TÖRTÉNELEM 6.

Tanmenetjavaslat
 Teljes Kerettantervi
Összefoglalás,
Témák Új tananyag feldolgozása óraszám órakeret
gyakorlás, ellenőrzés
74 óra 65 óra
A középkor Magyarországon. A virágkortól a
11 3 14 13
hanyatlásig
14
A világ és Európa a kora újkorban 11 3 14

Magyarország a kora újkorban 11 4 15 18

A forradalmak és a polgárosodás kora

11 2 13
Európában
20
A polgárosodás kora Magyarországon 15 3 18

A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata:

F: fogalmak, szakkifejezések
É: évszámok
N: nevek
T: topográfiai ismeretek
ÉK: értelmező kulcsfogalmak
TK: tartalmi kulcsfogalmak

A kerettantervi követelményekben nem szereplő fogalmakat, neveket, évszámokat és helyszíneket dőlt betűvel jelöltük.

1
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
A KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON. A VIRÁGKORTÓL A HANYATLÁSIG
1. Bevezető óra Ismerkedés a tanulócsoporttal.
2. 1. Az aranyforint atyja A lecke I. Károly (Károly Róbert)
uralkodásának időszakát mutatja be.
Miért versengtek hárman a magyar
trónért? Miért kellett Károlyt
háromszor is magyar királlyá
koronázni?
Hogyan állította helyre a rendet, és
milyen eszközökkel növelte meg a
kincstár bevételeit a király?
Érdemes olyan korszakokkal
összevetni I. Károly uralmának
kezdeti időszakát, amelyek alatt
felfordulás volt az országban, például
a Szent László uralkodását megelőző
évek is szóba kerülhetnek a lecke
feldolgozása során.
Az aranyforint mint fizetőeszköz
fontos kultúrtörténeti adalék.
Miért volt fontos a visegrádi
királytalálkozó?
2
Fejlesztési terület
1. Ismeretszerzés, tanulás
B) A források áttekintése és
értékelése.
Az ismeretforrások előzetes
áttekintése abból a szempontból, hogy
milyen kérdésekre adhatnak választ.
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
Egy korszakon belül lezajlott
változások bemutatása különböző
szempontok szerint (politikai,
gazdasági, társadalmi, kulturális;
helyi, regionális, globális; gyors,
lassú, rövid).
Ismeretanyag
F: aranyforint, kiskirályok,
kapuadó, harmincadvám,
kincstár, pénzverés joga,
bányabér, árumegállító jog
N: I. Károly, Csák Máté, Zách
Felicián
É: 1308, 1301, 1335
T: Visegrád, Bécs, Rozgony,
Körmöcbánya, Selmecbánya,
Besztercebánya
ÉK: változás és folytonosság,
történelmi forrás, tény és
bizonyíték
TK: gazdaság, kereskedelem,
pénzgazdálkodás, adó, politika,
törvény, királyság, kultúra
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
3. 2. A lovagkirály A középkori Magyar Királyság egyik
virágkora Nagy Lajos uralkodásának
negyven éve volt. A király testvére
meggyilkolásának megbosszulásáért
indította nápolyi hadjáratait, először
ütközött meg a törökkel, s a lengyel
korona is a fejére került. Az utókor
azonban törvénykezése miatt tartja
elsősorban nagy uralkodónak Lajos
királyt: az 1351-ben megalkotott
ősiség törvénye közel ötszáz éven
keresztül, 1848-ig érvényben maradt,
és a magyar jogrend megkerülhetetlen
részét képezte.
Emellett a kultúra is felvirágzott Nagy
Lajos idejében: létrejött az első
magyar egyetem Pécsett, Kálti Márk
pedig megírta a Képes krónikát.
Lajos király uralkodását érdemes
összehasonlítani a másik magyar
lovagkirály, Szent László időszakával.
3
Fejlesztési terület
3. Kommunikáció
F) Beszélgetés és vita
A történelmi hősök tulajdonságainak
és tetteinek értékelése.
Történelmi személyek
összehasonlítása és értékelése
jelentőségük szerint.
Vita arról, mitől függ, hogy egy
történelmi személyt mennyire tartunk
jelentősnek.
Ismeretanyag
F: nádor, nemes, ősiség, kilenced
törvénye, pestis, úriszék, Képes
krónika
N: I. (Nagy) Lajos, András
herceg, Johanna, Toldi Miklós,
Kálti Márk
É: 1342–1382
T: Nápoly, Pécs
ÉK: változás és folytonosság,
történelmi forrás, értelmezés,
történelmi nézőpont
TK: politika, hadjáratok, állam,
törvény, vallás, kultúra
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
4. 3. Magyar király, A lecke Zsigmond király regnálásának 2. Kritikai gondolkodás F: végvárrendszer, szultán,
német-római császár fél évszázadát dolgozza fel, emellett a A) A források kritikus kezelése szpáhi, janicsár
nikápolyi csata kapcsán (a magyar A tények, bizonyítékok N: Luxemburgi Zsigmond, Mária
király először ebben az ütközetben megkülönböztetése a feltételezésektől É: 1387–1437
szenvedett súlyos vereséget a és véleményektől. T: Buda, Várad, Török
töröktől) a Török Birodalom katonai B) Emberi magatartások és döntések Birodalom, Nikápoly
erejét is bemutatja. megfigyelése.
Zsigmond uralkodásának kezdete a A történelmi hősök tetteinek ÉK: változás és folytonosság,
harc jegyében telt: az elégedetlen megbeszélése abból a szempontból, történelmi forrás, történelmi
magyar főurakkal és a törökkel is hogy milyen feladatokkal és nézőpont
meggyűlt a baja, később azonban a problémákkal kellett szembenézniük, TK: társadalom, politika, állam,
cseh koronát és a német-római és hogyan oldották meg azokat. háború
császári címet is elnyerte, a
leghatalmasabb európai uralkodó lett.
Ő volt az egyetlen magyar király a
középkorban, akit császárrá
választottak, ám élete végéig
Magyarországhoz kötődött, itt is
temették el.
Milyen rendeleteiért tartjuk jelentős
magyar uralkodónak Zsigmondot?
Miért volt fontos a végvárrendszer
kiépítése? Miért támogatta a
városokat?

4
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
5. 4. Egy középkori Zsigmond király uralkodása alatt a
magyar város: Buda középkori magyar városok a
fénykorukat élték. A hét szabad
királyi város közül Buda volt a
legjelentősebb. A lecke célja
bemutatni, hogy milyen lehetett a
település az 1400-as évek elején.
Milyen testület és milyen tisztségeket
viselő személyek irányították Budát?
Milyen népek éltek a városban? Miért
tört ki viszály a magyarok és a
németek között? Melyek voltak a
középkori Buda legjelentősebb
épületei? Milyen vásárokat tartottak a
településen?
6. 5. Hunyadi János, a A lecke Hunyadi János erdélyi vajda,
törökverő majd kormányzó hősies életét és
törökellenes háborúit mutatja be.
Milyen sikereket és kudarcokat élt át
Hunyadi a törökkel szemben? Miért
nevezzük törökverőnek? Hogyan lett
belőle kormányzó? Miért volt nagy
5 jelentőségű a nándorfehérvári diadal?
Fontos a Dugovics Titusz-féle legenda
Fejlesztési terület
1. Ismeretszerzés, tanulás
D) Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból.
Történelmi ismertető vagy magyarázó
szöveg lényegének összefoglalása;
kérdések megválaszolása, események
bemutatása.
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
Az emberek hajdani és mai
életmódjának összehasonlítása saját
tapasztalatok, elbeszélések, leírások
és képek alapján (termelés,
fogyasztás).
1. Ismeretszerzés, tanulás
B) A források áttekintése és értékelése
Az ismeretforrások előzetes
áttekintése abból a szempontból, hogy
milyen kérdésekre adhatnak választ.
2. Kritikai gondolkodás
B) Emberi magatartások és döntések
megfigyelése. A történelmi hősök
tetteinek megbeszélése abból a
Ismeretanyag
F: szabad királyi város,
polgármester, gótikus stílus,
polgár, Kisboldogasszony napja,
pünkösd
N:
É: az 1400-as évek eleje
T: Buda, Pozsony, Sopron,
Nagyszombat, Kassa, Bártfa és
Eperjes
ÉK: változás és folytonosság,
történelmi forrás
TK: életmód, város, gazdaság,
kereskedelem, pénzgazdálkodás,
piac, kultúra
F: kormányzó, erdélyi vajda, déli
végvárak, hosszú hadjárat
N: Hunyadi János, I. Ulászló,
Dugovics Titusz
É: 1456
T: Nándorfehérvár, Várna,
Havasalföld, Erdély
ÉK: változás és folytonosság,
 hátterének is a megismerése.
Dugovics Titusz nevű hőst
egyetlenegy korabeli krónika sem
említ, Bonfininél egy ismeretlen
magyar harcos bátor tettéről van szó!
A zászlót kitűző török harcost
magával rántó magyar vitéz hősies
cselekedetéhez csak az 1800-as
évektől kapcsolták hozzá a Dugovics
Titusz nevet.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
7. 6. Mátyás, az igazságos A lecke célja bemutatni Hunyadi
Mátyás uralkodását és az udvarában
virágkorát élő reneszánsz kultúrát.
Hogy történt Mátyás megkoronázása?
Mi benne a legenda és mi a valóság?
Milyen háborúkat vívott, és milyen
területekkel növelte meg az országot?
Hogy hívjuk legendás zsoldosseregét
és híres hadvezérét? Miért számított
Mátyás udvara a reneszánsz kultúra
középpontjának? Ki volt Antonio
Bonfini és Janus Pannonius? Mik
azok a corvinák? A lecke
feldolgozása közben választ
kereshetünk arra, vajon miért tartja a
néphagyomány igazságos és jó
királynak Mátyást. Érdemes
megnézetni a gyerekekkel egy-egy
6 részt a Mesék Mátyás királyról
sorozatból, ezután pedig meg lehet
beszélni velük, mi a különbség a
szempontból, hogy milyen
feladatokkal és problémákkal kellett
szembenézniük és azokat hogyan
oldották meg, illetve, hogy a tetteik
milyen hatással voltak a többi ember
életére.
4. Tájékozódás térben-időben
B) Topográfiai feladatok
A tanultakkal kapcsolatos helyszínek
megmutatása a térképeken.
Fejlesztési terület
2. Kritikai gondolkodás
B) Emberi magatartások és döntések
megfigyelése.
Egyes történelmi szereplők
döntéseinek elemzése: célok,
rendelkezésre álló információk,
megfontolások, feltételezések,
személyes motívumok.
történelmi forrás, történelmi
nézőpont
TK: politika, háború
Ismeretanyag
F: fekete sereg, corvina,
reneszánsz, humanizmus
N: Hunyadi Mátyás, Hunyadi
László, V. László, Kinizsi Pál,
Corvin János, Antonio Bonfini,
Janus Pannonius
É: 1458–1490
T: Visegrád, Kenyérmező, Bécs
ÉK: változás és folytonosság,
történelmi forrás, tény és
bizonyíték
TK: felemelkedés, adó, politika,
kultúra, háború
 mesebeli és a valóságos Hunyadi
Mátyás alakja között.
8. Vendégségben Mátyás Mit evett vajon Mátyás király és
királynál udvara egy-egy nagyobb lakomán?
(Olvasmány) Milyen evőeszközöket használtak?
Milyen zenét hallgattak az asztalnál?
Össze lehet hasonlítani a reneszánsz
konyhaművészetét a maival.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
9. 7. Válságban az ország! A lecke II. Ulászló uralkodásán és a
Dózsa György vezette
parasztfelkelésen keresztül mutatja
be, hogy miért volt válságban
Magyarország Mátyás király halála
után. Hogy került hatalomra II.
Ulászló? Mi lett a fekete sereg sorsa?
Miért nevezték Dobzse Lászlónak a
királyt? Miért tört ki a Dózsa György
vezette parasztfelkelés, és mi lett a
végkimenetele? Fontos, hogy a
parasztsereget először keresztes
hadjáratra toborozták. A király és a
nemesek, valamint a nemesek és a
jobbágyok közötti ellentét
bemutatása.
7
10–11. 8. A mohácsi csata A mohácsi csata az egyik legnagyobb
katasztrófa a magyar történelemben.
A tragédiát Nándorfehérvár, a
1. Ismeretszerzés, tanulás F: –
D) Ismeretszerzés másodlagos N: Beatrix
forrásokból. É: –
Történelmi ismertető vagy magyarázó T: Visegrád
szöveg lényegének összefoglalása;
kérdések megválaszolása, események ÉK: változás és folytonosság,
bemutatása e szövegek segítségével. történelmi forrás
Következtetések és feltételezések TK: életmód
megfogalmazása rekonstrukciós
képek és magyarázó ábrák alapján.
Fejlesztési terület Ismeretanyag
2. Kritikai gondolkodás F: dobzse, parasztfelkelés
F) Történelmi problémák felismerése N: II. Ulászló, Dózsa György,
és elemzése. Szapolyai János
Információk gyűjtése és mérlegelése É: 1514
egy-egy történelmi esemény vagy T: Temesvár
döntés hátterének megismeréséhez.
ÉK: változás és folytonosság,
történelmi forrás, történelmi
nézőpont
TK: társadalom, politika
2. Kritikai gondolkodás F: zászlósúr
C) A történelmi változások nyomon N: I. Szulejmán, II. Lajos,
követése. Tomori Pál
 legfontosabb végvár török bevétele
jelezte előre. A súlyos csatavesztés
okainak: a török hadsereg túlerejének
és korszerűbb felszereltségének a
bemutatása. Tisztázni kell a
magyarországi széthúzást, a király
fiatalságát és a valódi vezető hiányát.
Meghaladott nézet, hogy Szapolyai
csapatai szándékosan maradtak volna
le a mohácsi csatáról. Ki kell emelni,
hogy Mohács után a török ugyan
kifosztotta az országot, de aztán
hazatért. Az ország nagy részét (és
Budát) majd csak 15 év múlva szállja
meg az ellenség.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
12. Összegzés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak
megoldása.
13–14. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott
szempontok szerint.
A munkafüzet feladatainak
feldolgoztatása.
Számonkérés.
8 A történelmi személyekről,
A változások okainak és
következményeinek számbavétele és
kiértékelése.
3. Kommunikáció
F) Beszélgetés és vita.
A magyar történelem egy-két
fordulópontjának megvitatása:
jelentőség, okok, következmények,
lehetséges alternatívák lehetőségei
stb.
Fejlesztési terület
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése-
A történelmi korszakok vizsgálatához
és összehasonlításához használható
szempontok (pl. a politikai hatalom
jellege és gyakorlásának módja,
gazdasági élet, társadalmi rétegek,
mindennapi élet, kultúra, vallás)
ismerete és használata.
3. Kommunikáció
B) Beszámoló készítése.
eseményekről és korszakokról
gyűjtött információk összerendezése
É: 1526
T: Mohács, Török Birodalom
ÉK: változás és folytonosság,
történelmi forrás, történelmi
nézőpont
TK: politika
Ismeretanyag
F: aranyforint, nádor, nemes,
ősiség és kilenced törvénye,
kormányzó, végvár
N: I. Károly, I. (Nagy) Lajos,
Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi
János, Hunyadi Mátyás, I.
Szulejmán
É: 1308 (I. Károly trónra lépése),
1456 (Nándorfehérvár), 1458–
1490 (Hunyadi Mátyás
uralkodása),
1526 (a mohácsi vereség)
T: Nándorfehérvár, Visegrád,
Mohács
 megadott szempontok szerint. ÉK: változás és folytonosság,
történelmi forrás, tény és
bizonyíték, értelmezés, történelmi
nézőpont
TK: társadalom, társadalmi
csoport
életmód, gazdaság,
kereskedelem, pénzgazdálkodás,
piac, adó, politika
törvény, kultúra

Témák Az óra témája

órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója

A VILÁG ÉS EURÓPA A KORA ÚJKORBAN

9
 15. 9. Felfedezők a 1492-ben Amerika felfedezésével
tengereken véget ért a középkor, és kezdetét vette
az újkor. A felfedezések megindulása
mögött gazdasági okokat kell
keresnünk: a portugál felfedezők és
Kolumbusz Kristóf is Indiába
szerettek volna eljutni, előbbiek
Afrika körülhajózásával, utóbbi pedig
nyugati irányba történő hajózással.
Magellán 1519 és 1522 közötti útja, a
Föld első körbehajózása azért is
jelentős, mivel kétséget kizáróan
bizonyította, hogy bolygónk gömb
alakú. Beszélgetni kell a lecke
feldolgozása közben a korabeli fejlett
hajózási eszközökről.
16. 10. A földrészek Amerika felfedezése után kialakult a
összekapcsolódása világkereskedelem. Amerikából
Európába nemesfémeket és eddig
ismeretlen növényeket szállítottak,
Afrikából Amerikába fekete
rabszolgákat hurcoltak be, Európából
Amerikába kézművestermékeket
szállítottak, a Távol-Keletről
Európába pedig luxuscikkeket és
fűszereket vittek a hajók. Mik azok a
gyarmatok? Milyen szörnyűségek
történtek Amerika őslakosaival, az
indiánokkal? Miért hitték az indiánok
a spanyol hódítókat isteneiknek?
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
10bontása funkciója
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
Néhány fontos tudományos felfedezés
és technikai találmány jelentőségének
értékelése abból a szempontból, hogy
mennyire változtatta meg az emberek
életét.
3. Kommunikáció
B) Beszámoló készítése.
Rövid beszámoló készítése a tanultak
és az olvasottak alapján.
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése
Egy korszakon belül lezajlott
változások bemutatása különböző
szempontok szerint (politikai,
gazdasági, társadalmi, kulturális;
helyi, regionális, globális; gyors,
lassú, rövid távú, hosszú távú).
D) Történeti események és jelenségek
megfigyelése és összehasonlítása
Történelmi kultúrák különböző
szempontú összehasonlítása.
Fejlesztési terület
F: újkor, felfedező, luxuscikk,
Jákob botja, indián
N: Kolumbusz, Amerigo
Vespucci, Vasco da Gama,
Magellán
É: 1492
T: Amerika, India, Afrika
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, ok és
következmény, jelentőség
TK: kereskedelem, gyarmatosítás
F: gyarmat, őslakos, inka, azték,
rabszolga-kereskedelem
N: Francisco Pizarro
É: –
T: –
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, ok és
következmény
értelmezés, jelentőség
TK: társadalom, felemelkedés,
lesüllyedés, életmód, gazdaság,
termelés, kereskedelem, piac,
gyarmatosítás, politika
Ismeretanyag
 17. 11. A hitviták kora. Luther Márton 1517-ben fellépett a
Protestánsok és katolikus egyházban tapasztalható
katolikusok visszaélésekkel, elsősorban a
búcsúcédulák árusításával szemben. A
búcsúcédulák körül kialakuló vita
megindította a reformációt, létrejöttek
a katolikus egyházból kiváló
protestáns egyházak: Luther alapította
meg az evangélikus egyházat, Kálvin
pedig Genfben a református egyházat.
Mi jellemezte a protestáns
felekezeteket? Miben különböztek a
katolikus egyháztól? Milyen választ
adott a katolikus egyház a
reformációra? Hasonlítsunk össze egy
katolikus és egy protestáns
templomot! Mit tudunk a
vallásháborúkról és az inkvizícióról?
18. A boszorkányok A legtöbb áldozattal járó
(Olvasmány) boszorkányüldözések nem a
középkorban, hanem a kora újkorban
zajlottak. Hogy lett valakiből
boszorkány? Miért üldöztek és
kínoztak meg ártatlan lányokat és
asszonyokat? Hogy zajlott le egy
boszorkányper? Könyves Kálmán
királyunk törvényének felidézése:
„boszorkányok nincsenek”.
Magyarországon viszont még 1768-
ban is égettek asszonyokat ilyen
11 vádakkal, sok afrikai országban pedig
a mai napig él ez a szörnyű szokás.
2. Kritikai gondolkodás
B) Emberi magatartások és döntések
megfigyelése.
Egy társadalmi vagy politikai
reformer életének megismerése és
bemutatása abból a szempontból,
hogy mit és miért akart
megreformálni, mennyire sikerült a
reformjait megvalósítani.
3. Kommunikáció
A) Események, történetek
elbeszélése.
Egy történelmi esemény vagy
eseménysorozat bemutatása az
események közötti összefüggések, az
okok és következmények
bemutatásával.
B) Beszámoló készítése.
Rövid szöveges leírás, beszámoló
készítése képek alapján.
1. Ismeretszerzés, tanulás
D) Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból.
Történelmi ismertető vagy magyarázó
szöveg lényegének összefoglalása;
kérdések megválaszolása, események
bemutatása e szövegek segítségével.
F: reformáció, protestáns,
jezsuita, katolikus megújulás,
búcsúcédulák, evangélikus,
református, hitvita, inkvizíció,
vallásháború
N: Luther, Kálvin, Loyola Ignác
É: 1517
T:–
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, ok és
következmény, történelmi forrás,
értelmezés, jelentőség
TK: társadalom, vallás,
vallásüldözés
F: seprűs boszorkány, rontó
boszorkánynők, igézés, vízpróba,
mérlegelés
N: –
É: 16–18. század
T: –
ÉK: történelmi forrás, értelmezés,
jelentőség
TK: társadalom, életmód
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
19. 12. „Bízzál Istenben és A lecke az angol polgárháborúról,
tartsd szárazon a Oliver Cromwell egyszemélyi
puskaport!” Az angol uralmáról, valamint a királyság
forradalom restaurációjáról és a III. Vilmos által
megteremtett alkotmányos
királyságról szól, a 17. századi angol
történelem körülbelül 50 évét mutatja
be. Az angol polgári forradalom volt
az első, ahol egy bíróság hazaárulás
vádjával elítélt egy koronás uralkodót,
a királyt pedig nyilvánosan
kivégezték. Hasonlítsunk össze egy
királypárti gavallért és egy Cromwell
mellett harcoló puritán kerekfejűt!
Mi jellemezte a kivégzett I. Károly
Angliáját? Miben volt más Oliver
Cromwell köztársasága? Miben tért el
az előző rendszerektől III. Vilmos
alkotmányos királysága?
20. A kerekfejűek vezetője Az olvasmány Oliver Cromwell életét
(Olvasmány) mutatja be. Miként lett az egyszerű
köznemesből előbb kiváló katona,
majd a kerekfejűek vezetője, végül
pedig lord protector, Anglia első
embere? A lord protector tisztséget
összehasonlíthatjuk Hunyadi János
kormányzói címével.
12
Fejlesztési terület
1. Ismeretszerzés, tanulás
D) Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból.
Következtetések megfogalmazása
magyarázó ábrák alapján.
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
Egyes történelmi változások
jelentőségének megítélése.
A változások okainak és
következményeinek számbavétele és
kiértékelése.
3. Kommunikáció
A) Események, történetek
elbeszélése.
Híres emberek életútjának bemutatása
különböző szöveges és képi források
felhasználásával.
Ismeretanyag
F: alkotmány, parlament,
forradalom, puritán, kerekfejűek,
gavallérok, vasbordájúak,
alkotmányos királyság, kormány,
miniszterelnök
N: Cromwell, I. Károly, III.
Vilmos
É: –
T: London, Anglia, Írország,
Skócia
ÉK: változás és folytonosság, ok
és következmény, jelentőség
TK: társadalmi csoport, életmód,
politika, államszervezet,
alkotmányos királyság
F: vasbordájúak, lord protector
N: Cromwell, I.Károly
É: a 18. század közepe
T: Cambridge, Naseby,
Westminster
ÉK: ok és következmény,
jelentőség
TK: politika, állam,
államszervezet, alkotmányos
királyság, köztársaság
 21. Ismétlés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak
megoldása.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
22. 13. A Napkirály udvara XIV. Lajos, a Napkirály az újkori
Európa egyik legjelentősebb
uralkodója volt. Róla, illetve
versailles-i udvaráról szól a lecke. Mi
jellemezte a Napkirály abszolút,
korlátlan uralkodói hatalmát? Melyik
az a három hatalmi ág, amelyik a
király kezében összpontosult? Ki volt
a király híres pénzügyminisztere, és
milyen elvek mentén szervezte meg a
francia gazdaságpolitikát?
Mi jellemezte a Napkirály
hadseregét? Hogy nézett ki és milyen
stílusban épült a versailles-i palota? A
jelenkori hatalmi mechanizmusok
megértését is segíti a hatalmi ágak
megbeszélése.
13
Fejlesztési terület
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
Egy korszakon belül lezajlott
változások bemutatása különböző
szempontok szerint (politikai,
gazdasági, társadalmi, kulturális;
helyi, regionális, globális; gyors,
lassú, rövid távú, hosszú távú).
3. Kommunikáció
B) Beszámoló készítése.
Rövid beszámoló készítése a tanultak
és az olvasottak alapján.
Ismeretanyag
F: manufaktúra, barokk,
főhivatalnok, hatalmi ágak
N: XIV. Lajos, Colbert
É: –
T: Versailles, Párizs
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, értelmezés,
jelentőség
TK: társadalom, életmód,
gazdaság,
kereskedelem, politika, állam,
államszervezet
 23. 14. Divat az ókortól a A lecke végigkíséri a ruházkodás
Napkirály századáig kultúrtörténetét az ókortól a Napkirály
koráig. Milyen növényi és állati
eredetű anyagokból készítettek
ruhákat a régi emberek? Milyen
kiegészítőket hordtak az egyiptomi
fáraók vagy az újkori francia
emberek? Mi volt a kora újkori
parókaviselet divatjának előnye és
hátránya? Milyen ruházkodási
illemszabályok jellemezték XIV.
Lajos udvarát? A lecke feldolgozása
közben érdemes a tárgyalt
ruházkodási szokásokat a jelenkorral
is összehasonlítani.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
14
1. Ismeretszerzés, tanulás
D) Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból.
Az életmód jellegzetességeinek
megfigyelése és felismerése képeken.
2. Kritikai gondolkodás
D) Történeti események és jelenségek
megfigyelése és összehasonlítása.
Történelmi korok és kultúrák közötti
hasonlóságok és különbségek
keresése.
Fejlesztési terület
F: gyapot, Selyemúton, tőzsde
N: –
É: –
T: Flandria, Brugge
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, történelmi forrás
TK: társadalmi csoport, életmód,
gazdaság, kereskedelem, piac,
politika
Ismeretanyag
 24. 15. Az ész kora: út a Az emberi gondolkodásmód a 16–17.
felvilágosodáshoz században jelentős változásokon ment
keresztül. A középkori világ- és
emberképet felváltotta egy másféle
szemléletmód. A tudományos
gondolkodás is megváltozott, az
egyházi tanításokra való hivatkozás
helyett az újkori tudósok kísérletekkel
és megfigyelésekkel próbálták
bizonyítani igazukat. A 18. század a
felvilágosodás évszázada. A hatalom
többé a közgondolkodás szerint már
nem Istentől származik, hanem a
néptől. Fontos, hogy ne csak a
racionalizmus és a felvilágosodás
elveit tanítsuk meg, de hasonlítsuk is
össze ezeket az elgondolásokat a
középkori világképpel.
15
1. Ismeretszerzés, tanulás
E) Az információk rendszerezése és
értelmezése
Annak helyes értelmezése, hogy a
történelmi eseményeknek egyszerre
többféle oka és többféle
következménye lehet; az okok és
következmények összegyűjtése,
csoportosítása, rangsorolása
különböző szempontok szerint.
F: felvilágosodás, világgazdaság,
polgárság, népfelség elve, Nagy
Enciklopédia
N: Rousseau, Kopernikusz,
Galileo Galilei
É: XVIII. század
T: –
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, történelmi forrás,
értelmezés, jelentőség
TK: társadalom, életmód,
gazdaság, kereskedelem
 25. 16. A gyarmatokból Az Amerikai Egyesült Államok volt
született nemzet – Az az első állam, amely a felvilágosodás
Amerikai Egyesült elveit alkotmányának részévé tette és
Államok ennek szellemében szervezte meg
önmagát. Milyen követelésekkel
lépett fel a tizenhárom amerikai
gyarmat az anyaországgal, Angliával
szemben? Miért tört ki a
függetlenségi háború és mi lett a
végkimenetele? Miért fontos okmány
a Függetlenségi Nyilatkozat? Ki volt
George Washington?
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
26. 17. Felfedezők és A lecke célja a legjelentősebb
feltalálók találmányok és tudósok bemutatása az
ókortól az újkorig. Ki volt
Hippokratész, Gutenberg, Leonardo,
Kopernikusz, Galileo Galilei,
Vesalius, William Harvey vagy Anton
van Leeuwenhoek? Miért fontos
találmány a csillagászati távcső vagy
a mikroszkóp? Miért született annyi
új találmány a kora újkorban a
megelőző korszakokhoz képest?
16
2. Kritikai gondolkodás
F) Történelmi problémák felismerése
és elemzése
Egy állam létrejöttének megismerése
és értelmezése az okok és
következmények szempontjából.
3. Kommunikáció
C) Rajzok, modellek, makettek és
tárgyak készítése
Rajzos illusztrációk készítése
történetekhez.
Fejlesztési terület
1. Ismeretszerzés, tanulás
E) Az információk rendszerezése és
értelmezése.
Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák,
vázlatok) készítése.
2. Kritikai gondolkodás
F) Történelmi problémák felismerése
és elemzése. Miként hatott egyes
népek kultúrája másokéra? Ennek a
jelenségnek az értelmezése é az
emberi kultúra fejlődése
szempontjából.
F: gyarmat, telepesek, puritán,
hálaadás ünnepe, bostoni
teadélután, Függetlenségi
nyilatkozat, alapvető emberi
szabadságjogok, versailles-i
béke, alapító atyák, elnök,
kongresszus, köztársaság
N: George Washington
É: 1776, 1781, 1783
T: London, Versailles, Amerika,
Atlanti-óceán, Boston, Yorktown
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, ok és
következmény,
jelentőség
TK: társadalmi csoport, életmód,
város, politika, köztársaság
Ismeretanyag
F: mikroszkóp
N: Gutenberg, Hippokratész,
Leonardo da Vinci, Kopernikusz,
Galilei, Vesalius, Harvey,
Leeuwenhoek
É: 16–17. század
T: –
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, ok és
következmény, történelmi forrás,
jelentőség
TK: társadalmi csoport, életmód
 27–28. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott 1. Ismeretszerzés, tanulás
szempontok szerint. E) Az információk rendszerezése és
A munkafüzet feladatainak értelmezése.
feldolgoztatása. Annak helyes értelmezése, hogy a
Számonkérés. történelmi eseményeknek egyszerre
többféle oka és többféle
következménye lehet; az okok és
következmények összegyűjtése,
csoportosítása, rangsorolása
különböző szempontok szerint.
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
Különböző fejlődési utak és modellek
összehasonlítása, következtetések
megfogalmazása a hasonlóságok és a
különbségek alapján.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület
bontása funkciója
MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN
17
F: újkor, felfedező, gyarmat,
manufaktúra, reformáció,
protestáns, jezsuita, katolikus
megújulás, felvilágosodás,
alkotmány
N: Kolumbusz, Luther, Kálvin,
Cromwell, XIV. Lajos, Rousseau,
Washington
É: 1492 (Kolumbusz
Amerikában), 1517 (Luther
fellépése), 1776 (az amerikai
Függetlenségi nyilatkozat)
T: Amerika, Versailles, London
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, ok és
következmény, történelmi forrás,
értelmezés, jelentőség
TK: társadalom, életmód,
gazdaság,
kereskedelem, piac,
gyarmatosítás,
politika, állam, alkotmányos
királyság, köztársaság, vallás
Ismeretanyag
 29. 18. A három részre A mohácsi csata után kettős
szakadt ország királyválasztás történt: Szapolyai
Jánost és Habsburg Ferdinándot is
magyar királlyá koronázták. Kettejük
küzdelmét kihasználta a török, és
1541-ben elfoglalta Budát. Ezzel
három részre szakadt Magyarország.
Hódoltságnak a török fennhatóság alá
tartozó területeket nevezzük, a
Magyar Királysághoz a Habsburgok
kezében összpontosuló északi,
északnyugati országrészek tartoztak,
míg létrejött egy új államalakulat is,
az Erdélyi Fejedelemség, amelynek az
első fejedelme Szapolyai János fia
lett. Milyen volt az élet a
Hódoltságban és a Magyar
Királyságban?
Hasonlítsuk össze a két idegen uralom
alatt álló országrészt! Milyen
települések voltak a mezővárosok?
Miért volt fontos szerepük a török
megszállás 150 éve alatt?
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
18bontása funkciója
1. Ismeretszerzés, tanulás
E) Az információk rendszerezése és
értelmezése.
Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák,
vázlatok) készítése.
2. Kritikai gondolkodás
B) Emberi magatartások és döntések
megfigyelése.
Egyes történelmi szereplők
döntéseinek elemzése: célok,
rendelkezésre álló információk,
megfontolások, feltételezések,
személyes motívumok.
4. Tájékozódás térben-időben
B) Topográfiai feladatok.
Történelmi változások azonosítása és
bemutatása térképek segítségével.
Fejlesztési terület
F: Hódoltság, szultán, janicsár,
szpáhi, pasa, rendek, mezőváros
N: Szapolyai János, Habsburg
Ferdinánd, Izabella királyné
É: 1541
T: Bécs, Pozsony, Debrecen,
Buda, Török Birodalom, Erdélyi
Fejedelemség, Magyar
Királyság, Hódoltság,
Kecskemét, Tokaj
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, ok és
következmény
történelmi nézőpont
TK: társadalom, népességfogyás,
életmód, gazdaság, politika,
állam, államszervezet, birodalom
Ismeretanyag
 30. 19. Hősök a bástyákon A lecke Kőszeg 1532-es ostromát,
valamint a várháborúk korát tárgyalja.
A cél, hogy a tanulók
megismerkedjenek a kora újkori
magyar történelem legnagyobb
hőseinek vitézségével és önfeláldozó
hazaszeretetével.
Dobó István, Jurisics Miklós, Szondi
György, Losonczy István,vagy épp
Zrínyi Miklós alakján keresztül a
hazaszeretet fontosságát is be lehet
mutatni.
Nem szabad elfelejtkezni
természetesen a névtelen végvári
hősökről sem, akik a török elleni
harcokban életüket adták
Magyarországért.
A török által ostromolt várakat
keressük meg a térképen is!
31. Ágyúk, mozsarak és Az olvasmány célja, hogy bemutassa
tarackok a végvári a várháborúk korának lövegtípusait
harcokban (ágyúk, mozsarak, tarackok), és
(Olvasmány) érzékeltesse a puskapor és a lövegek
fontosságát a kora újkori
ostromművészetben.
Összehasonlíthatjuk a középkori és az
újkori ostromtechnikákat és
ostromeszközöket az olvasmány
feldolgozása során.
19Témák
órákra
bontása
Az óra témája
(tankönyvi lecke) vagy
funkciója
Célok, feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
E) Az információk rendszerezése és
értelmezése.
A történelmi események értékelése
különböző személyek és csoportok
helyzete és érdekei szempontjából.
Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák,
vázlatok) készítése.
4. Tájékozódás térben-időben
B) Topográfiai feladatok.
Az események helyszíneinek
megkeresése térképen.
1. Ismeretszerzés, tanulás
D) Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból.
Történelmi ismertető vagy magyarázó
szöveg lényegének összefoglalása;
kérdések megválaszolása, események
bemutatása e szöveg segítségével.
Fejlesztési terület
F: végvár
N: Dobó István, Jurisics Miklós,
Szondi György, Losonczy István,
Bornemissza
Gergely, Zrínyi Miklós
É: 1532, 1552, 1566
T: Bécs, Eger, Kőszeg, Temesvár,
Szolnok, Veszprém, Drégely,
Szigetvár
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, történelmi
nézőpont
TK: társadalmi csoport, életmód,
politika
F: tüzérség, seregbontó ágyú,
löveg, mozsarak, tarackok
N: Zrínyi Miklós, Bornemissza
Gergely, Gabrieli Rafael
É: –
T: –
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, jelentőség
TK: társadalmi csoport, politika
Ismeretanyag
 32. 20. Hitviták A lecke a magyarországi hitviták
Magyarországon korát mutatja be. A protestáns
egyházak hitújítása hozzájárult a
hazai kultúra felvirágzásához: új
iskolák jöttek létre (Debrecen,
Sárospatak). Károli Gáspár
lefordította magyar nyelvre a Bibliát,
és a hitviták is anyanyelven zajlottak.
A magyar nemesek tömegesen
hagyták el a katolikus egyházat, hogy
kifejezzék Habsburg-ellenes
érzületüket. Az ellenreformáció
magyarországi vezéralakja Pázmány
Péter esztergomi érsek volt, aki
sikerrel térített vissza sok magyar
előkelőt. Vitassuk meg, miképp
vélekedett egy katolikus és egy
protestáns hitvitázó az ország török
megszállásának okairól!
33. 21. Fejedelemség a Az Erdélyi Fejedelemség 1570 és
hegyek között 1630 közötti történelmének, valamint
a legjelentősebb erdélyi
fejedelmeknek a bemutatása. Mi volt
a Partium? Kik harcoltak a tizenöt
éves háborúban, és milyen
eredménnyel? Miért tört ki a Bocskai-
felkelés? Kiket nevezünk hajdúknak?
Mi volt Bocskai végrendeletének a
lényege? Hogyan sikerült Bethlennek
megteremtenie Erdély aranykorát?
Erdély speciális helyzetét: ebben az
időben Magyarország nagy része
20 török vagy Habsburg-uralom alatt állt,
egyedül a fejedelemséget irányították
magyarok.
2. Kritikai gondolkodás
B) Emberi magatartások és döntések
megfigyelése.
Egy társadalmi vagy politikai
reformer életének megismerése és
bemutatása abból a szempontból,
hogy mit és miért akart
megreformálni, mennyire sikerült a
reformjait megvalósítani.
3. Kommunikáció
B) Beszámoló készítése.
Képzeletbeli levelek, naplók,
beszámolók készítése egy korabeli
ember nevében.
1. Ismeretszerzés, tanulás
B) A források áttekintése és
értékelése.
Az ismeretforrások előzetes
áttekintése abból a szempontból, hogy
milyen kérdésekre adhatnak választ.
E) Az információk rendszerezése és
értelmezése.
Az információk csoportosítása az
esemény, tevékenység vagy jelenség
típusa szerint: társadalmi, politikai,
gazdasági, tudományos, kulturális,
vallási.
F: –
N: Károli Gáspár, Pázmány
Péter
É: –
T: Debrecen, Sárospatak, Vizsoly
ÉK: ok és következmény,
történelmi nézőpont
TK: vallás, vallásüldözés,
politika, birodalom
F: hajdú, kiváltságlevél, politikai
végrendelet
N: Bocskai István, Bethlen
Gábor, János Zsigmond
É: 1570
T: Erdélyi Fejedelemség,
Gyulafehérvár, Partium
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény,
történelmi nézőpont
TK: társadalmi csoport, életmód,
gazdaság, politika, birodalom
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
34. 22. Harc a kétfejű sassal A lecke Zrínyi Miklós életét, valamint
a 17. századi Habsburg-ellenes
mozgalmakat mutatja be.
A Wesselényi-mozgalom törekvései
és Thököly Imre kurucainak a harca
„két pogány közt” kétségbeesett
kísérletek voltak Magyarország
függetlenségének a megteremtésére.
A rövid életű Felső-magyarországi
Fejedelemség létrejöttével az ország
négy részre szakadt.
35. Zrínyi Ilona, Az olvasmány célja, hogy bemutasson
Munkács hősnője egy kora újkori magyar hősnőt, Zrínyi
(Olvasmány) Ilonát. Kalandos életútja azt is jól
példázza, milyen nehéz volt abban az
időben egy nemesasszony élete.
21
Fejlesztési terület
1. Ismeretszerzés, tanulás
E) Az információk rendszerezése és
értelmezése.
A tettek és a következmények közötti
kapcsolatok felismerése.
A történelmi események értékelése
különböző személyek és csoportok
helyzete és érdekei szempontjából.
3. Kommunikáció
A) Események, történetek
elbeszélése.
Egy híres ember életútjának rövid
bemutatása.
Ismeretanyag
F: kuruc, nádor, Wesselényi-
mozgalom
N: Zrínyi Miklós, Wesselényi
Ferenc, Thököly Imre, Zrínyi
llona
É: –
T: Szentgotthárd, Felső-
magyarországi Fejedelemség
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, értelmezés
TK: adó, politika, vallásüldözés
F: –
N: Zrínyi Ilona, I. Rákóczi
Ferenc, Thököly Imre, II.
Rákóczi Ferenc
É: –
T: Sárospatak, Munkács
ÉK: ok és következmény,
történelmi nézőpont
TK: politika, birodalom
 36. Ismétlés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak
megoldása.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
37. 23. A török kiűzése Hány évig állt Buda városa török
Magyarországról uralom alatt? Milyen európai
szövetségnek sikerült kiűznie a
törököt Magyarországról?
Vajon miért nem tudták korábban
felszabadítani az országot?
Nem árt tudni, hogy az 1699-es
karlócai béke után a Temesköz még
török kézen maradt, azt majd csak
1718-ban a pozsareváci békével kapja
vissza Magyarország.
22
Fejlesztési terület Ismeretanyag
3. Kommunikáció F: Szent Liga
F) Beszélgetés és vita. N: Lotaringiai Károly,
A magyar történelem egy-két Abdurrahman budai pasa,
fordulópontjának megvitatása: Petneházy Dávid
jelentőség, okok, következmények, É: 1683, 1686, 1699
lehetséges alternatívák lehetőségei T: Bécs
stb.
4. Tájékozódás térben-időben ÉK: történelmi idő, ok és
B) Topográfiai feladatok. következmény, történelmi
Történelmi változások azonosítása és nézőpont
bemutatása térképek segítségével. TK: társadalom, népességfogyás,
politika
 38. 24. „Buzgóság a haza A lecke a Rákóczi-szabadságharc
szabadsága iránt”: történetét dolgozza fel.
A Rákóczi- Miért tört ki a felkelés? Miért II.
szabadságharc Rákóczi Ferenc lett a vezetője?
Az ónodi országgyűlés, mint a
szabadságharc csúcspontja és a
Habsburg-ház trónfosztása.
Miért bukott meg a szabadságharc?
Fontos tudatosítanunk a tanulókban,
hogy Rákóczi harcai nem voltak
hiábavalóak, hiszen a magyarországi
rendek visszanyerték jogaikat, és a
Habsburg Birodalmon belül
viszonylagos önállóságot élvezett
ezután az ország.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
23
2. Kritikai gondolkodás
F) Történelmi problémák felismerése
és elemzése.
A probléma lehetséges megoldásait
jelentő feltevések megfogalmazása, a
feltevések helyességének ellenőrzése.
4. Tájékozódás térben-időben
B) Topográfiai feladatok.
A történelmi térképekről leolvasható
információk azonosítása és
értelmezése.
Fejlesztési terület
F: kuruc, labanc, libertas
N: II. Rákóczi Ferenc
É: 1703–1711, 1707
T: Ónod
ÉK: változás és folytonosság, ok
és következmény, történelmi
nézőpont
TK: társadalom, életmód, adó,
politika, birodalom
Ismeretanyag
 39. 25. Magyarország a A török kiűzése után Magyarországon
Habsburg jelentős gazdasági és társadalmi
Birodalomban változások zajlottak. Az
elnéptelenedett vidékek lakosságát
szervezett betelepítésekkel kellett
pótolni, emiatt azonban a 18. század
végére a nemzetiségek száma
meghaladta a magyarokét. A korabeli
történések a 20. század tragikus
eseményeire is komoly hatással
voltak. Milyen rendeletek jellemezték
Mária Terézia egyeduralmát? A
magyar társadalom a 18. század
közepén.
24
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
Egy korszakon belül lezajlott
változások bemutatása különböző
szempontok szerint (politikai,
gazdasági, társadalmi, kulturális;
helyi, regionális, globális; gyors,
lassú, rövid távú, hosszú távú).
4. Tájékozódás térben-időben
B) Topográfiai feladatok.
Történelmi változások azonosítása és
bemutatása térképek segítségével.
F: úrbér, zsellér, betelepítés,
örökös tartományok, vámhatár,
bocskoros, hétszilvafás,
kutyabőrős nemes
N: Mária Terézia, Hadik András
É: 1740–1780
T: –
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, ok és
következmény
TK: társadalom, társadalmi
csoport, politika, rendelet,
birodalom, nemzetiség, életmód,
adó
 40. 26. Boldoggá tenni A lecke célja bemutatni II. József 2. Kritikai gondolkodás F: türelmi rendelet,
Magyarországot uralmát és legfontosabb törvényeit. A B) Emberi magatartások és döntések jobbágyrendelet, kerületi
türelmi rendelet, a jobbágyrendelet, a megfigyelése. rendszer, királyi biztos
nyelvrendelet és a vármegyéket A tanulságok levonása történelmi N: II. József
eltörlő, kerületi rendszert bevezető személyek tettei alapján. É: 1780–1790
rendelet a felvilágosodás C) A történelmi változások nyomon T: –
eszmeiségének jegyében születtek, követése.
azonban népszerűtlenné tették az Egy korszakon belül lezajlott ÉK: változás és folytonosság, ok
uralkodót. Halálos ágyán a „kalapos változások bemutatása különböző és következmény, történelmi
király” is belátta, hogy reformjai szempontok szerint (politikai, nézőpont
túlságosan gyors változásokat idéztek gazdasági, társadalmi, kulturális; TK: társadalom, adó, politika,
elő, ezért a jobbágy- és a türelmi helyi, regionális, globális; gyors, állam, rendelet, birodalom, vallás
rendelet kivételével az összes lassú, rövid távú, hosszú távú).
rendelkezését visszavonta. Vizsgáljuk
meg, mik voltak az uralkodó
szándékai a rendeleteivel, és ezeket
mennyire sikerült megvalósítania!
Milyen összefüggések vannak a
nemzeti ébredés és a nyelvújító
mozgalom, valamint II. József uralma
között?
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
41. Összegzés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak
megoldása.

25
 42–43. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott 2. Kritikai gondolkodás
szempontok szerint. C) A történelmi változások nyomon
A munkafüzet feladatainak követése.
feldolgoztatása. Egy korszakon belül lezajlott
Számonkérés. változások bemutatása különböző
szempontok szerint (politikai,
gazdasági, társadalmi, kulturális;
helyi, regionális, globális; gyors,
lassú, rövid távú, hosszú távú).
4. Tájékozódás térben-időben
A) Kronológiai feladatok.
Egy eseménysorozat (pl. várháborúk
kora) egyes történéseinek helyes
időrendbe rakása.
26
F: végvár, Hódoltság, szultán,
szpáhi, janicsár, kuruc, labanc,
hajdú, úrbér, jobbágyrendelet,
zsellér, betelepítés, türelmi
rendelet
N: Dobó István, Bocskai István,
Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós,
II. Rákóczi Ferenc, Mária
Terézia, II. József
É: 1541 (Buda török kézen),
1552 (a „nagy várháborúk” éve),
1686 (Buda visszavívása),
1703–1711 (a Rákóczi-
szabadságharc),
1740–1780 (Mária Terézia)
T: Pozsony, Bécs, Erdélyi
Fejedelemség, Eger,
Gyulafehérvár, Debrecen
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, ok és
következmény, tény és
bizonyíték, értelmezés, történelmi
nézőpont
TK: társadalom, társadalmi
csoport, nemzetiség,
népességfogyás, életmód,
gazdaság, kereskedelem, piac,
adó, politika, állam,
államszervezet, rendelet,
birodalom, vallás, vallásüldözés
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
A FORRADALMAK ÉS A POLGÁROSODÁS KORA EURÓPÁBAN
44. 27. A francia XVI. Lajos király korában
forradalom első túlköltekezett a francia állam, és az
szakasza éhínség is nehezítette az ország
helyzetét.
Az uralkodó összehívta a rendi
gyűlést, azonban nem teljesítette a
harmadik rend követeléseit. A
felvilágosodás szellemisége által
mozgatott képviselők nemzetgyűléssé
alakultak át, a király viszont
katonaságot mozgósított.
Bastille ostromával 1789 nyarán kitört
a francia forradalom. Milyen elvek
jellemezték az Emberi és polgári
jogok nyilatkozatát? Mit jelent a
népfelség elve? Miért fontos, hogy a
nyilatkozat minden embert
egyenlőnek nyilvánított?
27
Fejlesztési terület
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
A változások okainak és
következményeinek számbavétele és
kiértékelése.
Egyes történelmi változások
jelentőségének megítélése.
3. Kommunikáció
B) Beszámoló készítése.
Rövid beszámoló készítése a tanultak
és az olvasottak alapján.
Ismeretanyag
F: népfelség elve, forradalom,
államadósság, röpirat,
panaszfüzet, a harmadik rend,
nemzetgyűlés, labdaházi eskü,
Bastille, alkotmányozó
nemzetgyűlés, Emberi és polgári
jogok nyilatkozata
N: XVI. Lajos
É: 1789
T: Párizs, Franciaország,
Versailles
ÉK: ok és következmény,
történelmi forrás, értelmezés
TK: társadalom, társadalmi
csoport, forradalom, város, adó,
politika, állam, hatalmi ág,
pénzgazdálkodás
 45. 28. Alkotmányos Mi a különbség a királyság és az
királyság és terror alkotmányos királyság között? Miért
Franciaországban fejezték le XVI. Lajost? A király
életét és végzetét össze lehet
hasonlítani
I. Károly angol király sorsával.
A jakobinusok és vezéralakjaik:
Robespierre, Danton, Saint-Just,
Marat. A jakobinusok legfontosabb
intézkedései. A guillotine mint a
jakobinus terror jelképe. Miért bukott
meg Robespierre? Meg lehet beszélni
a tanulókkal, hogy a francia
forradalom meddig követte a
felvilágosodás elveit és mikortól vált
vállalhatatlanná.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
28
1. Ismeretszerzés, tanulás
E) Az információk rendszerezése és
értelmezése.
A tettek és a következmények közötti
kapcsolatok felismerése.
2. Kritikai gondolkodás
D) Történeti események és jelenségek
megfigyelése és összehasonlítása
Történelmi párhuzamok keresése.
4. Tájékozódás térben-időben
A) Kronológiai feladatok.
A történelmi tájékozódást segítő
fontos események sorrendbe állítás,
illetve időpontjának megjegyzése.
Fejlesztési terület
F: jakobinus, alkotmányos
királyság, miniszter,
nemzetgyűlés, vétójog, szólás- és
sajtószabadság, nyaktiló,
infláció, terror
N: Robespierre, Danton, Saint-
Just, Marat
É: 1792, 1793, 1794
ÉK: ok és következmény,
történelmi nézőpont
TK: társadalom, társadalmi
csoport, életmód, gazdaság,
pénzgazdálkodás, politika,
államforma, királyság,
köztársaság
Ismeretanyag
 46. 29. Napóleon hatalomra Bonaparte Napóleon az újkor talán
jutása legkalandosabb életű,
legtehetségesebb hadvezére volt, aki
kisnemesi sorból előbb az ország
leghíresebb hadvezérévé, majd első
konzullá, végül pedig francia
császárrá küzdötte fel magát. A lecke
Napóleon felemelkedését és
uralkodásának első szakaszát mutatja
be. Milyen törvényeket hozott a
császár? Mi volt híres
törvénykönyvének a neve és miért
számított egyedülállónak abban a
korban? Milyen eszmék hatották át
Napóleon Franciaországát?
Mi jellemezte a császár hadseregét?
A győri csata.
47. 30. Napóleon tündöklése A lecke Napóleon uralkodásának
és bukása második szakaszát mutatja be.
Mi jellemezte Napóleon
Franciaországát 1810 körül, a császár
uralkodásának csúcspontján? Az
Oroszország elleni hadjárat mint
fordulópont: Napóleon pyrrhusi
győzelme, Moszkva elfoglalása, majd
a császár visszavonulása. Napóleon
első bukása: a lipcsei népek csatája.
A dicsőséges száz nap: Napóleon
visszatérése, majd veresége Waterloo
mellett. A császár száműzetése és a
Bourbonok visszatérése.
Vajon mi okozta Napóleon bukását?
29 Hogyan értékeljük Napóleon alakját?
2. Kritikai gondolkodás
B) Emberi magatartások és döntések
megfigyelése.
Egyes történelmi szereplők
döntéseinek elemzése: célok,
rendelkezésre álló információk,
megfontolások, feltételezések,
személyes motívumok.
D) Történeti események és jelenségek
megfigyelése és összehasonlítása.
Bel- és külpolitikai döntések és
események közötti összefüggések
megfigyelése és értékelése.
2. Kritikai gondolkodás
F) Történelmi problémák felismerése
és elemzése.
A problémák lényegére irányuló
kérdések megfogalmazása.
3. Kommunikáció
F) Beszélgetés és vita.
A történelmi hősök tulajdonságainak
és tetteinek értékelése.
F: Code Napoleon,
tömeghadsereg, katonai
diktatúra, katonai szervezet,
császár
N: Napóleon, Mária Lujza,
Nelson admirális
É: 1799, 1804, 1805, 1809
T: Korzika, Párizs, Trafalgar,
Győr
ÉK: ok és következmény, tény és
bizonyíték, értelmezés, jelentőség
TK: társadalom, erőforrás,
politika, pénzgazdálkodás,
nemzet, államforma
F: kontinentális zárlat, felperzselt
föld taktikája, Bourbonok
N: Kutuzov tábornok, XVIII.
Lajos
É: 1810, 1812, 1813, 1814, 1815
T: Waterloo, Borogyino,
Moszkva, Lipcse, Elba szigete,
Szent Ilona szigete
ÉK: ok és következmény,
jelentőség, történelmi nézőpont
TK: gazdaság, kereskedelem,
politika, állam, királyság, nemzet
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
48. 31. Történelemformáló A lecke a felvilágosodás és a francia
eszmék forradalom utáni századok
meghatározó, történelemformáló
eszméit mutatja be: a nacionalizmust,
a liberalizmust, a konzervativizmust,
a szocializmust és a kommunizmust.
A 19. század embere elsősorban a
nemzetéért, illetve a szabadságért
lelkesedett, a nacionalizmus és a
liberalizmus alakította gondolkodását.
A felsorolt eszmék a 20. századra is
komoly hatást gyakoroltak, elég, ha a
kommunizmusra és a Szovjetunió
történetére gondolunk.
30
Fejlesztési terület
1. Ismeretszerzés, tanulás
E) Az információk rendszerezése és
értelmezése.
Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák,
vázlatok) készítése.
F) A történelmi kulcsfogalmak
ismerete és alkalmazása.
A történelmi kulcsfogalmakkal
kapcsolatban tanultak folyamatos
felhasználása és bővítése.
Ismeretanyag
F: polgári nemzet,
nacionalizmus, liberalizmus,
közteherviselés,
konzervativizmus, szocializmus,
kommunizmus, Kommunista
Kiáltvány
N: Marx és Engels
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény,
értelmezés, jelentőség
TK: társadalom, identitás,
életmód, politika, vallás, nemzet
 49–50. 32. Forradalom az A lecke célja bemutatni az ipari
iparban és a forradalmat az előzményeivel és
mezőgazdaságban a hatásaival együtt. Mi az a
kapitalizmus? Melyek voltak a
legfontosabb találmányok az ipari
forradalom idején? Ki találta fel a
gőzgépet, az ipari szövőszéket, a
fonógépet, a gőzmozdonyt és a
gőzhajót?
Milyen hatást gyakorolt a gazdaságra
a vas- és gépipar fejlődése, valamint a
vasúthálózatok kiépülése?
Hogyan forradalmasította a hírközlést
Morse találmánya?
Érdemes összehasonlítani az ipari
forradalom előtti világot az ipari
forradalom utáni élettel.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
31
1. Ismeretszerzés, tanulás
E) Az információk rendszerezése és
értelmezése.
Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák,
vázlatok) készítése.
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
A közlekedés fejlődésének
bemutatása képek segítségével.
Néhány fontos tudományos felfedezés
és technikai találmány jelentőségének
értékelése abból a szempontból, hogy
mennyire változtatta meg az emberek
életét.
Fejlesztési terület
F: ipari forradalom, tőkés,
bérmunkás, kapitalizmus,
vetésforgó, repülővetélő, „Fonó
Jenny”, gőzgép, gyár,
tömegtermelés, Morse-ábécé
N: James Watt, John Kay, James
Cartwright, James Hargreaves,
Robert Fulton, George
Stephenson, Samuel Morse
É: 18. század második fele – 19.
század eleje
T: Anglia
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, tény és
bizonyíték,
TK: társadalom, társadalmi
csoport, társadalmi mobilitás,
életmód, város, gazdaság,
termelés, erőforrás, piac
Ismeretanyag
 51. 33. Változások a A lecke az ipari forradalom által
társadalomban gerjesztett társadalmi változásokkal
foglalkozik. A népesség száma a
19. század folyamán többszörösére
növekedett, az emberek vidékről
beköltöztek a nagyvárosokba,
létrejöttek az első nagy ipartelepek. A
társadalom átalakult, a vidéki
földbirtokosok többségéből tőkések, a
parasztok többségéből pedig
bérmunkások lettek. Miért voltak a
munkások kiszolgáltatott helyzetben?
Milyen körülmények között
dolgoztak? Miért és hol jöttek létre az
első munkásmozgalmak, és milyen
követelésekkel léptek fel?
Milyen politikai jogokat követeltek
maguknak?
52. 34. Betegségek, A járványok bizonyos időközönként
járványok, egészségügy megtizedelték az emberi
közösségeket. A pestis és a himlő
szedte a legtöbb áldozatot a
középkorban és az újkorban. Az ipari
forradalom idején azonban fejlődtek a
higiéniai viszonyok (csatornázás,
fertőtlenítés), közkórházakat hoztak
létre, védőoltásokat fejlesztettek ki,
ezekkel az eljárásokkal pedig sikerült
visszaszorítani a nagy járványokat.
Olyan nagyhírű orvosok
tevékenykedtek a 19. században, mint
Edward Jenner vagy Semmelweis
32 Ignác, az anyák megmentője.
2. Kritikai gondolkodás
B) Emberi magatartások és döntések
megfigyelése.
A történelmi eseményekkel
kapcsolatos véleményeket befolyásoló
egyéni és közösségi érzések,
tapasztalatok, motívumok megértése.
C) A történelmi változások nyomon
követése.
Egy korszakon belül lezajlott
változások bemutatása különböző
szempontok szerint (politikai,
gazdasági, társadalmi, kulturális;
helyi, regionális, globális; gyors,
lassú, rövid távú, hosszú távú).
A változások okainak és
következményeinek számbavétele és
kiértékelése.
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése
Az emberek hajdani és mai
életmódjának összehasonlítása saját
tapasztalatok, elbeszélések, leírások
és képek alapján.
D) Történeti események és jelenségek
megfigyelése és összehasonlítása
Az információk elhelyezése nagyobb
összefüggésrendszerben azokra az
ismeretekre támaszkodva, amelyekkel
már az adott eseményre, korszakra,
illetve a hasonló történelmi
szituációkra vonatkozóan
rendelkezünk.
F: ipari forradalom, tőkés,
bérmunkás, kapitalizmus,
iparvidék, városnegyed,
munkásmozgalmak, gépromboló
mozgalom, szakszervezet, sztrájk,
általános, titkos választójog
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, tény és bizonyíték
TK: társadalom, társadalmi
csoport, népességrobbanás,
migráció, életmód, város,
termelés, gazdaság, piac,
pénzgazdálkodás
F: pestis, himlő, kolera,
búcsújárás, védőoltás,
közkórház, csatornázás
N: Edward Jenner, Semmelweis
Ignác
É: 1351, 1456, 1664, 19. század
T: London
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, tény és
bizonyíték, jelentőség, történelmi
nézőpont
TK: társadalom,
népességrobbanás, életmód,
város, vallás
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
53. 35. A Szent Szövetség A lecke a Napóleon bukása utáni
kora Európát mutatja be. A bécsi
kongresszuson a kontinens
legjelentősebb uralkodói (az osztrák
császár, az orosz cár és a porosz
király) létrehozták a Szent
Szövetséget. Céljuk a régi Európa
konzerválása volt, meg szerették
volna védeni a kontinenst a francia
forradalom eszméitől. Leginkább a
nemzeti ébredéstől és a liberális
eszmék terjedésétől tartottak.
Ki volt Metternich? Mi volt a
cenzúra, és miért vezették be? Miért
kellett a legnagyobb európai
birodalmaknak titkosrendőrségeket
létrehozniuk?
33
Fejlesztési terület
1. Ismeretszerzés, tanulás
E) Az információk rendszerezése és
értelmezése.
Érvekkel és bizonyítékokkal
alátámasztott következtetések
megfogalmazása arról, hogy mi és
miért történt.
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
A változások okainak és
következményeinek számbavétele és
kiértékelése.
Ismeretanyag
F: Szent Szövetség, cenzúra
N: Metternich kancellár
É: 1815
T: Bécs
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, történelmi forrás,
tény és bizonyíték, értelmezés
TK: társadalom, életmód,
forradalom, politika, állam,
nemzet
 54. Hogyan élnek az angol Az olvasmány a 19. századi angol
munkások? munkások életét és mindennapjait
(Olvasmány) dolgozza fel. Hol laktak? Mit ettek?
Mennyit dolgoztak? Miért volt
sanyarú az életük?
A korabeli gyermekmunka
megismerésén keresztül hasonlítsuk
össze egy 19. századi munkásgyerek
és egy mai iskolás életét is.
1. Ismeretszerzés, tanulás F: munkáscsalád
D) Ismeretszerzés másodlagos N: –
forrásokból. É: –
Történelmi ismertető vagy magyarázó T: Liverpool
szöveg lényegének összefoglalása;
kérdések megválaszolása, események ÉK: ok és következmény, tény és
bemutatása e szöveg segítségével. bizonyíték, történelmi nézőpont
2. Kritikai gondolkodás TK: társadalmi csoport, életmód,
C) A történelmi változások nyomon város, termelés, pénzgazdálkodás
követése.
Az emberek hajdani és mai
életmódjának összehasonlítása saját
tapasztalatok, elbeszélések, leírások
és képek alapján.

Témák Az óra témája

órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója

34
 55–56. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott 1. Ismeretszerzés, tanulás
szempontok szerint. E) Az információk rendszerezése és
A munkafüzet feladatainak értelmezése.
feldolgoztatása. Annak helyes értelmezése, hogy a
Számonkérés. történelmi eseményeknek egyszerre
többféle oka és többféle
következménye lehet; az okok és
következmények összegyűjtése,
csoportosítása, rangsorolása
különböző szempontok szerint.
F) A történelmi kulcsfogalmak
ismerete és alkalmazása.
A ismeretek rendszerezése, a
történelmi megismerést elősegítő
általánosítások megfogalmazása
történelmi fogalmak segítségével.
35
F: népfelség elve, jakobinus,
polgári nemzet, ipari forradalom,
tőkés, bérmunkás, kapitalizmus,
eszmék
N: XVI. Lajos, Robespierre,
Napóleon, Watt
É: 1789 (a francia forradalom
kezdete), 1815 (a waterlooi csata)
T: Párizs, Waterloo
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, történelmi forrás,
tény és bizonyíték, értelmezés,
jelentőség, történelmi nézőpont
TK: társadalom, társadalmi
csoport, identitás, forradalom,
népességrobbanás, migráció,
életmód, város, gazdaság,
termelés, erőforrás,
kereskedelem, pénzgazdálkodás,
piac, adó, politika, állam,
államforma, hatalmi ág, nemzet,
vallás
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója

A POLGÁROSODÁS KORA MAGYARORSZÁGON

57. 36. Magyarország a A lecke a 19. század elejének
napóleoni háborúk Magyarországát mutatja be.
korában Miért támogatta a magyar nemesség a
Habsburgokat a Napóleon elleni
harcokban? Hogyan húztak hasznot a
háborúból a magyar előkelők?
Mi történt a győri csatában és miért
így alakult az ütközet kimenetele?
Miért kellett leértékelni a
papírpénzeket? Ki volt Festetics
György?
1. Ismeretszerzés, tanulás
E) Az információk rendszerezése és
értelmezése.
Eseményekről, jelenségekről szerzett
információk rendezése okok és
következmények szerint.
F: Georgikon, kúria, pénzromlás
N: Napóleon, Festetics György,
I. Ferenc
É: 1809
T: Keszthely, Bécs, Győr
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény,
történelmi nézőpont
TK: társadalmi csoport,
forradalom, életmód, gazdaság,
pénzgazdálkodás, politika

36
 58. 37. A reformkor A lecke célja, hogy bemutassa a
hajnalán reformkor kezdeti éveit, az 1820-as
évek második felének
Magyarországát, valamint Széchenyi
István fiatalkorát.
A magyar történelem melyik
időszakát nevezzük reformkornak?
Milyen volt a magyar országgyűlés
ebben az időszakban? Hol ülésezett?
Hány részből állt és kik vehettek részt
az ülésein? Hogy születtek a
törvények? Hogyan lett a kozmopolita
Széchenyiből szülőföldjéért aggódó
magyar hazafi? Hogyan alapította
meg a Magyar Tudós Társaságot?
Miről szól Hitel című munkája?
Milyen eszmék hatották át Széchenyi
gondolatait és tetteit?
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
37
2. Kritikai gondolkodás
B) Emberi magatartások és döntések
megfigyelése.
Egy társadalmi vagy politikai
reformer életének megismerése és
bemutatása abból a szempontból,
hogy mit és miért akart
megreformálni, mennyire sikerült a
reformjait megvalósítani.
F) Történelmi problémák felismerése
és elemzése.
Következtetések és további kérdések
megfogalmazása a vizsgált
problémával kapcsolatban.
Fejlesztési terület
F: rendi országgyűlés, alsótábla,
felsőtábla, reformkor,
közteherviselés, felirat, Magyar
Tudós Társaság, Hitel
N: Széchenyi István, Wesselényi
Miklós, I. Ferenc
É: 1825, 1830
T: Pozsony, Nagycenk
ÉK: ok és következmény, tény és
bizonyíték, jelentőség, történelmi
nézőpont
TK: társadalmi csoport, politika,
nemzet, életmód, gazdaság,
termelés
Ismeretanyag
 59. Széchenyi István Az olvasmány célja bemutatni, hogy
országépítő Széchenyi István, a legnagyobb
tevékenysége magyar milyen tettekkel segítette a
(Olvasmány) reformkori Magyarország fejlődését.
A lóversenysport és a lótenyésztés
hazai meghonosítása, a Magyar Tudós
Társaság és a Nemzeti Kaszinó
megalapítása, a Lánchíd építésének
szorgalmazása, az Al-Duna és a Tisza
szabályozása, valamint a balatoni
gőzhajózás megindítása is a nevéhez
fűződik.
38
1. Ismeretszerzés, tanulás F: lóverseny, Magyar
C) Ismeretszerzés elsődleges Tudományos Akadémia, Nemzeti
forrásokból. Kaszinó, részvénytársaság,
Képek, plakátok, fényképek Lánchíd, hengermalom, Pesti
felhasználása a történelmi Magyar Kereskedelmi Bank
ismeretszerzéshez. N: Adam Clark
2. Kritikai gondolkodás É: –
B) Emberi magatartások és döntések T: Pest-Buda
megfigyelése.
A történelmi hősök tetteinek ÉK: történelmi forrás, tény és
megbeszélése abból a szempontból, bizonyíték, jelentőség
hogy milyen feladatokkal és TK: életmód, város, gazdaság,
problémákkal kellett szembenézniük adó, politika, nemzet
és azokat hogyan oldották meg,
illetve, hogy a tetteik milyen hatással
voltak a többi ember életére.
3. Kommunikáció
A) Események, történetek
elbeszélése.
Egy híres ember életútjának rövid
bemutatása.
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
60. 38. Az első A lecke célja bemutatni az 1832 és
reformországgyűlés 1836 között ülésező első
reformországgyűlést és legfontosabb
törekvéseit.
Milyen elképzelések születtek a
jobbágykérdés megoldására?
Mi a különbség az önkéntes és a
kötelező örökváltság között?
Mi volt a nyelvújító mozgalom, és
mikor lett a magyar az ország
államnyelve?
Ki volt Kölcsey Ferenc, Kossuth
Lajos, Deák Ferenc és Wesselényi
Miklós? Hogyan reagált Metternich
kancellár és a bécsi udvar a
reformellenzék törekvéseire? Kiket
börtönöztek be és mi lett végül a
sorsuk?
Milyen eszmék álltak szemben
egymással?
39
Fejlesztési terület
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
Egy korszakon belül lezajlott
változások bemutatása különböző
szempontok szerint (politikai,
gazdasági, társadalmi, kulturális;
helyi, regionális, globális; gyors,
lassú, rövid távú, hosszú távú).
F) Történelmi problémák felismerése
és elemzése.
Arra vonatkozó javaslatok
megfogalmazása, hogy miként tudunk
egy történelmi kérdés végére járni.
Ismeretanyag
F: kolera, reformországgyűlés,
jobbágykérdés, önkéntes
örökváltság, kötelező
örökváltság, nyelvújító
mozgalom, Országgyűlési
Tudósítások, politikai fogoly,
magyar nemzeti ébredés,
államnyelv
N: Kölcsey Ferenc, Wesselényi
Miklós, Kossuth Lajos, Deák
Ferenc, Metternich, Lovassy
László
É: 1832–1836, 1844
T: Magyar Királyság, Felvidék
ÉK: ok és következmény,
történelmi forrás, értelmezés,
jelentőség, történelmi nézőpont
TK: társadalom, társadalmi
csoport, identitás, életmód,
gazdaság, termelés,
pénzgazdálkodás, adó, politika,
nemzet
 61. Az árvízi hajós Az olvasmány az árvízi hajós,
(Olvasmány) Wesselényi Miklós életét mutatja be.
Hogy telt gyermek- és ifjúkora?
Hogyan barátkozott össze Széchenyi
Istvánnal? Milyen nézeteket vallott a
jobbágykérdésről? Milyen szerepe
volt a reformországgyűléseken?
Milyen hőstettet hajtott végre az
1838-as nagy pesti árvíz során?
Milyen betegséggel küzdött életének
utolsó éveiben?
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
Deák Ferenc politikai Deák Ferenc politikai pályájáról szól
pályája az olvasmány. Hogy telt ifjúkora?
(Olvasmány) Milyen szerepet töltött be a
reformországgyűléseken?
Milyen posztot viselt az első
független, felelős magyar
kormányban?
Miért volt nagy szerepe az 1867-es
kiegyezésben?
Hasonlítsuk össze életét
Széchenyiével és Wesselényiével!
40
1. Ismeretszerzés, tanulás
D) Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból.
Történelmi ismertető vagy magyarázó
szöveg lényegének összefoglalása;
kérdések megválaszolása, események
bemutatása e szöveg segítségével.
A szereplők tulajdonságainak,
döntéseinek, tetteinek bemutatása és
jellemzése.
Fejlesztési terület
1. Ismeretszerzés, tanulás
D) Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból.
A szereplők tulajdonságainak,
döntéseinek, tetteinek bemutatása és
jellemzése.
3. Kommunikáció
F) Beszélgetés és vita.
A történelmi hősök tulajdonságainak
és tetteinek értékelése.
F: jobbágykérdés, felségsértés
N: Wesselényi Miklós, Széchenyi
István, József nádor, Festetics
György, Berzsenyi Dániel,
Kisfaludy Sándor, Kazinczy
Ferenc
ÉK: tény és bizonyíték,
jelentőség, történelmi nézőpont
TK: életmód, politika, nemzet
Ismeretanyag
F: szabadságjogok
N: Wesselényi Miklós, Kölcsey
Ferenc, Klauzál Gábor, Erkel
Ferenc
É: –
T: –
ÉK: történelmi forrás, értelmezés,
jelentőség, történelmi nézőpont
TK: életmód, politika, nemzet
 62. 39. Kossuth Lajos Kossuth Lajos Széchenyi István
politikai tevékenysége a mellett a magyar reformkor
reformkorban legkiemelkedőbb alakja. Miért volt
fontos a Kossuth által szerkesztett
Pesti Hírlap az 1840-es években? Mi
a jelentősége a Védegyletnek? Mi volt
Kossuth programja? Miben
különböztek elképzelései Széchenyi
elgondolásaitól? Elemezzük és
értékeljük a Kossuth–Széchenyi-vitát!
Miért vált végül Kossuth népszerűbbé
Széchenyinél? Tisztázzuk, hogy vitáik
ellenére a két magyar politikus
kölcsönösen tisztelték és elismerték
egymást!
2. Kritikai gondolkodás
B) Emberi magatartások és döntések
megfigyelése.
A történelmi hősök tetteinek
megbeszélése abból a szempontból,
hogy milyen feladatokkal és
problémákkal kellett szembenézniük
és azokat hogyan oldották meg,
illetve, hogy a tetteik milyen hatással
voltak a többi ember életére.
F) Történelmi problémák felismerése
és elemzése.
A problémák lényegére irányuló
kérdések megfogalmazása.
F: cenzúra, jobbágyfelszabadítás,
Pesti Hírlap, Védegylet,
érdekegyesítés
N: Kossuth Lajos
É: 1844
T: –
ÉK: ok és következmény,
történelmi forrás, értelmezés,
történelmi nézőpont
TK: politika, nemzet, gazdaság

Témák Az óra témája

órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója

41
 63. 40. Magyarország Magyarországon az 1840-es években
fejlődése az 1840-es fellendült a gazdasági élet, és
években virágzott a kultúra. A városi lakosság
számaránya megsokszorozódott, a
törvény pedig mindenkinek jogot
biztosított a gyáralapításra.
1842-ben megalakult a Pesti Magyar
Kereskedelmi Bank.
Kik voltak a reformkor legnagyobb
művészei? Vörösmarty Mihály, Petőfi
Sándor, Arany János, valamint Jókai
Mór számítottak a korszak
leghíresebb költőinek és íróinak.
Erkel Ferenc és Liszt Ferenc
világszínvonalú zeneszerzőink.
A reformkor kiváló építésze a
Nemzeti Múzeum megalkotója,
Pollack Mihály, valamint Hild József.
Melyek voltak az első magyar
politikai pártok és milyen eszmeiség
jellemezte őket?
64. Ismétlés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak
megoldása.
42
1. Ismeretszerzés, tanulás
E) Az információk rendszerezése és
értelmezése.
Adatok és információk csoportosítása
és rendszerezése különböző
szempontok szerint.
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
Egy korszakon belül lezajlott
változások bemutatása különböző
szempontok szerint (politikai,
gazdasági, társadalmi, kulturális;
helyi, regionális, globális; gyors,
lassú, rövid távú, hosszú távú).
F: ipari forradalom, romantika,
Nemzeti Színház, klasszicista
stílus, Konzervatív Párt,
Ellenzéki Párt, Ellenzéki
nyilatkozat, Pilvax kávéház
N: Petőfi Sándor, Batthyány
Lajos, Vörösmarty Mihály, Arany
János, Jókai Mór, Erkel Ferenc,
Liszt Ferenc, Pollack Mihály,
Hild József, Vasvári Pál,
Táncsics Mihály
É: –
T: Pest-Buda
ÉK: ok és következmény, tény és
bizonyíték, értelmezés, jelentőség
TK: társadalom, forradalom,
életmód, város, gazdaság,
politika, nemzet
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
65. 41. A forradalom 1848 tavaszán egész Európán
kezdete forradalmi hullám söpört végig. A
bécsi forradalom hírére a pozsonyi
országgyűlés megszavazta Kossuth
javaslatait, március 15-én pedig kitört
a pesti forradalom. Mi történt ezen a
nevezetes napon? Kik voltak a
márciusi ifjak? Hol nyomtatták ki a
tizenkét pontot és Petőfi versét, a
Nemzeti dalt? Mi történt a Nemzeti
Múzeum előtt? Kit szabadítottak ki a
budai várból a forradalmárok? Az
első független, felelős magyar
kormány megalakulása Batthyány
Lajos miniszterelnök vezetésével. Az
áprilisi törvények megalkotása.
43
Fejlesztési terület
2. Kritikai gondolkodás
B) Emberi magatartások és döntések
megfigyelése.
Egyes történelmi szereplők
döntéseinek elemzése: célok,
rendelkezésre álló információk,
megfontolások, feltételezések,
személyes motívumok.
3. Kommunikáció
F) Beszélgetés és vita.
A magyar történelem egy-két
fordulópontjának megvitatása:
jelentőség, okok, következmények,
lehetséges alternatívák lehetőségei
stb.
Ismeretanyag
F: közteherviselés,
jobbágyfelszabadítás, felelős
kormány, „márciusi ifjak",
tizenkét pont, új kormány, áprilisi
törvények
N: Batthyány Lajos, Kossuth
Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi
István
É: 1848. március 15.,
1848. április 11.
T: Pest-Buda, Párizs, Bécs,
Pozsony
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, történelmi forrás,
jelentőség
TK: társadalom, forradalom,
város, politika, állam, nemzet
 66. 42. Az áprilisi törvények Az áprilisi törvények bemutatása és
korszakos jelentőségük érzékeltetése.
Az alig néhány hét alatt megalkotott
rendelkezések eltörölték a közel
ötszáz éven át érvényben lévő ősiség
törvényét, a Szent István által több
mint nyolcszáz éve bevezetett tizedet,
a robotot és az úriszék intézményét.
Rendelkeztek a
jobbágyfelszabadításról és a
közteherviselésről. Eltörölték a
cenzúrát, érvényesült a
sajtószabadság. Törvény született
Magyarország és Erdély egyesítéséről
is. A törvények egyedüli hiányossága
a nemzetiségek követeléseinek
figyelmen kívül hagyása volt.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
44
1. Ismeretszerzés, tanulás
E) Az információk rendszerezése és
értelmezése.
A történelmi események értékelése
különböző személyek és csoportok
helyzete és érdekei szempontjából.
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
Egyes történelmi változások
jelentőségének megítélése.
Fejlesztési terület
F: választójog,
jobbágyfelszabadítás, cenzúra,
sajtószabadság, népképviseleti
országgyűlés, közteherviselés,
nemzetőrség, nemzetiségek
N:
É:
T: Erdély
ÉK: ok és következmény,
jelentőség, történelmi nézőpont
TK: társadalom, gazdaság,
politika, állam,
parlamentarizmus, nemzet
Ismeretanyag
 67. 43. Támadás az A lecke a szabadságharc első
alkotmányos hónapjait mutatja be 1849 elejéig.
Magyarország ellen Miért a nemzetiségeket uszította a
bécsi udvar Magyarország ellen?
Mik voltak a nemzetiségek
követelései? Ki volt Jelačić, és milyen
eredménnyel támadt az országra?
A pákozdi csata és az újabb bécsi
forradalom. A schwechati vereség.
V. Ferdinánd lemondása és Ferenc
József császárrá koronázása.
A Habsburg-ellentámadás
megindulása és a magyar
visszavonulás.
45
1. Ismeretszerzés, tanulás
E) Az információk rendszerezése és
értelmezése.
A történelmi események értékelése
különböző személyek és csoportok
helyzete és érdekei szempontjából.
3. Kommunikáció
A) Események, történetek
elbeszélése.
Egy történelmi esemény vagy
eseménysorozat bemutatása az
események közötti összefüggések, az
okok és következmények
bemutatásával.
4. Tájékozódás térben-időben
B) Topográfiai feladatok.
Az események helyszíneinek
megkeresése térképen.
F: honvédség, Redoute, Kossuth-
bankó, Országos Honvédelmi
Bizottmány, egy politikai nemzet
N: Jelačić, Görgei Artúr, Bem
József, Móga János, V.
Ferdinánd, Ferenc József,
Lebstück Mária, Dembiński
É: 1848. július 11., 1848.
szeptember 29., 1848. október 6.,
1849
T: Debrecen, Pákozd, Bécs,
Olmütz, Schwechat
ÉK: ok és következmény,
történelmi forrás, tény és
bizonyíték, jelentőség
TK: társadalmi csoport, identitás,
forradalom, politika, állam,
nemzet
 68. 44. A dicsőséges tavaszi A dicsőséges tavaszi hadjárat
hadjárat sikereinek és következményeinek
bemutatása.
A hatvani, a tápióbicskei és az
isaszegi csatában is
győzedelmeskedett a honvédség a
császári csapatok felett, május végén
pedig visszafoglalták Budát, és az
ország egésze felszabadult. A
Habsburg-ház trónfosztása 1849.
április 14-én a debreceni református
Nagytemplomban. Kossuth Lajost
Magyarország kormányzó-elnökévé
választották, és kiadták a
Függetlenségi nyilatkozatot.
Hangsúlyozni kell, hogy a magyar
csapatok annak ellenére legyőzték a
császári seregeket, hogy azok
számbeli fölényben voltak.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
69. Buda ostroma Az olvasmány a dicsőséges tavaszi
(Olvasmány) hadjárat egyik legfontosabb
eseményéről, Buda ostromáról és
visszafoglalásáról szól. Olyan
hétköznapi hősökkel is találkozunk a
szövegben, mint amilyen Inkey
őrnagy vagy Püspöky Gracián.
46
70. 45. A szabadságharc
veresége
A lecke a szabadságharc vereségét, az 2. Kritikai gondolkodás
utolsó hősies harcokat, valamint
Haynau rémuralmát, az osztrákok
1. Ismeretszerzés, tanulás
D) Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból.
A cselekmény egyes körülményeinek
(szereplők, helyszín, idő) azonosítása.
4. Tájékozódás térben-időben
B) Topográfiai feladatok.
Az események helyszíneinek
megkeresése térképen.
Fejlesztési terület
1. Ismeretszerzés, tanulás
D) Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból.
Történelmi ismertető vagy magyarázó
szöveg lényegének összefoglalása;
kérdések megválaszolása, események
bemutatása e szöveg segítségével.
B) Emberi magatartások és döntések
megfigyelése.
F: trónfosztás, Függetlenségi
nyilatkozat, kormányzó-elnök,
dicsőséges tavaszi hadjárat
N: Görgei Artúr, Kossuth Lajos,
Windischgrätz
É: 1849. április 14., 1849. május
21.
T: Isaszeg, Buda, Debrecen,
Hatvan, Tápióbicske, Vác,
Nagysalló, Komárom
ÉK: ok és következmény,
történelmi forrás, tény és
bizonyíték, jelentőség, történelmi
nézőpont
TK: politika, államforma, nemzet
Ismeretanyag
F: –
N: Görgei Artúr, Heinrich Hentzi
É: 1849. május 4–21.
T: Buda
ÉK: jelentőség
TK: politika, nemzet
F: nemzetiségi törvény, aradi
vértanúk, megtorlás
N: Kossuth Lajos, Bem József,
 bosszúját tárgyalja.
Ferenc József csak az orosz cár
segítségével tudta sárba tiporni a
magyar szabadságharcot, amelynek
végén Görgei Artúr 1849
augusztusában Világosnál letette a
fegyvert, bár Klapka György
Komárom várát még október elejéig
tartani tudta.
A szabadságharcot nemzetközi
felhördülést keltő megtorlás követte,
melynek csúcspontja a tizenhárom
vértanú kivégzése volt Aradon, 1849.
október 6-án. Ugyanezen a napon az
első magyar kormány
miniszterelnökét, Batthyány Lajost is
kivégezték Pesten.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
47
Önálló vélemény megfogalmazása
eseményekről, jelenségekről és
személyekről.
2. Kritikai gondolkodás
A) A források kritikus kezelése
Egy-egy példán keresztül annak
tudatosulása, hogy ugyanarról a
történelmi személyről egymástól
jelentősen eltérő beszámolókat és
értékeléseket is olvashatunk.
3. Kommunikáció
A) Események, történetek
elbeszélése.
Történelmi fordulópontok bemutatása
különböző szemszögből.
Fejlesztési terület
Görgei Artúr, Ferenc József,
Haynau, Klapka György
É: 1849. augusztus 13.,
1849. október 2., 1849. október 6.
T: Világos, Arad, Temesvár,
Komárom
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, történelmi forrás,
tény és bizonyíték, értelmezés,
jelentőség, történelmi nézőpont
TK: forradalom, politika
Ismeretanyag
 71. A hős aradi tizenhárom Az olvasmány ábécérendben mutatja
be a tizenhárom aradi vértanút. A
kivégzett tábornokok között horvát,
német, osztrák, szerb és örmény
származású hősök is voltak. Találunk
közöttük főnemeseket, köznemeseket
és egyszerű polgárokat is.
Példamutatásuk és önfeláldozásuk
hazaszeretetre nevel.
72. Bem József Az olvasmány célja bemutatni Bem
(Olvasmány) József életét és a magyar
szabadságharcban betöltött szerepét.
Érdemes vele kapcsolatban
hangsúlyozni, hogy kicsi, vézna,
erőtlen lengyel férfi volt, ennek
ellenére hatalmas lelkierővel harcolt a
magyarok ügye mellett.
Témák Az óra témája
48órákra
bontása
(tankönyvi lecke) vagy
funkciója
Célok, feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
D) Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból.
Történelmi ismertető vagy magyarázó
szöveg lényegének összefoglalása;
kérdések megválaszolása, események
bemutatása e szöveg segítségével.
2. Kritikai gondolkodás
D) Történeti események és jelenségek
megfigyelése és összehasonlítása.
Az információk elhelyezése nagyobb
összefüggésrendszerben azokra az
ismeretekre támaszkodva, amelyekkel
már az adott eseményre, korszakra,
illetve a hasonló történelmi
szituációkra vonatkozóan
rendelkezünk.
3. Kommunikáció
A) Események, történetek elbeszélése
Egy híres ember életútjának rövid
bemutatása.
F) Beszélgetés és vita.
A történelmi hősök tulajdonságainak
és tetteinek értékelése.
Fejlesztési terület
F: –
N: Aulich Lajos, Damjanich
János, Dessewffy Arisztid, Kiss
Ernő, Knézić Károly, Láhner
György, Lázár Vilmos,
Leiningen-Westerburg Károly,
Nagysándor József, Poeltenberg
Ernő, Schweidel József, Török
Ignác,
Vécsey Károly
É: –
T: –
ÉK: történelmi forrás, jelentőség,
történelmi nézőpont
TK: identitás, forradalom,
életmód, politika, nemzet
F: –
N: Bem József
É: –
T: Erdély
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, történelmi forrás,
értelmezés, történelmi nézőpont
TK: politika, forradalom
Ismeretanyag
 73–74. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott
szempontok szerint. A munkafüzet
feladatainak feldolgoztatása.
Számonkérés.
3. Kommunikáció
A) Események, történetek elbeszélése
Híres emberek életútjának bemutatása
különböző szöveges és képi források
felhasználásával.
F) Beszélgetés és vita.
A magyar történelem egy-két
fordulópontjának megvitatása:
jelentőség, okok, következmények,
lehetséges alternatívák lehetőségei
stb.
4. Tájékozódás térben-időben
A) Kronológiai feladatok.
Kiemelkedően fontos történelmi
fordulópontot jelentő események
időpontjának pontos felidézése, a
többi fontos esemény biztos
elhelyezése ezekhez képest.
F: rendi országgyűlés, alsótábla,
felsőtábla, reformkor,
közteherviselés, cenzúra,
sajtószabadság, választójog,
felelős kormány,
jobbágyfelszabadítás, honvédség,
trónfosztás, nemzetiségi törvény
N: Széchenyi István, Kölcsey
Ferenc, Wesselényi Miklós,
Kossuth Lajos, Deák Ferenc,
Petőfi Sándor, Batthyány Lajos,
Josip Jelačić, Görgei Artúr, Bem
József
É: 1830 (a Hitel megjelenése, a
reformkor kezdete), 1832–1836
(reformországgyűlés),
848. március 15. (forradalom
Pest-Budán), 1849. április 14.
(Függetlenségi nyilatkozat),
1849. október 6. (az aradi
vértanúk és Batthyány Lajos
kivégzése)
T: Debrecen, Isaszeg, Buda,
Világos, Arad
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, történelmi forrás,
tény és bizonyíték, értelmezés,
jelentőség, történelmi nézőpont
TK: társadalom, társadalmi
csoport, identitás, forradalom,
életmód, város, gazdaság,
termelés, erőforrás, piac, adó,

49 kereskedelem, pénzgazdálkodás,
politika, állam, államforma,
hatalmi ág, nemzet
50