ASZINKRONGÉP NYOMATÉK-FORDULATSZÁM JELLEGGÖRBE

FELVÉTELE

A mérés célja: az üresjárási és rövidzárási mérés, valamint egy üzemi pont

(generátor üzemi) felvétele (mérése) alapján a kördiagram megszerkesztése; a
kördiagram alapján a nyomaték-fordulatszám jelleggörbe léptékhelyes
ábrázolása.

A mérés elméleti alapjai: dr. Tóth Ferenc: Elektrotechnika II. 86-108.

Mérési feladat az aszinkron gép méréshez:

1. Jegyezze fel a motor névleges adatait (adattábla alapján)

Típus:........................ Gy.szám:.........................
Un: ...........................V In:..................................A
Kapcsolás: ................. f: .................................Hz
Pn: .......................kW nn: ......................... 1/min

R1: ......................ohm (az I. laborban R1 = 1,1 ohm

a II. laborban R1 = 2,5 ohm

2. Állítsa össze az 5.ábra szerinti kapcsolást. Indítsa el a gépcsoportot az

egyenáramú oldal, majd a váltóáramú oldal felől; egyeztesse a két forgásirányt.

3. Végezze el a szinkronjárási (ideális üresjárási), a szinkronjárási mérésből

határozza meg a Pv vasveszteséget. Végezze el a terhelési (motoros v.
generátoros) mérést, névleges feszültségen (380V). A terhelési mérésnél mérjen
fordulatszámot is stroboszkópos módszerrel. Ebből számítsa ki az ezen
terheléshez tartozó nyomatékot.

4. Végezze el a rövidzárási mérést csökkentett feszültséggel (I. labor: kb. 110V,

II. labor: 190V).
A rövidzárási mérésből számítsa ki R értékét. A mérési eredményeket rögzítse
az alábbi táblázatban:
Mér U I PI PII P cosϕ If
1 V A W W W
2
3

5. A mért adatokból szerkessze meg a kördiagramot mm-papíron. Szerkesszen

szlip-skálát is.

Tóth Ferenc: Villamos gépek mérés. 7

6. A kördiagram nyomaték-metszékei és a slipskála alapján rajzolja fel a motor
nyomaték-fordulatszám jelleggörbéjét. (lásd 4. ábra). A kördiagramból
kiolvasott értékeket táblázatosan is tüntesse fel.

A m é ré s k a p c s o lá si vá z la ta

3x380V

Betáp lálás az ü r esjár ási

és ü zem i m ér ésh ez

3x380V
Betáp lálás a r ö v id r ezár ási
m ér ésh ez

K1 3 x (1 1 0 -1 9 0 V )
K2

I. II. lab o r

+
-
A +
A A
K3
V
K4
P1 P2 R a sz
W A
W R g sz
A

A
A sz.
sz. M
M E.G.

Tóth Ferenc: Villamos gépek mérés. 8

 A kördiagram

Ha a kördiagramot a helyettesítő vázlat elemeivel (lásd 1.ábrát), számítás

alapján kell megszerkeszteni, akkor célszerű a három főpont: a Q0 üresjárási, a
Q1 rövidzárási, és a Q∞ végtelen szliphez tartozó pont adatait meghatározni. A
pontokat pedig a hozzájuk tartozó áramvektorok rögzítik, így I 0′ , I1Z é s I1∞
nagyságát és fázishelyzetét kell megállapítanunk. A továbbiakban a pontosabb
helyettesítő vázlatot tartjuk szemelőtt, de élni fogunk a megengedhető
egyszerűsítésekkel.

1. ábra.

I 0 nagyságának számításakor az R1 és Rv ellenállásokkal figyelmen kívül

2 2
hagyhatjuk. Az előbbit azért, mert R1 + X s1 nem sokkal nagyobb XS1-nél;
az utóbbit azért, mert I 0 és ennek a meddő összetevője ( I ) közel egyenlő
nagyok.
Így tehát:

U1
I0 ≅
XS1 + X a

I 0 fázishelyzetének megállapításához ismernünk kell a P 0 = Pv1 + Pt1

veszteséget- A vasveszteség: Pv1 = U 2i / Rv ≅ U12 / Rv ; a tekercsveszteség:
P0
Pt1 = 3I 02 R 1 . Így a teljesítménytényező: cosϕ 0 =
3U1I 0

I1z számításakor az áthidaló ágat elhanyagoljuk:

U1
I1z =
(R 1 + R ′2 ) + (XS1 + X ′2 ) 2
2

Tóth Ferenc: Villamos gépek mérés. 9

A rövidzárási teljesítménytényező:

R1 + R 2
cos ϕ 1z =
( R 1 + R ′2 ) 2 + (XS1 + X ′2 ) 2

I 1∞ számításakor is figyelmen kívül hagyjuk az áthidaló ágat. A szekunder

körnek most nincs ohmos ellenállása:

U1
I 1∞ =
′ )2
R 12 + (X S1 + X S2

A teljesítménytényező:

R1
cosϕ 1∞ =
R 12 + (X S1 + X S2
′ )2

A kördiagram szerkesztését megfelelő la áramlépték megállapításával

kezdjük. Majd U1 vektorának felrajzolása után meghúzzuk az áramvektorok
irányát meghatározó egyeneseket. Ehhez felesleges a teljesítménytényezőkből a
szögeket kiszámítani. Az egyenesek irányát cosϕ1 ismeretében az egységsugarú
kör segítségével közvetlenül meghatározhatjuk, amint azt a 1. ábrán látható
szerkesztés magától értetődően mutatja.
A meghúzott egyenesekre az árammal arányos hosszúságokat az
áramlépték ismeretében felmérjük és ezzel a vektorokat, ill. a keresett
főpontokat meghatároztuk. Ezután két húr segítségével a középpontot
szerkesztjük meg, majd megrajzoljuk a keresett kördiagramot.
Ha mérési adatok alapján kell kördiagramot szerkeszteni, akkor az I1∞
áram és a Q∞ pont nem áll rendelkezésünkre. Az üresjárási mérésből adódó I ü
áramot azonban általában azonosnak vehetjük I 0 − lal, a Qü üresjárási pontot
pedig Q0-lal. (Kivételt képezhetnek egyes kis teljesítményű, valamint
törpemotorok, melyek üresjárási fordulatszáma - a viszonylag nagy súrlódási és
szellőzési veszteségek miatt - nagyon a szinkron fordulatszám alatt marad.)

Tóth Ferenc: Villamos gépek mérés. 10

 2. ábra. A kördiagram szerkesztése

A Q1 pontot a rövidzárási mérés szolgáltatja. (Az üresjárási és a

rövidzárási mérés ennek a mérésnek a tárgyköre).

A kört meghatározó harmadik pontot egy tetszőleges terhelési állapotban

végzett mérésből kaphatjuk meg. Ez a mérés azonban az előbbieknél
körülményesebb, mert a mérendő motort most terhelőgéppel is össze kell
építeni.
A kördiagramot azonban akkor is meg lehet szerkeszteni, ha csak a Q0
ésQ1 pontokat ismerjük. Igazolható ugyanis, hogy a Q0 ponton keresztül az U1
vektorral párhuzamosan húzott egyenesnek és az I 1z áramvektornak a
metszéspontja a gyakorlati követelményeket kielégítő pontossággal a
kördiagram pontjának tekinthető. Az 2. ábrán az így kapott Q’ pontot is
feltüntettük. A kördiagram megszerkesztéséhez tehát elegendő, ha az aszinkron
gépen csak üresjárási és rövidzárási mérést végzünk. a Q0, Q1 és Q’ pontokhoz
tarozó hurok felező-merőlegeseinek metszéspontja a kördiagram K középpontja
(2. ábra).

A kördiagram kiértékelése

A 3. ábrából kiindulva megvizsgáljuk, hogy a kördiagram az aszinkron

gép milyen jellemzőiről és tulajdonságairól nyújt felvilágosítást.
Motorüzemben a gép kapcsain felvett teljesítmény P1 = m1U1I1Mcosϕ1 =
m1U1 QA ; ahol az ábra jelöléseivel egyezően I1M a motorüzem tetszőleges Q
pontjához tartozó primer áram effektív értéke, QA pedig - áramléptékben
leolvasva -az I1M cosϕ1 hatásos áramösszetevő.

Tóth Ferenc: Villamos gépek mérés. 11

 Generátorüzemben P1 = m1U1I1G cosϕ 1 = m1 U1 QA a gép kapcsain leadott
villamos teljesítményt jelenti.
A primer kapcsokon átmenő P1 teljesítményt - annak irányától függetlenül
- kapocsteljesítménynek nevezzük.
Az előbbi példákból belátható, hogy P1 bármely Q központban QA
távolsággal arányos, mert m1 és U1 értéke állandó. Az A pont az U1 vektor
talppontjából az U1 -re merőlegesen húzott egyenesen fekszik; ezt az egyenest a
kapocsteljesítmény nullavonalának nevezzük (P1 = 0).
A kapocsteljesítmény tehát:

P1 = m1 U 1 QA

Szinkron fordulaton - azaz a Q0 pontban - a Pl légrésteljesítmény nulla,

mert a forgórészben nem indukálódik feszültség. A Q∞ pontban ugyancsak Pδ =
2
0, mert Pl = m1 I 2′ R2′ / s, és R ′2 / s = 0, ha s → ∞. Később igazolni fogjuk,
hogy a Q0 és Q pontokat összekötő egyenes a légrésteljesítmény nullavonala (Pl
= 0). Az U1 vektorral párhuzamos QC metszékek e légrésteljesítménnyel
arányosak. Az arányossági tényező jó közelítéssel ismét m1U1 (pontosabb
kifejezését a fejezet végén közöljük). A QC távolságot ismét áramléptékben
értve:

Pl = m1 U 1 Q C

Az előbbihez hasonló gondolatmenettel adódik a mechanikai teljesítmény

nullavonala (Pm = 0). Nincs mechanikai teljesítmény a Q0 pontban, mert a
szinkron fordulatszámon a forgórészben nem folyik áram; valamint a Q1
pontban, mert rövidzárásban a forgórész nem forog. A Q0 és Q1 pontokat
összekötő egyenes a mechanikai teljesítmény nullavonala; a QD metszékek a Pm
mechanikai teljesítménnyel arányosak:

Pm = m1 U 1 Q D

A körnek a Pl = 0 és a Pm = 0 egyenesekkel párhuzamos érintői megadják

azokat a pontokat motorüzemben is és generátorüzemben is, amelyekben a
légrésteljesítmény, ill. a mechanikai teljesítmény minimális. Az ábrák ezeket QB,
ill. Qm jelöli.
A kapocsteljesítmény és a mechanikai teljesítmény különbsége a Pv
vasveszteség és a Pt tekercsveszteség összegével egyenlő.
Motorüzemben és féküzemben P1>Pm, ezért

Tóth Ferenc: Villamos gépek mérés. 12

Pv + Pt = P1 - Pm = m1 U 1 ( QA - QD) = m1 U 1 AD.
Generátorüzemben viszont Pm>P1, így

Pv + Pt = Pm - P1 = m1 U 1 ( QD - QA) = m1 U 1 AD.

Minden üzemmódban érvényes tehát:

Pv + Pt = m1 U 1 AD.

3. ábra. Teljesítmények, veszteségek és nyomatékok a kördiagramban

Szinkron fordulatszámon a felvett kapocsteljesítmény az állórész

vasveszteségét és tekercsveszteségét fedezi. Az utóbbitól eltekintve írható a Q0
ponthoz tartozó I0 árammal: Pv = m1U1I0cosϕ0.
2
Szinkronjárás esetén: Pv = P10 − I 10 ⋅ R1

Növekvő szlippel a forgórész vasvesztesége növekszik, az állórészé pedig az

elsősorban érdekes motorüzemben és féküzemben csökken, mert csökken a
fluxus. Az állórész és a forgórész együttes vasveszteségét elfogadható
közelítéssel állandónak tekintve az AB távolság minden üzemállapotban a teljes
vasveszteséget adja:
Pv = m1 U 1 AB

Tóth Ferenc: Villamos gépek mérés. 13

Összevetve adódik, hogy az AD − AB − BD távolság a gép összes
tekercsveszteségével arányos:
Pt = m1 U 1 BD

A forgórész vasveszteségét már figyelembe vettük. Így a

légrésteljesítmény és a mechnikai teljesítmény különbsége a forgórész
tekercsveszteségével egyenlő:

Pt2 = m1 U 1 CD

Ezt Pt-ből kivonva az állórész tekercsveszteségét kapjuk:

Pt1 = m1 U 1 BC

A nyomaték a légrésteljesítménnyel arányos, mert

Pδ
M =
2 πn 0

Behelyettesítve Pl = m1 U1 QC

m1 U 1
M = ⋅ QC
2πn 0

A légrésteljesítmény nullavonala egyúttal a nyomaték nullavonala is (M

=0). A Pl = 0 vonallal párhuzamosan meghúzott körérintők a legnagyobb
nyomaték helyét is meghatározzák mind motor-, mind generátorüzemben. a QB
pontok tehát a billenőnyomatékhoz tartozó körpontok:
m1 U 1
MB = ⋅ QB E
2πn 0

Ha a kördiagramot az üresjárási és a rövidzárási mérés adataiból kiindulva

rajzoljuk fel, akkor a Q∞ pont helyét utólag kell meghatározni. Erre lehetőséget
ad az, hogy a Q0 pontból induló Pl = 0 egyenes a primer és szekunder
veszteségeket választja el egymástól. Rövidzárásban a mechanikai teljesítmény
nulla; a felvett teljesítmény a tekercsveszteséget és az ennél jóval kisebb
vasveszteséget fedezi.
Ha az összes rövidzárási tekercsveszteséggel arányos QG távolságot a
primer tekercsveszteséggel arányos GH és a szekunder tekercsveszteséggel
arányos Q1 H távolságokra bontjuk, a Q0 és a H pontokon áthúzott egyenes
éppen a Pl = 0 vonalat adja és kimetszi a körből a keresett Q∞ pontot.

Tóth Ferenc: Villamos gépek mérés. 14

 A 3.ábra alapján közvetlenül felírható a Pt2z szekunder és a Ptlz primer
rövidzárási tekercsveszteségek aránya a 3. ábra jelöléseivel:
Q1 P
= t2z
GH Ptlz

A rövidzárási mérésből Ptz, az előbbi részveszteségek összege közvetlenül

adódik. Ha az állórésztekercselés ellenállásának és az Ilz primer rövidzárási
áramnak az ismeretében Ptlz értékét kiszámítjuk, akkor Pt2z is adott: Pt2z - Pt1z. Ha
a szekunder ellenállást és rövidzárási áramot is ismerjük, akkor közvetlenül is
számíthatjuk:
Pt 2 z = m 2 I 22 z R 2 .
A szekunder tekercsveszteséget a redukált értékekkel felírva és
helyettesítve:
2
Q1 H m1I ′2 z R ′2
=
GH m1I 12z R 1

Mérési adatok szerint általában I ′2 z 2 = (0,9... 0,95)I 1z2 . Átlag értékként 0,92-
vel számolva és ezt az előbbi képletbe helyettesítve közelítő összefüggést
kapunk a H pont meghatározására:

Q1 H 0,92R ′2
≅ .
GH R1

A kördiagrammal kapcsolatos eddigi ismereteink birtokában ki kell

egészítenünk azzal, hogy az s = 0 állapotot tekintjük a motorüzem és a
generátorüzem közötti határnak.
A másik határ az s= ∞ -hez tartozó állapot, ahol a féküzem és a
generátorüzem olvad egymásba.
Energetikai szempontból azonban a kördiagramnak csak az L és N pontjai
közé eső alsó szakasza képvisel valóban generátoros állapotot, vagyis olyan
üzemmódot, ahol a gép a primer hálózat felől nézve is termelőként viselkedik és
villamos teljesítményt képes átadni a hálózatunkra.
A Q0 - L és a Q∞ - N szakaszokhoz tartozó üzemállapotokban a tengelyen
bevitt teljesítmény nem elegendő a gép veszteségeinek fedezésére, ezért az
állórésztekercselés a hálózatból is villamos teljesítményt vesz fel. (Az ezen
szakaszokhoz tartozó áramvektorok I1 cos ϕ1 hatásos összetevői ugyanis U1 -gyel
fázisban vannak.) Ezekben az üzemállapotokban tehát a gép ugyanúgy
viselkedik, mint a Q1 és Q∞ közé eső féküzemben: a primer és a szekunder
oldalon egyaránt teljesítményt vesz fel, ami a gépben teljes egészében hővé
alakul.

Tóth Ferenc: Villamos gépek mérés. 15

 A 3. ábrában berajzoltuk azokat a primer áramvektorokat is, amelyek
motorüzemben és generátorüzemben a körnek az U1 vektor talppontjából húzott
érintői. Az így adódó Qc pontokban dolgozik az aszinkron gép a legjobb
teljesítménytényezővel (mert ϕ1c = ϕ1min). A névleges motorüzemi pont általában
valamivel Qc alatt helyezkedik el.
A 3. ábrával kapcsolatban már szó volt arról, hogy a kördiagramból a
redukált szekunder áram vektora is meghatározható. Az egyszerűsített
helyettesítő vázlat szerint I 2′ = I 0 - I 1 . Ennek alapján rajzoltuk be a. ábrába a Q
ponthoz tartozó I 2′ M áramvektort.
A pontosabb helyettesítő vázlat szerint viszont I 2′ = I g - I 1 .
Motorüzemben pl. I g és I 0 nagyjából azonos fázishelyzetű, de Ig < I0,
következésképp a redukált szekunderáram valamivel nagyobb annál, mint ami a
kördiagramból közvetlenül kiadódik. Az eltérés azonban nem több 2......3 %-nál,
így elhanyagolható.
Az ilyen elhanyagolások azért is megengedhetők, mert a valóságban még
a csúszógyűrűs motor árammunkadiagramja sem pontos kör. Levezetéseink
során ugyanis a reaktanciákat állandó értékűeknek feltételeztük. Valójában a
vastest telítési viszonyi mind a főmezőreaktancia, mind a szórási reaktanciák
értékeit befolyásolják.
A kördiagram tetszőleges pontjaihoz tartozó szlip értékét igen egyszerű
szerkesztéssel lehet meghatározni. Az eljárást a 4. ábra kapcsán ismertetjük.

Tóth Ferenc: Villamos gépek mérés. 16

 4. ábra. A szlipskála szerkesztése

A körön bárhol, de célszerűen mégis kb. 4. ábra szerinti helyen felvesszük

az S sorozópontot. Az S és Q∞ pontokat összekötő egyenessel tetszőleges helyen
húzott párhuzamos az un. szlipegyenes. Az S és Q0, valamint az S és Q1
pontokat összekötő egyenesek a szlipegyenesen kimetszik az s = 0 és az s =1
szlipnek megfelelő pontokat. E két pont alapján a szlipegyenest egyenletes
beosztással ellátva a szlipskálát kapjuk.
A kördiagram tetszőleges Q pontjához tartozó szlip értékét a Q és S
pontokat összekötő egyenes metszéspontja adja a szlipegyenes. Az ábrán felvett
Q ponthoz, ill. I1 primer áramhoz pl. S =0,04, azaz 4% szlip tartozik.
A 4. ábra néhány körpontja mellett feltüntettük a szerkesztéssel
megállapított szlipet. Érdemes megfigyelni a szlipértékek hely szerinti
eloszlását! Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a normál méretezésű
aszinkron gépek legnagyobb primer árama általában az s = -1 szlip körül lép fel;
itt van egyébként a tényleges generátorüzem határa is.
A 4. ábrán a cosϕ1 érték meghatározásának egy újabb módját is
bemutatjuk. Az ábra szerint egységnyi átmérőjű kört rajzolunk. Valamely
áramvektornak (vagy a meghosszabbításának) a körrel alkotott metszéspontja és
az U1 vektor talppontja közötti távolság - mint az egységnyi átfogójú
derékszögű háromszögnek a szög melletti befogója - közvetlenül a cosϕ1 értékét

Tóth Ferenc: Villamos gépek mérés. 17

adja. Nem kell ezt a távolságot lemérni, ha az U1 vonalán készített skálára
körívvel átvetítjük azt. Az ábrában példaképpen felvett I1 áramhoz cosϕ1 = 0,88
tartozik.
A teljesítmények nullavonalainak és a központokhoz tartozó szlipeknek az
ismeretében felrajzolhatjuk a P1 kapocsteljesítmény, a Pl légrésteljesítmény és a
Pm mechanikai teljesítmény változását a szlip, vagy a fordulatszám
függvényében (5. ábra).

5. ábra. A teljesítmények változása a relatív fordulatszám függvényében

A stroboszkópikus módszer

A technikai stroboszkópia feladata időben gyorsan változó periódikus

mozgásokat - amelyeket a szem már nem tud követni - szemmel
megfigyelhetővé tenni. Az emberi szem nagyon rövid fénybehatásokat is felfog.
A stoboszkópia módszere az, hogy a jelenségeket periódikusan változó
időpillanatokban teszi láthatóvá. Pl. állandó fordulatszámmal forgó tárcsára
egyetlen jelet festünk és azt mindig csak ugyanabban a helyzetben láthatjuk,
akkor az a jel az adott fázishelyzetben állni látszik. Az, hogy a jelet csak rövid
megfigyelési idő alatt láthassuk, kétféle módon valósítható meg. a szem és a
tárcsa között periódikusan mozgatott átlátszatlan anyagba vágott kis résen
átnézzük (blende módszer, 6a. ábra), vagy pedig periódikus - pillanatig tartó -
felvillanások mellett figyeljük meg a tárcsát (felvillanásos módszer, 6b. ábra).

Tóth Ferenc: Villamos gépek mérés. 18

 6. ábra.

Látszólagosan álló jelek megfigyelése.

Ha a jel állni látszik, akkor a rés elvonulásának, ill. a megvilágításnak a

periódusszáma és a tárcsa fordulatszáma között egyszerű kapcsolat áll fenn. Az
összehasonlító frekvencia ismeretében meghatározhatjuk a tárcsa
fordulatszámát. Az összefüggés azonban, sajnos nem egyértelmű.
Ha a megvilágító lámpa minden fordulatban csak egyszer, egy pillanatig
villan fel, akkor a jel egy helyzetben állni látszik. Ugyancsak egy helyben
lévőnek látjuk a jelet, ha a megvilágító lámpa frekvenciája változatlan marad és
a tárcsa fordulatszáma az előzőnek egész számú többszöröse. Ha f a lámpa
felvillanási frekvenciája Hz-ben, akkor a tárcsa fordulatszáma:
n= kf 60/perc,
ahol k=1, 2, 3, stb. egész szám. (Blende-módszernél k= 1 2 , 1 3 stb. is lehet).
Hálózatra kapcsolt villólámpánál f= 100 Hz, előfeszített glimmlámpánál f=50
Hz.
Ha a tárcsa fordulatszáma az előzőnek a fele, akkor két jelet látunk
egymástól 180°-ra, mert a lámpa minden fordulatban kétszer villan fel.
1 , 1 ...fordulatszámnál 3-4 .... jelet látunk egymástól 120°-90°...-ra állva. A
3 4
tárcsa keresett fordulatszáma
f 60
n= ,
m
ahol két jelnél m=2, három jelnél m= 3 stb.
A blende-módszer gyakorlati eszköze legtöbbször egy villamos motorral
forgatott, a kerületén vékony (2-3mm) átlátszó réssel ellátott fém- vagy
műanyagtárcsa. A vizsgálandó fordulatszámú tárcsára festett jelet ezen a résen
átnézzük, miközben a forgató motor fordulatszámát mindaddig szabályozzuk,
míg a jel állni látszik, Az előbbiek szerint a vizsgált tengely fordulatszáma most
vagy engyenlő, vagy egész számú többszöröse, esetleg hányadrésze a kivágott
átrcsa fordulatszámának. Legtöbbször nem okoz gondot annak megítélése, hogy
az 1:2:3..., ill. 3:2:1... arányú lehetséges fordulatszámok közül melyikkel forog a
mérendő gép.

Tóth Ferenc: Villamos gépek mérés. 19

 Szinkron motorral forgatott tárcsánál gondoskodni kell arról, hogy a
résnek és a megfigyelendő jelnek fázishelyzetét összehangolhassuk. Ez
indukciós szabályozóval vagy forgathatóan csapágyazott álló részű szinkron
motorral valósítható meg.
A stroboszkópikus fordulatszámmérésnek nagy előnye az, hogy a
mérendő tengelyt nem terheli, ezért törpemotorok vagy nem hozzáférhető
tengelyű motorok fordulatszámának meghatározására csak ez jöhet számításba.
A megfigyelési frekvenciát különböző résszámú tárcsa alkalmazásával lehet
változtatni.

Tóth Ferenc: Villamos gépek mérés. 20