NT-17242 1 Normal

Történelem 10.
NT-17242/1
Tanmenetjavaslat
Készítette: Stró bl Terézia

Bevezetés
Heti kétórás tantárgyhoz igazodva tananyagbeosztásunk 72 tanórára készült. Bizonyos leckék feldolgozását két tanórában javasoljuk, melyek többsége
az érettségi követelményekben nagyobb súllyal megjelenő magyar és/vagy XIX. századi témákhoz kapcsolódnak. Természetesen a tanár ettől a beosztástól
eltérhet. A két tanórai felosztásnál azt is alapelvnek tekintettük, hogy az egyik tematikai egységben nagyobb lehetőség legyen forrásfeldolgozásra vagy
ábraelemzésre, hiszen ezek fontos fejlesztési követelmények. Így például a mohácsi csata korabeli leírásainak összehasonlítására, szatmári békének, az áprilisi
törvényeknek elemzésére és értékelésére nagyobb lehetőség nyílik. Ugyancsak így lehet arra is több időt szánni, hogy az Egyesült Államok vagy a XVIII.
századi Magyarország államszervezetét részletesebben feldolgozzuk. A rendelkezésre álló időkeret szűkössége miatt a tanár tervezőmunkája, tudatos
forrásválasztása még inkább felértékelődik. A feladatok egy része otthoni előzetes feladatként is adható, az otthon szerzett ismeretek pedig később, a lecke
forrásainak feldolgozása során elmélyíthetők, rögzíthetők. Ezekre a megoldásokra a célok, feladatok rovatban adtunk egy-egy példát (a 4. lecke illetve a 28. és
29. lecke esetében).
Minden témánál megfogalmaztuk a tanóra (tanórák) legfontosabb céljait és feladatait. A feladatok legtöbbször a tankönyv forrásaihoz kapcsolódnak,
de építünk a tanulók előzetes ismereteire és a történelmi atlasz használatára is. Ebben az oszlopban tüntettük fel az előzetes ismereteket, illetve a téma
feldolgozásának alternatív megoldását is.
A fejlesztési terület oszlopába a kerettantervben kiemelten szereplő fejlesztési követelményekre (ismeretszerzés, tanulás; kritikai gondolkodás;
kommunikáció; tájékozódás időben és térben) leckénként több példát írunk, de természetesen ezek csak ajánlások, így a tanárnak lehetősége más választásra is
a tankönyv sokszínű kínálatából. A források terjedelme miatt azt javasoljuk, hogy óra végén jelöljük ki a következő órán sorra kerülő forrásokat, hogy otthon
előzetesen foglalkozhassanak a tanulók a feladatokkal. Ez azért is célszerű, mert így az órán kevesebb időt vesz igénybe a feladat, és segíti az önálló munkát.
Itt jelenik meg a tantárgyi koncentráció is, melyet a kerettanterv kapcsolódási pontoknak nevez. Természetesen ez is csak egy ajánlás.
Az ismeretanyag elnevezésű oszlopba tüntettük fel a leckékben előforduló és a kerettanterv által előírt fogalmakat, neveket, évszámokat és földrajzi
neveket (topográfia). Több lecke ismeretanyagánál, olyan adatokat is szerepeltetünk, melyek már általános iskolában is előfordultak vagy hangsúlyozottan
fontosnak tartjuk a téma feldolgozása során. Természetesen ezeket az adatokat külön jelöljük. A tanmenetet úgy készítettük, hogy építeni lehessen a 9.
évfolyam már megismert kerettantervi fogalmaira és adataira is, melyek – véleményünk szerint – szükségesek az új lecke feldolgozásához. Ezeket az elemeket
szintén jelöltük.
2
A 2012-es kerettanterv újdonságának számító értelmező és tartalmi kulcsfogalmai is szerepelnek az ismeretanyag között. Ezeknek az elemeknek a döntő
többségét, már az előző tanévben megismerték és használták a tanulók. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük a kulcsfogalmakat, külön jelölve a 10. évfolyam
új követelményeit.
Értelmező és tartalmi kulcsfogalmak
( = az évfolyamon megjelenő új kulcsfogalom)
Értelmező Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség, történelmi
kulcsfogalmak nézőpont.
társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elitréteg , népesedés, népességrobbanás,
népességfogyás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat,
Tartalmi gazdasági teljesítmény, gyarmatosítás, árutermelés, pénzgazdálkodás, kereskedelem, piac, kereskedelmi mérleg, piaci egyensúly,
kulcsfogalmak gazdasági válság, adó,
politika, állam, államforma, hatalmi ág, politikai párt, monarchia, köztársaság, önkényuralom, egyeduralom, diktatúra, demokrácia,
polgárjog, államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet,
vallás, monoteizmus, politeizmus, vallásüldözés, vallásszabadság, antijudaizmus, lelkiismereti szabadság
A tanmenetjavaslatban használt rövidítések:

F: a leckében kialakításra kerülő fogalmak
N: a leckében szereplő fontosabb személyek
É: évszámok
T: topográfia
ÉK: értelmező kulcsfogalmak
TK: tartalmi kulcsfogalmak
3
A tanmenetjavaslatban használt jelölések:
Dőlt betű: olyan ismeretanyag, mely a tanév során már korábban (pl. korábbi leckében, témakörben) is szerepelt és ismét megjelent.
[…]: olyan ismeretanyag, amely a kerettanterv szerint csak egy későbbi témakörben szerepel a követelmények között.
<…>: korábbi évfolyamokon megismert kerettantervi fogalmak és adatok, melyek – véleményünk szerint – szükségesek az új lecke feldolgozásához.
+: nem középiskolai kerettantervi ismeretanyag.
4
Képességfejlesztés, Teljes Kerettantervi
Új tananyag
Témák összefoglalás, óraszám órakeret
feldolgozása
gyakorlás, ellenőrzés 72óra 65 óra
I. A kora újkor története 11 2 13 12
II. A kora újkor Magyarországon 12 2 14 14
III. A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás

15 2 17 15
kora
IV. Az újjáépítés kora Magyarországon 7 2 9 9
V. A reformok, a forradalom és szabadságharc

13 3 16 15
Magyarországon
Év végi rendszerezés 0 3 3 0
összesen: 58 14 72 65
5
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
I. A KORA ÚJKOR TÖRTÉNETE
1. 1. A nagy földrajzi Az általános iskolában tanultak felidézése: Kritikai gondolkodás: F: ültetvény, világkereskedelem,
felfedezések felfedezők, utazók 3. forrás (Csoportosítsa táblázat <levantei kereskedelem, Hanza>
(Kolumbusz). segítségével a tényezőket több +árforradalom, +karavella
A tanulók megismerik a földrajzi szempontból (lehetőség – kényszer,
felfedezések tényezőit, a lecke ábrájának és politikai-gazdasági tényezők stb.)! N: Kolumbusz, Magellán,
térképének segítségével különbséget tud Vasco da Gama
tenni a feltételek és mozgató tényezők Ismeretszerzés, tanulás:
között. 7. forrás (Kövesse nyomon a É: 1492 (Amerika felfedezése)
A lecke térképének segítségével felfedezések menetét! Mely tényezők
megnevezzük a felfedezések legjelentősebb befolyásolhatták az irányokat? Mi T:<India>
eseményeit. mindentől függött, hogy mely + Afrika, +Amerika
Bemutatjuk a felfedezések gazdasági területeken tudtak behatolni, s
következményeit. Kiemeljük a megvetni lábukat? Nézzen utána az ÉK: történelmi idő, változás és
világgazdaság kialakulását, a régiók közötti asztrolábium és a Jákob-pálca folyamatosság, ok és
gazdasági erőviszonyokat átalakulását és a eredetének és használatának! következmény, jelentőség.
gyarmatosítást. Mennyiben jellemző a felfedezések
A tanulók példákat mondanak a felfedezések egészére e két eszköz története?) TK: társadalom, migráció,
pozitív és negatív következményeire, gazdaság, gazdasági
megértik, hogy hosszútávon jelentős tevékenység, erőforrás,
Tájékozódás időben és térben:
gazdasági, társadalmi és politikai gazdasági kapcsolat,
18. forrás (Állapítsa meg a
következményekkel járnak a változások. kereskedelem, pénzgazdálkodás,
térképről, hogy milyen útvonalakból
piac, centrum*, periféria*,
állt a világkereskedelem! Jellemezze
<gyarmatosítás>.
a különböző kereskedelmi utak
forgalmát!
Elemezze az egyes térségek szerepét
a világkereskedelemben!)
Koncentráció:
6
bontása funkciója
Földrajz: földrajzi felfedezések
topográfiai vonatkozásai.
2. 2. A reformáció Az általános iskolában tanultak felidézése: Ismeretszerzés, tanulás: F: reformáció, protestáns,
kibontakozása és reformátorok (Luther, Kálvin). 6. forrás (Gyűjtse ki, hogy a evangélikus, református,
hatásai A lutheri pontok forráselemzésével annak korabeli hitélet mely jellemzőit említ <Biblia, eretnekség,
megértése, hogy miért vezettek az egyházat a dokumentum! Mit kifogásol reneszánsz>, [unitárius]
bíráló és a megújítást célzó pontok a ezekkel kapcsolatban Luther? +szekularizáció,
reformációhoz. Milyen érvei vannak? Miért voltak +predesztináció, +búcsúcédulák
Összehasonlítjuk a reformáció hatásosak ezek az érvek? Emelje ki a
legjelentősebb irányzatait. dokumentumból a katolikus N: Luther, Kálvin
A tanulók a lecke tematikus térképének hitelveket tagadó részeket! Állapítsa
segítségével ismertetik a reformáció térbeli meg, miben kívánja megváltoztatni É: 1517 (Luther fellépése,
elterjedését. Luther az egyház szerepét! a reformáció kezdete)
Kiemeljük, hogy a reformáció a hitélet Magyarázza meg, miért váltott ki +1555 (az augsburgi vallásbéke)
megújítása mellett a protestáns éles ellenállást a korabeli katolikus
gondolkodásmód (önkormányzatiság, egyházfőkből Luther alaptétele, „a T: <Róma, Német-római
hivatásetika) terjesztésével jelentős eszmei hit által való üdvözülés” tana!) Birodalom>
és társadalmi hatást gyakorolt Európára. Kommunikáció: +Svájc, +Wittenberg
15. forrás (Gyűjtse össze azokat a
hittételeket, amelyek a reformáció ÉK: történelmi forrás,
szinte minden irányzatára interpretáció, ok és
jellemzőek! Magyarázza meg az következmény, jelentőség
azonosság okait! Elemezze az
irányzatok közötti különbségeket!) TK: társadalom, identitás,
életmód, politika, vallás,
monoteizmus, vallásüldözés
Tájékozódás időben és térben:
16. forrás (Mutassa be a térkép
alapján az egyes irányzatok földrajzi
elterjedését! Elemezze a kiterjedés
lehetséges okait!)
3-4. 3. A Habsburgok Az egyik tematikai egység a spanyol Ismeretszerzés, tanulás: F: abszolutizmus,
7
bontása funkciója
felemelkedése és a abszolutizmus, a Habsburg–Valois párharc, 1. forrás (Kövesse nyomon a ellenreformáció, jezsuita,
katolikus megújulás II. Fülöp, Spanyolország hanyatlása; a másik Habsburgok felemelkedését! Gyűjtse barokk, <inkvizíció,
az ellenreformáció, a katolikus megújulás és össze az ábrán szereplő országokat eretnekség>
a barokk. és tartományokat! Hogyan szerezték +katolikus megújulás
meg ezeket a Habsburgok?)
A lecke ábrájának elemzésével kiemeljük a N: V. Károly
spanyol abszolutizmus jellemzőit. Kommunikáció:
Annak megértése, hogy a Habsburgok 4. forrás (Mutassa be az É: 1492 (Amerika felfedezése)
európai térnyerése hogyan vezetett a abszolutizmus és a rendi dualizmus + 1545-1563 (a tridenti zsinat)
Habsburg-Valois párharchoz. közötti különbségeket! Vitassák
Összehasonlítjuk a lecke ábrája alapján a meg, hogy erősítette vagy T: Németalföld, <Róma>
katolikus megújulás és az ellenreformáció gyengítette-e a Habsburg Birodalmat +Spanyolország
fogalmát. politikai felépítése és hatalmas
Bemutatjuk a tridenti zsinat legfontosabb kiterjedése!) ÉK: változás és folyamatosság,
határozatait. ok és következmény, jelentőség
A lecke tematikus térképének segítségével a Kritikai gondolkodás:
tanulók ismertetik a katolicizmus térbeli 16. forrás (Határozza meg a két TK: migráció, gazdaság,
kiterjedését. fogalom tartalmát és egymáshoz való erőforrás, pénzgazdálkodás,
A lecke képeinek felhasználásával viszonyát!) kereskedelem, gazdasági válság,
összegyűjtjük a barokk stíluselemeit. adó, politika, állam,
Tájékozódás időben és térben: államszervezet, egyeduralom,
20. forrás (Mely területeket veszített monarchia, közigazgatás,
el a katolicizmus a XVI. században? birodalom, centrum, periféria,
Hol sikerült a XVII. században a vallásüldözés, antijudeizmus*,
katolicizmusnak visszahódítani <gyarmatosítás>
pozícióit? Mi jellemző ezekre a
területekre (hatalmi helyzet, politika,
társadalom, gazdaság)?
Koncentráció:
Rajz – és vizuális kultúra: a barokk
stílus.
8
bontása funkciója
Ének-zene: a barokk zene
5. 4. A tőkés termelés A 2. és 3. forrás feladatait a tananyag Ismeretszerzés, tanulás: F: tőke, kapitalizmus,
kibontakozása feldolgozás előtti órán házi feladatnak adjuk, 2. és 3. forrás (Nézzen utána a manufaktúra, vetésforgó,
Hollandiában és melyet a téma feldolgozása során fogunk tőzsde működésének! Keressen anglikán, világkereskedelem,
Angliában ellenőrizni. XX–XXI. századi példákat egy reformáció, <céh, Hanza>
Bemutatjuk a tőkés gazdaság működési árucikk árának tőzsdei szárnyalására, +tőzsde, +bekerítés,
mechanizmusát Hollandia és Anglia majd összeomlására!) +monopóliumok, Nagy Armada
példáján keresztül a lecke forrásainak
felhasználásával. Kritikai gondolkodás: N: I. Erzsébet
A tanulók megismerik a manufaktúra 12. és 13. forrás (Állapítsa meg, + VIII. Henrik
működését a lecke forrásainak a mely folyamatot ábrázolja a ballada!
felhasználásával. Összehasonlíthatjuk a Határozza meg, hogy kik és milyen É: –
céhek működésével. módon végzik a munkafolyamatot! +1588 ( a Nagy Armada
A tanulók felismerik a gazdasági változások Vesse össze a balladát a 13. ábrával!) veresége)
társadalmi és politikai következményeit.
Kommunikáció: T: London, Németalföld
16. forrás (Jellemezze Anglia +Hollandia
gazdasági helyzetét! Mutassa be a
szigetország külpolitikáját!) ÉK: változás és folyamatosság,
ok és következmény, jelentőség
Koncentráció:
TK: társadalmi csoport,
Földrajz: a holland mélyföld.
társadalmi mobilitás,
Magyar nyelv és irodalom:
felemelkedés, lesüllyedés,
Shakespeare.
népesedés, népességrobbanás,
Dráma és tánc: az angol reneszánsz
város, gazdasági rendszer,
színház és dráma.
termelés, termelési egység,
gazdasági szereplő,
kereskedelem, piac, adó,
politika, állam, birodalom,
szuverenitás, centrum,
vallásüldözés, <gyarmatosítás>
9
bontása funkciója
6. 5. Az angol Az angol polgárháború áttekintő ábrája Ismeretszerzés, tanulás: F: puritán, Jognyilatkozat,
polgárháború és az alapján a tanuló megismeri a polgárháború 9. forrás (Milyen szakaszokra alkotmányos monarchia,
alkotmányos menetét. oszthatjuk a polgárháborút? Milyen abszolutizmus
monarchia kialakulása Kiemeljük Cromwell szerepét az szempontok alapján lehet + rövid és hosszú parlament,
eseményekben, a tanulók önálló véleményt szakaszokra osztani az időszakot?) +protektorátus, +hajózási
fogalmaznak meg a személyiségéről. törvény
A lecke forrásainak felhasználásával Kritikai gondolkodás:
bemutatjuk az angol alkotmányos monarchia 12. és 13. forrás (Jellemezze N: Cromwell
politikai rendszerét. Kiemeljük, hogy Cromwell személyiségét a kép [12.] +Stuartok
modern hatalommegosztásra épülő rendszer és a szöveges források [13.] alapján!)
jött létre, ahol a királyi hatalom is É: 1642–1649 (az angol
korlátozott. Kommunikáció: polgárháború), 1689 (a
17. forrás (Vegye számba a király, a Jognyilatkozat kiadása)
törvényhozás és a kormány szerepét!
Hasonlítsa össze a rendi és az T: London
alkotmányos monarchia
rendszerében a három tényező ÉK: változás és folyamatosság,
szerepét!) történelmi forrás, interpretáció,
jelentőség, <történelmi
nézőpont>
TK: társadalom, identitás, elit

réteg, népesedés,
kereskedelem, politika,
államforma, államszervezet,
hatalmi ág, egyeduralom,
monarchia, köztársaság,
parlamentarizmus,
vallásüldözés, <politikai párt,
diktatúra>
7. 6. A francia Az általános iskolában tanultak felidézése: a Ismeretszerzés, tanulás: F: merkantilizmus,
abszolutizmus, manufaktúra,
10
bontása funkciója
abszolutizmus Napkirály udvara (XIV. Lajos, Versailles). 10. forrás (Gyűjtse össze azokat a barokk
Bemutatjuk a francia abszolutizmus területeket, ahol az uralkodói +hugenották, +vallásháború,
kiépítésének döntő eseményeit. hatalom, +államtitkárok
A tanulók a lecke forrásainak illetve ahol a rendi befolyás
felhasználásával megismerik XIV. Lajos érvényesül!) N: XIV. Lajos
politikai rendszerét. +Richelieu
Meghatározzuk a merkantilizmus fogalmát a Kommunikáció:
lecke sematikus ábrájának segítségével. A 12. és 13. forrás (Milyen stílusban É: –
tanulókat rávezetjük a gazdaságpolitika fő épült a kastély? Mi jellemző a + 1643 – 1715 (XIV. Lajos
jellemzőire. parkra? Keressenek további képeket uralkodása)
A tanulók megértik a merkantilizmus és [az interneten és albumokban] a
XIV. Lajos nagyhatalmi célkitűzései közötti kastélyról [termek, kert], és T: Versailles
összefüggést. készítsenek bemutatót Versailles-
ról!) ÉK: ok és következmény,
jelentőség
Kritikai gondolkodás:
15. forrás (Kövesse nyomon az áruk TK: társadalom, társadalmi
mozgását a határokon! Milyen csoport, életmód, gazdaság,
célokat szolgálnak a vámok? Mely gazdasági rendszer, termelés,
intézkedésekkel kívánták még erőforrás, kereskedelem,
segíteni az alapvető célt?) pénzgazdálkodás, piac, adó,
politika, államszervezet,
Koncentráció: egyeduralom, monarchia,
közigazgatás, vallásüldözés
Magyar nyelv és irodalom: Molière.
Dráma és tánc: a francia klasszicista
színház és dráma.
Rajz – és vizuális kultúra: a barokk
stílus.
8. 7. A Német-római Utalhatunk Habsburgok felemelkedésének Ismeretszerzés, tanulás: F: abszolutizmus,
Birodalom és a folyamatára (a 3. lecke alapján). 3. forrás (Milyen viszony állt fenn ellenreformáció, protestáns,
Habsburgok dunai Tudatosítjuk a tanulókban, hogy a XVI. az uralkodó és országai között? <rendi monarchia>
11
bontása funkciója
monarchiája. század közepén a Habsburg-ház kettészakadt Jellemezze +vallásháború, +rendek,
egy spanyol és egy osztrák ágra. az egyes országok közötti +központi hivatalok
Kiemeljük a lecke ábrája alapján a kapcsolatot! Milyen lehetőségei
Habsburgok dunai birodalmának fő voltak az uralkodónak a birodalom N: V. Károly, XIV. Lajos.
jellemzőit. egységes kormányzására? Nézze
Hangsúlyozzuk, hogy a harmincéves és a meg az 5. forrásban a Habsburgok É: 1618–1648 (a harmincéves
spanyol örökösödési háború a Habsburg – uralkodói címeit (38. oldal)! Mit háború)
francia párharc újabb szakaszát jelenti. bizonyítanak ezek? Állapítsa meg, + 1701-1714 (a spanyol
Bemutatjuk a két háború okait és politikai vannak-e közöttük nem valós örökösödési háború)
eredményeit. címek!)
Kiemeljük a vesztfáliai béke szerepét a T: <Német-római Birodalom>
Német-római Birodalom széttagoltságában. Kritikai gondolkodás:
A tanulók a lecke térképének segítségével 6. forrás (Kik között folyt a háború? ÉK: változás és folyamatosság,
felismerik a spanyol örökösödési háború és a Vegye számba, milyen jellegű ok és következmény, jelentőség
Rákóczi-szabadságharc kapcsolatát. ellentétek alakultak ki! Melyek az
alapvető ellentétcsoportok? Nézzen TK: társadalom, identitás, adó,
utána, mely ellentétek végződtek a politika, állam, államforma,
Habsburgok győzelmével, és melyek államszervezet, hatalmi ág,
vereségükkel!) egyeduralom, monarchia,
közigazgatás, birodalom,
Tájékozódás időben és térben: szuverenitás, vallás,
17. forrás (Vegye számba a két vallásüldözés
ellenséges tábort! Elemezze a
háborús szövetségeket összetartó
erőket és célokat! Becsülje meg a két
tábor erőviszonyait! Ismertesse a
békekötés után kialakult helyzetet!)
9. 8. Közép- és Kelet- Bemutatjuk a földrajzi felfedezéseknek az Ismeretszerzés, tanulás: F: kapitalizmus, manufaktúra,
Európa a XVI–XVII. európai régiók fejlődésére és egymással való 1. forrás (Hogyan változott Közép- [örökös jobbágyság],
században gazdasági kapcsolataikra gyakorolt hatását. Európa szerepe az európai <despotizmus, rendi
A tanulók megértik, miért gyengül meg munkamegosztásban? Mi jellemezte monarchia>
Lengyelország és erősödik meg a különböző időszakokat?) +európai munkamegosztás,
12
bontása funkciója
Oroszország. Kiemeljük Oroszország +szabad vétó, cár
nagyhatalommá válásának fő lépéseit. Tájékozódás időben és térben:
15. forrás (Keresse meg N: I. (Nagy) Péter
Szentpétervárt a térképen! Mi volt a +Romanovok
stratégiai, gazdasági és kulturális
jelentősége?) É: –
Kritikai gondolkodás: + 1700 – 1721 (az északi
A kép alapján értékelje, vajon a háború)
város valóra váltotta-e Péter cár
elképzeléseit!) T: Szentpétervár
+ Porosz Királyság
ÉK: történelmi idő, változás és

folyamatosság, ok és
következmény, jelentőség.
TK: társadalom, társadalmi
csoport, gazdaság, gazdasági
rendszer, termelés, gazdasági
kapcsolat, kereskedelem, piac,
adó, politika, államforma,
birodalom, szuverenitás,
centrum, periféria,
<önkényuralom>
10. 9. Az Oszmán Bemutatjuk az ábra segítségével az Oszmán Ismeretszerzés, tanulás: F: <szultán, végvári rendszer,
Birodalom és az Birodalom sikeres hódításának és 5. forrás (Határozza meg, mit despotizmus, levantei
Európán kívüli világ hanyatlásának okait. értenek a hatósugár-elméleten! kereskedelem>
Az Európán kívüli világ feldolgozható Keressen konkrét példákat, amelyek
tanulói kiselőadások formájában. alátámasztják az elméletet! Mely N: [I. Szulejmán]
tényezők változtathatják meg egy
hadsereg hatósugarát?) É: –
T: <Buda, Nándorfehérvár>
13
bontása funkciója
Kommunikáció:
7. forrás (Gyűjtsék össze az ábráról ÉK: változás és folyamatosság,
azokat a tényezőket, amelyek ok és következmény
korábban
a hódítást segítették, a XVII. TK: gazdaság, erőforrás,
században azonban már kereskedelem, piac, gazdasági
akadályozták a birodalom fejlődését! válság, adó, államszervezet,
Indokolják meg választásukat!) közigazgatás, birodalom,
szuverenitás, centrum, periféria,
Koncentráció: <önkényuralom>
Földrajz: a Balkán földrajzi
viszonyai.
11. 10. Életmód és Az életmód bemutatása történhet tanulói Kommunikáció: F: kapitalizmus, reformáció,
művelődés a kora kiselőadásokkal. 11. forrás (Melyek a reformáció ellenreformáció, alkotmányos
újkorban Összegyűjtjük a lecke és a tanulók ismeretei elvárásai a templombelsőket monarchia, [társadalmi
alapján a természettudományok eredményeit illetően? Hogyan kapcsolhatjuk ezt szerződés], kapitalizmus,
a korszakban. össze a polgári erényekkel?) inkvizíció
Bemutatjuk a korszak jelentős
államelméleteit. Hangsúlyozzuk Locke Kritikai gondolkodás: N: Kopernikusz, Spinoza
későbbi szerepét. 9. forrás (Miért fogták perbe a +Machiavelli, +Locke
tudóst? Magyarázza meg, miért
tartotta veszélyesnek Giordano É:
Bruno gondolatait az inkvizíció!
Milyen érveket hozott fel Giordano T: London
Bruno nézetei mellett? Befolyásolta-
e érvelését az, hogy milyen jellegű
bíróság előtt állt? Indokolja ÉK: változás és folyamatosság,
véleményét!) történelmi forrás, interpretáció,
jelentőség
Ismeretszerzés, tanulás:
19. forrás (Sorolja fel az emberek TK: társadalom, migráció,
14
bontása funkciója
alapvető jogait! Állapítsa meg, mi életmód, város, népesedés,
jellemzi az egyén és a közösség népességfogyás, gazdaság,
viszonyát Locke szerint! Magyarázza állam, államforma, hatalmi ág,
meg, miért a Locke által jónak tartott egyeduralom,
államberendezkedés védhet meg az parlamentarizmus, szuverenitás,
önkénytől!) centrum, periféria, [emberi
jog*]
Koncentráció:
Földrajz: a Naprendszer.
Fizika: a földközéppontú és a
napközéppontú világkép jellemzői.
A Föld, a Naprendszer és a Kozmosz
fejlődéséről alkotott csillagászati
elképzelések. Kepler törvényei,
Newton.
12. Összegezés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: történelmi idő, változás és
A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi Összegezés első feladata (Készítsen folyamatosság, ok és
kérdések és a tanár által összeállított a fentiekhez hasonlóan tömör, csak a következmény, történelmi
feladatok alapján. lényegi vonásokat kiemelő forrás, interpretáció, jelentőség,
összefoglalót a korszak gazdasági, <történelmi nézőpont>
társadalmi és életmódbeli
változásairól!) TK: társadalom, társadalmi
csoport, identitás, társadalmi
mobilitás, felemelkedés,
lesüllyedés, elit réteg*,
népesedés, népességrobbanás,
népességfogyás, migráció,
életmód, város, gazdaság,
gazdasági tevékenység,
gazdasági rendszer, termelés,
termelési egység, erőforrás,
15
bontása funkciója
gazdasági szereplő, gazdasági
kapcsolat, kereskedelem,
pénzgazdálkodás, piac,
gazdasági válság, adó, politika,
állam, államforma,
államszervezet, hatalmi ág,
egyeduralom, monarchia,
köztársaság, parlamentarizmus,
szuverenitás, centrum*,
periféria*, vallás, monoteizmus,
vallásüldözés, antijudaizmus*,
<gyarmatosítás, politikai párt,
önkényuralom, diktatúra>,
[emberi jog]
13. Ellenőrző, Az óra funkciója: visszajelzés a tanárnak és
számon kérő óra a tanulóknak.
II. A KORA ÚJKOR TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON
14-15. 11. A középkori Az általános iskolában tanultak felidézése: a Tájékozódás időben és térben: F: örökös jobbágyság, <báró,
magyar állam bukása mohácsi csata. 1. forrás (Jellemezze rendkívüli hadiadó, mezőváros,
Az egyik tematikai egység a királyi hatalom Magyarország külpolitikai helyzetét! rendi monarchia, köznemes,
összeomlása, a rendi kormányzás, a Dózsa- Milyen változások bontakoztak ki a végvári rendszer>
féle parasztháború; a másik a déli korszakban? Hogyan reagált erre a + rákosi végzés,
végvárvonal összeomlása. A második magyar külpolitika?) +Hármaskönyv
tematikai egységben lehetőség van a
mohácsi csata két leírásának (Brodarics Ismeretszerzés, tanulás: N: II. Lajos, Szapolyai János, I.
krónikája [11.], Szulejmán naplója [13.]) 9. forrás (Állapítsa meg, mely Szulejmán
elemzésére, összehasonlítására vagy a jövedelemforrásokra számít a +Bakócz Tamás, +Tomori Pál
történelmi helyszínen (Mohácsi Történelmi kincstartó!
16
bontása funkciója
Emlékhelyen) múzeumlátogatás vagy Magyarázza meg, miként hatott az É: 1526 (a mohácsi csata)
múzeumi óra keretében lehet feldolgozni a udvar anyagi helyzete a végvári +1490 – 1526 (a Jagelló-kor)
tananyagot. rendszer ellenálló erejére!)
T: Mohács, Buda,
Bemutatjuk a középkori magyar állam Kommunikáció: <Nándorfehérvár>
bukásához vezető folyamatokat. 14. forrás (Kövesse végig a csata
Összehasonlítjuk az Oszmán Birodalom és a menetét! Hasonlítsa össze a kortársi ÉK: tény és bizonyíték, ok és
Magyar Királyság erőviszonyait és leírásokat (12. és 13. forrás) a következmény, interpretáció,
külpolitikai helyzetét. hadtörténészek által készített történelmi nézőpont
Összegyűjtjük a mohácsi csatavesztés vázlattal!)
közvetett és közvetlen okait. A tanuló TK: társadalom, társadalmi
felismeri, hogy nem kizárólag egy kiváltó Koncentráció: csoport, társadalmi mobilitás,
okra vezethetők vissza a vereség. Földrajz: a Kárpát-medence lesüllyedés, népesedés,
A lecke forrásainak felhasználásával a természeti adottságai. kereskedem, pénzgazdálkodás,
tanuló ismerteti a mohácsi csata menetét. adó, politika, állam,
államforma, birodalom,
szuverenitás, centrum, periféria
16. 12. A kényszerpályára Az általános iskolában tanultak felidézése: a Kommunikáció: F: –
került ország végvári harcok hősei (Dobó István, Eger). 4. forrás (Foglalja össze a váradi +váradi béke
Múzeum- vagy várlátogatás keretében az megállapodás lényegét! Elemezze,
egyik történelmi helyszínen (pl. Kőszeg, hogy miért volt elfogadható mindkét N: I. Ferdinánd, Dobó István,
Eger, Szigetvár, Drégely) is fel lehet fél számára a megállapodás! Az Zrínyi Miklós, Szapolyai János,
dolgozni a tananyagot. uralkodók mellett kinek az érdekei I. Szulejmán
Bemutatjuk a történelmi atlasz és a lecke érvényesültek az egyezményben?) +Fráter György
térképeinek segítségével a török
hadjáratokat, jelentős várostromokat. Kritikai gondolkodás: É: 1541 (Budát elfoglalja a
A tanulók megértik a 17. forrás alapján, 17. forrás (Milyen lehetőségek török, az ország három részre
hogy az oszmán-török katonai fölény mellett álltak a kortársak előtt? Melyek szakadása), 1552 (Eger
a politikai megosztottság is hozzájárult az voltak az alapvető célok? Melyik sikertelen török ostroma), 1566
ország három részre szakadásához. volt a helyes út?) (Szigetvár eleste)
1529 (az ország két részre
szakad), +1532 (Kőszeg
17
bontása funkciója
Tájékozódás időben és térben: ostroma)
14. forrás (Hogyan változtak a török
stratégiai célok a korszakban? T: Kőszeg, Eger, Szigetvár,
Kövesse nyomon a hadjáratokat! Bécs, Buda
Gyűjtse ki a jelentős várostromokat a
térképről, s készítsen táblázatot az ÉK: ok és következmény, tény
eseményekről! Tüntesse föl az és bizonyíték, történelmi
internet segítségével a táblázatban a nézőpont
hős várkapitányok neveit!)
Koncentráció: politika, állam, államforma,
birodalom, szuverenitás
Magyar nyelv és irodalom: Zrínyi
Miklós: Szigeti veszedelem.
17. 13. A három részre Feleleveníthetjük az török államszervezet és Ismeretszerzés, tanulás: F: <székely, szász, szpáhi,
szakadt ország közigazgatás jellemzőit. 3. forrás (Mely épületekhez rendi monarchia, végvári
Bemutatjuk a három országrész sajátos jogi kapcsolódtak a minaretek? Gyűjtse rendszer>
helyzetét és államszervezetét. össze az internet segítségével a +khász birtok, vilajet,
Hangsúlyozzuk, hogy a részekre szakadt Magyarországon megmaradt török +főkapitányságok, +Udvari
ország helyzetét alapvetően meghatározta, emlékeket!) Haditanács
hogy a két nagyhatalom ütközőzónájába
került. Kommunikáció: N:
Kiemeljük a hódoltság közigazgatásának 9. forrás (Mutassa be az erdélyi +János Zsigmond, +Báthory
sajátos vonásait. rendiség István
A tanulók összegyűjtik azokat a földrajzi felépítését! Jellemezze a fejedelem
helyeket, ahol török kori emlék van. Ez a és a rendek erőviszonyait! Hogyan É:
feladat házi feladatnak is adható, ha nincs a viszonyul egymáshoz a rendi és az
teremben internet-hozzáférés. etnikai összetétel?) T: hódoltság, Buda, Bécs,
A tanulók a lecke ábrája alapján ismertetik <Erdély, Pozsony>
az Erdélyi Fejedelemség államszervezetét, Kritikai gondolkodás:
etnikai és társadalmi viszonyait. 11. forrás (Miért kellett átalakítani a ÉK: változás és folyamatosság,
Kiemeljük a Királyi Magyarországon az új védműveket? Mi az átalakítás ok és következmény
18
bontása funkciója
végvári vonal kiépítésének jellemzőit. lényege, és milyen katonai előnye
volt? Milyen nehézségekkel kellett TK: társadalom, társadalmi
szembenézniük az építtetőknek?) csoport, életmód, gazdasági
rendszer, adó, politika, állam,
Koncentráció: államforma, államszervezet,
Földrajz: a Kárpát-medence hatalmi ág, monarchia,
természeti adottságai. közigazgatás, birodalom,
szuverenitás, vallás
18. 14. A reformáció Feleleveníthetjük a reformációról korábban F: unitárius, reformáció,
Magyarországon tanultakat. Kommunikáció: evangélikus, református, <szász,
A tanulók megismerik a reformáció 9. forrás (Mutassa be Erdély rendi, székely>
magyarországi elterjedését. etnikai és felekezeti viszonyait! +hitviták, +bevett felekezetek
Kiemeljük Erdély sajátos felekezeti Tárja fel az egyes elemek közötti
viszonyait. összefüggéseket!) N: Károli Gáspár
A tanulók a lecke táblázatának a +Méliusz Juhász Péter
segítségével felismerik a rendi, etnikai és Ismeretszerzés, tanulás:
felekezeti viszonyok összefüggéseit. 6. forrás (Állapítsa meg a borító É: –
Kiemeljük, hogy a reformáció a alapján, hogy mikor jelent meg a +1568 (a tordai országgyűlés)
bibliafordítás, a magyar nyelvű hitélet és a kötet! Mit jelent a prédikáció
magyar írásbeliség fellendülése révén kifejezés? Mennyiben jellemző a T: Sárospatak, hódoltság,
formálta jelentősen a magyar korszakban Méliusz Juhász Péter <Erdély>
művelődéstörténetet. A tanulók a lecke életútja?) +Debrecen
forrásai és ismeretei alapján példákkal
támasztják alá a magyarországi reformáció Kritikai gondolkodás: ÉK: változás és folyamatosság,
kulturális jelentőségét. 20. forrás (A kulturális élet mely ok és következmény,
területein hozott a reformáció interpretáció
fellendülést? Mely tényezők
befolyásolták az iskolák térbeli és TK: társadalom, társadalmi
időbeli előfordulását csoport, identitás, migráció,
Magyarországon?) politika, vallás, vallásüldözés,
<vallásszabadság>
19
bontása funkciója
Koncentráció:
Magyar nyelv és irodalom: a
reformáció kulturális hatása.
19. 15. A Bocskai- Bemutatjuk a tizenöt éves háború okait és Kommunikáció: F: hajdú, ellenreformáció,
szabadságharc menetét. A tanulók a lecke térképeinek 5. forrás (Mutassa be a kép alapján a <nádor, végvári rendszer, rendi
információi alapján megnevezik a hajdú fegyverzetét, öltözetét!) monarchia>
legjelentősebb hadi eseményeket. +portyák, felségárulási perek,
Meghatározzuk a hajdú fogalmát. Tájékozódás időben és térben: +kollektív nemesség, +bécsi
A tanulók megismerik a Bocskai- 7. forrás (Kövesse nyomon a harci béke
szabadságharc okait, megértik a békekötés eseményeket! Vonja meg a háború
okait. első szakaszának mérlegét!) N: Bocskai István
A tanulók Bocskai politikai végrendelete +Habsburg Rudolf
alapján megfogalmazzák Erdély politikai 18. forrás (Milyen politikai szerepet
szerepét. É: 1591–1606 (a tizenöt éves
szánt Erdélynek Bocskai István
Kiemeljük, hogy helyreállt a rendi háború)
Magyarország életében? Mikor
dualizmus. + 1604-1606 (a Bocskai-
javasolja az egyesülést
szabadságharc
Magyarországgal?)
T: Eger, hódoltság, Bécs,
<Erdély>
+Gyurgyevó, +Mezőkeresztes
ÉK: ok és következmény, tény

és bizonyíték, interpretáció

csoport, identitás, társadalmi
mobilitás, felemelkedés,
lesüllyedés, népességfogyás,
életmód, adó, politika,
birodalom, szuverenitás, vallás,
20
bontása funkciója
vallásüldözés,
<vallásszabadság>
20. 16. Erdély aranykora A tanulók feleleveníthetik az Erdélyi Ismeretszerzés, tanulás: F: merkantilizmus, hajdú
és összeomlása Fejedelemség történetét. 2. forrás (Mutassa be Bethlen + nikolsburgi béke, +Erdély
Visszautalunk Bocskai politikai jövedelmeinek az összetételét! aranykora
végrendeletére. Hogyan befolyásolta a jövedelmek
Bemutatják azokat a tényezőket, melyek összetétele a fejedelmi hatalom N: Bethlen Gábor
lehetővé tették Bethlennek, hogy aktívan helyzetét?) +Apácai Csere János, + I.
részt tudjon venni a harmincéves háborúban. Rákóczi György, + II. Rákóczi
A tanulók a lecke ábrája alapján ismertetik Kommunikáció: György
Erdély lehetőségeit és kényszerpályáit. 4. forrás (Hogyan változtak a
Bemutatjuk Erdély Bethlen halála utáni fejedelemség határai? Mutassa be É: 1618–1648 (a harmincéves
politikai szerepvállalását. Bethlen hadjáratait, s azok háború)
Kiemeljük Bethlen Gábor és I. Rákóczi eredményeit!)
György szerepét a magyar kultúra T: <Erdély>
fellendítésében. Kritikai gondolkodás: +Gyulafehérvár
10. (és 8. ) forrás (Mutassa be az
Erdélyi Fejedelemség ÉK: változás és folyamatosság,
kényszerpályáit és lehetőségeit! tény és bizonyíték
Vesse össze az ábrát Bethlen Gábor TK: társadalom, népesedés,
politikai végrendeletével [8.]!) népességfogyás, migráció,
gazdaság, gazdasági rendszer,
termelés, erőforrás,
kereskedelem, pénzgazdálkodás,
adó, politika, államforma,
monarchia, szuverenitás
21. 17. A királyi Az általános iskolában tanultak felidézése: a Kritikai gondolkodás: F: kuruc, abszolutizmus,
Magyarország a XVII. hadvezér Zrínyi Miklós. 2. forrás (Milyen földrajzi és ellenreformáció, jezsuita,
században A tanulók megismerik Pázmány Péter társadalmi tényezők befolyásolták a <egyetem>
kiemelkedő szerepét a katolikus katolicizmus terjedését? Milyen +nemzeti hadsereg, labanc
megújulásban. Hangsúlyozzuk, hogy a hatást gyakorolt a folyamat a magyar
21
bontása funkciója
katolicizmus megújulása során kialakított rendek helyzetére?) N: Pázmány Péter, Zrínyi
hagyományok is a magyar nemzettudat Miklós (a költő és hadvezér), I.
fontos részévé váltak. Ismeretszerzés, tanulás: Lipót
Bemutatjuk Zrínyi Miklós politikai 6. forrás (Foglalja össze röviden, +Thököly Imre
életpályáját, kiemeljük, hogy fő céljának a mire szólítja fel Zrínyi honfitársait!
török kiűzését tekintette. Határozza meg Zrínyi legfontosabb É: 1664 (Zrínyi Miklós téli
A tanuló megismeri Zrínyi fő műveit, és a politikai, katonai felismerését! Mely hadjárata, a vasvári béke)
lecke forrása alapján felismeri, hogy egy tényezők nyomán jutott erre a
nemzeti hadsereget akart létrehozni. következtetésre a hadvezér?) T: Nagyszombat, Bécs
A lecke térképe alapján ismertetjük Zrínyi +Új-Zrínyivár, +Szentgotthárd
török elleni harcait. Kommunikáció:
A tanuló megérti, hogy sikerei ellenére miért 11. forrás (Tárják fel, milyen ÉK: változás és folyamatosság,
váltják le Zrínyit. politikai érdekek húzódhattak Zrínyi tény és bizonyíték, interpretáció
Kiemeljük a szentgotthárdi ütközet katonai halála mögött! Érveljenek az udvar
jelentőségét, és politikai következményeit. képviselőjeként amellett, hogy a TK: társadalmi csoport,
merénylet vádja hamis!) identitás, pénzgazdálkodás,
adó, politika, állam,
Koncentráció: államforma, egyeduralom,
Magyar nyelv és irodalom: Pázmány birodalom, szuverenitás, vallás,
Péter; Zrínyi Miklós: Szigeti vallásüldözés
veszedelem.
22. 18. A török kiűzése Bemutatjuk a lecke térképének segítségével Tájékozódás időben és térben: F: <Aranybulla>
Magyarországról a török kiűzésének menetét. 11. forrás (Mutassa be a folyamat +Szent Liga, +kormányzó,
A tanulók a lecke 11. forrásának főbb fordulópontjait! Mivel függtek +ellenállási jog,
segítségével megnevezik a fordulópontok össze ezek a fordulópontok?) +Újszerzeményi Bizottság,
tényezőit, és megértik, hogy a török kiűzését +végvári vitézek
a hatalmi erőegyensúly felbomlása tette Ismeretszerzés, tanulás:
lehetővé. 17. forrás (Sorolja fel, mely N: Savoyai Jenő, I. Lipót, XIV.
Annak megértése, hogy a Habsburgok miért pontokon módosították a korábbi Lajos
tekintették a volt hódoltság területét új magyar törvényeket!) +Kara Musztafa, +Lotharingiai
szerzeménynek. Károly
22
bontása funkciója
Kiemeljük az 1687-es országgyűlés Kritikai gondolkodás: É: 1686 (Buda visszafoglalása),
törvényeinek jelentőségét. 17. forrás (Állapítsa meg, mit 1699 (a karlócai béke)
A tanulók megismerik az új berendezkedés fejeznek ki a változások! Hasonlítsa +1683 (Bécs sikertelen török
legfontosabb elemeit. össze az elfogadott törvényeket és a ostroma), 1687 (országgyűlés
XVII. században az uralkodó és a Pozsonyban), 1697 (a zentai
rendek között létrejött csata)
megegyezéseket! Értékelje a
változásokat jogi és hatalmi T: Bécs, Buda, hódoltság,
szempontból!) <Erdély>
Koncentráció: ÉK: változás és folyamatosság,

Földrajz: a Kárpát-medence ok és következmény
természetföldrajza.
lesüllyedés, népességfogyás,
egyeduralom, közigazgatás,
23. 19. Élet és halál a török A tanulók a lecke forrásainak Kommunikáció: F: vitézlő rend, <végvári
háborúk korában felhasználásával bemutatják a végvári életet. 1. 2. 3. forrás (Mutassák be a rendszer, céh>
Bemutatjuk a lecke forrásainak segítségével végváriak életének dicsőséges és +aprófalvak, +futóhomok,
a népesedési viszony változását. kegyetlen oldalát! +árrobbanás
Annak megértése, hogy az európai Vessék össze a tanultakat a Balassi N: –
kontinentális munkamegosztás, hogyan Bálint költészetében megismert
befolyásolta a korszak gazdaságát. végvári élettel!) É: –
A tanulók példákat tudnak mondani a török
uralom rövid és hosszú távú Ismeretszerzés, tanulás: T: hódoltság, Eger
következményeire. 9. és 10. forrás (Mutassa be a
A téma feldolgozható kooperatív népesedési változások területi ÉK: változás és folyamatosság,
csoportmunkával (pl. mozaik módszer, vonatkozásait, és elemezze ezek ok és következmény, tény és
bizonyíték
23
bontása funkciója
szakértő mozaik) vagy tanulói okait! Hogyan változott az etnikai
kiselőadásokkal is. összetétel?) TK: társadalmi csoport,
identitás, társadalmi mobilitás,
Kritikai gondolkodás: felemelkedés, lesüllyedés,
17. forrás (Milyen az összetétele a népesedés, népességfogyás,
kivitelnek és a behozatalnak? Milyen migráció, életmód, város,
a kettő mérlege? Milyen kiviteli gazdaság, gazdasági
cikkeink tevékenység, termelés,
voltak még a lábon hajtott marha erőforrás, gazdasági szereplő,
mellett?) gazdasági kapcsolat,
Koncentráció: piac, adó, centrum, periféria,
<kereskedelmi mérleg>
Magyar nyelv és irodalom: Balassi
Bálint.
Földrajz: a természeti környezet
változása a török korban.
24-25. 20. A Rákóczi- Az általános iskolában tanultak felidézése: Kommunikáció: F: trónfosztás, vitézlő rend,
szabadságharc kuruc mondák és történetek (kuruc, labanc). 2. forrás (Vegye számba a külső és kuruc, <jobbágy>
Az egyik tematikai egység Rákóczi Ferenc belső tényezőket! Vitassák meg, +rendi sérelmek, +labanc,
gyermekkora, az összeesküvés, a kuruc mely tényezők szerepe volt a döntő!) +vezérlő fejedelem, +rendi
hadsereg, kuruc országgyűlések; a másik a szövetség, +emigráció
szatmári béke, az emigráció. Így lehetőség Ismeretszerzés, tanulás:
van a szatmári béke részletes bemutatására, 11. forrás (Mi határozta meg ebben N: II. Rákóczi Ferenc,
elemzésére, értékelése. Az első tematikai az időszakban a pénz értékét?) XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter
egység feldolgozható múzeumlátogatás, +Bercsényi Miklós, +Károlyi
vagy múzeumi óra keretében is (pl. a Tájékozódás időben és térben: Sándor
Hadtörténeti Intézet és Múzeumban). 12. forrás (Kövesse nyomon a hadi
eseményeket! Értékelje az 1710-re É: 1703–1711 (a Rákóczi-
A tanulók megértik, hogy milyen okok kialakult hadi helyzetet!) szabadságharc), 1707 (az ónodi
vezettek ahhoz, hogy a Rákóczi- országgyűlés), 1711 (a szatmári
szabadságharc elején létrejött egy széles Kritikai gondolkodás: béke)
24
bontása funkciója
társadalmi összefogás. 15. forrás (Állapítsa meg, mely +1705 (a szécsényi
Bemutatjuk a szabadságharc katonai és kérdésekben engedett a dinasztia! országgyűlés)
politikai fordulópontjait a lecke forrásainak Mely sérelmeket nem orvosolták?
felhasználásával. Megbeszéljük a vereség Magyarázza meg, mely érdekek T: Ónod, Sárospatak
okait. vezették Károlyit, és melyek az +Trencsén, +Romhány,
A szatmári béke szövegének udvart a megegyezés +Rodostó
felhasználásával értékeljük a megegyezést, létrehozásában!)
kiemeljük, hogy helyreállt a rendi ÉK: tény és bizonyíték, ok és
dualizmus. következmény, interpretáció,
Koncentráció:
Megvitatjuk a tanulókkal, hogy Rákóczi történelmi nézőpont
miért nem fogadta el a megegyezést. Magyar nyelv és irodalom: a kuruc
költészet, Mikes Kelemen.
Ének-zene: Szegénylegény
katonaénekek (pl. Csinom Palkó).
lesüllyedés, gazdasági rendszer,
államforma, monarchia,
szuverenitás, vallásüldözés
26. Összegezés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: változás és folyamatosság,
A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi Összegezés 1. forrás (Kövesse ok és következmény, tény és
kérdések és a tanár által összeállított nyomon az erőviszonyok változását! bizonyíték, interpretáció,
feladatok alapján. Mely tényezők vannak kiemelve az történelmi nézőpont
ábrán a változások okai közül?
Kapcsolja össze a változásokat minél TK: társadalom, társadalmi
több olyan elemmel, melyek nem csoport, identitás, társadalmi
szerepelnek az ábrán!) mobilitás, felemelkedés,
lesüllyedés, népesedés,
életmód, város, gazdaság,
gazdasági tevékenység,
gazdasági rendszer, termelés,
25
bontása funkciója
erőforrás, gazdasági szereplő,
gazdasági kapcsolat,
piac, adó, politika, állam,
monarchia, közigazgatás,
centrum, periféria, vallás,
vallásüldözés,
<vallásszabadság, kereskedelmi
mérleg>
III. A FELVILÁGOSODÁS, A FORRADALMAK ÉS A POLGÁROSODÁS KORA
28. 21. Szellemi Az általános iskolában tanultak felidézése: a Tájékozódás időben és térben: F: felvilágosodás,
forradalom – a felvilágosodás eszméi (Rousseau). 3. forrás (Mely tényezők határozták racionalizmus, a hatalmi ágak
felvilágosodás A tanulók a lecke térképének a segítségével meg a felvilágosodás terjedését? megosztása, természetjog,
ismerteti a felvilágosodás terjedését, és Mely városok játszottak jelentős népszuverenitás, szabad
magyarázatot keres az okaira. szerepet a folyamatban?) verseny, társadalmi szerződés,
A tanulók megértik, hogy a felvilágosodás alkotmányos monarchia,
állította középpontba a világ megértésének Kritikai gondolkodás: merkantilizmus
igényét, a tudományos megismerés 3. forrás (Keressen magyarázatot a +Enciklopédia, +deizmus,
elsőbbrendűségét, és ezzel a tudományok jelenségre!) +fiziokraták
fejlődésének új korszaka kezdődött.
Kiemeljük a felvilágosodás Ismeretszerzés, tanulás: N: Montesquieu, Voltaire,
államelméleteinek legfontosabb alapelveit 9. forrás (Gyűjtse össze a Rousseau, Adam Smith
(hatalommegosztás, a képviseleti elv Montesquieu által felsorolt hatalmi
elidegeníthetetlen emberi jogok). A tanulók ágakat! Határozza meg ezek É: –
26
bontása funkciója
felismerik, hogy ezek az elvek a szerepköreit, feladatait! Milyen
demokratikus jogok gyakorlásának viszonyt javasol a szerző a hatalmi T: Párizs
kiterjesztését eredményezték, és mind a mai ágak között? Mi a célja ennek a
napig a nyugati típusú demokráciák viszonyrendszernek? Hogyan képzeli
jogrendjének alapját képezik. el a társadalmi szerződés ÉK: történelmi forrás,
Kiemeljük, hogy ekkor születik meg az megvalósulását Montesquieu? interpretáció, jelentőség
állam és egyház szétválasztásának gondolata Hasonlítsa össze Montesquieu és
is. Locke gondolatait!) TK: társadalmi csoport,
Bemutatjuk a korszak új gazdasági identitás, elit réteg, gazdasági
elméleteit. Kommunikáció: rendszer, gazdasági szereplő,
12. forrás (Hogyan képzelte el a piac, államszervezet, hatalmi
hatalmi ágak helyzetét Rousseau? ág, egyeduralom, szuverenitás,
Miért változtatott Montesquieu centrum, periféria, emberi jog,
elképzelésein? Mely korszakban népképviselet, vallás,
találkoztunk már közvetlen vallásszabadság
demokráciával? Milyen feltételei és
milyen jellemzői voltak ennek?)
Koncentráció:
felvilágosodás, a francia
Enciklopédia, Voltaire: Candide.
29-30. 22. Anglia és amerikai Az egyik tematikai egység az alkotmányos Kritikai gondolkodás: F: alkotmány, felvilágosodás, a
gyarmata Brit Birodalom, Anglia amerikai gyarmata; a 3. forrás (Nézze meg az hatalmi ágak megosztása,
másik tematikai egység a függetlenség alkotmányos monarchia kezdeti társadalmi szerződés,
kivívása, az Egyesült Államok időszakáról készült ábrát az 5. népszuverenitás, szabad
államszervezete és leckében [31. oldal]! Milyen verseny, alkotmányos
alkotmánya. változásokat lát? Hogyan fejlődött a monarchia, puritán,
hatalommegosztás rendszere? Miért <rabszolga>
Az általános iskolában tanultak felidézése: volt szükség a miniszterelnöki +telepesek, +farmgazdaságok,
az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi tisztségre? Milyen félelmeket + bojkott
válthatott ki kezdetben e tisztség
27
bontása funkciója
harca (az amerikai Függetlenségi létrejötte?) N: George Washington
nyilatkozat).
Bemutatjuk a lecke államszervezeti Kommunikáció: É: 1776. július 4. (az amerikai
ábrájának segítségével az angol alkotmányos 9. forrás (Mutassa be a gyarmatok Függetlenségi nyilatkozat
monarchia működését. Ehhez gazdasági életét! Mely tényezők kiadása, az Amerikai Egyesült
feleleveníthetjük az 5. leckében tanultakat. játszottak szerepet észak és dél eltérő Államok létrejötte)
A tanulók azonosítják a rendszer fejlődésében?) + 1787 (elfogadják az Egyesült
működésében a felvilágosodás államelméleti Államok alkotmányát)
alapelveit. Ismeretszerzés, tanulás és kritikai
A tanulók a lecke 9. forrásának segítségével gondolkodás: T: gyarmatok Észak-
ismertetik a 13 angol gyarmat gazdasági 18. forrás (Nevezze meg az USA Amerikában
életét. államformáját! Hogyan valósultak
Kiemeljük a függetlenség kivívásának döntő meg a felvilágosodás államelméleti ÉK: ok és következmény,
lépéseit. Hangsúlyozzuk a felvilágosodás elgondolásai az amerikai történelmi forrás, interpretáció,
eszmei szerepét a folyamatban. gyakorlatban? Nevezze meg a jelentőség
A 18. forrás felhasználásával bemutatjuk az törvényhozó és a végrehajtó hatalom
USA politikai rendszerét. A tanuló intézményeit! Mi biztosít nagy TK: társadalom, identitás,
azonosítja a rendszer működésében a hatalmat a végrehajtó hatalom népesedés, migráció, életmód,
felvilágosodás államelméleti alapelveit. vezetőjének? Mi jellemzi a választási gazdaság, gazdasági
Összehasonlíthatjuk az angol alkotmányos rendszert? Hogyan oldották meg a tevékenység, gazdasági
monarchiával az USA politikai rendszerét. szövetségi rendszerből fakadó kapcsolat, kereskedelem, piac,
problémákat?) adó, politika, államforma,
államszervezet, köztársaság,
Tájékozódás időben és térben: parlamentarizmus,
16. forrás (Mely területekkel bővült közigazgatás, birodalom,
az új állam? Elemezze az Egyesült szuverenitás, emberi jog,
Államok geopolitikai helyzetét! állampolgári jog,
Tárja fel az új állam gazdasági népképviselet, vallásüldözés,
lehetőségeit! Melyek a legfontosabb vallásszabadság, lelkiismereti
erőforrásai? Mit jelképeznek az új szabadság, <gyarmatosítás,
állam zászlaján a csillagok? politikai párt>
Hasonlítsa össze az 1783-as és a mai
28
bontása funkciója
zászlót!)
Koncentráció:
Földrajz: Észak-Amerika földrajzi
viszonyai.
31. 23. A hatalmi Bemutatjuk a XVIII. századi Európa Ismeretszerzés, tanulás: F: felvilágosult abszolutizmus,
egyensúly százada szövetségi kapcsolatainak felhasználásával a 2. forrás (Gyűjtse össze a tartósan merkantilizmus, despotizmus,
hegemónia és hatalmi egyensúly politikáját. fennálló szövetségesi kapcsolatokat!) felvilágosodás
Visszalapozunk a 21. lecke térképéhez. A +hegemónia, +hatalmi
tanuló megnevezi azokat az államokat, ahol Kritikai gondolkodás: egyensúly, +modernizáció
kialakult a felvilágosult abszolutizmus. 2. forrás (Melyek az alapvető
Kiemeljük, hogy ez a térség Európa változások a XVIII. század N: II. (Nagy) Frigyes,
perifériája. folyamán? Tárja fel a változás XVI. Lajos, [Mária Terézia, II.
Bemutatjuk a lecke ábrájának segítségével a okait!) József]
felvilágosult abszolutizmus rendszerét. + II. Katalin
Összehasonlítjuk a felvilágosodás és a Ismeretszerzés, tanulás:
felvilágosult abszolutizmus fogalmát. 6. forrás (Mely tényezők vezettek a É: –
A tanulók a lecke forrásainak felvilágosult abszolutizmus
felhasználásával megfogalmazzák, miért kialakulásához? Gyűjtse össze a T: Poroszország, Szilézia,
tekintjük II. Frigyest a felvilágosult felvilágosult abszolutizmus jellemző Lengyelország, <Német-római
abszolutizmus egyik jeles képviselőjének. intézkedéseit, s ezek főbb jellemzőit! Birodalom>
Milyen hatásokat váltott ki a
felvilágosult abszolutizmus?) ÉK: ok és következmény,
jelentőség
Kommunikáció:
8. forrás (Alkosson képet az TK: társadalom, gazdaság,
uralkodóról a tankönyvben szereplő gazdasági rendszer,
források alapján!) pénzgazdálkodás, adó,
politika, állam, államforma,
29
bontása funkciója
szuverenitás, periféria, vallás,
<gyarmatosítás,
önkényuralom>
32. 24. Meghiúsult Bemutatjuk azokat a társadalmi, gazdasági Kritikai gondolkodás: F: abszolutizmus, <rendi
reformok és és politikai folyamatokat, amelyek a 1. forrás (Mely társadalmi rétegeket monarchia>, felvilágosodás,
forradalom forradalom kitöréséhez vezettek. A tanulók személyesítik meg a karikatúra +rendi gyűlés, +harmadik rend
Franciaországban felismerik, hogy a forradalom több, szereplői?
egymással összefüggő kiváltó okra vezethető Mi volt a célja a rajz készítőjének?) N: XVI. Lajos
vissza.
A tanulók a lecke forrásainak Ismeretszerzés, tanulás: É: 1789. július 14. (a Bastille
felhasználásával ismertetik a Bastille 10. forrás (Hogyan csoportosítja a ostroma, a francia forradalom
ostromát. szerző a francia társadalmat? kitörése)
Kiemeljük, hogy a forradalom során új Határozza meg a szerző
nemzeti jelképek születtek. nemzetfogalmát! Kiket ért nemzet T: Párizs, Versailles
alatt, és kiket zár ki belőle?)
Kommunikáció: ÉK: ok és következmény,

15. forrás (Foglalja össze röviden, jelentőség
mi történt a Bastille-nál! Ítélje meg a
felkelők és a Bastille védőinek TK: társadalom, társadalmi
magatartását! Jellemezze a szerző csoport, identitás, társadalmi
viszonyulását a történtekhez és az mobilitás, felemelkedés,
esemény jelentőségéhez!) lesüllyedés, elit réteg,
népesedés, életmód, város,
nemzet, gazdaság,
pénzgazdálkodás, gazdasági
válság, adó, politika,
államforma, egyeduralom
33. 25. Kísérlet az Az általános iskolában tanultak felidézése: a Ismeretszerzés, tanulás: F: Emberi és polgári jogok
alkotmányos francia forradalom vívmányai (polgári 2. forrás (Állapítsa meg, hogy mi a nyilatkozata, alkotmány,
monarchia nemzet). célja a dokumentumnak! Tárja fel, alkotmányos monarchia,
30
bontása funkciója
megszilárdítására Bemutatjuk az alkotmányos monarchia hogy mennyiben érvényesülnek a felvilágosodás, a hatalmi ágak
időszakának fő eseményeit. felvilágosodás államelméletének megosztása, népszuverenitás
Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapelvei a nyilatkozatban! Hogyan +politikai klubok
forráselemzésével bizonyítjuk, hogy miért valósul meg a népfelség elve?
nevezik az „ancien regime halotti levelének” Gyűjtse össze a nyilatkozatban N: XVI. Lajos
a dokumentumot. A tanulók azonosítják a megfogalmazott polgári
nyilatkozatban a felvilágosodás alapelveit. szabadságjogokat! Kik, és É:
A lecke államszervezeti ábrájának mennyiben korlátozhatják a
segítségével ismertetjük a francia szabadságjogokat?) T: Párizs, Versailles
alkotmányos monarchia működését.
Kritikai gondolkodás: ÉK: ok és következmény,
10. forrás (Nevezze meg az ábra történelmi forrás, interpretáció,
alapján Franciaország államformáját! jelentőség
Melyek az eltérések az angol
modellhez képest?) TK: társadalom, társadalmi
csoport, város, nemzet,
Kommunikáció: pénzgazdálkodás, gazdasági
13. forrás (Gyűjtse össze a politikai válság, adó, politika,
irányzatokat és ezek társadalmi államszervezet, monarchia,
hátterét! Mennyiben leegyszerűsítő parlamentarizmus,
az ábra társadalmi hátteret bemutató közigazgatás, emberi jog,
része? Kövesse nyomon a állampolgári jog, népképviselet,
változásokat, és értelmezze a vallás, <politikai párt>
politikai viszonyok alakulását!)
34. 26. A forradalom Az általános iskolában tanultak felidézése: a Kommunikáció: F: jakobinus, terror, a hatalmi
zsarnoksága terror. 6. forrás (Vitassák meg, jogos volt-e ágak megosztása,
A tanulók megértik, hogy a korszak a király letartóztatása!) népszuverenitás
forradalmi eszméi – szabadság, egyenlőség, +girondiak, +Konvent,
testvériség – nem egyszer egymást kizáró Tájékozódás időben és térben: +gyanúsakról szóló törvény,
módon valósultak meg. 12. forrás (Kövesse nyomon a hadi Direktórium
Bemutatjuk a forradalom legjelentősebb helyzetet! Készítsen áttekintő
N: Danton, Robespierre,
31
bontása funkciója
hatalmi és politikai harcait. A tanulók példát ábrát! Elemezze a harcok céljait és a XVI. Lajos
tudnak mondani konfliktusokra és hadi helyzet belpolitikai hatásait!)
kompromisszumokra a forradalom É: 1793–1794 (a jakobinus
történetéből. Kritikai gondolkodás: diktatúra)
Értékeljük a terror szerepét az forradalom 15. forrás (Kövesse nyomon a
menetében. Konvent erőviszonyainak változását! T: Párizs
Mely tényezők hatása olvasható le az
ábráról? ÉK: ok és következmény, tény
Keressen további, a folyamatra és bizonyíték, jelentőség
befolyást gyakorló tényezőket!)
Koncentráció: identitás, nemzet, politika,
Ének-zene: Marseillaise.
köztársaság, szuverenitás,
emberi jog, állampolgári jog,
népképviselet, vallás,
<diktatúra>
35. 27. Napóleon Az általános iskolában tanultak felidézése: Ismeretszerzés, tanulás: F: népszuverenitás, alkotmány
birodalma és bukása Napóleon. 3. forrás (Határozza meg az első +államcsíny, +konzulátus,
A történelmi atlasz és a lecke térképeinek konzul jogkörét! Hogyan +Code Civil, kontinentális
segítségével megismertetjük Napóleon nevezhetjük az ilyen zárlat, +hegemónia
hadjáratait. berendezkedést?)
Bemutatjuk Napóleon politikai pályafutását, N: Napóleon
az általa létrehozott politikai rendszereket. Kritikai gondolkodás: +Nelson
Összegyűjtjük a katonai sikereinek 14. forrás (Az eskü szövege és a
tényezőit, és bukásának okait. tankönyvből megismert tények É: 1804–1814/15 (Napóleon
Kiemeljük a polgári viszonyok alapján értékeljék, mennyiben volt császársága)
megszilárdításában játszott szerepét. rendszerváltás a császárság + 1805 ( az austerlitzi és a
A tanulók értékelik Napóleon katonai és létrejötte!) trafalgari ütközet), + 1812 (a
politikai szerepét. borogyinói ütközet)+ 1813 (a
lipcsei „népek csatája”), + 1815
32
bontása funkciója
Tájékozódás időben és térben: (a waterloo-i ütközet)
22. forrás (Kövesse nyomon a
bukáshoz vezető katonai T: Waterloo, Párizs
eseményeket!) +Austerlitz, +Trafalgar,
+Borogyino, +Lipcse
Koncentráció:
Földrajz: Európa földrajzi viszonyai. és bizonyíték, jelentőség

csoport, identitás, nemzet,
gazdaság, politika, állam,
állampolgári jog, vallás,
<diktatúra>
36. 28. Az ipari forradalom Az általános iskolában tanultak felidézése Tájékozódás időben és térben: F: urbanizáció, szabad verseny,
és következményei (az ipari forradalom találmányai, Watt) 1. forrás (Mikor zajlott le az ipari manufaktúra, vetésforgó,
mellett, a téma terjedelme miatt építsünk a forradalom? Nevezze meg az ábra <nyomásos gazdálkodás>
középiskolában tanult földrajzi ismeretekre alapján azt a három tényezőt, +ipari forradalom, +húzóágazat,
és követelményekre előzetes tudásként (a amelyek kijelölik az ipari forradalom +„közlekedés forradalma”,
népesedési folyamat szakaszai, időszakát! Mennyiben határozható +kivándorlás, +városiasodás
népességrobbanás, városodás, meg pontosan a folyamat kezdete és
városiasodás, városszerkezet). Például a a vége? Mennyiben épül az N: Watt, Stephenson
zárójelben felsorolt földrajzi fogalmakat előzményekre, s mennyiben +Fulton
feladhatjuk házi feladatnak ismételni a 13. és folytatódnak a megkezdett
15. források otthoni feldolgozásával együtt. folyamatok?) É: –
A 29. lecke, a társadalom átalakulása című
részének a feldolgozásakor visszautalhatunk Ismeretszerzés, tanulás: T: London
33
bontása funkciója
a 28. lecke demográfiai és urbanizációs 16. forrás (Gyűjtse össze, mely ÉK: ok és következmény, tény
ismereteire. Ezekkel a kapcsolódási területeken figyelhetők meg az ipari és bizonyíték, jelentőség
pontokkal lehetőség van a téma egy tanórai forradalom hatásai! Mutassa be a
feldolgozásán túllépve az ismeretek közlekedés helyzetét!) TK: társadalom, társadalmi
részletesebb feldolgozására illetve csoport, társadalmi mobilitás,
elmélyítésére. Kritikai gondolkodás: népesedés, népességrobbanás,
Meghatározzuk a lecke 1. forrásának 16. forrás (Olvassa le a térképről az népességfogyás, migráció,
segítségével az ipari forradalom fogalmát. iparvidékek kialakulására ható életmód, város, gazdaság,
A tanulók megértik a lecke forrásainak tényezőket! Mutassa be a közlekedés gazdasági rendszer, termelés,
elemzése során, hogy az ipari forradalom, az helyzetét! Jellemezze Anglia erőforrás, gazdasági szereplő,
új energiaforrások hasznosítása mellett, új külkereskedelmét!) gazdasági kapcsolat,
technikai eszközök alkalmazásával és a kereskedelem, piac
termelési formák átalakításával létrehozta az Tájékozódás időben és térben:
ipari társadalmat, a népesség számszerű 16. forrás (Olvassa le a térképről az
gyarapodását, urbanizációt és az ipari iparvidékek kialakulására ható
munkásság létszámának növekedését tényezőket! Mutassa be a közlekedés
eredményezte. helyzetét! Jellemezze Anglia
Hangsúlyozzuk, hogy az ipari forradalom külkereskedelmét!)
máig ható gazdasági, társadalmi folyamatok
elindítója volt. Koncentráció:
Fizika: hőerőgépek, a teljesítmény
mértékegysége (watt).
Földrajz: urbanizációs folyamatok és
hatásaik.
Biológia-egészségtan: védőoltások
(az immunológia tudományának
kezdetei).
37-38. 29. A XIX. század Az egyik tematikai egység a liberalizmus, a Kritikai gondolkodás: F: nacionalizmus, liberalizmus,
uralkodó eszméi nacionalizmus, a konzervativizmus; a másik 1. forrás (Fogalmazza meg a forrás konzervativizmus, szocializmus,
a társadalom átalakulása, a szocializmus, a alapján a liberalizmus lényegi a hatalmi ágak megosztása,
marxizmus. vonásait! Mi képezheti a szabadság társadalmi
korlátait a liberális felfogás szerint?) szerződés, népszuverenitás,
34
bontása funkciója
szabad verseny
A téma társadalom átalakulása című Kommunikáció:
részének a feldolgozásakor visszautalhatunk 5. forrás (Melyek a nemzeti érzés N: Marx
a 28. lecke demográfiai és urbanizációs előképei? Miben volt új a polgári
ismereteire (pl. a 12. forrás feldolgozása nemzettudat? Hogyan kapcsolódott É: –
során). más forradalmi eszmékhez?)
Megismerjük a lecke forrásainak T: –
feldolgozása során a korszakban kialakult Kritikai gondolkodás:
politikai ideológiák – liberalizmus, 12. forrás (Mely okait emeli ki az ÉK: ok és következmény,
nacionalizmus, konzervativizmus, ábra az átalakulásnak? Melyek a történelmi forrás, interpretáció,
szocializmus – jellemzőit. Kiemeljük, hogy társadalom átalakulásának alapvető jelentőség
ezek az eszmék átalakult formában ma is jellemzői? Melyek lehetek ennek
léteznek. politikai következményei?) TK: társadalom, társadalmi
A tanulók felismerik a forrásokban az egyes csoport, identitás, társadalmi
ideológiák fő alapelveit. Ismeretszerzés, tanulás: mobilitás, felemelkedés,
17. forrás (Mi alapján osztotta fel lesüllyedés, elit réteg,
korszakokra a történelmet Marx? népességrobbanás, migráció,
Hogyan kezelte a múltat, és hogyan életmód, város, nemzet,
vázolta fel a jövőt?) gazdasági rendszer, politika,
egyeduralom,
parlamentarizmus,
közigazgatás, emberi jog,
állampolgári jog, népképviselet,
vallásszabadság, lelkiismereti
szabadság, <diktatúra>
39. 30. Hatalmi politika és Bemutatjuk a lecke ábrájának segítségével a Tájékozódás időben és térben: F: Szent Szövetség,
forradalmi hullámok a Szent Szövetség céljait és működését. 5. forrás (Gyűjtse össze a területi nacionalizmus, alkotmányos
XIX. század első A történelmi atlasz és a lecke térképeinek változásokat, s tárja fel a mögöttük monarchia
felében segítségével a tanulók ismertetik a bécsi húzódó hatalmi érdekeket!) +hatalmi egyensúly, +keleti
kongresszus területi rendezéseit. kérdés, +szakszervezetek,
A tanulók a lecke 9. ábrájának segítségével Kritikai gondolkodás: +sztrájk
35
bontása funkciója
megértik az ún. keleti kérdés 9. forrás (Mi volt az a változás, ami
problematikáját. életre hívta a keleti kérdés N: Metternich
Kiemeljük Angliának a társadalmi problémáját? Tárja fel az egyes +I. Miklós
feszültségek kezelésére tett lépéseit. A nagyhatalmi érdekeket a probléma
tanulók megértik miért váltak szükségessé megoldásában!) É: 1804–1814/15 (Napóleon
ezek a reformok. császársága)
Kommunikáció: +1814-1815 (a bécsi
19. forrás (Mutassa be a törvények kongresszus), +1815-1848 (a
alapján, hogy milyen volt a Szent Szövetség időszaka)
munkások helyzete Angliában a
gyári törvények előtti időszakban! T: Bécs, Párizs
Hány év kellett ahhoz, hogy javuljon + Kongresszusi Lengyelország
a helyzet?)
és bizonyíték, jelentőség
Koncentráció:
Földrajz: térképolvasás.
TK: társadalom, identitás,
nemzet, gazdaság, politika,
monarchia, birodalom,
szuverenitás, népképviselet,
állampolgári jog
40. 31. A népek tavasza Bemutatjuk a lecke térképe alapján a Tájékozódás időben és térben: F: Szent Szövetség,
forradalmi hullám terjedését, és 3. forrás (Kövesse nyomon a liberalizmus, nacionalizmus,
megállapítjuk, hogy eltérő politikai és forradalom terjedését, s jellemezze alkotmány, alkotmányos
társadalmi berendezkedésű államokat annak sebességét! Következtessen a monarchia
egyaránt érintett. Kiemeljük, hogy eltérő térkép alapján arra, hogy az egyes +népek tavasza, +olmützi
politikai és társadalmi célokat fogalmaztak városok forradalmaiban mely alkotmány
meg. társadalmi és egyéb ellentétek
Részletesen bemutatjuk a Habsburg kerültek a mozgalmak N: Metternich
+ Louis Bonaparte, V.
36
bontása funkciója
Birodalom forradalmainak azon eseményeit, középpontjába!) Ferdinánd
melyek kapcsolódnak a magyar
forradalomhoz és szabadságharchoz. Ismeretszerzés, tanulás: É: 1848 (forradalmak
Tudatosítjuk a tanulókban ezeknek az 13. forrás (Jellemezze az alkotmány Európában)
eseményeknek a magyar eseményekkel való által
kapcsolatát. Jellemezzük az olmützi létrehozott rendszert! Gyűjtse ki az T: Párizs, Bécs
alkotmánnyal létrejött politikai rendszert. alkotmányos és az abszolutista +Szárd Királyság
vonásokat! Határozza meg
Magyarország helyzetét a ÉK: ok és következmény,
birodalomban!) jelentőség
Tájékozódás időben és térben: TK: társadalmi csoport,

identitás, nemzet, gazdasági
15. forrás (Jellemezze a birodalom
válság, politika, állam,
etnikai összetételét (területek,
kevertség stb.)!)
monarchia, köztársaság,
parlamentarizmus,
15. forrás (Vegye számba a
lehetséges etnikai ellentéteket!
Mennyiben módosítaná a képet, ha
állampolgári jog, népképviselet
figyelembe vennénk a lakatlan
területeket és a városok magasabb
népsűrűségét?)
Koncentráció:
Földrajz: a Kárpát-medence
földrajza.
41-42. 32. Európa és a világ a Az egyik tematikai egység az Egyesült Kritikai gondolkodás: F: szabad verseny, ültetvény,
XVIII–XIX. században Államok nagyhatalommá válása, Latin- 2. forrás (Hogyan értékeli Monroe tőke, kapitalizmus,
Amerika; a másik a gyarmatosítás új az amerikai–európai viszonyt? világkereskedelem
korszaka, India, Kína. Miben látja az európai és az amerikai +Monroe-elv, +mesztic, +kreol,
37
bontása funkciója
berendezkedés alapvető +első ópium háború
Bemutatjuk az USA nagyhatalommá különbségét? Milyen formában
válásának tényezőit. fogalmazza meg az Egyesült N: –
A tanulók megértik, hogy mi a történelmi Államok hatalmi igényeit az
háttere Latin-Amerika sokszínű üzenet?) É: –
társadalmának.
A tanulók értelmezik a Monroe-elvet, ez Kommunikáció: T: <Kína, India>
alapján jellemezni tudják az USA és Latin- 10. forrás (Jellemezze a búrok +Hongkong
Amerika kapcsolatát. életmódját!)
Megismerjük a lecke 15. forrása alapján a ÉK: ok és következmény,
gyarmatosítás korszakra jellemző vonásait. Tájékozódás időben és térben: történelmi forrás, interpretáció
A tanulók felismerik, hogy ekkor következik 15. forrás (Melyek voltak a
be a brit gyarmati előretörés. Bemutatjuk a gyarmatosítás fő irányai a TK: társadalom, társadalmi
brit gyarmatosítás jellemző területeit. korszakban? Mely tényezők csoport, társadalmi mobilitás,
határozták meg ezeket az irányokat? felemelkedés, lesüllyedés,
Mennyiben hatottak az európai népességrobbanás, migráció,
hatalmi küzdelmek a életmód, város, nemzet,
gyarmatosításra? Hogyan változott gazdaság, gazdasági
meg a gyarmatok gazdasági szerepe tevékenység, gazdasági
a korszakban?) rendszer, termelés, erőforrás,
gazdasági kapcsolat,
Koncentráció: kereskedelem, pénzgazdálkodás,
piac, politika, közigazgatás,
Földrajz: az Európán kívüli világ
földrajza.
centrum, periféria,
<gyarmatosítás>
43. Összegezés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: ok és következmény,
A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi 1. forrás (Mely társadalmi, történelmi forrás, tény és
kérdések és a tanár által összeállított gazdasági és szellemi folyamatok bizonyíték, interpretáció,
feladatok alapján. hatottak az új eszmeáramlatok jelentőség.
kialakulására? Tekintse át az ábra
38
bontása funkciója
alapján a négy nagy eszmeáramlat TK: társadalom, társadalmi
egymáshoz való viszonyát! csoport, identitás, társadalmi
Elemezze, hogyan és miért változott mobilitás, felemelkedés,
az eszmeáramlatok egymáshoz való lesüllyedés, elit réteg,
viszonya!) népesedés, népességrobbanás,
életmód, város, nemzet*,
gazdaság, gazdasági
tevékenység, gazdasági
rendszer, termelés, erőforrás,
köztársaság, parlamentarizmus,
emberi jog, állampolgári jog*,
népképviselet*, vallás,
vallásüldözés, vallásszabadság,
lelkiismereti szabadság*,
<gyarmatosítás, önkényuralom,
politikai párt, diktatúra>
44. Ellenőrző, számon kérő Az óra funkciója: visszajelzés a tanárnak és
óra a tanulóknak.
39
bontása funkciója
IV. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KORA MAGYARORSZÁGON
45-46. 33. Magyarország új Az egyik tematikai egység az udvar és a Tájékozódás időben és térben: F: Pragmatica Sanctio,
helyzete a Habsburg rendek erőviszonya, a nőági örökösödés 1. forrás (Vegye számba a Lajtán Helytartótanács, felsőtábla,
Birodalomban elismerése, Magyarország államszervezete; a túli és a magyarországi területi alsótábla, <rendi országgyűlés,
másik az országgyűlés és a vármegye egységeket! Elemezze Magyarország nemesi vármegye, köznemes,
felépítése és működése. helyét a birodalomban (terület, báró>
politikai jogok)!) +Helytartótanács, főispán,
Feleleveníthetjük a spanyol örökösödési +alispán, +követutasítás
háborúról tanultakat. Ismeretszerzés, tanulás:
Bemutatjuk a lecke forrásainak 4. forrás (Nézzen utána az N: III. Károly
felhasználásával a Magyar Királyság interneten, miért nevezték
helyzetét a Habsburg Birodalomban. Magyarországot Mária országának! É: 1723 (Pragmatica Sanctio),
Kiemeljük a Pragmatica Sanctio politikai Miért elevenítették fel a kultuszt a 1711 (a szatmári béke)
jelentőségét. XVIII. században? Milyen politikai +1711-1740 (III. Károly
A tanulók felismerik az államszervezet tartalmakat fejez ki az allegória?) uralkodása)
működésében a rendi dualizmust. Az
államszervezeti ábrák segítségével a tanulók T: Bécs, <Pozsony>
konkrét példákat mondanak a rendi 11. forrás (Hogyan értékeli a
dualizmus érvényesülésére. A 13. ábra ÉK: ok és következmény,
magyar országgyűlés szerepét és
alapján megértik a király szerepét a interpretáció
erejét az államkancellár? Hogyan
törvényhozásban. látja az országgyűlés és a megye
A tanulók megértik a vármegyerendszer TK: társadalmi csoport,
kapcsolatát?
szerepét a rendi önállóság megőrzésében. politika, állam, államforma,
Milyen taktikát lát jónak? Mi a
kapcsolat e taktika és a magyar
intézményrendszer között?)
birodalom, szuverenitás, vallás
Kommunikáció:
13. forrás (Kövesse nyomon a
törvények megszületésének
40
bontása funkciója
folyamatát! Elemezze rendi
szempontból az országgyűlés
összetételét, felépítését és
működését!)
47. 34. A XVIII. századi Az általános iskolában tanultak felidézése: Kommunikáció: F: betelepítés, betelepülés
népességnövekedés nemzetiségi viszonyok (betelepítés). 3. forrás (Fogalmazza meg a forrás +svábok, + belső vándorlás,
és etnikai A tanulók a lecke grafikonja és ismereteik által érintett problémát! Mi lehetett a +csonka társadalom
következményei alapján ismerik a népességcsökkenés okait. probléma oka?)
Bemutatjuk és összehasonlítjuk a lecke 8. N: –
forrásának segítségével a Ismeretszerzés, tanulás:
népességmozgásokat. A tanulók az egyes 4. forrás (Kövesse nyomon a É: –
népmozgásokhoz nemzetiségeket neveznek népességszám alakulását! Vesse
meg. össze az európai helyzettel! Mely T: Határőrvidék, Bácska, Bánát
Megismerjük a lecke forrásainak tényezők befolyásolták a +Sváb Törökország
segítségével a népességnövekedés etnikai népességszám alakulását?
következményeit. Elemezze a maximális és a ÉK: ok és következmény
A tanulók megértik, hogy az ország minimális becslések alakulását az
újjáépítése együtt járt más népek, egyes időszakokban!) TK: társadalom, társadalmi
nemzetiségek csoport, identitás, népesedés,
befogadásával/betelepülésével/betelepítésév Tájékozódás időben és térben: népességrobbanás, migráció,
el. 8. forrás (Mely területek vonzották a életmód, nemzetiség, termelés,
népességet, s honnan érkeztek a erőforrás, politika, állam, vallás
betelepülők? Mely okokra
vezethetők vissza a népmozgások?
Azonosítsa a háromféle migrációt!
Hogyan változtathatták meg az
etnikai viszonyokat a
népmozgások?)
11. forrás (Milyen összefüggés
41
bontása funkciója
mutatható ki Magyarország
társadalmi és etnikai tagolódása
között?)
Koncentráció:
Földrajz: Magyarország természeti
adottságai, népesedés folyamata.
48. 35. A magyar gazdaság Az általános iskolában tanultak felidézése: Ismeretszerzés, tanulás: F: vetésforgó, manufaktúra,
újjáépítése Magyarország újjáépítése a Habsburg 5. forrás (Mi jellemezte a török tőke, <önellátás, majorság,
Birodalom keretei között. korban kialakult három régió nyomásos gazdálkodás, céh>
Megismerjük a lecke forrásainak fejlődését? Mely tényezők határozták
segítségével a magyar gazdaság fő meg a változásokat?) N: –
ágazatainak helyzetét a korszakban.
Bemutatjuk a magyar gazdaság Tájékozódás időben és térben: É: –
újjáépítésének korlátait és lehetőségeit. A 11. forrás (Elemezze a
tényezők feltárásába bevonjuk a tanulókat is. manufaktúraipar területi T: hódoltság, <Erdély>
A tanulók megértik, hogy milyen gazdasági elhelyezkedését és a manufaktúrák
következményei lettek annak, hogy az alapításának időbeli eloszlását! ÉK: ok és következmény, tény
újjáépítés Habsburg Birodalom keretein Milyen következtetéseket tud és bizonyíték
belül történt. A lecke forrásainak levonni a tulajdonosi szerkezetből, s
segítségével a tanulók konkrét előnyöket és ennek időbeli változásaiból? Milyen TK: társadalom, népesedés,
hátrányokat neveznek meg. szerepet játszott a XVIII. századbanmigráció, város, gazdaság,
Kiemeljük, hogy a változások a a bányászat Magyarországon?) gazdasági tevékenység,
mezőgazdaság helyzetét érintették gazdasági rendszer, termelés,
kedvezően, de a hazai ipari termelés Kritikai gondolkodás: erőforrás, gazdasági szereplő,
kibontakozásának bizonyos értelemben 15., 16. és 17. forrás gazdasági kapcsolat,
gátját jelentették. (Elemezzék a három táblázat alapján kereskedelem, piac, gazdasági
[15., 16., 17.] kereskedelmünk válság, szuverenitás, centrum,
helyzetét! Állapítsák meg, mely periféria, <kereskedelmi
áruféleségek adták a kivitelt, és mérleg>
melyek a behozatalt! Mire
42
bontása funkciója
következtethetnek az
áruszerkezetből? Értékeljék
Magyarország külkereskedelmi
mérlegét! Hogyan változott a
külkereskedelmi mérleg? Milyen
gazdasági folyamatokra
következtethetnek a külkereskedelmi
mérleg alakulásából? Készítsen
külkereskedelmünkről ábrát
(grafikon, diagram) a táblázatok
alapján!)
Koncentráció:
adottságai.
49-50. 36. Reformok és Az egyik tematikai egység Mária Terézia és Kommunikáció: F: vámrendelet, úrbéri rendelet,
felvilágosult a rendek együttműködése, Mária Terézia 2. forrás (Hasonlítsa össze a kép [1.] Ratio Educationis, türelmi
abszolutizmus rendeletei; a másik II. József, a felvilágosult és az ábra [2.] üzenetét a magyar rendelet, jobbágyrendelet,
Magyarországon zsarnok, II. József rendeletei. rendek segítségéről!) felvilágosult abszolutizmus,
<rendi országgyűlés, nemesi
Felelevenítjük a felvilágosult Ismeretszerzés, tanulás: vármegye>
abszolutizmusról és a Pragmatica Sanctio-ról 7. forrás (Határozza meg az ábra + nyelvrendelet
tanultakat. alapján, mit jelent a kettős vámhatár
Bemutatjuk, Mária Terézia és rendek kifejezés! Hogyan védte a N: Mária Terézia, II. József, II.
együttműködésének okait. birodalmat a külső vámhatár? (Nagy) Frigyes
A tanulók megértik Mária Terézia
rendeleteinek céljait. A lecke forrásainak a Kritikai gondolkodás: É: 1740–1780 (Mária Terézia),
segítségével bemutatjuk a legjelentősebb 7. forrás (Miért mondhatjuk, hogy a 1780–1790 (II. József)
rendeleteit. belső vámhatár összbirodalmi
Bemutatjuk milyen tényezők motiválták II. érdekeket érvényesített? Milyen T: Határőrvidék, Szilézia,
József reformtörekvéseit. Megismerjük II. gazdasági és politikai Lengyelország
43
bontása funkciója
József legfontosabb rendeleteit. következményei lehettek a kettős
Összehasonlíthatjuk Mária Terézia és II. vámhatárnak?) ÉK: ok és következmény, tény
József politikáját és uralkodói módszereit. és bizonyíték, interpretáció
11. és 12. forrás (József TK: társadalom, társadalmi
hatalomgyakorlásának mely csoport, identitás, társadalmi
jellemzőit mutatja be a két mobilitás, felemelkedés,
forrásrészlet [10. és 11.]? Vesse lesüllyedés, népesedés, életmód,
össze e jellemzőket a korszak gazdasági rendszer,
eszméivel! Hogyan fogadhatták pénzgazdálkodás, piac, adó,
József politikáját a magyar rendek?) politika, állam, államforma,
szuverenitás, vallás
51. 37. A kompromisszum A lecke 1. forrásának segítségével Kritikai gondolkodás: F: felvilágosodás, türelmi
helyreállítása megmagyarázzuk II. József politikájának 1. forrás (Melyek voltak József rendelet, jobbágyrendelet,
a rendek és a kudarcát. A tanulók megértik a „nevezetes rendszerének céljai és eszközei? <rendi monarchia>
Habsburg-dinasztia tollvonás” okait. Elemezze, mely intézkedéseit +jozefinisták, +”nevezetes
között A tanulók megfogalmazzák, miért jelentősek támogatta a magyar társadalom, és tollvonás”, +nyelvújítás
az 1790. évi országgyűlés törvényei. melyek váltottak ki ellenállást!)
A tanulók megértik a nyelvújítás és a N: Kazinczy Ferenc,
magyar nemzeteszme kapcsolatát. Ismeretszerzés, tanulás: II. József
Bemutatjuk a francia forradalom politikai 8. forrás (Gyűjtse össze a törvény + II. Lipót
hatásait Magyarországon. alapján a rendek által elért
eredményeket! Hogyan szabályozza É: 1780–1790 (II. József),
a törvény Magyarország és a 1789. július 14. (a francia
Habsburg Birodalom viszonyát?) forradalom kitörése)
+ 1794-1795 (a magyar
Kommunikáció: jakobinus összeesküvés)
12. forrás (Milyen részleteket
elevenített fel a régi öltözetekből a T: <Pozsony>
44
bontása funkciója
XVIII. század végi magyaros ÉK: ok és következmény,
ruhaviselet? Milyen szerepe lehet a interpretáció, történelmi
divatnak a politikában?) nézőpont
Koncentráció: TK: társadalmi csoport,

Magyar nyelv és irodalom: identitás, nemzet, nemzetiség,
nyelvújítás: Kazinczy Ferenc. gazdasági válság, politika,
egyeduralom, közigazgatás,
birodalom, szuverenitás, vallás
52. Összegezés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: ok és következmény, tény
A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi 1. forrás (Tekintse át és elemezze az és bizonyíték, interpretáció,
kérdések és a tanár által összeállított ábrán szereplő témákat időrendben! történelmi nézőpont
feladatok alapján. Tárja fel az egyes oszlopokban
szereplő szempontok közötti TK: társadalom, társadalmi
kölcsönhatásokat! Keressen az csoport, identitás, társadalmi
ábráról hiányzó, de ismeretei alapján mobilitás, felemelkedés,
a XVIII. század történetén lesüllyedés, népesedés,
végigvezethető témákat! Készítsen a népességrobbanás, migráció,
fenti témákban a tankönyvi ábrához életmód, város, nemzetiség*,
hasonló felépítésű áttekintő gazdaság, gazdasági
táblázatot!) tevékenység, gazdasági
rendszer, termelés, erőforrás,
parlamentarizmus,
45
bontása funkciója
vallás, <kereskedelmi mérleg>
V. A REFORMOK, FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC MAGYARORSZÁGON
54. 38. A napóleoni A tanulók megértik a háborúk hogyan Kritikai gondolkodás: F: <köznemes, báró, jobbágy>
háborúk hatásai vezettek gazdasági fellendüléshez és a 4. forrás (Kövesse a búza árának +konjunktúra, +infláció,
Magyarországon nemesi társalom életkörülményeinek alakulását! Milyen okai lehettek az +honorácior, +zsellér, kúria
változásához. ár alakulásának és a kétféle pénz
A lecke grafikonjának a segítségével eltérő mozgásának?) N: Napóleon
bemutatjuk a korszak pénzügyi problémáit.
A lecke 13. ábrájának és a képeinek Ismeretszerzés, tanulás: É: 1804–1814/15 (Napóleon
segítségével bemutatjuk a magyar társalom 13. forrás (Vegye számba a korszak császársága)
csoportjait, jellemezzük életmódjukat, társadalmi csoportjait! Milyen
gazdasági és politikai szerepüket. alapon váltak el egymástól az egyes T: Pest-Buda
társadalmi rétegek? Melyek a
változások irányai?) ÉK: ok és következmény,
történelmi forrás
Kommunikáció:
14. és 15. forrás (Határozza meg a TK: társadalom, társadalmi
kúria fogalmát! Miért épült a csoport, társadalmi mobilitás,
korszakban sok nemesi udvarház? felemelkedés, lesüllyedés,
Hasonlítsa össze a kúriában és a népesedés, életmód, város,
főúri kastélyban zajló életet a 10. és gazdaság, kereskedelem,
11. forráshoz tartozó feladatokban pénzgazdálkodás, piac,
meghatározott szempontok szerint!) gazdasági válság, adó, politika,
szuverenitás, centrum, periféria
55-56. 39. A reformok Az egyik tematikai egység Széchenyi István Tájékozódás időben és térben: F: reform, polgári átalakulás,
megindítói: Széchenyi és Wesselényi Miklós, illetve Széchenyi 5. forrás (Mely területek voltak a fő cenzúra, <ősiség>
46
bontása funkciója
István és Wesselényi bekapcsolódása a politikai életbe, Széchenyi úti célok? Milyen funkciói lehettek +Magyar Tudományos
Miklós programja; a másik tematikai egység az utazásoknak? Milyen célokból Akadémia,
Wesselényi programja, Széchenyi gyakorlati írták meg az utazók +kaszinó, +reformkor
tevékenysége. tapasztalataikat?)
N: Széchenyi István,
Az általános iskolában tanultak felidézése: Kritikai gondolkodás: Wesselényi Miklós
a magyar reformkor képviselői (Széchenyi 14. és 15. forrás (Vesse össze a
István, Wesselényi szöveges forrást [14.] és az ábrát É: 1830 (Széchenyi István:
Miklós). [15.]! Értelmezze az egyes pontok Hitel című művének
tartalmát! megjelenése, a reformkor
A tanulók megértik, hogy egy udvarhű
Figyelje meg az ábrán a logikai kezdete)
arisztokrata család tagját milyen tényezők
motiválhatták abban, hogy a reformok egyik kapcsolatok megítélését! Mire
következtethet ezekből?) T: Vaskapu, Pest-Buda
elindítója legyen.
A lecke forrásainak elemzésével
Kommunikáció: ÉK: történelmi idő, ok és
megfogalmazzuk Széchenyi reformcéljait.
18. forrás (Mi a karikatúra üzenete? következmény, történelmi
Összehasonítjuk Széchenyi és Wesselényi
Széchenyi gyakorlati forrás, jelentőség, történelmi
családi hátterét, és ezek alapján
tevékenységének nézőpont
megmagyarázzuk a két reformprogram
különbségeit. mely részei jelennek meg a TK: társadalom, társadalmi
A tanulók ismereteik és a lecke forrásai karikatúrán?) csoport, identitás, életmód,
alapján összegyűjtik Széchenyi gyakorlati nemzet, gazdaság, gazdasági
alkotásait. Ismeretszerzés, tanulás: rendszer, kereskedelem,
A téma két tanórai feldolgozása lehetőséget 19. forrás (Hogyan viszonyult pénzgazdálkodás, politika,
ad, hogy a Hídember című film részleteinek egymáshoz a két politikus emberileg állam, monarchia, birodalom,
segítségével szemléletesebbé tegyük a és politikailag? Nézzen utána az szuverenitás
feldolgozást. interneten, mit tett Széchenyi, mikor
A tanulók megértik, hogy a korszakot a Wesselényit politikai okokból
nemzeti és a liberális eszme megerősödése, elítélték!)
valamint az európai centrumhoz való
fölzárkózás igénye határozza meg. Koncentráció:
47
bontása funkciója
adottságai, folyamszabályozás.
57-58. 40. Politikai irányzatok Az egyik tematikai egység a kolerajárvány Tájékozódás időben és térben: F: liberális nemesség,
a reformkorban és következményei, az 1832–1836-os 1. forrás (Tárja fel a centralista, önkéntes és kötelező
országgyűlés – a reformkor kezdete, a természetföldrajzi viszonyok és a örökváltság, közteherviselés,
kormányzat támadása és kudarca, a fontolva felkelés kapcsolatát! Elemezze a érdekegyesítés, védővám,
haladók; a másik Kossuth és a liberális felkelés lehetséges etnikai reform, polgári átalakulás,
többség, a centralisták. vonatkozásait!) szabad verseny, <nemesi
vármegye, rendi országgyűlés>
Az általános iskolában tanultak felidézése: a Kritikai gondolkodás:
magyar reformkor képviselői (Kölcsey 9. forrás (Mit váltanak meg a N: Kölcsey Ferenc, Deák
Ferenc, Kossuth Lajos, Deák Ferenc). jobbágyok, minek a tulajdonába Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös
juthatnak? Mi a feltétele az egyezség József, Széchenyi István,
Megmagyarázzuk, hogy miért lett az 1832-
megszületésének? Miért nem oldotta Wesselényi Miklós, Metternich
1836-os országgyűlés központi kérdése a
jobbágykérdés. Tisztázzuk a meg a jobbágykérdést az önkéntes
örökváltság?) É: 1832–1836 (rendi
jobbágyfelszabadítással összefüggő
országgyűlés)
fogalmakat. A tanulók a 9. ábra
értelmezésével választ adnak a tankönyvi Kommunikáció:
11. forrás (Fogalmazza meg a T: <Pozsony>
kérdésekre.
Bemutatjuk a politikai irányzatokat, karikatúra üzenetét! Gyűjtse össze az
erre utaló elemeket!) ÉK: ok és következmény,
megnevezzük legjelentősebb képviselőket.
történelmi forrás, jelentőség
Kiemeljük Kossuth politikai programjának
fő célkitűzéseit, társadalmi helyzetének Ismeretszerzés, tanulás: TK: társadalmi csoport,
figyelembe vételével értékeljük programját. 13. forrás (Miben látta Kossuth az társadalmi mobilitás,
önkéntes örökváltság problémáját? felemelkedés, lesüllyedés,
Vesse ezt össze Dessewffy népesedés, migráció, életmód,
álláspontjával [10. forrás]! Mivel gazdaság, gazdasági
indokolta teljesítmény, politika, állam,
Kossuth a jobbágyfelszabadítás államszervezet, hatalmi ág,
szükségességét?) monarchia, közigazgatás,
48
bontása funkciója
15. forrás (Határozza meg Kossuth
társadalmi helyzetét! Értékelje ebből
a szempontból az eddig megismert
politikai pályáját!)
Koncentráció:
adottságai.
59. 41. Politikai küzdelmek A tanulók megértik, hogy a reformkor nagy Kommunikáció: F: államnyelv, márciusi ifjak,
az 1840-es években kérdései közül miért éppen a magyar nyelv 1. forrás (Kövesse nyomon a érdekegyesítés, védővám,
ügye lesz eredményes. magyar nyelvért folytatott liberális nemesség, centralista
A tanulók megfogalmazzák, hogy melyek küzdelmet! Értelmezze az egyes +Védegylet, Konzervatív Párt,
voltak a reformkor nagy kérdései, és állomások jelentőségét! Miért Ellenzéki Nyilatkozat, +Fiatal
felismerik, hogy ezek a polgári viszonyok és sikerült 1844-re célt érni e Magyarország
a nemzeti önállóság megteremtését célozták. kérdésben?)
Összehasonlítjuk Kossuth és Széchenyi N: Batthyány Lajos, Petőfi
programját a lecke forrásainak szempontjai Ismeretszerzés, tanulás: Sándor, Deák Ferenc, Kossuth
alapján. 18. forrás (Elemezze az egyes Lajos, Széchenyi István,
kérdésekben az irányzatok Metternich
álláspontjait! Határozza meg, mit
érthetünk a korszak Magyarországán É: 1844 (a magyar nyelv
mérsékelt és radikális álláspont alatt! államnyelvvé nyilvánítása)
Mely eszmeáramlatok, politikai
módszerek jellemzik a mérsékelt és a T: Pest-Buda, <Pozsony>
radikális irányzatokat?)
ÉK: ok és következmény,
Kritikai gondolkodás: történelmi forrás, történelmi
19. és 20. forrás (Gyűjtse össze és nézőpont
értelmezze az egyes kérdésekben TK: életmód, város, gazdaság,
megfogalmazott álláspontokat! gazdasági tevékenység,
Miben értettek egyet, s mennyiben gazdasági rendszer, termelés,
49
bontása funkciója
látták másképpen a problémákat? erőforrás, gazdasági kapcsolat,
Mely kérdések jelennek meg a gazdasági teljesítmény,
karikatúrán?) kereskedelem, pénzgazdálkodás,
piac, politika, állam,
Koncentráció: államforma, birodalom,
Földrajz: Magyarország természeti szuverenitás, centrum, periféria,
adottságai. <politikai párt>
60. 42. A nemzeti ébredés A témához kapcsolódhat múzeumlátogatás Ismeretszerzés, tanulás: F: jobbágyfelszabadítás,
Magyarországon vagy múzeumi óra (pl. a Magyar Nemzeti 7. forrás (Gyűjtse össze a magyar emancipáció, államnyelv,
Múzeumban). vezető rétegre ható eszméket!) nacionalizmus
Bebizonyítjuk, hogy a reformkor a nemzeti +magyar nemzeteszme,
nyelv és kultúra megteremtésének időszaka. Kritikai gondolkodás: +asszimiláció, +klasszicizmus,
Bemutatjuk a magyar vezető réteg 7. forrás (Elemezze a nemzeti +romantika
nemzetfelfogását és nemzetiségi politikáját. politika céljait, eszközeit! Vesse
össze a magyar és a nemzetiségi N: Kossuth Lajos, Kölcsey
vezető réteg céljait és eszközeit!) Ferenc
Ismeretszerzés, tanulás: É: –
17. forrás (Milyen stílusban épült a
múzeum? Gyűjtsön képeket az T: Pest-Buda
interneten a korszak jellemző
épületeiről! Milyen szerepet játszott ÉK: ok és következmény,
a korszakban a Nemzeti Múzeum az jelentőség, történelmi nézőpont
ország kulturális életében? Vesse ezt
össze a jelennel!) TK: társadalom, identitás,
Koncentráció: felemelkedés, lesüllyedés,
népességrobbanás, életmód,
nemzet, nemzetiség, politika,
reformkor irodalma, a nemzeti
állam, közigazgatás, birodalom,
dráma, nemzeti színjátszás kezdetei.
szuverenitás
Dráma és tánc: a XIX. századi
50
bontása funkciója
magyar színház és dráma néhány
alkotása: Katona József: Bánk bán,
Vörösmarty Mihály: Csongor és
Tünde.
Rajz – és vizuális kultúra:
klasszicizmus és romantika (pl.
Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum).
Ének-zene: Himnusz, Szózat, Erkel
Ferenc: Hunyadi László – a nemzeti
opera születése, Liszt Ferenc.
61-62. 43. Törvényes Az egyik tematikai egység a reformkor Tájékozódás időben és térben: F: nemzetőrség, áprilisi
forradalom és eredményei, a forradalmi átalakulás kezdete, 3. forrás (Kövesse nyomon a törvények, felelős kormány,
konszolidációs kísérlet a pesti forradalom, a felelős kormány forradalom menetét térben és sajtószabadság, népképviselet,
megalakulása; a másik az áprilisi törvények, időben! Korábbi tanulmányai, cenzusos választójog,
a jobbágyfelszabadítás. olvasmányai és március 15-i jobbágyfelszabadítás, polgári
ünnepélyeken szerzett élményei átalakulás, közteherviselés,
Az általános iskolában tanultak felidézése: alapján mutassa be az egyes alkotmányos monarchia,
március 15. mint iskolai ünnepély; a helyszínek eseményeit! Mi a <perszonálunió>
forradalom és szabadságharc kiemelkedő jelentősége annak, hogy a budai
személyiségei (Petőfi Sándor, Kossuth helyőrségben sok olasz katona N: Szemere Bertalan,
Lajos, Batthyány Lajos). szolgált?) Széchenyi István, Deák Ferenc,
A tanulók ismeretei és a lecke térképe Kossuth Lajos, Eötvös József,
alapján ismertetjük a március 15-i Ismeretszerzés, tanulás: Batthyány Lajos, Petőfi Sándor
eseményeket. 5. forrás (Nézzen utána az
A lecke 9. és 12. forrásának elemzésével interneten nemzeti színeink É: 1848. március 15.
bebizonyítjuk, hogy az Áprilisi törvények a eredetének! Hol (milyen (forradalom Pesten), 1848.
polgári átalakulás jogi alapjait biztosították eseménynél) találkoztunk már április 11. (az áprilisi
Magyarországon. Összevethetjük a 12 kokárdával?) törvények), 1848 (forradalmak
ponttal és Kossuth felirati javaslatával a Európában)
törvényeket. Kritikai gondolkodás:
Megnevezzük azokat a kérdéseket, 6. forrás (Vesse össze a 12 pontot és T: Pest-Buda, Bécs, <Pozsony,
amelyeket a törvények nem szabályoznak Kossuth március 3-i felirati Erdély>
51
bontása funkciója
(pl. nemzetiségi jogok). javaslatát! Mennyiben nehezíti az
összevetést az eltérő forma? Mivel ÉK: ok és következmény,
kapcsolatban említettük Landerert a történelmi forrás, jelentőség,
reformkorban?) történelmi nézőpont
Ismeretszerzés, tanulás: TK: társadalom, társadalmi

12. forrás (Gyűjtse össze a magyar mobilitás, felemelkedés,
minisztérium jogköreit! Mit ért a lesüllyedés, életmód, gazdasági
törvény felelős minisztérium alatt? rendszer, politika, állam,
Hogyan nevezzük az így létrejött államforma, államszervezet,
államberendezkedést? Vizsgálja meg hatalmi ág, monarchia,
az uralkodóhoz és az Ausztriához parlamentarizmus,
fűződő közigazgatás, birodalom,
viszonyt!) szuverenitás
63. 44. A fegyveres harc Az általános iskolában tanultak felidézése: a Tájékozódás időben és térben: F: felelős kormány,
kirobbanása, a védelem forradalom és szabadságharc kiemelkedő 9. forrás (Hogyan valósult meg az népképviselet,
megszervezése személyiségei (Jellasics, Görgey Artúr). áprilisi törvényekben kimondott jobbágyfelszabadítás
Bemutatjuk, hogy a közjogi kérdés országegyesítés? Tekintse át a +Kossuth-bankó, OHB,
tisztázatlansága hogyan vezetett az udvarral nemzetiségi problémát! Hol voltak +közjogi kérdés
való ellentét kiéleződéséhez. Kiemeljük nemzetiségi gyűlések, és hol robbant
Kossuth szerepét a haderő problémájának a ki felkelés? Melyek az eltérések N: Jellasics, Görgey Artúr,
megoldására. okai?) Kossuth Lajos, Batthyány Lajos
A tanulók megértik, hogy miért éleződött ki
a nemzetiségi konfliktus, és vezetett É: 1848. szeptember 29.
fegyveres összecsapásokhoz illetve (a pákozdi csata)
10. forrás (Következtessen a kép
támadáshoz. alapján a gyűlésen részt vevők
A lecke térképének segítségével T: Pákozd, Pest-Buda, Bécs
társadalmi összetételére! Mennyiben
megismerjük a horvát támadás eseményeit, +Határőrvidék, Dráva
látszik meg ez a gyűlés határozatain?
és a magyar politikai vezetés lépéseit a
fegyveres ellenállás megszervezésére. ÉK: ok és következmény,
Nézzen utána az interneten, miért
A téma feldolgozható múzeumlátogatás jelentőség, történelmi nézőpont
Balázsfalván tartották a gyűlést!)
52
bontása funkciója
vagy múzeumi óra keretében is (pl. a TK: társadalom, társadalmi
Pákozd-sukorói csata emlékkiállításának Ismeretszerzés, tanulás: csoport, identitás, nemzet,
megtekintésével). 15. forrás (Kövesse a térképen a nemzetiség, pénzgazdálkodás,
hadi eseményeket! Hol lépte át adó, politika, állam,
Jelačić a magyar határt, és mi volt a államforma, parlamentarizmus,
katonai célja? Miért változtak a közigazgatás, birodalom,
magyar sereg vezetői? Hogyan szuverenitás
változott a magyar sereg
összetétele?)
15. forrás (Mi az összefüggés a
Kossuth toborzóútja által érintett
terület és a toborzás sikere között?
Milyen helyzetbe került szeptember
közepére Jelačić? Értékelje a
pákozdi csata jelentőségét! Mi volt a
katonai jelentősége a bécsi
forradalomnak? Miért nem lépték át
azonnal a magyar–osztrák határt
csapataink?)
Koncentráció:
Földrajz: Magyarország földrajza.
64-65. 45. Önvédelmi harc és Az egyik tematikai egység a császári Kommunikáció: F: Függetlenségi nyilatkozat
fényes diadal hadsereg támadása, Erdély a harcok 3. forrás (Milyen vádakra válaszolt +váci kiáltvány, +olmützi
folytatásának kulcsa, a felvidéki hadjárat; a Görgey a levélben? Jellemezze a alkotmány, +békepárt
másik az első magyar ellentámadás, levél alapján Kossuth és Görgey
az olmützi alkotmány –Függetlenségi hadseregről alkotott elképzeléseit! N: Ferenc József, Windisch-
nyilatkozat. Melyek az előnyei és a hátrányai a grätz, Bem József, Kossuth
népfelkelők bevetésének? Lajos, Szemere Bertalan,
Válaszában vegye figyelembe a 4. Görgey Artúr
53
bontása funkciója
Az általános iskolában tanultak felidézése: a képet is!)
forradalom és szabadságharc kiemelkedő É: 1849. április 14. (a
személyiségei (Kossuth Lajos, Görgey Artúr, Ismeretszerzés, tanulás: függetlenség kimondása)
Bem József). 8. forrás (Miért született meg a + 1849. február 26-27. (a
A történelmi atlasz és a lecke térképeinek kiáltvány? Mi mellett állt ki Görgey, kápolnai ütközet)
felhasználásával bemutatjuk a hadszíntereket és mitől határolódott el?)
és a legjelentősebb hadi eseményeket. T: Debrecen, Pest-Buda, Bécs,
A tanulók megismerik a Görgey Kossuth Kritikai gondolkodás: <Erdély>
ellentét okait és történetét. 8. forrás (Kikhez szólt a kiáltvány? +Schwechat
Kiemeljük Józef Bem katonai szerepét az Mi lehetett a célja?)
erdélyi hadszíntéren bekövetkező ÉK: ok és következmény,
sikerekben. Tájékozódás időben és térben: történelmi forrás, jelentőség,
A tanulók megértik a kápolnai vereség, az 11. forrás (Miért kényszerítette történelmi nézőpont
olmützi alkotmány és a tavaszi hadjárat megállásra Windischgrätzet felvidéki
összefüggéseit. hadjáratával Görgey? Mi volt a TK: nemzet, nemzetiség,
Elemezzük a Függetlenségi nyilatkozatot. stratégiai jelentősége a branyiszkói politika, állam, államforma,
Bemutatjuk a Függetlenségi nyilatkozat ütközetnek? Mutassa be, hogyan államszervezet, hatalmi ág,
politikai következményeit. változott meg a katonai helyzet a tél egyeduralom, monarchia,
végére!) parlamentarizmus,
Kritikai gondolkodás: szuverenitás, <politikai párt>
18. forrás (Mit jelentet jogi
értelemben a trónfosztás? Milyen
történelmi tényekkel indokolta a
dokumentum a lépést?)
Koncentráció:
66. 46. Fényes győzelmek Az általános iskolában tanultak felidézése: a Tájékozódás időben és térben: F: tavaszi hadjárat, nemzetiségi
és a túlerő diadala forradalom és szabadságharc kiemelkedő 6. forrás (Kövesse nyomon a hadi törvény, Függetlenségi
személyiségei (Kossuth Lajos, Görgey Artúr, eseményeket!) nyilatkozat, államnyelv,
Bem József). emancipáció
54
bontása funkciója
Bemutatjuk a tavaszi hadjárat haditervét és
jelentős győzelmeit. Kritikai gondolkodás: N: Kossuth Lajos, Szemere
A tanulók megismerik a nemzetiségi kérdés 6. forrás (Elemezze a két bekerítő Bertalan, Görgey Artúr, Ferenc
megoldására tett lépéseket. hadműveletet! Mely tényezőknek József, Windischgrätz, Bem
A lecke 15. térképének segítségével köszönhetően csúszhattak ki az József
összegyűjtjük a katonai vereség okait. osztrákok a harapófogóból? Mutassa
Kiemeljük, hogy a magyar szabadságharcot be az isaszegi csata jelentőségét!) É: 1849. április 6. (az isaszegi
csak két nagyhatalom külső katonai csata), 1849. május 21. (Buda
agressziója volt képes leverni. Kommunikáció: felszabadítása), 1849. augusztus
A téma feldolgozható múzeumlátogatás 14. forrás (Milyen vádakat hoz fel 13. (a világosi fegyverletétel),
vagy múzeumi óra keretében (pl. a Kossuth Görgey ellen? Vesse össze a 1849. április 14. (a függetlenség
Hadtörténeti Intézet és Múzeumban) vagy az vádakat az eseményekkel! Mely kimondása)
órára meghívható valamelyik huszár pontokon cáfolhatók meg Kossuth
hagyományőrző egyesület. állításai? Gyűjtse össze, milyen T: Isaszeg, Világos, Debrecen
tulajdonságokat említ Kossuth +Segesvár, +Arad
Görgeyről, és milyeneket
önmagáról! Milyen céllal született a ÉK: történelmi idő, ok és
levél? Melyek lehettek a levél következmény, jelentőség,
hatásai?) történelmi nézőpont
Kritikai gondolkodás és tájékozódás TK: identitás, nemzet,

időben és térben: nemzetiség, politika, állam,
15. forrás (Elemezze az orosz államforma, államszervezet,
beavatkozás utáni katonai és egyeduralom, monarchia,
politikai helyzetet! Mérlegelje, hogy birodalom, szuverenitás
melyik összpontosítási terület volt
alkalmasabb az ellenállásra! Kövesse
a hadi eseményeket! Miben
különbözött Haynau hadművelete
Windischgrätz 1848. decemberi–
1849. januári hadműveletétől? Mivel
magyarázható a Szeged térségébe
55
bontása funkciója
tartó Görgey kerülőútja? A hadi
események ismeretében foglaljon
állást a fegyverletétel jogosságának
kérdésében!)
Koncentráció:
67-68. Összegezés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: történelmi idő, ok és
A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi 1. forrás (A jobbágykérdés áttekintő következmény, történelmi
kérdések és a tanár által összeállított ábrája.) forrás, jelentőség, történelmi
feladatok alapján. nézőpont
A 237. oldal (Önvédelmi harc és
Az egyik tematikai egység az összegezés fényes diadal c. lecke) 10. TK: társadalom, társadalmi
javasolt témái közül a tanár által forrásának felhasználásával vita csoport, identitás, társadalmi
kiválasztottak áttekintése; a másik vita a Görgey és Kossuth ellentétéről (akár mobilitás, felemelkedés,
korszak alapvető kérdéseiről a javasolt dramatikus megjelenítéssel). lesüllyedés, népesedés,
témákból. népességrobbanás, migráció,
Az egyik tematikai egység feldolgozható életmód, város, nemzet,
múzeumlátogatás vagy múzeumi óra nemzetiség, gazdaság,
keretében is (pl. a Magyar Nemzeti gazdasági tevékenység,
Múzeumban vagy Hadtörténeti Intézet és gazdasági rendszer, termelés,
Múzeumban). erőforrás, gazdasági szereplő,
gazdasági kapcsolat, gazdasági
teljesítmény*, kereskedelem,
parlamentarizmus,
56
bontása funkciója
<politikai párt>
ÉV VÉGI RENDSZEREZÉS
70. Politika-, állam-, jog- és Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: történelmi idő, változás és
intézménytörténet Összegezése és rendszerezése a témának a A) Államformák, politikai folyamatosság, ok és
tankönyvi források, az összegezések és az rendszerek Franciaországban: következmény, történelmi
időrendi táblázat felhasználásával. A tanár Összegezés, 172. oldal 2. forrás forrás, tény és bizonyíték,
válogatja össze a konkrét tartalmakat, a (Elemezze, hogy a táblázat milyen interpretáció, jelentőség,
hozzákapcsolódó feladatokkal. szempontok szerint vizsgálja a történelmi nézőpont
Pl. A) Államformák, politikai rendszerek francia történelmet! Mely tényezők TK: nemzet, nemzetiség,
Franciaországban; maradtak ki? Tárja fel az egyes politika, állam, államforma,
B) Magyarország államszervezetének jellemzők között kölcsönhatásokat!) hatalmi ág, politikai párt,
változásai. monarchia, köztársaság,
B) Magyarország önkényuralom, egyeduralom,
államszervezetének változásai: diktatúra, demokrácia,
33. Magyarország új helyzete a polgárjog, államszervezet,
Habsburg Birodalomban, 177. közigazgatás, birodalom,
oldal 12. forrás (Hasonlítsa össze a szuverenitás, centrum,
XVIII. és a XVII. századi [tankönyv periféria, emberi jog,
74. oldal] magyar állampolgári jog,
államberendezkedést! Mennyiben
népképviselet,<gyarmatosítás,
figyelhető meg a modernizáció az
politikai párt, önkényuralom,
államszervezetben? Hogyan
diktatúra>
változott az Ausztriához fűződő
viszony? Mennyiben befolyásolta
Ausztria és Magyarország
kapcsolatát a rendi berendezkedés?)
57
bontása funkciója
43. Törvényes forradalom és
konszolidáció 228. oldal 9. forrás
(Milyen politikai berendezkedés
valósult meg Magyarországon?
Mutassa be a választási rendszert, a
törvényhozás és a végrehajtó
hatalom működését! Elemezze az
Ausztriához fűződő viszonyt!)
71. Társadalom-, életmód- Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: történelmi idő, változás és
és gazdaságtörténet Összegezése és rendszerezése a témának a 8. Közép- és Kelet-Európa a XVI– folyamatosság, ok és
tankönyvi források, az összegezések és az XVII. században, 43. oldal következmény, történelmi
időrendi táblázat felhasználásával. A tanár 1. forrás (Hogyan változott Közép- forrás, tény és bizonyíték,
válogatja össze a konkrét tartalmakat, a Európa szerepe az európai interpretáció, jelentőség,
hozzákapcsolódó feladatokkal. munkamegosztásban? Mi jellemezte történelmi nézőpont.
Pl. A magyar gazdaság a világgazdaságban a különböző időszakokat?)
és a Habsburg Birodalomban. TK: Társadalom, társadalmi
19. Élet és halál a török háborúk csoport, identitás, társadalmi
korában, 104. oldal 17. forrás mobilitás, felemelkedés,
(Milyen az összetétele a kivitelnek és lesüllyedés, elit réteg,
a behozatalnak? Milyen a kettő népesedés, népességrobbanás,
mérlege? Milyen kiviteli cikkeink népességfogyás, migráció,
voltak még a lábon hajtott marha életmód, város, nemzet,
mellett?) nemzetiség, gazdaság,
35. A magyar gazdaság gazdasági tevékenység,
újjáépítése, 186. oldal 10. forrás gazdasági rendszer, termelés,
(Gyűjtse össze a manufaktúraalapítás termelési egység, erőforrás,
feltételeit! Elemezze, hogyan gazdasági szereplő, gazdasági
valósultak meg ezek a feltételek kapcsolat, gazdasági
Magyarországon!) teljesítmény, gyarmatosítás,
36. Reformok és felvilágosult árutermelés, pénzgazdálkodás,
abszolutizmus Magyarországon, kereskedelem, piac,
190. oldal 7. forrás (Határozza meg
58
bontása funkciója
az ábra alapján, mit jelent a kettős kereskedelmi mérleg, piaci
vámhatár kifejezés! Hogyan védte a egyensúly, gazdasági válság,
birodalmat a külső vámhatár? Miért adó, <kereskedelmi mérleg>
mondhatjuk, hogy a belső vámhatár
összbirodalmi érdekeket
érvényesített? Milyen gazdasági és
politikai következményei lehettek a
kettős vámhatárnak?)
41. Politikai küzdelmek az 1840-es
években, 217. oldal 4. forrás
(Milyen tendenciák figyelhetők meg
külkereskedelmünkben?)
72. Vallás- és Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: történelmi idő, változás és
művelődéstörténet Összegezése és rendszerezése a témának a A) Európa vallásai: folyamatosság, ok és
tankönyvi források, az összegezések és az Összegezés, 58. oldal következmény, történelmi
időrendi táblázat felhasználásával. A tanár 1., 2. és 3. forrás (Figyelje meg a forrás, tény és bizonyíték,
válogatja össze a konkrét tartalmakat, a különböző vallások terület interpretáció, jelentőség,
hozzákapcsolódó feladatokkal. elhelyezkedésének és a történelmi nézőpont
Pl. A) Európa vallásai; centrumterületek kiterjedésének a
B) Magyarország felekezeti viszonyai. változásait! Milyen okok állhatnak e TK: vallás, monoteizmus,
jelenségek hátterében?) politeizmus, vallásüldözés,
vallásszabadság,
antijudaizmus, lelkiismereti
B) Magyarország felekezeti szabadság.
viszonyai:
14. A reformáció
Magyarországon
76. oldal 5. forrás (Mutassa be az
ország felekezet viszonyait! A
földrajzi megoszlásnak milyen
vonatkozásait tudja kiemelni
[társadalmi, etnikai, kulturális]?
59
bontása funkciója
Vesse össze a magyarországi képet
az európai viszonyokkal!)
33. Magyarország új helyzete a
Habsburg Birodalomban, 175.
oldal 5. forrás (Gyűjtse össze a
protestánsok jogait! Gyűjtse össze a
protestánsok számára előírt
korlátozásokat! Milyen jogai voltak
a katolikus egyháznak a protestánsok
felet? Milyen céllal születtek a
rendelkezések? Mire utal az, hogy a
kérdést nem törvényben
szabályozták, hanem rendelettel?)
60

NT-17242 1 Normal

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

NT-17242 1 Normal

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Történelem 10.

Készítette: Stró bl Terézia

A tanmenetjavaslatban használt rövidítések:

II. A kora újkor Magyarországon 12 2 14 14

III. A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás

IV. Az újjáépítés kora Magyarországon 7 2 9 9

V. A reformok, a forradalom és szabadságharc

I. A KORA ÚJKOR TÖRTÉNETE

TK: társadalom, identitás, elit

ÉK: történelmi idő, változás és

II. A KORA ÚJKOR TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON

ÉK: ok és következmény, tény

TK: társadalom, társadalmi

Koncentráció: ÉK: változás és folyamatosság,

III. A FELVILÁGOSODÁS, A FORRADALMAK ÉS A POLGÁROSODÁS KORA

Kommunikáció: ÉK: ok és következmény,

TK: társadalom, társadalmi

Tájékozódás időben és térben: TK: társadalmi csoport,

IV. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KORA MAGYARORSZÁGON

Koncentráció: TK: társadalmi csoport,

V. A REFORMOK, FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC MAGYARORSZÁGON

Ismeretszerzés, tanulás: TK: társadalom, társadalmi

Kritikai gondolkodás és tájékozódás TK: identitás, nemzet,

You might also like