ÁRKÁDIA FOLYÓIRAT

Magyarország a 20. században

MODUL: Trianon árnyékában –
A magyar gazdaság és társadalom
strukturális problémái a két világháború között

Tananyag

Készítette: Gyertyánfy András

Trianon árnyékában – A közvélemény, a politika és a történettudomány eltérő olvasatai

Vonyó József: Trianon árnyékában. A magyar gazdaság és társadalom strukturális problémái

a két világháború között
című tanulmánya felhasználásával
a középiskolák 11. osztálya számára

Az óra célja nem a bethleni gaz- Évfolyam: 11. osztály

dasági konszolidáció / rekonst- Kerettantervi A konszolidáció kezdete folyamata,
rukció vagy a két háború közötti téma: jellemzői, eredményei és válsága.
magyar gazdaság átfogó bemuta- Érettségi téma Az ellenforradalmi rendszer konszo-
tása, hanem az, hogy a témához (középszint): lidációjának legfontosabb lépései.
kapcsolódóan a tanulók tudatosít- Időigény: 1 tanítási óra
sák a közvélekedés, a történelem Módszer: Szövegek összehasonlító elemzése
politikai célú felhasználása és a
történettudomány lehetséges konfliktusait. A két világháború közötti gazdasági nehézségek
okait a korabeli közvélemény és a politika egységesen Trianon következményének tartotta. Bár
a történettudományi kutatások jelentősen árnyalták e komplex strukturális problémák eredetét,
az ok-okozati összefüggések korabeli értelmezése a közvéleményben napjainkig meghatározó
maradt. A megítélés disszonanciája a mindenkori emlékezetpolitika számára kiváltképp alkal-
mas tereppé teszi a témát. Az értelmezési mezők különbözőségének felismertetése és megérte-
tése a történelem tanításának állandó kihívása. A „Trianon-komplexum” – eleven emlékezete
és egyre részletesebb történeti feltártsága miatt is – kiváló lehetőséget nyújt ehhez.
Jó, ha a történelemtanár tisztában van azzal, hogy a tanulókban milyen kép él arról a témáról,
amelyet tanítani készül, mivel az befolyásolhatja a tananyag befogadását. A diákokat segíteni
kell abban, hogy tudatosítsák előzetes ismereteiket, a tanárnak pedig ezeket figyelembe véve
kell a tudományos megközelítést bemutatnia. Korábbi korszakok esetében az előzetes tudás
töredékesebb, gyakran gyerekkori mesékből, esetleg filmekből vagy olvasmányokból szűrődött
le (például a „király” fogalmáról vagy egy-egy híresebb történelmi alakról). A 20. századi ma-
gyar történelem egyes eseményeiről azonban markáns kép él a családokban és a közvélemény-
ben. Amikor tehát a tanulók ezzel a korszakkal kezdenek foglalkozni, érdemes beszélgetni
velük arról, hogy az otthonról hozott tudásuk eltérhet attól, amivel a történelemórán találkozni
fognak. Fontos, hogy a tanár elfogadó és tiszteletteljes attitűddel viszonyuljon a családi hagyo-
mányokhoz, ugyanakkor késztesse a tanulókat más nézőpontok jogosultságának az elfogadá-
sára is. A közvéleményben élő téveszméket pedig meggyőző módon helyre kell igazítania.
Didaktikai szempontok
Ez az óra nem helyettesíti, hanem kiegészíti a kerettantervi téma bemutatását, amelyet akár
követhet, akár megelőzhet. Módszere: szakszövegek elemzése és összehasonlítása, amely az
információszerzés és a kritikai gondolkodás kompetenciákat-készségeket fejleszti. A feldolgo-
zás többféle munkaformában megvalósítható, a következő pontban szereplő megoldás csak a
lehetőségek egyike. Van azonban két olyan elem, amely nyomatékkal javasolható. Az egyik a
válaszok megvitatása (csoportban / osztályszinten), amely nem csak a kommunikációs kész-
séget-kompetenciát fejleszti, hanem lehetőséget nyújt a tanulóknak arra, hogy érzékeljék a Tri-
anonhoz fűződő, a társadalomban élő attitűdök különbözőségeit. A másik: az egyes szakaszokat
akkor is érdemes osztályszintű megbeszéléssel lezárni, ha egyébként pár- vagy csoportmunka
mellett döntünk, mert ez a tanulók számára további vélemények megismerését teszi lehetővé, a
tanárt pedig fontos információkhoz juttatja a tanulók (előzetes) tudásáról és attitűdjeiről.
Az óra menete
Az 1-2. szöveg és a hozzá tartozó feladatok a ráhangolódást szolgálják. Az osztály 3-6 fős cso-
portokra osztható úgy, hogy minden csoport az F1 / F2 / F3 egyikét beszéli meg, majd a csoport
egy tagja ismerteti az osztállyal az elhangzott véleményeket. F4 megoldható csoportban vagy
egyénileg. A 3. és a 4. szöveg a múlt különféle – a közvélemény, a politika és a történettudo-
mány – általi olvasatait állítja szembe. F5-F7 megoldható párban, osztályszintű megbeszéléssel
kiegészítve. Az eddigi gondolkodást fogalmi szinten összegző 5. szöveg, és a hozzá tartozó F8-
F10 a feladatok nehézségük miatt valószínűleg a tanár által irányított megbeszélést / vitát igé-
nyelnek. F11 könnyen megoldható, a tanulókhoz közel álló házi feladat lehet, amely az ered-
mények tükrében – a tanár döntése szerint – a téma további megbeszélést is lehetővé teszi.

Elvárható megoldások

F1 - F2 Többféle, indokolt válasz adható.

F4 Érzelmek, pontatlan ismeretek, tévhitek, politika, sajtó; további tényező pl. a források hiánya.
F5 „A magyar társadalom/nemzet valamennyi nehézségének, gondjának alapvető oka Trianon” – „a
gazdasági nehézségek elsősorban nem Trianon következményei voltak, hanem inkább Európában ál-
talánosan ható tényezőknek, különösen az első világháborúnak és a nemzetközi gazdasági kapcsola-
tok szétzilálódásának tulajdoníthatók”.
F6 1. „Ha Trianon gazdasági hatása valóban olyan megsemmisítő lett volna, mint azt a kortársak
feltételezték, s azóta is szinte közhelynek számít a szakirodalomban, akkor az 1920-as években nem
mehetett volna végbe a gyors felzárkózás”. 2. „A növekedés üteme (…) kedvező képet mutat a két
világháború közötti időszak nyugat-európai gazdaságaival összevetve (…) A megelőző időszakhoz
képest megfigyelhető valamivel kisebb növekedési ütem máshol is jelentkezett Európában, olyan or-
szágokban, ahol Trianonhoz hasonló területveszteség nem következett be, vagyis a növekedési ütem
alakulása jórészt független volt a területváltozásoktól.” Rangsorolás: a 2. érv erősebb: egy súlyos
helyzetből való gyors kilábalás meglepő ugyan, de lehetséges; ha viszont a növekedés üteme más
országokéhoz hasonló volt, akkor nem lehetett nagy súlya egy sajátosan magyar tényezőnek (hacsak
nem ellensúlyozta egy másik, sajátosan magyar tényező ld. 4. szöveg vége).
F7 A legfontosabb talán a következő kettő: az ötödik, mely alapvető filozófiai (ismeretelméleti)
igazságot fogalmaz meg, és a harmadik, amely a tudományos és a mindennapi gondolkodás lehetsé-
ges eltérésére világít rá.
F8 Pl. az adott párt, érdekcsoport mekkora súlyt képvisel, milyen eszközöket használ, mennyire tájé-
kozott a közvélemény.
F9 Valószínű a konfliktus, mert a markáns emlékezetpolitika egyoldalú és szubjektív, a történettudo-
mány többoldalúságra és tárgyilagosságra törekszik.

2
 1. Trianon emléke velünk él
A magyar társadalom különböző rétegei-
nek, elemeinek nemzettudatát, nemzeti ér-
zéseit – meglehetősen eltérő módokon –
máig befolyásoló tényező a trianoni béke-
5 szerződés, illetve okainak és hatásainak
megítélése. Mi sem bizonyítja ezt jobban,
mint az, hogy aláírásának napját az Ország-
gyűlés 2010. május 31-én kiemelt emlék-
nappá, a nemzeti összetartozás napjává
10 tette. Vagyis nemcsak történeti kérdésről
van szó, hanem aktuális társadalmi-politi-
kai-ideológiai problémáról is. Ezt erősítet-
ték a törvényhozók azzal, hogy a preambu-
lumban „e békediktátum által okozott poli-
15 tikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák
máig tartó megoldatlanságá”-ról szóltak. E
megállapítás hűen tükrözi sokak – az 1920
és 1944 közötti időszakban és napjainkban
egyaránt hangoztatott – véleményét, mely
20 szerint a magyar társadalom/nemzet valam-
ennyi nehézségének, gondjának alapvető
oka Trianon. (…) A lélektani problémák
máig érvényesülő hatását aligha kell bizo-
nyítani, s nemigen lehet cáfolni. Vitának
25 legfeljebb a tekintetben lehet létjogosult-
sága, hogy e megállapítás a mai magyar tár-
sadalom mekkora hányadára érvényes.
Forrás: Vonyó József: Trianon árnyékában. A magyar gazdaság
és társadalom strukturális problémái a két világháború között.
In. Magyarország a 20. században. Kronosz Kiadó, Pécs, 2019.
9-29. (Árkádia kiskönyvtár. Történelem 2.)

Feladatok

F1 Egyetértesz-e a szövegben idézett véleménnyel, hogy a két világháború közötti magyar

társadalom valamennyi nehézségének, gondjának alapvető oka Trianon? Indokold válaszodat!
F2 Egyetértesz-e a szövegben olvasható állítással, hogy Trianon lélektani hatásai máig érez-
hetőek a magyar társadalomban? Miért? Indokold válaszodat!
F3 Te hogy érzed? Hatással van a Te életedre a száz évvel ezelőtt született békediktátum?
2. A történelem megismerésének akadályai
A lelki hatások jórészt érzelmeken alapul- torz képet tár (sajtója révén is) a társadalom
nak, melyek akadályai lehetnek egy jelen- elé. Ezért is érdemes, mi több, szükséges
ség – jelen esetben egy alapvető fontosságú alaposan megvizsgálni a trianoni békediktá-
történeti esemény – pontos megismerésé- 15 tumnak a korabeli magyar társadalom éle-
5 nek. Az érzelmeket részben pontatlan isme- tére, annak feltételeire gyakorolt hatását.
retek, tévhitek is táplálják, illetve maguk is Forrás: Vonyó József: Trianon árnyéká-
ilyeneket keltenek. A tradicionálisan histo- ban. A magyar gazdaság és társadalom
rizáló – kiragadott történelmi eseményeket, strukturális problémái a két világháború
személyiségeket, megnyilatkozásokat ha- között. In. Magyarország a 20. században.
10 talmi célokra kihasználó – politika pedig Kronosz Kiadó, Pécs, 2019. 9-29. (Árkádia
gyakran tudatosan is pontatlan, esetenként kiskönyvtár. Történelem 2.)

Feladat
F4 Húzd alá a szövegben, hogy mely tényezők akadályozhatják vagy torzíthatják egy törté-
nelmi esemény vagy jelenség – jelen esetben a trianoni béke, illetve a béke hatásainak – meg-
ismerését és megértését! Tudsz-e mondani további, a szövegben nem szereplő tényezőket?

3
 3. A korabeli politika Trianon következményeiről
… a magyar társadalom/nemzet valamennyi
nehézségének, gondjának alapvető oka Tri-
anon. Ez a helyzetértékelés jellemezte – ke-
vés kivétellel – a két világháború közötti
5 magyar vezető politikusok gondolkodását,
és politikájukat is befolyásolta. Közülük so-
kan elsősorban a revízió megvalósulásától
várták az ország gondjainak megoldását.
Forrás: Vonyó József: Trianon árnyékában. A magyar gazdaság
és társadalom strukturális problémái a két világháború között.
In. Magyarország a 20. században. Kronosz Kiadó, Pécs, 2019.
9-29. (Árkádia kiskönyvtár. Történelem 2.)

4. A történész Trianon gazdasági következményeiről

Magyarország Trianon utáni gazdasági nö-
vekedése erőteljes volt. A növekedés üteme
alig maradt el a dualizmus időszakának tel-
jesítményétől, s szintén kedvező képet mu-
5 tat a két világháború közötti időszak nyu-
gat-európai gazdaságaival összevetve. Az
első világháború utáni rekonstrukció vi-
szonylag gyorsan lezajlott Magyarorszá-
gon, s nem látjuk a békeszerződés és a terü-
10 leti változások sokszor emlegetett erőteljes
negatív hatását. Ha Trianon gazdasági ha-
tása valóban olyan megsemmisítő lett
volna, mint azt a kortársak feltételezték, s
azóta is szinte közhelynek számít a szakiro-
15 dalomban, akkor az 1920-as években nem
mehetett volna végbe a gyors felzárkózás. A
megelőző időszakhoz képest megfigyelhető
valamivel kisebb növekedési ütem máshol
is jelentkezett Európában, olyan országok-
20 ban, ahol Trianonhoz hasonló területveszte-
ség nem következett be, vagyis a növeke-
dési ütem alakulása jórészt független volt a
területváltozásoktól. Mindez legalábbis
közvetett bizonyítékot szolgáltat arra vonat-
25 kozóan, hogy a gazdasági nehézségek első-
sorban nem Trianon következményei vol-
tak, hanem inkább Európában általánosan
ható tényezőknek, különösen az első világ-
háborúnak és a nemzetközi gazdasági kap-
30 csolatok szétzilálódásának tulajdoníthatók.
Forrás: Tomka Béla: A trianoni béke gazdasági hatásai - új
szempontok és módszerek. Tényleg.com

Feladatok
F5 A 3. és a 4. szöveg egymásnak ellentmondó állítást tartalmaz Trianon következményeivel
kapcsolatban. Húzd alá ezeket az állításokat!
F6 Gyűjtsd ki a 4. szövegből, hogy a történész milyen érvekkel támasztja alá az F5 feladatban
azonosított állítását! Próbáld meg rangsorolni az érveket! Melyiket tartod a (leg)meggyőzőbb-
nek? Miért?
……………………....................................................................................................................................
………………………………………………………………………………………………….………...
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………

4
 F7 Miért látják későbbi korok történészei gyakran másképp a múltat, mint a kortársak? Alább
felsoroltunk néhány választ. A feladatod az, hogy rangsorold őket aszerint, hogy mennyire
tartod találónak az egyes állításokat, 1-gyel jelölve, amelyik szerinted a legfontosabb. Megfo-
galmazhatsz további válaszokat is.
□ A későbbi korok ismeretében másképp látjuk a múltat, mint a kortársak.
□ A történészeknek pontosabb értesülései vannak, mint a kortársaknak.
□ A történészek tudományos módszerekkel dolgoznak.
□ A történészeket nem befolyásolják érzelmek, indulatok.
□ Minden kor a maga jelenéből kiindulva értelmezi a múltat.
□ ……………………………………………………………………………………..
□ ……………………………………………………………………………………..

5. Kollektív emlékezet – emlékezetpolitika – történettudomány

A kollektív emlékezet fogalma azt fejezi ki,
hogy a múlt hogyan él valamely társadalom
vagy csoport tagjainak emlékezetében. A
közös emlékekkel bíró csoportok (a nem-
5 zettől kezdve a vallási közösségekben át a
hagyományőrző egyesületekig) törekszenek
emlékeik ápolására, hagyományaik megőr-
zésére. Ezt a jelenséget emlékezetkultúrá-
nak nevezzük.
10 Az emlékezetpolitika azt jelenti, hogy a po-
litikai pártok, az állam vagy más érdekcso-
portok saját elképzeléseik, érdekeik, ideoló-
giájuk vagy aktuális céljaik érvényesítése és
alátámasztása érdekében igyekeznek befo-
15 lyásolni a közösségi emlékezetet, elsősor-
ban a nemzeti múlt „helyes” értelmezésé-
nek meghatározásával. Például fölnagyítják
vagy kisebbítik egyes múltbéli események
vagy történelmi szereplők, ok-okozati kap-
20 csolatok jelentőségét. Tipikus eszközeik a
történelmi érveket és párhuzamokat felso-
rakoztató politikai célú újságcikkek vagy
politikusi szónoklatok, de használhatják
például a történelmi tárgyú megemlékezé-
25 seket (ünnepségek, emlékművek) és műal-
kotásokat (pl. játékfilmek, festmények,
könyvek stb.), vagy éppen az oktatás- és a
tudománypolitikát is.
A történettudomány célja a múlt tudomá-
30 nyos eszközökkel történő feltárása és bemu-
tatása. Szöveg: Gyertyánfy András

Feladatok
F8 Mi mindentől függ, hogy az emlékezetpolitika milyen mértékben tudja befolyásolni a kollektív
emlékezetet?

F9 Milyen az emlékezetpolitika és a történettudomány viszonya? Szükségszerű-e a kettő konflik-

tusa?

F10 Fontos-e megkülönböztetni (felismerni) saját korunkban a kollektív emlékezet, az emlékezet-

politika és a történettudomány szempontjait? Mi a véleményed?

F11 Alakítsatok „Trianon 100” néven zárt csoportot valamelyik közösségi oldalon. Minden cso-
porttag osszon meg legalább három olyan hírt, szöveget vagy adatot, amely igazolja, hogy a tria-
noni béke jelenleg is foglalkoztatja a magyar közvéleményt, és / vagy a politikusok hivatkoznak
rá!