrobbanás. (1985–1991), aki
1980: reagan hivatalba lépése; a moszkvai olimpia amerikai bojkottja. csak külföldön
1981: rendkívüli állapot Lengyelországban. lehetett népszerű
1983: reagan elnök „csillagháborús” terve. és ronald reagan
1984: A szocialista országok bojkottja a Los Angeles-i olimpián. (1981–1989), a
filmszínészből lett
Újabb enyhülés (1985–1989) kemény elnök
1985: Gorbacsov hatalomra kerülése: peresztrojka és glasznoszty; genfi id. George Bush
csúcstalálkozó. (1989–1993), aki
1986: Amerikai–szovjet csúcstalálkozó reykjavikban. csak egy cikluson át
1987: Washingtoni csúcstalálkozó. volt elnök
1989: forradalmi hullám Kelet-Közép-Európában, a szocialista rendszerek
összeomlása; a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból; a máltai
amerikai–szovjet csúcstalálkozó; kubai csapatkivonás Angolából.
Borisz Jelcin,
A hidegháború vége (1990–1991) oroszország első
1991: A szovjetunió felbomlása. elnöke. Nagy
szerepe volt abban,
hogy a Gorbacsov
elleni puccs (1991)
sikertelen maradt
Értékelje a nagy fejezetben tárgyalt eseményeket abból a szem-
pontból, hogy az enyhülést vagy az újabb hidegháborús feszült-
séget növelték-e! Indokolja döntéseit! Idézze fel az események kapcsán
tanultakat! Kísérelje meg vonaldiagram segítségével ábrázolni az esemé-
nyek hullámzását! (segítségére lehetnek ebben fischer ferenc A meg-
osztott világ című könyvének diagramjai.) Milyen hiányzó eseményeket
illesztene még a sorba? Tudjon meg még többet a felsorolt amerikai
elnökökről és szovjet pártvezetőkről! Ajánljuk Hahner péter Az USA el-
nökei és Krausz Tamás A Szovjetunió története című könyvét, valamint
a világhálót!

98
iv. a kádár-korszak

MiÉRT NagyON ELLENTMONdÁSOS a KORSZaK MEgíTÉLÉSE a Mai NaPig?

■ AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCOT KÖVETŐ KEMÉNY

MEGTORLÁSOK MIATT?
■ MERT KÉSŐBB A HATALOMNAK SIKERÜLT KOMPROMISSZUMOT KÖTNIE
A TÁRSADALOM TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGÉVEL?
■ MERT EGY IDŐRE MAGYARORSZÁG LETT A SZOCIALISTA TÁBOR IRIGYELT ÁLLAMA?
■ MERT NEM TELJESEDHETTEK KI A GAZDASÁGI REFORMOK A KORSZAKBAN?
■ MERT A RENDSZER VÁLSÁGBA KERÜLT A NYOLCVANAS ÉVEK VÉGÉN?
■ MERT A LÉTEZŐ SZOCIALIZMUS RENDSZERSZINTEN VÁLT TARTHATATLANNÁ
EURÓPÁBAN?
 megtorlás és konszolidáció
„Jelentés a magyarországi helyzetrôl az 1956. november
1. 4., 21.00 órai állapot szerint: November 4-e folyamán [...]
Budapesten csapataink teljes egészében elfoglalták a fôbb kor-
mányzati épületeket, és a felkelôk ellenállását alapvetôen sike-
rült megtörni. A városban két ellenállási góc maradt: a Corvin
filmszínház és a Moszkva tér, Buda nyugati részében.
A filmszínházban, mely a hozzá tartozó épületekkel egy
egész háztömböt foglal el, jelentôs mennyiségû felkelô össz-
pontosul, harckocsikkal és tüzérséggel. Csapataink azt a felada-
tot kapták, hogy hajtsák végre a szükséges erôátcsoportosítást,
és teljes mértékben számolják fel a fennmaradt ellenállási gó-
cokat Budapesten.
A csapataink által elfoglalt valamennyi településen kijárási
tilalom lépett életbe.” (G. Zsukov. Idézi: Hiányzó lapok 1956
történetébôl)
Gyűjtse össze, hogy a szovjet támadás után mely hely-
színeken tartott legtovább a magyar ellenállás! Tárja
fel, hogy a felkelőcsoportok miért tudták hosszabb ideig vé-
delmezni állásaikat! Magyarázza meg, hogy a forrás alapján a
szovjetunió minek tekintette a fővárosi harcokat!
„Kádár és Münnich elvtárssal megvitattuk a reakció ma-
2. gyarországi tombolásának idején elkövetett rémtettek-
ben bûnös személyek bíróság elé állításában teendô konkrét
intézkedéseket. Mindketten teljesen egyetértettek, hogy ezt a
pert azonnal meg kell szervezni.
Kifejtettük Kádár és Münnich elvtársaknak elképzeléseinket
egy köztársasági forradalmi katonai népbíróság megalakításá-
ról. A magyar elvtársak kitartanak amellett, hogy ezt az intézke-
dést a hadbíróságon keresztül kell megtenni, a Magyarországon
érvényben lévô törvények szerint. A hadbíróságnak joga van
gyorsan határozatot hozni, s az elkövetett bûnökért kimond-
hatja a legsúlyosabb büntetést; polgári személyek esetében az
akasztást, katonáknál az agyonlövést. [...] A hadbíróság, mint a
magyar elvtársak mondják, a nép szemében eléggé tekintélyes
bírósági szerv, melynek kötél vagy golyó általi halálos ítélete
kellô hatást gyakorolna az országra. A magyar elvtársak Szerov
elvtárssal együtt kiválasztják azt a bíróság elé kerülô 6-8 fôt,
akik közvetlenül vezették a budapesti fegyveres felkelést, kom-
munistákat tartóztattak le és lôttek agyon. A hadbíróság elé
állítandó személyek közé kiválasztották:
Dudás Józsefet (54 éves), a felkelés egyik szervezôjét, a budai
felkelôcsoportok vezetôjét;
Szabó Jánost (59 éves), aki a Széna téri fegyveres felkelôk
vezetôje volt;
Zólyomy Lászlót (40 éves), a Horthy-hadsereg volt tisztjét,
aki a felkelés idején a Honvédelmi Minisztérium »forradalmi
bizottmányának« tagja volt [...].” (Malenkov, Szuszlov, Arisztov
és Szerov jelentése Moszkvának, 1956. november 30.)
állapítsa meg, milyen indokok alapján döntöttek a sta-
táriális bíróságok felállításáról! Milyen alapon választot-
ták ki az 1956 után elsők között halálra ítélteket? Értékelje a
szovjet–magyar viszonyt a dokumentumok alapján! Indokolja
megállapításait!
100
AZ ÚJ KORMÁNY MEGALAKULÁSA A Moszkvában
kiszemelt új vezető, Kádár János – a jelentősebb felkelőköz-
pontok felszámolását kivárva – 1956. november 7-én érkezett
Budapestre. Kádár a kihirdetésekor még csak névsorként lé-
tező Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében átvette
a hatalmat. Nagy Imre és közvetlen munkatársai Jugoszlávia
budapesti nagykövetségére menekültek, Mindszenty bíboros
érsek az amerikai követségre távozott. A harcokban részt ve-
vők jelentős része a megtorlásoktól félve nyugatra menekült,
és követte őket a demokratikus átalakulás reményében csaló-
dottak tömege is (több mint 200 ezren hagyták el az országot).
A forradalmat és szabadságharcot a külső erőszak leverte,
de a Kádár-kormánynak és az újonnan szerveződő MsZMp-
nek még hosszú ideig meg kellett küzdenie a helyi társadalmi
ellenállással (pl. az üzemeket egy ideig még ténylegesen irá-
nyító munkástanácsokkal) és a nemzetközi elszigeteltséggel.
A MEGTORLÁS A hatalom a szovjet hadsereg révén Kádár
János kormányának kezébe került, de az ország eleinte nem
volt hajlandó az együttműködésre: a területi munkástaná-
csok mellett az Írószövetség is kitartott a forradalom követe-
lései mellett. Ugyanakkor az MSZMP 1956. decemberi párt-
értekezlete ellenforradalomnak minősítette a forradalmat .
A társadalom ellenállását a kormány csak a szovjet csapatok
erejére és az újonnan szervezett karhatalomra (a pufajkások-
ra), majd a munkásőrségre támaszkodva tudta megtörni.
December folyamán egy sor tüntetést fojtott – szó szerint – vér-
be az új hatalom, miután a december eleji pártértekezlet szelle-
mében Marosán György – Kádár kormányának egyik tagja – kiadta
a jelszót: „Mától kezdve lövünk!”. December 6-án Budapesten, a
sebesültek kb. 20 000
Halottak kb. 2 500
Kivégzettek kb. 350
Bebörtönzöttek kb. 22 000
Internáltak kb. 13 000
Menekültek kb. 200 000
3. 1956 áldozatai (fô)
Értékelje a táblázat adatait! Nézzen utána, milyen okai
lehetnek annak, hogy a számok a mai napig csak hozzá-
vetőlegesek!
55 év felett 2,2%
45–55 éves 5,7%
35–44 éves 17,5%
25–34 éves 42,8%
15–24 éves 31,8%
A kivégzettek életkor szerinti megoszlása (Az 1956-os
4. Intézet adatai)
Vonjon le következtetéseket az adatokból!
Nyugati pályaudvarnál lezajlott provokatív vörös zászlós tüntetés
fajult verekedéssé, majd több halálos áldozatot követelő lövöldö-
zéssé. 8-án salgótarjánban golyózáport zúdítottak a fegyvertelen
tömegre – félszáznál is több halálos áldozat volt. 10-én Miskolcon,
11-én (és 12-én) Egerben voltak halálos áldozatokat is követelő tün-
tetések. A karhatalmi alakulatokat bevetették még többek között
pécsett, Gyomán, Kevermesen, Gyulán, Tinnyén, Zalaegerszegen
és Hódmezővásárhelyen. Volt, ahol repülőgépről lőttek a tömegre
(pl. Barcs, Csongrád, Kecskemét, Keszthely, Kiskőrös, Tiszakécske). A
decemberi karhatalmi erőszak következtében több mint 80 személy
vesztette életét.
1957-től megkezdődtek a forradalom résztvevői elleni
perek, melyek nyomán több mint 300 forradalmárt kivégez-
tek, 22 000 embert börtönbe zártak és 13 ezret internáltak. A
perbe fogottak hozzátartozói megbélyegzettek, diszkriminál-
tak lettek, akkor is, ha végül megszüntették ellenük az eljárást.
(például gyermekeik nem nyerhettek felvételt az egyetemek-
re.) A forradalomban részt vevő vezető politikusokat csak ké-
sőbb állították bíróság elé, és pereiket teljes titoktartás mel-
lett folytatták le. Nagy Imrét és társait a jugoszláv követségről
csellel kicsalták, s romániába szállították. Mivel együttműkö-
désre egyiküket sem tudták rábírni, hazakerültek, és 1958-
ban zárt tárgyaláson ítélték el őket. Nagy Imrét, Maléter
pált, Gimes Miklóst és szilágyi Józsefet kivégezték, Losonczy
Géza a per előtt fogságban, gyanús körülmények között
halt meg, további társaik többéves börtönbüntetést kaptak.
A későbbiekben a forradalom tabuvá vált, s ellenforrada-
lomként is csak a kiválasztottak szólhattak róla, akik a történ-
teket mindvégig elferdítették. Ahogy telt az idő, úgy vált a
forradalom a hivatalos történetírás lapjain köztörvényes bű-
nözők kegyetlenkedéseivé.
„1. A Rákosi–Gerô-klikk, amelynek a Magyar Dolgozók
5. Pártja Központi Vezetôségében és a Magyar Népköz-
társaság kormányában döntô befolyása volt, 1948 végétôl letért
a marxizmus–leninizmus elvi alapjáról. […]
2. Az októberi események keletkezésében és azok tragikus
fordulatában súlyos szerepet játszott a korábbi években kiala-
kult és állandóan növekvô pártellenzéknek az a szárnya, amely
Nagy Imrét és Losonczy Gézát választotta zászlajául. […] A
kritikát – helytelenül – a párton kívülre, az utcára vitték ki,
amelyben a reakciós elemek is bekapcsolódtak. […]
3. Az októberi események elôkészítésében és kirobbaná-
sában alapvetô tényezô volt a Horthy-fasiszta és a magyar
kapitalista-földesúri ellenforradalom, amelynek jelentôs erôi
mûködtek illegálisan idehaza. […] célja a kapitalista földesúri
rendszer visszaállítása volt, amelyrôl az 1945-ben elszenvedett
veresége óta egy pillanatra sem mondott le. […]
4. A magyarországi eseményekben végül döntô és alap-
vetô szerepet játszott a nemzetközi imperializmus […].” (Az
MSZMP KB határozata az „ellenforradalom” okairól, 1956.
december 5.)
fogalmazza meg a határozat alapján, hogy mely okait lát-
ta az „ellenforradalomnak” a párt vezetősége! Vitassák
meg, mennyiben helyes és miben hibás ez a helyzetértékelés!

A Nagy Imre-per és előzményeinek rövid krónikája:

1956. november 4-én Nagy Imrének és társainak (Losonczy
Géza, Donáth ferenc, Haraszti sándor, Vásárhelyi Miklós, Lukács
György stb.) a jugoszláv követség menedéket kínált.
November 23-án Kádárék bántatlansági ígérettel kicsalták őket
a követségről, majd családtagjaikkal együtt – szovjet közreműkö-
déssel – romániába (a snagovi kormányüdülőbe) internálták a
csoportot.
December 5-én az MsZMp Központi Bizottsága (KB – ez volt
párt egyik vezető testülete) határozata Nagy Imre tevékenységét 6. Nagy Imre a bíróság elôtt
tekintette az októberi események egyik kiváltójának. Ez lesz a per
politikai alapja.
1957. január elején a budapesti kommunista csúcsértekezle- Származás Arány
ten már felmerült Nagy Imréék felelősségre vonása. Január végén
Kállai Gyula – miután „eredménytelenül” tárgyalt romániában az Ipari munkás 35,6%
internáltakkal – felvetette a bírósági eljárás szükségességét. Mezőgazdasági munkás 7,4%
Február 20-án az MsZMp KB határozatot hozott a vizsgálat
megkezdéséről. Kulák (gazdag paraszt) 1,0%
Kádár március 21–29-i moszkvai látogatása során megállapo- Termelőszövetkezeti tag 1,1%
dás született a bírósági felelősségre vonásról. Kis- és középparaszt 17,0%
Április 14-én Nagy Imrét és társait romániában hivatalosan is
letartóztatták, és Budapestre szállították. Értelmiségi 12,0%
Augusztus elejére a Belügyminisztérium kijelölte a per vádlott- Alkalmazott 17,3%
jait, elkészítette a vádiratot. szovjet kérésre a szeptemberre terve-
zett pert a novemberi moszkvai kommunista csúcstalálkozó utánra Kisiparos, kereskedő 3,9%
halasztották. Volt tőkés 4,4%
December 21-én az MsZMp vezetése határozatot hozott a per
Munkakerülő, csavargó 0,3%
megindításáról.
1958. február 6-án a tárgyalás megkezdődött. Ismételten szov- A forradalmi cselekmények miatt elítéltek származás
jet kérésre halasztották el – a nyugati hatalmakkal kezdeménye- 7. szerinti megoszlása (A Történelmi Szemle, 2006/1–2.
zett csúcstalálkozó miatt. adatai alapján)
Június 9–15-e között zárt ajtók mögött folytatták le az eljárást.
Június 16-án végezték ki Nagy Imrét, Maléter pált és Gimes Mennyiben cáfolják az adatok az MsZMp KB december
Miklóst. 5-ei határozatának (5. forrás) egyes megállapításait?
Június 17-én adták ki az első közleményt a perről és az ítéletről, Vonjon le további következtetéseket is a forradalomban részt
illetve annak végrehajtásáról. vevők osztályhelyzetére vonatkozóan!

101
 MEGTORLÁS ÉS KONSZOLIDÁCIÓ

Szabadságvesztés Halál-
Bűncselekmények neme Elítélt összesen
Összesen Ebből életfogytiglan büntetés
állam elleni szervezkedés 4 223 4 113 83 109
Lázadás, hazaárulás, kémkedés 32 32 – –
Izgatás 4 917 4 750 – –
Termelőszövetkezetek elleni izgatás 366 354 – –
fegyverrejtegetés 2 452 2 344 3 1
Tiltott határátlépés 4 653 4 504 – –
Háborús és népellenes bűntett 63 60 5 3
Egyéb, Népköztársaság elleni bűntett 42 38 – 1
Összesen 16 748 16 195 91 114

Az állam elleni bûncselekmények kisza- Vegye sorra, hogy a felsorolt „bűnnemek” közül melyek kapcsolód-
8. básának okai az 1957–1960 közötti idô- hattak közvetlenül 1956-os tevékenységhez! Mit jelenthet az izgatás
ben (Forrás: Kahler Frigyes: Joghalál Ma- „bűntette”?
gyarországon)

Az országot elhagyók aránya néhány magyarországi

10. városban
9. Menekülôk 1956-ban
Tanulmányozza lakóhelye szempontjából az adatokat!
Vonjon le következtetéseket a városok földrajzi helyze-
Milyen indítékai lehettek az országot elhagyóknak?
tére vonatkozóan!
Milyen személyes és milyen társadalmi következményei
voltak az emigrációnak? Miért fogadta szimpátiával a mene-
külteket a nemzetközi közvélemény, és az egyes országokban
miért biztosítottak számukra anyagi támogatást is?
RESTAURÁCIÓ ÉS KONSZOLIDÁCIÓ A forrada-
lom leverése, majd a kegyetlen megtorlások egyre több em-
berben keltették azt a meggyőződést, hogy a szovjetek által
hazánkra kényszerített államszocializmus nemzedékeken át
fennmarad. A rendszer restaurációja közepette a lakosság
jelentős része kényszeredetten tudomásul vette, hogy – ha
az itthonmaradás mellett döntött – a túlélésre kell beren-
dezkedni. Ez is közrejátszott abban, hogy az MsZMp és a
kormány 1957. május elsején tömegtámogatást mutató so-
kaságot vonultathatott fel a hagyományos május 1-jei felvo-
nuláson. Ez év tavaszán alakult meg a Kommunista Ifjúsági
Szövetség (KISZ) is.

Felvonulás 1957. május elsején

11.

Gyűjtse össze, hogy a politikai konszolidációnak mely

elemei jelennek meg a képi forráson! Milyen motívumai
lehettek annak, hogy 1956 novembere és 1957 májusa között
a közvélemény magatartása módosult a Kádár-rendszerrel
szemben?

102
 Kádár a forradalom emlékét és a magyar nép ellen-
szenvét kihasználva megakadályozta Rákosi visszatérését
Magyarországra, s legközvetlenebb követőit fokozatosan
kiszorította a hatalomból. Néhány kivételtől eltekintve
nem ítélték el a rákosi-korszakban törvénytelenséget el-
követő politikusokat, hanem az államigazgatás különböző
szintjeire helyezték el őket, így befolyásuk részben meg-
maradt. A forradalomból okulva a párt vezetői óvakodtak
a személyi kultusz felelevenítésétől (Kádár János is visz-
szautasította ezt), a – látványos és naponkénti – politikai
aktivitás kikényszerítésétől, és fokozatosan mérsékelték
a terroruralom törvénytelenségeit. Jelszószerűen ez úgy
hangzott, hogy „Aki nincs ellenünk, az velünk van”. Ez a ha-
talompolitikai korrekció előmozdította a rendszer konszoli-
dálódását anélkül, hogy annak lényege, az egypárti uralom
változott volna.
1963-ban komoly nemzetközi nyomásra, cserébe azért,
mert a „magyar kérdést” levették az ENsZ napirendjé-
ről, Kádárék itthon amnesztiát hirdettek, az ’56-os elítél-
tek zömét szabadon bocsátották. Ezzel párhuzamosan
az MsZMp-n belül háttérbe szorították a sztálinistákat.
fenntartották ugyanakkor – az előző évtizedből is ismert –
kiterjedt besúgóhálózatot, a társadalom minél szélesebb
körének folytatólagos megfigyelésére.
III/I. Hírszerző Csoportfőnökség
III/II. Kémelhárító Csoportfőnökség
„Kádár: A Szovjetunió segített bennünket az ellenforrada-
13. lom fegyveres szétzúzásában. Nekünk, magyar kommu-
nistáknak nehéz és fájdalmas, hogy a Szovjetunió ismét kény-
telen volt vérét ontani a szocializmus ügyéért Magyarországon.
Kiemelve Szovjetuniónak ezt a mérhetetlenül nagy segítsé-
gét, amely emberáldozatokba is került, teljes meggyôzôdés-
sel mondhatjuk, hogy ez a segítség nem volt hiábavaló. Ezért
most, ezen a hivatalos találkozón a párt és a kormány nevében
még egyszer szeretném kifejezni köszönetünket ezért a segít-
ségért. […]
Véleményünk szerint hasznos lenne, ha ebben elmonda-
nánk, hogy mi, magyarok ragaszkodunk a Varsói Szerzôdéshez,
hogy a szovjet csapatoknak egészen addig Magyarország terüle-
tén kell maradniuk, amíg ez szükséges lesz, figyelembe véve a
nemzetközi helyzetet és a világban uralkodó erôviszonyokat, és
mindaddig, amíg a nemzetközi reakció továbbra is beavatkozik
a szocialista országok belügyeibe. [...]
Hruscsov: Ha mi igazi marxisták–leninisták vagyunk, meg
kell értenünk, hogy nem egyénenként, hanem egységes tábor-
ként, együtt haladunk a kommunizmus felé. Olyan politikát
kell folytatnunk, mely közelíti országainkat, nem pedig elvá-
lasztja ôket. Kommunistáknak kell lennünk, nem pedig nacio-
nalistákká elfajzanunk. [...]
A kommunizmusba csak együtt mint egységes egész jutha-
tunk el. Nem szabad elfelejtenünk, hogy mi kommunisták va-
gyunk, és szilárdan olyan politikát kell folytatnunk, mely közös
céljaink megvalósítását célozza anélkül, hogy elszakadnánk a
néptôl.” (Részlet Kádár és Hruscsov tárgyalásairól szóló jegy-
zôkönyvbôl, Moszkva, 1957. március)

III/III. Belső reakció Elhárító Csoportfőnökség

III/IV. Katonai Elhárító Csoportfőnökség
III/V. operatív Technikai Csoportfőnökség
A Belügyminisztérium III. Fôcsoportfônökségének fôbb
12. szervezeti egységei 1972-tôl
állapítsa meg a forrás alapján, hogy milyen viszonyban
volt egymással a magyar és a szovjet vezetés! Milyen ér-
veket hangoztat Kádár a szovjet csapatok magyarországi tar-
tózkodása mellett? Mivel érvel Hruscsov?

Értelmezze a kulcsszavakat: hírszerző, kémelhárító, reak-

ció, elhárító, operatív! Mivel foglalkozhattak a sajtóban
gyakran emlegetett III/III-as ügynökök?

GAZDASÁGI KONSZOLIDÁCIÓ A forradalom ta-

nulságaként a pártvezetés kiemelten kezelte az életszín-
vonal kérdését. A politikai stabilizáció érdekében alapve-
tőnek tekintették a mindennapi megélhetés szerény, de
folyamatos javítását, mintegy kárpótolva a lakosságot a
politikai szabadságjogok korlátozásáért.
A forradalom okozta gazdasági problémák (termeléski-
esés, pusztulás) megoldását a szocialista tömb országai által
nyújtott jelentős pénz- és áruhitel segítette. A gazdaságpo-
litikában csökkentették a beruházások arányát az életszín-
vonal emelésére szánt forrásokhoz képest, és nem erőltet-
ték a korábbiakhoz hasonló mértékben az alapanyag-ter-
melő ágazatok (pl. bányászat, kohászat) fejlesztését.
A nehézipar azonban – a vegyipar irányába elmozdulva –
továbbra is elsőbbséget élvezett.
1956 után rövid ideig a rendszer biztosította az egyé-
ni parasztgazdaságok működési feltételeit, de célkitűzése
ezután is a mezőgazdaság teljes kollektivizálása maradt. A
mezőgazdaság ún. szocialista átalakítását (téeszesítés) azért
erőltették továbbra is, mert a kisgazdaságoknál magasabb Gazdák termelôszövetkezeti belépési nyilatkozatot írnak
14. alá
rendűnek vélték a mezőgazdasági nagyüzemeket, s mert
a mezőgazdaságból kívánták biztosítani az iparosításhoz
Gyűjtse össze a rákosi-korszakban és a Kádár-korszakban
szükséges munkaerőt. fontosnak tartották a magántulaj- zajló téeszesítés közötti hasonlóságokat és különbsége-
donon alapuló paraszti önállóság fölszámolását, hiszen az a ket!
parasztság számára az államtól, a hatalomtól jelentős füg-
getlenséget biztosított.

103
 MEGTORLÁS ÉS KONSZOLIDÁCIÓ

Egyéni
0–1 1–5 5–10 10–20 20–25 25
Év gazdaságok
kat. hold kat. hold kat. hold kat. hold kat. hold kat. hold felett
összesen
1955 247 600 702 000 380 700 159 800 12 800 7 100 1 510 000
1956 268 400 655 500 382 300 150 900 11 400 6 500 1 445 000
1958 267 739 756 185 423 923 172 361 10 800 3 840 1 634 848
1959 290 000 780 000 350 000 119 000 5 500 2 100 1 446 600
1960 300 000 367 859 95 081 69 469 11 681 1 302 845 392
1962 0 123 580 13 670 6 800 950 0 145 000

15. Az egyéni gazdaságok száma birtoknagyság szerint

Mutassa be, hogy miként változott meg 1956-ot követően a magyar mezőgazdaság birtokrendszere és tulajdonviszonyai!
Magyarázza meg, hogy a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások mely okokra vezethetők vissza! Tárja fel, hogy milyen
közvetlen társadalmi, politikai következményekkel jártak!

1959 és 1961 között hajtották végre a mezőgazdaság

„A háztáji gazdaságok jelentôsége a tömeges kollektivi-
16. zálás (1959) után nôtt meg. Gazdasági szerepük mellett
jelentôs politikai szerepet is betöltöttek, mivel megkönnyítet-
ték a parasztság számára a közös gazdálkodásra való áttérést.
[...] Állattenyésztésünk, elsôsorban baromfi- és sertéstenyész-
tésünk, valamint szôlô-, zöldség- és gyümölcstermelésünk már
kezdettôl fogva jelentôs áruba bocsátható többletmennyiséget
is biztosított. A háztáji termelés súlyát már a szervezés éveiben,
1959–1960-ban is az állattartás adta. Az újonnan létrehozott
nagyüzemek nem rendelkeztek kellô mennyiségû állatférôhely-
lyel, de mivel szinte valamennyi szövetkezet igaerô-problémá-
val küzdött, természetes volt, hogy sürgették az igás állatok
közösbe kerülését. A haszonállatok jelentôs hányada azonban
a háztáji gazdaságok gondozásában maradt. A termelôszövet-
kezetek szervezésekor a közös és háztáji területébôl a szántóte-
rületnek csak mintegy 14%-a maradt (vagy került) háztáji ke-
zelésbe. Ugyanakkor a kertterületnek 98%-a, a gyümölcsösnek
22%-a, a szôlônek pedig mintegy 50%-a a háztájiban maradt.
Közszájon forgó, valós tény volt: a háztáji termelés esetenként
a közösbôl származó jövedelmet is meghaladta. Vagyis: a leg-
kritikusabb idôben is létbiztonságot adott. Egyúttal lekötötte a
termelôszövetkezeti családok fölös munkaerejét, ezzel fékezve
a mezôgazdaságból történt elvándorlást.” (A szövetkezeti és a
háztáji gazdaságról, História, 1986/5–6.)
újbóli kollektivizálását. A téeszek szervezése most sem volt
mentes az erőszaktól, emellett azonban a kormányzat igye-
kezett megnyerni a parasztokat: kedvezményeket nyújtot-
tak, gépeket biztosítottak a gazdálkodáshoz, kiterjesztették
a társadalombiztosítást a termelőszövetkezeti parasztság-
ra. Jelentősen csökkentette az ellenállást az, hogy lehe-
tővé vált a háztáji gazdálkodás: munkaidő előtt és után
a tsz-tagok állatot gondoztak, szántóföldön, kertben vagy
később fóliasátorban dolgoztak. Így a magyar parasztság
rengeteg munkával élte túl azt, hogy vagyonának nagy ré-
szétől megfosztották. A termelőszövetkezetek és a háztáji
magángazdaságok – mindinkább békés – egymás mellett
élése a kényszerűségen túlmenően idővel elfogadottá lett,
ami a gazdatársadalomnak a rendszerbe való betagolását
is elősegítette. Hosszabb távon ugyanakkor a hagyományos
paraszti életforma – és a falu – tömeges elhagyásához veze-
tett, főként a következő generáció körében.
A fenti módszerrel a téeszek szervezése – ellentétben
az 1950-es évek elejével – kevésbé járt a mezőgazdasági
termelés visszaesésével, és később biztosította az ország
jónak mondható élelmiszer-ellátását, ami a korszak élet-
színvonal-politikájának egyik tartópillérévé vált.

Gyűjtse össze a szövegből, hogy gazdasági szempontból

miért volt jelentős a háztáji gazdálkodás! Magyarázza
meg, hogy a háztáji gazdálkodás hosszú távon való engedélye-
zése milyen politikai és gazdasági célokra vezethető vissza!

17. Kádár-viccek 1957–1958-ból:

– Azt még valahogy megértem, hogy kevés a borunk, mert a
terméstôl függ, de hogy miért kevés a hordó, azt már nem.
– Pedig igen egyszerû: csak egy Kádárunk van, az is az oroszok-
nak dolgozik. A szövetkezeti bolt kirakatánál (karikatúra 1957-bôl).
18. Szövege: Ezt a kirakatot te veszed meg, anyjuk, a má-
* sikat meg én!
– Hallottad? Kádár egy kormánykerék nélküli kocsit kapott
ajándékba Hruscsovtól. Mit fejez ki a Ludas Matyiban megjelent karikatúra?
– Hát szép-szép, de hogy tud vele közlekedni? Jellemezze a rajz alapján a kor életszínvonalát! figyelje meg
– Távirányítással. a rajzon a pártállami propaganda elemeit!

104
 a „legvidámabb barakk” kiépülése
a hatvanas években

A NEMZETKÖZI HÁTTÉR A Kádár János vezette

„A tábor legvidámabb barakkja […] mert volt »kaja«, lett
MsZMp az 1960-as évektől – kezdetben Hruscsov szovjet 1. telek, az életszínvonal emelkedett, nyíltabban lehetett
pártvezető támogatásával – olyan politikát kívánt folytat- »dumálni«, mint a környezô országokban, s a végén csaknem
ni, mellyel a magyar lakosság és a nemzetközi közvélemény mindenki – tisztelet a kivételnek – útlevelet is kapott. Ismerjük
számára is bizonyítani lehetett a szocializmus életképessé- el, hogy a szocialista tábor 14-es mezônyébôl Magyarország bi-
gét. Meghatározó szempont volt az életszínvonal évenkénti zony kiemelkedett. […] A szomszédos népek irigyelték is a ma-
mértékletes emelése és az alapvető fogyasztási szükségletek gyarokat; szovjet turisták itt azt hitték, hogy Nyugaton vannak.
kielégítésének biztosítása. Úgy gondolták, hogy ezzel helyet- A Nyugat idôközben csodálta is, idealizálta is az itteni viszo-
tesíthetik a politikai szabadságot, és politikailag passzívvá nyokat, voltak olyan évek, amikor az ország híre és Kádár neve
teszik a kommunista rendszerrel 1956-ban szembeforduló márka lett. Puskás Öcsi után és Rubik Ernô elôtt Kádár volt az
a magyar, akit a világ legjobban ismert és leginkább tisztelt.
lakosság jelentős részét.
[…] félreértve a rendszer lényegét, még azt is lehetett hallani,
hogy Kádár reálpolitikájával elérte mindazt, amit 1956 a zász-
A TÁRSADALOM ÉS A HATALOM KIEGYEZÉSE lajára tûzött.” (Charles Gáti, História, 1991/4.)
A hatvanas évek elejétől a társadalommal szembeni békülé-
kenység, az „osztályharcos szemlélet” háttérbe szorulása ha-
tározta meg a Kádár János vezette párt hatalomgyakorlását. E Gyűjtse össze a szöveg alapján, hogy miben különbözött
a többi szocialista országtól Magyarország! Miért jelen-
politika jegyében a hatalom „megegyezés” címén ráerőltette tett különös kegyet egy útlevél? Kik lehettek azok, akik nem
akaratát az egyházakra, rendezte viszonyát a közvéleményre kaptak útlevelet? Miért idealizálta a Nyugat a magyarországi
befolyással bíró értelmiségiekkel, főleg az írókkal, és meghir- viszonyokat? Mit jelenthet a „félreértve a rendszer lényegét”
dette a nemzeti egység megteremtésének igényét. A több kitétel? Miért helytelen alapvetően a kádári reálpolitikát érté-
évtizedes megpróbáltatás után a lakosság többsége beletö- kelő megállapítás?
rődéssel fogadta a hatalom békülékenységét, „kiegyezési”
szándékát. Tudomásul vették, hogy ha lemondanak a párt
politikájának nyílt bírálatáról, az ellenzéki politizálásról, akkor
magán- és családi életük zaklatásmentes lehet, sőt a szerény „A szocialista nemzeti egység politikája alapján egyesíte-
2. ni kell mindenkit, aki a szocializmus és a béke ügyéért
anyagi gyarapodásra is van esély. Az „élni és élni hagyni” po- tevékenykedik. Össze kell fogni a kommunistákat és a párton
litikája megteremtette a hatalom és a társadalom nagyobb kívülieket, a rendszer politikailag aktív támogatóit és a ma még
konfliktusok nélküli együttműködését. Eközben mód nyílott ingadozókat, közömböseket, a materialista világnézet híveit és
arra a szélesebb körű, tartós társadalmi regenerálódásra, a vallásos érzületû embereket egyaránt. A szocialista társada-
amelyre a világháború után rákosi Mátyás évtizedes terror- lom felépítése az egész nemzet ügye.” (Kádár János beszéde
uralma, majd az 1956-ot követő kiterjedt megtorlás miatt 1962-ben)
nem volt lehetőség.
Gyűjtse össze, hogy kikkel kívánt együttműködni
ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS A politikai szem- Kádár János a szocialista nemzeti egység érdekében!
pontból is oly fontos életszínvonal biztosítása megkövetelte Magyarázza meg, mennyiben tér el Kádár János szövege a
a mezőgazdaság mellett az ipar fejlődését is. Miután a me- korábban megismert osztályharcos szemlélettől! Magyarázza
zőgazdaság átalakítása befejeződött, az ipar számára nem meg, hogy a beszédben megfogalmazott gondolatok milyen
maradt jelentős – korábban az agrárvidékekről származó – politikai célokat takarnak és mely történelmi, társadalmi té-
munkaerő-tartalék, a nők munkába állításával pedig a női nyezők miatt találtak kedvező társadalmi visszhangra!
munkaerő-tartalékok is kimerültek. Az ipar extenzív (új gyá-
rak létesítésével és a régiek bővítésével történő) fejleszté-
sének a lehetősége lezárult. A fejlődés a továbbiakban csak
a termelékenység fokozásán alapulhatott. Az 1960-as évek
közepére egyre nyilvánvalóbbá vált azonban, hogy az inten-
zív gazdasági fejlődés a tervgazdálkodás merev rendszerében
nem valósítható meg.
A szükséges gazdasági reformokhoz, miután hasonló
gondok a szovjetuniót is terhelték, a magyar pártvezetés
megkapta a szovjetek beleegyezését. Ennek köszönhetően
– Magyarország kicsinysége miatt, mintegy „kísérleti labora-
tóriumként” – vezették be 1968-ban az új gazdasági mecha-
nizmust, amely a piacgazdaság elemeit kívánta a gazdasági
vérkeringésbe beépíteni.
Az új gazdaságirányítási rendszer tágabb keretet biztosí-
tott az önálló vállalati kezdeményezéseknek, és lépéseket
tett a valós árak és bérek kialakítására is. A rendszerbe azon-
ban politikai megfontolásokból fékeket építettek: például
továbbra is alapelv maradt a teljes foglalkoztatás, sok ter-
méknél (főleg az alapvető szükségleti cikkeknél) fennmaradt Nyers Rezsô az MSZMP Központi Bizottságának titkára,
3. az új gazdasági mechanizmus egyik „atyja”

105
 A „LEGVIDÁMABB BARAKK” KIÉPÜLÉSE A HATVANAS ÉVEKBEN

„A reformot közgazdasági és politikai okok indokolják.
4. Közgazdasági szükségessége végsô fokon abban gyökere-
zik, hogy a gazdasági növekedés korábbi fontos forrásai, tartalé-
kai erôsen kimerülôben vannak, s a jövôbeni gyors növekedése
csakis a gazdaság belsô tartalékainak intenzívebb feltárása, a
mûszaki fejlôdés meggyorsítása révén lehetséges. A reform po-
litikai fontossága mindenekelôtt abban rejlik, hogy a tömegek
életszínvonalának jövôben gyorsabb emelését hivatott biztosí-
tani, s arra törekszik, hogy az egyes dolgozó életszínvonala a
jelenleginél jobban függjön munkája társadalmi hasznosságá-
tól, egyéni teljesítményétôl és a kollektív munka eredményes-
ségétôl. Politikai cél továbbá, hogy megszüntessük az egyéni
kezdeményezést és felelôsséget gátló, túlzott kötöttségeket,
visszaszorítsuk a bürokratikus tendenciákat. A szocializmus
fejlôdését, a közérdeket szolgáló alkotó munka szabadabb ki-
bontakozására van szükség […].
Népgazdaságunkban a mainál nagyobb teret biztosítunk
– államilag megszabott keretek között – a vállalatok gazdasági
versenyének, amely a gazdaságosabban dolgozó, a vevôk igé-
nyeit jobban kielégítô vállalatok gyorsabb fejlôdéséhez vezet.
Fôként a fogyasztási cikkek termelésében és értékesítésében
célszerû lehetôvé tenni az állami vállalatok közötti, valamint
az állami vállalatok és a szövetkezetek közötti versenyt, legin-
kább a szolgáltatások terén pedig a magánszektorral folytatott
versenyt is. […]
Gazdaságpolitikánk fontos elve a lakosság jelenlegi foglal-
koztatottsági színvonalának jövôbeni fenntartása és a dolgozók
munkához való jogának biztosítása, számolva azzal, hogy ez a
jövôben csakis a vállalatok és ágazatok közötti – a termelés kí-
vánatos szerkezeti módosulásával összefüggô – munkaerôben
– a munka szerinti elosztás elvének megfelelôen – jobban hoz-
zá kell kapcsolni a munkateljesítményekhez és a munka ered-
ményességéhez. […]” (Az MSZMP KB határozata a gazdaság
reformjáról, 1966. május)
a kötött ár, és igyekeztek visszafogni a kiugróan magas fize-
téseket. Így a gazdaság fellendült, alkalmazkodóképessége
javult, az életszínvonal és az ellátás színvonala is emelkedett,
ám a kívánatos hatékonyság – főleg a tervgazdasági rendszer
kötöttségeitől szabadulni kevésbé képes „szocialista nagyvál-
lalatok” esetében – elmaradt.
„A reformok a hatalmi elit, a szervezett állampolgári tár-
6. sadalom és a szakértô értelmiség 1965–68 közötti kiegye-
zése alapján indultak meg. A háttérben nagy erôvel hatottak
a gazdasági feszültségek, a növekedési forrás elapadása. Ezek
mindenképpen beavatkozást sürgettek: vagy megszorító-fe-
gyelmezô, vagy megújító-élénkítô jelleggel. Az 1968-as reform-
mal persze a Magyar Népköztársaság nem lett piacgazdaság,
csak tényleges piaci kapcsolatokban mûködô és piaci mecha-
nizmusokat alkalmazó, a terv és a piac szerves kapcsolatára ala-
pozott gazdaság. […] Kétségtelenül elfordulást jelentett a szov-
jet gazdaság modelljétôl, de nem jutott el egy új, szocialista
modell – a szocialista piacgazdaság – kialakításáig. Lényegében
sajátos, magyar külön utat nyitott egy emberöltônyi idôre a
Kárpát-medence közepén.” (Nyers Rezsô – az új gazdasági me-
chanizmus egyik kidolgozója – az 1968-as reformról, Rubicon,
2000/7–8.)
állapítsa meg, hogy az előző dokumentumhoz képest
milyen új elemmel magyarázza a szöveg a reform beve-
zetését! Magyarázza meg, mi a különbség a tervgazdaság és
a piacgazdaság között! Mennyiben nyitott külön magyar utat a
reform a szocialista tömbön belül?

állapítsa meg, mi a közgazdasági indoka a gazdasági re-

formnak! Gyűjtse össze, hogy a reform szükségességé-
nek milyen politikai indokait fogalmazza meg a párthatározat!
Milyen „belső tartalékokra” utal a dokumentum? Mely terüle-
teken kívánja bevezetni a reform a vállalatok közötti versenyt?
Mely indokok miatt került be a párthatározatba az általános
foglalkoztatottság fenntartásának igénye?

5. A százhalombattai kôolaj-finomító

Határozza meg, hogy a képeken látható gyárak melyik

ipari ágazathoz tartoznak! Magyarázza meg, hogy miként
függ össze a vegyipar fejlesztése és a mezőgazdasági termelés
növekedése! Milyen kapcsolódási pontok vannak a vegyipa-
ri termelés és a kőolaj-feldolgozás között? Magyarázza meg,
hogy a korszakban miért nem lehetett újabb munkaerőt be-
vonni az iparba! 7. Az épülô Tiszai Vegyikombinát

106
A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK
A hatvanas évek közepétől a hetvenes évek elejéig az ipari
termelésen belül meghatározóvá vált a jelentős anyag- és
energiaszükségletű nehézipar (61%), és kismértékben to-
vább csökkent az élelmiszeripar, valamint a könnyűipar ré-
szesedése. Az ipari termelés dinamikus növekedése (átlago-
san kb. 7%) elsősorban új beruházásokkal (gépipar, vegyipar
stb.) és új munkaerő bevonásával valósult meg, de a ter-
melékenység nem javult. A korszak sikerágazata egyértel-
műen a mezőgazdaság, mely látványos fellendülést ért el,
csökkenő földterületen és csökkenő élőmunka-ráfordítással,
a hatékonyság növelésével. A mezőgazdaság korszerűsítésé-
ben a gépesítés és a műtrágya-felhasználás mellett jelentős
A gépesítettség aránya (%) a magyar mezôgazdaságban
szerepet játszott az új növényfajták és az iparszerű növény- 9. 1960-ban és 1970-ben
termesztés (kukorica, burgonya, cukorrépa, napraforgó) el-
terjedése. Az állattenyésztés is gyorsan fejlődött, s ebben a Értékelje az adatokat! Vesse össze egymással a különbö-
háztáji gazdaságoknak is kiemelkedő szerep jutott. Az infra- ző ágazatok gépesítettségi szintjét! Milyen következmé-
struktúrán belül a közlekedésben, elsősorban a motorizáció nyei voltak a mezőgazdaság gépesítésének? Magyarázza meg,
terén (személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz) mutatko- hogy a gépesítés mennyiben járult hozzá az ipari és a mezőgaz-
zott előrelépés, ám az ország lemaradása a nemzetközi szint- dasági munka közötti különbségek csökkenéséhez!
hez képest alig mérséklődött. Még súlyosabb elmaradást
mutatott a hírközlés, a telefonhálózat kiépítettsége, hiszen
az egy főre jutó készülékek számában Magyarország a har-
madik világ országainak színvonalán állt.
A korszakban a társadalmi változások a nemzetközi ten-
denciáknak megfelelően történtek, csak gyorsabban – hiszen
Nyugat-Európában a hasonló folyamatok több mint fél évszá-
zad alatt zajlottak le –, és nálunk mintegy harminc-negyven
éves fáziskéséssel. A legfontosabb társadalmi változás az volt,
hogy befejeződött a mezőgazdasági munkások tömeges
elvándorlása az iparba, és megkezdődött a szolgáltató ága-
zatokban dolgozók számarányának növekedése. Ezzel pár-
huzamosan folyamatosan nőtt a szellemi, illetve adminiszt-
ratív alkalmazottak, és csökkent a fizikai dolgozók aránya.
folyamatosan emelkedett a harmadik szektorban dolgozók
száma is. Zajlott a vidék – továbbra is felemás – polgárosodá- A magyar társadalom összetétele az 1960-as években
sa, és folytatódott az urbanizáció (a lakosság városokba köl- 10. (Romsics Ignác: A 20. század képes története címû köny-
tözése), melynek új eleme, hogy elsősorban nem a főváros, ve nyomán)
hanem a vidéki nagyvárosok lélekszáma nőtt dinamikusan
(Miskolc, Győr). Az oktatás területén általánossá vált az óvo- Tekintse át a hatvanas évek magyar társadalmának ösz-
da, és folyamatosan csökkent a nyolc osztályt el nem végzők szetételét ábrázoló kördiagramot! A sztálini modell sze-
számaránya, valamint emelkedett a középiskolákban, illetve rint „munkásosztály és parasztság mint uralkodó osztály, va-
a felsőoktatásban tanulók száma. lamint a velük szövetséges értelmiség” létezett. Megfelelt-e a
sztálini modellnek a magyar társadalom összetétele? Indokolja
válaszát!

Élelmiszer 1934–1938 1950 1960 1970

Hús összesen (kg) 34,0 34,9 49,1 60,4
Zsiradék összesen (kg) 17,0 18,7 23,5 27,7
Tej, tejtermék (liter) 102,0 99,0 114,0 109,6
Tojás (db) 93 85 160 247
Zöldség, gyümölcs (kg) 95,0 100,0 139,4 155,7
Liszt és rizs (kg) 147,0 142,1 136,2 128,2
Burgonya (kg) 130,0 108,7 97,6 75,1
Cukor és méz (kg) 11,0 16,3 26,6 33,5

11. A fontosabb élelmiszerek egy fôre jutó fogyasztása

Mely élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása nőtt a legna-

gyobb mértékben? Milyen összefüggések tárhatók fel a
különböző élelmiszerek fogyasztása és a lakosság életszínvo-
8. Kombájnok aratnak a téeszekben nala között?

107
 A „LEGVIDÁMABB BARAKK” KIÉPÜLÉSE A HATVANAS ÉVEKBEN

Kiadott könyvek Művelődési otthonok Múzeumlátogatók száma

Év
száma példányszáma (millió) száma (millió)
1950 4219 61 433 1,3
1960 5335 42 2770 3,6
1970 5238 58 4656 7,2

12. Néhány kulturális adat

Milyen következtetés vonható le a kiadott könyvek számának és példányszámának az alakulásából az olvasási szokásokra vonat-
kozóan? Milyen kultúrpolitikai célok megvalósítását tükrözik a művelődési otthonok számadatai? Milyen következtetés vonható
le a múzeumlátogatók számadataiból?

Általános iskola Befejezett

Év
4–5. osztály 6–7. osztály 8. osztály szakmunkásképző középiskola felsőfokú iskola
1949 19,9 44,4 13,6 – 3,3 1,2
1960 16,5 39,9 21,7 – 5,1 1,9
1970 12,2 31,6 28,5 4,8 9,4 3,2

13. Az iskolai végzettség alakulása 1949–1970 között (%)

Gyűjtse össze, hogy mely iskolatípusokban tanulhattak a kor diákjai! Mely iskolatípus megjelenése szolgálta leghatékonyabban
az iparosítást a tárgyalt időszakban? Milyen összefüggések vannak a közoktatás szélesedése és a művelődési szokások között?

Az 1960-as, 1970-es években számottevő mértékben

visszaszorult a napi nélkülözés, ám nem szűnt meg a (lap-
pangó) szegénység. A jövedelmi viszonyok kiegyenlítődtek.
Mérséklődtek a különbségek az iparban és a mezőgazdaság-
ban dolgozók között, a szellemi és a fizikai munkát végzők,
valamint a vezetők és a beosztottak között is.

„A mezôgazdaság szocialista átszervezésével megerôsö-

Az aktív keresôk megoszlása tevékenységük jellege
14. szerint (%)
Milyen tendencia figyelhető meg a három tevékenység-
típus esetében? Mit jelent az önálló segítő családtag
kifejezés? Mely gazdasági ágakban lehetett jelentősége e te-
vékenységtípusnak? állapítsa meg, hogy a táblázatban bemu-
tatott társadalmi változások mely jellemző XX. századi folya-
matokhoz illeszkednek! Magyarázza meg, hogy mely tényezők
tették lehetővé a szellemi foglalkozásúak számarányának nö-
vekedését!
16. dött és új tartalmat nyert a munkás–paraszt szövetség.
[…] két szocialista jellegû osztály testvéri összefogásává fejlô-
dött, amelyet alapvetô politikai érdekeken túl a szocialista gaz-
daság és kultúra fejlesztésében is érvényesülô érdekközösség
tesz megbonthatatlanná. […] A régi kizsákmányoló osztályo-
kat felszámoltuk. Nincsenek olyan osztályok vagy számottevô
társadalmi rétegek, amelyeknek az érdekei ellentétesek lenné-
nek a szocializmussal. A szocializmus teljes felépítésének na-
pirenden levô feladatai összhangban vannak az egész nép ér-
dekeivel, érthetôk, vonzók és lelkesítôk számára. […] Amilyen
mértékben a proletárdiktatúra betöltötte történelmi hivatását,
olyan mértékben alakul át egyetemes népi állammá. Az egyete-
mes népi államban a proletárdiktatúra demokratikus vonásai
fejlôdnek tovább […].” (Részletek az MSZMP VIII. kongresszu-
sának határozataiból, 1962)

Milyen társadalmi változásokat állapított meg a kong-

Kádár-viccek a hatvanas évekbôl: resszus? Erősítse meg, vagy cáfolja a tankönyvi szöveg
15. Hruscsov 1958-as magyarországi látogatása során aján-
segítségével ezeket az állításokat! Milyen politikai következ-
dékba kapott egy bábolnai ötös fogatot. ményéről ír a dokumentum? Értékelje ennek realitását!
– Mi a különbség Árpád vezér és Kádár között?
– Árpád adott egy fehér lovat és kapott érte egy országot:
Kádár adott öt fehér lovat és ráadásnak egy egész országot.
*
Szépségkirálynôt választanak Magyarországon. Az eseményen
Kádár János is megjelenik, gratulál a gyôztesnek. Gavallérosan
meg is kérdezi:
– Mi a kívánsága, kedvesem?
– Nyissák meg a nyugati határokat!
– Csak nem akar velem bizalmas kettesben maradni?

108
 a hanyatlás kezdete a hetvenes
években

A REFORM LEÁLLÍTÁSA rontotta az új gazdasági me-

chanizmus esélyeit, hogy a Varsói szerződés tagállamai – köz-
tük Magyarország – katonai erővel fojtották el a „demokra-
tikus szocializmus” jelszavával kezdődő „prágai tavaszt”. Az
1968-as csehszlovákiai bevonulást követően a magyar párt-
vezetés a reformkezdeményezéseket szigorúan a gazdaság
területén akarta tartani, ám ez a folyamat lefékeződéséhez
vezetett.
A szovjet pártvezetés és a reformok MsZMp-n belüli el-
lenzőinek nyomására 1972 után háttérbe szorították a gaz-
dasági változásokat kidolgozó politikusokat (fock Jenő, Nyers
rezső), majd a reformot is leállították (1974). A pártelit meg-
határozó tagjai fölismerték, hogy az újítások következetes
végrehajtása gyakorlatilag kikezdi a pártállam működését.
A piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás politikai és társadal-
mi következményeinek elvetése egyben arra a problémára is
rávilágított, hogy megreformálható-e érdemben a szocialista
rendszer.
A fontosabb mezôgazdasági termékek átlaghozamai
2. néhány európai országban (mázsa/hektár)
„Mi annak a magyar népnek a küldötteiként veszünk
1. részt ezen a történelmi jelentôségû tanácskozáson, amely
államot alapítva 1100 éve él a Duna–Tisza táján, Európa köze-
pén, így a múltunk és jövônk egyaránt az itt élô népek sorsához
kötôdik. Meggyôzôdésünk, hogy Európa minden népének leg-
fôbb kívánsága a béke. Ha lehetséges, még fokozottabban így
van ez a magyar nép esetében, amely évszázadokon át a hadak
útjának keresztezôdési pontján élt és mérhetetlen véráldoza-
tokat hozott, hogy fennmaradhasson és megôrizze államát a
fenyegetô pusztulással szemben. Századunkban, az elsô világ-
háború hiábavaló áldozatai után a vesztes Magyarország terüle-
te a korábbinak egyharmadára csökkent, a második világhábo-
rúban, urai bûnébôl a rossz oldalon vérezve, elvesztette felnôtt
lakosságának 8%-át, és az ország romhalmazzá vált.” (Kádár
János beszéde az 1975-ös helsinki értekezleten)
Gyűjtse össze, hogy a magyar történelmi múlt mely sike-
reire és kudarcaira utal a beszéd! Mennyiben kapcsoló-
dik és mennyiben tér el a múltra való hivatkozás az osztályhar-
cos történelemszemlélettől? Mi lehetett az oka annak, hogy
a beszédnek jelentős visszhangja volt az országhatáron belül,
és kívül is?

Készítse el a nyugat-, a kelet- és a dél-európai országok átlaghozamainak a sorrendjét mind a négy növényre vonatkozóan!
Mérlegelje az éghajlati tényezőket is az eredmények értékelésénél! állapítsa meg az adatok alapján, hogy melyik szocialista
ország termelékenysége volt a leggyengébb! Megállapítását próbálja tanulmányai alapján magyarázni!

Ország Búza Kukorica Burgonya Cukorrépa

Magyarország 40,5 48,6 142 338
Hollandia 58,5 54,7 354 480
franciaország 46,0 50,2 246 447
NsZK 47,0 55,7 278 467
Dánia 50,0 – 241 390
Csehszlovákia 40,4 44,6 166 331
Bulgária 38,1 40,3 107 289
románia 27,0 33,7 148 249
Lengyelország 29,2 39,0 177 280
olaszország 25,9 65,3 173 463
Görögország 25,3 51,4 159 567
spanyolország 17,4 44,4 151 343
portugália 10,0 12,7 91 416

Aránya (%)
Lakások száma összesen 100 lakásra jutó
Év egy kettő három és több
(1000 db) népesség
szobás
1949 2467 70,5 24,6 4,9 366
1960 2758 62,7 32,6 7,7 343
1970 3122 46,1 43,2 10,7 318
1980 3542 27,5 48,6 23,9 292

A lakások száma, nagysága Határozza meg, hogy melyik időszakban volt a legdinamikusabb a lakásépítés
3. és laksûrûsége Magyarországon Magyarországon! Milyen gazdasági, társadalmi előnyei és milyen hátrányai voltak
a lakótelepi építkezésnek?

109
 A HANYATLÁS KEZDETE A HETVENES ÉVEKBEN
„A szocialista gazdaság hírhedten képtelen volt – minden
4. teljesítményfokozó kísérlet ellenére – a teljesítménye-
ket az eredményekkel összekapcsolni, és ezzel az embereket
nagyobb erôfeszítésekre ösztönözni. De a második gazdaság
megjelenésével milliók számára nyílt meg olyan terület, ahol
nyilvánvaló, kézzelfogható, hûtôszekrényben, családi házban,
autóban, kertben megtestesülô összefüggés volt egyfelôl a be-
fektetett gondolat, munka, kitartás és másfelôl az eredmény
között. S ez az összefüggés emberek millióival feledtette el,
hogy szolgaságban élnek, s ajándékozta meg az életöröm és az
emberi méltóság – lehet, hogy talmi, de akkor is fontos – élmé-
nyével.” (Hankiss Elemér: Állam és közérdek, 1997)
Mit jelent a második gazdaság fogalma? Magyarázza
meg, mely tényezők játszottak döntő szerepet a második
gazdaság eredményességében! Miként befolyásolta a családi
életet a második gazdaságban való munka, és hogyan függött
össze a társadalom romló egészségi állapotával?
– Politika? Kultúra? Csinálják csak a ráérôsek, akiknek
5. nincs telkük!
Mutassa be, hogy milyen problémákat ábrázol a három
korabeli karikatúra (5., 6. és 7. forrás)! Mi az összefüggés
a problémák között? sorolja fel a korabeli karikatúraábrázo-
lások néhány jellemző vonását! Magyarázza meg, hogy miért
jeleníthette meg a karikatúra a kor emberének problémáit, és
miként járult hozzá a tabunak számító megállapítások kimon-
dásához!
Karikatúra a modern lakásról:
6. – Mi az, nem is hívsz be?
– Mit csináljak, édes Málcsi néni? Ennyi hely nincsen
a lakásban.
110
A VISZONYLAGOS JÓLÉT A pártvezetésben folyó re-
formvitákat és az ehhez kapcsolódó személyi kérdéseket a
lakosság jelentős része a hatalmi elit belső konfliktusaként
értékelte. A társadalom hétköznapjai és a politikai közélet
mindinkább eltávolodott egymástól. A hetvenes évek során
az ország versenyképességének romlását – mely különöskép-
pen a nyersanyag- és energiaigényes nehézipari termelést
sújtotta – a lakosság döntő többsége kevésbé érzékelte. A
politikából kirekesztett emberek többségének figyelmét a
megélhetés javítása (lakás, nyaraló, autó), illetve a különbö-
ző vásárlási és utazási lehetőségek kötötték le. A politikai
tisztánlátást az is nehezítette, hogy néhány területen lát-
ványos eredmények születtek. A mezőgazdaság sikeresen
helytállt a nemzetközi versenyben, és termelékenysége a
nyolcvanas évekre jó néhány termék esetében megközelítet-
te a mezőgazdaságilag legfejlettebb európai országok szín-
vonalát. A hetvenes-nyolcvanas évtized során gyakorlatilag
töretlenül nőtt a döntően a háztáji gazdaságokból származó
zöldség- és gyümölcstermelés és a sertésállomány. A hetve-
nes években kezdődő válságjelek fölismerését nehezítette,
hogy jó néhány régóta várt infrastrukturális beruházást eb-
ben az időszakban adtak át. Útjára indult a budapesti metró
(1970), és megnyitották a balatoni autópálya első szakaszát
(1975). A legjelentősebb beruházás azonban a hatvanas
években induló és a hetvenes években tetőződő lakásépítési
program volt: közel egymillió új lakást adtak át – ezek több-
sége házgyári panellakás volt. A többemeletes házak elemeit
betonból készítették el az ún. „házgyárakban”, és azokat a
helyszínen, toronydaruk segítségével rakták össze. Ezzel a
technológiával csak Budapesten száznál is több kisebb-na-
gyobb lakótelep létesült.
7. Aukció – avagy legfôbb kincsünk a gyermek
 A második gazdaság része volt a fusizás és maszekolás is.
fusizásnak a dolgozónak a hivatalos munkaideje alatt, illetve azon
túl végzett munkáját, fusinak az így előállított terméket nevezték,
amely saját, családi vagy baráti használatra készült. A korabeli bün-
tető törvénykönyv külön nem szankcionálta a fusizást, hanem min-
den ilyen tevékenységet lopásként értelmezett.
Maszekolásnak az iparengedély hiánya ellenére elvállalt, nagy-
részt kisipari munkavégzést hívták. Kellér Dezsőnek, a kor népszerű
humoristájának köszönhető a szó megalkotása, amely a hetvenes
évekre országosan elterjedt.
KÜLPOLITIKA A magyar külpolitika is ebben az évtized-
ben vált – a szűkös mozgástér ellenére – a lakosság szemé-
ben sikerágazattá. Az általános katonai és politikai enyhülést
kihasználva Magyarország széles körű gazdasági és politikai
kapcsolatokat alakított ki a korábban ellenségnek tekintett
nyugati államokkal . A jószomszédi viszony keretében külö-
nösképpen Ausztriával ápoltunk jó kapcsolatokat, ami a het-
venes évek végén a vízumkényszer eltörléséhez vezetett. Az
évtized során rendeztük politikai és gazdasági kapcsolatain-
kat az NSZK-val, a Vatikánnal és az Egyesült Államokkal. (Ez
utóbbi eredményeként hazánk 1978-ban visszakapta a szent
Koronát és a koronázási jelvényeket.) A külpolitikai moz-
gástér kitágulását az is jelezte, hogy – elsősorban románia
vonatkozásában – a határon túli magyarok helyzete ismét a
közbeszéd tárgyává válhatott.
„K. L. a 3-as üzemben dolgozott, villanyszerelô volt.
8. Olyan transzformátorhoz jutott, ami a 220 voltot leredu-
kálta 24 voltra. Valamelyik darustól szerezte, azt hiszem […],
mert a 3-as üzem a daruüzem volt. Odaadta nekem, hátha én
tudok vele kezdeni valamit, neki nagy szüksége nem volt rá,
és egyébként se tudta kihozni a gyárból. A transzformátor vas-
magja, vagyis a dinamólemezek ugye redukáltak vagy transz-
formáltak. Én elvittem a tekercselôkhöz és megkértem az egyi-
küket, az meg áttekercselte hegesztôtrafóra. Regie munkában
(nem teljesítménybérben, üzemfenntartóként karbantartó és
átalakító munkákat végeztek) dolgoztak, szóval nem volt nagy
kérés tôlük. Így otthon is tudtam volna hegeszteni (ti. az inter-
júalany teljesítménybéres, minôsített hegesztôként dolgozott a
gyárban), ha bedugom a 220-ba. De hogy jön ki [a gyárból]?
Volt egy sofôr, aki a szemetet vitte a szigethalmi szeméttelepre,
hát ô hozta ki. Cserébe megcsináltam neki a teraszát, hegesz-
tettem korlátokat és tetôt is neki. Már nem él, de nemrég talál-
koztam a lányával a piacon, vásárolt tôlem és mondom neki,
hogy én ismerem ôt, én csináltam az apjának a teraszt. A lány
csak nézett, elkerekedett a szeme: »Azt hittem, azt Apu úgy vet-
te!« Jól megnevettetett!” (Metszetek, 2012/2–3.)
állapítsa meg, mi tekinthető fusizásnak, maszekolásnak,
esetleg lopásnak a történetben! (lásd a 111. oldal felső
apró betűs szövegét!) Mit tükröznek a szemelvényben tapasz-
talható „összefonódások”?

A szentszék, a magyar kormány és az Egyesült államok közötti

titkos tárgyalások eredményeként Mindszenty bíboros másfél év-
tizedes amerikai követségen való tartózkodást követően 1971-ben
elhagyhatta Magyarországot. Nem sokkal később a pápa nyugal-
mazta a magyar főpapot, ami lehetővé tette, hogy bő negyedszá-
zadot követően új kinevezéssel ismét legyen feje a magyar katoli-
kus egyháznak. Kádár a jó viszony jeleként 1977-ben látogatást tett
Vatikánban. A következő évben kaptuk vissza a szent Koronát és a
koronázási jelvényeket az Egyesült államoktól. Jimmy Carter akkori
amerikai elnök döntését sokan ellenezték a Kongresszusban. A
kompromisszum az volt, hogy a „magyar népnek” adták vissza az
értékes ereklyéket, és Kádárt állítólag felkérték, hogy ne legyen je-
len az átadáson. Nem volt ott.

A KIBONTAKOZÓ VÁLSÁG Az 1970-es évek elején a

jövedelemkülönbségeket is eredményező gazdasági reform le-
állítása és a munkások helyzetét javító intézkedések (béreme- 9. A Szent Korona átadása 1978 januárjában
lés, munkaidő-csökkentés) hozzájárultak a gazdasági-társadal-
mi konfliktusok tompításához. Ugyanakkor az ország gazda-
sági teljesítőképessége, s főleg alkalmazkodóképessége nem 1974 1975 1978 1979 1980
javult, így az 1973-as olajválság nyomán egyre nagyobb mér- Kőolaj 455 532 532 773 1336
tékben jelentkezett a cserearányok romlása. Ez azt jelentette,
szén 224 263 279 295 334
hogy folyamatosan és nagymértékben csökkent a magyar ipari
termékekért (autóbusz, televízió stb.) vásárolható nyersanyag- Vasérc 145 182 155 185 222
és energiamennyiség. A tervgazdálkodás által gúzsba kötött, Alumínium 130 149 222 258 306
a KGsT piacára kényszerített magyar gazdaság képtelen volt Gabona 262 222 224 267 311
alkalmazkodni az olajválság teremtette világpiaci változások-
hoz. Az ipar nem tudta növelni termelékenységét, így a ma- Hús 124 135 182 216 223
gyar gazdaság világpiaci helyzete folyamatosan romlott. Cukor 406 278 108 133 386
A pártvezetés a kibontakozó gazdasági válságot nyugati köl-
csönök felhasználásával kívánta elkerülni. A fölvett kölcsönök 10. Világpiaci árváltozások (100% = az 1972-es árak)
azonban nem tudták a magyar gazdaság válságát megoldani,
mert felhasználásuk két súlyos gazdasági tévedésen alapult. számolja ki, hogy átlagosan hány százalékkal nőttek a
Egyrészt azt feltételezték, hogy az olajárrobbanás átmeneti nehézipari termeléshez szükséges anyagok, energiafor-
jelenség, mely alapvetően csak a fejlett Nyugatot sújtja. rások árai a tárgyalt időszakban! átlagosan hány százalékkal
Másrészt abból indultak ki, hogy az „olcsó” nyugati kölcsö- nőttek a meghatározó mezőgazdasági termékek árai a tárgyalt
nök révén sikerülhet olyan központi nehézipari beruházáso- időszakban? Magyarázza meg, hogy e két eredmény miért be-
folyásolta kedvezőtlenül Magyarország gazdasági viszonyait, a
kat elindítani, melyekből a fölvett hitelek kamataikkal együtt
behozatal és a kivitel arányát! Határozza meg a táblázat alap-
kifizethetők. A gazdaságpolitikai hibákat az is tetézte, hogy a ján a cserearányromlás fogalmát!
pártvezetés ragaszkodott az 1956-ból levont tanulsághoz, óva-

111
 A HANYATLÁS KEZDETE A HETVENES ÉVEKBEN

kodott az életszínvonalat drasztikusan csökkentő lépésektől.

Így politikai okokból a kölcsönök jelentős részét az elért élet-
színvonal megtartására fordították. A rugalmatlan tervgazda-
sági rendszerben a megindított szénbányászati és nehézipari
nagyberuházások jelentős része csak rontott a helyzeten.
A hetvenes évek végére egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy
az ország gazdasága válság felé sodródik. Kádár erre hivat-
kozva visszaszorította a párton belüli sztálinista erőket és újra
kulcspozícióba helyezte a reformok híveit. Ez azonban már
nem segített. Beindult az eladósodási spirál: a régebbi adós-
ságok törlesztésére kellett újabb kölcsönöket fölvenni, egyre
rosszabb feltételekkel. Az 1979-ben hozott megszorító intéz-
kedések (áremelések, reálbércsökkenés) sem tudták rövid tá-
von a magyar gazdaságot növekedési pályára állítani. Az adós-
ságcsapdába került ország helyzete egyre súlyosbodott.

A nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési üteme

11. (1950–1990)

állapítsa meg, hogy mely időszakokban nőtt legdinami-

kusabban a nemzeti jövedelem hazánkban! Milyen okai
voltak a csökkenésnek az 1975 utáni időszakban? Mutassa be,
hogy milyen összefüggések vannak a nemzeti jövedelem csök-
kenése és a társadalmi-politikai válság kialakulása között!

Kádár-viccek a hetvenes évekbôl:

12. Nixon–Brezsnyev csúcstalálkozó. Kádárt is meghívják,
csatlakozzon hozzájuk. A három autó, amelyben ülnek, egy-
mást követi. Útkeresztezôdéshez érnek. Brezsnyev így utasítja
sofôrjét:
– Irányjelzô balra, kanyar balra!
Nixon így szól:
– Irányjelzô jobbra, kanyar jobbra!
Kádár pedig:
– Irányjelzô balra, kanyar jobbra!
*
Egy nemzetközi munkaértekezlet közben uzsonnaszünetet
13. Az export és import áruösszetétele 1981-ben
tartanak. A takarékosság jegyében mindenki a sajátját fogyaszt-
ja. Kádár elôvesz egy rúd szalámit, tölt magának egy pohár egri Készítse el a diagram alapján a behozott áruk és a kivitt
vöröset, falatozik. Husák [csehszlovák pártvezetô a „prágai ta- termékek százalékos rangsorát! A magyar gazdaság mely
vasz” leverése után] prágai sonkát fogyaszt, pilsenivel öblíti le. problémáit mutatja a behozatal és a kivitel aránya és össze-
Brezsnyev száraz kenyeret majszol, se ital, se hozzávaló. Kádár tétele? állapítsa meg a diagram alapján, hogy külgazdasági
halkan odaszól Husáknak: – Nézd csak, Guszti! Ezek az oroszok szempontból a magyar gazdaság zártnak vagy nyitottnak te-
már megint elôttünk járnak legalább öt esztendôvel. kinthető!

112
 életszínvonal és mindennapok.
a szellemi élet és a sport

A GULYÁSKOMMUNIZMUS A gazdasági reform

következtében Magyarországon – legalábbis kelet- és kö-
zép-európai mérték szerint – robbanásszerűen nőtt a lakos-
ság fogyasztása. Egyenletesen emelkedett az életszínvonal,
általánossá vált egy sor közszükségleti cikk (mosógép, rádió,
televízió), és egyre gyarapodott az autótulajdonosok száma
(bár a gépkocsira több évet kellett várni). A javuló élelmiszer-
ellátás szinte természetesnek számított. Mindezt a folyama-
tos reáljövedelem-növekedés tette lehetővé, amit a nemze-
ti jövedelem növekedése biztosított. A hivatalos munkaidő
fokozatosan csökkent, valójában azonban a második gazda-
ságban végzett munka következtében nőtt a tényleges mun-
kával töltött idő. 1960 és 1980 között több mint kétszeresére
növekedtek a lakossági megtakarítások is.

Az egy fôre jutó nemzeti jövedelem és az egy fôre jutó

2. reáljövedelem százalékos változása 1960 és 1990 között
a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai szerint

Elemezze az egy főre eső nemzeti jövedelem és az egy

főre jutó reáljövedelem növekedésének mértékét az
egyes időszakokban (pl. az új gazdasági mechanizmus beve-
zetését vagy az olajárrobbanást követően)! Értékelje a két
adatsor egymáshoz való viszonyát az azonos időszakokban!
Mi lehet az oka annak, hogy a nemzeti jövedelem több mint
kétszeres növekedése mellett a reáljövedelem csak másfélsze-
resére nőtt?

1960 1970 1980

Hűtőgép 1 35 87
Mosógép 19 70 91
porszívó 4 38 76
személygépkocsi 0 6 26
Motorkerékpár 7 16 21
1. Májusfa, 1969 (karikatúra) rádió 73 101 142
Televízió 5 66 99
Mutasson rá, mi volt a címlapon levő karikatúra célja!
Milyennek ábrázolja a rajz a korabeli falut? Gyűjtse össze Lemezjátszó 5 15 29
a rajzról a falusi élet régi és új vonásait! Magnetofon 2 9 37
A fontosabb tartós fogyasztási cikkek 100 háztartásra
3. jutó száma

Helyünk Európában. Az egy fôre jutó bruttó hazai
4. termék (GDP) alakulása Magyarországon és Nyugat-
Európában (1938–1990) dollárban
állapítsa meg, hogy a magyar növekedési adatok hogyan
viszonyulnak a nyugatiakhoz! Viszonyítsa ezeket a hábo-
rú előtti szinthez! Milyen következtetés vonható le mindebből?
Tárja fel a hozzájuk vezető okokat!
Csoportosítsa a tartós fogyasztási cikkeket oly módon,
hogy melyek szolgálják a háztartás gépesítését és melyek
a szabadidő eltöltését! Miként függ össze a háztartás gépesíté-
se és a családmodell változása? Milyen szabadidős tevékeny-
ségek elterjedését segítette a személygépkocsi tömegessé
válása?

1938 1950 1960 1970 1980 1990

Magyarország 2 655 2 480 3 649 5 028 6 306 6 459
Nyugat-Európa átlaga 4 667 5 467 7 693 11 117 14 235 17 359
Magyarország értéke Nyugat-Európa átlagának %-ában 56,9 45,4 47,4 45,2 44,3 37,2
Magyarország értéke Ausztria értékének %-ában 74,6 66,9 56,0 51,6 45,8 38,2

113
 ÉLETSZÍNVONAL ÉS MINDENNAPOK. A SZELLEMI ÉLET ÉS A SPORT

Év 100%-os alkohol (liter) Az életszínvonal emelkedésének fontos összetevői voltak

a különböző szociálpolitikai juttatások is. Ezek fontosabb
1950 4,9
elemei az ingyenes oktatás és egészségügy, a lakásépítések
1960 6,1 támogatása és az 1972-től a lakosság egészére (immár a szö-
1970 9,1 vetkezeti parasztságra is) kiterjedő nyugdíjrendszer voltak. A
1980 11,7
magyar lakosság az 1970-es és az 1980-as években jobban
élt, mint a legtöbb szocialista ország polgára, ám ennek ára
1990 11,0 egyre inkább az ország külföldi eladósodása volt.
A nagyobb jövedelmek és a kevésbé szigorú politikai lég-
5. Az egy fôre jutó szeszesital-fogyasztás kör hatására jelentősen gyarapodott a Nyugatra utazó ma-
gyarok, és ezzel párhuzamosan a Magyarországra látogató
külföldiek száma. Az áruval teli üzletek, a növekvő autófor-
Év 100 000 lakosra jutó öngyilkosok száma
galom, az engedékenyebbé váló könyvkiadás, a hatalom nyílt
1950 22,2 erőszaktól való tartózkodása, valamint az ideológia viszony-
1955 20,0 lagos háttérbe szorulása megváltoztatta a Magyarországról
1960 26,0 és a Kádár-rendszerről 1956 után kialakult negatív képet a
nyugati világban éppúgy, mint belföldön. Az egypárti dikta-
1965 29,8 túra kádári változatának, a „gulyás- vagy frizsiderkommuniz-
1970 34,6 musnak” a külső és belső elfogadását növelte, hogy az ún.
1975 38,1 szocialista tábor több más országában ezzel ellentétes folya-
mat bontakozott ki.
1980 44,9
1985 44,4 KICSI VAGY KOCSI? A felemás módon növekvő élet-
1990 39,9 színvonal új problémákat vetett fel. A lakótelepi életforma
árnyoldalai is jelentkeztek: az elidegenedés, a nagyvárosi
6. A öngyilkosságok alakulása Magyarországon magány olykor depresszióhoz, alkoholizmushoz, sőt időn-
ként öngyilkossághoz is vezetett. Az apró panellakásokban
Tanulmányozza az adatok változásait! állapítson meg szorongó emberek – gyakran volt falusiak – tömegei töreked-
tendenciákat, trendeket mindkét adatsorban! Mutassa tek hétvégi telket vásárolni. Növekedett az igény a gépkocsi
be a bennük rejlő okokat! Hasonlítsa össze a rákosi-korszak és és más tartós fogyasztási cikkek iránt, ami próbára tette a
a Kádár-korszak adatait! Tárja fel, hogy milyen ellentmondás szerény jövedelmű emberek lehetőségeit. Ezért a hatvanas
figyelhető meg bennük! Magyarázza meg ennek okait! évektől az „előbb a kocsi, aztán a kicsi” torz szemlélet jegyé-
ben a művi vetélések (abortuszok) száma már meghaladta
a születések számát. A nyolcvanas évekre bekövetkezett a
100 000 lakosra jutó napjainkig tartó, és valószínűleg még hosszan fennmaradó
Év állapot: a halálozások száma meghaladja a születésekét,
lakosságszám-változás
vagyis „fogyunk” – csökken az ország népessége.
1960 4,5
A társadalom alapegységének számító családok helyzete
1965 2,4 is átalakult. szinte eltűnt a nagycsalád, ami nem csupán a
1970 3,1 gyerekszám mérséklődéséből következett, hanem a többge-
1975 6,0
nerációs háztartások csökkenéséből is. Növekedett a válások
száma, s ezek 1978-tól meghaladták a házasságkötésekét. A
1980 0,3 hetvenes és nyolcvanas években majdnem megkétszerező-
1985 –1,6 dött a házasságon kívüli kapcsolatok száma is. A nagyszámú
1990 –1,9 csonka család megannyi gyereknevelési problémát hozott a
felszínre.
7. A természetes szaporodás (vagy fogyás) alakulása

Vonjon le következtetéseket a számadatokból! Hogyan

tükrözik az adatok az életszínvonal változásait? Mi okoz-
hatta a hetvenes évek első felének népességnövekedését,
majd második felének komoly visszaesését? Tárja fel annak
okait, hogy miért a nyolcvanas évekre süllyedtek az adatok tar-
tósan negatív tartományba!

A kor népautója, a Trabant. Elöl egy régebbi típus a hat-

vanas évek elejérôl, mögötte az újabb, a hetvenes évek-
bôl. Az NDK-ban gyártott mûanyag karosszériás kisau-
tóra – hasonlóan a Wartburghoz, Skodához, Zsigulihoz
(Ladához) – négy-öt évet kellett várni a megrendeléstôl
számítva. A vételár egy részét elôre kellett befizetni. A
nyugati autó luxusnak számított
8.

114
KULTURÁLIS ÉLET A „HÁROM T” JEGYÉBEN
A gazdasági változások – mint láttuk – széles körű társadalmi
mobilitást is eredményeztek, melynek hatására nőtt az első
generációs szellemi foglalkozásúak aránya. E folyamatot je-
lentős mértékben elősegítette az oktatási és a közművelő-
dési hálózat országos kiépítése.
A rendszer keretein belül szabadabbá vált a sajtó és a
könyvkiadás. A híres-hírhedt „három T” (a műveket tiltott,
tűrt és támogatott kategóriákra osztották) körülményei kö-
zött nőtt ugyan a művészetek mozgástere is, de az távol állt a
nyugati szabad országokétól.
Hivatalosan nem létezett cenzúra, valójában azonban
működött, csak sokkal körmönfontabban, mint korábban. A
rendszer lényegében az öncenzúrára épült, így az első számú
cenzor maga az író volt: nem írt le olyat, amiről feltételezte,
hogy nem jelenhet meg, vagy kiválthatja a hatalom megtor-
lását. A művek tartalmáért felelős volt (politikai szempont-
ból is) a kiadói szerkesztő, a főszerkesztő, az irodalmi vezető.
Ellenőrző hatóság volt a Kiadói főigazgatóság, ahova minden
kéziratról lektori, illetve szerkesztői jelentést kellett küldeni. 9. Kodály Zoltán (középen), Illyés Gyula (jobbra) és Aczél
És akkor még mindig ott voltak a kormány és a pártközpont il- György (balra). A kádári kultúrpolitika teljhatalmú irá-
letékesei, a híres-hírhedt Apo (a Központi Bizottság Agitációs nyítója, Aczél György szívesen mutatkozott a korszak
és propaganda osztálya). híres mûvészeivel. A mûvelt kultúrpolitikust tartják a
„három T” atyjának. A „tûrt” kategóriába viszonylag sok
Így is előfordult, hogy „a nem kellő éberség” miatt a megjele- mûvészeti alkotás belefért
nés után kellett bezúzni műveket. (A nyolcvanas években történe-
lemtankönyv is járt így.) A folyóiratoknál (Alföld, Tiszatáj, Jelenkor,
Mozgó Világ) is folytak vezetőváltást hozó eljárások. A hatalom
időnként lecsapott az „eltévelygő” filozófusokra (Lukács György,
Heller ágnes és Vajda Mihály), a szabadgondolkodó írókra (Haraszti
Miklós és Konrád György), valamint szociológusokra (szelényi Iván
és Kemény István). A büntetés többnyire elhallgattatást jelentett, s
az érintettek gyakran távoztak Nyugatra.

Kiadott könyvek Időszaki sajtótermékek

Év
száma példányszáma (millió) száma példányszáma (millió)
1960 5 335 42 590 705
1970 5 238 58 859 1101
1980 9 254 104 1648 1385
1984 10 421 116 1656 1433

10. Aadatait
megjelent könyvek és sajtótermékek példányszáma. A táblázat részben megismétli és kiegészíti a 20. lecke 12. táblázatának

állapítsa meg, hogyan viszonyul a kiadott művek számának növekedése a könyvek példányszámának növekedéséhez! Miért
mondhatjuk, hogy a sajtópiac inkább színesedett?

MŰVÉSZETI ÁGAK ÉS MŰVÉSZEK A korszak két legnagyobb

tekintélyű és hatású művésze a zeneszerző Kodály Zoltán és a költő
Illyés Gyula volt. Mindketten a határon inneni és túli magyarság meg-
maradásáért küzdöttek.
Meghatározó volt még az író Déry Tibor és Németh László, a költő A Kutyaszorító címû könyv
Juhász Ferenc és Nagy László, de színen voltak még a Nyugat utolsó címoldala. A könyvet Duray
nemzedékének tagjai is: Weöres Sándor és Vas István. Népszerű volt Miklós szlovákiai magyar
a népiek közül az író Sarkadi Imre és a költő Csoóri Sándor. Egyedi értelmiségi írta a szlovákiai
hangvételével tűnt ki Pilinszky János katolikus költészete. Az erdélyi magyarság helyzetérôl. Az
Sütő András prózája, valamint Örkény István groteszk egypercesei szé- Egyesült Államokban jelent
les olvasóközönséget vonzottak. Nagy társadalmi visszhangot kiváltó meg 1983-ban, és a kor-
művek is megjelentek (Fejes Endre rozsdatemető, Cseres Tibor Hideg szak ismert költôje, Csoóri
napok, Sánta Ferenc Húsz óra). Új hangot jelentett a korszak vége felé Sándor írt hozzá elôszót.
Esterházy Péter és Nádas Péter . Csoórinak emiatt hónapo-
A színházi világ nagyjai közül kiemelhető két ’56 után elítélt színész, kig nem jelenhettek meg
Darvas Iván és Mensáros László, a nagy színészpáros Ruttkai Éva és írásai Magyarországon
Latinovits Zoltán. A képzőművészek közül említésre érdemes a grafi-
kus Kondor Béla, a festő Barcsay Jenő és a szobrász Borsos Miklós . 11.

115
 ÉLETSZÍNVONAL ÉS MINDENNAPOK. A SZELLEMI ÉLET ÉS A SPORT
12. AtettMephisto címû Oscar-díjas és Cannes-ban is kitünte-
film plakátja
A „Császár”, azaz Albert Flórián az aranylabdával,
13. amelyet 1967-ben érdemelt ki. Az Aranylabda díjat egy
francia sportlap alapította 1956-ban. A díjat a legjobb
teljesítményt nyújtó, európai csapatban játszó labdarú-
gó kapja. Errôl kezdetben sportújságírók, késôbb egyéb
szakemberek (pl. szövetségi kapitányok) is szavaztak
116
A paneltechnológia uralta építészet korában kiemelhető a századfor-
duló örökségéhez visszaforduló Csete György és a régi magyar építé-
szet jellegzetességeit a környező természethez igazító Makovecz Imre
művészete. A magyar filmművészet is számos sikert könyvelhetett el.
Szabó István oscar-díjas lett Mephisto című koprodukciós filmjével,
Jancsó Miklós több fesztiválon szerzett elismerést, miközben Kósa
Ferenc, Makk Károly és Huszárik Zoltán alkotásai is százezrek kedvelt-
jei voltak. Jellemző, hogy Bacsó Péter A tanú című, az ötvenes éveket
megidéző és kigúnyoló filmje (1969) sokáig nem került bemutatásra
(dobozban maradt).
TUDOMÁNYOK A tudományos élet központja 1949
után az egyetemek helyett a Magyar Tudományos Akadémia
lett. A kutatásokban az egyéni teljesítmények mellett meg-
nőtt a csapatmunka (teammunka) szerepe, és a hetvenes
évektől újra kibontakozóban volt a nemzetközi együttmű-
ködés. Ez utóbbinak a kor nem mindig kedvezett, főleg ha
nyugati kutatásokba való bekapcsolódásról volt szó. Nobel-
díjasaink voltak ugyan, de valamennyien külföldi, főleg
amerikai egyetemek kutatóiként érték el sikereiket. Komoly
tudományos teljesítményként értékelhetjük Farkas Bertalan
magyar űrhajós 1980. évi útját a világűrben, „természete-
sen” egy szovjet űrhajó fedélzetén. A leghíresebb azonban
egy háromdimenziós logikai játék, a Rubik-kocka lett.
A Rubik-kocka. A háromdimenziós logikai játékot 1974-
14. ben találta fel ifj. Rubik Ernô. A „bûvös kocka” hama-
rosan világhírûvé vált. 2003 óta kétévente rendeznek
kockakirakó világbajnokságot
Nobel-díjat kapott például Békésy György (orvosi), Wigner Jenő
és Gábor Dénes (fizikai), polányi János (kémiai). Nemzetközi tekin-
téllyel bíró matematikusaink fejér Lipót, riesz frigyes, rényi Alfréd,
szőkefalvi-Nagy Béla, természettudósaink közül pedig az elméleti fi-
zikus Novobátzky Károly és az agykutató szentágothai János. Komoly
eredmények születtek a hazai gyógyszerkutatásban és a növényne-
mesítésben (pl. a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetben
a cukorrépa- és kukoricanemesítés terén). Megemlíthetők még a
társadalomtudományok művelői közül Lukács György esztétikai és
filozófiai, valamint Kornai János közgazdasági munkái, a történészek
közül pedig Kosáry Domokos.
SPORT A sport elvesztette ötvenes évekbeli kitüntetett
szerepét. Az egyénileg végezhető szabadidősportok (tenisz,
úszás, síelés, kocogás, kerékpározás, aerobic stb.) terjedtek a
központilag szervezettek helyett. Az életmód szerves részé-
vé vált a hazai turizmus, és ezen belül az olcsó vállalati vagy
szakszervezeti nyaralás . A versenysportok vonzereje csök-
kent, az élsportban is túljutottunk a csúcson, de továbbra
is maradtunk az olimpiai nagyhatalmak sorában (1972-ben
Münchenben például 35 érmet szereztünk). Labdarúgóink
többnyire eljutottak még a világbajnoki döntőkbe, és olimpiai
tornákat nyertek.
olyan példaképek emelhetők ki ebből az időszakból, mint az
öttusázó Balczó András, a vívó Kárpáti rudolf és a máig egyetlen
magyar aranylabdás futballista, Albert flórián.
 Év Helyszín Arany Ezüst Bronz Helyezés a nemzetek között
1948 London 10 6 12 4 .
1952 Helsinki 16 10 16 3.
1956 Melbourne 9 10 7 4 .
1960 róma 6 8 7 7.
1964 Tokió 10 7 5 6 .
1968 Mexikóváros 10 10 12 4 .
1972 München 6 13 16 8.
1976 Montreal 4 5 15 10 .
1980 Moszkva 7 10 15 6 .
1984 Los Angeles nem voltunk jelen
1988 szöul 11 6 6 6 .

15. Magyarország érmei az 1948 és 1988 közötti olimpiákon

Hasonlítsa össze az 1964 után elért eredményeket az
1952-essel! Melyik olimpiánkat tekinthetjük a második
legeredményesebbnek? Miért?
LÁZADÓ IFJÚSÁG A hatvanas évektől – a fokozatos po-
litikai nyitásnak is köszönhetően – Magyarországon is hódított
a fiatalok körében a rock and roll és a beatzene. A politika
akaratával szemben Elvis presley, a Beatles, a rolling stones
hamar minta lett. sorra alakultak a beatzenekarok, melyek
eleinte csak a nyugati zenéket játszották, de hamarosan meg-
jelentek magyar nyelvű dalok is (Illés, omega, Metro). szerzőik
és előadóik mintát adtak külsőségeikkel (hosszú haj, trapéz-
nadrág vagy miniszoknya). Dalaikban gyakran finoman bírál-
ták a rendszer és a társadalom hamis kiegyezését. A felnőttek
ellen lázadó fiatalok elkülönülten, beatklubokban és házibuli-
kon szórakoztak, a nagyobb városokban galerikbe tömörültek.
Terjedt a hippimozgalom, az ifjúság „probléma” lett, sok fiatal
hagyta el a családját a nemzedéki ellentétek miatt.
A hetvenes évekre az új könnyűzenei kultúra elfogadott
lett a rádióban (Csak fiataloknak! Komjáthy György zenei kí-
vánságműsora) és a televízióban is (táncdalfesztiválok). A lá-
zadó nemzedék egyre inkább beilleszkedett a társadalomba,
illetve a társadalom befogadta az új értékeket. A popkultúra
(beat-rock-disco) általánosan elfogadottá vált. Az 1983-ban
keletkezett István, a király című rockopera már a népzene, a
rock és az opera hagyományait egyesítette egy olyan törté-
nelmi témában, amely fontos volt a magyarságnak. ráadásul
áttételesen szembeállította a kádári konszolidációt a mögöt-
te húzódó morális problémákkal.
„Miért hagytuk, hogy így legyen?
16.
Azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa,
Azt hiszed, hogy hallgatunk a hazug szóra,
Azt hiszed, hogy mindig mindent megbocsátunk,
Azt hiszed, hogy megtagadjuk minden álmunk,
Minden álmunk.
Refrén: Virágok közt veled lenni,
tudom, szép volna, kedvesem
Virág sincsen, te sem vagy már,
miért hagytuk, hogy így legyen?
El ne hidd azt, bárki mondja, hogy ez jó így,
El ne hidd, hogy minden rendben, bárki szédít,
El ne hidd, hogy megváltozunk vezényszóra,
el ne hidd, hogy nyílik még a sárga rózsa,
Sárga rózsa.
Refrén…”
(Zene: Illés Lajos, szöveg: Bródy János, elôadó: Illés
együttes, Koncz Zsuzsa, 1969. Az oroszlán ugrani készül
címû film betétdala)
Miért mondhatjuk, hogy a dal az 1968-as remények el-
vesztéséről szól? Mennyiben lehet a Kádár-rendszer kri-
tikája is a szöveg? Bizonyítsa a megfelelő szövegelemekkel!

Kitört a twistôrület a házibulikon

17.

Gyűjtse össze családtagjainak visszaemlékezései alapján,

hogy milyen új szórakozási formák jelennek meg az 1960-
as és 1970-es években! Ha mód van rá, gyűjtsön emlékeket
(fényképek, eszközök, zenék stb.), melyek az új szórakozási
formákhoz, a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódnak! Hasonlítsa
össze a korabeli és a jelenlegi szórakozási lehetőségeket!
Mutassa be, hogy a szabadidő eltöltésének korabeli szokásai
miként élnek tovább napjainkban!

117
 a szocialista rendszer válsága
a nyolcvanas években

Külföldi adósság (millió dollár) ELMÉLYÜLŐ GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI

Év VÁLSÁG Az elhibázott gazdaságpolitikai döntések nyomán
Bruttó Nettó
az ország gyorsan eladósodott. A kudarcok egyre szélesebb
1975 4 199 2 000 kör számára tették nyilvánvalóvá, hogy a rendszer reformjai
1977 6 253 3 580 nem segítenek: a toldozott-foltozott szocialista tervgazdál-
1978 9 466 6 141
kodás – a tágabb európai, illetve világgazdasági környezet
gyors átalakulása következtében – nem versenyképes a piac-
1984 10 983 6 549 gazdasággal.
1985 13 955 8 046 Az 1980-as évek folyamán az eladósodás mértéke már
1987 19 584 13 683 elérte azt a szintet, amelynél lehetetlen volt a korábbi élet-
színvonal megőrzése. Miközben az emberek egyre többet
1989 20 390 14 900 dolgoztak, az állam egyre kevésbé tudta biztosítani a szoci-
alista rendszer alapjainak tekintett vívmányokat, például az
1. Magyarország külföldi adósságállományának alakulása
ingyenes egészségügyi ellátást és a teljes foglalkoztatást. Ez
egyre szélesebb rétegek leszakadását, elszegényedését ered-
számítsa ki, hogy másfél évtized alatt hány százalékkal ményezte. A társadalom növekvő aggodalommal vette tudo-
nőtt a magyar államadósság! Tárja fel az adósság növe- másul a romló életkörülményeket.
kedésének különböző okait! Magyarázza meg, hogy az eladó-
sodás miért vezetett a rendszer válságához!
Az 1980-as évek második felében nyilvánvalóvá vált a
szovjet mintájú szocializmus csődje. Az elaggott és a realitá-
sokat mind kevésbé figyelembe vevő pártvezetés – a szovjet
blokk más országaihoz hasonlóan – gyakorlatilag képtelen
volt a kialakuló gazdasági és társadalmi válsághelyzetet
kezelni. Az ország gyorsuló eladósodása következtében az
államháztartás többször is közel került a pénzügyi csődhöz.

3. A magyar társadalom hangulatváltozása

Milyen összefüggés mutatható ki a két adatsor (2. és 3.

forrás) között? Mutassa be, mely tényezők igazolják leg-
inkább a lakosság bizalomvesztését! Mit értékelt a leginkább
2. A fogyasztói árindex alakulása 1960–1990 között
a lakosság a nyolcvanas évek végi Magyarországon?

A Nyugathoz viszonyítva Magyarország áll jobban

Vizsgálati szempontok (a válaszadók %-ában)
1981 1986 1988
A gyermekek megfelelő felnevelésének lehetősége 98 87 42
A munkához való jog 96 93 80
A dolgozók érdekeinek védelme 93 89 46
Az egészségügyi ellátás színvonala 90 66 47
A társadalom erkölcsi színvonala 88 81 50
A családok kiegyensúlyozott élete 86 73 36
A kulturált emberi kapcsolatok 82 78 44
Egyenlő esélyek az érvényesülésre 78 69 38
A véleménynyilvánítás szabadsága 74 67 43
A pénz értékének állandósága 66 41 6
A lakáshoz jutás lehetősége 63 39 16
szórakozási, pihenési lehetőségek 59 44 27
A szabadidő mennyisége 58 46 27
Az anyagi jólét 46 29 10
Az árubőség 44 34 18
Az emberek öltözködése 42 33 28
A külföldi utazások lehetősége 29 27 33
A házimunka gépesítettsége 22 16 13

118
A „gulyáskommunizmus” fő fenntartó pillére, az életszínvo-
nal folyamatos emelkedése összeomlott. Az egyéni megél-
hetési, szociális problémák gyarapodása társadalmi válságot
okozott. A bővülő információs lehetőségek, a turizmus és a
külföldi kapcsolatok révén mind többen vethették össze a
magyarországi helyzetet a gyorsan fejlődő Nyugattal. Egyre
kevesebben gondolták, „érezték” magukénak azt a társadal-
mi-politikai rendszert, amelyben éltek.
„A mai magyar társadalom kultúrája egy vesztes, agoni-
5. záló és ugyanakkor önkizsákmányoló és idegbeteg társa-
dalom kultúrája, egy úgynevezett kvázi [látszólagos, nem igazi]
kultúra. […] A kultúrának ez a kvázi mivolta fejezi ki leginkább
a nemzet vesztes voltát, függetlenség- és szabadsághiányát.
[…] A mai magyar társadalom a rossz, egyoldalú, megalku-
vó, de ugyanakkor sok vonatkozásban eredményes és hasznos
kényszeregyezség társadalma. […] Egy nagy cefrés kád, egy
vastag födôvel letakart dézsa, és ezen a deszkafedôn az erjedô lé
fölött folyt percrôl percre a táncikáló vidám barakk-élet. 1956.
november 4-e után ebbe a dézsába hánytak bele mindent: vért,
hôsi halált, munkástanácsot, a forradalom gyönyörû mámorát,
az egyhetes szabadság eksztázisát, az öntudatot, majd valami-
vel késôbb az akasztottak ezreit és a börtönviseltek megvere-
téseit és megaláztatását. És az egészet lefödték felejtéssel. Az
alku legfôbb kikötése volt ez: felejts, hallgass! […]” (Csurka
István beszéde a monori találkozón)

Miért nevezi a kor kultúráját „kvázi kultúrának” az

előadó? Miként értékeli a hatalom és a társadalom
1960-as években történt kiegyezését? A beszéd mely részleté-
ből következtethetünk arra, hogy Csurka nem lát megoldást a
szocialista rendszer keretein belül? Tárja fel, hogy mire vonat-
kozik a társadalom „önkizsákmányoló és idegbeteg” voltának
a hangoztatása! Miért számított abban az időben bátor tettnek
egy ilyen beszéd?

A Demokrata címû szamizdat kiadvány címoldala.

4. 1986–1991 között 41 szám jelent meg

A RENDSZERVÁLTOZTATÁS ELŐZMÉNYEI A la-

kosság egy része a csökkenő jövedelmét további túlmunka
vállalásával egészítette ki. Erre lehetőséget biztosítottak a kü-
lönböző melléküzemágak, a vállalatokon belül többletmun-
ka végzésére alakult gazdasági munkaközösségek (GMK),
a megerősödő – s az ellátásban immár nélkülözhetetlenné
váló – háztáji gazdaságok, a megjelenő magánvállalkozások
(pl. taxizás). Az ún. második gazdaságon belül végzett ön-
kizsákmányoló munka sokak számára lehetőséget nyújtott
arra, hogy az ország makrogazdasági mutatóinak folyamatos
romlása idején is megőrizze, „szinten tartsa” saját (és család-
ja) életszínvonalát. Megjelent egy sajátos, késő szocializmus
kori magyar modell, amelyben az emberek egzisztenciálisan
két lábon álltak (hivatalos állás és magánmunka), s „a gyer-
tyát két végén égették”. A napi 10-14 órai munka a lakosság
– különösen a férfiak – egészségének romlását eredményez-
te. Ugyanakkor ebbe a modellbe a társadalomnak csak a ki-
sebbik hányada tudott bekapcsolódni. Ezért újra megindult
a társadalom anyagi differenciálódása, nőttek a vagyoni kü-
lönbségek . (A hanyatlást mutató 1980-as évtizedben meg-
kétszereződött Magyarországon a magántulajdonú személy-
gépkocsik száma, holott az még ekkor is családi „nagyberu-
házásnak” számított.)
A rendszer erősödő válságával párhuzamosan megkezdő-
dött az ellenzék megszerveződése .

Az emberi jogok kérdését középpontba állító demokratikus el-

lenzék kialakulásának gyökerei az 1970-es évek végére vezethetők
vissza. Budapesten, magánlakásokban tartottak ún. repülő egyete-
mi előadásokat. 1980–1981-től Kis János, Demszky Gábor és má-
sok kiadásában megjelentek az első házi sokszorosítású, a cenzúrát
megkerülő szamizdatkiadványok. Közülük a legismertebb és a leg-
hosszabb ideig fennmaradó a Beszélő című illegális folyóirat volt.
Ezzel megjelent az ún. második (vagy ellen)nyilvánosság. 6. A Beszélô elsô számának címlapja

119
 A SZOCIALISTA RENDSZER VÁLSÁGA A NYOLCVANAS ÉVEKBEN
Utassy József Zúg március
7.
„Én szemfödô lapod lerántom:
kelj föl és járj Petôfi Sándor! […]
Szedd össze csontjaid barátom:
lopnak a bôség kosarából,
a jognak asztalánál lopnak,
népek nevében! S te halott vagy?! […]
Talpra Petôfi Sándor! Sírodat rázom:
szólj még egyszer a Szabadságról!”
Miért vált március 15-e a hatalommal szembeni ellenál-
lás jelképévé?
„Gorbacsov tisztában volt azzal, hogy a Szovjetunió a ka-
8. tonai vetélkedést az Egyesült Államokkal szemben elvesz-
tette. Már az afganisztáni kivonulás is jelezte, hogy a szovjetek
nem tudják finanszírozni a brezsnyevi külpolitikai elkötelezett-
ségeket, nem beszélve az amerikaiak »csillagháborús« kihívá-
sáról, amely 1983-tól nyíltan a szovjet gazdasági erôforrások
kimerítését szolgálta. A peresztrojka éppen azért is kezdôdött
el, mert a Szovjetunió már nem volt szuperhatalom – csak nem
illett róla beszélni. [...] (Krausz Tamás: A szovjet peresztrojká-
tól az orosz kapitalizmusig, 1994)
Gyűjtse össze, hogy a feldolgozás milyen okokkal magya-
rázza a szovjetunió hidegháborús vereségét!
„A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sod-
9. ródott. Népmozgalmi erejében megtorpant, önhitében és
tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meg-
lazultak, önismerete megdöbbentôen hiányos. Összeomlással
fenyegetô gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot
példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek sincs közösen
vállalható jövôképe.
Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demok-
rácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs
súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tü-
netei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere
során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevôk és felszólalók a
józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a
kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony
reformok módozatait. […]
Az a véleményük, hogy csak társadalmi részvétellel lehet
megoldani a válságot, mégpedig mind a társadalom, mind az
ország politikai vezetôinek részvételével. A politikai és társadal-
mi szervezetek jelenlegi rendszerében nincs biztosítva az önál-
ló és független nézetek kifejtése. Ezért javasolják egy magyar
demokrata fórum létrehozását, amely a folyamatos és nyilvá-
nos párbeszéd színtere lehetne. Egy ilyen fórum alkalmas lenne
súlyos gondjaink megvitatására, egy-egy témakör elemzésére,
alternatív megoldási javaslatok elkészítésére. Ezt a fórumot
a résztvevôk nyitottnak képzelik, egyszerre demokratikus és
nemzeti szellemûnek. Munkájában különbözô világnézetû és
pártállású emberek együttmûködésére számítanak. Fontosnak
tartanák, hogy ezeknek az eszmecseréknek és elemzéseknek az
anyagát megismerhesse az ország közvéleménye. Ezért szük-
ségesnek érzik alkotmányos keretek között mûködô független
sajtóorgánumok létrehozását. Hisszük, hogy a megújhodás
erôinek széles körû összefogásával kijuthatunk a válságból.
A lakiteleki találkozó résztvevôi” (A lakiteleki nyilatkozat,
1987)
Gyűjtse össze a dokumentum által megfogalmazott vál-
ságjeleket! Mi lenne a feladata a tanácskozás által létre-
hozandó fórumnak? Mennyiben segítette elő a nyilatkozat a
reformfolyamat felgyorsulását, és a közvélemény bevonását?
120
Az első jelentős ellenzéki tanácskozásra Monoron került
sor (1985), ahol jelen voltak az akkori ellenzék és reformér-
telmiségiek vezető egyéniségei. Már ezen a találkozón felme-
rült a pártállam megszüntetésének és a politikai szabadság-
jogok kiterjesztésének a követelése.
A népi-nemzeti ellenzék Csoóri sándor köré csoportosult. Először
az 1970-es évek végén, Lakiteleken találkoztak. Legális folyóiratok-
ban publikáltak (Tiszatáj, Új forrás), tágítva a közölhetőség korlátait.
Ennek néha negatív következményei lettek (pl. egyes lapszámok be-
tiltása, egyes szerzők megjelenési lehetőségeinek korlátozása), ahogy
a demokratikus ellenzéket is zaklatta a titkos rendőrség. fővárosi
egyetemisták körében szerveződött 1983-ban a Jogász szakkollégium
(amely két év múlva Bibó István nevét vette fel), a későbbi fidesz
bölcsője, a művészvilágban pedig a fiatal Írók József Attila Köre.
KEDVEZŐ KÜLPOLITIKAI FORDULAT Az 1980-as
évek második felében nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió
elvesztette a nyugati világgal vívott fegyverkezési versenyt,
és súlyosbodó gazdasági nehézségei miatt képtelen fönntar-
tani a Köztes-Európában állomásoztatott több mint félmilliós
hadseregét. Gorbacsov és a pártvezetés a szembenállás és a
bezárkózás helyett külpolitikai irányváltást hajtott végre: átér-
tékelte addigi védelmi politikáját, és szabad utat engedett a
térségben a társadalmi, politikai változásoknak .
PÁRTOK ÉS PROGRAMOK A különböző ellenzéki irány-
zatok kezdetben együttműködtek, például a monori találkozót
is közösen szervezték. A programalkotás során azonban útja-
ik különváltak. A népi-nemzeti irányzat 1987-ben Lakiteleken
Magyar Demokrata Fórum (MDF) néven mozgalommá szer-
veződött. 1988-ban a KIsZ-szel elégedetlen ifjú értelmiségiek
megalakították a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz) .
A demokratikus ellenzék megalakította a Szabad Demokraták
Szövetségét (SZDSZ). Közben az MSZMP különböző irányza-
tokra bomlása is megkezdődött. (Erről lásd a következő lec-
két!)
A konszolidálódott Kádár-korszakban a civil társadalom
tömegei legfeljebb a május 1-jei felvonulásokon jelenhettek
meg, a „munkáshatalmat” ünnepelve. Az 1970–1980-as évek-
ben időnként fiatalok maroknyi csoportjai tüntettek március
15-e évfordulóin, melyekre a rendőrség keményen lecsapott.
1988-ban viszont már 10 000 ember követelte a szabadságot
és demokráciát. Komoly tüntetések voltak a romániai (erdé-
lyi) falurombolás (lásd a 26. leckét) és a bős–nagymarosi víz-
lépcső ellen is. A társadalom – különböző szerveződésű, ám
egymással kapcsolatot tartó – aktív csoportjai, körei egyre lát-
hatóbban szorgalmazták a változásokat.
Az elsô lakiteleki találkozó 1987 szeptemberében. Lezsák
10. Sándor köszönti a résztvevôket
 „Elsô rész
11. Válságban cselekedni
Fordulóponton
Az ország rádöbbent, hogy a hatalom nem fogja teljesíteni
ígéreteit. A gazdasági hanyatlás következményei már a mun-
kásság elitjét, a szellemi középrétegeket is elérték. A közvéle-
mény nem hiszi többé, hogy értelme volna az újabb és újabb
áldozatoknak.
A vezetés elbizonytalanodott. Nem érti, miért képtelen meg-
fordítani a romló irányzatokat. Sejtelme sincs, mit kezdjen a
hirtelen felerôsödött elégedetlenséggel. Egyre kevésbé ura a
tetteinek. Megosztottságát egyre kevésbé képes leplezni.
Az apparátusok nyugtalanok. Érzékelik az indulatok gyüleke-
zését. Tapasztalják, hogy a szokott fogásokkal már nem mindig
lehet engedelmeskedésre bírni az embereket. Nem találják a be-
vált közvetítôket: a párton kívüli tekintélyek visszavonulnak a hi-
vatalos politikai szolgálatból, a párttagság kezelhetetlenné válik.
Az általános elégedetlenség megszemélyesíti tárgyát. Ahogy
korábban a konszolidációs korszak sikereit, most a korszakvég
kudarcait azonosítja az ország Kádár Jánossal. A párttitkár nép-
szerûsége gyorsabban devalválódik, mint a forint. Egyetlen do-
log van, amiben ma munkástól pártkáderig mindenki egyetért:
Kádárnak mennie kell. […]
Ám Kádár távozása önmagában semmit nem oldana meg.
Ha utódai úgy próbálják meg kiigazítani az utolsó néhány év
»tévedéseit«, hogy visszatérnek a párt »30 éve bevált« politiká-
jához, akkor a válság megy tovább a maga útján. Marad a vege-
tálgatás, egyre rosszabb életkörülmények között. A háttérben
pedig a katasztrófa rémképe: az állam pár éven belül fizetéskép-
telenné válhat, eljöhet az áramhiányok, a vég nélküli sorban
állások, a zuhanó reáljövedelmek ideje.
Nem kell az összeomlásnak valóban bekövetkeznie: szünte-
len kísértése önmagában is tarthatatlanná teheti a helyzetet.
Gyökeres politikai fordulatra van szükség.” (Társadalmi szer-
zôdés. Beszélô, 1987. június)
A bôs–nagymarosi vízlépcsô ellen tiltakozó plakát (1988).
13. A vízlépcsô megépítésérôl a magyar és a csehszlovák
Gyűjtse össze a szöveg tézismondatait, és magyarázza kormány 1977-ben írt alá szerzôdést. A tervek szerint a
meg azok politikai, társadalmi jelentőségét! Mivel ma- magyar–csehszlovák határt is jelentô Duna-szakaszon
gyarázza a szöveg a társadalom elégedetlenségét, a kibonta- Bôsnél és Nagymarosnál duzzasztómûvet építettek volna.
kozó válságjeleket? Miért nevezi a szerző a középút jelképének A beruházás fô célja nem az áramtermelés, hanem a du-
Kádárt? fogalmazza meg a párt „harminc éve bevált” politiká- nai hajózás feltételeinek javítása lett volna. A várható kör-
jának lényegét! Miért vezetne ez a válság elmélyüléséhez az nyezeti károk miatt a nyolcvanas évek elején elkezdôdô
írás szerint? Vitassák meg, hogy mennyiben fejezték ki a szerző építkezés ellen egyre szélesedô társadalmi ellenállás bon-
megállapításai a korabeli lakosság többségének véleményét! takozott ki, amelyet az 1984-ben alakult civil szervezet, a
Magyarázza meg a dokumentum címválasztását! Duna Kör vezetett. Ennek komoly politikai (rendszerelle-
nes) tartalma is volt

A tiltott vers Nézzen utána a bős–nagymarosi vízlépcső 1970-es éve-

12. Nagy Gáspár: Öröknyár: elmúltam 9 éves kig visszanyúló történetének! Készítsen kronológiai táb-
lázatot az építkezéssel kapcsolatos eseményekről! Gyűjtse ösz-
a sír sze, hogy milyen környezeti problémákat okozott volna a léte-
NIncs sehol sítmény! Mi lett a tömegmegmozdulások eredménye? Hogyan
a sír a gyilkosok alakult a vízlépcső története a rendszerváltoztatást követően?
a test se ITT
NIncs sehol
a test se OTT
a csont a gyilkosok
NIncs sehol
a csont
(p.s.)
egyszer majd el kell temetNI
és nekünk nem szabad feledniNI
a gyilkosokat néven nevezNI
(1983)

Mely történelmi eseményre, illetve történelmi személy-

re (személyekre) utal a költemény? Mennyiben járult
hozzá a versben megfogalmazott probléma a Kádár-rendszer
legitimációs válságához? Indokolja válaszát!

121
 a rendszerváltoztatás
magyarországon

AZ ÁLLAMPÁRT MEGHASONLÁSA Az MSZMP-n

„A »népfelkelés« szó azért különösen jó, mert nem hor-
1. doz szovjetellenes tartalmat, de antisztálinista és kielégíti belül a tagság egyre nagyobb része fordult a változásokat kö-
azokat is, akik egyébként ezt [a népfelkelés fogalmát] túlhajtó, vetelő reformer vezetők, Pozsgay Imre és Nyers Rezső felé.
másik variációt dédelgetnek magukban, a »forradalom«, »nem- Az 1988-as májusi pártértekezleten megerősödtek a refor-
zeti forradalom« és […] »függetlenségi harc« gondolatát. […] merek, képviselőik bekerültek a legfelsőbb pártvezetésbe.
Tehát nem arról van szó, hogy szakítani az ellenforradalom Kádár Jánost leváltották, és a pártapparátus képviselőjét,
kategóriával, hanem arról is, hogy nehogy újra forradalom le- Grósz Károlyt választották főtitkárrá. (Kádárnak létrehoz-
gyen a neve egyértelmûen.” (Pozsgay Imre beszéde az MSZMP ták a pártelnöki tisztséget, amely nem járt tényleges hata-
Politikai Bizottságának ülésén, 1989. február) lommal.) A miniszterelnökként (1987–1988) már néhány
óvatos reformot (pl. a személyi jövedelemadó bevezetése)
Mivel indokolja pozsgay a népfelkelés kifejezés használa- végrehajtó Grósz csekély, a rendszer lényegét nem érintő
tát? Miért bizonyult jó taktikának ez a megoldás? változtatásokkal kívánta megoldani a helyzetet. A gazdasági
válság azonban tovább mélyült, Magyarország eladósodása
jelentősen növekedett. Az ellenzék egyre aktívabbá vált, de
a szovjet pártvezetés nem támogatott semmilyen erőszakos
fellépést ellenük.
1988 őszén a pártfőtitkár Grósz Károly helyett Németh
Miklós lett a miniszterelnök (1988–1990). Németh további
reformokra is hajlandó volt, és arra törekedett, hogy a kor-
mány – hasonlóan Nagy Imre egykori kormányához – ne a
párt akaratának egyszerű végrehajtója legyen.
„1. Valódi népképviseletet és többpártrendszert! 1989 elején Pozsgay Imre nyilvánosan népfelkelésnek mi-
2. Biztosítsák a választások szabadságát és tisztaságát. nősítette az 1956-os forradalmat. Ez a Kádár-rendszer esz-
2. Rendôrállam helyébe jogállamot. Érvényesüljenek az mei alapjának (hogy 1956 ellenforradalom volt) a tagadását
emberi jogok, legyen bírói függetlenség. jelentette. Az állampárt szétesésnek indult, a politikai élet-
3. Szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadságot. ben a szerveződő új pártok, politikai mozgalmak vették át a
Számolják fel a hírközlés állami monopóliumát. Oszlassák fel kezdeményező szerepet.
az Állami Egyházügyi Hivatalt.
4. Jogot a sztrájkra. Ne korlátozzák az érdekvédelem, a kö-
vetelés és a szolidaritás szabadságát.
5. Méltányos közteherviselést, a közkiadások társadalmi
ellenôrzését. Szüntessék meg az egyéni és csoportos kiváltsá-
gokat, adják meg mindenkinek az emberhez méltó élet alap-
feltételeit.
6. Ésszerû gazdálkodást, mûködô piacot, a tulajdonformák
egyenjogúságát. Állítsák le a pénzemésztô és környezetpusztí-
tó nagyberuházásokat, szüntessék be a veszteséges vállalatok
támogatását.
7. A bürokrácia és az erôszak-apparátus leépítését.
Oszlassák fel a Munkásôrséget és az Ifjúgárdát.
8. Szabadságot és önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa
népeinek. Szûnjék meg Európa katonai, gazdasági és emberjo-
gi kettéosztása.
9. Semleges, független Magyarországot. Vonják ki a szov-
jet csapatokat hazánk területérôl. Töröljék a magyar ünnepek
sorából november 7-ét.
10. Felelôs kisebbségi és menekültpolitikát. A kormány lép-
jen fel a nemzetközi fórumokon a magyar kisebbségek védel-
mében. Szûnjék meg a rendôri szemlélet és a jogtalan megkü-
lönböztetés a romániai menekültek ügyében.
11. Nemzeti önbecsülést. Vessenek véget a történelemhami-
sításnak. Adják vissza a nemzetnek címerét.
12. Igazságot ’56-nak, tisztességet a forradalom mártírjai-
nak. Nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át.” (Ezeket
a követeléseket az ellenzék közös 12 pontjaként Cserhalmi
György színmûvész olvasta fel 1989. március 15-én a Nemzeti
Múzeumnál. Míg egy évvel korábban letartóztatások voltak,
addig ekkor már szabadon ünnepelhetett az ellenzék.)

Gyűjtse össze és csoportosítsa 1989 márciusának leg-

fontosabb követeléseit! Milyen történelmi előzményei
és közvetlen politikai összefüggései voltak a követeléseknek? Tüntetôk a budapesti Petôfi-szobornál 1989. március 15-
3. én

122
 Még az év elején megszületett az egyesülési és gyüle-
kezési jogról szóló törvény, amely lehetővé tette pártok
megalapítását és tüntetések szervezését (1989. február). A
lényegében már létező ellenzéki pártok (Magyar Demokrata
fórum, szabad Demokraták szövetsége, fiatal Demokraták
szövetsége) mellett újjáalakultak a történelmi pártok, ame-
lyek közül a legismertebbek a szociáldemokrata párt (sZDp),
a független Kisgazdapárt (fKgp) és a Kereszténydemokrata
Néppárt (KDNp).
A politikai átalakulást gazdasági változások is segítették.
Egy párthatározat lehetővé tette a magángazdaságok műkö-
dését és az állami vállalatokat úgy alakították át, hogy azok-
ban magánszemélyek is tulajdonrészt szerezhettek. A gazda-
ságban elindult a spontán privatizáció, melynek során az ak-
kor hatalmon levő politikai-gazdasági elit biztosította helyét
az új rendszerben.
1956 népfelkeléssé nyilvánításából következett, hogy a
forradalom és szabadságharcban részt vevők is elégtételt
kapjanak igazságtalan elítélésükért. Nagy Imre és mártírtár-
sainak temetésén, 1989. június 16-án a közel 150 ezres tö-
meg nemcsak az 1956-os hősök emléke előtt tisztelgett, de
jelképesen a Kádár-rendszert is eltemette.
A rendszer megrendült egészségi és szellemi állapotban
lévő – immár minden hatalom nélküli – „névadója” július
elején meghalt. A sors fintora, hogy éppen azon a napon,
4. Nagy Imre és mártírtársainak temetése. Az esemény to-
amikor a Legfelsőbb Bíróság hivatalosan is felmentette Nagy vább gyengítette a Kádár-rendszert, és nyilvánosságot
Imrét és mártírtársait az 1958-as hamis vádak alól. Kádár biztosított az új politikai erôknek, növelve társadalmi
János búcsúztatásán is tízezrek vettek részt. elfogadottságukat

„TÁRGYALÁSOS FORRADALOM” Az ország népe bé-

kés rendszerváltoztatást akart, amely megszünteti az állam-
párti diktatúrát, minden állampolgárnak biztosítja a politikai
jogokat és a szociális biztonságot.

Rendszerváltás – rendszerváltozás – rendszerváltoztatás. Vita

van a fogalom használata körül is. politikai szekértáborok ezzel is
megkülönböztették magukat egymástól. A demokratikus ellenzék
legerősebb pártja, az sZDsZ A rendszerváltás programja címmel
hirdette meg politikai téziseit, míg a kormányra került népi-nem-
zeti oldal inkább a rendszerváltozást használta. (A közismert,
Antall József nevéhez köthető kritika szerint: váltani alsóneműt
szokás.) Komolyabb érvet jelent azonban a tartalmi különbség. A
„rendszerváltás” szó a tudatos cselekvésre helyezi hangsúlyt, és
hirtelen, radikális átalakulást sejtet. Ezzel szemben a „rendszervál-
tozás” inkább folyamatnak mutatja be az átalakulást. Ezt finomítja
tovább a „rendszerváltoztatás” fogalom, amely arra utal, hogy ezt
a lassabb átalakulási folyamatot bizonyos politikai körök, szemé-
lyek tudatosan indították el és irányították. Mi ez utóbbi legponto-
sabb, ugyanakkor politikai szekértáborokon is túlmutató fogalmat
használjuk az 1989–1990-ben zajló eseményekre. (Ami addig tör-
tént, azt előzményeknek tekintjük.)
1989 nyarán kezdődtek meg a békés átmenetet előké-
szítő tárgyalások az MSZMP és az ellenzéki erőket képvise-
lő Ellenzéki Kerekasztal (EKA) között. Az EKA-t az ellenzék
egységes fellépése érdekében hozták létre, és összefogta a
legnagyobb társadalmi támogatottságot élvező ellenzéki pár-
tokat (pl. MDf, sZDsZ, fidesz, sZDp, KDNp, fKgp).
A tárgyalások – néhány más társadalmi szervezet bevo-
násával – a háromoldalú Nemzeti Kerekasztal keretében
folytak. Ezek lezárásakor az MsZMp és az EKA képviselői
megállapodtak a békés átmenet legfontosabb jogszabályai-
ról (ezek voltak a sarkalatos törvények) és az átmenet forga-
tókönyvéről (1989. szeptember). Az MsZMp beleegyezett az
ellenzék által javasolt alkotmánymódosításba, a többpárt-
rendszeren alapuló szabad választások feltételeinek megte-
„A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások lezárása
5. A felek kinyilvánítják, hogy az alapmegállapodásba foglalt
elveknek megfelelôen a tárgyalások a békés átmenet politikai és
jogi feltételeinek megteremtését, a többpártrendszeren alapuló
demokratikus jogállam kialakítását, valamint a társadalmi, gaz-
dasági válságból való kiút keresését szolgálták.
1. A felek megállapítják, hogy a megbeszélések eredménye-
ként a békés átmenet lényegi, sarkalatos kérdéseiben kialakult
a résztvevôk politikai egyetértése, amely a következô hat tör-
vényjavaslatban ölt testet:
– törvényjavaslat az Alkotmány módosításáról;
– törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról;
– törvényjavaslat a pártok mûködésérôl és gazdálkodásáról;
– törvényjavaslat az országgyûlési képviselôk választásáról;
– törvényjavaslat a Büntetô Törvénykönyv módosításáról;
– törvényjavaslat a büntetôeljárási törvény módosításáról. [...]”
(Részletek a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon elfogadott zá-
ródokumentumból, 1989. szeptember 18.)
Indokolja meg, hogy az egyes törvényjavaslatok miért
fontos feltételei a békés rendszerváltoztatásnak! Miért
vált szükségessé az Alkotmánybíróság felállítása? Miért volt e
dokumentum minden tárgyaló delegáció számára alapvetően
elfogadható?

123
 A RENDSZERVÁLTOZTATÁS MAGYARORSZÁGON
„A kongresszuson létrejövô új párt [az MSZP] kíméletlen
6. ôszinteséggel szembenéz elôdje múltjával. Elhatárolja
magát a bûnöktôl, a tévesnek, hibásnak bizonyult elvektôl és
módszerektôl. Szakít a bürokratikus pártállam rendszerével, a
demokratikus centralizmus elvével. Az alakuló új párt ugyan-
akkor az MSZMP-n belüli reformtörekvések örökösének tekinti
magát. Maradéktalanul vállalja az emberi fejlôdés egyetemes
értékeit, a humanizmust, a szabadságot, a demokráciát, vala-
mint az értékteremtô munka tiszteletét.
Folytatója a szocialista és kommunista mozgalom idôtálló
hagyományainak, magáénak vallja, hogy a szolidaritás és a tár-
sadalmi igazságosság és az emberi szabadságjogok eszméi nem
állíthatók szembe egymással. Nem engedhetô meg az sem,
hogy a piac ellenôrizhetetlen erôi felülkerekedjenek a szociális
és kulturális értékeken.
A párt egyik örököse a magyar progresszió legjobb törek-
véseinek, a haza és haladás eszméinek, a Duna menti népek
sorsközössége gondolatának. […]” (Az MSZMP XIV. kongresz-
szusának határozata a párt feloszlásáról, az MSZP megalaku-
lásáról. 1989. október 9.)
Emelje ki a határozatból a szociáldemokrata pártra utaló
részleteket! fogalmazza meg, hogyan vélekedik a párt
a piacgazdaságról!
Az 1990-es választási eredmények: az új parlament és
7. a kormány összetétele
Igazolja az adatok alapján, hogy Magyarországon demok-
ratikus változások történtek! Gyűjtse össze, hogy milyen
új politikai erők jelentek meg 1990-ben a parlamentben!
124
remtésébe (a pártok anyagi támogatása, választási szabályok
stb.), és garanciát vállalt arra, hogy mindezeket az országgyű-
lés jóváhagyja.
Ezzel párhuzamosan Németh Miklós kormánya (az utolsó
kommunista kormány) hozzákezdett a pártállam intézményei-
nek lebontásához, a szovjetunióhoz és a többi szocialista or-
szághoz fűződő kapcsolatok átértelmezéséhez. Tárgyalásokat
kezdett a szovjet csapatok magyarországi kivonulásáról (az
egyezményt 1990 márciusában írták alá), és megnyitotta a
határt az egyre nagyobb számban Magyarországra érkező,
Nyugatra távozni akaró NDK-állampolgárok előtt (1989.
szeptember). Ez utóbbi lépésnek jelentős szerepe volt a
berlini fal lebontásában, Németország újraegyesítésében és
Köztes-Európa kommunista rendszereinek dominószerű ösz-
szeomlásában.
Időközben a volt állampárt helyett a reformkommunis-
ták (pozsgay Imre, Nyers rezső, Németh Miklós, Horn Gyula)
vezetésével megalakították a Magyar Szocialista Pártot
(MsZp), amely örökölte az MsZMp vagyonát és hatalmi po-
zícióit, de a polgári demokráciát elfogadó modern szociálde-
mokrata pártként határozta meg önmagát.
A KÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSÁTÓL A SZABAD
VÁLASZTÁSOKIG 1989. október 23-án, a levert 1956-os
forradalom és szabadságharc 33. évfordulóján a parlament
alkotmánymódosítása nyomán kikiáltották hazánkban a har-
madik köztársaságot. Az igazi politikai őrségváltás azonban
csak a szabad, többpárti választások után következett be.
Az ország népe számára szokatlan politikai harc, tényleges
választási küzdelem bontakozott ki a sajtóban, a televízió-
ban, a nagygyűléseken és a falragaszokon. Ez váratlan módon
nem a régi hatalom képviselőivel szemben, hanem az új pár-
tok között volt a legélesebb. Az ellentétek már a kerekasz-
tal-megállapodás aláírása után felszínre törtek. Az sZDsZ és
a fidesz például ellenezte, hogy a köztársasági elnököt még
az országgyűlési választások előtt, közvetlenül a nép válasz-
sza meg, mert így valószínűleg az ismert és akkor népszerű
pozsgay Imre lett volna az államfő. A kérdésről kiírt népszava-
záson (1989. november) eldőlt, hogy a köztársasági elnököt
az új országgyűlés összeülését követően választják meg, de
az aláírásgyűjtéssel kiharcolt népszavazás végletesen szem-
beállította egymással a két legerősebb ellenzéki pártot, az
MDf-et és az sZDsZ-t.
A pártállam bukása utáni első országgyűlési választáso-
kon, 1990 márciusában és áprilisában a szavazásra jogosult
polgárok majdnem kétharmada (65,77%) adta le a voksát. A
választást a Magyar Demokrata Fórum nyerte meg, s Antall
József vezetésével az MDF–FKgP–KDNP koalíciója alakított
kormányt. A parlament legerősebb ellenzéki pártja a radiká-
lis antikommunista jelszavakat hangoztató sZDsZ lett.
A parlament és a kormány működéséről a két legnagyobb
párt, az MDF és az SZDSZ megállapodást (paktumot) kötött.
Ennek értelmében az sZDsZ adta a köztársasági elnököt Göncz
Árpád személyében, az MDf pedig a parlament elnökét,
Szabad Györgyöt. Az újonnan létrehozott Alkotmánybíróság
első elnöke Sólyom László lett. (Az alkotmánybíróságról lásd
a 44. leckét.) A kormányzás zavartalansága érdekében szű-
kítették azoknak a törvényeknek a körét, amelyeket csak a
képviselők kétharmadának „igen” szavazatával lehet elfogad-
ni (kétharmados törvények). A konstruktív bizalmatlansági
indítvány gyakorlatának bevezetésével pedig megerősítették
a miniszterelnöki tisztség politikai súlyát.
 „Elsô alapelvként kimondjuk, hogy ez a kormány a sza-
12. badság kormánya kíván lenni. Törvényhozási és kor-
mányzati munkájában egyaránt arra fog törekedni, hogy
minden magyar állampolgár ugyanazokkal a jogokkal és köte-
lezettségekkel rendelkezzék a törvény elôtt, a hivatalokban és
egymás iránt is. A jogállamiság következményének tartja, hogy
a vélemény-, szólás-, gyülekezési, mozgás- és utazási szabadság
terén a jogalkotás további korszerûsítését kezdeményezze. [...]
A szabadság nélkülözhetetlen része a nevelési és oktatási
szabadság is.
Történelmi feladat a vállalkozási, a gazdasági szabadság
helyreállítása. [...] Végezetül, mint a szabadság kormánya, az
új kormány biztosítani akarja a kis közösségek önrendelkezési
jogát is.
Második alapelvként leszögezzük, hogy az új kormány a nép
8. Antall József, a rend- 9. Göncz Árpád, a har- kormánya kíván lenni. [...] Ezt a fogalmat 1956 gyönyörû, de
szerváltoztatás utáni madik Magyar Köztár- rövid közjátékától eltekintve, hazug jelszóvá sorvasztották. Az
elsô magyar miniszter- saság elsô megválasz- új kormány élettel, tartalommal akarja kitölteni a népfelség
elnök (1990–1993) tott elnöke (1990–2000) elvét.
Ez a szellem a morális újjászületésnek a magyar népben
szunnyadó elemeit ragadja meg, a belsô és külsô újjászületés
vágyát, a szélsôségek kerülését, a toleranciát, a higgadt, de el-
tökélt haladásra való készséget. Ezért most és errôl a helyrôl
fordulok a magyar néphez, hogy vesse ki magából a bizalmat-
lanság évtizedes, évszázados beidegzôdéseit, tekintse az intéz-
ményeket a magáénak, amelyek az ô érdekében, védelmében,
szolgálatában mûködnek. Így álljon a magyar nép bizalommal
és kritikával új állama, Országgyûlése és kormánya mögé.
Harmadik alapelvünk szellemében ez a kormány a gazdasá-
gi fordulat kormánya kíván lenni, és tisztában van azzal, hogy
legnehezebb feladatok ezen a téren várnak rá. [...]
Az közismert, hogy az infláció mértéke meghaladja az évi
húsz százalékot. Az is, hogy a nemzeti adósságunk több mint
huszonegy milliárd dollár, s ez a legmagasabb fejenkénti ösz-
szeget jelenti Közép- és Kelet-Európában. Az álfoglalkoztatás, a
Szabad György, az elsô Sólyom László az Alkot-
10. szabadon választott Or- 11. mánybíróság elsô elnö- rejtett munkanélküliség a munkaerô jelentôs részét alkotja. Az
infrastruktúra állapota fejletlen, s ez állítja az egyik fô nehéz-
szággyûlés elnöke ke
séget piaci nyitásunk elébe. Az egészségügy helyzete kataszt-
rofális, iskoláink kopottak és szegények, nem sorolom tovább.
A konstruktív bizalmatlansági indítvány lényege, hogy az ország- Célunk a szociális piacgazdaság megvalósítása, vagyis olyan
gyűlésben a képviselők egy csoportja csak akkor kezdeményezheti gazdaság, amelyben a piac nyitottságát szociális és – tegyük
a miniszterelnök (és vele a kormány) leváltását (akkor nyújthat be hozzá – környezetvédelmi szempontok, a gondoskodó és hosz-
ellene bizalmatlansági indítványt), ha az új miniszterelnök szemé- szú távlatokban gondolkodó társadalom elvárásai egészítik ki.
lyét is megnevezi. A képviselőknek tehát meg kell egyezniük abban, [...]
hogy ki legyen az új miniszterelnök, ami megosztott ellenzék esetén Végül negyedik alapelvként, az új kormány európai kor-
nem egyszerű. mány lesz, a szónak nem csak földrajzi értelmében. A demok-
rácia, a pluralizmus, a nyitottság hagyományát valljuk. […]
1990 őszén önkormányzati választásokat tartottak. A Most egyszerre kell – s csak egyszerre lehet – megváltoztat-
központi akaratot végrehajtó tanácsrendszer megszűnése és nunk politikai és gazdasági rendszerüket. Külgazdaságunkban
a helyi ügyekről önállóan döntő, széles jogkörű önkormány- is irányt kell váltanunk, új utat kell kijelölnünk, s mindezt egy
zatok megalakulása az országgyűlési választások mellett a idôben az európai értékrend és magatartásforma, az önbizalom
rendszerváltoztatás másik legnagyobb jelentőségű esemé- és a hit helyreállításával. [...]” (Részletek Antall József kor-
mányprogramjából, 1990. május)
nye volt. (A megyékben, városokban és falvakban ekkor cse-
rélődött le országosan az előző rendszer igazgatási-hatalmi
vezérkara.) Készítsen a forrás alapján áttekinthető vázlatot a kor-
mány programjának alapelveiről! állapítsa meg, hogy az
új kormány milyen értékeket, történelmi előzményeket nevez
meg, melyekre támaszkodni kíván! Milyen politikai, társadalmi
és gazdasági feszültségekkel, nehézségekkel kellett az új kor-
mánynak megbirkóznia? Mely elemei jelennek meg a szociális
biztonság megteremtésének a dokumentumban?

125
 népesedési viszonyok és társadalmi
változások a szocialista magyarországon
Természetes szaporodás, fogyás (–) Magyarországon
1. (1900–1990)
A születések és halálozások számának alakulása (1900–
2. 1990)
állapítsa meg a diagramok (1. és 2.) segítségével, hogy
mely időszakokban figyelhető meg látványos növekedés,
illetve csökkenés a születési és halálozási mutatókban! Tárja
fel a mögöttük rejlő okokat! rendezzenek vitát arról, hogy mik
lehetnek a több mint három évtizede tapasztalható népes-
ségfogyás okai! Nézzen utána más európai országok hason-
ló népességi adatainak! Mely földrészeken figyelhető meg a
Magyarországon tapasztalhatóval ellentétes tendencia?
A keresôk nemenkénti megoszlása Magyarországon
3.
(1960–1990)
Hogyan alakult a keresők összlétszáma 1960 és 1990 kö-
zött? Mi a kapcsolat a női munkaerő létszáma és a szüle-
tésszám alakulása között?
126
A SZÜLETÉSSZÁM CSÖKKENÉSE ÉS A PROB-
LÉMA KEZELÉSE Az 1960-as években csökkent a szü-
letések száma, ami a ratkó-korszak (11. lecke) ellenhatása
mellett számos társadalmi jelenséggel magyarázható. Ilyen
elsősorban a nők munkába állása: a dolgozó nőknek a mun-
kahelyi és a családi szerep együttes vállalása komoly nehéz-
ségeket jelentett. A gyermeklétszám csökkenését idézte elő
a városiasodás és az iparosodás, mivel jelentősen megcsap-
pant a hagyományosan nagyobb gyermeklétszámmal ren-
delkező falusi lakosság aránya. Ebbe az irányba hatott, hogy
az ifjúság körében megfogyatkozott a vallásukat gyakorlók
száma .
A kormányzat a folyamat megállítása és visszafordítása
érdekében programot dolgozott ki. A dolgozó anyák támoga-
tására fejlesztették a bölcsődei és óvodai ellátást. Növelték a
fizetett szülési szabadságot, majd bevezették a gyest (gyer-
mekgondozási segély, 1967). Ez lehetővé tette, hogy a szülők
egyike gyermekét hároméves koráig otthon nevelhesse, s
még szerény állami ellátásban is részesüljön. Támogatták a
gyermekeket vállalók lakáshoz jutását, emelték a gyerme-
kek után járó családi pótlék összegét.
Az egy fôre jutó reáljövedelem és fogyasztás alakulása
4. (1960–1990)
fogalmazza meg, mi a kapcsolat a reáljövedelem és a
fogyasztás között! Mi történik, ha a fogyasztás nagyobb,
mint a reáljövedelem? Milyen összefüggések mutathatók ki az
életszínvonal alakulása és a születésszám között?
Alapfokú
Év Felsőfokú Középfokú
vagy végzettség nélkül
1960 3,2 7,3 89,5
1970 5,2 22,3 61,3
1980 8,1 38,0 53,9
1990 12,2 49,2 38,6
A keresôk megoszlása legmagasabb iskolai végzettségük
5. szerint (%)
Mutassa be az összefüggést az alap-, a közép- és a felsőfo-
kú végzettség adatai között! fogalmazza meg, hogyan hat
az iskolai végzettség emelkedése a születésszám alakulására!
 A születésszám valóban emelkedett, ám ez csak részben
volt az intézkedések következménye. Inkább arról volt szó,
hogy a Ratkó-korszak felnövekvő nemzedéke szülőképes
korba érkezett. Az 1970-es évek közepétől azután ismét csök-
kent a születések száma. A folyamatot az újabb – anyagi jel-
legű – intézkedések csak fékezni tudták. Az 1980-as években
kibontakozó válság, az életszínvonal romlása, majd a gondos-
kodó állam visszahúzódása a születésszám csökkenését fel-
gyorsította. (1981 volt az első év, amikor Magyarország népes-
sége az előző évihez képest kevesebb volt.)
A jobb életszínvonalért, annak fenntartásáért vállalt túl-
munka (pl. a második gazdaságban), majd a gazdasági vál-
ság a népesség egészségi állapotának a romlását idézte elő.
A születésszám csökkenése részben megegyezett a fejlett
országok trendjével, de a halálozások számának gyors emel-
kedése nem. A születéskor várható élettartam csökkent (főleg
a férfiaknál), melyet a munkaképes korú lakosság halálozási
mutatóinak romlása idézett elő. A halálozási arány az 1920-as
évekéhez vált hasonlóvá. A rendszerváltoztatást követően a
születési tendenciák nem változtak meg, azonban a halálozási
arány növekedése megállt, s lassú csökkenésnek indult.
NÉPESSÉGCSÖKKENÉS – ELÖREGEDŐ TÁRSA-
DALOM Magyarország lakosságszáma a XX. század vége
óta (1981-től) csökken, s az elért tíz és fél milliós maximumról
az előrejelzések szerint néhány évtized alatt – ha nem történ-
nek változások – hétmillió főre fogy. A fogyás mellett a het-
venes évektől kezdődően megfigyelhető az elöregedés, vagyis
nő az idősebb nemzedékek aránya a társadalmon belül.
A két folyamatnak rendkívül jelentős gazdasági kihatásai
vannak. A népességcsökkenés következtében munkaerőhi-
ány léphet fel, ami gátjává válhat a gazdasági növekedésnek.
A munkaerőhiány – miként az Nyugat-Európa számos hasonló
helyzetben lévő országában bekövetkezett – vendégmunkások
tömegeinek alkalmazásához, majd a bevándorláshoz vezet.
Az elöregedés miatt egyre kisebb lesz a munkaképes korú-
ak, és nő a nyugdíjasok aránya. Ez azonban azzal jár, hogy csök-
ken a járulékot fizetők, s nő a járulékot kapók aránya, ami
egy kritikus határon túl összeomlással fenyegetheti a szociális
ellátórendszert. Emiatt került sor hazánkban is a nyugdíjkorha-
tár emelésére.
TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK A SZOCIALIZMUS
ÉVTIZEDEIBEN A világháború borzalmai és az azt követő
társadalmi mozgások, politikai folyamatok gyökeresen meg-
változtatták a magyar társadalmat.
A háború utáni és a rákosi-korszakban bekövetkező változásokról
már volt szó (lásd a 11. leckét). A deportálások miatt óriási veszteség
érte a magyar középosztályt, amit tovább súlyosbított a közigazga-
tásban dolgozó régi elit jelentős részének elmenekülése, illetve el-
távolítása korábbi pozícióiból. A földosztás következtében megszűnt
az arisztokrácia és a középbirtokos réteg, ugyanakkor kiszélesedett a
törpe- és kisbirtokos paraszti réteg. Az államosítások felszámolták a
nagy- és kispolgárságot, és a fordulat évét (1948) követően a kispol-
gárság is beolvadt a munkásságba.
Az erőltetett iparosítás gyorsította a társadalmi mobilitást,
melynek a szövetkezetesítés adott lendületet: paraszti töme-
gek hagyták el a falvakat, s váltak ipari munkássá. Nőtt a vá-
roslakók és csökkent a falusiak aránya. A változás megfelelt a
korszak fejlődési trendjének, módja azonban ellentmondáso-
kat hordozott. Mivel növekvő mértékben volt szükség politi-
kailag is megbízható új apparátusra, számottevően bővült a
„középkáder” és értelmiségi képzés. Előnyben részesítették a
munkás- és parasztfiatalok beiskolázását. A várakozások nem
„1. §. A dolgozó nôt a szülési szabadság lejáratát követôen
6. a gyermek hároméves korának betöltéséig gyermekgon-
dozási segély illeti meg, ha:
a) a szülést közvetlenül megelôzô másfél éven belül össze-
sen 12 hónapig munkaviszonyban állt és
b) legalább 6 órai munkaidôvel dolgozott. […]
3. §. A gyermekgondozási segély összege […] havi 600 fo-
rint. Több, gyermekgondozási segélyre igényt adó gyermek
után a segély gyermekenként jár. […] [A havi átlagkereset
1967-ben 1915 forint volt.]
4. §. (1) A munkaviszony fennállása alatt a gyermek gondo-
zása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idôtartamát
a munkaviszonyban töltött idô számításánál figyelembe kell
venni. […]
(2) A dolgozó nô a gyermek gondozása céljából igénybe vett
fizetés nélküli szabadságot a gyermek hároméves kora elôtt
megszakíthatja, de azt harminc nappal elôbb köteles a vállalat-
nak bejelenteni.
(3) […] a családi pótlék – az egyéb feltételek fennállása ese-
tében – arra az idôre is jár, amely alatt az anya munkaviszo-
nyának megszûnését követôen gyermekgondozási segélyben
részesül.” (Kormányrendelet a gyermekgondozási segély be-
vezetésérôl, 1967)
Határozza meg, mi volt a célja az intézkedésnek! Mire
utal a segély széles körű biztosítása? Vitassák meg, hogy
mennyire hatékonyak a hasonló jellegű intézkedések!
„A Minisztertanács a népesedési helyzet javítása, a gyer-
7. mekes családok fokozott anyagi támogatása, a nôk és a
születendô gyermekek egészségének hatékonyabb megóvása
[…] érdekében a következô határozatot hozta:
I. Könnyíteni kell a gyermekes családok helyzetét, csök-
kenteni kell a gyermekneveléssel járó költségeknek a családot
terhelô részét, illetve növelni kell ebben a társadalmi részvételt
készpénzjuttatásokkal és más kedvezményekkel.
Ennek érdekében az alábbi intézkedések szükségesek:
1. A két gyermek esetén járó családi pótlékot 1974. június
hó 1-jei hatállyal gyermekenként havi 100 Ft-tal fel kell emelni.
2. A gyermekgondozási segély havi összegét 1974. január hó
1-jei hatállyal – elsô gyermek után 150 Ft-tal, második gyer-
mek után 250 Ft-tal, harmadik gyermek és további gyermek
után 350 Ft-tal növelni kell. […]
5. A szakszervezeti és vállalati üdülés fejlesztése és rekonst-
rukciója során bôvíteni kell a többgyermekes családok üdülési
lehetôségét. […]
7. A dolgozó szülôk életkörülményeinek javítása érdekében
az anyák […] részére a jelenlegi havi egy fizetés nélküli szabad-
napon túlmenôen évenként egy 14 éven aluli gyermek esetében
2 nap, két 14 éven aluli gyermek esetében 5 nap, három vagy
több 14 éven aluli gyermek esetében 9 nap fizetett szabadnapot
kell biztosítani.” (A Minisztertanács határozata a népesedés-
politikáról, 1973)
állapítsa meg, milyen célokat tűzött ki a határozat!
Gyűjtse össze, milyen eszközöket alkalmazott! Vesse ösz-
sze a célokat és az eszközöket az 1967-es szabályozással!
127
 NÉPESEDÉSI VISZONYOK ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGON

igazán váltak be: a beiskolázott fiatalok nagy része forradalmár

lett 1956-ban. A folyamat a hatvanas évek közepéig nagy len-
dülettel haladt, a téeszek kiépülésével egyidejűleg.
Az alkalmazottakból, a szövetkezeti parasztságból és a
kisszámú magángazdálkodóból (maszek, egyéni gazdálkodó)
felépülő magyar társadalom modernizációja a gazdasági fej-
lődés következtében a hetvenes években is folytatódott. A
mobilitás üteme lassult, és a fejlett társadalmak modelljé-
nek megfelelően változott. Tovább csökkent – igaz, már ki-
sebb ütemben – a mezőgazdasági dolgozók száma, lelassult,
majd megállt az ipari munkásság térnyerése, és növekedni
kezdett a harmadik szektorban (kereskedelem, szolgáltatá-
sok, adminisztratív és értelmiségi foglalkozások) dolgozók
aránya. sajátos volt a városokban (többnyire az iparban) dol-
gozó, de a falvakban lakó és jövedelmét mezőgazdasági te-
vékenységgel (pl. gyümölcstermesztés a kertben) kiegészítő
kétlaki réteg helyzete.
A hatvanas és hetvenes években általános volt a teljes
foglalkoztatottság, a rendszer létbiztonságot nyújtott az
alkalmazottaknak, ami az életkörülmények és a társadalmi

A foglalkozási szerkezet változásai Magyarországon a

8. XX. században

állapítsa meg, hogyan változott a foglalkoztatás a XX.

század folyamán! Milyen tendenciákat ismerhetünk fel?
Milyen kilengések figyelhetők meg e tendenciákon belül?

9. A telefonhálózat fejlôdése Magyarországon

10. A lakások nagysága és felszereltsége Mely tényezőktől függhet a telefonhálózat fejlettsége?

állapítsa meg, milyen korszakokat különböztethetünk
meg a lakásépítés szempontjából! fogalmazza meg, mi
jellemzi az egyes korszakokat! (figyeljen a mennyiségre és mi-
nőségre is!)
Tárja fel, hogy ezek közül melyek következményei a kor-
szak általános gazdasági és politikai viszonyainak, és melyek az
adott időszak magyarországi viszonyainak!

Épített lakások Ebből A lakások közül

3 mosdó- villany-
1 2 vízvezetékkel
Év Lakások vagy több helyiséggel vezetékkel
szobás ellátott
1949–1950 67 500 40 700 25 100 2 000 20 400 44 100 17 000
1951–1955 158 500 85 500 66 500 6 500 66 500 118 800 47 500
1956–1960 283 800 137 600 130 600 15 600 141 900 240 000 100 000
1961–1965 282 400 75 500 180 700 26 200 175 900 261 500 138 900
1966–1970 327 400 47 100 219 600 60 700 226 000 323 400 202 700
1971–1975 438 100 38 200 263 600 138 300 376 600 435 900 365 700
százalékban
1949–1950 100% 60,0% 37,0% 2,9% 30,0% 65,0% 25,0%
1951–1955 100% 53,9% 42,0% 4,1% 42,0% 75,0% 30,0%
1956–1960 100% 48,5% 46,0% 5,5% 50,0% 84,6% 35,2%
1961–1965 100% 26,7% 64,0% 9,3% 62,3% 92,6% 49,2%
1966–1970 100% 14,4% 67,1% 18,5% 69,0% 98,8% 61,9%
1971–1975 100% 8,3% 60,2% 31,6% 86,0% 99,5% 83,5%

128
 1950–1955-es 2005–2009-es A felnőtteknek élettanilag ajánlott mennyiség
Energia, tápanyag 1999
évek átlaga évek átlaga (közepes terhelésnél)
Kilojoule 11 777 12 746 13 481 10 886
Kilocal 2 813 3 044 3 219 2 600
fehérje (g) 89 91 102 80
Zsír (g) 81 135 145 85
szénhidrát (g) 433 370 381 370

11. Az egy fôre jutó napi átlagos tápanyagfogyasztás

Értékelje a táblázat adatait! Milyen tendenciákra követ-

keztet?

A televízió-elôfizetôk számának változása 1958 és 2002

12. között

Elemezze a kulturális élet e fontos mutatójának a vál-

tozásait (emelkedés, visszaesés, stagnálás)! Tárja fel az
okokat és következményeket egyaránt!

közérzet jelentős javulásához vezetett. Ennek számtalan jele

volt. Növekedett a háztartások gépesítettsége (mosógép, Kalákában épülô ház. A hatvanas és hetvenes években
13. a vidék és a külvárosok családi házainak jelentôs részét
porszívó stb.), és általánossá vált, hogy a családok néhány önerôbôl és államilag támogatott hitelekbôl építették
hetet üdüléssel töltenek. Az életkörülmények javulása a meg
lakosság széles rétegeit érintette. állami lakásberuházások,
illetve a kedvezményes kölcsönök révén tömegesen épültek
a lakótelepi lakások és a családi házak, melyek komfortfo-
ka nagy előrelépést jelentett. Ugyanakkor a folyamat ellent-
mondásosságát mutatja, hogy e lakások jelentős részének
(különösen a lakótelepeken) a mérete és a színvonala sze-
rény volt a kor követelményeihez képest.
A szocializmus válságával a korábbi társadalmi modell
és az állam által nagy tömegeknek biztosított szerény jólét
és biztonság is összeomlott. Megjelent a munkanélküliség,
újabb és újabb csoportok szakadtak le, ahogyan kikerültek az
állami gondoskodás alól: például a munkásszállások megszű-
nését követően megjelentek az utcákon a hajléktalanok.
A piacgazdaságnak és a demokráciának egy válságba ju-
tott gazdaság és társadalom romjaiból kellett megszületnie.
A rendszerváltoztatás azonban kezdetben a válságjelensé-
geket erősítette fel: ezt tükrözték a privatizációval együtt
járó gyárbezárások és a fokozódó munkanélküliség. A helyze-
tet nehezítette, hogy a szocializmus felszámolta a társadalom
önsegélyző rendszereit és az öngondoskodás hagyományait,
így nem állt le, hanem inkább felgyorsult az elszegényedés
folyamata. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a szakkép-
zetlen és az idősebb munkavállalók, valamint a nyugdíja- A házgyári elemekbôl épült óbudai lakótelep. A hatvanas
sok. A piaci viszonyok szerinti gazdasági átalakulás számukra 14. évek második és a hetvenes évek elsô felében gyorsan és
jórészt kedvezőtlen következményekkel járt. sokat építettek ezekbôl a lakótelepi lakásokból

129
 nemzetiségek és etnikumok
magyarországon. magyarok a határon túl

magyar
LENGYELORSZÁG
CSE német
Ó
HSZ
LOV U NI szlovák
ÁKI JET ruszin
A
OV
SZ román
szerb
horvát
szlovén
AUSZTRIA országhatár

MAGYARORSZÁG

RO
MÁ
NI
A

JU
GO
SZ A nemzetiségek területi
LÁ
VIA elhelyezkedése a Kárpát-
medence térségében a XX.
század második felében
BULGÁRIA
1.

„A magyar nemzetiségpolitika igazodott 1949 után a NEMZETISÉGEK A SZOCIALISTA MAGYAR-

2. szovjet zóna általános szabályaihoz: elvi deklaráció a tel-
jes egyenjogúságról, de valójában a nemzetállam fikciójának
tudomásulvétele. 1992-ig nem volt az országnak kisebbségi
törvénye. A kommunista nemzetiségi politika konjunkturális
ingadozásokat tükrözött: így például az 1960-as évek elején a
magyarországi nemzetiségek visszafordíthatatlan asszimiláció-
jának tételét hallgatólag mintegy elfogadva, jórészt felszámol-
ták az anyanyelven folyó kisebbségi iskolahálózatot, helyébe
1961-tôl a két tannyelvû, illetve nyelvoktató típusú iskolák
rendszerét építették ki, amely az elementáris erejû spontán
asszimilációval szemben kevésnek bizonyult. […]” (Glatz
Ferenc: Kisebbségek Magyarországon. História, 1992/11.)
állapítsa meg a szocialista kisebbségpolitika főbb vonásait!
Hasonlítsa össze az elveket a gyakorlattal! Miért meghatáro-
zó az oktatáspolitika a kisebbségek fennmaradása szempontjából?
ORSZÁGON A nemzeti kisebbségeket a második világhá-
borút követően jelentős veszteség érte. Több mint kétszáz-
ezer németet a győztes nagyhatalmak utasítására kitelepítet-
tek hazánkból, míg a csehszlovák kormány nyomására kierő-
szakolt szlovák–magyar lakosságcsere 60-70 000 szlovák tá-
vozását eredményezte (9. lecke). Így a nemzetiségi lakosság
aránya már alig haladta meg az 1%-ot.
Az ötvenes években a diktatúra a nemzetiségek számára
is elnyomást jelentett, hiszen államosították szervezeteiket.
Tovább rontotta helyzetüket, hogy a kitelepítések miatt féltek
magukat németnek vallani, és a Jugoszláviával kirobbanó el-
lentétek után ez érvényesült a délszlávok esetében is. A Kádár-
korszakban az erőszakos elnyomás mérséklődött, s a rendszer-
be integrálás részeként támogatták iskoláikat, nemzeti kultú-
rájuk ápolását. A szétszórtan, alacsony számban élő nemzetisé-
gek természetes asszimilációja az iparosítással felgyorsult, s a
nemzetiségek kedvezőbbé váló helyzete ezt csak fékezni tudta.

Év Magyar Szlovák Román Horvát Szerb Szlovén Német Cigány Egyéb

1941* 92,9 0,8 0,2 0,4 0,1 0,1 5,1 0,2 0,3
1949 98,6 0,3 0,2 0,2 0,1 0,1 0,2 0,2 0,1
1960 98,2 0,3 0,2 0,3 0,1 0,1 0,5 0,3 0,1
1970 98,5 0,2 0,1 0,2 0,1 0,1 0,4 0,3 0,2
1980 98,8 0,1 0,1 0,2 0,03 0,03 0,3 0,3 0,2
1990 98,5 0,1 0,1 0,2 0,03 0,03 0,5 0,5 0,1
*A trianoni ország területén
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása Magyar- Értékelje a változásokat egyrészt az 1941. évi adatokhoz
3. országon (százalékos kimutatás a népszámlálási adatok képest, másrészt a szocialista időszakon belül! Mely tör-
alapján) ténések befolyásolták alapvetően a jelentős változásokat?

130
Nyelvek és népek Magyar-
országon (1980) (Forrás:
História plusz, 1992/11.
45. oldal)
4.
Gyűjtse össze, mi-
lyen nemzetiségek
éltek a második világ-
háború előtti és utáni
Magyarországon! Mi jel-
lemzi területi elhelyez-
kedésüket? fogalmazza
meg, milyen veszélyek-
kel jár ez a helyzet a
nemzetiségekre!
A CIGÁNYSÁG sajátos helyet foglal el a kisebbségek
között a cigányság, mivel identitásuk nem az anyanyelvhez
– mert többségük magyar anyanyelvű –, hanem a közös szár-
mazáshoz és kultúrához kötődik . A cigánysághoz tartozás így
alapvetően vállalás kérdése: az a cigány, aki annak vallja ma-
gát. Mint minden etnikai kisebbségnél, körükben is gyakori a
kettős kötődés kialakulása.
Az India felől nyugat felé vándorló nomád cigányságról
Magyarországon az első írásos dokumentum Zsigmond király
(1387–1437) idejéből való: az uralkodó engedélyezte bebocsá-
tásukat az országba. A cigányság hagyományos tevékenységéről,
a muzsikálásról már Mátyás korából vannak adataink. A vándorló
csoportok teknővájással, kovácsmesterséggel is foglalkoztak.
Letelepítésükre először Mária Terézia (1740–1780) tett kísérletet,
nem sok sikerrel. Mivel földet nem művelhettek, letelepedett mes-
terségekkel nem foglalkozhattak, szokásaikban, hagyományaikban
a vándorló életmódhoz alkalmazkodtak. Ez összetűzésekhez veze-
tett a letelepült lakossággal. Az államhatalom sokszor erőszakhoz
folyamodott letelepítésük érdekében. A cigányság a második világ-
háború idején szenvedte el a legnagyobb erőszakot, amikor ezreket
deportáltak Magyarországról is a náci haláltáborokba, akik közül
kevesen tértek haza.
A cigányságot az utóbbi években szokás romáknak nevez-
ni. A névváltoztatás mögött az húzódik meg, hogy sokan a
cigány megnevezésben negatív tartalmakat véltek felfedezni.
Hasonló folyamat játszódott le a XIX. században a románok-
nál és a szlovákoknál, akiknek egy része a régi oláh, illetve a
tót elnevezés ellen lépett fel. Napjainkra ezek a régi népne-
vek az élő beszédből kikoptak, illetve inkább a XX. század kö-
zepe előtt keletkezett irodalmi alkotásokban, publikációkban
lelhetők fel.
A cigányság lélekszáma csekély volt a történelmi
Magyarországon. Változás az 1950-es, 1960-as években kö-
vetkezett be, amikor a munkakötelezettséghez társított szo-
ciális ellátás nyomán számuk gyorsabban nőtt. 1971-ben a
roma népesség számát 320 000-re, 1993-ban 400 000-re be-
csülték. Napjainkban a romák Magyarország legnépesebb
– s folytonosan gyarapodó – etnikai kisebbségét alkotják.
„Ha a nép egy csoport férfit, asszonyt és gyermeket jelent
5. önálló nyelvvel, kultúrával és közös etnikai jegyekkel,
amelyek által azonnal megkülönböztethetô a szomszédaitól,
akkor azt kell mondanunk: sok idô eltelt már azóta, hogy a ci-
gányság egykor népnek volt nevezhetô. Az egykori cigány nép a
századok folyamán sokféle lett – mint ahogy a jelentés is, amely
a »cigány« megnevezéshez tapad, és amely nyilvánvalóan nem
a cigányok saját ízlését követi. Ez a szó az a nevük (pontosab-
ban egyik nevük), amelyet a külvilág aggatott rájuk.
Az elnevezéssel kapcsolatos zavar különösen elmélyült a
XX. században. Eredetileg a »cigány« megnevezésnek világo-
san érzékelhetô etnikai konnotációja [együttes jelentése] volt.
Az Oxford English Dictionary (második kiadás, 1989) még ma
is így adja meg a szó elsô meghatározását:
»gipsy, gypsy, […] indiai eredetû (magát romaninak ne-
vezô) vándorló etnikum tagja, amely elôször a XVI. század
elején jelent meg Nagy-Britanniában. Akkor azt hitték, hogy
Egyiptomból származik. Fénylô sötét bôrûek, fekete hajúak.
Kosárfonásból, lókereskedésbôl, jövendômondásból stb. élnek,
és kezdettôl fogva bizonyos ellenszenv kíséri ôket nomád szo-
kásaik és életmódjuk miatt. Nyelvük (a romani nyelv) a hindi
nagyban eltorzult dialektusa, amelyet számos európai nyelv
szavaival vegyítenek.«
Emellett a szót további tágabb értelemben is használják.
Manapság gyakran alkalmazzák különösebb válogatás nélkül a
népesség vándorló életmódot folytató, nem okvetlenül csavar-
gó tagjaira. A »cigány« név helyett ugyanakkor (a szó nyilván-
valóan becsmérlô jelentése miatt) a szóban forgó közösségen
belül és kívül is elterjedt a »vándorló« megjelölés, amellyel
több nyelvben is találkozunk.” (Sir Angus Fraser: A cigányok)
sorolja fel, melyek a szerző szerint a „néphez” tartozás
kritériumai! állapítsa meg, melyik összetevő nem alkal-
mazható a népek többségére! Milyen problémát lát a szerző a
cigányság meghatározásában? Melyek a cigányságra jellemző
egyedi vonások? Vesse össze fraser és fiáth Titanilla megálla-
pításait!
131
 NEMZETISÉGEK ÉS ETNIKUMOK MAGYARORSZÁGON. MAGYAROK A HATÁRON TÚL
Esterházy János (1901–1957)
arisztokrata származású fel-
vidéki magyar politikus. Már
a második világháború elôtt
a szlovákiai magyarság elis-
mert vezetôje volt. 1942-ben
ô volt az egyetlen a szlovák
parlamentben, aki az otta-
ni zsidóság deportálása ellen
szavazott. Zsidókat bújtatott,
és hamis útlevéllel üldözött
zsidók tömegét juttatta át
a magyar–szlovák határon.
A háború után felemelte sza-
vát a magyarságot jogfosztó beneši dekrétumok ellen.
6. Emiatt 1945–1949 között a Szovjetunióban (Gulag),
majd haláláig szlovákiai börtönben raboskodott
Nézzen utána, hogy miért ítélte őt – távollétében – halál-
ra a csehszlovák népbíróság 1947-ben!
Márton Áron (1896–1980) er-
délyi magyar katolikus püs-
pök. 1938-ban szentelték gyu-
lafehérvári püspökké. Észak-
Erdély Magyarországhoz
történt visszacsatolását kö-
vetôen is maradt a dél-erdélyi
székhelyén. Egész életében az
emberi jogok és a keresztény
szeretet bátor képviselôje volt.
A háború idején kiállt – a ma-
gyar kormányzattal szemben
is – a zsidók deportálása ellen.
A romániai kommunista rend-
szerben többet volt börtönben
és házi ôrizetben, mint szabad
lábon. 42 éves püspöki mûkö-
désének csaknem felét fogság-
7. ban töltötte. Munkáját házi ôrizetben is végezte: papokat
szentelt és bérmált, fogadta híveit. Temetésén tízezrek
búcsúztatták a gyulafehérvári székesegyházban. Szentté
avatása folyamatban van
8. Tüntetés Budapesten a romániai falurombolás ellen
Mi minden tette lehetővé, hogy Budapesten több tízez-
res tüntetésre került sor egy „baráti”, szocialista ország-
ban elhatározott tervvel szemben? Milyen hatással lehettek a
budapesti események a kisebbségben élő magyarságra?
132
Az európai cigányság létszáma 7–9 millió között van, és 80%-uk
Köztes-Európában és a Balkánon él. Az arányuk a lakosság egészé-
hez képest Bulgáriában és romániában, valamint szlovákiában és
Magyarországon a legnagyobb, de jelentős kisebbséget alkotnak
spanyolországban, Csehországban és a balkáni államok többségé-
ben is.
A KISEBBSÉGBE KERÜLT MAGYARSÁG A KÁR-
PÁT-MEDENCÉBEN A szocialista rendszerek kiépülése
egyrészt könnyített a kisebbségek helyzetén, mivel lezárultak
a világháborút követő nyílt üldözések. Másrészt a kisebbségi
magyarok – a többséghez hasonlóan – kiszolgáltatottá vál-
tak az állammal szemben, mivel felszámolták vagyonukat,
civil szervezeteiket, és erősen korlátozták a támaszul szol-
gáló egyházakat is. Az állampárt irányítása alatt korlátozott
mértékben, de volt(ak) – különböző mértékben újra enge-
délyezett – iskoláik, könyvkiadásuk, saját kulturális életük .
Ugyanakkor az államoknak nagyobb lehetősége nyílt az erő-
szakos asszimilációra, s mivel Magyarországgal ellentétben a
környező szocialista országokban a kommunista pártok erő-
sen nacionalista jellegűek voltak, éltek is hatalmukkal.
országonként eltérő volt a kisebbségek helyzete. Tito
Jugoszláviájában – a háború végi magyarellenes hajtóvadá-
szat lezárultával – a Vajdaságnak biztosított autonómia a
többi szocialista országhoz képest szabadabb légkört terem-
tett.
Romániában a békekötésnek köszönhetően a magyarok
széles jogokat kaptak az oktatásban. Székelyföldön magyar
területi autonómia jött létre, amely 1952–1968 között lé-
tezett, de akkor is inkább kirakatjellegű volt (pl. az utcane-
veket magyarul is kiírták). A hatvanas évek közepétől,
Ceauşescu pártfőtitkár nacionalista irányváltása után egyre
nagyobb mértékben felszámolták a magyar intézményeket.
szervezetten telepítettek románokat a városokba, így azok
elvesztették magyar többségüket. Az 1980-as évek végén a
magyar falvak többségének felszámolását eredményező te-
lepülésfejlesztési koncepciót („falurombolás”) dolgoztak ki,
de ennek végrehajtására a rendszer bukása miatt már nem
volt idejük.
A romániai településrendezési tervet 1988-ban jelentették be,
és 2000-ig akarták megvalósítani. A terv lényege, hogy a kis népes-
ségű (2-3000 fő alatti) falvakat életképtelennek ítélték, és fel akar-
ták számolni. Lakóikat a tervezőasztalon kialakított ún. „agráripari
központokba” akarták áttelepíteni, emeletes, alacsony komfortú
típusházakba. Az elképzelés szerint így növekedett volna a termő-
terület, olcsóbb lett volna az infrastruktúra kiépítése (az agráripari
központokban kórházak, művelődési házak és sportlétesítmények
is épültek volna), és koncentrálták volna a munkaerőt. Valójában
a hatalom szándéka az volt, hogy a falusi lakosságot megfosszák az
önállóságot biztosító tulajdonától, hagyományaitól, és növeljék ki-
szolgáltatottságát.
A terv felszámolásra ítélte az erdélyi magyarság falvainak jelen-
tős részét. 1988 júniusában Budapesten, a Hősök terén tüntetés
volt a falurombolási terv ellen, amelyen 60-70 000 ember vett részt.
Csehszlovákiában a háború végétől érvényesített erő-
szakos reszlovakizáció, valamint a „lakosságcsere” után csak
lassan nyerte vissza önbizalmát a magyar kisebbség: sokáig
százezrek nem merték magukat magyarnak vallani.
A Szovjetunióhoz került Kárpátalja magyar lakossága is
sokáig megfélemlítésben élt. Csak az 1960-as évektől volt le-
hetőség arra, hogy vállalják magyarságukat.
Az ausztriai magyarságot a vasfüggöny is elzárta az anya-
országtól. Míg a burgenlandi (őrvidéki) tartományban a foko-
zatos asszimilálódás volt jellemző, az ottani magyarság után-
pótlását főként az emigrációs hullámok táplálták.
 Vizsgálja meg mind az öt területen (9–13. forrás) a kiindulási arányokat! Tárja fel, hogy milyen tendenciák érvényesültek a század
folyamán! Elemezze és hasonlítsa össze az egyes korszakok és tájegységek folyamait, különösen a szocializmus időszakát!

Szlovákok (és csehek) mint Németek, ruszinok

Magyarok Összes
államalkotó nemzet és más etnikumok
Év népesség
lélekszám lélekszám lélekszám (ezer fő)
% % %
(ezer fő) (ezer fő) (ezer fő)
1910 881 30,2 1688 57,9 302 10,3 2914
1921 651 21,7 2025 67,5 235 7,7 2959
1941 761 21,5 4403 67,9 229 6,4 3536
1950 355 10,3 3023 87,8 53 1,5 3442
1961 519 12,4 3606 86,4 42 1,0 4174
1980 560 11,2 4376 87,7 45 0,9 4988
1991 567 10,8 4565 86,6 19 0,4 5269

9. A Csehszlovákiához került Felvidék nemzetiségi összetételének változása a XX. században

Ruszinok, ukránok, oroszok Szlovákok, németek, románok

Magyarok Összes
mint államalkotók és más etnikumok
Év népesség
lélekszám lélekszám lélekszám (ezer fő)
% % %
(ezer fő) (ezer fő) (ezer fő)
1910 185 30,6 330 54,5 82 13,5 605
1921 111 17,9 373 60,1 99 16,0 619
1941 245 28,8 502 58,9 114 13,3 853
1959 146 15,9 716 77,8 43 4,6 920
1979 158 13,7 940 81,3 44 3,7 1156
1989 156 12,5 977 78,4 113 9,1 1246

10. Kárpátalja nemzetiségi összetételének változása a XX. században

Magyarok Románok mint államalkotók Németek és más etnikumok Összes

Év lélekszám lélekszám lélekszám népesség
% % % (ezer fő)
(ezer fő) (ezer fő) (ezer fő)
1910 1658 31,7 2819 54,0 652 12,3 5221
1920 1306 25,8 2931 57,9 716 14,1 5063
1941 1712 28,9 3344 56,5 538 9,1 5917
1948 1482 25,7 3752 65,1 362 6,3 5761
1956 1616 25,9 4081 65,5 512 8,2 6232
1977 1651 22,0 5321 70,9 472 6,4 7500
1992 1590 20,7 5670 73,6 130* 1,7 7710

11. Az 1920-ban Romániához került Erdély, Partium és Bánát nemzetiségi összetételének változása a XX. században

Németek, horvátok, románok,

Szerbek
Magyarok montenegróiak, „jugoszlávok” Összes
mint államalkotók
Év és más etnikumok népesség
lélekszám lélekszám lélekszám (ezer fő)
% % %
(ezer fő) (ezer fő) (ezer fő)
1910 426 28,1 513 33,8 561 36,0 1516
1921 371 24,2 533 34,7 615 38,6 1536
1941 473 28,5 602 36,2 568 33,8 1663
1948 429 25,8 841 50,6 383 21,5 1663
1961 443 23,9 1018 54,9 387 19,0 1855
1981 385 18,9 1107 54,4 528 24,3 2035
1991 339 16,9 1144 56,8 526 24,6 2014

12. A Vajdaság nemzetiségi összetételének változása a XX. században

133
 NEMZETISÉGEK ÉS ETNIKUMOK MAGYARORSZÁGON. MAGYAROK A HATÁRON TÚL

Magyarok Németek mint államalkotók Horvát és más etnikumok Összes

Év lélekszám lélekszám lélekszám népesség
% % % (ezer fő)
(ezer fő) (ezer fő) (ezer fő)
1920 25 8,4 221 75,1 49 16,5 295
1923 15 5,3 227 79,3 44 15,4 286
1934 10 3,5 241 80,6 48 15,9 299
1951 5 1,9 240 86,8 62 11,3 276
1961 6 2,1 235 86,9 30 11,0 271
1981 4 1,5 245 91,0 20 7,5 270
1991 7 2,5 244 90,0 20 7,5 271

13. Burgenland nemzetiségi összetételének változása a XX. században

„A szocializmus éveiben folytatódott az asszimiláció és a „Sajnálják, hogy az urak urasága a gyôzedelmeskedô új

14. Magyarországra való áttelepülés, s mindez a kisebbsé- 15. társadalmi renddel véget ért […] mint a munkásosztály
gi magyarok számarányának további csökkenéséhez vezetett. ellensége, oda jut, hogy […] újra felidézze a revansista naci-
Különösen Romániából menekültek sokan nemzettestvéreink onalizmus és sovinizmus gyûlöletet és vért hirdetô jelszavait
Magyarországra a Ceauşescu-diktatúra falurombolása következ- […], hogy a történelem kereke visszafordul, lehet, esetleg
tében, mely nagyrészt magyarok lakta településeket érintett. Horia kerékbetöréséig […] a magyar emigráció fasiszta körei-
A nemzeti kisebbségek jogait semmiféle nemzetközi meg- nek harci kosa és gondviselésszerû embere. […]” (Részletek
állapodás nem védi. A békeszerzôdések ezeket, mint maguk- Mihnea Gheorghiu román akadémikus Illyés cikkére való re-
tól értetôdôket, az egyéni jogok közé iktatták. Az országok, agálásából)
melyekben bármily tömegû diaszpóráik vannak, csak egyéni
magatartásukkal fejezhetik ki azt, miként vélekednek a leg-
Hogyan minősíti Illyés fellépését Gheorghiu? Mivel pró-
elemibb – legemberibb – jogok helyes vagy helytelen alkalma-
bálja meg összemosni a jogos kritikát? Következtessen a
zásáról. […]
szövegből a korabeli kisebbségi helyzetre!
Hiteles adatok, ellenôrizhetô panaszok szerint több százezer,
sôt millió lelket számláló kisebbségi lakosságnak nincs saját
nyelvi egyeteme, illetve, ha volt, azt megszüntették. De nincs
ilyen fôiskolája, s rövidesen nem lesz saját anyanyelvû középis-
kolája, mert ami volt, azt is úgy szakosítják, hogy az oktatás az
állam nyelvén folyik: azzal a következménnyel, hogy nemzeti ki-
sebbségû ifjú a maga nyelvén ipart nem tanulhat; tehát gépmun-
kás, gépkezelô sem lehet, csak napszámos. Európa legnagyobb
nemzeti kisebbsége magyar anyanyelvû, a húszmilliós egésznek
[Románia] mintegy tizenhat-tizennyolc százaléka. […]
A nemzeti kisebbségi sors igazi átkairól nem is esik szó.
Kolozsváron hetvenezer magyar van. De magyar orvost oda nem
neveznek ki. Így a lakosság orvosi ellátottsága voltaképp afrikai
szintû. Betegségünkrôl igazán csak anyanyelvünkön tudunk ér-
tekezni.
Gyakori – illetve mind számosabb a fölsorolható – pedagó-
giai balfogás, hogy már elemi iskolás gyermekek saját nyelvû
tankönyveikben is saját ôseikrôl mint barbár betolakodókról ta-
nulnak leckét – a valósággal ellentétest –, még az eleik által lét-
rehozott építészeti remekekrôl is mint megannyi bûnjelrôl. Még
élesebb a pedagógiai eltévelyedés, ha a gyermekek már az ábécé-
vel nem saját nyelvükön ismerkednek meg. Európa legnagyobb
számú nemzeti kisebbségének gyermekei közül több mint húsz
százalék van ebben a helyzetben. Részben már a szülôk „akara-
tából”: ki ne vonná ki gyermekét, ha csak egy rá a mód, már-már
apartheid sorsból? Hatalmas tájegységeken tûnik el a kisebbségi
értelmiség: eladdig nemzetiségi városok hosszú sorában szûnik
meg a kisebbségi mûveltség minden mûködése.
16. Az erdélyi Boncza-kastély, Ady Endre és Csinszka egyko-
ri lakóhelye. Ma Goga Emlékmúzeum, de egy részében
Ez nemcsak a kisebbségi és nemzeti, hanem elemi emberi
gazdag anyaggal mutatja be Ady életét és költészetét.
jogok sérelmével jár.” (Illyés Gyula cikke a Magyar Nemzet
Ady és Octavian Goga egykor barátok voltak, s becsülték
1977. karácsonyi és újévi számában. A kérdést könyv alakban
egymás költészetét. Az elsô világháború idején azonban
kifejtette Illyés. A könyvet kinyomtatták, de nem terjesztették, s
Goga már Erdély Romániához csatolásáért agitált, így
megromlott Illyés és a pártvezetés kapcsolata)
kapcsolatuk megromlott. A háború után Goga megvásá-
rolta a Boncza-kastélyt
Milyen problémákat tár fel Illyés? Milyen kulturális folya-
matokra hívja fel a figyelmet? Hogyan hathatott a fenti Milyen következtetéseket vonhat le a kastély sorsából?
folyamat a kisebbségi magyarság társadalmi mobilitására?

134
 MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN Nemzetünk ötöd-
részét alkotják a XX. század történelmi viharaiban Nyugatra;
Észak- és Dél-Amerikába, Ausztráliába, Izraelbe, Dél-Afrikába,
valamint Európa nyugati felébe kivándorolt, kitelepített,
száműzött vagy kimenekült magyarok. Ők a valaha kétmilli-
ós – ám egyre apadó számú – külhoni magyar diaszpóra tag-
jai, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az első világháborúig a Kárpát-medencéből mintegy félmillió ma-

gyar nemzetiségű ember vándorolt ki az Egyesült államokba. Közülük
később sokan visszatértek. A világháborút követően ugyancsak több
százezren kerestek menedéket szülőföldjüktől távol. Trianon után
csaknem negyedmilliónyian távoztak új uraik elől az utódállamokból
Nyugatra, csaknem annyian, mint az anyaországba. A második világ-
háborút megelőző és követő években a zsidóüldözés, majd a szovjet
megszállók elől mintegy félmillió honfitársunk menekült Nyugatra.
Ezeknek több mint egyharmada a háború után hazatért. A XX. század
utolsó nagy elvándorlási hullámát az 1956-os forradalom leverését
követő megtorlás elől menekülő mintegy 200 ezer honfitársunk je-
lentette. Őket a rendszer „disszidenseknek” nevezte, akárcsak azokat,
akik a kádári időszak későbbi éveiben hagyták el illegálisan az orszá-
got, köztük neves tudósok, művészek és sportolók is.

A Magyarok Világszövetsége 1996-ban a világ ma-

gyarságának számát mintegy 15 millió főben állapította
meg, amelyből 13 millióan a Kárpát-medencében, a tör-
ténelmi Magyarország területén élnek: kb. 10 millióan
Magyarországon, mintegy 2 millióan Erdélyben, 600 ezren a
felvidéken, 360 ezren a Vajdaságban, 180 ezren Kárpátalján,
20 ezren Horvátországban, 10–10 ezren szlovéniában, illetve
Ausztriában, az Őrvidéken (Burgenland).
A romániai Kriterion Kiadó könyvek ezreit adta ki magas
17. példányszámban, köztük az erdélyi magyar irodalmat
Értékelje a Kriterion Kiadó létrejöttét! Vitassák meg, ho-
gyan befolyásolta a kommunista rendszerek támogató és
ellenőrző tevékenysége a kisebbségek életét!

1900 és A magyarok
1956 után
1956 között száma az
Ország érkezettek
érkezettek ezredforduló
száma
száma előtt
Ausztria1 24-25 000 16-20 000 40-45 000
Belgium 8 000 6-7 000 14-15 000
Dánia 2 000 2 000 4 000
franciaország 20-22 000 20-23 000 40-45 000
Hollandia 7 000 4-5 000 11-12 000
Németország2 50 000 70 000 120 000
Nagy-Britannia 8-9 000 18-21 000 25-30 000
Norvégia 2 000 2 000 4 000
olaszország 2 000 7-8 000 9-10 000
svájc 1 000 18-21 000 18-20 000
svédország 5-6 000 20-21 000 25-27 000
portugália és
1 000 1 000 2 000
spanyolország
Egyéb országok3 25-30 000 2-3 000 27-30 000
Összesen 155-165 000 186-201 000 341-366 000
1 A burgenlandi őslakos magyarokkal együtt.
2 A kitelepített németek nélkül.
3 Csehország, finnország és a balti államok.
A Magyarország határain kívül élô magyar nem-
Nyugat-Európa magyarságának megoszlása térben és 19. zetiségûek és származásúak száma a Magyarok
18. idôben Világszövetsége 1996. évi adatai alapján

Értékelje az adatokat! Vesse össze az 1956 előtti adato- Értékelje a kördiagram adatait! Vesse össze az európai
kat az 1956 utániakkal! állapítsa meg a táblázat alapján és a tengeren túli adatokat! Mikor és milyen területek-
az egyes kivándorlási hullámokat, és nevezze meg ismeretei re volt nagyarányú magyar kivándorlás? Milyen okok álltak a
alapján a történelmi okokat is! háttérben?

135
 összegezés

MEGTORLÁS A Kádár-korszak története az 1956-os

„Elôször tehát rendet teremtettünk és helyreállítottunk.
1. Késôbb bejelentettük, hogy fô fegyverünk a meggyôzés, forradalom leverésével és az azt követő megtorlással
az érvelés. […] Hoztunk szigorú intézkedéseket is. Körülbelül kezdődött. A megtorlás koncepciójának, módszereinek
280 emberre szabtak ki halálos ítéletet a törvény értelmében. áttekintése után elemezzék Kádár visszaemlékezését!
A bíróságok munkájába a párt nem avatkozott be, de amikor
a halálos ítéletek száma elérte az ellenforradalmi események-
ben ártatlanul elhunytak számát, arra kértem az elvtársakat,
hogy álljanak le. […]” (Kádár és Gorbacsov elsô találkozója
Moszkvában, 1985. szeptember 25-én)

Hasonlítsa össze a tanultakat Kádár János szövegével!

Igazítsa ki a szöveg hazugságait! A kulcsszavak legyenek:
rend, törvényesség, szigorú intézkedések, 280 halálos ítélet,
független bíróságok, ellenforradalom!

2. Kádár a hatalom 3. Kádár hatalma végén

csúcsán

„A Kádár-korszak két nagy szakaszra osztható. Az elsô,
4. mely Kádár hatalomra kerülésétôl 1962–1963-ig tartott,
a forradalmárokkal való véres leszámolás, a diktatúra intéz-
ményrendszerének restaurálása, Kádár személyi hatalmának
megszilárdulása és végül a rendszer nemzetközi elismertetése
jellemezték. […] A második szakasz […] az 1960-as évek ele-
jétôl az 1980-as évek végéig, a rendszer bukásáig tartott. […]”
(Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században)
Mivel indokolja a történész a korszakhatárokat? Vizsgálja
meg, mennyiben egyezik a további szakaszolás a tan-
könyvi leckékkel! Milyen események, történések jelentik a sza-
kaszhatárokat?
SZAKASZOLÁS A Kádár-korszak bő harminc éve
több szempontból is szakaszokra osztható. Tekintse át a
szakaszolás szempontjait, tartalmát!
Mások tovább tagolják a második szakaszt a következő
időszakokra: 1962–1973; 1974–1984; 1985–1989.
GAZDASÁG, ÉLETSZÍNVONAL A Kádár-rendszer
idővel elfogadottá vált a lakosság körében. Ez – több más
tényező mellett – az életszínvonal mérsékelt, de folyamatos
emelkedésével magyarázható. Tekintsük át az életszínvonal
emelkedésének gazdasági okait, és vizsgáljuk meg korlátait!

Év Termelőszövetkezetek száma
1949 584
1953 4536
1958 507
1961 4681
Tiszai Vegyi Kombinát Ebben a korszerû szé-
1975 1833 6. a hetvenes években 7. kesfehérvári tejüzemben
1980 1415 naponta 100 000 liter
tejet dolgoztak fel
5. A mezôgazdaság szövetkezesítése, 1949–1980

olvassa le a táblázatról, hogyan alakult a mezőgazda-

ság kollektivizálása a jelzett időszakban! Mit árulnak el
az adatok az ötvenes, a hatvanas, a hetvenes és a nyolcvanas
évek szövetkezeteiről?

Fóliasátorban termesz-
Készítsen esszét az életszínvonal alakulásáról a Kádár-
8. Borjúistálló, 1968 9. tik a szegfût egy háztáji
korszakban! Használja a következő kulcsfogalmakat: új gazdaságban
gazdasági mechanizmus, „legvidámabb barakk”, „gulyáskom-
munizmus”, „frizsiderszocializmus”, élelmiszerek, tartós fo- Idézze fel a képek segítségével a korszak ipari ágazatainak
gyasztási cikkek, hétvégi telek, önpusztító életmód! Használja helyzetét! Magyarázza el az összefüggést a mezőgazda-
a tankönyvi leckék statisztikai táblázatait! ság kollektivizálása és az ipar szerkezetének alakulása között!

136
V. az egységesülő európa.
a globalizáció kiteljesedése
MiÉrt GlObalizálÓdiK ViláGUnK – MiÉrt eGYSÉGeSÜl eUrÓPa?

■ MERT CSÖKKEN A NEMZETÁLLAMOK ÉS NEMZETGAZDASÁGOK SZEREPE, ÉS

A MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK EGYRE INKÁBB MEGHATÁROZÓAK
A VILÁGGAZDASÁGBAN?
■ MERT KEZD VILÁGUNK TÖBBPÓLUSÚVÁ VÁLNI, ÉS ENNEK CSAK EGYIK RÉSZE
A NYUGATI VILÁG, MELYHEZ AZ EURÓPAI UNIÓ IS TARTOZIK?
■ MERT AZ INFORMÁCIÓS ÉS TECHNIKAI FORRADALOM HATÁROZZA MEG EGÉSZ
ÉLETÜNKET?
■ MERT AZ EMBERISÉG ÉLETBEN MARADÁSÁNAK KÖZÖS DÖNTŐ KÉRDÉSE
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS?
■ MERT A KÖZÖS TÖMEGKULTÚRA IS JELLEMZŐJE VILÁGUNKNAK?
 az európai unió kialakulása
és felépítése
„A világ békéjét nem lehet megoltalmazni a fenyegetô ve-
1. szélyekkel arányban álló alkotó erôfeszítések nélkül.
A hozzájárulás, amelyet egy szervezett és élô Európa nyújt-
hatna a civilizációnak, elengedhetetlen a békés viszonyok fenn-
tartásához. Franciaországnak – lévén több mint húsz év óta az
egyesült Európa elôharcosa – mindig alapvetô célja volt a béke
szolgálata. Ez az Európa nem jött létre, megkaptuk a háborút.
Ez az Európa nem jöhet létre egyszerre megteremtve; olyan
konkrét cselekedetek útján alakul ki, amelyek elôbb tényleges
szolidaritást teremtenek. Az európai nemzetek tömörülése
megköveteli, hogy a Franciaország és Németország közötti év-
százados ellentét kiküszöböltessék. A vállalt akciónak elsôsor-
ban Franciaországot és Németországot kell érintenie.
Az acél és a szén közössé tétele
Ebbôl a célból a francia kormány azt javasolja, hogy […] a
francia–német szén- és acéltermelés egészét helyezzék közös
fôhatóság alá olyan szervezetbe, amely nyitva áll Európa más
országainak részvétele elôtt.
Elsô lépés az Európai Unió felé
A szén- és acéltermelés közössé tétele azonnal biztosítja
a gazdasági fejlôdés közös alapjai megteremtését, az európai
föderáció elsô állomását, és megváltoztatja azoknak a térsé-
geknek a sorsát, amelyek hosszú ideig háborús eszközök gyár-
tására rendezkedtek be, s amelyeknek maguk váltak állandó
áldozataivá.
Soha többé háborút Franciaország és Németország között
Az így szövôdô termelési szolidaritás megnyilvánul majd ab-
ban, hogy Franciaország és Németország közötti háború nem-
csak elképzelhetetlen, hanem ténylegesen lehetetlen lesz. Ez a
hatalmas, minden bekapcsolódni szándékozó ország elôtt nyit-
va álló gazdasági egység sikeresen biztosítja minden beletarto-
zó ország számára egyenlô feltételek mellett az ipari termelés
alapvetô elemeit, megveti a gazdasági egyesítés reális alapjait.
Mindenki számára nyitva álló közösség
Ez a termelés megkülönböztetés és kirekesztés nélkül a
világ egészének rendelkezésére áll, hogy hozzájáruljon az
életszínvonal emeléséhez és a békemû elôrehaladásához. […]
Az alaptermelés közössé tételével és új fôhatóság intézmé-
nye révén, amelynek a döntései köteleznék Franciaországot,
Németországot és a közösséghez csatlakozó országokat, a ja-
vaslat megvalósítaná a béke megôrzéséhez elengedhetetlen eu-
rópai föderáció elsô konkrét elemeit.” (A Schuman-terv, 1950.
május 9.)
Milyen történelmi előzményekre utal Robert Schuman?
Értékelje a külügyminiszter véleményét Franciaország
történelmi szerepéről! Állapítsa meg, miben látja a kibonta-
kozás alapját és szükségességét! Foglalja össze, mi a konkrét
javaslata!
Aláírások az Európai Szén- és Acélközösség (Mon-
tánunió) dokumentumán (Párizs, 1951)
2.
Miért volt alapvető a szén- és acélipari együttműködés?
138
TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK Az európai integráció
évszázadok óta sok gondolkodó álma volt. A terv csak a má-
sodik világháborút követő időszakra érett reális lehetőséggé.
Az integrációra való törekvéseknek alapvetően politikai oka
volt: Európa kettéosztottsága, az európai államok félelme
a szovjet előretöréstől. Ugyanakkor jelentkezett a gazdasági
kényszer is: a háború pusztításai nyilvánvalóvá tették, hogy
Európa már nem a világ gazdasági központja, és a további
térvesztés megakadályozása új megoldásokat követelt.
Az európai integráció az 1940-es évek végétől gazda-
sági és politikai téren egyidejűleg indult meg. Az Egyesült
Államok által meghirdetett Marshall-terv (1947) megterem-
tette a nyugat-európai országok háború utáni gazdasági hely-
reállításának az esélyét. Szükség volt azonban a nemrég még
egymással harcban álló európai népek (elsősorban a franciák
és a németek) politikai megbékélésére is. Ezt a Marshall-terv
is segítette, mert általa a gazdasági fejlesztés az országok
együttműködésével, és nem – mint korábban az gyakran tör-
tént – a forrásokért való vetélkedéssel valósult meg.
A Marshall-segélyt elfogadó országok közös tevékeny-
ségére alakult meg az Európai Gazdasági Együttműködési
Szervezet (OEEC). A politikai együttműködést szolgálta az
1949-ben létrejött Európa Tanács.
Az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) felada-
ta a Marshall-segély összegének folyósítása és az ehhez kapcsoló-
dó fejlesztések összehangolása volt. Az együttműködés e formája
olyan sikeres volt, hogy a szervezet jogutódjaként 1961-ben meg-
alakult a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD),
amely ma is a tagországok gazdasági és pénzügyi együttműködésé-
nek egyik legfontosabb fóruma.
Az Európa Tanács céljai között az államok közötti vitás kérdések
békés rendezése, a jogállamiság és az emberi szabadságjogok bizto-
sítása, a természeti erőforrások védelme a legfontosabb. 12 taggal
alakult, s jelenleg (2016) 47 tagja van.
Az integrációs folyamat következő állomása az Európai
Szén- és Acélközösség (más néven Montánunió) megalapítá-
sa volt (1951). E szervezet célja a szén és acél közös piacának
létrehozása volt: a hat tagország közösen végezte a nyers-
anyagok és késztermékek ellenőrzését, döntött a készletek
kiaknázásáról és a ter-
melés mennyiségéről. A
megállapodás nyomán
első alkalommal került
ki nemzetállami kere-
tekből egy fontos gaz-
dasági ágazat, a szén- és
acéltermelés feletti ren-
delkezés. A gazdasági
együttműködés politikai
alapját a francia–német
megbékélés jelentette.

Európa,
vigyázz!
3.
Fogalmazza meg,
mi a plakát üze-
nete! Gyűjtse össze,
milyen eszközökkel és
jelképekkel teszi ezt
nyilvánvalóvá! Mi az
összefüggés a plakát
üzenete és az európai
integráció fejlődése
között?
1957-ben Rómában jött létre – a korábban a Montánuniót
is létrehozó – hat nyugat-európai állam részvételével
(Franciaország, NSZK, Olaszország és a Benelux államok) az
Európai Gazdasági Közösség (EGK), más néven a Közös Piac.
A szerződés aláírói tervbe vették a vámok kölcsönös leépíté-
sét, a munkaerő, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásá-
nak biztosítását.
A KÖZÖS PIACTÓL AZ EURÓPAI UNIÓIG
Az 1960-as években tovább erősödött a francia–német együtt-
működés. Adenauer német kancellár és de Gaulle francia el-
nök fölvázolták a gazdasági és pénzügyi unió terveit. A vámok
leépítése és a tőke szabad mozgásának biztosítása kb. 10 év
alatt megvalósult. Az integrációs elképzelésekkel szemben ter-
mészetszerűen mindig megfogalmazódtak a nemzeti önállóság
féltéséből adódó ellenvélemények is, de a gazdasági sikerek és
az együttműködést kikényszerítő politikai és gazdasági ténye-
zők egyre vonzóbbá tették a Közös Piacot. 1973-ban Dánia,
Írország és az Egyesült Királyság, 1981-ben Görögország, 1986-
ban pedig Portugália és Spanyolország is az EGK tagja lett.
Az 1990-es évek elején a közösség kibővülésével és Német-
ország újraegyesítésével párhuzamosan megerősödtek a szo-
rosabb gazdasági és politikai integráció támogatói. 1992-ben
a maastrichti szerződés alapján létrejött az Európai Unió. A
szerződésben a tagállamok elkötelezték magukat a teljes gaz-
dasági és pénzügyi unió megteremtése és az összehangolt eu-
rópai kül- és biztonságpolitika mellett, valamint döntöttek az
uniós állampolgárság bevezetéséről és az Európai Parlament
jogkörének növeléséről. A schengeni egyezményben meg-
szűnt az uniós tagállamok közötti országhatárok elválasztó
szerepe, biztosítva ezáltal a személyek szabad mozgását. A
gazdasági-pénzügyi együttműködés további fontos állomása
volt, hogy 2002. január 1-jén az akkori 15 tagállamból 12-ben
a mindennapi forgalomban is bevezették az egységes európai
valutát, az eurót. (Nagy-Britannia, Dánia és Svédország egyelő-
re megőrizte nemzeti valutáját.)
Az integrációs megállapodások aláírása óhatatlanul fölve-
tette azt a kérdést, hogy mennyiben csorbult a tagországok
önállósága, hiszen korábban nemzeti kézben lévő jogkörök
kerültek közösségi hatáskörbe. Hosszú egyeztetések során
azonban sikerült ebben is megállapodni.
„2. cikk: A Közösség feladata, hogy közös piac létrehozá-
4. sával, valamint a tagállamok gazdaságpolitikájának foko-
zatos közelítésével a Közösség egész területén elômozdítsa a
gazdasági tevékenységek harmonikus fejlôdését, a folyamatos
és kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, a nagyobb stabilitást
és az életszínvonal gyorsabb emelkedését, valamint a tagálla-
mok közötti kapcsolatok szorosabbá tételét.
3. cikk: […] a Közösség tevékenysége […] a következôket
foglalja magában:
a) a tagállamok között az áruk behozatalára és kivitelére vo-
natkozó vámok és mennyiségi korlátozások […] eltörlése;
b) közös vámtarifa létrehozása és a harmadik országokkal
szemben közös kereskedelempolitika kialakítása;
c) az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tôke tagálla-
mok közötti szabad mozgását gátló akadályok eltörlése;
d) közös politika elfogadása a mezôgazdaság területén;
e) közös politika elfogadása a közlekedés területén;
f) olyan rendszer bevezetése, amely megakadályozza a közös
piaci verseny torzulását;
g) olyan eljárások alkalmazása, amelyek révén a tagálla-
mok gazdaságpolitikái összehangolhatók, és fizetési mérlegük
egyensúlyzavarai kiküszöbölhetôk;
h) a tagállamok jogszabályainak közelítése a közös piac
megfelelô mûködéséhez szükséges mértékben;
i) egy Európai Szociális Alap létrehozása a munkavállalók
foglalkoztatási lehetôségeinek javítása és az életszínvonaluk
emeléséhez való hozzájárulás érdekében;
j) egy Európai Beruházási Bank létrehozása az új források
megteremtése útján a Közösség gazdasági növekedésének
elôsegítése céljából;
k) a tengerentúli országok és területek társulása a keres-
kedelmi forgalom növelése és a gazdasági és társadalmi fej-
lôdés közös elôsegítése érdekében.” (Szerzôdés az Európai
Gazdasági Közösség [Közös Piac] létrehozásáról. Róma, 1957.
március 25.)
A gazdasági élet mely területein törekszenek szorosabb
együttműködésre az aláíró országok a szerződés szerint?
Mely intézkedések vonatkoznak a gazdasági növekedés bizto-
sítására? Milyen szociális jellegű intézkedésekkel találkozha-
tunk a dokumentumban?
Az Európai Unió zászlója és egy sor Beethoven IX.
5. szimfóniájának kottájából. E zenemû egy részlete (az
Örömóda) az Európai Unió himnusza
139
 AZ EURÓPAI UNIÓ KIALAKULÁSA ÉS FELÉPÍTÉSE

„Az Unió a következô célokat tûzi ki maga elé:

6. – a gazdasági és társadalmi fejlôdés, valamint a foglalkoztatás magas szintjének elômozdítása, továbbá egy kiegyensúlyozott és
fenntartható fejlôdés megvalósítása, különösen egy belsô határok nélküli térség létrehozása, a gazdasági és társadalmi kohézió megerô-
sítése, valamint […] végsô soron egy közös valutát is magában foglaló gazdasági és monetáris unió létrehozása útján;
– identitásának nemzetközi szintû megerôsítése, különösen egy közös kül- és biztonságpolitika megvalósítása útján, beleértve […]
egy közös védelmi politika fokozatos kialakítását, amely közös védelemhez vezethet;
– a tagállamok állampolgárai jogainak és érdekeinek fokozottabb védelme egy uniós polgárság bevezetése útján;
– az Unió fenntartása és fejlesztése a szabadság, a biztonság és az igazságosság olyan térségeként, ahol a személyek szabad moz-
gásának biztosítása a külsô határok ellenôrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bûnmegelôzésre és bûnüldözésre
vonatkozó megfelelô intézkedésekkel párosul;
– a közösségi vívmányok teljes mértékû fenntartása és fejlesztése annak mérlegelésével, hogy milyen mértékben szükséges az e
szerzôdés által bevezetett politikák és együttmûködési formák felülvizsgálata a közösségi mechanizmusok és intézmények eredmé-
nyességének biztosítása érdekében.” (Szerzôdés az Európai Unióról [maastrichti szerzôdés], 1992. február. Hatályos 1993. január
1-je óta)

Vegye sorra, milyen közvetlen és milyen távlati célokat tűz ki a szerződés! Ezek közül melyek megvalósulásáról tud, illetve melyek
várnak még teljesítésre? Milyen közös törekvések figyelhetők meg a római és a maastrichti szerződésben? Fogalmazza meg
a történelmi előzmények említésével a két szerződés történelmi jelentőségét!

Az Európai Unió három pillére. A maastrichti szerzôdés állapította meg azokat a tényezôket, amelyek együttesen az Európai
7. Uniót jelentik

Állapítsa meg az ábra alapján az integráció területeit!

140
AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
Az Európai Uniót érintő döntéseket és jogszabályokat az
Európai Unió Tanácsa hozza. A testületet a tagországok szak-
miniszterei alkotják – ülésein mindig azok a miniszterek vesz-
nek részt, akiknek a hatáskörébe a téma tartozik (pl. költség-
vetési és gazdasági ügyekben a pénzügyminiszterek, nemzet-
közi politikai ügyekben a külügyminiszterek). Az Európai Unió
Tanácsának munkáját segíti és folyamatosságát biztosítja az
Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER), amely a tagorszá-
gok brüsszeli nagyköveteiből áll. A legfontosabb kérdésekben
és a főbb irányelvekben a tagállamok állam- és kormányfőit
tömörítő Európai Tanács dönt.
Az Európai Parlament – ellentétben az államok parla-
mentjeivel – nem a törvényalkotás fóruma, hanem vélemé-
nyezi a tervezett jogszabályokat, ellenőrzi azok végrehajtását
és eljárásokat kezdeményezhet. Fontos szerepe van az Unió
költségvetésének elfogadásában. Az Európai Parlament kép- 8. Az Európai Unió szervezeti felépítése
viselőit a tagországok polgárai közvetlenül választják meg,
öt évre. Minden tagország meghatározott számú képviselőt Állapítsa meg, milyen szerepe van a nemzeti parlamen-
küld a parlamentbe – ez a lakosságszámtól függ. A parla- teknek és kormányoknak a döntéshozatalban! Mely tes-
mentben a képviselők nem országok, hanem pártállás szerint tületekben képviselhetik leginkább a tagországok nemzeti ér-
alkotnak csoportokat, úgynevezett frakciókat. A legnagyobb dekeiket? Nevezze meg az EU rendszerén belül a végrehajtó, a
a néppárti (konzervatív és kereszténydemokrata képviselők) törvényhozó és a bírói hatalmat, és jellemezze ezek egymáshoz
és a szocialista-szociáldemokrata frakció. való viszonyát!
A jogszabályok és a döntések végrehajtásáért az Európai
Bizottság a felelős, s a testület javasolhat is jogszabályokat.
A Bizottságba minden tagország egy tagot, ún. biztost küld,
akinek feladatát a Bizottság elnöke határozza meg (pl. adó- és 9. Az Európai Unió bôvülése
vámügyek, munkaügy, energiaügy, oktatás, kultúra, sport). A
Bizottság elnökének személyére az Európai Tanács tesz javas- Kövesse nyomon a kronológián (143. oldal) és a térképen
az Európai Unió bővülését! Állapítsa meg, hogy az egyes
latot, és az Európai Parlament választja meg. Megbízatása öt
időszakokban milyen fejlettségű területeket fogott össze az in-
évre szól. tegráció! Foglalja össze, milyen érdekei fűződnek az Európai
Az uniós jogszabályok alkalmazását és tiszteletben tartá- Uniónak az újabb bővítéshez és milyen érvek szólnak a további
sát az Európai Unió Bírósága biztosítja. A bírósághoz fordul- bővítés ellen!
hatnak természetes személyek, intézmények,
testületek és a tagországok kormányai is.
A felsorolt testületek többségének székhe-
lye Brüsszel, az Európai Parlamenté Brüsszel
és Strasbourg, az Európai Unió Bíróságáé pe-
dig Luxemburg.

AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE ÉS AZ INTÉZ-

MÉNYI REFORMOK 1995-ben csatla-
kozott az Unióhoz Finnország, Ausztria és Svéd-
ország, és ekkor született döntés a volt szo-
cialista országokkal való bővítési tárgyalások
megkezdéséről. Az Unió bővítése azonban föl-
vetette az Unió intézményi és döntéshozatali
rendszerének átalakítását, hiszen az eredetileg
hat tagállamra létrehozott közösségi intézmény-
rendszer már tizenöt tagállammal is egyre ke-
vésbé volt működőképes, nemhogy a bebocsá-
tást kérő újabb tíz országgal.
Az 1990-es évek második felében egyszerre
folyt a belső intézményi reformok és az Unió
keleti bővítésének az előkészítése. Az intézmé-
nyi átalakításokat szolgáló megállapodást 2000-
ben írták alá Nizzában. A több tagállamra való
tekintettel a korábbi konszenzusos döntésho-
zatali rendszert számos területen a többségi
elvvel váltották fel, illetve ahhoz közelítették.
Rögzítették az Unión belüli országok, ország-
csoportok súlyát a döntések meghozatalában
(szavazati arányok). A lisszaboni szerződés
életbe lépésével 2009-ben ismét módosult az

141
 AZ EURÓPAI UNIÓ KIALAKULÁSA ÉS FELÉPÍTÉSE

Lakosság Lakosság
Ország Szavazat Ország Szavazat
(ezer fő) (ezer fő)
Németország 80 200 29 Ausztria 8 200 10
Franciaország 65 631 29 Bulgária 7 149 10
Olaszország 61 680 29 Dánia 5 511 7
Egyesült Királyság 61 595 29 Szlovákia 5 500 7
Spanyolország 45 989 27 Finnország 5 269 7
Lengyelország 38 346 27 Horvátország 4 476 7
Románia 19 044 14 Írország 4 459 7
Hollandia 16 478 13 Litvánia 3 545 7
Görögország 10 778 12 Lettország 2 218 4
Csehország 10 542 12 Szlovénia 1 988 4
Belgium 10 444 12 Észtország 1 291 4
Portugália 10 814 12 Ciprus 1 103 4
Magyarország 9 938 12 Luxemburg 521 4
Svédország 9 341 10 Málta 407 3

10. Szavazati arányok az Rendezzenek vitát a szavazati arányok igazságosságáról! Különösen az ún. nagy és kis or-
Európai Unió Tanácsában szágok szavazatszámait és -arányait vizsgálják meg! Megítélésük szerint hazánk melyik ka-
tegóriába tartozik?

Az Európai Unió bevételei Jellemezze a kiadások és a bevételek szerkezetét! Tárja fel, mely országok számára kedve-
11. és kiadásai
ző, és melyeknek kedvezőtlen ez a szerkezet!

Unió működése: megnövelték az Európai Parlament szerepét

a döntéshozatalban, létrehozták az Európai Tanács elnöke és
az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tiszt-
séget, jogilag kötelezővé tették az Alapjogi Chartát.

A döntések elfogadásához rendszerint ún. minősített többség-

re van szükség. A minősített többséghez az kell, hogy a döntést az
uniós országok 55%-a (jelenleg 16 tagország) támogassa, továbbá
hogy az igennel szavazó tagországok lakosainak száma együttesen
elérje vagy meghaladja az Unió teljes lakosságának 65%-át. Ahhoz,
hogy megakadályozhassák a döntés elfogadását, legalább négy tag-
országnak nemmel kell szavaznia. Feltételt jelent az is, hogy e négy
tagország népessége együttesen legalább 35%-át alkossa az EU tel-
jes lakosságának.

2003-ban, az Athénban aláírt csatlakozási szerződésekkel

került sor az Unió eddigi legnagyobb mértékű bővítésére: a
15 országot tömörítő integráció 2004. május elsejétől 10 új
12. Merre tart Európa? tagállammal, köztük hazánkkal gyarapodott. Később még
három balkáni állam lett tagja az Uniónak. A tagjelöltek közül
Mi az összefüggés a karikatúra és a megismert források a nagy népességgel rendelkező Törökország belépése körül
között? viták folynak.

142
13. A tagországok néhány régi bankjegye és két eurós bankjegy
Állapítsa meg, mely országok pénznemeit jelenítik meg a bankjegyek! Fogalmazza meg, milyen előnyökkel és milyen hátrányok-
kal jár az áttérés az új valutára! Nézzen utána, hogy milyen feltételeket kell teljesítenie egy országnak az euró bevezetéséhez!
Az Európai Unió történetének rövid kronológiája
1950 A Schuman-terv. Ennek előterjesztése napján, május
9-én ünnepeljük az Európa-napot.
1951 Az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) meg-
alakulása Párizsban Belgium, Franciaország, Hollandia,
Luxemburg, Németország és Olaszország részvételével.
1957 A római szerződés aláírásával megalakul az Európai
Gazdasági Közösség (EGK vagy Közös Piac) Belgium,
Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és
Olaszország részvételével.
1973 Az Egyesült Királyság, Dánia és Írország belépése az
Európai Közösségbe.
1979 Az Európai Monetáris Rendszer létrehozása. Az EU-
polgárok először választják meg közvetlenül az Európai
Parlament képviselőit.
1981 Görögország belépése az Európai Közösségbe.
1985 A görög kulturális miniszter javaslatára az Európai Unió
Tanácsa határozatot hoz az Unió kulturális városa (1999-
től fővárosa) cím odaítéléséről. Az első ilyen város Athén
lett. 2000-től több város osztozhat ezen a címen, sőt,
kivételesen az EU-n kívüli állam városa is elnyerheti azt.
1986 Spanyolország és Portugália csatlakozása. Az Európai Egy-
ségokmány elfogadása, amely a római szerződés to-
vábbfejlesztése.
1992 A maastrichti szerződés – döntés az Európai Unióról.
1993 Az Európai Unió megalakulása 12 tagállammal.
1995 Ausztria, Finnország és Svédország belépése. A schen-
geni megállapodás 7 tagállamon belüli szabad moz-
gásról. (Ezek: Belgium, Franciaország, Hollandia,
Luxemburg, NSZK, Portugália, Spanyolország.)
1997 Az amszterdami szerződés az Európai Unió intézményei-
nek a reformjáról.
1999 11 tagállamban a gazdasági elszámolásoknál élet-
be lép az euró. Ezek: Ausztria, Belgium, Finnország,
Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg,
Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország.
2000 A nizzai értekezlet az Európai Unió intézményeinek az
átalakításáról – az Európai Unió Alapjogi Chartájának
elfogadása. A Charta rögzíti az Európai Unió alapvető
értékeit és az európai polgárok jogait.
2001 Görögország csatlakozik az euróövezethez.
2002 Az euró 12 tagállamban a készpénzforgalomban is hiva-
talos fizetőeszköz lesz.
2004 Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország,
Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és
Szlovénia csatlakozik az EU-hoz.
2007 Bulgária és Románia csatlakozása. A lisszaboni szerző-
dés aláírása. Szlovénia csatlakozása az euróövezethez.
2008 Ciprus és Málta csatlakozása az euróövezethez.
2009 Életbe lép a lisszaboni szerződés. Szlovákiában is beve-
zetik az eurót.
2010 Pécs Európa egyik kulturális fővárosa, Essen és Isztambul
mellett.
2011 Magyarország az EU soros elnöke. Észtországban is be-
vezetik az eurót.
2013 Horvátország csatlakozása az EU-hoz.
2014 Lettországban is bevezetik az eurót.
2015 Litvániában is bevezetik az eurót.
143
 információs és technikai forradalom –
globális világgazdaság

AZ INFORMATIKA FEJLŐDÉSE – INFORMATI-

KAI RENDSZEREK A XX. század utolsó negyedében in-
formációs-technológiai forradalom bontakozott a világban,
amely alapvetően hatott a gazdasági életre, de az emberek
mindennapjaira is. Az alap a mikrocsipek felfedezése volt
(1958), amely lehetővé tette a mikroprocesszoros számí-
tógép megalkotását (1971). A következő lépés a különböző
számítógépes rendszerek összekapcsolása volt internetté
vagy világhálóvá az 1990-es években. Az internethaszná-
lók száma 1995 és 2005 között 30–40 millióról 600 millióra
nőtt. Ekkor már az üzleti világ is felismerte az egész világot
behálózó internet jelentőségét. 2011-ben már 2,3 milliárd
fő, azaz az emberiség harmada internetezett.

Számítógépes rendszerek összekapcsolását egyetlen hálózattá

az Egyesült Államokban fejlesztették ki 1969-ben kísérleti jelleg-
gel, négy egyetem rendszerét összekapcsolva. 1972-ben beve-
zették a @ jel használatát az elektronikus levelek címzésében,
egy év múlva létrejött az első nemzetközi kapcsolat Londonnal.
(1976-ban már Erzsébet királynő is e-mailezett.) A nyolcvanas
években egyre több a polgári felhasználó, bevezették az egyedi
internetes azonosítót, domain neveket. 1989-ben a svájci Európai
Részecskefizikai Laboratórium (CERN) részére fejlesztette ki egy
brit tudós a világhálót (www, html, http). Ettől kezdve lett internet
a hálózat neve. Kialakul az intranet és az extranet is. Elkészítették
az első honlapokat.

Térség Millió fő A népesség százalékában

Akik sokat tettek az informatika fejlôdéséért. Jack Kilby
1. Nobel-díjas fizikus, a mikrocsip feltalálója (balra fent), Bill Ázsia 1000 26
Gates, a Microsoft szoftverfejlesztô cég vezetôje (jobbra Európa 501 61 (EU 67)
fent), Steve Jobs, az Apple-számítógépek, az iPad és az iP- Észak-Amerika 273 79
hone megalkotója (balra lent) és Tim Berners-Lee a világ-
háló fejlesztôje (jobbra lent) Latin-Amerika 236 40
Afrika 140 14
Az internet-elôfizetôk aránya a lakosság százalékában Közel-Kelet 77 36
2. 2012-ben
Tanulmányozza a táblázat és térkép adatait! Tükrözik-e a szám- 3. Az internetezôk száma 2011-ben
adatok a földrészek közötti fejlettségbeli különbségeket?

144
 Az egyre bonyolultabb informatikai rendszerek a felhasz-
nálás szinte végtelen lehetőségét nyújtják. Már léteznek
olyan számítógépek, amelyeknek sima képernyőjére elektro-
nikus tollal írhatunk, de rövidesen lesznek olyanok, amelyek
az emberi hangnak engedelmeskednek. Új generációs szá-
mítógépek az elektront felhasználó áramkörök helyett már
fotonon alapulókkal fognak dolgozni. Az informatika nélkü-
lözhetetlen az ipari robotoknál, a repülőgépek robotpilótái-
nál és az atomerőművek központi irányításában is. Az ipari
felhasználás lehetőségei (pl. repülőgépgyártás, autóipar)
szinte végtelenek. Informatikát használnak a tervezőmun-
kában, ahol háromdimenziós modellek készítése is lehetővé
vált, nem beszélve a hatalmas információmennyiséget tar-
talmazó adatbázisokról. Az információ napjainkra minden
korábbinál meghatározóbbá vált. Nem véletlenül beszélünk
tudásalapú társadalomról. A gazdaság, az állam és a társa-
dalom közti kapcsolatok, és ennek nyomán a termelés, a ke-
reskedelem, a szolgáltatások szervezeti formái és működési
mechanizmusai is gyökeresen átalakultak.
„[…] a transznacionális vállalatok globális terjedése gyor-
4. suló és megállíthatatlan folyamat: forgalmuk 1980–1998
között a világtermelésnél 40, a világexport növekedési ütemé-
nél 30 százalékkal gyorsabban nôtt. A globális ipari […] ráfor-
dítások 75 százalékát az OECD tagállamaiban mûködô transz-
nacionális társaságok finanszírozták a 90-es évek elsô felében.
2007. évi adatok szerint mintegy 60 ezer transznacionális
vállalat mûködik több mint 500 ezer vállalkozással a világ 173
országában. A nemzetközi termelés térhódításának sebességét
jelzi, hogy 2005-ben ez a két szám még 40 ezer, illetve 270 ezer
volt.” (Kolossa Katalin nyomán)
Indokolja meg a multik nagymérvű terjeszkedésének
okait! Tárja fel gazdasági súlyuk növekedésének tényező-
it! Válaszolja meg, hogy miért kifizetődő külföldi központ létre-
hozása a multiknak! Több tényezőt vegyen számba!

HÚZÓÁGAZATOK ÉS FEJLŐDÉSI CENTRUMOK „Maga a kapitalizmus mélyre ható átszervezôdési folya-

A hetvenes évektől – nem kis mértékben az olajárrobba- 5. maton ment át, amelynek eredményeként a menedzs-
násnak köszönhetően – a fejlődés motorjává alapvetően és ment rugalmasabbá vált, a vállalatok belsô és egymás közötti
végérvényesen a termelékenység fokozása vált. Új iparágak kapcsolathálói decentralizálódtak, és a tôke jelentôsen meg-
születtek és váltak húzóágazattá (elektronika, számítástech- erôsödött a munkával szemben, ami együtt járt a munkás-
nikai ipar), míg mások jelentősége csökkent (pl. a kohászat). mozgalom befolyásának csökkenésével. A munka világában
uralkodó viszonyok változatosabbá váltak, teret kapott az egyre
A technológia fejlődésével megváltoztak az ipar telepítő fokozódó individualizálódás […]” (Manuel Castells spanyol
tényezői (pl. a kohászatban a szén szerepe csökkent, így az szociológus)
iparvidékek elszakadhattak a széntelepektől). A nagy válto-
zásokat jelzi a fejlődési centrumok áthelyeződése is. Míg Hogyan alakultak át a XX. század végére a vállalatok? Mit
a XX. század elején Nyugat-Európától az Amerikai Egyesült jelent az, hogy a tőke megerősödött a munkával szem-
Államok vette át a centrum szerepét, a XX. század utolsó har- ben? Mi lehet ennek az oka, s mi a politikai következménye?
madában először Japán, majd a délkelet-ázsiai „kis tigrisek”
(Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr és Hongkong) törtek előre. A
XX. század végén Kína indult robbanásszerű fejlődésnek.
A gazdasági fejlődés centrumainak változása összetett fo-
lyamat: a történeti, kulturális hagyományoktól kezdve a né-
pességszámon át a munkaerő áráig számos tényező szerepet
játszik benne. Mégis kiemelhetjük, hogy a XIX. századi válto-
zásokhoz hasonlóan manapság is alapvető a tőke mozgása.
A tőke mindig oda igyekszik, ahol a leggyorsabban, a legna-
gyobb profitra tehet szert: így továbbra is fontos az olcsó
munkaerő, a nagy felvevőpiac (nagy népességszám és/vagy
magas jövedelmek), valamint az adókat és egyéb terheket
meghatározó politikai környezet szerepe. Átalakul a foglalko-
zási szerkezet. Jelentősen nő a harmadik szektorban, a szol-
gáltatások körében alkalmazottak száma, és az informatika
alkalmazása egyre képzettebb munkaerőt igényel.

A New York Life Insurance nevű nagy amerikai biztosítótársaság

például nem Amerikában, hanem egy írországi városban rendezte
be központi irodáit. Döntésének oka: a világ e távoli sarkán olyan
jól képzett és fiatal számítógépes szakemberek tömegére talált, akik
jóval alacsonyabb bérekkel is beérték, mint amerikai kollégáik. Az
egyik amerikai légitársaság (American Airlines) hasonló megfonto-
lásból Indiában működteti számítógépes helyfoglalási rendszerét.
(Forrás: Romsics Ignác: A XX. század rövid története)

GLOBALIZÁCIÓ ÉS REGIONALIZMUS Korunk

egyik legmeghatározóbb jelensége a globalizáció. Álta-
lánosságban a fogalom világméretű egységesülési folyama- Andy Warhol: A Campbell’s leveskonzerv (1962). Az al-
6. kotó egy hétköznapi fogyasztási cikket emelt mûvészeti
tokat jelöl. A fogalom használói körében nincs megegyezés
arról, hogy a jelen sajátossága, az emberiség régi törekvése, rangra
avagy „a jövő zenéje”. Egyesek szerint a globalizáció a világ-
Mit fejez ki a konzerv megsokszorozásával? Nézzen utá-
gazdasági esélykiegyenlítődés lehetőségét kínálja, mások
na, hogy még milyen témákat dolgozott fel Andy Warhol!
szerint viszont a világkapitalizmus centrifugális (differenci-

145
 INFORMÁCIÓS ÉS TECHNIKAI FORRADALOM  GLOBÁLIS VILÁGGAZDASÁG

A világvárosok sorrendje egy komplex mutató alapján (politikai jelentôség, kulturális jelentôség, humán tôke, üzleti tevé-
7. kenység, információáramlás), 2008-ban

Bevétel
Fő tevékenységi Alkalmazottak
Hely Cég neve Anyaország, székhely (milliárd
kör száma
USA-dollár)
1. Wal-Mart Egyesült Államok, Bentonville, Arkansas kiskereskedelem 486 2 200 000
2. Sinopec Limited Kína, Peking kőolaj, földgáz 461 358 000
China National Petroleum kőolaj, földgáz,
3. Kína, Peking 432 1 688 000
Corporation energetika
Egyesült Királyság/Hollandia,
4. Royal Dutch/Shell Group kőolaj, földgáz 421 94 000
London/Hága
5. ExxonMobil Egyesült Államok kőolaj, földgáz 394 76 900
6. Saudi Aramco Szaúd-Arábia, Dhahran kőolaj, földgáz 378 60 000
7. British Petroleum Company Egyesült Királyság, London kőolaj, földgáz 359 83 900
8. State Grid Corporatin of China Kína, Peking áramszolgáltató 333 1 564 000
9. Samsung csoport Dél-Korea, Suwon konglomerátum 305 222 000
energetika,
10. Vitol Hollandia/Svájc, Rotterdam/Genf 270 5 441
kereskedelem
11. Toyota Japán, Aichi autó 252 326 000
12. Glencore Xstrata Svájc, Baar kereskedelem 221 181 000
13. Volkswagen Németország, Wolfsburg autó 219 572 000
14. Total Franciaország, Courbevoie kőolaj, földgáz 212 100 307
20. E.ON Németország, Düsseldorf áramszolgáltató 112 79 000
21. Gazprom Oroszország, Moszkva kőolaj, földgáz 160 432 000
22. Daimler Németország, Stuttgart autó 157 275 087
pénzügyi
24. Allianz Németország 148 142 000
szolgáltatások
Megjegyzések: Köztes-Európából egy lengyel cég mellett csak a MOL szerepel az 500-as listán. Magyarország 2014. évi GDP-je 137,1 milliárd USA-dollár volt.
A világ legnagyobb multinacionális vállalatai és a tíz vezetô európai multinacionális cég (dôlt betûkkel szedve) (Forrás:
8. Fortune Global 500)

Tanulmányozza az adatokat! Állapítsa meg, melyik fő tevékenység a leggyakoribb a felsorolt vállalatok körében! Mi lehet ennek
az oka? Hogyan alakul a foglalkoztatottak száma a fő tevékenységi körökben? Milyen összefüggések állapíthatók meg e téren?
Nézzen utána, mely felsorolt multinacionális vállalatoknak vannak magyarországi befektetései!

146
áló és elnyomó) hatásainak felerősítője. Többrétegű foga-
lomról van szó. Leginkább az internet nyújtotta világméretű
kommunikációs lehetőségeket, a gondolatok, eszmék és
különböző kultúrák szabad áramlását értjük globalizáción,
melynek eredménye a nemzetek feletti populáris kultúra
kialakulása. Megjelenik a globális fogyasztói társadalom,
amely életmódot teremt. Ennek jelképei a globális termé-
kek, vállalatok, üzlethálózatok, amelyek szinte a Föld min-
den pontján megtalálhatók. Mindezt megelőzte egy gaz-
dasági globalizációs folyamat, amelyet a fejlett és fejlődő,
valamint az elmaradó régiók gazdasági kölcsönhatásainak
erősödése jellemez.
Globális világgazdasági rendszerről az ezredforduló tá-
jától beszélhetünk. Benne a termelési folyamat világméretű
megszervezéséről van szó. Fő szereplői immár nem államok
vagy nemzeti vállalatok, hanem hatalmas nemzetközi, mul-
tinacionális cégek. Jellemzőjük, hogy ott termelnek, ahol
a legkedvezőbbek a feltételek (például legalacsonyabbak A legtöbb nagyvállalatot adó országok a Fortune Global
9.
a bérek), és ott adnak el, ahol a legmagasabb áron érté- 500-as listájáról (2014)
kesíthetik a termékeiket. A multinacionális kifejezés arra
Tanulmányozza a diagram adatait! Milyen arányban je-
utal, hogy a vállalat tulajdonosi köre több országból kerül
lennek meg a listán a világ legfejlettebb régiói? Melyek
ki. Ha egy vállalat tevékenységét több országban végzi, ak- ezek? Értékelje Európa helyét a ranglistán! Milyen arányban
kor nevezzük transznacionálisnak. Tehát a kettő nem fel- jelennek meg az ún. kis országok a listán?
tétlenül ugyanaz, de mindkettő a globalizmus „terméke”.
Globalizálódott a pénzpiac is, a gyors és váratlan tőkemoz-
gások gyakran áttekinthetetlenné válnak. Ez okozta a 2008-
ban kirobbant világméretű gazdasági válságot is, amely egy
globális pénzügyi válságból alakult ki.
A globalizmus természetes velejárója a regionalizmus,
ami országok, országcsoportok gazdasági integrációját és
politikai együttműködését jelenti. Ennek csak egyik példája
az Európai Unió. Az 1980–1990-es években szabad kereske-
delmi övezetet hozott létre Észak-Amerikában az Egyesült
Államok, Kanada és Mexikó (NAFTA). Az Egyesült Államok
tárgyalásokat folytat az Európai Unióval az ehhez történő
csatlakozásról. Dél-Amerikában a két legerősebb gazda-
ság, a brazil és az argentin szabad kereskedelmi övezetéhez
(Mercosur) csatlakozott több szomszédos ország. Ázsiában
működik a Délkelet-ázsiai Államok Társulása, melybe Dél-
Korea, Indokína országai és Indonézia tartoznak. 10. Kína, Japán, az Egyesült Államok és az APEC országok
bruttó nemzeti összterméke (1990–2010)
1989 óta létezik a csendes-óceáni térség egészét felölelő Ázsiai Tanulmányozza az adatokat! Elemezze az egyes országok
és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés Fóruma (APEC), és az egész térség adatainak alakulását önmagukhoz és
melybe négy földrész 21 állama, köztük Japán, Kína, Oroszország egymáshoz képest is! Hol tapasztalható a legnagyobb száza-
és az Egyesült Államok is beletartozik. A legújabb regionális tö- lékos növekedés? Hol figyelhető meg időleges csökkenés?
mörülés a formálódó BRICS: a betűszó öt feltörekvő ország angol Vonjon le következtetéseket belőlük!
nevének kezdőbetűit takarja (Brazília, Oroszország, India, Kína és
Dél-afrikai Köztársaság). Ezen országok együttesen a Föld népes-
ségének 40%-át, a világ GDP-jének pedig 20%-át adják.

NEMZETGAZDASÁGOK, VERSENYKÉPESSÉG
Már az 1970-es évek óta csökken a nemzetgazdaságok
szerepe a világgazdaságban. Ma már egy transznacionális
vállalat nagyobb forgalmat bonyolít le a nemzetközi keres-
kedelemben, mint egy kis vagy közepes ország. A jövő kér-
dése, hogy ezek a több országra, sőt több földrészre is kiter-
jeszkedő multinacionális cégek milyen mértékben vonják
uralmuk alá a nemzetgazdaságokat. További kérdés, hogy
gazdasági erejük révén majd a politikát is meghatároz-
zák-e. A nemzetgazdaságokban egyre nagyobb a súlyuk, de
térnyerésük a politikában még csak készülőben van.
Mivel a transznacionális vállalatok bevonják az országo-
kat a világkereskedelembe, a nemzetállamok fő feladata a
működő tőke kedvező feltételeinek a biztosítása területü-
kön. Hogy ez milyen mértékben sikerül, az fontos tényezője

147
 INFORMÁCIÓS ÉS TECHNIKAI FORRADALOM  GLOBÁLIS VILÁGGAZDASÁG

Hely Ország Hely Ország Hely Ország

1. = Egyesült Államok 21. ▲ Japán 41. ▼ Mexikó
2. = Svájc 22. ▲ Ausztria 42. ▼ Fülöp-szigetek
3. ▲ Szingapúr 23. ▼ Kína 43. ▲ Portugália
4. ▼ Hongkong 24. ▼ Izrael 44. ▼ India
5. ▼ Svédország 25. ▲ Izland 45. ▲ Szlovákia
6. ▲ Németország 26. ▼ Dél-Korea 46. ▼ Olaszország
7. = Kanada 27. ▲ Franciaország 47. ▲ Románia
8. = Egyesült Arab Emirátusok 28. ▼ Belgium 48. ▲ Magyarország
9. ▲ Dánia 29. ▼ Thaiföld 49. = Ukrajna
10. ▼ Norvégia 30. ▲ Észtország 50. ▼ Peru
11. ▲ Luxemburg 31. ▼ Chile 51. ▼ Kolumbia
12. ▲ Malajzia 32. ▲ Kazahsztán 52. ▲ Dél-Afrika
13. ▼ Tajvan 33. ▲ Csehország 53. ▲ Jordánia
14. = Hollandia 34. ▼ Litvánia 54. ▼ Brazília
15. ▲ Írország 35. ▲ Lettország 55. ▼ Szlovénia
16. ▲ Egyesült Királyság 36. ▼ Lengyelország 56. ▲ Bulgária
17. ▼ Ausztrália 37. ▲ Indonézia 57. ▼ Görögország
18. ▲ Finnország 38. ▲ Oroszország 58. ▲ Argentína
19. ▼ Katar 39. ▲ Spanyolország 59. ▼ Horvátország
20. ▲ Új-Zéland 40. ▼ Törökország 60. = Venezuela
Jelmagyarázat: ▲ Javulás az előző évhez képest; ▼ Romlás az előző évhez képet; = Az előző évivel azonos helyezés
Egy másik szöveges értékelés szerint a versenyképesség tényezői közül Magyarország leginkább technológiai felkészültségben nyújt kevesebbet
régiós versenytársaihoz képest. Szintén gyenge az üzleti környezet számára fontos tényezők (pl. beszállítói hálózat, a gazdasági szabályzók kiszá-
míthatósága tekintetében, valamint az intézményi hátteret nézve. Jó ugyanakkor a magyar infrastrukturális fejlettség, és az innováció terén is van
némi előnye az országnak, valamint az exportpiacokhoz való hozzáférés is jobb, mint számos más régiós országban.
11. Országok versenyképességi sorrendje 2014-ben (Forrás: IMD business school [Lausanne] és ICEG European Center [Budapest])

Tekintse át a táblázatot! Állapítsa meg a korábban tárgyalt integrációk helyzetét a megfelelő országok helyezései alapján!
Viszonyítsa az Európai Unió országainak helyezéseit a többi integráció országaihoz képest! Jelölje ki Magyarország helyét az
Európai Unió országai között, különös tekintettel a kiemelten jelölt régiós vetélytársakhoz képest! Keressen az interneten más szerve-
zetek által megállapított versenyképességi rangsorokat! Értékelje, hogy azokon milyen helyet foglal el Magyarország!

az országok versenyképességének. Ez az összetett mutató

„Az új gazdaság sajátos formája az ún. virtuális vállalat,
12. amelynek már telephelye sincs, sôt fizikai értelemben
nem is létezik. Kizárólag a világhálón születik meg, és ott is
fejlôdik. Az egyik legismertebb ilyen virtuális vállalkozás az
Amazon néven ismert könyvkereskedelmi cég. Az internetnek
köszönhetôen termelô és eladó között gyakran közvetlenül is
létrejöhet kapcsolat. Henry Ford annak idején úgy nyilatkozott,
hogy nála mindenki olyan autót vásárol, amilyet csak akar –
feltéve, ha fekete színû T-modellre vágyik. Manapság viszont
az autótól a bútoron át a karóráig minden egyéni igény kielé-
gítésére készen állnak a vállalatok. Az üzleti életben ezt hívják
business to consumer kapcsolatnak.” (Romsics Ignác: A XX.
század rövid története)
Fogalmazza meg, miért működhet gazdaságosan egy
ilyen vállalat!
jelzi, hogy egy ország követni tudja-e a gazdaságpolitikai
változásokat, magához vonzza-e a működő tőkét, főleg az
állampolgárok életszínvonalának és jövedelmének növelé-
se érdekében. Léteznek ún. versenyképességi rangsorok,
amelyek a gazdaság átláthatóságát, a megfelelő üzleti kör-
nyezet és infrastruktúra biztosítását, valamint az exportot
mérik.
A versenyképesség a vállalatok számára is fontos, ezért
új vállalati felépítés jött létre. Kis- és közepes vállalatok há-
lózattá szerveződtek. A központosított és hierarchikus veze-
tés helyett itt egymás mellé rendelt önálló csoportok mű-
ködnek. A hálózatot alkotó vállalkozások száma a feladattól
függően változhat. Az internet révén tulajdonképpen a vá-
sárlók is beletartoznak a hálózatba, s igényeikkel alakítják a
termelést. Ez rugalmasabb működést tesz lehetővé: a ter-
melés jobban alkalmazkodik a vásárlók egyéni igényeihez,
a vállalat nyitottabb a piaci változásokra. A munkák „kiszer-
vezésével” csökken az állandóan foglalkoztatott munkaerő
létszáma és a járulékos költségek, így olcsóbb a termelés.

148
 a fenntarthatóság és a globalizáció
kérdései
GLOBÁLIS PROBLÉMÁK KEZELÉSE: A FENN-
TARTHATÓ FEJLŐDÉS A XX. század második felében
lezajlott tudományos-technikai forradalom, a világgaz-
daság kiépülése, az egész Földre kiterjedő, azaz globális
problémák sorát hozta magával. A globális problémák ösz-
szefüggnek a fenntartható fejlődés kérdésével, melyet az
ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban lezajlott konferenciáján
vitatott meg. A konferencia megállapítása szerint a fenn-
tartható fejlődés azt jelenti, hogy a jelen szükségleteit úgy
kell kielégíteni, hogy ez ne veszélyeztesse az emberiség
jövőjét.
1. A fenntartható fejlôdés vázlata
Indokolja meg a rajzos vázlat alapján, hogy mit jelent a
fejlődés rendszerszemléletű megközelítése!
300 év változása: az Egyesült Államok területének erdôi
2. 1620-ban és 1920-ban
„A Rio de Janeiróban született Agenda [teendôk] 21 ha-
3. tározataiból: küzdelem a szegénység ellen; a fogyasz-
tási modellek megváltoztatása; az emberi egészség védelme
és javítása; a fenntartható településfejlesztés elômozdítása; a
környezet és fejlôdés integrálása a döntéshozatalba; a légkör
védelme; a földi erôforrások tervezése és kezelése integrált
megközelítésben; küzdelem az erdôpusztulás ellen; küzdelem
a sivatagosodás és a szárazság ellen; a fenntartható fejlôdés a
hegyekben; a fenntartható mezôgazdaság és a vidéki területfej-
lesztés elôsegítése; a biológiai sokféleség megôrzése; édesvízi
erôforrások minôségének és ellátásának védelme; mérgezô és
vegyi anyagok környezetkímélô kezelése; mérgezô és veszélyes
anyagok illegális nemzetközi kereskedelmének megakadályo-
zása; szilárd hulladékok környezetkímélô kezelése és a szenny-
vizek kezelése; világméretû mozgalom a nôkért; a fenntartható
és egyenlô fejlôdésért; a bennszülött népek és közösségek sze-
repének felismerése és erôsítése; az oktatás, a társadalmi tuda-
tosság és a képzés fejlesztése stb.”
Rendezzenek vitát az Agenda 21 egyes pontjainak a fon-
tosságáról! Melyeket részesítenék különösen előnyben?
Mérlegeljék, hogy a gazdasági, a szociális vagy a környezetvé-
delmi követelések vannak-e túlsúlyban!
4. A beépített területek terjeszkedése Budapesten
Fogalmazza meg, hogy az ember természetbe való be-
avatkozásának milyen következményét tanulmányozhat-
juk a térképvázlatokon! Milyen folyamatok idézték elő a vál-
tozást, és milyen problémákat okozhat az erdők pusztulása?
149
 A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A GLOBALIZÁCIÓ KÉRDÉSEI

A globális problémák kezelésében a társadalmi-gazda-

sági és az ökológiai (a környezettel összefüggő) kérdések
azonos súllyal, egymással szoros összefüggésben jelennek
meg, s minden országra, kontinensre kihatnak. Éppen ezért
megoldásuk csak az emberiség összefogásával, az államok
együttműködésével lehetséges. Természetesen a globális
problémák kezeléséért minden ember személyesen is fe-
lelős a saját hazájában, a lakóhelyén és a szűkebb környe-
zetében. Nem véletlenül fogalmazódott meg a jelmondat:
„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

KÖRNYEZETKÁROSODÁS Az embereket körülvevő

természeti környezet védelme a XX. század hetvenes éveitől
vált egyre tudatosabbá. Mára sokak vélekedése szerint az
emberiség jövője függ a hatékony környezetvédelemtől,
az egyén és a társadalom környezettudatos magatartásától.
A természeti környezetet fenyegető veszélyekre hívja föl
a figyelmet Földünk éghajlatváltozása, a globális felme-
legedés, amely szorosan összefügg az ipari termelés és a
tömegközlekedés által kibocsátott szennyeződéssel. Egyre
több kutató fogalmazza meg azt, hogy a levegő szennyező-
dése, az üvegházhatás a Föld általános felmelegedését idézi
elő. Mindezek következtében egyes területeken fokozódik

5. Szökôár (cunami) Délkelet-Ázsiában 2004 karácsonyán

(230 ezer halálos áldozattal) és Japánban 2011-ben,
amely a fukushimai atomerômû katasztrófáját okozta.
A természeti katasztrófákkal (pusztító áradások, szélvi-
harok, földrengések és vulkánkitörések) az ember évez-
redek óta együtt él

Az ember gazdasági tevékenységének a következménye:

7. Magyarország nagyságú olajszennyezôdés Alaszka part-
jainál 1989-ben

Fogalmazza meg a térkép alapján, hogy mi okozta az olaj-

szennyeződést! Keressenek az interneten az olajszennye-
ződés által okozott károkat bemutató fényképeket, s beszéljék
meg a látottakat! Nézzenek utána, hogyan számolták fel a kör-
nyezeti károkat!

3
...és a levegő oxigénjével,
6. A fukushimai atomerômû katasztrófája valamint az esővízzel
kénsavat alkot.
2
4 A kén-dioxid
A sav a légkörbe jut...
megtámadja
7
Az ember gazdasági tevékenységének a következménye: az épületeket... A növények
a savas esô pusztítása elpusztulnak.
1
A szénben
8. és kőolajban
lévő kén
kén-dioxiddá 5...
ég el.
Milyen tevékenységek okozzák az ábrákon bemutatott és bemosódik
a talajba.
környezetkárosodásokat! Mit oldana meg, és milyen
globális problémákat mélyítene el a feltárt környezetkárosító 6
Az elsavasodás felborítja
tevékenységek gyors megszüntetése? a talaj biológiai egyensúlyát.

150
 9. Atomreaktorok a világon és Európában

a szárazság, felgyorsul az elsivatagosodás, más területeken Milyen összefüggés fedezhető fel a gazdasági fejlettség
enyhébb, nedvesebb klímát eredményez, vagyis az éghajlat és az atomerőmű-építések között?
szélsőségesebbé válik. A globális fölmelegedés a világóce-
ánok vízszintjének emelkedését eredményezheti. A tenger-
szint néhány méteres emelkedése katasztrofális hatással
járhat a partvidékeken élő lakosság számára. A légszeny-
nyezéssel összefüggő súlyos probléma a földi életet a káros
kozmikus hatásoktól védő ózonpajzs sérülése, az Antarktisz
feletti ózonlyuk növekedése.
Különösen veszélyes a trópusi esőerdők pusztítása. Ha
az irtás a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor fél évszázad
múlva lényeges klímaváltozás következhet be. Az erdők ki-
irtásával is összefüggő talajerózió, a művelhető talajok el-
vesztése és a talajpusztulás (a talaj tápanyagtartalmának,
víztartó képességének csökkenése) is a globális problémák
közé tartozik.
A növekvő környezetkárosodás miatt veszélybe került az A sugárszennyezôdés terjedése a csernobili atomerômû-
10. ben bekövetkezett robbanás után
emberiség vízkészlete. Az egyre gyakoribb tengeri szeny-
nyeződések (pl. kőolajszállító hajók balesetei) súlyos ka- Tájékozódjon interneten a katasztrófa máig tartó hatá-
tasztrófát idézhetnek elő a tengerek élővilágában. Az ilyen sairól, következményeiről!
természetromboló események ökológiai katasztrófával is
fenyegetnek, amely a földi élet lehetőségeit regionálisan
vagy globálisan csökkenti. A rendelkezésünkre álló édesvíz-
készletek fogyóban vannak: mindez azzal függ össze, hogy
a világ vízfelhasználása 1950 óta megháromszorozódott, az
egy főre jutó vízfogyasztás mindenütt növekszik.
Az ipari fejlődéssel növekvő energiaigény kapcsolta be
a nukleáris (atom-) energiát az energiaforrások közé. Az
atomerőművekben termelt energia ugyanakkor több vo-
natkozásban is veszélyt jelenthet az emberiségre. Egyrészt
nehéz kizárni az atombaleseteket (1986: Csernobil, 2011:
Fukushima), hatalmas problémát jelent az elhasználódott
– ám még évszázadon át sugárveszélyt jelentő – nukleáris
fűtőelemek biztonságos tárolása.
A világ energiafelhasználásának a 90%-át még mindig a
fosszilis energiaforrások (szén, kőolaj és földgáz) adják. Az
utóbbi évtizedekben előtérbe kerültek a „tiszta” vagy meg-
újuló energiaforrások (víz-, nap-, szél-, geotermikus ener-
gia) és egyéb, alternatív energiaforrások is (pl. bioüzem-
anyagok). Ezt nemcsak az teszi szükségessé, hogy a Föld ma A nyolcvanas évektôl új pusztító járványok kerültek a
11. magazinok címlapjára: az AIDS és az ebola. Az emberi-
ismert olajkészletei 40, földgázlelőhelyei 160, szénforrásai
ség történetét idôrôl idôre járványok kísérték végig. Az
pedig 400 év múlva kimerülnek, hanem környezetvédelmi
ellenük eredményesen küzdôket mindig nagy tisztelet
szempontok is fokozottan indokolják. övezte

151
 A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A GLOBALIZÁCIÓ KÉRDÉSEI
12. Karikatúra Észak és Dél kapcsolatáról
Állapítsa meg, hogy a problémakör mely vonásait emeli
ki a karikatúra! Lehet-e összefüggés a karikatúra által jel-
zett probléma és a terrorizmus között? Indokolja válaszát!
13. A fejlôdési centrumok változása a történelem során
Kövesse nyomon, hogyan változott a fejlődési centrumok
elhelyezkedése a történelem során! Mi volt a változások
oka? Fogalmazza meg, hogy napjainkban milyen irányú válto-
zások figyelhetők meg!
152
GAZDAGOK ÉS SZEGÉNYEK A különböző társadal-
mak és kultúrák fejlődése – mint történelmi tanulmányaink
során láttuk – nem egy időben és nem egyformán zajlott
le a Földön. Mindig voltak a fejlődés élvonalában álló terü-
letek (centrum) és ezektől gazdaságilag függő fejletlenebb
zónák (periféria).
A centrum és a periféria kapcsolata sokrétű volt: a fej-
lettebb területek haszonélvezői voltak a hátrányos helyze-
tű területekkel folytatott gazdasági kapcsolatoknak, így a
centrum gazdagabb, a periféria szegényebb lett. Az érem
másik oldala viszont, hogy a lemaradó területeket a cent-
rumból fejlesztő hatások érték, így felzárkózásuk forrásai is
a centrumból érkeztek.
Az 1980-as évektől vált globális problémává az ún.
Észak–Dél ellentét, melynek hátterében az áll, hogy az
Északnak nevezett európai, észak-amerikai (és ausztráliai)
régió a világ jövedelmének négyötödével rendelkezik, mi-
közben a világ lakosságának egynegyedét sem adja. Vagyis
a gazdag országok döntő többsége az északi féltekén talál-
ható, míg a szegények – amelyek a világtermelésből még
20%-ban sem részesülnek – zömmel tőlük délre fekszenek.
Észak gazdasági erejénél fogva uralja a világgazdaságot,
előírja annak szabályait, továbbá irányítja a nemzetközi
pénzügyi intézményeket. Ezért a jólétben és a nyomorban
élő térségek világméretű konfliktusát Észak–Dél szemben-
állásának nevezik.
Az egykori gyarmati világ országai az 1980-as években
kettészakadtak. A délkelet-ázsiai „kis tigrisek”, az olajex-
portáló országok több szempontból (fogyasztás, egy főre
jutó nemzeti jövedelem stb.) felzárkóztak a fejlett világ-
hoz. Ugyanakkor az olajban szegény Dél államainak több-
sége a korábbi évtizedekben felvett kölcsönök miatt óriási
mértékben eladósodott, mivel a felvett pénz kamatait sem
tudja kiegyenlíteni. Az adósságcsapda súlyos társadalmi
problémák forrása lehet.
 Észak és Dél Vegye számba, mely régiók tartoznak Északhoz és melyek Délhez! Vesse össze a térképet a fejlődési
14. országai centrumok változását bemutató térképvázlattal (13.)! Adjon a térképnek jelmagyarázatot!

A szegények és gazdagok életviszonyai és megélhetési

lehetőségei közötti különbség a fejletlenebb országokból
tömeges kivándorlást (migrációt) eredményezhet. E folya-
mat megingathatja a nyugati államokban kialakult szociális
biztonságot (társadalombiztosítás, orvosi ellátás), a kultu-
rális és életmódbeli különbségek révén pedig társadalmi
ellentéteket is okozhat.

A világ dollármilliomosainak országonkénti megoszlása

16. (%)

Fogalmazzon meg az ábra alapján legalább két állítást!

15. A szegénység ördögi körei

Elemezze, miért nehéz kitörni a szegénység „ördögi körei-

ből”! Fedezze fel, mely pontoknál lehetséges a kitörés!

153
 A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A GLOBALIZÁCIÓ KÉRDÉSEI
A terroristák által 1988-ban felrobbantott utasszállító
17. repülôgép a skóciai Lockerbie városban és a 2001-ben
repülôgépes terrortámadás áldozatává vált New York-i
Világkereskedelmi Központ
Mutassa be, hogy mennyiben növeli a globalizáció a ter-
rorizmus lehetőségeit, illetve mennyiben nehezíti a ter-
rorakciókkal szembeni védekezést! Mit gondol, hogyan lehetne
eredményesen visszaszorítani a terrorizmust? Vizsgálja meg a
2001 óta történt nagy terrorista akciók valamelyikét! Mutassa
be a támadást, tárja fel annak hátterét! Nézze meg, hogyan
reagáltak a támadásra a hatóságok, a média és a politika!
154
A TERRORIZMUS A terrorizmus az erőszak és a megfé-
lemlítés különböző eszközeinek sokszor kegyetlen alkalmazá-
sát jelenti. Nem új jelenség a történelemben, de összekap-
csolódva a népesedés és a szegénység problémájával a XX.
század utolsó harmadától globális problémává vált.
Egyre több terrorszervezet rendelkezik olyan fegyverekkel,
melyek bevetése emberek tömegeit veszélyeztetheti. (Ezek
akár vegyi és biológiai fegyverek is lehetnek.) A világot egyre
intenzívebben átszövő gazdasági kapcsolatok, a világméretű
turizmus, a technikai és kommunikációs fejlődés rendkívüli
mértékben megnövelte a terrorizmus hatékonyságát. Az
1980–1990-es évektől a terrorizmus terjedését az is előse-
gítette, hogy néhány állam közvetlenül is bekapcsolódott a
terroristák anyagi támogatásába, kiképzésébe, ugyanakkor
a nyugati demokráciák polgáraiknak – és az ide bevándor-
lóknak is – mind szélesebb szabadságjogokat biztosítottak.
A terrorizmus világméretű kiszélesedésében jelentős sze-
repet játszik az elhúzódó palesztin–izraeli ellenségeskedés.
A fegyveres harcban alulmaradt muszlim világ egyes cso-
portjai úgy vélik, hogy csak terrorista eszközökkel (robban-
tások, merényletek, emberrablások) folytatott küzdelemben
tudják legyőzni Izraelt. A muszlimok egész világra kiterjedő
harcát jelentős mértékben erősíti az iszlám újjászületés. Ez a
mozgalom szemben áll a nyugati értékrenddel, életmóddal,
és visszatérést hirdet a vallás alapjaihoz, hagyományaihoz
(fundamentalizmus).
A fundamentalizmus hangsúlyozza például a demokráciával
szemben a társadalomban az ősi hierarchiát, a nők családon belüli
alárendeltségét (ennek jele a nők arcát eltakaró fejkendő, a csador),
a Koránon és a szokásokon alapuló törvénykezést (saria), a vallás
terjesztésének (dzsihád) parancsát.
A nemzetközivé váló terrorizmus erejét, szervezettségét
bizonyították az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember
11-én végrehajtott terrortámadások.
Az egyik iszlám terrorista szervezethez (al-Kaida) tartozó gép-
rablók átvették az uralmat négy személyszállító repülőgép fedél-
zetén. Két gépet a New York-i Világkereskedelmi Központ (World
Trade Center) ikertornyainak vezettek, egy pedig a washingtoni
Hadügymisztérium épülete (Pentagon) ellen támadt. A negyedik
gép az amerikai elnök székhelye, a washingtoni Fehér Ház felé (vagy
a törvényhozás épülete, a Capitolium felé) tartott, de az utasok hősi
ellenállása megakadályozta a terv végrehajtását: a gép lakatlan te-
rületre zuhant. A terrortámadásnak kb. 3000 halálos áldozata volt.
Sajnos, azóta újabb terrorista akciók rengették meg a vi-
lágot: Oroszországban, Angliában, Spanyolországban, Fran-
ciaországban, Indiában és Kenyában is, hogy csak a legsúlyo-
sabbakra utaljunk. A terrorizmus tehát valamennyi földré-
szen fenyeget.
A terrorizmus elleni harc tüneti kezelése a fegyveres vé-
dekezés, a megelőzést szolgáló – és a szabadságjogok korlá-
tozását is jelentő – fokozott ellenőrzés. Hosszú távon azon-
ban azokat a gazdasági, szociális, kulturális problémákat kell
megoldani, melyek újra és újra fanatikus támogatókat bizto-
sítanak a terrorizmusnak.
NÉPESSÉGROBBANÁS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
Napjaink népességnövekedésének alapvetően gazdasági
okai vannak, de jelentős szerepet játszik benne az egészség-
ügyi ellátás színvonalának javulása is. A világgazdasági kap-
csolatok és az orvostudomány fejlődése miatt számos olyan
országban is megindult a népesség gyors gyarapodása, me-
lyeknek fejlettsége önmagában ezt nem idézte volna elő.
 1950 1987 2000 2013
Ország
1000 gyerekre jutó halálozás
Ausztrália 23,8 8,7 5,2 3,6
Ausztria 55,6 – 4,8 3,1
Egyesült Királyság 27,9 9,0 5,6 3,8
Franciaország 46,2 7,8 4,4 3,3
Izrael 41,8 10,0 5,5 3,1
Japán 52,7 4,8 3,2 2,1
Szovjetunió/Oroszország 75,2 13,5 15,3 7,3*
Spanyolország 62,5 10,9 4,4 2,7
Magyarország 85,7 17,3 9,2 5,1
Egyesült Államok 28,1 10,4 6,8 6,0
Brazília 107,3 45,3 29,7 21,0*
Mexikó 57,7 29,2 19,4 13,0
India 185,0 130,0 68,0 47,2*
Egyiptom – 45,0 37,0 14,8
*2011. évi adat
Különítsen el országcsoportokat az adatsor alapján! Állapítsa meg, mely csoport-
18. Anéhány
csecsemôhalandóság alakulása
országban (egyéves korig) ban milyen tendenciák érvényesülnek! Határozza meg, mely tényezőkkel kapcso-
latos a mutató változása, és az hogyan hat a demográfiai folyamatokra!

Ezekben az országokban a népességcsökkenés is lassabban

fog bekövetkezni, hiszen ezt csak a gazdasági fejlettséggel
együtt járó belső társadalmi átalakulás (pl. a születésszabá-
lyozás elterjedése) hozhatná meg.
Ahogy Európában a XIX. században, úgy a fejlődő világban
napjainkban a növekvő mezőgazdasági népesség elvándorol
a megélhetését nem biztosító falvakból. Nagymértékben nő
a városok lakossága, lényegesen gyorsabban, mint az itteni
munkahelyek száma.
A XIX. századig a népességfelesleget részben a kivándor-
lás vezette le. Erre napjainkban korlátozott mértékben van
lehetőség, mert nincsenek hatalmas lakatlan vagy ritkán
lakott térségek. A népesség mozgása (migrációja) ma a fej-
letlen területekről a magasabb életszínvonalat biztosító ré-
giók (Amerikai Egyesült Államok, Európa) irányába történik.

Gyermekhalálozási ráta a világban Vesse össze a centrum–periféria térképpel (13. forrás) az adatokat! Milyen
19. 5 éves korig az ezredforduló táján következtetésre jutott?

155
 A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A GLOBALIZÁCIÓ KÉRDÉSEI

2015 2050 (előrejelzés)

Kína 1376 India 1705
India 1311 Kína 1348
Egyesült Államok 322 Nigéria 399
Indonézia 258 Egyesült Államok 389
Brazília 208 Indonézia 321
Pakisztán 189 Pakisztán 310
Nigéria 182 Brazília 238
Banglades 161 Banglades 202
Oroszország 143 Kongói Demokratikus Köztársaság 195
Mexikó 127 Etiópia 188

20. A világ legnépesebb országai (millió fô)

Kétségtelen, hogy ezeknek a társadalmaknak (ahol

A világnépesség alakulása földrészenként 1830 és 2025 között.
21. Az ENSZ becslése alapján a Föld népessége 2025–2030-ra eléri
a 8,5 milliárdot
Állapítsa meg, milyen jelentősebb változások várhatók a konti-
nensek és a legnépesebb országok „versenyében”! Vonjon le ön-
álló következtetéseket Európára vonatkozóan! Válassza külön az északi
és a déli országok helyzetét, és értékelje egymáshoz képest is!
Korfatípusok. Japán népességének összetétele 1950-ben, 2007-
22. ben és 2050-ben (becslés)
Határozza meg az ábrák alapján a korfa fogalmát! Hasonlítsa
össze a három korfatípust (férfi–nő arány, korcsoportok aránya
stb.)! Adjon jellemző elnevezést az egyes típusoknak! Milyen demo-
gráfiai viszonyokból következő problémákkal nézhetnek szembe az
egyes típushoz tartozó országok?
növekszik az idősek aránya) szüksége van munkaerő-
re. A területükre érkező szakképzetlen emberek tö-
mege azonban – a viszonylagos gazdasági haszon mel-
lett – számos problémát vet fel (munkanélküliség, be-
illeszkedési nehézségek, szociális terhek növekedése,
terrorveszély stb.). Ezért a fejlett országok igyekeznek
korlátozni a bevándorlást.
A fejletlen régiókban a túlnépesedés éhínségek-
hez, nyomorhoz, háborúkhoz vezet. A probléma
tüneti kezelése, vagyis a segélyek osztása csak idő-
leges, rövid távú megoldás. A válságos helyzetből e
térségek fejlesztése jelenthet kiutat, ami – a jelen-
leginél magasabb lélekszámon – a népességnöveke-
dés leállásához is vezethet, mint az Japán vagy Korea
esetében is történt.
A túlnépesedett országok kormányai kísérletet
tettek a születésszabályozás bevezetésére. Indiában
vallási okokból ez felháborodást váltott ki, és nem
vezetett eredményre, míg Kínában megállították a
népességrobbanást.
NÉPESEDÉSI KILÁTÁSOK A fejlett világban a
születésszám lecsökkent, így a népesség gyarapodá-
sa megállt, sőt ha nem lenne bevándorlás, népes-
ségcsökkenés következne be. A fejlett társadalmak
elöregednek, és ez már középtávon a nyugdíjrend-
szer és a szociális ellátórendszerek (pl. segélyezés)
összeomlásához, munkaerőhiányhoz vezethet.
A fejlődő világban a népesség növekedése egyes
helyeken már leállt, másutt még tovább tart. Bár
a Föld eltartó ereje véges, ennek mértéke mindig a
gazdasági teljesítmény függvénye volt. A szakembe-
rek szerint azonban a jelenlegi növekedési ütem-
mel már közeledünk az eltartóképesség határához.
Emiatt az emberiségnek, ha a népességgyarapodás a
fejlődő országokban nem mérséklődik, komoly prob-
lémákkal kell szembenéznie. A népesedéssel fog-
lalkozó kutatók (demográfusok) ma azt feltételezik,
hogy a XXI. század középére leáll a népességnöve-
kedés. Kérdéses azonban, hogy addig milyen feszült-
ségekhez vezet a migráció és a természetes környe-
zet további pusztítása.

156
 az új világrend és gondjai

EGY- VAGY TÖBBPÓLUSÚ VILÁGREND? Egy

amerikai-japán politikatudós, Fukuyama az 1980-as évek
végén kifejtette, hogy a nyugati liberális demokrácia egyér-
telmű diadalt aratott, vele szemben minden életképes
alternatíva teljesen kimerült. Egy másik amerikai profesz-
szor, Huntington viszont arra a megállapításra jutott – és az
utóbbi két évtized történései ezt látszanak megerősíteni –,
hogy világunkat a szovjet típusú kommunizmus összeomlása
után éppen nem a nyugati liberális demokrácia fokozatos
megerősödése s majdan végleges diadala határozza meg.
Szerinte a hidegháború utáni világ eseményeit már nem
a különböző ideológiák (és rendszerek) viszonya, hanem a

A Huntington által megkülönböztetett civilizációk 2013-ban. A buddhista civilizációról csak vallási-kulturális értelemben
1. beszél, hatalmi-politikai szempontból ez nem különálló civilizáció. Erdély és a Vajdaság Huntington szerint nem tartozik
a nyugati civilizációhoz

Vesse egybe az egyes civilizációkat a nagy világvallásokkal! Milyen azonosságokat és különbségeket tapasztal? Rendezzenek
vitát arról, hogy mely civilizációk jelentenek fokozott fenyegetést a nyugati világra!

A világ-
Latin-
Év népessége Nyugati Ortodox Iszlám Kínai Japán Hindu Afrikai Egyéb
amerikai
(milliárd)
1900 1,6 44,3 8,5 4,2 19,3 3,5 0,3 0,4 3,2 16,3
1920 1,9 48,1 13,9 2,4 17,3 4,1 0,3 0,7 4,6 8,6
1971 3,7 14,4 10,0 13,0 22,8 2,8 15,2 5,6 8,4 5,5
1990 5,3 14,7 6,5 13,4 24,3 2,3 16,3 8,2 9,2 5,1
1995 5,8 13,1 6,1 15,9 24,0 2,2 16,4 9,5 9,3 3,5
2010 7,2 11,5 5,4 17,9 22,3 1,8 17,1 11,7 10,3 2,0
2025 8,5 10,1 4,9 19,2 21,0 1,5 16,9 14,4 9,2 2,8

2. Az egyes civilizációk politikai fennhatósága alá tartozók aránya a világ össznépességéhez viszonyítva (%)

Elemezze a számsorokat! Hol tapasztal tendenciaszerű (tartós változásra utaló) csökkenést vagy növekedést? Magyarázza meg
ezek okait! Melyek a legnagyobb arányú változások? Indokolja meg ezeket is!

157
 AZ ÚJ VILÁGREND ÉS GONDJAI

Latin-
Év Nyugati Ortodox Iszlám Kínai Japán Hindu Afrikai Egyéb
amerikai
1950 64,1 16,0 2,9 3,3 3,1 3,8 0,2 5,6 1,0
1970 53,4 17,4 4,6 4,8 7,8 3,0 1,7 6,2 1,1
1980 48,6 16,4 6,3 6,4 8,5 2,7 2,0 7,7 1,4
1992 48,9 6,2 11,0 10,0 8,0 3,5 2,1 8,3 2,0

3. Az egyes civilizációk részesedése a világ össztermelésébôl (%)

Elemezze a számsorokat! Hol tapasztal tendenciaszerű csökkenést vagy növekedést? Tárja fel ezek okait! Melyek a legnagyobb
arányú változások? Indokolja meg ezeket is! Vesse össze a 2. és a 3. táblázat adatait! Milyen ellentmondásokat tapasztal?
Mennyiben tükröződik az Észak–Dél szembenállás az adatsorokból?

különböző kultúrák és a civilizációk vetélkedése és együtt-

működése alakítja. Huntington megkülönböztet nyugati ke-
resztény, ortodox keresztény, iszlám, kínai, japán, hindu,
buddhista, afrikai és latin-amerikai civilizációt. A felosztás
szerint hazánk a nyugati keresztény civilizáció (Európai Unió,
Észak-Amerika és Ausztrália) része.

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS SZÖVETSÉGESEI A

A civilizációk közti kapcsolatok. A vonal vastagsága na-
4. gyobb ellentétet jelez
Emelje ki a fő ellentétpárokat! Tárja fel a mögötte rejlő fő
okokat! Rendezzenek vitát az ábrázolás esetleges fonák-
ságairól! Miért nem szerepel az ábrán a buddhista civilizáció?
kommunista diktatúra bukását és a Szovjetunió felbomlását
követően az Egyesült Államok maradt az egyetlen szuper-
hatalom. A Föld szinte egészére kiterjedő hatalmi fölénye
(hegemóniája) nemcsak gazdasági és katonai teljesítőké-
pességéből származott, de hozzájárult ehhez a tudományos
és technikai életben betöltött vezető szerepe, sőt kulturális
kisugárzása is. Az Egyesült Államok ereje kiterjedt szövetsé-
gesi és partneri viszonyrendszerében is rejlik, melyek közül
az ENSZ és a NATO szervezete emelhető ki. 1991-ben, az
első öbölháború idején az amerikaiak ENSZ-jóváhagyással
és több nyugati és arab ország támogatásával verték ki
Kuvaitból az iraki csapatokat. 1999-ben viszont a NATO ve-
zető fegyveres erejeként avatkozott be az Egyesült Államok
légiereje a szerbek és a koszovói albánok konfliktusába (18.
lecke). A XXI. századot – főleg következményeiben – már ke-
vésbé eredményes amerikai „világcsendőri” beavatkozások
is jellemzik: Afganisztánban (2001) és Irakban (2003, az ún.
második öbölháború) nem sikerült békét teremteni.
Egyre inkább vannak olyan országok, amelyek egy-egy
régióban hatékonyan tudják képviselni érdekeiket akár
Amerikával szemben is. Ilyen Európában Franciaország és
Németország, Ázsiában Kína és Japán, valamint az eurázsiai
Oroszország. Még a feltétlen befolyási övezetének számító
Latin-Amerikában is akadnak olyan országok – a több mint
fél évszázada ellenfélnek számító kommunista Kuba mel-
lett –, amelyek ideig-óráig szembeszegülnek az Egyesült
Államokkal (pl. Venezuela, Bolívia).

Név Hivatali idő Párt Születés Kora a hivatalba lépéskor

41. George H. W. Bush 1989–1993 Republikánus 1924– 65
42. Bill Clinton 1993–2001 Demokrata 1946– 47
43. George W. Bush 2001–2009 Republikánus 1946– 55
44. Barack Obama 2009– Demokrata 1961– 47

5. Az Egyesült Államok elnökei (1989–2015)

Állapítsa meg, ki volt az elnök az öbölháború, a Világkereskedelmi Központ lerombolása, Afganisztán amerikai megszállása és a
második öbölháború idején!

158
 Egyesült
Európai Unió Kína India Japán
Államok
GDP (ezer milliárd USA $) 15,0 15,3 11,3 4,4 4,3
Reál GDP-növekedés (%) 1,5 1,6 9,5 7,8 –0,5
Egy főre jutó GDP (USA $) 48 100 34 000 8400 3700 34 300

6. A világ legnagyobb gazdaságainak teljesítménye 2011-ben

Magyarázza meg, hogy a három adat (mutató) közül melyik, mit árul el az adott országról! Vesse össze egymással az adatokat!
Mire következtethet GDP növekedési adataiból?

Az Egyesült Államok fő szövetségese Nyugat-Európa, az

Európai Unió, bár gazdasági, politikai érdekeik gyakran kü-
lönböznek. Az Irak elleni, ún. második öbölháborúban (2003)
például az Európai Unió tagállamainak egy része ellenezte az
amerikai beavatkozást. Leginkább a Tony Blair vezette Nagy-
Britannia állt ki fenntartás nélkül amerikai szövetségese mel-
lett. Kemény tárgyalások folynak a két térség közötti szabad
kereskedelmi szerződés ügyében is.
Az Európai Unió ma a világ legnagyobb gazdasági szö-
vetsége, és összlakosságát tekintve is megelőzi az Egyesült
Államokat. Ugyanakkor még a leggazdagabb európai orszá-
gok gazdasági és főleg katonai ereje is eltörpül az Egyesült
Államoké mellett.

AZ ÖBÖLHÁBORÚK ÉS AFGANISZTÁN A Perzsa-öböl

térsége a hatalmas kőolaj- és földgázlelőhelyek, valamint szállítási út-
vonalak miatt az Egyesült Államok külpolitikájában régóta kiemelten
fontos területnek számított (lásd a 17. leckét). Amikor Irak és Irán kö- A világkereskedelem fô áramlási irányai 2009-ben.
7. A színes négyzetekben lévô számok a térségen (földré-
zött háború tört ki (egy határvita és az iszlámon belüli síita–szunnita
ellentét miatt), az Egyesült Államok Iránt támogatta. A hosszú hábo- szen) belüli, a nyilak a térségek közötti kereskedelemre
rúban (1980–1988) egyik fél sem aratott győzelmet, de a vesztesé- vonatkoznak (millió tonna)
gek óriásiak voltak: több mint egymillió ember halt meg, s mindkét Értékelje a kereskedelmi forgalom nagyságát az egyes
ország olajipara tönkrement. Az iraki diktátor, Szaddám Huszein úgy térségek között! Vesse ezeket egybe a térségen belüli
próbálta kárpótolni magát, hogy hadseregével megszállta az olajkin- forgalommal! Milyen eltéréseket tapasztal a nagyságrendek-
cse miatt dúsgazdag kisállamot, Kuvaitot. Az Egyesült Államok nem ben? Mennyiben áll ez összhangban a térségen belüli népes-
akarta, hogy a térségben felboruljon a hatalmi egyensúly és az itteni ségszámmal?
olajvagyon nagy részével az iraki diktátor rendelkezzen, ezért meg-
támadta Irakot; kitört az első öbölháború (1991. január). Az ENSZ-
felhatalmazással induló hadművelet (Sivatagi Vihar), amelybe az
Egyesült Államok nyugati szövetségesei is bekapcsolódtak (és a leg-
több arab ország is támogatta), gyors amerikai győzelemmel végző-
dött. A nagy találati pontosságú légi támadások után meginduló szá-
razföldi csapatok néhány nap alatt az iraki fővárosig, Bagdadig törtek
előre. Kuvait felszabadult, de a hatalmi egyensúly megőrzése céljából
Szaddám Huszein a helyén maradt. El kellett fogadnia katonai erejé-
nek korlátozását, vegyi és biológiai fegyvereinek megsemmisítését.
Ezt az ENSZ által megbízott nemzetközi szakértői csoport ellenőrizte.
Szaddám Huszein azonban nem akart együttműködni az Irakot el-
lenőrző amerikaiakkal, ezért azok úgy döntöttek, hogy felszámolják a
számukra kiszámíthatatlan diktátor hatalmát. Ürügyül azt hangoztat-
ták – különösen 2001. szeptember 11-e után –, hogy Szaddám támo-
gatja a terrorizmust és a tilalom ellenére vegyi fegyvereket fejleszt.
2003-ban – a korábbinál jóval kevesebb ország támogatásával – az
Egyesült Államok ismét megtámadta Irakot (második öbölháború),
és gyors győzelmet aratott. (Vegyi fegyvereket nem találtak a győz-
tesek.) Az elmenekülő Szaddámot rövidesen elfogták, és egy iraki
bíróság ítélete alapján kivégezték (2006). A katonai győzelem után
azonban az Egyesült Államoknak nem sikerült sem békét, sem de-
mokráciát teremteni Irakban. Az ország vallásilag (síiták–szunniták) Képek a két öbölháborúról. A nagy képen tájkép a
és etnikailag megosztott, anarchiába süllyedt, különösen az amerikai 8. „Sivatagi Vihar” után (1991), a kis képen amerikai tan-
csapatok 2011. évi kivonását követően. kok Bagdadban (2003)
A terrorizmus elleni harccal függ össze az Egyesült Államok
afganisztáni akciója. Afganisztánban a szovjet csapatok kivonulása Hasonlítsa össze a két öbölháborút a következő szem-
után szélsőséges iszlám erők (az ún. tálibok) vették át a hatalmat. pontok alapján: a háború oka, ürügye, eredménye és
Nyugatellenes ideológiájukból következően támogatták az iszlám nemzetközi megítélése!
terrorista szervezeteket. Afganisztán területén több kiképzőtábora is

159
 AZ ÚJ VILÁGREND ÉS GONDJAI
9. A világ legnagyobb katonai kiadásai 2010-ben
Értékelje a világ vezető hatalmainak katonai kiadása-
it! Hasonlítsa össze ezeket az amerikai ráfordításokkal!
Milyen következtetés vonható le mindebből?
Vlagyimir Putyin, 2000 óta
Oroszország „erôs embere”
10.
Nézzen utána, milyen kor-
mányzati tisztségeket töl-
tött/tölt be Putyin 2000 óta!
Tájékozódjon az előéletéről is!
„Megtörtént a fordulat: 2007 elejére Oroszország nemzeti
11. összterméke újra elérte az 1990-es szintet. A kilencvenes
évek recesszióját hat év gazdasági – átlagosan évi hatszázalékos
– növekedés követte. A »fekete arany« exportjából származó
hatalmas bevételek mellett más területeken is (vas- és alumíni-
umipar, fegyvergyártás, élelmiszeripar) jelentôs sikereket értek
el, emellett nôtt a háztartások fogyasztása, az állam visszafizet-
te külföldi adósságait, ráadásul öt év alatt megduplázták az ok-
tatásügyi és megháromszorozták az egészségügyi kiadásokat.
Mindenki nagyobb meglepetésére, egyes orosz cégek igazi kapi-
talista módjára külföldön terjeszkednek, ahol multinacionális
vállalatokká növik ki magukat.
De ez az eredmény is, mint minden szépség, törékeny.
Oroszország ma szegényebb, mint volt a szovjet idôben, és a
társadalmi egyenlôtlenségek is tovább nônek. Befektetôkre len-
ne szükség ahhoz, hogy legyôzzék a gyengeségeit: a tôke- és
agyelvándorlást, elavult infrastruktúráját, a fejlett országok-
hoz képest rendkívüli technológiai elmaradottságát, a lakosság
csökkenô várható élettartamát.” (Jean-Marie Chauvier: Putyin
új Oroszországa. Le Monde diplomatique. 2007. február)
Mely tényezők segítették Oroszországot kiemelni a gaz-
dasági recesszióból? Vegye sorra azokat a tényezőket,
amelyek törékennyé teszik az orosz fejlődést! Nevezzen meg
jelentős orosz multinacionális vállalatokat, tevékenységi kö-
rükkel együtt! Mennyiben támasztják alá ezek a tevékenységi
körök az orosz gazdaság sebezhetőségéről állítottakat?
160
működött az al-Kaidának, amely 2001. szeptember 11-én terrorakciót
hajtott végre az Egyesült Államok ellen. Ezért 2001-ben az Egyesült
Államok hadsereget vezényelt Afganisztánba, hogy felszámolja a ter-
rorista bázisokat és megdöntse a tálibok uralmát. Ez csak részben si-
került: az amerikai közreműködéssel felállított új afgán kormány és a
segítségükkel (illetve a NATO-erők közreműködésével) megszervezett
új afgán rendőrség és katonaság képtelen ellenőrizni az ország egész
területét, s ma is előfordulnak tálib fegyveres akciók, merényletek.
A HELYÉT KERESŐ OROSZORSZÁG A posztkom-
munista Oroszország az ezredfordulóig a nyugati demok-
ráciák szövetségese volt. A szabadság azonban a lakosság
többsége számára nem jólétet, hanem bizonytalanságot és
szegénységet hozott. (Az ország bruttó nemzeti össztermé-
ke 2007-ben érte el az 1990-es szintet.) Azóta Oroszország
kezd magára találni. Keresi helyét a világpolitikában, ami
viszont azt jelenti, hogy újabb konfliktusokba bonyolódik,
s ismét szembekerül a nyugati demokráciákkal. 2014-ben
a területéhez csatolta az addig Ukrajnához tartozó Krím-
félszigetet. Ugyanekkor anyagi és katonai támogatást nyújt
a Kelet-Ukrajna Oroszországhoz csatlakozását fegyveresen
kikényszeríteni akaró ukrajnai orosz szakadároknak. (E terü-
let Donyeck központtal Ukrajna egyik legfontosabb iparvidé-
ke.) A 2015-ben is zajló kelet-ukrajnai háború a hidegháború
korára emlékeztető ellentéteket gerjeszt Oroszország és az
Európai Unió, illetve az Egyesült Államok között. Hogy nap-
jainkban megkezdődött-e a második hidegháborús korszak
a két nagyhatalom között, az vitatható. Az viszont biztosnak
látszik, hogy ismét kialakulóban van egy többpólusú világ-
rend.
Amerikai–orosz konfliktushelyzetek 2000 óta:
1999–2000: csecsen–orosz háború, Amerika és a nyugati szö-
vetségesek fontolgatják a beavatkozást.
2001: amerikai katonai beavatkozás Afganisztánban – az oro-
szok ellenzik.
2003: amerikai támadás Irak ellen. Irak a közel-keleti térségben
Oroszország szövetségese volt.
2008: az oroszok grúziai háborúja, melyet az amerikaiak elle-
neznek.
2008: a NATO rakétaelhárító rendszert akar telepíteni Lengyel-
országba, de orosz tiltakozásra lemond erről.
2011: Szíriában felkelés tör ki az elnökkel (Bassár el-Aszad)
szemben, aki – a harminc évig diktátorként uralkodó
apja után – akkor már tíz éve birtokolta a hatalmat. Az
oroszok a szír diktátort, az amerikaiak a felkelőket támo-
gatják. A konfliktus ma is tart.
2013. november: tüntetések kezdődnek Kijevben, mert az el-
nök orosz nyomásra nem írta alá a társulási szerződést
Ukrajna és az Európai Unió között. Az oroszbarát ukrán
elnök 2014 februárjában lemond.
2014: az oroszok megszállják, országukhoz csatolják a Krím-
félszigetet, és beavatkoznak a kelet-ukrajnai szakadárok
oldalán a polgárháborúba. Az amerikaiak és nyugatiak
megint az ellenoldalt, az ukrán kormányzatot támogat-
ják
2015: a NATO légvédelmi rakétákat telepít Lengyelországba.
2015: megegyezés születik az iráni atomprogram ellenőrzésé-
ről és korlátozásáról. Irán évek óta végzett kísérleteket
– állítása szerint – az atomenergia békés felhasználásá-
val kapcsolatban. Oroszország (és Kína) támogatta ezt,
az Egyesült Államok (és Izrael) ellenezte, mert szerintük
Irán atomfegyvert akart előállítani.
Állapítsák meg a tényeket mérlegelve, hogy beszélhe-
tünk-e újabb hidegháborús időszakról! Rendezzenek
vitát a kérdésben! Ehhez vizsgálják meg internetes és egyéb
források igénybevételével az események hátterét!
ÁZSIA EMELKEDÉSE A „japán csodát” és az ázsiai „kis-
tigrisek” (Hongkong, Tajvan, Dél-Korea, Malajzia, Szingapúr)
gazdasági fellendülését a földrész két hatalmas országának a
feléledése követte.
Kínában a Mao Ce-tung halálát követő gazdasági reformok
alapozták meg az 1990-es évekre a piacgazdaság bevezetését,
anélkül azonban, hogy a kommunista politikai rendszer vál-
tozott volna. A fejlődés látványos, de rendkívül egyenlőtlen.
A tengerpart vidékének fejlett világvárosaival, tartományaival
szemben a belső területek fejletlenek. A rohamtempóban ipa-
rosodó országban elképesztő mértékű a környezetszennyezés.

Tibet meghódítását követően (1950) az 1990-es években Kína

szerződéses úton újabb területekkel gyarapodott (Hongkong, 1997,
Makaó, 1999). Ezek különleges gazdasági övezetet képeznek az or-
szágon belül (fennmaradtak a tőkés viszonyok). Tajvan különállása Egy kép, amely bejárta a világsajtót: Egy diák a tankok
12. elé állva próbálja feltartóztatni azokat a Mennyei béke
azonban az Egyesült Államok támogatásával a mai napig fennáll.
terén. Négy kép készült a jelenetrôl a közeli Peking Hotel
ablakaiból, de ezek Kínában nem jelenhettek meg. Az
A hatalmas korrupció, valamint az emberi jogok folyamatos egyik kép negatívját alsónemûben, a másikat egy do-
megsértése is problémákat okoz időről időre a kontinensnyi boz teában csempészték ki az országból, volt, amelyiket
országnak. Mindenesetre tény, hogy Kína ma már az Egyesült biciklivel szállítottak, a negyediket pedig egy vécétar-
Államok mögött a világ második gazdasági hatalma. tályban rejtegették a kínai titkosrendôrség elôl. Könyv,
festmény és film is készült az eseményekrôl, melyeket
VÉRENGZÉS A MENNYEI BÉKE TERÉN Az 1970-es évek- betiltottak Kínában
ben Kínában kezdett gazdasági reformok az 1980-as évek közepére
sokakat indítottak liberális politikai követelések megfogalmazására. Értékelje a diák tettét! Rendezzenek vitát a képen ábrá-
1986 decemberében tucatnál is több kínai nagyvárosban tüntettek a zolt helyzetről, és annak mögöttes történéseiről!
demokrácia mellett. A hatalom tömeges letartóztatásokkal válaszolt.
1989 áprilisában egy reformer kínai kommunista politikus halála kap-
csán Pekingben egyetemisták százezres tömege tüntetett a demokra-
tikus reformok folytatása mellett a kultikus jelentőségű Tienanmen
téren. (1949-ben Mao Ce-tung kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot.)
A hatalom az egyetemek bezárásával és az oktatás bojkottjával „vá-
laszolt” az egyetemisták követeléseire. A tüntetések azonban folyta-
tódtak, sőt Gorbacsov szovjet pártfőtitkár májusi pekingi látogatása
idején, majd azt követően tovább erősödtek. Bár a kormányzat ka-
tonai szükségállapotot vezetett be, a tüntetők száma immár elérte
az egymilliót, és a feldühödött tömeg birtokba vette a város nagy
részét. A párt a hadsereg bevetése mellett döntött. Június elején a
páncélos, ejtőernyős egységek támadtak a tömegre. Az akció becslé-
sek szerint 1500-3000 áldozatot követelt, és a szükségállapot idején a
Tienanmen téren elfogott tüntetők közül több ezret zártak börtönbe.
Hasonló keménységgel léptek fel más nagyvárosokban is a tüntetők
ellen. Ezzel sikerült elejét venni annak, hogy a Szovjetunióhoz és
Kelet-Európához hasonlóan Kínában is többpárti demokrácia váltsa
fel az egypárti diktatúrát. Bár számos európai ország és az Egyesült
Államok tiltakozott – nagy volt a felháborodás a vérfürdő miatt –, sőt
embargót hirdetett Kínával szemben, de eredményt nem ért el.

Ázsia másik kontinensnyi országában, Indiában az 1990-es

évektől indult meg a gazdasági növekedés. Javult a középosz-
tály életszínvonala. Hatalmas probléma azonban, hogy túl
nagy a szakadék a lakosság mintegy felét kitevő szegények és
a viszonylagos jólétben élők között. Ráadásul a lakosságszám is
folyamatosan nő. India rövidesen a világ legnépesebb országa
lehet, mert a kínaihoz hasonló népességkorlátozó intézkedé-
seket vallási okokból itt nem foganatosítottak. Nehezítik India
helyzetét a belső szeperatista mozgalmak és a Pakisztánnal
történő időnkénti összecsapások. (A helyzetet kényessé teszi, A világ vezetô hatalmainak egymáshoz viszonyított
hogy mindkét ország atomhatalom.) 13. GDP-je (1950–2008)
Egyes előrejelzések szerint 2050-re Kína, az Egyesült
Államok és India lehet a világ három vezető gazdasági hatal- Melyek a minden évtizedben szereplő országok? Állapítsa
ma. Japán szerepe viszont változóban van az 1990-es évek meg, hogy mely országok tűntek el a legnagyobb gazda-
óta. A korrupciós és pénzügyi válságok negatívan hatottak a sági hatalmak közül, és melyek tűntek fel újabban közöttük!
világ addig első számú hitelezőjének számító szigetország gaz- Értékelje az Egyesült Államok részesedésének tendenciáját!
Magyarázza meg a változások okait! Milyen változások figyel-
daságára. Az új évezred elején ismét volt némi fellendülés, de hetők meg a kontinensek szempontjából? Indokolja meg en-
a kimerülés jelei mutatkoznak a japán gazdaságon. Az ország nek okait is!
Ázsián belül is a második helyre szorult.

161
 AZ ÚJ VILÁGREND ÉS GONDJAI
A bruttó hazai termék (GDP) változása az Egyesült
14. Államokban, Japánban, Indiában és Kínában
Állapítsa meg a négy ország növekedései ütem szerinti
sorrendjét 1980-ban, 1990-ben, 2000-ben és 2010-ben!
Melyik ország növekedése volt a leginkább egyenletes, és me-
lyiknél figyelhetők meg a legnagyobb szélsőségek?
„A hidegháború utáni világban a kultúra egyszerre meg-
15. osztó és egyesítô erô. Az ideológiailag elkülönülô, ám
kulturálisan egységes népek egymásra találnak, ahogyan a két
Németország egyesült, és ahogyan a két Korea és a különféle
kínaiak közelednek egymáshoz. Az ideológiailag vagy a törté-
nelmi körülmények következtében egyesített, ám civilizációjuk
tekintetében elkülönülô társadalmak felbomlanak, amint az a
Szovjetunió, Jugoszlávia és Bosznia esetében történt, vagy erôs
feszültség alakul ki társadalmukban, mint Ukrajna, Nigéria,
Szudán, India, Srí Lanka és sok egyéb ország esetében. A kul-
turális affinitással rendelkezô országok együttmûködnek gaz-
daságilag és politikailag. A közös kultúrájú országokra épülô
nemzetközi szervezetek, mint például az Európai Unió, jóval
sikeresebbek azoknál, amelyek megpróbálnak átívelni a kultú-
rák fölött. Negyvenöt éven keresztül a vasfüggöny volt a fô vá-
lasztóvonal Európában. Ez a vonal mára több száz mérfölddel
keletebbre tolódott, és most egyfelôl a nyugati kereszténység
népei, másfelôl a muzulmán és ortodox népek között húzódik.”
(Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átala-
kulása)
Fogalmazza meg a forrás alapján, hogy milyen esetben
lehet egyesítő, és milyen esetben megosztó szerepe a
kultúrának! Mondjon konkrét példákat! Tanulmányozza tér-
képen, hol húzódik a nyugati és keleti kereszténység határvo-
nala! Hol találhatók Európában muszlim, és a Közel-Keleten
keresztény „szigetek”! Tájékozódjon, hogy milyen a helyzete
ezek lakóinak!
Az „arab tavasz” országai, ahol tüntetések, felkelések,
forradalmak és polgárháborúk söpörtek végig
16.
Vesse egybe a lecke elején lévő, kultúrákat ábrázoló tér-
képpel (1. forrás)! Az iszlám térség mekkora részét érin-
tették az arab tavasz eseményei?
162
AZ ISZLÁM RADIKALIZMUS ÉS A CIVILIZÁCIÓS
ELLENTÉTEK Az 1979-es iráni iszlám forradalom (16. lec-
ke) lendületet adott az iszlám politikai radikalizálódásának. A
XX. század végétől egyre határozottabban bontakozik ki az isz-
lám újjászületés mozgalom. Ez ellenségnek tekinti a Nyugatot,
amely veszélyezteti a hagyományos iszlám értékeket. A nyugat-
ellenesség tragikus megnyilvánulása volt az Egyesült Államok
ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrorista merénylet
(29. lecke), melynek hátterében Oszáma bin Láden iszlám ter-
rorista szervezete, az al-Kaida állt. A szembenállást csak fokozta
a Nyugat válasza: a katonai akciók Afganisztánban és Irakban,
amelyeket az iszlám elleni merényletként értékeltek. Az isz-
lám és a nyugati civilizáció összeütközése figyelhető meg az
izraeli–palesztin konfliktusban, a Közel-Keleten. Itt az Egyesült
Államok és a Nyugat következetesen a zsidó államot támogatja.
Az al-Kaida (a név jelentése: bázis) iszlám terrorszervezetet Oszáma
bin Láden hozta létre 1988-ban, zömmel olyan veteránokból, akik
Afganisztánban a szovjet csapatok ellen harcoltak. A szervezet „szent
háborút” hirdetett – és folytat azóta is – az Egyesült Államok, Izrael és
általában a nyugati világ ellen.
Oszáma bin Láden nagyon gazdag és a királyi családdal is rokonság-
ban álló szaúd-arábiai építési vállalkozó sokadik gyermekeként szüle-
tett annak tizedik feleségétől. Közigazgatási szakembernek tanult, és
a Közel-Kelet számos országát beutazta. Az 1979-es szovjet támadás
után Afganisztánba ment, ahol – amerikai támogatással – harcolt
orosz csapatok ellen. Az Egyesült Államokkal az 1991-es öbölháborút
követően fordult szembe. Több mint egy tucat Amerika- és Nyugat-
ellenes terrorista akció megszervezése köthető a nevéhez. A 2001.
szeptember 11-ei merénylet után az amerikai kormány 25 millió dol-
láros vérdíjat tűzött ki a fejére. 2011-ben egy amerikai kommandós
alakulat rajtaütött pakisztáni lakhelyén, és meggyilkolta. Vezetőjének
halála óta az al-Kaida jelentősége csökkent. Megerősödtek viszont
más, szélsőséges Nyugat-ellenes iszlám szervezetek, például a Közel-
Keleten nagy területet megszállva tartó Iszlám Állam (ISIS) és a nigériai
Boko Haram.
2011 tavaszán tüntetések, felkelések söpörtek végig az
észak-afrikai, a közel-keleti, az arábiai, sőt a kelet-afrikai orszá-
gokon („arab tavasz”). Ezek a megmozdulások eredetileg a sza-
badságjogokért és az állami korrupció, valamint a szegénység
ellen robbantak ki, de a belőlük kinövő forradalmak (Tunézia,
Egyiptom) és polgárháborúk (Líbia, Szíria) politikailag bizony-
talanná tették a térséget. Több helyen nőtt az iszlamista be-
folyás (Tunézia, Egyiptom, Líbia). Még nagyobb veszélyt jelent
az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet (ISIS), mely iraki és
szíriai területeket tart ellenőrzése alatt, és mindent, mindenkit
elpusztít, amit/akit az iszlám érdekeivel ellentétesnek ítél meg.
Még az Al-Kaida is megszakította vele a kapcsolatot, mert túl
radikálisnak tartja a szervezetet.
A dzsihád a Korán szerint az Isten útján való küzdelmet, általában
a gonoszság elleni harcot jelenti. Ennek csak egyik formája a hit vé-
delmében, fegyverekkel vívott „szent háború”, amelyet a szélsőséges
iszlám fundamentalista szervezetek hirdetnek.
 napjaink média által befolyásolt
világa és a tömegkultúra

AZ INTERAKTIVITÁS ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ
KORA Ma már közhelyszámba megy, hogy az információ
hatalom. Az információs társadalom koráról beszélhetünk.
Ebben az információ önálló értékké, hatalmi tényezővé válik,
és a társadalom érdeklődése középpontjában az információt
feldolgozó technológia áll. Ezek ismerete elengedhetetlen,
gyors fejlődésük pedig szinte követhetetlen. Követelménnyé
válik az élethosszig tartó tanulás, de nem a régi „a jó pap is
holtig tanul” értelemben. Olyan interaktív kultúra alakult ki,
amely a közélettől a magánéletig szinte mindenütt jelen van,
és amely meghatározza a gazdasági életet, a politikát, a tár-
sadalom és kultúra mindennapjait.

Az interaktivitás az információk megszerzésének és befogadásá-

nak módját jelenti: a befogadó meghatározhatja, hogy milyen lépé-
sekben jut el az információhoz és milyen más információkat társít Nyugdíjasok ismerkednek a számítógéppel egy tanfolya-
ezekhez, másrészt visszajelzéseket küldhet az információforrásnak. 1. mon

Az információs társadalomban megnő a tömegkommuni- Mi mindenre használhatják a számítógépet a nyugdíja-

káció szerepe, egyes eszközei (különösen a televízió és az in-
ternet) képesek akár kórosan is befolyásolni, „függővé tenni”
egyéneket, csoportokat.
A számítógépek miniatürizálása és teljesítőképességük
növelése következtében azonnal hozzájuthatunk szinte min-
den információhoz (pl. telefonon), melyet rögtön megosztha-
tunk másokkal is. Ráadásul a mesterséges holdak (távközlési
műholdak) közvetítésével ezt gyorsan eljuttathatjuk a Föld
egyik pontjából a másikba. Ebben a „tájékozódási kényszer-
ben” közreműködnek az 1990-es évek óta megjelenő tele-
víziós hírcsatornák. A termelésben és az irányításban is for-
radalmi változások mennek végbe. Egyre több munkát lehet
távirányítással elvégezni. Teret hódít a távmunka, amelyet
zömmel számítógépen vagy egyéb információs technológiai
eszközön végeznek.
sok?
Egy Los Angeles-i lakos 1991. március 3-án az ablakán
2. kinézve látta, hogy néhány helyi rendôr egy afroamerikai
autóst ütlegel. Az illetô amatôr felvételt készített az esemény-
rôl, amely azután az egész világot bejárta. A következô években
az „egyszerû emberek” egyre nagyobb szerepet játszottak a hí-
rek gyártásában.
1991-ben az öbölháború során a CNN amerikai hírcsator-
na a televíziózás történetében elôször közvetített élô adást a
harcmezôkrôl. 2003-ban, amikor az amerikai és a brit csapatok
megszállták Irakot, a CNN-nek már vetélytársai is akadtak. A
katari arab emirátus televíziós csatornája, az Al Jazeera a ténye-
ket más megvilágításban mutatta be a nézôknek.

Fogalmazza meg, mi a bemutatott jelenség pozitívuma,

és milyen veszélyeket rejt magában!

Kommunikációs kor-
szakok és médiumok
3.

163
 NAPJAINK MÉDIA ÁLTAL BEFOLYÁSOLT VILÁGA ÉS A TÖMEGKULTÚRA
„1997-ben a Disney-birodalomhoz 636 boltból álló háló-
4. zat, 26 rádiócsatorna, tíz tévéállomás, tíz napilap, hat szó-
rakoztatóközpont, öt filmgyár, három hetilap, két sportcsapat
és néhány színház tartozott. A vállalatnak a világ 150 országá-
ban volt részesedése tematikus televíziócsatornákban. A Disney
megteheti, hogy saját csapatainak meccseit saját napilapjaiban
hirdeti meg, indulóikat saját rádióállomásain keresztül sugá-
rozza, az általuk játszott mérkôzéseket saját tévécsatornáin
közvetíti, majd valamelyik filmgyárában filmet forgat játékosa-
iról, végül relikviáikat saját boltjaiban árulja.
Olaszországban a Fininvest többek között három országos
kereskedelmi tévécsatornát, különbözô rádióhálózatokat, két
országos napilapot, számos hetilapot, egy filmgyárat, egy ki-
adóvállalatot, mintegy háromszáz mozit és egy futballcsapatot
birtokol. Felhasználva sokoldalú kapcsolatrendszerét és mé-
diabirodalmát, 1994-ben a vállalat vezetôje, Silvio Berlusconi
miniszterelnökké választatta magát.
A Rupert Murdoch News Corporation több tucat napi- és
hetilapot ad ki, könyvkiadókat és tévéket mûködtet, részt vesz
a mûholdas sugárzásban, és számos filmgyára van, köztük a
20th Century Fox. Jelen van a nagy-britanniai, az ausztrál, az
amerikai és a hongkongi médiapiacon, és érdekelt az ausztrál
légiközlekedésben. Az 1992-es pénzügyi évben bevételei elérték
a 7,8 milliárd dollárt.
A német eredetû, de multinacionális cégcsoportként példá-
ul Magyarországon is érdekelt Bertelsmann több mint 300 vál-
lalatból áll, 57 400 embert foglalkoztat, és az 1994–95-ös pénz-
ügyi évben 14 milliárd dollár bevétele volt. A médiabirodalmak
világszerte meghatározzák a médialátképet.” (Bajomi-Lázár
Péter: Média, hatalom. Médiakutató, 2001)
Ítélje meg a médiabirodalmak szerepét a modern társa-
dalmak szempontjából! Miért fontos számukra a sokol-
dalúság? Tájékozódjon a Bertelsmann magyarországi érdekelt-
ségeiről! Derítse fel, hogy az amerikai médiacégeknek milyen
hazai érdekeltségei vannak!
Tüntetés Edward Snowden mellett Washingtonban. A
5. transzparensek felirata: „Hagyjátok abba a tömegek
megfigyelését!” és „Köszönjük Edward Snowden!”
Miért lehetett szimpatikus sok ember számára Snowden
fellépése?
164
A MEDIATIZÁLT TÁRSADALOM ÉS A MINDEN-
NAPI ÉLET Ma már az interneten bárki kifejtheti vélemé-
nyét egy aktuális hír, egy sportesemény vagy egy tévéműsor
kapcsán. Újabban a kormányok is nagy hangsúlyt helyeznek
az online véleménynyilvánításra. Médiabirodalmak jöttek
létre, javarész amerikaiak, amelyek igyekezek kiszolgálni a
„fogyasztói igényeket”, de egyúttal új igényeket is létrehoz-
nak. Ennek tipikus példái az ún. valóságshow-k, melyek ré-
vén ráadásul bárki híres lehet. Ugyanakkor ezek jelentősen
leszállítják a kulturális igényszintet.
A médiabirodalmak befolyása igen jelentős a köz- és
a magánéletben egyaránt. Olaszországban például Silvio
Berlusconi, aki az ország háború utáni leghosszabb ideig
hivatalban lévő miniszterelnöke volt, több alkalommal a tu-
lajdonában levő televíziós társaságnak is köszönhette, hogy
miniszterelnökké választották.
Napjainkban olyan jelentős a média szerepe, hogy a tár-
sadalomtudósok hálózati társadalomról vagy mediatizált
társadalomról (médiatársadalomról) beszélnek. A szemtől
szembeni kommunikációt egy virtuális, médiumokhoz kö-
tött létforma váltja fel. A virtuális információszerzés alapvető
eszköze a számítógépen, sőt a telefonon is hozzáférhető in-
ternet, amelyről végtelen számú – tegyük hozzá, hogy gyak-
ran téves – ismeret szerezhető. Az információhoz való hoz-
zájutást a hatalom korlátozhatja: például Kínában politikai,
Nyugaton szexuális, az iszlám világban vallási tartalom szerint
szűrik meg az információkat.
Az internet használata veszélyeket is rejt. Például illeték-
telenek is hozzájuthatnak személyi adatainkhoz (bankszám-
la, hitelkártyák kódja, útlevelünk adatai stb.). Vállalatok, álla-
mok esetében valós veszély, hogy gazdasági és katonai ada-
tokat, államtitkokat szerezhetnek meg illetéktelenek, akár
terroristák is. Az internet társadalmi hatásai sem egyértel-
műen pozitívak. Az e-mail, az internetes beszélgetés (chat), a
videotelefon forradalmasította az emberek közötti kapcso-
lattartást. Ha azonban nem élünk okosan ezekkel, félő, hogy
a számítógép előtt túl sokat ülve elveszíthetjük természetes
közvetlen kommunikációs képességünket.
Edward Joseph Snowden amerikai számítógépes szakember,
a Booz Allen Hamilton tanácsadó cég munkatársa, az amerikai
Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) vezető tanácsadója, a Központi
Hírszerző Ügynökség (CIA) műveleti tisztviselője és az Egyesült
Államok Védelmi Hírszerzési Ügynökségének (DIA) oktatója volt.
Azzal vált közismertté, hogy szigorúan titkos dokumentumokat
hozott nyilvánosságra, amelyekből kiderül, hogy az amerikai tit-
kosszolgálatok széles körben figyelik az emberek mobiltelefon-hí-
vásait és internetes tevékenységét az Egyesült Államokban és vi-
lágszerte. A 2013-ban általa kirobbantott lehallgatási botrány után
Hongkongba, majd Moszkvába menekült az amerikai hatóságok
elől, amelyek a kiadatását kérték és érvénytelenítették az útlevelét.
Oroszországtól kapott ideiglenes menedéket.
Hasonló eset volt a WikiLeaks-botrány. A svédországi alapítá-
sú szervezet internetes oldala 2006-tól több mint egymillió titkos
amerikai dokumentumot hozott nyilvánosságra. Ezek között nagy
számban szerepeltek az afganisztáni és iraki háborúval kapcsolatos
katonai jelentések, videófelvételek, valamint diplomaták által kül-
dött különféle üzenetek is. Az Egyesült Államok többéves hajtóva-
dászatot követően 2011-ben tudta leállítani a szervezetet, nem kis
presztízsveszteséget elszenvedve.
Értékelje az amerikai hatóságok lehallgatási eljárását,
valamint Snowden cselekedetét, figyelembe véve beosz-
tásait! Rendezzenek vitát a kérdésről! Tájékozódjanak az ügy
újabb fejleményeiről is!
A POSZTMODERN A posztmodern világképre jellemző
az átfogó elméletektől való elfordulás, valamint az egymásnak
is ellentmondó szemléletek egyidejű alkalmazása. Híres jel-
mondata: „anything goes” („bármi megteszi”), azaz „minden
elmegy, ami lehetséges”. A posztmodern szerint a módszeres-
ség legalább olyan veszélyes a valódi tudományra és a társada-
lomra, mint a rendszertelenség. Ez a gondolkodás szemben áll
a XVIII. századi felvilágosodás racionális örökségével és a XX.
századi avantgárd kizárólagosságra való törekvésével is.
A XX. század végének életérzését és stílustörekvéseit elegyí-
tő posztmodern építészeti irányzatnak indult. Fémelemeket,
az üveg és a műanyag alkalmazására alapozott díszítőeleme-
ket, növényeket, szökőkutakat telepítettek a térbe, melyet a
közösségi élet színtereként fogtak fel. Ebben a stílusban épült
Párizsban a francia államfő által kezdeményezett kulturális lé- Paul Karl Feyerabend, osztrák származású tudományfi-
8. lozófus, akitôl a posztmodern híres jelmondata származik
tesítmény, a Pompidou Központ (1977). A hangsúly az új stílus
szerint a meglepő formákon van. A posztmodern gondolkodás Értelmezze a főszövegben idézett jelmondatot! Mutassa
lázad a szegényes formák ellen, és nem törődik a gazdaságos- be mögöttes tartalmát, a posztmodernről szóló egyéb ér-
sággal. A kényszeres eredetiségre való törekvés olykor a hasz- telmezések tükrében is!
nálhatóság rovására megy, mint a sydney-i Opera esetében
történt, amelynek akusztikája nem megfelelő.

Frank Gehry, kanadai-amerikai építész, a posztmodern

6. építészet kiemelkedô alakja. A nevéhez fûzôdik például a
bilbaói titánötvözettel bevont Guggenheim Múzeum és A Frank Gehry által tervezett Guggenheim Múzeum
a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hall
9. Bilbaóban

A sydney-i Operaház híres épülete, amely egy ismeretlen

7. dán építész ötlete nyomán valósult meg

Milyen hasonlóságok és különbségek vannak a három

A párizsi Pompidou Központ, melyet 1977-ben, Georges
épület (7., 9. és 10. kép) helyhez való illeszkedése, épü- 10. Pompidou francia köztársasági elnök (1969–1977) korai
letszerkezete és funkciója tekintetében?
halálát követôen adtak át

165
 NAPJAINK MÉDIA ÁLTAL BEFOLYÁSOLT VILÁGA ÉS A TÖMEGKULTÚRA
„A pitypangot egyesek gyönyörû virágnak tartják, mások
11. szerint kellemetlen gyom. A premodern ember számá-
ra csak az egyik állítás lehetséges. Ha gyomnak tartja, akkor
az gyom, bár belátja, hogy egyes embereknek vannak ferde
elképzeléseik a szépségrôl. Modern nézôpontból a pitypang
egyszerûen csak pitypang, sárga szirmú, zöld levelû növény.
A »gyönyörû virág« és a »kellemetlen gyom« fogalmak szub-
jektív vélemények, amelyeket különbözô emberek aggatnak a
virágra. Egyik sem tulajdonsága magának a növénynek, aho-
gyan a »jó« és a »gonosz« is a fában lakozó szellemhez hozzá-
rendelt fogalmak voltak. A filozófusok egyre inkább a valóság
posztmodern megközelítésérôl beszélnek. E nézet szerint nem
léteznek szellemek. Pitypang sem létezik. Csupán képzeteink
valóságosak, melyeket saját nézôpontunkból nyerünk. Másként
fogalmazva: semmi sincs odakint, minden idebent van.” (Earl
Babbie: A „premodern” és „posztmodern” szemléletmódról)
Értelmezze a metaforát! Mutassa be a szövegrészlet
alapján a modernség és posztmodernség közötti különb-
séget!
„A modernségre adott posztmodern válasz lényege az,
12. hogy a múltat – ha már megsemmisíteni nem lehet, hi-
szen megsemmisítése az elnémuláshoz vezet – át kell értékelni,
mégpedig iróniával és nem éppen ártatlanul. […] Irónia, me-
tanyelvi játék, kijelentés a négyzeten. Vagyis míg egy modern
mû esetében az, aki nem veszi a lapot, szükségképpen elutasít-
ja a mûvet, addig posztmodern téren az is lehetséges, hogy ha
valaki nem veszi a lapot, az mindent komolynak vél. Már csak
ilyen [ilyen kockázatos] az irónia. Mindig van, aki az iróniát
komolyan veszi.” (Umberto Ecco: A posztmodern ars poeticája,
1983)
Értékelje a modern és posztmodern viszonyát a részlet
alapján! Mi az irónia szerepe ebben?
„A végsôkig leegyszerûsítve, a »posztmodernt« a nagy
13. elbeszélésekkel szembeni bizalmatlanságként határozom
meg. Ez a bizalmatlanság kétségkívül a tudományok fejlôdésé-
nek az eredménye, de ugyanakkor fejlôdésük alapfeltétele is.
[…] Az elbeszélô funkció elveszti mûködtetôit, a nagy hôst, a
nagy veszélyeket, a nagy utazásokat és a nagy célt. Szétoszlik az
elbeszélô […] nyelvelemek felhôiben […]. Ezeknek a felhôknek
a keveredési pontjaiban élünk mindannyian. Nem szükségkép-
pen képezünk nyelvileg állandó összetételeket, és az összetéte-
lek általunk formált tulajdonságai nem feltétlenül közölhetôk.”
(Jean-François Lyotard: A posztmodern állapot. Bevezetés)
Hasonlítsa össze az elbeszélés szerepét a hagyományos
és a posztmodern irodalmi művekben! Mi a döntő vál-
tozás?
166
A posztmodern irodalom például abban különbözik a
„hagyományostól”, hogy szerzői gyakran élnek a nem lineáris
időkezeléssel, több nézőpont – eltérő stílusú, műfajú, mon-
dandójú „vendégszövegek” – megszólaltatásával, vagy a két-
értelmű befejezéssel, azt sejtetve, hogy nem is a valóságról
írtak. Legismertebb példája Umberto Eco A rózsa neve című
regénye, melyben egy modern krimi cselekményszövésén
keresztül ismerteti meg az író a középkori kolostorok világát
és lakóinak gondolkodását. A képzőművészetben a legismer-
tebb a londoni Britart-csoport, melyet az 1990-es évek ele-
jén fiatal festők, szobrászok és installációs művészek alkottak.
Botrányokat kavaró, „tiszteletlen” alkotásokat hoztak létre.
Ilyen volt például A halál fizikai képtelensége egy élő személy
elméjében című „mű”, amely egy formalinban tartósított, ak-
váriumba zárt cápa.
A GLOBÁLIS SZÓRAKOZTATÓIPAR A globalizáló-
dás a kultúrában, a kulturális szokásokban általában ameri-
kanizálódást jelent. Ennek jele a gyorséttermek elterjedése, a
Disneylandek megnyitása a világ sok országában (pl. Párizsban,
Ausztriában), a sablonos televíziósorozatok térhódítása, de
különösen a hollywoodi stúdiók filmjeinek a dömpingje, a
kommersz filmek, szappanoperák, varieték tömege. Mindezek
zömmel alacsony kulturális színvonalat képviselnek, arra hi-
vatkozva, hogy a néző szórakozni akar. Ez a „kulturális impe-
rializmusnak” is nevezett törekvés kifizetődő ipari tevékeny-
ségként kezeli a kulturális javak előállítását. Természetesen ér-
tékek is keletkeznek. Ezeknek az alkotásoknak az elismerésére
hozták létre a különböző filmfesztiválokat.
AZ EURODISNEYLAND Az amerikai kultúrakereskedelem
jellegének jó példája a Disney-park. A francia állam segítségével a
Marne-Vallée-ba telepített park a Disney-világ fejlődésének egyik fon-
tos állomása. A park érdekében közel 2000 hektár földet vettek el tu-
lajdonosától „közérdekből”, s az állami és a helyi vasúttársaságok olyan
komoly beruházásokat hajtottak végre, hogy emiatt a párizsi körzet
más közlekedésfejlesztési beruházásai háttérbe szorultak. Az ameri-
kai társaság természetesen alkalmazkodott a helyszínhez: hódol Jules
Verne, Charles Perrault és más európai szerzők emléke előtt (Collodi:
Pinoccio, Grimm: Hófehérke), sőt azt állítja, hogy Walt Disney, a Disney
Társaság alapítója valószínűleg francia származású volt. (Forrás: A mo-
dern századvég, amiben élünk. Új képes történelem)
Mi a véleménye Euro-Disneyland létesítéséről? Rendez-
zenek vitát a kérdésről!
A párizsi Euro-Disneyland bejárata, melyen a következô
14. furcsa mondat olvasható: „Senki sem […] láthatja elôre,
hogyan alakul majd az új francia táj a harmadik évezred
küszöbén, mikor az Euro-Disneyland már széles területen
kifejthette társadalmi és kulturális gyorsító szerepét […]”
Vitassák meg a sejtelmes mondat jelentését!
 Az amerikanizálódás az ottani szokások, ünnepek Euró-
pában való megjelenését is magával hozta, miközben hazai
hagyományaink pusztulnak. Ilyen például a Valentin-nap és
a Halloween. Az amerikanizálódás „terméke” a reklámok
dömpingje.
A nagy plázák az amerikai „mall”-ok mintájára a közösségi
élet színterévé váltak. A fogyasztói társadalomnak megvan-
nak a maga – időről időre lecserélt, fel- és eltűnő – „hősei”,
akiket celebeknek hívnak. (Az angol szó a latin „celeber”-ből
ered, ami nem egyszerűen ismertségre, hírességre utal, ha-
nem arra a pillanatra is, amikor egy nagy tömeg ünnepli,
magasztalja, isteníti a hőst.) Őket a média teszi naggyá, jel-
lemzően a – szintén amerikai eredetű – valóságshow-kból ki-
emelve személyüket. A celebek többsége nem hasonlítható a
korábbi korok – és napjaink – valódi tehetséggel és érdemek-
kel rendelkező sztárjaihoz, hőseihez.
„A reklámvilág domináns mítosza például a modern
15. Édenkert-mítosz vagy az Olümposz-mítosz. Azt sugá-
rozza, hogy íme, itt van a boldogság, a harmónia, a szabadság
világa. Életelixírként gyöngyöznek az italok és gyöngyözik a
nevetés, harmatos gyümölcsöktôl roskadoznak a fák, ártatlan
szépségû ifjak s lányok járják az angyalok önfeledt táncát, csil-
log a tavak és tengerek transzcendens kékje, patyolatfehérek
a szoknyák és a lelkek, smaragdzöld a fû, és a tiltásnak az a
bizonyos fája sem áll ott az édenkertben. Itt nem kell választa-
ni a jó és a rossz között. Itt nincs szenvedés, itt nem bujkál a
fák között a Gonosz, itt nincs kísértés és nincs bûn, itt minden
jó és mindenki ártatlan, itt – akárcsak a bibliai Édenkertben –
egymással »szelíden elidôz a tigris és a szelíd ôz«. A fogyasz-
tói civilizáció megteremtette, s folyamatosan teremti a maga
mitológiáját. Megvan a maga Elíziuma vagy Édenkertje (a tele-
víziós reklámok világa), és megvan a maga Olümposza vagy Új
Jeruzsáleme (Amerika). […]” (Hankiss Elemér: Legenda profa-
na, avagy a világ újravarázsolása)
„Az elmúlt néhány évtizedben nagy és jövedelmezô iparág
16. alakult ki, amely abból él, hogy újrateremti és megerôsíti
az emberközpontú világmindenség illúzióját. A sok lehetséges
példa közül gondoljunk például a nagy, amerikai típusú, átriu-
mos, csillogó-villogó bevásárlóközpontokra. Önmagukban zárt
világok ezek, biztonságosak és teljesek, a szépség és a gazdag-
ság varázsával veszik körül azt, aki ide belép. S ha az ember már
bent van, akkor nehéz ellenállnia annak az érzésnek, hogy egy
remek és boldog univerzum középpontjában áll. [...]
Ebben a belsô világban nincs hó és nincs ónos esô, nincs zi-
vatar és nincs aszály, nincs tél és nyár, nincs nappal és éjszaka,
semmi sem emlékeztet a fájdalmas mulandóságra. Örök tavasz
uralkodik itt, virágáradattal, szökôkutakkal s az illatos szellôk
istenével, Zephürosszal (akit itt történetesen és prózaian csak
légkondicionálásnak neveznek). […] A vásárlóközpont az utó-
pia szelíd és boldogító változata »egy áldemokratikus szürkü-
leti zóna a valóság és a kereskedelmileg elôállított képzeletvi-
lág között«, ahol mindenki névtelen, és mindenki egyenlônek
képzelheti magát, ahol nincsenek konfliktusok és viszályok,
ahol nincsenek társadalmi osztályok, gazdagok és szegények,
nincsenek gondok és kötelességek. [...] A reklámok mágikus
hatásának köszönhetôen egy új pulóvert olyan értékesnek lá-
tunk, mint amilyennek annak idején az argonauták láthatták
az aranygyapjút: a tökéletesség és a beteljesülô élet szimbólu-
mának.” (Hankiss Elemér: Az emberi kaland)
Hogyan jellemzi Hankiss Elemér a plázák világát? Meny-
nyiben tér el ettől az ön álláspontja? Rendezzenek vitát a
témában! Melyik az a része a szövegnek, mellyel – különösen
a hazai viszonyok ismeretében – nem lehet egyetérteni?

Elemezze a szöveg szóképeit, hasonlatait! Értékelje a

szociológus Hankiss Elemér reklámvilágról alkotott állás-
pontját! Fejtse ki, mennyiben találkozik az ön véleményével,
vagy miben különbözik attól! Rendezzenek vitát a reklámok
világáról!

Pláza Nyugat-
17. Európában

Miben különböz-
nek a plázák a
nagyáruházaktól? Sorol-
ja fel, hogy a plázák
mely jellegzetességei
fedezhetők fel a képen!

167
 összegezés
AZ INFORMATIKA FEJLŐDÉSE Az informatika meg-
változtatta a gazdaság működését, a háborúkat, és jelentős
társadalmi, kulturális hatásai vannak.
Keressen az interneten térképet az informatika földré-
szenként és régiónként való fejlődésbeli különbségeinek
ábrázolására (pl. a számítógépek száma, a világháló elérhető-
sége)! Használja fel a kronológiát.
A GLOBALIZÁCIÓ A globalizáció többjelentésű
fogalom, amelyet leginkább a gazdasággal, a kultúrával és
az életmóddal kapcsolatban használunk.
Különítsék el a globalizáció pozitív és negatív következ-
ményeit a három említett területen! Tekintsék át a fo-
lyamat politikai hatásait! Emeljék ki az Európai Unió szerepét
a globalizáció folyamatában további tények, események, infor-
mációk felhasználásával!
KONFLIKTUSOK A VILÁGBAN A Szovjetunió
szétesésével egyetlen szuperhatalom maradt: az Egyesült
Államok. Ez jelentősen megváltoztatta a nemzetközi
politikát.
Tekintsék át, hogyan működik az „egypólusú” világ!
Milyen jellegű konfliktusok gyengültek, s milyen jellegű-
ek erősödtek fel?
1. Vallások a világban
Sorolja fel, mely térségekre osztható a világ vallási szem-
pontból! Fogalmazza meg, mi a jelentősége a nemzetkö-
zi politikában a vallási hovatartozásnak! Keressen erre konkrét
példákat napjaink híreiből!
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Az ember gazdasági
tevékenységének egyik következménye a természeti
környezet károsodása: a víz- és levegőszennyezés, az
erdők és a termőtalaj pusztulása. Mivel a folyamat az
egész Földre kiterjed, a megoldás is csupán nemzetközi
együttműködéssel lehetséges.
Tekintsék át a környezetkárosodás következményeit, és
vizsgálják meg, miért nehéz e problémák megoldása!
(Támaszkodjanak földrajzi és biológiai tanulmányaikra is!)
168
2. A 2005-ben életbe lépô kiotói egyezményt alkalmazó és
elvetô országok térképe
Tájékozódjon, hogy miről szól a kiotói egyezmény! Milyen
határidőket állapítottak meg a tanácskozó államok? Mely
országok nem alkalmazzák az egyezményt? Mennyire hatásos ez a
megállapodás? Vesse össze a természeti katasztrófákat azzal, amit
tett az emberiség ezek megelőzésére az elmúlt negyedszázadban!
Kronológia
1991 Tim Berners-Lee brit informatikus kifejleszti a világhálót. Elindul
a Wikipédia.
1991 A Szovjetunió megszűnése. A FÁK létrejötte.
1991 Az öbölháború.
1991–1995 A délszláv háború.
1992 A Britart posztmodern csoport létrejötte.
1992 A maastrichti szerződés, az Európai Unió megalakulása (1993-
tól lép életbe).
1992 Környezet és Fejlődés Világkonferencia Rio de Janeiróban.
1994 A Sony forgalomba hozza az első digitális játékgépet
(playstation).
1994 A ruandai népirtás.
1994–1996 Az első csecsen háború.
1996 A tálibok uralmának kezdete Afganisztánban.
1997 Megjelenik a Harry Potter sorozat első kötete.
1997 Az ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésszaka New Yorkban: a
fenntartható fejlődés programjának elfogadása. A kiotói
egyezmény aláírása.
1998 Az al-Kaida bombamerényletei Afrikában.
1999 A második csecsen háború kezdete.
2000 A nizzai szerződés.
2000 Az ENSZ csúcstalálkozóján 189 ország ígéri, hogy 2015-re
megszűnik a szegénység.
2001 A Kodak elkészíti az első megvásárolható digitális
fényképezőgépet.
2001. szeptember 11. Az al-Kaida terrortámadása New-Yorkban.
Amerikai katonai ellenakció Afganisztánban.
2002 Az euró bevezetése az Európai Unióban.
2002 Az Egyesült Államok fogolytábort hoz létre terroristák őrzésére
és vallatására a kubai Guantánamo támaszponton.
2002 Fenntartható Fejlődés Világkonferencia Johannesburgban.
2003 A második öbölháború, Irak megszállása amerikai vezetéssel
(2011-ig).
2004 A Facebook megkönnyíti az internetes kapcsolattartást.
2004 Szökőár (cunami) Délkelet-Ázsiában, 230 ezer halálos áldozattal.
2005 Elindul a YouTube videomegosztó.
2005 A Katrina hurrikán pusztítása New Orleansban.
2007 A lisszaboni szerződés.
2007 Klímaváltozási Konferencia az ENSZ szervezésében.
2008 Globális pénzügyi, gazdasági válság.
2011 Az „arab tavasz”.
2011 Földrengés és szökőár Japán keleti partjainál, a fukushimai
atomerőmű katasztrófája.
2012 Fenntartható Fejlődés Világkonferencia Rio de Janeiróban.
2014 Oroszország elfoglalja a Krím-félszigetet, kitör a kelet-ukrajnai
válság.
2014 Ebolajárvány Nyugat-Afrikában.
Vi. a demokratikus viszonyok
kiépítése magyarországon
MiÉrt tUdOtt aránYlaG GYOrSan KiÉPÜlni a PiaCGazdaSáG ÉS a tÖbbPárti
deMOKráCia MaGYarOrSzáGOn?

■ MERT A SZOVJETUNIÓ ÖSSZEOMLÁSA UTÁN KEDVEZŐVÉ VÁLT A NEMZETKÖZI

HELYZET?
■ MERT MÁR A KÁDÁRKORSZAKBAN MEGTEREMTŐDÖTT A VÁLTOZÁSOK TÖBB
FELTÉTELE?
■ MERT A RENDSZERVÁLTOZTATÓ ERŐK KÉPESEK VOLTAK A LEGFONTOSABB
KÉRDÉSEKBEN KOMPROMISSZUMOT KÖTNI?
■ MERT SIKERES VOLT A PRIVATIZÁCIÓ ÉS JELENTŐS KÜLFÖLDI TŐKE ÁRAMLOTT
AZ ORSZÁGBA?
■ MERT MINDENKÉPPEN TELJESÍTENI AKARTA AZ ORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓHOZ
VALÓ CSATLAKOZÁS FELTÉTELEIT?
 a demokratikus rendszer kiépítése

„[…] Becsüljük meg egymást! Ne azt kérdezzük, hogy
1. ki a magyar, ne azt vizsgáljuk, hogy ki mondja, hogy ki
teszi ezt vagy mást, azt nézzük, hogy mit mond, mit tesz, mit
kérdez, mit alkot! Kevesen vagyunk. Nem a vérében, hanem a
lelkében és szellemében értékes a magyar. […] Idegzôdjön be
minden magyar fejébe és szívébe, hogy mi Európához tartozunk,
mert a mi nyugatunk nemcsak földrajzi helyzetünk, hanem ha-
gyományaink és gondolati világunk miatt Európa. Mint ahogy
ezer év elôtt országalapító Szent István király látta és tette.
[…] Gondoljunk arra, amire én sokszor gondolok, hogy ami e
teremben történik, nemcsak egy negyvenegynéhány esztendôs
fájdalmas fejezet vége, hanem a második magyar ezer év kezdete.
Különös adata a történelemnek, a magyar történelemnek ez. S
ezer év után tudjuk, hogy az országalapítók nem a Koppányok
voltak, hanem Szent István. Mert a pogányság nemcsak nyilas
vagy sztálinista pogányság formájában jelentkezik, amelyektôl
megszabadultunk, de elôttünk állhat talán egy újabb, országun-
kat, földrészünket, földanyánkat fenyegetô természetromboló
technikai pogányság árnyéka is.” (Varga Béla az 1990 májusá-
ban megalakuló országgyûlés korelnökének beszéde – részlet)
A RENDSZERVÁLTOZTATÁS EREDMÉNYEI ÉS
NEHÉZSÉGEI Az 1990. évi választások nyomán új po-
litikai elit vette át az ország és a helyi közélet irányítását.
A pártállami diktatúrát, az államszocializmust a hatalom-
megosztás elvére épülő, képviseleti alapon álló demokrati-
kus jogállam váltotta fel. Létrejött a rendszeresen ülésező
többpárti országgyűlés, megkezdte munkáját az ennek fe-
lelős kormány és az államigazgatás. Új alapokon szervező-
dött újjá az önkormányzati rendszer és a közigazgatás is.
Kialakult a hatalommegosztásra – vagyis a „fékek és ellen-
súlyok” rendszerére épülő – polgári demokrácia.
Az önkormányzatok a helyi lakosság érdekeit képviselték, és
ehhez anyagi eszközökkel is rendelkeztek. Az önkormányzatokat
vezető képviselő-testületeket a település lakossága választotta,
először 1990 őszén, négy évre. Ekkor még a tízezernél nagyobb
lélekszámú településeken a képviselő-testület döntött a polgár-
mester személyéről, 1994-től azonban a lakosság ezekben is köz-
vetlenül szavazhatott a polgármesterekre. (Lásd a 44. leckét.)

Fogalmazza meg röviden, mire hívja fel az országgyűlés

figyelmét Varga Béla! Gyűjtse össze, milyen pozitív és
negatív történelmi hagyományokra hivatkozik a beszéd! Miért
tekinti a beszéd az országgyűlés megalakulását egy új ezredév
kezdetének?

„1. A költségvetés hiányát olyan alacsonyan kell tartani,

2. hogy ne legyen szükség a deficit infláción keresztül tör-
ténô eliminálására [itt: eltüntetésére].
2. A közkiadásokat át kell csoportosítani a politikai szem-
pontok miatt preferált, de a megtérüléseket tekintve veszteséges
területekrôl az olyan, korábban elhanyagolt területekre, ahol
magas a megtérülési ráta, és van esélye annak, hogy igazságo-
sabbá válik a jövedelemeloszlás, mint – például – az egészségügyi
alapellátás, a közoktatás, illetve az infrastruktúra fejlesztése.
3. Adóreformot kell végrehajtani, mely egyidejûleg eredmé-
nyezi az adóbázis kiszélesítését és a marginális adókulcsok csök-
kentését.
Varga Béla (1903–1995). Pályáját katolikus papként
4. Liberalizálni kell a pénzpiacokat, azzal a végsô céllal, hogy 3. kezdte, majd a Független Kisgazdapárt alapító tagja.
a kamatlábakat a piac határozhassa meg.
Részt vett az Ideiglenes Nemzetgyûlés munkájában, s az
5. Egységesített valutaárfolyamokra van szükség, méghozzá
1945-ös választások után is képviselô. 1946-ban a nemzet-
egy olyan árfolyam mellett, amely elégséges ösztönzést ad a nem
gyûlés elnökévé választották, de a kommunisták zaklatá-
tradicionális ágazatok gyors exportnövekedésének biztosításá-
sa miatt már 1947-ben külföldre menekült. Az Egyesült
hoz.
Államokban élt, s a külföldi magyar emigráció egyik te-
6. A külkereskedelemben alkalmazott mennyiségi korlátozá-
kintélyes vezetôje lett
sokat gyors ütemben vámokkal kell helyettesíteni, méghozzá oly
módon, hogy a vámtarifák minél elôbb lesüllyedjenek a 10-20%-
os normatív szintre. A szabad választások eredményeként megteremtődtek
7. A külföldi közvetlen tôke bejövetelét gátló akadályokat le az alapvető feltételei a magántulajdonra épülő polgári tár-
kell bontani.
8. Az állami vállalatokat privatizálni kell.
sadalmi viszonyok teljes körű kiépítésének. A távlati célok-
9. El kell törölni azokat a jogszabályokat, amelyek akadályoz- ban a lakosság döntő többsége és a politikai erők is egyetér-
zák új cégek piacra lépését, vagy bármilyen formában korlátoz- tettek. De a célokhoz vezető út meghatározásában jelentős
zák a piaci versenyt.” (Mihályi Péter: A „washingtoni konszen- nézetkülönbség bontakozott ki. Az államszocializmusból
zus” jelentôsége a posztszocialista országok számára) a polgári demokratikus piacgazdaságba való átmenetnek
nem volt kipróbált forgatókönyve.
Magyarázza meg, mely tényezők miatt állt a magyar át-
alakítási folyamat a nemzetközi gazdasági-pénzügyi kö- A piacgazdaságba történő átmenet egyfajta forgatókönyvének
rök érdeklődésének homlokterében! Gyűjtse össze, hogy me- tekinthető a washingtoni konszenzus. Ez eredetileg a sorozatos
lyek a program meghatározó alapelvei! Határozza meg, milyen válságba sodródott latin-amerikai országok számára a gazdasági-
gazdaságfilozófiai elvre épülnek a javaslatok! pénzügyi kibontakozást megfogalmazó program, amelyet 1989-
ben Washingtonban fogadtak el. (Lásd a 2. forrást!)

170
 A hivatalba lépő Antall József miniszterelnök (1990–
1993) szerint kormánya „kamikaze kormány”. Ezzel arra
utalt, hogy szinte megoldhatatlan kihívásokkal kellett
szembenéznie. A rendszerváltoztatástól a lakosság a sza-
badságjogok kiterjesztését, a nyugat-európai életszínvonal
gyors elérését és az addigi szociális biztonság megtartását
remélte. Erre így együtt nem volt lehetőség. Ezért a kor-
mány népszerűtlenné válása – a megválasztott miniszterel-
nök szerint – előre látható volt.

A kormány helyzetét nehezítette, hogy az 1990. októberi ön-

kormányzati választásokon a városokban a parlamenti ellenzék
(főleg az SZDSZ), a kistelepüléseken pedig az ún. független jelöltek
szerezték meg a képviselő-testületi és polgármesteri tisztségek
többségét. A helyi hatalom birtoklása növelte a kormánnyal szem-
benállók súlyát az országos politikában is.

GAZDASÁGI-TÁRSADALMI FOLYAMATOK A
rendszerváltoztatás utáni évek gazdasági folyamatai hát-
rányosan érintették az országot. Ilyen volt a keleti piacok
elvesztése, a nagyipar összeomlása, az infláció. A bruttó
hazai termék nagysága 1993-ban elmaradt a rendszervál-
tás előttitől. A gazdasági visszaesés nagyobb volt, mint az
1929–1933-as nagy világgazdasági válság idején! A külföldi
adósságállomány majdnem duplájára növekedett. A reál-
keresetek és nyugdíjak visszaestek. Az aktív népesség több
mint tíz százaléka (közel 1 millió ember) munkanélküli lett.
A társadalmi átalakítási folyamatot is eltérő módon kép-
zelték el a kormányoldal (MDF, FKgP, KDNP) és az ellenzék
(SZDSZ, MSZP, Fidesz) pártjai. Leginkább a polgári rendszer
4.
támaszát jelentő tulajdonosi osztály létrehozásának módjá-
ról, a magánosítás formáiról és kedvezményezettjeiről folyt
Állapítsa meg, hogy milyen ellentmondást ábrázol a kari-
éles vita.
katúra! Adjon címet ez alapján a karikatúrának!

a)

c)

b)

A bruttó hazai termék (a) az infláció (b) és az egy fôre

5. jutó reálkereset alakulása (c) 1990–1995 között

Képzelje magát egy külföldi tudósító helyébe, és készít-

sen 2-3 perces szóbeli ismertetőt az 1990–1995 közötti
gazdasági folyamatokról! Ismertetőjében térjen ki a lejátszódó
folyamatok okaira, hátterére is!

171
 A DEMOKRATIKUS RENDSZER KIÉPÍTÉSE
„Az Országgyûlés a demokratikus államélet tisztaságának
6. elômozdítása érdekében a következô törvényt alkotja:
1. §. Ellenôrizni kell, hogy a 2. §-ban meghatározott szemé-
lyek
a) hivatásos – nyílt vagy »szigorúan titkos« – állományú tiszt-
ként teljesítettek-e szolgálatot a volt BM III/III. csoportfônök-
ségnél, a budapesti vagy a megyei rendôr-fôkapitányságok III/
III-as osztályainál, illetve elôdeiknél (a Magyar Államrendôrség
Budapesti Fôkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya, a
Magyar Államrendôrség Államvédelmi Osztályának, a Belügy-
minisztérium Államvédelmi Hatóságának, az Államvédelmi
Hatóságnak a »Belsô reakció« elhárításával foglalkozó szervezeti
egységei, a Belügyminisztérium IV. Belsôreakció-elhárítási osz-
tálya, a BM Politikai Nyomozó Fôosztály V. Belsô reakció elleni
harc osztálya) az erre vonatkozó, 1990. február 14-én lezárt és a
Belügyminisztériumban ôrzött nyilvántartás szerint; vagy
b) az a) pontban felsorolt szervek részére adtak-e a hálózati
feladatok vállalására vonatkozó, saját kezûleg aláírt nyilatkozatot
és adtak-e jelentést vagy kaptak-e tevékenységükért illetményt,
prémiumot, illetôleg kedvezményt; vagy
c) teljesítettek-e szolgálatot 1956–1957-ben karhatalmi ala-
kulatban;
d) betöltöttek-e olyan politikai vagy állami tisztséget, amely-
ben az a) pontban meghatározott szervek feladatkörébe tartozó
adatokról döntéseikhez tájékoztatást kaptak;
e) tagjai voltak-e a Nyilaskeresztes Pártnak.” (Az 1994. évi
XXIII. törvény egyes fontos tisztségeket betöltô személyek el-
lenôrzésérôl)
Keresse meg a törvényszöveget az interneten! Nézzen
utána, hogy mikortól lépett érvénybe ez a jogszabály!
Kikkel szemben és milyen szankciókat írt elő? Értékelje a tör-
vényt abból a szempontból, hogy mennyire volt alkalmas a po-
litikai élet „megtisztítására”!
Taxisblokád és az ellentüntetôk. 1990. október 25-én egy
7. szerencsétlenül bejelentett benzináremelés következté-
ben taxisok, majd teherautók zárták el Budapest, majd
az ország több hídját, közlekedési csomópontját. A blo-
kád megosztotta a társadalmat, így ellentüntetésre is sor
került. A válság végül kompromisszummal zárult
172
Az igazságtétel és az eszmei-vagyoni kárpótlás ügye azt
a kérdést is felszínre hozta, hogy összeegyeztethető-e a jog-
állami keretekkel az egyes társadalmi csoportok, szereplők
előnyös, illetve hátrányos megkülönböztetése.
Igazságtétel: 1990 őszén a társadalom egy részében és a kor-
mányzó erők köreiben erőteljesen megfogalmazódott az a szán-
dék, hogy induljon felelősségre vonás és büntetőeljárás az ország
katasztrofális helyzetéért felelős személyekkel szemben. 1991–
1994 között számos törvényjavaslatot készítettek a korábbi, dikta-
tórikus rendszerben politikai bűnöket elkövetők büntethetőségé-
ről. A kormányoldal alapvetően a pártállam elnyomó „gépezetét”,
intézményeit, illetve a belügyi elit képviselőit, valamint a hálózati
szervek működtetőit kívánta megnevezni, illetve felelősségre von-
ni. Az ellenzék leginkább azt szorgalmazta, hogy hozzák nyilvá-
nosságra az egykori ún. hálózati személyek, ügynökök listáját. Az
igazságtételről kormány és ellenzék között hosszú és szenvedélyes
vita alakult ki, amelybe a különböző törvényjavaslatok vizsgálata
révén az Alkotmánybíróság is bekapcsolódott. Megoldás azonban
nem született. Az igazságtétel és ügynökkérdés máig a rendszer-
változtatás lezáratlan ügyének tekinthető.
8. A Sortüzek – 1956 címû könyv borítója
Keressen olyan kiadványokat, internetes írásokat, ame-
lyek a pártállami rendszerben elkövetett bűnöket dolgoz-
zák fel!
AZ ELLENTÉTEK KIBONTAKOZÁSA A kormány-
zat megalakulásától kezdve az ellenzék kereszttüzében állt.
Erőteljes szembenállás bontakozott ki a történelmi jogfoly-
tonosság kérdéskörében (vita a magyar címerről, a háborús
részvételről, Mindszenty József és Horthy Miklós újratemeté-
se). A polgári engedetlenség megítélése (taxisblokád) is tüzel-
te a kormány és az ellenzék közötti indulatokat. Ezt fokozta a
kárpótláshoz kapcsolódóan a hazai polgárosodás tartalmáról
és kereteiről, illetve az igazságtétel ügyéről, valamint a média
állami befolyásáról és szabadságáról folyó hosszú és szenvedé-
lyes küzdelem (az ún. médiaháború, 38. lecke). A későbbiek-
ben a frontvonalak nemcsak a kormány és az ellenzék, hanem
a miniszterelnök és a köztársasági elnök, illetve a kormánykoa-
líció pártjai között és pártjain belül is megjelentek.
Mit gondol, az üzemanyag-áremeléseken kívül mi állha-
tott a taxisblokád hátterében? Miként viszonyultak eh-
hez az ellenzék különböző pártjai? Nézzen utána, hogy mely
tervezett intézkedések okoztak konfliktust a kormány és a köz-
társasági elnök között a taxisblokád idején!

Antall József a „pizsamás” interjú idején. A taxisblokád-
9. dal egy idôben a miniszterelnök éppen kórházi kezelés
alatt állt. A blokád feloldása után egy tévéinterjúban,
még a kórházban, pizsamában elemezte a kialakult
helyzetet
„[…] Mivel az MDF megnyerte a választást, sôt a második
10. fordulóban elsöprô volt a gyôzelmük, az MDF-es képvi-
selôk nagy küldetéstudattal érkeztek a parlamentbe, és úgy érez-
ték, hogy kifogástalan demokratizmussal orvosolni tudják az
ország bajait. Ez azonban nem sikerült. […] Ôsszel lepontozták
a választók az MDF-et. […] Utána jött a taxisblokád, ami pedig lé-
lektanilag törte meg az eredeti küldetéstudatot. […]” (Tölgyessy
1992)
Péter, az SZDSZ elnöke az MDF-rôl, Beszélô, 1992)
Hogyan „pontozták le” ősszel (1990 őszén) a választók az
MDF-et? Mi minden következett abból, hogy a kormány-
párti politikusok küldetéstudata megtört?
AZ ELLENTÉTEK KIÉLEZŐDÉSE Az ellenzék és a
kormányoldal szembenállásának új fordulatát jelentette a
volt szocialista értelmiségi elit és az ún. demokratikus ellen-
zék összefogásaként létrejött Demokratikus Charta mozga-
lom, amely a rendszerváltoztatással kivívott demokrácia vé-
delmét hirdette. Ez a kormányoldalon – hivatkozva a szabad
választás eredményeire – az indulatok további erősödéséhez
vezetett. Az élesedő érdekellentétek a kormányoldalon ki-
válásokhoz, szakadásokhoz vezettek. A kormánykoalíción
belül előbb a privatizáció formája és mértéke eredménye-
zett törést. Az FKgP hivatalosan kilépett a kormányból, de a
képviselőinek többsége egyénileg támogatta a miniszterel-
nököt. Majd az igazságtétel ügye az MDF-en belül idézett elő
törést. A párt képviselőinek egy része úgy vélekedett, hogy a
kormány adós maradt a Kádár-rendszer elitjének elszámolta-
tásával, illetve a gazdasági, politikai hatalomból való kiszorí-
tásával. Az elégedetlenkedők 1993-ban kiváltak az MDF-ből,
és létrehozták Csurka István vezetésével a Magyar Élet és
Igazság Pártját (MIÉP), amely külpolitikai célként a felbomló
Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia kapcsán a trianoni
békeszerződés békés felülvizsgálatát is meghirdette.
Nézzen utána, hogy melyik párthoz állt közel a Magyar
Fórum! Gyűjtse össze, hogy az írás szerint mely tényezők
okozták az MDF népszerűtlenné válását! Miben látja a kiutat
ebből a helyzetből Csurka? Nézzen utána szakkönyvekben
vagy az interneten, hogy a következő évben milyen folyamatot
indított el az MDF-en belül ez az írás!
„Tudomásul kell venni, hogy […] az ország úgy élt az el-
11. múlt évtizedekben, hogy nem termelte meg azt, amit el-
osztott a társadalom, hanem hitelekbôl fedezte, és az emberek-
nek Magyarországon az elmúlt idôszakban ez adott egy bizonyos
biztonságérzetet. […] Szabadabban és jobban élnek, mint a len-
gyelek, a csehek, a románok. A társadalom tehát, bár egy pártál-
lamban élt, […] jobban élt, mint amit megengedett volna a ma-
gyar gazdaság. […] A Nyugat adott hitelt a keleti országoknak.
[…] Ez az idôszak véget ért. Egy világ összeomlott. Összeomlott
a rendszer, és ennek – ezt tudomásul kell venni – nem a mi kor-
mányunk az oka. Éppen azért került sor Kelet-Közép-Európában
rendszerváltozásokra, mert a kommunista politika, egy egész
gazdasági rendszer omlott össze.” (Részlet az Antall Józseffel ké-
„pizsamás” interjúból)
szült ún. „pizsamás”
Fogalmazza meg, hogy miben látja a miniszterelnök a ki-
alakult válság okait és a hatalomátadás hátterét!
„Mi, e Charta aláírói, magyar demokraták, pártállásunkra
12. való tekintet nélkül úgy látjuk, hogy hazánkban akadozik a
demokratikus átalakulás.
Sokan nemcsak azért fordulnak el a politikától, mert az élet-
körülményeik romlottak, hanem azért is, mert nem ilyennek
képzelték a demokráciát. Tudjuk, hogy mint minden történelmi
méretû átalakulásnak, hazánk e sorsdöntô korszakának, fogyaté-
kosságai mellett vannak kétségbevonhatatlan eredményei is. […]
Minthogy a szabadságot önmagában nem védi meg a legjobb
törvény, a legjobb intézményi rend sem, ha az állampolgárok
nem kelnek a jog és az állampolgári szabadság védelmére erôs,
tevékeny akarattal: Mi, a Demokratikus Charta aláírói, felemel-
jük szavunkat az alkotmányos demokráciát veszélyeztetô jelen-
ségek ellen, és azon leszünk, hogy türelmetlen, kirekesztésre
törekvô, tekintélyelvû hatalmi csoportosulások ne tehessék holt
betûvé a Köztársaság alkotmányát, s hogy mi, magyarok, sza-
bad polgárok lehessünk, ne pedig meghunyászkodó alattvalók!”
(Demokratikus Charta, 1991)
Nézzen utána, hogy a fenti dokumentum mely terv nyil-
vánosságra kerülése után fogalmazódott meg! Nézzen
utána, kik álltak a mozgalom élén, és milyen folyamatot indí-
tott el ez a mozgalom a politikai pártok között!
„Ma a nemzeti erôk mindegyik oldalon, a »jobbon« is, a
13. »balon« is szét vannak forgácsolva, nemcsak azért, mert
ügyesen egymásra uszítottak bennünket, hanem azért is, mert
bennünk nem volt meg az összefogásra való készség. Nem vette
észre senki ezt a nagy veszélyt, ami a szétforgácsolódásban rejlik.
[…]
A legnagyobb nehézség abban a helyzetben van, amelyben a
magyar társadalom jelenleg él. Az anyagi nehézségek, az élet-
színvonal csökkenése, a be nem váltott ígéretek, az igazságtétel
elmaradása, a volt nómenklatúra [itt: a régi rendszer emberei]
iszonyatos térnyerése a gazdasági életben, a volt haszonélvezôk
mostani meggazdagodása, országrablása és a kiáltó vagyoni kü-
lönbségek – amelyek közül sok szükségszerû és elkerülhetetlen,
de akkor is sértô – mind, külön-külön és együtt közömbössé tet-
ték a tömegeket, a többséget, és a sajtó és a rádió-televízió lejá-
rató kampányai segítségével még ellenszenvessé is tudták tenni
ennek a magyar, népi hangnak a megütôit. […]
A nómenklatúra és az elôzô korszak nagy érdekcsoportjai,
amelyek átfedik egymást, ránk tudta erôszakolni a gazdasági
érdekeit és tovább tudta hurcolni privilégiumait. […] Nem tud-
tunk fellépni a korrupció, a vagyonátjátszások, a jogilag lefedett
rablás és nemzeti vagyon külföldre síbolása ellen. […] Ahhoz,
hogy mindez megváltoztatható legyen, új MDF-re van szükség.”
(Csurka István írása a Magyar Fórum címû lapban, 1992. au-
gusztus 20.)
173
 A DEMOKRATIKUS RENDSZER KIÉPÍTÉSE

AZ ANTALLKORMÁNY MÉRLEGE A pártállami

II. János Pál pápa Szombathelyen a püspöki palota er-
14. kélyérôl integet a híveknek. A látogatásra 1991. augusz-
tus 16–20. között került sor. A pápa több helyszínt is
fölkeresett (Budapest, Máriapócs, Debrecen, Esztergom,
Szombathely, Pécs). Az eseménynek – a szovjet csapatok
kivonulása évében – nemzetközi jelentôsége volt, és az
Antall-kormány tevékenységének elismerését is jelentette
múlt örökségének feldolgozása, a parlamentáris demokrá-
cia megszilárdítása, a piacgazdaság kiépítése óriási felada-
tot jelentett. Ezért figyelemre méltó, hogy a volt szocialista
országok közül egyedül Magyarországon töltötte ki teljes
hivatali idejét a rendszerváltoztatáskor hatalomra került
kormány. Igaz, a kormány társadalmi elfogadottsága foko-
zatosan csökkent. Ebben a gazdasági problémák mellett
szerepet játszott az is, hogy a közvélemény csak a rendszer-
változtatás szimbolikus követeléseinek megvalósulását
tapasztalta maradéktalanul. Sokan úgy vélekedtek, hogy
a korábbi pártelit „Marx Tőkéjét valóságos tőkévé” váltot-
ta át. Az elégedetlenkedőket Antall József azzal szerelte le,
hogy ez volt a békés rendszerváltoztatás ára. „Tetszettek
volna forradalmat csinálni!” – mondta egyszer.
A stabilitást Antall József miniszterelnök halála (1993.
december) sem veszélyeztette: a parlamenti ciklus végéig
hátra levő néhány hónapra a kormány addigi belügymi-
nisztere, Boross Péter vette át a miniszterelnökséget. Az is
világossá vált azonban, hogy a kormány népszerűtlensége
miatt a kormányzó MDF elveszíti az 1994-es választásokat.

A közterület elnevezése
1990 előtt 1990 után
Kun Béla tér Ludovika tér
Szamuely utca Lónyai utca
November 7. tér Oktogon
Marx tér Nyugati tér
Felszabadulás tér Ferenciek tere
Mező Imre út Fiumei út
Münnich Ferenc utca Nádor utca
Rajk László utca Pannónia utca
Népköztársaság útja Andrássy út
Vörös Hadsereg útja Üllői út
16. Antall József temetése
15. Néhány közterület nevének változása Budapesten.
A rendszerváltoztatás egyik szimbolikus követelése volt Keressen korabeli tudósítást a rendszerváltoztatás utáni
a szocialista rendszerhez köthet utcanevek eltüntetése, első miniszterelnök temetéséről!
a régi név visszaállítása

Külső körülmények Feladatok Elvárások

A szovjet rendszer és tábor összeomlása. A jogállami keretek működtetése.
Az Egyesült Államok szuperhatalmi
szerepének növekedése.
A nyugat-európai integráció erősödése.
A német egység létrejötte.
Jugoszlávia és Csehszlovákia felbomlása.
A parlamenti és kormányzati rendszer
működtetése. Törvényhozás.
Az adósságteher kezelése.
A gazdasági válság kezelése.
A növekvő munkanélküliség kezelése.
Az infláció megfékezése.
A gazdasági szerkezet megváltoztatása.
A magánosítás levezénylése.
Az új tulajdonosi réteg megteremtése.
A szociális biztonság fenntartása.
Az életszínvonal növelése.
Kárpótlás.
Igazságtétel (a pártállami korszak
üldözötteinek).
A határon túli magyarok támogatása.
A politikai váltógazdálkodás feltételeinek
biztosítása.
A koalíciós kormányzás biztosítása.
A munkanélküliség kezelése.

17. Az Antall-kormány mozgástere

Készítsen a táblázat felhasználásával 8-10 soros összefoglalót az Antall-kormány mozgásteréről, a különböző nehézségekről,
problémákról!

174
 az új magyar demokrácia működése

PARLAMENTI VÁLTÓGAZDÁLKODÁS 1990-től

minden kormány koalíciós alapon működött, és kitöltötte
idejét. Ez a demokratikus kormányzati rendszer stabilitását
mutatja. A lakosság pártokhoz való kötődését döntően az elő-
ző rendszerhez való viszony, a múltszemlélet, a valláshoz való
viszony, különböző kulturális tényezők és a területi elhelyez-
kedés határozta meg. A politikai mező egyre inkább kétpólu-
súvá vált, jobb- és baloldali politikai táborra oszlott. Az ezred-
fordulót követően a szavazók nagy többsége a politikai életet
uraló két párt, az MSZP és a Fidesz elkötelezett hívévé vált.
A rendszerváltoztatás utáni másfél évtizedben átalakult a
pártstruktúra. Az 1989–1990-ben újjászerveződő ún. törté-
nelmi pártok (MSZDP, FKgP, KDNP) közül csak a KDNP maradt
talpon.

Egy ideig úgy tűnt, hogy belső ellentétei miatt a KDNP is szét-
esik, ám a 2002-es választásokat követően (amelyen a párt nem
jutott be az országgyűlésbe) szoros pártszövetséget kötött a
Fidesszel, így ismét szerepet kapott a politikában.

Az országgyûlési választások mandátumarányai

1. (1990–2002)

Az országgyűlési választások eredményei 1990–2002 (%)

1990 1994 1998 2002
Pártok Listás Listás Listás Listás
Mandátum- Mandátum- Mandátum- Mandátum-
szavazat- szavazat- szavazat- szavazat-
arányok arányok arányok arányok
arányok arányok arányok arányok
Fidesz 8,85 5,44 7,02 5,18 29,48 38,08 41,70 48,70
FKgP 11,73 11,40 8,82 6,73 13,15 12,44 – –
KDNP 6,46 5,44 7,03 5,69 – – – –
MDF 24,73 42,49 11,74 9,84 1,80 4,66 Együtt a Fidesszel
MIÉP – – – – 5,47 3,63 – –
MSZP 10,89 8,55 32,99 54,14 32,92 34,72 42,05 46,11
SZDSZ 21,39 23,83 19,74 17,87 7,57 6,20 5,57 4,92

A pártokra leadott listás szavazatok (százalékban) és a

2. választások eredményeként szerzett országgyûlési man- Állapítsa meg, melyik választás hozta a legszorosabb
dátumok megoszlása (százalékban). A barna tónus az eredményt! Igazolja, hogy a magyar választási rendszer
adott ciklus kormánypártjait jelzi a legtöbb szavazatot szerző pártnak kedvezett!

A rendszerváltó pártok közül az MDF-ből előbb a MIÉP, majd

a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) vált ki. Később a FIDESZ
szövetségese lett, majd felbomlott. Az SZDSZ az MSZP szövet-
ségeseként bizonyos időszakokban a „kisebbik kormánypárt”
lett, majd eljelentéktelenedett. A harmadik rendszerváltó párt,
a Fidesz viszont megerősödött. Ezt többek között annak kö-
szönhette, hogy a liberálisnak indult párt 1992-től mindinkább
konzervatív-nemzeti értékeket vallott, és a politikai palettán
sikerrel foglalta el az MDF helyét jobbközépen.
Az MSZP – mint a korábbi állampárt örököse – a legna-
gyobb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezett (országos
hálózat, pártvagyon). Ez az előny éveken át szilárd jelenlétet
biztosított számára az országos és helyi politikai életben.
A rendszerváltoztatás nyomán kialakult társadalmi-gazda-
sági és politikai viszonyokat radikálisan bírálók alakították meg
2003-ban a Jobbik Magyarországért Mozgalmat, amely ön-
magát radikális jobboldali és nemzeti pártként határozta meg.
„Magyar Demokrata Néppárt néven új pártot alapítanak
3. […] a X. országos gyûlésen kisebbségben maradt irányzat
úgy látja, nem kapják meg a garanciát arra, hogy az antalli örök-
ség minden elemét képviselhessék az MDF-ben. […] a késôbbi-
ekben nem egymás ellen, hanem a koalíció ellenében kívánnak
politizálni. Megegyeztek abban is, hogy a héten tárgyalást foly-
tatnak a technikai és személyi kérdésekrôl, s közösen kívánnak
fellépni a parlament házbizottsági ülésén a bizottsági helyek
elosztásáról és más, a parlamenti munkával összefüggô kérdé-
sekben.” („Szakad az MDF és parlamenti frakciója” – Magyar
Hírlap. 1996. március 11., XXIX. évfolyam, 60. szám.)
Állapítsa meg, hogy mi az indoka az MDNP megalakulá-
sának! Gyűjtse össze, milyen technikai és személyi kér-
déseket vet fel a parlamentben egy pártszakadás!

175
 AZ ÚJ MAGYAR DEMOKRÁCIA MŰKÖDÉSE

A HORN-KORMÁNY Az 1994-es országgyűlési válasz-

tásokat megelőzően a Magyar Szocialista Párt (MSZP) a szak-
értelem jelszavával kampányolt: ígérete szerint kormányra
kerülve szakértőkre bíznák a döntéseket a válság megoldása
érdekében. Az emberek többsége a baloldali MSZP-ben lát-
ta azt a pártot, amely képes lesz a Kádár-korszakhoz hasonló
szociális biztonságot és viszonylagos jólétet teremteni. A vá-
lasztásokon a Horn Gyula vezette párt nagyarányú győzelmet
aratott. Egyedül is alakíthatott volna kormányt, de koalíciót
ajánlott a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ). Annak
a pártnak, amely az 1990-es választásokon a legradikálisabb an-
tikommunista programmal lépett fel. Sokan nem várták, hogy
Az 1994-es választások utáni parlamenti patkó és a kor- az SZDSZ elfogadja a koalíciós ajánlatot, pedig a két párt már
4. mány összetétele a Demokratikus Charta mozgalomban (32. lecke, 12. forrás) is
együttműködött. A kormány így több mint kétharmados több-
Határozza meg, mely tényezők játszottak szerepet az séggel rendelkezett. Ez jelentős felhatalmazást biztosított a
MSZP nagyarányú győzelmében! Hasonlítsa össze a két
súlyos válságba került gazdaság stabilizálásához. A kormány szi-
kormánypárt parlamenti erőviszonyát a kormány összetételé-
vel! Mi lehet ennek az oka? gorú gazdaságpolitikai intézkedéseket vezetett be Bokros Lajos
pénzügyminiszter előterjesztésére. A változtatások javítottak
a magyar gazdaság helyzetén: számottevően csökkent az ál-
lamadósság, s megindult a gazdasági növekedés. Ugyanakkor
„Rendkívüli jelentôséget tulajdonítok annak, hogy megala- felgyorsult a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, hiszen
5. kul Magyarország elsô szociálliberális kormánya. Európa a megszorítások a lakosság jelentős rétegeit (pl. a bérből és fi-
két nagy hagyományú eszmerendszerének és politikai gyakor- zetésből élőket) hátrányosan érintették.
latának ötvözésébôl született meg az a koalíció, amely a parla-
mentben 72 százalékos többséget mondhat magáénak. […]
Tisztelt Országgyûlés! Joggal merülhet fel az a kérdés, hogy
az elszegényedô társadalom képes lehet-e a modernizációra, arra
tehát, amit a kormány programja stratégiai célként megjelöl. Mi
erre a kérdésre a programunkban határozott igennel felelünk,
és részletes válaszokat fogalmazunk meg, de hozzátesszük, hogy
mindez csak bizonyos feltételek mellett érvényesülhet. Ezek kö-
zül hadd emeljem ki a két legfontosabbat, amit már a választá-
sok idején is a legnagyobb hangsúllyal említettünk: a társadal-
mi megbékélés és a nemzeti összefogás szükségességét. […]”
(Részlet Horn Gyula parlamenti programbeszédébôl) A koalíció megkötésének bejelentése (Petô Iván és Horn
7. Gyula)
Következtessen a forrás alapján arra, hogy milyennek
ítéli az előző kormány tevékenységét Horn Gyula! Mit „Magyarországon az elmúlt negyedszázad folyamán mind-
8. végig egymás rovására érvényesült a gazdasági növekedés
tart kormánya legfontosabb feladatának? Készítsen néhány
mondatos ellentétes szemléletű és hangvételű parlamenti tu- és a pénzügyi egyensúly. […]
dósítást a beszédrészlet alapján! 6. A fejlôdés kulcsa ma az államháztartási reform.
7. Az államháztartási reform […] elsôsorban […] a humán
infrastruktúra szerkezetének átalakítását jelenti, az ingyenes el-
látások terjedelmének szûkítését, az ellátás nem alapszintû ele-
Gazdasági mutatók 1993 1994 1995 1996 1997 meinek részleges piacosítását. Másrészt […] van olyan megoldás,
amely a társadalom leginkább rászoruló rétegeit minél hatéko-
A GDP növekedése
–0,6 2,9 1,5 1,3 4,6 nyabban és kedvezôbb feltételekkel kapcsolja be az oktatás, az
(%)
egészségügy és a szociális gondoskodás áramkörébe; nyilvánva-
Az államháztartás lóan természetesen a többiek rovására. […]
–6,6 –8,4 –6,4 3,0 4,8
hiánya (%) 9. […] elengedhetetlen a költségvetés bevételi oldalának átte-
Elsődleges egyenleg –2,9 –2,7 1,7 4,3 3,1 kintése. […] vissza kell fordulni abból a zsákutcából, amelyben a
Állami bevételek gazdaság, illetve a társadalom egyre kisebb része viseli az adóter-
53,9 52,4 47,1 46,9 44,3 hek egyre nagyobb részét. […]
(privatizáció nélkül)
12. […] a privatizáció nem öncél, hanem a vállalati szerkezet
Privatizációs átalakításának és a hatékonyság növelésének eszköze.
4,8 3,6 8,3 2,5 4,0
bevételek 17. […] a társadalombiztosítási önkormányzatok vagyonnal
Állami kiadások 60,3 60,8 53,4 50,3 47,3 való ellátása. Higgadtan végiggondolva […] erre nincsen szükség.
Államadósság 88,7 86 84,3 71,5 62,9 22. […] államháztartási reform, a bankrendszer szerkezeté-
nek korszerûsítése, közüzemek privatizációja stb. – még elôttünk
Infláció (%) 22,5 18,8 28,2 23,6 18,3 áll.” (Részlet Bokros Lajos 25 pontjából, amely a Bokros-csomag
Forrás: László Csaba előadása az Áldás vagy átok? című konferencián, 2015.03.12. alapját jelentette)

6. A gazdaság állapotát tükrözô adatok
Állapítsa meg, hogy mely tényezőiben javult a magyar
gazdaság helyzete! Tárja fel a javulás hátterét, összete-
vőit és esetleges kedvezőtlen hatásait!
Mely két problémát kell megoldania Bokros Lajos szerint
a gazdaságpolitikának? Készítsen táblázatot, amelyben
feltüntetni a javasolt intézkedések előnyeit, hátrányait, illetve
azt, hogy mely társadalmi réteget érintenek kedvezően, és me-
lyeket kedvezőtlenül!

176
AZ ORBÁNKORMÁNY A javuló gazdasági helyzet mi-
att a közvélemény jelentős része azt feltételezte, hogy az 1998-
as országgyűlési választásokat az MSZP–SZDSZ koalíció nyeri.
A várakozással ellentétben azonban a Fidesz-Magyar Polgári
Párt került ki győztesen a választási küzdelemből. Ennek hátte-
rében egyrészt az állt, hogy a Polgári Magyarország program-
jával össze tudta gyűjteni a jobboldali szavazatokat. Másrészt
koalíciót ajánlott az FKgP-nek, így a két párt az országgyűlés-
ben többségbe került. Orbán Viktor lett a miniszterelnök.
Programjában „többet mint kormányváltást, de kevesebbet,
mint rendszerváltást” hirdetett. Ez új hangsúlyokat ígért a
kormányzásban (pl. a nemzetpolitika, népesedés- és család-
politika), de egy új politikai-gazdasági elit megerősítésére való
törekvést is jelentett. A kormány számos intézkedéssel kívánta
visszaszorítani a rendszerváltoztatás következtében jelentős
gazdasági pozíciókat megszerző politikai ellenfeleit. Mindez
a közéleti viták körének kiterjedését és hangnemének élese-
dését is eredményezte. A kormányzati politizálásban felérté-
kelődtek a nemzeti szimbólumok, melyre jó példa a magyar
államiság 1000. évfordulójának ünnepségsorozata 2000-ben.
Ugyanakkor az Orbán-kormány – az előző években elért gaz-
dasági eredményekre támaszkodva – széles körű családtámo-
gatási rendszert és államilag támogatott lakásépítési prog-
ramot hirdetett. Az Orbán-kormány idején lett hazánk a NATO
tagja, illetve ekkor gyorsultak föl az EU-csatlakozást előkészítő
egyeztetések, tárgyalások (lásd a 36. leckét).
A minimálbér alakulása és mértéke a bruttó bér arányá-
9. ban
Tárja fel a minimálbér duplájára emelkedésének előnyeit
és hátrányait!
10. A Szent Korona átszállítása az Országházba
Hogyan viszonyultak a korabeli ellenzéki pártok ehhez az ese-
ményhez? Mivel érvekkel támasztották alá véleményüket?
Az 1998-as választások utáni parlamenti patkó, kiegé-
11. szítve a kormány összetételével
Mely tényezők segítették és tették lehetővé a Fidesz-
Magyar Polgári Párt győzelmét? Magyarázza meg, milyen
érvek szóltak a Kisgazdapárttal kötendő koalíciós megállapo-
dás mellett! Értékelje a parlamenti erőviszonyokat és a kor-
mány összetételét a kormánypártok szempontjából!
„Hitünk szerint a család a polgári társadalom legtermésze-
12. tesebb közössége. A szeretet, az összetartozás, a bizalom
érzése itt születik. Az együtt küzdés képességét, a tudás alapjait,
a közösségi lét alapértékeit mindannyian itt sajátítjuk el. […]
Elkötelezett hívei vagyunk egy méltányos, a gyereknevelést kö-
zéppontba állító családtámogatási rendszer bevezetésének. Mély
meggyôzôdésünk – s ebben saját, személyes élettapasztalatunk is
megerôsít –, hogy olyan oktatási rendszerre van szükség, amely
születésre, vagyonra és lakóhelyre való tekintet nélkül minden-
ki számára biztosítja a tudás megszerzésének egyenlô esélyét.
Tisztában vagyunk azzal is, hogy a közoktatás állapota nem csu-
pán oktatási kérdés. Az iskolarendszer a szocializáció, az esélyki-
egyenlítés fontos eszköze, mely pótolhatatlan szerepet játszik a
nemzedékek kulturális összetartozásának kialakításában, a jövô
kihívásaira való felkészülésben. […] A Kormány számára vilá-
gos: Magyarország sikere múlik azon, hogy polgárai mennyire
lesznek képzettek. […] Ahogy nem létezhet állam és társadalom
polgárok nélkül, nem létezhet közösség és nemzet sem kultúra
nélkül. A polgári Magyarország mindannyiunk közös otthona.”
(Kormányprogram a Polgári Magyarországért – részlet)
Gyűjtse össze a szövegben megjelenő általános polgári
értékeket! Tárja fel, hogy a szöveg mely megállapításai,
gondolatai ellentétesek a Bokros-csomag intézkedéseivel!
„Ezer évvel ezelôtt elsô királyunk, Szent István megkoroná-
13. zásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa
népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része.
Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át
betöltött meghatározó szerepét. […] A keresztény hit felvétele
és a keresztény állam kiépítése tette lehetôvé, hogy a magyarság
visszaverje a létére törô támadásokat, hogy ne csak gyôzelmeiben,
de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok
idején is megôrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hó-
dító birodalmakat. A Szent Korona a magyar állam folytonosságát
és függetlenségét megtestesítô ereklyeként él a nemzet tudatá-
ban és a magyar közjogi hagyományban. Az államalapítás ezer-
éves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyére emeli a
Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselô
Országgyûlés oltalma alá helyezi.” (2000. évi I. törvény Szent
István államalapításának emlékérôl és a Szent Koronáról)
Keressen lakóhelyén olyan létesítményt, emlékművet,
amelynek építése a 1000. évfordulójához köthető!
177
 AZ ÚJ MAGYAR DEMOKRÁCIA MŰKÖDÉSE
14. A 2002-es választások utáni parlamenti patkó és a kor-
mány összetétele
Következtessen az ábrából arra, hogy milyen nehézsé-
gekkel kell szembenéznie a megalakuló kormánynak!
15. A lakáshitelek alakulása
Állapítsa meg, hogy milyen új hitelezési forma megindí-
tásáról tudósít a diagram! Magyarázza meg ennek rövid
távú előnyeit és hosszú távú kockázatait!
16. A Lakiteleki Népfôiskola épülete
178
A MEDGYESSY-KORMÁNY A 2002-es választások
kiélezett küzdelmet hoztak a szövetségesként együtt induló
Fidesz és MDF, illetve az MSZP és az SZDSZ között. A győzel-
met minimális többséggel a „jóléti rendszerváltást” hirdető
MSZP szerezte meg. Az új kormánynak 10 fős többsége lett
az országgyűlében (198–188). Medgyessy Péter alakíthatott
kormányt az MSZP és SZDSZ támogatásával. Intézkedéseivel
folytatta az előző kormányzat által indított, belső fogyasz-
tásra épülő gazdaságélénkítő programot (pl. lakásépítési
támogatás kiszélesítése). A program megvalósítása miatt nö-
vekedett a költségvetési hiány (deficit) és az ország eladóso-
dása. Emiatt a miniszterelnök nemcsak az ellenzék, hanem a
kormánypárti szakértők támadásainak is kereszttüzében állt.
A Medgyessy-kormány idején valósult meg Magyarország
csatlakozása az Európai Unióhoz (erről a 36. leckében lesz szó).
A jóléti rendszerváltás programja átlagosan 50%-os béremelést
biztosított a közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek, adómen-
tessé tette a minimálbért. A nyugdíjasoknak egyszeri 19 000 forintos
pótlékot biztosított, és bevezette a 13. havi nyugdíjat. Megemelték
az egyetemi ösztöndíjakat és a családi pótlékot. Ezek az intézkedé-
sek az akkori árakon számolva összesen 190 milliárd forintba kerül-
tek a költségvetésnek.
CIVIL SZERVEZETEK ÉS IFJÚSÁGI SZERVEZETEK
Az 1989-ben elfogadott egyesületi törvény nyomán számos,
az államtól független civil szervezet és alapítvány jött létre.
Gazdaságilag-társadalmilag erős középosztály hiányában a ci-
vil szervezetek egy része a későbbiekben jelentéktelenné vált,
másik részük pedig politikai elköteleződés fejében tudott fenn-
maradni. (A civil szervezetekről lásd a 39. leckét!)
A rendszerváltoztatás az ifjúsági mozgalmak területén is
változást hozott. Az állampárti monopolhelyzet (úttörőmoz-
galom, KISZ) megszűnt, de az ifjúság szervezettsége vissza-
esett. Sajnálatosan „fölszívódott” a gyermekeket és az ifjúsá-
got szolgáló vagyon: a létesítmények egy része magánkézbe
került, más része tönkrement.
A Kádár-rendszer egyik legnagyobb úttörőtábora, Csillebérc ma-
gántulajdonba került, egy részét pedig más célokra hasznosították.
Régi ifjúsági szervezetek újjáalakultak (pl. a cserkészet),
és több új ifjúsági szervezet is létrejött. E szervezetek erejét
nem taglétszámuk, hanem az ifjúságra gyakorolt szellemi és
életmódbeli hatásuk adja.
A cserkészmozgalom brit mintára a XX. század elején indult el
Magyarországon azért, hogy a középiskolában a szellemi műveltség
mellett többet törődjenek az ifjúság testi és erkölcsi nevelésével.
Programjuk lényeges eleme az élet praktikus dolgaival való megis-
merkedés (sütés, főzés) és a sportolás (csónakázás, kerékpározás).
1945 után a diktatúra betiltotta, majd 1989-ben az egyesületi tör-
vény alapján újjáalakult, a legelső (1. sorszámú) civil szervezetként.
17. Mise a cserkésztáborban (Balaton-felvidék, 1990)
HATALMI RENDSZER A rendszerváltoztatás nyomán
az alkotmányos rend értelmében Magyarország parlamentá-
ris köztársaság lett: a végrehajtó hatalom a kormány, illetve
az azt vezető miniszterelnök kezében összpontosul. A kor-
mánnyal szembeni ellensúlyok közül legfontosabb a parla-
ment (illetve a parlamenti ellenzék) és az Alkotmánybíróság.
A köztársasági elnök – kivéve a rendkívüli állapotot – jórészt
csak reprezentatív szereppel bír. A demokrácia első éveiben
– összefüggésben a kormányfő és az államfő eltérő politikai
hovatartozásával – különböző hatásköri viták jellemezték
a két közjogi méltóság viszonyát. Az 1990-es évek második
felére átlátható és többé-kevésbé harmonikus együttműkö-
dés alakult ki közöttük. A miniszterelnöki hatalom az évek
során egyre erősebbé és meghatározóbbá vált. Egyrészt a
Miniszterelnöki Hivatal (a „kancellária”) kiépítésével, más- Antall József és Göncz Árpád a Parlamentben 1990-ben.
részt a parlamenti képviselők csoportjaiban (az ún. frakciók- 18. Jobb szélen Németh Miklós, a szabad választások után le-
ban) a frakciófegyelem megerősödésével. Az ezredfordulót köszönô miniszterelnök
követően ezt a folyamatot támogatta a közélet átalakulása is.
A választási verseny és propaganda egyre inkább a politikus
személyekről szólt, és nem a programokra összpontosított.
A Miniszterelnöki Hivatal kezdetben adminisztratív teendőket
végzett (pl. előkészítette a kormányüléseket). Később egyfajta csúcs-
minisztériumként (kancellária) a kormányzat egészének működését
koordinálta, és a kormányzat számára kiemelt ágazati feladatokat is az
irányítása alá vonta.
A modern politikai gondolkodásban arról, hogy mi teszi demok-
ráciává a hatalmi berendezkedést, kétféle irányzat alakult ki. Az
egyik szerint a formális elemek: az intézményrendszer és a politikai
döntéshozatal eljárási rendje a meghatározó. A másik a tartalomra
helyezi a hangsúlyt: a demokrácia a közérdeket mindenek fölé he-
lyező kormányzást jelent.

Állapítsa meg, hogy az egyes pártoknál melyek a plakátok ál-

landó motívumai, és melyek a változóak! Miként tükröződik
a különböző pártoknál a politikai irányváltás a plakátokon? Orbán Viktor miniszterelnök köszönti a 2000-ben meg-
19. választott Mádl Ferenc köztársasági elnököt

1994-es választási pla-

kátok (MSZP, SZDSZ,
MDF, Fidesz)
20.

1998-as választási
plakátok (MSZP,
SZDSZ, MDF, Fidesz)
21.

2002-es választási
plakátok (Fidesz-MDF,
MSZP, SZDSZ)
22.

179
 a piacgazdaság kiépítése – magánosítás,
kárpótlás

Egy szociális piacgazda- A SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG KÍSÉRLETE Antall

ságról szóló, 1994-ben
megjelent könyv címol-
dala
1.
A szociális piacgazda-
ság mely elemeit eme-
li ki a könyv borítóján levő
ábra? Magyarázza meg,
hogy miért nem tudta az
Antall-kormány a szociális
piacgazdaság rendszerét be-
vezetni!
József miniszterelnök a kormányprogramban a szociális piac-
gazdaság kiépítését hirdette meg. Ez a rendszer – amelyet a
német kereszténydemokraták kezdtek el alkalmazni az 1950-
es évek végén – a piaci viszonyokon alapul, de a piac műkö-
dése során keletkező visszásságokat állami beavatkozással
tompítja, és a társadalom széles rétegei számára megfelelő
jólétet biztosít. A programot az Antall-kormánynak nem sike-
rült megvalósítani, mert kedvezőtlenül alakult a gazdasági
környezet. Visszaesett az ipari és a mezőgazdasági termelés,
s ezzel összefüggésben nőtt a munkanélküliség. Csökkent a
kivitel, miközben nőtt a behozatal. Az infláció több éven ke-
resztül 30% körül mozgott. A fizetési mérleg hiánya többször
sodorta az országot a fizetésképtelenség határára. A gazda-
sági válsághelyzetet súlyosbította az elinduló magánosítás
(privatizáció) folyamata is.

A MAGÁNOSÍTÁS (PRIVATIZÁCIÓ) KEZDETEI

A politikai rendszer átalakítását kísérő küzdelmek a társada-
lom többsége előtt elfedték az állami tulajdon magánosítá-
sának folyamatát. A mélyreható változások már 1988-ban
elindultak az ún. spontán privatizáció keretében. Ennek
eredményeként 1990 nyaráig az állami vagyon 2,5%-a – más
becslések szerint 5%-a – már magántulajdonba került. Az
Antall-kormány egyik első intézkedésével beszüntette a ma-
gánosításnak ezt a „szabad rablásnak” is nevezett lehetősé-
gét. Kormányzati felügyelet és ellenőrzés alá került a magá-
nosítás. Állami vállalatot már csak külső szakértők értékbecs-
lése, nyilvános pályáztatás és versenytárgyalás keretében
lehetett értékesíteni. Szabályozottabbá, ellenőrzöttebbé és
lassabbá vált a folyamat, de a korrupciós ügyleteket így sem
„Ne nézzétek ostobának a népet!” Tiltakozás a privati- lehetett teljesen kiiktatni.
2. záció ellen

Állapítsa meg, hogy miként hatott a privatizáció a rend-
szerváltoztatás előtti vállalatvezetők helyzetére!
A spontán privatizáció az állami vállalatok vagy azok egy részé-
nek a vállalat saját döntésén alapuló magántulajdonba kerülését
jelentette. A privatizációs folyamat során az eladók és a vevők – ki-
használva a nem egyértelmű jogi szabályozást – gyakran alkalmaz-
tak „törvényes, de nem erkölcsös” technikákat. Az állami vagyon
értékét rendszerint alábecsültették, a befektetői tőkét viszont túl-
értékelték. A privatizáció során a közvagyon kárára általában az
eladást felügyelő politikai elit képviselői és/vagy vállalatvezetők,
továbbá a külföldi vagy hazai befektetők jártak jól. Az eladási ügy-
leteket a korabeli fekete humor „osztogatásnak” vagy „fosztoga-
tásnak” nevezte.

3. Az 1991-ben privatizált Szerencsi Cukorgyár kapuja
Nézzen utána, melyik nemzetközi cég érdekeltségébe
kerültek az 1989–1992 közötti privatizáció során a kö-
vetkező vállalatok: Szerencsi Cukorgyár, Budapesti Likőripari
Vállalat, Egyesült Izzó, Növényolajipari Vállalat! Mely társadal-
mi csoportnak kedvezett hazánkban a készpénzes privatizáció?
Milyen hatással volt a készpénzes privatizáció a hazai és a kül-
földi tőke arányára?
„Hozzá kell tennünk azt is, hogy 1990 után szinte a teljes
4. élelmiszer-feldolgozó ipart felvásárolták a nyugati befek-
tetôk, és azokat nem korszerûsítették, hanem egyszerûen leál-
lították. Így történt például a cukorgyárakkal is, melyekbôl egy
dolgozik még hazánkban, osztrák tulajdonban, a kaposvári. A
leállított cukorgyárak termelési kvótáját is eladták, ezzel szinte
ingyen jutottak piachoz. Egyszerûen becsapták az eladósodott
ország kormányát, melynek az ipar modernizációját ígérték.”
(Andrásfalvy Bertalan: Magyarország földjének és népének jele-
ne, múltja és jövôje. A Százak Tanácsa, 2014)
Fogalmazza meg, mely problémára hívja fel a figyelmet a
szerző! Milyen társadalmi következményekkel járt a fel-
vetett probléma?

180
 A rendszerváltoztatás kormánya elsősorban a hazai la-
kosság tulajdonhoz jutását kívánta támogatni. Különböző
kedvezményekkel ösztönözte a hazai befektetőket (pl. eg-
zisztenciahitel) és a munkavállalókat (munkavállalói rész-
tulajdonos program). Az eredményességnek azonban gátat
szabott a magyarországi tőkeszegénység és a vállalkozói ta-
pasztalatok hiánya. Az elhúzódó magánosítás – összefüg-
gésben a hazai termékek piacvesztésével, a gyárak, üzemek
állami támogatásának megszűnésével, majd bezárásával
– jelentős vagyonleértékeléssel járt. A folyamat összetett-
ségét az is mutatja, hogy az 1990–1994 közötti időszakban
az értékesíthető vagyon kb. 15%-a került magánosításra, s
ebből 55% került külföldi befektetők tulajdonába.
A volt szocialista országokban a privatizációnak alapvetően há-
rom modellje valósult meg. Csehszlovákiában és Lengyelország-
ban az állampolgárok közötti részvénycsomagok szétosztásával
történt a magánosítás. Romániában jelentős mértékben repriva-
tizációs folyamat zajlott le, tehát a korábbi tulajdonosok kapták
vissza vagyontárgyaikat. Hazánkban – összefüggésben a magas
államadóssággal – döntően készpénzes privatizáció történt.
A KÁRPÓTLÁS A magánosítás kérdésével szorosan ösz-
szefüggött a vagyoni (és erkölcsi) kárpótlás ügye. A pártállam
idején és azt megelőző háborús időszakban elvett vagyonért
(föld, ingatlanok, üzletek, üzemek) az egykori tulajdonost, vagy
annak örökösét a kormány kárpótolni akarta. Az MDF vezette
kormánykoalíción belül azonban a Kisgazdapárt úgy vélte, az
jelenti a teljes körű kárpótlást, ha a vagyont visszakapja az ere-
deti tulajdonos, ezért legalább a mezőgazdaságban reprivati-
zációt követelt. Helyre kívánta állítani az 1945-ös földreform
után kialakult tulajdonviszonyokat. Szenvedélyes viták után
– amelyben az Alkotmánybíróság döntései is fontos szerepet
kaptak – kompromisszumos megoldás született. Az okozott
tulajdoni károkat nem alanyi jogon és nem teljes körűen, ha-
nem méltányosságból és részlegesen orvosolták. Az egykori
tulajdonosokat a tulajdonuk értékének megfelelő értékpapí-
rokkal (kárpótlási jegy) kártalanították. A kárpótlás mértéke
200 000 Ft-ig teljes körű volt, afölött csökkenő mértékű. Felső
határát 5 millió forintban állapították meg. A kárpótlási jegy
beváltható volt földre, lakásra és részvényre.
A kárpótlás orvosolni kívánta a pártállam és azt megelő-
zően, a második világháborús kormányzatok által okozott sé-
relmeket. Valójában azonban a hazai vállalkozói réteg vagyo-
nosodását szolgálta. A kárpótoltak többsége ugyanis idős és
vállalkozni nem tudó vagy nem akaró állampolgár volt. Értéken
alul adták el kárpótlási jegyeiket tőkeerős vállalkozóknak, akik
egy-két éves várakozás után rendkívül előnyös áron tudtak ál-
lami vagyont vásárolni. Átlagos nyereségük meghaladhatta a
100 százalékot.
6. Idôs házaspár kárpótlási jegyekkel
„Az Országgyûlés a tulajdonviszonyok rendezése, a forgal-
5. mi viszonyok és a piacgazdaság jegyében szükséges vállal-
kozások biztonságának megteremtése érdekében – a jogállami-
ság elvétôl vezérelve, a társadalom igazságérzetét és teherbíró
képességét egyaránt figyelembe véve – az állam által az állam-
polgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslása
céljából a következô törvényt alkotja:
A törvény hatálya
1. §. (1) Részleges kárpótlás (a továbbiakban: kárpótlás) illeti
meg azokat a természetes személyeket, akiknek magántulajdo-
na az állam által 1939. május 1-jét követôen alkotott, az 1. és
2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alkalmazása által
sérelmet szenvedett.
(2) E törvény alapján kárpótlás illeti meg azokat a 2. §-ban
meghatározott természetes személyeket, akiknek magántulajdo-
na az 1949. június 8-át követôen alkotott, a 2. számú melléklet-
ben felsorolt jogszabályok alkalmazása által sérelmet szenvedett.
(3) Az 1939. május 1-jétôl 1949. június 8-áig terjedô idôben
alkotott, az 1. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alkal-
mazásával okozott károk kárpótlására az e törvényben meghatá-
rozott elvek szerint 1991. november 30-áig megalkotandó külön
törvény rendelkezései alapján kerül sor.” (1991. évi XXV. törvény
a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az ál-
lampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részle-
ges kárpótlásáról)
Állapítsa meg, hogy a törvényszövegben idézett évszá-
mok, időszakok milyen korabeli intézkedésekkel függnek
össze! Kik, mely társadalmi csoportok voltak kedvezményezett-
jei a törvényben meghatározott évszámokhoz, időszakokhoz
tartozó kárpótlásnak? Foglalja össze, hogy mi mindent vettek
figyelembe a törvényalkotók a kárpótlás elrendelése kapcsán!
Készítsen problémalistát arról, hogy a kárpótlás törvényi sza-
bályozása milyen gondokat vetett fel! Magyarázza meg, hogy
az Alkotmánybíróság miért semmisítette meg a csak a földtu-
lajdonra vonatkozó reprivatizációs törvényjavaslatot!
7. Kárpótlási jegy
Magyarázza meg, mi az összefüggés a privatizáció és a
kárpótlás között!
181
 A PIACGAZDASÁG KIÉPÍTÉSE  MAGÁNOSÍTÁS, KÁRPÓTLÁS
„A materialista és ateista világnézet kizárólagosságának
8. elvi alapján álló pártállam az egyházak vagyontárgyainak
elkobzásával, szervezeteik jó részének felszámolásával és más
hatalmi eszközökkel – folyamatos jogsértéseket elkövetve –
az egyházak hitéleti tevékenységét és társadalmi szerepüket
szûk korlátok közé szorította. A jogállamiságot megvalósító
Magyarországon az egyházak ismét szabadon, korlátozás nélkül
betölthetik társadalmi szerepüket, ehhez azonban hiányoznak az
anyagi eszközeik. [...]
1. §. (1) E törvény hatálya kiterjed arra az egyháztól, vallásfele-
kezettôl, vallási közösségtôl, egyéb egyházi szervezettôl (a továb-
biakban együtt: egyház) 1948. január 1-je után kártalanítás nélkül
állami tulajdonba került beépített ingatlanra, amely az állami tu-
lajdonba kerülésekor a 2. §. (2) bekezdésében meghatározott célt
szolgált, feltéve, hogy az ingatlan e törvény hatálybalépésekor álla-
mi tulajdonban vagy a helyi önkormányzat tulajdonában van. [...]
2. §. (1) Az 1. §-ban említett ingatlan (a továbbiakban: ingat-
lan) – az egyház igénylése alapján – az e törvényben szabályozott
eljárással kerül a volt tulajdonos egyház tulajdonába és haszná-
latába (a továbbiakban: ingatlanátadás) az egyház tényleges te-
vékenysége szerint szükséges mértékben és idôben, figyelembe
véve az állami, a helyi önkormányzati feladatok ellátásához nél-
külözhetetlen tárgyi feltételeket és az állami, illetôleg az önkor-
mányzati költségvetésbôl az ingatlanátadásra juttatott pénzügyi
fedezetet.
(2) Az ingatlanok közül – az (1) bekezdésben foglaltak szerint –
az egyháznak át kell adni azokat, a következô célok megvalósítá-
sához szükséges ingatlanokat:
a) hitélet (vallásgyakorlás, konferenciatelep, egyházi igazga-
tás, egyházi alkalmazásban álló személy elhelyezésére szolgáló
lakás, papnevelés stb.);
b) szerzetesrend, diakónus és diakonissza közösség mûködése;
c) oktatás, nevelés;
d) egészségügyi, szociális cél, gyermek- és ifjúságvédelem;
e) kulturális cél (közösségi ház, múzeum stb.).” (Törvény a
volt egyházi ingatlanok egy részének visszaadásáról, 1991. évi
XXXII. tv. – részlet)
Gyűjtse össze, hogy az egyház mely tevékenységeit kí-
vánta a jogszabály támogatni! Milyen jellegű ingatlano-
kat nem igényelhetett vissza az egyház?
9. Privatizációs bevételek 1991–2000 között
Állapítsa meg, melyik kormány ideje alatt volt a legna-
gyobb mértékű a privatizáció! Gyűjtse össze, hogy mely
iparágak kerültek többségében külföldi tulajdonba a magáno-
sítás következtében! Mi lehetett a privatizáció politikai kocká-
zata a kormányok számára?
182
EGYHÁZI KÁRPÓTLÁS Az egyházak kárpótlása – a
földtulajdonukat kivéve – reprivatizáció útján valósult
meg. Ezt a különbségtételt a törvényhozók azzal indokol-
ták, hogy az egyházak közhasznú tevékenységet végeznek.
A törvény rögzítette, hogy hitéleti, oktatási, nevelési, egész-
ségügyi, szociális és ifjúságvédelmi, valamint kulturális cél-
jaik megvalósításához 10 éven belül visszakapják egykori
ingatlanjaikat. A végrehajtás másként alakult. A katolikus
egyház például ingatlanvagyonának kb. 40%-át visszakérte,
a többi visszaigényléséről éves járadék fejében lemondott.
A kormány vállalta, hogy az egyházi oktatási intézményeket
az államiakkal megegyező támogatásban részesíti. Ezt rögzí-
tette az ún. vatikáni megállapodás. A többi egyház kárpót-
lása a katolikushoz hasonlóan alakult.
A vatikáni megállapodás (1997) a hazai katolikus egyház köz-
szolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról és a va-
gyoni kárpótlásról szól. A megállapodás szerint a katolikus okta-
tási intézmények az államiakkal és az önkormányzatiakkal azonos
mértékű támogatásban részesülnek. Az államosított ingatlanok
egy részét az egyház visszakapja, másik része után járadékot kap
a használótól. Ez a megállapodás tette lehetővé, hogy az állam-
polgárok a személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánlják az egyház
számára. A vatikáni megállapodás elveit a későbbiekben a többi
bejegyzett (református, evangélikus, zsidó, görög katolikus) egy-
házra is alkalmazták.
Egyházak A visszakapott ingatlanok száma (db)
Római katolikus 1200
Református 800
Evangélikus 220
Izraelita 10
10. Az egyházak által visszakapott ingatlanok száma
A MAGÁNOSÍTÁS KITERJESZTÉSE A keleti piac-
vesztés leértékelte a hazai vagyont, ugyanakkor az állam-
adósság magas szintje eladási kényszert eredményezett.
A Horn-kormány ezért 1994–1998 között felgyorsította a
magánosítás (privatizáció) folyamatát. Egyszerűsítette az
eladási eljárást, és nagyobb teret engedett a külföldi tőké-
nek. Ennek nyomán a folyamat felgyorsult, jelentősen nőtt
az állami bevétel, de csökkent a hazai befektetők részará-
nya. A külföldi tőke megjelenése megállította a gazdaság
visszaesését, stabilizálta az ország fizetési mérlegét és csök-
kentette az államadósságot. A külföldi cégek új technológi-
ákat és munkaszervezési módszereket terjesztettek el, ami
kedvező volt a gazdaság számára. A betelepülő nemzetközi
cégek némelyike ugyanakkor lényegében saját termékei-
nek vásárolt piacot. Számos gyár és üzem így bezárt, és a
hazai munkaerő is leértékelődött.
A privatizáció újabb szakaszában az állami vagyon több
mint 70%-ban magántulajdonba került, és a privatizációs
bevételek – a korábbi kormányzati időszakhoz képest –
megháromszorozódtak. Lényegében külföldi tulajdonba
került a hazai energiaszektor, a távközlés és a bankrendszer
jelentős része. Az állami tulajdonra épülő szocialista gazda-
ságot egy évtized alatt felváltotta a magántulajdonra épü-
lő piacgazdaság.
 1990–1994 között 310 milliárd Ft
Privatizációs bevételek
1994–1998 között 1100 milliárd Ft
Az állami és a magánvállalatok 1989-ben 80% állami, 20% magán
részesedése a GDP előállításából 1998-ban 30% állami, 70% magán
Németország (28%) Ausztria (10%)
A külföldi befektetők rangsora
Egyesült Államok (26%) Franciaország (10%)
A foglalkoztatottak aránya 1992-ben állami vállalat: 33 termelőszövetkezet: 7 magántulajdon: 22
szektoronként (%) 1997-ben állami vállalat: 7 termelőszövetkezet: 2,7 magántulajdon: 41

11. Adatok
a privatizációról
Vonjon le rövid következtetést a GDP alakulásáról, összefüggésben az állami vállalatokkal!
Magyarázza meg, miért a németországi és az egyesült államokbeli gazdasági társaságok voltak a
legnagyobb külföldi befektetők!

A MAGÁNOSÍTÁS LEZÁRULÁSA A mezőgazdaság- „Nehezen lenne védhetô a földszerzés korlátozása, ha egy-

ban a termelőszövetkezetek fölbomlása nyomán a nyugat-
európai országokhoz képest (16–70 hektár) Magyarországon
sokkal kisebb birtokméret (8,3 hektár) alakult ki. Ez a ter-
melékenységi gondokon túl gazdaságossági problémákat
eredményezett. A magánosítás során (az 1990-es évek
második felében) új problémaként jelent meg – összefüg-
gésben a tervezett európai uniós csatlakozással – a termő-
földek eladása, külföldi kézbe juttatása. Komoly társadalmi
vita bontakozott ki a külföldi tőke bevonásának társadal-
mi-gazdasági előnyeiről, hátrányairól.
Az 1998-ban hatalomra kerülő Orbán-kormány egyik fon-
tos gazdasági célkitűzése az állami vagyon megőrzése lett. A
magánosítás folyamata tulajdonképpen leállt. Csak a mező-
gazdaság területén történt nagyobb vagyonértékesítés. Ti-
zenkét nagy állami gazdaság vált kedvező anyagi feltételekkel
az ott dolgozó vezetők és munkavállalók magántulajdonává.
13. szer az Európai Unió tagja lesz az ország. […] A »szent
magyar termôföld« megvédhetô a tôke ellen, legfeljebb megma-
rad egyáltalán nem szent magyar ugarnak. […] Magyarországon
több ember szeretne »nyugati bérrabszolga« lenni, mintsem
éhes gyomorral Himnuszt énekelni.” (Bilecz Endre, 1997)
„Az Európai Unió agrárpolitikájának egyetlen eleme sem
14. tereli az egyéni-családi gazdaságokat a törvényszerûen
munkanélküliséget teremtô és falusorvadást eredményezô kény-
szerpályákra. Éppen fordítva! Helyben (a faluban) végezhetô
munkaigényes termelési szerkezet és tevékenységbôvítés kiala-
kítását szorgalmazza (biotermelés, elôfeldolgozás, postharwest
[betakarítás utáni] mûveletek, helyi szolgáltatások stb.). […] Az
agrár kistérségek aktivizálása eleve kudarcra ítélt, ha a lakos-
ságukkal szemben ellenérdekelt szervezetek és piaci szereplôk
címére fogalmazunk agrárfejlesztési programokat. Az EU agrár-
politikája éppen azért elônyös nálunk, mert termelô- és telepü-
léscentrikus, és nem ad teret valamilyen új agrárarisztokrácia
kialakulásának.” (Dr. Márton János, 1998)

Rendezzenek vitát a tankönyvi szöveg, valamint a 13. és

„Személyes tapasztalatként szeretném ideidézni, a buda- 14. forrás alapján a földek piaci alapon történő értékesí-
12. pesti TÜZÉP volt akkor az egyetlen olyan nagy cég, ami tésének előnyeiről és hátrányairól!
a magyar építôiparban meghatározó kereskedô cég volt. Cégem
[…] elindult rajta [a privatizációs pályázaton]. […] Az történt,
hogy bevittük az ajánlatunkat az APV Rt.-be [Állami Privatizációs
és Vagyonkezelô Részvénytársaság – az állami vagyon eladására
1992-ben alakult állami vállalat], 12 óra és déli egy óra között le-
hetett leadni a közjegyzônél, odamentünk háromnegyed 12-kor,
senki nem jött, vártunk 1 óráig, senki nem jött, tehát rajtunk kí-
vül senki nem jött. Leadtuk egy óra elôtt egy perccel az ajánlatun-
kat. Hazamentünk, hogy nyilván nyertünk, mert nincs más aján-
lat. Négyszázhuszonegymillió forint volt a mi ajánlatunk, plusz a
háromszázmilliós bankgarancia a rehabilitációra. Ehhez képest
másnap megjelent a Népszabadságban, hogy három ajánlat van,
és a legjobb ajánlat nyolcszáznegyvenmilliós. […] Eltelt a har-
mincnapos ajánlati határidô. A harmincadik napon visszalépett a
gyôztes ajánlattevô, elbukta a tízmilliós bánatpénzt, és a második
ajánlattevô nyert négyszázhuszonötmillióval. Hárommillióval
volt több, mint a miénk. Megnyerték, egy hónapon belül eladták
a […] székházát, abból kivették a négyszázmilliót, és kiderült a
háromszázmilliós banki garanciáról, hogy formai hibás. Nem
is tudták lehívni, nem is lett belôle pénz. Én akkor azt hittem,
hogy ez egyedi eset. Utóbb azt mondom, hogy ez mindennapos
gyakorlat volt a rendszerben.” (Részlet a Magyarország a változó 15. Bankkártyák
világban címû könyv Stikli-Magyarország öröksége fejezetébôl,
2015)
Magyarázza meg, hogy milyen előnyökkel és hátrányok-
kal járt a bankrendszer külföldi tulajdonba kerülése!
A privatizáció mely problémáját bizonyítja a forrás? Készítsen táblázatot az energiaszektor és a közszolgáltatások
Mutassa be ennek okait és következményeit! privatizációjának előnyeiről, hátrányairól!

183
 A PIACGAZDASÁG KIÉPÍTÉSE  MAGÁNOSÍTÁS, KÁRPÓTLÁS

A Medgyessy-kormány idején ismét gyorsabb üteművé

és szélesebb körűvé vált a privatizáció. A privatizációs bevé-
telek így ismét növekedtek. A folyamatok eredményeként a
rendszerváltoztatást követő tíz esztendő alatt a magángaz-
daság aránya közel 90%-ra emelkedett. Mindez több terü-
leten a gazdaság eredményeinek javulását hozta az ezredfor-
duló időszakára.

GAZDASÁGI EREDMÉNYEK A piacgazdaságra való

áttérés jelentős gazdasági eredményekkel járt. A bruttó
hazai termék értéke 2000-ben közel egyharmaddal megha-
ladta az 1989-es szintet. Különösen az ipari termelés nőtt
látványosan. Az ipar a nemzeti össztermék 1/3 részét adta.
Legfontosabb húzóágazat a gépipar lett, főként az idetele-
pült nagy nemzetközi (multinacionális) cégeknek (Suzuki,
16. Aelôfizetések
vezetékes fôvonalak, a mobiltelefon- és az internet-
száma Opel, Audi, majd 2010 után a Mercedes stb.) köszönhető-
en. Létrejöttek azok a hazai nagyvállalatok (pl. MOL, OTP),
amelyek a határon túli területeken is kirendeltségeket mű-
ködtetnek.
A mobiltelefon, a számítógép és az internet elterjedése
átalakította a hagyományos munkamódszereket, bővítette
a kommunikációs kapcsolatokat, és hatott a mindennapi
életre. Az infrastruktúra területén is széles körű és látvá-
nyos fejlődés ment végbe. Dinamikusan nőtt az autópályák
és autóutak hossza. A vasúti közlekedésben megjelentek a
nagyvárosok között gyors összeköttetést biztosító InterCity
járatok. Bővítették a Ferihegyi repülőteret. A gazdasági fel-
lendülés hátterét – a szűk belső piac miatt – a folyamato-
san növekvő kivitel biztosította. Az ország legjelentősebb
külkereskedelmi partnere Németország lett.

Magyarország autópálya-hálózata 2010-ben. Az autópá-

18. lyák hossza 1989-ben 218 km volt, amely 1996-ig 336
kilométerre nôtt. Az építkezés üteme 2002-tôl gyorsult
17. Suzuki, a mi autónk. Reklám a kilencvenes években fel, s 2005-re az utópályák hossza elérte a 700 kilométert

Készítsen a füzetébe olyan térképet, amelyben feltünteti Mely megyeszékhelyek nem érhetőek el autópályán?
a hazánkban letelepedett autógyárak helyszíneit az ott Gyűjtse össze táblázatban a külföldi hitelre alapozott au-
gyártott autómárkákkal együtt! tópálya-építés előnyeit és hátrányait!

184
GAZDASÁGI PROBLÉMÁK Az államadósság kezelé-
se mindvégig komoly pénzügyi problémaként jelent meg.
Ugyancsak súlyos gond volt a magas infláció, amelyet
2000-re sikerült csak 10% alá szorítani. A rendszerváltozta-
tás a mezőgazdaság területén komoly visszaesést eredmé-
nyezett. A termelés értéke az első tíz évben mindvégig az
1989 előtti szint alatt maradt. A mezőgazdaságban foglal-
koztatottak aránya is lényegesen visszaesett.
Gazdasági eredményeink ellenére az egy főre jutó GDP
a 2000-es évek közepén ugyanúgy az Európai Unió régi tag-
államainak 60%-át tette ki, mint 1989-ben. Világgazdasági
pozíciónk nem javult a piacgazdaságra áttérés nyomán. Saj-
nálatosan az ezredfordulót követő évtizedben jelentősen
nőtt a külföldi államadósság, és elvesztettük rendszervál- 21. Az államháztartás adóssága a GDP százalékában
toztatáskor vezető helyünket a régió országai között.
Határozza meg, mely tényezők játszottak szerepet az
államadósság növekedésében, illetve csökkenésében
1990–2004 között!

A GDP, valamint az ipari és a mezôgazdasági termelés

19. A külkereskedelmi forgalom alakulása 1990–2004 között 22. alakulása

Készítsen 2-3 mondatos összefoglalót a kivitel és a be- Állapítsa meg, hogy mely tényezők játszottak döntő sze-
hozatal alakulásáról! Térjen ki ennek hátterére, és fogal- repet az ipari termelés növekedésében, illetve a mező-
mazza meg az új tendenciákat! gazdasági termelés csökkenésében, stagnálásában!

„Amikor tehát 1989 novemberében a nyugati és keleti glo-

20. balizációs birodalmak szimbolikus határvonalának, a ber-
lini falnak »megegyezéses« lerombolása végbemegy, az önfeledt
berliniek még vidáman ünneplik az új korszak hajnalát. Sem
ôk, sem a faltól keletre élô európaiak nem sejtik, hogy éppen
ellenkezôleg, nem nyitányról, csupán egy régen kialkudott im-
périumváltás záróünnepségérôl van szó. Szuverenitáscserérôl,
amely azért jöhetett létre, mert a szovjet birodalom haditársadal-
mának elitje a szabad elvonulásért cserébe az általa már régóta,
csak formálisan ellenôrzött társadalmakat kiszolgáltatta a gyôz-
tes Nyugatnak.” (Bogár László: Magyarország és globalizáció,
2003)

Vitassák meg, hogy a piacgazdaság kiépítése keretében

lezajlott folyamatok mennyiben támasztják alá a szerző
állításait, illetve mennyiben mondanak ellent annak! 23. Magyar nagyvállalatok logói

Nézzen utána, hogyan alakult a fenti vállalatok sorsa a

privtizációt követően!

185
 a társadalmi viszonyok alakulása
Az élveszületések és a halálozások száma 1960–2004 kö-
1. zött
Tárja fel, hogy mely tényezők játszanak szerepet az
élveszületések és a halálozási adatok alakulásában!
Rangsorolja ezeket fontosságuk szerint!
A házasságkötések és a válások számának alakulása
2.
1949–2004 között
Gyűjtse össze a házasságkötések csökkenésének lehetsé-
ges okait és következményeit!
A lakosság foglalkozási szerkezetének változása 1990–
3. 2000 között
186
NÉPESSÉG, VALLÁS Az 1980-as évek elejétől hazánk
népessége fokozatosan csökken. Ennek hátterében az élve-
születések számának csökkenése és a magas halálozási
arányszám áll. A születések, halálozások egyenlegéből adó-
dó természetes népességfogyás 1990 és 2006 között elérte
a félmilliót. A tényleges fogyás azonban ennél lényegesen
kevesebb volt, mert a határon túli magyarok bevándorlása
mintegy 200 000 fővel gyarapította az ország lakosságát. A
gyermekvállalási hajlandóság csökkenése természetesen
nemcsak hazai jelenség, hanem általános nyugati civilizáci-
ós sajátosság is. Miként a házasságkötések számának csök-
kenése és a lakosság elöregedése is. Hazánkban 1990–2005
között a 65 év feletti lakosság aránya 13%-ról 16%-ra emel-
kedett, miközben a 14 éven aluliak aránya 20%-ról 16,8%-ra
csökkent. Ugyanakkor a születéskor várható élettartam je-
lentősen elmarad az európai és uniós átlagtól. (2000-ben
ez a férfiak esetében 67 év, a nőknél 76 év volt.) Ezekkel az
adatokkal Magyarország a közepesen fejlett országok között
az utolsó helyek egyikén áll. Az ország lakossága nemzetisé-
gi szempontból meglehetősen egyöntetű (erről lásd a 37.
leckét), vallási szempontból viszont sokszínű.
A népesség vallási megoszlása a 2001-es népszámlálás
4. alapján
Írjon a diagram alapján három olyan mondatot, amely az
adatok alapján tett megállapításból és magyarázatából áll!
A GAZDASÁGI ÁTALAKULÁS KÖVETKEZMÉ-
NYEI A rendszerváltoztatást követő másfél évtizedben
jelentős átrendeződés ment végbe a gazdaság különböző
ágazataiban. Az átalakulási folyamat különösképpen az ala-
csony iskolai végzettséggel rendelkezőket, illetve a fizikai
munkát végzőket sújtotta.
A mezőgazdaságból élők száma jelentős mértékben,
az iparban foglalkoztatottak száma pedig kisebb mérték-
ben csökkent. Folyamatosan nőtt a szolgáltató ágazatban
(közigazgatás, oktatás, egészségügy, kereskedelem) dolgo-
zók száma. A kereskedelemben foglalkoztatottak egyre na-
gyobb százaléka talált munkát az üzletközpontokban (plá-
zákban). Az ezredfordulóra már a lakosság több mint 60%-a
a szolgáltatásokban kereste meg a mindennapi kenyeret.
Ez mutatja, hogy hazánk ipari (indusztriális) társadalomból
posztindusztriális társadalommá alakult át.
 Termelôi piac (fent), ahol családi gazdaságok kínálják
5. termékeiket és mezôgazdasági nagyüzem (lent) 6. Pláza

Milyen típusú mezőgazdasági termékekkel tud eredmé-
nyesen versenyezni a családi gazdaság a mezőgazdasági
nagyüzemmel? Mi lehet ennek az oka?
Készítsen néhány mondatos összegzést arról, hogy mi-
ként alakította át az üzletközpontok megjelenése a vá-
sárlási szokásokat! Milyen hatást gyakoroltak a városok szélén
felépülő üzletközpontok a belváros üzleteire, az ott folyó ke-
reskedelmi tevékenységre? Nézze meg ismét, mit írt Hankiss
Elemér a plázákról (167. oldal)! Módosítja-e az előző felada-
tokra adott válaszait e forrás?

A FOGLALKOZTATOTTAK A gazdasági változások

jelentős mértékben hatottak a foglalkoztatásra. A magáno-
sítás következményeként csökkent az állami alkalmazottak
száma. Sokan magáncégek, vállalkozások dolgozói lettek,
de a vállalkozók aránya is nőtt, 1992–2000 között 8%-ról
12%-ra. Az aktív keresők között folyamatosan nőtt a szel-
lemi foglalkozásúak aránya, míg a fizikai dolgozók aránya
csökkent, különösen a mezőgazdaságban.
A szocialista tervgazdálkodás és KGST piacának összeom-
lása miatt – főleg a nehézipari központokban – több százez-
ren veszítették el addigi munkahelyüket. A piacgazdaságra
való átállás következtében jelentős mértékben nőtt a mun-
kából végleg kieső munkaképes korúak, az ún. inaktívak
száma. Közéjük tartoznak a nyugdíjkorhatár előtt nyugdí-
jazottak és az egyéb eltartottak (pl. tanulók). A nyugdíja-
sok számának nagyarányú emelkedése összefüggött azzal, A munkanélküliek aránya Magyarországon, megyénként
hogy a gyárak és üzemek bezárásakor sokan rokkantnyug- 7. (1997)
díjazásukat kérték. 2003-ban a 15 és 64 év közötti felnőtt
lakosságnak csak az 57%-a állt munkaviszonyban. Ez az EU Gyűjtse össze, hogy mely régiókban legmagasabb a mun-
átlagához képest 6%-kal kevesebb, és a régió országainál is kanélküliek aránya, és nézzen utána, hogy ezekben mi-
alacsonyabb. lyen nehézségei vannak a munkavállalásnak!

187
 A TÁRSADALMI VISZONYOK ALAKULÁSA

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulása

8. 1990–2004 között

Állapítsa meg, hogy miként alakult a foglalkoztatottság 11. Bányabezárás várakozó munkásokkal
1990–2004 között! Ismertesse a folyamat hátterét, és
magyarázza meg a foglalkoztatási helyzet stabilizálódásának Jelölje be egy vaktérképen azokat az iparvidékeket, ahol
okait! a szocialista nehézipar és a bányászat felszámolása ko-
moly munkaerő-felesleget idézett elő! Tárja fel ennek társadal-
mi következményeit is!

JÖVEDELMEK – TÁRSADALMI SZERKEZET Az

1990-es évtized elejétől a gazdaság visszaesésével párhu-
zamosan a jövedelmek is csökkentek, átlagosan 25-30%-
kal. A reáljövedelmek és a reálbérek csak 2002-ben érték el
az 1989-es szintet. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy
az Orbán-kormány a minimálbért több mint kétszeresére
emelte, a Medgyessy-kormány pedig – a jóléti rendszervál-
tás programjában – a közalkalmazottak bérét 50%-kal nö-
velte. Emiatt a következő években a reáljövedelmek emel-
kedése meghaladta a gazdasági növekedés ütemét.

9. A nyugdíjasok számának alakulása 1990–2004 között

Állapítsa meg, hogy 1990–2004 között miként alakult a

nyugdíjasok aránya! Mutassa be az inaktívak számának
növekedéséből adódó politikai következményeket!

Az egy fôre jutó reálkeresetek, reálbérek és a nyugdíjak

10. reálértékének alakulása 1989–2004 között

Nézzen utána, mit jelent a reálkereset, s mit a reáljöve-

delem fogalma! Állapítsa meg, hogy mely tényezők áll-
nak a reálkeresetek és reáljövedelmek jelentős csökkenése, 12. Magyarország társadalmi struktúrája a 2000-es években
illetve növekedése mögött! Mely időszakokban volt magasabb
a reáljövedelem, s mely időszakokban a reálkereset? Mi lehet
ennek az oka? Gyűjtse össze, hogy milyen problémákat vet fel Készítsen rövid ismertetést az ábrán feltüntetett rétegek
a nyugdíjak reálértékének növekedése! jövedelem-, lakás- és életviszonyairól!

188
 A gazdaság átalakulása nyomán megváltozott a társadal-
mi szerkezet (struktúra). Nőttek a jövedelmi különbségek a
társadalmi rétegek között. A legmagasabb és a legalacso-
nyabb jövedelmek közötti különbség a korábbi 4-5-szörös-
ről 2003-ra a 8-szorosára emelkedett. Ez az arányszám a
skandináv országokban meglevő különbségnél magasabb,
de Nyugat-Európához és az Egyesült Államokhoz képest
alacsonyabb. A lakosság közel 40%-át jelentő középréteg
jövedelmi viszonyai az ezredfordulóig folyamatosan rom-
lottak, egyre nagyobb százalékban szakadtak le a középme-
zőnytől. Nőttek az országon belüli regionális (térségi) és a
különböző településtípusok (város, kistelepülés) közötti
különbségek. A fejlődő gazdasági térségekben és a fővá-
rosban javultak, a volt nehézipari központokban, illetve a Felhívás az önkéntes nyugdíjpénztári tagságra. A pénz-
kistelepüléseken romlottak a munka- és életfeltételek. 13. tárak lehetôséget adnak arra, hogy aktív éveink alatt ta-
A társadalmi szerkezet átalakulását lényegesen befo- karékoskodjunk nyugdíjas éveinkre. A pénztári tag által
lyásolta a korábbi állami, tanácsi lakások széles körű ked- saját számlára rendszeresen befizetett pénzt a pénztárak
vezményes privatizációja. A korábbi bérlők kedvező áron befektetik, és így gyarapítják
vehették meg bérleményüket, így tömegesen váltak lakás-
tulajdonossá. A fővárosi és a nagyvárosi kiemelt övezetek Mit gondol, miért fontos, hogy az állami nyugdíj mellett
mindenki önmaga is gondoskodjon a saját nyugdíjáról?
esetében ez jelentős anyagi előnyt jelentett, és hozzájárult
a tehetősebb középosztály vagyoni helyzetének stabilizá-
lásához.

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER Az

egészségügyi ellátás helyzete ellentmondásosan alakult.
1989–2005 között a kórházi ágyak száma csökkent (20%-
kal), de az orvosok száma és az egészségügyi kiadások
reálértékben növekedtek. A növekvő kiadások pozitív ha-
tásai sajátos módon nem tükröződtek a lakosság egészségi
állapotán. Ez többek között a lakosság egészségtelen élet-
módjára (pl. sportolás hiánya, étkezési szokások), illetve a
káros szenvedélyek (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás) ma-
gas arányára vezethető vissza. Új problémaként az 1990-es
évek közepén megjelent a kábítószer-fogyasztás is, különö-
sen a tizenévesek körében.
Az EU átlagához közelítő szociális kiadások a különböző
kormányzatok időszakában egyrészt a családtámogatásra,
másrészt a munkanélküliek és a nyugdíjasok eltartására 14. Az egészségügyi kiadások alakulása 1993–2004 között
fordítódtak. 1990–1995 között a családi pótlék gyerekszám-
tól függően alanyi jogon járt. A Horn-kormány bevezette a
rászorultsági elvet, vagyis a jövedelem nagyságához kötötte
a juttatásokat (Bokros-csomag). Az Orbán-kormány 1998
után ismét általánossá tette a családi pótlékot, és folyósítá-
sát a gyermekek iskolába járásától tette függővé. 1997-ben
megemelték a nyugdíjkorhatárt. A népesség elöregedése
miatt a nyugdíjszámítás és a nyugdíjkorhatár kérdése rend-
szeresen előkerül. (A nyugdíjrendszer reformkísérleteiről a
48. leckében lesz szó.)

Az öngyilkosságok gyakorisága Magyarországon 1990–

16. 2004 között. (Összehasonlításul: a rendszerváltozta-
15. A gyógyszerkassza alakulása 1994–2004 között
tás elôtt öt évvel, 1985-ben 4725 öngyilkosság történt
Magyarországon.)
Fogalmazzon meg feltételezést, hogy a növekvő egész-
Állapítsa meg, milyen tendenciát tükröz az öngyilkossá- ségügyi kiadások a könyvben megismert problémákon
gok számának alakulása! Keressen magyarázatot ennek túl miért nem vezettek az átlagéletkor javulásához!
okaira!

Év 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

Öngyilkosságok száma 4133 4000 3635 3438 3247 3269 2843 2742

189
 A TÁRSADALMI VISZONYOK ALAKULÁSA
A lakások számának változása, a lakásnagyság alakulá-
17. sa 1990–2004 között
Vonjon le három következtetést a diagram adataiból! A
következtetéshez vegye figyelembe a népességszám ala-
kulását is!
A lakások komfortfokozatának változása tíz év alatt
18. (1990–2001)
Fogalmazza meg, mennyiben jelent minőségi javulást az
életkörülmények tekintetében a gáz- és a csatornaellá-
tás!
19. Karikatúra az 1990-es évekbôl
Fogalmazza meg, hogy a rendszerváltoztatás utáni idő-
szak mely problémájára utal a karikatúra!
190
ÉLETKÖRÜLMÉNYEK A rendszerváltoztatást követő-
en is folytatódott a városiasodás. A lakosság kétharmada
már városokban élt. A folyamatot az is erősítette, hogy
csökkent a mezőgazdaságból élők száma és felgyorsult a
nagyközségek várossá válása is.
A rendszerváltoztatást követően némileg átalakultak
a fogyasztási szokások. Az energiaárak emelkedése nyo-
mán lényegesen nőtt a lakásfenntartásra fordított ösz-
szegek aránya. Az árak 15 év alatt megkétszereződtek. Az
élelmiszerre fordított kiadások hányada érdemben nem
változott. A többi kiadásra (ruházat, fogyasztási cikkek) for-
dított összeg aránya csökkent. A fogyasztási szokásokban
is megnyilvánulnak a társadalmi különbségek. A felsőbb
jövedelemkategóriákba tartozók például egészségügyre és
testápolásra közel az ötszörösét, művelődésre és szórako-
zásra pedig majdnem a hétszeresét fordítják, mint a leg-
szegényebbek. A lakásépítés lényegében nem növekedett
(stagnált) az 1990-es években. Az ezredfordulót követően
az Orbán-kormány által elindított hitelkonstrukció nyomán
fokozódott a lakásépítési és -vásárlási kedv. Jelentős diffe-
renciálódás figyelhető meg: a magasabb társadalmi hely-
zetűek lakásviszonyai javultak, de például a roma lakosság
körében alig történt érdemi változás.
NYERTESEK ÉS VESZTESEK A változások nyertesei
közé azok kerültek, akik a magánosítás folyamatában va-
gyonhoz jutottak, vagy a nemzetközi cégek hazai vezetői
közé tartoztak. Mindkét csoportban szép számmal megta-
lálhatók voltak a korábbi rendszer politikai és gazdasági
életének vezetői, illetve az 1980-as évek második felében
induló vállalkozások tulajdonosai. Idesorolhatók azok a
magasan képzett szakemberek is, akik a pénzügyi, gazda-
sági, műszaki és tudományos életben értek el vezető sze-
repet. Ehhez a kategóriához tartoznak azok az országos és
helyi politikusok is, akik több választási cikluson keresztül
töltöttek be közéleti tisztséget.
A vesztesek közé kerültek a nehézipari központokban,
bányákban munkájukat elveszítő alkalmazottak, fizikai
munkások és a mezőgazdaságban a földterülettel nem
rendelkezők. Szintén idesorolható a cigány (roma) lakos-
ság jelentős része is. (A cigányság helyzetéről a 37. lecké-
ben lesz szó.)
Az 1990-es évek folyamán az életkörülmények romlása,
az életszínvonalbeli különbségek növekedése a társadalom
jelentős részét kiábrándította a rendszerváltoztatásból. Az
ezredfordulót követően a javuló életviszonyok nyomán va-
lamelyest javult a változások megítélése.
2001-ben már a lakosság 69%-a válaszolt igennel arra a kér-
désre, hogy igaz-e ez az állítás: „Bármennyi problémával is jár a
demokrácia, ez a legjobb kormányzati forma.”
Készítsen rövid portrét néhány olyan sikeres hazai vál-
lalkozóról, akik másfél évtizeden keresztül meghatározó
szakmai és közéleti szerepet töltöttek be! A portréban utaljon
a sikeresség összetevőire is!
 külpolitika, hazánk a kárpát-medencében

A NEMZETKÖZI VISZONYOK VÁLTOZÁSAI

A nemzetközi életben a rendszerváltoztatással párhuza-
mosan történelmi jelentőségű változások zajlottak le. A
Szovjetunió vesztesen került ki a hidegháborúból, és meg-
szűnt Németország kettéosztottsága (1990. október 3.).
Ezzel megszűnt Európa politikai kettéosztottsága, és a két-
pólusú világrend is felbomlott. Új korszak vette kezdetét.

Milyen szerepe volt Magyarországnak az egységes

Németország létrejöttében? Miért válhatott a megosz-
tott Európa jelképévé a berlini fal? Nézzen utána, melyik rock-
zenekar emblematikus száma kapcsolódik a falhoz!

A szovjet érdekszférához tartozó európai országok a

Varsói Szerződés és a KGST megszűnésével visszanyerték
teljes függetlenségüket (1991). Magyarországról 1991. jú-
nius 19-én vonult ki a szovjet hadsereg utolsó egysége. A
világpolitikai átrendeződést a Szovjetunió 1991. decemberi
átalakulása, felbomlása zárta le. Ezzel szinte egyidejűleg
Magyarország határai mentén fontos regionális változások
történtek. Előbb a soknemzetiségű Jugoszlávia felbomlása
vette kezdetét véres és elhúzódó polgárháborúban, majd
Csehszlovákia vált ketté Csehországra és Szlovákiára. Ha-
zánknak új szomszédai lettek északon (Szlovákia), keleten
(Ukrajna) és délen (Szerbia, Horvátország, Szlovénia).

EUROATLANTI CSATLAKOZÁS Hazánk a teljes

függetlenség visszanyerését követően kiemelt fontossá-
got tulajdonított annak, hogy minél előbb csatlakozzon az
euroatlanti térséghez és szervezetekhez. Mindenki abban
reménykedett, hogy gyors csatlakozási folyamat következik.
Ez azonban nem így történt. A NATO és az Európai Közösség
számos feltételt előírt. Végül – az 1997-es népszavazás után –
Magyarország 1999. március 12-én lett a NATO teljes jogú
tagja. Jelentősen átalakult a magyar hadsereg. (A neve
Néphadsereg helyett Magyar Honvédség lett.) Létszáma – a
honvédség technikai korszerűsítésével párhuzamosan – egy
évtized alatt harmadára esett vissza, s megszűnt a kötelező
katonai szolgálat (2004).
Részvételi arányok, valamint az „igen” és a „nem” sza-
1. vazatok aránya a NATO-csatlakozásról tartott népszava-
záson
Keressen magyarázatot arra, hogy miért nem vett részt
a népszavazáson a magyar választópolgárok több mint
fele!
2. Jugoszlávia és Csehszlovákia felbomlása
Milyen okokkal magyarázható egyes kisantant országok
felbomlása? Magyarázza meg, hogy Jugoszlávia eseté-
ben miért volt szinte törvényszerű a felbomlást kísérő fegyve-
res konfliktus!
„A kétpólusú nemzetközi rendszer idôszakához képest mi-
3. nimálisra csökkent egy világméretû fegyveres konfliktus
veszélye, ugyanakkor lényegesen megnôtt és összetettebbé vált a
kockázatok és veszélyforrások köre. Magyarország biztonságára
elsôsorban az euroatlanti régió biztonságának alakulása és a tér-
ségében végbemenô politikai-társadalmi-gazdasági folyamatok
gyakorolnak hatást, de az ország nem függetlenítheti magát a
globális veszélyforrásoktól sem.
A Magyar Köztársaság biztonságát két alapvetô pillérre építi:
egyfelôl nemzeti önerejére, másfelôl az euroatlanti integrációra
és a nemzetközi együttmûködésre. […] A Magyar Köztársaság
biztonságát, polgárai boldogulását tartósan az euroatlanti orszá-
gok demokratikus közösségének tagjaként kívánja megvalósíta-
ni.” (A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának
alapelvei – részlet az Országgyûlés 1998. december 29-ei hatá-
rozatából)
Mely két pillérre építi a Magyar Köztársaság biztonságát
a határozat? Bizonyítsa érvekkel, hogy Magyarország
számára miért előnyösebb az euroatlanti térséghez tartozni,
mint egykor a szovjet térséghez volt!

191
 KÜLPOLITIKA, HAZÁNK A KÁRPÁTMEDENCÉBEN

CSATLAKOZÁS AZ EURÓPAI UNIÓHOZ A cé-

„Döntô történelmi pillanat következett be nemzetünk, a
4. magyarság életében. A francia forradalomra utalva Goethe lul kitűzött „európai csatlakozás” érdekében hazánk az
azt mondta, hogy nagyszerû dolog jelen lenni, amikor a történe- Európai Közösséggel 1991 decemberében társulási szer-
lem készül. Nekünk most azt az esélyt kínálja fel a történelem, ződést kötött. Ebben a felek kötelezettséget vállaltak a vá-
hogy néhány nap múlva, április 12-én, népszavazáson mondhat- mok és egyéb korlátok fokozatos leépítésére és a 10 éves
juk ki szándékunkat, hogy csatlakozzunk az európai népek sza- csatlakozási menetrend meghatározására. Magyarország
bad társulásához, az Európai Unióhoz. […] 1994-ben nyújtotta be hivatalosan csatlakozási kérelmét az
A csatlakozással most esélyt és lehetôséget kapunk arra, hogy Európai Közösségből időközben Európai Unióvá (EU) alakult
ésszel és kitartó, szorgos munkával javunkra fordítsuk tagsá- integrációhoz. A konkrét csatlakozási tárgyalások 1998-ban
gunkat a világ legnagyobb politikai, kulturális és gazdasági szö- kezdődtek. Az EU-csatlakozásról is népszavazás döntött
vetségében. Önbizalommal és emelt fôvel veszünk ebben részt. (2003), s Magyarország végül 2004. május 1-jén lett az
Hitünk és önbizalmunk mögött ezeréves európai örökségünk
áll. Mindaz, amivel hozzájárultunk magunk és Európa házá-
Európai Unió teljes jogú tagja. A felvételt követően teljes
nak építéséhez: védelméhez, gazdasági erôinek növekedéséhez, joggal vesznek részt az Európai Parlament munkájában az
kultúrájához, zenéjéhez, tudományához, sportjához, erkölcsi EU-s választásokon megválasztott magyar képviselők, és
megerôsödéséhez. Sok áldozatot kellett hoznunk. Sok erôfeszí- magyar biztos is tagja lehetett az Európai Bizottságnak. A
tést és sok lemondást vállaltunk az ide vezetô úton. Elismerés csatlakozást követően hazánk és a többi EU-tagállam között
illeti ezért az állampolgárokat, hogy tették dolgukat, viselték a teljesen megszűntek a vámok, fokozatosan szabaddá vált
nehézségeket. Elismerés illeti ezért a rendszerváltozás minden a munkavállalás és jelképessé váltak a belső határok.
kormányának erôfeszítéseit. Az európai integráció iránt elköte-
lezett politikai erôket, közjogi és társadalmi intézményeket, a
nemzet törekvéseinek minden jóakaratú támogatóját.” (Részlet A szavazásra jogosultak száma 8 042 272 fő 100%
Mádl Ferenc köztársasági elnök 2003. április 9-ei beszédébôl) A megjelentek száma 3 669 252 fő 45,62%
a megjelentek
Gyűjtse össze az elnöki beszédből azokat a motívumokat, Ebből érvénytelen szavazat 17 998
0,49%-a
amelyek hazánk és Európa államainak ezeréves öröksé-
gére utalnak! Sorolja fel, hogy mi mindent említ érvként a be- Ebből érvényes szavazat
széd a csatlakozás mellett! Hogyan érvel a népszavazáson való Válaszok száma százalék
részvétel mellett?
Igen 3 056 027 83,76%
Nem 592 690 16,24%
Összesen 3 648 717 100%
Az Európai Unióhoz való csatlakozásról tartott népsza-
7. vazás eredménye (2003. április 12.)

Mi a jelentősége annak, hogy népszavazás is megerősí-

tette hazánk EU-csatlakozását? Keressen magyarázatokat
arra, hogy miért nem vett részt az EU-népszavazáson a magyar
választópolgárok több mint a fele!

5. Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László kül-

ügyminiszter Athénban aláírják Magyarország csatlako-
zási szerzôdését az Európai Unióhoz (2003. április)

Az uniós csatlakozást ünneplô óriásplakát az Erzsébet

8. hídon

Állapítsa meg, hogy a képen az Európai Unió mely jelké-

pei jelennek meg! Soroljon fel további vizuális és akusz-
Az uniós csatlakozásnak emléket állító óriási homokóra tikus jelképeket!
6. Budapesten, a Városligetben. 2011 óta nem üzemel

192
A REGIONÁLIS KAPCSOLATRENDSZER Az 1990-
ben elfogadott magyar külpolitika meghirdette a kapcso-
latok fejlesztését a szomszédos országokkal és népekkel, a
Baltikumtól a Balkánig. Václav Havel csehszlovák államelnök
kezdeményezésére jött létre Csehszlovákia, Lengyelország
és Magyarország között – a középkori hagyományokra is
épülő – ún. visegrádi megállapodás (1991. február 15.),
amely Szlovákia önállóvá válásával (1993) négy ország szö-
vetségévé vált (visegrádi négyek). A szoros együttműködést
azonban több tényező is akadályozta, így többek között az,
hogy az egy időben történt rendszerváltoztatás után mind-
három államnak ugyanúgy tőkére és fejlett technológiára
volt szüksége, ami óhatatlanul versenyhelyzetet idézett
elő. A versenyhelyzettel magyarázható, hogy az Európai
Unióval folytatott tárgyalások utolsó szakaszában a viseg-
rádi négyek (V4) az együttes érdekek helyett a saját nem-
zeti szempontjaikat érvényesítették. Sajnálatosan az együt-
tesen kialakított csatlakozási politika képviselete helyett a
két legerősebb állam, Lengyelország és Csehország külön-
alkukat kötött, ezzel gyengítette a többi tagállam tárgyalási
pozícióját. Az EU-csatlakozást követően is számos kísérlet
történt a közös érdekeken alapuló együttműködés meg-
erősítésére, de a kapcsolatrendszerben igazi áttörés nem
következett be.
SZOMSZÉDSÁGI POLITIKA A szomszédsági politi-
kában új helyzetet teremtett a Szovjetunió felbomlása és az
önálló Ukrajna létrejötte. Hazánk az ott élő több mint 150
ezer kárpátaljai magyar lakosság védelme érdekében meg-
állapodást, ún. alapszerződést kötött Ukrajnával (1993). A
szerződés kimondta a határok megváltoztathatatlanságát,
és annak ígéretét hordozta, hogy az államalkotó nemzet
(az ukrán) a nemzetközi normáknak megfelelő kisebbsé-
gi jogokat biztosít az ott élő magyarok számára (lásd még
a 37. leckét). A szlovák–magyar viszonyt megterhelte a
Beneš-dekrétumok érvényben tartása és a bős-nagymarosi
dunai vízmű építése miatti ellentét.
A visegrádi or-
szágok nemzeti
zászlói
10.
Sorolja fel azokat az elveket, amelyeket a megállapodás
bevezetője rögzít! Gyűjtse össze azokat a rendelkezése-
ket, amelyek segítették az ott élő magyarság nyelvi és kulturá-
lis önazonosságának megőrzését! Gondolja végig, miért oko-
zott az MDF-kormányon és frakción belül komoly nézeteltérést
az alapszerződés aláírása! Határozza meg, hogy az ellenzők
mit tartottak elfogadhatatlannak, és mit hiányoltak a szerző-
désből!
9. A visegrádi megállapodás aláírása
Miért lett a kezdeményezés neve visegrádi megállapo-
dás, és ez miként jelent meg az aláírás során? Mely kö-
zépkori hagyományra építve jött létre a szövetség? Idézze fel
az akkor (a középkorban) megkötött megállapodás céljait!
„1. cikk. A Magyar Köztársaság és Ukrajna (a továbbiak-
11. ban: a Szerzôdô Felek) kapcsolataikat baráti államokként
fejlesztik. Következetesen a szuverén egyenlôség, az erôszak al-
kalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstôl való tartózkodás,
a határok sérthetetlensége, a területi épség, a viták békés ren-
dezése, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az alap-
vetô emberi jogok és szabadságjogok, a népek egyenjogúsága és
a sorsuk feletti rendelkezéshez való joguk tiszteletben tartása,
a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemû teljesítése, a jó
szomszédság, a partnerség és az együttmûködés elvei által vezé-
relve tevékenykednek. […]
5. A Felek kifejezik készségüket, hogy a nemzeti kisebbségek
számára olyan státusz megteremtését ösztönzik, amely bizto-
sítja jogukat a hatékony részvételre a közügyekben, ideértve az
identitásuk védelmével és fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket,
a lakóhelyüket érintô döntések meghozatalát és végrehajtását.
6. A Felek a demokratikus jogállam természetes elemének
tartják a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy nemzeti identitá-
suk megôrzésére a törvényes keretek között saját szervezeteket
és egyesületeket hozzanak létre és mûködtessenek a Felek terü-
letén. E szervezetek vagy egyesületek kapcsolatokat építhetnek
ki és tarthatnak fenn más országok szervezeteivel vagy egyesü-
leteivel, amelyekkel közös az etnikai vagy nemzetiségi eredetük,
kulturális örökségük vagy vallásuk. E szervezetek vagy egyesüle-
tek kérhetnek önkéntes pénzügyi és egyéb segítséget, valamint
állami támogatást. […]
7. A Felek érvényesíteni kívánják azon elvet, hogy a nemzeti-
ségek és nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkozó állami szervek
demokratikus úton, az adott területen élô valamennyi nemzeti-
ség és mindenekelôtt az azok véleményét kifejezô szervezetek
vagy egyesületek részvételével és érdekeinek figyelembevételével
hozandóak létre. […]
10. A Felek egyetértenek abban, hogy biztosítják az ahhoz
szükséges lehetôségeket, hogy a nemzeti kisebbségek tanulják
anyanyelvüket és anyanyelvükön tanuljanak az oktatás minden
szintjén.” (Részlet a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti
1993. június 16-án hatályba lépett jó szomszédsági és együtt-
mûködési szerzôdésbôl és az ahhoz csatolt Nyilatkozatból)
193
 KÜLPOLITIKA, HAZÁNK A KÁRPÁTMEDENCÉBEN
„2. cikk.
12. (1) A bíróság felkéretik arra, hogy a szerzôdés és az álta-
lánosan elfogadott nemzetközi jog, valamint olyan egyéb szer-
zôdések alapján, amelyeket a bíróság alkalmazhatónak találhat,
döntse el:
a) volt-e joga a Magyar Köztársaságnak 1989-ben felfüg-
geszteni, majd ezt követôen felhagyni a nagymarosi léte-
sítménnyel, valamint a bôsi létesítmény azon részeivel
kapcsolatos munkálatokkal, amelyek tekintetében a szerzôdés a
Magyar Köztársaságra ruházta a felelôsséget;
b) volt-e joga a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságnak
arra, hogy 1991 novemberében megkezdje az »ideiglenes megol-
dás« megvalósítását, és hogy 1992 októberétôl mûködésbe hozza
ezt az Európai Közösségek Bizottsága, a Magyar Köztársaság és
a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság független szakértôi
munkacsoportja 1992. november 23-i jelentésében leírt rend-
szert (a Dunának a vízre és a hajózási vonalra vonatkozó kö-
vetkezményekkel járó felduzzasztása csehszlovák területen az
1851,7 folyamkilométernél);
c) melyek a Magyar Köztársaságnak a szerzôdés megszünte-
tésérôl szóló, 1992. május 19-i jegyzéke jogkövetkezményei.
(2) A bíróság felkéretik továbbá arra, hogy állapítsa meg azo-
kat a jogkövetkezményeket, ideértve a felek jogait és kötelezett-
ségeit, amelyek az e cikk 1. bekezdésében foglalt kérdésekrôl
hozott ítéletébôl következnek.” (Hágai ítélet Bôs–Nagymaros
ügyében)
Röviden foglalja össze, hogy mely kérdésekben fordult a
két fél a Hágai Bírósághoz! Nézzen utána, hogy a feltett
kérdésekre milyen ítélet született! Melyik fél számára volt ked-
vezőbb az ítélet?
„Az Országgyûlés
13. – Magyarországnak a határon kívül élô magyarokért viselt
felelôssége érvényesítésének érdekében, Magyarországgal való
sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fejlesztésének elômozdítá-
sa céljából, […]
– a szomszédos államokban élô magyarságnak a szülôföldjén
való boldogulásának, Magyarországgal való kapcsolatai fenntar-
tásának, magyar nemzeti azonosságtudata megerôsítésének, va-
lamint a magyar kulturális örökséghez való kötôdésének mint
a magyar nemzethez való tartozása kifejezésre juttatásának ér-
dekében, […]
1. §. (1) A törvény hatálya a Horvát Köztársaságban,
Romániában, a Szerb Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban,
a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban:
szomszédos állam) lakóhellyel rendelkezô, magát magyar nem-
zetiségûnek valló személyre terjed ki.
(2) Ha nemzetközi szerzôdés másként nem rendelkezik, a
törvény hatálya az (1) bekezdésben meghatározott személlyel
együtt élô házastársra és közös háztartásukban nevelt kiskorú
gyermekre (a továbbiakban: hozzátartozó) akkor is kiterjed, ha
magát nem vallja magyar nemzetiségûnek.
2. §. (1) A szülôföldön való megmaradást és gyarapodást,
továbbá a kulturális és nyelvi azonosságtudat megôrzését
Magyarország a törvény hatálya alatt álló, magát magyar nemze-
tiségûnek valló személyeknek vagy szervezeteiknek az e törvény-
ben meghatározott kedvezmények nyújtásával és támogatások
folyósításával kívánja elôsegíteni. […]
3. §. (1) A törvény hatálya alá tartozó személy Magyarország
területén, az e törvényben meghatározott feltételek szerint biz-
tosított kedvezményekkel élhet, és támogatásban részesülhet.
(2) A törvény hatálya alá tartozó, magát magyar nemzetiségû-
nek valló személy, kulturális és nyelvi azonosságtudata megôr-
zése érdekében, a szomszédos államban lévô állandó lakóhelyén
kulturális és oktatási célú támogatásban részesülhet. Ha nemzet-
közi szerzôdés másként nem rendelkezik, a szomszédos államok
területén igényelhetô támogatások folyósításának rendjére e tör-
vényt kell alkalmazni.” (Részletek a 2001. évi LXII. törvénybôl)
194
Alapszerződés aláírására a későbbiekben sor került Szlo-
vákiával (1995) és Romániával (1996) is. A Horn-kormány
által aláírt két megállapodás jelentőségét az adja, hogy ezek
vonatkoznak a legnagyobb lélekszámú határon túli ma-
gyar közösségekre. Mindkét aláírt megállapodás a határok
garantálása mellett rögzíti az európai normáknak megfele-
lő kisebbségi jogokat, bár az autonómiára vonatkozó elvá-
rásokat nem tartalmazzák.
Magyarország kapcsolatai a szomszédos országok közül
Szlovéniával és Horvátországgal az önállóságuk kivívása óta
alapvetően problémamentesek és barátiak. Ez a közös tör-
ténelmi múlt mellett azzal is magyarázható, hogy a többségi
lakossághoz képest e két országban elenyésző a magyar la-
kosság számaránya, s az itt élők kisebbségi jogait egyezmé-
nyek szavatolják.
Szerbiával az 1990-es években feszült volt a viszony.
A szerb kormány nehezményezte, hogy hazánk támogatta
Horvátország függetlenségét. A jugoszláv polgárháború
miatt vajdasági (délvidéki) magyarokat is behívtak a szerb
hadseregbe és sokan közülük meghaltak; mások inkább Ma-
gyarországra költöztek. A háború végén több ezer szerbet
telepítettek a Délvidékre, és ez számtalan konfliktust ger-
jesztett.
A HATÁRON TÚLI MAGYAROK VÉDELME A
rendszerváltoztatást követő magyar politika kiemelt cél-
jaként fogalmazódott meg a szomszédos országokban élő
– együttesen mintegy 2,5 milliós – magyar kisebbség vé-
delme. Ezt támasztotta alá Antall József kormányalakítása
után tett kijelentése is: „Lélekben 15 millió magyar minisz-
terelnökének érzem magam.” A fokozott felelősségválla-
lást bizonyítja, hogy az 1990-es évek elején a legsúlyosabb
költségvetési időszakban is jelentős anyagi támogatásban
részesültek a határon túli magyarok. A magyar külpolitika
kezdetektől támogatta a határon túli magyar közösségek
autonómiatörekvéseit. Ennek megvalósulását sajnálatos
módon a szomszédos országok kormány- és ellenzéki párt-
jai egyaránt elutasították. Ez egyrészt hátrányosan érintette
a határon túli magyarságot, mivel nem kapták meg az őket
megillető kollektív nemzetiségi jogokat, másrészt rontotta
hazánk szomszédsági politikájának eredményességét.
A határon túli magyarok tekintetében jelentős fordulatot
hozott, hogy az Orbán-kormány 2001-ben elfogadta az ún.
státusz- vagy kedvezménytörvényt. (Ennek hatásáról lásd
a 38. leckét.) Az Orbán-kormány aktív kisebbségi politikája
feszültté tette a szomszédos országokhoz fűződő viszonyt,
amely a hatalomra kerülő Medgyessy-kormány idején bizo-
nyos mértékben enyhült, de nem vált problémamentessé.
Hazánk, illetve szomszédaink csatlakozása az Európai Unió-
hoz (Szlovákia, Szlovénia – 2004; Románia – 2007; Horvátország
–2013) új lehetőségeket nyitott meg a határok által korábban ket-
tévágott a vidékek (régiók) számára. A régiókon belüli gazdasági és
kulturális kapcsolatok erősödése kedvező a határok két oldalán élő
magyarság számára is.
Sorolja fel, mivel indokolja a törvény szükségességét a
dokumentum bevezetője! Gyűjtse össze azokat a rendel-
kezéseket, amelyek segítették a határon túli magyarság önazo-
nosságának megőrzését és kapcsolatrendszerének bővítését!
Gondolja végig, miért okozott a szomszédos országok politikai
vezetőiben ellenérzést a jogszabály!
 magyarország nemzetiségei
és a határon túli magyarok 1990 után
A NEMZETISÉGEK HELYZETE Magyarország tár-
sadalma nemzetiségi szempontból a rendszerváltoztatás
után is egyöntetű (homogén) maradt. A lakosság túlnyo-
mó többsége (97%) magyar anyanyelvűnek tekinti magát.
A több százezres létszámú cigány (roma) lakosság nyelvi-
leg és etnikailag is kettős identitású (magyar és cigány).
Mellettük a német nemzetiségűek néhány tízezer fős cso-
portja alkotja a magyarországi nemzetiségek többségét. A
nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogainak biztosítására
1993-ban a parlament törvényt fogadott el. A törvény kö-
zösségi jogként rögzítette a kisebbségek jogát önazonossá-
guk megőrzésére, ápolására és átörökítésére. A jogszabály
alapján a kisebbségek saját önkormányzatokat hozhattak
létre megyei és országos szinten. Az első kisebbségi válasz-
tásokat 1994-ben tartották. Az ezredforduló időszakában
közel 800 helyi kisebbségi önkormányzat működött az or-
szágban. Ennek több mint fele a cigányság szervezete volt,
több mint 160-at pedig a német nemzetiségi lakosság adta.
1. A magyarországi nemzetiségek megoszlása 2000 körül
Egészítse ki a kördiagram felhasználásával a magyar tár-
sadalom nemzetiségi megoszlását bemutató tankönyvi
szöveget!
A CIGÁNYSÁG A hazánkban élő cigány (roma) lakos-
ság létszámaránya az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt,
különösképpen az északkelet-magyarországi régióban.
A cigányság a múltban és a jelenben sem volt egynemű
(homogén) társadalmi csoport. Foglalkozásuk, társadal-
mi-gazdasági helyzetük és lakhelyük vonatkozásában is
mindig nagy különbségek voltak a csoport tagjai között. A
rendszerváltoztatást követően társadalmi helyzetük még
inkább differenciálódott. A szocialista időszakban a cigány
népesség több mint 60%-a rendszeresen dolgozott. Az át-
alakulást követően többségük elvesztette munkáját. A
következő másfél évtizedben csak kb. 20%-uk tudott visz-
szatérni a munkaerőpiacra. Emiatt a cigány lakosság túlnyo-
mó része tartósan a társadalom legszegényebb alsó har-
madába került. Egyre nagyobb lett a szakadék a különböző
társadalmi helyzetű csoportokban élők között, és nőttek a
regionális különbségek is.
„IV. FEJEZET A kisebbségek önkormányzatai
2. 21. §. (1) Az egyes kisebbségek az e törvényben meghatá-
rozottak szerint községben, városban és a Fôváros kerületeiben
kisebbségi települési önkormányzatokat, vagy közvetett, vagy
közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzatokat,
valamint országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak lét-
re. [...]
22. §. (1) Kisebbségi települési önkormányzatnak nyilvánít-
hatja magát az a települési önkormányzat, amelynek testületé-
ben a képviselôk több mint felét egy nemzeti vagy etnikai kisebb-
ség jelöltjeként választották meg.
(2) Ha az önkormányzati testület képviselôinek legalább 30
százalékát egyazon kisebbség jelöltjeként választották meg, e
képviselôk kisebbségenként legalább 3 fôs helyi kisebbségi ön-
kormányzatot (a továbbiakban: közvetett módon létrejövô helyi
kisebbségi önkormányzat) alakíthatnak.
23. §. (1) […] a választópolgárok közvetlen választás útján,
helyi kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre (a továbbiak-
ban: közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkormányzat).
(2) A közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkormány-
zati testület tagjainak létszáma 1300 lakos alatti községben 3 fô,
1300 lakos feletti községben 5 fô, városban 7 fô, megyei jogú vá-
rosban, fôvárosi kerületben 9 fô.
(3) A közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkormány-
zat – e testület többségének döntésével meghatározott szabályok
szerint – maga választja meg a vezetôit. […]
(5) Egy kisebbség a településen csak egy közvetett módon
létrejövô helyi kisebbségi önkormányzatot, illetôleg ennek hiá-
nyában egy közvetlen módon létrejövô helyi kisebbségi önkor-
mányzatot hozhat létre.
(6) A közvetett és a közvetlen módon létrejövô helyi kisebb-
ségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: helyi kisebbségi
önkormányzat) e törvényben meghatározott azonos feladat- és
hatáskörrel rendelkezik.
(7) Egy kisebbség képviseletét a települési önkormányzatban
szószóló csak akkor láthatja el, ha az általa képviselt kisebbség
helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik.” (1993. évi
LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól)
Fogalmazza meg, mit jelent a közvetett, és mit a köz-
vetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat!
Miben különböznek a jogaik és a feladataik? Mi határozza meg
a kisebbségi önkormányzati testületek létszámát?
A nemzetiségi önkormányzati választáson szavazó roma
3.
elektorok
195
 MAGYARORSZÁG NEMZETISÉGEI ÉS A HATÁRON TÚLI MAGYAROK 1990 UTÁN

A cigányság létszáma és
aránya megyénként 2003-
ban (Romsics Ignác A har-
madik Magyar Köztársaság
1989–2009 címû könyve
alapján)

4.

Hasonlítsa össze a térképet

a munkanélküliek arányát
megyénként mutató térképpel
(35. lecke, 7. forrás)! Mit árul el
az összehasonlítás a romák hely-
zetéről?

Roma népesség Teljes népesség

Településtípus
létszáma (fő) aránya (%) létszáma (fő) aránya (%)
Budapest 60 000 10,4 1 719 000 17
A többi város 282 000 49,7 4 863 000 48
Községek 227 000 39,9 3 560 000 35
Összesen 569 000 100,0 10 142 000 100

A roma népesség és az ország teljes népességének megoszlása településtípusok

5. Fogalmazzon meg három állítást a
szerint 2003-ban
táblázat adatai alapján!

„[…] a cigányok sosem alkottak olyan homogén csoportot,

6. mint ahogy azt az elôítéletes cigányképek sugallták, ma-
napság pedig differenciáltabb csoportot alkotnak, mint valaha.
[…] A differenciálódást hangsúlyozó diskurzus azonban nehezen
feloldható morális és szakmai dilemmákkal szembesül: ha nem
beszélünk a sikeres romákról, akkor ezzel talán hozzájárulunk
a sokat emlegetett esszencialista cigánykép újratermelôdéséhez;
ha viszont beszélünk a sikeres romákról, akkor ezzel talán hoz-
zájárulunk a nagy többség kétségtelenül súlyos problémáinak
bagatellizálásához vagy félreértelmezéséhez […]. Abban viszont
biztosak lehetünk, hogy az esszencialista cigányképek, s az azok-
ból fakadó elôítéletek valamennyi roma életét megnehezítik
ebben az országban. És valamennyi nem romáét is.” (A romák
helyzete Magyarországon. A Policy Solutions politikai elemzé-
se, 2012)
Az ezredfordulót követően főleg a városi fiatalokból álló
roma vállalkozói középosztály és a roma értelmiség hely-
zete vált kedvezővé, míg az iskolázatlan és munkanélküli
vidéki romák a társadalom perifériájára kerültek. A roma
közösség érdekeinek képviseletére kiépült a megyei és ké-
sőbb az országos roma önkormányzati hálózat.
A romák társadalmi megítélését a régi sztereotípiák és
a többségi lakosság egyéni tapasztalatainak általánosítása
határozza meg. (Erről a 41. leckében még lesz szó.)

Fogalmazza meg, hogy melyik romákkal kapcsolatos előíté-

letről szól a forrás! Próbálja meg saját tapasztalatai vagy
olvasmány- és filmélményei alapján cáfolni ezt az előítéletet!

Mága Zoltán
hegedûmûvész
8. Romatelep az észak-magyarországi régióból
7.
Készítsen 6-8 pontos intézkedéscsomagot, amellyel javí-
Gyűjtse össze néhány sikeres roma származású művész, tani lehetne a cigány (roma) lakosság hátrányos helyze-
sportoló és tudós nevét! tén és a társadalmi integrációján!

196
A HATÁRON TÚLI MAGYAROK Az egykori szovjet
befolyási övezet országaiban a kommunista diktatúrák ösz-
szeomlása és azt követő demokratizálódási folyamat re-
ményteljesnek mutatták a határon túli magyarság jövőjét.
Úgy tűnt, hogy a változások nyomán mindenütt megszűnik a
magyar kisebbségeket korlátozó jogi és társadalmi környezet.
Szabaddá válik a magyar nyelvhasználat, kiteljesedhet az ele-
mi oktatástól az egyetemig a magyar nyelvű iskolarendszer,
és megteremtődnek a közösségi autonómia feltételei.
A legtöbb szomszédos országban azonban sajnálatosan
felerősödött a többségi lakosság nacionalizmusa. Az otta-
ni pártok, politikusok a különböző politikai vitákban nem-
egyszer az ún. „magyar kártyát” játsszák ki: a problémá-
kat a magyar kisebbség elleni fellépéssel próbálják elfedni.
Egységes nemzetállamot hirdetve fellépnek a magyarok
autonómiatörekvései ellen is.
Ostromállapot Marosvásárhelyen 1990 márciusában.
A többségi lakosság körében felkorbácsolt nacionalizmus leg- 9. A három napig tartó zavargásoknak 5 halott (3 magyar,
véresebb eseményei Romániában történtek. Az akkor még ma- 2 román) és majdnem 300 sebesült áldozata volt
gyar többségű Marosvásárhelyen 1990. március 19-én román
tüntetők a magyar polgármester lemondását, a magyar feliratok Nézzen utána az interneten a marosvásárhelyi „fekete
eltávolítását követelték. Fejszékkel, dorongokkal betörtek a ro- március” részletes történetének! A magyarok mely kö-
mániai magyarság politikai képviseletét ellátó Romániai Magyar vetelései váltották ki közvetlenül a románok magyarellenes
Demokrata Szövetség székházába, és megverték az ott tartózkodó fellépését? Kiket ítéltek el az eseményekkel kapcsolatban, és
magyarokat. (Ekkor vesztette el egyik szeme világát Sütő András milyen ítéleteket kaptak? Hogyan reagált az akkori magyar kor-
erdélyi magyar író.) Másnap több tízezer magyar tiltakozott a mány az eseményekre?
város főterén az erőszak és a hatóságok tétlensége miatt. A tün-
tetőkre rátámadtak a buszokkal oda szállított, különböző ütő- és
szúróeszközökkel (kasza, vasvilla, dorong, lánc) felfegyverkezett
románok. A magyarokat végül a környékbeli székelyek és cigányok
fellépése mentette meg.

A demokratikus viszonyoknak köszönhetően a határon

túli magyarok helyzete valamelyest mégis javult. Szemben
a kommunista időszakkal, már működtethetnek politikai
pártokat és szakmai szervezeteket, létrehozhatnak isko-
lákat – bár önálló magyar állami egyetem nem létesülhe-
tett –, és az anyaországgal való kapcsolattartásuk is töb-
bé-kevésbé akadálymentesnek minősíthető.
A rendszerváltoztatást követően a magyarországi po-
litika mindvégig és sokoldalúan támogatta a kisebbségi
sorban élő honfitársainkat. A határon túli magyar lakos-
ság szempontjából meghatározó jelentőségű volt a Duna
Televízió létrehozása (1992–1993). A műholdról sugárzott
adások segítségével jelentős mértékben bővült és javult a
kárpát-medencei térség magyar kisebbségeinek anyanyelvi
kultúrához való hozzáférése. A nemzeti összetartozás szem-
pontjából kiemelkedő fontosságúnak ítélhető a státusz-
vagy kedvezménytörvény elfogadása (2001). Lehetővé vált
azoknak a határon túli magyar családoknak az anyagi támo-
gatása, akik gyermekeiket magyar iskolába íratták, másrészt
a törvény az ún. magyar igazolványt igénylőknek, majd az
azzal rendelkezőknek egyéb kedvezményeket (pl. utazás,
orvosi ellátás) adott. Ezt az igazolványt a következő évek-
ben több mint félmillióan váltották ki. A jogszabály jelentős
mértékben hozzájárult a Kárpát-medencében élő magyar-
ság összetartozásának erősítéséhez. Ugyanezt a nemzet-
politikai szándékot tükrözte az ekkor létrehozott Erdélyi
Magyar Tudományegyetem, amely kizárólag magyar állami
támogatásból működik.
A kedvezőbb helyzet ellenére a korszakban minden ha-
tárainkon túli területen csökkent a magyarok aránya a né- A magyar népesség aránya a határainkkal szomszédos
10. területeken az ezredfordulón
pességben. Ez azért is hátrányos, mert egy településen, vagy
közigazgatási egységben bizonyos nemzetiségi jogok gyakor- Jellemezze az egyes területek népesség-összetételét!
lása számarányhoz kötött. (Például csak olyan településen Milyen helyet foglal el a magyarság az egyes területek
használható a magyar nyelv, s lehetnek magyar feliratok az nemzetiségei között?
intézményeken, ahol a magyarok aránya eléri a 20%-ot.)

197
 MAGYARORSZÁG NEMZETISÉGEI ÉS A HATÁRON TÚLI MAGYAROK 1990 UTÁN
A magyar népesség elhelyezkedése és aránya Erdélyben,
11. 2002-ben
Készítse el a térkép alapján egy lehetséges székelyföldi
autonóm terület alaprajzát! Gyűjtsön adatokat, hogy mi-
lyen termékek biztosíthatnák e terület gazdasági alapjait!
12. Tôkés László, aki temesvári református lelkészként 1989-
ben szót emelt a Ceauşescu-diktatúra ellen
„2. Az RMDSZ a decemberi forradalom sodrában alakult,
13. és elkötelezetten támogatja mindazokat a törekvéseket,
intézkedéseket és programokat, amelyek a valódi demokrácia
szellemének meghonosítására, intézményrendszerének kiépíté-
sére, az ország alkotó erôinek összefogására, az új, demokratikus
Románia megteremtésére irányulnak.
3. Az RMDSZ a romániai magyarságot, beleértve a csángó
magyarokat is, államilag Romániához tartozónak, etnikailag,
történelmileg és hagyományai révén a magyar nemzet szerves
részének tekinti.
4. Az RMDSZ a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak bizto-
sítását a román demokrácia egyik sarkköveként fogja fel. Ezek a
jogok nem kiváltságok és nem adományok, hanem a nemzetisé-
gek létébôl, az egyetemes emberi jogokból, a demokrácia lényegé-
bôl fakadnak, és szavatolásukért a román állam a Gyulafehérvári
Határozat nemzetiségpolitikai elveinek szellemében, az ENSZ
Alapokmányának, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának,
a Helsinki Konferencia és a Bécsi Utótanácskozás záródokumen-
tumainak aláírásával kötelezettséget és felelôsséget vállalt.” (Az
RMDSZ programja – kivonat. Nagyvárad, 1990. április 21–22.)
Fogalmazza meg, hogyan értelmezi a dokumentum a ki-
sebbségi jogokat! Milyen garanciákra hivatkozik a magyar-
ság jogaival kapcsolatban?
198
ERDÉLY A határon túli magyar lakosság legnagyobb lé-
lekszámban (körülbelül 1,2 millió) Romániában, a történel-
mi Tiszántúlon és Erdély keleti területén él. A Székelyföld
megyéiben (pl. Maros, Hargita, Kovászna) a lakosság közel
90%-a magyar anyanyelvű. Másutt szórványban, elsősorban
Észak-Erdély területén, Bihar megyében, a Szilágyságban,
Máramarosban, illetve a történelmi magyar városokban
(Kolozsvár, Nagyvárad) élnek.
Az erdélyi magyarság számára a kommunista diktatúra
évtizedei súlyos következményekkel jártak. Nemcsak kol-
lektív jogaikat, szabadságukat, de tulajdonukat is elvesztet-
ték az ottani lakosok, illetve a magyar egyházi, nemzetiségi
szervezetek. A rendszerváltoztatás a többségében magyar-
lakta megyékben az egyéni és közösségi szabadságjogok
tekintetében egyértelmű javulást hozott. Törvényessé vál-
tak a magyar helységnevek, a magyar nyelvű feliratok a köz-
épületeken, köztereken. A helyi közigazgatásban használni
lehetett a magyar anyanyelvet. Az ezredforduló után elfo-
gadott reprivatizációs törvény pedig részben a tulajdon-
viszonyokat is rendezte, különösen az egyházi ingatlanok
vonatkozásában.
A Románia területén élő magyarság egyik meghatá-
rozó politikai szervezete a Romániai Magyar Demokrata
Szövetség (RMDSZ), amely az 1990-es fordulattól jelen van
az országos politikában (rövid időre kormányzati szerephez
is jutott). Fontos szerepe van a székelyföldi megyékben is a
helyi politikai élet alakításában. Az erdélyi magyarság egyik
lelki és szellemi vezetője Tőkés László református lelkész
(1990–2009 között a Királyhágó melléki református egyház-
kerület püspöke), akinek jelentős szerepe volt a romániai
rendszerváltoztató folyamat elindításában és az autonómia
megvalósításáért indított mozgalomban.
„Kénytelen vagyok továbbra is kisebbségi jogfosztásról be-
14. szélni. Annak az – egészében véve – háromnegyed évszá-
zad óta tartó nacionalista elnyomó és asszimilációs politikának
a változott formában történô folytatódásáról, mely az »egységes
román nemzetállam« alkotmányos elve alapján az ország lakos-
ságának a »homogenizációját« tûzte ki célul. Tovább tart az a
nagynemzeti pánromán politikai kurzus, melynek eredménye-
képpen az utóbbi 75 év alatt a magyar nemzeti közösség szám-
aránya Erdély területén 32%-ról 21%-ra (lélekszáma 1 663 000-
rôl 1 603 000 fôre) csökkent. […]
A romániai magyar nemzeti közösség kisebbségi történel-
mének 75 éve alatt sohasem folyamodott erôszakhoz. Jogos és
békés eszközökkel, a parlamenti demokrácia nyújtotta politikai
keretek között, az európai normáknak és gyakorlatnak megfe-
lelôen kívánja tovább folytatni küzdelmét emberi és kollektív ki-
sebbségi jogaiért, az Európában sok helyütt jól bevált különféle
autonómiaformák meghonosítása érdekében. […]
Visszautasítva a román nacionalisták szeparatizmusra vagy
éppenséggel szecesszióra vonatkozó megalapozatlan vádjait,
ezúton is kérjük a román demokratikus erôket, […] hogy hat-
hatósan támogassák magyar nemzeti közösségünk autonómia-
törekvéseit. Meggyôzôdésünk, hogy egyedül a kisebbségi auto-
nómia szavatolhatja jogainkat és megmaradásunkat, másfelôl
pedig ugyanez jelentheti az egyik legfôbb garanciáját térségünk
békéjének, biztonságának és stabilitásának.” (Tôkés László: Az
autonómia az elszakadás legjobb ellenszere. Temesvár, 1996.
május 16.)
Magyarázza meg az állítást: „az autonómia az elszakadás
legjobb ellenszere”! Hogyan értékeli a magyarság szem-
pontjából Tőkés László a romániai rendszerváltoztatást? Hogyan
próbálja megnyerni a többségi nemzet politikusait a magyar
autonómia ügyének? Milyen érveket sorol fel az autonómia
mellett?
FELVIDÉK A felvidéki magyarság (kb. 500 ezer fő) Szlová-
kiában, a Magyarországgal határos területeken él. A több-
ségében magyar lakosú városok közül kiemelhető Komárom
és Dunaszerdahely. Az önálló Szlovákia megalakulása
(1993) – a nacionalizmus feléledése miatt – hátrányosan
hatott a csehszlovákiai rendszerváltoztatást követően széle-
sedő magyar nemzetiségi jogokra. Ez az 1990-es évek végén
összefogásra késztette a korábban egymással versengő ma-
gyar politikai pártokat. A létrejövő Magyar Koalíció Pártja
(MKP) az ezredforduló környékén kormányzati tényezővé
vált, így bővülhettek a kisebbségi jogok, és helyi szinten
megerősödött a magyar iskola- és intézményrendszer is.
Magyarország és Szlovákia uniós csatlakozása a határ menti
magyar–magyar kapcsolatok további bővülését eredmé- A Selye János Egyetem épülete Komáromban. 2004-ben
16. alapították, és a mûködését a szlovák állam is finanszí-
nyezte. Az MKP azonban idővel megosztottá vált, majd ki-
rozza
szorult a kormányzati hatalomból. Ez a kedvező folyamatok
részleges visszafordítását és a szlovákiai magyarság politi- Nézzen utána, ki volt Selye János, és hogyan kötődik
kai szervezeteinek megosztottságát eredményezte. Komáromhoz! Fogalmazza meg 2-3 mondatban az önálló
magyar egyetem működésének jelentőségét!
DÉLVIDÉK, VAJDASÁG Az 1990-es rendszerváltozta-
táskor az ún. délvidéki magyarság Jugoszláviában, többségük
a Vajdaság területén, Szabadkán, Zentán, Magyarkanizsán „A Vajdasági Magyar Szövetség […] egyaránt elkötelezett
és környékükön élt. A soknemzetiségű jugoszláv állam vi- 17. a vajdasági magyar nemzeti közösség érdekei és értékei,
szonylag széles körű kulturális autonómiát biztosított az itt valamint a nemzeti hovatartozástól független általános emberi,
élő magyarságnak. Iskolákat, egyesületeket, magyar nyelvű civilizációs, demokratikus és polgári értékek mellett. […]
könyvkiadót és színházat is fenntarthattak. A jugoszláviai Politikai szervezetünk mélyen elkötelezett a nyugati demok-
polgárháború megtizedelte az ott élő magyarságot is, mivel rácia és a keresztény értékrend mellett, ezért tevékenységünkkel
sokan átköltöztek hazánkba (lásd a 36. leckét). A jugoszláv ál- szeretnénk hozzájárulni ezen értékek mielôbbi meghonosításá-
hoz a Vajdaságban és Szerbiában. Különösen fontosnak tartjuk
lam szétesése után a magyar anyanyelvű lakosság kisebbik az egyetemes emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartását,
része szlovén, illetve horvát, míg a többség – a vajdaságiak melyeknek szerves része a másságra és az egyenrangúságra való
– szerb állampolgár lett. Az itt élők a korábbiakhoz képest jog. Különbözô nyelvû és kultúrájú polgárok csak akkor lehet-
kedvezőtlenebb jogi és közbiztonsági helyzetbe kerültek. nek egyenlôk, ha egyenlô joguk, esélyük és lehetôségük van arra,
Létszámuk folyamatosan csökken, mára már nem éri el a hogy ôrizzék és fejlesszék saját nyelvüket, kultúrájukat és hagyo-
300 ezret. Politikailag a vajdasági magyarság is megosztott. mányaikat. […]
A VMSZ egyértelmûen érdekelt abban, hogy Szerbia és
1990-ben alakult meg a Vajdasági Magyarok Demokratikus Montenegró tagja legyen az Európai Uniónak. Hittel valljuk,
Közössége (VMDK). Legfőbb célja a kisebbségi jogok érvényesítése hogy számunkra az európai integráció az egyetlen civilizáltan
és a vajdasági magyarok közös (kollektív) érdekeinek védelme. A járható út, amely lehetôvé tenné, hogy a határok megváltoztatása
VMDK-ból vált ki 1994-ben a Vajdasági Magyar Szövetség. nélkül, azok maximális átjárhatóvá tételével, újra integrálódhas-
sunk abba az Európába, ahova mi, magyarok (néha, a körülmé-
KÁRPÁTALJA A második világháború után a kárpátaljai nyek hatására csupán lélekben) mindig is tartoztunk. (Vajdasági
magyarság a Szovjetunióhoz, majd ennek felbomlása után Magyar Szövetség programja. Szabadka, 2004. június 19.)
(1991) Ukrajnához került. A szovjet fennhatóság korlátozott
nemzetiségi jogokat és az anyaországtól való elszigetelést jelen- Csoportosítsa a dokumentum által említett emberi jogo-
tett. A magyarság létszáma jelentősen csökkent, jelenleg kb. kat! Magyarázza meg, milyen indítékok miatt támogatja
150 000 fő. A rendszerváltoztatás itt is a magyarság önszervező- a VMSZ Szerbia uniós tagságát!
désének megerősödésével járt. Létrejött a Kárpátaljai Magyar
Kulturális Szövetség, amely az Ukrajnában élő magyarság ér-
dekvédelmi szervezete. A szövetség képviselői a magyarlakta
településeken fontos önkormányzati tisztségeket töltöttek be.
Azok a települések, ahol többségében magyarok élnek, visz-
szakapták eredeti nevüket és a magyar utcaneveket. Kárpátalja
„legmagyarabb” városában, Beregszászon létrejött a magyar
Nemzeti Színház.

„A kárpátaljai magyarság jövôje […] annak a függvénye,

15. hogy hogyan sikerül kiépítenünk kapcsolatainkat az ukrán
államhatalommal, milyen viszonyban leszünk, mit várhatunk
Magyarországtól, az elsô, talán a legfontosabb az, hogy saját ma-
gunkkal, a kárpátaljai magyarsággal hogyan tudunk boldogulni,
milyen kapcsolatot tudunk kialakítani, mennyire tudunk hatni
rájuk, mennyire tudjuk mozgósítani és a bizonyos értelemben 18. A beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház
„nevelni” a népünket. […] (Kovács Miklós elnöki beszámolója
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség XII. közgyûlésérôl. Magyarázza meg, hogy az önálló Ukrajna miért biztosí-
Beregszász, 2001. március 31.) tott széles körű jogokat az ott élő nemzetiségeknek!

199
 MAGYARORSZÁG NEMZETISÉGEI ÉS A HATÁRON TÚLI MAGYAROK 1990 UTÁN

MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN A történelem for-

dulatai és viharai kb. 5 millió magyart sodortak az ország-
határon túlra. Kb. 3 millióan a Kárpát-medencében élnek,
2 millióan szétszóródva a világ számos országában. A leg-
nagyobb lélekszámú magyar közösség az Amerikai Egyesült
Államokban, illetve Izraelben található. 1992-ben újjászer-
veződött a Magyarok Világszövetsége, amely a külföldön
élő magyarok nyelvi és kulturális önazonosságának meg-
őrzését, a világ magyarjainak összetartását tűzte ki céljául.
E szervezet – Csoóri Sándor elnöksége idején – kezdemé-
nyezte a Duna TV megteremtését (1992), illetve a magyar
állampolgárság kiterjesztését az országhatáron kívül élők,
magukat magyaroknak vallók számára (2000).
A magyar állam támogatását fejezi ki a magyar igazol-
19. vány és az ehhez kapcsolódó iskoláztatási támogatás,
valamint a határon túli felsôoktatás támogatása

Állapítsa meg, hogy miért lett népszerű a magyar igazol-

vány kiadása! Fogalmazza meg, hogy mit jelenthetett e
dokumentum az igazolványt kiváltók többsége számára!

21. Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem Nagyváradon

Képzelje magát egy magyar–román kormányközi delegá-

ció képviselőjének. Gyűjtsön érveket amellett, hogy mi-
ért kell az Erdélyi Magyar Egyetemet a magyar állam mellett
Csóri Sándor a Magyarok Világszövetségének elnöke a román államnak is finanszíroznia!
20. (1991–2000)

Az egyes földrészeken élô Tárja fel a legnagyobb lélekszámú magyar kolóniák létrejöttének hátterét!
22. magyarok száma

200
 oktatás, kultúra, művelődés
ISKOLARENDSZER Az oktatás világában is már 1989-
ben megkezdődött a rendszerváltoztatás. Ennek egyik
lényeges elemeként megszűnt az orosz nyelv kötelező
oktatása, továbbá oldódott a 8 + 4-es iskolarendszer kizá-
rólagossága, megjelentek a hat- és a nyolcosztályos gim-
náziumok. Felgyorsult az állam egyeduralkodó szerepének
felszámolása a közoktatásban, és megnyílt a lehetőség az
egyházi és alapítványi iskolák terjedésére.
Az 1990-es önkormányzati törvény az általános és közép-
iskolák döntő többségét az önkormányzatok fenntartásába
adta. Az átalakulási folyamatot törvényesítette az 1993-as
új közoktatási törvény. Az egyházi iskolák létesítése és fenn-
tartása ügyében fontos lépés volt a korábban már említett
vatikáni megállapodás (34. lecke).
1. A budapesti Baár-Madas Református Gimnázium épülete
Melyik időszakban készült el az épület? Milyen stílusje-
gyekből ismerte fel? Nézzen utána, miért tölt be sajátos
szerepet ez a gimnázium a közoktatásban!
KÖZOKTATÁS Az 1989–1990-es fordulatot követően az
oktatás tartalmi változása is megkezdődött. A különböző tan-
tervi dokumentumokból kikerültek a szocialista ideológiára és
nevelésre vonatkozó elvárások. Elfogadottá vált a tartalmak te-
kintetében a többféle érték és nézet együttes megjelenítése.
Az oktatás szabályozását – összefüggésben a pártok eltérő ok-
tatáspolitikai nézeteivel – folyamatos viták és jogszabály-mó-
dosítások kísérték. A nézetkülönbségeket a Nemzeti alaptan-
terv (Nat) körül folyó viták is mutatják. A Nat előkészületei
még a rendszerváltoztatást megelőzően kezdődtek, és közel 7
éves egyeztetés után csak 1995-ben fogadták el a dokumentu-
mot. A viták azonban minden kormányváltást követően újra-
indultak. A közoktatás tartalmát szabályozó dokumentumokat
azóta is többször módosították.
2. A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium
Gyűjtse össze a Fasori Gimnázium honlapja segítségével,
hogy kik voltak az iskola Nobel-díjas tanulói!
„A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott mû-
3. velôdéshez való jog esélyegyenlôség alapján való gyakorlá-
sának biztosítása, a lelkiismereti meggyôzôdés szabadságának és a
vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban
való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi
oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a taní-
tás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülôk
és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek
meghatározása, továbbá korszerû tudást biztosító közoktatási
rendszer irányítása és mûködtetése céljából az Országgyûlés a
következô törvényt alkotja: […]
3. §. […] (2) Közoktatási intézményt az állam, a helyi önkor-
mányzat, a települési, területi kisebbségi önkormányzat, az orszá-
gos kisebbségi önkormányzat, a Magyar Köztársaságban nyilván-
tartásba vett egyházi jogi személy, továbbá a Magyar Köztársaság
területén alapított és itt székhellyel rendelkezô, jogi személyiség-
gel rendelkezô gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más
jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat
fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – a jogszabályban fog-
laltak szerint – megszerezte. A természetes személy egyéni vállal-
kozóként alapíthat és tarthat fenn közoktatási intézményt.
(3) Az állam az ingyenes és kötelezô általános iskoláról az
állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói
tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatel-
látás keretében gondoskodik. E törvény szerint ingyenes továbbá
az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelést és okta-
tást kiegészítô pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, továbbá
a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképzô iskolai,
a szakiskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi ellátás.”
(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról)
Gyűjtse össze, hogy milyen célokat fogalmaz meg a tör-
vényszöveg! Válassza ki ezek közül azokat, amelyek a
rendszerváltoztatás előtt valószínűleg nem kerültek volna be a
szövegbe! Sorolja fel, kik, milyen szervezetek tarthatnak fenn
oktatási intézményeket, és határozza meg egy mondatban en-
nek jelentőségét! Fogalmazza meg, hogy az oktatás ingyenes-
sége milyen társadalompolitikai célokat szolgál!
201
 OKTATÁS, KULTÚRA, MŰVELŐDÉS
4. 1995-ös Nat és a 2001-es Kerettanterv borítója
Gyűjtse össze az 1995-ös Nat műveltségterületeit!
Állapítsa meg, hogy a történelem tantárgy mely művelt-
ségterület részeként jelenik meg! Készítsen egyszerű tábláza-
tot a Nat és a kerettantervek jellemzőinek különbségeiről!
„A magyar felsôoktatás elsô önálló törvényi szabályozásá-
5. nak alapját az alkotmányos emberi jogok, az európai egye-
temek Magna Chartája, valamint a társadalmi és a nemzeti lét
jobb feltételeinek megteremtése iránti igény alkotja.
Ennek érdekében szabályozza e törvény a felsôoktatási intéz-
mények rendszerét, mûködését, autonómiáját, az állam szerep-
vállalását; rendelkezéseivel biztosítva a tanítás, a tanulás, a tudo-
mány és a mûvészet szabadságát. […]
A felsôoktatási intézmények
2. § (1) A felsôoktatási intézmény szakmailag önálló, önkor-
mányzattal rendelkezô jogi személy, amelynek kizárólagos joga
a törvény 84. §-ában meghatározott felsôfokú képzés, és a 98.
§-ban megállapított felsôfokú végzettséget igazoló oklevelek ki-
adása. […]
3. § (1) Egyetem abban az esetben létesíthetô, illetve mûköd-
het, ha alkalmas
a) legalább két tudományágban, illetôleg képzési területen,
legalább két szakon folytatott, legalább négyéves egyetemi alap-
képzésre és szakirányú továbbképzésre. […]
4. § (1) Fôiskola abban az esetben létesíthetô, illetve mûköd-
het, ha alkalmas
a) legalább hároméves fôiskolai alapképzésre;
b) kutatási tevékenység folytatására […]” (1993. évi LXXX.
törvény a felsôoktatásról, részlet)
Gyűjtse össze, hogy milyen szabadságokat garantál a jog-
szabály az egyetemek számára! Állapítsa meg, hogy mik
a feltételei a jogszabályban az Universitas típusú egyetemnek!
6. A hallgatói létszám alakulása a felsôoktatásban
202
A Nemzeti alaptanterv a közoktatás tartalmának legfontosabb
szabályzója, amely rögzíti a fejlesztési célokat és a feldolgozandó
tartalmakat. Az 1995-ben jóváhagyott változatot a pedagógusok
többsége túlságosan általánosnak tartotta, ennek nyomán jelen-
tek meg a konkrétabb előírásokat tartalmazó ún. kerettantervek
(2000). Azóta is viták kereszttüzében áll a Nat és a kerettantervek
viszonya, továbbá a tantervekben megjelenített elvárások meny-
nyisége.
Az oktatás átalakítása iskolatípusonként változó tanuló-
létszám mellett ment végbe. Az általános iskolában 15 év
alatt a tanulók létszáma negyedével csökkent. Ezzel párhu-
zamosan javult az egy osztályteremre jutó tanulók szám-
aránya (25-ről 20-ra), és csökkent az egy pedagógusra jutó
tanulók száma. Az érettségit adó középiskolában tanulók
száma viszont csaknem megduplázódott. Tanévenként az
érettségizők aránya az ezredfordulót követően a tíz évvel
korábbi 20%-ról közel 60%-ra nőtt. Ez azzal is magyarázható,
hogy a szakmunkásképzőkbe járók száma – összefüggésben
a szocialista nagyipar összeomlásával – az adott időszakban
a felére csökkent. Ezek a kedvező változások ugyanakkor
nem jártak együtt az oktatási eredmények javulásával,
amelyeket a különböző nemzetközi mérések az ezredfordu-
lót követően már feltártak.
FELSŐOKTATÁS Fontos és jelentős változások zaj-
lottak le a felsőoktatásban is. Itt is megjelentek az egy-
házi és az alapítványi iskolák, például a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem (1992), a Károli Gáspár Református
Egyetem (1993) vagy a Budapesti Közép-Európai Egyetem
(1994). A felsőoktatás intézményei egy új törvénnyel visz-
szanyerték szakmai autonómiájukat, önkormányzatukat.
Megkezdődött hazánk csatlakozása az európai felsőoktatási
térséghez. A 2000-es évek fordulóján létrejöttek a közép-
kori hagyományokra is támaszkodó ún. Universitas típusú
intézmények, majd az ún. bolognai folyamathoz való csat-
lakozás eredményeként kialakult az európai mintához iga-
zoldó többszintű felsőoktatási rendszer. A változó jogsza-
bályi környezet és az új intézmények alapítása, a régiek bő-
vítése következtében 1990–2004 között a felsőoktatásban
nappali tagozaton tanulók száma közel háromszorosára
növekedett. A hallgatói létszám bővülése azonban nem járt
együtt az oktatói létszám növekedésével és az infrastruk-
turális feltételek javulásával. A felsőoktatás általános szín-
vonala így nem javult. További problémaként jelent meg,
hogy a felsőfokú képzés szerkezete nem mindenben felelt
meg a magyar munkaerőpiac igényeinek: a piac lényegé-
ben csak a végzett diplomások mintegy felét igényelte.
A bolognai rendszer lényege az egységes és összehasonlítha-
tó felsőoktatás megteremtése, amely két egymásra épülő képzési
szakaszból (ún. ciklusból) áll. Az első ciklusban (alapképzés, BA)
szerzett fokozat szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő
elhelyezkedéshez, továbbá szükséges feltétele a második képzési
ciklusba (a mesterképzésbe, MA) történő belépésnek. Az alapkép-
zés elvégzése főiskolai szintnek felel meg, a mesterképzés pedig
egyetemi szintet jelent. Ez utóbbi a feltétele a doktori képzésbe
való bekapcsolódásnak.
Gyűjtse össze, milyen okok állnak a nagyarányú létszám-
bővülés mögött! Fejtse ki a változások előnyeit és hát-
rányait!
KULTÚRA A rendszerváltoztatáshoz kötődően (részben
azt előkészítve) a kulturális életben is lényegi változások
indultak meg. Fokozatosan megszűnt a cenzúra, már nem
kellett lapengedélyért folyamodni. Gyorsan megszaporo-
dott az új napilapok és folyóiratok száma. (Ezek közül talán
a legfontosabb volt a Hitel című irodalmi és közéleti lap,
amely 1988 novemberében jelent meg először.) A koráb-
ban tiltott irodalmi, tudományos művek megjelenése is
lehetővé vált. A széles közönség is megismerkedhetett töb-
bek között Orwell, Szolzsenyicin, Koestler, Bibó István vagy
Márai Sándor műveivel.
Az ezredfordulóra a könyvkiadás is sokat változott. Bővült
a megjelenő könyvcímek száma, de csökkentek a példány-
számok. Az írók közül a legnagyobb elismerésben Kertész
Imre részesült: 2002-ben a holokauszt borzalmait elbeszélő
Sorstalanság (1975) című regényét Nobel-díjjal jutalmazták.
7. A rendszerváltoztatás elôtt tiltott könyvek borítói
Nézzen utána, hogy a szocialista viszonyok között mely
témák és művészi irányzatok számítottak tiltottnak!
TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET 1990-et követően vál-
tozott a tudomány és a művészet világa is. Visszakapta
önállóságát a Magyar Tudományos Akadémia, és számos
szakmai civil szervezet jött létre. A korábbi eszmei, tartalmi,
formai korlátozások megszűnése minden területen felsza-
badító erővel hatott. Az értékek sokfélesége minden művé-
szeti ágban szabad utat kapott. A művészeti és tudományos
élet sokszínűvé vált, de a műtermekből, íróasztalfiókokból
tömegesen nem kerültek elő addig rejtegetett tudományos
felfedezések vagy egyéb remekművek. Az eltérő ideológiai,
politikai nézetek nyilvánosságra kerülése az 1990-es évek-
ben a tudományos és a művészeti élet megosztottságát
eredményezték. Ennek nyomán heves és indulatos ideo-
lógiai és szakmai viták bontakoztak ki. A viták nemegyszer
politikai síkra is terelődtek. Több területen a megosztottság
intézményesült. Az Akadémia mellett létrejött a Magyar
Művészeti Akadémia, illetve a Magyar Írószövetségből ki-
vált a Szépírók Társasága.
8. Kertész Imre a Nobel-díj átadásán, 2002 decemberében
Készítsen filmnézésre ösztönző plakátot az irodalmi
műből készült filmalkotás népszerűsítésére! Törekedjen
arra, hogy a plakát a mű üzenetét is hordozza!
„1. §. (1) A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban:
9. Akadémia) önkormányzati elven alapuló, jogi személyként
mûködô köztestület, amely a tudomány mûvelésével, támogatá-
sával és képviseletével kapcsolatos országos közfeladatokat lát el.
(2) Az Akadémiát a 6. § szerinti akadémikus, valamint a 7. §
szerinti nem akadémikus köztestületi tagok alkotják.
(3) Az Akadémia akadémikus tagjai köztestületi jogaikat
közvetlen részvétel útján, a nem akadémikus köztestületi tagok
pedig – a jelen törvényben és az Akadémia Alapszabályában (a
továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon – képviselet
útján gyakorolják.
(4) Az Akadémia mint köztestület, valamint az akadémiai
kutatóhálózat mûködésének feltételeit közvetlenül érintô jog-
szabályok, programok, intézkedések, továbbá a közfeladatainak
ellátását érintô jogszabályok, állami programok és intézkedések
elôkészítésekor az Akadémia véleményét ki kell kérni. […]
2 §. (1) Az Akadémia az e törvényben meghatározott feladatai-
nak ellátása céljából közfinanszírozású kutatóhálózatot, kiszol-
gáló és egyéb intézményeket létesít és mûködtet, amelyek felett
irányítási jogot gyakorol, valamint […] gazdasági társaságokat
létesíthet, amelyek tulajdonosi jogát gyakorolja. Az Akadémia a
tudományért, mûvészetért tevékenykedô más szervezeteket is
támogathat.
(2) Az Akadémia a központi költségvetésben önálló fejezetet
alkot, amely tartalmazza az Akadémia mint köztestület által
– nem gazdasági társaságként – mûködtetett szervezetek
költségvetését is.” (1994/XL. törvény a Magyar Tudományos
Akadémia jogállásáról)
Állapítsa meg, hogy mely jogi előírások teszik lehetővé
az Akadémia autonóm működését! Sorolja fel, hogy mi-
lyen lehetőségeket biztosít a törvény az Akadémiának felada-
tai ellátásához!
203
 OKTATÁS, KULTÚRA, MŰVELŐDÉS
„Kétségtelen, hogy Magyarországon korlátlanul érvénye-
10. sül a sajtószabadság, és ez a demokrácia és így a rendszer-
változás fontos eleme.
Ugyanakkor az is tény, hogy a felszabadult sajtót és a köz-
szolgálati médiát a régi rendszerben lejáratott és a koalícióval
ellenséges »szakma« képviselôi uralják. Ezért – míg a kormány-
zati hatalom ellenôrzésének funkciója maximálisan érvényesül –
addig másik fontos feladatának, az objektív tájékoztatásnak a tö-
megkommunikáció alig tesz eleget. […] Most azonban, amikor
az országról alkotott kép a világ szemében egyértelmû – ami-
kor már senki sem vonja kétségbe az MDF és a kormány elkö-
telezettségét a liberalizmus, a demokrácia, a sajtószabadság, az
emberi jogok és a piacgazdaság iránt –, meggyôzôdésem szerint
végrehajtható a Magyar Rádió és a Magyar Televízió politikai
beállítottságának és szellemiségének gyökeres megváltoztatása.
[…] annak érdekében, hogy az emberek az objektív tájékoztatás
keretében valódi képet kapjanak helyzetükrôl és lehetôségeik-
rôl, hogy ennek birtokában mindenki reális bizalommal és kellô
önbizalommal vegyen részt az országépítô munkában.” (Kónya
Imre: Az igazat, és csakis a tiszta igazat. Az ún. Kónya-dolgozat)
Miért nevezik a sajtót negyedik hatalmi ágnak? Mi adja
a sajtó munkatársainak legitimitását? Mit szorgalmaz a
dolgozatban a kormánypárti politikus? Értelmezzék és értékel-
je az objektív tájékoztatás érdekében javasolt intézkedéseket!
Vitassák meg azt a megállapítást, hogy „a sajtónak mindig el-
lenzékinek kell lenni”!
Hankiss Elemér az országgyûlés Kulturális Bizottsága
11. elôtt (1992)
Nézzen utána, milyen szerepe volt Hankiss Elemérnek a
„médiaháborúban”!
Az idôszak meghatározó Készítsen táblázatot a tankönyvben szereplő médiatermékekről! Állapítsa meg a felsorolt
13. napi- és hetilapjai napilapokról és internetes hírportálokról, hogy jobb- vagy baloldali értékrendet és politikai
nézeteket jelenítenek-e meg! Vitassák meg a kétosztatú médiaviszonyok előnyeit és hátrányait!
204
SAJTÓ- ÉS MÉDIAVISZONYOK A rendszerváltoz-
tatást követően a leghevesebb és leghosszabb ideig tartó
vita ezen a területen bontakozott ki. Az ellentétek hátterét
az adta, hogy az MDF vezette kormány úgy ítélte meg, hogy
tevékenységét a nyomtatott és az elektronikus sajtó (tévé,
rádió) nem tárgy- és szakszerűen mutatja be. A problémát
az is súlyosbította, hogy az MDF–SZDSZ-megállapodás nyo-
mán a miniszterelnök által javasolt televízió- és a rádióel-
nök kinevezése a korábban az SZDSZ-ben politizáló Göncz
Árpád köztársasági elnök jogköre lett, így a kormányfő és a
köztársasági elnök között kompromisszumra lett volna szük-
ség. Ennek hiánya vezetett az ún. médiaháborúhoz, amely
1993–1994-ben éleződött ki.
A hosszan elhúzódó konfliktus időszakában jelentősen
átrendeződött a napilapok olvasottsága. Az olvasók többsé-
ge a bulvársajtó felé fordult a politikai napilapok helyett. Az
elektronikus médiában új helyzetet teremtett az 1990-es
évek közepén a privatizáció, a kereskedelmi jellegű rádió-
adók és tévécsatornák megjelenése. Ezek a kereskedelmi
adók a bulvár irányába vitték a közízlést. Az ezredforduló
táján a kialakuló kétosztatú politikai viszonyokhoz (jobb- és
baloldal) igazodó napilapok, hetilapok váltak hangsúlyossá
(Magyar Nemzet, Heti Válasz, Népszabadság, 168 óra). Lét-
rejöttek a „jobb- és baloldali” televízió- és rádiócsatornák
(pl. Hír TV, ATV, Lánchíd Rádió, Klubrádió). A politikai és üz-
leti megosztottság állandósult. Emellett egyre népszerűb-
bé váltak az internetes újságok és hírportálok is (pl. Origo,
Index).
„Úgy vélem, az a konfliktus, ami kialakult a miniszter-
12. elnök úr, a kormány és a két médium elnöke között, jó,
hogy kialakult. Örülök neki, mert egy új demokráciában igenis
küzdelmek és nyilvános küzdelmek során kell tisztázni a játék-
szabályokat, a függôségeket és függetlenségeket, és nem hátsó
szobákban politizálgatással próbálni ezeket megoldani.
Örülök tehát, hogy a konfliktus megszületett, nem én provo-
káltam ki, ellenkezôleg: igyekeztem elhárítani, de ha már meg-
van, örülök, hogy a nyilvánosság elôtt – akármilyen nehéz út is
ez – végigjártuk ezt, mert ebbôl mindannyian tanulunk. […]
Megpróbálok úgy viselkedni – és bízom benne, hogy így
is van –, mintha a bizottság minden tagja valóban azért jött
volna ma ide el, hogy a tényeket tisztázza a legjobb lelkiisme-
rete szerint, amelyben helyet kaphat a pártérdek – ha úgy véli
a képviselô, hogy a pártérdek tükröz valamilyen jelentôs társa-
dalmi érdeket –, de a tények az elsôk, utána jönnek a különbözô
érdekek, értékek és egyéb szempontok. […]” (Hankiss Elemér
beszéde a parlament kulturális bizottsága elôtt)
Állapítsa meg, hogy milyen cél érdekében vállalta
Hankiss Elemér a parlamenti meghallgatást! Fogalmazza
meg, hogy milyen magatartásmintát jelenít meg a bizottság
előtt a televízió elnöke!
 „Az Országgyûlés a szabad és független rádiózás és televí-
14. ziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás
függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájéko-
zódás szabadsága, valamint az egyetemes és a nemzeti kultúra
támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínûségének érvény-
re juttatása érdekében, továbbá a tájékoztatási monopóliumok
kialakulásának megakadályozására, […] a következô törvényt
alkotja: […]
3. §. (1) A Magyar Köztársaságban a mûsorszolgáltatás – e
törvény keretei között – szabadon gyakorolható, az információk
és a vélemények mûsorszolgáltatás útján szabadon továbbítha-
tók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi mûsorok
szabadon vehetôk. A mûsorszolgáltató – a törvény keretei között
– önállóan határozza meg a mûsorszolgáltatás tartalmát, és azért
felelôsséggel tartozik.
(2) A mûsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar 15. Új rádió- és televíziócsatornák logói
Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti
az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek,
Válasszon ki egy belpolitikai és egy kultúrával kapcsola-
népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek,
tos aktuális eseményt! Hallgassa meg, illetve nézze meg,
továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet kel-
hogyan számolnak be a kiválasztott eseményekről a képen
tésére.
látható rádió- és televíziócsatornák! A hírműsor mely részén
(3) A mûsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebb-
kerülnek említésre, milyen időterjedelemben, kíséri-e élő tu-
ség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, ki-
dósítás a hírt? Milyen következtetések vonhatók le az össze-
rekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására,
hasonlításból?
elítélésére.
4. §. (1) A közérdeklôdésre számot tartó hazai és külföldi ese-
ményekrôl, vitatott kérdésekrôl a tájékoztatásnak sokoldalúnak,
tényszerûnek, idôszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozott-
nak kell lennie. […]
5. § (1) A vallási vagy hitbeli meggyôzôdést sértô, az erôsza-
kos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi
vagy hanghatások bemutatása elôtt a közönség figyelmét erre a
körülményre fel kell hívni. […]
(5) A kiskorúak személyiségfejlôdésére súlyosan ártalmas
mûsorszám közzététele tilos. […]” (A rádiózásról és televízió-
zásról szóló 1996. évi I. törvény)

Magyarázza meg, miért kellett törvényben szabályozni

a médiaszolgáltatást! Állapítsa meg, hogy igazolják-e a
részletek a törvény megalkotásának általános céljait!

MŰVELŐDÉS A művelődési szokások átalakulását leg-

markánsabban az mutatja, hogy a városokban fokozatosan
megváltozott a korábbi művelődési otthonok tevékenysé-
ge, és a kistelepüléseken, falvakban megszűntek a mozik.
A színházak műsorában egyre nagyobb teret kapott a zenés
műfaj, és a közönségszám némileg csökkent. Ezzel párhuza-
mosan nőtt a kábel- és műholdas televíziózás szerepe. Az
1990-es évek közepén egyre inkább ezek műsorai jelentet-
ték az emberek számára a művelődést. Az ezredforduló kör-
nyékén a bevásárlóközpontok elterjedésével jelentek meg a
többségében akciófilmeket játszó multiplex típusú mozik.
2002 márciusában – hosszan tartó vitákat követően – meg-
nyílt az új Nemzeti Színház, és létrejött a modern művé-
szeti alkotások új kiállítóhelye, a Ludwig Múzeum. A közok-
tatásban bevezették az iskolai emléknapokat. Részben az
emléknapokhoz kapcsolódik, hogy megalakult a Holocaust
Dokumentációs Központ, illetve a Terror Háza Múzeum.

Nézzen utána lexikonokban, hogy hol – mely utak ke-

reszteződésében – állt az első, illetve második Nemzeti
Színház épülete Budapesten! Hol tervezték megépíteni a
Nemzeti Színházat az 1980-as, 1990-es években? Nézzen utá-
na, hogy melyik mű volt a színházavató előadás! 16. Az új Nemzeti Színház és a múltra utaló ledôlt timpanon

205
 OKTATÁS, KULTÚRA, MŰVELŐDÉS

Iskolai emléknapok. A Magyar Országgyűlés az ezredforduló

után fogadta el, hogy minden év április 16-án fog megemlékezni
a holokauszt magyarországi áldozatairól, mivel 1944-ben ezen a
napon kezdődött meg a zsidó lakosság gettóba zárása és depor-
tálása. Arról is döntött, hogy minden év február 25-e a kommu-
nista diktatúrák áldozatainak emléknapja. 1947-ben ezen a napon
tartóztatták le jogellenesen, és hurcolták később a Szovjetunióba
Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

17. A Terror Háza Múzeum

Nézzen utána, hogy a Terror Háza Múzeum épülete

(Andrássy út 60.) miért alkalmas a XX. századi diktatú-
rák jellegzetességeinek bemutatására! Mi volt a Holokauszt
Dokumentációs Központ épületének (Páva utca) eredeti funk-
ciója? Soroljon fel indokokat a Dokumentációs Központ létre-
hozásának szükségessége mellett!

A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely Bu-

18. dapesten, a Páva utcában

SPORT ÉS SZABADIDŐ A társadalmi-gazdasági viszo-

nyok változása a sport világát is érintette. Megváltozott a
sport támogatási rendszere, és markánsan elvált egymástól
a tömegsport és az élsport. Az élsport területén létrejöttek
a gazdasági alapon működő társaságok, egyesületek, és
megjelent a hivatásos sportolói státusz. Az élsport elüzle-
tiesedésének hatása ellentmondásos: több csapatsportág-
ban csökkent a nemzetközi eredményességünk, de számos
kiemelkedő egyéni sportteljesítménynek örülhettünk.
Az ezredforduló tájékán a javuló életkörülmények nyo-
mán bővültek a tömegsport lehetőségei és a szabadidős
tevékenységek. Évről évre jelentős tömegeket vonzó sport-
események (pl. Budapest Maraton, Balaton-átúszás) és
fesztiválok (pl. Sziget Fesztivál, Művészetek völgye) szerve-
ződtek.
Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok, többszö-
19. rös Európa- és világbajnok úszónô. Teljesítménye a sok
egyéni sportsiker közül is kiemelkedik

Készítsen táblázatot, amelyben feltünteti, hogy mikor,

hol, milyen úszásnemben nyert olimpiai, illetve világbaj-
nokságot Egerszegi Krisztina! Mit gondol, mely tényezők állhat-
nak a kiemelkedően sikeres sportpályafutás mögött? Soroljon
fel még kiemelkedő eredményeket elérő sportolókat!

Sziget Fesztivál az Óbudai-szigeten. Az elsô fesztivált

A Sziget Fesztiválon évek óta az egyik nap csak a magyar 20. 1993-ban rendezték (akkor még Diáksziget néven), s
zenéről szól. Készítsék el 3-4 osztálytársukkal közösen a
azóta Európa egyik legrangosabb zenei rendezvényévé
saját slágerlistájukat, vagyis adják meg, mely dalokat, fellépő-
vált. Az elsô fesztiválra kb. 40 ezren vettek jegyet, míg
ket szeretnék aznap mindenképpen hallani!
2005-ben már majdnem 400 ezren

206
 összegezés

Magyarországon az 1989/90–2004 közötti időszakban mű-

ködni kezdett a demokratikus intézményrendszer, és ki-
épült a piacgazdaság. Az ország a keleti tömbből átkerült a
nyugati világ fejlett demokratikus országai közé. A „másod-
osztályból”, ahol a keleti tömb egyik mintaországa volt, felke-
rült az „első ligába”. A magasabb osztályba kerülésnek számos
kedvező és kedvezőtlen kísérőjelensége és következménye lett.
Eredményként rögzíthetjük a hatalommegosztáson ala-
puló jogállami intézményrendszer kiépítését, az alapvető
állampolgári jogok (vallás-, sajtó- és szólásszabadság) teljes
körű garantálását. Megvalósult a vállalkozás szabadsága, a
magántulajdon védelme, a piaci verseny. Ennek eredmé-
nye a korábban nem tapasztalt világszínvonalú árukínálat,
a korszerű ipari technológiák és munkaszervezés átvétele.
Jelentős mértékben modernizálódott a telekommunikáció
és a közúthálózat. Az EU-csatlakozás pedig kiteljesítette
az utazás szabadságát, a határok átjárhatóságát, a szabad
munkavállalást és az információszabadságot.
Az egy osztállyal feljebb kerülés komoly áldozatokkal
is járt. Válságba sodorta szinte az egész hazai ipari terme-
lést, visszavetette a mezőgazdaságot, leértékelte a magyar
munkaerőt. Sajnálatosan egymillió körüli maradt a tartósan
munka nélkül levők száma, az ország adósságállománya lé-
nyegesen nem csökkent. A hazai életkörülmények sem ja-
vultak számottevően. A magyar társadalom polgárosodása
is ellentmondásosan alakult. Nőttek a társadalmi különbsé-
gek. Létrejött a kis létszámú, a nemzetközi környezetben is
otthonosan mozgó elit, és kialakult a többmilliós, már-már
reményvesztett szegény réteg. A kettő között helyezkedik Álmok álmodói – világra szóló magyarok címmel a ma-
1. gyar tehetség legizgalmasabb eredményeirôl szóló kiál-
el a felemelkedésben reménykedő és a lecsúszástól is félő
középosztály. lítás nyílt az ezeréves államiságunk megünneplésére
Az ezredfordulót követő gazdasági eredmények ellenére
nem léptünk előrébb – korábbi helyzetünkhöz képest – a Tekintsen a jövőbe! Fogalmazzon meg feltételezést arról,
hogy milyen új magyar találmányokkal kerülhetne orszá-
világgazdasági versenyben, bár a volt keleti blokk országai gunk a világ élvonalába!
között sikerült továbbra is megőrizni éllovas szerepünket.

Az Esztergom–Párkány közötti Mária Valéria híd. A má-

3. sodik világháborúban felrobbantották (2.). A magyarok
és a szlovákok közösen építették újjá, az Európai Unió
anyagi támogatásával, és 2001-ben adták át a forgalom-
nak (3.)

Gyűjtse össze a híd újjáépítésének társadalmi, gazdasági

2. és politikai feltételeit! Fogalmazza meg az újjáépítés va-
lós és jelképes üzeneteit!

207
 ÖSSZEGEZÉS

Hatalmi berendezke-
dés a Kádár-korszak-
ban
4.

A harmadik Magyar
Köztársaság állambe-
rendezkedése
5.

Hasonlítsa össze (a 4-es és az 5-ös ábra felhasználásával) a rendszerváltoztatás előtti és utáni viszonyokat!
Készítsen néhány mondatos összefoglalót vagy képes posztert az alábbi szempontok alapján:
– államforma;
– az államhatalom működése (pl. hatalommegosztás, választási rendszer);
– jogok és kötelességek viszonyrendszere;
– a tanácsi és az önkormányzati rendszer felépítése, működése;
– a gazdaság húzóágazatai, meghatározó vállalatok, cégek, termékek;
– népesedési viszonyok, társadalmi struktúra;
– egészségügyi, oktatási és szociális viszonyok.

208
Vii. társadalmi és állampolgári
ismeretek
MiÉrt aKarnaK az eMbereK deMOKráCiában Élni?

■ MERT A HATALOM FORRÁSA ŐK MAGUK  A NÉP?

■ MERT CSAK EZ KÉPES BIZTOSÍTANI A LEGKÜLÖNBÖZŐBB EMBEREK BÉKÉS
EGYÜTTÉLÉSÉT EGY PLURÁLIS TÁRSADALOMBAN?
■ MERT BIZTOSÍTJA A MAGÁNTULAJDONT ÉS A PIACI VERSENYT, EZÁLTAL
MINDENKI ANYAGI GYARAPODÁSÁT?
■ MERT MINDENKIRE UGYANAZOK A TÖRVÉNYEK VONATKOZNAK?
■ MERT AZ ÁLLAM TISZTELETBEN TARTJA, SŐT VÉDI A MAGÁNÉLETET?
■ MERT AZ ÁLLAM VILÁGNÉZETI KÉRDÉSEKBEN SEMLEGESSÉGRE TÖREKSZIK?
 társadalmi sokszínűség
1. Identitásjelzôk
Mit kívánnak a tudtunkra adni a fenti jelzések használói?
Melyikre mondaná, hogy valamilyen identitást, önazo-
nosságot fejez ki? Milyet?
2. Az identitás egymást metszô dimenziói
Próbálja meghatározni saját magát az ábrázolt dimenzi-
ók segítségével! Van olyan, amelyik nem érinti önt, vagy
amelyik hiányzik az ábráról? Van olyan, amiről nem szívesen
nyilatkozik? Ön szerint mennyire határozzák meg egymást a
különböző identitások?
3. Az identitás létrehozásának módjai
Keressen példákat az identitás létrehozásának két mód-
jára! Gondolja át a saját identitásait ebből a szempont-
ból!
210
AZ EGYÉN ÉS IDENTITÁSAI A modern kori nyugati
civilizáció egyik alapja az egyén szabadsága, ami az önmeg-
határozás szabadságát is magában foglalja. Ugyanakkor az
egyén mindig csoportokhoz képest határozza meg önmagát:
melyiknek tagja és melyiknek nem. Mivel mindenki több
csoporthoz is tartozik, mindenkinek több identitása van. Az
egyént meghatározhatja a kora, a neme, az etnikai és nem-
zeti hovatartozása, a nyelve és kultúrája, a hite és világné-
zete, a szexuális irányultsága vagy a különböző családi és
társadalmi szerepei. Ezek nagy része kiegészíti egymást (pl.
férfi és családapa), de némelyek ellentétben is állhatnak (pl.
keresztény, de rasszista), valamelyik pedig változik életünk
folyamán (pl. a nemzeti hovatartozás az asszimiláció során).
Az identitás létrehozása kétoldalú folyamat, melyben az
egyén és a közösség vesz részt. Kezdeményezhet az egyén
azzal, ha kifejezi, hogy tagja valamely csoportnak, és ezt a
közösség elfogadja, megerősíti (pl. valaki megtér, és hitét az
egyház elismeri). De kezdeményezhet a közösség is úgy, hogy
az egyént valamely csoport tagjának tekinti, és ezt az egyén
elfogadja, vállalja (pl. a kislány megtanulja, hogy a társada-
lom nőneműnek tekinti és ennek megfelelő viselkedést vár
el tőle). Súlyos feszültséget okozhat, ha a közösség elutasítja
az egyén, vagy az egyén a közösség kezdeményezését. A nyu-
gati társadalmak, így a magyar is, az egyént tekintik alap-
vetőnek, és a közösségeket az egyének szabad társulásai-
nak tartják. Ezzel szemben a hagyományos társadalmak (és
néhány modern diktatúra) a közösséget tekinti természetes
egységnek, melynek az egyén csupán alkotóeleme.
4. Vállalt és kijelölt identitás
Mi a különbség a két képen látható helyzet között?
Keressen más példákat, ahol bizonyos egyének identitá-
sát egy másik csoport akarta meghatározni! Mi a közös jellem-
zőjük az ilyen eseteknek?
 Vannak adottnak tűnő identitások: az, hogy valaki fiatal magyar
férfi, nem választás kérdése, míg az, hogy orvos és férj, igen. Kérdés „Fekete, leszbikus anya vagyok és depresszióban szen-
5. vedek. Teljesen elszigetelnek a diszkrimináció külön-
azonban, hogy mi ezeknek az identitásoknak a tartalma. Az orvos
gyógyít, a férjnek felesége van, és ha nem felel meg ezeknek az elvá- bözô formái, amik a bôrszínem, a szexuális irányultságom, a
rásoknak, akkor a társadalom nem is fogja orvosnak és férjnek tekin- mentális betegségem miatt érnek, és azért, mert a gyerekemet
teni. De kell-e fiatalosan, magyarosan és férfiasan viselkedni? És ha egyedül nevelem. A kórházban azt várták, hogy beilleszkedjem
valaki nem így tesz, akkor nem fiatal magyar férfi? Vagy ezek az iden- a fekete közösségbe, ami azonban gyakran homofób [elítéli a
titások sem objektívek, tartalmuk pedig sokszínű és változtatható? homoszexualitást], hiszen a legtöbb családsegítô szolgáltatást
az egyházak nyújtják. Akik tudnak szexuális irányultságomról,
úgy érzik, hogy a meleg szervezetek felelnének meg nekem,
CSALÁD, HÁZTARTÁS, HÁZASSÁG A család köz- de egyikük sem tudja kezelni a betegség, a családi állapot és a
vetlen rokoni kapcsolatban álló emberek csoportja, illetve bôrszín komplex problémáját. A saját családom úgy véli, hogy
olyan felnőttek közössége, akik általában a gyerekgondozás a homoszexualitásom a mentális betegségem következménye.”
felelősségét is vállalják. Az a család, amelybe az ember bele- (Ruth Hunt és Julie Fish vizsgálata, 2008)
születik, a származási család, amelybe pedig felnőttként lép
be és ahol a következő nemzedék nő fel, a nemző család. A
Milyen identitásokkal rendelkezik az interjút adó sze-
család összetétele és pontos határa az egyes kultúrák között, mély? Milyen konfliktusok vannak az identitásai között,
de azokon belül is nagyon változatos lehet. A szülő(k) és a és miért?
gyerek(ek) alkotják a nukleáris, más néven magcsaládot. Ha
ennél több családtag él együtt (pl. nagyszülők, felnőtt testvé-
rek), akkor kiterjesztett családról beszélünk. A ténylegesen
együtt élő emberek közösségét a társadalomtudományok a
háztartás kifejezéssel jelölik. A háztartás tagjai általában gaz-
dasági egységet is alkotnak: jövedelmüket közösen költik el.
A család alapja gyakran a házasság, ami két felnőtt ember
társadalmilag jóváhagyott szexuális és életközössége.

Sokáig úgy tartották, hogy a történelemben a kiterjesztett

család volt az uralkodó. John Hajnal kutatásai mutattak rá, hogy
Északnyugat-Európában már a középkortól a nukleáris család volt a
jellemző, míg keletebbre és délebbre a kiterjesztett. A két házassági
modellt Európában elválasztó vonalat róla nevezik Hajnal-vonalnak.
Az északnyugati modellre jellemző továbbá, hogy a házasfelek kor-
ban közelebb álltak egymáshoz, hogy az emberek később házasod-
tak, és emiatt kevesebb gyerekük született.

A modern társadalmakban, így Magyarországon is a há-

zasság és a család intézménye jelentős átalakuláson ment
át a XX–XXI. században. Az ezzel kapcsolatos értékek, véle-
mények és félelmek nagyon különbözőek és összefüggenek a
politikai és világnézettel. Az egyéni szabadság szempontjából
örvendetes, hogy különböző együttélési formák választha-
tók, azok fel is bonthatók és a gyerekvállalás sem kötelező.
A társadalom reprodukciója (újratermelése) szempontjából
viszont aggasztó az egyedülállók, az egyszülős és a gyer-
mektelen családok számának növekedése. A magyar jog a
házasságot egy férfi és egy nő életközösségeként határozza
meg. Azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít-
hetnek.

A Hajnal-vonal. Pirossal jelöltük az eredeti Hajnal-

6. vonalat, feketével pedig a késôbbi kiegészítéseket: azokat
a nyugati régiókat, ahol nem az északnyugati modell
jellemzô

Az eltérő házassági modellekkel magyarázzák sokan a

társadalmi és gazdasági fejlődés eltéréseit is. Milyen tár-
sadalmi-gazdasági következménye lehetett Nyugat-Európában
annak, hogy a nők később mentek férjhez, a fiatal pár önálló
háztartást alapított, és kevesebb gyermeke született?

A családok száma Magyarországon (1990–2011)

7.

Melyik családtípus száma nő, csökken vagy stagnál?

Milyen folyamatok olvashatók le a diagramról?

211
 TÁRSADALMI SOKSZÍNŰSÉG
A családok megoszlása Magyarországon, az eltartott
8. gyermekek száma alapján (1990–2011)
Milyen folyamatok olvashatók le a kördiagramokról?
Milyen okai lehetnek egy család gyermektelenségének?
A szociológia meghatározása szerint „a család legfontosabb
társadalmi funkciója a reprodukció: az utódok nemzése és fel-
nevelése.” Vesse össze a meghatározást az adatokkal!
A termékenységi mutató Magyarországon (az egy nôre
9. jutó élveszülések száma). A vízszintes piros vonal a né-
pesség újratermeléséhez szükséges szintet mutatja
Milyen demográfiai következménye van a család átala-
kulásának?
Foglalkoztatottság nemek szerint az EU-ban és Magyar-
10. országon (a 15–64 évesek között, 2013)
Mi lehet a fő oka a nők alacsonyabb foglalkoztatottságá-
nak? Hogyan lehetne az egyenlőtlenséget csökkenteni?
Milyen érvek szólhatnak amellett, hogy az egyenlőtlenség ter-
mészetes?
212
A modernitás előtt (tehát az ipari társadalmak kialakulását meg-
előző időszakban) a család sokkal kevésbé volt stabil összetételű kö-
zösség, mint napjainkban. Ennek elsődleges oka a gyakoribb halálo-
zás (főleg a magas csecsemőhalandóság, illetve a nők gyermekágyi
halálozása) és az újraházasodás volt. A hivatalos erkölcsi rosszallás
ellenére gyakoriak voltak a házasság előtti és házasságon kívüli sze-
xuális kapcsolatok, és az abból születő gyermekek is, hiszen a házas-
ságot ritkán kötötték szerelemből. Ennek oka, hogy a modernitás
előtti családok termelőegységek is voltak, így a párválasztást sokkal
inkább befolyásolták gazdasági szempontok, mint ma.
A különbözô családi állapotúak aránya Magyarországon
11. (1871–2011)
Mutassa be a grafikon alapján a változások irányát és
azok különbségeit a XIX. század végén, a XX. század má-
sodik felében, illetve a XX-XXI. század fordulóján! Magyarázza
meg, mi lehet az összefüggés a modernizáció, azon belül pél-
dául a női munkavállalás és a társadalombiztosítás elterjedése,
illetve a házasságok arányának csökkenése között!
A párválasztás hasonlóság alapján történik. A kutatások alap-
ján az embernek fontosak bizonyos külső jegyek is (pl. bőrszín), de
sokkal inkább befolyásolja a párválasztást a világnézeti (pl. politikai
vagy vallási) azonosság. Az emberek olyan párt keresnek, aki vala-
mely általuk lényegesnek tartott szempontból hasonló hozzájuk.
Ugyanakkor az emberi közösségek (pl. lakóhelyi, baráti, iskolai,
templomi) is ugyanezen szempontok alapján szerveződnek. A fia-
talok tehát sokkal könnyebben találnak hasonló partnert saját kö-
zegükben.
FÉRFIAK ÉS NŐK A nők és férfiak jogi egyenlősége elle-
nére a munkaerőpiacon a nők hátrányos helyzetben vannak:
alacsonyabb a foglalkoztatottságuk, ritkábban kerülnek ve-
zető pozícióba, és kevesebb az átlagos fizetésük is. Az okok
sokfélék. A XX. század középső harmadáig sok munkakör na-
gyobb fizikai erőt kívánt, ugyanakkor jobban is fizetett: ezek
voltak a tipikus férfiszakmák. A nők iskolázottsága is soká-
ig elmaradt a férfiakétól, ami szintén alacsonyabb béreket
eredményezett. A gyereknevelésből pedig ma is a nők vállal-
nak nagyobb részt, emiatt kevesebb a munkatapasztalatuk,
és van, aki nem is képes visszatérni a munkaerőpiacra. Azt,
hogy a jogi egyenlőség ellenére egy szint fölött vannak a nők
előrejutását akadályozó „láthatatlan” tényezők, üvegplafon-
jelenségnek nevezik.
A nők társadalmi hátrányai régi keletűek. Egy széles körű vizs-
gálat kimutatta, hogy ahol az élelemtermelés kezdetén elterjedt
az eke használata, ott jobban férfiközpontú (ún. patriarchális) tár-
sadalmak jöttek létre. Az eke használatához ugyanis jelentős fizikai
erőkifejtésre volt szükség, szemben a korábbi ásóbottal. Emiatt az
alapvető kenyérkeresetet jelentő földművelés a férfiak feladatává
vált. A férfiak elsőbbsége beleivódott a kultúrába és a XX. századig
a jogba is.
 Számos vizsgálat kimutatta, hogy a nők még egyenlő induló esé-
lyek mellett is kevesebbet keresnek, mivel kevésbé hajlandók ver-
sengeni. Kérdés, hogy ez biológiai adottság, vagy a nevelés eredmé-
nye-e. Több egymástól nagyon eltérő társadalomban végeztek erre
vonatkozó megfigyeléseket, kísérleteket (a totális férfiuralomban
élő kenyai maszájoktól a nőuralomban élő indiai khászikig). Ezek
azt mutatták ki, hogy az öntudatos nők megállják a helyüket a ver-
senyben, de csak ha muszáj, mert amúgy inkább az együttműködést
választják.

A nemek közti bérkülönbség ma már nehezen indokolha-

tó. A nők képzettsége nemcsak utolérte, de meg is haladta a
férfiakét. A gyereknevelés és a háztartás terheinek férfiak és
nők közötti megosztásával pedig javítani lehetne a nők karri-
erlehetőségein. A bérkülönbség valóban csökkenőben van:
a technikai fejlődés és az azt elterjesztő globalizáció a férfia-
kéval mindinkább azonos lehetőségeket biztosít a nőknek.

Az Egyesült Államok nagyvárosaiban ma már a fiatal, egyedülálló

nők jobban keresnek, mint a hasonló korú férfiak. Ennek oka, hogy
képzettebbek (másfélszer annyi köztük a diplomás), és – mivel nem
alapítottak még családot – a munkatapasztalatuk sem marad el a
férfiakétól. Ez a példa világosan mutatja, hogy a nők munkaerőpiaci
hátránya alapvetően esélyegyenlőség kérdése.
A nôk átlagbérének elmaradása a férfiakéhoz képest az
14. EU tagállamaiban (a férfibérek százalékában, 2013)
Mik lehetnek a nők alacsonyabb bérének okai? Vesse
össze a 10. és a 12. diagram adatait! Lehet így is érvelni
az egyenlőtlenség természetessége mellett?

12. A diplomás nôk és férfiak száma Magyarországon

Hogyan hat az ábrázolt jelenség a nők munkaerőpiaci

helyzetére?

A nôk átlagos napi munkaideje Magyarországon, perc-

15. ben (2000)

Milyen összefüggés olvasható le a diagramról? Vesse

össze a házas és az egyedülálló nők munkaterhelését!
Milyen következtetés vonható le ebből?

A 20 legjobban keresô amerikai színész és színésznô

13. (2013)

Számolja össze, melyik színésznek vagy színésznőnek hány

főszerepét ismeri! Kiket alakítottak? Milyen számszerű és
minőségi különbséget lát a férfi és női szerepek között? Milyen
következtetést tud levonni abból, hogy csak egyetlen fekete
bőrű színész van a névsorban, és ő is férfi (Denzel Washington)?

213
 TÁRSADALMI SOKSZÍNŰSÉG
A fogyatékossággal élôk száma Magyarországon, 2011
16. (összesen 456 ezer fô)
Milyen csoportjai vannak a fogyatékkal élőknek? Melyik
csoportnak milyen fejlesztésekkel, intézkedésekkel le-
hetne segíteni abban, hogy esélyeik javuljanak a mindenna-
pokban?
„Minél többet tudtunk meg Bence betegségérôl, egyre
17. jobban fenyegetett a jövô, hogy budapesti bentlakásos
iskolában kell majd tanulnia, […] amikor csak hétvégeken
fogom látni, mert iskolába kell járnia. Úgy éreztem, hogy ezt
nem fogom tudni elviselni. […] Megkerestem a helyben lévô
általános iskolát, és az ott tanító tanárokkal, illetve az igazga-
tóval beszéltem a problémámról. Lehetôvé tették, hogy fiam a
helyben lévô általános iskolában integráltan tanulhasson. […]
Miután tudtam már, hogy nem kell megválnia tôlünk, még
Milyen belső konfliktust okoz a szülőnek az iskolaválasztás? Melyek az integrált oktatás előnyei és hátrányai? Mik a feltételei?
kommentár nélkül
Tankönyvünk két utolsó fejezetében minden leckét egy olyan
témával zárunk, amely kapcsolódik a leckéhez, és amelyről sok
szó esik a közbeszédben is. Érdemes ezeket megbeszélni, meg-
vitatni! A nagyobb szabadság érdekében e témák feldolgozásá-
hoz nem közlünk szempontokat.
Erkölcsi viták. Korunk legnagyobb erkölcsi vitái a csa-
lád és a házasság intézményéhez kapcsolódnak. Enge-
délyezhető-e az abortusz vagy a melegházasság? A kon-
zervatív, vallásos emberek nagyobb részben ellenzik
mindkettőt, a hagyományra és a vallási kinyilatkoztatás-
ra hivatkozva. A liberális, világias emberek zöme viszont
engedélyezné, hangsúlyozva az egyéni szabadságot és
az állam világnézeti semlegességét. De lehet-e valóban
semlegesnek lenni ezekben a kérdésekben?
214
A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK Jelenleg közel fél-
millió ember él Magyarországon valamilyen fogyatékossággal.
Nagyjából minden harmadiknak valamely érzékszerve (látás,
hallás) sérült, bő negyven százalékuk mozgáskorlátozott, a
többiek értelmi vagy egyéb fogyatékossággal küzdenek. Bár
a jóléti államokban, így Magyarországon is nem egyedül a
család kötelessége és felelőssége a fogyatékossággal élők el-
tartása, hátrányaik a mai napig súlyosak. Általában sajátos,
bentlakásos iskolába járnak, mely fogyatékosságukat felkészül-
ten kezeli, képzettségük mégis jóval elmarad a többségétől.
Fogyatékosságuk, alacsonyabb iskolázottságuk és az őket érő
előítélet miatt nehezebben találnak maguknak munkát, ami
komolyan akadályozza, hogy önálló és teljes életet éljenek. A
mindennapokban a többség igényeire szabott közlekedés és a
tájékozódás is nehezíti helyzetüket.
A tapasztalatok szerint a fogyatékossággal élők esélyeit az
integrált (vagy más néven: inkluzív) oktatás növelheti. (Amikor
a fogyatékosok együtt tanulnak a többiekkel.) Ennek azonban
szükséges biztosítani a feltételeit. Az iskolák ugyan több pénzt
kapnak a speciális igényű diákok után, ennek felhasználása
azonban nehezen nyomon követhető. A tanárokat szakmailag
is fel kell készíteni a feladatra. A szülőkre az integrált oktatás
külön anyagi terhet ró, hiszen nekik kell beszerezni az ehhez
szükséges eszközöket (pl. egy látássérült gyerek számára be-
szédfelismerő programmal futó számítógépet).
mindig kételyek gyötörtek, vajon helyesen cselekedtem-e, nem
voltam-e túlságosan önzô – hiszen a speciális iskolában min-
den feltétel jobban adott ahhoz, hogy a látássérült gyermek is
megfelelôen elsajátítsa a szükséges tudást. […] Jelenleg a fiam
5. osztályos tanuló a helyi általános iskolában. Szerencsére
csak látássérült, egyéb fogyatékossága nincs, a tanulásban a
többi tanulóhoz viszonyítva nem marad le, tanulmányi átlaga
négyes.” (Vargáné Mezô Lilla, 2006)
„Vannak, akik úgy gondolják, hogy az abortuszt meg
18. kell tiltani, mert ártatlan emberi életet olt ki. Mások azt
mondják, hogy a jognak semlegesnek kell maradnia abban az
erkölcsi és teológiai kérdésben, hogy mikor kezdôdik az emberi
élet […], és meg kell engedni a nôknek, hogy maguk döntsenek
az abortuszról. […] De ez az érv nem állja meg a helyét. Mert
ha igaz, hogy a fejlôdô embrió egyenértékû egy gyerekkel, akkor
az abortusz gyilkosság. […] Az abortuszpárti álláspont tehát va-
lójában állást foglal a mögöttes erkölcsi és teológiai kérdésben:
azon alapszik, hogy hamis az a feltételezés, […] miszerint a
magzat a fogantatásától fogva emberi lény.”
„De az egyén autonómiája és döntési szabadsága nem ele-
gendô a melegházasság jogi elismeréséhez. Ha az állam valóban
semleges lenne az önkéntes intim kapcsolatok erkölcsi értékét
illetôen, […] akkor egyáltalán nem foglalkozna a házasságok
törvényesítésével. A melegházasság vitája nem a döntés sza-
badságáról szól, hanem arról, hogy az egynemû kapcsolatok
is megérdemlik-e a közösség elismerését, hogy betöltik-e a há-
zasság intézményének célját. […] A házasság mai formájában
nem követeli meg a nemzôképességet. A heteroszexuális jegyes-
pároktól nem kérdezik meg, képesek-e és akarnak-e gyereket
nemzeni. […] A polgári házasság nélkülözhetetlen feltétele a
kizárólagos és állandó elkötelezettség, nem pedig a gyereknem-
zés.” (Michael J. Sandel: Mi igazságos […] és mi nem?, 2012)
 a szegénység

A SZEGÉNYSÉG A szegénység meghatározása nem

egyértelmű, a különböző nemzetközi és magyar szervezetek
más mutatók alapján döntik el, kit tekintenek szegénynek. A
Világbank a napi 1,25 dollárnál kevesebb pénzből élőket te-
kinti abszolút szegénynek. Az ő arányuk a világ népességén
belül örvendetes módon csökken, jóllehet messze nem egy-
forma mértékben a különböző régiókban.

Régió 1981 2008

Afrika a Szaharáról délre 51,5 47,5
Dél-Ázsia 61,1 36,0
Európa és Közép-Ázsia 1,9 0,5
Kelet-Ázsia és a Csendes-óceán térsége 77,2 14,3
Közel-Kelet és Észak-Afrika 9,6 2,7 Az abszolút szegénységben élôk száma régiónként
3. (millió fô)
Latin-Amerika és a Karib-tenger térsége 11,9 6,5
Világ 52,2 22,4 Vesse össze az afrikai és a dél-ázsiai adatokat az 1. táb-
lázattal! Értelmezze a látszólagos ellentmondást! Miért
A Föld népessége (milliárd fő) 4,4 6,9 különösen látványosak a kelet-ázsiai eredmények?
Az abszolút szegénységben (napi 1,25 dollárnál kevesebb
1. pénzbôl) élôk aránya régiónként (%)

Csökkent-e az abszolút szegénységben élők száma a

bemutatott időszakban? (Vegye figyelembe a Föld né-
pességének alakulását is!) Milyen politikai és gazdasági okai
lehetnek a szegénységi arány csökkenésének? Mely országok
fejlődése mutatkozik meg elsősorban a kelet-ázsiai, a dél-ázsiai
és a latin-amerikai mutatók javulásában? Hogyan változott a
régiók szegénységi sorrendje?

Sokáig Magyarországon is jövedelmi küszöbhöz, a meg-

tévesztő elnevezésű létminimumhoz kötötték a szegénység
meghatározását, ezt azonban nem egyszerűen személyen-
ként, hanem háztartástípusonként számolták ki. (A közös
háztartásban élők bizonyos költségei megoszlanak, pl. fűtés,
világítás.) Ezt a mutatót ma már nem használják, helyette
három dimenzióban mérik a szegénységet. Jövedelmi sze-
gény, akinek a jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60
százalékát. (Az összes keresőt növekvő sorrendbe rendezve,
a középen állók jövedelme a mediánjövedelem.) Alacsony
munkaintenzitású, aki az előző évben lehetséges munkaide-
jének legfeljebb az ötödét töltötte munkával. Végül anyagi-
lag súlyosan deprivált (hátrányos helyzetű), aki lemondani
kényszerül kilenc fontos fogyasztási tétel közül (pl. rendes
fűtés, elég hús) legalább négyről.
Háztartás típusa Létminimum összege (2014)
2 felnőtt és 2 gyerek 253 000 Ft
1 felnőtt és 2 gyerek 190 000 Ft
1 felnőtt és 1 gyerek 144 000 Ft
1 nyugdíjas 80 000 Ft
A létminimum összege néhány háztartástípusban Ma-
2. gyarországon (2014)
Miért nem arányos a háztartás létszámával a létmini-
mum összege? Miért lényeges, hogy nyugdíjas-e valaki?
Miért megtévesztő a létminimum elnevezés?
A szegények száma a világon különbözô mérôszámok
4. alapján
Milyen különbséget jelent, ha az abszolút szegénységi
küszöböt napi 1, vagy ha napi 2 dollárnál húzzuk meg?
Az anyagi depriváció kilenc fogyasztási tétele (aki három-
5. ról lemondani kényszerül, az deprivált, aki négyrôl, az
súlyosan deprivált az Európai Unió módszertana szerint).
1. Nem tud idôben lakbért, rezsit vagy hiteltörlesztést fizetni.
2. Nem tud rendesen fûteni.
3. Nincs pénze váratlan kiadásokra (kb. 50 000 Ft).
4. Nem tud rendszeresen húst enni (hetente legalább kétszer).
5. Nincs pénze évente egy hét üdülésre.
6. Nincs autója.
7. Nincs mosógépe.
8. Nincs tévéje.
9. Nincs telefonja.
Milyen következményekkel járnak az egyes hiányosságok?
Van-e köztük olyan, amit nem tart súlyos szegénységi té-
nyezőnek, illetve van-e olyan, ami ön szerint kimaradt a listáról?

215
 A SZEGÉNYSÉG
A szegénység kockázatának kitettek száma Magyar-
6. országon külön a három dimenzióban és a dimenziók
együttes figyelembevételével (2013)
Hogyan függenek össze az egyes dimenziók? Hogyan
lehetséges, hogy külön-külön is rengeteg embert érin-
tenek?
Az egyes jövedelmi ötödök részesedése az összjövedelem-
7.
bôl Magyarországon (1. ötöd = a legalacsonyabb jövedel-
mû 20%; 5. ötöd = a legmagasabb jövedelmû 20%)
Milyen folyamat olvasható le a diagramról? Hogyan ma-
gyarázza ez Magyarország romló szegénységi mutatóit?
Jövedelem és élettartam: várhatóan még hány évet élnek
8. a most 25 évesek aszerint, hogy melyik jövedelmi ötödbe
tartoznak (Kanada, 2001)
Hogyan növelheti a magas jövedelem a várható élettar-
tamot? Hogyan növelheti a hosszú élettartam a jövedel-
met?
216
Magyarország 26,8%
Lengyelország 11,9%
Szlovákia 10,2%
Csehország 6,6%
EU-28 9,6%
Az anyagilag súlyosan depriváltak aránya a visegrádi or-
9. szágokban (2013)
Kijelenthető-e, hogy Magyarország a legszegényebb vi-
segrádi ország? Hogyan lehetséges, hogy az EU szegény-
ségi mutatója rosszabb Csehországénál?
A SZEGÉNYSÉG ÖRDÖGI KÖRE Az ENSZ az ún.
emberi fejlettségi mutató, a HDI (human development in-
dex) alapján rangsorolja a világ országait. Ennek kiszámítá-
sa során nemcsak az egy főre jutó nemzeti összterméket, a
GDP-t (gross domestic product) veszik figyelembe, hanem a
népesség iskolázottságát (az iskolában töltött évek számát és
az írni-olvasni tudók arányát), valamint a születéskor várható
élettartamot. Ezek a mutatók az országok zömében, sőt az
egyes országok lakosságán belül is kapcsolódnak egymáshoz:
a szegények kevésbé iskolázottak és rövidebb ideig élnek. Az
ok-okozati összefüggés oda-vissza kimutatható: az alacsony
jövedelem akadályozza az iskolába járást és az egészséges
életmódot, ugyanakkor a képzetlenség és a rossz egészség-
ügyi állapot csökkenti a jövedelmet (erre az összefüggésre
az 50. leckében még visszatérünk). Így a szegénységből való
kilépés nagyon nehéz.
A szegénység újratermelődése általában a családon be-
lül történik. A szülők szegénysége nem teszi lehetővé, hogy
a gyerekek egészségesen fejlődjenek (változatosan táplál-
kozzanak, megfelelő higiéniás körülmények között éljenek,
rendszeres orvosi ellátásban részesüljenek) és hogy maga-
sabb fokú iskolákat is elvégezzenek (más városba utazzanak,
taneszközöket vegyenek, tandíjat fizessenek). A gyerekek
rossz egészsége és képzetlensége azután alacsony jövedel-
met eredményez, ami már az ő gyerekeik esélyeit csökkenti.
A jövedelmi szegénység aránya Magyarországon az egyes
10. korcsoportokban
Hogyan lehetséges, hogy a gyerekek között nő, míg az
idősek között csökken a szegények aránya, ha az összné-
pességen belül előbbiek aránya csökken, utóbbiaké pedig nő?
 A szegény családokban átlagosan magasabb a gyerekszám, et-
nikumtól függetlenül. A jelenség okai sokrétűek. Egyrészt a gyerek-
vállalás racionális döntés, a szülők nagyobb családot alapítanak, ha
csak a gyerekeikre számíthatnak betegség esetén és idős korukban.
Másrészt az iskola korai elhagyása és a munkavállalás nehézsége
– különösen a nők körében – a szigorúbb családtervezés ellen hat.
Egy biztos: a gyerekszám nem azért magas, mert utánuk állami jut-
tatások járnak. A jelenség a világ minden részén megfigyelhető, ott
is, ahol nincs jóléti rendszer, és ahol van, ott sem fedezik a juttatá-
sok a gyerekekkel járó kiadásokat.

A CIVIL TÁRSADALOM ÉS A JÓTÉKONYSÁG

A polgári társadalmak jellegzetességei az önkéntes alapon, a
közjó érdekében szerveződő csoportok, a civil szervezetek. 12. A társadalom három szektorának modellje
A civil szervezetek meghatározása nem egyértelmű. Egyrészt
elhatárolandók az üzleti szervezetektől – ezért szokás non- Milyen érintkezési felületek vannak a társadalom egyes
szektorai között? Keressen példát a saját környezetéből
profit szervezetnek is nevezni őket. Ez azonban még nem
az egyes csoportokra! Miért nehéz elhatárolni őket egymástól?
különbözteti meg őket az állami intézményektől, főleg a
közalapítványoktól. Az államtól való függetlenségüket hang-
súlyozza a társadalmi szervezet név, vagy az új keletű angol
NGO (non-governmental organisation = nem kormányzati
irányítású szervezet) megjelölés. A társadalmi szervezetek
közül viszont hagyományosan nem sorolják a civil szerveze-
tek közé a politikai szerepet játszó pártokat és szakszerve-
zeteket, valamint az általában hierarchikus egyházakat. A ci-
vil szervezetek tevékenységi körébe tartozhat a jótékonyság,
az oktatás és kultúra, az egészségügy, a lakóhely fejlesztése,
az elnyomottak jogvédelme, a természetvédelem.

Az egyszázalékos felajánlások legnagyobb nyertesei Magyar-

13. országon 2014-ben

Milyen célokra ajánlják fel adójuk egy százalékát a ma-

gyar polgárok? Lát-e jelentős eltérést az amerikai szoká-
soktól?

Adományok a fogadó intézmények szerint csoportosítva

11. az Egyesült Államokban (2010, milliárd dollár)

Milyen célokat tartanak a legfontosabbnak az amerikai

adományozók? Véleménye szerint mennyire térhet el et-
től a magyar adományozók viselkedése?

A magyar állam is támogatja a közhasznú szervezeteket,
bevételeik kb. harmada a költségvetésből származik. Az ál-
lami támogatás közvetett formája, hogy több országban az
adományok leírhatók az adóból. Magyarországon nem így
van: itt az adófizetők adójuk 1-1%-át felajánlhatják vala-
mely egyház, illetve közhasznú szervezet javára.
14. A magyar civil szervezetek bevételei (milliárd Ft)
Milyen okai lehetnek a bevételek növekedésének?
Nézzen utána, hogyan aránylanak a civil szervezetek be-
vételei az államháztartáshoz és a GDP-hez! Mire költhetik a
civil szervezetek bevételeiket?

217
 A SZEGÉNYSÉG

Amerikai adatok alapján úgy tűnik, hogy bár a gazdagabbak töb-

bet adományoznak, a szegényebbek jövedelmük nagyobb hányadát
áldozzák erre a célra. Az iskolázottsággal kezdetben csökken, majd
újra nőni kezd az adományozási kedv. Az idősebbek adakozóbbak a
fiataloknál. A vallásos emberek jóval többet adományoznak, igaz,
elsősorban egyházukhoz kötődő karitatív szervezetek javára.

ÁLLAMI ESÉLYTEREMTÉS Az állam a gazdaságban

15. A magyar jóléti kiadások (2014)
Kik, milyen alapon kapják az egyes juttatásokat? Melyik,
miért tekinthető az állami esélyteremtés valamely for-
májának? Figyelembe véve a jóléti kiadások egymáshoz viszo-
nyított arányát, mennyiben segítik a juttatások kifejezetten a
szegényeket?
keletkezett jövedelmek egy jelentős részét átcsoportosítja
jóléti célokra. (Az állam újraelosztó tevékenységéről a 48.
leckében lesz még szó részletesebben.) 2014-ben a magyar
állam 100 adóforintból nagyjából 32 forintot költött jóléti
kiadásokra. Ebből 17-et nyugdíjra, 5-öt táppénzre és más
biztosítási alapú ellátásra, 4-et szociális intézményekre (pl.
gyermek- és idősotthonokra) folyósítottak. Segélyekre 100-
ból 2 forintot költöttek. Ennek is csak a fele igazi segély: a
másik felét a korkedvezményes és szolgálati nyugdíj teszi ki.
A szociális juttatások egy része jövedelemtől független:
a gyerekek után járó családi pótlék vagy a szülés utáni há-
rom évben igénybe vehető gyes (gyermekgondozási segély)
összege mindenki számára azonos. Mások a jövedelemmel
arányosak: a nyugdíj, az álláskeresési járadék vagy a gyed
(gyermekgondozási díj) összege annál magasabb, minél na-
gyobb volt az illető fizetése. Kifejezetten a szegények számá-
ra ad segítséget a közfoglalkoztatás, a foglalkoztatást he-
lyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és a gyermek-
felügyeleti támogatás.

A közfoglalkoztatás célja a tartósan munkanélküliek visszaveze-

tése a munkaerőpiacra. Kritikusai szerint azonban éppen ellenkező
eredményt éri el: az érintetteknek kevesebb ideje van álláskere-
sésre és a továbbképzésre, miközben a közmunka csak ideiglenes
megoldás.

A szegény családoknak járó segélyek és a létminimum

16. Magyarországon (2014) (fht= foglalkoztatást helyettesítô
támogatás)

Mire elegendőek a segélyek? Igazolható-e az a gyakran

elhangzó állítás, hogy a szegény családokban azért sok a
gyerek, mert így szeretnék növelni a családi jövedelmet?

kommentár nélkül
Mosolyvonat. Minden ezerből 1-2 csecsemő nyúlajakkal
vagy farkastorokkal születik, azaz nem nő össze a felső
ajka vagy a szájpadlása. Míg a fejlett világban ezt rögtön
születés után megműtik, a szegény országokban a gyere-
kek egész életét tönkreteheti ez a testi hiba. A Smile Train
(Mosolyvonat) elnevezésű jótékonysági szervezet ezeken a
szegény gyerekeken segít. Már több mint egymillió sikeres
operáción vannak túl a világ kb. 80 országában. A siker titka
egyrészt, hogy egyetlen, orvosolható problémára speciali- A Smile Train logója („Megváltoztatjuk a világot,
17. mosolyról mosolyra”)
zálódtak. Másrészt nem amerikai orvosokat utaztatnak a
világban, hanem a helyi kórházaknak adnak műtétenként
250 dollárt, a helyi orvosokat képzik tovább és a szegény
szülőknek nyújtanak segítséget. Végül forradalmasították
az adománygyűjtést is. A Smile Train adománykérő levelét
vissza lehet küldeni úgy, hogy az ember beikszeli: „nem ké-
rek több ilyen levelet”. Ezzel nemcsak a jövőbeli postakölt-
séget csökkentették, de az egyszer adakozók jóval többet
adtak, a többször adakozók pedig elkötelezettebbek lettek.

218
 előítélet és diszkrimináció

DISZKRIMINÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ Sok társa-

dalomban megfigyelhető, hogy a szegénység fokozottan sújt
valamilyen kisebbségi csoportot. A többségi társadalom sok
tagja a szegénységgel együtt járó jelenségeket (pl. magas
gyerekszám, képzetlenség, munkanélküliség, betegség, bűnö-
zés) az adott etnikai csoport tulajdonságának véli – tévesen.
Ebből a gondolkodásból következik a hátrányos megkülönböz-
tetés, a diszkrimináció és az elkülönítés, a szegregáció, ami a
kisebbség egésze számára elzárja a felemelkedés útját, és a
szegénység egyik okává válik.
A diszkrimináció gyakran „racionális” döntés eredménye.
A munkaadók szívesebben vesznek fel megbízhatóbb és kép-
zettebb munkavállalót, és ha úgy tudják, hogy bizonyos külső
jegyek, például a bőrszín ezzel összefüggenek, akkor eszerint
cselekszenek. Az ilyen magatartás azonban befolyásolja a
munkavállaló motivációját is: nincs értelme a legjobb képes-
sége szerint dolgozni, ha úgyis a külseje alapján ítélik meg.

Egy kísérletben a résztvevőket három csoportba osztották: mun- Jövedelemeloszlás bôrszín szerint az Egyesült Államok-
kaadók, lila munkások és zöld munkások. A munkaadók célja kép-
1. ban (2006)
zett munkások felvétele volt, a munkásoké pedig az elhelyezkedés.
A munkások kezdőzsetonjaikból képzést vehettek: jogot arra, hogy Milyen különbséget mutat a statisztika az amerikai fehé-
dobókockával szerencsét próbálhassanak, kinek mennyit sikerült ta- rek és feketék között? Milyen okai és/vagy következmé-
nulnia. A munkaadók számára viszont csak a felvétel után derült ki, nyei lehetnek ennek?
melyik munkás mennyire képzett. A véletlen úgy hozta, hogy néhány
kör után a zöld munkások átlagosan képzettebbek lettek a liláknál.
Amikor ez a munkaadók számára is kiderült, inkább őket vették fel.
Ennek hatására azonban a lilák már nem is költöttek képzésre, hiszen
az nem növelte esélyeiket.

A szegregáció, a társadalom különböző csoportjainak (pl.

fehérek, feketék, különböző etnikumok, szegények, gazda-
gok) lakóhely szerinti elkülönülése már enyhe vonzalom és
ellenszenv következményeként is kialakulhat. A szegregált la-
kónegyedek létrejöttéhez elég, ha a polgárok egyszerűen nem
szeretnék, hogy szomszédaik többsége valamilyen kisebbség-
hez tartozzon (pl. más bőrszínű legyen). A saját csoporthoz
való vonzódás a költözések láncreakcióját indítja el. Ha vala-
honnan néhány többségi család elköltözik, akkor a környéken
egyre nagyobb arányban lesznek a kisebbséghez tartozók, és
egyre több többségi család költözik el.

2. A racionális diszkrimináció

Mutassa be az ábra segítségével a racionális diszkriminá-

ció ördögi körét! A mai Amerikában vagy Magyarországon
kik tekinthetők „lila munkásnak”, és miért?

A feketék elkülönítésére emlékeztetô padok Fokvárosban

(Dél-Afrikai Köztársaság) a bíróság épülete elôtt
3.

Miért tartották fontosnak megőrizni ezt az „emléket”?

219
 ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ

4. A szegregáció modellje: a véletlenszerû kiinduló állapot és az enyhe preferenciák következménye

Mi a következménye az enyhe rokon- és ellenszenvnek? Miért indít el láncreakciót? Mit modellez?

A szegregációs folyamatot egyszerű szemléltetni. Egy számítógé-

pes szimulációban 10 x 10-es táblára véletlenszerűen felhelyeznek
38-38 négyzetet és háromszöget. Mindegyik forma mosolyog, ha
vegyes környezetben van; elfogadja, ha csak a sajátjai veszik kö-
rül; ám boldogtalan, ha szomszédainak kevesebb mint a harmada
olyan, mint ő. A boldogtalan formákat át kell helyezni olyan üres
mezőre, ahol már nem azok. Ez természetesen más formák közérze-
tét is befolyásolja. A láncreakció eredménye egy szegregált tábla: a
négyzetek és a háromszögek elkülönülnek egymástól. A szimuláció
magyar nyelven is megismételhető a következő internetes oldalon:
http://ncase.me/polygons-hu/.

ELŐÍTÉLET ÉS RASSZIZMUS Az előítéletek az embe-

ri gondolkodás természetes működéséből fakadnak. A gyors
döntéshozatal érdekében az ember folyamatosan általánosít
és kategorizál, a különálló jelenségeket történetté fűzi össze,
és az egyszerű válaszokat igazságnak érzékeli. A módszeres, a
tényeket és körülményeket mérlegelő gondolkodás lassúbb
és nagyobb erőfeszítést igényel, de az ember így sem szíve-
sen cáfol meg olyan állításokat, amelyekhez erős érzelmei
kötődnek, vagy amelyeket a tekintély és a csoport szente-
sít. A teljes embercsoportokkal szemben megfogalmazott
hamis negatív előítéleteket, és a belőlük fakadó viselkedést
rasszizmusnak nevezzük.

Az emberiség egyetlen fajt alkot, de csoportjai között vannak

genetikai különbségek. Ezek azonban nem esnek egybe a kultu-
rálisan meghatározott „emberfajtákkal”. Afrika lakói között sokkal
nagyobbak a genetikai különbségek, mint egyes afrikai és európai,
vagy afrikai és ázsiai csoportok között. Ez érthető is, hiszen Afrika a
Homo sapiens kialakulási helye, és a többi kontinens lakói Afrikából
kirajzott egyes csoportok leszármazottai.
Különbözô lakónegyedek elfogadottsága az amerikai
5. fehérek körében

Milyen negatív következményei lehetnek a szegregált la-

kónegyedeknek? Milyen biztató jelenség figyelhető meg
az ábrán?

220
 6. Az emberfajták a képzeletben és a valóságban

Milyen jegyek alapján szokás elkülöníteni az emberfaj-

tákat? Mit nem tükröz ez a felosztás? Milyen súlyos és
tévedésen alapuló következményei vannak?

Magyarországon a cigány, más néven roma kisebbséggel

szemben nyilvánul meg leginkább rasszizmus. A cigányelle-
nes előítéleteiket a rasszisták tapasztalattal alátámasztott
ténynek próbálják beállítani. Kimutatható ugyanakkor, hogy
a cigányságról alkotott legjellegzetesebb sémák (sztereotí-
piák): a cigányság munkakerülő, szapora, a vérükben van a
vándorlás, nagy a hajlamuk a bűnözésre, anélkül alakultak
ki a XIX. században, hogy azokat tények támasztották volna
alá. A vándorlás régóta romantikus mítosz, a cigányok termé-
kenységi és bűnözési mutatói megegyeztek a hasonló szoci-
ális helyzetű nem cigányokéval (sőt a dualizmus korában ki-
sebb arányban volt köztük elítélt bűnöző), a tömeges munka-
nélküliségük pedig új keletű, rendszerváltozás utáni jelenség.
Békés tüntetôk Budapesten 2009-ben, az ENSZ rassziz-
8. mus elleni világnapján (március 21.)
„Az amerikaiak úgy hiszik, hogy a faj a természet által
7. meghatározott, vitathatatlan kategória. […] Így aztán a
rasszizmus is a természet ártatlan gyermeke […], ami túl van A társadalom mely csoportjaihoz tartoznak a tüntetők?
az ember hatókörén. De a faj fogalma a rasszizmus gyermeke, Milyen identitástudatot tükröznek a táblákon levő felira-
nem pedig a szülôje. Az emberek kategorizálása sosem szár- tok?
mazás vagy kinézet kérdése volt, hanem a hatalomé. A bôrszín
és a haj mindig is különbözött. De az a hit, hogy a bôrszín és
a haj mélyebb jelentéssel bír, és ezen az alapon igazságosan
lehet megszervezni a társadalmat – ez azoknak a hite, akiket
reménytelenül, tragikusan és megtévesztve úgy neveltek, hogy
fehérnek képzeljék magukat.” (Ta-Nehisi Coates: A világ és én
közöttem, 2015)

Miért fontos kérdés, hogy a faj fogalma a természetből

fakad-e? Mivel igazolható, hogy a rasszizmus mindig ha-
talmi kérdés volt? Mit érthet a szerző azon, hogy egyesek „fe-
hérnek képzelik magukat”?

„A fehér bôrszín kiváltságai:

9. – Könnyen vehetek fehéreket ábrázoló posztert, képes-
könyvet vagy játék babát.
– Találok bôrszínû sebtapaszt és alapozó krémet.
– A tévében és az újságokban fehér embereket látok.
– Valószínûleg a fônök is fehér.
– A boltban nem figyelnek, hogy lopok-e.
– A rendôr nem állít meg a bôrszínem miatt.
– Nem kell ismernem a nem fehérek nyelvét és kultúráját. Többnyire nehéz a diszkriminált kisebbség helyébe kép-
– Kritizálhatom a hazámat anélkül, hogy ezért idegennek zelni magunkat. Milyen érzés megfordítva, kiváltságos-
minôsítenének. nak lenni egy elvileg az emberi egyenlőségre alapuló társa-
– Amit mondok, azt nem tekintik az összes fehér véleményé- dalomban? Fordítsa meg az állításokat: fogalmazza meg egy
nek.” (Peggy McIntosh, szociológus) amerikai fekete vagy egy magyar cigány szemszögéből!

221
 ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ
10. Politikai karikatúra 1893-ból
A karikatúrán Wekerle Sándor miniszterelnök fenyíti
meg a csak a szájukat jártató ellenzéki képviselőket, a
következő felszólítással: „Munkára, szolgálatra! Vége a czigány
dicsőségnek!” Mi a jelentősége annak, hogy a miniszterelnö-
köt csendőrként, az ellenzékieket pedig cigányként ábrázolta
a rajzoló?
A baseball-, illetve a
kosárlabda-szurkolók
aránya az amerikai
fehérek és feketék kö-
rében (2003)
11.
A kosarasok közt na-
gyon sok a fekete
bőrű, míg a baseballjátéko-
sok zöme fehér. Magyarázza
meg e tény és a diagram
adatai közti összefüggést!
Milyen távlati következmé-
nyei lehetnek az ehhez ha-
sonló ízlésbeli eltéréseknek?
222
Cigány rabszolgákat hirdetô árverési plakát (Havasalföld,
12. 1852)
A cigányok 1855–1856-ig rabszolgasorban éltek a román
fejedelemségekben. Felszabadításuk után kivándorlási
hullám indult meg: az európai cigányság jelentős része az ő
leszármazottjuk. Milyen hatással lehetett a rabszolgaság a le-
származottakra? Vesse össze helyzetüket az amerikai feketék
helyzetével!
A KORTÁRSCSOPORT Az identitásai és az érdek-
lődése alapján mindenki több, különböző csoport tagja
egyszerre. A személyiségfejlődés és a későbbi életkilátások
miatt is kitüntetett szerepe van a gyerek- és fiatalkori kor-
társcsoportoknak. A közoktatás elterjedésével a gyerekek
idejük nagy részét kortársaikkal töltik, a közöttük tapasztalt
ízlésnek, viselkedési mintának akarnak megfelelni. Az em-
bert egész élete során befolyásolja a gyerekkorban kialakult
érdeklődés, megerősített identitás. Nagyban meghatározza,
hogy milyen közösségek tagja lesz, és sokszor hatással van a
foglalkozására, lakóhelyére, jövedelmére.
A kortárscsoport hatását több társadalmi program is
megpróbálja kihasználni. A drogfogyasztást megelőző prog-
ramok használnak kortárs segítőket, olyan fiatalokat, akik
partnerként azonosulva képesek segíteni a bajba jutottak-
nak. Máskor éppen a kortársak hatását kell elkerülni. Az
Egyesült Államokban úgy próbáltak meg segíteni tehetséges,
ám szegény és rossz környéken élő fiataloknak, hogy az egész
családot más környékre költöztették, ezzel megváltoztatva a
mintát adó kortárscsoportot.
Az iskolai eredmények és a népszerûség összefüggése az
amerikai fehér, fekete és spanyol ajkú fiatalok körében
(2005)
13.
Hogyan függ össze a népszerűség az iskolai eredmények-
kel a három közösségben? Milyen hatása lehet ennek?
Milyen társadalmi jelenséget magyaráz ez az összefüggés?
 Kisebb csoportok, különösen etnikai kisebbségek gyakran a
„Nem hihetjük, hogy teljesen igazságosan cselekszünk,
többségtől való elzárkózással igyekeznek identitásukat megőriz- 14. ha felszabadítunk egy évek óta láncra vert embert, egy-
ni, megakadályozni, hogy tagjaik egyenként asszimilálódjanak.
szerûen a rajtvonalhoz állítjuk, és azt mondjuk neki: »Menj,
Sajnálatos módon ez eredményezheti azt is, hogy a kisebbségi kö-
versenyezz a többiekkel!«. Nem elég megnyitni elôtte a lehetô-
zösség rossz szemmel nézi azokat a törekvéseket, például a tanulást,
ség kapuját. Meg kell teremtenünk az esélyt, hogy át is léphes-
amik társadalmi felemelkedéshez és ezzel a közösség elhagyásához
sen rajta minden polgárunk.” (Lyndon B. Johnson amerikai
vezethetnek. Kortársaik szerint az igyekvő fekete diákok „fehérként
elnök, 1965)
viselkednek”, és ezt sokszor rossz szemmel nézik.

Miért nem elegendő az elnök szerint a jogegyenlőség?

KÜZDELEM AZ ELŐÍTÉLETEK ELLEN A modern Milyen történelmi helyzetben hangzott el ez a beszéd?
jog tilt mindenfajta hátrányos megkülönböztetést, így a Milyen tipikusan amerikai metaforákat használ?
bőrszín vagy származás alapján valót is. A történelem során
felhalmozott hátrányok leküzdésére azonban az előítéletek-
től mentesség nem elegendő. A hátrányos helyzetű csopor-
tok tagjainak kedvező szabályokat kell megállapítani. Ezt a
politikát pozitív diszkriminációnak nevezzük. Leggyakoribb
formája a kvóták rendszere. Iskolákba, munkahelyekre meg-
határozott arányban kötelező kisebbségieket (vagy nőket)
felvenni. Ennek legfontosabb következménye az iskolai és a
munkahelyi szegregáció megtörése és a kisebbséghez tarto-
zók egyéni esélyeinek növelése lehet.
Látványos eredményei ellenére a pozitív diszkriminá-
ciót rengeteg kritika éri. A többséghez tartozók hátrányos
megkülönböztetésnek érzékelik, és tiltakoznak ellene (pl.
ha valaki jó eredményei ellenére a fehér bőrszíne miatt nem
kerül be az egyetemre). Talán még fontosabb, hogy rontja
a kisebbség önértékelését és a többség általi megítélését.
Úgy érezhetik, hogy számukra a gyengébb teljesítmény is
elegendő, a többiek pedig úgy láthatják, hogy eredményeiket Az elsô fekete–fehér csók a tévé képernyôjén (Star Trek,
kizárólag kiváltságuknak köszönhetik. Ezért javasolják töb- 15. 1968)
ben, hogy ne direkt etnikai kvótákat alkalmazzanak, hanem a
kisebbség által lakott környékek, az általuk látogatott iskolák Miért bírnak különösen nagy hatással az előadóművé-
fejlesztésével segítsenek a helyzetükön. szek? Miért egy sci-fi sorozatban láthattak a nézők elő-
ször fekete–fehér csókot?
Az előítéletek megerősítésében vagy leküzdésében nagy szere-
pe van a kultúrának és a médiának. Az európai kultúrába mélyen
beivódott, hogy a fehér a jóság és tisztaság, míg a fekete a gonosz
és a halál színe. Ezért is nagyon fontos, hogy a modern művészet és
szórakoztatóipar minél nagyobb számban és a legkülönfélébb szere-
pekben mutasson be színes bőrű szereplőket.

kommentár nélkül
Előítéletek évszázadokon át. Az előítéletes gondolkodás,
de legalábbis az arra való hajlam meghökkentően hosz-
szú időn át fennmaradhat. Egy kutatás kimutatta, hogy
Németországban azokon a területeken volt az átlagosnál
népszerűbb a nácizmus az 1920-as években, ahol majd
hatszáz évvel korábban, a nagy pestis idején az átlagos-
nál gyakoribbak voltak a zsidóellenes pogromok. Például
a Rajna-vidéken mindkét időszakban súlyosabb volt az
antiszemitizmus, mint a keleti Brandenburg tartomány-
ban. Ez természetesen statisztikai összefüggés: ott sem
mindenki üldözte a zsidókat, csak feltűnő, hogy ugyan-
azokon a vidékeken magasabb az antiszemiták aránya a
16. Az Egyesült Államok elnökei
középkorban és a XX. században is. Az előítéletességre
való hajlam ugyanakkor nem eredményez folyamatos Mi a karikatúra csattanója? Milyen szempontból fontos,
és milyen szempontból problémás azt kiemelni, hogy
diszkriminációt, ahhoz egyéb tényezők együttállása, sa-
Obama elnök fekete?
játos történelmi helyzet is szükséges.

223
 a demokrácia

AZ EMBERI JOGOK Az emberi jogok olyan általáno-

san elismert és jogilag is rögzített erkölcsi normák, melyek
minden embert megilletnek és elidegeníthetetlenek. Az
emberi jogokat a XVIII. században, a felvilágosodás szelle-
mében fogalmazták meg először, írásban pedig az amerikai
Függetlenségi Nyilatkozatban és a francia Emberi és polgári
jogok nyilatkozatában rögzítették. Az ENSZ 1948-ban fogad-
ta el az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.

Típus Elnevezések Jellemző Példa Helye*

valódi jog,
első generációs jogok, az élethez való jog,
polgári és állami passzivitás,
a szabadság jogai, szabadságjogok, 2–21. cikk
politikai jogok kikényszeríthető,
„kék jogok” a tulajdonhoz való jog
pontosan megfogalmazott
célkitűzések,
szociális, második generációs jogok, a munkához való jog,
állami aktivitás,
gazdasági és az egyenlőség jogai, az oktatáshoz való jog, 22–27. cikk
kikényszeríthetetlen,
kulturális jogok „piros jogok” a létminimumhoz való jog
homályos
harmadik generációs célkitűzések, a nemzeti önrendelkezéshez való
jogok, államok közti együttműködés, jog,
kollektív jogok 1. és 28. cikk
a testvériség jogai, kikényszeríthetetlen, a fejlődéshez való jog,
„zöld jogok” alig kidolgozott a békéhez való jog
*Helye az ENSZ Emberi jogok egyetemes nyilatkozatában.

Az emberi jogok Fogalmazza meg az első és a második generációs emberi jogok közti legfőbb különbségeket! Miért
1. osztályozása különböznek ezektől alapvetően az ún. harmadik generációs jogok?

„3. cikk. Minden személynek joga van az élethez, a szabad-
2. sághoz és a személyi biztonsághoz. […]
7. cikk. A törvény elôtt mindenki egyenlô és minden megkü-
lönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlô védelméhez. […]
11. cikk. Minden büntetendô cselekménnyel vádolt személyt
ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bûnösségét nyilvá-
nosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi
biztosíték mellett, törvényesen megállapítják. […]
15. cikk. Minden személynek joga van valamely állampolgár-
sághoz. […]
17. cikk. Minden személynek, mind egyénileg, mind mások-
kal együttesen joga van a tulajdonhoz. Senkit sem lehet tulajdo-
nától önkényesen megfosztani.
18. cikk. Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiisme-
ret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás
és a meggyôzôdés megváltoztatásának szabadságát, valamint a
vallásnak vagy a meggyôzôdésnek mind egyénileg, mind együt-
tesen, mind a nyilvánosság elôtt, mind a magánéletben oktatás,
gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatá-
sának jogát.
19. cikk. Minden személynek joga van a vélemény és a kife-
jezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy
véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást. […]
20. cikk. Minden személynek joga van békés célú gyülekezési
és egyesülési szabadsághoz. […]
21. cikk. Minden személynek joga van a hazája közügyeinek
igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képvi-
selôi útján való részvételhez. […]” (Az Emberi jogok egyetemes
nyilatkozatából, 1948)
Az emberi jogok melyik csoportját rögzíti a szöveg?
Gondolja végig, milyen intézményeket kell működtetnie
az államnak, hogy biztosíthassa a szövegben megfogalmazott
emberi jogokat!
„23. cikk. Minden személynek joga van a munkához, a
3. munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielé-
gítô munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelem-
hez. […]
25. cikk. Minden személynek joga van saját maga és családja
egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvo-
nalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi
gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz
[…].
26. cikk. Minden személynek joga van a neveléshez. A neve-
lésnek, legalábbis az elemi és alapvetô oktatást illetôen, ingye-
nesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelezô. […]” (Az Emberi
jogok egyetemes nyilatkozatából, 1948)
Az emberi jogok melyik csoportját rögzíti a szöveg?
Gondolja végig, milyen intézményeket kell működtetnie
az államnak, hogy biztosíthassa a szövegben megfogalmazott
emberi jogokat!
Az emberi jogokat két nagy csoportba szokás sorolni. Már
a XVIII. században megfogalmazták a polgári és politikai
jogokat: az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz való
jogot, a politikai részvétel jogát és mindezek alapjaként a
törvény előtti egyenlőséget. Ezek közös tulajdonsága, hogy
ún. negatív jogok: az állami beavatkozástól védik az egyént.
A XIX-XX. század fordulóján a jóléti állam kibontakozásával
jelentek meg a szociális, gazdasági és kulturális jogok, ame-
lyek a méltó életfeltételeket hivatottak biztosítani a polgá-
roknak. A korábbiakkal ellentétben ezek ún. pozitív jogok: az
állam aktív szerepvállalását feltételezik. Éppen ezért megva-
lósulásukat folyamatos viták kísérik: milyen mértékben kö-
teles az állam gondoskodni polgárairól és kik viseljék ennek
költségeit.

224
 Az emberi jogok harmadik generációját elméletben a XX. század
legvégén fejtették ki, ám nemzetközi egyezményekben még kevéssé „1. cikk. Minden emberi lény szabadon születik és egyen-
4. lô méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiisme-
vannak rögzítve. Pedig ezeknek a jogoknak közös vonása, hogy csak
rettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy
az államok közti együttműködés biztosíthatná érvényesülésüket.
viseltessenek. […]
28. cikk. Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a
A DEMOKRÁCIA A modern demokrácia a politikai ve- társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan
zetők választhatóságát és a többségi döntéshozatal rendsze- rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyil-
rét jelenti, ugyanakkor a kisebbség jogainak tiszteletben tar- vánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhesse-
tását is. A többségi vélemény ugyanis nem szükségszerűen nek.” (Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatából, 1948)
helyes: a többségnek nem igaza, hanem joga van – többek
között a tévedéshez. A demokrácia tartós fennmaradásának Miért tekinthető az 1. és a 28. cikk a harmadik generáci-
feltétele azonban az, hogy a polgárok a közérdeket, a közjót ós jogok elvi alapjának?
tartsák szem előtt, annak megvalósítására törekedjenek. A
demokrácia elfogadja a társadalom sokszínűségét, és meg-
követeli az állam világnézeti semlegességét.
„Az akarat – akár egy emberé, akár soké vagy minden-
5. kié – csupán erô, amelynek több vagy kevesebb hatalma
A VII. és a VIII. fejezetben gyakran alapelvekről van szó, nem a
megvalósulás gyakorlatáról. Ezt azért érdemes leszögezni, mert lehet. De nem tartozunk neki engedelmességgel vagy tisztelet-
több alapelv nem leíró, hanem előíró jellegű. Az az állítás, hogy min- tel, hiszen csak akarat.” (Royer Collard, francia filozófus)
den ember egyenlő, nyilvánvalóan nem igaz, de fontos alapelv, hogy
az államnak úgy kell viselkednie, hogy a lényegi kérdésekben az em- Milyen alapon kritizálja a szerző a demokráciát? Mi a kü-
bereket egyenlőnek tekintse (pl. egyenlők a törvény előtt, de nem lönbség aközött, hogy nem tartja tiszteletben a többségi
egyenlők a szépségükben). Az állam világnézeti semlegessége sem akaratot, vagy nem is engedelmeskedik neki?
megvalósult tény, hanem az az elvárás, hogy az állam döntéseiben
csak olyan alapelvekből induljon ki, amikben a társadalom döntő
többsége egyetért, és ne olyanokból, melyek sokak számára felfog-
hatatlanok (pl. az emberi jogokból, ne pedig vallási igazságokból).
„A közérdek feltehetôen az, amit az emberek akkor vá-
6. lasztanának, ha világosan látnának, racionálisan gondol-
A demokráciának két alapvető formája létezik. A közvet- kodnának, és érdek nélkül cselekednének.” (Walter Lippmann,
len demokráciában maguk a polgárok, a képviseleti demok- amerikai újságíró)
ráciában az általuk megválasztott képviselők hozzák a dön-
téseket. Bár sokan gondolják úgy, hogy az előbbi rendszer
Milyen ellentmondásra hívja fel a figyelmet a szerző?
sokkal demokratikusabb, csak kisebb közösségekben, leg- Miért van mégis nagyobb esélye a közérdek érvényesü-
feljebb egy településen belül valósítható meg. A képviseleti lésének a demokráciában, mint más rendszerekben?
demokrácia legnagyobb előnye az, hogy lehetőséget teremt
alkukra. A döntéseket nem egymástól függetlenül kell meg-
hozni, mint egy népszavazáson. Ezért meg lehet egyezni ab-
ban, hogy a többség egy számára kevésbé lényeges kérdés-
ben valamely kisebbség álláspontját támogassa, cserében a
kisebbség egy másik szavazásnál nem akadályozza a többség
érdekének érvényesítését.

VÁLASZTÁSI RENDSZEREK A demokrácia össze-

egyeztethető több államformával, az alkotmányos monar-
chiával és a köztársasággal is. Az előbbire jellemző a parla-
mentáris demokrácia, ahol a végrehajtó hatalmat a törvény-
hozásnak felelős kormány gyakorolja. Ez először Angliában
alakult ki, ahol a király fokozatosan kiszorult a tényleges
hatalomgyakorlásból. A választópolgárok csak a törvényho-
zás képviselőit választják meg, a kormány tagjai a győztes
pártból vagy pártkoalícióból kerülnek ki. A köztársaságok
egy részében is parlamentáris demokrácia működik. Ebben a
rendszerben a köztársasági elnök szerepe inkább csak repre-
7. A modern demokrácia
zentatív. Magyarország is parlamentáris demokrácia.
A másik demokratikus rendszer az elnöki köztársaság: itt
Magyarázza meg a demokrácia tartóoszlopainak jelen-
a választópolgárok a törvényhozás képviselői mellett a vég-
tőségét! Érvelését alátámaszthatja konkrét példákkal is!
rehajtó hatalmat gyakorló elnököt is megválasztják, aki egy
személyben állam- és kormányfő. Ez a rendszer elsőként az
Amerikai Egyesült Államokban jött létre. Az elnöki és a par-
lamentáris rendszernek vannak átmeneti formái is, például
Franciaországban, ahol van miniszterelnök, de a fő hatalom
a köztársasági elnöké.
A képviselő-választás két alaptípusa a többségi és az
arányos rendszer. Történetileg először a többségi rendszer
alakult ki, amikor a rendi gyűlések követei közösségeket kép-
viseltek. Ma már csak az angolszász országokban és a volt

225
 A DEMOKRÁCIA

8. A demokrácia formái

Hogyan történik a hatalom ellenőrzése a két rendszerben? Mi a különbség a hatalmi ágak elválasztása szempontjából? Mi
a különbség a törvényhozás szerepében a két rendszer között?

Többségi rendszer Arányos rendszer angol gyarmatok egy részén alkalmazzák. Az országot kb.
egyforma lakosságú választókerületekre osztják, melyekben
– Közvetlen kapcsolat a – A pártok szerepe nagyobb, egyéni jelöltek indulnak. Az válik képviselővé, aki közülük a
képviselő és választói között. a képviselő nem egy konkrét
– Kevés párt jut be lakossági csoportot képvisel.
legtöbb szavazatot kapta. Ez a rendszer közvetlen kapcsola-
a parlamentbe – ezek – Sok kisebb párt is bejut tot teremt a képviselő és választói között, de a vesztesekre le-
nagy gyűjtőpártok a parlamentbe. adott szavazatok elvesznek, és ezáltal a kisebbség véleménye
(kétpártrendszer). – Ideológiailag egyáltalán nem érvényesül.
– Szilárd kormánytöbbség. meghatározottabb pártok. Az arányos rendszer ezt a hiányosságot próbálja meg ki-
– Egyszerű kormányzati – Gyakori koalíciós kényszer. küszöbölni. Itt nagyobb választókerületek vannak (akár az
alternatíva a választó – A választó befolyása csekély egész ország is lehet egyetlen kerület), ahonnan több képvi-
számára. a kormányalakításra. selő kerülhet ki. Minden párt listát állít a jelöltjeiből, és a vá-
A többségi és az arányos rendszer politikai következmé- lasztópolgárok ezek közül választanak. A listákra leadott sza-
9. nyei vazatok aránya dönti el, hogy melyik listáról hányan válnak
képviselővé. Sok országban, így Magyarországon is, a több-
Vitassák meg, melyik rendszer milyen előnyökkel és mi- ségi és arányos rendszert ötvöző vegyes rendszer működik
lyen hátrányokkal jár! Mennyiben küszöböli ki a hátrá- (erről a 44. leckében lesz szó).
nyokat és ötvözi az előnyöket a vegyes rendszer?

10. Választási rendszerek

A szavazatok hány százalékát szerezte meg a többségi rendszerben az A) párt? És a képviselői mandátumoknak? Milyen prob-
lémát vet ez fel? Mi történne, ha több párt indulna? Miért súlyosbítaná ez a problémát? Hány százalékát szerezte meg a sza-
vazatoknak az A) párt az arányos rendszerben? És a képviselői mandátumoknak? Miért nem tökéletesen arányos ez a rendszer sem?

226
A PÁRTOK A demokrácia fontos intézményei a politikai Konfliktusterületek Baloldal Jobboldal
pártok, azok a szervezetek, melyek a választásokon jelölteket
távolságtartás
állítanak. A pártok jellemzője az önkéntes szerveződés, a közös Vallás
a vallásoktól
vallásosság
ideológia, valamint az, hogy céljuk a hatalom megszerzése, a
nemzetköziség,
kormányzás. Az egyes országokban a pártokat különböző tö- Nyelv és etnikum
kozmopolitizmus
nemzeti érzelmek
résvonalak választják el egymástól. Ilyen lehet a vallás (feleke-
zeti, vallásos és egyházellenes pártok), a nyelv és etnikum (ki- Város és vidék városi életmód vidéki és városi életmód
sebbségi vagy kisebbségellenes pártok), a város–vidék ellentét alkalmazotti
Osztály vállalkozói érdekek
(parasztpártok) vagy az ezt részben fedő osztálytagolódás (pol- érdekek
gári vagy munkáspártok). Újabban az államhoz való viszonyt is minél kisebb mértékű
beavatkozás
fontos törésvonalnak tekintjük. Az egyik oldalon azok a szava- Állam szerepe beavatkozás („éjjeliőr
és újraelosztás
zók állnak, akik inkább részesülnek az állami újraelosztásból, és szerep”)
sok köztük az állami alkalmazott vagy nyugdíjas. A másik oldal- békére törekvés a katonai ütőképesség
Külpolitika
hoz az állami elvonásokat sokalló, jobbára a versenyszférában (pacifizmus) növelése
alkalmazott vagy vállalkozó csoportok tartoznak. az egyéni jogok közösségi értékek és
Társadalmi kérdések
A francia forradalom óta a pártok osztályozásának legel- a legfontosabbak tekintély
terjedtebb módja a bal- és jobboldalra sorolás. A fogalompár
jelentése folyamatosan változik. Ma gazdasági értelemben bal- 11. Politikai konfliktusok a bal- és jobboldal között
oldalinak az állami újraelosztás támogatása, míg jobboldalinak
a piacpártiság számít. Társadalmi-kulturális értelemben balol- Keressen konkrét példákat történelmi tanulmányaiból a
daliak az egyéni, világias, kozmopolita, jobboldaliak pedig a kö- bal- és jobboldali pártok eltérő viselkedésére az egyes
zösségi, vallásos, nemzeti értékek. Klasszikusan a baloldalhoz konfliktusterületeken!
sorolják a szocialista, szociáldemokrata, s újabban a zöldpárto-
kat, valamint szélsőséges, rendszerellenes erőként a kommu-
nistákat. A jobboldalon helyezkednek el a kereszténydemok-
rata és a konzervatív pártok, és a szélsőséges, rendszerellenes
szélsőjobb. A középhez (centrumhoz) tartoznak a liberális és a
parasztpártok.

12. A pártcsaládok ábrázolása egydimenziós tengelyen kommentár nélkül

Mi az egydimenziós ábrázolás előnye, és mi a hátránya?
Liberális-e a demokrácia? A modern demokráciákat
azért szokás liberálisnak nevezni, mert ezzel megkü-
lönböztetjük őket a kommunista diktatúrák „népi de-
mokráciájától”, valamint az antik demokráciától. Míg
a „népi demokrácia” csak nevében volt az, az antik
demokrácia valódi népuralmat jelentett, de nem a mai
értelemben. A modern demokrácia létrejöttének fel-
tétele volt a törvény előtti egyenlőség megvalósulása,
a jogállamiság kialakulása, valamint az emberi jogok
megfogalmazása. A modern demokrácia tehát abban
az értelemben liberális, hogy a többségi döntést csak
akkor fogadja el, ha az összhangban van az emberi jo-
gokkal és a jogállamisággal, ezeket ugyanis többségi
döntéssel sem lehet megváltoztatni.

Antik Modern, liberális

demokrácia
– közvetlen részvétel a
A bal- és jobboldal elhelyezkedése kétdimenziós mezô- hatalomgyakorlásban
13. ben Nyugat-, illetve Kelet-Európában – a többség zsarnoksága
– nincsenek egyéni jogok
Mi az alapvető eltérés a két régió pártrendszere között? – homogén társadalom
Mi lehet a magyarázata, hogy a társadalmi-kulturális – kötelező állami kultusz
baloldaliság Nyugaton az állam szerepének növelésével, míg
Keleten annak csökkentésével társul?
demokrácia
– képviseleti rendszer, a
hatalom ellenőrzésével
– jogállamiság
– cél az egyéni jogok
érvényesülése
– megosztott (plurális)
társadalom
– világnézeti semlegesség

227
 nemzet és állam
Az Amerikai Egyesült Államok, illetve az Egyesült
1. Államok Oklahoma tagállamában található indián ön-
kormányzat, a Cseroki Nemzet címere. (Elôbbin latin
felirat: „Sokból egy”; utóbbin angol és cseroki nyelven:
„A cseroki nemzet pecsétje”)
Mit értünk nemzet alatt? Milyen politikai és milyen kul-
turális jellemzők kötik össze egy nemzet tagjait? Melyik
hangsúlyos az amerikai, és melyik a cseroki nemzet esetén?
Hogy kapcsolódik egymáshoz a két nemzet?
2. Különbözô nemzetfogalmak
Keressen példákat a kizárólag politikai, vagy kizárólag
kulturális nemzetre! Miért nehéz ilyet találni? Milyennek
minősítené a mai magyar nemzetet? Milyen értelemben részei
a magyar nemzetnek a határon túli magyarok?
„A mi nemzetünk különféle nemzetiségû, különféle bôr-
3. színû és különféle vallású emberekbôl áll, akiket a sza-
badság és egyenlôség egysége köt össze. Aki szembeállítja az
egyik nemzetiséget a másikkal, mindegyiket megalázza. Aki
szembeállítja az egyik fajt a másikkal, mindegyiket rabszol-
gaságba dönti. Aki szembeállítja az egyik vallást a másikkal,
mindegyiket elpusztítja.” (Franklin D. Roosevelt, XX. század
elsô fele)
Mi köti össze az amerikai nemzet tagjait Roosevelt sze-
rint, és mi nem? Miben különböznek az amerikai konti-
nens nemzetei a többitől? Valóban annyira különböznek tőlük?
228
A NEMZET ÉS A NACIONALIZMUS A nemzet egy-
szerre jelent politikai, illetve kulturális közösséget, melyek
összefüggenek, de nem teljesen fedik egymást. A politikai
nemzet egy állam polgárainak politikai közössége. A politikai
nemzet tagjait összeköti a közös történelem: tagjai hazájuk
múltjával azonosulnak, függetlenül tényleges leszármazásuk-
tól. A kulturális vagy nyelvi nemzet tagjait a tágan értelme-
zett közös kultúra (pl. étkezési, öltözködési, viselkedési szo-
kások), a nyelv, esetleg a vallás kapcsolja össze. A kulturális
közösségen túl néha a közös származástudat is megjelenik.
A politikai nemzet tagjai lehetnek eltérő nyelvűek, a kulturá-
lis nemzeté pedig nem feltétlenül ugyanannak az államnak
a polgárai. A leggyakrabban azonban a kettő egybeesik: a
nemzet elvárja polgáraitól a közös kultúra elsajátítását, és
politikai önállóságra (önrendelkezésre) törekszik.
Ahhoz, hogy egy közösséget nemzetnek tartsunk, nem szükséges
egyszerre mindegyik összekötő kapocs – a közös történelem, nyelv,
kultúra és vallás – megléte. De melyik elengedhetetlen? Az osztrák
nemzetet a nyelv nem választja el a némettől, történelme, kultúrája
és vallása pedig részben a többi közép-európai nemzetével azonos.
Úgy tűnik, a nemzeti lét egyetlen szükséges feltétele a nemzettudat,
az, hogy az adott közösség tagjai magukat egy nemzetnek tartsák.
„A nemzet olyan emberek csoportja, akik közös tévedés-
4. ben vannak a származásukat illetôen, és közösen utálják
a szomszédaikat.” (Karl Deutsch, szociológus)
*
„Nem hiszem, hogy meg tudtam volna írni ezt a könyvet
a nacionalizmusról, ha nem tudnék némi alkohol segítségével
sírni a népdalokon.” (Ernest Gellner, filozófus)
Milyen pozitív és negatív érzelmeket kapcsolnak a szer-
zők a nemzettudathoz? Melyik nemzettudatról beszél-
nek? Miért nem egyértelmű ez?
A nacionalizmus két alapelve az, hogy az emberiség ter-
mészetes módon nemzetekre oszlik, és az emberek termé-
szetes módon nemzetükhöz tartozónak érzik magukat. A
szociológia és a modern történetírás azonban a nemzetet is
viszonylag új keletű, a XVIII–XIX. században létrehozott mes-
terséges közösségnek tartja. A nemzetet összekötő kapcsok
ugyanis mind értelmezés, válogatás, újrateremtés eredmé-
nyei: el kell dönteni, hogy mely események nemzeti jelentő-
ségűek, hogy melyik nyelvjárás lesz az irodalmi nyelv, hogy
mely szokások jellegzetesek. A nemzeti múzeumok, könyv-
tárak, levéltárak, a közoktatásba bevezetett nemzeti történe-
lem, nemzeti nyelv és irodalom tantárgyak mind a nemzet-
építést szolgálták és szolgálják.
Magyarként a nemzetet meghatározó tényezők közül a nyelv
tűnik a legegyértelműbbnek: a magyarul beszélők és a magyar
nemzet tagjai ma gyakorlatilag ugyanazok. Latin-Amerikában vagy
a Közel-Keleten azonban azonos nyelvű nemzetek élnek egymás
mellett. De Európa szláv, germán vagy újlatin nyelvű régióban sem
egyértelmű a helyzet: az egymással rokon, de különbözőnek tartott
nyelvek között sokszor kisebb az eltérés, mint az azonosnak mon-
dott nyelv nyelvjárásai között.
A NEMZETÁLLAM A nemzetállam fogalma – akár a
nemzeté – kettős. Egyrészt kifejezi, hogy az államhatalom a
polgárok politikai közösségétől, a nemzettől ered, másrészt
azt is, hogy az állampolgárok – de legalábbis többségük –
nyelvi-kulturális közösséget, nemzetet alkotnak. A nemzet-
államok létrejöttét a nacionalizmus úgy képzelte, hogy az
ősidőktől létező nemzeti közösség öntudatra ébredt: meg-
újította kultúráját, nyelvét és kivívta politikai önállóságát.
A szociológia és a modern történettudomány ezzel szemben
úgy tartja, hogy az állam próbált alattvalóiból nemzetet
kovácsolni, miután a hatalom alapjának már nem az isteni
törvényt vagy a dinasztikus elvet tekintették, hanem a népet
(népszuverenitás).
A nemzet, a nemzetállam és a nacionalizmus megítélése a tör-
ténelem során is különböző volt és manapság is különböző lehet.
Egyrészt a nemzet biztosította és biztosítja a keretet a szabadság,
az egyenlőség és a demokrácia számára. Másrészt a közösséget ma-
gasabb rendűnek tartva korlátozza az egyéni szabadságot, és elvá-
lasztja egymástól a népeket, elhintve közöttük az ellenségeskedés
magvait.
„A nacionalizmus hozta létre Indonéziát! Nem a jávai
5. nemzet, nem a szumátrai, se nem a borneói, celebeszi
vagy épp bali nemzet, hanem az indonéz nemzet vált az egysé-
ges nemzetállam talapzatává.” (Sukarno, Idonézia elsô elnöke)
Indonézia szigetei a holland gyarmatosítás előtt nem al-
kottak egységes államot, és különféle nyelveket beszél-
tek. Mivel kapcsolja össze Sukarno az indonéz nemzettudatot?
Mi lehet az ok-okozati viszony a nemzet, az állam és a nemze-
tet összekapcsoló tényezők között?
„A nacionalizmus volt a demokrácia megjelenési formája
6. a világban: úgy foglalta magába a nemzet fogalma a de-
mokráciát, mint a báb a lepkét.” (Liah Greenfeld, szociológus)
Magyarázza meg például a magyar történelem segítsé-
gével, miért és hogyan fonódott szorosan össze a nem-
zetteremtés és a jogkiterjesztés!

A nemzetállamok három alapvető jellemzője a szuvereni-

tás, a területi integritás és az egyenjogúság. A szuverenitás
azt jelenti, hogy a nemzetállamok kizárólag magukat kor-
mányozhatják, mindenféle külső beavatkozás (pl. gyarma-
tosítás) jogszerűtlen. A területi integritás kimondja, hogy a
nemzetállamok határai sérthetetlenek, területükről kizárólag
maguk rendelkezhetnek. Végül az államok népességüktől,
gazdasági vagy katonai erejüktől függetlenül egyenjogúnak
számítanak, amit az ENSZ Alapokmánya is elismer. Ezek az
alapelvek azonban nehezen értelmezhetők, sőt ellentmon-
dásba is kerülhetnek egymással, például ha egy közösség
nemzetként kívánja meghatározni magát, és erre hivatkozva
új államot teremtene, megváltoztatva a fennálló határokat.
„Egyetlen nemzetnek sincs eleve etnikai alapja, ám ami-
7. kor egy társadalmat nemzetté szerveznek, azokat az em-
bercsoportokat, amelyeket magába fogad vagy éppen kirekeszt,
etnicizálják – azaz a múltban és a jövôben is természetes közös-
ségként mutatják be.” (Etienne Balibar, filozófus)
Értelmezze a szerző kijelentését a magyar történelemre
vonatkoztatva! Mennyiben „természetes közösség” pél-
dául a magyar, a szlovák, a cigány vagy a zsidó?

Tényezők Dinasztikus állam Birodalom Nemzetállam

dinasztikus elv (leszármazás,
A hatalom
öröklés, gyakran isteni törvényre
eredete
hivatkozva)
nincs (gyakori az elkülönülő, akár
Kulturális egység
nemzetközi elitkultúra)
esetleges (örökléssel, békekötéssel,
Terület
adásvétellel módosítható)
hódítás (gyakran isteni, faji vagy
civilizációs kiválasztottságtudatra népszuverenitás
építve)
nincs (a birodalmi központ kultúrája
van (vagy cél ennek az elérése)
uralmi pozícióban)
meghatározott (a nemzet
esetleges (a hódítás határozza meg,
„természetes” hazája, sérthetetlen
elvileg folyamatosan nőhet)
és megvédendő)

8. Államfajták összehasonlítása

A birodalmak központja lehet dinasztikus vagy nemzetállam is. Keressen példát mindkettőre! Miben tér el a nemzetállamok
felfogása a saját terület fogalmáról a többi államéhoz képest? (Gondoljon a XX. század háborúira!)

NEMZETKÖZI INTEGRÁCIÓ A nemzetállamok

szuverenitását ma már nemzetközi szervezetek és egyez-
mények korlátozzák. A szervezetekben való tagság azonban
önkéntes, és fő célja gyakran éppen a területi integritás és
az egyenjogúság megőrzése. Az oktatás, egészségügy, igaz-
ságszolgáltatás, belső igazgatás területén a nemzetállami
szuverenitást nem szokás megkérdőjelezni. A kül- és védelmi
politika, illetve a gazdasági ügyek és a pénzügyek tekinteté-
ben viszont egyre szorosabb az együttműködés. A kül- és vé-
delmi politikában továbbra is a kormányközi együttműködés
a jellemző, mint a NATO esetében. Gazdasági és pénzügyi te-
rületen azonban nemzetállamok feletti intézmények is kiala-
kultak. A legfontosabb ilyen integrációs szervezet, amelynek
Magyarország is tagja, az Európai Unió.

229
 NEMZET ÉS ÁLLAM

„5. cikk. A Felek megegyeznek abban, hogy az egyikük

9. vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában
intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló táma-
dásnak tekintenek; és ennélfogva megegyeznek abban, hogy ha
ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük […] támogatni fogja
az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyéni-
leg és a többi Felekkel egyetértésben, azonnal megteszi azokat
az intézkedéseket – ideértve a fegyveres erô alkalmazását is –,
amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térség-
ben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek
tart.” (Az Észak-atlanti Szerzôdés, 1949)

Miért volt fontos Magyarország számára a NATO-tagság

a rendszerváltoztatás után? Milyen előnyöket és milyen
hátrányokat jelent? A nemzeti szuverenitás mely elemeiről 10. Az átlagos vámtarifák és a világkereskedelem nagyság-
rendje
mondanak le a tagországok?
A vámtarifák világszintű csökkentése a Világkereskedel-
mi Szervezet (WTO) tevékenységének eredménye.
Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a tevékenysége? A nem-
zeti szuverenitás mely elemeiről mondanak le a tagországok?

Magyar
Szervezet neve tagság Rövid leírás
kezdete
ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) 1955 A világbéke megőrzésére létrejött világszervezet.
Európa gazdasági, majd politikai integrációját célul kitűző
EU (Európai Unió) 2004
szervezet.
Európa és Észak-Amerika biztonságát garantáló katonai
NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) 1999
szövetség.
Az emberi jogok védelmét és az európai együttműködést
Európa Tanács 1990
szolgáló regionális szervezet.
EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia országait tömörítő
1975
Szervezet) biztonsági egyeztető fórum.
Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország gazdasági
V4 (Visegrádi Együttműködés) 1991
és politikai együttműködési szervezete.
A világkereskedelem liberalizálását, a vámok csökkentését célul
WTO (Világkereskedelemi Szervezet) 1995 (1973)
kitűző világszervezet. (Elődje a GATT.)
Gazdasági válságok esetén vagy átalakítási programok céljára
IMF (Nemzetközi Valutaalap) 1982
tagállamainak olcsó hitelt nyújtó világszervezet.
Világbank (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Konkrét gazdasági programokra tagállamainak olcsó hitelt
1982
Bank) nyújtó világszervezet.
OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési A világ fejlett ipari országait tömörítő gazdaságpolitikai
1996
Szervezet) egyeztető fórum.

11. Fontosabb nemzetközi szervezetek, melyeknek Magyarország is tagja

Csoportosítsa a szervezeteket célkitűzéseik, illetve területi hatókörük alapján!

Az Európai Unió (lásd a 27. leckét) sajátos szervezet: mi-

közben tagjai továbbra is szuverén nemzetállamok, a közös
intézmények sok hatáskört átvettek tőlük, és a cél a további
integráció. Nem szövetségi állam, irányító szervei sem felel-
tethetők meg a klasszikus három hatalmi ágnak. Az Európai
Parlamentet az európai polgárok közvetlenül és arányos mód-
szerrel választják, ez tehát nemzetek feletti szerv, ám a tör-
vényhozó hatalmat megosztva gyakorolja a Tanáccsal. A kor-
mányfőket tömörítő Európai Tanácsban és az illetékes szakmi-
niszterekből álló Európai Unió Tanácsában érvényesülnek a
nemzetállamok szempontjai. Az Európai Bizottság felépítését
tekintve hasonlít a nemzetállami kormányokhoz (szakterülete-
ket felügyelő biztosokból áll), ám feladata csupán döntés-elő-
készítő és ellenőrző, nem pedig végrehajtó. A végrehajtás
ugyanis a tagállamok joga és feladata.

230
 Befizetések Kifizetések Egyenleg
2004–2006 2,2 milliárd Ft 3,6 milliárd Ft 1,4 milliárd Ft
2007–2013 8,0 milliárd Ft 33,0 milliárd Ft 25,0 milliárd Ft

12. Magyarország befizetései az Európai Unióba, és az onnan kapott kifizetések

Milyen kézzelfogható előnnyel jár az uniós tagság? Miért pozitív Magyarország befizetéseinek és kifizetéseinek mérlege?

ÁLLAMPOLGÁRSÁG Az állampolgár valamely állam

„4. §. (1) Kérelmére honosítható a nem magyar állam-
tagja, akit az állam jogokkal és kötelességekkel ruház fel. Az 13. polgár, ha:
állampolgár bármikor szabadon hazatérhet, és külföldön szá- a) a kérelem elôterjesztését megelôzô nyolc éven át folya-
míthat hazája diplomáciai védelmére. A modern nemzetálla- matosan Magyarországon lakott;
mok két elvet alkalmaznak az állampolgárság meghatározá- b) a magyar jog szerint büntetlen elôéletû és a kérelem el-
sánál: a vérségit (ius sanguinis), illetve a területit (ius soli). Az bírálásakor ellene magyar bíróság elôtt büntetôeljárás nincs
előbbi alapján az számít állampolgárnak, akinek egyik vagy folyamatban;
mindkét szülője az adott ország polgára. Az utóbbi szerint c) megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított;
állampolgár az, aki az adott állam területén született. Az d) honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiz-
amerikai államok jellemzően a területi elvet követik, míg a tonságát nem sérti;
többi kontinensen, így Magyarországon is inkább a vérségit. e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekbôl magyar
nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján
Ezenkívül azonban az állampolgárság kérelemre és bizonyos mentesül.
feltételek teljesítése esetén is megszerezhető. (2) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állam-
Mindenkinek joga van valamely állam polgárságához. polgár, aki a kérelme elôterjesztését megelôzôen legalább há-
Az állampolgári jogok a demokráciákban megegyeznek az rom évig folyamatosan Magyarországon lakott, és az (1) bekez-
emberi jogokkal. A második generációs jogokat és a politi- dés b–e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha
kai részvétel jogát azonban a legtöbb állam csak a saját ál- a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes há-
lampolgárai számára biztosítja. Állampolgári kötelességként zasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szûnt meg,
Magyarország Alaptörvénye a honvédelmi kötelezettséget b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár,
és a közteherviselést írja elő. Ezenkívül rögzíti a szülők köte- c) magyar állampolgár fogadta örökbe,
lezettségét gyermekük taníttatására, és a felnőtt gyerekekét d) magyar hatóság menekültként elismerte, vagy
e) hontalan.
idős szülei támogatására. (3) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott felté-
telek fennállása esetén – kérelmére – kedvezményesen honosít-
Minden EU-tagállam polgára automatikusan egyben európai ál- ható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenôje magyar
lampolgár is. Ez biztosítja a tagállamok területén való szabad moz- állampolgár volt, vagy valószínûsíti magyarországi származá-
gást és letelepedést, a helyhatósági választásokon való részvételt, sát, és magyar nyelvtudását igazolja.” (Törvény a magyar ál-
az EU intézményeihez kapcsolódó jogokat (parlamenti választójog, lampolgárságról, 1993)
kérvények benyújtása, panasztétel), valamint az EU és valamennyi
tagállamának diplomáciai védelmét szükség esetén.
Csoportosítsa a magyar állampolgárság megszerzésének
feltételeit! Kiknek és miért nyújt kedvezményt a (2) be-
kommentár nélkül kezdés? Kiknek és miért nyújt kedvezményt a (3) bekezdés?
A közös származás mítosza. Az etnikai nemzetfogalom
nem alkalmazható az Újvilág telepes társadalmaira, de
valójában Európa hagyományos nemzeteire sem. Ha a
Év Romániából Szerbiából Ukrajnából Összesen
vérségi elvet alkalmaznánk a XIX. század közepéig visz-
szamenően, akkor nemcsak az amerikaiak 60 vagy az 1995 7469 0 597 10 695
argentinok 80%-a veszítené el állampolgárságát, de 2001 5644 1254 855 8 590
a britek és franciák negyede is! Egyetlen mai nemzet 2005 6890 949 828 9 870
sem leszármazási közösség. Ha a nemzeti múltat a mo-
dern nemzetek XIX. századi kialakulása elé visszavetít- 2009 3805 672 558 5 802
jük, akkor végképp homályossá válik, milyen közösség- A magyar állampolgárságot kapott személyek száma
ről beszélünk. A magyar történelmet hagyományosan 14. a származási ország szerint
a sztyeppei vándorlás és a honfoglalás korával kezdjük.
Bizonyítható ugyanis, hogy ekkoriban létezett egy ma- Miért ezekből az országokból származik az új állampol-
gát magyarnak nevező politikai formáció. Azonban a gárok zöme? Feltételezhetően milyen okok miatt kérik
a magyar állampolgárságot? Melyik ország hiányzik feltűnően
csontleletek legfrissebb genetikai elemzése azt való-
a táblázatból, és mi lehet ennek az oka?
színűsíti, hogy a kora Árpád-kori népességnek is már
csak töredéke volt keletről érkezett honfoglaló! A mai
magyarság genetikai értelemben nem különböztethe-
tő meg a környező közép-európai népektől. Európa (és
a világ) népeinek genetikai változatossága leginkább a
földrajzi helyzettel esik egybe: minden nép leginkább
a szomszédainak a rokona.

231
 a mai magyar demokrácia

(elfogadásához az összes képviselő 2/3-a szüksé- AZ ALAPTÖRVÉNY ÉS A KÖZTÁRSASÁG Az Alap-

alkotmány törvény Magyarország 2011-ben elfogadott alkotmánya, a
ges)
– sarkalatos törvény (elfogadásukhoz a jelen lévő legmagasabb szintű jogszabály, amellyel minden törvénynek
képviselők 2/3-a szükséges) és rendeletnek összhangban kell lennie. Az alkotmány elfo-
törvény gadásához vagy módosításához az országgyűlési képviselők
– törvény (elfogadásukhoz a jelen lévő képviselők
fele szükséges) kétharmadának szavazata szükséges. Magyarország politikai
– kormányrendelet, miniszteri rendelet rendszere parlamentáris köztársaság. Az államfő a köztársa-
rendelet
– önkormányzati rendelet sági elnök, a törvényhozó hatalmat az Országgyűlés, a vég-
rehajtó hatalmat a kormány, míg az igazságszolgáltatást a
1. A jogszabályok hierarchiája bíróság és az ügyészség gyakorolja. Az Alaptörvény a válasz-
tási rendszerben és az egyes intézmények jogaiban, működé-
Nézzen utána, hogy milyen jogszabálytípusban (al- sében is több változást hozott. (Lásd a későbbiekben.)
kotmány, törvény, rendelet) szabályozzák ma Magyar-
országon az oktatási rendszer következő három elemét: érett- Magyarországnak a XX. századig ún. történeti alkotmánya volt:
ségi vizsgaszabályzat; gimnáziumok jogállása; tankötelezett- egyetlen összefoglaló jogszabály helyett a történelem során ke-
ség! Magyarázza el a példák segítségével, mit jelent a közöttük letkezett alapvető törvényeket tekintették alkotmánynak. Ennek
lévő hierarchia! egyik legfontosabb dokumentuma és egyben jelképe az 1222-es
Aranybulla volt. Írott, ún. kartális alkotmányt 1949-ben kapott az or-
szág. Ez törvényesítette a kommunista berendezkedést és papíron
tartalmazta az alapjogokat, leírta a demokratikus berendezkedést,
de az a valóságban nem létezett. Az 1949-es alkotmány szövegét
Fejezetek Jelzés Tartalom
1989-ben, a rendszerváltoztatás során gyökeresen módosították, de
Nemzeti formálisan az 1949. évi XX. törvény maradt az alkotmány 2011-ig.
hitvallás
államforma, területi struktúra, A köztársasági elnök feladatai leginkább reprezentatí-
jelképek, ünnepek, európai vak. Mivel nem vesz részt a napi pártpolitikában, kifejezi a
Alapvetés A–U cikk integráció, határon túl élő
nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokrati-
magyarok és Magyarországon élő
nemzetiségek kus működése felett. Ő a hadsereg főparancsnoka. Kitűzi a
választások időpontját, azok eredménye alapján javaslatot
Szabadság és alkotmányos alapjogok
felelősség
I–XXXI. cikk
(emberi jogok)
tesz a miniszterelnök személyére, kinevezi a bírókat, tábor-
nokokat és egyetemi tanárokat, nagyköveteket bíz meg és fo-
országgyűlés, népszavazás,
gad, valamint kitüntetéseket oszt. Mindezek során azonban
köztársasági elnök, kormány,
alkotmánybíróság, bíróság, általában a törvény előírásai alapján, illetve a miniszterelnök
Az állam 1–47. cikk vagy más tisztviselő, testület javaslatára cselekszik, nem ön-
ügyészség, alapvető jogok biztosa,
önkormányzatok, közpénzek, állóan dönt. A köztársasági elnököt az Országgyűlés választ-
honvédség, rendőrség ja öt évre, lehetőleg kétharmados többséggel, ha azonban
Különleges ez két választási fordulón keresztül sem sikerül, akkor végül
48–54. cikk rendkívüli helyzetek egyszerű többséggel.
jogrend

2. Az Alaptörvény szerkezete és tartalma A VÁLASZTÁSI RENDSZER ÉS A TÖRVÉNY-

Indokolja meg a táblázat segítségével, miért az
Alaptörvény a legmagasabb szintű jogszabály!
„Ígérjük, hogy megôrizzük az elmúlt évszázad viharaiban
3. részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.
Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élô nemzetiségek a magyar po-
litikai közösség részei és államalkotó tényezôk.” (Alaptörvény)
Mit ért az Alaptörvény szövege nemzet, illetve politikai
közösség alatt? Mi lehet a különbség a nemzet és a nem-
zetiség kifejezések jelentése között? Miért az utóbbit használja
az Alaptörvény a magyarországi kisebbségekre?
HOZÁS Magyarországon négyévenként, vegyes és egyfor-
dulós rendszerben választanak országgyűlési képviselőket.
A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen
és titkos. A 199 országgyűlési képviselő közül 106-ot egyéni
választókerületben, 93-at pedig országos listákról választa-
nak meg. Minden választópolgár két szavazattal rendelkezik,
egyet választókerületének valamelyik egyéni jelöltjére adhat
le, egyet pedig valamelyik párt országos listájára. Az országos
lista egyben kompenzációs lista is, hiszen a leadott szavaza-
tokhoz hozzáadják az egyéni választókerületben mandátu-
mot nem szerzett, ún. töredékszavazatokat is. A listáról csak
olyan párt szerezhet mandátumot, amely megszerezte leg-
alább a szavazatok 5%-át.
Az a választópolgár, aki felvetette magát valamelyik nemzetiség
névjegyzékébe, pártlista helyett nemzetiségi listára szavazhat. A
magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok (pl.
a határon túl élő magyarok, akik kérvényezték honosításukat) csak
pártlistára szavazhatnak.

232
 Az egyéni és a listás
szavazat útja
4.

Az ábra segítségével kö-

vesse nyomon a két sza-
vazat útját! A korábbi szabály
szerint a töredékszavazatoknál
csak a vesztesre adott szavaza-
tok számítottak. Az új választá-
si rendszerben a győztes egyé-
ni jelöltre leadott szavazatok
közül is töredékszavazatnak
minősülnek azok, amelyek már
nem szükségesek a győzelem-
hez (azaz amennyivel többet
szerzett a második helyezett-
nél). Érveljen a rendszer mel-
lett és ellen!

Az Országgyűlés fő feladata a törvényhozás. Ezeket általá-

ban egyszerű, feles többséggel fogadja el, a sarkalatos törvé-
nyekhez és az Alaptörvény módosításához azonban kétharma-
dos többségre van szükség: ez biztosíthatja a szélesebb körű
egyetértést. Az Országgyűlés köteles minden évben törvényt
hozni a következő év költségvetéséről és a megelőző év költ-
ségvetésének végrehajtásáról. Az Országgyűlés választja a mi-
niszterelnököt, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság
tagjait, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok
biztosát és a Számvevőszék elnökét.
Az országgyűlési képviselők pártok szerinti csoportokat,
pártfrakciókat alkotnak, és feladatkörök alapján bizottsá-
gokat hoznak létre. Bármelyik képviselő kezdeményezhet új 5. A szavazók és a mandátumok aránya 2014-ben
törvényt vagy törvénymódosítást, bár ezt általában a kor-
mány teszi. A javaslat először az illetékes bizottság, majd az
Melyik párt esetén és hogyan érvényesül a többségi,
összes képviselő részvételével zajló plenáris ülés elé kerül. Itt illetve az arányos választási rendszer hatása?
először az időközben felmerült módosító indítványokról sza-
vaznak, majd az esetlegesen módosított javaslat egészéről.

A képviseleti demokráciát kiegészíti a népszavazás lehetősége,

amely a közvetlen demokrácia eszköze. A népszavazás akkor érvé-
nyes, ha a választópolgárok több mint fele szavazott, és akkor ered-
ményes, ha a szavazatok több mint fele igenlő. Nem lehet népsza-
vazást tartani a költségvetésről, a kormányprogramról vagy nemzet-
közi szerződésekről.

A VÉGREHAJTÁS, AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ÉS AZ ELLENŐRZŐ INTÉZMÉNYEK Magyarország
parlamentáris demokrácia, így a végrehajtást végző kormány
a törvényhozó Országgyűlésnek felelős. Az Országgyűlés vá-
lasztja a miniszterelnököt és egyben elfogadja kormányprog-
ramját. Leválthatja a miniszterelnököt, de csak konstruktív
bizalmatlansági indítvánnyal: egyben új miniszterelnököt is
kell választania. A kormány tagjai az egyes szakterületekért,
tárcákért felelős miniszterek, illetve az őket helyettesítő, az
egyes részterületeket felügyelő államtitkárok. A végrehajtás
egyrészt az új törvénytervezetek kidolgozását, másrészt az ál-
lami intézmények felügyeletét, irányítását jelenti.
Az igazságszolgáltatás szervei a bíróságok és az ügyészsé-
gek. A bíróságok döntenek bűncselekmény esetén büntető-
perekben, és magánfelek jogvitája esetén polgári perekben
(pl. tulajdonjogi vagy családjogi viták). A büntetőperekben
az államot képviselő ügyész a vádló, míg a vádlott mellett
6. Az egyes pártokra leadott szavazatok száma, 1990–2014
védőügyvéd áll. A polgári perekben mindkét felet ügyvéd
képviseli. A bírói ítélet ellen fellebbezni lehet, ilyenkor az ügy Sorolja be az ábrán feltüntetett magyar pártokat a 42.
leckében megismert pártcsaládokba!
egy magasabb fokú bírósághoz kerül. Magyarországon nincs

233
 A MAI MAGYAR DEMOKRÁCIA

1990 1994 1998 2002 2006 2010

Önkormányzati és
Belügyminisztérium Területfejlesztési Belügyminisztérium
Minisztérium
Igazságügyi Közigazgatási
Igazságügyi Minisztérium és Rendészeti és Igazságügyi
Minisztérium Minisztérium
Külügyminisztérium
Honvédelmi Minisztérium
Pénzügyminisztérium
Ipari és
Kereskedelmi
Minisztérium Ipari és Gazdasági és Nemzetgazdasági
Gazdasági Minisztérium
Nemzetközi Kereskedelmi Közlekedési
Minisztérium Gazdasági és
Gazdasági Minisztérium Minisztérium
Közlekedési
Kapcsolatok
Minisztérium
Minisztériuma
Informatikai
Nemzeti Fejlesztési
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és Hírközlési
Minisztérium
Minisztérium
Földművelésügyi Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Vidékfejlesztési
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Környezetvédelmi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Minisztérium Minisztérium Minisztérium
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Oktatási és
Művelődési és Közoktatási
Kulturális
Minisztérium Oktatási Minisztérium Minisztérium
Egészségügyi,
Egészségügyi Szociális és Egészségügyi
Minisztérium Családügyi Minisztérium
Emberi
Népjóléti Minisztérium Minisztérium
Erőforrások
Gyermek-, Minisztériuma
Ifjúsági és
Szociális Sportminisztérium Szociális és
és Családügyi Foglalkoztatás- Munkaügyi
Minisztérium politikai és Minisztérium
Munkaügyi Minisztérium
Munkaügyi
Minisztérium

7. A minisztériumok száma és elnevezése Mely minisztériumok bizonyultak állandónak, és melyek változtak gyak-
az egyes kormányokban ran? Mi lehet ennek az oka?

esküdtszék, az ítéletet a bíró hozza, igaz, másodfokon már

nem egyedül, hanem háromfős testületben. Magyarországon
érvényesül a törvény előtti egyenlőség, az ártatlanság vélel-
me, az ügyvédhez való jog és az anyanyelvhasználat joga.
Az Alkotmánybíróság feladata az, hogy megvizsgálja, meg-
felelnek-e a jogszabályok az Alaptörvénynek, és jogában áll
megsemmisíteni azokat, amelyeket alkotmányellenesnek
talál. A 15 alkotmánybírót az Országgyűlés választja 12 évre.
Az Alkotmánybírósághoz fordulhat a köztársasági elnök, a
kormány, a képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok
biztosa bármely esetben, illetve valamennyi állampolgár, ha
alkotmányellenes jogszabály alkalmazása miatt érte jogsére-

Kúria Legfőbb Ügyészség

ítélőtáblák (Budapest, Debrecen, Győr, Pécs, Szeged) fellebbviteli főügyészségek
törvényszékek (megyénként) főügyészségek
járási bíróságok közigazgatási és munkaügyi bíróságok járási ügyészségek

8. A bíróság és az ügyészség Keressen a médiában konkrét ügyet, vagy könyvből, filmből fiktív esetet, ahol fellebbezés
szervezete történt, és számoljon be az eredményéről!

234
lem. Az alapvető jogok biztosa kivizsgálja a tudomására jutott,
alapjogokat sértő visszásságokat és elindíthatja a megfelelő
eljárást, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Két helyette-
se a jövő nemzedékek érdekeit, illetve a hazai nemzetiségek
jogait védi. A biztost és helyetteseit az Országgyűlés választja
hat évre. Az Állami Számvevőszék a közpénzek felhasználását
ellenőrzi. Vizsgálja a költségvetés végrehajtását és az állami
vagyon kezelését. Elnökét az Országgyűlés választja 12 évre.

AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG Magyarország területe a

fővárosra és kerületeire, megyékre, városokra és községekre
tagozódik, és mindezen közösségeket megilleti az önkormány-
zás joga. Önkormányzati választásokat ötévente tartanak. A
tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listás rend-
szer működik. Minden jelölt egyetlen listán indul, a választó-
polgár pedig a listán annyi jelöltre adhatja szavazatát, ahány
tagú az önkormányzati testület. A legtöbb szavazatot kapott
jelöltek lesznek képviselők. A nagyobb településeken (ennek
számítanak a fővárosi kerületek is) az országgyűlésitől némi-
leg eltérő vegyes rendszert alkalmaznak. Választókerületeket
alakítanak ki, ezekben egyéni jelöltekre lehet szavazni, a vesz-
tesekre adott szavazatok pedig a kompenzációs pártlistákra
kerülnek. A megyei és a fővárosi önkormányzati testületet
arányos módon pártlistákról választják a polgárok. A polgár-
mestereket mindenhol közvetlenül választják.
A települési önkormányzat élén a polgármester – Buda-
pesten a főpolgármester – áll. Feladata a település irányítá-
sa, az önkormányzati döntések előkészítése és végrehajtása.
Helyettese az alpolgármester. Az önkormányzati képvise-
lő-testület alkotja a helyi rendeleteket, veti ki a helyi adókat,
és felügyeli a település vagyonát. A polgármesteri hivatalt a
jegyző vezeti. Az önkormányzatok feladata egyrészt a közha-
talom helyi gyakorlása: különféle engedélyek kiadása (pl. épít-
kezés, vállalkozás indítása, parkolás). Másrészt biztosítania kell
bizonyos közszolgáltatásokat, például a közutak fenntartását,
Az önkormányzati választás rendszere a különbözô tele-
a tömegközlekedés megszervezését, a szociális ellátásokat, 9. püléseken
illetve az egészségügyi alapellátást. (Utóbbit központilag fi-
nanszírozzák.) Végül működteti az ezekhez szükséges intézmé- Figyelje meg, melyik településtípuson hány szavazata
nyeket. A köznevelési feladatokat 2011-ben az állam átvette van egy-egy választópolgárnak! Mi lehet a különbség, ha
az önkormányzatoktól. megyei jogú városban, vagy más tízezernél több lakosú telepü-
lésen él valaki? Miért csak a kistelepüléseken alkalmazzák az
egyéni listás rendszert?

kommentár nélkül
Nemzeti jelképek. A magyar címer középkori ere- „I cikk. (1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Elsô
10. mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös meze-
detű: mind a vörös és ezüst sávok, mind a kettős
kereszt az Árpád-házi uralkodók jelvénye volt. jében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedô középsô ré-
A sávok egyszerű megkülönböztető jelzések, a szén ezüst kettôs kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
(2) Magyarország zászlaja három, egyenlô szélességû, sorrendben
kettős kereszt pedig a magyar királyok apostoli,
felülrôl piros, fehér és zöld színû, vízszintes sávból áll, amelyben a pi-
egyházalapító hatalmára utal. Közkeletű tévedés ros szín az erô, a fehér szín a hûség, a zöld szín a remény jelképe.”
tehát az, hogy az ezüst sávok négy folyót (Duna, (Alaptörvény)
Tisza, Dráva, Száva), a kereszt alatti hármas ha-
lom pedig három hegyet (Tátra, Mátra, Fátra)
jelképezne. A kommunista diktatúra szovjet min-
tájú címerét a rendszerváltoztatáskor váltotta
fel ismét a történelmi forma. Felmerült, hogy a
korona nélküli, ún. Kossuth-címert elevenítsék II. András kora IV. Béla kora XVI. század Kossuth-címer
fel, de végül a hagyományos változat győzött. A
zászló színei a középkori címerről származnak,
és az 1848-as forradalomban alakult ki belőlük a
francia forradalmárok jelképét utánzó trikolór. A
színeknek az Alaptörvényben rögzített jelentése a dualizmus kora Rákosi-korszak Kádár-korszak mai címer
a reformkor romantikus felfogását tükrözi.
11. Magyarország címerei

235
 összegezés

AZ EGYÉN ÉS A KÖZÖSSÉGEK A modern ember

nagy létszámú társadalmakban, és azon belül is egyre in-
kább nagy lélekszámú településeken él. Nem lehetséges, de
nem is kívánatos, hogy mindenben hasonlítson társaihoz.
Különböző identitásait megélve sok közösség tagja egymás-
sal párhuzamosan. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden kö-
zösség tagjai olyan egyének, akik a csoportot meghatározó
közös tulajdonságukon kívül minden másban különbözhet-
nek. A nagyméretű közösségek, például a nemzetek mester-
ségesen jönnek létre, és tagjai nem ismerhetik egymást. A
demokratikus társadalomban a közösségekhez való tartozás
önkéntes és nem kizárólagos; az egyént és a közösségeket
is jogok illetik meg; az együttélésből fakadó konfliktusokat
pedig nyilvános vitában, békés eszközökkel rendezik.

TÖBBSÉG ÉS KISEBBSÉG A demokrácia játékszabályai

1. Egyén és közösség
Hány és milyen közösség tagja a kis, piros háromszög?
Melyik az „igazi” közössége? Gondolja végig, hány és mi-
lyen közösség tagja ön! Melyik az „igazi” közössége?
szerint a többség szabadon dönt, és ezt nyilvános vita előzi
meg. Ehhez azonban feltétlenül szükség van a kisebbségi vé-
leményekre. A kisebbségi vélemény ugyanis fenntartja a ké-
telyt, hogy a többség valóban a legcélravezetőbb megoldást
választotta-e. Ugyanakkor megmutatja azt is, milyen egyéb
döntési lehetőségek léteznek. Végül a kisebbség véleménye
melletti kitartása bizonyítja az elkötelezettséget, ezáltal az
alternatíva komolyságát is. Minden többségi vélemény ki-
sebbséginek indul: az új ötletek fokozatosan terjednek el a
társadalomban.

A DEMOKRÁCIA KRITIKÁJA A demokráciát érő kri-

2. Többség és kisebbség
Mutassa be az ábrák segítségével, hogyan alakul ki új
többségi vélemény, mikor, milyen alternatívák léteznek!
Miért nagyon fontos, hogy a kiindulóhelyzetben is legyen ki-
sebbségi vélemény?
tikákat két nagy csoportba lehet sorolni. Az egyik vélemény
szerint a demokrácia nem számolja fel a lényegi problémát,
az emberek közti egyenlőtlenséget, sőt esetenként akadá-
lyozhatja is a megoldást. A másik szerint a demokrácia épp-
úgy zsarnokság, csak éppen nem egyetlen személyé vagy
csoporté, hanem a „vak” tömegé. Ezek a kritikák azonban
félreértik a demokráciát. A demokrácia valóban nem teszi
az embereket minden szempontból egyenlővé, de abból a
szempontból mindenképpen, hogy kifejezhessék vélemé-
nyüket arról, mit és hogyan is kellene egyenlővé tenni. A
demokrácia nem csak a döntéshozatal többségi elvét jelen-
ti. Éppen abban különbözik a zsarnokság minden formájától,
hogy tiszteletben tartja az emberi jogokat, a törvény előtti
egyenlőséget és a jogállamiságot.
„Mire jó a szabadság azoknak, akiknek nincs kenyere? Az
3. egész csak az elméleti szakembereknek és a becsvágyó
politikusoknak való!” (Jean Paul Marat)
*
„A demokrácia nem más, mint a csôcselék uralma, ahol az
emberek ötvenegy százaléka elveheti a másik negyvenkilenc
százalék jogait.” (Thomas Jefferson)

Melyik szerző mit vet a demokrácia szemére? Egy érv

igazságtartalmát vizsgálhatjuk úgy is, ha megfordítjuk.
Próbálja ki ezt a módszert a fenti két állítással! Fejezze be a
mondatokat, és érveljen a demokrácia mellett! „Mire jó a sza-
badság hiánya azoknak, …” „A demokrácia hiánya a kevesek
uralma, …”

236
Viii. a gazdaság, a pénz
és a munka világa
MiÉrt a PiaCGazdaSáG bizOnYUlt a leGHatÉKOnYabb GazdaSáGi
rendSzerneK?

■ MERT A TÖRTÉNELEMBEN KORÁBBAN SOHA NEM LÁTOTT ANYAGI JÓLÉTET

TEREMTETT?
■ MERT NEM ALKALMAZ KÉNYSZERT, CSUPÁN ÖSZTÖNZŐKET?
■ MERT AZ ÖNÉRDEKET A KÖZJÓ SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTJA?
■ MERT A PIACI VERSENY A FEJLŐDÉS MOTORJA?
■ MERT AZ ÁRAKAT VÉGSŐ SORON AZOK SZABJÁK MEG, AKIK
A LEGILLETÉKESEBBEK  A FOGYASZTÓK?
■ MERT A MAGÁNTULAJDON ÉS A SZERZŐDÉSEK TISZTELETBEN TARTÁSA MIATT
ÁLTALÁBAN EGYÜTT JÁR A JOGÁLLAMISÁGGAL ÉS A DEMOKRÁCIÁVAL?
 a piac
Milton Friedman (1912–
2006), a neoliberális chi-
cagói közgazdasági isko-
la egyik alapítója. 1976-
ban Nobel-díjat kapott
2.
A nagy szétválás: az egy fôre jutó GDP növekedése
3. a „nyugati” és a „nem nyugati” országokban
Mivel magyarázható a „nagy szétválás”? Mivel magya-
rázható Kína látványos növekedése a XX. század végétől?
„A társadalom évi jövedelme mindig pontosan annyi,
4. mint egész esztendei termelésének csereértéke. [...] Azzal
tehát, hogy minden egyén tôle telhetôen igyekszik tôkéjét a
hazai tevékenység fenntartására használni és ezt a tevékenysé-
get úgy irányítani, hogy termelése a lehetô legnagyobb értékû
legyen, szükségszerûen azon dolgozik, hogy a társadalom évi
jövedelme a lehetô legnagyobb legyen, bár általában nem a kö-
zösség érdekét akarja elômozdítani és nem is tudja, mennyire
mozdítja azt elô. […] Ebben is, mint sok más esetben, láthatat-
lan kéz vezeti ôt egy cél felé, melyet ô nem is keresett. A társa-
dalomnak pedig nem is baj, hogy ô ezt a célt nem ismeri. Azzal,
hogy a saját érdekét követi, gyakran a társadalomét eredmé-
nyesebben mozdítja elô, mint ha annak elômozdítása lett volna
valóságos célja.” (Adam Smith: A nemzetek gazdagsága, 1776)
Hogyan érvel Adam Smith a szabad piac mellett?
Határozza meg a „láthatatlan kéz” fogalmát!
238
A PIACGAZDASÁG A gazdasági tevékenységeknek kü-
lönböző szervező elvei vannak. A kisebb közösségek általában
önellátóak és kölcsönösségen alapuló cserét folytatnak. Az
államot alkotó társadalmak a történelem során gyakran al-
kalmaztak kényszert gazdasági céljaik elérésére: ilyen volt a
rabszolgaság, a jobbágyok robotja vagy akár a tervgazdaság.
A mai fejlett gazdaságokban piaci csere során cserélnek gaz-
dát az erőforrások (munkaerő és tőke) és a javak (termékek
és szolgáltatások). Akkor beszélünk piaci cseréről, ha a gazda-
ság szereplői önként lépnek kapcsolatba egymással és az árak
szabadon változhatnak (alku eredményeképpen alakulnak ki).
„[A piac] az eddig felfedezett leghatékonyabb rendszer,
1. amely lehetôvé teszi, hogy még az olyan emberek is, akik
egyébként utálják egymást, üzleteljenek egymással és segítse-
nek egymásnak.”
*
„A legfontosabb, amit a szabad piacról tudnunk kell, hogy
csak akkor jön létre csere, ha mindkét félnek elônyös.” (Milton
Friedman, 1993 és 2000)
Vajon a keynesi elmélet (11. évfolyamos tankönyv, 191.
oldal) mely elemeit kritizálta Friedman? Valószínűleg mi-
lyen más gazdasági elképzelésekkel szemben lépett fel? Milyen
társadalmi hasznát látja a szabad piacnak?
A piacgazdaságban a piaci csere a legfőbb gazdasági szer-
vező elv. A piacgazdaságnak több fontos előfeltétele van. Az
első a magántulajdon. Ennek biztosításával lehet csak a ja-
vakat eladni és megvenni. A vállalkozások csak akkor fektet-
nek be, az emberek csak akkor tudnak megtakarítani, ha a
magántulajdon biztonságban van. Arra is szükség van, hogy
az árak szabadon változhassanak, hiszen így alakulhat ki ver-
seny a vállalkozások között abban, hogy melyikük tud olcsób-
ban és jobb minőséget termelni. A verseny a vállalkozások
között nemcsak a javak értékesítéséért, hanem az erőforrá-
sok (pl. a tőke) megszerzéséért is folyik.
5. A piacgazdaság feltételei
Csoportosítsa a szabad piac feltételeit aszerint, hogy
azokra vállalkozóként, befektetőként vagy munkavállaló-
ként lehet szüksége!
AZ EGYENSÚLYI ÁR A piacgazdaságban az árakat a
fogyasztók kereslete és a vállalkozások (termelők) kínálata
határozza meg. A vállalkozások és a fogyasztók számára egy-
aránt megfelelő árak kialakulása fontos eleme a piaci cseré-
nek. Növekvő kínálat esetén új fogyasztókat kell találni azok
közül, akik csak kevesebbért hajlandóak vásárolni, tehát az
árak csökkennek. Ha a kereslet növekszik, akkor nem min-
den fogyasztó jut áruhoz, csak aki többet hajlandó fizetni, így
az árak nőnek. Az árak azonban csak addig csökkenhetnek,
amíg a termelés a vállalatok számára nyereséges, és csak ad-
dig nőhetnek, amíg a fogyasztók hajlandóak megvásárolni az
adott javakat.
Előbb vagy utóbb kialakul az egyensúlyi ár, amikor a vál-
lalkozások éppen annyi terméket visznek a piacra, amennyit
a fogyasztók meg is vásárolnak. Ebben az esetben a vállalko-
zásoknak megéri termelni, a fogyasztóknak pedig vásárolni.
Azt is mondhatjuk, hogy az ár magában hordozza a legfonto- A Marshall-kereszt: a kínálat, a kereslet és az egyensúlyi
7. ár ábrázolása. Az elnevezés Alfred Marshall (1842–1924)
sabb információt a keresletről és a kínálatról, azaz a termé-
közgazdászra utal, aki elôször alkalmazta
kek hasznáról és előállításuk lehetőségeiről.
Ábrázolja a Marshall-kereszten a kereslet és a kínálat vál-
tozását! Mi történne az egyensúlyi árral?
„Egy olyan rendszerben, ahol a lényeges tények ismere-
6. te sok ember között oszlik meg, csak az árak képesek az
emberek cselekedeteit összehangolni. […] Tegyük fel, hogy va-
lahol a világban az ón új felhasználási módját fedezték fel, vagy
az ón valamely lelôhelye megszûnt. Lényegtelen számunkra
– és nagyon fontos, hogy lényegtelen –, hogy melyik eset kö-
vetkezett be. A felhasználóknak csak azt kell tudniuk, hogy […]
takarékoskodniuk kell az ónnal. […] Az, hogy a nyersanyag ára
mindenhol azonos […], ugyanazt eredményezi, mintha valaki
az összes információ birtokában lenne (ami egyébként is csak
elméletileg lehetséges).” (Friedrich Hayek, 1945)

Miért mindegy, hogy az ón kereslete nő, vagy a kínálata

csökken? Milyen „megoldást nyújt” az ár ismerete?
8. Különbözô típusú piacok modellje

Mely tényezőktől függ egy vállalkozás piac feletti hatal-

A TÖKÉLETES VERSENY ÉS A MONOPÓLIUM ma? Miért nem lehetséges a valóságban a tökéletes ver-
A piac szabadságának legfontosabb fokmérője a verseny seny?
mértéke. Abban az elméleti esetben, ha a piac teljesen sza-
bad, tehát a piacra lépésnek nincs semmilyen korlátja, akkor
tökéletes versenyről beszélhetünk. Ilyenkor minden jövedel-
mező üzleti tevékenységben versenytársak jelennek meg,
akik bővítik a kínálatot és így a verseny csökkenti az árakat,
ezáltal a vállalkozások hasznát (profitját) is. Elméletileg ez ad-
dig tarthat, amíg a profit el nem tűnik.

A tökéletes verseny feltételei a valóságban sosem teljesülnek.

Ehhez ugyanis arra lenne szükség, hogy a forgalmazott termékek
tökéletesen ugyanolyanok legyenek, a termelők és a fogyasztók is
minden információt birtokoljanak, a piacra való belépést ne akadá-
lyozza semmi, végül sok, kis termelő legyen, akiknek a termelése
egyenként nem befolyásolja a piacot, azaz kénytelenek elfogadni az
ott kialakult árat.
A tökéletes verseny profitcsökkentő hatása akkor is érvényesül,
ha a termelés költségei eltérőek. David Ricardo (1772–1823) klasz-
szikus példájában többféle termőföld létezik. A jobb minőségű föld
bérleti díja éppen annyival lesz több a rossz minőségűnél, ameny-
nyivel több profitot lehet szerezni rajta a jobb minőség miatt. Azaz
a haszon a földtulajdonosoknál csapódik le, hiszen ők rendelkeznek
olyan erőforrással, ami nem bővíthető. Ugyanez figyelhető meg a Földbérleti díjak és a profit a különbözô termôképességû
9. földek esetén
forgalmas helyeken működő üzletek esetében. A magas árakból
származó profit nem náluk, hanem az ingatlantulajdonosnál csapó-
dik le: üzletből sok van, jó fekvésű telekből kevés. (Természetesen Mekkora a különböző minőségű földeken gazdálkodók
a várható magas bérleti díj miatt a példában szereplő jó termőföld termelése? És a tényleges haszna? Mi határozza meg
vagy forgalmas helyen fekvő ingatlan vételára is nagyon magas.) a földbér összegét?

239
 A PIAC

Gazdálkodó Földtípus Termés Földbér Profit Ha egy termék piacán csak egyetlen eladó van, akkor mo-
nopóliumról beszélünk, több, de még mindig nagyon kevés
kevés jó 10 véka jelképes 10 véka
eladó esetén oligopóliumról. A monopolista célja a lehető
jó 10 véka 5 véka 5 véka legnagyobb nyereség, ezért olyan áron kínálja termékeit,
több
közepes 5 véka jelképes 5 véka amivel ez elérhető. A leggyakrabban ez azt jelenti, hogy keve-
jó 10 véka 8 véka 2 véka sebb termék kerül forgalomba magasabb áron, mint verseny
esetén.
sok közepes 5 véka 3 véka 2 véka
rossz 2 véka jelképes 2 véka A valóságban igazi monopólium alig akad, hiszen a legtöbb ter-
méknek van valamilyen helyettesítője. Ha az adott termék túl drága,
A földek használatbavétele, termésátlaga és bérleti díja akkor inkább a helyettesítőt vásárolják meg. Természetesen ennek
10. a gazdálkodók számának függvényében
is „ára” van, azaz a fogyasztók mérlegelik, hogy megfizetik-e a ma-
gasabb monopolárat, vagy beérik a kevésbé megfelelő helyettesítő-
Mi szorítja jelképesre a földbért? Miért növekszik ugrás-
vel (pl. olaj helyett más energiaforrást használnak).
szerűen? Melyik esetben kik versengenek egymással?
A MONOPÓLIUMOK KIALAKULÁSA A monopó-
liumok kialakulásának egyik oka a méretgazdaságosság. Egy
termék átlagos előállítási költsége egy darabig csökken a gyár-
tott mennyiség növekedésével, hiszen egyre több termékre
oszlik el a beruházás költsége. Egy határ fölött azonban újra
nőni kezd a gyártási költség, hiszen ha a mennyiséget növel-
ni akarjuk, újabb beruházásra van szükség. A termelés akkor
méretgazdaságos, ha a legalacsonyabb az átlagos előállí-
tási költség. Bizonyos termékeknél ez olyan nagy méretet
jelent, hogy csak egyetlen termelő lehet a piacon. Ilyenkor
beszélünk természetes monopóliumokról. Természetes mo-
nopóliumokat leginkább a közlekedés és a közművek terü-
letén találhatunk, ahol hatalmas hálózatokat kell kiépíteni.
A monopóliumok kialakulásának másik oka az lehet, hogy
a piacon magas a belépési korlát. Ez lehet jogi vagy gazdasá-
gi akadály. Jogi akadály az, amikor az állam nem engedi, vagy
korlátozza a versenytársak megjelenését. Gazdasági korlátot
az szab, ha nagyon drága az új vállalat elindítása: például kü-
lönleges szakértelmet kíván, vagy hatalmas beruházásra van
szükség.

11. Az olajárrobbanás A természetes monopóliumok léte részben technológiai kérdés.

Sokáig a telefon is annak számított, hiszen a közművekhez hason-
Miért nőtt robbanásszerűen az olaj ára az 1970-es évek- lóan drága hálózatot kellett hozzá kiépíteni. A mobiltelefon meg-
ben? Mi tette ezt lehetővé? jelenésével ez a monopolhelyzet megszűnt, több versengő vállalat
működik mindenhol, és a telefonálás is jóval olcsóbb lett.

Autógyárak Autók előállítási Autógyárak

Eladott autók Autók eladási ára Autógyárak profitja
összbevétele költsége összköltsége
darabszáma (millió Ft/db) (millió Ft)
(millió Ft) (millió Ft/db) (millió Ft)
1 13 13 8 8 5
2 12 24 8 16 8
3 11 33 7 21 12
4 10 40 7 28 12
5 9 45 6 30 15
6 8 48 6 36 12
7 7 49 5 35 14
8 6 48 5 40 8
9 5 45 4 36 9
10 4 40 4 40 0

12. Versenyhelyzet és monopólium egy képzelt autópiacon

A monopolhelyzetben lévő autógyár 5 db autót gyártana (barnára színezett sor). Miért pont ennyit? Ha két versengő gyár lé-
tezne, akkor az egyik 3, a másik 4 darabot gyártana (szürkére színezett mezők). Mekkora lenne ebben az esetben az eladási ár?
Miért? Mekkora a két vállalat profitja? Miért ennyi? Miért 3 és 4 darabot gyártanának? Mi a fogyasztók szempontjából a jelentősége
annak, hogy van-e verseny?

240
 Magyarország
vasúthálózata

13.

Magyarázza
meg, miért
alakulhat ki mono-
pólium a vasút
esetében! Keres-
sen még hasonló
példákat!

14. A méretgazdaságosság sematikus ábrája

Egy gyárcsarnokban egy gépsor fér el, működtetéséhez

öt munkás szükséges, akik a napi rendes munkaidő alatt
öt terméket tudnak előállítani. Mikor lesz a legalacsonyabb az
előállítási költség: ha a tulajdonos három, öt vagy hét termék
gyártását tervezi?
15.
kommentár nélkül
A méregdrága kapucsínó. A forgalmas helyeken már-
kás kávézók kínálják méregdrágán a kapucsínót. A kávé
előállítása azonban nem bonyolult és drága dolog, sok
vállalkozás képes lenne rá olcsón. (A márkanév felépí-
tése már sokkal nehezebb.) A kávézók haszna mégsem
feltétlenül nagy. Amiből kevés van, az a forgalmas he-
lyen kiadható üzlethelyiség. A versengő kávézók felve-
rik a bérleti díjat, a haszon nagy része tehát az ingatlan
tulajdonosánál csapódik le. Ezek szerint azért drága a
kávé, mert az ingatlantulajdonosok magas bérleti dí-
jat állapítanak meg? De akkor miért nincsenek a for-
galmas helyeken nagyon drága hipermarketek? Azért,
mert sok fogyasztó hajlandó magas árat is megfizetni 16. Gyógyszergyár (15.) és repülôgépgyár (16.)
munkába menet a kávéért, de a heti nagybevásárlásért
inkább kiautózik az olcsó, városszéli hipermarketbe. A Milyen belépési korlátról beszélhetünk a képeken (15. és
kávé azért drága, mert van, aki megfizeti, ha jókor, jó 16.) látható monopolhelyzetű vállalatok esetén? Mi en-
helyen kínálják. nek az oka?

241
 a vállalkozások
1. A gazdasági körforgás
Milyen közvetlen kapcsolat van a vállalkozások és a ház-
tartások között? Milyen közvetett kapcsolatban állnak a
bankokon vagy az államon keresztül? Miben különböznek az
ábrán piros, illetve zöld nyilakkal jelölt kapcsolatok?
„2. §. (1) Magyarország területén természetes személy a
2. szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásá-
nak általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés ke-
retében üzletszerû – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés
céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott –
gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. […]
15. §. (1) Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékeny-
ségébôl eredô kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.” (Az
egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrôl szóló törvény)
Ki lehet egyéni vállalkozó? Mit jelent a korlátlan felelős-
ség fogalma? Miért van szükség a korlátlan felelősségre,
és miért nem riasztja el ez mégsem a vállalkozókat?
„3:138. §. Közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló
3. társasági szerzôdés megkötésével a társaság tagjai arra
vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékeny-
ségének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást telje-
sítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett
kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.
[…]
3:154. §. A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasá-
gi szerzôdés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak köte-
lezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára
a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá
legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a
társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettsé-
geiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg
legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kö-
telezettségekért – ha e törvény eltérôen nem rendelkezik – nem
tartozik helytállási kötelezettséggel.” (Polgári Törvénykönyv)
Mit jelent az egyetemleges felelősség? Miért nehezen
bővíthető a közkereseti társaság? Mi a betéti társaság
előnye?
242
A VÁLLALKOZÁSOK A piacgazdaság főszereplői a vál-
lalkozások és a háztartások. A vállalkozások a háztartások
munkaerejét használva javakat (termékeket és szolgáltatá-
sokat) állítanak elő, melyeket főleg a háztartásoknak értéke-
sítenek. Fő céljuk, hogy termékeik vagy szolgáltatásaik érté-
kesítésével profitra (nyereségre) tegyenek szert. Közvetett
módon a vállalkozásokhoz kerülnek tőkeként a háztartások
megtakarításai is.
Magyarországon 2014-ben 1 703 726 vállalkozás működött, ami-
ből 1 115 463 volt egyéni vállalkozás. Vagyis minden kilencedik ma-
gyar állampolgár egyéni vállalkozó, és minden hatodikra jut egy vál-
lalkozás. Az egyéni vállalkozók zöme azonban alkalmazott is valahol,
és csak kiegészítő tevékenysége a vállalkozás.
Az erőforrások elosztásának elvileg a szabad piac a leg-
hatékonyabb eszköze. A valóságban azonban a hatékonyság
rovására is mehet, ha egy termelési lánc tagjai (a termék elő-
állításában és értékesítésében részt vevő vállalkozások) ön-
állóak, és nem képesek egymással megegyezni. Ha ezek egy
vállalkozáshoz tartoznak, akkor hatékonyabb lehet a költ-
ségcsökkentő vagy termékfejlesztő beruházás. Ezért vannak
nagyobb vállalkozások.
VÁLLALKOZÁSI FORMÁK A vállalkozás legegyszerűbb
formája, ha valaki egyéni vállalkozóként működik. Ebben az
esetben nem munkabért kap alkalmazottként, hanem maga
gondoskodik a tevékenységéhez szükséges erőforrásokról,
és azokat költségként számolhatja el. Ha több tőkére, illetve
munkaerőre van szükség egy vállalkozáshoz, akkor közkere-
seti társaságot vagy betéti társaságot célszerű alapítani. Az
eddig említett gazdálkodási formák közös jellemzője a tevé-
kenységért való korlátlan (a teljes vagyonnal való) felelősség.
A vállalatok további bővíthetősége érdekében született
meg a korlátolt felelősség fogalma. A korlátolt felelősségű
társaságok (kft.) és a részvénytársaságok (rt.) saját törzs-
tőkével rendelkeznek, és tevékenységükért csak ezzel felel-
nek. A részvénytársaságok esetén a tulajdonrész könnyen
adható-vehető, gyakran az értékpapírpiacon, a tőzsdén. Ha
bevezették a tőzsdére, nyilvánosan működő részvénytársa-
„3:159. §. A korlátolt felelôsségû társaság (kft.) olyan gaz-
4. dasági társaság, amely elôre meghatározott összegû törzs-
betétekbôl álló törzstôkével alakul, és amelynél a tag kötele-
zettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására
és a társasági szerzôdésben megállapított egyéb vagyoni értékû
szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – ha e tör-
vény eltérôen nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni.
[…]
3:210. §. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely
elôre meghatározott számú és névértékû részvénybôl álló alap-
tôkével mûködik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytár-
sasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási
értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötele-
zettségeiért a részvényes – ha e törvény eltérôen nem rendelke-
zik – nem köteles helytállni.” (Polgári Törvénykönyv)
Mi a biztosítéka a kft. és az rt. fizetőképességének? Mi az
előnyük a kisvállalkozási formákkal szemben?
 Vállalkozási forma Felelősség Törzstőke Alapítás Tőkebevonás
Közkereseti társaság (kkt.) a tagok korlátlanul felelősek
nincs meghatározva csak bejelentés
Betéti társaság (bt.) a beltagok korlátlanul felelősek tilos nyilvánosan
Korlátolt felelősségű legalább bejelentés és
társaság (kft.) a tulajdonosok nem felelősek, 3 000 000 Ft a törzstőke
csak a társaság legalább befizetésének
Részvénytársaság (rt.) igazolása nyilvánosan
20 000 000 Ft*
*nyrt. esetén (zrt. esetén 5 000 000 Ft is elegendő).
5. A vállalkozási formák

Miért különbözőek a vállalkozási formák alapításának feltételei? Mi az összefüggés a törzstőke nagysága és a tőkebevonás mód-
ja között a kft. és az rt. esetében?

ságnak nevezik (nyrt.), egyébként zártkörűen működőnek

(zrt.). A résztulajdonosok a részvényeik arányában jogosultak
a profitból fizetett osztalékra, illetve beleszólni a vállalkozás
irányításába.

A korlátolt felelősség az európai gazdaság fejlődésének egyik

fontos tényezője volt a múltban. Amíg az iparosok, kereskedők tel-
jes magánvagyonukkal feleltek döntéseikért, sokkal kevesebb koc-
kázatot vállaltak. Ez éppen azoktól az újításoktól riasztotta el őket,
amelyek a legnagyobb hasznot is hozhatták. Az iszlám világban nem
alakult ki a korlátolt felelősség, ez is lehetett az egyik oka a térség
gazdasági lemaradásának.
A XIX. században létrejött, nem haszonra törekvő (nem profit-
orientált) gazdasági társaságok a szövetkezetek. Céljuk a tagok gaz-
dasági vagy fogyasztási igényeinek kielégítése. Gyakori formája a
mezőgazdasági termelőszövetkezet (ennek erőszakkal létrehozott
Bizonylat a Hangya szövetkezeten keresztül értékesített
formája terjedt el a szocialista országokban), de léteznek értékesí- 6. toll árának kifizetésérôl (1938)
tési, fogyasztási vagy hitelszövetkezetek is.
Miért érte meg a termelőnek a Hangyán keresztül érté-
A VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGEI A vállalkozások be- kesíteni? A Hangya fogyasztási szövetkezetként is műkö-
vételeikből levonják költségeiket, így számolják ki a profitot. dött: miért érte meg a fogyasztónak rajta keresztül vásárolni?
Azokat a költségeket, amelyek rendszeres, tényleges kifize- A szabad piac milyen problémáját próbálják meg a szövetkeze-
tést jelentenek, szakszóval explicit (kifejezett) költségnek tek kiküszöbölni?
nevezik. Vannak olyan költségek is, amik nem jelentenek az
adott időszakban tényleges kifizetést, mégis a vállalkozás rá-
fordításai; ezek az implicit (rejtett) költségek. Ilyen az amor-
tizáció. A vállalkozáshoz szükséges felszerelés beszerzése
befektetést igényel. A felszerelés azonban megkopik, elavul,
elromlik (amortizálódik), és így egyre kevesebbet ér. Ezért a
befektetés összegét értékcsökkenésként számolja el a vállal-
kozás annyi éven át, amíg a felszerelést használják. A bevé-
telekből leírható költségeket együtt számviteli költségeknek
nevezik.

Egy vállalat nyereséges, ha a számviteli költségek levonása után

marad profitja. Érdemes azonban megvizsgálni, hogy a befektetett
tőke és munkaerő egy másik vállalkozásban nem termelne-e több
hasznot. Ezt a képzeletbeli profitot nevezik alternatív költségnek is.
Akkor igazán nyereséges a vállalkozás, ha az alternatív költségek le-
vonása után is marad profitja.

bevételek
számviteli költségek számviteli profit
alternatív
amortizáció
explicit költségek költségek
gazdasági profit
implicit költségek
gazdasági költségek

A vállalkozás üzleti terve: Keressen konkrét példákat az egyes költségtípusokra egy induló, vagy egy, az ismeretségi
7. a bevételek és költségek körében található kisvállalkozás esetében!

243
 A VÁLLALKOZÁSOK

ÁRSZABÁS, ÁRÉRZÉKENYSÉG ÉS ÁRDISZKRI

MINÁCIÓ Versengő piacon egyre több vállalkozás egyre
több árut állít elő, és azt egyre alacsonyabb áron kénytelen
értékesíteni. A fogyasztók árérzékenysége eltérő: van, aki
többet hajlandó fizetni egy termékért, van, aki csak keveseb-
bet. A vállalkozások számos stratégiát dolgoztak ki arra, ho-
gyan kérjenek magasabb árat azoktól, akik hajlandóak többet
fizetni, és alacsonyabbat attól, aki csak kevesebbet. Amikor
ugyanazt a terméket különböző árakon kínáljuk, vagyis
árdiszkriminációt alkalmazunk, fel kell mérni a fogyasztók
árérzékenységét és az eltérő árszabásnak igazságosnak kell
tűnnie.
8. Supersize

Kétféle árat úgy a legegyszerűbb megadni, ha megkér-

dezzük a fogyasztót, hajlandó-e többet fizetni. A gyorsét-
terem költségeinek csak töredéke a nyersanyag. Miért kérde-
zik meg minden fogyasztótól, hogy kér-e nagyobb adagot?

B vállalkozás
A vállalkozás (eltérő árakat alkalmaz: az első
Darab- Össz- (azonos árakat alkalmaz) 4 db ára több, mint az 5.,
Költség/db majd a 6. és 7. darabé)
szám költség
Eladási ár/db Összbevétel Profit Eladási ár/db Összbevétel Profit

4 7 28 10 40 12 10 40 12
5 7 35 9 45 10 10/9 49 14
6 7 42 8 48 6 10/9/8 57 15
7 7 49 7 49 0 10/9/8/7 64 15

9. Eltérô árszabás

Gyakori árdiszkrimináció a csoportárak (pl. diákjegy) be-

Miért csökkenti A vállalkozás az eladási árat? Mi ennek a
következménye a vállalkozásra nézve? Miért nem csök-
ken B vállalkozás profitja? Miért lehetséges elméletileg az el-
térő árszabás? Hogyan érheti el a gyakorlatban a B vállalkozás,
hogy a fogyasztók hajlandóak legyenek különböző árat fizetni a
termékeiért? Keressen a saját környezetéből konkrét példákat!
vezetése, a kedvezményes elővétel és az akciók (árleszál-
lítások) meghirdetése vagy a saját márkás termékek for-
galmazása. A csoportárak esetén a vállalkozás maga méri
fel az egyes fogyasztók árérzékenységét. Az elővétel és
az akciók külön erőfeszítést igényelnek az árérzékenyebb
vevőktől. A saját márkás termékek olcsóbbak, de egysze-
rűbb csomagolásuk elriasztja a nem árérzékeny vásárlót.

Diákkedvezmény
10.

Miért nem érzi a

többi fogyasztó
igazságtalannak a diák-
kedvezményt? Gyűjtsön
további csoportkedvez-
ményeket, és indokolja
meg „igazságosságukat”!
11. Fesztiválok belépôjegyárai 2011-ben
Miért olcsóbb az elővételben vett, és miért drágább a
helyben vett jegy? Miért aránytalan a hetibérlet és a na-
pijegy egymáshoz viszonyított ára?

244
 A fogyasztók gyakran hajlandóak többet fizetni, ha úgy tudják,
nem egyszerűen vásárolnak, hanem valamilyen ügyet is támogat-
nak: az egészséget és a környezetet, a harmadik világ szegény ter-
melőit vagy a hazai munkahelyeket és hagyományokat. Ezt nevezik Árleszállítás
lelkiismereti marketingnek.
13.

Miért csak ideigle-

nesek és rendszer-
telenek az akciók? A ter-
mékek az akciók esetén
olcsóbbak, az akciókon
kívül drágábbak: melyik
az „igazi” ár?

12. Termékek az áruházi polcon

Melyik termék került szemmagasságba, és miért? Mi a

saját márka és az akciós termék elhelyezésének logikája?
14. Fair trade (tisztességes kereskedelem)

A fair trade termékek ára általában magasabb, mint a

hasonló minőségű más termékeké. Miért hajlandók a
fogyasztók többet fizetni? Milyen nehézséget kell leküzdenie
a forgalmazónak?

kommentár nélkül
Komparatív előnyök. Vannak hatékonyabb és kevésbé
hatékony vállalatok, mégis sokszor az utóbbiak is fenn-
maradnak. A hatékonyak ugyanis nem képesek mindent
előállítani: érdemes arra a termékre specializálódniuk,
melyben hatékonysági előnyük a legnagyobb. Az ábrán
látható példában a kék gazdaság bor- és sajttermelésben
is jobb, mint a lila. Mindkét gazdaság jobban jár azonban,
ha nem önellátásra rendezkednek be, hanem egy-egy
termékre specializálódnak és kereskednek. Az ábrából ki-
derül, hogy a kék gazdaságnak kizárólag bortermeléssel
érdemes foglalkoznia, mert abban nagyobb az előnye a
lilával szemben. Ha a kék gazdaság csak bort termel, a lila
pedig csak sajtot, majd a termékeik egy részét elcseré-
lik, mindkettőnek mindenből több lesz, mint ha mindkét
terméket mindketten maguknak termelték volna. (A va-
lóságban a két gazdaság természetesen nem egymással
cserél, hanem a piacon pénzért értékesíti áruit.) Ezt hívjuk
komparatív (viszonylagos) előnynek.

15. A komparatív elônyök

245
 a pénzpiac
1. A pénzpiac és a pénzügyi közvetítôk
Miben különbözik a pénzügyi közvetítők tevékenysége a
befektetési bankokétól és a brókercégekétől? Elsősorban
kik fordulnak hozzájuk, és kik a bankokhoz, biztosítókhoz és
nyugdíjalapokhoz?
A három legfontosabb tôzsdeindex alakulása az Egyesült
2. Államokban
Értelmezze a NASDAQ indexének kiugrását, majd vissza-
esését 2000 körül a másik két indexhez képest, ha tudjuk,
hogy ezen a tőzsdén elsősorban informatikai vállalatok részvé-
nyeivel kereskednek!
„Kibocsátói szolgáltatások: […] A BÉT-en keresztül elér-
3. hetô a dinamikusan növekvô hazai intézményi befektetôi
vagyon, a hazai lakossági megtakarítások. A Tôzsde hozzáférést
biztosít a globális tôkepiac legfontosabb befektetôi rétegeihez
is.
Kereskedési szolgáltatások: […] A tôzsdei kereskedelemben
jelenleg közel 40 hazai és külföldi brókercég vesz részt. A befek-
tetôk ezen szolgáltatók számára adhatnak megbízást a tôzsdei
termékekre.
Piaci információk nyújtása: A Tôzsde azonnali és pontos
információt nyújt a bevezetett értékpapírok kereskedési adatai-
ról, valamint a kibocsátókat és szekciótagokat érintô hírekrôl.”
(A BÉT honlapjáról)
Kik fektetnek be a BÉT-en keresztül? Hogyan történik a
befektetés? Miért elengedhetetlen, hogy a tőzsde pon-
tos információkat is nyújtson?
246
A PÉNZPIAC ÉS A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐK
A háztartások és kisebb mértékben a vállalkozások vagy ál-
lami intézmények is megtakarítják a jövedelmük egy részét.
Ugyanakkor a vállalkozások elindulásához vagy fejlesztéséhez
befektetni való pénzre, azaz tőkére van szükség. A háztartá-
soknak vagy az államnak is lehetnek az aktuális bevételeiket
meghaladó kiadásai (pl. lakásvásárlás vagy autópálya-építés).
A gazdaság szereplői között tehát vannak, akik megtakaríta-
nak (akiknek most van pénze, de csak később használnák)
és vannak, akik anyagi erőforrásokat igényelnek (akik most
használnák, de csak később lesz pénzük). A két csoportot a
pénzpiac köti össze.
A pénzpiac legalapvetőbb formája a tőzsde, ahol a rész-
vények kibocsátásával közvetlenül lehet forrást bevonni a
vállalkozásba. A megtakarítók vagy hitelezők gyakran pénz-
ügyi közvetítőkön, például bankokon, biztosító társaságo-
kon, nyugdíjalapokon keresztül kapcsolódnak be a pénz-
piac működésébe. A megtakarítóknak és a forrásigénylők-
nek ezért nem kell külön-külön üzleti partnert keresniük.
Természetesen előfordul, hogy egy vállalkozás banki közve-
títés nélkül vesz fel valakitől hitelt: ekkor kötvényt bocsát ki.
A tőzsde központosított és szigorú szabályok szerint működő
piac. A nagy mennyiségű, gyors üzletkötés miatt az árak gyorsan
követik a vállalkozásokról rendelkezésre álló információkat. A tőzs-
dén nemcsak valutával, értékpapírokkal (részvényekkel), de nagy
tömegű azonos árucikkekkel (mezőgazdasági terményekkel, ásvány-
kincsekkel) is lehet kereskedni. Ezt nevezik árutőzsdének. Egy tőzs-
de működését az ott forgalmazott jellemző részvénycsomag árának
változásával, az ún. tőzsdeindexszel jellemzik. A tőzsde lehet fizikai-
lag is létező piactér, mint a New York-i tőzsde (NYSE), melynek híres
indexe a Dow Jones, vagy csak virtuális, elektronikus formában mű-
ködő, mint a főleg informatikai vállalatok részvényeivel kereskedő
NASDAQ.
A legfontosabb magyarországi pénzpiac a Budapesti
Értéktőzsde (BÉT), amelyet 1864-ben alapítottak, 1948-ban
megszüntettek és 1990-ben újranyitottak. Elsősorban érték-
papírokkal folyik itt a kereskedés, de 2005-ben magába ol-
vasztotta a Budapesti Árutőzsdét is, így nyersanyagokat és
mezőgazdasági termékeket is forgalmaznak nagy tételben.
A BANKRENDSZER A háztartások és más gazdasági
szereplők megtakarításait gyűjtő, illetve a vállalkozásoknak,
a háztartásoknak hiteleket folyósító bankokat kereskedelmi
bankoknak nevezzük. A bankrendszernek ez az első szintje. A
második szintet a központi bank, a „bankok bankja” foglalja
el, Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A köz-
ponti bank csak a kereskedelmi bankoknak hitelez, és azok
megtakarítását gyűjti. Ezekre fizetett kamata az ún. alapka-
mat, ami viszonyítási alapul szolgál a teljes bankrendszer szá-
mára. A Nemzeti Bank Magyarország jegybankja is, a törvé-
nyes fizetőeszköz, a forint kibocsátója.
A kamatszedés, de legalábbis annak mértéke mindig vitatott volt.
Sok vallási hagyomány és erkölcsfilozófia elítéli, mint más munkáján
élősködő, vagy más nehézségéből hasznot húzó tevékenységet. A
hitelezés azonban kölcsönösen hasznos tevékenység, hiszen saját
megtakarítás hiányában is lehetővé tesz idő előtti vásárlást vagy
jövedelmező befektetést. Kamat nélkül viszont nincs hitelezés: a
hitelező nem takarítana meg, nem mondana le az azonnali fogyasz-
tásról. A kamat a hitel ára: mértéke a kereslettől és kínálattól függ.
Ezenkívül figyelembe kell venni a hitelezés költségeit (ügyintézés,
nyilvántartás) és a kockázatát (az adósok mekkora része nem fogja
visszafizetni a felvett hitelt).

6. A kétszintû bankrendszer

Miért kötelesek a kereskedelmi bankok az általuk gyűj-

4. A Magyar Nemzeti Bank története
tött megtakarítások egy részét a központi banknál elhe-
lyezni?
Milyen történelmi események állnak a bankrendszer két-
szeri átalakítása hátterében? Miért csak 1924-ben került
sor az MNB megalapítására?
„3. §. (1) Az MNB elsôdleges célja az árstabilitás elérése
7. és fenntartása.
A harmadik világ szegény országaiban alakult mikrohitel-szerve-
(2) Az MNB elsôdleges céljának veszélyeztetése nélkül tá-
zetek kis összegű kölcsönöket adnak a legszegényebbeknek, akik-
mogatja a pénzügyi közvetítôrendszer stabilitásának fenntar-
nek a bankok nem hiteleznének. Ebből a pénzből próbálnak meg
tását, ellenálló képességének növelését, a gazdasági növekedés-
kisvállalkozásokat indítani, a kamatokkal növelt törlesztésből pedig
hez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását. […]
újabb igénylők kaphatnak hitelt. Az első mikrohitel-szervezet, a
(7) […] Az MNB ennek érdekében az e törvényben megha-
bangladesi Grameen alapítója, Muhammad Yunus 2006-ben Nobel-
tározott keretek között feltárja a pénzügyi közvetítôrendszer
békedíjat kapott. Ám a mikrohitelek kamatai meglepően magasak,
egészét fenyegetô üzleti és gazdasági kockázatokat, elôsegíti a
hiszen a kis kölcsönöknek nagyon magasak az ügyintézési költségei,
rendszerszintû kockázatok kialakulásának megelôzését, vala-
és a szegény adósok miatt a kockázatuk is.
mint a már kialakult rendszerszintû kockázatok csökkentését
vagy megszüntetését, továbbá hitelpiaci zavar esetén a hitele-
zés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás esetén annak vissza-
A mikrohitel ka- fogásával járul hozzá a közvetítôrendszer gazdaságfinanszírozó
matának összete- funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához.” (A Magyar
vôi Nemzeti Bankról szóló törvény, 2013)
5.
Mit ért a törvény pénzügyi közvetítőrendszer alatt?
A mikrohitel-szer- Hogyan tudja a jegybank ösztönözni, illetve visszafogni
vezetek általában a hitelezést?
nem gyűjtenek betéte-
ket. Milyen pénzügyi ki-
adásaik lehetnek? Miért
ilyen magasak az admi-
niszrációs és a személyi
kiadások?

PÉNZTEREMTÉS A piac működése tette szükségessé a

pénz létrejöttét. A pénz a legalkalmasabb csereeszköz, de
ezzel mérik a javak értékét, és pénzben volt célszerű megta-
karítani is. (A modern pénzpiac erre már más lehetőségeket
is kínál: részvényt, kötvényt, biztosítást.) A gazdaság növeke-
désével egyre több forgalomban lévő pénzre van szükség. A
pénzkínálatot a központi bank képes növelni vagy mérsékel-
ni. Új pénzt teremt (bocsát ki) és azt a kereskedelmi bankok-
nak adja kölcsön, vagy értékpapírokat vásárol tőlük. A pénzt
aztán a kereskedelmi bankoktól hitelt felvevő vállalkozások
és háztartások költik el. A kölcsönök után követelt hitelkamat
és a megtakarításokra fizetett betéti kamat változtatásával
ösztönözheti a kereskedelmi bankokat kölcsönök felvételére,
vagy éppen fordítva, megtakarításra. Amikor végül egy keres-
kedelmi bank visszafizeti a központi banktól felvett kölcsönt, 8. A központi bank pénzteremtô (pénzkibocsátó) szerepe
az a pénz megszűnik létezni, így a pénzmennyiség csökken.
Hogyan befolyásolja a kereskedelmi bankok hiteligényét,
Sajátos módon a hitelezés maga is pénzsokszorozóként műkö- ha a központi bank növeli, vagy éppen csökkenti a hitelka-
dik. A bankban elhelyezett megtakarítás a betétes pénze marad, mi- matot? Hogyan befolyásolja a kereskedelmi bankok megtaka-
közben azt a banktól felvevő vállalkozás vagy fogyasztó is használja: rítási kedvét, ha a központi bank növeli, vagy éppen csökkenti
befekteti vagy elkölti. Amikor tehát meg akarjuk határozni, mennyi a betéti kamatot? Hogyan növelheti és hogyan csökkentheti
pénz van a gazdaságban, ahhoz össze kell adni a megtakarítások ösz- a központi bank a forgalomban lévő pénz mennyiségét?
szegét az éppen használatban lévő pénz összegével.

247
 A PÉNZPIAC

Az, hogy ki és hogyan teremthet új pénzt, nagyban függ at-

tól, hogy mi adja a pénz értékét. Sokáig a pénz anyaga, vagy
legalábbis fedezete nemesfém volt. Németül ezért hívják
Római ezüstdénár, Juno istennô ké-
a pénzt Geld-nek, ami az arany jelentésű Gold szó hang-
pével
változata. A nemesfémtartalmat vagy -fedezetet kezdet-
9. től fogva az állam, annak uralkodója vagy védőistene
garantálta. Az angol „money” szó a latin „moneta”-ból
Mi az előnye, ha a pénz kisméretű, származik, mivel a római pénzverde a Figyelmeztető
egyforma egységekben kerül for- Juno (Juno Moneta) templomának szomszédságában és
galomba? Miért nem bocsáthat ki akárki védelme alatt állt. Valójában tehát a pénz értékét kezdet-
pénzt? Mit garantált az istennő, akinek a től fogva emberi megállapodás, törvény szabta meg; a gö-
képét az érmére verték? rög „nomiszma” szó nem véletlenül a törvény vagy gondolat
jelentésű „nomosz”-ból ered (a nomiszmából ered az éremtan
tudományos elnevezése, a numizmatika).

A PÉNZ ÁRFOLYAMA Más országok készpénzét valutá-

nak, számlán tartott pénzét pedig devizának nevezzük. Ha
az adott országban piacgazdaság működik, akkor valutája és
devizája általában szabadon átváltható más ország pénzére,
azaz konvertibilis. Amíg a különböző pénzeknek nemesfém-
fedezete volt, addig az árfolyamuk (értékük más valutákhoz
képest) sem változott. A második világháború után a legtöbb
ország megegyezett abban, hogy valutájának árfolyamát a
dollárhoz köti, amelynek még mindig volt aranyfedezete. Ezt
hívták Bretton Woods-i rendszernek, és 1971-ig működött.
Összeomlása után az európai államok megállapodtak abban,
10. A forint/euró árfolyam változása hogy valutáik árfolyamát egymáshoz kötik. Ez volt az Európai
Monetáris Rendszer, az egységes európai pénz, az euró előd-
Hogyan befolyásolják a forint árfolyamát a következő je. A legtöbb valuta árfolyama azonban folyamatosan változik,
események? a) Növekszik az export, és a magyar kereske- a kereslet és kínálat határozza meg.
dőcégek az árukért kapott eurót forintra váltják. b) Növekszik
az import, és a kereskedőcégek eurót vesznek árubeszerzésre. A valuták árfolyamát a kereslet és kínálat határozza meg: a dol-
c) Magyar befektetők külföldi értékpapírokat vesznek, és ehhez lár árfolyama magas, ha sokan akarnak amerikai árut venni, amiért
forintot váltanak euróra. d) Egyre több a külföldi befektető, aki dollárral kell fizetni. A termékek jelentős része viszont nem kerül be
forintot vesz euróért, hogy hazai értékpapírokat vásárolhasson. a nemzetközi kereskedelembe, például a helyben fogyasztott, romlé-
kony élelmiszerek vagy az olyan szolgáltatások, mint a fodrászat. Ezek
árát csak a hazai piac kereslete és kínálata határozza meg. Ez azt ered-
ményezheti, hogy az átváltott pénzből a másik országban több, vagy
épp kevesebb árut lehet venni, mert ott alacsonyabbak vagy maga-
Az országok rangsora Az országok rangsora vásár-
sabbak az árak. Ezért használják a közgazdászok a vásárlóerő-paritást
névértéken számolt GDP lóerő-paritáson számolt GDP
(PPP) mint alternatív árfolyamot. Ezzel mérik azt, hogy egy adott ösz-
alapján (milliárd dollár) alapján (milliárd dollár)
szegért az egyes országokban mennyi áru vásárolható ahhoz képest,
1. USA 17 419 1. Kína 18 031 mintha az Egyesült Államokban költötték volna el.
2. Kína 10 360 2. USA 17 419
3. Japán 4 601 3. India 7 393
kommentár nélkül
4. Németország 3 853 4. Japán 4 631
A 2008-as pénzügyi válság és tanulsága. Általában azok
Egyesült
5. 2 942 5. Oroszország 3 745 az országok fejlődtek gyorsabban, melyeknek nagyobb
Királyság
és szabadabb bankrendszere volt. Angliában az iparo-
6. Franciaország 2 829 6. Németország 3 690 sodás kezdetén óriási szerepe volt a bankoknak, melyek
7. Brazília 2 346 7. Brazília 3 264 a betétesek megtakarításaiból olcsó hiteleket kínáltak.
8. Olaszország 2 144 8. Indonézia 2 676 Előfordulhat azonban, hogy a hitelezés túlzott méretű
lesz. Ez történt 2008 előtt az Egyesült Államokban. Az ol-
9. India 2 067 9. Franciaország 2 572
csó jelzáloghitelek miatt sokan vettek ingatlant, melyek
Egyesült ára a bővülő kereslet miatt megnőtt. Mivel a jelzáloghi-
10. Oroszország 1 861 10. 2 525
Királyság tel fedezete az ingatlan, emiatt még több hitelt vehettek
59. Magyarország 133 57. Magyarország 242 fel. Mindenki úgy vélte, hogy az ingatlanok ára tartósan
nőni fog, de legalábbis magas marad. Másrészt a versen-
11. Avásárlóerô-paritáson
világ országainak GDP-je dollárban névértéken, illetve
számolva, 2014
gő bankok kockázatos (pl. keveset kereső, már eladóso-
dott) ügyfeleknek is hiteleztek, az alkalmazottakat pedig
Miért az USA az egyetlen ország, amelynek megegyezik a az üzletkötések arányában jutalmazták. Aztán az „ingat-
kétféle módon mért GDP-összege? Mit jelent, ha egy or- lanbuborék” kipukkadt: az árak nem nőttek tovább, sőt
szágnak nagyobb vagy kisebb a vásárlóerő-paritáson mért GDP- esni kezdtek. A kockázatos ügyfelek nem tudtak fizetni,
je, mint a névértéken számított? Milyen típusú országok szere- és ez csődbe vitte a bankokat. A hitelezés nemcsak túl
pelnek előkelőbb helyen, és melyek hátrábban a vásárlóerő-pa- nagyra nőtt, de ellenőrizetlen is volt. A tanulság, hogy
ritáson mért GDP-rangsorban? Miért? Milyen esetben érdemes az ügyfelek jobb tájékoztatása mindenki érdeke, mert a
az egyik, és milyenben a másik számítási módot alkalmazni?
bizalomvesztés az egész bankrendszert fenyegeti.

248
 az állam gazdasági szerepe

ÁLLAMI FELADATOK Az állam azon feladatait, melyek

a gazdaság működését érintik, három csoportba sorolhatjuk.
Az állam egyik feladata a gazdasági rendszer (pl. a piacgaz-
daság) működéséhez szükséges intézmények fenntartása,
illetve a szabályok megalkotása és betartatása. Tágabb érte-
lemben ezt is, szűkebb értelemben pedig csak a 49. lecké-
ben bemutatott költségvetési és monetáris politikát nevezik
az állam stabilizációs funkciójának. Az állam másik feladata
a közjavak biztosítása az állampolgárok számára. Ehhez az
erőforrásokat is az állam (és nem a piac) csoportosítja át. A
harmadik feladat az újraelosztás, a szociális juttatások rend-
szerének működtetése a társadalmi igazságosság érdekében.
(Az újraelosztási feladatokhoz tartoznak a 40. leckében tár-
gyalt állami juttatások is.)
Az állam stabilizációs feladataihoz sorolható tágabb érte-
lemben a külső biztonság és a belső, törvényes rend fenn-
tartása. Szűkebb, gazdasági értelemben a magántulajdon
védelme, a szerződések betartatása, a szabad verseny tisz-
taságának megőrzése vagy a stabil fizetőeszköz biztosítása
tartozik ide.

Sokan úgy tartják, hogy a gazdasági fejlődés leginkább az állami

intézmények minőségétől függ, azaz attól, hogy mennyire biztosít-
ják a piaci verseny, a vállalkozás és a munkavégzés szabadságát. Ezt
támasztják alá azok a történelmi vagy mai példák, ahol egymáshoz
nagyon hasonló földrajzi adottságú, nyelvű és kultúrájú térségeket
olyan politikai határ választ el, amelynek két oldalán az állam eltérő
szinten látja el ezeket a feladatait, és ezért a két ország gazdasági Római lictor (a magisztrátusokat kísérô törvényszolga),
fejlettsége is látványosan különbözik egymástól. 2. tessera (a római polgárokat állami ingyengabonára fel-
jogosító érme) és vízvezeték

Az állam melyik gazdasági funkciójához köthetők a ké-

pek? Keressen további konkrét példákat a három funkció-
hoz a Római Birodalomból és napjainkból!

1. A Koreai-félsziget éjszakai mûholdfelvételen 3. A gazdaság mûködését biztosító intézmények

Milyennek látja Észak- és Dél-Koreát? Vajon miben érzé- Nézzen utána, mivel foglalkoznak a fenti intézmé-
kelhető még a mindennapokban a különbség? Mi lehet nyek, hogyan biztosítják a stabil gazdasági környezetet!
az oka? Keressen további, hasonló feladatú állami intézményeket!

249
 AZ ÁLLAM GAZDASÁGI SZEREPE
4. A közlegelôk tragédiája
Miért csökken drámai sebességgel az óceánok halállo-
mánya? Miért szennyezettek a folyók és a városi levegő?
Keressen további túlhasznált közös erőforrásokat és túlfo-
gyasztott, közpénzből kínált közjavakat!
250
A KÖZJAVAK A közjavak olyan áruk vagy szolgáltatások,
amiket közpénzből jellemzően az állam biztosít állampolgá-
rainak, a fogyasztóknak. A közjavak körét többféleképpen
szokás meghatározni. Szűkebb értelemben csak az számít a
közjavak közé, aminek a „fogyasztásából” senkit sem lehet
kizárni, ezért senkinek nem érné meg a szabad piacon fizetni
érte. Ilyenek az állami intézmények által végzett tevékeny-
ségek, mint például a rendfenntartás. A rendőrséget ezért
közpénzből tartjuk fenn. Tágabb értelemben a közjavakhoz
sorolhatók azok a javak, amelyekhez a hozzáférést az állam
mindenki számára biztosítani akarja, még azoknak is, akik
nem tudnak vagy akarnak érte (eleget) fizetni. Ilyen például
a közoktatás vagy a vezetékes ivóvízellátás. Utóbbi közjava-
kat nem feltétlenül maga az állam „állítja elő”, de szigorúan
ellenőrzi és ingyen vagy viszonylag alacsony áron juttatja el
a fogyasztókhoz. Ez azonban felveti a túlfogyasztás kérdését.
A közjavak túlfogyasztásának, illetve a közös erőforrások túlhasz-
nálatának klasszikus példája a közlegelők tragédiája. A képzeletbeli
közlegelő 10 gazda egy-egy tehenét tartja el, melyek napi 10 liter tejet
adnak. Ám az egyik gazda egy 11. tehenet is ott legeltet: ezzel ugyan
minden tehén tejtermelése csökken 9 literre, de ő mégis jobban jár
a maga 18 liter tejével. Ha mindenki követi a példáját, a legelő tönk-
remegy, és mindenki kevesebb tejet kap. De minden pillanatban az a
gazda jár jobban, aki a többinél eggyel több tehenet legeltet.
Árvízvédelmi gát
5.
Képzelje el, hogy a gátépítést
a környéken lakóknak kellene
finanszíroznia! Mi történne, ha va-
laki nem fizetne? Miért közpénzből
épülnek a gátak? Keressen további
hasonló közjavakat!
„Lakossági várakozási hozzájárulás kérelemre annak ad-
6. ható, akinek: – állandó lakóhelye a várakozási övezet te-
rületén van, – az általa megjelölt egy darab személygépkocsira,
melynek a kérelmezô az üzemben tartója […].
Kiadás feltételei: – 2000 Ft költségtérítés megfizetése.”
(Budapest XII. kerületének honlapjáról, 2015)
Miért csak egy autóra kérhető ingyenes parkolási lehető-
ség? Miért kell a kérelemért fizetni? Keressen a közjavak
„túlfogyasztásával” kapcsolatos további hasonló problémákat!
Budapest metróhálózata
7.
Képzelje el, hogy a tömegközlekedésért önköltségi, a je-
lenleginél sokkal magasabb árat kellene fizetni! Hogyan
befolyásolná ez a közlekedési szokásokat, és milyen következ-
ménnyel járna? Miért támogatja az állam a közösségi közleke-
dést? Keressen további hasonló közjavakat!
A NYUGDÍJRENDSZER Az állami újraelosztás részé- Sándor József Benedek
nek tekinthető az adókból és járulékokból fedezett, de min-
denki számára hozzáférhető közjavak biztosítása. Ezek közül
a legfontosabb a közoktatás és a közegészségügy. A legje-
lentősebb pénzbeli jövedelemátcsoportosítást eredményező
intézmény jelenleg a nyugdíjrendszer.
A legtöbb fejlett állam nem bízza az idős korról való gon-
doskodást kizárólag az egyéni takarékoskodásra. Elterjedtebb
megoldás a nyugdíjbiztosítás. Mivel az egyéni élettartam
nem tudható előre, az állampolgárok kockázatközösséget al-
kotnak. Amíg dolgoznak, addig jövedelmük arányában fizet-
nek be a rendszerbe, majd idős korukban életük végéig járó
nyugdíjat, életjáradékot kapnak. Sándor József Benedek

 80 év  100 év  60 év

10. A kockázatközösség

Milyen előnyt jelent a nyugdíjbiztosítás azzal szemben,

0–20 év 20–60 év 60–80 év
8. Az emberi élet szakaszai
A könnyebb számolás kedvéért tételezzük fel, hogy az
emberek munkaképes korukban évente ugyanannyit
keresnek, és egész életükben évente ugyanannyit fogyaszta-
nak. Mekkora a fogyasztásuk és a keresetük aránya? Keresetük
mekkora részét kell(ene) megtakarítaniuk, hogy egész életükre
gondoskodjanak magukról? Rendszeres megtakarítás esetén
mi könnyítheti ezt a terhet?
ha mindenki magának gyűjt idős korára? Ha a nyugdíjbiz-
tosítás önkéntes, akkor annak éri meg megkötni, aki várhatóan
sokáig él (pl. a családjában hosszú életűek az emberek), így
többet kaphat vissza, mint amennyit befizet. Milyen veszélyt
jelent ez a biztosításra? Ha sok embernek nincs nyugdíjbizto-
sítása és ők elszegényednek, akkor várhatóan mit fog tenni az
állam? Mi ennek a veszélye?

A kötelező nyugdíjbiztosítás Magyarországon 1928-ban

született meg. A befizetéseket ingatlanokba, részvényekbe
fektették, és az így gyarapodó vagyonból fizették a nyug-
díjba vonulók járadékát. Ezt hívják tőkefedezeti rendszer-
nek. A második világháborúban a nemzeti vagyon, így az
épületek jelentős része elpusztult, a részvények értékte-
lenné váltak. 1947 óta a nyugdíjakat az adott évben befi-
zetett járulékokból fedezik: ez a felosztó-kirovó rendszer.
Jelenleg a Nyugdíjbiztosítási Alap működteti ezt a rendszert.
Aggodalomra ad okot, hogy a társadalom elöregedése követ-
keztében csökken a járulékfizetők, és növekszik a nyugdíja-
sok létszáma.
tõkefedezeti
Sándor Sándor

1975– 2015
2015
felosztó-kirovó
József Benedek

11. Magyarország korfái

2015 2015
9. Kétféle nyugdíjrendszer
Mi a kapcsolat a be- és a kifizetések között a tőkefede-
zeti rendszerben? Mitől függ, hogy ki mekkora nyugdíjat
kap? Mi teheti kiszámíthatatlanná a tőkefedezeti rendszert?
Mi a kapcsolat a be- és a kifizetések között a felosztó-kirovó
rendszerben? Mitől függ, hogy ki mekkora nyugdíjat kap? Mi
teheti kiszámíthatatlanná a felosztó-kirovó rendszert?
Foglalja össze, hogyan változott és a becslések szerint ho-
gyan fog változni Magyarország népességének korössze-
tétele! Milyen hatással van ez a folyamat a nyugdíjrendszerre?
1997 előtt Magyarországon a nők 55, a férfiak 60 éves koruk-
ban mehettek nyugdíjba, 2009-ig ezt több lépésben mindkét
nemnél 62 évre emelték, azóta pedig folyamatban van a nyug-
díjkorhatár 65 évre emelése. Mi az intézkedés célja? Ez nem-
csak szükséges, de a korfák adatai alapján jogosnak is mond-
ható. Miért?

251
 AZ ÁLLAM GAZDASÁGI SZEREPE
12. A nyugdíjreform 1997–2010
Hogyan segíthetett volna az 1997-es nyugdíjreform az
elöregedő társadalom problémáin? A magyar társada-
lom nem eléggé tudatos a takarékoskodás és a nyugdíj kér-
désében. Hogyan segíthetett volna ezen a nyugdíjreform? Ha
ilyen komoly előnyei lettek volna, miért nem tértek át teljesen
a tőkefedezeti rendszerre?
„142. §. (1) Az állam […] a központi költségvetésben és
13. az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében biztosítja a
megfelelô szintû és minôségû egészségügyi ellátások mûködé-
sének fedezetét.
(2) Az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony elôzetes
igazolása nélkül […] kell biztosítani a Magyarország területén
tartózkodó személy részére […] a kötelezô védôoltást, […] a
mentést, […] sürgôs szükség esetén a külön jogszabályban
meghatározott ellátásokat. […]
(4) Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésén keresztül ke-
rül biztosításra a kötelezô egészségbiztosítás ellátásairól szóló
1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott egészségbiztosí-
tási ellátások fedezete. […]
(6) Az az egészségügyi szolgáltatás, amely költségének fede-
zete […] a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási
Alapon keresztül sincs biztosítva, az egészségügyi szolgáltató
által […] meghatározott térítési díj ellenében vehetô igénybe.”
(Az egészségügyi törvény, 1997)
Milyen ellátások járnak feltételek nélkül mindenki-
nek? Milyen feltételei lehetnek a további ellátásnak?
Magyarázza meg, miért különösen jellemző az egészségbizto-
sításra a „potyautas-magatartás”!
kommentár nélkül
Függőségi mutatók. A társadalmak elöregedését és a nyug-
díjrendszer problémáit szokás az időskori függőségi muta-
tóval leírni: hány időskorú (65 év feletti) jut 100 aktív korúra
(15–64 év közöttire)? Magyarországon ez 2010-ben 24 volt,
2050-re akár 45-50-re is emelkedhet. A helyzet ennél va-
lamivel talán jobb. Egyrészt a XX. század második felének
mutatói kiugróan jók voltak, hiszen a nők munkába állása
és a gyerekszám csökkenése miatt megnőtt a munkahely-
lyel rendelkezők aránya. Másrészt az emberek nemcsak to-
vább élnek, de tovább dolgoznak is. Ezért vezettek be egy új
módszert, az ún. valódi időskori függőségi mutatót. Ez meg-
mutatja, hogy a 15 évnél várhatóan már kevesebbet élő
idősek közül hány jut 100 ténylegesen keresőre. Különösen
jók azon országok mutatói, ahova fiatal munkavállalók ván-
dorolnak be, vagy ahol sok 65 év feletti ember még dolgo-
zik. A magas munkanélküliség viszont rontja ezt a mutatót.
252
Magyarországon hosszú ideig a dolgozók a fizetésük 9,5%-át a
felosztó-kirovó alapon működő állami nyugdíjrendszerbe fizették
be, és innen kapták a nyugdíjasok járadékukat. (Emellett a munka-
adó is fizetett 24%-os járulékot.) Az elöregedő társadalom problé-
mái miatt 1997-ben nyugdíjreformot vezettek be. Az idősebb mun-
kavállalók az állami rendszerben maradtak. A fiatalok viszont ettől
kezdve csak 1,5%-ot fizettek ide, a maradék 8% pedig egy kötelező-
en választott, tőkefedezeti alapon működő magánnyugdíjpénztár-
ba, a saját számlájukra érkezett. Nyugdíjba vonulásukkor az itt fel-
halmozott vagyont életjáradékra váltották volna, és ez egészítette
volna ki a csökkentett állami nyugdíjukat. A nyugdíjkassza kiadásait
a reform hosszú távon csökkentette volna, ám rövid távon a bevé-
telei csökkentek, ezért a nyugdíjakat egyéb állami bevételekből és
hitelből fedezték. 2010-ben a kormány visszaállította a felosztó-ki-
rovó állami rendszert, az addig a magánnyugdíjpénztárakban felhal-
mozott tőke nagy részét pedig az államadósság csökkentésére for-
dították. (Mindvégig megmaradt viszont a munkaadók befizetése,
amelyet más járulékokkal összevonva 2012-től szociális hozzájáru-
lási adó néven fizetnek.)
A KÖZEGÉSZSÉGÜGY Az országos, kötelező egész-
ségbiztosítás a nyugdíjbiztosítással együtt jött létre Magyar-
országon – összefoglaló nevük: társadalombiztosítás. Az ál-
lampolgárok itt is kockázatközösséget alkotnak. Jövedelmük
arányában egészségügyi járulékot fizetnek (a gyerekek,
nyugdíjasok, munkanélküliek helyett az állam fizet), és szük-
ség esetén egészségügyi ellátásban részesülnek. A járulékok
jelenleg az Egészségbiztosítási Alaphoz kerülnek, és innen
fedezik az egészségügyi ellátórendszer (háziorvosok, rende-
lőintézetek, kórházak) kiadásait és a gyógyszerek ártámoga-
tását.
A legtöbb európai országban kötelező egészségbiztosítás műkö-
dik, bár gyakran nem egyetlen állami biztosító létezik, hanem több
területi vagy ágazati alapon szerveződő. Az Egyesült Királyságban
az egészségügy adókból finanszírozott állami szolgáltatás. Ezeknek
a rendszereknek különbözőségeik mellett közös nehézsége a túlzott
igénybevétel (hiszen a kezelésekért már nem kell fizetni). Ebből fa-
kad, hogy a kezeléseknek felső költségvetési korlátja van, szakmai
tartalmuk szigorúan egységes, és jellemzően állami intézmények
szolgáltatják őket. Az Egyesült Államokban nem kötelező az egész-
ségbiztosítás, és sok versengő biztosító és szolgáltató van. Emiatt
a kezelések egyénre szabottak, de sokkal drágábbak is. Így aztán a
lakosság 12%-ának nincs is biztosítása.
14. A függôségi mutatók a fejlett országokban
 az államháztartás és a monetáris
politika

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS Napjainkban a fejlett országok-

ban a GDP 30-60%-át vonja el és költi el az állam. Ez az arány
a XX. század elején még csak 10% volt, de 1950 körül már
elérte a mai szintet, és azóta változatlan maradt. A magyar
államháztartás négy nagy alrendszerből áll: a szűkebb érte-
lemben vett költségvetésből, a Nyugdíjbiztosítási Alapból,
az Egészségbiztosítási Alapból és az önkormányzatok költ-
ségvetéséből. Összesen kb. a GDP felével gazdálkodnak.

Az államháztartás mérete az EU országaiban (a GDP

2. százalékában, 2011-ben)

Jellemzően mely országcsoportokban magas, illetve me-

lyekben alacsony az államháztartás aránya a GDP-hez vi-
szonyítva? Jellemezze Magyarország helyzetét az EU országok,
illetve az új EU-tagállamok között!

Ha csökkennek Ha nőnek az
Az eredeti
az adók és az adók és az álla-
állapot
állami kiadások mi kiadások
Háztartások jöve-
A magyar államháztartás alrendszereinek kiadásai 100 100 100
1. delme
(2014)
– ebből adó 20 15 25
Milyen okai lehetnek a négy alrendszer elkülönítésének? – ebből fogyasztás 60 63 58
Miért lehet megtévesztő az elkülönítés?
– ebből megtaka-
20 22 17
rítás
Összes fogyasztás
Az államháztartás kiadásait az állam feladatai határozzák (háztartások és 80 78 83
meg. A jövedelemátcsoportosító újraelosztás, az intézmény- állam)
rendszer működtetése és a közjavak biztosítása mellett az
Az adók és az állami kiadások változásának a fogyasz-
államháztartás alkalmas a gazdaság stabilizálására is. Az ál- 3. tásra gyakorolt hatása. Egyszerûsített példa, a háztar-
lami bevételek növelése csökkenti a gazdasági szereplők által tások jövedelme 100 egység (A vállalkozásokat azért
elkölthető jövedelmet, ezzel szűkíti a keresletet. A bevételek hagyjuk figyelmen kívül, mert nem végfogyasztók: csak
csökkentése éppen fordítva, bővíti a keresletet. Másrészről a termelés érdekében fogyasztanak.)
az állami kiadások növelése több állami megrendelést és új-
raosztott jövedelmet jelent, ezzel bővíti a keresletet. A kiadá- Mire fordítják a háztartások a jövedelmüket? Mit tesz az
sok csökkentése pedig értelemszerűen szűkíti azt. Ezekkel a állam az adóbevételeivel? Miből tevődik össze az összes
módszerekkel az állam rövid távon kiegyenlítheti a gazdaság fogyasztás a példában? Mi történik, ha az állam csökkenti az
adókat, és ezzel a kiadásait is? Mi történik, ha az állam növeli
ciklikus hullámzásait. (De hosszú távon csak tőkefelhalmozás az adókat, és ezzel a kiadásait is?
vagy technológiai fejlődés eredményez gazdasági növeke-
dést.)

„36. cikk (1) Az Országgyûlés minden évre vonatkozóan
4. törvényt alkot a központi költségvetésrôl és a közpon-
ti költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésrôl és a
központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat
a Kormány törvényben elôírt határidôben az Országgyûlés elé
terjeszti.
(2) A központi költségvetésrôl és az annak végrehajtásáról
szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható mó-
don és ésszerû részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami
kiadásokat és bevételeket.
(3) A központi költségvetésrôl szóló törvény elfogadásával az
Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt az abban meghatározott
bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.” (Alaptörvény,
2011)

Magyarázza el a különbséget költségvetési törvény és a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény között! Miért van az al-
kotmányban rögzítve a két törvény megalkotásának kötelezettsége? Mikor foglalták először törvénybe Magyarországon ezt
a kötelezettséget?

253
 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS A MONETÁRIS POLITIKA

AZ ADÓRENDSZER Az állami kiadások forrásai az

5. A legfontosabb magyarországi adók és járulékok
A szegények szinte egész jövedelmüket fogyasztásra köl-
tik, míg a gazdagok képesek megtakarításra. Miért neve-
zik az áfát a „szegények adójának”? A gyógyszerek áfája 5%,
az alapvető élelmiszereké 18%. Mi lehet az állam célja a ked-
vezményes áfakulcsokkal? Mi az állam célja a magas jövedéki
adóval?
adók és járulékok. A legnagyobb összeget az utóbbiak, a
munkavállalók által fizetett társadalombiztosítási járulékok
és a munkaadók szociális hozzájárulási adója teszi ki (lásd
a 48. leckét), ám ezek így sem fedezik a nyugdíjakat és az
egészségügyi kiadásokat. A szűkebb értelemben vett adókat
két csoportba sorolhatjuk: jövedelemadók és fogyasztási
adók. Előbbiekhez tartozik a magánszemélyek által fizetett
személyi jövedelemadó és a vállalkozások társasági adója.
Utóbbiak közé a termékek és szolgáltatások árába beépített
általános forgalmi adó, illetve az üzemanyagot, az alkoholt
és a dohánytermékeket terhelő jövedéki adó.

Adónem Adó alapja Adókulcs (2015) Összege (2013)

Társadalombiztosítási (tb) A munkaadók, illetve a munkavállalók által fizetett
18,5% (munkavállaló) +
járulék és szociális összegek, melyek az egészségügyi ellátásra és a 3 513 000 millió Ft
27% (munkaadó)
hozzájárulási adó (szoho) nyugdíjra biztosítanak jogosultságot.
Minden termék megvásárlásakor megfizetett adó,
Általános forgalmi adó (áfa) 5, 18 vagy 27% 2 809 600 millió Ft
ami beépül a termék árába.
A munkával szerzett jövedelmekből a magán-
Személyi jövedelemadó (szja) 16% 1 504 600 millió Ft
személyektől levont adó.
Az üzemanyagra, alkoholra, dohányra kivetett Mennyiség alapján
Jövedéki adó 897 300 millió Ft
adó. kiszabott fix összeg
Társasági adó (tao) A vállalatok nyereségadója. 10 vagy 19% 322 500 millió Ft
Egyéb adók 464 700 millió Ft

A személyi jövedelemadóból a gyereket nevelő családok kedvez-

ményben részesülnek. Egy gyerek után 62 500, kettő után 125 000,
három után pedig már 618 750 Ft-ot vonhatnak le a családok a havi
összevont keresetükből, és csak a maradékból kell adót fizetniük.

A 16%-os személyi jövedelemadó-kulcs európai átlagban

6. A családi adókedvezmény
Mi az állam célja a családi adókedvezménnyel? Miért
tekinthető igazságosnak, hogy a gyerekes családok keve-
sebb adót fizetnek? Mi a probléma a családi adókedvezmény
alkalmazásával?
alacsonynak számít, ráadásul a legtöbb országban több kulcs is
létezik: a magasabb jövedelműek magasabb kulccsal adóznak.
Ugyanakkor a társadalombiztosítási járulékokkal és a szociális
hozzájárulási adóval együtt a munkára rakodó terhek összes-
ségében kifejezetten magasak Magyarországon. A 27%-os álta-
lános forgalmiadó-kulcs Európában a legmagasabb.
Az adórendszeren keresztül az állam ösztönözhet vagy
korlátozhat gazdasági tevékenységeket, befolyásolhatja a fo-
gyasztást és jövedelmet csoportosíthat át bizonyos társadalmi
csoportoktól másokhoz.

AZ ÁLLAMADÓSSÁG Ha az államháztartás bevételei nem

fedezik a kiadásokat, az állam hitelt vehet fel. Erre leggyakrab-
ban válsághelyzetben kerül sor (pl. háborúk esetén), de min-
den demokráciában nagy a kísértés, hogy az állam egyszerre
csökkentse az adókat és növelje a kiadásokat. Ez népszerű, de
fenntarthatatlan intézkedés. Ha az államnak több a kiadása,
mint a bevétele, akkor állampapírokat bocsát ki, amelyeket
egy előre rögzített időpontban, kamatokkal növelt áron vásárol
vissza. Az állampapírok biztos befektetésnek számítanak, ezért
szívesen vásárolják a háztartások, a nyugdíjalapok, a biztosítók
és a bankok.

Az államok adósságának sokszor jelentős részét külföldi magán-

Az állami bevételek alakulása Magyarországon (1999–
7. 2012)
Az eddig megismertek közül melyik adófajta növekedése
olvasható le a diagramról? És melyiknek a csökkenése az
utóbbi években? Mi lehet a folyamat oka? Nézzen utána, miért
voltak kiugróan magasak az egyéb állami bevételek 2011-ben!
személyek vagy bankok hitelezik. Ez politikai kérdéssé is válhat. Az
Egyesült Államok államadósságának 2014-ben kb. 8%-a volt kínai
kézben, ráadásul a kínai bankok állami tulajdonúak. A devizahitelnek
azonban árfolyamkockázata is van. A magyar állam bevételei forintban
folynak be, ezt kell átváltania dollárra, jenre, euróra: ha ezek árfolyama
nő, akkor több forintot kell ugyanakkora devizaösszeg fejében törlesz-
teni. Szintén az árfolyamváltozás miatt kellett sok háztartásnak sokkal
több pénzt törleszteni forintban a kétezres években felvett svájci frank
alapú jelzáloghitelekre.

254
 Az Amerikai Egyesült Államok államadósságának Az állami kiadások alakulása Magyarországon a GDP szá-
8. alakulása
9. zalékában (1995–2011)

Milyen történelmi eseményekhez köthetők az államadós- Milyen szabályosság figyelhető meg az állami kiadások
ság kiugró növekedései? Mi volt az oka a hitelfelvételnek alakulásában? (Figyelje a pirossal jelzett évek adatait!)
az egyes esetekben? Miért különleges a jelenlegi helyzet? Mi ennek az oka és a veszélye?

Az Európai Unió országainak ál-

lamadóssága a GDP százalékában
(2012)
10.

Milyen mértékű Magyarország

eladósodottsága a többi EU tag-
államhoz, illetve az új EU-tagállamok-
hoz képest? Nézzen utána, hogy mi a
következménye a legsúlyosabban el-
adósodott országokban a hatalmas hi-
telállománynak!

„Ha a kormány hitelt vesz fel a pénzpiacokon, akkor ezzel

11. az ipar versenytársává válik, és olyan erôforrásokat köt le,
melyeket különben a magángazdaság használt volna fel, ezál-
tal felhajtja a kamatokat, és mindenki számára megdrágítja a
hitelfelvételt, akinek szüksége lenne rá.” (Winston Churchill
angol pénzügyminiszter, 1929)

Miért mennek fel a kamatok, ha az állam hitelt vesz fel?

Mi lesz ennek a káros következménye? Milyen történel-
mi helyzetben tette ezt a megjegyzést Churchill?

A magyar államadósság összege, és azon belül a deviza-

13. adósság aránya (1990–2012)

Hasonlítsa össze a két grafikont (12. és 13.)! Nőtt vagy

csökkent a magyar államadósság az utóbbi másfél évti-
zedben? Mi szólhat a hitelfelvétel mellett? Melyik időszakok-
ban vett fel a magyar állam főleg külföldi, és mikor inkább bel-
A magyar államadósság a GDP százalékában (1995– földi hitelt?
12. 2011)

255
 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS A MONETÁRIS POLITIKA

A MONETÁRIS POLITIKA ÉS AZ INFLÁCIÓ Mo-

netáris politikának a gazdaságban forgó pénzmennyiség
szabályozását, ezen keresztül az árstabilitás megőrzését ne-
vezzük. Magyarországon ez a Nemzeti Bank joga és felada-
ta. A jegybank működése független a kormánytól. Elvileg az
állam úgy is pénzhez juthatna, ha a jegybank vásárolna ál-
lampapírokat, amikért pénzt bocsátana ki. A pénzmennyiség
növekedése azonban inflációt okozhatna, ezért az európai
országok, így Magyarország is tiltja ezt a módszert. Él viszont
ezzel az eszközzel az Egyesült Államok jegybankja (a Fed) és
az Európai Unió jegybankja (az Európai Központi Bank) is.
14. Az infláció okai

Magyarázza meg, miért szokás az inflációnak két okát el-
különíteni, és keresleti, illetve költséginflációnak nevez-
ni! Magyarázza meg, miért nem különíthető el gyakran még-
sem az infláció két oka!
„1. §. […] Az MNB, valamint szerveinek tagjai az e tör-
16. vényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik
teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogad-
hatnak el utasításokat a Kormánytól. […] A Kormány vagy
bármilyen más szervezet tiszteletben tartja ezt az elvet és nem
kísérli meg az MNB, valamint szervei tagjainak befolyásolását
feladataik ellátása során. […]
3. §. (1) Az MNB elsôdleges célja az árstabilitás elérése és
fenntartása. […]
4. §. […]
(3) Az MNB a magyar gazdaság külsô stabilitásának megôr-
zése érdekében hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és
kezeli azt.
(4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyam-poli-
tika végrehajtásával kapcsolatban devizamûveleteket végez. […]
146. §. Az MNB nem nyújthat folyószámlahitelt vagy bár-
mely más hitelt az Európai Unió mûködésérôl szóló szerzôdés
123. cikkében meghatározott közszektor számára, továbbá
ezektôl közvetlenül nem vásárolhat adósságinstrumentumot
[…].” (A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, 2013)

Miért fontos a jegybank függetlensége? Miért van szük-

ség deviza- és aranytartalékra? Mit tehet a jegybank, ha
a forint árfolyama zuhanni kezd? Miért nem vásárolhat „adós-
ságinstrumentumot”, azaz állampapírokat a jegybank?

Az MNB nem vehet állampapírt közvetlenül az államtól, de a

pénzpiacon más befektetőktől igen. A pénzmennyiség és egyben
a forintárfolyam szabályozásának egyik eszköze, ha a jegybank ilyen
módon vesz, illetve ad el állampapírokat (vagy devizát, aranyat).
Év Összeg (Ft)
1992 8 000 Az infláció az árszínvonal tartós és jelentős emelkedése.
1995 12 200 Az alacsony infláció természetes és hasznos is lehet, mivel
fogyasztásra és befektetésre ösztönöz: érdemesebb a romló
1998 19 500
pénzt elkölteni. Ám a magas, pontosabban a kiszámíthatatla-
2001 40 000 nul növekvő infláció káros, mert lehetetlenné teszi a gazda-
2004 53 000 sági tervezést és felemészti a megtakarításokat. Inflációt rit-
2007 65 500 kán az árumennyiség radikális csökkenése (pl. háború során),
gyakrabban pedig a pénzmennyiség gyors növekedése (pl. a
2010 73 500 jegybank több pénzt bocsát ki) okozza. Az infláció tekinthető
2013 98 000 egyfajta adónak is. A lakosság az értéktelenebbé vált pén-
2014 101 500 zén kevesebb árut vehet, mint előtte (tehát csökken a pénz
vásárlóereje). Az állam viszont pénzt bocsát ki magának, és
2015 105 000
ezen vásárolja meg az áruk egy részét. Összességében a javak
A minimálbér Magyarországon (szakképesítést nem egy része az államhoz kerül.
15. igénylô munkakörökben)
Ritkább eset a defláció, az árszínvonal tartós csökkenése. Az
Mi a célja az államnak a minimálbér meghatározásával
aranyfedezet korában nem nőhetett a pénz mennyisége, mivel
és emelésével? Hogyan hat a minimálbér a többi dolgozó
arany csak korlátozott mennyiségben állt rendelkezésre. Az ipa-
bérére? Milyen nem szándékolt következménye van ennek?
ri forradalmak hatására a termelés nőtt, több terméket kínáltak
Fogalmazza meg a minimálbér(emelés) és az infláció kétoldalú
ugyanannyi pénzért, így az árak csökkentek. Felmerült, hogy az
kapcsolatát!
arany mellett az ezüst is lehessen a pénz fedezete, s így több pénzt

256
 Ország Csúcspont Napi pénzromlás üteme Árak megduplázódása
Magyarország 1946. július 195% 15,6 óra
Zimbabwe 2008. október 98% 24,7 óra
Jugoszlávia 1994. január 65% 1,4 nap
Németország 1923. október 21% 3,7 nap
Görögország 1944. november 17% 4,5 nap
Kína 1949. május 13,4% 5,6 nap

Milyen történelmi események leggyakrabban az infláció kiváltó okai? Miért csökken ilyenkor a
17. Ainflációi
világ legnagyobb
kínálat és nő gyakran a kereslet? Miért nem alkalmas többé a pénz csereeszköznek, értékmérőnek
és megtakarítási formának? A legnagyobb inflációkat valutareform követte (Zimbabwében pedig meg-
szűnt a nemzeti valuta). Miért van erre szükség?

adjanak ki. Mások úgy vélték, csak az aranyfedezet biztosíthatja a

pénz értékállóságát. Erről a problémáról szól az Óz, a nagy varázsló
című mesekönyv, amely 1900-ban jelent meg. Az egyszerű amerikai
nép, a farmerek és munkások képviselői (Dorka, a Madárijesztő és
a Bádog Favágó) a sárgaköves úton, azaz a biztosnak hitt aranyfe-
dezeten igyekeznek Smaragdvárosba, a politikusok és bankárok vi-
lágába, akik mindent a zöld dollár szemüvegén át látnak. Odaérve
azonban kiderül, hogy a varázsló csaló, és Dorkát csak csodálatos
ezüstcipője repítheti haza, az ezüstfedezet mentheti meg. Bár a XIX.
század végén az aranyfedezet hívei győztek, Dorkáék problémá-
ja mégis megoldódott. Új aranybányákat fedeztek fel Alaszkában,
Ausztráliában és Dél-Afrikában, így növekedett a pénz mennyisége
és nőni kezdtek az árak, bekövetkezett az infláció.

kommentár nélkül
Az ideális adórendszer. Egy ország adóit gyakran az aktuá-
lis kiadási igények miatt változtatják, és az egyik legfonto-
sabb szempont a könnyű beszedhetőség. Az így kialakult
adórendszer azonban több kutatás szerint igazságtalan,
sőt káros is lehet: torzítja az árakat vagy nem ösztönöz
a munkavállalásra. A kötelező állami társadalombiztosí-
tással rendelkező országokban feleslegesnek tűnik külön
rendszerben kezelni a járulékokat és adókat: végső soron
minden, a munkát terhelő adó a munkaerő költségébe
épül be. Az eltérő fogyasztási adók befolyásolják az ára-
kat, így a fogyasztási szokásokat és a piaci versenyt is.
Elképzelhető lenne ehelyett a rászorulóknak jövedelemki-
egészítést adni. Vitatott a megtakarításokat terhelő adók
kiszabása. Egyrészt ezek korábban megszerzett és már
adózott jövedelmek, tehát legfeljebb az átlagot megha- 18. Aazvagyoni egyenlôtlenség alakulása Európában és
Egyesült Államokban (1810–2010)
ladó hozamok adóztatása tűnik igazságosnak. Másrészt
viszont a társadalmi egyenlőtlenségek újbóli növekedését
fékezni lehetne a tőkejövedelmek fokozottabb adóztatá-
sával.

257
 a munkaerőpiac
„Amennyire megfigyelhettem, a következô öt körülmény
1. eredményez némileg több bért, vagy éppenséggel el-
lensúlyoz jóval kevesebbet a foglalkoztatás során: elôször is a
munka elfogadottsága, másodszor, hogy mennyire könnyû és
olcsó, avagy nehéz és drága megtanulni a szükséges készsége-
ket, harmadszor a munkahely állandósága, negyedszer a mun-
kavállalóba vetett bizalom mértéke, és ötödször a sikeresség
valószínûsége.” (Adam Smith: A nemzetek gazdagsága, 1776)
Mitől fizet az egyik munka jobban, mint a másik?
Keressen konkrét példákat Adam Smith öt körülményére!
A GDP és a reálkereset alakulása Magyarországon a
2. rendszerváltás után (az 1989-es értéket 100-nak véve)
Mi az összefüggés a két érték alakulása között? Hogyan
befolyásolja a GDP növekedése a reálbéreket?
Az átlagos évi munkaidô néhány országban (bérért vég-
3. zett munka)
Hogyan változott a munkaidő a nyugati országokban, és
hogyan a kelet-ázsiaiakban? Mi lehet a különbség oka?
Miért csökken a bérért végzett munkaidő az összes fejlett or-
szágban?
258
A MUNKAERŐPIAC Akárcsak a javaknak, a gazdasági
erőforrásoknak is van piaca: a tőkéé a pénzpiac, a munkaerőé
a munkaerőpiac. Itt a munkavállalók az „eladók”, a vállalkozá-
sok pedig a „vevők”. A munka „ára” a munkabér, amit szintén
a kereslet és a kínálat határoz meg. A munkaerő-kínálat attól
függ, hogy mennyire hajlandók az emberek feladni a szabad-
idejüket a munkabérért. Az egyéni eltérések mellett ez kü-
lönböző lehet a férfiak és nők, fiatalok és idősek, a képzetteb-
bek és a képzetlenek között. A munkaerő-kereslet leginkább
a vállalkozások termékeinek keresletétől függ, de hogy mi-
lyen munkaerőt keresnek, az függ az alkalmazott technoló-
giától is. A munkaerőpiac sajátos piac, mert mindkét félnek
választania kell a másikat, tehát nem személytelen, a válasz-
tást nem kizárólag a kínált ár, a munkabér határozza meg.
4. Az átlagos heti munkaidô az Egyesült Államokban
Hogyan változott a bérért végzett munkaidő a XX. szá-
zadban? Milyen nemi különbségek figyelhetők meg? Mi
lehet ennek az oka? Mit csinálnak a férfiak a bérért végzett
munka helyett? Mi lehet ennek az oka?
„Képzeljük el, hogy az emberek magassága arányos len-
5. ne a jövedelmükkel, tehát egy átlagos jövedelmû ember
átlagos magasságú. Most képzeljük el, hogy Amerika teljes
lakossága elvonul elôttünk egy óra alatt, jövedelmük növek-
vô sorrendjében. Az elsô elvonulók láthatatlanok lennének, a
veszteséges vállalkozók feje a föld alatt lenne. Aztán jönnének
a munkanélküli és dolgozó szegény törpék. Fél óra múltán az
elvonulók még mindig csak derékig érnének, hiszen a medián
jövedelem csak az átlagos fele. Majdnem 45 percbe telne, míg
az elsô normál méretû emberek megjelennének. De aztán az
utolsó percekben óriások dübörögnének el. Hat perccel a vége
elôtt már közel négyméteresek lennének. Amikor az utolsó
négyszáz keresô elvonulna, mindegyikük több mint három ki-
lométer magas lenne” (Jan Pen példázata, 1971)
Az átlagos jövedelmet úgy kapjuk, hogy összeadjuk az
összes kereső jövedelmét, majd elosztjuk a létszámuk-
kal. A medián jövedelmet pedig úgy, hogy növekvő sorba ren-
dezzük a keresőket, és a középen álló jövedelme lesz a medián.
Mit jelent az, hogy a medián jövedelem jóval kisebb, mint az
átlagos?
A SZAKSZERVEZETEK A XIX. században az iparosodás
„271. §. (1) A munkáltató nem követelheti, hogy a mun-
megnövelte a munkaerő-keresletet, a népességrobbanás 7. kavállaló szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék.
viszont még jobban megnövelte a munkaerő-kínálatot. A (2) A munkavállaló alkalmazását nem lehet attól függôvé
munkaerőpiacon a munkaadók kerültek erőfölénybe. Ezt tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, megszünteti-e
próbálták kiegyenlíteni a szakszervezetek: tagjaik nevében korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a munkáltató
közösen léptek fel a munkaadókkal szemben, és nem egyéni, által megjelölt szakszervezetbe történô belépést.
hanem kollektív szerződést kötöttek velük. A kollektív szer- (3) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti te-
ződések korlátozták a munkaidőt, növelték a biztonságot és vékenysége miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát meg-
a munkabért. A szakszervezetek végső eszköze a szervezett szüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni.
munkabeszüntetés, a sztrájk. […]
272. §. (1) A szakszervezet az e törvényben meghatározott
szabályok szerint jogosult kollektív szerzôdést kötni.” (A mun-
Ma Magyarországon tilos sztrájkolni a fegyveres testületekben
ka törvénykönyve, 2012)
és az igazságszolgáltatásban. Ha emberek élete vagy egészsége van
veszélyben, illetve a lakosság ellátását érintő esetekben (pl. tömeg-
közlekedés, közművek) pedig csak akkor, ha biztosítani tudják a még Mit biztosít a munka törvénykönyvének 271. paragrafu-
elégséges szolgáltatást. sa? Miért van erre szükség? Fogalmazza meg, mit jelent
a kollektív szerződés!
A szakszervezetek gazdasági értelemben korlátozzák a
munkaerőpiac szabadságát. Ennek megítélése eltérő lehet.
Mivel a kollektív szerződések általában magasabban tartják a
bérszintet, ez jelenthet versenyhátrányt a vállalkozások szá-
mára, és magasabb árakat a fogyasztóknak. Bizonyos esetek-
ben eredményezheti a termelés áthelyezését olcsóbb mun-
kaerejű régióba, és így tömeges elbocsátásokat. Ugyanakkor
az erős szakszervezetek megakadályozhatják a társadalmi
egyenlőtlenségek növekedését.
A szakszervezetekhez hasonló érdekképviseleti és egyben a
munkaerőpiacot korlátozó tevékenységet folytatnak a szakmai
kamarák. Bizonyos szakmáknál a kötelező kamarai tagság, a
szigorú bekerülési feltételek és a tagság etikai ellenőrzése
komoly befolyást biztosít a kamaráknak (pl. a Magyar Orvosi
Kamara esetében).

Magyarországon a Kádár-korszakban az aktív dolgozok meghatá-

rozó többsége az állampárt által felügyelt szakszervezetek tagja volt.
A szakszervezetek a dolgozók érdekvédelme helyett inkább szociális
jellegű feladatokat láttak el (pl. üdültetés, segélyezés). 1989–1990-
ben az állampárttól független új, önálló és érdekvédelemre kon-
centráló szakszervezetek jöttek létre. Ilyen volt például a LIGA és a
Munkástanácsok, amelyek a sztrájkjog alkalmazását is vállalták. A
gazdaság magánosítása következtében a munkavállalók jelentős
részének szakszervezeti tagsága megszűnt. Az állami alkalmazot-
tak körében is csökkent a szervezettség. Az 1990-es évek folyamán
csak a közszolgáltatás területén működő szakszervezetek (pl. MÁV),
tudtak érdemi nyomást gyakorolni a munkaadókra, kormányzatra.
A szakszervezeti tagok aránya a munkavállalók között
8. néhány országban (2009). Az OECD a fejlett országokat
tömörítô szervezet (27. lecke)
Mely országcsoportban kiugróan magas a szakszervezeti
tagok aránya? Mi jellemző ezekre az országokra a gaz-
dasági fejlettség és a társadalmi egyenlőség szempontjából?
Magyarországon a szakszervezeti tagság aránya 17%. Hol he-
lyezkedik el ezzel a fejlett országok, illetve az EU tagállamai
között? Mi lehet az oka annak, hogy az EU új tagállamaiban
általában alacsonyabb a tagság aránya?

A négy legnagyobb magyarországi szakszervezet létszá-

6. mának változása

Fogalmazza meg, milyen tendenciát mutat a grafikon!

Milyen változásokkal lehet összefüggésben e tendencia?

259
 A MUNKAERŐPIAC
A szakszervezeti tagok aránya és a társadalom felsô
9. 10%-ának részesedése a jövedelmekbôl az Egyesült
Államokban
Hogyan változik a két adat egymáshoz képest? Miért és
hogyan hathat a szakszervezeti tagság aránya a jövede-
lemelosztásra?
Telefonos ügyfélszolgálat (call center). A telefonos ügy-
10. intézés a szolgáltatások gyorsan fejlôdô formája
„Többet vagyunk képesek tudni, mint elmondani. […]
11. A sofôr autóvezetôi tudását nem helyettesíti a gépkocsi
elméletének gondos megtanítása, a testemrôl való tudásom tel-
jességgel különbözik a fiziológiájáról való tudástól.” (Polányi
Mihály, 1967)
Ezt a gondolatmenetet nevezik Polányi-paradoxonnak.
Értelmezze a paradoxont a bérpolarizáció esetére!
260
A szakszervezetek nemcsak a munkaadókkal szemben képviselik
a munkavállalók érdekeit, hanem konkrétan a tagság érdekeit is a
nem szervezett munkavállalókkal szemben. Ha bizonyos csoportok
nem juthatnak be a szakszervezetekbe (pl. nők, kisebbségek, beván-
dorlók), akkor az érdekképviselet kirekesztő is lehet. Másrészt tagja-
iknak magasabb béreket kényszerítenek ki, s ezzel csökkentik a ma-
gas bérű munkavállalók iránti keresletet, így a munkahelyek számát.
A nem szervezett munkavállalók így kénytelenek jobban versengeni
a munkahelyekért, ami a bérük csökkenését eredményezheti.
A VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIAC A munkaerőpiac kí-
nálati és keresleti oldala is folyamatosan változik. A férfiak
egyre kevesebbet, a nők egyre többet dolgoznak munkabé-
rért. A képzettebbek általában többet dolgoznak, mint a
képzetlenebbek, így aztán nem csak egy munkaórára vetítve
keresnek többet. Az életcikluson belül kezdetben növekszik a
munkaidő, majd idősebb korban csökkenni kezd.
Úgy tűnik, változnak a munkaszervezeti formák is. Míg a tö-
megtermelésre épülő gyáriparban határozatlan időre felvett, azo-
nos munkát végző alkalmazottak dolgoztak, addig a szolgáltató-
szektorban sokkal gyakoribb a projektrendszerű munka. Egy-egy
konkrét feladatra, határidőre szerződtetnek szakembereket. Mivel
a filmgyártás teljes mértékben így működik, nevezik ezt Hollywood-
modellnek is. A munkaerőpiac így sokkal rugalmasabb: a gyakori
visszajelzések miatt azonnal kiderül, mire van nagyobb kereslet.
A technológiai fejlődés sajátos következménye a bér-
polarizáció. Robotokkal és számítógépekkel leginkább a
rutinmunkák helyettesíthetők. Ezek általában közepes
képzettséget igényelnek, és egyúttal közepes bért fizetnek.
Nem helyettesíthetők ugyanakkor a folyamatos alkalmazko-
dást kívánó, a fogyasztókkal állandó kapcsolatot feltételező
munkák. Ezért fennmarad a kereslet az alacsony képzett-
séget igénylő és alacsony bérű, zömében szolgáltató jellegű
munkákra (pl. kereskedelem, vendéglátás, személyi szolgál-
tatások) és folyamatosan növekszik a magas képzettséget
igénylő és jól fizető munkákra (pl. pénzügyi szolgáltatások,
egészségügy, építészet). Tovább növeli a polarizációt, hogy a
képzettebb munkavállalók mobilabbak, könnyebben találnak
új munkahelyet.
A heti munkaidô az Egyesült Államokban korosztály,
12. nem és képzettség szerint
Mi lehet a keresleti és mi a kínálati oka annak, hogy a
képzetlenebbek kevesebbet dolgoznak? Miért alkalmaz-
zák őket rövidebb munkaidőben, és miért vállalnak rövidebb
idejű munkát? Miért tér el a nők görbéje a férfiakétól?
 Bérpolarizáció az euró-
pai országokban (1993–
2010)

13.

Miért különösen nagy

mértékben nőtt a jól fizető
munkák aránya Finnországban,
Spanyolországban és Írország-
ban? Miért nem nőtt ilyen
mértékben a hagyományosan
iparosodott Németországban és
Franciaországban?

A telekommunikáció fejlődésével jelentősen csökkennek a szer-

vezési költségek. Ez tette lehetővé, hogy a személyi szolgáltató-
szektorban (pl. taxi, takarítás, ételszállítás) olyan cégek alakuljanak,
melyeknek nincsenek alkalmazottaik, hanem egy okostelefonos
alkalmazás segítségével teremtik meg a kapcsolatot a megrendelő
és a szolgáltatás végzője között. Az alacsony költségek alacsony árat
eredményeznek, de az alacsony bérek és a céges közösség hiánya
nehezíti a munkavállalók motiválását és a továbbképzését.

A munkaerőpiac változásának további oka a globalizáció.

A nemzetközi kereskedelem növekedése azt eredménye-
zi, hogy egyes országok versenyképesebben állítanak elő
bizonyos javakat. Az adott ágazatban így máshol munka- 14. A személyszállítási piac San Franciscóban
helyek szűnnek meg. Ez történt Magyarországon is a rend-
szerváltoztatás és a gazdasági nyitás után: a feldolgozóipar Hogyan változott az új személyszállítási vállalatok forgal-
a távol-keleti, főleg kínai verseny miatt szűnt meg. Kellően ma egy év alatt? Elsősorban kiknek jelentenek vetélytár-
rugalmas munkaerőpiac esetén azonban ezeket a vesztesé- sakat?
geket pótolják a más ágazatokban keletkező munkahelyek.

A MUNKANÉLKÜLISÉG A piacgazdaság velejárója

a munkakeresés átmeneti állapota, a munkanélküliség.
Nagyobb technológiai vagy globalizációs változások idején
nagyobb csoportok válhatnak tartósan munkanélkülivé,
akiknek a munkaerejére csökken a kereslet. Ilyenkor nő meg
a korengedményes nyugdíjazások, illetve a csökkent mun-
kaképesség megállapításának száma. A kevésbé fejlett orszá-
gokra jellemző továbbá, hogy nagy az önmagukat foglalkoz-
tató kisvállalkozók száma. Ezek sokszor minimális – még a
béreknél is alacsonyabb – nyereséggel működnek.
A munkájukat elvesztők a fejlett országokban munkanél-
küli-segélyt kapnak, korlátozott ideig. Magyarországon ezt
jelenleg álláskeresési járadéknak nevezik, és 90 napig igé-
nyelhető. A segély pozitív hatása, hogy az állást kereső ráér
megtalálni a legjobb ajánlatot. Ám negatív hatása is lehet,
hogy ráér azt csak a segély időtartamának legvégére meg-
találni. Gyorsabb keresésre ösztönözhet, ha a segély nem
haladja meg a korábbi bér 50%-át, és ha akkor is megkapja a
teljes összegét, ha hamarabb talál új állást.
„A gazdasági globalizáció viszonylag új jelensége a szol-
15. gáltatások exportja és importja, amit a korábbi tanköny-
vek a külkereskedelembe nem kerülô javak iskolapéldáiként
említettek. Egyikünk nemrég Párizsban másik járatra akarta
cserélni a repülôjegyét, és azon kapta magát, hogy a meg-
adott párizsi számot hívva egy írországi ügyintézôvel beszél. Az
amerikai cégek számára költséghatékony lehet a számítógépes
programozást kiszervezni Indiába, ahelyett, hogy házon belül
oldanák meg, vagy hazai cégtôl rendelnék meg azt.” (Mary
Amiti és Shang-Jin Wei, 2009)
Miért tekintették sokáig a szolgáltatásokat külkereske-
delemben nem forgalmazható javaknak? Mi okozta a
változást? A példák alapján mely országok vannak előnyben,
hova érdemes a szolgáltatást kiszervezni? Keressen korábbi, a
termelést érintő hasonló folyamatokat!

261
 A MUNKAERŐPIAC

Aktívak Inaktívak
foglalkoztatottak (munkaképesek, de nem dol-
goznak, és nem is keresnek
munkanél- munkát, például egyetemis-
vállal- alkalma- küliek
kozók zottak ták, gyereket otthon ne-
velők, rokkantnyugdíjasok)

16. A népesség csoportjai a munkavállalás szempontjából

Mit jelent az, ha egy országban a munkanélküliség 10%-

os? Miért nem lehet ebből még teljes képet alkotni az
ország munkaerőpiacáról?

18. A foglalkoztatottak (bal oldali tengely) és a rokkant-

nyugdíjasok (jobb oldali tengely) aránya az Egyesült
Királyságban

Miért van fordított összefüggés a két adat között?

Mindkét irányú hatás lehetséges!

Ha a jogszabályok megnehezítik az elbocsátást, az a munkában

állóknak nagyobb biztonságot jelent ugyan, de a vállalkozások nem
szívesen vesznek fel új munkaerőt, hiszen ha tévednek, nem tudnak
megszabadulni tőle. Azaz a munkanélküliség időtartama hosszabb
lesz. Ha a munkaerőpiac rugalmasabb, akkor gyakoribbak az elbo-
csátások, de könnyebb új állást is találni.

munkanélküliek
inaktívak

17. Az inaktívak és a munkanélküliek aránya néhány

országban (2012)

Jellemezze az adatok alapján Magyarország munkaerő-

piacát!

kommentár nélkül
Tőke és munka. A jövedelmek két nagy forrása a munká-
ból származó (pl. bér), illetve a tőkéből származó jövedel-
mek (pl. részvények osztaléka, ingatlanok bérleti díja).
Egymáshoz viszonyított arányuk fontos mutatója a társadal-
mi egyenlőtlenségnek, hiszen tőkéje csak a gazdagabbak-
nak van. Az első világháborúig a tőkejövedelmek nagy ará-
nya volt jellemző. A két világháború és a gazdasági válság
ezek jó részét megsemmisítette. Úgy tűnt, hogy a XX. század
második felében a magasabb jövedelmeket nagyobb arány-
ban adóztató progresszív adórendszer és a munkavállalók
iskolázottságának növekedése tartós egyensúlyt teremt. Az
utóbbi évtizedben azonban ez felborulni látszik. Egyes po-
litikai erők szerint, ha a jövedelemadók nem progresszívek
és a tőkejövedelmek adóterhei, valamint az örökösödési
19. AÁllamokban
munka- és tôkejövedelmek aránya az Egyesült
adók alacsonyabbak, az motiválja a munkavállalókat és ked- (az összes jövedelem mindenkor = 100)
vez a tőkefelhalmozásnak. Mások szerint mindez jelentősen
növeli a társadalmi egyenlőtlenséget.

262
 oktatás és képzettség

A HUMÁN TŐKE A termelékenységet többféleképpen

lehet növelni. Ha növeljük a megtakarításokat (és csökkent-
jük a fogyasztást), akkor többet lehet beruházni. Ha speciali-
záljuk a termelést, akkor kihasználhatjuk, hogy egy területen
mi lehetünk a leghatékonyabbak (komparatív előnyök). Ha
növeljük a termelést, akkor segíthet a méretgazdaságosság.
A termelékenység növelésének történelmileg legsikeresebb
módja a munkaerőbe való beruházás, a humán tőke bővíté-
se. Ez jelenti az élettartam növelését és az egészségi állapot
javítását, másrészt pedig a képzettségi szint emelését az ok-
tatás segítségével.
Európa a XIX. századig – a világ többi része pedig még tovább –
ún. malthusiánus csapdában vergődött. (A jelenség névadója
Thomas Malthus angol demográfus és közgazdász.) A termőföld
volt szinte az egyetlen erőforrás, a termelés és így a bérek sem nö-
vekedtek. Ha nőtt a lakosság, csökkentek a bérek, míg valamilyen
katasztrófa (járvány, háború) helyre nem billentette az egyensúlyt.
A XIX. században a humán tőke bővülése tette lehetővé a kitörést,
az iparosodást.
„[A tôke negyedik formája] a társadalom tagjainak meg-
1. szerzett és hasznos képességei. Az ilyen tehetségek elsajá-
títása iskolában vagy tanoncként mindig pénzbe kerül, ami nem
más, mint a személybe fektetett és ott lekötött tôke. Ezek a te-
hetségek tehát az adott személy és egyúttal az egész társadalom
vagyonának részét képezik. A munkás nagyobb ügyességét épp
úgy kell tekintenünk, mint egy gépet vagy szerszámot, ami egy-
szerûsíti a munkát, és amely bár pénzbe kerül, profit formájában
visszafizeti azt.” (Adam Smith: A nemzetek gazdagsága, 1776)
Milyen hasonlóságokra mutat rá Adam Smith a tudás és
az anyagi eszközökben megjelenő tőke között? Hogyan
bővíthető az emberi, más néven a humán tőke?

A humán tőke bővülése azt jelenti, hogy a munkavállalók

hosszabb ideig és hatékonyabban dolgoznak. Európa, főleg
Észak- és Nyugat-Európa lakosságának életminősége három
szakaszban javult látványosan. Az 1700-as évektől kezdődő-
en a mezőgazdasági fejlődés elegendő élelmet biztosított
az éhezés elkerülésére. A XIX. század végére alakult ki a köz-
egészségügy: csatorna- és ivóvízhálózat épült a mindennapi
higiénia biztosítására, az emberek védőoltásokat kaptak a
járványok megelőzésére, és közkórházak létesültek, ahol a
szegényeket is ellátták. Végül a XX. század középső harma-
dában született meg a modern gyógyászat, ami nagyrészt az 2. A születéskor várható élettartam négy országban (1740–
antibiotikumok felfedezéséhez köthető. 2000)

Mikor gyorsult fel látványosan a várható élettartam nö-

Kísérletek bizonyítják, hogy viszonylag olcsó egészségjavító in-
vekedése? Mi történt ekkor? Milyen oda-vissza hatások
tézkedések komolyan növelhetik a termelékenységet. Afrikában
érvényesültek? Próbálja megmagyarázni Franciaország kirívó-
és Indiában jódozott só, vassal dúsított élelmiszerek, bélféregirtó
an alacsony kiinduló értékeit, ha tudja, hogy akkoriban Európa
gyógyszerek vagy maláriaszúnyog elleni hálók osztásával sikerült a
legnépesebb és egyik legsűrűbben lakott országa volt!
gyerekek egészségi állapotát jelentős mértékben javítani, és ezen
keresztül az iskolai teljesítményüket, ami majd és hosszabb távon a
későbbi jövedelmüket növeli.

A KÖZOKTATÁS Az európai életszínvonal a XIX. század

elején nem volt sokkal magasabb, mint száz évvel koráb-
ban: az első ipari forradalom még nem teremtett jólétet. Az
észak-amerikai életszínvonal már ekkor magasabb volt, majd
a század végén az egész fejlett világban rohamosan nőni
kezdett. Mindez egybeesett a kötelező és ingyenes népok-
tatás elterjedésével, valamint a közép- és felsőfokú oktatás
kiszélesedésével. Az ipari forradalom második hulláma és
az életszínvonal növekedése azokban az országokban indult
el hamarabb, melyekben hagyományosan magasabb volt
az iskolázottság mértéke. A humán tőkébe való beruházás
volt tehát a fejlődés egyik fő oka. Ugyanezt a hatást a XX.
században, a kelet-ázsiai országok gyors felzárkózásában is Bányakincsek árindexe (alumínium, szén, réz, ólom, vas
megfigyelhetjük. 3. és cink; az 1900-as árat 100-nak véve)

A XX. században nőtt a kereslet a bányakincsek iránt.

Miért csökkent mégis az áruk? Ha a nyersanyagárak csök-
kentek, akkor melyik termelési költség súlya nőtt meg? Milyen
hatással volt az árakra Kína és India közelmúltbeli iparosodása?

263
 OKTATÁS ÉS KÉPZETTSÉG

Az iskolázottság és az egy fôre esô GDP összefüggése

7. (2005)

Mi az összefüggés a népesség iskolázottsága és az ország

Az iskolába járók aránya (az 5–14 éves kor közöttiek szá-
4. zalékában)
gazdagsága között? Hogyan lehetne eldönteni, hogy a két
tényező (iskolázottság és gazdagság) közül melyik az ok és me-
Milyen gazdasági következménye volt annak, hogy a XIX. lyik az okozat?
század első felében az amerikai és a német népesség volt
a legiskolázottabb? Hogyan reagált erre a többi ország?

5. Az iskolakötelezettség Magyarországon

Nézzen utána, milyen iskolatípusok megteremtésével

járt együtt az iskolakötelezettség korhatárának emelése
az egyes korszakokban!

A középiskolába járók aránya a 15–19 éves kor közöttiek

„Értelmezésünkben az az intézkedés paternalista, mely-
6. nek célja, hogy az emberek a maguk számára kedvezôbb
döntést hozzanak. A döntés hatását a lehetô legobjektívab-
ban szeretnénk megvizsgálni, tehát az emberek vágyait nem
feltétlenül azonosítjuk a jólétükkel. Úgy véljük, néha rossz
döntést hoznak, és máshogy döntenének, ha minden infor-
máció a rendelkezésükre állna, a gondolkodásukat semmi
nem korlátozná és lenne elegendô akaraterejük. Ha megért-
jük, hogy bizonyos szervezeti döntések szükségesek, hogy
egyfajta paternalizmus elkerülhetetlen és hogy a paternaliz-
mus alternatívái megengedhetetlenek (pl. hagyni, hogy az
emberek betegek vagy túlsúlyosak legyenek), akkor nem kell
tovább azon a lényegtelen kérdésen gondolkodnunk, hogy
paternalisták legyünk-e vagy sem, és feltehetjük azt a sokkal
többre vezetô kérdést, hogy miként válasszunk a paternalista
lehetôségek közül.” (Richard Thaler és Cass Sunstein, 2003)
Paternalizmus-e a szerzők szerint a kötelező közoktatás?
Miért? Mivel indokolható a szükségessége? Keressen további
paternalista intézkedéseket, vagyis amikor bizonyos javak, szolgál-
tatások igénybevételére az állam kötelezi az embereket! Melyik fe-
lel meg a szerzők azon feltételének, hogy a hatását meg kell mérni?
8. százalékában (1955–1956)
Miben különbözött az 1950-es évekbeli amerikai közép-
fokú oktatás az európaitól? Hogyan magyarázhatják a
különbségek azt, hogy az Egyesült Államok a XX. század má-
sodik felében is megőrizte technológiai fölényét, és a legjobb
egyetemek is itt találhatók?
A 48. leckében a közoktatást a közjavak tágabb körébe soroltuk.
Sorolható azonban az irányított elosztású javak kategóriájába is. Az
alapvető probléma ugyanis nem az, hogy ha az állam nem biztosíta-
ná, akkor nem mindenkinek lenne lehetősége igénybe venni az ok-
tatást, hanem éppen fordítva: az emberek maguktól nem „fogyasz-
tanának belőle eleget”, azaz az államnak köteleznie kell rá őket (ti.
a közoktatásban való részvételre). Az állami paternalizmus, azaz az
emberek érdekében hozott gondoskodó állami intézkedések ilyen
esetekben tehát indokolt, de csak akkor, ha mérhető a beavatkozás
pozitív eredménye.

264
AZ OKTATÁS HASZNA Az oktatás haszna legkézenfek- Iskolai végzettség Átlagos havi fizetés
vőbben a magasabb bérben nyilvánul meg: minden elvég-
8 általános 130 000 Ft
zett iskolaév mérhetően növeli az átlagos fizetést. Igaz ez
az alapfokú képzésre is, de a növekedés leginkább a közép-, szakiskola 142 000 Ft
majd a felsőoktatás elvégzése után ugrik meg. Az egyetemi gimnázium 166 000 Ft
tanulmányok nagyon sokba kerülnek, és az egyetemi vég- főiskola 277 000 Ft
zettség megszerzése sok évvel elhalasztja a munkába állás
idejét. Azért járnak mégis egyetemre az emberek, mert hosz- egyetem 344 000 Ft
szabb távon megtérül ez a befektetés. doktori 453 000 Ft
A magasabban képzett munkaerő nemcsak többet termel,
Átlagbérek Magyarországon iskolai végzettség szerint
de tudása a technológiai fejlődés feltétele is egyben. Csak 11. (2011)
akkor érdemes fejlettebb, ezért drágább technológiát alkal-
mazni, ha biztosítható hozzá a megfelelően képzett munka- Melyik iskolatípusnál növekszik nagymértékben a bér?
erő, és így kihasználható a nagyobb termelékenység. Az új Mit mutat ez az egyes iskolák „hasznáról”? Hogyan füg-
technológiák elterjedése miatt megnő a képzett munkaerő genek össze a táblázat adatai a 50. leckében tanult bérpolari-
iránti kereslet, ami maga után vonja a kínálat bővülését, te- zációval? Az egyéni döntésen és a szellemi képességeken túl
hát többen végeznek el felsőbb iskolákat. A gyorsuló techno- még mitől függhet, hogy ki jár egyetemre? Miért fontos kérdés
lógiai fejlődés folyamatosan leértékeli az elavult szaktudást, ez?
ami szintén ösztönzi a tanulást. Mivel a XXI. században egy
munkavállaló karrierje során biztosan kénytelen új techno-
lógia alkalmazását megtanulni, az alapvető elvárás inkább az
általános készségek elsajátítása, a tanulásra való nyitottság,
semmint a konkrét, gyakorlati ismeretek megléte.

9. A képzettség és a technológia kölcsönhatása

Magyarázza el az ábra segítségével, hogyan segíti elő a jó A középiskolát és az egyetemet végzettek bérnövekmé-
oktatás a technológiai fejlődést, és hogyan hat az vissza 12. nye az Egyesült Államokban (egy elvégzett iskolaév
az oktatásra! eredményezte bérnövekedés a viszonyítási alap százalé-
kában)

Az Egyesült Államokban a XX. század első felében vált

tömegessé a felsőoktatás. Milyen következménye olvas-
ható le ennek a grafikonról? Mi történt a század utolsó évti-
zedeiben? Mi lehet az oka annak, hogy a két görbe széttart
egymástól?

A diplomás munkaerô-kínálat és a diplomások bérnövek-

10. ménye a középfokú végzettségûekhez képest az Egyesült
Államokban, a XX. század második felében

A diplomás munkaerő-kínálat folyamatosan nőtt az áb-

rázolt időszakban, az összes elvégzett munka egyre na-
gyobb részét végezték diplomások. Miért eredményezte ez
kezdetben a diplomások bérelőnyének csökkenését, majd a
század végétől a növekedését?

265
 OKTATÁS ÉS KÉPZETTSÉG
13. Az eredményesség összetevôi
Miért nem elegendők a jó értelmi képességek a siker-
hez? Keressen konkrét példát a saját életéből eredmé-
nyes ösztönzőkre!
„A jellem készség, nem örökölt tulajdonság. A jellem-
14. béli készségek minden életkorban azonos módon segítik
a különbözô feladatok elvégzését, de életünk során változnak.
A készségfejlesztés dinamikus folyamat, melyben a korai évek
rakják le a késôbbi sikeres befektetések alapjait. A jó minôségû
korai iskoláztatás tartósan és költséghatékonyan fejleszti a jel-
lemvonásokat. […] A sikeres képzés kiegyenlítheti a családi
háttérbôl fakadó elônyöket és hátrányokat.” (Tim Kautz, James
J. Heckman, Ron Diris, Bas ter Weel, Lex Borghans, 2014)
Miért nevezik a szerzők készségnek a jellemet? Mit jelent
a jellemvonások állandósága és fejleszthetősége? Miért
nagyon fontos társadalmi szempontból is a minőségi oktatás?
15. Az „öt nagy” személyiségvonás értékelésének sémája
Hogyan járulhatnak hozzá az egyes személyiségvonások
az iskolai vagy a munkahelyi sikerhez? Keressen konkrét
példákat!
266
ÚT A SIKERHEZ Ha a képzettségnek ilyen óriási egyéni
és társadalmi haszna van, akkor nagyon fontos kérdés, hogy
hogyan lehet tovább növelni. Bár sok esetben jelentős bér-
növekedést biztosít a diploma, nem mindenki jut el a fel-
sőoktatásig. Bizonyítottnak tekinthető, hogy a legkorábbi, az
óvodai és az alsó tagozatos oktatás a legmeghatározóbb ab-
ból a szempontból, ki mire viszi az életben. A velünk született
értelmi képességek mellett más jellemvonások is elenged-
hetetlenek a sikerhez – ilyen az együttműködési hajlam vagy
a kitartás. Ezek pedig leginkább kiskorban fejleszthetőek,
bár később is ösztönözhetők az emberek tanulásra. (A sikert
ezenkívül természetesen a család és a környezet is befolyá-
solja, erről a 39., 40. és 41. leckében volt szó.)
A pszichológia több modellt is kidolgozott arra, hogy miként
mérhetők a személyiségvonások, a jellembéli készségek. Az egyik
legelfogadottabb, több változatban is alkalmazott rendszer az ún.
„öt nagy” személyiségvonás. Ezek az extroverzió (mennyire befelé,
ill. kifelé irányuló a személyiség), az együttműködés, a lelkiismere-
tesség (idetartozik a kitartás is), az emocionalitás (érzelmi kiegyen-
súlyozottság) és a nyitottság (élményekre, intellektuális kihívások-
ra).
kommentár nélkül
A jó tanár. Egy vizsgálat 2,5 millió amerikai gyerekkori
iskolai eredményeit és felnőttkori keresetét elemez-
te. Összevetette azzal, hogy mikor ki tanította őket. A
tanárok esetében megvizsgálták, hogyan alakultak az
általuk tanított osztályok teszteredményei. Ezek alap-
ján minősítették őket: voltak tanárok, akiknek sokat
fejlődtek a diákjai, és voltak, akiknek nem. A kutatás
két nagy kérdéskört vizsgált. Egyrészt, hogy megbízha-
tóak-e a teszteredmények, azaz nem arról van-e szó,
hogy a válogatott, jó hátterű gyerekek eredményei ele-
ve jobbak lesznek, a szerencsétlen sorstársaké pedig
rosszak. A másik kérdés pedig az volt, hogy a tanárok
a tesztre vagy az életre tanítanak-e, azaz a jobb teszt-
eredményeknek van-e bármilyen hatása a gyerekek fel-
nőttkorára. Az eredmény a következő: a jó tanárok min-
den területen fejlesztik a diákokat. A tanárváltásoknál
mindig ugrásszerűen javul egy osztály eredménye, ha
olyan tanárt kapnak, akinek eddig is jó eredményt nyúj-
tottak a tanítványai, és fordítva, a rossz tanár rontott az
osztály teljesítményén. Másrészt az iskolai tesztered-
mények statisztikailag valóban befolyásolták a későbbi
jövedelmeket. Bármilyen családi háttérrel rendelkezett
egy olyan diák, akit jó tanár tanított, a jövőbeni kerese-
te évi 2%-kal nőtt azokhoz a kortársaihoz képest, akik
rossz tanárt kaptak.
 a munkaviszony
MUNKÁBA ÁLLÁS A munkáltató és a munkavállaló kö-
zött a munkaviszony a munkaszerződés megkötésével jön
létre. Munkavállaló már mindenki lehet 16 éves korától. A
munkaszerződés a munkavállalót munkavégzésre, a mun-
káltatót pedig bérfizetésre kötelezi. A munkaszerződésben a
felek próbaidőt is meghatározhatnak, ez alatt a munkaszer-
ződés indoklás nélkül, egyszerűen felbontható. A munkaszer-
ződés megkötése után a munkáltató köteles a munkavállalót
bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). A mun-
kabérből már a munkáltató levonja és befizeti a NAV-nak a
társadalombiztosítási (tb) járulékokat és a személyi jöve-
delemadót (szja). A béren felül a munkáltató a munkavállaló
után szociális hozzájárulási adót (szocho) is fizet. A munka-
vállalónak a munkaszerződésben rögzített bére a bruttó bér,
míg a tb-járulékok és az szja levonása után kézhez kapott ösz-
szeg a nettó bér. (A teljes bérköltségbe természetesen bele-
tartozik a munkáltató által fizetett szoho is.)
Magyarországon az állami alkalmazottak teszik ki az összes fog-
lalkoztatott kb. 20%-át, ami nemzetközi összehasonlításban magas
értéknek számít. Az állami alkalmazottak lehetnek közalkalmazot-
tak (pl. tanárok, egészségügyi dolgozók) és közszolgálati tisztviselők
(olyan állami vagy önkormányzati tisztviselők, akik közhatalmat
gyakorolnak, pl. engedélyeket adnak ki vagy büntetést szabnak ki).
Mindkét csoportra a munka törvénykönyvénél kötöttebb szabályok
vonatkoznak. A közalkalmazottakkal és közszolgálati tisztviselőkkel
szemben munkáltatójuk fegyelmi eljárást indíthat, ha mulasztást
követtek el (a többi munkavállaló esetében erre csak akkor van le-
hetőség, ha a munkaszerződésben rögzítették). Fegyelmi vétség hí-
ján azonban a közalkalmazottat és a közszolgálati tisztviselőt nehéz
elbocsátani.
Gazdaságilag aktív népesség
Foglalkoztatottak
Vállalkozók Alkalmazottak
A ver- Munka-
Társas vál- Egyéni Állami
senyszféra nélküliek
lalkozások vállalko- alkalma-
alkalma- 422 000 fő
tagjai zók zottak
zottai
157 000 288 000 842 000
2 810 000
fő fő fő
fő
1. A foglalkoztatottak kategóriái Magyarországon (2014)
Melyik csoportokra vonatkoznak alapvetően a munka
törvénykönyvének előírásai?
Előfordul, hogy a munkáltató nem akarja elkötelezni magát (pl.
tart a „hosszú” felmondási időtől), és sokallja a munkaerő adókkal
és járulékokkal növelt költségeit. Ezért nem munkaszerződést köt
a munkavállalóval, hanem vállalkozóként bízza meg az elvégzendő
feladattal. Az ilyen kényszervállalkozás kijátssza a munka törvény-
könyvét, és – mivel nehezebben ellenőrizhető – gyakran az adójog-
szabályokat is.
„45. §. (1) A munkaszerzôdésben a feleknek meg kell álla-
2. podniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.
(2) A munkaviszony tartamát a munkaszerzôdésben kell
meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan
idôre jön létre.
(3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerzôdésben
kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a
helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi.
(4) A munkaviszony – eltérô megállapodás hiányában – álta-
lános teljes napi munkaidôben történô foglalkoztatásra jön létre.
(5) A felek a munkaszerzôdésben a munkaviszony kezde-
tétôl számított legfeljebb három hónapig terjedô próbaidôt
köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidô kikötése esetén a felek a
próbaidôt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják.
A próbaidô tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhat-
ja meg a három hónapot.” (A munka törvénykönyve, 2012)
Sorolja fel, mi mindent kell tartalmaznia a munkaszerző-
désnek! Mi az alapértelmezett helyzet, ha ezt mégsem
tartalmazza? Miért kötött a próbaidő tartama?
„Munkaszerzôdés, amely létrejött egyrészrôl a .................
3. ................................... mint munkáltató (székhelye/lakhe-
lye, cégjegyzéket vezetô bíróság, cégjegyzékszáma, adószáma,
képviselôje) másrészrôl ................................................................
mint munkavállaló (leánykori neve, anyja neve, lakhelye, szüle-
tési helye és ideje, TAJ-száma, adóazonosító száma, bankszám-
laszáma) között alulírott napon és helyen az alábbi feltételek
szerint:
1. Szerzôdô felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató a
munkavállalót ........ év ........ hó ...... napjától kezdôdô határo-
zatlan idôtartamú munkajogviszony keretében foglalkoztat-
ja a jelen munkaszerzôdésben foglaltak szerint.
2. A munkavállaló munkaköre: ...................................................
3. A munkavállaló alapbére havi bruttó ................................. Ft.
A munkáltató a munkavállaló munkabérét a jelen munka-
szerzôdésben megjelölt bankszámlára történô átutalással
köteles megfizetni.
4. A munkavállaló munkahelye ...................................................
5. Szerzôdô felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató a
munkavállalót az általános teljes napi munkaidôben foglal-
koztatja. A munkavállaló munkaideje napi 8 óra.
6. A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót arról, hogy sze-
mélyes adatait a munkaviszonyból eredô, illetôleg ahhoz
kapcsolódó jogszabályi kötelezettségei teljesítése érdeké-
ben, az információs önrendelkezési jogról és az információs
szabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. rendelkezései szerint
kezeli.
7. A jelen munkaszerzôdésben nem szabályozott kérdésekben a
munka törvénykönyvérôl szóló 2012. évi I. tv. rendelkezései
az irányadóak.
8. Szerzôdô felek a jelen munkaszerzôdést elolvasást követôen
mint akaratukkal mindenben megegyezôt, helybenhagyólag
írták alá.” (Munkaszerzôdés mintája)
A törvényben felsorolt elemek közül mit tartalmaz ez a
szerződésminta, és mit nem? Miért van szüksége a mun-
káltatónak a munkavállaló adószámára, TAJ-számára (társada-
lombiztosítási azonosító jelére) és bankszámlaszámára?
267
 A MUNKAVISZONY
4. A munkaidô-számítás módjai
Bizonyos munkakörökben el lehet térni a napi 8 órás
munkanaptól. Az ábra segítségével magyarázza el, mit
jelent a munkaidőkeret alapján kialakított munkarend! Mennyi
lehet a napi maximális munkaidő? Mennyi lehet a munkaidő az
egész számítási időszakban?
„153. §. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kötelezô
5. legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét
és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban
folytatott konzultációt követôen – rendeletben állapítsa meg.
(2) A Kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérô
összegû kötelezô legkisebb munkabért állapíthat meg.
(3) A kötelezô legkisebb munkabér összegének és hatályá-
nak megállapításánál figyelembe kell venni különösen a mun-
kakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti mun-
kaerôpiac jellemzôit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes
nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek mun-
kaerô-piaci sajátosságait.” (A munka törvénykönyve, 2012)
Hogyan döntene ön a kormány helyében a minimál-
bér emeléséről, ha a gazdaság növekszik? És ha nem?
Hogyan döntene a minimálbérről, ha alacsony a munkanélkü-
liség? És ha magas? Milyen következménye lehet annak, hogy
a munka törvénykönyve csak az alkalmazottakra vonatkozik, a
vállalkozókra nem?
A munkáltató kötelessége
– a munkavégzés feltételeinek biztosítása
– a munkával kapcsolatos költségek megtérítése
– a munka kijelölése a munkavállaló alkatára és egészségére való
tekintettel
– a biztonsági követelmények biztosítása
– fogyatékkal élők észszerű alkalmazása
A munkáltató és a munkavállaló Gondolja végig, hogy a szülei munkája esetén mi lehet a fenti kötelességek tartal-
7. kötelességei ma! Beszélje meg szüleivel!
268
MUNKAIDŐ ÉS MUNKABÉR A teljes munkaidő Ma-
gyarországon napi 8 óra, és heti öt munkanappal számolva
heti 40 óra. A munkaszerződésben részmunkaidőt is lehet
rögzíteni. Minden munkavállalónak heti két pihenőnap jár.
A munkavállaló ezenkívül minden évben legalább 20 mun-
kanapot szabadságon tölthet, sőt az életkorral a szabadság
időtartama növekszik. Pótszabadság jár a 16 évnél fiatalabb
gyerekeket nevelő szülőknek.
„122. §. (1) A szabadságot – a munkavállaló elôze-
6. tes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.
(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a
munkaviszony elsô három hónapját kivéve – legfeljebb két
részletben a munkavállaló kérésének megfelelô idôpontban
köteles kiadni. […]
(3) A szabadságot – eltérô megállapodás hiányában – úgy
kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalom-
mal, legalább tizennégy egybefüggô napra mentesüljön a mun-
kavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.” (A munka
törvénykönyve, 2012)
Hogyan érvényesülnek a szabadság kiadása során a
munkáltató és a munkavállaló szempontjai?
A munkavállaló munkabérét is a munkaszerződés rögzíti.
Az alapbért leggyakrabban a munkaidő alapján állapítják
meg. Lehetőség van a bért teljesítményhez is kötni, de csak
abban az esetben, ha a teljesítmény csak a munkavállalótól
függ (azaz nem a vállalkozás teljesítményétől) és számára
előre ismert. (Például egy üzletkötő bére az alapbéren túl
függhet az általa megkötött szerződések értékétől.) Az át-
lagos teljesítmény alapján így kiszámolt bérnek is meg kell
haladnia a minimálbér összegét. A munkaszüneti napokon
végzett munkáért vagy a túlórákért a normál munkabéren túl
bérpótlékot is kell fizetni.
JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK A munkaviszony a mun-
káltatóra és a munkavállalóra is kötelességeket ró, melyek
lehetővé teszik az eredményes munkavégzést. A munkaválla-
lók érdekeik képviseletére – többek között a munkáltatói kö-
telességek betartásának ellenőrzésére – üzemi tanácsot vá-
laszthatnak. Az üzemi tanács minden munkavállalót képvisel,
függetlenül attól, hogy tagja-e valamelyik szakszervezetnek
vagy sem. A munkáltató köteles az üzemi tanácsot a tervbe
vett változtatásokról tájékoztatni, és egyet nem értése ese-
tén tárgyalni is kell vele. Sztrájkot azonban az üzemi tanács
nem szervezhet, az a szakszervezetek joga.
A munkavállaló kötelessége
– előírt helyen és időben megjelenni munkavégzésre
– a munkaidő alatt munkaképes állapotban rendelkezésre állni
– a munkát személyesen, az elvárható gondossággal és
szakértelemmel elvégezni
– a munkájához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást
tanúsítani
– a munkatársaival együttműködni
 Mivel a munkáltató érdeke, hogy a munkavállaló megfelelően
képzett legyen, bizonyos képzéseket kötelezően is elrendelhet. Arra
is van lehetősége, hogy tanulmányi szerződést kössön a munkavál-
lalóval. Ebben rögzítik, hogy a munkáltató miként támogatja a mun-
kavállaló tanulmányait (pl. munkaidő-kedvezmény vagy akár hozzá-
járulás a tandíjhoz), valamint hogy mire kötelezi magát cserébe a
munkavállaló (pl. hány évig nem mond fel). Ez a munkavállalónak
akkor is hasznos lehet, ha más munkahelyet keresne magának.
„229. §. (1) A tanulmányi szerzôdésben a munkáltató
9. vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a
munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás
szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése
után a támogatás mértékével arányos idôn – de legfeljebb öt
éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti
meg.” (A munka törvénykönyve, 2012)

Hogyan biztosítja a tanulmányi szerződés a két fél érde-

„264. §. (1) A munkáltató döntése elôtt legalább tizenöt keit?
8. nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavál-
lalók nagyobb csoportját érintô munkáltatói intézkedések és
szabályzatok tervezetérôl.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában munkáltatói intézkedés-
nek minôsül különösen […]
b) termelési, beruházási program, új technológia bevezeté-
se, a meglévô korszerûsítése,
c) a munkavállalóra vonatkozó személyes adatok kezelése
és védelme,
d) a munkavállaló ellenôrzésére szolgáló technikai eszköz
alkalmazása,
e) az egészséges és biztonságos munkafeltételek kialakításá-
ra szolgáló, a munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbe-
tegedések megelôzését elôsegítô intézkedés,
f) az új munkaszervezési módszer, valamint a teljesítmény-
követelmény bevezetése, módosítása, […]
j) a munkarend meghatározása,
k) a munka díjazása elveinek meghatározása.” (A munka
törvénykönyve, 2012)

Miért kell kikérni az üzemi tanács véleményét a felsorolt

kérdésekben?

A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A munka-

szerződés létrehozhat határozott vagy határozatlan idejű
munkaviszonyt is. Előbbit legfeljebb öt év időtartamára lehet
létesíteni. A határozatlan idejű munkaviszony felbontható
közös megegyezéssel, vagy valamelyik fél felmondásával.
Felmondás esetén még legalább további 30 napot kell dol-
gozni, de ha a munkáltató mond fel, akkor a felmondási idő
tovább növekszik aszerint, hogy mióta tart a munkaviszony.
Külön szabályok vonatkoznak a csoportos létszámcsökken-
tésre: ilyenkor tárgyalni kell az üzemi tanáccsal, és mindent
meg kell tenni az intézkedés igazságos végrehajtása és káros
hatásainak enyhítése érdekében. Felmondás és csoportos le-
építés esetén is a munkavállalót végkielégítés illetheti meg,
ha elegendő ideig volt alkalmazásban (ez jelenleg három év).
kommentár nélkül
Europass. Az álláskeresés két elengedhetetlen doku-
mentuma a munkavállaló készségeit bemutató önélet-
rajz, és a motivációs levél, melyben a pályázó igyekszik
meggyőzni a munkáltatót arról, miért érdemes őt vá-
lasztania. Az ún. Europass önéletrajz táblázatszerűen
sorolja fel a pályázó legfontosabb szakmai tapasztalata-
it, tanulmányait és egyéb készségeit, mégpedig mindig
a legfrissebb adattal kezdve.
Az Europass önéletrajz formai és tartalmi jellem-
zőivel már találkozott a 10. évfolyamos nyelvtan tan-
anyagban. Mintát és kitöltési útmutatót az interneten
talál, például a következő linken: http://europass.hu/
europass-oneletrajz (http://europass.hu/CEDEFOP/
cv_blank.html)
„(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg
10. a munkaviszonyt
a) a várandósság,
b) a szülési szabadság,
c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli
szabadság […] tartama alatt.” (A munka törvénykönyve, 2012)
Mi az intézkedés célja? Ön szerint hogyan van lehetőség
arra, hogy a munkáltató kijátssza a törvényt?
„72. §. (1) A munkáltató, ha csoportos létszámcsökkentés
11. végrehajtását tervezi, az üzemi tanáccsal tárgyalni köte-
les […]
a) a tervezett csoportos létszámcsökkentés okáról,
b) foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a terve-
zett létszámcsökkentéssel érintett […] munkavállalók létszá-
máról, […]
d) a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett tartamá-
ról, idôbeni ütemezésérôl,
e) a kiválasztás szempontjairól, valamint
f) a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos – a mun-
kaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározottól eltérô –
juttatás feltételérôl és mértékérôl.” (A munka törvénykönyve,
2012)
Értelmezze a törvényrészlet e) és f) pontjait!

269
 összegezés

A SZŰKÖSSÉG A gazdaságtan egyik alapfogalma a szű-

kösség: a javakból és erőforrásokból mindig kevesebb áll
rendelkezésre, mint amennyit a háztartások és a vállalkozá-
sok szívük szerint felhasználnának, elfogyasztanának. A piac
a szűkös javak és erőforrások elosztásának eddig ismert
leghatékonyabb módja. Sokak szerint a legigazságosabb és
legdemokratikusabb módja is, hiszen a szűkösséget jelző ár
állandó alkufolyamat eredménye, amit a szereplők keres-
lete és kínálata alakít.

A PIACI ÖSZTÖNZŐK A piac nemcsak a javak és erő-

1. A szûkösség és a piac
Mutassa be az ábra segítségével, miért tekinthető igazsá-
gosnak és demokratikusnak a piacon zajló alkufolyamat!
források elosztását biztosítja, hanem bővített újraterme-
lésüket is. Mindehhez nincs szükség erőszakra vagy közpon-
ti tervezésre és utasításra. A gazdasági szereplők tevékeny-
sége folyamatosan változtatja a keresletet és kínálatot, és
állandóan új lehetőségeket nyit. A piaci verseny következ-
tében minden szereplőnek érdeke az erőforrások hatéko-
nyabb felhasználása és a termelés minőségének javítása.
Ezt nevezzük a piaci ösztönzők rendszerének.

A PIAC KRITIKÁJA A piac és az ott folyó verseny látszó-

lagos és valós ellentmondásait régóta éri kritika. Vannak,
akik az erősebb korlátlan uralmát látják benne. Valódi piac-
ról azonban csak a működését biztosító szabályok megléte,
elsősorban a magántulajdon védelme és a szerződések
betartatása esetén beszélhetünk. A piacon sem jut hozzá
mindenki mindenhez, és a versenynek vesztesei is vannak.
A hiány legfőbb ellenszere ugyanakkor a gazdasági növeke-
dés, amit általában éppen a piaci viszonyok kiterjesztése
(pl. az állami monopóliumok megszüntetése vagy a nem-
zetközi kereskedelmet akadályozó vámok lebontása) tesz
lehetővé. Vannak, akik igazságtalannak tartják a piaci ver-
seny eredményezte egyenlőtlen elosztást. Mások szerint ez
igazságos, mert a piac érdem (teljesítmény, hatékonyság)
szerint osztja el a javakat és ösztönzést is jelent a növeke-
désre. Vannak természetesen olyan esetek, ahol a piac nem
képes megoldást kínálni, például ha a felek nem rendel-
2. A piaci ösztönzôk és a bôvülés
keznek minden információval, vagy nagyon egyenlőtlenek
az erőviszonyok. Ekkor feltétlenül szükséges az állam be-
Mutassa be az ábra segítségével, hogyan biztosítja a pi- avatkozása.
aci verseny a munkaerő, a tőke és a javak bővített újra-
termelését!

farkastörvények ↔ magántulajdon és szerződések

hiány, szegénység
egyenlőtlen elosztás = igazságtalan
piaci hibák (pl. információhiány, egyenlőtlen
erőviszonyok)
piaci viszonyok kiterjesztése (pl. monopóliumok, vámok
→
megszüntetése)
↔ érdem szerinti elosztás = igazságos
→ állam szerepe (pl. társadalombiztosítás, fogyasztóvédelem)

3. A piac és kritikája Mutassa be a táblázat segítségével, és támassza alá példákkal is, hogyan oldhatók fel a piac látszó-
lagos és valós ellentmondásai!

270
idegen nevek, kifejezések kiejtése

Adenauer, Konrad [adenaer, konrád] Kilby, Jack [kölbi, dzsek]

AIDS [édsz]
Al Jazeera [al dzsezíra] Los Angeles [loz endzselez]
anything goes [enithinggóz]
apartheid [aparthájd] Maastricht [másztrihh]
Apple [epl] Malthus, Thomas [melthusz tomász]
Marat, Jean Paul [márá, zsanpól]
Babbie, Earl [bebi, örl] Marshall, Georges [marsall, dzsordzs]
Bad Godesberg [bád godesberg] Masaryk, Jan [maszárik, ján]
beat [bít] McCarthy, Joseph [mekárthi, dzsózif]
Beatles [bítls] Mephisto [mefiszto]
Beneš, Eduard [benes, edvard] Microsoft [májkroszoft]
Berlusconi, Silvio [berluszkoni, szilvio] Mikołajczyk, Stanisłav [mikolájcsik, sztányiszláv]
Berners-Lee, Tim [bernersl-lí, tim] Murdoch, Rupert [mördok, rápört]
Bidault, Georges [bidó, zsorzs]
Blair, Tony [bler, toni] Nehru, Dzsaváharlál [néru, dzaváharlál]
Bretton Woods [bröton vudsz] Neumann János [najmann]
New Hampshire [njú hemsör]
Camus, Albert [kámü alber] Nixon, Richard [nikszon, ricsárd]
Cannes [kánn] non-governmental organisation [non-gavermentöl
Castro, Fidel [kasztro, fidel] orgenájzésön]
Ceauşescu, Nicolae [csauseszku, nikoláj]
Churchill, Winston [csörcsil, viszton] Pompidou, Georges [pompidu, zsorzs]
CNN [szíenen] Presley, Elvis [preszli, elvisz]
Coates, Ta-Nehisi [kótsz, tanehisi]
Reagan, Ronald [régön, ronald]
Csang Kaj-sek [csan kaj-sek] Ricardo, David [rikárdo, dévid]
Rio de Janeiro [rió de zsanerjó]
Dayton [déjtn] Rolling Stones [róling sztónz]
Dien Bien Phu [dien-bien fu] Rosenberg, Ethel és Julius [rózenberg, etöl és dzsúliusz]
disco [diszkó]
Disney [dizni] San Francisco [szen frensziszkó]
domain [domén] San José [szan hozé]
Dow Jones [dau-dzsónz] Sartre, Jean-Paul [szartr, zsan pól]
Dubček, Alexander [dupcsek, alekszander] Schengen [sengen]
Schumann, Robert [súmann, robert]
Eco, Umberto [eco, umberto] Shockley, William [sokli, viljöm]
Sidney [szidni]
fair trade [fer tréd] Smith, Adam [szmisz, edem]
Feyerabend, Paul Karl [fajerábend, paul kárl] Snowden, Edward Joseph [sznódn, edvörd dzozef]
Fraser, Sir Angus [frezer, ször engösz] Stanford Egyetem [sztenford]
Friedman, Milton [frídmen, milton] Sukarno, Ahmed [szukarnó, ahmed]
Fukuyama, Francis [fukujama, frenszisz]
team [tím]
Gaulle, Charles de [gól, sárl dö] Thatcher, Margaret [szecsör, márgret]
Gdańsk [gdányszk] twist [tviszt]
Gehry, Frank [geri, frenk]
Gheorghiu, Mihnea [gyorgyu, mihne] Ulbricht, Walter [ulbriht, valter]
Gheorghiu-Dej, Gheorge [gyorgyu dezs, gyorgye] Volksbund [folkszbund]
Guantánamo [gvantánámo]
Wałęsa, Lech [valesza, lehh]
Hair [her] Warhol, Andy [vorhol, endi]
Havel, Václav [hável, václáv] Watergate-ügy [vótergéjt]
Hewlett-Packard [hjúlet pákár] Wembley [vembli]
Hollywood [holivud] WikiLeaks [vikilíksz]
Huntington, Samuel Phillips [hántington, szemjüel filipsz] Wojtyła, Karol [vojtila, károl]
Woodstock [vudsztok]
Jaruzełski, Wojciech [jaruzelszki, vojceh]
Jefferson, Thomas [dzsefeszn, tomász]
Johnson, Lyndon B. [dzsonzon, lindön bí]

271
 Szovjetunió/ Amerika, Ázsia
Idő Nyugat- és Dél-Európa Köztes-Európa Magyarország Életmód, technika

272
Oroszország és Afrika
a nürnbergi per (1945. a Beneš-dekrétumok (a a földosztás (márc.); nemzetgyűlési választások
1945 az ENSZ létrejötte (jún.)
nov. 20–1946. okt. 1.) kassai program) (ápr.) (nov.)
a második Magyar Köztársaság kikiáltása (febr. 1.);
csehszlovák–magyar la- a Baloldali Blokk megalakulása (márc.); a forint
Churchill fultoni beszéde
1946 kosságcsere-egyezmény bevezetése (aug. 1.); az ÁVO létrehozása (okt.);
(márc.)
(febr.) a magyarországi németek (svábok) kitelepítése
(1946–1948)
India és Pakisztán füg-
a párizsi békék (febr.
a párizsi békeszerződés (febr. 10.); Kovács Béla getlenné válása; ENSZ-
10.); a Truman-elv meg- csehszlovák–magyar
Szovjetunióba hurcolása (febr. 25.); Nagy Ferenc a Kominform létrejötte határozat Palesztinában a tranzisztor feltalálása; Gábor Dénes Angliában
1947 hirdetése (márc.); lakosságcsere (1947–
miniszterelnök lemondatása (jún.); a „kék cédulás” (szept.) független zsidó és arab felfedezi a holográfia elvét
a Marshall-terv megin- 1948)
országgyűlési választások (aug.) (palesztin) állam létre-
dítása (jún.)
hozásáról
valutareform
Németországban (jún.); Izrael állam megala-
a fordulat éve: az MDP (MKP + SZDP) megalakulá-
az Emberi jogok egyete- nyíltan szovjetbarát kulása (máj.); az első
1948 sa (jún.), a nyílt kommunista diktatúra kezdete; mikrobarázdás lemez a CBS-nél (Goldmark Péter)
mes nyilatkozata (dec.); rendszerek arab–izraeli háború
az iskolák államosítása (jún.)
a berlini blokád (1948. (1948–1949)
jún.–1949. máj.)
a NATO megalakulása a Kínai Népköztársaság
a Mindszenty-per (febr.); a Magyar Népköztársaság
(ápr. 4.); az NSZK létre- a KGST megalakulása megalakulása (okt.); szovjet atombomba; megjelenik Orwell 1984 című
1949 létrejötte (szocialista alkotmány: aug. 20.); a Rajk-
jötte; az Európa Tanács (jan.); az NDK létrejötte a Kínai Köztársaság regénye; a nyomtatott áramkörök megjelenése
per (szept.)
megalakulása (máj.) (Tajvan) elszakadása
a szerzetesrendek feloszlatása; a koreai háború (1950–
1950
a tanácsrendszer létrejötte 1953)
Európai Szén- és
Acélközösség
1951 az Állam- és Egyházügyi Hivatal létrejötte színes televízióadás az USA-ban
(Montánunió) megala-
kulása
Rákosi 60. születésnapja (a személyi kultusz
1952 az USA hidrogénbombát állít elő
csúcspontja)
szovjet hidrogénbomba; a Mount Everest meghó-
Nagy Imre programja, az „új szakasz” (jún.); Sztálin halála (márc.) a Rosenberg házaspár dítása; a DNS szerkezetének felfedezése; a mikro-
1953 a berlini felkelés
Nagy Imre első miniszterelnöksége (1953–1955) Hruscsov az SZKP élén kivégzése az USA-ban hullámú sütő az USA-ban; magyar futballgyőzelem
az „évszázad mérkőzésén” Londonban (nov.)
a franciák veresége az USA Legfelsőbb Bírósága eltörli a faji megkülön-
vereség a labdarúgó VB döntőjében – kisebb zavar-
1954 Vietnamban: Vietnam böztetést; a világ első közszolgálati atomerőműve
gások Budapesten
kettéosztása a Szovjetunióban; a rock and roll születése
Ausztria államszerződése a Varsói Szerződés meg- Nagy Imre leváltása (ápr.), Hegedüs András a mi- a kék farmer a fiatalok divatja az USA-ban; a fekete
1955 a bandungi értekezlet
(máj.) alakulása (ápr.) niszterelnök polgárjogi mozgalom kezdete
Rákosi lemondatása, Gerő Ernő a pártfőtitkár (júl.);
a forradalom kirobbanása (okt. 23.); a forrada-
időrendi táblázat (Csak tájékozódásra! A kerettantervi anyag félkövér szedéssel.)

1956
Európai Gazdasági
1957 Közösség (EGK) megala-
kulása (római szerződés)
munkástüntetés lom győzelme (okt. 28.); az MDP megszűnése, az SZKP XX. kong- Elvis Presley országosan ismertté válik kislemeze
a szuezi válság (okt.–
Lengyelországban az MSZMP létrejötte (okt. 31.); szovjet táma- resszusa (febr.); a és tévészereplése révén; kereskedelmi forgalomba
nov.)
(Poznań) (jún.) dás Magyarország ellen (nov. 4.); a Forradalmi Kominform feloszlatása kerül az első videomagnó
Munkás–Paraszt-kormány megalakulása (nov.);
sortüzek az országban (dec.)
a KISZ megalakulása (márc.); kommunista nagygyű-
a szovjetek fellövik az első mesterséges holdat
lés a Felvonulási téren; megkezdődik a Magyar TV
(Szputnyik–1) és interkontinentális rakétát
adása
 Szovjetunió/ Amerika, Ázsia
Idő Nyugat- és Dél-Európa Köztes-Európa Magyarország Életmód, technika
Oroszország és Afrika
az első távközlési műhold (SCORE); az első integ-
rált áramkör, mikrocsip (Jack Kilby); az első színes
a „Nagy Ugrás” Kínában
1958 Nagy Imre és mártírtársainak a kivégzése (jún. 16.) videofilm; amerikai atom-tengeralattjáró halad át
(1957–1959)
az Északi-sark jégtömege alatt; a sztereo hangle-
mezek megjelenése
a mezőgazdaság ismételt kollektivizálása (1959– a forradalom győzelme
1959 megjelenik az első fogamzásgátló tabletta
1961) Kubában (jan.)
a lézer szabadalmazása; új táncőrület, a twist;
1960
az asszuáni gát építése (1960–1970)
a Gazdasági
Együttműködési és
1961 a berlini fal építése az első ember a világűrben (Jurij Gagarin)
Fejlesztési Szervezet
(OECD) megalakulása
a Beatles-együttes indulása; az Apollo-program
a II. vatikáni zsinat kezdete; megalakulnak az első magyar beat-
1962 a kubai rakétaválság
(1962–1965) zenekarok, az Omega és a Metro;
Fejes Endre: Rozsdatemető című regénye
az atomcsendegyezmény aláírása Moszkvában;
forródrót Moszkva és Washington között
részleges amnesztia; a magyar kérdés lekerül hordozható kazettás magnetofont mutat be
1963
az ENSZ napirendjéről a Philips cég
Kennedy amerikai elnök
meggyilkolása (nov.)
Hruscsov bukása, a vietnami háború a Polgárjogi törvény az USA-ban a feketék egyen-
1964
Brezsnyev az SZKP élén (1964–1973) jogúsítására; Sánta Ferenc: Húsz óra című regénye
1965 a Mont Blanc alagút megnyitása
kulturális forradalom
1966
Kínában (1966–1976)
az első szívátültetés Dél-Afrikában (Christiaan
az ún. hatnapos Barnard professzor); Albert Flórián elnyeri az
1967
arab–izraeli háború Aranylabdát; az első magyar fogamzásgátló tab-
letta
Martin Luther King
a „prágai tavasz” – a Brezsnyev-doktrina
meggyilkolása
1968 diáklázadások Párizsban Csehszlovákia megszál- az új gazdasági mechanizmus bevezetése (jan.)
lása atomsorompó-szerződés

ember lép a Holdra (Neil Armstrong); a woods-

1969 szovjet–kínai határincidensek
tocki fesztivál; elkészül Bacsó Péter A tanú c. filmje
német–lengyel szerződés
a budapesti metró első szakaszának (Örs vezér tér –
1970 sztrájkok és zavargások
német–szovjet szerződés Deák tér) átadása
Lengyelországban (dec.)
a mikroprocesszor (PC) alkalmazása; az első lakott
a magyar–vatikáni megállapodás, Mindszenty a Kínai Népköztársaság
1971 űrállomás (Szaljut–1); a kvarcórák elterjedése;
József elhagyja Magyarországot az ENSZ-ben
a színes televíziózás kezdete Magyarországon

273
 Szovjetunió/ Amerika, Ázsia
Idő Nyugat- és Dél-Európa Köztes-Európa Magyarország Életmód, technika

274
Oroszország és Afrika

a SALT–I. szerződés az első fizetős kábeltévé, az HBO (USA); hordozható

1972 a két német állam megegyezése videómagnetofon; a @ használatának bevezetése
a Watergate-ügy az az elektronikus levelezésben
USA-ban (1972–1974)
Dánia, Írország és az az ún. jóm kippúri arab–
1973 Egyesült Királyság belép izraeli háború; az első
a Közös Piacba olajválság (1973–1974)
ifj. Rubik Ernő feltalálja a később róla elnevezett
1974 a gazdasági reform leállítása Nixon elnök lemondása
bűvös kockát
IDŐRENDI TÁBLÁZAT

Vietnam kommunista a világ első számítógépe (Altair) (Bill Gates,

1975 a helsinki értekezlet a Balatonig ér az M7-es autópálya
egyesítése Microsoft)
a Rubik-kocka világsiker; az első ebolajárvány
1976
Kongóban
a Charta ’77 az első digitális fényképezőgép szabadalmazása
1977
Csehszlovákiában (KODAK)
II. János Pál néven lengyel bíborost választanak az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát a második olajválság
1978
katolikus egyházfőnek és a koronázási jelvényeket (1978–1980)
a SALT–II. megállapodás Afganisztán szovjet az „iszlám forradalom”
1979
aláírása Bécsben megszállása Iránban
a Szolidaritás szakszer- Reagan elnök hivatalba
vezet megalakulása lépése; a moszkvai
kísérleti neutronbomba felrobbantása; az első TV-s
1980 Lengyelországban (Lech magyar űrhajós a világűrben (Farkas Bertalan) olimpia amerikai boj-
hírcsatorna, a CNN
Wałęsa) – sztrájkmoz- kottja; irak–iráni háború
galom (1980–1988)
rendkívüli állapot
a Columbia űrrepülőgép első útja; a Commodore
Görögország a Közös meghirdetése
1981 a Beszélő megjelenése személyi számítógép világsiker; itt a korszak pesti-
Piac tagja Lengyelországban
se, az AIDS
(Jaruzełski tábornok)
mobiltelefon-hálózat indulása az USA-ban; Szabó
1982 a paksi atomerőmű megnyitása (dec.)
István Mephisto c. filmje Oscar-díjat nyer
Reagan elnök „csillag-
1983 az István, a király rockopera bemutatása
háborús” terve
1984 a szocialista országok bojkottálják a Los Angeles-i olimpiát az első hordozható TV (Sony)
Gorbacsov szovjet piacra kerülnek Nyugat-Európában az első
1985 a monori ellenzéki találkozó
pártfőtitkár katalizátoros autók
Portugália és a Dél-amerikai Közös
a csernobili atomerőmű balesete;
1986 Spanyolország a Közös Piac (Mercosur)
az első modul űrállomás (Mir)
Piac tagja létrejötte
1987 a lakiteleki ellenzéki találkozó
a szovjet csapa-
Kádár leváltása az MSZMP éléről (máj.); tüntetés a
tok kivonulása
1988 romániai falurombolás (jún.) és a bős-nagymarosi
Afganisztánból (1988–
vízlépcső (szept.) ellen
1989)

Idő Nyugat- és Dél-Európa
1989
1990
1991
az Európai Unió lét-
1992 rejötte (a maastrichti
szerződés)
1993
1994
a schengeni egyezmény
életbelépése; Ausztria,
1995
Finnország és Svédország
az Európai Unióban
1996
1997
1998
A NATO bombázza Kis-
1999
Jugoszláviát
2000 a nizzai értekezlet
a nizzai szerződés
2001 az Európai Unió intéz-
ményrendszeréről
az Európai Unió 12
2002 tagállama bevezeti
Szovjetunió/ Amerika, Ázsia
Köztes-Európa Magyarország Életmód, technika
Oroszország és Afrika
a társasági és egyesülési törvény (jan.); Ellenzéki
kelet-közép-európai Kerekasztal (márc.–ápr.); Nagy Imre és mártírtársai-
a Tienanmen téri a világháló alapelveinek kidolgozása (Tim Berners-
rendszerváltások; nak a temetése (jún.); Nemzeti Kerekasztal (jún.–
vérengzés Pekingben Lee); nagy arányú olajszennyeződés Alaszka part-
a berlini fal lebontása szept.); sarkalatos törvények; a nyugati államhatár
(jún.) jainál
(nov. 9.) megnyitása az NDK állampolgárai előtt (szept.);
a köztársaság kikiáltása (okt. 23.);
magyarellenes pogrom szabad országgyűlési választások (márc.-ápr.);
Marosvásárhelyen Antall József vezetésével koalíciós (MDF, FKgP és az első írható CD-ROM; a Hubble űrtávcső világűr-
(„fekete március”) KNDP) kormány alakul; Göncz Árpád köztársasági be juttatása; a világháló és a mobiltelefonok elter-
Németország újraegye- elnök (2000-ig); szabad önkormányzati választások jedése (1990–1991)
sítése (okt.) (szept.–okt.); a taxisblokád (okt.)
puccskísérlet
Jugoszlávia felbomlása: a Visegrádi Együttműködés megalakulása (febr.);
Gorbacsov ellen (aug.); az első öbölháború
a balti államok függet- a szovjet csapatok kivonása (jún.); pápalátogatás
a Szovjetunió szétesé- (1990–1991), Kuvait fel-
lensége; a délszláv hábo- Magyarországon (aug.); a Demokratikus Charta
se, majd megszűnése szabadítása (jan.–febr.)
rú (1991–1995) megalakulása (szept.)
(dec.)
Környezet és Fejlődés forgalomba kerülnek az első digitális fényképe-
a Duna TV műholdas adásainak indulása konferencia (Föld Csúcs) zőgépek; létrejön a Britart nevű posztmodern
(Rio de Janeiro) csoport Londonban
Csehország és Szlovákia Antall József halála, Boros Péter a kormányfő (dec.);
a web Magyarországon is elérhető
létrejötte médiaháború (1993–1994)
a ruandai népirtás;
baloldali (MSZP–SZDSZ) győzelem a választásokon, első csecsen–orosz a dél-afrikai a Csalagút (La Manche-alagút) átadása; a mobilte-
Horn Gyula alakít kormányt háború (1994–1996) apartheid-rendszer lefon-hálózat Magyarországon (Pannon GSM)
felszámolása
a daytoni (USA) béke-
a Bokros-csomag (márc.); a Lágymányosi (ma: közös amerikai–orosz űrprogram: az Atlantisz
megállapodás Bosznia–
Rákóczi) híd átadása (okt.) űrrepülőgép csatlakozik a Mir űrállomáshoz
Hercegovináról
a magyar honfoglalás millecentenáriuma; az első DVD-lejátszók Japánban; megjelenik
az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark a későbbi Harry Potter sorozat első kötete;
átadása (ápr.) az első klónozott emlős, Dolly, a birka
Hongkong visszatérése a magyar országos kereskedelmi TV-adások indulá-
Kínához sa; a kiotói egyezmény a gázkibocsátásról
a Fidesz és szövetségesei (FKgP, KDNP) győznek
a választásokon, Orbán Viktor alakít kormányt
második csecsen–orosz Makaó visszatérése az internet-hozzáférést nyújtó mobiltelefon meg-
Magyarország a NATO tagja
háború (1999–2000) Kínához jelenése; teljes napfogyatkozás Magyarországon
a magyar államalapítás millenniuma; Mádl Ferenc
ip alapú távközlési technológiák elterjedése a szá-
köztársasági elnök (2005-ig); ciánszennyezés
mítógép és mobiltelefonok kommunikációjában
a Tiszán (jan.–febr.)
terrortámadások
az USA ellen (szept. a Kodak elkészíti az első megvásárolható digitális
a státusz- vagy kedvezménytörvény (jún.);
11.); amerikai ka- fényképezőgépet; 97%-ban elkészült az ember
az újjáépített Mária Valéria híd átadása (okt.)
tonai beavatkozás géntérképe
Afganisztánban
Fenntartható Fejlődés a Terror Háza Múzeum megnyitása (febr.);
baloldali (MSZP, SZDSZ) győzelem a választásokon,
Világkonferencia a Nemzeti Színház megnyitása (márc.);

275
Medgyessy Péter alakít kormányt
az eurót Johannesburgban Kertész Imre irodalmi Nobel-díjat kap
 Szovjetunió/ Amerika, Ázsia
Idő Nyugat- és Dél-Európa Köztes-Európa Magyarország Életmód, technika

276
Oroszország és Afrika
hatályba lép a nizzai második öbölháború
2003 a Columbia űrrepülőgép tragédiája
szerződés (iraki háború)
Magyarország az Európai Unió tagja (máj.); a
újabb 10, zömmel köztes-európai állam csatlakozik szökőár (cunami) a Facebook közösségi hálózat megkezdi működé-
2004 kötelező katonai szolgálat megszűnése; Medgyessy
az Európai Unióhoz (máj.) Délkelet-Ázsiában sét; a Holokauszt Emlékközpont megnyitása (ápr.)
Pétert Gyurcsány Ferenc váltja a kormány élén
a Katrina hurrikán pusz- elindul a YouTube videomegosztó; a Művészetek
2005
títása New Orléansban Palotája megnyitása (márc.)
ismét baloldali (MSZP, SZDSZ) győzelem a
2006 Montenegró független
választásokon, Gyurcsány marad a miniszterelnök
a lisszaboni szerződés az Európai Unió intézményrendszerének reformjáról Charles Simonyi magyar származású amerikai
IDŐRENDI TÁBLÁZAT

2007 milliomos szoftverfejlesztő útja a világűrben

Bulgária és Románia csatlakozik az Európai Unióhoz (2009-ben is); újabb űrtávcső világűrbe juttatása
globális pénzügyi, gazda- Koszovó bejelenti
2008
sági válság kirobbanása függetlenségét
2009 hatályba lép a lisszaboni szerződés
Pécs (Essennel és Isztambullal együtt) Európa kulturális fővárosa
2010 jobboldali (Fidesz–KDNP) győzelem a választásokon, földrengés Haitin mintegy negyedmillió áldozattal
Orbán Viktor alakít kormányt
vörösiszap-katasztrófa Ajka környékén (okt.)
Magyarország az Európai Unió és az Európai Tanács elnöke (jan.–jún.) az arab tavasz; a fu-
kushimai atomerőmű-
katasztrófa (Japán);
Oszáma bin Láden kivégzése egy rajtaütést
2011 az amerikai csapatok
az Alaptörvény elfogadása (ápr.) követően
távozása Irakból;
a szíriai polgárháború
kezdete
Fenntartható Fejlődés
2012 életbe lép az új Alaptörvény (jan.) világkonferencia Rio de Maszat–1 magyar építésű műhold a világűrben
Janeiróban
2013 Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz
a Krím-félsziget orosz
megszállása; a kelet-
a Fidesz–KDNP választási győzelme, az Iszlám Állam létre-
2014 ukrajnai fegyveres ebolajárvány Nyugat-Afrikában
ismét Orbán Viktor a miniszterelnök jötte (jún.)
konfliktus kezdete
(márc.)
amerikai űrszonda a Plutónál; tudósoknak gravitá-
2015
ciós hullámok nyomait sikerült kimutatni
Jelmagyarázat:
több régióra vonatkozó események
magyar vonatkozású életmódra, technikára vonatkozó események