NT-17605 Normal

Száray Miklós: Történelem 11.
a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok

számára
(Raktári szám: NT-17605)
Tanmenetjavaslat
Készítette: Stró bl Terézia
2
Bevezetés
A tankönyvről
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok 11. évfolyamai számára készült hatkötetes történelemtankönyv-sorozatunk ötödik kötete a XIX. század második felétől
a XX. század közepéig, a második világháború befejeződéséig mutatja be az egyetemes és a magyar történelmet, a tantervi előírásoknak megfelelően, 5 nagy
fejezetben, 59 leckében és 5 olvasmányban. A szerző a második világháború történetét két témakörben tárgyalja, külön választja a világtörténelem és a
magyar történelem eseményeit. Ez a feldolgozás eltér a kerettantervi témabeosztástól, de így tanulók egy folyamatként ismerhetik meg az első világháború
lezáró békerendszertől a második világháború végéig terjedő időszakot.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban mód van hat éven át tanulni a történelmet, ezért a tankönyv nagy ismeretanyagot tartalmaz, úgy, hogy azt a
17 évesek képesek legyenek könnyen megtanulni. A könyv olyan középiskoláknak készült, amelyeknek elsődleges célja felkészíteni tanulóit a felsőfokú
tanulmányokra.
A tankönyvben egyszerű eligazodni. Minden fejezet „ráhangoló leckével” kezdődik (1., 11., 23., 33. és 47. lecke), ez a tárgyalt időszak valamely fontos,
érdekes kérdését járja körül, de legtöbbször nem a törzsanyag része. Ezek a leckék a ráhangolás mellett alkalmat adnak a korábbi ismeretek felelevenítésére is,
például a 11. lecke esetében a kiegyezéshez vezető út átismétlésére. A 33. lecke témája a 8.2. érettségi téma, emelt szintű követelményét bővíti (Életmód és
mindennapok a 20. század első felében). A 47. leckére rá lehet építeni a 12. évfolyam A határon túli magyarság 1945-től témáját (11.5. érettségi téma). A
leckében szereplő Esterházy János (életútja) pedig kerettantervi követelmény.
A leckék alfejezetekre tagolódnak. Az alfejezetek címei és a félkövér szedéssel kiemelt szövegrészek összeolvasva vázlatot adnak, mely hasznos a
tanulásban és az ismétlésben is. A tankönyvi főszöveghez képest kisebb betűkkel olvashatók a kevésbé lényeges, kiegészítő ismeretek és érdekességek,
melyek hozzájárulnak egy-egy esemény, problémakör alaposabb megismeréséhez. A szöveges források is könnyen fölismerhetők a sárga tónusról. A
tankönyvben a hosszabb olvasmányok önálló címmel szerepelnek, a rövidebbeket pedig a leckéken belül piktogram és színalányomás jelzi. Ezek a tankönyvi
olvasmányok további érdekességeket és hasznos ismereteket tartalmaznak.
A múlt megismerése akkor izgalmas, ha nem csupán egy erre felkészült szakember, a tankönyvszerző ír róla, hanem tanulmányozhatók az éppen
tárgyalt időszak dokumentumai, technikai és művészeti alkotásai, használati tárgyai, fegyverei. Ezért a tankönyvben bőséggel találhatnak történelmi
forrásokat. A szerző arra törekedett, hogy az adott időszak minden jellegzetes forrástípusát bemutassa. A tankönyv sajátosságát jelentik a tematikus térképek
és az ábrák, melyek különböző témákat dolgoznak fel és jelenítenek meg, nagy részletességgel. Így fejlődhet a tanuló vizualitása, hatékonyabbá válhat a
tananyag feldolgozása és később az ismeretek felidézése. A források, ábrák és térképek elemzését kérdések, feladatok segítik. A forrásokat leckénként
sorszámozás teszi könnyen azonosíthatóvá. A térképek és ábrák száma, témájuk sokrétűsége és a feldolgozás részletessége kiemeli a szerző, Száray Miklós
munkáját a tankönyvek közül.
Minden lecke a lényeget kiemelő tételmondatokkal zárul. A nagy fejezetek összefoglalásai (az ún. Összegezés) olyan jelenségeket, folyamatokat
hangsúlyoznak, amelyekre a leckék tanulmányozása közben esetleg nem jutott kellő figyelem. Az ismétlést és áttekintést szolgálja a tankönyv végi szinkrón
időtábla. A tankönyv végén találjuk meg az idegen nevek, kifejezések kiejtési útmutatóját is.
A tankönyv változatos pedagógiai eszközeivel számtalan lehetőséget nyújt a képességfejlesztésre, az önálló tanulói munkára, saját vélemény
megfogalmazására, vitára, így a tanulók megismerhetik a múltat, megszerethetik a történelmet és a mában is hasznos tudást szerezhetnek.
A Történelem 11. (NT-17605) című könyv a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára készült tankönyvsorozat befejező kötete. 12. évfolyamon
ugyanis a négyosztályos gimnáziumok és a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumok kerettarteve azonos, így a második világháború végétől napjainkig tartó
2
időszak egyetemes és magyar történelmét, valamint a társadalmi és állampolgári ismereteket a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban is Boronkai Szabolcs–
Kaposi József–Katona András–Száray Miklós: Történelem 12. a középiskolák számára (NT-17442) című tankönyvéből dolgozhatják fel.
Tananyagbeosztásunk alapelvei
A heti háromórás tantárgyhoz igazodva tananyagbeosztásunk 108 tanórára készült. Bizonyos leckék feldolgozását két tanórában javasoljuk, e leckék
többsége az érettségi követelményekhez kapcsolódó témákat dolgoz fel. Természetesen a szaktanár ettől a beosztástól eltérhet. Fontosnak tartottuk, hogy a
tankönyv olvasmányainak feldolgozására is javaslatokat tegyünk. A tanmenetben ezt úgy oldottuk meg, hogy önálló óraként jelentetjük meg ezeket az
anyagokat, de alternatív feldolgozási lehetőséget is megadunk a célok, feladatok oszlopban. Ha a szaktanár nem akar külön tanórát szánni az olvasmányokra,
akkor beépítheti azokat más leckékbe – erre is tettünk javaslatot – vagy elhagyja a feldolgozás során. Javaslatainkat minden esetben leírtuk és jelöltük is a
célok, feladatoknál. A jobb átláthatóság miatt egy táblázatba foglaltuk ezeket az alternatívákat, mely a tanmenet szöveges bemutatása után található meg.
Minden témánál megfogalmaztuk a tanóra (tanórák) legfontosabb céljait és feladatait. A feladatok legtöbbször a tankönyv forrásaihoz kapcsolódnak,
de építünk a tanulók előzetes ismereteire és a történelmi atlasz használatára is. Ebben az oszlopban tüntettük fel az előzetes ismereteket, illetve a téma
feldolgozásának alternatív megoldását is.
A fejlesztési terület oszlopába a kerettantervben kiemelten szereplő fejlesztési követelményekre (ismeretszerzés, tanulás; kritikai gondolkodás;
kommunikáció; tájékozódás időben és térben) leckénként több példát írtunk, de természetesen ezek csak ajánlások, így a tanárnak lehetősége van más
választásra is a tankönyv sokszínű kínálatából. A források terjedelme miatt azt javasoljuk, hogy óra végén jelöljük ki a következő órán sorra kerülő forrásokat,
hogy otthon előzetesen foglalkozhassanak a tanulók a feladatokkal. Ez azért is célszerű, mert így az órán kevesebb időt vesz igénybe a feladat, és segíti az
önálló munkát. Ebben az oszlopban jelenik meg a tantárgyi koncentráció is, melyet a kerettanterv kapcsolódási pontoknak nevez. Természetesen ez is csak
egy ajánlás.
Az ismeretanyag elnevezésű oszlopba tüntettük fel a leckékben előforduló és a kerettanterv által előírt fogalmakat, neveket, évszámokat és földrajzi
neveket (topográfia). Több lecke ismeretanyagánál, olyan adatokat is szerepeltetünk, melyek már általános iskolában is előfordultak vagy hangsúlyozottan
fontosnak tartjuk a téma feldolgozása során. Természetesen ezeket az adatokat külön jelöljük. A tanmenetet úgy készítettük, hogy építeni lehessen az előző két
évfolyamon már megismert kerettantervi fogalmakra és adatokra is, melyek – véleményünk szerint – szükségesek az új lecke feldolgozásához. Ezeket az
elemeket szintén jelöltük.
A 2012-es kerettanterv újdonságának számító értelmező és tartalmi kulcsfogalmai is szerepelnek az ismeretanyag között. Ezeknek az elemeknek a döntő
többségét, már az előző tanévben megismerték és használták a tanulók.
A tanmenetjavaslatban használt rövidítések:

F: a leckében kialakításra kerülő fogalmak
N: a leckében szereplő fontosabb személyek
É: évszámok
T: topográfia
ÉK: értelmező kulcsfogalmak
3
TK: tartalmi kulcsfogalmak
A tanmenetjavaslatban használt jelölések:

[…]: olyan ismeretanyag, amely a kerettanterv szerint csak egy későbbi témakörben szerepel a követelmények között, pl. [kivándorlás] (4. óra)
<…>: a korábbi évfolyamokon megismert kerettantervi fogalmak és adatok, melyek – véleményünk szerint – szükségesek az új lecke feldolgozásához, pl.
<ipari forradalom> (1. óra)
+: nem középiskolai kerettantervi ismeretanyag (7-11. évfolyam között), pl. +Edison (2. óra)
Dőlt betű: olyan ismeretanyag, mely a tanév során már korábban (pl. korábbi leckében, témakörben) is szerepelt és ismét megjelent, pl. általános választójog
(5. óra).
‫ ٭‬: A tananyag vagy olvasmány feldolgozásának alternatív megoldását adjuk meg a célok, feladatok oszlopban, pl. 14. A felzárkózó gazdaság ‫(٭‬24-23. óra)
# : Az olvasmány fejezetének/fejezeteinek feldolgozási lehetősége másik lecke során, pl. A folyamszabályozások (Olvasmány(# (22. óra)
A tankönyvi olvasmányok feldolgozási lehetőségei:
Az olvasmány neve (önálló óraként) Óra A lecke címe, ahova kerül

Egy per és következményei (6. óra) 15. 10. Mindennapok a boldog békeidőben
A folyamszabályozások (22. óra) 21. 13. A magyar kormányok a felzárkózás szolgálatában
Gróf Apponyi Albert beszéde (49. óra) 47–48. 32. A vég beteljesülése és a trianoni békediktátum
4
Képességfejlesztés, Teljes Kerettantervi
Új tananyag
Témák összefoglalás, óraszám órakeret
feldolgozása
gyakorlás, ellenőrzés 108 óra 97 óra
I. A nemzetállamok és a birodalmi politika kora 14 3 17 16
II. A dualizmus kora Magyarországon 15 3 18 16
III. Az első világháború és következményei Európában

13 3 16 16
és Magyarországon
IV. Európa és a világ a két világháború között. A
22 5 27 18+8
második világháború
V. Magyarország a két világháború között és a második
21 5 26 16+7
világháború
VI. Év végi rendszerezés 0 4 4
Összesen 85 23 108
5
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
I. A NEMZETÁLLAMOK ÉS A BIRODALMI POLITIKA KORA
1. 1. A tudományba vetett A lecke nem része a törzsanyagnak, de olyan Ismeretszerzés, tanulás: F: <nacionalizmus, ipari
hit korszaka témát dolgoz fel, amely érdekes és fontos is a 1. forrás (Határozzuk meg a forradalom>
(Bevezetés) történelemben. tudományos-fantasztikus irodalom +tudományos-fantasztikus
fogalmát!) irodalom
Előzetes tudás: az ipari forradalom és
hatásai. Kritikai gondolkodás: N: -
2. forrás (Mely okokra vezethető +Jules Verne
vissza, hogy a XX. században
Bemutatjuk a korszak uralkodó eszméit és
nemzedékről nemzedékre újra É: -
értékrendjét Jules Verne életén és művein
kiadták Verne összes művét?)
keresztül. Tudatosítjuk, hogy a tudományos
T: -
haladás az élet sok területén könnyebbséget
hozott az embereknek.
ÉK: változás és folyamatosság,
okok és következmények
Feldolgozhatjuk a témát kooperatív tanulási
technikával (pl. mozaik módszer vagy
szakértői mozaik). Szemléltethetjük a korszak TK: életmód, identitás, nemzet,
néhány tudományos eredményét Verne erőforrások, <emberi jogok>,
regényeiből készült filmrészletek alapján (pl. kultúra
80 nap alatt a Föld körül). Ha olyan
tanteremben vagyunk, ahol van internet-
hozzáférés, számítógépek vagy más IKT-
eszköz (pl. okostelefon), akkor a tanórán is
utána tudnak nézni a tanulók a tankönyvi
leckében szereplő regények tartalmának.
2-3. 2. A technika és a Az egyik tematikai egység az ipari Ismeretszerzés, tanulás: F: <tőkés, kapitalizmus, szabad
tudomány fejlődésének forradalom újabb hulláma, az ipar; a másik az 1. és 2. forrás (Nézzen utána az verseny, ipari forradalom>,
felgyorsulása új iparszervezési módszerek. interneten Edison és egykori monopólium, futószalagos
A kétórás feldolgozás lehetőséget ad a munkatársa, majd vetélytársa, Tesla termelés, tőkekivitel
6
bontása funkciója
második órán az ipari forradalom két életútjának, s a találmányok terén, +belső égésű motor, +T-modell,
szakaszának részletes összehasonlítására az 3. valamint az üzleti életben közöttük +Zeppelin, +transzformátor
forrás segítségével. folyó küzdelemnek!)
11. forrás (Hasonlítsuk össze Nicola N: Ford, Rothschildok
Előzetes tudás: az ipari forradalom és Tesla (2. forrás) és Galamb József +Wright testvérek, +Galamb
hatásai. életútját!) József, +Edison, +Tesla
Kommunikáció (illetve az ismeretek É: -

Feleleveníthetjük az ipari forradalom
alkalmazása): + XIX. század utolsó harmada
fogalmát és jellemzőit. A tanulók megértik a
3. forrás (Fogalmazza meg az ábra (az ipari forradalom második
lecke forrásainak elemzése során, hogy az új
alapján a második ipari forradalom szakaszának kezdete)
energiaforrások hasznosítása, az új technikai
lényegét! Gyűjtse össze az első és a
eszközök alkalmazása milyen gazdasági
második ipari forradalmat T: <Német Császárság,
változásokhoz vezetett az ipari forradalom új
megkülönböztető tényezőket!) Amerikai Egyesült Államok>
szakaszában. A tanulók a leckében található
feltalálók tevékenységének feldolgozásán
Tájékozódás időben és térben: ÉK: változás és folyamatosság,
keresztül felismerik és példákkal támasztják
4. forrás (Miért ezek a mutatók okok és következmények,
alá az ipari forradalom új szakaszának
jellemezték leginkább az ipart a [jelentőség, történelmi idő]
jellemző vonásait, felismerik, hogy mely
korszakban? Mennyiben rajzolódik
térségek váltak új centrumterületekké.
ki az ábrán a második ipari TK: életmód, gazdaság,
Összehasonlítjuk a 3. forrás segítségével az
forradalom megjelenése? Melyek az gazdasági tevékenység,
ipari forradalom szakaszait. Megbeszéljük a
új vonások?) gazdasági rendszer, termelés,
változások okait.
erőforrások, gazdasági szereplő,
Kritikai gondolkodás gazdasági kapcsolat, gazdasági
Előzetes feladatnak adhatjuk az 1., 2, és a 11.
20. forrás (Határozzák meg az ábra teljesítmény, pénzgazdálkodás,
forrást, vagy ha olyan tanteremben vagyunk,
alapján a monopólium fogalmát! centrum, periféria
ahol van internet-hozzáférés, számítógépek
Gyűjtsék össze a különbségeket és a
vagy más IKT-eszköz (pl. okostelefon), akkor
hasonlóságokat az egyes
a tanórán is utána tudnak nézni a tanulók a
monopolszervezetek között! Tárják
feltalálók életútjának.
fel az összefüggéseket a
monopolszervezetek megjelenése és
Bemutathatunk részleteket a Tesla és Edison a második ipari forradalom
7
bontása funkciója
csatája című dokumentumfilmből. kialakulása között!)
( Forrás: https://www.youtube.com/watch? Koncentráció:
v=DHKMKqlhY54 Földrajz: a kontinensek földrajza,
Európa országai.
Fizika: Tudósok, feltalálók (Faraday,
Helmholtz), transzformátor.
Kémia: Meyer, Mengyelejev.
4. 3. A korszak Előzetes tudás: az ipari forradalom hatásai. Tájékozódás időben és térben: F: [kivándorlás], emancipáció,
népesedési folyamatai 4. forrás (Tekintse át a folyamat általános választójog,
A lecke 4. forrásának segítségével szakaszait! A XIX. század második <urbanizáció>
felelevenítjük a klasszikus ipari forradalom felében a folyamat mely szakaszát +szegregáció,
demográfiai következményeit. Ismertetjük a élte Nyugat-Európa, Közép-Európa +tömegközlekedés, +city,
lecke forrásainak felhasználásával az ipari és Kelet-Európa?) +szüfrazsett, +polgárosodás
forradalom második szakaszának demográfiai
jellemzőit. A tanulók felismerik a Tájékozódás időben és térben, N: -
demográfiai folyamatok területi különbségeit, kritikai gondolkodás: +Hugonnai Vilma
megvitatjuk az okait. Felelevenítjük a 8. forrás (Állapítsa meg az Európán
klasszikus ipari forradalom urbanizációs belüli és az Európán kívülre tartó É: -
folyamatait. A 13. forrás felhasználásával népességvándorlás irányait! Mi + 1913 (Tragédia az epsoni
összehasonlítjuk az urbanizációs határozta meg ezeket az irányokat? derbin)
folyamatokat az ipari forradalom két Nevezze meg a legnagyobb
szakaszában. Meghatározzuk a polgárosodás népességkibocsátó és a legnagyobb T: <Német Császárság,
fogalmát. A tanulók felismerik, hogy a népességbefogadó országokat! Amerikai Egyesült Államok>
polgárosodással párhuzamosan a Mutassa be a kivándorlás okait! + Közép-Európa, +Kelet-
századfordulóra felerősödött a női Tárja fel a térképen ábrázolt Európa
egyenjogúságért folytatott küzdelem, folyamatok közötti
melynek fő célkitűzése a nők szavazati kölcsönhatásokat!) ÉK: változás és folyamatosság,
jogának megszerzése volt, de a korszakban okok és következmények, tények
még nem valósult meg. Ismeretszerzés, tanulás: és bizonyítékok
13. forrás (Mutassa be a város
felépítését! Mely rendezőelvek TK: társadalmi mobilitás,
szerint alakulhatott ki a leírt felemelkedés, lesüllyedés,
8
bontása funkciója
felépítés? Miért fontos a szélirány népesedés, népességrobbanás,
jelölése a rajzon? Határozza meg az migráció, identitás, életmód,
ábra segítségével a szegregáció város, <állampolgári jogok>,
fogalmát!) [jogegyenlőség], centrum,
periféria
Kommunikáció:
16. és 17. forrás (Fordítsa le a két
plakát angol nyelvű szövegét!
Milyennek mutatja be a gúnyrajz a
szüfrazsett családját? Mit gondol,
mely társadalmi rétegekre hatott a
gúnyrajz? Milyen politikai üzenete
van a kényszertáplálást bemutató
plakátnak?
Koncentráció:
Földrajz: a kontinensek földrajza,
Európa országai, a népesedési
folyamat szakaszai,
népességrobbanás, a városfejlődés
szakaszai, városodás, városiasodás,
városszerkezet.
5. 4. Az állam és a A tanulók az 1. ábra felhasználásával Kritikai gondolkodás: F: polgári állam, általános
társadalom átalakulása meghatározzák a polgári állam fogalmát. 1. forrás (Állapítsák meg, hogy választójog, középosztály,
Tudatosítjuk, hogy a modern polgári milyen változások következtek be a [torlódó társadalom]
államszervezet új funkciói kiterjedtek az polgári állam kiépülésével! Milyen +polgárosodás,
oktatásra, az egészségügyre és a folyamatok álltak a változások +társadalombiztosítás,
szociálpolitikára, azaz számos, a közösséget mögött? Tárják fel a folyamatok +analfabetizmus, +kultúrharc
összetartó elemmel bővültek. A tanulók mögötti összefüggéseket!)
megértik a gazdasági és társadalmi N: -
9
bontása funkciója
változások, és a polgári állam új feladatai Ismeretszerzés, tanulás:
közötti összefüggéseket. A tanulók a források 2. forrás (Határozza meg az ábra É: -
elemzésével felismerik a Nyugat- és Közép- segítségével a társadalombiztosítás
és Kelet-Európa társadalmi szerkezetének fogalmát! Melyik országban T: <Német Császárság,
különbségeit, és megértik a különbségek vezettek be először a Amerikai Egyesült Államok>
okait. társadalombiztosítási rendszert? + Közép-Európa, +Kelet-
Kinek a nevéhez fűződik az Európa
intézkedés? Mely társadalmi és
politikai okok miatt született meg a ÉK: változás és folyamatosság,
társadalombiztosítás?) okok és következmények
Tájékozódás időben és térben:
4. forrás (Milyen tendencia TK: társadalmi csoportok,
érvényesül a korszakban? A társadalmi mobilitás,
gazdasági fejlettség mellett mely felemelkedés, lesüllyedés,
tényezők befolyásolhatták a népesedés, migráció, identitás,
sorrendet?) életmód, gazdasági teljesítmény,
adó, politika, állam,
Kommunikáció: parlamentarizmus, demokrácia,
6. forrás (Állapítsák meg, hogy a közigazgatás, <emberi jogok,
jelenet mennyiben függ össze a állampolgári jogok>, centrum,
polgári állam kiépülésével!) periféria, vallás
Koncentráció:
Európa országai.
6. Egy per és A lecke nem része a törzsanyagnak, de olyan Ismeretszerzés, tanulás: F: politikai antiszemitizmus,
következményei témát dolgoz fel, amely érdekes és fontos is a 3. forrás (Foglalják össze röviden a cionizmus, [zsidó emancipáció,
(Olvasmány) ‫٭‬# történelemben. leírt eseményt! Milyen célt szolgált a asszimiláció]
lefokozás? Milyen magatartás + reváns, +ortodox és neológ
‫٭‬A szaktanár dönti el, hogy az olvasmányt jellemezte a katonákat? Hogyan zsidóság
önálló leckeként dolgozza-e fel. Ha nem viselkedett a tömeg? Hogyan
10
bontása funkciója
szánunk a tankönyvi olvasmányra önálló viszonyult a tudósító az N: Herzl Tivadar
órát, akkor a 15. óra a Mindennapok a eseményekhez? Forrásrészletekkel +Alfred Dreyfus, +Émile Zola
boldog békeidőben (10. lecke) témáját két igazoljak véleményüket!)
tanórában dolgozhatjuk fel.‫٭‬ É: -
# Beépíthető Egy per és következményei Kritikai gondolkodás: + 1894-1906 (a Dreyfus-ügy
(olvasmány) fejezetei a 10. lecke 4. forrás (Milyen különbségek Franciaországban)
feldolgozásába.# voltak Európában a zsidóság
helyzetében? Milyen T: <Német Császárság, Elzász-
Előzetes tudás: A Német császárság következményei voltak az eltérő Lotaringia>
létrejötte. életfeltételeknek?) + Franciaország, +Guyana
A Dreyfus-ügyön keresztül a források ÉK: változás és folyamatosság,

felhasználásával bemutatjuk az ok és következmény, tények és
antiszemitizmus szerepét a korabeli bizonyítékok, interpretáció
Kommunikáció:
Európában. A tanulók a források
6. forrás (Foglalja össze röviden
felhasználásával megértik a cionizmus TK: társadalom, társadalmi
Herzl Tivadar elképzelését!)
fogalmát, kialakulását és jelentőségét. mobilitás, felemelkedés,
identitás, <állampolgári jogok,
Koncentráció:
A témát vagy annak bizonyos részeit emberi jogok, antijudaizmus>
Magyar nyelv és irodalom: Émile
feldolgozhatjuk tanulói kiselőadás és/vagy
Zola.
csoportmunka formájában. Ha olyan
tanteremben vagyunk, ahol van internet-
hozzáférés, számítógépek vagy más IKT-
eszköz (pl. okostelefon), akkor a tanórán is
utána tudnak nézni a tanulók az ügy
utóéletének is.
7-8. 5. A hármas szövetség Az egyik tematikai egység a három császár Tájékozódás időben és térben: F: nagyhatalom, hármas
létrejötte szövetsége, a keleti kérdés és az 1877–1878- 2. forrás (Melyek voltak a szövetség, keleti kérdés,
as orosz–török háború; a másik a berlini szövetséget összetartó és melyek az központi hatalmak
kongresszus, a kettős és a hármas szövetség azt szétfeszítő tényezők? Állapítsa +három császár szövetsége,
létrejötte. meg a térkép alapján, hogyan +kettős szövetség, +okkupáció
fogadták a szövetség megkötését
11
bontása funkciója
Európa más hatalmai!) N: <Bismarck>
Előzetes tudás: A nemzetállamok kialakulása.
Kommunikáció: É: 1873 (három császár
Bemutatjuk a lecke forrásainak segítségével, 3. forrás (Miért volt elszigetelt szövetsége), 1878 (a San
hogy a német külpolitika milyen lépéseket tett Oroszország? Mennyiben szolgálta a Stefanó-i béke, a berlini
Franciaország elszigetelésére. Kiemeljük szövetség Franciaország kongresszus, Bosznia-
Bismarck szerepét. A lecke 2. és 12. elszigeteltségét? Milyen szerepet Hercegovina okkupációja),
forrásának felhasználásával értékeljük játszott a szövetség létrejöttében a 1882 (a hármas szövetség
Bismarck szövetségi politikáját. A tanulók keleti kérdés? Hasonlítsa össze a megalakulása)
megmagyarázzák a keleti kérdés fogalmát. szövetségről készült térképet és +1877–1878 (az orosz-török
Bemutatjuk a források felhasználásával ábrát!) háború)
Oroszország balkáni céljait. A tanulók a lecke
térképének segítségével összehasonlítják a Ismeretszerzés, tanulás: T: Balkán, Szerbia, [Bosznia-
San Stefanó-i és a berlini rendezést. A 11. forrás (Miért nem támogatta a Hercegovina]
tanulók megértik a keleti kérdés magyar közvélemény a tartomány
és a német szövetségi rendszer átalakulásának elfoglalását?) ÉK: okok és következmények,
összefüggését. A tanulók megértik, hogy a tények és bizonyítékok,
különböző nemzetállamok megteremtésének Kritikai gondolkodás: [jelentőség]
igénye, a tőkés termelés állandó bővítésének 12. forrás (Sorolja fel a szövetségek
kényszere magában hordozza a nemzetek tagállamait! Ismertesse a TK: identitás, nemzet,
közötti versengés kiéleződését. szövetségeket összetartó tényezőket! nemzetiség, politika, állam,
Tárja fel a szövetségeken belüli birodalom, szuverenitás, vallás,
ellentéteket és azok okait!) kultúra
Koncentráció:
Európa országai, Balkán.
9. 6. A gyarmati kérdés Előzetes tudás: a földrajzi felfedezések Kommunikáció: F: <világkereskedelem,
következményei, polgárháború az Egyesült 2. és 3. forrás (Mutassa be a gyarmat>, nagyhatalom
Államokban. transzszibériai vasút gazdasági és +transzszibériai vasút,
katonai szerepét! Az orosz rendszer +domínium, félgyarmat,
mely sajátosságára utal az építés +reváns, +koronagyarmat,
12
bontása funkciója
Felelevenítjük a gyarmatosítás jellemzőit. A módja?) +aranyláz
tanulók felismerik a gyarmatosítás
korszakainak különbségeit. Kiemeljük a Kritikai gondolkodás: N: Viktória királynő
gyarmatosítás új vonásait. A tanulók a 4. 4. forrás (Mit jelképez a torta?
forrás segítségével jellemzik a korszak Azonosítsa a tortát felszeletelő és a É: -
gyarmati politikáját. Ismertetjük a lecke nagyhatalmakat jelképező alakokat! +1856-1860 (a második
térképének a felhasználásával a brit gyarmati Mely jellegzetességek alapján ópiumháború)
terjeszkedés fő területeit és jellegzetességeit. ismerte fel őket? Következtessen a
Bemutatjuk a brit–francia gyarmati konfliktus rajzból a hatalmak egymáshoz való
fő területeit. viszonyára! Mi utal arra, hogy a T: <India, Kína>, Szuezi-
Kiemeljük Oroszország ázsiai karikatúra készítője francia volt?) csatorna, Japán
terjeszkedésének fő irányait, megbeszéljük +Mandzsúria, +Kanada,
mely hatalmakkal kerültek így szembe. A Tájékozódás időben és térben: +Ausztrália, +Kairó-Fokföld
tanulók felismerik, hogy a tőkés termelés 7. forrás (Hasonlítsa össze a vasútvonal, +Afganisztán,
állandó bővítése kiélezte a hatalmi gyarmatbirodalom XIX. század +Indokina
versengést, amely többek között a közepi (10. évfolyamos könyv, 274.
gyarmatosítás új szakaszának megjelenését oldal) és XIX. század végi helyzetet! ÉK: változás és folyamatosság,
eredményezte. Állapítsa meg változott-e a brit okok és következmények
gyarmati terjeszkedés iránya a
bemutatott időszakban! Mi volt a TK: társadalom, identitás,
Kairó–Fokföld vasútvonal szerepe? migráció, gazdasági
Mutassa be a brit terjeszkedés céljait tevékenység, erőforrás,
az egyes térségekben! Ismertesse a gazdasági teljesítmény,
térképről leolvasható gyarmati kereskedelem, piac,
konfliktusok lényeget, kimenetelét!) <gyarmatosítás>,
parlamentarizmus, birodalom,
Ismeretszerzés, tanulás: szuverenitás, centrum, periféria
9. forrás (Az arany feltárásán túl
milyen szerepet játszottak a
történelemben az
aranylázak?)
13
bontása funkciója
Koncentráció:
Európa országai.
10-11. 7. Az egyenlőtlen Az egyik tematikai egység a kiéleződő Kritikai gondolkodás: F: nagyhatalom, egyenlőtlen
fejlődés – az antant gyarmatosítási verseny, az egyenlőtlen 2–3. forrás (Értékeljék, alkalmasak- fejlődés, tőkekivitel, antant
létrejötte fejlődés, a késve érkező Németország és e az ábrázolt adatok az egyenlőtlen + nyitott kapuk elve,
gyarmatai és az Egyesült Államok fejlődés bemutatására! Indokolják +fegyverkezési verseny,
világpolitikai tényezővé válik; a másik a válaszunkat!) +imperializmus kora, Monroe-
modernizáció útjára lépő Japán, az orosz– elv
japán háború és az antant kialakulása. Ismeretszerzés, tanulás:
9. forrás (Milyen irányt szab a N: II. Vilmos, Bismarck
Előzetes tudás: az ipari forradalom újabb fejlődésnek az uralkodó? Melyek a
hulláma, a hármas szövetség létrejötte. fő célok? Hogyan viszonyul a régi É: 1907 (a hármas antant
világhoz? Nézzen utána, miért létrejötte)
A tanulók megmagyarázzák a 2–3. forrás nevezik ma a japánok Mucuhito +1868 (a Meidzsi-reform),
elemzésével az egyenlőtlen fejlődés fogalmát. császárt Meidzsinek!) +1904-1905 (az orosz-japán
A tanulók megértik az egyenlőtlen fejlődés és háború), +1893 (a francia-orosz
a világ újrafelosztásának igénye közötti Kommunikáció: szövetségkötés), + 1904 (az
összefüggést. Összehasonlítjuk Németország 12. forrás (Alapvetően ki ellen angol-francia szövetségkötés), +
és az Egyesült Államok külpolitikai céljait, irányul a szerződés? Tárja fel, 1898 (a fashodai incidens)
lépéseit és azok külpolitikai következményeit. milyen okok miatt kötötte meg a két
A tanulók megismerik a nyitott kapuk elvét. nagyhatalom az egyezséget! Mely T: <Kína>, Japán
Értékeljük a Meidzsi-reform szerepét Japán problémákat kellett elhárítani, hogy +Panama-csatorna
modernizációjában. A tanulók megismerik a megszülessen
lecke forrásainak felhasználásával az antant a szövetség? Mit tekint a szerződés a ÉK: változás és folyamatosság,
kialakulásának folyamatát. Megértik, hogy a háborús veszély közvetlen jelének?) okok és következmények, tények
nagyhatalmi politikában bekövetkező és bizonyítékok, interpretáció
változások, hogyan segítették az antant Tájékozódás időben és térben:
kialakulását. 19. forrás (Kövesse nyomon a TK: gazdaság, gazdasági
szövetségi rendszer létrejöttét! tevékenység, erőforrás,
Az angol parlamentben a franciákkal történő Készítsen időrendi táblázatot azokról gazdasági kapcsolat, gazdasági
1904-es megegyezésről 1904-szimulációs a gazdasági és politikai teljesítmény, piac,
14
bontása funkciója
játék keretében vitát rendezhetünk. A tanulók jelenségekről, eseményekről, <gyarmatosítás>, politika,
csoportmunkával készíthetik el a 19. forrás amelyek a szövetség kialakulásához állam, birodalom, szuverenitás
feldolgozásához kapcsolódó táblázatot. vezettek!)
Koncentráció:
12-13. 8. A társadalmi Az egyik tematikai egység a választójog Kommunikáció: F: általános választójog,
kiegyezés felé nyugaton kiszélesítése nyugaton, a munkásmozgalom 1. forrás (Milyen alapvető polgári állam, középosztály,
és az ellentétek irányzatai; a másik a keresztényszocializmus tendenciák figyelhetők meg? <népképviselet, szocializmus>,
kiéleződése keleten kibontakozása és a bolsevizmus. Határozza meg az ábra segítségével szakszervezet,
a választási rendszerekhez szociáldemokrácia,
Előzetes tudás: a XIX. század eszméi és a kapcsolódó következő fogalmakat: bolsevizmus,
polgári állam jellemzői. cenzus, általános választójog, keresztényszocializmus
egyenlő választás, titkos választás, +polgárosodás, +marxizmus,
A tanulók a lecke 1. forrásának a segítségével nyílt választás, közvetett választás, +revizionizmus, +mensevik,
ismertetik a választási rendszerek változásait, közvetlen választás!) +anarchizmus
meghatározzák a forrás feladatához
kapcsolódó fogalmakat. Megbeszéljük az Kritikai gondolkodás: N: XIII. Leó, Lenin, [Trockij]
általános, titkos választójog bevezetésének 5. forrás (Fogalmazza meg a
jelentőségét. Ismertetjük a munkásmozgalom határozat lényegét! Mivel indokolja É: -
irányzatait a XIX. század végén. A tanulók álláspontját a kongresszus?) + 1889 (a II. Internacionálé
felismerik, hogy a gazdasági fejlettség és az létrejötte)
életkörülmények befolyásolják a
munkásmozgalom egyes irányzatainak Ismeretszerzés, tanulás: T: -
jelentőségét Európa régióiban. A tanulók a 12. forrás (Hogyan értelmezi a pápa + Közép-Európa, +Kelet-
lecke 12. forrásának felhasználásával az állam szerepét? Mely Európa
megfogalmazzák a keresztényszocializmus szempontokból vizsgálja a
alapelveit. Megvitatjuk, hogy a bolsevikok munkásság helyzetét? Kiktől vár ÉK: változás és folyamatosság,
céljai miért hatottak egyre szélesebb körben megoldást az egyházfő, és miért okok és következmények,
Oroszországban. A tanulók tudják, hogy a tőlük? Miért korszakos jelentőségű interpretáció
XIX. század első felében kialakult új eszmék
15
bontása funkciója
a gazdasági-társadalmi változások hatására az enciklika?)
jelentősen átalakultak a század második TK: társadalom, társadalmi
felében. Tájékozódás időben és térben: mobilitás, felemelkedés,
15. forrás (Hogyan alakult a lesüllyedés, [alsó rétegek],
külföldi tőke szerepe a korszakban? életmód, gazdasági rendszer,
Milyen hatással lehetett az orosz gazdasági teljesítmény, politika,
gazdaságra? Hogyan változott az állam, államszervezet,
állami és a magánszektor parlamentarizmus, demokrácia,
szerepvállalása a tőkebehozatalban?) hatalmi ágak, <önkényuralom>,
[jogegyenlőség]
14. 9. Válsággócok a A tanulók a források felhasználásával Kritikai gondolkodás: F: bolsevizmus, központi
világháború előestéjén megismerik világháborút megelőző évtizedek 3. forrás (Foglalják össze Lenin hatalmak, antant
legjelentősebb konfliktusait, megértik mely mondanivalóját, és készítsenek +permanens forradalom,
okok vezettek az első világháborúhoz. A logikai ábrát gondolatmenetéről! +Kuomintang
tanulók a 3. forrás elemzésével Vitassák meg és értékeljék az
meghatározzák a permanens forradalom elemzést a következő N: Lenin,
fogalmát. Felismerik, hogy az 1905-ös orosz szempontokból: célszerűség, + II. Miklós, +Szun Jat-szen
forradalom után Oroszországban nem politikai morál, a tömegek, a nép
enyhültek a társadalmi feszültségek. szerepe! Fogalmazzák meg, mit É: 1912-1913 (a Balkáni
Kiemeljük, hogy a világpolitikát jelentős jelentett Leninnél a „két taktika” és a háborúk)
mértékben meghatározta az angol–német demokrácia! Milyen szerepet szánt a + 1905-1907 (Forradalom
szembenállás. A tanulók megértik, miért polgári demokráciának Lenin?) Oroszországban), +1911
nevezik a Balkánt „puskaporos hordó”-nak. (Kínában kikiáltják a
Ismeretszerzés, tanulás: köztársaságot)
9. forrás (Mely tényezők határozták
meg a német gazdasági terjeszkedés T: <Szentpétervár, Kína>,
irányait? Állapítsa meg a forrás Szerbia, [Bosznia-
alapján, hogy a gazdaság mely Hercegovina], Balkán
ágazatában szereztek jó üzletet a +Marokkó, +Kuvait
németek! Határozza meg a németek
közvetlen és távlati céljait!) ÉK: változás és folyamatosság,
okok és következmények,
16
bontása funkciója
Kommunikáció: interpretáció
10. forrás (Mely hatalmak voltak
legaktívabbak a háborút megelőző TK: társadalom, társadalmi
évtizedekben a világ mobilitás, felemelkedés,
újrafelosztásáért folyó lesüllyedés, [alsó rétegek],
küzdelemben? Milyen ellentétet lát a életmód, gazdasági rendszer,
gyarmatosítás üteme és az politika, gazdasági válság,
egyenlőtlen fejlődés között?) államforma, államszervezet,
egyeduralom, monarchia,
Tájékozódás időben és térben: köztársaság, <önkényuralom>
12. és 13. forrás (Hasonlítsa össze
az etnikai és az államhatárokat!
Milyen következményei lehettek a
különbségeknek? Kövesse nyomon a
két Balkán-háború menetét,
készítsen vázlatot a háborúk
következményeiről!)
Koncentráció:
15. 10. Mindennapok a # Beépíthető a téma feldolgozásába az Egy Ismeretszerzés, tanulás: F: <olimpia>, szecesszió,
boldog békeidőkben#‫٭‬ per és következményei című olvasmány (6. 4. forrás (Miért Görögországban tömegkultúra,
óra), így ezt a témát két tanórában rendezték meg az első újkori [magaskultúra/elitkultúra],
dolgozhatjuk fel. ‫٭‬Az egyik tematikai egység olimpiát? Mit jelent egy ország emancipáció, középosztály,
a boldog békeidők, a modern sport számára egy olimpia <urbanizáció>
megszületése, a tudományok fejlődése; a megrendezésének a lehetősége? +polgárosodás, +boldog
másik Alfred Dreyfus, az ügy kirobbanása és Nézzen utána Hajós Alfréd életének békeidők, +evolúciós elmélet,
a per, a per hatása, a kiábrándulás filozófiája az interneten! Hány sporttal +szociáldarwinizmus
és a művészet válasza. ‫٭‬# foglalkozott, mit alkotott
építészként?) N: -
Meghatározzuk a boldog békeidők fogalmát. Kommunikáció: +Hajós Alfréd, +Darwin,
17
bontása funkciója
Bemutatjuk a lecke forrásainak 5. forrás (Gyűjtse össze a modern +Freud
felhasználásával az életmód és a olimpiai gondolat jellemzőit! Mi a
gondolkodásmód fő jellemzőit a korszakban. hasonlóság és mi az eltérés az ókori É: -
A tanulók a lecke forrásainak és ismereteik olimpiákhoz képest? Mennyiben +1896 (az első újkori olimpia)
segítségével összehasonlítják az ókori és a válasz kora kihívásaira az olimpiai
modern olimpiákat. A tanulók a 8. forrás mozgalom?) T: <Athén>
elemzésével megfogalmazzák miért váltott ki
megjelenésekor nagy ellenállást a darwini Kritikai gondolkodás:
elmélet. A lecke képeinek segítségével 8. forrás (Elevenítse fel Malthus ÉK: változás és folyamatosság,
bemutatjuk a korszak művészetének jellemző tanainak lényegét (10. évfolyamos okok és következmények,
stílusirányzatait. Tisztázzuk a tömegkultúra történelemtankönyv, 119. oldal)! Mi interpretáció
fogalmát. A tanulók a képek segítségével Darwin elmélete szerint az élővilág
példát mondanak az értékrend és életvitel fejlődésének a motorja? Mi ebben az TK: társadalom, identitás,
változásaira. alapvető különbség a korábbi társadalmi mobilitás,
felfogáshoz képest? Hogyan felemelkedés, lesüllyedés,
A forrásokhoz kapcsolódó bizonyos fogadhatták a kortársak Darwin migráció, életmód, város,
feladatokat előzetesen kiadhatunk (pl. 4. vagy elgondolásait? Milyen elképzelések nemzet, gazdasági teljesítmény,
8. forrás). Ha olyan tanteremben vagyunk, forrásává válhatott Darwin elmélete, politika, [jogegyenlőség,
ahol van internet-hozzáférés, számítógépek ha az emberi történelemre is emancipáció]
vagy más IKT-eszköz (pl. okostelefon), akkor alkalmazták?)
a tanórán is utána tudnak nézni a tanulók
ezeknek a feladatoknak. Kritikai gondolkodás:
A téma feldolgozható kooperatív 12.,13. és 14. forrás (Emeljék ki a
csoportmunkával (pl. mozaik módszer, képek alapján a korszak
szakértő mozaik) vagy múzeumlátogatással képzőművészeti irányzatainak
is. jellegzetességeit! Fedezzék fel a
különböző irányzatokban a
társadalom, az életvitel és az
értékrend változásaira utaló
jegyeket!)
18
bontása funkciója
Koncentráció:
Magyar nyelv és irodalom: francia
szimbolizmus (Verlaine, Rimbaud,
Baudelaire).
Vizuális kultúra: az eklektika,
szecesszió és az izmusok
meghatározó alkotói és művei.
Ének-zene: Wagner, Debussy.
Kémia: Curie házaspár.
Biológia-egészségtan: Pasteur,
Darwin evolúcióelmélete.
Testnevelés és sport: az újkori
olimpiák, Hajós Alfréd.
16. Összegezés Gyakorló óra Ismeretszerzés, tanulás, ismeretek ÉK: változás és folyamatosság,
A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi alkalmazása: okok és következmények, tények
kérdések és a tanár által összeállított Összegezés 56. oldal táblázata és bizonyítékok, interpretáció,
feladatok alapján. (Mekkora lehet maximum a rövid [történelmi idő, jelentőség]
esszé terjedelme? Nézze meg, mely
elemekből áll az esszé javítása! TK: társadalom, társadalmi
Tanulmányozza egy feladatsor rövid csoport, identitás, társadalmi
esszéinek javítási útmutatóját! mobilitás, felemelkedés,
Fogalmazza meg, mit várnak el az lesüllyedés, népesedés,
eseményeket alakító tényezők és a népességrobbanás, migráció,
források elemzése kapcsán! Hány életmód, város, nemzet,
elemet (T) kell szerepeltetni az nemzetiség,[alsó rétegek]
esszében? Hogyan épülnek fel ezek gazdaság, gazdasági
az elemek? Állítson össze egy rövid tevékenység, gazdasági
esszéfeladatot, amely tankönyvünk rendszer, termelés, erőforrás,
első témájához kapcsolódik! gazdasági szereplő, gazdasági
Válasszon ki a feladathoz a kapcsolat, gazdasági
19
bontása funkciója
tankönyvből egy forrást is! Készítse teljesítmény, kereskedelem,
el a minta alapján esszéjéhez a pénzgazdálkodás, piac,
forráselemzés és eseményeket gazdasági válság, adó,
alakító részjavítási útmutatóját!) politika, állam, államforma,
államszervezet, hatalmi ág,
köztársaság, parlamentarizmus,
demokrácia, közigazgatás,
birodalom, szuverenitás,
centrum, periféria, vallás,
vallásüldözés, jogegyenlőség,
emancipáció, <gyarmatosítás,
emberi jogok, állampolgári
jogok, önkényuralom>
17. Ellenőrző, Az óra funkciója: visszajelzés a tanárnak és a
számon kérő óra tanulóknak.
II. A DUALIZMUS KORA MAGYARORSZÁGON
18. 11. Az aradi bitóktól a A lecke nem része a törzsanyagnak, de olyan Ismeretszerzés, tanulás: F: amnesztia, <áprilisi
szeretett királyig témát dolgoz fel, amely érdekes és fontos is a 2. forrás (Mely család játszott törvények, emigráció,
(Bevezetés) történelemben. jelentős szerepet Ferenc József provizórium, kiegyezés, dualista
életében? Kövesse nyomon a monarchia/dualizmus>
Előzetes tudás: az áprilisi törvények, Pragmatica Sanctiót követő
a szabadságharc története. örökösödési sort! Nézzen utána, N: <Ferenc József, Andrássy
miért nem lett uralkodó két Gyula>
Felelevenítjük a 2. forrás segítségével a trónörökösből is!)
É: 1867-1918 (a dualizmus
Habsburg-dinasztia és Magyarország
korszaka) <1849. október 6. (az
kapcsolatát a XIX. század első felében. Kritikai gondolkodás:
aradi vértanúk kivégzése, 1867
Átismételjük a források felhasználásával a 5. forrás (Mely – általunk is (a kiegyezés, Ferenc József
kiegyezéshez vezető utat és a politikai megismert – európai politikai
20
bontása funkciója
rendszer fő jellemzőit. Megvitatjuk hogyan és alapelv más szempontú megkoronázása)
miért alakult át Ferenc József megítélése a megfogalmazásával találkozunk a
korabeli Magyarországon. szövegben? Melyik – az elmúlt T: <Arad, Pest-Buda, Bécs,
tanévben olvasott – tervezet Osztrák-Magyar Monarchia>
Feldolgozhatjuk a témát kooperatív tanulási fogalmaz meg a forrásban
technikával (pl. mozaik módszer vagy szereplőtől eltérő lehetőséget Közép- ÉK: változás és folyamatosság,
szakértői mozaik). Ha olyan tanteremben Európa kis népei számára? Milyen okok és következmények,
vagyunk, ahol van internet-hozzáférés, szempontokat és eszméket nem vesz [történelmi idő, történelmi
számítógépek vagy más IKT-eszköz (pl. figyelembe okfejtésében az nézőpont]
okostelefon), akkor a tanórán is utána tudnak uralkodó?) TK: identitás, nemzet,
nézni a tanulók a tankönyvi leckében szereplő Kommunikáció: <önkényuralom>, politika,
feladatoknak. 6. forrás (Nézzen utána az szuverenitás
interneten, mely témák és személyek
szerepelnek falvédőkön! Mit gondol,
mire utal, ha egy valós személy
felkerül a falvédőkre? Nézzen utána
az interneten, hogyan jelenik meg
Ferenc József a magyar folklórban!)
Koncentráció:
Magyar nyelv és irodalom: Arany
János:
A walesi bárdok.
19-20. 12. A dualista rendszer Az egyik tematikai egység a pártviszonyok Kritikai gondolkodás: F: Szabadelvű Párt,
kiépülése alakulása; a másik Tisza Kálmán 3. forrás (Mennyiben tekinthetjük <választójog>, [nyílt szavazás],
Magyarországon miniszterelnöksége és a véderővita, Tisza Tisza Kálmánt társadalmi csoportja polgári állam
bukása. jellegzetes képviselőjének?) +balközép, +közjogi kérdés,
+kormánypárt, +polgári
Előzetes tudás: a dualista állam politikai Ismeretszerzés, tanulás: vármegye, +véderővita
rendszere. 2. forrás (Sorolja fel azokat az
intézményeket, amelyeket a program N: <Andrássy Gyula>, Tisza
Kiemeljük a lecke pártok alakulását bemutató támadott! Miért ezeket? Milyen Kálmán
21
bontása funkciója
4. forrása alapján a pártviszonyok változását. változásokat akart elérni a balközép
Tudatosítjuk, hogy a közjogi kérdés a függetlenség érdekében? Vitassák É: 1875–1890 (Tisza Kálmán
megítélése jelöli ki a pártok közötti meg, hogy ezek közül melyik tette miniszterelnöksége)
választóvonalat. A tanulók megnevezik a volna lehetetlenné az Ausztriával
kormánypártokat. való államszövetséget! Milyen T: -
Felelevenítjük az 4. lecke 1. forrásának módszereket kívánt alkalmazni a
segítségével a polgári állam jellemzőit. balközép programja a megvalósítás ÉK: változás és folyamatosság,
Bemutatjuk a lecke forrásainak érdekében? Megvalósítható-e a okok és következmények,
felhasználásával a polgári állam kiépítésének dualista viszonyok között e jelentőség
folyamatát. A tanulók a 9. és a 10. forrás módszerekkel ez a program? Milyen
felhasználásával megnevezik a magyar politikai és társadalmi TK: társadalmi csoport,
közigazgatásban bekövetkezett változásokat, megfontolások álltak a balközép társadalmi mobilitás, elitréteg,
felismerik a polgári és a nemesi vármegye stratégiája mögött?) politika, államszervezet,
különbségeit. A tanulók a lecke forrásainak Tájékozódás időben és térben: hatalmi ágak, monarchia,
felhasználásával értékelik Tisza Kálmán 9. és 10. forrás (Ismertesse a közigazgatás, birodalom
politikai szerepét. magyar közigazgatásban
bekövetkezett változásokat! Hogyan
dőlt el a reformkori vita a vármegye
szerepéről?)
Kommunikáció:
13. forrás (Nézzen utána az
interneten, hol ülésezett a magyar
törvényhozás 1890-ben! Miért volt
hazafias ügy Kossuth magyar
állampolgárságának a kérdése?
21. 13. A magyar # Beépíthető a téma feldolgozásába A Kritikai gondolkodás: F: <gazdasági kiegyezés>,
kormányok a folyamszabályozások című olvasmány.(22. 3. forrás (Mi a törvény alapvető népoktatás
felzárkózás óra)# célja? Milyen eszközökkel kívánja +MÁV, +infrastruktúra,
szolgálatában# ezt elérni? Miért volt szükség védvámrendszer
Előzetes tudás: a polgári állam jellemzői, és törvényre a cél érdekében? Hogyan
a dualista állam politikai és gazdasági érinti a törvény a nemzetiségi N: Baross Gábor, Wekerle
22
bontása funkciója
rendszere. oktatást? Hogyan érinti az Sándor
egyházakat?)
Felelevenítjük a gazdasági kiegyezést. A É: -
tanulók a 3. forrás elemzésével értékelik a Ismeretszerzés, tanulás, ismeretek +1892 (az aranyalapú
népiskolai törvényt. Bemutatjuk a lecke alkalmazása: pénzrendszer bevezetése a
forrásainak segítségével az állam szerepét a 8. forrás (Mit értünk egy valuta Monarchiában)
gazdaságfejlesztésében. Kiemeljük Wekerle ezüst- vagy aranyalapján? Miért volt
Sándor szerepét az aranyalapú pénzrendszer szükség az aranyalapra történő T: Fiume
bevezetésében. átallásra? Mi volt ebben a magyar
A tanulók megértik a 12. forrás elemzésével a gazdaság szerepe?) ÉK: változás és folyamatosság,
vasút húzóágazat jellegét a korszakban. okok és következmények,
Kiemeljük Baross Gábornak a Tájékozódás időben és térben: jelentőség
vasútfejlesztésben betöltött szerepét. 11. forrás (Állapítsa meg a
magyarországi vasútfejlesztés TK: gazdaság, gazdasági
szakaszait! Magyarázza meg, hogy a tevékenység, erőforrások,
térképeken lévő egyéb információk gazdasági kapcsolat, gazdasági
hogyan köthetők a vasútépítéshez! teljesítmény, kereskedelem,
Jellemezze a magyar pénzgazdálkodás, piac, állam
vasúthálózatot!)
Kommunikáció:
12. forrás (Fogalmazza meg az ábra
alapján, hogy milyen hatást
gyakorolt a vasútépítés az ország
gazdaságára!)
Koncentráció:
Földrajz: a folyamszabályozás,
természetkárosítás, árvizek kiváltó
okai.
22. A folyamszabályozások A lecke nem része a törzsanyagnak, de olyan Kommunikáció: F: <gazdasági kiegyezés>,
(Olvasmány) ‫٭‬# témát dolgoz fel, amely érdekes és fontos is a 1. forrás (Mely tényezők voltak polgári állam
23
bontása funkciója
történelemben. döntőek a XIX. és a XX. században +kubikusok,
a folyamszabályozás szempontjából? +folyamszabályozás
A szaktanár dönti el, hogy az olvasmányt Vitassák meg, mennyiben volt
önálló leckeként dolgozza-e fel. Ha nem előnyös, illetve káros a N: <Széchenyi István>
szánunk a tankönyvi olvasmányra önálló folyamszabályozás!) +Vásárhelyi Pál
órát, akkor lehetővé válik, hogy a 14. lecke
Felzárkózó gazdaság című témánál külön Ismeretszerzés, tanulás: É: -
tanórán foglalkozzunk a korszak jelentős 3. forrás (Határozza meg az ábra +1879 (a nagy szegedi árvíz))
magyar feltalálóival és találmányaival ‫٭‬ segítségével a mederátvágás
# Beépíthető A folyamszabályozások fogalmát és céljait!) T: -
(olvasmány) fejezetei a 13. lecke +Tisza, +Duna
feldolgozásába.# Tájékozódás időben és térben:
7. forrás (Hogyan változtak a ÉK: változás és folyamatosság,
Előzetes tudás: a polgári állam jellemzői, és területi arányok a korszakban? okok és következmények,
a dualista állam gazdasági rendszere. Hogyan viszonyul a változás a jelentőség
népsűrűség alakulásához? Mely
folyamat hatása olvasható le az TK: alsó rétegek, gazdasági
A tanulók felismerik a lecke forrásainak
ábráról? tevékenység, erőforrások,
segítségével a folyamszabályozások
Mely, a korszakban lezajló gazdasági szereplők, gazdasági
gazdasági és környezeti okait és
változások hathattak még teljesítmény, piac, állam
következményeit. Példákkal támasztják alá a
ugyanígy?)
folyamszabályozás előnyös és káros határait.
Kiemeljük az állam szerepét a folyamatban.
Az 1. forrást feldolgozhatjuk
csoportmunkával, és a vita módszerével.
Ha olyan tanteremben vagyunk, ahol van
internet-hozzáférés, számítógépek vagy más
IKT-eszköz (pl. okostelefon), akkor a tanórán
is utána tudnak nézni a tanulók a
feladatoknak. A téma feldolgozható
kooperatív csoportmunkával (pl. mozaik
24
bontása funkciója
módszer, szakértő mozaik).
23-24. 14. A felzárkózó Az első tematikai egység a mezőgazdaság Kommunikáció: F: <gazdasági kiegyezés, tőke>,
gazdaság‫٭‬ fejlődése; a másik a fellendülő ipar és a 10., 11. és 12. forrás (Miért ipari forradalom,
hitelszervezet fejlődése. nevezzük a képsorozaton bemutatott +külterjes és belterjes
változást fejlődésnek? Hol készült a gazdálkodás, +transzformátor,
‫٭‬Ha A folyamszabályozások című olvasmányt gőzcséplőgép? Milyen +részvénytársaság
beépítjük a 13. leckébe, akkor lehetőség van következtetéseket tudunk ebből
egy külön órán a korszak jelentős magyar levonni?) N: Puskás Tivadar, Kandó
találmányaival és feltalálóival foglalkozni, Kálmán, Ganz Ábrahám
akár tanulói kiselőadások vagy csoportmunka Ismeretszerzés, tanulás:
formájában, így három tanórát szánhatunk a 18. forrás (Keressenek képeket a T: Budapest, Fiume
témára. ‫٭‬ korszak magyar technikai újításairól!
Készítsenek digitális vagy É: -
Előzetes tudás: gazdasági változások a hagyományos, papíralapú tablót
centrum országaiban, az iparosodás új „Magyarország a világ technikai- ÉK: változás és folyamatosság,
szakasza. technológiai élvonalában” címmel!) okok és következmények,
jelentőség
Feleleveníthetjük az ipari forradalom Kritikai gondolkodás:
fogalmát, a földrajzi ismeretek közül a 20. forrás (Mely ágazatok TK: gazdaság, gazdasági
belterjes és külterjes gazdálkodás fogalmait. emelkedtek ki 1898-ban? Mely tevékenység, gazdasági
Bemutatjuk a lecke forrásainak segítségével a iparágakban volt a legdinamikusabb rendszer, termelés, erőforrás,
magyar gazdaság ágazatainak jellemzőit, a növekedés 1913-ban? Mire gazdasági szereplő, gazdasági
feltárjuk a gazdasági fejlődés feltételeit és következtet a munkáslétszám és a kapcsolat, gazdasági
korlátait. A tanulók megértik a monarchiai termelési érték eltérő változásaiból?) teljesítmény, kereskedelem,
helyzet és a természeti feltételek szerepét, pénzgazdálkodás, piac, adó,
példát mondanak arra, ezek hogyan játszottak Tájékozódás időben és térben: állam, centrum, periféria
szerepet az ipari forradalom 21. forrás (Állapítsa meg, hogyan
kibontakozásában. Megfogalmazzuk az ipari alakult a külföldi tőke részaranya!
forradalom sajátos vonásait Magyarországon. Hogyan hatott a külföldi tőke a
Tudatosítjuk, hogy a dualizmus időszakában magyar tőke fejlődésére? Hogyan
agrár-ipari országgá vált Magyarország, hatott a külföldi tőke a magyar
gazdaság fejlődésére?)
25
bontása funkciója
jelentős technikai újítások születtek, melyek
világgazdasági jelentőségűek voltak. Koncentráció:
Földrajz: a Kárpát-medence
Tanulói kiselőadások formájában is természeti viszonyai, belterjes és
feldolgozhatjuk a legjelentősebb külterjes gazdasági fejlődés.
találmányokat vagy a magyar feltalálok Fizika: az elektrifikáció, a
életútját. transzformátor, a villamos mozdony,
a karburátor.
25. 15. A népesedési Előzetes tudás: a demográfiai folyamatok, Ismeretszerzés, tanulás: F: kivándorlás, asszimiláció
és a nemzetiségi népesedési szakaszok. 1. forrás (Keressen konkrét példákat <nemzetállam>,
viszonyok alakulása a fogalmakra a lecke térképein és +bevándorlás, +természetes
A 3. lecke 4. forrásának segítségével ábráin!) szaporodás, +tényleges
felelevenítjük a népességnövekedés szaporodás
szakaszait. A tanulók tisztában vannak az Tájékozódás időben és térben:
alapvető demográfiai fogalmakkal. 2., 3. és 4. forrás (Nevezze meg N: -
Ismertetjük a lecke 5. forrásának azokat a vidékeket, ahonnan a
felhasználásával a korszak demográfiai legnagyobb volt az elvándorlás! T: Budapest, [Felvidék,
folyamatait, összehasonlítjuk az európai Melyek voltak a legnagyobb Kárpátalja]
tendenciákkal. Feltárjuk a demográfiai népességbefogadó területek? Milyen +Galícia
robbanás tényezőit. A tanulók a források és következtetéseket vonhat le a
ismereteik alapján példákat mondanak a harmadik térkép adataiból?) É: -
népességrobbanás következményeire. + 1880-as évek (a demográfiai
A tanulók a lecke forrásainak (1., 2., 3., 4.) robbanás kibontakozása
segítségével megfogalmazzák a legfontosabb Kommunikáció: Magyarországon)
migrációs folyamatokat. 5. forrás (Mit jelent a korfa
A tanulók a lecke 10. forrásának elemzésével fogalma? Jellemezze az ország ÉK: változás és folyamatosság,
felismerik, hogy a századfordulóra a lakosságának korosztályonkénti és ok és következmény, tények és
magyarság abszolút többségbe (51,4%) került nemenkénti összetételét! Keressen bizonyítékok
Magyarországon (Horvátország nélkül). felismerhető torzulásokat a korfán! TK: társadalom, identitás,
A tanulók megértik ennek a változásnak az Magyarázza meg ezek okait! Döntse korfa, népesedés,
okait, és felismerik politikai el, hogy a korfa alapján népességrobbanás, migráció,
következményeit. megállapítható-e a demográfiai életmód, város, nemzet,
26
bontása funkciója
robbanás megindulása nemzetiség, gazdasági válság,
Magyarországon!) politika, állam
Kritikai gondolkodás és
ismeretszerzés, tanulás:
10. forrás (Bizonyítsa a táblázat
adataival, hogy a magyarság aránya
valóban nőtt a dualizmus
időszakában! Hogyan változott az
ország egyéb etnikumainak aránya?
Van-e különbség a létszám- és a
százalékos adatokból levonható
következtetések között?)
Földrajz: a népesedési folyamat

szakaszai, népességrobbanás.
26. 16. A nemzetiségi Előzetes tudás: a nemzetiségi kérdés 1849 és Tájékozódás időben és térben: F: népoktatás, <nemzetiségi
kérdés a dualizmus 1868 között. 2. forrás (Hasonlítsák össze a törvény, nemzetállam
korában térképet az etnikai térképpel (15. nacionalizmus>, asszimiláció,
Feleleveníthetjük az 1868-as nemzetiségi lecke, 9. forrás)! Értékeljék a térkép [irredentizmus]
törvényt. Bemutatjuk a lecke forrásainak alapján a 3-as forrásból megismert +területi autonómia, +föderáció,
segítségével a nemzetiségi viszonyokat. oktatáspolitikai törekvéseket!) +sajtóper
A tanulók felismerik, hogy a nemzetállamok
korában a magyar vezető réteg is az egységes N: -
nemzetállam kialakítására törekedett. +Apponyi Albert, +Mocsáry
Megértik az asszimiláció okait, és szerepét a Kommunikáció: Lajos
nemzetiségi összetétel változásában. 3. forrás (Foglalják össze az idézett
Kiemeljük, hogy a nemzetiségi konfliktus az törvények lényegét! Milyen T: [Felvidék, Kárpátalja],
1890-es évektől fokozódik. Megbeszéljük a változást hozott a két törvény az <Erdély>
konfliktus fokozódásának okait. oktatás területén? Mi a kapcsolat a É: <1868 (a nemzetiségi
két törvény között? Mi volt a célja a törvény, a horvát-magyar
törvényeknek? Értékeljék a Lex kiegyezés)
27
bontása funkciója
Apponyit a megvalósíthatóság +1894 (sajtóper a Román
szempontjából! Hasonlítsák össze a Nemzeti Párt ellen)
szöveget a magyarul tudók arányát
mutató adatokkal (2. forrás)!) ÉK: változás és folyamatosság,
Kritikai gondolkodás: történelmi források
4. forrás (Hogyan változott a
nemzetiségi vezetők politikája a TK: társadalom, identitás,
századfordulóhoz közeledve? népesedés, népességrobbanás,
Értelmezze a változás okait! életmód, nemzet, nemzetiség,
politika, állam, államforma,
Ismeretszerzés, tanulás: monarchia
7. forrás (Melyek a közvetlen és a
távlati céljai a Liga Culturală
szervezetnek?)
27. 17. A zsidóság és a Előzetes tudás: urbanizáció, a polgári állam Ismeretszerzés, tanulás: F: <urbanizáció>, asszimiláció,
cigányság helyzete a jellemzői. 1. forrás (Mit biztosít a törvény? zsidó emancipáció,
dualizmus korában Mikor mondta ki a magyar antiszemitizmus
A tanulók a 15. lecke 8. forrásának országgyűlés már ezeket az elveket? +bevándorlás, +tiszaeszlári per
felhasználásával megfogalmazzák az Miért vált szükségessé ismetelten
asszimiláció jellemzőit. Bemutatjuk a törvényt hozni erről?) N: Lőw Emánuel, Jászi Oszkár
források felhasználásával a zsidó emancipáció
lépéseit. A tanulók felismerik, hogy a hazai Tájékozódás időben és térben: É: -
zsidó polgárság kiemelkedő szerepet játszott 3. forrás (Mutassa be az izraelita +1867 (a zsidó magyar
Magyarország fejlődésében. Kiemeljük, hogy vallásúak területi elhelyezkedését! állampolgárok egyenjogúsítása),
a korszakban a magyar társadalom (főleg Tárja fel a földrajzi elhelyezkedés +1895 (az izraelita vallás
annak vezető rétege) nyitott volt a zsidóság okait!) egyenjogúsítása)
befogadására, és a magyarországi zsidók
többsége is asszimilációra törekedett. Kritikai gondolkodás: T: Budapest
Megbeszéljük a források felhasználásával a 5. forrás (Értelmezze Lőw Emánuel
cigányság dualizmus kori helyzetét. szavait! Hasonlítsa össze gondolatait ÉK: változás és folyamatosság,
a zsidóság asszimilációjáról okok és következmények,
28
bontása funkciója
Vitát rendezhetünk a lecke 13. forrásának tanultakkal!) jelentőség
feladataiból.
Kommunikáció: TK: társadalmi csoportok,
13. forrás (Miben látta a korabeli felemelkedés, lesüllyedés, elit
tanulmány szerzője a cigányság rétegek, alsó rétegek, identitás,
felemelkedésének zálogát? Milyen migráció, életmód, város,
módszert javasol? Mivel indokolja a kereskedelem,
szabadságjogok átmeneti pénzgazdálkodás, piac, politika,
korlátozását? Vitassák meg, állam, vallás, jogegyenlőség,
elfogadható-e és eredményes-e az emancipáció
általa javasolt módszer
alkalmazása!)

Európa országai, a népesedési
folyamat szakaszai.
28-29. 18. Átalakuló Az egyik tematikai egység az átalakuló Ismeretszerzés, tanulás: F: torlódó társadalom, úri
társadalom társadalom, az agrártársadalom vezető 1. forrás (Milyen társadalmi középosztály, dzsentri,
rétegei, kettősséget mutat be az ábra? asszimiláció, +kubikusok
a parasztság; a másik az ipari társadalom és a Jellemezze a régi és az új társadalom +polgárosodás, +arisztokrácia,
kialakuló nagyipari munkásság. rétegződését! Sorolja fel a hasonló agrárproletárok,
helyzetben levő rétegeket! Mutassa +nagypolgárság, +polgári
Előzetes tudás: a társadalom átalakulása a be a két társadalom közötti átjárási középosztály, +nagyipari
XIX. században. lehetőségeket! Kikből állt az úri munkásság
középosztály?)
N: -
A tanulók felelevenítik a középosztály és – a
Kommunikáció:
lecke 1. forrásának a felhasználásával –
2. forrás (Hasonlítsa össze a képet É: -
a torlódó társadalom fogalmát és a társadalmi
Károlyi Mihály visszaemlékezésével
szerkezet regionális különbségeinek okait a
(3. forrás)!) T: -
korszakban. A lecke torlódó társadalmat
bemutató ábrája (1. forrás) és forrásai
Kritikai gondolkodás: ÉK: változás és folyamatosság,
29
bontása funkciója
felhasználásával a tanulók megismerik a 7. forrás (Állapítsa meg, hogy mi okok és következmények, tények
magyar társadalom szerkezetét, volt az alapja a parasztság és bizonyítékok
összehasonlítják a társadalmi csoportok rétegződésének! Melyek a
életkörülményeit, gazdasági és politikai legnépesebb rétegek? Hasonlítsa TK: társadalmi csoport,
szerepüket. A tanulók megmagyarázzák a össze az adatokat a munkások identitás, társadalmi mobilitás,
torlódó társadalom kialakulásának okait rétegződését mutató táblázat felemelkedés, lesüllyedés, elit
Magyarországon. számaival (95. oldal)! Mi jellemző rétegek, középréteg, alsó
A téma feldolgozható hagyományos vagy az agrártársadalom etnikai rétegek, migráció, életmód,
kooperatív csoportmunkával (pl. mozaik összetételére?) város, gazdasági tevékenység,
módszer, szakértő mozaik), tanulói gazdasági szereplő,
kiselőadások formájában is. Ismeretszerzés, tanulás: politika, állam
10. forrás (Milyen törekvések
fejeződnek ki az épület méreteiben
és stílusában? Próbálják
megfogalmazni, mi minden
tartozhatott a nagypolgárságra
jellemző kifinomult életre! Nézzen
utána Törley József életének! Minek
köszönhette sikerét? Milyen újítást
alkalmazott terméke
reklámozásában?)
30. 19. Új jelenségek Előzetes tudás: polgári állam jellemzői, Kommunikáció: F: állami anyakönyvezés,
a politikában a keresztényszocializmus, a 1. forrás (Milyen változás polgári házasság, választójog,
szociáldemokrácia. következett be a házasságkötések keresztényszocializmus
terén? Milyen érdekeket és +kultúrharc, +MSZDP, polgári
Felelevenítjük a pártviszonyokat. Ehhez hagyományokat sértett a radikálisok, +Galilei Kör
felhasználhatjuk a 12. lecke 4. forrását. rendelkezés? Mi utal erre a
Értékeljük Wekerle Sándor egyházpolitikai forrásban?) N: Wekerle Sándor, Jászi
törvényeit (kultúrharc, polgári állam). Oszkár
Bemutatjuk az új pártok létrejöttének a Kritikai gondolkodás: +Nagyatádi Szabó István,
tényezőit. Hangsúlyozzuk, hogy a XIX. 7. forrás (Rendszerezze a program +Prohászka Ottokár, +Vázsonyi
század végén, a XX. század elején a pontjait a következők szerint: Vilmos
30
bontása funkciója
hagyományos parlamenti pártok mellett gazdasági, társadalmi és szociális
megjelentek a bizonyos társadalmi csoportok követelések! Mi volt a jelentősége az É: -
érdekeit képviselő és ideológiai alapon új párt létrejöttének? Mit jelent a +1890 (megalakul a MSZDP)
szerveződő pártok. progresszív adózás? Miért követelte
ezt a Kisgazdapárt?) T: -
Ismeretszerzés, tanulás: ÉK: változás és folyamatosság,

8. forrás (Nézzen utána az okok és következmények,
interneten, miben voltak újszerűek történelmi források.
Pikler gondolatai a korszakban!)
TK: társadalmi csoport,
identitás, életmód, politika,
hatalmi ágak,
parlamentarizmus,
népképviselet, szuverenitás,
vallás, jogegyenlőség,
emancipáció
31. 20. Politikai válság a Előzetes tudás: polgári állam jellemzői, a Kritikai gondolkodás: F: választójog
világháború előestéjén keleti kérdés. 1. forrás (A parlamentarizmus mely +obstrukció, Nemzeti
problémáit említi Tisza István? Munkapárt
Bemutatjuk a források felhasználásával a Hogyan látja Tisza a parlament
belpolitikai válság okait, és a lecke 10. szerepét? Milyen veszélyekre hívja N: Ferenc József, Tisza István
forrásának felhasználásával a pártviszonyok fel a figyelmet? Mire szólít fel? A
változásait. Megvitatjuk és értékeljük Tisza források alapján vitassák meg, É: 1905 (a Szabadelvű Párt
István politikai törekvéseit. A tanulók hogyan viszonyult Tisza a választási veresége, belpolitikai
megértik, miért akarta Tisza István az demokráciához!) válság)
obstrukciót letörni. Kiemeljük, hogy a +1904 (a zsebkendőszavazás),
koalíció csak azután került hatalomra, hogy Kommunikáció: +1906-1910 (a koalíció
az elfogadta a dualista berendezkedést. A 3. forrás (Vitassák meg a parlamenti időszaka)
tanulók megfogalmazzák, hogy miért vált ellenzék magatartását!
gyorsan népszerűtlenné a koalíció. Megengedhető-e politikai célok T: Bosznia-Hercegovina.
érdekében az ilyen durva
31
bontása funkciója
magatartás?) ÉK: okok és következmények,
történelmi források.
5. forrás (Elemezze a pártokra TK: identitás, életmód,
leadott szavazatok területi politika, hatalmi ágak,
megoszlását! Hasonlítsa össze ezt az parlamentarizmus, szuverenitás
ország nemzetiségi térképével!)
Ismeretszerzés, tanulás:
6. forrás (Nézze meg a 103. oldalon
levő ábrán, hogy melyik párt
vezetője volt Kossuth Ferenc!
Fogalmazza meg, hogyan mutatja be
a kép Ferenc József és Kossuth
Ferenc kapcsolatát! Nézzen utána az
interneten, hogyan történt Kossuth
Lajos temetése (1894)! Mi volt
Ferenc József hozzáállása a
végtisztesség megadásához?)
32. 21. A boldog békeidők Előzetes tudás: mindennapok a boldog Kritikai gondolkodás: F: magaskultúra/elitkultúra)],
Magyarországon békeidőben. 4. forrás (Mutassa be a focireklám szecesszió, [tömegkultúra],
összetevőit! Mely elemeket középosztály
A tanulók felelevenítik a boldog békeidők alkalmazzák ezek közül ma is?) +boldog békeidők, +kávéház,
fogalmát, a korszak életmódjának jellemzőit. +operett, +népzene, +eklektika
A tanulók a lecke forrásainak Kommunikáció:
felhasználásával bemutatják az életmód 7. forrás (Hasonlítsa össze Hajós N: -
jellemzőit a korszakban Magyarországon. A Alfréd életpályáját a korszak
lecke képeinek segítségével bemutatjuk a társadalmi változásairól É: -
korszak művelődését és művészetét. tanultakkal!)
T: Budapest, <Bécs>
A téma feldolgozható kooperatív Ismeretszerzés, tanulás:
10. forrás (Nézzen utána, milyen ÉK: változás és folyamatosság,
32
bontása funkciója
csoportmunkával (pl. mozaik módszer, szerepe volt a Nyugatnak a magyar tények és bizonyítékok,
szakértő mozaik) vagy múzeumlátogatással is irodalmi életben! Mely társadalmi és jelentőség
(pl. a Magyar Nemzeti Múzeumban). kulturális folyamatoknak köszönhető
a lap megjelenése?) TK: társadalmi csoport,
Ismeretszerzés, tanulás: társadalmi mobilitás,
12. forrás (Mely nagyobb felemelkedés, nemzet,
társadalmi csoportba tartoznak a nemzetiség, elit rétegek,
forrás által említett rétegek?) középrétegek, alsó rétegek,
migráció, életmód, város,
Koncentráció: gazdasági teljesítmény,
Magyar nyelv és irodalom: a jogegyenlőség, emancipáció
századforduló irodalmi élete (pl. a
Nyugat).
Vizuális kultúra: a romantika és
realizmus (pl. Munkácsy Mihály), a
szecesszió és eklektika jellemzői (pl.
Steindl Imre: Országház).
Ének-zene: Liszt Ferenc, az operett
születése, Bartók Béla, Kodály
Zoltán.
Testnevelés és sport: a magyar
olimpiai részvétel – Hajós Alfréd,
magyar sikersportágak (pl. úszás,
vívás).
33. 22. Budapest és a Előzetes tudás: urbanizáció, a polgári állam Ismeretszerzés, tanulás: F: <urbanizáció>, asszimiláció,
millennium jellemzői. 1. forrás (Vegye számba és millennium +bevándorlás,
csoportosítsa a Budapest fejlődését +világváros
A 3. lecke 13. forrásának felhasználásával előidéző tényezőket!)
feleleveníthetjük a nagyvárosok szerkezetét, N: -
és a lecke 3. forrásának segítségével a tanulók Tájékozódás időben és térben: +Podmaniczky Frigyes
azonosítják Budapest fejlődésének térbeli 3. forrás (Jellemezze a térkép
sajátosságait. A tanulók összegyűjtik a lecke alapján a város fejlődésének ütemét! É: 1873 (Budapest létrejötte),
33
bontása funkciója
forrásai és ismertetik alapján a világvárossá Mutassa be a fejlődés térbeli 1896 (a millennium)
válás tényezőit. Megértik a világváros sajátosságait és ennek okait!
fogalmát. Felismerik és példákat mondanak Elemezze a város szerkezetét!) T: Budapest, <Pozsony>
millenniumi megemlékezés-sorozat +Kassa, +Szeged
jelentőségére. Kritikai gondolkodás:
5. forrás (Mely tényezők alapján ÉK: változás és folyamatosság,
A téma feldolgozható kooperatív tartja világvárosnak a szerző okok és következmények,
csoportmunkával (pl. mozaik módszer, Budapestet?) jelentőség
szakértő mozaik) tanulói kiselőadásokkal is. Kommunikáció:
15. forrás (Milyen szerepet játszott TK: társadalmi csoport,
Budapest életében a millenniumi identitás, migráció, életmód,
kiállítás megrendezése? Keressenek város, gazdasági teljesítmény,
a kiállítás tiszteletére átadott kereskedelem,
középületeket és infrastrukturális pénzgazdálkodás, piac, politika,
beruházásokat mai Budapesten!) állam
Földrajz: a városfejlődés szakaszai,

városodás, városiasodás,
városszerkezet.
34. Összegezés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: változás és folyamatosság,
A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi Összegezés 2. forrás (Miért okok és következmények,
kérdések és a tanár által összeállított tekinthető a dualista felépítés merev történelmi források, tények és
feladatok alapján. rendszernek? Milyen bizonyítékok, jelentőség,
következményei lettek volna annak, [történelmi idő, történelmi
Az összegezés feldolgozható ha megváltoztatják a dualista nézőpont]
múzeumlátogatás vagy múzeumi óra berendezkedés egyes elemeit?
keretében is (pl. a Magyar Nemzeti Milyen alapvető változtatásra lett TK: társadalom, társadalmi
Múzeumban). volna szükség ahhoz, hogy a csoport, identitás, társadalmi
kétközpontú birodalom mobilitás, felemelkedés,
működőképesebb legyen?) lesüllyedés, elit rétegek,
középrétegek, alsó rétegek,
34
bontása funkciója
A 116. oldal táblázata segítségével korfa, népesedés,
megismerkedünk a hosszú esszé népességrobbanás,
elkészítésének módszereivel. migráció, életmód, város,
nemzet, nemzetiség, gazdaság,
gazdasági tevékenység,
gazdasági rendszer, termelés,
erőforrás, gazdasági szereplő,
gazdasági kapcsolat, gazdasági
teljesítmény, kereskedelem,
pénzgazdálkodás, piac,
gazdasági válság, adó, politika,
állam, államforma,
államszervezet,
<önkényuralom>, hatalmi
ágak, egyeduralom, monarchia,
parlamentarizmus,
közigazgatás, birodalom,
szuverenitás, centrum,
periféria, népképviselet, vallás,
jogegyenlőség, emancipáció
III. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS KÖVETKEZMÉNYEI EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
36. 23. Merénylet A lecke nem része a törzsanyagnak, de olyan Ismeretszerzés, tanulás, ismeretek F: keleti kérdés,
Szarajevóban témát dolgoz fel, amely érdekes és fontos is a alkalmazása: <nacionalizmus>
(Bevezetés) történelemben. 1. forrás (Idézze fel a Pragmatica +annexió, +trialista
Sanctio öröklésre vonatkozó elképzelések, +Fekete Kéz
Előzetes tudás: Balkáni háborúk, a keleti rendelkezéseit (Történelem 10., 29–
kérdés, Bosznia-Hercegovina okkupációja. 30. oldal)! Nézzen utána, milyen N: II. Vilmos, Tisza István
35
bontása funkciója
rokonságban állt Ferenc Ferdinánd a +Gavrilo Princip
Bemutatjuk Ferenc Ferdinánd politikai császárral! Mióta várt a trónra?)
elképzeléseit. A tanulók megismerik a É: 1914–1918 (az első
szarajevói merénylet hátterét. Megvitatjuk, Kommunikáció: világháború), 1914. június 28.
hogy milyen tényezők játszottak szerepet a 3. forrás (Beszéljék meg, mit jelent (a szarajevói merénylet), 1914.
sikeres merényletben. nekünk, illetve a szerbeknek Princip július 28. (az Osztrák–Magyar
személye!) Monarchia hadat üzen
A téma feldolgozható kooperatív Szerbiának, a világháború
csoportmunkával (pl. mozaik módszer, kirobbanása), 1878 (a berlini
szakértő mozaik) vagy tanulói kongresszus, Bosznia-
kiselőadásokkal is. Hercegovina okkupációja),
Ha olyan tanteremben vagyunk, ahol van 1912-1913 (a Balkáni háborúk)
internet-hozzáférés, számítógépek vagy más + 1908 (annexiós válság)
IKT-eszköz (pl. okostelefon), akkor a tanórán
is utána tudnak nézni a tanulók ezeknek a T: Szarajevó, Balkán,
feladatoknak. Bosznia-Hercegovina, Szerbia
ÉK: történelmi nézőpont, okok

és következmények, jelentőség
TK: nemzetiség, politika,

birodalom, szuverenitás
37. 24. Az ellentétek Előzetes tudás: az egyenlőtlen fejlődés, Kritikai gondolkodás: F: villámháború, központi
kiéleződése, a háború a hármas szövetség és az antant kialakulása. 2. forrás (Hogyan viszonyult a hatalmak, antant, hármas
kitörése háború kérdéséhez a magyar szövetség, nagyhatalom, reváns,
Felelevenítjük a hármas szövetség és az miniszterelnök? Milyen érveket keleti kérdés
antant kialakulását. Bemutatjuk, hogy milyen sorolt fel álláspontja indoklására?
hatalmi érdekek játszottak szerepet abban, Milyen politikai lépést jelent ez a N: II. Vilmos, Ferenc József,
hogy a szarajevói merénylet lett a „háborús megállapítás: „semmi esetre sem Tisza István
ürügy”. vállalnám a felelősséget”?)
A tanulók ismertetik a lecke térképének É: 1914–1918 (az első
Tájékozódás időben és térben: világháború), 1914. június 28.
36
bontása funkciója
segítségével a német katonai tervet. 10. forrás (Ismertesse a térképvázlat (a szarajevói merénylet), 1914.
Értékeljük a tervet a katonai erőviszonyok segítségével a Schlieffen-terv július 28. (az Osztrák–Magyar
szempontjából. lényeget! Mi mindenben módosult a Monarchia hadat üzen
A tanulók látják az első világháború terv 1914-re? Hogyan befolyásoltak Szerbiának, a világháború
kirobbanásához vezető okokat, és azok a változtatások a terv kirobbanása)
komplex jellegét. Bemutatjuk a lecke 14. megvalósíthatóságát? Milyen
forrásának a segítségével az első háborús év probléma megoldására született a T: Szarajevó, Balkán
hadieseményeit. terv?) +Marne
Ismeretszerzés, tanulás: ÉK: történelmi idő, okok és

14. forrás (Olvassa le a térképről az következmények, jelentőség
1914-es év hadieseményeit! Keresse
meg a térképen a legfontosabb TK: nemzetiség, erőforrások,
csaták helyszíneit! Ismertesse a gazdasági teljesítmény, piac,
térkép alapján a keleti, a nyugati és a politika, birodalom,
szerbiai front helyzetet! Hasonlítsa szuverenitás, háború
össze az eseményeket a Schlieffen-
tervvel!)
Koncentráció:
Földrajz: Európa domborzata és
vízrajza, Balkán.
38-39. 25. A háború jellege Az egyik tematikai egység az állóháború, Kritikai gondolkodás: F: villámháború –
„állóháború” a tengereken, a hadigazdaság 2. és 3. forrás (Mutassa be az ábrák állóháború/állásháború,
létrejötte; a másik új fegyverek a segítségével az állóháború frontvonal, hátország,
hadviselésben, a tengeralattjáró háború, az jellemzőit! Hogyan „működött” a [hadigazdaság]
1915-ös háborús év. Vagy: az első tanóra a front, s hogyan történt az áttörés?) +lövészárok, +tengeri blokád,
tankönyvi lecke feldolgozása; a másik tanóra +tengeralattjáró,+harckocsi
a háború új vonásainak összegzése a tanár Ismeretszerzés, tanulás:
által kiválasztott módszerrel (pl. kooperatív 4. és 5. forrás (Hogyan változott a N: -
csoportmunka vagy tanulói kiselőadások vagy katonák felszerelése a háború során?
projektóra). Miért rendszeresítette mindkét É: -
37
bontása funkciója
hadviselő fél a rohamsisakot? + 1915 (a gorlicei áttörés,
Előzetes tudás: az ipari forradalom második Gyűjtse össze az interneten a londoni titkos egyezmény,
szakaszának jelentős találmányai. hadviselő felek korabeli Olaszország hadba lépése)
egyenruháit! Állapítsa meg az
Bemutatjuk a lecke térképeinek a segítségével azonosságokat és a különbségeket!) T: -
az 1915-ös év hadieseményeit. A tanulók +Gorlice
megértik a lecke 1. forrásának elemzésével az Kommunikáció:
állóháború fogalmát, felismerik, hogy az új 15. forrás (Értékelje a német ÉK: okok és következmények,
hadászati eszközök és módszerek alkalmazása tengeralattjárók eredményességet!) történelmi források, jelentőség
elhúzódó harcokhoz vezetett. Meghatározzuk
a hadigazdaság fogalmát, megmagyarázzák Tájékozódás időben és térben: TK: társadalom, életmód,
miért vált szükségessé a gazdaság átalakítása. gazdasági rendszer, termelés,
17. forrás (Olvassa le a térképről az
A tanulók felismerik a háború sajátos, az erőforrások, gazdaság,
1915-ös év hadieseményeit!
emberi történelemben ez idáig nem létező új gazdasági teljesítmény,
Értékelje a két hadviselő fel
vonásait. Tisztában vannak a háború morált gazdasági kapcsolatok,
helyzetét! Keresse meg a térképen a
romboló hatásaival is. pénzgazdálkodás,
legfontosabb csaták helyszíneit!)
kereskedelem, piac, politika,
A 4. és 5. forrást adhatjuk otthoni feladatnak. állam, háború, hadsereg
Koncentráció:
A téma második tanóráját célszerű olyan
tanteremben tartani, mely lehetőséget biztosít
vízrajza.
a csoportmunkára és rendelkezik IKT-
eszközökkel.
40. 26. Az elhúzódó Bemutatjuk a lecke térképeinek segítségével Ismeretszerzés, tanulás: F: központi hatalmak, antant,
háború és az antant az 1916–1918 közötti hadieseményeket. 1. forrás (Vesse össze a vázlatot a frontvonal, hátország
győzelme Megmagyarázzuk a lecke forrásának a frontok mozgásáról készült
felhasználásával az Egyesült Államok hadba térképvázlattal (25. lecke)! Mi volt N: Wilson
lépésének okait. az értelme a közel másfél millió
Megvitatjuk mely tényezők játszottak áldozatot követelő összecsapásnak?) É: 1916 (csata a Somme-nál),
szerepet az antant győzelmében. A tanulók 1918. november 3. (a padovai
megértik, hogy az új hadászati eszközök és Kommunikáció: fegyverszünet)
módszerek alkalmazása elhúzódó harcokkal 6. forrás (Értékelje a hajó +1916 (a verduni ütközet,
Románia hadba lépése), +1917
38
bontása funkciója
és óriási ember- és anyagi veszteséggel jártak, elsüllyesztésének politikai és (az Egyesült Államok hadba
és minden állampolgárt érintettek. hadászati szerepét!) lépése), +1918. november 11. (a
német fegyverletétel)
Kritikai gondolkodás:
8. forrás (Mivel indokolja az elnök T: Somme
az Egyesült Államok hadba lépését? +Verdun +Compiegne
Milyen háborús célt fogalmaz meg?
Mi a szándéka ezzel a ÉK: okok és következmények,
megfogalmazással? A német tények és bizonyítékok,
tengeralattjárók már korábban is interpretáció, történelmi
támadtak kereskedelmi hajókat. nézőpont
Miért csak 1917-ben került sor a
hadba lépésre?) TK: politika, állam, birodalom,
szuverenitás, háború, hadsereg
12. forrás (Mutassa be a háború
befejezésének eseményeit! Hol
húzódtak a frontok a központi
hatalmak kapitulációjának
pillanatában?)
Koncentráció:
vízrajza.
Kémia: a hadászatban hasznosítható
vegyi anyagok.
Mozgóképkultúra és médiaismeret: a
tömegkommunikáció.
41. 27. A világforradalom Előzetes tudás: a munkásmozgalom Ismeretszerzés, tanulás: F: bolsevizmus, szovjet,
bűvöletében irányzatai a XIX. század végén. 1. forrás (Vegye számba az ábra kommunizmus,
alapján a jelentős politikai erőket! proletárdiktatúra, vörösterror,
A tanulók megértik az oroszországi Milyen politikai berendezkedés állt fehérterror
39
bontása funkciója
események társadalmi, gazdasági és az egyes pártok elképzeléseiben? +permanens forradalom,
ideológiai hátterét. Bemutatjuk a lecke Hogyan viszonyultak a kor alapvető +államcsíny, +forradalom,
forrásainak felhasználásával hogyan kérdéseihez, s ez hogyan +polgárháború, +intervenció,
használták ki a bolsevikok a cári rendszer befolyásolhatta hatásukat a +világforradalom
megdöntése utáni új politikai helyzetet a tömegekre?)
hatalom megragadására. Hangsúlyozzuk a N: Lenin
bolsevik propaganda szerepét. Megvitatjuk a Kommunikáció:
bolsevik hatalomátvétel jellegét. A lecke É: 1917 (a februári forradalom
3. forrás (Mire kívánta felhasználni
térképének segítségével tisztázzuk a és a bolsevikok hatalomátvétele
a polgári forradalom által teremtett
polgárháború és az intervenció fogalmát. Oroszországban)
jogokat és gazdasági nehézségeket
Kiemeljük, hogy az oroszországi események
Lenin? Miért nevezték az itt kifejtett
hatást gyakoroltak a történelem további T: <Szentpétervár>
gondolatát permanens
alakulására.
forradalomnak? Milyen harci
Ha van időnk, érdemes megvizsgálni, hogy ÉK: történelmi idő, okok és
módszert javasolt a forradalom
miért nem járt sikerrel Németországban egy következmények, jelentőség,
egyes szakaszaiban? Hogyan
„bolsevik típusú” hatalomátvétel. történelmi nézőpont
képzelte el Lenin a demokráciát?)
Kritikai gondolkodás: TK: társadalmi mobilitás,

7. forrás (Határozza meg az ábra lesüllyedés, felemelkedés,
alapján, hogy milyen különbségek életmód, város, erőforrások,
vannak a két fogalom között! Melyik gazdasági teljesítmény,
fogalomhoz áll közelebb a gazdasági válság, államforma,
bolsevikok hatalomra jutása?) birodalom, szuverenitás,
vallásüldözés
9. forrás (Nézze meg, pontosan mit
jelent az intervenció fogalma!
Állítsa a térkép alapján időrendbe a
bolsevikok elleni fellépéseket! Miért
kedvezett ez az időrend a
bolsevikoknak a polgárháborúban?
40
bontása funkciója
Hogyan befolyásolta a polgárháború
kimenetelét a központi hatalmakkal
kötött békeszerződés (Breszt-
Litovszk)? Mely területek szakadtak
el Oroszországtól ebben az
időszakban?)
42. 28. Magyarország ‫ ٭‬Ha a Gróf Apponyi Albert beszéde című Ismeretszerzés, tanulás: F: központi hatalmak,
a világháborúban‫٭‬ olvasmányt (49. óra) beépítjük a 32. leckébe 4. forrás (Keressen otthona frontvonal, hátország
(47-48. óra), akkor a téma két tanórában is közelében világháborús
feldolgozható. Az egyik tematikai egység a emlékművet!) N: IV. Károly, Károlyi
háború kirobbanása és a harctereken; a Mihály, Tisza István
másik az ország kimerülése és a háborús Tájékozódás időben és térben: +Gyóni Géza
vereség. Vagy az első tanóra múzeumi óra 11. forrás (Mi segítette a
(pl. a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban), a védekezést? Keresse meg az isonzói É: 1918. november 3. (a
második a tankönyvi lecke feldolgozása csaták helyszínét és Doberdót! padovai fegyverszünet)
kooperatív csoport- vagy projektmunkával). ‫٭‬ Mutassa be a caporettói áttörés +1915 (a gorlicei áttörés),
menetét!) +1916 (megalakul az ún.
Előzetes tudás: az Osztrák–Magyar Károlyi-párt, meghal Ferenc
Monarchia hadba lépése, az olasz és az orosz Kritikai gondolkodás: József)
front eseményei. 16. forrás (Miért lépett be Románia
a háborúba? Mi lett a román vereség T: Doberdó
következménye?) +Isonzó, + Przemyśl +Gorlice,
Felelevenítjük az első világháború
+ Piave
kirobbanásához vezető okokat. A tanulók
azonosítják a Monarchia hadba lépésének Kommunikáció:
17–18. forrás (Mutassa be a ÉK: okok és következmények,
indokait. Összefoglaljuk a lecke forrásainak
tendenciákat! Tárja fel a két adatsor jelentőség, történelmi nézőpont
felhasználásával a Monarchia frontjait és
hadieseményeit. Rögzítjük a magyarországi közötti összefüggést! Milyen
áldozatok számát. Megvitatjuk mely tényezők politikai hatásai lehettek a TK: társadalom, életmód,
játszottak szerepet a Monarchia háborús folyamatoknak?) nemzetiség, gazdaság,
vereségében. gazdasági tevékenység,
Koncentráció: erőforrás, gazdasági
Földrajz: Európa domborzata és teljesítmény, pénzgazdálkodás,
41
bontása funkciója
vízrajza. gazdasági válság, politika,
Magyar nyelv és irodalom: államforma, monarchia,
Móricz Zsigmond: Ady Endre, szuverenitás
Babits Mihály háborús versei.
tömegkommunikáció.
43-44. 29. A háborút lezáró Az egyik tematikai egység a háborús Kritikai gondolkodás: F: jóvátétel, Népszövetség,
békék propaganda, a békekísérletek és a párizsi 5. forrás (Mely vezérelvek jelennek kisebbségvédelem, revízió,
békerendszer; a másik: akik nem fogadták el meg a szövegben? Hogyan nagyhatalom, [Anschluss]
a békét: a törökök, nemzetiségi törekvések a értelmezhették e pontokat a győztes,
Monarchiában, a Monarchia szétesése és és hogyan a vesztes országok? Miért
feldarabolása, kisebbségvédelem. kifogásolhatták a franciák Wilson N: Wilson, Clemenceau, IV.
rendezési javaslatát? Miért váltak Károly
népszerűvé a pontok a tömegek +Lloyd George, +Masaryk
Forráselemzéssel feldolgozzuk a wilsoni
körében? Miért kísérelte meg az
pontokat. Értelmezzük az Osztrák–Magyar
utolsó órában a Monarchia a É: 1919 (a békekonferencia
Monarchia jövőjére vonatkozó elvet.
tárgyalást a wilsoni elvek alapján? kezdete, a versailles-i béke)
Megvitatjuk miért nem érvényesítették ezt az
Gyűjtsék össze, a wilsoni rendezés
elvet a rendezés során. Bemutatjuk a térképek
alapján mi változott volna meg T: Szerb-Horvát–Szlovén
segítségével a békerendszert, kiemeljük a
Európában a háború előtti Királyság, Csehszlovákia, a
területi változásokat. Megmagyarázzuk miért
helyzethez képest!) balti államok, <Lengyelország,
nem volt realitása a Monarchia
Osztrák–Magyar Monarchia,
fennmaradásának. A tanulók felismerik, hogy
Kommunikáció: Versailles>
a győztesek nem törekedtek igazságos
9. forrás (Vegye számba +Rajna
rendezésre, hanem politikai-hatalmi céljaikat
Németország területi veszteségeit!
akarták megvalósítani. A tanulók megértik,
Hogyan viszonyultak az új határok ÉK: okok és következmények,
hogy a békerendezés magában hordozta egy
az etnikai elvekhez? Miért történelmi források,
újabb fegyveres konfliktus kényszerét.
mondhatjuk, hogy a területi interpretáció, jelentőség,
Felismerik a békerendszer keltette új veszteségek „nem alapvetőek”? történelmi nézőpont
ellentmondásokat, különös tekintettel a kelet- Melyek voltak a katonai
közép-európai régióra. rendelkezések, s milyen célt TK: nemzet, nemzetiség,
szolgáltak? Mely német területek identitás, gazdaság, gazdasági
42
bontása funkciója
kerültek az antant megszállása alá? teljesítmény, erőforrások,
Mit gondol, miért ezek? Hol és politika, állam, birodalom,
milyen eredménnyel tartottak szuverenitás
népszavazást a terület
hovatartozásáról?)

13. forrás (Melyek a Monarchia
utódállamai? Vessük össze az
etnikai és az új politikai határokat!
Hasonlítsa össze a térség gazdasági
fejlődése szempontjából a
Monarchia által korábban biztosított
és az új rendezés adta
lehetőségeket!)
14. forrás (Milyen jogokat
biztosítottak a kisebbségvédelmi
rendelkezések a nem cseh
nemzetiségű csehszlovák
állampolgárok számára? Milyen
nemzetközi garanciákat kaptak? A
mai szóhasználatban minek felel
meg az egyezményben szereplő
„faji” kifejezés?)
Koncentráció:
Földrajz: Európa országai.
45. 30. Forradalom és Bemutatjuk a lecke forrásainak segítségével Kritikai gondolkodás: F: őszirózsás forradalom,
válság Károlyi Mihály miniszterelnöki 4. forrás („Ennek így kellett általános választójog
43
bontása funkciója
Magyarországon kinevezésének előzményeit és okait. A lennie!” – állítólag ezek voltak Tisza +Magyar Nemzeti Tanács,
tanulók megértik az események katonai, utolsó szavai. Mennyiben tükrözi
politikai társadalmi, gazdasági és ideológiai személyiségét ez a mondás?) N: Károlyi Mihály, Jászi
hátterét. Kitérhetünk Tisza István sorsára is. Oszkár
Megnevezzük Magyarország államformáját, Kommunikáció:
jellemezzük a kiépülő politikai rendszert. 6. forrás (Milyen célból készülhetett É: 1918. október 31. (az
Feltárjuk a források felhasználásával miért a fotó? Vitassák meg, hogy Károlyi őszirózsás forradalom
nem tudott a politikai rendszer (ekkor már államfő) kápolnai győzelme), 1918. november 3.
megszilárdulni. akciója mennyiben bizonyult (a padovai fegyverszünet)
megfelelő lépésnek!)
T: <Erdély>, [Felvidék]
12. forrás (Vegye számba a ÉK: történelmi idő, okok és
térségben tálalható katonai erőket, s következmények, jelentőség,
azok változását! (Nyilak mutatják a történelmi nézőpont
hadseregeket ábrázoló
ellipsziseken.) Olvassa le a TK: életmód, migráció,
térképről, hogy milyen, szinte nemzetiség, erőforrások,
azonnal bekövetkező hatása volt a gazdasági szereplő, gazdasági
megszállásnak! A demarkációs válság, államforma,
vonal a szemben álló hadseregeket demokrácia, köztársaság,
elválasztó ideiglenes határvonal. parlamentarizmus, szuverenitás
Kövesse a térképen a Belgrádban
megállapított demarkációs vonalat!
Mely hadseregeket választott el
egymástól? Ezek közül melyik volt
hadviselő fél a világháború végén?)
46. 31. Összeomlás és Bemutatjuk a kommunista hatalomátvétel Kritikai gondolkodás: F: tanácsköztársaság,
kommunista diktatúra körülményeit. Bizonyítjuk a lecke forrásainak 6. forrás (Milyen elvekre alapozta Kommunisták Magyarországi
Magyarországon felhasználásával, hogy a tanácsköztársaság külpolitikáját Károlyi Mihály? Pártja (KMP), egypártrendszer,
egy diktatórikus politikai rendszer. Feltárjuk a Mennyiben vették figyelembe a egyházellenesség,
források felhasználásával miért nem tudott a győztes hatalmak ezeket az elveket? vallásellenesség,
44
bontása funkciója
politikai rendszer megszilárdulni. Értékelje a szöveg alapján, proletárdiktatúra, vörösterror
Hangsúlyozzuk, hogy az ország jelentős mennyiben változtatott, s mennyiben +Vix-jegyzék
területe került idegen megszállás alá. maradt hű korábbi elgondolásaihoz
Károlyi Mihály! Jellemezze Károlyi N: Garami Ernő, Kun Béla
1918. őszi és 1919. tavaszi
álláspontját!) É: 1919. március 21.–augusztus
1. (a proletárdiktatúra időszaka)
7. forrás (Kövesse nyomon a szerb, T: [Felvidék]
román és cseh előretörést! Készítsen +Tisza
időrendi táblát a megszállt, elfoglalt
tájegységek neveinek a ÉK: történelmi idő, okok és
feltüntetésével! Mennyiben tér el a következmények, történelmi
végleges (mai) határtól a szlovák forrás, történelmi nézőpont
Hodža és Bartha magyar
hadügyminiszter által kötött TK: társadalmi csoportok,
megállapodás vonala?) nemzet, gazdasági rendszer,
adó, államforma,
Ismeretszerzés, tanulás: államszervezet, hatalmi ágak,
11. forrás (Keressenek az interneten köztársaság, közigazgatás,
(pl. a Fortepanon) korabeli fotókat szuverenitás, vallás,
1919. május 1-ről! Milyen témájú antiklerikalizmus
szobrokat takartak le, és mi került a
helyükbe?)
Koncentráció:
Földrajz: Kárpát-medence
természeti viszonyai, Magyarország
tájai és folyói.
47-48. 32. A vég beteljesülése, # Beépíthető a téma feldolgozásába Gróf Tájékozódás időben és térben: F: kisebbségvédelem, jóvátétel,
a trianoni Apponyi Albert beszéde című olvasmány. # 4. forrás (Vegyék számba, melyek ellenforradalom, kormányzó,
voltak azok a területek, amelyeket fehérterror
45
bontása funkciója
békediktátum# nem foglaltak el idegen hatalmak! +békediktátum, +”vörös térkép”
Az egyik tematikai egység a román Jellemezze a térkép alapján a meg
megszállás – az ország kirablása, változó nem szállt országrész helyzetét! N: Apponyi Albert, Horthy
kormányok, a szerveződő ellenforradalom, a Mire használtak fel a románok a Miklós, [Teleki Pál]
helyzet megszilárdítása; a másik a megszállást?)
békeszerződés aláírása, a trianoni béke É: 1920. június 4.(a trianoni
területi és etnikai vonatkozásai és a katonai Ismeretszerzés, tanulás: békediktátum aláírása)
előírások. 9. forrás (Gyűjtse ki a forrásból a
kormányzó jogait és hatalmának T: a trianoni Magyarország,
korlátait! Milyen lehetősége nyílt a [Kárpátalja], [Délvidék]
Bemutatjuk az antant konszolidációs lépéseit.
politika befolyásolására?) +Sopron, +versailles-i Nagy
A tanulók megértik, hogy az antant számára
Trianon-palota
miért volt fontos az ország belpolitikai
helyzetének a megszilárdítása. Megvitatjuk,
11. forrás (Miért alkalmazták a ÉK: okok és következmények,
hogyan járult hozzá Horthy kormányzóvá
modern módszereket a térkép történelmi forrás, tények és
választása a helyzet stabilizálásához. A
készítésénél, túl azon, hogy az a bizonyítékok, jelentőség,
tanulók ismereteik alapján megmagyarázzák,
valósághoz közelebb álló képet történelmi nézőpont.
hogy miért nem volt realitása a történelmi
mutat a térkép olvasójának?)
Magyarország fennmaradásának. Értékeljük a
TK: identitás, népesedés,
békedelegáció taktikáját. Bemutatjuk a lecke
Kommunikáció: nemzet, nemzetiség, migráció,
forrásainak felhasználásával a béke területi,
14. forrás (Hogyan viszonyulnak népesedés, gazdasági
etnikai és katonai vonatkozásait. Bizonyítjuk
egymáshoz a területi igények? kapcsolat, piac, politika, állam,
a békeszerződés diktátum jellegét az aláírása
Próbálják megfejteni, milyen államforma, monarchia,
körülményeinek bemutatásával.
indokok lehettek e követelések szuverenitás
mögött!)
Koncentráció:
földrajza.
49. Gróf Apponyi Albert A lecke nem része a törzsanyagnak, de olyan Kritikai gondolkodás: F: -
beszéde (Olvasmány) témát dolgoz fel, amely érdekes és fontos is a 4. forrás (Készítsen gondolati +békediktátum, +”vörös
‫٭‬# történelemben. térképet a beszéd logikája alapján! térkép”
46
bontása funkciója
Milyen taktikát követ érvelésében
‫٭‬A szaktanár dönti el, hogy az olvasmányt Apponyi? Csoportosítsa Apponyi N: Apponyi Albert
önálló leckeként dolgozza-e fel. Ha nem érveit (gazdasági, etnikai, kulturális,
szánunk a tankönyvi olvasmányra önálló történelmi)!) É: 1920. június 4.(a trianoni
órát, akkor a 28. lecke Magyarország a békediktátum aláírása)
világháborúban (42. óra) témája két
tanórában is feldolgozható.‫٭‬ T: a trianoni Magyarország,
# Beépíthető az olvasmány fejezetei a 32. [Kárpátalja], [Délvidék]
lecke feldolgozásába.# +Sopron, +versailles-i Nagy
Trianon-palota
Tanulói kiselőadás formájában bemutatjuk
gróf Apponyi Albert politikai pályafutását. A ÉK: okok és következmények,
beszéd elemzésével a tanulók összegyűjtik, történelmi források, tény és
hogy a békedelegáció milyen érveket bizonyíték, interpretáció,
fogalmazott meg a történelmi Magyarország jelentőség, történelmi nézőpont
egységének fenntartása mellett.
TK: identitás, népesedés,
nemzet, nemzetiség, migráció,
gazdasági kapcsolat, piac,
politika, állam, szuverenitás
50. Összegezés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: történelmi idő, okok és
A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi Összegezés 3. forrás (Vizsgálják következmények, történelmi
kérdések és a tanár által összeállított meg a tanultak és az ábra források, tények és
feladatok alapján. segítségével, hogy milyen jellemzői bizonyítékok, interpretáció,
voltak a Párizs környéki jelentőség, történelmi nézőpont
Megismerkedünk az emelt szintű érettségi békekonferencia működésének!
vizsga komplex esszéfeladataival. Milyen következményei lettek TK: társadalom, társadalmi
ennek?) csoport, identitás, társadalmi
mobilitás, felemelkedés,
lesüllyedés, népesedés,
47
bontása funkciója
demokrácia, monarchia,
szuverenitás, vallás,
monoteizmus, vallásüldözés
IV. EURÓPA ÉS A VILÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ
52. 33. Átalakuló világ – A lecke „ráhangoló” bevezetés, de nők Kritikai gondolkodás: F: emancipáció, polgári állam,
a nők helyzetének helyzetének változása téma szerepel a 2–3. forrás (Az ipar mely területein <olimpia>
változása kerettantervben. volt már a világháború előtt is +szüfrazsettek
(Bevezetés) tömeges a női munka? Milyen
Előzetes tudás: a női emancipáció, ágazatokban dolgoztak még nők a N: -
szüfrazsettek. háború előtt? Mely területeken +Mata Hari, +Clara Zetkin
jelentek meg tömegesen a háború
Megbeszéljük a lecke forrásainak alatt? Mi történhetett ezeken a É: -
felhasználásával hogyan és miért változott a területeken a háborút követően?)
nők helyzete. Tudatosítjuk, hogy a T: -
korszakban jelentős életmódváltás Kommunikáció:
következett be. 1., 4. és 5. forrás (Mennyiben jelzi a ÉK: változás és folyamatosság,
korszak változásait Mata Hari és történelmi nézőpont
48
bontása funkciója
Clara Zetkin eltérő életútja?)
Ha olyan tanteremben vagyunk, ahol van TK: társadalom, társadalmi
internet-hozzáférés, számítógépek vagy más Ismeretszerzés, tanulás: mobilitás, identitás, népesedés,
IKT-eszköz (pl. okostelefon), akkor a tanórán 7. forrás (Hogyan hatott a nők életmód, város, gazdasági
is utána tudnak nézni a tanulók a társadalomban elfoglalt helyzetére, szereplők, jogegyenlőség,
feladatoknak. A téma feldolgozható hogy közülük egyre többen álltak [választójog]
kooperatív csoportmunkával (pl. mozaik munkába, s rendelkeztek önálló
módszer, szakértő mozaik) is. keresettel? Készítsenek tablót az
1920-as évekbeli női divatról
(öltözet, hajviselet stb.)! Keressenek
könyvekben vagy az interneten
nőknek szóló korabeli reklámokat!)
53. 34. A győztes Európa Előzetes tudás: a XIX. század eszméi. Ismeretszerzés, tanulás: F: Dawes-terv, tömegpárt,
gondjai 2. forrás (Állapítsa meg, hogyan nagyhatalom, jóvátétel,
A tanulók a lecke gazdasági adatai alapján jutott pénz az európai gazdaságba! szociáldemokrácia,
felismerik, hogy a háború átalakította a Milyen érdekei fűződtek az Egyesült kommunizmus, Népszövetség,
világgazdaság erőviszonyait. Államoknak az európai <tőke>,
Megmagyarázzuk a források felhasználásával, fellendüléshez? Honnan származott +infláció, +parlamentáris
hogy milyen gazdasági és politikai okok az amerikai tőke jelentős része? rendszer
tették szükségessé a Dawes-tervet. Értékeljük Magyarázza meg, melyek voltak a
a Dawes-tervet. rendszer gyenge pontjai!) N:-
Bemutatjuk a lecke forrásainak segítségével
az 1920-as évek politikai tendenciáit. A Kritikai gondolkodás: É: 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a
tanulók felismerik a gazdasági folyamatok és 3. és 4. forrás (Értékelje az adatok locarnói egyezmény)
a politikai tendenciák változása közötti alapján Európa gazdasági helyzetét! +1922 (a rapallói szerződés)
kapcsolatot. A tanulók felismerik, hogy az Állapítsa meg, hogy mely országok
európai gazdasági konszolidáció volt az és térségek gazdasági helyzete T: Weimari Köztársaság
alapja a Németországgal való megbékélésnek. javult, illetve melyek őrizték meg +Ruhr-vidék
A tanulók látják, hogy a világháború Európa korábbi helyüket! Mennyiben
hatalmi pozícióvesztéséhez és az Egyesült árnyalja a képet, ha ugyanarról a ÉK: változás és folyamatosság,
Államok szerepének megerősödéséhez gazdasági folyamatról kétféle okok és következmények
vezetett. adatsort ismerünk meg?)
49
bontása funkciója
TK: nemzet, identitás,
Tájékozódás időben és térben: gazdaság, gazdasági szereplő,
5. forrás (Milyen politikai gazdasági teljesítmény,
berendezkedések léteztek kereskedelem,
Európában? Állapítsa meg, milyen pénzgazdálkodás, gazdasági
különbségek vannak a régiók között válság, politika, demokrácia,
a politikai berendezkedések diktatúra, parlamentarizmus,
tekintetében! Mutasson rá ezek [választójog]
okaira!)
Kommunikáció:
13. forrás (Hogyan alakult a német
jóvátétel összege? Mi jellemezte a
folyamatot? Milyen politikai hatásai
lehettek a jóvátétel kérdésének
Németországban?)
Koncentráció:
Földrajz: Európa országai, Ruhr-
vidék.
54. 35. Az olasz fasizmus Előzetes tudás: politikai tendenciák (az első Kritikai gondolkodás: F: fasizmus, korporatív
világháború után). 2. és 3. forrás (Értékelje a két állam, pártállam, totális
táblázat adatai alapján Olaszország diktatúra, egypártrendszer,
Megmagyarázzuk a források felhasználásával, háborús erőfeszítéseinek nagyságát! tömegpárt
hogyan került hatalomra egy világháborúban Hogyan viszonyul ez a +szélsőjobboldal, +duce
győztes országban egy szélsőséges politikai szövetségesek erőfeszítéseihez?)
párt. A tanulók bebizonyítják az N: Mussolini
államszervezeti ábra elemzésével, hogy a Ismeretszerzés, tanulás:
fasiszta állam diktatórikus rendszer volt. 8. forrás (Mely jellegzetességeit É: 1922 (fasiszta hatalomátvétel
Megfogalmazzuk a totális diktatúra fogalmát mutatják a kialakuló fasiszta pártnak Olaszországban)
és jellemzőit. a forrásrészletek? Az alábbiakra
keressen választ: gazdasági program, T: Balkán, Fiume
50
bontása funkciója
külpolitikai elképzelések, megnyerni
kívánt társadalmi csoportok! Hogyan ÉK: okok és következmények,
értékeli Mussolini a fasizmus interpretáció
kapcsolatát a társadalmi
csoportokhoz TK: társadalom, identitás,
és az ideológiákhoz?) életmód, nemzet, gazdasági
szereplő, gazdasági válság,
Kommunikáció: állam, államforma,
12. forrás (Bizonyítsa az ábráról államszervezet, hatalmi ágak,
leolvasható tényekkel, hogy a monarchia, diktatúra,
fasiszta állam diktatórikus közigazgatás,
berendezkedésű volt! Melyek a vallás
parlamentáris berendezkedés elemei
ebben az államban? Meddig
maradtak meg ezek?)
Koncentráció:
Földrajz: a Balkán földrajza.
55-56. 36. Köztes-Európa Az egyik tematikai egység a tekintélyuralmi Kommunikáció: F: kisantant, tekintélyelvű
1921–1933 között rendszerek Dél-Európában, Köztes Európa 1–2. forrás (Állapítsa meg, állam, Anschluss,
fogalma, Lengyelország; a másik a mennyiben tükrözik a képek a kisebbségvédelem
Monarchia utódállamai, a kisantant, a Törökországban lezajló +Köztes-Európa, +nemzetállam
kisebbségek helyzete. változásokat!)
N: -
Előzetes tudás: a Monarchia szétesése és Tájékozódás időben és térben: +Kemal pasa, +Pilsudski
feldarabolása, kisebbségvédelem. 4. forrás (Vesse össze az etnikai és
az államhatárokat! Elemezze az É:-
Felelevenítjük a Párizs környéki békék 1920-as évek hatalmi viszonyait! Mi +1920-1921 (a kisantant
kisebbségvédelmi rendelkezéseit. utal a térképen arra, hogy ezek a kialakulása)
Meghatározzuk Köztes-Európa fogalmát. viszonyok gyorsan
A 34. lecke 5. forrása segítségével a tanulók megváltozhatnak?) T: Kelet-Közép-Európa,
51
bontása funkciója
megnevezik Köztes-Európa országainak Szerb-Horvát-Szlovén
politikai rendszereit. Bemutatjuk a régió Ismeretszerzés, tanulás: Királyság/Jugoszlávia,
országainak politikai rendszereit és 10. forrás (A térképről leolvasható Csehszlovákia, a balti államok,
kisebbségi politikájukat. Megnevezzük a tények közül elsősorban melyik Lengyelország, Románia
nemzetiségek beolvasztását célzó fő miatt tartották szükségesnek a
intézkedéseket. A tanulók a lecke forrásainak résztvevők a kisantant létrehozását?) ÉK: változás és folyamatosság,
segítségével megismerik a kisantant történelmi nézőpont
létrejöttének okait, körülményeit. Tanulói Kritikai gondolkodás:
kiselőadás mutathatja be Kemal Atatürk 12. forrás (Milyen célok TK: identitás, nemzet,
reformjait. megvalósítására használta fel a nemzetiség, gazdasági
csehszlovák állam a földosztást?) kapcsolat, gazdasági válság,
politika, állam, államforma,
Koncentráció: egyeduralom, monarchia,
Földrajz: Európa országai, a Balkán. demokrácia, diktatúra,
közigazgatás, szuverenitás
57. Királygyilkosság A lecke nem része a törzsanyagnak, de olyan Kommunikáció: F: kisantant, tekintélyelvű
Marseille-ben témát dolgoz fel, amely érdekes és fontos is a 1., 2., 3. és 4. forrás (Mit árulnak el állam,
(Olvasmány) történelemben. a képek a politikusok védelmének +Köztes-Európa, +nemzetállam
színvonaláról és a merénylet utáni
Meghatározzuk az usztasa mozgalom helyzetről?) N: -
fogalmát. A tanulók megértik a mozgalom + I. Sándor
létrejöttének az okait és körülményeit. Tájékozódás időben és térben:
Tanulói kiselőadás formájában mutatjuk be a 5. forrás (Elemezzék a térkép É:-
marseille-i merényletet. Megbeszéljük alapján a szerb, a horvát és az olasz +1934 (a marseille-i merénylet)
Magyarország szerepét a merényletben. törekvéseket!)
T: Jugoszlávia
Kritikai gondolkodás: +Jankapuszta
6. forrás (Hogyan értékelné a kép
alapján Magyarország szerepét a ÉK: okok és következmények,
merényletben?) történelmi nézőpont
52
bontása funkciója
Koncentráció: TK: identitás, nemzet,
Földrajz: Európa országai, a Balkán. nemzetiség, politika,
államforma, egyeduralom,
monarchia, diktatúra,
szuverenitás
58-59. 37. A bolsevik Az egyik tematikai egység a Kommunikáció: F: bolsevizmus, pártállam,
Oroszország hadikommunizmus, a NEP és a Szovjetunió 4. forrás (Írjon szöveget az orosz egypártrendszer, államosítás,
létrejötte; plakáthoz úgy, hogy a felkelő kollektivizálás, tervutasításos
a másik a modernizáció-tervutasításos matrózok mellett, és úgy is, hogy a rendszer, GULAG, személyi
rendszer, a kollektivizálás és Sztálin felkelést leverő bolsevik hatalom kultusz, koncepciós per,
diktatúrája. mellett szóljon „Kronstadt tömegpropaganda, totális
igazsága”!) diktatúra
Előzetes tudás: a polgárháború és intervenció +hadikommunizmus, +NEP
Oroszországban. Ismeretszerzés, tanulás:
5. forrás (Jellemezze az ipari N: Sztálin
fejlődés ütemét! Milyen
Felelevenítjük a 27 lecke 7. forrásának
aránytalanságot árul el a grafikon az É: 1922 (a Szovjetunió
segítségével a bolsevik hatalomátvétel
iparon belül? Milyen mutatókat létrehozása)
értelmezéseit és a totális diktatúra jellemzőit.
kellene még ismernünk ahhoz, hogy +1921 (a NEP bevezetése),
Bemutatjuk a lecke forrásainak
az ipari fejlődés egészéről reális +1924 (Lenin halála)
felhasználásával a gazdaságpolitika
képet alkothassunk?)
változásait, megmagyarázzuk az egyes
T: Szovjetunió, Moszkva
gazdaságpolitikák bevezetésének ideológiai
és politikai okait és céljait. A tanulók Kritikai gondolkodás:
bizonyítják a 6. forrás elemzésével, hogy a 6. forrás (Vizsgálja meg, megfelel-e ÉK: változás és folyamatosság,
Montesquieu elveinek a szovjet okok és következmények,
szovjet rendszer totális diktatúra. A tanulók
államberendezkedés! Mutassa be a történelmi nézőpont
felismerik, hogy a hatalom a társadalmat
„fenyegető veszélyre” való hivatkozással párt szerepét az állam életében!)
korlátozta a szabadságjogokat, hogy a TK: társadalmi csoport,
hatalom fenntartásának legfontosabb Kommunikáció: társadalmi mobilitás,
eszközévé a terror vált. Bemutatjuk a terror 13. és 14. forrás (Mutassa be a felemelkedés, lesüllyedés,
intézményeit és módszereit. A tanulók a lecke képek segítségével a személyi migráció, életmód, város,
kultusz propagandáját! Milyennek gazdasági tevékenység,
53
bontása funkciója
13. és 14. forrásának felhasználásával mutatja Sztálint a 13. és milyennek a gazdasági rendszer,
bemutatják a személyi kultusz jellemzőit. 14. kép? Miért alakulhatott ki erőforrások, gazdasági
Sztálin személyi kultusza? Milyen szereplő, gazdasági
A téma feldolgozása során filmrészletekkel funkciói voltak a rendszer teljesítmény, pénzgazdálkodás,
(pl. Sztálin – amerikai–magyar életrajzi működésében?) piac, gazdasági válság, adó,
dráma, 1992, rendező: Ivan Passer) vagy politika, államszervezet,
irodalmi művek részleteivel (pl. Koncentráció: diktatúra, népképviselet,
Szolzsenyicin) tehetjük szemléletesebbé a Magyar nyelv és irodalom: Orwell, periféria, vallásüldözés,
sztálini diktatúra jellemzőit, embertelenségét. Szolzsenyicin. <emberi jogok>
média kifejező eszközei és ezek
hatásmechanizmusa.
60-61. 38. A világgazdasági Az egyik tematikai egység a válság kitörése, a Kritikai gondolkodás: F: tőzsde, túltermelési válság,
válság és a kiutak válság társadalmi és politikai hatásai; a másik 1. forrás (Gyűjtse össze, mely New Deal,
keresése New Deal és a New Deal jelentősége. tényezőkre vezethető vissza a [társadalombiztosítás], Dawes-
válság! Mutassa be, mit értünk a terv
válság „ördögi körén”! Miért nem +tőzsdekrach, +állami
Felelevenítjük a klasszikus liberális gazdasági
lehetett külföldön sem eladni?) költségvetés, +jóléti állam
alapelveket, és a Dawes-tervet. Összegyűjtjük
azokat a tényezőket, melyek hatására az
Ismeretszerzés, tanulás: N: Roosevelt, Keynes
Egyesült Államok vált a világgazdaság
5. forrás (Hogyan alakult a
központjává. A tanulók megértik, hogyan
külkereskedelmi forgalom a válság É: 1929–1933 (a világgazdasági
vezetett a New York-i tőzsdeválság,
idején? Milyen okokra vezethető válság), 1933 (Roosevelt
világgazdasági válsághoz. Feltárjuk a
vissza a jelenség? Nevezze meg elnökségének kezdete)
túltermelési válság okait, megfogalmazzuk a
azokat az országokat, amelyeket +1933 (a New Deal kezdete)
következményeit.
elsősorban sújtott ez a folyamat!)
Bemutatjuk a lecke forrásainak T: <Amerikai Egyesült
felhasználásával a válság társadalmi és Tájékozódás időben és térben: Államok>
politikai hatásait. A tanulók a 15. forrás 8. forrás (Mely országot érintette +Németország, +New York
elemzése alapján megfogalmazzák Keynes leginkább s melyiket a legkevésbé a
elméletének a lényegét. Ismertetjük a New munkanélküliség? Hasonlítsa össze ÉK: változás és folyamatosság,
Deal válságkezelő módszereit. Megvitatjuk a az adatokat az ipari termelést okok és következmények
54
bontása funkciója
rádió szerepét a lakosság megnyerésében. A bemutató grafikonnal (3. forrás)!)
tanulók felismerik, hogy a válság leküzdése a TK: társadalmi csoport,
demokrácia megőrzése mellett valósult meg. Kommunikáció: lesüllyedés, életmód, gazdaság,
A tanulók megfogalmazzák, hogy az elmélet 15. forrás (Fogalmazza meg, mire gazdasági tevékenység,
és a válságkezelő módszer legjellemzőbb akarja rávenni Keynes a termelés, gazdasági szereplő,
közös vonása az állam szerepvállalása. döntéshozókat ezzel a példázattal! gazdasági kapcsolatok, piac,
Vessék össze ezt a korábbi gazdasági válság, politika,
gazdasági elméletekkel! Mi Keynes demokrácia, centrum, periféria
elképzeléseinek lényege?)
Koncentráció:
hatásmechanizmusa.
62-63. 39. A gyarmati világ Az egyik tematikai egység a gyarmatosítás Tájékozódás időben és térben: F: erőszakmentes ellenállás,
megrendülése utolsó hulláma, Palesztina, modernizációs 2. forrás (Mutassa be, mi történt az cionizmus, Népszövetség
törekvések a Közel-Keleten; a másik az egykori német gyarmatokkal! Mely +mandátumterület, +arab
erősödő gyarmatok, a Csendes-óceáni térség, területek szabadultak fel, s melyek nacionalizmus, +bábállam,
a terjeszkedő Japán, az ellenálló Kína. kerültek gyarmati függésbe +domínium, +nyitott kapuk elve
a két világháború között?)
Előzetes tudás: India, a Meidzsi-reform N: Gandhi, Herzl Tivadar
Japánban. Ismeretszerzés, tanulás:
4. forrás (Mit tartalmaz a brit É: -
Felelevenítjük a XIX. század végi ígéret? Miért volt érdeke a brit +1921-1922 (a washingtoni
gyarmatosítás új vonásait. A tanulók megértik politikának a zsidóság megnyerése?) konferencia)
a mandátumterület terület fogalmát és Kritikai gondolkodás:
szerepét a gyarmatosítás történetében. 11. forrás (Fogalmazza meg a forrás T: <India, Kína>, Japán
Megmagyarázzuk, hogy az angol politika, alapján, hogy mit jelent a +Mandzsúria, + Brit
hogyan szította fel az arab nacionalizmust. A gyakorlatban az erőszakmentesség!) Nemzetközösség,
tanulók megmagyarázzák, hogy a Közel-
Kelet miért vált válságterületté, felismerik a Kommunikáció: ÉK: okok és következmények,
térség fő problémáit. Bemutatjuk, miért vált 15. forrás (Állapítsa meg, mely interpretáció, történelmi
55
bontása funkciója
szükségessé a brit gyarmatbirodalom nagyhatalmak voltak képesek a nézőpont
átalakítása. Megvitatjuk, hogy Gandhi miért beavatkozásra Kínában! Hogyan
választotta az erőszakmentes ellenállást az kapcsolódtak be a külföldi hatalmak TK: társadalom, identitás,
angolokkal szemben. Kiemeljük Kína belpolitikai küzdelmeibe? népesedés, népességrobbanás,
mozgalmának fő eszközeit és eseményeit. Mutassa be Japán hódító céljait a migráció, életmód, gazdasági
Megbeszéljük, hogyan tükrözi a megváltozott korszakban!) tevékenység, termelés,
hatalmi erőviszonyokat a washingtoni gazdasági kapcsolat, piac,
flottaszerződés. Bemutatjuk a kínai–japán politika, közigazgatás,
konfliktus okait és következményeit. birodalom, szuverenitás, vallás,
vallásüldözés, <gyarmatosítás>
64-65. 40. A nácizmus Az egyik tematikai egység a nácizmus és a Kritikai gondolkodás: F: nemzetiszocializmus,
Németországban hatalom megragadása; a másik a náci hatalom 2. forrás (Csoportosítsák, mely fajelmélet, zsidóüldözés,
és a náci gazdaságpolitika. témákat érint a program! Milyen Führer, SS, tömegpropaganda,
ellentétekre, sérelmekre és totális diktatúra, tömegpárt,
Előzetes tudás: politikai tendenciák az első indulatokra épített az NSDAP? pártállam, politikai
világháború után, megbékélés Milyen jellegű megoldásokat kínált? antiszemitizmus, <demagógia>
Németországgal. Milyen viszonyban vannak +Mein Kampf, +„élettér”, +faji
egymással az egyes megoldási alapú antiszemitizmus, +
javaslatok? Mely társadalmi +felhatalmazási törvény,
Felelevenítjük a totális diktatúra jellemzőit.
csoportokat és rétegeket célzott meg +Gestapo
Megbeszéljük, hogy Németországban a
a program? Milyen ideológiák
világháborút követően milyen tényezők
hatása ismerhető fel a tervezetben?) N: Hitler, Goebbels
hatására jelentkeztek a szélsőjobboldali
+Hindenburg
mozgalmak. Bemutatjuk a lecke forrásainak
felhasználásával a náci párt programját, a náci
7. forrás (A szöveg és a képek (6. É: 1933 (Hitler hatalomra
ideológia sajátosságait. A tanulók felismerik,
forrás) alapján határozza meg, kerülése)
hogy az ideológia központi gondolata a
milyen szerepet szánt a + 1934 (hosszú kések
fajelmélet, a faji alapú bűnbakképzés. A
tömeggyűléseknek Hitler! Mi volt a éjszakája), +1935 (nürnbergi
tanulók megértik a lecke forrásainak
véleménye a tömegről? Hogyan törvények)
elemzésével, hogyan manipulálta tudatosan a
igazodtak e véleményhez a
tömeget Hitler. Bemutatjuk a 10. forrás
szónoklatai során alkalmazott T: Berlin
elemzésével, hogy milyen körülmények
eszközök (kifejezések, gesztusok)?)
56
bontása funkciója
hatására vált tömegpárttá a náci párt, és került ÉK: változás és folyamatosság,
„jogszerű módon” hatalomra. Ismertetjük a Ismeretszerzés, tanulás: okok és következmények,
totális diktatúra kiépítésének folyamatát. A 10. forrás (Milyen korabeli interpretáció, történelmi
tanulók a lecke képeit felhasználva példákkal problémák segítették a nácik nézőpont
mutatják be a náci totális diktatúra jellemzőit. térnyerését? Milyen eszközökkel
Összehasonlíthatjuk a náci politikai rendszert használta ki ezeket a problémákat a TK: társadalom, identitás,
a sztálini vagy az olasz fasiszta diktatúrával. párt? Mely társadalmi csoportok nemzet, gazdasági válság,
fogadták el Hitler hatalmát, és mely politika, állam, államszervezet,
A téma feldolgozása során filmrészletekkel okok miatt?) hatalmi ágak, egyeduralom,
(pl. Hitlerről készült dokumentumfilm) vagy közigazgatás, szuverenitás,
irodalmi művek részleteivel (pl. Max von der Kommunikáció: <emberi jogok, állampolgári
Gün: tehetjük szemléletesebbé a náci 11. forrás (Sorolja fel, milyen jogok>
diktatúra jellemzőit, embertelenségét. jogokat vett el a törvény a
németországi zsidóktól! Milyen
lehetőségük volt mentesülni a
jogfosztás alól?)
14. és 15. forrás (Milyen szerepet
játszott az autópálya és a népautó a
náci propagandában és a
gazdaságpolitikában?)
Koncentráció:
Magyar nyelv és irodalom: Thomas
Mann, Orwell.
hatásmechanizmusa.
Testnevelés és sport: olimpiatörténet
– a berlini olimpia (1936).
57
bontása funkciója
66. Részösszegzés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: történelmi idő, okok és
Az első világháború utáni politikai, hatalmi, Összegezés 1. forrás (Melyek a következmények, történelmi
gazdasági és kulturális változások áttekintése totális diktatúrák közös és eltérő források, tények és
a tankönyvi kérdések és a tanár által vonásai? ) bizonyítékok, interpretáció,
összeállított feladatok alapján. jelentőség, történelmi nézőpont
TK: társadalom, társadalmi

csoport, identitás, társadalmi
mobilitás, felemelkedés,
lesüllyedés, népesedés,
teljesítmény,
kereskedelem,
demokrácia, monarchia,
szuverenitás, vallás,
monoteizmus, vallásüldözés,
<gyarmatosítás, emberi jogok,
állampolgári jogok>
67. Ellenőrző, számon kérő Az óra funkciója: visszajelzés a tanárnak és a
óra tanulóknak.
58
bontása funkciója
68-69. 41. A második Az egyik tematikai egység a náci kihívás és Kommunikáció: F: Berlin–Róma tengely,
világháború küszöbén az engedmények politikája, a hatalmi 4. forrás (Sorolja fel a náci antikomintern paktum,
átrendeződés; a másik a spanyol Németország által elért Anschluss, Népszövetség
polgárháború, az Anschluss és a müncheni eredményeket! Olvassa le a
egyezmény. térképről, hogyan reagáltak a N: Mussolini, Hitler
nyugati hatalmak Hitler lépéseire!) +Franco, +Chamberlain
Felelevenítjük a nácik külpolitikai
É: 1936 (Berlin–Róma tengely),
célkitűzéseit. Bemutatjuk a lecke forrásainak
Tájékozódás időben és térben: 1938 (Anschluss, a müncheni
felhasználásával, hogyan valósította meg
7. forrás (Kövesse nyomon, honnan konferencia)
Németország ezeket a célokat.
indult Franco, és kezdetben mely +1936-1939 (a spanyol
Megmagyarázzuk, hogy a nyugati hatalmak
területeket sikerült elfoglalnia! polgárháború)
miért nem lépnek fel a náci Németországgal
Állapítsa meg, hol és kik álltak
szemben. Ismertetjük a fasiszta szövetség
ellent a legtovább Francónak! T: Ausztria, Saar-vidék, Rajna-
kialakulását. A tanulók megértik a spanyol
Állapítsa meg, mely hatalmak vidék, Szudéta-vidék,
polgárháború jelentőségét. A tanulók
támogatták a szemben álló feleket!) Csehszlovákia
felismerik, hogy átrendeződtek Európa
+Spanyolország, +Guernica,
hatalmi viszonyai és politikai térképe.
Kritikai gondolkodás: +Cseh-Morva Protektorátus
Felhívjuk a tanulók figyelmét, hogy a 1930-as
9. forrás (Kövessék nyomon a náci
években Köztes-Európa országai közeledtek a
előretörés eseményeit! Értékeljék az ÉK: okok és következmények,
náci Németország felé. Megbeszéljük a
Európán belüli erőviszonyok interpretáció
közeledés okait.
változását!)
TK: politika, állam, diktatúra,
Ismeretszerzés, tanulás: birodalom, szuverenitás,
12. forrás (Kik döntöttek és miről? hadsereg, gazdasági válság
Milyen jellegű határok kialakítására
törekedtek a nagyhatalmak? Milyen
külpolitikai koncepció végleges
kudarcát jelentette a müncheni
szerződés? Milyen szerepet játszott a
német kisebbség Hitler
politikájában? Mi a tartalma a
59
bontása funkciója
kiegészítő nyilatkozatnak?)
Koncentráció:
Vizuális kultúra: az avantgárd:
Picasso: Guernica, a fényképek
értelmezése.
hatásmechanizmusa.
70. 42. A náci Előzetes tudás: Csehszlovákia feldarabolása. Ismeretszerzés, tanulás: F: háromhatalmi egyezmény,
villámháború 3. forrás (Miben állapodtak meg a tengelyhatalmak, furcsa
Bemutatjuk a lecke forrásainak és a felek? Mit érthettek területi és háború, villámháború
történelmi atlasz térképeinek a segítségével politikai átrendeződésen a szerződő +angliai csata
1939 és 1940 legjelentősebb katonai és felek? Milyen volt a két
politikai eseményeit. Értékeljük a Molotov- nagyhatalom politikai viszonya a N: Hitler, Churchill
Ribbentrop paktumot az egyezmény szerződést megelőzően? Milyen +Molotov, +Ribbentrop
szövegének elemzésével. A tanulók megértik érdekei fűződtek a Szovjetuniónak
a német–szovjet együttműködés okait a és Németországnak a szerződés É: 1939. augusztus 23. (a
háború első szakaszában. A tanulók megkötéséhez? Miért volt titkos a szovjet–német
felismerik Churchill szerepét az angliai csata szerződés?) megnemtámadási egyezmény),
időszakában. 1939. szeptember 1.
Tájékozódás időben és térben: (Németország megtámadja
5. forrás (Kövesse nyomon a német Lengyelországot, kitör a
és a szovjet terjeszkedést! Milyen második világháború)
módokon szerzett területeket a
Szovjetunió? A katonai lépéseken T: Lengyelország
túl milyen formában valósult meg a +Danzig, Dánia, Norvégia,
két hatalom közötti együttműködés?) Belgium, +Franciaország
Kritikai gondolkodás: ÉK: okok és következmények,

11. forrás (Mit fejez ki a karikatúra? történelmi források,
60
bontása funkciója
Mennyiben volt szüksége Nagy- interpretáció, történelmi
Britanniának a rajzon is bemutatott nézőpont
mentalitásra?)
TK: termelés, erőforrások,
Koncentráció: politika, állam, birodalom,
Földrajz: Európa földrajza és közigazgatás, szuverenitás,
országai. háború, hadsereg
71-72. 43. A háború Az egyik tematikai egység a Balkán Kommunikáció: F: villámháború, antifasiszta
kiszélesedése lerohanása, a Szovjetunió megtámadása; a 2. forrás (Olvassa le az koalíció
másik az Egyesült Államok és a hadviselő eseményeket a térképről! Mely +Atlanti Charta, +kölcsönbérleti
felek, valamint Japán és az Egyesült Államok tényezők könnyíthették meg törvény
hadba lépése. Jugoszlávia lerohanását? Milyen
Bemutatjuk a lecke forrásainak és a szerepet játszott a térség a náci N: Roosevelt, Hitler, Churchill,
történelmi atlasz térképeinek a segítségével stratégiában?) Sztálin
az 1941–1942-es időszak legjelentősebb Tájékozódás időben és térben:
katonai és politikai eseményeit. Megvitatjuk, 8. forrás (Melyek voltak a német É: 1941. június 22.
hogy miért volt eleinte sikeres a Szovjetunió támadás fő irányai? Mennyiben (Németország megtámadja a
elleni német támadás, majd miért lett érvényesült a villámháború a Szovjetuniót)
sikertelen a német villámháború. Értékeljük hadjárat során? Mely tényezők
Churchill rádióbeszédét, a tanulók ismerjék vezettek a decemberi kudarchoz?) T: Moszkva, Leningrád
fel jelentőségét a háború menetében. A
tanulók megismerik az Egyesült Álamok Kritikai gondolkodás: ÉK: változás és folyamatosság,
hadba lépésének okait. 9. forrás (Mely politikai lépését okok és következmények,
indokolja Churchill? Tekintse át az történelmi nézőpont
A 14. forráshoz kapcsolódó feladatokat érveit! Milyen jellegűek ezek a
előzetesen adjuk ki. Ha olyan tanteremben szempontok? Van-e jelentősége TK: politika, állam, birodalom,
vagyunk, ahol van internet-hozzáférés, annak, hogy mikor hangzott el a szuverenitás, háború, hadsereg
számítógépek vagy más IKT-eszköz (pl. beszéd? Milyen nemzetközi hatása
okostelefon), akkor a tanórán is utána tudnak lehetett a beszédnek?)
nézni a tanulók ezeknek a feladatoknak.
14. forrás (Nézzen utána az
61
bontása funkciója
interneten, miért tudták a japánok
több ezer kilométer távolságból
meglepetésszerűen megtámadni a
támaszpontot! Milyen kételyek
merültek fel?)
Koncentráció:
Földrajz: a kontinensek földrajza.
73-74. 44. Fordulat a Az egyik tematikai egység a fordulat a keleti Kommunikáció: F: -
háborúban. fronton, fordulat más hadszíntereken; a másik 6. forrás (Olvassa le a térképről az +T-34-es páncélos, +Katyusa,
Németország legyőzése a szövetségesek előretörése, a náci eseményeket időrendben! Mutassa +békaugrás hadművelet,
Németország veresége. be az olaszországi hadszíntér +második front, +atlanti csata
Megmagyarázzuk, hogy miért a sztálingrádi eseményeinek stratégiai és politikai
győzelem jelenti a fordulatot a háború jelentőségét! Értékelje az olasz N: Rommel, Montgomery,
menetében. A tanulók megértik, hogy miért a események lehetséges hatásait Eisenhower, Zsukov, De Gaulle
keleti (orosz) front lett a háború fő frontja. Magyarországra nézve!) +Paulus
Bemutatjuk a lecke forrásainak és a
történelmi atlasz térképeinek a segítségével Tájékozódás időben és térben: É: 1942 (a Midway-szigeteknél
háború legjelentősebb katonai és politikai 12. forrás (Kövesse nyomon az lezajlott ütközet, az el-alameini
eseményeit. A tanulók megmagyarázzák a eseményeket időrendben! Értékelje a csata), 1943 (véget ér a
politikai és hadiesemények közötti keleti front eseményeinek hatását a sztálingrádi csata, a kurszki
párhuzamokat. háború menetére és Magyarország csata), 1944. június 6.
Megvitatjuk a normadiai partraszállás helyzetére!) (megkezdődik a szövetségesek
stratégiai és politikai jelenőségét. normandiai partraszállása),
Kritikai gondolkodás: 1945. május 9. (az európai
15. forrás (Mi volt a stratégiai és háború befejeződése),
A téma feldolgozása során filmrészletekkel
mi a politikai jelentősége a +1943 (a szicíliai partraszállás,
(pl. A II. világháború színesben
normandiai partraszállásnak?) Olaszország kilépése a
dokumentumfilm-sorozat, Ellenség a
háborúból, a németek
kapuknál), fényképekkel (pl. Capa: A
Tájékozódás időben és térben: megszállják Olaszországot)
normandiai partraszállás fényképei) stb.
tehetjük szemléletesebbé az események 19. forrás (Mutassa be az 1945-ös
hadi eseményeket! Elemezze a T: Pearl Harbor, Midway,
62
bontása funkciója
bemutatását. német kapituláció utáni helyzetet! El-Alamein, Sztálingrád,
Hogyan alakult Köztes-Európa Don-kanyar, Kurszk,
sorsa?) Normandia
Koncentráció: ÉK: változás és folyamatosság,

Földrajz: a kontinensek földrajza. ok és következmény, történelmi
Fizika: a nukleáris energia, nézőpont
atombomba.
Magyar nyelv és irodalom: TK: politika, állam, birodalom,
személyes történetek, naplók, szuverenitás, hadsereg
memoárok.
Vizuális kultúra: fényképek
értelmezése (pl. Capa: A
normandiai partraszállás
fényképei).
75. 45. A szövetségesek A tanulók megértik a szövetségesek (az Kritikai gondolkodás: F: totális háború, partizán,
együttműködése és antifasiszta koalíció) együttműködésének 3. forrás (Mire utal a százalékos tengelyhatalmak, antifasiszta
Japán veresége okait, értik a köztük lévő bizalmatlanság megállapodás? Miért tárgyaltak koalíció
hátterét. Bemutatjuk milyen megegyezések Magyarországról is a Balkán + „papírcetli”
születtek a háború alatt a háború utáni kapcsán? Miért nem határozott végül
rendezésre. Megvitatjuk, hogy miért a papírdarab milliók sorsáról?) N: De Gaulle, Churchill,
kezdődött új korszak a háborúk történetében Sztálin, Roosevelt, Hitler,
az atombomba megjelenésével. Tisztázzuk a Kritikai gondolkodás: [Truman]
totális háború fogalmát. A tanulók 6. forrás (Állapítsa meg, hogy +Attlee
megismerik az újfajta hadviselés kiknek szólt elsősorban a jaltai
jellegzetességeit és azok hatásait, nyilatkozat! Mi a nyilatkozat katonai É: 1945. február (a jaltai
a hátországot, a civil lakosságot sem kímélő tartalma? Foglalja össze a konferencia), 1945. augusztus 6.
modern totális háború jellemzőit és a nyilatkozat politikai tartalmát! Mit (atomtámadás Hirosima ellen),
tömegpusztító hadászati eszközök gondol, hogyan hatott a nyilatkozat a 1945. szeptember 2. (Japán
használatát. német vezetőkre? Miért ígértek a fegyverletételével véget ér a
franciáknak is megszállási második világháború)
övezetet?) + 1943 vége (a teheráni
63
bontása funkciója
A 11. forrás második feladatát házi feladatnak csúcstalálkozó), +1945. július (a
adhatjuk. Ha olyan tanteremben vagyunk, Ismeretszerzés, tanulás: potsdami konferencia)
ahol van internet-hozzáférés, számítógépek 11. forrás (Mennyiben jelentett új
vagy más IKT-eszköz (pl. okostelefon), akkor fejezetet a háborúk történetében az T: Jalta, Berlin, Hirosima ,
a tanórán is utána tudnak nézni a tanulók atombomba megjelenése? Potsdam
ezeknek a feladatoknak. Készítsenek összeállítást arról, +Teherán, +Nagasaki
hogyan fogadták a korabeli
politikusok és tudósok az ÉK: okok és következmények,
atombomba bevetését!) történelmi források,
interpretáció, történelmi
Koncentráció: nézőpont
Földrajz: a kontinensek földrajza.
TK: gazdaság, erőforrások,
Fizika: a nukleáris energia, politika, szuverenitás
atombomba.
Magyar nyelv és irodalom:
személyes történetek, naplók,
memoárok.
76. 46. A holokauszt Előzetes tudás: fajelmélet, zsidóüldözés. Ismeretszerzés, tanulás: F: totális háború, koncentrációs
6. forrás (Gyűjtse ki a tábor, megsemmisítő tábor,
A tanulók a 8. forrás elemzésével értékelik a naplórészletből a zsidósággal népirtás, holokauszt, soá,
wannsee-i értekezlet szerepét. kapcsolatos intézkedéseket! porrajmos, genocídium, gettó,
Megmagyarázzuk, hogy milyen Fogalmazza meg, hogyan érzékelte a deportálás, hadigazdaság
következményei lettek a bűnbakképzésnek és kislány, hogy másodrendű + wansee-i program,
az ún. fajelméletnek (megkülönböztetés, állampolgárrá vált!) +gázkamrák
jogfosztás, elkülönítés, deportálás,
megsemmisítés). Kritikai gondolkodás: N: Goebbels
Megvitatjuk a többségi társadalom 8. forrás (Mi volt a konferencia
felelősségének a kérdését. A tanulók kifejtik célja? Fogalmazza meg, mit értettek É: -
álláspontjukat. „végső megoldáson” és „természetes +1942. január (a wansee-i
létszámcsökkenésen”! Hogyan értekezlet)
A téma feldolgozása során filmrészletekkel képzeltek el a „megoldást”? A
64
bontása funkciója
(pl. Az összeesküvés, Porrá zúzott álmok) „zsidókérdés” mely gazdasági T: Auschwitz
vagy irodalmi művek részleteivel (pl. Kertész összefüggéséről tudósit a forrás?)
Imre: Sorstalanság) tehetjük szemléletesebbé ÉK: okok és következmények,
a totális háború jellemzőit, a holokauszt Tájékozódás időben és térben: történelmi források,
embertelenségét. 9. forrás (Mi történhetett az út során interpretáció, történelmi
az idősekkel, a betegekkel és a nézőpont
kisgyermekekkel? Keresse meg
történelmi atlaszában a TK: társadalom, társadalmi
legjelentősebb táborokat (Dachau, csoport, identitás, társadalmi
Mauthausen, Buchenwald, Treblinka mobilitás, népesedés,
és a legnagyobb: Auschwitz- népességfogyás, migráció,
Birkenau)! Mely tényezők játszottak életmód, gazdaság, gazdasági
szerepet a táborok földrajzi tevékenység, diktatúra,
elhelyezkedésében?) közigazgatás, emberi jogok,
állampolgári jogok, vallás,
Koncentráció: vallásüldözés
Földrajz: Európa földrajza.
Magyar nyelv és irodalom: Kertész
Imre: Sorstalanság.
A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi Összegezés 4. forrás (Tekintsék át okok és következmények,
kérdések és a tanár által összeállított az együttműködéshez vezető hatalmi interpretáció, történelmi
feladatok alapján. okokat! Tárják fel az ideológiai és nézőpont
hatalmi ellentéteket a szövetségesek
között! Készítsen időrendi táblázatot TK: társadalom, társadalmi
a konferenciákról! Állítsa csoport, identitás, társadalmi
párhuzamba ezeket a mobilitás, felemelkedés,
hadieseményekkel!) lesüllyedés, népesedés,
népességrobbanás, migráció,
életmód, város, nemzet,
nemzetiség, gazdaság,
65
bontása funkciója
demokrácia, parlamentarizmus,
diktatúra, közigazgatás,
birodalom, szuverenitás,
centrum, periféria,
népképviselet, vallás,
vallásüldözés,[választójog],
állampolgári jogok, emberi
jogok
V. MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT ÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
79. 47. A kisebbségbe A lecke nem része a törzsanyagnak, de olyan Kommunikáció: F: kisebbségvédelem,
került magyarság témát dolgoz fel, amely érdekes és fontos is a 1. forrás (Mely tényezők játszottak asszimiláció, <nemzetállam>
(Bevezetés) történelemben. szerepet a határon túli magyarság +utódállamok, + Erdélyi
létszámának csökkenésében?) Helikon, +repatriálók
Bemutatjuk, hogy az utódállamok milyen Tájékozódás időben és térben:
intézkedéseket tettek a magyar kisebbség 2. forrás (Keresse meg N: -
asszimilálására. Bemutatjuk néhány ismert Rimaszombatot a térképen! Nézze +Esterházy János, +Tamási
határon túli magyar személyiség életútján meg a 4. ábrán, milyen volt a város Áron, +Kós Károly
keresztül a kisebbségi sorsot, és kornyékének etnikai összetétele az
66
bontása funkciója
szerepvállalást. A tanulók megfogalmazzák, 1920-as évek elején!) É: 1920. június 4.(a trianoni
hogy miért nehéz a határok által elszakított békediktátum aláírása)
területeken a kisebbségi sorba kényszerített Kritikai gondolkodás:
magyarság helyzete. 3. forrás (Milyen tevékenységről T: a trianoni Magyarország,
tudósít a forrás? Kinek állt Románia, Csehszlovákia,
A téma feldolgozható hagyományos vagy érdekében ez a tevékenység? Miért Jugoszlávia
kooperatív csoportmunkával (pl. mozaik tudott ellenállni a kérdezőbiztosnak
módszer, szakértő mozaik), tanulói a visszaemlékezés szerzője?) ÉK: okok és következmények,
kiselőadások formájában is. történelmi nézőpont
5. forrás (Készítsék el a TK: identitás, népesedés,
tankönyvben (250. oldal) és az migráció, életmód, nemzet,
interneten tálalható információk nemzetiség, politika, állam,
alapján Esterházy János rövid közigazgatás, szuverenitás,
életrajzát! Milyen szerepet játszott a állampolgári jogok
felvidéki magyarság életében?
Hasonlítsa össze a képet a tankönyv
201. oldalán levő jobb felső keppel!
Mi a közös bennük? Milyen új
lehetőséget nyitott meg a politikusok
számára a technikai fejlődés?)
Koncentráció:
Magyar nyelv és irodalom: a határon
túli irodalom.
80-81. 48. A trianoni béke Az egyik tematikai egység a béke gazdasági Ismeretszerzés, tanulás: F: <gazdasági kiegyezés>
gazdasági és hatásai a térségre, a mezőgazdaság, az ipar és 1. forrás (Mit jelentett a térség +településszerkezet, +
társadalmi hatásai a bányászat; a másik a településszerkezet számára gazdasági szempontból az repatriálók, +békediktátum
torzulásai, a szülőföldről az anyaországba Osztrák–Magyar Monarchia?
menekülők és a közlekedés veszteségei. Hogyan működött az utódállamok N: -
gazdasága? Hogyan hatott ez az
Előzetes tudás: területi és etnikai egész térség gazdasági helyzetére?) É: 1920. június 4.(a trianoni
67
bontása funkciója
vonatkozások, katonai előírások a trianoni békediktátum aláírása)
békediktátumban. Tájékozódás időben és térben:
4. forrás (Mutassa be a térkép T: a trianoni Magyarország,
Felelevenítjük a dualista korszak gazdasági alapján a nyersanyagforrásokat, az Budapest
fejlődését (annak okait) és a trianoni ipart és a közlekedést érintő
békediktátum létrejöttét, területi, etnikai és hatásokat!) ÉK: okok és következmények,
katonai vonatkozásait. Bemutatjuk a lecke tények és bizonyítok,
forrásainak felhasználásával a trianoni Kommunikáció: interpretáció, történelmi
békediktátum gazdasági következményeit. 9. forrás (Elemezze a folyamat nézőpont
Megmagyarázzuk, hogy a háború után miért időbeli alakulását! Mutassa be a
alakul ki gazdasági válság Magyarországon. repatriáltak társadalmi összetételét!) TK: identitás, népesedés,
A tanulók felismerik, hogy miért alakultak ki migráció, életmód, város,
aránytalanságok a gazdaságban, példát Kritikai gondolkodás: nemzet, nemzetiség, gazdaság,
mondanak olyan ágazatokra, ahol 13. forrás (Milyen szerepet gazdasági tevékenység,
nyersanyaghiány és ahol túltermelés lépett játszottak a vasútvonalak a határok erőforrások, gazdasági
fel. meghúzásában?) kapcsolat, kereskedelem, piac,
A tanulók felismerik, hogy a korábbi gazdasági válság, politika,
gazdasági kapcsolatok megszakadása az Koncentráció: közigazgatás
egész térség gazdasági fejlődését lelassította. Földrajz: Magyarország természeti
A tanulók megértik, hogy Magyarország adottságai.
miért vált külkereskedelemre utalt országgá.
A lecke térképének (8. forrás) elemzésével
összegyűjtjük a béke településszerkezetre
gyakorolt hatásait. A tanulók a grafikon (9.
forrás) segítségével ismertetik a menekültek
összetételét és számát. Megvitatjuk milyen
gazdasági és stratégiai következményei lettek
a vasútvonalak elcsatolásának.
82. 49. A politikai Előzetes tudás: a kisantant. Ismeretszerzés, tanulás: F: konszolidáció, numerus
konszolidáció kezdete 11. forrás (Mit szabályozott a clausus, földreform,
Felelevenítjük a kisantant létrejöttét és törvény? Milyen alapon határozta antiszemitizmus
meg a felvehető tanulók számát? +Rongyos Gárda
68
bontása funkciója
Horthy kormányzóvá választásának Elsősorban kiket érintett hátrányosan
körülményeit. Bebizonyítjuk a Teleki- a törvény?) N: Teleki Pál, Horthy Miklós
kormány intézkedéseinek bemutatásával,
hogy megkezdődött a konszolidáció. Tájékozódás időben és térben: É: 1920-1921 (Teleki Pál első
Értékeljük a földreformot. A tanulók 8. forrás (Mely vármegyékből miniszterelnöksége), 1920 (a
megmagyarázzák a numerus clausus csatoltak el területeket? Nézzen numerus clausus, földreform)
részletének értelmezésével, hogy miért utána az etnikai térképen a térség +1921 (az első királypuccs)
érintette hátrányosan a zsidóságot ez a nemzetiségi összetételének! Milyen
szabályozás. okokból kapta meg a nyugati magyar T: a trianoni Magyarország,
határszélt Ausztria?) Budapest
Kommunikáció: ÉK: okok és következmények,

14. forrás (Mutassa be a térképről történelmi nézőpont
leolvasható területi változásokat!
Mit tanultunk már a soproni TK: társadalmi csoportok,
népszavazásról?) felemelkedés, lesüllyedés, elit
rétegek, gazdasági szereplő,
politika, parlamentarizmus,
monarchia
83. 50. A bethleni Előzetes tudás: választási rendszerek, Ismeretszerzés, tanulás: F: konszolidáció, nyílt
konszolidáció választójog. 2. forrás (Kövesse nyomon a szavazás, titkos szavazás,
pártviszonyok változásait! Hogyan revízió, kultúrfölény,
Felelevenítjük a 8. lecke 1. forrásának teremtette meg Bethlen a parlamenti irredentizmus, <nacionaliz-
segítségével a választási rendszerekhez többséget? Hogyan alakultak a mus>
kapcsolódó fogalmakat. Bemutatjuk, hogy pártviszonyok a baloldalon?) +Egységes Párt, +korlátozott
milyen körülmények között került sor Bethlen parlamentarizmus
István kinevezésére. Ismertetjük a források Kritikai gondolkodás:
felhasználásával a politikai konszolidáció 6. forrás (Mivel indokolta a N: Bethlen István, Klebelsberg
lépéseit. A tanulók megértik az Egységes Párt kultuszminiszter a törvényhozásban Kunó, Szent-Györgyi Albert
és a MSZDP szerepét a politikai rendszerben. az oktatás fontosságát? Határozza
Megmagyarázzuk lecke forrásainak meg a 6. forrás alapján a É: 1921–1931 (Bethlen István
felhasználásával a korlátozott kultúrfölény fogalmát! Az oktatás miniszterelnöksége, a
69
bontása funkciója
parlamentarizmus fogalmát. mely területeinek fejlesztéséről konszolidáció időszaka)
Megmagyarázzuk, hogy az állam milyen szólnak a források? Mely társadalmi +1921 (a második királypuccs,
okok és célok megvalósítása miatt támogatta réteg felzárkózását célozta meg a a Habsburg-ház trónfosztása,
kiemelt módon az oktatást. Bemutatjuk a tantermek és a tanítói lakások Bethlen-Peyer- egyezség),
források felhasználásával Klebelsberg építése?) +1937 (Szent-Györgyi Albert
Kunónak az oktatás korszerűsítésében játszott Nobel-díjat kapott)
szerepét. A lecke forrásainak segítségével a Kommunikáció:
tanulók bemutatják az oktatás fejlesztésének a 17. forrás (Mely rétegeket tekintett T: a trianoni Magyarország,
legfontosabb eredményeit. Klebelsberg a patriotizmus Budapest
elsődleges hordozóinak?
Összefoglalva: hogyan ÉK: okok és következmények,
nevezhetnénk e csoportokat? Milyen történelmi nézőpont, jelentőség
összefüggést vélt felfedezni a
vagyon és a hazafiság között? Miben TK: társadalom, társadalmi
kell különböznie Klebelsberg szerint csoportok, felemelkedés,
a XX. századi neonacionalizmusnak lesüllyedés, elit rétegek,
a XIX. századi nacionalizmustól? politika, parlamentarizmus,
Hogyan lehet elérni a fenti monarchia, választójog
célkitűzést?)
Koncentráció:
Biológia-egészségtan: Szent-
Györgyi Albert.
74. 51. A gazdasági Előzetes tudás: a gazdasági kiegyezés, a Kritikai gondolkodás: F: népszövetségi kölcsön,
konszolidáció politikai stabilizáció. 1. forrás (Határozza meg az ábra pengő, Magyar Nemzeti Bank,
segítségével a szerkezetváltás konszolidáció,
Felelevenítjük a trianoni békediktátum fogalmát! Értékelje a húszas évek kisantant
gazdasági következményeit. Bemutatjuk a szerkezetváltását (okok, módszerek, +szerkezetváltás, +inflációs
gazdasági konszolidáció fő lépéseit. eredmények)!) politika, +infrastruktúra
Meghatározzuk az 1. forrás alapján a
szerkezetváltás fogalmát, és megmagyarázzuk Ismeretszerzés, tanulás: N: Bethlen István, Mussolini
70
bontása funkciója
miért volt szükség rá a húszas években. A 14. forrás (Nézzen utána, honnan É: 1927 (a pengő bevezetése),
tanulók megértik, hogy a gazdasági ered a pengő neve!) 1921–1931 (Bethlen István
konszolidáció alapja a pénzügyi Tájékozódás időben és térben: miniszterelnöksége)
konszolidáció volt, melyet a népszövetségi 16. forrás (Olvassuk le a +1927 (olasz-magyar örök
kölcsön után a pengő bevezetése alapozott konszolidáció lépéseit a térképről! barátsági szerződés)
meg. Megbeszéljük a gazdasági Elemezze a külpolitika szerepét a
konszolidáció eredményeit a források konszolidációban!) T: a trianoni Magyarország
felhasználásával. Feltárjuk az olasz szövetség
politikai jelentőségét. Értékeljük a bethleni Koncentráció: ÉK: okok és következmények,
konszolidációt politikai, gazdasági és Földrajz: a gazdasági szerkezet, a tények és bizonyítékok
kulturális szempontból. gazdaság ágai, a bankok típusai,
Magyarország földrajza. TK: gazdaság, gazdasági
tevékenység, gazdasági
rendszer, termelés, erőforrások,
gazdasági válság
85. Revízió és A lecke nem része a törzsanyagnak, de olyan Kritikai gondolkodás: F: revízió, irredentizmus,
irredentizmus témát dolgoz fel, amely érdekes és fontos is a 7. és 8. forrás (Melyek a visszatérő <nacionalizmus>
(Olvasmány) történelemben. motívumok a plakátokon? Milyen
egyéb jelképeket alkalmaztak a N: -
Tisztázzuk a címben szereplő két fogalom plakátkészítők? Melyik plakát +Endresz György, +Lord
jelentését. A tanulók értik a trianoni trauma készült hazai s melyik nemzetközi Rothermere
lényegét, ismerik a békediktátum felhasználásra? Indokolják
társadalomra és közgondolkodásra gyakorolt választásukat!) É: -
hatásait. Megmagyarázzuk miért nem lehetett
kormányzati szintre emelni a revízió igényét. Ismeretszerzés, tanulás: T: a trianoni Magyarország
Tudatosítjuk, hogy a két világháború közötti 10. forrás (Nézzen utána az
politikai folyamatokat döntő módon interneten Lord Rothermere ÉK: okok és következmények,
befolyásolta a revízió igénye. tevékenységének! Milyen címmel írt interpretáció, történelmi
nézőpont
71
bontása funkciója
A 10. és 12. forrásokhoz kapcsolódó cikket a trianoni rendezés
feladatokat előzetesen adjuk ki. Ha olyan igazságtalanságáról 1927 TK: identitás, nemzet, elit
tanteremben vagyunk, ahol van internet- júniusában?) rétegek, állam, szuverenitás
hozzáférés, számítógépek vagy más IKT- Kommunikáció:
eszköz (pl. okostelefon), akkor a tanórán is 12. forrás (Mi volt a célja a
utána tudnak nézni a tanulók ezeknek a repülésnek? Keressen hasonló célú
feladatoknak. akciókat az interneten! Nézzen
utána, hogy miért Felcsúton, és nem
Budapesten szállt le a repülőgép!)
86-87. 52. Társadalmi Az egyik tematikai egység a lassú Tájékozódás térben és időben: F: torlódó társadalom,
változások és életmód modernizáció és a társadalom átrétegződése; 5. forrás (Milyen irányú változások társadalombiztosítás, úri
a másik a nők javuló helyzete, az figyelhetők meg? Mely tényezők középosztály, dzsentri,
életmódváltás és a zsidóság helyzete a nehezítették meg e tendenciák antiszemitizmus
harmincas évek közepéig. érvényesülését?) +modernizáció, +arisztokrácia,
agrárproletárok,
Előzetes tudás: urbanizáció, torlódó Kommunikáció: +életmódváltás
társadalom. 8. forrás (Mutassa be, mi jellemezte
a magyar birtokszerkezetet a N: -
Megbeszéljük a lecke 5. és 9. forrásának dualizmus korában! Milyen
felhasználásával a társadalom szerkezetében változások figyelhetők meg? É: -
bekövetkező változásokat, és a változások Elemezze az egyes birtokkategóriák
okait. A tanulók megfogalmazzák, hogy a helyzetét! Tárja fel, milyen okokra T: Budapest
dualizmus kori torlódó társadalom vezethetők vissza ezek a
fennmaradt. A tanulók a 33. lecke képei változások!) ÉK: okok és következmények,
alapján felelevenítik, hogyan változott a nők tények és bizonyítékok
társadalmi helyzete. A tanulók a lecke 1. és Ismeretszerzés, tanulás:
15. forrása alapján felismerik, hogy az 9. forrás (Milyen változások és TK: társadalmi csoportok,
életmódváltozás és ezzel együtt a nők tendenciák figyelhetők meg? Tárja identitás, társadalmi mobilitás,
helyzetének a változása az agrárvilágot nem fel, milyen gazdasági és társadalmi felemelkedés, lesüllyedés,
érintette. Megfogalmazzuk, hogy a társadalmi folyamatok állnak a változások népességrobbanás, elit rétegek,
modernizáció nem csökkentette minden hátterében!) középrétegek, alsó rétegek,
népesedés, migráció, életmód,
72
bontása funkciója
esetben a fejlettebb és elmaradottabb Kritikai gondolkodás: város, nemzet, nemzetiség,
területek közötti különbségeket. 14. és 15. forrás (Hasonlítsa össze a politika, állam
két képet! Milyen társadalmi,
A téma feldolgozható hagyományos vagy kulturális és szociális különbségek
kooperatív csoportmunkával (pl. mozaik figyelhetők meg? Elemezzék a
módszer, szakértő mozaik), tanulói képeket a női szerepek változása
kiselőadások formájában is. szempontjából is!)
88-89. 53. A világgazdasági Az egyik tematikai egység a válság gazdasági Ismeretszerzés, tanulás: F: agrárolló, Kommunisták
válság következményei és a válság kezelése; a másik 1. forrás (Állapítsa meg, hogyan Magyarországi Pártja (KMP)
Magyarországon a válság társadalmi és politikai hatásai és a alakultak a mezőgazdasági és az +statárium
szélsőségek. ipari árak a gazdasági válság előtt!
Milyen változást hozott a válság a N: Bethlen István
Előzetes tudás: a világgazdasági válság. két gazdasági ágazat áraiban? +Károlyi Gyula
Határozza meg az agrárolló kifejezés
jelentését É: 1929–1933 (a
Felelevenítjük a világgazdasági válság okait,
az ábra alapján!) világgazdasági válság)
menetét és az Egységes Párt kialakulását. A
+1931 (a biatorbágyi merénylet)
források felhasználásával a tanulók
megnevezik a válság legsúlyosabban érintett
2. forrás (Bizonyítsa a táblázatból T: -
ágazatait, meghatározzák az agrárolló
vett konkrét adatokkal a húszas
kifejezést. Megmagyarázzuk, hogy a válság
években megtörtént gazdasági ÉK: okok és következmények
miért érintette súlyosan hazánkat.
szerkezetváltást! Mutassa be,
Bemutatjuk, milyen eszközökkel próbálták a
hogyan érintette az egyes ágazatokat TK: társadalom, társadalmi
válságot kezelni, s ezek miért nem vezettek
a válság! Mivel magyarázható csoport, lesüllyedés, életmód,
sikerre. Feltárjuk a válság politikai és
bizonyos ágazatok töretlen gazdasági tevékenység,
társadalmi következményeit. Megvitatjuk a
fejlődése?) gazdasági teljesítmény,
Bethlen lemondásához vezető körülményeket.
A tanulók felismerik, hogy a válság a pénzgazdálkodás, piac,
Ismeretszerzés, tanulás: gazdasági válság, adó,
politikai és a gazdasági konszolidáció végét
10. forrás (Hogyan sújtotta a válság centrum, periféria
eredményezte.
a parasztságot? A gazdák mely
csoportjait érintette leginkább? Mit
jelent az, hogy a gazdák „eljutnak a
73
bontása funkciója
dobig”?)
Kommunikáció:
12. forrás (Jellemezze a
kommunista párt viszonyát a
szociáldemokráciához! Mit akar
bizonyítani elsősorban az írás?
Hogyan értékelte a KMP a válság
következtében előálló politikai
helyzetet? Mit tekintett a KMP
aktuális feladatnak?)
Koncentráció:
Földrajz: a gazdasági szerkezet, a
gazdaság ágai.
90-91. 54. Gömbös Gyula Az egyik tematikai egység a Gömbös Gyula Kritikai gondolkodás: F: győri program, nyilas
miniszterelnöksége kormánya, külpolitikája és bukása; a másik a 2. forrás (Csoportosítsák a mozgalom, korporatív állam,
külpolitikai helyzet változása. munkatervben szereplő témákat! tömegpárt, revízió, Anschluss
Mely témákban látnak eltérést a +Nemzeti Munkaterv
Előzetes tudás: Berlin–Róma tengely, bethleni korszak politikájától? Mely
Anschluss. rétegek és csoportok számára ígér N: Gömbös Gyula, Horthy
kedvező változást a terv? Vitassák Miklós
Felelevenítjük a 41. lecke 4. és 9. forrásának meg, mennyiben jelentenek ígéretet +Darányi Kálmán
segítségével a náci Németország külpolitikai és mennyiben konkrét cselekvési
sikereit. Forráselemzéssel feldolgozzuk a programot Gömbös pontjai!) É: 1932–1936 (Gömbös Gyula
Nemzeti Munkaterv részletét, kiemeljük fő miniszterelnöksége)
céljait, értelmezzük az „öncélú nemzeti Tájékozódás időben és térben: +1934 (a római jegyzőkönyv),
állam” fogalmát. Bemutatjuk Gömbös Gyula 5. forrás (Milyen szempontok +1936-1938 (Darányi Kálmán
miniszterelnöki kinevezésének okait, bel- és szerint kívánta érvényesíteni a miniszterelnöksége)
külpolitikájának jellemzőit és mozgatóit. A revíziót Gömbös?)
tanulók megértik miért közeledett Gömbös T: -
74
bontása funkciója
Olaszország, majd a náci Németország felé. Ismeretszerzés, tanulás:
Megmagyarázzuk miért nem sikerült Darányi 9. forrás (Miben egyeztek meg a ÉK: okok és következmények,
Kálmánnak a bel- és külpolitikai irányváltás. felek? Milyen politikai változások interpretáció
Értékeljük a győri programot a lecke vezettek az egyezmény
forrásainak felhasználásával. A tanulók megszületéséhez? Mely kérdésekben TK: identitás, társadalmi
felismerik, hogy a két világháború közötti nem tudtak megállapodni? Mire utal mobilitás, életmód, város,
politikai folyamatokat döntő módon ez?) nemzet, nemzetiség, gazdasági
befolyásolta a revízió igénye, ennek tevékenység, gazdasági
következtében Magyarországon az 1930-as Kommunikáció: kapcsolat, kereskedelem, piac,
években fokozatosan növekedett 14. forrás (Milyen gazdasági válság, politika,
Németország befolyása. kormányprogramra utal a röplap? állam, államforma,
Fogalmazza meg, milyen bírálatot államszervezet, szuverenitás,
tartalmaz! Mit ígér a választójog
szélsőjobboldal? Hogyan fejezi ki
véleményét a kormányról a rajzoló?)
92-93. 55. A második Az egyik tematikai egység a további sodródás Ismeretszerzés, tanulás: F: népi mozgalom, nyilas
világháború előestéjén és a belpolitikai viszonyok; a másik a 1. forrás (Kiket minősített a törvény mozgalom, zsidótörvények, első
szélsőjobb előretörése és az első bécsi döntés. zsidóknak? Milyen alapon történt a bécsi döntés, revízió, politikai
megkülönböztetés? Milyen antiszemitizmus
Előzetes tudás: a müncheni konferencia. megszorításokat tartalmazott és mely +Márciusi Front, +Magyar Élet
jogokat sértett a törvény? Mire Mozgalom
Felelevenítjük a 41. lecke 11. forrásának utalnak a kivételek?)
segítségével Csehszlovákia felbomlását. N: Imrédy Béla, Teleki Pál,
Megmagyarázzuk, hogy Imrédy Béla Kommunikáció: Horthy Miklós, [Szálasi Ferenc]
miniszterelnöksége idején miért lett még 5. forrás (Kik ellen készült a plakát?
erőteljesebb a német orientáció. A tanulók Mire következtethet a plakát É: 1938 (az első zsidótörvény,
az 1. forrás felhasználásával ismertetik az kinézetéből?) 1938. november 2. (az első
első zsidótörvényt. Bemutatjuk a náci bécsi döntés)
befolyás erősödésének hatására kibontakozó Kritikai gondolkodás: +1938-1939 (Imrédy Béla
mozgalmakat. A tanulók a 8. forrás 8. forrás (Jellemezze a program miniszterelnöksége)
felhasználásával jellemzik a hungarista stílusát, szóhasználatát! Mi lehetett
ennek a szerepe? Mely eszmék T: Felvidék, Kárpátalja
75
bontása funkciója
ideológiát. Felelevenítjük az első bécsi döntés hatásait figyelhetjük meg a
előzményeit. A lecke forrásainak szövegben? Hogyan kapcsolódnak ÉK: okok és következmények,
felhasználásával a tanulók megnevezik a egymáshoz? Milyen állam- és tények és bizonyítékok,,
visszatért területet, és felismerik, hogy az társadalomkép olvasható ki a interpretáció, történelmi
etnikai elv érvényesült a határ meghúzásánál. szövegből?) nézőpont
Megmagyarázzuk, miért menesztették
Imrédyt. Tájékozódás időben és térben: TK: identitás, migráció,
12. forrás (Mutassa be, hogyan népesedés, nemzet, nemzetiség,
A 6. forrást otthoni feladatnak adhatjuk. Ha változott 1938-ban Magyarország politika, állam, államforma,
olyan tanteremben vagyunk, ahol van nemzetközi helyzete! Hogyan vallásüldözés, jogegyenlőség
internet-hozzáférés, számítógépek vagy más alakult át Csehszlovákia 1938-ban?
IKT-eszköz (pl. okostelefon), akkor a tanórán Írjon rövid esszét (városok, folyók,
is utána tudnak nézni a tanulók ezeknek a hegyek nevét említve) az első bécsi
feladatoknak. döntésben
visszakerült területekről!)
Koncentráció:
Földrajz: Magyarország és Közép-
Európa természeti adottságai.
Magyar nyelv és irodalom: a népi
írók.
94. Részösszegzés Gyakorló óra Ismeretek alkalmazása: ÉK: ok és következmény, tény
Magyarország első világháború utáni Összegezés 1. forrás (Tekintsék át a és bizonyíték, interpretáció,
konszolidációjának és a világgazdasági válság konszolidáció egyes területeit történelmi nézőpont
magyarországi hatásának áttekintése a (gazdaság, társadalom, bel- és TK: társadalom, társadalmi
tankönyvi kérdések és a tanár által külpolitika)! Tárják fel a folyamatok csoport, identitás, társadalmi
összeállított feladatok alapján. közötti összefüggéseket! mobilitás, felemelkedés,
Készítsenek ezekről az lesüllyedés, elitréteg,
összefüggésekről ábrát, középréteg, alsó réteg,
gondolattérképet! Készítsenek az népesedés, népességrobbanás,
ittenihez hasonló ábrát a gazdasági migráció, életmód, város,
válság magyarországi hatásairól és a nemzet, nemzetiség, gazdaság,
76
bontása funkciója
magyar belpolitikai élet válság utáni gazdasági tevékenység,
változásairól!) gazdasági rendszer, termelés,
államszervezet, monarchia,
parlamentarizmus,
közigazgatás, szuverenitás,
centrum, periféria, választójog,
vallás, vallásüldözés,
jogegyenlőség
96-97. 56. Kísérlet a Az egyik tematikai egység Teleki Pál Kommunikáció: F: fegyveres semlegesség,
háborútól való belpolitikája, Kárpátalja visszaszerzése és a 3. forrás (Kiket minősített zsidónak második bécsi döntés, nyilas
távolmaradásra háború kitörése – fegyveres semlegesség; a a második zsidótörvény? Mennyiben mozgalom, revízió,
másik a második bécsi döntés és a kísérlet korlátozta a törvény a zsidónak zsidótörvény, Népszövetség,
kudarca. minősített magyar állampolgárok háromhatalmi egyezmény
jogait? Hasonlítsák össze a +mozgástér, +kényszerpálya
Előzetes tudás: első bécsi döntés, a második rendelkezést e két szempontból az
világháború kitörése. első zsidótörvénnyel!) N: Bárdossy László, Teleki Pál,
Szálasi Ferenc
Bemutatjuk a 4. forrás felhasználásával Kritikai gondolkodás:
4. forrás (Határozza meg É: 1939. március (Kárpátalja
Magyarország külpolitikai helyzetét és
Magyarország és a térség kis visszacsatolása), 1939.
lehetőségeit. Tisztázzuk a mozgástér és a
államainak politikai helyzetét és szeptember 1. (Németország
kényszerpálya fogalmait. A tanulók
lehetőségeit!) megtámadja Lengyelországot,
megfogalmazzák, hogy a magyar külpolitika
kitör a második világháború),
legfontosabb mozgatórugója a revízió volt.
1940. augusztus 30. (a második
77
bontása funkciója
Megmagyarázzuk, hogy a revízió lehetősége Tájékozódás időben és térben: bécsi döntés)
és eredményei miért szűkítették az ország 6. forrás (Mutassa be az újabb +1939-1941 (Teleki Pál
külpolitikai mozgásterét. Bemutatjuk a lecke revíziós nyereséget! Elemezze második miniszterelnöksége),
forrásainak felhasználásával a revíziós Magyarország helyzetét a +1939 (a második
lépéseket, etnikai és területi következményeit. világháború zsidótörvény), + 1940 (örök
Összehasonlítjuk az első és a második kirobbanásakor!) barátsági szerződés
zsidótörvényt. Értékeljük Teleki politikáját. Jugoszláviával)
Megvitatjuk öngyilkosságának okait és 13. forrás (Mutassa be a térkép
körülményeit. alapján sz 1940-es T: Kárpátalja, Délvidék, Észak-
területgyarapodást! Elemezze az Erdély
ország kül- és belpolitikai helyzetét
is! ÉK: változás és folyamatosság,
Ismeretszerzés, tanulás: történelmi nézőpont
9. forrás (Milyen célt tűzött ki
Teleki? Mivel indokolja TK: társadalmi csoportok,
álláspontját? Milyen történelmi identitás, politika, állam,
tapasztalatokból vonhatta le diktatúra, szuverenitás, emberi
nézeteit? Mennyiben reálisak a jogok, állampolgári jogok,
miniszterelnök gondolatai? ) vallásüldözés, jogegyenlőség
Koncentráció:
földrajzi viszonyai.
98-99. 57. Magyarország Az egyik tematikai egység részvétel Kommunikáció: F: zsidótörvények,
belépése a háborúba Jugoszlávia lerohanásában, a Szovjetunió 3. forrás (Vegye számba, kiknek „hintapolitika”
megtámadása, Bárdossy menesztése és az állhatott érdekében Kassa
ellenállás fokozódása; a másik a Kállay bombázása 1941. június 26-án!) N: Horthy Miklós, Bárdossy
politikája. László, Szent-Györgyi Albert,
Kritikai gondolkodás: Kállay Miklós
Előzetes tudás: fordulat a háború menetében. 6. forrás (Olvassa le a térképről az
1941-es év bel- és külpolitikai É: 1941. április (magyar
78
bontása funkciója
történéseit! Sorolja fel a támadás Jugoszlávia ellen),
A tanulók megértik, hogy miért lépett be a Magyarországgal szomszédos 1941. június 22. (Németország
Szovjetunió megtámadásakor hazánk a országokat! Milyen hadmozdulatok megtámadja a Szovjetuniót),
háborúba. Megvitatjuk, hogy mely és milyen népmozgások voltak 1941. június 26. (Kassa
hatalmaknak állhatott érdekében Kassa ebben az időszakban? Hasonlítsa bombázása), 1942–1944 tavasza
bombázása. A lecke 6., 10. és 16. forrásának össze Magyarország és (Kállay Miklós
elemzésével a tanulók felismerik az ország szomszédainak a németek felé tett miniszterelnöksége), 1943.
külpolitikai mozgásterének változásait és engedményeit!) január (a doni katasztrófa)
kényszerpályáit, vázolják a bel- és + 1941 (a harmadik
külpolitikai történéseket 1941–1943 között. Ismeretszerzés, tanulás: zsidótörvény), +1943 (előzetes
Megértik miért került sor Bárdossy 15. forrás (Mely katonai események fegyverszüneti egyezmény az
menesztésére. Összehasonlítjuk a három nyomán tűnt megvalósíthatónak a angolokkal)
zsidótörvényt. Elemezzük a források megegyezés? Mit vártak el a
felhasználásával a 2. magyar hadsereg doni szövetségesek Magyarországtól? T: Újvidék, Délvidék,
katasztrófájának okait. Értékeljük Kállay Miért tartották titokban a tervezetet? Voronyezs, Don-kanyar
miniszterelnök politikáját. A tanulók Mikor kellett volna +Kassa
megértik, hogy magyar részről milyen céljai Magyarországnak fegyveresen
voltak az előzetes fegyverszünet szembefordulni ÉK: változás és folyamatosság,
megkötésének, miért tartották titokban a a németekkel? Milyen belső okok és következmények,
tervezetet, és miért nem lépett életbe. átalakítást írtak elő? Miért lett volna történelmi nézőpont
erre szükség?)
TK: politika, szuverenitás,
jogegyenlőség, emberi jogok,
állampolgári jogok
Tájékozódás térben és időben:
16. forrás (Olvassa le a térképről az
1943-as év katonai és külpolitikai
történéseit! A nácik sztálingrádi
vereségén túl mely hadi események
kelthettek reményeket a magyar
vezetőkben 1943-ban?)
79
bontása funkciója
Koncentráció:
Földrajz: Don, Volga.
100-101. 58. A német megszállás Az egyik tematikai egység a német Ismeretszerzés, tanulás: F: gettó, deportálás,
és a magyar holokauszt megszállás; a másik a magyar holokauszt. 2. forrás (Határozza meg a szöveg munkaszolgálat, hadifogság,
alapján a „Hácha-recept” lényegét! holokauszt, zsidótörvény
Előzetes tudás: a holokauszt. Miért ez volt a legkedvezőbb +Gestapo, +Eichmann-
megoldás Németország számára?) különítmény
A tanulók megértik Magyarország német
megszállásának okait, megmagyarázzák a Tájékozódás időben és térben: N: Horthy Miklós
forrás alapján, miért a „Hácha-receptet” 5. forrás (Azonosítsa Kamenyec- +Sztójay Döme
választották a németek. Megbeszéljük, Podolszkijt a tankönyv 301. és 309.
hogyan változott meg az ország kül- és oldali térképén!) É: 1944. március 19. (a
belpolitikai helyzete a német megszállás után. németek megszállják
Bemutatjuk a lecke forrásainak Kommunikáció: Magyarországot)
felhasználásával a magyar holokauszt 7. forrás (Hogyan befolyásolták a
jellemzőit. Megmagyarázzuk, hogy Horthy határváltozások a zsidóság T: Újvidék, Kamenyec-
milyen okok miatt állította le a lélekszámát? Miért menekültek podolszkij, Auschwitz,
deportálásokat. A tanulók felismerik, hogy az Magyarországra 1941–1942-ben Budapest
ország számára veszteségként értelmezhető a jelentős számban zsidók?)
hazai zsidó származású művészek, tudósok, ÉK: okok és következmények,
feltalálók kirekesztése, emigrációba Kritikai gondolkodás: történelmi nézőpont
kényszerülése, fizikai megsemmisítése (pl. 14. forrás (Mit árul el a forrás a
Neumann János, Teller Ede, Szilárd Leó, romák és a többségi társadalom TK: társadalmi csoportok,
RejtőJenő, Radnóti Miklós, Szerb Antal). viszonyáról?) identitás, népességfogyás,
migráció, életmód, gazdaság,
A téma feldolgozása során filmrészletekkel Tájékozódás időben és térben: gazdasági rendszer, termelés,
(pl. Porrá zúzott álmok, Jób lázadása) vagy 15. forrás (Kövesse nyomon a erőforrások, gazdasági
irodalmi művek részleteivel (pl. Kertész deportálások időpontjait! Milyen elv szereplő, gazdasági kapcsolat,
Imre: Sorstalanság) tehetjük szemléletesebbé fedezhető fel a végrehajtási tervben? gazdasági teljesítmény,
a holokauszt embertelenségét. Keresse meg Auschwitzot, a magyar kereskedelem,
A magyar holokauszt témáját feldolgozhatjuk zsidóság tragédiájának legfőbb pénzgazdálkodás, piac, politika,
80
bontása funkciója
a Holokauszt Emlékközpontban (Budapest, színhelyét!) szuverenitás, emberi jogok,
Páva u. 39.) tett látogatás keretében is. állampolgári jogok
Koncentráció:
földrajzi viszonyai.
Magyar nyelv és irodalom: Radnóti
Miklós versei, Kertész Imre:
Sorstalanság. Személyes történetek,
naplók, memoárok.
102. 59. A sikertelen Előzetes tudás: a szövetségesek győzelme. Kritikai gondolkodás: F: hadifogság, kiugrási kísérlet,
végjáték 2. forrás (Miért tartotta malenkij robot, holokauszt,
A tanulók megértik, hogy a román átállás szükségesnek a felhívás kibocsátását nyilas mozgalom, Vörös
után miért kezdett a magyar kormányzat a szovjet hadvezetés? Gyűjtse ki a Hadsereg
tárgyalásokat a kiugrásról. Megmagyarázzuk forrásból, hogy milyen félelmeket +nemzetvezető,
miért nem sikerült a háborúból történő akart eloszlatni a kiáltvány! A lecke +kényszermunka, +nemzeti
kilépés. Bemutatjuk Szálasi Ferenc hatalomra feldolgozása után gondolja át, mi vagyon
kerülésének okait és körülményeit. teljesült, és mi nem valósult meg a
Ismertetjük a 4. és 10. forrásának kiáltvány ígéreteiből!) N: Szálasi Ferenc, Horthy
felhasználásával a magyarországi Miklós, Wallenberg
hadieseményeket. Bemutatjuk a budapesti Ismeretszerzés, tanulás: +Bajcsy-Zsilinszky Endre
zsidóság helyzetét a nyilas uralom 6. forrás (Milyen célt szolgált a
időszakában. Kiemeljük, hogy jelentős volt az kiáltvány? Mit állított a „volt É: 1944. október 15–16.
ún. „embermentők” szerepe. Példákat szövetségesekről”, a németekről? (Horthy Miklós sikertelen
mondunk az embermentésre. A tanulók Miért tartotta fontosnak Horthy kiugrási kísérlete, nyilas
megismerik az ország háborús veszteségeit, mindezt közölni az ország népével? hatalomátvétel),
a háborús vereség és a megszállás közvetlen Milyen konkrétumokat jelentett be a 1944. december 21.
és közvetett következményeit. kiáltvány? Nézzen utána, kiadta-e (Debrecenben összeül az
A téma feldolgozása során filmrészletekkel Horthy a kiáltványban említett Ideiglenes Nemzetgyűlés),
(pl. Perlasca: Egy igaz ember története) vagy hadparancsot!) 1945. április (Magyarország
irodalmi művek részleteivel (pl. Radnóti felszabadítása a náci uralom
Miklós költeményei) tehetjük szemléletesebbé alól, a szovjet megszállás
a korszakot. Kommunikáció: kezdete, a háború vége
81
bontása funkciója
7. forrás (Mi volt a gettó szerepe a Magyarországon)
zsidóság megsemmisítésének
tervében? Mely tényezők játszottak T: Budapest, Délvidék,
szerepet a gettó határainak <Erdély>
kialakításában?)
ÉK: okok és következmények,
Tájékozódás időben és térben: történelmi nézőpont
10. forrás (Kövesse nyomon a
hadieseményeket! Gyűjtse ki, hogy TK: társadalom, társadalmi
mikor haladt át a front a nagyobb csoportok népességfogyás,
városokon!) migráció, életmód, termelés,
erőforrás, gazdasági kapcsolat,
Koncentráció: gazdasági válság, adó, politika,
Földrajz: a Kárpát-medence államforma, államszervezet,
természeti viszonyai. diktatúra, közigazgatás,
Magyar nyelv és irodalom: Radnóti szuverenitás, emberi jogok,
Miklós állampolgári jogok
A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi Összegezés 3. forrás (Tekintsék át ok és következmény, történelmi
kérdések és a tanár által összeállított néhány közép-európai nép és állam forrás, interpretáció, történelmi
feladatok alapján. [háborúban játszott] szerepét és e nézőpont
Az összegezés feldolgozható szerep következményeit az ábra
múzeumlátogatás vagy múzeumi óra segítségével! Vesse össze a magyar TK: társadalom, társadalmi
keretében is (pl.: a Magyar Nemzeti és a román külpolitika céljait és csoportok, identitás, társadalmi
Múzeumban vagy Hadtörténeti Intézet és gyakorlatát a korszakban! Tárják fel mobilitás, népesedés,
Múzeumban). azokat a tényezőket is, amelyeket a népességfogyás, migráció,
leegyszerűsítő ábra nem vett életmód, gazdaság, gazdasági
figyelembe!) tevékenység, gazdasági
rendszer, termelés, erőforrás,
gazdasági szereplő, gazdasági
kapcsolat, gazdasági
82
bontása funkciója
államszervezet,
parlamentarizmus, diktatúra,
szuverenitás, emberi jogok
állampolgári jogok, vallás,
vallásüldözés, jogegyenlőség
104. Ellenőrző, számon kérő Az óra funkciója: visszajelzés a tanárnak és a
óra tanulóknak.
ÉV VÉGI RENDSZEREZÉS
105. Politika-, állam-, jog- A téma összegzése és rendszerezése a Ismeretek alkalmazása: ÉK: változás és folyamatosság,
és intézménytörténet tankönyvi források, összegezések és az A) Politikai rendszerek Európában ok és következmény, történelmi
időrendi táblázat felhasználásával. A tanár a két világháború között forrás, tény és bizonyíték,
válogatja össze a konkrét tartalmakat, a Összegezés, 245. oldal interpretáció, történelmi
hozzájuk kapcsolódó feladatokkal. 2. forrás (Hasonlítsák össze a nézőpont
Például: A) Politikai rendszerek Európában harmincas évek Európáját a húszas
a két világháború között; B) Pártviszonyok a évek Európájával a 34. lecke térképe TK: politika, állam,
dualizmus korában Magyarországon. alapján (177. oldal)! Fogalmazzák államforma, államszervezet,
meg a változásokat és azok okait!) hatalmi ág, egyeduralom,
monarchia, köztársaság,
B) Pártviszonyok a dualizmus parlamentarizmus, demokrácia,
korában Magyarországon diktatúra, népképviselet,
12. lecke 4. forrás (Kövesse közigazgatás, birodalom,
nyomon a kormánypárt változásait! szuverenitás, centrum,
Melyek voltak a parlamenten kívüli periféria,
pártok? Mely tényezők határozták önkényuralom, népképviselet,
83
bontása funkciója
meg a dualizmus korának választójog, emberi jog,
pártviszonyait?) állampolgári jog, <politikai
20. lecke 10. forrás (Mutassa be a párt>
folytonosság és a változás jeleit a
pártküzdelmekben!)
106. Társadalom-, életmód-, A téma összegzése és rendszerezése a Ismeretek alkalmazása: ÉK: változás és folyamatosság,
mentalitás- és tankönyvi források, összegezések és az A) A torlódó társadalom ok és következmény, történelmi
művelődéstörténet időrendi táblázat felhasználásával. A tanár Európában és Magyarországon forrás, tény és bizonyíték,
válogatja össze a konkrét tartalmakat, a 4. lecke 7. forrás (Állapítsa interpretáció, történelmi
hozzájuk kapcsolódó feladatokkal. meg, hogy mely társadalmi rétegek nézőpont
Például: A) A torlódó társadalom Európában aránya nőtt, és melyeknek a rovására
és Magyarországon; B) A boldog békeidők az első és a második ipari TK: társadalom, társadalmi
mindennapjai Európában és forradalom idején!) csoport, identitás, társadalmi
Magyarországon). 18. lecke 13. forrás (Melyek mobilitás, felemelkedés,
tartoznak a táblázatban felsorolt lesüllyedés, népesedés,
rétegek közül a klasszikus népességrobbanás,
munkássághoz? Hogyan viszonyul népességfogyás, migráció,
arányuk az agrárdolgozókhoz? életmód, város, nemzet,
Jellemezze a csoporton belüli nemzetiség, elitréteg,
arányokat! A dualizmus kori magyar középréteg, alsó réteg, korfa
társadalom mely sajátosságait
tükrözi a táblázat?)
(Elemezhetjük a 18. lecke 1. forrását
is.)
B) A boldog békeidők
mindennapjai Európában és
Magyarországon
10. lecke 2. és 3. forrás (Kik vettek
részt a mérkőzések
lebonyolításában, és kik voltak a
nézők? Beszéljék meg, mennyiben a
84
bontása funkciója
korszak terméke a futball!)
(A korszak mely jellemzőit mutatja a
kerékpársport elterjedése? Keressen
minél több összetevőt!)
21. lecke 6., 8. és 9. forrás (Mely
társadalmi csoportok tagjai láthatók
a képen?)
(Milyen mintákat követett a
középosztály a szórakozásban, a
szabadidő eltöltésében? Miért éppen
a Balaton és a Tátra vált kedvelt
utazási célponttá? Hasonlítsák össze
ezt korunk utazási célpontjaival!
Keressenek a korabeli magyar
középosztály által kedvelt további
vidékeket!)
107. Gazdaság-, A téma összegzése és rendszerezése a Ismeretek alkalmazása: ÉK: változás és folyamatosság,
technikatörténet és a tankönyvi források, összegezések és az Technikai újítások az ipari ok és következmény, történelmi
környezeti kultúra időrendi táblázat felhasználásával. A tanár forradalom második szakaszában. forrás, tény és bizonyíték,
története válogatja össze a konkrét tartalmakat, a 2. lecke 16. forrás (Mutassák be az interpretáció, történelmi
hozzájuk kapcsolódó feladatokkal. Például: ábra segítségével egy találmány nézőpont
Technikai újítások az ipari forradalom megszületésének a korszakban rejlő
második szakaszában. okait és hatásait!) TK: gazdaság, gazdasági
14. lecke 17. forrás (Mely tevékenység, gazdasági
vállalathoz köthetők a képen látható rendszer, termelés, erőforrás,
mérnökök? Az ipari forradalom gazdasági szereplő, gazdasági
melyik szakaszához kapcsolódnak kapcsolat, gazdasági
találmányaik? Mi volt a teljesítmény, kereskedelem,
legfontosabb találmányuk, és mi volt pénzgazdálkodás, piac,
a találmány lényege (2. lecke)?) gazdasági válság, adó
<gyarmatosítás>
85
bontása funkciója
108. Eszme- és A téma összegzése és rendszerezése a Ismeretek alkalmazása: ÉK: változás és folyamatosság,
vallástörténet tankönyvi források, összegezések és az Politikai ideológiák és politikai ok és következmény, történelmi
időrendi táblázat felhasználásával. A tanár rendszerek. forrás, tény és bizonyíték,
válogatja össze a konkrét tartalmakat, a Összegezés, 55. oldal 2. forrás interpretáció, történelmi
hozzájuk kapcsolódó feladatokkal. (Gyűjtsék ki az ábrából az egyes nézőpont
Például: Politikai ideológiák és politikai irányzatok közös és eltérő nézeteit!
rendszerek. Milyen okokra vezethetők vissza az TK: vallás, vallásüldözés,
eltérések?) jogegyenlőség, emancipáció,
Összegezés, 246. oldal 3. forrás antiklerikalizmus
(Tekintsék át a totális diktatúrák
általános vonásait! Határozzák meg
a vezető, a tömegpárt és az állam
viszonyát! Elemezzék az egyén
helyzetét a totális államban!
Keressenek konkrét példákat az
általánosan megfogalmazott
jellemzőkhöz! Hasonlítsák össze a
megismert totális államokat!
Keressenek azonosságokat és
különbségeket!)
86

NT-17605 Normal

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

NT-17605 Normal

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Száray Miklós: Történelem 11.

a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok

A tanmenetjavaslatban használt rövidítések:

A tanmenetjavaslatban használt jelölések:

A tankönyvi olvasmányok feldolgozási lehetőségei:

Az olvasmány neve (önálló óraként) Óra A lecke címe, ahova kerül

II. A dualizmus kora Magyarországon 15 3 18 16

III. Az első világháború és következményei Európában

VI. Év végi rendszerezés 0 4 4

I. A NEMZETÁLLAMOK ÉS A BIRODALMI POLITIKA KORA

Kommunikáció (illetve az ismeretek É: -

A Dreyfus-ügyön keresztül a források ÉK: változás és folyamatosság,

II. A DUALIZMUS KORA MAGYARORSZÁGON

Földrajz: a népesedési folyamat

Földrajz: a kontinensek földrajza,

Ismeretszerzés, tanulás: ÉK: változás és folyamatosság,

Földrajz: a városfejlődés szakaszai,

III. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS KÖVETKEZMÉNYEI EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

ÉK: történelmi nézőpont, okok

TK: nemzetiség, politika,

Ismeretszerzés, tanulás: ÉK: történelmi idő, okok és

Kritikai gondolkodás: TK: társadalmi mobilitás,

Tájékozódás időben és térben:

IV. EURÓPA ÉS A VILÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ

TK: társadalom, társadalmi

Kritikai gondolkodás: ÉK: okok és következmények,

Koncentráció: ÉK: változás és folyamatosság,

V. MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT ÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN

Kommunikáció: ÉK: okok és következmények,

You might also like