Történelem 6.

tankönyv
OH-TOR06TB
Tanmenetjavaslat

1
Bevezetés

A hatodikos tankönyv az ötödik osztályban elsajátított ismeretek és tanulásmódszertani alapjártasságokra és -készségekre alapozva továbbra is a
történelem tantárgy tanulásába vezeti be a tanulót, felkeltve érdeklődését a múlt iránt. Személyes élményekre, tapasztalatokra, alsós olvasmányokra,
korábban megismert mondákra alapozva ismerteti meg a középkor, a kora újkor és az újkor történelmének legfontosabb jelenségeit. A tankönyv feladatait, a
tanmenetben feltüntetett javasolt tevékenységeket a szaktanár döntése alapján, a tanulók képességeinek figyelembevételével differenciálva csoportmunkával,
pármunkával vagy önálló, otthoni munkával, internetes kereséssel lehet feldolgozni.
A tankönyv hat fejezetben, összesen 19 tematikus egységben tárgyalja az egyetemes és a magyar történelem eseményeit. A tanmenet a tankönyvhöz
hasonlóan nem órákra, hanem tematikus egységekre bontja az éves feldolgozandó anyagot, hogy az egy gondolati egységet jelentő témakörök feldolgozására
szánt időkeretet a kollégák maguk tudják felosztani. A témakörökben szereplő „kötelező” részek mennyisége nagyon szerény, és azt, hogy a kiegészítő
anyagokból mennyit lehet feldolgozni, az adott tanulócsoport, annak pillanatnyi állapota határozza meg, s erről a szaktanár tud dönteni.
Jelentős mértékben csökkent a tananyag, sok, korábban a szakmai kánonunk szerves részét képező anyagrész maradt ki. Az új kerettanterv fejezetei
jelentős mértékben eltérnek a korábbiaktól, feldolgozásukkal a tanuló egyfelől megismerkedik a kora újkor és az újkor egyetemes történelmének néhány
jellemző vonásával, jelenségével, és a magyar történelem legfontosabb fordulópontjaival, valamint néhány kiemelkedő személyiségének, hősének életével,
cselekedeteivel, a hozzájuk fűződő történeti hagyományokkal és tényekkel a 14. század kezdetétől a 19. század második harmadáig. A tantervi témakörök
között az egyik a 16–18. századi magyar életmódtörténeti téma, amely a régmúlt korok embereinek életét mutatja be egy-egy meghatározott település
mikrovilágában, illetve az ezekhez kapcsolódó történeteken keresztül.
A tankönyv nagyon gazdag képekben, ábrákban, szöveges forrásokban, melyek képszerűen mutatják be mindazt, ami a szövegben megfogalmazódik.
Feldolgozásukat minden esetben kérdések, feladatok sora segíti. Így a tanuló a tankönyv segítségével változatos tevékenységformákat gyakorolhat –
információszerzés, feldolgozás, szövegértés és lényegkiemelés; tájékozódás időben és térben; történetek megértése, elbeszélése stb. Ezek megalapozzák
történelemtanulási készségeinek fejlődését, történelmi gondolkodásának kialakulását. A tankönyvben a tanulnivaló mellett mindig vannak színes, érdekes
olvasmányok, amelyek közelebb hozzák a régi korok emberét a tanulókhoz.
Az új kerettanterv lexikai elemei oszlopban az óra során belépő fogalmakat, neveket, időrendi és topográfiai adatokat szerepeltettük.

2
Óraszámok felosztása

Képességfejlesztés,
Új tananyag Teljes Kerettantervi
összefoglalás,
Témák feldolgozása óraszám órakeret
gyakorlás, ellenőrzés
(óraszám)
(óraszám)
I. Képek és portrék a középkori magyar állam
8 2 10 10
virágkorából
II. Új látóhatárok 9 2 11 11
III. Portrék és történetek Magyarország kora
12 2 14 14
újkori történetéből
IV. Élet a kora újkori Magyarországon 5 1 6 6

V. Forradalmak kora 4 1 5 5
VI. A magyar nemzeti ébredés és polgárosodás
13 2 15 15
kora
Két mélységelvű téma feldolgozása 5 2 7 7

Összóraszám 68

3
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
Témakör
I. Képek és portrék a középkori magyar állam virágkorából
Az ötödik évfolyam történelmi tanulmányainak
1. Év eleji ismétlés ismétlése
Fogalmak: aranyforint  Tematikus térkép értelmezése és/vagy  Tematikus térkép értelmezése a tartományúri
Személyek: I. (Anjou) Károly, I. térképvázlat készítése Nagy Lajos hódításairól. rendszerről. Képek, ábrázolások, mondák,
(Nagy) Lajos, Luxemburgi  A tanult történelmi személyek jelentőségének feldolgozások gyűjtése a Károly Róbert
Zsigmond felismerése. korabeli tartományurakról.
Kronológia: 1335 a visegrádi  A rozgonyi csata rekonstruálása (ábra,
királytalálkozó térképvázlat, kép, film, animáció segítségével).
Topográfia: Lengyelország,  Kutató munka a középkori bányászat
Oszmán Birodalom, Csehország, módszereiről, eszközeiről és/vagy a
találkozó pénzverésről.
 A rozgonyi csata rekonstruálása (ábra,
Magyar királyportrék a
2–3. térképvázlat, kép, film, animáció segítségével).
14–15. századból
 A korszak kiemelkedő alakjait ábrázoló képek
gyűjtése, rendszerezése az egyes
uralkodócsaládok szerint.
 A Nemzeti Múzeum középkori magyar
gyűjteménye néhány, a korszakra jellemző
darabjának megtekintése és feldolgozása.
 Látogatás a visegrádi várban és/vagy királyi
palotában.
 Internetes adatgyűjtés a V4 együttműködésről.

Fogalmak: kormányzó, végvár,  Tematikus térkép értelmezése és/vagy  Az Oszmán (Török) Birodalom
szekérvár térképvázlat készítése Hunyadi János kialakulásának, növekedésének, földrajzi
Személyek: Hunyadi János hadjáratairól. kiterjedésének rekonstruálása tematikus térkép
Kronológia: 1335 a visegrádi  A tanult történelmi személyek jelentőségének segítségével.
királytalálkozó, 1456 a felismerése.  Hunyadi Jánost ábrázoló képek gyűjtése,
Hunyadi János, a nándorfehérvári diadal rendszerezése.
4–5. Topográfia: Nándorfehérvár
törökverő  A várnai és a nándorfehérvári csata
rekonstruálása (ábra, térképvázlat, kép, film,
animáció segítségével).
 A Nemzeti Múzeum középkori magyar
gyűjteménye néhány darabjának megtekintése
és feldolgozása.
6–8. Hunyadi Mátyás, a Fogalmak: zsoldos  A mondák és a valóság közötti kapcsolatok és  A korszak kiemelkedő alakjait ábrázoló képek

4
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
Személyek: I. (Hunyadi) Mátyás ellentmondások felismerése. gyűjtése, rendszerezése.
Kronológia: 1458–1490 Mátyás  A tanult történelmi személyek jelentőségének  Információk és adatok gyűjtése Mátyás fekete
uralkodása. felismerése. seregéről az internet segítségével.
 A kenyérmezei csata rekonstruálása (ábra,
térképvázlat, kép, film, animáció segítségével).
 Mátyás, a reneszánsz uralkodó – beszámoló
reneszánsz uralkodó készítése a királyi udvarban tett képzeletbeli
látogatásról.
 A Nemzeti Múzeum középkori magyar
gyűjteménye néhány darabjának megtekintése
és feldolgozása.
 Látogatás a visegrádi királyi palotában.
 Látogatás a Budai Várban.
Összefoglalás,
9–10. rendszerezés,
számonkérés
II. Új látóhatárok
Fogalmak: gyarmat  A nagy felfedezők útjainak bemutatása térképen.  Nagy felfedezők életútjának bemutatása, őket
Személyek: Kolumbusz Kristóf, ábrázoló képek gyűjtése, rendszerezése.
Magellán  Képek, ábrázolások gyűjtése a közép- és dél-
A földrajzi Kronológia: 1492 Amerika
11–12. amerikai indián kultúrákról.
felfedezések felfedezése  Olyan termékek gyűjtése, amelyek a földrajzi
Topográfia: Spanyolország, felfedezéseknek köszönhetően kerültek a
India, Kína világkereskedelembe.
Fogalmak: manufaktúra, tőkés,  A céhek és a manufaktúrák összehasonlítása.  A történelmi, gazdasági kulcsfogalmak
bérmunkás, kapitalizmus, bank,  A világkereskedelem útvonalainak bemutatása ismerete és alkalmazása (tőke, tőkés,
13. Korai kapitalizmus
tőzsde, részvény térkép segítségével. bérmunkás, bank, manufaktúra,tőzsde,
Topográfia: London részvény).
Fogalmak: reformáció,  A reformáció és a katolikus megújulás hatásának  Hasonlóságok és különbözőségek
református, evangélikus, feltárása az anyanyelvi kultúra és oktatás megállapítása a megismert felekezetek
ellenreformáció és katolikus területén. templomairól készült fotók alapján.
megújulás, jezsuiták, vallási  Érvelés a vallási türelem mellett.  Táblázat készítése a katolikus és a protrestáns
türelem irányzatok összehasonlításához megadott
14–17. A vallási megújulás Személyek: Luther Márton, szempontok alapján
Kálvin János, Károli Gáspár,  A saját településen (vagy környékén) található
Pázmány Péter különböző felekezetekhez tartozó templomok
Kronológia: 1517 a reformáció megtekintése.
kezdete.  Információk gyűjtése a magyar reformáció
Topográfia: Sárospatak néhány képviselőjéről.

5
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
Fogalmak: felvilágosodás  Egy természettudós (pl. Kopernikusz, Newton)
Személyek: Kopernikusz életének és munkásságának bemutatása:
plakáton, prezentációval, kiselőadással.
 Táblázat készítése a középkor és az újkor
Az új világkép világképének összehasonlításához megadott
18–19.
kialakulása szempontok alapján.
 Galilei az inkvizíció előtt. Történet dramatikus
eljátszása a középkor és az újkor világképének
összehasonlításához, különböző szempontok
alapján.
Összefoglalás,
20–21. rendszerezés,
számonkérés
III. Portrék és történetek Magyarország kora újkori történetéből
Fogalmak: szultán, janicsár,  A mohácsi csata eseményeinek rekonstruálása  Képek, ábrázolások gyűjtése magyar
török hódoltság animációs film és térkép alapján. végvárakról, kiállítás rendezése.
Személyek: I. Szulejmán, II.  A három részre szakadt ország és a fontosabb  Egy játékfilm megnézése és megbeszélése a
Lajos, Dobó István török hadjáratok bemutatása tematikus térképen. törökellenes háborúk hőseiről és eseményeiről.
Kronológia: 1526 a mohácsi  A törökellenes harcok hőseiről szóló történetek  Egyes történelmi szereplők döntéseinek,
csata, 1541 Buda eleste, 1552 elbeszélése, irodalmi szövegek felidézése. tetteinek megindokolása. (pl.: Miért foglalta el
22–25. A török háborúk hősei Eger védelme  Képek, ábrázolások gyűjtése és azonosítása, Szulejmán szultán 1541-ben Budát?)
Topográfia: Mohács, Eger, filmrészletek értelmezése a törökellenes háborúk  Történetek dramatikus eljátszása a várháborúk
Erdélyi Fejedelemség, Pozsony, hőseiről és eseményeiről. korából, pl. Eger hős védelme, Zrínyi Miklós
Bécs  A három részre szakadt ország térképének és társainak hősi halála.
értelmezése.
 Annak bemutatása, hogy milyen hatással volt a
török uralom Magyarország fejlődésére.
Személyek: Bocskai István,  A fontosabb török hadjáratok bemutatása  Egy játékfilm megnézése és megbeszélése a
Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós (a tematikus térképen. török- és Habsburg-ellenes háborúk hőseiről és
költő és hadvezér)  A török- és Habsburg-ellenes harcok hőseiről eseményeiről.
Kronológia: 1686 Buda szóló történetek elbeszélése, irodalmi szövegek  Egyes történelmi szereplők döntéseinek,
visszafoglalása felidézése. tetteinek megindokolása. (pl.: Miért döntött
 Képek, ábrázolások gyűjtése és azonosítása, Bocskai István a Habsburgokkal való
Bocskai, Bethlen és
26–28. filmrészletek értelmezése a törökellenes háborúk szembefordulás mellett? Miért nem fogadta el
Zrínyi
hőseiről és eseményeiről. Bethlen Gábor a rendek által felkínált királyi
 Annak bemutatása, hogy milyen hatással volt a koronát? Miért kezdett Zrínyi Miklós
török uralom Magyarország fejlődésére. levelezésbe a francia királlyal?)
 Beszámoló, kiselőadás készítése, pl. a
Wesselényi-féle szervezkedésről, Thököly
Imre kuruc mozgalmáról.

6
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
Fogalmak: kuruc, labanc,  A Habsburg-ellenes harcok hőseiről szóló  Kuruckori mondák gyűjtése, feldolgozása,
szabadságharc, trónfosztás történetek elbeszélése, irodalmi szövegek történelmi hitelességük megvizsgálása.
felidézése.  Egy játékfilm megnézése és megbeszélése a
Személyek: II. Rákóczi Ferenc  II. Rákóczi Ferenc életútjának és személyiségének Rákóczi-szabadságharc hőseiről és
II. Rákóczi Ferenc és bemutatása. eseményeiről.
29–31. Kronológia: 1703–1711 a
szabadságharca  Egy, a Rákóczi-szabadságharcot bemutató
Rákóczi-szabadságharc műalkotás (pl. festmény, népdal, regény)
feldolgozása.
 Vélemény megfogalmazása, vita a szatmári
békéről.
Személyek: Mária Terézia  Annak bemutatása, hogy milyen hatással volt a  Adatok, források, mondák gyűjtése Mária
török uralom Magyarország fejlődésére. Terézia és a magyar nemesség kapcsolatáról.
 A magyar huszárokról szóló történetek
32–33. Mária Terézia gyűjtése, elbeszélése.
 A huszárok fegyverzetének és öltözetének
bemutatása.
 Képek gyűjtése főúri kastélyokról.
Összefoglalás,
34–35. rendszerezés,
számonkérés
IV. Élet a kora újkori Magyarországon
Topográfia: Debrecen  A kora újkori életmód összehasonlítása a maival.  A török kori magyar kereskedelem fő
 A török kori mezővárosok mindennapjainak irányainak és árucikkeinek nyomon követése
Élet a török hódoltság bemutatása különböző gyűjtött források alapján. tematikus térkép segítségével.
36–38. kori Magyarországon:  Annak bemutatása, hogy milyen hatással volt a  Prezentáció vagy plakát készítése ősi magyar
Kecskemét török uralom Magyarország fejlődésére. állatfajtákról.
 Térképvázlat rajzolása vagy makett készítése
egy mezővárosról.
Fogalmak: nemzetiség, ortodox,  Annak bemutatása, hogy milyen hatással volt a  Képek gyűjtése a magyarországi barokk
barokk török uralom Magyarország fejlődésére. építészetről.
Élet a 18. századi  A 15. századi és a 18. század végi magyarországi  Egy barokk templom megtekintése a saját
39–40.
Magyarországon Topográfia: Temesvár etnikai viszonyok összehasonlítása térképen, településen.
illetve táblázatban vagy diagramon szereplő
adatok segítségével.
Összefoglalás,
41. rendszerezés,
számonkérés
V. Forradalmak kora
Fogalmak: ipari forradalom,  Vélemény megfogalmazása a technikai fejlődés  Az ipari forradalom okainak és
42–43. Ipari forradalom

7
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
gyár, szabad verseny, előnyeiről és hátrányairól. következményeinek azonosítása és vizsgálata.
tömegtermelés, munkanélküliség,  A manufaktúrák és a gyárak működésének
forradalom összehasonlítása megadott szempontok
Személyek: James Watt, Edison alapján.
Topográfia: Nagy-Britannia  A történelmi, gazdasági kulcsfogalmak
ismerete és alkalmazása (kapitalizmus, gyár,
szabadverseny, vetésforgó stb.)
 Beszélgetés a gyermekmunkáról.

Fogalmak: forradalom, diktatúra.
Személyek: Bonaparte Napóleon
Kronológia: 1789 a francia
forradalom, 1815 a waterlooi
csata
Topográfia: Párizs, Habsburg
Birodalom, Oroszország
Társadalmi-politikai
44–45.
forradalom
 A francia forradalom értékelése; pozitívumok és
negatívumok azonosítása.
 Napóleon alakjának, történelmi szerepének
megítélése különböző források alapján.
 A francia forradalom okainak és
következményeinek azonosítása és vizsgálata.
 A történelmi kulcsfogalmak ismerete és
alkalmazása (törvény előtti egyenlőség, a
közteherviselés, a népképviselet és az
alkotmányos monarchia stb.)
 Vita a jakobinus diktatúráról.
 Napóleon életrajzának összeállítása,
személyének bemutatása különböző források
segítségével.
 Napóleon oroszországi hadjáratának követése
térképen.
 Napóleon-ábrázolások gyűjtése.
 Egy játékfilm megnézése és megbeszélése a
francia forradalomról és/vagy Napóleonról.

Összefoglalás,
46. rendszerezés,
számonkérés

8
 VI. A magyar nemzeti ébredés és polgárosodás kora
Fogalmak: országgyűlés,
közteherviselés,
jobbágyfelszabadítás
Személyek: Széchenyi István,
Kossuth Lajos, Deák Ferenc
47–49. A reformkor Kronológia: 1830–1848 a
reformkor
Topográfia: Pest
Fogalmak: sajtószabadság,
cenzúra, miniszterelnök
Személyek: Batthyány Lajos
Kronológia: 1848. március 15. a
pesti forradalom
50–52. A forradalom
Fogalmak: honvédség.
Személyek: Bem József, Görgei
Artúr, Klapka György, Ferenc
József
Kronológia: 1849. október 6. az
aradi kivégzések
Képek a szabadságharc Topográfia: Pákozd, Isaszeg,
53–57.
történetéből Világos, Komárom, Arad
Fogalmak: kiegyezés.
Kronológia: 1867 a kiegyezés
58–59 A kiegyezés
Topográfia: Osztrák–Magyar
Monarchia
 A reformkor legfontosabb problémáinak
bemutatása.
 A reformkor történelmi szereplőinek jellemzése;
tevékenységük bemutatása.
 1848. március 15-e eseményeinek felidézése
képek, dokumentumok, visszaemlékezések,
filmrészletek és/vagy dramatikus jelenetek
segítségével.
 A forradalom történelmi szereplőinek jellemzése;
tevékenységük bemutatása.
 A szabadságharc történelmi szereplőinek
jellemzése; tevékenységük bemutatása.
 A zsidóság pozitív szerepe a szabadságharcban.
 A tavaszi hadjárat hadmozdulatainak
végigkövetése térképen.
 A szabadságharcot követő megtorlás néhány
konkrét esetének bemutatása (aradi vértanúk, a
zsidóságot sújtó közösségi büntetés).
 A kiegyezés értékelése.
 Tablókészítés a reformkor legfontosabb
szereplőiről.
 A reformkor legfontosabb problémáinak
megvitatása (pl. jobbágyfelszabadítás, magyar
nyelv ügye, közteherviselés, iparfejlesztés stb.).
 Magyarázó ábra készítése a reformkori rendi
országgyűlés működéséről.
 Képek gyűjtése Széchenyi gyakorlati
tevékenységéről.
 Történelmi portré készítése Széchenyi Istvánról
és/vagy Kossuth Lajosról és/vagy Deák
Ferencről.
 Tablókészítés a forradalom legfontosabb
szereplőiről.
 1848 március 15-e történéseinek dramatikus
előadása.
 Folyamatábra készítése az európai és a magyar
forradalmak eseményeinek összefüggéseiről.
 Térképvázlat készítése a március 15-i
eseményekről.
 Kvíz készítése a március 15-i eseményekről és
szereplőikről.
 Tablókészítés a szabadságharc legfontosabb
szereplőiről.
 Poszter, kiselőadás, prezentáció készítése a
szabadságharc egy híres csatájáról.
 1848–49-es emlékhelyek felkeresése a
környéken.
 Képek gyűjtése a szabadságharc honvédeinek
egyenruháiról és fegyvereiről.
 Mikrotörténeti kutatás: egyéni sorsok
feltérképezése, a szabadságharc pozitív szerepet
betöltő nemzetiségi vagy zsidó származású
résztvevőinek bemutatása.
 Tablókészítés az önkényuralom és a kiegyezés
korának legfontosabb szereplőiről.
 Történelmi portré készítése Deák Ferencről.
9
 Összefoglalás,
60–61. rendszerezés,
számonkérés

Egy magyar történelemhez kapcsolódó téma mélységelvű

63–65.
feldolgozása, ismétlés, rendszerezés

Egy egyetemes történelemhez kapcsolódó téma mélységelvű

66–67.
feldolgozása, rendszerezése

68. A tanév lezárása

10