1.

ÓRA

I. A tervezés szempontjai és indokai

(Célok, várható eredmények, lehetséges problémák)

A tervezés során igyekeztem követni azokat az irányelveket, amelyeket a

szakmódszertani, és szakmai órákon sokszor hallottam. Az egyik legfontosabb, hogy az
óra elején hangozzék el az óra célja. Tudom, hogy az óra első néhány perce akkor is
nehéz lesz számomra, ha már hetedik éve tanítok angol nyelvet középiskolában. Az új
szakterület és tantárgy kissé bizonytalanná tesz.
Az átadott tananyagnak meg kell felelnie a tanterv és az érettségi követelmények
támasztotta elvárásoknak, ez azonban nem könnyű. Ha csak a középszintű érettségi
követelményeit követem, akkor azok a diákok, akik esetleg emelt szintű vizsgát
szeretnének tenni, nem hallanak számukra fontos dolgokról, ha az emelt szintű anyag is
szóba kerül — még ha érintőlegesen is —, akkor az idő bizonyulhat kevésnek. Ráadásul
a történelem folyamat, amelynek elemei nem hagyhatók ki büntetlenül: maguk a
történelmi változások válhatnak érthetetlenné. Igyekeztem megtalálni a középutat.
Történelem szakos kollégáimtól gyakran hallottam, hogy a legnagyobb harcot az
idővel vívják ők is, mert a heti két történelemóra sajnos nagyon kevés ahhoz, hogy a
tanulókat felkészítsék ugyanarra az érettségire, amelyre például a jobb képességű
diákokból áló gimnáziumi osztályok heti három órában készülhetnek. Számítok rá, hogy
ha nem sikerül pontosan betartani az óratervet, alkalmazkodnom kell. Mivel
természetemből adódóan szeretek minden döntést megfontolni, ezért ez nem lesz
egyszerű. Azonban bízhatok a már meglévő több éves tapasztalatomban, amelynek
során ezen a téren már fejlődtem.
Mivel az osztály még nem ismer, ezért várhatóan először nehezen lehet szóra
bírni őket. Ezért választottam a ráhangoló részben néhány korábbi tudásra alapozó
kérdést. Ezek a jó tanulóknak kedveznek, a következtetéseket igénylő kérdések pedig a
jól gondolkodó tanulókat is szóra bírhatják. Mentorom elmondása szerint azonban az
osztályra nem jellemző a túlzott félénkség.
A csoportokon belüli szerepek kiosztásában (szóvivő, bemutatást segítő) lehet,
hogy néhány csoport nem tud majd megegyezni először. Szóbeli bíztatással talán
megoldható a probléma. A tanári kijelölés nem jó ötlet, túlságosan ismeretlen az
osztály: egy rosszul kijelölt szóvivővel sokat veszítene a csapat.
A térképes feladat során felmerülhet, hogy nincs elegendő atlasz, a diákok ritkán
hoznak órára atlaszt. Sajnos a tankönyv térképe túlságosan megkönnyíti a diákok
dolgát, de ha nincs más megoldás, használhatják azt vagy azt is.
A forráselemző feladathoz használt idézet (Kossuth Lajos felirati javaslata)
sajnos nagyon régies, de a szöveg ismerete feltétlenül szükséges, így értelmezését
segíthetem a lényegi részek kiemelésével.
A 12 pontot elemző feladat során támaszt jelenthet a csoporttársak segítsége. A
Petőfi naplórészlet értelmezése és a képek kiválasztása lehetséges, hogy túl sok időt
vesz majd igénybe. Ebben az esetben a feladat némi ismétléssel befejezhető a következő
órán, különösen, mert a házi feladat is a pesti forradalmi eseményekhez kapcsolódik.
A házi feladat megoldása nem tartozik középiskolásaink kedvenc elfoglaltságai
közé, kevés a remény arra, hogy mindenki elkészíti. Azonban, ha rendszeresen kapnak
házi feladatot, és azt értékelem is, akkor rá fognak szokni az elkészítésére. Ez egyik
célom ezen a néhány órán.
A másik három dolog, amelynek hosszabb távú fejlesztését szeretném elérni, a
térképhasználat-térképolvasás, a csoportmunka és a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése.
Mind a négy cél felé szeretnék tenni egy-egy lépést az elkövetkező órán.
II. Tervezés

Tantárgy: Évfolyam: Téma:

történelem 11. Az 1848-as forradalmi hullám és az utolsó rendi
országgyűlés
Szerző: Karóczkai Éva Óraszám: 1 Szint: közép

Célok
Tartalmi célok
 Az 1847-48-as országgyűlést befolyásoló események
 Az 1848 tavaszán kitörő európai forradalmak okai
 A forradalmi hullám terjedése
 A magyarországi események kapcsolata az európai forradalmakkal röviden
 A 12 pont követelései és a pesti forradalom eseményei
Módszertani célok
 Tájékozódás térben és időben térképolvasás segítségével
 Források olvasása a lényegi információk kiszűrése érdekében
 Szerzett információk rendszerezése (táblázat)
 Vázlatkészítés
 Önálló és csoportos tanulási technikák alkalmazása
 Szóbeli kifejezőkészség fejlesztése

Követelmények
Tartalmi követelmények
 Az 1847-48-as országgyűlést befolyásoló események korábban tanult elemeinek
ismerete
 Az 1848-as forradalmak főbb helyszíneinek ismerete
 Az 1848-as forradalmak és a pesti forradalom és szabadságharc közötti szoros
kapcsolat felismerése
 A pesti és a pozsonyi főbb események ismerete
Tanulási készségek, képességek fejlesztése
 Tanulói aktivitás önállóan és csoportban
  Lényegkiemelés adott forrásokból
 Rendszerezett gondolatmenet előadása
 Következtetések levonása
 Szemléltető anyag felhasználása és bemutatása
 Térkép használata egy téma ismertetése során
 Szintetizálás

Munkaformák
Frontális (tanár és egész osztály) – magyarázatoknál
Csoportmunka – A tanulók 6 csoportban dolgoznak. A beosztás előzetesen, tanári
választás alapján készült. A csoportok kialakítása során minden csoportban egy jó és
egy gyenge tanuló, illetve több közepes képességű diák van. A csoportbeosztást a
diákok az összeforgatott padok tetejére helyezett kártyákból tudhatják meg. A feladatok
megoldásánál a szóvivő, illetve a prezentációkat segítő személyek kiválasztása a csoport
dolga.

A tanár folyamatosan körbejárva segíti és ellenőrzi a csoportok munkáját.

Tanulási technikák: ötletbörze; ábrázolás térképen; táblázat kitöltése előre megadott
kategóriák alapján; eseménysor bemutatása és illusztrálása képekkel, térképpel;
naplóbejegyzés

Szükséges eszközök
 Néhány Történelmi atlasz
 Nagy Európa térkép
 A 1848. március 15-i eseményeket ábrázoló falitérkép
 Képek a március 15-i szereplőkről és helyszínekről – kinyomtatva – egy külön
padon szétterítve
 Projektor és laptop/számítógép a PowerPointos bemutatóhoz; magnó
 Fénymásolatok minden diáknak (két oldalas: A népek tavasza térkép és 12
pontról szóló táblázat)
Az órán használt szövegek és térképek megtalálhatók
Száray Miklós: Történelem III. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 2007.
III. Az óra menete

Az óra céljának bemutatása a diákoknak: a sorban utolsó rendi országgyűlés és az azt

befolyásoló1848-as európai események.

Ráhangolódás (4-5 perc)

Tanári ismétlő (tényekre kérdező és következtetéseket igénylő) kérdések segítségével az
osztály felidézi a korábbi leckék anyagának néhány szükséges elemét
(pl.: Mikor volt az utolsó reformországgyűlés, és milyen sikereket értek el? Milyen
események zajlottak Galíciában 1846-ban, és hogyan befolyásolhatta ez a következő
magyar országgyűlést?)
Majd rövid tanári magyarázat (adminisztrátori rendszer, korteshadjáratok,
felforrósodott európai politikai hangulat stb.)
=> cél: bemutatni az 1847-1848-as országgyűlés légkörét

Jelentésteremtés (18-19 perc)

Az osztálybeli tanulók ötleteket, magyarázatokat gyűjtenek arra a kérdésre:
Milyen okok hatására törnek ki forradalmak? (eszmék: liberalizmus, nacionalizmus;
gazdasági válság; rossz termés; elégedetlenség; osztályellentétek, stb.)
=> megbeszélik, hogy 1848 tavaszán mely okok voltak jelen.

A) A NÉPEK TAVASZA térkép (10 perc)

A feladat célja: egy átfogó kép nyújtása a forradalmakról.
Minden diák egy-egy térképet kap, és megoldja a hozzá kapcsolódó feladatot. A
csoporttagok segítik egymást, így a kivitelezés gyorsabb. (Lásd: 1. melléklet)
Használható eszközök: Történelmi atlasz, és a tankönyv 77. oldalán lévő A népek
tavasza című térkép
A térkép kitöltése után minden csoport bemutat egy-egy országot/forradalmi központot:
elmondja, hogy mikor tört ki a felkelés vagy forradalom; milyen jellegzetességei voltak,
és hová terjedt tovább a forradalmi hullám abból a központból.
A csoportok beszámolóit a PowerPointos bemutató képek (lásd: 1. PPT) kísérik (tanári
irányítással). Egy-egy csoportból egy diák összefoglalja az ország forradalmi
mozgalmairól összeszedett információkat, egy másik diák pedig az Európa térképnél
mutatja az említett helyeket (országok, területek, tartományok, városok) és a forradalmi
hullám továbbterjedését.
Beosztás:
1 — Olaszország (kétszer!)
2 — Franciaország
3 — Habsburg Birodalom – Bécs és örökös tartományok
4 — Habsburg Birodalom – magyar korona országai
5 — Német Szövetség (kétszer!)
6 — peremterületek (Galícia, Havasalföld, stb.)

B) Forráselemzés (3-4 perc)

Kossuth Lajos márc. 3-i pozsonyi felirati javaslata (TK. 146. o.)
Kiknek kér jogokat a javaslat a magyar koronaországok lakosságán kívül?
(Ausztriának és a birodalom többi részének => az örökös tartományoknak)
Minden diák elolvassa az idézetet a saját tankönyvében, és jegyzetel az idézet mellé. A
PowerPointos bemutatón szereplő idézetbe a legfőbb részek kiemelésével segíthető a
régies szöveg értelmezése.
=> a felsőtábla késlekedésének megszüntetésére született meg Pesten a 12 pont
Rövid magnórészlet: a Zúgjatok harangok című rockoperából egy rövid részlet:
Metternich kancellár és V. Ferdinánd császár beszélgetése
Metternich: — Párizsban forradalom van, felség.
V. Ferdinánd: — Oh, hát Párizs messze van!
Metternich: — Bécsben is forradalom van, felség!
V. Ferdinánd: — Mi?!
Metternich: — Pesten is forradalom lesz, felség.
V. Ferdinánd: — Kancellár, ez tűrhetetlen. Csináljon már valamit!

C) Csoportmunka (5 perc)
Cél: a 12 pont korábbról ismert szövegének „átismétlése”; a hozzájuk kapcsolódó
szakfogalmak (pl. törvényhozó hatalom, végrehajtó hatalom; stb.) bevezetése
A csoportok a kapott fénymásolat másik oldalán látható táblázat segítségével
kategóriánként szétválogatják a Mit kíván a magyar nemzet? nyomtatványának (TK.
148.o.) polgári, politikai, társadalmi átalakulást sürgető elemeit. (2. melléklet)
Minden csoportból egy-egy diák összefoglalja, hogy mily pontokat kapcsolt a
csoportjának jutott kategóriához.

D) Csoportmunka (5-6 perc felkészülés, illetve 7-8 perc bemutatás)

Az egyes csoportok felhasználják a tankönyv Pest és Buda térképét, a falitérképet (rajta
vannak az események órák szerint és Petőfi naplórészletét az események felvázolásához
(TK. 148.o.), csoportosítják a szereplőket az egyes helyszínek köré, összegyűjtik a
bemutatáshoz szükséges képeket a külön padról (ahová a tanár néhány perccel korábban
elhelyezte azokat). A csoport egy tagja röviden elmondja az eseményeket az adott
helyszínen, egy másik pedig gyurmaragasztóval felragasztja a képeket a falra, illetve
megmutatja a forradalmi tömeg útját a térképen. (példaként lásd 3 melléklet)
Beosztás:
1 — Pilvax
2 — egyetemek
3 — Landerer és Heckenast nyomdája
4 — Nemzeti Múzeum
5 — Pesti Városháza
6 — Helytartótanács, Buda

Reflektálás (3 perc)
A tanár kérésére a csoportok szóban értékelik egymás munkáját. (2 perc)
Melyik volt a legösszeszedettebb, logikusabb előadás? Melyik volt a legszakszerűbb?
Hol volt tárgyi tévedés? Melyik bemutatóban volt előadási, vagy szerkezeti hiba és
hogyan lehetne rajta javítani?

Házi feladat (1 perc)

Írjon naplóbejegyzést a pesti forradalomról egy egyetemista szemszögéből! Utaljon a
pozsonyi eseményekre is!
IV. Az óraterv megvalósulása

A csoportbeosztásnál nem a szerepek kiválasztása jelentett gondot, hanem az elkéső és a

hiányzó diákok száma. Volt olyan csoport, ahol csak két diák volt, és mire átrendeztem
a csoportokat, megérkeztek még hárman, akik ismét felborították a beosztást. Végül
sikerült kialakítani olyan csoportokat, ahol legalább hárman voltak, de a késők miatt így
is akadt egy ötfős csapat.
Számítottam rá, hogy nem lesz mindenkinek atlasza, de a valóság ennél sokkal
rosszabb volt. Egy diáknál volt csak történelmi atlasz, mindenki más a könnyebb,
tankönyvi térképpel dolgozott. Ennek ellenére A népek tavasza című térképes feladat túl
sok időt vett igénybe. A tervezett 10 perc helyett a kétszeresére volt szükség a feladat
kivitelezéséhez. Ennek több oka volt: 1) a csoportok nem szoktak még össze; 2) a
városok megnevezése nem ment mindenkinek gyorsan, néhányan a legegyszerűbbekkel
(Párizs, Róma) sem boldogultak térkép nélkül; 3) lassan olvasnak, így a segítő jegyzet
átolvasása is időigényes volt; 4) a feladat egy előző fejezetben tanult teljes leckét
ismételt át. A szóbeli összefoglalásnál a szóvivők elmondták az összeszedett
információkat, és jól együttműködtek a térképnél álló társukkal, aki a helyszíneket
bemutatta.
A feladatból két tanulságot vonhattam le. Az egyikre mentorom figyelmeztetett:
nem lehet egy teljes leckét átismételni ilyen rövid idő alatt, és nincs szükség ilyen
mélységű ismétlésre az új tananyag feldolgozásához. A másik azonban a
szakközépiskolás diákok mostani jellemző tulajdonsága: nem szeretnek, és nem is
tanulnak rendszeresen, ezért előzetes tudásukra alig lehet építeni.
A ráhangoló rész kérdéseinél is ez jelentette a problémát. Nem azért érkeztek
lassan a válaszok, mert megilletődött az osztály, hanem mert nagyon kevesen
rendelkeztek stabil tudással, amelyet felhasználhattak volna.
A térképes feladat kivitelezésénél jelentkező időveszteség az egész óra rendjét
befolyásolta. A rövid tanári magyarázatok mellett is csak a 12 pont feldolgozására jutott
idő. Azt viszont ügyesen megoldották a diákok, de az utasításokat nem követték
pontosan. Azt kértem tőlük, hogy csak a csoport saját kategóriájához kapcsolódó
pontokat keressék ki. A diákok viszont nem csak a saját csoportjuknak jutó kategóriával
foglalkoztak, hanem a pontokat olvasva elkezdték besorolni mindet a megfelelő helyre.
Az utasítás elismétlése sem használt mindenkinél. Mindezek ellenére a feladat
végrehajtása összességében gyors és ügyes volt. Ennek egyik oka lehetett, hogy keveset
kellett olvasniuk, ismert volt a szöveg és jól strukturált a feladat. Ennek a korosztálynak
egyik nagy gyengéje a rossz olvasásértés, és ezt figyelembe kell venni minden esetben.
A forráselemző rész — melyre még a 12 pontról szóló előtt került sor — is
hasonló tanulságokkal járt. Amitől tartottam, sajnos beigazolódott: az idézet szöveg túl
régiesnek bizonyult, még a PowerPointos bemutatón szereplő kiemelt lényegi részek
értelmezése is túl nehéz volt az osztály számára. A másik probléma a jegyzetelés
hiánya volt: alig láttam olyan diákot, aki a tankönyvébe a szöveg mellé odaírta volna,
amit megbeszéltünk. A PowerPointos bemutatón, ha legközelebb szöveget elemzünk,
oda kell nyilaznom, hogy melyik mondathoz mit írjanak jegyzetként, és ellenőriznem
kell, odaírják-e.
Mivel az óra jelentésteremtő része során nem sikerült a tervezett időt tartani,
ezért az óra végén el kellett hagynom a pesti forradalomról szóló részt, amely pedig
érdekes és színes feldolgozása lett volna az eseményeknek. A következő órát nem
kezdhetem ezzel a feldolgozási módszerrel, mert túl sok időt igényelne. Házi
feladatként a Petőfi naplórészlet feldolgozását kapták a diákok. Ezzel megkönnyíthetem
a dolgukat a következő óra elején.
Összességében inkább elfogadható, mint jó óra volt, de a tűzkeresztségen
átestem, ezen már csak javítani kell. A térképolvasási gyakorlat sikerült, bár lassabb
volt, mint szerettem volna. A szóbeli kifejezőkészséget gyakorló összefoglalók jól
sikerültek, a csoportmunka viszont még javításra szorul. A házi feladat sikere a
következő órán derül ki.