Tételek a 2022/23/1 OT-TÖR-281 1 - Jelenkori egyetemes történelem 1.

vizsga szóbeli részéhez

Minden esetben 5-10 perces folyamatos, előadásjellegű vizsgára kell számítani, amelynek során az
alapvető gondolatok, érvek alátámasztása a félév során feldolgozott empíria bőséges felhasználásával
történik. Sem pusztán érvelő, sem pusztán adatokat soroló vizsga nem felelhet meg a
követelményeknek.

1. Jellemezze a nemzetközi kapcsolatok Renouvin-féle iskolájának elképzeléseit a

diplomáciatörténet megújításával kapcsolatban
2. Mi a nemzetközi társadalom fogalma, milyen politikai filozófiai hagyományok fogalmaznak
meg markáns elképzeléseket e „társadalom” jellegéről és fejlődésének lehetséges útjairól
(vagy éppen lehetetlenségéről)?
3. Mutassa be, hogy a nemzetközi politikáról szóló milyen elképzelések ütköztek az első
világháború idején – sokszor egy társadalmon vagy kormányzaton belül is. Milyen módokon
volt megmagyarázható, értelmezhető a világháború?
4. Érveljen az 1920 utáni történelmet szemlézve a Párizs környéki békék rendszerének alapvető
elhibázottsága mellett.
5. Mit jelentett Franciaország regionális hegemóniája Kelet-Közép-Európában és hogyan ért
véget?
6. Jellemezze a brit-francia ellentéteket a húszas években?
7. Milyen külpolitikai opciók álltak a weimari Németország előtt 1921-22-ben?
8. Értelmezze az 1923-as év komplex válságtünteteit. Mi okozta ezeket és miért volt nehéz
hatékonyan kezelni ezt a másodlagos – a békerendszerből (is) következő – válságot?
9. Elemezze a Monarchia utódállamainak helyzetét a húszas években a nemzetközi rendszer
alapvető jellegzetességeiből kiindulva.
10. Milyen mértékben, mikor és hogyan kezdődött meg a Szovjetunió integrálása az európai
nemzetközi rendszerbe és mennyire bizonyult ez sikeresnek?
11. Jellemezze Mussolini külpolitikai világképét, taktikáit az olasz-német szövetség előtti
időszakban.
12. Miért volt jelentős kérdés az Anschluss? Milyen kontinentális és regionális kérdéseket vetett
fel esetleges bekövetkezte?
13. Mit értünk Locarno szelleme alatt? Érveljen egy dátum mellett, amelytől kezdve nem
beszélhetünk Locarno szellemének a politikára gyakorolt jelentős hatásáról.
14. Értelmezze és értekelje a jóvátételi konferenciák és javaslatok történetét a lasusanne-i
konferenciáig.
15. Foglalja össze a gazdasági világválság főbb jellemzőit és a nemzetközi politikára gyakorolt
hatásait a harmincas években.
16. Milyen magyarázatai adhatóak az első világháborúban győztes nagyhatalmak harmincas
években megmutatkozó külpolitikai elbizonytalanodásának?
17. Hasonlítsa össze kettő revizionista nagyhatalom külpolitikájának alakulását az 1930-as
években!
18. A hagyományos nagyhatalmi együttműködés feltámasztására irányuló kísérletek közül
emeljen ki 2-3 példát és mutassa be ezeket.
19. Értelmezze Hitler és a náci Németország 1934 és 1936 közötti sikereit.
20. Mutassa be a brit és a francia külpolitka dilemmáit 1938-39-ben.
21. Hogyan helyezhető el a Szovjetunió a nemzetközi rendszerben és társadalomban 1919/20-
ban, 1924-25-ben, 1934-ben és 1939/40-ben? Mivel magyarázhatóak a szovjet pozíció és
külpolitika drasztikus változásai?
22. Jellemezze a kelet-közép európai politikai alrendszer a Párizs környéki békék nyomán, 1938-
ig. Milyen folyamatok határozták meg változásait?
23. Hogyan omlott össze az 1930-as évek számos válságtünete nyomán 1938-39-ben az 1919/20-
ban megszervezett kelet-közép európai nemzetközi politikai alrendszer? Mi volt döntő a
bukása szempontjából, és milyen egyéb, másodlagos okok említhetőek?
24. Értelmezze Németország második világháborús külpolitikai és rendszerszervező terveit.
Milyen lett volna a világ német győzelem esetén?
25. Értelmezze Japán második világháborús külpolitikai és rendszerszervező terveit. Milyen lett
volna Ázsia japán győzelem esetén?
26. Jellemezze a Szövetségesek terveit és elképzeléseit a második világháború évei során.
27. Mutassa be az ENSZ gondolatának megszületését és a szervezet létrejöttének folyamatát a
San Francisco-i konferenciáig!
28. Értelmezze Jalta és Potsdam politikai logikáit, a meghatározó szereplők rendszerfelfogását és
a jaltai rendszer viszonyát a nemzetközi biztonság újjáépítésében az ENSZ-nek kulcsszerepet
szánó elképzelésekhez.