OH-MIR10TA Teljes

Irodalom
10.
Irodalom
10.
tankönyv
Oktatási Hivatal
A kiadvány 2021. február 11-től 2026. augusztus 31-ig tankönyvi engedélyt kapott a TKV/273-7/2021. számú határozattal.
A tankönyv megfelel a Kormány 5/2020 (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
szóló 110/2012 (VI. 4) Korm. rendelet módosításáról megnevezésű jogszabály alapján készült Kerettanterv a gimnáziumok
9–12. évfolyama számára, továbbá a gimnáziumok 7–12. évfolyama számára megnevezésű kerettanterv magyar nyelv és irodalom
tantárgy előírásainak.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: dr. Kakuszi Béla Péter
Tananyagfejlesztő: Angyalné Volant Vivien
Kerettantervi szakértő, lektor: dr. Kiss Gabriella
Szerkesztő: Sándor Csilla
Fedélterv: Borovi Dániel, Slezák Ilona
Fedélillusztráció: Johann Baptist Reiter: Olvasó fiú (1860 körül) Belvedere, Bécs
A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai
tankönyveinket gazdagítják.
A könyvben felhasználtuk az Irodalom Tankönyv 10. című művet. Tananyagfejlesztők: Gunda-Szabó Dóra, Hartai László,
Kovács Lenke, Nényei Pál, dr. Vincze Ferenc. Raktári szám: FI-501021001/1
© Oktatási Hivatal, 2021
978-615-6178-72-5
Bevezető
Tisztelt Kollégák! Kedves Diákok!

Tankönyvünk a 2020-as kerettantervben előírt tan- Ez a tankönyv a magyar és a világirodalommal való is-
anyagot dolgozza fel. A hét nagy fejezet leckéi azonos merkedésetek – reményeink szerint – hatékony eszkö-
szerkezetűek: minden ismeretközlő anyagrészt a rá- ze. A benne található tananyag a magyar reneszánsz és
hangolódást és az előismeretek felidézését segítő, felve- reformáció korának irodalmával kezdődik és a világ-
zető szövegek, valamint rövid kérdések előznek meg. irodalmi reneszánsz, a barokk, a felvilágosodás klas�-
A főszöveg fontos ismeretanyagait és fogalmait ki- szicista, illetve szentimentalista szerzőin és alkotásain
emeltük, utóbbiakat külön modulban magyarázatok- túl a világirodalmi és magyar romantika korszakával
kal láttuk el. A teljes fogalomháló a tankönyv végén, fejeződik be. Igyekeztünk a kerettantervi szempon-
külön gyűjteményben is megtalálható. toknak megfelelően olyan szövegeket, illetve szöveg-
A leckék ismeretanyagához állandó modulok kap- részleteket a figyelmetekbe ajánlani, amelyek átfogó
csolódnak. Az Irány a szöveg! modul feladatai és képet nyújtanak a tárgyalt műveken túl a hozzájuk
kérdései a szöveggyűjteményben található, az adott tartozó irodalomtörténeti korszakokról is.
tananyagtartalomhoz kapcsolódó szövegek/szöveg- Az ismeretközlő szövegeken kívül a tavalyi tan-
részletek feldolgozását segítik. Vannak közöttük könyvben megszokott modulokkal is találkozhattok:
azonban olyan feladatok is, melyek által a szövegér- a leckék előtti felvezető gondolatok és rövid kérdések
tési készségen túl az önálló szövegalkotás, illetve az segítenek felidézni a tananyaghoz kapcsolódó előis-
elvonatkoztatási és értelmezési készség is fejleszthető. mereteiteket. Az Irány a szöveg! modul a feldolgozan-
Ehhez a modulhoz kapcsolódóan a tankönyv végén dó szöveg(részlet)ekhez kapcsolódóan fogalmaz meg
található függelékben kaptak helyet a tananyaghoz kérdéseket és feladatokat. A Vitassuk meg! modulban
szervesen kapcsolódó zenei utalások kottaanyagai is, pedig a főszövegben tárgyalt, a tanult művekhez kap-
amik az összművészeti szemlélet jegyében szemléltetik csolódó kérdésfelvetésekkel találkoztok majd. Számos
a tárgyalt művészettörténeti korok irodalmának zenei vers mellett a Nemzeti Köznevelési Portál oldalára
vonatkozásait. mutató QR-kód található, ezek mobiltelefonos beol-
A tananyagtartalmakhoz kapcsolódóan a vita- és vasásával az adott művek színészek előadásában meg-
érvkultúra fejlesztése érdekében alkottuk meg a Vitas- hallgathatók.
suk meg! modul idézett szövegrészleteihez kapcsolódó, A leckék fontos tartalmi elemeit és fogalmait kü-
a szűk értelemben vett tananyagból kitekinteni képes, lön kiemeltük, utóbbiakat külön meg is magyaráztuk.
gondolkodtató feladatokat. A tankönyv teljes fogalomjegyzéke hátul, az utolsó fe-
A nagy tankönyvi fejezeteket összefoglaló, ismétlő jezet után, külön felsorolásban is megtalálható.
kérdésekkel és feladatokkal zártuk le. Az itt található Egyes leckékhez kapcsolódóan, a könyv végén,
tananyag-feldolgozás nemcsak a nagy egységek végén, a függelékben kottaanyagokat is találtok, melyek a tár-
hanem a leckéken belül is felhasználható. gyalt irodalomtörténeti korok bizonyos alkotásaihoz
A tankönyv a kerettantervi ajánlott irodalomhoz zenei vonatkozásokat is rendelnek.
kapcsolódó elemző, magyarázó szövegeket kék háttér- Használjátok a szöveggyűjteményt is!
rel jelöli. Az ajánlott irodalomhoz tartozó kérdéseket Bízunk benne, hogy tankönyvünk hasznos segít-
és feladatokat az Irány a szöveg! modulban sötét szín- ségként szolgál majd irodalmi tanulmányaitok során.
nel jelöltük.
Bízunk benne, hogy tankönyvünk hatékonyan segí-
ti az Önök és a diákok munkáját egyaránt.
Tartalomjegyzék
I. A RENESZÁNSZ ÉS REFORMÁCIÓ IRODALMA
A magyar reformáció vallásos irodalma ............................................................................................................... 10
Zsoltárfordítások ...................................................................................................................................................... 12
Vitairodalom a reformáció korában ...................................................................................................................... 14
A reformáció világi irodalma .................................................................................................................................. 16
A regény születése – Miguel de Cervantes Saavedra: Don Quijote .................................................................... 18
Líra a reformáció korában: Balassi Bálint pályája ................................................................................................ 20
Balassi Bálint istenes versei ..................................................................................................................................... 23
Balassi Bálint szerelmi lírája .................................................................................................................................... 26
Balassi Bálint vitézi költészete ................................................................................................................................. 30
William Shakespeare szonettjei .............................................................................................................................. 32
Színház- és drámatörténet: dráma a reformáció korában ................................................................................... 34
Shakespeare: Romeo és Júlia .................................................................................................................................... 37
Shakespeare: Hamlet, dán királyfi .......................................................................................................................... 42
Kérdések, feladatok .................................................................................................................................................. 45
II. A BAROKK ÉS A ROKOKÓ IRODALMA

A barokk .................................................................................................................................................................... 48
Vitairatok, vallásos értekezések és a katolikus megújulás – Pázmány Péter ..................................................... 52
Zrínyi Miklós pályája, a Szigeti veszedelem ........................................................................................................... 54
A Szigeti veszedelem cselekménye – Szulejmán és Zrínyi ................................................................................... 58
A Szigeti veszedelem végkifejlete – Zrínyi alakja .................................................................................................. 61
Mikes Kelemen: Törökországi levelek – 1. levél ..................................................................................................... 64
Mikes Kelemen: Törökországi levelek – 37. és 112. levél ...................................................................................... 66
Tudományos élet a barokk kori Magyarországon – Apáczai Csere János ......................................................... 68
A kuruc kor világi lírája ........................................................................................................................................... 70
III. A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA

Az európai klasszicizmus és a francia klasszicista dráma ................................................................................... 76
Molière: A fösvény ..................................................................................................................................................... 80
Molière: Tartuffe ....................................................................................................................................................... 83
Az európai felvilágosodás ........................................................................................................................................ 86
Az angol felvilágosodás regényirodalmából – Jonathan Swift: Gulliver utazásai ............................................ 90
A francia felvilágosodás prózája – Voltaire: Candide vagy az optimizmus ....................................................... 94
A német felvilágosodás irodalmából – Goethe: Faust ......................................................................................... 98
A felvilágosodás angol lírája: Robert Burns .......................................................................................................... 101
IV. A FELVILÁGOSODÁS MAGYAR IRODALMA
A magyar felvilágosodás kezdetei .......................................................................................................................... 106
Kazinczy Ferenc és a nyelvújítás ............................................................................................................................. 111
Csokonai Vitéz Mihály pályája ............................................................................................................................... 114
Csokonai Vitéz Mihály költői indulása és rokokója ............................................................................................. 116
Csokonai és a felvilágosodás eszmeisége: Az estve ............................................................................................... 119
Csokonai Vitéz Mihály szentimentalizmusa ......................................................................................................... 121
Csokonai népiessége, eposzparódiája és bölcseleti költészete ............................................................................ 125
V. KLASSZICIZMUS ÉS KORA ROMANTIKA A MAGYAR IRODALOMBAN

Berzsenyi Dániel pályája .......................................................................................................................................... 130
Berzsenyi Dániel elégiái I. ....................................................................................................................................... 132
Berzsenyi Dániel elégiái II. ...................................................................................................................................... 135
Berzsenyi Dániel közösségi ódája: A magyarokhoz (I.) – Kisfaludy Károly: Mohács ...................................... 138
Kölcsey Ferenc pályája és a Himnusz ..................................................................................................................... 141
Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas ........................................................................................................................ 144
Kölcsey Ferenc költészete az 1830-as években ..................................................................................................... 146
Kölcsey Ferenc értekező prózája ............................................................................................................................. 149
A modern magyar színjátszás kezdetei .................................................................................................................. 152
Katona József: Bánk bán .......................................................................................................................................... 154
A Bánk bán konfliktusrendszere és szereplői ........................................................................................................ 156
VI. A ROMANTIKA IRODALMA

A romantika .............................................................................................................................................................. 164
Az angolszász romantika irodalmából: George Gordon Byron és Walter Scott .............................................. 166
Az amerikai romantika irodalma: Edgar Allan Poe ............................................................................................. 169
A francia romantika irodalmából – Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame ......................................................... 172
A német és a lengyel romantika irodalmából ....................................................................................................... 174
Az orosz romantika irodalmából ............................................................................................................................ 178
Alexandr Szergejevics Puskin: Anyegin ................................................................................................................. 180
VII. A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMA

A magyar romantika kezdetei ................................................................................................................................. 186
Vörösmarty Mihály pályája ..................................................................................................................................... 188
Vörösmarty Mihály epikája ..................................................................................................................................... 190
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde .................................................................................................................. 192
A Csongor és Tünde értelmezése ........................................................................................................................... 194
Vörösmarty Mihály: Szózat ..................................................................................................................................... 198
Vörösmarty Mihály gondolati költészete: Gondolatok a könyvtárban ............................................................... 202
Vörösmarty Mihály szerelmi költészete ................................................................................................................. 204
Vörösmarty Mihály rapszódiáiból I. – Az emberek .............................................................................................. 206
Vörösmarty Mihály lírája Világos után: Előszó ..................................................................................................... 208
Vörösmarty Mihály rapszódiáiból II. – A vén cigány ........................................................................................... 211
Petőfi Sándor pályája ................................................................................................................................................ 213
Petőfi korai költészetéből ......................................................................................................................................... 215
Petőfi Sándor eposzparódiája: A helység kalapácsa .............................................................................................. 217
A válságkorszak ciklusai .......................................................................................................................................... 220
Petőfi Sándor szerelmi lírájából és hitvesi költészetéből ..................................................................................... 223
Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete I. – Egy gondolat bánt engemet… ................................................ 227
Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete II. – A XIX. század költői, Fekete-piros dal ................................ 229
Petőfi Sándor tájköltészete – A puszta, télen, Kiskunság ...................................................................................... 232
Petőfi Sándor: Az apostol ......................................................................................................................................... 235
Jókai Mór pályája ...................................................................................................................................................... 237
Jókai Mór: Az arany ember ...................................................................................................................................... 239
Jókai Mór elbeszéléseiből: A tengerszem tündére és A huszti beteglátogatók .................................................... 245
Tudományos élet a romantika korában – Bajza József és Erdélyi János............................................................. 249
FOGALOMTÁR ....................................................................................................................................................... 252
NÉHÁNY IDEGEN NÉV KIEJTÉSE ..................................................................................................................... 258
KOTTÁK ................................................................................................................................................................... 259
VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM ..................................................................................................................... 271
FORRÁSJEGYZÉK ................................................................................................................................................... 271
KÉPJEGYZÉK ........................................................................................................................................................... 273
François Stuerhelt: Kálvin arcképe (17. század első fele)

I.
A RENESZÁNSZ
ÉS REFORMÁCIÓ
IRODALMA
A magyar reformáció vallásos irodalma
„Kik ott álltatok »nem tehetve másképp«, / mert ez vagy az, de megalkuvás nincsen”
– írja Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című versében. A szerző Luther
Mártontól, a reformáció atyjától idéz.
Milyen felekezetek templomaiban jártál már életedben? Milyen

különbségeket tapasztaltál a templomterekben? Milyen gondol-
kodásbeli különbségekre utalhatnak ezek az eltérések?
Idősebb Lucas Cranach:
Martin Luther arcképe
A reformáció hatása az irodalomra Magyarországon a 16. század a reneszánsz kor má-

és a magyar nemze�udatra sodik nagy korszakát hozta el. Hazánk az 1526-os mo-
A reformáció kezdetének 1517. október 31-ét tekint- hácsi csatát követően, 1541-ben három részre szakadt,
jük: ekkor szegezte ki Luther Márton (1483–1546), né- ekkor még nem rendelkezett fejlett polgársággal, sem
met Ágoston-rendi szerzetes 95 tételét a wittenbergi kulturális központok sokaságával, ennek ellenére terü-
vártemplom kapujára. Cselekedetével a pápaság intéz- letén gazdag szellemi élet és sokszínű irodalom bonta-
ménye és gyakorlata ellen tiltakozott (protestált), moz- kozott ki. E fejlődés legfőbb záloga a reformáció volt.
galmát az őt követő hitújítók, Kálvin János (1509–1564)
és Ulrich Zwingli (1484–1531) irányzataival együtt ezért Bibliafordítások
protestáns mozgalmaknak nevezték. Teológiai cél- A 16. század elején Magyarországon a magyar nyelvű
juk a hitélet evangéliumi alapokra való helyezése volt, kolostori irodalom kibontakozása figyelhető meg.
így a hit alapjának kizárólag a Bibliát fogadták el. Tevé- A század későbbi évtizedeiben a magyar nyelvű Biblia
kenységük ezért a kálvini „retro ad megszületésének folyamata a legjelen-
fontes” (vissza a forrásokhoz) jelszavá- tősebb irodalomtörténeti tény. 1536-
val fémjelezhető. A reformáció az egy- ban Pesti Gábor fordította le a négy
házi gyakorlat megújítása, reformja evangéliumot. Kiadványa Új Testa-
helyett végül egyházszakadáshoz ve- mentum címen jelent meg Bécsben. Az
zetett, Luthert pedig, aki az első német első teljes Újszövetség-fordítás Syl-
nyelvű, teljes bibliafordítást készítette, vester János (1504?–1552) humanista
a pápa eretnekség vádjával kiközösí- tudós nevéhez fűződik. Munkájának
tette az egyházból. címe: Új Testamentum magyar nyel-
A reformáció tanai Európa-szerte, ven, mellyet az görög és diák nyelvből
így Magyarországon is gyorsan ter- újonnan fordítánk az magyar nípnek
jedtek: az új, protestáns felekezetek keresztyén hütben való íppülísíre. Syl-
a katolikus egyház híveinek tömegeit vester János bibliafordítása elé verses
hódították el. Népszerűségüket szá- előszót is írt, melyben az első magyar
mos tényező növelte: így a könyv- időmértékes verset alkotta meg. Ő fe-
nyomtatás feltalálása (Johannes Gu- dezte fel, hogy nyelvünk kiválóan al-
Vizsolyi biblia (Vizsoly, 1590)
tenberg, 1453 körül), az anyanyelven kalmas az antik metrumok haszná-
tartott istentiszteletek és prédikációk, a Biblia latára. Művét saját nyomdája segítségével adta ki
nemzeti nyelvekre való lefordítása és az iskolaalapí- 1541-ben. Így ez a munka lett az első Magyarországon,
tás széles körű gyakorlata is. Szintén ebben az időben magyar nyelven kiadott, nyomtatásban megjelent mű.
született meg a magyar szónoki stílus, pedig az ókori Újszövetség-fordítása mellett a nevéhez fűződik az első
retorika tudományát a reneszánsz és a humanizmus magyar nyelvtan, a Grammatica Hungarolatina ösz-
már felfedezte. Fontos szerepet játszott a reformáció szeállítása is, melyben a grammatika szabályszerű-
terjedésében az énekes kultúra: a protestantizmus ségei mellett a nyelvi jelenségeket is rendszerezte.
a gyülekezeti éneklés bevezetésével a nemzeti nyelvű Heltai Gáspár (1510?–1574?) Mózes öt könyvét,
zsoltárfordítások keletkezését is szükségessé tette. a Zsoltárok könyvét, majd 1562-ben az Új Testamen-
10
szöveggyűjtemény
11–13. oldal A RENESZÁNSZ ÉS REFORMÁCIÓ IRODALMA
tumot jelentette meg magyar nyelven, Méliusz Juhász

Péter (1532–1572) pedig 1567-ben jelentkezett szintén
magyar nyelvű Újtestamentumával.
A bibliafordító: Károli Gáspár

A teljes Biblia első magyar fordítása és kiadása Ká-
roli Gáspár (1529?–1592) református lelkész nevéhez
fűződik. Munkáját 1586(?)-tól 1590-ig végezte Gön-
cön, bibliafordítását vizsolyi Bibliaként említjük. For-
dítása számos kiadást élt meg az évszázadok folyamán
és napjainkig alkalmazzák a protestáns vallásgyakor-
latban. Károli Gáspár bibliafordítói tevékenységének
Reményik Sándor (1890–1941) állít verses emléket
A fordító című költeményében. Deák Árpád: Károli Gáspár mellszobra Marosvásárhelyen (2017)
Irány a szöveg!
1. Olvasd el Károli Gáspár bibliafordításának részletét (Jn. 1, 1-1, 14)! Jelöld a múlt idejű igealakokat! Mit veszel
észre bennük?
2. Olvasd el a szöveggyűjteményben Az magyar nípnek című Sylvester János-verset! Jelöld benne a hosszú és
rövid szótagokat, majd a verslábakat! Milyen sorokat látsz? Hogy nevezzük a sorokból kialakuló versformát?
3. Melyik újszövetségi eseményre utal a vers első két sora? Mely sorok szólnak magának a költőnek a munkás-
ságáról? Mi volt ez a munka?
4. Nézz utána, milyen nyelvjárás fonetikai sajátosságait mutatja a vers!
5. Hallgasd meg a QR-kód megnyitása után Reményik Sándor A fordító című versét is! Mire utalhat
az Ige-ige szópár a szövegben?
6. Nevezd meg a Károli Gáspárra tett szövegbeli utalásokat!
7. Miben látja Reményik Sándor a műfordítói munka nehézségeit?
Fogalmak
4 reformáció: az egyházi élet megújulása,
Vitassuk meg! a 16. században megindult vallási mozgalom,
melynek eredményeképpen létrejöttek
„Ha Kálvin nem lett volna, lehet, hogy most nem magyarul
a protestáns (evangélikus, református, unitárius:
beszélnénk. Hallottam egy tömör véleményt. Van benne va- szentháromság-tagadó) egyházak
lami, de egy kis kiegészítést hozzá kellene tenni: ha Luther
grammatika: nyelvtan; a reformáció idején
és Kálvin nem lett volna, most nem magyarul beszélnénk.
kiemelt fontosságú tudomány lett, a Biblia
Akkor talán ma Magyarország a latin nyelvnek lenne egyik tanulmányozása az eredeti szöveg nyelvének
utolsó bástyája, esetleg egy latinizált magyart vagy éppen (héber, görög) alapos ismeretét feltételezte
a németet beszélnénk.”
protestáns: a 16. században a katolikus egyháztól
Balázs Géza: A reformáció hatása a magyar nyelvre, különvált, keresztyén egyházak bármely ága vagy
in: Irodalmi jelen, 2017 követője, evangélikus, református vagy unitárius
▶ Egyetértesz Balázs Géza fenti állításával? Mik lehetnek prédikáció: bibliai alapú, templomi igehirdetés
a szerző saját megállapításaival kapcsolatos érvei?
11
Zsoltárfordítások
Napjainkban még mindig gyakran megfigyelhető jelenség, hogy híres, főleg angol nyelvű zeneszámok
szövegét fordítják le magyarra, hogy anyanyelvünkön adhassák elő őket.
Szerinted mi lehet a fenti jelenség oka? Milyen előnyei vannak az ismert, idegen
nyelvű dalok magyar szöveggel való éneklésének?
A zsoltárparafrázisok világa A parafrazált zsoltárok ezzel párhuzamosan a könyör-

A 16. századi Magyarországon a bibliafordítások mel- gő vagy hálaadó imádság egyik fajtáját is jelentették.
lett a zsoltárfordítások is külön figyelmet érdemelnek. Előadásmódjukat közösségi és énekes jegyek uralták.
Az ószövetségi Zsoltárok könyvében található héber
versek nemzeti nyelvre fordítását, verses átiratát és Gyülekezeti énekeskönyvek
gyülekezeti énekké formálását a német művelődés- A magyarországi reformáció gyülekezeti énekeit, így
történetben maga Luther Márton kezdeményezte. zsoltárparafrázisait is az úgynevezett gyülekezeti, ké-
Az európai, így a magyar protestantizmus is nagy sőbb felekezeti énekeskönyvek tartalmazták. Az első
számban készítette el a maga zsoltárparafrázisait, ilyen magyar nyelvű kiadvány Krakkóban, 1536-ban
mely parafrázisok nem klasszikus fordítások, ha- jelent meg Kegyes énekekről és keresztyén hitről való
nem az eredeti héber szövegek verses, szabad átköl- rövid könyvecske címen. A későbbi, nyugat-európai
tései voltak. mintára szerkesztett, de már hazánkban kiadott éne-
Szövegeikben a szerzők az eredeti versekben meg- keskönyvek összeállítói kéziratos és nyomtatott forrá-
fogalmazott léttapasztalatokat aktualizálták, és vonat- sokra egyaránt támaszkodtak. A leghíresebb, 16. szá-
koztatták saját korukra. Céljuk a gyülekezeti éneklés zadi énekeskönyveink szerzői között Újfalvi Imrét,
kultúrájában az egyén és az őt körülvevő világ ösz- Huszár Gált, Sztárai Mihályt, Szegedi Gergelyt, Bor-
szefüggéseinek megértetése és átélhetővé tétele volt. nemisza Pétert és Gönci Györgyöt kell említenünk.
Kecskeméti Vég Mihály

A protestáns énekszerző Kecskeméti Vég Mihály (?–1567) életéről pontos adatokat nem
ismerünk. Egyetlen éneke marad fenn a protestáns énekeskönyvekben: az 55. zsoltár
alapján készült zsoltárátdolgozása (Könyörgés hamis atyafiak ellen. Vigasztalódás Isten-
ben). Ez a parafrázis messze kiemelkedik a kor hasonló műveinek sorából. A szerző ne-
vét a versfőkben elrejtett akrosztikon mutatja. A vers Dávid király hamis barátai mi-
atti panaszának egyes szám első személyű lírai megfogalmazása. A versbeszélő a baráti
árulást, az őt elérő gyűlöletet, az igazság elleni támadást és a hitszegést rója fel barátból
lett ellenségeinek. Saját fájdalmával és csalódásával Istenhez fordul. Tőle reméli az iga-
zságszolgáltatást: a vétkesek megbüntetését és saját maga árulóktól való megszabadítá-
sát. Személyes hangvételű, érzelmektől fűtött, érvelő beszédében az isteni igazságosságra
hivatkozik.
A felező tízes sorokból álló, ütemhangsúlyos verselésű, bokorrímes költeményt a zeneiro-
dalomban Kodály Zoltán dolgozta fel a 20. században Psalmus Hungaricus címen. A szer-
ző tenor szólóra, vegyeskarra és nagyzenekarra írt oratorikus művét Pest, Buda és Óbuda
egyesítésének 50. évfordulója alkalmából készítette 1923-ban. A Kodály-darab a történelmi
korok (Dávidé és Kodályé) és helyzetek közötti párhuzamon túl (első világháború elveszté-
se, Trianon) a zeneszerző magánéletének saját, keserű élettapasztalatára is utal. A Psalmus
Hungaricus szépirodalmi párját a magyar irodalomban Dsida Jenő azonos című verse
jelenti.
12
szöveggyűjtemény
Szenczi Molnár Albert versszakokra tagolt vers híven követi az eredeti, ószö-
Szenczi Molnár Albert (1574–1634) sokáig német földön vetségi szöveg közléselemeit. Benne az Isten közelségé-
élt, protestáns énekszerzőnk. Zsoltároskönyve, mely re vágyakozó lírai én elhagyatottságának érzetét az őt
mind a 150 zsoltár magyar fordítását, szabad átköltését körülvevő ellenségek megnyilatkozásai erősítik. A lelki
tartalmazza, 1607-ben jelent meg. A könyv egyik leg- szomjúság tapasztalatát végül az Istenbe vetett versbe-
szebb darabja a 42. zsoltár átdolgozása. Szerzője az ere- szélői hit önmegszólító bizonyossága oldja.
deti héber vershez hasonlóan a szomjas szarvas – hű- Szenczi Molnár Albert nevéhez a Zsoltároskönyvön
vös patak fogalompárjának metaforájára építi a zsoltár kívül az első latin–magyar szótár és egy latin nyelven
szövegét. A változó hosszúságú, kereszt- és páros rímes írt magyar nyelvtan megszerkesztése fűződik.
A 23. zsoltár Szenczi-féle parafrázisa három, teljesen azonos versszakszerkezetű,

11 szótagos sorokból álló, páros rímes költemény. Szövege – az eredeti, héber
verset követve – a jó pásztor – Isten metaforát bontja ki. Versbeszélője a tétel-
mondatot követően az ószövetségi képek használatával érvel az isteni gondvise-
lés általa megtapasztalt megnyilvánulásai mellett.
A 90. genfi zsoltár legszebb szabad átiratát szintén Szenczi Molnár Albert
által ismerhetjük. Az emberi halandóság tudatában versbeszélője a meggon-
dolt és tudatosan élt élet szükségességéről ír. A szabályos formát mutató köl-
temény a múlandó emberlétre az isteni irgalmat és a gondviselés erejét kéri.
A versszöveg a református és az evangélikus énekeskönyvek mai napig hasz-
nálatban lévő alkotásává vált. Nyitósorára József Attila hivatkozik Kész a lel-
Heinrich Ulrich: Szenczi
tár című versében. Molnár Albert arcképe (1604)
Irány a szöveg!
1. Olvassátok el a szöveggyűjteményben Szenczi Molnár Albert 42. zsoltárát! Gyűjtsetek benne példákat az
önmegszólítás kifejezésmódjaira! Fogalmazzátok meg, mire alkalmas ez a költői eljárás! A függelékben talál-
ható kotta alapján énekeljétek el!
2. Hallgassátok meg a 42. zsoltárt Gryllus Vilmos és Gryllus Dániel előadásában a Mint a szép híves patakra –
A reformáció korának énekeiből című lemezen! A zsoltárt ti is énekelhetitek, a kottáját a függelékben meg-
találjátok.
3. Hallgassátok meg Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét! Énekeljétek el a kezdősorát! A dallam
kottáját a függelékben megtaláljátok.
4. Énekeljétek el a 90. zsoltárt is! Ezt a kottát is megtaláljátok a függelékben.
4 Fogalmak
parafrázis: szabad átirat, átköltés
Vitassuk meg!
A 16. századi tragikus magyarországi történelmi helyzetben, az ország akrosztikon: ’névrejtés’, egy vers egymás
után következő verssorai, versszakai
három részre szakadásakor a „nyelv a magyar állam széthullása után
első betűiből összeálló értelmes
átvette a nemzeti együvé tartozás jelképének szerepét és képviseletét”. szöveg; leggyakrabban a szerző vagy
Nemeskürty István: Kis magyar művelődéstörténet a címzett neve, esetleg ajánlás vagy
▶ Miért játszhat egy nemzet sorsdöntő történelmi pillanataiban dön- fohász
tő szerepet az anyanyelv? Mit ad ma nekünk nemzeti nyelvünk az
angol világnyelvként való térhódítása idején?
13
Vitairodalom a reformáció korában
A hétköznapi életben pillanatnyi véleményünk védelme mellett sokszor elveink mentén is vitatkozunk.
A vita ugyanakkor túlnőhet a magánélet keretein, így gyakran tudományos mederbe is terelődik.
Vajon mikor tart magán- és mikor közérdeklődésre számot egy vita? Mik lehetnek
a viták nyilvános megjelenésének előnyei?
A reformáció korának vitairodalma rakterek, akiknek jellemzésére a szerző leginkább a rá-

A vallási vitairat Magyarországon a reformáció juk jellemző nyelvhasználati sajátosságokat alkalmazza.
kezdete óta a protestantizmus és a későbbi katolikus A negatív hősök bemutatása a komikum eszközeivel
megújulás fontos irodalmi műfaja. A mintegy százöt- történik. Sztárai írói nyelvét a népies jegyek uralják;
ven év alatt született művek történetük során számos a cselekmény nélküli darabok a katolikusokat teszik
szerepet töltöttek be. A 16. század eleji kezdetekkor nevetség tárgyává. A párbeszédes jelenetek jellemzően
a protestáns vitairatok a katolikus egyház tekintélyé- elevenek, sokszor köznyelvi elemeket is tartalmaznak.
nek lerombolását, működési visszásságainak leleplezé-
sét, dogmatikájának elvi cáfolatát célozták meg. E vita- Bornemisza Péter
iratok a gúny, az irónia és a személyeskedés eszközeit Bornemisza Péter (1535–1584) a magyar prédikátoriro-
sem nélkülözték. A későbbiekben megszületett mun- dalom kiemelkedő személyisége. A nagy tudású, több
kák már sokkal inkább a felekezeti dogmák közötti elvi nyelven beszélő, reneszánsz-humanista műveltségű író
különbségek felmutatásának, valamint a saját álláspon- és költő a protestáns tanok mellett kötelezte el magát.
tok megvédésének szándékával jöttek létre. A Balassi Bálint tudós nevelőjeként is ismert Bornemi-
szának köszönhetjük Szophoklész Elektra című drámá-
Sztárai Mihály jának prózai átdolgozását, (Tragoedia magyar nyelven,
A ferences szerzetesként és papként induló, később evan- az Sophocles Electrájából címen). Életművének legjelen-
gélikus hitre áttért prédikátor Sztárai Mihály (1500 kö- tősebb epikus alkotása az Ördögi kísértetek című munka,
rül–1575) zsoltárairól és vallásos históriáiról, hitvitázó melyben a bűnös lélek szenvedéseinek szemléletes leírá-
drámáiról is ismert nemzeti irodalmunkban. Egyik leg- sával ösztökéli olvasóit, hogy álljanak ellen a csábító kí-
jelentősebb műve Az igaz papságnak tiköre című, mely a sértéseknek. Írásáért meghurcolták és börtönbe zárták.
vitadráma műfajába tartozó alkotás. Az írás a pap- Sikeres szökését követően Balassi István birtokán húzta
ság intézményével kapcsolatos katolikus és protestáns meg magát, ahol idejét prédikációi rendezésével, vala-
álláspontot szembesítő, egy prológusból és öt felvonásból mint egy énekeskönyv megszerkesztésével töltötte.
álló darab. Szereplői ellentétes teológiai álláspontra he- Leghíresebb lírai alkotása a Siralmas énnéköm kez-
lyezkednek: Borbás bíró és Antal bíró a segítségükkel íté- detű, Cantio optima (’nagyon szép ének’) címen meg-
li meg, ki és milyen az igazi pap. A hitvitában Böröck pap talált búcsúverse, melyet huszonhárom éves korában,
és Tamás pap vesz részt, előbbi a katolikus, utóbbi a pro- külföldi tanulmányútja megkezdése előtt írt. Ez a köl-
testáns álláspontot képviseli. Tamás pap alakjában Sztá- temény a magyar nyelvű világi líra első jelentős alko-
rai a saját karakterét rajzolja meg. Vitakultúrájával és tása. Szövege különös formát mutat: a hat háromsoros,
teológiai felkészültségével úgy győzi le a katolikus állás- refrénes, rímes versszak a költői tehetség és gyakor-
pontot, hogy közben ellenfelét a gúny és az irónia eszkö- lat meglévő gesztusait bizonyítja. Lírai énjének sorsa
zével illeti. A darab végén a katolikus papok saját tanu- egybefonódik a három részre szakadt Magyarország
latlanságukat elismerve új foglalkozást választanak tragédiájával. A búcsúzkodó költő elválásának tárgyát
maguknak, míg Borbás és Antal bíró megfogadja, hogy az „Áldott Magyarország” kifejezéssel illeti. Ellenségei
csak az igazi papságot fogják követni. nem csupán a nemzet politikai ellenfelei, de az általa
Sztárai a magyar dráma megteremtője. Darabjait igaznak tartott, protestáns hittől is távol álló törökök,
nemcsak olvasásra, hanem színpadi előadásra is szán- németek és magyar urak. A versszakokat záró refrén
ta, és erre az általa tanított diákok segítségével módja kétkedő panaszát az elválás fájdalmát jelző mondat-
is nyílt. Drámáinak szereplői statikus, fekete-fehér ka- modalitás is mutatja.
14
szöveggyűjtemény
Heltai Gáspár a bárányról című, második fabu-

Heltai Gáspár (1520–1574) a magyar la a patakból ivó erőszakos farkas
reformáció híres alakja: prédikátor, és a jámbor, védtelen bárány vérre
író és műfordító. A német anyanyel- menő konfliktusának rövid króniká-
vű, a magyar nyelvet csak később ja. A farkas, visszaélve erőfölényével,
megismerő szerző a 16. századi ma- igaztalan vádakkal illeti a neki félel-
gyar epika európai színvonalú alko- mében behódolni is képes bárányt,
tója lett. Lelki-szellemi útja az erdélyi majd meg is öli az ártatlan állatot.
szászok lutheranizmusától az uni- Heltai magyarázatában a mese
tárius tanokig vezetett. Történetírói a világi gazdagok kegyetlenségéről
tevékenysége mellett értekező prózai és a szegények védtelenségéről ta-
és prédikátori művein túl Száz fabu- nít. Az ebről és a konc húsról című
la című, Aiszóposz nyomán írt mes- mese az eb példáján keresztül a
egyűjteménye a legismertebb, melyet telhetetlen ember jellemhibájának
1566-ban adott ki Kolozsváron. büntetését beszéli el. A hollóról és
Állatmeséinek szereplői metafo- a rókáról című pedig lényegileg
rikus alakok: állatbőrbe bújtatott, a hízelgést váró és elfogadó ember
emberi jellemű és viselkedésű figu- görbe tükre, melyben a világi dicső-
rák. A rövid, példázatos történetek ségre áhítozók a könnyen szerzett
átvitt értelmét a szerző minden eset- hívságok elvesztésével fizetnek hibá-
ben megmagyarázza. A farkasról és A Száz fabula címoldala jukért.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el Heltai Gáspár Száz fabula című művének részleteit! Idézd fel, hol tanultál már az állatmese műfa-
járól! Milyen szerzőkre emlékszel?
2. Fogalmazd meg, mi lehet Heltai Gáspár írói célja a fabulákkal a reformáció idején!
3. Nézzétek meg Richly Zsolt: Fabulák – Heltai Gáspár mesél című filmalkotásának tetszőleges epizódjait!
4. Olvasd el a szöveggyűjteményben Bornemisza Péter Siralmas énnéköm kezdetű versét! Miben emlékeztet
a szöveg Janus Pannonius Búcsú Váradtól című versére? Mi a két vers közös vonása?
5. Állapítsd meg, mi indokolhatja a refrénsorok felkiáltójeles zárlatát!
6. Fogalmazd meg, Bornemisza Péter versében mi a hasonlóság a lírai alany és Magyarország sorsa között!
4 Fogalmak
vallási vitairat: a hitbeli kérdésekben
Vitassuk meg! eltérő felekezeti álláspontokat
„Egy ácsmester alkotta az emberiséget, és csak ez az egy ácsmester alkot- tükröző, nyilvánosan is
hozzáférhető, írásos dokumentum
hatja újjá.” Rotterdami Erasmus
vitadráma: a reformáció idején
▶ Mit jelenthet a fenti idézet ácsmester-metaforája? Hogyan kapcsolód- kialakult drámai műfaj, mely
hat a reformáció történetéhez? Szerinted a vita mely megnyilvánulá- a különböző vallási felekezetek
hittételeit és vallási gyakorlatát
sai vezethetnek egyetértést hozó nyugvópontokhoz? Hogyan lehet és helyezi középpontba
kell jól és eredményesen vitatkozni?
15
A reformáció világi irodalma
„A század riportere lett, várról-várra járva elénekelte az újabban lött dolgokat, az örökké tartó török
hadjárat örömeit és fájdalmait. Kissé lassú hírszolgáltatás volt, néha már évekkel előbb elesett a vár,
amelyről énekelt, de akkoriban minden lassabban ment ezen a világon.” – írja Szerb Antal Tinódi Lan-
tos Sebestyénről. (Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet)
irodalomtörténet)
A haditudósítás minden háborús időszak kiemelt tájékoztatási eszköze volt. Szerinted

milyen életformát jelent ez a foglalkozás a tudósító személyére nézve? Jellemezzétek
a fenti élethelyzetet!
Históriás énekek lyel a szerző – korának minden

A verses epikai formák közül a jelentősebb hadi eseményéhez
históriás énekek egy adott törté- hasonlóan – Eger viadalának is
nelmi idő hadi eseményeinek ének- emléket állít és forrást szolgáltat
beszédben előadott, korabeli doku- az utókor számára. Az alkotás az
mentumai. Bennük a középkori és ostromlott vár részletes leírásától
humanista történetírás hagyomá- kezdve a várvédők és ostromlók
nyainak továbbélését figyelhetjük számán, főbb hőseik megnevezé-
meg. A többnyire egykorú történeti sén át a korabeli magyar és török
tárgyú elbeszélő költeményeket ván- fegyverzet bemutatása mellett
dormuzsikusok, lantosok vagy hege- az ostrom mozzanatait és vég-
dűsök adták elő. A magyar históriás kimenetelét is elbeszéli. Tinódi
ének legjelentősebb képviselője a ze- elsődleges alkotói célja azonban
nei képzettségű Tinódi Lantos Se- mégsem az írói hírnév megszer-
bestyén (1505 körül–1556) volt. Éle- zése lehetett, hiszen műve nyel-
tében sokat vándorolva a törökök vezete és verselése is viszonylag
elleni küzdelem szükségességét hir- egyszerű, dísztelen: a históriás
Pusztai Ágoston: Tinódi Lantos Sebestyén
dette, az ellenük folyó magyar csatá- ének tizenegy szótagos, négyso-
szobra Egerben (2002)
rozások krónikásává vált. 1554-ben ros, bokorrímes versszakokból
Cronica címen jelentette meg 23 saját dallamot is tartal- áll. Sokkal inkább állíthatjuk, hogy az alkotó az általa
mazó fő művét Kolozsváron. Históriás énekei között leg- sokszor eposzi magaslatokba emelt, hősi várvédőknek
ismertebb az Eger vár viadaljáról és az ennek összegzé- kívánt emléket állítani. A korabeli és az utókori olva-
seként megjelent Eger históriájának summája című két sók számára éppen e hősök példáján keresztül mutatta
munka. meg, hogy a 16. századi magyar nemzet sorsa kizárólag
az összefogással megteremtett, bátor, törökellenes har-
Eger vár viadaljáról cok révén volt megmenthető. Gárdonyi Géza is erre az
üzenetre támaszkodott Egri csillagok című regényében.
Tinódi Lantos Sebestyén Eger vár viadaljáról című his- Tinódi Lantos Sebestyén a históriás éneken kívül
tóriás éneke 1553-ban, Eger várának diadalmas megvé- más műfajokban is alkotott: Sokféle részögösről című,
dése után egy évvel keletkezett. A kész művet a szerző 1548-ban írt példázata a mértéktartás erényére ne-
– remélt jutalom fejében – Ferdinánd királyhoz is eljut- vel. (A kottája megtalálható a könyv mellékletében.)
tatta. Ezt az alkotói szándékot siker koronázta: a király
az elismert és tehetséges Tinódit művéért nemesi rangra Széphistóriák
emelte. Az Eger vár viadaljáról című munka négy rész- A magyar reformáció idején keletkezett széphistóri-
ből álló, terjedelmes históriás ének: az egri vár dicsősé- áink a kor egyre növekvő olvasói igényeit igyekeztek
ges megvédésének haditudósítói elbeszélése. A krónikai kiszolgálni. A korabeli ponyvának számító, szerelmi
igényű munka jelentősége az a vállalt hitelesség, amely- tárgyú, verses epikus alkotásokban az itáliai rene-
16
szöveggyűjtemény
szánsz író, Giovanni Boccaccio erotikus témájú törté- titkáról, az ördögfiak is hárman vannak és Árgirus is
netei éltek tovább. Keletkezésük célja a szórakoztatás háromszor találkozik tündérlány szerelmével a csodá-
mellett erkölcsi intelmek és példázatok közlése, vala- latos kertben. A királyfi az aranyhaja egy tincsétől
mint az emberi érzelmek bemutatása volt. megfosztott, őt elhagyó tündérleány keresése közben
számos viszontagságos akadályt küzd le: távolságot,
História egy Árgirus nevű királyfiról boszorkányos, csábító ármányt, sorsrontó álmot és
és egy tündér szűz leányról árulást, míg végül boldogan rátalál szerelmesére.
A széphistória négysoros, soronként tizenkét szótag-
A széphistória feltételezett szerzője Gyergyai (Ger- ból álló, bokorrímes versszakokból építkezik. A lineáris
gei) Albert (16. század): neve a mű elején található történetvezetés fabuláján túl a mű apró részletei különös
versfők akrosztikonjában olvasható. Keletkezésének értéket képviselnek: így a tündérlány és kertjének rene-
pontos ideje ismeretlen, mert korabeli kiadása nem szánsz leírása és a szerelmesek beszédének virágszimbo-
maradt fenn, de a legvalószínűbb, hogy a 16. század vé- likája. A szerelmi kapcsolat leírásában az udvari szerelem
gén, a műfaj virágkorában íródott. Műfaja tündérme- és a petrarcai hagyomány elemei köszönnek vissza. A mű
se, eredeti forrása egy olasz krónika, ahogyan szerző- a reneszánsz ember szerelemkultuszát közvetíti: benne
je erre az első versszakban hivatkozik. Valószínű, hogy ez az érzelem mint létértelem nyer ábrázolást. A szöveg
Gyergyai a korban jól ismert mese egy olasz irodalmi leghíresebb magyar irodalmi feldolgozását Vörösmarty
változatát fordította le magyarra. Szövege őrzi a nép- Mihály Csongor és Tünde című színműve jelenti.
mesei hármas számot: Árgirus a harmadik fiú, a cso- A kor másik ismert széphistóriája a Pataki Névte-
dálatos almafa napjában háromszor virágzik, a jöven- lennek tulajdonított Eurialusnak és Lucretiának szép
dőmondó három nap után beszél a királynak az almafa históriája című alkotás.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben az Eger vár viadaljáról című históriás ének részleteit! Keresd ki bennük az
árulásról szóló szövegrészt! Ki készült elárulni az egri várvédőket? Mi lett a büntetése ezért?
2. Milyen pusztító fegyvert készített Gergely deák?
3. Állapítsd meg, hogyan adják meg a végtisztességet az egri várvédők az elesett Mecskei Istvánnak!
4. Hallgassátok meg az Egri históriának summája című históriás ének részleteit Kobzos Kiss Tamás előadá-
sában!
5. Olvasd össze a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról című széphistória első
részletében közölt versfőket! Milyen név olvasható ki a betűkből?
6. Nevezd meg a tündérkert leírásának reneszánsz vonásait!
7. Gyűjtsd össze a közölt szövegrészletben a szerelmi beszéd virágszimbolikai elemeit!
Fogalmak
4 verses epika: elbeszélhető történetű,
verses formájú irodalmi alkotás
Vitassuk meg!
históriás ének: egy adott történelmi idő hadi
„Minden országot bejártam, eseményeinek énekbeszédben előadott,
Minden messze tartományt, korabeli dokumentumai
S aki álmaimban él,
széphistória: olyan históriás ének, amely
A dicsőt, az égi szépet szerelmi, viági történeteket dolgoz fel
Semmi földön nem találtam.”
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
▶ Vajon a mai kor embere számára is létértelem az igaz szere-
lem? Ha igen, miért? Ha nem, akkor mi lépett a helyébe?
17
A regény születése
Miguel de Cervantes Saavedra: Don Quijote
„Az erény útja igen szűk, míg a bűné tág és téres és tudom, végük és céljuk mily különböző, mert
a bűn tág és téres útjának vége a halál, míg az erény és szűk és gyötrelmes pályájának élet a vége…”
(Cervantes: Don Quijote)
Quijote)
Vajon van még helye a modern világban a középkor lovagi erényeinek? Ha igen, mi-
lyen élethelyzetekben gyakorolhatóak ma ezek az erények?
Don Quijote hercegkisasszonyokat is. Útja során

számos galibát okozott, többször jól
Miguel de Cervantes Saavedra elverték, majd hazacibálták, mégis
(1547–1616) a spanyol aranykor iro- mindig megszökött, hogy visszatér-
dalmának világirodalmi rangú al- hessen saját, valóságosnak hitt vilá-
kotója: költő, író és drámaíró volt. gába. Végül egészségében meggyen-
Fiatal korában Itáliába került, ahol gülve, meghalni tért haza otthonába.
a törökök elleni harcokban hadi Betegségének idején felismerte balga
sebesülést szerzett. Algíri fogsága tévedéseit, és tudatosan intett búcsút
után hazájába, Spanyolországba a lovagi történeteknek.
visszatérve hivatali tevékenységek-
ből és az írásból tartotta el magát. A Don Quijote helye
1597-ben és 1602-ben pénzlopás az európai regény-
vádjával bebörtönözték, majd ké- irodalomban
sőbb szabadlábra helyezték. A Don A Don Ouijote (teljes nevén Az elmés
Quijote első részét ekkor írta meg nemes Don Quijote de la Mancha)
(1605). A regény második részének a világ egyik legismertebb regénye-
megírásakor (1615) már Madrid- ként közvetlenül a középkori lovag-
ban élő, sikeres és elismert író volt. William Kent - Jacob Folkema: Miguel regény hagyományaira tekint vissza.
Cervantes Don Quijote című de Cervantes arcképe (18. század) Az ókori görög és római irodalom
műve az európai irodalomtörté- teremtette prózai regények csak töre-
net első modern regénye. Főhőse Alonso Quijano, dékes formában maradtak az utókorra. A középkori
a manchai kisnemes, aki a középkori lovagregények francia irodalom kezdte ’roman’-nak nevezni azokat
bűvöletében élt. E regények elképzelt világát a való- a terjedelmesebb epikus műveket, melyek nemzeti
sággal azonosította, majd maga is belépett elbeszélési nyelven íródtak és világi tematikájúak voltak. Ilyen
terükbe: rozzant gebéjén, Rocinantén, ütött-kopott fiktív történeteket olvashatunk a lovagregényekben is.
fegyvereit felöltve lovagi kalandokra indult. Úrnőjére A reneszánsz kor kései szakaszában, a manieriz-
egy, a szomszéd faluban élő parasztlány személyében musban íródott Don Quijote eszmei-keletkezési hátte-
lelt, neki a Dulcinea del Toboso nevet adta. Ezután rében egy megváltozott világ új rendjét kell látnunk.
a közelében élő parasztembert, Sancho Pansát vette A felbomló feudalizmus helyébe lépő, alapvetően a ke-
rá arra, hogy fegyverhordozójaként kísérje el őt lovagi reskedelemhez köthető, anyagi javakra építő társadalmi
útjain. A szereplők a regény folyamán megszámlál- rend emberi sorstörténeteit gyakran a gyors meggazda-
hatatlan kalandot éltek át, melyeket a főhős mindig godás határozta meg. A valós felemelkedéstörténetek
a lovagregények képzelt helyzeteivel hozott összefüg- óhatatlanul a kapzsiság, a szerzésvágy és a gátlástalan-
gésbe. Így harcolt Don Quijote általa hadseregnek vélt ság jellemhibáit mutatták. Egy ilyen változó történelmi
juhnyájjal, óriásoknak hitt szélmalmokkal, így lett korban nem meglepő, ha az ember természetes lelki
udvari bolond és ekként védelmezett elraboltnak hitt igénye egy már letűnt, de lelkileg tisztább időszak eré-
18
szöveggyűjtemény
33–37.
nyei felé tekint. A lovagkor irányába. Bár a regény főhő- A regény szerkezete a kor spanyol irodalmának
se, Don Quijote a korerkölcs fölé is emelkedhetne, ka- kedvelt formáját követi: egymáshoz lazán kapcsolódó,
raktere mégsem dicsőül meg, hiszen világa csak saját felcserélhető sorrendű epizódokból áll. Ezen jelenet-
fantáziájának szüleménye. Őrültsége nem sorsszerű, szerű cselekményelemeket a főhős személye fűzi össze.
hanem saját maga által, tudatosan választott magatar- Ezt a regényszerkezetet pikareszk (spanyolul picaro
tásforma. Megnyilatkozásaiban sokszor mutatja az ön- ’csavargó’) regényszerkezetnek nevezzük.
elemzés gesztusát, a független, reneszánsz szellem aka- A Don Quijote népszerűsége már Cervantes korá-
ratlagos cselekvési mintáit. A vágy és valóság ellentétes ban magasra ívelt, és a későbbi művészettörténeti ko-
tapasztalatait észszerűtlen és groteszk élethelyzetekbe rok is kedvelt forrásként tekintettek a regényre. Rajz-
menekülve éli meg. Magatartása, jelleme és nyelvhasz- film, film és színdarab is készült belőle. A magyar
nálata is komikus, így a mű a lovagregény cervantesi irodalomban többek között Arany János Toldi estéje
paródiájaként értelmezhető. és Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című művei
A Don Quijote-i karakter megalkotásában nagyon használják a kóbor lovag cervantesi alakját.
tudatos írói eljárás figyelhető meg. A külső-belső kont-
rasztokra épülő jellemalakítás határozottsága mellett
a főhős alakjának alkotói megkettőzése is választott Fogalmak
eljárás. A paródia humora többek között Don Qui- manierizmus: a 16. század végétől a barokk korig tartó
jote és Sancho Pansa tulajdonságjegyeinek állandó el- stílusirányzat, mely megbontja és bonyolulttá teszi
lenpontozása révén jut érvényre. A két hős külső és a reneszánsz szimmetrikus harmóniáit
belső vonásai, elvei, valamint megnyilatkozásai egy- paródia: gúnyos, komikus stílushatású, a jellemző
más szöges ellentéteként nyernek ábrázolást. tulajdonságjegyeket felnagyító utánzás
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben a Don Quijote című regény részletét! Gyűjtsd össze a főhős életvezetési
elvének és gyakorlatának szabályaira utaló megnyilvánulásokat!
2. Milyen kor eszményeire ismersz a fent összegyűjtött megnyilvánulásokból?
3. Állapítsd meg, hogyan viszonyul a szerző, Cervantes a Don Quijote-i elvekhez!
4. Gyűjtsd ki Don Quijote és Sancho Pansa ellentétes viselkedési és megnyilatkozási formáit!
5. Keresd meg a szövegrészlet komikus elemeit! Nevezd meg a komikum forrását bennük!
6. Nézzétek meg a Don Quijote de la Mancha című rajzfilm tetszőleges részleteit!
4
Vitassuk meg!
n.
„Don Quijote kívül áll a valóság korlátain, tilosban él: a fantázia tilosába
(…) Mi más ez az egész Valóság, mint egy nagy, gonosz Varázslat, amely-
nek törvényeit nehéz kiismerni, de amellyel reménytelen és hősiesen kell
harcolni, míg élünk? Így lesz a Don Quijote, tudva vagy akaratlanul, az
örök illúziók s reménytelen küzdelmek regénye.”
Babits Mihály: Az európai irodalom története
▶ Vajon milyen ügyekben és miért kell harcolnunk egész életünkben a „go-
nosz Varázslat” ellen? Ha ez a babitsi harc csak illúzió, akkor miért tesszük
mégis?
Lorenzo Coullaut Valera – Federico Coullaut-Valera Mendigutia:
A madridi Cervantes-emlékmű részlete (1929)
19
Líra a reformáció korában:
Balassi Bálint pályája
„Alig negyven esztendőt élt, s e negyven év alatt az emberi lét teljességét sűrítve átélte: egét, purga-
tóriumát, poklát megjárta. Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni… ez Dantétól József Attiláig
a legnagyobbak előjoga. Balassi – bár az lett – nem akart »dudás« lenni. Mágnásnak született, főnemesi
tudatát és öntudatát utolsó pillanatáig megőrizte.” (Gerézdi Rabán: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig)
g)
Szerinted hogyan alakíthatja az emberi és költői sorsot a mélységek és magasságok

megélése? Milyen szélsőséges élettapasztalatokról beszélhet Gerézdi Rabán?
I�úkora A felnő� Balassi

Balassi Bálint (1554–1594, ne- Az udvari élet kiegyensúlyo-
vét Balassának és Balassinak is zott időszaka apja halálával
írta) nemesi család sarjaként szűnt meg: Balassi huszonhá-
látta meg a napvilágot a felvi- rom évesen megörökölte a csa-
déki Zólyom várában. Apja Ba- lád bonyolult anyagi és peres
lassi János, maga is költő, anyja ügyeit, amelyekből élete végéig
Sulyok Anna. Balassa János sem tudott kikeveredni. 1578-
nagy hangsúlyt fektetett fia ne- ban ismerkedett meg élete
veltetésére, így nevelőjének múzsájával, Ungnád Kristóf
a korszak egyik kiemelkedő feleségével, Losonczy Annával.
személyiségét, a protestáns A közel hat évig tartó szerelem
prédikátort és költőt, Borne- a költőnek csak az első, rövid
misza Pétert (1535–1584) fo- időszakban hozott boldogsá-
gadta fel. Később Nürnberg- got, mégis kijelenthető, hogy
ben is tanult, sőt feltehetőleg Balassi ennek a tapasztalat-
Itáliában, Padovában is meg- nak a birtokában vált igazán
fordult. A hét nyelven beszélő, nagy költővé. Szerelméhez írt,
tudós és művelt költő poeta 1578-tól keletkezett udvarló
doctus volt. költeményeiben, az Anna-ver-
Balassi Bálint (ismeretlen magyar festő alkotása,
Amikor apját és annak só- 17. század) sekben múzsáját még Anná-
gorát, Dobó Istvánt Habsburg- nak nevezte, az 1588-as újbóli
ellenes összeesküvéssel vádolták meg és elfogták, találkozás ihlette költeményeiben viszont már – re-
a család Lengyelországba menekült. Balassi Bálint itt neszánsz költői gyakorlatra – a Júlia névvel illette.
fordította le németből a Beteg lelkeknek való füves A költő 1579-től Egerben volt hadnagy, majd anyagi
kertecske című vallásos elmélkedést. Az 1572-ben ki- nehézségeit rendezendő, 1584-ben érdekházasságot
nyomtatott kötet, amelyet szüleinek ajánlott, segítséget kötött első unokatestvérével, Dobó Krisztinával, az
nyújt olvasójának élete nehézségeinek elviselésében. egri várkapitány, Dobó István lányával. A házasságot
Még ugyanezen évben Balassa János királyi kegye- végül érvénytelenítették. Sárospatak vára kapcsán,
lemben részesült, tehát családjával együtt visszatérhe- amelyet ő a hozomány részének tekintett és bevett,
tett felvidéki otthonába. Apja 1575-ben fiát, Bálintot összekülönbözött a Dobó családdal. Sógora, Dobó Fe-
Báthory István erdélyi fejedelem ellen küldte harcolni renc ráadásul felségsértési perbe is fogta mint várfog-
a Habsburgok oldalán, Balassi megsebesült és fogságba lalót. Sőt a túl közeli rokonság miatt maga a házasság
esett. De a fejedelem a fogságból maga mellé vette, előbb is törvénybe ütközött. 1586-ban már azzal is vádolták,
erdélyi fejedelmi, majd – amikor 1576-ban a lengyelek hogy feleségével együtt muzulmán hitre tért és fiát
királyukká választották – lengyel királyi udvarába. Musztafának keresztelte. Erre a vádra azt a csattanós
20
szöveggyűjtemény
választ adta, hogy 1587-ben feleségével együtt kato- része egészen 1874-ig lappangott, amikor szerencsére
lizált. De ez sem mentette meg házasságát: felesége felfedezték a tervezett kötetének egy részét tartalmazó
elhagyta. Hosszú pereskedése és válása után birtokai Balassa-kódexet.
legnagyobb részét elveszítette. Balassi műveinek jelentős része ebben az 1660 körül
Katonának állt: Egerben és Érsekújvárott szol- készült kódexben maradt ránk. A kódex szövege meg-
gált hadnagyi rangban. Amikor szerelme, Losonczy lehetősen problémás, nehezen olvasható és rossz álla-
Anna, a Júlia-versek ihletője 1588-ban megözve- potú. Ismeretlen másolója a következőképpen vezeti be
gyült, sikertelenül próbálta feleségül kérni. Bá- a kötetet: „Következnek Balassi Bálintnak kölem-
natában Lengyelországba költözött, ahol vendég- kölemféle szerelmes éneki, kik között egynéhány isteni
látójának, báró Wesselényi Ferencnek feleségével, dicsíret és vitézsígről való ének is vagyon. Ezeket penig
Szárkándi Annával esett szerelembe. Ekkor keletke- az maga kezével írt könyvébül írták ki szórul szóra. Vé-
zett Célia-verseinek ihletője azonban valószínűleg tek kevés helyen esett benne. Az sem egyébtül lött penig,
mégsem ez az asszony lehetett: máig nem tudható hanem az Balassi írásának nehéz olvasása miatt, de afe-
biztosan, kire utal a Célia név. Balassi ezt követően lől meglehet. Külem-külem mindenik éneket mikor, mi-
határozta el, hogy ezután csak Mars és Pallasz kato- ről és kiről szerzette: megírta, az nótáját is mindeniknek
nája lesz, azaz a hadakozásnak és a bölcselkedésnek följegyzette. Az ki azért gyönyörkedik benne, innent iga-
szenteli életét. Szerelmi költészete ezután is folyta- zán megtanulhatja, mint köll szeretőjét szeretni és mi-
tódott, de a korábbinál visszavonultabb, tudós életet képpen köll neki könyörgeni, ha kedvetlen és vad hozzá.
élt. 1593-ban bekapcsolódott a tizenöt éves háború- De nem mindent hövít úgy az szerelem tüze talám mint
ba, Esztergom alatt sebesült meg, 1594. május 30-án őtet.”
érte a halál. Sírja Hibbe templomában található a mai Ám ebből a problematikus forrásból is kirajzolódik,
Szlovákia területén. hogy milyen erős kompozíciós szándék rejlik a versek
sorrendje mögött. Ha egymás után olvassuk őket, egy
A Balassa-kódex nagy történetté, a költő lírai önéletrajzává állnak ös�-
Nem tudunk arról, hogy a Beteg lelkeknek való füves sze. Kötetkompozíciójának távoli előzménye Petrar-
kertecskén kívül más Balassi-mű is megjelent volna ca Daloskönyve, amely nem más, mint Petrarca Lau-
a költő életében. Versei kéziratos másolatokban ter- rához fűződő szerelmének története. Mint Boccaccio
jedtek. Halála után is csak istenes versei jelentek meg, Dekameronja esetében láttuk, a reneszánsz szerzők
a többi műve kiadatlan maradt, így lett az utókor műveiknek gyakran nem adtak címet. Így tett Balassi
szemében Balassi majdnem háromszáz évig kegyes, is: verseit megszámozta, és rövid magyarázatban le
vallásos költő. Szerelmes és vitézi költészetének nagy írta, miről fognak szólni.
Gaspar Bouttats: Eger látképe (1686)
21
szöveggyűjtemény
A RENESZÁNSZ ÉS REFORMÁCIÓ IRODALMA 39–51. oldal
A költő verseinek többségét („ad notam”) nóta- Balassi kötete a lírai én szertelenségével kezdő-
jelzéssel is ellátta: a kor lírájának bevett gyakorlata dik: mindegyik versben más lánynak udvarol, másik
volt, hogy az alkotások énekversek voltak, egy már lé- lányba szerelmes halálosan. Helyenként veszekszik is
tező, sőt közismert dallam figyelembevételével kelet- az aktuális szerelmével (9.). Máskor keserűen csaló-
keztek és nyertek előadást. Balassi kései, legérettebb dik, és inkább elmenekül a nők elől, és vitéz barátaival
verseiben a nótajelzés elmarad: az így önálló szöveg- mulatozik (11.; 12.). A fiatalkori szerelmeknek a 33.,
versként élő művek a költő poétikai fejlődését bizo- Bocsásd meg, Úristen… kezdetű verssel szakad vége,
nyítják. a költő ugyanis megnősül.
A Balassa-kódex Gerézdi Rabán vélekedése szerint Később, mikor házassága tönkremegy, eszébe jut
tudatosan megszerkesztett kompozíció képét raj- régi szerelme, akit már Júliának hív (34.). Az 58. ver-
zolja ki. Feltételezhető, hogy Balassi a petrarcai hagyo- sig hiába ostromolja, majd kijelenti, hogy soha többé
mány mellett a kötet összeállításakor példaként tekin- nem említi a nevét, és megpróbál más nőknél vigaszra
tett a Párizsban, 1582-ben, latinul megjelent, Hiero- lelni. A sok szerelmi csalódásból a vitézségbe menekül
nymus Angerianus, Johannes Secundus és Michael (Egy katonaének).
Marullus által kiadott versgyűjteményre is. Gerézdi A Balassi-hagyaték a kötetkompozíció vélhetően
szerint a teljes kompozíció kialakítása a költő korai szerzői tagoltsága mellett egy tematikus tagolhatósá-
halálával meghiúsulhatott ugyan, struktúrája azon- got is megenged. A versek főképpen a szerelmi, az is-
ban mégis kivehető. E feltételezés alapján mondhatjuk, tenes és a vitézi líra tárgykörébe tartoznak.
hogy a reneszánsz teljességigény jegyében keletkezett
Balassi-verseket szerzőjük egy száz alkotást tartalma- Fogalmak
zó verseskötetben kívánta közreadni. Nyitóversnek poeta doctus: tudós költő
egy szentháromsághimnuszt szánhatott, ezenkívül nótajelzés: meglévő, közismert, versszövegek keletkezéséhez
házasságáig szerzett 33, majd házasságával kezdődően mintául szolgáló dallamhivatkozás, az énekversek dallama
írt, újabb 33 verse, végül pedig 33 istenes témájú alko- kompozíció: tudatosan, adott szabályok szerint elkészített
tása következett volna. műalkotás, pl. verseskötet
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben található Balassi-versek címét! Állapítsd meg e címek alapján, melyik te-
matikus verscsoporthoz tartozhatnak az adott alkotások!
2. Vizsgáld meg a közölt Balassi-versek nótajelzéseit! Nézz utána a megadott dallamoknak!
3. Melyik szöveg(ek)nek nincsen nótajelzése? Milyen szövegminőséget jelent a szövegvers ténye e költe-
mény(ek)ben? Miért? Válaszodat indokold!
4. Hallgassatok meg egy tetszőleges, zenei előadású Balassi-verset! A függelékben is találtok kottákat!
4
Vitassuk meg!
k s némi tanulságom is van, hozzáteszem
Huszonharmadik évét taposta, s mint maga írja, „már nem vagyok gyerme
dultam.” És »a múzsák nyájasságának,
(ha ugyan ez a dologhoz tartozik) hogy sok országban és udvarban megfor
hatása alatt« művelt udvari ember vált
a tudomány ékességének, a hosszú vándorlásnak és a huzamos udvari életnek
belőle. Gerézdi Rabán: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig
élettapasztalatok ma is egy huszonhá-
▶ Vajon a szerelem, a tudós műveltség, a széles körű nyelvtudás és a világi
ember életútja az említett életkorig?
rom éves ember jellemző jegyei? Miben hasonló és miben más a modern
Szükséges ma Balassi módjára igyekezni a műveltség megszerzésével?
22
szöveggyűjtemény
Balassi Bálint istenes versei

„…világi költeményei elfelejtett kéziratként hevertek egy főúri könyv-
tárban. Ma ez különösnek tűnik, mert szerelmes versei jobban érdeklik
a mai olvasót; de voltaképpen nem történt igazságtalanság, az istenes
versek Balassa legjobb és egyúttal legszemélyesebb alkotásai... Balassa
Bálint a magyar irodalom legnagyobb vallásos költője Ady Endre előtt.”
(Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet)
irodalomtörténet)
Szerb Antal az istenes és a vallásos kifejezést is emlí-

ti Balassi lírájával kapcsolatban. Mi lehet a két fogalom
közö� különbség? Balassi általatok megismert életútja
alapján mit gondoltok, milyen szándékkal fordulhatott
verseiben is Isten felé?
Istenes versek álló egységeket alkot-

Balassi költészetének egy jelentős verscsoport- nak. A költemény a
Balassi Bálint Istenes énekei
ját a vallásos témájú, gyakran zsoltáros hangú ver- himnusz és a zsoltár (Tótfalusi Kis Miklós kiadása,
sei alkotják. Ezeket az alkotásokat istenes versek- műfajával is rokonítha- Kolozsvár, 1701)
nek nevezzük. Az előző leckében már említettük, tó, hiszen a felütésben
hogy a Balassa-kódex felfedezéséig csak ezek a mű- olvasható megszólítás után a lírai én kéréseivel for-
vei voltak ismertek. Összesen tizenkilenc iste- dul Isten felé, méltatja őt és tetteit, végül pedig hálát
nes verse maradt fenn, pontos sorrendjüket, ke- ad a remélt irgalomért. A szöveg hangvétele rendkí-
letkezési idejüket nem ismerjük. Kiemelkedik vül bensőséges, amit a bűnbánat beszédhelyzete és
közülük a házasságkötése előtt íródott Bocsásd meg,
Úristen… (1584), az Adj már csendességet… (1591)
és a Végtelen irgalmú… (1594) kezdetű költemény.
Balassi Istenhez szóló költeményeinek alaphelyzete
a bűnbánat és a személyes istenviszony: a költő bízik
abban, hogy Istene megbocsátja bűnös életét. Egyes
elemzők szerint ez a személyesség, amely nagymér-
tékben különbözik a középkori vallásos irodalmi
művektől, világirodalmi mértékkel nézve is jelen-
tős újítás. A Balassi verseit meghatározó személyes
ember-Isten kapcsolat a magyar lírában is jelentős
hagyományt teremtett: többek között Ady Endre
(1877–1919) istenes költészetében él tovább.
Adj már csendességet

Az Adj már csendességet… című alkotás
a gyűjteményen kívül fennmaradt, kései Ba-
lassi-versek közé tartozik. Nótajelzés nem
tartozik hozzá, ami azt bizonyítja, hogy a mű önálló,
érett szövegversként él. Nyolc azonos szerkezetű versz-
szaka a Balassi-strófa egy változatának képét mutatja:
a belső rímekkel tagolt sorok 6 + 6 + 4 szótagból Az Ó, én édes hazám kézirata
23
Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor,
hogy házasodni szándékozott
A Balassa-kódex 33. verse a Bocsásd meg, Úristen… kezdetű vers. Mint a vershez írott
attribútum tájékoztat, ezzel a költeménnyel ér véget a házasságáig szerzett alkotások
sora, innentől a költő házassága idején írott költeményei következnek. A vers szerkezeti
súlyát az is megerősíti, hogy a sorok kezdőbetűi Balassi nevét adják ki. Ez az akroszti-
kon, magyarul névrejtés. A bűnbánatért könyörgő fiatal férfi bizalmas, személyes han-
gon szólítja meg az „Úristent”. A szöveg szerkezete követi a középkori himnuszok fel-
építését: kéréssel indul, majd annak részletes kifejtésével folytatódik, a zárlatban pedig
megismétli az eredeti kérést. De a beszélő sokkal személyesebb hangon szólal meg,
mint a himnusz műfajában szokás. A vers beszédhelyzete is összetettebb: a versbeszélő
mintegy közvetítőként áll Isten és a lélek között.
A harmadik strófától kezdve egyes szám harmadik személyben beszél saját lelkéről.
Maga a „búsult lélek” a második strófában jelenik meg, a következő szakaszok csak az igei
személyragok révén utalnak vissza rá. A következő szerkezeti változást a tizenharmadik
strófa hozza, amely a lélek megszólítása, és lezárja a költeményt meghatározó gondolati
ívet. Az utolsó két versszak függelékként kapcsolódik a szerkezethez: az előbbi a hívők kö-
zösségét szólítja meg („higgyünk mindörökké”), az utolsó szakasz pedig a mű keletkezési
körülményeit írja le.
Mint a szomjú szarvas...

Balassi Bálintnak, a magyar reneszánsz líra legnagyobb alakjának zsoltárparafrázisa,
a 42. zsoltár követi az eredeti szöveg idő- és értékszembesítő szerkezetét. Lírai
alanya saját, egykor meghitt és méltóságos Isten-ember kapcsolatát siratja és keresi
újra. Őt körülvevő ellenségeire záporozó és dühödt haraggal tekint, önmegszólító
megnyilatkozásaiban pedig a hit megtartását és megerősítését sürgeti. A Balassi-
féle parafrázis tizenöt szabályos, azonos szerkezetű versszakból áll: az első három
sorok felező tizenkettesek, a zárósorok pedig mindig rövidebb, hat szótagos egysé-
gek. Az ütemhangsúlyos verselésű, míves versforma sorvégei bokorrímekben csen-
dülnek egymásba. A 42. zsoltár (Ex psalmo 42.) egyik legszebb zenei parafrázisát
Giovanni Pierluigi da Palestrina Sicut cervus című, vegyeskarra írt motettája jelenti.
Végtelen irgalmú...
Balassi legfontosabb tanítványa, hagyatékának gondozója, Rimay János (1570–1631) tanú-
sága szerint a Végtelen irgalmú... kezdetű költemény költemény Balassi utolsó verse, ame-
lyet halálos ágyán írt. Rimay maga is költő volt, és a kutatók nem zárják ki, hogy való-
jában tőle származik ez a vers, csak mestere iránti tiszteletből tulajdonította Balassinak.
A mű egy latin nyelvű zsoltárparafrázis alapján készült. Erre utal a cím: Psalmus 51. A vers
gondolati felépítése szorosan követi a bűnbánó bibliai zsoltárt, de a versben feltűnő képek
a lőtt sebe miatt haláltusáját vívó költő helyzetét is felidézik. A tizenkét Balassi-strófá-
ból álló szövegvers lírai alanya az őszinte bűnbánat hangján szólal meg. Saját és eredendő
bűneinek tudatában fél a Pokolra jutástól. Lelki tisztaságának és üdvösségének egyetlen zá-
logát ebben a versben is az isteni irgalomban látja. A kegyelem ajándékát végül az életének
korábbi szakaszaiban elnyert gondviselői segítségre hivatkozva kéri. A költemény zárlata
pedig mintha nemcsak lelki gyógyulást, hanem a testi kínok enyhülését is várná.
24
szöveggyűjtemény
a személyes Isten-ember kapcsolat megléte is indokol. esendőség és az isteni irgalom kontrasztját az ellen-
A vers nyitányában az Úr egyes szám második szemé- pontozó szerkezet nagyítja fel, a bűnbocsánatra tehát
lyű, bizalmas megszólítását a „már” módosítószó sür- nem az emberi bűnbánat, hanem Jézus megváltó ke-
getése kíséri. A vágyott csendesség és lelki béke szüksé- reszthalála a hivatkozott jogalap. A lírai alany lelki fo-
gességét az ismétlődő felkiáltó mondatok is mutatják. lyamatainak intenzitását a változó modalitású monda-
A lírai én kínjának és bújának első versszakos említése tok mutatják. A költői kérdéseket követő bizonyosság
csak a második szakaszban nyer indoklást: a régóta („Nem kell kételkednem”) megszerzése után a versbe-
gyötrő bűntudat fordítja tekintetét Isten felé. Tőle várja szélő a szöveg zárlatában visszatér a felütés közlésszán-
a megváltást, a megbocsátást. A költői közlésszándék dékához. A kegyelem kiesdeklése így foglalja keretbe
a harmadik versszaktól retorikus-érvelő szerkezetet a köztes versszakok érvsorozatát. Az imádság záradéka
mutat: a bűn elengedésének alapja a versbeszélő által tehát a szárnnyal jelképezett bűntelen szabadság meg-
hivatkozott, krisztusi megváltás ténye. Az emberi szerzését célozza.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben az Adj már csendességet… című verset! Gyűjtsd ki belőle az ellenpontozó
szerkezet fogalmi elemeit! Mely elemek vonatkoznak a versbeszélőre és melyek Istenre?
2. Tagold belső egységekre a versszöveget! Hol húzódhatnak a szakaszhatárok? Mi a tagolhatóság alapja?
3. Jellemezd a versbeszélő lelkiállapotát! Mit tudunk meg a helyzetéről? Mi minden nyomhatja a szívét?
4. Énekeljétek el az Adj már csendességet… című, eredeileg szövegverset! A kottája a függelékben található.
5. Olvasd el az 51. zsoltár című verset is! Állapítsd meg, mely szövegrészletek utalhatnak a testi kínokra!
6. Melyik szöveghely fejezi ki az Istennel való teljes egyesülés vágyát? Milyen fogalomhasználat segíti ezt
a közlésszándékot?
7. Olvasd el a Bocsásd meg, Úristen kezdetű verset is! Olvasd össze a versfőket! Milyen nevet látsz?
8. Állapítsd meg a versszöveg érvei alapján, milyen arányosságról beszél a lírai én az emberi bűnök és az isteni
kegyelem viszonyában!
9. Balassi Bálint Egy könyörgés című versét Kodály Zoltán zenésítette meg Szép könyörgés címen. Hallgas-
sátok meg a négyszólamra írt kórusművet! Állapítsátok meg, milyen élethelyzet leírását hordozza a szö-
veg!
4 Fogalmak
belső rím: olyan rím, amelyben a rímhívó
Vitassuk meg! szó és a felelő rím egy verssorban
„Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak vétkét, található
Sok hitetlenségét, undok fertelmességét, idő- és értékszembesítő szerkezet:
Töröld el rútságát, minden álnokságát, különböző korokhoz/idősíkokhoz eltérő
könnyebbíts lelkem terhét!” előjelű értékvilágokat társító (poétikai)
eljárás
Balassi Bálint: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett
akkor, hogy házasodni szándékozott
▶ A fenti verset alkotója – bűnbánati zsoltárként – házasságkötése

előtt írta. Vajon mi milyen fontos életeseményeink alkalmával ve-
tünk számot a lelkiismeretünkkel?
25
Balassi Bálint szerelmi lírája
Balassi Bálint életében a szerelem létértelem volt. Élete folyamán számtalanszor volt szerelmes, foly-
ton rajongott valakiért, de igaz társát végül sosem találta meg.
Vajon a mai ember életében is ilyen kitüntetett helyet foglal el az igazi szerelem?
Kortünet volt a reneszánszban a párkapcsolati boldogságra való törekvés, vagy a sze-
relem az ember igazi lényegéhez tartozó, nélkülözhetetlen érzés ma is?
Szerelem és költészet a korai versekben A Júlia-ciklus

Nehéz egy réges-régi költő életét pontosan rekonst- Balassi heves udvarlásának dokumentumai az 1588-
ruálni, de Balassi versei és a kortársi feljegyzések ban írt szerelmes versek, melyeket Anna versbéli ne-
alapján egy szenvedélyes természetű férfi képe raj- véről Júlia-ciklusként tartunk számon. A költemények
zolódik elénk. Rimay János írja egy helyütt meste- a Balassa-kódex 34. versével kezdődnek és az 58. da-
réről, hogy hányatott élete volt, holott egyedüli vétke rabjával fejeződnek be. Ezeket a verseket szerelmes le-
az „ira” és a „luxuria”: a hirtelen harag és a nők iránti vélként vagy azok csatolmányaként küldte el Anná-
szenvedély. Tény: legkorábbi versei – még erdélyi nak a költő. Saját megnevezésével invetio poetica-nak,
„raboskodása” idejéből – mind szerelmes versek. azaz ’versszerző találmány’-nak nevezte őket. A Júlia-
Szerelmei az udvar vonzáskörében élő asszonyok és ciklus a reménytelen esdeklés, a szenvedő szerelem
lányok, többüket név szerint is ismerjük. 1578-tól lenyomata. A ciklus versei felidézik a trubadúrlíra
a leghevesebb érzelmeket Ungnád Kristóf felesé- hagyományát, de az áhított hölgy itt nemcsak elvont
ge, Losonczy Anna iránt táplálta. A csak kezdetben eszmei lény, hanem konkrét, testi alakban is megjele-
boldog kapcsolat emlékét sok szép Anna-vers őrzi. nik. Ennyiben Balassi Petrarca örököse (pontosabban:
Szerelmüknek a civakodások és a költő házassága a Petrarca-követők, a petrarkisták örököse, a pet-
vetettek véget. A válást követően Balassi elhatároz- rarkizmus folytatója). De a petrarcai hagyománytól is
ta, visszahódítja és feleségül veszi a nem sokkal ko- különbözik a Balassi-költészet. Nem veti mindenben
rábban megözvegyült Losonczy Annát. (Törekvésé- alá magát szerelmének, a reményét vesztő férfi nem-
ben feltehetőleg közrejátszhatott az is, hogy Anna csak dicséri, hanem gyakran kegyetlenül ostorozza is
nagyon gazdag özvegyasszony volt, és az előnyös a vele csalfa játékot űző nőt. Ám Anna hajthatatlan-
házasság a költő anyagi problémáit is megoldotta nak mutatkozott.
volna.) Anna azonban – hiába írt neki egy egész A Júlia-versek a Balassi-líra csúcsait jelentő alko-
versciklust (Júlia-versek) és egy pásztordrámát tások. Bennük a mester virtuozitásának, kifinomult,
(Szép magyar komédia) – visszautasította Balassit, szimmetriára épülő reneszánsz világának kézjegye ta-
és egy nála 13 évvel fiatalabb férfi hoz ment feleségül pintható. A szövegek formája itt már jórészt kötött:
1589-ben. De a nagy szerelem még ennél is csúfo- azok a Balassi-strófa ekkorra már kicsiszolt formá-
sabb véget ért: 1592-ben Balassi beperelte Losonczy ját mutatják. A költemények az Anna-ciklusban még
Annát, a pert pedig elveszítette. látható lírai életrajzi jellegüket itt már többnyire elve-
Kudarca után új múzsákat talált magának. Kései szítették, így a reneszánsz szépségeszmény és forma-
szerelmes versei közül kiemelkedik a Célia-ciklus. kultusz bravúros alkotásaivá válhattak.
(A versek ihletőjének kiléte vita tárgya. A legtöbben
Balassi lengyelországi vendéglátójának, Wesselényi Petrarkista toposzok
Ferencnek a feleségével, Szárkándi Annával azono- Balassi szerelmes verseiben vissza-visszatérő képeket
sítják.) találunk. A versekben megjelenő nő általában ke-
Mestereivel, például Petrarcával szemben Balas- gyetlen, érzéketlen, pillantásával öl, szeméből nyilat
si költészetét nem egyetlen, életen át tartó szerelem lő. Szőke hajszálaival megkötözi és rabságban tartja
szervezi „elbeszélésbe”, még akkor sem, ha – mint már a férfi szívét. Az imádott hölgy annyira szép, hogy
említettük – ő maga szeretne megalkotni egy ilyen szépsége nemcsak a versek beszélőjét, hanem még Cu-
Júlia-történetet. pidót is megtéveszti, aki saját anyjának, Venusnak véli.
26
szöveggyűjtemény
Kiben az kesergő Céliáról ír

A Kiben az kesergő Céliáról ír című alkotás a Lengyelországban, 1590–91-ben írt Célia-ver-
sek sorába tartozik. A Célia-ciklus múzsájául az irodalmi közvélekedés feltételesen Wesse-
lényi Ferencné Szárkándi Annát rendeli, ám ez a feltételezés máig nem nyert bizonyítást.
A versek valóságos érzelmi háttérről tanúskodnak. Formájukra a kimunkáltság és a költői
műgond jellemző, a Balassi-strófában írt darabok mellől többnyire elmarad a nótajelzés,
így a művek önálló szövegversként értelmezendőek.
Az egyik legvirtuózabb Célia-versként számontartott Kiben az kesergő Céliáról ír
című alkotás három Balassi-strófából álló, tökéletes műalkotás. Ábrázolásának tárgya
a szeretett nő keserves bánata és ennek kifejeződése: a női sírás. Az egyes versszakok
közös szerkezeti vonása, hogy mindhárom egy-egy részletesen kibontott hasonlat ön-
álló képét mutatja. A költő a befogadói figyelem felkeltése és fokozása érdekében a ha-
sonlatok képi és fogalmi elemeit fordított sorrendiséggel hozza. Először közli a többszö-
rösen kifejtett hasonlítót, s csak ezt követően mutatja meg a hasonlítottat, magát Céliát.
A síró nőalak így tehát háromszor egy hasonlatos képsorozatban jelenik meg. A nyitó
versszak hangulati felütésének verbális kifejezését a kettőzött, kakofón mássalhang-
zók hangszimbolikája segíti. A költői képek szimbolikus értelmet is nyernek: a vergődő
fülemüle az elesettség, a piros rózsa a beteljesült szerelem, míg a liliom a női tisztaság
jelképi üzenetét hordozzák. A három egység a reneszánsz szimmetria szerkesztési igé-
nyével él: a két szélső versszak a gyászt, míg a középső a bánatban is fennkölt, szép nő
arcát ábrázolja. A virágénekek szövegvilágát is megidéző műalkotás üzenete az esz-
ményített, még a fájdalomban is tökéletesnek látszó nőalak dicsérete.
A magyar irodalomban Arany János Ágnes asszony című balladája rokonítható a fent
említett Balassi-verssel. A két szöveg kapcsolatát a női sírás jellemzésének képi azonos-
sága adja: a könnycsepp igazgyöngyhöz való hasonlítása „Drágalátos könyve hull, mint
gyöngy görögve” (Balassi: Kiben az kesergő Céliáról ír), illetve azzal való azonosítása
„Liliomról pergő harmat, / Hulló vizgyöngy hattyu tollán.” (Arany: Ágnes asszony), vala-
mint a mindkét szövegben feltűnő liliom-harmat fogalompár a magyar költészet stiliszti-
kai bravúrjait mutatják. A zárósor három kifejezése: „könyve’’, „gyöngy’’, „görögve’’ ajak-
kerekítéses magánhangzóik révén az ábrázolt gyöngyforma képi-grafi kai megjelenítői is
egyben.
Júliát hasonlítja a szerelemhez,

mely hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezd el
A Balassa-kódex 50. darabja. Az énekvers tíz Balassi-strófából álló, tökéletes kompozíció.
Az első három szakasz közös vonása, hogy bennük Júlia – elvont lényként – magával a szere-
lemmel azonosítódik. Az átlényegülés költői kifejezőeszközei a testi-lelki boldogságot kife-
jező metaforák, az ismétlések és a túlzások. A lírai én a szeretett nő iránti érzelmeit ambiva-
lensnek, egyszerre beteljesült örömnek és gyötrelemnek ábrázolja. Szerelme létértelemként
jelenik meg. A negyedik versszaktól a hetedikig tartó versegységben az addig statikusan áb-
rázolt nőalak megelevenedik: írni, sírni, nevetni, énekelni, sétálni és táncolni kezd. Az esz-
ményített nő testi valóságán el-elidőzve siklik végig a versbeszélői tekintet: a fényes hajtól
a táncos lábakig tartó, fentről lefelé haladó, elragadtatott leírást hasonlatok és halmozások
teszik kifejezővé. A nyolcadik versszaktól a lírai én figyelme önmagára irányul: Júlia elérhe-
tetlensége és kegyetlensége miatti szenvedéseit pokoli kínokként ábrázolja. A reménytelen
szerelem fájdalmainak leírását figura etymologicák fokozzák.
27
Balassi nagy kedvvel használja ezeket a petrarkista lehetőséget ad az ironikus olvasatra.) Az utolsó strófa
toposzokat, de gyakran el is szakad tőlük, és saját in- nem mellesleg ezen túl is különleges szerkezeti szere-
vencióival gazdagítja költészetét. pet kap: múlt időben helyezi el a köszöntést (a jelen idő
Ez a kettősség – a mintakövetés és az invenció – ugyanis itt elbeszélő múltba vált: találék – köszönék –
az irodalomtörténet legtöbb alkotójánál megtalálható. hajték), vagyis epikus keretbe – s ezzel a ciklus „cse-
Egy művész számára elengedhetetlen, hogy valami lekményébe” – illeszti a költeményt.
egyénit, újat hozzon, ugyanakkor szinte lehetetlen Noha kétségtelen, hogy a költemény középpont-
a múlt példáitól teljesen elszakadni. jában bizonyos szempontból Júlia áll, a szeretett nő
alakja valójában teljesen háttérbe szorul a lírai beszé-
Hogy Júliára talála, lő mellett. A vers voltaképpeni tárgya tehát nem Júlia,
így köszöne neki hanem az általa a szerelmes férfiben keltett érzelmek.
A köszöntés alapvető stíluseszköze a metafora:
A vers rendkívüli érzelmi intenzitását a versben sorjáznak a költői azonosítások, ráadásul
a kompozíció reneszánsz harmóniája, fi- legtöbbjük kiemelt pozícióban, a sorvégen, tehát rím-
nom szimmetriája ellenpontozza, amely helyzetben van (palotám – rózsám – violám). A beszé-
a szöveg minden szintjén tetten érhető. A vershely- lő elragadtatottságát, különösen a 2–4. versszakban,
zet például az első („Ki állasz most énmellettem”) és számos jelző (olykor jelzőbokor: „Gyönyörű szép kis
a 6. versszakban („Júliámra hogy találék, / Örömem- violám”) érzékelteti, míg a kettejük közti bensőséges
ben így köszönék”) körvonalazódik, de maga a köszön- viszony – amely, láttuk, a csattanóban kérdőjeleződik
tés (1–5. strófa) is keretet kap. A tulajdonképpeni val- majd meg – a birtokos személyjelekben jut kifejező-
lomást tartalmazó 1. és 5. versszakot ugyanis jórészt désre.
fogalmi nyelvhasználatuk szerkezetileg is világosan Júlia alakja részben a trubadúrköltészet hagyomá-
elkülöníti a szinte kizárólag metaforákból építkező nyához illeszkedő szerelemképet, részben a petrarkiz-
szakaszoktól. mus jellegzetes megoldásait idézi. A vers ezúttal nem
A szerkezet arányosságát a versforma is erősíti: egy hús-vér, reális nőt, hanem egy eszményített alakot
az ütemhangsúlyos verselésű költemény sorai felező tár az olvasó elé, s ennek megfelelően nem hagy te-
nyolcasok, s csak a leginkább elragadtatott részle- ret a szerelem testi vonatkozásainak. A költeményben
tekben (a 2–4. versszakban, valamint az 5. vers-szak ábrázolt nő-férfi viszony egyenlőtlensége a már emlí-
metaforahalmozásában: „Én szívem, lelkem, szerel- tett érzelmi-hangulati csúcspontban, a teljes odaadást
mem”) és a szerkezeti-jelentéstani értelemben egya- kinyilvánító, a megelőző versszakok szóképfüzéreit
ránt kulcspozícióban lévő utolsó sorban („Kin ő csak mintegy összegző metaforahalmozással előkészített
el – mosolyodék.”) fordul elő, hogy az ütemhatárok köszöntés-megszólítás párban válik legerőteljesebbé:
nem szóhatárra esnek. „Én szívem, lelkem, szerelmem, / Idvez légy, én fejedel-
A Hogy Júliára talála, így köszöne neki retorikai mem!”
vázát a versszakokat záró sorok kétszeres fokozása Ez a megfogalmazás kétféle alá-fölé rendeltségi vi-
alkotja. E sorok két kivétellel (2. és 6. vsz.) egy kö- szonnyal állítja párhuzamba a beszélő és Júlia kapcso-
szöntésből és egy megszólításból épülnek fel. Mind latát. Egyrészt szent és profán viszonyával, amelyet
a köszöntések (a korban hétköznapi „Egészséggel”-től Balassi – a középkor szakrális nyelvének fordulataival
a szeretett hölgyet már-már szakrális szférába emelő együtt – máshol is előszeretettel alkalmaz a szerelmi
„Idvez légy”-ig), mind a megszólítások (édes lelkem – érzés párhuzamaként (például a Balassa-kódex ötödik
szép Júliám – életem reménye – fejedelmem) érzelmi versében: „Mint az idvösség semmi nem egyéb / az Isten
intenzitása folyamatosan erősödik, míg az 5. vers- színének látásánál, / Én boldogságom is csak abban áll, /
szakban eléri tetőpontját. ha szerelmét látom igazsággal.”). Másrészt hűbérúr és
Ez a hangulati csúcspont azonban – a legteljesebb hűbéres kapcsolatával, amely leginkább a trubadúrlíra
tiszteletet kifejező térd- és főhajtással együtt – már szerelemfelfogására jellemző. E két párhuzam nem-
a zárlat csattanóját készíti elő: Júlia reakciója az egész csak a szeretett hölgyet, hanem magát a szerelmet is
szenvedélyes vallomást átminősíti, ironikussá teszi. magasabb szférába emeli (erre a vers bizonyos meta-
(Megjegyzendő egyébiránt, hogy a forma tökéletes forái – pl. fény, remény – is utalnak): a szerelmi érzést
fegyelme és a helyzet spontaneitása, a mondaniva- mint a tökéletesedés útját előtérbe helyezi a beteljesü-
ló szenvedélyessége közt feszülő ellentét egyébként is lés vágyával szemben. Nem utolsósorban épp a szerel-
28
szöveggyűjtemény
mi érzésnek ez az emelkedettsége teszi Júlia petrar- Bakfark Bálint

kista költészetből ismerős kifejezésmódját olyannyira Az erdélyi születésű, Európa-szerte ismert, Balassi
hatásossá. Bálint kortársaként élő Bakfark Bálint (1507–1576)
Érdemes végül megjegyezni, hogy a vers előtt (sok Magyarország első klasszikus hangszeres előadó-
más Balassi-műhöz hasonlóan) nótajelzés található. művésze és zeneszerzője volt. Lantjátékával Európát
Ez az énekes előadás gyakorlatára utal. A korabeli ma- járta. Lengyelországban II. Zsigmond Ágost királyi
gyar költészet zöme már létező dallamra íródott (ún. lantosa lett. Megfordult Augsburgban, Párizsban és
énekversek), e melódiák nagy része – így a Hogy Júliá- Wittenbergben is, végül Itáliába költözött. Művei kö-
ra talála, így köszöne neki török dallama – azonban zött lantfantáziák, motetták, madrigálok és vokális
nem maradt ránk. művek lantátiratai szerepelnek.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben a Hogy Júliára talála, így köszöne neki című költeményt! Gyűjtsd ki a szö-
vegből a benne meglévő epikus történet egyes elemeit. Állapítsd meg, milyen eseménysor található a vers-
ben! Követi a versszakok sorrendisége az epikus történetből kirajzolódó történet időrendjét? Válaszodat
indokold!
2. Adjátok elő a fenti jelenetet párban! A szöveg nem nyelvi kifejezőeszközeit is alkalmazzátok!
3. Figyeld meg a 3. és a 4. versszak metaforáit! Milyen témák, szimbólumok köré csoportosíthatók? Miben
rokonok a 2. versszak metaforái?
4. Állapítsd meg, hol található a vers érzelmi-hangulati csúcspontja! Milyen poétikai eszköz révén éri el a szö-
veg ezt a tetőpontot?
5. Olvasd el a Kiben az kesergő Céliáról ír című verset is! Jelöld a sorokban található belső rímeket és a belső
rímek által tagolt, belső soregységek szótagszámát!
6. Gyűjtsd ki az első versszak kettőzött mássalhangzóit! Milyen stílushatásuk van ezeknek a hangoknak?
7. Olvasd el a Júliát hasonlítja a szerelemhez című verset is! Jellemezd a lírai én leírása alapján az eszményített
nőt!
8. Gyűjtsd ki a szöveg ismétléses alakzatait: halmozásait és figura etymologicáit! Nevezd meg a kigyűjtött alak-
zatok stílushatását!
9. Hallgassátok meg Bakfark Bálint lantmuzsikájának tetszőleges részleteit!
Fogalmak
4 Balassi-strófa (versszak): magyaros,

ütemhangsúlyos versforma, 6-6-7 szótagos,
belső rímek által tagolt, háromsoros
Vitassuk meg! periódusokból épül fel; rímképlete:
„Legtovább Júliát, / s leginkább Céliát ez ideig szerettem, aabccbddb. Hatsoros tördelésben is ismert
Attól keservesen s ettől szerelmesen / vígan már búcsút vettem, versszakszerkezet.
Most Fulvia éget, ki ér bennem véget, / mert tüzén meggerjedtem.” virágének: az európai reneszánszban ismert
Balassi Bálint: Fulviáról és kedvelt, szerelmi témájú költészet, amit
▶ A verseiben személyes érzelmeit feltáró Balassi leplezetlenül a virágszimbolika használata jellemzett
beszél a szerelemben megtapasztalt lelki folyamatairól. Vajon petrarkizmus: a reneszánsz szerelmi költészet
minden ember legszívesebben világgá kürtölné a boldogságát? szinte kötelező érvényű, Balassi Júlia-
verseiben is megfigyelhető kánonja
Mi bátorít bennünket a beteljesült szerelem megvallására, vagy
mi tántorít el ettől a magatartástól? kakofón: rossz hangzású
29
Balassi Bálint vitézi költészete
Balassi Bálint vitézi költészete a honvédő, a nemzetért akár mártírhalált is halni képes, magyar végvári
vitézeknek állít emléket. Szerzőjük maga is ilyen küzdelemben vesztette életét.
Milyen más, magyar alkotókat ismertek, akik költők és katonák is voltak egyben?
Egy katonaének A hárompillérű kompozíció első felének köztes

versszakai (2–4. versszak) a katonai létforma pozitív
Már Balassi legkorábbi értelmezői is három értéktartalmú képeit hozzák, míg az ellenpontosan
csoportra osztották költeményeit: istenes, sze- szimmetrikus szerkezet második felének közbülső sza-
relmes és vitézi versekre. Számos Balassi-vers- kaszai (6–8. versszak) a negatív jellemzőket. A vers
ben ugyanakkor keveredik a három nagy téma. A vitézi központi helyét elfoglaló 5. versszak: a 16. századi Ma-
élet eseményei például több vallási és szerelmes versben gyarország humanista értékrendjének erkölcsi csú-
is megjelennek, de az életművön belüli súlyuk így is ki- csait mutatja. Az emberség és a vitézség erényei
sebb, mint a szerelmes és a vallásos verseké. A költő csak a haza védelmének szükségessége mellett az Iliász
egyetlen verset szentelt teljes egészében a katonai él- embereszményét ismétlik. A hírnévért való életáldo-
ményeinek, igaz, ez az egyik legkiválóbb alkotása: zat eszménye a trójai háborút elbeszélő homéroszi
az Egy katonaének (In laudem confiniorum, „A végek di- eposz jellemző értékrendi sajátossága is. E metaforák
cséretére”). Ez a vers 1589-ben keletkezett, abban az esz- mellett a szöveg az ismétléses alakzatok bőséges esz-
tendőben, mikor sikertelen lánykérését követően Balassi köztárával nyomatékosítja a képi-fogalmi elemeket: az
Lengyelországba távozott. A csalódott szerelmes a vitézi alliterációk, a halmozások és fokozások, a figura ety-
élet szépségeinek felelevenítésében keresett vigasztalást. mologica mind-mind a szó szerinti közlés poétikai kí-
sérői. Tudatos költői eljárásra vall a hangszimbolikai
Jól felépíte� vers eszközök következetes használata is. A nyitó kérdés
A mesterien szerkesztett vers igazi reneszánsz kompo- pozitív üzenetét a magas hangrendű magánhangzók
zíció. Az első és az utolsó versszak sajátos beszédhely- (Vitézek, mi lehet ez széles föld felett), míg a 6. versszak-
zete miatt elkülönül a többitől: ezekben a versbeli be- ban leírt véres küzdelmeket a mély magánhangzók túl-
szélő megszólítja a vitézeket, míg a vers többi részében súlya (S ha súlyosan vagyon, az dolog harcokon) jellem-
többes szám harmadik személyben beszél róluk. A zi. Visszatérőek a vitézi életet civil motívumokkal
szerkezet láthatóan kiemeli a mű középső, ötödik összekapcsoló metaforák, amelyek a két létmód össze-
strófáját, amely a vitézi hírnév és pél-
daadás jelentőségét hangsúlyozza.
A kilenc Balassi-strófából álló
Búcsúja hazájától
költemény felütése egy költői kérdés, Az 1589-ben keletkezett búcsúverset Balassi Lengyelországba való
melyre az egész vers szolgál válaszul. bujdosása idején írta. A tíz strófából álló, ütemhangsúlyos elégia
A középpontban a végvári vitézek éle- különlegessége, hogy az „édes haza” fogalma benne jelenik meg elő-
te és áldozatos vállalásai állnak, ame- ször a magyar költészetben. Janus Pannonius Búcsú Váradtól című
lyek a katonaélet mozzanatos képeit verséhez hasonlóan a versbeszélő itt is számba veszi búcsúja tárgyait.
idézik. Visszatérő költői eljárás az el- A hosszú felsorolás itt egyben értékrendi rangsort is jelent. A hazá-
lentét. A végvári életmód szépségével hoz köthető értékek kényszerű elengedése a költeménynek negatív,
a jó illatú mező vagy a hajnal csodála- reményvesztett végkicsengést kölcsönöz; hozzájuk a lírai én pozitív
tossága, a vitézséggel pedig a csatában jelzőket rendel. Egyetlen kivételként a kegyetlen és szerelmes ellen-
szerezhető sebesülések kerülnek szem- ség említendő, aki minden bizonnyal Losonczy Anna lehetett. Talán
be. Mindezek a meggyőzés eszközei: éppen miatta vetné tűzre a szerző a szöveg zárlatában a maga által
bizonyítékul szolgálnak arra, hogy megírt életművet, hiszen végül a versek sem segítettek megnyerni
a vitézi élet minden fonákságával és a szeretett nő szívét.
nehézségével együtt szép.
30
szöveggyűjtemény
vetése révén a nyilvánvaló különbségekre, a vitézi élet ra is utal (In laudem verni temporis, „A tavaszi idők
veszélyeire hívják fel a figyelmet. A vers epikus mozza- dicséretére”). A megújulás számukra is a megpihenés,
natai a végvári vitézek egyetlen napját, de hősies, önfel- a feltöltődés és az öröm alapvető forrása. Az ütem-
áldozó életútjukat is megjelenítik. hangsúlyos énekvers az ábrázolt évszakhoz jellemzően
pozitív jelzőket és fogalmakat társít. A zárlat a megfi-
Borivóknak való gyelt jelenségek filozofikus összegzése, a borivás, a jó
társaság és a szeretet az emberi élet nélkülözhetetlen,
A nyolc háromsoros versszakból álló, rene- ezért megbecsülendő ajándékai.
szánsz tavaszköltemény a versbeszélő örök
megújulásba vetett reménységét állítja közép-
pontba. A vers a Szentlélek eljövetelét is hozó pünkösd
egyes szám második személyű, himnikus megszólítá-
sával kezdődik, majd a himnusz műfaji hagyományait Fogalmak
követve az új életet hozó ünnep dicsőítésével folyta- szerkezet: a műalkotás felépítettsége, kompozíciója
tódik. Az érvek soraiból az ember és természet teljes hárompillérű kompozíció: a vers első, középső és utolsó
harmóniája olvasható ki. A reneszánsz kor életöröme strófája mintegy pilléreket alkotva fogja össze a verset
a versszöveg egy különleges jegyében is visszaköszön: elégia: az ókorban disztichonokban megírt, hosszabb
a lírai én a tavaszi ünnepet minden érzékszervre ha- terjedelmű költemény, modern értelemben fájdalmas
tóan dicsőíti. A költemény a végvári vitézek tavaszá- tárgyról panaszos hangon szóló költemény
Irány a szöveg!
1. Az Egy katonaének első versszaka egy kérdéssel indul: milyen is a végvári élet a vers alapján? Találsz-e el-
lentmondásokat?
2. Melyik versszakban olvashatunk a végváriak értékrendjéről? Mi derül ki belőle, milyen értékek a legfon-
tosabbak egy katona számára?
3. A versben az óda műfajára jellemző módon váltakozva szerepelnek konkrét példák és általános megálla-
pítások. Mely strófákban találunk a vitézi élet részleteit tárgyaló leírásokat, és hol vannak annak egészére
vonatkozó kijelentések?
4. Milyen ellentéteket találsz a 2–4. és a 6–8. versszakok életképei között? Milyen történetsor bontakozik ki
belőlük?
5. Gyűjtsd ki a szövegből a halmozás eszközeit! Milyen szófajú szavakat érint ez az eszköz leginkább? Milyen
stílushatása van az adott szófaj halmozásának a versben?
6. Mutasd be a költemény alapján a reneszánsz szerkesztésmód tökéletes szimmetriáját! Formai és tartalmi
szempontokat egyaránt említs!
7. Tinódi Lantos Sebestyén és Balassi Bálint kortársak voltak. Milyen értékrendi rokonságot látsz a két szerző
között? Művek segítségével igazold állításaidat!
4
Vitassuk meg!
„Az jó hírért, névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak”
Balassi Bálint: Egy katonaének
változott e két eszményhez fűződő
▶ Vajon mi is mindent hátra hagynánk a hírnévért és a tisztességért? Hogyan
obbra?
viszonyunk napjainkra Balassi kora óta? Milyen értékeket tartunk ma a legnagy
31
William Shakespeare szone�jei
„De mennél kevésbé volt a cselekvés embere, és a szenvedélyé, annál jobban imádta a szenvedélyt,
annál inkább imponált neki a cselekvés, másokban. Ha van vallás, amit műveiből leszűrhetünk, az ép-
pen az emberi erőnek, szenvedélynek, s cselekvésnek, magának az életnek vallása. S ha l'art pour l'art
világnézete eltávolítaná korunk rokonszenvétől: az életnek ez az imádata közel hozza a mai szellemek-
hez.” (Babits Mihály: Az európai irodalom története)
története)
Vajon téged is foglalkoztatnak az emberi szenvedélyek? Ha igen, melyek és miért?

Mit várunk mi, mai emberek a szenvedélyekkel való találkozástól?
Shakespeare pályája dott be a nagyvárosi vagy a szín-

William Shakespeare (1564–1616) házi életbe. 1616-ban hunyt el.
angol drámaíró 1564-ben szüle- Shakespeare-t nemcsak dráma-
tett Stratford-upon-Avonben. Szü- íróként ismerjük, hanem mint 154
lővárosában és Oxfordban végezte szonett és néhány hosszabb köl-
iskoláit. Már fiatalon, tizennyolc temény szerzőjét is. Drámáiban
évesen feleségül vette Anne Hat- a legtöbbször mások által már
hawayt, akitől három gyermeke megírt vagy közszájon forgó törté-
született. Életéről dokumentumok neteket dolgozott föl. Ez alól utol-
hiányában keveset tud az iroda- só darabja, A vihar jelent kivételt,
lomtörténet is, annyi bizonyos, amelynek cselekménye valószínű-
hogy házassága után néhány év- leg Shakespeare saját invenciója.
vel már Londonban tartózkodott, Legkorábbi darabjai komédiák
ahol hamarosan be is állt a Lord- voltak, de ezekkel nem aratott si-
kamarás Színészeinek Társaságá- kert. Ma is közismert szerelmes
Martin Droeshout: William
hoz (Lord Chamberlain’s Men). Shakespeare arcképe (17. század) tragédiája, a Romeo és Júlia tette
A sokoldalú költő és drámaíró szí- már saját korában is népszerűvé.
nészként, rendezőként élte és alakította a színház vilá- (Romeo nevének ékezetek nélküli írásmódját Koszto-
gát. Darabjainak legnagyobb részét e társulat számára lányi Dezső fordítása indokolja.) Shakespeare összesen
írta. Mint mellékszereplő ő maga is gyakran feltűnt 37 drámát írt: vígjátékokat (például Tévedések vígjáté-
a saját műveiből készült előadásokban. Az 1599-ben ka, Szentivánéji álom, Sok hűhó semmiért), király-
nyílt Globe Színháznak pedig már részvényese is volt. drámákat (például III. Richárd, V. Henrik) és tragé-
1610 körül visszatért szülővárosába, házat vásárolt, és diákat (például Romeo es Júlia, Hamlet, dán királyfi,
ettől kezdve csendesen éldegélt, többé nem kapcsoló- Othello, a velencei mór, Lear király, Macbeth).
XII. szonett
A XII. szonettben a lírai én a mulandósággal szembesül. Tapasztalatait a nap- és évszak-
toposzok képi elemei igazolják. Az elmúlással kapcsolatos kifejezések a szövegben mind
negatív értéktelítettségű jelzőket kapnak (rút, fekete, romboló) és a halandóságot kifeje-
ző igék is az értékvesztés tartalmi elemeit hordozzák (merül, kókad, ejti, búcsúzik, hal).
A reneszánszban kedvelt természeti képekből a versbeszélői elvonatkoztatás következik:
a lírai én a természeti jelenségek elmúlásából a szépség és az emberlét végességére követ-
keztet. Az elégikus hangulatú vers a halált mitikus alakká növeli, a kaszás Korral szem-
ben az ember tehetetlenségét mutatja fel. A halandóság egyetlen ellenszerét a gyermek-
vállalásban, az emberi lét biológiai továbbadásában látja.
32
szöveggyűjtemény
53. oldal A RENESZÁNSZ ÉS REFORMÁCIÓ IRODALMA
Szone�ek lása adja. A legfőbb boldogság azonban mégsem csak

A szonett a 16. századi angol irodalomban a rene- a beteljesüléssel találkozik, hanem a szerelemféltés
szánsz idején jelent meg. A műfaj kezdetben Petrar- örök harcával is. A szöveg dinamikáját így az ebből
ca verseinek fordításaként, az eredeti formát töb- a megtapasztalásból fakadó ellentét határozza meg.
bé-kevésbé megtartva bukkant fel, később azonban A boldogság és félelem, a birtoklás és meglopottság,
új, immár angol mintát követve változtatott azon. a betöltekezés és sorvadás, a múlt és jövő fogalom-
Shakespeare szonettjeit Szabó Lőrinc fordította párjai mind-mind ezt az ambivalenciát fejezik ki.
magyarra. A 154 vers összesen három címzetthez Az alkotás zárlatának koldus-szegény királyi gazdag-
szól, akiknek személye a mai napig az irodalom- sága ugyancsak az elsöprő szenvedély bizonyítéka:
történet megválaszolatlan kérdései közé tartozik. az egymást kizáró jelentések a szerelem ellentmondá-
A megújult forma tartja ugyan a petrarcai 14 sor- sosságára utalnak, hiszen aki igazán szeret, az búcsút
ból álló, kötött terjedelmet, de az egytömbű szöve- inthet lelki nyugalmának. A részegen szomjazás örök
get három négysoros, keresztrímes és egy kétsoros, sóvárgása pedig a szeretett személy egész lényétől
páros rímes belső egységre osztja. A szonettek az való lelki függőség megfelelője. A vers a reneszánsz
emberi élet alapkérdéseit járják körül: szólnak töb- ember által létértelemnek tartott szerelem kettőségét
bek között a szerelemről, az élet értelméről, a ha- mutatja be. Annak a lélektani helyzetnek a lírai áb-
lálról, a barátságról, a múló időről és a költészetről rázolása, amelyben az ember a legboldogabb élet-
egyaránt. pillanatban is a szerelem és az idő mulandóságával
szembesül.
LXXV. szonett
A LXXV. szonett Shakespeare legismertebb költemé-
nye. Szerkesztési elve a lírai én szerelmének tapasz- Fogalmak
talati sajátosságait követi: a háromszor négysoros, királydrámák: Shakespeare drámai műveinek egy csoportja,
e művek főszereplője egy-egy uralkodó; a királydrámák
majd a zárósorpárból álló, belső egységek ellenté- legnagyobb része a rózsák háborújaként ismert, az angol
tekre épülnek. A vers felütését a viszonzott szerelem trón megszerzéséért folytatott küzdelem időszakának
fizikai létfeltételként megjelenő, metaforikus ábrázo- az eseményeit dolgozza fel
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben Shakespeare LXXV. szonettjét! Hasonlítsd össze Petrarca általad ismert
szonettjeivel! Milyen formai eltéréseket látsz?
2. Igazold a szöveg alapján, hogy a szerelem nem csak kiegyensúlyozottságot, de nyughatatlanságot hozó érzés
is! Gyűjtsd össze és nevezd meg saját szavaiddal a lírai én versben megnevezett negatív tapasztalásait!
3. Olvad el a XII. szonettet is! Értelmezd a „romboló idő” kifejezést! Gyűjtsd össze az értékvesztés képi-fogalmi
példáit a versben!
4
Vitassuk meg!
az ifjúnak egyetlen istene a szépség,
„Egy bizonyos: e költeményekből a tökéletes pogányság levegője csap ki. Ennek
A versekből a legszenvedélyesebb ér-
egyetlen paradicsoma a földi szenzációk. Egyetlen pokla a szerelem kínjai…
et, mint a nagy a kicsit.”
zés szól, ami embert emberhez köthet. Érzés, mely magában foglalja a szerelm
Milyen alapvetően reneszánsz értékekre
▶ Vajon mit érthet Babits a pogányság levegőjén a fenti idézet kapcsán?
utalhat? Pokol vagy paradicsom lehet a szerelem az emberi életben?
33
Színház- és drámatörténet:
dráma a reformáció korában
William Shakespeare a világirodalom egyik legnagyobb drámaírója. Darabjaiban szinte minden ember-
típus és számtalan konfliktus felbukkan. Mintha alkotásaiban magát az életet tükrözné vissza.
Te mit vársz a színházban megnézhető konfliktusos drámáktól? Mit képes adni a befo-
gadóknak a bonyolult emberi viszonyokat és sokféle embertípust bemutató irodalmi,
színházi alkotás? Hogyan hat ránk az ilyen művekkel való találkozás?
A középkori színjátszás A mirákulumok egy-egy csodát jelenítenek meg.

Shakespeare színpada a középkori színjátszásból fejlő- Azt mesélik el, ahogyan a szereplők egy magasabb
dött ki. Kezdetben a jelentősebb egyházi ünnepek al- erő beavatkozásának köszönhetően megmenekül-
kalmával a templomi szertartások gyakran kiegészül- nek az életveszélytől vagy az örök kárhozattól. Ilyen
tek papok, illetve papnövendékek által előadott rövid mirákulum például a Miasszonyunk csodái című gyűj-
jelenetekkel. Ezek egyrészt Jézus életének az ünnephez teményben található 12. századi Dániel-játék, amely
fűződő eseményeire emlékeztették a szentmisén részt az ószövetségi Dániel próféta történetét dolgozza föl.
vevőket, másrészt érthetőbbé próbálták tenni a bibliai A moralitásjátékok szereplői elvont bűnöket és
szöveget. Ezekből az előadásokból alakult ki a liturgi- erényeket jelenítenek meg, akik a főszereplő lelké-
kus dráma három típusa, a misztériumjáték, a mirá- ért küzdenek egymással. Legismertebb példája ennek
kulum és a moralitásjáték. a műfajnak az Akárki című 15. századi angol morali-
A misztériumjáték, mint azt neve is jelzi, a bemuta- tásjáték, amely egy gazdag ember halála előtti vívódá-
tott történetekhez kapcsolódó misztériumra, hitbéli sát viszi színre. A moralitás tanítása a korabeli híveket
titokra utal. Ilyen misztériumjáték például a 11. szá- a földi javak, a gazdagság mulandóságára figyelmez-
zad elejéről származó, a győri székesegyházban bemu- tette, arra, hogy a végső ítéletkor nem a pénz, hanem
tatott Csillagjáték, amely vízkereszt ünnepére készült. a jó cselekedetek számítanak igazán.
A háromkirályok Krisztusnál tett látogatásának esemé-
nyeit idézi fel a hívek számára, bemutatására az éjsza- A világi színjátszás kezdete
kai zsolozsma után került sor. A misztériumjáték ha- A nyugat-európai színjátszás történetében fontos válto-
gyománya ma is élő: a Jézus szenvedéstörténetét zást jelentett, amikor a liturgikus drámákat helyszűke
felelevenítő passiójáték most is része a katolikus miatt a templomok helyett a templom előtti téren kezd-
húsvéti liturgiának. ték előadni. Lassanként a szereplők és a közönség ösz-
szetétele is megváltozott, de hivatásos világi színját-
szásról csak a 16. századtól beszélhetünk. Ekkor
terjedt el elsősorban Itáliában az ún. vásári komédia,
amelyet városról városra utazó vándortársulatok adtak
elő. A darabokban profi színészek játszottak, akik az elő-
adásért beszedett pénzből éltek, ezért commedia
dell’ arte, a hivatásosok színjátéka néven tartjuk szá-
mon a műfajt. Az 1500-as évek közepéről maradtak
fenn olyan iratok, amelyek ilyen hivatásos társulatok
létezését bizonyítják. Ezekből a szerződésekből tudjuk
azt is, hogy a görög színjátszással ellentétben a comme-
dia dell’ arte női szerepeit színésznők alakították.
A commedia dell’ arte színészei csupán a cselek-
ményvázlatot jegyezték le, magukat a dialógusokat
Jacques Callot: Commedia dell' arte-figurák (1621–1622) a helyszínen rögtönözték, sőt az egyes jelenetek hosz-
34
szöveggyűjtemény
szát is a nézők igényei szerint alakították. Az improvi- elsétálva tekinthették meg. A kocsiszínpad ennek
záción alapuló előadások így tehát folyamatosan vál- fordítottjaként üzemelt: az egyes jeleneteket bemuta-
toztak, de a cselekményvázlaton kívül kész szöveg- tó színpadrészeket kerekekre szerelték, és a jelenetek
részek, előre kigondolt tréfák is segítették az előadást. végén kigurították a „nézőtérről”. A bonyolultabb
Ezeket a híres tréfákat külön könyvben is kiadták, összefüggéseket is bemutatni képes, középkori szín-
több ilyen 16. századi gyűjteményt is ismerünk. Nem padtípust szimultán színpadnak nevezzük. A szimul-
csupán a tréfák, szófordulatok voltak visszatérő ele- tán szó párhuzamost jelent. Ez a színházi megoldás
mek ezekben a darabokban, hanem a szerepkörök is. egy 40-50 méter hosszú, 6-8 méter széles, a függőleges
Urakat, szolgákat, megcsalt férjeket, sorsüldözött sze- térsíkban is osztott emelvény volt. E színpad alkalmas
relmeseket megjelenítő állandó típusok álltak szín- volt az egymás alatti és melletti eseményhelyszínek,
padra, amelyek az improvizáció ellenére kiszámítha- így például a bemutatni kívánt pokol, a földi szféra és
tóvá tették a darabokat. Az intrikusok és bajkeverők a paradicsom ábrázolására is.
pórul jártak, a sorsüldözött szerelmesek pedig végeze-
tül mindig egymáséi lettek. A színészi játék során Shakespeare színpada
az arcjáték szerepe háttérbe szorult, inkább a testbe- Franciaországhoz és Itáliához hasonlóan sokáig Ang-
széd, a gesztusok voltak meghatározók, mivel a váro- liában sem voltak állandó színházi épületek. Az első
sok főterein a nézősereg csak távolról és rosszul látta állandó londoni színház, a The Theatre 1576-ban ké-
az előadást. szült el. Addig vendégfogadók vagy kocsmák udvarán
A vásári komédiák francia megfelelőjét farce- rendezték meg az előadásokat. Az első angol színhá-
nak nevezzük. Ez régebbi, mint a commedia dell’ arte, zak kör vagy sokszög alakú nyitott épületek voltak.
a 10. századtól kezdve alakult ki. Elsősorban a szóbeli A Globe Színház pontos kinézetéről keveset tudunk,
kultúra része, de néhány írott farce-szöveg is fennma- az épület ugyanis 1613-ban leégett. A korabeli Lon-
radt, a legkorábbi a 13. századból. A farce jellemzően donról készült festmények alapján úgy tűnik, hogy
nem egy hosszú, fordulatos történetet jelenít meg, in- kör alakú volt, a régészeti feltárások viszont sokszög-
kább egymás után sorjázó nevetséges helyzetekből, letű struktúrára utalnak. A színház belső felépítését
ún. helyzetkomikumból építke-
zik. A farce komikus jelenetei ál-
talában valakinek a kigúnyolásá-
hoz, becsapásához kapcsolódnak.
A commedia dell’ artéhoz képest
így a farce-ban kevesebb a rokon-
szenves és szerethető szereplő.
A leghíresebb farce a Pathelin Péter
prókátor, egy háromszoros átejtés
fergeteges története. A darab cím-
szereplője, az állás nélküli prókátor
(ügyvéd) hozomra vesz egy drága
kelmét, amikor pedig fizetni kelle-
ne, halálos betegnek tetteti magát.
De rövidesen, még aznap rászedik
őt is.
Középkori színpad�pusok
A középkori színjátszás három
színpadtípust használt. A procesz-
sziós színpad különböző jelene-
tek ábrázolására alkalmas, kisebb
színpadok egymás mellé helyezé-
séből állt. A nézők az egyes törté-
netelemeket a színpadrészek előtt Előadás a Globe Színházban
35
A RENESZÁNSZ ÉS REFORMÁCIÓ IRODALMA vILÁgHÁLÓ
viszont elég jól ismerjük. A falak egy nyitott udvart jelenetek) voltak láthatók. Az angol reneszánsz dráma
vettek körül. Ide szóltak az olcsó állójegyek. Az ele- nem számolt az arisztotelészi hármas egység szabályá-
gánsabb és drágább ülőhelyek a három emeleten so- val, terjengős tér- és időkezelését a középkori színját-
rakoztak. A színpad első része benyúlt a nézők közé, szásból vette át. Ábrázolt cselekményideje tehát túl-
a hátsó része pedig fedett volt. Az e fölötti térben ját- nőtt a 24 órán, és az események helyszínei is változatos
szódtak az erkélyjelenetek. képet mutattak.
A Globe épülete mintegy háromezer néző befoga-
dására volt alkalmas. Az akkori nézők másként vi-
selkedtek a színházban, mint ahogy ma szokás. Ettek,
ittak, beszélgettek, ha úgy érezték szükségét, belekia-
báltak a darabba, ötleteket adtak a szereplőknek, vagy Fogalmak
trágár szavakkal illették egymást, a színészeket vagy passiójáték: Jézus szenvedéstörténetét megjelenítő
a karzaton ülőket. A mai normák szerint nem adták misztériumjáték
meg a kellő tiszteletet a művészetnek. De az ő gondol- commedia dell’ arte: itáliai vásári komédia, vázlatos
kodásukban sokkal kevésbé vált el a színpadon lévő jeleneteken és állandó típusokon alapuló rögtönzött
játék és a mindennapok világa. Az ókori előadásokhoz színjáték (a jellemek állandóságát maszkkal és ruházattal is
hasonlóan, de a commedia dell’ artéval szemben a női hangsúlyozták)
szerepeket Shakespeare korában is fiatal fiúk játszot- állandó típusok: a commedia dell’ arte állandó karakterei
ták. A Shakespeare-drámák szereplői nem statikus intrikus: drámai szerepkör – a cselszövő, aki a cselekmény
jellemek, hanem nagyon is sokat változnak a darab fordulatait tudatosan és általában titokban irányítja
során. Jellemfejlődésük a történet egyik mozgató- farce: a commedia dell’ arte francia megfelelője, nyers,
rugója. sokszor durva és mindig humoros jelenetsor
Shakespeare színházában még nem voltak díszle- statikus jellem: epikus vagy drámai művek szereplője, akinek
tek. A jelenetek helyszínére a szereplői megszólalá- belső tulajdonságai nem változnak a cselekmény vagy
sok utaltak. A darabokat nem felvonásokra, hanem a történet során
színekre tagolták, a színek között, a nézők szórakoz- jellemfejlődés: epikus vagy drámai művek szereplőinek
tatása érdekében bemutatott clownjelenetek (bohóc- a mű értékrendje szerint pozitív irányú változása
Irány a világháló!
1. Melyik görög isten kultuszához kapcsolódott a színjátszás eredetileg? Mi a különbség a görögök és a keresz-
tények istentisztelete, a görögök és a keresztények színháza között? Gyűjts néhány példát!
2. Nézz utána az interneten a commedia dell’ arte tipikus figuráinak! Keress példákat minél több karakterre
ismert film- vagy regényszereplők közül!
3. Válassz ki három figurát, és rögtönözz egy rövid dialógust!
4
Vitassuk meg!
„Színház az egész világ, / És színész benne minden férfi és nő:
Fellép s lelép: /s mindenkit sok szerep vár.”
Shakespeare: Ahogy tetszik, Szabó Lőrinc fordítása
k, amikor embertársaink között kell
▶ Vajon a mi életünk is színház, amit végigjátszunk? Mi is szerepeket alakítun
helyt állnunk? Egyetértesz Shakespeare-rel? Érvelj!
36
szöveggyűjtemény
Shakespeare: Romeo és Júlia

Shakespeare Romeo és Júlia című tragédiája egy mindent elsöprő, végzetes szerelem történetét beszéli el.
A hirtelen fellángoló érzelmek hatására a darabban két kamasz válik egyetlen nap alatt felnőtt emberré.
Te hiszel a sorsszerű találkozásokban? Szerinted létezik az egymásnak rendeltség

végzete? Vajon előre kitaposott úton járunk, vagy magunk irányítjuk az életünket és
érzelmeinket?
Romeo és Júlia
Shakespeare Romeo és Júlia című drámája, a Veroná-
ban játszódó reneszánsz szerelmi tragédia feltehető-
leg 1594 és 1596 között keletkezett. A két család ősi
ellenségeskedéséből kibontakozó történet nem Shake-
speare saját leleménye, hanem vándortéma. A da-
rab sémája már Dante Isteni színjátékában is szerepel
Montecchi és Cappelletti néven, és számos más, kora-
beli alkotásban is felbukkan. A reneszánsz korban ke-
véssé számított értéknek az eredetiség, sokkal fonto-
sabb volt, hogy az átvett anyagot hogyan alakítja
a szerző. A vándortéma megjelenései mára szinte fele-
désbe merültek, de a shakespeare-i feldolgozás rendkí-
vül sikeresnek bizonyult. A tragédiának újabb és újabb
filmes adaptációi születtek, Romeo és Júlia szemé- Claire Danes (Júlia) és Leonardo DiCaprio (Romeo)
lyét pedig kultusz övezi. a dráma 1996-os filmváltozatában (rendező: Baz Luhrman)
A tragédia szerkezete eseményeket két korszak: a feudális középkor és a re-

Az alapszituáció a mű prológusából kiolvasható: neszánsz modernség határára helyezi. A főszereplők,
a két vetekedő család emberemlékezet óta harcban áll Romeo és Júlia feltűnése ugyanezt a szemléletbeli vá-
egymással. A prológus azonban még ennél is többet el- lasztóvonalat mutatja: az érzelmi alapú párválasztás
árul, hiszen röviden összefoglalja a várható eseménye- igényével élő Romeo, aki ekkor még Rózába szerelmes,
ket. A néző, olvasó tehát már előre tudja, mi fog történ- az új kor szellemét, míg a szüleinek ekkor még végső-
ni a színpadon. Az alapszituációt részletesebben az első kig engedelmes Júlia a régi rend parancsait követi.
felvonásból ismerjük meg. Shakespeare több műve is
kezdődik a mellékszereplők (itt a két család szolgái- Bonyodalom
nak) megnyilvánulásaival. Ez is egy feszültségteremtő A bonyodalom a két fiatal találkozása és szerelemre
eszköz: előbb hallunk a főszereplőkről, mint hogy lobbanása kapcsán bontakozik ki. Érzelmeiket a da-
maguk is megjelennének. A két család viszálykodása rabban nem maguk irányítják, azok ellen mindketten
már a szolgák veszekedéséből is kitűnik, de ekkor tehetetlenek. Sorsszerű egymásra találásuk elkerülhe-
– a mű elején – a civakodás még inkább csak mulatsá- tetlenül sodorja őket egymás karjaiba: szerelmük ereje
gos, komikus hatást kelt, még ha komoly veszélyeket is föléjük nőve pecsételi meg sorsukat. Lehetetlen helyze-
hordoz. Komikus helyzet például, mikor a két idős apa tüket még inkább nehezíti az az értékrendi különbség,
akar egymással vívni, de a feleségek közbelépése eltán- ami szembeállítja őket szüleik meggyőződésével. Míg
torítja őket ettől. a fiatalok a reneszánsz ember érzelmi alapú párvá-
Az alaphelyzet az ábrázolt családi viszály konfliktu- lasztásának elvét és gyakorlatát követik, addig Júlia
sán túl más érdekellentéteket is hordoz. Az utcai ön- szülei a feudális erkölcs hagyományainak szellemé-
bíráskodás és a hercegi parancs nyitójelenete a drámai ben keresnek férjet lányuknak.
37
Konfliktus és végkifejlet
A tragédia fő konfliktusa az eltérő értékrendek össze-
ütközését mutatja. Ezt a tényt igazolja, hogy a darab
szereplői szinte kivétel nélkül megváltoztatják kezdeti
álláspontjukat. Az öreg Capulet a darab elején lánya
szabad párválasztásának igénye mellett, később ellene
érvel, de Júlia kezdeti engedelmessége is – Romeóval
való szerelme által – az új szellemiség követésébe csap
át. Lőrinc barát őszinte hittel adja össze a reneszánsz
szellemiségű fiatalokat, később mégis Júlia új, második
házasságának megkötése mellett kardoskodik. És a daj-
ka gyakorlata sem következetes: kezdetben ő is a fia-
talokat támogatja, Tybalt halála után azonban mégis
a régi, középkori erkölcsiség felé fordul. A szerelmesek
ezért tudják, hogy kapcsolatuk kiteljesedésére alig van
lehetőségük, mégis vállalják a kockázatot, a szembefor-
dulást saját családjukkal. A dajkával és Lőrinc baráttal
együtt a fiatalok is sokáig naivan bíznak abban, hogy
feloldódhat a régi ellentét. Valójában a családi viszály-
kodás már-már elülne, csak Tybalt az, aki igyekszik
fenntartani az ellenségeskedést, de az öreg Capulet böl-
csen és a vendégszeretet követelményének megfelelően
Júlia erkélye Veronában
őt is leinti a bálon.
A tragédia fő konfliktusa a harmadik felvonásban, Romeónak friss férjként a halálbüntetés helyett a szám-
Romeo és Júlia titokban kötött házassága után, Tybalt űzetés lesz osztályrésze. Miután a szerelmesek titokban
és Mercutio halálával veszi kezdetét. A gyilkossá lett egymáséi lesznek, a történet tragikus fordulata a szö-
veg nyelvezetében is megmutatkozik. Itt váltja fel
a vígjátékokra jellemző évődő, humoros nyelvezetet
a tragédiák komor, komoly beszédmódja. A darab
nyelvezetének tudatosan használt változatossága azon-
ban nemcsak a tragédia fordulópontját mutatja, ha-
nem jele a korszakhatáron álló, kettős világképnek is.
A reneszánsz szemléletű Mercutio megnyilatkozásai
modern megszólalásokat, míg a híres erkélyjelenet
a trubadúrlíra sablonjait vonultatják fel. Romeo és Jú-
lia kényszerű, hajnali elválásának poétikai elemei is
a lovagi költészethez kötődnek: a szerelmesek elválásá-
nak kényszerére figyelmeztető fülemüle éneke ugyanis
a középkori líra alba dalainak reneszánsz kori utó-
életét jelenti.
A drámai küzdelem fokozódását Romeo menekülé-
se, a Capulet család bosszúvágya, és Júlia kényszerhá-
zasságának szülői terve jelentik. Ne felejtsük el, hogy
a kilátástalan helyzetbe került fiatal feleség házasságá-
ról szülei nem tudnak, hiszen a frigybe a szerelmesek
csak a dajkát és Lőrinc barátot avatták be. Az addig
határozott és tetterős Júlia, aki egy csapásra felnőtté
érve kitalálta és megszervezte a titkos esküvőt, szem-
bekerül egyetlen bizalmasával, dajkájával és Romeo
Achille Devéria: Romeo és Júlia (1834) távollétében teljesen egyedül marad. Páris herceggel
38
szöveggyűjtemény
való egybekelésének megakadályozására még az ön-

gyilkosságot is vállalná.
Saját és férje sorsának alakulása innentől kezdve
azonban főképpen a szerencsétlen véletlenek soroza-
tán múlik. A tragikus végkifejletet éppen ezek a vég-
zetszerű fordulatok készítik elő. Az események innen-
től felgyorsulnak, a történések párhuzamossá válnak.
Sorsszerű fordulat, hogy Lőrinc barát levele nem jut
el Mantovában Romeóhoz, hogy Romeo Lőrinc barát
érkezése előtt érkezik a kriptába és hiszi halottnak Jú-
liát, és az is, hogy előbb issza meg a mérget, mint hogy
Júlia felébredne. A sorsnak ez a határozottan rajzolt,
markáns szerepe beigazolja a prológusban megismert,
végkifejletre tett előzetes utalásokat. Emellett azt is su-
gallja, hogy a reneszánsz, tiszta szerelem a középkori
értékrend világában szükségképpen halálra és eleve
elbukásra van ítélve. Romeo és Júlia tragikus halá-
la azonban mégsem válik értelmetlen értékvesztéssé, Sinkovits Imre (Lőrinc barát) és Törőcsik Mari (Júlia)
a Nemzeti Színház előadásában
hiszen a darab végén a két ellentétes világkép konf-
liktusa által felborított erkölcsi rend helyreáll. A két, lia tetszhalála majd enyhíti a szülői szigort, Romeót pe-
egyébként legfőbb értékét, a gyermekét elvesztő, ellen- dig sikerül beavatni a tervbe. A tragikus vég, a kataszt-
séges család a darab végén békét köt egymással. E béke rófa azonban bekövetkezik. Minden rosszra fordul.
a befogadóban a harmónia érzetét kelti. Az egymásért A mű zárlata oldja a nézői feszültséget: a szülők kezet
és elveikért önmagukat feláldozó fiatalok sorsa pedig nyújtanak egymásnak, szobrot emelnek a fiataloknak.
megerősíti bennük az elvi meggyőződés melletti kiál- De ez sem teheti jóvá, ami történt. A Herceg záró szavai
lás mindenkori szükségességét. E két tapasztalat adja megrendültek, komorak és vigasztalhatatlanok.
a lélekemelő katarzis élményét. A darab a régi (feudális házassági szokások, atyai
A krízis vagy tetőpont a tragikum kiteljesedését jog) és az új (reneszánsz, individuális szerelem, sza-
jelenti. A tragikum mindig valamilyen veszteséget je- bad párválasztás) érték- és szokásrend közötti konf-
lent, valamilyen érték eltűnését, elbukását, pusztulását. liktus történeteként is értelmezhető. A tragikus vég-
A válságos pillanatok a negyedik felvonásban már előre kifejlet is ebből fakad. Bár Romeo és Júlia meghalnak,
jósolják a véget. Volt ugyan egy szakasz, mikor még úgy mégis győzedelmeskedik a szerelem eszméje, amelyért
tűnt, megfordítható a sors. Bízhattunk abban, hogy Jú- a fiatalok életüket is feláldozták.
Gustav Klimt: A Romeo és Júlia a Globe Színházban (1886–1887)
39
A Romeo és Júlia
és az antik tragédia konvenciói
A Romeo és Júlia szerkezete részben kö-
veti az ókori görög és a középkori színház
konvencióit. Az antik drámai alapszerke-
zet elemeit jól elkülöníthetjük a műben.
A felvonások, bár ez a felosztás egyébként
nem Shakespeare-től származik, megfe-
lelnek az expozíció – bonyodalom – te-
tőpont – megoldás tagolásnak.
A hármas egység elvét viszont nem
követi a darab. A cselekmény nem egy
szálon fut, hiszen Paris lánykérése eleinte
nem kapcsolódik a családok viszályához
és a szerelmesek sorsához. Később pedig
Romeo mantovai tartózkodása alatt ága-
zik ketté a történet, hogy a zárlatban aztán
minden összefonódjék. Változnak a hely- Frederic Leighton: A Montague-k és a Capuletek kibékülése (19. század)
színek is, külső és belső terek is megjelen-
nek. A darab időstruktúrája lineáris: előrefelé halad, de talommal bíró személyek, hanem kamaszok. Ezért is
az események hosszabb idő alatt zajlanak, mint az antik nevezik a művet a felnőtté válás tragédiájának. Szinte
tragédiák történései. Vasárnaptól csütörtökig tart a tör- gyermekként ismerjük meg őket, és pár nap leforgá-
ténet. sa alatt kell hogy döntsenek életükről, halálukról. Jú-
Shakespeare abban is szakít az antik drámaha- lia és Romeo karakterét gyökeresen megváltoztatja
gyományokkal, hogy művének hangneme nem egy- a mindent elsöprő érzelem. Júlia az engedelmes, jól
nemű. Az első felvonások, a szolgák csetepatéja, Mer- nevelt kislányból rendkívül súlyos döntéseket hozó
cutio alakja, a dajka megszólalásai még a vígjáték mű- felnőtt nővé lesz, Romeo pedig egy unalmasan epeke-
faját idézik, a későbbiekben viszont minden tragikus- dő fiatalemberből a legeredetibb, legelszántabb szerel-
ra fordul. A szereplőket a nyelvhasználatuk éppúgy messé válik. A darab elején a kor divatos, közhelyes
jellemzi, mint tetteik. Hol humoros, hol ironikus, hol módján kesereg szerelme, Róza hűtlenségén és saját
magasztos hangon beszélőkkel találkozunk. Külö- boldogtalanságán, majd Júliával való megismerke-
nösen is izgalmassá teszi a szereplők beszédét, hogy dése mindezt félresöpri, és dönt mindkettejük életé-
mindannyian képekben gazdag, metaforikus nyelvet ről. Újabb fordulópont életében Mercutio halála. Sze-
használnak. relem és bajtársiasság viaskodik benne. Végül enged
Fontos eltérés az is, hogy míg Szophoklész tragé- indulatának, és megöli Tybaltot.
diáiban a színpadi beszéd, a dikció a meghatározó, A dajka viselkedésének megváltozása is szembetű-
addig Shakespeare-nél a színpadi cselekvés, akció is nő, bár az ő jelleme kevésbé alakul át. Valószínű, hogy
fontossá válik: nála ölelkeznek, ölnek, haldokolnak inkább félelmében ad igazat Júlia apjának, mikor már
a figurák. ő is sürgeti a Párisszal kötendő házasságot, és Júliát
apjának való engedelmességre biztatja.
Dinamikus karakterek Lőrinc barát végig úgy véli, segítségével kibékül-
A műben megjelenő szereplők részben emlékeztet- het a két család, nem érzi a titokban kötött házasság,
nek a commedia dell’ arte figuráira (a szerelmespár, a tetszhalált okozó ital veszélyeit. Végtelen szeretettel,
az őket akadályozók és segítők tábora, a zord atya, hittel támogatja a fiatalokat, minden követ megmoz-
a cserfes, szókimondó dajka stb.), de mint Shakespeare gat, hogy Romeo és Júlia boldogok lehessenek. Csak
más műveiben, itt is változnak a jellemek a cselekmény akkor döbben rá tettei súlyára, mikor bekövetkezett
előrehaladtával. Ez fontos változás a középkori színját- a vég.
száshoz képest. Kissé értetlenül szemlélhetjük Júlia apjának változá-
A mű főszereplői (ellentétben a görög drámai ha- sát: kezdetben leányára bízza a párválasztást, ő maga
gyományokkal) nem felnőttek, nem rendkívüli ha- csitítja a leánykérésre készülő Párist. Tybalt halála után
40
KönyvtÁR A RENESZÁNSZ ÉS REFORMÁCIÓ IRODALMA
azonban egyre dühödtebben, fenyegetőzve követeli, változása leginkább a történet végén látszik: a tragé-
parancsolja, hogy Júlia menjen férjhez az ifjúhoz. Talán dia, lánya elvesztése megtöri, szinte kijózanítja, ahogy
politikai érdekei is így kívánják: Tybalt bűnét, aki meg- Montague-t is. Kezet nyújtanak egymásnak, beismerik
ölte a hercegi rokon Mercutiót, azzal lehet jóvátenni, ha hibájukat, és szimbolikusan jóvá teszik bűnüket a szo-
Júlia hozzámegy Párishoz, aki szintén a herceg rokona. borállítással. A halott gyermekek előtti tisztelgés má-
Úgy véli, lánya bánata is enyhülhet így, de nem ismeri sok számára is tanulság lehet, vélik ők.
Júlia titkát, a lány nemcsak Tybaltot gyászolja, de egy- (A műelemzés Kosztolányi Dezső fordítása alapján
szerre a száműzött férjét is, házasságukat is. Az apa készült.)
Irány a könyvtár!
1. Az első felvonás ötödik színe a bál leírása. Mi sejteti már ekkor Tybalt és Romeo későbbi párbaját?
2. Ekkor találkoznak először a szerelmesek, és a vallás világából vett metaforákkal beszélgetnek. Melyek ezek?
Kövesd nyomon, hogyan bomlik ki párbeszédük!
3. Júlia megpróbálja elrejteni a dajka elől érzelmeit. Mit tesz? Mivel leplezi le magát mégis?
4. A második felvonás második szín, a híres erkélyjelenet éjszaka játszódik, míg a következő szín, Lőrinc barát
és Romeo találkozása másnap reggel. A különböző napszakokról nemcsak tényszerűen értesülünk, hanem
a párbeszédek, monológok áttételes módon újra és újra felidézik azokat. Gyűjtsd össze, hogy milyen képek,
metaforák utalnak az éjszakára, illetve a reggelre a szövegben!
5. A negyedik szín a mű egyik komikus jelenete. Hogyan teszi nevetségessé Mercutio a dajkát? Mindketten
vidám alakok, de Mercutio összetettebb személyiség a dajkánál. Fogalmazd meg, miért!
6. A harmadik felvonás első színe a kettős haláleset krónikája. Készíts szerkezeti vázlatot arról, hogyan fajul-
nak el így az események!
7. A második és harmadik színben a szerelmeseket külön látjuk, a dajka közvetít közöttük. A szörnyű esemé-
nyek gyermekkoruk végét is jelentik. Idézz a két színből részeket, amelyek a hirtelen felnőtté válás témájához
kapcsolódnak! Hogyan fogadja Júlia a szörnyű híreket? Milyen változás megy végbe benne? Mit jelent az
a sor, hogy „mint leány halok meg, özvegyen”?
8. Az ötödik szín Romeo és Júlia nászéjszakájának hajnala. A szöveg finom játékkal érzékelteti a fiatalok szerel-
mes boldogsága, az éjszaka és a kíméletlen valóság, a másnap reggel közö� ellentétet. Gyűjts idézeteket,
amelyek az egyik és a másik szférához kapcsolódnak!
4 Fogalmak
vándortéma: olyan történet vagy történetelem, amely
Vitassuk meg! eltérő verziókban bukkan fel különböző, de egymással
„Ön azt se tudja, hogy a lány mit érez: kapcsolatba hozható irodalmi művekben
Rendellenes dolog ez, nem helyeslem.” adaptáció: irodalmi alkotások szabad átdolgozása, például
Romeo és Júlia, Kosztolányi Dezső fordítása megfilmesítése
▶ Lőrinc barát Párishoz intézett szavai a mű valódi kultusz: valaki vagy valami iránti nagy fokú tisztelet
konfliktusát sejtetik: a régi és az új szerelmet. A drá- prológus: a dráma bevezető része, amely összefoglalja az
ma zárlata is arra utal, hogy innentől minden más események hátterét, ismerteti a legfontosabb tudnivalókat,
a történtek előzményeit, a mű alapgondolatát
lesz Veronában. Képzeljük el, hogy Júlia Páris felesé-
ge, vagy Romeóval él boldog házasságban! Vessük alba (dal): a középkor provanszál világi lírájának műfaja,
a szerelmesek hajnali elválásának panaszdala
össze, milyen élet várna rá az egyik, illetve a másik
kapcsolatban!
41
Shakespeare: Hamlet, dán királyfi
A tettrekészség és a cselekvőerő néha velünk van, bizonyos helyzetekben azonban elhagy bennünket.
Előfordul, hogy fontos pillanatokban, amikor határozottnak kellene lennünk, bátortalanul és tanácsta-
lanul viselkedünk.
Voltál már olyan helyzetben, amikor vonakodtál megtenni, amire kértek vagy ami a
kötelességed volt? Milyen szituáció volt ez? Mi késztetett várakozásra? Hogyan jutot-
tál végül döntésre?
Hamlet Dánia történelmileg igazolt po-

litikai viszonyaival, így a ham
Az 1600–1601 körül keletke- leti cselekmény valós tér és
zett darab a Shakespeare korá- idő hiányában példázatszerűvé
ban igen népszerű bosszúdrá- válhat.
ma műfajába tartozó alkotás. A darab a cselekményt te-
E műfaj jellegzetessége, hogy kintve három nagyobb szerke-
a tragédia középpontjában zeti egységre bontható. Az első
valamilyen sérelem megtor- szakasz az expozíció, melyben
lása, tehát megbosszulása áll. a főbb szereplőkkel és viszony-
A szerző korának közönsége rendszerükkel, valamint a jelent
a művet megtekintve bővel- és a jövőt befolyásoló múltbéli
kedhetett a szórakozási igé- eseményekkel, vagyis a darab
nyét kiszolgáló részletekben: előtörténetével ismerkedhetünk
szellemjelenésnek, véres bos�- meg. A második szakasz Ham-
szúnak, mérgezésnek, gyilkos- let királyfi Claudiust végül le-
ságoknak, párbajnak, a sírásók leplező kísérletsorozatát hozza,
humorának lehetett tanúja. Hamlet szobra Stratford upon Avonben míg a harmadik egység a tragi-
Shakespeare a tragédia meg- (1876–1888) kus végkifejletet mutatja be.
írásakor mintaként tekintett
Thomas Kyd (1558–1594) Spanyol tragédia című Drámai alaphelyzet
drámájára. E darab főhőse is őrültséget színlel, majd Az első felvonásban található, elnyújtott drámai
egy megrendezett előadás segítségével leplezi le és öli alaphelyzet több olyan történést is rögzít, ami már
meg fia gyilkosait. a szereplők színre lépése előtt is megtörtént: ezeket
az eseményeket a szereplők párbeszédéből ismer-
A Hamlet, dán királyfi című tragédia hetjük meg. Itt tudhatjuk meg, hogy az öreg Ham-
szerkezete let király párbajgyőzelmet aratott a norvég királyon,
A darab eredeti, szerzői gyakorlata a tragédiát nem Fortinbrason, és így elnyerte birtokait, de azt is, hogy
felvonásokra, hanem színekre tagolja. A túlzott Hamlet király nem él már. Értesülhetünk Claudius
aránytalanságot mutató felvonásokra tagolás az trónra lépéséről és Gertruddal való házasságáról, il-
utókor rendezői gyakorlatát mutatja. A mű – az letve az ifjú Fortinbras Dánia elleni harci terveiről
angol reneszánsz színjátszás szokásait követve – is. Szintén az alapszituáció számol be Hamlet király
nem követi az arisztotelészi hármas egység sza- szellemének megjelenéséről, erőszakos halálának ál-
bályát: több helyszínt, párhuzamos cselekmény- tala közölt híréről és körülményeiről, illetve a hamleti
szálakat és nagyjából 3 hónapnyi időtávot ábrázol. bosszúállás atyai parancsáról is. Itt ismerhető meg to-
A cselekmény fő játéktere a dániai Helsingőr, a tör- vábbá Hamlet viszonya anyja „vérfertőző” házasságá-
ténelmi időre tett utalás nem konkrét. A 16. szá- hoz és a Hamlet–Claudius konfliktus alapjai is ebben
zadba helyezhető történet nem fér össze Anglia és a szakaszban találhatók.
42
szöveggyűjtemény
Drámai konfliktusok a darabban olyan hosszú út a végkifejletig, hiszen a leg-

A mű konfliktusrendszere sokrétű és többszintű ösz- főbb konfliktus Hamlet lelkében és jellemében bonta-
szeütközést mutat. Hamlet és Claudius viszonyát a ké- kozik ki. Belső vívódásairól monológjaiból értesül-
sőbbi vérbosszú hamleti szándékán túl az öröklési rend hetünk. Az I. felvonásban a szellemek létezésével
kérdésköre is meghatározza. A törvényesség az elhunyt kapcsolatos kételyeinek ad hangot, a III. felvonás nagy-
király fiát ültetné a trónra, Claudius azonban jogot monológja pedig „Lenni vagy nem lenni” kezdettel az
formál a hatalom és az özvegy királyné, Gertrud meg- öngyilkosság esetleges túlvilági következményein túl
szerzésére is. Az új király az uralkodói hatalom és a há- az emberlét morális felelősségét taglalja.
zasság fenntartásában érdekelt, míg Hamlet sorsszerű
feladata Claudius életének elvételében, ezáltal trónjának A drámai küzdelem fokozódása
és házasságának megdöntésében áll. A királyfi anyjá- A drámai küzdelem a konfliktushálózat és a Hamlet
val, Gertruddal való viszonyát is az ellentétes érdekek által színlelt őrültség megismerése után az „egérfogó-
és cselekvési irányok határozzák meg. Az erkölcste- jelenet”-ben -ben ( színház a színházban) éri el egyik
len és korai nász, valamint az öreg Hamlet erőszakos csúcspontját. Hamlet egy vándor színtársulatot kér fel
halálában való cinkosság gyermeki vádja szemben áll egy, a saját családjában történt bűntényt bemutató da-
a férjéhez a végsőkig lojális, az új magán- és közéleti rab előadására. Erre a cselre a szellem szavának hitele-
helyzetet pártoló, fiát mégis anyai módon féltő Gertrud sítése miatt van szükség. A bizonyosság megszerzése
elképzeléseivel. Az elhunyt király szellemének vérbosz- után a királyfi beteljesíthetné atyai küldetését, de az
szúra irányuló parancsa a főhős értékrendjével igazá- éppen imádkozó Claudius megölése túlvilági néző-
ból összeegyeztethetetlen: Hamlet királyfi modern, pontból nem lenne célravezető. Tetterejének jele azon-
reneszánsz és humanista elvei nem tűrik meg a bosz- ban, hogy a gyilkosság biztos tudatában leszúrja az
szúgyilkosság középkori szokását. Az emberélet kiol- anyja szobájában elbújt Poloniust.
tása ráadásul szembemegy Isten Hamlet által is vallott
törvényeivel is. A konfliktusrendszer talán legfontosabb Késleltetés
eleme az az erkölcsi rend, amelynek teljes felbomlását A darabban Hamlet angliai kitérője a késleltetés sze-
a főhős Claudiushoz és Gertrudhoz köti. Az új királyon repét tölti be. A bizonyossága tudatában lévő főhős el-
való bosszúállás morális súlya tehát nem önmagában fogadja Claudiustól az angol küldetés tervét, holott az
értelmezendő, hanem – Odüsszeusz bosszújához, vagy őt eláruló besúgók, Guildenstern és Rosencrantz sor-
Antigoné hősiességéhez hasonlatosan – az egykor fenn- sát csellel és késlekedés nélkül képes megpecsételni.
álló, de elbukott értékrend és erkölcs helyreállítása-
ként. Hamlet pedig olyan hős, aki képtelen romlott, Végkifejlet
morális viszonyaiban felborult világban élni. A tragikus végkifejlet az azt megelőző esemény-
Jól látható tehát, hogy a királyfi a darab egyetlen sorhoz hasonlóan megint nem Hamlet kezdemé-
olyan központi alakja, aki minden érdemi, személykö- nyező- és cselekvőkészségét mutatja. A közte és
zi konfliktusban érintett. Erkölcsi alapállása révén Laertes közötti, a királyfi életére törő párbajt Claudius
olyan helyzetbe kerül, ahol nem tud egyértel-
műen jól dönteni. A vérbosszú apai parancsa
életében megkerülhetetlen, tehát sorsszerű
esemény, aminek általa való felismerése a da-
rabban nem marad el. A számos külső konflik-
tus mellett a leghevesebb összeütközések
azonban mégis belül, a hamleti jellemben ke-
resendők. A karakter a világirodalom legis-
mertebb „töprengő hőse”, az a drámai alak,
aki minden cselekedetét saját, kifinomult er-
kölcsi rendjén szűri át. Lelki alkatát a búsko-
morság, a világtól való megundorodottság ha-
tározza meg és ez a melankolikusság az, ami
rendre megakadályozza őt saját maga által
kitűzött céljai megvalósításában. Ezért vezet John Everett Millais: Ophélia (1852) Tate Britain, London
43
A RENESZÁNSZ ÉS REFORMÁCIÓ IRODALMA KönyvtÁR
készíti elő. A mérgezett kard és ital végül Gertrud, Laer- rarchikus jegyeit mutatja. A félénk és érzékeny fiatal
tes és Hamlet halálát is okozza, de a főhős utolsó erejével nő morális tisztasága képtelen azonosulni az érdek
mégis végezni tud a becstelen Claudiusszal. A gyilkos- és bűnök vezérelte külvilággal. Hisz ugyan az igaz
ságot azonban mégsem tekinthette elégtételnek, hiszen szerelemben, és vágyik is rá, de az általa mindennél
általa csak a vérbosszú parancsa lett végrehajtva, míg az fontosabb családi kötelékeknek és elvárásoknak való
eredeti cél, az erkölcsi rend helyreállítása ezen a mó- megfelelési kényszer elvágja előtte az érzelmi boldog-
don nem valósulhatott meg. Az új, morálisan tiszta ság saját útját. Sorsa az őrület és az öngyilkos halál,
világ közállapotainak megteremtését a főhős, mintegy mert belső rendje túlontúl kitett a világ bűnös össze-
végakaratként, Horatio és az ifjú Fortinbras kezébe te- függéseinek.
szi. Halála így bár súlyos értékvesztés, mégsem bukás,
hiszen küzdelmei, ha áttételesen is, de elvezetnek a meg- A Hamlet lírája
tisztulás új életlehetőségeihez. Shakespeare Hamlet című tragédiáját úgynevezett
blank verse-ekbe, tíz szótagos, jambikus lejtésű so-
Ophelia rokba rendezte. Ez a forma a korabeli drámák általáno-
A darabban Ophelia a Hamlet szerelmét alakító ka- san használt időmértékes verselését mutatja. A darab
rakter. Jelleme a középkori, feudális erkölcsiség hie- leghíresebb magyar fordítását Arany János készítette el.
1. Olvasd el a harmadik felvonásból a második színt! Szerinted mi Hamlet terve az Egérfogó című darabbal?
Értelmezd a címadást!
2. Hamlet csak színleli az őrültet, a legzavarosabbnak tűnő kijelentései is tudatosak. Keress példát ilyen látszó-
lagos „őrültségekre”, és próbáld megmagyarázni az értelmüket!
3. A „Lenni vagy nem lenni...” monológ (harmadik felvonás, első szín) a téma felvetéséből és hat hosszú mon-
datból áll. Találj ki egy-egy kulcsszót, amely jól összefoglalja, hogy merre lendítik tovább Hamlet gondolat-
menetét az adott mondatok!
4. A másik választott monológ, a „Most megtehetném…” (harmadik felvonás, harmadik szín), szintén egy
dilemma körül forog. Min töpreng Hamlet?
5. Hamlet halott apjáról nem sokat tudunk meg. Mit mond róla ez a monológ? Gyűjtsd össze a legfontosabb
tulajdonságait!
6. Témájában és szerkezetében is hasonlít a két idézett szöveg. Gyűjtsd össze a hasonló elemeket!
4 Fogalmak
monológ: a drámai művekben gyakran előforduló
Vitassuk meg! magánbeszéd, melyből a szereplő gondolatait, érzéseit,
„Négy százados a többi szereplőhöz való viszonyát ismerjük meg
Emelje Hamletet, mint katonát, színház a színházban: egy drámai műbe beépített színpadi
A ravatalra: mert belőle, ha előadás
Megéri, nagy király vált volna még.” blank verse: drámai jambus, jambikus lejtésű, tíz vagy tizenegy
Shakespeare: Hamlet, dán királyfi, szótagos verssor, többnyire rímtelen; Shakespeare műveinek
Arany János fordítása gyakori versformája
▶ Mi kell ahhoz, hogy egy fiatal elérje céljait, és dilemma: olyan helyzet, amelyben nehéz jó döntést hozni,
sikeres, boldog élete legyen? Melyek a legfon- mivel a választható lehetőségek mindegyike negatív
tosabb hátráltató tényezők szerinted? következményekhez vezethet
44
szöveggyűjtemény
Kérdések, feladatok
1. Páros munkában hasonlítsátok össze az 51. zsoltár Károli Gáspár-féle és Káldi György-féle fordítását! Nevezzétek meg
a legfőbb nyelvhasználati és stilisztikai különbségeket! Gyűjtsétek össze az egyezéseket is!
2. Válasszatok ki egy tetszőleges, a reformáció korából származó zsoltárparafrázist! Csoportokban próbáljátok megzenésíteni
a szöveget! Ha van rá mód, hangszeres kísérettel adjátok elő a kész műveket!
3. Hallgassátok meg Szkhárosi Horvát András Az átokról című énekét! Állapítsátok meg, milyen esemény indokolja a versz-
szerző aggodalmas és panaszos hangját!
4. Párosítsd az alábbi neveket és fogalmakat!

disztichonos előszó az Újtestamentum fordítása elé Kecskeméti Vég Mihály
55. zsoltár parafrázisa Bornemisza Péter
Psalmus Hungaricus Heltai Gáspár
42. zsoltár parafrázisa Kodály Zoltán
Siralmas énnéköm Gyergyai Albert
Száz fabula Sylvester János
széphistória Szenczi Molnár Albert
5. Olvasd el a szöveggyűjteményben Kecskeméti Vég Mihály zsoltárparafrázisát, az 55. zsoltárt! Gyűjtsd ki belőle a versbeszé-
lő panaszának okait! Milyen sérelmekről olvastál a versben?
6. Állapítsd meg, hány belső egységre tagolható a vers! Milyen szempontok alapján tagoltad a szöveget? Jelöld a szakaszha-
tárokat!
7. Készíts fürtábrát Balassi Bálint reneszánsz költészetének jellegzetes vonásaival! Az általános szempontoktól haladj a konk-
rét fogalmakig és (szöveg)példákig!
8. Hasonlítsd össze Kecskeméti Vég Mihály 55. zsoltárának, Szenczi Molnár Albert és Balassi Bálint 42. zsoltárának verselését!
Milyen hasonlóságok és különbségek láthatók? Érvelj!
9. Állapítsd meg, mely szerzőhöz tartoznak az alábbi fogalmak! Műveket is említs!

pikareszk szélmalomharc poeta doctus
belső rím virágének vitézi líra
búcsúvers bűnbánat akrosztikon
parabola/tanító célzat haditudósítás paródia
10. Csoportban dolgozva fürtábrába foglaljátok össze Balassi Bálint eddig megismert műveit, munkásságát! Ábrátokon sze-
repeljenek idézetek, műfajok, műcímek és az alábbiakban felsoroltak is, amelyeket társítsatok az általatok felelevenített
ismeretekhez!
zsoltárparafrázis Júlia-ciklus személyes hangvételű költészet
petrarkizmus hárompillérű kompozíció Balassa-kódex
11. Egészítsd ki a Balassi Bálint verselésére jellemzően használt két fogalom meghatározását!
Az …………………………… verselés ritmusát a hangsúlyos és ……………………… szótagok szabályos váltakozása adja.
A ……………………… olyan rím, amelyben a rímhívó szó és a felelő rím egy sorban található.
12. Páros munkában jelöljétek be az Egy katonaének első három strófájának rím- és ritmusképletét, majd járjatok el hasonló
módon A darvaknak szól… kezdetű Balassi-vers esetében is! Vessétek össze a két mű ritmus- és rímképletét! Melyik készült
Balassi-strófában? Hasonlítsátok össze a két költemény kompozícióját, felépítését is!
13. Olvasd el Balassi 42. zsoltárát is! Hasonlítsd össze a Szenczi-féle parafrázissal! Milyen különbségeket, illetve azonosságokat
látsz?
45
14. A Balassi Bálint vitézi lírájában megismert művek és Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekei segítségével jellemezzétek a
magyar végvári katonák életét! Milyen értékekkel rendelkezik a megfigyelt létforma?
15. Idézd fel, mit tanultunk az énekvers és a szövegvers fogalmáról! Hogyan kapcsolódnak ezek a kifejezések a Balassi-lírához?
Állításaidat szövegpéldákkal igazold!
16. Készíts szemponttáblázatot egy választott Petrarca-, valamint egy Shakespeare-szonett összehasonlításához!
17. Az ókori görög tragédiákban a bukást a hübrisz és az elkerülhetetlen végzet hordozza. A Romeo és Júliában melyek a tra-
gikus végkifejletet alakító tényezők?
18. Hasonlítsd össze a három drámahős sorsát! Készíts vázlatot a füzetedbe az alábbi ábra alapján!
Miért kerül Miért tud többet

sorsfordító (döntési) helyzetbe? környezeténél?
OIDIPUSZ
ANTIGONÉ
Milyen normát
HAMLET
Mit tár fel
szeg meg? a bukása?
19. Készítsd el a Romeo és Júlia Júliájának jellemtérképét!
20. Készítsétek el Hamlet királyfi jellemtérképét! Miért különleges ez a karakter? Hogyan viszonyul a drámai műnemre legin-
kább jellemző főhősökhöz Hamlet alakja?
21. Idézzétek fel a Homérosz Odüsszeia című eposzának végjátékát, a kérőkkel való leszámolás jeleneteit! Mi a közös Odüssze-
usz és Hamlet királyfi gyilkos tetteiben, az azokat kiváltó megfontolásokban és a két hős értékrendjében?
22. Foglald össze Shakespeare tanult drámáinak reneszánsz vonásait! Formai, nyelvi és tartalmi szempontokra egyaránt ügyelj!
23. Idézd fel, mit jelent a konfliktusos dráma fogalma! Mennyiben feleltethető meg e fogalomnak Shakespeare Hamlet, illetve
Romeo és Júlia című tragédiája? Állításaidat érvekkel igazold!
24. Összegezd a kor tanult magyar és világirodalmi alkotásainak segítségével a reneszánsz kor művészetének tartalmi és mo-
tivikus jellemzőit!
25. Készíts folyamatábrát a magyar nyelvű kultúra megszületéséről! Mutasd be a Janus Pannoniustól Balassi Bálintig tartó
irodalomtörténeti út legfőbb állomásait! Vonj egyenleget, mely magyar szerzőknek milyen szerepük volt az anyanyelvi
kultúra kialakulásában és elterjesztésében!
26. Tanulmányaid alapján fogalmazd meg, milyen különbségeket ismertél fel a középkori és a reneszánsz művészetfelfogásá-
ban és a művész személyéről való gondolkodásmódjában! Nevezd meg a legfőbb összehasonlítási szempontokat, majd
készíts táblázatot a szempontok alapján!
27. A tanult reneszánsz művek alapján igazold, hogy a korstílus az antik görög és római kultúra újjászületése! Állításaidat tar-
talmi és formai szemponttal egyaránt támaszd alá!
28. Készíts színes prezentációt a magyar reneszánsz és reformáció irodalmáról! Műnemekre, műfajokra, világi és egyházi
szemléletmódra, szerzőkre és tanult művekre egyaránt gondolj!
François Boucher: Madame Bergeret portréja (1766 körül)
46
II.
A BAROKK
ÉS A ROKOKÓ
IRODALMA
A barokk
Ha a reneszánsz stílusra a statikusság jellemző, a barokkra a mozgalmasság. Ha a reneszánsz művész
egyenes vonalat húzott, a barokk hullámvonalat. Ha a reneszánsz építész körablakot tervezett, a ba-
rokk oválist vagy lant alakút. Ha a reneszánsz építész antik arányú, nemes oszlopot tervezett, a barokk
építész megcsavarta azt, mintha a kő gyurmából lenne.
Bizonyára látogattál vagy láttál már barokk katolikus templomot. Érzékelhetted belső
kialakítását és díszítettségét. Vajon mi indokolhatja a jellegzetes perspektivikus ábrá-
zolást, a gazdag aranyozást, a színes festményeket és a márványfelületek sokaságát?
Milyen emberi szándékok indokolhatják a dekorativitás esetleges túlzásba vitelét?
A barokk születése A barokk viszonya a reneszánszhoz

A barokk kialakulása és térnyerése a 16. század máso- A barokk korstílus sok szempontból ellentéte
dik feléhez köthető, és a 18. század második feléig volt ugyan a reneszánsznak, mégis annak folytatásaként
meghatározó. A név az olasz ’barocco’ szóból szárma- értelmezendő. Formanyelve a reneszánszhoz képest
zik, amelynek jelentése ’különös, szokatlan’, nyakate- markáns különbségeket mutat, hiszen benne a letisz-
kert okoskodás. Többnyire azokra a művészeti alkotá- tult szimmetriára épülő, a geometriai formákat kedve-
sokra alkalmazták eleinte, amelyeket körülményesnek, lő, antik mintákkal rendelkező reneszánsz ízlést
túldíszítettnek, bizarrnak tartottak. A barokk kialaku- a pompa, a túldíszítettség, a monumentalitás és
lása és elterjedése mindenhol szorosan kapcsolódik az a körvonal váltja fel. Világképe is más, mint a rene-
ellenreformáció folyamatához. A protestantizmus szánszé: az emberközpontú, földi lét hangsúlyait az új
nagyarányú elterjedésének visszaszorítására a római korstílus – a középkorhoz hasonlóan – a tapasztala-
pápa zsinatot hívott össze. Az ellenreformáció vagy re- ton túli világ, a vallásos hit felé tolta el. Hite szerint
katolizáció ezzel a gyűléssel, az 1545–1563-ig tartó tri- a folyton és mozgalmasan változó világban minden
denti zsinattal vette kezdetét. A katolikus egyház belső csak Isten által és Istenben nyerhet értelmet, ezért
megújulását hirdető, a protestantizmus visszaszorítását benne az ember legfőbb törekvése a túlvilági isteni
és a katolikus hit újjáélesztését szorgalmazó mozgalom- szféra elérése volt. A barokk korízlés is ezt az emberi
ban jelentős szerepet játszott a jezsuita rend. A je- szándékot mutatja: a túldíszített pompában az alkotó
zsuita rendet (jelentése: Jézus Társasága) a spanyol ka- művészember minden tehetségét a tapasztalható világ
tolikus szerzetes, Loyolai Szent Ignác alapította. tükreként, Isten dicsőségére ajánlotta fel. A lényeges
különbségek ellenére a barokk mégsem jelen-
ti a reneszánsz megtagadását. Sokkal inkább
annak továbbélését, új értelmezési keretbe
helyezését. A folytatólagosság legfőbb bizo-
nyítéka az az antik műveltségeszmény, amit
mindkét korstílus követendőnek tekintett.
Az antikvitás forma- és eszmei kultúrája
ugyanúgy meghatározó volt tehát a barokk-
ban, mint volt a reneszánsz kor idején. E ha-
gyaték újragondolásának és kiteljesítésének
célja az elkápráztatás és a gyönyörködtetés
volt.
Peter Paul Rubens: Venus és Adonis

(1630-as évek)
48
szöveggyűjtemény
5–6. oldal A BAROKK ÉS A ROKOKÓ IRODALMA
Andrea Pozzo: A római Sant'Ignazio templom mennyezetfestménye (1685 után)
Barokk képzőművészet és zene Johann Sebastian Bach halálához (1750). Rajta kívül
Elsőként az építészetben fedezhetjük fel az Itáliából és a barokk zene kiemelkedő képviselői az itáliai Antonio
Spanyolországból induló barokk megjelenését. A kor Vivaldi, a XIV. Lajos udvarában dolgozó Jean-Baptis-
egyházi és világi épületeire egyaránt az egyenes vona- te Lully, valamint az Angliában élő Georg Friedrich
lak megtörése és a mozgalmasság jellemző. A barokk Händel.
egyik legjelentősebb művésze Lorenzo Bernini, Róma A zenei barokk legfőbb újítása, a hangszeres zene
barokk arculatának megteremtője. Szökőkútjai és te- már nemcsak az ének kíséreteként, hanem önállóan is
rei ma is meghatározzák az olasz főváros városképét. szerephez jut.
Ő alakította ki például a Szent Péter tér mai formá-
ját. Szobrászként is jelentős, az egyik római templom A barokk kor magyar zenéje
számára készített oltárszobra, a Szent Teréz eksztázisa A magyar barokk zenei élet a százötven éves török
a vallásos elragadtatottságot szinte testi eksztázisként uralom következtében, egy részben elnéptelenedett
jeleníti meg. A festészetet tekintve kiemelhetjük a To- országban indult fejlődésnek. Virágzó középkori ze-
ledóban élő El Greco valószerűtlen térábrázolásának neoktatásunk eredményei a dicső olasz zenekultúrával
köszönhető látomásszerű festményeit (pl. Az ötödik vetekedtek: már falusi diákjaink is többszólamú orga-
pecsét feltörése), vagy a flamand Peter Paul Rubens numban (többszólamú zenei kompozíció) énekeltek.
képeit, amelyek lendületes vonalvezetésükkel, a test A mohácsi vész (1526) történelmi tragédiáját érezve
ábrázolásának módjával jelentős mértékben megha- imában írták be a Pálos antifonáléba a gregorián an-
tározták az európai barokk festészetet. A barokk fes- tifónát (zsoltárok bevezető és záró, kétszólamú éneke):
tészetre jellemző illúziókeltés szép példája a római „Jesus Nazarenus … exurgat et conterat gentes turca-
Loyolai Szent Ignác-templom fent látható mennyezet- rum” – keljen fel és verje meg a törökök seregét és ad-
freskója. A kép Szent Ignác megdicsőülését ábrázolja, jon győzedelmet a keresztények népének! 1541 után a
és a sík mennyezeten egy felfelé nyitott, mennyei ala- vész megpecsételte e nagyra hivatott középkori kultú-
kokkal benépesített tér hatását kelti. A zenei barokk ránk sorsát. A műzene barokk kori művelői között sok
kezdetét és végét egyaránt egy-egy szimbolikus ese- volt a németajkú muzsikus, hiszen a magyar lakosság
ményhez kötik a történészek: az opera műfajának meg- a kialakult történelmi helyzetben csak kis számban
jelenéséhez (1600), illetve a nagy német zeneszerző, volt képes magyar művészeket kinevelni és alkalmaz-
49
ni. A meghívott vendégművészek azonban jellemzően Barokk irodalom
megtelepedtek hazánkban, és tevékenységüket a nem- A barokk irodalmi alkotások látványos jellegzetes-
zeti kultúra szolgálatába állították. Köztük Samuel sége a bravúros formai elemek burjánzása: a virtuóz
Capricornus, Pfeifer Ferenc, Valentin Deppisch, Fusz rímtechnika, az emelkedett hang, a merész költői ké-
János és Andreas Rauch. Utóbbi osztrák származású pek, a túlzások, a halmozások és az ellentétek. A ba-
zeneszerző, orgonista és karnagy Sopron város zenei rokk kedveli a nagy terjedelmű műveket, a monu-
életét irányította a 17. században. Concentus votivus mentális kompozíciókat. A korstílus meghatározó
című műve az országgyűlés megnyitásának alkalmá- irodalmi műfaja az eposz. A világirodalom leghíre-
ból készült és 1634. december 18-án, Ferdinánd király sebb barokk eposza az olasz Torquato Tasso A Meg-
bevonulása alkalmából került bemutatásra. (Kottája szabadított Jeruzsálem című műve, amely az első ke-
megtalálható a függelékben.) Irányítása alatt a város resztes hadjárat eseményeit dolgozza fel. Hatással volt
zenei élete a kor európai rangjára és színvonalára emel- a mi barokk eposzunkra, Zrínyi Miklós Szigeti ve-
kedett. Tevékenysége a három részre szakadt Magyar- szedelem című művére is. Az európai barokk másik
ország műzenei fejlődésének reménységét jelentette. kiemelkedő szerzője az angol John Milton Elveszett
A 17. század magyar műzenéjének másik csúcsát Paradicsom című epikus költeménye a bűnbeesés és
az erdélyi ferences szerzetes, Kájoni János Cantio- a Paradicsomból való kiűzetés bibliai történetét dol-
nale Catholikum című, latin–magyar nyelvű egyházi gozza föl. A spanyol barokk meghatározó színházi
énekeskönyve, a Kájoni-kódex jelentette. Esterházy alkotója Pedro Calderón, leghíresebb műve: Az élet
Pál Harmonia caelestise (’Mennyei harmónia’), az 55 álom.
kantátát tartalmazó gyűjtemény 1711-ben, a Rákóczi-
szabadságharc leverésének évében jelent meg. A kor A barokk Magyarországon –
protestáns hagyományú kollégiumi kóruséneklése történelmi háttér
mellett a magyar verbunkos muzsika is ekkor vált A 17. századi Magyarország súlyos történelmi helyze-
híressé. Később e zenei irányzat legnagyobb mestere te a létbizonytalanság érzésének általános jelenlété-
Bihari János (1764–1827) volt. A magyar romantika vel járt. A török kiűzése csak a század végén valósult
zeneirodalmában pedig Erkel Ferenc (1810–1893) ze- meg, utána a Habsburg Birodalom terjesztette ki be-
néjét hatották át a magyar verbunkos zene stílusjegyei. folyását a magyar politikai és közéletben. II. Rákóczi
Gianlorenzo Bernini: Szent Teréz eksztázisa (1647–1652)
50
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
54. oldal A BAROKK ÉS A ROKOKÓ IRODALMA
Ferenc nemzeti függetlenségért folytatott szabadság-

harca elbukott, a magyarság függetlenségi esélyei el-
veszettnek látszottak. A protestánsok és katolikusok
felekezeti harcai eközben kiéleződtek. A barokk kul-
túra első legkorábbi vonásait hazánkban az építészet
mutatta: főúri paloták és katolikus templomok épül-
tek az új koreszmény szellemében. A művészi élet és
a barokk eszménnyel együtt járó létforma is az arisz-
tokráciához, illetve a katolikus egyházhoz kapcsoló-
dott, bár később a protestáns felekezetek is befogadták
az új irányzatot.
A barokk irodalom Magyarországon

A magyar barokk irodalma legfőképp a katolikus-pro-
A győri egykori jezsuita templom
testáns felekezeti ellentétekben, a vita- és prédikáció-
irodalomban csúcsosodott ki. Erdélyben a Szent Ágos- salkodó Murányi Venus című elbeszélő költeménye
ton-féle hagyományokat követő vallomásirodalom és az kitűnő formaérzékről és ékes nyelvezetről tanúskodik.
önéletírás műfajai tűntek fel. A barokk líra legkiemel- A kor legfontosabb műfaja mégis a Zrínyi Miklós nevé-
kedőbb alakja Gyöngyösi István, akinek Márssal tár- hez köthető eposz volt.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a 20. századi német művésze�örténész, Heinrich Wölfflin írását, amelyben a reneszánsz és a ba-
rokk képzőművészetet hasonlíto�a össze! Készíts táblázatot az öt fogalompárról!
2. Hallgassátok meg Esterházy Pál Harmonia caelestis című művének tetszőleges részletét!
3. Énekeljétek el közösen a Rákóczi-dallamkörbe tartozó, kuruc tábori dalt, a Tyukodi verbunkját! A ko�áját
a könyv függelékében megtaláljátok. Állapítsátok meg, a Rákóczi-szabadságharc melyik szakaszára utal a dal
záró versszaka! Miért?
4. Andreas Rauch Concentus votivus című művének egy – az előadói apparátusra is utaló – par�túrarészletét
megtaláljátok a függelékben. Állapítsátok meg a ko�a segítségével, milyen világi jelentéssel ruházza fel a ze-
neszerző a darab szövegében felhasznált 24. zsoltár részletét!
4 Fogalmak
ellenreformáció/rekatolizáció: a katolikus egyház
Vitassuk meg! törekvése a protestan�zmus térnyerésének
megállítására, elveszte� pozícióinak
„Az legyen az elved, hogy a beszéd kezdetét szívesen engedd
visszaszerzése céljából
át másoknak, kik földiesen gondolkodnak, de a beszéd végét
mindig magadnak tartsd fenn, hogy így bármily fémet kaptál is, jezsuita rend: la�nul Societas Jesu (Jézus
Társasága), katolikus szerzetesrend, amelyet
a beszédben törekedjél azt bearanyozni.”
Loyolai Szent Ignác: Levelek, Loyolai Szent Ignác alapíto� 1540-ben;
célja az egyház belső megújítása, Európa
Koronkai István fordítása
rekatolizácója és Európán kívüli missziók vezetése
▶ Mitől lesz kulturált és hasznos egy vita? Hogyan kell viszo- kors�lus: egy-egy kor művészetének egészére
nyulnunk vitapartnerünkhöz? Személyekkel vagy meggyő- vagy nagy részére általánosan jellemző
ződésekkel vitatkozzunk inkább? Mit tanulhatunk meg egy s�lusjelenségek összefoglaló megjelölése
jó vitából?
51
Vitairatok, vallásos értekezések
és a katolikus megújulás – Pázmány Péter
A magyar barokk irodalom meghatározó művei a protestáns és katolikus teológusok küzdelmei, a hit-
viták kapcsán születtek meg. A vitázó felek többek között a szertartások során tartott prédikációk,
igehirdetések során fejtették ki nézeteiket.
A meggyőző beszéd, az érvelés, a hallgatóság érdeklődésének felkeltése és fenntartása

ma is fontos törekvés. Szerinted mitől jó egy szónok ma?
Pázmány Péter alaposabban támasztva alá a Szent-

Pázmány Péter (1570–1637) Nagy- írás, a szentatyák és az egyház egyéb
váradon protestáns nemesi család- tekintélyeinek (teológiai doktorok,
ban született, majd anyja halála vagy katolikus részről a pápák, zsina-
után áttért a katolikus hitre, és ké- tok) tanításával. A protestantizmus
sőbb belépett a jezsuita rendbe. elsősorban a szentségek oldaláról
Iskoláit Kolozsvárott, Krakkóban, kezdte ki a katolikus hitletéteményt,
Bécsben és Rómában végezte, majd és a szentségekkel ellentétben külön-
Grazban tanított. Hazatérése után leges figyelmet fordított az igehir-
a magyar ellenreformáció, tehát detésre. Míg a katolikus prédikáció
a katolikus megújulás vezéralakja szinte teljesen elszakadt a liturgiától,
lett. A hazai katolikus egyház leg- a beszédek a misék között, előtt vagy
magasabb tisztségébe, az esztergo- után hangzottak el, a protestánsok
mi érseki székbe 1616-ban nevezték istentiszteletük lényegévé emelték az
ki. Az egyház vezetőjeként belső igehirdetést. A katolikus igehirde-
megújulást hirdetett, megszigorítot- tés elsősorban dogmatikai-hitvédelmi
ta az egyházfegyelmet, majd 1635- jelleget öltött, a szónoklattól elvárt
Lucas Kilian: Pázmány Péter
ben megalapította a nagyszombati portréja (1635 körül) tanítás-megindítás-gyönyörködtetés
egyetemet. Pozsonyban halt meg, hármas követelménye alaposan át-
s végakarata szerint a Szent Márton-székesegyházban alakult. Míg korábban fontos szempont volt a hallgató-
temették el. Pázmány nemcsak egyházszervező és po- ság érzelmeinek megindítása, a hitviták korában a ta-
litikus, hanem a magyar irodalmi barokk jelentős nítás vált elsődleges céllá, amely magában hordozta az
szerzője. Vitairatai, prédikációi mint irodalmi ellenfél nézeteinek cáfolását.
művek is kiválóak. Teológiai nézeteit rendszerező for- A trentói zsinat (tridenti zsinat, 1545–1563) rendel-
mában az Isteni igazságra vezérlő Kalauz című könyv- kezései a prédikációra is kiterjedtek, és ha lassan is,
ében fejtette ki, amelyben a kor híres protestáns pré- de hazánkban is éreztették hatásukat. A zsinat a főpa-
dikátoraival vitatkozik. Népszerű lelkiségi olvasmánya, poknak előírta a prédikálási kötelezettséget. Határozat
a Keresztényi imádságoskönyv már a szerző életében született arról, hogy a prédikáció tisztán, világosan,
négy kiadásban jelent meg. Irodalmi szempontból minden kétértelműségtől mentesen, az egyházatyák
a mintegy száz prédikációt tartalmazó gyűjteménye, példáját követve fejtse ki a katolikus tanítást. A zsinat
a Prédikációk a legjelentősebb alkotása. szellemében hazánkban is lassú megújulásnak indult
De miért is ilyen fontos ez a műfaj a barokk korban? az egyház és az igehirdetés.
Lukácsi Zoltán így ír a kérdésről: „A reformáció kora A barokk a már úgyis színvonalas magyar prédiká-
új kihívásaival újabb lökést adott a prédikáció fejlő- ciót a legmagasabb szintre emelte. Pázmány ismerte
désének. A protestantizmus megjelenése mindkét felet mind a nemzetközi, mind a magyar egyházi szónoklat
arra kényszerítette, hogy gondolataikat tudományo- irodalmát. Ezek felhasználásával és a maga egyéni in-
san, logikusan, érthetően és vonzóan adják elő, minél venciójával, eleven és szemléletes stílusával a magyar
52
szöveggyűjtemény
katolikus prédikáció mindmáig legkiemelkedőbb alak-

ja lett. Munkássága kissé el is kényelmesítette a kato-
likus prédikációírókat, hiszen szinte a 20. századig rá-
nyomta bélyegét a papok gondolkodására és stílusára.”
Pázmány Péter nem csak prédikációiban, de vitaira-
taiban is a kor európai szintű, emelkedett prózanyel-
vén szólt. E műfajban protestáns prédikátorokkal kelt
szópárbajra, ahol a katolikusként református vagy
evangélikus prédikátorokkal ütköztette egyháza teo-
lógiai nézeteit és vallási gyakorlatát. A vitairatok be-
szédmódja nem nélkülözte a személyeskedő hangne-
met, sem a gúny és az irónia stíluseszközeit. Alvinci
Péter uramhoz íratott öt szép levél című munkájában
a szatírán túl a vitapartner aluliskolázottságának ki-
hangsúlyozásáig is eljut. Pázmány írásművészetét
a magas esztétikai igénnyel megszerkesztett, többszö- A nagyszombati egyetem képe, 18. századi rézkarc (részlet)
rösen összetett, mégis áttekinthető, barokk kör-
mondatok jellemzik. Irodalmi és egyházi tevékenysé- a török kiűzése és az ország egyesítése abszolút cél,
ge mellett politikai és oktatáspolitikai tevékenysége melynek megvalósításában Erdély kulcsfontosságú
is fontos: a protestáns Bethlen Gáborhoz fűződő vi- szerepet játszik. Míg Bethlen a hódoltsági peremterü-
szonyában a magyarság sorsáért való aggodalma és leteken, addig Pázmány a Felvidéken hozott létre ma-
cselekvési készsége mutatkozik meg. Felismerte, hogy gyar identitású iskolarendszert.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben Pázmány Péter Alvinci Péternek írt levélrészletét! Kinek az érveit használja
Pázmány Alvincivel szemben a protestáns-katolikus hitvitában? Mi a jelentősége a meghivakozott személy
jelenlétének a vitában?
2. Nevezd meg a levélrészlet szövegtípusát, majd igazold a megállapításodat konkrét szövegrészletekkel!
3. Milyen stílusminősége van Pázmány Péter megnyilatkozásainak? Mely részletek adják a stílushatást?
4. Milyen katolikus hitgyakorlatra hivatkozva tartják bálványimádóknak a protestánsok a pápistákat?
5. Melyek a katolikus és protestáns hitvita szövegben említett teológiai álláspontjai? Nézzetek utána az inter-
neten, mit jelent a protestáns Úrvacsora!
4 Fogalmak
prédikáció: pap vagy hivatásos
Vitassuk meg! prédikátor által templomi
at-
„Az pedig tagadhatatlan dolog, hogy valamit ti most mibennünk kárhozt környezetben elmondott,
et
tok, azokat mind feltaláljuk azokban a szent doktorok könyveiben, melyek a szertartáshoz kapcsolódó
Szent Ágoston és az őelőtte valók írtanak.” erkölcsi-tanítói beszéd, szónoklat,
amely gyakran kapcsolódik össze
Pázmány Péter: Egy keresztyén predikátortul S. T. D. P. P. az kassai
nevezetes tanítóhoz, Alvinci Péter uramhoz íratott öt szép levél szent szövegek értelmezésével
a kí- körmondat: egy gondolatsor teljes
▶ Vajon mi lehet az értelme és a szándéka a nyilvános vitáknak? Mi ma
kifejtése művészi szerkesztésű,
vánatos módja és stílusa közérdekű kérdések megvitatásának? Milyen többszörösen összetett mondat
tól
vitakultúrát, magatartásformákat és szabályokat várhatunk el egymás által
közösség elő� megnyilatkozásaink során egy nyilvános vitában?
53
Zrínyi Miklós pályája,
a Szigeti veszedelem
Zrínyi Miklós 1645–1646-ban írta, 1648-ban jelentette meg fő
művét, a Szigeti veszedelmet.
veszedelmet. Az eposz az 1566-ban, a törökök
által megostromolt Szigetvárnak és hősies, mártírsorsú védőinek
történetét beszéli el.
Vajon miért eleveníthet fel egy költő a 17. szá-

zad derekán egy majd 100 évvel korábbi törté-
nelmi eseményt? Mi lehetett az eposz megal-
kotása mögött álló írói cél?
Zrínyi Miklós (1620–1664) A hadvezér és a költő

A muraközi Csáktornyán – dalmát eredetű nemesi Zrínyi hamar felismerte, hogy a törökök elleni harc je-
családban született. Az 1566-os szigetvári hős, Zrínyi lentheti a hódoltság megszüntetését. A harmincéves há-
Miklós dédunokája. Apja a Habsburg-párti főnemes, borúban és az I. Rákóczi György elleni hadjáratban való
Zrínyi György volt, akinek korai halála után a Zrí- részvétele megerősítette azon
nyi testvérek, Miklós és Péter nevelését a király ál- elképzelésében is, hogy céljai
tal kijelölt gyámi tanács irányította Pázmány Péter elérése érdekében részben füg-
részvételével. A grazi jezsuita kollégiumban, a bécsi getlenítenie kell magát a Habs-
és a nagyszombati egyetemen tanult, majd hosszabb burgok kezdeményezéseitől.
ideig tartózkodott Itáliában. Kiemelkedő műveltségre 1647-ben a déli végek főpa-
tett szert, a horvát és a magyar nyelven kívül latinul, rancsnoka, horvát bán lett.
olaszul, németül és törökül is beszélt. 1637-től Csák- A Délvidék megerősítésével
tornyán élt, ahol birtokain gyümölcsöző gazdaságo- foglalkozott, s felépítette az Új-
kat hozott létre. Állandó harcban állt a törökökkel. Zrínyivárat.
Legfőbb célja a törökök teljes kiűzése és a nemzeti ös�- A törökök elleni hadjáratra
szefogás megteremtése volt. készülve számos hadtudományi
Mátyás király életéről való elmélkedések

Zrínyi Mátyás király életéről való elmélkedések című, 1656-ban keletkezett tanul-
mányában az ideális uralkodó alakját tárja az olvasók elé. A Bonfini és Heltai Gás-
pár műveit követő alkotás műfaja történeti kommentár. A mű keletkezésének oka
a kor közvélekedésében keresendő: a Zrínyi saját életidejéig ívelő, a humanizmusban
gyökerező történetírás minden főbb képviselője Mátyás uralkodói alakjában látta
a magyarság nemzeti függetlenségének zálogát. Ezért emeli ki az alkotó a felmenők,
a királlyá választás körülményei és a királyellenes összeesküvés tényszerű adatain túl
Mátyás emberi, hadvezéri és uralkodói nagyságát. Írásában beszámol a híres és ered-
ményes királyi hadicselekről, a nagyvonalú adakozásokról, a kultúra iránti szeretetről
és az uralkodói állhatatosságról is. Az egyszerű szerkezetű irodalmi-történeti munka
Zrínyi elmélkedéseinek megállapításait a szerző által használt latin közmondásokkal
erősíti meg.
54
szöveggyűjtemény
munkát írt. Ilyen a Tábori kis Bécs elleni támadásakor I. Lipót

tracta (1646) című értekezése, a magyarországi hadak főpa-
amely a korszerű hadviselés- rancsnokává nevezte ki, ám a ve-
sel foglalkozik. Vitéz hadnagy szély elmúltával leváltották. 1664
(1650–1653) című munkájában elején a téli hadjárat során fel-
az ideális hadvezérről elmélke- égette a török utánpótlás szem-
dik. 1647–1648 telére készült el pontjából fontos eszéki hidat.
fő műve, a Szigeti veszedelem A bécsi udvar 1664 augusztusá-
című eposz, amely lírai mun- ban a magyarok számára előny-
káival együtt 1651-ben Bécsben telen békét kötött (vasvári béke),
jelent meg az Adriai tengernek és a már visszafoglalt területeket
Syrenaia című gyűjteményes átengedte a törököknek. Zrínyi
kötetben. 1655-ben céljai elérése a független nemzeti királyság
érdekében nádorrá akarta vá- megteremtése érdekében szer-
lasztatni magát, de terve a bécsi vezkedni kezdett az udvar poli-
udvar ellenállása miatt nem si- tikája ellen. 1664-ben Csáktor-
került. 1656–1657 telén írta meg Elias Wideman: Zrínyi Miklós arcképe
nya mellett egy vadászat során
Mátyás király életéről való elmél- (17. század) halálos baleset érte. Halálával
kedések című munkáját, mely- a kor függetlenedési politikájá-
ben a kor magyarsága elé a tökéletes, független nemze- nak legnagyobb alakja lett oda. Benne a magyar nem-
ti uralkodó arcélét kívánta tárni. 1663-ban a törökök zet ügye legfőbb történelmi reményét vesztette el.
A Szigeti veszedelem
Zrínyi Miklós 1645 körül
kezdett a Szigeti veszedelem
(a nyomtatott kiadásban sze-
replő cím szerint: Obsidio Szigetiana)
című keresztény eposz megírásába.
Az eposz egyrészt önmagában megálló,
önérvényű költői teljesítmény, másrészt
jól illeszkedik Zrínyinek a török ki-
űzésére buzdító munkái közé. A mű,
amelyneík legnagyobb részével 1646–
1647 telén készült el, az 1566-os sziget-
vári ostrom történetét dolgozza fel. Fő-
hőse a költő dédapja, Zrínyi Miklós,
aki hősiesen, de sikertelenül próbálta
megvédeni a török ellenében a szige-
ti várat. A Szigeti veszedelem előképei
antik, reneszánsz és barokk művek:
Vergilius Aeneise, Ariosto Az eszeve-
szett Orlandója és legfőképpen Torqua-
to Tasso A megszabadított Jeruzsálem
című eposza. Az irodalmi előzmények
mellett a török korról szóló történetírók
munkáit is használta Zrínyi. Jól ismer-
te a Szigetvárról szóló magyar, horvát,
Peter Krafft: Zrínyi kirohanása (1825)
55
olasz és török elbeszéléseket, és mint a várvédő leszárma- Zrínyi eposza amellett, hogy feleleveníti az antik mintát,
zottja, nyilván a családi emlékezet „szóbeli történelmé- a barokk kor ízlésének is tökéletesen megfelel. A valósá-
ben” is benne élt. A szerző az eposz olvasónak írt elősza- gos eseményeket úgy szövi át költészettel, hogy a szigeti
vában megnevezte műve keletkezésének célját, forrásait és hősök harcát misztikus, vallásos szférába emeli. De a ba-
arról is beszámolt, hogy a hősköltemény zárlatában nem rokk nemcsak az eposz gondolatvilágát, hanem nyelvét,
követte a történelmi hitelességet, hiszen Szulejmán halálát retorikáját is meghatározza. A hosszú körmondatok,
Zrínyi, a dédapa kezének tulajdonította. a fokozás és a túlzás alakzatai, valamint a szórend díszes
kifordítása, az inverzió sorjáznak a műben.
Az eposz barokk jellegzetességei
Zrínyi műve feleleveníti az eposz barokk jellegzetessé- Kompozíciós elv
geit, a műfaj antik konvencióit. Az első énekben Zrínyinek a Szigeti veszedelem megírásakor a történel-
több eposzi kelléket is megtalálunk. „Fegyvert, s vitézt mi tényeket háttérbe szorító, az alkotói célokat szolgáló
éneklek” olvassuk a propozíciót, a témamegjelölést. Ter- olvasói tapasztalatokat kellett megteremtenie. A szerző
mészetesen az invokáció is megjelenik: „Adj pennám- írói leleményét mutatja az a tudatos poétikai eljárás,
nak erőt”. De Zrínyi eposzában a segélykérés címzettje aminek révén a többszörös túlerőben lévő török sereg
Szűz Mária. A múzsát idéző strófa maga is összeveti az erkölcsi értelemben vereséget szenved, míg a magyar
antik költők segítőjét Máriával. Utóbbit sokkal magasz- várvédő sereg fényes győzelmet arat. Ez a hatáskeltés
tosabbnak láttatja: „nem rothadó zöld laurusbul / Vise- az eposzban több helyen és eszköz révén biztosított.
led koszorudat, sem gyönge ágbul; / Hanem fényes meny- A mű nyitánya a háborús ok megjelölésekor a magyar-
nyei szent csillagokbul, / Van kötve koronád holdból és ság általános erkölcsi romlására utal, ezzel szemben
szép napbul”. a szigetvári hősök jellemükben teljesen feddhetetlenek.
A Szigeti veszedelem állandó jelzői az egész művet Az enumeráció (seregszemle) a magyar és a török
meghatározzák. Nemcsak a főhős Zrínyinél, hanem más sereg más-más fölényét hozza: a törökök esetében
szereplőknél is előfordulnak: „szép szemű Cumilla”. De a mennyiségi, míg a magyaroknál a minőségi-morális
Caspar Luyken: Zrínyi Miklós halála (1698)
56
szöveggyűjtemény
többlet a meghatározó. A hősköltemény zárlatának ba- tó ostrom Zrínyi nézőpontja szerint Isten büntetésének
rokk tablóképe pedig a dicső magyar várvédők üdvös- következménye, amit a magyarság súlyos egyéni és kö-
ségre jutását mutatja. Ezek az írói eszközök az olvasó- zösségi bűnei miatt kénytelen elszenvedni. Az egyéni
ban a magyar katonák győzelmének érzetét keltik. és nemzeti bűn és bűnhődés összefüggésére épülő
Az eposz tizenöt énekből, egy előszóból és a Peroratió- történelemszemlélet Zrínyi után többek között Berzse-
ból (zárszó) áll. Szövege 1566 számozott vers-szakával nyi Dániel Magyarokhoz I. című ódájában és Kölcsey
közvetlenül a szigetvári ostrom évére utal. Ferenc Himnusz című művében is kimutatható. Szintén
az eposz nyitó énekéből tudható, hogy a magyarság igaz
Invokáció és propozíció útra térése esetén Isten meg fogja menteni a nemzetet
Az első ének szöveggyűjteményben közölt részlete a hős- a további büntetéstől, a török hadaktól és haragját a po-
költemény propozíciójában (témamegjelölés) Sziget- gány Szulejmánra és seregére veti majd.
vár ostromáról így szól: „Fegyvert s vitézt éneklek, török
hatalmát”. A témamegjelölés után az alkotói figyelem
a következő eposzi konvenció felé fordul: az invokációt Fogalmak
(isteni segítségül hívás) Szűz Máriához intézi – „Te, ki ének: Zrínyi barokk eposzának és sok más műnek a részei;
szűz Anya vagy, és szülted Uradat,”… „Adj pennámnak Zrínyi a Szigeti veszedelem című művét
15 énekre osztotta
erőt úgy írnom, mint volt,” – a mű sikeres megírásának
érdekében. De ez az ének számol be Szulejmán szultán inverzió: a természetes szórendhez viszonyított szórendi csere
Magyarország elleni hadjáratának okairól is. A sorsron- enumeráció: állandó eposzi kellék, jelentése: seregszemle
Irány a szöveg!
1. Mit jelenthet és milyen kultúrkörből ismerhető az Adriai tengernek Syrenaia című kötetben a ’syrena’ kife-
jezés?
2. Készítsétek el Zrínyi Miklós idővonalát! A „számegyenesen” jelöljétek a költő és hadvezér életének és tanult
alkotásainak időpontjait!
3. Olvasd el a szöveggyűjteményben a Szigeti veszedelem első énekének részletét! Mit tudtál meg az invokáci-
óban Szűz Máriáról?
4. Nevezd meg, milyen egyéni és közösségi bűnök jellemezték a kor magyarságát Zrínyi szerint!
5. Gyűjtsd össze az isteni haragot alátámasztó érveket! Mit tett meg Isten az első ének tanúsága szerint a ma-
gyar nemzetért?
6. Miért küldi Isten Mihály arkangyalt a pokolba?
7. Milyen reményt helyez kilátásba Isten a kiszabott büntetés pillanatában? Milyen bibliai szöveghelyre emlé-
keztet téged ez a jelenet?
4
Vitassuk meg!
reménség”
„Mindenfelől ránk néz az nagy keresztyénség, / Mi vitéz kezünkön van minden
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
mi késztette a török kori magyar hon-
▶ Magyarország a török időkben a keresztény Európa bástyája volt. Vajon
ellenséggel? Milyen értékrendet mu-
védő hősöket, hogy életük kockáztatása árán is szembeszálljanak a külső
tat ez a magatartás?
57
A Szigeti veszedelem cselekménye
Szulejmán és Zrínyi
Zrínyi az eposz második énekében bemutatja Szulejmánt és seregét. A szerző a szultánt rettenthetet-
len és legyőzhetetlen, dicső hadvezérnek ábrázolja.
Vajon miért nem csorbítja Zrínyi Szulejmán emberi és hadi érdemeit? Mi célja lehet az
ellenség ilyen fokú felmagasztalásával?
A mű szerkezete nyi eposzának fő eseménye a mindent eldöntő ost-

A tizenöt énekből álló eposz három nagy részre ta- rom, de az a folyamat, ahogy az elbeszélő elvezeti
golódik. Az első hat ének az ostrom előzményeit, idáig olvasóját, legalább ilyen fontos. A harmadik
előkészítését mutatja be. A török és a magyar hadak énekben Siklósnál, a hatodikban az almási ütközet-
seregszemléi a törökök túlerejével a magyarok er- ben győz Zrínyi serege a török felett. Ezek az esemé-
kölcsi fölényét állítják szembe. A cselekmény szem- nyek azt jelzik, hogy a vezér korántsem törődött
pontjából a VII–XIII. éneket magában foglaló má- bele fejét lehajtva az isteni büntetésbe. A negyedik
sodik nagyobb egység a legfontosabb. Ezt követi énektől kezdve több seregszemlét olvasunk. Ekkorra
a lezárás, az utolsó két ének. Rögtön az eposz kezde- nyilvánvalóvá válik, hogy a fő ellenség nem az égiek
tén megismerhetjük a mű egészén végighúzódó között keresendő – mint például az Aeneisben –,
alapgondolatot: a török pusztítás Isten büntetése az ellenfél nagyon is valós, az Európa leigázására ké-
a magyarok gonoszságai miatt. Az első énekben szülő törökök. S miközben Zrínyi csapatai kisebb
az olvasó tanúja lehet, amint Isten parancsára Mi- győzelmeket aratnak, a bekövetkező veszteségek
hály arkangyal Alecto fúriát bízza meg, hogy előre jelzik a csata kimenetelét. A hetedik énekben
a magyarok ellen bőszítse a törökök vezérét, Szulej- meghal Farkasics Péter, majd a kilencedik énekben
mán szultánt. Majd – mintegy erre válaszul – a má- a német császárnak üzenetet vivő katonák, Juranics
sodik énekben az imádkozó Zrínyit pillanthatjuk és Radivoj is elesnek. A baljóslatú eseményt tovább
meg, aki megérti, hogy a csapásban küldetése lesz: fokozza Deli Vid álma, aki nemcsak a két katona ha-
imitatio Christi – Krisztus utánzása az ő sorsa. Zrí- lálát, de Zrínyi elestét is megálmodja. A magyar
Gaspar Bouttats: Szigetvár látképe (1686)
58
szöveggyűjtemény
Ismeretlen festő: Zrínyi Miklós apoteózisa (16. század vége)
győzelmek és veszteségek megjelenítése mellett A szultán és serege – enumeráció

a szerző arra is figyelmet fordít, hogy a török tábor Az eposz második énekének egy részlete Szulejmán-
életét is bemutassa: nyomon követhetjük Delimán nak és seregének bemutatását, a török hadak enume-
és Cumilla szerelmi történetét, vagy Delimán révén rációját (seregszemle) hozza. A leírás a szultán lovának
a török seregben fel-fellángoló viszályokat, amelyek részletező, költői túlzásokat is használó bemutatásával
a törökség széthúzását szemléltetik. A végkifej- kezdődik, majd Szulejmán külső jellemzésével folyta-
let, azaz a végső ostrom és a vár elbukása kettős: tódik. Ezt a felsorolást a janicsár had mennyiségi ábrá-
a török sereg győzelmet arat, de Zrínyi és a várvé- zolása követi, ahol a törökök által használt hadieszkö-
dő katonák hősiessége felülemelkedik a pillanat- zöket is megismerhetjük. Az enumeráció tetőpontja
nyi katonai bukáson. Szulejmán ambivalens emberi tulajdonságainak és
páratlan vitézségének bemutatását hozza. A szultán
méltatásának alkotói célja azonban a magyar várvé-
dők szempontjából értékelendő: a harcos és legyőzhe-
tetlennek tűnő ellenség felmutatása – tudatos írói el-
járásként – a magyar katonák erkölcsi győzelmének
igazolását készíti elő.
Zrínyi imája
Zrínyi imáját az eposz második énekében olvashat-
juk. A szerző a főhőst egy hajnali órán imádsága köz-
ben, a szent feszület előtt, jellegzetes barokk kép-
ben mutatja meg az olvasónak. Az Úr elé járuló Zrínyi
az ima műfajának hagyományos kereteit tartva szólítja
meg Istenét. A megszólítást annak a bizonyosságnak
az érvei támasztják alá, aminek szellemében a főhős
a saját teremtettségére utal. A retorikus-érvelő szöveg
Metin Yurdanur: Zrínyi Miklós és Szulejmán emlékműve a himnusz műfajára emlékeztető folytatást vesz: a fő-
Szigetváron (1994) hős a megszólított és méltatott Istentől a maga és kö-
59
szöveggyűjtemény
A BAROKK ÉS A ROKOKÓ IRODALMA 58–74. oldal
zössége nevében kér valamit. Méghozzá azt, hogy Fogalmak

a török–magyar összecsapásban, a magyar hadsereg fúria: a bosszú három istennője közül az egyik a római
győzelme által Isten dicsősége mutatkozzon meg. mitológiában; ők az erünniszek a görög mitológiában,
Uránosz kiömlő vérének szülöttei
Az imádság végén Zrínyi saját haláláért és üdvösségé-
ért, a barokk gondolkodásmód legfőbb eszményéért végkifejlet: drámai és epikai művek befejező része,
a konfliktus megoldása
könyörög. A jelenet zárlatában a szerző a Zrínyi-ima
csodajelektől kísért fogadtatását és az imaszándék be- apoteózis: megdicsőülés; az antikvitásban az istenek közé
emelkedés, a kereszténységben a mennyek országába való
teljesítő ígéretét beszéli el. Az olvasó tehát megtudhat-
belépés
ja, hogy az eposz főhőse a török ostromban megöli
feszület: a megfeszített Krisztus ábrázolása
a szultánt, dicsőséges mártírhalált hal és lelke az üd-
vösségre jut majd. Hírnevét és családja becsületét a jö-
vőben fia, György viszi tovább.
Irány a szöveg!
1. Olvassátok el a szöveggyűjteményben a második ének 31–50. versszakig tartó szövegrészletét! Nézzetek
utána az itt olvasható török hadszerszámok kinézetének és működési elvének! Készítsetek rövid prezentációt
a kor török katonai eszközeiről!
2. Készítsétek el Szulejmán jellemtérképét! A pozitív és negatív tulajdonságok megnevezésekor használjatok
a szövegből vett érveket!
3. Keresd ki a szultánnak és lovának túlzásokat mutató jellemzési eszközeit!
4. A 44. és 45. versszakban a szerző kiszól a szövegből az olvasóhoz. Mi ennek a közléselemnek a célja és hatása?
5. Olvasd el a második ének 64–86. versszakát idéző szövegrészletét is! Gyűjtsd össze a megszólaló érvrendsze-
rének érveit!
6. Fogalmazd meg, mit jelenthet a következő megszólalás: „Nem nagy bünnel jüttem-é anyám méhibül?”
Milyen bibliai történetre utal benne a főhős?
7. Az olvasott szövegrészlet alapján állapítsd meg, milyen érték szerepelhet a főszereplő értékrendjének csúcs-
pontján!
8. Milyen csodajelet tapasztalt meg az imádkozó Zrínyi?
9. A mai ember jellemzően nem kíván mártírhalált halni. Mi lehet az oka, hogy az eposzban Zrínyi mégis ezt
a sorsot kérte imádságában Istentől?
10. Beszéljétek meg, hogyan viszonyul Zrínyi az olvasott szövegrészletben a kapott küldetéshez! Mit tartunk ma
az emberi szabadság és a küldetés összefüggéseiről?
4
Vitassuk meg!
utolsó.”
„Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó, / Órám tisztességes csak légyen
Zrínyi Miklós
Kiterítenek úgyis.”
„Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis. / Mért ne legyek tisztességes!
József Attila
nket követni?
▶ Mit gondolsz, miért kell tisztességesnek lennünk? Miért nem elég az érdekei
60
szöveggyűjtemény
A Szigeti veszedelem végkifejlete

Zrínyi alakja
Előfordul időnként, hogy egy családon belül több nemzedékből is kisarjad egy-egy kiemelkedő szemé-
lyiség. Így volt ez a Zrínyieknél is, ahol a dédapa éppúgy kiemelkedett az átlagból, mint a költő Zrínyi
vagy annak unokahúga, Zrínyi Ilona vagy annak fia, II. Rákóczi Ferenc.
Szerinted mit kaphat a modern ember nemzeti történelmének legnagyobb alakjaitól?

Hogyan hathat ránk az akár több száz évvel ezelőtt élt hőseink élettörténete?
Zrínyi beszéde költő és katona sors- és történelmi párhuzamát is meg-

A Szigeti veszedelem ötödik énekében Zrínyi összehívja idézi. Zrínyi beszéde bővelkedik a barokk poétikai
vitézeit és beszédet tartva nekik megesketi őket a vég- eszközeiben: az epikus hasonlatok és mitológiai pél-
sőkig kitartó, bátor küzdelemre. A katonák előtt meg- dák mellett a szöveg a fokozás, a túlzás és az ellentét
szólaló magyar hadvezér a klasszikus retorika nyelvén eszközeivel is él. Az eposz főhőse a barokk kor erkölcsi
mutatja be a várvédők helyzetét és esélyeit. Szintén értékrendjének tudatában szól hallgatóihoz. „Harcol-
a szónoklattan szabályait követi beszéde második, nunk peniglen nem akarmi okért / Kell, hanem keresz-
a szigetieket lelkesítő részében is, ahol a mártírsorsot is tény szerelmes hazánkért, / Urunkért, feleségünkért,
vállaló küzdelem szükségességéről és értelméről beszél. gyermekeinkért / Magunk tisztességéért és életünkért.”
A katonahalál ábrázolásakor (Avagy madár gyomra mi Ez az erkölcsiség a kor emberének világképében az
koporsóhelyünk – Zrínyi) az elbeszélő Balassi Egy ka- istenhitet teszi első helyre, amely értéket sorrendben
tonaének című versének képi és versnyelvét használja a haza, a király, a család és végül az egyéni tisztesség
(Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója / vitézül s az emberi élet követik. Ez az értékskála közvetlenül
holt testeknek – Balassi). Ez a poétikai párhuzam a két a 17. századi, a szerző korabeli társadalmának üzen:
a példaként felmutatott katonák erkölcsi rendje a szer-
ző korának erkölcsi rendje kellett hogy legyen. Belőle
rajzolódott ki az a nemzeti program, amelynek révén
az eposz alkotója a kor Magyarországának történelmi
kihívásaira akart válaszolni. A hírnév említése Homé-
rosz Iliász című eposzának értékrendjével párhuza-
mos, barokk életeszményt mutat.
Végkifejlet
Az eposz zárlata a tizenötödik énekben Zrínyi utolsó,
a szigetiekhez intézett beszédével kezdődik. E beszéd-
ben fedi fel várvédői előtt a halálukat hozó, végső tö-
rök ostrom imádságban elnyert bizonyosságát. A fő-
hős a várbeli értékek elégetésével és a dolmányába
rejtett, az őt majd legyőző török harcosnak szánt ara-
nyakkal készül a végső ütközetre. Ezt követően az el-
beszélői nézőpont az isteni szférába tekint: a deus
ex machina (isteni közbeavatkozás) eposzi kelléke
a magyar katonákat megsegítő, gondviselői szándékot
mutatja. Az utolsó csatában az ötszáz szigeti várvédő
kiront a várból, majd test test elleni küzdelemben
a törökökre ront. A narrátor Zrínyi hőstetteit a túlzás
Jacob Sandrart: Zrínyi Miklós (1663–1664) eszközeivel ábrázolja: míg egymaga több száz török
61
harcost öl meg, és Szulejmánnal is végez, közvetlen Verselés és kötetkompozíció
legyőzőre nem akad. Életét egy eltévedt golyó oltja ki. Az eposz verseléséről az irodalomtörténet a Zrínyi-
A mű zárlatában a magyarok mennybemenetelét és strófa említésével beszél. Ez a versszakfajta négysoros,
megdicsőülését láthatjuk. A mozgalmas és monu- bokorrímes, általában felező tizenkettes sorokból
mentális, barokk tablóképet megidéző nyelvi ábrázo- álló formát mutat. Mivel azonban a sorfelezők (cezú-
lásmód a magyar katonák erkölcsi győzelmét hozza rák) sok helyütt nem sorközépre esnek, elképzelhető-
el. Így teljesült az eredeti írói szándék, ami szándéko- nek tűnik egy olyan feltételezés is, mely szerint még-
san tette viszonylagossá a törökök katonai sikerét sem a felező tizenkettes lehetett az alkotó formai
a magyarok morális fölényével szemben. koncepciója. Ebben az esetben egy ma már számunkra
Az eposz történelemszemlélete üdvtörténeti felfo- ismeretlen, horvát eredetű népköltészeti formát kell
gást mutat. E szerint a mű a szigetiek életáldozó hős- irányadónak tekintenünk.
tette és Krisztus megváltó kereszthalála között von A Szigeti veszedelem című Zrínyi-eposz nem egy-
párhuzamot. könyvű szerző alkotása. Írója művét 1651-ben az Ad-
A párhuzam alapja a magyar nemzet bűneit az ön- riai tengernek Syrenaia című kötetben jelentette meg.
feláldozásban hatálytalanító magyar várvédők és az Ez a kötet a hőskölteményen kívül még többek között
emberiség bűneit a keresztfán megváltó, bibliai Jézus szerelmi tárgyú epigrammákat, pásztori költeménye-
között figyelhető meg. Így veszik magukra a szigetiek ket és egyéb verseket is tartalmaz.
az eposzban az imitatio Christi (Krisztus utánzá-
sa) karakterét, és ezáltal válnak bátor, a keresztény hi- Az eposz irodalmi utóélete
tet a pogány törökökkel szemben védelmező athle- Zrínyi művét saját kora közömbösen fogadta. A nép-
ta Christivé, azaz Krisztus bajnokává is. szerűséget a reformkor magyar irodalma hozta el
Az török áfium ellen való orvosság

Utolsó nagy művében, az Áfiumban a török kiűzésének lehetőségeit mérlegeli. Páz-
mány prédikációihoz hasonlóan alapvetően nem irodalmi, de irodalmi értéket is
hordozó műről van szó. Zrínyi könyve politikai röpirat vagy mai szóval publi-
cisztika. Tárgykörébe olyan nyomtatott, általában füzetnyi terjedelmű anyagok
tartoztak, amelyek segítségével a nyilvánosság bizonyos közügyekben tájékoz-
tatható és meggyőzhető volt. A többnyire magánpénzből finanszírozott kiadvá-
nyok magyarországi fénykora a könyvnyomtatás megjelenésétől a 19. század köze-
péig tartott. Nagy műveltséganyagot mozgató, jól szerkesztett szöveg tele
retorikus elemekkel. Szerkezetileg két részre bontható: az írásmű első része
a kor magyar történelmi viszonyait és a közállapotot taglalja. Részletesen kifejti,
mi az oka a nemzet törökökkel szembeni magára hagyottságának. Ennek kapcsán
a szerző feltárja, hogy a törökellenes harcokba esetlegesen bevonható külföldi segít-
ség ára a magyar függetlenség lenne. Az érvelő megnyilatkozást egyetemes történel-
mi példák támasztják alá. A második rész Zrínyi konkrét cselekvési tervét tartal-
mazza. Meglátása szerint az ország ügye, a törökökkel szembeni védekezés kizárólag
egy önálló, nemzeti hadsereg felállításával orvosolható. A végvári katonaság meg-
Róna József: Zrínyi Miklós tartása mellett az új, szervezett haderő méltó fizetsége (zsoldja) és életkörülményei
budapesti szobra (1902)
mellett érvel. A röpirat szövegét a magyar nemzet és benne az érző hazafiak ismételt
megszólítása is tagolja. A megszólaló érzelmi indítottságát a témaválasztás aktuali-
tásán túl az olvasók meggyőzésének alapvető szándéka és a változatos mondatmo-
dalitás (kérdő és felkiáltó mondatok sokasága) is mutatja. Az Áfium nagyon jelentős
hatást gyakorolt mind a kortársakra, mind a közvetlen utókorra. Előbb kéziratban,
majd 1705-től nyomtatásban is terjedt. Az Áfiumot II. Rákóczi Ferenc egyik közeli
társa adta ki a szabadságharcos fejedelemnek szóló ajánlással.
62
szöveggyűjtemény
számára, hiszen a 19. századi nemzeti fenyegetettség athleta Christi: Krisztus bajnoka; a barokk kor
ember-
és függetlenség sorskérdései történelmi aktualitást
eszménye, jellemzője a szinte hősies erkölcsi
kölcsönöztek neki. Közvetlen hivatkozással a mű felé tisztaság
Kölcsey Ferenc élt, aki Zrínyi éneke (Zrínyi dala) és Zrínyi-strófa: négy ütemhangsúlyos verselésű sorból
Zrínyi második éneke című verseiben használta az álló versszak, amelynek ritmusa általában felező
eposz világát. A realizmus magyar irodalmában Mik- tizenkettes, rímszerkezete pedig bokorrím
száth Kálmán írt regényt Új Zrínyiász címen. bokorrím: olyan rímszerkezet, amelyben a rímelő
sorok négyes rímcsoportot alkotnak, rímképlete:
Fogalmak aaaa
deus ex machina: csodás elem, isteni közbeavatkozás publicisztika: politikai és társadalmi kérdéseket
tárgyaló újságírói műfaj
imitatio Christi: ’Krisztus utánzása’, barokk eszménykép,
retorikus elemek: az irodalmi alkotásnak azon
kulcsfogalom, mely az ember számára a krisztusi életút
jegyei, amelyek a szónoki beszédre jellemzőek
követését teszi kötelezővé
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben az eposz ötödik énekének részleteit! Gyűjtsd ki a szövegből azokat a fo-
galmakat, amelyekben Zrínyi a szigetiek felelősségéről beszél! Milyen tartalmi elemeket találtál? Miben állt
a várvédők felelőssége?
2. Állapítsd meg, csak a dicső halálra készül-e Zrínyi vagy ekkor még lát esélyt a győzelemre!
3. Hogyan viszonyulnak a magyar katonák a hírnévhez? Hol jelenik meg a szövegben ez a kérdés?
4. Olvasd el a tizenötödik ének részleteit is! Mit jelent a negyedik versszakban a „hüség érdeme” kifejezés?
5. Miért öltheti magára Zrínyi a legszebb ruháját és ékszereit a mindent eldöntő, utolsó ütközet előtt?
6. Miért veszi le Isten a rontást a magyar várvédő katonákról? Mik Isten érvei ebben a döntésben?
7. Állapítsátok meg, miért ronthattak rá az esélytelen magyar katonák a török túlerőben lévő seregre� Miért
vállalhatták a kilátástalan küzdelmet?
8. Keresd ki a szövegben a „történelemhamisító” részleteket!
9. Készítsétek el a zárójelenet sematikus tablóképét! Milyen képméreteket, hány alakot és milyen mozgási irá-
nyokat ábrázoltok?
10. Nevezzétek meg a szöveg barokk prózapoétikai vonásait!
4
Vitassuk meg!
„Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat, A méreg ég, és ömlik mély sebére,
Vérkönnyel ázva nyög feléd! S ő védtelen küzd egyedűl,
Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad, Hatalmas, ó légy gyámja, légy vezére,
És marja, rágja kebelét. Vagy itt az óra, s végveszélybe dűl!”
Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke
a költő és hadvezér Zrínyi korával pár-
▶ Kölcsey 19. századi verse a nemzeti függetlenség kérdésének szempontjából
az egyént a nemzeti függetlenség
huzamos. Vajon milyen értékektől fosztja meg a mindenkori nemzetet és benne
szabadságának hiányában?
hiánya? Milyen társadalmi és emberi létfeltételek lehetetlenülnek el egy ország
63
Mikes Kelemen:
Törökországi levelek – 1. levél
A levelezés évszázadokon át volt a kapcsolattartás elsődleges módja, az utóbbi évtizedekben azonban
háttérbe szorult.
Gyűjtsd össze, hogy melyek a kommunikációs módok megváltozásának legfontosabb

következményei az emberi kapcsolatokra nézve!
Élete rokokó magyar szépprózájának

Mikes Kelemen (1690–1761) az er- nyelvi minőségét tükrözik.
délyi Zágonban született nemesi A rokokó átmenet a barokk és
család gyermekeként. Még fiatalon a klasszicizmus között. Jellemző rá
II. Rákóczi Ferenc belső inasa, – és így Mikesre is – többek között
később kamarása lett. 1711-ben az apró benyomások fontosága, az
a szabadságharc bukása után sorsa ízek, illatok, hangulatok megörökí-
összefonódott a bujdosásra kény- tése.
szerült fejedelem életével, előbb A fentebb elmondott adatok
Lengyelországba, majd Franciaor- mellett talán érdemes számba ven-
szágba, végül 1717-ben Törökor- nünk, mi mindent nem tudunk
szágba került. Három év múlva a mai napig sem Mikesről, illetve
a bujdosók a török porta által kije- életművéről, annak irodalmi-nyel-
lölt Rodostóban telepedtek le. Mi- vi összefüggéseiről. A következők-
Mikes Kelemen (Ismeretlen mester
kes a fejedelemmel maradt Rákóczi 18. századi portréjának másolata) ben rövid ízelítőt adunk Tüskés
1735-ben bekövetkezett haláláig, Gábor irodalomtörténész tanulmá-
sőt azt követően is Rodostóban élt, mert a Habsburg- nya alapján a rejtélyekről, tisztázatlan kérdésekről –
kormányzat elutasította hazatérési kérelmét. Ő volt az egyúttal azt is jelezve, azt is megmutatva, hogy az írói
utolsó básbug, a felkelők törökországi vezetője. életutak nem mindig olyan egyértelműen feltártak,
mint ahogy egy-egy tankönyvi fejezetből hinnénk.
Törökországi levelek (A felsorolás tömörítve idéz a tanulmányból.)
1. Az irodalomtörténeti és irodalmi Mikes-hagyo-
Mikes legfontosabb munkája a Törökországi levelek, mány nyitott kérdései közül első helyen áll a kéziratok
amely 207 fiktív levelet tartalmaz. Az első 1717 októ- Magyarországra kerülésének módja.
beri keltezésű, az utolsó 1758 decemberében született. 2. [Egy] 1990-es konferencián nagy figyelmet kel-
A levelek megszólítottja egy képzeletbeli személy, P. E. tett R. Várkonyi Ágnes hipotézise, mely szerint Mikes
grófnő, akit a levélíró „édes néném”-nek nevez. Kulcsz- közönségnek, a rodostói kolónia tagjainak írta, és va-
szavuk az árvaság: az idegenbe szakadt szerző és társai lószínűleg fel is olvasta leveleit.
reménytelen szomorúsága. A Mikes-kötet levelei tema- 3. Ma még nem látjuk világosan, hogyan alakul
tikusan, műfajilag és stilisztikailag is sokszínűséget a Leveleskönyvben a kitalált valóság és a hitelesség-
mutatnak. A mindennapi élet rendjén túl többek kö- problematika kapcsolatrendszere, az írásbeliség–szó-
zött a vendéglátás szokásai, a szórakozás és kapcsolat- beliség viszonya.
tartás módjai, a török társadalmi szokások, a mezőgaz- 4. Bene Sándor említett tanulmányában joggal sür-
daság leírása, a napi hírek, különös események és II. geti a „vallásos” és a „politikus” Mikes alakjának ösz-
Rákóczi Ferenc tragikus halálának leírása is olvasható szekapcsolását.
a gyűjteményben. Ezek a szövegek a fiktív levél 5. A továbbra is megoldatlan kérdések közül kü-
műfaján belül naplóbejegyzések, anekdoták, hírek, út- lönösen is fontos a Leveleskönyv keletkezéstörténete.
leírások vagy eseményleírások, melyek a barokk és a Ismeretlen a levelek végső megformálásának ideje.
64
szöveggyűjtemény
6. Több szempontból továbbra is tisztázatlan Mikes volt az a francia tanító, akit Rákóczi Párizsban tartott
szerepe a nyelv- és stílusújítás folyamatában. Nem tud- apródjai számára.
juk pontosan, hogy nyelvfejlesztő törekvése mennyire 10. Tisztázatlan a viszony az író Rákóczi és az író
volt tudatos. Mikes szellemi működése közt (ismerték-e egymás
7. Az újabb kutatások hívták fel a figyelmet a levél írásait, figyelemmel követték-e a másik munkálkodá-
műfaj egyik megkülönböztető sajátosságára, a félig sát, egyáltalán tudtak-e róla).
feltárás és félig eltakarás módszerére, a hiteles láttatás
igényének és a láttatás szubjektivitásának kettősségé- 1. levél
re. A gyűjtemény e felfogás szerint lényegében Mikes
„lírai önéletrajza”, melynek sajátos hangulati egysége Az 1. levél a száműzött II. Rákóczi Ferenc,
van, s amely magában foglalja az emigráció érzelmi Mikes Kelemen és kíséretük Franciaország-
életének történetét. ból a törökországi Gallipoliba való megérke-
8. A tárgytörténeti kutatásoknak adhatnak felada- zésének alkalmából született írás. A klasszikus levél-
tot a Leveleskönyv azon elbeszélései, melyek forrásait forma főbb elemeit tartó mű a későbbi, 207 számozott
eddig nem sikerült azonosítani. Az antik, középkori levélből álló gyűjtemény első darabja. Kötetben kiemelt
és humanista eredetű elbeszélő témák, motívumok helyét a gyűjtemény kontextusának megteremtése je-
többségének forrását már tisztázta a kutatás, de így is löli ki. Megismerhetjük belőle a fiktív kommunikációs
maradt mintegy húsz történet, melyek forrása ismeret- üzenet címzettjét, a megszólaló hozzá fűződő, elkép-
len vagy bizonytalan. Arra sincs kielégítő magyarázat, zelt viszonyát, az író pillanatnyi életkörülményeit, uta-
hogy miért adott elő Mikes néhány történetet kétszer zásának nehézégeit és Rákóczi fejedelem törökországi
is, különböző részletességgel. fogadtatását is. Az olvasói pozícióból elgondolkodtató
9. A személyiség- és eszmetörténeti problémák tisz- levél igazi lényege azonban annak az írói lelkiállapot-
tázását elsősorban az nehezíti, hogy kevés közvetlen nak a jelenléte, ami a hazáját szerető, onnan mégis
és megbízható forrás áll rendelkezésre Mikes életéről. örökre száműzött Mikesé. A reménytelen helyzetben
Míg az életút első feléről készült monográfia az elsőd- is kitartó, hívő és a fejedelemhez feltétlenül hű alkotó
leges adatok hiánya miatt jelentős részben közvetett ugyanis reménységgel és elfogadással tekint a jövőbe.
forrásokra épül, az életpálya rodostói szakasza mód- Az 1. és a további 206 fiktív levél megszületése azon-
szeresen feldolgozatlan. Nem tudjuk pontosan, hol, ban mégis egyfajta lelki tusáról és a szeretett hazától
mikor, hogyan és kitől tanult meg Mikes franciául, s ki való kényszerű elszakadás fájdalmáról tanúskodik.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben az 1. levelet! Keresd meg a levélforma formai elemeit! Miben hasonlít egy
mai e-mail a Mikes-levelek formájához? Mik az eltérések?
2. Mi lehetett az oka annak, hogy Mikes a száműzetésben fiktív leveleket kezdett írni?
3. Vajon milyen fiktív rokoni viszonyra utalhat az „édes néném”-kifejezés? Mit fejez ki ez a választás?
4. Milyen lelki viszonyra utalnak az 1. levél címzetthez forduló megnyilatkozásai?
4 Fogalmak
fiktív levél: az irodalmi levél válfaja,
Vitassuk meg! melynek címzettje általában kitalált
„Már mi itt derék házas-tüzes emberek vagyunk, és úgy szeretem már vagy már elhunyt személy
Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont.” rokokó: a kései barokk és
Mikes Kelemen: Törökországi levelek a klasszicizmus között jelentkező
stílusirányzat a 18. században
▶ Mit tud az ember leglassabban, legnehezebben megszokni vajon egy
idegen országban, ha tartós ott-tartózkodásra akar berendezkedni?
65
Mikes Kelemen:
Törökországi levelek – 37. és 112. levél
Legtöbben igyekszünk az életünket valamilyen beosztás, rendszer vagy napirend szerint élni. Ezen az
időbeosztáson általában csak a pihenés időszakában változtatunk.
Te milyen napirendet tartasz iskolaidőben? Hogyan és miért változtatod meg ezt

a rendszert a szünidőben?
37. levél ja meg a levél olvasóját. Az önmagát el nem hagyó, az

önsajnálatba még a legnehezebb időkben sem menekülő,
A 37. levél tartalmi szempontból három részre oszt- magyar nemzeti hős példája azt is mutathatja, hogy az
ható. Szerkezete a Rodostóba száműzött magyarok ember lelki egészsége a nemes szokásokhoz való ragasz-
tágabb, szűkebb, majd közvetlen környezetének be- kodás révén megőrizhető. A kényelemszeretetet legyőző
mutatási rendjét követi. Első bekezdésében írója Ro- akaraterő, az emberi kapcsolatok ápolása és az értelmes
dostó elhelyezkedéséről és földművelési szokásairól célok kitűzése pedig megtartó erő lehet a legnehezebb
ír. Megemlíti a szőlőtermesztés különös, a magyar- élethelyzetekben is. Ezt az üzenetet azonban a levélíró
tól eltérő gyakorlatát, a szántóföldek és gyümölcsös- többszöri, a bemutatott szokásokra személyesen, néhol
kertek művelésének tényét, majd a folytatásban kitér távolságtartóan reflektáló megnyilatkozása némiképp
a gyapottermesztés hagyományaira és módszereire is. árnyalja. Az ő megszólalásai inkább a száműzetés szűk-
Nyelvében a rokokó stíluselemeivel él: a halmozott jel- re szabott életlehetőségeit láttatják.
zők és a többszörösen összetett mondatok használata
a dekorativitás eszményét szolgálják. A középrész a ro-
73. levél
dostói lakóépületek különlegességének leírásával indul.
Az utcafrontra néző, ablaktalan homlokzatokon elcso- A 73. levél első része a rodostói magyarok helyzetének
dálkozva Mikes a város közbiztonságának állapotát leírását hozza. Az férfi-nő kapcsolatok és a hűség eré-
tárja az olvasó elé. A két bemutatott jelenség összefüg- nyének említése a levélíróban egy frissen olvasott hír
gését a levél második részének végén fedi fel: az okokat továbbadását sürgeti. A fantasztikus és erotikus há-
a nők közbiztonságának hiányában jelöli meg. Ezt kö- zassági történet elemei és a cselekményszálat formáló
vetően számol be arról, hogy a tarthatatlan közviszo- véletlenek szerepe Boccaccio novellisztikáját idézik.
nyok javulása a magyar emigránsok példamutatásának A húgát és egyben leányát feleségül vevő férfi lehetet-
és rendfenntartási gyakorlatának volt köszönhető. len történetének elbeszélése a szórakoztatás igényét
A 37. levél legérdekesebb, harmadik része II. Rákó- szolgálja. A hír műfaja a levélben az anekdota ele-
czi Ferencnek és kíséretének török emigrációbeli meivel keveredik. A levélíró a történet megírását
napirendje. A fejedelem időbeosztása a levél tanúsága a dologtalanság elkerülésének szándékával indokolja.
szerint rendkívül feszes, kötött rendet mutat. Tevé-
kenységei minden nap közel azonos képet festettek:
a korai kelés, a rendszeres imádkozás és misehallgatás, 112. levél
a társas együttlét pillanatai, a közös étkezések és a ven-
dégeskedés keretei szabták meg rodostói létét. A hét- A 112. levél II. Rákóczi Ferenc tragikus ha-
köznapok rendjét alkalmanként a lovaglás, a vadászat lálának körülményeit beszéli el. A szöveg
és az írás törték meg. A szomszédság örmény és török feltűnő és árulkodó vonása, hogy benne az
lakóival, azok szokásait követve a magyarok nem tar- elbeszélő a fejedelmet többféle megszólítással is ille-
tottak kapcsolatot, így zárt közösséget alkottak a kény- ti. Ezek az Istennek kijáró formulákkal megegyező
szerű emigrációban. megszólítások (urunk, édes urunk, atyánk) a levélíró
II. Rákóczi Ferenc fejedelem fegyelmezett törökorszá- Rákóczi iránti elkötelezettségének nagyságát és érzel-
gi élete a rend szükségességére és megtartó erejére tanít- meinek hevességét bizonyítják. A megszólaló őszin-
66
szöveggyűjtemény
tén nyilatkozik meg viselt gyászának nehézségeiről. emlékiratait, útleírásait, gyászbeszédét és tárgyilagos
A fejedelem kitüntetetten nagypéntekre, Krisztus ke- beszámolóit. Megnyilatkozásaiban az élőbeszédszerű-
reszthalálának napjára eső halálát Mikes metaforiku- ség nyelvi elemeit használja, hiszen leveleit egy hozzá
san megdicsőülésként értelmezi, miközben fájdalmá- lélekben közel álló, elképzelt személynek írja. Ez a kö-
ban a maga és életben maradt társai árvaságát siratja. zelség teszi természetessé az élőszóbeliség kommuni-
A gyászbeszéd nyelvén megszólaló elbeszélő Krisztus kációs formáinak alkalmazását. A 207 levél az utókor
és Rákóczi halála között sorspárhuzamot lát. A levél olvasója számára szükségképpen kordokumentum is,
a fejedelem utolsó élethetének napjairól és egészségé- bennük az emigráns magyarok megismerhető króni-
nek romlásáról is beszámol. A sorokból kiolvasható, kája az írói tárgyilagosság igényének köszönhető.
hogy Rákóczi a maga kötött rendjét és emberi nagy- A Mikes-levelek 20. századi utóélete a Nyugat
ságát az utolsó pillanatig megőrizve, katolikus szokás című folyóirathoz köthető. Az orgánum Beck Ö. Fü-
szerint szentségekkel megerősítve halt meg. Életével és löp Mikes-plakettjét viselte címlapján. Ez az embléma
halálával is példát mutatott az őt követőknek. A levél a 18. századi, törökországi száműzöttek és a nyuga-
zárlatában a gyászt viselő magyarok a száműzetés és tosok vélt-valós kitaszítottságának léthelyzete között
a fejedelem halálának árvaságát egyaránt viselik. vont párhuzamot.
A Mikes-próza jellemzői Fogalmak

Mikes Kelemen Törökországi levelek című kötete emigráció: főképpen politikai okokból történő kivándorlás
a magyar rokokó stíluselemeit felvonultató, műfajilag vagy kivándoroltatás
sokszínű gyűjtemény. A levélíró a fiktív levél beszéd- anekdota: rövid, tanulságos történet, ami legtöbbször
helyzetébe kerülve, P. E. grófnőnek írta anekdotáit, csattanóval zárul
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben a 37. levelet! Nevezd meg a rodostói növénytermesztésre vonatkozó leg-
főbb állításait! Miben áll a török és a magyar módszerek közö� legfőbb eltérés?
2. Milyen veszély fenyegette a rodostói asszonyokat, ha férfi kísérő nélkül mentek az utcára egyedül!
3. Készítsd el II. Rákóczi Ferenc napirendjét táblázatos formában! Hasonlítsd össze a sajátoddal!
4. Milyen elbeszélői reflexiók bizonyítják, hogy Mikes túl szigorúnak tarthatta a fejedelem életmódját?
5. Olvasd el a 112. levelet is! Keresd meg benne azokat a kifejezéseket, amelyek Mikes Rákóczi fejedelemhez
fűződő emberi viszonyára utalnak!
6. Keresd ki a szövegből a gyászbeszéd/temetési beszéd jellegzetes formai elemeit! Kiket sirat és félt a levélíró
igazán és miért?
7. Milyen híres kultúrtörténeti esemény képi megfelelője a két karját kétfelől segítséggel vivő fejedelem képe?
Milyen metaforikus azonosságra utal a képi hasonlóság?
8. Olvasd el a 73. levelet is! Keress a levél és egy általad ismert Boccaccio-novella között párhuzamokat!
4
Vitassuk meg!
bennünket és kivévé ma közüllünk a mi
„Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve
édes urunkot és atyánkot, három óra után reggel.”
Mikes Kelemen: Törökországi levelek
ött magyarokat Rákóczi fejedelem?
▶ Vajon milyen tulajdonságok révén tarthatta egybe a Törökországba száműz
emberi közösséget meg tudjon őrizni?
Milyen erényekre és képességekre van szüksége egy vezetőnek, hogy egy
67
Tudományos élet
a barokk kori Magyarországon
Apáczai Csere János
„Ha azonban – és ezt már én mondom – olyan korba csöppentünk bele, melyben a bölcsességet és
annak professzorait lyukas garasra sem becsülik – semmivel sem többre, mint a legnagyobb tudatlan-
ságot –, akkor essünk kétségbe azonnal? Hagyjuk faképnél az iskolát? Fittyet hányjunk talán az utó-
korra? Nem! Szégyenen és gyalázaton keresztül nekifeszülve az erény felé kell törekednünk!” (Apáczai
Csere János: Az iskolák felette szükséges voltáról)
Mit gondolsz, ma is érvényes ez a mondás?
Magyar Encyclopaedia Bethlen Miklós tanítójaként élete álma volt, hogy szű-
kebb hazájában egyetemet alapíthasson, ám e terv az
Az apácai születésű, pedagógus, református teológus, ország török általi uralmának következtében nem volt
oktatásügyi szakember Apáczai Csere János (1625– kivitelezhető. Fő műve, a Magyar Encyclopaedia
1659) a természettudományok magyar nyelvű terjesz- 1655-ben jelent meg. A nagyszabású munka műfaj-
tésével a nemzet ügyét szolgálta. Egyetemi tanulmá- megjelölő címe ( enciklopédia) arra a teljes körű,
nyait Hollandiában folytatta, ahol teológiai doktor is a korban lehetőleg minden műveltség- és tudomány-
lett, majd Erdélybe hazatérve a tanári pályára lépett. területen elérhető tudásnak az összegyűjtésére utal,
Az iskolák felette szükséges voltáról

Apáczai tanulmányában az oktatási intézményekben megszerezhető tu-
dás, valamint a pedagógia ember- és nemzetmegtartó szerepéről ír.
Első részében a műveltség, a tanulás és az egyén viszonyáról gondolko-
dik. A szerző ennek során megállapítja, hogy az ember az ismeretek révén
bölcs, a küldetését betölteni képes, önmagáért és a környezetéért cselekvő,
tiszteletre méltó egyénné válik. Szintén a megszerzett tudás szükségessé-
gével érvel az általa oly fontosnak tartott egyházi és hitélet terén is. A nem-
zeti béke kivívásakor, a háborúságok elkerülése érdekében is a kiművelt
emberek jelenlétére számít. A modern pedagógia eredményeinek elérésé-
hez Apáczai szerint kiváló tanáregyéniségekre is szükség van. A kívána-
tos pedagógus személyéről a következőképpen nyilatkozik: „A tanítótól …
megkívántatik, hogy tanításához illendő életet éljen, s tanítványainak jó és
dicséretes példát adjon, hogy elég tudós legyen, hogy jó lelkiismerettel és is-
Blaskó János: Apáczai Csere János teni félelemmel amit tud, azt másokkal közölje, tanítványait mint atyjuk,
arcképe (1950-es évek) úgy szeresse. Tanítsa őket világosan, röviden és tökéletesen. Őket Isten előtt
való könyörgésében megemlítse. Ne legyen ajándékokon kapdosó; tanítvá-
nyainak erkölcsét és nyelvét igyekezze leginkább újítani. Egyedül csak arra
igyekezzék minden dolgában, hogy tanítványaival magát megszerettesse…”
(Magyar Encyclopaedia) Az iskolákról szóló tanulmány legfőbb üzenete
tehát, hogy a tudás megszerzése erkölcsi kötelesség, így tehát sosem ma-
gánügy. Sokkal inkább az egyén, a közösség és az egész nemzet ügye.
68
szöveggyűjtemény
amire a szerző a kötetben sikerrel vállalkozott. Az en- A Magyar

ciklopédikus igényű Apáczai pedagógiai hitvallása Encyclopaedia
címoldala
volt ugyanis, hogy a magyar diákoknak anyanyelvü-
kön kell tanulniuk a magasabb tudományokat. E szán-
dék jegyében állította össze 11 fejezetből álló kötetét
és ez a meggyőződés alakíthatta ki benne az egyetem-
alapítás tervét is. A Magyar Encyclopaedia a termé-
szettudományok, a történelem, a nyelvek, a teológia,
az emberi viselkedés, illetve erkölcs összegyűjtött
tudásmennyiségét ok-okozati viszonyban, logikus
rendben felépítve adja a diákság kezébe. A „tan-
könyv” külön értéke, hogy az azt használó pedagógu-
sok számára módszertani ajánlásokat is megfogalmaz.
Szerzőjük az egyszerűtől az összetett irányába mutató,
egymásra épülő tananyagstruktúrák felépítésében Fogalmak
gondolkodott. A mű kultúrtörténeti értékét a benne
enciklopédia:
olvasható erkölcsi iránymutatáson túl az a nyelvi mi- a kor felhalmozott
nőség is emeli, amellyel Apáczai a kötet összeállítása- emberi tudásának
kor példaértékű módon élt. írásos kiadványa
Irány a szöveg!
1. Olvasd el Apáczai Csere János Magyar Encyclopaedia című művének részletét!
2. Olvasd el a Hatodik rész XXII. fejezetét! Milyen természettudományos ismereteket közöl?
3. Mit tudhatott meg egy korabeli diák a csillagokról a fejezet elolvasása után? Gyűjts adatokat!
4. Olvasd el Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról és a magyaroknál való barbár állapotuk okairól című részle-
tet is! Nevezd meg, milyen értékeket társít Apáczai a tanulás folyamatához és eredményeihez!
5. Melyik iskolai fokozatot tartja legfontosabbnak a szerző? Miért?
6. Miért elengedhetetlenül fontos az emberek közö� szóbeli érintkezés a szövegrészlet szerint? Nevezd meg a
szerző indokát!
4
Vitassuk meg!
munkássága
„A legnagyobb magyar tanítóként számon tartott Apáczai Csere János
enciklopédi-
három irányban bontakozott ki: 1. Tudományszervező tevékenysége az
korszak ot teremtő anyanyelvű
kus tanítás és tudás révén hatott. 2. A pedagógiában
terjedő isko-
tudományosságot újító munkát folytatott. 3. Az elemitől a felsőoktatásig
a pedagógiai
larendszer tervezete (...) ma is korszerű, hiszen először fogalmazta meg
többség e egyetér t abban, hogy a három
teendők átfogó programját (...). Az elemzők
irány mindegyike évszázadok távlatában is maradandó érték.”
Bakó Botond: Apáczai utazásai és iskolái (1625–1659)
Mi min-
▶ Mit gondoltok, hogyan emlékezik az utókor Apáczai Csere Jánosra?
dent neveztek el róla?
Lipovics János: Apáczai Csere János mellszobra (2000)
69
A kuruc kor világi lírája
Az ember nem csupán örömeit, de bánatát is szívesen önti dalba. Érzelmeink kifejezését ugyanis segíti,
ha nem csak szóban, de énekelve osztjuk meg őket másokkal vagy saját magunkkal.
Te milyen hangulatú zeneszámokat szeretsz? Hogyan hatnak rád az általad hallgatott

zenék? Tudatosan hallgatod a pillanatnyi hangulatodnak megfelelő zenéket, vagy a ze-
nék hangulata határozza meg a tiédet?
Kurucnóták, keservesek, Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc

bujdosóénekek arcképe (18. század eleje)
A kurucnóták a Thököly, majd
a II. Rákóczi Ferenc-féle függet-
lenségi harcok eseményeit és
híres személyiségeit bemutató nyelvi-stilisztikai minősége alap-
epikus-lírai alkotások. Körükbe ján az biztosan megállapítható,
több műfaj is tartozik: keser- hogy a szövegek mögött különbö-
vesek, panaszénekek, bujdosó- ző fokon művelt alkotók álltak.
énekek, jeremiádok, katona- A kurucnóták műdalok tehát.
dalok és táncdalok is. Keletke- Fennmaradásuk egyrészt a száj-
zésük ideje összefüggést mutat hagyománynak köszönhető, más-
a műfajiságukkal: a Rákóczi-sza- részt pedig azoknak a kéziratos
badságharc reményteli szakasza énekeskönyveknek, amelyekbe
alatt, illetve a vereség után kelet- gondos kezek lejegyezték őket.
kezett alkotások értelemszerűen Saját korukban kivívott népsze-
a valós történelmi helyzetnek leg- rűségüket az a tény is mutatja,
inkább megfelelő műfaj sajátosságait hordozzák. Közös hogy később, a 19. és a 20. században már folklorizá-
vonás azonban bennük, hogy – miként elnevezésük is lódott, azaz népi eredetűnek tűnő alkotásokként gyűj-
mutatja – a kurucnóták az énekversek (énekes előadá- tötték össze őket. Ez a „népdallá válás” bizonyítja te-
sú versek) tárgykörébe tartozó művek. Szerzőik közül hát, hogy a kurucnóták a maguk idejében országszerte
legtöbben ismeretlenek maradtak, ám a versek eltérő ismert és tömegek által énekelt alkotások voltak.
A magyar zenetörténetben külön típus-
ként kell tekintenünk a Rákóczi-dal-
Buga Jakab éneke lamkört és a kuruc dalokat, melyek fríg
hangnemük ellenére a magyarság legő-
A kuruc bujdosóének két elszegényedett és nyomorúságba esett egy- sibb dallamkincséhez tartoznak. A 18.
kori katona párbeszédes formájú, önértékelő helyzetleírása. Szöveg- századi verscsoport irodalmi és zenei
ében az egykor büszke és öntudatos vitézek saját szegénységük látható utóélete egyaránt jelentős. A 20. századi
tüneteit panaszolják el. A testi nyomorúság leírása azonban mégsem Ady Endre kurucversei léthelyzetbeli
kelt tragikus hangulatot, mert a megszólalások nyelvhasználati sajá- párhuzamot mutatnak az eredeti szöve-
tosságai az öniróniát és a keserű humort tükrözik. Az elnyűtt ruházat, gekkel, nemzeti imádságunk, Kölcsey
a kiéheztetett ló, a pénztelenség léthelyzete és a súlyos testi bajok ábrá- Ferenc Himnusz című műve pedig a Rá-
zolása a befogadóban részvétet kelt ugyan, a szánakozást azonban fel- kóczi-nótában találta meg a maga gyö-
oldja a tréfa. A vers idő- és értékszembesítése a múlt zsákmányszerző kereit. Kölcsey Ferenc Zrínyi-versei
pillanatait a jelen elveszettségével állítja szembe. A bujdosóének négy- szerkezetileg egyeznek meg a Rákóczi-
soros, többnyire bokorrímes versszakait az 1688-as Szentsei-dalos- nóta felépítésével. A zeneirodalomban
könyv őrizte meg számunkra. Liszt Ferenc és Hector Berlioz írt zene-
művet Rákóczi-induló címen.
70
szöveggyűjtemény
válik. A versbeszélő egyes szám első

Csínom Palkó személyű megszólalásai a búcsúvétel
bizonytalanságának és a jövő kilátás-
A Csínom Palkó című kurucnóta a panaszdalokkal, bujdosóénekek- talanságának adnak elégikus hangot.
kel és keservesekkel szemben vidám táncnóta. A 39 versszakból álló A bujdosás okainak megvallásában
ének műfaji elemei kevertek: a toborzóének, a táncdal, a buzdító és a személyes ellenségektől és az irigyek-
a csúfolódó ének jellemzői is megtalálhatók benne. Az énekvers szer- től való elszakadás vágya szólal meg,
kezetileg három részből áll: az első egység a kuruc katonák harci buz- ám a valódi, mélyebb okok nem ke-
dítását hozza: a vitézek dicsőséges életét emlegetve lelkesítő hangon rülnek napvilágra. Így válhat a szöveg
hívja őket a labancok elleni küzdelmekbe. A második egység a labanc a hazától való elszakadás ősképének
katonák szókimondó gúnyrajza. Gúnyolja öltözetüket, megjelenésü- művészi kifejeződésű alkotásává.
ket, irigységüket és kapzsiságukat, de katonaságra való alkalmatlan-
ságukat is. A költemény zárlata ismét a kurucok vitézi életformáját Rákóczi-nóta
dicséri. A vers lüktetése a vele együtt elhíresült dallam ritmikai meg-
oldásait követi. A Rákóczi-nóta a Rákóczi-
szabadságharc bukását elsira-
Erdéyi hajdútánc tó panaszdal. Műfaja a jere-
miáddal, vagyis az elégikus, ószövet
A hajdú szó a foglalkozásnévként használt ’hajtó’ kifejezés módosula- ségi mintájú gyászdallal mutat ro
taként kötődik a hajdútánc műfajához. A tánc művelői, a hajdúk, a 16. konságot. A hat azonos versszakból
századi török veszedelem hatására csoportokba szerveződve szolgálták álló szöveg idő- és értékszembesítő
a földesurakat, majd a történelmi vész elmúltával, vitézségükért neme- szerkezetet mutat: a múlthoz az el-
si címet elnyerve letelepedtek. Sodró lendületű táncaikat a népkölté- vesztett nemzeti függetlenség pozitív
szet is megőrizte: az Erdélyi hajdútánc is ezt a friss szilajságot igazolja. értekei, a jelenhez és a jövőhöz pedig
Megszólalója egész Erdélyt bebarangolva vándorlásai főbb állomásait az értékhiányos elemei rendelődnek.
említi. Minden általa megjárt tájegységhez személyes megjegyzést Ezt a szerkesztési elvet mutatja Köl-
fűz, majd a művet a hazatérés boldog megállapodásának hírével zárja. csey Himnusz című alkotása is. A vers
Az énekvers kötött ritmikájú, énekes előadásmódja eredetileg az önfe- lírai alanya a szöveg első két verssza-
ledt tánc, a történetmesélés és a szórakoztatás célját egyszerre szolgál- kában a magyar néphez és annak hő-
hatta. (Kottája megtalálható a függelékben.) seihez fordul. Megindultságának fo-
kát a versben többször felbukkanó
jajszó is mutatja, csakúgy, mint a szö-
Őszi harmat után… veg elejét jellemző, változatos mondatmodalitás. A fel-
kiáltó és kérdő mondatok is erős érzelmi töltésről
A 17. században keletkezett vers sokáig Balas- árulkodnak.
si-versként élt az irodalmi köztudatban. A fel- A nyitó versszak a magyar népet különböző értékte-
tételezés oka elsősorban a szöveg verselésében lített metaforákkal és hasonlatokkal jellemzi. Az idő- és
áll: a költemény egy versszaka ugyanis a Balassi-strófa értékszembesítés itt a szakaszon belül is tetten érhető:
egy sorának szótagszámát és belső rímeinek képletét míg a versszak első fele múlt idejű és dicsőséges tartal-
mutatja. A költemény és egyes Balassi-versek között mú, addig második fele jelen időben beszél a nemze-
több ponton képi, fogalmi és kifejezésbeli egyezés is tromlásról. Az itt látható és az egész szövegre jellemző
kimutatható. A szöveg ráadásul semmiféle közvetlen bravúros rímtechnika a Rákóczi-nótát valós irodalmi
tartalmi kapcsolatot nem ápol a kuruc költészettel, magaslatokba emeli.
hanem általában, konkrét hivatkozások nélkül beszél A második strófa a bukott szabadságharc nemzeti
a bujdosás léthelyzetéről. Mára az irodalomtörténet az hőseit siratja, majd a hiányukban élő magyarság szen-
Őszi harmat után… kezdetű verset mégis a kurucnóták vedéseit rendezi halmozások sorába. A magyarság ellen-
közé sorolja. A bujdosóének első három versszaka a jól ségére a szöveg rejtett üzenetet tesz: a „Sasnak körme”,
ismert évszaktoposszal indít: az ősz, majd a tél képei az „idegen nemzetség” és a „német” kifejezések az oszt-
az elmúlást idézik meg. A búcsúzás vershelyzetét a lí- rák birodalmi sast idézve a Habsburg uralkodóházat ne-
rai én nem indokolja, így a szöveg általános érvényűvé vezik meg a nemzeti függetlenség hiányának okaként.
71
szöveggyűjtemény
A BAROKK ÉS A ROKOKÓ IRODALMA 84–90. oldal
A harmadik és a negyedik versszakban a versbeszélői A záróstrófa versbeszélője a történelmi helyzet ki-

megszólalás megváltozik: az addig használt egyes szá- látástalanságában Istenhez fordul. Tőle várja a nemzet
mú megnyilatkozás többes szám első személyűvé válik. megmentését, régi hírnevének visszaállítását. Ez a zárlat-
Ez a nyelvi-poétikai fordulat a versbeszélő magyarsággal megoldás köszön vissza Kölcsey Himnuszában is. A Rá-
való teljes lelki-szellemi azonosulását fejezi ki. Az or- kóczi-nóta epikussága és líraisága a nemzeti független-
szág rabságának tényszerű megállapítását a szövegben séget az emberlét egyetlen lehetséges kereteként kezeli.
a nyomor, a kilátástalanság, a reményvesztettség, a halál Hiányában nem csupán a közösség, de az egyén kilátá-
és a nélkülözés említése teszi kézzelfoghatóvá. Az ötö- sai is ellehetetlenülnek. A vers a 18. században ország-
dik versszak bravúros rímekbe fogott sorai az osztrákok szerte ismert és énekelt alkotás volt. Népszerűsége révén
magyarokat sújtó sarcait, katonai elnyomását és részvét- a Boldogasszony Anyánk kezdetű, katolikus Mária-him-
len könyörtelenségét sorolják. nusz mellett nemzeti énekként volt használatos.
Irány a szöveg!
1. Nézzétek meg A Tenkes kapitánya című filmsorozatból A fürdőmester című epizódot!
2. Olvasd el a szöveggyűjteményben a Rákóczi-nótát! Nevezd meg az első versszakban a versbeszélő érzelmi

állapotát megjelenítő nyelvi eszközöket!
3. Jelöld az első és ötödik versszak tökéletes rímszavait! Milyen típusú rímeket látsz?
4. Milyen lírai műfaj formai-tartalmi elemei vannak jelen az utolsó versszakban?
5. Hasonlítsd össze az Őszi harmat után… kezdetű vers és a Balassi-féle Egy katonaének verselését! Jelöld a szó-
tagszámokat és a (belső) rímeket!
6. Milyen kifejezések utalnak a műben a lírai alany lélekállapotára?
7. Énekeljétek el a Kacsóh Pongrác daljátékának szép dallamát, a Rákóczi megtérését (kottája a függelékben)!
A gyermekkézre készült zongorakíséret segítségével zongorán játszó társatok vagy tanárotok kísérheti is az
éneketeket.
8. Olvasd el a Csínom Palkó című énekverset is! Keressétek meg a csúfolódó vers legjellemzőbb vonásait a szö-
vegben!
9. Énekeljétek el közösen a Rákóczi-dallamkörhöz tartozó bordalt! A kottáját a függelékben megtaláljátok. Álla-
pítsátok meg, milyen hangulati elemeket hordoz az ének! Hogyan kapcsolódhattak ezek az elemek a Rákó-
czi-szabadságharchoz?
10. Énekeljétek el az Erdélyi hajdútáncot is (kottája a függelékben)! Nézzetek utána az interneten a hajdútánc
eredetének és motívumainak!
11. A tankönyv függelékében található keserves, a Válaszúti sűrű berek kezdetű mezőségi népdal a keservesek
ősi dallampéldája. Állapítsd meg, milyen epikus történet igazolja vissza a műfajt az énekben!
Fogalmak
4 keserves: a népi líra egyik műfaja, mély lelki fájdalomból
Vitassuk meg! fakadó panaszdal
„Török-bársony süvegem – / Most élem gyöngy életem; bujdosóének: a kuruc kor lírai műfaja, a száműzöttek,
Balogh Ádám a nevem, / Ha vitéz vagy, jer velem!” földönfutók és menekülő katonák sorsát bemutató
Béri Balogh Ádám nótája – 1709 költemény, többnyire énekvers
jeremiád: Jeremiás próféta siralmait idéző, elégikus
▶ Vajon mi lehetett a kuruc életmód igazi vonzereje?
hangvételű, panaszos költemény
Milyen egyéni és közösségi értékek ismerhetőek fel
a labancok elleni küzdelmekben?
72
szöveggyűjtemény
Olvasd el az alábbi idézeteket!
(1.) „A renaissance a gondolkozás és a művészetek történetében két ellentétes irányban hatott tovább; részben felszabadította
a képzeletet és a szertelenségek felé ragadta, részben éppen ellenkezőleg, szigorú szabályok közé szorította. A renaissance
előbbi következménye a barokk, az utóbbi pedig a klasszicizmus.
A kettő egymással csaknem egy időben lép fel és ellentétessége dacára összekeveredik.”
(2.) „A »barokk« szó valamikor csúfnév volt, éppúgy, mint a »gótika«. A múlt század (a 19. század) második felének renaissance-
rajongói a renaissance-ot felváltó stílustól, a barokktól éppúgy megtagadtak minden értéket, mint a renaissance-ot közvetle-
nül megelőző korszaktól, a késő-középkortól. […] De a korszak, amelyben a barokk uralkodik, a XVI. század második fele
és a XVII. század, csakugyan nagy kor, klasszikus kor, a klasszicisztikus ízléstől eltekintve is. Ekkor érik teljességre a nyugati
ember idealizmusa, hősiessége, végtelenbe törő akaratkultusza és azok az intézmények, amelyekben eszményei politikai testet
öltöttek, a katolikus egyház, az abszolút királyság és a hozzájuk tartozó udvari kultúra.”
Forrás: Szerb Antal: A világirodalom története, Budapest, Magvető, 1941, 307–308.
(3.) „Az olasz reneszánsz központi problémája a tökéletes arányok fogalma. Ez a kor nemcsak az emberi alak, hanem az épület
megkomponálása terén is önmagában harmonikus, tökéletes egész kialakítására törekedett. Minden formát zárt egységgé
képezve, szabadon kapcsolták egymáshoz ezeket az önállóan lélegző részeket. A barokk ugyanezt a formarendet alkalmaz-
za, de már nem a tökéletesség és teljesség impresszióját sugározza, hanem a mozgalmas, születőben levő formákét, nem
egy körülhatárolt, megfogható világ képét adja, hanem egy határtalan és monumentális világét. A szép arányok eszménye
elenyészik, most már nem a lét, hanem a történés áll az érdeklődés középpontjában.”
(4.) „Új életeszmény ölt testet az olasz barokk művészetében, s habár az építészetet helyeztük előtérbe, mint ennek az eszménynek
legjellegzetesebb megtestesülését, a korabeli festők és szobrászok a maguk nyelvén ugyanezt fejezik ki. Az egyén viszonya a vi-
lághoz megváltozott, új érzelmi rétegek törnek fel, a lélek a monumentális, a végtelen fenségében keres feloldódást. »Mozgás
és szenvedély minden áron« – így foglalja össze legtömörebben a Cicerone [Jacob Burckhardt 1855-ben megjelent könyve:
Cicerone. Kalauz Itália műemlékeinek élvezetéhez] e művészet karakterisztikumát.”
Forrás: Katus László: A barokk fogalma, változatai, irodalma, művészete. (http://arkadia.pte.hu)
(5.) „Ez a barokk lelkiség elsősorban mélyen vallásos. Helyreáll az egyház tekintélye, a hívek fölött való föltétlen uralma és a szkep-
szissel szemben a hit. A lelki élet legmagasabb formája, a középkor óta lehanyatlott misztika újra utat tör, de a kor vallásossá-
gát ennél mégis jobban jellemzi a harcos, hódító szellem. Szent Ignác spanyol katonai szelleme nemcsak rendjét hatja át ma-
radéktalanul, hanem a kor egész lelkét befolyásolja. Talán az ő egyéniségének volt legnagyobb része abban, hogy a renaissance
pogány héroszának helyét az athleta Christi eszménye foglalta el. A világnézetében mélyen vallásos, állameszméjében ab-
szolutista, társadalomfelfogásában hierarchikus-arisztokratikus berendezés alapján álló, egyéni lelki alkatában szenvedélyes,
színpadias, külsőségekre igen hajlamos barokk ember, a vallási hős és pompakedvelő udvari ember kettősségében éli életét.”
Forrás: Csapodi Csaba: A magyar barokk, Budapest, 1942, 14.
(6.) „A barokk alkotásokon csaknem mindenütt az összefogásra és alárendelésre irányuló törekvés érvényesül. Ebben a vonat-
kozásban a barokk nem ellentéte, hanem folytatása a reneszánsz klasszikus művészetének… A reneszánsz művészetének
egysége azonban nem volt más és több, mint következetesség, a műalkotás nem több részei összegénél, amelyben az egyes
alkotóelemek külön-külön felismerhetők. A részeknek ez az önállósága megszűnik a barokk művészetben.”
Forrás: Hauser Arnold: A művészet és irodalom társadalomtörténete. Első kötet, Budapest, 1980, 362.
1. Páros munkában keressétek meg az alábbi fogalmak és kifejezések szinonimáját a fenti szövegben! Jegyezzétek le füzete-
tekbe a bekezdésnek a számát, amelyben megtaláltátok őket!
megszerkesztettsége jellemző vonását, jellegzetességét
benyomását kételkedéssel
lenyűgöző hatású pogány hősének
2. Válassz kulcsfogalmakat és/vagy kulcsmondatokat a bekezdésekből! Adj címet az egyes szövegrészeknek a választott sza-
vak és kifejezések alapján!
73
3. Három-négy fős csoportokban készítsetek térképet, ábrát a bekezdések összefüggéseiről az előző feladatban kiválasztott
fogalmak és mondatok alapján! Változtatnátok-e a bekezdések sorrendjén? Amennyiben igen, a változtatást eltérő színnel
jelöljétek ábrátokon!
4. A tanultak és a fenti szöveg alapján írj 8-10 mondatos esszét a barokk kor embereszményéről! Írásodban használj a szö-
veggyűjteményben található barokk művekből legalább két idézetet!
5. Hallgassátok és nézzétek meg a barokk zene legnagyobb német mesterének, Johann Sebastian Bachnak orgonára, a barokk
kor kedvelt hangszerére komponált híres D-moll toccata és fúga című zeneművét a YouTube-on! Melyik fenti bekezdéshez
kapcsolnátok a zenét? A zenemű meghallgatása után készítsetek szabad asszociációs technikával pókhálóábrát a Mozgás
központi kifejezésből kiindulva! Színeket, illatokat, hangokat, műveket is felidézhettek – a fő, hogy minél nagyobbra bővít-
sétek ábrátokat! A feladat végrehajtása során válogassatok az alábbi szavakból is!
pompa összetettség méltóságteli
virtuozitás lenyűgöző
fenségesség áhítatot keltő
burjánzás nyughatatlan
6. Egészítsd ki az alábbi szöveget! A feladat végeztével a választott párral vessétek össze munkátokat!
A barokk nem csupán irodalmi stílus, hanem korstílus, amelynek kialakulása és elterjedése az .......................... folyamatához
kapcsolódik. A barokk elnevezés az olasz ..................... szóból származik, amely .............................. jelent, és a szó eredetileg
olyan műalkotásokra vonatkozott, amelyeket a korízlés túldíszítettnek, bizarrnak tartott.
7. Készítsetek fogalomkártyát a korstílus, stílusirányzat, manierizmus, rokokó és ellenreformáció meghatározásához az alábbi

szavak és kifejezések közül is válogatva!
jellemző stílusjelenségek túldíszítettség, modorosság
a 16. század második fele átmenet
apró benyomások, hangulatok barokk és klasszicizmus
azonos stílusjegyek megjelenése különböző művészeti késő reneszánsz
ágakban a protestantizmus térnyerésének megakadályozása
8. Háromfős csoportot alkotva készítsetek útlevélkártyát a magyar barokk irodalom egyik nagy alakjáról: Pázmány Péterről,
Zrínyi Miklósról vagy Mikes Kelemenről! A kártya hátoldalára keressetek a választott szerzőtől idézetet! A kártya elkészül-
tével tartsatok szóbeli „méltatást” az általatok választott szerzőről csoporttársaitoknak! A csoport minden tagja egy-egy
kérdést intézhet a méltatást tartó csoporttaghoz, amelyre annak szóbeli választ kell adnia!
9. A Szigeti veszedelemben a magyar védők helyzete ellentmondásosnak tűnhet: egy kis csapat válogatott vitéz bár a csatá-
ban elesik, mégis győzedelmeskedik. Beszéljétek meg, hogyan lehetséges ez! Gyűjtsetek olyan idézeteket a hősköltemény-
ből, amelyek a magyarok győzedelmeskedéséről szólnak! Miben győznek ők? A feladat végrehajtásakor használjátok fel
az alábbi szavakat, fogalmakat!
apoteózis erkölcsi fölény fúria végkifejlet felfelé ívelő szerkezet
10. Állítsátok össze a Szigeti veszedelem című eposz tanult részletei alapján Zrínyi nemzeti programját! Vázoljátok fel a törté-
nelmi helyzetet, amiben e program született, majd szedjétek pontokba az ajánlásait!
11. Készítsetek gondolattérképet a Törökországba száműzött magyarok kinti életéről! Külső és belső, lelki körülményeket egya-
ránt vegyetek figyelembe!
12. Társítsátok az alábbi fogalmakat a tanult szerzőkhöz!

enciklopédia vallomás monumentalitás természettudományok
invokáció hitvita deus ex machina imitatio Christi
fiktív levél körmondat P. E. grófnő invokáció
13. Készítsetek tablót a magyarországi barokk kultúráról! Irodalmi, zenei, képzőművészeti és építészeti vonatkozásokra egya-
ránt gondoljatok!
14. Keressetek fel együtt egy barokk templomot! Nevezzétek meg a templombelső jellegzetes, a korstílust tükröző elemeit!
Elisabeth Louise Vigée Le Brun: Marie Charlotte Louise Perrette Aglaé Bontemps arcképe (1789)
74
III.
A FELVILÁGOSODÁS
IRODALMA
Az európai klasszicizmus
és a francia klasszicista dráma
A klasszicizmus a barokkal szemben a rendezettséget kedvelte. Művészeteszményét az antik műalko-
tások szabályainak megismerése és követése jellemezte.
Hogyan hat az emberekre a kiszámítható rendezettség? Megnyugtatja vagy inkább za-

varja őket? Miért?
A klasszicizmus kialakulása részben félretéve – az antik műalkotások minél tökéle

Franciaországban tesebb imitációjára (utánzására) késztette. A klasszi
A 17. században a barokkal részben egyidejűleg, cizmus formakultúrájára az átláthatóság, a szabályos
részben azt követően alakult ki a klasszicizmus mű- ság, az aprólékos műgond és a barokkal szembeni
vészeti, kulturális és esztétikai mozgalma Francia- mértéktartás volt jellemző. Irodalmi értelemben
országban, majd terjedt el Európában. A szó a latin is ugyanezt az igényt és eljárásmódot láthatjuk: az al
classis ’osztály’ szóból ered, amely kifejezés Róma le kotók Arisztotelész, Horatius és Vergilius munkássá
gelőkelőbb társadalmi csoportjára utalt. A kifejezés gára saját tevékenységük kiindulópontjaként tekintet
később új jelentéssel bővült: az tek. A stílusirányzat megnevezé
’osztályon felüli’ vagy ’első osztá sét egyébként Stendhal használta
lyú’ tartalmak tapadtak hozzá, először, hogy megkülönböztesse
így a mai napig az elismerésre a romantika alkotásaitól azokat
okot adó minőséget is jelenti. a műveket, amelyek antik model
Művészettörténeti értelemben pe lek alapján születtek.
dig a klasszicizmus a felvilágoso
dás egyik stílusirányzataként Felvilágosodás
egy korszak művészetfelfogását és racionalizmus
és gyakorlatát tükrözi, melyben A klasszicizmus elsősorban művé
a műalkotás létrejöttének szabá- szeti irányzat volt. Vele nagyjából
lyai az antik görög és római ki- egy időben és szoros összefüggés
fejezésmódot követik. A felvilá- ben alakult ki a felvilágosodás
gosodás másik stílusirányzatát filozófiai, kulturális és tudomá-
szentimentalizmusnak (érzé nyos mozgalma is, amely a ha
kenységkultusz) nevezzük. A fran gyománytól, vallási képzetektől
Charles Le Brun: XIV. Lajos arcképe
cia klasszicizmus kialakulása (1660) és politikai uralomtól függetlenül,
XIV. Lajos, a Napkirály fényes a tiszta emberi értelem alapján ér
udvarához és uralkodásához köthető, melyben az álla telmezte újra a világot. Ez az időszak a modern tudo
mot egy személyben képviselő király az antik kor mű mányos gondolkodás kialakulásának a korszaka. A fel
vészetét uralkodási gyakorlata igazolásaként és köve világosodás filozófiai kiindulópontját a racionalizmus
tendő eszményként kezelte. A klasszicizmus kora a 17. filozófiája adta, a megismerő és gondolkodó emberi
század második harmadától a 19. század első harma értelmet tekintette minden ismeret kizárólagos forrásá
dáig tartott. Első jelei Franciaországban, a dráma vilá nak. Erre utal maga az elnevezés is, amely a latin „ra
gában mutatkoztak, innen terjedtek át Európa más tio” (’ész’) szóból ered. A racionalizmus filozófiai alap
nemzeteinek művészeti ágaira. A stílusirányzat kifeje elveit René Descartes (1596–1650) francia gondolkodó
zőeszközei nemzetenként eltérő időben és keretek kö dolgozta ki. Alaptézisét az Értekezés a módszerről című
zött bontakoztak ki. Közös vonásként azonban az imi- művében fejtette ki. Nézete szerint a helyes gondolkodás
táció (utánzás) művészi gyakorlata emelhető ki, alapja a módszeres kételkedés, amely minden vélt tudást
amely a kor művészét – az alkotói szabadság igényét felszámol, hogy a „Cogito ergo sum” („Gondolkodom,
76
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
5–6. oldal A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA
tehát vagyok”) mint végső soron Klasszicizmus

egyetlen bizonyosság alaptéte- a művészetekben
léből építse újra mindazt, ami ra A francia klasszicizmus kibonta
cionálisan tudható. A felvilágo kozása idején még a barokk hatá
sodás másik, inkább Angliában rozta meg a legtöbb művészeti
uralkodó kiindulópontját, megis ágat. A klasszicista festészet, épí
merési modelljét empirizmusnak tészet és zene csak később, a 18.
(tapasztalatelvűség) nevezzük. századtól kezdve vált jelentőssé.
A klasszicista építészet elfordult
Klasszicizmus a barokk pompájától és moz
az irodalomban galmasságától, világosan tagolt,
A klasszicizmus irodalmára az an szimmetrikus szerkezetek megal
tikvitás tisztelete mellett a vilá kotására törekedett. Újra felfedez
gosság, az egyszerűség és a köz te az antik oszloprendeket és
érthetőség jellemző. A műfajok a timpanont. Mindez a magyar
és a hozzájuk tartozó tartalmi és klasszicizmus egyik legjelentő
stilisztikai elemek tiszteletben tar Frans Hals: Descartes arcképe (1640) sebb középületénél, a Pollack Mi
tása révén a természet és a szép hály tervezte budapesti Nemzeti
ség harmonikus ábrázolására törekedett. Az egyedivel Múzeumnál is tökéletesen megfigyelhető. A festészet
szemben az általános emberi minőséget kívánta meg ben a barokk dinamizmusa helyett a nyugalom,
ragadni. Ennek megfelelően a tragédiát, az eposzt az egyensúly és az áttekinthetőség vált követelménnyé,
és az ódát tartotta a legmagasabb rendű műfajnak. gyakoriak a mitológiai témák és az allegorikus jele-
A klasszicizmus irodalmához olyan alkotók tartoznak, netek (például JacquesLouis David: A szabin nők elrab-
mint a francia Racine és Molière, vagy a német költő lása). A zenetörténetben a bécsi klasszikusokat, Haydnt,
óriás, Goethe. Mozartot és Beethovent soroljuk ehhez az irányzathoz.
Jean Lepautre: A Képzelt beteg előadása Versailles-ban (1676)
77
Charles Le Brun: Pierre Corneille Gerard Edelinck: Jean Racine arcképe Pierre Mignard: Molière arcképe
arcképe (1647) (17. század) (1670)
A francia klasszicista színház és dráma sága jelentős. Corneille legfontosabb darabja a Cid,
A 17. századi francia klasszicista irodalomban a dráma amelynek középpontjában két eszme, a nemesi becsü
vált vezető műnemmé. Ennek oka az a társadalmi igény let és a szerelem konfliktusa áll. Míg a Cid esetében
és lehetőség volt, ami a tehetősebb rétegek segítségével a születéssel járó kötelességvállalás a szerelem betelje
színházi előadásokat szervezett és finanszírozott. Így süléséhez vezet, addig Racine főművének, a Phaedrá-
tehát a francia klasszicista dráma és a színház elválaszt nak alakjai már nincsenek döntéshelyzetben. A szere
hatatlanul és kölcsönösen feltételezték egymást. Az első lem itt már feltartóztathatatlan, pusztító szenvedély.
kőszínházak megjelenése stabil társulatok működését is
lehetővé tette. A kor színházépülete a belső teret két kü Molière és a komédia
lön részre osztotta: színpadra és nézőtérre. A két terü Molière (eredeti nevén: Jean Baptiste Poquelin,
let határán függöny volt, ami a térelválasztó funkción 1622–1673) egyszerre volt színész, rendező és drá
túl az előadást felvonásokra tagoló szereppel is ren maíró. Párizsban született, tanulmányait a jezsuita
delkezett. rend iskolájában végezte. Kiválóan tudott latinul, így
A díszlet Shakespeare színházához hasonlóan itt Plautus és Terentius római vígjátékszerzők darabjait
sem játszott fontos szerepet, ugyanakkor a 17. száza is jól ismerte.
di francia színház előadásaiban a női szerepeket már Egész életét a színháznak szentelte. Pályafutása ele
női színészek alakították. A felvonások közötti szü jén több színtársulatot is alapított és vándorszínész
netben könnyedén változtathattak volna a díszleten, új ként járta be Franciaországot, mígnem az 1650es évek
helyszínt találhattak volna a cselekménynek, de nem végén visszatért Párizsba, ahol bemutatta első sikerda
tették. Sőt, annál szigorúbban ragaszkodtak a cselek rabját, a Kényeskedőket. A vígjáték a kort meghatáro
mény, tér és idő egységének antik elvéhez. Úgy gondol zó, finomkodó viselkedést gúnyolta ki, ezért a rajon
ták, csak így, a hármas egység révén maradhat hiteles gók mellett ellenfeleket is szerzett alkotójának.
a történet. A helyszín tehát nem változott, a díszlet 1662re Molière kivívta a király kegyét, ezért az
általában egy festett palotabelsőt ábrázolt, a történet uralkodói palota színházába, a PalaisRoyalba költöz
ideje legfeljebb egymásfél nap lehetett, a cselekmény hetett társulatával. Ettől kezdve sorra születtek víg
pedig lineárisan tartott a végkifejlet felé. játékai, többek között a Tartuffe is, amely a túlbuzgó
Az antik, arisztotelészi poétikai elveket a fran és külsőséges vallásosságnak mutatott görbe tükröt.
cia klasszicizmus híres irodalmára, Nicolas Boileau Az egyház emberei és az Oltáriszentség Társaság éles,
(1636–1711) értelmezte újra Költészettan című művében. sértődött kritikája elérték, hogy a darabot a király egy
A francia klasszicista dráma legfontosabb alkotója időre betiltotta. Az 1669ben feloldott tilalmat viharos
Molière (1622–1673). Rajta kívül még Pierre Corneil- sikerű előadások követték. Molière termékeny szer
le (1606–1684) és Jean Racine (1639–1699) munkás zőként több mint 30 darabot írt, közöttük a Kényes-
78
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
105. oldal A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA
kedőkön túl a Képzelt beteget, a Don Juant, a Dandin Fogalmak

Györgyöt, az Úrhatnám polgárt és A fösvényt, melyek stílusirányzat: a korstílusnál szűkebb fogalom, egy
előadásain színészi szerepet is vállalt. 1673ban, az vagy több művészeti ágra terjed ki, melynek alkotóit
elsősorban stílusjegyeik kötik össze
utolsóként megírt Képzelt beteg egyik előadásán rosz
szul lett. A darabot még végig tudta játszani, de az elő szentimentalizmus: a 18–19. század fordulóján
adást követő éjszaka meghalt. jelentkező stílusirányzat, amely esztétikailag
a klasszicizmus és a romantika között áll, jellemzője
Molière komédiái közvetlenül az olasz commedia
az érzelmek kultusza (elnevezése is a latin sensus
dell’ arte és a francia farce hagyományaihoz nyúl- ’érzés, érzelem’ szóból származik) és a vallomásosság
nak vissza. Innen eredeztethető, hogy visszatérő jel-
mértéktartás: a szenvedélyektől, túlzásoktól mentesség
kel ( tipi fissi) dolgoznak, mint például a ta
lemekkel elve
nácsokat osztogató, okos szolga, a józan ész nevében
jelenet: a színpadi mű legkisebb szerkezeti egysége,
felszólaló szereplő, a rezonőr (az író szócsöve), az melyen belül a szereplők változatlanok
egymásra találó szerelmesek, vagy a jellemhibás főhős,
felvonás: a színielőadás tagolását szolgáló
aki a konfliktus forrása. A Molière-i komikum forrá-
cselekményszakasz (kezdetét a függöny felvonása
sai így a commedia dell’ arte és a farce elemei mellett jelezte); a színpadi mű cselekményét a színhely és
a komikus helyzetekben megnyilvánuló, sokszor félre a szereplők megjelenése alapján osztják felvonásokra és
értéseken alapuló helyzetkomikum és a belső tulaj jelenetekre
donságok hibáinak felnagyítását hozó jellemkomi- hármas egység szabálya: tér, idő és cselekmény hármas
kum. E vígjátéki elemek a szerző védjegyei, melyek egysége a drámában, az események egy helyszínen,
nem csupán a szórakoztatás, hanem a társadalombí- 24 óra alatt és egy cselekményszálra felfűzve zajlanak
rálat célját is szolgálták. Molière ugyanis az egyes em tipi fissi: visszatérő/állandó karakterek, jellemek
ber jellemhibájában társadalmi méretű következmé rezonőr: rendszerint a cselekményen kívül álló elmélkedő
nyeket látott, így azok megsemmisítő gúnyrajzával szereplő, aki a cselekmény mozzanatait magyarázva,
a kor erkölcsi felemelkedését kívánta szolgálni. közvetlenül mondja ki az író véleményét
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményből a Nicolas Boileau Költészettanából vett részletet! Gyűjtsd össze, hogy hol
és hogyan hivatkozik az észre a szerző!
2. Jelöld meg azt a szöveghelyet, ahol a hármas egységre utal Boileau! Milyen elvárásokat támaszt még egy jó
színdarabbal szemben?
3. „Meghatni, tetszeni: ezt tartsd szem előtt” – mondja a szerző. Hogyan kapcsolható ez az állítás a klassziciz-
mushoz? Te egyetértesz Boileau nézetével?
4. Gyűtsd össze, milyen meglátásokat tartalmaz a szöveg a cselekményre vonatkozóan!
5. Mit gondolsz, miért viseli Boileau írása a Költészettan címet?
4
Vitassuk meg!
„Sajnos legtöbbnyire furcsák az emberek, A józan észt bizony ők túl szűknek találják
Sosem követik a helyes természetet. És jellemük szerint lépik át a határát.”
Molière: Tartuffe, Vas István fordítása
nyilvánvaló volt, hogy a józan ésszel da-
▶ Fel tudsz idézni olyan esetet a környezetedben élők életéből, amikor
étünkhöz? Hová vezetne, ha mindig
colva cselekszenek? Nagy baj az ilyen eljárás, vagy hozzátartozik emberl
a józan ész vezetne minket?
79
Molière: A fösvény
A fukarság egyértelműen negatív emberi tulajdonság. Az önkéntesség és az adakozás korában ma fő-
képpen elhatárolódunk a kicsinyes önzéstől.
Vajon milyen írói elgondolás állhat a gyakorlat mögött, ahol a dráma és a színház világa
révén közüggyé válik az egyes ember jellemhibája?
A fösvény A vígjáték szerkezete

A fösvény szerkezete követi az arisztotelészi hármas
A fösvény, akárcsak Molière más híres színdarabjai: egység szabályát: egy helyszínen (Harpagon párizsi
komédia. Ez a kifejezés a görög „kommosz” szóból házában), egy nap leforgása alatt és egyetlen cselek
ered, amelynek eredeti jelentése falusi mulatság. Már ményszálon fut végig. A cselekmény egységét Har
a görög antikvitásban így nevezték a vígjátékokat pagon jellemhibája és a házasságkötési kísérletek for
(a megnevezést sokáig a hosszabb elbeszélő költemé dulatos eseménysora teremtik meg. Az ötfelvonásos
nyekre is használták). A komédia meghatározó eszté darab szerkezeti elemeiben az antik görög dráma
tikai minősége a komikum. A görög komédia a tra felépítése köszön vissza: az expozíciót (alaphelyzet)
gédiához hasonlóan Dionüszosz isten kultuszához a bonyodalom, a konfliktus, a tetőpont, a késlelte-
kapcsolódott, de a mitologikus témájú tragédiákkal tés és végül a megoldás/zárlat követi. Az alaphelyzet
szemben az egyszerű emberek életéből vette történe – mint Molière vígjátékaiban jellemzően – in medias
teit. Shakespeare is írt több nagyszerű komédiát. res kezdetű, vagyis benne a befogadó egy már kiala
kult, kész helyzettel, a végkifejlet szempontjából fon
A fösvény keletkezése tos események megtörténtével,
és fogadtatása illetve a szereplőkkel és viszony
Az 1668-ban, a Palais Royal rendszerükkel találkozik. Itt is
ban bemutatott darab Moliére merkedhetünk meg Valérral, aki
életében mindössze 40 előadást Elíz iránti szerelme miatt állt
élt meg. Fogadtatása a prózai Harpagon szolgálatába, miköz
(nem verses) formával és a be ben eltűnt családtagjait szeretné
fejezetlenséggel, illetve elna megtalálni. És ugyanitt találko
gyoltsággal kapcsolatos vádak zunk Cléante-tal is, aki húgá
miatt nem volt kedvező; értékét hoz, Elízhez hasonlóan szintén
először csak a német klasszika apja zsugoriságától szenved és
költőóriása, Johann Wolfgang Mariannát szereti. A vígjáték
von Goethe ismerte el. A da innentől kezdve tulajdonképpen
rab forrásai között a római ennek a feloldhatatlan alapkonf
vígjátékszerző, Plautus A bög- liktusnak a részletező kibontása
re című darabján túl, melyből lesz. A bonyodalomból tudható,
Molière egész jeleneteket is át hogy Harpagon gyermekei szá
vett, a commedia dell’ arte és mára érdekházasságokat sürget,
a farce hagyományait is meg miközben ő maga Cléante sze
találjuk. Ez az eljárás a klas� relmét, Marianne-t kívánja fele
szicizmusban bevett szokás ségül venni. Cléante a pénzhiá
volt, hiszen a korban az erede nyon uzsorakölcsön felvételével
tiség helyett az utánzás alkotói próbál úrrá lenni, miközben
módszere elvárásként jelentke nem is sejti, hogy a Fecske által
zett a műalkotások keletkezé- felkutatott hitelező éppen a saját
sekor. ilbert Schoute: Jelenet A fösvényből (1713)
G apja.
80
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A konfliktusban az „ünnepélyes” vacsora szemta csüli mindennél többre a pénzt. A pénzimádat pedig,
núi lehetünk: a pénzköltés nélkül, lehetetlen körülmé mint az Harpagon esetében is látható, nem csak az
nyek között megrendezett alkalom az esküvői szándé egyes ember, de a környezete életét is megmérgezi, fő
kok bejelentésének és hivatalossá tételének kereteit képpen akkor, ha a fösvénységhez a vagyonnal össze
volt hivatott biztosítani. A darab tetőpontja a IV. fel- függésben más jellemhibák is társulnak. A zsugoriság
vonás hetedik, helyzetkomikumon alapuló jele- kapzsiságot, gyanakvást, részvétlenséget, csalást, elvte
nete, amelyben Harpagon eltűnt ládikáját keresi. lenséget és önzést szül, ami nagyobb emberi közössé
A komédia késleltetése az eltűnt pénz és a tolvaj felku gek életkilátásait is elveheti. Ezért mutat rá mindenki
tatását hozza, majd a zárlat deus ex machinája minden közös felelősségére Molière már a darab címében, és
bonyodalmat elsimít: az eltűnt családtagok és a szerel azzal a túlzó, szándékosan felnagyított kritikával is,
mesek egymásra találnak, és Harpagon is megleli elve amivel íróként a kérdéses jelenséget minősíti.
szettnek hitt vagyonát.
Anzelm úr és a szerelmesek
Harpagon alakja Valér, Elíz, Cléante és Marianna tiszta, pozitív jel-
A vígjáték főhőse a fösvény Harpagon, akinek közpon lemek, akiknek karaktere nem tartalmaz a jellemko
ti szerepét az is mutatja, hogy a 33 jelenetből 22ben mikumhoz szükséges, negatív elemeket. A darab tör
szerepel, és a maradék 11ben is többnyire róla beszél ténetvezetéséhez természetesen szükség van rájuk, de
nek. A drámai bonyodalom, a konfliktus és a komi- szerepeltetésük ezen felül az harpagoni jellem erős
kum fő forrása a főhős súlyos jellem- és értékrendi kontrasztját is biztosítja. Felfogásuk ugyanis éle
hibája: a pénzimádat. Ezt a jellemtorzulást Molière sen szemben áll a főhős életelveivel: esetükben nem
több írói eszköz révén mutatja be: a főhős külső le- a pénz, hanem az igaz emberi értékek az élet mozga
írásától kezdve megszólalásain keresztül, elveinek és tórugói. A részükről megjelenő, érzelmi alapú párvá
életgyakorlatának ábrázolásán át, valamint az általa lasztás és házasság igénye a 17. századi Franciaország
használt nyelvi regiszter felnagyításával egyaránt. új nemzedéki szemléletét is mutatja: a polgárság szo
Az uzsorakamat felszámítása, a vállalhatatlan öltözék, kásjoga és a szülői önkény elleni lázadás gyakorlata
a hozomány fejében eltervezett házasság, a szülői ön a darabban is új normákat teremt. Valér kitartó és
kény, a díszvacsora körülményei, a fiatalok érzelmeihez okos figura, aki látszatkompromisszumokat is vállal,
való hozzáállás és a mindent fölülíró pénzimádat gú hogy céljait elérje. Cléante kissé bohém, könnyelmű,
nyosironikus bemutatása a Moli mégis becsületes fiatalember, aki
érei jellemkomikum eszköze képes őszintén szeretni és má
ivel ábrázolják az harpagoni sze sok érdekében segítve cselekedni.
mélyiséget. A IV. felvonás híres Marianna gyanútlan, naiv fiatal
nagyjelenete pedig a helyzetkomi lány, aki tisztaságában nem érti
kum legfőbb forrásává válik. Har a kerítő Fruzsina fondorlatos há
pagon jellemrajzát a hozzá rendelt zassági tanácsait. Elíz pedig olyan
nyelvhasználati sajátosságok is ár öntudatos, de félénk karakter, aki
nyalják. A sajátos, teljesen egyedi fellázad a vállalhatatlan anyagias
megszólalások, a felkiáltások, a fe ság és érdek ellen. Anzelm úr tisz
nyegető megnyilatkozások, a kö ta erkölcse és az emberi érzéseket
zönséghez való kiszólások, vala tiszteletben tartó életfelfogása
mint a töredékes mondatok (ön Harpagon érdekelvű anyagiassá
magukban, de a többi szereplővel gát ellenpontozza. Valér, Anzelm
való összehasonlításban is) mind úr és Cléant emelkedett nyelven
a jellemformálás eszközei a darab szólnak, Marianna és Elíz hét
ban. De vajon milyen írói célt köznapi nyelvet használnak, míg
szolgál az harpagoni jellem köz a szolgák egyszerűen fejezik ki
pontba állítása? Annak a társadal magukat. A jellemeket figyelve
mi jelenségnek a felmutatását, elmondható, hogy Molière a fia
amelyben a 17. századi zsugori talok álláspontjára helyezkedve
ember társadalmi méretekben be Maurice Sand: Harpagon (19. század) elítéli az anyagiak vezérelte há
81
A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA KÖNYVTÁR
zasság intézményét és a fösvény uzsorásság intézmé

nyét. Darabjának feszültségteremtése is ezen a jellem
kontraszton alapul: a szerző a megteremtett drámai
konfliktushelyzeteket a jellemhibából fakadó komi
kum eszközeivel rendre oldja.
Molière társadalombírálata
Molière A fösvényben a késleltetés feszültségfokozása
után egy váratlan fordulatú, az antik eposzokból ismert,
deus ex machinára emlékeztető zárlatot teremt. A sze
rencsés családegyesítés, a szerelmesek felvállalt kapcso
lata, valamint Harpagon erkölcsi megsemmisülése az
író pedagógiai céljait igazolják. Az alkotó történetei
nek szereplői – miként e darabban is – átlagemberek,
akiknek problémái és konfliktusai hétköznapiak. Ez az
eljárás természetesen tudatos: célja a Molièrei kortárs,
polgári világ erkölcsi hanyatlásának felnagyított, túlzó,
a komikum eszközeivel kigúnyolt bemutatása. Ilyen ér
telemben társadalmi igényű program tehát, amelyben
a nézőbefogadó a francia polgári világ tipikus figuráin
tanulva nevet vagy általuk nevetve tanul. Eugène Lacomblé: Molière (19. század)
1. Olvasd el az V. felvonás harmadik jelenetét! A komikum melyik fajtájával találkozhatsz benne?
2. Olvasd el a II. felvonás ötödik jelenetét is! Gyűjtsd össze Fruzsina érveit! Milyen harpagoni tulajdonságokat
ismerhetsz meg a jelenetből? Hogyan jellemezhető Fruzsina a saját megnyilatkozásai alapján?
3. Olvasd el a IV. felvonás hetedik jelenetét! Állapítsd meg, kikkel kommunikál benne Harpagon!
4. Nevezd meg a „díszvacsora” tervezett elemeit a III. felvonás első jelenete alapján!
5. Adjátok elő az I. felvonás negyedik jelenetében Harpagon és Cléante párbeszédét! Állapítsátok meg, milyen
eszközzel éri el benne a szerző a komikum stílushatását!
6. Foglald össze Anzelm úr családegyesítésének történetét!
7. Nevezd meg az uzsorakölcsön visszásságait a II. felvonás első jelenete alapján!
4 Fogalmak
helyzetkomikum: külső
Vitassuk meg! körülményen, megtévesztésen
„Felség, minthogy a komédiának az a feladata, hogy megjavítsa az embe vagy félreértésen alapuló helyzet,
reket, míg szórakoztatja őket, azt hittem, hogy abban az állásban, amelyet melyben a főhős csapdába kerül
tá
most betöltők, akkor járok el leghelyesebben, ha nevetséges ábrázolással jellemkomikum: a komikumnak
madom meg századom bűneit…” az a válfaja, ahol a komikus
Molière: A fösvény ajánlása, amit a királyhoz intézett helyzet hőse saját tulajdonságai
révén válik nevetségessé
▶ Egyetértesz Molière elgondolásával? Miért? Vajon az embert vagy csak
a jellemhibát szabad nevetségessé tenni? Érvelj!
82
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
Molière: Tartuffe
„Aki Önöket hallja, azt képzelheti, a művészetnek ezek a szabályai a világ legnagyobb misztériumai, ho-
lott csupán kézenfekvő megfigyelések, melyeket a józan ész tett arról, mi veheti el kedvünket a külön-
féle költeményektől; a józan ész, mely hajdan e megfigyeléseket tette, napjainkban is könnyen tehet
hasonlókat Horatius és Arisztotelész segedelme nélkül.” (Molière: Nők iskolájának kritikája – Rónay
György fordítása)
Miért épp Horatiust és Arisztotelészt említi Molière? Miben különbözik az ő vélemé-

nye a klasszicista esztétika felfogásától? Valóban vannak a művészetnek „kézenfekvő”
szabályai?
Tartuffe tévesen, válhat nevetségessé egy adott helyzetben.

A szituációból fakadó tévedések és félreértések azok,
A komikumnak két típusát különböztetjük meg: melyek a helyzetkomikum alapját képezik. Molière
a helyzet és a jellemkomikumot. A jellemkomikum, komédiáiban a korábbi szerzők által is alkalmazott
mint a neve is mutatja, egy szereplő jelleméből adódik. jellemkomikum mellett a helyzetkomikum is megje
Ez többnyire kisszerű vagy átlagos alak, olyan típus lent – egyik leghíresebb példája épp a Tartuffe tető
hős, aki valamilyen hibás tulajdonsága, például ki pontja, az „asztaljelenet”, melyben Orgon egy asztal
nézete, viselkedése, téves eszméi miatt válik nevetség alá bújva bizonyosodik meg Tartuffe kétszínűségéről.
tárgyává. A jellemkomikum forrása gyakran az, hogy
valaki többnek akar látszani annál, mint amilyen Klasszicista dráma
valójában: szebbnek, okosabbnak vagy éppen erköl A Tartuffeben kibomló drámai szituáció voltaképpen
csösebbnek szeretne tűnni, de lelepleződik. jellegzetesen klasszicista problémafelvetésről árulko
A helyzetkomikum ezzel szemben nem feltétlenül dik: Orgon a mértéktartás és az észszerűség ellen
kapcsolódik kisszerű alakokhoz: bárki cselekedhet vét, amikor alapvető érdekei ellenére alárendeli és
kiszolgáltatja magát Tartuffe-nek, s ezzel nemcsak
háza békéjét borítja fel, de jövőjét is kockára teszi – és
ezt felismerve családtagjai is a józan ész nevében eme
lik fel szavukat a betolakodó ellen. A dráma erkölcsi
ítélete a végletesen kiéleződő konfliktusban egyértel
mű, így a Tartuffe a tanítva gyönyörködtetés eszmé
nyét is megvalósítja.
Molière emellett formai szempontból is a klasz
szicizmus szabályaihoz igazodott. A Tartuffe kitérők
nélkül haladó cselekménye teljes egészében a címsze-
replő alakja köré szerveződik, és egyetlen helyszínen
(Orgon házában), rövid idő alatt játszódik (bár a hát
térben zajló fordulatos események feszegetik az idő
egységének kereteit, rendkívüli sűrítettségük, illetve
a színre vitt jelenetek egymásutánja egyetlen nap il
lúzióját kelti). A dráma tehát többékevésbé megfelel
a hármas egység klasszicista elvének.
A Tartuffe Molière verses vígjátékai közé tartozik.
A francia klasszicista drámában különösen kedvelt,
1213 szótagú, jambikus lejtésű, a 6. szótag után sor
Cornelis Troost – Jacob Houbraken: Jelenet a Tartuffe-ből metszettel elválasztott sorok (ún. alexandrinusok)
(18. század) zeneiségét páros rímek erősítik.
83
A Tartuffe szerkezete
Mozgalmas, gyors tempójú jelenet
tel indul a dráma: az alaphelyzetet,
a szereplőket és egymáshoz való vi
szonyukat családi veszekedés tárja
fel. A család két „pártjának” konflik
tusa tehát már ekkor adott, a család
fő Mariane kiházasításával kapcsola
tos tervei miatt azonban a szerelmes
fiatalok kilátástalannak tűnő hely
zetbe kerülnek, és végső soron ez sar
kallja cselekvésre a szereplőket, ez
indítja el a drámai viszonyváltások
sorozatát.
A cselekmény tétje ettől kezdve az,
hogy sikerüle Tartuffe odaadó híveit
(Orgont és Pernelle asszonyt) megy Ingres: XIV. Lajos és Moliére Versaille-ban ebédel
győzni. Hiába áll azonban minden
jelenet középpontjában a címszereplő, színre léptetését a műfaj határait feszegeti. A többiek viszont egyértel
Molière késlelteti. Tartuffe csupán a harmadik felvonás műen komikus karakterek, sőt jobbára a komédiaha-
ban bukkan fel, miután a dráma már sok nézőpontból gyomány kész típusai (mint a szókimondó, talpra
bemutatta, ekkor viszont két kulcsjelenetben (III. 2–3.) esett szolga vagy a fenyegetett szerelmesek), akiket
a néző/olvasó előtt is lelepleződik képmutatása. Molière formált egyegy vonással emlékezetes szemé
A cselekmény fordulópontja a III. felvonás zárla- lyiséggé. Ennek eszköze a Tartuffeben elsősorban
ta. Orgon ekkor dönt dühében az esküvő előrehozá a nyelvi komikum. Pernelle asszony fölényesnek
sáról (és a vagyonátruházásról), s a határidő-drama- szánt megszólalásait például a készen kapott nyelvi
turgia miatt az események ritmusa felgyorsul. Ettől elemek, bölcselkedő közhelyek bőséges használata hi
kezdve viszont a szereplők csak látszólag befolyásol telteleníti („A látszat gyakran tévútra visz.”), Dorine
hatják az eseményeket – Tartuffe már győzött, s a víg pimasz iróniája egyszerre jellemzi őt magát és Tartuf
játéki végkifejlet szerves cselekménybonyolítással elér feöt („Volt vagdalt ürücomb, amelyből egy felet / S még
hetetlennek tűnik. áhitatosan két foglyot megevett.”), az asztaljelenetben
pedig a címszereplő beszéde válik komikussá azáltal,
A komikum határvidékén hogy Elmirát ostromolva sem mond teljesen le kenet
A Tartuffe gazdagon kihasználja a komikum különbö teljes stílusáról („Mert fontos tudomány s a szükséglet
ző változataiban rejlő lehetőségeket, alapvetően azon hatása / A lelkiismeret kellő kitágítása. / És igazolja
ban a jellemvígjátékok típusába tartozik. Finoman majd legrosszabb tetteit / A cél szentsége és a buzgó,
egyénített figurái közül egyértelműen a címszereplő tiszta hit.”).
emelkedik ki, akinek a végletekig karikírozott voná
saiban Molière a korabeli társadalom egyik tipikusnak A befejezés problémája
látott jellemhibáját, a képmutatást gúnyolja ki. Tartuf A királyi közbelépés, a család váratlan megmenekülé
fe alakja ellentmondásos szerepet tölt be: bár szavai és se egyáltalán nem tűnik szükségszerűnek, nem követ
tettei ellentéte, minden határon túlmenő álszentsége, kezik szervesen az előzményekből. A pozitív fordulat
pengeélen táncoló merészsége a komikum legfonto így puszta véletlenként hat, s ez a kívülről jött meg-
sabb forrásai közé tartoznak, sötét színekkel megraj oldás a Tartuffe befejezését az isteni közbeavatkozás
zolt, gátlástalan, intelligens személyisége folyamatos (deus ex machina) görög irodalomból ismert cselek-
feszültséget teremt, és egy sokkal borúsabb befejezés ményelemével rokonítja.
lehetőségével fenyeget. Elképzelhető, hogy Molière csupán a vígjáték kon
Tartuffe és az alapvetően jó szándékú, becsületes, vencióinak tett eleget ezzel a valószínűtlen befejezés
de családfői tekintélyével mégis visszaélő, felelőtlen, sel, vagy támogatója, a király iránti tiszteletét fejezte
befolyásolható, erőszakos Orgon figurája mármár ki. Megoldása ugyanakkor értelmezhető ironikus
84
KÖNYVTÁR A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA
gesztusként, annak keserű belátásaként, hogy a társa üldöztek: a benne ábrázolt személyek alaposan meg
dalom valóságos viszonyai nem kínálnak kiutat a ki mutathatták, hogy hatalmasabbak mindenkinél, akit
szolgáltatottság helyzetéből, így csak mesei feloldás eddig színpadra vittem.” A már 1664ben bemutatott
lehetséges. A komédia egyes értelmezői arra is kísér darab ugyan elnyerte a király tetszését, de más hatal
letet tettek, hogy a zárlatot beillesszék az eseményeik masságok intrikái következtében 1669ig tiltólistára
organikus láncolatába, többek közt olyan mozzana került. A tiltás esztendei alatt – mint azt az irodalom
tokat hangsúlyozva, mint Orgon feljelentése. Tartuffe történeti kutatások feltárták – folyamatosan alakult
ugyanis ezzel voltaképpen önmagát adta fel – vagyis a komédia, a szerző szerkezetileg is változtatott raj
ugyanazt a hibát követte el, amit korábban többször: ta, 1669es bemutatása pedig hatalmas sikert hozott
nem tudott úrrá lenni indulatain. Molière számára. Utóélete is hasonlóképpen sikeres
volt: a világ számtalan országában a mai napig játsszák
A Tartuffe megjelenése és utóélete a színházak. Magyarra már 1795ben lefordították,
Nem véletlenül tiltotta be a király nem sokkal bemu és a 19. századtól a magyar színházak repertoárján is
tatása után a darabot, Tartuffe álszent alakjában mind rendszeresen megjelent.
az egyházi, mind az udvari méltóságok magukra is
merhettek. Erre utal a szerző előszavának néhány ke Fogalmak
serű mondata is 1669ből, mikor először látott napvi nyelvi komikum: a komikumnak az a válfaja, ahol
lágot nyomtatott formában a mű: „Íme, itt a vígjáték, a többértelműség, félreérthetőség, kevertnyelvűség váltja ki
amely körül annyi zajt csaptak, s amelyet oly sokáig a komikus hatást
1. Olvasd el a Tartuffe negyedik felvonásának 4–8. jelenetét (megtalálod a mek.oszk.hu-n is)! Mi a helyzet-
komikum alapja?
2. Gyűjtsd össze, ki mit nem tud ebben az „asztaljelenetben”? Miért nem jön elő hosszú ideig Orgon az
asztal alól?
3. A modern színházművészetben, ahol a klasszikus szövegek szabadabb kezelése és interpretációja elfo-
gadottnak számít, voltak olyan előadások, amelyek a vígjátéki befejezés nélkül vitték színre a darabot.
Mennyiben módosulnak a Tartuffe értelmezési lehetőségei, ha egy előadás a rendőr hadnagyot már nem
hagyja szóhoz jutni?
4. Elemzésünkben csak a komikum legfontosabb forrásaival foglalkoztunk, a Tartuffe azonban ebből
a szempontból is nagyon változatos szöveg. Gyűjts példákat a komikum különféle változataira, és készíts
kettéosztott naplót!
5. Vajon ki játssza a darabban a rezonőr szerepét? Miben különbözik az ő figurája a rezonőr alaptípusától?
6. A Tartuffe-ben rendkívül fontos szerepe van a stilisztikai változatosságnak. Jellemezd Dorine, Lojális úr és
a rendőr hadnagy stílusát, és vizsgáld meg annak lehetséges funkcióit!
4
Vitassuk meg!
„Nagy csapás a bűnökre, ha nevetségessé tesszük őket a világ szemében.”
Molière: Előszó a Tartuffehöz, Rónay György fordítása
tehetnénk nevetségessé a korrupt
▶ Minden bűnre igaz, hogy hatékonyan nevetségessé lehet tenni? Hogyan
Gyűjtsetek további ötleteket, és vitas-
hivatalnokot? Milyen jelenetet rendeznél a beképzeltség leleplezésére?
re!
sátok meg ezek alapján, hol lehetséges és hol lehetetlen Molière módsze
85
Az európai felvilágosodás
A felvilágosodás elnevezésében – különböző nyelvek kifejezéseit is figyelve – a fény képzete jelentkezik.
Vajon kiemelten melyik történelmi és művészettörténeti korral szemben használja

magára a felvilágosodás a fénnyel kapcsolatos kifejezést? Milyen pontokon figyelhető
meg szerinted éles szembenállás a két kor és nézetrendszer között?
„A fény százada” – a racionalizmust megalapozó

a felvilágosodás téziseit. Nézetrendszerének jel
ismeretelméle� mondata a „Cogito, ergo sum”
irányzatai (’Gondolkodom, tehát vagyok’),
A felvilágosodás a 18. század amelyben a filozófus az ember
meghatározó filozófiai, esztéti eszményi lényegéül a gondolko
kai eszmerendszere. Nem egy dási készséget ismeri el.
utólag a korszakra aggatott cím A felvilágosodás gondolko
ke, hanem az akkori gondol dói úgy vélték, hogy az emberi
kodók önmeghatározása, akik ség közös fejlődését az észelvű
a múlt sötétségével szemben sa és tapasztalati alapú tudomány
ját korukat „a fény századának” képes leginkább szolgálni. Tu
tekintették. A felvilágosodás leg dós programjuk éppen ezért
főbb gondolata, hogy az ember a nevelés fontosságában is meg
eredendően jó, tanítással, neve nyilvánult: az általános tankö
léssel pedig még tovább tökéle telezettség bevezetése is e 18.
tesíthető. A körülöttünk lévő századi szellemiségnek kö
világ, a természet működése szönhető. A tudomány min
megismerhető, a tudásnak ezért denhatóságába vetett, 18. szá
semmi sem szabhat határt, a tár zadi hit fontos megnyilvánulása
sadalom pedig jobbá, igazságo volt a francia enciklopédisták
sabbá tehető. A felvilágosodás tevékenysége is, akik Denis Di-
előzménye két 17. századi filozó Jacob Houbraken: Francis Bacon arcképe derot (1713–1784) vezetésével
fiai irányzat, a racionaliz- (1736–1738) arra vállalkoztak, hogy a világ
mus és az empirizmus. addig felhalmozott összes tu
Az empirikus („empeiria” görög = ’tapasztalat’ is- dását egy kiadványsorozatban összegyűjtsék és kiad
meretelméleti módszer kidolgozása az angol Francis ványként hozzáférhetővé tegyék. Az elkészült Encik-
Bacon (1561–1626) és John Locke (1632–1704) nevé lopédia című, 28 kötetből álló, 1751 és 1780 között
hez köthető. E módszer alapja az az elképzelés, mely megjelent sorozat minden fontos tudományterületet
szerint az embert körülvevő világ tudományos szintű képviselt.
megismerése a tapasztalat útján válik lehetségessé.
A tudós feladata tehát a kísérletezésen alapuló tapasz Felvilágosodás és istenhit
talatszerzés, majd gyűjtött tapasztalatok elemzése, és A felvilágosodás emberközpontú gondolkodásmódja
a belőlük levonható következtetések értékelése. részben programszerűen határolódott el az istenhittől
A racionalizmus („ratio” latin = ’ész’) ismeretel- és az azt képviselő egyházaktól. Az egyházi rend hie
mélete ezzel szemben azt vallotta, hogy a világ az em rarchikus felépítésében a kívánt társadalmi egyenlőség
beri értelmen és gondolkodáson keresztül érthető és ellenpontját látták, a vallásos hit pedig – nézetük sze
ismerhető meg. Az elmélet atyja a francia filozófus és rint – összeegyeztethetetlen volt a tudományos tézisek
matematikus, René Descartes (1596–1650) aki Érte- kel. A kor vezető gondolkodói nem vonták ugyan két
kezés a módszerről című tanulmányában dolgozta ki ségbe Isten létezését, de a vele kapcsolatos felfogásuk
86
ifj. Hans Holbein: Morus Tamás Louis-Michel van Loo: Denis Diderot Quentin de la Tour: Rousseau arcképe
arcképe (1527) arcképe (18. század) (1753 körül)
nem volt egységes. A teizmus hirdetői Isten teremtő Társadalmi utópiák –

és a világot igazgató tevékenységét vallották. Úgy gon Thomas More Utópiája alapján
dolták, hogy a Teremtő a történelem és az egyes ember A felvilágosodás angol és francia prózairodalma a prog
életének is szerves része és irányítója. A deizmus kép ramszerű racionalizmus társadalmi megvalósíthatósá
viselői azt vallották, hogy Isten a világ teremtőjeként gát és hatásait is modellezte. A francia forradalom hár
már nem vesz részt annak működtetésében, tehát mas jelszava nem volt új szellemiségű elgondolás az
a teremtés folyamata után sorsára hagyta a világmin emberiség eszmetörténetében: az ideális állam gondola
denséget és benne az embert. Ez a vélekedés így azt hir ta többek között Platón Az állam című munkájában is
dette, hogy Isten nem része az emberiség történelmé megtalálható. Az őskeresztény közösségek evangé
nek. A panteizmus álláspontjára helyezkedők szerint liumi alapú és indíttatású, kommunisztikus létformája
Isten léte az embert körülvevő világmindenség minden is ismert volt a felvilágosodás gondolkodói előtt, csak
pontján igazolható, tehát hogy az Isten által létreho- úgy, mint a 16. századi Thomas More (Morus Tamás,
zott világ a legfőbb Isten-bizonyíték is egyben. A ma- 1478–1535) humanista jogász és író 1516ban kiadott
terializmus vagy ateizmus pedig egyenesen tagadta Utópia című munkája is. (A felvilágosodást követő esz
Isten létét és a világ tisztán anyagi természetű létét metörténeti korokban is népszerű volt az ideális állam
hangsúlyozta. gondolata: a német Karl Marx és Friedrich Engels Kom-
munista kiáltványa, a 20. századi író, George Orwell
A felvilágosodás társadalmi programja 1984 című disztópiája és Madách Imre Az ember
A felvilágosodás tudomány és észelvű nézetrendsze tragédiája című drámájának Falanszter színe is ezt
re a feudális társadalom rendiségét igazságtalannak és a társadalmi modellt járja körül).
túlhaladottnak tartotta. Azt vallotta, hogy a születé Az utópia fogalmát, ami ’seholország’ot jelent Tho
si előjogokat a józan ész nevében meg kell szüntetni, mas More használta először művében. Korszakalkotó
és helyettük – ahogyan a francia forradalom hármas és a későbbi korokban és szerzők által is meghivatko
jelszava is mutatja – a szabadság, egyenlőség, testvé zott munkájában, az Utópiában Utoposz király ural
riség elvét és gyakorlatát kell követni. A tudományos kodik a külvilágtól teljesen elzárt, megközelíthetetlen
és technikai vívmányok által megvalósítható, ideális szigetén. A szigetlakók élete a végsőkig szabályozott és
állam és társadalom létében komolyan hittek. A kor uniformizált. A munkakötelezettség, a munkavégzés
gondolkodói és egyes politikusai ezért alulról szerve színvonalának elvárt maximuma, a magántulajdon
zett, az arisztokrácia trónfosztását célzó reformmoz hiánya, a közös javakból való egyéni szükségletek sze
galmakat hirdettek, ezek azonban a francia forrada rint való részesülés mind része a birodalom életének.
lomba és később az azt követő jakobinus diktatúra Az azonos alaprajzú otthonokban való lakhatás, az
rémtetteibe torkolltak. egységesített öltözködés, a kötött étkezés, a kötelező
87
tanulás és központosított szabadidős tevékenységek is részesülnek az őket megillető ellátásban. A szigetlakók
mind egységes szabályozás alá esnek, csakúgy, mint napirendje a vállalható gyermekek számához hason-
a hivatásválasztás vagy a kötelező hit kérdései. A sziget lóan kötött. Szabad mozgásuk vagy lakhelyük önké
ideálisnak gondolt társadalmában nincs pénz, hiszen nyes megváltoztatása nem lehetséges. Összességében
az állam mindenki egyéni szükségleteit központilag tehát megállapítható, hogy Utoposz király birodal
fedezi, így a vagyonellenes bűncselekmények – indí mának szigorúan betartott intézkedései alapvetően
tékok hiányában – nem zavarják a társadalmi együtt szembemennek az emberi természettel, éppen ezért
élést. A rászoruló állampolgárok a szociális ellátórend alkalmatlanok az ideális állam vagy társadalmi beren
szer részei: a betegek és özvegyek a köztulajdon terhére dezkedési forma megteremtésére. Erőszakos fenntar
Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség

eredetéről és alapjairól
Az Enciklopédiát is jegyző Jean-Jacques Rousseau (1712–1778),
francia filozófus, író, a felvilágosodás korának egyik legnagyobb
hatású alakja volt. Gondolkodása mégis részben ellentétben áll
a felvilágosodás eszmerendszerével. Egyik központi megállapí
tása szerint az eredendően jó és boldog embert a civilizáció ron
totta meg. Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről
és alapjairól (1755) című művében pedig a magántulajdont és
a vagyoni különbségeket, tehát a felvilágosult polgárság alapér
tékeit támadja.
Munkájában az emberre kezdettől mint adott fizikai tulajdon
ságokkal rendelkező lényre tekint, aki az állatvilág megfigyeléséből
szerzett tapasztalatait saját javára fordította. Véleménye szerint a
természeti állapotú ember eredendően nem ismert és tartott sem
miféle morált mint zsinórmértéket, tehát sem erényei, sem bűnei
nem voltak. Gondolatmenetében arról is beszámol, hogy az ember
Joseph Albrier – Hippolyte Huet: Rousseau kezdetben nem élt közösségben, így a kollektív lét hatásai nem befo
(1824–1835 körül), Rijksmuseum, Amszterdam
lyásolták életét. Értekezésében úgy véli, hogy az ember a maga ter
mészeti állapotában sem beszélni, sem pedig bármiféle mesterséget
űzni nem tudott, utódait nem nevelte, életében pedig semmiféle haladás nem következett be.
Rousseau szerint így tehát az eredeti állapotú ember léte felesleges volt.
Az emberi nem ősbűne Rousseau szerint a föld magántulajdonként való kezelése volt,
amely fordulat a közöttük lévő társadalmi egyenlőtlenség kialakulásáért és tartós fenn
maradásáért felelt és az általános emberi erkölcs megromlásához, majd az önkény kiala
kulásához vezetett.
Rousseau emberi egyenlőtlenségről alkotott nézetei a magyar irodalomban rövid ideig
Csokonai Vitéz Mihályra, Vörösmarty Mihályra és Petőfi Sándorra hatottak.
A társadalmi szerződésről (1762) című műve az államhatalom és a társadalmi be
rendezkedés felvilágosult elemzése. Rousseau szerint az emberek boldogulásuk, gyara
podásuk érdekében valamikor a múltban lemondtak ösztöneik kiélésének természetes
szabadságáról, kiléptek a természeti állapotból, összefogtak, és létrehozták a társadal
mat. Egyenlő felekként szerződtek egymással, és ez a lényegi egyenlőség az időközben
kialakult vagyoni, hatalmi különbségek ellenére ma is érvényes. Ebből következik, hogy
a társadalom tagjai között nem lehet különbséget tenni (jogegyenlőség elve), valamint
az uralkodó hatalma sem Istentől való és elidegeníthetetlen, hanem a társadalom tagjai
bármikor visszavonhatják azt (népfelség elve).
88
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
tásuk pedig az emberi szabadságjogok súlyos megsér Felvilágosodás és irodalom

tése és állami diktatúra árán lehetséges csupán. A felvilágosodás irodalmi törekvései a kor társadalmi
A felvilágosodás angol és francia prózairodalmának filozófiai kérdéseinek kiszolgálását célozták meg. Ilyen
legjava a fenti, Thomas Morei kérdés megválaszolásá értelemben tehát a barokkban megtapasztalt, szinte
ra is kísérletet tesz: lehetségese tökéletes államformát öncélú monumentalitás és elkápráztatás idejétmúlt
és emberi társadalmat építeni. E művek ugyanakkor alkotói szándékká vált. Helyébe a nevelés és gyönyör
vizsgálják a kor két másik filozófiai alapkérdését is: ja ködtetés művészi gyakorlata lépett. A kor irodalma te
vára válte a kultúra és a civilizáció az emberiségnek hát társadalomtudományokkal és filozófiai nézetekkel
vagy sem, illetve hogy az ember eredendően jó, avagy érintkezett, amely az irodalom jellemző tematikájára
rossz természetű lény. is óhatatlanul hatást gyakorolt. Ennek következtében
az irodalmat formáló alkotók szerepe is megváltozott:
A felvilágosodás s�lusirányzatai a közéletre és a közgondolkodásra közvetlenül is hatni
A korábbi korokkal, például a reneszánsszal vagy a barok akaró művészek független alkotóként közéleti szerepet
kal ellentétben a felvilágosodás idején már nincs egy min is betöltöttek.
den művészeti ágat meghatározó korstílus, hanem több
irányzat él egymás mellett. A 18. század közepéig virágzott
a rokokó, amely a barokk kései tovább élésének tekinthető
annak vallásossága nélkül. A század második felében pe Fogalmak
dig megjelent az érzékenység művészete, a szentimenta-
racionalizmus: filozófiai irányzat a 17–18. században, azt
lizmus. A klasszicizmus az antik művészeteszmény köve vallja, hogy az emberi megismerés forrása a ráció, az ész,
tésére szerződött. Eljárása ezért az ókori, mintául szolgáló s fogalmaink a tapasztalat előtt és attól függetlenül léteznek
művek megfigyelésén, megalkotottságuk szabályszerűsé empirizmus: az a filozófiai alapelv (17. század), amely szerint
geinek észlelésén és pontos imitációján alapult. Alkotói minden megismerés egyedüli alapja a tapasztalat
formavilágára a szabályosság és a mértéktartás igénye volt
disztópia: ellenutópia, az utópia negatí változata,
jellemző, miközben a művek nyersanyagként való kezelé a tapasztalhatónál rosszabb világ leírása, ahol az emberi
se és a megkövetelt formafegyelem nem mindig engedett életet a totális önkény, az elnyomás és a lét végsőkig való
teret az alkotói szabadság természetes vágyának. szabályozása jellemzi
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben az Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól
című művének részleteit! Nevezd meg az emberek közö� egyenlőtlenségek fajtáit!
2. Milyen szerepet játszott Rousseau szerint az emberiség történelmében a magántulajdon megjelenése?
3. Milyennek látja Rousseau az ember eredendő tulajdonságait? Inkább jóra, vagy rosszra hajló lénynek tartja
az embert a szerző? Miért?
4. Hogyan hatott az egyes emberre a társas együttélés a szerző szerint? Egyetértesz ezzel az állásponttal? Érvelj!
4
Vitassuk meg!
n szabad marad, mint amilyen az
„»Megtalálni a társulásnak azt a formáját, […] amelyben az egyén […] éppolya
ást ad.”
előtt volt.« Ez az az alapvető kérdés, amelyre a társadalmi szerződés megold
ása
JeanJacques Rousseau: A társadalmi szerződésről, Kis János fordít
való tartozás? Mi különbözteti meg
▶ Mit gondolsz, megfér egymással az egyéni szabadság és a közösséghez
a demokráciát a diktatúrától?
89
Az angol felvilágosodás
regényirodalmából
Jonathan Swi�:
Gulliver utazásai
Swi� a regényhősét, Gullivert a törpék, az óriások és a bölcs nyiha-
hák országába is elviszi, hogy megmutathassa, az életben sok min-
den viszonylagos értékű.
Szerinted mi lehet megkérdőjelezhetetlen érték

az emberi életben?
A modern polgári regény születése az írásnak élt. 1726ban jelent meg Gulliver utazásai
Az epika műnemébe tartozó regény kialakulása az című regénye, amely egy csapásra elismert alkotóvá
antikvitásra tehető. Apuleius (125. k.–180. k.), római avatta. Szintén népszerűek voltak a ’20as években írt
író Aranyszamár című művével már megteremtette röpiratai – köztük a Szerény javaslat című, melyben
azokat a műfaji alapokat, amelyekre később, a mani a gúny eszközeivel viszonyult a kor társadalmi, politi
erizmus idején a spanyol Cervantes is épített Don Qui- kai és közgondolkodásbeli viszonyaihoz.
jote című regényével. Mégis elmondható, hogy e műfaj
a felvilágosodás kezdetéig nem volt közkedvelt egyetlen Gulliver utazásai
irodalomtörténeti korszakban sem; igazi, őt megillető
rangjára először a 18. századi angol prózairodalma Swift regénye utazásregény. A mű nem puszta ka
emelte. Akkor és ott született meg ugyanis a modern landregény, hiszen a szórakoztatás írói célja mellett
polgári regény, melynek sikerét a polgári réteg alkotta a tanító célzat uralkodik benne. A regény a kor fi lozó
olvasói tábor garantálta. Műveik sora a felvilágosodás fiai és társadalmi alapkérdései mentén szerveződik.
kedvelt filozófiai és társadalmi kérdéseit is ábrázolta, Ebben a szándékban vizsgálja az ember természetes
így körbejárta az ideális állam működtetésének lehető lényét, a kultúra és a civilizáció társadalmi szerepét,
ségeit, az ember eredendően jó vagy rossz voltát, kul csakúgy, mint az ideális állam kialakításának és mű
túrához és civilizációhoz fűződő viszonyát, valamint ködtetésének lehetőségeit is. A hitelesség érdekében
a tapasztalaton túli, transzcendens létezőről, Istenről a művek egyes szám első személyű elbeszélésmódban
való gondolkodását is. a visszatekintés perspektívájából beszélik el az ábrázolt
eseménysort. E szándékot megerősítendő, Swift művé
Jonathan Swi� hez még rövid bevezetőt is kapcsolt, melyben a fősze
Az Írországban született Jonathan Swift (1667–1745) replő levelét és a kiadó előszavát is közli. Ezen túl vál
angol író világképét a lemondó borúlátás jellemezte. laltan „igaz történeteknek” láttatta a kitalált regénybeli
Nézetei szerint – melyekkel ő is a felvilágosodás egyik eseményeket.
kedvelt kérdésfelvetéséhez kapcsolódott –, az ember A Gulliver utazásai példázatos történet: a főszerep
rosszra hajló, javíthatatlan és erkölcsileg bukásra ítélt lő emberiséggel kapcsolatban szerzett tapasztalatai
lény. Gulliver utazásai című regénye is ezt a jellemző általános érvényűvé válnak: saját korának erkölcsi és
alkotói pesszimizmust mutatja. emberi értékeit helyezi ábrázolása középpontjába. Így
Swift írországi tanulmányai után Angliába tért, rajzol kíméletlen társadalomkritikát az önmagával is
ahol politikai szerepet is vállalt: mind a whig, mind szembesülni akaró korabeli és mindenkori olvasónak.
a tory párt oldalán állt. Szatirikus irodalmi írásai A regény jellemző írói eszköze a szatíra, ami a bemu
népszerűvé tették az irodalmi szalonokban, ám a to tatott tárggyal szembeni éles elutasítás révén a komi
ryk bukása után Írországba kényszerült. Ettől kezdve kum keserű forrásává is válik.
90
szöveggyűjtemény
Gulliver első két útja részesül. Ezt a megbecsülést semmisíti meg a felség
Első utazása alkalmával a hajótörött főhős Lilliputba, sértés vádja, aminek szatirikus és groteszk leírása szin
a törpék birodalmába kerül, akik őt hozzájuk képest tén az angol közállapotokra utal.
óriási méretei miatt Emberhegynek nevezik el. Gulli Második útja során Gulliver Brobdingnagba,
ver szereti és óvja a vele szemben kezdetben bizalmat az óriások országába jut el. Helyzete itt a lilliputival
lan törpéket. Alaposan megfigyeli őket és társadalmuk ellentétes: most ő tűnik parányinak. Testi méretei
működési szabályait, amiket egyre inkább megismer társadalmi megbecsültségét is jelképezik: a főhős
ve a szatíra eszközével ábrázol. Lilliput monarchikus nevetséges és jelentéktelen lényként tűnik fel. Fizi
berendezkedésű állam, csakúgy, mint Swift Angliája. kai adottságai révén állandó életveszélyben van, így
A társadalom élén a hatalmas császár áll, aki véglete különös gonddal óvja testi épségét. Kezdetben vá
kig megosztott, két pártra szakad birodalmát igazgatja. sári mutatványok résztvevőjeként kell szerepelnie,
A politikai ellentétek legfőbb oka az a nézetbeli kü később bejáratos lesz a király udvarába is, ahol az őt
lönbség, melynek jeleként az egyik párt magas, a másik elborzasztó udvarhölgyek után magával az uralkodó
pedig alacsony sarkú cipőt hord. A közállapotok szati- val bonyolódik filozófiai mélységű beszélgetésekbe.
rikus ábrázolása a tory-whig pártviszályra is érthető: Ezek során alkalma nyílik, hogy saját hazája, Anglia
Swift kritikája közvetlenül is
az angliai viszonyoknak üzen.
A lilliputi Vastag Vég és Hegyes
Vég képviselői is ugyanennek
a jelenségnek a tükörképét ad
ják: a lágy tojást a különböző
végeken fogyasztani kezdők né
zetkülönbségei belpolitikai zűr
zavarokhoz vezetnek.
A törpe államban a hatalmi
pozíciók betölthetőségének kü
lönös feltételei vannak: a jelent
kezők kérvénnyel pályázhatnak
a császárnál, aki egyedül dönt
a kinevezésekről. Az egyetlen
megfelelési szempont nem más,
mint egy kötéltáncos-mutat
vány, ami nyilvánvalóan nem
kapcsolódik sem alkalmasság
hoz, sem tudáshoz, sem a pozí
ció betöltéséhez szükséges ké
pességekhez.
Lilliput belső megosztottsá
gát a szomszédos hatalom pró
bálja kihasználni: Gullivert az
állam Blefuscu elleni hadba lé
pésre kényszeríti. Miután a há
borút a lilliputiak nyerik meg,
Gulliver, aki megtagadta az el
lenség országának lerombolá
sát, magas állami kitüntetésben
Oehmigke & Riemschnieder:

Illusztrációk a Gulliver utazásaihoz
(1900 körül)
91
társadalmi és gazdasági működéséről beszámoljon. A birodalom lakói a józan ész áldozatai. Létük és
Leplezetlen, büszke és önérzetes magabiztossággal szabadságjogaik erősen korlátozottak: ha lázadni
mesél a honi kereskedelemről, az igazságszolgálta készülnek, a lebegő sziget elzárja tőlük a napfényt,
tásról, a művészet világának működéséről, a vallási rosszabb esetben pedig kőzáporral sújtja őket. A dik
és külhoni háborúkról, a politikai élet megosztott tatórikus államrend súlyosan beleszól a polgárok
ságáról, valamint a korrupt rendszereket működte magánéletébe is: a szerelem és a boldogság a lebegő
tő emberi jellem visszásságairól. Az óriások királya sziget uralta világban nem illeti meg az egyes embert.
Gulliver beszámolóját nevetve fogadja. Az ő uralko Laputa megismerése után Gulliver a mágusok
dói nézőpontja ugyanis értetlenül áll az emberi gyar földjét keresi fel, ahol az emberiség történelmének
lóság intézményesült jelenségei előtt. Tiszta észre és legkiemelkedőbb alakjaival, azok szellemének meg
a jószándékra épített birodalmában a gulliveri angol idézése révén találkozik. A regénybeli jelenet a szerző
jelenségek ismeretlenek. Éppen emiatt utasítja vissza történelemfelfogásának közlését szolgálja: Swift nem
a főhős lőfegyverek használatára utaló előadását, ami hisz a fejlődésben, sem az emberiség tökéletesedés
Gulliver szellemi megvertségének végső bizonyítéká ében. Saját korának jelenjét az antik kor nemesebb vi
vá válik. lágával szembesítve megállapítja, hogy a társadalmak
Az első két könyv egymás mellé téve válik alkal fejlődési iránya negatív: az emberi faj a teljes pusztu
massá, hogy a 18. századi Angliának görbe tükröt lás felé tart.
mutasson. A méretkülönbségek, a kicsi és a nagy
szembeötlő kontrasztja ugyanis az általánosan el A negyedik út: a Nyihahák országa
fogadott rend és értékek viszonylagosságát mutatja Gulliver negyedik utazása során a bölcs és erényes
meg. Lilliput az angol parlamentáris királyság paró lovak, a Nyihahák országába érkezik. Swift lemondó
diája, míg az észelvű tudományra épített Brobding és komor pesszimizmusa ebben a regénybeli fejezet
nag a királyi önkény erőszakkal fenntartott hatalom ben mutatkozik meg leginkább. A korábbi részekben
gyakorlásának regénybeli modellje. A két helyszín és felfedezhető szatirikus és groteszk ábrázolásmód itt
működési modell azonban közös abban, hogy egyik már nincs jelen. Az olvasó a tárgyilagos és végleg ki
sem képes a gyarló ember jellemhibáinak és az azok ábrándult közlésformákkal találkozik csupán.
ból fakadó társadalmi következményeknek a kikü A nyihahák okos lovak, akik fejlett, a józan ész,
szöbölésére. a tudás, a felebaráti szeretet és a tiszta értelem rendjé
re épített társadalomban élnek. Az egyéni és társadal
A harmadik út: Laputa mi bűnök nem terhelik a közösséget. A jellemhibákra
Harmadik útja során Gulliver Laputára, a lebegő vagy morális kilengésekre nincs is szó a nyelvükben.
szigetre érkezik meg. A sziget, ami a felvilágosodás Államformájuk a parlamentáris demokrácia, amely
irodalmának kedvelt helyszíne, itt a király lakhelye, nek alkotmányos törvényei a közjó szolgálatában
ami alatt Balnibari, a birodalom terül el. Laputa a tu- állnak. A nyihahák fejlett és tökéletes társadalma
domány mindenhatóságára épített állam. Működé a tudományon és a nevelésen alapul, amely értékeket
sének megismerése után a főhős leereszkedik a szá a szépség és a művészetek szeretete teszi teljessé.
razföldre, ahol látogatást tesz a Lagadói Akadémián, A bölcs lovak országában más lények is élnek:
ahol a királyi kitalátorok feladata a teljesen hasz- a testi megjelenésükben undorító, jellemükben pedig
talan, sokszor megvalósíthatatlan, észszerűtlen, kiábrándító, emberszerű lények, a jehuk. Az ő életük
éppen ezért emberellenes tudományos eljárások ben az értelem egyáltalán nincs jelen, beszélni nem
kidolgozása. Az uborkából a fény kinyerése, a hegy tudnak, cselekedeteiket az ösztönök irányítják. Cél
tetőre épített vízimalom, az emberi ürülékből kinyert jaik az étkezésben, a szerzésben és a testiség élveze
tápanyagok, a jég elhamvasztása, a mezőgazdasági teiben merülnek ki. A nyihahák a jehukat istállókban
„újítások” és az orvostudomány képtelen módszerei tartják és bár undorodnak tőlük, testi erejüket gazda
a racionalitásban és a tudományokban feltétel nél sági céllal használják.
kül hívők karikatúráját adják. Az itt látható, modern Gulliver bölcs gazdája, egy almásszürke ló hatásá
módszerek a személyközi kommunikáció megújítását ra megismeri és elsajátítja a nyihahák nyelvét. Így vá
is célba veszik: a beszéd kiiktatásával és az ellenté lik lehetségessé, hogy hazája és társadalma jellemző
tes véleményen levő emberek nézetazonossá tételével viszonyairól e helyszínen is beszámoljon. Ebben a be
jól mutatják az öncélú racionalizmus fonáksá gait. számolóban többek között a korrupció, a csalás, a lo
92
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
pás, a kuruzslás, az ügyvédi ügyeskedés, a gyilkosság, közönséget. A regény legjellemzőbb írói stíluseszközei,
a hazugság és a törtetés intézményesített jelenségeiről a szatíra és a gúny ugyanis mindenkire hatottak.
mesél. A nemes lovak és az undorító jehuk világát ki A mű nem csupán kalandregény. Minden üzenetében
ismerve többé nem tudja megvédeni saját korának és súlyos ítélet az egész emberiség fölött, mely nem kímé
nemzetének közállapotait. Keserű kijózanodása vég li a fejlődésbe és a tudomány mindenhatóságába vetett
leges: többé nem akar kapcsolatba kerülni az euró hit eszményét sem. Különösen az első két fejezet révén
pai civilizáció emberével. Egész hátralevő életében teszi viszonylagossá a felvilágosodásban abszolútnak
a nemes nyihahák közösségébe vágyik. Ezt a szán tartott emberi és társadalmi értékeket.
dékát a nemes lovak parlamentje keresztezi, mert
egy jehu a törvényeik szerint (Gullivert végig annak
tartják) nem élhet együtt a nyihahákkal. Ezért kell
Gullivernek távoznia az általa eszményinek tartott
világból. Angliába hazatérve már családja közelségét
is nehezen viseli. Az emberektől végleg megundoro Fogalmak
dott főhős legszívesebben egy istállóban tölti minden utazásregény: a kalandregény egy fajtája, ahol a történések
idejét. és a hős jellemfejlődése utazás(ok)hoz kapcsolódik
A Gulliver utazásai már saját korában is rendkívüli szatíra: a komikus ábrázolás egyik fajtája, jellemzője
népszerűségre tett szert. Mégis megosztotta az olvasó a tárgyával szembeni éles, keserű, gúnyos elutasítás
Irány a szöveg!
1. Olvasd el az első szövegrészletet a Gulliver utazásaiból! Nevezd meg a szatíra eszközeit!
2. Milyen a lilliputi és az angol jogrend közö� különbségre derül fény a második szövegrészletben?
3. Olvasd el a nyihahák országában tett utazás részleteit is! Mit üzen az olvasónak az utolsó fejezet ember-ló
megfeleltetése? Milyen írói eszköz révén szembesül az olvasó saját emberségének gyarlóságával?
4. Mi a reakciója Gulliver gazdája az Angliában tartott lovak élethelyzetének jellemzésére? Mi indokolja ezt
a reakciót?
5. Milyen gondolati fejlődésen esik át a főhős a regény végére? Mi magyarázza ezt a változást? Hogyan fogadja
a jelenséget Gulliver környezete?
6. Mit bizonyít a gulliveri jellemváltozás? Mi lehet Swi� véleménye az emberi faj fejlődésével kapcsolatban?
7. Hogyan jellemezhető a szerző által fejlődésképtelennek ítélt emberiségnek írt bölcseleti regény ténye?
8. Nézzétek meg a Süsü, a sárkány bábfilm A bűvös virág című részét! Figyeljétek meg, milyen elven és gya-
korlattal működik benne a „tudományok vára”! Melyik regénybeli jelenettel rokonítható a bábfilm részlete?
Miért?
4
Vitassuk meg!
, Gulliver egész embervoltunk rettentő
„Más szatíra egyegy emberi gyengeséget, divatot vagy visszaélést ostoroz
kicsúfolása. (…) Olvasása közben az ember mélyen szégyelli, hogy ember”.
Szerb Antal: A világirodalom története
en? Vajon ma is olyan az emberiség,
▶ Milyen szégyellnivaló emberi tulajdonságokat ismertél meg a regényb
lmi fejlődés?
amilyennek Gulliver a nyihahák országában ábrázolja? Szerintetek van társada
93
A francia felvilágosodás prózája
Voltaire: Candide vagy az optimizmus
Az irodalomtörténet számos olyan prózai művet tart számon, melynek szerencsés zárlata van. Ezeknek
az alkotásoknak az olvasói elégedetten tekintenek az általuk olvasott könyv végkimenetelére. Más mű-
vek viszont balszerencsés fordulattal végződnek. Olvasóik érzelmileg is azonosulnak végkicsengésükkel.
A francia felvilágosodás írója, Voltaire naivitásnak, önáltatásnak, illúziónak mondja

az emberiség kollektív optimizmusát. Hogyan viszonyul ez a gondolat a felvilágoso-
dás eszméihez? Miért mondhatjuk, hogy a felvilágosodás leszámol az optimizmussal?
Miért tarthatjuk optimistának mégis?
Voltaire amely szerint „világunk a lehetsé-

A francia felvilágosodás prózairo- ges világok legjobbika”, hiszen azt
dalmának egyik legnagyobb alak- Isten teremtette. Az egymást köve
ja és Rousseau mellett legnagyobb tő fejezetek a világban levő rossz
gondolkodója Voltaire (1694–1778, különböző lehetőségeit tárják az
eredeti nevén FrancoisMarie Auret) olvasó elé, a zsarnokságtól kezdő
volt. Jómódú családban született dően az 1755ös, harmincezer ál
Párizsban, majd a jezsuiták híres dozattal járó lisszaboni földrengé
kollégiumában tanult, mégis az sen át egészen az erőszak számtalan
egyház egyik legnagyobb ellensége formájáig. Mivel a mű egy filozófiai
lett. Egész életét botrányok kísér gondolat, állítás kifejtése, bizonyí
ték. Tehetségének köszönhetően az tása, ezért tézisregénynek ne
irodalmi szalonok kedvelt alakja vezzük.
lett. Később egy arisztokratával való A mű a főszereplő, Candide
összetűzése börtönbe, majd angliai megpróbáltatásainak sorából is
Nicolas de Largillire: Voltaire arcképe
száműzetésbe juttatta. Hazaérke (18. század) megközelíthető, ezért próbatételes
zése után a Francia Akadémia tag kalandregényként is értelmezhető.
jaként hirdette az angol társadalmi viszonyok feljebb Mivel azonban egy filozófiai tézis részbeni cáfolatára
valóságát. Örök harcot folytatott az emberi gondolat is vállalkozik, mellyel kapcsolatban a zárlatban bölcse
szabadságáért, hitt a haladásban és elszántan küzdött leti jellegű útmutatást is ad, nevelési regényként is
mindenféle elnyomás ellen. Élete utolsó 20 évét a sváj felfogható.
ci határ mellett, Ferneyben töltötte, ahol kastélyában A regény írói szándéka mögött a filozófiai és társa
a kor jeles gondolkodói is megfordultak. Írói és gondol dalmi gondolat keretein túl, e célokat megerősítendő
kodói tekintélye saját korában is megkérdőjelezhetetlen a tárgyilagosság látszata áll, amit a mű alcíme is meg
volt. Franciaország írófejedelmeként számos műfajban erősít: „Fordítás Ralph doktor úr eredeti német könyvé-
és céllal alkotott: eposzain és regényein túl röpiratai és ből, mindazokkal a kiegészítésekkel, amelyeket a dok-
tanulmányai is jelentős alkotások. Tevékenységét mégis tor úr zsebében találtak, amikor meghalt. Mindenben
levelezése révén tartják legtöbbre. az úr 1759. esztendejében”.
Candide vagy az optimizmus A regény szerkezete

Az írásmű szerkezetében a próbatételes kalandregény
Voltaire 1759ben fejezte be Candide vagy az optimiz- szerkezeti felépítése köszön vissza. A regény egyes
mus című kisregényét, ami igazán híressé tette őt. epizódjai nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz,
Az alkotás lényegében egyetlen mondat, a német filo sorrendjük szabadon felcserélhető. Ezt a szerkesztési
zófus, Gottfried Leibniz híres állításának cáfolata, eljárást, ami a pikareszk regényeket jellemzi, a spa
94
szöveggyűjtemény
nyol Cervantes Don Quijote című regényében is meg nyomatékot jelzik a szerkezetben betöltött pozíciók.
figyelhetjük. A laza fűzésű jelenetekből álló kalandso Az ily módon szimmetrikus regény egy ponton azon
rozatban a szereplők felszínesen ábrázolt jelleme alig ban mégis ellenpontozó jelleget mutat: míg a regény
változik, lényegében állandó marad. A kalandok hősei nyitányától Eldorádóig tartó események aktívan ala
sokszor meghalnak, majd a történet egy későbbi pont kítják a főhős, Candide sorsát, addig az Eldorádó utáni,
ján újból felbukkannak. a zárlatig tartó eseménysor irányítása éppen a főhős
A mű felépítése három pilléren nyugszik: a nyi- kezében van.
tány, a zárlat kerete, illetve az Eldorádó-fejezetek
jutnak benne kiemelt szerephez. Vesztfália, a kisre A tézisregény alaptételének
gény kiindulási helyszíneként az emberi élet idilljének és szereplőinek viszonya
megbomlását, a megpróbáltatások kezdőpontját, át Leibniz német filozófus tételét a regényben Pangloss,
vitt értelemben pedig a Paradicsomból való kiűzetést Candide nevelője képviseli. Ezeket az elveket az elbe
mutatja. A konstantinápolyi végpont a történet nyug szélő gúnnyal és iróniával illeti, és a mű végén Pangloss
vópontját, a kertmotívummal a megidézett Édent, hozzájuk való ragaszkodását is megkérdőjelezi. A tétel
valamint a magánélet boldogságát és értelmét hozza ellenpontjának, antitézisének regénybeli képviselője
el. A regény abszolút középpontján az Eldorádó-fe- Martin, aki szerint a teremtett világ a gonosz kezébe
jezetek állnak, melyek megkettőzve, a többi fejezet- került. A két szélsőséges álláspont közös nevezője, hogy
nél bővebb terjedelemben, az alkotás szerkezetének mindkettő feleslegessé teszi az emberi erőfeszítést, hi
hozzávetőleges mértani fókuszában találhatóak. szen a végpontokon érzékelt világ vélt státusza értel
Bölcseleti, filozófiai jelentőségük is kiemelt: e tartalmi metlennek és kilátástalannak tartja a küzdést. Candide
Daniel Nikolaus Chodowiecki: Illusztrációk a Candide-hoz (1778)
95
főhősként a két ellenpont között áll: megszerzett ta is emberellenes: a járványok, a földrengések és szél
pasztalatai aláássák a panglossi tanok létjogosultságát, sőséges időjárási jelenségek egytőlegyig az emberi
mégis értelmet találnak a létezésben. Alakját Voltaire nem ellen esküdt erők. Ennél is rosszabb a civilizált
elnagyoltan ábrázolja, gondolkodásmódjának csapon emberiség megítélése a kisregényben, hiszen jellem
gásait beszélő neve („együgyű”) is indokolja. zésük súlyos erkölcsi mélységekbe vezet. A civilizáció
uralta emberiség többek között a tolvajlás, a kapzsi
A Candide filozófiája ság, a szerzés, a csalás, a bujaság, az erőszakosság, az
A kisregény kezdetének idillje Candide és Kunigun irigység, a háborúskodás, a hitetlenség és az ostoba
da frissen fellángoló szerelmét mutatja. Kettejük ság tévútjain jár. Kulturális javai és felhalmozott tu
érzelmei lebuktatják őket a báró előtt, ezért a fősze dása ellenére gyarló, bűnös és javíthatatlan faj. Olyan
replő menekülni kényszerül. Ezzel a sorsfordulat közösség, amelyben az önérdek mindig legyőzi a tár
tal veszi kezdetét az a számtalan kaland, amelyben sas megfontolásokat. Ez a tapasztalat a swift i kiáb
a regényhősök Európát és DélAmerikát is beutazzák. rándultság hangjait idézi. A francia fi lozófus, író és
Kalandjaik során tragédiák, csapások, váratlan for nevelő, JeanJacques Rousseau (1712–1778) az ember
dulatok, képtelen események és szerencsés kimenete ség általános erkölcsi romlásáért a civilizációt teszi
lű történések kísérik őket. A történések az emberiség felelőssé.
és a természet viszonyának, valamint a civilizáció
társadalmi hatásainak a felvilágosodás korában ked Eldorádó
velt kérdéskörét is magyarázni engedik. E kérdéskör A regény központilag is kiemelt, két fejezetből álló
kapcsán Voltaire a kor másik nagy gondolkodójával, része: Eldorádó. Ez a helyszín formailag is megfelel az
Rousseauval kerül gondolati párharcba. Voltaire utópikus fi lozófia jellemző tereinek: a szigetszerűen
a regényben külön metszetben ábrázolja a szabad és megközelíthetetlen és elhagyhatatlan térben talál
romlatlan természetben élő emberi faj erkölcsi bot ható mintaállam az eszményi társadalmi berendezke
lásait, a majmokkal szerelmeskedő bennszülöttek dés kísérleti terepe. A gondolatkísérlet Voltaire ideális
világát. Az író gondolati világában a természet maga államról alkotott elképzeléseit visszhangozza. Eldo
rádó a regény egyetlen olyan helye, ahol az emberek
boldogok. Mindenki szabad. Önrendelkezésüket csu
pán egyetlen intézkedés korlátozza: a polgárok a vi
lágtól elzárt lakóhelyüket sosem hagyhatják el. Ebben
az ideális államban mindenki kedvtelésből dolgozik,
amiért cserébe az egyéni szükségleteket a közösen
megtermelt javak fedezik. A kincsekért senki sem ra
jong. A jólét természetes velejárója, hogy megszűnik
általa az erőszakos szerzés, a tolvajlás, a vagyonelle
nes bűn gyakorlata. Mivel nincs törvénysértés, így
bíróságokra sincsen szükség és a végrehajtó intézmé
nyek is feleslegesek. Az államot a józan ész eszközé
vel egy felvilágosult, abszolút uralkodó irányítja, aki
a közösség érdekeit mindennél előbbre valónak tartja.
Az eldorádóiak legszebb épülete a tudományok palo
tája. Az állam minden polgára hívő ember, a szemfor
gatónak tartott egyház léte itt azonban felesleges.
Konstan�nápoly – a regény zárlata

A Candide zárlatának helyszíne: Konstantinápoly.
Ez a regénytér keretes szerkezetet alkot a vesztfá
liai nyitánnyal: az elveszett, majd végül újra megta
lált idill és a magánélet zárt közege egymásnak felel
nek. A metaforikus vesztfáliai (éden)kert és a va
Richard Houston (L. Sen után): Voltaire portréja (1731– 1779) lóságos konstantinápolyi kert regényterei egymást
96
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
hivatkozzák. A tézisregény kiindulópontja is önma hetséges kerete a saját erőfeszítésen alapuló, értelmes
gába tér vissza: Candide tapasztalatelvű kétkedése célokat szolgáló, a haladást és az egyéni boldogulást
megerősödik a lehetséges legjobb világba vetett hit garantáló munka, ami a külvilágtól elzárt magánélet
ben. Pangloss mester pedig, bár lényegében szintén békés és értékteremtő közegében valósul meg.
megcáfolva látja a nemes eszmét, mégsem fordul
szembe az alaptézissel, hiszen „Leibniz mégsem té
vedhetett”. A szereplők viszonyrendszere a mű végére
megváltozik. Kunigunda is megcsúnyul, ami a vá
Fogalmak
gyott és nehezen megszerzett, eszményi célok lehet
tézisregény: regénytípus, amelyben példázatszerű történettel
séges értékvesztésének tényét bizonyítja. A megol
valamilyen filozófiai állítást kíván bizonyítani az író
dást végül egy török dervis példája hozza el:
a közélettől elforduló ember a saját kertjébe zárkózva nevelési regény: a fejlődésregényhez hasonló regénytípus,
abban különbözik tőle, hogy a főhős szellemi fejlődését
az értékteremtő emberi munkában találja meg az élet elsősorban pedagógiai ösztönzések mozgatják, míg
értelmét. Őt követve Candide, Pangloss és Martin is a fejlődésregényben a gyakorlati tapasztalatoknak is nagy
hasonlóképpen cselekszenek. A „műveljük kertjein- szerep jut
ket” elve és gyakorlata az utópikus Eldorádó cáfolatát keretes szerkezet: a műalkotás sajátos kompozíciós formája,
jelenti, hiszen három dolgot is elűz az emberi életből: melyben a nyitány és a zárlat formai-motivikus vagy tartalmi
a bűnt, az unalmat és a szükséget. A lét egyetlen le szempontból megegyezik
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben a Candide regényrészleteit! Jellemezd Eldorádó földrajzi adottságait!
Milyen, a felvilágosodás regényeiben kedvelt helyszínekkel rokon az elhelyezkedése?
2. Milyen központi újraelosztási gyakorlat uralkodik a szigeten? Miért nem használnak pénzt a polgárok?
Anyagi értelemben megvalósultnak látszik a teljes egyenlőség?
3. Milyen szabadságjogában korlátozza az embert Eldorádó törvénye?
4. Állapítsd meg, megvalósul-e a vallásszabadság? Milyen dogmatikus különbség van az eldorádói vallás
és a katolikus tanok között?
5. Miért nincs büntetés-végrehajtási intézmény a szigeten?
6. Mi jelzi Eldorádóban a tudomány rangját?
7. Hogyan alakul Pangloss, Martin és Candide saját, korábbi elveikhez fűződő viszonya a regény zárla-
tában?
8. Mely pontokon hivatkozik az utolsó fejezet a regény nyitányára? Mit üzen az olvasónak a regénykeret?
4
Vitassuk meg!
„De vár ám az a munka a kertben!”
Voltaire: Candide vagy az optimizmus, Gyergyai Albert fordítása
pontokon naiv az eldorádói elképzelés,
▶ Szerinted miért garantálja a saját élet saját kertje a boldogulást? Mely
Eldorádóban vagy a konstantiná-
ami csak az ember közösségi szemléletére alapoz? Te hol élnél szívesebben?
polyi kertben? Miért?
97
A német felvilágosodás irodalmából
Goethe: Faust
Goethe drámájának címszereplője, Faustus doktor reneszánsz humanista volt, tudós és mágus egy
személyben, halála után (1587) népkönyv jelent meg róla. Innen származik az a legenda, hogy a töké-
letes tudás érdekében szövetséget kötött az ördöggel. Számos egyéb történet is kapcsolódott hozzá,
a 17. században pedig népi bábjátékok és moralitások kedvelt szereplője lett. Goethe átértelmezte az
általa is ismert történetet, az ő Faustja üdvözül.
Mit tanultunk a moralitásjátékokról? Milyen tanulságot kapcsolhattak a moralitásjáté-

kok Faust alakjához? Miért gondolkodik máshogy ugyanerről a szereplőről a felvilágo-
sodás kora és Goethe?
A német klasszika hozott számára. Hőse tipikus szen

A 18. század második felének né timentális hős: magányos, meg nem
met irodalma az egyik legnagyobb értett, érzékeny. Goethe a szen
hatású korszak az irodalom törté timentalizmus kedvelt műfajában,
netében. Legfontosabb szerzői Jo a levélregényben mutatja be
hann Wolfgang Goethe (1749–1832) Werther érzelmeit. A legtöbb levél
és Friedrich Schiller (1759–1805). címzettje a főhős barátja, néhány
Az általuk meghatározott iroda nak pedig a szerelme, Lotte. Wert
lomtörténeti korszakot német klasz her öngyilkossága a szenvedélyek
szikának, vagy a korszak szellemi pusztító erejét példázza, és az em
központja, Goethe és Schiller lakó ber kiszolgáltatottságát velük szem
helye után weimari klassziká- ben.
nak nevezzük. A szentimentalizmus hatását
Az elnevezés megtévesztő lehet, tükrözi a Vándor éji dala (1783)
hiszen a német klasszika majdnem című verse is, amelyet egy vadász
Joseph Carl Stieler: Goethe arcképe
száz évvel a francia klasszicizmus (1828) kunyhó falára jegyzett föl. Az egy
után alakult ki, és sok szempont szerű, nyolcsoros dal első sorai
ból különbözött tőle. A német felvilágosodás alkotói a természet idilli nyugalmát mutatják be. Éjszaka
is nagy tisztelettel fordultak az antik klasszikusok van, mindenütt béke honol. A vándort az utolsó két
felé, de a színházról például egészen másként gondol sort indító megszólítás kapcsolja a versbe: a termé
kodtak, mint a francia klasszicista dráma megismert szet békéje őrá is kiterjed. A zárlat a közelgő halálra
alkotói. Boileau merev, arisztotelészi alapokon nyug utal, és a szentimentális gondolkodásnak megfelelően
vó szabályaival szemben ők a műalkotás egyediségét, a természettel való szelíd, csendes, nyugodt összeol
a teremtő zsenialitás fontosságát hangsúlyozták, és vadásként érzékelteti azt. A versnek számos magyar
a francia drámaírókkal ellentétben inkább Shakespea fordítása készült, ezekből adunk egy válogatást a szö
re színházáért lelkesedtek. veggyűjteményben.
Goethe 1775ben a főherceg hívására Weimarba
Johann Wolfgang Goethe költözött, előbb udvari hivatalnok, majd miniszter
Goethe jómódú polgárcsaládból származott, jogot ta lett. Művészete klasszicista fordulatot vett. Legtisztább
nult. Egyetemista korában barátkozott össze Herderrel klasszicista költeményei a Római elégiák (1788–1790).
(1774–1803), aki megismertette az 1770es évek német Ebben az időszakban írta nevelési regényét, a Wilhelm
irányzatával, a szenvedélyes, lázadó szellemű Sturm Meister tanulóéveit (1795).
und Dranggal. Ebből az időszakból való Az ifjú Wert- A 18. század utolsó éveiben már egy új stílusirány
her szenvedései (1774) című regénye, amely világsikert zat, a romantika tör utat magának, a weimari nagy
98
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
hercegség egyetemi városkájából, Jénából kiindulva. rinthatja a lelkét. Faust azonban mindenütt az emberi
A romantikáról később tanulunk részletesen, de itt élet fájdalmaival szembesül, s csak akkor lesz boldog,
jegyezzük meg, hogy Goethe bár szembefordul a ro amikor beleolvad az embersokaság nagy közös mun
mantika alkotóival („klasszikus, ami egészséges, ro- kálkodásába.
mantikus, ami beteg” – mondja), a romantika hatása
őt is eléri. Erről tanúskodnak balladái, például A Tün- Faust, az Úr „szolgája”
dérkirály. A vers kísérteties hangulatú, sejtelmes: apa A Fausthagyományt már az Égi prológusban átér
és fia egy erdőn vágtat keresztül az éjszakai viharban. telmezi Goethe, amikor az Úr a „szolgájának” ne
Párbeszédükhöz a fiú számára megjelenő Tündérkirály vezi Faustot, mert az élet értelmét keresi, termékeny
szólama társul, aki saját mesevilágába csábítja a gyer nyugtalanság hatja át. Ez az istenkép a deizmushoz
meket. Az apa kétségbeesetten próbálja visszatartani kapcsolódik. A deisták úgy hitték, az ember önerő
a fiút, de a Tündérkirály hívása erősebbnek bizonyul: ből, fi lozófiai úton is eljuthat a vallási jellegű felis
az apa már csak gyermeke élettelen testét tartja a ke merésekig. Faust is megvilágosodik élete során: első
zében. monológjában az öngyilkosságon gondolkodik, az
utolsóban viszont élete értelmét a másokért végzett
Faust munkában találja meg.
Faust alakjában az empirizmus beállítottsága is
Goethe főműve, a Faust című emberiségköltemény megjelenik. A nevelődés, a megismerés, a tudás Goe
a világirodalom egyik csúcsteljesítménye. Goethe thénél is tapasztalatok útján lehetséges. Ezért nevet
mintegy hatvan éven át dolgozott a Fauston, első vál séges figura Wagner, Faust segédje, a szobatudós, aki
tozata már 1775–1776ban elkészült, az első rész, a Fa- megelégszik a könyvtárszobák papírízű tudásával.
ust I. 1808ban jelent meg, a Faust II. pedig a költő ha Faust tudása mélyebb: ő eljut a szótól a tettig. Tettvágy,
lála után, 1832ben. A mű középpontjában Faustus életszomj fogja el, a mű végére pedig tevékeny, munkás
doktor és az ördög, Mefisztó szerződése áll: ha a tudóst életformát választ.
Mefisztó boldoggá tudja tenni az életben, megkapa „Kivezérlem őt a tisztaságba” – mondja az Úr Faust
ról. A mű istenképe szerint az Úr a gonosz segítségével
is neveli, tanítja az embert. Mikor Mefisztó fogadást
ajánl, az Úr elfogadja azt, de az ördögöt az ember tö
kéletesedésének eszközévé teszi. Így érthető, hogy Me
fisztó miért úgy mutatkozik be Faustnak, mint Isten
eszköze („az erő része, mely / örökké rosszra tör, s örök-
ké jót mível”). De – ezt ne feledjük – Mefisztó rosszat
akar, s akarata ellenére művel jót. A nők kihasználá
sára csábítja a megcsömörlött Faustot, amikor megfia
talítja, s egy kamaszlányt kínál neki. De Faust Margit
által megismeri a szerelmet.
Faust útját kétségkívül bűnök szegélyezik (ebben kü
lönbözik a többi utazó hőstől, Gullivertől és Candide
tól), de a mű végén üdvözül. Az Úr szemében ugyan
is nem a bűntelenség teszi igazzá az embert, hanem
a bűnbánat, a törekvés a jóra. Márpedig Faust lelkét
nem tudja megrontani Mefisztó, nem sikerül kielégí
tenie Faust vágyait, nem mond le a nagy ábrándról,
a boldogabb jövő látomásáról.
Liezen-Mayer Sándor: Faust és Margit (1875 körül)
99
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA 5–6. oldal
Mefisztó és a német filozófia a gondviselés jelének mondta, hogy bár mindenki

Mefisztó – mint láttuk – pozitív szereppel bír. Hogy önző célokat követ, az akaratok eredőjeként mégis po
a rossz végső soron célszerű, hasznos lehet, a korabeli zitív eredmény valósul meg (ezt nevezte az ész cselé
német filozófia, a német idealizmus egyik alapgon nek). Példaként hozta fel Caesar, Pompeius és Crassus
dolata volt. harcát a hatalomért, melynek során az életképtelen ró
A kor egyik legkiválóbb gondolkodója, a már idé mai köztársaság császársággá alakult át.
zett Immanuel Kant (1724–1804) például a gondvi
selést akarta kimutatni a történelemben. Megőrizte Fogalmak
a felvilágosodás hitét a haladásban, de igazat adott Ro weimari klasszika: a német felvilágosodás irodalmának
usseaunak, aki a civilizációt egy bűnös vágyból, a bír kulturális központjára, Weimarra utaló irodalomtörténeti
vágyból vezette le. Elfogadta Rousseau társadalomkri fogalom, amely elsősorban Goethe és Schiller 1800-
tikáját is, de úgy vélte, a vadak társadalma és a romlott as években kifejtett művészeti programját, irodalmi
civilizáció után jönnie kell egy újabb fokozatnak, meg munkásságát foglalja magába
kell születnie a világállamnak, amelyben jogrend és levélregény: regénytípus, amely fiktív levelekből áll,
béke lesz, s az ember kibontakoztathatja magát. Kant ezek időnként más szövegfajtákkal (elsősorban fiktív
naplórészletekkel) együtt szerepelnek a regényben
szerint a fejlődés hajtóereje a bűn. A vadakat a bírvágy,
Sturm und Drang: német irodalmi mozgalom 1760–1790
a hiúság és az uralomvágy késztette államalkotásra,
között, amely átmenet a klasszicizmus és a romantika
hiszen csak az állam képes féken tartani a szenvedé között; az elnevezés jelentése: ̕vihar és előretörés̕
lyeket. Csakhogy az államok között a szenvedélyek
emberiségköltemény: drámai mű, amely az emberi lét
folytán ismét előállt a hadiállapot. Kant szerint ez egy legalapvetőbb kérdéseire kísérel meg választ adni
világállam létrejöttéhez fog vezetni, mert elviselhetet német idealizmus: a német filozófia 19. századi korszaka,
lenné válik a háborúk okozta nyomor. amelynek legfőbb jellemzője, hogy a valóságot egy
A kor másik kiemelkedő filozófusa, Georg Wilhelm abszolút eszméből (abszolút Én, Ész, Logosz) értelmezte;
Friedrich Hegel (1770–1831) történelemfilozófiájában legfontosabb képviselői Kant, Hegel, Fichte és Schelling
Irány a szöveg!
1. Olvasd el az Égi prológust a szöveggyűjteményben! Idézd fel a bibliai teremtéstörténeteket! Hogyan jelen-
nek meg a Biblia első teremtéstörténetének lépései a szövegben? Miben tér el a teremtett világ goethei
felfogása a bibliaitól?
2. Az olvasott részlet alapján írj rövid vázlatot az Úr és Mefisztó viszonyáról!
3. Hogyan jelenik meg az Úr és Mefisztó dialógusában az ember és az ész? Milyen metaforák, kifejezések utal-
nak rájuk?
4. Olvasd el a Faust második részletét is a szöveggyűjteményben! Az olvasottak alapján készíts T-ábrát Faust
világképéről! Mi az, ami fontos neki, mi az, amit megvet, mi az, amitől bár szeretne, nem tud függetlenedni?
Megállapításaidat támaszd alá idézetekkel!
5. Foglald össze saját szavaiddal, hogy miben áll Faust és Mefisztó „alkuja”!
4
Vitassuk meg!
„Az istenekhez én jaj nem hasonlítok!
Csak féreghez, mely porban vánszorog...”
Goethe: Faust, Jékely Zoltán fordítása
z hasonló, Isten képmására terem-
▶ Mi alapján mondja több vallás, hogy az ember a teremtés koronája, Istenhe
tetett? Miben hasonlít mégis „a féreghez”?
100
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A felvilágosodás
angol lírája: Robert Burns
Robert Burnst, a felvilágosodás eszméiben gondolkodó költőt a magyar
irodalomtörténet Petőfi Sándorral rokonítja.
Vajon milyen vonásokban mutathat rokonságot a skót

Burns a magyar Petőfivel? Nevezz meg lehetséges poéti-
kai témaköröket és stilisztikai elemeket!
Robert Burns arcképe
(19. század)
Robert Burns pályája lyeket ismert dallamokra írt. Alkotásainak kiváló ma
Robert Burns (1759–1796) skót családból származó gyar fordítói között Arany Jánost, Szabó Lőrincet, Ily
költő volt. Tanulóévei megismertették és megkedvel lyés Gyulát és Weöres Sándort is megtaláljuk.
tették vele a latin, valamint a francia nyelvet, ezen túl
jól ismerte a XVIII. századi angol irodalmat és Sha John Anderson, szivem John
kespeare munkásságát. A költő védjegye, hogy szű
kebb skót környezetének dialektusát költői nyelvvé Burns egyik leghíresebb alkotása, az 1791-ben kelet-
tette, miközben régóta nem használt kifejezéseket is kezett John Anderson, szivem John című szerelmes
felelevenített. Apja halála után Jamaicába tervezett vers. A két versszakból álló dal lírai alanya egy koro-
kivándorolni, ezért az utazáshoz szükséges útiköltség sodó asszony, aki saját, szerelmével közös jelenének
előteremtése céljából kiadta első verseskötetét, amivel perspektívájából tekint vissza az együtt megélt múltra.
egy csapásra híres lett. Ebben a kötetben a skót nyelv A múltidéző szöveg hangvétele békés és hálával teli.
járásban írt alkotások az igazán jelentősek, az angol A versszakok metonimikus nyitó és zárósora refrén-
nyelvűek kevésbé. ként használt, érzelmekkel teli egység, ami nem csupán
A kötet jellemző stílusjegye a gúny és a szatíra, ám az egyes szakaszokat és magát a költeményt, de a visz
a gyűjtemény válogatásként nem tartalmazza az ad szaemlékezés gesztusa által a férfi és nő közös életét is
dig elkészült összes költeményt. A gyűjtemény sikerét keretbe foglalja. A szöveg formailag az idő- és érték-
mutatja, hogy a következő évben új kiadást élt meg. szembesítés versszervező gyakorlatára épül. A múlt
Az alkotások tematikus rendje sokszínű: a szerelmi eltűnt értékeit a fiatalság jellemző testi jegyei képvise
líra tárgyköre mellett a hazafias versek, valamit a fran lik, melyekkel szemben az öregség látható jelei állnak.
cia forradalom eszmeiségének markáns jelenléte a né Az ifjúság elvesztésének ténye azonban mégsem elégi
piesség felé forduló költőt a felvilágosodáshoz sorolja. kus megfogalmazású. Az ősz haj és a ráncos homlok
Politikai tárgyú alkotásaiban szót emel a társadalmi a kitartó szerelem és az évtizedes hűség által szépül
igazságtalanság és az elnyomás ellen, miközben az meg, és válik az összetartozás tanújaként abszolút ér
arisztokrácia és a parasztság érdekellentétét is kiemeli. tékké. Az áldás mint az Istentől eredő legfőbb jó női
Burns költészete közösségi líra, ami élesen szembefor szívvel való metonimikus azonosítása az érzelem meg
dult a kedvelt és divatos korjelenséggel, az angol szen tartó erejét fejezi ki. A második versszak metaforikus
timentalista sírköltészettel. térkezelése az emberi élet szakaszainak feleltethető
Alkotásait az antik görög és római lírában megfi meg. A hegyre feljutó emelkedés, majd a csúcs elérése
gyelhető, feszes formafegyelem jellemzi. Fennmaradt utáni összekapaszkodott leereszkedés emlékké távolít
kéziratai látni engedik, hogy verseit aprólékos mű ja a fiatalság értékeit. Helyettük azonban a szöveg más,
gonddal, sokszor más alkotók szövegeinek parafrázi szintén pozitív előjelű fogalmakat rendel a megállapo
saként, azokat többszörösen átdolgozva írta. Nyers dott időskor életszakaszához. A víg napok visszafogott,
anyagként bánt tehát a műalkotásokkal, amely eljárás de elégedett létösszegzése a szerelemben megélt ér
szintén a felvilágosodás klasszicizmusához sorolja őt. zelmihangulati értékek meglétére utal. A vers zárla-
Irodalmi tevékenysége a szatírák és a verses levelek tának a megpihenéshez kapcsolódó utalása a „lent”
által jelentős, legsikerültebb művei mégis dalai, me határozószó említésével átvitt értelemben is üzen.
101
Robert Scott Lauder: Burns búcsúja (19. század)
A halál mint végső megnyugvás örökké teszi az em

beri összetartozás érzését, ami által a női versbeszélő
alapélménye az öröklét távlatába helyezkedve nyug
szik meg. Burns műve így a véges létezést szembesíti
a végtelen szerelemmel: a keretbe foglalt, múló életidőt
a halhatatlan szerelem végtelen értékeivel tölti meg.
Falusi randevú
Burns Falusi randevú című költeménye helyzetdal
formájában megírt életkép. A rövid terjedelmű,
szabályos szerkezetet mutató, páros rímes vers témája
könnyed: a szerelmi beteljesülés boldog élethelyzetét
sejteti. A líra műnemében ritka, párbeszédes forma
a két évődő és a boldogság kapujában álló, vággyal teli
ember találkozását készíti elő. A falusi helyszín a zárt
emberi közösség megkövetelt erkölcseivel és mindent
tudni akaró kíváncsiskodásával veszi körül a szerelme
Korai még a konty nekem

Burns Korai még a konty nekem című verse öt négysoros, félrímes versszakból álló sze
relmes vers. A dal lírai alanya egy fiatal lány, aki egy felé figyelemmel és testi vággyal
forduló férfihez beszél. A költemény csak a női megszólalás szólamát mutatja, ami válasz
az elhallgatott férfi megnyilatkozásra. Az ilyen módon felépülő vers egy férfi-női pár-
beszéd egyik fele tehát, ami mögött mégis felsejlik a szöveg és a beszédhelyzet egésze.
A lírai én önmeghatározása a mű elején rögtön válasz a férfi szándékára. Benne az innen
kezdődő érvsorozat legfőbb indoka is elhangzik: a fiatal lány gyönge és félénk még a meg
élt, felnőtt szerelemhez. A címben hordozott hajviselet jelképi erővel bír: a konty a vidéki
faluközösségekben az asszonyok jellemző megjelenését kísérte, azt üzenve, hogy viselője
férjezett személy. Az alkotás magyar fordítása ezt a metaforikus utalást csak szimboliku
san használja, ám az eredeti Burnsvers címében is hordozott, kifejezetten a házasságra
tett utalása jóval egyértelműbb hivatkozás a szövegbeli lánykérés tényére.
A versbeszélő megszólalásai helyzetének összetettségére utalnak. Döntését, a férfi ajánla
tára adott válaszát alapvető ellentétek befolyásolják. Ez a külső és belső kettősség a szöveg
ellenpontozó szerkezetében köszön vissza. Az anyai, a közösségi és a saját erkölcs és a kí
váncsi, éledező, mégis félénk vágy, az erény és bűn, a tél és nyár, a halott téli és a buja nyári
természet ellentétei végig uralják a költeményt. Az asszonnyá válás kapujában álló női vers
beszélő tökéletesen érzi, hogy mint minden beteljesülés, a testiség is szükségképpen mindig
valaminek az elvesztése árán követkehet be. A női lét érettsége tehát a gyermeki tisztaság és
ártatlanság visszavonhatatlan feláldozásával jár. A lírai alany közlésmódja ezért, valamint
a benne lévő vágy és kétség kettőssége miatt is metaforikus: a ruhák fodrai, a téli éjszakák
hosszúsága mindmind kimondhatatlant teszik kimondhatóvá. A szöveg egészében megfi
gyelhető, állandó hangulati-kifejezésbeli fokozást, ami a tél és a hideg képzetével párosul,
végül a finoman reményt és beleegyezést hordozó nyár megidézése oldja.
102
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
seket. A lírai alaphelyzetben Findlay, az udvarló kopog Burns költői bravúrja éppen e párbeszédben érhető tet
tat éjjel a fiatal nő ajtaján – bebocsátást kérve és remél ten: a nő időhúzó, mesterségesen lassított tempójú köz
ve. A valódi szándékot sejtő lány finoman évődik sze lései közé rendre a férfi szófukar, lényegre törően bele
relmével: megnyilatkozásai a határozott elutasításból egyező, gyors szólama ékelődik. Az utolsó versszak
vélhetően a teljes beleegyezésig jutnak el. A versszöveg nyelvi és verbális közléselemei sejtetni engedik a sze
rövid terjedelme és a női versbeszélő szándékának eh mérmesen elhallgatott történéseket. A női feltételeket
hez kapcsolódó, gyors fordulata a vágy kölcsönösségének a mű ezen pontján már meghaladta az idő és a beszéd
bizonyítéka. A versnyitányban olvasható verbális eluta helyzet. A boldog beteljesülést sürgető férfi szó szerint
sítás tehát a szerelmesek boldog játékának része. A nő ismétli az itt már felszólító módú női megszólalásokat.
megszólalásaihoz képest a néven nevezett férfi közlése A tudatosan használt felszólító mód innentől már csak
lemei jóval rövidebbek: az egykét szavas megnyilatko az éjszakai találkában megélt szerelem titkának megőr
zások a beszéd helyett a tettet sürgetik. A lopás szándé zésére vonatkozik. Ez a nyelvi forma a titoktartás szán
kára tett női utalás a testi kapcsolat titkolt, lopott voltát déka mellett a nő által is vágyott, boldog beleegyezés
is jelenti. A férfi válaszelemeit a finom és visszafogott egyértelmű bizonyítéka. A költemény női megszólalójá
humor, a könnyed civódás közlésformái jellemzik. nak óvatos, ámde a kimondás vágyával mégis megerősí
Az első versszak kijelentő módú, női tilalmait a máso tett magatartása Walter von der Vogelweide A hársfa-
dik és harmadik versszak ismételt feltételei ellenpontoz ágak csendes árnyán… című versének szintén női vers
zák. A nyelvi játék a női feltételes módot és igealakokat beszélőjét idézi. A két alkotás ezen túl az őket jellemző
szembesíti a férfi óhajtásával. Ebben a szerkezetben a nő életkép és helyzetdal műfaji sajátosságai révén is felel
tehát feltételek láncolatát vázolja fel, míg a férfi remél. egymásnak.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben Robert Burns John Anderson, szivem John című versét! Keresd meg az idő-
és értékszembesítés nyelvi-verbális kifejezőeszközeit a szövegben!
2. Nevezd meg a címsorban is megtalálható „szivem” szó szóképi vonásait! Mit jelképez ez a poétikai eszköz?
3. Nevezd meg a vers idősíkjait! Mit üzen ez az idősíkhasználat?
4. Olvasd el a Falusi randevú című verset is! Hol találod a nyelvi humor jegyeit a szövegben?
5. Adjátok elő párokban a művet! Figyeljetek az intonáció értelmező szerepére!
6. Mely közléselemek jelzik a női vágyat?
7. Miért van kitüntetett szerepe a versben a falusi környezetnek?
8. Állapítsd meg, mi a vers uralkodó verslába! Mit üzen az időmértékességet idéző verselési mód?
9. Nevezd meg a női versbeszélő találkával kapcsolatos aggodalmait!
4 Fogalmak
Vitassuk meg! helyzetdal: a dal olyan formája, melyben
magát a költő egy másik személy helyébe
„Volt víg napunk elég, John, / szép emlék két öregnek.”
képzeli, az ő hangján szólal meg, vagy
Robert Burns: John Anderson, szivem John, érzelmileg vele azonosul
Szabó Lőrinc fordítása
életkép: olyan többnyire lírai alkotás, ami
▶ Vajon mi által elégszik meg az ember a fenti idézethez hason- a mindennapi élet jellemző élethelyzetét
lóan a múlt szépségeivel? Csak a fiatalság lehet kitüntetett ábrázolja
életszakasza az emberi életnek? Ha igen, miért? Ha nem, ak-
kor melyik még? Milyen értékeket hordozhat az időskor?
103
1. Készíts Nicolas Boileau Költészettanának szöveggyűjteményben szereplő részletének, Arisztotelész Poétika-részleteinek
és Horatius Ars poetica című versének összehasonlításához minimum három pontból álló szemponttáblázatot, amelyek
alapján kidomboríthatók a három gondolkodó művészetfelfogásának hasonlóságai és/vagy különbségei!
2. Kétpár-módszerrel választott ábrával hasonlítsátok össze az antik és a francia klasszicista dráma jellegzetességeit az alábbi
szempontok alapján! A francia drámák eltérő vagy új jellegzetességeit emeljétek ki!
szerkezeti elemek stílusjegyek téma jellemtípusok
3. Most a megismert Shakespeare-drámákat (Romeo és Júlia, Hamlet) vessétek össze Molière Tartuffe című komédiájával az
alábbi szempontok alapján! Jelöljétek a különbségeket és az azonos jegyeket/hasonlóságokat eltérő színekkel!
szerkezeti elemek verselés a konfliktus forrása stílusjegyek
4. Készítsetek gondolattérképet a tanult Molière-darabról! Ezen mindenképp ábrázoljátok, milyen írói eszközökkel jut el
a szerző a társadalomkritika és a társadalomformálás céljáig!
5. F oglald össze, miért mutat túl az ifjúsági regény kategóriáján a Gulliver utazásai című alkotás! Milyen filozófiai, szociológiai
üzenetet és általános erkölcsi tanulságokat hordoz a regény?
6. Egészítsd ki az alábbi mondatokat, majd a feladat végeztével keress két tanulótársat, akikkel összevetitek kiegészített mon-
dataitokat! Végül dolgozzatok ki közösen egységes megoldást az egyes mondatokra!
– A Candide… tézisregény és kalandregény is egyben, mert…
– A regény elbeszélője gyakran él a dialogizálás eszközével, amellyel…
– Az egyes szereplők jelleme a regény során nem sokat változik, ezért…
7. Hasonlítsátok össze Candide konstantinápolyi kertjét az ószövetségi Ádám saját kertjével! Milyen különbségeket, illetve
hasonlóságokat láttok a helyszínek és a bennük élő szereplők között?
8. Vesd össze az eldorádói életet a konstantinápolyi kert adta életfeladatokkal! Melyik lehetséges létformát tartod embersze-
rűbbnek? Melyiket értékesebbnek? Miért?
9. Elevenítsd fel az alábbi fogalmakat, maid kösd őket tanult szerzőkhöz, illetve művekhez!
emberiségköltemény empirizmus hármas egység szabálya
disztópia helyzet- és jellemkomikum optimizmus
10. Jellemezd a modern értelemben vett fausti embert! Milyen célok, szándékok és elvek jellemzik ezt a hőst?
11. Csoportmegbeszélés módszerrel fogalmazzátok meg 10-12 perc alatt, miben látja Candide, illetve Faust az egyes mű-
vek végén az emberi élet értelmét, és hogyan kívánja ezt megvalósítani saját életében! Egy poszterre/csomagolópapírra
jegyezzétek le a megbeszélés során elhangzó kulcsmondatokat és -szavakat! Ezután járjatok körbe az osztályteremben,
írjatok észrevételeket a többi csoport munkájához, végül néhány percben szabad megbeszélés keretében reflektáljatok
egymás munkáira tartalmi, logikai és esztétikai szempontok alapján!
12. Olvassátok el újra a tanult Robert Burns-verseket! Hasonlítsátok össze bennük a szerelemmel kapcsolatban ábrázolt nő-
alakokat! Mit üzennek a szerelemről a különböző élethelyzetekben láttatott női megszólalók?
13. Készítsétek el az európai felvilágosodás irodalmának fürtábráját! Ügyeljetek arra, hogy az áttekintés műnemek és műfajok
rendszere alapján vegye számba a tanult műveket!
Donát János: Prónay Ifigénia, Amália és Antónia (1816–1817)
104
IV.
A FELVILÁGOSODÁS
MAGYAR IRODALMA
A magyar felvilágosodás kezdetei
Nyugat-Európában – mint láttuk – a felvilágosodást meghatározó társadalmi csoport a polgárság volt.
Magyarországon azonban a polgárosodás csekély mértéke, a polgárság kis súlya miatt elsősorban a kö-
zép- és főnemesség köreiben kezdődött meg a felvilágosodás eszméinek befogadása.
T-táblázatban foglald össze, hogy milyen életvitelbeli, gondolkodásbeli különbségek le-

hettek a polgárság és a nemesség között! Milyen értékek, eszmék kapcsolódhattak az
egyik és a másik társadalmi csoporthoz?
Magyarország a felvilágosodás korában Nemzeti Múzeum, illetve a Széchényi Könyvtár alap-

A török kiűzését követően a magyar lakosság, nemesek gyűjteményét. A XVIII. század végének magyar iro-
és jobbágyok egyaránt, igen sokat szenvedtek a Habs- dalma elsősorban a Habsburg befolyás miatt szorosan
burg Birodalom politikájától. Mária Terézia 1740-es összekapcsolódott a nemzet és a magyar nyelv ügyé-
trónra lépése egy kedvezőbb időszakot nyitott meg. vel. A híres herderi jóslat, mely szerint a szláv népek,
Számos közigazgatási reformmal igyekezett moderni- a románság és a németek gyűrűjébe zárt magyarság
zálni államát (oktatási rendeletet adott ki, az egyete- nyelve idővel el fog tűnni, lázas és dacos ellenállásra
met Nagyszombatból Budára helyezte stb.). A magyar sarkallták a nemzet ügyének támogatóit. Az irodalmi
nemesség tagjaiból testőrséget hozott létre udvarában, élet megszervezéséhez erős kezű, határozott vezéralak-
az itt szolgáló fiatalok közül kerültek ki a testőrírók: Bá- ra volt szükség: a létfontosságú irányítás Kazinczy
róczy Sándor, Barcsay Ábrahám és Bessenyei György. Ferenc kezébe került.
II. József anyjához hasonlóan, de radikálisabban
folytatta a birodalom átalakítását. Türelmi rendeleté- A magyar felvilágosodás s�lusirányzatai
vel csökkentett a protestánsok hátrányos megkülön- A felvilágosodás idején Magyarországon több stílus-
böztetésén; jobbágyrendelete megtiltotta a megalázó irányzat élt egymás mellett. A rokokó jelenléte mellett
elnevezés használatát, s egyben biztosította szemé- a kort egyértelműen a klasszicizmus uralta, de egyes
lyes szabadságukat, költözési jogukat. Központosító alkotók a szentimentalizmus, mások a népiesség
törekvéseivel ugyanakkor hatalmas indulatokat kel- vagy a romantika ízlésvilágát követték.
tett önmaga ellen. A németet tette hivatalos nyelvvé,
a vármegyék helyett pedig kerületekre osztotta az or- Bessenyei György
szágot, amivel kihúzta a talajt a megyeszékhelyeken Bessenyei György (1747–1811) protestáns, nemesi csa-
tömörülő, jogaikat hagyományosan itt őrző, érvénye- ládból származó író, költő és drámaíró volt. Fiatalon
sítő nemesek lába alól. került Mária Terézia bécsi testőrségéhez, ahol a felvi-
Ezekre az évtizedekre esik a magyarországi irodal- lágosodás eszméivel is megismerkedett. Magyaror-
mi élet kialakulása is. A pezsgőbb szellemi élet a ko- szágra való hazatérése után ismeretséget kötött Ka-
rábbinál nagyobb piacot teremtett a könyvkiadók szá- zinczyval, ám ekkori írásait a cenzúra már betiltotta.
mára. Egyre nagyobb számban jelentek meg újságok és 1772-ben jelent meg az Ágis tragédiája, amely műve
folyóiratok is, mint például a Magyar Hírmondó, a Ma- jelképesen a magyar felvilágosodás irodalmának
gyar Museum, a Kazinczy által szerkesztett Orpheus, kezdőpontja. Ebben a munkában Bessenyei a hűbéri-
az Uránia és a Diétai Magyar Múzsa. A mecenatúra, ség felszámolása mellett a társadalmi egyenlőség gon-
a kultúra támogatása is fellendült. A legönzetlenebb dolatát sürgeti.
mecénások sorában feltétlenül meg kell említenünk 1778-ban jelent meg Magyarság című híres röp-
a református Ráday családot, különösen Ráday Gede- irata, melyben a magyar nyelv ügye melletti elkötele-
ont. Péceli kastélyában kb. 12 000 kötetes könyvtárat zettségének adott hangot. 1781-ben Egy Magyar Társa-
hozott létre, ebből nőtt ki halála után a református ság iránt való jámbor szándék című alkotásában
egyház Ráday Könyvtára. Meg kell emlékeznünk Szé- a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásának
chényi Ferencről is, aki 1802-ben, amikor könyvtárát szükségesége mellett érvel. Ezt a szándékot később
a nemzetnek ajándékozta, megteremtette a későbbi gróf Széchenyi István váltotta valóra 1828-ban.
106
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
5–6. oldal A FELVILÁGOSODÁS MAGYAR IRODALMA
Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék

Bessenyei az Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék című, 1781-ben megjelent röp-
iratában egy tervezett Magyar Tudományos Akadémia felállításáról szól. Az intézmény lét-
rehozása melletti legfőbb érv, a Magyarságban megnevezetthez hasonlóan a tudományok
műveléséhez szükséges magyar nyelv ügyének képviselete. A Társaság alapításának és működ-
tetésének költségeit Bessenyei a rendek, az ország és a magyar király felelősségi körébe rendeli.
A röpirat rendelkezik a lehetséges tagságról, a tagok fizetségéről, egy nyomdáról és egy könyv-
tárról is. Szövege a hivatalos és a szónoki stílus jegyeit egyaránt hordozza. Megfogalmazása
tárgyilagos, többnyire felszólító vagy feltételes módú. Célját, a Társaság megalapítását nemzeti
ügyként kezeli. Bessenyei intézményalapító szándékát a 17. századi Apáczai Csere János meg-
előzte, aki 1658-ban jelentette meg a felállítandó akadémia alapítási és működési tervezetét.
Magyarság
Bessenyei György Magyarság című röpirata 1778-ban jelent meg. A műfaj sajátossága,
hogy írója a rövid, füzetnyi terjedelmű írásmű által a közgondolkodás befolyásolására tesz
kísérletet. A többnyire saját forrásból finanszírozott írásművek a publicisztika tárgykörébe
tartoznak. Jellemző módon egy aktuális, közérdeklődésre számot tartó, a közösség szem-
pontjából kiemelt jelentőségű kérdéskör mentén szerveződnek és alkotójuk határozott véle-
ményét a köz elé tárva valamilyen cselekvésre szólítanak fel. Bessenyei a Magyarságban
a magyar nyelv ügyét a tudományok kiművelésére szánt, a felvilágosodás eszméit szolgálni
képes eszközként kezeli. A haza és a nyelv ügye nála tehát a tudományok által biztosított
haladás mentén forr egybe. A röpiratban foglalt gondolati rendszer abszolút középpontjá-
ban a felvilágosodás állambölcseleti tanítása áll: Bessenyei végső célja is a társadal-
mi értelemben vett közjó. E közjó elérésének legfőbb akadálya a tudatlanság, mely-
nek orvoslására a tudomány hivatott. A modern tanok legújabb téziseit kizárólag
nemzeti nyelven lehet oktatni, de a magyar nyelv a szókészlet hiányosságai okán,
Bessenyei korában nem volt alkalmas a legújabb tézisek megnevezésére. Ezért volt
szükség a később Kazinczy és az ortológusok által kialkudott nyelvújítás gya-
korlatára.
Bessenyei röpirata retorikus, érvelő szerkezetet mutat. Tételmondata a ma-
gyarság nyelvvesztésének komoly veszélyét, sőt, talán aktuális valóságát mutatja.
Szövege az író személyes meggyőződésének igazolása céljából számos külföldi,
idegen nemzet példáját hozza: a hosszú felsorolás a más nemzetek és a magya-
rok anyanyelvhez fűződő gyakorlatának különbözőségét hangsúlyozza. A kül-
földi példák nem csupán térben, hanem a történelmi időben is kiterjesztik az
író vizsgálati szempontjait. A nemzeti felemelkedés példáinak felmutatása után
a röpirat a magyar nyelv művelését és szókincsének bővítését egyéni és közössé-
gi kötelességként kezeli. Ezt a közös és egyetemleges felelősséget a szöveg töb-
bes szám első személyű, gyakran felszólító módú megfogalmazásai is igazol-
ják. Az idegen nyelvek esetleges magyar átvételét Bessenyei retorikai kérdések
segítségével utasítja el. A nyelvmegőrzés biztos tényét a parasztság anyanyelvű
kultúrájában és kizárólagos kommunikációs gyakorlatában látja. A röpirat az iro-
dalom Bessenyeit is érintő kérdéseire is kitér, ennek során a drámai műnem mű-
velésének, a színházi élet kibontakoztatásának és a nemzeti irodalom megszüle-
tésének szükségességét hirdeti. A szöveg szállóigeként fennmaradt mondata ma Kallós Ede: Bessenyei
is aktuális: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem”. György (1900)
107
Kármán József
A keveset élt szentimentalista magyar író,
Kármán József (1769–1795) Losoncon szüle-
tett és rejtélyes körülmények között ott is halt
meg. Nevéhez fűződik az 1794-ben útjára
indított Uránia című irodalmi folyóirat, ami
mindössze három számot élt meg. Ebben az
orgánumban jelentette meg saját műveit, így
A nemzet csinosodása című alkotását is. Ez
a munka a nemzeti önelégültségről rántja le
a leplet, miközben az eredeti írásművek meg-
születését sürgeti. Ez a törekvése a magyar
irodalmi romantika korai hangjain szól.
Grafika az Uránia címlapjáról
Fanni hagyományai
Az 1794-ben keletkezett Fanni hagyományai a naplóregény és levélre-
gény műfajába tartozó, különleges alkotás. A kisregény terjedelmét kitevő mű
a magyar irodalom első szentimentalista énregénye. E műfaj sajátossága, hogy
elbeszélője egyes szám első személyben jelenik meg benne, így a saját maga
által átélt események szubjektív és önelemző elbeszélőjévé válik. Az énregény
műfaja azonban nem Kármán írói találmánya; gyökerei a XVII. századi fran-
cia irodalomig nyúlnak vissza. A műfaj jellegzetes hősei rendkívüli érzékeny-
ségük miatt kiszolgáltatott, sőt, sokszor eleve bukásra ítélt szereplők, akiket
Kármán József arcképe a velük szinte teljesen összeforrott természeti környezet is jellemez.
A Fanni hagyományai azonban napló- és levélregény is, hiszen az írásmű
naplóbejegyzések és levelek sorából áll. A napló az énregényhez kapcsolódóan szintén
személyes műfaj, melynek címzettje az üzenet feladója is egyben. A naplóbejegyzések
fontos jellemvonása, hogy a rögzített események időrendben követik egymást és rend-
szerezésük alapjául az író-alkotó személyes szándéka szolgál. A napló tehát szubjektív
műfaj, amiben a naplót író személy önelemzése és önértelmezési gyakorlata tükröző-
dik. A szentimentalizmus jegyében fogant kisregényt a stílusirányzat jellegzetességeinél
fogva az érzékenység kultusza jellemzi. A Fanni hagyományai a német irodalom köl-
tőóriása, Johann Wolfgang von Goethe szentimentalista levélregénye, Az ifjú Werther
szenvedései nyomán keletkezett irodalmi alkotás.
A Fanni hagyományai bevezetője különös írói megoldást mutat. A Napi jegyzések és
levelek című fő részt, ami a főhősnő leveleit és naplóbejegyzéseit tartalmazza, három
másik megszólalás vezeti be, melyek mindegyike fiktív megszólalói közlés. Az első,
a szerkesztői közlés egy tulajdonképpeni előszó, amiből a „hagyaték” Uránia folyóirat-
hoz kerülésének története ismerhető meg. A második egy tárgyilagos, külső leírás, mely-
ben Fanni élettörténetének értékelése olvasható, végül a harmadik megszólalás T-ai Józsi
elbeszélői szólamát hozza. Ez a bevezetés azért is különös, mert általa az olvasó Fanni
sorsának tömör összefoglalását is megkapja, így a tragikus élet végkimenetele a befoga-
dó számára az első néhány közléselem után ismertté válik. Ebből következően a kisre-
gény fő része már nem tartalmi, hanem érzelmi-lelki szempontból érdekes olvasmány.
108
szöveggyűjtemény
Cselekmény és szimbolikus regényidő

A Fanni hagyományai cselekménye egyszerű; benne az események jórészt elhanyagol-
hatóak, jelentéktelenek. Helyettük az érzelmek és a lelki folyamatok kerülnek előtérbe.
A 16 évesen önmagát egyedül a természetben megtaláló, fiatal lány legkedvesebb te-
vékenysége az apa, a mostohaanya és mostohatestvérek elől menekülést adó naplóírás.
Unalmas, szomorú életében és végtelen magányában két esemény, az özvegy báróné, L-né
elnyert barátsága és egy váratlan névnapi bál hoz változást. A barátság kinyitja szívét és
lelki társaságot kínál, míg a bálban megismert fiatalember, T-ai Józsi a szerelem érzésével
ajándékozza meg. A kisregény cselekménye innentől Fanni lelkébe vezeti az olvasót, aki
a megélt és viszonzottan boldog, majd a kényszerűségből elvesztett szerelem lelki követ-
kezményeit szemlélheti egészen a főhősnő haláláig.
Kármán József művének regényideje szimbolikus regényidő. A történet elején Fannit
a koranyár élettel teli bujaságában látjuk, akinek lelki és élethelyzetbeli változásai az év-
szakok múlásával párhuzamosan történnek. A jelképes időkeret egy évet fog át, melyben
a szerelem és a boldogság a nyárhoz, az elválás az őszhöz, a hősnő halála pedig a télhez
kapcsolódik. A természet tavaszi megújulása így erős kontrasztot alkot a szerelmi bánat-
ba belehaló Fanni sorsával.
Önértelmezés
A regény központi motívuma az önértelmezés gesztusa. Az mű nyitányában Fanni
a természet összefüggéseiben keresi és találja meg saját létének értelmét. Reflexióinak
és identitáskeresésének következő állomása L-né-vel való barátsága, amelyben egy má-
sik ember élettörténetének tanulságai révén a szerelem eszményi fogalmával is megis-
merkedik. A létértelmet adó érzelem Fannit fantáziavilágának szárnyalására készteti,
hiszen lelkében és képzeletében megteremti magának azt a férfialakot, akit tiszta szív-
vel szeretni tudna. A szerelem tehát kizárólagos éltető erővé lényegül a fiatal lány éle-
tében. Ebben az állapotban érti meg végleg önmagát, azt a női lelket, ami visszavonha-
tatlanul vágyik az igazi társsal való teljes lelki közösségre, a megértésre, az elfogadásra,
a szeretni vágyásra és a szeretettség állapotára. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor azt
is meg kell tapasztalnia, hogy a boldogság az emberi életben sokszor véges, múló és
elveszíthető léthelyzet, aminek igazi értéke a halál perspektívájából értelmezhető. Ez
a magyarázata annak, hogy Fanni az elmúlásban a boldog feloldódást, a végső vigaszt
és a földi szenvedés végét látja.
A naplóbejegyzésekből és levelekből álló kisregény
a fiktív történetet a valósághoz, a dokumentumszerű-
höz közelíti. Az egyes szám első személyű közlési mód
a hitelesség érzetét kelti a befogadóban. Az írásművet
Kármán József kifejezetten női olvasóknak szánta.
Irodalomtörténeti tény, hogy a műfaji sajátosságokat
tökéletesen hordozó mű alkotójának kiléte máig bi-
zonytalan: az olvasóközönség ugyanis valóban elhitte,
hogy a regény egy fiatal lány hagyatékaként az ő napló-
bejegyzéseit és leveleit tartalmazza.
A Fanni hagyományai borítója
109
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A FELVILÁGOSODÁS MAGYAR IRODALMA 117–120. oldal
Magyar Hírmondó, a Magyar Museum, Uránia címlapja
Irány a szöveg!
1. Olvasd el az Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék című röpirat részletét is! Állapítsd meg, mely
gondolati tartalmak mentén közös a mű a Magyarsággal!
2. Olvasd el a Fanni hagyományai szöveg elejét, az Egy szó az olvasóhoz című részt� Milyen elv igazolja Fanni
emlékiratainak a közreadását a beszélő szerint?
3. Keress a szentimentalizmusra jellemző vonásokat a Fanni című részben�
4. Hogyan kelti Kármán azt a benyomást, hogy Fanni írása nem fiktív, hanem valódi napló? Ki beszél az első
egységben, ki a Fanni című részben?
5. Milyen szavak, kifejezések bizonyítják, hogy Fanni életében a leírt találkozás „szerelem első látásra”? Idézz
néhányat! Mi utal arra, hogy Fanni retteg attól, hogy kimutassa érzelmeit?
Fogalmak
röpirat: rövidebb publicisztikai műfaj és kiadványtípus, naplóregény: a 18. században kialakult regénytípus,
amelyben a szerző egy aktuális kérdésről zajló nyilvános amely egy képzeletbeli napló formájában mondja el
vitához szól hozzá (pl. Bessenyei György: Magyarság) az eseményeket és a „naplóíró” érzéseit, gondolatait
ortológus: a nyelvújítási harcban Kazinczy gyakorlatának levélregény: a francia szentimentalizmusban kedvelt
ellenzői, akik a magyar nyelv szókincsbővítését belső regénytípus, melyet fiktív levelek alkotnak
forrásokból, változatos nyelvi eszközökkel kívánták elérni
4
Vitassuk meg!
sem tehette addig magáévá a bölcsessé-
„Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet
húzta.”
get, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem
Bessenyei György: Magyarság
Bessenyeinek?
▶ Az informatika nyelve az angol, az orvostudományé a latin. Igaza volt
110
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
Kazinczy Ferenc és a nyelvújítás

A magyar felvilágosodás íróit lelkes tettvágy jellemezte. Bessenyei György Jámbor szándék című ér-
tekezése a fontosnak tartott elveket programszerűen állította össze, s nem kevesebbet célzott meg,
mint az ország boldogságát. A nyelvújítás során az újítani vágyók a legbonyolultabb rendszert, magát
a nyelvet is alapjaiban átalakíthatónak vélték. A radikális újítások ellenzői ugyanakkor szerves, organi-
kus rendszernek, szinte élőlénynek látták a nyelvet. Barbárságnak érezték a „nemes fa” megnyesését,
erőszakos átszabását.
Finomkodásnak, mesterkéltségnek tartod-e, ha valaki „szépen”, választékosan beszél?

Milyen károkat okoz a trágár, primitív, igénytelen stílus?
Kazinczy Ferenc,
az irodalomszervező
Kazinczy Ferenc (1759–1831) az első
magyar folyóirat, a Magyar Museum,
majd az Orpheus szerkesztője volt, ek-
kor alakult ki szerteágazó irodalmi és
politikai kapcsolatrendszere.
Csatlakozott a Martinovics-összees-
küvéshez. A megtorlás során halálos íté-
letét enyhítették, de hosszú időn át rabos-
kodott Kufstein várában. A fogságban
töltött időnek köszönhetjük egyik ki-
emelkedő munkáját, a Fogságom naplóját,
amely nemcsak irodalmi alkotásként, ha-
nem korrajzként is jelentős. Ismeretlen festő: Török Sophie Donát János: Kazinczy Ferenc
Szabadulását követően feleségül vet- arcképe (19. század eleje) arcképe (1812)
te Török Sophie-t, és Bányácskára köl-
töztek, melyet Széphalomnak nevezett el. Innen irá- megjegyezni, hogy az ortológusok felfogásukban so-
nyította a magyar irodalmi életet. A kor összes jelentős sem kérdőjelezték meg a nyelvújítás, a magyar nyelv
írójával, költőjével levelezett (levelei huszonhárom kö- szókincsbővítésének szükségességét. Meggyőződésük
tetet töltenek meg!), a fiatal szerzők neki mutatták meg szerint azonban ez a cél semmiképpen sem az idegen
műveiket, ő alapos választ adott minden neki küldött (német) nyelvből való fordítás révén, hanem a nyelv
kéziratra. meglévő, belső eszközeinek felhasználásával (szókép-
zés, szóösszetétel, tájszavak köznyelvivé tétele stb.) kel-
A nyelvújítás lett megvalósuljon. A Mondolat legérdekesebb része
Kazinczy nyelvújítóként alkotta a legmaradandóbb egy szótár, amely a nyelvújítók által kieszelt szavakat
életművet. A nyelvújítási küzdelem – amely során a gúnyolja, sőt azok mintájára újakat is alkot. De sok ne-
neológusok és ellenfeleik, az ortológusok vitatkoz- vetségesnek tartott szó később csakugyan meghonoso-
tak a nyelv mesterséges átalakíthatóságáról – 1811-ben dott a nyelvünkben, például a ’karöltve’, a ’kétkedés’,
kezdődött. Ekkor jelentette meg Kazinczy Tövisek és a ’kéj’, a ’nyilatkozat’, az ’őrmester’, a ’rom’ vagy a ’ta-
virágok című gúnyos epigrammasorozatát. A nyelvron- nulmány’ szavunk. A neológus nyelvújítás ellenzőinek
tók című versében az olasz építészre, Palladióra hivat- írására a Kazinczy-hívők a Felelet a Mondolatra című
kozik: benne is csak rombolót láttak a maga korában, röpiratban adtak választ. 1819-ben egy egyezséget és
s ma mindenki csodálja művészetét. Az ellentábor megbékélést ajánló Orthologus és neologus nálunk és más
a Mondolat című gúnyiratban vágott vissza. Fontos nemzeteknél című művel zárja Kazinczy a vitát.
111
NEOLÓGUSOK ORTOLÓGUSOK
Bessenyei György: Magyarság Verseghy Ferenc, Kisfaludy Sándor, debreceni professzorok
a nyelv szerves fejlődés eredménye, „géniusza” nem sérthető meg

A nyelv közmegegyezés eredménye, ezért módosítható
újítással
Kazinczy Ferenc: Tövisek és virágok, 1811 Szentgyörgyi József – Somogyi Gedeon: Mondolat, 1813
Kölcsey Ferenc – Szemere Pál:Felelet a Mondolatra, 1815
Kazinczy Ferenc: Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél, 1819
Termékeny újítások: mintegy 10 000 új szó Terméketlen ötletek:
Régi szavak felújítása: aggastyán, év, lomb, hon

oxigén: éleny
Koppenhága: kappanhágó
Tájszavak beemelése a köznyelvbe: betyár, páholy, bojtár, bútor
Stockholm: Istókhalma
nőnemű szavak: őné, akiné, jóné, szépné
Szóvegyülés (két szó összeillesztése): csőr, rovar, csipesz,
szerelem: lángadozás, bájlánc
könnyelmű
nyelvújítás-tudomány: szócsintan
tartozék: hozzány
Idegen kifejezések tükörfordítása: pincér, hangverseny, ellenszer, tevékeny: sürge
vaspálya
Tövisek és virágok a Kazinczy-féle nyelvújítás ellenzőivel, míg a virá-

gok a támogatóival állnak metaforikus kapcsolatban.
Kazinczy 1811-ben megjelent, gúnyos hang- Az epigramma műfaja a felvilágosodás klasszicista
vételű epigrammagyűjteménye, a Tövisek és ízlésvilágát tükrözi, ezen túlmenően pedig a versek
virágok a nyelvújítás mozgalmához kapcsol- üzenetszerűségét és tömörségét garantálja. A nagy ti-
ható verseskötet. A szövegek egy része a nyelvújítás- tok című, egy disztichonból álló epigramma az emberi
ban ortológus szemléletű, tehát Kazinczy álláspontját cselekvés kívánt irányát és minőségét is jellemzi. En-
elvető irodalmi szereplők gúnyrajza. A többi alkotás nek során a cselekvő magatartást a szellemi gazdag-
a fentebb stíl eszményét magasztalja, illetve a nyel- ság elvárt igényével hozza összefügésbe. Az Írói érdem
vújítás Kazinczy által képviselt alapelveit fogalmazza című vers pedig az emberi jellem és a verbális meg-
meg. A kötet a szimbolikus címmel is üzen: a tövisek nyilatkozások közötti összefüggésről beszél. Az elvont
Jakobey Károly: Kazinczy Ferenc háza Széphalmon (1860)
112
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
gondolati tartalmat egy metaforikus azonosság vilá-

gítja meg: a jó borhoz hasonlóan az irodalmi műalko-
tás is a benne lévő íz, csín és tűz révén válik értékké.
Kazinczy korának irodalmi vitái

A magyar felvilágosodás évtizedeiben megerősödött
az irodalmi nyilvánosság: az első folyóiratoknak, az
egyre fejlődő könyvkiadásnak és Kazinczy irodalom-
szervező tevékenységének, levelezésének köszönhetően
a különböző vélemények viszonylag hamar eljutottak
az érdeklődőkhöz. Az intenzívebb irodalmi közéletben
több fontos „pör” is kirobbant a korszakban.
Ezek egyike az iliászi pör, amely tulajdonképpen
egy szerzői jogi vita volt. Kölcsey Ferenc lefordította az
Iliász néhány részletét, s az 1810-es évek derekán el-
A Tövisek és virágok címoldala, A Mondolat címoldala
küldte Kazinczynak, aki továbbadta azt Vályi Nagy
Ferenc sárospataki tanárnak. Vályi Nagy maga is az
Iliász fordításán dolgozott, és sokat átvett Kölcsey kéz-
iratából, amikor művét megjelentette. A Kölcsey és
Kazinczy közt kirobbanó vita az eredetiség és a plá- Fogalmak
gium kérdését vetette fel: Kölcsey – az új, romantikus neológus: a 18–19. század fordulóján megindult magyar
korszellem jegyében – immár a szerző kilétét, jogait, nyelvújító mozgalom híve, a neológusok legfőbb
a mű eredetiségét éppoly fontosnak tartotta, mint képviselője Kazinczy Ferenc
a végeredményt, a mű esztétikai értékét. plágium: más szerző alkotásának sajátként való feltüntetése
Irány a szöveg!
1. Olvasd el Kazinczy epigrammáit! Mit tanultunk a műfajról? Mit jelentett az ókorban, hogyan változott ez meg?
2. Olvasd el A nyelvrontók című költeményt! Kazinczy és a nyelvújítás ismeretében hogyan értelmezhető a vers
címe? Milyen jelentéstartalmakat kapcsol a vers a romboláshoz, rontáshoz?
3. A költemény alapgondolata egy ellentét: „művész” és „szokás” szembeállítása. T-ábrán gyűjts további kulcsz-
szavakat a szemben álló két szemlélethez!
4. Hogyan kapcsolódik az előző epigrammához A nagy titok? Mit jelenthet itt az áldozat szó?
4
Vitassuk meg!
között,
„A mi nyelvünk anya, leány s ismert rokon nélkül úgy áll a több nyelvek
mint a főnix az ég madarainak számában…”
Kazinczy Ferenc: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél
i nyelv-
▶ Mit tanultál, miért számít különösnek a magyar nyelv a legtöbb európa
hez képest?
kihívá-
▶ Milyen veszélyek fenyegették a magyar nyelvet Kazinczy korában, milyen
sokkal kell szembenéznie ma? Milyen jövőt jósolsz neki? Miért?
Rohn Alajos portréja Kazinczyról
113
Csokonai Vitéz Mihály pályája
Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) tragikusan rövid életű, művelt, több nyelven beszélő, tudós költő
volt. A magyar irodalom olyan szereplője, aki ismerte a reményt és a bánatot, a szerelmet és a ma-
gányt, akinek rövid idejébe mégis belefért egy teljes és lezárt költői pálya és a befejezett emberi sors.
Melyik korábbi magyar költővel mutat többrétű párhuzamot Csokonai élete? Hol látod
a két életrajz közö� megfeleléseket?
Élete a dicső nemzeti történelem nagy

Mindössze 31 évet élt a korszak eseményei és személyiségei felé
egyik legműveltebb, rendkívüli fordult. A szemléletbeli változást
tehetségű költője, Csokonai Vi- az is jelzi, hogy Árpádiász címen
téz Mihály (1773–1805). Debre- egy eposz megírásába fogott, de
cenben született, Csokonai Jó- Zrínyi Miklós verseinek tudós
zsef borbély és Diószegi Sára kiadását is tervbe vette. 1796
gyermekeként, református csa- őszén Pozsonyba érkezett, ahol
ládban. A nagy hírű Debreceni verses újságját, a Diétai Magyar
Református Kollégium diákja- Múzsát indította el, melyhez
ként tett szert arra a széles körű a rendek anyagi támogatását kí-
műveltségre, amelyet később, ta- vánta megszerezni. Mivel azon-
nársága idején diákjai annyira ban a nemesek között nem akadt
csodáltak. Öt idegen nyelven ol- pártfogóra, 1797-ben Komárom-
vasott, nemcsak a verstan vagy ba utazott, ahol Nyájas Múzsa
a klasszikus irodalom területén, címen tervezett folyóirat-ki-
de a természettudományokban adást. Támogatók helyett azon-
Ismeretlen festő: Csokonai miniatűr arcképe
is tájékozott volt. Már kamasz- ban szerelemre, egy komáromi
(1800 körül)
korától költőként tartották szá- polgárlányra, Vajda Juliannára
mon, s folyóiratokban is korán megjelentek versei lelt, akit később verseiben Lillának nevezett. A lány
(Magyar Hírmondó, Uránia). Alig huszonegy évesen kedvezően fogadta a költő udvarlását, később azonban
lett a Kollégium tanára. Páratlan tehetségét felismerve engedett az apai önkénynek, és feleségül ment egy ke-
tanárai 1794-ben a poétai osztály vezetésével bízták reskedőhöz.
meg a nagy műveltségű Csokonait, aki ekkor már két Csokonai egy rövid időre Csurgón kapott helyettes
éve levelezésben állt Kazinczyval. Erre az időre nagy tanári állást, s a rendezettebb körülmények termé-
gondolati költeményei is megszülettek már, benne így kennyé is tették az időszakot. Ekkor keletkezett leg-
ekkor már a poeta natus mellett a poeta doctus, jobban sikerült epikai alkotása: a Dorottya című
a tudós költő alakja bontakozott ki. Bár diákjai szeret- vígeposz. 1800-ban, amikor a helyettes tanári állás
ték, korát meghaladó pedagógiai módszerei miatt ideje kitelt, gyalog hazaindult Debrecenbe.
rossz szemmel néztek rá kollégái. Talán ezért, talán A nélkülöző, súlyosan elszegényedett költő több ci-
politikai okokból, a Martinovics-összeesküvéssel való vil állásra is jelentkezett, ám terveit nem tudta meg-
kapcsolata miatt, mindenesetre fegyelemsértési pert valósítani. Az 1802-es debreceni tűzvészben leégett
indítottak ellene, és kicsapták a Kollégiumból. házuk szinte földönfutóvá tette a költőt.
Debrecenből Sárospatakra vezetett útja, ahol rövid 1805-ben Nagyváradra utazott, ahol Rhédey Lajos
ideig jogot hallgatott. Tanulmányait 1796-ban végleg gróf feleségének temetésén vett részt. A hideg időben
felfüggesztette, így sosem szerzett oklevelet. maga olvasta fel Halotti versek című költeményét. Fel-
1795-ben életszemléletében és filozófiai nézeteiben tehetőleg ezen az eseményen hűlt meg, emiatt kapott
változás következett be: érdeklődése a francia forra- tüdőgyulladást, amibe aztán 1805. január 28-án bele-
dalom gyakorlatától elfordulva a magyar nemesség és halt.
114
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
141. oldal A FELVILÁGOSODÁS MAGYAR IRODALMA
Irányzatok, műfajok A Szegény Zsuzsi, a táborozáskor című

A stílusszintézis, melyet Csokonai költészete jelent, helyzetdalban egy katonaszerelmétől búcsú-
egyedülálló a maga korában. Ám nem csupán a külön- zó parasztlány nevében szólal meg a költő.
böző stílusirányzatok széles eszköztára, hanem a lírai Jóllehet az elégikus helyzet szinte követel-
műfajok sokasága is jellemezte a költészetét. Mi sem né a szentimentális fordulatokat, Csokonai
bizonyítja ezt jobban, mint a tény, hogy a költőt már mindvégig kitart az egyszerű, népies stílus mellett.
kollégista korában Cimbalomnak nevezték iskola-
társai, mert lírája már akkor is sok húron pendült.
Korának szinte minden irányzatához és műfajához
kapcsolódott. Klasszicista gondolati ódái (Az estve, Fogalmak
Konstancinápoly) éppoly maradandóak, mint szen- poeta natus: természetes költő, aki születetten tehetséges
timentalista elégiái (A Reményhez, A Magánossághoz,
poeta doctus: tudós költő, aki tanulmányai révén a költő-
A tihanyi Ekhóhoz). Rendkívüli tehetségről tanúskod- mesterség minden titkát és fogását ismeri és alkalmazza
nak a népiesség jegyeit mutató helyzetdalai (Sze-
vígeposz: verses nagyepikai műfaj, amelyben az eposz kötelező
gény Zsuzsi, a táborozáskor, Szerelemdal a csikóbőrös kellékeihez kisszerű tárgyat rendel az alkotó; az eposzra
kulacshoz) és rokokó szerelmi dalai (Az esküvés, A bol- jellemző magasztos formavilág és a vígeposz kisszerű tárgya
dogság, A rózsabimbóhoz, Tartózkodó kérelem). Lírája parodisztikus, ironikus, szatirikus feszültségben áll egymással
mellett jelentősnek mondhatók vígeposzai (Békaegér- népiesség: a népi kultúra, ezen belül a népköltészet
harc, Dorottya) és drámái (A méla Tempefői, Az özvegy alkotásainak, szemléletmódjának, stílusjegyeinek többnyire
Karnyóné) is. tudatos alkalmazása, variálása a műköltészetben
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben a Szegény Zsuzsi a táborozáskor című költeményt! Állapítsd meg, miért
szerepvers ez az alkotás!
2. Nevezd meg a költemény balladaszerű vonásait! Milyen epikus történet bontakozik ki a műben? Mik a lírai
és drámai jellemzők?
3. Figyeld meg a versformát! Mire emlékeztet a négysoros, nyolc szótagos sorokból álló forma?
4. Mely kifejezések kölcsönöznek népies hatást a szövegnek?
5. A költemény műfaja: népies helyzetdal. Magyarázd a műfajmegjelölés kifejezéseit a szöveg segítségével!
4
Vitassuk meg!
„Csokonait nem lehet felfedezni. Egyszerűen azért, mert huszonöt
évenként újra fel kell fedezze minden leendő nemzedék.”
Kosztolányi Dezső: Csokonai
▶ Mire utalhat Kosztolányi Dezső kijelentése? Vajon miért nem
lehet Csokonait felfedezni? Létezik egyáltalán olyan életmű,
ami a befogadók nemzedékeinek ugyanazt üzeni?
Csokonai és a debreceni kör (Bíró Lajos festménye,

20. század, Debrecen, Déri Múzeum)
115
Csokonai Vitéz Mihály költői indulása
és rokokója
A rokokó a XVIII. század egyik stílusirányzata, ami a barokk és a klasszicizmus korát kötötte össze. A ba-
rokk transzcendens világképével szemben világi tartalmak jellemezték. Formakultúrája a túldíszített-
ségről, a miniatűr képek kedveléséről, a virágmotívumokról és a boldogság kultuszáról volt ismeretes.
Vajon miként lehet a nyelv eszközeivel rokokó stílushatást elérni?
A vídám természetű poéta

Csokonai 1793-ban, húszévesen írta meg programadó költői hitvallását,
ars poeticáját, A vídám természetű poétát, melyet a költő a tervezett ver-
seskötet felütéséül szánt. A nyolc versszakból álló költemény két szerke-
zeti egységből áll. Az első négy versszakban a lírai alany az angol szentimentalista
sírköltészet jellemző témáitól, motívumaitól és visszatérő kellékeitől határolódik
el. Az első strófa határozott felütését egy különös megszólítás adja, amit a versbe-
szélő a temetők sírhalmaihoz intéz. A megszólítás a temetkezési helyeket így szo-
katlan kommunikációs helyzetbe hozza: a versbeszélő a hozzájuk fordulás gesztu-
sát használja fel arra, hogy őket jellemezhesse. Leíró bemutatásukban, ami az első
négy versszak teljes hosszára kiterjed, közös elem, hogy a hozzájuk rendelt fogal-
mi háló negatív értéktelítettségű kifejezésekből áll. A versbeszélő sírköltészethez
Csokonai Vitéz Mihály portréja való viszonyulását a minőségjelzős szerkezetek értékhiányai, a sötétség képzetei,
(Stunder János Jakab festménye, a hangulatfestő kifejezések („kitántorgott”, „bágyadtan”), a hangszimbolikai esz-
1809, Budapest, KOGART Galéria)
közök kakofón hatása („szörnyű környék”, „keserves versekkel”) és a hangutánzó
szavak („bőgessék, jajgassák”) használata mellett az ismétlések nyomatékosító sze-
repe („Szörnyű környék!”) is mutatja. Az első versegység tudatos szerkesztését a befogadói érdek-
lődés fokozásaként használt csattanó is jelzi: a negyedik versszak legvégén, késleltetve hangzik el
a versbeszélő angol sírköltészettől és alkotóitól való elhatárolódásának közvetlen szándéka.
A második szerkezeti egységet az 5–8. versszakok alkotják. Lírai alanyuk bennük egyes szám
első személyben, szubjektív költői hangon szól. Az ötödik strófa nyitánya az első négy versszakhoz
képest azonnal kontrasztot teremt, hiszen az elutasítandó művészi magatartás helyett a vágyott és
követni kívánt költői útról beszél. Ez a második négy strófában látható alkotói gesztus teszi ars
poeticává, azaz költői hitvallássá a verset. A szentimentalista sírköltészet kliséivel szemben Cso-
konai hitvallása a boldogságkultusz jegyében az örömről, a szépségről, a művészi önkifejezésről,
és a szerelemről beszél, a halál értékhiányai helyett az élet értékeiről tehát. Ezt a szentimentalista
sírköltészethez viszonyított, tematikus szembenállást azonban a szöveg poétikai eszközei is elkí-
sérik. A gyakori és pozitív értéktartalmú jelzőhasználat, a halmozott mondatrészek („múzsáknak,
gráciáknak”), a magas hangrendű szavak hangszimbolikája („Így veszem fel víg lélekkel”), a kettő-
zött, lágy mássalhangzók eufóniája („szellő”, „lehellő”, „megszállnak”) mellett a virágszimbolika
használata és a miniatűr méretre tett utalások („apró”) megléte mind-mind a beköszönő költő
ízlésvilágát mutatják. A második egységben használt poétikai eszközök a boldogságkultusz alko-
tói célja mellett a rokokó stílusirányzatának kifejeződését szolgálják. Az emberi élet apró örömeit
választó Csokonai így szükségképpen elutasítja Shakespeare és Racine általa is ismert, sorskér-
déseket felvető tragédiáinak értékvesztett világát. A költemény rokokó díszítettségét a kereszt-,
és egyben páros rímes versszakok tökéletes és fegyelmezett formája is emeli.
116
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
Anakreoni dalok Tartózkodó kérelem

– A boldogság
Csokonai Tartózkodó kérelem című
Csokonai 1802-ben állította verse 1803-ban jelent meg. Az Egy tu-
össze Anakreoni dalok című lipánthoz című alkotás klasszicista
verseskötetét, melyet az ókori ízlésű átformálása révén keletkezett
görög dalköltő, Anakreón modorában mű a magyar rokokó költészet szép
alkotott. A 21 költeményt tartalmazó példája. A költői szándékában udvarló
gyűjtemény rövid terjedelmű művek- költemény címe az udvarlás élethely-
ből áll, melyek jambikus lejtésű, ne- zetének kettősségét mutatja: a benne
gyedfeles, úgynevezett anakreóni hordozott fogalmi ellentét a viszon-
sorokból szerveződnek. A dalok zottság vágyának és a visszautasítás-
a rokokó stílusjegyeit hordozzák. tól való félelemnek megejtően őszinte
A boldogság című, 1797-ben írt megnyilatkozása. A dal műfajú vers
anakreóni dal az ember tökéletes létál- három versszaka egy-egy tökéletesre
lapotának lírai definíciója. A könnyed csiszolt egység. Az első strófa felüté-
és vidám hangvételű vers a progra- Az Anakreoni dalok címoldala sének lírai önvallomása a versbeszé-
madó ars poetica, A vídám természetű lő szerelmi vágyakozásának tömör,
poéta költői útját követi. A három egységből álló köl- de önelemző közlése. Benne az érzés pusztító, a tőle
temény két részre tagolódik: az első egységet a két hét- szenvedő ember fölé kerekedő, végzetszerű erőként je-
soros versszak leírása alkotja, míg a másodikat a ta- lenik meg. A tűzképzet motívuma a második egység-
nulságot is megfogalmazó, rövid, háromsoros strófa. ben még visszatér, így erősítve meg a versbeszélő neki
Az első egység versszakai teljesen azonos szerkezetű- való kitettségének tényét. A lírai én bántottságának és
ek, közöttük csak tartalmi különbség látható. sebének egyetlen enyhet adó reménysége a szeretett nő
Az első strófa a Lillával megélt szerelmi idillt az idő- viszontszerelme lehet. Az ennek kifejezésére használt
nél fogva ragadja meg. A „most” és a „míg” időhatáro-
zói kifejezések Lillát állítják a versszak és az élmény
középpontjába. A versszak feltűnő vonása a jelen ide-
jűség és az az uralkodó, egyes szám harmadik szemé-
lyű, külső nézőpont, amiben a versbeszélő Lillára rá-
csodálkozik.
A második strófa a térre, a környezetre tesz utalást,
amiben a szeretett nő alakja az eszményi környezet-
ben válik szemlélhetővé. A versbeszélő az első vers-
szak ámulata után itt már cselekvőbb alkatú: a múlt
idejű, egyes szám első személyű igehasználat éppen
az ő aktív jelenlétét mutatja. Külső tapasztalatai Lilla
tökéletességét foglalják keretbe: az idilli élmény dísz-
letei a rokokó eszköztárából valók. A körülmények
leírása ugyanis minden érzékszervre kihat: a jázmin
illata, a lugas látványa, az eper és a borocska íze, a szel-
lő hűvössége és a gyep puhasága a befogadói élmény
teljességéért felel. Szintén a rokokó ízlésvilágát tükrözi
a gyakorítás („danolgat”), a kicsinyítés („borocska”) és
az apró képek világa („gyepágy, lugas”) is.
A zárlat három sora a költemény második egységét
alkotja. Rövid terjedelmében az első szakasz tapaszta-
latait összegzi. Két költői kérdése az idill létállapotát
rögzíti. Szinte örökre bezárja azt az első versszakok-
ban megteremtett tér-idő viszonyrendszerébe. Wilhelm Egger: Vajda Júlia portréja(?) (1825)
117
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
feltételes igealak jól jellemzi a lírai én helyzetének bi- az első két sor felszólító módjában köszön vissza: a re-
zonytalanságát. A versszakot záró metafora minőség- mélt szerelem és az udvarló költemény kedves gesztusa
jelzős virágmotívuma és a mondatzáró írásjel a vers- a szeretett nőt az érzés viszonzására szólítja fel. A szö-
beszélő elragadottságát mutatja. A második versszak veget a versbeszélő túlzásokban megfogalmazott vála-
az első strófához a felsorolt érvek mentén túl a tűz- sza zárja: a remélt beteljesülés az istenek eledelével és
motívum ismétlésével is kapcsolódik. Itt magyarázza ezer csókkal viszonozza a Lillától várt érzelmi feleletet.
ugyanis a szöveg az első egység alapközlését, itt válik A vers három szakasza az udvarlás tényének, re-
érthetővé és kifejtetté Lilla gyógyírlétének mibenléte. ményteli tárgyának és várt beteljesülésének rendkívül
Ez a szerep igazolja az egyes szám harmadik személyű tömör, mégis epikus megfogalmazása. Tökéletes költői
közléselemek megjelenését is. Az alliterált helyzettel képeit és nyelvét a forma bravúrja is emeli. Az alkotás
kiemelt, szintén a fényhez kapcsolt „szemeid szép ra- verselése Csokonai tehetségét és a magyar nyelv prozó-
gyogása” kifejezést a tűzzel azonosítja a költői metafo- diájának nagyszerű lehetőségeit bizonyítja. A bimetri-
ra. A testrész említése a közismert szem-lélek lényegi kus, szimultán verselésű mű egyfelől az anakreóni
összefüggésére világít rá. A „hajnali tűz” szószerkezete ionicus a minore időmértékességét hozza, másfelől
a metaforikus jelentéssel is bíró sötétség-fény kontrasz- azonban az ütemhangsúlyos verselés felező nyolcasait,
tos képét emeli ki. A versszak második két sora az ed- illetve kétütemű heteseit mutatja. Szintén az ütem-
dig használt tűzképzetek ellenpontja: a gondűző har- hangsúlyossághoz tartozó, bravúros poétikai jegy
mat a felfokozott és túlzásokkal megragadott érzelmek a szövegen végigvonuló rímtechnika, ami hibátlanul
enyhülést hozó vízképzetét hozza. A záró strófa az első csengő, tiszta rímekbe foglalja a műalkotást. Így válik
két szakasz érvrendszerének összegzését és végkövet- a vers a rokokó alapvetően könnyed bájjal gyönyörköd-
keztetését fogalmazza meg. A költemény funkciója itt tetni akaró, tökéletes alkotásává.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben A vídám természetű poéta című verset! Nevezd meg az első versszak
hangszimbolikai eszközeit! A magán- és mássalhangzókkal kapcsolatos stílushatásokra egyaránt figyelj!
2. Keresd ki a hetedik versszak poétikai eszközeit! Milyen stílushatásukat fedezed fel ezeknek az eszközöknek?
3. Olvasd el A boldogság című költeményt is! Sorold fel a boldogság versben felsorolt tárgyi kellékeit!
4. Nevezd meg a láttatott színeket a versben! Mire utalhat ez a látványbeli pompa?
5. Olvasd el a Tartózkodó kérelem című verset! Jelöld be az első versszak verslábait!
6. Igazold, hogy a költemény a dal műfajába sorolható!
7. Nevezd meg a vers rokokó vonásait!
Fogalmak
4 anakreóni sor: negyedfeles, tehát hét

szótagból álló, jambikus lejtésű antik,
Vitassuk meg! görög sorfajta, Anakreón újítása
„Míg leng az estveli szellő, dal: a lírai műnem egyik műfaja, amihez rövid
Szárnyán egy nektárt lehellő terjedelmű, könnyed hangvételű versek
Rózsában a kis szerelmek megszállnak tartoznak
És mennyei harmóniát csinálnak.” szimultán verselés: olyan poétikai eljárás,
Csokonai Vitéz Mihály: A vídám természetű poéta amiben a szöveg párhuzamosan időmértékes
és rímes-ütemhangsúlyos verselésű is
▶ Vajon mi minden tartozik az ember által is megélhető „meny-
ionicus a minore: az ókori görög dalköltő,
nyei harmóniához”? Mire van szüksége az embernek az általá- Anakreón „találmánya”: 6 morás versláb,
nos és teljes boldogság eléréséhez? Milyen értékek tartoznak amit két rövid és két hosszú szótag alkot
ehhez a létállapothoz?
118
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
Csokonai és a felvilágosodás
eszmeisége: Az estve
Csokonai élete folyamán bebarangolta Magyarország szép tájait. Jól ismerte tehát a vidék szépségeit.
Meglátta bennük a romlatlan tisztaságot, ami lelki megnyugvást hozott számára az emberek világával
kapcsolatos csalódásai közepette.
Rád milyen hatással van a természet? Te milyen környezetben érzed inkább jól
magad: a mozgalmas városban, vagy az emberektől elzártabb, vidékies, természeti
helyeken?
Az estve A két rész feltűnő elkülönülése mellett azonban azt is

észrevehetjük, hogy tartalmuk mégis összetartozik:
Az estve cím megtévesztő lehet: azt hihetnénk, méla- a már zsengéi között föllelhető, fiatal korában megírt
bús természetleírást, hangulatokat megörökítő elégiát piktúra részből szervesen nő ki a szentencia gondolat-
takar. A leírás azonban messzire vezető gondolatiság- világa.
ba fordul át: a társadalmi különbségek és a magántu- A tájleíró rész az alkonyi erdőt mutatja be. A lát-
lajdon bírálatába. ványelemek, vizuális benyomások uralják a kezdőso-
A vers műfaja: óda. Az óda eredete az antikvitás rokat: színek, formák, az égbolt tüneményei vonják
görög irodalmáig nyúlik vissza, ahol még két alapve- magukra a vers beszélőjének figyelmét. A versindító
tő formája különült el: a kórus által énekelt kardal és metafora a napot egy tündöklő hintóval azonosítja.
az egyetlen költő megszólaltatta ének. Amíg az előb- A címben hordozott napszak csodás természeti képe
bit fennkölt hangvétel és szuggesztív képek, addig az a különös naplementével így az emberi élet napi rit-
utóbbit sokkal személyesebb hangnem és visszafogott musát is követi. A versbeszélő által választott este az
stílus jellemzi. Meghatározása és formája folyama- elcsendesedés, az összegzés, általában az elmélyült
tosan változott az idők során; más jellemzői voltak gondolkodás nyugalmas időszaka. Olyan pillanatok
Horatius ódáinak, mint a reneszánsz vagy a német összessége, amikor az ember a külvilág rezdüléseire és
klasszika korában született ódáknak. A magyar köl- a világ nagy összefüggéseire is képes figyelni. Ebben
tészetben a felvilágosodás korában honosodott meg a vershelyzetben a lírai én a városi környezettől eltávo-
és vált kedvelt műfajjá. Az időmértékes forma vál- lodva a természet megnyugvását szemléli. Figyelme
tozatos témákkal párosult: a nemzeti és társadalmi a páratlan szépségű égi képet színekre utaló jelzők so-
problémák mellett személyes kérdésfelvetéseknek is kaságával és a napszak megszemélyesítésével festi le.
teret engedett. Csokonai mellett Berzsenyi Dániel is Az alkonyat részletező bemutatása után a versbeszélői
kiemelkedő művelője volt. A magasztos, ünnepélyes észlelés az égről a föld felé mozdul el: a virágok és kis-
hangnem mindvégig fontos tulajdonsága maradt madarak elcsendesülésének rokokó ízléssel megfogal-
a műfajnak, de költőink kivétel nélkül saját elképzelé- mazott képei következnek. A stílusirányzat eszköztára
sükhöz alakították. leginkább a kicsinyítő képzős főnevekben („madár-
kák”), a kettőzött, lágy mássalhangzók fonetikai erejé-
Piktúra és szentencia ben („mellynek”, „hullatja”, „cseppecskéit”), a virágmo-
Csokonai korában az iskolai poétika megkülönböz- tívumban, a kismadarak említésében, a bravúros
tette egymástól a leíró jellegű, szemléltető, tájfestő rímekben és az alliterációk ismételt használatában
piktúrát és a bölcseleti, gondolati tartalmakat ki- („Barlangjában belől bömböl”) érhető tetten. A költői
bontó, tanulságokat megfogalmazó szentenciát. én a folytatásban a szellőkhöz fordul panaszával: szo-
Csokonai jól ismerte ezt a poétikai felosztást, ő azon- morú lelkére tőlük, a természet koncerthangjaitól kér
ban több versében egymáshoz kapcsolja a piktúrát és enyhülést. Ez a versbéli fohász is a rokokó hangulatte-
a szentenciát. Az estve című művében is így tesz: az remtő eszközeit vonultatja fel: hangszimbolika fenti
este látványát, történéseit megrajzoló piktúrát a társa- fonetikus jegyei itt is jelen vannak: a lágy mássalhang-
dalomelméleti okfejtést nyújtó szentencia követi. zók kettőzésének ismételt gyakorlata („mennyei illatot
119
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A FELVILÁGOSODÁS MAGYAR IRODALMA 133. oldal
lehelle”), a miniatűr méretre tett utalások („kis nyájas közötti egyenlőtlenségről és annak okairól beszél.
szellet”), a mitologikus hivatkozások és a kis képek A civilizáció bűnei közül a magántulajdont tartja
(„magát a hold rezgő fényénél ingatja”) mind-mind a legsúlyosabbnak. Szintén Rousseau-t követi, amikor
a nyelvi pompa stílushatásáért felelnek. A versbeszélői rávilágít: az eredendően jóra hajló emberiség maga en-
lélekállapot és a szinte megrészegült, esti ámulat kont- gedte kiépülni az igazságtalan társadalmat. A közös-
rasztját a „vidám melancholiának” oximoronja nyo- ségi bajok bemutatása az érvek mentén, a tételmonda-
matékosítja. tot követően felsorolásszerű. A logikai rendbe szedett
A piktúra rész szentenciába való átvezetését egy példák elsődleges, szövegszerű jelentésüket használ-
nyolcsoros egység biztosítja. Az éjszaka késleltetésé- ják, a rokokó könnyed bájának és díszes örömkul-
nek költői vágya a természeti tökéletesség élményét tuszának itt már nincs nyoma. A szöveg szerkezete
nyújtaná el. Az ezt követő érvelő szerkezetű, rövid sza- inkább az idő- és értékszembesítés gyakorlatára épül,
kasz a lírai én korábban említett lelki bajainak indok- ahol a múlt, szinte az ősközösségig visszanyúló, pozi-
lását vezeti fel. A korábban a francia filozófiát is tanul- tív társadalmi értékei a jelen súlyos és igazságtalan ér-
mányozó költő itt és a későbbiekben tudatosan tékhiányaival helyezkednek szembe.
Rousseau gondolatiságát követi. A természet eredendő A költemény zárlata a nyitóképre utal vissza, így
tisztaságának és az emberi nem civilizáció általi rom- foglalja keretbe az elvont bölcseleti tartalom közlése-
lottságának szembeállítása russzóizmus, amit Az lemeit. A holdvilág gyújtotta este, a szellő és az esti
estve című költemény a piktúra-szentencia klasszicis- természet hangjainak újbóli említése a versbeszélő
ta szerkezetével is láttat. A szöveg két nagy egysége azonosulásának igazi tárgyaiként az igazságosabb vi-
tehát ellentétes viszonyban van egymással. A gondo- lágot jelenítik meg. Benne a gondolkodó embert, aki
lati költemény második részének társadalomfilozófiai a természet előtti egyenlőség embermegtartó erejében
okfejtése a rousseau-i kérdést feszegeti: az emberek és társadalomszervező erejében hisz.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben Az estve című verset! Jelöld be a piktúra-szentencia határát!
2. Gyűjtsd ki és nevezd meg az első rész rokokó poétikai eszközeit!
3. Keresd meg a második nagy egység azon sorát, ami a civilizáció legfőbb bűnére utal!
4. Mi a civilizáció legkellemetlenebb kísérőjelensége? A vers négyszer is említi. Mikor mit jelent? A természet
melyik tulajdonsága alkotja az ellentétpár másik oldalát?
5. Mit jelenthet a vers zárlatában olvasható „örökös földesura lettem” kifejezés?
6. Hol és milyen megfogalmazásban olvasható a zárlatban a természet abszolút igazságosságára vonatkozó szö-
vegrészlet?
4 Fogalmak
piktúra: a klasszicista vers első, leíró része
Vitassuk meg!
szentencia: a klasszicista vers második, bölcseleti tartalmat
„Hajdan a termő főld, míg birtokká nem vált, hordozó része
Per és lárma nélkűl annyi embert táplált…”
oximoron: stilisztikai alakzat, ami egymást tartalmilag kizáró
Csokonai Vitéz Mihály: Az estve fogalmakat rendel egymás mellé egy szószerkezetben
▶ Valóban létezett olyan kor, amelyben az embe- russzóizmus: arra a rousseau-i alaptételre épülő világnézet,
rek nem rendelkeztek magántulajdonnal? amely szerint az ember természettől fogva jó és szabad,
▶ Megvalósulhat szerinted egy olyan társadalom, a rossz, amelyet tapasztalunk a világban, a civilizáció,
a természettől való elszakadás következménye, ezért vissza
amelyben mindenki igényei szerint részesülhet
kell térnünk a természethez
a javakból? Miért?
120
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
Csokonai Vitéz Mihály

szen�mentalizmusa
Az emberi élet negatív sorsfordulatai melankolikus, szomorú és gyakran önelemző állapotba kerget-
nek bennünket. Az érzékenység az irodalomtörténet szentimentalista korszakában külön kultuszt te-
remtett magának.
Te hogyan viselkedsz, amikor bánatos vagy? Hogyan viseled, ha egyedül érzed magad?
Milyen bevált megoldásaid vannak az efféle élethelyzetekre?
Csokonai szen�mentalizmusa A Reményhez

Csokonai szentimentalizmusa a programadó boldog-
ságfilozófiát követően, a Lilla-szerelem kudarcából, Az egykori idill öröme és a jelen sivár szo-
valamint a költő magán- és közemberi sikertelenségei- morúsága kerül szembe egymással A Re-
ből fakadó alkotói korszak. A kilátások komorsága ményhez című, 1803-ban keletkezett versben.
természetes módon emberi, magánéleti és művészi Ez a Lilla-kötet utolsó költeménye, tehát a könyv kom-
válsághoz vezetett, amelyben az örömkultusz jelenléte pozícióját tekintve kiemelt helyen szerepel. A Remény-
már nem volt indokolt. Az érzelmi krízis magától érte- hez azonban nemcsak a költő személyes veszteségéről
tődő és természetes önkifejeződése a szentimentaliz- szól, hanem az emberi létről általában. A beszélő szerint
mus érzékenységkultuszában talált magára. A párat- minden boldogságot csalódás követ. Erre utal a vers fel-
lan forma- és stílusérzékkel rendelkező Csokonai így ütése és epikus jellege is. A négy versszakból álló alkotás
ennek a stílusirányzatnak a formanyelvén alkotta meg első strófája a címhez hasonlóan megszemélyesíti, majd
a boldogtalan életszakaszt leginkább kifejezni képes allegorizálja a reményt mint létállapotot. Ezt a ki-
műveit. A keserű létösszegzés másik, párhuzamos köl- emelt pozíciót a nagybetűs helyesírás is megerősíti.
tői kiútja a Dorottya című vígeposz bravúros humor A versnyitány elégikus hangvételét a megszólított és
adta komikumában jutott kifejezésre. sorserőként jellemzett remény a hozzárendelt negatív
tulajdonságokkal együtt alapozza meg. A versbeszélő
A Lilla-versek világa: tapasztalata a hiábavaló, alaptalan önbecsapással kap-
„Poétai Román” csolatban valóságos. Pontosan tudja, hogy az elveszett és
A Lilla című kötet Csokonai halála után, 1805-ben lát- kiúttalan ember lélektani sajátossága, hogy észszerűtle-
hatott napvilágot. A költő korábbi verseiből alkotott nül is hisz és a csalódás idején meggyőződése ellenére is
egy új egységet, ahogy ő fogalmaz: „egy és egymással remél. Ezért szólítja meg tehát a reményt egy egész ver-
összefüggő kis Poétai Román”-t. Úgy rendezte el a ver- sen keresztül. Így válik az alkotás egy képzelt párbe-
seket, hogy azok egy szerelem történetévé álljanak széd egyetlen beszélői szólamává. A nyitó versszak
össze. Versei hátterében természetesen kitüntetett megszólalásainak mondatmodalitása a lírai én felin-
módon van jelen a Vajda Julianna iránti szerelem, de dultságát kifejezően változatos. A formailag költői kér-
a kötet mégsem egy meghatározott személyhez szól, dések a vád és az elkeseredett gúny hangján szólnak.
hanem a szerelemről általában. Több vers eredeti cím- A felfokozott hangulati tartalmat az alliterációk ismét-
zettje egyébként nem is Vajda Julianna volt, a bennük lései nyomatékosítják („szép szavadnak”, „Mégis meg-
szereplő eredeti neveket később, a kötet készítésekor csalál”). A strófa utolsó sora a szöveg alaphangját szólal-
írta át a költő. A versek nem feltétlenül keletkezésük tatja meg, az önámító és mesterségesen táplált
sorrendjében követik egymást, hanem téma, hangulat reményben való megcsalatkozás itt válik szó szerinti
szerinti csoportokba rendeződnek. Az első könyvben közléssé. A második és a harmadik versszak a csalódás
még inkább kérleli, ostromolja Lillát, a második sza- indoklásaként felsorolt érveket tartalmazza: a két egy-
kasz a kölcsönös szerelem boldogságát írja meg, míg ség az idő- és értékszembesítés mentén kapcsolódik
a harmadik könyv uralkodó érzelme a bánat és a ke- egymáshoz. A múlt örömteli pillanatainak megfogal-
sergés. mazásában a burjánzó élet képeit láthatjuk: a virág,
121
a víz, a tavaszi újjászületés, a rózsák rokokó ízlésű szere- mét vesztett ember egyetlen kiútként a halált látja maga
peltetése az égi boldogság megéltségét mutatja. A teljes- előtt. Az elmúlás vágyát az ellentétes jelentésű fogalom-
ségélményhez csak Lilla szerelme hiányzik csupán, és párok az élet-halál ellentétével hozzák párhuzamba.
ezt a kegyelmet is megadta az ég. A beteljesülés metoni- A létértelemként megélt szerelem hiánya a versbeszélőt
mikus megfogalmazású csodája tehát kegyelmi pilla- búcsúra inti. Lírai hangja, melyben a párbeszéd egyet-
natként értelmeződik. A vershangulat éles fordulatát len, monologikus szólamán szól, már nem gúnyos, nem
a „Jaj” indulatszó és a felkiáltójel mutatja, amit a „de” is számonkérő. Végső megszólalásában az élet mellett
ellentétes kötőszó tesz még kiélezettebbé. A negatív a kedvtől, a reményektől és Lilláktól mint általános
sorsfordulat a második versszak értéktelített fogalom- sorsrontó jelképektől köszön el.
használatának inverzében mutatkozik meg: a használt A költemény verszenéjét a trochaikus lejtésű
kifejezések itt vagy ellentéteikben, vagy értékhiányos időmértékesség és a váltakozó hosszúságú sorok ke-
jelzőkkel jelennek meg. A jelen tehát kifosztott, a bol- resztrímeinek szimultán verselése adja.
dogság a múlté. A lírai én kétségbeesését a feltételes A Reményhez című költemény Csokonai életízű szen-
módú igealakok is tükrözik. A záró versszak lírai alanya timentalizmusát mutatja. A pálya elején rokokó alkotói
mintegy keretként ismét az allegorizált reményhez for- kézjegyet letévő költő a reményvesztettség pillanata-
dul. Az elveszettség poétikai bravúrral kifejezett lét- iban elengedte a boldogságkultuszt, és az érzékenység
helyzetét a reménység-keménység rímhelyzetbe hozott hangján szólalt meg. Lírájában ekkor vált uralkodóvá
szópárja fokozza. A reményben megcsalatkozott, szerel- a szentimentalizmus stílusirányzatának jelenléte.
A tihanyi Ekhóhoz
A költemény eredeti változata már a kilencvenes években meg-
született, ekkor még A füredi parton volt a címe. Pontos keletke-
zési dátuma vitatott, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy
Csokonai debreceni kizárása után született a mű. Erre utalhat a negyedik
versszak panaszáradata: „Akik hajdan jó barátim voltak, / Még felkőltek
ellenem, / Üldözőim pártjához hajoltak”. Logikus feltételezésnek látszik
az is, amely a Lilla-szerelem kezdete (1797) elé helyezi a vers születését, az
első változatban ugyanis még Lilla helyett „Rózsi” elvesztését panaszolja
a versbeszélő. Később, 1803-ban a költemény bekerült a készülő Lilla-kö-
tet harmadik könyvébe.
A vers a Tihanyi-öböl két partja, Füred és Tihany szembeállására
épül. A földrajzi fekvés önmagánál többet jelent, metonímiaként vele
Borsos Miklós: Tihanyi echo (1986) érintkező tartalmakra utal. Tihany a magány, a csend, a remeteség helye
(már csak az itteni remetebarlangok miatt is), Füred viszont a nagyvi-
lág, a társasági élet, a költőt kebeléből kivető társadalom metonímiája. Az ihlető hely-
szín jellegzetességei a vers formavilágát is befolyásolják. A híres tihanyi visszhang (ekhó)
adja a versszakvégi sorismétlések ötletét Csokonainak: mintha panaszaira azok utolsó
szavait megismételve „Tihany nimfája” válaszolna. Ezzel egyébként a reneszánszban
igen népszerű, Balassi által is kedvelt ekhós vers hagyományát idézi fel a költemény.
A tihanyi Ekhóhoz szentimentalizmusa élesen elkülöníti a verset Csokonai koráb-
ban bemutatott gondolati költeményeitől, a klasszicista ódáktól. De itt is utal a költő
a felvilágosodás társadalmi eszméire („ember és polgár leszek” – mondja mintegy elkü-
lönítve a jogait számon tartó, szuverén polgárlét magasabb rendű létmódját), sőt név
szerint is megemlíti a szintén magányába visszahúzódó Rousseau-t. A „magányos, árva
szív”, a „halovány hold”, a sírás, a természet imádata viszont mind a szentimentalizmus
kellékei, és az érzékeny költőt az érzéketlen tömeggel szembeállító vershelyzet is tipiku-
san szentimentális.
122
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A vers retorikai felépítése, a megszemélyesített, allegorikus alakhoz, Ekhóhoz szóló be-

széd az óda és a himnusz műfajához kapcsolódik, de az alaphelyzet, a csalódott, rezignált
hangulat az elégiákkal rokonítja a költeményt, ezért a verset elégiko-ódának tekintjük.
A vers szerkezete az általánostól a konkrét felé halad: előbb az embertársak nagy,
tagolatlan tömegére panaszkodik a versbeszélő, utóbb a hajdani barátok szűkebb körére,
míg végül a legfájóbb hűtlenségen (immár egyetlen emberén), Lilla elfordulásán kese-
reg. A fokozódó csalódottságból logikusan következik a válasz: ha őt elhagyták az em-
berek, ő is kivonul a társadalomból. Ez szintén a szentimentalizmus eszméje: a magány
egyszerre fájó, de egyszerre keresett, vigasztaló egyedüllét is.
A vers központi szervező ereje az ellentét: a fogalmi és hangulati elemek értékszem-
besítő szerkezetet mutatnak. Az allegorizált és megszólított visszhang a költői én
szócsövévé válik, szerepe a megszólaló szólamának átvételében, máskor hangjának
felerősítésében mutatkozik meg. A szentimentalizmusban kedvelt magány mint létálla-
pot az emberi közösségtől és Lillától eltávolodott versbeszélőt a negyedik versszakban az
55. zsoltár közismert élethelyzetében mutatja: őt a magánynál mélyebb és fájdalmasabb
állapotban, a barátokban való csalódás lelki mélységeiben látjuk. A hatodik versszak élet-
rajzi hivatkozásai a versbeszélő érzelmi érintettségét, szerelmének örök voltát mutatják.
A kényszerből hűtlenné lett Lillát „áldott lélek”-nek nevező beszélő fogalomhasználata
és saját helyzetének lényegre törő ábrázolása költői túlzásokban zárul: az elhagyatottság
„tenger kínok” közötti érzete aztán a halálvágy felé tolja el a megnyilatkozás logikai-han-
gulati ívét. Az elszenvedett magány paradox lehetőséget kínál az emberi és polgári lét-
re mint a rousseau-i felvilágosodás kívánt életformájára. A megszólalás emelkedettsége
a „szent magánosság” oximoronjáig jut el. Az emberi viszonyokban és közösségekben
való csalatkozás, a belőlük való teljes kiábrándulás fájdalmas visszhangja érzékeny lelkű
költőt és mély létválságot mutat. A külvilág felismert közönye a versbeszélőt szükségkép-
pen az elzárkózás irányába tolja. Értékszembesítésében az ember nélküli magány teremtő
értékként jelenik meg. A vers zárlata a jelen meg nem értettségének és a jövő remélten
kivívott tiszteletének ellentétét hozza. A költői én reménysége a bizonytalan és általa már
meg nem élt jövő felé fordul. A versrészlet üzenete Petőfi Sándor Nemzeti dal című ver-
sének záró gondolatát előlegezi meg.
A Magánossághoz helyzetét jelöli ki. A megszólított magány a gyermekét

ringató anya női szerepében mutatkozik. Később ezek
Csokonai A Magánossághoz című elégiko- a szerepek még módosulnak, de oltalmazó helyzetük
ódája 1798-ban, a Lillával való szakítás után nem változik meg. A versindító helyzet szakaszai a kis-
keletkezett. A valós térre tett utalás a keletke- asszondi kastélypark rokokó leírását hozzák. A stílusha-
zés helyszínéül Kisasszondot, Sárközy István kúriáját és tásért a túldíszített, miniatűr képrészletek, a verszene és
annak kertjét jelöli meg, ahová a költő megpihenni és a jelzős szerkezetek felelnek. A bravúros versrészlet azon-
feltöltődni érkezett. A szentimentalista stílusú költe- ban nem csupán gyönyörködtetni akar, hanem bölcseleti
mény ismét a klasszicista formafegyelmű Csokonait mu- taralommal is megtelik: a magány és a bölcs poéta össze-
tatja: a strófaszerkezet váltakozóan tizenegy és nyolcso- találkozásának feltételeiről tanít. A költemény a kastély
ros bravúrja költői újítás. A cím megszokott poétikai és a kert rokokó leírása után tartalmi, hangulati és sti-
eljárást mutat: benne a nagybetűs és allegorizált, el- lisztikai fordulatot is vesz. A negyedik és az ötödik versz-
vont fogalom, a magány megszólítotti szerepe látszik. szak már az előző két szakasz tartalmi és poétikai ellen-
A szöveg újfent egy képzeletbeli párbeszéd monologikus téte: a negatív tartalmú kifejezéseket itt a kakofón
megszólalásait rögzíti, amelyben a magányosság iste- hangzások uralkodó volta és a mély hangrendűség fone-
nasszonyként lesz a lírai én legfőbb társa. Az első strófa tikai jelensége kíséri („Futsz a csatázó trombiták szavá-
versindító helyzete a versbeszélő lelki és kommunikációs tól”). A sorokban a magány állapotának erényeiről olvas-
123
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
hatunk, melyeknek jegyzékszerű felsorolása innentől gányos? A kérdésekre a választ a záró versszak adja meg.
a vers uralkodó tartalmi elemévé válik. A költői én ismé- A halált mint végső magára maradást a versbeszélő önvi-
telten megszólítja a magányt, hogy ajándékait himnikus gasztalásként keresi. Benne a világi szenvedések végét
magasságokig emelhesse. A tőle kapott áldások közös látja. Nem valós tehát a himnikus hang, és nem igaz az
vonása, hogy hozzájuk jellemzően női szerepkörök tár- érvrendszer. A megszólalói beismerés leleplezi a csaló-
sulnak. Ezek a szerepkörök a magányban a gyermekét dottság nyomorúságát és kínjait. Csak ehhez képest tesz
ringató anyát, a zajos társaságot kerülő szelídséget, a te- költői kísérletet a magány és a poétai lét összefüggései-
remtő alkotói környezetet, az érző szívű ember társát, nek feltárására a versben. Valójában azonban a költe-
a gondviselő oltalomszerzőt, az ápolót, az erényt, a hűsé- mény minden gondolatával és panaszszavával hűséges,
ges barátot, az istenasszonyt, a megértő és kedves társat megértő, igazi társért kiált. A zárlat a társtalanságot ál-
fedik fel. A nyolcadik és kilencedik strófa a megszólaló és dottnak, tehát legfőbb jóval bíró erőnek nevezi. Az első
a magány lelki kapcsolatát szövi szorosra. A barátként és versbéli közlést ismételve foglalja keretbe az önmeggyő-
hűséges társként jellemzett állapot a Lilla-szerelem kont- zés szándékával végigvezetett gondolatkísérlet minden
rasztját adja: a hűtlen nővel szemben a megmentő és hű megnyilatkozását. Utolsó, a magányra értett közléseként
magányt magasztalja. A költemény végül a végső egye- a Biblia Krisztusra vonatkozó, minden szenvedést eltör-
düllétben a halálban nyugszik meg, amelyben a magány lő, megváltó eljövetelét is megidézi. A szöveg elégikus
őrangyalként és a földi szenvedés feloldójaként van jelen. hangvétele és panaszos tárgya a megélt érzelmek őszinte
De hihető-e ez a versbeszélői közlés? Valóban boldogabb feltárásának költői eszközeivel a szentimentalizmus esz-
a szerelemben és az emberekben csalódott ember, ha ma- köztára révén szólal meg.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben az A Reményhez című verset! Gyűjtsd ki a második versszak rokokó stí-
luselemeit!
2. Keresd meg a versben a második és harmadik strófa ellentétpárjait! Nevezd meg az ellenpontozás nyelvi-
stilisztikai eszközeit!
3. Keresd meg a negyedik versszakban található ellentéteket is! Milyen típusaikra lettél figyelmes?
4. Olvasd el az A Magánossághoz című verset is! Nevezd meg benne az allegorizált magány női szerepeit!
5. Fejtsd ki, mit jelenthet a „kedves Istenasszony” kifejezés!
6. Elemezd a „mikor szemem világán / Vak kárpitot sző a halál” költői képeit!
7. Olvasd el az A tihanyi Ekhóhoz című költeményt is! Gyűjtsd össze benne a lírai én panaszait!
8. Keresd meg az 55. zsoltár és a Csokonai-vers párhuzamos közléselemeit!
9. Keresd meg a Petőfi-féle Nemzeti dal és az A tihanyi Ekhóhoz gondolati párhuzamait is!
Fogalmak
4 allegorizáció: egy élettelen jelenség, tárgy vagy fogalom

hosszabb versrészleten vagy az egész költeményen
Vitassuk meg! végigvonuló megszemélyesítése és felnagyítása
„Én íly kedvetlen embereknek nem leszek egyike” trochaikus lejtés: az időmértékesség egy formája, ahol
a vers uralkodó verslába a trocheus
Csokonai Vitéz Mihály: Az én poézisom természete
ekhós vers: egy verssor utolsó szavát, szavait
▶ Szerinted vannak művészi és kevésbé művészi érzel- visszhangszerűen ismétlő verstípus
mi állapotok? Mondhatjuk, hogy a bánatból, a fájda-
elégiko-óda: az elégia és az óda műfaji jegyeit ötvöző
lomból jobb művészet születik, mint az örömből? verstípus, amelyben az ódai emelkedettség elégikus
▶ Keressetek példákat a különböző érzelmi alapállású rezignációval párosul
versekre eddigi tanulmányaitokból! kakofón: rosszhangzású
124
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
Csokonai népiessége, eposzparódiája

és bölcsele� költészete
A sokoldalúság ritka és becsülendő emberi adottság. A művészi sokoldalúság is.
Milyen hivatást ismersz, ahol a sokoldalúságnak és a sokrétű tehetségnek nélkülözhe-

tetlen szerepe van?
Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz gyelme innentől a megszólított kulacs helyett saját

magára irányul. A további versszakok érvsorozatá-
Csokonai népiessége Cimbalom-létének egyik húrja. ban a szerelmes udvarlás indokainak felsorolása ol-
Még a Debreceni Kollégiumban eltöltött tanulóévei vasható. A külső leírás és az érvek egytől egyig mini-
alatt megismerkedett a népi kultúra világával, hiszen atűr képekbe, rokokó ízlésű, könnyed és vidám
iskolatársai közül sokan vidéki származásúak voltak. egységekbe rendeződnek. A vers harmadik belső sza-
Az iskola falai között ennek az örökségnek az ápolá- kasza a 11–14. versszakokat fogja össze. A beszédmód
sa közösségi norma volt. Később, ifjú és felnőtt évei- változása feltűnő: az eddig óvatos és visszafogott ud-
ben, az országot sokat járva is életének része maradt varlás merész és szókimondó, erotikába hajló megfo-
ez a világ: Somogyban maga kezdett galmazást nyer. A 15. strófától a zár-
népdalgyűjtésbe. A népi kultúrával latig tartó részben a versbeszélő
való összekapaszkodása költészeté- tudatállapota is megváltozik: a bortól
ben a folklór imitációjaként népi- megrészegedve az önirónia örömittas
es helyzetdalokat termett, amivel hangján, a mámoros halál gondolatá-
a XIX. századi Petőfi Sándor költői val zárja le a költeményt.
indulását előlegezte meg. A Szerelemdal a csikóbőrös kulacs-
Szerelemdal a csikóbőrös ku- hoz című alkotás tökéletesen imitálja
lacshoz című verse 1802-ben kelet- a népi költészet dalainak világát. Ez
kezett. Műfaja: bordal. A sokat az utánzás a költemény dalformá-
sejtető, képtelennek tűnő cím fel- jában is megmutatkozik. A négyso-
kelti a befogadói érdeklődést, amit ros, soronként kétütemű vagy felező
a szövegegész részletesen meg is nyolcasokból álló strófák a magyar
magyaráz. A különös megszólított, népköltészet tiszta formáit idézik.
akihez a dal szól, a csikóbőrös ku- A versbeszélő által használt megszó-
lacs. A vers alapötlete így egy hely- lítások (galambocskám), valamint
zetkomikumhoz vezető szerepcse- a személynevek becenévi változatá-
rén nyugszik: a lírai én a szerelemdal udvarló nak használata (Mancié) is a néphagyományhoz kap-
közléselemeit egy lány helyett egy kulaccsal osztja csolják az alkotást. Az archaizáló és népies kifejezések
meg. A behelyettesíthetőség alapja a formai rokonság: tudatos használata szintén a népiesség látható vonása
a női test tájékai és arányai a kulacs alakjához és ará- a versben.
nyaihoz hasonlítanak. Így, a furcsa szerepcsere révén A költemény korabeli sikerét az a tény is jelzi, hogy
válik a műalkotás a szereplíra tárgykörébe tartozó al- az ország számos vidékén ismerték és adták tovább
kotássá. A költői én a szöveg elején a szerelmes társ- a szájhagyomány útján szövegének bizonyos részlete-
nak kijáró, metaforikus megszólításokkal köszönti it. A szórakoztatás céljára szánt vers népszerűségét és
udvarlása tárgyát. Az első öt strófa a kulacs női test- a Csokonai-féle népiesség további alkotásait Kazinczy
részekkel azonosított, külső leírását adja. A megszó- Ferenc illette éles kritikával: a nyersnek és bárdolat-
lalás élőbeszédszerű, a versbeszéd hangulatát in- lannak tartott folklórszerű műveket ugyanis nem tar-
dulatszók és felkiáltó mondatok jelzik. A hatodik totta méltónak a magyar nemzeti irodalom magasla-
szakasztól új versegység kezdődik: a megszólaló fi- taihoz.
125
Dorottya vagyis a dámák diadalma
a Fársángon
Csokonai 1799-ben írta meg Dorottya vagyis a dá-
mák diadalma a Fársángon című komikus eposzát,
eposzparódiáját. Az alkotás Csokonai stílusszin-
tetizáló képességét mutatja: a klasszicista igényű mű-
fajválasztás és a népiesség szólamai mellett a magyar
rokokó irodalom csúcsteljesítménye is. A költői élet-
válság komorsága a műben a szentimentalizmushoz
képest eltérő módon, a komikum eszközével oldódik.
A négy énekből álló, verses alkotás a klasszikus és ma-
gasztos eposz poétikai eszköztárát megtartja. Propo- Jelenet a Kecskeméti Katona József Színház Dorottya című
zíciójában a Fársáng napjait és Dorottyát említi, invo- előadásából
kációját pedig egy butéliához intézi. Nem a műfajból
űz gúnyt tehát, hanem a segítségével a korabeli ma- télya szolgál. A történet keretét a farsangi bál adja.
gyar társadalom visszásságait tárja a befogadó elé. Az alapkonfliktust a műben az az évi rövid farsangi
Az elöljáró- és előbeszédre, valamint négy énekre idő jelenti, ami a bálok számát korlátozta. Ez volt az
„könyvre” tagolás a műben négy napszaknak felel oka annak, hogy sok korosabb lány és hölgy nem tu-
meg, így tehát az események időtartama egyetlen na- dott párra találni az adott időszakban, akik ezen felhá-
pot fog át. Helyszínül Esterházy herceg kaposvári kas- borodva a házasságkötésre nem hajlandó férfiak ellen
Az ember, a poézis első tárgya

Csokonai 1801-ben keletkezett, újabb ars poeticája már címében is feltűnő újszerűséget
hordoz. A költészet értelméül és tárgykörének fő helyére ugyanis magát az embert teszi.
A filozofikus címet múltidéző nézőpontú, a személyes költői életutat értékelő négy versz-
szak követi. Ez a négy strófa tehát zárt, tematikus egységbe szervezi egymást. A visszate-
kintés egyes egységei a pálya egy-egy fontos állomását rögzítik. A nyitó versszak első hi-
vatkozásként a beköszönő költő kézjegyére, a rokokó boldogságkultuszra utal: A vidám
természetű poéta szövege fogalmilag és hangulatilag is megidéződik a strófa felfokozott
hangulatú felkiáltó mondataiban. A második versszak a görög-római költészet hagyaté-
kát, általa pedig az antik mintakövetés költői gyakorlatát eleveníti fel. A harmadik egység
más nemzetek európai irodalmának ismeretére és imitációjára utal, míg a negyedik az új
költői témák megjelenésének tényét beszéli el. A költemény második négy versszaka
a szövegen belül külön egységet alkot. A versbeszélő a visszatekintő létösszegzés után
múltja képzeletében jelképesen is a tapasztalaton túli felé közeledett. Figyelme és költői
értelme a földi témák megragadása után a hatodik versszaktól az elvontabb, az emberlét
végső kérdéseit és értelmét kutató összefüggések felé fordult. Legmeghatározóbb új téma-
ként az emberi élet eredetét és több összetevőjű tulajdonságát említi: a halandó, „lelkese-
dett iszap” metaforája az élet végességét, valamint az ember anyagi és lelki természetének
kettősségét állítja az alkotói figyelem középpontjába. A hetedik versszak párbeszédhely-
zetbe hozott belső kérdései a létértelmet járják körbe. E sorok új alkotói célként az ember-
lét végső kérdéseinek feltevését és megválaszolását jelölik ki. A sorskérdések bölcseleti
lírába fogalmazása nélkül ugyanis a költő csak anyag: por és hamu, akiből a lét összefüg-
géseinek megértése hiányában hiányzik az élet értelmét adó emberi lélek.
A rímtelen, alkaioszi versszakokat idéző, klasszicista ízlésű vers időmértékessége
a metrum állandóságával az örök kérdések poétikai párhuzamát is jelentheti.
126
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
136. oldal A FELVILÁGOSODÁS MAGYAR IRODALMA
szállnak harcba. Legfőbb célkitűzésükben a matriku- szépít és megfiatalít, így Dorottya és Opor megtart-
lát (lányságot igazoló anyakönyv) akarják megszerez- hatják a vágyott esküvőt.
ni, hogy szégyenüket eltakarhassák a világ elől. Emel- A komikus eposz meghatározó esztétikai minősé-
lett Fársángon bosszút akarnak állni. A seregbe ge a komikum. Az uraságok viselkedésének gúnyrajza
szerveződő dámák, vagyis vénkisasszonyok Doroty- mellett a cselédség értékrendje és magatartásformája
tyát, a csúnya és koros kiasszonyt választják vezető- szatirikus ábrázolást nyer.
jüknek, az ifjak vezére pedig Opor lesz, aki cselből Az alkotás azonban nem öncélú, könnyed szórakoz-
könnyelmű, házasodással kapcsolatos fogadalmat tesz. tatás, hanem társadalomkritikai írás is egyben. Alkotó-
Dorottya elszántságát és bosszúszomját Erisz, a vi- ja ugyanis élesen bírálja az idegenmajmoló, a magyar
szály istennője fokozza, aki farsangi fánk formájában kultúrát, nemzeti hagyományokat és ízlést elhagyó,
költözik belé. A komikus eposz egyik legszórakozta- másra cserélő nemeseket. A cselédség viselkedési nor-
tóbb, bőséges iróniával és rokokó nyelvi bravúrral ki- máit és kultúráját a népiesség eszközeivel jellemzi.
dolgozott része az enumeráció, ahol a dámák és Do-
rottya testi adottságait ismerheti meg az olvasó.
A konfliktus végül eposzi ütközetté fejlődik, amelyben Fogalmak
a dámák és az ifjak összecsapnak. Harcuk eszközeinek bordal: könnyed, a borivást és az életörömöket magasztaló lírai
szatirikus bemutatása a mű egyik hangulati csúcspont- műfaj
ját jelenti. A könnyelmű opori ígéretre, mely szerint eposzparódia: az eposz műfaji sajátosságainak a túlzás
azt a kiasszonyt veszi feleségül, aki először megcsókol- eszközével való utánzása: célja a komikus stílushatás elérése
ja, a dámák rohama a válasz. A történet megoldását létösszegző vers: olyan verstípus, amelyben a szerző saját
végül a deus ex machina oldja meg: az isteni erő ígéri létezésének és fejlődésének célját és elért fokát értékeli
meg, hogy a következő évi, hosszú farsangi időben alkaioszi versszak: két nagy alkaioszi sorból, egy jambikus
minden dáma és kisasszony férjhez megy. A mátrikula kilencesből és egy kis alkaioszi sorból álló, kötött strófa-
elégetése után Thalia minden csúnya vénlányt meg- szerkezet, az ókori római Horatius kedvelt versformája volt
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben a Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című verset! Nevezd meg a nőalak
és a kulacs formai párhuzamait!
2. Keress népies és archaizáló kifejezéseket a versben!
3. Olvasd el Az ember, a poézis első tárgya című verset is! Állapítsd meg, mely kifejezések révén idézi meg
a vers A vidám természetű poéta című alkotást! Milyen egyéb azonosságot mutat a két költemény?
4. Értelmezd a „lelkesedett iszap” jelzős szerkezetet! Mit jelent és milyen archetipikus képre utal vissza ez a ki-
fejezés?
5. Mit üzen Csokonai bölcseleti verse az emberlét különböző alkotóelemeiről?
6. Olvasd el a Dorottya első könyvének részleteit a szöveggyűjteményben! Keresd meg benne az állandó eposzi
kellékeket! Milyen poétikai eljárások keltik bennük a komikus hatást?
4
Vitassuk meg!
más nemzet módia?”
„Miért nem táncol magyart az angulus, francia? / Csak a magyarnak kell
gon
Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya vagyis a dámák diadalma a fársán
a fenti idézetben? Hogyan lehet a nem-
▶ Vajon milyen jelképi üzenettel bír a magyar és az idegen tánc motívuma
lis kincsei felé?
zeti kultúra és identitás megőrzése mellett nyitottnak lenni más népek kulturá
127
1. Készítsetek tablót a magyar felvilágosodásról az alábbi fogalmakat, neveket, címeket és műfajokat felhasználva! Segítsége-
tekre lehetnek az összefoglaló feladatsor elején található szöveg egyes bekezdései is! Tablótokon jelöljétek a kapcsolódási
pontokat az egyes ismeretek között!
nyelvújítás Tövisek és virágok vígeposz testőrírók
naplóregény klasszicizmus röpirat recenzió
epigramma Magyarság elégia létösszegző vers
Fanni hagyományai közösségi óda Lilla-ciklus elégiko-óda
II. József ortológus Mária Terézia rokokó
neológus szentimentalizmus népiesség
2. Most egészítsétek ki tablótokat úgy, hogy minden alkotóhoz párosítsatok legalább két-két írást, és a műcímekhez írójuk
nevét, valamint műveik műfaját! Évszámokat és kulturális-művelődéstörténeti információkat is gyűjtsetek önálló vagy
csoportos kutatómunkában a tabló teljesebbé tételéhez!
3. Készíts irodalmi útlevelet Bessenyei Györgyről és Kármán Józsefről! Az előlapra szerkeszd rá az író fényképét, életével kap-
csolatos legfontosabb információkat, a hátlapra pedig tégy idézeteket, gondolatokat, műcímeket!
4. „Két pár” módszerrel, T-táblázatban foglaljátok össze a neológusok és ortológusok nyelvszemléletének és törekvéseinek
eltéréseit! A feladat végeztével cseréljétek ki munkáitokat, majd végezzétek el az alábbi két szövegszerkesztési feladat
egyikét!
– A műfaji követelményeket, megszerkesztettséget szem előtt tartva írjatok maximum tizenöt mondatos rövid irodalmi vá-
laszlevelet a másik párnak!
– Fogalmazzatok ugyancsak rövid, tudományos stílusú tíz-tizenöt mondatos szatirikus vagy ironikus hangvételű röpiratot
neológusi vagy ortológusi szerepben!
5. Készítsetek táblázatot Csokonaira ható irányzatokról és a hozzájuk kapcsolódó műfajokról az alábbi fogalmak felhaszná-
lásával! Minden irányzathoz és műfajhoz kapcsoljatok műcímeket is! Válasszatok egy-egy idézetet, amely jól példázza az
adott irányzatot, műfajt!
klasszicizmus népiesség rokokó elégiko-óda
virágének vígeposz helyzetdal óda
6. Készíts szemponttáblázatot Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez, A Magánossághoz és A tihanyi Ekhóhoz című elégi-
ko-ódáinak összehasonlító elemzéséhez! Táblázatodban szerepeljenek az alábbi szempontok is:
versszerkezet verselés retorikai alakzatok allegorikus alakok beszédhelyzet
7. Gyűjtsd ki a Dorottyát külsőleg jellemző szövegrészlet ironikus elemeit! Milyen költői eszközöknek köszönhető a stílushatás?
8. Nevezd meg a második könyv szövegrészletének állandó eposzi kellékét!
9. Nevezd meg, miben áll Opor hadicselének lényege! Hogyan viszonyultak hozzá a dámák?
10. Keresd meg a szövegrészletekben az elbeszélő személyes jelenlétére utaló megszólalásokat! Mi a szerepük ezeknek a na-
rrációs elemeknek?
Friedrich Waldmüller: Gróf Zichy Károlyné (később gróf Széchenyi Istvánné) Seilern-Aspang Crescence arcképe (1828)
128
V.
KLASSZICIZMUS ÉS
KORA ROMANTIKA
A MAGYAR IRODALOMBAN
Berzsenyi Dániel pályája
Az irodalmi élet egyik fontos tényezője az irodalomkritika, a frissen
megjelent művek értelmező bírálata. A kritikus azáltal, hogy dialógust
kezdeményez a műről, akár annak sikeréhez is hozzájárulhat. De a bí-
ráló szavak néha személyes konfliktushoz is vezetnek. Berzsenyi pél-
dául élete végéig sebként hordozta magában Kölcsey Ferenc kritikáját.
A visszajelzés nemcsak az irodalomban, hanem az élet más terüle-
tein is fontos. A hétköznapi értelemben vett kritika is lehet hasznos,
de eredményezhet konfliktusokat is.
Te jól tűröd a kritikát? Szerinted van értelme néha

tükröt tartani a másik elé? Mi kell ahhoz, hogy a bí-
rált személy ne sértődjön meg a visszajelzés miatt?
Milyen a jó kritika? Donát János: Berzsenyi Dániel
arcképe (1817)
A „niklai remete” nak álcázott csúfolódásnak érezte, és még a korábbinál

Berzsenyi Dániel (1776–1836) régi, nemesi család is jobban elszigetelte magát a művelt irodalmi nyilvá-
gyermekeként született Egyházashetyén. A „szilaj és nosságtól. Magánya csupán élete utolsó éveiben eny-
szertelen” ifjú Berzsenyi meglehetősen későn került hült, amikor 1830-ban rendes tagjává választotta a Ma-
iskolába, a soproni evangélikus líceumban pedig magyar Tudományos Akadémia.
gatartása és tanulmányi eredményei is kifogásolhatók Berzsenyi versei a klasszicizmus és a romantika
voltak. A latin nyelv és a mitológia viszont érdekelte, jegyeit egyaránt mutatják. Gyakori antik utalásai,
kiválóan ismerte Horatius műveit. 1793-ban rövid időmértékes verselése még az előbbihez köti, rímes-
időre megszökött Sopronból és katonának állt, majd ütemhangsúlyos költeményei, szenvedélyes megfo-
1795-ben végleg elhagyta a várost. Visszatért szülő- galmazásmódja, szélsőséges költői képei viszont már
földjére, és feleségül vette másod-unokatestvérét, az a romantika felé mutatnak.
akkor 16 éves Dukai Takách Zsuzsannát.
A niklai birtokán gazdálkodó, vidéki magányba A költő felfedezése
visszahúzódó Berzsenyi idegenkedett az irodalmi élet- Berzsenyi sokáig csak magának verselt. Munkáira ba-
től, ezért is emlegették „niklai remete” néven. 1796-tól rátja, Kis János költő és evangélikus lelkész figyelt fel
írt titokban verseket. Alkotásait mindenki, még család- az 1800-as évek legelején. Azt a néhány verset, amelyet
tagjai elől is eltitkolta. Későn kiadott első kötetéről Köl- Berzsenyi megmutatott neki, továbbküldte Kazinczy
csey írt részletes bírálatot. Ezt Berzsenyi recenzió- Ferencnek, a korabeli irodalmi élet legtekintélyesebb
alakjának. Kazinczy bátorító szavakkal
válaszolt Berzsenyinek. Levelezni kezd-
tek, elhatározták, hogy kiadják a verse-
ket. Berzsenyi első verseskötete végül
1813-ban jelent meg, a második pedig
– tíz új verssel kiegészülve – 1816-ban.
A közös munkából, a hosszú levele-
zésből barátság született, amelyről Ber-
zsenyi Kazinczynak ajánlott versei is
tanúskodnak.
A Berzsenyi Dániel Emlékház Niklán
130
VILÁGHÁLÓ KLASSZICIZMUS ÉS KORA ROMANTIKA
Vitája Kölcseyvel rálatát követően Berzsenyi alig írt verset. Elmélyült

1817-ben a Tudományos Gyűjtemény hasábjain jelent esztétikai tanulmányokat folytatott, hogy megalapo-
meg Kölcsey Ferenc (1790–1838) híres bírálata Berzse- zott választ adhasson Kölcseynek. (Berzsenyi első fel-
nyi kötetéről. Az írás annyira mélyen érintette a költőt, indulásból küldött, feldúlt reakcióját a Tudományos
hogy gyakorlatilag felhagyott a versírással. Kölcsey Gyűjtemény nem jelentette meg.) Kidolgozott válaszát
művét a kortársak recenziónak nevezték, de műfaja va- 1825-re készítette el Berzsenyi, és Észrevételek Kölcsey
lójában kritika. Első mondata Berzsenyi eredetisé- recenziójára címmel adta közre a Tudományos Gyűjte-
gét hiányolja: „A poeta és versificator úgy különböznek ményben. E művében a romantika szemszögéből igye-
egymástól, mint Archimedes és az ács: amaz, ki a ma- kezett cáfolni Kölcsey klasszicista esztétikai alapon álló
chinát kigondolta, ez, ki azt útmutatás szerént kifarag- kifogásait. Az 1820–1830-as években további esztétikai
ta.” Tehát nem elég a mesterségbeli tudás, nem elég munkákat írt, legjelentősebb ezek közül a Poétai har-
versfaragónak lenni, a költészet alapja a kreativitás, az monistika című költészeti szintézis, amely Berzsenyi
ötlet. Kölcsey dicséri Berzsenyi lírájának erőteljességét, akadémiai székfoglalójaként jelent meg 1833-ban. Köl-
de helyenként dagályosnak tartja verseit, és kifogásolja, csey – a megbántott költőtárs halálakor, 1836-ban – en-
hogy fiatalkori műveit is felvette a kötetbe. Kölcsey bí- gesztelő emlékbeszédet írt róla.
Irány a világháló!
1. Olvasd el Kölcsey bírálatának részletét! Milyen határok közé szorítja írásában Kölcsey Európa népeit?
2. Milyen metaforát használ a szerző az ihletmerítésre?
3. Gyűjtsd össze, hányféle néven említi a mű a latin nyelvet!
4. Milyen aggályokat támaszt Kölcsey a latin nyelv használatával kapcsolatban? Fogalmazd meg bővebben a sa-
ját szavaiddal!
5. A szöveggyűjteményben szereplő részletek közül az első még nem említi Berzsenyi nevét. Mi az, ami az olva-
sottakból mégis esetleg rá vonatkoztatható lehet a szerzői szándék szerint?
6. Mi különbözteti meg a költőt a fűzfapoétától Kölcsey kritikájában?
7. Hogyan nevezi Kölcsey a fűzfapoétákat, versgyártókat?
8. Miben bírálja Kölcsey Berzsenyit? Készíts listát! Mi az, amit dicsér költészetében?
4 Fogalmak
Vitassuk meg! recenzió: általában kis
-
„Ígérem, hogy mindazon időm, melyet magamtól, feleimtől, szorosabb függeze terjedelmű irodalomkritika,
ki-
teimtől elragadhatok, a tudományoké, hazámé. Egy oly férfiúnak serkentése, rövid, lényegre törő bírálat,
hogy
nek ítéletét úgy nézem, mint egy egész nemzetnek szavát, lekötelez engem, ismertetés
hogy mindaz on tehetség e-
lelkemnek minden ereit öszveszedjem és felvonjam, kritika: nagyobb terjedelmű
sem,
imnek, hajlatimnak titkosabb csíráit, melyet magamban sejthetek, felkeres bírálat, amely a vizsgált mű
kifejtsem, elrendeljem, megnemesítessem és magasíttassam…” részletesebb bemutatását,
Berzsenyi Dániel levele Kazinczy Ferencnek elemzését adja
Mikla (Nikla), 1808. dec. 13.
Ho-
▶ Milyen értelmezési keretben válhatott Berzsenyi költészete közüggyé?
b közössé g ügyét? A tehetsé g
gyan szolgálja az egyéni adottság egy nagyob
szerintetek magánügy vagy közügy?
131
Berzsenyi Dániel elégiái I.
Berzsenyi Osztályrészem című műve a révbe érés pillanatának számvető jellegű verse.
Szerinted milyen fontos életesemények idején vet számot az ember önmagával?

Mi késztet bennünket arra, hogy mérlegre tegyük addigi életünk értékeit?
Osztályrészem szám első személyű, visszatekintő perspektívájából

nyer értelmezést. A személyes hang kiállt próbákról
Berzsenyi egyik legfontosabb verstípusa a lét- és megpróbáltatásokkal teli, odüsszeuszi hajós ka-
összegző vers. Akár elégiát, akár episztolát, landokról beszél. A harcos kihívásokat a költői túlzás
akár életképet alkot, műveiben mindegyre elő- eszköze teszi hangsúlyossá. A múlt idejű közléselemek
bukkan az élet összegzésének, a számadásnak a szándé- felsorolása után a lírai én figyelme a jelen felé fordul:
ka. A költő egyéni sajátossága, hogy ezzel az érdeklődé- a békességben lekötött hajó metaforikus képe a múlt
sével nem várta meg az igazi öregséget, a hanyatlás éveit: és jelen idő- és értékszembesítését hozza. Az önmagá-
ő élete delelőjére érve már lefutottnak látta azt, már múlt ra a második versszakban külső nézőpontból tekin-
időben beszélt róla. Akár a táj melankóliája ihlette meg tő versbeszélő a tárgyilagosság látszatát keltve az élet
(A közelítő tél), akár a múlt feltoluló emlékei (Levéltöre- hajós kalandjainak végső lezárása mellett érvel. A fel-
dék barátnémhoz), akár a külsőségeiben elégedettségre szólító mondat óhaja a megelégedettség állapotában
okot adó élethelyzete (Osztályrészem) – mindenütt a ko- a tündérképeknek többé nem engedő hajós örömét
rai öregség, a korai befejezettségérzet, a korai búcsúzás is kifejezi. A harmadik versszak megengedő mellék-
uralkodik el írásain. mondatának mitologikus utalásai az anyagi gazdag-
Osztályrészem című verse a legfeltűnőbb példája e ságot hiányolják, ám ez a hiányleltár a negyedik stró-
korai számvetésnek: 1799 körül írta, talán huszonhá- fában mégis pozitív előjelű létösszegzésbe fordul át.
rom évesen. A költemény nyitánya az irodalomtörté- Az élet ajándékainak felsorolása közismert jelképek
net ismert hajótoposzával utal egy életszakasz lezárul- segítségével történik. A tudatos költői eljárás lényege,
tára. A partra szállás, a révbe érés a versbeszélő egyes hogy a létfeltételként használt szőlő és kalász kifeje-
zések elsődleges és másodlagos, szakrális
jelentési síkját játszatja egybe, így vezetve
át a létösszegzés gondolatiságát az anyagi
javaktól a lelki-szellemi értékek világa felé.
A pozitív tartalmú jelzőkkel minősített ér-
tékek birtokosaként megszólaló versbeszélő
jelen idejű számvetését a versszakzáró költői
kérdés árnyalja. Az elég és a több fogalmai-
nak örök kérdése az ember alapvető ösztön-
zőinek, a szerzésnek és a haladásvágynak ad
hangot. Az ötödik versszak a költői én né-
zőpontját a jövő irányába fordítja. A szakasz
a próbatételekkel teli múlt és az elégedett je-
len után a végzettől megszabott jövő vágyott
értékeit nevezi meg: elsőként az anyagi biz-
tonságot, majd a költemény utolsó szerke-
zeti egységében, az utolsó versszakpárban
a termékeny alkotói környezetet. Azt a töké-
letes világot, amelyben a költői hivatás bol-
dog kiteljesedése végül az anyagi biztonság
Jan Vermeer van Del�: Diana és a nimfák (1655–1656) igénye fölé emelkedik.
132
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
5–6. oldal KLASSZICIZMUS ÉS KORA ROMANTIKA
Horác
Berzsenyi pályájának egy szakaszán kizárólag Horatiust te-
kintette példaképnek. Horác című verse címében és témájá-
ban is a római költőt, elsősorban a Thaliarchushoz című verset
idézi. Az aszklepiadészi strófaszerkezetű Horác az örök témát, az
idő múlását járja körül. Az ódai elégia Horatius carmenjeinek szerkeze-
tét követi: a versindító helyzet képi síkja a versszöveget az elvontabb,
bölcseleti tartalmú gondolati síkra vezeti át. A Kemenes fölött zúgó,
zord hideg szelek és a hó említése a tél toposzát idézi meg a költemény
elején. A télképzet képi kifejezőeszközein túl a versszak második sorá-
nak kakofón hangjai is a szó szerinti közlés fokozásáért felelnek. Ehhez
az archetipikus, téli képhez az elmúlás, a halál emberi tapasztalatát ren-
deli a metaforikus azonosság. Az egyes szám második személyű versbe-
szélői megszólalások önmegszólításokként is értelmezhetők. A máso-
dik versszak a bölcseleti tartalmú, elmélkedő rész nyitánya. Költői énje
az első versszakhoz képest ellenpontozó módon nyilatkozik meg: a kint- Barabás Miklós–Josef Axmann:
bent, hideg-meleg, kellemetlen-kellemes fogalompárjai a vers alapüze- Berzsenyi Dániel arcképe (1858)
netét előlegezik meg: az élet-halál ellentétpárjára utalnak. A saját ma-
gát is megszólító lírai alany az élet testi-lelki-szellemi örömeinek élvezetére biztat. Bölcs
tanácsa a nyitó versszak képi üzenetével oksági viszonyt ápol, belőle levont következte-
tésként jelenik meg. A hideg tél elmúlást hozó, súlyos értékhiányainak tudatában a zene,
a költészet, a meleg, a bor és a balzsam áldásai még inkább felértékelődnek. A harmadik
versszak időre tett utalása a horatiusi „Carpe diem”-elvet idézi. A ma életlehetősége-
inek megragadása benne szinte erkölcsi parancsként, felszólító módban hangzik el, és
a meglévő javak megbecsülése mellett a szerelem megélésére szólít fel. A múlandó embe-
ri lét és a végtelenség természetes vágya közötti alapvető ellentétre a végtelenséget is
szimbolizáló soráthajlások hívják fel a figyelmet. A záró versszak bölcsességei a jövő
és az álomvilág bizonytalanságával szemben
a biztos jelen és a pillanat tudatos megélését
sürgetik. Az életet a puszta léttől megkülön-
böztető költői szándék a vidámság és a tudás
értékeit nevezi meg létértelemként. A múló
idővel dacoló, a perceket is megragadni ké-
pes, bölcs ember tehát éppen az idő és a lehe-
tőségek tudatos megélése által válhat boldog-
gá és elégedetté. Örökérvényű tapasztalata
azt üzeni, hogy a tartalmas élet igenis képes
csökkenteni az elmúlás kényszerével élő em-
ber általános hiánytüneteit. A lét és nemlét
súlyos ellentétét a vers zárlata hangszimboli-
kával is kiemeli. A magas és mély hangrendű
szövegrészletek kontrasztja (az idő hirtelen
elrepül, / Mint a nyíl s zuhogó patak) a sza-
vakkal kifejezett tartalommal párhuzamos.
Bernard Picart: Horatius (1708)
133
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
KLASSZICIZMUS ÉS KORA ROMANTIKA 153. oldal
A létösszegző költemény az óda és az elégia Fogalmak

műfajába is besorolható alkotás. Ódai vonásait ma- episztola: valóságos személyhez írott verses költői levél;
gasztossága, elégikusságát az elégedettség mögött fino- a magánközleményen túl a levélíró művészeti, erkölcsi,
man megbúvó kétség és bizonytalanság költői esz- világnézeti elveit fejti ki benne; logikai építkezés,
közvetlen hangnem, szabadabb monda�űzés jellemzi
közökkel elfedett panaszhangja adja. Az alkotás
élettapasztalatának általános érvényűségét az ókori aszklepiadészi versszak: három aszklepiadészi és egy
irodalmi kapcsolódások is erősítik. A hajómetafora glükóni sorból álló, antik, időmértékes strófa
odüsszeuszi és horatiusi párhuzamán túl a versforma Carpe diem!: Horatius egyik életvezetési elve, jelentése:
is Berzsenyi klasszicista ízlésvilágát jelzi. A szapp- Ragadd meg a napot! / Élj a mának!
hói versszakokban megírt, időmértékes alkotás tö- soráthajlás (enjambement): poétikai jelenség,
kéletes formaérzékkel megkomponált mű, melynek ahol a gondolat egysége kifut a sor egységéből,
belső szerkezeti egységei a három idősíkra tett utalás túlterjeszkedik azon
révén az egész emberi élet időtávját átfogják. Ez a tel- óda: emelkedett tárgyú, magasztos hangú költemény,
jesség és az antik mintakövetéssel megidézett iroda- Berzsenyi a tanító jellegő horatiusi óda mintáját követte
lomtörténeti múlt is a versbéli tapasztalás időbeli elégia: modern értelemben fájdalmas tárgyú, panaszos
kiterjesztéséért felel. A költemény egyik legszebb hangú költemény
gondolati és motivikus továbbélését Kosztolányi szapphói versszak: az ókori görög költőnőhöz köthető,
Dezső Boldog, szomorú dal és Arany János Epilógus három szapphói- és egy adoniszi sorból álló,
című művei képviselik a magyar irodalomban. időmértékes versszakfajta
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben az Osztályrészem című verset! Milyen előismereteiket idézi fel a szöveg
hajótoposza? Fejtsétek ki a hajóút és az emberi élet metaforikus azonosságait!
2. Mi adhatja a költemény elégikus jellegét? Miért kettős élethelyzet a révbe érés pillanata?
3. Milyen szakrális jelképnek tekinthető a bor és a kalász? Hogyan gazdagítják ezek a jelképek a vers üzenetét?
4. Olvasd el Arany János Epilógus című versét! Keresd meg a közte és az Osztályrészem közö� gondolati és
kifejezésbeli párhuzamokat!
5. Olvasd el a Horác című alkotást is! Hasonlítsd össze Horatius Thaliarchushoz című költeményével! Milyen
azonosságokat találtál?
6. Fogalmazd meg, mit jelképeznek a második versszak „arany lant” és „balzsamos kenet” kifejezései!
7. Állapítsd meg, melyik emberi életszakaszt tartja Berzsenyi a legértékesebbnek! Milyen értékekkel ruházza
fel ezt az életszakaszt?
4
Vitassuk meg!
„Béke már részem: lekötöm hajómat,
Semmi tündérkép soha fel nem oldja.
Oh te, elzárt hely, te fogadd öledbe
A heves ifjút!”
Berzsenyi Dániel: Osztályrészem
megállapodtunk?
▶ A kamaszkor, i�úkor a szebb, vagy amikor már mindenünk megvan, és
vonzó mégis?
Milyen lemondásokkal jár a felnőttkor az i�úkorhoz képest? Miért lehet
134
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
Berzsenyi Dániel elégiái II.

Berzsenyi egyik verse az esti órák életképszerű megjelenítése. Magányt hoznak ezek az órák, de csendet,
békét és alkotó pillanatokat is. Két allegorikus alak töri csak meg a magányt: a szerelem és a költészet.
Számodra mi lenne az a két dolog, amit életed jelképévé emelnél? Mit állítanál jobb és
bal oldaladra megszemélyesített figuraként?
Levéltöredék barátnémhoz figyelme saját magára, belső világára és életének értéke-

lésére terelődik. A szöveg innentől lírai önértelmezéssé
Berzsenyi 1804–1808 között írt elégiájá- válik. A versnyitányban használt meg- és felszólítás
nak versindító helyzete egy magányos, vi- elégikus hangot üt meg. Elbeszélője magányáról, társ-
déki szüret esti óráiból indul. Az alkotás talanságáról, a szeretett, de meg nem nevezett barátnő
címe a műfajmegjelölő címek körébe tartozik, ami elvesztéséról panaszkodik. A második versszak szö-
levéltöredékre, tehát költői levélre, episztolára utal. vegbeli fordulatot hoz: a kezdet egyes szám második
Megszólítottként a címben a versbeszélő barátnője személyű megfogalmazása egyes szám első személyűre
szerepel, aki aztán az első versszakban a levélformá- vált. A levélforma kellékei eltűnnek, a megszólítotthoz
ban szokásos megszólítást is elnyeri. A költői én meg- való odafordulás kapcsolattartó funkcióinak itt már
szólítotthoz való odafordulása azonban csak az első nincs nyoma. Ez a szemléletbeli fordulat visszamenőleg
strófában van jelen. A második versszaktól ugyanis magyarázza a címet, így a vers tehát nem szövegként,
hanem jelölt műfajában, levélként töredékes. Ebből ki-
folyólag megállapítható, hogy a vers a címben szereplő
műfajmegjelölés ellenére nem lehet episztola. A szö-
veg hangulati és tárgyi adottságai inkább az elégia
sajátosságainak feleltetik meg az alkotást. A második
versszak életképe a levéltéma elbeszélésébe kezd. A köl-
tői én a szüreti estén, a mulatozó cselédeitől (családtag-
jaitól) távol a tűznél melegszik. A kép akár idilli is le-
hetne, ám a strófa toposzai az értékvesztés tapasztalatát
rendelik a szép őszi képekhez. A szüreti évszak, az ősz
az elmúlás általános jelképeként az este napszaktopo-
szával megerősítve a végességtudat bizonyossága felé
mozdítja el a megfestett képet. A diófa agg korának
említése csak fokozza az idő előrehaladottságának ér-
zetét, miközben a tűz gerjesztésének tevékenysége ket-
tős értelmet nyer: képzete a fizikai síkon túl az életláng
átvitt értelmű jelentésére is vonatkozik. A versszak éles
fogalmi ellentétei (társaság – magány, vígság – szomo-
rúság, harsányság – halkság) a természet és az emberi
élet őszének fájó különbségeit is megjelenítik. A ka-
nóc pislákoló lángjába tekintő megszólaló a harmadik
versszakban ismét a tűz képzetéhez kapcsolódik. Test-
tartása, tekintetének állása egyaránt rezignáltságot és
elégikusságot sugall. Élethelyzetéből az „égi álom” me-
taforájával a képzelet világába menekül, ahol szépséget,
szentséget és lelkiséget tapasztal meg. Ez a romanti-
ka korára jellemző elvágyódás a negyedik strófában
Camille Corot: A levél (1865 körül) az álmok helyett a múltidézés eszközével folytatódik.
135
A múlt eltűnt örömeinek említése az idő- és érték- dik el a közvetlen látványtól, hogy az őszi táj képének
szembesítő versekkel rokonítja a költeményt. A záró lelki visszhangjára térjen át. Az egymást követő vers-
versszak első mondatának tömörsége állóképpé merevíti szakokban Berzsenyi mind az öt érzékterületet sorra
a gondolatfolyamot. A napszaktoposzt ismétlő este egy- veszi: a látástól kezdve a halláson, a szagláson és az íz-
másba játszatja a külső és a belső képet. Az „elestvéledés” lelésen át egészen a bőrünket simogató szellőig
kettős képét az élet beboruló vidám álorcája csak tovább („Zephyr”). Sőt többször alkot szinesztéziákat,
erősíti. A végső elkomorodás időszakában, a halál tuda- azaz összekapcsolja egymással a különböző érzékterü-
tával élő ember keserű felkiáltásait csak két dolog oldja: leteket („néma homály”, „balzsamos illatok”). Mind-
az alliterációval és a magas hengrendűséggel is kiemelt ezeknek a benyomásoknak a negatív lenyomatát látja
„szelíd szerelem” és a költészet „szomorgó nótája”, amit csak a költő: az emlékük, mint egy halott maszk, ép-
a verbális közlés konkrét jelentése mellett a mély hang- pen hiányukra mutat rá. A negatív festés uralja e
rendű magánhangzók túlsúlya is kiemel. A végesség lét- strófákat, az első, ami pozitív állításként mégis beke-
tapasztalatának kifejeződését a „hamvadó szikra” vissza- rül a versbe, az is mind a hanyatlás érzékeltetésére
térő, de ellentétes irányú tűzképzete is segíti. szolgál („hervad”; „hullanak”; „borong”). De az élet
Berzsenyi alkotása szakít a klasszicista költői ha- örömei a tagadó szerkezetek ellenére is jelen vannak
gyománnyal. A horatiusi óda helyett elégiát író alko- a versben. A közelítő tél ennyiben az Osztályrészem
tó rímes, ütemhangsúlyos verselésű műve az utolsó fordítottja: ott a megelégedésről szóló kijelentések mö-
strófában is átírja a klasszicizmus tökéletességigé- gött éreztünk keserűséget, itt pedig mintha az elmúlás
nyét. A záró szakasz a többivel ellentétben nem négy, képei mögül sejlene fel a jelen, az egyre gyengülő élet
hanem ötsoros, ami a szándékolt „tökéletlenség” békés boldogsága.
mellett jelképesen is üzen: a terjedelmi többlet a vé- Az ősz toposzának aszklepiadészi versszakokba
get (a versét és az életét is) teszi feltűnővé és nyoma- foglalt képei az elmúlást, az emberi élet végességét
tékossá. Berzsenyi versében a tiszta szerelem és a köl- jelentik. Az elégikus hatást a negatív tartalmú kife-
tészet olyan abszolút értékek, amelyek a legsúlyosabb jezések is kiemelik: a „Tarlott bokrai közt sárga levél
életválságból és a végességtudat fájdalmából is képesek zörög” verssor jól mutatja a kakofón mássalhangzók
kiszabadítani a reményvesztett embert. Ez a gondolat nyújtotta fonetikai támaszt. Csakúgy, mint a mély
később a modern ember léttapasztalatával mutat ro- hangrendű magánhangzók túlsúlya a „néma ho-
konságot. mály borong” félsorban, ahol a borongós vershangulat
a hangszimbolikai megoldásnak is köszönhető.
A közelítő tél
Berzsenyi idő- és érték-
szembesítő elégiája erede-
tileg Az Ősz címet viselte.
A közelítő tél változatot végül Ka-
zinczy javaslatára választotta a költő.
Első három versszaka tájleírás, a má-
sik három egy lelkiállapot, a mulan-
dósággal való szembesülés leírása.
Az ősz egyszerre kiinduló- és vég-
pontja a gondolati-hangulati ívnek:
borongós világával közrejátszik az
elégikus benyomások kialakulásá-
ban, ugyanakkor ezek szim-
bólumaként, jelképeként is felfog-
ható.
A költői leírás egy kertben, park-
ban indul („ligetünk”), majd a patak
völgyében folytatódik, míg végül Idősebb Markó Károly: Tájkép Tivoli mellett szüretelő jelenettel,
a távolabbi szőlőhegyen rugaszko- Magyar Nemzeti Galéria (1846)
136
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A szimmetrikusan szerkesztett költemény második és hamar bekövetkező öregség veszteségeit sorolja.

felében a tájleírás képi elemeiből a gondolati tartalom- A szép tavaszi értékek veszendősége a külső, termé-
ba vonatkoztat el a versbeszélői közlés. A szerkezet te- szeti tájról az ember belső, lelki tájaira vezetik a be-
hát emlékeztet a piktúra és a szentencia klasszicista fogadói gondolatot. Az értékhiány érzetét a negatív,
felosztására. A közelítő tél bölcseleti része kettős ter- mulandóságra utaló kifejezések szó szerinti jelentése
mészetű: első versszaka ugyanis általános érvényű, (elvirít, Itt hágy, alig, vissza se tér) és a tagadószók
míg második két egysége sokkal személyesebb tanul- ismétlődése biztosítja. Az értékvesztés felsorolását
ságot fogalmaz meg. A negyedik strófa megállapítá- a Levéltöredék barátnémhoz című versben is említett
sának fájdalmát az indulatszó és a mondatmodalitás költészet nyitja és a szerelem mint legfőbb megtartó
is erősíti. Az idő múlásának a repüléssel való azonosí- erő említése zárja. Csodálatos költői formateremtés,
tása, a „minden” szó ismétlése, a múlékonyságra uta- ahogy az egész érzésvilágot egyetlen személyre („Lol-
ló kifejezések (tünő, jelenés, enyész) és az utolsó sor lim”), s a szeretett személy egyetlen apró vonására
hasonlata egyaránt a lét végességének tudatát viselő („barna szemöldöke”) szűkíti Berzsenyi. A „szemöl-
megszólaló felismerését tükrözik. Az utolsó két versz- dök” azonban nemcsak metonímia, amely a szerel-
szak az öregedés és a haláltudat hangjain szól. A sza- mest jelenti, hanem metafora is: látványa a sírdombot
kaszok a múló tavasz képeivel a vers első felének őszét idézi fél. Így a vers – az utolsó szakasz más motívu-
ellenpontozzák. Az évszakválasztás a természeti és az maival („béhunyt szem”) együtt – az elmúlás képeivel
emberlét különbségének jellegzetes költői megoldása: zárul. A közelgő jövőből a jelenbe és a múltba való
az ősz-tavasz fogalompár az örökké újraéledő világ és elvágyódás romantikus vonásával és a klasszicista
a halandó ember életjelenségeinek különbségét hasz- versformával a versbeszélő a magyar irodalomtörté-
nálja fel. Az élet zenitjén álló versbeszélő a biztosan net XIX. századi korszakváltását jelzi.
Irány a szöveg!
1. Mennyiben felel meg a Levéltöredék barátnémhoz című vers a levél műfajának? Mennyiben tér el tőle?
2. Keress a versben megszólítást, ismétlést, párhuzamot és még két másik alakzatot! Értelmezd is őket!
3. A vers eredeti címe „Az ősz” volt, amelyet Berzsenyi Kazinczy javaslatára változtatott meg. Szerinted mi
a különbség a két cím hangulata között? Mi lehetett a széphalmi mester kifogása az elsővel szemben?
4. A közelítő tél című vers milyen természetűnek látja a költői sikereket? Hogyan vélekedik a versbeli be-
szélő saját életéről? A válaszadáshoz idézz a szövegből!
5. Hol érhető tetten a versben a nega�v festés? Milyen állító és milyen tagadó formulák emelik ki a lényeget?
4 Fogalmak
szimbólum: többértelmű jel, amelyet a művész
Vitassuk meg! aprólékosan kidolgoz, és művében kulcsszereppel
„Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül, ruház fel
S minden míve tünő szárnya körül lebeg! szinesztézia: a metaforával rokon szókép, amelyben
Minden csak jelenés; minden az ég alatt, különböző érzékterületekhez tartozó fogalmak
kapcsolódnak össze, általában egy jelzős szerkezetben
Mint a kis nefelejcs, enyész.”
Berzsenyi Dániel: A közelítő tél nega�v festés: olyan költői eszköz, amely
az értékhiányos állapot kifejtésére szolgál;
▶ Mikor tűnik gyorsnak, és mikor lassúnak az idő múlá- az értékszembesítő versek jellegzetessége
sa? Csakugyan rövid az ember élete, vagy éppenség-
gel bőven elég, nagyon is hosszú, amit felesleges len-
ne tovább nyújtani?
137
Berzsenyi Dániel közösségi ódája:
A magyarokhoz (I.)
Kisfaludy Károly: Mohács
Berzsenyi A magyarokhoz (I.) című költeménye a magyarságot szólítja meg. A közösség tagjaként inti,
figyelmezteti vagy épp biztatja a közösséget. Ünnepélyes hangvételű ódájának célja, hogy erős érzel-
meket keltsen, és így cselekvésre, a nemzet helyzetének megváltoztatására ösztönözze honfitársait.
Vajon milyen fontos közügyekben szólnak a művészek jellemző módon nemzeti közös-
ségeikhez? Benned is megvan a szándék, hogy kisebb vagy nagyobb közösséged érde-
kében megnyilatkozzál? Ha igen, milyen kérdések mentén teszed/tennéd ezt?
A magyarokhoz (I.) gyarsághoz kiált. A versszak két költői kérdése a hon-

foglaló hősök XIX. századi leszármazottait célozza meg:
Berzsenyi költeménye – mint már a cím is elő- rajtuk az égi büntetés észlelésének hiányát kéri számon.
revetíti – a magyarokat szólítja meg, ezért A második és harmadik versszak hangvétele a szöveg
közösségi ódának nevezzük. Híres előképe kezdetét idézi: a magyarságot egyes szám második sze-
Horatius A rómaiakhoz című közösségi ódája, amelyben mélyben megszólító lírai én az ellentétező szerkezetet
az antik költő az ősi erények pusztulását siratja. A vers követve, a Buda-metonímiában a nemzeti önsorsrontás
központi gondolata az idő- és értékszembesítés, mely- bűne miatt kiált. A dicstelen jelen okait az erkölcs rom-
ben a dicső múlt áll szemben a dicstelen történelmi je- lásában nevezi meg; a „vípera-fajzatok” metaforája az
lennel. A költemény felütése határozott, metonimikus önmagára támadó magyarság és a bűnt jelképező, go-
megszólítása pedig a meggyengült, vesztébe rohanó ma- nosz lélek között teremt fogalmi párhuzamot. Az idősí-
Székely Bertalan: Mohácsi csata (1862)
138
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
kok és a hozzájuk rendelt értékek kontrasztját a költői példaként. A verszárlat elégikus hangvétele a szöveg
túlzások is felnagyítják (vérzivatarja, ezerszer). A 4–6. többi szakaszának patetikus ódaiságától elkülönül.
versszak a magyarság történelmének legdicsőbb hősi A retorikus beszédként is értelmezhető költemény célja
korszakait és alakjait idézi. A felsorolt példák közös ele- a mindenkori olvasó meggyőzése, az erkölcsi lét követé-
me, hogy a hivatkozott események a nemzet sorsát krí- sére vonatkozó, versbeszélői parancs közvetítése. Az elé-
zishelyzetekben mutatják, amely történelmi kihíváso- gikus zárlat tartalmi fordulata, a sorsnak való kitettség
kon a közösség a birtokában lévő erkölcs segítségével tézise mintha oldaná az eredeti költői szándékot. Fontos
tudott felülemelkedni. A morális romlással párhuzamo- üzenetként azonban, a szerencse kedvező fordulatait
san a sorstragédiák okait a költői én a második strófában megragadandó, mégis a nemzetért való cselekvés örök
is említett, belső megosztottságban látja. Ezt a pártos, erkölcsi parancsát hordozza.
belső meghasonlást fejti ki a szöveg híres tölgyfa- Berzsenyi verse kevert ízléssel megalkotott mű.
hasonlata, ami allegóriává fejlődve a 6–7. versszakban Szövegét a rímtelen, időmértékes alkaioszi strófaszer-
utal a nemzeti tragédia okaira. A szöveg versszakok kö- kezet és a belső egységek terjedelmi-gondolati szim-
zötti tagoltságát az idő- és értékszembesítés poétikai metriája egyértelműen a klasszicizmushoz kapcsolja.
gyakorlata után a 6. szakasztól a jelen idejűség gramma- A nemzeti sorsért aggódó költői hang, a jövőbe látás
tikája is jelzi: a fordulat nyelvtani jelölője a szakaszhatár csak sejthető vátesz-szerepe és a költő nemzeti sors-
hívószava, a „Most” határozószó. A tölgyfa-allegória az kérdésekben irányt mutató viselkedésmódja azonban
időjárási viszonyoknak ellenállni képes, kevély és ro- a klasszicizmus mellett már a romantika poétikai gya-
bosztus fa képe mellé a benne élő, parányi férgek rágásá- korlatát is mutatja.
tól végzetesen meggyengült tölgyet rendeli. A versbeszé-
lő ezt a képekben megfogalmazott, természeti tanulságot Kisfaludy Károly
használja fel a magyar nemzet jelenjének és kilátásainak Kisfaludy Károly (1788–1830) a reformkori magyar
megfogalmazásakor. A szöveg kulcsszava a 8. versszak- irodalmi élet egyik vezéralakja volt. Nevéhez fűződik
ban megismétlődik: a „tiszta erkölcs” nemzetmegmen- az Aurora című folyóirat szerkesztése és az Aurora-
tő szerepének gondolata így válik még kiemeltebbé. kör elindítása is. A festőként is tehetséges, de édesapja
A 9. versszak költői kérdése Berzsenyi nemzeti közössé- által a katonai pályára szánt fiatalember hosszabb or-
gének lényegét vizsgálja. Az elkeseredett mérlegre tétel szágjárása után Pestre érkezett, ahol a festészet mellett
a következő strófában folytatódik. A két egység a nem- irodalommal is foglalkozott. Ebben az időben írt szín-
zeti bűnök részletes, felsorolásszerű összegzését hozza. darabjai közül A tatárok Magyarországon című mű-
Eszerint a győztes, hősi alkat elvetése, a nemzeti nyelv vét egy székesfehérvári színtársulat mutatta be Pesten
feladásának szándéka, az idegen identitás átvétele és nagy sikerrel, ami aztán az írói elismertséget és lassan
a puhaszívűség állhatatlansága vezetett a magyarság az anyagi biztonságot is meghozta számára. Kazinczy-
„romlásnak indulásához”. A 11–12. versszak az idő- és val való ismeretsége a nyelvújítás lelkes harcosává tette
értékszembesítés gesztusához, a dicső nemzeti múlt hő- őt, majd az Aurora megalapításával szerzett elismerést
seinek említéséhez tér vissza. A költői én többes szám magának. Még életében a frissen alakult Magyar Tu-
első személyű nyelvhasználata itt (Hunyadink) a nem- dományos Akadémia tagjának választották, nevét az
zettel való közösségvállalást bizonyítja. A soráthajlások emlékére alapított Kisfaludy Társaság is őrzi. Irodal-
tudatosan használt eszköze a dicső múlt vágyott folyto- mi, képzőművészeti és folyóirat-szerkesztői munkás-
nosságával mutat párhuzamot. A költemény utolsó két sága mellett irodalomirányítói tevékenysége a legje-
szakasza a versbeszélő történelemszemléletét mutatja. lentősebb. Az író bátyja, Kisfaludy Sándor költő volt,
Fájdalmas felkiáltásaiban a szöveg eddig kifejtett, szem- aki a Himfy szerelmeinek alkotójaként a Himfy-strófá-
léletes hivatkozásaiból kiindulva körkörös historikus val vonult be a magyar irodalomtörténetbe.
gondolkodást, körforgásszerű történelemfilozófiai né-
zetrendszert igazol. A költői én a magyarság példáját az Mohács
egész emberiség tapasztalataival veti egybe, így fogal-
mazva meg általános érvényű következtetéseket. Meg- Kisfaludy verse az Aurora című zsebkönyvben jelent
győződése szerint a nemzetek történelmét a vakszeren- meg 1825-ben. Eredeti címe Elégia volt. A költemény
cse igazgatja, benne így a felemelkedések és a bukások szépen beleilleszkedik a század elején indult, majd
időszaka törvényszerűen váltakozik. Szemléletének iga- a ’20-as években kiteljesedett, romantikus irodal-
zolására a világtörténelem híres ókori hanyatlásait idézi mi folyamatba, ami az alkotók figyelmét a nemzeti
139
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
KLASSZICIZMUS ÉS KORA ROMANTIKA 156–158. oldal
múlt irányába fordította. Kisfaludy műve klasszikus, gédia elemző megfigyelőjévé válik. Megszólalásában
disztichonos elégia, melynek versbeszélője az 1526- a mohácsi csatavesztés igazi okaira hívja fel a figyel-
ban bekövetkezett mohácsi vész pusztítását idézi fel. met. Fájdalmas és elégikus megállapításaiban a visz-
A múltidézéshez költői eszközként az Enyészet alle- szafordíthatatlan következményekkel járó, történelmi
gorizálását választja, ahol a romlást az emberlét ereje vereség okait – Berzsenyi fent említett ódájához ha-
fölé kerekedő, mindent megsemmisítő erőként áb- sonlóan – a belső megosztottságban, a széttartásban
rázolja. A vers a névtelenül odalett magyar honvédő és a nemzeten belüli viszályokkal magyarázza. A ver-
hősök mellett két személyt nevesít: Tomori Pált és szárlat újabb fordulatában eltávolítja magától a tragi-
a fiatal II. Lajos királyt, akik halálukkal a felesleges kusra festett, múltidéző látomást. Megszólalásában itt
és elfogadhatatlan értékvesztést képviselik. A török már új reményről, a közösségi megmaradás Budával
által elvett életek sorstragikumát az egyedül maradt fémjelzett, bátorító esélyéről és a magyar történelem
feleségek és nők költőien ábrázolt sorsa is árnyalja. példáiból való tanulás szükségességéről beszél. Szere-
A nemzeti hősök halálának tölgyfa-metaforája Ber- pe szónokivá és buzdítóvá válik, amelyben a kor ma-
zsenyi A magyarokhoz (I). című művével mutat képi gyar nemzetközösségét a honért való közös, széthú-
párhuzamot. A nemzeti és emberi tragédia értelmet- zásoktól mentes küzdelemre hívja. A vers utolsó sora
len voltát hangsúlyozza a versbéli pásztor említése a második sor variánsa. Az ismétlés által nyomatékot
is, aki nem tudja, fütyörészve kiknek a hantjaira lép. és kiemelést nyert részlet fő üzenete éppen a külön-
A szöveg tartalmi-hangulati fordulópontját a „Hajh!” bözőségben rejlik: a „hajdani” sír a múltat lezártnak,
felkiáltás hozza el. A lírai én a károk és veszteségek a jelen történelmi lehetőségeit viszont a jövő felé nyi-
szemlélésének passzív pozíciójából a történelmi tra- tottnak ábrázolja.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben Berzsenyi Dániel A magyarokhoz (I.) című versét! Gyűjtsd ki a megemlített
magyar történelmi hősöket! Ki melyik történelmi eseményhez köthető?
2. Jelöld az első versszak szótaghosszúságait, majd verslábait is!
3. Fejtsd ki a verszárlat alapján a szerző történelemszemléletének lényegét!
4. Olvasd el Kisfaludy Károly Mohács című versének részleteit is! Jelöld be egy disztichon verslábait és egy pen-
tameter sor cezúráját is!
5. Nevezd meg a versben olvasható közösségi bűnöket!
6. Hol található és mire alapozódik a verszárlat optimista felhangja?
7. Hogyan magyarázható a versbeszélő zárlatbeli többes szám első személyű megnyilatkozása?
4 Fogalmak
közösségi óda: ódai hangvételű
Vitassuk meg! költemény, amely egy fontos,
„Mi a magyar most? – Rút sybaríta váz. sorsdöntő kérdésben fordul a közösség
Letépte fényes nemzeti bélyegét, felé
S hazája feldúlt védfalából patetikus: emelkedett, ünnepélyes
Rak palotát heverőhelyének;” hangvétel, a szónokias, közösségi ódák
Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (i.) jellemzője
▶ Milyen egyéni és közösségi bűnök vezettek Berzsenyi meglátása

szerint a nemzet korabeli erkölcsi romlásához? Vajon mára változott
ezeknek a bűnöknek a társadalmi megítélése? Ha igen, hogyan?
140
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
Kölcsey Ferenc pályája és a Himnusz

Kölcsey korában kezdett nálunk meggyökerezni a kritika, s ebben neki magának is kulcsszerepe volt.
Szigorú bírálóként lépett föl, nem tántorította el elveitől a várható kellemetlenség sem. S bátran vállal-
ta a konfliktusokat országgyűlési követként is.
Ki a rokonszenvesebb neked, aki következetesen ra-

gaszkodik az elveihez, vagy aki élete különböző szaka-
szain rendre felülvizsgálja ezeket? Az alkalmazkodás és
az önkorrekció a fontosabb, vagy a sziklaszilárd elköte-
lezettség?
Élete Jól ismerte Cso-

Kölcsey Ferenc (1790–1838) Szatmár megyében, a par- konai Vitéz Mihály
tiumi Sződemeteren született (a település ma Romá- verseit. Korai költe-
niához tartozik). Kisgyerekkorában egy himlőbeteg- ményei egyrészt az
ség szövődményeként a fél szemére megvakult. Szülei ő szentimentalizmu-
korán meghaltak, apját hat, anyját tizenkét évesen ve- sának, másrészt a
szítette el. 1796-ban került Debrecenbe, ahol a Refor- klaszszicizmus esz-
Anton Einsle: Kölcsey Ferenc
mátus Kollégiumban tanult. 1808-ban vette fel a kap- ményeit valló Ka- arcképe
csolatot Kazinczy Ferenccel, aki felismerte a fiatal költő zinczynak a hatását
tehetségét, és tanácsokkal látta el. Kazinczy révén is- mutatják. Kölcsey szeretett volna az irodalmi élet köz-
merkedett meg majdani barátjával, Szemere Pállal is, pontjába, Pestre költözni. Az 1810-es évek elejére azon-
amikor joggyakornokként Pestre költözött. 1812-től ban kiderült, hogy anyagi és családi okok miatt erre
Álmosdon, majd Szatmárcsekén gazdálkodott, öccse nincs lehetősége. Ebben az időszakban született művei-
halála után ő gondoskodott annak családjáról. nek leggyakrabban visszatérő léttapasztalata a magány
Kölcsey tevékenyen vett részt az ország közügyeiben. és az elszigeteltség.
A nyelvújítási vitában a neológus Kazinczy Ferenc állás-
pontját képviselte. Szemere Pállal közösen írták a Felelet Himnusz
a Mondolatra (1815) című röpiratot. Kölcsey a tudomá-
nyos igényű irodalmi kritika megteremtője Magyar- Kölcsey Ferenc legnagyobb hatású műve
országon. Mindez akkor is vitathatatlan érdeme, ha a nemzeti jelképünkké, összetartozásunk kife-
kritikáiban korántsem bizonyult tévedhetetlennek: jól jezőjévé vált Himnusz. A költő a verset 1823.
példázza ezt, hogy mennyire alulértékelte Berzsenyit. január 22-ére keltezte, ezért minden évben ezen a na-
1830-ban a Magyar Tudós Társaság alakuló ülése pon ünnepeljük a magyar kultúra napját. A költemény
vidéki rendes taggá választotta. 1829-től Szatmár vár- első alkalommal az Aurora évkönyvben jelent meg 1829-
megye aljegyzője, később országgyűlési követeként ben. Általános ismertségre akkor tett szert, amikor Erkel
a reformpárti ellenzék vezérszónoka volt. Tisztségéről Ferenc 1844-ben a Nemzeti Színház pályázati felhívásá-
akkor mondott le, amikor a vármegye reformellenes ra megzenésítette. A nemzeti himnusz funkcióit
magatartásra utasította követeit. Életének utolsó idő- korábban három egyházi népének (Boldogaszszony
szakában a perbe fogott Wesselényi Miklós ügyvédje anyánk; Ah, hol vagy magyarok…; Tebenned bíztunk ele-
volt. Szatmárcsekén halt meg. inktől fogva), illetve a Rákóczi-nóta töltötte be.
A vers műfaja – mint címéből is kiderül – himnusz.
Pályakezdése Istent szólítja meg, majd a történelmet Isten által irá-
Kölcsey első jelentős költeményei az 1810-es évek ele- nyított folyamatként beszéli el. A jó sorsra így Isten
jén születtek. Számos műfajban alkotott, írt például ajándékaként tekint, a balsors okát pedig bűneinkben
románcot, bordalt, ódát, himnuszt, népdalszerű ver- találja meg. Kölcsey a Himnusz keletkezése idején, a tí-
set, balladát és epigrammát. zes évek végének válsága után a nemzeti költő hivatá-
141
sában lelte meg új szerepét. Ekkor fordult figyelme s ezzel párhuzamosan a kifejezések is egyre zaklatot-
a költő Zrínyi vagy a török kor protestáns prédikátorai, tabbá, a stíluseszközök egyre szenvedélyesebbé, ro-
énekmondói felé, akiknek jeremiádjai adják a Him- mantikusabbá válnak. A keretversszakok által közre-
nusz alaphangját. A Himnusz alcíme („A Magyar nép fogott szakaszok logikai rendje retorikus-érvelő
zivataros századaiból”) nemcsak a cenzúra megtévesz- szerkezetet mutat. A versfolyam az első versszak tétel-
téséül szolgált, hanem egyben annak jelzésére is, hogy mondatának igazolását, érvekkel való alátámasztását
a lírai ént egy névtelen török kori prédikátorral azono- részletezi. A nyitó strófa a tételmondatot biblikus szö-
síthatjuk; ő beszél a versben. Erre következtethetünk vegkörnyezetbe helyezi: a szakasz képei ószövetségi
abból is, hogy a történelmi visszapillantás, mely a hon- igehelyeket idéznek. A második és harmadik versszak
foglalástól indul, csak a kora újkorig jut el: a 7. versszak az idő- és értékszembesítésben a dicső múlt történelmi
jelene – halálhörgés, siralom – ezt jelzi, s legfeljebb át- kiválasztott eseményeit ragadja meg. A szereplíra
tételesen Kölcsey 19. századát. hagyományait követő versbeszélő a nemzet múltbéli
dicsőségét Isten kegyelmeként tartja számon, a sikeres
Szerkezet, s�lus, verselés időszakokban a Gondviselés jelenlétét látja.
A vers követi a himnuszok hagyományos elrendezését A szerkezet központi eleme a 4. versszak „Hajh, de…”
(kérés – indoklás – kérés). A keretes szerkezet utolsó kezdetű sora: a mű szimmetriatengelye. Az ezt megelő-
versszaka az első variánsa, ismétlése, de a reményét el- ző, nemzeti nagyságot jelképező motívumok fordított
vesztő költő immár nem áldást, csak szánalmat kér párhuzamként térnek vissza. Kárpát szent bérce helyett
a kilátástalan jövő elébe néző nemzetének. A közbülső a bujdosók járta bércekről olvashatunk, a legyőzött török
szakaszok először a magyar történelem dicsőséges ese- helyett a győztes ozmánokról, az idilli táj helyett pusztu-
ményeit, büszkeségeit veszik számba, majd balsorssal ló országról. (Bécs legyőzésének nincs meg a hanyatlás
sújtott korszakait, amelyek közé a vers jelen ideje is korszakából való párja, jóllehet ez a feltűnő hallgatás
tartozik. A kiegyensúlyozott, klasszicizáló verskezdet éppen hogy sajátos hangsúlyt ad a továbbvihető párhu-
után fokozatosan mélyül el a válságérzet a beszélőben, zamnak). A versszak „bűneink” kifejezése a többes szám
első személlyel ugyanakkor az évszázados katolikus-
protestáns vita feloldását is jelenti, melyben a felekezeti
szembenállástól független nemzeti sorsközösség-vállalás
gondolata tükröződik. A 7. versszak, mely minden szem-
pontból a mű csúcspontja, rövidre zárja az ellentéteket:
itt közvetlenül egymásnak felelnek a vár és a kőhalom,
a kedv és a halálhörgés, a szabadság és a rabság motívu-
mai. A költői én a magyar nemzet negatív sorsfordulatá-
ban a jogos isteni büntetést, a Gondviselés megvonását
érzékeli. Szemléletmódját a szöveg fordulópontján álló
indulatszó (Hajh) és a „de” ellentétes kötőszó is jelzi.
A nemzeti közösség tagjaként megszólaló beszélő a tör-
ténelmi hanyatlást a közösségi bűn következményének
tulajdonítja. Megrendültségét az ötödik versszak felkiál-
tó mondatai is jelzik. A strófa soraiban az önsorsrontás,
a nemzet önmagára való támadásának fájdalma szól.
A versbeszélő személyes, a nemzeti közösséghez való vi-
szonyulását a versben a másodszor használt „szép haza”
– „szép hazám” – kifejezés mutatja. A hatodik versszak
a történelmi csapások borzalmait térben is kitágítja:
a három térsíkra tett utalás végteleníti az elszenvedett
büntetés mértékét és kiterjedését. A pusztulás képeit
a költői túlzások („vérözön, lángtenger”) teszik teljessé.
A hetedik versszak közvetlen idő- és értékszembesíté-
se a dicső múlt és a bukott jelen kontrasztját emeli ki.
A Himnusz kézirata Ellentétező szerkezetének kifejezésmódja az ellentétes
142
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
169. oldal KLASSZICIZMUS ÉS KORA ROMANTIKA
jelentésű szópárok („vár”-„kőhalom”, „kedv” és „öröm”, hetünk fel: a „Balsors akit régen tép” mellékmondat
„halálhörgés” és „siralom”, „szabadság”-„rabság”, „vi- egyszerre kapcsolódik az első sorhoz és a hatodikhoz,
rúl”-„könnye hull”) egymás mellé rendelésén és az idő- s ezzel szorosan egybefűzi a strófa két témáját: az ál-
határozószók használatán alapul. A monumentális, jel- dáskérést és ennek indoklását. A 3. versszak szakrá-
legzetesen romantikus túlzásokkal megfestett záró- lis jelképei („kalász”, „szőlővessző”), és alliterációja
kép már az utolsó versszak imádságos megszólalásához („bús”, „Bécs”, „büszke”), az 5. anaforája („hányszor...”,
kapcsolódik: a gazdag képiséggel ábrázolt borzalmak- „hányszor”) a 6. paradoxona („nem lelé honját a hazá-
ból ugyanis szervesen következik a szövegvariánsként ban”), a 7. háromszoros ellentéte s a 8. szép inverziója
visszatérő, már csak isteni szánalmat esdeklő fohász. („tengerén kínjának”) mind-mind a szöveg megmun-
A nemzeti imádságként is számon tartott költemény ke- káltságát mutatják, s rendkívül intenzívvé, erőteljes
retet is adó utolsó két sora a retorikus-érvelő szerkezet hatásúvá teszik a verset. Kiemelt jelentőséget tulajdo-
ismétléssel kiemelt tételmondata. Gondolatisága bib- nítanak az elemzők az 1. versszak nép-tép rímpárjá-
likus hagyományokra és tanításra épül: a bűn és bűn- nak, ez ugyanis már a Rákóczi-nótából, sőt előbbről is
hődés összefüggéseire utal, a szenvedéssel üdvösséget ismert, s feltehető, hogy Kölcsey szándékos allúzióként
kieszközlő hitbizonyosság a magyar nemzet feltámadá- emelte át hasonló érzelmű versébe. A mű verselése szi-
sának vágyát fejezi ki. multán: időmértékes, trochaikus lüktetése mellett az
A vers szónoki hatását számos alakzat is fokozza. olvasó érzi az ütemhangsúlyos, 3/4, 3/3 tagolás zenéjét
Az 1. versszakban a sajátos mondatszerkezetre figyel- is, amely az egyik legősibb magyar dalritmus.
Irány a szöveg!
1. Hasonlítsd össze az első és az utolsó versszakot! Milyen szemléletbeli és meggyőződésbeli változásokat ta-
pasztalsz? Mi indokolhatja a változást?
2. Hol érzel fordulópontot a versben? Mi lehet a szimmetriatengely? Miért? Miről volt szó előtte, és miről
utána?
3. Milyen mo�vumok térnek vissza a vers második felében fordított párhuzamként? Hogyan? Mi a szerepük?
Melyik versszak zárja rövidre az ellentéteket?
4. Hol kezd átalakulni a klasszicista kiegyensúlyozottság romantikus szenvedéllyé? Indokold! Milyen hiper-
bolákat (költői túlzásokat) találsz a versben?
5. Hogyan ritmizálható a vers az ütemhangsúlyos, és hogyan az időmértékes verselés szabályai szerint?
Milyen tagolás jellemzi? Válaszd ki a legtisztább időmértékes ritmusú sorokat!
Fogalmak
4 himnusz: antik eredetű műfaj, amely istent, istenséget
Vitassuk meg! szólít meg; a középkorban élte virágkorát, ekkor az
istentisztelethez kapcsolódott, a romantika korában már
Kedv s öröm röpkedtek, a liturgikus funkciótól elválasztva vált újra népszerűvé
Halálhörgés, siralom
jeremiád: a bibliai Jeremiás próféta nevéből: panaszos,
Zajlik már helyettek.
sirató hangvételű verses műfaj
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből, szereplíra: lírai beszédhelyzet, amelyben a versbeszélő
egy másik személy helyébe képzelve magát
Kínzó rabság könnye hull az ő nézőpontjából szólal meg
Árvánk hő szeméből!”
hiperbola: retorikai szó- és gondolatalakzat, illetve
Kölcsey Ferenc: Himnusz
általános s�luseljárás, amelyre a beszélő erősebb
▶ Milyen értékhiányokkal járhat egy nemzet szabad- jelentésű, érzelmileg telített szó- és mondathasználata
ságának hiánya? Hogyan befolyásolja a függetlenség a jellemző
elvesztése az egyén és a közösség életét?
143
Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas
Kölcsey Vanitatum vanitas című verse a félelmetes természeti jelenségeket „méhdongásnak”, a törté-
nelem legjelentősebb eseményeit pedig „kakasviadalnak” nevezi. A vers beszélője szerint a történelmi
események, még a legfontosabbnak tartottak is, teljesen jelentéktelenek.
Te hogy látod a történelmi események jelentőségét egy nemzet életében? Melyek

a magyar nemzetközösség múltjának azok az eseményei, amelyek leginkább befolyá-
solták a jövőt?
Vanitatum vanitas sorai kereszt- és páros rímes egységekbe rendeződnek.

A versbeszélői megszólalások az első, a salamoni Pré-
A Himnusz születése után néhány hónappal, 1823. feb- dikátor könyvét idéző strófa kivételével a szereplíra ha-
ruár–áprilisban fejezte be Kölcsey Vanitatum vanitas gyományait követik: megszólalójuk a középkori prédi-
című versét. A két költemény több rokon vonást mu- kátor pozíciójából és hangján szól. Közlései azonban
tat, mégis teljesen ellentétes lelkiállapotról tanúsko- mégsem felelnek meg az egyháztanítói szándéknak:
dik. A hasonlóságot elsősorban a szerkezetben, a reto- a morális tanítás biblikus üzenete helyett a végesség-
rikai megszerkesztettségben, illetve a történelem tudat rezignáltságából értelmezi és adja tovább filozó-
fontos eseményeinek és jeles személyiségeinek szere- fiai gondolatait. A prédikátor tehát látszólag elvesztet-
peltetésében fedezhetjük fel. A Vanitatum vanitas iro- te hitét és a teljes értékvesztést hozó, transzcendens
nikus hangja, kétkedő szemlélete, a mindent átható perspektíva nélküli halál tudatában nyilatkozik meg.
szkepszis viszont éppen az ellenkezője annak, amit Innen nézve üzeni a verscím figura etymologicával
a Himnusz esetében tapasztaltunk. kiemelt birtokos szerkezete, hogy minden, tehát az
egyéni és a közösségi lét is hiábavaló. Ez a történelem-
Minták, előzmények szemlélet és létértelmezés teljesen szembehelyezkedik
A vers ősforrása – amint ezt az első versszak el is árulja a Himnusz történelemirányító Istenéhez forduló fi lo-
– a bibliai Bölcs Salamonnak tulajdonított szöveg, zófiai látásmódjával.
a Prédikátor könyve. Ennek latin nyelvű fordításából
való a hiúságok hiúsága kifejezés is. Az Ószövetség Érvelés, következtetés
könyve Károli Gáspár fordításában a következő mon- A költemény, ahogyan a Himnusz is, retorikus-érvelő,
datokkal kezdődik: „Felette nagy hiábavalóság, azt keretes szerkezetű alkotás. A látható keretet a nyitó- és
mondja a prédikátor; felette nagy hiábavalóság! Minden záró versszak utolsó sorának, az érvelés tételmondatá-
hiábavalóság! Micsoda haszna van az embernek min- nak egyezése adja, mely az első versszakban magyará-
den ő munkájában, mellyel munkálkodik a nap alatt?” zatként, az utolsóban pedig igazolt végkövetkeztetés-
A költemény szakaszai ezt a kételyt hivatottak alátá- ként hangzik el.
masztani. Hatottak Kölcseyre az ókori sztoikusok Az első strófa röviden fölveti a témát, s mintegy
tanításai is. Seneca vagy Marcus Aurelius éppúgy élet- ismerteti a salamoni tanítás lényegét. A 2–8. verssza-
vezetési tanácsnak szánta az élet mulandó örömeit kig tartó egység következetesen azoknak a dolgoknak
megvető írásait, mint ahogy az utolsó versszakokban a „hiábavalóságát” mutatja be, amelyeket az ember
Kölcsey. általában nagynak vagy jelentősnek tart. A szenten-
ciaszerűen megfogalmazott állítások a megnevezett
Versforma és szereplírai hagyomány fogalmakat rendszerint egy-egy metaforával alacso-
Kölcsey műgondját, a vers formai tökéletességére való nyítják le. A nagynak tapasztalt Föld így válik például
törekvését mutatja a tény, hogy a Vanitatum vanitason „kis hangyafészekké”, a villám és a dörgés „méhdon-
több hónapig dolgozott. Az alkotói szándékot a szer- gássá”, a Himnuszban még az Isten által célszerűen
kezet tökéletessége, a mű versformája, bölcseleti jelle- irányított történelem csatái pedig értelmetlen „kakas-
ge, valamint a kis Himfy-strófa használata is mu- viadallá”. Különös keserűségről árulkodnak a hazáért
tatja. A nyolcsoros versszakok váltakozó szótagszámú való önfeláldozást, a vértanúhalált „bohóságként” leér-
144
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
170. oldal KLASSZICIZMUS ÉS KORA ROMANTIKA
tékelő sorok, hiszen ezek Kölcsey értékrendjének talán A szikla „rendületlen”, tántoríthatatlan, másfelől vi-
legfontosabb sarokpontjai. Más retorikai eszközökkel szont „érezetlen”, érzéketlen, érzelemmentes. A verset
figurázza ki a szöveg a nagy érzelmeket és bölcsessége- feltűnő módon uralják a személynevek, melyek jelké-
ket. Az érzelmeket („a kebel lángérzeményei”) „vérto- pekként, egy-egy érték hordozóiként kerülnek a szö-
lúlásként”, azaz egy testi rendellenességként határozza vegbe. Napóleon, Szókratész, Zrínyi vagy Pheidiász
meg, és így megfosztja őket sajátosan emberi, nemes megnevezései, melyek mindenki számára egyértelmű-
voltuktól. A nagy kérdéseket feltevő bölcselkedést en szimbolizálnak egy-egy magatartásmintát, értéket.
pedig épp a bölcselkedés ellentétének, az oktalanság- Elgondolkodtató és kiábrándult hatást kelt, hogy Köl-
nak, pontosabban ezen oktalanság álcázásának látja, csey verse éppen ezeket a közfelfogás szerint megkér-
amikor „rendbe fűzött tudatlanságról” beszél. A vers dőjelezhetetlen nagyságokat minősíti le.
középső része metaforákban bővelkedik. Ezek jó rész- A költemény az emberiség lelki-szellemi-művé-
ében az állatvilágból vett képek az azonosító elemek szi értékeinek lefokozásáról is beszél. Ezeket az ér-
(hangya, őz, kakas, darázs, patkány), amelyek a nagy tékeket testetlen, tünékeny jelenségekkel azonosítja:
személyiségek nevei mellett groteszk hatást keltenek. buborék, szikra, fuvallat, illat, pára, szivárvány stb.
A Vanitatum vanitas beszélője az érveket felsorakoz- A szöveg egyetlen lehetséges emberi magatartásként
tató versszakok után levonja a következtetést: „Bölcs a sztoikus távolságtartást ajánlja. A költeményt záró
az, mindent ki megvet.” Az értelem nélküli, hiábavaló keretsor (záró sor) keserű és versben kiérlelt tapaszta-
világban eszerint a közöny az egyetlen vállalható ma- latát az alkotás keletkezésének ténye és körülményei
gatartás. Ezt a közönyt szemlélteti a szikla hasonlata. árnyalják.
Irány a szöveg!
1. „És a nap feltámad, és elnyugszik a nap; és az ő helyére siet, a hol ő ismét feltámad” – mondja Salamon
a Prédikátor könyvében. A Vanitatum vanitas melyik sora felel meg ennek leginkább?
2. Készíts katalógust! Milyen értékek fölött mond ítéletet a költő a versben? Rendezd őket csoportokba!
3. A 2–8. versszakban számos metafora található. Keress olyanokat, amelyek a mulandóságot, és olyanokat,
amelyek a jelentéktelenséget érzékeltetik!
4. Elemezd a vers képi világát! Milyen jelentéstartományhoz kapcsolódnak a metaforák?
5. Melyik tavaly tanult középkori költő vélekedett hasonlóképpen a hírnévről balladáiban? Ő kikről írt?
6. Nézz utána a versben említett, híres személyiségeknek! Ki mikor élt és miről ismert?
Fogalmak
4 szkepszis: az igazság megismerésének
kételkedő gondolati megközelítése,
Vitassuk meg! a megismerés lehetetlenségét
E parányi föld veled, állítja, és ezért a törekvés
Lengjen fényben, vagy homályon hiábavalóságára következtet
Hold és nap fejünk felett, sztoikusok: ókori filozófiai
Bárminő színben jelentse irányzat, amely a természettel
Jöttét a vándor szerencse, való harmónia, a lelki
nyugalom fontosságát hirdette,
Sem nem rossz az, sem nem jó:
legjelentősebb képviselői Seneca
Mind csak hiábavaló!” és Marcus Aurelius
Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas
Himfy-strófa: nyolcsoros, soronként
▶ Vajon tényleg minden hiábavaló a világon? Ha igen, miért? Ha nem, mi váltakozóan 8 és 7 szótagból
mindenben találhatjuk meg a létezés célját? Mivel kapcsolatban gon- álló, kereszt-, majd páros rímes,
doljuk úgy, hogy feltétlenül értelme van? ütemhangsúlyos strófaszerkezet
145
Kölcsey Ferenc költészete
az 1830-as években
Emlékezetünkben őrzött, szép emlékeink gyakran nosztalgikus vágyakat ébresztenek bennünk. Még ak-
kor is, ha tudjuk, hogy az idő kerekét nem lehet visszafordítani.
Neked milyen életeseményeid vannak, amikre szívesen emlékszel vissza? Mit varázsol-
nál a múltból a jelenedbe, ha tehetnéd?
Kölcsey költészete az 1830-as években

Kölcsey lírája az 1830-as években, a reformkor kezdeti
reménységét követő időszakban komorabb hangvéte-
lűvé vált. A közélet felé forduló, az országgyűlési mun-
kában is részt vállaló költő közösségi költészete ekkor
a nemzetért való aggodalom hangján szólalt meg.
Az 1832–1836-os országgyűlés berekesztése tovább
csökkentette a magyarság függetlenségének esélyeit,
és ehhez a tapasztalathoz társult Kölcsey magánéleti
magánya is. A nemzethalált is vizionáló, ’30-as évek-
ben írt jelentős alkotásai ezért a magyarságért való
cselekvésre, a közösségi erkölcs megtartására és a fele-
lősségvállalás szükségességére szólítanak fel.
Zrínyi éneke (Zrínyi dala)

Az 1830-ban íródott vers kézirata cím nél-
kül maradt fenn. Holott e vers esetében kü-
lönlegesen jelentős a cím: enélkül a támpont
nélkül aligha tudná az olvasó, hogy a versbeli „ván- Anton Einsle – Franz Eybl: Kölcsey Ferenc portréja
dor” Zrínyi Miklós. Kezdetben Kölcsey barátai a ke-
letkezés helyszíne miatt „szobránci dalként” emleget- akinek személyére a záró strófa megszólítása közvetle-
ték. Később aztán hol Zrínyi éneke, hol Zrínyi dala nül utal. A Zrínyi-vándor időbeli utazó, aki a magyar-
címmel jelent meg a mű, máig homályban hagyva, ság szertefoszlott erkölcsi, nemzeti és történelmi értékeit
végül is ki, mikor és miért nevezte meg a címben Zrí- kéri számon a versbéli válaszadón. Kérdései a „hol” kér-
nyit. Mivel azonban más művei, például a Himnusz dőszóban fogalmazódnak meg, ami háromszor ismé-
elemzésekor is megfigyelhető Kölcseynek a költőelőd telve nem csupán események helyszínére, hanem költői
iránti tisztelete, s hogy szemében ő képviselte legin- kérdésként a dicső nemzeti múlt elvesztésének minden
kább a hazafias-heroikus erkölcsöt, a címet joggal te- körülményére, így okára is rákérdez. A válaszokat adó,
kinthetjük a mű szerves részének. második versbeszélői szólam megnyilatkozóját nem
A költemény a Himnuszhoz és a Vanitatum vani- lehet pontosan beazonosítani. Közlései a jelen tanúja-
tashoz hasonlóan a közösségi szereplíra tárgykö- ként élő, a kérdezőtől független, tárgyilagos válaszadó
rébe tartozik. Versbeszélője a XVII. századi költő és tapasztalataiként, de a kérdező esetleges önmegszólí-
hadvezér Zrínyi Miklós, a Szigeti veszedelem szerzője, tásából fakadó válaszaiként is értelmezhetők. Az utazó
aki a XIX. századi versben, a költemény jelenjében ke- alakjába bújt lírai alany az irodalom vándortoposzának
resi saját korának letűnt értékeit. tapasztalatait idézi meg. Személyében a korok és helyek
A vers párbeszédes szerkezetű alkotás. A páratlan fontos eseményeinek, metaforikusan tehát magának az
versszakok kérdései a vándor szólamából hangzanak el, életnek nagy ismerőjét köszönthetjük. Annak a törö-
146
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
kökkel szembeszálló, hazáját szerető versszakaiban alig találni sorát-

és érte a mártírsorsot is vállaló hős- hajlást. Ez a poétikai jegy a maga
nek az alakját, aki saját kora morális lezártságával és végességével a ver-
tartásának XIX. századi teljes elvesz- set záró, keserű végkövetkezte-
tésével szembesül. A költemény így tés poétikai kísérője: a befejezett
a Kölcsey-lírában jól ismert idő- és sorok a bevégeztetett történelem-
értékszembesítő szerkezetet követi. mel mutatnak párhuzamot. A szö-
Az első versszak kérdésének vegbeli párbeszéd megszólalásai
kulcsfogalma: a hon, amihez a kér- a magyar nép erkölcsi hanyatlásá-
dezői megszólalás több képzetet is nak és végső pusztulásának képei-
társít. A hazához rendelt értékek vel a befogadói értelmezésből faka-
sorában a honfoglalás, a magyar dó cselekvést célozzák meg. Arra
történelem győztes korszakai és tanítanak, hogy elődeink példáiból
a mindent fölülmúló hazaszeretet erőt meríthetünk, sorstapasztalata-
állnak. A múltidéző kérdéssorra az ikból tanulhatunk. E tapasztalatok
értékhiányos jelen nézőpontjából és saját, hazaszerető erkölcseink
Izsó Miklós: Zrínyi Miklós (1869)
érkezik válasz: az első szakasz po- Szépművészeti Múzeum – révén nemzeti közösségünk meg-
zitív képeit azok nyelvtani tagadá- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest menthető és ismét nagy magassá-
sával, vagy ellentéteivel fogalmazza gokba emelhető.
meg a válaszadó. A dicsőség tűnt erény, a hazaszeretet
elhamvadt és a honszeretet is jéggé fagyott már. Zrínyi második éneke
A párbeszéd második kérdéssora a harmadik versz-
szakban olvasható. Költői énje Szondi drégelyi várát, Az 1838-ban keletkezett költemény cím-
és hőstetteinek nemzetmegmentő örökségét keresi. ében (Zrínyi második éneke) a nyolc évvel
A következő szakasz felelete ismét a tagadás és ellen- korábban írt Zrínyi éneke című verset hi-
tét nyelvi megoldásaira épül. A vár-omladék, a hír-hí- vatkozza meg. A címválasztás költői tudatossága azt
rét eltemette, bérc-völgy és a hír-feledség fogalompá- bizonyítja, hogy a korábbi vers eredetileg nem Köl-
rok a hősi kor nemzeti romlásba fordulását jelzik. csey által adott címét az alkotó utólag mégis elfogad-
A jelen értékhiányait a tudatos térkezelés is tükrözi: ta és jóváhagyta. A Zrínyi második éneke követi az
az első versszak „hon” és „szent föld”, a harmadik sza- elődvers párbeszédes szerkezetét: a vers költői énje
kasz „bérc” és „vár” kifejezései a fizikai teret minden itt a sorsot, a kiszámíthatatlan és végzetszerű erőt
irányban, vízszintesen és függőlegesen is végtelenítik; szólítja meg. Ez a megteremtett párbeszédes hely-
így teszik általános érvényűvé a gondolatfolyam felis- zet a maga megszólalóival a Himnusz című nemze-
mert és kimondott tapasztalatait. A „Völgyben űl ti imádsággal alkot ellentétes viszonyt. A végzethez
a gyáva kor” szinechdokéja a rész-egész viszony folyamodó versbeszélő ugyanis nem az általa irgal-
jelölésével az egykor meglévő, de a jelenre elveszett masnak vélt Istenhez, hanem egy meggyőzhetetlen
egységet is jelképezheti. Az utolsó költői kérdés a hősi, világerőhöz, a sorshoz fordul, akitől hiába kér szánal-
nagy elődök nyomdokain járó és tőlük tanulni képes, mat és segítséget. A vers érdekessége, hogy két külön
sikeres népet keresi. Megszólalásában a magyarság beszédszólama a mű végére egyre inkább eggyé válik,
történelmének kiállt próbáit figura etymologica nyo- így az alkotás kivetített, belső monológként is értel-
matékosítja (bajról bajra). A feltett kérdésre adott vá- mezhető. A négy versszakos költemény első szaka-
lasz megszólítja a vándor-kérdezőt, majd neki a felve- szában a költői én a nemzeti közösség hangján, fáj-
tések végleletig fokozott, szélsőséges ellentétpárjait dalmában a sorshoz fordul. Tőle kér segítséget és
mutatja. E végső üzenet lényegét a nemzethalál végle- iránymutatást szenvedő hazája láttán. A magyarság
ges, visszavonhatatlan tényében jelöli meg. A ma- korabeli szenvedéseit részletező, romantikus felso-
gyarság herderi jóslatú eltűnését a történelem logikája rolásban mutatja meg. A leírást a túlzó kifejezések
szerinti tapasztalatokkal zárja: a nemzet helyét más, (vérkönny, nyög) mellett a felkiáltó mondatok, a hal-
a megmaradást jobban megérdemlő népek vehetik át. mozások (kánya, kígyó, féreg) és a hangszimbolikai
A versszöveg 6 egyforma szerkezetű versszaka szi- eszközök is segítik. Az ’r’ hang túlsúlya („Mert ká-
gorú formafegyelmet mutat. Páros- és ölelkező rímes nya, kígyó, féreg egyre támad / És marja, rágja kebe-
147
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
KLASSZICIZMUS ÉS KORA ROMANTIKA 171–172. oldal
lét”), valamint a hangrendi jellemzők („A méreg ég és tást hozó magyarságot a versszak számos metaforikus
ömlik mély sebére”) mind a szöveg verbális üzenetét azonossággal jellemzi: a „vad csoport” és „rút szenny”
erősítik: a világ rossz erőivel szemben egyedül küz- szóképei a korabeli magyarság teljes erkölcsi romlá-
dő nemzeti közösség bukását ábrázolják. A második sáról árulkodnak. A súlyos végítélet csak az országot,
versszak a sors válaszát idézi. Soraiban az önfeladás a „hűv anyát” mentené meg, megteremtve ezáltal az
súlyos vádja szól. Beszédmódja számonkérő, és tár- új nemzedékek, a tisztább, hősibb és honszerető ma-
gyilagos, érvrendszere megingathatatlan. Kifejezései gyarság feltámadásának lehetőségét. A jövőbe vetett
a Himnusz ötödik versszakának szóhasználatát és kitekintés azonban bizonytalan vágy csupán, amit
gondolatiságát tükrözik. Az egyértelmű és félreérthe- a „tán” módosítószó használata is mutat. A sors vála-
tetlen vádbeszéd a szent harcra alkalmatlan, gyáva és szát a higgadt megmásíthatatlanság jellemzi. „A Tör-
önsorsrontó magyarok bűneivel szembesíti a nemzeti vényem él” tömör mondata a természet örök tör-
közösség hangján megszólaló kérdezőt. A lírai én lá- vényszerűségeire utal. Arra, hogy a magukat eláruló
zadó és kiábrándult hangja a harmadik versszakban közösségek sorsa a nemzethalál, amit a haza földjén
újra a sorshoz fordul. Ezúttal azonban már nem se- megjelenő új és erkölcsösebb, de idegen népek megje-
gítséget, csak szánalmat és megtisztulást kér. Hang- lenése és meghonosodása követ.
ja vádló és haraggal teli, amit a versszakot nyitó „de” A vers formájára a Zrínyi éneke című alkotáshoz
ellentétes kötőszó és az elkeseredett felkiáltás is jelez. hasonlóan a formai tökéletesség jellemző. Nyolcsoros,
Szólamában érvek hangzanak el, melyek a nemzetre keresztrímes, jambikus lejtésű versszakainak szabá-
támadó és a közösséget elpusztító „öngyermekek” el- lyossága a mindenség törvényeinek szabályszerűségeit
taposására szólítják fel a végzetet. A saját fejére ron- is felidézheti.
Irány a szöveg!
1. Kivel folytat párbeszédet a költő a Zrínyi éneke című versben? És kivel a Zrínyi második énekében? Kit takar-
hat a „vándor” megszólítás?
2. A Zrínyi éneke mely mo�vumaival találkoztál már a Himnuszban is? Milyen szemléletmódbeli változást ta-
pasztalsz a két vers között?
3. A Zrínyi második éneke a Zrínyi éneke utolsó sorainak gondolatát folytatja. Mennyiben? Kikről beszél? Hogy
nevezi őket?
4. Milyen kapcsolatba hozható a két Zrínyi-vers Zrínyi Szigeti veszedelem című eposzával?
5. Figyeld meg a két Zrínyi-vers verselését! Milyen verslábakból épül fel az egyik, illetve a másik? Hogyan kap-
csolódik ez a közve�tett érzelmekhez?
6. Négy folyamról beszél Kölcsey az utolsó versszakban. Mely folyókra utalhat?
4
Vitassuk meg! Fogalmak
„S ti védfalat körűle nem vonátok; közösségi szereplíra: a költői alkotások olyan
Ő gyáva fajt szült,s érte sírba jut.” fajátja, aminek versbeszélője egy közösség
hangján, nevében és érdekében szólal meg
Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke
szinechdoké: a rész-egész felcserélésén alapuló
▶ Vajon mik azok az egyéni és társadalmi bűnök ma, amik egy szókép, a metonímia különleges fajtája
nemzet nega�v sorsfordulatát előidézhetik? Milyen felelős
magatartással tartozunk nemzeti közösségünk felé, ha éle-
tünkkel a közösség megmaradását szeretnénk szolgálni?
148
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
Kölcsey Ferenc értekező prózája

Kölcsey nemcsak nagy költő volt, hanem kiváló prózaíró is. Elmélkedett a haza sorskérdéseiről, tudósí-
tott az országgyűlésről, amelynek ő maga is híres szónoka volt. Fontos írása a Parainesis is, amelyben
unokaöccsének adott életre szóló tanácsokat.
Te milyen tanácsokat adnál ma valakinek, aki saját életvezetési gyakorlatában kérne

segítséget tőled? Szerinted mi minden kell az erényes élethez?
Nemzeti hagyományok
1826-ban jelent meg Kölcsey Nemzeti hagyományok
című nagy tanulmánya, amelyben az alkotó többek
között a nemzeti irodalommal kapcsolatos gondolatait
fejti ki. A „hagyományok” kifejezésen Kölcsey minden
olyan irodalmi és történeti emléket ért, ami a nemzet
régmúltjának kulturális emlékeit őrzi. A tanulmány
a hírhedt herderi jóslat cáfolata is egyben, hiszen tu-
dós pontossággal mutatja be az anyanyelv megőrzésé-
nek valós lehetőségeit. Az írás éppen ezért nagy hatású
meglátása, hogy a népköltészet jelentőségét hangsú-
lyozza. A népi költészet és a nagyívű nemzeti műiro-
dalom összefüggéseit történelmi és irodalomtörténeti
keresztmetszetbe helyezi: az ókori görögök példáján
keresztül világít rá a „nemzeti poézis” és az ősi nép-
költészet kapcsolatára. Kölcsey véleménye szerint
a népdalok és népmesék kultúránk más módon hozzá- Az Élet és Literaturában A Nemzeti hagyományok
megjelent Nemzeti címlapja a Gyomai Kner
férhetetlen, ősi rétegére engednek rálátást, ezért szük- hagyományok (1826) című Nyomda kiadásában
séges összegyűjteni és tanulmányozni őket. „Úgy vé- tanulmány részlete
lem – írja a szerző –, hogy a való nemzeti poézis eredeti
szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni; szükség törekvés, a népköltészet alkotásainak összegyűjtése
tehát, hogy pórdalainkra ily céllal vessünk tekintetet.” és lejegyzése mellett érvel. Ezt a szándékot Csokonai
A Nemzeti hagyományokban Kölcsey egy, a magyar Vitéz Mihály népdalgyűjtői tevékenysége már meg-
irodalomban már meglévő, de még kimunkálatlan előzte és irodalomtörténetünk gyakorlatává tette.
Mohács
Kölcsey Ferenc Mohács című tanulmánya a történelmi tragédia 300. évfordulója alkalmából
született emlékbeszéd. Szerzője arról értekezik benne, hogy az egyre egyetemesebbé váló
világ komoly veszélyt jelent az egyes nemzetek egyéni jellegzetességeire. Azt állítja, hogy
ha egy nemzeti közösség megtagadja vagy nem ápolja saját gyökereit, akkor felszámolja
saját létezésének kereteit. E gyökereket pedig a nyelv, az ősök tisztelete, a hagyomány, va-
lamint a sorsközösség jelentik. Ha viszont a nemzet gondozza saját múltjának és értékeinek
hagyatékát, akkor élete szárba szökken és virágba borul. A kulturális hagyományápolás
gondolata mellett Kölcsey a nemzet és a társadalmi viszonyok viszonyát figyelve megálla-
pítja: „Rang és birtok egyesek sajátja, a nemzet és a haza nevében mindenki osztozik”.
149
Fontos azonban megjegyezni, hogy a népi kultú-
ra és az eredetiség felé fordulás Kölcsey pályáján
a romantika művészeteszményét előlegezte meg.
A Kazinczy-féle fentebb stíl eszményét valló,
klasszicistából romantikus költővé váló alkotó így
készítette elő a népiesen induló Petőfi Sándor köl-
tői útjának első lépéseit.
Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

Kölcsey saját gyermekeként nevelte korán meg-
halt öccsének fiát, Kölcsey Kálmánt. Ő a címzett-
je a Parainesisnek, Kölcsey 1834-ben keletkezett
szellemi végrendeletének. A bevezető mondatai
az idősödő ember élettapasztalatát kincsként ha-
tározzák meg, amely értékes örökség lehet a fia-
talabbak számára. A különleges szépségű szöveg
rövid felszólító mondatokkal, illetve ezek részle- Kölcsey dolgozószobája
tesebb, szemléletesebb kifejtésével tanít a legfőbb
értéknek tartott erényességre és az erény cselekvő, tárgy, semmi érzet be nem tölt.” A hazaszeretet tettek-
alkotó gyakorlására. re váltását segíti a hasznos ismeretek megszerzésére
A parainesis szó intelmet, erkölcsi buzdítást je- és a magyar nyelv szeretetére vonatkozó felszólítás
lent. Az írásmű élén való szerepeltetése így műfajmeg- is. Az erényes cselekedetek legfőbb célja a nemzet.
jelölővé teszi a bölcseleti munka címét. Az intelem „Szeresd az emberiséget!” – mondja, de rögtön utána
a középkori egyházi epika különös műfaját, a király- pontosít: az ember „véges állat”, s ha nem akarunk
tükröt is idézi, melyben a bölcs uralkodók az ideális, elveszni a „világpolgárságban”, az általunk befolyá-
erkölcseiben és uralkodói alkalmasságában megkér- solható körre, vagyis nemzetünkre kell összponto-
dőjelezhetetlen király jellemrajzát hagyták örökül az sítanunk – ezzel segítjük legjobban az azon túli em-
őket a trónon követő utódra. bereket is. Kölcsey intelmei a nagy általánosság, az
Az első felszólítás Isten imádását kéri, a máso- univerzum örök kérdései felől indulnak, hogy aztán
dik az emberiség szeretetét, a harmadik pedig egy a részletek, konkrétumok taglalása után ugyanerre
szűkebb közösség, a haza szeretetére buzdít: „Kinek az általános szintre emelkedjenek fel. Az „istenséget”,
szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti az örök rendet, a létezők értelmesen elrendezett lán-
magát mindenhol; s lelkében üresség van, mit semmi colatát említi a mű elején, majd az emberiség egészét.
Ugyanide tér vissza, amikor így zárja írását:
„Minden egyes ember, még a legnagyobb is,
parányi része az egésznek; s minden rész az
egészért lévén alkotva: azért kell munkálnia
is.” A hazaszeretet parancsának kifejtése
után az írói figyelem a tudás és az ismere-
tek megszerzésének fontosságára irányul.
A tudós műveltség elérése kapcsán kiemeli,
hogy az ismereteket a józan értékítélet és íz-
lés alapján kell megszereznünk, méghozzá
abban a tudatban, hogy a tanulás életfogy-
tig tartó, hosszú folyamat. A tudás eszmé-
nye után a szerző az anyanyelv szeretetének
fontosságára, valamint a haza, nemzet és
nyelv mindenkori összetartozására hívja fel
Az álmosdi Kölcsey-kúria a figyelmet.
150
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A mű gondolatmenetét jól követhetővé teszik az

egyenletes terjedelműre tagolt bekezdések. Vagy rö-
vid, szentenciaszerű tételmondattal indítja eze-
ket, vagy kötőszavas átvezetéssel az előző gondolat-
ról. Gyakran használ metaforát, hasonlatot, még
nagyobb számban jelképez egy-egy magatartásmin-
tát antikvitás kori vagy későbbi neves személyiség-
gel. Rendkívüli igénnyel csiszolt, a magyar értekező
próza legmagasabb csúcsait jelentő mondatait nem-
csak lendületük teszi kellemes olvasnivalóvá, hanem
dinamikájuk is. Hol nyugodt, kinyilatkoztató, ki-
egyensúlyozott körmondatokba rendezi mondandó-
ját, hol feszült belső vitát imitál, s ezzel a váltakozás-
sal az elcsüggedő figyelmet újra meg újra képes
fölébreszteni.
Kölcsey Ferenc síremléke Szatmárcsekén
Irány a szöveg!
1. A Nemzeti hagyományok című mű részletében milyen két csoportra osztja Kölcsey a népdalokat? Milyen
kritériumok alapján?
2. Milyen hasonlatot alkalmaz Kölcsey, amikor a tudományról, a hazaszeretetről, a józan ész és szépérzék nél-
küli ismeretekről, valamint a helyesen elsajá�to� ismeretekről értekezik?
3. Olvasd el a Parainesis részleteit! Hogyan vélekedik Kölcsey az erények és a haza viszonyáról? Egyetértesz
vele?
4. Mi mindennel kell óvatosan bánni az ismeretek megszerzése közben? Mire kell vigyázni?
5. A fiatalkor rövid, nem fér bele minden tudomány elsajá�tása. Mi akkor a cél? Milyen hozzáállást kell kialakí-
taniuk magukban a fiataloknak?
6. Mi lehet a mohácsi vész és a XIX. századi kultúravesztés veszélye közö� gondola�-logikai-történelmi párhu-
zam alapja Kölcsey Mohács című versében? Érveljetek!
Fogalmak
4 parainézis: az intelem legközelebbi
műfaji rokona: szemléltető beszéd,
Vitassuk meg! amely egy kiemelt eszményt dicsér;
„Egész nemzeteknek, szintúgy, mint egyes embereknek, megvagynak a megszólíto�nak megfogalmazo�
az ő különböző koraik. Gyermekkorból virúl fel ifjúságok, ifjúból ér- buzdítás általános érvénnyel is
nek férfivá, s férfi koroknak erejét az öregségnek lankadása váltja fel.” rendelkezik
Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok tételmondat: egy kisebb szövegegységnek
(pl. bekezdésnek) a legfontosabb
▶ Melyek a „legöregebbnek” mondható nemzetek, amelyeknek leg- gondolatát tartalmazó mondat, melynek
régebb óta folyamatos a kultúrájuk? Kell-e tanulnia egyik nemzet- szövegkohéziós ereje is van
nek a másiktól? Vagy épp a�ól leszünk nemzet, ha a magunk útját
járjuk?
151
A modern magyar színjátszás kezdetei
1832-ben Széchenyi István Magyar játékszinrül című művében az állandó színház felállítását szorgal-
mazta: „Bár volna nekünk Magyaroknak is valahára állandó színházunk.” Fontosnak tartotta, hogy
lehetőség szerint állandó helyen, állandó színészgárdával működő színházakban folyjék a magyar szín-
játszás, ne olyan rendezetlenül, mint a vándortársulatokban, amelyek folyton másutt, folyton más szí-
nészekkel játszották a különféle darabokat.
Miért lehet fontos a színház, a színjátszás egy nemzeti közösség számára? Készíts rövid
listát arról, mit adhat a színház, amit a mozi vagy a televízió nem!
A magyar drámairodalom ig működött) a több mint háromezer néző befogadásá-

Katona József elő� ra alkalmas Pesti Német Színház a mai Vörösmarty
A magyar drámairodalom első igazán jelentős és elis- téren. Az első magyar hivatásos színtársulat, a Magyar
mert darabja: Katona József (1791–1830) Bánk bán című Nemzeti Játékszíni Társaság 1790-ben alakult meg Ke-
műve. De nem ezzel a tragédiával született meg a ma- lemen László (1762–1814) vezetésével Budán. 1799-ben
gyar dráma és a magyar színház. Már 1558-ból isme- újjászerveződött, bemutatták Bessenyei György A filo-
rünk magyar nyelvű drámát, ekkor jelent meg Borne- zófus című drámáját, és Goethe, Schiller, valamint
misza Péter Szophoklész-átirata, a Tragédia magyar Shakespeare műveit is játszották, de ezúttal sem tud-
nyelven, Szophoklész Elektrájából. 1569-ben nyomtat- tak meggyökerezni a korabeli társadalom érdeklődé-
ták ki egy ismeretlen szerző komédiáját, a Komédia Ba- sének hiánya miatt. A második magyar színtársulat,
lassi Menyhárt árultatásáról című művet. Balassi Bálint az Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság Kolozsváron
drámája, a Szép magyar komédia szintén megjelent jött létre 1792-ben Wesselényi Miklós támogatásával
nyomtatásban, valószínűleg még a 16. században. Sok és vezetésével, Kótsi Patkó János szakmai irányítása
magyar nyelvű drámát ismerünk a következő évszáza- alatt. Ők mutatták be Magyarországon először Shake-
dokból is, például iskoladrámákat, amelyek tulaj- speare Hamletjét is. A társulat egy része 1807-től Pes-
donképpen iskolai színjátszó köröknek készült elő- ten játszott. A pesti csoport tagja volt Déryné Széppa-
adásszövegek. De nemzeti irodalmunk értékes alkotásai taki Róza (1793–1872) is, aki nemcsak híres színésznő
a liturgikus drámák és a hitvitázó drámairodalmi mű- volt, hanem tucatnyi német darab fordítója, és roppant
vek is. A magyar felvilágosodás kezdetét is egy drámá- érdekes emlékiratok szerzője is. A korabeli színészi
nak, Bessenyei György Ágis tragédiája című művének munka hősiességét – és egyben reménytelenségét – mi
megjelenéséhez, az 1772-es évhez kötjük. Csokonai is sem jelzi jobban, mint hogy minden alkalomra más
írt színdarabokat. A méla Tempefői, valamint Az özvegy drámát kellett betanulniuk, hiszen nagyrészt ugyanaz
Karnyóné című művei ma is népszerűek. Vannak tehát a maroknyi közönség kereste föl előadásaikat hétről
a Bánk bánnak előzményei a magyar irodalomban, két- hétre. Az első pesti színtársulatoknak nem volt saját
ségtelen azonban, hogy ez a mű a magyar drámairoda- épületük. Előadásaikat a Várszínházban és a Rondel-
lom első világirodalmi mércével mérhető alkotása. lában tartották. A Várszínház épülete ma is létezik,
a karmelita rend budavári kolostorából alakult szín-
A magyarországi színjátszás házépületté a rend feloszlatása (1784) után. A Rondella
Magyar színjátszás a megelőző évszázadokban is léte- a régi pesti városfal déli körbástyája volt, 1815-ig szol-
zett, de a színdarabokat fejedelmi udvarokban, főne- gált színházi előadások alkalmi helyszínéül, ekkor vá-
mesi esküvőkön, iskolai vagy egyházi ünnepek alkal- rosrendezési okokból lebontották. Mindkét épület ott-
mából adták elő. A 18. század utolsó harmadában hont adott magyar és német nyelvű előadásoknak is.
a polgárság megerősödésével, a városiasodásnak kö- Mivel a magyar drámaírók ezt a közönségigényt nem
szönhetően ugyan sorra nyíltak a színházak Pesten, tudták darabjaikkal kiszolgálni, a színészek arra is
Budán és más városokban, de ezekben leginkább csak vállalkoztak, hogy főként német nyelvű darabok fordí-
német nyelven játszottak. 1812-ben nyílt meg (és 1849- tásával juttassák társulataikat előadói lehetőségekhez.
152
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
Ezek a fordítások azonban inkább átdolgo-

zások voltak, melyek az eredeti darab sze-
replőit és eseményeit magyar környezetbe
ültették át, nem ritkán a nemzeti múltba
helyezve az ábrázolt cselekményt. 1815
után a magyar színjátszás főbb helyszínei
Pesten kívülre tevődtek át: az új színházi
alakulatok közül az 1818-ban alakult szé-
kesfehérvári színtársulat volt a legjelentő-
sebb. Ők vitték ugyanis színre Kisfaludy
Károly A tatárok Magyarországon című da-
rabját, amivel az író országos elismertségre
tett szert. Az ezt követő évek Kisfaludy ün-
nepelt sikerét és további darabjainak bemu-
tatását hozták el. És szintén ez a színtársulat Rudolf von Alt: A Pesti Magyar Színház (1840-es évek)
késztette Katona Józsefet a Bánk bán végle-
ges szövegváltozatának elkészítésére, ami végül ekkor Lendvayné Hivatal Anikó, egyik jelentős férfi színésze
a cenzúra miatt színpadon még nem, de könyvváltozat- Megyeri Károly volt. (Utóbbi sokszor játszotta például
ban megjelenhetett. a Bánk bán Bíberachját.) Ezt követően is fontos ma-
Nemzeti Színházunk – Pesti Magyar Színház né- radt azonban a vándorszínészet: tudjuk, hogy Petőfi
ven – csak 1837-ben nyílt meg a mai Rákóczi út és is, Arany is eljátszotta a maga „epizódszerepét” ennek
Múzeum körút sarkán. Egyik leghíresebb színésznője társulataiban.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el Déryné emlékezéseinek részletét! Miért fogadja el nehezen az édesanya, hogy lánya színésznőnek
áll? Milyen társadalmi sztereo�piák, előítéletek, beidegződések tükröződnek a gondolkodásában?
2. Miért virágzik a német színjátszás Déryné szerint? Milyen képet fest a kezdődő magyar színjátszás helyzeté-
ről?
3. A Rondella két részletben is megjelenik. Milyen összefüggésben? Hogyan kapcsolódik össze a Rondella mint
épület sorsa a magyar nyelvű színjátszás helyzetével?
4. Déryné könyvét emlékiratnak tekintjük, de a napló és az önéletrajz műfajával is rokonítható. Keress idéze-
teket, részleteket az olvasott szemelvényből, amelyek inkább ez utóbbi műfajok valamelyikére jellemzőek!
5. A színészet nega�v megítélése Petőfi Egy estém otthon című költeményében is megjelenik. Idézd fel a költő
édesapjának nega�v véleményét! (A verset megtalálod az interneten.)
Fogalmak
4 iskoladráma: színjáték, amely általában bibliai
vagy történeti tárgyú, s tanító, morális-vallásos
Vitassuk meg! célzattal tanintézetekben adták elő diákok;
„Mentsen isten! Egy évre nem bánom, tovább egy pillanatra virágkora a 16–18. század között volt
sem hagyom Pesten.” emlékirat, memoár: prózai epikus műfaj,
Déryné Széppataki Róza: Déryné emlékezései amelyben személyesen átélt jelentős
eseményekről, időszakokról számol be a szerző;
▶ Az idézett mondat a színésznő édesanyjától származik. az önéletrajztól abban különbözik, hogy
Milyen „tervei” lehettek a lányával? Miért lehetett nehéz elsősorban a közélet eseményeire koncentrál,
akkoriban elfogadtatni egy színésznőnek a mesterségét? a naplónál pedig kevésbé személyes, intim
153
Katona József: Bánk bán
Katona József fő művének hosszú kálváriát kellett végigjárnia, míg sikert aratott. Sokáig nem is mutat-
ták be, és három évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy teljes terjedelmében színpadra állítsák. Utóbb
azután a darab nemzeti drámánkká, az iskolai tananyag kötelező részévé vált.
Mit gondolsz, hogyan hat egy drámaíróra, ha nem olvassák és nem játsszák a darabjait?
Vajon a művészeket kizárólag a siker és az elismerés hajtja az alkotói folyamatban? Vagy
akkor is új műveket hoznak lére, ha azok nem jutnak el a befogadókig? Ha igen, miért?
Katona József pályája drámapályázatra küldte be a Bánk

Katona József (1791–1830) Kecskemé- bán első változatát. Alkotását nem dí-
ten született. A Piarista Gimnázium jazták, igaz, nem lehet biztosan tudni,
elvégzése után Pesten jogot tanult, hogy egyáltalán megérkezett-e a műve
majd ügyvédként dolgozott. Ekkor a bírálókhoz. Maga a szerző így ír ku-
került kapcsolatba az éveken át Pesten darcáról: „részemről elegendő hálát nem
működő kolozsvári színtársulattal. Ki- adhatok, hogy így esett; mert megval-
sebb szerepeket vállalt, lovagregénye- lom, hogy gyengét írtam.” Az első, pá-
ket alkalmazott színpadra, drámákat lyázatra beküldött verzió után alaposan
fordított majd írt a társulat számára, átírta a művét, a végső változat 1819-re
1812-től azonban már német színmű- készült el. Csak kiadását engedélyez-
vek szabad átdolgozásával saját dara- ték (előadását több mint egy évtizedig
bokat is írt. A drámaírás elméletével nem), de alig néhány példány fogyott el
és gyakorlatával egyrészt e magyarí- belőle. Végül a Bánk bán 1833-as kassai
tások, másrészt a színészi játék révén ősbemutatója is szinte teljesen vissz-
Katona József arcképe
ismerkedett meg, lévén a szerzőségen hangtalan maradt, az 1839-es pesti elő-
túl szereplőként, címszereplőként, majd rendező- adást pedig értetlenség fogadta. A művet 1845-ben ál-
ként is kipróbálta magát a színpadon. Reménytelen lították újra színpadra. Ekkor igazolódott be a cenzúra
szerelemmel figyelte Széppataki Róza, a későbbi Dé- félelme: a Habsburg-ellenes mozgalmak aktuálpoliti-
ryné pályáját, akihez azonban oly szemérmesen kö- kai értelmezést adtak a darabnak. A gonosz meránia-
zeledett, hogy a primadonna e vonzalomról mit sem kat a Habsburgokkal, a Petur-féle békétleneket a sza-
sejtett. (K. J. monogrammal írt szerelmi vallomását badságért küzdő, a nemzet szabadságharcát előkészítő
a színésznő – későbbi visszaemlékezése szerint – nem forradalmárokkal azonosították. Így érthetjük annak
tudta értelmezni, kizártnak vélte, hogy írója a szerin- a szimbolikus jelentőségét, hogy 1848. március 15-én
te túlságosan is visszahúzódó Katona lenne.) Koro- a Bánk bánt tűzte műsorára a Nemzeti Színház.
sodva, szerelmében s az irodalmi életben is csalódva A felfokozott hangulatban csak az első szakaszt ját-
szakított a színházzal: hazatért Kecskemétre, és a vá- szották el.
ros ügyészeként dolgozott haláláig. Pályájának általa
kudarcként megélt tapasztalataiból állította össze hí- Bánk bán
res tanulmányát, a Mi az oka, hogy Magyarországon
a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? című Katona 1213-ban, II. András király Magyarországán
munkát, amiben a drámaírók és a magyar színját- játszódó művének számos szépirodalmi előzménye
szás lehetetlen helyzetét mutatja be. Legmaradan- van, a történet ilyen értelemeben vándormotívumot
dóbb műve a többi drámája közül magasan kiemel- dolgoz fel. Már a 16. században készült egy német nyel-
kedő Bánk bán, amely történelmi eseményt dolgoz vű dráma a történetből, de regény és elbeszélés is szüle-
fel: II. András magyar király feleségének 1213-ban tett belőle. A darab értékéből mindez semmit sem von
történt meggyilkolását. Katona 1815-ben, az Erdé- le (tudjuk, hogy a Shakespeare-drámák is sokszor fel-
lyi Múzeum című folyóirat által kiírt első magyar dolgozott történetek újrafogalmazásai). A darabhoz
154
KÖNYVTÁR KLASSZICIZMUS ÉS KORA ROMANTIKA
írott jegyzésből az is kiderült, hogy Katona alaposan az ötödik pedig a megoldást hozza el. A dráma nem kö-
tanulmányozta a történeti forrásokat is. Ezek – már veti az arisztotelészi hármas egység szabályát.
a legrégebbiek is, például egy 1268 körül keletkezett A drámai alapszituáció leglényegesebb történéseit
osztrák krónika – Bánk bán feleségének elcsábításával és a főbb szereplőket tehát a Bánk bán Előversengésé-
okolják meg a királyné elleni merényletet. Hasonlókép- ből és az első két szakaszból ismerhetjük meg. Esze-
pen fogalmaz a magyar Képes Krónika, majd az ezt kö- rint II. Endre király galíciai hadjárata idején Bánk az
vető Thuróczi-krónika is. Antonio Bonfini a 15. század- ország nádora, aki távollétében helyettesíti a királyt.
ban ugyanezt a történetet mondja el, ám színesebben, Bánk a vidéket járja, ahol a magyar parasztság ne-
terjengősebben. Katona művének ez utóbbi az elsődle- héz sorsával szembesül, eközben Gertrudis királyné
ges kiindulópontja. A Bánk bán ettől még természete- – uralkodóként viselkedve – a legfontosabb tisztsé-
sen kitalált történet. Katona sajátos dramaturgiát gekbe merániai származású, saját, bizalmi embereit
teremt, melyben Bánk magánéleti (férj) és közéleti ülteti. Miközben a magyar vidék nyomorog, a királyi
(bán) konfliktusának kettőssége kelt feszültséget. palotában tékozolnak. Gertudis a királyi udvarba hí-
vatja Bánk feleségét, Melindát, akire öccse, Ottó ve-
Drámai szerkezet és alapszituáció tett szemet. A királyné vélt tekintélyének védelmében,
Katona Bánk bánja egy Előversengésből és öt szakaszból valójában azonban hiúságából fakadóan biztatja öcs-
álló drámai mű. Ez az öt szakasz nagyjából megfeleltet- csét Melinda elcsábítására. A merániaiak és Gertru-
hető az ókori görög dráma főbb szerkezeti egységeinek. dis viselkedése a magyar urak pártosodásához vezet:
Az alapszituációt az Előversengés és az azt követő két vannak, akik támogatják őt, mások lázadó szándék-
szakasz párbeszédei részletezik, innen bontakozik ki kal viszonyulnak az erkölcseiben teljesen megbukott
a második szakaszban található bonyodalom is. A har- királynéhoz és udvartartásához. Petur bán eközben
madik szakasz a konfliktust, a negyedik a tetőpontot, nagy titokban hazahívja az országot járó Bánkot.
1. Olvasd el az Első szakaszt! Mit tudtál meg Melinda származásáról és múltbéli élete eseményeiről?
2. Milyen fájdalmas panasz árad Peturból az első szakaszban?
3. Milyen Gertrudisszal kapcsolatos kételyének ad hangot Bánk az első szakasz hatodik jelenetének monológ-
jában?
4. Kik a lázadással fenyegető pártosok?
5. Mely magyar urak tartoznak a királyné és udvartartásának hívei közé?
6. Hogyan ad hangot Bánk a vidék magyarsága kapcsán szerzett tapasztalatainak?
7. Milyen konfliktusok középpontjába tereli a drámai alapszituáció Bánkot?
4 Fogalmak
dramaturgia: a színpadi
Vitassuk meg! alkalmazhatóság
„Tudd meg, kicsinylelkű, hogy e dolog megérni kellene, hogy reám mutatva
kérdéseivel, a drámai
ha Melinda érdemét temette volna suttogni hallanám: ni itt megyen művekkel foglalkozó
el, úgy kikergettetni kész lehetnék Gertrúd, az öccse kinek kontár vala elméleti és gyakorlati
országaimból – és mégis, ha azt Melinda elszédítésében – Ottó!” tudományág
erkölcsei-
▶ Vajon mi mindent üzen Gertrúd fenti megszólalása uralkodói és emberi
végzett
ről? Szerintetek milyen tulajdonságok szükségesek a közjó érdekében
hatalomgyakorláshoz?
155
A Bánk bán konfliktusrendszere
és szereplői
Bánk helyzete és karaktere több szempontból is párhuzamba állítható Hamlettel. Mindketten vívódó
alakok, akik a tudás és a hatalom birtokában is nehezen döntenek.
Idézd fel a Hamlet, dán királyfi cselekményét! Mit „tud” Hamlet, miért vívódik?
Hogyan határozza el magát végül?
Fehér Anna és Blaskó Péter (Bánk bán) a dráma tévéfilm-

változatában (1985)
ráadásul, szándékait tekintve, a romlott udvari erköl-

csök megtisztításában általában is érdekelt. Bánkot
a magyar nemesek megosztottságán túl, felelős dön-
téshozói minőségében Tiborc, a magyar parasztság
darabbeli képviselője is befolyásolja. Nádorként emel-
lett tudja, hogy ő maga is felesküdött a szeretett ki-
rályra, Endrére, aki őszintén szereti azt a Gertrudist,
aki anarchikus udvari rendelkezései révén visszaél
királynéi helyzetével. Szintén a politikai konfliktus-
rendszer része a tény, hogy Gertrudis nő, akivel szem-
ben Bánk mint férfi, a kor erkölcsei szerint, tisztessé-
gesen kell viselkedjen. A gyilkosságot mint politikai
A Bánk bán konfliktusrendszere megoldást pedig morális alapállásánál fogva tartja
A dráma alapszituációja alapjaiban határozza meg elfogadhatatlannak.
a darab és benne a főhős, Bánk többrétű konfliktus- A közéleti érdekellentétek sokasága mellett azon-
rendszerét. Az Előversengés és az első két fejezet egy ban a darab másik fő mozgatórugója a magánéleti szál,
alapvetően kettős, az emberi élet két szintjét egy- amelyben Bánk mint férj és édesapa jelenik meg. A kö-
idejűleg érintő erőteret rajzol fel. A középpontjában zépkorban igen ritka, szerelmi házasságban élő főhős
Bánkot, akit ellentétes érdekek kereszttüzébe kerülve, ugyanis Melinda révén érzelmileg is érintett a meráni-
a szerelmi szál révén magánéleti, nádorként, Endre ai–magyar konfliktusban: Ottó ugyanis Gertrudis bá-
király távollétében első számú közméltóságként pedig torításával becsteleníti meg azt a Melindát, akit Bánk
közéleti/politikai minőségében érint a szembenálló feleségeként, mindenkinél jobban, elszakíthatatlan
érdekcsoportok szándékainak összessége. Gertrudis szerelmi szállal szeret. Melinda iránti bizalmi válsága,
királyné abban érdekelt, hogy férje távollétében ő női hűségével kapcsolatban érzett, gyötrő kétségei ér-
gyakorolhassa a politikai hatalmat, és hogy udvará- zelmileg hozzák lehetetlen helyzetbe.
nak általa kialakított erkölcsi és személyi viszonyait Így tehát Bánkot a családi sérelem és a nemzeti
fenntartsa. Bánk nádori tisztsége a jogok mellett po- elégedetlenség összefonódva mozgatja. Megfigyelhe-
litikai felelősséggel is felruházza őt: pozíciójánál és tő a darab szerkezetén, hogy Katona éppen ezzel kés-
erkölcsi érzékénél fogva alapvető kötelessége, hogy lelteti hőse cselekvését: mire elhatározásra jutna az
a gertrudisi gyakorlattal szemben a magyarok ér- egyik ügyben, szeme elé tolakodik a másik, így hos�-
dekeit képviselje. A magyar urak udvari önkényhez szú ideig sem a politikai, sem a magánéleti konflik-
való viszonyulása azonban kettős: mást képviselnek tusban nem tud lépni. Petur tanácskozására készülve
a „pártosok”, akiknek szava Petur bán hangján szól, a politikára kellene összpontosítania, ám a Melinda
és mást az Endre királyra szintén felesküdött, az ud- jelszó s Petur célzása („Te is bele vagy keverve”) máris
vari viszonyokkal megalkuvó magyar urak. A főhős megosztja figyelmét. Míg féltékenysége első mozdu-
156
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
lásait próbálná legyőzni, Tiborc beszél hozzá,

a tanácskozás végén viszont Biberach tereli
vissza a Melinda-ügyhöz. Tiborc másodszor is
a legrosszabbkor jön: a szenvedélyes veszeke-
dés után szinte komikusan hat naiv köszönése:
jó reggelt. Így keverednek kihívásai mindvé-
gig: a királyné fogadótermében éppúgy, mint
a király előtti magyarázatadás során (épp ak-
kor hozzák felesége holttestét).
Ennélfogva lehetséges, hogy az 1840-es
évek nézői megtalálták a darabban a nemzeti
sorskérdéseket. Bánk bánba beleláthatták
a fennálló hatalommal kezdetben lojális,
majd később szembeszálló magyarságot, Ti-
borcot pedig a magyar nép képviselőjének ér-
telmezhették. A Bánk bán befogadástör- Koncz Gábor, Szirtes Ági (Melinda) és Blaskó Péter (Bánk bán)
ténetét joggal határozza meg ez az értelmezés. a dráma tévéfilmváltozatában (1985)
Ha azonban nem nemzeti-politikai néző-
pontból vizsgáljuk, a Bánk bán arról is szól, amiről Világnézetéhez az intellektusán túl egyfajta teljes-
minden jó dráma: a folyamatosan változó emberi vi- ségre való igény és törekvés is hozzájárul. Jellemének
szonyokról. Cselekménye ugyanis elsősorban a sze- feltűnő jegye, hogy a magán- és közéletet teljes egy-
replők, főleg a főhős, Bánk lelkében bonyolódik. ségként kezeli, amelyben a haza ügye elválaszthatatlan
Melinda ügyétől. Helyzetének nehézségét e két emberi
Bánk karaktere minőség párhuzamos megélésének lehetetlensége adja.
Bánk bán jelleme a darabban Shakespeare Hamletjé- Még féltékeny és gyanakvó férjként sem tudja elszakí-
nek jellemét idézi. A két drámai hős lélekrajzában az tani a szerelem „tündéri láncát”, ugyanakkor a király-
intellektus és a stabil erkölcsi értékrend szülte vívó- néval való konfliktusában képtelen félretenni király-
dó alkat a legfőbb közös vonás. Katona drámájában hűségének vállalt erkölcsi kötelékét. Teljességképének
négy felvonáson keresztül éppen Bánk a legpasszívabb meghatározó szándéka a királyi udvar erkölcsi rend-
karakter. Már a legelső alkalommal lecsaphatna a fe- jének rendbetétele, sőt a meglévő rend alapjain egy új,
leségét hiába ostromló Ottóra: ő azonban „megijedve tiszta morális viszonyrendszer kialakítása. Drámai
szédeleg ki”. Peturéknak sem ad iránymutatást, csak küzdelme saját lelkében, közéleti és magánéleti énje
annyit mond: maradjanak együtt. Ki tudja, érthet-e között, lelkiismeretének parancsaira bontakozik ki.
valami konkrétumot azon is, amikor Tiborcot biztatja:
„él még Bánk!”. Nem ő keresi fel a királynét sem (az hí- Gertrudis szerepe a konfliktusrendszerben
vatja magához), s talán le sem számolna vele, ha Gert- Gertrudis maga a megtestesült erély, aktivitás, elszánt-
rudis nem ragad tőrt. Tétovázása mögött épp az intel- ság. Szinte mindenkit ő mozgat a darabban. Peturékat
lektusa áll. Határozatlan ugyan, de csak azért, amiért az ő politikája teszi lázadókká, Ottó az ő biztatására
Hamlet. Mert túl sokat tud, mert többet megért, mint tart ki a már-már feladott csábítási terv mellett. Ő teszi
a többiek, s átlátja a problémák bonyolultságát. Látja lehetővé a feslett udvari erkölcs féktelen és következ-
az ország tragikus helyzetét, de számol az esetleges mények nélküli tombolását. Ő hívja magához Bánkot,
harc ártatlan áldozataival, a király fájdalmával, még ő kéri rajta számon viselkedését, pedig épp neki kelle-
Gertrudisban is megérti, hogy ő éppúgy szereti hazá- ne számot adnia tetteiről. Bánk is miatta fordul ki ön-
ját, mint a magyarok az övékét. Mennyivel egyszerűbb magából. Ő teszi a házasságában megtaposott, nemze-
dolga van a nagyhangú Peturnak: ő nem tépelődik, tiségében megalázott férfit gyilkossá, mégpedig azzal,
csak tombol, s ha kiadta mérgét, egyszerre le is csen- hogy elzár előle minden visszalépési lehetőséget: a kö-
desedik. Bánkot ez a négy felvonáson át visszafojtott vetet tömlöcbe vetteti, az öccsét futni hagyja, Bánkot
indulat teszi gyilkossá. Ha nem lenne oly fegyelmezett még a halála előtti percekben is sértegeti. Nem csak
szinte mindvégig, a legfeszültebb órákban is, aligha szó szerinti értelemben származik Gertrudistól a tőr,
robbanna benne a feszültség ekkorát a darab végén. amellyel ledöfik.
157
linda megölésében is kulcsszerepet játszik. Férfiként
és nemesként is megbukik, konfliktushelyzetekben
gyáván menekül. Biberach a darab lézengő rittere, aki
a lovagi erkölcs megtagadása árán a köpönyegforgató
érdekember irodalmi archetípusa lett. Szállóigévé vált
mondata, az „Ott van a haza, Hol a haszon” is elvte-
lenségét és haszonelvűségét mutatja. Eszköztárának
része a zsarolás, a fenyegetés és a jellemtelen csalás is.
A középkori lovagi erények egyetlen pontja sem jellem-
zi viselkedését: a gyengébbek (nők) feltétlen támogatá-
sa helyett ő adja a darabban a hevítő porokat Ottónak,
amikkel Melinda meggyalázása is lehetségessé válik.
Endre körébe tartozik Myska bán (a királyfiak
nevelője), és Solom mester (Myska fia). Ők érte-
lemszerűen királyukat és annak családját védik, így
szükségképpen szembekerülnek Bánkkal és Petur-
ral. II. Endre alakja kidolgozatlan; egyetlen vonása
a nemeslelkűség. Felesége fölött érzett gyászát épp-
oly méltósággal éli át, mint a kegyelemgyakorlást,
ami államférfiúi nagyságát mutatja. Bölcsességére,
igazságérzetére, politikai adottságaira és elkötelezett
magyarságára utal, hogy képes volt elismerni Bánk
tettének jogosságát.
arabás Miklós: Labofalvi Róza (Gertrudis) és Lendvay
B
Márton (Bánk) Katona József Bánk bán című drámájában
(1845) A drámai konfliktusrendszer
megoldása: az ötödik szakasz
A szereplők körei A Bánk bán konfliktusrendszere a negyedik szakasz
A Bánk bán szereplőit három csoportba lehet osztani. végére feloldódik: a drámai küzdelem ebben a fel-
Bánk körébe tartozik Melinda, Petur, Mikhál, Simon vonásban véget ér. Bánk itt öli meg a királynét és itt
és Tiborc. Mindannyian elnyomottak. Tiborc a mű szenvedi el, hogy Melinda az Ottó által okozott lelki-
politikai drámaként való értelmezésének egyik kulcs- ismeret-furdalásba és családi boldogságának elveszté-
figurája. Öreg parasztember, büszke jobbágy. Idealizált sébe beleőrül. A gyilkosság közéletileg, Melinda Ottó
személye egy társadalmi típust jelenít meg: a küszkö- általi megrontása pedig magánéletileg is ellehetetlení-
dő, de nem lázadó magyar népet képviseli. Szövetsége ti a főhőst. Vállalt küldetése tehát véget ér, mégpedig
Bánkkal szimbolikusan értelmezhető: a reformkori ne- úgy, hogy sem közéleti, sem pedig magánéleti szándé-
messég képes megérteni és enyhíteni a parasztság prob- kait nem tudta valóra váltani. Gyilkos tette, a királyné
lémáit. Ezért is válhatott Tiborc legendás alakká, a mű megölése ismét passzív szerepbe kényszeríti őt. Tetté-
politikai értelmezésének kulcsfigurájává. Dramaturgiai nek beismerése után Bánk a király és a közerkölcs íté-
szerepe is jelentős: az ő szerepeltetése ad súlyt a Bánk- letére vár. A felvonás központi alakja II. Endre magyar
ra nehezedő közéleti elvárásoknak. Petur kettős figura, király. Az ő feladata, hogy ítéletet mondjon Bánk bű-
Bánk negatív ellenpólusa. Képes befolyásolni, irányíta- nössége vagy ártatlansága felett. Helyzetét több ténye-
ni az embereket, de szándékait a nemesi büszkeség és ző is nehezíti: a megítélendő események idején nem
a nemzet ügye vezetik. Értékrendjének ambivalens vol- tartózkodott az országban, így véleményformálásában
tát jelzi, hogy bár hű a királyhoz, a király gyermekei, csak más szereplők segítségére alapozhat. Ítéletének
a trónörökösök ellen merényletre is képes lenne. meghozatalakor érzelmileg is nehéz helyzetben van:
Gertrudis körébe Ottó, Biberach és Izidóra tartoz- Bánk ugyanis szeretett feleségét, Gertrudist ölte meg.
nak. Érdekszövetségüket nem csupán származásuk, Ilyen értelemben tehát Bánk szerepkényszereibe sodró-
hanem részben tulajdonságjegyeik hasonlósága adja. dik: neki is a magánemberi és közemberi lét dilemmáit
Ottó meráni hercegként gátlástalan, erkölcseiben rom- kell megoldania. Ez a sokrétű belső konfliktus vezet
lott, féktelen és önző férfi, többszörös gyilkos, aki Me- ahhoz, hogy ítéletét többszörös módosítás után, csak
158
szöveggyűjtemény
súlyos belső vívódás után hozza meg. Döntése kapcsán

mérlegelnie kell, hogy Gertrudis politikailag és erköl-
cseiben valóban helytelen döntéseket hozott-e, még
akkor is, ha életével fizetett cselekedeteiért. Figyelembe
kellett vennie, hogy a magyar nép érdekei és saját ki-
rályi tekintélye hogyan sérültek a távollétében folyta-
tott uralkodói gyakorlat miatt. Döntésre kellett jutnia
a bánki gyilkosság köztörvényes és morális megítélés-
ében is. Hitelt kellett tudnia adni Myska bán és Simon,
valamint Pontio de Cruce megnyilatkozásainak is. És
érzelmileg kellett azonosulnia Bánk nyilvánvaló tra-
gédiájával, értékveszteségeinek súlyával. Mindennek
tudatában mondja, hogy: „Magyarok! Előbb, mintsem
magyar hazánk – előbb esett el méltán a királyné!” És
ebből a nézőpontból értelmezendő az a kijelentése is,
mely szerint: „Büntetni nem tudtam, nem mertem is.”
A bánki tragikum
Bánk teljes összeomlásának az ötödik szakasz végén
lehetünk tanúi. A főhős a felvonás elején még Gertru-
dishoz viszonyítva erkölcsi fölényben érzi magát. En-
nek oka, hogy bár a haldokló Biberachtól tudja, hogy
a királyné ártatlan volt Melinda meggyalázásában, attól
még saját értékítéletében Getrudis erkölcsi és politikai Az első Melinda, Gertenyesi Hollósi Kornélia, Kovács Mihály
festménye (1860)
bűnösségéhez nem fért kétség. Gyilkos tettét tehát ek-
kor még a haza és a nemzet megmentőjeként jogosnak
és igazságosnak tarthatta. Viselkedésének és lelkiál- És ebből a felismerésből válik kezelhetetlenné a tudat,
lapotának fordulata annak a hírnek volt köszönhető, hogy Gertrudis megölése morálisan és a törvény szerint
amit Petur bán haláláról kapott. Solom mester azon- mégiscsak bűn. Olyan súlyos vétség, aminek megelőzé-
ban nemcsak az ártatlan Petur és családja megöléséről séért korábban éppen ő maga szállt nádorként szembe
tájékoztatja, hanem arról is, hogy Petur a királyné és Peturral. Tettét így saját maga előtt sem mentegethette
gyilkosa megátkozása mellett utolsó szavaival király- tovább, hiszen be kellett látnia, hogy a gyilkosságot in-
hűségéről tett tanúbizonyságot. Ez az információ döb- dulatból, személyes sérelmei miatt, bosszúból követte el.
benti rá Bánkot arra, hogy Petur haláláért ő maga felel. Ezt a tényt bizonyítja a szállóigévé vált, híres mondata
is, mely ekkor hangzik el a darabban: „Sziszegj- sziszegj,
kígyó!”, amelynek kígyó-jelképe a Melinda elcsábításá-
ban való gertrudisi bűnrészességre utal. Közéleti érte-
lemben pedig hiába kérte számon a királynén a haza és
a nemzet ügyét a gyilkosságot megelőző pillanatban,
az udvar morális rendjének helyreállításáért folytatott
harca is elbukott. Így a politikai és közerkölcs védelme
helyett a káosz és a zűrzavar megteremtésében vált fele-
lőssé. Ez a belátás vette el tőle azt a vélt erkölcsi fölény-
ből származó magabiztosságot, amivel a szakasz elején
a színre lépett. És ez a tudati állapot vezetett lelki ös�-
szeomlásához is. Meghasonlását csak tovább mélyítette
Melinda megölésének tragikus híre. Hiszen Getrudis
halála közvetlenül vezetett el Melinda meggyilkolásá-
hoz. Felesége életének kioltása így közvetlenül Bánk tet-
A Bánk bán kolozsvári ősbemutatójának plakátja (1833) tének következménye. Saját közéleti tisztességébe vetett
159
KLASSZICIZMUS ÉS KORA ROMANTIKA KÖNYVTÁR
hitének elvesztése mellett magánemberként élete leg- zék. (Végül csak az első felvonást játszották el.) A vér
súlyosabb és feldolgozhatatlan tragédiáját szenvedte el. nélküli forradalom ’48-as hősei Bánk alakjában a Habs-
Innen nézve értelmezhető híres, szállóigévé vált mon- burgokkal bátran szembeszálló, győztes hős példáját
data: „Nincs a teremtésben vesztes, csak én!” tartották lelkesítőnek és megtartó erejűnek. Így válha-
A darabot a kortárs befogadóközönség és a kritika tott a főhős a nemzeti szabadság kivívásának jelképévé.
sokáig nem fogadta elismeréssel. A Habsburg uralko- Katona Bánk bánjának híres operaváltozatát 1861-
dóház érzékelte áthallásos jellegét, ezért színházi be- ben Erkel Ferenc készítette el Egressy Béni szöveg-
mutatását nem, csak könyv alakban való megjelené- könyve alapján.
sét engedélyezte. Az 1213-as év merániai–magyar és
a reformkor Habsburg–magyar politikai viszonyának Fogalmak
párhuzama azonban méltóvá tette a művet, hogy 1848. befogadástörténet: a mű olvasatainak, értelmezéseinek
március 15-én a Pesti Magyar Színházban műsorra tűz- folyamatosan alakuló története
1. Olvasd el a Bánk bán első felvonását! Foglald össze néhány mondatban a dráma alaphelyzetét, amely az első
felvonásban kibontakozik!
2. Gyűjtsd össze a bemutatott szereplőket! Ábrával jelöld, milyen kapcsolatban állnak egymással!
3. Olvasd el a Bánk bán második felvonását! Hogyan bonyolódik a történet Bánk szempontjából? Válaszd szét
a magánéleti és a közéleti eseményeket!
4. Mivel igazolja Petur azt a nézetét, hogy Gertrudis nem érezhet úgy, mint a magyarok?
5. Olvasd el a Bánk bán harmadik felvonását! Tekintsd át Melinda és Bánk jelenetét! Rekonstruáld, hogy mi-
ként jut el odáig Bánk, hogy megátkozza gyermekét!
6. Tiborc sértő szavakat hall Bánktól. Melyek ezek? Csakugyan neki szólnak?
7. Olvasd el Tiborc panaszát, és gyűjtsd össze a merániak bűneit!
8. Olvasd el a negyedik felvonást! Mely állam megszerzéséről álmodozik Gertrudis nagyravágyása csúcsaként?
9. Építsd fel lépésről lépésre, mi vezetett a gyilkossághoz! Bánk és a királynő utolsó beszélgetéséből gyűjtsd ki
az ebben eligazító kulcsszavakat!
10. Olvasd el az ötödik felvonást! Ki az igazi gyilkos Bánk szerint? Kit vagy mit ölt meg?
11. Miért nem fél Bánk a királytól?
12. Hogyan változik Endre viselkedése az ötödik szakaszban a birtokába jutó hírek következtében?
13. Hogyan mutatkozik Endre döntésében magánemberi és közemberi létének ténye?
14. Miért nem bünteti meg a király Bánkot? Nevezz meg három okot!
4
Vitassuk meg!
„Mint vándor a hófúvásokban, úgy Kétség között, s eszem egy nagy óceánban
Lelkem, ingadoz határtalan Lebeg, veszejtve minden csillagot.”
bizonyos döntéseik meghozatalában?
▶ Mi lehet az oka annak, hogy a határozott személyiségek is tétováznak
Hogyan köszön vissza döntéseinkben az ész és a lelkiismeret parancsa?
160
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
1. Vizsgáljátok meg a tanult Berzsenyi-verseket! Igazoljátok formai és tartalmi jegyek segítségével, hogy a költő a klassziciz-
mus és a romantika korszakhatárán álló alkotó!
2. Állapítsd meg a tanult Berzsenyi-versek segítségével, milyen poétikai vagy tartalmi kapcsolódás ismerhető fel a nagy előd,
Horatius és Berzsenyi Dániel alkotásai között!
3. Berzsenyi Dániel 18–19. századi magyar költő, verseinek kérdésfeltevései azonban sokszor egybecsengenek a mai, modern
ember kérdésfeltevéseivel. Mely költői témákban igazolható ez az állítás és miért?
4. Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér Szigeti veszedelem című eposzában megvallja gondolatait a nemzeti sorskérdések és az
egyéni/közösségi erkölcs kapcsolatáról. Melyik Berzsenyi-versben köszön vissza ez a Zrínyi-féle szemlélet és miként?
5. Készítsétek el Berzsenyi Dániel karaktertérképét! Használjátok fel hozzá a tanult életrajzi adatokat! Hogyan köszönnek
vissza a költő ismert tulajdonságjegyei a tanult versek lírai alanyainak megszólalásaiban?
6. Készítsetek tablót Berzsenyi Dániel pályájáról az alábbi fogalmakat, neveket is felhasználva! Párosítsd Berzsenyi-művek
címeit az egyes fogalmakhoz, nevekhez!
Horatius allegória Kis János elégia
szinesztézia Kazinczy Ferenc melankólia negatív festés
közösségi óda Kölcsey Ferenc idő- és értékszembesítő vers
hiperbola létösszegző vers recenzió carpe diem
7. Elevenítsétek fel a Berzsenyi Dániel és Kölcsey Ferenc közö� irodalmi vita eseményeit! Mit üzen róluk a konfliktus rende-
zésének igénye és módja?
8. Gyűjtsd össze a tanult Berzsenyi-versek toposzait! Csoportosítsd őket az általuk jelképezett, elvont tartalmak fogalmi cso-
portjai szerint!
9. Nézz utána a parainesis műfajának! Milyen középkori hagyományra tekint vissza ez a műfaj? A magyar kultúrtörténet mely
személyiségei alkottak efféle műveket?
10. Állítsd össze a magad parainesisét! Milyen értékek és szempontok mentén készítenéd el a munkádat?
11. Milyen hasonlatot alkalmaz Kölcsey Ferenc Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című értekező prózai művében, amikor a tu-
dományról, a hazaszeretetről, a józan ész és szépérzék nélküli ismeretekről, valamint a helyesen elsajá�tott ismeretekről
értekezik?
12 Tekintsd át újra Kölcsey Ferenc pályaképét! Kövesd végig és nevezd meg a pályaképben megfigyelhető szemléletbeli válto-
zást! Honnan hová jut el a költő irodalomfelfogása?
13. Nevezd meg azokat a Kölcsey-műveket, amelyekben szerephez jut a retorika! Milyen nem irodalmi szerepkörben művelte
még a költő ezt a tudományt?
14. Melyik híres német író-filozófus gondolatait vallja Kölcsey a Nemzeti hagyományokban, amikor a nemzetek és az egyes
ember életútja között párhuzamot lát?
15. Nézzetek utána közös kutatómunkával az interneten, kik léptek a későbbi korokban folklórgyűjtőként a romantikussá lett
Kölcsey Ferenc nyomdokaiba!
16. Készítsetek prezentációt a magyar népi kultúráról! A lehető legtöbb művészeti ágra térjetek ki!
17. Miért ünnepelhették 1848. március 15-én a forradalmat a Bánk bán első felvonásának bemutatásával? Mi adhatta a darab
aktualitását azon a napon?
161
18. Vitassátok meg csoportokban, miért aktuális a Bánk bán című dráma a mai napig! Milyen döntési helyzetek jellemzik a mai
ember életét, amik Bánk darabbeli döntéseit is befolyásolták?
19. Alkossatok négyfős csoportokat! A csoport minden tagja válasszon egyet az alábbi témák közül, s végezzen egyéni kutató-
munkát! Az összegyűjtött információt közös tablón rögzítsétek, vagy egyéb, szabadon választott módon (szóbeli beszámo-
ló, digitális prezentáció stb.) közösen mutassátok be:
– a Bánk bán történelmi szereplőinek rövid ismertetése
– a cselekményidő Magyarországának területe, térképe
– II. Endre uralkodásához köthető híres történelmi események, dokumentumok
– II. Endre közvetlen családtagjainak (apa, fivér, feleségek, gyermekek) sorsa
20. Tetszőleges vizuális megjelenítési móddal ábrázold a Bánk bán szereplőinek viszonyrendszerét! A feladat végeztével keress
párt, és hasonlítsátok össze ábráitokat! Indokoljátok az esetleges eltéréseket, majd készítsetek közös ábrát!
21. Jelöljétek ábrátokon a cselekmény fő konfliktusát, valamint a dráma során kibontakozó mellékkonfliktusokat! Munkátok-
ban az alábbi kérdések megválaszolása is segíthet!
– Melyik két motívum alkotja a fő konfliktust?
– Melyik szereplő nem áll senkivel konfliktusban?
– Kik között alakulnak ki konfliktusok?
– Min alapulnak ezek a konfliktusok?
– A dráma melyik szakaszában jelennek meg/érik el a krízispontot?
22. Milyen szempontok alapján állíthatók párba a Bánk bán alábbi szereplői? Készíts szemponttáblázatot, amelyben legyen
egy külön oszlop a válaszodat alátámasztó szövegrészek, idézetek számára! Egy szereplőpárhoz több szempontot és idéze-
tet is hozzárendelhetsz, valamint alkothatsz további szereplőpárokat is!
Melinda – Izidóra Gertrudis – Petur
Bánk bán – Gertrudis Petur – Biberach
23. Készíts szemponttáblázatot a Himnusz, a Zrínyi éneke és a Zrínyi második éneke című Kölcsey-művek összehasonlító
elemzéséhez az alábbi szempontokat is figyelembe véve!
beszélő költői képek, motívumok
hangvétel magyarságról alkotott kép
szerkezet megszólított
Friedrich Amerling: Fiatal keleti nő (1838)
162
VI.
A ROMANTIKA
IRODALMA
A romantika
A romantika kifejezés a francia ‚roman’, regény szóból származik. A szó nemcsak egy művészeti kor-
stílusra vonatkozik, hanem a köznyelv részévé vált, a hétköznapi beszédben is használjuk.
Milyen jelentések kapcsolódnak a romantika, romantikus szóhoz? Milyen embert ne-

vezünk romantikusnak?
A romantika társadalmi háttere polgárság megerősödése állt, amely folyamat a külön-

és jellemzői böző nemzetek történelmében eltérő módon ment vég-
A romantika a művészettörténet utolsó korstílu- be. A véres forradalmakból való kiábrándulás inkább
saként a XVIII. század végén jelent meg az angol az elvágyódás igényének művészi ábrázolását segítette,
és a német irodalomban, a XIX. század során pe- míg a nemzeti szabadságjogok és függetlenség kiví-
dig egész Európában elterjedt. A kifejezést tudato- vása az érintett nemzetek esetében a saját múlthoz és
san alkalmazott irodalomtörténeti fogalomként két népi kultúrához való odafordulást hozta el. Az angol és
18. századi német esztéta, August Wilhelm Schlegel a francia romantika például háttérbe szorította a klasz-
(1767–1845) és öccse, Friedrich Schlegel (1772–1829) szicista művészeteszményt, míg a német romantika
használta először. Egy új irodalomi korszakról beszél- szerves folytatása az ott megfigyelhető nemzeti klasszi-
nek írásaikban, s ezt nevezik romantikus irodalomnak. kának. Magyarországon a korstílus a nemzeti függetle-
Egyértelmű korszakhatárokról a romantika esetében nedés igényével találkozott, így eszköztárát elsősorban
sem beszélhetünk: egyes népeknél megkésve jelentke- a nemzeti jelleg határozta meg.
zett és tovább tartott. A korszakot előkészítő átmenet A romantika művészeteszménye alapvetően szem-
a német Sturm und Drang időszaka, s előromantikának bemegy a klasszicista művészetfelfogással. Gyakorlata
(preromantikának) tekinthető a szentimentalizmus is. szakít az antik minták követésének imitációs igényé-
Kialakulásának társadalmi hátterében az európai vel és a német klasszika zsenikultuszát veszi át.
Felfogása szerint a művész átlagon felül tehetséges alko-
tó, akinek tevékenységét az egyediség és a művészi sza-
badság határozza meg. A műalkotás létrejötte tehát
nem szorítható merev formai szabályok közé. A korstí-
lus éppen ebből a felfogásból fakadóan szakít a klasszi-
cisták tökéletességre irányuló igényével és lesz híve a
töredékességnek (romkultusz), a szabálytalanság-
nak és a nyitott formáknak. Ez a nézet vezet majd el
a műfajok, a műnemek, sőt az egyes művészeti ágak
keverésének tudatos gyakorlatához. A romantika az ér-
zelmek kultuszát is jelenti, így műalkotásait és művé-
szeit gyakran szélsőséges érzelmi megnyilvánulások is
jellemzik. Az ábrázolt valóságból való kiábrándulás az
alkotói és a befogadói lélek elvágyódási igényét is meg-
fogalmazza, így fordul a romantika a középkor, a dicső
nemzeti múlt, az egzotikus távoli kelet, a természet,
a fantázia, az álomvilág, az éjkultusz vagy éppen a népi
kultúra világa felé. Mivel azonban a romantika nemzeti
sajátosságai egymáshoz képest nagyfokú eltérést mutat-
nak, általános értelemben nem, inkább a nemzeti ro-
mantikák szintjén gondolkozhatunk róla.
Caspar David Friedrich: Vándor a ködtenger felett (1818 körül)
164
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
196. oldal A ROMANTIKA IRODALMA
A romantika és
a társművészetek
A romantika stílusirányzata az
irodalomban alakult ki először,
ám a zenében és a festészetben
is jelentőssé vált. A romantikus
festészet egyik legtöbbet elemzett
alkotása Caspar David Friedrich
(1774–1840) Vándor a ködtenger
felett című festménye, amely ki-
fejezően ábrázolja a magányos
ember találkozását a változékony
természet erejével és mozgal-
masságával. Théodore Géricault
(1791–1824) képe, A Medúza tu
taja pedig az ember ezerféle ér-
zelmét örökíti meg a hajótöröttek
arcán: a reménytől a kétségbe-
esésig, a lemondástól a halálféle- Théodore Géricault: A Medúza tutaja (1818–1819)
lemig. Ez a kép arról is árulkodik,
hogy a romantikában megmutathatóvá vált a bor- és a monumentalitás vált meghatározóvá. A roman-
zalmas, a csúf is (hullák, tébolyodott tekintetek, tika leghíresebb művei Richard Wagner (1813–1883)
meggyötört emberi testek) – ami a klasszicista mű- és Giuseppe Verdi (1813–1901) operái, vagy a fiata-
vészetben elképzelhetetlen lett volna. A festészethez lon elhunyt Franz Schubert (1797–1828) szonátái és
hasonlóan a zenében is az érzelmek, a szélsőségesség dalai.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben Friedrich Schlegel 116. Athenäum-töredékét! Néhány részlet idézésével
magyarázd meg, mi a különbség poézis és költészet között!
2. Nem csak a klasszicizmus, a romantika is merített az antik irodalomból. Schlegel melyik antik műfajt említi?
Milyen szempontból tekinti példának?
3. Értelmezd Schlegel állítását, miszerint a romantikus költészet „kész és befejezett soha nem lehet”! Milyen
következményekkel jár ez a gondolat alkotó-mű-olvasó viszonyára nézve?
4. A szemelvény alapján készíts listát, hogy melyek a legnagyobb értékek a romantika számára!
5. Hallgassátok meg Erkel Ferenc Hunyadi Lászlójában a Palotást!
6. Hallgassátok meg Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékából a Kék tó, tiszta tó című dalt!
Fogalmak
4 zseni: kimagasló tehetség, rendkívüli egyéniség;
a romantikára jellemző a zsenialitás különös
Vitassuk meg! tisztelete, a zsenikultusz
„a költő ön-kénye nem tűr törvényt maga felett” töredékesség: a romantika jellemvonása,
Friedrich Schlegel: 116. Athenäum-töredék, amely a tökéletesség iránti vágy és
Tandori Dezső fordítása annak elérhetetlensége közöƫ feszültség
következménye
▶ Egyetértesz Schlegellel? Valóban teljesen szabad a költő?
Vagy fontos, hogy a zseninek is legyenek törvényei? Miért?
165
Az angolszász romantika irodalmából:
George Gordon Byron és Walter Scott
Az irodalom vándortémái sokszor hosszú évszázadokon, vagy akár egész évezredeken keresztül is fel-
bukkanhatnak különböző művekben és korokban. A rájuk épülő irodalmi alkotások szükségképpen új
jelentést kölcsönöznek az ősi motívumoknak.
Te milyen vándortémát hordozó irodalmi műalkotásokat ismersz? Segíti számodra

a befogadási folyamatot, ha ismered az adott mű intertextuális előképét?
Az angol romantika költőnemzedékei kemény tapasztalatok edzettek meg: nem hisz a hűség-
Az európai romantika legelső, igazán fontos éve az ben, a nőket csalfának tartja. Utazása során nem a kí-
1798-as év volt, amikor az angol romantikusok első váncsiság hajtja, mint Odüsszeuszt, hanem az unalom.
nemzedékéhez tartozó William Wordsworth (1770– Számít rá, hogy a tengert is elunja egyszer.
1850) és Samuel Taylor Coleridge (1772–1834) Lírai Byron volt az első költő, akinek közvetlen célkitűzé-
balladák című verseskötete megjelent. A gyűjtemény se volt, hogy önmagáról magánmitológiát teremtsen.
címe műnemkeverésre utal, ami a romantika kedvelt el- Childe kölyök, aki képtelen volt beilleszkedni a polgá-
járását jelzi a kötetben, csakúgy, mint az a természetkö- ri létbe, így saját írói arcélének alteregója, lírai ha-
zeliség, ami a városi környezetből a romlatlan vidékre sonmása lett. A költő magáról mintázta meg benne azt
kalauzolja az olvasót. az életuntságot és mélabút, aminek a saját magáról ké-
Az 1810-es években az angol irodalomban már a ro- szült ábrázolásokon is mindig jelét adta: tudatosan tö-
mantika második nemzedékének képviselői tűntek fel: rekedett ugyanis arra, hogy portréin rendre a világfáj-
ezt a triászt George Gordon Noel Byron, Percy Bysse dalmat sugározza magáról.
Shelley (1792–1822) és John Keats (1795–1821) alkotta. Byron embergyűlölete, világfájdalma, életuntsága,
amelyet spleennek nevezünk, Európa-szerte divattá
Lord George Gordon Noel Byron vált. Ezzel az életérzéssel Puskin Anyegin című művé-
Lord George Byron (1788–7824) angol arisztokrata ben találkozunk majd. Byron mindkét nemből tartott
család sarja volt. Byront édesanyja egyedül nevelte. szeretőt magának, a korabeli közvéleményt azonban az
A nehéz anyagi körülmények között élő fiatalember csak a tény botránkoztatta meg, hogy féltestvérével is szerel-
nagybátyja halála után jutott va- mi viszonyba keveredett. En-
gyonhoz. A Cambridge-i Egye- nek a kapcsolatnak a napvilág-
temen tanult, ebben az időben ra kerülése után hagyta el
jelentek meg első verseskötetei. végképp Angliát. Svájcban tele-
Mint ifjú főnemes Dél-Európá- pedett le, 1818-tól itt kezdi írni
ban utazgatott, élményeit Chil élete fő művét, a töredékesen
de Harold zarándokútja (1812) maradt Don Juant. Ezzel a mű-
című verses útirajzában írta vel új műfajt teremtett: a verses
meg. Ez a műve hozta meg szá- regényt. Részt vett az olasz
mára az irodalmi hírnevet. E mű egység mozgalmában, vala-
első énekében található a Childe mint a görög szabadságharcban
Harold búcsúja, amely egy bal- is, ami után az ott kitört mo-
ladaszerű betét. A rímes-idő- csárlázban lelte halálát.
mértékes költemény összefoglal-
ja a byroni életfilozófiát. Childe
Harold nem kötődik senkihez,
magányára, otthontalanságára Bertel Thorvaldsen:
büszke. Úgy beszél, mint akit George Gordon Byron (1831)
166
szöveggyűjtemény
5–6. oldal A ROMANTIKA IRODALMA
Don Juan skót nemesi családban született. Bár gyermekkora óta

a skót irodalom és történelem érdekelte, édesapja pél-
A Don Juan-történet az irodalomtörténet egyik leg- dáját követve jogot hallgatott az Edinburghi Egyete-
híresebb vándortémája. A motívum főhőse kitalált men. Mivel azonban természetes irodalmi érdeklődése
személy, akit egy XIV. századi spanyol mondta hősé- megmaradt, tanulmányozni kezdte a skót költészetet.
ről mintázott meg Tirso de Molina A sevillai szédelgő 1799-ben jelentette meg népballada-gyűjteményét,
és a kővendég című drámájában. A darab főszereplő- ami által nagy népszerűségre tett szert. Ezt követően
je Don Juan de Tenorio, aki féktelen érzékisége miatt elbeszélő költeményei születtek (A tó asszonya, Mar
gyilkosságba is keveredik, amiért lelke az ördög birto- mion), majd mikor később Byront olvasta, felhagyott
kába, a pokolba kerül. a versírással és kizárólag regényeket írt. Történelmi
A romantika műnemkeverő ízlését mutató verses érdeklődése, személyes régi tárgyai és lakókörnyeze-
regény különlegessége, hogy két elbeszélői síkja van. te is mind arra indították, hogy történelmi témában
Az első sík Don Juan kalandjait, vagyis magát az epi- alkosson műveket. A történelmi múlt iránti érdeklő-
kus történetet beszéli el. Ennél azonban jóval érdeke- dés egyébként a romantika természetének múltidéző
sebb az a második szövegsík, amelyben az elbeszélő törekvésében is megtalálható.
lírai megnyilatkozásokban, saját szólamot alkotva Első regénye, a Wawerly (1814) a középkori skót
reflektál az elbeszélt történetre. Ebben a másodlagos időkben játszódik. Ezután írt történelmi kalandregé-
elbeszélői síkban gyakran tesz kitérőket, illetve szól ki nyei sikeres íróvá tették, akit egy darabig az anyagi
az olvasóhoz, kizökkentve őt a befogadási folyamatból. elismerés sem került el. Leghíresebb regényei: a Rob
Megjegyzéseivel el is bizonytalanítja olvasóit, akiknek Roy (1818), a Lammermoori nász (1819) és az Ivan
bár Homérosz modorában eposzt ígér, mégis inkább hoe (1820). 1825-ben súlyos anyagi veszteségek érték,
ironikus hangnemben vall kora erkölcseiről, viszonya- amelynek adósságait a megfeszített munkával igyeke-
iról és személyes érzelmeiről. zett visszafizetni. 1832-ben halt meg.
Don Juan bejárja Spanyolországot, Törökorszá-
got, Görögországot és Oroszországot, mígnem ha- A történelmi regény
zatér Angliába. Az események sodrásában nem ura A történelmi regény a regény egyik legsikeresebb al-
sorsának: értelmes, emberi alkotó tevékenység híján műfajaként a történelmi múltban játszódó eseménysort
a testi szerelembe menekül. A világhoz fűződő viszo- mutat be. A historikus díszletbe öltöztetett cselekmény
nyát a cinizmus, az istentagadás és a fennálló erkölcsi főszereplői többnyire kitalált személyek; a valódi tör-
renddel szembeni lázadás jellemzi. A mű véglegesen ténelmi karaktereket leginkább a mellékalakokban fe-
soha nem készült el; a töre- dezhetjük fel. A cselekmény
dék 16 fejezetet tartalmaz. szálait és a jellemeket az írói
Byron a Don Juant nyol- képzelet alakította. A műfaj
csoros, ötös és hatodfeles, hatása a romantikában Vic-
abababcc rímképletű verssza- tor Hugo és Jókai Mór, a rea-
kokban, ún. stanzákban írta. lizmusban Honoré de Balzac,
Verses regénye az európai iro- Kemény Zsigmond és Móricz
dalomban Puskinra (ld. Anye Zsigmond regényeiben is ki-
gin), Arany Jánosra és Vajda mutatható. Szerb Antal iroda-
Jánosra hatott. A vándortémát lomtörténész, író meglátása
Molière vígjátékban és Mo- szerint a történelmi regény-
zart operában is feldolgozta. nek három összetevője van.
Az első az a hiteles korrajz,
Walter Scott amelyben az olvasó saját ma-
Walter Scott (1771–1832) az gát is az adott történelmi kor-
angol romantika első nem- ban és megfestett helyszínen
zedékéhez tartozó költő és lévőnek érezheti. Ezt követi
regényíró, a történelmi re-
gény műfajának megteremtő- Auguste Edouart: Walter Scott
je. 1771-ben Edinburghben, sziluettportréja (1830)
167
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A ROMANTIKA IRODALMA 182–184. oldal
a régi korok eszményeinek jelenléte, mint a szerelem, a sherwoodi erdő igazságosztó, a gazdagokat kifosztó
a bátorság vagy a hősiesség, amelyek a történelmi ese- és javaikat a szegények között szétosztó hőse. A regény
mények fölé nőve központi szerepet töltenek be a tör- alaphelyzete országos zűrzavart mutat: Oroszlánszí-
ténelmi regényekben. Végül idetartoznak azok a cso- vű Richárd, a törvényes király éppen a Szentföldön
daszerű, váratlan fordulatok, amelyek leíró és elbeszélő háborúzik, miközben öccse, János herceg bitorolja
részek közé ékelődve terelik meglepően izgalmas kalan- a hatalmat. Angliát ráadásul eközben a normannok is
dokba a történetvezetés szálait. fenyegetik, akik az angolszászokat akarják kiűzni te-
Walter Scott történelmi regényeit a kalandregény, az rületeikről. Anglia ősi lakosai, így Ivanhoe is, Orosz-
ifjúsági regény és a lektűr műfaji kategóriáiba is szokás lánszívű Richárdot tartják királyuknak, míg a gonosz
besorolni. Ennek oka, hogy a fordulatos eseménysor jel- János herceg a normannok oldalára áll.
lemzően főszerepet játszik ezekben a művekben, miköz- Sir Wilfred Ivanhoe apja Cedric parancsa ellenében
ben a főhősök és mellékalakok jellemrajza kidolgozatlan vesz részt a háborúban, amiért apja kitagadja őt. Ha-
marad. A Scott-regények azonban túlmutatnak a szóra- zatérése után ezért „Kitagadott” álnéven vív meg az
koztatás egyszerű szándékán. Kalandjaikkal nem egyéni angolok becsületéért. Megmenti a yorki zsidó Izsákot,
jellemeket, hanem nemes eszméket, a történelmi korok akinek lánya, Rebeka miközben a súlyosan megsérült
értékrendjét és a lovagi erényeket közvetítik. Ivanhoe-t ápolja, beleszeret a hősbe. Ivanhoe szíve
azonban régóta másé: az ő választottja Lady Rowena,
Ivanhoe Cedrik gyámleánya.
Oroszlánszívű Richárd végül visszatér Angliába,
Walter Scott leghíresebb regénye, az Ivanhoe (1820) ahol Ivanhoe és a sherwoodi erdők szegényeinek se-
filmes adaptációk kiindulópontja is lett, a XII. száza- gítségével legyőzik János herceget és Oroszlánszívű
di Angliában játszódik. Főhőse Ivanhoe, Oroszlán- Richárdot ültetik a trónra. Ivanhoe-t pedig a király
szívű Richárd hűséges lovagja. Őt segíti Robin Hood, a szép Rowena kezével jutalmazza meg.
Irány a szöveg!
1. Olvassátok el a szöveggyűjteményben a Don Juan szövegrészletét! Keressetek példákat a verses regény főbb
jellegzetességeire!
2. Nézzetek utána, hogy Mozart Don Giovannija és Byron Don Juanja milyen pontokon térnek el egymástól!
3. Olvassátok el a szöveggyűjteményben az Ivanhoe részletét! Állapítsátok meg, milyen Szerb Antal-i regénypo-
étikai sajátosságok köszönnek vissza a szövegrészletben!
4. Nevezzétek meg a romantikus karakterformálás jellegzetességeit!
5. Elemezzétek a szövegrészlet alapján az elbeszélői szólamot!
4 Fogalmak
Vitassuk meg! alteregó: jelentése: ’másik én’,
„Jó lovag vagyok és nemesi származású. Azért jöttem, hogy lándzsával és karddal az irodalomban az alkotó
es és gondolatait tükröző másik
támogassam ennek a fiatal nőnek yorki Izsák lányának, Rebekának törvény
emeltek , hamis és igaz- személy
igazságos ügyét. Kijelentem, hogy a vád, amelyet ellene
ságtalan.” spleen: világuntság,
Walter Scott: Ivanhoe – Szinnai Tivadar fordítás világfájdalom, a világból
ek való kiábrándulás búskomor
▶ Vajon miért fordul a romantika a középkor lovagi erényei felé? Kimenn érzete, Byron, angol költőhöz
lovagi eré-
ezek az életvezetési elvek és gyakorlatok idővel a divatból? Milyen köthető fogalom
nyeknek van ma is létjogosultsága?
168
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
Az amerikai romantika irodalma:

Egdar Allan Poe
A romantika korában váltak népszerűvé a detektívtörténetek is. A műfaj egyik korai példája Edgar
Allan Poe A Morgue utcai kettős gyilkosság című bűnügyi története. A későbbi korokban azután a mű-
faj alkotói, például Agatha Christie vagy Sir Arthur Conan Doyle egyedülállóan széles olvasóközönséget
tudtak megszólítani történeteikkel.
Te milyen detektívtörténeteket ismersz? Hogyan köszönnek vissza az általad ismert

művekben az irodalom határterületén álló műfaj jellemzői?
Poe és az amerikai romantika A detek�vregény

A korszak máig legolvasottabb amerikai írója Ed- A detektívregény Poe és későbbi követői nyomán az
gar Allan Poe (1809–1849), akit elsősorban a bűnügyi irodalom határterületén álló, napjainkig is rendkívül
irodalom megteremtőjeként tartunk számon, de köl- népszerű irodalmi műfajjá vált. Az idetartozó alkotá-
tőként is maradandót alkotott. Bostonban született, sok közös vonása, hogy világképük a mesék világképét
színész családban, nevét is Shakespeare Lear királyá- követi: bennük a jó és a gonosz erők küzdenek egy-
nak egyik szereplője után mással. A rossz és sötét erő az
kapta. Édesanyja korán erkölcsi és a törvényes rend
meghalt, így az Allan csa- ellen is vét: elkövetett bűne
lád vállalta nevelését Rich- miatt a törvény erejénél fog-
mondban. Mivel azonban va meg kell lakolnia. A bűn-
ez a család Skóciába, ké- tények felgöngyölítése ezek-
sőbb pedig Angliába költö- ben a művekben nyomozói
zött, Poe Európában kezdte feladat, melyben egy kiváló
meg tanulmányait. 1820- elemzőkészségű és nagyfokú
ban aztán a család vissza- emberismerettel rendelkező,
költözött Richmondba, így logikus gondolkodású nyo-
Poe a Virginiai Egyetem mozó leplezi le a tettest, aki
hallgatója lett. Nyelveket sosem gyanús. A detektívre-
tanult, de tanulmányait gény kellékeihez a nyomozó
félbehagyta. Egyetemi éveit részéről egy hűséges barát is
követően anyagi nehézsé- hozzátartozik, akinek a nyo-
gekkel kellett szembenéz- mozó feltárja gondolatait,
nie, ezért kényszerűségből gyanúját és a bűnüggyel kap-
újságírónak állt, majd belé- csolatos megoldási javaslatait.
pett a hadseregbe. A bűnügyi irodalom szá-
Miután leszerelt, nagy- mos későbbi írójával ellen-
nénjéhez, Maria Clemmhez Ismeretlen fotográfus: Edgar Allan Poe (1849) tétben Poe célja nem csak
költözött. 1835-ben vette a szórakoztatás: detektívtör-
feleségül 13 éves unokahúgát, Virginia Clemmet. Fele- ténetei túlmutatnak a konkrét bűneseten, és az embe-
sége 1847-ben, tuberkulózisban vesztette életét, ami ri lét olykor rémisztő valóságáról is szólnak. Három
Poe-t nagyon megviselte. A tragédia után szenvedély- párizsi színhelyű műve tette világhíressé, amelyekben
beteg lett, az alkohol és a drogok rabjává vált. 1849- C. Auguste Dupin amatőr detektív tárja fel a bűnügye-
ben, fiatalon halt meg Baltimoore-ban. Leghíresebb ket. Ezek közé tartozik A Morgue utcai kettős gyilkosság
verse A holló (1843), lírája mellett azonban őt tekint- (1841). A világirodalom legnépszerűbb detektívtörté-
jük a detektívregény és a rémtörténet atyjának is. netei, kultikus nyomozói, például Sir Arthur Conan
169
A holló
Poe A holló (1844) című híres verse alkotója zaklatott lelkiállapotáról,
állandó halálfélelméről árulkodik. A mű különlegessége, hogy alkotója
benne a nyelv és a zene összefüggéseinek feltárására is kísérletet tesz.
A költemény a romantika szinte minden jellegzetességét magán viseli:
a félelem uralta belső világ kivetülése, a reflexivitás és a látomásosság
egyaránt meghatározó elemként vannak jelen a versben. A szöveg ál-
landó feszültségkeltő eszköze a cím madárneve, aminek betűi szinte
teljesen megegyeznek a magyarra tökéletesen nem lefordítható refrén-
nel. Ez az eljárás Poe kedvelt költői eszköze volt: költeményeiben nagy
előszeretettel használt azonos betűkből álló, a szöveget leginkább meg-
határozó alapszavakat.
E douard Manet: Illusztráció A holló című verset többen is lefordították magyar nyelvre, köztük
A hollóhoz (1875)
Babits Mihály, Tóth Árpád és Kosztolányi Dezső. A költemény közvet-
len hatása Arany János A lejtőn című versében is kimutatható.
Doyle által megteremtett Sherlock Holmes vagy Agat- olvasónak barátját, Dupint, az amatőr detektívet, aki-
ha Christie Hercule Poirot-ja több szempontból felidé- nek szenvedélye a rejtvényfejtés, az olvasás és a whist,
zik A Morgue utcai kettős gyilkosság történetét és nyo- a logikai gondolkodást igénylő kártyajáték. Az átlagem-
mozóját. Közös elem a különc detektív, a nyomozónál berhez képest fordított életet élő nyomozó éjszaka aktív:
lassabb észjárású narrátor, a nehézkes, tévutakon járó gondolatmeneteit ekkor vezeti végig, hiszen ilyenkor
rendőrség. senki sem zavarja meg szellemi tevékenységében. De
gondolkodásában is eltér a többségtől, hiszen következ-
A Morgue utcai kettős gyilkosság tetéseit kizárólag megfigyeléseiből és elemzéseiből ve-
zeti le. A babonák hiedelemvilágát elutasítja. A Morgue
Poe 1841-ben írt detektívtörténete, A Morgue utcai utcai kettős gyilkosság történetét csupán hatékony nyo-
kettős gyilkosság az első mű a klasszikus krimik sorá- mozati módszereinek bizonyítékául meséli el.
ban. Az érdekfeszítő gyilkosság története egy hosszabb A történetben szereplő utcanév, a Morgue halottas-
bevezetővel indul, amelyben az elbeszélő az analitikus házat jelent. A szó köznévi jelentését ismerők számára
gondolkodás jelentőségéről értekezik. Itt mutatja be az ezért a tudatos címválasztás szándékoltan feszültség-
A richmondi Poe Emlékmúzeum kertje
170
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
keltő szereppel bír. Ebben az utcában ugyanis a párizsi

Quartier St. Roch egyik tömbházának negyedik emeleti
lakásában anyát és lányát meggyilkolják. A bűntényt rej-
télyek és a rendőrség nyomozati tevékenysége által meg-
oldhatatlannak bizonyuló körülmények övezik. Senki
nem tud ugyanis elfogadható és tényszerű magyarázatot
adni arra a természetfeletti erőt igénylő bűntettre, ami-
nek egyik áldozatát egy kéménybe szorította a gyilkos
kéz. De megfejtetlennek tűnt az a titok is, miként marad-
hatott a lakás ajtaja belülről zárva, hiszen az ablakon át
a helyszínt elhagyni nem volt lehetséges.
A történetben az ügy szálainak kibogozása során a cse-
lekmény helyett az elemző gondolkodás lépései kerülnek
előtérbe. A mű szövegét a korlátolt gondolkodású barát
írásos jegyzetei adják, melyekben zseniális nyomozó ba-
rátjának logikai okfejtését rögzítette. A gyilkos kilétének
felfedéséig a bűntény körülményei és az elkövető kiléte
tisztázatlanok maradnak. Ez az írói eszköz az olvasói fi-
gyelem végsőkig való megragadását eredményezi. A be-
fogadói feszültség és kíváncsiság ugyanis a befejezésig
megmarad, ami együttműködésre, bűnfeltáró együttgon-
dolkodásra sarkallja a mindenkori olvasót. A gyilkos le-
leplezése végül nem várt fordulatot hoz, emellett az erköl-
csi rend helyreállítását és a befogadói feszültség oldását is
eredményezi. Poe eredeti nyughelye Baltimore-ban
Irány a szöveg!
1. Csoportmunkában gyűjtsétek össze, mely árulkodó jegyek segítették Dupint a tettes leleplezésében!
2. Állapítsd meg, miért különleges bűnügyi történet A Morgue utcai kettős gyilkosság!
3. Hasonlítsd össze Dupin alakját Hercule Poirot alakjával! Nevezd meg az egyes összehasonlítási szemponto-
kat! Dolgozz táblázatban!
4. Nevezd meg A holló című versben a nyelvzeneiség eszközeit és ezek stílushatásait!
5. Nevezd meg a versszöveg feszültségkeltő eszközeit!
4 Fogalmak
Vitassuk meg! detektívregény: az irodalom
„Azok a szellemi tulajdonságok, amelyeket elemzőnek szoktak nevezni, ön- határterületén álló, populáris
magukban véve nehezen elemezhetők. Igazában csak hatásukban tudjuk ér-
irodalmi műfaj, melynek
cselekménye egy bűntény
tékelni őket. Többek közt azzal is tisztában vagyunk, hogy akikben megvan elkövetőjének és körülményeinek
ez a képesség, ha az rendkívüli, nagy örömüket lelik benne.” felderítéséből áll
Edgar Allan Poe: A Morgue utcai kettős gyilkosság
az
▶ Vajon az elemzési készségen túl még milyen tulajdonságok jellemzik
eredményes és méltán híres nyomozókat?
171
A francia romantika irodalmából –
Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame
A szépirodalomban és a mesék világában is gyakran előfordul, hogy bizonyos szereplők, akik testileg
rútak, lelkileg a legtisztábbak közül valók, ezért olvasóként velük rokonszenvezünk.
ilyen olvasmányélményeidben találkoztál a fenti jelenséggel? Miért állt hozzád a kül-

M
sőre nézve nem, de lelki, érzelmi oldalát tekintve mégis szép karakter?
A francia romantika darabját, amely esemény a párizsi színházban tömeg-

A francia romantika a német vagy az angolszász ro- verekedésbe torkollott. A klasszicizmus és az új mű-
mantikához képest időben késve, csak az 1820-as vészeteszmény képviselői az „Hernani csatájaként”
évtől kezdve mutatkozott. Ennek oka az a napóleoni elhíresült módon összeverekedtek az épületben, végül
gyakorlat, amelyik politikai eszközökkel emelte hiva- az újítók – későbbi romantikusok – erőszakkal zavar-
talos rangra a klasszicista művészeteszményt. A fran- ták el a klasszicistákat a nézőtérről. A heves vitát az
cia felvilágosodáshoz ezer szállal az írói gyakorlat robbantotta ki,
kötődő irodalom csak nehezen hogy a bemutatott drámai mű
engedett az új korstílus művészi látványosan szakított a klasszi-
törekvéseinek, így a klassziciz- cizmusban kedvelt, arisztotelé-
mus romantikus szempontú kri- szi hármas egység szabályával,
tikája is csak 1800-ban jelenhe- a tér-idő-cselekmény egységé-
tett meg egy tanulmányban. ből ugyanis csak a cselekményét
A francia romantika kezdete hagyta meg. A mű főhőse, Her-
az 1820-as évhez köthető. Ebben nani is újszerű karakter, olyan
az évben jelent meg Alphonse de jellegzetesen romantikus hős,
Lamartine (1791–1867) verses- akinek jelleme tiszta és fedd-
kötete Költői elmélkedések címen hetetlen, aki saját tisztességének
és ugyanekkor kezdődtek nagy megőrzése érdekében még az ön-
felfogásbeli viták a klasszicizmus gyilkosságra is képes. A fordula-
követői és ellenzői között. La- tokban és kalandokban bővelke-
martine lírai kötetének újszerű- dő történetben a főhős szerelme,
sége leginkább az egyéniségkul- Donna Sol a férfi halálát elszen-
tuszban, a személyes érzelmek, Nadar (Gaspard Félix Tournachon): vedve maga is véget vet életének,
a fájdalmas panaszok központba Victor Hugo arcképe (1870-es évek) hogy kettejük összetartozása
állításában és művészi megének- a halálban örök legyen.
lésében állt. Leghíresebb alkotása A tó, amely versében Victor Hugo Napóleon-párti családba született és
a halott szerelmes emlékét hűen felidéző természeti táj katolikus, királypárti nevelésben részesült. Élete ké-
hangsúlyosan van jelen. sőbbi szakaszában azonban a liberális eszmék híve
A francia romantika nagy korszaka végül az 1830- lett és a királyság intézménye helyett a köztársaságot
as évtől bontakozott ki. A korstílust képviselő alkotók támogatta. III. Napóleon császárrá koronázása miatt
egy része irodalmi tevékenysége mellett közéleti szere- elhagyta Franciaországot, ahová a császár bukásáig
pet is vállalt. nem tért vissza.
Jelentős irodalmi munkásságának legjavát lírai al-
Victor Hugo kotásai teszik ki, ám hazánkban az alkotót mégis in-
Az 1830. február 25. nap a francia irodalomtörténet kább történelmi és romantikus regényei kapcsán is-
emlékezetes dátumává vált. Ezen a napon mutatták merik. Leghíresebb regényei A párizsi Notre-Dame és
be ugyanis Victor Hugo (1802–1885) Hernani című a Nyomorultak című művek.
172
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
A párizsi Notre-Dame kei messze nevelője embersége fölött állnak. Miután Es-
meraldát első ízben megmenti a haláltól, a templomban
Hugo A párizsi NotreDame című történelmi regénye bújtatja őt. Mikor azonban Claude Frollo elrabolja tőle
a XV. századi Párizsban, Villon korában, a híres Notre- a lányt, Quasimodo letaszítja a székesegyház tetejéről és
Dame katedrálisban és környékén játszódik. Szereplői a halálba küldi gonosz nevelőjét. Időközben megölt sze-
nagy ecsetvonásokkal festett figurák, akiknek jelleme relmét, Esmeraldát pedig önként kíséri a halálba: csont-
egy-egy önmagán túlmutató tulajdonságot testesít meg. váza a tömegsírban szerelmét átölelve nyugszik.
Karakterük így tehát statikus, nem fejlődő, hanem ál- Hugo a regényben tudatos bravúrral használja a tér-
landó vonásokat mutat, amik vagy csak a jó, vagy pedig szimbolika eszközét. Claude Frollo mélybe zuhanása
a tisztán gonosz oldalon állnak. A regény egyik fősze- erkölcsi hanyatlásával párhuzamos, míg Esmeralda és
replője Esmeralda, a szépséges táncoslány, akit kiskorá- Quasimodo emberi értékei szinte az égbe emelik a po-
ban raboltak el anyjától a cigányok, majd később fel is zitív hősöket.
nevelték őt. A regényben ő a tiszta jóság, a szépség, az A regény eseményeit a romantika történetvezeté-
emberség és a szerelem megtestesítője, aki mindvégig sének megfelelően váratlan fordulatok, félreértések
ragaszkodik választottjához, Phoebushoz. Vele szem- és véletlenek irányítják. Quasimodo ártatlanul kerül
ben áll a jellemében sötét, önző és megátalkodottan pellengérre, Phoebus gyilkosa Claude Frollo, de Esme-
gonosz Claude Frollo, a katedrális esperese. Frollo alki- raldát ítélik el helyette, csavargók meg akarják mente-
mista, a felszínen visszafogott, papi életet élő alak, akit ni a lányt, de Quasimodo ellenséges támadóknak véli
azonban a féktelen érzékiség mozgat. Magának akarja őket, és Esmeraldát végül saját anyja adja halálra, aki
Esmeraldát, akinek szerelmét, Phoebust ezért megöli, csak késve ismeri fel a lányban tőle egykor elrabolt, tu-
majd a gyilkosságot a lányra tereli. Esmeraldát bitófá- lajdon gyermekét.
ra juttatja, hogy ha övé nem lehet, más se szerethesse. A regény hangulata a tudatos atmoszférateremtő
Szintén a jó oldalon áll Quasimodo, a templom púpos eszközöknek köszönhető. A középkor légköre szinte
harangozója, aki titokban őszintén szereti Esmeraldát. tapintható a műben, amelyben alapvető és általános
Ő Claude Frollo neveltje, visszataszítóan csúnya külse- emberi szándékok: a boldogságvágy és a szerelem üt-
jű, ijesztő kinézetű ember, akinek belső, jellembeli érté- köznek össze a sorsszerű, kiszámíthatatlan erőkkel.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben A párizsi Notre-Dame című regény részleteit! Nevezd meg az olvasottak
alapján a főbb szereplők (Esmeralda, Phoebus, Quasimodo és Claude Frollo) legfőbb tulajdonságjegyeit és
egymáshoz fűződő viszonyait! Fekete-fehér vagy inkább összetett jellemeknek értékeled ezeket a karaktere-
ket?
2. Olvasd el a 3. könyv első fejezetét! Mi jellemzi a katedrális romantikus leírását? Milyen narrációs és prózapoé-
tikai eljárások révén kap árnyalt benyomást az olvasó az épületről?
3. Milyen romantikus eszményt nyomatékosít az utolsó részlet záró jelenete?
4
Vitassuk meg!
hat meg. De azért tudom érteni az „Her
„Az Hernani azonban csupa színfal és külsőség. Érdekfeszítő meséje nem
tták a botrányt, mint a szavak és versek.
nani csatáját”. Gondolom, nem is annyira a vad mese és színek okozha
é vált.”
A francia Parnasszuson zsarnoki etikett uralkodott, s az ízlés végtelen kényess
ak kell ez szépíró alkotásainak meg-
▶ Vajon feladata-e a szépirodalomnak kiszolgálnia a közízlést? Milyen kánonn
felelnie?
173
A német és a lengyel
romantika irodalmából
A romantika irodalmának kedvelt műfajában, a balladában szinte mindig találkozhatunk a tragikummal.
Milyen nép- vagy műballadákat ismersz, amelyekben súlyos értékvesztés, tehát tragi-
kum figyelhető meg?
A német romantika irodalmából

A német romantika kialakulásának hátterében a fran-
Loreley
cia forradalomból való széles körű társadalmi kiábrán- Heinrich Heine Loreley című balladája 1823-ban kelet-
dulás és a napóleoni idők történelmi eseményei állnak. kezett. Az alkotás népszerűségét mutatja, hogy a német
Azok a német művészek és értelmiségiek, akik kez- irodalomtörténet sokáig népdalként is számontartotta
detben a felvilágosodás eszmeiségéért rajongtak, tör- a költeményt. A vers egyik főszereplője a címadó Lore-
ténelmi tapasztalataik birtokában elfordultak koráb- ley, a német mondakincs rajnai istennője, nimfája,
bi elveiktől és egy új, tisztább rendező elvre tartottak akinek szépsége zátonyra futtatja a benne gyönyörködő
igényt. Eközben Németországban a polgárság francia hajós alakját. A ballada egyik különlegessége, hogy
forradalomban való csalódása is kézzelfoghatóvá vált. szövegéből az elbeszélő a nyitányban és a zárlatban is
A németség általános irányvesztése világnézeti válsá- kiszól – keretbe foglalva ezáltal a szöveg epikus történe-
ga a saját korból és annak művészi leképződéséből is tét. A verskezdet személyes hangú, egyes szám, első sze-
kiábrándította polgárait. Így határolódtak el új irányt mélyű, érzelemközlő elbeszélői kérdése a befogadóval
keresve a francia ízlésű klasszicizmustól, kezdetben teremt közvetlen kapcsolatot: az ő érdeklődésére és
a zsenikultusz művészi szabadságvágya és abszolút te-
hetsége felé, később pedig a szentimentalizmus mellett
kifejezetten a romantikus művészetfelfogás irányába.
Elvágyódásuk a középkor, a fantasztikum és a népi
kultúra területein túl az emberi lélek mélységeibe ve-
zette őket. A német irodalmi romantika legnagyobb
alakjai Novalis, E. T. A. Hoffmann és Heinrich Hei-
ne voltak.
Heinrich Heine
Heinrich Heine (1797–1856) a német irodalom egyik
legnagyobb művésze. Pályája a romantika jegyében
indult, később azonban a realizmus irányzata vált
meghatározóvá benne. Költői és írói életútja mel-
lett publicisztikai tevékenysége is elismerésre méltó.
A családja által a kereskedelmi pályára szánt Heine
érdeklődése hamar az irodalom felé fordult, így jogi
tanulmányait megszakítva az írásnak szentelte életét.
Később Párizsban élt és itt is halt meg; innen küldte
haza németországi újságoknak szánt írásait. Útirajza-
in túl, melyek híressé tették, Dalok könyve című ver-
seskötete meghatározó.
Moritz Daniel Oppenheim: Heinrich Heine arcképe (1831)
174
szöveggyűjtemény
együttműködésére számít a szöveg megértése és értel- leszállt az est, a hegycsúcs aranypírja beragyogja a ma-
mezése kapcsán. A befogadói értelmezés folyamatát gasságot. A fényképzet és a térviszonyok ellentétét a hő-
a kihagyások, a sűrítések és a balladai homály nehezí- mérsékletre tett szövegutalások is fokozzák: „a láng
tik. A vers női alakja mellett másik főszereplője a hajós. sugarasra gyult” meleget adó látványa a hűvös estét
Kettejük között nem alakul ki párbeszéd, így a szöveg ellenpontozza. A kicsi ladik a „hatalmas zengedezésű”
drámai jellemvonása legfőképp a tragikumban jelent- varázzsal szembesül, miközben utasa, az értékhiányok-
kezik. A hajós alakjában az egyszerű kisember jelenik tól szenvedő ember az aranyhajú, aranyfésűvel fésülkö-
meg, aki a nagy folyón evez kis ladikjában. Ezt a magá- dő, gazdag nőalak értéktelítettségét érzékeli. Ezért kép-
nyos utazót ragadja magával a sziklacsúcson ülő gyö- telen a vízi utazó a zátonyokra figyelni. Ennélfogva lesz
nyörű nőalak, aki varázslatos dalával vonzza magához sorsa a vízi halál. Az utazás az irodalomtörténet ősi to-
a folyón evező utast. A férfi végzete, hogy a csodálatos poszában az emberi élet metaforikus megfelelője. A ha-
hangok hatására csak felfelé néz, ahol az aranyhajú Lo- jós így tehát az emberlét általános képviselője is a vers-
reley szépségébe feledkezik bele. Sorsa így a zátonyra ben. Személyében a viszontagságokkal szembesülő,
futás félelmetes csapása és a hullámsírba vesző halál. a hideg sötétségben, zátonyos partszakaszok mentén
Azonban a tragikummal záródó alkotás elsődleges je- evezni kénytelen, de a tapasztalaton túli, örök szépsé-
lentése mellett a szöveg mélyebb értelmű üzeneteket is gekre vágyó mindenkori ember alakja látható. Azé az
hordoz. Ez az elvont tartalom részben a vers ellentétező emberé, aki súlyos értékhiányait a varázslatos erejű
szerkezetéből bontakozik ki. Míg a hajós alakja lent, ad- szépséggel kívánja betölteni. Tragédiájának oka, hogy
dig Loreley fent, a sziklacsúcson látható. Az utazó figu- miközben az abszolút szépre vágyakozik, a mindennapi
rája földi karakter, a nimfáé égi, így tehát isteni és ta- lét gyakorlati törvényszerűségeiről megfeledkezik. Lo-
pasztalaton túli. A ladik utasa a földi létből vágyik reley szirénhangja legyőzi földi életösztönét. Ezzel üzen
megbabonázottan a transzcendens világ ámulatba ejtő a vers a hétköznapiság és a tapasztalaton túli szépség
létszintjébe. A hétköznapi a páratlan szépséggel akar egymást kioltó ellentétéről. A hajós-ember sorsa tehát
találkozni. A térsíkok kontrasztjával párhuzamosan eleve elrendelt: vagy az esztétikum nélküli, érték
a fényviszonyok is egymás ellentétei: míg a Rajnára már hiányos élet futtatja zátonyra, vagy a szépség iránti,
végzetes és örök vágy.
Heine balladája négysoros, keresztrímes versszakok-
ból álló, dal formájú alkotás, mely a maga egyszerűségé-
vel a népköltészet forrásaiból táplálkozik.
A lengyel romantika irodalmából

A kelet-közép-európai irodalmak történetében a ro-
mantika volt az első olyan korstílus, amelyik az itt élő
nemzetek irodalmát egyformán nagy magaslatokba
emelte. Ennek a közös irodalmi felemelkedésnek ket-
tős alapja volt. Egyrészt a romantikát megelőző nyelv-
újítási mozgalmak által megszületett nemzeti irodal-
mi nyelvek vezettek el hozzá, másfelől viszont az az
általános és a térségre jellemző történelmi-politikai
helyzet, ami az itt élő népeket nemzeti függetlenségük
hiányában mutatja. A régióban tehát a romantika nem
csupán a társadalom strukturális átalakulását, a pol-
gárosodást célozta meg, hanem annak a nemzeti sza-
badságnak a kivívását is, ami a nyugat-európai népek
számára ekkor természetes volt. A nemzeti törekvések
és a korstílus egybefonódása nálunk és a minket kö-
rülvevő nemzeteknél különleges művészeket, rendkí-
vüli, népvezér szerepű alkotókat igényeltek.
Philipp Foltz: Loreley (1850)
175
Általános irodalomtörténeti je-
lenség a társadalmi szerepvállalá-
sú, lángoszlop-felfogású és vátesz-
szerepű irodalmi alkotók színre
lépése, akik nemzeti közösségük
sorsát – többnyire a tragikus nem-
zethalálban jövendölték meg. Eb-
ben a tekintetben is különös a len-
gyel romantika példája, amelyben
az úgynevezett „messianizmus”
gondolata fogant. E felfogás sze-
rint válik a három részre szakadt
Lengyelország a népek megváltó
Krisztusává, ami által a világ sza-
badsága is kivívhatóvá lesz. A ke-
let-közép-európai romantikák to-
vábbi jellemző vonása, hogy élesen Jan Matejko: A megláncolt Lengyelország (1863) Muzeum Książąt Czartoryskich, Krakkó
szembehelyezkednek a klasszicista
művészetfelfogással. Hitvallásuk szerint az igazi al- tanára lett, majd a politika oroszországi fogságba
kotó alakja az emberi és művészi szabadságban telje- száműzte hazájából. Itt ismerkedett meg az orosz
sedik ki, ahol előírt szabályok vagy normák követése dekabristákkal, közöttük Puskinnal is. Oroszor-
nem kívánatos. szági tartózkodását követően európai útra indult,
többek között Olaszországba, végül Párizsban tele-
Adam Mickiewicz pedett le, ahol a szláv irodalmak tanáraként tevé-
A nemesi családból származó Adam Mickiewicz kenykedett. Hazájától távol honvágy gyötörte. Min-
(1798–1855) a lengyel romantika egyik legnagyobb den politikai lehetőséget megragadott, hogy
alakja volt. Egyetemi tanulmányai után a latin nyelv Lengyelország felemelkedését elősegítse. Egy lengyel
légió szervezése közben, kolerában halt meg Török-
országban.
A lengyel anyához
Mickiewicz A lengyel anyához című verse elégikus
hangvételű, himnikus jellegű, tanító célzatú költe-
mény. Címében is hordozott megszólítottja egyes
számú ugyan, lírai alanya azonban majd minden len-
gyel anyához beszél. Az 1830-ban írt alkotás Lengyel-
ország három részre szakadásának és függetlensége
elvesztésének fájdalmában keletkezett. Versbeszélője
a szöveg elején himnikus hangon szólítja meg az ál-
talánosított és allegorizált, mindenkori lengyel anyát,
személyében a nemzet összes édesanyját. Az első két
versszak mellékmondatainak feltételei és időhatáro-
zós alárendelései a virágzó és nemzeti büszkeségtől
sugárzó, nemes lengyel ifjúság meglétéről tanúskod-
nak. Alakját a szépség, a zseniális ész, a nemes erköl-
csök és a dicső, ősi történelem tisztelete jellemzik.
Walenty Wankowicz: Adam Mickiewicz arcképe

(1820-as évek)
176
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
197–198., 203. oldal A ROMANTIKA IRODALMA
A hős fiúk azonban mégis Szűz Mária fájdalmaira sorsát, ami a megdicsőülés nélküli vértanúság lehet
emlékeztetik a lengyel anyákat, akik osztozni kényte- csupán. Ebből fakadóan kell tehát a lengyel anyák-
lenek a Szűzanya tehetetlen gyötrelmeiben. A nemze- nak felkészíteniük fiaikat arra a jövőre, melyben az
ti szenvedés egyetemessé tétele metaforikus azonos- erkölcsi értékek fordulata közepette egy rab és re-
ságon alapul: a szerző a jézusi megváltó kereszthalál ményvesztett világhoz kell alkalmazkodniuk. Ebben
és a lengyel ifjak nemzet- és világmegváltó halála a szellemben kell elviselni a fizikai kínt, a magányt,
között von párhuzamot. Ez az alkotói gondolat lesz az árulást és elárultatást, a bomlasztást és az álságot,
a lengyel romantika későbbi messianizmusának mo- és a halálfélelmet is. Mert a versbeszélő szerint nem
tivikus kiindulópontja. A szövegbeli utalások hatását lesz dicsőséges a vég, és nem jár majd más az életál-
a késleltető szerkezet fokozza. A negyedik versszaktól dozatért, mint az ellenség gúnyos nevetése és az asz-
az első három strófa érvelő magyarázata és az ebből szonyi gyászkönny.
fakadó, különös erkölcsi parancsolatok sora kezdő- A szöveg négysoros, keresztrímes versszakai szabá-
dik el. Ez a szakasz a világpolitikával és a jézusi fel- lyos formafegyelemmel kísérik el a panaszos hangvé-
támadással is szembehelyezi a lengyel nép tragikus telű költemény verbális üzenetét.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben Heine Loreley című versét! Állapítsd meg, milyen szépirodalmi környezet-
ből ismered a szirénhangú nő alakját!
2. Nevezd meg a vers balladai elemeit!
3. Fogalmazd meg, miért mutatja negatívnak az emberi sorskilátásokat a szöveg! Milyen kifutási lehetőségeket
sugall?
4. Állapítsd meg, hogyan vár el fokozott befogadói aktivitást a versbeszélő szövegből való kiszólása!
5. Olvasd el A dal szárnyára veszlek című Heine-verset is! Nevezd meg a költemény jellegzetesen romantikus
vonásait!
6. Állapítsd meg, miként szól a költemény a költészet hatalmáról! Milyen szerepe van a versben a dalnak?
7. Olvasd el a szöveggyűjteményben Adam Mickiewicz A lengyel anyához című versét is! Tagold szerkezeti egy-
ségekre a szöveget! Érvelj a szakaszolhatóság mellett!
8. Milyen Szűz Máriával kapcsolatos, biblikus szöveghelyre utal a harmadik versszak „tőr” kifejezése?
9. Mit jelképez az utolsó versszak „akasztófa ága” kifejezése?
4 Fogalmak
Vitassuk meg! nimfa: a görög mitológia tündéri
„Mert Jeruzsálem sose látja őt meg, szépségű, alacsonyabb rangú
istennői
tűzve keresztet lovagként falára,
s nem fogja vérrel locsolni a földet, ballada: a romantika kedvelt
műfaja, melyben az epika, a líra
mint új kor hőse, szabadságra szánva.”
és a drámai műnem sajátosságai
Adam Mickiewicz: A lengyel anyához, Rónay György fordítása keverednek
▶ Vajon mi ösztönözhette a nemzeti szabadságért harcolókat, hogy akár dekabristák: az 1825-ös,
életük feláldozása árán is érvényt szerezzenek a nemzeti függetlenség szentpétervári forradalom
erkölcsi parancsának? Ma is előbbre való a nemzeti szabadság eszmé- résztvevői
je az emberi életnél?
177
Az orosz romantika irodalmából
Az orosz romantika legnagyobb alakjaként számontartott Alexandr Szergejevics Puskin fő műve:
az Anyegin című verses regény. Versszakaiból többek között egy tragikus sorsú szerelem szomorú tör-
ténete bontakozik ki.
Milyen szépirodalmi szerelmi történeteket olvastál már? Melyikben hogyan alakult

a szerelmesek sorsa?
Az orosz romantika nevelést kapott, első verseit is fran-

történelmi háttere ciául írta. 1811-ben íratták be abba
Az orosz irodalom a nyugat-európai az intézménybe, amit I. Sándor
irodalmakkal szemben csak a 19. szá- orosz cár alapított és az ország leg-
zad elejétől kezdve vált igazán jelen- jobb középiskolája hírében állt.
tőssé, ekkor köszöntött be az orosz A líceum Carszkoje Szelóban a ne-
irodalom nagy korszaka: a romanti- héz gyermekkorú Puskin számára
ka és a realizmus világa. Az orosz sorsfordító jelentőséggel bírt: itt tu-
kultúra fejlődése azonban jóval ko- datosult benne írói vénája, és itt ta-
rábban, Nagy Péter és II. Katalin 18. lált költőként fiatal iskolatársai kör-
századi uralkodása alatt kezdődött és ében először magára. A líceum el-
erősödött meg. Ekkor indult el egy végzése után, fiatalon magas rangú
korábban nem tapasztalt nyugatoso- állami tisztségviselői állást kapott
dás, Katalin cárnő például, aki maga Szentpéterváron, de lázadó, politi-
is író volt, kapcsolatban állt a francia kai tartalmú művei, elsősorban
felvilágosodás szerzőivel. A kulturá- A szabadság című ódája miatt
lis fejlődés nem járt együtt gazdasági I. Sándor cár 1820-ban száműzte.
átalakulással: a szellemi pezsgés elle- Alekszandr Puskin arcképe A száműzetésben töltött hat év alatt
nére az orosz társadalmi hagyomá- kezdte el írni főművét, az Anyegint,
nyok erősen tartották magukat, és az ország nagy része amely 1823–1831 között részletekben jelent meg.
középkorias, feudális viszonyok között élt. A nyilvános- (A mű pontos címe: Jevgenyij Anyegin, de magyar for-
ság is sokkal korlátozottabb volt, mint Nyugat-Európá- dításai jellemzően a rövidebb címmel jelentek meg.)
ban: a műveket gyakran cenzúrázták, az értelmiségi- Műfaja a romantika által kedvelt, Byronhoz kap-
eket, akik elsősorban az arisztokrácia köreiből kerültek csolódó verses regény. A család közbenjárására
ki, száműzték vagy emigrációra kényszerítették. Mind- végül a cár engedélyezte, hogy Puskin északra költöz-
ezek a problémák a dekabrista felkelésben csúcsosodtak hessen: száműzetésének következő helyszíne így Mi-
ki, amelyet a napóleoni háborúk során Európát is meg- hajlovszkoje, a régi anyai birtok lett. Itt töltött magá-
járt, művelt orosz katonatisztek robbantottak ki 1825 de- nyos éveiben a népköltészettől elbűvölve élt és fontos
cemberében (innen az elnevezés). Céljuk I. Miklós cár műveket alkotott. Ebben az életszakaszában érte
hatalmának megdöntése, Oroszország forradalmi átala- I. Sándor cár halálának híre, amit 1825 decemberében
kítása volt, de nem jártak sikerrel, a felkelést leverték, a dekabrista felkelés követett. I. Miklós cár bosszúja
a szervezőket megbüntették. azonban Puskint sem kímélte: az uralkodó udvari
költői rangot ajánlva megpróbálta megszerezni elkö-
Puskin telezettségét és alkotói tehetségét. Száműzetését ezért
Alekszandr Szergejevics Puskin (1799–1837) apai megszüntette és maga mellé, Moszkvába rendelte,
ágon az egyik legősibb orosz nemesi család sarja hogy minden lépését besúgói segítségével figyelhesse
(anyai ágon az egyik őse Nagy Péter cár Hannibál meg. Puskin 1831-ben feleségül vette Natalja Nyikola-
nevű szerecsen apródja, tőle örökölte kreol bőrét és jevna Goncsarovát, ám házasságukat az asszony köny-
látványosan göndör haját). Gyermekkorában francia nyelműsége és költekező életmódja megkeserítette.
178
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
Amikor egy francia emigráns feltűnően kezdett ud- ban nyoma sincs a romantika zsenikultuszának.
varolni a fiatal feleségnek, az író 1837-ben párbajra Anyegin nem a világot megváltoztató „nagyember”,
hívta ki vetélytársát, hogy az asszony becsületét meg- mint Napóleon. Semmihez sem ért igazán, műveltsé-
védhesse. Az esemény tragédiába torkollott: Puskin ge felületes, a legtöbb gondot a külsejére fordítja, pi-
halálos sebesülést kapott, amely sérülésekbe két nap- perkőc, puszta szórakozásból, mindenféle komoly
pal később belehalt. szándék nélkül udvarol a nőknek. Nem tudunk arról,
Az író fő műve az Anyegin, de e verses regényen hogy a külsején kívül valaki vagy valami igazán fon-
kívül számos más, nagy alkotás is a nevéhez fűződik, tos lenne neki, valamiért igazán lelkesedne. Nem dé-
így például a Ruszlán és Ludmilla, A kaukázusi fogoly, delget világmegváltó gondolatokat, nem töpreng
A bahcsiszeráji szökőkút és A cigányok című elbeszé- Oroszország és a világ jövőjén, a politika, a közélet
lő költemények, a Borisz Godunov című drámai mű és problémái teljesen hidegen hagyják: legfőbb „tevé-
A pikkdáma című híres novella. kenysége”, hogy unatkozik, a byroni spleent érzi.
Puskin főműve, az Anyegin romantikus és részben Unatkozik a nagyvárosban, unatkozik vidéken. Unal-
realista alkotás, de egyben romantika bírálata is: mának forrása nem a külső körülményekben, hanem
gúnyt űz a szentimentalizmusból és a byroni életér- benne, magában van. Anyegin a felesleges ember-
zésből. A főhős, Anyegin sem tipikus romantikus hős. nek, a modern európai irodalom egyik kulcsszerep-
A mű elején olvasható, különös, ironikus jellemrajzá- lőjének első példája.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményből Anyegin bemutatását! Milyen részekre tagolható a szöveg gondolatmene-
te? Hol szól Puskin ironikusan főhőséről? Milyen negatív tulajdonságaira céloz?
2. Jelöld meg a szöveg kulcsszavait, csoportosítsd Anyegin tulajdonságait, a legfontosabbakból készíts fürtáb-
rát! Mennyiben felel meg Anyegin viselkedése, életvitele a társadalmi normáknak? Milyen a viszonya kör-
nyezetével?
3. Gyűjtsd össze, hogy milyen helyszínek, személyek és tárgyak jelennek meg a szövegben Anyeginnel össze-
függésben! Írd ki az Anyeginre vonatkozó igéket is!
4 Fogalmak
cenzúra: nyilvános irodalmi
Vitassuk meg! közlemények hatalmi ellenőrzése
„Haját divat szerint nyiratja
verses regény: a romantika műnemi
És felvesz egy dandys ruhát. határokat elmosó műfaja;
S örül, világ, hogy végre lát. regényszerű tárgyat dolgoz fel,
Tud franciául udvarolni, de fontos szerephez jutnak
Sőt, írni is jól megtanult. benne a lírai elemek, a személyes
Könnyű lábban táncol mazurt. érzelmeket megszólaltató reflexiók
S fesztelen tud meghajolni. felesleges ember: az orosz irodalom
Kell több? S jóhíre terjedez: egyik alaptípusa; jobb sorsra
Értelmes, kedves ifjú ez.” érdemes, cselekvésképtelen,
Puskin: Anyegin , Áprily Lajos fordítása kiábrándult és kallódó értelmiségi,
aki nem találja a helyét az életben;
-
▶ Mennyiben teszi ma a ruha, a megjelenés az embert? Milyen megíté tettek helyett csak álmodozik
lésben részesülünk, ha mindig a legújabb divatot követjü k? Mit árul el
egy ember személyiségéről, ha megjelenésében feltétlenül a közízlés
befolyásolja?
179
Alexandr Szergejevics Puskin: Anyegin
Az Anyegin leghíresebb részletei a szerelmesek egymásnak írott szerelmes levelei. A levélműfaj nem-
csak a romantika irodalmában gyakori: Mikes Kelemen, Rousseau vagy Goethe kapcsán is említettük.
Idézd fel, milyen irodalmi leveleket, levélregényeket ismertünk meg eddig! Mi volt
bennük a közös?
Anyegin mit gondolnak hősei, és aki mindent meg is oszt az ol-

vasóval. Kedvelt eljárása az egyes szám első személyű
Puskin fő művét, az Anyegint déli száműzetése ide- öntükrözés, saját alkotói helyzetét, a megírás fo-
jén, Kisinyovban írta, 1823–1830 között. Az eredetileg lyamatát, küzdelmét is bemutatja. Az elbeszélő a leg-
25 éneknyi terjedelműnek szánt alkotás koncepcióját többet önmagáról beszél, a cselekményt pedig úgy
alkotója többször is felülbírálta, terjedelmét 12, majd hagyja magától alakulni, mintha arról alig tudna vala-
9, végül 8 énekben határozta meg. A verses regényt mit. Bemegy például Anyegin budoárjába – ma fürdő-
több részletben ismerhette meg az olvasóközönség, hi- szobának mondanánk –, és leírja, mit lát ott: fésűket,
szen Puskin az elkészült anyagot a végső forma előtt hajszeszeket, csipeszeket, ollócskákat. De aztán rájön,
is kiadta már. A verses regény a romantikában ked- hogy amíg a budoár leírásával és saját gondolataival
velt műnemkeverés révén keletkezett műfaj, ami több „húzta az időt”, Anyegin elment a bálba: fussunk hát,
más jellegzetes formajegy mellett – a realizmuson túl utol kell érni! Az első rész végén meg elárulja, hogy 25
– alapvetően ehhez a korstílushoz kapcsolja a művet. énekből fog állni a műve – aztán a nyolcadik ének vé-
Benne az epika és a líra elemei egymással keveredve gén egyszerűen nem folytatja tovább. Megfogadja,
az író személyes véleményét, líraiságát és reflexióit is hogy ő többet aztán nem rajzol a versei mellé férfi és
tartalmazzák. női fejecskéket, de az Anyegin kézirata végig van fir-
kálva. Vagy egy másik tréfája: a legizgalmasabb ré-
A mű irodalmisága szekhez érve a szerző ahelyett, hogy elmesélné, mi tör-
Az Anyegin legfőbb jellemvonása mégis feltűnő iro- tént, inkább elmereng arról, ami hirtelen az eszébe
dalmi megalkotottságában mutatkozik meg. Elbeszé- jutott. Mi, olvasók pedig még jó ideig várhatjuk, hogy
lője nem tesz úgy, mintha kezében tartaná a művét és kiderüljön a folytatás.
hőseit. Nem olyan, mint egy szokásos mindentudó A viszonylag egyszerű történetvezetés mögött e
narrátor, aki mindenhol ott van, aki pontosan tudja, „csinált” irodalmiság révén egy más, a vázolt esemé-
nyektől eltérő világ és egy határo-
zott jelenlétű elbeszélő is feltárul.
Ez a hangsúlyos megalkotottság az
öntükrözésen túl változatos kifeje-
zési formát ölt a regényben. A mű
verselése, az ún. Anyegin-strófák
alkalmazása a szöveg minden pont-
ján figyelemfelkeltő szereppel bír:
a 14 sorból álló, jambikus lejtésű,
állandó rímszerekezettel megalko-
tott versszakok a mű tudatos szer-
kesztéséről árulkodnak. A számo-
zott strófák igénye és köztük az
elveszettnek felüntetett verssza-
Alekszej Sztepanov:
Az Anyegin előadása (1910-1912)
180
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
kok mesterséges, szándékolt, a romantikában kedvelt ’spleen’ jegyei köszönnek vissza. Irodalmi alakként
töredékes jelleget kölcsönöznek az írásműnek, csak- inkább antihős, mint jellegzetes főszereplő, aki
úgy, mint az elvarratlan történeti szálak és a félbeha- semmiféle különleges, az átlagtól eltérő, jó tulajdon-
gyott, utolsó ének, az Anyegin utazásai. Ez a választott sággal nem rendelkezik. Tizennyolc évesen már a híres
eljárás a hangsúlyos alkotói jelenlétre hívja fel az olva- orosz báli világot éli, annak minden fonák értékével,
sói figyelmet, emellett metaforikusan az emberi lét és külsőségével, erkölcstelenségével és felszínességével.
boldogság töredékes létére is utal. Szintén a konstruk- Ezt az életformát megunva, egy váratlan örökség vi-
ció látható jele, hogy az elbeszélő a mű folyamán visz- dékre irányítja őt, ahol földesúri életmódot és gazda-
szatérő jegyként kommentárt fűz saját közléseihez. sági reformokat tervez, de elképzeléseit tetterő híján
Ezek a megjegyzések sokszor a kor aktualitásaira is hamar feladja. Bár irodalmi érdeklődése van, az olva-
reflektálnak: bennük foglal például állást az elbeszélő sásban és az írásban sem kitartó. Ehelyett magára eről-
az orosz nyelvet védelmezőkkel szemben a gallicizmu- tetett mélabújának él. Sorsában Lenszkijjel való különös
sok használata mellett. Az írói jelenlét látható jegye barátsága hoz fordulatot, aki mindenben jellemének el-
a szöveg több pontján is kimutatható szándékolt el- lentéte. Tatjána szerelmét saját szabadságához való ra-
lentmondás is, ahol az alkotó a történetvezetés követ- gaszkodása miatt, fölényeskedve utasítja el. Lenszkij
kezetlensége által vonja be az olvasót a megalkotottság párbajban való megöléséhez pedig az értelmetlen,
felfedezésének irodalmi játékába. Ilyen „logikátlanság” könnyelmű bosszúvágy vezeti. Ez a jóvátehetetlen hiba
a regényben Tatjána levelének nyelve, ami egyszer pecsételi meg sorsát és lesz céltalanságának és felesle-
francia, másszor az orosz, vagy éppen az a „tény”, mely gességének legfőbb forrásává. Évekkel később újból
szerint Tatjana levele Anyegin, vagy éppen az író-elbe- felbukkanva, jóval érettebb személyiséggel kerül ismét
szélő tulajdonában van. De tréfát űz Puskin az általa kapcsolatba Tatjánával. Mélabúját ekkorra levetve fel-
használt eposzi kellékek szerepeltetéséből is: az „in ismeri életének elhibázott lépéseit, és megváltozott ér-
medias res” kezdést tartja, de az invokációt csak a 7. fe- tékrendje birtokában már igazi, tiszta szerelemmel
jezet legvégén helyezi el, más állandó kellékek alkal- fordul az akkorra már férjezett Tatjána felé. Tisztánlá-
mazásától pedig eltekint. Jelenlétének leghangsúlyo- tását azonban túl későn nyeri el: az őt még mindig sze-
sabb vonása mégis az az intertextuális jelleg, rető, de becsületes és hűséges asszony szerelmét nem
aminek révén az Anyegin több mint 100 világ- és nem- viszonozza.
zeti irodalmi utalást tesz (pl. Theokritosz, Vergilius,
Shakespeare, Dante, Rousseau, Schiller, Goethe stb.) – Lenszkij és Olga
játékba hívva ezáltal a kor legműveltebb, legolvasot- Lenszkij a regényben Anyegin ellentéte. A Göttingából
tabb befogadóit. És értékítéletét jelzi az a tény is, Oroszországba hazaérkezett, tanult, felvilágosult, tisz-
hogy szereplői jellemzésének legfontosabb eszköze- taszívű és naiv fiatalember lelkesedése és költői vénája
ként éppen a szépirodalomhoz fűződő viszonyukat minden szempontból az anyegini jellem ellenében hat.
mutatja fel.
Anyegin figurája
Anyegin figurája nagyban hasonlít Pus-
kin alakjára (ezt a tényt számos „életraj-
zi” párhuzam is alátámasztja), mégis szá-
mos ponton különbözik tőle. A főhős
a XIX. századi orosz fiatalság tipikusan
könnyelmű, városi létformájú, bizonyta-
lan értékrendű, akaraterejében meg-
kérdőjelezhető, életunt alakja, akinek
személyében a Puskin által e műben meg-
teremtett „felesleges ember’’ karaktere
teremtődik meg. Jellemében a byroni
AIlja Repin: Anyegin és Lenszkij

párbaja (1899)
181
Értelmetlen halála a kemény orosz valóságban a gya- Érzelmei akkor is a férfi iránt hevítik, amikor a kor
nútlan lelkesedés és cselekvésvágy halála is egyben, orosz szokása szerint, adott életkorban férjhez megy és
hiszen amit nem a párbaj pusztított volna el benne, az nagyvilági nőként hűséges társa marad férjének, akit
a kor orosz valóságának jelképes vagy konkrét áldoza- tisztel, de nem szeret. Az úri társasággal együtt járó
tául esett volna. Olga alakja az anyegini felszínességet pompát és fényűzést megveti, szíve mindvégig vidéki,
mintázza. Csinos külsején túl nincs egyéb igazi értéke. szerény otthonukba, könyvei közé, egyszerű körülmé-
Sem a vidéki Oroszország, sem a szerelem értékeihez nyek közé hívja vissza. A hitvesi kapcsolatban élő nő
nem ragaszkodik és az író zsinórmértékéül szánt szép- Anyegin többedik szerelmi vallomása után sem inog
irodalom sem vonzza. Lényének meg erkölcseiben: saját boldogsá-
igazi értelmét mutatja, ahogyan gát is feláldozza azért az eszmé-
Tatjána bálján Anyeginnel táncol, nyért, amiben gyermeki lelke tisz-
de a Lenszkij halálát követő gyors taságánál fogva hisz.
házassága is értékrendjének üres-
ségéről tanúskodik. Az elbeszélő alakja
Az Anyegin elbeszélőjének alakja
Tatjána sok ponton párhuzamos a főhős
Tatjána alakjában Puskin az orosz alakjával, szinte hasonmásaként
nő legértékesebb típusát mutat- mutatkozik. A főszereplő törté-
ja be. Személyében olyan nőalak netében sokszor Puskin életútjá-
figurája rajzolódik ki, aki ösztö- nak mozzanatai köszönnek vissza.
nösen ragaszkodik Oroszország- Az elbeszélő kitérőiből az elsőd-
hoz, a zord telekhez, a vidék ér- leges szerelmi történet mögött
tékeihez, a természet szépségei- egy másodlagos, a verses regényt
hez, a hagyományokhoz, a magas a realizmushoz közelítő, a kor
irodalomhoz, a család megtartó orosz valóságát is felfedő elbe-
erejéhez, a szerelem tisztaságához, szélési ív bontakozik ki, ami által
Marton Éva (Tatjána) és Miller Lajos
a becsülethez és a hűség eszmé- (Anyegin) a Magyar Állami Operaház
részben Puskin személyes sorsá-
nyéhez. Gyermeki lelkének rom- előadásában (1971) ba is betekinthetünk. Ez a korvi-
latlanságát mutatja, hogy a népi szonyokat minduntalan értékelő
babonaságok hiedelmeit is figyeli: például ólmot önt, elbeszélői hang az „orosz élet enciklopédiájában” be-
figyeli a Hold járását és tükröt tart a párnája alatt. mutatja és jellemzi a korabeli orosz báli világ erköl-
Karaktere fiatalabb és érettebb korában is romlatlan. csi visszásságait és idegenmajmoló gyakorlatát, az
A lány Tatjánát rendkívüli érzékenysége mellett olyan udvarlás hagyományos, régi típusait, az orosz lányok
személyes, saját álomvilág jellemzi, amelybe kevesen házasságkötési szokásait és kényszereit, a női sorsot
nyerhetnek betekintést, és aminek hiányai, élettel és az arisztokrata lét értékvesztésének fokozatait. De
való betöltésének igénye csak a megfelelő férfi színre beszámol a világfi lét múltjának súlyos kísértéseiről,
lépésére vár. Anyeginben testet öltött boldogságvágya az orosz táj szépségéről, a társadalmi viszonyokról,
lesz életének egyetlen igazi mozgatórugója. Érzéseinek a vidéki szegénységről, az évszakok váltakozásáról, de
igazi alanya azonban mégsem tisztán Anyegin, hanem az Olaszországba és Afrikába való puskini elvágyódás
a benne életre kelt valamennyi ismert irodalmi hős, tényéről is. A regény több részlete pedig kifejezetten az
akiknek tulajdonságait Tatjána külön-külön, gyermeki alkotó élettörténetét bontakoztatja ki: ennek kapcsán
lelkesedéssel szerette. Anyegin iránti kezdeményező- mesél a Cárszkoje Szelóban töltött évekről, a költői
készsége és neki írt levele lelki alkatának ismeretében hivatás kibontakozásáról, a nehéz gyermekkorról és
értékelendő. A tiszta jellem reménysége és vágyako- a cári száműzetés keserűségéről is. A műnek ez a má-
zása érdekében felülbírálja a társadalmi normákat és sodik elbeszélői síkja a kordokumentum igényénél
írásban vallja meg érzelmeit Anyeginnek. Saját maga fogva legalább olyan értéket képvisel az alkotásban,
előtt is meglepő merészségét jelzi, hogy levelét a meg- mint a nem túl részletesen kibontott szerelmi törté-
írást követően nem meri elolvasni, mégis célba juttat- net. Ebből az írói alapállásból húz majd világirodalmi
ja azt. És reménykedve vár. Anyegin kioktató válasza mértékkel mérve is páratlan ívet a romantikával rész-
megtöri ugyan a lelkét, de érzelmeit nem szakítja szét. ben párhuzamosan élő orosz realizmus irodalma.
182
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a Lenszkijről szóló részt (2. fejezet, 6–20. strófa), megtalálod a mek.oszk.hu-n is! T-ábrán készíts
vázlatot Lenszkij és Anyegin karakterének összehasonlításához! Miért fontos Anyegin számára Lenszkij ba-
rátsága?
2. Olvasd el Olga és Tatjána bemutatását (23–29. strófa)! Melyikőjükről mennyit beszél Puskin? Vajon miért?
Tatjána jellemzésekor Puskin a kor fiatal lányokkal kapcsolatos elvárásait is ironikusan bírálja. Milyen visel-
kedést, életvitelt követelt a társadalom az „eladósorban” lévő nőktől? Hogyan viszonyult ehhez Olga és Tat-
jána?
3. Olvasd el Tatjána levelét Anyeginhez (megtalálod a szöveggyűjteményben)! Tudatosan vagy öntudatlanul
hágja át a szokásrendet? Miért ír franciául? Milyen érzelmi fordulatai vannak a levélnek?
4. A párbaj (6. fejezet, 23–32., 35. strófa) leírásakor Puskin nemcsak az eseményeket közli, hanem erős hangu-
latot is teremt. Gyűjtsd össze a jelenet legfontosabb díszítőelemeit, színeket, hangokat, tárgyakat stb.!
5. Sokat elárul Anyeginről a 7. fejezet, amelyben a belé reménytelenül szerelmes Tatjána bejárja elhagyott ott-
honát. Olvasd el a 17–25. strófákat! Mit tudunk meg Anyeginről? Hogyan látja őt Tatjána?
6. Olvasd el a 8. fejezet részletét (27–32. strófa)! Hogyan változott meg Tatjána viselkedése? Hogyan hozható
ez kapcsolatba Anyegin érzelmeivel?
7. Hasonlítsd össze Tatjána szerelmének (3. fejezet, 6–10. és 15–21. strófa) és Anyegin szerelmének (8. fejezet,
30–38. strófa) a bemutatását! Melyik érzéshez, személyhez hogyan viszonyul az elbeszélő?
8. Hogyan építi fel Anyegin a levelét? Mit mond a múltról, mit a jövőről? Hogyan férnek össze érzelmei régi
életével?
9. Hasonlítsd össze a két szerelmes levelet! Hogyan közlik az érzelmeket? Milyennek láttatják a szeretett sze-
mélyt? Mit várnak a jövőtől?
10. Sorold fel az irodalmi romantika jellegzetes elvágyódási területeit! Rendeld ezekhez a területekhez a tanult
irodalmi alkotásokat!
Fogalmak
4 öntükrözés: olyan írói megoldás, amikor
Vitassuk meg! az író saját szépirodalmi művében
önmagával, a mű megírásával, egyes
„Az ősz csikorgó fagyba fordul,
irodalmi döntéseivel kapcsolatos
A dér ezüstös takaró... kijelentéseket tesz
Most azt várod rímemre: zordul:
intertextuális: különféle szövegek
Itt van, ni, kapd el, olvasó! összekapcsolódása idézet, célzás, utalás
Modern parkettnél is simábban vagy hasonlóság révén, amely során
Ragyog a patak jégruhában, a felidézett szöveg módosítja, gazdagítja
Csáklyás fiúhad fut s nevet, az aktuális szöveg jelentését
S hersegtet villogó jeget.” antihős: olyan központi szereplője egy
Puskin: Anyegin, Áprily Lajos fordítása elbeszélt történetnek, aki nem hősies
▶ Milyen szerepet ró a befogadóra az elbeszélő műből való kibeszé-
jellem, hanem annak épp ellentéte:
hétköznapi ember, hétköznapi gondokkal
lése? Vajon miért vonhatja be a narrátor a történetvezetés folya-
matába az olvasót? Mit remél ettől az elbeszélői gyakorlattól?
183
1. Foglald össze, mit tanultál a romantika művészet- és művészeszményéről! Hogyan viszonyul ez a felfogás a felvilágosodás
klasszicizmusának művészet- és művészeszményéhez? Érvelj!
2. A romantika irodalma tudatosan keverte a műnemeket és a műfajokat. Keress példákat az általad tanult, romantikus világ-
irodalmi művek segítségével, amelyekben ez a jelenség megfigyelhető!
3. Rendeld a tanult szerzőkhöz és/vagy művekhez az alábbi fogalmakat és neveket:

kétszintű dráma stanza verses regény világfájdalom (spleen)
detektívtörténet ballada statikus jellemek az „orosz élet enciklopédiája”
felesleges ember lovagi erények „Hernani csatája”
4. Fejtsd ki, hogyan függ össze a romantika művészi programjával a detektívregény borzongató, félelmet keltő világa! Keress
példát a felismert vonásokra Poe A Morgue utcai kettős gyilkosság című művében!
5. Készítsétek el csoportokban Claude Frollo és Quasimodo jellemtérképét! Igazoljátok a jellemtérkép segítségével, hogy
mindketten jellegzetes, romantikus regényhősök!
6. Heine Loreley című balladájának lírai hőse utazó ember. Sorold fel, a világirodalom mely híres utazóiról tanultál már!
Nevezd meg, mi a közös a megismert utazásokban!
7. Nemcsak a regényhős, Anyegin, hanem a szerző, Puskin is párbajban halt meg. Elevenítsétek fel, korábban mely irodalmi
művekben találkoztatok párbajjelenettel! Olvassátok el Krúdy Gyula Utolsó szivar az Arabs Szürkénél című novelláját, va-
lamint az Anyegin 6. fejezetének párbajjelenetét (mindkettő megtalálható az interneten)! Hasonlítsátok össze a párbajra
készülődés és kivitelezés, valamint a párbaj leírásának módját!
8. Olvasd el Tatjána és a dajka párbeszédét (3. fejezet, 15–21. strófa)! Idézd fel a Romeo és Júlia cselekményét, szereplőit!
Miben különbözik a két hősnő szerelemre lobbanása? Mennyiben magyarázható ez a verses regény és a tragédia közti
műfaji különbségekkel? Miben tér el a két dajka karaktere, szerepe?
9. Olvasd el Tatjána és Anyegin találkozásának elbeszélését (8. fejezet, 39–48. strófa)! Miért érzi sértőnek Tatjána Anyegin
közeledését? Milyen értékek fontosak számára, mit tart értéktelennek?
10. Olvasd el az egyes fejezetek nyitányát! Keress elbeszélői „kiszólásokat”! Jellemezd ezek alapján, milyen elbeszélőt teremt
Puskin!
11. Olvasd el az interneten (mek.oszk.hu) Puskin A pikk dáma című novelláját! Nevezd meg az írásmű jellegzetesen romanti-
kus stílusjegyeit!
12. Sorold fel az irodalmi romantika jellegzetes elvágyódási területeit! Rendeld ezekhez a területekhez a tanult irodalmi alko-
tásokat!
13. Idézd fel, milyen központba állított értékek tekintetében tér el a közép-európai romantika irodalma a nyugat-európaitól!
Állításaidat Miczkiewicz A lengyel anyához című műve segítségével indokold!
14. Készítsétek el az európai romantika fürtábráját! Minden tanult szerzőt és művet helyezzetek el az ábrán!
15. Elevenítsd fel a romantika világirodalmában tanult műveket! Állapítsd meg, melyikben hogyan függ össze a szerelem és
a halál!
16. Nevezd meg azokat a tanult világirodalmi alkotásokat a romantika korából, amelyekben jelen van a töredékesség, a kiha-
gyás, az elhallgatás írói eljárása. Mi a szerepe ezeknek az eszközöknek a megismert alkotásokban?
Barabás Miklós: Férfiarckép (1840-es évek)
184
VII.
A MAGYAR ROMANTIKA
IRODALMA
A magyar romantika kezdetei
Az a szó, hogy magyar, egészen mást jelentett a 16–17. századig, mint ma. Magyarnak, „hungarusnak”
tekintették azt, aki a magyar Szent Korona országaiban élt, így például olyanokat is, akiket ma eset-
leg szlováknak, németnek vagy szerbnek mondanánk. Ezt a régi identitást hívjuk hungarustudatnak.
A nemzeti ébredés időszakában, a 19. századtól viszont az emberek identitását már nem országhoz,
hanem nemzethez való tartozásuk határozta meg. A nemzettudat kialakulásában fontos szerep jutott
a romantikus művészeknek, a mi mai magyarságtudatunkat is erősen meghatározza az akkori irodalom.
Gyűjts nemzeti identitásunkat meghatározó irodalmi alkotásokat, amelyek a romanti-

ka irodalmában keletkeztek! Jellemezd néhány kulcsszóval ezek alapján a reformkori
magyarság önképét!
A magyar romantika kor alakult meg a híres Kisfaludy Társaság is, de ebben
reformkori gyökerei és fénykora az időben jöttek létre új folyóiratok is, mint pél-
A magyar romantikai gyökerei a XVIII. század végé- dául az Auróra, a Tudományos Gyűjtemény és irodalmi
nek irodalmában gyökereztek. A magyar művelődés- melléklete, a Koszorú, az Athenaeum, az Országgyűlési
történetnek ebben a szakaszában merült fel az igény Tudósítások és a Pesti Hírlap, de ekkor vált kedveltté az
a magyar nyelvújításra, új szépirodalmi művek szüle- új folyóirattípus, a divatlap is. A kor leghíresebb, a köz-
tésére, irodalmi szalonok és önképzőkörök létrejöttére, életet befolyásoló politikusai Kossuth Lajos, gróf Szé-
folyóiratok megjelenésére, valamint egy majdani tudo- chenyi István, Deák Ferenc és báró Wesselényi Miklós
mányos akadémia alapítására is. A század végének al- voltak. Szintén ennek az időszaknak köszönhető az ún.
kotói a herderi jóslat tudatában tevékenykedtek, ezért romantikus triász (Bajza József, Toldy Ferenc, Vö-
próbálták dacos ellenállással először a magyar nyelvet, rösmarty Mihály) irodalmi testületének tevékenysége,
általa aztán a nemzet irodalmi kultúráját is felvirágoz- akik Kisfaludy Károly halála után vették kezükbe
tatni. Az ország történelmi-politikai helyzete a herde- a magyar irodalmi élet irányítását. A pesti központú
ri jóslat eleven hátterét jelentette. Benne a Habsburg kulturális élet fontos eseménye volt 1837-ben a Pesti
Birodalom részeként, a nemzeti függetlenségtől meg- Magyar Színház megnyitása is. A reformországgyűlé-
fosztva, tetterős polgári réteg hiányában a magyarság sek történelmi reményei azonban az 1832–1836-os or-
századvégi modernizációs szándékai egybeestek az szággyűlés Habsburgok általi berekesztésével sajnos
irodalom korszakváltásával és célkitűzéseivel. Ez a jel- szertefoszlottak. Legfőbb eredményként a magyar
lemzően közép-európai jelenség Magyarországon is nyelv 1844-es, magyarországi hivatalossá tételét lehet
népvezér-költők színre lépését tette szükségessé, ahol felmutatni, de a nemzeti függetlenedés ügyében az idő-
a művész politikai szerepvállalása, tehát közemberré szak nem hozott áttörést. Talán ezért sem meglepő,
válása általánossá vált. A térség történelmi helyzete, hogy a magyar romantika irodalma a kiélezett törté-
így a magyarságé is, kitüntetett helyen kezelte a dicső nelmi helyzetben nagyon sok jelentős írót és költőt
történelmi múltat és a népi kultúrát – teret engedve ez- adott kultúránknak, közöttük Kölcsey Ferencet, Kato-
zel az alkotások nemzeti jellegének. na Józsefet, Kisfaludy Károlyt, Vörösmarty Mihályt,
A magyar romantika irodalmi hajnala az ún. re- Petőfi Sándort, Arany Jánost és Jókai Mórt.
formkorral, a reformországgyűlések reményteli idő-
szakával is egybeesett. Ez a korszak a köznemesség ve- Társművészetek és tudományos
zetésével többek között a jobbágykérdés megoldását és eredmények a magyar romantikában
a politikai függetlenség kivívását is sürgette. A reform- A képzőművészetben elsősorban a festészet vált ro-
kor nagy alakja volt gróf Széchenyi István, aki birtoka- mantikussá: Barabás Miklós és Zichy Mihály képeit
inak egyéves jövedelmét ajánlotta fel egy tudós társa- említhetjük. Az építészet még jó ideig a klasszicizmus
ság felállítása céljából, amely intézmény 1830-ban hatása alatt maradt. Klasszicista stílusú jelentős épüle-
Magyar Tudományos Akadémia néven létre is jött. Ek- teink a korszakból például a Pollack Mihály által terve-
186
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMA
zett Nemzeti Múzeum (1837–1843) vagy a Hild József szönhetjük Kölcsey Ferenc Himnuszának megzené-
tervezte egri főszékesegyház (1831–1836) is. A tudomá- sítését és a magyar nyelvű recitativo zenei alkalmazását
nyos élet legnagyobb alakjai: Bolyai János, aki a pár- is. Romantikus zeneirodalmunk másik kiemelkedő
huzamosság fogalmának új értelmezésével meghaladta alakja Liszt Ferenc, aki bár élete jelentős részét külföl-
az euklideszi matematikát; Jedlik Ányos, aki 1828-ban dön töltötte, magyar identitásához egész életében ra-
megszerkesztette a villanymotor ősét; Irinyi János ké- gaszkodott. A zongoraművészi lét mellett karvezető-
mikus, a foszforos gyufa feltalálója és Semmelweis ként és híres kompozíciók alkotójaként is ismert,
Ignác, az orvostudós. A humán tudományok köréből a világhírű muzsikust lenyűgözte és megihlette a ko-
elsősorban a két nagy nyelvészutazót, Kőrösi Csoma rabeli cigányzenekarok zenei repertoárja és virtuozi-
Sándort és Reguly Antalt, valamint a romantikus triász tása. Számos irodalmi témájú művet, úgynevezett
tagját, Toldy Ferencet kell kiemelnünk. programzenét is komponált. Legfontosabbak ezek
közül a Faust-szimfónia, a Dante-szimfónia és a Rá-
A romantika magyar zenetörténete kóczi-induló, de liturgikus egyházzenei alkotásai is
A romantika számos nagy alkotót és művet adott a ze- remekművek sorát adták a magyar zeneirodalomnak.
neirodalomnak. XIX. századi, nagyívű műzenénkre A korszak nagy alkotója Egressy Béni, aki zeneszerzői
legnagyobb hatással a népi verbunkos felfedezése tevékenysége mellett színész és író is volt. Nevéhez fű-
volt, ami együtt járt a palotás, a körtánc és a csárdás ződik Vörösmarty Mihály Szózat című versének
népszerűsítésével. Ezeket a tánczenéket népi- és ci- megzenésítése, a híres Klapka-induló, de ő készítette
gányzenészek játszották, akik előadásukkal nagy nép- a Hunyadi László, a Bátori Mária és a Bánk bán
szerűségre tettek szert. Egyik leghíresebb prímás-ze- című Erkel-operák szövegkönyvét is. A romantika
neszerzőnk Bihari János volt, akinek hegedűjátéka korának kiváló zeneszerzője Kacsóh Pongrác is, aki
a hazai és külföldi közönséget is elkápráztatta. De több más műve mellett leginkább János vitéz és Rákó-
a kor nagyszerű zenészei voltak Lavotta János és Cser- czi című darabjaival vált a magyar zenetörténet figye-
mák Antal is, akik hegedűjátékosként, zeneszerzőként lemre méltó alakjává.
és a magyar zene szenvedélyes előadóiként vitték hírét
népi gyökerű, nemzeti muzsikánknak. A romantika Fogalmak
egyik legnagyobb magyar zenei alakja Erkel Ferenc romantikus triász: Vörösmarty Mihály, Bajza József és Toldy
volt, akit „magyar Verdi”-ként is szokás emlegetni. Ferenc alkotta irodalomszervező testület, amely Kisfaludy
Károly halála után irányította a magyar irodalmi életet
A Pesti Magyar Színház zenei vezetőjeként is tevé-
kenykedő komponista és zongoraművész később a Ze- verbunkos: a szó toborzót jelent, s az eredetileg ehhez
neakadémia tanára és igazgatója lett. Zeneszerzői te- az aktushoz kapcsolódó tánczenéből alakult ki a kor
legdivatosabb stílusa, ez a 80–120 ütemes, ekkoriban
vékenysége a színházi élethez kötődik: kezdetben
csak Magyarországon ismert kisforma, melynek legfőbb
népszínművekhez írt kísérőzenéket, később azonban jellemzője a pontozott ritmus és a cikornyásan cifrázott
operákat komponált, melyek közül a Bátori Mária, dallam
a Hunyadi László és a Bánk bán a leghíresebbek. programzene: olyan hangszeres zene, amely valamilyen
Ezekben a művekben a magyar verbunkos zene jelleg- fogalmilag megragadható téma leírásával vagy annak
zetes motívumai köszönnek vissza. Szintén neki kö- érzékeltetésével kapcsolatos
4
Vitassuk meg!
„Föl, föl, vitézek a csatára,
a szent szabadság oltalmára!
Édes hazánkért hősi vérünk
ontjuk hullajtjuk nagy bátran, míg élünk.”
Thaly Kálmán – Egressy Béni: Klapka-induló
ág, mint az egyéni? Mi motiválhatta
▶ Vajon a mai, modern ember számára is fontosabb a közösségi/nemzeti szabads
nség érdekében harcba léptek?
az 1848-as magyar hősöket életük kockára tételében, amikor a nemzeti függetle
187
Vörösmarty Mihály pályája
Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty: mind a nemesi rétegből érkeztek irodalmunkba. Berzsenyi azonban
nyugat-magyarországi evangélikus, Kölcsey kelet-magyarországi református, Vörösmarty pedig közép-
dunántúli katolikus családból származott.
ajon miért nem tanulunk pesti költőkről ebben az időszakban? Milyen irodalmi, poli-
V
tikai központjai voltak a reformkorban Magyarországnak?
Vörösmarty pályakezdése Görbőre ment, hogy joggyakorlatát teljesíthesse. Itt

Vörösmarty Mihály (1800–1855) Pusztanyéken szü- olyan Habsburg-ellenes mozgalmakkal ismerkedett
letett, elszegényedett családban. Középiskolába Szé- meg, melyek egész későbbi életére és identitására ha-
kesfehérváron a ciszterci és Pesten a piarista gimná- tással voltak. Ezek a hazafias érzések és a reménytelen
ziumba járt, majd a pesti egyetemen filozófiát és jogot Etelka-szerelem vezettek el a Zalán futása című eposz
tanult. Édesapja halála után, 1817-ben, hogy magát megírásához.
és családját fenntartsa, nevelő lett a Perczel családnál
előbb Pesten, majd a Tolna vármegyei Börzsönyben. Itt A romantikus költő
szerelemre lobbant Perczel Etelka iránt. Érzelmeit ti- Bár Vörösmarty 1824-ben ügyvédi vizsgát tett, a Za-
tokban tartotta, de lángolása korai költészetének egyik lán futásának zajos sikere arra késztette, hogy a civil
meghatározó ihletforrása. 1819-ben Kisfaludy Károly pálya helyett az irodalmi alkotói létet válassza. Ez az
egyik színdarabja hatására kezdett színműveket írni elhatározása kezdetben anyagi nehézségekkel járt, míg
(bár nagyon sok darabja fennmaradt, az utókor ezek ismerősei révén be nem töltötte a Tudományos Gyűj-
közül kizárólag a Csongor és Tündét tartja számon). temény irodalmi melléklapjának, a Koszorúnak szer-
Vörösmarty ekkoriban ismerkedett meg az euró- kesztői állását. Élete nagy elismerését jelentette, hogy
pai irodalom olyan fontos szerzőivel, mint Goethe, 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes
Schiller vagy Shakespeare. Figyelemmel kísérte a kor tagjává választotta. Az 1832–1836-os országgyűlés be-
magyar irodalmi életének vitáit, például a nyelvújítá- zárása alkalmából született meghatározó költeménye:
si harcot. 1822-ben egy évre elkerült Börzsönyről és a Szózat. 1829–1830-ban írta meg a Csongor és Tün-
Kallós Ede – Telcs Ede: A budapesti Vörösmarty-emlékmű (1908)
188
szöveggyűjtemény
219. oldal A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMA
dét, legsikeresebb drámai művét. szárnyához csatlakozott, a for-

1830-ra az új, romantikus nem- radalomban nemzetőr lett, majd
zedék vezére, a romantikus triász a szabadságharcban a kegyelmi
tagja, a kor egyik meghatáro- szék bírája. A világosi fegyverleté-
zó alakja lett. A Magyar Tudós tel lelkileg is összetörte. A szabad-
Társaság első tagjainak egyike. ságharcban való részvétele miatt
1836-ban barátaival megalakítot- bujdosni kényszerült, majd a pesti
ta a Kisfaludy Társaságot, amely katonai bíróságon végül feljelen-
a magyar irodalmi közélet fontos tette magát. A szabadságharc után
egyesülete lett. Elindították az Haynau kegyelemben részesítette,
Athenaeum című folyóiratot is, először Baracska közelébe, majd
a magyar romantika egyik leg- Nyékre költözött, ahol gazdálko-
fontosabb lapját. Ebben az évben dással foglalkozott. Nehéz körül-
kezdett bele Shakespeare műve- mények között éltek, egészsége is
inek fordításába (Julius Caesar, megrendült. Ebben az időszakban
Lear király). 1841-ben a mérsékel- Barabás Miklós: Vörösmarty Mihály születtek kései nagy versei. 1855-
tebb Széchenyi és a radikálisabb arcképe (1836) ben Pesten halt meg. Temetése
Kossuth vitájában Kossuth mellé nemzeti demonstráció volt. Deák
állt, 1842-ben a forradalmi mozgalom egyik első cso- Ferenc gyűjtést kezdeményezett Vörösmarty árváinak
portosulásának, az Ellenzéki Körnek az alelnökévé a javára: rövid időn belül 100 000 forint adomány folyt
választották. 1843-ban vette feleségül a nála 25 évvel be. Ez is jelzi, hogy Vörösmarty ekkor már a nemzeti
fiatalabb Csajághy Laurát – házasságukból öt gyer- emlékezet egyik legfontosabb alkotójaként élt az em-
mek született. 1848-ban az Ellenzéki Kör radikális berek tudatában.
Irány a szöveg!
1. Hallgasd meg az Ábránd című verset! Kihez szól a vers üzenete?
2. Mit üzen a szövegben a feltételes módú igehasználat?
3. Mi mindent ajánl fel a vers lírai alanya a viszonzott szerelemért?
4. Minek lehet jelképe a versben a fa és a föld ala� láng? Hogyan kapcsolódnak e jelképek a versbeszélői szán-
dékhoz?
5. Milyen poétikai eszközzel alkot keretet a vers? Mi a verskeret metaforikus üzenete?
6. Állapítsd meg, milyen képi eszközzel jeleníti meg a költő a lírai én lelkének vágyát és kitárulkozását!
4
Vitassuk meg!
„Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,
S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,
Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt
Posvány iszapját szopva éldegéljünk?”
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban
t hagyott maga után? Mi minden tarto-
▶ Mi kell ahhoz, hogy élete végén azt mondhassa az ember, hogy nyomo
zik az értékes, alkotó élethez?
189
Vörösmarty Mihály epikája
A magyar romantika korában az olvasóközönség kifejezett igénye volt egy hősi, magyar eposz létre-
jötte, melyben a nemzeti múlt és büszkeség hangjai köszönnek vissza. Vörösmarty Mihály ezt a társa-
dalmi igényt szolgálta ki a Zalán futásával.
futásával.
A te életedben is számít a közösségi, családi múlt? Milyen módon tartjátok számon

a felmenőitek élettörténetét?
Zalán futása ugyanis ennek a versnyelvnek a hangján szólalnak

meg. Arra az idő- és értékszembesítésre épít, amiben
Vörösmarty Mihály Zalán futása című honfoglalási a múlt hősiessége a jelen értékhiányaival nyer összeha-
eposza 1825-ben keletkezett. Ez volt az a mű, mellyel sonlítást. Az eposz lírája a Vörösmarty által használt
a költő első igazán nagy sikerét aratta, hiszen a kora- gyönyörű, jelzős és határozós szerkezetekben bővel-
beli olvasóközönség régóta várta a nemzeti témájú, kedő, romantikus leírásokban is tetten érhető, amik-
a magyarság dicső múltjának emléket állító, magyar kel az alkotó a szereplőket, a harci jeleneteket, a sze-
eposz létrejöttét. A hősköltemény fogadtatása azon- replői érzelmeket és a szeretett tájat is jellemzi.
ban mégis kettős volt: bár általános lelkesedés övez- A korstílus kedvelt jellemábrázolási módja, a fekete-fe-
te a megjelenést, az olvasók száma mégis alulmúlta hér, statikus karakterek szerepeltetésében is érzé-
a várakozásokat. Vörösmarty műve megalkotása kap- kelhető: Hadúr–Ármány és Árpád–Zalán szereplőpár
csán tudós irodalmi előtanulmányokat folytatott. Így kétpólusú jellemrajza a romantika kedvelt ábrázolás-
követte Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem, Vergilius módját követi. (Hadúr és Ármány esetében meglévő
Aeneis, Homérosz Iliász és Odüsszeia című eposzát, hivatkozások hiányában Vörösmartynak saját, nem-
legfőbb forrása azonban Anonymus Gesta Hungaro- zeti mitológiát kellett teremtenie). Romantikus eposzi
rum című munkája volt. Az irodalomtörténeti előzmé- vonás a műben a történeti száltól elváló, szinte önálló
nyeken túl a hőskölteménynek magánéleti párhuzama életre kelő szerelmi szál is, melyben Ete és Hajna vi-
is van: a délszaki tündér Hajna iránt érzett, reményte- szontagságokkal teli, szenvedélyes és idilli szerelmé-
len és beteljesületlen szerelme, valamint Hajna alakjá- nek lehet tanúja az olvasó. Ezek a jellegzetességek
nak idilli és merészen erotikus ábrázolása Vörösmarty alapvetően azt a lírai alkatú Vörösmartyt mutatják,
Perczel Etelkához fűződő, viszonzatlan szerelmének akinek költészete sikerrel oldja a műben az antik mű-
állít lírai emléket. faj veretes hexameterekkel és eposzi kellékekkel kifeje-
zett, klasszicista igényű mintakövetését.
A Zalán futása mint romantikus eposz
A Zalán futása című hősköltemény 10 énekből álló, Az eposz üzenete
jellegzetesen romantikus eposz. A korstílus jegyei A Zalán futása nehéz, de felemelő olvasmány. Befo-
a mű több pontján is tetten érhetőek. Ilyen stílusvonás gadását a honfoglalás döntő csatáinak, a részletező
a korabeli olvasók igényének kiszolgálása, a dicsőséges seregszemlének, a párharcoknak és a deus ex machi-
honfoglalás történelmi múltjának központi témává nákban megfigyelhető, visszatérő küzdelmeknek le-
emelése. Az elvágyódásnak ezzel a visszatekintő pers- írása tette és teszi összetett befogadói feladattá. Idő- és
pektívájával kapcsolódik össze az a mesés és népies értékszembesítő jellege miatt azonban elgondolkod-
jelleg, ami az eposz tündéri lényében, a délszaki tün- tatta és buzdította is az olvasót, aki a honfoglalás
dérben jelenik meg, szintén romantikus vonásként. történelmi példájának és harci erényeinek néző-
Ehhez a korstílushoz kapcsolja a hőskölteményt az pontján keresztül juthatott el a nemzet reformkori
a lírai jelleg is, ami a mű epikus történetvezetését feltámadásának reménységéig. A mű címe is ezt az
rendre és hangsúlyosan áthatja, hiszen a műnemek tu- alkotói szándékot erősíti: a valós események fókuszá-
datos keverése a romantika kedvelt írói eljárása volt. ban ugyanis nem Árpád győzelme és honfoglalása,
Ez a líraiság lett az eposz legfőbb üzenethordozója is: hanem Zalán bolgár vezér menekülése, szégyenletes
a hazafias gondolatok és a nemzetmegtartó bátorítás futása áll. Ez a szemlélet egyrészt közvetlenül is azt
190
szöveggyűjtemény
204–206.
5–6. oldal A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMA
üzente, hogy a korabeli ellenség, Vörösmarty további

a Habsburg uralkodóház is el- epikus művei
üldözhető, megfutamítható, le- Vörösmarty a Zalán futása után
győzhető. Másrészt pedig belső, két terjedelmesebb, szintén idő-
a nemzet egészének szóló aktu- és értékszembesítő epikus mű-
álpolitikai észrevételt is tartal- vel jelentkezett, amelyek szin-
maz: az egyéni és közösségi er- tén az idő- és értékszembesítés
kölcsöket elvető népek könnyen irodalmi gyakorlatra épültek.
a belső meghasonlás állapotába Cserhalom és Eger című alkotá-
kerülhetnek, ami által védte- sai tehát a nemzeti múlt hősies
lenekké válnak a külső ellen- korszakait állítják a befogadó
séggel szemben. Az eposz ezen elé, ami által a korabeli politikai
a nyilvánvaló buzdító szerepen viszonyok okaként az egyéni és
túl egy másik, a reformkorban közösségi erkölcsök hanyatlását
nagyon aktuális, közéleti kér- sejteti. Ettől a szándéktól tér el
dést is felvet: Ete alakjában és a költő két további epikus műve,
döntési helyzeteinek ábrázolá- A Zalán futása kézirata
a Tündérvölgy és A délsziget,
sában a magánember és köz- melyeknek főhősei a roman-
ember történelmileg kiélezett helyzetű dilemmáit tikus elvágyódás mesevilágában lehetnek egymáséi.
mutatja be. Azt a Bánk bán-i kérdést járja körbe, Ezek az alkotások az egyéni boldogságkeresés lehe-
amelyben a közösség közvetlen szolgálata és a ma- tőségeit és létértelmét kutatják, előkészítve a nagy
gánélet biztonsága a nemzeti szabadság kivívásának színmű, a Csongor és Tünde alapkérdéseinek színre
szükségességében összeegyeztethetetlenné válik. vitelét.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben a Zalán futása első énekének részleteit! Milyennek látod Árpád és Zalán
alakját a szövegrészlet alapján?
2. Mi Zalán szándéka és mi Árpádé a hadi konfliktusban?
3. Mire hivatkozva száll szembe Árpád Zalánnal?
4. Miért szállta meg Zalán lelkét a harag után a félelem?
5. Hogyan jellemzi az elbeszélő Hajna alakját?
6. Gyűjts példákat romantikus leíró részletekre a szövegben! Milyen költői eszközökkel éri el az alkotó a kívánt
stílushatást?
7. Jelöld be az eposz első sorában a verslábakat! Elevenítsd fel a hexameterről tanult ismereteidet!
4 Fogalmak
Vitassuk meg! statikus karakter: olyan irodalmi
„Hol vagyon, aki merész ajakát hadi dalnak eresztvén, alak, akinek jelleme szélsőséges,
árnyalatlan, fekete-fehér jellegű
A riadó vak mélységet fölverje szavával,
és a mű során nem is változik
S késő százak után, méltán láttassa vezérlő
Párducos Árpádot, s hadrontó népe hatalmát?”
Vörösmarty Mihály: Zalán futása
▶ Milyen költői szerepet vállalt magára a Zalán futása elbeszélője? Vajon
ma is van még szükség efféle lírai hangoka? Érveljetek!
191
Csongor ember, Tünde tündér. De szerepel Vörösmarty drámai költeményében nemtő, ördög és boszor-
kány is. A görög és római mondák zsúfolva vannak istenekkel, istennőkkel, szörnyekkel, mint például az
alvilág kapuját őrző háromfejű kutya, Kerberosz, az egyszemű küklopszok, a félig oroszlán, félig sas grif-
fek, a Gorgó medúza, akinek tekintete kővé dermeszt, és így tovább. Shakespeare drámáiban is szerepel-
nek természe�ele� lények: tündérkirályok és királynők, mint Oberon és Titánia, szellemek, mint Ariel.
Mit gondolsz, megfér egymással a mesejáték és a filozófiai mű? Miért erősíthetik

egymást? Hogy viszonyul a szimbólumokhoz az egyik és a másik műfaj?
Csongor és Tünde a másik világ Tündében, Mirigyben, Kurrahban, Ber-

rehben, Duzzogban és az Éjben testesül meg. Az em-
A Csongor és Tünde című „színjáték” Vörösmarty leg- ber felett álló létszféra ráadásul kétpólusú tér, amely-
népszerűbb drámai műve. 1830-ban keletkezett szín- nek végpontjain ellentétes erők (Tünde és Mirigy)
művét maga nevezte színjátéknak. Mi műfaját tekintve harcolnak Csongor lelkéért. Ez a szerkezet a középkori
drámai költeménynek tartjuk, lírával átszőtt, elbe- moralitások irodalmi gyakorlatát mutatja, ám a ke-
szélő betétekkel tarkított szabálytalan műnek a három resztény tanítás üdvösségre törekvését kiveszi az em-
műnem határán. Vörösmarty műve inkább filozófiai beri lélekért folytatott küzdelem szándékaiból. Helyére
könyvdráma, mint színpadi mű, még ha számos az emberi boldogságkeresés romantikus gondolatát
nagy sikerű színházi előadást készítettek is belőle. helyezi. A Csongor és Tünde kettős világszintjének éles
A Csongor és Tünde Goehte Faustjának is rokona, elkülönülése a darab végére feloldódik: Csongor a be-
ahhoz hasonlóan világdráma vagy emberiségkölte- avatódás próbafolyamatát kiállva, lélekben megneme-
mény. Alkotója ugyanis Goethéhez hasonlóan az em- sedve, Tünde pedig az öröklétet feladva, immár ha-
beri lét végső kérdéseit, a boldogságkeresés lehetséges landó női alakként leli meg a végső boldogságot:
útjait kutatja művében. Vörösmarty olvasta a német a beteljesült, tiszta szerelmet.
költőfejedelem remekművének első részét (a Faust II.
akkor még nem jelent meg). Bizonyosan hatott rá Mo- Szereplők
zart Varázsfuvola című operája is, amely akkoriban Vörösmarty drámája nem csupán mese, hanem valósze-
a Pesti Német Színház műsorán volt. A mű közvetlen rű és jelképes történet is. Ez a rétegzettség a szereplők-
előzménye Gergei Albert Árgirus históriája című ben is megjelenik, akik részben korhű, reális, társadal-
műve. Az Árgirus egy tündérmese-vándortéma verses mi, részben meseszerű vonásokkal bírnak, s mind-
feldolgozása, maga a téma népmeseként (Árgyélus ki- annyian megtestesítenek egy-egy életfelfogást is. Tár-
rályfi és Tündérszép Ilona) ugyancsak ismerős lehet. sadalmi helyzetét tekintve Csongor például nemesúrfi.
Vörösmarty azonban kibővítette a széphistória és Mint mesehős mesebeli lovag, királyfi, aki beleszeret
a mese szereplőit a három vándorral és az Éjjel, és az egy tündérbe. Ha jelképnek tekintjük, ő az élet értel-
alaptörténetet mélyfilozófiai üzenettel gazdagította. mét kereső ember, aki a cselekmény során alakítja ki
életfelfogását. A dráma elején a világot bejárt, az esz-
Kétszintű dráma ményi szépséget és a „dicső”-t kereső hősként ismerjük
A Csongor és Tünde kétszintű drámai mű. Lét- meg, ám a darab folyamán és végén a próbatételeket
szintjeit a földi világ emberi és ember felett álló szfé- kiálló, tehát saját, belső küzdelmeit megvívó, kétségeit
rái adják. A két világszint között a darabban bizonyos legyőző, beavatott főszereplőként látjuk. Vágya a szín-
helyszínek a szférák közötti átjárhatóságot jelentik: mű elején elvont, általános érvényű, teljes boldogságot
Csongor kertje, a hármas út vidéke és a tündérfa a föl- kutat, amit később, Tünde lényét megismerve már
di és az ember feletti szintek között teremtenek kap- konkrét módon, a szerelemben fogalmaz meg. Tünde
csolatot. Az emberi világ képviselői: Csongor, Balga és nemes kisasszony, aki mint mesehős, tündér és hattyú
Ilma, Ledér, a Kalmár, a Tudós és a Fejedelem, míg képében jelenik meg. Lemond tündérségéről szerelmé-
192
KönyvtÁR A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMA
ért: életfelfogása a felnőtté, asz- Tünde oldalán. A valóság szintjén

szonnyá váló lányé. Ő képviseli Mirígy is szolga volt Csongor csa-
a darabban az eszményi létszin- ládjánál. Mesebeli szerepe szerint
tet: a szerelmet, a szépséget és boszorka, aki át tud változni kővé,
a költészetet. És ő lesz az a szerep- s ha kell, varázsolni is képes. Alle-
lő is, aki boldogságát a tündérlét gorikus alak: a boldogságra – s mi-
feladásával, a földi létszférában lát- vel a mű világában csak a szerelem
ja megélhetőnek. Balga eredetileg nyújthat boldogságot –, a szere-
jobbágy, aki Csongor cselédje lesz. lemre leselkedő veszélyek megtes-
Mint mesehős Csongor furfangos tesítője. Eszköztárába a csalás,
fegyverhordozója, apródja. Való- a hazugság, a tolvajlás, a bosszú és
ságérzéke ellensúlyozza Csongor az ember állati ösztöneire való ha-
ábrándos idealizmusát. Ő is hisz tás gyakorlata tartozik. Kurrah,
Tündérországban, azaz a boldog- Berreh, Duzzog ördögfiak, manók,
ság lehetőségében, nem csábítja el rosszcsontok, akiket az éhség go-
Bitskey Tibor (Csongor) és Törőcsik Mari
a „hármas út”, a pénz, a hatalom, (Tünde) a Nemzeti Színház előadásában nosszá tesz. Lelkük mélyén fogéko-
a tudás bűvölete. De életfelfogása (1962, rendező: Marton Endre) nyak a jóra: megjavulnak, és Tün-
– a tükördramaturgia jegyé- de szolgálatába lépnek. Talán a
ben – ellentétes Csongoréval. Elsősorban az evés-ivás nyomorban élő, jobb sorsra érdemes emberiség meg-
érdekli. Ilma iránt sem romantikus szerelmet érez, testesítői, amelyről a Gondolatok a könyvtárban című
hanem a dolgos háziasszonyt szereti benne. Lényeg- versben is beszél Vörösmarty. A realizmus főképp Le-
ében elmondhatjuk ugyanezt Ilmáról is. Böske néven dér rajzában érvényesül a prostituálódott szegény lány
valójában Csongorék cselédje és Balga felesége volt. alakjában. A mesében Ledér, a fiatal boszorka, Mirígy
Mint mesehős a tündérkirálynő udvarhölgye, s ő is szövetségese. Ő képviseli az álszerelmet, az eszmény el-
a valóságérzék megtestesítője a tapasztalatlan, naiv árulását, a megalkuvást.
1. A cselekmény in medias res kezdődik. Milyen utalásokat olvashatunk Csongor korábbi életére vonatkozóan?
Mit tudunk meg Tündéről?
2. A szereplők és az első felvonás ismerete alapján mit gondolsz, miért szeretné Mirígy megakadályozni, hogy
a szerelmesek egymáséi legyenek?
3. Válassz idézeteket, amelyek érzékeltetik a tükördramaturgiát a négy főszereplő megrajzolásakor!
Fogalmak
4 drámai költemény: a klasszikus tragédiával rokon
Vitassuk meg! műfaj, de a drámaisággal egyenrangúvá válhat benne
a költőiség
„Minden országot bejártam,
Minden messze tartományt, könyvdráma: drámaformában jelentkező, de nem
színpadi előadásra, hanem elsősorban olvasásra szánt,
S aki álmaimban él,
filozofikus mű
A dicsőt, az égi szépet
Semmi földön nem találtam.” kétszintű dráma: olyan drámai mű, amelynek lényegi
világa két, egymáshoz képest alá- fölérendelt létszint
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde köré szerveződik
▶ Vajon mi, ma mire vagyunk képesek a vágyott, tükördramaturgia: ellentétes társadalmi hátterű,
teljes boldogság állapotának eléréséért? Mi jelen- személyiségű szereplők együttes szerepeltetése,
ti a ma emberének az eszményi tökéletességet? összekapcsolása
Neked mi jelenti ezt?
193
A Csongor és Tünde értelmezése
A mesék gyakori motívumai a bűvös fák és egyéb növények, amelyek összekötik az eget a földdel,
a hősök számára szabad átjárást biztosítanak e világ és túlvilág között. Rajtuk keresztül jutnak a hősök
a mostani nehézségek felől a későbbi boldogságba.
yűjts ilyen meséket! Miben hasonlít e mesék cselekménye a Csongor és Tünde törté-
G
netéhez, és miben különbözik tőle?
Archetipikus jelképek net ősi toposzát erősíti, melyben a mindenkori ván-

Csongor, a dráma egyik főhőseként a boldogság- dor az emberi élet útját teszi meg, miközben az eltelt
kereső ember őstípusát képviseli a darabban. Útja, időben, a leküzdött távolság révén, jellemében fejlőd-
melyet a mű elejére bejár, inkább külső, tőle függet- ve érkezik meg a végállomáshoz. Csongor vándorlá-
len valóságelemekben keresi a létértelmet. Tündével sa azonban túlmutat az irodalmi toposz földi útjain,
és a csodafával való találkozása azonban új életcéllal hiszen a hármas út vidéke révén az ember felett álló
ruházza fel: az eszményi boldogságot immár a meglelt létszférába tart. A darabbeli három vándor: a Kalmár,
szerelemben, ennek feltételeként pedig – a beavatódás a Fejedelem és a Tudós személyükben is jelképi erővel
nehézkes útján, legbelül – saját lelkében kell megtalál- bírnak, hiszen ők testesítik meg a földi lét alapvetően
nia. Ez a vándorlás önmagában is az irodalomtörté- az anyaghoz és a praktikumhoz köthető kísértéseit:
a pénzt, a hatalmat és a felvilágosodás korában a hit
helyébe lépő tudást.
A darab központi jelképe a csodafa, ami a szintén
ősképnek számító kertben áll. A kert a bibliai teremtés-
történet édenkertjéből is kiinduló archetipikus kép,
ami a tökéletesség, a teljes élet, az emberi és az isteni
rend, a végtelenség és a szerelem helyszíne is egyben.
Ez a kert lesz az a darabbeli helyszín, ami keretbe fog-
lalja a történetet: Csongor boldogságkeresése innen in-
dul el és térben ugyanide, önmagába ér vissza.
A csodafa a dráma legfontosabb szimbóluma.
A Csongor kertjében álló fa olyan almafa, amelyik
aranyalmákat terem, amikért a jó és a rossz erői har-
colnak. A csodafa Tünde által az ember feletti, a tün-
déri lét és a szerelem abszolút jelképe is, aminek el-
érése Csongor számára létértelem. Ezen túl olyan ősi
szimbólum, ami a gyökérzet, a törzs és a lombkorona
révén a három (a darabban a kettő) világszint össze-
kapcsolását jelképezi. A fa a romantikus költészet, az
álmok és a vágyak jelképe. Csongor szavaiból kiderül,
hogy a csodafa a boldogságvágy, a kiábrándító való-
ságot meghaladó álmok jelképe: „Ez egy kivánság él-
tet; nélküle / Pusztább az élet, mint egy puszta domb, /
Melyen bogáncsot kerget a vihar.” Ez magyarázza, hogy
a fa a világ szimbóluma, a mindenség jelképe. Hiszen
akár a szerelem, akár a boldogság, akár a költészet jel-
képe, egy világgal ér fel: „Csillag, gyöngy és földi ág-
ból, / Három ellenző világból, / Új jelenség, új csoda.”
Kádár Lívia: Csongor és Tünde (1930) A színmű szimbólumként él a magyar népmesék vi-
194
szöveggyűjtemény
lágában jól ismert hármas számmal is: az útelágazás

HELYSZÍN, IDŐ ESEMÉNYEK
lehetséges ösvényei, az ördögfiak, a vándorok szintén
hárman vannak. De jelkép a darabban eltelt idő is: az
I. kert, boszorkány- Csongor hazatér – Mirígyet kisza-
egyetlen, de egész nap a teljességet, a végtelenséget domb tündérfa badítja – értesül a fa csodájáról
szimbolizálja. Éjféltől éjfélig ível a történet, ehhez az – találkozik Tündével – Mirígy
órához kötődik a legnehezebb pillanat az elején, s még ÉJFÉL elrabolja Tünde hajfürtjét –
a szerelmeseknek el kell
nehezebbnek, csak a szerelemmel túlélhetőnek látszik
válniuk
a végén is. A darab egyes jelenetei azután mintha csak
az óralapon, a mutatót követve vándoroltatnák a hő- sík, hármas út Az ördögfiak megeszik Mirígy
söket: eljutnak a Hajnal palotájáig, majd jön a dél, az rókalányát – megátkozza őket:
este, s a történetet záró éjfél. összevesznek a javaikon
Az Éj II. a hármas út vidéke Három vándor – három

értékrend
A darab egyik legfontosabb szereplője az Éj – Vörös-
Csongor szolgálatába fogadja
marty magánmitológiájának legfélelmetesebb sze- Balgát –
replője. Ő maga a Semmi. Az ő monológja az egyik megszerzi az ördögfiak varázs-
legfontosabb része a darabnak. Ő a dráma egyetlen eszközeit
olyan szereplője, aki teljhatalmú. Éppen ebből a min-
denek felett állásból fakad Tünde sorsa, aki Csongor- III. a Hajnal Mirígy kihallgatja a szerelmese-
palotája előtt ket – a nők itt nem szólhatnak
ral való boldogságért cserébe a tündérlétről mond le. a férfiakhoz
Az Éj azonban nem csak hatalmát tekintve, de létezé- HAJNAL (a hajnal a szerelmesek
elválásának órája)
IV. Mirígy udvara Kurrah elaltatja Csongort,

Tünde hiába jön
szobája A Csongor elcsábításával meg-

bízott Ledér Balgával akad össze
a fiú helyett
barlang, Mirígy gonosz varázslata hamissá

csodakút teszi a jósló kutat – Tünde hűt-
lennek látja Csongort – Csongor
idegen nőalakot vél Tündének,
DÉL s az visszacsalogatja a hármas
úthoz
V. kietlen táj Az Éj királynője közli: Tünde földi

szerelme tündeségének elveszté-
sével jár
hármas út vidéke A három vándor csalódottan tér

vissza: értékrendjük hamisnak
bizonyult
kert, boszorkány- Tünde újraülteti fáját, Mirígy

domb, tündérfa hiába próbálja kiásni, elpusztítani
– az ördögfiak átállnak Tündéhez
– Mirígyet megkötözik,
hársfa-lyukba zárják
ÉJFÉL – Csongor ismét elalszik
a fa alatt – felébredve
Tünde szerelme és egy
tündérpalota várja
Kádár Lívia: Csongor és Tünde (1930)
195
sének idejét figyelve is végtelen: ő elpusztíthatatlan,
végzetszerű, örök létező. Monológjában filozófiai
gondolatokat fejt ki: szerinte az ember a véges időbe
zárt semmi, akinek sorsa és léte is teljesen értelmet-
len és megváltoztathatatlan a végtelen idővel szem-
ben. Ilyen értelemben tehát az emberi végesség képte-
len a fejlődésre, élete, közösségi küldetése így bukásra
ítélt sors. Vörösmarty az Éj monológjában egyfajta ke-
serű világértelmezést fogalmazott meg. Szavaival a fej-
lődéselvű történelemszemléletnek, valamint a kor
egyéni és közösségi reményeinek is üzen.
A három vándor
A Csongor és Tünde három vándora, a Kalmár, a Feje-
delem és a Tudós allegorizált alakokként különböző ánsági Ildikó (Ilma) és Ráckevei Anna (Tünde)
B
életideálokat testesítenek meg. Egyikük a pénz, mási- a Nemzeti Színház előadásában (1990)
kuk a hatalom, majd a harmadik alak a tudomány min-
denhatóságát és boldogságszerző erejét hirdeti. A főhős és megélhető. A megnemesedett, földi ember és a ha-
azonban talminak tartja vélt értékeiket és makacsul ki- landóvá vált tündérlány tiszta szerelme egyben azt is
tart saját szándékai mellett. A három szereplő Csongor üzeni, hogy a véges emberlétben ez az egyetlen olyan
boldogságkeresésének célját és módját értelmetlennek érzés, amiben a végtelenség tapasztalata valahogyan
és nevetségesnek találja. Velük a darabban másodszor is megragadható. A szerző meggyőződése azonban
találkozunk: ismét a hármas út vidékén járnak, amikor mégsem ilyen reménykeltő: a magánélet mint bol-
igaznak hitt értékeikben megcsalatkozva, kisemmizve, dogságforrás egy olyan történelmi korban zárja be az
a kiábrándultságon csak az elmúlás tényében felülemel- embert a szerelem abszolút értékkeretébe, amelyben
kedve szembesülnek saját bukásukkal. a közéleti boldogság az ismert történelmi okoknál
fogva ellehetetlenült. Ilyen értelemben tehát azt a ke-
A szerelem mint létértelem serű tapasztalatot is jelenti, hogy az emberlét értelme
A Csongor és Tündében Vörösmarty a szerelem ér- 1830-ban, Magyarországon csak egy irreális, mese-
zését létértelemként határozza meg. Olyan állapot- szerű világban, a közéleti perspektíva nélkül ragad-
ként, amiben a tökéletes emberi boldogság elérhető ható meg.
Drámai költemény
Vörösmarty Csongor és Tündéje mind-
három műnem sajátosságait magá-
ban hordozó alkotás. A párbeszédes
és monologikus drámai forma epikus
történetet bontakoztat ki. Nyelvezete
és képi világa alkotója kifinomult ízlé-
sét dicséri: a dráma szövegében a lírai
jelleg mindvégig meghatározó. A drá-
mai költemény a műnemek keveredése
révén a romantika kedvelt műfaja volt.
Olyan műveket fémjelez, melyekben
a színpadra szánt formajegyek kevés-
bé, az epikus jelleg és a líraiság viszont
nagy hangsúllyal van jelen. Ezek a mű-
J elenet az Állami Bábszínház előadásából

(1974)
196
KönyvtÁR A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMA
vek többnyire filozofikus, az emberi élet végső kérdé- Fogalmak

seit kutató, elvont üzenetű alkotások. magánmitológia: a mítoszok
A Csongor és Tünde lírai jellegét mutatja az a vers- nyelvén, de személyes
forma is, melyben a dialógusok többnyire négyes vagy és sajátos jelentéssel,
negyedfeles trocheusi sorokba rendeződnek, miköz- szimbólumrendszerrel
ben a bölcseleti tartalmú részletek ötös és hatodfeles megalkotott jelképes történet,
képzeletbeli világ
jambusi sorokat mutatnak.
1. Milyen helyzetben látjuk Balgát először? Mi lehet a megjelenésének előtörténete? Miért nem ismeri Cson-
gor Balgát, holott az őt nevén szólítja?
2. Milyen módon jelenítenéd meg a három ördögöt a színpadon? Mitől sajátos a beszédstílusuk? Hogyan be-
szélnének ma?
3. Ilma és Balga többet tud a „valóságról”, mint a két főhős. Mely pontokon lendítik elő ők a cselekmény me-
netét?
4. Kicsoda a három vándor? Milyen céllal szerepelteti őket Vörösmarty a darabban? Miért találkozunk velük
kétszer is és mi a különbség a két színre lépésük között?
5. Milyen teremtéstörténetekről és apokalipszisekről tanultál már eddig? Mennyiben hasonlít az Éj monológjá-
ban megfogalmazott mítosz hozzájuk?
6. Hogyan jellemzi magát az Éj? Mit tart önmaga legfőbb értékének?
7. Honnan hová tart a világ a monológ szerint? Milyen metafora azonosítja a világot? Milyen világszemléletet
tükröz mindez?
8. „Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj” – hogyan viszonyul a hangzás a tartalomhoz?
9. Egészítsd ki a három vándort összehasonlító táblázatodat az ötödik felvonás alapján! Milyen állapotban látja
viszont Csongor a vándorokat?
10. Záró szavaiban Tünde is az éjről beszél. Milyen elemeiben emlékeztet ez az Éj monológjának utolsó szavai-
ra, és mennyiben tér el tőle?
4
Vitassuk meg!
„Kiirthatatlan vággyal, amíg él,
Túr és tünődik, tudni, tenni tör;
Halandó kézzel halhatatlanul
Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is,
Még a hiúság műve van porán.”
▶ Vajon honnan van és mire jut az emberben a kiirthatatlan tett-
vágy? Összefüggésben lehet az alkotás igénye a halandóság álla-
potával? Ha igen, miben áll ez az összefüggés?
Gobbi Hilda (Mirigy) a Nemzeti Színház előadásában

1952, rendező: Marton Endre)
197
Vörösmarty Mihály: Szózat
Vörösmarty Szózat
Szózatát
át Kölcsey Himnusz
Himnuszához
ához kapcsolva, szinte annak párverseként tartja számon az
utókor. Pedig nagyon sokban különbözik a két vers! Már az első sorokból kiderül például, hogy míg
a Himnusz Istent, addig a Szózat előbb a magyar embert szólítja meg, azután a megszemélyesített sza-
badságot, majd a népek közösségét.
Tekinthetjük irodalmi, műfaji szempontból a Szózatot is himnusznak? És nevezhetjük-e

himnusznak a nemzeti himnuszokra, nemzeti jelképversekre gondolva?
Szózat nok és más népek közé vannak beékelve, s századok

múltán talán nyelvüket is alig lehet felfedezni” – írta
A Szózat a magyar irodalom egyik jelképverse, ne- Herder 1791-ben. Ez a gondolat nagy hatással volt a
héz történelmi körülmények között, 1836-ban kelet- korabeli magyar szellemi és politikai életre, valamint
kezett, amikor Vörösmarty alkotói pályáját már legin- az irodalomra. A Szózat a herderi jóslattal a történel-
kább a líra jellemezte. Költészetében a harmincas mi „átoksúllyal” való dacolás verse. 1843-ban a Nem-
évektől egyre több tragikus, az egyéni és a nemzeti lé- zeti Színház pályázatot írt ki a megzenésítésére,
tet is fenyegető, értékveszteséget mutató vonás figyel- amit Egressy Béni nyert meg. A költeményt így máig
hető meg. Szózat című műve 1837-ben jelent meg az az ő zenei kompozíciójában ismerjük és énekeljük.
Auróra zsebkönyvben. Az 1832–1836-os országgyűlés
nem csupán eredménytelensége miatt volt a költő fáj- Műfaj és szerkezet
dalmas tapasztalata, hanem azért is, mert az ellenzék A Szózat című, tizennégy versszakból álló alkotás
jelesebb alakjait, Kossuth Lajost, Wesselényi Miklóst, a közösségi óda műfajába tartozó költemény. Címe
Lovassy Lászlót perbe fogták és bebörtönözték. Ez a megnyilatkozás szónoki, retorikus jellegére utal, ahol
a kilátástalanság vázolja föl a Szózat kettős perspektí- a versbeszélő a nemzeti közösség hangján szól a befo-
váját: jobb kor köszönt-e ránk, gadókhoz. Közléseit azonban
vagy a teljes pusztulás. Jóllehet Kölcsey versével ellentétben
a boldogulás esélyét sem ta- nem Istenhez, hanem a kö-
gadja, a halálvízióra nagyobb zösség tagjaihoz intézi, így ez
hangsúly esik. A „nagyszerű a vers nem válik imádsággá.
halál” kifejezés valószínűleg Ez a lényegi különbség a ma-
az egész népet érintő pusztu- gyarság erkölcsi felelősségét
lás mértékére vonatkozik, az és a nemzetért való cselekvés
utókor pedig úgy érezte, a ha- erkölcsi parancsát vetíti a min-
lál magasztosságát is jelenti. denkori olvasóra. Keretes szer-
A Szózat megszületésének kezete Kölcsey Himnuszával
egyik fontos oka a herderi mutat rokonságot: az utolsó
jóslat volt. Herder német filo- versszak a másodikat ismétli,
zófus a nemzetek történelmét miközben az utolsó előtti stró-
az egyes ember életével állítot- fa a nyitó versszak szórendi
ta párhuzamba, és azt mondta, variánsa. Ez a verskeret az is-
hogy a gyenge és megörege- métlés által a tartalmi nyoma-
dett nemzetek – mint amilyen ték legfőbb eszköze, miközben
szerinte például a magyar – a retorikus-érvelő szerkezetet
hamarosan el fognak tűnni. is lezárttá, önmagába vissza-
„A magyarok, mint az ország térve végtelen üzenetű szö-
lakosainak legcsekélyebb része, veggé teszi. Tartalmánál fogva
most szlávok, németek, romá- Barabás Miklós: Egressy Béni portréja (1855) pedig azzal az életkerettel pár-
198
szöveggyűjtemény
A Szózat kézirata
huzamos, amelyik a magyarsághoz való ragaszkodás A köztes versszakok ennek a tételmondatnak az elvi-
idejét a születéstől egészen a halálig rendeli el. A köz- történelmi bizonyítását szolgálják, aminek révén a be-
tes versszakok logikai rendje az érvelés első két fogadók meggyőzése a közvetlen versbeszélői cél.
versszakában olvasható tételmondatának részletező A 3–5. versszakok a történelmi múltidézés láto-
kifejtését hozza, miközben az idősíkokra tett utalá- másos képeit hozzák. A szakaszok a történelem ezer
sok (múlt, jelen, jövő) révén a nemzet történelmét is évéből Árpádot és a Hunyadiakat emelik ki, de pél-
átöleli. dájukon keresztül a neves és névtelen, a közösségért
életüket áldozó nemzeti hősöknek is tisztelettel adóz-
Múlt, jelen, jövő nak. A 6. versszak a jelen pillanatképe, mely szerve-
Vörösmarty Szózata az összmagyarsághoz intézett fel- sen a múltból fejlődik ki, annak egyenes folytatását
hívás. A megszólítottak e széles körét a versbeszélő a jelenti. Legfontosabb közléselemét az utolsó sor hor-
szinekdoché poétikai eszközével éri el. A felütés- dozza, mely szerint a nemzet az ezeréves történelmi
szerű versnyitány határozott erkölcsi parancsot köz- kihívások ellenére, még ha megfogyatkozva is, de él.
vetít: a haza szeretete és a hozzá való hűség minden A 7. versszaktól a versbeszélői figyelem a jövő felé
magyar ember legelemibb, morális kötelessége. Ez fordul. Perspektívája kitágul, megszólítottjai már
a közlés világossá teszi, hogy az adott nemzethez, jele- nem közvetlenül a nemzetközösség tagjai, hanem
sül a magyarsághoz való tartozás sorsszerű életút, ami- a világ minden polgára, akikhez éppen az általa kép-
ről letérni semmilyen körülmények között és semmi- viselt magyarok nevében szól. A tét a magyarság jö-
lyen okból nem megengedett. Az emberi és a nemzeti vője, ami az adott pillanatban kétesélyes. A magyar-
életút kívánatos összefonódását a költői én a sors mű- ság élethalálharcának döntőbírái a nemzetek, akik
ködésétől függetlenül is elvárja. Attól a végzettől füg- ezért a történelmi igazságszolgáltatás felelősségét is
getlenül is, aki tehát a versben vállaltan nem a gondvi- viselik. Az érvelés a versnek ezen a pontján éppen az
selő Isten – mint Kölcsey Himnuszában-, hanem az elszenvedett történelmi csapásokra hivatkozik, ami-
a kiszámíthatatlan és engesztelhetetlen erő, akinek nek kapcsán Kölcsey gondolatával lesz rokon: „Meg-
a mindenkori ember kiszolgáltatva él. A szónoki beszé- bünhödte már e nép / A multat s jövendőt!”. A 8–9.
det idéző vers első két versszaka tehát a kiáltvány tétel- versszakok a versbeszélő zaklatott hangján szólal
mondatának legalapvetőbb kiindulópontjait jelöli ki. meg. E hangulati fokozás jelei az azonos versszakin-
199
dító részletek („Az nem lehet”) és a meghozott áldo- kétesélyes bemutatása követi. Első helyen a vágyott
zatok hiábavalóságának ismételt kifejezésén túl a szi- sors, a kiimádkozott „jobb kor” áll, s csak ezt követi
nekdochék, melyek a szív, a kebel, az ész, az erő és az a „nagyszerű halál”, amit a 12. versszak részletező,
az akarat névcseréi révén, önmagukban is jelképként a nemzethalált és következményeit is leíró látomása
idézik meg az egyén és a közösség elválaszthatatlan tesz kézzelfoghatóvá. A költői vízió romantikus képei
rész-egész viszonyát. Ez az a két versszak, ahol még a versbeszélő felfokozott indulatairól tanúskodnak.
a versbeszélő érvei is elfogynak, helyükbe indulati Retorikus megszólalása tehát nem csupán a meggyő-
tartalom lép. A hangulati tetőpontot a nemzeti jövő zés, de az önmeggyőzés eszköze is, hiszen a rendezett
Kölcsey: Himnusz Vörösmarty: Szózat
Keletkezés, történelmi 1823: a reformkor küszöbén, a hosszú stagnálás 1836: a reformkor megtorpanásakor (felségsér-
háttér után, nem is remélve változást tési perek), remény és bizonytalanság mesgyéjén
Idősíkok • Múlt: öt versszak (2–6.) • Múlt: három versszak (3–5.)

• Jelen: egy versszak (7.) • Jelen: két versszak (6–7.)
• Jövő: két versszak (1., 8.) • Jövő: öt + négy vsz. (8–12. + keret)
Közös vonások • Mindkettő a nemzet jövőjét, sorskérdéseit, kilátásait, a nemzethalál lehetőségét kutatja.
• Keretes szerkezet: az első versszak(ok) a végén megismétlődik.
• Variáció: a Himnuszban az áldás helyébe szánalom kerül, a Szózatban a „légy!” felszólítás még hang-
súlyosabb helyzetbe lép.
Előképek • A költő Zrínyi és a Szigeti veszedelem: bűn – bün- • Balassi és a Katonaének: zárlata a világra szóló
tetés – megbocsátás. hírnevet említi – Vörösmarty a világ ítéletét kéri
• A „sors” (balsors) Zrínyi jelmondatában is központi • Itt sors helyett szerencse szerepel. Balassi is
szerepet játszik („Jó sors, semmi más”). „sok jó szerencsét” kér vitézeinek.
Verselés, rímek, műfaj • trochaikus és ugyanakkor ütemhangsúlyos: 4/3 – 3/3 • jambikus

• keresztrím • f élrím
• himnusz • óda
Alakzatok
Megszólítás „Isten áldd meg a magyart.” Magyar!, szabadság!, nagyvilág!
Felkiáltás Hajh! Egy ezredévi…!
Ismétlés Hányszor… hányszor… Jőni kell… jőni fog…
Ellentét Vár állott – most kőhalom Áldjon – verjen, élned – halnod
Alliteráció Bús… Bécs… büszke… Honért… hős… hadai…
Szórendcsere Bal sors akit régen tép Hazádnak rendületlenül légy híve
Költői túlzás Vérözön, lángtenger, csonthalom Egy ország vérben
Költői képek
Megszemélyesítés Bal sors … tép Egy ezredév csatolt
Metafora Nektár, villám, felleg Bölcső, sír
Metonímia Kalász, zászló Hunyadnak karjai
200
szöveggyűjtemény
versformába öntött gondolatokat az alkotás folyamán eltérő sorhosszúságnak köszönhetően belső feszült-
érezhetően maga is átélte. Velük érzelmileg azonosul- ségeket hordoz, így formai-hangzásbeli párhuzamban
va, a feltárt összefüggések és helyzetértékelés hatása áll a verbálisan kifejezett tartalmak érzelmi-hangulati
alá került. Ezzel a tapasztalattal gazdagodva, az átélt zaklatottságával.
élmények birtokában ismétli meg a verskeretet adó, A vers irodalmi továbbélését Arany János Ren-
első két versszak elemeit. Így válnak ezek a szöveg- dületlenül című alkotása jelenti, amelyben a Szózat
részletek még inkább bizonyítottá, a felsorolt érvek nyitósorának egyik kulcsszava válik intertextuális
tudatában igazolttá. De ez az ismétlés felel a kétpólu- verscímmé.
súnak vázolt jövő eldöntéséért is: a verskeret második
pillére óhatatlanul is kizárja a nemzethalál bekövet- Szempontok a Himnusz
keztének reális esélyét. A magyarság másodszor is és a Szózat összehasonlításához
kimondott erkölcsi parancsa, a honszeretet ugyanis A Himnuszt és a Szózatot nemcsak hasonló jelentő-
kizárólag a megmaradás kieszközlésének érdekében ségük, a magyar kultúrában elfoglalt hasonló szim-
tett erőfeszítés és cselekvés lehet. bolikus helyük rokonítja, hanem számos szerkezeti,
A Szózat verselése a skót balladaformát idézi. Ez tematikus, világnézeti azonosság is. A két vers ösz-
a forma váltakozóan hat, illetve nyolc szótagos sorok- szehasonlító elemzése ezért mindkét költemény jobb
ból építkező, jambikus lejtésű sorokból szerveződő megértéséhez hozzásegíthet. Ehhez adhat segítséget,
strófaszerkezetet jelent. Ez a versdallam, részben az szempontot az fenti összefoglaló táblázat.
Irány a szöveg!
1. Hasonlítsd össze a Szózatot a Himnuszszal! Miben hasonlít a két költemény szerkezete?
2. Múlt, jelen és jövő közül melyik idősík milyen szerepet kap a versekben? Melyik hol hangsúlyosabb? Hogy
függ össze a jelen a múlttal? Melyik versben van a jövőnek alternatív lehetősége?
3. Milyen általános és milyen konkrét tényeket, eseményeket idéznek fel a versek a nemzeti múltból?
4. Kölcsey Ferenc a Himnuszban balsorsról beszél. Vörösmarty melyik szóval fejezi ezt ki? Világíts rá a két kife-
jezés stíluskülönbségére!
5. Ki az a történelmi alak, akit mindkét vers és Berzsenyi A magyarokhoz (I.) című ódája is megemlít? Mi a közös
szándék a szerepeltetésében, és milyen különbségek bomlanak ki a témából?
6. Mely részek utalnak a két versben a külső veszélyekre? Melyek a belső ellenségeskedésre?
7. Hogyan változik a derűlátás és a pesszimizmus szólama a költeményben?
4 Fogalmak
Vitassuk meg!
„A nagy világon e kivűl jelképvers: olyan költemény,
amely tartalma és jelentősége
Nincsen számodra hely;
miatt jelképpé válik egy nemzet
Áldjon vagy verjen sors keze: költészetében
Itt élned, halnod kell.”
szinekdoché: a metonímia
Vörösmarty Mihály: Szózat különleges fajtája, a rész-egész
▶ Vajon ma milyen érvekkel lehet alátámasztani a Szózat idézett morá- viszonyának felcserélésén alapuló
lis parancsát? Változtak a Vörösmarty által hozott erkölcsi motivációi szókép
a XXI. századra a keletkezés idejéhez képest? Ha igen, miben?
201
Vörösmarty Mihály gondolati költészete:
Gondolatok a könyvtárban
Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című művének központi tárgya a könyv.
Milyen szerepet játszanak a te életedben a könyvek? Mik a legfőbb információforrá-

said? Van olyan jellemző élethelyzeted, amikor az internet helyett tudatosan a könyv-
höz nyúlsz? Ha igen, mikor?
Gondolatok a könyvtárban tói bizonytalanságot erősítik. A borúlátó vélekedést

a szövegben további reményvesztett megállapítások és
A negyvenes évek közepétől Vörösmartyt kérdések követik: ezek lényege, hogy ha a könyvek nem
elsősorban a történelem értelmezésének le- érték el a hozzájuk kapcsolt társadalmi célokat, akkor
hetőségei foglalkoztatták, lírájában ezért ez az alkotók és maga az alkotói folyamat még egy költő
a téma vált meghatározóvá. 1844-ben keletkezett perspektívájából nézve is teljesen hiábavaló. Vörös-
Gondolatok a könyvtárban című alkotása a maga marty azonban mégsem igazán a civilizációt teszi fele-
kérdésfeltevéseivel az emberiség történelmének ér- lőssé a társadalmi problémákért, sokkal inkább az em-
telmét, valamint a kultúra és civilizáció társadalom- beriséget, aki nem tudott felnőni a civilizáció által
jobbító szerepét járja körül. A vers műfaja gondolati közvetített értékek emberiségformáló erejéhez.
óda, filozófiai üzenete a felvilágosodás eszmeiségéből,
az utópikus szocializmus gondolatiságából fakad. Lehetséges válaszok
Versbeszélője a költemény nyitósorában formailag A vers harmadik harmada, az „És mégis” fordulattal
a könyvtárba lépő tudóst szólítja meg, ám ez a vele bevezetett egység a szöveg korábbi pontjain feltett kér-
kezdett párbeszéd egyetlen szólamát mutató megszó- dések megválaszolására tesz kísérletet. A vázolt tár-
lalás a lírai én kivetített, belső monológjaként is értel- sadalmi problémák megoldását egyrészt általános
mezhető. Az egységes gondolatfolyamot jelképező, emberi, másrészt nemzeti szinten kínálja. A vers-
egytömbű vers első nyolc sora a szöveg alapkérdé- beszélő úrrá lesz kiábrándultságán és új célban fo-
sének lírai koncentrációjaként azt az üzenetet hordoz- galmazza meg további feladatait. Törekvése, hogy az
za, hogy a felvilágosodásban a közjó elérésének leg- „állatemberbe” a „sár fiaiba” „gyümölcsöző eszméket”
főbb eszközeként számontartott tudomány, így az oltson, amik által a „föld s az ég fia”, az ember a test-
azokat rögzítő könyvek nem tudtak úrrá lenni az em- vériség, a kölcsönös jóakarat és a szeretet útjára lép.
beriség társadalmi igazságtalanságain. Az emberiség Megszállottan buzdít a munkára, az értelmes emberi
általános boldogságát a költői én a civilizáción és cselekvésre, melynek apró köveiből egy új bábeli to-
a könyveken kéri számon. Felismerésének és megdöb- rony építhető. Ennek az ószövetségi jelképnek, a bábeli
benésének felhangjai ismételt költői kérdésekbe sűrű- toronynak a szellemi javakból történő, újbóli felépítése
södnek. Ezek a kérdések azonban nem csupán a gazda- egészen a csillagok magaslatáig vezetné az emberisé-
gok és szegények szélsőséges társadalmi ellentétét, get, a fényig és a mennyig. Itt és ilyen módon lenne el-
hanem a korabeli könyvek feltűnő önellentmondását is érhető az a vágyott és tökéletes létállapot, ami a közös
kifejezik. E kiadványokat ugyanis akkoriban még nem erőfeszítésekből következik. Ezt követően a nemzetek
papírból, hanem rongyokból készítették, amik a sze- saját közösségeikben ismét a tűrés és tanulás örök er-
génység és az emberi nyomorúság tanúi voltak, könyv- kölcsi parancsainak engedelmeskednének.
ként mégis az igazságos és eszményi világhoz elvezető A versbeszélő záró kérdése és válasza körforgásszerű
civilizáció eredményeit hordozták a lapjaikon. A költő történelemszemléletről tanúskodik. Eszerint az embe-
szkeptikus kérdésfelvetéseinek legtöbbet idézett formá- riség örök feladata a tűrés és tanulás. Emellett földi és
ja a versben a „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” égi eredetű, sár-fény lényként a küzdelem az osztályré-
megfogalmazásban olvasható. A könyveket lomokkal sze és – a későbbi Madách Imre szerint – egyben leg-
és rongyokkal azonosító szóképek is ugyanezt az alko- főbb megtartó ereje is („Szerelem és küzdés nélkül mit ér
202
szöveggyűjtemény
a lét?” – Madách: Az ember tragédiája). A lírai énben magaslatokba emelni. Ha tehát az egyes ember minden
mégiscsak felülkerekedik az optimizmus, s bár fenn- erejével küzd a nemzetéért, akkor ezáltal a világmin-
tartja aggodalmát, hogy a végső célok úgyis elérhetetle- denség ügyét is szolgálja. Így fonódik tehát egybe az
nek, az élet értelmét ebben a részsikerekre kárhoztatott általános közjó érdekében végzett egyéni, hazafias és
küzdelemben is felismerni véli. Ehhez az érzelmi fordu- világméretű cselekvés. A világjobbító, nemes szándék-
lathoz azonban úgy érkezik el a vers, hogy válasz nélkül nak pedig gyümölcse is van: a jól végzett munka öröme
hagyja az első sorok kínzó történelembölcseleti té- Vörösmarty szavaival: „Ez jó mulatság, férfi munka
máit, és egyetemes törvényszerűségei helyett az egyén volt!”.
és a közösség erkölcsi kötelességeit mérlegeli. Azt vallja, A rímtelen, egytömbű költemény a romantikus gon-
hogy az ember lelke a szárny, ami felefelé repíti, belső dolati líra kiemelkedő alkotása. Soraiban a lírai alany
vágyait be tudja teljesíteni. Utolsó megszólalása a ma- arról vall, hogy a felvilágosodás eszméiből kiábrándul-
gyar nemzetközösségre tekintve hangzik el. A „legne- va még tud hinni a magyar romantika programjában,
mesbekért” való küzdés közvetlen tárgya tehát a ma- a nemzeti felemelkedés hazaszeretet általi megvalósít-
gyarság, aminek ügyét a szellem harcával kell méltó hatóságában.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben a Gondolatok a könyvtárban című verset! Gyűjtsd össze, kiknek a ron-
gyaiból készülhetett a korabeli könyv!
2. Értelmezd az „Irtózatos hazudság mindenütt!” – mondatot! Milyen hazugságokat rejtett a korabeli könyv
a Széchenyitől kölcsönzött mondatban?
3. Milyen szóképet ismersz fel az „Országok rongya! Könyvtár a neved” – kijelentésben?
4. A vers mely pontja tanúskodik arról, hogy a versbeszélő bizonytalan a felhalmozott emberi tudás megíté-
lését illetően?
5. Milyen ősi irodalmi hivatkozás a „sár fiai” megnevezés? Milyen szövegkörnyezetből ismerjük a megfogalmazást?
6. Mi mindent árul el a versbeszélő az emberi lényegről? Milyen testi, lelki és szellemi tulajdonságainkat fedi fel?
7. Mit jelent a versbeli közjó? Milyen ismérvei vannak? Megvalósítható ez a társadalmi állapot? Ha igen,
milyen áron?
8. Milyen irodalmi művekben olvastál már az utópikus szocialista elméletek ideális államáról?
9. A vers melyik részlete utal a körforgásszerű történelemszemléletre?
10. Miért dolgunk a küzdés a költő szerint?
Fogalmak
4 utópikus szocializmus: a köztulajdonon
Vitassuk meg! alapuló, egyenlőséget hirdető, ideális
államberendezkedést célzó társadalmi modell
„De hát hol a könyv, mely célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e egytömbű vers: formailag egyetlen tömbből álló,
versszakokra nem tagolt költemény
A könyvek által a világ elébb?”
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban történelembölcselet: a történelem filozófiai
jellegű vizsgálata, amely a történelmi
▶ Mi minden hiányozna mai világunkból a tudományos kuta- események rendszerezett értelmezésén
tás évszázados eredményei nélkül? Veszélyes-e technikai- keresztül a történelmet meghatározó, á�ogó
lag, hogy egyre inkább csak virtuális módon őrződnek meg törvényszerűségeket állapít meg
a szellemi termékek?
203
Vörösmarty Mihály szerelmi költészete
Az ábrándozás, a reménykedés, a gondolatainkkal való játék nem csupán kellemes időtöltés, de cél-
jaink megfogalmazásának egyik lehetséges eszköze is.
Te miről szoktál ábrándozni? Hogyan hatnak rád a kivetített lelki és gondolati vágyak?
Szomorúságot, hiányállapotot vagy inkább állandó reményt jelent számodra az ábrán-
dok kínálta világ?
A merengőhöz egységére is utal. Ezt a jelképiséget

erősíti a szöveg párbeszédes helyzet-
Vörösmarty „az álomtól ben elhangzó, költői monológja is,
a szenvedélyen át a gondo- ami a szerelemben eggyé váló embe-
latig” (Sőtér István) ívelő ri lényeget hangsúlyozza. A vers lét-
lírájának van egy közvetlenül vallo- bölcseleti gondolatai a mindenség
másos, kizökkentő epizódja. Negy- birtoklásának vágya és a megsze-
venes évei elején a magányába bele- rezhető, az eleve az embernek szánt
törődött költőt hatalmába keríti értékek helyes arányára, valamint
a szerelem. Ennek az élethelyzetnek a valódi boldogság természetére
az elégikus feldolgozását a költő utalnak. Arra a tényre világítanak
Késő vágy című, korábbi (1839) ver- rá, hogy igazán elégedetté csak
séből már ismerjük: „Túl a szív éle- a nekünk rendelt, elérhető lelki-
tén / Nyugodtan éldelém / Mit sors szellemi-anyagi javak révén válha-
és ész adott / Az őszi szép napot. / tunk. A befogadhatatlanul nagy
Ismeretlen grafikus: Csajághy Laura
De hogy megláttalak, / Szép napvi- arcképe vagy elérhetetlen távolságban lévő
lágomat / Kívántam ujólag / Már dolgok csalódottá és boldogtalanná
eltűnt koromat.” Az 1842–1843-as évben azonban Vö- tesznek bennünket. Tehát éppen abba az állapotba ta-
rösmarty verseivel küzd a szerelemért, még jegya- szítanak, amiből ábrándjaink és délibábos álmaink ré-
jándékként is egy gondosan másolt kéziratot nyújt vén szabadulni szeretnénk. Így válik a vers általános
át ifjú kedvesének, Csajághy Laurának A merengő- boldogságfilozófiai gondolatfolyammá, melyben a vá-
höz címmel. gyott létállapot az ábrándok megtagadása révén válik
A vershelyzet lehetne akár a kedves portréjának elérhetővé.
a megidézése, középpontban a szemmel, amely nem- A szöveget képileg átfogó költői toposz, a szemsu-
csak az érzelmeknek, hanem a szellemi látásnak és gár, a tekintet újból szerepet kap a záró szakaszban.
a bölcsességnek is lehet a kifejezője. De már az első Már csak a kedveshez szól az ének, és nem titkolt
mondat „Hová merült el szép szemed világa?” a tanító a vágy, hogy ez a szemsugár szerelmese számára élte-
célú költemények kérdés-felelet szerkezetébe lendí- tő nap, teremtő erő legyen s maradjon. Innen kezdve
ti át a lírai versbeszédet. A kérdéseket állítás, érvelés mintha mégis a szerelmes versek Balassi óta ismert
vagy magyarázat, majd szentenciaszerű következtetés hagyományát követné a zárlat. A szerelmes gyöngéden
követi. Ma talán különösen hat ez a tanító-intő hang kér, próbálkozik, hogy maga felé hajlítsa a vágyott tár-
egy szerelmes versben, de az akkori férfi-nő viszony- sat: „Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát”.
tól nem feltétlenül volt idegen, különösen nagy korkü-
lönbség esetén. Romantikus képek
A vers központi része általános életigazságokat ér- A vers gondolati tartalma és minden józanságra intő
vényesít, bölcseleti és tapasztalati érvekre, erkölcsi iga- szándéka ellenére igen gazdag romantikus képekben.
zságokra hivatkozik. Ezek a kijelentések ma a versszö- Ezek néhol nagyobb idő- és térdimenziót nyitnak,
vegtől függetlenül, szállóigékként élnek tovább. sokszor inkább miniatűr kísérletek (például a „múlt
Egytömbűsége a szerelem örök voltára és a féri-nő idők setét virága”, mely „csalútra” vezet; A „szív-
204
szöveggyűjtemény
öröm”, mely nem a „ködvárak hullámin terem”, ha- amely az olajág toposzán keresztül Noé és a vízözön
nem ahová el tud vonulni a „szívmagány”; Nem érde- bibliai történetét idézi fel. A vers egy jelentős roman-
mes „álompénzen eladni a bírhatót”). Az ellentétek tikus költő mesterségbeli bravúrja. A gazdag igehasz-
használata indokolt egy tanító költeményben, hiszen nálat (leginkább a zárlat előtti részben, a 34–40. sor-
a mit ne tegyünk verses biztatása hozzátartozik a pe- ban) fi noman érzékelteti a kedves nő személyes
dagógiai hagyományhoz. A romantikus szabadság- mozgásterét, választási szabadságát. Az egyes szám
eszmény átfordítása a felkínált boldogság elfogadásá- második személyű megfogalmazás, a feltételes ige-
ra viszont már igazi költői lelemény. A költői képek mód és a ható igék viszont szeretettel vezetik rá
teljesen ellentétesek a gondolati tartalommal, hiszen a címzettet – és a mindenkori olvasót – a belátásra,
szinte elárasztják a sorokat. Az elérhető vágyaknak, vagy legalább a gondolatmenet megfontolására.
a megfoghatónak a dicséretét a végtelenbe áradó ké- Az egytömbű versszöveg keresztrímei és ötödfeles,
pek erősítik. Ugyanakkor a sok ismétlés, a párhuza- jambikus sorai a szerénységre intő versbeszélő gon-
mos mondatszerkezetek, az eufemizmust jelentő dolatainak formai kereteit adják. Az udvarló költe-
tagadó alakzatok és a kedves választásait latolgató mény tanító szándéka mögött az a megejtő lélekálla-
feltételes szerkezetek gondolati korlátok között tart- pot sejlik fel, amelyben a negyvenhárom éves
ják a verset. A múlt idejét a beszélő és tapasztalatai Vörösmarty élete érett szakaszában fellángoló szerel-
jelzik, a vers jövő ideje úgy és akkor kapcsolódik szo- mének vágyát és bizonytalan reményét vallja meg.
rosan az ifjú kedveshez, ha annak a tekintete a jelen- Alkotása így valahol – a saját ábránd erőteljes szán-
be s a beszélőhöz visszaszáll. Mint az elszállt madár, dékában – a leírt bölcseleti fi lozófia cáfolatává válik.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el Vörösmarty A merengőhöz című művét! Kicsoda valójában a „merengő”?
2. A vers első pillantásra egyetlen, tagolatlan szövegtest. Tudnád mégis szakaszolni? Hogyan? Miért éppen így?
3. Mely alakzatok uralják a verset? Miért éppen ezek? Hogy függ össze jelenlétük a vers tartalmával, kommu-
nikációs helyzetével?
4. Miért illik a setét virág képe a múlt csalódásaihoz? Bontsd ki a metaforát!
5. „Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába: / Egész világ nem a mi birtokunk; / Amennyit a szív felfoghat magá-
ba, / Sajátunknak csak annyit mondhatunk.” Egyetértesz-e ezekkel az állításokkal? Fejtsd ki álláspontodat!
6. Vázold fel a vers értékszerkezetét! Gyűjts fogalmakat, amelyeket pozitív összefüggésben használ, és gyűjts
negatív összefüggésben említetteket is! Jelöld meg ez utóbbiak közül azokat, amelyeket te mégis inkább
pozitívumként tartasz számon!
4 Fogalmak
Vitassuk meg! szállóige: ismert szerző konkrét művéből
„Kinek virág kell, nem hord rózsaberket; származó, közismert, a közmondásokhoz
hasonlóan gyakran említett idézet, például
A látni vágyó napba nem tekint;
Vörösmartytól ez a sor: „a látni vágyó napba
Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget: nem tekint”
Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.”
eufemizmus: durva, sértő, illetlen vagy
Vörösmarty Mihály: A merengőhöz a hallgatóság számára kellemetlen hatású
▶ Létezhet olyan élethelyzet, amikor a ránk zúduló siker egy- szavak, kifejezések helyett álló szépítő,
szerre értéktelenné teszi azt, amit elértünk? Igaz, hogy minél enyhítő megfogalmazás
többet elérünk, annál többre vágyunk?
205
Vörösmarty Mihály rapszódiáiból I.:
Az emberek
„A történelem az élet tanítómestere” – szól a latin közmondás. De a történelem tanítása nem mindig
teljesen egyértelmű. Vörösmarty is gyakran fordult a múlt felé, de mást olvasott ki a történelemből
a Szózat
Szózatban
ban és mást Az emberek című versben.
Te mi mindent tudsz kiolvasni a családod, a felmenőid történetéből? Számodra mit

jelent a családi történelem?
Az emberek és a sóhajszelek hirtelen fagyhalála, valamint a létezés

hiábavalósága az illúziókkal való végső leszámolás ál-
Az emberek (1846) című vers a lengyel neme- lapotára utalnak.
sek 1846-os, Habsburg-ellenes galíciai felke- A második versszak történelmi és tapasztalaton túli
lése után íródott. Ezt a felkelést a hatalomnak távlatba helyezi a nyitó strófa keserű, tételmondatsze-
csak a saját érdekeivel szembeforduló, fellázított paraszt- rű megállapítását. Az ószövetségi áteredő bűn példá-
ság segítségével sikerült levernie. Ez a költemény is törté- ján keresztül világít rá az atyák, a korábbi nemzedékek
nelembölcseleti témát bont ki, de történelemképét te- sorsrontó, átkos és a leszármazottak által megszenve-
kintve teljesen ellentétes a Gondolatok a könyvtárban dett örökségére. A törvény gyilkos erejének említése
optimista, tettvágytól fűtött zárlatával. A rapszódia a mindenkori vétlen, új nemzedékek jogfosztottságát
műfajába sorolható vers zaklatott lélekállapotot, felfoko- és a történelem igazságtalanságnak örök jelenlétét jel-
zott, szélsőséges érzelmi megnyilvánulásokat és teljes zi. A versszak megszemélyesítései az ember saját sor-
reményvesztést mutat. Alapélménye a csalódás. Aho- sának való kitettségét hangsúlyozzák. Arra utalnak,
gyan Vörösmartyé is, aki a Perczel Etelka-szerelem, a re- hogy az emberiség történelme a jó bukásának és
formországgyűlések eredménytelensége, a nemzeti füg- a rossz társadalmak feletti uralmának krónikája.
getlenség ügye, a felvilágosodás eszméi, a galíciai felkelés, A harmadik strófa gondolati egysége a törvényt tip-
az egzisztenciális bizonytalanság és kezdődő betegség- ró hatalom pusztító erejét járja körül. Megállapításai
tünetei révén bőven rendelkezett ezzel az élettapasztalat- szerint a közjó kivívása helyett az önérdeket erőszak-
tal. A vers műfaji formajegyei így ezt a csalódottságból kal szolgáló civilizáció és annak minden technikai
fakadó rapszodikusságot hordozzák: a váltakozó sor- vívmánya a társadalmi igazságtalanság mértékének
hosszúságok, a refrén fájdalmas felkiáltása, a költői növekedését hozta magával. A szakasz metonímiá-
kérdések, a többes szám második személyű, közvetlen ja (pusztított a vas) a társadalmi folyamatok sajnálatos
felszólítások, az egymástól számozottan elválasztott felcserélődését jelképezi, szinekdochéja (S az ember
versszakok és a verbális közléselemek mind-mind ezt kérkedett) pedig általánosítást fejez ki. A dicsők élet-
a hangulati-műfaji jellegzetességet erősítik. vesztesége, és a kérkedők egymás ellen fordulása
ugyanis örök társadalomlélektani jelenségeket hivat-
Nincsen remény! koznak meg.
Az emberek címe általánosságban, többes számban, A negyedik szakasz keserű iróniája az embert szel-
konkrét személyek megnevezése nélkül beszél üzenete lemi és lelki értékeitől megfosztva, a biológiai létszin-
tárgyáról. Ez a tudatos költői eljárás, az emberiségnek tig lefokozva ábrázolja. Olyan potenciális dögvész-
a tér-idő viszonyrendszerből való kiemelése a szöveg áldozatként, akit létértelem híján nem fogad be az ég,
üzenetének általános érvényűvé tételét célozza meg. de kivet magából a föld is.
A vers lírai alanya a világ nevében szól az olvasóhoz. Az ötödik egység a felvilágosodás társadalomjobbí-
Megnyilatkozása kezdetben felütésszerű, hangja pa- tó szándékával való leszámolás versszaka a szövegben.
rancsoló. Az emberi közösségek létválsága ugyanis a szorgos
Az első versszak romantikus túlzásai a megszólaló munka és az ideális életkörülmények ellenére álta-
érzelmi túlfűtöttségét mutatják: a forró bánatkönnyek lános jelenség a versbeszélői helyzetképben. A strófa
206
szöveggyűjtemény
költői kérdései az elmaradt társadalmi megoldás hi- téséért felel. Az ehhez kapcsolt megszemélyesítés és
ánytüneteire utalnak. szinekdoché („virágzik homlokán”) pedig a metafori-
A következő versszak a gondolkodó, értelmes, ám kus azonossággal („virágzás”) erősíti meg a megálla-
rosszakaratú erők felelősségét veti fel. Tevékenységük pítást.
következtében az emberiség vétlen és védtelen több- A zárlat leszámol a tudás emberjobbító hitével
sége hatalmuknak kiszolgáltatva csak az elbukás és és feltűnő távolságú, képzettársításos metaforájával
a pusztulás elszenvedői lehetnek. A szöveg híres meta- („Az emberfaj sárkányfog-vetemény") a rögzített társa-
forája „Ez őrült sár, ez istenarcu lény!” a Gondolatok dalomfilozófiai pillanatkép véglegessé tételét szolgál-
a könyvtárban című versben megfogalmazottakhoz ja. A versszakzáró sor refrénje a költemény gondolati
hasonlóan az ember kétarcúságát, teretmtettségének ívének zárlatát is elhozza: a megkettőzött felkiáltás
összetettségét, isteni és anyagi mivoltát említi, de köz- („Nincsen remény! nincsen remény”) a társadalmi-köl-
ben egymást kizáró ellentéteiben jellemzően anyagi tői helyzetértékelésnek a vers egészével igazolt negatív
és őrült tulajdonságait hangsúlyozza. Ezzel a látás- kicsengését fokozza.
móddal az ember eredendően rossz természetére is Az emberek című Vörösmarty-alkotás megalko-
utal. A lírai alany felfokozott zaklatottságát felkiáltó tottsága lefelé haladó kompozíciót mutat. Ez a nega-
mondatok jelzik. tív szerkesztési ív hangulatilag és logikailag is kimu-
A záró strófa a vers hangulati mélypontja. Nyitó tatható. Önmagában is jelkép: a versbeszélő kiérlelt és
gondolata „Az ember fáj a földnek” megdöbbentő- sokszorosan mérlegre tett gondolatfolyamának szo-
en merész képzettársítás. A „testvérgyűlölési átok” morú, reményvesztett szimbóluma. Végső tapasztala-
ószövetségi hivatkozásának korabeli viszonyokra ta Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas című versének
alkalmazása a mögöttes tapasztalat időbeli kiterjesz- üzenetére emlékeztet.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el Az emberek című verset! Figyeld meg, milyen rímeket kapcsol a költő a refrén sorához! Melyik
ismétlődik?
2. Történelmi áttekintés és időtlen dilemma alkotja a vers két szakaszának két fő témáját. Hol a szakaszhatár?
Mettől meddig találod az egyiket, mettől meddig a másikat?
3. „Ez őrült sár, ez istenarcu lény!ˮ – mondja a vers az emberről. Miért paradoxon ez a definíció?
4. Állapítsd meg, Csokonai Vitéz Mihály melyik tanult költeménye fogalmaz meg a társadalmi viszonyokkal kap-
csolatban a Vörösmarty-vershez hasonló megállapításokat!
5. Fejtsd ki részletesen a „sárkányfog-vetemény” metafora jelentését!
4 Fogalmak
rapszódia: az ódai műfajok közé tartozik; sokban
Vitassuk meg! rokon a himnusszal és a szűkebb értelemben
„Az ember fáj a földnek;” vett ódával; jellemző vonásai: a zaklatottság,
az érzelmek és gondolatok szenvedélyes
Vörösmarty Mihály: Az emberek
hullámzása, a kötetlen szerkezet
▶ Hogyan változott az emberről alkotott nézet a már tanult metonímia: névcserén, fogalmak érintkezéses
korszakokban? Hogy gondolkodtak erről az ókori görögök, viszonyán alapuló szókép
mit olvastunk a Bibliában? Mit mondtak az emberről a fel-
világosodás vagy a romantika korszakában? Milyen újabb
jelentést kap Vörösmarty sora a 21. században? Milyen ér-
telemben „fáj a földnek” az ember ma?
207
Vörösmarty Mihály lírája
Világos után: Előszó
Az Előszó
Előszótt a világosi katasztrófa után, annak tragikus következményeit értelmezve írta Vörösmarty.
Magyarország ugyanis kétségbeejtő helyzetbe került 1849–1850-ben. A császári adminisztráció ér-
vénytelenített minden törvényt és jogszabályt, amely 1848–1849-ben született, eltörölték Magyaror-
szág alkotmányos különállását a birodalmon belül, tartományként kezelték, centralizáltan igazgatták,
állami egységét felbontották. Három reformkori nemzedék munkája, álmai látszottak szertefoszlani,
Széchenyi idegileg összeomlott, Kossuth emigrált, Batthyányt kivégezték, Deák Ferenc a passzív ellen-
állást választotta, Petőfi eltűnt Segesvár és Fehéregyháza között.
it tanultál történelemből? Milyen korszak zárult le 1849-ben? Milyen időszak követ-

M
kezik ezután a magyar történelemben?
Előszó séri el a versszöveg hídszerű, három tömbre tagoltsá-

ga, amelyben a tragikus közelmúlt eseményei a tartalmi
A vers címe és felütése („Midőn ezt ír- hangsúlyon túl a terjedelmi többletet is hordozzák.
tam…”) egyértelművé teszi, hogy Vörös- A mű első tíz sora a boldog reformkori tavasz idő-
marty egy korábbi műve elé, előszó gyanánt szakát idézi fel. Az idő- és értékszembesítés kiinduló-
írta ezt a költeményt, de azzal kapcsolatban, hogy pontjában az ószövetségi vízözöntörténet békét és ki-
melyik műről van szó, nincs egyetértés az irodalom- engesztelődést hozó, jelképes zöld ágával találkozunk.
történészek között, mint ahogy a vers keletkezési éve A történelmi távlatokat nyitó reformkori reménység-
is vita tárgya. A legújabb álláspont szerint röviddel ben a hangya-hasonlatba foglalt munka és a szinekdo-
A vén cigány után, 1854 végén íródhatott. Az viszont chés kifejezések adta egyén és közösség is egyöntetűen
bizonyos, hogy a korábbi mű (talán Az áldozat című a nemzeti függetlenség és felemelkedés nemes céljain
dráma) kiadása lehetőséget adott közelmúlt és jelen munkálkodott. A szellem, az ész és a szív rész-egész
összevetésére, ezért mondhatjuk, hogy az Előszó viszonyainak felcserélése az egész, a hármas alkotó-
idő- és értékszembesítő vers. Sorai a világosi nem- elemű, teljes reformkori embert ismeri el a nagy vál-
zeti katasztrófa látószögéből visszaidézett időszakot lalkozás főszereplőjeként. Az erőteljes igehasználat
foglalják romantikus látomássorozatba. Ez a szer- (küzdött, működött, lángolt, remélt) a madáchi végkö-
kesztésmód a megszólalót mindentudó, beavatott vetkeztetést megelőlegezve (küzdj és bízva bízzál!) cse-
beszélőként láttatja. Három fő idősík jelenik meg lekvőnek és tetterősnek láttatja a reménykeltő időszak
a műben: a reformkori készülődés, a forradalom és emberi magatartásformáit. Ezt a megkérdőjelezhetet-
a megtorlás ádáz viharának múltja, a jelen döbbent len nemzeti igyekezetet akarta jutalmazni az a meg-
némasága, s végül az eljövendő, de csak hamis, lát- személyesített béke is, amelyik a Földre szállt esz-
szólagos megbékélést hozó idők új tavasza. ményt, a megérdemelt emberüdvöt készült a magyar
nemzetközösségre kiterjeszteni. És ezt a szabadságot
Idősíkok – régmúlt és felemelkedést ígérő korszakot tükrözte a természet
Az Előszó idősíkjai egyetlen kozmikus évbe sűrítik is a maga pozitív, szép és jeles értékeivel.
a nemzet közelmúltját, jelenjét és jövőjét. Az ábrázolt A második és egyben leghosszabb verstömb első
események a boldog és reményt hozó tavasztól a halált nyolc sora az elvégzett munka gyümölcseit remélő
hozó telet követő, hamis, új tavaszig tartó időszak törté- magyarságot mutatja be. Azt az okkal és joggal re-
nései. Ez a toposzhasználat az általános jelképiségen túl mélő nemzeti közösséget tehát, amely mindent meg-
azt is üzeni, hogy a megtörtént tragédia talán belesimult tett a szabadság és a felemelkedés kivívása érdekében.
a természet rendjébe, talán sorsszerű és elkerülhetetlen Az alliterációval is kiemelt „szent szózat”-ot, ami az
volt. Ezt a jelen-múlt-jövő alapú szerkesztési elvet kí- emberüdvöt az újszövetségi angyali jelenés mintájára
208
szöveggyűjtemény
hírül adta, mindenki hallotta. Hí-

rének visszhangjára a világegyetem
emelkedettsége és pillanatnyi meg-
állása felelt. A tavaszból nyárba érő
természet a kiteljesedés tetőpont-
jára jutott. Olyan helyzetbe tehát,
ahonnan a körforgásszerű törté-
nelemszemléletet demonstráló év-
szaktoposz révén is csak az elmúlás
irányába, az őszbe, lefelé vezet út.
A végzetszerű évszakváltást a vihar
előtti csend jelensége előzte meg,
aminek tényére az egyetlen, tömör
versmondat mutat rá. Az ismételt
„vész” -kifejezés tartalmi nyomatéka
és a rövid tőmondat együtt készítik
elő a pusztítás romantikus képekkel
ábrázolt, elképesztő méreteit. Bachmann–Hohmann, B.: A világosi fegyverletétel, 1849. augusztus 13.
A közelmúlt lást, miközben az ezt követő sorok kakofóniája szintén

A szabadságharc leverését és megtorlását hozó, fel- az értékvesztés hangszimbolikai megfelelőjeként van
foghatatlan nemzeti tragédia versbeli metaforája jelen. A démoni vész okozta megsemmisülés az égi ké-
a vihar. Olyan, az embernél jóval erősebb természeti pek függőlegeséből a vízszintes térsíkra is kiterjeszti
jelenség tehát, ami a napsütéses, szép nyárra váratla- hatását: a vérbe fojtott szabadságharcban a rombolás,
nul és őrült erővel képes lecsapni. A versbeszélő ezt a pusztítás tehát mindent elért. Nyomában mindenütt
a végzetszerű, romboló erőt allegorizálja és személye- szenvedés, fájdalom és halál tapasztalható. A látásra és
síti meg, hogy általa fokozhassa a magyarság elszenve- a hallásra egyaránt ható poétikai eszközök az áldozat-
dett sebesüléseinek érzékelhetőségét. A szabadságharc népek csonthalmai közül felsóhajtó átkait is szemlélte-
vérfagyasztó, gyilkos erőkkel szemben vívott küzdel- tik. Ezt a szörnyű tragédiát zárja le a télbe hajló, a fa-
meiben ugyanis a Habsburg-ház tomboló viharként gyos évszakot előkészítő, megszemélyesített nyomor,
semmisítette meg a magyar hősöket. A romantikus lá- ami az üszkös városok martalékán idézi meg az ágyban
tomás képei leszakított emberfejekben, kitépett ember- fekvő, végső elmúlást, a halált.
szívekben idézik fel az öldöklő háború és a megtorlás
borzalmait egy olyan végzetszerű ellenféllel szemben, A jelen
aki akkor az élet és a halál ura volt. A sötét ég csapkodó A középső verstömb vihar utáni képei már a közel-
villámaiban felfedezhető, legyőzhetetlen erők a görög múlt és jelen határának történéseit beszélik el. A sza-
mitológia isteneinek összecsapását idézik – a tapaszta- kasz utolsó nyolc sora azonban a halált hozó tél meta-
laton túli szférába emelve ezáltal a hősies élethalálharc forikus képeit hozza. A jelen idejűségre a téli képeken
sorskérdését. A felnagyított és intenzív költői képek túl a „most” időhatározószó utal. Az általa bevezetett
mozgalmasságáért a gyakori jelzőhasználat és a hosszú verssor egyetlen halmozott mondat. Olyan nominális
mássalhangzók fonetikai hatásán túl az igehasználat stílusú egység, amelynek alanyait a háromszor hasz-
verbális stílusa felel. A véget nem érő, allegorizált vihar nált „és” kötőszó tudatos használata köti össze egy-
tombolása a versben egyre fokozódik, amit a kapcsola- mással és választja is egyben szét. Ez az eljárás lelassítja
tos mellérendelés kötőszava, az „és” vezet be. A magyar a tomboló vihar addig mozgalmas képeit. A vissza-
áldozatok szenvedésének végtelensége a „folyton-foly- térő kötőszók azt az érzetet keltik, hogy a megállapí-
vást” figura etymologicájában kap tartalmi és fonetikai tás tömör ténye egy levegővétellel nem, csak zihálva
többletet, ami időhatározóként a kifejező „ordított” igé- kimondható, a szabadságharc bukása és az azt követő
hez kapcsolódva éri el a kívánt auditív hatást. A mon- önkény egyetlen egységként nem, csak részleteiben
datalanyként harmadszor is említett „vész” hasonlítója szemlélhető. A katasztrófa és a megtorló terror kitel-
a felhangzó ’sz’ hangok túlsúlyában fejezi ki a pusztu- jesedését a sor magánhangzó-használata is jelzi: a „tél”
209
szöveggyűjtemény
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMA 214. oldal
és „csend” magas hangrendűsége után a „hó” és „halál” az évszakok örök váltakozásához kötött élet azonban
komor mély hangrendűsége következik. Ezt a hang- új tavaszt sürget. De hogyan jöhetne új kikelet, ha
szimbolikai hatást fokozza a magánhangzók egyre a terror és a rémuralom tölti be a napjait? Hiszen a sza-
nyíltabbá válásának tendenciája is. A Bach-korszak badságharc hősi halottait nem kelti életre senki. Ezt
megsemmisítő teléből a vers legzseniálisabb poétikai az alkotói dilemmát oldja meg a költemény záró nyolc
megoldása következik: „A föld megőszült”. A magyar sora. A hajfodrász-tavasz metafora pontossága és az
nemzeti tragédia tehát világméretű következmények- itt már női lényként ábrázolt Föld vendéghajának iro-
kel bír. Ez a fehér hajra és a hóra is utaló, de a tél előtti nikus említése, virágos bársonyruhájának és illatának
évszak megnevezésével tövében azonos alakú ige a tel- viselete hamis, hazug tavaszt hoz csupán. A természet
jes és visszavonhatatlan állapotváltozás kifejeződése és az emberiség eddig használt, versbeli párhuzama
a versben. A Föld hirtelen öregsége a bánat és a bor- innentől szétválik. A szabadságharc bukása többé nem
zalom következménye. Hátterében a Teremtéstörté- hozhat valódi újjászületést a Földre. Az allegorizált
netre utaló, friss tapasztalat áll: a világot és az embert földgolyó így tehát kacér és fiatalságot hazudó, az em-
megteremtő Isten megrettent a versben metaforikusan beri gyászt háttérbe szorító magatartásával árulóvá, a
megfogalmazott félig isteni, félig állati művétől, mert magyar tragédia kegyeleti emlékének elárulójává lesz.
benne az állati rész kerekedett felül. A verszárlat kozmikus ideje az évszakokat figyelve
a kezdőponthoz tér vissza: a tavaszhoz. Ahhoz az év-
Jövő szakhoz, amelyik felemelkedést, szabadságot és embe-
A költemény ezen a ponton akár véget is érhetne. ri üdvöt ígért. Ezt az elcsalt és be nem töltött reményt
Hiszen benne a katasztrófát elszenvedett Föld és az kéri rajta számon a mű utolsó sorának költői kérdése:
Isten is a létezés végéhez ért. A körforgásszerű és „Hová tevé boldogtalan fiait?”
Irány a szöveg!
1. Olvasd el az Előszó című verset! Mely szavak vetítik előre már a vers elején a szöveg idő- és értékszembesítő
irányultságát?
2. Hány szerkezeti egységre, idősíkra osztható a vers? Milyen természeti képek társulnak az egyes részekhez?
Melyekben ismerhető fel világosan egy-egy évszak?
3. Mely sorok közvetítik a legünnepélyesebb stílust? Hol érzékelhető a legerőteljesebben a pátosz?
4. Mi hangsúlyosabb a versben, a dicső küzdelem, vagy a pusztító rombolás? Melyik mennyi ideig tart? Magyar
vagy világméretű pusztulást vizionál a vers?
5. Milyen szélsőséges, romantikus hiperbolák találhatók a versben? Keress minél több példát! Melyik versből
lehet ismerős a „csonthalmok” kifejezés?
4
Vitassuk meg!
„És folyton-folyvást ordított a vész, Sohajtanak fel csonthalmok közől;
Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg. És a nyomor gyámoltalan fejét
Amerre járt, irtóztató nyomában Elhamvadt várasokra fekteti.”
Szétszaggatott népeknek átkai Vörösmarty Mihály: Előszó
tragédiát? Vajon a szabadság érté-
▶ Vajon miért érezhette Vörösmarty világméretűnek az elszenvedett nemzeti
világtörténelmet figyelve természetes
kének akkor is tudatában vagyunk, amikor épp nem kell harcolni érte? A
létállapot a szabadság?
210
szöveggyűjtemény
Vörösmarty Mihály rapszódiáiból II.

A vén cigány
Környezetünket, szeretteinket és barátainkat minden körülmények között támogatni szeretnénk.
Segítségünkkel átlendítjük őket a nehéz időszakok gondjain. Még akkor is, amikor a mi helyzetünk
sem egyszerű.
Te hogyan szoktad vigasztalni a környezetedben a nehéz helyzetbe került embereket?

Mit teszel azért, hogy elfeledtesd velük a problémáikat?
A vén cigány ugyanis többek között a megrendült Vörösmartytól

várta a nemzetvigasztaló gondolatok képviseletét. A kö-
Vörösmarty egyik utolsó verse A vén cigány vetkező, a világi lét kiszámíthatatlanságából kiinduló
(1854). A költemény rapszódia, de a vers gondolat („Egyszer fázott, másszor lánggal égett”) a nyi-
alaphelyzete, amely az első strófából bontha- tó versszakot a négysoros refrénig vezeti: benne a ha-
tó ki, a bordal ősi műfaját idézi. A cím és a refrén is láltudat perspektívájából megszólaló költői én fogytán
a magyar mulatozás hagyományos szereplőjére, a mu- levő életideje igazolja vissza a kezdeti önfelszólítást.
zsikus cigányra utal, akitől azt várják, hogy hegedűjá- A második versszak a buzdítás szakasza a versben.
tékával felvidítsa az embereket, egy időre elfeledtesse A lírai én benne arra tesz kísérletet, hogy életében
a gondokat. A címben hordozott, később megszólí- utoljára, a költői vállalkozás sikere érdekében olyan,
tott cigány a költő alteregójaként is értelmezhető, akár a tébolyultan is felfokozott lelki-szellemi állapot-
a vers így leginkább kivetített, belső monológként ba hozza önmagát, amelyben a mindent eldöntő, a ki-
olvasandó. Ez a poétikai eljárás a személyiség megket- fejezhetetlen fájdalmat is kifejezni képes nagy vers
tőzésére ad lehetőséget, felszínre hozva annak belső, megszülethet. Ennek a szándéknak a feltételrendsze-
önmagával folytatott vitáit, vívódásait. Ezeknek a bel- rét mutatják a rendkívül intenzív, hasonlatos képek,
ső feszültségeknek az oka leginkább az a lehetetlen melyek a testi állapotváltozás szélsőséges tünetei
emberi helyzet volt, amelyben a szabadságharc leve- mellett az alkotási folyamat erőteljességét is adják.
résébe és megtorlásába belebetegedő költő szembesült A versszak tudatos szerkesztésében az önszuggesztió
saját alkotási kényszereivel és a külvilág által rá rótt, tényleges oka késleltetetten, a hangulati fokozás érde-
nemzetvigasztaló szereppel. kében csak a refrén előtt hangzik el: „Odalett az embe-
A vers Vörösmarty egyik legnehezebben befogad- rek vetése”, vagyis hiábavalónak bizonyult a reform-
ható alkotása. A sokféleképpen értelmezett mű versz- kor és a szabadságharc minden emberi erőfeszítése és
szakai ugyanis asszociációs képek laza láncolatából reménye. A refrén négy sora ebben a szakaszban, mint
állnak, ahol a számos kihagyást és elhallgatást a befo- minden érintett versszak esetében, a strófa tartalmá-
gadói értelemnek kell kipótolnia. Sokan a műalkotást val gazdagodva tér vissza. A harmadik szakaszban
ezért a betegségben elboruló elméjű költő lázálmos a szavak teremtette hanghatások válnak uralkodóvá.
versének tartották, amelyben csak a végső, reményt Az alliteráló „zengő zivatar” nyögése, ordítása, jajga-
hozó üzenetet tudták megérteni. tása, sírása és bömbölése a halmozás eszközével uralja
A hét versszakos, formafegyelmet mutató költemény a szakasz elejét. A nemzeti szabadságharcot vérbe foj-
első strófájának önmegszólítása a költői ént a tétlen- tó Habsburg erőszak gyilkos viharral való azonosítá-
séget elűző alkotásra ösztönöz. Ebben a metaforikus sa az Előszó című költeményben is jelenlévő poétikai
öntükrözésben a cigány alakja a versbeszélő metafori- eszköz. A következő sor a magyar sorstragédia mellett
kus megfelelője, a hegedülés, a zene pedig a költészet a krími háborúra is utal: a pillanatképben a meghalt
fogalmi párja. A versírás láthatóan nem csupán belső és eltemetett Isten reszkető sírja jelzi a kataklizma
késztetés, hanem külső parancs is, olyan elvárás, ami- rettenetes erejét.
nek már előre megitta az árát a lírai én. A világosi fegy- A negyedik és az ötödik versszak a harmadikhoz
verletétel és az azt követő terror idején a közvélemény hasonlóan hanghatásoktól uralt két egység. Bennük
211
szöveggyűjtemény
a csak rövid időre felvillanó, látomásos képek soroza- magába visszatérő, önismétlő idő a mélypontból szük-
tának akusztikus jegyei jutnak érvényre. Az auditív ségképpen kiemel, ebből fakadóan az ádáz viharnak
igék (üvölt, sír, dörömböl, zokog) közös vonása, hogy egyszer vége lesz. Utána egy megtisztult, új világ élete
egytől egyig a szenvedéshez kapcsolódó jelentésele- kezdődhet el.
meket hívnak elő, tehát a történelmi tragédia szen- Talán ez a hit a záró strófa meglepő, nem várt fordu-
vedéstörténetének költői kísérőelemei. A negyedik latának filozófiai alapja. Az ódai magasságokba emelt
versszak költői kérdése az észlelői bizonytalanságot szakasz az elsőhöz hasonlóan az önfelszólítás „Húzd”
és döbbenetet fejezi ki. A következő versszak a meg- kifejezését az első és az utolsó sorban is használja. Ez
szólaló tapasztalatait egészen az ősi, biblikus történe- a kulcsszavak által teremtett keret az itt is meghivat-
tekig, az édenkertből való kiűzetésig és a Káin–Ábel kozott, körforgásszerű történelemszemlélettel von
testvérgyilkosságig, illetve a görög mitológia Promé- formai párhuzamot. Még úgy is, hogy a szakasz szán-
theusz-mítoszáig vezeti vissza. Ennek a művelődés- dékoltan nem a négy refrénsorral zárul. Az itt felhang-
történeti háttérnek az a szerepe, hogy a személyes zó, próféciaszerű mégis-remény a vész elmúltának
tapasztalat mellé olyan ősi, kultikus és transzcendens idejéről és a felcserélt logikai rendű megszemélyesítés
jelentéstartalmú példákat rendeljen, amik megerősí- elvérző viszályáról üzen. A vén cigány ekkor majd újra
tik a személyes megtapasztalást. A befogadó így azt lelkesedve muzsikál és örömzenéjével önmagán túl az
érezheti, hogy a magyar végzet igazságtalanul elszen- embereknek és Istennek is kedveskedik. A világ gond-
vedett sorscsapásokkal egyenértékű. jával akkor már gondok híján nem törődik. Dala ezért
Az utolsó előtti versszak a körforgásszerű történe- valóban örömittas, derűs bordalként fog megszólalni.
lemfelfogás logikai rendjét követi. A Föld vak („fény- Vörösmarty nagy verse és annak meglepő zárlata azt
telen”, „halott”) csillagmetaforája a teljes szerepvesz- a megrendítő lelkiállapotot mutatja, amelyben a ma-
tésről, a létértelem hiányáról beszél. A földgolyó sorsa, gyarság világosi tragédiája után a nemzeti közös-
hogy tehetetlenül a tomboló vihar áldozatává váljon. ségnek már csak irracionális reménye maradhatott.
A megszólaló a képet a vízözöntörténet ószövetségi A nemzetvigasztaló költőóriás is csak ebben a hitben
szövegkörnyezetébe helyezi. Így kapott, metaforiku- zárhatta le versbéli gondolatait és pályáját, az önfel-
san áthallásos kép közléselemei a jelen tomboló vi- adásban, a reményvesztettségben semmiképp. Vörös-
harának tisztító, a rosszat végleg elpusztító erejéről marty versének motívumai Babits Mihály Cigány a si-
szólnak. Vörösmarty történelemszemléletében az ön- ralomházban című művében élnek tovább.
Irány a szöveg!
1. Értelmezd A vén cigány című versben a refrén felszólítását!
2. Állapítsd meg, milyen többletjelentést hordoznak a költemény biblikus és mitológiai utalásai!
3. Figyeld meg a költemény záró versszakát! Állapítsd meg, mi lesz a költő és a művészet feladata az ünnepi, új
világban!
4 Fogalmak
kataklizma: pusztító természeti
Vitassuk meg! csapás, szörnyű esemény
„Véred forrjon mint az örvény árja,
Rendüljön meg a velő agyadban,
Szemed égjen mint az üstökös láng,
Húrod zengjen vésznél szilajabban,
Vörösmarty Mihály: A vén cigány
?
▶ Hogyan válhat a művészet az emberlét megmentőjévé a nehéz időkben
a?
Miként oldja fel az odalett emberi vetés tragikumát a művész és alkotás
212
szöveggyűjtemény
Petőfi Sándor pályája

Petőfi Sándor az egyik legismertebb magyar költő. Rövid életútja ellenére teljes életművet hagyott
maga után. Az 1848-as forradalomban és a szabadságharcban betöltött szerepét mindenki ismeri.
Hogyan jelenik meg Petőfi alakja nemzeti emlékezetünkben? Készíts gondolattérképet

a vele kapcsolatos ismereteid alapján!
Gyermekkora, Debrecenben című versében. Köz-

tanulmányai ben folytatta a versírást. Amikor
Petőfi Sándor 1823. január 1-jén egy kötetre való költemény elké-
született Kiskőrösön. Apja, Petro- szült, gyalog ment Pestre, hogy
vics István mészárosmester volt, kiadót keressen. Vörösmarty Mi-
anyja, a szlovák anyanyelvű Hrúz hály segítségével sikerült kiadat-
Mária férjhezmenetele előtt cse- nia műveit: megjelent Versek
lédként dolgozott. A család nem 1842–1844 című kötete. Szintén
sokkal Petőfi születése után Kis- az ő ajánlásával kapott segédszer-
kunfélegyházára költözött, kis- kesztői állást Vahot Imre lapjánál,
gyermekkorát itt töltötte a költő, a Pesti Divatlapnál.
így érhető, hogy ezt a várost is
„szülőföldjének” nevezi például Költészete
a Szülőföldem című versében. Pe- és szabadságharcos
tőfi a család anyagi lehetőségeitől szerepe
függően gyakran váltott iskolát. Pestre költözését követően termé-
Kecskeméten, Szabadszálláson, Sár- Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor keny korszak köszönt Petőfire:
szentlőrincen, Pesten, Aszódon és arcképe (1848) még ez évben megírja A helység
Selmecbányán tanult. A selmeci kalapácsát és a János vitézt, a kö-
líceumot akkor kellett otthagynia, amikor apja anya- vetkező években pedig egy regényt (A hóhér kötele) és
gilag tönkrement. Ezt követően nehéz, nélkülözések- egy drámát (Tigris és hiéna) is. 1845-ben felsőmagyar-
kel teli évek következtek a számára. Az apai támoga- országi útján már mint közismert, hallatlanul népsze-
tás hiányában alkalmi munkákból tartotta fenn rű költőt köszöntik, szinte mindenütt. Két sikeres év
magát. Rengeteget gyalogolt az országban. Több hely- után 1845-ben egy személyes-érzelmi válság idősza-
re elszegődött vándorszínésznek. Egy ideig a Pesti ka következett, amely viszont művészi szempontból
Magyar Színházban dolgozott statisztaként, majd há- igen termékenynek bizonyult: ekkor született Szalk-
zitanító lett Ostff yasszonyfán. 1839 szeptemberében szentmártonban a korábbiaknál filozofikusabb, bo-
katonának állt Sopronban. Mintegy két év múlva rúlátóbb költeményekből álló Felhők című ciklus.
gyenge fizikuma miatt leszerelték. 1841 őszétől im- A válságot a következő évben erős tettvágy váltja fel.
már saját döntéséből újra tanulni kezdett: a pápai kol- Megalapította a fiatal írók érdekvédő egyleteként
légiumban tanult. Itteni diáktársai között volt Jókai működő Tízek Társaságát, amelynek többek között
Mór, a későbbi író is. 1842-ben jelent meg első költe- Jókai Mór és Tompa Mihály is tagja volt. Arany János
ménye, A borozó. Ezt a verset még Petrovics néven Toldijának megjelenése után levélben köszöntötte
írta alá, viszont a néhány hónappal később megjelenő a szerzőt, majd szoros barátságba kerültek. Szerelmei
Hazám című versét már Petőfi néven jegyzi. Pénzte- közül három múzsáját nevezzük meg. Csapó Etelkét,
lensége miatt ismét félbehagyta tanulmányait, Po- akinek korai halála nagy fájdalmat jelentett a költő
zsonyba került országgyűlési másolónak, közben regé- számára. Az ő emlékének szenteli versciklusát: Cip-
nyeket fordított németből. 1843–1844 telét Deb- ruslombok Etelke sírjáról. Mednyánszky Berta iránti
recenben töltötte mint segédszínész, nagy nyomor- szerelme azért vallott kudarcot, mert az apa elutasí-
ban, betegségben. Ennek állít emléket az Egy telem totta a nincstelen költőt. Alakját Szerelem gyöngyei
213
szöveggyűjtemény
című ciklusa őrzi. Szendrey Orlai Petrich Soma:

Júlia viszont igent mondott: Petőfi Debrecenben (1844)
1847. szeptember 8-án össze-
házasodtak. A Júlia-szerelem Zoltán. Bem ekkor Petőfit őr-
remekművek sorát ihlette. nagyi rangra emelte, amelyről
1848. március 15-én Petőfi azonban később lemondott.
a márciusi ifjak vezéregyéni- A szabadságharc folyamán
sége és a forradalmi esemé- több helyen is járt Erdélyben.
nyek egyik meghatározó Feleségét és kisfiát Arany Já-
alakja volt. A forradalmat kö- nosék gondjaira bízta Nagy-
vetően azonban radikális szalontán. A harcok idején
nézetei miatt egyre inkább el- súlyos anyagi gondok gyötör-
szigetelődött, népszerűsége ték. Zoltánkát végül el kellett
jelentősen csökkent. A sza- hoznia Nagyszalontáról, és
badszállási képviselő-válasz- 1849 tavaszán szüleit is el-
táson súlyos vereséget szen- vesztette. A segesvári vesztes
vedett. Katonaként először csata után, ahol szinte civil-
Debrecenben szolgált, itt szá- ként, egyenruha, fegyver és ló
zadossá nevezték ki. Közben nélkül szolgált, 1849. július
gondoskodnia kellett idős 31-én eltűnt. Sírjának helyét
szüleiről és várandós feleségé- nem ismerjük. Petőfi irodalmi
ről. Később áthelyezését kérte Bem tábornokhoz Er- hatása óriási volt. Népszerűségét az is jelezte, hogy
délybe. Innen menekült a család a felbőszült románok a 19. század második felében számos petőfieskedő
elől Debrecenbe. Itt született meg a költő kisfia, Petőfi epigon jelent meg.
Irány a szöveg!
1. Hallgasd meg az Isten csodája című verset! Petőfi pályájának melyik pontján keletkezhetett a köl-
temény?
2. Berzsenyi Dániel melyik tanult versével rokon a mű központi üzenete?
3. Indokold a refrénsor üzenetét! Milyen magyar történelmi tapasztalatot erősít ez a verssor?
4. Mit üzen és milyen alkotói szakaszt előlegez meg a vers utolsó sora?
Fogalmak
4 vándorszínészet: településről
településre utazó színjátszás,
Vitassuk meg! a közművelés, a szórakoztatás
„S az volt derék, Hát mit tehettem egyebet? jellegzetes formája a 19. század
Ha verselék! Égő pipám második feléig; jellemzője a nagy
Ujjam megdermedt a hidegben, Szorítgatám, repertoár
És ekkor mire vetemedtem? Míg a fagy végre engedett.” epigon: jelentősebb alkotó vagy
Petőfi Sándor: Egy telem debrecenben irányzat eredetiség nélküli
követője; önálló mondanivaló és
▶ Vajon mit jelenthet a művészembernek az alkotás képessége? Mi ösz- formakincs/ formanyelv nélküli
tönzi őket művek megalkotására még a leglehetetlenebb körülmények szerző
között is?
214
szöveggyűjtemény
Petőfi korai költészetéből

Az irodalom toposzként használja az ég csillagait. Az emberiség közös, ősi tudatában is számos konkrét
és elvont jelentése van ezeknek az égitesteknek.
Milyen metaforikus jelentések kapcsolhatók a csillagokhoz? Te milyen hangulatokat

kötsz egy szép, csillagfényes estéhez?
A népiesség jegyében A négyökrös szekér

Petőfi Sándor első költői korszaka 1842-től, első versé-
nek megjelenésétől 1844-ig, pesti sikereiig tartott. Az 1845 őszén keletkezett A négyökrös szekér Petőfi
Első korszakának meghatározó versei a népiesség életképeinek szép példája. Alkalmi jellegét bizonyít-
jegyében születtek. Népdalstílusú, tehát dalformájú ja, hogy valóságos utazás hatására keletkezett: Petőfi
és népi témájú költeményeinek (gyakran népies 1845-ben vendégségben járt Borjádon egyik barátjá-
helyzetdalainak) sikerét jól mutatja, hogy közülük nál. A vers valóságos utazásnak állít emléket: azt az
több folklorizálódott, azaz szinte a népi közös ha- idillt idézi meg, amelyet a vendéglátó Sass család egyik
gyomány része lett, szájról szájra terjedő, különböző lánya, Erzsike és a költő tapasztalt meg egy ökrök von-
változatokban énekelt népdallá vált. Ezeket a költe- tatta szekéren. A két fiatal egymásba feledkezésének
ményeket a költő még Pönögei Kis Pál néven írta alá. pillanata és szépsége az elbeszélt történeten túl a köl-
Bennük jellemzően egy népi alak bőrébe bújva, az ő temény hangulatában köszön vissza. A négy nyolcso-
hangjukon szólal meg versbeszélőként, miközben ros versszakból álló, refrénes költemény szabályos és
vegytiszta, teljesen eredetinek tűnő, népies hangula- szimmetrikus szerkezetet mutat. Első két szakaszában
tot teremt. Híres népdala például a Befordultam a versbeszélői figyelem az utazás körülményeire irá-
a konyhára. A népköltészet iránti érdeklődés Petőfi nyul. Az itt még külső szemlélőként jelen lévő költői
egész pályáját végigkísérte, és politikai elképzeléseivel én a szöveg elején többes szám második személyben,
is összekapcsolódott. Ezen túl tökéletesen beleillesz- közvetlenül szól a befogadókhoz. Az általa elbeszé-
kedett a kor romantikus művészeti törekvéseibe is. lendő események helyszínét, a vidéket szembeállítja
Petőfi első időszakában gyakran írt zsánerverse- Pesttel, ahol efféle, regényesnek, azaz romantikusnak
ket. Ezek egy-egy népi típust ábrázolnak (például ju- bizonyuló dolgok nem történnek. A rövid, epikus tör-
hászt vagy betyárt). A döntő különbség a zsánerkép és ténet szerint egy úri társaság lassacskán utazott az
a népdal között abban van, hogy Petőfi népdalaiba ökrökkel vontatott szekéren valahol az országúton.
bárki beleélheti magát, csak a kifejezésmódjuk népies, Az éjszakai utazás romantikus leírását ezt követően,
a zsánerképek/ életképek viszont tárgyuk okán né- a második versszakban olvashatjuk. A minőségjel-
piesek: egy-egy népi típust állítanak elénk, mint pél- zők, a hasonlat, a megszemélyesítés, a szinesztézia és
dául a Megy a juhász a szamáron… és A szerelem, a metafora adta, erőteljes képiség mellett más érzék-
a szerelem… című versek. Petőfi népies költészete területeket is érint a részletező leírás. A jellemzően
hangulatlíra, melynek dalai tudatos ízlésvilágot és romantikus költői eszközök megszakadt felhőket, éj-
értékrendet tükröznek. Önmagukban tiltakozást je- jeli temetőben botorkáló hölgyet és holdfényt ábrázol-
lentettek a herderi jóslat és a korabeli biedermeier nak, valamint a kalmárral (kereskedő) azonosított és
műköltészet sablonossága ellen. A divatos formák megszemélyesített szellőt, ami a füvektől vett illatot.
közhelyeivel és mesterkéltségével szemben természe- A versszakzáró két refrénsor megtöri a megszólalás
tességet, eredetiséget, valamint mindenki által köny- menetét, lelassítja az utazási és az elbeszélési sebes-
nyen megragadható élethelyzeteket és érzéseket jele- séget.
nítettek meg. A népies Petőfi verseire az egyszerű A harmadik versszak a szöveg második szerkezeti
nyelvhasználat, a dalforma, az ütemhangsúlyos ver- egységét nyitja meg. Benne a versbeszélő már egyes
selés, a természetesség és a könnyed, tréfálkozó szám első személyben, az addig bemutatott esemé-
hangnem volt jellemző. A korszak legnagyobb alko- nyek részeseként jelenik meg. Ő is ott ül a szekéren és
tása a János vitéz című elbeszélő költemény. a társaság tagjaival utazik.
215
szöveggyűjtemény
A történések és az érzelmek számára kitüntetett a költői kérdés megismétlődik. Ez az ismétlés veze-

szerepére szemérmesen finom megnyilatkozása utal: ti vissza az elbeszélés szálait a refrén előtti ponthoz.
„S valék szomszédja épen Erzsikének”. Ettől a közlés- A költői én ekkor meg is magyarázza a csillagválasztás
től fogva a megszólaló figyelme előbb osztott, majd okát: megszólalásában a szerelem és a sors tűnékeny,
befelé, önmagukra irányulóvá válik. Kettejük tér- kiszámíthatatlan természetével érvel. Arra utal, hogy
beli és lelki-hangulati elkülönülését az ők-mi gram- az emberi élet legszebb pillanatai elmúlnak ugyan, de
matikai különállása is jelöli. Míg a társaság dalol és az emlékezés képességével magunkban mégis örökre
beszélget, a versbeszélő csendben ábrándozik. Ezt megőrizhetőek. A csillag így tehát éppen ennek az em-
követően rövid, bátortalan, eldöntendő kérdésével lékőrzésnek válik mindkettejük számára érzékelhető,
„Ne válasszunk magunknak csillagot?” az érzelmeivel önmagán túlmutató jelképévé.
körülvett lányhoz fordul. Megszólalásával a tiszta, éj- Hogy a szekérúton a két ember egymásba feledkezé-
jeli ég gyakori látványelemét, önmagán is túlmutató se után mi történt, arra csak szövegbeli utalások révén
jelképét, a csillagot keresi. Egyetlen közös csillagot. következtethetünk. Az epikus történet vége a befo-
Az érzelmi fellángolás pillanatainak tanújaként is ér- gadó számára csak sejthető. Hiszen a költő és Erzsi-
telmezhető vezércsillagot. A versszakzáró refrénsorok ke végül választottak maguknak csillagot. Egy olyan
a szöveg előrehaladásán túl az utazás idilli életképét is csillagot, ami az egész világon csak kettejüknek jelenti
szándékosan akasztják meg. Arra tesznek kísérletet, ugyanazt, mégpedig egymást. A költeményt záró ref-
hogy megállítsák, rögzítsék és kinagyítsák azt a tö- rén a hétköznapiságba vezeti vissza az abból kiemelke-
kéletesnek tűnő, de múlékony pillanatot, amelyben dő egyediséget. Egy szekérút szokványos pillanataiba
két ember a csillagos ég alatt a legtisztább érzelmek- zárja a soha meg nem ismétlődő, teljesen egyedi fel-
kel fordul egymás felé. A szöveg utolsó versszakában lángolást.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el A négyökrös szekér című verset a szöveggyűjteményben! Gyűjtsd ki és nevezd meg az éjjel roman-
tikus leírásának költői kifejezőeszközeit!
2. Mi lehet a szerepe annak a késleltetésnek, ami a versbeszélőt csak az esti utazás körülményeinek bemutatá-
sa után mutatja a társaság tagjai között?
3. Milyen, az emberi összetartozást is szimbolizáló jelkép olvasható a második versszakban? Mi a viszonya en-
nek a jelképnek a csillaghoz?
4. Mit üzen a versbéli csillag a mulandóság és a végtelenség viszonyairól?
Fogalmak
4 népies helyzetdal: olyan lírai dal,
Vitassuk meg! amelyben a költő magát egy népi
alak szerepébe bújva, az ő hangján
„A csillag vissza fog vezetni majd megszólalva ábrázolja
A mult idõknek boldog emlékéhez,
zsánervers: a tárgyát a mindennapi életből
Ha elszakaszt a sors egymástul minket.”
merítő, egy hétköznapi karaktert vagy
S választottunk magunknak csillagot.” életképet bemutató költemény
Petőfi Sándor: A négyökrös szekér
életkép: olyan irodalmi vagy
▶ Vajon valóban képesek vagyunk az emlékezetünk segít- képzőművészeti műfaj, amely
ségével a történéseken túl akár érzelmeket is megőrizni? a hétköznapi élet egy jellemző
Hogyan befolyásolhatja boldog életszakaszainkat az a tu- eseményét vagy helyzetét ábrázolja
dás, hogy a létezésben minden múlandó? Mire taníthat
ez meg bennünket?
216
szöveggyűjtemény
Petőfi Sándor eposzparódiája:

A helység kalapácsa
A helység kalapácsa úgy kelt komikus hatást, hogy felidézi az eposzok jellemzőit, de eltorzítja őket.
Ráadásul ezt a torz formát nem eposzi tárgyra, hanem egy kisszerű kocsmai eseményre alkalmazza.
Ahhoz, hogy valóban megértsük a mű komikumát, tisztában kell lennünk a kifigurázott műfaj, az eposz
jellemzőivel.
Idézd fel a homéroszi eposzoknál megismert eposzi kellékeket! Lehetőleg említs egy-
egy példát is az Iliászból vagy az Odüsszeiából!
A helység kalapácsa lomi „fogságából” való szabadulása olyan történeti

elemek, amelyek nyilvánvalóan nem illenek a műfaj
Petőfi A helység kalapácsa című, 1844-ben keletke- magasztosságához. Csakúgy, ahogyan a Petőfi által
zett, Hősköltemény négy énekben alcímet viselő al- használt állandó eposzi kellékek sem, melyek szintén
kotása az eposzparódia vagy komikus eposz műfa- kiforgatva, eredeti jellegzetességeiktől megfosztva
jába tartozik. A költő egyetlen művét sem támadták vannak jelen a műben.
a korabeli kritikusok annyira, mint ezt. Az epikus ver- A történet in medias res egy „Ámen!”-nel kezdő-
ses alkotás Petőfi népies költői indulásának szellem- dik. Ezt követően találkozhatunk az invokációval és
ében fogant. Szövege lényegében az életképek vagy a propozícióval. Az elbeszélő azonban a múzsa segít-
zsánerversek megteremtett hagyományát folytatja ségül hívása helyett hálálkodik az isteneknek „ritka
az életműben. tüdeje” miatt, tehát nem alázatosan kér, hanem ön-
Az eposz az irodalomtörténet egyik legmagasz- hitt és szerénytelen. Csakhogy a „tüdő” mint a köl-
tosabb műfajaként a klasszicizmust követő roman- tői képesség metaforája gúnyosan kétértelmű: sejteti,
tikában már nem bírt olyan jelentőséggel, mint hogy a szerző a hangerőn kívül egyéb képességgel
korábban. Talán ezt a tényt jelzi a Csokonai Dorottyá- nem is bír.
jával megteremtett, magyar vígeposzi hagyaték Petőfi- A tárgymegjelölés szerint „csatavész”, „harci mo-
féle továbbvitele is. A helység kalapácsának komi- raj” a téma. E fennkölt kifejezések olyan, nagy hord-
kuma elsősorban a nyelvi-stilisztikai és a tartalmi erejű hadi vállalkozást sejtetnek, amilyeneket az igazi
széttartásból fakad. Hiszen a műalkotás témája és fő- eposzok verselnek meg. Komikus ellentétben áll ezzel
hősei nem felelnek meg a klasszikus eposzok magasz- a kisszerű cselekmény: a falusi perpatvar.
tosságának és emberfeletti hőseinek, sem pedig a mű Seregszemlével (enumeráció) találkozunk a II.
narrációs sajátosságainak. Míg a szereplők túlzottan is ének „Jelen volt…” kezdetű szakaszában. A szerep-
köznapiak és kisszerűek, az elbeszélői megszólalások lők azonban nem hősök, hanem nagyon is átlagos,
többnyire a hagyományos eposzok magaslatait idézik. sőt kisszerű figurák, kocsmai zenészek. „Ez vésznek
A mű dilettáns elbeszélője – aki nem veszi észre, hogy előjele” kifejezés révén a szövegben formálisan elő-
eposzparódiát és nem eposzt hoz létre – ugyanis maga reutalással van dolgunk. Komikus, hogy a vészjel-
is Petőfi nevetséges teremtménye. Ez a komikus hatást ként felhozott természetellenes jelenségek nagyon is
keltő szembenállás az alkotás címének és alcímének természetesek: a lebukó nap piros és a két juhbőrön
a viszonyából is kiolvasható. összevesző kutya egyaránt valószerű elemek. A mi-
tológiai apparátus felvonultatása gyanánt pedig „föl-
Kiforgatott eposzi kellékek döntúli izékről” szól az elbeszélő.
Petőfi eposzparódiájának tárgya egy falusi kocsmai Nem hiányoznak az eposzi állandó jelzők és a ter-
verekedés, ami Szemérmetes Erzsók ötvenötéves bá- jedelmes eposzi hasonlatok sem, de vagy eljelenték-
jaiért tör ki széles tenyerű Fejenagy, a falu kovácsa és telenítik, vagy túldimenzionálják a jelzettet, illetve
a lágyszívű kántor között. A komikus, tömegvereke- a hasonlítottat. A „széles tenyerű Fejenagy” például
désbe torkolló jelenet és előzménye, a kovács temp- emlékeztet a „hosszúlábú Akhilleuszra”, csakhogy
217
mulatságosan kisszerű ahhoz képest. „A béke barátja” A természet vadvirága
titulus viszont inkább illene Nesztórra, mint az árul-
kodós Bagarja csizmadiára. Az egyik hasonlat felleng- A vers 1844 decemberében íródott Pesten
zős, a másik lekicsinylő, amikor az első ének elején az és a Pesti Divatlapban jelent meg. A merész
elbeszélő így szól: „Mennydörgés? / Vagy kásának for- hangvételű költemény – ahogyan alcíme is
rása fazékban?… / Nem! / Ott ember hortyog.” mutatja – (Dardanus-féle kritikusaimhoz) tulajdon-
A perpatvar és a hűtlenséget leleplező megoldás képpen válaszként született azokra a támadásokra,
deus ex machinájában pedig amazontermészetű amelyekkel az akkor még nem befutott, alig ismert
Mártát láthatjuk. Az állandó eposzi kellékeknek ez költőt illették. A mai olvasó számára már szinte ért-
a tudatos elértéktelenítése a szereplőket, tulajdonsá- hetetlennek tűnik, mit kifogásoltak a korabeli kriti-
gaikat és élethelyzeteiket is jellemzi: az elbeszélő őket kusok a színre lépő Petőfi költészetében, akik a költő
gyengeségeikben, iszákosságukban, együgyűségük- formabontó ízlésvilágát durvának, sokszor sértőnek,
ben és nevetséges vágyódásaikban ábrázolja. alkotásainak mondanivalóját pedig nehezen érthető-
nek tartották. Petőfi az ellene indult, Dardanus álnév
Nevetségessé tett eposzi nyelv alatt megjelent, főként A helység kalapácsát támadó
A helység kalapácsa nemcsak az eposzi kellékeket hadjáratra A természet vadvirága című korai ars po-
forgatja ki, hanem az eposzi nyelv paródiáját is adja. eticájával válaszolt.
A valódi eposzhoz illő fennkölt, patetikus stílust nem A vers felütése felháborodott, merészen szókimon-
várt köznyelvi kifejezések törik meg. A legmulatsá- dó versbeszélőt mutat. Megszólításában kritikusai-
gosabb talán a szemérmetes Erzsók tekintetéből áradó hoz fordul és „hitvány ebek”-nek nevezi őket. Ehhez
vallomás: „Ártatlan vagyok én, / Mint az izé.” Az okta- a metaforához a kutyák jellegzetes tevékenységeit ren-
lan túlzás is hasonló hatást kelt: „Éles eszével átlátta… deli. Az ugatás és a harapás állati gesztusait azonban
’Bezártak’…”. Ugyanilyen meghökkentő az ellentétes átvitt értelemben használja és ez a fogalomhasználat
képzetek összekapcsolása, például: „És… de hova ra- (ellenség – eb) allegorikusan is uralja a nyitó verssza-
gadál? / Oh felhevülésnek / Gyors talyigája!” kot. A versbeszélői pozíciót kijelölő felütést a lírai én
A műben az eposzokra jellemző burjánzó jelzős költői hitvallása követi. Ez az ars poetica a költészetet
szerkezetek, körülírások és ismétlések karikatú- természetes, tehetségből fakadó, szabad alkotói tevé-
ráját is megtaláljuk. A „kétszárnyú seregélyek” szó- kenységnek fogja fel, miközben elutasítja a szabálykö-
kapcsolat például értelmetlen, semmitmondó voltával vető, tanult költői magatartást. A szakasz végén az első
kelt nevetséges hatást. A körülírásokat pedig olyan versszak zárósorai megismétlődnek; ez a refrén az első
fontoskodó, dagályos metaforákkal karikírozza ki Pe- három strófa azonos gondolati végkövetkeztetését zár-
tőfi, mint a következők: „Lelkem hüvelyét” (értsd: tes- ja le. Metaforája vadvirágnak mutatja a költői ént, aki
temet); „egyikével / Feje ablakinak” (értsd: szemével); a kötöttségektől mentes, korláttalan természetben fel-
„Az orra alatti nyíláshoz” (értsd: szájához); „Testépü- tűnve csak a kiválasztottaknak jelent szépet és értéket.
letének / Élő oszlopain” (értsd: lábain). Az eposz sze- A harmadik szakasz ismét a megszólítottakhoz for-
replői beszélő neveket viselnek, amik vagy foglalko- dul. A gúnyosan vádló költői hang bennük figurázza
zásukra, vagy jellemző tulajdonságaikra utalnak ki halmozott jelzőkkel (gyönge, kényes, romlott) azt
(széles tenyerű Fejenagy, amazontermészetű Márta, a földhözragadt, képmutató magatartást, ami saját köl-
szemérmetes Erzsók). tészetének modern, friss hangját utasítja el. A versszak
a Petőfi-líra jó ízlésű pártolóival ellenpontozza a kri-
Az eposz verselése tikusok véleményét. Az összegzésként és következte-
Petőfi A helység kalapácsának verselésében is köve- tésként is felfogható refrén a költői öntudat hangját
ti az antik időmértékes mintát, mégis – szándékos visszhangozza. A költemény zárlata az alaptalan kri-
eljárásként – alig használ művében tökéletes hexa- tikákkal nem törődő, független alkotói szellem nevé-
metert. A verselés tudatos megtörése a stílusparódia ben szól. A köznyelvi elemekből is építkező versszak
eszköze az eposzparódiában. Ez az eszköz, csakúgy, („Ugysem sok gyümölcsü munka: / Falra borsót hány-
mint az állandó eposzi kellékek parodizálása és a tárgy notok”) elhatárolja a lírai ént a kritikus hangoktól.
kigúnyolása a romantika dagályosságának kritikája, A felfogásbeli vitát lezártnak tekinti. A refrénvariáns
egyben a művészi szabadság kifejeződése is a költői „tövisei” a kritikai hangok újbóli támadását előzik
pályán. meg, miközben az „én” egyes szám első személyének
218
szöveggyűjtemény
244., 223. oldal A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMA
uralkodó határozottsága zárszóként tesz pontot a köl- meg. Azt üzeni, hogy a klasszicista költői hagyományt
tészetfelfogások vitájára. és művészeteszményt a költő pályára lépésének idején
Petőfi szabad szellemű és független, öntudatos hangú már meghaladta a kor. Minden szavával a romantika
költeménye azonban formailag árnyalja a vers legalap- művészi szabadságának követendő felfogásáról beszél.
vetőbb üzenetét, ugyanis a francia eredetű, refrénes
sanzonok sémáját követi. Minden vád ellenére ugyanis Fogalmak
Petőfi tudós költő is, akinek poétikai ismeretei alapos
karikatúra: humoros vagy gúnyos célú, elsősorban
elméleti tudásról árulkodnak. Ars poeticája a szabály- képi ábrázolás, de írott formája is ismert, amely egy
követés szükségességét tagadva követ formát és sza- ember jellegzetes vonásait vagy egy bizonyos jelenetet
bályt, így a költemény ezen a ponton saját magát cáfolja szándékosan túlzó módon, torzítva mutat be
Irány a szöveg!
1. Olvasd el A helység kalapácsa részletét! Milyen cselekmény áll a paródia középpontjában? Mennyiben em-
lékeztet ez az eposzi hagyományokra?
2. Milyen beszélő neveket találsz a műben? Hogyan befolyásolják az állandó jelzőkkel teleaggatott beszélő ne-
vek a hősalkotást?
3. Keress a szemelvényben felesleges jelzőket, amelyek csak az eposzokat imitálva kerültek be a szövegbe, s az
nélkülük is érthető lenne!
4. Hol találsz a szövegben stílustörést? Keress példákat arra, amikor a fennköltnek induló hangnemet alpári
váltja föl!
5. Mulatságos a szövegben a hasonlatok, metaforák ké�elé húzása: amikor az egyik tag pátoszát a másik tag
útszéli stílusa vagy hétköznapi, néha közhelyes tartalma zúzza szét. Idézz belőlük!
6. Készíts táblázatot a különféle eposzi kellékek parodizálásáról! Gyűjts homéroszi példákat, és azok Petőfitől
származó „megfelelőit”! Az Iliász és az Odüsszeia részleteit megtalálhatod a kilencedikes szöveggyűjtemény-
ben, vagy a teljes műveket az interneten, a mek.oszk.hu-n.
7. Állapítsd meg, hogyan viszonyul A helység kalapácsa „hazatéréstörténete” az Odüsszeia hazatéréstörténe-
téhez!
8. Olvasd el A természet vadvirága című verset is! Magyarázd meg, mit jelenthet benne az „ép ízlés” kifejezés!
Milyen tartalommal tölthető meg ez a szókapcsolat?
9. Mit üzenhet a megszólíto� többes szám és a versbeszélői egyes szám viszonya a költői hang ismeretében?
10. Milyen többletüzenete van a vers zárszavának?
4
Vitassuk meg!
„Szeretnek az istenek engem, Melly a csatavészek
Rémítő módra szeretnek: Világrendítő dúlakodásit
Megajándékoztanak ők Illendőn elkurjantani képes”
Olly ritka tüdővel, Petőfi Sándor: A helység kalapácsa
Petőfi gúnyt űzött az irodalomtörténet
▶ Vajon milyen korabeli üzenete lehetett a nyilvánvaló ténynek, hogy
atták a befogadók az eposzparódiát?
egyik legmagasztosabb műfajából, az eposzból? Milyen pontokon támadh
mértékig?
Szerinted van helye a művészetben a polgárpukkasztásnak? Ha igen, milyen
219
A válságkorszak ciklusai
A művészek – éppen azért, mert olyan felfokozott módon vannak jelen a világban – gyakran élnek át
válságos periódust, gyakran produkálják a kiégettség tüneteit. Petőfi válságkorszaka – amelybe szerel-
mi kudarcai is belejátszottak – mindig nagy hangsúlyt kap életútjának bemutatásában, s méltán, mert
nagyszerű versei születtek ebben az időszakban.
Lehetséges volna, hogy a gondok, a bajok és a fájdalmak különösen is termékenyek

művészi szempontból?
Válság vagy fordulat? Fa leszek, ha…

A kezdeti sikereket egy 1845-től 1846 tavaszáig tartó
válságkorszak követte Petőfi életében. Ez az őt ért ne- A Szerelem gyöngyei című, 39 versből álló, 1845. ok-
gatív kritikákra, a Nemzeti Színházhoz benyújtott, tóber 20-án megjelent ciklus udvarló költeményeit
Zöld Marci című darabjának visszautasítására, magán- Mednyánszky Bertához írta a költő, de a gazdag jó-
életi, szerelmi kudarcokra, valamint a saját költészeté- szágigazgató lányától kosarat kapott. Ebben az időben
vel való elégedetlenségre vezethető vissza. Ebben az keletkezett versei inkább a szerelmi költészet formá-
időszakban három versciklust írt. A Cipruslom- lódásának mozzanatait mutatják, hiszen a költő Med-
bok Etelke sírjáról című ciklust egy romantikus végle- nyánszky Berta személyében is olyan múzsát válasz-
teket valóra váltó esemény ihlette. Egy feltűnően szép tott magának, aki végül elérhetetlennek bizonyult.
tizenöt éves lány, Csapó Etelke, akivel a huszonkét A szerelmi lírai kiteljesedéséhez ugyanakkor feltehe-
éves Petőfi Vahot Imre rokoni körében ismerkedett tőleg elengedhetetlen volt a vágy, a remény, a kétség,
meg, 1845. január elején váratlanul meghalt. A költő a csalódás és a gyász érzéseinek megtapasztalása.
vonzódott a lányhoz, s három hónapon át siratta elégi- A vágyakozást lírai keretbe foglaló versciklus leg-
kus költeményekben. A ciklus verseinek túlnyomó ré- szebb darabja a Fa leszek, ha… kezdetű költemény,
sze a szentimentalizmus már akkor is kopott közhelye- amelyben a költő és szerelmese új és új alakot öltve
ire épül, de néhány jól sikerült alkotást is találunk kergetőznek egymással. A költemény műfaja né-
közöttük. A Ha életében… kezdetű vers például hatá- pies műdal, melyből ez alkalommal hiányoznak az
sosan adja vissza a ravatal előtt álló ifjú megrendülését. életképszerű elemek. Az udvarló költemény legfel-
tűnőbb és többszörösen is-
mételt jegye az az átváltozás,
amelyben a versbeszélő a fa,
a virág, a harmat és a csil-
lag képeiben tűnik fel. Ezek
a motívumok a szeretett nőhöz
rendelt metaforikus képekkel
együtt a népköltészet jellegzetes
formai elemeit idézik. A min-
dössze kétversszakos dal költői
bravúrját az alapvetően nomi-
nális stílusú szöveg lendülete
adja. Ez a dinamika többek kö-
zött a mondatszerkesztés ket-
tősségének, a párhuzamoknak
és az ellentéteknek köszönhető.
Az első versszak feltételes mel-
lékmondatai a páratlan sorok-
A szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékház ban második tagmondatként
220
szöveggyűjtemény
szerepelnek és a szeretett nőalak- és metaforikus átváltozás-motívu-

hoz kapcsolódnak. A páros sorok ma ismét feltűnik. A mennyország
feltételes mellékmondatai ezzel egén fényeskedő csillag képe a sze-
szemben első tagmondatként relmet az abszolút értékek magasla-
jelennek meg és mindig a vers- tába emeli. A szeretett nő pokollal
beszélőre utalnak. Ezt a jelensé- való feltételes azonosítása és a hoz-
get egészíti ki az igeidők tudatos zá kapcsolt versbeszélői kárhozat
használata, ami a női alakban említése ugyanezt a célt szolgálja.
a jelent, a férfi megszólalóban Arra utal, hogy az egybeforrás vá-
a jövőt, a még be nem teljesültet gya még a pokoltól való félelemnél
fejezi ki (pl. „Fa leszek, ha fának is jóval erősebb emberi érzés. Ezt
vagy virága”). Ehhez a nyelvi szer- a szövegből kibomló üzenetet erő-
kezethez a felhasznált képek kü- síti a szakasz párhuzamos szerke-
lönleges módon kapcsolódnak. zete is, amelyben a két eshetőség
A lírai én átváltozásai ugyan- – menny és pokol – teljesen azonos
is átírják a természet logikai formai kifejeződést nyer.
rendjét, hiszen nem lehet előbb Petőfi szerelemvágya a szöveg-
a virág, mint a fa és nem látszód- Iszó Miklós–Huszár Adolf: ben is látható módon tölti be a köl-
Petőfi -szobor Budapesten (1882)
hat a harmatcsepp sem, mielőtt tő egész lényét. A képek közötti
a hajnali napsugár megvilágítaná. Ez a lehetetlennel szökkenések sodrása, az alkotói képzelet kilengései azt
való nyelvi játék kettős üzenetet hordoz: utal egy- a kétséget erősítik, hogy az udvarló vers nem tölti be
részt a visszautasítottság lehetőségére, a kétségekre, célját: Berta nem fog hozzá menni feleségül. Ezt a két-
de megjeleníti a szeretett nőért mindenre képes férfi séget jelzi a komor verszárlat és az alkotás végére lelas-
alakját is. Ezzel a jelenséggel párhuzamosan viszont suló, elcsendesülő dinamika is.
az is megállapítható, hogy a férfi beszélő metamorfó-
zisai őt magát mindig hangsúlyosan az erő és a biz- A Felhők ciklus
tos támpont szerepében mutatják, akire a nő mindig A szorongó, bizonytalan, szomorú életérzésnek a le-
támaszkodhat: a képsorozatban fa tartja a virágot, nyomatát őrzik a Felhők-ciklus darabjai. 1845 novem-
a virág a harmatcseppet, a harmat a napsugarat. Te- bere és 1846 februárja között a szüleinél, Szalkszent-
hát mindig a férfi a bázis, a mellette lévő nő pedig mártonban időzött a költő, itt keletkezett a 66 rövid
a dísz. A nyitó strófa szerkezete e költői bravúrnak terjedelmű költemény. A versek meghasonlottságot
köszönhetően talán a keringő lépéseit, vagy a férfi és és önértelmezési bizonytalanságot tükröznek, hang-
nő önfeledt, könnyű kergetőző játékát jelenítik meg. vételük ebből fakadóan elégikus. Erre utalhat a ciklus
Azt a dinamikus mozgást imitálják, ahol a nő min- címe is, ami átvitt értelemben az ember borús, bánatos
dig előrefut, a férfi pedig beéri őt és átváltozásaival hangulatát jelenti. Ezekben a versekben Petőfi kerüli
a kedvében járva elébe lép. Így válik az első szakasz a zeneiséget, laza jambusokban, epigrammaszerűen
alapvetően nominális stílusa kedves, évődő, határo- fogalmaz. A szakírók korábban válságtermékekként
zott lendületté. Az egyesülés kimondott vágyának jellemezték e verseket, az újabb tanulmányok viszont
lendületévé. Benne az ellentétes irányoknak, tulaj- azok erényeit emelik ki, töredékességüket, lírai sűrí-
donságoknak és mondatszerkesztésnek köszönhető- tettségüket, elmélyült gondolatiságukat esztétikai for-
en a szerelem kettős természetét, a viszonzottság és dulatként értékelik.
az elutasítottság esélyeit láthatjuk, csakúgy, ahogyan
a férfi-nő kettőséből megteremtődő, a szerelemben A bánat? egy nagy oceán…
testet öltő egységet is.
A második versszak a földi szerelem érzését transz- A bánat egy nagy oceán…kezdetű költemény
cendens, keresztény tartalmú utalásokkal kapcsolja egy metaforapárral érzékelteti a bánat
össze. Ez a párhuzam az üdvösséghez vagy a kárhozat- és az öröm megtapasztalt arányát. A bá-
hoz hasonlóan a szerelem érzését is kétesélyessé teszi: nat óceánként, azaz reménytelenül nagy, végtelen és
elnyerhetővé és elveszíthetővé. A nőalak megszólítását feldolgozhatatlan élményként jelenik meg. Az öröm
követően az első szakasz szerkezete, igeidőhasználata metaforája ezzel szemben a gyöngy, amelyhez az apró
221
szöveggyűjtemény
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMA 223., 224. oldal
méret mellett a ritkaság, az értékesség és a törékenység nat-öröm, nagy-kis, óceán-gyöngy fogalompárokban

fogalmai is társulnak. A két kifejezés ezen túlmenően mutatkozik meg. Mögötte az az alkotói és magánéleti
birtokos viszonyban áll egymással: a gyöngy a szöveg- válság állhat, ami Petőfi sajátja volt a költemény meg-
ben az óceán részeként, mélységeiből felhozható kincs- írása idején. De jelentheti azt az általános emberi ta-
ként jelenik meg. Ez a grammatikai kapcsolat a me- pasztalatot is, amelyben a magában és a külvilágban
taforikusság révén az emberi élet aprócska, törékeny elbizonytalanodott ember dacol a lét keserűségével
örömeit a végtelen bánat egészéből kinyerhetőnek, a boldogság állapotáért. Ezt a hangulati és tapasztala-
abból levezethetőnek mutatja. Az azonosítások révén ti válságot a versforma szabálytalansága erősíti meg.
megfogalmazott tapasztalatot a vers két kérdése készí- Az eltérő szótagszámú sorok és a harmadik sor áthaj-
ti elő: a rájuk adott válaszok a lírai én gondolatainak lása a zaklatottság, a tökéletlenség és a megbomlott
kivetülését jelentik. A költemény záró mondata a so- egész képét kölcsönzik a költeménynek.
ráthajlás révén formailag is megtöri a bölcseleti gondo- A költemény léttapasztalatával Petőfi messze meg-
latot. Kezdő szava, a „talán” a gyöngyhalászként az élet előzte saját korát. Az elidegenedett, a bizonytalan
igazi értékeit kutató lírai ént bizonytalannak mutatja. létbe beleragadt ember toposza ugyanis csak jóval
Olyannak, aki a létezés kincseinek megszerzéséért so- később vált általánossá a modern európai és magyar
kat áldozva véletlenül mégis összetörheti a bánat mé- irodalomtörténetben. Ez a tartalmi és hangulati jegy
lyéből felhozott gyöngyöt, az örömöt. a költő pályáján is csak a Felhők ciklusban van jelen,
A mindössze négysoros, epigrammaszerű vers a későbbi pályaszakaszok alkotásaiban a jelenséget
szervező ereje az ellentét. Ez a tartalmi viszony a bá- már hiába keressük.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben a Fa leszek, ha… kezdetű verset! Nevezd meg a szöveg kapcsán, mit jelent
az udvarló költemény fogalma!
2. Milyen poétikai eszköz révén kerül az első versszak végére a legfontosabb versbeszélői közlés? Mi a befoga-
dóra gyakorolt hatása ennek az eljárásnak?
3. Miért ismétlődik a költemény végén az egyesülés első versszakbeli kifejezése?
4. Milyen hangszimbolikai sajátosságokkal rendelkezik a vers utolsó sora? Milyen stílushatást kölcsönöz ez a je-
lenség a zárlatnak?
5. Olvasd el A bánat egy nagy oceán kezdetű verset is! Állapítsd meg, költői kérdéseknek tarthatjuk-e a benne
szereplő kérdéseket! Válaszodat indokold!
6. Értelmezd az „össze is töröm” kifejezést a versbeszélői szándék szempontjából!
7. Állapítsd meg, milyen plusz jelentést kölcsönöznek a szövegnek a második két sor ajakkerekítéses magán-
hangzói!
4 Fogalmak
Vitassuk meg!
versciklus: önállóan is megálló
„A bánat? Egy nagy oceán.
költemények, amelyek
S az öröm? egybegyűjtve jelentek meg, és egy
Az oceán kis gyöngye.” nagyobb egységet alkotnak
Petőfi Sándor: A bánat egy nagy oceán…
▶ Vajon tényleg több az életben a bánat, mint az öröm? Mi alapján vo-
nunk egyenleget? Mi a bánat és mi az öröm fokmérője életünkben?
222
szöveggyűjtemény
Petőfi Sándor szerelmi lírájából

és hitvesi költészetéből
Petőfi legszebb szerelmes verseit hitvese, Szendrey Júlia (1828–1868) ihlette. 1846 szeptemberében
a nagykárolyi megyebálon ismerkedtek meg, s éppen egy évre rá tartották az esküvőt annak ellenére,
hogy Júlia apja, Károlyi gróf erdődi jószágigazgató hallani sem akart a házasságról. Júlia határozott,
lázadó karaktere is közrejátszhatott abban, hogy a házasság mégis létrejött.
Petőfi Sándor a hitvesi költészet megteremtője. Foglald össze néhány kulcsfogalom se-
gítségével, hogy miben különbözhet a hitvesi költészet az epekedő szerelmi költészet-
től, amelyről például Balassinál vagy Csokonainál tanultunk!
Reszket a bokor, mert… a párhuzam, ami a versszaknyitó természeti képek

és a hozzájuk kapcsolt belső, lelki folyamatok között
Petőfi Reszket a bokor, mert… kezdetű verse mutatkozik. A képi és gondolati párhuzam hangvétele
a költő Szendrey Júliának írt, 1846-os kel- nem fájdalmas, sokkal inkább beletörődő, lemondó és
tezésű szakítóverse. A költői szándékot Júlia elfogadó. A nyitó kép madárkától megrezdülő ága a Jú-
határozatlansága, döntésének halogatása indokolta. lia emlékére reszkető lélek kivetített, tárgyiasított meg-
Az egymástól Júlia szülei révén eltiltott szerelmesek felelője. Az észlelés, az emlékbe idézés érzelmi hatása
boldognak induló kapcsolata
többször is megrekedt a majd-
nem szakítás bizonytalansá-
gában. A fiatal lány ugyanis
maga sem volt tisztában saját
szándékaival, így érzelmeit
mindvégig rejtegette a köl-
tő előtt. 1846-ban Petőfi úgy
érezhette, érzelmeinek viszon-
zottsága illúzió csupán. Ekkor
fogalmazta meg Reszket a bo-
kor, mert… című versét, ame-
lyet levélként a szülői tiltás
miatt nem küldhetett el mú-
zsájának, így azt csak az Élet-
képek című lap januári számá-
ban közölhette. A költemény
végül azonban a lap révén Barabás Miklós: Szendrey Júlia arcképe (1848); Barabás Miklós: Petőfi Sándor arcképe (1845)
Júlia kezébe került, aki a ha-
tására végül Petőfi mellett döntött és beleegyezett tehát finom, alig érzékelhető állapotváltozás. A képi
a házasságba. Válaszát rejtjelesen, Sass Károly (Petőfi és gondolati párhuzam meglétét a mondatpár azonos
barátja) leveléhez csatolva küldte el. A kis cédulán az szerkezete erősíti. A megidézett kedves képét a versz-
„Ezerszer Júlia” felirat állt. szak a legfőbb anyagi értékkel, a gyémánttal azonosít-
A három azonos szerkezetű versszakból álló, kétüte- ja. Ez a romantikus túlzás Júlia figura etymologicával
mű hatos sorokból építkező, népies költemény műfaja kifejezett jelzőit („kicsiny kis leányka”) ellenpontozza.
dal. A népies jellegért a szövegben az ütemhangsúlyos A középső versszak szerkezete az elsőt idézi: itt a vízzel
verselés mellett a folklórból származó, jellegzetes ki- teli Duna természeti képéből a gondolatpárhuzam útja
fejezések is felelnek. A költemény fő szervező ereje az érzelmekkel teli versbeszélői szívhez vezet. A köl-
223
tői én szerelmi vallomása megerősítésre vár. Ez a tény szól. Petőfi életében ez az érzés meghatározó jelleggel
a szakítóvers különleges, nem várt fordulata, a versbe- bírt: tapasztalatában a romantika szabadságvágya
szélő érzelmeinek nyílt bizonyítéka. Azt igazolja, hogy tükröződött. A szabadság mellett a szerelem és a há-
a kötelék benne az elengedés szándéka ellenére él és vi- zasság a költő értékrendjében kiemelt helyet foglaltak
szonzást kíván. A használt virágszimbólum (rózsaszá- el: általuk, bennük az eszményi létezés tökéletessége
lam) és a szakaszt záró formula (apád-anyád) a nép- vált kézzelfoghatóvá.
költészet fogalomhasználatával él. Az utolsó versszak A Minek nevezzelek? című óda 1848 januárjában
felépítése szakít az első két szakaszéval: a természeti keletkezett. Címében is jól látható az a beszédszán-
képek párhuzama itt nincs versszaknyitó helyzetben. dék, amely a versbeszélő részéről az ifjú feleség, Jú-
Az évszaktoposzokban megjelenő képek csak követik lia lényegének nyelvi megragadására irányul. Ilyen
a megnyitott idő- és értékszembesítést, így a boldog- értelemben tehát a vers nem csupán szerelmes vers,
sághoz a nyár, a boldogtalansághoz pedig a tél idősza- hanem nyelvfilozófiai alkotás is. A szöveg öt azonos
kát társítják. A jelképek közül a tél ismétlődik, ami szerkezetű versszaka egy-egy egymondatos megne-
a versbeszélői lélekállapotok közül a magányra, az el- vezési kísérlet a címadó kérdés keretébe zárva. En-
hagyottságra helyez tartalmi nyomatékot. A vers zár- nek a megnevezésnek az igénye nem csupán költői
lata a reménytelen remény jelképe: a kétségek között akarat, hanem általános emberi törekvés is: a névadás
lévő megszólaló kettős kimenetelű élethelyzetet lát. mágikus erejében ugyanis szándékaink szerint mindig
Ebben az őt visszautasító nőre Isten áldását kéri, majd az elnevezendő személy, tárgy vagy jelenség eszményi
pozitív kicsengésként kéri ugyanennek ezerszeresét lényege köszön vissza.
a szerelmét mégis viszonzó Júliára. A költeményt záró A vers nyitánya rögtön megteremti azt a különle-
túlzás jutalma végül nem maradt el: Szendrey Júlia ges párbeszédes helyzetet, aminek befogadóként csak
a költői túlzás szavaival mondott igent Petőfi Sándor az egyik, a versbeszélői szólamát ismerhetjük meg.
házassági szándékára. A szöveg megszólítottja Júlia, akinek jelenléte ebben
a szakaszban a lelket jelképező testrész, a szem által ra-
Minek nevezzelek? gadható meg. A metaforikus képek sorozata egyetlen
versmondatban fejezi ki a végtelenséget. Ezt a távlatot
Petőfi szerelmi költészetének legszebb darab- a csillag- és az ebből kibontott patak-metafora erősíti.
jai az általa megteremtett hitvesi költészet A szakasz címadó költői kérdései bekeretezik a végtelen-
tárgykörébe tartozó alkotások. Ezek a versek ség tapasztalatát, hogy így próbálják megragadhatóvá,
túlmutatnak a magyar költészetben addig keletkezett emberi léptékkel felfoghatóvá tenni az élet legnagyobb
udvarló költeményeken: bennük a viszonzott szerelem érzelmi csodáját, a viszonzott szerelmet. Ezen túlme-
biztonságának és az örök összetartozásnak a hangja nően azonban a megnevezés nyelvi sikertelenségének
jeleként a szöveg és a költői próbálkozás folytatásáért is
felelnek. A második versszak szerkezete megegyezik az
elsőével: az egymásból kibontott metaforikus képek
Júlia tekintetét azonosítják Noé békegalambjával. Ez az
intertextuális bibliai utalás a tapasztalaton túlihoz és
az isteni békéhez közelíti a lírai én tapasztalatát. Ebből
a galambhoz köthető képsorozatból a bölcső vánkosá-
ig vezet a gondolati és poétikai út, ami így az új életet
és a biztonságot kapcsolja a szeretett nőalakhoz. A sza-
kasznyitó és -záró, keretet adó kérdések a második
megnevezési kísérlet kudarcát is jelentik. A harmadik
versszak az eddigi látványelemek után hanghatásokhoz
köti a nyelvi feladatot: a tavasz jelképének számító csa-
logány hangjait megidézve új érzékelési területhez kap-
csolja a költői próbálkozást. A szakasz fogalmi sémája
A koltói Teleki-kastély
224
szöveggyűjtemény
Szeptember végén
A magyar irodalom egyik legismertebb szerelmes verse a Szeptember végén.
A költeményt Petőfi 1847-ben, a nászútjuk során írta Koltón, a Teleki-kastélyban.
De meglepő módon a költeményből mégsem árad felhőtlen boldogság. A nyitó
versszak első négy sora máris egy kettősséget állít az olvasó elé: a nyíló virágok és zöldellő
fák, valamint a távoli havas hegytető ellentétét. A tájkép nyári és téli elemeinek szembeál-
lítása egyfelől a „de” kötőszóval, másfelől a még–már időhatározós szerkezettel történik,
ami a tél irányába való haladást hangsúlyozza. A szakasz következő négy sora azonos szer-
kezetre épül, a lírai én saját élethelyzetére vonatkoztatja a természeti képek ellentétét. A lát-
vány alkalmat ad a pillanatnyi fiatalság és boldogság ideiglenességével és mulandóságával
való szembesülésre. Ennek a tapasztalatnak a rögzítése nem marad meg a puszta párhuzam
szintjén: az évszak-motívumok – immár metaforikusan – a beszélőre vonatkozó sorokba
is beleíródnak („lángsugarú nyár”, „benne virít az egész kikelet”, „a tél dere már megüté
fejemet”). A szöveg a három évszak mellett (tavasz, nyár, tél) a hajszínre utaló ősz homoní-
miája (azonosalakúsága) révén a negyediket is felidézi („sötét hajam őszbe vegyül”). Miután
a természeti kép adta élményt egy rövid párhuzammal még egyszer összefoglalja („Elhull
a virág, eliramlik az élet …”), a második strófa a kedveshez fordul. A beszélő saját közelgő
halálát vizionálja. A szentimentalizmust idéző záróképben a lírai én a síron túl is szerelmet
esküszik, de egyszerre ki is fordítja a képet: nem az élő siratja a halottat, hanem megfordít-
va. A „halott” kesereg az érzelmek mulandóságán, hogy Júlia az ő halála után nyilván újra
szerelmes lesz. A költemény szépségéhez nagymértékben hozzájárul a verszene is: első-
sorban az anapestusokra épülő időmértékes sorok és a keresztrímek lüktető harmóniája.
a tavaszban, az újjáéledő természet látható jeleiben és előtti sorban jut el a hangulati csúcspontra. Itt a jelzett
a madárdalban próbálja megragadni a magát az életet szónak már három minőségjelzője is van „Édes szép ifjú
jelentő hitvest. Ám ez a kísérlet is elbukik, a megnevezés hitvesem”, ám a szakaszt és egyben a költeményt ismét
ezen módja is sikertelen marad. A szöveg lendülete ez- csak a megszokott költői kérdés zárja. A költői pró-
után a hitvesi csók valóságában keresi a megnevezhető- bálkozás tehát végleg elbukott. Júlia lényének értelme
ség kulcsát. Egy újabb érzékterületen tehát, ami a látás és megnevezetlen maradt. De miért? Vajon a magyar nyelv
a hallás után inkább a tapintással hozható összefüggés-
be. Az összeforrottság boldog pillanatait a versbeszélői
tapasztalat kitágítja és az örökkévalóság végtelenségébe
helyezi. Ám ez a perspektíva is kevés a költői vállalkozás
sikeréhez. A címadó kérdés ismét továbblendíti a szöve-
get és a nyelvi kísérletet. A vers zárlatában a befogadói
figyelem a feszültségkeltés eszközei révén koncentrálttá
válik. Ehhez mérten a szakasz szerkezete is megválto-
zik: a szöveg itt metaforák sorát villantja fel. Egyik azo-
nosítási próbálkozást a másik után. A szöveg terjedelmi
keretei sejtetik, hogy a kísérlet ideje Júlia lényegének
megnevezhetőségére véges. Ez a lélektani és térbeli kor-
lát magyarázza a költői képek sokaságát a versszakban.
A kétségbeesett alkotói szándék emellett a metaforákat
jelzős szerkezetekbe is foglalja, amely jelenség az utolsó
Pogány Gábor Benő: A Szeptember végén-szoborcsoport

Koltón (1998)
225
szöveggyűjtemény
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMA 224–225. oldal
eszköztára bizonyult kevésnek? Vagy Petőfi költői te- követően a feleség megszólítja a versbeszélőt, aki bár
hetsége volt elégtelen a vállalkozáshoz? A tizenegyszer nem válaszol, hallja a szeretett nő hangját. Kettejük
feltett kérdés önmagát válaszolja meg. Mégpedig abban egymáshoz fordulása a hitvesi csókban találkozik, ami
a bizonyosságban, hogy a kísérlet a hitves tökéletessé- a verszárlat elragadtatott, mindent betöltő örömében
gének a tükrében eleve bukásra ítélt, a női lényeg pedig nyugszik meg és oldódik fel végül.
megragadhatatlan és megnevezhetetlen volt. Mert nincs
az a nyelv és nincs az a költői tehetség, aki és ami képes Versforma
lenne a szó erejével kifejezni a kifejezhetetlent. Ezáltal A költemény versformája szabálytalanságot mutat.
vált Petőfi nyelvfilozófiai szándéka a világ egyik leg- Ezt a formajegyet a szöveg érzelmi túlfokozottsága ma-
szebb szerelmi vallomásává. gyarázza. Az egyenlőtlen terjedelmű sorok által ki-
rajzolt grafikai kép egy kezdetben kibomló, elterjedő,
Epikus jelleg majd nagyjából a szakaszok közepétől szimmetrikusan
A Minek nevezzelek? című versben a költői próbálko- visszahúzódó ívet rajzol ki. Ez a félkör alakzat vonalá-
zások egymásutánjában egy rövid epikus történet is ban a költői vállalkozásnak való nekibuzdulás fokozó-
kibontakozik. A feleségét szemlélő alkotó ugyanis sej- dó, majd rendre alábbhagyó lendületével párhuzamos.
teni engedi, hogy a szeretett nő jelenlétével való ön- A jellemzően rímtelen sorok a megnevezési szándék és
feledt és varázslatos szembesülés folyamatszerű ese- a nyelvi kudarc disszonanciáját fejezi ki. Az utolsó előt-
mény. Az eseménysor Júlia szemének megfigyelésével, ti sorok gondolatjelei pedig a félbemaradt kísérlet lát-
a szépségére való rácsodálkozással indul, majd a tekin- ható jegyeiként szerepelnek. Ez a formai szabálytalan-
tetek találkozásával folytatódik. Ezt a viszonzottságot ság az ódában a rapszódiára emlékeztető tulajdonság.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben a Reszket a bokor, mert… kezdetű verset! Gyűjtsd ki a versből az ismétlé-
sek szövegpéldáit! Milyen szerepük van ezeknek az alakzatoknak?
2. A vers mely részletei árulkodnak arról, hogy a versbeszélő képes elengedni a szeretett nőt?
3. Nevezd meg és értelmezd a túlzás kifejezőeszközeit a szövegben!
4. Olvasd el a Minek nevezzelek? című költeményt is! Milyen különbséget észlelsz a versszakok elején és végén
álló kérdések hangulatában, jelentésében?
5. Milyen jelentősége van a strófák 9. sora végén álló gondolatjelnek? Miért nincs ilyen az utolsó versszakban?
6. Keress a versben ódára és rapszódiára jellemző vonásokat!
7. Állapítsd meg, mi lehet a színek szerepe a versben!
8. Melyek a vers azon kifejezései, amik jelenségüknél fogva az örökkévalósághoz köthetőek vagy azzal kapcso-
latosak? Mit üzenhetnek ezek a kifejezések?
4 Fogalmak
Vitassuk meg! hitvesi költészet: a szerelmi
„Elhull a virág, eliramlik az élet... líra tárgykörébe tartozó
Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide! alkotások összessége,
Ki most fejedet kebelemre tevéd le, melyeknek múzsája az adott
szerző felesége
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?”
Petőfi Sándor: Szeptember végén
?
▶ Hogyan őrizhető meg a múlandó életben a tiszta szerelem örökkévalósága
Vajon miben több a szerelem az életnél?
226
szöveggyűjtemény
Petőfi Sándor forradalmi

látomásköltészete I.
Egy gondolat bánt engemet…
Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete új költői szerepeket jelölt ki a magyar irodalomtörténet-
ben: a lángoszlop-népvezér és a vátesz (látnok) szerepét. Az élet ezekben a szerepekben is Petőfit
igazolta, hiszen az 1848–1849-es eseményekben saját maga személyesítette meg a témában megszü-
letett költeményeinek üzenetét.
Szerinted milyen körülmények vagy helyzetek indokolhatják, hogy az ember az önér-

deket félretéve a közösség ügyében és javára járjon el? Mikor kell lemondanunk saját
szempontjainkról a köz érdekében?
A forradalmi látomásversek költője azonnal megragadja, hiszen a bántó, elutasítandó gon-

1846 tavasza újabb fordulatot hozott Petőfi költészet- dolat említése benne érezhetően magyarázatra szorul.
ében. A Felhők-ciklus elidegenedése után most világ- A felvetésre a válasz azonnal meg is érkezik: a versbe-
megváltó mártíromságra vágyik. A francia forra- szélő aggodalmát a természetes, lassú és értelmetlen
dalom történetét és egyes Marx előtti, korai, utópikus halál lehetősége hívta életre. Ennek a halálnemnek
szocialisták tanait tanulmányozva jutott arra a gondo- a részletező, a virág- és a gyertyaláng-hasonlatok-
latra, hogy egy világforradalom van eljövőben: „Már ban kibontott képei az értelmetlen, céltalan elmú-
vízözön volt, most egy vérözön kell, / Hogy megtisztuljon lást jelentik, amit a lírai én határozott felkiáltásban
a világ a szennytől” – írja egy levélben. Utópikus gondo- utasít el. A hasonlatok jelzői és mellékmondatai meg-
latainak középpontjában a szabadság állt, amely számá- törik a verskezdet lendületét és a szöveget lelassítva
ra a közjó megvalósulásának egyetlen lehetséges keretét oldják a felütés intenzitását. A természetes halál eluta-
adta. Ezt a szabadságot pedig csak egy vérrel tisztító, sítottsága ismétléses szerkezetekben, fohászként je-
világméretű forradalomban látta kivívhatónak. 1846- lentkezik „Ne ily halált adj, istenem / Ne ily halált adj
tól lírájában uralkodóvá vált a forradalmiság és a sza- énnekem!”. A következő metaforikus képek már a vá-
badság témája. Tettvágytól fűtött költeményei a közelgő gyott halálnem irányába mozdulnak el: a természet
forradalmat megjövendölő látomásversek, beszélő- vad erőitől sújtott fa és kőszirt megsemmisülése leg-
jük ennek megfelelően prófétai-látnoki költőszerepet ölt alább már látványos és küzdelmesen ellenálló. Ezzel
magára. E két motívum, a mártíromságé és a világfor- együtt még mindig kiszolgáltatott és passzív. Nem ne-
radalomé kapcsolódik össze egyik legszebb forradalmi héz belátni, hogy e két halál valójában kétféle élet lehe-
látomásversében, az Egy gondolat bánt engemet… cí- tőségét is jelenti: az átlagember nagy tettektől mentes,
műben. Forradalmi látomásversei és politikai költészete csaknem következmények nélküli és szükségszerűen
a Júlia-szerelem ihlette költeményekkel párhuzamosan „elfogyó” életét és a kiválasztott hős nemes célnak
íródtak, erről a kettősségről vall Szabadság, szerelem szentelt, tudatosan választott, önfeláldozó életét.
című költeményében. Az egytömbű költemény első szerkezeti egysége itt
lezárul. Az értékszembesítés második pilléreként a kí-
Egy gondolat bánt engemet… vánt halálnem kifejtése következik, aminek tartalmi
nyomatékát a látható terjedelmi többlet is mutatja.
Petőfi 1846-ban keletkezett költeménye a for- A szakasz látomásos gondolatiságát az előtte álló há-
radalmi látomásversek sorába illeszkedik. rom pont és a gondolatjel vezeti be.
Az értékszembesítő vers címe a költemény A forradalmi képsorozat egy feltétellel indul, ami-
nyitó sora, amit a benne szereplő tevékenység, a gon- nek teljesülése és következményei csak késleltetve je-
dolkodás látható jeleként három ponttal hagyott nyit- lennek meg a versszövegben. Ezután prófétai vízió
va a szerző. A szöveg felütése az olvasói figyelmet következik a világforradalomról: az elnyomottak és
227
szöveggyűjtemény
zsarnokaik ütközete adhat alkalmat a magasztos halál- által összetiport, mártírhalált halt katonaköltő teste
ra. Petőfi életművében egyedül itt lépnek síkra a rab- a kivívott diadal hősi emlékművévé válik. Ez tehát az
szolganépek „piros zászlókkal”, akik a zsarnokság ellen a kívánt és áhított halálnem, ami a vers hangulati csúcs-
a külön sorral is kiemelt világszabadságért küzdenek. pontján állva aztán megnyugtatja és ismét lelassítja az
A következő tartalmi egység a hősi halál látomá- addig látott felfokozott és dinamikus látomássorozatot.
sa és a végtisztességé, amelyben a korábban megnyi- A költemény záró szakaszát újabb gondolatjel vezeti
tott feltétel teljesülése, a megdicsőült halál romantikus be. Ebben a szabadságért vívott harc mártírjainak te-
képekbe foglalása található. Az indulatos „Ott essem el metési képei láthatók. A megnyugvás érzetét a verbá-
én, / A harc mezején” személyessége a világszabadság és lis tartalmon túl a hosszabb tagmondatok és sorok,
a közjó szent ügyéért életét áldozó mártírköltőt mutatja. a jelzős szerkezetek és a kettőzött mássalhangzók
A látványos képek mellett a szöveg itt a világforrada- lassító szerepe kelti. A szöveg zárlatában a harcos
lom harci hangjait idézi: a zörej-dörej zseniális rímbe hanghatások már nincsenek jelen, helyettük lassú te-
hozása, az acélos csengés és trombiták megszólaltatása metési zene szól. A hősöket örök és dicső nyugalomra
és a szövegrészlet erősen kakofón jellege a befogadói helyezik. A történelmi cél beteljesedett.
élményt teszik teljessé. Ehhez az összetett hatáshoz Petőfi verse egyetlen, hosszú, többszörösen össze-
a halmozások eszköze is hozzájárul, ami a „futó pari- tett mondat. Ezt az egy gondolatként, gondolatmenet-
pák” száguldásával együtt a szakasz dinamikájáért felel. ként is értelmezhető közlést formailag az egytömbűség
A mozgalmasság érzete és az auditív jelleg egy további keretezi. A szélsőséges és felfokozottan ingadozó vers-
költői bravúrban is megnyilvánul: az idetartozó sorok hangulat a műben váltakozó sorhosszúságokkal találko-
jellemző időmértéke az anapesztus, ami önmagában zik, hiszen a rapszódia műfaja, amibe a költemény be-
adja vissza a vágtázó lovak hanghatását. Így tehát a tu- sorolható, ezeket a formai és hangulati jegyeket kívánja
datosan használt időmértékesség jelentéshordozó meg. Az alkotást a legfőbb üzenetként és létértelemként
hangzóeszközzé is válik a szövegben. A harci lovak is felmutatott „szent világszabadság” jelszava zárja.
Irány a szöveg!
1. Milyen gondolati egységekre tudod felosztani az Egy gondolat bánt engemet… kezdetű verset? Adj címet az
egyes részeknek!
2. Mi lehet az első egység kulcsszava (a költő meg is ismétli)? Milyen szavak, kifejezések ellenpontozzák ezt
a következő részegységben? Miért?
3. Milyen természeti jelenségekkel ábrázolja a költő a ké�ajta halált? Melyik halált milyen erők segítik?
4. Milyen romantikus látomásokat, víziókat tartalmaz a vers? Mi jellemzi őket?
5. Keress példákat a következő retorikai alakzatokra: megszólítás, ismétlés, felkiáltás!
4
Vitassuk meg! Fogalmak
„S holttestemen át mártíromság: avagy mártírium,
Fújó paripák vértanúság; egy eszme érdekében,
Száguldjanak a kivivott diadalra,” nevében elszenvedett üldöztetés
Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet vagy halál
látomásvers: álomszerű látomás, vízió
▶ Milyen értékrendet mutatnak a fent idézett sorok? Vajon miért le-
képe lírai műben
hetetlen az élet a nemzeti szabadság és az igazságtalan társadalmi
viszonyok közepette? Milyen tartalmakkal és lehetőségekkel tölti
meg a szabadság az emberi életet?
228
szöveggyűjtemény
Petőfi Sándor forradalmi

látomásköltészete II.
A XIX. század költői, Fekete-piros dal
A Petőfi-költészet több jellegzetesen romantikus költőszerepet is megjelenít. A természet vadvirága című
vers például – mint láttuk – a természet szabad költőjének programját fogalmazta meg, aki szembeszáll
a természet vadságát megszelídítő, iskolás szabályokkal. Petőfi legkarakteresebb költőszerepe azonban
a népet vezető, a népért küzdő költőé. Ennek legismertebb megfogalmazása A XIX. század költői.
A vers Mózes alakját idézi fel, akiről tavaly az Ószövetség megismerésekor tanultunk.
Ki volt ő, kiket és hogyan vezetett, és mit vitt véghez? Fogalmazd meg néhány kulcsszó-
val, hogy milyen szerepet szán a költőnek, aki Mózest tekinti mintának!
A XIX. század költői sal. Az első versszak a társadalmi változásokat szolgáló

költészetet az önkifejező, kizárólag személyes érvényű
A XIX. század költői című költemény költészettel, a harmadik strófa a dinamikus, tettvágytól
(1847) Petőfi forradalmi költészetének ars fűtött költőt a gyáva, lomha költővel, míg a negyedik
poeticája. De elvei nem csak a saját költésze- strófa a hamis prófétákat és a további erőfeszítésekre
tére vonatkoznak. A cím is világossá teszi, hogy egy ösztönző, igaz prófétákat veti össze. A költői szerepek-
adott korszak költőire általában vonatkozó elveket fo- nek ez az ellenpontozó bemutatása a mindenkori befo-
galmaz meg. A költői hivatásnak a forradalmi prófé- gadót – így a költőtársakat is – állásfoglalásra készteti:
ciát tekinti: a költők Isten küldöttei, akik Kánaán felé a kínált magatartásformák között mindenkinek erkölcsi
vezetik a népet. Ő pedig e prófétaközösség kitüntetett alapon kell dönteni. A vers a jelent olyan kitüntetett,
tagjaként retorikus elemekben gazdag, jól felépített sorsfordító időpontként határozza meg, amelyben felér-
érveléssel fordul társaihoz. tékelődik a költő szerepe („Nagy munkát vállal az magá-
A váteszköltő szerepét, a vers tételmondatát rög- ra”). Ezt erősíti, hogy a szöveg a lantot, a költészet régi
tön az első strófa megfogalmazza. Ezt a 2–5. strófában metaforáját szentnek, azaz a hétköznapi használatból
egy érvelő-magyarázó rész követi, amely felszólítások, kiemelt, valamely magasabb cél érdekében lefoglalt esz-
felkiáltások, megszólítások révén intenzív hatást gyako- köznek nevezi. A személyes problémákat („saját fájdal-
rol a hallgatóságára, az utolsó szakasz pedig a teendőket, mad s örömed”) háttérbe szorítja a közösség szolgálata.
a konkrét költői programot fogalmazza meg. A vers érv- A versbeszélő hangja itt közvetlenül a címben foglalt al-
menete lehetséges költőszerepeket állít szembe egymás- kotókhoz szól: a hozzájuk intézett üzenet egyes szám
második személyű megfogalmazása félre-
érthetetlen értékrendi ajánlásokat közöl.
A második versszak a kor kihívását és
a költő feladatát egy ószövetségi párhu-
zammal teszi szemléletessé. Az egyiptomi
rabságból az ígéret földjére, a „tejjel-mézzel
folyó” Kánaánba Mózes vezetésével ván-
dorló zsidóságnak Isten egy lángoszloppal
mutatott utat. Amikor a vers ezzel a láng-
oszloppal azonosítja a költői szerepet,
akkor nemcsak népvezéri rendeltetését
Madarász Viktor: Petőfi halála (1875)
229
hangsúlyozza, hanem a költői hivatás isteni eredetét, jellemzi a költeményt, amely a hordozott üzenet isme-
küldetésességét is kiemeli. Ezt a költői szerepfelfogást retében leginkább a panaszdal vagy a gyászdal fogal-
ezért prófétaszerepnek, a jövőbe látó, jós képességek- mi-hangulati sajátosságaival mutat rokonságot. A cím
kel felruházott alkotói pozíciót pedig váteszszerepnek jelképes színei, a fekete és a piros közismert szim-
szokás nevezni. bólumokként a vért és a halált jelentik és kapcsolják
A harmadik szakasz az előzőkből az érvelő szerke- a dal műfajához.
zeten alapuló, jelszószerű felszólítással vonja le a kö- A látomáslíra tárgykörébe tartozó alkotás a nem-
vetkeztetést: „Előre hát mind, aki költő, / A néppel zethalál vízióját fogalmazza meg, melyben a szabad-
tűzön-vízen át!” Míg az első versszak csupán szükség- ságharc és a nemzet kilátásait – Kölcseyhez, Kisfaludy
telennek nevezi azt a költészetet, amely nem az általa Károlyhoz és Vörösmartyhoz hasonlóan – a mohácsi
hirdetett közösségi célokért harcol, a szöveg itt már vész következményeihez hasonlítja. A költemény fel-
megátkozza az „elmaradókat”. A szakasz zászlóval is ütésében a lírai én a magyar nemzetközösséghez for-
megidézett képei a mindent eldöntő, világméretű har- dul, őket szólítja fel a nemzeti zászló piros, fehér, zöld
cokra utalnak, melyekben utópisztikus célokért küzd színeinek cseréjére, feketére és pirosra váltására. A ha-
a szinte mitikussá növesztett, halmozásos alakza- tározott parancs indokát csak a versszakzáró, később
tokkal jellemzett („küzd, fárad, izzad”) nép. Hasonló refrénként is jelenlévő két sor fedi fel, hiszen bennük
szenvedéllyel figyelmeztet a szónok-beszélő a meg- a megszólaló tragikus látomásként a nemzethalált jö-
alkuvó „hamis próféták” jelentette veszélyre is, akik vendöli meg. A csak az 1848-as áprilisi törvények ál-
a harcot indokolatlannak tartják. tal hivatalosan elfogadott trikolor idejét a lírai alany
tehát máris lejártnak, használatát a vértelen márciusi
Az ígéret földje forradalom utáni májusban indokolatlannak látja.
A költemény különlegessége, hogy itt bontakozik ki A második strófa romantikus látképei a sziget és
legrészletesebben, hogy mit ért Petőfi az „ígéret föld- a vihar metaforáira épülnek. Az ostromló hullámok
jén”. Az ötödik versszak gondolatritmusa és mondat- bennük minden oldalról támadják a hazát, így a nem-
szerkesztése révén is felidézi Vörösmarty A Gutten- zetközösség teljesen védtelennek mutatkozik. A vers-
berg-albumba című versét. A küzdelem céljának beszélő erről többes szám első személyű megnyilatko-
elérését három feltétel teljesüléséhez köti: a „bőség ko- zásában, a hazával való teljes azonosulás hangján szól.
sara”, a „jognak asztala” metonímiáihoz és a „szellem A refrénsorok végkövetkeztetésként, a szakasz megál-
napvilága” metaforájához. Petőfi jövővíziója, a ja- lapításaiból levezetve hangzanak el. A keserű állapot-
vak egyenlő elosztását, a jogegyenlőséget és a műve- rajzot aktuális, politikai helyzetértékelés követi, ami
lődéshez való jog kiterjesztését sürgető utópikus kije- költői kérdésekben szembesít a nagypolitika cselek-
lentések Rousseau egyenlőségkultuszát és a francia vésképtelenségével. A kiélezett történelmi helyzetben
forradalom eszméit idézik. A feltételes mellékmonda- ugyanis nem lehet aludni, nem lehet gyanútlannak
tok és a főmondat felcserélt sorrendje a feszültségkeltés lenni. Az élethalálharc cselekvő, éberen őrködő veze-
eszköze a szövegrészletben. tést követel. A helyzet drámaiságát a szövegben a két-
A célok világos kimondása után az utolsó versszak szeresen elhangzó „mélyen” kifejezés mutatja. Az ér-
még egyszer – a kérdés retorikai eszközével is nyoma- velő szerkezetű vers következő szakasza a politikai
tékosítva – megerősíti az elvárt költőszerepet: „folyvást tekintetet a magasból a mélybe, a kormánytól a nép
küszködni kell”. A küszködni szó a küzdelem, harc irányába vezeti. Az önelemzés döbbent megállapításai
jelentés mellett a küzdelem elhúzódó idejét és a vele szintén alvó közösséget, felelős cselekvés hiányában
járó kínlódást, szenvedést is magában foglalja. Erre hamis biztonságérzetben mulatozó, sorsáról mit sem
a kilátástalanságra utalnak a vers záró sorai, amelyek sejtő, vagy azzal nem törődő nemzetet mutat. A refrén
várható „fizetségként” a harc eredményének „élvezete” ismétlésének tartalmi nyomatéka így ebben a versz-
helyett csupán a hősi halottnak kijáró tiszteletet ígérik. szakban is újabb érvekkel gazdagodik.
A költemény következő belső egysége történelmi
Fekete-piros dal párhuzamot von a kor jelenje és a magyar történe-
lem egyik legnagyobb kataklizmája, a mohácsi vész
Petőfi Fekete-piros dal című költeménye között. A két léthelyzet között az emberi magatar-
1848 májusában, a szabadságharc idején tásformák azonossága teremt közvetlen kapcsolatot.
keletkezett. Műfajmegjelölő címe dalként Az a közösségi méretű felelőtlenség és közöny, amely-
230
szöveggyűjtemény
ben az egyes ember pillanatnyi életöröme fölülírja rösre festett rónákat ábrázolnak és újbóli, ismét leg-
a nemzet legelemibb érdekeit és kiiktatja saját túlélé- alább háromszáz évig tartó, nemzetvesztő történelmi
séhez szükséges, önvédelmi ösztöneit. A gondolatot sorstragédiát jövendölnek. A refrénsorok az egyes sza-
a következő versszak viszi tovább, melyben a megszó- kaszok megállapításaira támaszkodva, a szöveg érveit
laló már a lemondás és a reményvesztettség hangján megerősítve kölcsönöznek tartalmi nyomatékot a szo-
beszél. A gondtalanság lepke-metaforája és a törökök morú helyzetrajznak. A költemény üzenetét visszhan-
elbődült oroszlánnal való szóképi azonosítása a ko- gozva, a retorikus szerkezettel együtt azt üzenik, hogy
rábban már megfogalmazott, önsorsrontó történelmi a haza sorsa a nemzet, végső soron pedig az egyes em-
tapasztalatot erősíti meg. ber kezében van. A mű ilyen értelemben, látomásos
A záró szakaszok nyitánya ismételve teszi fel jövendőmondásában elégikus hangvételű ugyan, ám
ugyanazt a költői kérdést („Hol lesz az új Mohács?”). a nemzethalál képeinek bemutatása által nemzetéb-
A helyhatározói kérdőszó tehát a bekövetkező tragédia resztő, az egyéni és közös cselekvésre buzdító, az élet
tényét nem, csak annak helyszínét firtatja. A látomás tanítómesteréhez mindenkit odafordító kommuniká-
képei ezután elesett, hősi magyar katonák vérétől vö- ciós szerepet is hordoz.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el A XIX. század költői című verset! Mi egy költő valódi feladata a vers szerint? Gyűjts kulcsszavakat!
2. Milyen emberi tulajdonságok miatt lesz a vers szerint egy költőből vezetésre alkalmatlan hamis próféta?
3. Keress a versben bibliai utalásokat, vallásos kifejezéseket! Mi ezeknek a szerepe? Mit nyomatékosítanak?
4. Milyen nyelvi eszközök, alakzatok jelzik a beszélő szenvedélyességét, érzelmi túlfűtöttségét?
5. Milyen metonimikus képekkel utal a vers magára a költészet egészére?
6. Milyen hétköznapi képeket választ a költő, hogy mindenki számára értelmezhetővé tegye a szabadság
elvont fogalmát?
7. Melyik versszak emlékeztet Vörösmarty A Guttenberg-albumba című versére? Miért?
8. Olvasd el a Fekete-piros dal címűverset is! Állapítsd meg, milyen szerepet játszik a megszólalásban az egyes
és a többes szám használata!
9. Melyik ismert, latin eredetű mondás lírai megfogalmazása a történelmi tapasztalat?
10. Keresd ki az ismétléseket a szövegből! Állapítsd meg, milyen szerepet töltenek be!
11. Petőfi verse többnyire direkt közlésekben fogalmaz. Mi a funkciója ennek a jellemzően önmagát jelentő
nyelvhasználatnak?
Fogalmak
4 váteszköltő: a reformkorban
Vitassuk meg! kialakuló költői szerep,
amely szerint a költő látnok,
„És addig? addig nincs megnyugvás, akinek a nép vezetőjeként
Addig folyvást küszködni kell. – kell szólnia
Talán az élet, munkáinkért,
jövővízió: látomásszerűen
Nem fog fizetni semmivel,” megfogalmazott kép
Petőfi Sándor: A XIX. század költői a fejlődés elképzelt
áldo-
▶ Vajon akkor is érdemes vagy kell küzdenünk, ha az élet nem fizeti meg irányáról és majdani
zatvállalásainkat? Mi készteti effajta magatartásra azokat, akik önként szolgál- végeredményéről
ni?
ják a közösség céljait? Mi lehet a motivációjuk? Megéri hősként viselked
231
Petőfi Sándor tájköltészete
A puszta, télen, Kiskunság
Petőfi Sándor tájköltészetének legjellemzőbb terepe az Alföld, amely határtalanságával a szabadság
általános jelképévé vált a költészetben. Ez a helyszín egyben megfelel a romantika elvágyódási terüle-
tének is, amely az egzotikum világába kalauzolja az olvasót.
Számodra milyen környezet jelenti leginkább a szabadságot? Milyen érzeteket kap-

csolsz a különféle tájakhoz és miért?
A puszta, télen veget így a hiány jelentésmozzanatát tartalmazó kife-

jezések határozzák meg („hült helyét leli”, „nincs ott”,
Petőfi tájköltészete több mint tájleíró költe- „elnémultanak”, „nem szól”, „üres”, „hallgatnak” stb.).
mények összessége. E versekben a költői lélek Feltűnő azonban, hogy ezek a hiányzó elemek is meg-
ugyanis összeforr a korláttalan alföldi tájjal lehetősen érzékletesen, jelzős szerkezetekben jelennek
és benne önmagára és a szabadságra talál. A vidék meg („juhnyáj méla kolompjával”, „pásztorlegény ke-
egyes elemeihez személyes érzelmek fűzik, olyan kap- sergő sípjával”, „dalos madarak”, „harsogó haris” stb.).
csolódási pontokként, amelyekben a harmonikus és A vers tehát a téli puszta sajátos leírásával kontraszto-
önazonos létezés kiteljesedése megtörténik. san jelenvalóvá, „láthatóvá” teszi a nyári tájat is. Ebben
Petőfi A puszta, télen című költeményben a forra- a finom összehasonlításban a jelen értékveszteségének
dalmi látomásköltészet és a tájlíra ötvözetét alkotja elégikus hangja szól.
meg. Más látvány tárul elénk itt, mint melyről 1844 A második strófa értékhiányait a hangok hiánya
nyarán Az alföld című költeményét írta. A költemény adja, melyek a tagadó forma vagy az ellentétes jelen-
hármas tagolást mutat: a há-
romszor három versszak a téli
Alföld és az ott lakó ember
megváltozott életrendjét fog-
lalja önálló egységekbe. Az el-
ső sor szójátéka máris eligazít
minket („Hej, mostan puszta
ám igazán a puszta!”), hiszen
a kérdéses „puszta” szó kettős
szófajú és két jelentéssel bír.
Ezt a nyelvi tréfát az ősz gaz-
dával való metaforikus azo-
nosítása, majd megszemélye-
sítése követi, ami könnyed
megszólalói hangot kölcsönöz
a leírásnak.
A téli táj leírásának kü-
lönlegessége, a negatív festés
következetesen a nem látható
dolgokat veszi számba, mint-
egy hiánylistát készít. A szö-
Idősebb Markó Károly: Alföldi táj

gémeskúttal (1853)
232
szöveggyűjtemény
tésű kifejezés formájában utalnak a csendre. A téli Kiskunság

hangtalanságnak ez a nyári élethez való viszonyítása
szándékoltan növeli meg az évszakok közötti értékte- Petőfi Kiskunság című verse 1848 júniusában,
lítettség különbségét. A szöveg következő versszaka Pesten keletkezett. Különlegessége az a szemé-
szintén a természeti táj jellegzetes téli képét mutatja: lyes vallomás, ami kivételes betekintést enged
a hasonlatok, illetve a megszemélyesített, szemlélete- az alkotási folyamatba: a költemény ugyanis egy nem
sen hunyorgó Nap is mind sivárságról és értékhiány- sokkal korábban tett kiskunsági látogatás hatására, az
ról tanúskodnak, csakúgy, mint a szakasz egységesen ott szerzett élmények nosztalgikus felidézése révén jött
negatív tartalmú kifejezései („fáradt”, „rövidlátó”, létre. A Pesten tartózkodó Petőfi tehát a közelmúlt és
„öregkorától”, „Igy sem igen sokat lát”). A költői kép- jelen, a szeretett Kiskunság és a nagyváros kontraszt-
alkotás bravúrja, hogy a függőleges („alant repül”, jából építi fel versét. A költő a művet a szabadszállási
„le kell hajolnia”) és a vízszintes („sík határ”) térsíkok képviselőválasztás előkészületei alatt fogalmazta meg,
használata révén a téli pusztaság a szövegben min- ám a későbbi politikai kudarc miatt sosem jelentet-
denre kiterjedően, általánosabb, elvontabb jelentés- te meg.
ben is jelen lehet. A versindító helyzet a keletkezés valós fizikai kö-
A következő három versszak a természet felől az rülményeinek feltárását követően azt a Kiskunsággal
ember lakta vidék felé fordul. A versbeszélő megfi- való, teljes érzelmi azonosulást mutatja, amelynek
gyelései a tájjal kapcsolatos tapasztalatait mintázzák: megejtően szép hasonlata a versbeszélőt a folyóktól
az emberi lét is értékhiányos, visszafogott és kevéssé ölelt alföldi tájban az anyai kar ölelésében lévő kis-
intenzív jelenlétet mutat. A lelassult életet leginkább gyermekre emlékezteti. A versnyitányt követő szakasz
a mozzanatos igék („szénáz”, „el-elbődül”, „oda-oda- már egyértelműen belső, lelki utazásról és érzetekről
néz”) és a béres pipázásának szándékosan elnyújtott beszél, amiben a képzelet a múltidézés révén, a váro-
képei adják vissza. A téli értékhiányt üzenő csend leg- si zaj ellenében jut el a rónák végtelen nyugalmába.
inkább a nyári mulatság helyszínén, a csárdában feltű- A versszak személyességét az egyes szám első szemé-
nő, ahová a hófútta utakon senki sem tart. lyű, vallomásszerű közléselemek adják.
Az utolsó belső egység három versszaka ismét a ter- A következő versegység (3–10. versszak) a nyári
mészetbe vezet. A téli pusztaság éghajlati viszonyai rónaság leírását hozza. A képzeletbeli utazás a felka-
zord, az emberi létezésre szinte alkalmatlan képet paszkodó nap délelőttjével indul és az alkonyattal ér
mutatnak. A rosszhangzású mássalhangzókkal kísért véget. A múltidéző, látomásképet festő utazó a rónaság
hetedik strófa szakít az eddig tapasztalt statikussággal közepéből tekint szét a tér minden irányába és min-
és mozgalmasságával fenyegetettséget, az emberi vilá- den ponton a végtelen horizonttal találkozik. Ez az él-
got veszélyeztető erőket ábrázol. A csontig ható hideg mény Petőfi szabadságélményének egyik legmegha-
szelek a tér mindhárom irányából támadva eluralják tározóbb építőeleme volt; a korláttalan tér érzékelése
az emberi élet téli körülményeit. A következő versz- költészetében jelképi erőre emelkedett.
szak ködbe burkolózó betyárja látszólag az éji szállásra A puszta totálképszerű feltérképezését a szövegben
igyekszik, ám baljós jelképek kísérik reménytelen út- a konkrét, előbb nagyobb, majd apróbb részletek be-
ján. A farkas és a holló motívumai az éjjel képét a ha- mutatása követi. Ez a Petőfi tájköltészetére jellemző
lálhoz közelítik. kameratechnika a versbeszélői élmény közvetlen
A költemény záró strófája az elsődleges, szövegsze- befogadói átvételéért is felel. A táj egészéből előbb a le-
rű értelmezésen túl kétértelmű, áthallásos jelentéssel is gelőn heverésző szarvasmarhák és a gulyás alakja
bír. A téli pusztaság megszemélyesített Napját ugyanis emelkednek ki, az alföldi vidék bőségét és természeti
hasonlatba foglalja a versszak nyitó sora: „kiűzött ki- gazdagságát eközben jelzős szerkezetek jelenítik meg.
rály” említése Petőfi politikai nézeteire utal. A naple- A rekkenő hőség okozta tikkadtságot hangulatfestő
mente képei és hangulati elemei a természeti jelenség kifejezések (szundikál, lomhák) adják vissza.
mellett a zsarnoki uralkodó trónfosztását, igazságta- A kameratechnika látószögváltása a legelőktől a kis
lan hatalmának társadalmi erejű megdöntését is jelen- ér irányába viszi a befogadói tekintetet: a fókuszált
tik. Azt a szövegbeli széttartást eredményezik, aminek leírás teljességét a hangutánzó szó (loccsan), és az ál-
következtében a természet vad erőinek kiszolgáltatott lóképben mozgalmasságot teremtő jelzős szerkeze-
ember a saját társadalmi céljaiért mégiscsak cselekvő tek (sárga fenekére, lusta piócák stb.) eredményezik.
és aktív tetterővel bír. A részletező leírás a madarak mozgásának bemutatásá-
233
szöveggyűjtemény
val folytatódik, ahol az apró mozdulatok, a hanghatá- A versbeszélői elragadtatottságot a felkiáltó mondat
sok és a színek említése térben is közel hozza a látványt („Szép felhők!”) és a költői hasonlat („Mint egy tündér-
a befogadói érzékeléshez. Az élővilág mesés gazdagsága rege”) jelzik. A záró strófa egy alföldi városba kalauzol.
a szeretett tájhoz kötődő érzelmi gazdagságot is jelöli. A templomtorony magassága a függőleges térsíko-
A közeli, szépemlékű gémeskút magányát hangszimbo- kat köti össze egymással, míg a szélmalmok említése
likailag a hozzá tartozó, mély hangrendű, komor ma- a leplezetlen költői ámulatot mutatja. A malomkerekek
gánhangzók kísérik. Magányos alakja mégis megele- megszokott, de szeretett látványa a vers záróképe, ami
venedik: a megszemélyesítés költői eszköze révén a táj egyrészt kimerevített képként lezárja, másrészt pedig
és a délibáb csendes szemlélőjévé, emberszerű alakjává a körmozgásra hivatkozással és a szóismétléssel a vég-
válik. Az Alföld csodás jelenségének, a délibábnak az telen végességben nyugtatja meg a költeményt.
említése a befogadói figyelmet elemeli a földtől; a ka- A Kiskunság Petőfi tájlírájának egyik kiemelkedő
meratechnika új fókuszába itt a lebegő csárda képe alkotása. Soraiban a szabadság szimbólumaként je-
kerül. Mellette a homokos pusztaság örök átalakulása lenlevő alföldi táj mesés gazdagsága köszön vissza. Ez
látható: a szél munkálta homokdombok az állandóság- a bőség a térkezelés mélységeinek és magasságainak,
ban jelenlevő örök változást jelzik. A tanya említése valamint horizontális végtelenjének is köszönhető,
az emberi jelenlét bizonyítékaként van jelen a szöveg- de a tapasztalat és az érzet kialakításában az élővilág
ben, miközben a közelkép a telt búzakalászok képé- részletező bemutatása, a színek és hangok világa és
vel utal a természet bőséges gazdagságára. Az utolsó a végtelen állandóságban megfigyelhető örök dinami-
előtti versszakot a színek és árnyalatok uralják: a zöld, kusság is szerephez jut. Ez az értéktelítettség a vers-
a piros, a kék, a sötétvörös, a fehér és az arany tónu- kezdet városi értékhiányának kontrasztjában válik
sai a természeti környezet ezer arcát ragyogtatják fel. még inkább kifejezetté.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményből Petőfi A puszta, télen és a Kiskunság című tájleíró verseit! Milyen képek,
kifejezések érzékeltetik a versekben a költő bensőséges viszonyát a tájhoz, természethez? Melyik versből
hiányzik a személyes vallomás?
2. Melyik verset jellemzi többsíkú időszerkezet? Melyik síkon mi történik?
3. Milyen látószögből szemlélhetjük a tájat a versekben? Milyen „kameramozgásokat” észlelhetünk?
4. Melyik versre jellemzők a tagadó szerkezetek? Minek a hiányát, elmúltát érzékeltetik? Minek a jövetelét
sejtetik?
5. Mely versekben értelmezhető valamilyen természeti jelenség szimbólumként? Miknek a szimbólumát lát-
hatjuk bennük?
Fogalmak
4 tájlíra: különös természeti látványt vagy
Vitassuk meg! jellegzetes tájegységet bemutató költészet
„Hova szívem, lelkem kameratechnika: Petőfi tájköltészetére

jellemző, látószögváltásokat mutató,
Mindig, mindenhonnan vissza-visszavágyott,
a táj egészétől a részletekig vagy fordítva
Ujra láttam végre születésem földét, haladó leírás
A szép Kiskunságot!”
Petőfi Sándor: Kiskunság
▶ Vajon el tud az ember valaha is szakadni a szülőföldtől? Mik
azok a látható és láthatatlan kötelékek, amik szülőhazánkhoz
vagy annak egy szűkebb régiójához kapcsolnak bennünket?
234
szöveggyűjtemény
Petőfi Sándor: Az apostol

A magánemberi és közemberi lét kérdései a romantika korának magyar közgondolkodását alapjai-
ban is meghatározták. Csakúgy, mint a sorsukban kiválasztott népvezérek sorskérdései. Petőfi Sándor
Az apostol című elbeszélő költeményének főhőse, Szilveszter is egy rendkívüli ember.
Tapasztalataid szerint hogyan viszonyul egy emberi közösség az élére állt, küldetéses
vezetőkhöz? Meghálálják vagy sem az érdekükben hozott áldozatokat?
Az apostol ter alakjához kapcsolja. Ebből a fogalomhasználatból is

látható, hogy Petőfi költészetében Az apostol a költői sze-
Petőfi 1848 nyarán, néhány hét alatt írta meg Az apostol rep módosulását hozza, hiszen az elbeszélő költemény
című elbeszélő költeményét. A János vitéz és A helység főhőse már nem a nép élére álló lángoszlop, hanem
kalapácsa után ez a költő leghosszabb költeménye, csak- küldetéses apostol, akinek legfőbb célja a szabadság
nem háromezer jambikus sorból áll. Főhőse, Szilveszter egyéni és társadalmi létállapotának elérése. Szilveszter
élettörténetének egyes részleteiben, a szabadságért folyta- tehát nem a nép tagjaként, hanem erkölcseiben és elvei-
tott küzdelemben, valamint ennek a küzdelemnek a ne- ben felettük állva közvetít a közösség és a tiszta eszmény
hézségeiben is felismerhetők Petőfi pályájának mozza- között. Sorsa is a szakralitáshoz köti, hiszen élettörté-
natai, politikusi kudarca, választási veresége. De el is netében Krisztus virágvasárnapja utáni nagypénteke
távolítja saját személyétől a főhőst azzal, hogy idegenszerű köszön vissza: a nép a Megváltó történetéhez hasonlóan
városba helyezi, amelynek padlásszobás épületeit látva in- Szilvesztert is háromszor árulja el a műben.
kább gondolhatunk Párizsra, mint Pestre. A közvetlen bibliai párhuzam azonban nemcsak az
A példázatszerű történet in medias res a padlász- apostoli, küldetéses lét tragédiáját beszéli el, hanem
szobában nyomorgó kétgyerekes család egy estéjével sommás ítéletet mond a közösségről is. Petőfi megálla-
kezdődik (1–4. fejezet). Az elbeszélő innen tekint vissza pítása, ami Arany János Toldi estéjében és Madách Imre
a családfő, Szilveszter életére. Az 5–14. fejezetben a kro- Az ember tragédiájának athéni színében is visszaköszön,
nologikus elbeszélés a hányatott gyerekkorral kezdődik arról a társadalomlélektani jelenségről tanít, amelyben
(a tolvajnál, a koldusasszonynál és az uraság házában töl- a nép kritikus helyzetekben összeverődve levetkőzi er-
tött idő), majd a reményteljes ifjúságon (iskolás évek) és kölcseit, tagjai többé nem viselik egyéni felelősségüket
a férfi kor sikerein (jegyzői munkája, lelkesítő beszédei, hanem arctalan, befolyásolható embertömeggé válnak.
családalapítás) és kudarcain (elüldözik a faluból, nem Olyan emberi csoportosulássá tehát, amely érdekvezé-
nyomtatják ki a könyvét, anyagi nehézségek) át vezet relt, manipulálható és rendre elárulja saját megváltóit.
vissza a kiinduló jelenethez. A 15–19. fejezet beszéli el
a kisebbik gyermeke halálát, a könyve illegális kiadását, Szerepdilemma
tízévnyi börtönbüntetését, felesége halálát, a király elleni A főhős kisgyerekkora óta újra és újra azzal szembesül,
merényletkísérletet, valamint a kivégzést. Az utolsó feje- hogy a boldogulás feltétele a szabadság bizonyos fokú
zet Petőfi egyes látomásos és forradalmi verseihez hason- feladása. De már tizenévesen eldönti, hogy nem alku-
lóan a szabadságért folytatott küzdelmet a jövőben látja szik meg, és küzdeni fog a teljes és valódi szabadságért.
beteljesülni. Ebben a remélt jövőben hősként tekintenek Az őt érő kudarcok ellenére nem veszíti el hitét, de a cél
majd azokra, „akik szolgaságban szabadok” voltak. elérését lassú folyamatnak látja. Optimista szemlélete
a 11. fejezet szőlőszem-allegóriájában és a 20. fejezet
A főhős és a nép jövővíziójában is tükröződik. Az előbbi a napsugarak
Szilveszter alakja a nép szabadságáért megalkuvás nél- által édessé érlelt szőlőszemhez hasonlítja a nagy lelkek
kül küzdő váteszt idézi. Ebből a szempontból A XIX. áldozatát: eltűnnek, de egy kicsivel előrébb mozdítják
század költői című verssel állítható párhuzamba. a világtörténelem fejlődését. A mű zárlata is túllát a sze-
A cím a korát megelőző főhős kiválasztottságát és mélyes kudarcon és egy új, szabad nemzedéket vízionál.
tanítói szerepét sugallja, de már a meg nem értettség, Az apostol központi kérdésfeltevése sem Petőfi élet-
a számkivetettség és az önfeláldozás képzeteit is Szilvesz- művét, sem a romantika magyar irodalmát tekintve
235
szöveggyűjtemény
nem újszerű. A magánember és közember ember-polgár Szilveszter jellemében azonban szentimentális jel-
dilemmáját a költő egész pályáján és élettörténetében lemzőket is találunk. A szentimentalizmus közhelyei
vizsgálta, de az a kérdéskör játszott döntő szerepet Kato- közé tartozik, hogy az emberek szívtelenek, a társada-
na József Bánk bánjában, valamint Vörösmarty Mihály lom elviselhetetlen, és csak a szívére meg a természet
Csongor és Tündéjének végkicsengése is a szerepdilem- szavára hallgasson az ember. Innen már csak egy lé-
ma egyfajta megoldását kínálja. Petőfi meggyőződé- pés, hogy a meg nem értett szív fellázad, és a „helyes
se Az apostolban köszön vissza, ahol az emberlét két útra” akarja terelni a világot. Néhány vonásában mint-
említett vetületét egymással összeegyeztethetetlennek ha Petőfi akaratlanul is a forradalmár karikatúráját al-
láttatja. Szilveszter alakja arra bizonyíték, hogy a kül- kotta volna meg. Áldozatkészsége az emberiség iránt
detésben élő emberek magánélete kiélezett helyzetek- éles ellentétben áll a családjával szemben tanúsított
ben szükségképpen alárendelődik a közemberi lét kö- felelőtlenségével. Politikai eszméinek szolgálatát min-
vetelményeinek, az eszmei célok elérése tehát kizárólag den más erkölcsi kérdésnél előbbre helyezi, de van-e
a magánemberi lét boldogságáról való lemondás árán az embernek közvetlenebb erkölcsi kötelessége, mint
valósulhat meg. Ez a keserű megállapítás azonban nem hogy ne hagyja éhen halni gyermekét? Kultúrájában
írja felül a főhős rendíthetetlen hitét és jövőbe vetett bi- az uralkodó réteghez tartozik, ez magyarázza, hogy
zalmát, hiszen ő a szent célokról való lemondás helyett a földesúr leányában talál megértő társra. Ezzel nehe-
azok jövőbeli beteljesedésében bízik. zen egyeztethető össze az uralkodó réteg elleni gyű-
Szilveszter szerepdilemmája legkifejezőbben meg- lölete. Népbarátsága és meg nem értettsége, magánya
szólalásainak belső monológjaiban fogalmazódik szintén feltűnő ellentmondásban áll. Oka nyilván áb-
meg. Az elbeszélő költemény fókuszált pontjain, a ma- rándos, hamis képe a népről, mely többször is valót-
gány állapotában elhangzó magánbeszédek az apostoli lannak bizonyul: mint falusi jegyzőt elűzik, könyvét
lét elrendeltségét, a szabadság kizárólagos létfeltétel- a nép a zsarnokságnak engedve megtagadja, merény-
ként való értelmezését, az emberiség történelmének lete után a halálát követeli. Tiltakozása az erőszak el-
célelvűségét és a tapasztalaton túlival való találkozást len hitelét veszti, amikor elfogja a merényletig vezető,
foglalják monologikus keretbe. gyilkos indulat.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el Az apostol részletét! Ismerve Petőfi látomásos és politikai verseit, milyen alaknak, jellemnek talál-
tad Szilvesztert?
2. Keress Szilveszter jellemére vonatkozó jelzőket a faluban végzett tevékenysége, könyvkiadói munkássága,
végül elhurcolása alatt tanúsított magatartása alapján! Milyen változásokat tapasztalsz?
3. A mű kiábrándult képet fest a népről: mely részei tüntetik fel a népet a legrosszabb színben? Mennyiben
különbözik ez a költő más verseiben tapasztalható népábrázolástól? Mi ennek az oka?
4. Milyen hasonlóságokat tapasztalsz a költő látomásversei és az itt közölt szemelvény közt? Mi a közös Szil-
veszter és Petőfi történelemértelmezésében?
4 Fogalmak
Vitassuk meg! elbeszélő költemény: verses formában
írt epikus mű, a többi verses epikus
„Az ember nemcsak polgár, műfajnál (pl.: verses regény) líraibb,
Egyszersmind ember is.” és a lírára jellemző költői eszközök is
Petőfi Sándor: Az apostol gyakoribbak benne
▶ Kit nevezünk polgárnak? Minek vannak polgárai? Miért ke-
rül ellentétbe ember és polgár Az apostolban?
236
szöveggyűjtemény
Jókai Mór pályája

Jókai Mór a nemzet nagy mesemondójaként az 1848–1849-es szabadságharc után regényeivel a nem-
zetvigasztaló szerepét töltötte be a magyar irodalomban.
Milyen Jókai-regényeket vagy filmadaptációkat ismersz? Szerinted miért jelenthettek vi-

gaszt a Jókai-regények a szabadságharc elvesztése után a magyar nemzetközösségnek?
Élete 1848‒1849-ig regényeiben: miként vált akár egy

Jókai Mór a magyar romantikus dorbézoló magyar nemes a legne-
próza legnagyobb alkotója, máig mesebb eszmék zászlóvivőjévé.
az egyik legolvasottabb írónk. Ne-
vét Európa-szerte ismerték, Victor Fénykora
Hugóval baráti levelezést folyta- és kései korszaka
tott. Komáromban született 1825- Írói fénykorát 1867 és 1875 között
ben kálvinista, művelt, szabadel- élte. Ekkor írta meg a szabadság-
vű, Habsburg-ellenes családban. harc idealizált történetét, A kő-
Apja nemesi származású ügyvéd szívű ember fiait (1869), illetve
volt, azaz nemes és polgár egy sze- a magyar felvilágosodás legendássá
mélyben. 1841–1842-ben Jókai is, emelt históriáját (És mégis mozog
Petőfi is a pápai kollégiumban ta- a föld, 1872; Rab Ráby, 1879).
nult, össze is barátkoztak. Jókai A polgárosodás a témája Fekete
1842-től jogot hallgatott Kecskemé- gyémántok (1870) és Az arany em-
ten, s joggyakorlatra érkezett 1845 ber (1872) című regényének. Előbbi
Barabás Miklós: Jókai Mór arcképe (1854)
őszén Pestre. Az anyakönyvezéskor a kapitalizmus ábrándos, idealizált
a Jókay Móric nevet jegyezték be, képe: a nemesi származású tudós,
de 1848-ban a nemesi származására utaló y-t i-re vál- Berend Iván bányatulajdonosként megteremti a ma-
toztatta, ekkoriban kezdte használni a Mór utónevet gyar ipart – munkásaival testvéri szövetségben. Utóbbi
is. 1846-ban megírta első regényét (Hétköznapok). Egy talán Jókai legjobb műve. Élete végén jobbára szórakoz-
évre rá már az Életképek című folyóirat szerkesztője, ké- tató kalandregényeket írt. Kivételnek számít Sárga ró-
sőbb pedig a Pesti Hírlap munkatársa. Összejárt azokkal zsa című kisregénye (1893), amely egy hortobágyi sze-
a fiatal írókkal és színészekkel, akik az 1848-as forra- relmi háromszög története. Jókai rendkívül termékeny
dalom csillagai lettek. A Petőfi szellemi vezetésével mű- szerző volt, összes művei több mint száz kötetet tesznek
ködő Tízek Társaságának is alapító tagja. Ő fogalmaz- ki. Regényművészete a romantikus prózairodalom
ta meg és olvasta fel 1848. március 15-én a 12 pontot. mintapéldája. Történetei meseszerűek, szereplői általá-
A Bánk bán esti előadásán ismerte meg Laborfalvi Ró- ban idealizálással megalkotott, szélsőséges jellemek:
zát, a híres színésznőt, akit még ez évben elvett feleségül. pozitív figurái heroikus alakok, míg a negatív szereplő-
ket démoni gonoszság hatja át. Legtöbbször kész jelle-
A szabadságharc után meket alkot, a szereplők nem javulnak meg/romlanak
A kiegyezésig Jókai volt a nemzet vigasztalója. Hitet el a regény során, legfeljebb a sors szeszélye alakítja éle-
adó legendákat nyújtott a bénult magyarságnak: 1850- tüket. Regényeinek nem egy hősét a reformkor egyes
es novelláskötete, a Csataképek a szabadságharc dicső történelmi figuráiról vagy akár élő személyekről min-
eseményeit idézi fel. Reményt akart nyújtani történel- tázta (a Kárpáthy Zoltánban szereplő Szentirmay Ru-
mi regényeivel is (Erdély aranykora, 1851; Török világ dolfot például Széchenyi István ihlette). Történeteibe
Magyarországon, 1852–1853), melyek legfőbb üzenete, szívesen sző anekdotákat.
hogy a magyarság elpusztíthatatlan. A reformkor lel- Elismertségének, írásművészetének és tehetségének
kesítő legendáját fogalmazta meg Egy magyar nábob jele, hogy a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudomá-
(1853–1854) és Kárpáthy Zoltán (1854–1855) című nyos Akadémia tagja volt.
237
A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMA KönyvtÁR
Egy érdekesség Jókai pályája kapcsán

1
Jókai Mór politikai és írói munkássága mellett jelentős

hírlapírói és szerkesztői tevékenységet is folytatott. 1856-
ban szerkesztett lapot Nagy Tükör címmel, amelyben
karikatúrákat közöltek az aktuális közéleti események-
ről a német Fliegende Blätter élclap mintájára. A német
lapnak az a Wilhelm Busch (1832–1908) volt a rajzolója,
akit az európai képregény megalapítójának is tekintenek.
Ezt a mintát követte Jókai lapja (néha Busch munkáit is
átvették). A Nagy Tükör megszűnése után, 1858-ban in- 1. szá m .
Jan. 4-én 1862.
Megjelenik mindon szombatnapon egy íven sokféle képpel ellátva.
E l ő f i z e t é s i ál* : Egész évre jan.—dec. 6 frt., 6 hóra jan.—-jun. 3 frt., és 3 hóra jan.—mart.
1 frt. 5 0 kr. — Előfizethetni minden postahivatalnál és könyvárusnál« — K ia d Ó - lliv a ta l .
dult útjára szintén Jókai szerkesztésében az Üstökös című

Pest egyetem-uteza 4-dík szám.
/ V '/ ;
hetilap, amelybe maga az író is rajzolt képes története-

m
v iSjiT.
KÉNYTELEN KELLETLEN ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ.
ket. A későbbiekben inkább csak a történetek szövegét és Ismerlek szép maszk; csak ne is tedd magad!
Láttalak már többször; ugyan ne tagadd.
Ismerlek, ne pípegj, vén duegna jól,
Ludlábad kilátszik humuszod alól.
forgatókönyvét írta Jókai, a rajzokat Jankó János (1833– Az a domino van rajtad, mely tavaly; Nem vagy te uj év, te csak a régi vagy,
Hangod most is olyan puha, mint a vaj. Újnak csak gúnyolnak, minthogy igy divat.
1896) grafikus készítette. Ezek a rajzokkal illusztrált tör- Maszkod iiju rózsaszínű lyányt hazud, Hagyj békét, ne pislogj, ismerlek nagyon :
ténetek ugyan nem tekinthetők még a mai értelemben Ajkadon csillámlik kármin és lazúr. Eltakart szépséged másoknak hagyom.
vett képregényeknek, de mindenképpen a műfaj magyar

Kebleden s fogad közt gyöngy, de mind hamis, Tavaly azt hazudtad : — álorczád alatt
I lajfiirtöd paróka, bárha barna is. Szép húgod; a bájos Ncgyvcnnyolcz halad.
alakulástörténetének első állomásai. S mi lett? harapássá vált az égi csók.

Eredj no odább! uj öltöny : régi csont .
K —s M —n.
A magyar regény története 1859. évből, és a január—áprilisi folyamból 18(»1. teljes szánni példányokkal még folyvást
A magyar regény történetének kezdete a XVIII. század

szolgálhatunk.
végére tehető: Dugonics András Etelka című műve az

első olyan hazai alkotás, amely ebbe a műfajba sorol- Az Üstökös egy számának címoldala
ható. Nyugat-Európában ekkor már virágzó műfaj a re-
gény, ami a XVII. századtól indult újkori hódító útjára idő) és Eötvös József (A falu jegyzője, Magyarország
az angol és a francia irodalomban. A magyar történelmi 1514-ben) tevékenysége járult hozzá a műfaj sikeréhez.
regény megalkotójának Jósika Miklóst tartjuk, aki Abafi Jókai romantikus nagyregényei nemzetvigasztalóként
című munkájával írta be nevét a műfaj történetébe. adtak reményt az írói életút teremtette olvasóközön-
A regény azonban csak a XIX. század közepén vált ségnek, majd a század utolsó évtizedeiben a kisepikai
igazán népszerűvé hazánkban: Jókai Mór mellett Ke- művek, elsősorban a novellairodalom indult virágzás-
mény Zsigmond (Özvegy és leánya, Rajongók, Zord nak irodalmunkban.
1. Látogass el az iskolai vagy a városi könyvtárba, és a könyvtáros segítségével készíts feljegyzést arról, Jókai
mely műveit kölcsönzik napjainkban leginkább az olvasók! Hányféle kiadását találod meg Az arany ember-
maradt még hely. (12 sor)
nek a szabadpolcon? Írd fel a kiadás évszámait!
Fogalmak
4 idealizálás: valaminek jobb
Vitassuk meg! színben való ábrázolása,
olyan, mint amilyen valójában
„Olvastam a világ legnagyobbnak ismert mesélői közül egypárat: egy sem
. Egyiknek sem villog úgy anekdota: eredetileg szóbeli,
mint Jókai. Egyiknél sem olyan legbensőbb líra a mesélés
csodáin . humoros, csattanós történet,
a szeme minden új csodára, egyiknek sem hevül úgy át a hangja önnön
on!” amely valós személyekhez
Pompás világ! mesevilág! mesevirága kelet népének, hogyan kihajtottál Nyugat kapcsolódik; a 19. század
Babits Mihály: Olcsó Jókai
magyar írói, Jókai és
jelent-
▶ Vajon miért vágyik a felnőtt ember a mesék világára? Milyen mesei vonások Mikszáth gyakran illesztettek
zálogát 1849 után a Jókai-regényekb en? anekdotákat műveikbe
hették a nemzet lelki-szellemi túlélésének
238
szöveggyűjtemény
Jókai Mór: Az arany ember

Életünkben előfordul, hogy erkölcsi kérdésekben rossz döntéseket hozunk. Ilyenkor úgy cselekszünk,
ahogyan nem lenne szabad. Az ilyen helyzet lelkiismere�urdalást okoz bennünk.
Vajon hogyan lehet úrrá lenni a bűntudaton? Elaltatható a lelkiismeret? Vagy van mód,
rendbe hozni, amit elrontottunk?
Az arany ember
Az arany ember, amelyről Jókai mint
kedvenc alkotásáról beszélt, 1872-ben
keletkezett. Különlegessége, hogy az író
nagyregényeivel szemben ez a mű nem
tisztán a romantika, hanem a realiz-
mus stílusjegyeit is magában hordozza,
tehát korszakhatáron áll. Jókai roman-
tikus nagyregényei sok szálon futó, sok-
szereplős, fordulatos cselekményt ábrá-
zolnak, ahol az emberfeletti képességű
főhősök gyakran sorscsapásokat szen-
vednek el, amely katasztrófák a cselek-
mény csomópontjait adják. Az állandó
jellemű hősök ezekben a művekben ne-
Jelenet Az aranyember című filmből (1962, rendező: Gertler Viktor)
mes eszmék (pl. polgárosodás, hazafiság)
képviselői, akiket az erkölcsi tisztaság jellemez. A ro- litikában való csalódása köszönnek vissza. Az ösz-
mantikus Jókai-regények a korabeli középnemességgel szefogott szerkezetű írásmű bravúrja, hogy a benne
és sorskérdéseikkel azonosulva az ő vágyaikat szólal- kezdetben megteremtett motívumok később visszatér-
tatják meg. Jókai írásművészete e művek által válik nek és központi jelképpé válva vezetik a cselekményt
a magyar nemzet létkérdéseinek igazi írói szócsövévé. a végkifejlet felé. Ilyen jelkép a Duna és a Vaskapu,
Az arany ember a reformkort közvetlenül megelőző melynek csak leírásokra hagyatkozó, mégis tárgyila-
időkben játszódó történetként már nem fekete-fehér, gosnak látszani akaró kezdeti leírása a történet kiin-
statikus jellemekkel dolgozik, hanem sokkal inkább dulópontjává és állandó kísérőjévé válik. A regényzár-
árnyalt, összetett karaktereket mutat. Főhősét a ka- lat fordulatához is a víz motívuma vezet el: Krisztyán
pitalizálódó Magyarország jellegzetes, a feltörekvő Tódor életének áldozatát a Balaton fogadja el Timár
ember pozíciójában állítja vizsgálati metszetbe: pél- Mihály halála helyett. Az örök változás, a kihívások
dázatos történetén keresztül a kor és a gazdasági-tár- szimbólumát adó folyam toposzszerű utasa, a hajós
sadalmi változások jellempróbáló jelenségeire figyel- ember is sorsmotívum, aki a természet vad erőinek és
meztet. A mű regénytere így a realizmushoz közelíti megpróbáltatásainak kitéve, állandó veszélyben éli
az alkotást: a romantikus helyszínek mellett a főhős életét, miközben útja minden pillanatában döntéseket
sorsfordulata a lélek belső világába, bűn és bűnhő- kell hoznia, melyekért aztán felelősséget visel. Szintén
dés belső terébe és összefüggéseibe kalauzolja az ol- jelképi erővel bír a regényben a Senki szigete, Noémi
vasót. cicája, és az állattal kapcsolatban a két nőalak, Timea
és Noémi féltékeny pillantása, amely jelenet kettejük
Jelképteremtés sorsát vetíti előre. A mű egyik legfontosabb szimbólu-
A regény 1872-ben Jókai magénemberi kiábrándultsá- ma a vörös félhold, ami Timár Mihály „eredendő bű-
gát mutatja, melyben Laborfalvy Rózával kötött háza- nét” és abból fakadó sorsfordulatát hozza és a regény
ságának kudarcai, illetve a kapitalizmusban és a po- különböző pontjain, jellemzően éjszaka, a Hold fényé-
239
nél felbukkanva a kivetített lelkiismeret látható jele- a nyugat-európai realista karrierregények alapkérdé-
ként észlelhető ( kivetülés). Ebből fakadóan kell seinek feltételét teszi lehetővé irodalmunkban.
motivikusan értelmeznünk az „arany ember” kifeje- A regény nyitányában a főhős alakja romantikus
zést is, aminek kettős értelme a regény lélektaniságá- népmesei hőst idéz. Az elszabadult malmot megféke-
nak címben is hordozott bizonyítéka. És Jókai bravúr- ző, a hajót és utasait megmentő, emberfeletti erejű férfi
ját dicséri a hajó Szent Borbála képe is, amely leleményessége a hivatás hősét mutatja. A negyven-
bekeretezve látszik a hajó oldalán közvetlenül Timea éves, független férfi naponta találkozik ugyan a csem-
kabinjának ablaka mellett, szinte kínálva a női sorsok pészettel, utasairól és a hajó rakományáról azonban
párhuzamának felfejtését. Szent Borbála középkori mit sem tud. Tisztességéhez, megvesztegethetetlensé-
szűz alakja ugyanis szintén szenvedő figura, akit apja géhez itt még nem fér kétség. Ali Csorbadzsi ugyan-
– saját üzleti útjai idejére – egy toronyba záratott, hogy is, akire a szultán kegyvesztett embereként hazájában
ne lehessen boldog a számára oly kedves és elnyert hit- halál várt volna, a Tímár által hajóbiztosként felügyelt
ben, a kereszténységben. A boldogtalan léthelyzetbe hajón, a Szent Borbálán menekül. Minden pénzét bú-
fizikailag bezárt szent sorsa Timea lelki, a házasságba zásra váltotta, és a rakomány Komáromba, Brazovics
való bezártságát idézi meg. Athanázhoz tart. A lelepleződéstől tartó Ali Csorba-
dzsi öngyilkossága és utolsó kívánságának végrehajtá-
Timár Mihály alakja sa azonban előbb megingatja, majd elveszi Timár tisz-
Timár Mihály alakjában Jókai olyan regényhőst te- tességét, hiszen a vörös félholddal jelzett zsák kincsét,
remt, aki korábbi regényeiben legfeljebb mellékalak ami Timeát illette volna meg, a főhős ellopta. Tanúk
volt: személyében egy hajóbiztos történetét és lelki hiányában tolvajjá lesz és ez az ősbűne a regény fo-
vívódásait ismerhetjük meg. Az író korábbi, tisztán lyamán önmagával való lelkiismereti konfliktusának
romantikus regényeinek főhősei nemesi származású egyik fő forrásává és visszatérő gyötrelmévé válik.
emberek, sokszor nemzetjobbító mágnások, akiknek Timár Mihály életének másik jellempróbáló kihívása
áthallásos, így a cenzúrát megkerülő története a ma- Timeával kötött házassága, amelyben őszinte és tiszta
gyar nemzeti függetlenség idején a közösségnek és érzelmei ellenére nem kap viszonzást. Nem úgy, mint
a Habsburg-háznak is üzent. Jókai politikai szerep- Noémitől, aki egész lényével, minden érdektől mente-
vállalása azonban új meggyőződés kiérlelését ered- sen szereti a főhőst.
ményezte: úgy látta, hogy korában a vagyonszerzés, Timár Ali Csorbadzsi kincsének birtokában csak
a gyors meggazdagodás óhatatlanul csak tisztességte- a pillanatot várja, hogy vagyonával a világ elé lép-
len eszközök révén következhet be. Az arany ember- hessen: a vizes búzával sütött kenyérrel próbálja meg
ben ezért választott tehát olyan főhőst, aki szegény anyagi jólétének igazolható jeleit megteremteni. Sor-
vízi fuvarozóként egy megvesztegethető környezetben sa innentől magánemberként és közemberként ket-
éli mindennapjait. Ez a lélektani vizsgálati lehetőség téválik: minél sikeresebb üzletemberi léte, annál ku-
darcosabb magánemberként a házassága.
Pedig közemberként sem válik maradékta-
lanul erkölcsössé: a korrupció és a spekulá-
ció (Brazovics-szőlő) üzleti eszköztárának
mindennapos eszközei.
Életének jellempróbái, a tolvaj-tudat és
a kettős élet Timeával és Noémivel, lelki-
ismereti válságba kergetik. Ezt a képtelen
helyzetet mélyíti el a tapasztalat, hogy Ti-
mea, ha nem szereti is, de tiszteli őt és neki
tett hűségesküjét nem szegte meg. Ennek
a válságnak, a lelkiismeret működésének
regénybeli jelei a visszatérő kivetített mo-
nológok, amik a realista ábrázolásmódú
Jelenet Az aranyember című filmből

(1962, rendező: Gertler Viktor)
240
szöveggyűjtemény
regények világához kapcsolják a művet. Boldogtalan- a világ legnyomorultabbjának érezte önmagát. Kínjá-
ságában a főhős a magánember és a közember boldog- ban felkereste az istenséget, akitől a varázslat visszavo-
ságának teljességére vágyik, visszakívánkozik a bűnte- nását kérte. Kívánsága teljesült, és attól kezdve gyűlö-
lenség állapotába. Harmóniateremtő kísérletei azonban lettel gondolt a földi gazdagságra.
(visszaadja a kincseket Timeának, önzetlenül segíti Te- Timár Mihály története számos ponton evokál-
reza mamát és Noémit a Senki szigetén, saját magán- ja a Midász-mítoszt. Sorsában az a magyar irodalmi
emberi bűnét relativizálja, melyben Timea hűtlenségét romantikában többszörösen kibontott kérdés köszön
reméli, Krisztyán Tódort száműzi, stb.) nem hoznak vissza, hogy miként lehet az ember magán- és köz-
eredményt. Lelki vívódásainak ábrázolása valós dönté- emberként egyszerre boldog. Az arany ember főhőse
si helyzetek során, valós dilemmában mutatja meg az kezdeti közemberi, üzleti sikereivel párhuzamosan el-
ember lelki folyamatait, tehát a realista jellemrajznak veszíti, sőt meg sem nyeri magánéleti boldogságát, hi-
a regénytérben a valódi, összetett jellemű, hús-vér em- szen választottja, Timea nem szereti őt. Tolvajságának
ber áll a középpontjában. tudata pedig megmérgezi a lelkét.
Midászhoz hasonlóan Timár is megszabadul a lé-
Regényzárlat lekromboló kincsektől: személyiségének cseréjével
Az ősbűnként elkövetett tolvajlás szétfeszíti Timár lemond a vagyonról, a társadalmi rangról és a házas-
lelkiismeretét. A lopás tudata rányomja bélyegét a fő- ságban megszerzett Timeáról is. Kincseinek elvesztése
szereplő életének minden területére: üzleti ügyeire és végül boldoggá teszi: a Senki szigetén talál tökéletes
a magánéletére is. Közvetlenül szembesül Timea bol- boldogságra Noémival és Dódival.
dogságának ellehetetlenítésével, hiszen, bár Athalie
segítségével megtudja, hogy felesége Kacsukát szereti, A Senki szigete
hűtlenségi válóók híján mégsem bonthatja fel a házas- A regénybeli Senki szigete utópikus helyszín. Tereza
ságot vele. Szembesül Noémi önzetlen szerelmének ki- mama ugyanis sorstragédiája után, a szigetet birtok-
használásával is, hiszen az év egyik felét tőle és később ba véve megfogadta, hogy a külvilág törvényei helyett
gyermekétől is külön tölti. De bántja Tereza mama bi- új, emberibb és tisztességesebb világot rendez be rajta
zalmának kijátszása és Athalie kisemmizése is, akitől lányának, Noéminek és saját magának. Az utópiák jel-
szüleit, társadalmi rangját és szerelmi boldogságát is legzetes helyszínéül szolgáló szigeten így nincs pénz-
elvette. Lehetetlen helyzete nem talál önfelmentő oko- forgalom, a maguk termelte javakból pedig majdnem
kat. Egyedüli kiútként, önmaga elől való végső mene- minden szükségletüket fedezni tudják. Amiben ezen
külésként az öngyilkosságon gondolkodik, ám a sors felül hiányuk van, azt a szigetre látogatókkal folytatott
a segítségére siet és a balatoni rianás végül nem őt, cserekereskedelem révén szerzik be. A társadalom és
hanem a ruháiba öltözött és tárcáját magánál viselő a jog törvényei és a politika ebben a tökéletes világban
Krisztyán Tódort sodorja el. nincsenek, vagy korlátozottan vannak jelen és Isten is
Műve végére Jókai jellegzetesen romantikus zárlatot irgalmasságában kíséri és támogatja az ott lakókat.
ír. A személyiség cseréjével, új személyazonosság felvé- A sziget ezen felül a bibliai Édenkertet is megidézi,
telével megoldott történeti fordulatok Verne regényei- hiszen buja életfeltételeivel és a szabadság eszményé-
ben (pl. Sándor Mátyás) és Dumas Monte Cristo grófja nek megélésével az egykor volt, idilli világra emlékez-
című művében is megtalálhatók. Timár ezáltal nyugod- tet. Timár Mihály számára pedig a bűntelen újrakez-
tan léphet ki addigi életéből és találhatja meg boldogsá- dés lehetőségét kínálja.
gát a Senki szigetén Noémival és fiával, a kis Dódival.
A pénz démona
Midász-mítosz A sziget utópiájának ellentéte a bűnbe süllyedt világ,
A regény főhősének, Timár Mihálynak sorsa motivi- amelyet a pénz tett tönkre. Realista elem, hogy a re-
kusan a görög mitológia Midász királyról szóló míto- gény valószerűen ábrázolja a kapitalizálódó Magyar-
szát idézi. A mitológiai király Dionüszosz isten neve- ország gazdasági-társadalmi viszonyait, de a pénz
lőjének tíznapos megvendégelése fejében az istenségtől démoni hatalommá emelése a regény romantikus alap-
azt kérte, hogy minden változzon arannyá a kezében. jellegét erősíti. A pénz minden egyes szereplő esetében
Dionüszosz teljesítette a király kívánságát, akinek így sorsrontó, ártó hatással bír. Teréza mama egy szeren-
étele és itala is arannyá vált. Kívánságának teljesülé csétlen kereskedelmi ügylet miatt veszítette el férjét,
sében saját nyomorúságára ismert, hiszen attól kezdve aki kezességet vállalt barátjáért, Krisztyán Maximért.
241
Amikor tönkrement, a férfi öngyilkos lett. A magára Változó nézőpontok
maradt asszony ezután költözött ki Noémivel a Senki Jókai elbeszélő hangja végig E/3. személyű, de né-
szigetére. Krisztyán Tódornak is ez a történet pecsétel- zőpontja többféle. Az első pár fejezetben a szereplők
te meg a sorsát. Brazovics Athanázt, a lelketlen hitele- motívumait titok fedi, a külső fokalizáció néző-
zőt is utoléri a sorsa: amikor Timár tönkreteszi, megüti pontjából látjuk őket: megjelenésükkel, tetteikkel és
a guta. Leánya, Athalie pedig rá kell hogy döbbenjen: párbeszédeikkel tűnnek elénk. Ezt azzal magyarázhat-
Kacsuka hadnagy csak apja pénzéért akarta elvenni, juk, hogy a természeti közegben időtlenség, örökkéva-
de lelke mélyén sohasem szerette őt. Akár Krisztyán lóság uralkodik, a jellemek megjelenítése viszont idő-
Tódor esetében, a csalódás megmérgezi a leány lelkét, dimenziókat feltételez: múltbeli okokat, a jövőt illető
ezután már csak a bosszú pillanatára vár. Még a regény terveket és szándékokat. Az elbeszélő ugyanakkor
egyik legtisztább alakját, Timeát is megérinti a vagyon néha a rá jellemző nézőpontnál többet is elárul. Van
átkos hatása. A Te ügyetlen… című fejezetben Timea olyan eset, amikor a külső fokalizáció helyett valaki-
egybekelni készül Kacsukával, és arra kéri Athalie-t, nek a gondolatait, belső monológját is látjuk, ezt ne-
hogy segítsen feltűzni hófehér főkötőjét. Amikor At- vezzük belső fokalizációnak. Példa erre az Ali
halie az egyik hajtűvel véletlenül megszúrja, Timea Csorbadzsi című fejezet zárlata, amikor Timár belső
megszidja őt – éppen úgy, ahogy Athalie tette annak vívódását is megismerjük. Máskor viszont nemcsak
idején Timeával. Jókai szerint nyilvánvalóan maga azt tudjuk, meg, hogy mit gondol egy-egy szereplő, ha-
a helyzet a bűnös: ahol van úr és cseléd, a megaláztatás nem azt is elmondja az elbeszélő, amit szereplői se
elkerülhetetlen, legyen bármilyen is a szereposztás. tudnak. A Szigorú vizsgálat című fejezet végén például
közli a rövid levelet, amelyet az orsovai vámfelügyelő
Mellékalakok küld Timárral Kacsukának: „Sógor! Ajánlom e levél át-
Timár Mihály realista igényű, összetett jellemrajza adóját különös figyelmedbe. Ez egy arany ember!” Ezt
mellett a többi szereplő inkább statikus, romantikus a mindentudó nézőpontot nevezzük omnipotens
karakterű alak. Noémi eszményített szereplőként (mindentudó) elbeszélői nézőpontnak. Ahogy a ter-
a nőiség megtestesítője a regényben. Timár iránti fel- mészeti közegből a társadalmiba érünk, változik a né-
tétlen szeretete és ragaszkodása, feltétlen és töretlen zőpont, az omnipotens elbeszélői nézőpont válik meg-
bizalma, munkabírása, édesanyja és gyermeke irán- határozóvá. Az elbeszélő egyre többet árul el a jellemek
ti rajongása mellett negatív tulajdonságjegyével nem belső életéről. Újra a szereplők tudatába világít: megis-
találkozunk. Krisztyán Tódor a mű legsötétebb figu- merteti velünk Timár vagy Timea gondolatait, belső
rája. Személyében kisszerű bűnözőre, zsarolóra, kor- monológjait. Ezzel egyidejűleg a lelki indítékok válnak
rupt gazemberre, kémre és gyáva szerencsevadász- meghatározóvá a cselekmény menetében (Melankólia
ra ismerhetünk. Sorsa kiérdemelt, elkerülhetetlen, című fejezet).
a romantikus regények bukott mesehőseinek kijáró
tragikus halál. Timea a mellékalakok legösszetettebb A jellemzés nyelvi eszközei
jelleme. Férje iránt érzett hálája rokonszenvessé teszi, A különböző elbeszélői nézőpontok olykor szerencsét-
de alabástromszobor ridegsége eltávolítja az olvasótól lenül ütköznek egymással. Ezt tapasztaljuk A kettétört
a karaktert. Az üzleti ügyekben megszerzett jártassá- kard című fejezetben, amikor Timár rejtekhelyről fi-
ga tiszteletet érdemel, mégis önmagát a Kacsuka iránt gyeli Kacsuka és Timea találkozását. „Az olvasó ugyan-
érzett szerelemben adja. azt látja, mint Timár, mondhatni az ő nézőpontjából
Kacsuka államhivatalnokként, megvesztegetés ré- lehet tanúja az eseményeknek. Ugyanakkor Timár lel-
vén szerzi a pénzét, nagy vagyonra azonban mégsem kiállapotának leírása is szükséges, hiszen másképp nem
tesz szert. Timeához fűződő titkos szerelme azonban lenne folytatható a jellemrajz, rejtve maradna a tudat-
mégis emberivé és kedvelhetővé teszi a jellemét. világ indítéka, a későbbi fejlemények egyik oka. E bel-
Athalie a regény legfőbb intrikusa. Fölényes gőgjét, ső reagálásokról tehát elbeszélői közlések tudósítanak.
amit a regény elején Timeával szemben tanúsít, nega- Csakhogy a jelenet teljes szereplői átlátásához Timár-
tív sorsfordulata révén elvesztí ugyan, megbocsátani nak tudnia kell, miért is látogatja meg Kacsuka Timeát.
azonban képtelen. Az őt ért súlyos érdeksérelemért Vagyis, hogy mit tartalmaz a gyanút keltő levél, amelyet
bosszúból Timea életére tör, végül a bizonyossággal, az őrnagy a törött kard mellett az asszonynak küldött.
hogy Timár Mihály él, igyekszik Timea és Kacsuka A jelenetben így különböző nézőpontok ütköznek, amely
boldogságának útjába állni. azt a kényszerű, s a szituáció felől indokolatlan gesztust
242
szöveggyűjtemény
vonja maga után, hogy Timéa kor aztán Kacsuka névnapi

hangosan felolvassa a levelet meghívót kap Timeától, az
Kacsukának: annak, aki azt elbeszélő beiktat egy mérnö-
írta. Ami kettejük szempontjá- ki szakkifejezést a szövegbe,
ból teljesen fölösleges – erre az hogy a hadmérnök végzettsé-
őket figyelő Timárnak s a mind- gű tiszt gondolkodásmódját,
hármójukat figyelő elbeszélő- stílusát imitálja: „Kacsuka úr
nek van szüksége” – írja a re- nem értette ezt a dolgot. Micso-
gény egyik elemzője, Eisemann da ötlet ez Timeától? Az egész
György. A jellemzés nyelvi komáromi világot felháboríta-
eszközei közül a legkézenfek- ni azzal, hogy a jó kálvinista
vőbb, hogy az elbeszélő min- Zsuzsanna helyett a régi görög
denkit a maga kultúrájának Timeát ünnepli meg ez idén, de
megfelelően beszéltet. Fabula még sokkal inkább azzal, hogy
Jánost, a tanulatlan és babonás az ünnepély reggelén hívja meg
kormányost például így szólal- magához aznap estére az egész
tatja meg a szerző: „… ha a Jé- társaságot. Hisz ez minden ci-
zus nekivisz bennünket annak vilizált fogalommal diametria-
a kőbálványnak ott, a Krisz- liter ellenkezik.” (A görög–latin
tus sem ment meg bennünket. „diametrialiter” kifejezés el-
Jézus segíts!” A leányiskolát is sődleges jelentése átlósan, átvitt
megjárt Athalie viszont az un- Koller utódai: Jókai Mór és második felesége, értelme: merőben vagy hom-
dor francia kifejezésével uta- Nagy Bella (1890-es évek) lokegyenest.)
sítja vissza Timea ajándékát,
a török édességet: „Fi donc!” (fi donk). A cselédsorba
Fogalmak
visszasüllyedt Zófi asszony pedig így hazudozik, ami-
kor beállít Kacsukához: „Véletlenül ezen jártam: lát- kivetülés: az a lélektani jelenség, amikor egy belső
folyamatot, érzést, állapotot egy külső tárgyhoz vagy
tam, hogy nyitva van ajtó, ablak; ejnye, mondok, még
személyhez köt a tudat
valami tolvaj bejön; beszólok a privatdinernek, hogy
elbeszélői hang: elbeszélő művek elemzésénél használatos
zárja be az ajtót, hát a major urat találom.” Rejtettebb
fogalom, azt fejezi ki, hogy milyen helyet foglal el a beszélő
művészi fogás, hogy az elbeszélő nemegyszer felveszi a történetben, általában az igei személyragok száma-
az ábrázolt személy stílusát, amíg róla beszél. A sok személye alapján határozzuk meg elbeszélői nézőpont: azt
„Ah!” felkiáltást használó, kényeskedő Athalie gúnyos fejezi ki, hogy mit lát az elbeszélő; a fokalizáció (nézőpont)
nevetéséről például így ír: „Ah! hogy hangzik ki a ka- jellegével határozzuk meg
cagás közül magasan Athalie gyönyörű csengő hangja.” külső fokalizáció: a beszélő kívülről látja az eseményeket
Ha meg a mellébeszélésben ügyes Zófia asszonyról belső fokalizáció: a beszélő nézőpontja egy szereplő
számol be, először maga is félrevezet bennünket. Ami- perspektívájával azonosítható
4
Vitassuk meg!
sség után, amit hosszas, magános
„Fölébreszté szívében mindazt az ifjúkori ábrándot, azt a hajlamot a regénye
erző pálya rideg üzelmei száraz szá-
üzleti utazásaiban mindenütt magával hordott, s amiket később a pénzsz
mítások, mindennapi gondok alá eltakartak.” Jókai Mór: Az arany ember
atban ír? Vajon milyen elképzelésekkel
▶ Mi lehet az az i�úkori, regényes ábránd, amiről Jókai Timár Mihállyal kapcsol
képesek eltakarni a szemünk elől i�ú-
és illúziókkal vág neki a fiatal ember a felnőtt létnek? Milyen későbbi gondok
tisztaságát egy életen át?
kori álmainkat és törekvéseinket? Hogyan lehet megőrizni a naiv lelkesedés
243
szöveggyűjtemény
Irány a szöveg!
1. O
lvasd el Az arany ember szöveggyűjteményben idézett részletét! Szabályos ismétlődés teszi szónokivá Te-
réza mama panaszát. Az ismétlődő mondatban megfogalmazódó bírálatok a főcselekményben, Timár tör-
ténetében is megjelennek társadalomkritikaként. Válaszd ki azt a hármat, amely a főcselekményben a leg-
hangsúlyosabban jelentkezik, és utalj ottani összefüggéseire!
2. „ Mire való az egész világ?” – összegzi csalódottságát az asszony. Mi lesz mégis Teréza mama és gyermeke
segítségére? Milyen két világ ütközik össze történetükben?
3. T
eréza története bizonyos tekintetben kicsiben ismétli Timár történetét. Nevezz meg irodalmi műveket, ahol
hasonló módon, kicsiben ismétlődik az alaptörténet!
4. A
szöveg második fele több bibliai és Rousseau-ra utaló motívumot tartalmaz. Melyek ezek?
5. O
lvasd el Az alabástromszobor menyegzője című fejezetet! Timár Mihály Tímea iránti szerelme több forrás-
ból is táplálkozik. Mik ezek? Melyek közülük azok, amelyekre nem szerencsés szerelmet, házasságot alapoz-
ni?
6. H
ogyan kapcsolja az elbeszélő az esküvőt Timár és Timea korábbi életéhez? Milyen szóval jellemzi Timár
viselkedését?
7. M
ilyen társadalmi akadályok késleltetik a jegyespár egybekelését? Milyen akadályokat gördített el az útból
a gazdag Timár? Milyen akadályok bizonyulnak leküzdhetetlennek?
8. M
ilyen vallásokra utal a szöveg? Hogyan jellemzi ezek különbségeit? Melyikhez milyen értékeket kapcsol?
9. H
ogyan érzékelteti az elbeszélő a házasság körüli problémákat? Mire utalnak Timea kérdései, amelyeket
a lelkésznek tesz fel?
10. É
rtelmezd a fejezet címének metaforáját (alabástromszobor) a fejezet zárlata alapján! Nézz utána, hogy hol
jelenik még meg ez a metafora a műben!
11. Olvasd el a Tavaszvirány című fejezetet! Milyen természeti jelenségek leírásával készíti elő az elbeszélő
Noémi és Timár viszontlátását? Milyen motívumok utalnak a találkozás jelentőségére, kapcsolatuk későbbi
alakulására?
12. V
esd össze a Vaskapu regény elején olvasható bemutatását a Senki szigetének itt szereplő leírásával! Milyen
tulajdonságok kapcsolódnak a természethez? Milyen viszonyban áll az ember és a környezet az egyik, illetve
a másik részben?
13. O
lvasd el a Melankólia című részt is! Milyen módon érzékelteti az elbeszélő Timár kettős életének feszültsé-
geit? Milyennek tűnik számára a komáromi környezet? Mi okozza Timár búskomorságát, halálvágyát?
14. H
ogyan jelenik meg ebben a fejezetben a természet? Hogyan illeszkedik az őszi Balaton Timár Mihály életé-
nek belső történéseihez?
15. Olvasd el A kettétört kard című fejezetet! Jellemezd néhány kulcsszóval a szereplőket! Ki mozgatja a szálakat?
16. M
it gyanítunk a fejezet elején? Hogyan foglal állást az elbeszélő? Mit tudunk meg a végére?
17. Milyen elbeszélői nézőpontváltások vannak a fejezetben? Hol, milyen nézőpontból szól az elbeszélő? Miért?
18. A
történetben többször megjelenik Szent György és a sárkány. Nézz utána a történetüknek!
19. O
lvasd el a regény zárlatát, A Senki című fejezetet! Az elbeszélő megjelenése sajátos játék, amely a valóság-
hoz köti a történetet. Mit állít be valóságosként, és mit kitalációként itt a narrátor?
20. N
ézzétek meg az Egy magyar nábob vagy a Kárpáthy Zoltán című filmadaptációt!
244
szöveggyűjtemény
Jókai Mór elbeszéléseiből:

A tengerszem tündére
és A huszti beteglátogatók
A romantika különös, a történelmi múlt irányába mutató érdeklődése Jókai írói pályáját is jellemezte.
Történelmi novellái és elbeszélései részben ezt a romantikus ízlést mutatják, másfelől azonban áthallá-
sos üzeneteikkel az egész korabeli nemzetközösségnek üzentek. A szépírók igényességével dolgozta fel
a magyar történelmet A magyar nemzet története című munkájában.
iért fontos nekünk a történelmünk ismerete? Milyen módon segít megérteni a vilá-
M
got, ha ismerjük, ami a múltban nemzetként történt velünk? Miért fontosak számunk-
ra a hősök?
Jókai írásművészete zálta, amiért a hiteltelenség vádjával is szembe kellett

Jókai Mór írói pályája mind terjedelmileg, mind mi- néznie, ő azonban a legendás történetek példázatos
nőségileg hatalmas ívet rajzol ki. Több mint száz regé- erejét felmutatva tartott ki elhatározása mellett. Tör-
nye mellett kisepikai műfajokban is alkotott: novellá- ténelmi munkáit a hitelesség érdekében gyakran iga-
kat és elbeszéléseket is írt, sőt a dráma műnemében is zolt források figyelembevételével írta, történeteinek
megmutatta magát (Zrínyi, Dózsa György). kedvelt helyszínéül sokszor Erdélyt választotta. Regé-
Történelmi témájú alkotásai pályáján külön cso- nyeivel és kisepikai műveivel a történelmi példamuta-
portot képviselnek: e művekkel maga is történelmi tás szándékán túl jellemzően tudományos ismereteket
jelentőségű küldetést teljesített. Célja egyfelől – Vö- is közvetített.
rösmartyhoz hasonlóan – a magyar nemzet hiányzó,
múltbéli mitológiájának megteremtése volt, másfelől A tengerszem tündére
pedig a magyarság történelmi léptékű hőseinek és
példájuknak felmutatása, aminek révén tanítani akart Jókai elbeszélése 1854-ben, az erdélyi Szent Anna-tó-
és közösségi reményt kívánt nyújtani. E szándékból nál tett látogatása után keletkezett. Az írót olyan�-
kifolyólag a történelmi hősök alakjait gyakran miti- nyira elbűvölte a romlatlan természeti táj látványa és
hangulata, hogy a vele kapcsolatos legendák
gondos összegyűjtése után képzelőerejét
szabadjára engedve tündérvilágot álmodott
a tóvidékre. A természet által uralt, lakatlan
hegyvidék tengerszeme körül ősfák és buja
aljnövényzet látható, miközben a tóvidék
vizei fölött mohás, füves szőnyeg csalogatja
közel az arra tévedt embert a veszélyes te-
rep szépségeihez. Az ingoványos, fűvel be-
nőtt, hínáros vizek ugyanis a mélybe húzzák
a gyanútlan vándort és fogságukból nem
eresztik többé. Ez a természeti adottság ih-
lette meg az írói fantáziát, aki mesés vízitün-
dérekkel népesítette be a csodálatos tájat.
Az öreg vízkirály élt itt lányaival, a hal-
hatatlan tündérekkel, akik gyönyörűek vol-
tak, a létezés szépségét visszhangozták és
Jókai Mór dolgozószobájában (Hungária Fényképészeti Társaság, 1892) énekükkel elvarázsolták környezetüket.
245
Az ekkor még meseszerű elbeszélés élettel teli ezüst árán csináltatott második harang nem kong, te-
alaphelyzetének kibontása után az idilli környezettel hát hangjával nem hívja imára az engesztelődni vágyó
rokonszenvező, attól elbűvölt elbeszélő megszólalá- zarándok embert.
sa fordulatot hoz. A romlatlan és csodalények által Az elbeszélés csodás deus ex machinája Szűz Mária
uralt vízi világba ugyanis belép a véges ember, aki közbenjárására következik be: ő az, aki a remetének
szemet vet a táj szépségére és a tengerszem partjára, álmot hozva felfedi a vízbe rejtett harang titkát, ami-
Szent Anna tiszteletére kápolnát épít. A kápolna ha- nek visszaszerzésére a környékbeli férfiak kihívásként
rangja azonban, amit az őrként állított remete naponta tekintenek.
háromszor megkondít, elijeszti a vízitündéreket, akik A próbatételek sora el is kezdődik: a tündérek szi-
eleven életörömüket a felső tó vidékére menekítik. rénhangja azonban sok legény életét veszi el, akik el-
A két világ, az emberi és a csodás létformák kény- bűvölve hallgatják a csodálatos hangokat, miközben
szerű találkozása az elbeszélés bonyodalmát hozza. testüket a vízi mélybe rántja a titokzatos erő.
A tündérek félelmükből fakadó különös hangjaitól A székely gulyás három fia is szerencsét próbál.
ugyanis tartott a tájba betolakodó ember. A kétféle élet A mesebeli fordulatban a két idősebb fiú a szirén-
kiengesztelhetetlenül egymás ellen fordult, mindkét hangok áldozatává válik és a vízi világ foglya lesz, de
világ a maga igazát keresi. Konfliktusukban jelképesen a harmadik, a legkisebb fiú szerelmével megbabonáz-
is egymásnak feszül a két létszféra, az örökség és a mu- za a legfiatalabb vízitündért. A tündérlány bűverejével
landóság, a csend és a harangszó, a szakrális és a babo- szemben a fiú a szentek nevével, a szakrális szféra kép-
násan profán. viselőivel védekezik, ám a lányban támadt viszontsze-
A vízitündérek királya az elbeszélés konfliktusában relem eldönti kettejük sorsát. A földi szerelem ugyanis
visszaköveteli elvesztett békéjét: egy oláh pásztorral Jókai elbeszélésében erősebb minden szellemi hata-
ellopatja a világukba betolakodó ember szimbóluma- lomnál, azon még a tündérkirálynak sincs lehetősége
ként jelen lévő harangot és birodalmába, uralma alá, felülkerekedni. A kétféle természetű lény, a földi em-
a vízbe rejti azt. ber és a tündérlány szerelméből házasság lesz, amit
Ezzel visszavonhatatlanul változtatta meg az em- gyermekáldás követ. Az érzelmi összetartozás mo-
beri és a tündéri világ létezésének szabályait. A nép- tivikusan párhuzamos helyzete Vörösmarty Mihály
mesékből ismert csodálatos lények nem segítői és nem Csongor és Tündéjében is megfigyelhető.
társai, hanem ellenségei a létüket és környezetüket Az újszülött korától úszni tanított kisfiú idővel fel-
fenyegető embernek. Természetfeletti hatalmukkal nőtté válik. A történet valódi értékválasztását kibon-
bikává változtatják a titkukba beavatott oláh pásztort, tó fordulata az aszályos nyár motívumához kötődik.
akinek szolgálatait kincsekkel fizetik meg. Az arany és A vízitündér, aki a természetfeletti szférába beavatva
él, tudja, hogy az emberi világ javát a tün-
dérvilág hatalmának megdöntése szol-
gálja. Belső indíttatásból arra kényszerül
tehát, hogy kívülállóként, de az emberlét-
hez érzelmileg a szerelemben és az anya-
ságban kapcsolódva, fia révén döntse meg
apja uralmát és ennek látható jeleként
visszaszerezze az emberi közösségtől el-
vett, jelképes, a szakralitást szolgáló ha-
rangot. Döntése következményeivel már
ekkor tisztában van, ám ezt a titkot az
elbeszélő az olvasó előtt ekkor még nem
fedi fel. Fiát alaposan felkészíti és a víz
alatti csodabirodalomba küldi. A legény
kiszabadítja a szirénhangoktól vízbe fúlt
férfiak palackba zárt lelkét és visszaszer-
zi a harangot is. Ezzel megtöri a varázst:
a lelkek hófehér hattyúvá válva üzenik
Jókai Regék című művének belső címlapja illusztrációval a szabadulást, a harang pedig visszakerül
246
szöveggyűjtemény
eredeti helyére és azóta is imádságra

hívja a zarándok lelkeket.
A történet zárlata előkészített, de
meglepetésszerű fordulatot hoz. A sze-
relemben az embert választó tündér
ugyanis apja hatalmának megdöntése
után már nem lehet csodalény többé,
így elveszíti az örök fiatalság és élet
lehetőségét. Mire fia visszatér, meg-
öregszik. Azt áldozza fel tehát a tisz-
ta érzelmekért, amire minden ember
a halandóságánál fogva a leginkább vá-
gyik: az örök életet.
Jókai elbeszélése példázatos tör-
ténet. Ezt az általános érvényűséget az
az írói eljárás is segíti, hogy a történet-
ben minden szereplő névtelen, az ese-
mények pedig konkrét elbeszélési idő-
höz nem köthetők. A huszti vár. Illusztráció a Vasárnapi Ujságból (1856)
Üzenetének lényege a szerelem lét-
értelemként való értelmezhetőségében van. Emellett a történelmi idők folyamán. A nemzeti hős példájának
szól a természet és az ember kettős viszonyáról, a hi- irodalmi felmutatása a romantika kedvelt eljárását,
edelmek és babonaságok, valamint a szakrális létezők ezen felül az író személyes, tanító szándékát is mutatja.
kapcsolatáról és az emberi képzelet erejéről is. Tanít az A novella egyetlen cselekményszála egy a vár kuruc
emberlét legigazibb értékeiről, és azt a tanulságot mi- kézre kerülése szempontjából döntő hadicselt mutat
tológiai párhuzamokkal erősíti meg, így helyezve az be, emellett gúnyt űz a labanc vezér gyanútlanságából
időtlenség távlatába az örökérvényű üzenetet. A tün- és a hadi dicsőséget a kurucok kezébe helyezi.
dér alakjában az Ogügié szigetén, Kalüpszó nimfánál A novella alaphelyzete Tallósy uramat, Huszt várá-
raboskodó Odüsszeusz példája sejlik fel előttünk, aki nak kapitányát hirtelen támadt betegségében mutatja.
az örök élet és fiatalság csábító isteni ajánlatát utasí- A katonai fölényben lévő labancok harcos legyőzésére
totta vissza a felesége iránt érzett szerelem miatt. De a rosszul felszerelt kurucságnak eddig nem volt esé-
megidéződnek a görög mitológia szirénjei is, akik el- lye, holott Rédeyt a magyarok vezére a vár bevételére
lenállhatatlan hangjukkal csábították a mélybe a ne- szólítja fel. Az írás következő szerkezeti eleme a bo-
kik ellenállni nem tudó hajósokat. A népmesei eleme- nyodalom, melyben Rédey Tallósy uram betegségét
ket is magába építő írásmű a romantika ízlésvilágát kihasználva kiterveli hadicselét és beteglátogatóként
mutatja, ahol a fantasztikum és a valóság egymással megérkezik a várba. A kigondolt csapda megvalósítása
keveredő két síkja elvágyódási területként van jelen. megkezdődik: afféle újkori trójai falóként egyre több
Ezt a sokrétű irodalmi világot Jókai varázslatos írói kuruc „gyógyító” érkezik a várba, miközben számos
nyelve ábrázolja. labanc katona távozik onnan. A megoldás a fondorla-
tos beteglátogatás eredményét, Huszt harci cselekmény
A huszti beteglátogatók nélküli bevételét mutatja. A novella zárlata csattanót
is hoz: Tallósy uramat saját négylovas hintaján űzik
Jókai 1860-ban keletkezett novellája a történelmi ki a várból, így téve nevetségessé a hiszékeny és harc-
tárgyú kisepikai művek sorába tartozik. A Rákóczi edzettségben alulmaradt kapitányt ország-világ előtt.
korában, a kuruc-labanc szembenállás idején játszódó Jókai írása gúnyt űz a labanc várkapitány jellem-
történet áthallásosan is értelmezhető: a kor magyarsá- hibáiból. Ezzel bebizonyítja, hogy a kényeskedő, fizi-
gának közvetlenül is üzent a Habsburg-magyar szem- kumában is gyönge, labanc Tallósy uram katonaként
benállás nehéz időszakában. Cselekménye történelmi nem méltó kapitányi címére. Hatalmának és Huszt
legendán alapul: Huszt várának Rákóczi kezére kerülé- várának megtartására ugyanis hadi erényei nem, csak
sére ugyanis több elképzelés is megkísérelt választ adni a rendelkezésére juttatott hadi eszközbeli és katonai
247
szöveggyűjtemény
létszámfölény tette képessé. Képzelt betegségében pe- Jókai írói jelentősége

dig hiszékenysége lepleződik le, ami elaltatva szük- Jókai Mór a magyar irodalmi széppróza egyik leg-
séges gyanakvását, végül a kurucok kezére adta a rá nagyobb alakja. Pályája az 1850-es években indult.
bízott várat. Ezzel nem csupán katonai, de súlyos er- A nagyon hamar befutott írótól a magyar nemzet-
kölcsi vereséget is szenved. Lelepleződve, az ellenállás közösség az elvesztett szabadságharc feletti gyászban
és a végsőkig való harc elemi kötelezettségét felrúgva a vigasztaló szerepének betöltését várta. Az író a nem-
végül gyáván elmenekül veresége színhelyéről. zet nagy mesemondójaként meg is felelt ennek a tár-
A Jókai korában szándékoltan példázatos történet sadalmi elvárásnak. Regényeivel, elbeszéléseivel és
tehát a kurucok labancok felett álló erkölcsi fölényét és novelláival széles körű olvasóközönséget teremtett,
leleményességét mutatja. Ezt az erkölcsi mérlegre tételt miközben alkotásaival a magyar nemzeti irodalmi
a mű Tallósyt érintő gúnyos, ironikus nyelvhasznála- nyelv fejlődéséhez is hozzájárult. Írói hangnemének
ti jegyei és a jellegzetes, a jellemre utaló élethelyzetek, sokoldalúsága a humor, a szatíra, a pátosz, az anekdota
cselekvések kiemelése segítik. és az idill nyelvén szólt.
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben A tengerszem tündére című elbeszélést! Állapítsd meg, milyen prózapoé-
tikai eszközökkel jellemzi a mű elején a szerző a tündérkirályt és lányait! Milyen stílushatást kölcsönöz ez az
eszköz a leírásnak?
2. Nevezd meg az elbeszélés népmesei elemeit!
3. Hogyan érzékelteti az elbeszélő a tündérlány és a földi fiú szerelmének erejét? Mely történeti elemek utal-
nak az érzés mélységére?
4. Miért nem bánja a tündérlány férje a történet végén, hogy szépséges felesége földi asszonyként öregedett
meg? Mit üzen ez a vélekedés?
5. Olvasd el a szöveggyűjteményben A huszti beteglátogatók című novellát! Mutass rá az írásmű ironikus stí-
lusjegyeire!
6. Milyen áthallásos olvasata lehet az 1860-ban írt novellának?
7. Készítsetek filmetűdöt a történetből!
8. Olvasd el a Két menyegző című Jókai-elbeszélést is (a mek. oszk.hu oldalon)! Nevezd meg, milyen elbeszélői
pozícióban van jelen a narrátor a szövegben!
9. Nevezd meg a nyelvi paródia eszközeit a szövegben!
10. Nevezd meg a hiedelmek és babonák történe�ormáló szerepét a szövegben!
4 Fogalmak
Vitassuk meg!
el- példázatosság: tanító célzatú,
„A magyarság pogány meséi, napkeleti hőskölteményei, a virágénekek
önmagán túlmutató jelentésű,
vesztek. Jókai megteremtette prózában.”
Kosztolányi Dezső általában erkölcsi igazságot
hordozó jelleg
▶ Vajon miért merül fel egy közösségben az igény, hogy elveszett mitoló-
giáját utólag teremtse meg magának? Mit jelent egy nemzet számára ősi,
mitikus történeteinek összessége?
248
szöveggyűjtemény
Tudományos élet a romantika korában

Bajza József és Erdélyi János
A magyar romantika idején a művészetek mellett a tudományos élet is robbanásszerű fejlődésnek
indult Magyarországon! A nagyívű fejlődés egyik központi alakja gróf Széchenyi István volt, aki birtokai
teljes évi bevételét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.
Milyen indíttatásból válik valaki közadakozóvá? Te milyen célokat támogatnál szívesen

a magad eszközeivel?
A magyar romantika Barabás Miklós: Bajza József (1857)

korának tudományos élete
A tudományos élet a romanti-
ka korában kiemelkedő fejlődési igazgatói tevékenysége alatt Erkel
ívet mutatott. A kultúra, a művé- Ferenccel és az operákkal szem-
szetek és az anyanyelv fejlődése ben, a színházi darabok jellegével
mellett a természettudományok kapcsolatban kialakult vitában
művelése is nagy szerephez ju- a magyar nyelvű, prózai darabok
tott hazánkban. E fellendülést az színre vitele mellett állt ki. Vörös-
1823-ban alapított, gróf Széche- marty Mihállyal és Toldy Ferenc-
nyi István által támogatott Ma- cel tagja volt a romantikus triász-
gyar Tudományos Akadémia is nak, akik Kisfaludy halála után
segítette, amely intézmény 1830- a kezükbe vették a magyar iro-
ban, Magyar Tudós Társaság né- dalmi élet irányítását. Nézeteiket
ven kezdte meg működését. Victor Hugo művészetfelfogása és
a francia romantika irodalmi elvei
Bajza József határozták meg. Bajza irodalmi-
A művelt, kisnemesi családban és színikritikáival a magyar iro-
született Bajza József (1804–1855) dalmi élet fellendítéséhez, a tisz-
a ferences és piarista középiskolai tább közviszonyok kialakításához
tanulmányok után a Pesti Egye- járult hozzá.
temen bölcsészetet, majd jogot hallgatott. Bár tanul-
mányai végeztével ügyvédi vizsgát tett, érdeklődése az Dramaturgiai és logikai leckék
irodalom és az esztétika világához közelítette. Egyete-
mi évei alatt ismerkedett meg Toldy Ferenccel, aki felis- Bajza kritikai munkája gyakorlati szemszögből kö-
merve tehetségét Kisfaludy Károly figyelmébe ajánlotta zelíti meg a színház és a színházi emberek tevékenysé-
a fiatal költőt. Bajza 1831-től szerkesztette a Kritikai gének rendjét. Munkájában a teátrumok világának kí-
Lapok című folyóiratot, majd 1837-től Vörösmarty Mi- vánt gyakorlati működéséről ír, miközben felvetésekre,
hállyal és Toldy Ferenccel közösen az Athenaeumot, nyilvános, de számára ismeretlen személytől származó
amely orgánumban már inkább kritikusként volt jelen. véleményekre is reflektál. Kiemeli a magyar nyelvű da-
Az 1820-as években Pozsonyban, illetve a Pesti Német rabok bemutatásának fontosságát, a színészek színpadi
Színházban ismerkedett meg közelebbről a színház megjelenésének kívánalmait, és a nyelvjárási beszéd
világával. Ismeretei birtokában jelentette meg Drama- elvetésének szükségességét. De szól a magyar gramma-
turgiai és logikai leczkék, magyar színházbírálók szá- tika szabályairól és azok betartásáról, a versmondás
mára című munkáját 1836-ban. Később a Pesti Magyar képességének kiemelkedő szerepéről, a helyes színpadi
Színház első igazgatója lett, amely tisztsége birtokában testtartásról, a gesztusnyelvről, így az arc- és kézjáték-
a színház működési szabályzatát is kidolgozta. Szín- ról, valamint a szépségről is.
249
szöveggyűjtemény
Erdélyi János A magyar népdalok

A költő és író Erdélyi János (1814–1868) szegény, re-
formátus családban született. Iskoláit Sárospatakon Erdélyi János A magyar népdalok című munkájának
végezte, ahol tehetségére korán felfigyeltek. Verseit első részében a magyar nemzeti költészet jellegzetes-
az Athenaeum közölte, huszonöt évesen pedig már ségeit és értékeit kutatja. Tanulmányában megkülön-
az Akadémia levelező tagja lett. 1842-ben a Kisfaludy bözteti a magyar nyelvű és a magyar lelkű költészetet:
Társaság is tagjává választotta, ahol Népköltészetről ennek kapcsán a nemzeti költészet alapfeltételének
című munkája volt székfoglaló előadása. Erdélyi éle- a magyar lelkűséget nevezi meg. Úgy véli, hogy a nem-
te egész tevékenységével abba a Kölcsey Ferenc által zetek a műveltség egy adott fokán eljutnak a felismerésig,
megfogalmazott gondolatba kapaszkodott, amely sze- hogy saját önazonosságukat és művészetük gyökereit a
rint a magyar nemzeti költészet alapjául csakis a tiszta népi kultúrában kell keresniük. Abban a népi kultúrá-
népköltészet szolgálhat. Javaslatára Magyarországon ban, amit korábban nem ismertek és nem is méltattak.
tudományos igényű gyűjtőmunka indult meg, mely- Hiszen az a kultúra magában hordozza a történelmet,
nek összegyűjtött népköltészeti alkotásait Népdalok az erkölcsöt és az ízlést, ezek az értékek pedig minden
és mondák (1846) című, háromkötetes munkájában nemzeti közösség megmaradásához elengedhetetlenek.
jelentette meg. Munkássága alapvetése az a nézet volt, Erdélyi János tanulmánya a magyar népdalokat
miszerint a magyar irodalom igazi nemzeti jellege ki- állítja vizsgálatának középpontjába. Írói szándéka
zárólag a népköltészetben található meg. Tevékenysége a múlt népdalkincseinek bemutatásán túl a nemzeti
beleillett a romantika népi kultúra iránti érdeklődésé- költészet népi forrásból eredő gyarapítása.
be és később olyan követőkre talált, mint Petőfi Sán-
dor vagy Arany János. Meglátása szerint a műköltészet Fogalmak
feladata a népi irodalom alkotásainak tanulmányozá- kritika: a publicisztika vagy az esszé műfajába tartozó, egy
sa és tiszta formáinak utánzása. alkotó vagy alkotása tárgyában született igényes, szakmai
szempontú értékelő vélemény
Irány a szöveg!
1. Olvasd el a szöveggyűjteményben Erdélyi János A magyar népdalok című tanulmányának részletét! Állapítsd
meg, milyen, a népi kultúrával kapcsolatos vád fájt az írónak legjobban!
2. Milyen érveket sorakoztat fel Erdélyi az idegenből magyarra fordított művekkel szemben a magyar népi kul-
túrkincs értékei mellett?
3. Olvasd el a szöveggyűjteményben Bajza József színikritikájának részletét! Állapítsd meg, miért nem kifogá-
solható a szerző szerint a szigorú, negatív bírálatot hozó kritika az alkotók szempontjából!
4. Mik a jó kritika elkészítésének alapfeltételei Bajza szerint?
5. Milyen szerepet játszhat a tanulmány szerint a szubjektivitás a mértékadó kritika elkészítésekor?
4
Vitassuk meg!
es tárgyismerettel gyakoroltatik; midőn
„A kritika valódi jótétemény a szellemi világban, midőn elvekből és szükség
mind beható itélettel bírnak az olvasót
olyan emberek foglalatoskodnak vele, kik mind elegendő tudománynyal,
tanítani.”
Bajza József: A magyar szinészeti birálókhoz
tanítani a befogadót? Milyen hatással le-
▶ Milyen célt szolgálhat vajon egy jó kritika? Tényleg képes formálni és
egy kritika megírásához?
het a bírálat az alkotóra? Milyen emberi tudás és képességek szükségesek
250
szöveggyűjtemény
1. Készíts tablót Vörösmarty Mihály pályájáról, majd helyezd el rajta az alábbi műcímeket és műfajokat! A feladat elvégzése
után keress három másik társat! Szóforgó módszerrel egy perc alatt soroljatok fel minél több Vörösmarty-művet, majd
egészítsétek ki velük a közösen átdolgozott idővonalat!
Gondolatok a könyvtárban gondolati költemény Csongor és Tünde epigramma
Szózat Előszó A Guttenberg-albumba időszembesítő vers
A vén cigány jelképvers A merengőhöz
drámai költemény óda rapszódia
2. Foglald össze fürtábrán Az emberek és az Előszó című Vörösmarty-versek alapján a költő nemzetpusztulásról szóló magán-
mitológiájának legmeghatározóbb elemeit az alábbi szempontok figyelembevételével:
– a költemények nyitó szakasza és képei
– a versek zárlatának költői képei
– a versszerkezetileg kiemelkedő fontosságú helyen szereplő kifejezések
– az emberiségre és annak legfőbb bűnére alkalmazott metaforák, költői képek!
3. Ábrázoljátok a Csongor és Tünde idő- és térszerkezetét! Hogyan függenek össze az egyes színhelyek és a napszakok? Vitassátok
meg, milyen színházi apparátus szükséges a mű színreviteléhez! Elérhető volt-e ez az eszköztár a darab megírásának idejében?
4. Milyen más irodalmi művekben tölt be fontos szerepet a kert, és milyen jelentéseket hordoz? Készíts összefoglaló táblá-
zatot korábban megismert szövegekből vett idézetek felhasználásával! Hogyan befolyásolják az aranyalmát termő csodafa
szimbólumának értelmezését a különböző kertmotívum-jelentések?
5. Egészítsétek ki tablótokat az alábbiakban felsorolt műfajokkal és poétikai eszközökkel! Keressetek minden fogalomhoz
egy-egy szépirodalmi művet!
helyzetdal életkép vígeposz látomásvers in medias res karikatúra
zsánerkép hasonlat metonímia jövővízió levél negatív festés
napló szinesztézia elbeszélő költemény paródia bordal
6. Petőfi Sándor 66 rövid versből álló versciklusának címe a Felhők. Párban dolgozva készítsetek pókhálóábrát a kötet
címének lehetséges jelentéseiről, valamint a versek cím alapján feltételezett témáiról� A feladat végeztével keressetek
egy másik párt, és vessétek össze ábráitokat� A lehetséges különbségeket csoportmegbeszélés-módszerrel vitassátok
meg, majd közösen készítsétek el a két pókhálóábra végleges változatát�
7. Olvassátok el a szöveggyűjteményben található, a Felhők ciklusba tartozó verseket! Rögzítsétek általatok választott grafi-
kus szervezőn a versciklus sajátosságait az alábbi szempontokat is figyelembe véve:
az írásjelek szerepe versszerkezet téma
8. Olvassátok újra a szöveggyűjteményben A XIX. század költői, az Egy gondolat bánt engemet, valamint Az ítélet című Petőfi-
verseket� Csoportmegbeszélés-módszerrel vitassátok meg az alábbi kérdéseket:
– Miért, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a versek?
– Milyen szempontok alapján különböznek?
– Melyeket lehet közülük ars poeticának tekinteni, és miért?
– Melyik verset és milyen szempont alapján kapcsolnátok egy már korábban megismert Petőfi-vershez?
– Melyik verset kapcsolnátok egy korábban tanult Vörösmarty-vershez?
– Melyek e költemények visszatérő motívumai?
9. Idézzétek fel Jókai Mór Az arany ember című regényének legfontosabb jelképeit! Hogyan kapcsolódnak ezek a jelképek
Timár Mihály alakjához?
10. Készítsétek el Timár Mihály képzeletbeli naplóját! Fejtsétek fel benne a főhős lelki folyamatait!
11. Igazoljátok, hogy Az arany ember a romantika és a realizmus határán álló alkotás! Állításaitokat a regényből vett példákkal
bizonyítsátok!
251
Fogalomtár
adaptáció: irodalmi alkotások szabad átdolgozása, például belső fokalizáció: az elbeszélői nézőpontnak az a fajtája,
megfilmesítése amelyben az elbeszélő nem mond többet, mint amennyit
alba (dal): a középkor provanszál világi lírájának műfaja, a szereplő tudhat; a szereplő nézőpontjából fakadó tudás,
a szerelmesek hajnali elválásának panaszdala érzékelési tartomány nagyjából megegyezik az elbeszélő-
alkaioszi versszak: két nagy alkaioszi sorból, egy jambikus ki- jével
lencesből és egy kis alkaioszi sorból álló, kötött strófaszer- belső rím: olyan rím, amelyben a rímhívó szó és a felelő rím
kezet, az ókori római Horatius kedvelt versformája volt egy verssorban található
állandó típusok: a commedia dell’ arte állandó karakterei bizalmas: a komédiában a főszereplők mellé rendelt állandó
allegorizáció: egy élettelen jelenség, tárgy vagy fogalom kísérő – barát, barátnő, szolga, dajka – szerepköre
hosszabb versrészleten vagy az egész költeményen végig- blank vers: drámai jambus, jambikus lejtésű, tíz vagy tizen-
vonuló megszemélyesítése és felnagyítása egy szótagos verssor, többnyire rímtelen; Shakespeare
alteregó: a szó jelentése ’másik én’, irodalmi értelemben arra műveinek gyakori versformája
használjuk, ha egy mű főhőse és szerzője nagyon erősen bokorrím: olyan rímszerkezet, amelyben a rímelő sorok né-
összekapcsolódik, a hős a szerző képmása, titkos énje; gyes rímcsoportot alkotnak, rímképlete: aaaa
a magyar irodalomban több jelentős alteregót találunk, bordal: olyan dal, amelyet eredetileg borivás közben énekel-
mindenekelőtt Kosztolányi Dezső Esti Kornélját és Krú- tek, a borivás dicsérete; a népköltészet is ismeri, a műköl-
dy Gyula Szindbádját tészetben felidéző ereje van
akrosztikon: ,névrejtés’, költői eljárás, egy vers egymás után bujdosóének: a kuruc kor lírai műfaja, a száműzöttek, föl-
következő verssorai, versszakai első betűiből összeálló dönfutók és menekülő katonák sorsát bemutató költe-
értelmes szöveg; leggyakrabban a szerző vagy a címzett mény, többnyire énekvers
neve, esetleg ajánlás vagy fohász Carpe diem!: Horatius egyik életvezetési elve, jelentése:
anakreóni sor: negyedfeles, tehát hét szótagból álló, jambi- „Ragadd meg a napot! / Élj a mának!”
kus lejtésű antik, görög sorfajta, Anakreón újítása cenzúra: nyilvános irodalmi közlemények hatalmi ellenőr-
anekdota: eredetileg szóbeli, humoros, csattanós történet, zése
amely valós személyekhez kapcsolódik; a 19. század ma- commedia dell’ arte: olasz vásári komédia, melyben a törté-
gyar írói, Jókai és Mikszáth gyakran illesztettek anekdo- net váza kötött, de a párbeszédek kidolgozása rögtönzé-
tákat műveikbe sen alapul
antihős: olyan központi szereplője egy elbeszélt történetnek, dal: a lírai műnem egyik műfaja, amihez rövid terjedelmű,
aki nem hősies jellem, hanem annak épp ellentéte: hét- könnyed hangvételű versek tartoznak
köznapi ember, hétköznapi gondokkal deus ex machina: csodás elem, isteni közbeavatkozás
apoteózis: megdicsőülés; az antikvitásban az istenek közé detektívtörténet: egy bűnügy megfejtését, a nyomozás fo-
emelkedés, a kereszténységben a mennyek országába lyamatát végigkövető epikai műfaj; főszereplője általában
való belépés egy karakteresen megrajzolt, zseniális nyomozó
ars poetica: költői hitvallás; programhirdetés dilemma: döntéshelyzet, amely nehezen megoldható, hiszen
athleta Christi: Krisztus bajnoka; a barokk kor embereszmé- a választható lehetőségek mindegyike hordoz negatív kö-
nye, jellemzője a szinte hősies erkölcsi tisztaság vetkezményeket
aszklepiadészi versszak: három aszklepiadészi és egy glükóni disztópia: ellenutópia, az utópia negatív változata, a tapasz-
sorból álló, antik, időmértékes strófa talhatónál rosszabb világ leírása, ahol az emberi életet
Balassi-strófa (versszak): magyaros, ütemhangsúlyos vers- a totális önkény, az elnyomás és a lét végsőkig való szabá-
forma, 6-6-7 szótagos, belső rímek által tagolt, háromso- lyozása jellemzi
ros periódusokból épül fel; rímképlete: aabccbddb. Hat- drámai költemény: a klasszikus tragédiával rokon műfaj,
soros tördelésben is ismert versszakszerkezet de a drámaisággal egyenrangúvá válhat benne a költői-
ballada: átmeneti műfaj a három műnem határán; epikus, ség
mert történetet mond el, drámai, mert konfliktusos és dramaturgia: a színpadi alkalmazhatóság kérdéseivel, a drá-
párbeszédes, jellemzője a kihagyásos szerkezet, a balla- mai művekkel foglalkozó elméleti és gyakorlati tudo-
dai homály mányág
befogadástörténet: a mű olvasatainak, értelmezéseinek fo- egytömbű vers: formailag egyetlen tömbből álló, verssza-
lyamatosan alakuló története kokra nem tagolt költemény
252
FOGALOMTÁR
Ekhó: görög mitológiai alak, a visszhang nimfája, akit arra lágnézeti elveit fejti ki benne; logikai építkezés, közvetlen
kárhoztattak, hogy mások szavait ismételje hangnem, szabadabb mondatfűzés jellemzi
ekhós vers: egy verssor utolsó szavát, szavait visszhangszerűen eposzparódia: az eposz műfaji sajátosságainak a túlzás esz-
ismétlő verstípus közével való utánzása: célja a komikus stílushatás elérése
elbeszélői hang: elbeszélő művek elemzésénél használatos eredetiségkultusz: Petőfi költészetfelfogásában is megjelenik
fogalom, azt fejezi ki, hogy milyen helyet foglal el a be- a romantika lényeges nézete a műalkotásról, amelyben
szélő a történetben, általában az igei személyragok szá- az egyedinek és eredetinek kiemelt helye van; esztétikai
ma-személye alapján határozzuk meg követelmény, a hagyomány és sajátosság kölcsönhatása,
elbeszélő költemény: verses formában írt epikus mű, a többi újítás és kapcsolódás jellemzi
verses epikus műfajnál (pl. verses regény) líraibb, és a lí- eufemizmus: durva, sértő, illetlen vagy a hallgatóság számá-
rára jellemző költői eszközök is gyakoribbak benne ra kellemetlen hatású szavak, kifejezések helyett álló szé-
elbeszélői nézőpont: azt fejezi ki, hogy mit lát az elbeszélő; pítő, enyhítő megfogalmazás
a fokalizáció jellegével határozzuk meg: belső fokalizáció: farce: francia bohózat, melybe trágár és durva elemek is be-
a beszélő nézőpontja egy szereplő perspektívájával azo- kerültek
nosítható; külső fokalizáció: a beszélő kívülről látja az felesleges ember: az orosz irodalom egyik alaptípusa; jobb
eseményeket; zéró fokalizáció: a mindentudó elbeszélő sorsra érdemes, cselekvésképtelen, kiábrándult és kalló-
nézőpontja dó értelmiségi, aki nem találja a helyét az életben; tettek
elégia: az ókorban disztichonokban megírt, hosszabb terje- helyett csak álmodozik
delmű költemény, modern értelemben fájdalmas tárgy- felvonás: a színielőadás tagolását szolgáló cselekménysza-
ról panaszos hangon szóló költemény kasz (kezdetét a függöny felvonása jelezte); a színpadi mű
elégiko-óda: az elégia és az óda műfaji jegyeit ötvöző verstí- cselekményét a színhely és a szereplők megjelenése alap-
pus, amelyben az ódai emelkedettség elégikus rezignáci- ján osztják felvonásokra és jelenetekre
óval párosul fejlődésregény: a felvilágosodás egyik kedvelt regénytípusa,
életkép: rövidebb verses vagy prózai mű; a mindennapi élet amelynek cselekményét a főhős fejlődése, személyiségé-
jellemző alakját, helyzetét, rendre ismétlődő eseményét nek formálódása határozza meg
örökíti meg, egy-két vonást emelve ki; a reformkor ked- feszület: a megfeszített Krisztus ábrázolása
velt műfaja figura etymologica: a szótő megismétlésével előállt stílus
ellenreformáció/rekatolizáció: a katolikus egyház törekvése alakzat
a protestantizmus térnyerésének megállítására, elvesztett fiktív levél: az irodalmi levél válfaja, melynek címzettje álta-
pozícióinak visszaszerzése céljából lában kitalált vagy már elhunyt személy
emberiségköltemény: drámai mű, amely az emberi lét leg- folklorizálódás: a magas kultúra műalkotásainak népi réte-
alapvetőbb kérdéseire kísérel meg választ adni gekben való megjelenése
emlékirat, memoár: prózai epikus műfaj, amelyben szemé- fúria: a bosszú három istennője közül az egyik a római mi-
lyesen átélt jelentős eseményekről, időszakokról számol tológiában; ők az erünniszek a görög mitológiában, Urá-
be a szerző; az önéletrajztól abban különbözik, hogy el- nosz kiömlő vérének szülöttei
sősorban a közélet eseményeire koncentrál, a naplónál gondolatritmus: nagyobb nyelvi egységek (tagmondatok,
pedig kevésbé személyes, intim mondatok, mondatkapcsolatok) ismétlődésére, párhuza-
emigráció: főképpen politikai okokból történő kivándorlás mára épülő szövegalakzat
vagy kivándoroltatás grammatika: nyelvtan; a reformáció idején kiemelt fontossá-
empirizmus: az a filozófiai alapelv (17. század), amely szerint gú tudomány lesz, a Biblia tanulmányozása az eredeti szö-
minden megismerés egyedüli alapja a tapasztalat veg nyelvének (héber, görög) alapos ismeretét feltételezte
enciklopédia: a kor felhalmozott emberi tudásának írásos groteszk: egyszerre félelmetes és nevetséges hangvétel
kiadványa halmozás: szavak, szószerkezetek, mondatok többszörös is-
ének: Zrínyi barokk eposzának és sok más műnek a részei; métlésére épülő alakzat, amelyben rokon tartalmú nyelvi
Zrínyi a Szigeti veszedelem című művét 15 énekre osz- egységek követik egymást
totta hármas egység szabálya: tér, idő és cselekmény hármas egy-
enumeráció: állandó eposzi kellék, jelentése: seregszemle sége a drámában, az események egy helyszínen, 24 óra
epigon: jelentősebb alkotó vagy irányzat eredetiség nélküli alatt és egy cselekményszálra felfűzve zajlanak
követője; önálló mondanivaló és formakincs/formanyelv hárompillérű kompozíció: a vers első, középső és utolsó stró-
nélküli szerző fája mintegy pilléreket alkotva fogja össze a verset
episztola: valóságos személyhez írott verses költői levél; a helyzetdal: olyan dal, amelyben a költő egy másik személy
magánközleményen túl a levélíró művészeti, erkölcsi, vi- helyzetébe képzeli magát
253
helyzetkomikum: külső körülményen, megtévesztésen vagy jezsuita rend: latinul Societas Jesu (Jézus Társasága), katoli-
félreértésen alapuló helyzet, melyben a főhős csapdába kus szerzetesrend, amelyet Loyolai Szent Ignác alapított
kerül 1540-ben; célja az egyház belső megújítása, Európa reka-
Himfy-strófa: nyolcsoros, soronként váltakozóan 8 és 7 szó- tolizácója és Európán kívüli missziók vezetése
tagból álló, kereszt-, majd páros rímes, ütemhangsúlyos jövővízió: látomásszerűen megfogalmazott kép a fejlődés el-
strófaszerkezet képzelt irányáról és majdani végeredményéről
himnusz: antik eredetű műfaj, amely istent, istenséget szó- kakofón: rossz hangzású
lít meg; a középkorban élte virágkorát, ekkor az isten- kalandregény: olyan regénytípus, amelynek a cselekményét
tisztelethez kapcsolódott, a romantika korában már a próbatételekkel, kihívásokkal küzdő főhős életútja szer-
a liturgikus funkciótól elválasztva vált újra népszerűvé vezi
hiperbola: retorikai szó- és gondolatalakzat, illetve általános karikatúra: humoros vagy gúnyos célú, elsősorban képi ábrá-
stíluseljárás, amelyre a beszélő erősebb jelentésű, érzel- zolás, de írott formája is ismert, amely egy ember jelleg-
mileg telített szó- és mondathasználata a jellemző zetes vonásait vagy egy bizonyos jelenetet szándékosan
hitvesi költészet: a szerelmi líra tárgykörébe tartozó alko- túlzó módon, torzítva mutat be
tások összessége, melyeknek múzsája az adott szerző karrierregény: a regény egyik típusa, amelyben a főhős a tár-
felesége sadalommal összeütközve felemelkedik, vagy elbukik
históriás ének: egy adott történelmi idő hadi eseményeinek keretes szerkezet: a műalkotás sajátos kompozíciós formája,
énekbeszédben előadott, korabeli dokumentumai melyben a nyitány és a zárlat formai-motivikus vagy tar-
idealizálás: valaminek jobb színben való ábrázolása, mint talmi szempontból megegyezik
amilyen valójában kétszintű dráma: olyan drámai mű, amelynek lényegi világa
idő- és értékszembesítő vers: olyan verstípus, amelyben az két, egymáshoz képest alá- fölérendelt létszint köré szer-
egyes idősíkokhoz különböző értékek tartoznak, leg- veződik
többször az értékek fogyatkozását mutatja – az értékte- keserves: a népi líra egyik műfaja, mély lelki fájdalomból fa-
lített múlt kerül szembe az értékvesztett jelennel kadó panaszdal
imitatio Christi: ’Krisztus követése’, barokk eszménykép, királydrámák: Shakespeare drámai műveinek egy csoportja,
kulcsfogalom, mely az ember számára a krisztusi életút e művek főszereplője egy-egy uralkodó; a királydrámák
követését teszi kötelezővé legnagyobb része a rózsák háborújaként ismert, az angol
intertextuális utalás: különféle szövegek összekapcsolódása trón megszerzéséért folytatott küzdelem időszakának az
idézet, célzás, utalás vagy hasonlóság révén, amely során eseményeit dolgozza fel
a felidézett szöveg módosítja, gazdagítja az aktuális szö- kivetülés: az a lélektani jelenség, amikor egy belső folyama-
veg jelentését tot, érzést, állapotot egy külső tárgyhoz vagy személyhez
intrikus: drámai szerepkör – a cselszövő, aki a cselekmény köt a tudat
fordulatait tudatosan és általában titokban irányítja kompozíció: tudatosan, adott szabályok szerint elkészített
inverzió: a természetes szórendhez viszonyított szórendi csere műalkotás, pl. verseskötet
ionicus a minore: az ókori görög dalköltő, Anakreón „ta- korstílus: egy-egy kor művészetének egészére vagy nagy ré-
lálmánya”: 6 morás versláb, amit két rövid és két hosszú szére általánosan jellemző stílusjelenségek összefoglaló
szótag alkot megjelölése
iskoladráma: színjáték, amely általában bibliai vagy törté- költői kérdés: olyan kérdő mondat, amelynek esztétikai sze-
neti tárgyú, s tanító, morális-vallásos célzattal taninté- repe van, például a kifejezőerő növelése, de választ nem
zetekben adták elő diákok; virágkora a 16–18. század vár rá a kérdező
között volt könyvdráma: drámaformában jelentkező, de nem színpadi
istenes énekek: Istenhez fohászkodó versek előadásra, hanem elsősorban olvasásra szánt, filozofikus
jelenet: a színpadi mű legkisebb szerkezeti egysége, melyen mű
belül a szereplők változatlanok körmondat: egy gondolatsor teljes kifejtése művészi szer-
jelképvers: olyan költemény, amely tartalma és jelentősége kesztésű, többszörösen összetett mondat által
miatt jelképpé válik egy nemzet költészetében közösségi líra: a költői alkotások olyan fajátja, aminek vers-
jellemfejlődés: epikus vagy drámai művek szereplőinek beszélője egy közösség hangján, nevében és érdekében
a mű értékrendje szerint pozitív irányú változása szólal meg
jellemkomikum: a komikumnak az a válfaja, ahol a komikus közösségi óda: ódai hangvételű költemény, amely egy fontos,
helyzet hőse saját tulajdonságai révén válik nevetségessé sorsdöntő kérdésben fordul a közösség felé
jeremiád: a bibliai Jeremiás próféta nevéből: panaszos, sirató kritika: nagyobb terjedelmű bírálat, amely a vizsgált mű rész-
hangvételű verses műfaj letesebb bemutatását, elemzését adja
254
FOGALOMTÁR
krízis: a drámai műnem szerkezeti jellemzője, amely egy ha- népiesség: a népi kultúra, ezen belül a népköltészet alkotása-
tárhelyzet, válság állapotát jeleníti meg inak, szemléletmódjának, stílusjegyeinek többnyire tuda-
kultusz: valaki vagy valami iránti nagy fokú tisztelet tos alkalmazása, variálása a műköltészetben
külső fokalizáció: a beszélő kívülről látja az eseményeket nevelési regény: a fejlődésregényhez hasonló regénytípus,
látomásvers: álomszerű látomás, vízió képe lírai műben abban különbözik tőle, hogy a főhős szellemi fejlődését
létösszegző vers: lírai verstípus, amelyben a költő saját egyé- elsősorban pedagógiai ösztönzések mozgatják, míg a fej-
niségfejlődését értelmezi lődésregényben a gyakorlati tapasztalatoknak is nagy
levélregény: regénytípus, amely fiktív levelekből áll, ezek szerep jut
időnként más szövegfajtákkal (elsősorban fiktív napló- nótajelzés: meglévő, közismert, versszövegek keletkezésé-
részletekkel) együtt szerepelnek a regényben hez mintául szolgáló dallamhivatkozás, az énekversek
lírai közhely: gyakran ismételt, ezért elkoptatott költői szó- dallama
kép, alakzat vagy motívum nyelvi komikum: a komikumnak az a válfaja, ahol a többér-
lírai realizmus: valósághű ábrázolásmód a költészetben, telműség, félreérthetőség, kevertnyelvűség váltja ki a ko-
amelyben ugyanakkor a költő poétikai eszközökkel mikus hatást
a személyes érzelmeit is kifejezi óda: lírai műfaj, fenséges tárgyról emelkedett stílusban írt
magánmitológia: a mítoszok nyelvén, de személyes és sajátos költemény
jelentéssel, szimbólumrendszerrel megalkotott jelképes ortológus: a neológussal szemben elutasítja a nyelvújítás
történet, képzeletbeli világ szóalkotási lázát
Magyar Tudós Társaság: a szakmai-tudományos élet támo- öntükrözés: olyan írói megoldás, amikor az író saját szép-
gatására 1825-ben alapított intézmény, később a Magyar irodalmi művében önmagával, a mű megírásával, egyes
Tudományos Akadémia elnevezés rögzült irodalmi döntéseivel kapcsolatos kijelentéseket tesz
manierizmus: a késő reneszánsz stílusa, a barokk közvetlen parafrázis: szabad átirat, átköltés
megelőzője, ideje a 16. század bő második fele panteizmus: azonosítja Istent és a világot, tanítása szerint Is-
mártíromság: avagy mártírium, vértanúság; egy eszme érde- ten a világ minden elemében, minden részében jelen van
kében, nevében elszenvedett üldöztetés vagy halál parainézis: az intelem legközelebbi műfaji rokona: szemlélte-
megformáltság: tartalom és forma találkozása az irodalmi tő beszéd, amely egy kiemelt eszményt dicsér; a megszó-
műalkotásban lítottnak megfogalmazott buzdítás általános érvénnyel is
mértéktartás: a szenvedélyektől, túlzásoktól mentesség elve rendelkezik
metonímia: névcserén, fogalmak érintkezéses viszonyán ala- paródia: valamely jól ismert mű, műfaj vagy stílus gunyo-
puló szókép ros, komikus hatású utánzása; eltorzított ének, egy műfaj
misszilis levél: valóságos személyhez szóló, elküldésre szánt formai vonásait felnagyítja, miközben témáját alantasra
levél cseréli
monológ: a drámai művekben gyakran előforduló magán- patetikus: emelkedett, ünnepélyes hangvétel, a szónokias,
beszéd, melyből a szereplő gondolatait, érzéseit, a többi közösségi ódák jellemzője
szereplőhöz való viszonyát ismerjük meg passió: Jézus szenvedéstörténetét megjelenítő misztérium-
naplóregény: a 18. században kialakult regénytípus, amely játék
egy képzeletbeli napló formájában mondja el az esemé- példázatosság: tanító célzatú, önmagán túlmutató jelentésű,
nyeket és a „naplóíró” érzéseit, gondolatait általában erkölcsi igazságot hordozó jelleg
negatív festés: olyan költői eszköz, amely az értékhiányos petrarkizmus: a reneszánsz szerelmi költészet szinte kötelező
állapot kifejtésére szolgál; az értékszembesítő versek jel- érvényű, Balassi Júlia-verseiben is megfigyelhető kánonja
legzetessége piktúra: leíró rész a klasszicista versben
német idealizmus: a német filozófia 19. századi korszaka, plágium: más szerző alkotásának sajátként való feltüntetése
amelynek legfőbb jellemzője, hogy a valóságot egy ab- poeta doctus: tudós költő, aki tanulmányai révén a költő-
szolút eszméből (abszolút Én, Ész, Logosz) értelmezte; mesterség minden titkát és fogását ismeri és alkalmazza
legfontosabb képviselői Kant, Hegel, Fichte és Schel- poeta natus: természetes költő, aki születetten tehetséges
ling prédikáció: pap vagy hivatásos prédikátor által templomi
neológus: a 18–19. század fordulóján megindult magyar környezetben elmondott, a szertartáshoz kapcsolódó er-
nyelvújító mozgalom híve, a neológusok legfőbb képvi- kölcsi-tanítói beszéd, szónoklat, amely gyakran kapcso-
selője Kazinczy Ferenc lódik össze szent szövegek értelmezésével
népies helyzetdal: olyan lírai dal, amelyben a költő magát protestáns: a 16. században a katolikus egyháztól különvált,
egy népi alak szerepébe bújva, az ő hangján megszólalva keresztyén egyházak bármely ága vagy követője, evangé-
ábrázolja likus, református vagy unitárius
255
prológus: a dráma bevezető része, amely összefoglalja az ese- statikus jellem: epikus vagy drámai művek szereplője, aki-
mények hátterét, ismerteti a legfontosabb tudnivalókat, nek belső tulajdonságai nem változnak a cselekmény
a történtek előzményeit, a mű alapgondolatát vagy a történet során
publicisztika: politikai és társadalmi kérdéseket tárgyaló új- statikus karakter: olyan irodalmi alak, akinek jelleme szélső-
ságírói műfaj séges, árnyalatlan, fekete-fehér jellegű és a mű során nem
racionalizmus: filozófiai irányzat a 17–18. században, azt is változik
vallja, hogy az emberi megismerés forrása a ráció, az stílusirányzat: a korstílusnál szűkebb fogalom, egy vagy több
ész, s fogalmaink a tapasztalat előtt és attól függetlenül művészeti ágra terjed ki, melynek alkotóit elsősorban stí-
léteznek lusjegyek kötik össze
rapszódia: az ódai műfajok közé tartozik; sokban rokon Sturm und Drang: német irodalmi mozgalom 1760–1790 kö-
a himnusszal és a szűkebb értelemben vett ódával; jel- zött, amely átmenet a klasszicizmus és a romantika között;
lemző vonásai: a zaklatottság, az érzelmek és gondolatok az elnevezés jelentése: ’vihar és előretörés’
szenvedélyes hullámzása, a kötetlen szerkezet szállóige: ismert szerző konkrét művéből származó, közismert,
recenzió: általában kis terjedelmű irodalomkritika, rövid, lé- a közmondásokhoz hasonlóan gyakran említett idézet, pél-
nyegre törő bírálat, ismertetés dául Vörösmartytól ez a sor: „a látni vágyó napba nem tekint”
reformáció: az egyházi élet megújulása, a 16. században szapphói versszak: az ókori görög költőnőhöz köthető, három
megindult vallási mozgalom, melynek eredményekép- szapphói- és egy adoniszi sorból álló, időmértékes vers-
pen létrejöttek a protestáns (evangélikus, református, szakfajta
unitárius) egyházak szatíra: a komikus ábrázolás egyik fajtája, jellemzője a tárgyá-
retorika: az érveléssel, meggyőzéssel, befolyásolással foglal- val szembeni éles, keserű, gúnyos elutasítás
kozó elméleti és alkalmazott tudomány; tágabban: a pró- szentencia: eszmei rész a klasszicista versben
zai műfajok elmélete szentimentalizmus: a 18–19. század fordulóján jelentkező stílus-
retorikus: szónokias, alakzatokban gazdag irányzat, amely esztétikailag a klasszicizmus és a romantika
rezonőr: rendszerint a cselekményen kívül álló elmélkedő között áll, jellemzője az érzelmek kultusza (elnevezése is a la-
szereplő, aki a cselekmény mozzanatait magyarázva, köz- tin sensus ’érzés, érzelem’ szóból származik), a vallomásosság
vetlenül mondja ki az író véleményét széphistória: olyan históriás ének, amely szerelmi, világi törté-
rokokó: a felvilágosodás korának egyik stílusirányzata, jel- neteket dolgoz fel
lemzői a kecses formák, a pompa, az élet élvezete és a ki- szereplíra: lírai beszédhelyzet, amelyben a versbeszélő egy
finomult érzékiség másik személy helyébe képzelve magát az ő nézőpontjából
romantikus triász: Bajza József (1804–1858) költő, Toldy Fe- szólal meg
renc (1805–1875) kritikus, irodalomtörténész és Vörös- szerkezet: a műalkotás felépítettsége, kompozíciója
marty Mihály (1800–1855) költő; a 19. század középső szimbólum: többértelmű jel, amelyet a művész aprólékosan
évtizedeinek meghatározó irodalmi alkotói, az Aurora- kidolgoz, és művében kulcsszereppel ruház fel
kör tagjai is voltak szimfónia: több tételből álló, nagyzenekarra (ritkábban kórus-
röpirat: rövidebb publicisztikai műfaj és kiadványtípus, ra is) komponált zenemű
amelyben a szerző egy aktuális kérdésről zajló nyilvános szimultán ritmus: az ütemhangsúlyos és az időmértékes verse-
vitához szól hozzá (pl. Bessenyei György: Magyarság) lés érvényesülése ugyanabban a versben
rögtönzés: improvizáció, amikor egy színésznek egy vázlato- szinechdoké: a rész-egész felcserélésén alapuló szókép, a me-
san megírt jelenetet kell előadnia tonímia különleges fajtája
russzóizmus: arra a rousseau-i alaptételre épülő világnézet, szinesztézia: a metaforával rokon szókép, amelyben különbö-
amely szerint az ember természettől fogva jó és szabad, ző érzékterületekhez tartozó fogalmak kapcsolódnak ös�-
a rossz, amelyet tapasztalunk a világban, a civilizáció, sze, általában egy jelzős szerkezetben
a természettől való elszakadás következménye, ezért vis�- színház a színházban: egy drámai műbe beépített színpadi elő-
sza kell térnünk a természethez adás
shakespeare-i szonett: 14 sorból álló, kereszt- és páros rí- szkepszis: az igazság megismerésének kételkedő gondola-
mes, 4 belső egységre osztható versforma ti megközelítése, a megismerés lehetetlenségét állítja, és
soráthajlás (enjambement): poétikai jelenség, ahol a gon- ezért a törekvés hiábavalóságára következtet
dolat egysége kifut a sor egységéből, túlterjeszkedik sztoikusok: ókori filozófiai irányzat, amely a természettel való
azon harmónia, a lelki nyugalom fontosságát hirdette, legjelen-
spleen: a világfájdalom egy sajátos megjelenési formája, tősebb képviselői Seneca és Marcus Aurelius
rosszkedv, levertség, a főhős mélabúja: a 19–20. századi tájlíra: különös természeti látványt vagy jellegzetes tájegységet
költészet egyik alaptémája bemutató költészet
256
FOGALOMTÁR
tételmondat: egy kisebb szövegegységnek (pl. bekezdésnek) váteszköltő: a reformkorban kialakuló költői szerep, amely
a legfontosabb gondolatát tartalmazó mondat, melynek szerint a költő látnok, akinek a nép vezetőjeként kell
szövegkohéziós ereje is van szólnia
tézisregény: regénytípus, amelyben példázatszerű történettel végkifejlet: drámai és epikai művek befejező része, a konfliktus
valamilyen filozófiai állítást kíván bizonyítani az író megoldása
tipi fissi: visszatérő/állandó karakterek, jellemek verbunkos: a szó toborzót jelent, s az eredetileg ehhez az
töredékesség: a romantika jellemvonása, amely a tökéletes- aktushoz kapcsolódó tánczenéből alakult ki a kor leg-
ség iránti vágy és annak elérhetetlensége közötti feszült- divatosabb stílusa, ez a 80–120 ütemes, ekkoriban csak
ség következménye Magyarországon ismert kisforma, melynek legfőbb jel-
történelembölcselet: a történelem filozófiai jellegű vizsgá- lemzője a pontozott ritmus és a cikornyásan cifrázott
lata, amely a történelmi események rendszerezett értel- dallam
mezésén keresztül a történelmet meghatározó, átfogó versciklus: önállóan is megálló költemények, amelyek egybe-
törvényszerűségeket állapít meg gyűjtve jelentek meg, és egy nagyobb egységet alkotnak
történelmi regény: regénytípus, amelynek tárgya a történe- verses regény: a romantika műnemi határokat elmosó mű-
lem valamely epizódja, történelmi és kitalált személyeket faja; regényszerű tárgyat dolgoz fel, de fontos szerephez
egyaránt szerepeltet, a szereplők indítékai, élethelyzete jutnak benne a lírai elemek, a személyes érzelmeket meg-
szorosan kötődik a regény által megidézett történelmi szólaltató reflexiók
eseményekhez vígeposz: verses nagyepikai műfaj, amelyben az eposz kötele-
trochaikus lejtés: az időmértékesség egy formája, ahol a vers ző kellékeihez kisszerű tárgyat rendel az alkotó; az eposz-
uralkodó verslába a trocheus ra jellemző magasztos formavilág és a vígeposz kisszerű
tükördramaturgia: ellentétes társadalmi hátterű, személyisé- tárgya parodisztikus, ironikus, szatirikus feszültségben áll
gű szereplők együttes szerepeltetése, összekapcsolása egymással
utazásregény: a kalandregény egy fajtája, ahol a történések virágének: a régi magyar líra szerelmi-erotikus témájú dala,
és a hős jellemfejlődése utazás(ok)hoz kapcsolódik amely a különféle virágnevekkel illetett kedvest szólítja
utópia: seholsincs hely; olyan átfogó társadalom-, államelmé- meg; az első virágénekek a 15. századból maradtak fenn,
leti elképzelés, amely az adott korban megvalósíthatatlan- de már a korábbi századokban is kedvelt műfaj lehetett
nak látszó, eszményi társadalmi berendezkedést rögzít vitadráma: a reformáció idején kialakult drámai műfaj, mely
utópikus szocializmus: a köztulajdonon alapuló, egyenlősé- a különböző vallási felekezetek hittételeit és vallási gya-
get hirdető, ideális államberendezkedést célzó társadalmi korlatát helyezi középpontba
modell weimari klasszika: a német felvilágosodás irodalmának kul-
vallási vitairat: a hitbeli kérdésekben eltérő felekezeti állás- turális központjára, Weimarra utaló irodalomtörténeti
pontokat tükröző, nyilvánosan is hozzáférhető, írásos fogalom, amely elsősorban Goethe és Schiller 1800-as
dokumentum években kifejtett művészeti programját, irodalmi mun-
vallomásregény: olyan regénytípus, amelyben az elbeszélő kásságát foglalja magába
mélyen azonosul a főhős nézeteivel, gondolataival Zrínyi-strófa: négy ütemhangsúlyos verselésű sorból álló
vándorszínészet: településről településre utazó színjátszás, versszak, amelynek ritmusa általában felező tizenkettes,
a közművelés, a szórakoztatás jellegzetes formája a rímszerkezete pedig bokorrím
19. század második feléig; jellemzője a nagy repertoár zsánervers: a tárgyát a mindennapi életből merítő, egy hét-
vándortéma: történetváz, téma, amely több nemzet irodalmi köznapi karaktert vagy életképet bemutató költemény
alkotásaiban is felbukkan, visszaköszön valamilyen vál- zseni: kimagasló tehetség, rendkívüli egyéniség; a romantiká-
tozatban, feldolgozás formájában ra jellemző a zsenialitás különös tisztelete, a zsenikultusz
257
Néhány idegen név kiejtése
Apuleius (latin) [apulejusz] Mickiewicz, Adam (lengyel) [mickievics ádám]

Balzac, Honoré de (francia) [balzak onoré dö] Molière (francia) [molier]
Boileau, Nicolas (francia) [boáló nikolá] Montecchi (olasz) [montekki]
Busch, Wilhelm (német) [bus vilhelm] Morgue (francia) [morg]
Byron, George Gordon (angol) [bájron dzsordzs gordon] Mozart, Wolfgang Amadeus [mócárt volfgáng
Candide (francia) [kandid] (német) ámádeusz]
Cervantes, Miguel de (spanyol) [szervantesz miguel de] Notre-Dame (francia) [notrödám]
Childe Harold (angol) [csájld herold] Novalis (német) [noválisz]
Christie, Agatha (angol) [kriszti agátha] Pangloss (francia) [panglosz]
Cléante (francia) [kléant] Pathelin (francia) [patlen]
Coleridge, Samuel Taylor (angol) [kólridzs szemjuel téjlor] Pernelle (francia) [pernejj]
Corneille, Pierre (francia) [kornej pier] Poe, Edgar Allan (angol) [pó edgár elen]
Descartes, René (francia) [dékárt, röné] Poirot, Hercule (francia) [poaró erkül]
Diderot, Denis (francia) [didró döni] Poquelin, Jean Baptiste

[poklen zsan batiszt]
(francia)
Don Juan (spanyol) [don huan]
Racine, Jean (francia) [raszin zsan]
Doyle, Sir Arthur Conan (angol) [dojl ször áször konen]
Rousseau, Jean-Jacques (francia) [russzó zsan-zsák]
El Greco (spanyol) [el grékó]
Schlegel, Friedrich von (német) [slégel frídrih fon]
Faust (német) [fauszt]
Scott, Sir Walter (angol) [szkot ször volter]
Fliegende Blätter (német) [flígende bletter]
Shakespeare, William (angol) [sekszpír viliem]
Friedrich, Caspar David (német) [frídrih kaszpar dávid]
Shelley, Percy Bysshe (angol) [selli pörszi bis]
Friedriech Schiller (német) [frídrih siler]
Sherlock Holmes (angol) [serlok holmsz]
Géricault, Théodore (francia) [zserikó teodor]
spleen (angol) [szplín]
Goethe, Johann Wolfgang (német) [gőte johann volfgang]
Stendhal (francia) [sztendál]
Gulliver (angol) [guliver]
Stratford-upon-Avon (angol) [sztretford apon éjvn]
Hathaway, Anne (angol) [hethevéj en]
Sturm und Drang (német) [sturm und drang]
Heine, Heinrich (német) [hejne hejnrih]
Swift, Jonathan (angol) [szvift dzsonatán]
Héloise (francia) [eloiz]
Verdi, Giuseppe (olasz) [verdi dzsuzeppe]
Herder, Johann Gottfried (német) [herder jóhan gotfríd]
Vogelweide, Walter von der [fógelvájde valter
Hernani (francia) [ernáni] (német) fon der]
Hugo, Victor (francia) [ügó viktor] Voltaire (francia) [volter]
Ivanhoe (angol) [ájvenhó] Wagner, Richard (német) [vágner rihárd]
Keats, John (angol) [kítsz dzson] Weimar (német) [vejmár]
Locke, John (angol) [lok dzson] Werther (német) [verter]
Loreley (német) [loreláj] Wordsworth, William (angol) [vördszvörth viljem]
258
KOTTÁK
OH_MIR10TA.indb 259 2022. 03. 03. 6:26:26

42. GENFI ZSOLTÁR (1551)

1. Mint a szép hí - ves pa - tak - ra A szar-vas kí - ván - ko - zik,
Lel - kem úgy ó - hajt U - ram - ra, És Hoz - zá fo-hász - ko - dik.

Te - hoz - zád, én Is - te - nem, Szom - jú - ho - zik én lel - kem,

Vaj - jon szí - ned e - le - i - be’ Mi - kor ju - tok, é - lő Is - ten?
2. Könny hullatásim énnékem Kenyerem éjjel-nappal,

Midőn azt kérdik éntőlem: Hol Istened, kit vártál?
Ezen lelkem kiontom, És házadat óhajtom,
Hol a hívek seregében Örvendek szép éneklésben.
3. Én lelkem, mire csüggedsz el? Mit kesergesz ennyire?
Bízzál Istenben, nem hágy el, Kiben örvendek végre,
Midőn hozzám orcáját, Nyújtja szabadítását;
Ó, én kegyelmes Istenem, Mely igen kesereg lelkem!
4. Mert terólad emlékezem E Jordánnak földéről,
Szent helyedre igyekezem Hermon s Micár hegy mellől.
Mélység kiált mélységet, Midőn én fejem fele
A sok sebes víz megindul, Mint egy erős hab, megzúdul.
5. Sebessége árvizednek És a nagy zúgó habok
Énrajtam összeütköznek, Mégis hozzád óhajtok;
Mert úgy megtartasz nappal, Hogy éjjel vígassággal
Dicséreteket éneklek Néked, erős őrizőmnek.
6. Mondván: Isten, én kőszálam, Mire felejtesz így el?
Ellenségim vannak rajtam, Gyászban járok veszéllyel.
Mert az ő hamis nyelvek Csontjaimban megsértnek,
Mert így bosszantnak ellened: Lássuk, hol vagyon Istened?
7. Én lelkem, mire csüggedsz el: Mit kesergesz ennyire?
Bízzál Istenben s nem hágy el, Kiben örvendek végre.
Ki nekem szemlátomást Nyújt kedves szabadulást,
Nyilván megmutatja nékem, Hogy csak ő az én Istenem.
260
OH_MIR10TA.indb 260 2022. 03. 03. 6:26:29

ZENEI UTALÁSOK KOTTAANYAGAI
90. GENFI ZSOLTÁR (1551)

1. Te benned bíztunk e-le-i - től fog - va, Uram, téged tarto unk haj-lé-kunk-nak!

Mikor még semmi hegyek nem voltanak, Hogy még sem ég sem föld nem volt formálva,
& &

Te vol -tál és te vagy, erős Is - ten, És te meg-maradsz minden idő-ben.
2. Az embereket te meghagyod halni, És ezt mondod az emberi nemzetnek:

Légyetek porrá, kik porból le etek! Mert ezer esztendő elő ed annyi,
Mint a tegnapnak ő elmúlása És egy éjnek rövid vigyázása.
3. Kimúlni hagyod őket oly hirtelen, Mint az álom, mely elmúlik azontól,
Mihelyt az ember felserken álmából. És mint a zöld füvecske a mezőben,
Amely nagy hamarsággal elhervad, Reggel virágzik, estve megszárad.
4. Midőn, Uram, haragodban versz minket, O an meghalunk és földre leesünk,
A te kemény haragodtól re egünk, Ha megtekinted mi nagy bűneinket,
Titkos vétkünket ha előhozod És színed eleibe állítod.
5. Haragod mia napja életünknek Menten elmúlik nagy hirtelenséggel,
Mint a mondo szót elragadja a szél. A mi napink, miket nekünk engedtek,
Mintegy hetven esztendei idő, Hogyha több, tehát nyolcvan esztendő.
6. És ha kedves is volt valamennyire, De többnyire volt munka és fájdalom;
Elkél éltünknek minden ékessége, Elmúlik, mint az árnyék és az álom.
De ki ér a te haragodat? Csak az, aki féli hatalmadat.
7. Taníts meg minket azért kegyelmesen, Hogy rövid voltát életünknek értsük,
És eszességgel magunkat viseljük! Ó, Úr Isten, fordulj hozzánk ismétlen!
Míg hagyod, hogy éltünk nyomorogjon? Könyörülj már a te szolgáidon!
8. Tölts bé minket reggel nagy irgalmaddal, Hogy jókedvvel vigyük véghez éltünket,
Ne terheltessünk nyomorúságokkal! Vígasztalj minket és adj könnyebbséget,
És haragodat fordítsd el rólunk, Mellyel régóta ostoroztatunk!
9. Szolgáidon lá assad dolgaidat, Dicsőségedet ezeknek fiain!
Add értenünk felséges hatalmadat, Mi kegyes Urunk, ó, irgalmas Isten!
Minden dolgunkat bírjad, forgassad, Kezeink munkáit igazgassad!
261
OH_MIR10TA.indb 261 2022. 03. 03. 6:26:30

PSALMUS HUNGARICUS
Kecskeméti Vég Mihály 55. zsoltárfordítására – Pest, Buda és Óbuda
egyesítésének 50. évfordulójára
Piu tranquillo – sotto voce Kodály Zoltán (1882–1967)

Mi-ko-ron
Dá-vid
nagy
búsul-tá-ban,
Ba
- rá
- mi
- a volna
bá-nat-ban,

Panaszolkodván
nagy
haragjában,
Ilyen
könyörgést
kez-de
ő!ma-gá
- ban:
"
ADJ MÁR CSENDESSÉGET

vers: Balassi Bálint (1554–1594), zene: népdal (Szent Gergely doktornak)

: 2
4 (
1. Adj már csendessé - get, lel - ki bé - kes - sé - get, Mennybé-li Úr!
>'6J &. .

Buj-do-só el - mé - met ódd bú - tól szí - ve - met, kit sok kín fúr!
2. Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére,

Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd vesztségére!
3. Nem kicsiny munkával, fiad halálával válto ál meg,
Kinek érdeméért most is szükségemet teljesíts meg!
4. Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága feljebb való,
Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló.
5. Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást ereszthet-é?
Éngem, te szolgádat, mint régen sokakat, ébreszthet-é?
6. Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerint,
Megadod kedvesen, mit ígérsz kegyesen hitem szerint,
7. Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldo zárját,
Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát;
8. Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül,
Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván, bú s kín nélkül!
262
OH_MIR10TA.indb 262 2022. 03. 03. 6:26:30

SOKFÉLE RÉSZÖGÖSRŐL
Tinódi Lantos Sebestyén (1510 körül–1556), Cronica (1548)

1. Sok ré-szö-gös, hallgas-sá-tok er-köl-csö-tö-ket, Is - ten el-len részögségben
$ ) 0 &

vét-ke
- tö - ket, Mert gya-kor-ta
fe
0 - lej
- - tök Is - ten - tö - ket.
2. Én beszédöm az Noéról kell el kezdenöm, Az jó bornak meglelését

megbeszéllenöm, Sok rendbéli részögségöt megjelöntenöm.
3. Bárkájából Noé atyánk mikort kiszálla, Mindenféle népét, barmát
elkibocsátá, Ez szép szárazföldön Isten elszaparítá.
TYUKODI VERBUNKJA
Rákóczi-dallamkör
Moderato, tempo giusto

1. Te vagy
# a le
- gény,
Tyu
#-
ko - di paj
& - tás!
( Nem o
) - lyan,
mint
más,

, $ * %

mint Kuczug Balázs. Te-rem-jen hát or-szágunk-ban jó bor, ál - do-más,

nem
egy
%fil - lér,
de két
tal - lér kell
i - de, paj - tás.
& '
* (
2. Szegény-legénynek olcsó a vére, Két-három fillér
egy napra bére. Azt sem tudja elkölteni, mégis végtére
Két pogány közt egy hazáért omlik ki vére!
3. Bort kupámba, bort! Embert a gátra! Tyukodi pajtás,
induljunk rája! Verjük által a labancot a másvilágra!
Úgy ad Isten békességet édes hazánkra.
4. Jaj már minékünk, magyar nemzetnek, Kik föltámadtunk,
rebelliseknek! Zákány István, Szuhay Mátyás kopasz fejeknek,
Nagy pipájú, kevés dohányú magyar nemzetnek.
263
OH_MIR10TA.indb 263 2022. 03. 03. 6:26:31

CONCENTUS VOTIVUS
– Hódoló kar –
A soproni országgyűlés megnyitására 1634. december 18-án
13 szólamú kórusra zenekarral, trombiták, kornettók, orgona és regállal
° ∑ Œ™ œ ™ œ œ ™ œ œ™ œ œ œ œ œ œ œœ
‰
Andreas Rauch (1592–1656)
∑
Sopran &
Mezzosopran & ∑ Œ™ œ ™ œ œ ™ œ œ™ œ bœ œ œSa-lu
Vitam Comprecatur et
œ#œ- tem
œ ‰ ∑
Vitam Comprecatur et Sa-lu - tem
&œ ™ œ œ ™ œœ™œ œ#œœ œœ œ
Alt ‰ ∑ Œ™ œœ
œetœœSalu
œ™ œ œ™ œœ ™œ œ œœ#Salu-tem
Vitam Comprecatur et
œœœœ
Tenor & ‰ ∑ Œ™ œœœœœ
‹Vitam Comprecatur et Salu-tem
œ ™ œœ ™œ œ™ œ œ ™ œ œœ ‰
et Salu
Bariton
? ∑ Œ™
Vitam Comprecatur et Sa-lu-tem
? œ œ™ œ ™ œ™ œ ‰ ∑ ™
Bassus
¢Vitam
œ™ œ œ œ œ œ™ œœ
° ∑
Sopran &
Comprecatur et Salu-tem
∑ ∑ ∑
et Salu
Alt1 & ∑ ∑ ∑ ∑
Alt2 & ∑ ∑ ∑ ∑
Tenor1& ∑ ∑ ∑ ∑
‹
Tenor2 &
∑ ∑ ∑ ∑
‹
? ∑ Œ™
Bassus1
œ ™ œ œ ™ œ œ™ œ bœ ™ œ œ œ ‰ ∑
Vitam Comprecatur et Sa-lu - tem
?
Bassus2
¢ ∑ ∑
™ b œ ™ nœ
∑
œ œœœœ
Vl.1,
° ∑ ∑ Œ ™
™œ
œ œ œ œ œ
‰
Corne o1 &
œ ™œœ ™ œœ™ œ œœœnœ#œ œ
& ∑ ∑ Œ ™ ‰
Corne o2 ¢
Vl.2,
™ œ™ ™ # p
? œ™ œ œ ™œ œ™ œœ œ ™ œ œ ™ œ œ™ bœ ™ œ œ œ ™œ œ œ œ œ œ œ œ™
Org. Regal
264
œ™ œ œ œœ
OH_MIR10TA.indb 264 2022. 03. 03. 6:26:31

„Kapuk emelkedjetek! A dicsőség királya lépjen be!” (24. zsoltár)
„Üdv! Hatalmas Ferdinánd! Hozd vissza a békét!”
(30 éves háború rettenete, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György harca,
protestánsok üldözése)
„Sopron üdvöt, életerőt kíván a császárság fejének!”
„Hungariae Regnum” = Magyar Királyság
° UÓ bœ œœ ° j
„Éljen a Magyar Királyság és uralkodója!”
U
œ œ ™ œœ œ œœœœ œ œ W
„Éljen, éljen, éljen!”
& œ œ œ œ nœ œ œœ œ
J
U Hun ga - ri-ae Regnum,j Regi -bi Rex glo-riae, Rex glo - - ri - ae.
& Ó œ œ œ œ œ #œ œ œœ œœ œJ œ ™ œœ œ ˙ œ œ U
W
U Hun ga - ri-ae Regnum, Regi -bi Rex glo-riae, Rex glo - - ri - ae.
&˙ œ œ œ œ œ œ œ Œ j j U
œ œ™œœ œ œœœœ œœœ œ œ™ œ W
tem Hun ga - ri-ae
U
˙ œ
Regnum,
j
Rex glo-riae, Rex glo - - ri - ae.
& bœ œ œ œ nœ œ Œ œ œ ™ œœ œ œ ™ œ œ œ œ œ œ™ œ WU
‹ tem Hun ga - ri-ae Regnum, œ œ
Rex œ
glo-riae,
œ™œ œ œglo - ri - ae, Rex
Rex
glo
?U Ó œ œœœ œ œ ‰ œ J œ ˙ - ri - Wae.
u
?U
Regi Rex glo-riae, Rex glo - ri - ae.
Hun - ga-ri-ae Regnum,
œ j œ™œœ U
œ œ œœœ
˙ Œ œ œ˙ W
¢ œ ¢ œ œ
° UÓ
tem Hun ga - ri-ae Regnum,
° Rex gloriae, Rex glo
j - - ri - ae.
U
& œ œ œœœ œ œ Œ œ œ ™ œœ œ ˙ œ œ W
U Hun ga - ri-ae Regnum, Rex glo-riae, Rex glo - - ri - ae.
&Ó œ œ œ œ œ œ œ Œ j j U
œ œ™œœ œ œ œ œ™ œ W
U Hun ga - ri-ae Regnum, Rex glo-riae, Rex glo
j - - ri - ae.
&Ó Œ œ œ™œ œ œœœœ œ œœœ œ U

bœ œ nœ œ œ œ œ œ œ™
œ œ- ri - ae. W
U Hun œga œ- œœri-ae Regnum, Rex glo-riae, Rex glo
j -
œ œ -
œœœœœ ™ œ W
& Ó bœ œ œ œ nœ œ Œ œ œ ™ œœ ™ œ œ ™ œ U
‹ U Hun ga - ri-ae Regnum, Rex glo-riae, Rex glo - ri - ae, Rex glo - ri - ae.
œ
œ œ ™ œœ œ ™ œ œ™ œ œœ œ W œ œ œ U
& Ó œj œ œ#œ #œ œ
Œ
J
‹ U Hun ga - - ri-ae
? Ó œ œ œ œ œ œ œœ#œ œ œj œ œ ˙
Rex glo-riae, Rex glo - ri - ae, Rex glo - ri - ae.
œ ri - ae Regnum,
œ œ W U
J œ ™œ
?U
Regnum, Regi -bi Rex glo-riae, Rex glo
Hun ga - ri-ae
œ œ Œ j œ™œ œœ
- - ri - ae.
U
¢ œ Ó œ œ œ œ ¢œ ˙ œ œ W
° UÓ œ œ œ œ œ œ œ ‰#œœ °œJ œ™œœ œ œ™
Hun ga - ri-ae Regnum, Rex gloriae, Rex glo - œœœœ œ ™ ri œ- W
- ae.
& J u
U fœ œ œ œ œ #œ œ œœ œ œ ™ œœ œ œ ™ œœœ œ œ W U
Ó ‰
¢& f ¢J
?U U
#
œ j
˙ œ œ œ œ œ™ œ œ œ
#œ œ œ ™ œœ œ ˙
3 4 3
W
œ ˙ 265
OH_MIR10TA.indb 265 2022. 03. 03. 6:26:32

„RÁKÓCZI MEGTÉRÉSE”
Lento appassionato parlando-rubato
Feldolgozta: Srajber Zsolt
Adagio,
g p parlando-rubato Kacsóh Pongrác (1873–1923) daljátéka nyomán
Fuvola
266
OH_MIR10TA.indb 266 2022. 03. 03. 6:26:32

267
OH_MIR10TA.indb 267 2022. 03. 03. 6:26:32

ERDÉLYI HAJDÚTÁNC

1. Nosza,
9/+ < hajdú,
<.fir-ge
< var-jú, Járjunk
<$ < egy szép
<%< táncot! Nem vagy
)&<+ < <- fa yú,<
< sem<
rosszha
yú,

Ki-álts
:' * hát&&(,
egy hoppot! Szá-kod mondjon,
lábod
járjon Egy ka-to
/ - na- tán
- cot.
+'
2. Pöndülj, csizma, járjad, anya! Elől, tollas, elől! Amaz Palkó, kurva fia
Vigyáz kívül-belől. Toppants gyorsan, hadd csosszanjon, Ne maradj balfelől!
3. Nosza Rándulj! Hol vagy Viduj? Fujd az bagi táncát, Az emlőjét, az tömlőjét,
Ne kéméld az sípját! Mert emennek, Kis Péternek Adta az balsarját.
4. Gyászolj, Buda! Eger tornya Fönnen hányja füs t, Karánsebes, Kisbelényes
Béhunyta jobb szemét, Az tokosnak, rossz fa yúnak Nem állhotja kezét.
5. Haja, Tisza, haja Duna, Száva, Dráva vize, Mindeniknek, mikor árad,
Zavaros a vize; Az német is hogy általjö , Megváltozo íze.
6. Majre, csajre, Molduváre Fut Havas alföldre, Ungur, bungur, amaz rumij
Sátorát fölszedte. Szatuj majre, pita najre, Nincs pénz, az ebverte!
7. Erdély, Lippa és Bronicska, Megjárd lábom, megjárd. Amaz gyöngyös, kis keszkenyős,
Né, hol fut jó banyád! Mit dudorgasz, hogy nem ugrasz? Kurva volt az bábád!
8. Alsóbánya, Fölsőbánya, Jó kövér szalonna! Bő az bora, korcsomája,
De ingyen nem adja! Ha pénzed nincs, költséged nincs, Meg is koplaltatna.
9. Kis tartomány, igen sovány Amaz Máramaros. Nincs búzája, gabonája,
Mege e az tokos. Ne féljen bár, hogy lészen kár, Vagy búzája dohos.
10. Kurta Szamos, tarka Maros, Sajó két mellyéke, Noha hegy-völgy és erős tölgy,
De nincs búza benne, Amaz tokos, rossz kalapos Mert azt mind mege e.
11. Kis-Küköllő, Nagy-Küköllő Gyönyörű folyása, Nyárád vize, kedves íze,
Rózsa az illatja, Bő terméssel határidat Isten látogassa!
12. Könnyen csörgő, kövön pöngő Amaz Kis-Aranyos, Mikor árad, meg nem szárod,
Fölö e hatalmas; Szalmamaggal vidékiben Megtelik az nagy kas.
13. Előljárja, rátoppantja Doboka vármegye. Után’ Torda, ne hadd soha,
Tied az erszénye Megborsolva, vajba rántva Mind elkél az leve.
268
OH_MIR10TA.indb 268 2022. 03. 03. 6:26:33

14. Szépen járja, amaz fújja Szépen Szeben vára. Nosza gazda, ne fuss gazra,
Hozz bort az asztalra! Mert ha külön csak félen vonsz, Megüt amaz csalfa.
15. Félen tartod az nagy orrod Déva, Görgény vára, Barassónak az kűlfala
Pogácsábul rakva. Jer ki, Kata, ha köll néked Füles habarnica.
16. Az hariska, tatárbúza Vajki jó puliszka. Nosza kurta, hol az kurva?
Vigyorog az farka; Az nagy papnak, az vargának Bialbőr kalapja.
17. Marosszékrül, Udvarhelyrül Megyek Háromszékre, Szépségérül térségére,
Nincs mása Erdélyben, Isten tartsa, szaporítsa Gabonáját benne!
18. Egészséggel, békességgel, Édes lakóföldem, Kit sóhajto és óhajto
Ez napokban szívem, Ím, hogy juték, belélépék Megvidula lölköm.
19. Nohát immár minden ember Örüljön ez napon, Nagy jókedvet, víg örömöt
Mutasson ez házban, Az én szívem, mert hazajö Szerencsés órában!
20. Egészséggel, idvösséggel, Édes szép szerelmem, Isten hozo és hordozo
Örvendetes hírben, I hon már ülj és velünk légy Együ szeretetben!
BORDAL
Rákóczi-dallamkör

1.:'62
A - do Is- ten
sze
- ke
-
ret, Sze
, - ke - rem-nek
ke - re - ket,

2.;'62
A dok - tor
is azt mond
- ta, Vi3 - zet
ne i - gyam
so
- ha,

Ü - ve -gem
G - nek
fe
0 - ne
-
ket, ab - $
ból i -
szom e - le
- get,

Mert
a víz
- ben
bé -
ka
van, 2
É - le - tem -C
nek
vé -
ge
van,
Bort i - gyam én
C nem
vi
- zet,
Az
H vi -
dá -
mít en -
ge - met.
'
269
OH_MIR10TA.indb 269 2022. 03. 03. 6:26:33

KESERVES ÉNEK
„Válaszúti sűrű berek”
Parlando-rubato

1.:'63Vá - lasz
ú
- D
sű-rű
D be
- rek,
a sze
- re-tőm o
! ke -
se - reg,

;

tu - dod, ba-
bám, mit 0fogadtál,
mi-kor
ve-lem
ke
- zet fog
0 - tál.

2. Mind azt mondtad, hogy elveszel, ha beszántol, ha bevetel.

Bészánto ál, bévete él, engem el is felejte él.
3. Bánat, bánat, hol szüle él, talán a fellegből estél?
Bánat olyan, mint az enyém nincsen a föld kerekségén.
4. Kinek panaszoljam magam, kinek mondjam a bánatam,
kinek mondjam, ki hallgat meg, engemet ki vigasztal meg?
5. Megmondanám a virágnak, de az megmondja az ágnak.
Nem mondom én, csak aföldnek, mer’az nem mondja senkinek.
6. Fekete föld, neked mondom, te légy az én vigasztalóm,
hallgassál meg, vigasztalj meg, árva szívem nyugtassad meg!
270
OH_MIR10TA.indb 270 2022. 03. 03. 6:26:33

FORRÁSJEGYZÉK
Válogatott szakirodalom
Kézikönyvek
Bakos Ferenc, Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006.
Jelképtár, szerk. Hoppál Mihály, Jankovics Marcell, Nagy András, Szemadám György,
Helikon, Budapest, 1990.
Magyar Nagylexikon 1–19., Akadémiai Kiadó – Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest,
1993–2004.
Új Magyar Irodalmi Lexikon, I–III., szerk. Péter László, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000.
Világirodalmi Lexikon, 1–19., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970–1996.
Szakirodalom
Babits Mihály, Az ifjú Vörösmarty; A férfi Vörösmarty = In. Babits Mihály, Esszék, tanulmá-
nyok, Szépirodalmi, 1978.
Belinszkij, Visszarion, Puskin, Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1951.
Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Balassi, 1998.
Gintli Tibor, Schein Gábor, Az irodalom rövid története, Jelenkor, 2003.
Gyulai Pál, Vörösmarty életrajza = In. Gyulai Pál, Válogatott művei, Szépirodalmi, 1989.
Kerényi Ferenc, Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris, 2008.
Kölcsey Ferenc, Levelezés III. 1832–1833 [kritikai kiadás], szerk., jegyz. Szabó G. Zoltán,
Budapest, Balassi, 2011.
Kölcsey Ferenc, Összes költeményei, Nemzeti hagyományok, Parainesis, szerk., jegyz. Szabó
G. Zoltán, Budapest, Osiris, 2008.
Margócsy István, Petőfi Sándor, Korona, 1999.
Szabó G. Zoltán, Kölcsey Ferenc, Kalligram Könyvkiadó (Magyarok emlékezete), 2011.
Szinyavszkij, Andrej, Séták Puskinnal, Magvető, 1994.
271
Forrásjegyzék
8. oldal – Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt – In: Illyés Gyula legszebb versei,
Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1994.
9. oldal – Balázs Géza: A reformáció hatása a magyar nyelvre, Irodalmi Jelen, Budapest,
2017.
11. oldal – Nemeskürty István: Kis magyar művelődéstörténet, Szent István Társulat, Buda-
pest, 2003.
13. oldal – Rotterdami Erasmus – In: A keresztény fejedelem neveltetése, Csonka Ferenc
fordítása, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987.
14., 21. oldal – Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet, Magvető Könyvkiadó, Budapest,
1992.
15., 188., 192. oldal – Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szépirodalmi Könyvkiadó,
Budapest, 1982.
16. oldal – Miguel de Cervantes Saavedra: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha 1–2.,
Benyhe János fordítása, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005.
17., 30., 31., 169. oldal – Babits Mihály: Az európai irodalom története, Szépirodalmi
Könyvkiadó, Budapest, 1979.
18., 20. oldal – Gerézdi Rabán: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig, Akadémiai Kiadó, Bu-
dapest, 1968.
23., 27., 29. oldal – Balassi Bálint: Összes versei és szép magyar comoediája, Szépirodalmi
25. oldal – Arany János: Ágnes asszony – In: Arany János balladái, Magyar Helikon kiadó,
Budapest, 1960.
34. oldal – William Shakespeare: Ahogy tetszik, Szabó Lőrinc fordítása, Európa Könyvki-
adó – Magyar Rádió és Televízió, Budapest, 1980.
39. oldal – William Shakespeare: Romeo és Júlia, Kosztolányi Dezső fordítása, Magyar He-
likon kiadó, Budapest, 1967.
42. oldal – William Shakespeare: Hamlet, dán királyfi, Arany János fordítása, Európa
Könyvkiadó – Magyar Rádió és Televízió, Budapest, 1980.
49. oldal – Loyolay Szent Ignác: Levelek, Koronkai Zoltán fordítása, JTMR, Budapest, 2004.
50. oldal – Lukácsi Zoltán: Szószék és világosság. A magyar katolikus prédikáció a felvilágo-
sodás korában, doktori disszertáció, http://doktori.btk.elte.hu/lit/lukacsizoltan/diss.pdf
51. oldal – Pázmány Péter: Egy keresztyén predikátortul S. T. D. P. P. az kassai nevezetes
tanítóhoz, Alvinci Péter uramhoz íratott öt szép levél, Magyar Remekírók, Szépirodalmi
55., 58. oldal – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2001
58. oldal – József Attila: Miért legyek én tisztességes – In: József Attila minden verse és vers-
fordítása, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1983.
61., 139., 141., 144., 147. oldal – Kölcsey Ferenc összes versei, Szépirodalmi Könyvkiadó,
Budapest, 1990.
62. oldal – Tüskés Gábor: Mikes-problémák, Irodalomtörténeti Közlemények, 2010. CXIV.
évfolyam, 4.
63., 65. oldal – Mikes Kelemen: Törökországi levelek,Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest,
1990.
66. oldal – Apáczai Csere János: Az iskolák felette szükséges voltáról, Magvető Kiadó,
Budapest, 1981.
67. oldal – Bakó Botond: Apáczai utazásai és iskolái (1625–1659), Művelődés, Kolozsvár,
2010. január
272
FORRÁSJEGYZÉK
70. oldal – Béri Balogh Ádám nótája – In: Daloskönyv: Török bársony süvegem, mek.oszk.hu
71., 90. oldal – Szerb Antal: A világirodalom története, Magvető, 1941, 307–308.
71. oldal – Katus László: A barokk fogalma, változatai, irodalma, művészete, http://arkadia.
pte.hu
71. oldal – Csapodi Csaba: A magyar barokk, Budapest, 1942, 14.
71. oldal – Hauser Arnold: A művészet és az irodalom társadalomtörténete. I. kötet, Buda-
pest, 1980, 362.
77. oldal – Molière: Tartuffe, Vas István fordítása, Új Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1956.
81. oldal – Molière: A Nők iskolájának kritikája – In: A klasszicizmus, Rónay György fordítása,
Gondolat, 1978.
87. oldal – Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről, avagy a politikai jog elvei, Kis
János fordítása, Pannon Klett Kiadó, 1997
101. oldal – Robert Burns: John Anderson, szívem John, Szabó Lőrinc fordítása – In: Robert
Burns versei, Európa Könyvkiadó, 1972.
108. oldal – Bessenyei György: Magyarság – In: Magyar felvilágosodás. Szöveggyűjtemény a
kor irodalmából, Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1984.
111. oldal – Kazinczy Ferenc: Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél – In:
Magyar felvilágosodás. Szöveggyűjtemény a kor irodalmából, Tankönyvkiadó Vállalat,
Budapest, 1984.
114. oldal – Háy János: Kik vagytok ti?, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2020.
116., 118., 122., 124. oldal – Csokonai Vitéz Mihály összes versei, 1–2., Szépirodalmi Könyv-
kiadó, Budapest, 1967.
127., 132., 135., 138. oldal – Berzsenyi Dániel művei, Osiris Kiadó, Budapest, 1999.
150. oldal – Széchenyi István: Magyar játékszinrül, https://mek.oszk.hu/09700/09707
151. oldal – Déryné emlékezései I–II., Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1955.
153. oldal – Katona József: Bánk bán, Talentum Kiadó, Budapest, 2000.
163. oldal – Friedrich Schlegel: 116. Athenäum-töredék – In: August Wilhelm Schlegel és
Friedrich Schlegel: Válogatott esztétikai írások,Tandori Dezső fordítása, Gondolat Ki-
adó, Budapest, 1980.
166. oldal – Walter Scott: Ivanhoe, Szinnai Tivadar fordítása, Európa Könyvkiadó, Buda-
pest, 1966.
169. oldal – Edgar Allan Poe: A Morgue utcai kettős gyilkosság, Lazi Könyvkiadó, Szeged,
2009.
175. oldal – Adam Mickiewicz: A lengyel anyához, Rónay György fordítása – In: Lengyel
költők antológiája, Kozmosz Könyvek, Budapest, 1969.
177., 181. oldal – Puskin: Anyegin, Áprily Lajos fordítása, Európa Könyvkiadó, Budapest,
1988.
184. oldal – Thaly Kálmán–Egressy Béna: Klapka-induló, Léderer István kiadó, Budapest,
1942.
188. oldal – Vörösmarty Mihály: Zalán futása, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1985.
186., 191., 199., 202., 204., 208., 209. oldal – Vörösmarty Mihály összes költeményei, Osiris
Kiadó, Budapest, 1998.
212., 214., 220., 224., 226., 227., 232. oldal – Petőfi Sándor művei I–II., Szépirodalmi Kiadó,
Budapest, 1976.
236. oldal – Babits Mihály: Olcsó Jókai, Nyugat, 1912., 9. szám
242. oldal – Jókai Mór: Az arany ember, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1983.
246. oldal – Kosztolányi Dezső: Látjátok, feleim, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest,
1976.
248. oldal – Bajza József: A magyar színészeti bírálókhoz – In: Bajza összegyűjtött munkái
1–6., Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest, é. n.
273
Képjegyzék
Bortókép: Johann Baptist Reiter: Olvasó fiú (1860 körül) Belvedere, Bécs
9. oldal François Stuerhelt: Kálvin János (17. század első fele). Rijksmuseum, Amsterdam
10. oldal id. Lucas Cranach: Martin Luther arcképe (1929). ©Cultiris
10. oldal Vizsolyi Biblia (1590). ©MTI Fotó / Pólya Zoltán
13. oldal Heinrich Ulrich: Szenczi Molnár Albert arcképe (1604). Magyar Nemzeti Múzeum,
Budapest
15. oldal Heltai Gáspár: A Száz fabula címoldala (1596). Országos Széchényi Könyvtár,
Budapest
18. oldal William Kent – Jacob Folkema: Miguel de Cervantes arcképe (18. század). Rijks-
museum, Amszterdam
20. oldal Ismeretlen festő: Balassi Bálint portréja (17. század). Keresztény Múzeum, Esz-
tergom
21. oldal Gaspar Bouttats: Eger látképe (1686). Rijksmuseum, Amszterdam
23. oldal Balassi Bálint Istenes éneki (Tófalusi Kis Miklós kiadása, Kolozsvár, 1701). Országos
Széchényi Könyvtár, Budapest
24. oldal Balassi Bálint: Az Ó, én édes hazám kézirata. Országos Széchényi Könyvtár,
Budapest
25. oldal Lucien Pissarro: Szarvas (1899–1900). Rijksmuseum, Amszterdam
28. oldal Miksa első imakönyvének mestere: Kódexlap részlete (1510–1520 körül). J. Paul
Getty Museum, Los Angeles
32. oldal Martin Droeshout: William Shakespeare arcképe (17. század). Rijksmuseum,
Amszterdam
34. oldal Jacques Callot: Commedia dell’ arte-figurák (1621–1622). Rijksmuseum, Amsz-
terdam
35. oldal Előadás a Globe Színházban. ©Cultiris
37. oldal Claire Danes (Júlia) és Leonardo DiCaprio (Romeo) a Romeo és Júlia 1996-os
filmváltozatában (rendező: Baz Luhrman) ©Cultiris
38. oldal Achille Devéria: Romeo és Júlia (1834). Rijksmuseum, Amszterdam
39. oldal Sinkovits Imre (Lőrinc barát) és Törőcsik Mari (Júlia) a Nemzeti Színház 1971-es
Romeo és Júlia-előadásában ©MTI Fotó / Keleti Éva
39. oldal Gustav Klimt: A Romeo és Júlia a Globe Színházban (1886–1887). Burgtheater,
Bécs ©Cultiris
40. oldal Frederic Leighton: A Montague-k és a Capuletek kibékülése (19. század). ©Cultiris
43. oldal John Everett Millais: Ophélia (1852). Tate Britain, London
47. oldal François Boucher: Madame Bergeret portréja (1766 körül). Metropolitan Museum
of Art, New York
48. oldal Peter Paul Rubens: Venus és Adonis (1630-as évek). Metropolitan Museum of
Art, New York
52. oldal Szelepcsényi György, esztergomi érsek: Pázmány Péter portréja (1632). Magyar
Nemzeti Múzeum, Budapest
53. oldal A nagyszombati egyetem (18. század). Egyetemi Könyvtár, Budapest
54. oldal Jan Thomas: Zrínyi Miklós arcképe (1662–1663). Lobkowicz-gyűjtemény, Csehország
54–55. oldal id. Peter Krafft: Zrínyi kirohanása (1825). Szépművészeti Múzeum – Magyar
Nemzeti Galéria, Budapest
56. oldal Caspar Luyken: Zrínyi Miklós halála (1698). Rijksmuseum, Amszterdam
57. oldal Elias Wideman: Zrínyi Miklós arcképe (17. század). Országos Széchényi Könyvtár,
Budapest
274
KÉPJEGYZÉK
58. oldal Gaspar Bouttats: Szigetvár látképe (1686). Rijksmuseum, Amszterdam

59. oldal Ismeretlen festő: Zrínyi Miklós apoteózisa (16. század vége). Szépművészeti Múzeum
– Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
61. oldal Jacob Sandrart: Zrínyi Miklós (1663–1664). Magyar Nemzeti Múzeum,
Budapest
64. oldal Mikes Kelemen (Ismeretlen festő 18. századi portréjának 19. századi másolata).
Szépművészeti Múzeum, Kolozsvár
68. oldal Blaskó János: Apáczai Csere János arcképe (1950-es évek) ©MTI Fotó
69. oldal A Magyar Encyclopaedia címoldala ©Cultiris
69. oldal Lipovics János: Apáczai Csere János mellszobra (2000) Köztérkép / H. István
70. oldal Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc arcképe (18. század eleje). Szépművészeti
Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
75. oldal Elisabeth Louise Vigée Le Brun: Marie Charlotte Louise Perrette Aglaé Bontemps
arcképe (1789). Metropolitan Museum of Art, New York
76. oldal Charles Le Brun: XIV. Lajos arcképe (1660). ©Cultiris
77. oldal Frans Hals: Descartes arcképe (1640). ©Cultiris
77. oldal Jean Lepautre: A Képzelt beteg előadása Versailles-ban (1676). Rijksmuseum,
Amszterdam
78. oldal Gerard Edelinck: Jean Racine arcképe (17. század). Rijksmuseum, Amszterdam
78. oldal Charles Le Brun: Pierre Corneille arcképe (1647). ©Cultiris
78. oldal Pierre Mignard: Molière arcképe (1670) Musée Condé, Chantilly. ©Cultiris
80. oldal Gilbert Schoute: Jelenet A fösvényből (1713). Rijksmuseum, Amszterdam
81. oldal Maurice Sand: Harpagon (19. század). ©Cultiris
82. oldal Eugène Lacomblé: Molière (19. század). Rijksmuseum, Amszterdam
83. oldal Cornelis Troost – Jacob Houbraken: Jelenet a Tartuffe-ből (18. század). Rijks
museum, Amszterdam
84. oldal Jean-Dominique Ingres: XIV. Lajos és Molière Versaille-ban ebédel. ©Cultiris
86. oldal Jacob Houbraken: Francis Bacon arcképe (1736–1738). Rijksmuseum, Amszterdam
87. oldal ifj. Hans Holbein: Morus Tamás arcképe (1527). Frick Collection, New York.
©Cultiris
87. oldal Louis-Michel van Loo: Denis Diderot arcképe (18. század). ©Cultiris
88. oldal Quentin de la Tour: Rousseau arcképe (1753 körül). Musée Antoine Lécuyer,
Saint-Quentin. ©Cultiris
89. oldal Joseph Albrier – Hippolyte Huet: Rousseau (1824–1835 körül), Rijksmuseum,
Amszterdam
90. oldal Charles Jervas – Pierre Fourdrinier: Jonathan Swift arcképe (18. század). Rijks-
museum, Amszterdam
91. oldal Oehmigke & Riemschnieder: Illusztrációk a Gulliver utazásaihoz (1900 körül).
Rijksmuseum, Amszterdam
94. oldal Nicolas de Largillire: Voltaire arcképe (18. század). ©Cultiris
95–96. oldal Daniel Nikolaus Chodowiecki: Illusztrációk a Candide-hoz (1778). Rijks-
museum, Amszterdam
96. oldal Richard Houston (L. Sen után): Voltaire portréja (1731– 1779)
98. oldal Joseph Carl Stieler: Goethe arcképe (1828). ©Cultiris
99. oldal Liezen-Mayer Sándor: Faust és Margit (1875 körül). Szépművészeti Múzeum –
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
102. oldal Robert Scott Lauder: Burns búcsúja (19. század). ©Cultiris
105. oldal Donát János: Prónay Ifigénia, Amália és Antónia (1816–1817). Magyar Nemzeti
Múzeum, Budapest
275
KÉPJEGYZÉK
107. oldal Kallós Ede: Bessenyei György (1900) Szépművészeti Múzeum – Magyar Nem-
zeti Galéria, Budapest
108. oldal Kármán József arcképe. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
108. oldal Grafika az Uránia címlapjáról
109. oldal A Fanni hagyományai címlapja. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
110. oldal A Magyar Hírmondó címlapja
110. oldal A Magyar Museum címlapja
110. oldal Uránia címlapja
111. oldal Donát János: Kazinczy Ferenc arcképe (1812). Magyar Nemzeti Múzeum,
Budapest
111. oldal Ismeretlen festő: Török Sophie arcképe (19. század eleje). Magyar Nemzeti
Múzeum, Budapest
112. oldal Jakobey Károly: Kazinczy Ferenc háza Széphalmon (1860). Magyar Nemzeti
Múzeum, Budapest
113. oldal A Tövisek és virágok címoldala ©Cultiris
113. oldal A Mondolat címoldala ©Cultiris
113. oldal Rohn Alajos portréja Kazinczyról. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
114. oldal Ismeretlen festő: Csokonai miniatűr arcképe (1800 körül). Petőfi Irodalmi
Múzeum, Budapest
115. oldal Bíró Lajos: Csokonai és a debreceni kör (20. század) Déri Múzeum, Debrecen
116. oldal Stunder János Jakab: Csokonai Vitéz Mihály portréja (1809). KOGART, Budapest
117. oldal Az Anakreoni dalok címoldala. Országos Széchényi Könyvtár
117. oldal Wilhelm Egger: Vajda Júlia portréja (1825) Debrecen, Déri Múzeum
122. oldal Borsos Miklós: Tihanyi echo (1986). ©Cultiris
125. oldal Csikóbőrös kulacs (19. század). Hajdúsági Múzeum, Debrecen
126. oldal Jelenet a Kecskeméti Katona József Színház Dorottya című, 2016-os előadásából.
©MTI Fotó /Ujvári Sándor
129. oldal Friedrich Waldmüller: Gróf Zichy Károlyné (később gróf Széchenyi Istvánné)
Seilern-Aspang Crescence arcképe (1828). Cleveland Museum of Art
130. oldal Donát János: Berzsenyi Dániel arcképe (1817). KOGART, Budapest
130. oldal A Berzsenyi Dániel Emlékház Niklán. ©Cultiris
132. oldal Jan Vermeer van Delft: Diana és a nimfák (1655–1656). Mauritshuis, Amszterdam
133. oldal Barabás Miklós – Josef Axmann: Berzsenyi Dániel arcképe (1858). Magyar Nem-
zeti Múzeum, Budapest
133. oldal Bernard Picart: Horatius (1708). Rijksmuseum, Amszterdam
135. oldal Camille Corot: A levél (1865 körül). Metropolitan Museum of Art, New York
136. oldal id. Markó Károly: Tájkép Tivoli mellett szüretelő jelenettel, Magyar Nemzeti
Galéria, 1846
139. oldal Székely Bertalan: Mohácsi csata (1862). Szépművészeti Múzeum – Magyar
141. oldal Anton Einsle: Kölcsey Ferenc arcképe (1835). Magyar Tudományos Akadémia,
Művészeti Gyűjtemény
142. oldal A Himnusz kézirata (1823). Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
146. oldal Anton Einsle – Franz Eybl: Kölcsey Ferenc portréja. Magyar Nemzeti Múzeum,
Budapest
147. oldal Izsó Miklós: Zrínyi Miklós (1869) Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti
Galéria, Budapest
149. oldal Az Élet és Literaturában megjelent Nemzeti hagyományok (1826) című tanul-
mány részlete
149. oldal A Nemzeti hagyományok kiadvány címoldala a Gyomai Kner Nyomda kiadásában
276
KÉPJEGYZÉK
150. oldal Kölcsey dolgozószobája ©Cultiris

150. oldal Az álmosdi Kölcsey-kúria. ©Cultiris
151. oldal Kölcsey Ferenc síremléke Szatmárcsekén. ©MTI Fotó / Dr. Makleit László
153. oldal Rudolf von Alt: A Pesti Magyar Színház (1840-es évek). Szépművészeti Múzeum,
Budapest
154. oldal Lühnsdorf Károly: Katona József arcképe (19. század). Petőfi Irodalmi Múzeum,
Budapest
156. oldal Fehér Anna és Blaskó Péter (Bánk bán) a Bánk bán tévéfilmváltozatában (1985).
©MTI Fotó Baldóczy Csaba
157. oldal Koncz Gábor, Szirtes Ági (Melinda) és Blaskó Péter (Bánk bán) a Bánk bán tévé-
filmváltozatában (1985). ©MTI-Fotó / Baldóczy Csaba
158. oldal Barabás Miklós: Laborfalvi Róza és Lendvay Márton (1845). Országos Széchényi
Könyvtár, Budapest
159. oldal A Bánk bán kassai ősbemutatójának plakátja (1833). Országos Széchényi Könyvtár,
Budapest
159. oldal Kovács Mihály: Hollósy Kornélia arcképe (1860). Magyar Nemzeti Múzeum,
Budapest
163. oldal Friedrich Amerling: Fiatal keleti nő (1838). Cleveland Museum of Art, Cleveland
164. oldal Caspar David Friedrich: Vándor a ködtenger felett (1818 körül). Kunsthalle,
Hamburg. ©Cultiris
165. oldal Théodore Géricault: A Medúza tutaja (1818–1819). Louvre, Párizs. ©Cultiris
166. oldal Bertel Thorvaldsen: George Gordon Byron (1831). Thorvaldsens Museum,
Koppenhága
167. oldal Auguste Edouart: Walter Scott sziluettportréja (1830). Metropolitan Museum of
Art, New York
169. oldal Ismeretlen fotográfus: Edgar Allan Poe (1849). J. Paul Getty Museum, Los Angeles
170. oldal Edouard Manet: Illusztráció A hollóhoz (1875). Metropolitan Museum of Art,
New York
172. oldal Nadar (Gaspard Félix Tournachon): Victor Hugo arcképe (1870-es évek). J. Paul
Getty Museum, Los Angeles
174. oldal Moritz Daniel Oppenheim: Heinrich Heine arcképe (1831). ©Cultiris
175. oldal Philipp Foltz: Loreley (1850). ©Cultiris
176. oldal Walenty Wankowicz: Adam Mickiewicz arcképe (1820-as évek). ©Cultiris
176. oldal Jan Matejko: A megláncolt Lengyelország (1863) Muzeum Książąt Czartorys-
kich, Krakkó
180. oldal Alekszej Sztepanov: Az Anyegin előadása (1910-1912). ©Cultiris
181. oldal Ilja Repin: Anyegin és Lenszkij párbaja (1899). ©Cultiris
182. oldal Marton Éva (Tatjána) és Miller Lajos (Anyegin) a Magyar Állami Operaház elő-
adásában (1971). ©MTI Fotó /Szebellédy Géza
185. oldal Barabás Miklós: Férfi arckép (1840-es évek). Szépművészeti Múzeum – Magyar
189. oldal Barabás Miklós: Vörösmarty Mihály arcképe (1836). Magyar Tudományos Akadé-
mia Művészeti Gyűjtemény
191. oldal A Zalán futása kézirata. Magyar Tudományos Akadémia Kézirattár
193. oldal Bitskey Tibor (Csongor) és Törőcsik Mari (Tünde) a Nemzeti Színház Csongor
és Tünde előadásában (1962, rendező: Marton Endre). ©MTI Fotó / Keleti Éva
194. oldal Kádár Lívia: Csongor és Tünde, könyvillusztráció (1930). Könyvbarátok Szö-
vetsége
195. oldal Kádár Lívia: Csongor és Tünde, könyvillusztráció (1930). Könyvbarátok Szö-
vetsége
277
196. oldal Bánsági Ildikó (Ilma) és Ráckevei Anna (Tünde) a Nemzeti Színház Csongor és
Tünde előadásában (1990). ©MTI-Fotó / Ilovszky Béla
196. oldal Jelenet az Állami Bábszínház Csongor és Tünde előadásából (1974). Országos
Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest
197. oldal Gobbi Hilda (Mirigy) a Nemzeti Színház Csongor és Tünde előadásában (1952,
rendező: Marton Endre). ©MTI-Fotó / Farkas Tamás
198. oldal Barabás Miklós: Egressy Béni portréja (1889) Magyar Nemzeti Múzeum
199. oldal A Szózat első kézirata. Magyar Tudományos Akadémia, Bp.
204. oldal Ismeretlen grafikus: Csajághy Laura arcképe. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
209. oldal Bachmann–Hohmann, B.: A világosi fegyverletétel, 1849. augusztus 13. Magyar
Nemzeti Múzeum, Budapest
213. oldal Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor arcképe (1848). Magyar Nemzeti Múzeum,
Budapest
214. oldal Orlai Petrich Soma: Petőfi Debrecenben (1844). Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
220. oldal A szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékmúzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum, fotó:
Fákó Árpád
223. oldal Barabás Miklós: Szendrey Júlia arcképe (1848). Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
223. oldal Barabás Miklós: Petőfi Sándor arcképe (1845). Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
224. oldal A koltói Teleki-kastély. ©Cultiris
225. oldal Pogány Gábor Benő: A Szeptember végén-szoborcsoport Koltón (1998). ©Cul-
tiris
229. oldal Madarász Viktor: Petőfi halála (1875). Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
232. oldal id. Markó Károly: Alföldi táj gémeskúttal (1853). Szépművészeti Múzeum – Ma-
gyar Nemzeti Galéria, Budapest
237. oldal Barabás Miklós: Jókai Mór arcképe (1854). Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
238. oldal Az Üstökös egy számának címoldala. Egyetemi Könyvtár, Budapest
239–240. oldal Jelenetek Az aranyember című filmből (1962, rendező: Gertler Viktor)
243. oldal Koller utódai: Jókai Mór és második felesége, Nagy Bella (1890-es évek). Petőfi
Irodalmi Múzeum, Budapest
245. oldal: Jókai Mór szobájában (Hungária Fényképészeti Társaság), 1903 Petőfi Irodalmi
Múzeum
246. oldal Jókai Mór Regék című kötetének címoldala
247. oldal A huszti vár. Illusztráció a Vasárnapi Ujságból (1856). Országos Széchényi
Könyvtár, Budapest
250. oldal Barabás Miklós: Bajza József, 1857 Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
©Shutterstock (19., 51., 59., 101., 170., 178., 221. oldal)
©Shutterstock / Adriana Iacob (11. oldal), Tynka (16. oldal), Rob Lavers LRPS (42. ol-
dal), Anna Pakutina (49. oldal), Stefano Valeri (50. oldal), lkonya (62. oldal), Guillermo
Olaizola (170. oldal), Photo Oz (188. oldal)
278
Oktatási Hivatal
1055 Budapest, Szalay utca 10–14.
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: Brassói Sándor elnök

Raktári szám: OH-MIR10TA
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Knausz Valéria
Grafikai szerkesztő: Borovi Dániel
Nyomdai előkészítés: Diószegi Tamás, Kajtár László
Terjedelem: 36,05 (A/5) ív, tömeg: 773,83 gramm
1. kiadás, 2023
Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Nyomta és kötötte
Felelős vezető:
A nyomdai megrendelés törzsszáma:

OH-MIR10TA Teljes

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

OH-MIR10TA Teljes

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Irodalom

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: dr. Kakuszi Béla Péter

Tananyagfejlesztő: Angyalné Volant Vivien

Kerettantervi szakértő, lektor: dr. Kiss Gabriella

Szerkesztő: Sándor Csilla

Fedélterv: Borovi Dániel, Slezák Ilona

© Oktatási Hivatal, 2021

Tisztelt Kollégák! Kedves Diákok!

II. A BAROKK ÉS A ROKOKÓ IRODALMA

III. A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA

V. KLASSZICIZMUS ÉS KORA ROMANTIKA A MAGYAR IRODALOMBAN

VI. A ROMANTIKA IRODALMA

VII. A MAGYAR ROMANTIKA IRODALMA

FOGALOMTÁR ....................................................................................................................................................... 252

NÉHÁNY IDEGEN NÉV KIEJTÉSE ..................................................................................................................... 258

KOTTÁK ................................................................................................................................................................... 259

VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM ..................................................................................................................... 271

FORRÁSJEGYZÉK ................................................................................................................................................... 271

KÉPJEGYZÉK ........................................................................................................................................................... 273

François Stuerhelt: Kálvin arcképe (17. század első fele)

Milyen felekezetek templomaiban jártál már életedben? Milyen

A reformáció hatása az irodalomra Magyarországon a 16. század a reneszánsz kor má-

tumot jelentette meg magyar nyelven, Méliusz Juhász

A bibliafordító: Károli Gáspár

7. Miben látja Reményik Sándor a műfordítói munka nehézségeit?

A zsoltárparafrázisok világa A parafrazált zsoltárok ezzel párhuzamosan a könyör-

Kecskeméti Vég Mihály

A 23. zsoltár Szenczi-féle parafrázisa három, teljesen azonos versszakszerkezetű,

A reformáció korának vitairodalma rakterek, akiknek jellemzésére a szerző leginkább a rá-

Heltai Gáspár a bárányról című, második fabu-

A haditudósítás minden háborús időszak kiemelt tájékoztatási eszköze volt. Szerinted

Históriás énekek lyel a szerző – korának minden

Don Quijote hercegkisasszonyokat is. Útja során

3. Állapítsd meg, hogyan viszonyul a szerző, Cervantes a Don Quijote-i elvekhez!

4. Gyűjtsd ki Don Quijote és Sancho Pansa ellentétes viselkedési és megnyilatkozási formáit!

6. Nézzétek meg a Don Quijote de la Mancha című rajzfilm tetszőleges részleteit!

Szerinted hogyan alakíthatja az emberi és költői sorsot a mélységek és magasságok

I�úkora A felnő� Balassi

Gaspar Bouttats: Eger látképe (1686)

Balassi Bálint istenes versei

Szerb Antal az istenes és a vallásos kifejezést is emlí-

Istenes versek álló egységeket alkot-

Adj már csendességet

Mint a szomjú szarvas...

▶ A fenti verset alkotója – bűnbánati zsoltárként – házasságkötése

Szerelem és költészet a korai versekben A Júlia-ciklus

Kiben az kesergő Céliáról ír

Júliát hasonlítja a szerelemhez,

mi érzésnek ez az emelkedettsége teszi Júlia petrar- Bakfark Bálint

4 Balassi-strófa (versszak): magyaros,

Egy katonaének A hárompillérű kompozíció első felének köztes

Vajon téged is foglalkoztatnak az emberi szenvedélyek? Ha igen, melyek és miért?

Shakespeare pályája dott be a nagyvárosi vagy a szín-

Szone�ek lása adja. A legfőbb boldogság azonban mégsem csak

A középkori színjátszás A mirákulumok egy-egy csodát jelenítenek meg.

Shakespeare: Romeo és Júlia

Te hiszel a sorsszerű találkozásokban? Szerinted létezik az egymásnak rendeltség

A tragédia szerkezete eseményeket két korszak: a feudális középkor és a re-

való egybekelésének megakadályozására még az ön-

Gustav Klimt: A Romeo és Júlia a Globe Színházban (1886–1887)

Hamlet Dánia történelmileg igazolt po-

Drámai konﬂiktusok a darabban olyan hosszú út a végkifejletig, hiszen a leg-

4. Párosítsd az alábbi neveket és fogalmakat!

Gaspar Bouttats: Eger látképe (1686)

Gustav Klimt: A Romeo és Júlia a Globe Színházban (1886–1887)

19. Készítsd el a Romeo és Júlia Júliájának jellemtérképét!

Andrea Pozzo: A római Sant'Ignazio templom mennyezetfestménye (1685 után)

Gianlorenzo Bernini: Szent Teréz eksztázisa (1647–1652)

Vajon miért eleveníthet fel egy költő a 17. szá-

Peter Krafft: Zrínyi kirohanása (1825)

7. Készítsetek fogalomkártyát a korstílus, stílusirányzat, manierizmus, rokokó és ellenreformáció meghatározásához az alábbi

12. Társítsátok az alábbi fogalmakat a tanult szerzőkhöz!

A klasszicizmus kialakulása részben félretéve – az antik műalkotások minél tökéle

zasság intézményét és a fösvény uzsorásság intézmé

tásuk pedig az emberi szabadságjogok súlyos megsér Felvilágosodás és irodalom

Daniel Nikolaus Chodowiecki: Illusztrációk a Candide-hoz (1778)