Erzsébethelyi Általános Iskola

VIZUÁLIS KULTÚRA
5-8. ÉVFOLYAM

TANTERV

2020
 VIZUÁLIS KULTÚRA

A vizuális nevelés legfontosabb célja, hogy segítse a tanulókat az őket körülvevő világ
vizuálisan értelmezhető jelenségeinek megértésében, ezen belül a vizuális művészeti
alkotások átélésében és értelmezésében, illetve ennek segítségével környezetünk tudatos
alakításában. Ez a cél a tanórai kereteken belül az alkotva befogadás elvét követve valósulhat
meg a leghatékonyabban, azaz a tantárgy jellemző tulajdonsága, hogy aktív tanulói
tevékenységen alapul. 
A tantárgy fontos célja, hogy a tanulók az iskolában megismerjék a magyarság által
létrehozott legfontosabb képzőművészeti és építészeti műalkotásokat, nemzetünk
hagyományos tárgykultúráját és díszítőművészetét. A tantárgy kulcsszerepet játszik a tanulók
érzelmi fejlesztésében, mely az őket körülvevő világhoz való pozitív érzelmi viszonyulásuk
kialakításának fontos eszköze. Ennek eredményeként elérendő cél, hogy a tanulók a magyar
kultúrára büszkék legyenek, és kötődjenek szülőföldünk értékeihez. 
További fontos cél, hogy a tanulók ismerjék meg az európai és egyetemes   vizuális kultúra
legjelentősebb képzőművészeti és építészeti alkotásait, alakuljon ki bennük érdeklődés  a
vizuális jellegű művészetek iránt. Váljanak nyitottá a régmúlt korok, illetve az őket körülvevő
XXI. század művészeti jelenségek befogadására.
A vizuális kultúra tantárgy tartalmát három részterület, a képzőművészet, a vizuális
kommunikáció és a tárgy- és környezetkultúra képezi. A vizuális nevelés szempontjából a
képzőművészet részterület az ábrázoló és kifejező szándékú, esetleg művészi élményt nyújtó
képalkotással, illetve befogadással foglalkozik, a tárgy- és környezetkultúra részterület az
ember tervezett tárgyi és épített környezetét jelenti, a vizuális kommunikáció pedig képekben,
gyakran kép és szöveg egységében megjelenő, eleve kommunikációs célú képalkotással
foglalkozik. E részterületek tartalmi elemei különböző hangsúllyal, de minden
iskolaszakaszban jelen vannak a tantervi követelményekben. A Nat alapelvei alapján a
vizuális kultúra tantárgy gyakorlatközpontúsága a vizuális megismerés, a közvetlen
tapasztalatszerzés, az elemző-szintetizáló gondolkodás egységében értelmezendő, és a tanulók
ténylegesen megvalósuló alkotó munkáját szolgálja.
A vizuális fejlesztés legfontosabb célja adott iskolaszakaszokban az életkornak megfelelő
szinteken játékos, kreatív szemlélet kialakítása és alkalmazása.
Fontos cél továbbá a minél szélesebb körű anyaghasználat, az alkotó tevékenységen keresztül
a kéz finommotorikájának fejlesztése, a változatos médiumok és megközelítési módok
alkalmazása, a vizuális médiumok közötti átjárhatóság és a művészi gondolkodás
szabadságának a kialakítása. Mindez segíti a tanulók tájékozódását az őket érő nagy
mennyiségű vizuális információ feldolgozásában, szelektálásában, s végül majd az önálló,
mérlegelni képes szemlélet kialakításában. Jelen korunk jellemző képkészítési lehetőségeit is
figyelembe véve további cél a vizuális kommunikáció digitális kultúrához is köthető
mindennapi formáinak, illetve az épített környezet és a tárgyi világnak a vizsgálata, valamint
a környezetalakítás tudatosságának fejlesztése.
A vizuális nevelés kiemelt feladatának tekinti a kreativitás fejlesztését, mely a vizuális
problémamegoldás folyamatában fejleszthető és gyakorolható. A tanulók kreativitása az
örömteli, kísérletező, az élményekben gazdag, alkotó tevékenység közben bontakozhat és
teljesedhet ki, mely mind az egyén, mind pedig a közösség alkotó energiáinak a motorja lehet.
Lényeges elem mindezekben a motiváció kialakítása az önmagát folytonosan építő, alkotói
magatartás megteremtésére és a folyamatos önművelésre. Ezzel összefüggésben fontos a
tanulók önértékelésének és önismeretének fejlesztése, a mérlegelő szemlélet kialakítása,
amelynek az önálló és a társakkal együttműködő gyakorlati feladatmegoldásokban kell
megjelennie és működnie a tanulók fejlesztése során. A vizuális nevelés a tanulók
személyiségfejlesztésének rendkívül fontos eleme, hiszen az itt alkalmazott tevékenységekre
jellemző alkotva tanulás érzelmeket gazdagító, empátiát, intuíciót és minőségérzéket,
valamint önmagukkal szembeni igényességet kialakító hatása működik. 
A vizuális kultúra tantárgy a következő módon fejleszti a Nemzeti alaptantervben
megfogalmazott kulcskompetenciákat:

A tanulás kompetenciái: Ahogyan a kisgyermekkorban a megismerés alapvető eszköze a

vizualitás, úgy a későbbi tanulási folyamatban is meghatározó szerepe van a vizuálisan
nyerhető információk feldolgozásának. A vizuális megfigyelés, a belső képalkotás, a vizuális
elemzés, összehasonlítás, esetleg a tapasztalatok, a következtetések vizuális megjelenítése –
kiváltképp a digitális kor vizuális dominanciája miatt – az információszerzés, a tanulás
feltétele. A vizuális információszerzés rutinja különösen fontos az önálló tanulás
szempontjából. A vizuális gondolkodás ugyanakkor nemcsak az információszerzést, hanem az
információk feldolgozását és a gondolkodási folyamatokat is ösztönözheti (például
gondolattérkép, modellalkotás), segítséget nyújtva különböző tanulási stílusok és stratégiák
megtalálásában. Miközben a vizuális kultúra tantárgy változatos tevékenységei és fejlesztési
technikái más műveltségi területeket is támogathatnak, olyan tanulási motivációt jelentenek,
melyek érdekesebbé, izgalmasabbá és sikeresebbé tehetik a tanulók számára a tanulást.

A kommunikációs kompetenciák: A vizuális kultúra tantárgy célja, hogy a tanulók

megismerjék és használják a vizuális kommunikáció lehetőségeinek minél szélesebb skáláját.
A digitáliseszköz-használat – a kommunikációs csatornák átalakításával – folyamatosan hatást
gyakorol a kommunikáció domináns formáira és minőségére. A vizuális kommunikációs
formák értelmezése, értő és felelős használata – ami a vizuális kultúra tantárgy keretében
fejleszthető leginkább – a mindennapi életben és a munka világában is elengedhetetlen. A
vizuális kultúra a művészeti nevelés olyan átfogó megközelítésére törekszik, melynek
keretében sokféle önkifejezési forma (vizuális megjelenítés, beszéd, mozgás) gyakorlására
van mód, ami a kommunikációs lehetőségek körét is tágítja.

A digitális kompetenciák: A digitális kor, amelyben élünk, nagyrészt vizuális

kommunikációs formákat használ, ezért a vizuális kultúra tantárgynak is alapvető feladata,
hogy segítse a digitális médiumok használatát, mind a közlés, mind a befogadás
képességeinek fejlesztésével. A kreatív feladatmegoldás érdekében a tanulók digitálisan
hozzáférhető információkat gyűjtenek, és életkori sajátosságaiknak megfelelően lehetőséget
kapnak arra, hogy az egy-egy tananyagrész produktumát digitális formában készítsék el.
Ezáltal megtanulják, hogy hogyan érdemes alkotó folyamatba építeni az elérhető és
összegyűjthető információkat, és hogyan lehet felhasználni a technikai lehetőségeket. A
digitális technika lehetőségeinek előre nem látható fejlődési iránya miatt legfontosabb éppen a
változásokra reagálni tudó tanulói személyiség fejlesztése.
A matematikai, gondolkodási kompetenciák: A megismerési folyamatok fontos eleme a
vizuális megfigyelés. A vizualitás a belső képalkotásnak, majd az ismeretszerzésnek és a
magasabb szintű gondolkodási folyamatoknak is sajátos eszköze. A vizuális kultúra tanulása
során mind a szabad alkotásban, mind az egyszerű tervezési feladatokban a problémamegoldó
gondolkodást gyakorolhatja a tanuló, amikor végigjárja az információgyűjtés, -elemzés,
-értelmezés, az ötletelés, a tesztelés és az újraértelmezés szakaszait. Minden
problémamegoldás esetében nagy jelentősége van a szabad asszociáción alapuló, divergens
gondolkodási szakaszoknak, amelyet a vizuális kultúra tantárgy tanulása a nyitottság, az
egyéni ötletek és a sajátos kifejezési megoldások bemutatásával és elfogadásával jelentős
mértékben képes fejleszteni.

A személyes és társas kompetenciák: A művészettel nevelés elvének megfelelően a vizuális

kultúra tantárgy kiemelt feladata a személyiség fejlesztése, különös tekintettel a személyes és
társas kompetenciákra. A tantárgy egyik jellemzője a gazdag önkifejezési formák támogatása,
ami segíti az önismeretet és a reális önértékelés kialakítását, miközben a változatos
tevékenységi formák nagyobb esélyt adnak a sikerélmény elérésére. Az érzelmek
kifejezéséhez, felismeréséhez és szabályozásához kapcsolódó készségek gyakorlása
ugyanakkor szerepet játszik a társas viselkedésben is. A vizuális kultúra tantárgy – és ezen
belül a kreatív problémamegoldás fejlesztésének – lehetősége, hogy csoportos
együttműködésben valósuljon meg, azaz a feladatmegoldások sokféle nézőpont és sokféle
tudás megjelenítésével, mindenki közreműködésével és megelégedésével jöjjön létre. A
csoportos együttműködésen alapuló alkotó vagy befogadó feladatmegoldásokban lehetőség
van a különböző szerepek megtapasztalására, a közös döntések megvitatására és a
konfliktushelyzetek megoldására, végül a legjobb megoldás érdekében a produktív
tevékenység gyakorlására.

A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái: A

vizuális kultúra tantárgy, a Művészetek műveltségi terület részeként, hagyományosan magába
foglalja a műalkotások elemző vizsgálatát, így alapvető feladata a művészet
kultúraközvetítésben elfoglalt helyének hangsúlyozása. Cél, hogy kontextusba helyezze a
művészettörténeti változásokat, különös tekintettel kulturális örökségünk jelentőségére,
ugyanakkor a tantárgy feladata a kortárs kulturális jelenségek értelmezése is. A tantárgy
fontos célja, hogy a tanulók az iskolában megismerjék a magyarság által létrehozott
legfontosabb képzőművészeti és építészeti alkotásokat, nemzetünk hagyományos
tárgykultúráját és díszítőművészetét, ezáltal büszkék legyenek a magyar kultúrára, és
kötődjenek szülőföldünk értékeihez. A befogadó tevékenység aktív alkotótevékenységgel
támogatva a kreativitásfejlesztés egyedülálló lehetőségeként működik. A kreatív gazdaság a
világ leggyorsabban fejlődő ága, hisz a mindennapos kihívásokkal szemben mindig új
megoldásokra van szükség. A vizuális kultúra tantárgy az alkotó feladataiban olyan
megoldásra váró problémákat tud meghatározni, amelyek kreatív megoldásokra várnak, a
megoldások pedig produktum formájában is bemutatásra kerülnek.
Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák: A vizuális kultúra tantárgy
leginkább a személyiségfejlesztésben betöltött feladata miatt képes a munkavállalói és
vállalkozói kompetenciák fejlesztésére. A kreatív feladatmegoldás megköveteli az adott
helyzet rugalmas kezelését, az innovatív ötletek, új megoldások megtalálását, a megoldás
érdekében a helyzetek értékelését, majd a hatékony döntés céljából a kitartó mérlegelést és
döntést. A csoportos feladatmegoldások (például projektfeladatok) esetében a tanuló
kipróbálhat ugyanakkor olyan együttműködéseket is, amelyekre a munka világában is
szüksége lehet.

A köznevelésben a vizuális kultúra tantárgy a művészettel nevelés eszköze, s mint ilyen,

általánosan alapozó, vizuális szemlélet kialakítását és fejlesztését tartja elsőrendű feladatának.
A kerettanterv segíti e célok megvalósítását, adott iskolaszakaszokra és ciklusokra kijelölve a
legfontosabb fejlesztési feladatokat, a tanterv témaköreire reflektáló tanári szabadság
figyelembevételével. A kerettanterv fő tematikai egységei, témakörei a – vizuális kultúra
részterületein alapuló – Nat-ban foglalt fő témakörök további részletezéseként alakultak ki.
Minden témakör tartalmazza a megvalósításhoz szükséges óraszámajánlást, támaszkodik a
Nat megadott tanulási eredményekre, és minden témakör fejlesztési feladatok és ismeretek,
minimális fogalomkészlet megadásával konkretizálja az adott tanítási egység elvárható
követelményeit. A tematikai egységek és meghatározott fejlesztési feladatok és ismeretek nem
jelölnek időrendi sort, és nem azonosak egy-egy tanóra tananyagával, feladataival. Az
egységek rugalmasan kezelhetők, a tanulásszervezés felépítésének logikája mentén történő
saját igényű alkalmazás és az adott évfolyamra ajánlott óraszámjavaslatok
figyelembevételével. A kerettantervi fejlesztési feladatok értelmezését ugyanakkor példák
segítik, amelyek az adott követelmény pontosabb értelmezéséhez adnak ötleteket, illetve
inspirálják a helyi tanterv vagy tanmenet tervezését. Egy-egy témakörnél megjelenő fogalmak
iskolai feldolgozása természetesen az adott témakör fejlesztési feladataival összekapcsolva
értelmezendő. Minden fejlesztési szakaszban és minden témakör esetében csak a belépő új
fogalmak jelennek meg, de a már bevezetett fogalmakhoz kapcsolódó tudás elmélyítése és
további felhasználása érdekében a fogalmak magasabb évfolyamokon az aktuális fejlesztési
feladatoknak megfelelően, az iskola saját igényeinek, és a tanulók aktuális fejlettségi
szintjének megfelelően ismételhetők.

5–6. évfolyam

Ebben az iskolaszakaszban erősödik fel a tanulókban a valóság megismerése iránti fokozott

igény. A látott és ismert vizuális világ ütköztetése révén nem csak mérlegelő gondolkodásuk,
hanem az információk szelektálásának képessége is megalapozható. Az objektív és szubjektív
ítéletek között képesek különbséget tenni. A valósághű ábrázolás igénye és a gyerek meglévő
képességei közti eltérés vezethet az ábrázolási, alkotási kedv elvesztéséhez. A tantárgy
tanításának egyik alapvető célja az alkotásra késztető motiváció fenntartása. Ez a
kiskamaszkorba lépő gyerek érdeklődésére számot tartó vizuális feladatrendszerben
valósítható meg. A tanulók érdeklődése személyenként változó, ezért az eredményes
fejlesztés érdekében differenciált feladatkiadásra van szükség. A személyiségformálás e
szakaszában is fontos szerepet kapnak a művészi alkotó-befogadó tevékenységek, melyek
összetevőinek, a konkrét képességeknek, készségeknek fejlesztése alsó tagozaton már
megkezdődik.
A tervezéshez figyelembe kell venni az előzményeket és a más tantárgyak által tanított
ismeretek meglétét, mely lehetőséget ad azok felhasználására és beépítésére a vizuális kultúra
tanórákon.
Az 5–6. évfolyamon a vizuális kultúra tantárgy alapóraszáma: 68 óra
A témakörök áttekintő táblázata:

Témakör neve Javasolt óraszám

Vizuális művészeti jelenségek – Alkotások, stílusok 10

Vizuális művészeti jelenségek – Személyes vizuális tapasztalat és

10
reflexió

Médiumok sajátosságai – Médiumok jellemző kifejezőeszközei 10

Tér és időbeli viszonyok – Tér és idő vizuális megjelenítésének

10
lehetőségei

Vizuális információ és befolyásolás – Kép és szöveg üzenete 8

Környezet: Technológia és hagyomány – Hagyomány, design, divat 10

Környezet: Technológia és hagyomány – Tárgyak, terek, funkció 10

Összes óraszám: 68

Témakör Órakeret
10 óra
I. Vizuális művészeti jelenségek – Alkotások,
stílusok

Fejlesztési Tanulási Kapcsolódási Taneszközök

feladatok és eredmények pontok
ismeretek A témakör
tanulása Pedagógiai
hozzájárul ahhoz, eljárások,
hogy a tanuló a módszerek,
nevelési-oktatási munka- és
szakasz végére: szervezési
formák

Erkölcstan: Képek
véleményalkotás Tankönyvek:
- Vizuális − Látványok, Magyar történelem,
Beszélgetés irodalom: honismeret
művészeti vizuális Szemléltetés
alkotások személyes
jelenségek, Megfigyelés gondolatok Gyurma,
megfigyelése, és alkotások Kérdve Kifejtés megfogalmazása agyag
egyéni lényeges, Bemutatás Történelem:
véleményformál egyedi Feladatmegoldás, művészettörténeti Rajzeszközök
ás során az alkotómunka korszakok Számítógép
jellemzőit
objektív és egyénileg vagy történelmi
kiemeli, kiscsoportban
szubjektív hátterének
megállapítások bemutatja; Projekt ismerete
szétválasztása, a − alkotómunka Matematika:
analízis, rész-
egész viszony
 Hon- és
népismeret:
látvány során népművészeti,
lényeges, egyedi felhasználja a néprajzi
művészettörténe ismeretek
már látott képi
ti korszak inspirációkat;
jellemzőinek − látványok,
felismerésével képek
és személyes
részeinek,
gondolatok
részleteinek
megfogalmazás
ával. A alapján
tapasztalatok elképzeli a
(pl. képolvasás, látvány egészét,
látvány fogalmi és
szöveges vizuális
ismertetése a eszközökkel
vizuális bemutatja és
megjelenítés megjeleníti,
érdekében, rekonstruálja
eligazodás azt;
vizuális − szöveges vagy
információk
egyszerű képi
között)
inspiráció
felhasználása az
alapján
alkotás során is.
- A történelem elképzeli és
tantárgyból már megjeleníti a
megismert látványt,
művészettörténe egyénileg és
ti korokban (pl. csoportmunkáb
ókor, középkor, an is;
XVII-XVIII. − a látványokkal
század, XIX- kapcsolatos
XX. század) objektív és
készült vizuális szubjektív
alkotások észrevételeket
elemző
pontosan
összehasonlítása
szétválasztja;
(pl. történelmi
háttér, téma, − különböző
műfaj, érzetek kapcsán
létrehozás belső képeinek,
szándéka, képzeteinek
figurativitáshoz megfigyeléséve
 való viszony, l tapasztalatait
kifejezőeszközö vizuálisan
k használata megjeleníti;
szerint), és − különböző
inspiratív művészettörtén
felhasználása az eti korokban,
alkotás során.
stílusokban
- A történelem
készült
tantárgy
alkotásokat,
keretében
feldolgozott építményeket
korszakok egy- összehasonlít,
egy jellemző megkülönbözte
műalkotásának, t és
tárgyának, összekapcsol
díszítő más
stíluselemének jelenségekkel,
felhasználásával fogalmakkal,
kifejező alkotásokkal,
képalkotás, melyek
plasztikus mű, segítségével
vagy
alkotótevékeny
újraértelmezett
sége során
tárgy készítése.
újrafogalmazza
(pl. fekete
alakos vázakép a látványt.
stílusában
modern olimpiai
sportág
megjelenítése,
timpanon forma
kitöltése jelen
korunkra
jellemző témájú
csoportképpel).
- Különböző
jellegű, stílusú
látványok (pl.
tárgyfotó,
magyar néprajzi
motívum, film
képkockája),
vizuális
 alkotások (pl.
figuratív/non-
figuratív
festmény,
installáció) adott
részeinek,
részleteinek
meghatározott
célú, személyes
kiegészítése,
rekonstruálása a
személyes
kifejezés
érdekében, a
jellemző
vizuális jegyek
tudatos
használatával.

Fogalmak

klasszikus, modern, kortárs vizuális művészet, objektív, szubjektív,

művészettörténeti korok, stílus

Témakör II. Vizuális művészeti jelenségek – Személyes Órakeret

vizuális tapasztalat és reflexió 10 óra
Fejlesztési Tanulási Kapcsolódási Taneszközök
feladatok és eredmények pontok
ismeretek A témakör
tanulása Pedagógiai
hozzájárul ahhoz, eljárások,
hogy a tanuló a módszerek,
nevelési-oktatási munka- és
szakasz végére: szervezési
formák
 Erkölcstan: Képek
véleményalkotás Tankönyvek:
- Adott tartalmi − Látványok, Magyar történelem,
Beszélgetés irodalom: honismeret
keretekhez vizuális Szemléltetés
(pl. irodalmi személyes
jelenségek, Megfigyelés gondolatok Könyvtár
vagy alkotások Kérdve Kifejtés megfogalmazása,
médiaélmény, lényeges, Bemutatás irodalmi Rajzeszközök
tanulók által egyedi Feladatmegoldás, élmények Karton
közösen alkotómunka felelevenítése Számítógép
jellemzőit
kitalált egyénileg vagy Informatika:
kiemeli, kiscsoportban
történet, médiaélmények
személyes bemutatja; Projekt felidézése
élmény) − alkotómunka Történelem:
illeszkedő során művészettörténeti
figurák, felhasználja a korszakok
karakterek, már látott képi történelmi
terek, tárgyak, inspirációkat; hátterének
helyzetek, − adott témával, ismerete
történet Matematika:
feladattal
részletes analízis, rész-
kapcsolatos egész viszony
elképzelése, vizuális Hon- és
korábbi információkat népismeret:
személyes népművészeti,
és képi
vizuális néprajzi
inspirációkat
tapasztalatok, ismeretek
keres többféle
emlékek
inspiratív forrásból;
felhasználásáv − felismeri az
al. Az egyes
elképzelések témakörök
bemutatása és szemléltetésére
vizuális használt
megjelenítése műalkotásokat,
érdekében alkotókat, az
többféle ajánlott
forrásból (pl. képanyag
könyvtár, alapján;
internet,
− különböző
valóság)
érzetek kapcsán
vizuális
információk, belső képeinek,
képi képzeteinek
inspirációk megfigyelésével
gyűjtése és tapasztalatait
megfelelő vizuálisan
 alkotó megjeleníti;
felhasználása − szöveges vagy
egyénileg és egyszerű képi
csoportmunká inspiráció
ban. alapján
- Szokatlan elképzeli és
szituációkban
megjeleníti a
(pl.
látványt,
korlátozott
mozgás, egyénileg és
színes csoportmunkába
szemüveg, n is;
bekötött − megfigyeléseit,
szem) tapasztalatait,
különböző gondolatait
érzetek (pl. vizuálisan
mozgás, hang, rögzíti, mások
látvány, szag, számára érthető
íz, tapintás) vázlatot készít;
kapcsán − adott tartalmi
keletkező
keretek
belső képek
figyelembevétel
megfigyelése,
ével
és az egyéni
ötletek karaktereket,
megjelenítése tereket,
többféle tárgyakat,
vizuális helyzeteket,
eszköz történeteket
rugalmas részletesen
alkalmazásáva elképzel,
l (pl. vegyes fogalmi és
technika, vizuális
festék, szén, eszközökkel
kollázs, fény, bemutat és
fotó,
megjelenít,
fotómanipulác
egyénileg és
ió).
csoportmunkába
n is;
− a valóság vagy
a vizuális
alkotások,
 illetve azok
elemei által
felidézett
asszociatív
módon generált
képeket,
történeteket
szövegesen
megfogalmaz,
vizuálisan
megjelenít,
egyénileg és
csoportmunkába
n is;
− nem
konvencionális
feladatok
kapcsán egyéni
elképzeléseit,
ötleteit
rugalmasan
alkalmazva
megoldást talál.

Fogalmak

vizuális élmény, hatás, asszociáció, karakter, figuratív-nonfiguratív

megjelenítés

Témakör III. Médiumok sajátosságai – Médiumok jellemző Órakeret

kifejezőeszközei 10 óra
 Fejlesztési Tanulási Kapcsolódási Taneszközök
feladatok és eredmények pontok
ismeretek A témakör
tanulása Pedagógiai
hozzájárul eljárások,
ahhoz, hogy a módszerek,
tanuló a nevelési- munka- és
oktatási szakasz szervezési
végére: formák

Erkölcstan: Képek, fotók

véleményalkotás Tankönyvek:
- Példák alapján − Adott témával, Beszélgetés Magyar történelem,
a feladattal irodalom: honismeret
Szemléltetés személyes
hétköznapokba kapcsolatos Megfigyelés gondolatok Könyvtár
n, tanulási vizuális Kérdve Kifejtés megfogalmazása,
helyzetekben információkat Bemutatás irodalmi Rajzeszközök
gyakran és és képi Feladatmegoldás, élmények Karton
szívesen alkotómunka felelevenítése Számítógép:
inspirációkat
használt egyénileg vagy Informatika: internet
keres többféle kiscsoportban
médiumok (pl. médiaélmények Mobiltelefon
fotó, forrásból; Projekt felidézése
mozgókép, − a vizuális Történelem: Olló,
online problémák művészettörténeti ragasztó
felületek, vizsgálata korszakok
számítógépes során történelmi
játék) összegyűjtött hátterének
sajátosságaina információkat, ismerete
k, jellemző Matematika:
gondolatokat
kifejezési analízis, rész-
különböző egész viszony
eszközeinek szempontok Hon- és
(pl. használt szerint rendez népismeret:
képi és népművészeti,
és
szöveges néprajzi
összehasonlít,
elemek aránya, ismeretek
a tapasztalatait
mérete,
kompozíciós különböző
elrendezések, helyzetekben
képkivágások, a megoldás
színhasználat, érdekében
kontraszt, felhasználja;
fény-árnyék, − vizuális
világos-sötét megjelenések,
alkalmazása, képek,
ismétlések
 szerepe, vágás, mozgóképek,
nézőpont, médiaszövege
kameramozgás k vizsgálata,
, időbeliség) összehasonlítá
megismerése. sa során feltárt
A következtetése
tapasztalatok
it
adekvát
megfogalmazz
használata
érdekében a, és alkotó
információk, tevékenységéb
vizuális en
inspirációk felhasználja,
gyűjtése, egyénileg és
különös csoportmunká
tekintettel a ban is;
figyelemirányít − látványok,
ás és kiemelés képek,
célját szolgáló médiaszövege
lehetőségekre. k, történetek,
- Valós és fiktív
szituációk
helyzetek,
feldolgozása
történetek
kapcsán
megjelenítése,
ábrázolása, személyes
dokumentálása módon
során a kifejezi,
közvetítendő megjeleníti
tartalmaknak, felszínre
és személyes kerülő
gondolatoknak érzéseit,
, érzéseknek gondolatait,
leginkább asszociációit;
megfelelő − vizuális
médium megjelenítés
kiválasztása.
során
(Pl. tanult
egyénileg és
irodalmi
alkotás csoportmunká
inspirációjára ban is
rövid használja a
mozgókép kiemelés,
készítése figyelemirányí
 ténylegesen, tás,
vagy annak egyensúlytere
rajzos mtés vizuális
forgatókönyve. eszközeit.
) A választott
médiumhoz
illő vizuális
kifejezési
eszközök
használata a
kiemelés,
figyelemirányít
ás,
egyensúlytere
mtés (pl. szín,
méret, arány,
forma,
kompozíció,
képkivágás,
nézőpont,
fény, vágás,
montázs)
érdekében
egyénileg és
csoportmunkáb
an is.
- Hagyományos
(nyomtatott)
információhor
dozó digitális
médium
számára
történő
átalakítása
társai számára
is értelmezhető
rajzi vázlatban,
vagy montázs
alkalmazásával
. (Pl. más
tantárgy
számára
készült
tankönyv egy
érdeklődésére
számot tartó
oldalának
átalakítására
internetes
oldallá, mobil
applikációvá.)
A
tapasztalatok
felhasználása a
további alkotó
tevékenység
közben
egyénileg vagy
csoportmunkáb
an.

Fogalmak

vizuális kifejezési eszközök, médium, kiemelés, figyelemirányítás,

kompozíció, képkivágás, nézőpont

Témakör IV. Tér és időbeli viszonyok – Tér és idő vizuális Órakeret

megjelenítésének lehetőségei 10 óra
Fejlesztési Tanulási Kapcsolódási Taneszközök
feladatok és eredmények pontok
ismeretek A témakör
tanulása Pedagógiai
hozzájárul ahhoz, eljárások,
hogy a tanuló a módszerek,
nevelési-oktatási munka- és
szakasz végére: szervezési
formák
 Erkölcstan: Képek, fotók
véleményalkotás Tankönyvek:
- A − A valóság vagy Beszélgetés Magyar irodalom: történelem,
térmegjelenítés a vizuális személyes honismeret
Szemléltetés gondolatok
különböző alkotások, Megfigyelés megfogalmazása, Könyvtár
művészettörténet illetve azok Kérdve Kifejtés irodalmi élmények
i korokban elemei által Bemutatás felelevenítése Rajzeszközök
használt felidézett Feladatmegoldás, Informatika: Karton
lehetőségeinek alkotómunka médiaélmények Számítógép:
asszociatív
(pl. kiterített tér, egyénileg vagy felidézése internet
módon generált kiscsoportban
frontális nézet, Történelem: Mobiltelefon
takarás, egy képeket, Projekt művészettörténeti
iránypontos történeteket korszakok Olló,
perspektíva, szövegesen történelmi ragasztó
fordított megfogalmaz, hátterének Szerkesztő
perspektíva) vizuálisan ismerete eszközök
megfigyelése, megjelenít, Matematika:
megismerése, egyénileg és analízis, rész-egész
műalkotások viszony,
csoportmunkába
alapján. szerkesztés
n is; Hon- és
(egyiptomi − vizuális népismeret:
falfestmények, megjelenések, népművészeti,
középkori néprajzi ismeretek
képek,
miniatúrák, Testnevelés:
mozgóképek,
Brueghel: Bábel mozgássorok
médiaszövegek
tornya, időbelisége
Leonardo da vizsgálata,
Trermészetismeret:
Vinci: Utolsó összehasonlítása időbeliség
vacsora, során feltárt változása, időjárás,
Vermeer belső következtetéseit térkép, útvonal
terei, Szent megfogalmazza,
Péter-bazilika és alkotó
Kollonád). tevékenységébe
- Az egy n felhasználja,
iránypontos egyénileg és
perspektíva csoportmunkába
egyszerű n is;
szabályainak − felismeri az
megismerése, és
egyes
az ismeretek
témakörök
felhasználása
kitalált tér szemléltetésére
ábrázolására használt
épülő alkotó műalkotásokat,
munkában. alkotókat, az
- Példák alapján ajánlott
időbeli képanyag
változások, alapján;
történések − adott cél
vizuális szempontok
megjelenítéséne figyelembevétel
k
ével térbeli,
megkülönböztet
időbeli
ése (pl.
folyamatábra, viszonyokat,
képregény, változásokat,
storyboard, eseményeket,
fotósorozat, történeteket
film), és egy rögzít,
rövid történés megjelenít,
(pl. teafőzés, egyénileg és
pizza evés, csoportmunkába
tornasorba n is;
rendeződés), − adott témát,
időbeli változás, időbeli, térbeli
folyamat (pl. jég
folyamatokat,
olvadása, vihar
történéseket
közeledte,
közvetít újabb
almacsutka
fonnyadása) médiumok
vagy saját képírási
történet formáinak
rögzítése a segítségével
választott egyénileg vagy
médium csoportmunkába
sajátosságainak n is;
figyelembevétel − nem
ével, egyénileg konvencionális
vagy csoportban. feladatok
kapcsán egyéni
elképzeléseit,
ötleteit
rugalmasan
alkalmazva
megoldást talál.

Fogalmak
 tér, nézőpont, képkivágás, rövidülés, fókuszpont, horizont, időbeli változás
vizuális megjelenítései, folyamatábra, képregény/storyboard

Témakör V. Vizuális információ és befolyásolás – Kép és szöveg Órakeret

üzenete 8 óra
Fejlesztési Tanulási Kapcsolódási Taneszközök
feladatok és eredmények pontok
ismeretek A témakör
tanulása Pedagógiai
hozzájárul ahhoz, eljárások,
hogy a tanuló a módszerek,
nevelési-oktatási munka- és
szakasz végére: szervezési
formák
 Erkölcstan: Képek, fotók
véleményalkotás Tankönyvek:
- A téma − Adott témával, Magyar irodalom: történelem,
Beszélgetés személyes honismeret
feldolgozásakor feladattal Szemléltetés gondolatok
aktuálisan más kapcsolatos Megfigyelés megfogalmazása, Könyvtár
tantárgy vizuális Kérdve Kifejtés kép és szöveg
keretében tanult információkat Bemutatás viszonya Rajzeszközök
korhoz és képi Feladatmegoldás, Informatika: Karton
illeszkedő alkotómunka médiaélmények Számítógép:
inspirációkat
művészettörténet egyénileg vagy felidézése internet
keres többféle kiscsoportban
i korszak Történelem: Mobiltelefon
forrásból; Projekt
jellemző művészettörténeti Televíziós
műalkotása, − szöveges vagy Gyűjtőmunka korszakok műsorok,
vagy ökológia, egyszerű képi Szerepjáték történelmi reklám,
társadalmi inspiráció hátterének hírműsor
probléma alapján ismerete
témájában elképzeli és Matematika: Olló, ragasztó
ismeretek és megjeleníti a analízis, rész-
érzetek inspiratív egész viszony
látványt,
Ének-zene: zenei
és kreatív egyénileg és stílusok és formák
felhasználásával csoportmunkáb
direkt vizuális an is;
kommunikációt − a vizuális
szolgáló
problémák
produktum
vizsgálata során
létrehozása (pl.
összegyűjtött
kiállítás plakátja,
ökológiailag információkat,
tudatos gondolatokat
termékcsomagol különböző
ás, rövid szempontok
mozgóképi szerint rendez
reklám, animált és
gif). A összehasonlít, a
feladathoz tapasztalatait
kapcsolódóan különböző
gyűjtött vizuális helyzetekben a
információk, megoldás
szöveges, képi
érdekében
inspirációk, és a
felhasználja;
korábbi vizuális
megfigyelési − a valóság vagy
tapasztalatok, a vizuális
adekvát alkotások,
képnyelvi illetve azok
 eszközök elemei által
felhasználása az felidézett
alkotás során asszociatív
egyénileg és módon generált
csoportmunkába képeket,
n is. történeteket
- Reklámfilmek és szövegesen
hírműsorok
megfogalmaz,
példáiban a
vizuálisan
valós és fiktív
elemek megjelenít,
egyértelmű egyénileg és
megjelenését csoportmunkáb
keresve a an is;
befolyásolás − vizuális
lehetőségének megjelenítés
felismerése. A során egyénileg
példák és
megfigyeléséből csoportmunkáb
származó an is használja
tapasztalatok a kiemelés,
felhasználása
figyelemirányít
játékos
ás,
szituációk és
egyensúlyterem
gyakorlatok
során (pl. tés vizuális
képtelen eszközeit;
reklám). − egyszerű
- A verbális és a tájékoztató,
vizuális magyarázó
kommunikáció rajzok, ábrák,
közötti lényegi jelek,
különbségek szimbólumok
felismerése és tervezése
megfogalmazása érdekében
kreatív önállóan
gyakorlatok (pl.
információt
sajtófotók
gyűjt;
szóbeli
− célzottan
leírásával,
„közvetítésével” vizuális
) tapasztalatai kommunikációt
alapján szolgáló
 csoportmunkába megjelenéseket
n is. értelmez és
- Felismeri az tervez a
egyes témakörök kommunikációs
szemléltetésére szándék és a
használt hatáskeltés
műalkotásokat, szempontjait
alkotókat, az
kiemelve.
ajánlott
képanyag
alapján.

Fogalmak

kommunikációs felület, üzenet, hír/álhír, figyelemirányítás, kommunikációs

cél, hatáskeltés vizuális eszközei, valóság/fikció, dokumentálás, befolyásolás

Témakör VI. Technológia és hagyomány – Hagyomány, Órakeret

design, divat 10 óra
Fejlesztési Tanulási Kapcsolódási Taneszközök
feladatok és eredmények pontok
ismeretek A témakör
tanulása Pedagógiai
hozzájárul ahhoz, eljárások,
hogy a tanuló a módszerek,
nevelési-oktatási munka- és
szakasz végére: szervezési
formák
 Erkölcstan: Képek, fotók
véleményalkotás Tankönyvek:
- A tárgyi − Látványok, Magyar történelem,
Beszélgetés irodalom: honismeret
környezet vizuális Szemléltetés személyes
különböző jelenségek, Megfigyelés gondolatok Könyvtár
szempontú alkotások Kérdve Kifejtés megfogalmazása,
vizsgálata lényeges, egyedi Bemutatás kép és szöveg Rajzeszközök,
érdekében jellemzőit Feladatmegoldás, viszonya festékek
adott téma (pl. alkotómunka Informatika: Karton, textil
kiemeli,
ünnepi és egyénileg vagy médiaélmények Számítógép:
bemutatja; kiscsoportban
hétköznapi felidézése internet
− alkotómunka Projekt
öltözet, Történelem: Mobiltelefon
dédszüleink során Gyűjtőmunka művészettörténeti Televíziós
világa, egyedi, felhasználja a Szerepjáték korszakok műsorok,
személyes már látott képi történelmi reklám,
tárgyak, divat inspirációkat; hátterének hírműsor
változása) − adott témával, ismerete
vizuális és feladattal Hon- és Olló, ragasztó
szöveges népismeret:
kapcsolatos
hagyományok,
feldolgozása, vizuális népi viseletek,
információk információkat és díszítőművészet
keresése és képi Technika:
rendszerezése inspirációkat használati
különböző tárgyak, tervezés,
keres többféle
forrásokból anyagalakítás
forrásból;
(pl. könyvtár, Matematika:
− különböző korok
internet, analízis, rész-
interjú és kultúrák egész viszony;
készítése az szimbólumai és síkbeli és térbeli
érintettekkel, motívumai közül alakzatok
skanzen vagy adott cél Ének-zene: zenei
helytörténeti érdekében stílusok és
kiállítás gyűjtést végez, formák
látogatása). és alkotó
- Hagyományos tevékenységében
magyar népi felhasználja a
kultúra és a gyűjtés
közvetlen eredményeit;
környezet
− különböző
tárgyi
művészettörténet
világának
i korokban,
megfigyelése
és inspiratív stílusokban
felhasználása készült
segítségével alkotásokat,
 mai korunkra építményeket
jellemző, összehasonlít,
értelmesen megkülönböztet
használható és összekapcsol
tárgy (pl. más
háztartási jelenségekkel,
eszköz, játék,
fogalmakkal,
öltözet
alkotásokkal,
kiegészítő,
telefontok, melyek
textil táska, segítségével
tolltartó, alkotótevékenys
szemüvegtok, ége során
de nem újrafogalmazza a
dísztárgy!) látványt;
tervezése és − adott koncepció
létrehozása figyelembevétel
tudatos anyag ével, tudatos
és anyag- és
eszközhasznál eszközhasználatt
attal (pl.
al tárgyakat,
nemezelés,
tereket tervez és
hímzés,
hoz létre,
szövés, fonás,
agyagozás, egyénileg vagy
bőrmunka). csoportmunkába
- Különböző n is;
korok és − adott téma
kultúrák vizuális
szimbólumain feldolgozása
ak és érdekében
motívumainak problémákat vet
felhasználásáv fel, megoldási
al minta, lehetőségeket
díszítés talál, javasol, a
tervezése, és a probléma
minta
megoldása
felhasználása
érdekében
tárgyak
díszítésére kísérletezik;
választott − nem
célok konvencionális
érdekében (pl. feladatok
 saját pecsét, kapcsán egyéni
csomagolópap elképzeléseit,
ír, póló, táska, ötleteit
takaró, bögre) rugalmasan
különböző alkalmazva
technikák megoldást talál.
felhasználásáv
al (pl.
krumpli, papír
nyomat;
stencil/sablon,
filctoll,
textilfestés).
- A
hagyományos
magyar népi
kultúra és a
modern,
kortárs kultúra
tárgyi
világának (pl.
épület, tárgy,
öltözék)
összehasonlítá
sa megadott
szempontok
(pl.
anyaghasznála
t, technológia,
rendeltetés,
díszítés)
alapján. A
jellemzőik,
egyedi
vonásaik
kiemelése
által szerzett
információk
és inspirációk
felhasználásáv
al,
építmények,
terek, tárgyak
 átalakítása
választott
eszközökkel
(pl. rajz,
festés, kollázs,
montázs,
vegyes
technika),
személyes
igényeknek
megfelelően.

Fogalmak

hagyomány, néprajz, népi kultúra, design, divat, kézműves technika, egyedi

tárgy, formaredukció, motívum, technológia

Témakör VII. Környezet: Technológia és hagyomány – Tárgyak, Órakeret

terek, funkció 10 óra
Fejlesztési Tanulási Kapcsolódási Taneszközök
feladatok és eredmények pontok
ismeretek A témakör
tanulása Pedagógiai
hozzájárul ahhoz, eljárások,
hogy a tanuló a módszerek,
nevelési-oktatási munka- és
szakasz végére: szervezési
formák

Erkölcstan: Képek, fotók

véleményalkotás, Tankönyvek:
- Példák alapján − Látványok, környezetvédelem történelem,
Beszélgetés Magyar irodalom: honismeret
(pl. különböző vizuális Szemléltetés személyes
korban, jelenségek, Megfigyelés gondolatok Könyvtár
megfogalmazása
Informatika: Rajzeszközök,
 médiaélmények festékek
felidézése Karton,
kultúrában, alkotások Történelem: textile,
Kérdve Kifejtés művészettörténeti használati
stílusban lényeges, egyedi Bemutatás
készült korszakok tárgyak,
jellemzőit Feladatmegoldás, történelmi hulladék-
építmények, kiemeli, alkotómunka hátterének ismerete; anyagok
terek) a bemutatja; egyénileg vagy települések Számítógép:
közvetlen − alkotómunka kiscsoportban kialakulása internet
környezetben Projekt Hon- és népismeret: Mobiltelefon
során
található valós Gyűjtőmunka család, lakóhely, Televíziós
felhasználja a Szerepjáték
terek, településtípusok műsorok
térrészletek már látott képi
Technika:
saját kezű inspirációkat; használati tárgyak, Olló, ragasztó
vázlatrajzának − adott témával, tervezés,
(pl. feladattal anyagalakítás
buszmegálló, kapcsolatos Matematika:
kapu/bejárati vizuális analízis, rész-egész
ajtó, iskola információkat és viszony; síkbeli és
ebédlője, térbeli alakzatok
képi
iskolai Ének-zene: zenei
inspirációkat stílusok és formák
könyvtár, keres többféle Természetismeret:
beszélgető forrásból; környezettudatosság
sarok, büfé)
− különböző korok
áttervezése,
és kultúrák
átalakítása
szimbólumai és
megadott valós
vagy játékos motívumai közül
funkció adott cél
megvalósítása érdekében
(pl. gyűjtést végez,
biztonságérzet, és alkotó
figyelemfelhívá tevékenységében
s, felhasználja a
otthonosságérz gyűjtés
et, rejtőzködés) eredményeit;
érdekében. A − különböző
tervezés során művészettörténet
kísérletezés és
i korokban,
többféle ötlet
stílusokban
felvetése és
vizuális készült
rögzítése, az alkotásokat,
ötletek és a építményeket
tervezési összehasonlít,
folyamat megkülönböztet
 szöveges és összekapcsol
bemutatása más
egyénileg és jelenségekkel,
csoportmunkáb fogalmakkal,
an is. alkotásokkal,
- A már tanult melyek
történelmi segítségével
korszakokhoz
alkotótevékenys
kapcsolódó
ége során
művészettörtén
eti korszakok újrafogalmazza a
jellemző látványt;
építészeti − adott koncepció
stíluselemeinek figyelembevétel
megismerése, ével, tudatos
felismerése a anyag- és
klasszicista és eszközhasználatt
historizáló al tárgyakat,
magyar tereket tervez és
építészet fontos hoz létre,
épületein egyénileg vagy
(Steindl Imre:
csoportmunkába
Országház, A.
n is;
Clark: Lánchíd,
− adott téma
Ybl Miklós:
Operaház, vizuális
Pollack feldolgozása
Mihály: érdekében
Magyar problémákat vet
Nemzeti fel, megoldási
Múzeum). A lehetőségeket
megismert talál, javasol, a
stíluselemek probléma
felhasználása a megoldása
tanuló valós érdekében
környezetében kísérletezik;
található valós
− nem
terek,
konvencionális
épületrészletek
áttervezésére. feladatok
- Egy választott kapcsán egyéni
tárgy, elképzeléseit,
tárgytípus (pl. ötleteit
 kedvenc tárgy, rugalmasan
játék, alkalmazva
hírközlési, megoldást talál;
közlekedési, − felismeri az
konyhai egyes témakörök
eszköz, bútor) szemléltetésére
különböző
használt
történeti
műalkotásokat,
korokban, és
földrajzi alkotókat, az
helyeken való ajánlott
megjelenéséne képanyag
k alapján.
összehasonlító
vizsgálata adott
szempontok
mentén (pl.
funkció, anyag,
forma, díszítés,
környezetkáros
ítás) és a
vizsgálat
eredményeinek
részletes
szöveges és
vizuális
bemutatása (pl.
tabló,
prezentáció
formájában).
- Szokatlan
egyéni
funkcióra (pl.
álomkép-
rögzítés,
„időbefogás”,
„lustaság
elszívás”,
okosítás)
alkalmas tárgy
tervezése vagy
létrehozása a
korábban látott,
 vizsgált tárgyi,
képi
inspirációk
felhasználásáva
l, egyénileg
vagy
csoportmunkáb
an,
hulladékanyago
k
felhasználásáva
l, valamint a
tervezési
folyamat
dokumentálásá
val (pl. rajzok,
képes
inspirációk
gyűjteménye,
fotósorozat).

Fogalmak

környezettudatosság, tervezés, rendeltetés, tárgy/építmény nézetei

Ajánlott műtípusok, művek, alkotók

Amennyiben a különböző korok és kultúrák feldolgozását kronologikus megközelítésben

végezzük, az alábbi műtípusok, művek, alkotók bemutatása ajánlott:
Megalitikus építészet (pl. Stonehenge), őskori mágikus ábrázolás (pl. altamirai
barlangrajz), ókori egyiptomi és mezopotámiai sírtípusok és templom (pl. Kheopsz piramisa,
Zikkurat – Úr, karnaki Ámon-templom), faragott mészkőszobor az ókori Egyiptomból (pl.
Írnok szobor, Nofretete fejszobra), halotti kultusz tárgyai (pl. Tutenchamon arany halotti
maszkja), az ókori Egyiptom ábrázolását bemutató falfestmény vagy dombormű (pl. Fáraó
vadászaton – thébai falfestmény), az ókori görög és római templom (pl. athéni Akropolisz:
Parthenon, Erektheion; Pantheon), ókori színház, amfiteátrum (pl. Colosseum), görög és
római emberábrázolás (pl. delphoi kocsihajtó, Szamothrakéi Niké, Laokoón-csoport, római
portré szobor), korakeresztémy és bizánci templom (pl. Santa Sabina, Hagia Sophia),
népvándorlás kori tárgy (pl. nagyszentmiklósi kincs, honfoglaláskori öltözet), románkori és
gótikus templom, székesegyház (pl. pisai dóm, jáki bencés apátsági templom, amiens-i
székesegyház, nyírbátori református templom), Magyar Szent Korona és koronázási palást,
épületdíszítő és oltárszobrok a középkorból (pl. V. Stoss), gótikus freskó és oltárkép (pl.
Giotto, M.S. Mester), gótikus üvegablak (pl. chartres-i katedrális üvegablakai), reneszánsz és
barokk palota és kastély (pl. Palazzo Farnese, chambordi kastély, versailles-i palota, fertődi
Eszterházy-kastély), a reneszánsz és barokk mesterei (pl. Michelangelo B., Leonardo da
Vinci, Raffaello S., A. Dürer, P. Bruegel, P. P. Rubens, Rembrandt, D. Velazquez, Vermeer
van Delf).

NAT 2020 II.3.7.3. a MAGYAR KÖZLÖNY • 2020. évi 17. szám 421-422. alapján:
ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ
KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) AZ
5–8. ÉVFOLYAMON
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. alkotó tevékenység közben önállóan kísérletezik, különböző megoldási utakat keres;
2. eszközhasználata begyakorlott, szakszerű;
3. anyaghasználata gazdaságos, átgondolt;
4. feladatokat önállóan megold, eredményeit érthetően bemutatja;
5. adott tanulási helyzetben a tanulási előrehaladás érdekében adekvát kérdést tesz fel;
6. feladatmegoldásai során felidézi és alkalmazza a korábban szerzett ismereteket, illetve
kapcsolódó információkat keres;
7. felismeri a vizuális művészeti műfajok példáit;
8. használja és megkülönbözteti a különböző vizuális médiumok kifejezőeszközeit;
9. megkülönböztet művészettörténeti korszakokat, stílusokat;
10. felismeri az egyes témakörök szemléltetésére használt műalkotásokat, alkotókat az
ajánlott képanyag alapján;
11. használja a térbeli és az időbeli viszonyok megjelenítésének különböző vizuális
lehetőségeit;
12. példák alapján megérti a képmanipuláció és befolyásolás összefüggéseit;
13. példák alapján meg tudja magyarázni a tervezett, épített környezet és a funkció
összefüggéseit;
14. érti a magyar és egyetemes kulturális örökség és hagyomány jelentőségét;
15. csoportban végzett feladatmegoldás során részt vállal a feladatmegoldásban, önállóan
megtalálja saját feladatát, és figyelembe veszi társai álláspontját is;
16. feladatmegoldás során megállapodásokat köt, szabályt alkot, és betartja a közösen
meghatározott feltételeket;
17. önállóan véleményt alkot, és azt röviden indokolja.

MEGFIGYELÉS, VIZUÁLIS EMLÉKEZET ÖNÁLLÓ VIZUÁLIS MEGFIGYELÉSEK

LEÍRÁSA, BEMUTATÁSA
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. látványt, vizuális jelenségeket, műalkotásokat önállóan is pontosan, részletgazdagon
szövegesen jellemez, bemutat;
2. látványok, vizuális jelenségek, alkotások lényeges, egyedi jellemzőit kiemeli, bemutatja.

FELADATMEGOLDÁS SORÁN VIZUÁLIS INFORMÁCIÓK ADEKVÁT KERESÉSE,

FELIDÉZÉSE
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. alkotómunka során felhasználja a már látott képi inspirációkat;
2. adott témával, feladattal kapcsolatos vizuális információkat és képi inspirációkat keres
többféle forrásból

MEGFIGYELÉSEK ÉRTELMEZHETŐ VIZUÁLIS RÖGZÍTÉSE

A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. megfigyeléseit, tapasztalatait, gondolatait vizuálisan rögzíti, mások számára érthető
vázlatot készít.

BELSŐ KÉPALKOTÁS, KÉPZETEK ELVONT FOGALMAK ÉS BELSŐ KÉPEK

ÖSSZEKAPCSOLÁSA, MEGJELENÍTÉSE ÉS MAGYARÁZAT
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. különböző érzetek kapcsán belső képeinek, képzeteinek megfigyelésével tapasztalatait
vizuálisan megjeleníti;
2. elvont fogalmakat, művészeti tartalmakat belső képek összekapcsolásával bemutat,
magyaráz és különböző vizuális eszközökkel megjelenít.

BELSŐ KÉPEK ÉS ELKÉPZELÉSEK ÖNÁLLÓ VAGY ADOTT SZEMPONTOKNAK

MEGFELELŐ BEMUTATÁSA, VIZUÁLIS MEGJELENÍTÉSE
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. adott tartalmi keretek figyelembevételével karaktereket, tereket, tárgyakat, helyzeteket,
történeteket részletesen elképzel, fogalmi és vizuális eszközökkel bemutat és megjelenít,
egyénileg és csoportmunkában is;
2. a valóság vagy a vizuális alkotások, illetve azok elemei által felidézett asszociatív módon
generált képeket, történeteket szövegesen megfogalmaz, vizuálisan megjelenít, egyénileg és
csoportmunkában is;
3. szöveges vagy egyszerű képi inspiráció alapján elképzeli és megjeleníti a látványt,
egyénileg és csoportmunkában is;
4. látványok, képek részeinek, részleteinek alapján elképzeli a látvány egészét, fogalmi és
vizuális eszközökkel bemutatja és megjeleníti, rekonstruálja azt.

VIZUÁLIS ELEMZÉS, VIZUÁLIS ÉRTELMEZÉS VIZUÁLIS MEGFIGYELÉSEK

EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLÁSA KÜLÖNBÖZŐ ELEMZÉSI HELYZETEKBEN
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. a látványokkal kapcsolatos objektív és szubjektív észrevételeket pontosan szétválasztja;
2. vizuális problémák vizsgálata során összegyűjtött információkat, gondolatokat különböző
szempontok szerint rendez és összehasonlít, a tapasztalatait különböző helyzetekben a
megoldás érdekében felhasználja.

VIZUÁLIS MEGJELENÉSEK, KÉPEK, MOZGÓKÉPEK ÖNÁLLÓ ÉRTELMEZÉSE,

ÖSSZEHASONLÍTÁSA TÖBBFÉLE SZEMPONT SZERINT
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. vizuális megjelenések, képek, mozgóképek, médiaszövegek vizsgálata, összehasonlítása
során feltárt következtetéseit megfogalmazza, és alkotó tevékenységében, egyénileg és
csoportmunkában is felhasználja;
2. különböző korok és kultúrák szimbólumai és motívumai közül adott cél érdekében gyűjtést
végez, és alkotó tevékenységében felhasználja a gyűjtés eredményeit.

KÜLÖNBÖZŐ MŰVÉSZETTÖRTÉNETI KOROKBAN, STÍLUSOKBAN KÉSZÜLT

ALKOTÁSOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. különböző művészettörténeti korokban, stílusokban készült alkotásokat, építményeket
összehasonlít, megkülönböztet és összekapcsol más jelenségekkel, fogalmakkal, alkotásokkal,
melyek segítségével alkotótevékenysége során újrafogalmazza a látványt.

MEGJELENÍTÉS, ÁBRÁZOLÁS, KONSTRUÁLÁS ADOTT CÉL ÉRDEKÉBEN

TÉRBELI FORMA, ÉPÍTMÉNY, TÁRGY TERVEZÉSE, LÉTREHOZÁSA
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. adott koncepció figyelembevételével, tudatos anyag- és eszközhasználattal tárgyakat,
tereket tervez és hoz létre, egyénileg vagy csoportmunkában is.

TÉRBELI ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSOK ÁLLÓ ÉS MOZGÓKÉPI MEGJELENÍTÉSE

A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. adott cél és szempontok figyelembevételével térbeli, időbeli viszonyokat, változásokat,
eseményeket, történeteket egyénileg és csoportmunkában is rögzít, megjelenít;
2. ismeri a térábrázolás alapvető módszereit (pl. axonometria, perspektíva) és azokat
alkotómunkájában felhasználja.

MAGYARÁZAT ÉRDEKÉBEN GONDOLATOK VIZUÁLIS BEMUTATÁSA,

ILLUSZTRÁLÁSA
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. gondolatait, terveit, észrevételeit, véleményét változatos vizuális eszközök segítségével
prezentálja.

VIZUÁLIS KIFEJEZÉS ALKOTÁSOK ELEMZÉSE KIFEJEZŐERŐ ÉS A

KÖZVETÍTETT HATÁS ÉRTELMEZÉSÉVEL
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. tetszésítélete alapján alkotásokról információkat gyűjt, kifejezőerő és a közvetített hatás
szempontjából csoportosítja, és megállapításait felhasználja más szituációban;
2. megfogalmazza személyes viszonyulását, értelmezését adott vagy választott művész
alkotásai, társadalmi reflexiói kapcsán.

SZEMÉLYES TÉMÁK, GONDOLATOK VIZUÁLIS MEGJELENÍTÉSE KIFEJEZÉSI

SZÁNDÉKNAK MEGFELELŐ VIZUÁLIS ESZKÖZÖKKEL
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. látványok, képek, médiaszövegek, történetek, szituációk feldolgozása kapcsán személyes
módon kifejezi, megjeleníti felszínre kerülő érzéseit, gondolatait, asszociációit;
2. vizuális megjelenítés során egyénileg és csoportmunkában is használja a kiemelés,
figyelemirányítás, egyensúlyteremtés vizuális eszközeit.

DIREKT, CÉLZOTT VIZUÁLIS KÖZLÉS CÉLZOTTAN KOMMUNIKÁCIÓS

SZÁNDÉKÚ VIZUÁLIS KÖZLÉSEK ÉRTELMEZÉSE, ELEMZÉSE, MEGVITATÁSA
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. egyszerű tájékoztató, magyarázó rajzok, ábrák, jelek, szimbólumok tervezése érdekében
önállóan információt gyűjt;
2. célzottan vizuális kommunikációt szolgáló megjelenéseket értelmez és tervez a
kommunikációs szándék és a hatáskeltés szempontjait kiemelve.

ADOTT CÉL ÉRDEKÉBEN VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓS MEGJELENÉS

LÉTREHOZÁSA TÖBBFÉLE, ADEKVÁT TECHNIKÁVAL
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. a helyzetek, történetek ábrázolása, dokumentálása során egyénileg vagy csoportmunkában
is felhasználja a kép és szöveg, a kép és hang viszonyában rejlő lehetőségeket;
2. adott témát, időbeli, térbeli folyamatokat, történéseket közvetít újabb médiumok képírási
formáinak segítségével egyénileg vagy csoportmunkában is;
3. nem vizuális információkat (pl. számszerű adat, absztrakt fogalom) különböző célok (pl.
tudományos, gazdasági, turisztikai) érdekében vizuális, képi üzenetté alakít.
KREATIVITÁS PROBLÉMAMEGOLDÁS ÉRDEKÉBEN RUGALMAS ÉS NYITOTT
KÍSÉRLETEZÉS, TÖBBFÉLE MEGOLDÁS KERESÉSE
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. adott téma vizuális feldolgozása érdekében problémákat vet fel, megoldási lehetőségeket
talál, javasol, a probléma megoldása érdekében kísérletezik;
2. nem konvencionális feladatok kapcsán egyéni elképzeléseit, ötleteit rugalmasan alkalmazva
megoldást talál.