Történelem 5.

OH-TOR05TA
Tanmenetjavaslat

1
Bevezetés

Az ötödikes tankönyv a történelem tantárgy tanulásába vezeti be a tanulót. Az a feladata, hogy felkeltse az érdeklődést a múlt iránt. Személyes élményekre,
tapasztalatokra, alsós olvasmányokra, korábban megismert mondákra alapozva ismerteti meg az ókor és a középkor legfontosabb jelenségeit. A legfontosabb
ismeretek elsajátítása mellett ekkor kezdődik a történelemtanuláshoz szükséges alapvető tanulásmódszertani jártasságok, készségek kialakítása is. A
tankönyv feladatait, a tanmenetben feltüntetett javasolt tevékenységeket a szaktanár döntése alapján csoportmunkával, pármunkával vagy önálló, otthoni
munkával, internetes kereséssel lehet feldolgozni.
A tankönyv öt fejezetben, összesen 20 tematikus egységben tárgyalja az egyetemes és magyar történelem eseményeit. A tematikus egységek („leckék”)
feldolgozását átlagosan 2-2 órában javasoljuk. Mivel a tanórákon nemcsak egyedül ismeretanyag-átadás történik, hanem folyamatosan figyelmet fordítunk a
kompentenciafejlesztésre is, ezért a táblázatban látható oszlop (új tananyag feldolgozása, képességfejlesztés, gyakorlás) óraszámai így értendők.
A tanuló a tankönyv segítségével változatos tevékenységformákat gyakorol – információszerzés és -feldolgozás; tájékozódás időben és térben; történetek
megértése, elbeszélése stb. Ezek megalapozzák történelemtanulási készségeinek fejlődését, történelmi gondolkodásának kialakulását.

Óraszámok felosztása

Összefoglalás,
ellenőrzés,
Teljes Kerettantervi
Új tananyag feldolgozása, képességfejlesztés, gyakorlás gyakorlás,
Témakörök óraszám órakeret
(óraszám) képességfejles
ztés
(óraszám)
I. Személyes történelem 4 3 7 7

II. Fejezetek az ókor történetéből 10 3 13 13

III. A kereszténység 4 1 5 5

IV. A középkor világai 8 5 13 13

V. Képek és portrék az Árpád-kor
14 6 20 20
történetéből

2
Két mélységelvű téma feldolgozása 10

A tanév lezárása 2

Összóraszám 68

Az új kerettanterv lexikai elemei oszlopban az óra során belépő kötelező fogalmakat, neveket, kronológiai és topográfiai adatokat szerepeltettük.

A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata:

F: fogalmak, szakkifejezések
É: évszámok
N: nevek
T: topográfiai ismeretek

Az óra
Új kerettantervi lexikai A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Javasolt tevékenységek, munkaformák
elemek feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
I. Személyes történelem

 Ismerkedés a tanulócsoporttal. A
tantárgy főbb sajátosságainak
megismertetése.
 A tankönyv és az atlasz átlapozása
1–2. Bevezetés annak céljából, hogy előzetesen
megbeszéljük, milyen korokról és
témákról fognak a diákok tanulni;
valamint azt is, hogy melyek a
tankönyv jellegzetességei.
3–4. Körülöttem a F: kódex  Egyszerű, személyes történetek  Képpel illusztrált, írott összefoglaló
történelem elmesélése. készítése egy meghatározó személyes
 Családi fotók, tárgyak, történetek gyűjtése élményről.

3
Az óra
Új kerettantervi lexikai A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Javasolt tevékenységek, munkaformák
elemek feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
és rendszerezése.  Kódexlap készítése, például a Képes
 Információk gyűjtése képi és tárgyi krónika alapján.
forrásokból megadott szempontok szerint.  A tankönyvi leckében javasolt
 Ismeretszerzés elsődleges forrásokból. Az különböző feladatok elvégzése (például
elsődleges és a másodlagos források egy nap dokumentálása).
megkülönböztetése egymástól.  Kiállítás készítése a családi
dokumentumokból és tárgyakból.
É: Kr. e., Kr. u., évszázad,  Címer, zászló, pecsét készítése önállóan  Időszalag készítése.
őskor, ókor, középkor, vagy társakkal.  Időmérő eszközök gyűjtése (füzetben).
újkor, jelenkor / modern kor  A történelmi idő ábrázolása vizuális (Pl. Mire használható a napóra, a
eszközökkel. vízóra, a homokóra, és melyek a
 Időfogalom, a múlt időbeli távolságának korlátaik?)
gyakoroltatása.  Ország, település, iskola,
Történelmi  A nagy történelmi korszakok neveinek sportegyesület és egyéb címerek
5–6. jelképek és az idő megismerése és helyes sorrendbe állítása. gyűjtése.
mérése  Címerek értelmezése tanári
irányítással.
 Érdemes esetleg a diákokkal behozatni
régi aprópénzeket az órára, hogy
összehasonlítsák például a címereket,
és elrendezhessék az érméket a rajtuk
található dátum szerint.
 Az előző órákon elkészített tanulói
Összegzés,
7. munkák bemutatása. Közös
gyakorlás
megtekintés, esetleg tablókészítés.
II. Fejezetek az ókor történetéből

8–9. Az ókori Egyiptom F: öntözéses földművelés,  Az ókori egyiptomi életmód főbb  A földrajzi tényezők szerepének
világa fáraó, piramis, hieroglifa vonásainak felidézése. felismerése az emberek életében.
 A természeti környezet és az emberi Példák gyűjtése arról, hogy a földrajzi
N: Kheopsz tevékenység közötti kölcsönhatás környezet milyen jelentős hatással volt
megfigyelése az ókori Egyiptom az ott élő emberek életére. (Pl. Hogyan

4
Az óra
Új kerettantervi lexikai A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Javasolt tevékenységek, munkaformák
elemek feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
T: Egyiptom, Nílus példájának segítségével. működött az öntözéses földművelés?)
 Képek gyűjtése és rendszerezése ókori
egyiptomi épületekről.
 IKT-használat: információk és adatok
gyűjtése az interneten elérhető
forrásokból tanári irányítással.
F: városállam, jósda,  Az ókori görög életmód főbb vonásainak  A tankönyvi olvasmány feldolgozása az
többistenhit, olümpiai felidézése. ókori görög hitvilágról. (Az ég, a
játékok  Információk gyűjtése az ókori és a tenger és az alvilág urai)
modern olimpiai játékokról, és  Ismeretszerzés másodlagos forrásokból.
N: Zeusz, Pallasz Athéné összehasonlításuk. Médiahasználat (könyvtár):
 A cél Athén és Spárta példáján keresztül információk gyűjtése megadott
É: Kr. e. 776 megismerni az ókori görögök életének témákról. (Pl. a görög istenekről a
minél több jellemzőjét. A két városállam mitológiából)
T: Athén, Olümpia, Spárta összehasonlítása lehetőséget ad a közös és  A történelmi változások nyomon
az eltérő vonások tudatosítására is. Jó követése. Az emberek hajdani és mai
alkalom nyílik a társadalom, a társadalmi életmódjának összehasonlítása saját
10–11. Az ókori Hellász különbségek és a társadalmi csoportok tapasztalatok, elbeszélések, leírások és
öröksége fogalmának megtanulására, illetve képek alapján. (Pl. a különbségek és
gyakorlására. hasonlóságok összegyűjtése; Athéni
vagy spártai polgárok szeretnénk
lenni? Indokoljuk a választ!)
 Képek gyűjtése és rendszerezése ókori
épületekről.
 Térképvázlat készítése egy ókori város
(Athén) jellegzetes épületeinek és
közterületeinek (pl. piac, kikötő)
feltüntetésével.
 Ókori témájú film vagy filmrészlet
megtekintése és megbeszélése.
12–13. Az ókori Róma F: monda, provincia,  Az ókori római életmód főbb vonásainak  A tankönyvi olvasmány feldolgozása a
öröksége rabszolga, gladiátor, felidézése. korabeli oktatásról. (Oktatás az ókori

5
Az óra
Új kerettantervi lexikai A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Javasolt tevékenységek, munkaformák
elemek feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
amfiteátrum  Róma városának, a római polgárok Rómában)
életének bemutatása.  Képek gyűjtése és rendszerezése ókori
N: Romulus, Augustus  A Római Birodalom működésének és a épületekről.
mindennapi élet jellemzőinek  Térképvázlat készítése egy ókori város
É: Kr. e. 753 megismerése. (Róma) jellegzetes épületeinek és
 Mai magyar településnevek azonosítása az közterületeinek (pl. piac, kikötő)
T: Itália, Róma, Pannónia, ókori Pannónia térképén. feltüntetésével.
Aquincum, Római  Pannonia római örökségének bemutatása.  Ókori témájú film vagy filmrészlet
Birodalom megtekintése és megbeszélése.
 Ismeretszerzés elsődleges forrásokból.
Korabeli tárgyak, épületek, történelmi
helyszínek és emlékhelyek
felhasználása a történelmi események,
korszakok és jelenségek
megismeréséhez. (Pl.: Alkossunk képet
a császárkori Róma városáról a
nevezetességek segítségével!)
 A történelmi változások nyomon
követése. Az emberek hajdani és mai
életmódjának összehasonlítása saját
tapasztalatok, elbeszélések, leírások és
képek alapján. (Pl.: Hasonlítsuk össze
a római polgárok életét a mai
emberekével!)
 IKT-használat: információk és adatok
gyűjtése a császárkori Rómáról
interneten elérhető forrásokból. (Pl.:
Idegenvezető vagyok Rómában.)
14–15. A görög és a római F: falanx, légió  Az ókori hadviselés legalapvetőbb  Egy ókori ütközet rekonstruálása (film,
hadviselés jellemzőinek bemutatása. kép, ábra, térképvázlat segítségével).
N. Nagy Sándor, Hannibál,  Görög hoplita felismerése, fegyverzetének  Ismeretszerzés másodlagos forrásokból.
Julius Caesar azonosítása képen, rekonstrukciós ábrán. Következtetések és feltételezések
 A tanult háborúk okainak és megfogalmazása rekonstrukciós képek

6
Az óra
Új kerettantervi lexikai A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Javasolt tevékenységek, munkaformák
elemek feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
É: Kr. e. 490 következményeinek bemutatása; illetve a és magyarázó ábrák alapján. (Pl.:
tanult hősökhöz kapcsolódó történetek Elemezzük a marathóni csata
T: Marathón felidézése. tankönyvi rajzát!)
 Nagy Sándor élete és hadjáratának  Események, történetek elbeszélése.
nyomon követése térkép segítségével. Híres emberek életútjának bemutatása
 Hannibál tetteinek és tulajdonságainak különböző szöveges és képi források
bemutatása különböző források felhasználásával.
felhasználásával.  Történelmi jelentőség. Érvek
 Julius Caesar életútjának megismerése. megfogalmazása annak
alátámasztására, hogy valaki vagy
valami miért volt jelentős a
történelemben. (Például Nagy Sándor,
Hannibal és Julius Caesar történelmi
jelentőségének megértése.)
 Topográfiai feladatok. A történelmi
térképekről leolvasható információk
azonosítása és értelmezése. (Például
Nagy Sándor hadjáratai, Julius Caesar
hadjáratai.)
16–17. Képek a F: hunok, népvándorlás  A Hun Birodalom földrajzi kiterjedésének  Egy ókori ütközet rekonstruálása (film,
népvándorlás nyomon követése a térképen. kép, ábra, térképvázlat segítségével).
korából N: Attila  A nomád életmód, gazdálkodás és  Események, történetek elbeszélése.
hadviselés alapvető jellegzetességeinek Egy történelmi esemény vagy
É: Kr. u. 476 felidézése. eseménysorozat bemutatása az
 Történelmi mozgások (például események közötti összefüggések, az
hadmozdulatok, hadjáratok, okok és következmények
népmozgások) nyomon követése bemutatásával együtt. (Pl.: Vegyük
történelmi térképen. sorra a birodalom bukásának külső és
 Annak bemutatása, miként bomlott fel a belső okait!)
Római Birodalom. A bukáshoz vezető  Történelmi interpretáció. Annak
legfontosabb okok összegyűjtése: a bemutatása, hogy a források szerzőinek
birodalom irányításának nehézségei (két véleménye miként tükröződik az
részre osztás, a két részbirodalom eseményekről és szereplőkről készített

7
Az óra
Új kerettantervi lexikai A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Javasolt tevékenységek, munkaformák
elemek feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
ellentétes érdekei) és a népvándorlás főbb beszámolójukban. (Pl.: Milyen
folyamata. elfogultságok tükröződnek az Attiláról
szóló leírásokban?)
 A Szépművészeti Múzeum egyiptomi
kiállítása néhány darabjának
megtekintése és feldolgozása.
 Tabló készítése az ókori civilizációk
kulturális örökségéről.
 Helyi ókori tárgyú gyűjtemény néhány
darabjának megtekintése és
feldolgozása.
 Egy szabadon választott pannóniai
település megtekintése.
Összefoglalás,  A történelmi változások nyomon
18–20. rendszerezés, követése. A történelmi korszakok
számonkérés vizsgálatához és összehasonlításához
használható szempontok (pl. a politikai
hatalom jellege és gyakorlásának
módja, társadalmi rétegek, a
mindennapi élet (kultúra, vallás)
ismerete).
 Dramatikus játékok. Történetek
eljátszása különböző szempontokból.
(Pl.: Athéni polgár voltam, vagy
Harcos voltam Nagy Sándor
seregében.)
III. A kereszténység

19–20. Az Ószövetség F: egyistenhit, Biblia,  A Héber Biblia máig ható innovációi:  A bibliai történeteket ábrázoló képek,
népe Ószövetség/Héber Biblia egyistenhit, tízparancsolat, heti művészeti alkotások gyűjtése.
pihenőnap.  Tematikus képgaléria összeállítása a
N: Mózes, Dávid, Salamon  Az Ószövetség (Héber Biblia) leghíresebb zsidó vallásról megadott szempontok

8
Az óra
Új kerettantervi lexikai A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Javasolt tevékenységek, munkaformák
elemek feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
történeteinek megismerése, illetve alapján.
T: Jeruzsálem felidézése. Annak a történelmi kornak és  Képek gyűjtése bibliai helyszínekről.
környezetnek a bemutatása, amelyben e  Történelmi problémák felismerése és
történetek játszódnak és leírásra kerültek. elemzése.
A zsidó vallás jellegzetességeinek Egy állam létrejöttének megismerése és
megismerése. értelmezése az okok és
 Mi a különbség az egyistenhit és a következmények szempontjából. (Pl.:
többistenhit között? Vegyük sorra a zsidó állam
 Mi a Biblia, miért fontos a zsidóknak és a létrejöttének körülményeit!)
keresztényeknek is?  Események, történetek elbeszélése
Egy hallott vagy olvasott történet rövid
összefoglalása. (Pl.: Dávid és Góliát
története.)
21–22. Jézus élete, F: Újszövetség, zsidó vallás,  Jézus élete legfontosabb eseményeinek  A bibliai történeteket ábrázoló képek,
tanításai és a keresztény vallás, bemutatása. művészeti alkotások gyűjtése.
kereszténység keresztség és úrvacsora  Jézus erkölcsi tanításainak értelmezése.  Tematikus képgaléria összeállítása a
 A kereszténység fő jellemzőinek és zsidó és keresztény vallásról megadott
N: Jézus, Mária, József, elterjedésének bemutatása. szempontok alapján.
Szent Péter és Szent Pál  Képek gyűjtése bibliai helyszínekről.
apostolok  Pál apostol missziós útjainak követése
tematikus térképen.
T: Betlehem  Események, történetek elbeszélése.
Jézus életútjának és tetteinek
bemutatása különböző szöveges és képi
források felhasználásával.
 Kronológiai feladatok
Egy történet eseményeinek helyes
sorrendbe állítása. (Pl.: Jézus életének
főbb eseményei.)
 Emberi magatartások és döntések
megfigyelése. Egyes történelmi
szereplők döntéseinek, tetteinek
megindokolása. (Pl.: Pál apostol

9
Az óra
Új kerettantervi lexikai A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Javasolt tevékenységek, munkaformák
elemek feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
tevékenységének az értékelése.)
 A történelmi változások nyomon
követése. A változások okainak és
következményeinek számbavétele és
kiértékelése. (Pl.: Miért döntöttek a
római császárok előbb a kereszténység
megtűréséről, majd államvallássá
tételéről?)
Összefoglalás,
23. rendszerezés

IV. A középkor világai

F: földesúr, lovag, nemes,
uradalom, jobbágy, robot
T: Visegrád
Élet a várban
24–25. Visegrád (egykor
és ma)
26–27. Élet a kolostorban F: pápa, szerzetes, bencés
Pannonhalma rend, pálos rend, kolostor,
(egykor és most) katolikus, román stílus,
gótikus stílus
N: Szent Benedek
T: Pannonhalma
 A középkori és a mai életforma néhány
jellegzetességének összehasonlítása.
 Az egyes középkori társadalmi rétegek
életformája közti eltérések
összehasonlítása.
 A középkor két legfontosabb társadalmi
rétegének, a jobbágyságnak és a
nemességnek, valamint a középkori
társadalom hierarchiára épülő világának
bemutatása.
 A középkori és a mai életforma néhány
jellegzetességének összehasonlítása.
 Az egyes középkori társadalmi rétegek
életformája közti eltérések
összehasonlítása.
 A középkori kultúra főbb vonásainak
felidézése.
 A középkori egyház hierarchikus
felépítésének megértése.
 Alaprajz készítése vagy értelmezése
egy középkori uradalomról, várról.
 Történeti események és jelenségek
megfigyelése és összehasonlítása.
Egymástól jelentős mértékben eltérő
életmódot folytató közösségek életét
bemutató források vagy képek
összehasonlítása. (Pl.: A földesúr és a
jobbágy helyzetének és életének
különbségei.)
 Alaprajz készítése vagy értelmezése
egy középkori kolostorról.
 Tablókészítés a középkori magyar
templomokról.
 A történelmi kulcsfogalmak ismerete
és alkalmazása. A történelmi
kulcsfogalmakkal kapcsolatban
tanultak folyamatos felhasználása és
bővítése. (Pl.: A keresztény vallás

10
Az óra
Új kerettantervi lexikai A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Javasolt tevékenységek, munkaformák
elemek feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
jellemzői: szentek, ereklyék, legendák.)
 IKT-használat. Információk és adatok
gyűjtése (pl. a román és gótikus
építészet) az interneten elérhető
forrásokból.
28–29. Élet a középkori F: polgár, céh  A középkori és a mai életforma néhány  Alaprajz készítése vagy értelmezése
városban jellegzetességének összehasonlítása. egy középkori városról.
(Buda egykor és N: Gutenberg  Az egyes középkori társadalmi rétegek  A történelmi változások nyomon
most) életformája közti eltérések követése. A változások okainak és
T: Buda összehasonlítása. következményeinek számbavétele és
 A középkori város és a falu kiértékelése. (Melyek a városok és a
összehasonlítása megadott szempontok városlakók száma növekedésének az
alapján (például jellegzetes foglalkozások, okai?)
életmód).  Beszámoló készítése. Képzeletbeli
beszámoló készítése (pl. a középkori
városi életről) egy korabeli ember
nevében.
 A történelmi változások nyomon
követése. Az emberek hajdani és mai
életmódjának összehasonlítása saját
tapasztalatok, leírások és képek
alapján. (Pl. a városok lakónak élete az
ókorban és a középkorban.)
 Céhszabályzat vagy cégér készítése
önállóan vagy társakkal.
 Az információk rendszerezése és
értelmezése. A történelmi események,
korszakok bemutatása többféle
szempontból és különböző jellegű
források alapján. (Pl. Változások a
középkor végén: a humanizmus és a
reneszánsz jellemzői a tankönyvi
szöveg és a tankönyvben látható

11
Az óra
Új kerettantervi lexikai A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Javasolt tevékenységek, munkaformák
elemek feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
képzőművészeti alkotások alapján.)
 Történelmi gondolkodás - Okok és
következmények: a szükséges
előfeltételek és a közvetlen kiváltó
okok azonosítása és vizsgálata. (Pl.:
Miért lett a könyvnyomtatás a korszak
legfontosabb találmánya?)

30–31. A keresztes F: iszlám vallás  Az iszlám vallás főbb vonásainak  Az információk rendszerezése és
lovagok világa megismerése. értelmezése. Az információk
N: Mohamed  A középkori hadviselés legalapvetőbb csoportosítása az esemény, tevékenység
jellemzőinek bemutatása. vagy jelenség típusa szerint: társadalmi,
T: Szentföld, Anglia,  A középkori páncélos lovag felismerése, politikai, gazdasági, tudományos,
Franciaország fegyverzetének azonosítása képen, kulturális, vallási. (Pl.: Foglaljuk össze
rekonstrukciós ábrán. az iszlám vallás jellemzőit!)
 A lovagi életmód főbb jellemzőinek  A tankönyvi olvasmány feldolgozása a
megismerése. középkori hadviselésről. (Középkori
ostromgépek)
 Egy középkori ütközet rekonstruálása
(film, kép, ábra, térképvázlat
segítségével).
 Beszámoló készítése egy lovagi
tornáról és/vagy a lovagi erényekről.
 Emberi magatartások és döntések
megfigyelése. A történelmi személyek
tulajdonságainak és tetteinek
megbeszélése abból a szempontból,
hogy milyen feladatokkal és
problémákkal kellett szembenézniük, és
azokat hogyan oldották meg, illetve
hogy a tetteik milyen hatással voltak a
többi ember életére. (Pl.: Mi volt a
keresztes hadjáratok meghirdetett és

12
Az óra
Új kerettantervi lexikai A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Javasolt tevékenységek, munkaformák
elemek feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
valódi oka, célja?)
 Egy lehetséges karriertörténet
bemutatása a középkorból (inasból
céhmester, apródból lovag, jobbágyból
püspök).
 Montázs összeállítása a középkort
idéző képekből megadott szempontok
alapján (például foglalkozás, viselet,
jelentős események stb.).
 A történelmi kulcsfogalmak ismerete
és alkalmazása. A történelmi
32–36. Összefoglalás,
kulcsfogalmakkal kapcsolatban
rendszerezés,
tanultak folyamatos felhasználása és
számonkérés
bővítése. (Pl. a középkori társadalom
felépítése. A társadalmi csoportok
életmódjának a jellemzése.)
 Beszámoló, kiselőadás készítése adott
történelmi témáról. (Pl. a falvak,
városok élete, a jobbágyok, földesurak,
lovagok világa, az egyház és
művészetek stb.)
V. Képek és portrék az Árpád-kor történetéből

37–38. Történetek a F: hunok, finnugor, törzs,  A mondák és a valóság közötti
magyarok fejedelem, vérszerződés, kapcsolatok és ellentmondások
eredetéről székelyek felismerése.
 A tanult mondai történetek felidézése, a
N: Álmos mondai hősök szándékainak azonosítása.
 Mondai szereplők felismerése képek,
művészeti alkotások alapján.
 Rekonstrukciós rajzok, ábrák elemzése
és/vagy készítése a honfoglaló magyarok
 A források áttekintése és értékelése. Az
ismeretforrások előzetes áttekintése
abból a szempontból, hogy milyen
kérdésekre adhatnak választ. (Pl.:
Milyen információkat adnak a magyar
őstörténelemhez kapcsolódó ősi
mondák?)
 Beszélgetés és vita. Egymástól eltérő
vélemények és érvek megvitatása. (Pl.

13
Az óra
Új kerettantervi lexikai A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Javasolt tevékenységek, munkaformák
elemek feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
viseletéről, lakóhelyéről. a magyarok eredetéről.)
 Ismeretszerzés másodlagos forrásokból.
Következtetések és feltételezések
megfogalmazása az olvasottak és a
magyarázó ábrák alapján. (Pl.: Hogyan
osztották fel lakóhelyük, a jurta belsejét
őseink? Miért?)
39–41. Honfoglalás és F: honfoglalás,  Rekonstrukciós rajzok, ábrák elemzése  A tankönyvi olvasmány feldolgozása a
„kalandozások” kalandozások és/vagy készítése a honfoglaló magyarok középkori hadviselésről. (Az ősi
fegyverzetéről. magyar harcmodor)
N: Árpád, Géza  A honfoglalás eseményeinek és  Ismeretszerzés másodlagos forrásokból.
körülményeinek megismerése, térképen Történelmi ismertető vagy magyarázó
É: 895, 907 való követése. szöveg lényegének összefoglalása;
 Történetek felidézése az Árpád-kori kérdések megválaszolása, események
magyar történelemből. bemutatása e szöveg segítségével. (Pl.
T: Etelköz, Vereckei-hágó,  A tanult történelmi személyek minek köszönhették sikereiket a
Kárpát-medence jelentőségének felismerése. honfoglaló magyarok?)
 Következtetések és feltételezések
megfogalmazása rekonstrukciós képek
és magyarázó ábrák alapján.
(Pl.: A magyarok könnyűlovas
hadrendjének összehasonlítása a
nyugat-európai nehézlovasságéval.)
 Topográfiai feladatok. A történelmi
térképekről leolvasható információk
azonosítása és értelmezése. (Pl. a
magyarok támadó hadjáratainak fő
irányai.)
 Események, történetek elbeszélése
Egy történelmi eseménysorozat
bemutatása az események közötti
összefüggések, az okok és
következmények bemutatásával együtt.

14
Az óra
Új kerettantervi lexikai A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Javasolt tevékenységek, munkaformák
elemek feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
(Pl.: Miért volt szükséges a magyarság
számára, hogy Géza nagyfejedelem
változtasson az addigi politikán?)
F: vármegye, tized, ispán  Történetek felidézése az Árpád-kori  A történelmi alakok megjelenítése
magyar történelemből. szerepjátékkal egy konkrét történelmi
N: I. (Szent) István  A tanult történelmi személyek helyzetben.
jelentőségének felismerése.  Információk gyűjtése és megbeszélése
É: 997/1000–1038 az Árpád-kor uralkodóiról, szentjeiről.
 Beszélgetés és vita. Egymástól eltérő
T: Esztergom, tartalmú történelmi interpretációk
Székesfehérvár megvitatása: nézőpontok, felhasznált
források, érvek és ellenérvek stb. (Pl.:
Szent István Vitassuk meg Szent István és Koppány
42–43. keresztény nézőpontjából is az ország korabeli
államalapítása helyzetét!)
 Emberi magatartások és döntések
megfigyelése. Egy társadalmi vagy
politikai reformer életének
megismerése és bemutatása abból a
szempontból, hogy mit és miért akart
megreformálni, mennyire sikerült a
reformjait megvalósítani. (Pl.: Miért
volt Szent István a magyar történelem
egyik legjelentősebb alakja?)
44–46. Árpád-házi F: tatárok/mongolok, kunok  Történetek felidézése az Árpád-kori  Képösszeállítás készítése a Szent
királyportrék magyar történelemből. Lászlót megörökítő freskókból a
N: I. (Szent) László,  A tanult történelmi személyek Kárpát-medencében.
Könyves Kálmán, III. Béla, jelentőségének felismerése.  A történelmi alakok megjelenítése
IV. Béla  A tanult uralkodók elhelyezése az szerepjátékkal egy konkrét történelmi
időszalagon. helyzetben.
É: 1222, 1241-42, 1301  Események, történetek elbeszélése a  Információk gyűjtése és megbeszélése
tankönyvi tematikai egységben az Árpád-kor uralkodóiról, szentjeiről.
T: Horvátország, Muhi, meghatározott szempontok alapján.  Ismeretszerzés elsődleges forrásokból.

15
Az óra
Új kerettantervi lexikai A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Javasolt tevékenységek, munkaformák
elemek feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
Buda Szöveges és képes történelmi források
felhasználása a történelmi események
megismeréséhez. (Pl.: Kutassunk fel
mondákat Szent László királlyal
kapcsolatban! Tanulmányozzuk a
Képes krónika egyes vonatkozó
ábrázolásait!)
 Topográfiai feladatok.
Események, információk bemutatása
térkép vagy térképvázlat segítségével.
(Pl.: A tatárjárás menete.)
 Híres emberek életútjának bemutatása
különböző szöveges és képi források
felhasználásával. (Pl.: Legjelentősebb
Árpád-házi uralkodóink: Szent László,
Könyves Kálmán, III. Béla és IV. Béla.)
N: Szent Gellért, Szent  Történetek felidézése az Árpád-kori  A történelmi alakok megjelenítése
Erzsébet, Szent Margit magyar történelemből. szerepjátékkal egy konkrét történelmi
helyzetben.
 Információk gyűjtése és megbeszélése
az Árpád-kor szentjeiről.
47. Árpád-kori szentek
 Híres emberek életútjának bemutatása
különböző szöveges és képi források
felhasználásával. (Pl.: Legendák
történetei a legjelentősebb Árpád-házi
szentekről.)
É: 907  Történetek felidézése az Árpád-kori  Topográfiai feladatok. Események,
48–49. Árpád-kori győztes magyar történelemből. információk bemutatása térkép vagy
harcok és csaták T: Német-római Császárság térképvázlat segítségével. (Pl.: A
pozsonyi csata.)
 Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból. Következtetések és
feltételezések megfogalmazása
16
Az óra
Új kerettantervi lexikai A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Javasolt tevékenységek, munkaformák
elemek feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
rekonstrukciós képek és magyarázó
ábrák alapján. (Pl.: Elemezzük a
korszak győztes csatáit!)
F: Szent Korona  Történetek felidézése az Árpád-kori  IKT-használat: információk és adatok
50. Magyarország magyar történelemből. gyűjtése (pl. Szent Korona, koronázási
koronázási jelképei palást, jogar, országalma) az
interneten elérhető forrásokból.
Összefoglalás,  Az Árpád-kori magyar történelem
51–56. rendszerezés, kiemelkedő alakjait ábrázoló képek
számonkérés gyűjtése.

Egy magyar
történelemhez
kapcsolódó téma
57–63. mélységelvű
feldolgozása,
ismétlés,
rendszerezés
Egy egyetemes
történelemhez
kapcsolódó téma
64–67.
mélységelvű
feldolgozása,
rendszerezése

68. A tanév lezárása

17