NT-17603 Normal

Száray Miklós: Történelem 9.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok

számára (NT-17603)
Tanmenetjavaslat
Készítette: Stróbl Terézia
Bevezetés
A tankönyvről
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok 9. évfolyamai számára készült tankönyv a kora újkori egyetemes és magyar történelmet mutatja be öt nagy fejezetben,
46 leckében és öt olvasmányban. A tankönyv megfelel mindkét iskolatípus kerettantervi előírásainak.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban mód van hat éven át tanulni a történelmet, ezért a tankönyv nagy ismeretanyagot tartalmaz, úgy, hogy azt a
15 évesek képesek legyenek könnyen megtanulni. A könyv olyan középiskoláknak készült, amelyeknek elsődleges célja felkészíteni tanulóit a felsőfokú
tanulmányokra.
A leckék kisebb alfejezetekre tagolódnak. Az alfejezetek címei és a félkövér szedéssel kiemelt szövegrészek összeolvasva vázlatot adnak, mely hasznos
a tanulásban és az ismétlésben is. A tankönyvi főszöveghez képest kisebb betűkkel olvashatók a kevésbé lényeges, kiegészítő ismeretek és érdekességek,
melyek hozzájárulnak egy-egy esemény, problémakör alaposabb megismeréséhez. A tankönyvben a hosszabb olvasmányok önálló címmel szerepelnek, a
rövidebbeket pedig a leckéken belül piktogram és színalányomás jelzi. Ezek a tankönyvi olvasmányok további érdekességeket és hasznos ismereteket
tartalmaznak.
A múlt megismerése akkor izgalmas, ha nem csupán egy erre felkészült szakember, a tankönyvszerző ír róla, hanem tanulmányozhatók az éppen
tárgyalt időszak dokumentumai, technikai és művészeti alkotásai, használati tárgyai, fegyverei. Ezért a tankönyvben bőséggel találhatnak történelmi
forrásokat. A szerző arra törekedett, hogy az adott időszak minden jellegzetes forrástípusát bemutassa. Sok mindenről csak töredékek maradtak fenn,
amelyekből nehéz elképzelni, milyen lehetett az eredeti. Ebben segítenek a hiteles rekonstrukciós rajzok. A tankönyv sajátosságát jelentik a tematikus
térképek és az ábrák, melyek különböző témákat dolgoznak fel és jelenítenek meg, nagy részletességgel. Így fejlődhet a tanuló vizualitása, hatékonyabbá
válhat a tananyag feldolgozása és később az ismeretek felidézése. A források, ábrák és térképek elemzését kérdések, feladatok segítik. A forrásokat leckénként
sorszámozás teszi könnyen azonosíthatóvá. A térképek és ábrák száma, témájuk sokrétűsége és a feldolgozás részletessége kiemeli a szerző, Száray Miklós
munkáját a tankönyvek közül.
Minden lecke a lényeget összefoglaló tételmondatokkal zárul. A nagy fejezetek összefoglalásai (az ún. Összegezések) olyan jelenségeket, folyamatokat
hangsúlyoznak, amelyekre a leckék tanulmányozása közben esetleg nem jutott kellő figyelem. Az ismétlést és áttekintést szolgálja a tankönyv végi szinkrón
időtábla. A korábbi kötetektől eltérően most a tankönyv végén találjuk meg az idegen nevek, kifejezések kiejtési útmutatóját.
A tankönyv változatos pedagógiai eszközeivel számtalan lehetőséget nyújt a képességfejlesztésre, az önálló tanulói munkára, saját vélemény
megfogalmazására, vitára, így a tanulók megismerhetik a múltat, megszerethetik a történelmet és a mában is hasznos tudást szerezhetnek.
Tananyagbeosztásunk alapelvei
A heti kétórás tantárgyhoz igazodva tananyagbeosztásunk 72 tanórára készült. Bizonyos leckék feldolgozását két tanórában javasoljuk, melyek többsége az
érettségi követelményekhez kapcsolódó témákat dolgoznak fel. Természetesen a szaktanár ettől a beosztástól eltérhet. A két tanórai felosztásnál azt is
alapelvnek tekintettük, hogy az egyik tematikai egységben nagyobb lehetőség legyen forrásfeldolgozásra vagy ábraelemzésre, hiszen ezek fontos fejlesztési
követelmények. Így például a mohácsi csata korabeli leírásainak összehasonlítására vagy a szatmári béke elemzésére és értékelésére nagyobb lehetőség nyílik.
Fontosnak tartottuk, hogy a tankönyv olvasmányainak feldolgozására is javaslatokat tegyünk. A tanmenetben ezt úgy oldottuk meg, hogy önálló óraként
jelenítjük meg ezeket az anyagokat, de alternatív feldolgozási lehetőséget is megadunk a célok, feladatok oszlopban. Ha a szaktanár nem akar külön tanórát
szánni az olvasmányokra, akkor beépítheti más leckékbe – ezekre is tettünk javaslatot –, vagy elhagyja a feldolgozás során. Javaslatainkat minden esetben
leírtuk és jelöltük is a célok, feladatoknál. A jobb átláthatóság miatt táblázatba foglaltuk ezeket az alternatívákat, amely az Előszó után található meg.
Minden témánál megfogalmaztuk a tanóra (tanórák) legfontosabb céljait és feladatait. A feladatok legtöbbször a tankönyv forrásaihoz kapcsolódnak,
de építünk a tanulók előzetes ismereteire és a történelmi atlasz használatára is. Ebben az oszlopban tüntettük fel az előzetes ismereteket, illetve a téma
feldolgozásának alternatív megoldását is.
A fejlesztési terület oszlopába a kerettantervben kiemelten szereplő fejlesztési követelményekre (ismeretszerzés, tanulás; kritikai gondolkodás;
kommunikáció; tájékozódás időben és térben) leckénként több példát írtunk, de természetesen ezek csak ajánlások, így a tanárnak lehetősége van más
választásra is a tankönyv sokszínű kínálatából. A források terjedelme miatt azt javasoljuk, hogy óra végén jelöljük ki a következő órán sorra kerülő forrásokat,
hogy otthon előzetesen foglalkozhassanak a tanulók a feladatokkal. Ez azért is célszerű, mert így az órán kevesebb időt vesz igénybe a feladat, és segíti az
önálló munkát. Ebben az oszlopban jelenik meg a tantárgyi koncentráció is, melyet a kerettanterv kapcsolódási pontoknak nevez. Természetesen ez is csak
ajánlás.
Az ismeretanyag elnevezésű oszlopba tüntettük fel a leckékben előforduló és a kerettanterv által előírt fogalmakat, neveket, évszámokat és földrajzi
neveket (topográfia). Több lecke ismeretanyagánál, olyan adatokat is szerepeltetünk, melyek már általános iskolában is előfordultak vagy hangsúlyozottan
fontosnak tartjuk a téma feldolgozása során. Természetesen ezeket az adatokat külön jelöljük. A tanmenetet úgy készítettük, hogy építeni lehessen az előző két
évfolyamon már megismert kerettantervi fogalmakra és adatokra is, melyek – véleményünk szerint – szükségesek az új lecke feldolgozásához. Ezeket az
elemeket szintén jelöltük.
A 2012-es kerettanterv újdonságának számító értelmező és tartalmi kulcsfogalmak is szerepelnek az ismeretanyag között. Ezeknek az elemeknek a
döntő többségét, már az előző tanévben megismerték és használták a tanulók. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük a kulcsfogalmakat, külön jelölve a 9.
évfolyam új követelményeit.
Értelmező és tartalmi kulcsfogalmak

(▪ = új fogalom)
Értelmező történelmi idő, változás és folyamatosság, okok és következmények, történelmi források, tények és bizonyítékok, interpretáció, jelentőség,
kulcsfogalmak történelmi nézőpont.
társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, nemzetiség▪, népesedés, népességfogyás▪,
migráció, életmód, város, etnikum▪, <falu>, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrások,
Tartalmi gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, gyarmatosítás, <kereskedelmi
kulcsfogalmak mérleg>, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus,
közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, emberi jogok▪, állampolgári jogok▪, <önkényuralom, demokrácia, diktatúra>,
vallás, vallásüldözés, kultúra, antijudaizmus▪, lelkiismereti szabadság▪.
A tanmenetjavaslatban használt rövidítések:

F: a leckében kialakításra kerülő fogalmak
N: a leckében szereplő fontosabb személyek
É: évszámok
T: topográfia
ÉK: értelmező kulcsfogalmak
TK: tartalmi kulcsfogalmak
A tanmenetjavaslatban használt jelölések:
Dőlt betű: olyan ismeretanyag, mely a tanév során már korábban (pl. korábbi leckében, témakörben) is szerepelt és ismét megjelent, pl. felfedező (3. óra)
[…] olyan ismeretanyag, amely a kerettanterv szerint csak egy későbbi témakörben szerepel a követelmények között, pl. [Oroszország] (14. óra)
<…> a korábbi évfolyamokon megismert kerettantervi fogalmak és adatok, melyek – véleményünk szerint – szükségesek az új lecke feldolgozásához, pl.
<falu> (1. óra)
+ nem középiskolai kerettantervi ismeretanyag (7-9. évfolyam között), pl. +Selyemút (2. óra)
(Dőlt betű): a hatévfolyamos képzésű osztályok előzetes tudásának számító általános iskolai ismeretek, illetve a nyolcévfolyamos képzésnél az 5–6. osztályos
társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, pl. (Az általános iskolában tanultak felidézése [hatévfolyamos képzés esetén]: a nagy várháborúk éve (1552).
/ Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek felidézése [nyolcévfolyamos képzés esetén]: Egri vár 1552). (17. óra)
‫ ٭‬A tananyag vagy olvasmány feldolgozásának alternatív megoldását adjuk meg a célok, feladatok oszlopban, pl. Év eleji ismétlés‫(٭‬1. óra)
# Az olvasmány fejezetének/fejezeteinek feldolgozási lehetősége másik lecke tárgyalása során, pl. 3. A nagy földrajzi felfedezések hatásai # (5-6. óra)
I. Önálló anyagként, önálló órában Az olvasmányok feldolgozásának alternatívái II. Beépítve más témá(k)ba
Óra A lecke, amely után következik és az olvasmány címe Óra A lecke címe, ahova kerül Az olvasmány témái
Amerika és az indián kultúrák (Olvasmány)
3. 2. A nagy földrajzi felfedezések 5. (-6.) 3. A nagy földrajzi felfedezések hatásai Amerika természeti kincsei
4. Amerika és az indián kultúrák (Olvasmány) 3.(-4.) 2. A nagy földrajzi felfedezések A maja kultúra
Az aztékok
Az inkák
Az indián birodalmak meghódítása
A fehér barát (Olvasmány)
22. 15. A várháborúk időszaka 21. 14. Az ország három részre szakadása Származás-ifjúkor
Szapolyai János tanácsadója
A törökös párt vezére
23. A fehér barát (Olvasmány) 22. 15. A várháborúk időszaka A keleti királyság megszervezése és
országegyesítés a Habsburgokkal
A zsidóság a XVI–XVII. században (Olvasmány)
34. 24. A francia abszolutizmus 37. 26. Spanyolország hanyatlása, a hatalmi Kiűzetés az Ibériai – félszigetről
viszonyok megváltozása
38. 27. Lengyelország, a Baltikum és Zsidó betelepülés Közép-Európába
35. A zsidóság a XVI–XVII. században (Olvasmány) Oroszország a XVII. században A zsidóság nyelve: a jiddis
Egy közép-európai zsidó közösség -
Krakkó
A Szepesség, a cipszerek földje (Olvasmány)
49–50. 35. A rendek és a dinasztia párharca a XVII. század 56. 40. Élet a háborúk árnyékában (XVI– Szepesség
második felében XVII. század) Története
51. A Szepesség, a cipszerek földje (Olvasmány) A cipszerek
Amerika őslakói – az indiánok tragédiája (Olvasmány)
62. 43. Az alkotmányos Brit Birodalom 34. 24. A francia abszolutizmus Az első telepesek
születése 64. 44. Az Amerikai Egyesült Államok Észak-Amerika indiánjai
63. Amerika őslakói – az indiánok tragédiája (Olvasmány) megszületése Gyarmati vetélkedés – indián
háborúk
A Nagy indiánkönyv
Képességfejlesztés, Teljes Kerettantervi
Kerettantervi Új tananyag
Tankönyvi témák összefoglalás, óraszám órakeret
téma feldolgozása
gyakorlás, ellenőrzés 72 óra 65 óra
Év eleji ismétlés 0 1 1 0
I. A világ és Európa a kora újkor első A világ és 13 2

századában Európa a kora 27 23
III. A kora újkor kiteljesedése újkorban 10 2
II. Magyarország romlása a XVI.
12 2
században Magyarország a
30 30
IV. Magyarország a hosszú XVII. kora újkorban
14 2
században
V. A felvilágosodás 10 2 12 12
Év végi ismétlés, rendszerezés 0 2 2 0
Összesen 59 13 72 65
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
ÉV ELEJI ISMÉTLÉS
1. Év eleji ismétlés‫٭‬ Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: történelmi idő, változás és
‫٭‬A szaktanár dönti el, hogy az év eleji 1. feladat: 4. lecke 2. forrás (Kövesse folyamatosság, okok és
ismétlésre szán-e külön órát. Ha nem nyomon a válságokat és az egyház következmények, jelentőség
szánunk rá, akkor a 6. lecke (10. óra, által azokra adott válaszokat!
Az Oszmán Birodalom és Mennyiben állt elő új helyzet a XVI. TK: társadalom, társadalmi
Spanyolország harca. A katolikus század elején?) csoportok, életmód, város,
megújulás) témáját két tanórában <falu>, gazdaság, gazdasági
dolgozhatjuk fel. ‫٭‬ Ismeretek alkalmazása: tevékenység, termelés,
2. feladat: Készítsenek a történelemi kereskedelem, pénzgazdálkodás,
A korábbi tanév(ek) ismereteinek és atlasz és ismereteik alapján a piac, gazdasági válság, adó,
összefüggéseinek felelevenítése és középkor korszakainak (kora, érett és államforma, államszervezet,
rendszerezése. késő) gazdasági változásait bemutató birodalom, vallás, kultúra
A tanár válogatja össze a konkrét összehasonlító táblázatot!
tartalmakat a hozzákapcsolódó
feladatokkal (pl. válság és reform a
középkori egyházban) vagy a tanár
által összeállított feladatok alapján (pl.
gazdasági és/vagy társadalmi
változások a középkorban (és az
ókorban).
I. A VILÁG ÉS EURÓPA A KORA ÚJKOR ELSŐ SZÁZADÁBAN
2. 1. Kultúrák találkozása Előzetes tudás: az ókori Kelet Kommunikáció: F: felfedező, <hellenizmus,

– felfedezések kulturális öröksége, az arab kultúra. A 4. forrás (Ki fedezte fel az iránytűt? levantei kereskedelem>
bontása funkciója
távolsági kereskedelem a középkori Jellemezze a példa alapján a +Selyemút, +felfedezések
Európában (levantei, Hanza). civilizációk kapcsolatrendszerét!)
Megvitatjuk a lecke forrásainak Ismeretszerzés, tanulás: N: <Nagy Sándor>
felhasználásával, hogy a világ 4. forrás (Keressen hasonló
különböző civilizációi, hogyan jelenségeket tanulmányai alapján és az É: -
hatottak egymásra. A tanulók internet segítségével!)
felismerik, hogy a különböző Kritikai gondolkodás: T: <Kína, India, Arab
kultúrákat összeköti az emberi 4. forrás (Ábrázolja például a Birodalom>
alapszükségletek biztosításának igénye puskapor vagy az arab számok útját!)
(élelem, biztonság, világ megértésének ÉK: változás és folyamatosság,
igénye stb.). Tájékozódás időben és térben: okok és következmények,
Értelmezzük a felfedezések fogalmát. 5. forrás (Vegye számba az egyes jelentőség
A tanulók megértik a felfedezések civilizációk által ismert területeket!
jelentőségét. Melyek az átfedések? Mely tényezők TK: migráció, kereskedelem,
befolyásolták a civilizációk hatókörét? kultúra
Kövesse nyomon a kínai hajós
felfedezőútját a térképen!)
Kommunikáció:
5. forrás (A kiegészítő szöveg alapján
fogalmazza meg a felfedezések
hatását! Vitassák meg, mi az oka a
jelenségnek!)
3. 2. A nagy földrajzi ‫٭‬Feldolgozhatjuk a témát két Kritikai gondolkodás: F: felfedező, <levantei
felfedezések ‫٭‬# tanórában is akkor, ha nem szánunk a 3. forrás (Csoportosítsa a tényezőket kereskedelem, Hanza>
tankönyvi olvasmányra önálló órát (4. több szempontból (lehetőség – +pénzszűke, +karavella, +iránytű,
óra). Ekkor az egyik tematikai egység kényszer, politika – gazdaság stb.)! +indián
a változás kényszere, a változás Készítsen táblázatot felosztásai
lehetősége; a másik a portugál alapján!) N: Kolumbusz, Vasco da Gama,
felfedezések és a spanyol felfedezők.‫٭‬ Magellán
# Beépíthető a portugál felfedezések és Kommunikáció:
a spanyol felfedezők téma 8. forrás (Fogalmazza meg a É: 1492 (Amerika felfedezése)
kortársak úttal kapcsolatos +1498 (Vasco da Gama Afrika
bontása funkciója
feldolgozásába Amerika és az indián félelmeinek okát! Melyik útvonal megkerülése után elérte Indiát, +
kultúrák című olvasmány a maja helyett merül fel a nyugat felé történő 1519–1522 (a Föld első
kultúra, az aztékok, az inkák és az hajózás ötlete? Nevezze meg az körülhajózása), +1494 (a
indián birodalmak meghódítása elérendő területeket!) tordesillasi szerződés), +1529 (a
fejezetei.# zaragozai szerződés)
Ismeretszerzés, tanulás:
Előzetes tudás: a késő középkor 10. forrás (Mely összetevők
demográfiai és társadalmi folyamatai határozták meg, hogy milyen T: Amerika, <Kína, India>
Európában. területeken tudtak behatolni, s +Bahama-szigetek
megvetni lábukat?)
(Az általános iskolában tanultak Tájékozódás időben és térben: ÉK: történelmi idő, változás és
felidézése [hatévfolyamos képzés 17. forrás (Határozza meg a portugál folyamatosság, okok és
esetén]: felfedezők, utazók és a spanyol felfedezések fő irányait!) következmények, jelentőség
(Kolumbusz), a földrajzi felfedezések
okai és céljai.). Koncentráció: TK: társadalom, népesedés,
A tanulók a lecke forrásainak Fizika: a Föld, a Naprendszer és a gazdaság, erőforrások,
felhasználásával megismerik a világmindenség fejlődéséről alkotott kereskedelem, gazdasági válság,
felfedezések okait és feltételeit. elképzelések. állam
Megmagyarázzák példák segítségével Földrajz: térképi ábrázolás, földrajzi
a feltételek és mozgató tényezők fokhálózat.
szerepét, megértik a feltételek és a
mozgató tényezők közötti különbséget.
A lecke térképeinek segítségével
megnevezzük a portugál és spanyol
felfedezések legjelentősebb
eseményeit. Megvitatjuk, miért a
portugálok és a spanyolok jártak a
felfedetések élén.
A tanulók felismerik a 17. forrás
segítségével a felfedezések politikai
következményeit.
bontása funkciója
4. Amerika és az indián ‫٭‬A szaktanár dönti el, hogy az Tájékozódás időben és térben: F: felfedező, <despotizmus>
kultúrák (Olvasmány) ‫٭‬# olvasmányt önálló leckeként dolgozza- 2. forrás (Jellemezze az európai +pénzszűke, +indián,
e fel. Ha nem szánunk a tankönyvi hódítók szempontjából Amerika + hódítók/konkvisztádorok
olvasmányra önálló órát, akkor a 2. természeti adottságait! Azonosítsa az
lecke (3. óra, A nagy földrajzi indián kultúrákat!) N: -
felfedezések) témáját két tanórában +Pizarro, +Cortez
dolgozhatjuk fel.‫٭‬ Kritikai gondolkodás:
# Az olvasmány Amerika természeti 3. forrás (Mi lehet a jelentősége É: 1492 (Amerika felfedezése)
kincsei fejezete a 3. lecke első annak, hogy Amerikában természetes
tematikai egységében; a maja kultúra, állapotban, folyóágyakban és T: Amerika
az aztékok, az inkák és az indián érctelérekben fordult elő az arany?) +Azték Birodalom, +Inka
birodalmak meghódítása fejezetei a 2. Birodalom
lecke a portugál felfedezések és a
spanyol felfedezők témájában ÉK: változás és folyamatosság,
feldolgozható.# Ismeretszerzés, tanulás: okok és következmények,
11. forrás (Határozza meg, milyen jelentőség, [történelmi nézőpont]
Bemutatjuk a lecke forrásainak szempontokból ítéli el a spanyolok
felhasználásával, hogy Amerika tetteit a dominikánus atya! Milyen TK: társadalom, népesedés,
milyen gazdasági és kulturális hatást veszélyt lát a hódítók gazdaság, erőforrások,
gyakorolt Európára. viselkedésében?) kereskedelem, gazdasági válság
A tanulók a lecke térkép alapján
azonosítják az indián kultúrákat.
A tanulók példákat mondanak a
felfedezések pozitív és negatív
következményeire, megértik, hogy a
kultúrák találkozása milyen esélyeket
és/vagy veszélyeket hordoz magában.
5–6. 3. A nagy földrajzi Az egyik tematikai egység az Ázsiával Kommunikáció: F: újkor, tőke, gyarmat,
felfedezések hatásai # folytatott kereskedelem, a levantei 2. forrás (Határozza meg, mely ültetvény, világkereskedelem,
kereskedelem hanyatlása, a Hanza területek abszolutizmus, <levantei
fellendülése, az árforradalom, a kikötőinek forgalma lendült fel a kereskedelem, Hanza, rabszolga,
világgazdaság kialakulása; a másik a földrajzi felfedezések nyomán! Miért rendi monarchia, rekonviszta,
bontása funkciója
hatalmi átrendeződés – a Habsburgok váltottak ki riadalmat Velencében a inkvizíció>
felemelkedése, a változó világkép – a fenti hírek?) +árforradalom
változó államkép.
# Beépíthető a téma első tematikai Tájékozódás időben és térben: N: V. Károly, Kopernikusz
egységének feldolgozásába Amerika és 5. forrás (Mi tette gazdaggá a levantei +Machiavelli
az indián kultúrák című olvasmány térséget a XV. század végéig? Hogyan
Amerika természeti kincsei fejezete.# hatottak a felfedezések a térségre? É: 1492 (Amerika felfedezése)
Hogyan alakult át a levantei
kereskedelem T: Amerika, <Német-római
Előzetes tudás: a távolsági a XVII. századra?) Birodalom, Velence, Kína,
kereskedelem a középkori Európában India>, Németalföld, portugál és
(levantei, Hanza), a rendi monarchia és Kritikai gondolkodás: spanyol gyarmatok
a rendiség jellemzői. 8. forrás (Milyen összefüggés +Atlanti-óceán
(Társadalmi, állampolgári és figyelhető meg az árak és a beáramló
gazdasági ismeretek felidézése nemesfém mennyisége között? ÉK: történelmi idő, változás és
[nyolcévfolyamos képzés esetén]: Hogyan változott a pénz értéke a folyamatosság, okok és
újkor, kora újkor fogalma). korszakban?) következmények, jelentőség
Bemutatjuk a források felhasználásával
a felfedezések gazdasági és politikai Ismeretszerzés, tanulás: TK: gazdasági tevékenység,
következményeit. Kiemeljük a 10. forrás (Jellemezze az egyes termelés, erőforrások, gazdasági
kereskedelmi útvonalak kereskedelmi utak forgalmát! kapcsolatok, pénzgazdálkodás,
átrendeződésének következményeit és Elemezze az egyes térségek szerepét a piac, gyarmatosítás, államforma,
a világgazdaság kialakulását. A világkereskedelemben!) államszervezet, hatalmi ágak,
tanulók a 8. forrás értelmezésével közigazgatás, birodalom,
megértik az árforradalom jelenségét. Kommunikáció (Kritikai centrum, periféria
Megbeszéljük milyen tényezők gondolkodás):
következtében vált nagyhatalommá 13. forrás (Mutassa be az
Spanyolország. abszolutizmus és a rendi dualizmus
Megmagyarázzuk a 13. forrás közötti különbségeket! Mennyiben
elemzésével az abszolutizmus politikai erősítette és mennyiben gyengítette a
rendszerének működését. Habsburg Birodalmat hatalmas
bontása funkciója
A tanulók megismerik, hogy a kiterjedése és politikai felépítése?)
felfedezések hatására bekövetkező
változások hogyan hatottak a Koncentráció:
tudományokra. Fizika: a Föld, a Naprendszer és a
A tanulók megértik, hogy hosszú távon világmindenség fejlődéséről alkotott
jelentős gazdasági, társadalmi és elképzelések.
politikai következményekkel járnak a
változások.
7. 4. A reformáció kezdete Előzetes tudás: a kereszténység a Ismeretszerzés, tanulás: F: reformáció, protestáns,
és a német középkorban, az egyházszakadás. 6. forrás (Gyűjtse ki a kiáltványból a evangélikus, <római katolikus
parasztháború (Az általános iskolában tanultak kor konkrét problémáihoz kapcsolódó egyház, Biblia, eretnekség>
felidézése [hatévfolyamos képzés kifogásokat! Gyűjtse ki a katolikus +búcsúcédula, + szekularizáció,
esetén]: a reformáció, Luther.) hitelveket tagadó részeket!) +két szín alatti áldozás, +német
A lutheri pontok forráselemzésével Kritikai gondolkodás: vallásháború, +anabaptisták
megmagyarázzuk, miért vezettek az 6. forrás (Miért hatásosak Luther
egyházat bíráló és a megújítást célzó érvei? Állapítsa meg, miben kívánja N: V. Károly, Luther
pontok a reformációhoz. A tanulók megváltoztatni Luther az egyház +X. Leó pápa
felismerik, hogy a reformáció a szerepét! Magyarázza meg, miért
katolikus egyház világi hatalmával váltott ki a korabeli katolikus É: 1517 (Luther fellépése, a
való szembefordulás nyomán jött létre. egyházfőkből éles ellenállást Luther reformáció kezdete), 1555 (az
Bemutatjuk a 7. forrás felhasználásával alaptétele, „a hit által való üdvözülés” augsburgi vallásbéke)
Luther tanait és a lutheránus vallás tana!)
kialakulását. T: <Német-római Birodalom,
Tisztázzuk a vallásháború fogalmát. A Tájékozódás időben és térben: Róma>
tanulók az augsburgi vallásbéke 13. forrás (Jellemezze a katolikus és
szövegének elemzésével evangélikusok németországi területi ÉK: okok és következmények,
megfogalmazzák annak jelentőségét. megoszlását! Németországon kívül mi történelmi források, interpretáció,
A tanulók a lecke tematikus segíthette az evangélikus hit jelentőség
térképének segítségével ismertetik az terjedését?)
evangélikus vallás térbeli elterjedését. TK: társadalmi csoportok,
Kommunikáció: politika, birodalom, szuverenitás,
14. forrás (Állapítsa meg, mely vallás, vallásüldözés
bontása funkciója
kérdéseket rendezte a megállapodás!
Foglalja össze, hogyan szabályozták a
vallásgyakorlás módját! Határozza
meg, kikre vonatkoznak az elfogadott
pontok!)
8–9. 5. Hatalmi vetélkedés és Az egyik tematikai egység a kálvini Kritikai gondolkodás: F: reformáció, protestáns,
a kálvini reformáció reformáció és az antitrinitáriusok; a 8. forrás (Értelmezze a szöveg alapján református, antitrinitáriusok,
másik a Habsburg–Valois párharc és a az eleve elrendelés fogalmát! Mutassa [unitárius]
vallásháború Franciaországban. be, milyen logikával érvel Kálvin az +eleve elrendelés tana,
eleve elrendelés mellett! Nézzen utána +presbiterek, +hugenották, +
Előzetes tudás: a Habsburgok az interneten, mennyiben jelent Szent Bertalan éjszakája
felemelkedése, I. (V.) Károly eltérést a katolikus felfogástól az eleve
uralkodása. elrendelés tana!) N: V. Károly, Kálvin, IV. Henrik
(Az általános iskolában tanultak +I. Ferenc, +II. Fülöp
felidézése [hatévfolyamos képzés Kommunikáció: É: -
esetén]: reformátorok (Kálvin). 10. forrás (Mi jellemzi a gyülekezet +1526 (a cognaci liga)
Bemutatjuk a lecke forrásainak és a vezetők viszonyát? Hogyan épül
felhasználásával Kálvin tanait és a fel a kálvinista egyház? Mely T: Párizs
kálvini egyházszervezetet. A tanulók a rendszerre emlékeztet ez a felépítés?) +Pavia, +Svájc
8. forrás elemzésével értelmezik az
eleve elrendelés tanát. A tanulók Tájékozódás időben és térben: ÉK: okok és következmények,
felismerik, hogy Kálvin beemelte a 6. forrás (Mely területeket uralt a történelmi források,
polgári erényeket (önkormányzatiság, spanyol, és melyeket az osztrák ág? interpretáció, jelentőség
hivatásetika) a követendő értékek Azonosítsa a területeket a térképen!) TK: társadalmi csoportok,
közé. identitás, politika, állam,
A tanulók megértik, hogy a Ismeretszerzés, tanulás: monarchia, szuverenitás, vallás,
Habsburgok európai térnyerése hogyan 16. forrás (Melyik vallás gyakorlatát vallásüldözés
vezetett a Habsburg–Valois támogatja az uralkodó? Melyik vallás
párharchoz. Felhívjuk a tanulók gyakorlását engedélyezi, és ebben
figyelmét a cognaci ligának a magyar milyen megkötéseket tesz? Gyűjtse
történelemhez kapcsolódó szerepére. össze, milyen jogokat biztosít a
Kiemeljük a francia vallásháború rendelet a protestánsoknak! Milyen
bontása funkciója
politikai következményeit. belső ellentmondás fedezhető fel a
A tanulók felismerik, hogy a szövegben?)
reformáció a hitélet megújítása mellett
a protestáns gondolkodásmód
terjesztésével jelentős eszmei és
társadalmi hatást gyakorolt Európára.
10. 6. Az Oszmán ‫٭‬Feldolgozhatjuk a témát két Tájékozódás időben és térben: F: ellenreformáció és katolikus
Birodalom és tanórában is akkor, ha nem szánunk az 1. forrás (Kövesse nyomon a megújulás, jezsuiták, barokk,
Spanyolország harca. A év eleji ismétlésre önálló órát (1. óra). birodalom terjeszkedését! Mely abszolutizmus, <despotizmus,
katolikus megújulás‫٭‬ Ekkor egyik tematikai egység a Közel- államok voltak a XVI. században az iszlám, szultán>
Kelet elfoglalása, Oszmán Birodalom ellenfelei?) +cognaci liga
I. (Törvényhozó) Szulejmán, Kritikai gondolkodás:
Spanyolország fénykora, II. Fülöp; a 1. forrás (Elemezze a megszerzett N: [I. Szulejmán]
másik az ellenreformáció, katolikus területek által biztosított gazdasági és +II. Fülöp
megújulás és a barokk.‫٭‬ katonai előnyöket!)
É: 1545-63 (a tridenti zsinat)
Előzetes tudás: az Oszmán Birodalom Ismeretszerzés, tanulás: +1520 – 1566 (I. Szulejmán
létrejötte. 14. forrás (Határozza meg a két uralkodása), +1571 (a lepantói
A tanulók bemutatják a lecke fogalom tartalmát és egymáshoz való csata)
térképének a segítségével az Oszmán viszonyát!)
Birodalom terjeszkedésének főbb T: <Velence, Oszmán (Török)
állomásait, megvitatjuk sikeres Kommunikáció: Birodalom>
hódításának okait. 17 és 19. forrás (Határozza meg a két +Spanyolország
Összehasonlítjuk a lecke ábrája alapján kép alapján a barokk építészet főbb
a katolikus megújulás és az jellegzetességeit! Fedezze föl a barokk ÉK: változás és folyamatosság,
ellenreformáció fogalmát. stíluselemeket a római Szent Péter- okok és következmények,
Bemutatjuk a tridenti zsinat székesegyházon (24. oldal)!) jelentőség
legfontosabb határozatait. Koncentráció:
Megvitatjuk a lecke 19. forrásának Vizuális kultúra: a barokk stílus (pl. TK: identitás, gazdaság,
segítségével, hogy a katolikus egyház Rubens, Rembrandt). erőforrások, gazdasági
hol és miért tudta visszahódítani Ének-zene: a barokk zene (pl. Purcell, kapcsolatok, kereskedelem,
Monteverdi, J. S. Bach). pénzgazdálkodás, piac, adó,
bontása funkciója
pozícióját. egyeduralom, birodalom,
A tanulók a lecke képeinek szuverenitás,
felhasználásával összegyűjtik a barokk vallás, vallásüldözés, kultúra
stíluselemeit.
11. 7. A tőkés termelés Előzetes tudás: a Hanza kereskedelme, Ismeretszerzés, tanulás: F: tőke, tőkés, kapitalizmus,
kibontakozása a céhes ipar, az árforradalom és a 1. forrás (Mutassa be a tőzsde bérmunkás, világkereskedelem,
Németalföldön és világgazdaság kialakulása. működését! Nézzen utána, honnan manufaktúra, vetésforgó,
Angliában Bemutatjuk a tőkés gazdaság ered a „tőzsde” kifejezés!) <Hanza, céhek>
kialakulását Hollandia és Anglia Kritikai gondolkodás: +tőzsde, +bekerítések, +intenzív
példáján keresztül, a lecke forrásainak 1. forrás (Mennyiben szolgálta a termelés
felhasználásával. gazdaság fejlődését és a tőkés
Feldolgozhatjuk a lecke olvasmányát rendszer kifejlődését a tőzsde?) N: -
(Tulipánmánia és az első tőzsdekrach).
A tanulók megismerik a tőzsde és a Kritikai gondolkodás: É: -
manufaktúra működését a lecke 11. forrás (Állapítsa meg, mely
forrásainak a felhasználásával. folyamatot ábrázolja a ballada! T: Németalföld, London
Összehasonlíthatjuk a manufaktúra és Határozza meg, hogy kik és milyen
a céh működését. módon végzik a munkafolyamatot! ÉK: változás és folyamatosság,
A tanulók kiemelik a tőkés gazdaság Vesse össze a balladát a 3. ábrával!) okok és következmények,
fő vonásait. A tanulók felismerik a jelentőség
gazdasági változások társadalmi Tájékozódás időben és térben:
következményeit. 13. forrás (Mely földrajzi tényezők
segítették az angol gazdaság TK: társadalom, társadalmi
fejlődését? Milyen irányú csoportok, társadalmi mobilitás,
külkereskedelemre utal a térkép? felemelkedés, lesüllyedés,
Melyek voltak az ország fő kiviteli és migráció, életmód, város
behozatali árucikkei? Milyen gazdasági tevékenység, gazdasági
változások zajlottak le a rendszer, termelési egység,
mezőgazdaságban?) erőforrások, gazdasági szereplők,
kereskedelem, piac, centrum
12. 8. Hollandia létrejötte és Előzetes tudás: a tőkés termelés Kritikai gondolkodás: F: gyarmat, tőke, protestáns,
Anglia megerősödése 1. forrás (Mi a legfőbb célja a anglikán, <városi önkormányzat,
bontása funkciója
kibontakozása Németalföldön és szerződésnek? Mit hozott létre a inkvizíció>
Angliában. dokumentum? Milyen társadalmi +kalózok, +monopólium, +rendi
Bemutatjuk a lecke forrásainak a viszonyokra következtethet a gyűlés
felhasználásával, hogy milyen szövegből? Hogyan rendezte a
tényezők vezettek a németalföldi dokumentum a vallási kérdéseket?) N: VIII. Henrik, I. Erzsébet
szabadságharchoz és Németalföld +II. Fülöp
északi tartományai függetlenségének Kommunikáció:
kivívásához. A tanulók felismerik, 9. forrás (Gyűjtse ki a szövegből, É: -
hogy ezek az események, hogyan hogy milyen hatalmat biztosított a +1566–1609 (a németalföldi
függnek össze Anglia nagyhatalommá törvény az angol király számára! szabadságharc), +1588 (a Nagy
válásával. Állapítsa meg, a változás a hitélet Armada veresége), + 1509–1547
Megbeszéljük a lecke forrásainak mely területére terjed ki! Hasonlítsa (VIII. Henrik uralkodása), +
felhasználásával, hogyan tudta össze VIII. Henrik törekvéseit a 1558–1603 (I. Erzsébet
megerősíteni a Tudor-dinasztia a kortárs európai uralkodókéval!) uralkodása)
központi hatalmat. Értékeljük VIII.
Henrik és I. Erzsébet tevékenységét. Tájékozódás időben és térben: T: Amerika, Németalföld, London
15. forrás (Mutassa be Anglia
politikai helyzetének változásait!) ÉK: változás és folyamatosság,
okok és következmények,
Koncentráció: történelmi források, jelentőség
Magyar nyelv és irodalom:
Shakespeare egy drámája. TK: társadalom, identitás, város
Dráma és tánc: az angol reneszánsz gazdaság, erőforrások, gazdasági
színház és dráma. szereplők, kereskedelem, adó,
gyarmatosítás, államszervezet,
közigazgatás, birodalom,
szuverenitás, vallásüldözés
13. 9. Közép-Európa a XVI. Előzetes tudás: a világgazdaság Kommunikáció: F: kapitalizmus,
században szerkezete, a lengyel rendi gyűlés 2. forrás (Kövesse nyomon a két ág világkereskedelem, reformáció,
felépítése (8. évfolyamos tankönyv kialakulását! Milyen családi kapcsolat ellenreformáció és katolikus
191. oldal 4. forrás). volt az egymást követő uralkodók megújulás, nemesi köztársaság,
Utalhatunk Habsburgok között?) <robot, majorság>, [rendi
bontása funkciója
felemelkedésének folyamatára (a 3. dualizmus, örökös jobbágyság]
lecke 13. forrása alapján). A tanulók a Kritikai gondolkodás: +központi hivatalok,
2. forrás alapján megfogalmazzák, 4. forrás (Milyen viszonyban álltak az +kontinentális munkamegosztás
hogy a XVI. század közepén a uralkodó országai egymással? Milyen
Habsburg-ház kettészakadt egy lehetőségei voltak az uralkodónak a N: V. Károly, [I. Ferdinánd]
spanyol és egy osztrák ágra. birodalom egységes kormányzására?) +Báthory István
Kiemeljük a lecke ábrája alapján a
Habsburgok dunai birodalmának fő Ismeretszerzés, tanulás: É: 1555 (az augsburgi
jellemzőit. Megvitatjuk, miért nem 7. forrás (Kövesse nyomon Közép- vallásbéke)
alakulhatott ki a dunai birodalomban Európa szerepét az európai
abszolutizmus. munkamegosztásban!) T: <Német-római Birodalom>,
Bemutatjuk a 7. forrás elemzésével a Kritikai gondolkodás: [Lengyelország]
földrajzi felfedezéseknek az európai 7. forrás (Elemezze a változások okait
régiók fejlődésére és egymással való és következményeit!) ÉK: történelmi idő, változás és
gazdasági kapcsolataikra gyakorolt folyamatosság, okok és
hatását. A tanulók megmagyarázzák a következmények, jelentőség
kontinentális munkamegosztás
működését. TK: társadalmi csoportok,
A tanulók megértik, milyen gazdasági, társadalmi mobilitás,
társadalmi és politikai oka van felemelkedés, lesüllyedés,
Lengyelország meggyengülésének. életmód, gazdasági rendszer,
termelés, gazdasági kapcsolatok,
piac, adó, politika, hatalmi ágak,
monarchia, közigazgatás,
birodalom, szuverenitás,
centrum, periféria, vallásüldözés
14. 10. Oroszország és Ázsia Előzetes tudás: a moszkvai Ismeretszerzés, tanulás: F: világkereskedelem, cár,
kultúrái fejedelemség felemelkedése, a 7. forrás (Határozza meg az ábra <despotizmus>
nagyfejedelemség felépítése (8. segítségével a geopolitikai helyzet
évfolyamos tankönyv 195. oldal 16. fogalmát!) N: -
forrás). Kritikai gondolkodás: + IV. Iván
Bemutatjuk a lecke forrásainak 7. forrás (Vegye számba, mely
bontása funkciója
felhasználásával Oroszország tényezők játszhatnak szerepet a É: -
nagyhatalommá válásának fő lépéseit. geopolitikai helyzet megváltozásában! + 1533/1547–1584 (IV. Iván
Értékeljük IV. Iván politikáját. Mutassa be ezeket a tényezőket uralkodása)
Az Európán kívüli világ feldolgozható Oroszország XV–XVI. századi
tanulói kiselőadások formájában vagy történetén keresztül!) T: [Oroszország]
kooperatív csoportmunkával.
Tájékozódás időben és térben: ÉK: változás és folyamatosság,
4. forrás (Hogyan változtak a XVI. okok és következmények
században Kelet-Európa hatalmi
viszonyai? Értékelje az oroszok által TK: társadalmi csoportok,
megszerzett területek jelentőségét!) gazdasági rendszer, erőforrások,
államforma, <önkényuralom>,
monarchia, birodalom,
szuverenitás
15. Összegezés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: történelmi idő, változás és
A fejezet anyagának áttekintése a 3. forrás (Gyűjtse össze azokat a folyamatosság, okok és
tankönyvi kérdések és a tanár által hittételeket, amelyek a reformáció következmények, történelmi
összeállított feladatok alapján. szinte minden irányzatára jellemzőek! források, interpretáció,
Magyarázza meg az azonosság okait! jelentőség, [történelmi nézőpont]
Elemezze az irányzatok közötti
különbségeket! A reformáció mely TK: társadalom, társadalmi
jellemzőit vette át a katolikus csoportok, identitás, társadalmi
megújulás?) mobilitás, felemelkedés,
lesüllyedés, népesedés, migráció,
életmód, város gazdaság,
gazdasági tevékenység,
gazdasági rendszer, termelés,
termelési egység, erőforrások,
gazdasági szereplők, gazdasági
kapcsolatok, kereskedelem,
pénzgazdálkodás, piac, gazdasági
bontása funkciója
válság, adó, gyarmatosítás,
politika, állam, államforma,
államszervezet, hatalmi ágak,
egyeduralom, <önkényuralom>,
monarchia, köztársaság,
szuverenitás, centrum, periféria,
vallás, vallásüldözés, kultúra
16. Ellenőrzés, számon kérés Az óra funkciója: visszajelzés a

tanárnak és a tanulóknak.
II. MAGYARORSZÁG ROMLÁSA A XVI. SZÁZADBAN
17. 11. A végveszélybe Előzetes tudás: a déli végvári vonal Ismeretszerzés, tanulás: F: <végvárrendszer>
került ország – a kiépítése és a végvári rendszer 3. forrás (Milyen feladatokat láttak el +várháborúk, +tüzérség, + az ó-
végvárak működése. a végvárak?) olasz (balra) és az új-olasz bástya
világa (Az általános iskolában tanultak Kritikai gondolkodás:
felidézése [hatévfolyamos képzés 3. forrás (Hogyan befolyásolták a N: <Luxemburgi Zsigmond,
esetén]: a nagy várháborúk éve különböző feladatok a végvári Hunyadi Mátyás>
(1552). / Társadalmi, állampolgári és harcmodort? Mire képesek felmentő
gazdasági ismeretek felidézése sereg nélkül?) É: <1396 (a nikápolyi csata)>
[nyolcévfolyamos képzés esetén]: Egri
vár 1552). Kommunikáció: T: <Nándorfehérvár> Eger
Felelevenítjük a déli végvári rendszer 5. forrás (Az ábrák segítségével
létrejöttének okait, a történelmi határozza meg az olaszbástyák ÉK: változás és folyamatosság,
atlaszban megkeressük a előnyeit! Miért volt szükség a külső okok és következmények
legjelentősebb várakat. tornyos várak átalakítására?)
TK: politika, birodalom,
bontása funkciója
Tisztázzuk a várháborúk fogalmát. A Koncentráció: szuverenitás
tanulók a 3. forrás segítségével Magyar nyelv és irodalom: Gárdonyi
bemutatják a végvári rendszer Géza: Egri csillagok.
működését. Földrajz: Magyarország
Bemutatjuk a lecke forrásainak a természetföldrajza.
segítségével, hogyan alakították át a
várakat a XVI. században.
Összehasonlítjuk az ó-olasz és az új-
olasz bástyát.
Feldolgozhatjuk a lecke olvasmányát
(Akna és ellenakna alkalmazása).
18–19. 12. A Jagelló-kor Az egyik tematikai egység a királyi Kritikai gondolkodás: F: rendi dualizmus, szabad
hatalom meggyengülése, a rendi 1. forrás (Tárja fel a forrás alapján a királyválasztás joga, <királyi
kormányzás, a Szentkorona tan; a magyar rendek szándékait! tanács, Aranybulla, nemesi
másik a Dózsa-féle parasztháború, Magyarázza meg, hogyan hatottak a vármegye, rendi országgyűlés,
1514. rendelkezések a királyi hatalom fekete sereg, báró, köznemes,
Előzetes tudás: Mátyás jövedelmei, a helyzetére!) jobbágy, mezőváros, rendkívüli
fekete sereg és a trónutódlás kérdése, a hadiadó>
az árforradalom és a kontinentális +Szentkorona tan, +nemesi
munkamegosztás. Tájékozódás időben és térben: szabadságjogok, +Hármaskönyv,
3. forrás (Jellemezze a térkép alapján +zsellérek
Megvitatjuk a lecke 1. forrásának
Magyarország külpolitikai helyzetét!
elemzésével, hogy a rendek miért
Milyen változások figyelhetők meg a N: Dózsa György, Szapolyai
II. Ulászlót választották meg
korszakban? Hogyan reagált ezekre a János, II. Lajos, I. Ferdinánd
királynak.
magyar külpolitika?) +Corvin János, +II. Ulászló,
Bemutatjuk a királyi hatalom
+Bakócz Tamás
meggyengülésének belpolitikai
körülményeit. A tanulók megértik a
10. forrás (Melyek az alapvető É: <1490 (I. /Hunyadi/ Mátyás
Habsburg–Jagelló házassági szerződés
nemesi szabadságjogok?) halála)>
külpolitikai következményeit.
Kritikai gondolkodás: +1490–1516 (II. Ulászló
Értékeljük a Szentkorona tant. A
10. forrás (Mely társadalmi csoport uralkodása), +1514 (a Dózsa-féle
tanulók megértik a Szent Korona
érdekeit fejezik ki a törvények? parasztháború
bontása funkciója
fogalmát, és szerepét a rendi Melyek a magyar nemesi nemzettudat
fejlődésben. jellemzői?) T: <Buda>
A tanulók megismerik a Dózsa-féle +Temesvár
parasztháború okait, felismerik a Kommunikáció:
nyugat-európai árforradalommal való 14. forrás (Gyűjtse össze, milyen ÉK: változás és folyamatosság,
összefüggéseit. A tanulók a lecke 14. megszorításokat alkalmaznak a okok és következmények, tények
forrásának elemzésével bizonyítják az törvények! Állapítsa meg, mi jelenik és bizonyítékok, történelmi
1514-es törvények megtorló jellegét. meg benne hangsúlyozottan, a nézőpont
Kitérhetünk a parasztháború korábbi megtorlás, a megbékélés vagy a
értékelésére is. gazdasági érdek! Hasonlítsa össze a TK: társadalom, társadalmi
jobbágyság új helyzetét a felkelés csoportok, társadalmi mobilitás,
előtti állapottal!) felemelkedés, lesüllyedés,
életmód, gazdasági rendszer,
termelés, kereskedelem,
pénzgazdálkodás, piac, adó,
politika, államszervezet,
monarchia, centrum, periféria
20. 13. A mohácsi csata Előzetes tudás: az Oszmán Birodalom Kritikai gondolkodás: F: <végvárrendszer, despotizmus,
felépítése, az oszmán hadsereg 6. és 7. forrás (Hogyan értékelte a szpáhi, janicsár, bandérium>
csatarendje. szerző a magyar haderő +cognaci liga
(Az általános iskolában tanultak teljesítményét! Mennyiben használták
felidézése [hatévfolyamos képzés ki a szembenálló seregek a saját N: II. Lajos, Szapolyai János, I.
esetén]: a mohácsai csata / adottságaikat? Vesse össze a kortárs Szulejmán
Társadalmi, állampolgári és leírását a csatát bemutató +Tomori Pál
gazdasági ismeretek felidézése térképvázlattal!)
[nyolcévfolyamos képzés esetén]: É: 1526 (a mohácsi csata)
forráskritika a gyakorlatban – a Ismeretszerzés, tanulás: +1516-1526 (II. Lajos
mohácsi csata Brodarics István és 8. forrás (Állapítsa meg a tüzérség uralkodása), +1521-1525 (a déli
török szemével.). szerepét a csatában! Mely tényezők végvári rendszer legjelentősebb
Felelevenítjük az Oszmán Birodalom tették lehetővé a magyarok kezdeti várai török kézre kerülnek)
felépítését, az oszmán hadsereg sikereit? Állapítsa meg a magyarok és
csatarendjét (a 8. évfolyamos tankönyv a törökök legerősebb fegyvernemeit!) T: Mohács, <Nándorfehérvár>
bontása funkciója
197. oldal 5. forrás és a 199. oldal 12. +Duna, +Szabács
forrás segítségével). Kommunikáció:
Összegyűjtjük a lecke forrásainak 10. forrás (Mit és milyen eszközökkel ÉK: okok és következmények,
felhasználásával és a tanulók ismeretei fejez ki a kép?) tények és bizonyítékok,
alapján a mohácsi csatavesztés interpretáció, történelmi
közvetett és közvetlen okait. A tanulók Koncentráció: nézőpont
felismerik, hogy nem kizárólag egy Földrajz: Magyarország
kiváltó okra vezethetők vissza a természetföldrajza. TK: gazdasági rendszer,
vereség. erőforrások, kereskedelem,
A lecke forrásainak felhasználásával a pénzgazdálkodás, adó,
tanulók ismertetik a mohácsi csata államszervezet, <önkényuralom>
menetét. Összehasonlítjuk a mohácsi monarchia, birodalom,
csata két leírását (Brodarics krónikája szuverenitás, periféria
[6.], Szulejmán naplója [8.]).
Ha van rá lehetőség a történelmi
helyszínen (Mohácsi Történelmi
Emlékhelyen) múzeumlátogatás vagy
múzeumi óra keretében is
feldolgozhatjuk a tananyagot.
21. 14. Az ország három # Beépíthető a téma feldolgozásába a Kritikai gondolkodás: F: szabad királyválasztás joga
részre szakadása # fehér barát című olvasmány 1. forrás (Mely jogcímeken tartott +váradi béke
származás-ifjúkor, Szapolyai János igényt Ferdinánd, és mi alapján
tanácsadója és a törökös párt vezére Szapolyai János N: Szapolyai János, I. Ferdinánd,
fejezetei.# a magyar trónra?)
(Az általános iskolában tanultak I. Szulejmán, V. Károly, Fráter
felidézése Kommunikáció: György
[hatévfolyamos képzés esetén]: 1541 7. forrás (Miért éppen a mohácsi +János Zsigmond
(Buda török kézen). síkon fogadta a szultán Szapolyait?
Bemutatjuk a történelmi atlasz és a Képzeljék el, hogy Szapolyai hívei É: 1541 (Buda török kézre kerül,
lecke forrásainak segítségével az közé tartoznak! Hogyan magyaráznák az ország három részre
ország két, majd három részre a mohácsi találkozót? Hogyan szakadása)
magyaráznák, ha Ferdinánd pártján +1529 (az ország két részre
bontása funkciója
szakadásának folyamatát. Megvitatjuk, állnának?) szakad), +1532 (Kőszeg ostroma)
milyen körülmények vezettek a
középkori magyar állam Ismeretszerzés, tanulás: T: Kőszeg, <Bécs, Buda>
megszűnéséhez. 12. forrás (Foglalja össze röviden a
A tanulók megértik, hogy az oszmán- váradi megállapodás lényegét! ÉK: okok és következmények,
török katonai fölény mellett a politikai Elemezze, tények és bizonyítékok,
megosztottság is hozzájárult az ország miért volt elfogadható mindkét fél interpretáció, történelmi
három részre szakadásához. számára a megállapodás! Az nézőpont
Szitulációs játék a lecke 7. forrásának uralkodók mellett kinek az érdekei
feldolgozásával: vita és érvelés érvényesülnek?) TK: társadalmi csoportok,
Szapolyai és Ferdinánd egy-egy híve politika, állam, birodalom,
vagy hívei között. szuverenitás
Múzeum- vagy várlátogatás keretében
az egyik történelmi helyszínen (pl.
Kőszeg, Buda) is fel lehet dolgozni a
tananyagot.
22. 15. A várháborúk ‫٭‬Feldolgozhatjuk a témát két Kommunikáció: F: -
időszaka‫٭‬# tanórában is akkor, ha nem szánunk a 3. forrás (Határozza meg a táblázat + várháborúk, +az ún. szulejmáni
tankönyvi olvasmányra önálló órát alapján a szulejmáni ajánlat ajánlat, +erőegyensúly
(23. óra). Ekkor az egyik tematikai tartalmát! Vesse össze a tényekkel
egység a szulejmáni ajánlat, kísérletek és az elfogadott történeti N: I. Ferdinánd, I. Szulejmán,
az ország egyesítésére; a másik az új Fráter György
állásponttal a hipotézist!)
egyensúly kialakulása. Fel lehet +János Zsigmond, +Zrínyi
dolgozni múzeum- vagy várlátogatás Miklós (a szigetvári hős)
Tájékozódás időben és térben:
keretében – akár az egyik történelmi
7. forrás (Hogyan változtak a törökök
helyszínen (pl. Kőszeg, Eger, É: 1552 (Eger sikertelen török
stratégiai céljai a korszakban?
Szigetvár, Drégely) - a tananyag egyik ostroma), 1566 (Szigetvár eleste)
Kövesse nyomon a hadjáratokat és az
tematikai egységét.‫٭‬ +1568 (a drinápolyi béke)
egyesítési kísérleteket!)
# Beépíthető a téma feldolgozásába a
fehér barát című olvasmány a keleti T: Eger, Szigetvár
királyság megszervezése és 12. forrás (Hogyan változtak a török
országegyesítés a Habsburgokkal című ÉK: okok és következmények,
bontása funkciója
fejezet. # stratégiai célok a korszakban? Gyűjtse tények és bizonyítékok, történelmi
ki a jelentős várostromokat a nézőpont
Előzetes tudás: a Habsburg-török térképről, s az internet segítségével
hatalmi egyensúly következményei. készítsen táblázatot erről! Tüntesse fel TK: politika, állam, birodalom,
(Az általános iskolában tanultak a hős várkapitányok neveit is!) szuverenitás
felidézése [hatévfolyamos képzés
esetén]: végvári harcok hősei (Dobó Kritikai gondolkodás:
István, Eger). / Társadalmi, 16. forrás (Mit jelentett a béke az
állampolgári és gazdasági ismeretek ország népének? Állapítsa meg, hogy
felidézése [nyolcévfolyamos képzés egyenrangú felek kötötték-e a békét!
esetén]: Egri vár 1552-ben, írott Igazolja állítását a szövegből vett
források Eger ostromáról) részlettel! A háborús korszak mely
Tanulói kiselőadás formájában sajátos „üzleti vállalkozásáról”
dolgozhatjuk fel az ún. szulejmáni értesülhet
ajánlat történészi elméletét (a lecke 3. a forrásból?)
forrásának felhasználásával).
Bemutatjuk a történelmi atlasz és a Koncentráció:
lecke térképeinek segítségével a török Magyar nyelv és irodalom: Zrínyi
hadjáratokat és jelentős várostromokat. Miklós: Szigeti veszedelem; Gárdonyi
A 12. forráshoz kapcsolódó bizonyos Géza: Egri csillagok.
feladatokat előzetesen adjuk ki. Ha Földrajz: Magyarország
olyan tanteremben vagyunk, ahol van természetföldrajza.
internet-hozzáférés, számítógépek
vagy más IKT-eszköz (pl.
okostelefon), akkor a tanórán is utána
tudnak nézni a tanulók ezeknek a
feladatoknak.
Értékeljük a lecke forrásának
felhasználásával a drinápolyi békét.
23. A fehér barát ‫٭‬A szaktanár dönti el, hogy az Ismeretszerzés, tanulás: F: -
(Olvasmány) ‫ ٭‬# 1. forrás (Idézzék fel, hogyan + „fehér barát”, gyalui
bontása funkciója
olvasmányt önálló leckeként dolgozza- ábrázolja Fráter Györgyöt Gárdonyi egyezmény
e fel. Ha nem szánunk a tankönyvi Géza az Egri
olvasmányra önálló órát, akkor a 15. csillagok című regényében! Vessék N: Szapolyai János, Ferdinánd, I.
lecke (22. óra, A várháborúk össze ezt a tanultakkal! Keressenek az Szulejmán, Fráter György
időszaka ) témáját két tanórában interneten a barát életét feldolgozó +János Zsigmond, +Castaldo
dolgozhatjuk fel.‫٭‬ történeti munkákat!)
# Az olvasmány származás-ifjúkor, É: 1541 (Buda török kézre kerül,
Szapolyai János tanácsadója és a Kommunikáció: az ország három részre
törökös párt vezére fejezetei a 14. 5. forrás (Fogalmazza meg röviden, szakadása)
lecke; a keleti királyság megszervezése mi volt a célja a levélnek! Hogyan +1541 (a gyalui egyezmény),
és országegyesítés a Habsburgokkal látta Fráter György Magyarország és +1547 (a nyírbátori egyezmény)
fejezet a 15. lecke témájában Erdély helyzetét? Jellemezze a forrás
alapján Fráter György törökös T: -
feldolgozható.#
politikáját! Mennyiben mérte fel +Alvinc
rosszul mozgásterét a barát? Mi lehet
Előzetes tudás: az ország három részre ennek a magyarázata?) ÉK: okok és következmények,
szakadása, a várháborúk kora. tények és bizonyítékok,
A 1. forráshoz kapcsolódó feladatokat Kritikai gondolkodás: interpretáció, jelentőség,
előzetesen adjuk ki. Ha olyan 9. forrás (Elemezze az életpályát a történelmi nézőpont
tanteremben vagyunk, ahol van célok, a lehetőségek, az eszközök és
internet-hozzáférés, számítógépek az eredmények szempontjából!) TK: politika, állam, birodalom,
vagy más IKT-eszköz (pl. szuverenitás
okostelefon), akkor a tanórán is utána Koncentráció:
tudnak nézni a tanulók ezeknek a Informatika: az internet tudatos és
feladatoknak. kritikus használata.
A tanulók megismerik Fráter György
életét és politikai pályafutását a lecke
forrásainak felhasználásával.
Értékeljük az 5. és a 8. forrás
felhasználásával Fráter György
politikáját.
24. 16. A Magyar Királyság Előzetes tudás: az osztrák Habsburgok, Kritikai gondolkodás: F: rendi dualizmus, vitézlő rend,
bontása funkciója
– a királyi a dunai monarchia kialakulása, a 3. forrás (Milyen hatásköre volt az <végvárrendszer, nemesi
Magyarország Habsburgok dunai birodalmának Udvari Haditanácsnak vármegye, rendi országgyűlés>
felépítése és a végvárak átalakítása. Magyarországon (a 96. oldal ábrája)? + királyi Magyarország,
Feleleveníthetjük a Habsburgok dunai Mutassa be a forrás alapján az adott +központi hivatalok,
birodalmának felépítését a 9. lecke 4. időszak hadi helyzetét! +főkapitányságok, +Magyar
forrása alapján. Milyen változást szeretne elérni az Kancellária, +Magyar Kamara,
Meghatározzuk a királyi Magyarország előterjesztés? Mi volt Magyarország +Udvari Haditanács, +portyák, +
fogalmát. szerepe a Habsburg Birodalomban a az ó-olasz (balra) és az új-olasz
A tanulók megismerik a lecke dokumentum szerint? Hogyan bástya
forrásainak felhasználásával, hogyan befolyásolta ez az uralkodó és a
szervezték át a Habsburgok a magyar rendek viszonyát?) N: Szapolyai János, I. Ferdinánd
államigazgatást, tisztában vannak a
királyi Magyarország birodalmon Tájékozódás időben és térben: É: 1541 (az ország három részre
belüli jogi helyzetével. A tanulók 6. forrás (Melyek a legjelentősebb szakadása)
megértik, hogy miért marad fenn a magyar végvárak? Mi volt a szerepe a
rendi dualizmus. Magyar Királyságnak a dunai T: királyi Magyarország, <Bécs>
Hangsúlyozzuk, hogy a részekre monarchiában? Mely +Pozsony
szakadt ország helyzetét alapvetően természetföldrajzi tényezőket
meghatározta, hogy a két nagyhatalom használta ki a végvári vonal?) ÉK: változás és folyamatosság,
ütközőzónájába került. okok és következmények
A tanulók a lecke térképének és/vagy a Kommunikáció:
történelmi atlasz segítségével 14. forrás (Mutassa be a rendi TK: társadalmi csoportok,
megnevezik az új végvári vonal dualizmus működését! Mely tényezők identitás, felemelkedés, életmód,
legjelentősebb várait. Kiemeljük a befolyásolták a rendek és az uralkodó adó, államforma, államszervezet,
Királyi Magyarországon az új végvári viszonyát? Miért növekedett meg az hatalmi ágak, monarchia,
vonal kiépítésének jellemzőit. uralkodó befolyása? Miért maradt közigazgatás, birodalom,
Hangsúlyozzuk, hogy a végvárak meg a rendek jelentősége?) szuverenitás
vidékén állandósultak a harcok,
hatására létrejött egy sajátos társadalmi
réteg, a vitézlő rend.
25. 17. A hódoltság Előzetes tudás: az Oszmán Birodalom Ismeretszerzés, tanulás: F: vilajet, <végvárrendszer,
4. forrás (Mutassa be a hódoltság szpáhi, mezőváros, jobbágy,
bontása funkciója
terjeszkedése, I. Szulejmán uralkodása közigazgatását és társadalmi despotizmus>
és felépítését! Jellemezze a jobbágyság +pasa, +khász birtok, +korrupció,
az Oszmán Birodalom felépítése. helyzetét!) +dzsámi, +minaret
(Az általános iskolában tanultak
felidézése Tájékozódás időben és térben: N: -
[hatévfolyamos képzés esetén]: élet a 5. forrás (Kövesse nyomon a
török hódoltságban / Társadalmi, hódoltság területének változásait! É: 1541 (az ország három részre
állampolgári és gazdasági ismeretek Milyen helyet foglalt el a szakadása)
felidézése [nyolcévfolyamos képzés magyarországi hódoltság
esetén]: a török kor.). az Oszmán Birodalmon belül?) T: Hódoltság, királyi
Feleleveníthetjük az török Magyarország, Eger, <Buda>
államszervezet és közigazgatás Kommunikáció: +Pécs, +Kecskemét
jellemzőit (a 8. évfolyamos tankönyv 12. forrás (Mutassa be a rajz
197. oldal 5. forrás segítségével). segítségével, hogy mire használták a ÉK: változás és folyamatosság,
minaretet és a dzsámit!) okok és következmények,
A tanulók megismerik a lecke
történelmi nézőpont
forrásainak felhasználásával a
Koncentráció:
hódoltság közigazgatását és tisztában
Földrajz: Magyarország TK: társadalom, társadalmi
vannak a hódoltság birodalmon belüli
természetföldrajza. csoportok, életmód, gazdaság,
jogi helyzetével.
gazdasági rendszer,
Kiemeljük a hódoltság
pénzgazdálkodás, piac, adó,
közigazgatásának sajátos vonásait,
politika, államforma,
megmagyarázzuk a sajátosságok okait.
államszervezet,
A tanulók a lecke forrásai, a történelmi
<önkényuralom>, közigazgatás,
atlasz és ismereteik alapján
birodalom, szuverenitás, vallás,
összegyűjtik a török kör
kultúra
magyarországi emlékeit.
26. 18. A reformáció Előzetes tudás: a reformáció Kommunikáció: F: unitárius, reformáció,
Magyarországon irányzatai. 4. forrás (Foglalja össze, miről evangélikus, református,
Feleleveníthetjük a reformációról számol be a levélben Sylvester János! <szászok>
korábban tanultakat. Fogalmazza meg, milyen szempontból +hitviták
A tanulók megismerik a reformáció tartja fontosnak művét! A reformáció
bontása funkciója
magyarországi elterjedését és jelentős mely vonatkozásait ismerhetjük fel N: Károli Gáspár
képviselőit. A tanulók felismerik a érvelésében?) +Méliusz Juhász Péter, +Dévai
reformáció terjedése és a három részre Bíró Mátyás
szakadt ország sajátos politikai
viszonyai közötti összefüggéseket. Tájékozódás időben és térben: É: –
A tanulók megértik, hogy a reformáció 6. forrás (Mutassa be az ország
a bibliafordítás, a magyar nyelvű felekezeti viszonyait! A földrajzi T: Gyulafehérvár, királyi
hitélet és a magyar írásbeliség megoszlásnak milyen vonatkozásait Magyarország, Sárospatak,
fellendülése révén jelentős szerepet tudja kiemelni (társadalmi, etnikai, Debrecen
játszott a magyar kulturális)? Vesse össze a +Vizsoly
művelődéstörténetben. A tanulók a magyarországi képet az európai
lecke forrásai és ismereteik alapján viszonyokkal!) ÉK: változás és folyamatosság,
példákkal támasztják alá a okok és következmények,
magyarországi reformáció kulturális Kritikai gondolkodás: interpretáció
jelentőségét. 9. forrás (Határozza meg, hogy
Kálvin mely tana szerepel a TK: társadalom, társadalmi
debreceniek hitvallásában!) csoportok, identitás, migráció,
nemzetiség, etnikum, politika,
Ismeretszerzés, tanulás: szuverenitás, vallás,
18. forrás (A kulturális élet mely vallásüldözés, kultúra
területein hozott a reformáció
fellendülést? Mely tényezők
befolyásolták az iskolák térbeli
elhelyezkedését és időbeli
előfordulását Magyarországon?)
Koncentráció:
Földrajz: Magyarország
természetföldrajza.
27. 19. Az Erdélyi Előzetes tudás: A középkori Erdély Tájékozódás időben és térben: F: unitárius, rendi nemzet,
Fejedelemség születése sajátos rendi szerkezete, etnikai és 5. forrás (Kövesse nyomon a <székelyek, szászok>
vallási felépítése. Báthory István fejedelemség kialakulását és területi +speyeri szerződés, +bevett
bontása funkciója
lengyel királysága. változásait! Milyen előzményekből vallások
Felelevenítjük a lecke 6. forrásának alakult ki a fejedelemség? Mutassa be
felhasználásával Erdély sajátos rendi az Erdélyi Fejedelemség rendi N: Szapolyai János, I. Ferdinánd,
szerveződését. A tanulók felismerik, tagolódásának területi vonatkozásait! I. Szulejmán, Fráter György
hogy a három nemzet (magyar, székely Értékelje a fejedelemség politikai- +János Zsigmond, +Báthory
és szász) szövetsége nem etnikai, földrajzi helyzetét!) István
hanem rendi jellegű. Ismeretszerzés, tanulás:
6. forrás (Mutassa be az erdélyi
rendiség felépítését! Jellemezze a É: 1541 (az ország három részre
forrásainak felhasználásával az Erdélyi
fejedelem és a szakadása)
Fejedelemség kialakulását és sajátos
rendek erőviszonyait! Hogyan +1568 (a tordai országgyűlés)
jogi helyzetét. A tanulók tisztában
viszonyul
vannak a középkori Erdély és az
egymáshoz a rendi és az etnikai T: <Erdély>, Erdélyi
Erdélyi Fejedelemség közötti
összetétel?) Fejedelemség
különbséggel.
+Kolozsvár
Bemutatjuk a lecke 6. forrásának
Kritikai gondolkodás:
felhasználásával az Erdélyi
10. forrás (Mutassa be Erdély rendi, ÉK: változás és folyamatosság,
Fejedelemség
etnikai és felekezeti viszonyait! Tárja okok és következmények,
államszervezetét és közigazgatását.
fel az egyes elemek közötti történelmi nézőpont
Megbeszéljük a lecke 10. forrásának a
összefüggéseket!)
felhasználásával Erdély sajátos rendi,
TK: társadalom, társadalmi
etnikai és felekezeti viszonyait. A
Kommunikáció: csoportok, identitás, nemzetiség,
tanulók megértik, hogy milyen
14. forrás (Hogyan hatott Erdély életmód, etnikum, adó, politika,
politikai és társadalmi okai voltak a
helyzetére, hogy Báthory István a államforma, államszervezet,
vallási türelem kialakulásának.
lengyel trónt is megszerezte? Melyik a monarchia, közigazgatás,
Értékeljük Báthory István politikáját.
Báthory család címere a képen látható szuverenitás, vallás, kultúra
címerek közül?)
28. 20. Magyarország Előzetes tudás: a kontinentális Kritikai gondolkodás: F: hajdú, <bányaváros,
gazdasága a XVI–XVII. munkamegosztás, az árforradalom. 5. forrás (Hogyan alakult át a mezőváros, céh>
században Bemutatjuk a lecke forrásainak településszerkezet?) +tőzsér, +aprófalvak
felhasználásával, hogyan alakult át a
bontása funkciója
településhálózat és a táj képe a török Kommunikáció: N: -
háborúk hatására. 13. forrás (Hasonlítsa össze a
A tanulók megértik, hogy az európai behozatal és a kivitel összetételét! É: 1541 (az ország három részre
kontinentális munkamegosztás, hogyan Határozza meg az ország szakadása)
befolyásolta a korszak gazdaságát. külkereskedelmi mérlegét!)
A tanulók a lecke forrásai alapján T: hódoltság, Erdélyi
felismerik, hogy a korszak Tájékozódás időben és térben: Fejedelemség, királyi
legfontosabb gazdasági ágazatává a 16. forrás (Vegye számba a Magyarország
marhakereskedelem vált. bányakincseket! Mutassa be a
A tanulók megmagyarázzák a lecke bányászat ÉK: változás és folyamatosság,
forrásainak a felhasználásával és földrajzi eloszlását! A középkorhoz okok és következmények, tények
ismereteik alapján, hogy miért volt a képest milyen változásokat észlel?) és bizonyítékok
korszakban az ország külkereskedelmi
mérlege pozitív és az ipar miért Koncentráció: TK: társadalmi csoportok,
megrekedt a korábbi céhes szinten. Matematika: statisztikai táblázatok népességfogyás, migráció,
A téma feldolgozható kooperatív elemzése. életmód, város, gazdasági
csoportmunkával (pl. mozaik módszer, Földrajz: Magyarország tevékenység, gazdasági rendszer,
szakértő mozaik) vagy tanulói természetföldrajza. erőforrások, gazdasági szereplők,
kiselőadásokkal is. kereskedelem, pénzgazdálkodás,
piac, <kereskedelmi mérleg>,
centrum, periféria
29. Összegezés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: változás és folyamatosság,
A fejezet anyagának áttekintése a 1. forrás (Kövesse nyomon az okok és következmények, tények
tankönyvi kérdések és a tanár által erőviszonyok változását! A változások és bizonyítékok, interpretáció,
összeállított feladatok alapján. okai közül melyek vannak kiemelve történelmi nézőpont
az ábrán? Kapcsolja össze a
változásokat minél több olyan TK: társadalom, társadalmi
tényezővel, amelyek nem szerepelnek csoportok, identitás, társadalmi
az ábrán!) mobilitás, felemelkedés,
lesüllyedés, nemzetiség,
népesedés, népességfogyás,
migráció, életmód, város,
bontása funkciója
etnikum, gazdaság, gazdasági
tevékenység, gazdasági rendszer,
termelés, erőforrások, gazdasági
szereplők, gazdasági kapcsolatok,
kereskedelem, pénzgazdálkodás,
piac, adó, <kereskedelmi mérleg,
önkényuralom>, politika, állam,
államforma, államszervezet,
hatalmi ágak, monarchia,
bontása funkciója
III. A KORA ÚJKOR KITELJESEDÉSE
31. 21. Kiútkeresés egy Meghatározzuk az utópia fogalmát. Kommunikáció: F: újkor

átmeneti világból – az A tanulók a lecke forrásainak 2. forrás (Gyűjtse össze, milyen +utópiák
utópiák felhasználásával összegyűjtik a társadalmi problémákat emel ki az
korszak társadalmi problémáit. idézett részlet! Mire vezeti v Német N: -
A lecke 6. forrásának elemzésével grafika az Utópiához (1518) issza +Morus Tamás, +Swift,
megmagyarázzuk, hogy milyen ezeket a problémákat?) +Campanella
tényezők hatására alakulnak ki az
utópiák. A tanulók megértik, miért Ismeretszerzés, tanulás: É: -
megvalósíthatatlanok ezek az 5. forrás (Sorolja fel a Campanella
elképzelések. által leírt állam néhány T: Amerika, Németalföld, London
jellegzetességét! Mely problémák +Itália
bontása funkciója
kiküszöbölésére alkotta meg az
elképzelt államot az író? Mit tart a ÉK: változás és folyamatosság,
problémák okának? Hogyan okok és következmények,
szüntették meg Napállamban ezt az történelmi nézőpont
okot? Ki a Nap?)
TK: társadalmi mobilitás,
Kritikai gondolkodás: felemelkedés, lesüllyedés,
6. forrás (Összegezze, hogy mely életmód, gazdasági rendszer,
problémát kívántak megoldani az piac, gazdasági válság, állam,
utópiák szerzői! Elemezzék a államszervezet, centrum,
megoldásokat! Milyen új problémákat periféria
teremtenek a spekulatív úton született
elképzelések? Melyek a hasonlóságok
és a különbségek az Utópia és
Napváros között? Vizsgáljuk meg az
ember szerepét, szabadságát az
elképzelt világokban! Mit
feltételeznek a szerzők az általuk
elképzelt világok embereiről?)
32. 22. Polgárháború és Előzetes tudás: a Tudor-ház – a királyi Ismeretszerzés, tanulás: F: abszolutizmus, puritán
köztársaság Angliában hatalom megszilárdítása. 5. forrás (Tekintsék át az angol +prespiteriánosok,
(Az általános iskolában tanultak társadalom rétegződését! Sorolják fel +independensek, rövid és hosszú
felidézése [hat évfolyamos képzés az egyes társadalmi csoportok parlament, +protektorátus,
esetén]: az alkotmányos királyság jellemzőit (vagyon, foglalkozás, +hajózási törvény
létrejötte Angliában.) helyzet változása)! Vitassák meg,
A tanulók megismerik az angol mennyire köthető egy politikai csoport N: Cromwell
polgárháború okait és az angol egy társadalmi réteghez (érdek, +Stuartok
polgárháború áttekintő ábrája alapján a szemlélet, hagyomány stb.)!)
polgárháború menetét. Megvitatjuk a É: 1642-49 (az angol
király kivégzésének a szerepét az Tájékozódás időben és térben: polgárháború)
események menetében. 8. forrás (Kövesse nyomon a + 1653 – 1658 (Cromwell
bontása funkciója
Értékeljük a lecke forrásainak polgárháború alakulását! Milyen személyi diktatúrája
segítségével Cromwell szerepét, a korszakokra oszthatjuk a folyamatot?
tanulók önálló véleményt fogalmaznak Mely szempontok jöhetnek szóba a T: London
meg a források alapján a korszakolás során?)
személyiségéről. ÉK: változás és folyamatosság,
A tanulók megértik a személyi Kommunikáció: okok és következmények,
diktatúra fogalmát. 9. és 10. forrás (Jellemezze Cromwell jelentőség
személyiségét a kép (9.) és a szöveges
források alapján!) TK: társadalom, társadalmi
csoportok, gazdaság,
Kritikai gondolkodás: kereskedelem, pénzgazdálkodás,
15. forrás (Mutassa be az ábra alapján piac, politika, állam, államforma
a törvény tartalmát és célját!) egyeduralom, monarchia, vallás,
vallásüldözés
33. 23. Az angol A tanulók megértik, hogy a restauráció Tájékozódás időben és térben: F: abszolutizmus, restauráció,
alkotmányos monarchia időszaka hogyan vezetett a dicsőséges 6. forrás (Mutassa be a politikai Jognyilatkozat, alkotmányos
kialakulása forradalomhoz. eseményeket az ábra segítségével!) monarchia, cenzusos választójog,
és az államelméletek A lecke forrásainak felhasználásával [társadalmi szerződés]
bemutatjuk az angol alkotmányos Kritikai gondolkodás: +dicsőséges forradalom
monarchia politikai rendszerét. 8. forrás (Vegye számba a király, a
Kiemeljük, hogy modern törvényhozás és a kormány szerepét! N: -
hatalommegosztásra épülő rendszer Hasonlítsa össze a rendi és az +Stuartok, +Orániai Vilmos,
jött létre, ahol a királyi hatalom is alkotmányos monarchia rendszerében +Locke
korlátozott. a
A tanulók megismerik a korszak három tényező szerepét!) É: 1689 (a Jognyilatkozat
államelméleteinek fő jellemzőit, és kiadása),
felismerik, hogy ezeknek az alapja a Ismeretszerzés, tanulás:
társadalmi szerződés elmélete lett. 7. forrás (Határozza meg a T: London
dokumentum alapján az uralkodó és a ÉK: okok és következmények,
parlament jogköreit!) történelmi források,
interpretáció, jelentőség,
bontása funkciója
Kommunikáció: történelmi nézőpont
14. forrás (Sorolja fel, melyek az
emberek alapvető jogai! Állapítsa
meg, mi jellemzi az egyén és közösség TK: társadalom, gazdasági
viszonyát! Magyarázza meg, miért a rendszer, politika, állam,
Locke által jónak tartott államforma, államszervezet,
államberendezkedés védhet meg az egyeduralom, hatalmi ágak,
önkénytől!) parlamentarizmus, [emberi jogok]
34. 24. A francia # Beépíthető a téma feldolgozásába Ismeretszerzés, tanulás: F: manufaktúra, abszolutizmus,
abszolutizmus # Amerika őslakói – az indiánok 5. forrás (Gyűjtse össze azokat a merkantilizmus, barokk
tragédiája című olvasmány az első területeket, ahol az uralkodói hatalom, +rendi gyűlés,+államtitkárok,
telepesek fejezetek.# illetve ahol a rendi befolyás +reguláris hadsereg
érvényesül!)
Előzetes tudás: a francia vallásháború, N: IV. Henrik, Richelieu, XIV.
IV. Henrik politikája. Kommunikáció: Lajos
(Az általános iskolában tanultak +XIII. Lajos,+Mazarin, +Colbert
10. és 11. forrás (Milyen stílusban
felidézése [hatévfolyamos képzés épült a kastély? Mi jellemző a parkra?
esetén]: a Napkirály udvara (XIV. É: 1618-48 (a harmincéves
Keressenek további képeket [az
Lajos, Versailles).) háború)
interneten és albumokban] a kastélyról
Bemutatjuk a francia abszolutizmus +1643-1715 (XIV. Lajos
[termek, kert], és készítsenek
kiépítésének döntő eseményeit. uralkodása)
bemutatót Versailles-ról!)
A tanulók a lecke forrásainak
felhasználásával megismerik XIV. T: Versailles
Lajos politikai rendszerét.
14. forrás (Kövesse nyomon az áruk ÉK: változás és folyamatosság,
Meghatározzuk a merkantilizmus
mozgását a határokon! Milyen célokat okok és következmények,
fogalmát a lecke sematikus ábrájának
szolgálnak a vámok? Mely jelentőség
segítségével. A tanulókat rávezetjük a
intézkedésekkel kívánták még segíteni
gazdaságpolitika fő jellemzőire.
az alapvető célt?) TK: társadalmi csoportok,
A tanulók megértik a merkantilizmus
és XIV. Lajos nagyhatalmi célkitűzései gazdaság, erőforrások,
közötti összefüggést. Koncentráció: kereskedelem, pénzgazdálkodás,
Magyar nyelv és irodalom: Molière piac, adó, politika, államforma,
bontása funkciója
egy komédiája. államszervezet, egyeduralom,
Vizuális kultúra: a barokk stílus (pl. monarchia, közigazgatás,
Rubens, Rembrandt). szuverenitás, vallás,
Dráma és tánc: a francia klasszicista vallásüldözés, kultúra
színház és dráma.
35. A zsidóság a XVI–XVII. ‫٭‬A szaktanár dönti el, hogy az Kommunikáció: F: <héber Biblia, zsidó vallás,
században olvasmányt önálló leckeként dolgozza- 3. forrás (Írja le prózában az exodus antijudaizmus>
(Olvasmány) ‫ ٭‬# e fel. Ha nem szánunk a tankönyvi szenvedéseit!) +szefárd és askenázi zsidóság,
olvasmányra önálló órát, akkor a 27. +exodus, +jiddis
lecke (38. óra, Lengyelország, a Kritikai gondolkodás:
Baltikum és Oroszország a XVII. 4. forrás (Miért Németalföldre, s N: Spinoza
században) témáját két tanórában annak is az északi részére,
dolgozhatjuk fel.‫٭‬ Hollandiába menekült számos szefárd É: -
# Az olvasmány a kiűzetés az Ibériai – család?)
félszigetről a 26. lecke; a zsidó Ismeretszerzés, tanulás: T: Németalföld
betelepülés Közép-Európába, a 4. forrás (Nézzen utána az interneten, +Spanyolország,+Lengyelország,
zsidóság nyelve: a jiddis és egy közép- hogy mi volt a foglalkozása +Krakkó
európai zsidó közösség - Krakkó Spinozának és milyen filozófiai
fejezetei a 27. lecke témájában nézeteket vallott!) ÉK: változás és folyamatosság,
feldolgozható.# okok és következmények,
Tájékozódás időben és térben: jelentőség
Előzetes tudás: a zsidóság története az 9. forrás (Kövesse nyomon a zsidóság
ókorban és a középkori Európában. vándorlását a korszakban! Tárja fel a TK: társadalom, identitás,
A tanulók megismerik a lecke népmozgások politikai, kulturális migráció, életmód, város,
forrásainak alapján a zsidóság kora okait és következményeit!) gazdasági tevékenység,
újkori migrációjának jellemzőit és gazdasági szereplők, gazdasági
okait. kapcsolatok, kereskedelem,
Bemutatjuk a jiddis nyelv jellemzőit. pénzgazdálkodás, piac, politika,
vallás, vallásüldözés, kultúra,
antijudaizmus
36. 25. A Habsburgok dunai Előzetes tudás: az osztrák Habsburgok, Kommunikáció: F: abszolutizmus, protestáns,
bontása funkciója
monarchiája a dunai birodalom felépítése 3. forrás (Kövesse nyomon az osztrák ellenreformáció és katolikus
Utalhatunk az osztrák Habsburg-ág ág uralkodóit! Milyen családi megújulás, rendi dualizmus
kialakulására (a 9. lecke 2. forrása kapcsolatok fűzik össze az
alapján). uralkodókat?) N: XIV. Lajos, I. Ferdinánd, [I.
Kiemeljük a lecke ábrája alapján a Lipót]
Habsburgok dunai birodalmának fő Kritikai gondolkodás: +II. Rudolf, +Habsburg Mátyás
jellemzőit. 4. forrás (Milyen viszony állt fenn az
A tanulók megértik a lecke 6. uralkodó és országai között? É: 1618-48 (a harmincéves
forrásának elemzésével a harmincéves Jellemezze az egyes országok közötti háború), [1591-1606 (a tizenöt
háború okait. kapcsolatot! Milyen lehetőségei voltak éves háború)]
Kiemeljük a vesztfáliai béke szerepét a az uralkodónak a birodalom egységes
Német-római Birodalom kormányzására? Hasonlítsa össze az T: <Német-római Birodalom>
széttagoltságában. ábrát a XVI. századi helyzetet
Hangsúlyozzuk, hogy a harmincéves a bemutató ábrával (53. oldal)! Milyen ÉK: változás és folyamatosság,
Habsburg – francia párharc újabb változás történt?) okok és következmények,
szakaszát jelenti. jelentőség
6. forrás (Alapvetően kik között folyt TK: társadalom, identitás, adó,
a háború? Vegye számba, milyen politika, állam, államszervezet,
jellegű ellentétek alakultak ki! Melyek hatalmi ágak, egyeduralom,
az alapvető ellentétcsoportok? Miben közigazgatás, birodalom,
és hol szenvedett vereséget és miben szuverenitás, vallásüldözés
és hol ért el győzelmet a Habsburg
Birodalom?)

13. forrás (Mit értünk azon, hogy a
Habsburg Birodalom kétfrontos
háborúra kényszerült? Milyen
eredménnyel vették fel a harcot a
franciákkal? Milyen összefüggést lát a
török és a francia háborúk között?)
bontása funkciója
37. 26. Spanyolország # Beépíthető a téma feldolgozásába A Kritikai gondolkodás: F: gyarmat, ültetvény, tőke,
hanyatlása, a hatalmi zsidóság a XVI–XVII. században című 1. forrás (Milyen hatást gyakoroltak a világkereskedelem,
viszonyok megváltozása# olvasmány kiűzetés az Ibériai – spanyol gazdaságra a gyarmatok? abszolutizmus, ellenreformáció és
félszigetről fejezete.# Mely tényezők vezettek a kedvező katolikus megújulás
körülmények ellenére a spanyol +moriszkók, +szefárd zsidóság,
Előzetes tudás: Spanyolország gazdaság hanyatlásához?) +exodus
fénykora, II. Fülöp, a németalföldi
szabadságharc, a Habsburg–francia *Tájékozódás időben és térben: N: I. Erzsébet, XIV. Lajos,
vetélkedés. A zsidóság a XVI–XVII. században Spinoza
Megvitatjuk a lecke 1. és az olvasmány olvasmány 9. forrás (Kövesse +II. Fülöp
9. forrásának elemzésével, miért volt nyomon a zsidóság vándorlását a
elhibázott a spanyol gazdaságpolitika. korszakban! Tárja fel a népmozgások É: 1701-1714 (a spanyol
A tanulók megismerik a lecke politikai, kulturális okait és örökösödési háború)
forrásainak felhasználásával következményeit!)* +1566–1609 (a németalföldi
Spanyolország hanyatlásának okait. A szabadságharc), +1588 (a Nagy
tanulók felismerik, hogy gazdasági, Tájékozódás időben és térben: Armada veresége), + 1571 (a
társadalmi és politikai okok együtt 7. forrás (Vegye számba, hány helyen lepantói csata)
járultak hozzá a nagyhatalmi harcoltak Fülöp seregei! Elemezze a
hanyatláshoz. hadjáratok következményeit és T: Németalföld, portugál és
A tanulók ismertetik a lecke 14. eredményeit!) spanyol gyarmatok
forrásának felhasználásával a spanyol +Spanyolország
örökösödési háború menetét. A tanulók Kommunikáció:
a lecke térképének segítségével 14. forrás (Vegye számba a két ÉK: változás és folyamatosság,
felismerik a spanyol örökösödési ellenséges tábort! Elemezze a háborús okok és következmények,
háború és a Rákóczi-szabadságharc szövetségeket összetartó erőket és jelentőség
kapcsolatát. célokat! Becsülje meg a két tábor
erőviszonyait! Ismertesse a békekötés TK: társadalom, társadalmi
után kialakult helyzetet!) csoportok, identitás, népesedés,
migráció, gazdasági rendszer,
erőforrások, gazdasági
bontása funkciója
politika, birodalom, szuverenitás,
centrum, periféria, vallásüldözés
38. 27. Lengyelország, a ‫٭‬Feldolgozhatjuk a témát két *Tájékozódás időben és térben: F: világkereskedelem,
Baltikum és Oroszország tanórában is akkor, ha nem szánunk a A zsidóság a XVI–XVII. században abszolutizmus, protestáns, nemesi
a XVII. században‫ ٭‬# tankönyvi olvasmányra önálló órát olvasmány 9. forrás (Kövesse köztársaság, cár
( 36. óra). Ekkor egyik tematikai nyomon a zsidóság vándorlását a + askenázi zsidóság, +jiddis,
egység a rendek túlsúlya korszakban! Tárja fel a népmozgások +Hohenzollern-dinasztia
Lengyelországban és Oroszország politikai, kulturális okait és
nagyhatalommá válása; a másik következményeit!)* N: I. (Nagy) Péter
Svédország felemelkedése és bukása és +Sobieski János +Romanovok,
a porosz nagyhatalom születése.‫٭‬ Kritikai gondolkodás: XII. Károly
# Beépíthető a téma feldolgozásába A 1. forrás (Az ábra elemzésével
zsidóság a XVI–XVII. században című ismételje át, milyen változások É: 1618-48 (a harmincéves
olvasmány a zsidó betelepülés Közép- bontakoztak ki a lengyel háború), 1700-1721 (az északi
Európába, a zsidóság nyelve: a jiddis társadalomban a XVI–XVII. háború), 1701-1714 (a spanyol
és egy közép-európai zsidó közösség - században! Hogyan hatott ez a rendek örökösödési háború)
Krakkó fejezetei.# és a királyi hatalom viszonyára? + 1689-1725 (I. (Nagy) Péter
Nézze meg a Hanza-kereskedelmet uralkodása)
A lecke a porosz nagyhatalom
bemutató térképet a 3. leckében (19.
születése című fejezetét
oldal)! Magyarázza meg, hogyan T: Szentpétervár
feldolgozhatjuk a 45. lecke (A
kapcsolódik a térkép témája a lengyel
felvilágosult abszolutizmus), a Német-
gazdasági és társadalmi ÉK: változás és folyamatosság,
római Birodalom ellentmondásos
változásokhoz!) okok és következmények,
fejlődése témájánál. (67. óra)
jelentőség
Előzetes tudás: a centrum és periféria 7. forrás (Keresse meg Szentpétervárt TK: társadalmi csoportok,
viszonya, a kontinentális a térképen! Mi volt a stratégiai, identitás, társadalmi mobilitás,
munkamegosztás, a rendiség gazdasági migráció, gazdaság,
előretörése Lengyelországban és és kulturális jelentősége? A képek kereskedelem, adó, politika,
bontása funkciója
Oroszország nagyhatalommá válása. alapján értékelje, vajon a város valóra államszervezet, egyeduralom,
Feleleveníthetjük a földrajzi váltotta Péter cár elképzeléseit?) <önkényuralom>, birodalom,
felfedezéseknek az európai régiók szuverenitás, centrum, periféria,
fejlődésére gyakorolt hatását. Kommunikáció: vallásüldözés, antijudaizmus
A tanulók megismerik a lecke 10. forrás (Kövesse nyomon az orosz
forrásainak felhasználásával, hogy terjeszkedést! Értékelje a birodalom
miért gyengül meg Lengyelország és geopolitikai helyzetét (szomszédok
erősödik meg Oroszország. Kiemeljük ereje, gazdasági fejlettsége)! Melyek
Oroszország nagyhatalommá voltak az orosz külpolitika fő
válásának fő lépéseit. célkitűzései? Értékelje, hogyan
Bemutatjuk a Porosz Királyság változtatta meg a hódítás Oroszország
kialakulását és jellemzőit. hatalmi helyzetét!)
Lengyelország történeténél
megbeszélhetjük, miért vált a zsidóság Ismeretszerzés, tanulás:
vándorlásának fő célpontjává és 13. forrás (Mely időszakban volt a
bemutathatjuk a jiddis nyelv legnagyobb a területi növekedés, és
kialakulását. melyikben a népesség növekedése?
Mi lehet az összefüggés a két adat
között? Tárja fel az okokat!)
39. 28. Az Oszmán Előzetes tudás: az Oszmán Birodalom Kommunikáció: F: világkereskedelem,
Birodalom és hűbéres államszervezete, közigazgatása és 1 és 2. forrás (Kövesse nyomon a <despotizmus, levantei
államai hadserege. birodalom terjeszkedését! Elemezze a kereskedelem, szpáhi, janicsár,
a XVII. században A tanulók megismerik a lecke megszerzett területek révén élvezett szultán
forrásainak elemzésével az Oszmán előnyöket! Mely államok voltak a +korrupció
Birodalom hanyatlásának okait. A XVII. században az Oszmán
tanulók a lecke forrásai és ismereteik Birodalom ellenfelei? Milyen N: I. Szulejmán
alapján megmagyarázzák, hogy a változások figyelhetők meg a XVI.
birodalom gazdasága miért nem tudott századhoz képest?) É: -
fejlődni. +1568 (a drinápolyi béke), +1683
Értékeljük a Köprülü-reformokat. A Kritikai gondolkodás: (Bécs sikertelen török ostroma)
tanulók felismerik, hogy a despotikus 9. forrás (Vegye számba az ábrán
rendszer képtelen volt a hosszú távú szereplő okokat! Elemezze az egyes T: -
bontása funkciója
megújulásra. tényezők közötti összefüggéseket, ÉK: változás és folyamatosság,
A tanulók felismerik, hogy XVII. kölcsönhatásokat! Hasonlítsa össze az okok és következmények,
század végére a törökök kiszorultak ábrát az Oszmán Birodalom felépítése jelentőség
Magyarországról, de a Balkánon még és hanyatlása című ábrával (3.)!
évszázadokig fenntartották uralmukat. Melyek a két ábrán az eltérő TK: társadalom, gazdaság,
szempontok és tényezők?) gazdasági rendszer, erőforrások,
gazdasági kapcsolatok,
piac, gazdasági válság, adó,
politika, államforma,
államszervezet,
<önkényuralom>, közigazgatás,
birodalom, szuverenitás,
centrum, periféria
40. 29. Életmód és Előzetes tudás: Amerika természeti Kritikai gondolkodás: F: újkor, tőke, tőkés,
mindennapok a kora kincsei, a földrajzi felfedezések 6. forrás (Mely folyamat tükröződik a kapitalizmus, bérmunkás,
újkorban határai, a reformáció és Kopernikusz. város lélekszámának alakulásában?) reformáció, ellenreformáció és
Bemutatjuk a lecke forrásainak alapján katolikus megújulás, barokk
a kora újkor mindennapjaiban Tájékozódás időben és térben: +higiénia, +járvány
bekövetkező változásokat. A tanulók 5. forrás (Milyen tendenciák N: Newton
felismerik, hogy a változásoknak figyelhetők meg a városok +Galilei
pozitív negatív hatásai is voltak. A lélekszámára vonatkozóan? Milyen
tanulók példákat mondanak a lecke regionális különbségek figyelhetők É: -
forrásai és ismereteik alapján ezekre a meg?)
változásokra. T: Németalföld, London
Tudatosítjuk az új körülményeknek és Ismeretszerzés, tanulás:
a reformációnak hatását a gondolkodás 14. forrás (Ismertesse a forrás ÉK: történelmi idő, változás és
és az értékrend megváltozásában. alapján, hogy mekkora volt a pestis folyamatosság, történelmi
A tanulók a lecke forrásai és pusztítása! Sorolja fel, hogyan tudtak források, interpretáció,
ismereteik alapján bizonyítják, hogy a védekezni a járvány ellen!) jelentőség
természettudományokban olyan
felfedezések és elméletek születtek, Kommunikáció: TK: identitás, társadalmi
bontása funkciója
amelyek jelentősen megváltoztatták az 17. forrás (Hogyan vélekedik a mobilitás, felemelkedés,
emberek világképét. kamatszedésről Kálvin? Mennyiben új lesüllyedés, népesedés, migráció,
a életmód, város, gazdaság,
megközelítése a középkori gazdasági rendszer,
felfogáshoz kereskedelem, gazdasági válság,
képest? Létezett kölcsönüzlet a adó, gyarmatosítás, politika,
középkorban? A kölcsön melyik állam, birodalom, szuverenitás,
fajtáját ítéli el és szorítja háttérbe centrum, periféria,
Kálvin felfogása?) vallás, kultúra
Koncentráció:
Matematika: Pascal.
Fizika: a Föld, a Naprendszer és a
világmindenség fejlődéséről alkotott
elképzelések.
41. Összegezés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: történelmi idő, változás és
A fejezet anyagának áttekintése a 2. és 3. forrás (Kövesse nyomon az folyamatosság, okok és
tankönyvi kérdések és a tanár által államberendezkedések és a felekezeti következmények, történelmi
összeállított feladatok alapján. megoszlás változását! Elemezze a források, interpretáció,
változások okait!) jelentőség, történelmi nézőpont

csoportok, identitás, társadalmi
mobilitás, felemelkedés,
lesüllyedés, népesedés, migráció,
életmód, városgazdaság,
gazdasági tevékenység,
gazdasági rendszer, termelés,
termelési egység, erőforrások,
gazdasági szereplők, gazdasági
bontása funkciója
politika, állam, államforma,
államszervezet, hatalmi ágak,
egyeduralom, monarchia,
köztársaság, parlamentarizmus,
<önkényuralom>, [emberi
jogok], vallás, vallásüldözés,
kultúra, antijudaizmus
IV. MAGYARORSZÁG A HOSSZÚ XVII. SZÁZADBAN
43. 30. A közösség és a hit Előzetes tudás: a vallási élet a XVI. Ismeretszerzés, tanulás: F: reformáció, <Biblia,
szolgálata. Értelmiség századi Magyarországon, a reformáció 1. forrás (Határozza meg az ábra könyvnyomtatás, egyetem>
a XVII. században kulturális hatásai, középkori egyetem alapján a peregrináció fogalmát!) +peregrináció, +zsoltároskönyv,
és oktatás. Kritikai gondolkodás: +Magyar Encyclopaedia
A tanulók a lecke 1. forrásának 1. forrás (Mely okok hozták létre a
felhasználásával meghatározzák a jelenséget, és mi volt a hatása? Miért N: Kálvin
peregrináció fogalmát és jellemzőit. jöttek haza a külföldön tanuló és ott jó + Szenci Molnár Albert,
Bemutatjuk a források segítségével az megélhetést találó diákok?) +Misztótfalusi Kis Miklós, +
erdélyi művelődés meghatározó Kommunikáció: Apáczai Csere János.
alakjait. 7. forrás (Mivel magyarázza a szerző,
Megvitatjuk, miért válhatott az Erdélyi hogy a tanulni vágyó magyarok É: -
Fejedelemség a magyar művelődés- és külföldre mennek? Hogyan kíván
iskolaélet központjává a korszakban. segíteni ezen az állapoton? Mely T: Erdélyi Fejedelemség
Az erdélyi művelődés meghatározó művét említi a szövegben? Idézze a
alakjainak bemutatása feldolgozható forrásból azt a részt, amely ÉK: tények és bizonyítékok,
kooperatív csoportmunkával (pl. meghatározza e könyv műfaját!) történelmi forrás, interpretáció
bontása funkciója
mozaik módszer, szakértő mozaik)
vagy tanulói kiselőadásokkal is. Tájékozódás időben és térben: TK: társadalom, társadalmi
9. forrás (Keresse meg a történelmi csoportok, migráció, politika,
atlaszban Nagyenyedet! Miről volt vallás, vallásüldözés, kultúra
nevezetes a város a XVII. században?)
44. 31. A tizenöt éves Előzetes tudás: a várháborúk kora, a Kritikai gondolkodás: F: <végvárrendszer>, hajdúk
háború végvárrendszer jellemzői és a vitézlő 6. forrás (Miért válhattak a végvári +portyák, +huszár
rend. harcok a két birodalom közötti
A tanulók megértik a lecke 6. háborúvá?) N: Bocskai István
forrásának elemzése során a tizenöt + II. Rudolf, +Báthory Zsigmond
éves háború okait. Megvitatjuk, hogy Tájékozódás időben és térben:
az Erdélyi Fejedelemség miért a 12. forrás (Kövesse nyomon a vázlat É: 1591-1606 (a tizenöt éves
Habsburgok oldalán lépett be a alapján az eseményeket! Sorolja fel a háború)
háborúba. Kiemeljük Bocskai politikai háborúzó feleket! Hol zajlottak +1568 (a drinápolyi béke), +
szerepét. nagyobb összecsapások? Értékelje az 1595 (a gyurgyevói ütközet),
A tanulók a lecke térképeinek 1596-ra kialakult helyzetet!) +1596 (Eger ostroma, a
információi és a történelmi atlasz mezőkeresztesi csata)
alapján ismertetik a háború menetét és Kommunikáció:
megnevezik a legjelentősebb hadi 16. forrás (Határozza meg a forrás T: Hódoltság, Erdélyi
eseményeket. Megbeszéljük a alapján, kik a hajdúk! Hogyan Fejedelemség, királyi
mezőkeresztesi ütközet jelentőségét. viszonyult a nemesség a hajdúkhoz? Magyarország, Eger
A tanulók meghatározzák a lecke Mi lehetett ennek az oka?) +Gyurgyevó, +Mezőkeresztes
forrása alapján a hajdúk fogalmát. Koncentráció:
A tanulók felismerik, hogy a háború Magyar nyelv és irodalom: Balassi ÉK: változás és folyamatosság,
azt bebizonyította, hogy az Bálint: Egy katonaének. okok és következmények
erőviszonyok még nem változtak meg Földrajz: Magyarország
a Habsburg Birodalom javára. természetföldrajza. TK: társadalmi csoportok,
életmód, gazdaság, adó, politika,
birodalom, szuverenitás, vallás
45. 32. Bocskai István Előzetes tudás: a tizenöt éves háború. Kritikai gondolkodás: F: rendi dualizmus, hajdú,
Habsburg-ellenes Megmagyarázzuk a lecke 6. forrásának 6. forrás (Mely problémák vezettek a ellenreformáció
mozgalma segítségével, hogy milyen problémák szabadságharc kitöréséhez? Elemezze +felségárulási perek, +kollektív
bontása funkciója
vezettek a mozgalom kitöréséhez. a problémák társadalmi nemesség, +status quo
A tanulók a lecke 9. forrásának vonatkozásait!)
felhasználásával ismertetik a N: Bocskai István
mozgalom eseményeit. Tájékozódás időben és térben: +II. Rudolf
A tanulók megértik, hogy Bocskai a 9. forrás (Kövesse a térkép
sikerek ellenére miért kötött békét. segítségével a harci eseményeket! Mi É: 1591-1606 (a tizenöt éves
Értékeljük a bécsi békét a lecke 14. minden tette lehetővé Bocskai háború, végén a bécsi béke)
forrásának elemzésével. Kiemeljük, sikereit? Mely tényezők határozhatták +1604-1606 (Bocskai István
hogy helyreállt a rendi dualizmus. meg a hajdúletelepítés területét?) Habsburg-ellenes mozgalma),
A tanulók Bocskai politikai +1605 (Bocskait Erdély, majd
végrendelete alapján megfogalmazzák Ismeretszerzés, tanulás: Magyarország fejedelmévé
Erdély politikai szerepét. 14. forrás (Mely területeken értek el választják), +1606 (a zsitvatoroki
eredményeket a rendek? Fogalmazza béke)
meg ezek tartalmát röviden! Milyen
kormányzati rendszert erősített meg a T: Erdélyi Fejedelemség, királyi
béke? Bizonyítsa állítását a szövegből Magyarország, Bécs
vett rövid részlettel!) +Álmosd
Kommunikáció: ÉK: okok és következmények,

17. forrás (Milyen politikai szerepet tények és bizonyítékok, történelmi
szánt Erdélynek Bocskai István forrás, interpretáció, történelmi
Magyarország életében? Mikor nézőpont
javasolja
az egyesülést Magyarországgal? Miért TK: társadalmi csoportok,
tartja fontosnak a székelyek identitás, társadalmi mobilitás,
megemlítését a végrendeletben?) felemelkedés, lesüllyedés, adó,
politika, államforma, birodalom,
Koncentráció: szuverenitás, vallásüldözés
46. 33. Erdély aranykora Előzetes tudás: az Erdélyi Kritikai gondolkodás: F: <regálé>, protestáns
Fejedelemség születése. 19. lecke 7. forrás (Mutassa ki a +monopólium, +habánok
bontása funkciója
Feleleveníthetjük az Erdélyi különbséget az erős fejedelmi hatalom
Fejedelemség jellemzőit. és az abszolutizmus között!) N: Bocskai István, Bethlen
Visszautalunk Bocskai politikai Gábor, I. Rákóczi György
végrendeletére. Ismeretszerzés, tanulás:
Megmagyarázzuk a erős fejedelmi 3. forrás (Gyűjtse össze Bethlen É: 1618-48 (a harmincéves
hatalom okait a 4. és a 19. lecke 7. gazdasági jellegű intézkedéseit! háború)
forrásának segítségével. Határozza meg Bethlen +1613-1629 (Bethlen Gábor
Bemutatjuk azokat a tényezőket, gazdaságpolitikai céljait! Milyen erdélyi fejedelemsége), +1620
melyek lehetővé tették Bethlennek, intézkedések előzték meg a (Bethlen Gábort magyar királlyá
hogy aktívan részt tudjon venni a gazdaságiakat? Mi célt szolgáltak választják), +1621 (a nikolsburgi
harmincéves háborúban. ezek?) béke), +1645 (a linzi béke)
A tanulók megismerik a lecke 10.
forrásának segítségével Erdély Tájékozódás időben és térben: T: Erdélyi Fejedelemség,
lehetőségeit és kényszerpályáit. 8. forrás (Hogyan változtak a Gyulafehérvár, királyi
Értékeljük Bethlen Gábor politikáját. fejedelemség határai? Mutassa be Magyarország, Sárospatak
A tanulók önálló véleményt Bethlen hadjáratait,s azok
fogalmaznak meg a lecke 6. forrásának eredményeit!) ÉK: okok és következmények,
szempontja(i) alapján. jelentőség, történelmi nézőpont
Bemutatjuk Erdély Bethlen halála Kommunikáció:
utáni politikai szerepvállalását. 6. forrás (Vitassák meg Bethlen TK: társadalom, társadalmi
Kiemeljük Bethlen Gábor és I. tevékenységének (a törökkel való csoportok, identitás, nemzetiség,
Rákóczi György szerepét a magyar viszony, hatalomgyakorlás, népesedés, migráció, életmód,
kultúra fellendítésében. gazdaságpolitika, külpolitika) város, gazdaság, gazdasági
pozitívumait és negatívumait!) rendszer, gazdasági szereplők,
gazdasági kapcsolatok,
piac, adó, politika, egyeduralom,
monarchia, szuverenitás, vallás,
kultúra
47–48. 34. Magyarország a Az egyik tematikai egység az udvar és Kritikai gondolkodás: F: rendi dualizmus,
XVII. század első a rendek együttműködése, a katolikus 1. forrás (Állapítsák meg, mi az abszolutizmus, reformáció,
felében. A katolikus megújulás; a másik Zrínyi Miklós uralkodó és mi a rendek szerepe a ellenreformáció és katolikus
bontása funkciója
megújulás fellépése, Erdély pusztulása, újabb nádorválasztásban a törvény szerint! megújulás, jezsuiták, barokk,
háború Magyarországon. Vitassák meg, hogy melyik fél <nádor,
Előzetes tudás: a bécsi béke, a számára kedvezőbb a törvény! Milyen rendi országgyűlés>
harmincéves háború és a katolikus fontos kötelezettsége van az +arisztokrácia
megújulás. uralkodónak?)
(Az általános iskolában tanultak N: Pázmány Péter, Zrínyi Miklós
felidézése [hatévfolyamos képzés Kommunikáció: (a költő és hadvezér), I. Lipót
esetén]: a hadvezér Zrínyi Miklós.) 7. forrás (Állapítsa meg a szövegből, + II. Rákóczi György, +Apafi
Bemutatjuk a rendi dualizmus mi jellemezte az érsek és a főrendi Mihály, +II. Rudolf, +II.
jellemzőit a korszakban. A tanulók családok kapcsolatát! Tárja fel, (Habsburg) Mátyás
megismerik a rendi dualizmus hogyan terjedt a katolikus hit a főrendi
feltételeit és politikai, társadalmi és családok körében!) É: 1664 (Zrínyi Miklós téli
kulturális következményeit. hadjárata, a vasvári béke)
A tanulók megismerik Pázmány Péter Ismeretek alkalmazása: + 1620-1664(Zrínyi Miklós
kiemelkedő szerepét a katolikus 8. és 9. forrás (Mely stílus jegyében élete), +1664 (a szentgotthárdi
megújulásban. Hangsúlyozzuk, hogy a épült a nagyszombati székesegyház? csata)
katolicizmus megújulása során A képek segítségével mutassa be a
kialakított hagyományok is a magyar stílus jellemzőit! Miért tarthatták T: Hódoltság, Erdélyi
nemzettudat fontos részévé váltak. fontosnak, hogy új székesegyház Fejedelemség, királyi
Bemutatjuk Zrínyi Miklós politikai épüljön Nagyszombatban?) Magyarország, Nagyszombat,
életpályáját. A tanulók Szentgotthárd
megfogalmazzák, hogy fő céljának a Tájékozódás időben és térben: +Új-Zrínyivár
török kiűzését tekintette. 11. forrás (Milyen földrajzi és
A tanulók megismerik Zrínyi fő társadalmi vonatkozásai figyelhetők ÉK: változás és folyamatosság,
műveit, és a lecke forrása alapján meg a katolicizmus terjedésének? okok és következmények, tények
felismerik, hogy egy nemzeti Hogyan befolyásolta a folyamat a és bizonyítékok, történelmi
hadsereget akart létrehozni. magyar rendek helyzetét?) forrás, interpretáció, történelmi
Ismertetjük a lecke 17. forrása alapján nézőpont
Zrínyi török elleni harcait. Kritikai gondolkodás:
Megvitatjuk, hogy sikerei ellenére 14. forrás (Határozza meg Zrínyi TK: társadalmi csoportok,
miért váltják le Zrínyit. politikájának alapvető célját! Hogyan identitás, társadalmi mobilitás,
Kiemeljük a szentgotthárdi ütközet változott az eszközrendszer?) felemelkedés, lesüllyedés,
bontása funkciója
katonai jelentőségét, és politikai politika, államforma, monarchia,
következményeit. Kommunikáció: közigazgatás, birodalom,
15. forrás (Foglalja össze röviden, szuverenitás, vallás, kultúra
mire
szólítja fel Zrínyi a honfitársait!
Határozza meg Zrínyi legfontosabb
politikai, katonai felismerését! Mely
tényezők nyomán jutott erre a
felismerésre a hadvezér?)

19. forrás (Mi volt az eszéki híd
felégetésének stratégiai célja?)
Koncentráció:
Magyar nyelv és irodalom: Zrínyi
Miklós: Szigeti veszedelem.
Vizuális kultúra: a barokk stílus.
49–50. 35. A rendek és a Az egyik tematikai egység Zrínyi Kritikai gondolkodás: F: rendi dualizmus, kuruc,
dinasztia párharca a Miklós halála és a Wesselényi-féle 2. forrás (Elemezzék a Zrínyi abszolutizmus, reformáció,
XVII. század második összeesküvés; a másik I. Lipót halálával foglalkozó két forrást! protestáns, ellenreformáció
felében kísérlete az abszolutizmus Mikor keletkeztek a források? Tanúi <rendi országgyűlés>
bevezetésére, Thököly kuruc voltak-e az eseménynek a források +kormányzó, +labanc
fejedelemsége és a török téves szerzői? Hogyan jelenik meg Bethlen
helyzetfelismerése. és Cserei Mihály szövegében a N: Zrínyi Miklós (a költő és
gyilkosság lehetősége?) hadvezér), I. Lipót, Thököly Imre
Előzetes tudás: a Habsburgok dunai +Wesselényi Ferenc, +Zrínyi
monarchiája a XVI. században, a rendi Ismeretszerzés, tanulás: Ilona, +I. Rákóczi Ferenc, +Kara
dualizmus, Zrínyi Miklós programja és 4. forrás (Mi volt az összeesküvés Musztafa, +Sobieski János,
tevékenysége. kiváltó oka? Kihez tudtak fordulni +Lotharingiai Károly
bontása funkciója
A tanulók összehasonlítják a Zrínyi támogatásért az összeesküvők? Miért
Miklós halálával foglalkozó két kerültek lehetetlen helyzetbe?) É: 1664 (a vasvári béke)
forrást. Megvitatjuk a két forrás +1682-1685 (Thököly felvidéki
elemzése alapján, miért beszélünk Kommunikáció: fejedelemsége), +1683 (Bécs
Zrínyi „rejtélyes” haláláról. 6. forrás (Mi a két korszak sikertelen török ostroma)
A tanulók megismerik a lecke ábrázolásában a különbség? Mi lehet
forrásainak a segítségével a az eltérések oka?) T: Hódoltság, Erdélyi
Wesselényi-féle összeesküvés okait és Fejedelemség, királyi
sikertelenségének tényezőit. Kritikai gondolkodás: Magyarország, Bécs, <Oszmán
Értékeljük a lecke 10. forrásának az 10. forrás (Mi volt a célja az uralkodó (Török) Birodalom>
elemzésével I. Lipót abszolutisztikus intézkedéseinek? Milyen összefüggés
intézkedéseit. van az egyes intézkedések között? ÉK: változás és folyamatosság,
A tanulók megismerik a lecke Mutassa be ezek társadalmi hatásait!) okok és következmények, tények
forrásainak a segítségével a kuruc és bizonyítékok, történelmi
felkelés okait és legjelentősebb Kommunikáció: forrás, interpretáció, történelmi
eseményeit. Meghatározzák a 12. 12. forrás (Fogalmazza meg, mi a két nézőpont
forrás alapján a kurucok és a labancok csoport közötti különbség a táblázat
fogalmát. szerint! Tárja fel, mennyiben TK: társadalmi csoportok,
A tanulók megértik, hogy Thököly leegyszerűsítő a táblázat!) identitás, migráció, életmód,
sikereit miért értékelték a törökök a gazdaság, adó, politika, állam,
Habsburg Birodalom gyengeségeként. Tájékozódás időben és térben: államszervezet, egyeduralom,
Megvitatjuk, miért volt ismét 13. forrás (Mely területekre terjedt ki monarchia, birodalom,
sikertelen Bécs ostroma. a Felvidéki Fejedelemség? Mely szuverenitás, vallás,
Hangsúlyozzuk, hogy a török tényezők határozták meg a vallásüldözés
vereségek nyomán kezdődött meg fejedelemség kiterjedését!)
Magyarország felszabadítása.
16. forrás (Nézze meg, mi lett a sorsa
a nagyvezírnek a csata után (162.
oldal)!)
Koncentráció:
bontása funkciója
51. A Szepesség, a cipszerek ‫٭‬A szaktanár dönti el, hogy az Kritikai gondolkodás: F: <szászok, céh, szabad királyi
földje (Olvasmány)‫٭‬# olvasmányt önálló leckeként dolgozza- 1. forrás (Mennyiben ismer fel a város>, reformáció, evangélikus,
e fel. Ha nem szánunk a tankönyvi viseleten magyar vonásokat?) ellenreformáció
olvasmányra önálló órát, akkor a 39. +cipszer, +lándzsás székek,
lecke (54. óra, A Rákóczi- Tájékozódás időben és térben: +Szepesi Jogkönyv
szabadságharc és a szatmári 2. forrás (Mutassa be a Szepesség
megegyezés ) témáját két tanórában földrajzi elhelyezkedését és N: <I. Károly, Luxemburgi
dolgozhatjuk fel.‫٭‬ jellemzőit! Mely tényezők járultak Zsigmond>
# Az olvasmány a 40. lecke témájánál hozzá a térség városainak +Görgeyek
is feldolgozható.# fejlődéséhez?)
Bemutatjuk a lecke forrásainak É: -
segítségével a Szepesség földrajzi Ismeretszerzés, tanulás: +1569 (a szepesi hitvallás
adottságait és középkori történetét. 4. forrás (Nézzen utána A lőcsei fehér elfogadása)
asszony című regényben, hogy mi volt
A tanulók megértik, miért alakult ki
a szerepe a szégyenketrecnek!) T: királyi Magyarország
fejlett városi kultúra a területen.
+Szepesség, +Lőcse
A 4. forráshoz kapcsolódó feladatot Kommunikáció:
előzetesen adjuk ki. Ha olyan 6. forrás (Mely tényezőknek ÉK: változás és folyamatosság,
tanteremben vagyunk, ahol van köszönhető, ha egy térség több okok és következmények, tények
internet-hozzáférés, számítógépek városában megmaradnak a középkori és bizonyítékok
vagy más IKT-eszköz (pl. állapotok?)
okostelefon), akkor a tanórán is utána TK: társadalmi csoportok,
tudnak nézni a tanulók ezeknek a Földrajz: Magyarország identitás, társadalmi mobilitás,
feladatoknak. természetföldrajza. felemelkedés, nemzetiség,
Megbeszéljük, hogy a térség több migráció, életmód, város,
városában miért tudtak megmaradni a gazdasági tevékenység,
középkori állapotok. erőforrások, gazdasági
A tanulók megismerik a cipszer kapcsolatok, kereskedelem, piac,
fogalmát. politika, állam, közigazgatás,
bontása funkciója
52. 36. A török kiűzése Előzetes tudás: Bécs sikertelen 1683- Ismeretszerzés, tanulás: F: kuruc
Magyarországról as ostroma, a Bourbon–Habsburg 5., 6. és 7.. forrás (Nézzen utána az +Szent Liga
vetélkedés. interneten a három tehetséges
Bemutatjuk a Szent Liga létrejöttét. hadvezér életének! Ki miért került a N: XIV. Lajos, Thököly Imre,
A tanulók megismerik a lecke és a Habsburg Birodalom oldalára?) Savoyai Jenő
történelmi atlasz térképeinek +Zrínyi Ilona, +Lotharingiai
segítségével a török kiűzésének Kritikai gondolkodás: Károly,
folyamatát. 10. forrás (Sorolja fel az ostromban +Miksa Emánuel, +XI. Ince
A tanulók a lecke 13. forrásának részt vevő alakulatokat! Mutassa be a
segítségével megnevezik a magyarok szerepét a vár É: 1686 (Buda visszafoglalása),
fordulópontokat, azok tényezőit. visszavételében! Hasonlítsa össze a 1697 (a zentai csata), 1699 (a
A tanulók megértik, milyen korabeli leírást a várostromról készült karlócai béke)
következményei lettek annak, hogy az vázlattal (9. forrás)! Mi jellemezte a +1687 (a nagyharsányi ütközet)
ország felszabadításában a magyar török nagyvezír magatartását? Milyen
katonák nem önállóan szervezett változást tükröz ez?)
erőként vettek részt. Megértik, hogy a T: Mohács, Zenta, <Velence,
török kiűzését a hatalmi erőegyensúly Tájékozódás időben és térben: Buda>, [Lengyelország]
felbomlása tette lehetővé. 12. forrás (Kövesse nyomon a vázlat
alapján a hadieseményeket! Értékelje ÉK: változás és folyamatosság,
A tanulók a lecke 9. és 10. forrásának
az 1689-ig elért eredményeket! okok és következmények,
elemzésével ismertetik Buda 1686-os
Milyen taktikát alkalmaztak a történelmi nézőpont
ostromát.
keresztény seregek?)
A 4., az 5. és a 6. forráshoz kapcsolódó
TK: társadalmi csoportok,
feladatot előzetesen adjuk ki. Ha olyan
Kritikai gondolkodás: identitás, politika, állam,
tanteremben vagyunk, ahol van
13. forrás (Mutassa be a folyamat birodalom, szuverenitás
internet-hozzáférés, számítógépek
főbb fordulópontjait, s azok
vagy más IKT-eszköz (pl.
összefüggéseit!)
okostelefon), akkor a tanórán is utána
tudnak nézni a tanulók ezeknek a
Koncentráció:
feladatoknak.
Informatika: az internet tudatos és
bontása funkciója
kritikus használata.
53. 37. A felszabadult Előzetes tudás: Aranybulla, ellenállási Kommunikáció: F: szabad királyválasztás joga,
Magyarország a dunai jog, nemesi szabadságjogok. 2. forrás (Sorolja fel, mely pontokon <Aranybulla, ellenállási jog>
monarchiában Elemezzük és értékeljük az 1687-es módosították a korábbi magyar +új szerzemény, +fegyverváltság,
országgyűlés cikkelyeit (2. forrás). A törvényeket! Állapítsa meg, mit +központi hivatalok, +kormányzó
forráshoz kapcsolódó 3. és 4. feladatot fejeznek ki a változások! Keresse meg
előzetesen adjuk ki. Ha olyan az 1000 év magyar törvényei című N: I. Lipót
tanteremben vagyunk, ahol van internetes oldalon az 1547. évi 5.
internet-hozzáférés, számítógépek törvénycikket! Nézze meg, az hogyan É: 1687 (a pozsonyi országgyűlés
vagy más IKT-eszköz (pl. fogalmazza meg a szabad döntései)
okostelefon), akkor a tanórán is utána királyválasztásról való lemondást! +1691 (a Diploma Leopoldinum
tudnak nézni a tanulók ezeknek a Hasonlítsa össze az elfogadott kiadása)
feladatoknak. törvényeket a XVII. században az
A tanulók megértik a lecke forrásainak uralkodó és a rendek közötti T: <Erdélyi Fejedelemség>
segítségével, hogy a Habsburgok miért megegyezésekkel! Értékelje a +Határőrvidék
tekintették a volt hódoltság területét új változásokat jogi és hatalmi
szerzeménynek. szempontból!) ÉK: változás és folyamatosság,
A tanulók megismerik a lecke Tájékozódás időben és térben: okok és következmények,
forrásainak felhasználásával a 4. forrás (Mely egységekre tagolódott történelmi forrás, interpretáció,
Habsburg berendezkedés jellemzőit. az ország a század végén? Milyen volt történelmi nézőpont
Kiemeljük, hogy Erdélyt nem az egyes alkotóelemek jogállása? Hol
egyesítették újra Magyarországgal. helyezkedtek el a központi hivatalok?) TK: társadalmi csoportok,
társadalmi mobilitás,
Kritikai gondolkodás: felemelkedés, lesüllyedés,
7. forrás (Értelmezze az ábrán nemzetiség, migráció, gazdaság,
szereplő sérelmeket! Mely problémák erőforrások, adó, politika,
kovácsolták egységbe a magyar egyeduralom, közigazgatás,
társadalmat az uralkodóval szemben? szuverenitás, vallásüldözés,
Mely problémák kapcsolódtak csak kultúra
egyes társadalmi csoportokhoz?)
Koncentráció:
bontása funkciója
54. 38. A Rákóczi- Előzetes tudás: a Habsburg Kommunikáció: F: kuruc
szabadságharc berendezkedés jellemzői 11. forrás (Vegyék számba a külső és +rendi sérelmek, +labanc
kibontakozása Magyarországon, a Thököly-féle kuruc a belső tényezőket! Vitassák meg,
felkelés és a spanyol örökösödési mely tényezők szerepe volt a döntő!) N: I. Lipót, II. Rákóczi Ferenc,
háború. XIV. Lajos,
(Az általános iskolában tanultak Ismeretszerzés, tanulás: +Bercsényi Miklós
felidézése [hatévfolyamos képzés 12. forrás (Mit vártak a nemesek, és
esetén]: kuruc mondák és történetek mit a jobbágyok Rákóczitól? Milyen É: 1703-11 (a Rákóczi-
(kuruc, labanc).) ellentétek voltak a két társadalmi szabadságharc), 1701-1714 (a
A tanulók megismerik a források csoport között?) spanyol örökösödési háború)
felhasználásával II. Rákóczi Ferenc
életét a szabadságharc kezdetéig. A Kritikai gondolkodás: T: Bécs
leckének ez a része feldolgozható 16. forrás (Mutassa be a kép és az +Tiszahát
kooperatív csoportmunkával (pl. ábra alapján a kuruc hadsereg erényeit
mozaik módszer, szakértő mozaik) és gyengeségeit! Magyarázza meg, ÉK: okok és következmények,
vagy tanulói kiselőadással is. hogy a kísérletek ellenére miért nem tények és bizonyítékok, történelmi
A tanulók megértik, hogy milyen okok sikerült Rákóczinak számottevően nézőpont
vezettek ahhoz, hogy a Rákóczi- javítani a sereg harci értékén!)
szabadságharc elején létrejött egy TK: társadalmi csoportok,
széles társadalmi összefogás. Tájékozódás időben és térben: identitás, társadalmi mobilitás,
A tanulók felismerik a lecke 14., 15. és 17. forrás (Kövesse nyomon a felemelkedés, lesüllyedés,
16. forrásának segítségével, hogy a hadmozdulatokat! Hol voltak nagyobb életmód, erőforrások, adó,
sikeres szabadságharc egyik fő csaták és vár ostromok? Melyik fél politika, egyeduralom,
feltétele a kuruc hadsereg harci győzött ezekben? Mely tényezők közigazgatás, szuverenitás,
értékének a növelése lett volna. tették lehetővé a császáriak számára, vallásüldözés
A tanulók a 14. forrás alapján megértik hogy egyes területek mindvégig a
a spanyol örökösödési háború szerepét kezükben maradjanak?)
a katonai erőviszonyok alakulásában.
bontása funkciója
Bemutatjuk a lecke forrásainak Koncentráció:
felhasználásával a szabadságharc fő Magyar nyelv és irodalom: Mikes
katonai és politikai eseményeit 1703- Kelemen: Törökországi levelek.
1705 között. Földrajz: Magyarország
55. 39. A Rákóczi- ‫٭‬Feldolgozhatjuk a témát két Kommunikáció: F: kuruc, szabad királyválasztás
szabadságharc és a tanórában is akkor, ha nem szánunk a 4. forrás (Foglalja össze saját joga, trónfosztás, <ellenállási
szatmári megegyezés‫٭‬ tankönyvi olvasmányra önálló órát szavaival az idézett pontok tartalmát! jog>, rendi dualizmus
( 55. óra). Ekkor az egyik tematikai Miért lehetett szükség a szövetség +vezérlő fejedelem, +rendi
egység a vallási és nemzetiségi megerősítésének megfogalmazására? konföderáció, +emigráció,
viszonyok, a szécsényi országgyűlés, Hogyan rendezték a Habsburg- +közkegyelem
az ónodi országgyűlés és az elhúzódó dinasztiával fennálló viszonyt? Mivel
háború; a másik a szatmári indokolták ezt a lépést? Miért volt N: II. Rákóczi Ferenc,
megegyezés és az emigráció. Az első szükség a hatodik pontra? Hogyan XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter
tematikai egység feldolgozható fogadhatták e pontot a rendek és a +Károlyi Sándor, +Pálffy János
múzeumlátogatás, vagy múzeumi óra jobbágyság?)
keretében is (pl. a Hadtörténeti Intézet É: 1703-11 (a Rákóczi-
és Múzeumban).‫٭‬ Tájékozódás időben és térben: szabadságharc), 1707 (az ónodi
10. forrás (Kövesse nyomon a országgyűlés), 1711 (a szatmári
Előzetes tudás: a spanyol örökösödési hadieseményeket! Értékelje az 1710 béke)
háború, a kuruc hadsereg jellemzői. végére kialakult hadi helyzetet!) +1705 (a szécsényi országgyűlés),
A tanulók megismerik a lecke +1708 (a trencséni csata, a
forrásainak a segítségével a Kritikai gondolkodás: sárospataki országgyűlés),+1710
szabadságharc katonai és politikai 16. forrás (Állapítsa meg, mely (a romhányi csata), +1906 (II.
fordulópontjait 1705-1711 között. kérdésekben engedett a dinasztia! Rákóczi Ferenc hamvait
A tanulók megértik a vereség bel- és Mely hazahozták, és a kassai dóm
külpolitikai, társadalmi és gazdasági sérelmeket nem orvosolták? Melyik altemplomában helyezték el)
okait. pont bizonyítja a rendi dualizmus
A szatmári béke szövegének fennmaradását? Indokolja állítását!) T: Ónod, Sárospatak
felhasználásával értékeljük a +Trencsén, +Romhány, +Rodostó
megegyezést és kiemeljük, hogy Koncentráció: +Majtényi sík, +Rodostó
Magyar nyelv és irodalom: Mikes
bontása funkciója
helyreállt a rendi dualizmus. Kelemen: Törökországi levelek. ÉK: okok és következmények,
Megvitatjuk a tanulókkal, hogy Földrajz: Magyarország tények és bizonyítékok, történelmi
Rákóczi miért nem fogadta el a természetföldrajza. forrás, jelentőség, interpretáció,
megegyezést. történelmi nézőpont
A tanulók megismerik II. Rákóczi
Ferenc további életútját. TK: társadalmi csoportok,
nemzetiség, gazdaság, gazdasági
rendszer, erőforrások,
adó, államforma, monarchia,
birodalom, szuverenitás, vallás
56. 40. Élet a háborúk # Beépíthető a téma feldolgozásába A Kritikai gondolkodás: F: vilajet, vitézlő rend,
árnyékában (XVI–XVII. Szepesség, a cipszerek földje című Kommunikáció: <végvárrendszer>
század) # olvasmány.# 8. forrás (Mutassák be a végváriak +portyák, +habánok,
életének dicsőséges és kegyetlen +vérvádperek
Előzetes tudás: a várháborúk, a tizenöt oldalát! Vessék össze a tanultakat a
éves háború, a végvárrendszer Balassi Bálint költészetében N: Bethlen Gábor
jellemzői, a hódoltság közigazgatása és megismert végvári élettel!)
településhálózata, a zsidóság É: 1591-1606 (a tizenöt éves
bevándorlása Közép-Európába. 7. és 9. forrás (Mutassa be a magyar háború), 1703-11 (a Rákóczi-
(Az általános iskolában tanultak népesség alakulását, és vesse össze az szabadságharc)
felidézése [hatévfolyamos képzés európai fejlődés irányával (9. forrás)!
esetén]: élet a török hódoltságban. / Tárja fel az elérések okait!) T: Hódoltság, Erdélyi
Társadalmi, állampolgári és Fejedelemség, Gyulafehérvár,
gazdasági ismeretek felidézése Tájékozódás időben és térben: királyi Magyarország, <Buda>
[nyolcévfolyamos képzés esetén]: 11. forrás (Mutassa be a népesedési
Buda a török korban és a török kor.) változások területi vonatkozásait, s ÉK: változás és folyamatosság,
A tanulók a lecke forrásainak elemezze ezek okait! Hogyan okok és következmények,
felhasználásával bemutatják a végvári változott az etnikai összetétel?) történelmi nézőpont
életet.
Bemutatjuk a lecke forrásainak Ismeretszerzés, tanulás: TK: társadalmi csoportok,
segítségével a népesedési viszony 20. forrás (Hogyan vélekedik a török identitás, társadalmi mobilitás,
bontása funkciója
változását. A tanulók megmagyarázzák uralom időszakáról a szerző? Milyen felemelkedés, lesüllyedés,
a lecke 7. és 9. forrásának és tényekkel igazolja véleményét? Mit nemzetiség, népesedés,
ismereteik alapján a jelentős tudunk meg a forrásból korabeli népességfogyás, migráció,
emberveszteség okait. A tanulók zsidóság életmódjáról, életmód, város, etnikum,
felismerik a lecke forrásainak gazdálkodásáról?) gazdasági tevékenység,
segítségével, hogy az a veszteség gazdasági szereplők,
elsősorban a magyarságot érintette, és Koncentráció: kereskedelem, pénzgazdálkodás,
a népességveszteséget a bevándorlás Magyar nyelv és irodalom: Balassi adó, politika, állam,
enyhítette. Bálint: Egy katonaének. közigazgatás, birodalom,
Bemutatjuk a lecke forrásainak Matematika: statisztikai táblázatok szuverenitás, centrum, periféria,
felhasználásával, hogy a bevándorlás elemzése. vallás, vallásüldözés, kultúra
milyen hatást gyakorolt a korszak Földrajz: Magyarország
gazdasági-kereskedelmi életére. természetföldrajza, népesedési,
A tanulók megismerik a zsidók gazdasági diagramok elemzése.
helyzetét a három országrészben.
Bemutatjuk a cigányság (romák)
életmódját, és kapcsolatokat az
államhatalommal és a lakossággal.
A tanulók példákat tudnak mondani a
török uralom rövid és hosszú távú
következményeire.
A téma feldolgozható kooperatív
csoportmunkával (pl. mozaik módszer,
szakértő mozaik) vagy tanulói
kiselőadásokkal is.
57. Összegezés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: változás és folyamatosság,
A fejezet anyagának áttekintése a 2. forrás (Hogyan változott a három okok és következmények, tények
tankönyvi kérdések és a tanár által hadsereg jellege? Kövesse az és bizonyítékok, interpretáció,
összeállított feladatok alapján. erőviszonyok alakulását! Egészítse ki történelmi forrás, történelmi
az ábrát a fegyvernemek és a nézőpont
fegyverzetek változásaival!)
bontása funkciója
lesüllyedés, nemzetiség,
népesedés, népességfogyás,
migráció, életmód, város,
etnikum, gazdaság, gazdasági
szereplők, gazdasági kapcsolatok,
piac, adó, politika, állam,
államforma, államszervezet,
hatalmi ágak, egyeduralom,
monarchia, parlamentarizmus,
58. Ellenőrzés, számonkérés Az óra funkciója: visszajelzés a
V. A FELVILÁGOSODÁS
59. 41. Egy misztikus Bemutatjuk a lecke forrásainak Kritikai gondolkodás: F: -
szervezet a misztikumok felhasználásával a szabadkőműves 5., 6. és 7. forrás (Jellemezze a forrás +szabadkőművesek, +páholyok
ellen: mozgalom kialakulását és jellemzőit. (5.) alapján a vallás és a
a szabadkőművesek Az 1., a 2. és 3. forráshoz kapcsolódó szabadkőművesség viszonyát! Hogyan N: Voltaire, II. (Nagy) Frigyes,
feladatokat, illetve az 5., a 6. és a 7. viszonyulnak a források (6. és 7.) írói Washington, Newton
forráshoz kapcsolódó utolsó feladatot a szabadkőművességhez? Mely +Locke
előzetesen adjuk ki. Ha olyan társadalmi csoport tagjai? Mit jelentett
tanteremben vagyunk, ahol van számukra a tagság?)
internet-hozzáférés, számítógépek Ismeretszerzés, tanulás: É: -
vagy más IKT-eszköz (pl. 5., 6. és 7. forrás (Nézzen utána, +1717 (az első nagypáholy
bontása funkciója
okostelefon), akkor a tanórán is utána mennyiben idézi meg a létrejötte)
tudnak nézni a tanulók ezeknek a szabadkőművességet Mozart
feladatoknak. Varázsfuvola című operája!) T: London
Megvitatjuk a szabadkőműves
mozgalom szerepét és jelentőségét a Ismeretszerzés, tanulás: ÉK: okok és következmények,
korszakban. Értékeljük a mozgalom 1., 3. és 3. forrás (Keressen az jelentőség
későbbi hatásait is. interneten a mindent látó szem
előfordulására példákat! Mely TK: társadalom, társadalmi
kultúrkörökben található meg? Mire csoportok, identitás, lelkiismereti
utal az, hogy a XIX. századi szabadság
gyöngyösi és szabadkai házak
homlokzatán is visszaköszönnek a
szabadkőműves szimbólumok?
Kommunikáció:
9. forrás (A szabadkőművesek mely
jellegzetességéről szól a forrás? Mi a
véleménye Hajnóczynak a
társaságról?)
Koncentráció:
Magyar nyelv és irodalom: Voltaire.
60–61. 42. Szellemi forradalom Az egyik tematikai egység a Kritikai gondolkodás: F: felvilágosodás, Enciklopédia,
– a felvilágosodás felvilágosodás kiteljesedése, a 1. forrás (Mely tényezők vezettek a racionalizmus, a hatalmi ágak
felvilágosodás és a vallás az régi értékek elvetéséhez? Melyek a megosztása, társadalmi
enciklopédia; a másik a francia világról vallott felfogás új elemei?) szerződés,
felvilágosodás államelmélete és a kor népszuverenitás/népfelség elve,
közgazdasági elméletei. Tájékozódás időben és térben: szabad verseny, fiziokraták,
2. forrás (Mely tényezők határozták vallási türelem
Előzetes tudás: Locke-i társadalmi meg a felvilágosodás terjedését? Mely +merkantilizmus, +deizmus
bontása funkciója
szerződés. városok játszottak jelentős szerepet a
(Az általános iskolában tanultak folyamatban? Keressen magyarázatot
felidézése [hatévfolyamos képzés a jelenségre!) N: Montesquieu, Voltaire,
esetén]: a felvilágosodás eszméi Rousseau, Adam Smith
(Rousseau.) Ismeretszerzés, tanulás: +Kant
A tanulók a lecke forrásainak a 5. forrás (Miről mond kritikát
segítségével ismertetik a Voltaire? Mi a véleménye az angol É: -
felvilágosodás terjedését, és egyháziakról?
magyarázatot keresnek az okaira. Hogyan vélekedik a vallásosságról a T: -
A tanuló megérti, hogy a szerző?)
felvilágosodás állította középpontba a Kritikai gondolkodás: ÉK: történelmi idő, okok és
világ megértésének igényét, a 5. forrás (Hasonlítsa össze Voltaire következmények, történelmi
tudományos megismerés két szövegét!) források, interpretáció,
elsőbbrendűségét, és ezzel a jelentőség
tudományok fejlődésének új korszaka Kommunikáció:
kezdődött. 9. forrás (Hogyan nevezzük ma az TK: társadalom, társadalmi
Kiemeljük a felvilágosodás Enciklopédiához hasonló csoportok, identitás, gazdaság,
államelméleteinek legfontosabb kiadványokat? gazdasági tevékenység,
alapelveit (hatalommegosztás, a Miért vált szükségessé ilyen gazdasági rendszer, termelés,
képviseleti elv elidegeníthetetlen összefoglaló munka? Milyen szerepet erőforrások, gazdasági szereplők,
emberi jogok). A tanulók felismerik, játszhatott a felvilágosodás kereskedelem, pénzgazdálkodás,
hogy ezek az elvek a demokratikus terjedésében az Enciklopédia?) piac, államforma, államszervezet,
jogok gyakorlásának kiterjesztését <demokrácia, diktatúra>,
eredményezték, és mind a mai napig a Ismeretszerzés, tanulás: centrum, periféria, emberi jogok,
nyugati típusú demokráciák 11. forrás (Gyűjtse össze, melyek a vallás, vallásüldözés,
jogrendjének alapját képezik. Montesquieu által felsorolt hatalmi vallásszabadság, lelkiismereti
Kiemeljük, hogy ekkor születik meg az ágak! Határozza meg ezek tartalmát szabadság
állam és egyház szétválasztásának (szerepkörök, feladataik)! Milyen
gondolata is. viszonyt javasol a szerző a hatalmi
Bemutatjuk a korszak új gazdasági ágak között?)
elméleteit. Kritikai gondolkodás:
11. forrás (Mi a célja ennek a
bontása funkciója
viszonyrendszernek? Hogyan képzeli
el a társadalmi szerződés
megvalósulását
Montesquieu? Vesse össze a szöveget
és a táblázatot (12. forrás)!)
Kommunikáció:
19. forrás (Hogyan képzeli el a
hatalmi ágak helyzetét Rousseau?
Miért változtatott Montesquieu
rendszerén? Mely korszakban
találkoztunk már közvetlen
demokráciával? Milyen feltételei és
milyen jellemzői voltak ennek?)
23. forrás (Mit tekintenek az új
elméletek a gazdasági fejlődés
motorjának? Hogyan ítélik meg az
állam gazdasági szerepét? Vesse össze
ezt a merkantilizmussal! Miben
különböznek
a fiziokrata és a liberális gazdasági
elképzelések?
Koncentráció:
Magyar nyelv és irodalom: Voltaire,
kulturált könyvtárhasználat.
Matematika: René Descartes.
62. 43. Az alkotmányos Brit ‫٭‬Feldolgozhatjuk a témát két Kritikai gondolkodás: F: gyarmat, ültetvény, tőke, tőkés,
Birodalom születése‫٭‬ tanórában is akkor, ha nem szánunk a 5. forrás (Nézze meg az alkotmányos kapitalizmus, bérmunkás,
tankönyvi olvasmányra önálló órát monarchia kezdeti időszakáról készült világkereskedelem, vetésforgó,
( 63. óra). Ekkor egyik tematikai ábrát a 23. leckében (132. oldal)! Jognyilatkozat, alkotmányos
bontása funkciója
egység az alkotmányos monarchia Milyen változások lát? Hogyan monarchia, cenzusos választójog
megszilárdulása; a másik Nagy- fejlődött a hatalommegosztás +bekerítések, +dicsőséges
Britannia létrejötte és külpolitikája, a rendszere? Miért volt szükség a forradalom, +európai egyensúly,
mezőgazdaság kapitalizálódása.‫٭‬ miniszterelnöki tisztségre? Milyen „fényes elszigeteltség”
félelmeket válthatott ki kezdetben e +miniszterelnök
Előzetes tudás: az angol alkotmányos tisztség létrejötte?)
monarchia működése N: -
(Az általános iskolában tanultak
Kommunikáció: É: 1689 (a Jognyilatkozat
felidézése [hatévfolyamos képzés
7. forrás (Mutassa be a brit lobogó kiadása)
esetén]: az észak-amerikai gyarmatok
kialakulása mögött lejátszódó politikai +1707 (Nagy Britannia Egyesült
függetlenségi harca (az amerikai
folyamatokat!) Királyságának létrejötte)
Függetlenségi nyilatkozat).
Bemutatjuk a lecke államszervezeti
Ismeretszerzés, tanulás: T: London
ábrájának segítségével az angol
10. forrás (Határozza meg az európai +Anglia, „Skócia, +Írország
alkotmányos monarchia működését. A
egyensúly és a fényes elszigeteltség
tanulók azonosítják a rendszer
fogalmát az ábrák alapján!) ÉK: okok és következmények,
működésében a felvilágosodás
tények és bizonyítékok, jelentőség
államelméleti alapelveit.
A tanulók a lecke 7. forrásának 13. forrás (A térkép alapján tárja fel, TK: társadalmi csoportok,
elemzése alapján megfogalmazzák, hogy mely jelenséggel függenek össze társadalmi mobilitás,
hogy ekkor alakult ki Nagy Britannia a Caird-vonal által jelzett fejlődésbeli felemelkedés, lesüllyedés, város,
Egyesült Királysága. különbségek! Mutassa be az <falu>, gazdasági tevékenység,
A tanulók meghatározzák a lecke 10. összefüggés lényegi vonásait! Az gazdasági rendszer, termelés,
forrásának segítségével az európai angol polgárháború során tanultunk pénzgazdálkodás, piac,
egyensúly és a fényes elszigeteltség már a „Caird-vonal” egy sajátos gyarmatosítás,
fogalmát. Bemutatjuk a lecke 9. változatáról. Mi volt ez?) parlamentarizmus, birodalom,
forrásának felhasználásával a brit szuverenitás, centrum,
külpolitika alapelveit. állampolgári jogok
forrásainak felhasználásával az angol
mezőgazdaság tőkés fejlődésének
bontása funkciója
jellemzőit.
63. Amerika őslakói – az ‫٭‬A szaktanár dönti el, hogy az Kritikai gondolkodás: F: gyarmat
indiánok tragédiája olvasmányt önálló leckeként dolgozza- 1., 2. és 3. forrás (Fogalmazza meg a +indián, +préri, +telepesek,
(Olvasmány)‫ ٭‬# e fel. Ha nem szánunk a tankönyvi térkép (1. forrás) és a festmények (2. +indián háborúk, +Nagy
olvasmányra önálló órát, akkor a 43. és 3. forrás) alapján, hogy mennyiben indiánkönyv
lecke (62. óra, Az alkotmányos Brit tekinthető egységesnek az indián
Birodalom születése) témáját két kultúra! Melyek a közös, illetve az N: -
tanórában dolgozhatjuk fel.‫٭‬ eltérő vonások?) +Cooper
# Az olvasmány első telepesek című
fejezete a 24. lecke; Észak-Amerika Ismeretszerzés, tanulás: É: 1756-63 (a hétéves háború)
indiánjai, a gyarmati vetélkedés – 6. és 7. forrás (Milyennek kívánják
indián háborúk és a Nagy indiánkönyv bemutatni a képek a két kultúra T: gyarmatok Észak-Amerikában
fejezetei a 44. lecke témájában is találkozását? Hasonlítsa ezt össze az
feldolgozható.# olvasmányban megismertekkel!) ÉK: okok és következmények,
történelmi források, interpretáció
Előzetes tudás: a földrajzi felfedetések Tájékozódás időben és térben:
és a gyarmatosítás. 9. forrás (Mely hatalmak igyekeztek TK: identitás, társadalmi
A tanulók megismerik a lecke megszerezni a kontinenst? Mutassa be mobilitás, lesüllyedés
forrásainak felhasználásával az észak- a területi változásokat! Melyek voltak erőforrások, gyarmatosítás,
amerikai indiánok életét. az birodalom, szuverenitás
A tanulók a lecke forrásainak és indián háborúk színterei?)
ismereteik alapján példákat mondanak
arra, milyen változásokhoz vezetett az Kommunikáció:
indiánok életében az európaiak 12. forrás (Miért válhatott
megjelenése. A tanulók megértik, hogy nemzedékek sorának alapvető
a kultúrák találkozása milyen esélyeket élményévé Magyarországon az oly
és/vagy veszélyeket hordoz magában. távoli vidéken játszódó regény?)
64–65. 44. Az Amerikai Az egyik tematikai egység Anglia Tájékozódás időben és térben: F: ültetvény, felvilágosodás, a
Egyesült Államok amerikai gyarmata; a másik a 1. forrás (Milyen földrajzi környezet hatalmi ágak megosztása,
megszületése # függetlenség kivívása, az Egyesült fogadta a telepeseket? Mire tudták társadalmi szerződés,
Államok államszervezete és hasznosítani az új földterületeket? Mi népszuverenitás/népfelség elve,
bontása funkciója
alkotmánya. jellemezte a népsűrűséget?) választójog, alkotmány, puritán,
# Beépíthető a téma első tematikai <rabszolga>
egységének feldolgozásába Amerika +telepesek, +farmgazdaságok, +
őslakói – az indiánok tragédiája című Kritikai gondolkodás: bojkott, +elnöki rendszer,
olvasmány Észak-Amerika indiánjai, a 8. forrás (Hasonlítsa össze a déli és az +szövetségi állam
gyarmati vetélkedés – indián háborúk északi gyarmatok gazdasági és
és a Nagy indiánkönyv fejezetei.# társadalmi viszonyait! Elemezze a N: Washington
Nagy-
Britanniához fűződő kapcsolataikat!) É: 1756-63 (a hétéves háború),
(Az általános iskolában tanultak 1775-83 (az amerikai
felidézése [hatévfolyamos képzés Kommunikáció: függetlenségi háború), 1776 (az
esetén]: az észak-amerikai gyarmatok 12. forrás (A felvilágosodás mely amerikai Függetlenségi
függetlenségi harca (az amerikai gondolatai ismerhetők fel a nyilatkozat kiadása, az Amerikai
Függetlenségi nyilatkozat.) szövegben? Idézze ezeket! A Egyesült Államok létrejötte)
A tanulók megismerik a 13 angol felvilágosodáson kívül +1773 (a bostoni teadélután), +
gyarmat létrejöttét. mely eszmei (vallási) irányzat 1787 (elfogadják az Egyesült
A tanulók a lecke 8. forrásának hatására ismer rá? Idézze az állítását Államok alkotmányát), +1791 (az
segítségével összehasonlítják észak és bizonyító szövegrészletet! Mi lehet az alkotmány első 10 kiegészítése)
dél gazdaságát. oka annak, hogy a fekete rabszolgákra
A tanulók megismerik, hogyan nem vonatkoztak a „minden ember” T: gyarmatok Észak-Amerikában,
változott meg Nagy-Britannia gyarmati számára elidegeníthetetlen jogok?) Versailles
politikája a hétéves háború után. +Virginia, Philadelphia
Megbeszéljük a lecke főszövegében Kritikai gondolkodás:
lévő brit gyarmati intézkedéseket 17. forrás (Nevezze meg az Amerikai ÉK: okok és következmények,
bemutató kronológia felhasználásával, Egyesült Államok államformáját! történelmi források,
miért fogtak össze a gyarmatok az Hogyan valósultak meg a interpretáció, jelentőség
angol politikai ellen. felvilágosodás államelméleti
Bemutatjuk a függetlenség kivívásának elgondolásai az amerikai TK: társadalom, társadalmi
döntő lépéseit. Hangsúlyozzuk a gyakorlatban? Nevezze meg a csoportok, identitás, migráció,
felvilágosodás eszmei szerepét a törvényhozó és a végrehajtó hatalom gazdaság, gazdasági tevékenység,
folyamatban. intézményeit! Mi biztosít nagy gazdasági rendszer, termelés,
A 17. forrás felhasználásával hatalmat a végrehajtó hatalom erőforrások, gazdasági szereplők,
bontása funkciója
bemutatjuk az USA politikai vezetőjének? Mi jellemzi a választási kereskedelem, pénzgazdálkodás,
rendszerét. A tanulók tisztában vannak rendszert? Hogyan oldották meg a piac, gyarmatosítás,
az USA államformájával, szövetségi rendszerből fakadó közigazgatás, szuverenitás,
államszerkezetével és politikai problémákat?) <demokrácia>, emberi jogok,
rendszerével. A tanulók azonosítják a vallásszabadság, lelkiismereti
rendszer működésében a szabadság
felvilágosodás államelméleti
alapelveit.
Összehasonlíthatjuk az angol
alkotmányos monarchiával az USA
politikai rendszerét.
66–67. 45. A felvilágosult Az egyik tematikai egység a francia Tájékozódás időben és térben: F: felvilágosodás, felvilágosult
abszolutizmus abszolutizmus reformkísérletei, a 2. forrás (Elemezze a francia abszolutizmus, merkantilizmus,
felvilágosult abszolutizmus; a másik a gazdaság és kereskedelem jellemzőit a fiziokraták, abszolutizmus
Német-római Birodalom térképvázlat segítségével! Mely +modernizáció
ellentmondásos fejlődése és területeken látható a politika hatása a
Portugália. gazdaságra?) N: II. (Nagy) Frigyes
A Német-római Birodalom +Mária Terézia, +II. József,
ellentmondásos fejlődése című témánál Ismeretszerzés, tanulás: +XVI. Lajos
dolgozhatjuk fel a 27. lecke (38. óra) a 5. forrás (Mely tényezők vezettek a
porosz nagyhatalom születése témát. felvilágosult abszolutizmus É: 1756–63 (a hétéves háború),
kialakulásához? Gyűjtse össze a 1772 (Lengyelország első
felvilágosult abszolutizmus főbb felosztása)
A tanulók megértik, miért alakult ki
intézkedéseit és ezek jellemzőit! +1740–1786 (II. (Nagy) Frigyes
Franciaországban pénzügyi válság és
Milyen uralkodása)
miért nem sikerült azt megoldani.
hatásokat váltott ki a felvilágosult
A tanulók megnevezik a lecke 8.
abszolutizmus?) T: Poroszország, Szilézia,
forrásának segítségével azokat az
Lengyelország, <Német-római
államokat, ahol kialakult a
Kommunikáció: Birodalom>
felvilágosult abszolutizmus.
6. forrás (Alkosson képet az +Habsburg Birodalom
Felismerik, hogy ez a térség Európa
uralkodóról a tankönyvben szereplő
perifériája.
források alapján!) ÉK: okok és következmények,
bontása funkciója
Bemutatjuk a lecke 5. forrásának tények és bizonyítékok, jelentőség
segítségével a felvilágosult Tájékozódás időben és térben:
abszolutizmus kialakulásának 8. forrás (Kövesse nyomon a TK: társadalom, társadalmi
tényezőit és a kormányzati forma burgonya elterjedését, és tárja fel, csoportok, lesüllyedés, gazdasági
jellemzőit. mely tényezők rendszer, termelés, erőforrások,
Tisztázzuk a felvilágosult határozták meg ennek útvonalát! kereskedelem, pénzgazdálkodás,
abszolutizmus fogalmát. Hogyan kapcsolódhat a burgonya a közigazgatás, birodalom,
A tanulók a lecke forrásainak felvilágosult abszolutizmushoz? szuverenitás, centrum, periféria,
felhasználásával megfogalmazzák, Elemezze a felvilágosult vallás
miért tekintjük II. Frigyest a abszolutizmus térbeli és időbeli
felvilágosult abszolutizmus egyik jeles kiterjedését!)
képviselőjének.
A tanulók felismerik, hogy a széttagolt
Német-római Birodalomban a Kritikai gondolkodás:
reformok révén új nagyhatalomként 16. forrás (Hogyan változtak a
megerősödött Poroszország. birodalmon belüli erőviszonyok a
XVIII. században? Hogyan alakultak a
két német nagyhatalom kapcsolatai a
birodalmon kívüli területekkel?)
68. 46. Hatalmi politika a Előzetes tudás: Oroszország Tájékozódás időben és térben: F: felvilágosodás, felvilágosult
XVIII. században nagyhatalommá válása I. (Nagy) Péter 2. forrás (Kövesse nyomon az európai abszolutizmus, alkotmány, nemesi
idején, Poroszország nagyhatalommá konfliktusokat! Hogyan változtak a köztársaság, cár, <despotizmus>
válása II. (Nagy) Frigyes idején, az szövetségesi kapcsolatok? Melyek +rendi anarchia, +geopolitikai
Oszmán Birodalom válsága, a lengyel voltak a tartósan fennálló helyzet
nemesi köztársaság jellemzői, a brit kapcsolatok?)
külpolitikai alapelvei. N: II. (Nagy) Frigyes, II. (Nagy)
Bemutatjuk a 2. forrás segítségével a Ismeretszerzés, tanulás: Katalin
XVIII. századi Európa szövetségi 4. forrás (Kövesse nyomon a
kapcsolatait. A tanulók megértik, miért felosztás szakaszait! Azonosítsa az É: 1740–48 (az osztrák
és hogyan alakultak át a szövetségi elszakított területeket! Elemezze örökösödési háború), 1756-63 (a
rendszerek. Kiemeljük, hogy a XVIII. Lengyelország geopolitikai hétéves háború), 1772
században az európai politika a hatalmi helyzetének változását!) (Lengyelország első felosztása),
bontása funkciója
egyensúlyra való törekvést jelentette. 1701–1714 (a spanyol
Értékeljük II. Katalin reformjait. Kommunikáció: örökösödési háború)
A tanulók megértik, miért süllyedt 13. forrás (Kövesse nyomon a +1762–1796 (II. (Nagy) Katalin
rendi anarchiába Lengyelország. térképen az orosz hódításokat! Mely uralkodása), +1795
Megvitatjuk, a lecke térképeinek célok rajzolódnak ki az egyes (Lengyelország harmadik
segítségével hogyan változott területek meghódításakor? Mely felosztása)
Lengyelország és Oroszország szempontból mondhatjuk nagyon
geopolitikai helyzete. A tanulók kedvezőnek Oroszország geopolitikai T: Poroszország, Lengyelország,
megfogalmazzák a geopolitikai helyzet helyzetét?) Oroszország
változásának a következményeit a
lecke térképeinek segítségével. ÉK: okok és következmények,
tények és bizonyítékok, jelentőség
TK: társadalom, identitás,

gazdaság, gazdasági rendszer,
erőforrások, kereskedelem,
<önkényuralom>
69. Összegezés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: okok és következmények,
A fejezet anyagának áttekintése a 3. forrás (Milyen két politikai csoport történelmi források, tények és
tankönyvi kérdések és a tanár által határozta meg az angol parlament bizonyítékok, interpretáció,
összeállított feladatok alapján. munkáját? Sorolja fel a parlament jelentőség
feladatait!)
lesüllyedés, gazdaság, gazdasági
szereplők, kereskedelem,
pénzgazdálkodás, piac,
bontása funkciója
gyarmatosítás,
parlamentarizmus, államforma,
szuverenitás, <önkényuralom,
demokrácia, diktatúra> centrum,
periféria, emberi jogok,
állampolgári jogok, vallás,
vallásüldözés, vallásszabadság,
lelkiismereti szabadság

ÉV VÉGI ISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS
71. Politika-, állam-, jog- és Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: történelmi idő, változás és
intézménytörténet Összegezése és rendszerezése a 22. lecke 3. forrás (124. oldal) folyamatosság, okok és
témának a tankönyvi források, az (Jellemezze a törvényhozás és az következmények, történelmi
összegezések és az időrendi táblázat uralkodó viszonyát! Hány kamarás források, interpretáció,
felhasználásával. A tanár válogatja volt az angol parlament? Kik jelentőség, tények és
össze a konkrét tartalmakat, a képviseltették magukat és milyen bizonyítékok, történelmi nézőpont
hozzákapcsolódó feladatokkal. módon? Kik voltak adókötelesek?
(Például az államberendezkedések a Hasonlítsa össze ezt a kontinentális TK: politika, állam, államforma,
kora újkori Európában) helyzettel! államszervezet, hatalmi ágak,
Milyen következményeit tanultuk már egyeduralom, monarchia,
e különbségnek?) köztársaság, parlamentarizmus,
24. lecke 5. forrás (136. oldal) közigazgatás, birodalom,
(Gyűjtse össze azokat a területeket, szuverenitás, centrum, periféria,
ahol az uralkodói hatalom, illetve ahol köztársaság, emberi jogok,
a rendi befolyás érvényesült! A állampolgári jogok,
tankönyvi szöveg alapján egészítse ki <önkényuralom, demokrácia,
az ábrát a francia viszonyoknak diktatúra>
bontása funkciója
megfelelően!)
Összegezés 1. forrás (170. oldal)
(Hasonlítsa össze a rendi monarchia és
az alkotmányos monarchia felépítését
és működését (társadalmi háttér,
képviseleti rendszer, kormány
felelőssége, uralkodó szerepe)!)
72. Társadalom-, életmód-, Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: történelmi idő, változás és
gazdaság-, mentalitás- és Összegezése és rendszerezése a 9. lecke 9. forrás (55. oldal) folyamatosság, okok és
művelődéstörténet témának a tankönyvi források, az (Fogalmazza meg, melyek a változás következmények, történelmi
Eszme- és vallástörténet összegezések és az időrendi táblázat alapvető jellemzői! Milyen okokra források, interpretáció,
felhasználásával. A tanár válogatja vezethető vissza a változás? Vesse jelentőség, tények és
össze a konkrét tartalmakat, a össze a folyamatot az angliai bizonyítékok, történelmi nézőpont
hozzákapcsolódó feladatokkal. bekerítésekkel!)
(Például a társadalom a kora Összegezés 4. forrás (120.oldal) TK: társadalom, társadalmi
újkorban Európában és (Tárja fel az ábra segítségével a csoportok, identitás, társadalmi
Magyarországon.) magyar társadalomban bekövetkező mobilitás, felemelkedés,
változásokat! Elemezze a társadalmi lesüllyedés, nemzetiség,
mozgások okait!) népesedés, népességfogyás,
Összegezés 4. forrás (172. oldal) migráció, életmód, város,
(Mutassa be a hagyományos (feudális) etnikum, <falu>, gazdaság,
és az új (tőkés) társadalmi modellt! gazdasági tevékenység,
Keressen a tanultak alapján konkrét gazdasági rendszer, termelés,
példákat a modellek megjelenésére! termelési egység, erőforrások,
Tárja fel, mennyiben sematikus a két gazdasági szereplők, gazdasági
ábra!) kapcsolatok, kereskedelem,
Összegezés 5. és 6. forrás (172. pénzgazdálkodás, piac, gazdasági
oldal) válság, adó, gyarmatosítás,
(Kísérelje meg a képek alapján <kereskedelmi mérleg>, vallás,
rekonstruálni a családok életvitelét! vallásüldözés, kultúra,
Sorolja be a képen látható embereket antijudaizmus, vallásszabadság,
egy-egy társadalmi csoportba! lelkiismereti szabadság
bontása funkciója
Fogalmazza meg, mely jegyek alapján
végezte el a besorolást!)

NT-17603 Normal

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

NT-17603 Normal

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Száray Miklós: Történelem 9.

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok

Értelmező és tartalmi kulcsfogalmak

A tanmenetjavaslatban használt rövidítések:

I. A világ és Európa a kora újkor első A világ és 13 2

Év végi ismétlés, rendszerezés 0 2 2 0

I. A VILÁG ÉS EURÓPA A KORA ÚJKOR ELSŐ SZÁZADÁBAN

2. 1. Kultúrák találkozása Előzetes tudás: az ókori Kelet Kommunikáció: F: felfedező, <hellenizmus,

16. Ellenőrzés, számon kérés Az óra funkciója: visszajelzés a

II. MAGYARORSZÁG ROMLÁSA A XVI. SZÁZADBAN

III. A KORA ÚJKOR KITELJESEDÉSE

31. 21. Kiútkeresés egy Meghatározzuk az utópia fogalmát. Kommunikáció: F: újkor

Tájékozódás időben és térben:

TK: társadalom, társadalmi

IV. MAGYARORSZÁG A HOSSZÚ XVII. SZÁZADBAN

Kommunikáció: ÉK: okok és következmények,

Tájékozódás időben és térben:

TK: társadalom, identitás,

70. Ellenőrzés, számon kérés Az óra funkciója: visszajelzés a

ÉV VÉGI ISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS

You might also like