K otra K ároly

Sok éve már a Csigavér a főváros legláto­

gatottabb autós-motoros iskolája, ahol
több mint 50 gépjármű és ugyanannyi ok­
tató közül választhat.

Ezúton is köszönjük a bizalmat annak a

több tízezer tanulónak, akik minket vá­
lasztottak!

Ajánlatunk a ROBOGÓTÓL a KAMIONIG

terjed.

Személygépkocsis, motoros, teherautós,

buszos, és szaktanfolyami képzések fo­
lyamatosan indulnak.

Iskolánk és tantermeink helyszíneit is úgy választottuk meg, hogy tömegközlekedéssel a város

bármely pontjáról könnyen elérhetőek legyenek!
 KOTRA KÁROLY

Interaktív
KRESZ-könyv
személygépkocsi-vezetők részére
 K O TRA KÁROLY

In te ra k tív
K R E S Z -k ö n y v
s z e m é ly g é p k o c s i- v e z e tő k r é s z é r e

Kereskedelmi és Oktató Kft

Püspökladány
2019
 © Kotra Károly

A kötetet szakmailag ellenőrizte:

Beregi Sándor

A fotókat készítette: Kotra Károly

Az ábrákat készítette: Murvai Zsuzsa és Hangyási Attila

ISBN 978-615-5226-10-6

A KFF által: 327/2/2004. iktatószámon

jóváhagyott oktatási segédlet

Módosított kiadás

Érvényes 2014. szeptember 5-től.

Kiadó: KOTRA Kft.

Felelős kiadó: Kotra Károly
Borítóterv: CENTER-PRINT Nyomda Kft.
Tördelés, nyomdai előkészítés: Abari Gusztáv
Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen
Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
 BEVEZETŐ

1929-ben a Magyar Királyi Belügyminisztérium kiadta az első közlekedési sza­

bályzatokat tartalmazó könyvet, melynek címe „A közúti Közlekedési Rend és
közrend Egységes Szabályzata”. E címből keletkezett a „KRESZ” mint mozaik­
szó, és vált a közúti közlekedés jogszabályának megnevezésévé.
Az Ön által most kézben tartott KRESZ-könyv a jelen kor kihívásának és
technikai színvonalának megfelelően állítottuk össze és töltöttük meg tartalom­
mal.
Ma már ez a könyv nemcsak olvasásra, tanulásra alkalmas tárgy, sokkal több
annál. A könyvhöz közvetlenül kapcsolódó internetes honlap olyan filmeket, ani­
mációkat tartalmaz, amellyel folyamatában, mozgásában válik láthatóvá mindaz,
amit eddig fotók, ábrák segítségével mutattunk be.
A könyvben található 145 QR kód. Ezek segítségével közvetlenül tekinthetők
meg a szövegtartalomhoz kapcsolódó filmek, teszt kérdések és a bíróság elvi ál­
lásfoglalásai. Mindezek megjelenítése lehetséges QR kódolvasóval ellátott okos
telefonnal vagy tablet PC-vel (amihez internetkapcsolat is szükséges). Aki ezen
eszközök valamelyikével nem rendelkezik, az számítógép vagy okos TV segítsé­
gével is megjelenítheti a könyvhöz tartozó filmeket. Ez esetben a QR kód so­
rozatszámával azonosítható be, mely szövegtartalomhoz melyik film kapcsoló­
dik. így a könyv és a honlapon lévő filmek együttes alkalmazásával az otthoni
KRESZ-tanulás eddig nem tapasztalt hatékonyságot eredményez a vizsgára való
felkészülésben és a közúton való biztonságos közlekedés elsajátításában.
Kérem, győződjön meg minderről a www.kresztanulasotthon.hu honlapon.
 1. ALAPISMERETEK

1. Alapismeretek
1.1. Az úttal kapcsolatos fogalmak
1.1.1. Út
A gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló:
■ közterület (közút),
■ magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút).
Közút: a rendeltetésének megfelelően mindenki által szabadon használható.
A közforgalom elől el nem zárt magánút: minden magánterületen létesített vagy
kijelölt út, amely nincs sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel, illetőleg jelző­
táblával és a magánútra utaló felirattal elzárva a közforgalom elől.

1.1.2. Az út részei (i. kép)

a) Úttest: az útnak a közúti jár­
művek közlekedésére szolgáló része.
b) Járda: az útnak a gyalogosok
közlekedésére szolgáló, az úttesttől
■ szintkülönbséggel vagy
■ kiemelt szegéllyel vagy
■ más látható módon elhatá­
rolt része.
A gyalogút azonban nem járda.
c) Járdasziget: az útnak az út­
testen lévő, attól kiemelt sze­ 1. kép
géllyel elválasztott és körülha­
tárolt (a járműforgalom elől elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom
irányítására szolgáló) része.
d) Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben lévő, attól útburkolati jellel elvá­
lasztott, útburkolattal ellátott (legalább 2 m széles) része.
e) Útpadka: az útnak az úttest mellett lévő, útburkolattal el nem látott része.
f) Várakozóhely: az úton útburkolati jellel vagy jelzőtáblával vagy mindkettővel ki­
jelölt, a járművek várakozására kialakított terület.

1.1.3. Az úttest részei (2. kép)

a) A menetirány szerinti jobb oldal: az
úttestnek az a része, amely - a menet­
irányt tekintve - az úttest útburkolati
jellel megjelölt vagy képzeletbeli fele­
zővonalától jobb oldalra esik.
Teljes szélességében menetirány sze­
rinti jobb oldalnak tekinthető az:
■ egyirányú forgalmú úton az úttest,
2. kép
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

■ körforgalmú úton az úttest,

■ osztott pályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra eső úttest.
b) Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendő
szélességű (akár útburkolati jellel megjelölt, akár meg nem jelölt) része.
A forgalmi sáv fajtái:
■ Autóbusz-forgalmi sáv. Kijelölése:
■ útburkolati jellel,
■ esetenként jelzőtáblával is.
■ Kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt - kerékpárosok egyirányú
közlekedésére szolgáló - különleges forgalmi sáv.
■ Nyitott kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt - kerékpár és külön­
leges esetekben (az egymás mellett történő elhaladáshoz szükséges hely biz­
tosítása érdekében) jármű egyirányú közlekedésére szolgáló - különleges for­
galmi sáv.
■ Kapaszkodósáv: emelkedő útszakaszon, a menetirány szerinti jobb oldalon a
lassan haladó járművek részére van kialakítva.
■ Lassítósáv: az addig igénybe vett forgalmi sávból történő kiválásra és lassí­
tásra szolgál.
■ Gyorsítósáv: a mellette lévő forgalmi sávba történő becsatlakozásra szolgál.
■ Kanyarodósáv: útkereszteződések előtt útburkolati jellel kijelölt olyan úttestrész,
amelyre a bekanyarodó járművek kötelesek a bekanyarodás megkezdése előtt
besorolni.
c) Autóbuszöböl: a menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszok és trolibu­
szok megállóhelyéül kialakított úttest-kiöblösödés, ahol megállóhelytáblát is el­
helyeztek.
d) Nyílt villamospálya: olyan villamospálya, amelynek sínéi az útburkolatba vannak
beépítve, és amelyen a vonatkozó szabályok megtartásával más járművek is köz­
lekedhetnek.
e) Zárt villamospálya: olyan villamospálya, amely:
■ nincs burkolattal ellátva,
■ vagy az úttest más részeitől szegéllyel van elválasztva.
. ALAPISMERETEK

f) Útzár: a közútnak a rendőrségi ellenőrzés céljából a járművek továbbhaladását

akadályozó eszközökkel történő lezárása.
g) Kerékpárosnyom: az úttesten kerékpárt és nyilat mutató sárga színű burkolati jel­
lel kijelölt útfelület.

1.1.4. Olyan utak, amelyekre az általánostól eltérő, külön szabályok

vonatkoznak
a) Egyirányú forgalmú út: olyan út, amelyen általában egy irányban szabad közle­
kedni.
b) Osztott pályás út: olyan út, amelynek a két forgalmi irány céljára két külön útteste
van, ezeket elválaszthatja:
■ járdasziget,
■ növényzet,
■ zárt villamospálya stb.
c) Három úttestű út: amelynek középső úttestétől járdasziget vagy az úttól elkülöní-
 1. ALAPISMERETEK

tett egyéb terület választja el a két szélső úttestet. Az ilyen utakon a középső út-
' testen kétirányú, a két szélső úttesten egyirányú forgalom van (3. kép).
d) Főútvonal: jelzőtáblával főútvonalként megjelölt út.
e) Autóút: jelzőtáblával autóútként megjelölt út.
f) Autópálya: jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztott pályás út.
g) Kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt út.
h) Gyalogút:
■ jelzőtáblával gyalogútként megjelölt út;
■ olyan út, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttől
tartós fizikai akadály
vagy 2 m-nél nagyobb
távolság választja el.
i) Gyalog- és kerékpárút: jel­
zőtáblával gyalog- és ke­
rékpárúiként megjelölt út,
amelyen a gyalogos- és a
kerékpáros-forgalom ré­
szére fenntartott útfelüle­
tet burkolati jellel és eltérő
színű burkolattal is kijelöl­
hető.
j) Földút: jármű közlekedésére szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ah­
hoz hasonló anyagú (pl. zúzottkő, kavics, murva, kohósalak stb.) út, ame­
lyen legfeljebb talajszerkezetet javító beavatkozás történt, ideértve azon
földutat is, amely szilárd burkolatú úthoz való csatlakozás, illetve a vasúti
átjáró előtt legfeljebb 50 méter hosszban szilárd burkolattal rendelkezik.
k) Szilárd burkolatú út: olyan út, amelynek útteste szabályosan lerakott kő vagy
műkő, továbbá beton- vagy aszfaltburkolattal rendelkezik.

1.1.5. Egyéb, az úttal kapcsolatos fogalmak

a) Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való
■ kereszteződése,
■ egymásba torkollása,
■ elágazása.
b) Vasúti átjáró: az út és a vasúti pálya - „Vasúti átjáró kezdete” jelzőtáblákkal ha­
tárolt - szintbeni kereszteződése. Vasúti átjárónak minősül a vasúti pályával:
■ a járdának,
■ a gyalogúinak,
■ a kerékpárútnak,
■ a gyalog- és kerékpárútnak keresztezése is.
c) Biztosított vasúti átjáró: a közúti járművek forgalmát teljes sorompó; teljes so­
rompó és piros fényt adó kiegészítő berendezés vagy kiegészítő hangjelző beren­
dezés; félsorompó; félsorompóval kiegészített fénysorompó; jelzőőr szabályozza.
d) Biztosítatlan vasúti átjáró: olyan vasúti átjáró, ahol biztosítóberendezés vagy
jelzőőr nem szabályozza a közúti járművek forgalmát.
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

1.2. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak

1.2.1. Jármű: közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy
vontatott munkagépet is.
■ Gépjárművek: olyan járművek, amelyeket beépített erőgép hajt, és amelyeket
a KRESZ gépjárműnek minősít.
■ Motoros nem gépjárművek: olyan járművek, amelyeket beépített erőgép hajt,
de a KRESZ szerint nem minősülnek gépjárműnek.
■ Nem motoros járművek: olyan járművek, amelyeket nem beépített erőgép hajt.
Nem jármű: a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy
hajtott kerekes szék, a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/h
sebességnél gyorsabban haladni nem képes továbbá a gyerekkocsi és a talicska. Ezen
eszközökkel közlekedő személyek gyalogosnak minősülnek.

1.2.2. Gépjárművek
a) Gépkocsi: olyan gépjármű, melynek négy vagy több kereke van; a négykerekű mo­
torkerékpár azonban nem gépkocsi.
Idetartoznak:
■ személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben -
a vezetőülést is beleértve - legfeljebb kilenc állandó ülőhely van;
■ autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felső vezetékhez nem
kötött olyan gépkocsi, amelyben a vezetőülést is beleértve kilencnél több ál­
landó ülőhely van;
■ trolibusz: elektromos felső vezetékhez kötött gépkocsi;
■ vontató: pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli gépkocsi;
■ nyerges vontató: olyan vontató, amely a rajta lévő nyeregszerkezet útján a
vontatott félpótkocsi tömegének jelentős részét átveszi;
■ tehergépkocsi: a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt, a vontatót és a
nyerges vontatót kivéve minden gépkocsi (pl. dömper, darus kocsi stb.),
■ nehéz tehergépkocsi: tehergépkocsi, vontató, valamint e járművekből és pót­
. ALAPISMERETEK

kocsiból álló járműszerelvény, amelyek megengedett legnagyobb össztömege

a 7,5 tonnát meghaladja.
b) Motorkerékpárok
■ Kétkerekű motorkerékpár: a külön jogszabályban L3e járműkategóriába so­
rolt kétkerekű oldalkocsi nélküli.
■ Oldalkocsis motorkerékpár: L4e járműkategóriába sorolt oldalkocsival ren­
delkező jármű.
■ Motoros tricikli: a külön jogszabályban L5e járműkategóriába sorolt három­
kerekű.
■ Quad: a külön jogszabályban L7e járműkategóriába sorolt négykerekű mo­
torkerékpár, amely nyitott utasterű, kormányművé nem áttételes és a motor-
kerékpárok esetében szokásos kezelőszervekkel van felszerelve.
 1. ALAPISMERETEK

1.2.3. Gépjárműnek nem minősülő motoros jármű

a) Mezőgazdasági vontató: kerekes vagy lánctalpas kialakítású, legalább két tengellyel
rendelkező, pótkocsi vontatására és/vagy mezőgazdasági, erdészeti feladatú
berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas,
25 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes jármű, mely teher- és személy-
szállításra is alkalmas lehet.
b) Lassú jármű: olyan jármű, amelyet
■ beépített erőgép hajt,
■ sík úton önerejéből 25 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes.
c) Segédmotoros kerékpár: a külön jogszabályban
■ L le járműkategóriába sorolt kétkerekű,
■ L2e járműkategóriába sorolt háromkerekű jármű, továbbá az
■ L6e járműkategóriába sorolt quad és mopedautó.
d) Mopedautó: a külön jogszabályban L6e járműkategóriába sorolt könnyű négyke­
rekű segédmotoros kerékpár, amely zárt utasterű, több személy szállítására ki­
alakított, kormánykerékkel és a gépkocsikban szokásos kezelőszervekkel van fel­
szerelve.
e) Villamos: olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt
sínpályán való közlekedésre szolgál.
f) Kerti traktor: olyan lassú jármű, amely
■ egytengelyes motoros részből és a hozzá kapcsolt pótkocsiból áll,
■ sík úton 15 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes.

1.2.4. Nem motoros járművek

a) Pótkocsi: olyan jármű, amely
■ gépjárművel,
■ mezőgazdasági vontatóval,
■ lassú járművel való vontatásra készült.
A pótkocsi lehet:
■ könnyű pótkocsi: amelynek megengedett legnagyobb össztömege legfeljebb 750 kg;
■ nehéz pótkocsi: amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot
meghaladja;
■ félpótkocsi: amely a vontató nyeregszerkezetére támaszkodik úgy, hogy
tömegerejének jelentős részét a vontató veszi át.
b) Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt leg­
feljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó
személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására
alkalmas berendezés helyezhető el.
c) Kézikocsi: olyan két- vagy többkerekű jármű, amelyet a vezető személy húz, illetve tol.
d) Állati erővel vont jármű: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet a vezető által
irányított állat(ok) mozgat(nak).
 1. A L A P ISM E R E T E K
w

K Ö ZLEK ED É SI ISM E R E T E K
JÁRMŰVEK FELOSZTÁSA

JÁRMŰ NEM JÁRMŰ

GÉPJÁRMŰNEK
GÉPJÁRMŰ NEM MOTOROS
NEM MINŐSÜLŐ
JÁRMŰ
MOTOROS JÁRMŰ
G ÉPK O CSI M O TORKERÉKPÁR

- személygép­ - kétkerekű - mezőgazdasági vontató -pótkocsi - gyermekkocsi

kocsi - oldalkocsis -lassú jármű - kerékpár -kerekes szék
- autóbusz - háromkerekű - kerti traktor - állati erővel vont jármű - talicska
- trolibusz - négykerekű - segédmotoros kerékpár - kézikocsi -gördeszka
-vontató (quad) - kétkerekű -szán
- nyerges vontató - háromkerekű (emberi erővel húzott)
- tehergépkocsi - könnyű négykerekű - roller
- mopedautó
-villamos

JÁRMŰSZERELVÉNY

-gépjármű 1
- mezőgazdasági vontató i" valamint a hozzá ka ácsolt pótkocsi
-lassú jármű

1. táblázat
 1. ALAPISMERETEK

1.2.5. Járművekkel kapcsolatos egyéb fogalmak

Járműszerelvény: olyan, a forgalomban egy vezetővel, egy egységként részt vevő
járműkombináció, amely:
■ gépjárműből vagy
■ mezőgazdasági vontatóból vagy
■ lassú járműből
és a hozzá kapcsolt pótkocsiból vagy egyéb vontatmányból áll.
Veszélyes anyagot szállító járm ű: olyan jármű, amelyet az elején és a hátulján elhe­
lyezett négyszögletes, keskeny, fekete szegéllyel keretezett, narancssárga színű fényvisz-
szaverő táblával jelöltek.
Saját tömeg: üzemanyaggal feltöltött és a szükséges tartozékokkal (szerszám, pót­
kerék) ellátott üres jármű tömege.
Össztömeg: a jármű saját tömegének, valamint a rajta lévő személyeknek, rakománynak
és egyéb tárgyaknak az együttes tömege.
Megengedett legnagyobb össztömeg: az illetékes hatóság által meghatározott az a tö­
meg, amelyet a jármű össztömege nem haladhat meg.
Tengelyterhelés: a jármű egy-egy tengelyén lévő kerekek által, a vízszintes talajra
ható súlyerő.
Betegszállító gépjármű: a külön jogszabály szerint ilyennek megjelölt és üzemel­
tetett jármű.
Gyermekbiztonsági rendszer:
■ Integrált gyermekbiztonsági rendszer: hevederek vagy hajlékony elemek kombi­
nációja, biztonsági csattal, beállító eszközökkel, tartozékkal és egyes esetekben
kiegészítő székkel és/vagy ütközésvédelemmel együtt, amit a saját beépített he­
vederrel vagy hevederekkel rögzítenek.
■ Nem integrált gyermekbiztonsági rendszer: részleges biztonsági rendszer, amely
a felnőttek számára szolgáló biztonsági övvel együtt használva - amely körbe­
veszi a gyermek testét, vagy biztonságosan rögzíti azt a szerkezetet, amelyben a
gyermeket elhelyezik - teljes gyermekbiztonsági rendszert képez.
Iskolabusz: kizárólag gyermekek, tanulók, felnőtt kísérő melletti szállítására rendsze­
resített autóbusz, amely a közoktatási intézmény munkarendjéhez igazodóan közlekedik.

. ALAPISM ERETEK
Gyermekeket szállító autóbusz: iskolabusznak nem minősülő, kizárólag gyermekek, ta­
nulók és felnőtt kísérőjük szállítására igénybe vett - nem menetrend szerint közlekedő - au­
tóbusz, amelyet „Gyermekszállítás” táblával, továbbá „Gyermekszállítás” felirattal jelöltek.
Mezőgazdasági erőgép és vontatmánya: a meghatározott össztömeget, tengely-
terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló miniszteri rendeletben
meghatározott járművek.
Gépkocsik kategóriák szerinti csoportosítása:
■ M l - személygépkocsik,
■ M2 - legfeljebb 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok,
■ M3 - több mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok,
■ NI - legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és
vontatók
■ N2 - több mint 3,5 t, de legfeljebb 121 megengedett legnagyobb össztömegű te­
hergépkocsik és vontatók,
■ N3 - több mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és
vontatók.
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok kategóriák szerinti besorolása:

Lle. Kétkerekű segédmotoros kerékpár, melynek a
■ tervezési sebessége 45 km/h,
■ belső égésű motor esetében a hengerűrtartalma legfeljebb 50 cm3,
■ elektromos motor esetében a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény 4 kW.
L2e. Háromkerekű segédmotoros kerékpár, melynek a
■ tervezési sebessége 45 km/h,
■ szikragyújtású motor esetében 50 cm3,
■ egyéb belső égésű motor esetében a legnagyobb hasznos teljesítmény 4 kW,
■ elektromos motor esetében a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény 4 kW.
L3e. Kétkerekű motorkerékpár, amennyiben
■ 50 cm3-nél nagyobb belső égésű motorral van ellátva, és/vagy
■ a tervezési sebessége nagyobb mint 45 km/h.
L4e. Oldalkocsis motorkerékpár, amennyiben
■ 50 cm3-nél nagyobb belső égésű motorral van ellátva, és/vagy
■ a tervezési sebessége nagyobb mint 45 km/h.
L5e. Háromkerekű motorkerékpár, amennyiben
■ három szimmetrikus elrendezésű kerékkel rendelkező jármű,
■ 50 cm3-nél nagyobb belső égésű motorral van ellátva, és/vagy
■ a tervezési sebessége nagyobb mint 45 km/h.
L6e. Könnyű négykerekű motorkerékpár (quad vagy mopedautó), amelynek
■ terheletlen tömege 350 kg (elektromos járműveknél nem számítva az akkumu­
látor tömegét),
■ tervezési sebessége legfeljebb 45 km/h,
■ szikragyújtású motor esetében 50 cm3,
■ egyéb belső égésű motor esetében a legnagyobb hasznos teljesítmény 4 kW,
■ elektromos motor esetében a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény
4 kW.
L7e. Négykerekű motorkerékpár (quad), melynek
■ terheletlen tömege legfeljebb 400 kg, teherszállításra kialakított járműveknél
550 kg, (elektromos járműveknél nem számítva az akkumulátor tömegét),
. ALAPISM ERETEK

■ legnagyobb hasznos teljesítménye legfeljebb 15 kW,

■ 50 cm3-nél nagyobb belső égésű motorral van ellátva, és/vagy
■ a tervezési sebessége nagyobb mint 45 km/h.
A jármű kategóriájának megfelelő besorolását a forgalmi engedélyben minden esetben
feltüntetik.

1.3. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak

1. 3. 1. V e z e tő
a) A vezető:
■ az a személy, aki az úton járművet vezet vagy állatot hajt.
■ A gépkocsivezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során vezetőnek
az oktató minősül.
■ A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minősül vezető­
nek.
 1. ALAPISMERETEK

b) Elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben.

'■ Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem
kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására.
■ Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadá­
lyozhatja és nem zavarhatja áthaladásában.
cjElőzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti el­
haladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sá­
vokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása
nem minősül előzésnek. qr ib
djKikerülés:
■ Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott lévő egyéb
akadály melletti elhaladás.
Ugyancsak kikerülés:
■ az álló vagy a haladó gyalogos,
■ a gyalogosok zárt csoportja,
■ a hajtott, vezetett, lovagolt állat mellett járművel való elhaladás. QR 2B
e) Megállás: járművel a be- és kiszálláshoz vagy a folyamatos fel- és lerakodáshoz
szükséges ideig, illetőleg, ha a vezető járművénél marad, egyéb okból legfeljebb
5 percig történő egy helyben tartózkodás.
f) Várakozás: a járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egy helyben tartóz­
kodás.
g) Lakott terület: a lakott terület kezdetét és végét jelző táblák közé eső terület.
h) Éjszaka: az esti szürkület kezdetétől a reggeli szürkület megszűnéséig terjedő
időszak.
i) Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhősödés, köd, eső,
hóesés, porfelhő vagy más ok miatt előállt jelentősebb korlátozottsága.
j) Veszélyeztetés: ha valaki a közlekedés más résztvevőjét kár, baleset bekövetkezé­
sének, a személy- és vagyonbiztonság sérelmének a lehetőségébe sodorja.
k) Akadályozás: ha valaki a közlekedés más résztvevőjét a szándéka szerinti mene­
tében, mozgásában, továbbjutásában gátolja, hátráltatja, a célzottól eltérő közle­
kedési magatartásra (pl. fékezésre vagy irányváltoztatásra) kényszeríti.

ALAPISMERETEK
l) Zavarás: olyan magatartás, amellyel valaki más közlekedését nehezíti, a közle­
kedés más résztvevőjét megijeszti, neki kényelmetlenséget vagy kellemetlensé­
get okoz, magatartásával figyelmét elvonja vagy indokolatlanul leköti (pl. zavar
az a járművezető, aki forgalmi előny szerzése érdekében a távolsági fényszórót
indokolatlanul használja, vagy indokolatlan esetben hangjelzést ad).
m) Mobil rádiótelefon: a közcélú mobil rádiótelefon-szolgáltatás igénybevételére
alkalmas készülék.
n) Gyermekbiztonsági rendszer: testsúly szerinti csoportba sorolása a benne elhe­
lyezkedő gyermek testsúlya szerint:
0. csoport: 10 kg testsúly alatt, I. csoport: 9-18 kg testsúlyig,
0+. csoport: 13 kg testsúly alatt, II. csoport: 15-25 kg testsúlyig,
III. csoport: 22-36 kg testsúlyig.
- csoportba sorolás nélkül: a gyártó által meghatározott és a gyermekbiztonsági
rendszeren feltüntetett mérettartomány és megengedett legnagyobb testsúly.
o) Fényvisszaverő mellény (ruházat): az MSZ EN 471:2003 számú szabványban
meghatározott követelményeknek megfelelő mellény vagy ruházat.
d17
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

1.4. A közúti közlekedésben részt vevők kötelességei

Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles:
■ a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatko­
zó jogszabályi rendelkezéseket megtartani (ez a közúti forgalom biztonságos és
zavartalan lebonyolításának alapvető feltétele);
■ a közúti jelzések rendelkezéseinek, valamint a forgalom irányítására jogosultak
(rendőr, katonai forgalomirányító, jelzőőr) utasításainak eleget tenni, de utasítást
adó jogkört gyakorolhat a tűzoltó, vámőr, a közlekedési hatóság ellenőre is;
■ úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat
közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon.
A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használ­
hat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője me­
net közben - ideértve a forgalmi okból történő megállást is - kézben tartott mobil rádió-
telefont nem használhat.
A b iz a lm i elv:
A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A bizton­
ságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat minden­
ki megtartsa és számíthasson arra, hogy azt mások is megtartják. Emellett szükséges az
is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.
Kivételek:
■ Senki sem bízhat abban, hogy a szabályokat mások is megtartják, ha a szabály­
szegés ténye kellő időben felismerhető. Ilyenkor a szabályosan közlekedő jármű
vezetője köteles minden tőle telhetőt megtenni a veszélyhelyzet megszüntetésé­
re, a baleset elhárítására. (Ez nem minden esetben jelent intenzív fékezést; oly­
kor megfelelő kormányzási manőverrel vagy esetenként a jármű gyorsításával
csökkenthetjük a veszélyhelyzetet.)
■ Nem hivatkozhat más közlekedő szabálytalanságára az, aki maga is szabályta­
lanul közlekedik.
■ Nem szabad biztosan számítani arra, hogy a közlekedés szabályait olyan szemé­
lyek is megtartják, akiktől a szabályos magatartás koruk, testi fogyatékosságuk
vagy más ok miatt feltehetően nem várható el.
. ALAPISMERETEK

Tilos a közúti közlekedés hatósági ellenőrzését

■ megakadályozni,
■ megzavarni, valamint
■ az ellenőrzés eredményét befolyásolni.
Az ellenőrzést előre jelző eszközök használata azonban nem tilos.

1.5. A járművezetés személyi feltételei

Járművet az vezethet, aki:
■ a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel
rendelkezik, és a jármű vezetésétől nincs eltiltva;
■ a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van;
■ a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében
nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.
 1. ALAPISMERETEK

A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem
engedheti át olyan személynek, aki a fent említett feltételeknek nem felel meg.
Az érvényes vezetői engedélyt a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania.
A szeszesital fogyasztására vonatkozó tilalom nem vonatkozik a kerékpárosra.

1.6. Jogszabályban meghatározott vezetői engedélyek

Járművezetésre jogosító okmányok:
■ a vezetői engedély (nemzetközi és nemzeti kategóriák),
■ a nemzetközi vezetői engedély.

1.6.1. Vezetői engedély

A vezetői engedély különböző kategóriákba és kombinált kategóriákba sorolt járm ű­
vek vezetésére jogosít.
A 2. táblázat tartalmazza a motorkerékpár vezetésére jogosító kategóriát és az ezek
megszerzéséhez szükséges feltételeket, valamint még egyéb járművek vezethetők akkor is,
ha az orvosi alkalmasság már lejárt.
A 3. táblázat tartalmazza a gépkocsik vezetésére (kivéve a trolibusz) jogosító
kategóriákat, valamint egyéb járművek vezethetőségét akkor is, ha az orvosi alkalmas­
ság már lejárt.
A 4. táblázat tartalmazza a kombinált kategóriákat, valamint egyéb járművek vezet­
hetőségét akkor is, ha az orvosi alkalmasság már lejárt.
Az 5. táblázat tartalmazza azokat a jármű-kategóriákat, amelyek kizárólag Magyar-
ország területére érvényesek, külföldön történő vezetésre nem jogosítanak.
A vezetői engedély a megszerzéstől számított 2 éven belül kezdő vezetői engedélynek
minősül. Ezen időtartam alatt:
■ bármely „A” kategória és „B l” kategória esetében utas nem szállítható,
■ bármely „B”, „C”, „D” kategória, valamint „Cl, „D l” alkategória esetében pót­
kocsi nem vontatható.
A kezdő vezetői engedélyre vonatkozó előírások a nemzeti kategóriákra nem
érvényesek.
A vezetői engedély „AM” kategória esetében 16 éves korig, a „B” kategória eseté­
ben 18 éves korig, a nemzeti kategóriára érvényes vezetői engedély pedig kortól függet­

. ALAPISMERETEK
lenül csakis kizárólag belföldön történő járművezetésre jogosít.
Az „A” kategóriájú vezetői engedély az „A l”, „A2” kategóriákra, a „B” kategóriájú
vezetői engedély a „B l” kategóriára, a „C” kategóriájú vezetői engedély „C l” kategóriá­
ra, „D” kategóriájú vezetői engedély „D l” kategóriára is érvényes.
A „T”, „K”, „AM” járműkategóriák egészségi alkalmassági vizsgálat nélkül is meg­
szerezhetők. Ezen kategóriára jogosító okmányok a kiállítást követő tíz évig érvénye­
sek.
 1. ALAPISMERETEK
w

K Ö Z L E K E D É SI ISM E R E T E K
NEMZETKÖZI KATEGÓRIÁK
Vezetési jogosultság m otorkerékpár-kategória esetében

„A ” k o rlá to zá ssa l „A ” k o rlá to zá s

„AM ” bejegyzéssel** „A i” b ejeg y zéssel „A 2” ** „Bt” b ejeg y z ésse l **
b ejegyzéssel* n élk ü l b ejeg y zéssel
14 éves k ortól 16 év es k o rtó l 18 év es k o rtó l 16 éves k ortól
18 év es k o rtó l 24 éves k o rtó l

- K é tk e r e k ű s e g é d -
m o to r o s k erék p á r,
(E le )
- három kerek ű seg éd -
m o to r o s k erék p á r,
(L 2 e )
- kön nyű négykerek ű
m o to rk er é k p á r ,
(L 6 e )
v e z e t é s é r e jo g o sít.
L e g fe lje b b 125 c m 3-
e s, 11 k W te lje s ítm é ­
n y ű m o to r k e r é k p á r
v e z e t é s é r e jo g o s ít,
a h o l a te lje s ítm é n y /
t ö m e g arán ya a
0,1 k W /k g -o t n e m
h a la d ja m e g , to v á b b á
o ly a n m o to r o s tricik ­
li is v e z e t h e t ő v ele,
a m e ly n e k te lje s ítm é ­
n y e a 15 k W -o t n e m
h a la d ja m e g .
M o to r k e r é k ­
pár v e ze tésér e
jo g o s ít, le g ­
fe lje b b 25 k W
te lje s ítm é n y ig , d e
0,16 k W /k g te l-
j e s ítm é n y /tö m e g
a rá n y é r té k e t
n e m h a la d h a tja
m eg.
M o to r k e r é k p á r
v e z e t é s é r e jo g o s ít,
le g fe lje b b 35 k W
te lje s ítm é n y ig , d e
0,2 k W /k g te lje -
s ítm é n y /tö m e g
ará n y é r té k e t n e m
h a la d h a tja m e g , é s
a m e ly e t n e m k é tsz e r
a k k o ra te lje sítm é n y ű
já r m ű b ő l a la k íto tta k
át.
O ly a n m o to r k e ­
r ék p á r v e z e t é s é r e
jo g o s ít, a m e ly n e m
ta r to z ik a z „ A l ” ,
„ A 2 ”, „ A ” k o r lá to ­
z o t t k a te g ó r iá b a .
T o v á b b á o ly a n
m o to r o s tricik li is
v e z e t h e t ő , a m e ly
te lje s ítm é n y e a
15 k W -o t m e g h a ­
lad ja.
N é g y k e r e k ű m o to r k e r é k ­
p á r o k v e z e t é s é r e jo g o s ít,
( L 7 e ) a m e ly e k te r h e le tle n
t ö m e g e n e m h a la d ja m e g
a 4 0 0 k g -o t, (á r u sz á llító
já r m ű e s e t é n az 5 50 k g-
o t ) e le k tr o m o s já r m ű v ek
e s e t é b e n a z a k k u m u lá to r
t ö m e g é t n e m sz á m ítv a ,
é s a m e ly n e k le g n a g y o b b
h a s z n o s te lje s ítm é n y e n e m
h a la d ja m e g a 15 k W -o t.

E G Y É B JÁ R M Ű V E K V E Z E T É S E :

- L a ss ú já r m ű é s p ó tk o c s ija ,
- kerti trak tor,
- s e g é d m o t o r o s k e r ék p á r (id e é r tv e a „ m o p e d a u t ó t ” is)
- á lla ti e r ő v e l v o n t já rm ű .

2. táblázat

* E k a te g ó r ia k é p z é s é n e k m e g s z ű n é s i id ő p o n tja 2013. ja n u á r 18.

** E k a te g ó r ia k é p z é s é n e k k e z d é s i id ő p o n tja 2013. ja n u á r 19.
 N E M Z E T K Ö Z I K A T E G Ó R IÁ K
Vezetési jogosultság gépkocsik esetében

„C” bejegyzéssel „Dl” bejegyzéssel „D” bejegyzéssel

„B” bejegyzéssel „Cl” bejegyzéssel 18 éves kortól 21 éves kortól
18 éves kortól
17 éves kortól (külföldön 18 éves kortól) 18 éves kortól (külföldön 21 éves kortól) (külföldön 21 éves kortól) (külföldön 24 éves kortól)
O ly a n g é p k o c s i v e z e t é s é r e j o g o s ít, a m e ly O ly a n g é p k o c si O ly a n g é p k o c si O ly a n g é p k o c si O ly a n g é p k o c si
a ) 3 5 0 0 k g -o t m e g n e m h a la d ó m e g e n g e ­ v e z e té s é r e jo g o sít, v e z e t é s é r e jo g o s ít, a m e ly v e z e t é s é r e jo g o sít, a m e ly v e z e t é s é r e jo g o s ít, a m e ly
d e tt le g n a g y o b b ö s s z tö m e g ű , a v e z e tő n a m e ly n e m a n e m a „ D l ” vagy „ D ” a v e z e t ő n k ívü l 16 u ta s a v e z e t ő n k ív ü l tö b b
k ívü l le g fe lje b b n y o lc u ta s sz á llítá sá r a „ D l ” vagy „ D ” k a te g ó r iá b a ta rtozik . sz á llítá sá r a te r v e z e tt é s m in t 8 u ta s sz á llítá sá r a
te r v e z e tt é s g y á rto tt; k a te g ó r iá b a 3500 k g -o t m e g h a la d ó , g y á r to tt, h o s sz a a 8 m -t te r v e z e tt é s g y á rto tt.
b ) az a ) p o n t s z e r in ti g é p k o c s ib ó l é s ta rto zik . m e g e n g e d e t t leg n a g y o b b n e m h a la d ja m eg . E g y k ö n n y ű p ó tk o c s i is
7 50 k g m e g e n g e d e t t le g n a g y o b b 3500 k g -o t ö s s z tö m e g ű , é s a E g y k ö n n y ű p ó tk o c si is v o n ta th a tó v ele.
ö s s z t ö m e g e t m e g n e m h a la d ó (k ö n n y ű ) m e g h a la d ó , d e v e z e tő n k ívü l leg fe lje b b v o n ta th a tó vele.
p ó tk o c s ib ó l á lló já r m ű sz er e lv é n y . E jár­ le g fe lje b b 7500 kg 8 u ta s sz á m á ra te rv e ze tt
m ű s z e r e lv é n y m e g e n g e d e t t leg n a g y o b b m e g en g ed ett é s g y á rtott.
e g y ü tte s ö s s z t ö m e g e le g fe lje b b 4 2 5 0 kg; leg n a g y o b b E g y k ö n n y ű p ó tk o c s i is
c ) a z a ) p o n t sz e r in ti g é p k o c s ib ó l é s 750 kg ö s s z tö m e g ű , é s v o n ta th a tó vele.
m e g e n g e d e t t le g n a g y o b b ö s s z t ö m e g e t a v e z e tő n k ívü l
m e g h a la d ó ( n e h é z ) p ó tk o c s ib ó l á lló jár­ le g fe lje b b 8 u ta s
m ű sze re lv én y , fe lté v e , h o g y a p ó tk o c s i sz á m á ra te r v e z e tt
m e g e n g e d e t t le g n a g y o b b ö s s z t ö m e g e é s g y á r to tt.

. A L A P IS M E R E T E K
n e m h a la d ja m e g a v o n ta tó já r m ű saját E gy könnyű
tö m e g é t . E já r m ű sz e r e lv é n y m e g e n g e ­ p ó tk o c s i is
d e tt le g n a g y o b b e g y ü tte s ö s s z t ö m e g e v o n ta th a tó vele.
le g fe lje b b 3 5 0 0 kg.

E G Y É B JÁ R M Ű V E K V E Z E T É S E :
M e z ő g a z d a s á g i v o n ta tó é s k ö n n y ű p ó tk o c s ija - la s s ú já r m ű é s p ó tk o c s ija - k e r ti tr a k to r
s e g é d m o t o r o s k e r é k p á r ( id e é r t v e a „ m o p e d a u t ó t ” is) - á lla ti e r ő v e l v o n t já r m ű .

3. táblázat

1. ALAPISMERETEK
1. ALAPISMERETEK

K Ö ZLEK ED É SI ISM E R E T E K
NEMZETKÖZI KATEGÓRIÁK
Vezetési jogosultság kombinált kategóriák esetében

„D1E” bejegyzéssel „DE” bejegyzéssel „CE” bejegyzéssel

„BE” bejegyzéssel „C1E” bejegyzéssel
18 éves kortól 21 éves kortól 18 éves kortól
18 éves kortól 18 éves kortól
(külföldön 21 éves kortól) (külföldön 24 éves kortól) (külföldön 21 éves kortól)

„ B ” k a te g ó r iá b a
ta r to z ó v o n ta tó
já r m ű é s p ó tk o c si
v a g y fé lp ó tk o c si
o ly a n sz e re lv é n y e k ,
a m e ly b e n a p ó tk o c s i
v a g y fé lp ó tk o c si
m e g e n g e d e tt
le g n a g y o b b ö s s z t ö m e g e
a 3 5 0 0 k g -o t n e m
h a la d ja m e g .
„ D l ” k a te g ó r iá b a
ta r to z ó g é p já r m ű b ő l
é s n e h é z p ó tk o c s ib ó l
á lló já r m ű sz e r e lv é n y
v e z e té s é r e jo g o sít.
„ D ” k a te g ó r iá b a
ta r to z ó g é p já r m ű b ő l
é s n e h é z p ó tk o c s ib ó l
á lló já r m ű sz er e lv é n y
v e z e té s é r e jo g o sít.
O ly a n „ C l ” k a te g ó r iá s „ C ” k a te g ó r iá b a
já r m ű b ő l é s n e h é z so r o lt g é p já r m ű b ő l
p ó tk o c s ib ó l á lló é s n e h é z p ó tk o c s ib ó l
já r m ű sz e r e lv é n y á lló já r m ű sz e r e lv é n y
v e z e t é s é r e jo g o sít, v e z e t é s é r e jo g o sít.
a m e ly n e k a
m e g e n g e d e t t leg n a g y o b b
ö s s z t ö m e g e a 12 0 0 0 k g-
o t n e m h a la d ja m eg .

E G Y É B JÁ R M Ű V E K V E Z E T É S E : E G Y É B JÁ R M Ű V E K V E Z E T É S E :

- M e z ő g a z d a sá g i v o n ta tó é s e g y p ó tk o csija , - M e z ő g a z d a s á g i v o n ta tó é s k é t n e h é z p ó tk o c s ija ,

- la ssú já r m ű é s p ó tk o csija , - la ssú já r m ű é s p ó tk o csija ,

- k erti trak tor,
- k erti traktor,
- s e g é d m o t o r o s k e r ék p á r (id e é r tv e a „ m o p e d a u tó t”
- s e g é d m o t o r o s k erék p á r (id e é r tv e a „ m o p e d a u tó t” is),
is),
- á lla ti e r ő v e l v o n t já rm ű . - á lla ti e r ő v e l v o n t já rm ű .
4. táblázat
 Vezetési jogosultság nemzeti kategóriák esetében

i•
„V” kategória „TR” kategória „T” kategória „K” kategória „M” kategória*
20 éves kortól 20 éves kortól 16 éves kortól 16 éves kortól 14 éves kortól

T rolibu sz v eze tésér e M ező g a zd a sá g i vo n ta tó K erti traktor v eze tésér e S e g é d m o to r o s

jogosít. v e z e té sé r e jogosít, é s jogosít. k erék p ár (id e ér tv e
k ét n e h é z p ó tk ocsi is a „ m o p e d a u tó t” is)
v o n ta th a tó vele. v e z e té s é r e jo g o sít.

E g y éb járm ű vek E gy éb járm ű vek E g y éb járm ű vek E g y éb járm ű vek

v ezetése: vezetése: v ezetése: v ezetése: E g y éb járm ű vek v e z e ­
- kerti traktor, - m ező g a zd a sá g i - lassú járm ű és - állati erő v el v o n ta to tt tése:
- állati erő v el vo n ta tó é s kön n yű p ótk ocsi, járm ű. - kerti traktor (16 év es
v o n ta to tt járm ű. pótk ocsija, - kerti traktor, kor b e tö lté s e u tá n ),
- se g é d m o to ro s - állati erő v el v o n ta to tt - állati e rő v el v o n ta to tt
kerékpár, járm ű. járm ű.

- lassú járm ű é s p ó tk ocsi
- kerti traktor,
- állati erővel von tatott
járm ű.
. A L A P IS M E R E T E K
- se g é d m o to ro s
kerék p ár (id e értve a
„ m o p e d a u tó t” is)

5. táblázat

* E k a teg ó ria k é p z é s é n e k m e g szű n é si id ő p o n tja 2013. január 18.

1. ALAPISMERETEK
KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

A kártya formátumú vezetői engedély tartalmi elemei

Első oldal:
MAGYARORSZÁG

1. Családi név VEZETŐI ENC.JEDÉCY

1.K0
2. Utónév
3. Születési idő, hely 2. KÁROLY
3 . Í S ftf m 22 PÜ SPÖ K LA D Á N Y
4 a) Kibocsátási dátum 4 { a). 2018 0 8 .3 0 . 4 (c ). BELÜGYMINISZTÉRIUM
4 (b ). 2
4 b) Érvényességi idő 5. >jy. a033i
4 c) Kibocsátó hatóság 7.

5. Sorszám
6. Fénykép 9.

7. Aláírás
9. Érvényességi kategóriák
r " »■ l _ '»■ »■ 12.
Hátsó oldal: AM 1 2 .0 5 .7 9 .
2 7 .0 6 .9 5 .
1 2 .0 3 .2 3 .
1 2 .0 3 .2 3 . 102
A1 A
A2 ...... '2 7 .0 6 .9 5 . 1 2 .0 3 .2 3 . 102
tÁ- ÁiSamp HUN 2 6 .0 8 .9 6 . 1 2 .0 3 .2 3 . 102
A. » .
9. Érvényességi kategóriák B1 P *
B
1 2 .0 5 .7 9 .
1 2 .0 5 .7 9 .
'1 2 .0 3 .2 3 .
1 2 .0 3 .2 3 .
102
102

10. Vizsga időpontja r C1 9 *

C S S ,
0 2 . 0 6 .8 1 .
0 2 .0 6 .8 1 .
1 2 .0 3 .2 3 .
1 2 . 0 3 .2 3 .
102
102

11. Kategória érvényessége püi ¥ 3

D
0 7 . 0 7 .9 5 .
0 7 . 0 7 .9 5 .
1 2 .0 3 .2 3 .
1 2 . 0 3 .2 3 .
102
|102

12. Korlátozás kódja L B É .f a e t

K je S S B ?
2 7 . 0 6 .9 5 .
2 7 . 0 6 .9 5 .
1 2 . 0 3 .2 3 .
1 2 . 0 3 .2 3 .
102
102
1 2 . 0 3 .2 3 . |102
13. Külföldi hatóságok bejegyzései CE f-fP a,
Dl é * *
2 7 .0 6 .9 5 .
07.07.95.
S S S Í i U j 0 7 1 5 7 .9 5 7 T 2 . 3 5 7 3 7 102
részére fenntartott hely
UU180331 T
k
2 T 0 Ó .9 5 . 1 2 .0 3 .2 3 .
1 2 .0 5 .7 9 . 1 2 . 0 3 .2 3 . 186
14. Egyéb információk részére
fenntartott hely

1.6.2. Nemzetközi vezetői engedély

Amennyiben nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az érvényes magyar
vezetői engedély valamely külföldi államban járművezetésre nem jogosít, a közlekedési­
igazgatási hatóság kérelemre nemzetközi vezetői engedélyt ad ki.
„B” kategóriára érvényes nemzetközi vezetői engedély a gépjárművezető részére,
18. életévének betöltését követően adható ki.
Nemzetközi vezetői engedélyt az érvényes vezetői engedély adatai alapján lehet
kiállítani.
A nemzetközi vezetői engedély érvényességi ideje a vezetői engedélyben feltüntetett
egészségi érvényességi idő, de legfeljebb a nemzetközi vezetői engedély kiállításának
napjától számított három év.
A nemzetközi vezetői engedély csak magyar vezetői engedéllyel együtt érvényes.
A nemzeti kategóriákra nemzetközi vezetői engedély nem érvényesíthető.
A vezető köteles:
■ a vezetői engedélybe bejegyzett korlátozásokat, illetőleg a számára előírt felté­
teleket megtartani,
■ nevének megváltoztatását a rendőrhatóságnál 8 napon belül bejelenteni,
■ a jogosító okmányt vezetés közben magánál tartani.
 1. ALAPISMERETEK

A gépkocsi vezetése során a vezetőnek több iratot kell magánál tartania, amelyre a
rendőrhatósági ellenőrzés, ill. baleset kapcsán lehet szükség:
■ személyi igazolvány,
■ érvényes vezetői engedély,
■ a jármű forgalmi engedélye (járműszerelvény esetén a pótkocsié is),
■ a kötelező felelősségbiztosítást igazoló kötvény vagy befizetési nyugta.

1.7 A járművek közlekedésben való részvételének feltételei

A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni:
■ amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye van;
■ a járműre külön jogszabályban meghatározott számú, típusú és elhelyezésű ha­
tósági jelzés(ek) (rendszámtábla[ákj) van(nak) felszerelve;
■ amely a jogszabályban meghatározott műszaki, biztonsági és környezetvédelmi
feltételeknek megfelel;
■ amely az utat és tartozékait nem rongálja és azok környezetét nem szennyezi;
■ amelyen jogosulatlanul CD jelzésű matricát nem helyeztek el,
■ amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjármű-
felelősség-biztosítási fedezet fennáll.
A hatósági jelzés(eke)t (rendszámtábla(ka)t) a járművön a felszerelésére kijelölt he­
lyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulat­
lanul eltávolítani tilos.
A gépjárműveknek - kivéve a trolibuszt -, a mezőgazdasági vontatónak, valamint
ezek pótkocsijainak
■ hatósági engedélye: a forgalmi engedély,
■ hatósági jelzése: a rendszámtábla.
Kiadásához az ügyfélnek igazolnia kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzését
és a jármű műszaki alkalmasságát.
A forgalmi engedély a benne feltüntetett időpontig érvényes.
A lassú járműnek és pótkocsijának
■ hatósági engedélye: az igazolólap,
■ hatósági jelzése: a rendszámtábla.
A kerti traktorok akkor is részt vehetnek a forgalomban, ha nincs hatósági jelzésük.
A két- és háromkerekű segédmotorok hatósági jelzése a jármű vázába vagy adattáb­
lájába beütött CM betű és a hajtómotor cm3-ben meghatározott hengerűrtartalmát jel­
ző szám.
A négykerekű segédmotoros kerékpár (quad vagy mopedautó)
■ hatósági engedélye: az igazolólap,
■ hatósági jelzése: az „E” típusú rendszámtábla.
A vezető mielőtt a járművel a telephelyről (így különösen a garázsból) elindul, köte­
les a forgalombiztonság szempontjából különösen jelentős járműberendezések, alkatré­
szek, tartozékok üzembiztos, az előírásoknak megfelelő állapotát, működését, az adott
körülmények között indokolt módon ellenőrizni. Ezek a berendezések:
■ a kormányberendezés,
■ a fékberendezés,
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

■ a gumiabroncsok,
■ a járműre kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések,
■ valamint a hatósági jelzés(ek) (rendszámtábla[ákj) meglétét, állapotát.

Ha a jármű a 1.7. pontban leírtaknak nem felel meg:

■ az üzembentartó nem engedheti meg, hogy a vezető a járművel elinduljon, te­
hát az elindulást köteles megakadályozni;
■ a vezető a járművel nem indulhat el, és az elindulásra vonatkozó utasítás végre­
hajtását köteles megtagadni.
A külföldre távozó magyar rendszámú járművet államjelzéssel kell ellátni. Jele: „H”.
A Magyar Köztársaság területén csak olyan külföldi rendszámú gépjármű közleked­
het, amelyet a rendszámot kiadó állam jelzésével elláttak.
Rendkívüli időjárás, természeti körülmények (havazás, jegesedés, árvíz stb.) esetén
a közúti járműveknek a Magyar Köztársaság területén történő beléptetése külön jogsza­
bály alapján feltételhez kötött vagy korlátozható.

1.8. A közlekedésben való részvétel külön feltételei

■ A fém kapaszkodókörmökkel vagy vezetőélekkel felszerelt kerekű járművel szilárd
burkolatú úton közlekedni, és vasúti átjárón áthaladni abban az esetben szabad,
ha a kapaszkodókörmöket, illetőleg a vezetőéleket védőabronccsal látták el.
■ Hóláncot csak havas, jeges úton szabad használni, maximum 50 km/h sebességgel.
■ Olyan gépjárművel, amelyet menetíró készülékkel (tachográffal) kell felszerelni,
csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a menetíró készülék üzemképes és
lezárt állapotban van, továbbá a gépjármű vezetője azt üzembe is helyezte.
■ A külön jogszabályban meghatározott M l, M2, M3, NI, N2, N3 kategóriájú gép­
kocsiban, amelynek meghatározott üléseit övvel kell felszerelni, továbbá olyan
járműben, amelynek üléseit biztonsági övvel szerelték fel, az ülésen utazó sze­
mélynek a biztonsági öv becsatolásával kell magát rögzíteni.
. ALAPISMERETEK

■ Nem kell becsatolni a biztonsági övét:

■ a hátramenetben közlekedő gépkocsi vezetőjének; 1
■ a taxi gépkocsi vezetőjének, ha taxi üzemmódban utast szállít;
■ a mentő gépkocsi betegellátó terében utazóknak, ha a becsatolás a beteg álla­
potának romlását okozhatja, a betegellátást akadályozza;
■ a lakott területen menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszban,
■ a lakott területen kívül menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszban,
ha álló utasokat is szállíthat;
■ az autóbuszban szállított 3. életévét még be nem töltött gyermeknek;
■ annak, aki külön jogszabályban meghatározott, orvos által kiál­
lított igazolással rendelkezik.
■ Az autóbusz biztonsági övvel felszerelt ülésein utazókat:
■ az ülésen elhelyezett jelzéssel (1. ábra)
m a járművezető által,
1. ábra
 1. ALAPISMERETEK

■ kalauz, idegenvezető vagy a csoport vezetőjeként kijelölt személy által, vagy

a audiovizuális eszközök (pl. videó) útján tájékoztatni kell a biztonsági övék köte­
lező használatáról.
■ A gépkocsiban vagy a mopedautóban utazó 150 cm-nél alacsonyabb gyermek -
csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású - gyermekbiztonsági
rendszerben rögzítve szállítható. A gyermekbiztonsági rendszert a jármű e cél­
ra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági öv­
höz kell a gyártó által megadott szerelési információknak megfelelően rögzíte­
ni. A jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban a jármű első üléséhez
a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot
nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták.
A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállít­
ható. A gyermeket a gyermekbiztonsági rendszerhez tartozó hevederekkel (pán­
tokkal) is rögzíteni kell.

■ A gyermeket nem kell gyermekbiztonsági rendszerben rögzíteni:

■ ha a gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére a gépkocsi a gyári kialakítása
alapján nem alkalmas (az ilyen kialakítású M l, NI, N2 és N3 kategóriájú gépko­
csiban a 3 évnél fiatalabb gyermek nem szállítható, illetve a 3. életévét már betöl­
tött és 150 cm-nél kisebb testmagasságú gyermek az első ülésen nem szállítható);
■ ha gépkocsi hátsó ülésén utazik, 3. életévét már betöltötte, legalább 135 cm ma­
gas és az üléshez beszerelt biztonsági övvel - testméretéhez igazodóan - bizton­
ságosan rögzíthető;
■ ha taxi üzemmódban használt taxi gépkocsi és a személygépkocsis személyszál­
lítást végző gépkocsi hátsó ülésén utazik;
■ ha a rendvédelmi szervek gépkocsijában vagy a mentőgépkocsi betegellátó teré­
ben utazik;
■ a menetrend szerinti, személyszállítást végző autóbuszban;
■ a nem menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszban, ha álló utasokat
is szállíthat;
■ ha 3. életévét még nem töltötte be és állva utazik az autóbuszban;

ALAPISMERETEK
■ ha külön jogszabályban meghatározott, orvos által kiállított igazolással rendel­
kezik.
■ Iskolabusszal abban az esetben szabad közlekedni, ha:
■ „Gyermekszállítás” táblával (279. ábra), és „Gyermekszállítás” felirattal megje­
lölték,
■ az ülésekhez biztonsági övét szereltek fel,
■ a 135 cm-nél alacsonyabb gyermeket gyermekbiztonsági rendszerben rögzítették,
■ a legalább 135 cm magas gyermeket biztonsági övvel rögzítették,
■ a szállított utasok ülőhellyel rendelkeznek.
■ Az orvos által kiadott biztonsági öv használatának mentességéről szó­
ló igazolásnak a következőket kell tartalmaznia:
■ A jogosított neve, születési időpontja (év, hónap, nap),
■ Az igazolás érvényessége lejártának időpontja (év, hónap, nap),

HH
€

V a la m e n n y i g é p k o c s i é s
m o p e d a u t o e l s ő ü lé s é n .
V a la m e n n y i g é p k o c s i
h á t s ó ü lé s é n .
V a la m e n n y i g é p k o c s i e l s ő ü l é ­
s é n - a z a u t ó b u s z t k iv é v e ha
n in c s b iz t o n s á g i öv.
V a la m e n n y i g é p k o c s i h á t s ó
ü l é s é n - a z a u t ó b u s z t k iv é v e
h a n in c s g y e r m e k b i z t o n s á g i
r e n d s z e r v a g y b i z t o n s á g i öv.
M e n e t r e n d s z e r i n t i s z e m é ly -
s z á llítá s t v é g z ő a u tó b u sz , h a
á l ló u t a s o k a t is s z á l l í t h a t .
A u t ó b u s z , á l ló u t a s s z á l l í t á s a
n é l k ü l.
I s k o la b u s z b a n ,
2 0 0 9 . s z e p t e m b e r 1- jé tő l.
K ö z ú ti g y e rm e k sz á llítá s
3 é v a l a tt
L é g z s á k n é l k ü l v a g y k ik a p c s o lt
lé g z s á k k a l s z á l lít h a tó g y e r m e k ­
b iz to n s á g i r e n d s z e r b e n .
C s a k g y e rm e k b iz to n s á g i
r e n d s z e rb e n s z á llíth a tó .
N em s z á llíth a tó .
N em s z á llíth a tó .
S z á llíth a tó .
S z á l l í t h a t ó , g y e r m e k ü lé s
n é l k ü l is , h a á l l v a u t a z i k .
C s a k g y e rm e k b iz to n s á g i
r e n d s z e rb e n s z á llíth a tó .
3 év f e le tt 135 c m a l a tt i
g y erm ek
C s a k g y e r m e k b iz t o n s á g i
r e n d s z e rb e n s z á llíth a tó .
C s a k g y e rm e k b iz to n s á g i
r e n d s z e rb e n s z á llíth a tó .
N em s z á llíth a tó .
S z á llíth a tó .
S z á llíth a tó .
C s a k g y e rm e k ü lé s b e n
s z á llíth a tó .
C s a k g y e r m e k b iz t o n s á g i
r e n d s z e rb e n s z á llíth a tó .
6. táblázat
L e g a lá b b 135 c m , 150 cm L e g a l á b b 150 c m m a g a s s á g ú
a l a t t i g y e rm e k g y e rm e k
C s a k g y e r m e k b iz t o n s á g i
re n d s z e rb e vagy te s tm é re th e z B e c s a to lt b i z t o n s á g i ö v v el
i g a z í t h a t ó b i z t o n s á g i ö v v el s z á llíth a tó .
s z á llíth a tó .
C s a k g y e r m e k b iz t o n s á g i
re n d s z e rb e vagy te stm é re th e z B e c s a to lt b i z t o n s á g i ö v v el
i g a z í t h a t ó b i z t o n s á g i ö v v el s z á llíth a tó .
s z á llíth a tó .
N em s z á llíth a tó . S z á llíth a tó .
S z á llíth a tó . S z á llíth a tó .
S z á llíth a tó . S z á llíth a tó .
B e c s a t o l t b i z to n s á g i ö v v el B e c s a to lt b i z t o n s á g i ö v v el
s z á llíth a tó . s z á llíth a tó .
B e c s a to lt b i z t o n s á g i ö v v e l B e c s a t o l t b iz t o n s á g i ö v v e l
s z á llíth a tó . s z á llíth a tó .
 1. ALAPISMERETEK

■ A kiállító orvos neve, névaláírása, bélyegző lenyomata,

m Az ábra szerinti jelzés:
■ A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpáron és segédmo­
toros kerékpáron utazó személynek becsatolt motorkerékpár-bukósisakot kell viselni.
Ilyen járművel csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a járművezető és az utas be­
csatolt motorkerékpár-bukósisakot visel.
■ Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki meg­
vizsgálás során az általánostól alacsonyabban állapították meg, abban az esetben szabad
közlekedni, ha a jármű hátsó oldalán a megengedett legnagyobb sebesség számértékét -
kör alakú, 15 cm átmérőjű, 2 cm széles piros szegélyű, fehér alapon 6 cm magas fekete
számjegyekkel - feltüntették.
■ Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel csak olyan pótkocsit
szabad vontatni, amelynek vontatását - a hatósági engedélybe tett bejegyzéssel - enge­
délyezték.
■ A járműre felszerelt menetíró készüléket, a jármű vezetőjének és üzemben tartó­
jának, a külön jogszabályban foglaltak szerint kell üzemeltetnie.

Teszt kérdések
Alapismeretek

. ALAPISMERETEK

HÁZI FELADAT

Családi körben kérje meg hozzátartozóit vagy barátait, mutassák meg járművük
forgalmi engedélyét, vezetői engedélyüket. Ezeken ellenőrizze le az érvényességek
időtartamát. A vezetői engedélyről állapítsa meg, mely járművek vezetésére jogosít.

•(3
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

2 . K ö z ú ti je lz é s e k
A közúti közlekedés biztonsága megköveteli, hogy a forgalmat egyértelmű előírá­
sokkal szabályozzák. Ezek megtartása minden közlekedőre érvényes. Meg nem tartásuk
minden esetben veszélyt, sok esetben balesetet idézhet elő. Tekintettel arra, hogy e
szabályozás többféle módon történik, tudnunk kell, éppen melyik is van érvényben.
Előfordul, hogy a közlekedők egyszerre több utasítást kapnak, amelyek egymással
ellentétesek. Ilyen esetben azt kell figyelembe vennünk, amelyik a logikai értékrendet
tekintve felette áll a másiknak.
Ez a logikai értékrend az erősebb jelzéstől a gyengébb felé haladva a következő:
1 . a rendőr karjelzései,
2 . a forgalomirányító fényjelző készülék és a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések,
3. a közúti jelzőtáblák és útburkolati jelek,
4. a forgalmi szabályok.
így például, ha útkereszteződésben a forgalmat rendőr irányítja és szabad utat
jelez, akkor is tovább szabad haladni, ha a forgalomirányító fényjelző készülék piros
fénye világít. Ha nincs rendőr, de a fényjelző készülék szabad utat jelez, figyelmen kívül
kell hagyni az „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla jelzését. Ha közúti jelzés erre enge­
délyt ad, ott is meg szabad állni, ill. várakozni, ahol ez a KRESZ általános előírásaiból fa­
kadóan tilos lenne stb.

2 .1. Közúti jelzőtáblák

A járművezetők részére adnak jelzéseket. A jelzőtáblákat az úttest mellett, menet­
irány szerint a jobb oldalon helyezik el, de megismételhetik a bal oldalon, sőt az úttest
felett is. A jelzőtábla jelzése a vele szemben közlekedő minden járműre vonatkozik.
Kivétel:
■ ahol a menetirány szerinti jobb oldalon, útburkolati jellel jelölt, két vagy több
forgalmi sáv van, a forgalmi sáv felett elhelyezett jelzőtábla jelzése az alatta lévő
. KÖZÚTI JELZÉSEK

forgalmi sávban közlekedő járművekre vonatkozik;

■ a fényjelző készülékkel együtt (alatta vagy felette) elhelyezett kötelező haladási
irányt jelző tábla jelzése azokra a járművekre vonatkozik, amelyekre a fényjelző
készülék jelzése irányadó;
■ a megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelző táblát az
úttest mellett, a menetirány szerinti jobb és bal oldalon egyaránt elhelyezhetik;
ezeknek a jelzőtábláknak a hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, ame­
lyik mellett azokat elhelyezték;
■ a kikerülési irányt jelző táblát azon az akadályon, ill. egyéb tárgyon helyezik el,
amelyet a táblán lévő nyíl által jelzett irányban ki kell kerülni. E jelzőtábla jelzé­
se a vele szemben közlekedő minden járműre vonatkozik.
A megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű jármű vagy
járműszerelvény kíséretét - külön jogszabály alapján - ellátó járművön, kíséret közben
elhelyezhető fényt kibocsátó vagy megvilágított jelzésű jelzőtábla. Az így elhelyezett jel­
zőtábla rendelkezésének a kísérő és kísért jármű (járműszerelvény) mellett történő el­
CN haladás közben kell eleget tenni.
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

A fény kibocsátására alkalmas jelzőtáblán a jelző­

tábla fehér és fekete jelzései egymással felcserélt szí­
nekkel is megjelenhetnek.
A közúti jelzőtáblák az észlelést elősegítő sár­
ga vagy fényvisszaverő sárga háttéren is elhelyezhetők.
(4. kép) (2. ábra)
Az utasítást adó jelzőtáblán és a járművek forgal­
4. kép
mára vonatkozó tilalmi jelzőtáblán, a kötelező legki­
sebb, illetve a megengedett legnagyobb sebességre utaló felirat a sebessé­
get km/órában határozza meg.
A közúti jelzőtáblák attól függően, hogy milyen célt szolgálnak, hat cso­
portra oszthatók:
■ útvonal típusát jelző, 2. ábra
■ elsőbbséget szabályozó,
■ utasítást adó,
■ tilalmat vagy korlátozást jelző,
■ veszélyt jelző,
■ tájékoztatást adó táblák.
A jelzőtábla alatt kiegészítő tábla adhat útmutatást a tábla jelzésének értelmezésére.

2.1.1. Az útvonal típusát jelző táblák

■ „Autópálya” (3. ábra)
m „Autópálya vége” (4. ábra)
j
m „Autóút” (5. ábra)
m „Autóút vége” (6. ábra)
m „Főútvonal” (7. ábra)
■ „Főútvonal vége” (8. ábra)
í\ 4. ábra

. KÖZÚTI JELZÉSEK
¥ 4

5. ábra 6. ábra

A táblák jelzésének hatálya táblától kezdődik.

Kivétel: ha a tábla alatt elhelyezett kiegészí­
tő jelzőtábla távolságot tüntet fel. Ilyen esetben Jl
íí
ezek az úgynevezett előjelző táblák
(9., 10. ábra).

3
50
9. ábra
KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

A „Főútvonal” jelzőtáblát kiegészíthetik a táblát követő

útkereszteződés jelképes rajzával (11. ábra), ahol a főútvonal vo­
nalvezetését vastag vonal tünteti fel.
Az „Autópálya” jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő jel­
zőtábla (12. ábra) azt jelzi, hogy az út úthasználati díj megfize­
tésével vehető igénybe. Az „Autópálya” és az „Autópálya vé­
ge” jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtábla (13. ábra) az
úthasználatidíj-fizetési kötelezettség végét jelzi.
Az „Autóút” jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő jelző­
tábla jelzése (14. ábra) utalhat az út igénybevétele esetében az
úthasználatidíj-fizetésre kötelezett járművekre. 11. ábra
Ha a kiegészítő jelzőtábla jelzése tehergép­
kocsira utal, a jelzés a díjfizetésre kötelezett te­ MATRICA MATRIű^r
hergépkocsi, vontató, valamint e járműből és pót­
kocsiból álló járműszerelvény (a továbbiakban az
VIGNETTE

VIDEO-
9 VIGM^rE

m ie o -
úthasználatidíj-fizetés tekintetében együtt: teher­
KONTROLL! J d NTROLL!
gépkocsi) megengedett legnagyobb össztömegének
alsó határát határozza meg. Az „Autóút” és az 12. ábra 13. ábra
„Autóút vége” jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészí­
tő jelzőtábla (15. ábra) az úthasználatidíj-fizetési kötele­ M A T R IC A
zettség végét jelzi.
A „Főútvonal” jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészí­
0 V IG N E T T E

tő jelzőtábla (14. ábra) azt jelenti, hogy tehergépkocsival V ID E O -

KONTROLL!
az út csak úthasználati díj megfizetésével vehető igény­
be, amennyiben a megengedett legnagyobb össztömege
meghaladja a kiegészítő táblán meghatározott mérté­
d 7.51
ket. A „Főútvonal” és a „Főútvonal vége” jelzőtábla 14. ábra 15. ábra
alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtábla az úthasználatidíj­
fizetési kötelezettség végét jelzi.
A kiegészítő jelzőtábla jelzése valamennyi esetben tartalmazhatja a díjfizetési köte-
lezettség ellenőrzésének módját is.

2.1.2. Az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák

Két csoportba oszthatók:
■ a kereszteződésben és
■ útszűkületben szabályozó táblák.
A kereszteződésben szabályozó táblák
alakjukat tekintve teljesen eltérőek minden
más jelzőtáblától, így hátulról minden esetben
felismerhetők.
■ Az „ E ls ő b b s é g a d á s k ö te le z ő ” jelzőtábla
(16. ábra) azt jelzi, hogy az útkereszteződésben
elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló)
úton érkező jármű részére (5. k é p ).
Kiegészülhet a tábla az útburkolatra
felfestett keresztirányú szaggatott vagy folyto- 5. kép

&
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

nos vonallal is, amely azt a helyet jelzi, ahol a járművel - ha a megállást az elsőbbség
megadása szükségessé teszi - meg kell állni. Az elsőbbségadási kötelezettségre a vonal
előtt lévő háromszög alakú útburkolati jel is felhívhatja a figyelmet.
■ Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla (17. ábra) azt jelzi, hogy
az útkereszteződésnél meg kell állni, és elsőbbséget kell adni a keresz­
tező (betorkolló) úton érkező jármű részére (6. kép). Azt a helyet, ahol
meg kell állni, az útburkolatra festett folytonos vonal és STOP felirat
jelzi.
17. ábra
Ha a kötelező megállás helyét jelző vonalnál a felirat nincs felfest­
ve vagy valamilyen oknál fogva nem látható (pl.
kopott, hóval fedett), akkor nem a táblánál kell
megállni, hanem az útkereszteződésbe való be-
haladás előtt olyan helyen, ahonnan az útke­
reszteződés - az elsőbbséggel rendelkező jár­
művek forgalmának akadályozása nélkül - be­
látható.
Ha ezt a jelzőtáblát vasúti átjárónál he­
lyezték el, a megállás helyét jelző útburkolati
jel előtt - ilyen útburkolati jel hiányában a jel­
zőtábla előtt - kell megállni, és továbbhaladni
6. kép
csak abban az esetben szabad, ha a vezető meg­
győződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik
(7. kép).
Ez a jelzőtábla mindenütt, ahol elhelyezték,
arra kötelezi a vezetőt, hogy - a forgalomirányítás
esetét kivéve - megállással teljesítse elsőbbség­
adási kötelezettségét.
Az útkereszteződésre vonatkozó elsőbbségadá­
__ -■ m si kötelezettséget az útkereszteződés teljes területé­
7. kép
re kell érteni, az út egyik szélétől a másik széléig.
Az „Elsőbbségadás kötelező”, illetve az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” táblák között
az elsőbbség jogi tartalmát tekintve nincs különbség. Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” táb­
la esetén az elsőbbségadás módjában van annyi különbség, hogy ennél a táblánál a kötelező
megállás helyét jelző vonalnál vagy az útkereszteződés előtt minden esetben meg kell állni,
függetlenül attól, hogy a védett úton közlekedik-e elsőbbséggel rendelkező jármű vagy sem.
Mindkét elsőbbséget szabályozó jelzőtábla alatt elhelyezhetők kiegészítő táblák.
Ha a kiegészítő táblán az útkereszteződés alaprajzi vázlatát tüntették fel (18., 19. ábra),
az ezen vastag vonallal jelzett úton érkező
jármű részére kell az elsőbbséget megadni.
Ha a kiegészítő táblán (20. ábra) kerék­
pár-közlekedésre utaló jelzés van, abban az
esetben az úttest kerékpár-közlekedés cél­
jára, burkolati jellel kijelölt részén áthaladó
V ® y
kerékpáros részére elsőbbséget kell adni.
Ha az „Elsőbbségadás kötelező” 18. ábra 20. ábra
tábla alatt távolságot feltüntető kiegészítő 19. ábra
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

tábla van (21. ábra), ez az „Elsőbbségadás kötelező”, ha

a távolságra utaló feliraton kívül a STOP szó is szere­
pel (22. ábra), ez az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla
előjelzésére szolgál.
Útszűkületben vagy olyan helyen, ahol az úttest
javítási, építési vagy egyéb okok miatt belátható szaka­
szon egy forgalmi sávra szűkül, a kétirányú forgalom 21. ábra 22. ábra

biztonságos irányítására a következő jelzőtáblákat he­

lyezhetik el:
m „A szembejövő forgalom
elsőbbsége” (23. ábra). Ez a tábla azt
jelzi, hogy az útszűkületben elsőbbsé­
get kell adni a szembejövő jármű ré­
szére (8. kép).
23. ábra

l>f
8. kép

9. kép 24. ábra

m „Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben” (24. ábra). E tábla jelzése arra

utal, hogy az útszűkületben a járműnek elsőbbsége van a szembejövő járművel szemben
(9. kép).

2.1.3. Utasítást adó jelzőtáblák

Alakjuk és színük egységes. A kék alapszínű, kör alakú jelzőtáblák a következő uta­
. KÖZÚTI JELZÉSEK

sításokat adhatják:
■ „Kötelező haladási irány” (25., 26., 27., 28. ábra). Ezek a táblák azt jelzik, hogy az
útkereszteződésben a táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban (irányok valamelyikében)
kell továbbhaladni (29. ábra). Balra (vagy balra is) mutató nyíl esetében megfordulni csak
akkor szabad, ha ezt a jelzés alakja kifejezetten mutatja (28., 30. ábra).

25. ábra 26. ábra

27. ábra 28. ábra 29. ábra

 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

A „Kötelező haladási irány” tábla

alatt elhelyezett autóbuszt vagy kerék­
párt és nyilat (vagy nyilakat) mutató ki­
egészítő tábla (31. ábra) azt jelzi, hogy a
menetrend szerint közlekedő autóbusz
vagy a kerék­
páros a jármű m i i\
jelképét feltün­
tető kiegészítő
30. ábra
táblán levő nyíl © ©
(vagy nyilak) által jelzett irányban vagy irányok valamelyikében 31. ábra
haladhat tovább.
■ A „Kötelező haladási irány veszélyes
anyagot szállító jármű részére” tábla azt jel­
□ □
zi, hogy az útkereszteződésben a veszélyes anya­
got szállító járműnek a táblán megjelölt irányban
kell továbbhaladnia (32. ábra).
Ö Ö Q
32. ábra
m A „Kikerülési irány” tábla (33., 34. ábra) azt
jelzi, hogy a táblát - ill. az akadályt vagy egyéb tárgyat,
amelyen a táblát elhelyezték - a táblán lévő nyíl által jel­
zett irányban kell kikerülni, ill. mellette elhaladni.
E két jelzőtábla, hasonlósága miatt, könnyen összeté­
veszthető kezdő gépkocsivezető esetében. A „Kötelező
33. ábra 34. ábra
haladási irány” tábla nyíl alakú, vízszintes vagy a vízszin­
testől felfelé mutató jelzés. A „Kikerülési irány” jelzőtábla jelzése a vízszintestől lefelé
mutat.
■ A „Körforgalom” tábla olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni,
hogy az út által körbezárt
terület a vezetőtől balra es­
sék (35. ábra).
35 . ábra Bár önálló tábla, még­
is csak az „Állj! Elsőbbségadás kötelező”
vagy az „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáb­
lával együttesen helyezik ki. A körforgalom­
ban haladó járműveknek tehát elsőbbségük
van a körforgalomba belépő járművekkel
10. kép
szemben (10. kép). A körforgalmat kereszte­
ző villamosnak azonban a körforgalomban haladó járművekkel szemben elsőbbsége van
még akkor is, ha olyan útról érkezik, amelyen a „Körforgalom” jelzőtábla alatt elhelye-
zett „Elsőbbségadás kötelező” vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jel­

®
zőtábla van kihelyezve. Körforgalomban - tekintettel arra, hogy a forga­
lom csak egy irányban halad - az úttest teljes szélességében menetirány
szerinti jobb oldal.

■ A „Kötelező legkisebb sebesség” (36. ábra) tábla azt jelzi, hogy az

3 6 . ábra úton legalább a táblán megjelölt sebességgel kell haladni.
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

Nem kell ilyen sebességgel haladni, ha ez a sebesség

■ az út- (pl. síkos, jeges),
■ a forgalmi (pl. torlódik),
■ az időjárási (pl. esős, oldalirányú szél fúj) vagy
■ a látási (pl. sűrű köd van) viszonyok miatt a személy- és vagyonbiz­
tonságot veszélyeztetné.
A jelzőtábla behajtási tilalmat is jelent mindazoknak a járműveknek,
amelyek vagy nem képesek (a jármű rakománya, műszaki vagy egyéb más ok következté­
ben) az előírt sebesség elérésére, vagy a járművekre megengedett legnagyobb sebesség ki­
sebb, mint a táblán szereplő. A jelzőtábla önmagában, a jelzés hatálya alá eső útszakaszon, a
megállást nem tiltja.
Ennek a jelzőtáblának a hatályát csak a
■ „Kötelező legkisebb sebesség vége” jelzőtábla oldja fel (37. ábra).
m „Kerékpárút” (38. ábra): a tábla a kétkerekű kerék­
párok közlekedésére kijelölt utat jelez; a segédmo­
toros rokkantkocsi, a gépi meghajtású kerekes szék
és a kétkerekű segédmotoros kerékpár lakott te­
rületen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt
jelzőtábla nem tiltja. A kerékpárúton más jármű 38. ábra 39. ábra
közlekedése tilos.
■ A „Kerékpárút vége” tábla az ilyen út végét jelzi (39. ábra).
m A „Gyalogút” tábla olyan önálló utat jelez, amely a gyalogosok közlekedésé­
re való, jármű közlekedése a gyalogúton tilos.
(40. ábra)
■ A „Gyalogút vége” tábla az ilyen út végét jelzi.
(41. ábra)
■ „Gyalog- és kerékpárút” (42., 43. ábra): a gya­
logos, a kerekes szék és a kétkerekű kerékpár
közlekedésére kijelölt út.
. KÖZÚTI JELZÉSEK

A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalo­

gosforgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztet­
11. kép
heti. Lakott területen kívül segédmotoros kerékpárral,
gépi meghajtású kerekes székkel és segédmotoros rokkantkocsival - a kerékpárúira vo­
natkozó szabályok megtartásával - a gyalog- és kerékpárúton is szabad közlekedni.
Ha a táblán jelölt útburkolati jel, a folytonos fehér vonal, kettéválasztja a gyalogo­
soknak és a kerékpárosok­
nak az ilyen úton való köz­
lekedését, akkor a gyalogo­
soknak és a kerékpárosok­
nak az útnak a számukra a
40. ábra 41. ábra 42. ábra 43. ábra
táblán megjelölt részén kell
közlekedniük. Az ilyen táblával jelzett úton felfestett sárga vonal - az út másik felén köz­
lekedők veszélyeztetése és akadályozása nélkül - bekanyarodáskor, előzéskor vagy kike­
CN rüléskor átléphető.
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

■ „Gyalog- és kerékpárút vége” (44., 45. ábra).

A „Gyalogút” és a „Gyalog- és kerékpárút” jelzőtáblák
alatt, kiegészítő táblán azt is jelezhetik, hogy a jelzett idő­
szakon túl - a kerékpárosok és a gyalogosok veszélyezteté­
se nélkül legfeljebb 2 0 km/h sebességgel - célforgalomban,
más járművek is közlekedhetnek (46., 47. ábra).
• „Gyalogosövezet (zóna)” (48. ábra) a tábla olyan te­
rület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok közleke­
désére szolgálnak; jármű közlekedése a gyalogosövezetben
tilos. Ha a tábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van
- a jelzett időszakon kívül -, az ott lakók járművei, illetőleg
az út kezelője által kiadott engedéllyel rendelkezők jármű­
vei, valamint a kerékpárosok - a gyalogosok veszélyezteté­
se nélkül - legfeljebb 1 0 km/h sebességgel közlekedhetnek. 46. ábra 47. ábra
A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben vára­
kozni tilos. A mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője járművével
- amennyiben ennek feltételei adottak - az övezetben közlekedhet és várakozhat.
■ A „Gyalogosövezet (zóna) vége” (49. ábra).
m A „Gyalogos- és kerékpáros-övezet (zóna)” (50. ábra) a tábla, olyan terület kez­
detét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak,
egyéb jármű közlekedése az övezetben tilos. Kerékpárosok­
nak az út, számukra burkolati jellel elválasztott vagy eltérő

© ZÓNA
9
^ZÓNA
színű burkolattal megjelölt részén kell közlekedni, legfeljebb
20 km/h sebességgel. Az út egyéb részein a kerékpárosok - a
gyalogosok veszélyeztetése nélkül - legfeljebb 1 0 km/h sebes­
48. ábra 49. ábra
séggel közlekedhetnek. A kerékpárosok számára kijelölt út-
területen a gyalogosok nem közlekedhetnek. Ha a jelzőtábla
alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van - a jelzett idő­
szakon kívül -, az ott lakók járművei és a közútkezelő engedé­
W jp w lyével rendelkezők járművei az övezetben legfeljebb 1 0 km/h
sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett idő­
ZÓNA ^ZÓNA
szakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorláto­
50. ábra 51. ábra
zott személy vagy az őt szállító jármű vezetője járművével
- amennyiben ennek feltételei adottak - az övezetben közle-
kedhet és várakozhat.
■ A „Gyalogos- és kerékpáros-övezet (ZÓNA) vége” (51. ábra).
m A „Hólánc használata kötelező” (52. ábra) a tábla azt jelzi, hogy az úton közlekedő
járműnek (gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű) legalább egy hajtott tengelyén
a gumiabroncsokat hólánccal kell felszerelni.
Ha a „Hólánc használata kötelező” táblát közúti ha­
tárátkelőhelyen helyezik el, csak azok a járművek léphet­
nek be a Magyar Köztársaság területére, amelyeken ké­
szenlétben van legalább egy hajtott tengely gumiabron­
csainak felszereléséhez szükséges hólánc.
■ „Hólánc használata kötelező vége” (53. ábra). 52. ábra 53. ábra
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

2.1.4 Tilalmi jelzőtáblák

A tilalmi jelzőtáblák kör alakú, piros szegélyű, ill. piros alapszínű jelzések. Ebbe a
csoportba tartoznak az egyes tilalmat feloldó, ugyancsak kör alakú, fehér alapszínű, fe­
kete átlós jelzőtáblák is.
2.1.4. a) A behajtást tiltó táblák
■ „Mindkét irányból behajtani tilos” (54. ábra). A tilalom minden­
fajta járműre vonatkozik. A táblával jelölt útszakaszra az ellenkező
irányból sem szabad behajtani. A jelzőtábla az útszakaszra a kerékpár, a
kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár betolá-
sát nem tiltja.
■ „Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel be­ 54. ábra
hajtani tilos” (55. ábra). Ez a tábla nem tiltja a kétkerekű motorkerékpár
behajtását.
■ „Motorkerékpárral behajtani tilos” (56. ábra).
A tábla tiltja:
■ a kétkerekű motorkerékpár,
■ az oldalkocsis motorkerékpár és a
■ háromkerekű motorkerékpár behajtását. 55-Abra 56. ábra

■ „Autóbusszal behajtani tilos” (57. ábra). A tábla jelzi, hogy az útra autóbusszal
behajtani tilos. Kivéve a menetrend szerint közlekedő helyi, ill. távolsági közforgalmú
autóbuszokat.
■ „Tehergépkocsival behajtani tilos” (58. ábra).
A tábla tiltja:
■ a tehergépkocsi,
■ a vontató,
■ a mezőgazdasági vontató, 57. ábra 58. ábra
■ a lassú jármű behajtását.
Nem vonatkozik a tábla tilalma az olyan zárt kocsiszekrényű tehergépkocsira,
amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg.
Ha a tábla tonnahatárt is megjelöl (59. ábra), csak az ezt meghaladó megengedett
. K Ö Z Ú T I JELZÉSEK

legnagyobb össztömegű ilyen járművel tilos behajtani.

■ „Mezőgazdasági vontatóval behajtani tilos” (60.
ábra).
A táblánál tilos behajtani
■ mezőgazdasági vontatóval és
■ lassú járművel.
■ „Járműszerelvénnyel behajtani tilos” (61. ábra).
A tábla tiltja a járműszerelvénnyel való behajtást.
Kivéve:
■ egytengelyes pótkocsiból,
■ félpótkocsiból (nyerges vontató által vontatott
pótkocsiból) álló járműszerelvénnyel. 61. ábra 62. ábra
Ha a tábla tonnahatárt is megjelöl (62. ábra), csak
olyan járműszerelvénnyel tilos behajtani, amelyben a pótkocsi (két pótkocsi vontatása
esetén bármelyik pótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege ezt a határt meghalad-
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

Az e táblákkal jelzett út­

szakaszra (63.a ábra) a me­
zőgazdasági vontató, a las­
sú jármű, a mezőgazdasági
erőgép vagy e járműből és a
hozzá kapcsolt pótkocsiból
álló járműszerelvény veze­
63a ábra
tője - mezőgazdasági tevé­
kenység végzése érdekében - a tilalom ellenére behajthat, ha a munkavégzés helyének
megközelítése érdekében ez elkerülhetetlen vagy egyéb útvonal választása 50%-ot meg­
haladó mértékű útvonal-hosszabbodást jelent, amennyiben a személy- és vagyonbizton­
ságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza.
■ „Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos” (63.
ábra).
• „Kerékpárral behajtani tilos” (64. ábra).
Az előző két táblánál be lehet tolni a járművet.
■ „Kézikocsival bemenni tilos” (65. ábra).
m „Állati erővel vont járművel behajtani tilos” (66. áb­
ra). A tábla a be nem fogott állatok behajtását vagy a belo-
vaglást nem tiltja.
■ „Veszélyes anyagot
| |m szállító járművel behajtani
1 tilos” (67. ábra). A tábla azt
jelzi, hogy az útra veszélyes 65. ábra 66. ábra

anyagot szállító járművel behajtani tilos.

■ „Behajtani tilos” (68. ábra). A tábla azt jelzi, hogy
az egyirányú forgalmú útra ebből az irányból behajtani ti­
los. A jelzőtábla az útszakaszra a kétkerekű segédmotoros
kerékpár és kerékpár betolását nem tiltja. Az ilyen jármű­
veket egyirányú forgalmú úton, az egyébként tilos irányban,
de a tolás irányát tekintve az úttest jobb szélén szabad tolni.
69. ábra 70. ábra Egy-egy jelzőtáblán több tilalmat is ábrázolhatnak
(69., 70. ábra). Ebben az esetben az útra a jelképekkel jelzett valamennyi járművel tilos
behajtani.
■ „Korlátozott forgalmú övezet (ZÓNA)” jelzőtáb­
la (71. ábra) azt jelzi, hogy a „Korlátozott forgalmú öve­
zet (ZÓNA) vége” jelzőtábláig (72. ábra) az úton a táblán
megjelölt súlyhatárt meghaladó megengedett legnagyobb
össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, mezőgazdasági
vontatóval és lassú járművel közlekedni tilos.
A behajtást tiltó táblák és a „Korlátozott forgalmú 71. ábra 72. ábra
övezet (ZÓNA)” alatt kiegészítő táblák is elhelyezhe­
tők.
Ha a „Korlátozott forgalmú övezet” jelzőtáblát a „Lakott terület kezdete” jelzőtáb­
lával együtt helyezték el, a tilalom hatálya a teljes lakott területre kiterjed.
KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

■ „Környezetvédelmi övezet (zóna)” (73.

ábra); a jelzőtábla azt jelzi, hogy a „Környe­
zetvédelmi övezet (zóna) vége” (74. ábra) jel­
zőtábláig az úton (övezetben) a gépkocsik
nem közlekedhetnek. A kiegészítő jelzőtábla
jelzi (75. ábra) azon környezetvédelmi igazo­
lólaphoz tartozó - a hatósági jelzésen elhe­
lyezett - matrica színét, amellyel rendelkező gépkocsira a behajtás tilalma
vonatkozik. A behajtási tilalom alól az út kezelője felmentést adhat. A ki­ 75. ábra
egészítő jelzőtáblán „Kivéve engedéllyel” felirat is elhelyezhető. KIVÉVE
■ „Kivéve célforgalom” azt jelenti, hogy a behajtási tilalom nem vonatko­ CÉLFORGALOM
zik arra a járműre, amelynek úti célja a táblával megjelölt úton van (76. ábra). (Úti 76. ábra
cél lehet pl. látogatás, rakodás, ügyintézés stb.) KIVÉVE
■ „Kivéve áruszállítás” esetében, az áruszállítást végző bármilyen AruszAllítAs
járművel a tilalom ellenére be szabad hajtani, ha úti célja a jelzőtáblával 77 ábra

megjelölt úton van (77. ábra). Ha a kiegészítő tábla időszakot jelöl meg (78. 09°°-1900
ábra), a tilalom csak ebben az időszakban áll fenn. Azzal a járművel, amely-
78. ábra
lyel a nem tiltott időszakban az útra behajtottak, a tiltott időszak kezdetéig
KIVÉVE
az utat el kell hagyni. CÉLFORGALOM
Ha a „Kivéve célforgalom” vagy a „Kivéve áruszállítás” (79., 80. ábra) fel­ OJJ00-!!}00

iratú kiegészítő tábla időszakot is megjelöl, az útra célforgalomban is csak 79. ábra

ebben az időszakban szabad behajtani, és azt a megjelölt időszak végéig el ÁRUSZÁLLÍTÁS KIVÉVE

kell hagyni. Ha a „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtábla alatt „Kivé­ 070M900
ve engedéllyel”, „Kivéve taxi” vagy „Kivéve....(tömegközlekedési vállalat)” 80. ábra
feliratú kiegészítő tábla van, az útra engedéllyel rendelkező vagy a kiegészítő táblán fel­
tüntetett járművel, továbbá kerékpárral és állati erővel vont járművel szabad behajtani.
Az engedélyt az út kezelője adja ki a korlátozással érintett területen lakó, ott telephely-
lyel rendelkező vagy oda (onnan) áruszállítást végző természetes és jogi személy részére.
A behajtási engedéllyel rendelkező jármű vezetője az engedélyt köteles magánál tartani,
ill. a tábla utáni területen történő várakozás esetén a jármű első szélvédője mögött látha­
tó helyen elhelyezni.
Ha a 54., 68., 90., 91. ábrán látható jelzőtáblák alatt a 81., 82. ábrán KIVÉVE KIVÉVE
ÉT I I T I
látható kiegészítő jelzőtáblák vannak elhelyezve, a táblával jelzett ti­ Ó h
lalom nem vonatkozik a menetrend szerint közlekedő autóbuszra és/ 81. ábra 82. ábra
vagy a kerékpárra.
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

A 83. ábrán szereplő behajtást tiltó tábláknál

■ köztisztasági és közegészségügyi feladat,
■ postai gyűjtő- és kézbesítőszolgálat ellátására szolgáló járművel a tilalom ellené­
re be szabad hajtani, ha ez a feladat ellátása érdekében elkerülhetetlen. A feladat elvégzé­
se után a járművel az utat haladéktalanul el kell hagyni.
BHHHBI

84. ábra
Mozgáskorlátozott személy (ill. az őt szállító jármű vezetője) és a betegszállító gép­
jármű a 84. ábrán látható jelzőtábláknál a tilalom ellenére behajthat, ha úti célja a jel­
zőtáblával megjelölt úton van, vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen
esetben legfeljebb 2 0 km/h sebességgel szabad közlekedni.

2.1.4. b) A jármű méretére és tömegére vonatkozó ti­

lalmi jelzőtáblák
■ „Szélességkorlátozás” (85. ábra). A tábla azt jelzi,
hogy az úton a táblán megjelöltnél - rakományával együtt
- szélesebb járművel közlekedni tilos.
■ „Magasságkorlátozás” (86. ábra). A tábla azt jelzi,
hogy az úton a táblán megjelöltnél - rakományával együtt -
magasabb járművel, járműszerelvénnyel közlekedni tilos.
■ „Hosszúságkorlátozás” (87. ábra). A tábla azt jelzi,
hogy az úton a táblán megjelöltnél - rakományával együtt
- hosszabb járművel, járműszerelvénnyel közlekedni tilos.
■ „Súly (tömeg)-korlátozás” (88. ábra). A tábla tiltja az 88. ábra

úton a táblán megjelöltnél nagyobb össztömegű jármű, járműszerelvény

közlekedését.
■ „Tengelyterhelés-korlátozás” (89. ábra). A tábla azt jelzi, hogy az
úton olyan járművel közlekedni tilos, amelynek tengelyterhelése - bárme­
lyik tengelyén - a táblán megjelöltnél nagyobb.

2.1.4. c) Az adott helyre vonatkozó tilalmak

■ „Jobbra bekanyarodni tilos” (90. ábra).
m „Balra bekanya­
rodni tilos” (91. ábra).
Ezek az útkeresztező­
dés előtt elhelyezett táb­
lák azt jelzik, hogy az út­
kereszteződésben jobbra,
ill. balra bekanyarodni ti­
los. A „Balra bekanyarod­
ni tilos” tábla ezenkívül a
92. ábra
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

megfordulást is tiltja az útkereszteződés­

ben (92., 93. ábra).
■ „Kötelező megál­
lás” (94. ábra). A tábla
azt jelzi, hogy a táblával
megjelölt helyen megál­
lás nélkül továbbhaladni
94. ábra
tilos. A táblán lévő felirat
93. ábra
a megállási kötelezettség indokát tünte­
ti fel.

2.1.4. d) Mozgó járművekre vonatkozó tilalmak

■ „Megfordulni tilos” (95. ábra). A tábla azt jelzi, hogy az úton meg­
fordulni tilos. A tábla a balra bekanyarodást önmagában nem tiltja.
■ „Sebességkorlátozás” (96. ábra). A tábla azt jelzi, hogy az úton a
táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos. A tábla alatt el­
helyezett hóesésre (97. ábra) vagy esőzésre (98. ábra) utaló kiegészítő jel­
zőtábla azt jelzi, hogy a sebességkorlátozás csak a megjelölt időjárási kö­
rülmények vagy nedves útburkolat esetében érvényes. Kiegészítő tábla
jelezheti, hogy a sebességkorlátozás meghatározott időszakra vagy bizo­
nyos járműkategóriákra vonatkozik. Ha a „Sebességkorlátozás” jelzőtáb­
la lakott területen 50 km/óránál, lakott terüle­ - -—
ten kívül 90 km/óránál nagyobb sebességet jelez, AV.V.V.
személygépkocsival, motorkerékpárral és 3500 kg 97. ábra 98. ábra 96. ábra
megengedett legnagyobb össztömeget meg nem
haladó gépkocsival legfeljebb a jelzőtáblán meg­
jelölt sebességgel szabad közlekedni. Ha a „Se­
bességkorlátozás” jelzőtáblát a lakott terület kez­
detét jelző táblával együtt helyezték el (99. ábra), ak­
Cserpatak
kor a táblán szereplő sebességkorlátozás hatálya a
. KÖZÚTI JELZÉSEK

lakott terület egészére kiterjed. Ennek a sebes­

ségkorlátozásnak a hatályát csak a „Lakott terület
vége” jelzőtábla oldja fel.
■ „Legkisebb követési távolság” (100. ábra). A
tábla azt jelzi, hogy az úton a járműveknek egy­ 99. ábra
mást a táblán megjelöltnél kisebb távolságban
követniük tilos. Ez a tábla minden járműre vonatkozik.
Ha a táblán tehergépkocsi jelképe van (101. ábra), a ti­
lalom az egymást követő járművek közül csak a
■ 3500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb
össztömegű tehergépkocsira,
100. ábra 101. ábra
■ vontatóra,
■ mezőgazdasági vontatóra és
■ lassú járműre (munkagépre) vonatkozik. Ezek a járművek a táblán feltüntetett leg­
kisebb követési távolságot bármilyen másik jármű követése esetén kötelesek meg­
tartani.
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

E táblák (100., 101. ábra) hatálya alatt az előzés nem tilos. Az előzés után besorolt jár­
művel azonban fel kell venni a táblán előírt követési távolságot.
■ „Előzni tilos” (102. ábra). A jelzőtábla tilalma minden járműre vo­
natkozik.
Kivéve (szabad előzni):
■ minden járművel:
■ az úttest közepén lévő vágányon haladó villamost;
■ gépjárművel:
■ az állati erővel vont járművet,
■ a kézikocsit,
■ a kerékpárt,
■ a segédmotoros kerékpárt és
■ a kétkerekű motorkerékpárt.
■ „Tehergépkocsival előzni tilos” (103. ábra).
A jelzőtábla tilalma:
■ a 3500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű
tehergépkocsikra,
■ tömegüktől függetlenül a vontatókra,
■ mezőgazdasági vontatókra,
104. ábra
■ lassú járművekre, valamint
■ az ezen járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvényekre vonatkozik.
Ha a jelzőtáblán számérték is megjelenik (104. ábra), az előzés tilalma csak az ezt az
értéket meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsira, vontatóra,
mezőgazdasági vontatóra és lassú járműre vonatkozik.
Kivétel: A felsorolt járművekkel meg szabad előzni a tábla hatálya alatt is
■ az állati erővel vont járművet,
■ a kézikocsit,
■ a kétkerekű motorkerékpárt,
■ a kétkerekű segédmotoros kerékpárt,
■ a kerékpárt,
■ az úttest közepén lévő vágányon haladó villamost.
Mindkét - előzést tiltó - tábla (102., 103. ábra) hatálya alá eső útszakaszon - a tila­
lom alatt álló járművekkel - az előzést nemcsak megkezdeni, hanem a már korábban,
tehát még a jelzőtábla elérése előtt megkezdett előzést tovább folytatni is tilos. Ennek
megfelelően csak az az előzés tekinthető szabályosnak, amelyet a táblák eléréséig befe­
jeznek, vagy amelyek nem esnek a tilalom alá. Az „Előzni tilos” és a „Tehergépkocsival
előzni tilos” táblákkal elrendelt előzési tilalom kiterjed a balra bekanyarodási szándékát
jelző és szabályszerűen besorolt jármű jobbról történő előzésére is.
A mozgó járművekre vonatkozó tilalmi jelzőtáblák hatálya a táblánál kezdődik és a
következő útkereszteződés kezdetéig tart.
Kivéve:
■ ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg,
■ ha e jelzőtábla a vasúti átjáró előtt a 105., 106., 107,108. ábra szerinti veszélyt jel­
ző táblával együtt került elhelyezésre. Ez esetben a jelzőtábla hatálya a vasúti
átjáró kezdetéig tart,
■ ha a jelzőtábla a tilalmat előbb feloldja.
KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

A © ^01
00
105. ábra 107. ábra J k i i

A A 0
'fy\
109. ábra
106. ábra 108. ábra

Ezek a következő táblák lehetnek (109. ábra):

m „Sebességkorlátozás vége” (a sebességkorlátozást),
■ „Előzési tilalom vége” (az előzni tilost),
■ „Tehergépkocsira vonatkozó előzési tilalom vége” (a tehergépkocsival előzni ti
lost),
■ „Mozgó járművekre vonatkozó tilalom vége” (min­
den mozgó járműre vonatkozó tilalmat felold).
A „Korlátozott sebességű övezet” tábla (110. ábra) azt
jelzi, hogy a táblát követően a jelzőtáblán megjelölt­
40 ( ) jT
nél gyorsabban haladni tilos. Hatálya a „Korlátozott ÖVEZET ^ W E Z E T

sebességű övezet vége” tábláig tart (111. ábra). 110. ábra 111. ábra

2.1.4. e) Megállási és várakozási tilalmat jelző táblák

■ „Megállni tilos” (112 ábra). A tábla hatálya alatt
megállni csak forgalmi vagy műszaki okból szabad.
■ „Várakozni tilos” (113. ábra). A tábla hatálya alatt
meg szabad állni, de csak 112. ábra 113. ábra
■ a be- és kiszálláshoz szükséges ideig,
■ a folyamatos fel- és lerakodáshoz szükséges
ideig,
■ egyéb okból legfeljebb öt percig, ha a veze­
tő a járműnél marad.
Mindkét jelzőtáblát az úttest mellett, a menetirány
szerinti jobb és bal oldalon egyaránt elhelyezhetik.
E jelzőtáblák hatálya az úttestnek arra az oldalá­
13. kép
ra terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték (13.
kép). A „Megállni tilos” és a „Várakozni tilos” jelzőtábla hatálya a táblánál kezdődik, a
következő útkereszteződésig tart, és az úttestre vonatkozik.
Kivéve:
■ ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla ennél rövidebb távolságot jelöl
meg (114. ábra).
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

■ ha ellenkező értelmű jelzőtábla a tilalmat előbb feloldja,

■ ha a jelzőtábla alatt, a tábla síkjára merőlegesen elhelye­
zett kiegészítő táblán nyíl jelzi, hogy a tilalom hatálya
a táblától kezdődően vagy a tábláig áll fenn, ill. a táb­
la előtt és után fennáll. A nyíl iránya a korlátozás alá eső
terület felé mutat (115. ábra).
Ha a jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot 114. ábra
jelöl meg, a tilalom csak ebben az időszakban áll fenn (116. ábra). 115. ábra
Ha a „Várakozni tilos” jelzőtábla alatt elhelyezett ki­
egészítő tábla időtartamot jelöl meg, a jelzőtábla csak a
megjelölt (pl. 30 perc) időtartamot meghaladó várakozást
tiltja (117. ábra).
A „Várakozni tilos” jelzőtábla alatt elhelyezett kiegé­
szítő tábla (118. ábra) utalhat arra, hogy a várakozás a kije­
lölt rakodóhely szabadon hagyása érdekében tilos. A kiegé­
szítő tábla feltünteti az időszakot és a távolságot is, ame­
lyen a tilalom fennáll (14. kép).
Ilyen helyen
■ az áruszállító jármű a folyamatos
fel- és lerakáshoz szükséges ideig,
■ más (nem áruszállító) jármű - akár
5 percnél hosszabb ideig is - akkor
tartózkodhat, ha a vezető a járműnél
marad, és áruszállító jármű érkezé­
sekor annak a rakodóhelyre való be­
állását haladéktalanul lehetővé teszi.
A 119. ábrán, a jelzőtábla alatt látható
kiegészítő tábla az útpadkán történő megál­
lási (várakozási) tilalomra is utal. A „Megáll­
ni tilos” és „Várakozni tilos” jelzőtáblák alatt

. KÖZÚTI JELZESEK
elhelyezett kiegészítő táblák (120., 121. ábrák)
azt jelzik, hogy az itt szabálytalanul várako­ 119. ábra 120 . ábra 121. ábra
zó járművet elszállítással eltávolíthatják.
■ „Korlátozott várakozási övezet” (122. áb-
ra).
A tábla azt jelzi, hogy az úton a „Korláto­
zott várakozási övezet vége” (123. ábra), a 124.
i
06 20
“ >- »

és 125. ábra szerint kiegészítő táblán feltünte­ 08 12

” - “
2 óra
tett időtartamig, illetőleg feltételekkel engedé­ 122. ábra 123. ábra 124. ábra 125. ábra
lyezett.

Bíróság elvi állásfoglalása megtörtént közlekedési baleset kapcsán!

Gyalogosok elütése
Q R -B E A -l
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

2.1.5. Veszélyt jelző táblák

Alakjuk - kevés kivételtől eltekintve - egységes, csúcsukkal felfelé néző, piros szegélyű,
egyenlő oldalú háromszögek.
A veszély jellegére a táblán lévő jelkép utal. A táblával jelölt veszélyes helyek meg­
közelítése a vezetőtől fokozott figyelmet kíván.
A veszélyt jelző tábla és a veszély helye (veszélyes útszakasz kezdete) között a távolság
■ autópályán 250-500 m,
■ lakott területen kívül, egyéb úton 150-250 m,
■ lakott területen 50-100 m.
Ha ennél közelebb van a jelzőtábla a
veszélyes helyhez, akkor az alatta elhelye­
zett kiegészítő tábla jelöli a rövidebb távol­
ságot (126. ábra).
Elhelyezhető a jelzőtábla alatt olyan
kiegészítő tábla is, amelyen két felfelé muta­
tó nyíl között lévő felirat jelzi, ha a veszély
AÁA Im n_ I * m .á b m

hosszabb szakaszon áll fenn (127. ábra). Ez azt jelenti, hogy a tábla a veszély helyétől megfe­
lelő távolságra van elhelyezve, de a veszély 500 m hosszú szakaszon áll fenn.
■ „Veszélyes útkanyarulat balra” (128.

AÁA
ábra).
m „Veszélyes útkanyarulat jobbra”
(129. ábra).
• „Egymás utáni veszélyes ú tk an ya-________
rulatok” (130., 131. ábra). A tábla azt is jelzi, 129■ábra 130. ábra 131. ábra

hogy az első útkanyarulat balra vagy jobb­

AáÁ
ra vezet.
■ „Veszélyes lejtő” (132. ábra).
m „Veszélyes emelkedő” (133. ábra). A
táblán lévő szám a veszélyes útszakasz leg­
. KÖZÚTI JELZÉSEK

nagyobb lejtésének, ill. emelkedésének a 132. ábra 133. ábra 134. ábra

százalékos mértékét jelzi.

■ „Útszűkület” (134. ábra). A tábla azt jelzi, hogy az úttest szélessége az előző útsza­
kaszhoz képest számottevően csökken. A tábla azt is jelezheti, hogy melyik oldal szűkül
(135. ábra).
m „Szembejövő forgalom” (136. ábra).
A tábla azt jelzi, hogy az úton - a korábbi
forgalmi rendtől vagy a megelőző útszakasz
egyirányú forgalmától eltérően - kétirányú
135. ábra 136. ábra 137. ábra
forgalom van.
■ „Kompátkelés vagy nyitható híd”
(137. ábra, az út véget ér).
m „Rakpart, meredek part” (138. ábra). Az e táblával je­
lölt út közvetlenül a vízparton vagy szakadék mellett vezet.
■ „Bukkanó” (139. ábra). A tábla azt jelzi, hogy a dom­
138. ábra 139. ábra
borzati viszonyok miatt a kilátás korlátozott.

46
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

m „Egyenetlen úttest” (140. ábra). E táblával jelzik, ha

az úttest a megelőző útszakaszhoz képest lényegesen rosz-
szabb állapotban van, vagy azt, hogy az úttesten sebesség­
csökkentő bordákat (küszöböket) alakítottak ki (pl. lakó­
pihenő övezet határánál). 141. ábra
140. ábra
■ „Csúszós úttest” (141. ábra). A tábla arra figyelmeztet,
hogy az úttest nagyon csúszóssá válhat.
■ „Kavicsfelverődés” (142. ábra). A tábla azt jelzi,
hogy az úton a járművek kerekei - az úttest laza szerkeze­
te miatt - kavicsfelverődést idézhetnek elő.
■ „Kőomlás” (143. ábra). A táblával jelzett útszaka­
142. ábra 143. ábra
szon - kőomlás következtében - nagyobb kövek kerülhet­
nek az úttestre.
■ „Úton folyó munkák” (144. ábra). A tábla azt jelzi,
hogy az úttesten vagy annak közvetlen közelében útjavítá­
si, karbantartási vagy egyéb hasonló munkákat végeznek.
■ „Útzár” (145. ábra). A tábla azt jelzi, hogy az utat a
144. ábra
rendőrség útzár telepítésével lezárta.
■ „Mélyrepülés” (146. ábra). A tábla a repülőterek kö­ 145. ábra
zelében figyelmezteti a vezetőt az úttest felett alacsonyan
repülő gépek megjelenésére (erős zaj, ijesztés...).
■ „Oldalszél” (147. ábra). Az úton gyakori az erős, ol­
dalirányú szél. A táblával együtt gyakran szélzsákot is el­
helyeznek, amelynek mozgása a vezető számára jelzi a szél
irányát és erősségét. 146. ábra 147. ábra
■ „Gyalogosátkelés” (148. ábra). A tábla jelzi, hogy az
úttesten útburkolati jellel kijelölt gyalogos-átkelőhely kö­
vetkezik. Lakott területen kívül ez a tábla - a kijelölt gya­
logos-átkelőhely jelzésére - mindig megtalálható.
■ „Gyalogosok” (149. ábra). A tábla azt jelzi, hogy foko­
zottan számítani kell a gyalogosok úttesten való közlekedésé­ 148. ábra 149. ábra
vel (keresztben és hosszában is).
■ „Gyermekek” (150. ábra). A tábla azt jelöli, hogy a gyermekeknek az úttestre lépésé­
vel fokozottan számolni kell, ilyen táblával jelölik pl. az iskolák közelségét is. Amennyiben
a 127. ábrán látható kiegészítő tábla alkalmazásával távolságot jelöltek meg, akkor az így
megjelölt útszakaszon - ha közúti jelzésekből más nem következik - legfeljebb 30 km/h
sebességgel szabad közlekedni. A kiegészítő
jelzőtábla jelezheti, hogy a sebességkorláto­
zás csak meghatározott időszakra érvényes.
■ „Kerékpárosok” (151. ábra). A táblával
jelölt helyen fokozottan kell számolni az úttes­
150. ábra
ten kerékpárosok közlekedésével. A jelzőtáb­
la hosszirányú és keresztirányú kerékpárfor­
152. ábra
galmat egyaránt jelezhet. A 152. ábrán látható tábla azt jel­
zi, hogy az úton olyan kereszteződés van, ahol fokozottan
számítani kell a kerékpárosok keresztirányú közlekedésére.
■ „Állatok” (153., 154. ábra). A tábla azt jelzi, hogy az út­
testen háziállatok vagy szabadon élő állatok megjelenésével
fokozottan számolni kell. 153. ábra 154. ábra
|

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

■ „Forgalomirányító fényjelző készülék” (155. ábra). A tábla után a

járművek forgalmát irányító fényjelző készülékre kell számítani. La­
kott területen kívül ez a tábla - a forgalomirányító fényjelző készülék
előjelzésére - mindig megtalálható. A jelzőtábla - megfelelő jelzésképpel
- nemcsak a három, hanem a két lámpából álló fényjelző készüléket is je­ 155. ábra
lezheti.
■ „Egyenrangú utak kereszteződése” (156. ábra). Az úton olyan útke­
reszteződés következik, amelyben a jobbról érkező járműnek van elsőbbsé­
ge. A jelzőtábla alatt kiegészítő tábla is elhelyezhető, amely az útkereszte­
ződés tényleges alaprajzát ábrázolhatja.
■ „Útkereszteződés alárendelt úttal” (157. ábra). A tábla azt jelzi, 156. ábra
hogy az úton olyan útkereszteződés van,
amelyben a járműnek elsőbbsége van a ke­
resztező úton érkező járművel szemben. A
jelzőtábla azt is jelezheti, hogy az aláren­
delt út melyik irányból torkollik az elsőbb­
séggel rendelkező útba (158. ábra). A jelző­
tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla mu­
AA 157. ábra 158. ábra

tathatja az útkereszteződés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelölve az

elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését (159. ábra). Ez a tábla önma­ 159. ábra
gában nem biztosítja az elsőbbséget, hiszen a keresztúton
érkezők ezt nem láthatják.
■ „Körforgalom”. A tábla azt jelzi, hogy a következő
útkereszteződésben körforgalmú forgalmi rend van (160.
ábra).
■ „Torlódás” (161. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton 160. ábra 161. ábra

forgalmi akadályt képezhetnek a feltorlódott járművek (15. kép).

. KÖZÚTI JELZÉSEK

15. kép
• „Villamos” (162. ábra). A tábla azt jelzi, hogy az utat
villamospálya keresztezi, vagy azt veszélyeztető módon
megközelíti. A jelzőtábla minden olyan egyenrangú útke­
reszteződés előtt megtalálható, ahol a balról jövő villamos ’Í I B B
részére elsőbbséget kell adni.
162. ábra 163. ábra
CN ■ „Sorompó nélküli vasúti átjáró” (163. ábra). A táb-
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

la olyan vasúti átjárót jelez, amelynél nincs

felszerelve teljes vagy félsorompó. A jelző­
tábla alatt kiegészítő tábla jelzi, ha az átjá­
rót fénysorompó biztosítja (164. ábra).
m „Sorompóval biztosított vasúti át­
járó” (165. ábra). Az úton teljes vagy fél­
sorompóval biztosított vasúti átjáró van.
A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő 164. ábra 166. ábra
tábla jelezheti, ha az átjárót fénysorompó
is biztosítja (166. ábra).
• „Vasúti átjáró kez­
dete” (167. ábra).
m „Két- vagy többvá-
gányú vasúti átjáró kez­
dete” (168. ábra). A négy
jelzőtábla közül valame­
lyik minden vasúti átjáró
előtt megtalálható. Ez az
ún. „andráskereszt”. Függőleges, 01. vízszintes elhelyezé­ 168. ábra
sének tartalmi jelentősége nincs.
■ „Vasúti átjárót előjelző táblák” (169. ábra).
A három előjelző tábla azt jelzi, hogy a jármű vezetője vasúti át­
járóhoz közeledik. A veszélyt jelző tábla alatt elhelyezett három­
sávos, az ezt követően elhelyezett kétsávos, majd egysávos elő­

a
jelző tábla a veszélyt jelző tábla, és a vasúti átjáró közötti útsza­
kaszt három egyenlő részre osztja. Ezeket a jelzőtáblákat nem
helyezik el minden vasúti átjáró előtt.
■ „Egyéb veszély” (170. ábra). A tábla azt jelzi, hogy az 169. ábra
úton az eddig felsorolt és bemutatott veszélyt jelző táblákkal
nem jelezhető veszély van. A veszély fajtáját a jelzőtábla
alatt elhelyezett kiegészítő tábla tünteti fel;
ilyen tábla jelzi, hogy az úttesten hosszanti
vályúk alakultak ki (nyom-
vályús útszakasz) (171. áb­
ra), az utat keresztező vas­
úti pályát, ha a vasúti jár­
mű áthaladását jelzőőr biz­ 172. ábra 173. ábra
170. ábra 171. ábra
tosítja (172. ábra), valamint az
utasok villamosra való fel- és leszállását, ha az úttestről történik
- - —
(173. ábra). Ha a „Csúszós úttest” vagy az „Egyéb veszély” jel­
zőtábla hóesésre (174. ábra) vagy esőzésre (175. ábra), utal, a meg­
174. ábra 175. ábra
jelölt időjárási körülmények esetében a vezetőnek fokozott bal­
eseti veszélyre kell számítani.
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

2.1.6. Tájékoztatást adó jelzőtáblák

■ „Kijelölt gyalogos-átkelőhely”
(176. ábra), (16. kép). A táblánál az úttestet
útburkolati jellel kijelölt gyalogos-átkelő­
hely keresztezi. Az útburkolati jellel kije­
lölt gyalogos-átkelőhelyet a tábla akkor is
jelzi, ha az úttesten az útburkolati jel va­ 176. ábra
lamilyen oknál fogva nem látható (pl. sár
vagy hó fedi). 16. kép
■ „Gyalogos alul- vagy felüljáró” (177. ábra).
■ „Alagút” (178. ábra). A jelzőtáblán
megjelenő felirat az alagút hosszát, a kiegé­
szítő táblán megjelenő felirat az alagút kez­
detének távolságát jelöli meg.
■ „Alagút vége” (179. ábra).
■ „Egyirányú forgalmú út” (180. áb­ 177. ábra
6 km
ra). A táblák olyan utat jelölnek, amelyen
a járműforgalom csak az előírt irányban közlekedhet. A 200 m 179. ábra
181. ábra tájékoztatja a vezetőt, hogy 178. ábra
■ az útszakasz ellenkező végén a „Behajtani tilos”
tábla van elhelyezve,
■ az úttest teljes szélességében menetirány sze­
rinti jobb oldalnak számít,
■ az egyirányú forgalmú úton tilos megfordulni,
a forgalommal szemben haladni és hátramene­
180. ábra
tet végezni, kivéve a várakozóhelyre történő be­
álláshoz szükséges hátramenetet.
A 17. kép arról tájékoztat, hogy az úton, amelyen -
vagy amely előtt - elhelyezték, a nyíl irányába haladó
. KÖZÚTI JELZÉSEK

egyirányú forgalom van.

Ela az „Egyirányú forgalmú út” jelzőtáblák alatt
elhelyezett kiegészítő táblán (181., 182. ábra) autóbuszt
és/vagy kerékpárt mutató ábra jelenik meg:
■ az úttesten kijelölt kerékpársávon, ennek hiá­
nyában az úttest jobb széléhez húzódva a ke­ 17. kép
rékpáros (183. ábra),
■ az autóbusz-forgalmi sávon a menetrend
szerint közlekedő autóbusz (184. ábra),
• a kerékpáros által is igénybe vehető autó­
busz-forgalmi sávon - az autóbusz részére
kijelölt közlekedési iránnyal megegyezően -
a kerékpáros is,
a jelzőtáblán megjelölt iránnyal szemben
közlekedhet.
181. ábra 182. ábra
 2. KÖZÚTI JELZESEK

T
185. ábra 186. ábra

m „Zsákutca” (185. ábra).

Az ilyen utcának csak egy be-,
ill. kijárata van.
■ „Zsákutca kerékpáros­
183. ábra
továbbhaladási lehetőséggel”
(186. ábra).
Közforgalmú járművek
megállóhelyét jelző táblák:
■ „Autóbusz-megállóhely”
(187. ábra).
u „Trolibusz-megállóhely”
(188. ábra).
m „Villamos-megállóhely”
(189. ábra).
m „Taxiállomás” (190. ábra),
m „Magánút” (191. ábra); 184. ábra
„Mindkét irányból behajtani ti­
los” jelzőtábla alatt elhelyezett tábla azt jelzi, hogy az út a
közforgalom elől el van zárva.
■ „Várakozóhely”
(193., 194., 195., 196., 197., 198. ábrák). A táblák a járművek ki­
jelölt várakozóhelyeit jelzik. A tábla alatt elhelyezett kiegé­
187. ábra 188. ábra
szítő tábla jelezheti

P P . KÖZÚTI JELZÉSEK
189. ábra 190. ábra 191. ábra 192. ábra

i---------------------1 r. _ 0 _
193. ábra 194. ábra

PJ PJ
« pé
x'Xv'
2 óra 10900-1900|
195. ábra 196. ábra 199. ábra 200. ábra 197. ábra 198. ábra
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

■ a várakozóhelyen kötelező elhelyezkedés módját (193. ábra),

■ azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek, pl. csak személygépko­
csik (194. ábra), csak kerékpárosok (195., 196. ábra), mozgáskorlátozott személyt
szállító jármű (197,198. ábra) részére van fenntartva,
■ ahol a várakozást ellenőrző óra van, kiegészítő tábla jelezheti (199., 200. ábra) azt
az időszakot is, amelyben a várakozást ellenőrző óra (parkométer) vagy jegyki­
adó automata működtetése kötelező. Kiegészítő jelzőtábla jelezheti azt is, hogy
várakozni csak meghatározott időtartamig szabad.
A kiegészítő tábla ábrája más várakozóhelyeken, egyes járműhelyekre felfestve, útburkolati
jelként önállóan is alkalmazható.
■ „Várakozóhely a közlekedési korlátozás alá eső nehéz tehergépkocsik részére”
(201., 202. ábrák). A tábla azt jelzi, hogy a várakozóhely a
korlátozás hatálya alá eső nehéz tehergépkocsik részére
van kijelölve.
■ „Várakozási övezet (zóna)”
(203. ábra). A tábla azt jelzi, hogy az úton a várakozás
megengedett, vagy a 204. ábrán jelzett kiegészítő táblán 201 . ábra
feltüntetett módon, a „Várakozási övezet (zóna) vége” (205.
202 . ábra
ábra) tábláig, a várakozás feltételekhez kötött.
■ „Besorolás rendjét jelző tábla”
(206., 207. ábra). Azt jelzi, hogy a to­
vábbhaladási iránytól függően az út­
kereszteződés előtt melyik forgalmi «
sávba kell besorolni. ZÓNA 2 óra 0900-1900
■ „Autóbusz-forgalmi sáv” 203. ábra 204. ábra 205. ábra
(208. ábra). A tábla az autóbusz-forgal­
mi sáv kezdetét, az úttesten tör­
ténő elhelyezkedését és a rajta
közlekedők haladási irányát jel­
zi. Ahol autóbusz-forgalmi sáv
. KÖZÚTI JELZÉSEK

van, a menetrend szerint köz­

lekedő autóbusz és trolibusz -
a kikerülés esetét kivéve - csak 206. ábra 207. ábra 208. ábra
ebben a forgalmi sávban halad­
hat.
■ „Kapaszkodósáv” (209. ábra). A tábla az
emelkedő úton a lassabban haladó járművek köz­
lekedésére szolgáló kiegészítő sáv kezdetét jelzi.
A tábla jelezheti azt a sebességértéket is, amelynél
lassabban haladó jármű a kapaszkodósávot köteles
igénybe venni (210. ábra). Ha ilyen sebességértéket 209. ábra 210 . ábra

a tábla nem közöl, a kapaszkodósávon kell halad­

niuk azoknak a járműveknek, amelyek lakott területen kívül 70 km/óra, lakott területen
40 km/óra sebességnél lassabban haladnak.
 2. KÖZÚTI JELZESEK

■ „Kapaszkodósáv vége” (211.,

212. ábra).
■ „Kerékpársáv” (213. ábra). A
tábla a kerékpársáv úttesten törté­
nő elhelyezkedését és a közlekedők
haladási irányát jelzi. A kerékpársá-
vot az úttest többi részétől folytonos 211. ábra 212. ábra 213. ábra
- az útkereszteződéseknél, továb­
bá ahol a járművek várakozóhelyét
az úttest széle és a kerékpársáv kül­
ső széle között jelölték ki - szaggatott
sárga vonal választja el (214. ábra).
■ „Kerékpársáv vége” (215. ábra).
■ „Nyitott kerékpársáv” (216.
ábra) a tábla a kerékpárosok egyirá­
nyú közlekedésére kijelölt kerékpár­
sáv úttesten történő elhelyezkedését
jelzi.
■ „Nyitott kerékpársáv vége” 214. ábra
(217. ábra).
m A „Kerékpárosok által is
használható autóbusz-forgalmi sáv”
(218. ábra) tábla azt jelzi, hogy az au­
tóbusz-forgalmi sávon a kerékpáro­
sok közlekedése is megengedett.
■ „Út melletti kerékpárút”
(219., 220. ábra).
m „Út melletti kerékpárút vége” 215. ábra 216. ábra 217. ábra
(221. ábra).
m A „Kerékpáros közvetett kapcsolat” (222.
ábra) tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél a
kerékpárosnak, amennyiben balra kíván tovább­
haladni, a kerékpárról leszállva, a keresztező út
menetirány szerinti jobb oldalán közlekedő jár­
művekhez kell besorolnia és az útkereszteződésen
áthaladnia.
■ „Lakó-pihenő övezet” (223. ábra). A táblát
minden erre a területre bevezető útnál elhelyezik.
■ „Lakó-pihenő övezet vége” (224. ábra).

223. ábra 224. ábra

 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

■ „Kerülő útirányt jelző

tábla” (225. ábra). Olyan útke­ C serpatak
228. ábra
reszteződés előtt, amelyben 226. ábra
a bekanyarodást tábla tiltja,
227. ábra
azt jelzi, hogy a keresztező út 225. ábra
milyen kerülő útirányon ér­
hető el.
Pécs ^ C g p ^ d ta k C sen PÜ3
■ „Lakott terület kez­ 232. ábra
dete” (226-229. ábra). A táb­ 229. ábra 230. ábra dl3
la azt a helyet jelzi, ahonnan 231. ábra
kezdve a lakott területre vonatkozó szabá­
lyok érvényesek.
■ „Lakott terület vége” (230-233. ábra).
m „Helynévtábla” (234. ábra). A jelentősebb hely nevét tünteti fel. 233. ábra

Budapest*

Törökbálint I 6 7 ^-- Pécs

234. ábra

<— Aszód IHHCD

S dJ Gyöngyös —>
B 300 m
235. ábra 236. ábra
237. ábra

• „Utirány-előjelző tábla” (235., 236., 237. ábra).

A táblák azt jelzik, hogy a megjelölt helységek a kö­
. KÖZÚTI JELZÉSEK

vetkező útkereszteződésnél melyik irányban érhe­

tők el.
Az útirányt jelképező nyíl megszakításában lé­
vő tilalmi vagy veszélyt jelző tábla az útkereszte­
ződést követő útszakaszon fennálló - jelzőtáblá­
val jelzett -Tilalom, ill. veszély előjelzésére szolgál
(238., 239. ábra).
■ „Útirány-előjelző tábla” (240., 241. á b - ____
raj; a tábla autópályán és autóúton azt jel­
zi, hogy a megjelölt helységek vagy a megje­ [E7T1 [M3j g (jft
lölt országok a következő útkereszteződés­
nél melyik irányban érhetők el.
■ „Útirányjelző tábla” (242., 243., 244., Nyíregyháza
245. ábrák). Az utak kereszteződésénél jelzi,
hogy a megjelölt helységek melyik irányban
érhetők el. 240. ábra
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

] 242. ábra

[E7Í] [E77] [ mÖ]

Esztergom [JT] t Szolnok LáJ
<- Nagykáta UhJ
Vác. Hont [m|]
Kecskemét ->
Szeged p ö ]p s][ msJ 243. ábra

Galgagyörk 12 km
Szentes Szécsény 3 km
241. ábra
244. ábra 245. ábra

m „Útvonal-megerősítő tábla”
(246., 247. ábra). Az út számát, ill.
azt jelzi, hogy az út hová vezet.
Visegrád
■ „Útvonal-megerősítő táb­ 16 km
la” (248. ábra); a tábla autópályán LüJ
és autóúton az út számát, a táb­ 246. ábra Esztergom
lán megjelölt települések távolsá­
gát (km mértékegységben) jelzi,
38 km
247. ábra
továbbá az útcsatlakozások távol­
ságát is jelezheti.
■ „Kerékpáros útirányjelző tábla” [E73| [M6]
(249., 250. ábra).
■ „Terelőút” (251., 252. ábra). A sárga
alapszínű jelzőtábla arról tájékoztatja a ve­ Dunaújváros 53
zetőt, hogy az út lezárása esetén merre ve­
zet a terelőút.
Lj>
JPécs 182
El3 km
y
248. ábra

Miskolc
251. ábra
I Stadion ®
<— Múzeum ®
(a) Színház —>
249. ábra 250. ábra 252. ábra
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

Az „Útirány-előjelző tábla”, az „Útirányjelző tábla”, valamint az „Útvonal-megerősítő

tábla” alapszíne a jelzett út jellegéhez igazodik, ahol a:
■ kék színű autópályát, autóutat, a
■ zöld színű lakott területen kívüli utat, valamint a
■ fehér színű lakott területen belüli utat, útirányt jelöl.

Az út mellett vagy közelében lévő egyes létesítményekről a következő - kék vagy bar­
na alapszínű - jelzőtáblák adhatnak tájékoztatást.

Táborozásra, illetőleg
lakókocsik részére
Múzeum
m
Műszaki segélyhely Távbeszélő-állomás Műemlék vár, várrom

kijelölt hely
. KÖZÚTI JELZÉSEK

Komp vagy
nyitható híd
Idegenforgalmi
tájékoztatás
PH
Közösségi Internet
elérési pont
Jelzettturistaút,
erdeitornapálya nemzeti park

Fürdőhely Étterem Büfé Műemlék épület Műemlék templom

 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

Táborozásra, illetőleg Táborozásra, illetőleg ólommentes benzint Ólommentes benzint

lakókocsik részére lakókocsik részére is árusító üzemanyag- és autógázt is árusító
kijelölt hely kijelölt hely töltő állomás üzemanyagtöltő
állomás

Szálloda, motel Bérelhető faház Lovaglás

„Közúti forgalom ellenőrzése”: a járművek elha­

ladási sebességének ellenőrzésére szolgáló sebes­
ség-ellenőrző berendezés fix telepítését - a beren­
dezéstől számított ésszerű távolságra - e táblával
kell jelezni. Az átlagsebesség-ellenőrző rendszer­
rel ellátott útszakasz kezdetét a „Közúti forga­
4® lom ellenőrzése” az ellenőrzött útszakasz végét a
4@ „Közúti forgalom ellenőrzésének vége” jelzőtábla
Közúti forgalom Közúti forgalom
ellenőrzése ellenőrzésének vége
jelzi.

. KÖZÚTI JELZÉSEK
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

2.2. Útburkolati jelek

Az útburkolatra festett fehér, ill. sárga jelzések a járművek vezetői részére a közúti
jelzőtáblákhoz hasonlóan
■ utasítást,
■ tilalmat,
■ útbaigazítást adnak, ill.
■ veszélyt jeleznek.
Jelzésük mindaddig mérvadó, amíg a jelzések láthatók, felismerhetők, kivéve a
„Gyalogos-átkelőhely” útburkolati jelet, amelyet tábla is jelez.
Az útburkolati jelek a következők lehetnek:
■ „Úttest szélét jelző vonal” (253. ábra), (18. kép). Hosszirányú folytonos fehér vagy
sárga vonal, az útkereszteződéseknél szaggatott. Bármikor át lehet rajta haladni.

sárga vonal. ts. kép

Rendeltetése:
■ az úttest felezővonalát jelzi,
. KÖZÚTI JELZÉSEK

■ a két forgalmi irányt választja el egymástól,

■ a forgalmi sávokat választja el egymástól,
■ a forgalmi sávoktól választja el a nyílt villamospályát.
A záróvonalat járművel sem átlépni, sem érinteni nem szabad. Szükség esetén azon­
ban (pl. elromlott jármű kikerülése esetén) átléphető, de csak megfelelő biztonsági in­
tézkedések mellett.
A záróvonal két egymással párhuzamos, hosszirányú, folytonos fehér vonal is lehet (19.
kén).
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

■ „Terelővonal” (255. ábra), (20. kép). Hosszirányú - egy vagy olyan útszakaszon,
ahol a forgalmat speciális fényjelző készülék szabályozza közvetlenül egymás mellett lé­
vő két párhuzamos - szaggatott fehér vagy sárga vonal.

20. kép
Rendeltetése:
■ az úttest felezővonalát jelzi,
■ a forgalmi sávokat választja el egymástól,
■ a szaggatott vonalak közötti térközök csökkenése arra hívja fel a figyelmet, hogy a
terelővonal záróvonalban folytatódik,
■ a nyílt villamospályát választja el a forgalmi sávtól.
A terelővonalat járművel átlépni szabad, de azon folyamatosan haladni nem.
■ Záró- és terelővonal együttes alkalmazása esetén a záróvonal a terelővonal felől
átléphető, bekanyarodás, kikerülés vagy előzés céljából a szabályok megtartásával. Elő­
zés, kikerülés esetén, annak befejezése után a záróvonal átlépésével vissza lehet térni a
megelőzött vagy kikerült jármű elé.
■ „Autóbusz-forgalmi sáv”
(256. ábra), (21. kép). A forgal­
mi sávban lévő fehér BUSZ fel­
irat azt jelzi, hogy a forgalmi sáv­
ban csak a már eddig tanult kü­

. KÖZÚTI JELZÉSEK
lön szabályok szerint szabad köz­
lekedni.
■ „Előjelző nyíl” (257, 258.
ábra), (22. kép). Azt jelzi, hogy a forgalmi sávból a kö­
vetkező útkereszteződésnél melyik irányba szabad 21. kép
továbbhaladni.

257. ábra 258. ábra

 KÖZLEKEDÉSI ISM ERETEK

■ „Terelőnyíl” (259. ábra),

(23. kép). Azt jelzi, hogy a forgalmi sá­
vot - a sáwáltásra vonatkozó szabá­
lyok megtartásával - a jelzett irány­
ban el kell hagyni.

259. ábra

22. kép

u „Gyalogos-átkelőhely” (260. ábra),

(24. kép). Fehér színű „zebracsíkos” útburko­
lati jel. Ezen a jelen áthaladó gyalogosnak el­
23. kép
sőbbsége van a járműforgalommal szemben.
„Kijelölt gyalogos-átkelőhely” jelzőtáblával
együtt alkalmazzák. Ha a gyalo­
gos-átkelőhely előtt és után zá­
róvonal van felfestve, a gyalo­
gos-átkelőhelyen is folyamatos­
nak kell tekinteni a záróvonalat.
■ „Megállás helyét jelző vo­
nal” (261. ábra), (25. kép). A ke­
resztirányú szaggatott vagy fo­ 260. ábra
lyamatos fehér vagy sárga vonal
azt a helyet jelzi, ahol a járművel - ha a megállást
az elsőbbség megadása, a vasúti jármű áthaladásá­ 24. kép

nak biztosítása, ill. fényjelző készülék vagy vasúti át­

járót biztosító jelzőberendezés jelzése szükségessé teszi - meg kell állni.
■ „Kötelező megállás he­
. KÖZÚTI JELZÉSEK

lyét jelző vonal” (262. ábra), (26.

kép). Fehér vagy sárga színű út­
burkolati jel, azt a helyet jelzi,
ahol az „Állj! Elsőbbségadás
kötelező” jelzőtábla folytán meg
kell állni.

261. ábra

25. kép

CN 26. kép 262. ábra

I
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

■ „Járműforgalom elől elzárt terü­

let” (263. ábra), (27. kép). Ezzel a fehér vagy
sárga útburkolati jellel jelzett területre
járművel ráhajtani tilos. Az útburkolati jel
széleit képező határvonalak záróvonalak.
■ „Veszélyes helyre figyelmeztető út­
burkolati jel és vonal” (264. ábra). A meg­
263. ábra
felelő veszélyt jelző tábla után festik fel.
27. kép
A fehér vonallal együtt ugyancsak fehér
színű útburkolati jel utalhat a veszély jel­
legére is.
■ „A járdára festett folyamatos fehér vonal”
(265. ábra, (28. kép). Azt a határt jelöli, ameddig a jár­
művek a járdának az úttest felőli részét várakozás céljából
igénybe vehetik.

264. ábra

28. kép 265. ábra

■ „A gyalog- és kerékpárútra festett folytonos sárga vonal” a gyalogos- és a ke­

rékpáros forgalmat választja el egymástól.
■ „Várakozóhely”
(266. ábra), (29. kép).
A felfestett fehér útbur­
kolati jel az egy-egy gép­

. KÖZÚTI JELZÉSEK
kocsi várakozására szol­
gáló helyet jelöli meg.
■ „Mozgáskorláto­
zottak részére fenntartott 266 ábra
várakozó hely” (266. ábra). A mozgáskorlátozottak vára- 29kép
kozó helyét jelölő fehér színű útburkolati jel, amely önállóan is alkalmazható.
■ „X-jel” (267. ábra), (30. kép)-, az egymást keresztező vonalak a várakozás tilalmát jel­
zik, ahol a jelzett területet valamely okból (pl. kapubejárat, tűzcsap stb.) szabadon kell
hagyni.

1 JXL 1
267. ábra

m „Megállóhely” (268. ábra), (31. kép).

A sárga fűrészvonal és esetleg a felirat a
menetrend szerint közlekedő autóbusz 268. ábra
30. kép
 KÖZLEKEDÉSI ISM ERETEK

vagy trolibusz megállóhelyét, ill. taxi állomását jelzi.

Ezen az útburkolati jelen más járművel megállni és
várakozni nem szabad, de rajta áthajtani igen.

31. kép

■ „Megállási tilalmat jelző vonal” (269. ábra),

(32. kép). Az úttest szélén vagy a járda szegélyén lé- 32 269. ábra
vő folytonos sárga vonal, amely a jogszabály ren­
delkezéséből vagy a jelzőtábla jelzéséből adódó megállási tilalomra hívja fel a figyelmet.
■ „Várakozási tilalmat jelző vonal” (270. ábra). Az úttest szélén vagy a járda
szegélyén felfestett sárga, szaggatott vonal, amely jelzőtábla jelzéséből adódó vagy
a jogszabály egyéb rendelkezéseiből következő várakozási tilalomra figyelmeztet.
■ „Különösen veszélyes
hely” (271. ábra), (33. kép).
A szaggatott vonallal kö­
rülhatárolt sárga színű út­
burkolati jel elsősorban a 270. ábra
vasúti átjáró és az útkereszteződés
területére, továbbá egyéb veszélyes
271. ábra területekre hívhatja fel a járműveze­
33. kép tők figyelmét. Ezen az útburkolati je­
len minél hamarabb jó áthaladni, és
megállni nem szabad.
■ „Veszélyes hely előjelzésére szolgáló vo­
nalak” (34. kép) keresztirányú egymást köve­
tő folytonos vonalak, amelyek azt jelzik, hogy
. KÖZÚTI JELZÉSEK

az úton sebességkorlátozásra vagy megállási

kötelezettségre kell számítani (272. ábra).
m „Kerékpárosok közlekedésére kijelölt
úttest (273. ábra), (35. kép).

34. kép

35. kép 273. ábra

ts

C
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

m A kerékpársávot az úttest többi

részétől folyamatos - az útkeresztező­
déseknél, továbbá ahol a járművek vára­
kozóhelyét az úttest széle és a kerékpár­
sáv külső széle között jelölték ki - szag­
gatott sárga vonal választja el.
■ A nyitott kerékpársávot - amely a
kerékpárosok közlekedésére kijelölt sáv
- az úttesten felfestett fehér színű szag­ 274. ábra
gatott vonal és kerékpárt mutató burko­
lati jel is jelzi. A nyitott kerékpársávot - ha az egy irányban vagy egymással szemben köz­
lekedő járművek egymás mellett történő elhaladása ezt szükségessé teszi - más járművek
is igénybe vehetik az irányváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartása mellett. A jobb­
ra bekanyarodást a nyitott kerékpársávról kell végrehajtani (274. ábra). A kerékpáros bal­
ra bekanyarodásra történő felkészülés céljából, vagy ha a nyitott kerékpársáv megszűnik,
a nyitott kerékpársávot elhagyhatja.”
■ Előretolt kerékpáros-felállóhely balra bekanyarodó kerékpá­
rosok számára (275. ábra); a forgalomirányító fényjelző készülékkel
szabályozott útkereszteződésben, az út jobb szélén kijelölt kerékpá­
rosnyomon vagy a kerékpársávon oda érkező és balra bekanyarodó
kétkerekű kerékpároknak a megállás helyét jelölő vonalak közöt­
ti, kerékpárt mutató sárga színű útburkolati jellel megjelölt úttestre
csak a járművek forgalmát irányító fényjelző készülék piros fényjel­
zésének időtartamában szabad a többi jármű elé besorolva a tovább­
haladáshoz felkészülni.
■ A kerékpárút útkereszteződését sárga színű négyzet alakú út­
burkolati jellel jelölik (276. ábra), (36. kép).

. KÖZÚTI JELZESEK
276. ábra

36. kép 277. ábra

Az úttesten, burkolati jellel kijelölt kerékpárosnyom (277. ábra) jelzi a kerékpárosok részére
az úttesten történő haladásra ajánlott útfelületet. Az így megjelölt úttesten fokozottan
számolni kell kerékpárosok közlekedésével.
Az úttest vagy egy részének lezárása miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozásnál
alkalmazott úttest szélt jelző és a záróvonal sárga színű útburkolati jel kiegészíthető vagy
helyettesíthető:
■ függőleges jelzőfelülettel és fényvisszaverő prizmával ellátott vagy
■ fényt kibocsátó
burkolati jelzőtestekkel.

-(3
KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

2.3. Egyéb közúti jelzések

■ Járda, járdasziget szélén lévő fekete-fehér színű lánc, illetőleg csőkorlát vagy más
hasonló berendezés azt jelzi, hogy a gyalogosnak az úttestre lépni tilos.
■ Az út kanyarulatát - veszélyes útkanyarulatban a veszélyt jelző táblán (128. ábra) felül -
az útkanyarulatban elhelyezett olyan tábla is jelezheti, amelyen nyíl alakú fekete-fehér sávok
mutatnak a továbbhaladás irányába (278. ábra).
m Az úttestnek, ill. az úttest egy részének a lezárását
jelezheti:
■ piros-fehér színű, nyíl alakban sávozott tábla,
■ korlát,
278. ábra
■ terelőfüzér,
■ terelőkúpok,
■ éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezenfelül folyamatos piros vagy
villogó sárga fényt adó lámpák is jelzik.
Ilyen helyeken találkozhat a vezető a forgalom irányítására szolgáló terelőpalánkkal
is, amely azt mutatja, hogy merre kell a javítás alatt álló, ill. felbontott úttestrészt a járművel
kikerülni (37. kép).
• A fekete-fehér színű sorompó azt jelzi,
hogy a lezárt területre engedély nélkül behaj­
tani tilos.
■ Négyszögletű fekete alapon fehér szám­
értéket feltüntető jelzés azt a sebességet
(km/órában) jelzi, amellyel forgalomirányító
fényjelző készülék előtt az egyenletes haladás
érdekében közlekedni célszerű.

37. kép

A megállás nélküli áthaladást, az ún.

„zöldhullám” kialakulását hivatott elősegíteni
a sebességjelző berendezés. A berendezés ál­
tal mutatott, javasolt sebesség tájékoztató jel­
legű, és nem ment fel az általános sebesség-
korlátozás alól (38. kép).
m „Gyermekszállítás” (279. ábra): a gyer­
mekeket szállító autóbusz vagy az iskolabusz
elején és hátulján elhelyezett - legalább 40x40
cm méretű, fényt kibocsátó megvilágított vagy
fényvisszaverő - tábla az álló jármű környezetében gyermekek közleke­
désére figyelmeztet. Tilos a „Gyermekszállítás” táblával megjelölt autó­
buszt kikerülni, valamint mellette a szembejövő forgalomnak elhaladni,
ha az párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten áll és a gyerme­
kek be- és kiszállását a vezető az autóbusz mindkét oldali első és hátsó
irányjelzőjének egyidejű működtetésével jelzi.
279. ábra
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

2.4. Fényjelző készülékek

2.4.1. A járműforgalmat irányító fényjelző készülékek és fényjelzéseik
jelentései

2.4.1. a) Háromlámpás fényjelző készülék

A háromlámpás fényjelző készülék az úttest
forgalmának irányítására szolgál.
Három lámpából áll (280. ábra):
m felül kör alakú vagy nyilat mutató piros,
■ középen kör alakú vagy nyilat mutató sárga,
■ alul kör alakú vagy nyilat mutató zöld fény.
A lámpa fényjelzéseinek sorrendje:
■ A kör alakú piros fény a bármilyen irány­
ban történő továbbhaladás tilalmát jel­ 280. ábra

zi (39. kép). Az útkereszteződésnél a kijelölt

gyalogos-átkelőhely, illetőleg a megállás he­
lyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a
fényjelző készülék előtt (megfelelő rálátás­
sal) meg kell állni. Üres fokozatba kapcsolt
sebességváltóval, felengedett tengelykapcso­
ló pedállal és kikapcsolt irányjelző készülék­
kel érdemes várakozni. Szükség
esetén lejtős útszakaszon a fékpe­
dálon tartjuk lábunkat az előre­
vagy hátragurulás megakadályo­
zása végett. QR 3
■ A kör alakú piros és sárga fény együtt a továbbhaladás tilalmát jelzi és
arról tájékoztat, hogy zöld fény következik.

. KÖZÚTI JELZÉSEK
Ezt a rövid időtartamú jelzést használjuk fel
a sebességváltásra, ill. kanyarodás esetén az
irányjelző készülék bekapcsolására (40. kép). QR 4
■ A kör alakú zöld fény szabad utat jelez, ha a
jelzőtábla nem tiltja, az erre vonatkozó szabályok meg­
tartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra beka­
nyarodva tovább szabad haladni (41. kép). A felfelé, il­
letőleg oldalra
40•kéP mutató nyíl ala­
kú zöld fény a jelzett irányban (irányokban)
szabad utat jelez. A jelzett irány­
ban (irányokban) tovább szabad
haladni, de bekanyarodás esetén,
a szabad jelzésen áthaladó gyalo­
gosoknak elsőbbséget kell adni. QR 5
41. kép
 KÖZLEKEDÉSI ISM ERETEK

Telezőid jelzésnél jobbra vagy balra bekanyarodó járművel a vezetőnek

meg kell tartania a kanyarodásra vonatkozó egyéb szabályokat is.
Zöld fényjelzés időtartama alatt sem szabad behajtani az útke­
reszteződésbe, ha azt a forgalom torlódása miatt előreláthatólag
elhagyni nem lehet. q r 6B
■ A kör alakú folyamatos sárga fény a forgalom irányának a megváltozását jelzi.
Az útkereszteződésnél a kijelölt gyalogos-át­
kelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző út­
burkolati jel, ezek hiányában a fényjelző ké­
szülék előtt meg kell állni (42. kép). Ha azon­
ban biztonságosan megállni már
nem lehet, az útkereszteződésen
mielőbb át kell haladni.
Ez a gyakorlatban a következőkép­
pen néz ki: QR 7B 42-kéP
m Féktávolságon kívül való észlelés esetén meg kell állni.
■ Vannak határesetek, amikor gyors döntésre van szüksége a vezetőnek a megál-
lást-áthaladást illetően. Ekkor a belső (vagy külső) tükörbe való betekintés is se­
gíthet a döntéshozatalban, hiszen ha a mögöttünk haladó már nem tud bizton­
ságosan járművünk mö­
gött megállni, érdeme­
sebb a kereszteződést
mielőbb elhagyni.
(H
■ Ha a sárga fényjelzés ( 5 )
féktávolságon belül va­
ló észlelésekor már biz­
tonságosan megáll­
ni nem lehet, a keresz­
teződésen mielőbb át
kell haladni.
0
. KÖZÚTI JELZÉSEK

■ Ha a háromlámpás fény- 2&1. ábra

jelző készülék mellett elhelyezett
kiegészítő lámpa nyíl alakú, zöld fényjelzést
ad, a nyíl által jelzett irányban - a fényjelző ké­
szülék más fényjelzésétől függetlenül - tovább
szabad haladni (281. ábra), (43. kép).
■ Ha a háromlámpás fényjel­
ző készülék mellett elhelyezett ki­
egészítő lámpa BUSZ feliratú fe­
hér fényjelzést ad - a fényjelző ké­ QR 8
szülék más fényjelzésétől függetlenül -, az
282. ábra
autóbusz-forgalmi sávban közlekedőknek to­
vább szabad haladni (44. kép) (282. ábra). E fényjelzésnél továbbhaladni egye­
nesen vagy jobbra bekanyarodva szabad.
Ha a forgalmat fényjelző készülék irányítja, a „Főútvonal” jelzőtábla,
valamint az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák jelzései nem irányadóak. QR 9
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

2.4.1. b) Kerékpárút vagy kerékpársáv forgalmának irányítása

Kerékpárút vagy kerékpársáv forgalmának irányítására az előzőekben leírt háromlencsés
fényjelző készülék alkalmazható, kivéve a nyíl alakú zöld fényt. A különbség azonban az,
hogy kör alakú fényjelzések helyett kerékpárt ábrázó-

45. kép
2.4.1. c) Kétlámpás fényjelző készülék
A kétlámpás fényjelző készülék az utat vagy egyes for­
galmi sávokat keresztező villamos (45. kép), illetőleg a meg­
f ö l (S)
«l«
különböztető jelzéseket használó gépjárművek áthaladásá­
nak biztosítására szolgál (284. ábra). Felül kör alakú piros,
alul kör alakú sárga fényű lámpa.
Sorrendben: villogó sárga - folyamatos sárga - piros
fényjelzést ad. n 284. ábra
■ Villogó sárga fény veszélyes helyre hívja fel a figyelmet.
■ Folyamatos sárga fényjelzés esetén a féktávolságon belül haladó jár­
műveknek el kell hagyniuk a fényjelző készülék hatálya alá eső út­
szakaszt, míg a féktávolságon kívül haladó járműveknek a fényjelző
készülék előtt meg kell állni.
■ A piros jelzés ideje alatt a fényjelző készüléken túlhaladni tilos. QR 10

. KÖZÚTI JELZÉSEK
2.4.1. d) Egylámpás fényjelző készülék
Egylámpás fényjelző készülék veszélyes hely jelzésére szolgál. Egy kör alakú sárga fényű
lámpából áll, és villogó jelzést ad. A háromlámpás fényjelző készülék is adhat ilyen jelzést.
Az eddig tárgyalt fényjelző készülékeket az úttest mellett, a menetirány szerinti jobb
oldalon helyezik el. A fényjelző készüléket a bal oldalon, illetve az úttest felett megismé­
telhetik. A fényjelző készülék jelzése ebben az esetben a fényjelzéssel szemben közleke­
dő minden járműre vonatkozik.
Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két vagy több forgalmi
sáv van, és minden forgalmi sáv mellett, illetőleg felett fényjelző készülék működik, úgy:
■ az úttest mellett a jobb oldalon elhelyezett készülék jelzése a jobb szélső forgalmi
sávban,
■ a belső forgalmi sáv mellett a bal oldalon elhelyezett készülék jelzése a belső
forgalmi sávban,
■ a forgalmi sáv felett elhelyezett készülék jelzése az alatta lévő forgalmi sávban
közlekedő járműre vonatkozik.

€
KÖZLEKEDÉSI ISM ERETEK

Ha a forgalmat fényjelző készülék irányítja, az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák

jelzései nem irányadók.
2.4.1. e) A forgalmi sáv foglaltsága
A forgalmi sáv foglaltságát jelző vagy a váltakozó irányú forgalmat szabályozó fény­
jelző készülék (285. ábra).

285. ábra

Három egymás mellett elhelyezett lámpából áll. Balról piros X alakú, középen
villogó sárga ferde nyilat mutató, jobbról zöld lefelé nyilat mutató fényjelző készülék.
Sorrendben piros, villogó sárga, majd zöld fényjelzést ad. A fényjelző készüléket min­
den forgalmi sáv felett elhelyezik.
A készülék jelzéseinek jelentése:
■ Az X alakú piros fény az alatta lévő forgalmi sávban, a fényjelzéssel szemben
közlekedő járművek számára a haladás tilalmát jelzi. A forgalmi sávra ebből az
irányból még átmenetileg sem szabad ráhajtani.
■ A ferdén lefelé nyilat mutató villogó sárga fény az alatta lévő forgalmi sávban,
a fényjelzéssel szemben közlekedő járművek számára azt jelzi, hogy a forgalmi
sávot a jelzett irányban haladéktalanul el kell hagyni.
■ A lefelé mutató, nyíl alakú zöld fény az alatta lévő forgalmi sávban, a fényjelzéssel
szemben közlekedő járművek számára szabad utat jelez.

2.4.2. A gyalogosforgalmat irányító fényjelző készülék

A gyalogosforgalom irányítására szolgá­
ló fényjelző készülék két, felül álló gyalogost
ábrázoló piros, alul haladó gyalogost ábrázoló
zöld fényű lámpából áll. Sorrendben: folyama­
tos piros - zöld - villogó zöld fényjelzést ad. A
készülék jelzéseinek jelentése:
■ a piros fény az áthaladás tilalmát jelzi, a
gyalogos az úttestre nem léphet (46. kép),

46. kép
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

■ a folyamatos zöld fény szabad utat je­

lez, a gyalogos az úttesten áthaladhat
(47. kép),
m a villogó zöld fény az áthaladásra enge­
délyezett időtartam végét jelzi, a gyalo­
gos az úttestre nem léphet, az úttesten
lévő gyalogos pedig köteles az áthala­
dást mielőbb befejezni.
E fényjelző készülék a folyamatos zöld
fényjelzésnél folyamatos, villogó zöld jelzés­
nél szaggatott kiegészítő hangjelzést adhat (a
vakok részére). 41 kép
Ahol a gyalogosforgalom irányítására külön fényjelző készüléket nem helyeztek el, a
járműforgalom szabályozására elhelyezett háromlámpás fényjelző készülék jelzései érte­
lemszerűen irányadók a gyalogosokra is. Ha a gyalogosforgalmat irányító fényjelző készü­
lék lámpái az álló vagy haladó gyalogosok mellett kerékpárt is mutatnak, a lámpa jelzései
az úttestet keresztező kerékpárúton haladó kerékpárosra is vonatkoznak.

2.5. A rendőr jelzései

A rendőr forgalomirányító karjelzései a
következők:
a) A rendőr mindkét karjának oldalirá­
nyú kinyújtása (286. ábra):
• a kinyújtott vagy leeresztett karral, ill.
vállal párhuzamos irányból érkezők részére
szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten átha­
ladhat, járművel az erre vonatkozó szabályok

. KÖZÚTI JELZÉSEK
megtartásával egyenesen, valamint jobbra
vagy balra bekanyarodva tovább szabad ha­
ladni (286. ábra) (48. kép). 48. kép

QR 11

286. ábra CN

69
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

287. ábra
» A kinyújtott vagy leeresztett karra me­
rőleges irányból érkezők részére a továbbha­
ladás tilalmát jelzi: a gyalogos az úttestre nem
léphet, a járművel az útkereszteződésnél - a
kijelölt gyalogos-átkelőhely, illetőleg a megál­
lás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában
az útkereszteződés előtt - meg kell állni (287.
ábra) (49. kép).

49. kép

b) A rendőr függőlegesen feltartott karja a for­

galom irányának megváltozását jelzi (50. kép):
a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten
lévő gyalogos pedig köteles az áthaladást mie­
lőbb befejezni, járművel az útkereszteződésnél
. KÖZÚTI JELZÉSEK

- a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt, illetőleg

a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hi­
50. kép ányában az útkereszteződés előtt - meg kell áll-

CN
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

289. ábra

ni (288. ábra). Ha azonban biz­

tonságosan megállni már nem
lehet, az útkereszteződésen
mielőbb át kell haladni.
c) Ha a rendőr jobb kar- QR 12 QR12-1
ját vízszintesen maga elé nyújtja, bal karjával pe­
dig maga elé int, a balról érkező járművek - a rend­
őr előtt - balra bekanyarod­
hatnak (51. kép)] a jelzés nem
tiltja a balról érkező jármű­
vek egyenes irányban való to­
vábbhaladását vagy jobbra be- QR 13 QR13-1
kanyarodását, de a többi irányból érkezők részére a
továbbhaladás tilalmát jelenti (289. ábra).
d) Ha a rendőr jobb kar­
jával maga mögé int, bal tenye­
rét pedig a balról jövő forga­
lom felé fordítja, a jobbról ér­
kező járművek - a rendőr mö- q r 14 QR14-1
gött - balra bekanyarodhatnak (52. kép); a jelzés nem
tiltja a jobbról érkező járművek egyenes irányban való továbbhaladását, vagy jobbra beka-
nyarodását, de a többi irányból érkezők részére a továbbhaladás tilalmát jelenti (290. ábra).
 KÖZLEKEDÉSI ISM ERETEK

Egyéb rendőri jelzések útkereszteződésben:

■ Karjelzés hiányában a rendőr váltóval párhuzamos, illetőleg váltóra
merőleges irányból érkezők részére - értelemszerűen - az a) pont ren­
delkezései az irányadók.
■ Ha a rendőr kinyújtott karjával maga felé int, ezzel a sebesség nö- qr is
velésére (53. kép), ha pedig
kinyújtott karját le- és fel­
felé mozgatja, a sebesség
csökkentésére ad utasítást
(54. kép). QR 16

53. kép

54. kép
Ha a rendőr a forgalmat nem
útkereszteződésben irányítja, kar­
jának függőleges feltartása azt je­
lenti, hogy előtte meg kell állni (55. 1
kép). QR 17
A rendőr vagy közterület-felügyelő meg­
állásra adhat jelzést:
■ fehér szegélyű piros jelzőtárcsa vagy
karjának feltartásával,
. KÖZÚTI JELZESEK

■ fehér fényű lámpa körbeforgatásával,

■ piros fényű lámpával, J5 kép
m síppal.

Menet közben a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorke­

rékpárról ad jelzést:
■ karjának, fehér szegélyű piros tárcsának, piros vagy fehér fényű lámpának fel-le
mozgatásával,
■ illetőleg hangszóró vagy a megállásra felhívó szöveg felirattal.
A hangszórón keresztül adott utasítás esetén az utasítás szerint kell a vezetőnek el­
járni.
Minden megállásra felszólító jelzésnél az eset körülményeiből adódó helyen, de ál­
talában az úttest menetirány szerinti jobb szélére húzódva kell megállni.
A rendőr indokolt esetben a közúti jelzésekkel és a forgalmi szabályokkal ellentétes
utasítást is adhat, ilyenkor a rendőr utasítása a mérvadó.
Az e fejezetben tárgyalt forgalomirányító jelzések értelemszerűen irányadók a szol­
gálatban lévő katonai forgalomszabályozó, a katasztrófavédelmi hatóság közúti ellenőre,
 2. KÖZÚTI JELZÉSEK

a vám- és pénzügyőr, a tűzoltó, valamint a forgalmat ellenőrző közlekedési hatóság köz­

úti ellenőre által adott jelzésekre is.

2.6. A jelzőőr jelzései

Jelzőőrt állíthat:
■ a vasút üzemben tartója,
■ a megkülönböztető jelzéseket haszná­
ló gépjármű üzemben tartója,
■ az úttesten munkát végző vállalat (56.
kép),
• a villamos, a trolibusz, továbbá a me­
netrend szerint közlekedő autóbusz
56. kép
üzemben tartója.
A jelzőőr vagy a polgárőr jelzőtárcsával vagy - feltartott, vagy vasúti átjárónál az
úttesten állványra helyezett - piros fényű lámpával adott jelzésére meg kell állni.
Ha a forgalmat jelzőőr vagy polgárőr irányítja, köteles azt az egyéb veszélyt jelző táblával -
a jelzőőrre vonatkozó kiegészítő táblával együtt - a külön jogszabályban meghatározottak
szerint előre jelezni.

2.7. A közúti forgalom ellenőrzése

A közúti forgalom ellenőrzése során:
■ a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezést;
■ azt a járművet, amelyben a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezés üzemel
a közúton úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos- és járműforgalmat indokolatlan mértékben ne
akadályozza.
Az a jármű, amelyben a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezés üzemel a jármű-
forgalom elől elzárt területen, a közútnak azon a részén is elhelyezhető, ahol a járművek
megállása vagy várakozása tilos.

Teszt kérdések
Közúti jelzések

HÁZI FELADAT

Az Ön által használt útvonalakon figyelje meg, milyen táblák vannak kihelyezve,

valamint gépkocsival közlekedve ezek alapján milyen szabályokat lenne kénytelen
betartani.
KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

3. Közlekedés
3.1. Elindulás
Az úttest széléről elinduló, a várakozóhelyről az úttestre ráhajtó, az út
más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű
vezetőjének az úttesten áthaladó járművek és gyalogosok részére elsőbbsé­
get kell adni (291. ábra), (292. ábra).
Az elindulást, ill. az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel jelezni kell QR 18
még akkor is, ha az elindulás irányvál­
toztatással nem jár.
Lakott területen belül a járművek
vezetői kötelesek az elindulási szándékot
jelző menetrend szerint közlekedő autó­
busznak és trolibusznak, az iskolabusz­
nak és a gyermekeket szállító autóbusz­
nak a megállóhelyről való elindulását (a
jobb szélső forgalmi sávba való besoro­
291. ábra
lását) - ha ez hirtelen fékezés
nélkül megtehető - lassítás­
sal, szükség esetén megállás­
sal is lehetővé tenni (293. áb­
ra). Az autóbusz, illetőleg tro­ QR 19
libusz vezetője azonban ilyen esetben is
csak akkor indulhat el, ha meggyőződött
annak veszélytelenségéről.
A megállóból elinduló autóbusz, ill.
trolibusz vezetője elindulási szándékát
irányjelzővel csak akkor jelezheti, ha a 292. ábra
jármű összes ajtaja már becsukódott, és
meggyőződött az elindulás veszélytelen­
ségéről is.
A zárt pályáról az úttestre ráhajtó
villamosnak az úttesten közlekedő jár­
művekkel szemben - a villamossal azo­
nos irányban vagy szemben haladó,
irányt nem változtató járműveket ide
nem értve - elsőbbsége van.
A villamospályára ráhajtók kötele­
293. ábra
sek meggyőződni arról, hogy járművük
a villamosforgalmat nem zavarja-e.
 3. KÖZLEKEDÉS

3.2. Haladás az úton

3.2.1 Járművel
■ a forgalmi viszonyoknak,
■ az időjárási viszonyoknak,
■ a látási viszonyoknak és
■ az útviszonyoknak (út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának)
megfelelően kell közlekedni.
Figyelemmel kell lenni:
■ a jármű sajátosságaira,
■ az utasokra és
■ a rakományra.

3.2.2 Járművel az úttesten

Járművel az úttesten - az előzés, a kikerülés esetét kivéve - annak menetirány
szerinti jobb oldalán az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra
tartva kell közlekedni.
■ A jobbra tartás mértéke függ:
■ az úttest szélének állapotától (pl. kigödrösödött,
kátyús),
■ az út menti létesítményektől (behajló faág) és
■ más körülményektől (pl. víztócsa).

3.2.3 Szorosan az úttest jobb szélén kell haladni

■ hajtott (vezetett) állattal (57. kép),
■ állati erővel vont járművel (58. kép),
■ kézikocsival (59. kép),
m lassú járművel és (60. kép)
m bármilyen, lassan haladó járművel (ez 25 km/h sebességnél
lassabb haladást jelent).

58. kép
 K Ö Z L E K E D É SI ISM E R E T E K

3.2.4. A jobbra tartás, ill. az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség
szempontjából figyelmen kívül kell hagyni:
■ az autóbuszöblöt (61. kép),
m az autóbusz-forgalmi sávot (62. kép),
• a kapaszkodósávot (63. kép),
■ a gyorsító- és lassítósávot (64. kép),
m a kerékpársávot (65. kép),
m a nyitott kerékpársávot.

61. kép

62. kép

64. kép
A kerékpársávon csak kerékpárral szabad
közlekedni, az úttest menetirány szerinti jobb
. KÖZLEKEDÉS

oldalának haladási irányával azonos irányban

- kivéve az egyirányú forgalmú úton kijelölt
kerékpársávon.
65. kép

3.2.5. Olyan úton, amelyen három, egymástól elkülönített úttest van,

járművel a középső és a menetirány szerinti jobb szélső úttesten szabad közlekedni.
Az ilyen út középső úttestén kétirányú, a szélső úttestein egyirányú forgalom van (3. kép).

3.2.6. Ha a jelzőtábla jelzéséből más nem következik,

az úttest menetirány szerinti jobb és bal oldalát elválasztó járdasziget mellett jobbról
kell elhaladni, egyéb helyen lévő járdasziget mellett jobbról és balról is el szabad haladni.
ro

B>
 3. K Ö ZLEK ED É S

3.2.7. Járda, járdasziget, gyalogút, gyalog- és

kerékpárút, kerékpárút, nyitott kerékpársáv
és kerékpársáv mellett tilos úgy haladni, hogy
a jármű szerkezeti eleme vagy rakománya ezek
fölé nyúljék. (66. kép).

66. kép

Bíróság elvi állásfoglalása megtörtént közlekedési baleset kapcsán!

Gyalogosgázolás

3.3. Sebesség
A jármű sebességét mindig úgy kell helyesen megválasztani, hogy a vezető
■ járművével meg tudjon állni a belátott távolságon belül, vagyis féktávolsága ne
legyen hosszabb, mint a belátható útszakasz hossza;
■ járművével meg tudjon állni minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körül­
mények között számítani kell.
A jármű vezetőjének a sebesség helyes megválasztásánál figyelembe kell venni az
út vonalvezetését (kanyar), az út minőségét (aszfalt, kockakő), az időjárási viszonyokat
(köd), a forgalomsűrűséget (követési távolság!). Különösen a látási viszonyok fonto­
sak, valamint az, hogy az adott helyzetben milyen akadályokkal kell reálisan számolni.
A felsorolt feltételek mellett a KRESZ meghatározza az egyes járművekre megengedett
legnagyobb sebességhatárokat, melyeket (abszolúte) nem szabad túllépni még akkor
sem, ha az előzőek alapján biztonságosnak tűnne (7. táblázat).
Ha a „Sebességkorlátozás” jelzőtábla lakott területen 50 km/h-nál, lakott területen
kívül 90 km/h-nál nagyobb sebességet jelez, akkor személygépkocsival, motorkerékpár­
ra, és a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival leg­
feljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni.
Nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat . KÖZLEKEDÉS
akadályozza.
Autópályán és autóúton külső kényszerítő ok nélkül 60 km/h sebességnél lassabb
haladást általában indokolatlanul lassú haladásnak kell tekinteni.
Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás
során az ábrán szereplő sebességhatároknál kisebbre állapították meg, és ezt a jármű
forgalmi engedélyébe bejegyezték, legfeljebb a megállapított sebességgel szabad közlekedni.
A gépkocsivezetőnek be kell tartani a vezetői engedélyébe bejegyzett, orvos által meg­
határozott sebességkorlátozásokat is (pl. lakott területen kívül személygépkocsival 70 km/h).
A külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő autóbusszal az alábbi
sebességtartományok az érvényesek:
■ autópályán 100 km/h,
■ lakott területen kívül, egyéb úton 70 km/h,
■ lakott területen belül 50 km/h.
 K Ö ZLEK ED É SI ISM E R E T E K

Já rm ű v e k se b e s s é g ta rto m á n y a in a k m e g h a tá ro z á sa

kívül, egyéb úton

Lakott területen
Lakott területen

A jármű

Autópályán
Autóúton
(k ö r ü lm é n y )
belül

■ S z e m é ly g é p k o c siv a l, a 3 5 0 0 k g m e g e n g e d e tt le g n a g y o b b
50 90 110 130 ö ss z tö m e g e t m eg n e m h a la d ó g é p k o c s iv a l é s m o to rk e ré k p á r ­
km/h km/h km/h km/h
r a l (k iv év e a te h e r s z á llítá s ra k ia la k íto tt m o to ro s tric ik lit).
■ G é p já rm ű v e l (kivéve a szem élygépkocsit, a 3500 kg m e g e n g e ­
70 70 d e tt leg n ag y o b b ö ssz tö m e g e t m eg n em h a la d ó g épkocsit, a m o ­
50 80
km/h km/h km/h km/h to rk e ré k p á rt és a te h e rsz á llítá s ra k ia la k íto tt m o to ro s tric ik lit),
g é p já rm ű b ő l és p ó tk o c sib ó l álló járm ű szerelv én n y el.

50 70 70 100 ■ A k ü lö n jo g sz ab ály b an m e g h a tá ro z o tt k ö v etelm én y ek n ek m eg ­

km/h km/h km/h km/h felelő au tó b u sszal.

■ H ó lá n c c a l f e ls z e r e lt g é p já r m ű v e l,
50 ■ v illa m o s s a l,
km/h ■ la k o tt te r ü l e t e n k ív ü l k e r é k p á r r a l, h a a k e r é k p á r t h a jtó k e r é k p á r o s f e jv é d ő
s is a k o t v is e l é s u ta s t n e m s z á llít.

■ T e h e r s z á llítá s r a k i a l a k í t o t t m o to r o s tric ik liv e l,

■ e l r o m lo tt já r m ű v e t v o n ta tó g é p já r m ű v e l,
■ s e g é d m o to r o s k e r é k p á r r a l,
40 ■ la k o tt t e r ü l e t e n k e r é k p á r r a l
km/h ■ la k o tt te r ü l e t e n k ív ü l k e r é k p á r r a l, h a a k e r é k p á r t h a jtó k e r é k p á r o s f e jv é d ő
s is a k o t n e m v is e l, é s /v a g y u ta s t s z á llít,
■ m e z ő g a z d a s á g i v o n ta tó v a l, v a la m in t m e z ő g a z d a s á g i v o n ta tó b ó l é s p ó t ­
k o c s ib ó l á lló j á r m ű s z e r e lv é n n y e l.

30 ■ A k e r é k p á r ú t o n k ö z le k e d ő já r m ű v e l.
km/h
25 ■ L a s s ú já r m ű v e l, v a la m in t la s s ú j á r m ű b ő l é s p ó tk o c s ib ó l á lló j á r m ű s z e r e l­
km/h v é n n y e l.

■ O ly a n já r m ű v e l, a m e ly n e k k e r e k e i f ú v o tt g u m ia b r o n c c s a l n in c s e n e k fe ls z e ­
re lv e ,
KÖZLEKEDÉS

20 ■ já r m ű v e l la k ó - p ih e n ő ö v e z e tb e n ,
km/h ■ a g y a lo g - é s k e r é k p á r ú to n k ö z le k e d ő já r m ű v e l,
■ g y a lo g o s - é s k e r é k p á r o s - ö v e z e tb e n a k e r é k p á r o s o k sz á m á ra k ije lö lt
része n .

15 ■ P ó tk o c s in a k n e m m in ő s ü lő fé k n é lk ü li v o n ta tm á n y t v o n ta tó m e z ő g a z d a s á g i
km/h v o n ta tó v a l v a g y la s s ú j á r m ű v e l.

■ 2 2 - 0 6 ó r a k ö z ö tt a m e g h a tá r o z o tt te v é k e n y s é g e t v é g z ő fig y e lm e z te tő je lz é s t
h a s z n á ló já r m ű v e k , e g y ir á n y ú f o rg a lm i ú to n é s o s z t o tt p á ly á s ú t b a l o ld a li
10 ú t t e s t é n m e n e tir á n n y a l s z e m b e n ,
km/h ■ fig y e lm e z te tő je lz é s t h a s z n á ló j á r m ű v e k j á r d á n ,
■ g y a lo g o s -, v a la m in t g y a lo g o s é s k e r é k p á r o s - ö v e z e tb e n já rm ű v e k k e l,
■ k e r é k p á r r a l a já r d á n .

7. táblázat

B>
 3. K Ö ZLEK ED É S

3.4. Követési távolság

Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz,
hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni.
A féktávolság és a követési távolság nem azonos fogalmak.
Féktávolság: az észleléstől a megállásig megtett út hossza. Ennek első része az ész­
leléstől a fékezés megkezdéséig (a sebesség csökkenése nélkül) megtett út az ún. „reak­
cióidő alatt megtett út”. Átlagos gépkocsivezető esetében a reakcióidő 0,6-0,7 s. Ruti­
nos, tapasztalt vezető esetén ez lehet kevesebb is, de fáradt vagy károsan ható szer be­
folyása alatt álló személynél a többszörösére is emelkedhet a reakcióidő. Tekintettel ar­
ra, hogy a fékhatás kialakulása is valamennyi időt igényel, a reakcióidőt vegyük mindig
csak 1 másodpercnek.
A második rész az ún. „fékút”, amely a fékezett kerekekkel megtett utat jelenti. Ez
a távolság egy kifogástalan műszaki állapotú gépkocsi esetében függ:
■ a jármű sebességétől,
■ a kerék és talaj kapcsolatától.

a r e a k c ió id ő a la tt m e g te tt ú t + fé k ú t = fé k tá v o ls á g

A helyes követési távolság az egymás mögött, azonos sebességgel haladó járművek

közötti olyan távolságot jelenti, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű hirtelen
fékezése, megállása esetén is a mögötte haladó biztonságosan meg tudjon állni. Azonos
lassulásra képes járműveket feltételezve, elvileg a követési távolság a reakcióidő alatt
megtett úttal azonos.
Figyelembe kell venni azonban a két jármű fékútja közötti különbséget is, amely a
következőkből adódhat:
■ a fékberendezés nem azonos műszaki állapotából (nem egyforma erősséggel
fékez mind a négy kerék),
■ a fékberendezés nem azonos szerkezeti kialakításából (blokkolásgátlóval felszerelt),
■ az elöl haladó jármű már bekövetkezett ütközéséből (több azonos irányba haladó
jármű ütközéssorozata).
Ezeket figyelembe véve biztonságosnak tekinthető a reakcióidő alatt megtett út
kétszeresét alkalmazni mint követési távolságot.

reakcióidő alatt
fé k ú t
m e g te tt út

féktávolság
M---------------- --------------------------------------------------------*.
 K Ö Z L E K E D É SI ISM E R E T E K

Néhány konkrét adat különböző sebességről fékezve

fékút ajánlott
sebesség reakcióút 5,8 m/s2lassulás esetén féktávolság
követési távolság
50 km/h 14 m 16,5 m 30,5 m 28 m
70 km/h 19,6 m 32,4 m 52 m 40 m
90 km/h 25 m 54 m 79 m 50 m
110 km/h 30 m 80,5 m 110,5 m 60 m
130 km/h 36 m 112,5 m 148,5 m 72 m
8. táblázat

Olyan járművel, illetőleg járműszerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege

a 3500 kg-ot, vagy hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül, másik jármű
mögött, olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy - előzést
végrehajtó - személygépkocsi biztonságosan besorolhasson.

Nincs szükség ilyen követési távolság tartására,

■ ha a vezető előzésre készül fel,
■ ha az úttest menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van,
■ ha az úton az előzés tilos,
■ fegyveres erők oszlopban haladó gépjárművei között,
■ egy nyomon haladó jármű követése esetén.
A két forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton - 6 és 22 óra között - a
7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontató­
val, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel olyan követési távolsá­
got kell tartani, hogy közéjük legalább egy - az abban meghatározott előzési tilalom ha­
tálya alá tartozó - járműszerelvény biztonságosan besorolhasson.
A jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad,
ha ezt a személy- és vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi. Az indokolatlan, hirtelen
fékezés tilalma senkit sem ment fel a helyes követési távolság megtartása alól.

3.5. Irányváltoztatás, irányjelzés, hangjelzés

. KÖZLEKEDÉS

Aki járművel irányt változtat, azaz:

■ terelővonalat átlép (67. kép),
m az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi (68. kép).

ro 67. kép 68. kép

 3. K Ö ZLEK ED É S

■ forgalmi sávot változtat (69. kép),

m körforgalomból kilép (70. kép),
■ másik útra bekanyarodik (71. kép),
■ főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról
letér (72. kép),
köteles az azonos irányban vagy szemben
haladó, irányt nem változtató járműveknek
elsőbbséget adni. Ezeket a járműveket nem
kényszerítheti tehát haladási irányuknak vagy
sebességüknek hirtelen megváltoztatására.
Az irányváltoztatást - ide nem értve a
körforgalmú útra történő bekanyarodást -
a művelet előtt, kellő időben megkezdett és
annak befejezéséig folyamatosan adott irány­
jelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkal­
mazni a körforgalmú útról történő letérés ese­
tében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl.
útkereszteződésben, kanyarodó főútvonalon va­
ló továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést,
ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés
más résztvevői számára többlettájékoztatást ad,
az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.

71. kép 72. kép

Irányjelzést az irányváltoztatás megkezdése előtt olyan időpontban kell adni, hogy

a jármű irányváltoztató mozgása a közlekedés többi résztvevőjét ne érje váratlanul, és . KÖZLEKEDÉS
képesek legyenek a megfelelő magatartásra.
Irányjelzést kell adni
■ irányváltoztatáskor,
■ elinduláskor (minden esetben),
■ és megálláskor (minden esetben).
Irányjelzés végezhető q r20B
■ irányjelző készülékkel,
az ilyen készülékkel fel nem szerelt jár­
mű esetén:
■ jelzőtárcsával vagy
■ karral (73. kép)
oly m ódon, hogy az elölről, hátulról és
oldalról jól látható legyen. q r 21B
KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

Az irányjelzést általában a művelet befejezéséig kell adni. Az egy nyomon haladó

járművek vezetőinek karral adott irányjelzése azonban szabályszerű akkor is, ha a kellő
időben megkezdett jelzés adását - a bekanyarodás biztonságos végrehajtása érdekében
- a művelet tényleges megkezdésekor abbahagyja.
Az útkereszteződésben ka-
nyarodó főútvonal jelzett vo­
nalvezetését követő jármű
nem tekinthető irányváltozta­
tónak. Irányt jeleznie nem kell,
azonban adhat irányjelzést (74.
kép), ha ezzel továbbhaladási irá­
nyáról a közlekedés más résztve­
vői számára többlettájékoztatást
ad, az irányjelzés azonban meg­ 74. kép
tévesztő nem lehet.
A kanyarodó főútvonal elhagyása irány-
változtatásnak minősül, tehát irányjelzővel je­
lezni kell (75. kép).
Az irányjelzést adó járművel szemben el­
sőbbségadásra kötelezett jármű vezetője kö­
teles meggyőződni arról, hogy az irányjelzés
ténylegesen milyen irányváltoztatást jelez, és
ennek megfelelően köteles elsőbbséget adni.
A kanyarodó főútvonalon haladó, és irány- 75. kép
jelzést nem adó jármű esetében a közlekedés többi résztvevője bízhat abban, hogy az
irányjelzést nem adó jármű a főútvonal jelzett vonalvezetését követi.
Megtévesztő az az irányjelzés, amely a jármű mozgásával ellentétes, vagy a közleke­
dés többi résztvevőjét bizonytalanná teszi a jármű továbbhaladási iránya tekintetében.
A forgalmi sávot változtató jármű vezetője irányjelzés előtt köteles meggyőződni az
igénybe venni kívánt forgalmi sáv forgalmáról. Irányjelzés után a forgalmi sáv változta­
tását akkor kezdheti meg, ha ezzel az igénybe venni kívánt forgalmi sávban haladó jármű­
veknek elsőbbséget adott. Nem tekinthető veszélyeztetésnek, ha a forgalmi sávot változ­
tató jármű sávváltoztatása folytán a másik sávban haladó jármű vezetője sebességcsök­
kentésre, enyhe fékezésre kényszerül. Az irányjelzést követően a másik sávon a forgal-
misáv-változtatási szándékát jelző jármű mögött haladó jármű vezetőjének szükségszerű
lassítással, enyhe fékezéssel kell segítenie a sávváltoztatás végrehajtásában.
Ha az egymás mellett lévő forgalmi sáv­
ban haladó két jármű egy időben akar a másik
forgalmi sávba, ill. a két forgalmi sáv között
lévő harmadik forgalmi sávba behajtva forgal­
mi sávot változtatni (egyik jobbra, másik bal­
ra), akkor elsőként az a jármű hajthatja végre
a forgalmisáv-változtatást, amelyik a másik­
hoz képest előbbre van, ill. a forgalmisáv-vál­
toztatást előbb megkezdte.
Ha viszont egymáshoz viszonyítva egyik
sincs előbbre, és egyszerre kezdenék meg 76. kép
 3. K Ö ZLEK ED É S

a forgalmisáv-változtatást, akkor a jobbra eső forgalmi sávban haladó számára kell a

továbbhaladást lehetővé tenni (76. kép).
Hangjelzést adni balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében mindig és
mindenütt szabad. Lakott területen kívül emellett még az előzési szándék jelzése céljá­
ból is szabad hangjelzést adni. Egyéb okból hangjelzést adni nem szabad.

3.6. Előzés
Előzés: a járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti el­
haladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban
folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül elő­
zésnek. QR 22B

Előzni abban az esetben szabad, ha:

1. az előzés céljából igénybe venni kívánt
forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy
- figyelemmel az előzni kívánó és a megelőzendő
jármű sebessége közötti különbségre - az előzés
a szembejövő forgalmat nem zavarja (77. kép);

77. kép
2. az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban
a forgalmi sávban haladó másik jármű
előzési szándékot nem jelzett (78. kép);
3. az előzni kívánó jármű előzését más
jármű nem kezdte meg (79., 80. kép); 78. kép

. KÖZLEKEDÉS

79. kép

4. az előzés során a megelőzendő jármű

mellett megfelelő oldaltávolságot lehet
tartani (81. kép);
5. a vezető az előzés befejezése után a
járművel a megelőzött jármű elé annak
zavarása nélkül vissza tud térni (82. kép).
KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

A közlekedés során az előzés az egyik

legveszélyesebb manőver. Rendkívül fon­
tos az előzőekben leírt 5 feltételnek min­
den egyes előzésnél megfelelni, mert bár­
mely feltétel kimaradása súlyos balesetve­
szélyt teremthet.
Most nézzük meg a gyakorlatban,
hogyan is történik mindez. Járművünk­ 82. kép
kel utolérünk egy előttünk lassabban haladót. Már a megközelítés során messze előre­
tekintünk a menetirány szerinti bal oldali sávba (1. feltétel), amelyet igénybe kívánunk
venni előzés céljából. Ennek az útszakasznak kétszer olyan távolságban kell szabadnak
lenni, mint amennyire szükségünk van az előzéshez. (Útkanyarulat mögül, ködből elő­
kerülhet egy szembejövő jármű, mely feltételezhetően velünk azonos sebességgel halad.)
Az előzéshez szükséges útszakasz hossza függ:
■ a két jármű sebességkülönbségétől (min. 15-20 km/h),
■ a járművek hosszától.
Eközben figyelembe kell vennünk, hogy az előttünk (2. feltétel) haladó jármű előzési
szándékot nem jelzett-e. Ezt követően a bal oldali tükörbe, majd oldalt kitekintve
magunk mellé, meggyőződünk arról, hogy a mögöttünk jövő nem kezdte-e meg jármű­
vünk előzését (3. feltétel).
Az előzés megkezdésének azt a helyzetet kell tekinteni, amikor az előzést végrehajtó
az irányváltoztatási szabály betartásával
■ az előzendő jármű mögül kihúzódott az úttestnek arra a részére, amelyen az
előzést végrehajtja, és
■ az előzendő járművet annyira megközelítette, hogy annak az esetleges irányvál­
toztatása már ténylegesen zavarná az előzést végrehajtót.
Előzés közben ügyeljünk a biztonságos oldaltávolság megtartására (4. feltétel).
A biztonságos oldaltávolság mértéke függ:
■ a járművek sebességétől,
■ a megelőzött jármű egy vagy két nyomon haladó,
■ a járművek rakományától,
■ út- és látási viszonyoktól stb.
A megelőzött jármű elé való visszatérés akkor nem tekinthető zavarónak (5. felté­
tel), ha a két jármű közötti távolság olyan, hogy az előzést befejező jármű hirtelen fékez­
ve végzett megállása esetén is lehetséges a megelőzött járművel biztonságosan megállni.
Ez akkor teljesül, ha a megelőzött jármű eleje a belső tükörben látható.
Az előzés során fontos, hogy kellő időben, tudatosan készüljünk fel, és a már meg­
kezdett előzést tétovázás nélkül hajtsuk végre.
Az előzési szándékot - ha az előzés irányváltoztatással is jár - irányjelzéssel jelez­
ni kell. Ugyancsak irányjelzést kell adni, ha a megelőzött jármű elé való visszatérés is
irányváltoztatással jár.
Általában balról kell végrehajtani, de vannak kivételek.
Csak jobbról szabad előzni
■ azt a járművet, amely a balra bekanyarodási szándékot irányjelzéssel
jelzi, és az úttesten a balra bekanyarodáshoz szabályosan helyezkedik
el (83. kép). QR 23B
 3. KÖZLEKEDÉS

83. kép 84. kép

m azt a villamost, amely az úttest közepén - egyirányú forgalmú úton az úttest bal
szélén - lévő pályán közlekedik (294. ábra), (84. kép).
Balról és jobbról is sza­
bad előzni a figyelmezte­
tő jelzést használó jármű­
vet, ha a vezető meggyőző­
dött arról, hogy ezzel a töb­
bi járművet és a gyalogoso­
kat nem veszélyezteti.
Az előzés végrehajtását
a sebesség fokozásával, balra
húzódással vagy más módon
akadályozni nem szabad.
Megkülönböztető jelzé­ 294. ábra

seket használó - előzést vég­

ző - gépjármű részére az előzés zavartalan
végrehajtását minden módon elő kell segíteni.
Lakott területen kívül a nagyméretű, va­
lamint a lassan haladó jármű vezetőjének az
úttest szélére húzódással és a - szükséghez ké­
pest - lassítással is elő kell segítenie azt, hogy
járművét más jármű megelőzhesse.
Tilos előzni:
■ kijelölt gyalogos-átkelőhelyen és köz­ . KÖZLEKEDÉS
vetlenül a kijelölt gyalogos-átkelőhely 85. kép
előtt (85. kép),
m villamost közvetlenül olyan meg­
állóhely előtt, ahol az utasok fel-
és leszállása az úttestről, illető­
leg az úttestre történik (295. áb­
ra),
m be nem látható útkanyarulatban,
illetőleg bukkanóban (296. ábra),
ez esetben
kivétel, ha:
■ az úttesten egyirányú forgalom 295. ábra
van,
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

■ záróvonal van felfestve, és az

előzés annak érintése nélkül
végrehajtható,
■ vasúti átjáróban és közvetlenül a
vasúti átjáró előtt (297. ábra),
kivéve a gépjárművel:
■ kétkerekű motorkerékpár,
■ segédmotoros kerékpár,
■ kerékpár előzését;
296. ábra
■ útkereszteződésben és útkeresz­
teződés előtt (86. kép),
kivéve:
■ ha a forgalmat rendőr vagy
fényjelző készülék irányítja, és
az előzés nem jár az úttest me­
netirány szerinti bal oldalának
igénybevételével,
■ ha a jármű főútvonalon vagy
olyan más úton halad, amelyen 297. ábra
elsőbbséget „Útkereszteződés
alárendelt úttal” jelzőtábla jel­
zi,
■ körforgalmú úton,
■ ha a járművet csak jobbról sza­
bad előzni,
■ gépjárművel kétkerekű motor-
kerékpárt, segédmotoros kerék­
párt, kerékpár előzését,
■ megkülönböztető jelzéseket
86 kép
használó gépjárművet (87. kép),
■ az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sávval rendelkező autópályán és
autóúton - 6 és 22 óra között - a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb
össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló
KÖZLEKEDÉS

járműszerelvénnyel,
■ ahol az előzést - az előzni szándékozó járműre vonatkozó - közúti jelzőtábla
tiltja (88. kép).

87. kép 88. kép

fO
86
 3. K Ö ZLEK ED É S

Bíróság elvi állásfoglalása megtörtént közlekedési baleset kapcsán!

Szabálytalan előzés

3.7. Kikerülés
Kikerülés az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott
lévő egyéb akadály melletti elhaladás.
Kikerülni abban az esetben szabad, ha
■ a kikerülés a szembejövő forgalmat nem zavarja (89. kép), Q R 24B
m a kikerülni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg (90. kép),

89. kép 90. kép

m a kikerülés során a kikerülendő jármű

mellett megfelelő oldaltávolságot lehet
tartani (91. kép),
A kikerülési szándékot is csak akkor kell
irányjelzéssel jelezni, ha a kikerülés irányvál­
toztatással jár.
A kikerülést általában balról kell végre­
hajtani.
91. kép KÖZLEKEDÉS
Csak jobbról szabad kikerülni
■ azt a járművet, amely balra kanya­
rodási szándékát irányjelzéssel jelzi, és az
úttesten a bekanyarodáshoz szabályosan he­
lyezkedett el (92. kép),
a azt a villamost, amelyik az úttest
közepén - egyirányú forgalmú úton az út­
92. kép test bal szélén - lévő pályán áll
■ az úttest közepén lévő akadályt - a
jobbra tartási kötelezettség miatt -, feltéve hogy a kikerülés biztonságosan végre­
hajtható (298. ábra),

€
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

■ egyirányú forgalmú út bal olda­

lán lévő akadályt.
Jobbról is ki szabad kerülni a fi­
gyelmeztető jelzést használó járművet,
ha a vezető meggyőződött arról, hogy
ezzel a többi járművet és a gyalogoso­
kat nem veszélyezteti.
Az olyan megállóhely előtt, amely­
ben villamos áll, és az utasok fel- és le­
szállása az úttestről, illetve az úttest­
re történik, meg kell állni, és továbbhaladni csak a villamos elindulása után
szabad.
Akadály kikerülésére a bal oldal - még záróvonal átlépésével is - igény­
be vehető, azonban a be nem látható úton ez csak fokozott óvatossággal és
szükség esetén irányító személy közreműködésével tehető meg. QR 25

3.8. Kitérés - útszűkület

3.8.1. A kitérés
A Kitérés a szemből érkező jármű­
vek elhaladási szabálya.
Az egymás mellett ellentétes irány­
ban (szemben) elhaladó járművek kö­
zött megfelelő oldaltávolságot kell tarta­
ni; ennek érdekében - a szükséghez ké­
pest - a járművekkel kölcsönösen az út­
test széléhez kell húzódni
(299. ábra).
299. ábra
Olyan keskeny úttes­
ten, amelyen a járművek
egymás melletti elhaladá­ QR 26
sa nehéz vagy lehetetlen, a járművek­
KÖZLEKEDÉS

kel meg kell állni, és az elhaladást az út­

padkára húzódással vagy hátramenettel
kell lehetővé tenni. Hátramenni azzal a
járművel kell, amelyikkel ez - a jármű­
vek adottságait és a körülményeket fi­
gyelembe véve - könnyebben megtehe­
tő (300. ábra). 300. ábra

Bíróság elvi állásfoglalása megtörtént közlekedési baleset kapcsán!

Szabálytalan kikerülés
00 QR-BEA-4
 3. K Ö ZLEK ED É S

3.8.2. Útszűkület
■ Ha az úttest mindkét irányból
belátható szakaszon egy forgalmi sávra
szűkül, és a közúti jelzésekből más nem
következik, a szembejövő járművek kö­
zül általában annak a járműnek van el­
sőbbsége, amelyik útját irányváltozta­
tás nélkül tudja folytatni (a másik jármű
vezetője az áthaladást lassítással, ill. - a
szükséghez képest - megállással köteles
biztosítani) (301. ábra).
m Kölcsönös irányváltoztatás ese­
tében az a jármű haladhat tovább első­
ként, amelyik nyilvánvalóan előbb ér­
kezett az útszűkülethez. Megközelítő­
en egyszerre érkezés esetén az udvari­
asság alapján kell eldönteniük az átha­
ladás sorrendjét. A villamos elsőkénti
továbbhaladását ilyen esetben is lehe­
tővé kell tenni (302. ábra).
Amennyiben az egymással szem­
ben haladó járművek közül az egyik ki­
kerülést, a másik előzést akar végrehaj­
tani, a forgalom folyamatossága érde­
kében elsőként a kikerülést indokolt le­
hetővé tenni (303. ábra).
Állati erővel vont járművel, illető­
leg hajtott (vezetett) állattal való szem­
ben találkozás esetében, ha a vezető
feltartott karral jelzi vagy egyébként megállapítható, hogy az állat ijedős, a jármű sebes­
ségét csökkenteni kell, illetőleg - a szükséghez képest - meg kell állni.

. KÖZLEKEDÉS
3.9. Párhuzamos közlekedés
Az olyan úttest, amelyen az azonos
irányú forgalom számára két vagy több
forgalmi sáv van - függetlenül attól, hogy
a forgalmi sávokat útburkolati jellel jelöl-
ték-e vagy sem - párhuzamos közleke­
désre alkalmas (93., 94. kép).
Ebből a szempontból közömbös,
hogy az azonos irányú forgalom számá­
ra a két vagy több forgalmi sáv egyirányú
forgalmi úton, körforgalomban vagy osz­
tott pályás út úttestén áll-e rendelkezésre. 93. kép
cn
89
KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

Párhuzamos közlekedés szempont­

jából figyelmen kívül kell hagyni:
■ az autóbuszöblöt,
■ az autóbusz-forgalmi sávot,
■ a kapaszkodósávot,
■ a gyorsító- és lassítósávot,
■ az útburkolati jellel kijelölt ka-
nyarodósávot,
■ a kerékpársávot,
■ a villamospályát, ha nincs forgal­
mi sávként megjelölve. 94 kép
Egy forgalmi sávnak általában 3
méter szélesnek kell lennie. Ha a forgalmi sávokat útburkolati jelekkel jelölik, ez esetben
a forgalmi sáv szélessége 3 méternél kevesebb is lehet. Ilyen esetben is azonban olyan út­
testen, ahol tehergépkocsi- vagy autóbusz-forgalom van, e járművek engedélyezett széles­
ségére (2,5 m) figyelemmel egy-egy forgalmi sávnak általában 2,75 m szélesnek kell len­
nie.
A párhuzamos közlekedés forgalmi rendje
Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten jobbra tartási kötelezettség van.
Ez azt jelenti, hogy a járművekkel a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni.
Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás cél­
jából szabad.
Lakott területen belüli párhuzamos közlekedés forgalmi rendje
a) Ha az úttest menet­
irány szerinti jobb ol­ 3500 kg alatti gépkocsival és
Bárki igénybe veheti folyamatos
dalán két forgalmi haladás céljából. motorkerékpárral folyamatosan
lehet haladni, távolsági és
sáv van (95 kép): gyorsjáratú autóbusszal
folyamatosan lehet előzni.
m a külső forgalmi sá­
vot bárki igénybe
veheti a folyamatos
haladás céljából,
■ a belső forgalmi
sávban, ha a for­
galmi sávok útbur­
kolati jellel meg
vannak jelölve, a 9J- kéP
3500 kg megenge­
dett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral fo­
lyamatosan szabad haladni. A belső sávban való haladás feltétele, hogy a jármű
a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza, ha pe­
dig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a
belső forgalmi sávban folyamatosan is haladhat. Távolsági és gyors járatú autó­
busszal, ha a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi
sávban.
 3. KÖZLEKEDÉS

A többi jármű csak előzés,

balra bekanyarodás, illetőleg
megfordulás céljából veheti igény­
be a belső forgalmi sávot.
b) Ha az úttest menetirány sze­
rinti jobb oldalán kettőnél
több forgalmi sáv van (96.
kép)-.
u a külső forgalmi sávot
bárki igénybe veheti fo­
lyamatos haladás céljából, 96. kép
■ közvetlenül a külső sáv
melletti belső forgalmi sávban minden jármű előzhet folyamatosan,
■ a harmadik és további (belső) forgalmi sávokban a 3500 kg megengedett legna­
gyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyama­
tosan is szabad haladni. A belső sávokban való haladás feltétele, hogy a jármű
a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza. A töb­
bi jármű csak balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából veheti igénybe a
belső forgalmi sávokat.
Lakott területen belül, ha az útburkolati jel nincs felfestve vagy nem látszik, az általá­
nos jobbra tartási kötelezettség van érvényben.
Lakott területen kívüli párhuzamos közlekedés forgalmi rendje
a) Ha az úttest menetirány sze­
rinti jobb oldalán két forgalmi
sáv van (97 kép):
■ a külső forgalmi sávban kell
közlekedni,
■ a belső forgalmi sávban a
3500 kg megengedett legna­
gyobb össztömeget meg nem
haladó gépkocsival és mo­
torkerékpárral folyamatosan
is szabad haladni, ha a kül­
ső forgalmi sávba visszatérni KÖZLEKEDÉS
már nem lehet.
b) Ha az úttest menetirány szerinti
jobb oldalán kettőnél több for­
galmi sáv van útburkolati jelek­
kel kijelölve (98. kép):
a a külső forgalmi sávban kell
közlekedni,
■ közvetlenül a külső sáv mellet­
ti belső sávban azonban bár­
mely gépjárművel szabad
közlekedni.
KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

■ A harmadik és további (belső) forgalmi sávokra - a balra bekanyarodást kivéve - rá­

hajtani csak személygépkocsival és motorkerékpárral szabad.
A párhuzamos közlekedési! úton folyamatos előzésnek nemcsak a követési távolság
megtartásával egymás mögött haladó járművek előzése minősül, hanem az is, amikor a
külső sávban haladó járművek egymást nagyobb távolságban követik úgy, hogy közéjük
egy-két személygépkocsi beférne.
A gyorsabban haladó járművek nem akadályozása akkor teljesül, ha a jármű az útra
megengedett legnagyobb sebességgel halad.
A párhuzamos közlekedésű úton, az útburkolati jellel jelölt sávokban haladó járművek
mellett, fokozott figyelemmel jobbról is el szabad haladni - kivéve gyalogos-átkelőhelyen és
közvetlen előtte. A forgalmi sávokat azonban a gyorsabb előrehaladás érdekében kis távolsá­
gon belül ismételten megváltoztatni, és ezzel a közlekedés résztvevőit zavarni tilos.
Azon az úton, amelynek menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van út­
burkolati jelekkel kijelölve, a körforgalmú útra történő bekanyarodást
■ a besorolás rendjét jelző tábla és az útburkolati jelek jelzéseinek megfelelően kell
végrehajtani, vagy
■ a jobboldali szélső forgalmi sávból kell végrehajtani, amennyiben a járművezető a beka-
nyarodás helyét követő első kihajtási lehetőségnél kívánja a körforgalmú utat elhagyni.
Amennyiben a járművezető nem a bekanyarodás helyét követő első kihajtási le­
hetőségnél kívánja a körforgalmú utat elhagyni, hanem a második vagy a harmadik le­
hetőségnél, ebben
az esetben a párhu­
zamos közlekedésű
út belső sávjából is
érkezhet a körfor­
galom belső sávjá­
ba. Azonban a kör­
forgalom elhagyása
előtt a külső sávba
kell besorolni, és a
körforgalmat on­
nan elhagyni (304.
ábra). 304. ábra
A párhuzamos
közlekedésre alkalmas körforgalmú úton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkal­
mazni.

Egyéb szabályok a párhuzamos közlekedésre alkalmas úton:

A tényleges párhuzamos közlekedés akkor alakul ki, ha - az arra alkalmas úton - a
forgalom sűrűsége miatt a forgalmi sávokban összefüggő járműoszlop halad.
Ilyenkor:
■ Forgalmi sávot változtatni csak abban az esetben szabad, ha a vezető bekanyaro-
dásra vagy megállásra készül fel.
■ Nem tekinthető előzésnek, ha valamelyik sávban a járművek elhaladnak a másik
sávban haladó jármű mellett.
 3. KÖZLEKEDÉS

■ Ahol valamelyik for­

galmi sáv megszűnik,
annak a járműnek
van elsőbbsége, ame­
lyik terelővonal át- q r 27
lépése nélkül halad­
hat tovább (305. áb­
ra). Ha a forgalmi sá­
vok útburkolati jellel 305. ábra
jelölve nincsenek, an­
nak a járműnek van
elsőbbsége, amelyik q r 28

306. ábra

irányváltoztatás nélkül tud továbbhalad­

ni (99 kép). Ha pedig mindkét jármű csak
irányváltoztatással tud továbbhaladni, an­
nak a járműnek van elsőbbsége, amelyik
addig a jobbra eső forgalmi sávban haladt
(306. ábra).
Az autóbusz-forgalmi sávban közleked­
hetnek (100. kép)\ W0' kép
u a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz, a villamos, továbbá 20 és
06 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű;
■ az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül . KÖZLEKEDÉS
■ betegszállító gépjármű,
■ személytaxi,
■ a kétkerekű motorkerékpár és a kétkerekű segédmotoros kerékpár,
■ ha az autóbusz-forgalmi sávot az úttest menetirány szerinti jobb szélen jelöl­
ték ki, erre utaló jelzés esetén a kerékpáros,
■ külön jogszabály alapján rögzített üzemmódú megkülönböztető jelzést adó
készülékkel felszerelt:
■ sürgősségi betegellátásra rendszeresített gépjármű,
■ hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tűzoltóság és a tűzoltó egyesületek
közvetlen helyszíni beavatkozására rendszeresített gépjárműve,
■ a rendőrség közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szolgálati ágának
közvetlen helyszíni beavatkozására rendszeresített gépjárműve.
 KÖZLEKEDÉSI ISM ERETEK

Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos:

1. Járművel az úttest felezővonalát - a balra be-
kanyarodás, illetőleg a megfordulás esetét ki­
véve - átlépni (akkor is, ha a felfestett útbur­
kolati jel pl. havas úton nem látható) (101. kép).
2. Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen és közvet­
lenül a kijelölt gyalogos-átkelő­
hely előtt másik jármű mellett
elhaladni, akár áll, akár azonos
irányba halad (307. ábra). Abban
az esetben, ha egy jármű (bár­ QR 29
milyen okból is) megáll a gyalo­
gos-átkelőhely előtt, a mellette lévő sávban
azonos irányban haladó járműnek is meg
kell állni, a vezetőnek meg kell győződnie
arról, hogy a gyalogos-átkelőhelyen való to­
vábbhaladás nem zavarja-e a gyalogosok át­
haladását. Amennyiben e szabálynak eleget
tett, haladhat tovább járművével.
3. Két járműnek - az egy nyomon haladó
jármű melletti elhaladást kivéve - ugyanabban
a forgalmi sávban elhaladni (102. kép).
Azonos forgalmi sávban az egy nyomon hala­
dó jármű melletti elhaladás előzésnek minő­
sül. Ebből következik, hogy különös gondot
kell fordítani a biztonságos oldaltávolság meg­
tartására. Az egy nyomon haladó jármű is előz­
het egy nyomon haladó járművet, nem előzhet 102. kép
azonban azonos forgalmi sávon belül gépko­
csit, oldalkocsis motorkerékpárt vagy más, nem egy nyomon haladó járművet.
Olyan, párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten, ahol a forgalmi sávokat útburko­
lati jelekkel megjelölték, nem minősül előzésnek, ha a külső forgalmi sávban fo­
lyamatosan haladó jármű fokozott figyelemmel elhalad a belső forgalmi sávban
ugyancsak folyamatosan, de lassabban haladó jármű mellett.
Ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti
. KÖZLEKEDÉS

átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia - előresorolás céljából - két­
QR 30
kerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló
járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest
szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, ha
■ az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és
■ az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az irányvál­
toztatásban nem akadályozzák. QR 31 QR 32

Bíróság elvi állásfoglalása megtörtént közlekedési baleset kapcsán!

Szabálytalan sáwáltás
QR-BEA-5

EV
 3. KÖZLEKEDÉS

3.10. Közlekedés autópályán, autóúton

Autópálya: jelzőtáblával autópá­
lyaként megjelölt osztott pályás út (103.
kép).
Autóút: jelzőtáblával autóútként
megjelölt út (104. ábra).
Autópályán és autóúton, valamint
az azokra való ráhajtást szolgáló úton
(az előjelző táblától kezdődően) csak
olyan gépjárművel, illetőleg gépjármű­
ből és pótkocsiból álló járműszerel­
vénnyel szabad közlekedni, amely sík
úton legalább 60 km/h sebességgel ké­
pes haladni (szabályosan).
Ezeken az utakon más járművek és
a gyalogosok közlekedése tilos.
Autóúton azonban számítani kell
kiépített csomópontokban (útkeresz­
teződésekben) arra, hogy járművek és
gyalogosok - az elsőbbségadásra vonat­
104. kép
kozó szabályok megtartásával - átha­
ladhatnak az úttesten.
Az autópályán és az azonos irányú forgalom számára legalább két forgalmi sávval
rendelkező autóúton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.
Autópályán a forgalmi sávok telítődésekor gyakran kialakul a járművek azonos
sebességgel történő haladása. Ez a gyorsabban haladni kívánó járművezetőket ingerlé­
kenyebbé teszi, és hajlamossá válnak a gyakori sávváltoztatásra. Mindinkább arra kell
törekednünk, hogy a forgalmi sávokban különböző sebességtartományban haladjanak a
járművek úgy, hogy a külső sávban a leglassabban, a belső sávban a leggyorsabban haladók
közlekedjenek.
Ez a gyakorlatban a következőképpen néz ki:
. KÖZLEKEDÉS

€
 KÖZLEKEDÉSI ISM ERETEK

Az 1. forgalmi sávban haladnak azok a járművek, melyek sebessége 70-80 km/h.

A 2. forgalmi sávban 80-100 km/h sebességgel haladnak a járművek, míg
a 3., legbelső forgalmi sávban 100-130 km/h sebességgel. Ezek a se­
bességértékek szituációtól függően (út-, látási, időjárási viszonyoktól)
lefelé, eltérhetnek az itt felsoroltaktól, de a lényeg, hogy ne egyszerre,
azonos sebességgel áramoljon valamennyi kocsisor.
Tilos: QR 33
a) Autópályára és autóútra út menti ingatlanról, valamint útnak nem minősülő más
területről ráhajtani, illetőleg oda behajtani (308. ábra).
b) Autópályán és autóúton:
■ hátramenetet végezni,
■ megfordulni és
■ az úttesteket elválasztó sávra ráhajtani (309. ábra).

309. ábra

c) Autópálya és autóút úttestén (a forgalmi okból szükséges megállást kivéve) meg­

állni.
d) A leállósávon megállni vagy várakozni, kivéve ha:
■ műszaki meghibásodás miatt a jármű továbbhaladásra képtelen;
■ a jármű a forgalmat ellenőrzi;
■ a jármű útfenntartást, úttisztítást végez;
■ a jármű a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását vagy a műszaki meghi­
. KÖZLEKEDÉS

básodásának elhárítását végzi;

■ a jármű megkülönböztető jelzést adó berendezését működtetik.
e) Előzni az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sávval rendelkező au­
tópályán és autóúton - 6 és 22 óra között - a 7500 kg-ot meghaladó megenge­
dett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből
és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel. Ezen előzési tilalom esetén a tilalom ha­
tálya alá tartozó járműveknek olyan követési távolságot kell tartaniuk, hogy kö­
zéjük legalább egy - az abban meghatározott előzési tilalom hatálya alá tartozó
-járműszerelvény biztonságosan besorolhasson. E feltétel csak akkor teljesül, ha
a tehergépkocsik egymást követése esetén 80 km/h sebességgel haladva 90 m, 70
km/h sebességgel haladva pedig 80 m követési távolságot tartanak.
CT5 A leállósávon - ha a közúti jelzésekből más nem következik - a jogosan ott haladó
járművek és a forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek közé besorolni kívánó
 3. KÖZLEKEDÉS

járművek haladhatnak. Ez azt jelenti, hogy a leállósávban álló járművek az elindulást

követően mindaddig haladhatnak a leállósávban, míg a külső forgalmi sávban történő
biztonságos besorolást végre nem lehet hajtani. A leállósávon álló, a forgalmat ellenőr­
ző járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen. A leállósáv
igénybevételére jogosultaknak a feladatuk ellátását követően a lehető legrövidebb időn
belül el kell hagyniuk a leállósávot.
Autópályán és autóúton a külső kényszerítő ok nélküli 60 km/h sebességnél lassúbb
haladást általában indokolatlanul lassú haladásnak kell tekinteni.
Ha a jármű meghibásodása miatt
nem képes ettől nagyobb sebességre,
vagy a jármű csak vontatással távolítható
el, a legközelebbi leágazásnál az autópá­
lyát, autóutat el kell hagynia (105. kép).
Autópályán, autóúton várakozás cél­
jából csak a kiépített várakozóhely vehető
igénybe.
Az autópálya forgalmába törté­
nő becsatlakozásra, illetve az autópálya
forgalmából kiválásra a gyorsító- és las­ 105. kép
sítósáv szolgál.
Ezek a párhuzamos közlekedés szempontjából nem te­
kinthetők önálló forgalmi sávnak. A gyorsító- és lassítósávon
haladó jármű melletti elhaladás nem minősül előzésnek.
Az azonos irányú forgalom számára két vagy ennél QR 34B QR 35B
több forgalmi sávval rendelkező autópályán vagy autóúton kialakult forgalmi torlódás
esetén biztosítani kell a továbbhaladást az alábbi járművek részére, amely a:
■ forgalmat ellenőrzi,
■ útfenntartást, úttisztítást végez,
■ a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását vagy műszaki meghibásodásá­
nak elhárítását végzi,
■ a megkülönböztető jelzést működteti.
Az akadálytalan továbbhaladás biztosítása érdekében,
■ a belső (bal szélső) forgalmi sávban közlekedőknek szorosan a forgalmi sáv bal
szélére történő húzódással, . KÖZLEKEDÉS
■ az egyéb forgalmi sávban közlekedőknek a forgalmi sávban lehetséges mérték­
ben jobbra kell húzódniuk, és szükség esetén a terelővonal átlépésével kell ha­
ladniuk vagy megállniuk.
Mindez azért szükséges, hogy a balra, illetve jobbra húzódott járművek között ki­
alakult „biztonsági folyosóban” a fent nevezett járművek akadálytalanul továbbhalad­
hassanak.

3.11. Közlekedés villamospályával ellátott úttesten

A villamospályára más járművel ráhajtani, azon folyamatosan haladni vagy előzni
csak abban az esetben szabad, ha a vezetőt a látási viszonyok nem akadályozzák a közeledő
villamos kellő távolságból való észlelésében, és a jármű a villamosforgalmat nem zavarja.

-(3
 KÖZLEKEDÉSI ISM ERETEK

Ahol párhuzamos közlekedésre al­

kalmas úttesten a villamosvágányok az
úttest közepén egymás mellett vannak, és
a forgalmi sávokat útburkolati jelek jelö­
lik, a villamospályára - egyéb úttesten az
ellentétes irányú villamosforgalom részé­
re szolgáló villamosvágányra - a bekanya-
rodás és megfordulás esetét kivéve ráhaj­
tani nem szabad (310., 311. ábra).
310. ábra
A villamospálya által elfoglalt út­
testrész nem minősül forgalmi sáv­
nak. Ha azonban útburkolati jel a
villamospályára vezeti az egyéb jármű­
vek forgalmát, a villamospályára - a vil­
lamosforgalom zavarása nélkül - más
jármű is ráhajthat (312. ábra).
Ilyen esetben a párhuzamos köz­
lekedésre vonatkozó szabályok alkal­
mazása szempontjából az úttestnek a
villamospálya által elfoglalt részét is fi­ 311. ábra
gyelembe kell venni. A villamospályán
való folyamatos haladás közben a villa­
mosforgalomnak forgalmi okból történő
zavarása vagy akadályozása nem tiltott.
Az úttest közepén haladó villamos
mellett csak jobbról, az úttest szélén ha­
ladó mellett pedig csak balról szabad
elhaladni. Az irányt változtató villa­
mossal elsőbbséget kell adni az egyene­
sen haladó járművek részére.
Ahol a szabályok kölcsönös udvari­ 312. ábra

asság alapján történő megegyezést írnak elő, és ott az egyik jármű villamos, akkor an­
nak van elsőbbsége.

A villamos általános szabályoktól eltérő elsőbbsége:

. KÖZLEKEDÉS

■ Egyenrangú útkereszteződésben akkor is, ha bal kéz felől érkezik, áthaladási el­
sőbbsége van (313. ábra),
u Körforgalomban mind a belépő-, mind a kilépőponton áthaladási elsőbbsége van
a körforgalomban haladó más járművekkel szemben (106. kép).
 3. KÖZLEKEDÉS

■ Útkereszteződésben,
ha azonos irányból ér­
kező járművel együtt
mindkettő jobbra ka­
nyarodik és egymás út­ QR35-1
ját keresztezik (314. áb­
ra), a villamosnak van elsőbbsége.
■ Útkereszteződésben, ha az egy­
mással szemből ér­ 314. ábra
kező járművek m ind­
egyike balra kanya­
rodik a villamosnak
van elsőbbsége (315. QR35-2
ábra).
■ Útszűkületbe történő behaladá-
sakor akkor is elsőbbsége van a
villamosnak más járművekkel
szemben, ha maga is irányt vál­
toztat (302. ábra).
315. ábra
m A zárt villamospályáról az úttest­
re ráhajtó villamosnak az úttesten közlekedő járművekkel szemben - a villamossal
azonos irányban vagy szemben haladó irányt nem változtató járműveket ide nem
értve - elsőbbsége van.
A villamospótló autóbusz a villamospályán közlekedhet, és az itt történő haladá­
sakor a villamosforgalom részére kialakított fényjelző készülék jelzéseit kell figyelembe
vennie. Az utasok fel- és leszállása az úttest közepén elhelyezett villamosvágány esetén
a járdaszigetről, ha ilyen nincs, a járdáról történik.
A villamos elsőbbsége más járművekkel szemben a villamospótló autóbuszra nem
vonatkozik.

. KÖZLEKEDÉS

Teszt kérdések
Közlekedés

HÁZI FELADAT

Gépkocsiban utasként közlekedve (akár tömegközlekedési járművön is), figyelje meg

a vezető magatartását, betartja-e az alábbiakat: követési távolság, sebesség, párhuza­
mos közlekedés szabályai.

se?
i
 KÖZLEKEDÉSI ISM ERETEK

4. Elsőbbség
4.1. Besorolás útkereszteződés előtt
■ Útkereszteződés előtt (kellő távolságban) a
továbbhaladási szándéknak megfelelően kell
a járművel az úttesten besorolni. Ha a beso­
rolás rendjét útburkolati jelek jelölik, akkor
annak megfelelően,
■ útburkolati jelek hiányában:
a) jobbra bekanyarodási szándék esetében az
úttest jobb szélére (107. kép),
b) balra bekanyarodási szándék esetében az
úttest (képzeletbeli vagy jelölt) felezővona­
la mellé (108. kép).
Az osztott pályás és az egyirányú forgalmú
úton az úttest bal széle a felezővonal (109.,
110. kép).
A továbbhaladási irány megválasztásánál figye­
lembe kell vennünk
■ a besorolás rendjét jelző táblát,
■ a kötelező haladási irányt jelző táblát,
■ az úttestre felfestett előjelző nyilakat. 108. kép

109. kép 110. kép

Ebben az esetben továbbhaladni csak a közúti jelzéseknek megfelelő irányba (irá­
. ELSŐBBSÉG

nyokba) szabad.
A vezetőnek a járművével az útkereszteződés előtt kellő távolságban kell besorolni.
Útburkolati jelek esetén a besorolás ak­
kor történik kellő távolságban, ha a be­
sorolás helyét határoló záróvonalig ez a
művelet befejeződik.
Az egyirányú forgalmú úton az el­
lenirányban kijelölt autóbuszsávot és az
ellenirányban kijelölt kerékpársávot a
besorolás szempontjából figyelmen kí­
vül kell hagyni. „
316. ábra
 4. ELSŐBBSÉG

Villamospályával ellátott olyan úttesten, ahol útburkolati jelek a beso­

rolás helyét nem jelölik ki, és a besorolás általános szabálya a villamosfor­
galmat zavarná, a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell
hagyni (316. ábra).
Ha a villamos közeledésével számolni nem kell, a villamossínre is be QR 36B
szabad sorolni a bekanyarodó járművel. így besorolni azonban útburkolati jelek hiányá­
ban sohasem kötelező.
Ahol útburkolati jelek szabályozzák a besorolást, és a bekanyarodni szándékozó
járművet a villamospályára vezetik, ott a villamospályát is magában foglaló
kanyarodósávra ráhajtani a villamos zavarása nélkül szabad. Ráhajtás után a
villamos indokoltan akár akadályozható is.
Több sorból azonos irányba bekanyarodni, ill. besorolni csak erre utaló
közúti jelzések megléte esetén szabad. q r 37
Útburkolati jelek hiányában tilos az úttest felezővonala mellől jobbra és az úttest
jobb széléről balra bekanyarodni.

4.2. Bekanyarodás
Útkereszteződés előtt szabályosan besorolt járművel
másik útra - ha közúti jelzésből más nem következik - jobb­
ra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a
jármű a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb olda­
lon maradjon. Ha az úttest menetirány szerinti jobb oldalán q r 38 QR 39
kerékpársávot jelöltek ki, a jobbra bekanyarodásra - a kerékpárforgalom akadályozása
nélkül és ha burkolati jel ezt lehetővé teszi - a kerékpársáv igénybevételével kell felké­
szülni. Ha a jármű méretei vagy egyéb
okok miatt a besorolásra vonatkozó
rendelkezéseket megtartani nem lehet,
a bekanyarodást fokozott óvatossággal,
szükség esetén erre alkal­
mas irányító személy igény-
bevételével úgy kell végre­
hajtani, hogy a bekanyarodó
. elsőbbség
jármű a többi járművet ne QR 40 317. ábra
veszélyeztesse.
Több forgalmi sávos utak keresz­
teződése esetén jobbra kis ívben kül­
ső, balra nagy ívben belső sávba kell
kanyarodni. H a a megfelelő forgalmi
sávokat terelővonallal egymásba átve­
zetik, az útburkolati jeleknek megfe­
lelően kell a bekanyarodást végrehaj­
tani (317 ábra). Az ettől eltérő, tehát
jobbra, a külső sávból a belső sávba, 318. ábra
 KÖZLEKEDÉSI ISM ERETEK

ill. balra, a belső sávból a külső sáv­

ra történő bekanyarodás esetén, a jár­
mű egyben sávot változtató járműnek
is minősül, és ennek megfelelően a be­
kanyarodás szabályain kívül a sávvál­
tás szabályait is köteles betartani a ve­
zető (318. ábra).
Ha a jármű olyan útra kanyarodik,
amelyiken a jobb szélső forgalmi sáv
„autóbuszsáv”, ezt a sávot figyelmen kí­
vül hagyva kell a jobbra kanyarodást úgy végrehajtani, hogy a jármű a ka­
nyarodás után az autóbusz-forgalmi sáv melletti forgalmi sávon helyezkedjék
el. Ha azonban a jobbra bekanyarodó járművel a következő közeli útkeresz­
teződésnél ismét jobbra akar kanyarodni, ilyen esetben a jobbra bekanyaro­
dás autóbusz-forgalmi sávra is végrehajtható (319. ábra). QR 41

Jobbra bekanyarodó járművel el­

sőbbséget kell adni:

■ annak az útnak az
úttestén áthaladó gya­
logos részére, amely­
re a jármű bekanyaro­
dik, QR 42

320. ábra
■ az úttest jobb szé­
lén lévő kerékpár­
sávon érkező ke­
rékpár részére (320.
ábra). QR 43

■ az úttest mellett lé­

vő, attól jobbra eső
kerékpárúton érkező
. ELSŐBBSÉG

jármű részére (321. áb­

ra), QR 44

gyalog- es kerékpár­
úton érkező jármű és
gyalogos részére,

■ az azonos irányból QR 45
érkező villamos ré­
szére (111. k é p ) .
111. kép

I
 4. ELSŐBBSÉG

Amikor a jobbra kanyarodó jármű

villamos:
■ a vele azonos irányból érkező
és egyenesen továbbhaladó más
jármű részére köteles elsőbbsé­
get adni (112. kép).

Balra bekanyarodó járművel el­

sőbbséget kell adni: 112. kép
■ annak az útnak az út­
testén áthaladó gyalo­
gos részére, amelyre
a jármű bekanyarodik
(322. ábra). QR 46

■ az úttesten szemből
érkező és egyenesen
továbbhaladó vagy
jobbra bekanyarodó
minden jármű részé­
re (323. ábra). QR 47

■ az úttest mellett lé­

vő, attól balra eső
kerékpárúton érkező
jármű részére (324. áb­
ra),

• az úttest mellett levő,

attól balra eső gya­
log- és kerékpárúton
érkező jármű és gya­
logos részére,

■ az azonos irányból és
. ELSŐBBSÉG
a szemből érkező vil­
/

lamos részére (325.

ábra).
QR 49
A balra bekanyarodó jármű veze­
tője - párhuzamos közlekedésre nem
//

alkalmas úton - a bekanyarodást csak

akkor hajthatja végre, ha meggyőző­
dött arról is, hogy balról járművének
előzését vagy kikerülését másik jármű
nem kezdte meg.
Az útkereszteződéshez egymás-
103,
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

sál szemben érkező és egy­

aránt balra bekanyarodó
két járm ű a keresztezés kö­
zéppontjának a megkerülé­
sével, egymás mellett elha­ QR 50
ladva (326. ábra), széles útkeresztező­
dés esetén pedig a keresztezési közép­
pont előtt, egymás előtt elhaladva vé­
gezheti a balra bekanyarodást (327. áb­
ra).
Ha az útkeresztező­
dés mérete, ill. a kanyarodó
járművek terjedelme a bal­
ra bekanyarodás ilyen vég­
rehajtását nem teszi lehe- QR 51
tővé, akkor az a jármű fejezheti be el­
sőként a balra bekanyarodást, ame­
lyik azt nyilvánvalóan előbb megkezd­
te. Megközelítőleg egyszerre érkezés
esetén pedig mind a két jármű vezető­
je köteles megállni, és udvariassági ala­
pon kell a továbbhaladás sorrendjét el­
dönteniük.
Ha a két szemben érkező és egy­
aránt balra bekanyarodó jármű közül
az egyik villamos, a villamosnak van el­
sőbbsége (315. ábra). 328. ábra

A kanyarodó főútvonalról letérő

járművel elsőbbséget kell adni a főút­
vonalon továbbhaladó járművek részé­
re (328. ábra).
Bár az útkereszteződésben kanya­
rodó főútvonal vonalvezetését követő jár­
mű nem tekinthető irányváltoztatónak, a
főútvonal úttestén áthaladó gyalogosok
. ELSŐBBSÉG

részére a főútvonal vonalvezetését köve­

tő járművel is elsőbbséget kell adni. A fő­
útvonal úttestét elhagyó járművel pedig
elsőbbséget kell adni a főútvonalba be­
torkolló utak úttestén áthaladó gyalogo­
sok részére (329. ábra). QR51-1 QR51-2 QR51-3 QR51-4

Bíróság elvi állásfoglalása megtörtént közlekedési baleset kapcsán!

Kanyarodási szabály megsértése

QR-BEA- 6
 4. ELSŐBBSÉG

4.3. Elsőbbség az útkereszteződésben

Az elsőbbség továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben.
■ Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem
kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatásá­
ra.
■ Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadá­
lyozhatja és nem zavarhatja áthaladásában.
Útkereszteződésre vonatkozó elsőbbségadási kötelezettséget az útkereszteződés
teljes területére kell érteni az út egyik szélétől a másik széléig.
Útkereszteződésben a továbbhaladást szabályozhatja:
■ rendőr,
■ fényjelző készülék,
■ elsőbbséget szabályozó tábla,
■ az út kiépítettsége (pl. nem szilárd burkolatú út),
■ jobbkéz-szabály,
■ kanyarodási szabály.
A rendőri irányításról, valamint a
forgalomirányító fényjelző készülékek­
ről már az előzőekben tanultunk.
A másik jármű érkezési irányától
függetlenül elsőbbséget kell adni útke­
reszteződésben:
■ az olyan úton érkező járművel,
amelyen az útkereszteződés előtt
„Elsőbbségadás kötelező” vagy
„Állj! Elsőbbségadás kötelező”
jelzőtábla van, a keresztező, ill. a
kiegészítő táblán vastag vonallal
jelzett útról érkező jármű részé­
re. Az elsőbbség megilleti azt a
járművet is, amelyik, bár a jelző­
táblával védett úton érkezik, de
ezt az utat az útkereszteződésben
. ELSŐBBSÉG
elhagyja (330. ábra).
m földútról érkező jár­
művel a szilárd bur­
kolatú útról érkező
jármű részére (113. QR 52
kép), *
■ minden járművel a
megkülönböztető jel­
zéseket használó gép­
jármű részére (331. áb­
ra). OR 53
 KÖZLEKEDÉSI ISM ERETEK

■ körforgalomban haladó járművel a körforgalmat keresztező villamos

részére. (A körforgalmat keresztező villamosnak a körforgalomban
haladó járművekkel szemben akkor is elsőbbsége van, ha olyan útról
érkezik a körforgalomba, amelyen a körforgalom előtt a „Körforga­
lom” jelzőtábla alatt „Elsőbbségadás kötelező” vagy „Állj! Elsőbbség­ QR 54
adás kötelező” jelzőtáblát helyeztek el).

A másik jármű érkezési irányától függően kell az elsőbbséget

megadni elsőbbséget szabályozó tábla hiányában:
■ a jobbról érkező járművek részére (jobbkéz-szabály) (114.
kép), QR 55 QR55-1

114. kép 332. ábra

a balról érkező villamos részére

(332. ábra),
bármely irányból érkező, meg­
különböztető jelzéseit használó
gépjármű részére (333. ábra).
ha a táblával védett útvonal az
útkereszteződésben kanyarodik,
az abba betorkolló
utakon érkező jármű­ 333. ábra
vek közül annak van
áthaladási elsőbb­
sége, amelyik a má­ QR 56
sik jármű vezetőjéhez
képest jobb kéz felől
. ELSŐBBSÉG

érkezik (334. ábra).

Példák a jobbkéz-sza-
bályra, kanyarodá­ QR56
si szabályra és ezek együttes elő­
fordulására:
Elsőbbségi forgalmi viszony csak akkor jön létre, ha a járművek egymás
útját érintik, keresztezik, átfonják.
■ A 115. képen három irányból érkező járművek továbbhaladását figyelhet­
jük meg. A fehér gépkocsi vezetőjének jobb keze felől nem érkezik jár- QR 57
mű, ezért ő mehet elsőként, majd a zöld Suzuki, és utoljára a szürke Suzuki hagy­
hatja el a kereszteződést.
 4. ELSŐBBSÉG

115. kép 116. kép

A 116. képen látható helyzetben a fehér és a zöld Suzuki között elsőbbsé­

gi viszony nem jön létre, ezért a zöld Suzuki megy elsőként, majd a szürke
gépkocsi, aztán a fehér gépkocsi.
A 117. képen lévő szituációban mindegyik jármű elsőbbségadásra kö­ QR 58
telezett valamelyikkel szemben. A biz­
tonságot az szolgálja, ha a balra kanyaro­
dó zöld Suzuki megy el első­
nek, mert a jobb keze felől nem
érkezik jármű, majd a fehér
Suzuki és a szürke gépkocsi ha­
lad tovább. QR 59
A kereszteződésbe négy jármű érkezik,
és egyenes irányban halad tovább. Mind­
egyiknek meg kell állni, és a kölcsönös ud­ 117. kép
variasság alapján az egyik jár­
művet a többiek elengedik. Ezt
követően a másik három már a
jobbkéz-szabály alapján köteles
elsőbbséget adni (118. kép). QR 60
Amennyiben az egyenrangú kereszte-
ződésben villamos halad át, bal kéz fe­
lől történő érkezése esetén is elsőbbsége
van. E rre látunk példát a 335. ábrán, ahol
az áthaladási sorrend szerint előbb az 118. kép
. ELSŐBBSÉG
„A” jelű járm ű haladhat el, m ert a veze­
tő jobb keze felől nem érkezik
jármű. A villamos a következő,
m ert a „B” jelű járm ű vezetőjé­
nek balról érkezve is elsőbbsé­
ge van.

335. ábra
KÖZLEKEDÉSI ISM ERETEK

Az elsőbbségadásra vonatkozó további szabályok:

■ Útkereszteződést a járművel csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a
vezető eleget tehessen az elsőbbségadási kötelezettségének, és e tekintetben má­
sokat a jármű sebességével ne tévesszen meg.
■ Az elsőbbségadásra kötelezett járművel az elsőbbséggel rendelkező jármű részé­
re, annak sebességétől függetlenül elsőbbséget kell adni.
■ Az elsőbbséggel rendelkező járművel is kellő figyelemmel és körültekintéssel kell
az útkereszteződést megközelíteni.
■ Az elsőbbséggel rendelkező jármű vezetője az elsőbbségről lemondhat. Az el­
sőbbségről való lemondás mindig csak egy jármű vezetőjére vonatkozik.

Az elsőbbségről való lemondás helyes végrehajtása:

■ lassítás,
■ jelzés (kézzel vagy más módon) (119.
kép),
• szükség esetén megállás.
Az elsőbbségről való lemondást visszavonni
nem lehet! Az így megkapott elsőbbséget vissza­
adni nem lehet.

119. kép

Teszt kérdések
Elsőbbség

HÁZI FELADAT

Gépkocsiban utasként közlekedve (akár tömegközlekedési járművön is) figyelje meg

a vezető elsőbbségadási szokásait (pl. mennyire rámenős, vagy éppen udvarias).
Képzelje magát az ő helyébe, Ön is úgy viselkedne?
 5. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

5. Egyéb közlekedési szabályok

5.1. Megfordulás, hátramenet
Járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a
többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza.
Az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátra­
menet azonban elvégezhető abban az esetben is, ha az a járműforgalmat - anélkül hogy
a járműveket veszélyeztetné - rövid ideig akadályozza.
Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenet végzéséhez a járműve­
zetőnek kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről gondoskodni. Az irányító
személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármű mögötti területet,
és a jármű vezetőjével is kapcsolata legyen.
Az úttesten hátramenetet végző járműnek elsőbbsége van az elinduló, ill. az úttest
forgalmába bekapcsolódó járművekkel szemben.
Megfordulást végző járművek közül azzal a járművel végezhető elsőként ez a műve­

. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

let, amelyik járművel azt nyilvánvalóan előbb megkezdték. Ugyanez a szabály érvényes
a hátramenetet végző járművek egymás közötti helyzetében is.
Tilos megfordulni, illetve hátramenetet végezni:
■ autópályán,
■ autóúton,
■ egyirányú forgalmú úton,
■ körforgalmú úton,
■ vasúti átjáróban.
A hátrameneti tilalom alól kivétel
az egyirányú forgalmú úton
az úttest széléhez, illetőleg
a várakozóhelyre történő
336. ábra
beálláshoz szükséges hátra­
menet (336. ábra). QR 61
A megfordulást ezenkívül tilthatja még:
■ az úton:
■ a „Megfordulni tilos”jelzőtábla,
■ a „Záróvonal” útburkolati jel
■ az útkereszteződésben:
■ a „Balra kanyarodni tilos”jelzőtábla,
■ a „Kötelező haladási irány”jelzőtábla, ha a megfordulást nem jelöli,
■ az „Előjelző nyíl”, amely az úttestre van felfestve, ha a megfordulást nem jelöli.

5.2. Vasúti átjáró

A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vas­
úti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során
eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek. QR 62B
 KÖZLEKEDÉSI ISM ERETEK

A vasúti átjárón 5 km/h átlagse­

bességnél lassabban nem szabad átha­
ladni (337. ábra).
Vasúti átjáróra való ráhajtás előtt
meg kell győződni arról is, hogy a kése­
delem nélküli és folyamatos áthaladás
feltételei megvannak-e. Nem szabad a
vasúti átjáróra ráhajtani, ha azon folya­
matosan áthaladni nem lehet (120. kép). 337. ábra

A vasúti átjárón történő áthaladást biztosíthatja:

■ fénysorompó,
■ félsorompó,
■ teljes sorompó,
■ jelzőőr,
■ „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla,
■ és van biztosítás nélküli vasúti átjáró is.
. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

120. kép

a) Fénysorompó
A vasúti jármű közeledését, áthaladá­
sát két egymás mellett lévő, felváltva
villogó piros fénnyel jelzi. Egyébként a
készülék villogó fehér fényt ad, amely
a működőképességét jelenti, és a fenti­
ek szerinti továbbhaladást engedélyezi
(121. kép). Üzemzavar esetén sem a pi­
ros, sem a fehér fény nem világít.
b) Félsorompó
A vasúti jármű közeledésekor és áthaladá­
sának ideje alatt az úttest menetirány szerin­
ti jobb oldalát sorompórúddal lezárja. A félso­
rompó rúdján piros-fehér fényvisszaverő van.
A félsorompóval együtt fénysorompó is működik
(122. kép).

122. kép

Üzemzavar esetén a félsorompó rúdja nyitott

vagy félig nyitott állapotban van, illetve a fényso­
rompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít
(123. kép).

123. kép
 5. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

c) Teljes sorompó
A vasúti jármű közeledésekor és áthala­
dásának ideje alatt az utat, ill. az úttes­
tet teljes szélességében - piros-fehér színű
sorompórúddal - lezárja. Sorompórúdján
piros fényvisszaverő, ill. piros fényt adó
lámpa van (124. kép).
A teljes sorompót kiegészítheti olyan be­
rendezés, amely
■ a sorompó lezárásának megkezdését 124. kép
és záródását hangjelzéssel jelzi,
■ a sorompó lezárásának megkezdését, valamint záródását és zárva tartását a
teljes felnyitásig két, egymás mellett lévő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi.
Üzemzavar esetén a sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben
vannak. A vasúti átjárót biztosító berendezések üzemzavara esetén a járművel a
vasúti átjáróba való behajtás előtt meg kell állni, körül kell tekinteni jobbra és
balra a vasúti pályatestre. Amennyiben vasúti jármű közeledését észleljük, to­

. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

vábbhaladni tilos. Ha vasúti jármű nem közeledik, áthaladhatunk a vasúti átjá­
rón. Sűrű ködben, korlátozott
látási viszonyok között a meg­
állást követően járművünk ab­
lakán kihallgatva is meggyő­
ződhetünk a vasúti jármű kö­
zeledéséről. Vagyis minden kö­
rülmény között, minden módon
meg kell győződnünk a bizton­
ságos áthaladásról (338. ábra).
338. ábra
d) Jelzőőr
A vasúti jármű közeledésekor és áthaladásá­
nak ideje alatt a vasúti jelzőőr jelzőtárcsával
vagy - feltartott, ill. a vasúti átjárónál az úttes­
ten állványra helyezett - piros fényű lámpával
ad „megállj” jelzést (125. kép).
e) „Állj! Elsőbbségadás kötelező” táblával bizto­
sított vasúti átjáró
A megállás helyét jelző vonal előtt, ennek hi­ 125. kép
ányában a tábla előtt kell megállni (126.
kép). Továbbhaladni abban az esetben sza­
bad, ha a jármű vezetője meggyőződött
arról, hogy vasúti jármű nem közeledik.
f) Biztosítás nélküli vasúti átjáró
Biztosítás nélküli vasúti átjáróra ráhajtani
csak abban az esetben szabad, ha a veze­
tő meggyőződött arról, hogy az átjáró fe­
lé vasúti jármű egyik irányból sem közele-

111
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

127. kép 339. ábra

dik, és legalább 5 km/órás átlag-

sebességgel folyamatosan át le­
het haladni (127. kép).
Vasúti átjáróban tilos:
■ megállni (forgalmi okból is),
■ megfordulni (339. ábra),
m hátramenetet végezni (340. ábra),
. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

■ előzni (341. ábra).

Az előzési tilalom alól
kivétel:
■ gépjárművel meg­
előzhető az egy nyo­
mon haladó jármű. QR 63
Ha vasúti átjáróban a jármű el-
akad, és vezetője azt bármilyen mód­
szerrel vagy eszközzel azonnal eltávolíta­
ni nem képes, köteles mindent megtenni
annak érdekében, hogy a közeledő vasúti
jármű vezetője vagy a vasút más alkal­
mazottja a veszélyhelyzetről a lehető leg­
rövidebb időn belül tudomást szerezzen.

5.3. Közlekedés lakó-pihenő övezetben

A lakó-pihenő övezet kezdetét és végét jelzőtáblák jelzik.
A lakó-pihenő övezetre vonatkozó különleges előírások az ilyen övezetek - bizonyos fokig
zártnak, különlegesnek tekinthető - területéről kizárják az átmenő járműforgalmat, és az
ott érvényesítendő szabályok elsődlegesen ezeknek az övezeteknek a nyugalmát, forgalom­
csökkentését, az ott lakók és ott tartózkodók jobb életkörülményeit kívánják biztosítani.
Lakó-pihenő övezetbe történő behajtás
Lakó-pihenő övezetbe - a „Lakó-pihenő övezet” táblától a „Lakó-pihenő övezet vége”
tábláig terjedő területre - csak a következő járművek hajthatnak be:
■ kerékpár,
■ az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi, a személygépkocsi
kivételével a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi,
a betegszállító jármű, motorkerékpár, motoros tricikli és ezekhez kapcsolt pót-
 5. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

kocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű, kézikocsi, kommunális

szemét szállítására szolgáló jármű, továbbá az oda áruszállítást végző, legfeljebb
3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi,
■ az ott lakók és oda költözők költöztetését végző tehergépkocsi,
■ az oda látogatókat szállító autóbusz,
■ az oda építő- és tüzelőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzá kapcsolt pótkocsi,
■ az út és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, beteg-
szállítási, közegészségügyi feladat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítőszolgálat
ellátására szolgáló jármű, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen,
■ a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak ve­
zetője.
A lakó-pihenő övezetben járművel legfeljebb 20 km/h sebességgel szabad közlekedni.
A lakó-pihenő övezetben a vezetőnek fokozottan kell ügyelnie a gyalogosok (külö­
nösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára.
■ Ahol van járda, a gyalogosok az úttestet csak közlekedés céljából vehetik igénybe,
amely lehet nem a legrövidebb áthaladást biztosító, keresztirányú áthaladás is.
A gyalogosoknak azonban változatlanul fennáll az a kötelezettségük, hogy meg­

. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

győződjenek az úttestre lépés veszélytelenségéről és arról, hogy a járműforgalmat
nem zavarják-e.
■ Ahol nincs járda, a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a jármű­
vek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályozhatják.
Ha lakó-pihenő övezetben lévő úton járda van, a járművek az általános szabályok­ \
nak megfelelően várakozhatnak. Ha nincs járda, mindenhol meg lehet állni, várakozni
azonban csak a kijelölt helyen szabad. Ez a hely lehet táblával, útburkolati jellel vagy nö­
vényzettel, esetleg más módon kialakított, kijelölt hely.

5.4. Megállás, várakozás

5.4.1. Megállás
Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szük­
séges ideig, ill. - ha a vezető a járműnél marad - egyéb okból legfeljebb öt percig történő
egy helyben tartózkodás.
Várakozás: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egy helyben tartózkodás.
Járművel megállni, ill. várakozni kétirányú forgalomra alkalmas úton, ha a közúti
jelzésekből más nem következik (342. ábra):
m csak az úttest menetirány szerin­
ti jobb szélén (az úttest széléhez
30 cm távolságon belül),
■ azzal párhuzamosan,
■ egy sorban szabad.
A megállást irányjelzés­
sel jelezni kell akkor is, ha
irányváltoztatással nem jár.
Az irányjelzést a fékezés meg­
kezdése előtt kell alkalmazni. qr 64
KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

Az egyirányú forgalmi úton történő

megállás szempontjából nem hagyható fi­
gyelmen kívül az adott egyirányú forgalmú
út úttestének a szélessége.
Az úttest bal szélén akkor szabad
megállni, ha az úttest bal szélén megálló
jármű mellett az úttest jobb széléig mér­
ve legalább 5,5 m szélességű hely marad
(128. kép). Az ilyen szélességű úttest jobb
szélén kihelyezett tiltó tábla kizárólag a
tőle legközelebb lévő forgalmi sávra vo­ 128. kép

natkozik. Ha a megállást ilyen úttest mindkét szélén meg akarják tiltani, az erre vonat­
kozó tilalmi jelzőtáblákat az úttest mindkét szélén elhelyezik.
Az egy forgalmi sáv szélességű egyirányú forgalmi úton ha jobb oldalon megállást, vá­
rakozást tiltó táblát helyeznek ki, a tábla hatálya az úttest teljes szélességére vonatkozik.
Kétkerekű motorkerékpárral, segédmoto­
ros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett
két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva
ferdén is meg szabad állni, ha a járművek az út­
testből egy személygépkocsi szélességénél töb­
bet nem foglalnak el. Ahol a várakozóhelyet út­
burkolati jel jelzi, egy gépkocsi részére szolgáló
helyen két ilyen jármű is megállhat (129. kép).
Lakott területen kívül járművel - a lehetősé­
gekhez képest - az úttesten kívül kell megállni. m . kép
A „lehetőségekhez képest” utalás azt jelenti, hogy az úttesten vagy az úttest szélét jel­
ző vonal bal oldala mellett csak akkor szabad megállni, ha az úttesten kívüli rész járhatatlan,
vagy olyan akadály van rajta, amely miatt ott a megállás lehetetlen. Ha az úttesten kívüli rész
nem elegendő szélességű a jármű leállítására, akkor is azt legalább részben igénybe kell venni.
Tilos megállni a forgalmi és a mű­
szaki okból történő megállás kivételé­
vel:
a) ahol a jármű fényjelző készülék
vagy jelzőtábla jelzésének az ész­
lelését akadályozza (343. ábra);
b) ahol a jármű és az úttesten lévő
záróvonal vagy a jármű és az út­
test másik szélén álló jármű kö­
zött legalább 3 méter széles hely
nem marad (130. kép);
c) be nem látható
■ útkanyarulatban,
■ bukkanóban,
■ vagy más olyan helyen, ahol a járművet
a többi jármű vezetője kellő távolság­
ból nem észlelheti; 130. kép
 5. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

d) körforgalmú úton, útkereszteződésben és

az úttest széleinek metszéspontjától szá­
mított 5 m távolságon belül.
Kivéve:
■ ha a közúti jelzésekből más következik,
■ úttorkolattal vagy útelágazással szem­
ben megálló járművel, ha az a többi jár­
mű bekanyarodását nem akadályozza
(131. kép)\
e) kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a
gyalogos-átkelőhely előtt (132. kép).
5 méter távolságon belül:
■ személygépkocsival,
■ motorkerékpárral,
■ segédmotoros kerékpárral,
■ kerékpárral,
■ kézikocsival,

. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

15 méter távolságon belül:
■ minden egyéb járművel;
f) « hídon,
■ aluljáróban, 132. kép
■ alagútban, valamint ezek ki- és bejáratánál,
g) « vasúti átjáróban és attól mért 30 méter távolságon belül (344. ábra), valamint
■ vasúti, illetve villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a vasúti jármű, ill.
villamos közlekedését akadályozza;
h) más járművel,
■ villamosmegálló,
■ autóbusz-megálló,
■ trolibuszmegálló,
■ taxiállomást jelző táb­
la előtt 15 m, utána 5 m
távolságon belül, kivéve
ha útburkolati jelből más
következik; 344. ábra
i) « autóbuszöbölben,
kivéve:
■ a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibusz), villamost,
■ az utasok ki- és beszállásának idejére a személytaxit, a betegszállító gépjármű­
vet, az iskolabuszt és a gyermekeket szállító autóbuszt, továbbá
■ 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló járművet,
■ autóbusz-forgalmi sávban,
kivéve:
■ a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibusz), villamost,
■ az utasok ki- és beszállásának idejére a személytaxit, a betegszállító gépjármű­
vet, továbbá
■ 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló járművet,
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

j) villamos-megállóhelynél lévő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti

úttestrészen;
k) 1000 kg-nál nagyobb tengelyterhelésű járművel járdán;
l) ■ kapaszkodósávon,
■ gyorsítósávon,
■ lassítósávon,
■ kerékpársávon,
■ nyitott kerékpársávon,
■ kerékpárúton,
■ gyalog- és kerékpárúton;
m) különösen veszélyes helyen, az útburkolati jellel jelzett területen;
n) autópályán és autóúton (a leállósávon is csak műszaki okból szabad);
o) minden egyéb olyan helyen, ahol ezt jelzőtábla, illetve útburkolati jel tiltja.
A megállási tilalom nemcsak az úttestre, hanem a mellette lévő járdára és az útpad­
kára is vonatkozik, kivéve a b), c), d), o) pontban tárgyalt tilalmakat.
A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha
■ azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi (133. kép),
. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

m a jármű a járda szélességének legfeljebb a

felét foglalja el,
■ a járdán a gyalogosok közlekedésére leg­
alább 1,5 méter szabadon marad, és
■ a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot
nem haladja meg.
A járdán
■ a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az
őt szállító jármű vezetője) járművével,
■ a betegszállító gépjármű,
■ az iskolabusz,
■ a gyermekeket szállító autóbusz,
■ a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és
■ a kétkerekű motorkerékpár
- a járdán történő várakozási szabályok betartása esetén - akkor is megállhat, ha a
megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.
Az előzőekben felsorolt megállási tilalmak természetesen nem vonatkoznak a for­
galmi okból és a műszaki hibából adódó megállásokra. A forgalmi okból történő megál­
lások kellő figyelem és előrelátás esetén időben felismerhetők, ezért még forgalmi okból
is tilos a megállás:
■ kijelölt gyalogos-átkelőhelyen,
■ útkereszteződésben,
■ vasúti átjáróban (lásd 120. kép).

5.4.2. Várakozás
A megállásra vonatkozó szabályokat
lemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is. Ti- 134- kéP
los várakozni minden olyan helyen, ahol megállni is tilos.

i
 5. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

Tilos várakozni:
■ a három külön úttestű út középső úttes­
tén (134. kép),
m lakott területen kívüli főútvonal úttes­
tén (135. kép),
■ ahol a jármű az út menti ingatlanra való
be-, ill. kihajtást akadályozhatja, kivéve
abban az esetben, ha az ingatlannal ren­
delkezni jogosult a várakozáshoz hozzá­
járul (136. kép),

. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

136. kép 137. kép

m ahol a jármű szabályosan várakozó má­

sik jármű megközelítését vagy elindulását
akadályozhatja (137. kép),
m az úttesten ott, ahol a járdán a megállás
megengedett (138. kép).
Mozgáskorlátozott személy vagy az őt szál­
lító jármű vezetője járművével és a betegszállító
gépjármű olyan helyen is várakozhat, ahol a vára­
kozást tábla tiltja. Korlátozott várakozási övezet­
ben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott 138. kép
személy vagy az őt szállító jármű vezetője a jár­
művével egy óra időtartamig (a szélvédő mögött elhelyezett tárcsán jelezve a várakozás
megkezdésének idejét) és a betegszállító gépjármű, a várakozást ellenőrző órával vagy
jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrzőóra vagy jegykiadó automata
működtetése nélkül is várakozhat.
Ez a kedvezmény azt a mozgásában korlátozott személyt, valamint a mozgásában
korlátozott személyeket szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki a mozgásában korlátozott
személy parkolási igazolványáról szóló kormányrendelet szerint a parkolási igazolványt
a járműben elhelyezte.
A megnövekedett járműforgalom miatt rendkívül sok kiépített várakozóhelyre van
szükség. Ezeket táblával, útburkolati jellel látják el, és sok esetben várakozást ellenőrző
órával együtt alkalmazzák.
Várakozást ellenőrző óránál munkanapokon 8 és 18 óra, szombaton 8 és 14 óra
között - ha pedig a jelzőtábla ettől eltérő időszakot jelöl meg, ebben az időszakban -
csak az óra működtetésével és legfeljebb az órával jelzett időtartamig szabad várakozni.
Lejárt órát a jármű eltávozása nélkül ismételten működésbe hozni tilos.
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

A megállás az óra működtetése nélkül is megengedett, pénzbedobáshoz csak a

várakozás van kötve.
Ahol jelzőtábla meghatározott időtartamú várakozást enged, a várakozás megkezdé­
sének időpontját a járművön - gépkocsi esetében a jármű szélvédő üvege mögött - elhe­
lyezett tárcsán jelezni kell. A tárcsa jelzését a jármű eltávozása nélkül megváltoztatni tilos.
Ahol jelzőtábla szerint a járművel részben a járdára felállva kell várakozni, nem vá­
rakozhat olyan jármű, amelynek tengelyterhelése az 1000 kg-ot meghaladja.
A járdán a jármű teljes terjedelmével történő várakozást megengedheti
■ jelzőtábla,
■ útburkolati jel.

5.4.3. Őrizetlen jármű

Járművet őrizetlenül hagyni abban az esetben szabad, ha a vezető gondoskodott arról,
hogy a jármű önmagától el ne indulhasson, és illetéktelen személy azt el ne indíthassa.
■ A jármű önmagától való elindulását meg kell akadályozni. Ennek módja pl. lejtőn
a kézifék működtetése, a sebességváltó bekapcsolása, a kerekek kiékelése vagy a szegély
irányába történő kormányozás. Állati erővel vont járműnél az állatok kikötése vagy a
. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

kerekek forgásának akadályozása számít megfelelő gondoskodásnak az elindulás ellen.

■ Az illetéktelen személy által történő elindításnak megakadályozásáról a jármű
vezetője akkor gondoskodott, ha a jármű ajtaját, ablakait bezárta, a gyújtáskulcsot
a kapcsolóból kivette, a kormányzárat bezárta vagy bármely más módon az elindítást
megakadályozta. Más biztonsági berendezés alkalmazása, a riasztókészülék működőképes
állapotba helyezése nem kötelező még akkor sem, ha ilyen van a járművön.

5.4.4. Jármű tárolása

Hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező járművet, amely a közúti for­
galomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, főútvonalon egyáltalán nem,
mellékútvonalon pedig legfeljebb 10 napig szabad tárolni. Ennél hosszabb ideig tartó
tároláshoz a területileg illetékes önkormányzattól közterület-használati engedélyt kell
beszerezni. Az e rendelkezések megszegésével a közúton tárolt járművet a rendőrható­
ság a tulajdonos költségére eltávolíthatja.

5.5. A gyalogosokra és a járművek utasaira vonatkozó

szabályok
5.5.1. Gyalogosok
A közúti közlekedésben gyalogosnak kell tekinteni
■ az úton gyalogosan közlekedő személyt,
■ az úton kerékpárt vagy segédmotoros kerékpárt toló személyt,
■ az úton gyermekjátékkal (pl. gyermekkerékpárral, görkorcsolyával), gyermekkocsi­
val, kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott, valamint talicskával közlekedő
személyt, függetlenül attól, hogy ezek nem mindegyike közlekedhet az úton azonos
helyen vagy azonos szabályok szerint.
 5. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

A gyalogosnak
■ a járdán, ahol pedig járda nincs,
■ a leállósávon,
■ az útpadkán,
■ vagy a kerékpárúton kell közlekednie.
Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs - vagy az a
gyalogosok közlekedésére alkalmatlan a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek.
Kerékpársávon gyalogosan sem szabad közlekedni, mert az úttestnek ezen a részén
csak kerékpárosok haladhatnak.
Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egy sorban
■ lakott területen lehetőleg a menetirány szerinti bal oldalon (jobb oldalon sem tilos),
■ lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben.
Mindig a menetirány szerinti jobb oldalon haladhatnak:
■ a segédmotoros kerékpárt toló (139. kép) vagy
■ a kerékpárt toló gyalogosok,
■ továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgás-
korlátozottak.

. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

A gyalogosnak az úton olyan tárgyat, illetőleg
anyagot, amely sérülést, rongálást vagy szennyezést
okozhat, csak megfelelően becsomagolva szabad vin­
nie. Olyan tárggyal, amely méretei miatt a gyalogos-
forgalmat zavarná, az úttesten - a menetirány sze­
rinti jobb oldalon, az úttest szélén - kell közlekedni. 139. kép
Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az
ilyen tárggyal közlekedő gyalogosnak a járművek ve­
zetői által elölről és hátulról kellő távolságból észlel­
hető lámpát kell vinnie.
A gyalogos az úttesten átmehet
■ a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen (140. kép),
■ ha a közelben gyalogos-átkelőhely nincs;
■ lakott területen lévő főútvonalon az útke-
reszteződésnél (a járda meghosszabbított vo­
nalában (141. kép)\ 140. kép
■ a menetrend szerint közlekedő jármű meg­
állóhelyén lévő járdasziget és az ahhoz legközelebb eső járda között (a járdaszi­
get teljes hosszában);
■ egyéb helyen bárhol, a legrövidebb áthala­
dást biztosító irányban.
A gyalogosnak elsőbbsége van az úttesten, \
■ a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen,
■ kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is az
útkereszteződésnél áthaladó gya­
logosnak azokkal a járművekkel
szemben, amelyek arra az útra ka­
nyarodnak be, amelyen a gyalogos
in
áthalad, QR 65
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

■ útkereszteződésben kanyarodó főútvonal esetén a kanyarodó főútvonalon érkező

járművel szemben azokon a pontokon, ahol a jármű az útkereszteződést el fogja
hagyni (lásd 329. ábra). I------- m i
A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélyte­
lenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem
nélkül átmenni, és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a jármű­
vek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti. QR 66
E szabály mindig érvényes, függetlenül attól, hogy a gyalogosnak az úttesten közle­
kedő járművekkel szemben áthaladási elsőbbsége van vagy nincs.
Ha a gyalogosnak kijelölt gyalogos-átkelőhelyre a kilátást vagy rálátást gátló aka­
dály mögül kell az úttestre lépnie, köteles minden tőle elvárhatót megtenni, hogy a ta­
karásból való kilépés veszélyhelyzetéből ne következzen be tényleges baleset.
A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs,
■ mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a jármű-
forgalmat nem zavarja;
■ nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül
. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

az úttesten átmenni nem tud.

A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpárosforgalmat nem akadályozhatja és nem
veszélyeztetheti.

A gyalogosnak tilos:
■ híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestén áthaladni;
■ olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást
gátló akadály közelében az úttestre lépni (pl. nagyobb álló jármű);
■ lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni,
illetőleg azt megkerülve elzárt területre lépni;
■ villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelőhe­
lyen kívül - áthaladni;
■ autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni;
■ autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződé­
sen kívül áthaladni;
■ az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos-aluljáró vagy felüljáró van.

Egyéb tilalmak:
■ Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelőhelyen) gyalogos csak ak­
kor haladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Nem
haladhat át a gyalogos, ha a jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi.
■ Főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos.
A lakott területen kívüli út:
■ úttestjén,
■ leállósávján,
■ útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek éjszaka és korlátozott látási vi­
szonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie. Mindez nem vo­
natkozik a gyalogosok zárt csoportjában közlekedőkre.
Lf)
 5. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

5.5.2. Gyalogosok zárt csoportjának közlekedése

Zárt csoport a gyalogosok olyan csoportja, amely legalább 6 főből áll, és felismer­
hetően zárt rendben (egy, két vagy több sorban) zárt alakzatban együtt megy az úton
(pl. katonák, iskolások).

Ha a zárt csoport felnőttekből áll,

■ akkor az úttesten, annak menetirány szerinti jobb szélén kell közlekednie, függet­
lenül attól, hogy járda, leállósáv, útpadka vagy kerékpárút van az úton vagy nincs.
Ha a zárt csoport gyermekekből áll (ez esetben tekintet nélkül a csoportot szükség­
szerűen kísérő felnőttekre), akkor a
■ járdán,
■ leállósávon,
■ útpadkán,
■ kerékpárúton közlekedhet.
Ha pedig ez nincs vagy nem járható, az úttesten kell közlekednie az idevonatkozó
szabályok megtartásával.

. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

Az úttesten történő haladás szabályai:
■ Hídon a csoport ütemes lépésben nem haladhat.
■ Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a csoport bal oldalán elöl, előre fehér
vagy sárga fényt, hátul pedig hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői \
által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni.
Ha a csoport kellően világított lakott területen közlekedik, vagy közvetlenül a csoport
előtt és mögött a csoporthoz tartozó, szabályszerűen kivilágított jármű halad, a lámpák
használata nem kötelező.
■ A csoport közlekedésére vonatkozó szabályok megtartásáról a csoport vezetője
köteles gondoskodni.

5.5.3. A járművek utasaira vonatkozó szabályok

Utas csak álló járműre szállhat fel és csak álló járműről szállhat le.
Az utasnak tilos
■ a vezetőt a vezetésben zavarni,
■ állva utazni, kivéve autóbuszon, trolibuszon, villamoson,
■ a jármű lépcsőjén, illetőleg külső részén utazni,
■ a jármű ablakán vagy ajtaján kihajolni.
A jármű ajtaját az utas és a vezető is csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés
biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
Menetrend szerint közlekedő járműre (pl. autóbusz, trolibusz, villamos) a megálló­
helyen kívül felszállni csak akkor szabad, ha a jármű személyzete erre előzetesen
■ szóban vagy
■ a vezető által működtetett ajtók kinyitásával engedélyt adott.
Olyan megállóhelyeknél, ahol a fel- és leszállás közvetlenül az úttestről, ill. az úttest­
re történik, akkor szabad a járdáról az úttestre lelépni, ha a jármű a megállóhelyen meg-
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

5.6. Magatartás a gyalogosokkal szemben

Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni.
Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel - kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában
is - elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű be­
kanyarodik.
Ez az elsőbbség nem illeti meg azokat a gyalogosokat, akik a kijelölt gyalogos­
átkelőhelyen kívül, az előtt vagy után haladnak át az úttesten. A gyalogosoknak a beka­
nyarodó járművekkel szemben csak az útkereszteződésnél van áthaladási elsőbbségük.
Amikor a jármű más körülmények között kanyarodik (kapuba), a vezető csak abban az
esetben köteles elsőbbséget adni, amikor a kanyarodó jármű az út olyan részét is metszeni
kénytelen, ahol a gyalogosok egyébként is közlekedhetnek, így a járdát, a leál-
lósávot, az útpadkát vagy a kerékpárutat.
Amikor a járművezető az útkereszteződésben elkanyarodó főútvonal vonal-
vezetését követi, az áthaladási elsőbbséget meg kell adnia az úttesten áthala­
dó gyalogosok részére, annak ellenére, hogy a főútvonalat nem hagyta el. QR 67
Azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének
. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az el­

sőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a
kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel
szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos­
átkelőhely előtt meg is tudjon állni. QR 68
A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett
meg kell állni, és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt
a gyalogosok elsőbbségének megsértése nélkül megteheti.
A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten
■ villamos-megállóhelynél levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között
áthaladó gyalogosok, a menetrend szerint közlekedő járművek megállóhelyéről az út­
testre lelépő gyalogosok, az autóbuszra felszálló és arról leszálló gyermekek, továbbá
■ egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, a koruk, testi fogyaté­
kosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes sze­
mélyek biztonságának a megóvására.

Bíróság elvi állásfoglalása megtörtént közlekedési baleset kapcsán!

Gyalogos-átkelőhely megközelítése
QR-BEA-7

5.7. Megkülönböztető jelzéseket használó járművek

5.7.1. Megkülönböztető jelzések:
■ villogó kék fényjelzés,
■ sziréna vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzés.
Ezek együttes használata teszi a járművet megkülönböztetetté más járművekkel szemben.
 5. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek vezetőire vonatkozó rendelke­

zések:
A gépjármű megkülönböztető jelzéseket adó berendezéseit csak abban az esetben
szabad működtetni, ha a jármű akadálytalan továbbhaladását a feladat sürgős ellátása
elengedhetetlenné teszi.
A megkülönböztető jelzéseket használó jármű vezetője csak a többi közlekedő
magatartására tekintettel hagyhatja figyelmen kívül a közúti jelzéseket és szabályokat,
ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot
nem veszélyezteti, és meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az aka­
dálytalan továbbhaladást lehetővé tette.
Ennek értelmében a vezetőnek minden lehetséges forgalmi irányt tekintve meg kell
győződnie arról, hogy az érintett járművezetők és gyalogosok látható jelét adják az át­
haladási elsőbbség, illetve a továbbhaladási lehetőség megadásának.
Amennyiben a gépjármű kizárólag a megkülönböztető fényjelzést használja, akkor
a gépjármű vezetője a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó rendelkezéseket
figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a sze­
mély- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.

. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

A megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű vezetőjének alkalmazkodnia kell:
■ a rendőr és az ezzel egyenértékű katonai for­
galomszabályozó jelzéseihez,
■ a vasúti átjárót biztosító jelzőőr és jelzőbe­
rendezések jelzéseihez.
Irányadó a jelzőőr jelzése akkor is, ha útjavításnál a
szűkületbe való behajtást szabályozza.
Vasúti átjárót biztosító berendezés tilos jelzését
a megkülönböztető jelzéseit használó jármű vezetője
sem hagyhatja figyelmen kívül (142. kép).
142. kép
Megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű­
vek találkozása esetében - egymás közti viszonyukban - az általános szabályok az irányadók.
A megkülönböztető fényjelzést - ha a jármű olyan helyen áll meg, ahol a megállás
egyébként tilos - működtetni kell.
Megkülönböztető hangjelzést álló járművön használni nem szabad, kivéve az indu­
lásra való felkészülés, a forgalomba való becsatlakozás elősegítése céljából, a már mű­
ködő fényjelzés mellett.
A megkülönböztető jelzéseket használó járműveket lakott területen belül is ki kell
világítani tompított fényszóróval.

Magatartás a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben.

A megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű, illetőleg minden ilyen gépjármű­
v
vekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést hasz­
náló gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és
akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással -
lehetővé kell tenni.
Adott esetben azonban a szabad út biztosításának lehet célszerűbb vagy egyetlen
módja a balra húzódás is (pl. osztott pályás út belső forgalmi sávjában), ha a forgalom
olyan sűrű, hogy a jobb szélső forgalmi sávba visszatérni nem lehet.
123
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

A megkülönböztető jelzéseit használó gépjármű továbbhaladását - ha ez szükséges -

mások veszélyeztetése nélkül, akár a máskor meg nem engedett szabálytalan magatartással
(záróvonal-átlépés) lehetővé kell tenni.
A megkülönböztető fényjelzést használó álló gépjárművet megközelíteni, ill. mellette
elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad. Ilyenkor ugyanis számítani kell gyalogos út­
testen való tartózkodására, adott esetben forgalmi akadályra vagy járműtorlódásra, még
akkor is, ha erre más jelzés nem hívja fel a figyelmet.
Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet tilos előzni. Az ilyen jármű mö­
gött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a közlekedés többi
résztvevőjének zavarásával. Ez a feltétel nélküli tilalom azt jelenti, hogy még akkor sem
szabad megelőzni, ha az adott úton kialakult sebességnél lassabban halad.
Autópályán, ha a forgalom olyan sűrű, hogy jobbra húzódással a továbbhaladást
biztosítani nem lehet, a belső forgalmi sávból balra, a többi forgalmi sávból pedig jobbra
kell húzódni. Ha ez elkerülhetetlenül szükséges, az elválasztó sáv és a leállósáv is igénybe
vehető. Ezáltal alakítható ki a biztonsági folyosó.
. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

5.8. Figyelmeztető jelzést használó járművek

5.8.1. A figyelmeztető jelzést adó berendezés
A figyelmeztető jelzést adó berendezés villogó sárga lámpa.
A jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni abban az esetben kell,
ha a jármű:
■ az út vagy közmű építését, tisztítását, fenntartását (javítását) végzi, illetve e tevé­
kenységekkel érintett útszakaszon anyagszállítást végez,
■ a települési (kommunális) hulladék, ide értve a szelektíven gyűjtött hulladék ösz-
szegyűjtését végzi,
■ a járművek hatósági elszállításához, illetve a kerékbilincs alkalmazásához rend­
szeresen használt járművön e tevékenységek végzése közben,
■ a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járművön vagy jár­
műszerelvényen menet közben,
■ a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járművet
vagy járműszerelvényt kísérő járművön, kíséret közben,
■ elromlott jármű vontatását rendszeresen végző járművön, ha az ténylegesen jár­
művet vontat,
■ a közúton elromlott jármű hibaelhárítását rendszeresen végző járművön hibael­
hárítás közben,
■ a radioaktív anyagot szállító járművön menet közben, illetve a szállítást rendsze­
resen kísérő járművön kíséret közben,
■ személy- és vagyonvédelmi tevékenység keretében, vagy a pénzügyi szolgáltatást
végző szervezet által üzemeltetett pénz- és értékszállítást rendszeresen végző jár­
művön a feladat végzése közben,
■ közterületi polgárőrszolgálat ellátása során e tevékenységet végző járművön a fel­
adat végzése közben,
■ rádió-ellenőrzési, rádiófelderítési, rádiómegfigyelési, zavarvizsgálati és mérőszol­
ifi
gálati tevékenység közben.
 5. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

5.8.2. A KRESZ által megengedettől eltérő magatartás

A KRESZ csak az:
■ az út vagy közmű építését, tisztítását, fenntartását (javítását),
■ a települési (kommunális) hulladék, ide értve a szelektíven gyűjtött hulladék ösz-
szegyűjtését
végző figyelmeztető jelzést használó járművek részére enged meg olyan magatartást,
amely más járművek számára tilos, e járműveknek azonban adott esetben feladatuk elvég­
zéséhez feltétlenül szükséges. Ha ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a sze­
mély- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza:
■ a jobbra tartási kötelezettséget figyelmen kívül hagyhatja;
■ 22 és 6 óra között - a megfelelő biztonsági intézkedések (pl. jelzőőr állítása) meg­
tétele mellett és legfeljebb 10 km/h sebességgel - egyirányú forgalmú úton és
osztott pályás út bal oldali úttestén a menetiránnyal szemben is közlekedhet;
■ legfeljebb 10 km/h sebességgel a járdán is közlekedhet;
■ olyan helyen is megállhat, ahol egyébként tilos;
■ behajthat olyan útra, vagy övezetbe ahová egyébként behajtani tilos.
A járművek hatósági elszállításához, illetve a kerékbilincs alkalmazásához rendsze­

. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

resen használt járművön e tevékenységek végzése közben:
■ a jobbra tartási kötelezettséget figyelmen kívül hagyhatja,
■ olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos,
■ behajthat olyan útra vagy övezetbe, ahová egyébként behajtania tilos.
A személy- és vagyonvédelmi jármű, valamint a polgárőr szolgálatot teljesítő jármű,
■ olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos,
■ behajthat olyan útra vagy övezetbe, ahová egyébként behajtania tilos,
abban az esetben, ha ez a tevékenység végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és
vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és a forgalmat lényegesen nem akadályozza.
Ezekben az esetekben a figyelmeztető jelzés használata kötelező. A figyelmeztető
jelzést használó járműnek a többi járművel szemben - az általános szabályoktól eltérő
- elsőbbsége nincs. A figyelmeztető jelzést használó járművet fokozott óvatossággal
szabad megközelíteni, mellette elhaladni vagy megelőzni.
Ha az figyelmeztető jelzéseit használó jármű nem a jelzés használatához szükséges
tevékenységet végez, a jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni nem
szabad.
Hóeltakarítást végző járművek esetén olyan úttesten, amelyen az azonos irányú
forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van kijelölve, az azonos irányban valamennyi
forgalmi sávban - egymás mellett haladó - hóeltakarítást végző és figyelmeztető jelzést
használó járműveket tilos megelőzni. Az ilyen gépjárművek mögött a követési távolságot
fokozott óvatossággal kell megválasztani.

5.9. A járművek terhelése \

5.9.1. Személyszállítás
a) Személyt szállítani csak a járműnek e célra kialakított álló- vagy ülőhely részén
szabad. Álló utast csak autóbuszon, trolibuszon és villamoson szabad szállítani.
Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel legfeljebb a jármű hatósági
engedélyében feltüntetett számú személyt szabad szállítani.
in
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

Kivéve a b) pontban említett eseteket.

A szállítható személyek számának meghatározásánál
■ a vezetőt is figyelembe kell venni,
■ két 10 éven aluli gyermeket egy személynek kell tekinteni, ha az általuk elfoglalt
ülésen a gyermekbiztonsági rendszer nem kötelező.
■ Motorkerékpár pótülésén azonban csak egy gyermek szállítható, de csak abban
az esetben, ha saját biztonságára ügyelni képes, és a lába a lábtartókat eléri.
Személygépkocsi első ülésén 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak akkor szállítható, ha
az üléshez légzsákot nem szereltek fel, és a gyermeket biztonsági gyermekülésben helyez­
ték el. A gépkocsi első ülésein ülőhelyenként egy személy szállítható, ebben az esetben a
10 éven aluli gyermek is egy személynek számít.
Idősebb gyermeket, sőt még felnőttet sem célszerű szállítani személygépkocsi első
ülésén, ha testméretei vagy egyéb tényleges adottságaira tekintettel a biztonsági öv nem
alkalmas a megfelelő védelem nyújtására, ezt a vezetőnek kell felelősséggel mérlegelnie.
A jármű ajtaját a vezető, ill. utasa csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés
biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
b) Tehergépkocsin abban az esetben szabad a hatósági engedélyben feltüntetett
személyek számánál többet szállítani, ha:
. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

■ a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot meghaladja;

■ a szállított személyek számára megfelelően rögzített és biztonsági ülőhely van;
■ a rakomány a szállított személyeket nem veszélyezteti;
■ a tehergépkocsi össztömege - a rakfelületen szállított személyek súlyát sze­
mélyenként 68 kg-mal számolva - a tehergépkocsi megengedett legnagyobb
össztömegét nem haladja meg;
■ a tehergépkocsi rakfelülete nem billenthető.
A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek által üzemeltetett, valamint közveszély, elemi
csapás vagy a vasútüzem biztonságát veszélyeztető akadály elhárításánál használt tehergép­
kocsin - az előző bekezdés második és ötödik pontjaiban foglalt rendelkezések megtartásá­
val - a hatósági engedélybe bejegyzett személyek számánál több személyt abban az esetben
is szabad szállítani, ha a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot
nem haladja meg.
c) Tilos személyt szállítani
■ pótkocsin,
■ tehergépkocsi billenő rakfelületén.
Kivéve:
■ a járműszerelvény biztonságos közlekedése érdekében szükséges - a pótkocsi
hatósági engedélyében meghatározott számú - személy szállítását;
■ a mezőgazdasági vontató első, nem billenős rakfelületű pótkocsiján - ab) bekezdés
rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával - történő személyszállítást.
Lakókocsiban menet közben senki nem tartózkodhat.

5.9.2 Teherszállítás
Járművet megterhelni oly mértékig szabad, hogy össztömege a megengedett legna­
gyobb össztömeget ne haladja meg. Olyan gépjárművön, amelynek teherbírását csak a
szállítható személyek számával határozzák meg, személyenként 10 kilogramm rakomány
is szállítható. Ha ilyen járművek a megengedettnél kevesebb személyt szállítanak, a
rakomány tömege annyiszor 68 kilogrammal növelhető, amennyivel a szállított szemé­
in lyek száma a szállítható személyek számánál kevesebb.
 5. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

A rakományt a járművön (annak belsejében, ill. rakfelületén) úgy kell elhelyezni, hogy
a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.
Gondoskodni kell a következőkről:
■ A rakomány a jármű vezetőjét a szabad kilátásban és a vezetésben, a forgalom többi
résztvevőjét pedig a jármű fényjelző berendezéseinek észlelésében ne akadályozza.
Ha a személygépkocsi hátsó csomagtartójában elhelyezett rakomány nagy terjedelme
miatt a csomagtartó fedél annyira nyitva maradna, ami a vezetőt a szabad kilátásban már
korlátozná, ill. a vezetésben már akadályozná, az a csomagtartóban csak akkor szállítható,
ha a személygépkocsi jobb oldalára felszerelt külső visszapillantó tükör hathatósan helyet­
tesíti a belső visszapillantó tükörből való hátralátást.
■ A rakományt egyenletesen és úgy kell elhelyezni, hogy a jármű stabilitását szá­
mottevően ne rontsa, és úgy legyen rögzítve, hogy
■ el ne csússzék,
■ le ne essék,
■ ki ne ömöljék,
■ továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék,
■ az elkerülhetetlennél nagyobb zajt, szennyeződést ne okozzon.

EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

■ A jármű ajtajainak, illetőleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja.
■ A járművön, illetve annak rakfelületén lehetőleg ne nyúljon túl.
■ Zárt kocsiszekrényű jármű tetején rakományt elhelyezni csak abban az esetben
szabad, ha a járműre tetőcsomagtartó van felszerelve.
■ Az így elhelyezett rakománynál ügyelni kell a megfelelő rögzítésre, mert a
menetszél könnyen lesodorhatja. Figyelembe kell vennünk nagyobb méretű és súlyú
rakománynál a jármű stabilitásának csökkenését, valamint számolni kell az
üzemanyag-fogyasztás növekedésével is (143. kép).

143. kép 144. kép

■ Nyitott rakfelületű járművön a rakomány - ha méretei miatt ez nem kerülhető

el - úgy is elhelyezhető, hogy a rakfelületen túl előre legfeljebb a jármű elejéig, ill.
a járművön túl hátra legfeljebb 2 m-re, de a rakfelület hosszának felénél nem na­
gyobb távolságra kinyúljék (144. kép).
■ Személygépkocsi tetőcsomagtartóján rakomány abban az esetben is szállítható,
ha a járművön előre és hátra, legfeljebb 40-40 cm-re túlnyúlik.
■ A pótkocsit vontató jármű rakománya nem nyúlhat túl a rakfelületen.
Kivéve az „oszlopszállító” egytengelyű pótkocsit, ahol a rakomány a tehergépkocsi
rakfelületéről átnyúlik az „oszlopszállító” rakfelületére, és az viseli a rakomány súlyá­
nak egy részét.
■ Tehergépkocsiról elkerülhetetlenül oldalra kinyúló rakományt úgy kell elhelyezni,
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

hogy lehetőleg a menetirány szerinti jobb oldalon nyúljék túl a jármű rakfelüle­
tén.
■ Ha a rakomány biztonságos elhelyezése és szabályos rögzítése szükségessé teszi,
az oldal- és hátfalakat le kell szerelni.
■ A jármű és a rajta lévő rakomány együttes magassága a 4 métert, együttes széles­
sége a 2,5 m-t nem haladhatja meg.
A gépkocsi hátsó részén rakomány rögzíthető az alábbi feltételekkel:
■ a gépkocsi hátsó részén elhelyezett világító és fényjelző berendezések és a rend­
számtábla látható legyen (145. kép),
m a gépkocsi hossztengelye irányában
hátrafelé legfeljebb 1 m-re, oldalirány­
ban legfeljebb 0,4 m-re nyúlhat ki,
■ a rakomány szélessége a 2,5 m-t nem
haladhatja meg.
A járművön túlnyúló rakományt (álló
járművön is) meg kell jelölni:
■ nappal 40x40 cm méretű piros vagy
. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

145. kép
piros-fehér csíkos zászlóval, illetőleg
táblával,
■ éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezenfelül a hátra kinyúló rakományt
előre fehér fényű lámpával és fehér fényvisszaverővel, hátra piros fényű lámpával
és piros fényvisszaverővel. A rakomány külső széle és a lámpa átvilágított felüle­
tének, illetőleg a fényvisszaverőnek a külső széle között - vízszintes irányban -
legfeljebb 40 cm távolság lehet.
■ Az oldalra kinyúló rakomány lámpával és fényvisszaverővel való megjelölése mel­
lőzhető, ha a rakomány legszélső pontja a járműnek az azonos oldalon levő hely­
zetjelző lámpájától - vízszintes irányban - 40 cm-nél nincs nagyobb távolságra.

5.9.3. Veszélyes anyagot szállító járművek

A veszélyes anyagot szállító járművet az elején és a hátulján narancssárga alapszínű,
felirat nélküli vagy felirattal ellátott táblával kell jelölni (345. ábra).
Az egyes veszélyes (pl. tűzveszélyes, mérgező, maró, robbanó, fertőző,
30 sugárzó stb.) anyagok szállítását külön jogszabályok is tartalmazzák. Az
1202 ilyen anyagot szállító jármű vezetőjének ezeket meg kell tartania.
345. ábra
A veszélyes anyagot szállító jármű üzembentartója köteles gondoskod­
ni arról, hogy a jármű vezetője megfelelően képzett legyen, a szükséges
tudnivalókat ismerje, és a jármű az előírt felszerelésekkel rendelkezzen.
A KRESZ szempontjából a jármű akkor számít veszélyes anyagot szállítónak, ha
ezt a jármű elején és hátulján is elhelyezett narancssárga színű (fekvő, téglalap alakú,
keskeny fekete szegélyű) táblával megjelölték.
■ Veszélyes anyagot szállító járművekkel menet közben - egymás mögött - legalább
50 m távolságot kell tartani.
■ Ha jogszabály vagy nemzetközi egyezmény szigorúbb feltételeket nem állapít
meg, a veszélyes anyagot szállító járművel tilos megállni
in ■ lakott területen kívül, másik veszélyes anyagot szállító járműtől, sátortábortól,
 5. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

tömegközlekedési jármű megállóhelyétől, elektromos és távvezetéktől, vala­

mint nyílt lángtól 50 m-en belül;
■ lakott területen az előbbieken túl csatornanyílás (csatorna-összefolyó) felett,
illetve közelében is.
Tilos várakozni:
■ lakott területen kívül épülettől, vasúti átjárótól, útkereszteződéstől, hídtól,
aluljárótól, felüljárótól, alagúttól számított 50 m-en belül;
■ lakott területen belül mindenütt.
Tilos a vezetőn és a kísérőn kívül személyt szállítani.
■ A veszélyes anyag szállítása során előállt rendkívüli veszélyről (baleset, a
veszélyes anyag elszóródása, kiömlése, tűz stb.) a rendőrhatóságot (a legközelebbi
rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szállí­
tott anyag azonosításához szükséges legfontosabb információkat.
■ Ha a jogszabály szigorúbb feltételeket nem állapít meg, a nem lezárt rakterületű
veszélyes anyagot szállító járművet, valamint a veszélyes anyaggal töltött tartályt
szállító járművet őrizetlenül hagyni tilos.
A veszélyes anyagot szállító járművet csak fokozott óvatossággal szabad megközelí­

. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

teni, mellette elhaladni vagy megelőzni.

5.10. A járművek kivilágítása \

5.10.1. Világító és fényjelző berendezések
A járműveket gyárilag világító és fényjelző berendezésekkel látták el. Ezek egy
része kötelező, más része csak ajánlott, de ami a gépkocsira fel van szerelve, jól beállí-
tottnak, működőképesnek kell lennie.
Kötelező:
■ első helyzetjelző lámpák,
■ tompított fényszórók - színük fehér vagy kadmiumsárga, \
■ távolsági fényszórók - színük fehér vagy kadmiumsárga,
■ hátsó helyzetjelző lámpák - színük piros,
■ rendszámtábla-világítás,
■ féklámpák - színük piros,
■ irányjelző lámpák - színük borostyánsárga.
Célszerű, de nem kötelező:
■ hátrameneti lámpák - színük fehér,
■ ködfényszórók - színük fehér vagy kadmiumsárga,
■ hátsó helyzetjelző ködlámpák - színük piros,
■ keresőlámpák - színük fehér,
■ nappali menetjelző lámpák - színük fehér.

5.10.2. A forgalomban részt vevő járművek kivilágítása

■ A forgalomban részt vevő járműveket éjszaka és korlátozott látási viszonyok
között ki kell világítani.
Helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani
■ a gépjárművet,

129
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

■ a mezőgazdasági vontatót,
■ a lassú járművet,
■ a segédmotoros kerékpárt.
Nem kell tompított fényszóróval kivilágítani az egytengelyű motoros részből és hozzá
kapcsolt egytengelyű pótkocsiból álló olyan lassú járművet, amely sík úton önerejéből
15 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a tompított fényszóróval
fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt.
■ A forgalomban részt vevő motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt
segédmotoros kerékpárt - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok kö­
zött is ki kell világítani.
Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevő gépkocsit nappali menetjelző
lámpával vagy tompított fényszóróval, mezőgazdasági vontatót és tompított fényszóróval
felszerelt lassú járművet - tompított fényszóróval - nappali és jó látási viszonyok között
is ki kell világítani.
■ Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között tompított fényszóró helyett távolsági
fényszórót csak lakott területen kívül szabad használni.
Lakott területen kívül is tilos a távolsági fényszóró használata
■ másik járművel vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan tá­
. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

volságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövő jármű, ill. állat vezetőjét elvakíthatja;
■ másik gépjármű követése esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró
- a visszapillantó tükrön át - az elöl haladó gépjármű vezetőjét elvakíthatja;
■ ha a fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármű veze­
tőjét elvakíthatja.
Tompított fényszóró helyett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát
abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolttá teszik.
■ Keresőlámpát és munkahely-megvilágító lámpát mozgó járművön használni nem
szabad.
■ Fényjelzést adni - hangjelzés helyett vagy mellett - a távolsági fényszóró felvil­
lantásával szabad, feltéve hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el.

5.10.3. Az álló járművek kivilágítása

Az úttesten álló járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.
Helyzetjelző lámpákkal kell kivilágítani:
■ a gépjárművet,
■ a mezőgazdasági vontatót és
■ a lassú járművet.
A 6 m-nél nem hosszabb, 2 m-nél nem szélesebb és pótkocsival vagy más vontatmánnyal
össze nem kapcsolt gépjárművet azonban elegendő az úttest közepe felé eső egy-egy első és
hátsó helyzetjelző lámpával vagy egy előre fehér, hátra piros fényt adó lámpával kivilágítani.
Nem kell a járművet kivilágítani, ha
■ leállósávon áll,
■ útpadkán áll,
■ az úton közvilágítás van. Ebben az esetben az álló járművet akkor sem kell kivilágí­
tani, ha a közvilágítás nem üzemel. Ilyen helyen a vezetőknek mindig számítani kell
ott várakozó kivilágítatlan járművekre,
■ a járművet egyéb külső fényforrás kellően megvilágítja.
 5. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

Álló járművön tilos használni:

■ fényszórót,
■ ködfényszórót.
Tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesésben szabad használni.

5.11. Rendkívüli események

5.11.1. Műszaki hiba
A vezető köteles a járművel - lehetőleg olyan helyen, ahol a forgalmat nem akadályozza -
haladéktalanul megállni, ha a jármű olyan hibáját észleli, amely balesethez vezethet,
különösen, ha elromlott a jármű:
■ kormányszerkezete,
■ üzemifék-berendezése,
■ összes féklámpája,
■ irányjelző berendezése, kivéve ha kézzel megfelelő irányjelzés adható,
■ bal első vagy hátsó helyzetjelző lámpája, kivéve ha a jármű kivilágítása nem szük­

. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

séges, vagy ha az elromlott lámpa - a távolsági fényszórót és a ködlámpát kivéve -
más lámpával helyettesíthető.
Az itt felsorolt meghibásodások esetén a telephelyről tilos elindulni, menet közbeni
észlelése esetén pedig a továbbhaladás tilos.
Ezeken a közlekedés biztonságát közvetlenül veszélyeztető hibákon kívül még számos
más műszaki hiba is előfordulhat vezetés közben. Amennyiben az ilyen hiba nem tartozik
az előzőekben felsoroltak közé, és megnyugtatóan megállapítható, hogy a közlekedés
biztonságát közvetlenül nem veszélyezteti, a járművel fokozott óvatossággal, lehetőleg
kisforgalmú úton és kisforgalmú időszakban a legközelebbi olyan helyig szabad közlekedni,
ahol a hiba elhárítható (szerviz, garázs, telephely).
Az autópályán vagy autóúton a hibás járművel nem szabad továbbhaladni, arról a
legközelebbi kijáratnál ill. útkereszteződésnél kötelező letérni.
\
Az elromlott járművet - lehetőség szerint - az úttesten kívül vagy olyan helyen kell
elhelyezni, ahol a várakozás nem tilos. A járművet éjszaka és korlátozott látási viszo­
nyok között - az álló járművek kivilágítására vonatkozó szabályok szerint - ki kell vilá­
gítani. Ha a vezető ezeknek a rendelkezéseknek eleget tenni nem tud, mindent el kell
követnie a közlekedés biztonságának megóvása érdekében.
Lakott területen kívül az úttesten vagy a leállósávon levő elromlott gépjárművet -
kivéve a kétkerekű motorkerékpárt -, valamint mezőgazdasági vontatót, lassú jármű­
vet és fel nem kapcsolt pótkocsit elakadást jelző háromszöggel meg kell jelölni. Az el­
akadást jelző háromszöget a jármű mö­
gött úgy kell elhelyezni, hogy az elromlott
járművet a többi jármű vezetője kellő távol­
ságból észlelhesse (146. kép).
Az úttesten lévő elromlott járművet az
elakadást jelző háromszögön kívül meg sza­
bad jelölni mindkét oldali első és hátsó irány­
jelzőjének egyidejű működtetésével vagy vil­
logó narancssárga fényjelzést adó elakadást
jelző lámpával.
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

5.11.2. Elromlott járművek vontatása

Elromlott jármű vontatása során
■ legfeljebb 40 km/h sebességgel,
■ fokozott óvatossággal,
■ lehetőleg kisforgalmú úton és időszakban kell közlekedni.
Autópályáról és autóútról az elromlott járművet vontató járművel a legközelebbi
lehajtásra szolgáló úton, illetőleg útkereszteződésnél le kell térni.
A vontatás történhet: (147. kép).
m vontatókötéllel,
■ vontatórúddal,
■ vagy a hibás jármű megemelésével.
Elromlott gépjárművet, mezőgazdasá­
gi vontatót és lassú járművet vontatni olyan
járművel szabad, amelynek össztömege eléri
a vontatott jármű össztömegének a felét; ha
azonban az üzemifék-berendezés romlott el,
vontatásra csak olyan járművet szabad hasz­
nálni, amelynek össztömege eléri a vonta­
. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

147. kép
tott jármű össztömegét.
Kétkerekű motorkerékpárt, segédmotoros kerékpárt és kerékpárt vontatni, vala­
mint ilyen járművel más járművet vontatni tilos.
A vontatókötelet, ill. vonórudat az arra gyárilag előírt helyen úgy kell rögzíteni,
hogy el ne szakadhasson, ill. egyik járművet se rongálja meg.
A vontatókötél vagy rúd nem lehet hosszabb, mint a vontatott jármű hossza, de ele­
gendő hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a két jármű kanyarodás közben össze ne érhessen.
Ha a vontatókötél, ill. rúd 3 m-nél hosszabb, annak közepét feltűnő módon (pl. zászlóval,
piros ronggyal, lámpával) meg kell jelölni.
Ha a járművet emelve vontatják, azt úgy kell rögzíteni, hogy a megemelt rész oldal­
irányban ki ne lenghessen. Járművet emelve úgy vontatni, hogy kormányzott kerekein
gördüljön, csak abban az esetben szabad, ha a kormányzott kerekeket elfordulás ellen
megfelelően rögzítették. A hátulján megemelt járművet saját lámpával nem szabad kivilá­
gítani, más módon kell gondoskodni a jármű kivilágításáról.
Olyan járművet, amelynek üzemifék-berendezése romlott el, vagy amelynek meg­
engedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot meghaladja, csak a húzó- és nyomóerők
felvételére egyaránt alkalmas merev vontatórúddal szabad vontatni.
Azt a járművet, amelynek kormányszerkezete romlott el, csak emelve szabad vontatni.
A vontatott járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között szabályszerűen
ki kell világítani. Ha ez a világítóberendezés hibája m iatt nem lehetséges, a hátsó
szélvédő mögött elhelyezett villogó sárga lámpa elegendő. A vontatott jármű féklámpáját
és irányjelző berendezését működtetni kell, kivéve ha emelve vontatják.
A vontatott jármű vezetőjének is rendelkeznie kell vezetői engedéllyel, és a járműveze­
tés valamennyi egyéb feltételeinek meg kell felelnie. A vezetőn kívül a vontatott járművön
személyt szállítani tilos. Az emelve vontatott járművön még a jármű vezetője sem utaz­
hat.

Lfl

I
 5. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

5.11.3. Közúti baleset

A járművezetés során a közlekedésben részt vevőknek kötelességük a szabályok
maximális betartásával a balesetet elkerülni, ill. igyekezzenek enyhíteni annak követ­
kezményeit. Ha a baleset bekövetkezett, a következő szigorú szabályokat kell betartani:
a) Balesetkor azonnal meg kell állni!
Ez a kötelezettség mindenkit terhel, aki a balesettel érintett, akinek magatartása
hozzájárult az események létrejöttéhez. (Akkor is, ha a jármű sértetlen maradt.) Szintén
terheli adott esetben a gyalogost is, ha szabálytalan áthaladása folytán a kormányt félre
rántó járművezető balesetet okoz.
b) Helyszín biztosítása, segítségnyújtás
Megállás után az első teendő a helyszín biztosítása, majd ezt követi a segítségnyújtás.
A „segítségnyújtás” fogalmába beletartozik a sérült személyek kimentése, szakszerű
elsősegélyben való részesítése az adott körülményeknek megfelelően.
A balesetben érintett járművek vezetői kötelesek meggyőződni, hogy a baleset
során személyi sérülés történt-e. Amennyiben személyi sérülés nem történt, a helyszínt
elhagyó jármű vezetője, aki a személyi sérülésről nem győződött meg, cserbenhagyás
bűncselekményét követi el.

. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

Amennyiben személyi sérülés történik, és a helyszínt elhagyó jármű vezetője nem
győződik meg erről, segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményt valósít meg.
Személyi sérülést okozó baleset és a jármű kigyulladása esetében a balesettel nem
érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani. A jármű ve­
zetője a segítségnyújtáshoz a járművön készenlétben tartott elsősegélynyújtó felszerelést,
valamint a tűzoltó készülékkel ellátott jármű vezetője a tűzoltókészüléket a kigyulladt
jármű oltásához köteles használni, illetve a segítségnyújtó rendelkezésére bocsátani.
A rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) abban az esetben kell értesíteni, ha
■ a baleset személyi sérülést vagy halált okozott,
■ bármelyik érintett fél ragaszkodik a rendőri intézkedéshez,
■ bármely vagy mindegyik gépkocsi külföldi rendszámú,
■ veszélyes anyagot szállító járművel következett be a baleset. Ilyen esetben a rendőrha­
tósággal közölni kell a jármű narancssárga alapszínű tábláján feltüntetett számokat.
Gondoskodni kell a helyszín biztosításáról (a járművek maradjanak a baleset bekö­
vetkezése utáni helyzetben), a nyomok megőrzéséről. A rendőri intézkedés megtörténtéig
szeszes italt a vezetőknek fogyasztani tilos, a baleseti helyszínt elhagyni pedig csak a
rendőr engedélyével szabad.
A mentők értesítése esetén a gyors és szakszerű ellátás érdekében jelenteni kell
■ a pontos helyszínt,
■ a bejelentő nevét,
■ a balesetben részt vevő személyek számát,
■ a sérülés fokát (könnyű, súlyos, életveszélyes).
c) A forgalom zavartalanságának segítése
A forgalom zavartalanságát - a lehetőségekhez képest - a baleset bekövetkezése esetén
is biztosítani kell. Amennyiben már az intézkedés megtörtént (rendőr vagy valamely más
segítség van a helyszínen), felesleges bámészkodással a forgalmat nem akadályozhatjuk.
A rendőrhatóság értesítése, illetőleg rendőri intézkedés hiányában az érdekeltek
kötelesek személyazonosságukat és kötelező felelősségbiztosításuk fennállását hitelt ér­
demlő módon kölcsönösen igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait erre alkalmas módon a helyszínen hátra­
hagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a
biztosítónak bejelenteni.

5.11.4. A járművek eltávolítása

A rendőrség, a közterület felügyelet, a közút kezelője -
az üzembentartó értesítése mellett és költségére - el­
szállítással eltávolíthatja azt a járművet (148. kép), amely:
■ a 346., 347. ábra szerinti kiegészítő táblával ellá­
tott megállást vagy várakozást tiltó jelzőtábla ha­
tálya alá eső területen várakozik;
■ autópálya, autóút úttestén - nem műszaki okból
- megáll, várakozik;
■ megállás, várakozás közben nem a menetirány
szerinti jobb szélen, azzal párhuzamosan egy sor­
ban helyezkedik el;
■ a megállási tilalmat figyelmen kívül hagyja;
. EGYEB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

■ a járdán szabálytalanul várakozik;

■ a kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul várakozik;
■ a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenn­
tartott - táblával vagy útburkolati jellel megjelölt
346. ábra 347. ábra
- várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik.
Szükség lehet a járműnek az útról történő eltávolítása más okból is, pl. közveszély
vagy elemi csapás elhárítása, az ebből eredő kár csökkentése érdekében (csőrepedés,
tűzeset), valamint a közút különleges igénybevétele esetén (pl. felvonulások).
A rendőrhatóság jogosult az útról eltávolítani azokat a járműveket, amelyek baleset
folytán sérültek meg. Azt a hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet, amely a közúti
forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, főútvonalon tilos, mellékútvonalon - közte­
rület-használati engedély nélkül - legfeljebb 10 napig szabad tárolni. Az úton e rendelke­
zések megszegésével tárolt járművet a rendőrség, a közterület-felügyelet, a közút kezelő­
je - a tulajdonos költségére - eltávolíthatja.

5.11.5. Az utak igénybevételével kapcsolatos egyéb szabályok

■ Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a
közúti közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat
juttatott, köteles a keletkezett veszély elhárításáról gondoskodni, illetve ameddig
az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét tájékoztatni.
* Ez a kötelezettség azt a személyt is terheli, aki a veszély létrejöttében vétlen, de
annak észlelése esetén nem teszi meg a jelzéshez, ill. megszüntetéshez szükséges
intézkedéseket.
■ Tilos az úton és annak közvetlen közelében olyan tárgyat vagy anyagot elhelyezni,
kidobni, kiönteni vagy - akár a más által az útra juttatottat - otthagyni, amely a
közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát veszélyeztetné.
■ Földútról szilárd burkolatú útra való ráhajtás előtt a járműről a rátapadt sarat,
amely a szilárd burkolatú utat beszennyezheti, el kell távolítani.
 5. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

■ Tilos az úton olyan tárgyat vontatni, ill. csúsztatni, amely az utat megrongálhatja.
Aki a közlekedés biztonságát az említett módok bármelyike által veszélyezteti, kö­
teles a veszélyt a többi úthasználó részére jelezni, és a lehetséges legrövidebb időn belül
megszüntetni.

5.12. Kerékpárok, segédmotoros kerékpárok, állati erővel

vont járművek, kézikocsik
5.12.1. Kerékpárral közlekedni
■ a kerékpárúton
■ vagy a kerékpáros menetiránya szerinti jobb oldali kerékpársávon kell.
Ha ilyen nincs, akkor
■ a leállósávon vagy az útpadkán (feltéve ha ke­
rékpározásra alkalmas) (149. kép), illetőleg
- ha az út- és forgalmi viszonyok ezt lehetővé
teszik -, a lakott területen kívüli úton, a főút­
vonalként megjelölt úton az úttest jobb szé­
léhez húzódva kell közlekedni.
Lakott területen lévő olyan úton, amelyen az út­
test kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, ott a ke­
rékpárral közlekedő, továbbá lakott területen belül
főútvonalon, ahol a 12 év alatti gyermekek közleke­
dése tilos, ott a gyermekeknek kerékpárral a gyalogosforgalom zavarása nélkül legfeljebb
10 km/h sebességgel a járdán is szabad közlekedni.
A kerékpárúton a közlekedés kétirányú, a kerékpárral egymás mellett is szabad ha­
ladni, de nem szabad sem a szembejövő, sem az előzni szándékozó többi kerékpárost
akadályozni.
A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalogosforgalmat nem akadályozhatja
és nem veszélyeztetheti.
Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog-és kerék­
párutat jelöltek ki, a kétkerekű kerékpároknak a kerékpárúton vagy a gyalog-és kerék­
párúton kell közlekedni. Ha a lakott területen a nem főútvonalként megjelölt út mellett
annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki és az
úton kerékpárnyomot is kijelöltek - ha a közúti jelzésekből más nem következik - a két­
kerekű kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek.
Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.
Kerékpárral nem szabad:
■ lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továb­
bá
■ a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni.
A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva - a gyalogosok közlekedé­
sére vonatkozó szabályok szerint - kell az úttesten áthaladnia.
Egyéb helyen kerékpárral is meg kell tartani az általános közlekedési szabályokat.
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

A kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idő­
sebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén. Kettőnél több kerekű kerékpá­
ron 17. életévét betöltött személy szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast.
A kerékpárral éjszaka és korlátozott látási viszonyok között abban az esetben sza­
bad közlekedni, ha a kerékpáron vagy a kerékpároson, előre- fehér, hátrafelé piros szí­
nű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát, valamint fényvisszaverőt helyeztek el és
lakott területen kívül a kerékpáros fényvisszaverő mellényt (ruházatot) visel.
Tilos:
■ főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni,
■ elengedett kormánnyal közlekedni,
■ kerékpárt más járművel, ill. állattal vontatni,
■ kerékpárral állatot vezetni,
■ kerékpáron oldalra, előre vagy hátra 1 m-nél hosszabban kinyúló, a vezetőt a
vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszé­
lyeztető tárgyat szállítani,
■ kerékpárhoz oldalkocsit, valamint egyéb vontatmányt kapcsolni, kivéve a kerékpár­
utánfutót, amely kétkerekű és két nyomon haladó, szélessége legfeljebb 70 cm,
. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

össztömege legfeljebb 70 kg lehet.

5.12.2. Segédmotoros kerékpárral közlekedni

■ a leállósávon,
■ az útpadkán,
■ illetőleg - ha az út- és forgalmi viszonyok
lehetővé teszik az úttest jobb szélén kell
(150. kép).
A segédmotoros rokkantkocsi, a gépi meghaj­
tású kerekes szék és a kétkerekű segédmotoros ke­
rékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igény­
be veheti, ha ezt jelzőtábla nem tiltja, maximum
30 km/h sebességgel. Más jármű közlekedése a ke­
rékpárúton tilos. 150■kép
Ha az úttest közlekedésre alkalmatlan, a segéd-
motoros kerékpárral járdán közlekedni tilos, csak tolni szabad.
Az útpadkán és az úttesten csak egy sorban szabad közlekedni.
A forgalomban részt vevő, tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt -
tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok közt is ki kell világítani.
Segédmotoros kerékpárral tilos:
■ elengedett kormánnyal közlekedni,
■ a járműhöz oldalkocsit vagy egyéb vontatmányt kapcsolni,
■ a járművet más járművel, ill. állattal vontatni,
■ a járművön oldalra kinyúló, előre vagy hátra 1 m-nél hosszabban kinyúló, a vezetőt a
vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyez­
tető tárgyat szállítani,
■ lakott területen a kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni,
i n ■ utast szállítani (a háromkerekű segédmotor, a quad és mopedautó kivételével),
 5. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

■ a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni,

■ a járművel állatot vezetni.
A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező se­
gédmotoros kerékpáron utazó személynek becsatolt
motorkerékpár-bukósisakot kell viselni. Ilyen járművel
csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a jármű­
vezető becsatolt motorkerékpár-bukósisakot visel (151.
kép).
A három- vagy négykerekű segédmotoros kerék­
párral személyt szállítani akkor szabad, ha a jármű ve­
zetője a 17. életévét betöltötte, illetve ha a kezdő vezetői
engedélyre vonatkozó tilalom alatt nem áll.

5.12.3. Közlekedés állati erővel vont járművel és kézikocsival

Állati erővel vont járművel és kézikocsival szorosan az úttest szélén kell közlekedni, ha
az ilyen jármű a forgalmat lényegesen akadályozná, azzal a leállósávra, illetőleg az útpadká­
ra kell húzódni (ha az közlekedésre alkalmas).
Az állati erővel vont járművet és a kézikocsit éjszaka és korlátozott látási viszonyok
között a külön jogszabályokban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani.
A kézikocsival közlekedő személynek - lakott területen kívül - éjszaka és korláto­
zott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.
Tilos:
■ a főútvonalon állati erővel vont járművel és kézikocsival közlekedni, kivéve ha
más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;
■ a főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kézikocsival közlekedni;
■ állati erővel vont járművet - az állatok vonóerejét és az útviszonyokat is figyelembe
véve - túlterhelni.

5.12.4. Állatok hajtása (vezetése)

Állatot szorosan az úttest szélén kell hajtani, illetőleg vezetni; ha azonban az a for­
galmat lényegesen akadályozná, az állattal a leállósávra, illetőleg az útpadkára kell le­
húzódnia.
Úton állatot olyan személy hajthat, illetőleg vezethet, aki az állatot irányítani ké­
pes, és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a személy- és vagyonbiztonságot veszé­
lyeztesse. Állatok csoportos hajtásához annyi hajtó szükséges, amennyi e feltételek tel­
jesítéséhez elegendő. Az állatot hajtónak, illetőleg vezetőnek - ha lakott területen kívü­
li út úttestjén vagy leállósávján tartózkodik - éjszaka és korlátozott látási viszonyok ese­
tén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.
Vasúti átjárón állatokat csak kisebb - legfeljebb 10 állatból álló - csoportokban sza­
bad áthajtani.
Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az állat, illetőleg állatcsoport bal ol­
dalán előre fehér vagy sárga fényt, hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői
által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni.
Tilos:
■ főútvonalon állatot hajtani, illetőleg vezetni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll
rendelkezésére;
 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

■ állati erővel vont jármű bal oldalához és más járműhöz állatot, valamint állati
erővel vont jármű után kettőnél több állatot kötni;
■ állatot az úton őrizetlenül hagyni, kivéve ha oly módon megkötötték, hogy elin­
dulni ne tudjon.
Állatot az út közelében - magánterületen is - csak oly módon szabad tartani, hogy
az útra ne juthasson.
A fenti rendelkezések nem vonatkoznak kutyának pórázon való vezetésére; a kutyát
pórázon vezető személyre a gyalogosokra vonatkozó rendelkezések az irányadók. Azon­
ban ez esetben is fontos, hogy csak az vezethet pórázon kutyát, aki az állatot irányíta­
ni képes, és meg tudja akadályozni, hogy az állat a személy- és vagyonbiztonságot veszé­
lyeztesse.
. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

Teszt kérdések
Egyéb közlekedési szabályok

HÁZI FELADAT

Gyalogosan közlekedve figyelje meg a várakozó járműveket, mennyire szabályosak, a

várakozás mely módját választották.
 1. A GÉPKOCSIVEZETÉS EM BERI TÉNY EZŐ I

1. A gépkocsivezetés emberi tényezői

A gépjármű vezetése során nem elegendő a közlekedési szabályok ismerete, elen­
gedhetetlenül fontos az is, hogy a jármű vezetője minden pillanatban ura legyen jármű­
vének. Ehhez szükséges a gépkocsi kezelőszerveinek pontos ismerete, működtetési mód­
ja és a megfelelő döntéshozatal az adott szituációnak megfelelően.
Nem lehet típushelyzetekre épülő típusműveleteket végezni, hisz soha nincs két
ugyanolyan szituáció, még ha hasonlítanak is egymásra. Ezért fontos az állandó odafi­
gyelés és gondolkodás, lehetőleg előre látva az eseményeket, még mielőtt abba beleke­
rülünk, hogy legyen időnk a felkészülésre. Ahhoz, hogy ez ténylegesen létrejöjjön, min­
den embernek önmagában ki kell alakítania a közlekedési gondolkodást, ehhez nyújt se­
gítséget a következő fejezet.

1.1. A közlekedési gondolkodás kialakítása, érzékszervek

A járművezetés során folyamatosan külső es belső információk felvételét végzi a
gépkocsivezető az érzékszervein keresztül,
melyek eljutnak az agyba, ahol az addig vég­
zett cselekvések megváltoztatására az agy­
sejtek feldolgozzák ezeket az információkat.
A folyamat tehát: érzékelés, mérlegelés, dön­
tés, cselekvés.
Érzékelés: az emberi test különböző
részein megtalálható érzékszervek, melyek a
külső ingereket felfogják, és a megfelelő ideg­
pályán az agyba továbbítják (1. kép).
A jármű vezetése szempontjából a legfon­
tosabbak a szem, a fül, az orr, a bőr. 1. kép

1.1.1. A szem
A közlekedés során a külső információk 90%-a látás útján jut el hozzánk. Ezért a
legfontosabb érzékelési mód, melynek már a részleges hiánya is súlyos következmények­
kel jár. Meg kell tanulnunk a szemünket megfelelő módon használni a közlekedési látás
kialakításához.
Minden szem rendelkezik
egy bizonyos látótérrel, amely a
vízszintes síkban kb. 180°, függő­
leges síkban kb. 150°.
E széles tartományban nem
mindenütt képes a szem a tökéle­
tes látásra. Az éleslátás mezeje az,
ahol tisztán látszanak a tárgyak
kontúrjai és színei. A perifériás lá­
tómezőben a tárgyak csak elmo-
sottan, színei halványan vagy egy­
általán nem érzékelhetők (2. kép). 2. kép
 A GÉPKOCSI V EZETES ELM ELETE

Ebben a tartományban az erős fények sem annyira zavarók, mint az éleslátás meze­
jében. Az éleslátás mezejének fokban meghatározott mértéke 50°-70°, amely egy tárgy
konkrét nézésekor vagy a járművünk sebességének növekedésével csökkenhet. Ameny-
nyiben szemünk a perifériás látómezőben változást vagy rendellenességet érzékel, néz­
zünk oda, így egyértelművé válik a látott kép. A vezető látótere a visszapillantó tükör
használatával, a fej jobbra-balra történő elmozdításával jelentősen bővíthető.
Mind az éleslátás, mind a perifériás látómezőben kialakulhatnak holtterek, ame­
lyekbe nem látunk be. Járművet ve­
zetve a tetőtartó oszlop, a szem­
üveg kerete, vagy a mellettünk el­
helyezkedő utas is akadályozhat a
kilátásban. Ezért magunknak kell a QR 70B
fejünket előrehajtva vagy jobbra-balra forgatva
a holttér mögé betekinteni (3. kép)\
A távolban lévő tárgyak távolságának és
sebességének becslése egy rendkívül összetett
folyamat eredménye, amelyhez még egy bizo­
3. kép
nyos idő eltelte is szükséges. A szemből érke­
ző járművek közeledését elsősorban a mi közvetlen környezetünkhöz viszonyítva, a jár­
mű növekedéséből érzékeljük. Minél gyorsabban közeledik felénk, annál jobban növek­
szik környezetünkhöz viszonyítva. A nagyobb méretű járművet közelibbnek, a kisebb jár­
. A GÉPKOCSIVEZETES EMBERI

művet távolibbnak érzékeljük. Például éjszaka kerékpárost utolérve, mivel egészen kicsi a
lámpájának fényátvilágító felülete, távolibbnak tűnik, mint egy gépkocsi nagyobb mére­
tű hátsó lámpája. E távolság- és sebességbecslést segítik még a szemtengely elmozdulását
érzékelő idegek. A két szemünkkel a végtelenbe nézve szemtengelyeink majdnem párhu­
zamosak egymással, míg fokozatosan közelítő tárgyat figyelve a szemtengelyek egyre job­
ban befordulnak és egyre nagyobb szöget zárnak be. így alakul ki a tárgymérettől füg­
getlen távolságbecslés. Aki csak egy szemmel néz, nehezen tudja behatárolni a tárgyak
távolságát.
A szemünkben lévő pupilla szabályozza az idegvégződésekre bejutó fény mennyi­
ségét, ezáltal szemünk bizonyos mértékig alkalmazkodni tud a megváltozott fényviszo­
nyokhoz.
Sötét helyiségből világosba lépve elvakít a fény, szemünk azonban néhány perc alatt
alkalmazkodik az erős fényhez.
A túl erős fényhez viszont már nem tud alkalmazkodni a szem. Az ilyen elvakítás
átmeneti látáscsökkenéshez vezet. Ilyen lehet az alacsonyan álló nap, vagy a vizes útfe­
lületről vetődő napfény.
Ez esetben hajtsuk le a napellenzőt vagy viseljünk napszemüveget. Ha egyik mód­
szer sem vezet eredményre, mindenképp közlekedjünk lassabban.
Világosból sötét területre érve a szem alkalmazkodása sokkal tovább tart, ezért egy
jól megvilágított útszakaszról egy kevésbé vagy egyáltalán nem megvilágított útra érkez­
ve lassítanunk kell, nehogy az ún. vakvezetés létrejöjjön. (Vakvezetésnek nevezzük azt
az állapotot, amikor a belátott útszakasz rövidebb, mint a féktávolság.)
Éjszaka a szemből közlekedők lámpái rendkívül leterhelik a szemet, hisz váltakozva,
az erős fényhez és sötéthez egyaránt alkalmazkodnia kell. Mindez gyors kifáradáshoz és
balesetveszélyhez vezet.

0
 1. A GÉPKOCSIVEZETÉS EM BERI TÉNY EZŐ I

A perifériás látómezőt érő fény kevésbé vakít, ezért a szemből érkező jármű esetén
irányítsuk a tekintetünket jobbra, amely azért is célszerű, mert itt számíthatunk kivilá-
gítatlan gyalogosokra, kerékpárosokra vagy álló járművekre.
Szürkületkor a kontrasztok eltűnnek, ezért az észrevehetőség jelentősen rosszabbodik.
A világítást ilyen időben - lakott területen belül is - azért kell a szürkület kezdeté­
től a szürkület végéig használni, hogy mások minket időben észleljenek.
Hosszú lenne a felsorolása mindazoknak a dolgoknak, amelyeket észre kellene
vennünk a szemünkkel, de mivel ez nem lehetséges, a megtanult ismeretek alapján kell
tekintetünket tudatosan irányítani. A kezdő gépkocsivezető még csak az autó közvetlen
környezetét látja, de a rutin és tapasztalat megszerzésével egyre távolabb tud (és kell)
tekinteni.

1.1.2. A fül
Egyensúlyérzékelésre és hallásra szolgál. Mindkettő fontos a vezetés során, hiszen
a jármű dőlését (amely adódhat az út dőléséből is) az egyensúlyérzékeléssel tapasztaljuk.
A jármű gyorsulásának vagy lassulásának érzékelése is e szervünkhöz kapcsolódik.
Itt kell megemlíteni a kanyarodáskor fellépő oldalirányú gyorsulás érzékelését is.
(Az ugyanakkora oldalirányú gyorsulást nagyobbnak érezzük, mint a haladási irá­
nyunknak megfelelő sebességváltozást.)
A hallás olyan eseményekre is felhívhatja a figyelmet, amely a látótéren kívül történik.
A gépkocsiban utazva folyamatosan hallunk természetes zajokat, melyek megválto­
zását azonnal észre kell vennünk.
A gépkocsiban hallható belső zajok:
■ Motorzaj, mely a gázpedál benyomásával vagy felengedésével változik. Rendelle­
nes, ha a korábban megszokotthoz képest megnő vagy fémes, kopogó hangot ad.
■ Szívászaj, amelyet a motorba bejutó levegő áramlása ad. Általában csak akkor
vesszük észre, ha a levegőszűrő ház megsérül vagy fellazul.
■ Kipufogózaj, amelyet a kipufogórendszeren kiáramló elégett üzemanyag áramlása
ad. Ha a járművön kívül, ill. belül jól hallható, a kipufogórendszer sérült vagy
korrodált.
■ Szélzaj, amelyet a jármű karosszériája kelt az álló levegőrészecskéknek ütközve.
A sebesség folyamatos növekedésével fokozatosan nő. Létrehozhatja a jármű te­
tején elhelyezett csomagtartó vagy rakomány.
■ Gumizaj, amely a kerék-talaj kapcsolódásnál jön létre. Megváltoztathatja az út
minőségének változása, légnyomáscsökkenés vagy defekt, az útfelületet borí­
tó anyag állapota. Vizes úton sercegő hangot ad, míg jeges úton a száraz úthoz
hasonló a hangjellege, ezért a jegesedés hangról nem ismerhető fel.
■ A sebességváltó műből, differenciálműből érkező zajok is hallhatók, de ezeket
már csak akkor vesszük észre, ha rendellenesek.
■ Egyéb zajokat kelthet a szellőzőventilátor, a fékbetét, a rosszul rögzített tartozék,
csomag.
A gépkocsiban hallható külső zajok:
■ Hangjelzések (sziréna, kürt), akár nekünk szólnak, akár nem, fel kell rájuk
figyelni, mert ránk is vonatkozhatnak, tekintetünkkel keressük az eredetét.
■ Más jármű normál vagy rendellenes hangja, pl. fékcsikorgás.
A GÉPKOCSIVEZETÉS ELM ÉLETE

A jelentősége annál nagyobb, minél kevésbé látunk, pl. korlátozott látási viszonyok
között. Ilyenkor kerüljük a túl erős rádió- vagy zenehallgatást. Walkmant utcán se gya­
log, se járművezetés (pl. kerékpározás) közben ne használjunk!
A tartós, fület sértő zaj rendkívül kellemetlen, amely károsan hat a szervezetre. Fá­
radtságot, ingerültséget okoz, a koncentrálóképességet csökkenti.

1.1.3. Az orr
Normál körülmények között az orrot irritáló szagok nem keletkezhetnek, ezért a
rendellenes meghibásodásnál van jelentősége. Ilyenek; az elektromos vezeték felmele­
gedése, a kipufogórendszer tömítetlensége, a fék, kuplungberendezés túlmelegedése,
benzinszivárgás.

1.1.4. A bőr
A bőrfelület tapintásérzékelésének a kormány, a pedálok és egyéb kezelőszervek
összehangolt, finom működtetésében van nagy szerepe. Fontos, hogy kényelmes öltözet­
ben, nem túl vastag, de rugalmas talpú cipőben vezessünk. Az autó ún. „lágy” vezetése
a kifinomult érzékelés és cselekvés által jön létre, melyben a tapintáson túl fontos szere­
pet kap a testmozgás-érzékelésünk is.

1.2. A figyelem
Érzékszerveink hiába működnek tökéletesen, ha figyelmünk nem az adott feladat­
ra, jelen esetben a biztonságos közlekedésre irányul. Figyelmünket tudatosan kell irá­
nyítani, nem egy pontra koncentráltan, hanem a teljes környezetet megfigyelve, tekinte­
tünk vándorlásával (4. kép).

4. kép
1. az út vonalvezetésének figyelése, 2., 3. tájékozódás a mögöttes forgalomról, 4. tájékozódás a járműről (pillantás
a műszerfalra), 5., 6., 7, 8. betorkolló utak, útpadka stb. figyelése

így, kiszűrve a fontos és kevésbé fontos információt, tudunk mérlegelni, majd dön­
teni a további cselekvést illetően. A mozgásban lévő jármű környezete folyamatosan vál­
tozik, ezért egyfajta folyamatos tekintetvándorlás szükséges. Meg kell tanulni az előrelá­
tást térben és időben egyaránt. Minél nagyobb sebességgel haladunk, annál előrébb
kell látni és gondolkodni. Kezdő vezető esetében még az is előfordulhat, hogy a jármű
gyorsabb, mint a vezető gondolkodása, ez azonban végzetessé válhat. Tehát mindig
 1. A GÉPKOCSIVEZETÉS EM BERI TÉNY EZŐ I

olyan sebességgel haladjunk, amelynél a vezető minden fontos információt fel tud venni,
és elegendő idő marad a szükséges manőverek elvégzésére.
Jelentős figyelemelterelő hatása van még a vezetés közbeni mobiltelefonálásnak.
A kihangosítóval történő telefonálás is elterelheti a vezető gondolatait, figyelmét a köz­
úti forgalomról, ami által veszélyhelyzet és baleset is létrejöhet. A gépkocsi vezetője kéz­
ben tartott mobil rádiótelefont nem használhat!
A közlekedés során önkéntelenül is felfigyelünk a hirtelen fellépő vagy újszerű in­
gerekre. Ha az inger az emberi szervezet belső működésével kapcsolatos, már kis mér­
tékben is felfigyelünk rá, pl. egy enyhe fogfájás,
lényegtelen információ ne vonja el a figyelmet a
lényegestől.
Az észlelés és a manőver megkezdése közöt­
ti idő a reakcióidő, ideje 0,6 - 0,7 másodperc, (ez
50 km/h sebesség esetén 8-10 m) amely a követ­
kezőkből tevődik össze (5. kép):
■ 1. A változás észlelése (látás, hallás vagy
tapintás útján).
■ 2. Az adott szituáció feldolgozása az agy­
ban (ez a mérlegelés-döntés folyamata).
■ 3. Utasítás a végtagoknak a megfelelő fel­
adat elvégzésére (fékezésre vagy kormányzásra).
■ 4. A manőver végrehajtásához szükséges mozdulatok elvégzése (pl. a láb áthelye­
zése a gázpedálról a fékpedálra).

Az itt felsorolt pontok közül, ha már az egyikre több idő szükséges az átlagosnál, a
reakcióidő megnő. Okai a következők lehetnek:
■ fáradtság,
■ a gondolkodást és a cselekvést tompító gyógyszer hatása,
■ betegség (pl. fejfájás),
■ alkoholos állapot,
■ a gyakorlatlanság,
■ egyidejűleg több zavaró információ észlelése.

A reakcióidő bizonyos esetekben akár csökkenthető is, ilyenek, ha:

■ a vezető felkészül a várható változásra (előre látva az eseményeket, fékkészen­
léti állapotba helyezi a lábát),
■ egy jól ismert szituációban kell dönteni (lerövidül a döntési folyamat),
■ nincsenek zavaró információk.

1.3. A fáradtság
Még ma is sokan gondolják azt, hogy az autóvezetés nem fárasztó, hisz a vezető
csak kényelmesen ül az autóban, és néz előre. A valóságban mindez fárasztó munka,
még akkor is, ha valaki kedvtelésből csinálja.
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELM ÉLETE

Elsősorban rendkívül nagy idegi megterhelés éri az érzékszerveket (fárad a szem)

és a központi idegrendszert. A gépkocsi belsejében hallható zaj, a testen fellépő vibrá­
ciós rezgések (amelyek a korszerűbb járműveken elenyészőek ugyan, de mégis léteznek)
testileg, szellemileg egyaránt fárasztják a vezetőt. Az egy helyben való ülés huzamosabb
ideig testi fáradtságot eredményez, melynek következtében izommerevség lép fel. Cél­
szerű időnként megállni, néhány perces testmozgással felfrissíteni szervezetünket.
Hosszú távú, fárasztó vezetés után csak alvással tud regenerálódni a szervezet,
ezért ha nem állunk meg aludni, törvényszerűen bekövetkezik az elalvás, amely tragikus
balesethez vezet. Mindez abból adódik, hogy az észlelési teljesítmény csökken, a mérle­
gelési döntési folyamat időben elnyúlik.
Fáradtan ne induljunk el járművünkkel!

1.4. Betegség, gyógyszerek

Bármilyen betegség esetén, amely befolyásolhatja vezetésünket, a vezetésről le kell
mondanunk. Ilyenek lehetnek: kéz- vagy lábtörés, hallás vagy látáskárosodás, a test bár­
. A GEPKOCSIVEZETES EMBERI TEN

mely részén fellépő erőteljes fájdalom.

Gyógyszerek szedése esetén kezelőorvosunktól kérjünk tanácsot a vezetést illetően.
Egyes gyógyszerek olyan mértékben tompítják az agyműködést, hogy a reakcióidő 4-5
másodpercre is megnőhet.

1.5. Az alkohol
A szervezetbe bekerült alkohol roncsolja az idegsejteket, oldja a gátlásokat, ennek
következtében megnő a reakcióidő, a test mozgása lelassul és bizonytalanná válik, egyes
embereknél agresszivitást vált ki.
Alkoholos állapotban vezetni TILOS!
Ha előre tudjuk, hogy vezetni fogunk, előtte ne igyunk alkoholt, ha pedig már fogyasz­
tottunk, kérjünk meg mást (aki vezetésre képes állapotban van), vezesse ő járművünket.

1.6. A kábítószer
Az alkalomszerű kábítószer-élvezők a drog hatása alatt nem vezethetnek. A rend­
szeres kábítószer-élvezők pedig egyáltalán nem vezethetnek, mert a drogfogyasztást kö­
vető 1-2 héten belül is felléphetnek hallucinációk, melyek súlyos balesethez vezethetnek.

1.7. Dohányzás
A vezetés közbeni dohányzás elvonja a vezető figyelmét. A cigaretta és a gyújtóesz­
köz elővétele plusz feladatot jelent a vezető számára, a lehulló hamu és parázs pedig vá­
ratlan cselekedetre kényszeríti a vezetőt. Mindez pedig közvetlen baleseti forrást jelent.
 2. A GÉPKOCSI VEZETÉSE

2. A gépkocsi vezetése
2.1. Elhelyezkedés az autóban
A gépkocsivezetés során fontos a helyes öltözet kiválasztása. Mindig olyan ruháza­
tot vegyünk magunkra, amelynek módosítása menet közben nem szükséges, azaz nem
kell levennünk. Ugyanakkor könnyű, kényelmes mozgást enged a végtagoknak és nem
szorít sehol. A lábbelink legyen kényelmes vékony talpú, alacsony sarkú, amely ponto­
san követi a láb mozgását és külön nem tud elmozdulni. Papucsban soha ne vezessünk!
Az autóba beülve első feladat az ülés beállítása. Fontos, hogy a gépkocsivezető mi­
nél nagyobb felületen helyezkedjen el az ülésben, így az egy négyzetcentiméterre jutó
nyomóerő a legkisebb. Ezáltal biztosítható a test legminimálisabb fizikai fáradása. Az
ülés beállítási lehetőségei:
■ előre-hátra,
■ a háttámla dőlésének állítása,
■ le-fel (nem minden típusnál).
A távolság akkor van jól beállítva, ha a tengelykapcsoló pedált bal lábbal padlóig
benyomva a lábunk még nincs teljesen kinyújtva.
A háttámla dőlése akkor megfelelő, ha mindkét kezünket kinyújtva a kormány
felső íve a csuklónkat éri.
Az ülés le-fel történő beállításánál a magas terme­
tű vezető pedálra tett lába esetén a térde és a kormány
között legalább 4-5 cm távolság maradjon. Alacsony
termetű vezető esetén az úttestre való megfelelő rálátás
az elsődleges szempont. Amennyiben ez az állítási mód

A GÉPKOCSI VEZETÉSE
nincs meg, alacsony termetűek üljenek párnára.
A megfelelő elhelyezkedést követően a tükrök be­
állítása következik.
A külső tükör beállítása akkor jó, ha
középen látható a horizont, jobb vagy bal
szélén pedig járművünk hátsó része éppen
látható (6. kép).
A belső tükör állása akkor megfele­
lő, ha benne a hátsó ablak középen látható
(7. kép). 7. kép
Valamennyi tükör pontos beállítása azért szükséges, mert ezáltal biztosítható a ve­
zető számára, hogy minél többet láthasson a jármű mögötti és melletti területből.
A vezetőülésben ülve tekintetünket körbepásztázva kilátunk a gépkocsiból, azon­
ban a tetőtartó oszlopok takarásában lévő tárgyak már nem láthatók. Ezért jobbra-bal-
ra mozdítva fejünket be tudunk tekinteni ezekbe a holtterekbe. A jármű mögött lévő
holtteret csökkentik a visszapillantó tükrök, azonban még ezek sem nyújtanak 100%-os
láthatóságot, itt is létezik holttér. A jármű oldalablakán magunk mellé kitekintve győ­
ződhetünk meg a holttérben lévő területről.
A biztonsági öv becsatolása akkor megfelelő, ha felső részét váll felett laposan (nem
megcsavarodva) vesszük magunk elé, alsó részét pedig a csípőcsont magasságában he-
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELM ÉLETE

lyezzük el. A nem automata feszítésű öv beállítása akkor jó, ha mellkasunknál a heveder
alá éppen befér az öklünk.
Egyes korszerűbb típusokban az ajtóoszlopon az öv felső rögzítésének magassága
állítható. Alacsony termetűeknek lentebb (ne a nyak magasságában legyen), magasabb
termetűek esetén fentebb kell állítani (hogy ne akadályozzon a kormányzásban).

2.2. Elindulás
2.2.1. A motor beindításának fázisai:
■ A gyújtáskulcsot behelyezzük a zárba.
■ Az óramutató járásával megegyező irányban elfordítjuk gyújtáshelyzetig (ahol a
kontrollámpa jelez néhány másodpercig).
■ A tengelykapcsoló pedált bal lábbal padlóig benyomjuk, jobb lábunkat a gázpe­
dálra helyezzük. (Hideg motornál a hidegindító gombot kihúzzuk.)
Diesel-motoros járművek esetén a gyújtáshelyzetben létrejöhet az úgynevezett „iz-
zítás”, a motor könnyebb beindulása érdekében, melyet sárga fényű kontroli-lámpa jelez
néhány secundum időtartamig. A lámpa fényének megszűnése után indítható a motor.
■ A kulcsot indítási helyzetbe fordítjuk, amíg a motor be nem indul.
Ha a motor 10 sec indítás után nem indul be, kb. 20-25 sec. várakozás után ismét
próbálkozhatunk. Ha a motor már jár, a kulcsot elengedjük, amit egy rugó gyújtáshely­
zetbe visszafordít. (A hidegindító berendezés működtetése esetén azt a motor felmele­
gedésének arányában fokozatosan kikapcsoljuk.)

2.1.2. Elindulás a járművel:

GÉPKOCSI VEZETESE

■ Előzetes körültekintés után a tengelykapcsoló pedált bal lábbal nyomjuk be, a se­
bességváltó kart helyezzük egyes fokozatba.
■ Az irányjelzőt (a haladási iránynak megfelelően) bekapcsoljuk.
■ Körültekintünk, hogy az elsőbbségadási kötelezettségünknek eleget tehessünk.
Parkolóhelyről, kapubejáróból történő elindulás esetén balra és jobbra, szegély
mellől történő elinduláskor külső tükörbe, valamint vállunk felett oldalra (a tü­
kör holtterébe) nézünk. A körültekintés mindaddig tart, míg elsőbb­
ségadási kötelezettségünk van.
■ A kéziféket kiengedjük.
Ennek mozzanatai:
■ a kézifékkart kissé felfelé meghúzzuk; qr 71B
■ az oldógombot benyomjuk;
■ a kézifékkart ütközésig leengedjük.
■ A gázpedált oly mértékig benyomjuk, hogy a motor hangja hallhatóan megemel­
kedjen. Ezt követően a tengelykapcsoló pedált addig engedjük felfelé, míg a mo­
tor hangja nem csökken. A pedálokat ebben a helyzetben tartva járművünk las­
san elindul. Az elindulást követően ismételten gázt adunk, s a tengelykapcsoló
pedált teljes mértékig felengedjük.
Az elinduláshoz leírt öt pontból négy az előkészületeket tartalmazza, és csak az
ötödik a tényleges elindulás. E négy pont sorrendisége rendkívül fontos, hisz gondol-

Ig V
 2. A GÉPKOCSI VEZETÉSE

junk csak arra, ha lejtős úton áll járművünk, a kézifék kioldásának pillanatában már
gurul a kocsi, tehát csakis ez lehet az utolsó fázis. E sorrend megtanulása nem olyan ne­
héz, mint amilyennek látszik, ugyanis az elvégzendő műveletek kezdőbetűiből kijön egy
rövidítés: az a szó, hogy SIKK. Sebességváltás, irányjelzés, körültekintés, kézifékoldás.

2.3. Megállás
Mint tudjuk, a gázpedál benyomásával növeljük a sebességet, a felengedésével pedig
csökkentjük. Az utóbbi esetben hat az úgynevezett motorfék, amely a motor belső
ellenállása által jön létre (feltéve ha a tengelykapcsoló-pedált nem nyomjuk be).
A motorfék hatása annál nagyobb, minél kisebb fokozatban van a sebességváltó.
A megállás műveletei:
■ Irányjelzővel jelezzük megállási szándékunkat. (Ez nincs, ha forgalmi okból
állunk meg.)
■ Körültekintünk, belenézünk a visszapillantó tükörbe, meggyőződünk róla, hogy
megállásunk nem teremt-e veszélyhelyzetet. (Ha mögöttes forgalmat észlelünk,
csak enyhén fékezzünk.)
■ Lábunkat levéve a gázpedálról a motorfékkel lassítunk, majd a fékpedálra lé­
pünk a fékezés intenzitásának megfelelően. A motor berángatásának létrejötte
előtt benyomjuk a tengelykapcsoló pedált. A gépkocsi megállásának pillanata előtt
a fékpedált kevésbé nyomjuk, így elkerülhető a megálláskor fellépő „bólintás”.
■ Továbbra is a fékpedálon marad a jobb láb, a tengelykapcsoló pedált benyomva
tartjuk mindaddig, míg a kézifékkel nem rögzítjük járművünket, és a sebváltót
üres fokozatba nem helyezzük. Ezt követően az irányjelzőt kikapcsoljuk.

2.4. Sebességváltás
Működtetés szempontjából a személygépkocsikban kétfajta
sebességváltót különböztetünk meg:
■ mechanikus szinkronizált (8. kép),
m automata (9. kép).

2.4.1. Sebességváltás szinkronizált váltóval

Általában négy vagy öt előremeneti és egy hátrameneti fo­
kozattal látták el.
8. kép
A sebességváltás folyamata:
■ Alaphelyzet, a váltó karja üres fokozatban van, a motor és a hajtott kerekek kö­
zött kapcsolat nem jön létre. A tengelykapcsoló pedál benyomását követően a
váltó karját egyes sebességi fokozatba helyezzük, majd az eddig tanultak alap­
ján végrehajtjuk az elindulást, és gyorsítunk 15-20 km/h sebességre.
■ Ezt követően levesszük a lábunkat a gázpedálról, és ezzel azonos időben a tengely-
kapcsoló pedál benyomásával a sebességváltó kart kettes fokozatba kapcsoljuk. A
tengelykapcsoló pedált óvatosan felengedve gázt adunk, és gyorsítunk 30-40 km/h
sebességre.
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELM ÉLETE

■ Az előző műveletet megismételve kettes fokozatból hármas fokozatba rak­

juk a váltót, és gyorsítunk 50-70 km/h sebességre. Ugyanezt ismét végre­
hajtva kapcsolunk harmadikból negyedik fokozatba, és a gázpedállal gyorsí­
tunk a számunkra megfelelő sebességhatárig. Nyilvánvalóan az adott útsza­
kaszra érvényes sebességnek megfelelően, a négyes fokozattartománya 50-
110 km/h-ig tartson.
■ Egy bizonyos, már elért sebességhatár esetén,
amennyiben járművünk ötfokozatú váltóval van
ellátva, az energiatakarékos vezetés érdekében V\ 1 / /
\ 100 120 /
az eddig megismert módszerrel negyedik foko­ \ 80 140 -
zatból ötödikbe kapcsolhatunk. Gyorsítani itt
már nem szükséges, az ötös fokozat tartománya
| —40
80-130 km/h-ig tartson (10. kép). lg
Az egyes fokozatoknál említett sebességhatá­
rok tájékoztató jellegűek. A gyakorlatban a vezető in­ 220 \
kább a jármű mozgásának érzékelése, valamint a mo­ \
tor hangjának változása alapján dönt a következő fo­
10. kép
kozatba való kapcsolás időpontjáról.
Vannak olyan gépkocsik, amelyeket felszereltek „váltásfigyelmeztető
lámpával”, amely tudatja a vezetővel mikor célszerű a gyorsítás során maga­
sabb fokozatba kapcsolni az energiatakarékos vezetés megvalósítása érdeké­
ben. Eta ez nincs a gépkocsiban, a korszerű alacsony motorfordulaton is nyo­
matékos motorok esetében, a maximális fordulatszám Vi-nél, már célszerű
QR 72B
magasabb fokozatba kapcsolni.
Bármilyen folyamatos, (állandó) sebességgel halad a vezető, törekednie kell arra,
hogy a sebességváltó az adott haladási sebességhez igazodó, lehető legnagyobb sebessé­
. A GÉPKOCSI VEZETESE

gi fokozatba legyen. Ezáltal érhető el alacsony fogyasztás és válik hosszú élettartamúvá a

motor.

2.4.2. Visszakapcsolások
A jármű sebességének csökkenése esetén, ha a motor fordulata a maxi­
mális fordulatszám 1/3-ára csökken, vissza kell kapcsolni kisebb fokozatba.
Visszakapcsolásnál a fokozatok sorrendisége nem lényeges. Ki lehet hagyni,
de ügyeljünk, hogy az előző fotón látható sebességtartományoknál a megfe­
lelő fokozatot válasszuk. QR 73B
A hátrameneti fokozat általában nem esik egy síkba az előremeneti fokozatokkal,
sok esetben a váltókart le kell nyomni vagy fel kell húzni, vagy a váltógomb alatt elhe­
lyezett gyűrűt fel kell húzni, esetleg valami más egyéb helyzetben kapcsolható.

2.4.3. Az automata váltó kezelése

Az automata váltóval felszerelt gépkocsik esetében tengelykapcsoló pedál egyál­
talán nincs beépítve, kizárólag féket és gázpedált kell használni. A sebességváltásokat
a váltó automatikusan végzi a mindenkori sebességnek megfelelően. Nekünk csak az
üzemmódot kell megválasztani.

E)"
 2. A GÉPKOCSI VEZETÉSE

Ezek a következők:
■ „P” parkolóállás,
■ „R” hátrameneti fokozat,
■ „N” semleges vagy üres állás,
■ „D” automatikus előremeneti fokozat,
■ „S” az előremeneti fokozat, sport üzemű programja.
A váltókar N és P állásában üres fokozatban van, elindulni
nem lehet, és a motor csak ezekben a fokozatokban indítható
be. Bármely ezeken kívüli, haladó fokozatba kapcsol a vezető, a 9. kép
fékpedált be kell nyomni (R, D, S) vagy a rögzítő fék használata szükséges. A fékpedál
felengedésekor, illetve a rögzítő fék oldásakor a jármű „kúszni kezd”, amely egy lassú
haladás. Ezt követően gázadásra gyorsul a gépkocsi.
Az R állásban végezhető a hátramenetben való haladás.
A D állásban az autó álló helyzetből indulva akár maximális sebesség
eléréséig a fokozatok automatikus kapcsolása révén felgyorsítható. A váltási
művelet automatikusan bekövetkezik. QR 74B
Az S fokozatban a motor magasabb fordulatszám tartományában történnek meg a
fokozatváltások.
A gépkocsi fékpedál benyomásával lassítható és állítható meg, más egyéb tenniva­
lónk nincs.

2.5. Haladás egyenesen és ívmenetben

Járművünk sebességét állandó értékre állítva
egyenes irányban haladva forgalmi sávúnk két szélé­

A GÉPKOCSI VEZETESE
től, egyenlő távolságban kell közlekedni.
A kormányt az ún. 10 óra 10 perces alapfogással
fogjuk (11. kép). Nagyobb átmérőjű kormány esetében
(40-42 cm átmérő felett) elfogadható a 9 óra 15 per­
ces kormányfogás is (12. kép).
A vezetőnek messze előre tekintve kell részt ven­ 11. kép
nie a közlekedésben. Ez nem merev előrenézés, hanem
tekintetünkkel be kell pásztázni az utak közvetlen kör­
nyékét, a visszapillantó tükörből folyamatosan tájéko­
zódni kell a mögöttünk haladó járművekről, figyelem­
mel kell lenni a műszerfal jelzéseire. Az így szerzett in­
formációk alapján regisztráljuk a változó közlekedési
szituációkat, és amennyiben beavatkozást igényel, meg­
változtatjuk haladási irányunkat vagy sebességünket.
Járművünk vezetésén nemcsak a közlekedési 12. kép
partnerek viselkedése miatt kell esetenként változtat­
ni. Befolyásoló körülmények még:
■ az útviszonyok,
■ a megváltozott látási viszonyok,
■ az oldalszél.
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELM ÉLETE

Rossz útviszonyok mellett, illetve nem kielé­

gítő látási viszonyok esetén csökkentett se­
bességgel haladhatunk. (A jármű sebessé­
gét mindig úgy kell megválasztani, hogy meg
lehessen állni minden olyan akadály előtt,
amelyre az adott körülmények között számí­
tani lehet.)
Oldalszél esetében a jármű vezetője a szél irá­
nyába rákormányozva biztosítja az autó egye­
nes haladását. Az oldalszél váratlan megszű­
nése (akár épület, erdősáv, nagy terjedelmű
1- ábra jármű miatt következik be), a jármű haladási
irányának megváltozását eredményezheti, ha a vezető időben nem készül fel.
Előfordulhat, hogy a gépkocsi az úttól kissé alacsonyabban lévő útpadkára fut, ahol
a talaj szerkezete laza, gödrös, kátyús. A jármű azonnali visszahozatala az úttestre rend­
kívül veszélyes, ugyanis a jobb oldali kerekek nem képesek azonnal felkapni
az útszegélyen, és amikor ez bekövetkezik, a jármű rögtön átcsapódik az út­
test másik oldalára. Mindenképp lassítsuk le járművünket motorfék és óvatos
üzemi fék használatával, majd visszakapcsolva a megfelelő sebességfokozat­
ba, óvatos kormánymozdulattal lassan térjünk vissza az útra. QR 75B
Kanyarhoz közeledve a szükséges mértékig csökkentsük járművünk se­
bességét, tekintetünkkel a kanyar belső ívét követve oly mértékig fordítsuk el
a kormányt, hogy a jármű továbbra is a menetirány szerinti jobb oldalon ma­
radjon.
A kanyar ívének növelése sávon belül a nagyobb biztonság érdekében meg­ QR 76B
engedett, de a menetirány szerinti bal oldal igénybevétele nem engedett meg, mert veszé­
GÉPKOCSI VEZETÉSE

lyes (1. ábra).

2.6. Bekanyarodás
Járművünkkel közlekedve gyakran kell
kanyarodási műveletet végeznünk útkereszte­
ződésben. Történhet jobbra és balra kanyaro­
dással, védett útról alárendelt útra, alárendelt
útról védett útra vagy egyenrangú utak ke­
reszteződésében. E műveletekre minden eset­
ben alaposan fel kell készülni, máskülönben
biztonságosan nem hajtható végre (2. ábra). 1. útkereszteződés megpillantása, 2. irányjelzés,
u A jármű haladása folytán a gépkocsi- 3. besorolás, 4. fékezés, 5. sebességváltás,
vezető szemének látóterébe kerül az 6. körültekintés, 7. elsőbbségadás, 8. kuplungpedál fel­
engedése, kanyarodás
útkereszteződés.
■ Irányjelzővel jelezzük továbbhaladási irányunkat.
u Besorolás az úttestnek arra a részére, ahonnan a kanyarodást végre lehet hajta­
ni. (Ha a besoroláshoz irányváltoztatás szükséges, akkor a művelet megkezdé­
se előtt körültekintéssel győződjünk meg annak veszélytelenségéről!).

m
 2. A GÉPKOCSI VEZETÉSE

■ Sebességváltás (2. fokozatba).

■ Körültekintés.
■ Elsőbbségadás (ha kell, megállással).
■ Kanyarodás.
■ Irányjelző visszakapcsolása. QR 77B
■ A forgalom tempójának felvétele, gyorsítás.
Bekanyarodás közben a következőkre kell ügyelni:
■ A műveletet egyenletes kormány-visszaforgatással kezdjük, majd a kormány
mindaddig így marad, amíg a jármű első kerekei nem lesznek párhuzamosak
azzal az úttal, amelyre a kanyarodást végrehajtottuk. Ezt követően egyenletes
kormány-visszaforgatással a járművünket az út szélével párhuzamos irányba
állítjuk. (Helyesen beállított futómű esetén a kerekek igyekeznek az egyenes
haladási iránynak megfelelő helyzetbe önmaguktól beállni.)
■ Törekedjünk arra, hogy a jármű egyenletes sebességgel kanyarodjon, fékezni,
ill. gyorsítani csak a még biztonságos erővel szabad.

2.7. Hátramenet
Járművünkkel gyakran kerülünk abba a helyzetbe, hogy hátramenetben kell vala­
milyen manővert végrehajtani.
■ Egyenesen történő tolatás
A vezetőülésben jobbra fordulva bal kezünkkel kormányozunk, jobb
kezünket megtámasztjuk a mellettünk lévő ülés háttámláján, fejün­
ket hátrafordítva a jobb vállunk felett, a haladás irányába nézünk
mindaddig, amíg a tolatást be nem fejezzük. QR 78B

. A GÉPKOCSI VEZETÉSE
■ ívmenetben történő tolatás
Mindkét vállunk felett körültekintünk, majd a haladás irányának
megfelelő irányba tekintve tolatunk mindkét kezünkkel forgatva a
kormányt.
Ez esetben mindig számítani kell arra, hogy a jármű eleje a kormány­
zás irányával ellentétesen tér ki. Azaz jobbra kanyarodva a jármű ele­
je balra, míg balra kanyarodva a jármű eleje jobbra tér ki. QR 79B
Hátramenetben történő haladás kamera segítségével.
■ A gépkocsi hátsó részén elhelyezett kamera által közvetített kép megjelenik az
utastérben elhelyezett LCD monitoron, amely valós képet jelenít meg a vezető
részére. Akkor lép működésbe, ha a vezető hátrameneti fokozatot kapcsol. A ka­
mera, nagy látószögű optikája miatt a látható hátsó terület optikailag kissé tor­
zított képet ad, a távolabb lévő tárgyak mindig közelebb vannak, mint ahogyan a
vezető szeme azt látja.
■ A hátramenet végzése során azokban a járművekben, amelyekben nincs középen
hátralátási lehetőség (pl. áruszállító kisteher gépkocsiban) vagy ahol a rakomány
elhelyezése miatt a hátralátás korlátozott, célszerű a hátrameneti kamerát hasz­
nálni. A hátramenet végzése során a vezetőnek a működő kijelzőn kívül célsze­
rű a két külső visszapillantó tükröt is néznie, mert a jármű melletti terület ezáltal
érzékelhető. A kamera előnye, hogy holttérmentes képet közvetít a jármű mögöt­
ti területről.

(3
A GÉPKOCSIVEZETÉS ELM ÉLETE

2.8. Várakozás

2.8.1. Szegély mellé, két kocsi közé

Előremenetben (3. ábra)
• Miután körültekintéssel meg­
győződtünk a manőver vég­
rehajthatóságának veszélyte­
lenségéről, jelezzük a beállási
szándékunkat, kb. 80 cm oldal­
távolságot tartva haladjunk az
álló járművek mellett.
■ Amikor vállunk egy vonalban
van a már parkoló gépkocsi
elejével, forgassuk a kormányt
a szegély irányába.
Mielőtt az első kerék nekiütközik a szegélynek, kormányozzuk kissé távolabb
a szegélytől úgy, hogy a gépkocsi az út szélével párhuzamosan ha­
ladjon, az elöl álló gépkocsit biztonságosan megközelítve megál­
lunk.
Kissé a szegély irányába kormányozva visszatolatunk, így biztosítva
magunknak a helyet a későbbi elinduláshoz. QR 80B

Hátramenetben (4. ábra)

m Miután körültekintéssel meggyő­
ződtünk a manőver végrehajt­
hatóságának veszélytelenségé­
ről, irányjelzővel jelezve beállá­
si szándékunkat haladjunk túl a
szabadon álló parkolóhelyen egé­
szen az elöl álló kocsi mellé, azzal
párhuzamosan kb. 80 cm távolsá­
got tartva úgy, hogy a járművünk
ne érjen túl a másik jármű hátul­ 4. ábra
ján.
m Lassan tolatva visszafelé, szaporán a szegély irányába kormányzunk mindaddig,
míg a járművünk kb. 35-45°-os szöget nem zár be a szegéllyel. Ez esetben a bal
oldali visszapillantó tükörben látható, a mögöttes jármű jobb oldali lámpája.
■ Egyenesbe visszaforgatva a kormányt mindaddig haladunk hátrafelé, míg
gépkocsink eleje el nem hagyja a másik jármű hátulját.
■ Ekkor ellentétesen forgatva a kormányt mindaddig haladunk, míg a
jármű nem lesz párhuzamos a szegéllyel. A kormányt így hagyva a ki­
állás a bejöveteli nyomvonalon végrehajtható. QR 81B
 2. A GÉPKOCSI VEZETÉSE

2.8.2. Beállás kijelölt várakozóhelyre

Előremenetben (5. ábra)
m Miután körültekintéssel meggyőződtünk
a manőver végrehajthatóságának veszély­
telenségéről, jelezzük a beállási szándékun­
kat.
■ Járművünkkel közeledve az üres parkoló­
hely felé, akkor kezdjük el a kormányzást,
amikor a gépkocsink eleje eléri az üres par­ 5. ábra
kolóhely vonalát.
A járművünk elejével a túloldali gépkocsit egészen megközelítve haj­
tunk be az üres helyre.
A parkoló közepére irányítva járművünket egyenesbe kormányzunk
egészen az elöl felfestett vonalig vagy a járdaszegélyig behaladva. QR 82B

Hátramenetben (6. ábra)

m Jelezzük a beállási szándékunkat, és közben
haladjunk túl kb. 2 m-re az üresen talált par­
kolóhelyen.
■ Lassan haladjunk hátramenetben mindad­
dig, míg járművünk hátulja el nem éri a már
parkoló gépkocsi középvonalát.
■ Kormányozzuk a gépkocsit a parkolóhely
irányába úgy, hogy járművünk hátulja egyen­ 6. ábra
lő távolságra legyen mind a két oldalon álló

. A GÉPKOCSI VEZETESE
járműtől.
■ Egyenesbe forgatva a kormányt a már parkoló járművek között egyen­
lő távolságra, azzal párhuzamosan a felfestett vonalig vagy a járdasze­
gélyig tolatunk.
A hátramenetben történő beállás mindig célszerűbb, mint előremenet­
ben, hiszen így a beállás könnyebb, a kiállás pedig biztonságosabb. QR 83B

2.8.3. A várakozás lehetőségei

A várakozás közterületen és közforgalom elől elzárt magánterületen egyaránt vég­
rehajtható (pl. bevásárlóközpontok parkolóiban, illetve parkolóházakban). Mindkét
esetben lehet a várakozás díjmentes, illetve díjköteles, vagy meghatározott ideig díjmen­
tes, és ezt követően díjköteles.

A díjfizetés módjai közterületen:

■ Parkolóőrnél történő jegyvásárlással.
■ Parkolóóránál történő jegyvásárlással.
■ Üzletben történő biankó jegy megvásárlásával, melyet a vezetőnek kell érvényesí­
teni a várakozás megkezdésével.

-(3
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELM ÉLETE

A díjfizetés módjai közforgalom elől el nem zárt magánterületen:

■ A parkolót működtető technikai személyzet rögzíti a várakozás kezdési időpont­
ját, majd távozáskor a kiszámított várakozási díj megfizetésével lehet a parkolót
elhagyni.
■ Belépőjegy igénylésével a behajtás előtt (a megfelelő nyomógomb megnyomásá­
val, majd ezt követően nyílik fel a sorompó). A parkoló elhagyása előtt a fizető­
automaták valamelyikénél kell fizetni, a belépőjegy behelyezésével egyidejű­
leg (ugyanis a készülék számolja ki a parkolási díj teljes összegét). Kihajtáskor
az automatánál érvényesített jegy használatával (nyílik a sorompó) hagyható el a
parkoló.

Fontos! A közterületen történő várakozás esetén az érvényes parkolójegyet a szélvédő

mögött jól látható helyen kell elhelyezni.

2.9. Megfordulás
A megfordulás többféleképpen is végrehajtható
■ Egy ívben (7. ábra)
Egy személygépkocsi biztonságos
megfordulásához legalább 9-12
m széles út szükséges, amelyet be­
folyásol a jármű kanyarodási ké­
pessége. A kisméretű járműnek
általában kisebb terület is elegen­
. A GÉPKOCSI VEZETESE

dő. Ha egy sáv 3 m széles, akkor

legalább 3 vagy 4 sáv szükséges a
megforduláshoz. Ha ez nem áll
rendelkezésre, akkor - kétsávos
úton haladva - a leg­
közelebbi útkereszte­ 7. ábra
ződést használjuk ki
megfordulás igénybe­
vételére. QR 84B

■ „Y” megfordulás (8. ábra)

Személygépkocsival, 6-8 m szé­
lességű útszakaszon haladva a
következőképpen kell megfor­
dulni. Jobbra irányt jelezve lehú­
zódunk és megállunk a járművel.
A körültekintést követően, bal­
ra irányt jelezve megkezdjük a
megfordulási műveletet. Mivel a
jármű ilyen úton egy ívben nem 8. ábra
 2. A GÉPKOCSI VEZETÉSE

fér el, a bal oldali szegély előtt 20-30 cm-re már jobbra forgatjuk a
kormányt és megállunk. Az így jobbra forgatott kormánnyal hátrame­
netet végzünk a jobb oldali szegélyig, majd balra kormányozva elindu­
lunk visszafelé.
QR 85B
Saroktolatás (9. ábra)
Egy útkereszteződésen vagy ka­
pubejárón túl megállunk és jobb
irányjelzővel jelezve, jobbra hátra
beállunk. Innen bal
irányjelzővel, balra
kanyarodva kiállunk
és haladunk visszafe­
lé. QR 86B

9. ábra

2.10. Hybrid gépkocsik vezetése

A hybrid üzemű személygépkocsik elsősorban az energiatakarékos vezetés érdeké­
ben kerültek gyártásra. Önmagában már a járművet működtető technológia is alkalmas
alacsony tüzelőanyag fogyasztásra, azonban a jármű megfelelő vezetéstechnikájával ez
még tovább javítható a következő vezetési praktikák által:

A GÉPKOCSI VEZETESE
■ Amennyiben rövidtávon használjuk a gépkocsit, kapcsoljunk EV módba. Ekkor
a jármű villanymotorja hajt, a belső égésű motor nem indul be, nem használ ben­
zint.
■ Ha lassításra vagy megállásra kell felkészülni, a kizárólag belső égésű motorral
hajtott gépkocsikhoz képpest korábban vegyük le a lábunkat a gázpedálról, ek­
kor a motor leáll és a jármű kis ellenállással az akkumulátort töltve halad tovább.
(Ekkor „motorfék” nem jön létre, a jármű minimálisan lassul.) Ez által a jármű
mozgási energiája az akkumulátorban tárolódik, amely később felhasználásra ke­
rül.
Amennyiben tartósan lejtős úton haladunk a járművel, a sebességváltót kapcsoljuk
át „B” (Brake) pozícióba. Ebben az esetben a hajtott kerék és a motor között közvetlen
kapcsolat jön létre, ezáltal kialakul a „motorfék”, amely a járművet lassítja. Erre a mo­
torfék üzemre sík úton való haladásnál nincs szükség!
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELM ÉLETE

3. A gépkocsi és az út kapcsolata
3.1. Autós fizika
Akár gyalog, akár járművel közlekedünk, a haladási irányunkat és sebességünket
az alapvető fizikai törvényszerűségek határozzák meg.
A fizikai törvényszerűségek ismerete sokat segíthet a helyes vezetéstechnika kiala­
kításában.
■ A súrlódás
Az egymáson érintkező testek egymá­
son történő elmozdulását akadályozó
fizikai jelenség. A súrlódási erő min­
dig a ható erővel vagy a mozgással el­
lentétes irányú (10. ábra). A nyugalmi
. A GÉPKOCSI ÉS AZ ÚT KAPCSOLATA

súrlódási erő nagyobb, mint a csúszó

súrlódási erő. Ennek köszönhetően ta­ 10. ábra
pad a kerék a talajhoz gyorsításkor és lassításkor egyaránt. A súrlódási tényező
csökkenésével csökken a vezetés biztonsága.
■ Gördülési ellenállás
A kerekek gördülését akadályozó jelenség. Nagysága egyenesen arányos a kereket
a talajhoz szorító erővel, valamint a kerék és a talaj minőségétől függő tényező­
vel. Befolyásolja még a kerék felfekvő felületének nagysága. A gördüléskor fellé­
pő ellenállási erő annál kisebb, minél keményebb a kerék, valamint a talaj.
■ Az emelkedési ellenállás
Abból adódik, hogy az emelkedőn fel­
felé mozgó gépkocsinak - az emelke­
dő hajlásszögétől függő nagyságú -
erőt kell fordítani önmaga emelésé­
re is (11. ábra). Ezzel ellentétesen a lej­
tős úton való haladáskor a menetellen­
állás jelentősen csökkenhet, amelynek
mértéke függ a lejtés mértékétől.
■ A légellenállás
A levegőhöz képest mozgó testek moz­
11. ábra
gását akadályozó jelenség. Nagysága
egyenesen arányos a levegőnek ütköző felület nagyságával, a levegő és a test kö­
zötti sebesség négyzetével, valamint egy, a levegőtől és a gépkocsi alakjától függő
tényezővel (12. ábra). Ez azt jelenti, hogy kétszeres sebesség esetén a gépkocsi lég-
ellenállása a négyszeresére nő
■ Menetellenállás
A gördülési, a lég- és az emelkedési el­
lenállás összege.
■ Forgatónyomaték
Az erő forgató hatása. Nagysága egye­
nesen arányos az erővel és az erő karjá­
12. ábra
val. Használatos mértékegysége: Nm.
 3. A GÉPKOCSI ÉS AZ ÚT KAPCSOLATA

Sebesség
A megtett út hosszának és az eltelt időnek hányadosa. Mértékegysége a km/h.
Mozgási energia
A jármű sebességének növekedésével négyzetes arányban nő.
Teljesítmény
Az egységnyi idő alatt végzett munka. Használatos mértékegysége: kW (1 kW =
1,36 LE)
Súlypont
Az a pont, amelyben ha felfüggesztenénk a gépkocsit, semmilyen irányban sem for­
dulna el. A súlypont térbeli helyzete a gépkocsi és a terhelés súlyának elosztásá­
tól függ. Jelentős mértékben befolyásolja a súlypont helyét a
motorelhelyezés és a rakomány (13. ábra).
A rakomány elhelyezésekor az alábbiakra kell ügyelni.
- Egyenletesen kell elhelyezni, hogy a jármű tengelyterhelé­
se közel azonos legyen.
- A rakomány ne tudjon elmozdulni, mert jelentős súly­
pontváltozást eredményezhet, ami a stabilitást rontja.
- A vezető járműből való kilátását ne akadályozza.

GÉPKOCSI ES AZ UT KAPCSOL
Tengelyterhelés
A gépkocsi tömegének egy tengelyre eső része. Nagysága
függ a súlypont geometriai helyzetétől. Ezt módosítja a te­
hetetlenségi erő gyorsításkor és lassításkor.
Fogyasztás 13. ábra
A felhasznált benzin, gázolaj, ill. PB gáz mennyiségének
100 km útra eső fogyasztása az egész gépkocsira és a vezetési
módszerekre jellemző: 1/100 km.
A kerék és a talaj kapcsolata
A gépkocsi gördülő kerekeivel kapcsolódik, kapaszkodik az út­
hoz. Ez a kapcsolat teszi lehetővé, hogy akaratunk érvényesüljön
a gépkocsin, e nélkül meg sem tudna mozdulni az autó. A bizton­
ságos közlekedés technikai alapja a kerék és a talaj megbízható
kapcsolata (14. ábra).
A tapadás
A tapadás a súrlódáshoz hasonló jelenség, amely a gépkocsi kereké­ M
nek az úton való megcsúszását akadályozza. A tapadási erő egyene­
14. ábra
sen arányos a kereket a talajra szorító erővel, valamint egy, a gumi­
tól és az úttól függő tényezővel, a tapadási tényező­
vel.
A fellépő tapadási erő a kerék gördülésekor na­
gyobb, mint a megcsúszó kerék esetében. A kettő
közötti érték 20-40%-kal is eltérhet, amely függ az
útminőségtől.
(Nagyobb tapadási tényező esetében az eltérés ki­
sebb, alacsony tapadási tényező esetében nagyobb
lehet a különbség.)
A GÉPKOCSIVEZETÉS ELM ÉLETE

■ A kúszás
A rugalmas gumiabroncs oldalirányú erő hatására deformálódik (pl. kanyarme­
netben). Ez a deformáció gördülés közben újra és újra létrejön, így a kerék saját
síkjától eltérő irányban gördül (15. ábra).
Az irányeltérés függ
■ a gumiabroncs levegőnyomásától,
■ a gumiabroncs oldalmagasságától,
■ a gumiabroncs terhelésétől és
■ az oldalerő nagyságától.
■ Vízen siklás
■ Esőzés kezdetén a kis mennyiségű víz az út porával sáros, nyálkás réteget al­
kot, ennek következtében a tapadási tényező értéke jelentősen csökken, az út
rendkívül csúszóssá válik.
■ A további esőzés azonban ezt a nyálkás réteget lemossa, így a tapadási ténye­
ző számunkra kedvezően növekszik, de a száraz út értékét nem éri el.
■ A vízen siklás (aquaplaning) akkor jön létre, ha az útfelületen lévő vízréteget a
gumiabroncs már nem képes oldalirányban elvezetni, és a kerekek a víz fölé
kerülnek (16. ábra).

16. ábra

Az első kerekek vízen siklása esetén a gépkocsi kormányozhatatlanná válik, így a

meglévő lendülete irányában fut tovább. Ha a két első kerék közül csak az egyik
„fog” ismét talajt (pl. a jobb oldali), akkor a gépkocsi abba az irányba csúszik
meg (pl. jobbra). Ha a két hátsó kerék csúszik meg, a gépkocsi hátsó része „kifa-
rol”, ellenkormányozva irányítjuk járművünket.
A vízen siklást befolyásoló tényezők:
■ a vízréteg vastagsága,
■ az útfelület kialakítása,
■ a gumiabroncsprofil kialakítása és mélysége (kopott gumiabroncs esetén ha­
marabb kialakul),
■ a jármű sebessége.
A vízen siklás kialakulását segítheti még az intenzív gyorsítás, ill. az intenzív fé­
kezés. Ezért vizes úton mindkét manőver kerülendő. A vízen siklás létrejötte ese­
tén teendőnk a következő. A gázpedált felengedve motorfékkel kell lassítani, a
kormánnyal pedig egyenes irányba kormányozva, kell tartani a járművet.
■ Szennyeződések az úton
Nyálkás, vizes szennyeződések: olaj, sár, hó, jég, ónos eső, falevelek.
Szilárd szennyeződések: por, homok, kavics, zúzott kő. E szilárd szennyeződések
 3. A GÉPKOCSI ÉS AZ ÚT KAPCSOLATA

veszélyesebbek lehetnek, mint a vízen siklás, mert a kerék és a talaj között lévő
szilárd anyagot a kerék bordázata elvezetni nem képes. A tapadás hirtelen meg­
szűnése a gépkocsit ellentétes irányba kitérítheti.
■ Vonóerő
A motor nyomatékából eredő erő, amely függ a gépkocsi sebességváltó áttételé­
től, a hajtott kerék kerületén ébred és a gépkocsit ez mozgatja.
■ A kerék terhelése
A tapadási erő létrehozója. Ha a kerék terhelése nagy, akkor a tapadás is megvan,
de ha kicsi, akkor a kerék és a talaj közötti szilárd kapcsolat megszűnhet.
■ A tapadási erő felhasználása
A kerék és a talaj között keletkező erőt a jármű mozgatására, irányítására hasz­
náljuk, így pl.:
■ gyorsításkor és folyamatos haladáskor vonóerő átadásra,
■ fékezéskor fékerő átadásra,
■ kanyarodáskor, oldalszélben és az út oldaldöntöttsége esetén oldalirányú erő
átadására.
Gyakran adódik az a helyzet, amikor több erő is befolyásolja a jármű haladását,
ilyenkor az erők összeadódnak.

3.2. A gyorsítás
A járműnek haladás közben nagyobb erőt kell kifejtenie, mint ami a menetellen­

. A GÉPKOCSI ÉS AZ ÚT KAP
állásból adódik össze, gyorsításkor pedig még a tehetetlenségi erőt is le kell küzde­
nie. A haladáshoz, ill. gyorsításhoz szükséges erőt a motor szolgáltatja, és az erőátvite­
li rendszeren keresztül, a kerék kerületén, vonóerő formájában jelentkezik. A gépkocsi-
vezető a vonóerőt a sebességfokozatok megfelelő megválasztásával és a gázpedál benyo­
másával tudja megváltoztatni. A sebességváltó (nyomatékváltó) alacsonyabb fokozatba
való kapcsolásával nő a keréken fellépő nyomaték, ezáltal nagyobb gyorsítás érhető el.
Magasabb fokozatba történő kapcsoláskor a kerékre jutó nyomaték kisebb, így a kerék
megpördülése kevésbé jön létre. A kerékre jutó vonóerő nem lehet nagyobb a kerék ta­
padási erejénél, mert akkor a kerék kipörög.

3.2.1. A jármű gyorsulása

A gyorsulás nem más, mint egy adott sebességről TENGELYTERHELÉS
egy más magasabb sebesség elérése adott időegység
alatt. Mértékegysége m/s2.
Gyorsuláskor a súlypontban ható tehetetlenségi erő
a gépkocsit vissza akarja tartani, ezért a gépkocsi eleje
emelkedik, a hátulja süllyed (17. ábra).
Ennek mértéke függ
■ a jármű gyorsításának mértékétől,
■ az első és hátsó futómű szerkezeti kialakításától.
17. ábra

3.2.2 A hajtási mód

A hajtási mód befolyásolja gyorsításkor a jármű stabilitását.
■ Elsőkerék-hajtás esetén az első kerekek maguk után húzzák a gépkocsit, amely cn
A GÉPKOCSIVEZETÉS ELM ÉLETE

jobb iránytartást ad a járműnek, és

könnyebben legyőzi a gördülési és
emelkedési ellenálláskor fellépő erőket
(18. ábra).
• Hátsókerék-hajtás esetén a kerekek ma­
guk előtt tolják a gépkocsit, így az irány­
tartás bizonytalan, a hajtott kerék kipör- 18. ábra
dülése esetén a jármű kifarolhat (19. ábra).

19. ábra 20. ábra

m Összkerék-hajtás esetén mindegyik kerék hajt, így a kerekek kipörgése kevésbé
jön létre, ezáltal a jármű biztonságosabban gyorsítható (20. ábra).

3.3. Lassítás, fékezés

■ Lassulás
A lassulás nem más, mint egy adott sebességről egy más alacsonyabb sebesség el­
érése (akár megállásig) adott időegység alatt. Mértékegysége m/s2.
A haladó jármű sebességének csökkentéséhez, megállításához le kell győzni mind­
azt a tehetetlenségi erőt, amely a jármű tömegéből adódik, és fel kell emészteni a moz­
gási energiát, amit gyorsításkor felhalmoztunk.

3.3.1. Motorfék
A motor belső ellenállása révén jön létre, mely függ a sebességváltó bekapcsolt fo­
kozatától. Kisebb fokozatban nagyobb a motorfék. Viszonylag kis lassulás érhető el ve­
le, de kíméli az egyéb fékszerkezeteket.

3.3.2. Rögzítőfék
Feladata a gépkocsi rögzítése álló helyzetben, az üzemi fék meghibásodása esetén a
jármű fékezése. Mivel csak egy tengelyen fejti ki hatását (általában a hátsón), az eredeti
fékhatás 50%-nál nagyobb fékhatás nem érhető el vele.

3.3.3. Üzemi fék

A folyamatos haladás közben a motorfékhatástól nagyobb fékhatás szükségessége
esetén használjuk, amely valamennyi kerékre hat.

3.3.4. Erőviszonyok a fékező gépkocsinál

Mivel a tehetetlenségi erő előre szeretné továbbvinni a gépkocsit, a fé
kezőerő pedig a kerekeken hátrafelé hat, a keletkező nyomaték a gépko
 3. A GÉPKOCSI ÉS AZ ÚT KAPCSOLATA

csit előrebillenti (21. ábra). Az első tengely terhelése nő, a

hátsóé pedig csökken, ezért a hátsó kerekek nagyon köny-
nyen megcsúszhatnak. A pedálon kifejtett fékezőerő sza­
bályozásával a kerekek megcsúszása elkerülhető, illetve a
már megcsúszott kerék csúszása megszüntethető.
Nagy sebességről fékezve nagy pedálerő szükséges (a
kerekek megcsúszásának határáig), majd a jármű sebessé­
gének csökkenésével csökkentenünk kell a pedálhoz kifej­
SÚ LYPO N T
tett erőt. A jármű megállásával egyidejűleg meg kell szün­
21. ábra
tetnünk a fékhatást, így az utasokra ható ún. „bólintó”
mozgás nem jön létre.

3.3.5. A kerekek megcsúszása fékezéskor

A csúszást a gépkocsivezető hallhatja, a jármű
lassulásának változásából érzékeli.
Az első kerekek megcsúszása
Mivel a hátsó kerekek nem csúsznak meg, na­
gyobb erővel fékezik a gépkocsit, mint az első, csú­
szó kerekek. Ilyenkor a hátsó kerekek fékezőereje
egyenesbe hozza a gépkocsit, ezért a gépkocsi egye­
nesen megy tovább (22. ábra). 22. ábra

Az első kerekek megcsúszása esetén a gépkocsi kormányzásra egyálta­

lán nem reagál (kormányozhatatlanná válik), az első kerekeket érő útegye-
netlenségek a gépkocsit kitéríthetik haladási irányából. A fékhatás megszű­

. A GÉPKOCSI ES AZ UT K
nésekor a gépkocsi a kormányzott kerekek állásának megfelelően halad to­
vább (pl. elfordított kormány esetén elkanyarodik a jármű). QR 88B
A hátsó kerekek megcsúszása
Ez esetben az első kerekek még gör­
dülnek, kormányelfordításra reagál a
gépkocsi.
A hátsó kerekek fékezőereje (és lassu­
lása) kisebb, mint az első kerekeké, ezért 898
azok az első kerekeket „meg akarják előzni”, így létre­
jön a farolás (23. ábra).
A megpördülés elkerüléséhez szükséges a csú­
szás irányába történő kormányzás. 23. ábra
Az összes kerék megcsúszása
Valamennyi kerék megcsúszása esetén a gépkocsi irányíthatatlanná válik.
A jármű haladási iránya kiszámíthatatlanná válik, a farolás legtöbbször létre­
jön. A fékezőerőt mindenképp csökkentenünk kell a csúszáshatár alá, majd el­
lenkormányzással egyenesbe hozni járművünket. QR 90B

3.3.6. A féktávolság
A féktávolság az a legrövidebb távolság, amelyen az autóval meg lehet állni. Ehhez
intenzív fékezésre van szükség, amit csak veszélyhelyzet esetén alkalmazunk.

1631
A GÉPKOCSIVEZETÉS ELM ÉLETE

A fékezés folyamata (24. ábra)

■ az akadály, veszély észlelése,
■ mérlegelés, döntésfolyamat,
■ válaszcselekvés (a láb megmozdulásától a fékpedál benyomásáig eltelt idő),
■ a pedál benyomásától a teljes fékhatás kialakulásáig eltelt idő, ezt nevezzük
fékkésedelmi időnek (ennek mértéke függ a fékrendszer szerkezeti kialakításá­
tól, pl. hidraulikus fék, légfék),
■ a jármű intenzív fékezése a megállásig.
Kissé leegyszerűsítve a problémát, a féktávolság két részre bontható:

m/s 2
reakció idő A
cselekvési
észlelési

döntési

fékkésedelmi
idő

idő
idő

idő

késlekedési icő
1 sec 4.4 sec S

Km/h 90

24. ábra

m A reakcióidő alatt megtett út (az akadály megpillantásától a fékezés megkezdésé­

ig eltelt idő alatt megtett út). Ez idő alatt a gépkocsi sebességcsökkenés nélkül halad to­
vább.
Egy átlagos gépkocsivezető reakcióideje 0,6-0,7 s. Ezen idő alatt 50 km/h sebes­
ség esetén a jármű 8,3-9,7 méter utat tesz meg.
■ Afékút
A fékpedál megérintésétől a megállásig megtett út a fékút. Ennek hossza függ a
■ fékhatás (lassulás) mértékétől,
■ a fékkésedelmi idő hosszától és
■ a fékezés előtti sebességtől.
A fékút a sebességgel megközelítően négyzetes arányban áll. Azaz kétszeres sebes­
ségről fékezve négyszeres fékúton lehet megállni. A tapadási tényező fordított arányban
áll a megálláshoz szükséges úthosszái. Felére csökkent tapadási tényező kétszeres fék-
utat eredményez, azonos sebességről fékezve.
 3. A GÉPKOCSI ÉS AZ ÚT KAPCSOLATA

25. ábra

A féktávolságon belül észlelt akadály előtt már megállni nem lehet, de

az ütközés sok esetben még elkerülhető (25. ábra).
Teendőnk ez esetben a következő:
■ akadály észlelése, qr 91B
■ fékezés megkezdése,
■ a fékezési idő alatt megfigyelhetjük az akadály mozgását, felmérve a környezetet

. A GÉPKOCSI ES AZ UT KAPCS
meg kell találnunk a menekülési utat, az akadály előtt biztonságos távolságban
mérsékelni kell a fékhatást, ezzel biztosítva a kormányozhatóságot, és végül ki­
kerülni az akadályt. A blokkolás gátló berendezéssel (ABS) felszerelt gépkocsik
esetén nem szükséges a fékerő csökkentése, mivel a teljes fékezési folyamat alatt
irányítható marad a gépkocsi.
A közúti balesetek egy része az itt leírtak szerint elkerülhető lenne, azonban ennek
elsajátítása nagyfokú rutint és vezetési tapasztalatot igényel. Mindez, autós mesterisko­
lákban, csúszós pályán, szakoktató felügyelete mellett, nagy biztonsággal elsajátítható.
A jármű fékútját jelentős mértékben befolyásolja az
■ út anyagának összetétele, kialakítása,
■ úton lévő csapadék és egyéb szennyeződések, valamint ezek aránya.
Pl. kockakőből kirakott úton hosszabb fékútra kell számítani, mint aszfaltúton, il­
letve az esőzés kezdetén az útfelület a korábban rajta lévő por miatt csúszósabb, mint
amikor egyenletes vízréteg borítja az utat.
Ezen különbözőségek eredményeképp a fékút jelentősen megnőhet jeges úton akár
az eredeti fékút hatszorosára is azonos sebességről fékezve, a száraz úthoz viszonyítva.
A személygépkocsi fékútjához képest a motorkerékpár 10-20%-kal, a villamos
20-30%-kal hosszabb fékutat igényel.

3.3.7. Lassítás, fékezés lehetőségei

■ Motorfék
A gázpedál teljes felengedésekor a motor belső ellenállása által jön létre. Alacso­
nyabb fokozatban a motorfékhatás intenzívebb, ekkor erőteljesebb lassulás érhe­
tő el. Benyomott tengelykapcsoló esetén motorfékhatás nem alakul ki. Ebben a
szituációban, ha a vezető a fékpedál felett tartja a lábát, fékkészenléti állapotról
beszélünk. Ennek akkor van jelentősége, ha dynomen helyzetet (veszély előtti ál­
lapotot) észlelünk, mert a fékezés rövidebb idő alatt megkezdhető.

0
A GÉPKOCSIVEZETÉS ELM ÉLETE

■ Szakaszos fékezés
A fékpedál többszöri benyomásával és teljes felengedésével valósítható meg. Kí­
méli a fékbetéteket a túlzott felmelegedéstől. Lejtős úton tartósan haladva, a
mindig felgyorsuló gépkocsi ezáltal tartható közel állandó sebességen. Célmegál­
lás vagy célfékezés esetén (amikor egy adott pontig adott sebességet akarunk el­
érni) jól alkalmazható ez a módszer. A féklámpa többszöri felvillanása is figye-
lemfelkeltőleg hat a mögöttes forgalom részére.
■ Folyamatos fékezés
A fékpedál egyszeri nem túl erőteljes (kismértékű) benyomásával jön létre, amely
a megállásig tart. Ritkán alkalmazható, legfeljebb a kis sebességű célmegállásnál
előnyös.
■ Blokkoló fékezés
A fékpedál egyszeri, erőteljes benyomásával állóra fékeződnek a kerekek. Csak
vészfékezés esetén alkalmazható. A jármű kormányzásra nem reagál. A leghaté­
konyabb lassulás, a motorfék és az üzemi fék együttes alkalmazásával lehetséges.
A legnagyobb lassulás a megcsúszás határán lévő, de még gördülő kerekek esetén
érhető el. (Blokkolásgátló berendezéssel felszerelt gépkocsi kerekei a fékpedál teljes
erővel történő benyomásakor sem csúsznak meg.)
A gépkocsik lassulása üzemi fék használatával nagyobb, mint a jármű gyorsulási
képessége.

3.4. Vakvezetés, követési távolság

A közúti közlekedés során kétféle helytelen sebességmegválasztásról (gyorshajtás­
ról) beszélünk.
Abszolút gyorshajtás az, ha valaki az adott útra vonatkozó maximális sebességnél
gyorsabban halad.
Relatív gyorshajtás az, ha valaki az út-, forgalmi-, látási viszonyokat figyelmen kívül
hagyva gyorsabban közlekedik, mint ahogyan biztonságos lenne. Ilyen pl. a vakvezetés.
Vakon vezet az, aki az utat legalább a megállási távolságnak megfelelő hosszan
nem látja be. Ilyen esetben az ész­
lelt akadály előtt már megállni nem
lehet (26. ábra).
A látótávolság csökkenése ese­ . r ^ :
----- .................................... .................................... 1
tén a jármű sebességét úgy kell b e lá to tt út vakvezetés
csökkenteni, hogy a vakvezetés soha
ne jöhessen létre.
féktávolság

26. ábra
3.4.1. Követési távolság
Az egymás után haladó járművek akkor közlekednek biztonságosan, ha köztük
mindig van legalább akkora távolság, amelyen az elöl haladó teljes erejű fékezése esetén
a hátsó még meg tud állni. Ha ez a távolság nincs meg, az elöl haladó intenzív fékezése
esetén a „ráfutásos” baleset bekövetkezik.
 3. A GÉPKOCSI ÉS AZ ÚT KAPCSOLATA

Elméletileg az egy másodperces követési idő (a reakcióidő) elegendő kell hogy le­
gyen a biztonságos követéshez. Azonban vannak egyéb tényezők, amelyek ennél na­
gyobb (2 másodperces) követési távolságot igényelnek.
Ilyenek lehetnek, ha:
■ a hátul haladó nem tudja azonnal felmérni a fékintenzitást;
■ a hátul haladó későn észleli az elöl haladó jármű féklámpáját;
■ a hátul haladó fékintenzitása kisebb, ami a jármű fékszerkezeteinek kialakításá­
ból adódik;
■ az elöl haladó járműnek a bekövetkezett ütközés miatt a fékútja jóval rövidebb.
A nem megfelelő követési távolságból adódó balesetek csak akkor kerülhetők el, ha
az elöl haladó a megállás előtt (ha van rá lehetősége) a fékerőt csökkenti, hogy a mögöt­
te haladónak helyet adjon a megállásra. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha a fékezés
megkezdése előtt vagy közben a visszapillantó tükörből észleljük a veszélyt.
A megfelelő követési távolság becsléséhez a mindenkori sebességnek megfelelően
két módszer is létezik:
■ Lehet követési időt mérni azzal, hogy amikor az előttünk haladó jármű hátulja

. A GÉPKOCSI ÉS AZ ÚT KAPCSOLAT,
egy bármilyen fix ponttal egy vonalba ér, akkor elkezdünk számolni. - Huszon­
egy, huszonkettő... E számok nyugodt kimondásához 2 másodperc szükséges. így
ha hamarabb érünk oda, a követési távolság nem megfelelő.
■ A mindenkori km/h-ban mért sebességi mérőszámunk fele, méterben kifejezve,
plusz a járművünk hossza. Pl. 80 km/h sebességnél 40 m + 4 m (egy szgk.) = 44 m.
Ez pontosan megfelel a 2 másodperces követési távolságnak.

3.5. Ütközés, borulás

A balesetek általában ütközések, ritkább esetben borulások.
Ezek lehetnek:
■ járművek egymással történő ütközései, szemből (frontális), oldalról, hátulról.
■ Jármű szilárd tárgynak történő ütközése. Legtöbbször szemből, ritkább esetben
oldalra sodródó jármű ütközése fával, korláttal, épülettel.
■ Gyalogosok, kerékpárosok elütése.
■ A jármű felborulása. Legtöbbször a járműre ható centrifugális erő következtében
jön létre.
Mindezek bármilyen kombinációja is előfordulhat, pl. a felboruló gépkocsi a boru­
lás közben üt el gyalogost, vagy az oldalról ütköző
jármű az ütközés erejétől felborul.
A már elkerülhetetlen ütközésnél fontos:
■ az ütközési sebesség minél kisebb legyen;
■ a frontális ütközést kerüljük (ez a legveszé­
lyesebb) (13. kép);
m tárggyal történő ütközésnél vegyük figyelem­
be a tárgy szilárdságát (a nagy átmérőjű fa
13. kép
veszélyesebb, mint a szúrós bokor).

-(3
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE

3.5.1. Az ütközéskor keletkező erő

Ütközés alkalmával tulajdonképpen a test mozgási energi­
ája emésztődik fel, ill. a rendkívül gyors sebességváltozás követ­
keztében módosul. Eközben az autót és a benne ülőket rendkívül
nagy erőhatás éri, amely egyenesen arányos a test tömegével, az
ütközéskor fellépő lassulással, négyzetesen a sebességgel, és for­
dítottan az ütközés útjával.
Az utas sérülése szempontjából fontos, hogy mekkora felüle­
ten oszlik meg, és hol hat az erő. Ezért fontos, hogy a biztonsági
övét csavarodásmentesen kapcsoljuk be. így nagyobb az erőt át­
adó felület (14. kép).
A biztonsági öv kötelező érvényű használata azért fontos, mert csökkenti a testre
ható lassulás mértékét, nem engedi a testet a jármű egyéb szerkezeti elemeinek csapód­
ni, és a járműben tartja. Ezáltal véd a sérülésektől.
Az öv ütközéskor nagy erő ellenében maradandóan megnyúlik, és energiaelnyelő
elmozdulást engedélyez az utasnak. A megnyúlt biztonsági övét ki kell cserélni!
A leggyakoribb és egyben a legveszélyesebb a fej sérülése. Ennek elkerülésére
egyes gépkocsitípusokat légzsákkal szerelnek fel, amelyek ütközéskor felfúvódnak.
A biztonsági öv és a légzsák együttes alkalmazása teszi igazán hatékonnyá a pasz-
szív védelmet a járműben utazók számára. Külön-külön önmagában egyik sem haté­
GÉPKOCSI ÉS AZ ÚT KAPCS

kony.
A gépkocsit hátulról ért lökéskor vagy a szembeütközés utáni hátracsapódáskor az
utas feje hátrabicsaklik, így halálos csigolyatörés érheti. Ez elkerülhető a jól rögzített és
az ütés csökkentésére párnázott fejtámasszal (15., 16., 17,18. kép).

15. kép 16. kép 17. kép 18. kép

A már bekövetkezett balesetek utólagos tényszerű elemzése, a tanulságok levoná­

sa minden esetben hozzájárul a biztonságosabb közlekedés megvalósulásához. Mindez
független attól, hogy a baleset velünk, vagy másokkal következett be.
(Lásd, bíróság elvi állásfoglalásai.)

3.6. Kanyarodás, oldaldőlés, oldalszél

Oldalirányú erőhatások érik a gépkocsit
■ kanyarban a centrifugális erő hat, amely a sebesség négyzetével egyenesen, a ka­
nyarodás sugarával fordítottan arányos;
■ oldaldőlés esetén a súlyerő a dőléssel arányosan oldalra húzza az autót;
■ oldalszélben a szélerő hat, amit a kocsi alakja és a relatív szélsebesség négyzete
befolyásol.
168 '
 3. A GÉPKOCSI ÉS AZ ÚT KAPCSOLATA

A kormányzás hatékonyságát befolyásolja a kormányzott kerekek tapadása a talaj­

hoz. Ezért oldalszélben azok a járművek stabilabbak, amelyek elsőtengely-terhelése na­
gyobb.

3.6.1. Oldalerő hatása kanyarban

A kanyarodó jármű súlypontjában hat a cent­
rifugális erő. Ezzel szemben hat a kerekek ol­
dalirányú tapadóereje. A jármű mozgása e két
erő egymáshoz viszonyított nagyságától függ
(27. ábra).
1. Ha a centrifugális erőt a kerekek és a talaj
között keletkező tapadóerő ellentételezni képes,
akkor a jármű a kormányzás mértékének megfe­
lelően kanyarodik. Ennek mértéke függ a gumi­
abroncs levegőnyomásától. Azon a keréken na­
gyobb, amelyik közelebb van a súlyponthoz. Ezért
az autó nem pontosan követi a kormányzással be­
állított irányt:

■ alulkormányzott, ha az első kerekek kúsz­

nak jobban (pl. orrmotor) (19. kép),
m túlkormányzott, ha a hátsó kerekek kúsz­
nak jobban (pl. farmotor) (20. kép),
■ semleges, ha a kúszások egyformák (21.
kép).

19. kép

20. kép 21. kép

A csúszáshatár elérésekor az alulkormányzott gépkocsi első tengelyén lévő kerekek

csúsznak meg először, aminek következtében a jármű eleje a kanyarív külső irá­
nyába csúszik. A túlkormányzott gépkocsi esetében pedig a hátsó tengelyén lévő
kerekek csúsznak meg először, aminek következtében a jármű egyre szűkülő íven
kanyarodik.
A GÉPKOCSIVEZETES ELMELETE

A kormányzottsági jelleg függ

■ a jármű motorelhelyezésétől (orrmotoros, farmotoros),
■ a jármű csomagtartójában elhelyezett rakománytól,
■ a jármű utasainak létszámától és el­
helyezkedésüktől.
2. Ha a centrifugális erő nagyobb, mint
a kerekek és a talaj között létre­
hozható maximális tapadóerő, ak­
kor a gépkocsi oldalirányba csúsz­
ni kezd, bekövetkezhet a pályael­
hagyás (22. kép). QR 92B
22 . kép

3.6.2. A kanyarodás nyomvonala

A kanyarodási művelet területét és sugarát az út kialakítása behatárolja. Ezen
belül azonban igen sok múlik a kormányzással megvalósított nyomvonalon. Az egyen­
letes kormánykezelés létrehozza az ún. átmeneti ívet az egyenes haladás és az adott
sugarú kanyarodás között. A hirtelen kormánymozdulat következtében ütésszerűen
jön létre az oldalerő. (A hirtelen mozdulatot kerülni kell!)
Minél nagyobb sugarú íven haladunk, annál kisebb oldalerő keletkezik. Az adott
helyet szabályosan és körültekintően kihasználva ki kell bővítenünk a kanyart. Saját sá­
von belül nagy ívű kanyarodásra kell törekednünk (28. ábra).
A kanyarodás sebessége legyen akko­
ra, hogy mindig maradjon tartalék a tapadó­
erőből fékezésre, kormánykorrekcióra. Ezért
a kanyart már csökkentett sebességgel kell
megközelíteni, egyenletes (állandó) sebes­
séggel elkanyarodni, majd a kanyarodás vé­
geztével gyorsíthatunk.
Kanyarban történő fékezés vagy gyorsí­
tás csak oly mértékben végezhető, hogy a ke­
rekek ne csússzanak meg.
Amennyiben a megcsúszás már bekövet­
kezett, teendőnk a következő: 28. ábra
■ fékezés vagy gázadás megszüntetése
(bizonyos helyzetekben ezzel már a
csúszás is megszűnik), a tengelykap­
csoló pedál benyomása;
■ a jármű kormányzása a
csúszásnak megfelelően, pl.
kifarolás esetén a csúszás
irányába kell kormányoz-
. QR 93B
nunk;
■ a csúszás megszűnése után a tengely-
kapcsoló pedál felengedése (szükség
szerint sebességváltás után), majd to­
29. ábra
vábbhaladás (29. ábra).
A jármű csúszása közben, ha a tapadási erő lényegesen megváltozik, vagy a kerék
további csúszásra nem képes, pl. szegélykőnek ütközik, bekövetkezik a jármű borulása.
 3. A GÉPKOCSI ÉS AZ ÚT KAPCSOLATA

3.6.2. Oldaldőlés
Oldaldőlés esetén, ha
a dőléssel arányos súlyerő
nagyobb, mint a keréken
fellépő tapadóerő, létre­
jön a jármű oldalirányú
csúszása a lejtő irányának
megfelelően (30. ábra).
Ha azonban az oldal­
dőléskor fellépő erő (amely a súlypontban hat) a jármű nyomvonalán (kerekén) kívül
hat, bekövetkezik a jármű borulása (31. ábra).

3.6.4. Oldalszél
Az oldalszél okozta kúszást a vezető a kormány húzá­
iiÚ g ULUW'-l
saként észleli és folyamatosan ellenkormányoz. Ha az ol­
dalszél hirtelen keletkezik vagy szűnik meg, akkor az autó
a nem várt irányba húz, ami veszélyes lehet. Ezért számíta­
nunk kell az oldalszélváltozásra (32. ábra):
• szélárnyékba be és onnan kihaladáskor (pl. erdő­
sáv kezdete, vége, viadukt, keresztút),
32. ábra
■ nagyméretű jármű melletti elhaladáskor.
Viharos erejű szélben az egyetlen lehetőség a sebesség csökkentése, mert feleakkora
sebesség kb. negyed vonóerőt igényel, így több marad az oldalvezetésre.

3.7. Emelkedő, lejtő

A gépkocsira lejtőirányú erő hat, amely a súlyából fakad. Nagysága a lejtés érté­
kétől függ.
A lejtőirányú erőnek több következménye van:
■ Az alsó tengely terhelése megnő, a felsőé csökken.
■ Az autó le akar gurulni a lejtőn, ezért a felfelé hajtás nagyobb vonóerőt igényel a
motortól, csökken a gyorsítóképessége.
■ A felfelé haladó autó fékezése könnyebb, rövidebb fékút szükséges a jármű meg­
állításához.
■ A lefelé hajtás könnyebb (magától is gurul), de megállításához hosszabb fékút
szükséges.
■ Az autó álló helyzetben tartásához erőt kell kifejteni, ez felemészti a tapadási erő
egy részét.
Csúszós úton előfordulhat, hogy a befékezett kerekű autó lecsúszik a lejtőn, a mere­
dek, jeges úton pedig nem lehet felmenni.
Émelkedőn haladásnál sebességváltáskor gyorsan kell felkapcsolni, mert közben
lassul az autó, ezért célszerű a szokásosnál nagyobb fordulatszámig „kihúzatni”.
A sebességvesztést visszakapcsolásnál is figyelembe kell vennünk.
Lejtőn haladva az autó magától is gyorsul, a felkapcsolás nem jelent gondot. A min­
denkori sebességünknek megfelelő sebességfokozatot válasszunk.
Lejtőn lefelé való haladáskor különösen nagy jelentősége van a motorféknek.
A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE

(Az üzemi fék állandó használata annak túlmelegedéséhez, majd hatástalanná válásához
vezethet.)
A motorfék csak helyesen megválasztott sebességfokozat esetén lehet hatásos.
Ajánlásként az mondható, hogy lejtőn lefelé olyan fokozattal célszerű haladni:
■ amellyel a gépkocsi nem gyorsul nagy sebességre,
■ amelynél a gázpedállal növelni és csökkenteni tudjuk a jármű sebességét,
■ amellyel fel tudnánk menni a lejtőn.
Visszakapcsolni a megfelelő fokozatba a lejtő előtt kell.
Próbáljunk meg szakaszos fékezést megvalósítani, amit az egyenes úton alkalmaz­
zunk, még a kanyar előtt, ha nincs ilyen (az út végig kanyarog), csak egyenes kormányál­
lásnál végezzük.

3.7.1. Emelkedőn és lejtőn parkolás

A rögzítőféken kívül a legnagyobb áttételt biz­
tosító sebességfokozatba kapcsoljuk járművünket
(ez lehet 1 vagy R állás).
Ezenkívül célszerű még a jármű kerekét ékkel
kitámasztani vagy a szegély irányába kormányozni
(33. ábra).

3.8. Közlekedés csúszós úton

A csúszós úttestnek különböző
okai lehetnek:
■ átmeneti csúszósság, pl. jegese-
dés, sárfelhordás,
■ az út szerkezetéből adódó csú­
szós út, pl. kockakő vagy laza
talajú, ún. murvás út.
Észrevehetőség szempontjából a
jegesedés az, ami nem mindig vehe­
23. kép
tő azonnal észre, és ráadásul gyakran
csak rövidebb szakaszon áll fenn. Ilyen
pl. a hidak, felüljárók eljegesedése, a szél­
védett helyeken kialakult páralecsapódás
fagyása (23., 24. kép).
Miután felismertük, hogy csúszós úton
haladunk, mindenképp csökkentsük jár­
művünk sebességét oly mértékig, hogy
szükség esetén meg tudjunk állni bármi­
lyen akadály előtt, amire az adott útsza­
kaszon számítani lehet. Vezetés közben
kerüljük a gyors, hirtelen manővereket,
a kormánnyal és a pedálokkal óvatosan,
lágyan bánjunk.
 4. A FORGALOMBAN

4. A forgalomban
Közlekedésünk során sok közlekedő partnerrel találkozunk, és ezek közül többel
kerülünk forgalmi viszonyba, azonos pozícióba, elsőbbségi helyzetbe, veszélyhelyzetbe
stb. Ahhoz, hogy tartósan, sok ezer km-t lefutva biztonságosan tudjunk közlekedni, idő­
ben fel kell ismerni a többi közlekedő szándékát.
Ehhez a következők szükségesek:
■ tudjunk egymásról,
■ mindig keressük a partnerek tekintetét,
■ vetessük észre magunkat,
■ ismernünk kell a partner járművének sajátosságait.
Ezután próbáljuk meg kitalálni, mire számíthatunk. Törekedjünk a szemkontaktus
létrehozására!
Fia látjuk a partner tekintetét, a szeméből kiolvashatjuk
jó- vagy rosszindulatát, udvariasságát vagy agresszivitását,
mindazt, amire a biztonságos közlekedésben szükség van.
Ez soha ne legyen illetlen, tartós átbámulás a másik autóba.
Esetenként közvetett úton is észrevehetjük egymást, pl.
visszapillantó tükrön keresztül (25. kép).
A tekintetek találkozása nélkül a jármű mozgásából is
le tudunk vonni bizonyos következtetéseket, pl.: egyenesen
halad a sávban előttünk egyenletes sebességet tartva, vagy
sebességtartása ingadozó, sávtartása bizonytalan. A köz­
lekedési partner szándékának megítéléséhez mindenképp
ismernünk kell a másik jármű sajátosságait.

4.1. Közlekedési partnerek és járműveiknek jellemzői

4.1.1. Gyalogosok (2 6 . kép)
A gyalogos nagyon sok esetben olyan autós, aki már talált magának parkolóhelyet!
A lóerőfölény, a zárt karosszéria nem jelenthet elsőbbséget velük szemben. Tekint­
sük őket is partnernek, tartsuk tiszteletben a velük kapcsolatos valamennyi szabályt. Ők
képezik a legszélesebb társadalmi réteget, kor szerinti megosztásban a gyermektől az
idős emberig bárki megtalálható közöttük. Ve­
gyük figyelembe életkorukat, mert ennek meg­
felelő sajátosságaik vannak.A gyermekek álta­
lában még nem ismerik a rájuk vonatkozó sza­
bályokat, gyakran hirtelen körültekintés nél­
kül szaladnak át az úttesten. Az idős emberek
általában gyengébben látnak, nehezebben mo­
zognak, lassabban reagálnak és nem tudják re­
álisan megbecsülni a járművek távolságát és se­
bességét. Olykor figyelmetlenek, az úttesten
26. kép
esetenként megállnak vagy visszafordulnak.
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE

4.1.2. Kerékpárosok (27. kép)

Ugyanúgy védtelenek a külső behatásoktól,
mint a gyalogosok, ők azonban már velünk azonos
irányban haladnak az úton, járművezetőnek számí­
tanak. Velünk, autósokkal ellentétben azonban nem
mindig vannak tisztában a közlekedési szabályok­
kal, hisz nekik nem kell vizsgát tenni. Ha tisztában
is vannak a szabályokkal, nem mindig képesek ezek­
nek eleget tenni, mert fizikai akadályai vannak. Pl.:
idős kerékpáros nem tudja kirakni a kezét irányjel-
27. kép zéshez, nem tud hátratekinteni, mert azonnal elesne.
Mozgásuk, reakcióik néha kiszámíthatatlanok, velük bármi megtörténhet.
A kerékpáros iránytartása bizonytalan lehet, mellette való elhaladáskor elegendően
nagy oldaltávolságot tartsunk.

4.1.3. Állati erővel vont járművek (28. kép)

Nagyméretű, lassan haladó járművek. Irányítá­
suk nehézkes, az állatok reakciói néha kiszámíthatat­
lanok. A hajtó körültekintése gyakran nem megfele­
lő a rakomány sajátosságai miatt. Az általuk adott jel­
zés (kézzel vagy ostorral) nehezen észlelhető. Éjjel
vagy korlátozott látási viszonyok között lámpájuk né­
ha nincs vagy nem látszik.
28. kép

4.1.4. Motorkerékpár (29. kép)

Nagy teljesítményű, nagy sebességű jármű, amely a kis
helyigénye miatt bárhol feltűnhet.
Többségben fiatalok használják, közlekedési érzékük
most van kialakulóban, kockázatvállalási hajlamuk magas.
. A FORGALOMBAN

A motorkerékpáros iránytartását az időjárás, a gödrök, a tó­

csák befolyásolják. Megjelenésük a forgalomban évszakon­
ként változó, tavasszal a jó időben tömeges a megjelenésük,
ősszel pedig garázsba kerülnek a motorok.
29. kép

4.1.5. Segédmotorosok (30. kép)

Lényegében a kerékpárosok és a motorke­
rékpárosok között foglalnak helyet. Sok közöt­
tük a tapasztalatlan 14-17 éves fiatal. A kis tel­
jesítményű robogókkal gyakran próbálnak meg
a „nagyok” módjára tempósan közlekedni.

30. kép

174
 4. A FORGALOMBAN

4.1.6. Személygépkocsi (31. kép)

A személygépkocsi védi a bent ülőket az
időjárástól, az esetleges kisebb ütközéskor. A
teljes járműpark nagyobb részét teszik ki, szin­
te a legnépszerűbb közlekedési eszköz. A már­
kák és típusok között rendkívül nagyok az el­
térések, ezt mindig vegyük figyelembe. Értékes
információt ad a jármű rendszámának, felsze­
reltségének és a benne ülőknek megfigyelése.
31. kép
4.1.7. Tehergépkocsik, vontatók (32. kép)
A bennülőknek nagyfokú biztonságérzetük van,
mivel magasan ülnek, nagy tömegű járművet vezetnek,
és a gyors fuvarteljesítmény miatt nagy a kockázatvál­
lalási hajlamuk. Mindezt ellensúlyozza a magas fokú
vezetési tapasztalat és az út jó beláthatósága. A forga­
lomban tartsuk távol magunkat ezektől a járművektől,
mert akadályoznak a kilátásban, azonos sebességről
fékezve a fékútjuk hosszabb, mint a személygépkocsié.
Mellettük haladva gyakran kerülünk a vezető látóteré­
nek holtterébe.
Hibás rakodás miatt gyakran kerül az útra rako­
mány, amely baleset előidézője is lehet. Gyakran
pótkocsit is vontatnak, amely hátulról jól felismer­
hető a háromszög alakú prizmáról. Ezeknek oldal­
kilengéseik lehetnek, előzéskor hosszabb úthossz
szükséges, amit mindenképp be kell kalkulálnunk.
Több pótkocsi hátuljára már felírták: LONG
VEHICLE, ami hosszú járművet jelent. (33. kép)

. A FORGALOMBAN
4.1.8. Mezőgazdasági vontató, lassú jármű
(34. kép)
Lassan haladnak, ám a legkülönfélébb felszerelésekkel, munkaeszközökkel közle­
kednek.
Jellemzőik:
■ a rövid tengelytávolság rontja a jármű­
vek iránytartását,
■ az útra hordott sár rontja a tapadás
mértékét,
■ a mezőgazdasági vontató két pótkocsit
is húzhat,
■ a beépített motorok sokszor nagyobb
sebességre teszik képessé a járműveket,
mint amit a KRESZ megenged.
34. kép
rj-

iga
k
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE

4.1.9. Autóbusz (35. kép)

Felépítésüket, mozgásviszonyukat tekintve a tehergépkocsihoz hasonlóak. Két
fontos kiegészítés:
■ a hidrodinamikus nyomatékváltóval ellá­
tott korszerű autóbuszok gyorsulóképessé­
ge rendkívül nagy,
■ kanyarban a csuklós autóbusz harmadik
tengelyének kerekei az első és a középső
kerekek nyoma között haladnak, azaz a
pótkocsiknál megszokottól ellentétes irány­
ban, a kanyar külső oldala felé térnek ki.

4.1.10. Trolibusz
A felső vezetékkel meghatározott pályán dinamikusan mozgó jármű. A vezeték-
keresztezéseken óvatosan halad át, de utána intenzíven gyorsulhat.

4.1.11. Villamos (36. kép)

Sínen közlekedik, ezért megjelenésére csak ott
kell számítani, ahol használatban lévő sínpár van.
A villamost és mozgását jól jellemzi, hogy tö­
mege több tonna, felépítése masszív, kereke és a sín
közötti súrlódási értéke a gépkocsiénál kisebb, és az
időjárás kevésbé befolyásolja. így a villamosnak na­
gyobb követési távolságra van szüksége.

36. kép
4.2. A forgalmi rend és felismerése
Az útkereszteződésekben a forgalom a „forgalmi rend”; szerint zajlik, amelyet az
. A FORGALOMBAN

adott helyen a következők alakítják ki:

■ rendőr jelzései,
■ forgalomirányító fényjelző készülék jelzései,
■ jelzőtáblák, útburkolati jelek,
■ közúti szabályok.
Járművünkkel a kereszteződéshez közeledve figyelnünk kell az elsőbbség szabályo­
zásának módját.
Az előbbi felsorolás egyben fontossági sorrendet is jelent a szabályozás módjai
között, pl. hiába van „STOP” tábla részünkre kihelyezve, ha a fényjelző berendezés zöld
fénnyel világít.
Az így kialakult rendtől átmenetileg el lehet és el is kell térni, ha ezzel balesetet
háríthatunk el. Ugyancsak eltérhetünk az elvárt rendtől, ha az lehetetlenné teszi a
közlekedést, pl.: ha egy elromlott jármű kikerülése csak a záróvonalon végezhető el.
 4. A FORGALOMBAN

4.2.1. A tájékozódást nehezítő körülmények

Csak a kellő távolságból és jól látható jelzések biztosítják a járművezetők helyes vi­
selkedését, mert aki nem veszi figyelembe a jelzést, az nem is tudja alkalmazni az idevo­
natkozó szabályt.
Tipikus eset a jelzések takarása, pl. sűrű lombú fa, sárpermettel vagy hóval szeny-
nyezett „Elsőbbségadás kötelező” tábla.
Előfordulhat az is, hogy egymásnak ellentmondó jelzésekkel találkozunk. Ilyen­
kor a számunkra szigorúbbat, a kevésbé veszélyes megoldást válasszuk. A keresztező­
désben való körültekintést segítheti a járművek ablakain való átlátás, vagy a túloldali
kirakatüvegen megjelenő tükörképek felhasználása (37., 38. kép). Lehetetlen a tájékozó­
dás olyan szűk helyen, ahol a gépkocsi eleje már a védett úton van, mire vezetője körül
tud nézni. Ilyenkor az óvatos begurulás, a másik fél részéről pedig az elsőbbségről való
lemondás segít.

37. kép 38. kép

A tájékozódást segíti a többszöri körültekintés, mert
■ lényegesen többet tudunk meg a közlekedési helyzetről;
■ közben változik a belátott terület;
■ lassú haladás vagy rövid idejű másra figyelés közben lényegesen megváltozhat a
partnerek mozgása, ill. új partnerek jelenhetnek meg.
Érdemes tehát az utolsó, az indulás előtti pillanatban minden irányban még

. A FORGALOMBAN
egyszer körülnézni!

4.3. Forgalmi műveletek

4.3.1. Alapelvek:
■ Semminek se menjünk neki!
■ Senkit se veszélyeztessünk!
■ Indokolatlanul ne akadályozzunk és ne zavarjunk!

A sebesség megválasztásakor:
■ legfontosabb a vakvezetés tilalma;
■ vegyük fel a forgalom ritmusát, így kerül sor a legkevesebb előzésre;
■ igazodjunk a forgalmi viszonyokhoz;
■ a végrehajtandó feladat határozza meg a jármű sebességét, pl. kanyarodás;
■ a jó vezető a saját és autója képességeit is figyelembe veszi.
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE

A körülményeknek megfelelő sebesség túllépése a relatív gyorshajtás.

A sebesség felső határát az adott helyen és járműkategóriához a KRESZ előírja,
ill. a tábla jelezheti. A szabályok, ill. a tábla jelezte sebességhatár túllépése az abszolút
gyorshajtás.
Végül gondoljunk arra is, hogy a jármű sebessége tükrözi a tevékenységet és a
szándékot. Aki parkolóhelyet keres, az le-lelassítva fürkészi az álló kocsikat, aki kanya­
rodásra készül fel, jobban lelassít, mint az egyenesen továbbhaladok stb.

4.3.2. Nyomtartás
Egyenes haladáskor a sáv két széle között egyenlő távolságra helyezkedjünk jármű­
vünkkel.
Jobbra kanyarodás és megállásra való felkészülés esetén jobbra kell húzódnunk,
balra kanyarodás, esetleg megfordulás esetén balra kell helyezkedni.

4.3.3. Előzés
Az egyik legnehezebb és legveszélyesebb művelet.
Nehéz, mert sok feltételnek (5) kell megfelelni, amelyeket a közlekedési ismeretek
témakörénél már teljes részletességgel megtanultunk.
Az előzés során végrehajtandó feladatok közül a legnehezebb a szembe jövő jármű
sebességének becslése, amelyhez valamennyi időnek el kell telni, hogy érzékelhessük a
közeledést. Veszélyes, mert az előzés végrehajtása nagy sebességgel történik, és a már
félig végrehajtott előzésből visszatérni veszély esetén rendkívül nehéz, ehhez
legtöbbször a partnerek segítségére is szükség van.
Az előzés végrehajtható:
■ állandó sebességgel felzárkózás nélkül (autópályán, gyér forgalmú
úton),
■ gyorsítással felzárkózásból,
■ gyorsítással felzárkózás nélkül.
Felzárkózásból gyorsítás nélkül nem lehet előzni!
. A FORGALOMBAN

Az előzés megkezdése előtt - az előzés feltételein kívül

- figyelembe kell venni:
* a saját járművem hosszát és gyorsulóképességét,
■ az előzendő jármű hosszát,
■ az út lejtését, emelkedését. QR 958 QR 96B
Az előzéshez szükséges úthossz kétszeresét kell belátnunk az előzés megkezdése előtt.
A biztonságos előzéshez szükséges feltételek:
■ az előzési távolságon belül nem lehet álló akadály;
■ az előzési távolságot valamivel meghaladó távolságon belül nem jöhet gyalogos,
kézikocsi, lovas kocsi, kerékpár;
■ a kétszeres előzési távolságon belül nem jöhet másik gépjármű.

Előzéskor a következő tevékenységeket kell elvégezni:

1. Döntés az előzés végrehajtásáról
2. Körültekintés
3. Előkészítés: irányjelzés (visszakapcsolás), sávon belüli gyorsítás
4. Kihúzódás
 4. A FORGALOMBAN

5. Irányjelző kikapcsolása
6. Elhaladás
7. Irányjelzés jobbra
8. Visszatérés
9. Irányjelzés kikapcsolása

1. Döntés az előzés végrehajtásáról

(Az előzés soha nem kötelező, csakis kizárólag egy adott lehetőség!)
Nem érdemes előzni, ha:
■ hamarosan úgyis elkanyarodunk vagy megállunk;
■ az előttünk haladó feltételezhetően hamarosan elkanyarodik vagy megáll, pl.
menetrend szerint közlekedő autóbusz a megállóhelyhez közel;
■ az előzés jelentős előnnyel nem jár, pl. rendkívül zsúfolt forgalomban;
■ az előttünk haladó egyébként gyorsít.
Nem szabad előzni, ha:
■ a KRESZ vagy a tábla tiltja;
■ nincsenek meg a feltételek a biztonságos előzéshez;
■ az előzés csak sebességtúllépéssel hajtható végre;
■ nem biztosított a 15-20 km/h sebességkülönbség.

2. Körültekintés
■ figyeljük az elöl haladót, nincs-e előzési szándéka;
■ figyeljük a mögöttünk haladót, nem kezdte-e meg járművünk előzését;
■ kissé kihúzódva előrenézünk, van-e elegendő szabad úthossz az előzéshez, ill. a
szemből jövők közül melyik az a jármű, amelynek elhaladása után előzhetünk,
mindez egy folyamatos figyelés is lehet;
■ meggyőződünk arról, hogy az előttünk haladó előtt van-e másik jármű.

3. Előkészítés
■ az irányjelzés már akkor kapcsolható, amikor még a feltételek nem adottak, de

A FORGALOMBAN
előre látható a kedvező lehetőség;
■ alacsonyabb sebességfokozatba kapcsolni (ha a motor fordulatszáma a maximális
fordulatszám 1/2-e alatt van);
■ gyorsítás intenzív gázadással (a kerekek kipörgése nélkül).

4. Kihúzódás
■ folyamatos körültekintéssel egyidejűleg;
■ minimális kormánymozdulattal („átlopva” magunkat a másik sávba).

5. Irányjelző kikapcsolása
■ folyamatos előzéskor és párhuzamos közlekedésű úton fontos.

6. Elhaladás
■ szükség szerint tovább növelhető a jármű sebessége;
■ figyeljük a megelőzött jármű oldalmozgását;
■ ügyeljünk az oldalszél okozta változásokra;
■ az oldaltávolság a járművek sajátosságainak feleljen meg.
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE

7. Irányjelzés
■ az elhaladás végén a visszatérési szándékot jelezni kell.

8. Visszatérés
■ csak akkor történhet meg, ha járművünk intenzív fékezése esetén a megelőzött
jármű is biztonságosan meg tud állni;
■ ez akkor teljesül, ha a belső visszapillantó tükörben látható a megelőzött jármű
eleje.

9. Az irányjelző kikapcsolása

4.3.4. Visszalépés az előzéstől

Ha előzés közben észrevesszük, hogy biztonságosan már nem hajtható
végre, intenzíven fékezve járművünket vissza kell térni a jobb oldalra.
Ha a mi járművünk előzésétől lép vissza valaki, a visszatérést húzódással
tással segítsük, amennyiben az előzés veszélyessé válik.
Ha az előzést végző jármű vezetőjének a hibájából veszélyhelyzet alakul
ki, a közlekedés többi résztvevőjének a lehetőségekhez képest mindent meg
kell tenni azért, hogy baleset ne következzen be. Elsősorban fékezéssel, a ke­
rekek csúszáshatáráig (hogy a jármű irányítható maradjon). Esetenként le-
húzódással, ha kellő mértékű biztonságos hely áll rendelkezésünkre, anélkül QR 98B
hogy a járművünk megcsúszna.

4,4. Közlekedés éjszaka és rossz látási viszonyok között

Az éjszakai közlekedés elsősorban azért veszélyes, mert a vezető nem látja jól kör­
nyezetét.
Egyéb veszélyek:
■ fáradtság, álmosság;
. A FORGALOMBAN

■ kivilágítatlan álló járművek, gyalogosok, kerékpárosok;

■ az üres utcák csábítanak a gyorshajtásra;
■ a diszkóból és egyéb szórakozóhelyről hazafelé tartók különös veszélyforrást je­
lenthetnek;
■ jól kivilágított területről kivilágítás nélküli sötét útra érve létrejöhet a „vakve­
zetés”, a sebesség csökkentésével ez elkerülhető.
Lakott területen kívül, ha ez senkit nem zavar, használhatunk távolsági fényszó­
rót. A távolságiról tompított fényre való kapcsolást szemből jövő jármű esetén akkor kell
elvégezni, ha a szemből jövő fénye már elvakít. Előttünk haladó utolért jármű esetén a
fényváltás akkor szükséges, ha távolsági fényszórónk fénycsóvája megvilágítja a másik
jármű hátulját. Nem szükséges átkapcsolni, ha az utolért jármű visszapillantó tükörrel
nincs felszerelve (pl. kerékpár vagy állati erővel vont jármű), mert így nem jön
létre elvakítás.
Ha a szemből jövő jármű lámpájának fénye vakít, csökkentenünk kell
járművünk sebességét, tekintetünket pedig jobbra kell irányítani.
Az egymás melletti elhaladást követően azonnal fel kell kapcsolni a tá­ QR 99B
volsági fényt, nehogy a vakvezetés ilyenkor létrejöjjön.
 4. A FORGALOMBAN

Előzéskor, amikor a járművek egy vonalban vannak, a megelőzött jármű

vezetőjének tompítottra, az előzést végrehajtó jármű vezetőjének pedig tá­
volsági fényszóróra kell kapcsolni.
Éjjel lakott területen kívül távolsági fényszóróval közlekedve, ha vadon
élő állat (pl. őz vagy szarvas) tűnik fel, mindenképp fékezzünk, a világítást qr ioob
kapcsoljuk át tompítottra és hangjelzést adva figyelmeztessük az állatot. Féktávolsá­
gon belül lévő állat esetén lehetőleg az állat mögötti irányba kormányozzuk a járm ű­
vünket.

4.4.1. Tájékozódás éjszaka és rossz látási viszonyok között

Éjszaka és rossz látási viszonyok között a szemből jövő jármű sebességét általában
alábecsüljük, és minél kisebb a látótávolság, annál nagyobb a tévedés. A látott tárgyak,
járművek távolságát (akár szemből jövő, akár velünk azonos irányban haladó) általában
túlbecsüljük, ahol a túlbecslés mértéke annál nagyobb, minél kisebb a látótávolság.
Amire ügyelnünk kell:
■ ne csak a felezővonalra koncentráljunk, mert egy idő után azon fogunk menni;
■ a vizes út felületéről felverődő fény csökkenti a látótávolságot tiszta időben is;
■ a köd és a hó visszaveri a lámpák fényét.
Sűrű ködben:
■ használjunk ködlámpát;
■ ha ködlámpa nincs, tompított világítással haladjunk;
■ próbáljunk meg „konvojban” haladni a többiekkel, a biztonságos követési távol­
ság betartása mellett;
■ túl lassan ne haladjunk, mert ezzel előzésre csábítjuk a mögöttünk haladókat;
■ vízszintes síkban négy lámpát megpillantva azonnal lassítsunk és húzódjunk
(mert szemből előznek);
■ az út mellett integető emberek valószínűleg nem stopposok, hanem baleset mi­
att a forgalmat lassító, megállító segítők;
■ ha tartósan szemből jövő járművel nem találkozunk, számíthatunk balesetre

. A FORGALOMBAN
vagy forgalmi torlódásra;
■ ha meg kell állnunk (pl. baleset vagy forgalmi dugó miatt), a kocsisor végén a
megállás után is a fékpedál többszöri benyomásával villogtassuk a féklámpát.
Az út vonalvezetését mutatják (34. ábra):
m a fényvisszaverő oszlopok (50 m tá­
volságra),
■ a szegélyvonal,
■ a záró- vagy felezővonal,
■ a záró- vagy felezővonalra felszerelt
prizma,
■ az úttest szélei,
■ az előttünk haladó kocsisor fényei.
Az út vonalvezetését sugallja, de nem biz­ 34. ábra
tosan követi az utat a házsor, a fasor, az osz­
lopsor stb.
A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE

4.5. Közlekedés rossz útviszonyok között

Ilyenek lehetnek: vizes úttest, jeges úttest, havas úttest, homokút, földút (amely sá­
ros lehet).
■ A vizes úttest általában jól látható, kerülnünk kell a vízen siklás létrejöttét.
■ A jeges úttest nem mindig vehető észre, figyelnünk kell az útfelület csillogását.
Ha az útfelület csillogós, de a kerekek sercegő hangot adnak, akkor az út még vi­
zes, de ha már megszűnik a sercegő hang, jég borítja az utat.
■ A havas úttest jól látható, minden esetben csúszik. 0 °C hőmérsékleten legna­
gyobb a csúszásveszély. Könnyen létrejöhet a jármű elakadása, ilyenkor a jármű
elé homokot vagy salakot kell szórnunk. Segíti az elindulást, ha kettes sebesség­
fokozatba kapcsolunk, így kevésbé pördül meg a kerék.
■ Homokúton a jármű nagy sebességnél csúszik, mivel a homokszemcsék egymá­
son elgördülnek. A kerekek kipörgése révén létrejöhet az elakadás, ilyenkor a ke­
rekek előtt enyhén emelkedő árkot ásva, hogy minél kisebb legyen az emelkedési
ellenállás, tudunk továbbhaladni.
■ A földút minősége annak szerkezetétől és víztartalmától függ. Amennyiben el­
akadunk, a jármű előre-hátra hintáztatásával mind nagyobb lendületet véve ki­
menthető a gépkocsi.

4.6. Vontatás személygépkocsival

Elindulás előtt győződjünk meg a vontatás szabályosságáról: szabályosan felszerelt
vonógépkocsi és vontatmány, tömegarányok, a vontatmány mögé látást biztosító tükrök.
Csatlakoztassuk a vonórudat, a villamos kábelt, a féket (csak átmenő féknél). Ellenőriz­
zük a vonórúd csatlakozásbiztosítását, a kitámasztás megszüntetését, a világítást, a fékbe­
rendezés működőképességét (ha van ilyen), a tükrökből történő megfelelő hátralátást.
Vontatás közben a következőket kell szem előtt tartani:
■ a nagyobb tömeg miatt csökken a gyorsítóképesség;
■ rosszabb a fékhatás, nő a féktávolság (fék nélküli vontatmány esetén), nagyobb
fékpedál erőt kell kifejteni;
■ a járműszerelvény hosszabb a megszokottnál;
■ kanyarodás közben nyomeltérésre kell számítani;
■ a járműszerelvényre vonatkozó KRESZ-előírásokat kell betartani, pl. sebesség.
A hátramenet végzésekor iktassuk ki a ráfutó féket (ha van ilyen), és kezdjük el a
tolatást. Ha a pótkocsi sajátossága vagy a rakomány jellegéből adódóan nem megfelelő
a hátralátás, irányító személyt kell felkérni.
A pótkocsival történő hátramenet végzése a következő.
1. Megállunk a járműszerelvénnyel abban a pozícióban, ahonnan a hátramenet vég­
zése biztonságosan elkezdhető.
2. Amennyiben jobbra szeretnénk a pótkocsit irányítani, balra kell kormányozni a
járművet. Ezáltal a pótkocsi vonó rúdja balra mozdul, ami által jobbra fog halad­
ni.
3. Amikor a pótkocsi a kívánt irányban halad, jobbra kormányozva (szükség esetén
apró korrigálásokkal), felvesszük az ideális haladási ívet.
 4. A FORGALOMBAN

35. ábra QR 101B

4. Ha a pótkocsi hossztengelye párhuzamos azzal az úttal, amelyikre betolattunk,
a kormányt egyenesbe kell hozni mire a gépkocsi is egyenesbe áll. Ha a pótko­
csi nem az általunk elképzelt irányba halad, meg kell állni, majd előre menetben
korrigálva, ismét elkezdeni a tolatást. (35. ábra).

4.7. Veszélyhelyzetek
Ha a vezető nem képes uralni azt a közlekedési szituációt, amely balesethez vezet­
het, akár külső, akár belső okok miatt, ezt veszélyhelyzetnek kell tekinteni. Annál ve­
szélyesebb ez a szituáció, minél kevésbé ura az adott helyzetnek.
Fontos a vezető részéről a veszély mielőbbi felismerése, elhárításának ismerete,

A FORGALOMBAN
időben és térben történő elhárításának módjai.
A veszélyhelyzetek okai
■ Külső okok:
■ a jármű műszaki meghibásodása,
■ az út és létesítmények hibája,
■ másik jármű okozta veszélyek,
■ gyalogosok okozta veszélyek,
■ állatok okozta veszélyek,
■ egyéb okok, pl. villámcsapás.
■ Belső okok:
■ kevés vagy nem megfelelő információ,
■ nincsenek meg az idevonatkozó ismeretek,
■ hibás gondolatmenet, téves döntés,
■ gyakorlatlanság,
■ fizikai gátlás (ügyetlenség, sérülés),
■ pszichikai befolyások, gátlások (érzelmek, alkohol, alacsony fokú életösztön).
A közúti szabályok megszegéséből adódik a veszélyhelyzet, a veszélyhelyzetből pe­
dig adódhatnak a balesetek.
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE

A balesetek kialakulásának főbb okai:

■ A jármű sebességének helytelen megválasztása pl. abszolút és relatív gyors­
hajtás.
■ Elsőbbségi szabályok és kanyarodási szabályok megszegése.
■ A biztonságos követési távolság be nem tartása.
A rendszeres szabályszegő gépkocsivezetők gyakran kerülnek veszélyhelyzetbe,
aminek eredményeképpen törvényszerűen be fog következni a baleset.
Balesetezés szempontjából háromfajta gépkocsivezetőt tudunk megkülönböztetni:
■ Többször is előfordul kisebb-nagyobb koccanása, nem tud sem magára, sem a köz­
lekedés többi résztvevőjére ügyelni, figyelmetlen. A veszélyt nem veszi észre, vagy
már csak későn, így a maga okozta helyzetben már nem képes a balesetet elkerülni.
■ Előfordul néha balesete, az is általában más hibájából. Önmagára tud vigyázni, a
szabályokat betartja, de mire a más által okozott veszély kialakulását észrevenné,
nem tudja a balesetet elkerülni.
■ Sok százezer km-t vezet balesetmentesen. Időben felismeri a baleset előtti ve­
szélyt és a veszély előtti állapotot. Erre tudatosan felkészülve még a mások okoz­
ta veszélyhelyzetet is képes elhárítani.
Mint ahogy három típusba sorolhatjuk a
gépkocsivezetőket, ugyanúgy három részre le­
het tagolni a baleset bekövetkezését.
■ A veszély előtti állapot (dynomen hely­
zet), pl. amikor a játszótérről labda gu­
rul az úttest irányába (39. kép).
• Kialakult veszélyhelyzet, amikor a lab­
da már az úttesten van, a gyermek
pedig szalad a labda után (40. kép).
• Bekövetkezett a baleset, ahol már nincs
lehetőség a baleset elhárítására, csak
annak mérséklésére.
Ha a három gépkocsivezető-típust és a
. A FORGALOMBAN

baleset kialakulásának hármas tagolását ösz-

szevetjük, a következő elemzés végezhető el:
■ Az első gépkocsivezető az, aki nem
vesz tudomást a labdáról, figyelmetlen­
ségből a gyermeket is később veszi ész­
re, és rendkívül súlyos kimenetelű baleset következik be.
■ A második gépkocsivezető nem tulajdonít nagy jelentőséget a labdának, de a
gyermeket észrevéve azonnal reagál, és ha még sikerül, elkerüli a balesetet, vagy
legalábbis csökkenti annak mértékét.
■ A harmadik gépkocsivezető a labdát észrevéve már lassít (fékkészenléti állapot­
ba helyezkedik), tekintetével a labda érkezési irányába figyelve várja a veszély-
helyzet kialakulását. Mielőtt a veszélyhelyzet kialakul, csökkenti annak mértékét
vagy teljesen el is hárítja.
Baleset nem következik be. Ezáltal válik láthatóvá számunkra mindaz, milyen sok
múlik egy gépkocsivezetőn még akkor is, ha konkrétan nem ő a felelős a veszély kialakulásáért.
Csak azok a gépkocsivezetők lehetnek balesetmentesek, akik minden körülmények
között felismerik a dynomen helyzetet, a veszély előtti állapotot, és fel is készülnek rá. A
 4. A FORGALOMBAN

szabályszegés gyakran dynomen helyzetet teremt, ilyenek az ittas vezetés, gyorshajtás,

piros lámpán való áthajtás stb. Ettől már csak hajszálnyira van a veszélyhelyzet, és rög­
tön utána bármely pillanatban bekövetkezhet a baleset.

4.7.1. Váratlan esemény

Gyújtászavarok, üzemanyag-ellátási problémák előzés közben. Az ilyen jellegű hi­
bák rendkívül veszélyesek lehetnek éppen abban a helyzetben, amikor többletteljesít­
ményt, jó gyorsulást várunk el a gépkocsitól. Természetesen az előzést már nem lehet
befejezni (hacsak nem a visszatérés pillanatában következik be), mindenképpen vissza
kell húzódni az előzött jármű mögé, minél hamarabb bekapcsolva a járm ű vészvillo-
góját, ezzel tudatva mások részére a nem várt műszaki hibát.

4.7.2. Üzemi fék váratlan meghibásodása

A motorfékkel lehetőleg minél kisebb sebességi fokozatba kapcsolva a sebességvál­
tót, valamint a rögzítőfék alkalmazásával kell megpróbálni a járművünk megállítását.
A motorféküzem növelhető a motor gyújtásának kikapcsolásával, de vigyázzunk, nehogy
a kormányzárat egyidejűleg rögzítsük, mert a járművünk irányíthatósága megszűnik!

4.7.3. Defektes kerék

Járművünk irányíthatósága a korábbitól eltér, a levegőt vesztett gumiabroncs hang­
ja megnő. A robbanásszerű erővel távozó levegő esetében a jármű irányíthatósága meg­
változik, túl laza kormányfogás esetén a jármű korábbi haladási irányától eltérő irányt
vesz és balesetet okozhat. A kormányt szabályosan fogva mindez elkerülhető.

4.7.4. A kormány meghibásodása

A járművet nem túl intenzíven, de határozottan fékezve meg kell állítani.

4.7.5. Szélvédő üveg betörése, motorháztető felcsapódása

Mindkét esetben a járművezető előrelátása szűnik meg. A kormányt egyenesben
tartva, emlékezve a meghibásodás előtti közlekedési szituációra, nem túl intenzíven, de
határozottan lefékezzük a járművünket. Fia előzés vagy valamely más veszélyes helyzet­
ben sérül meg az edzett szélvédő, kezünk fejével lyukat ütve a szilánkos üvegre, ki tu­
dunk tekinteni rajta.

4.8. Tüzelőanyag-takarékosság
Az üzemanyag-fogyasztás döntően meghatározza a jármű fenntartási költségét.
Megfelelő odafigyeléssel a jármű műszaki állapotára és a megfelelő vezetéstechnikai
módszerek alkalmazásával jelentős üzemanyag-megtakarítás érhető el. A fogyasztást
befolyásolja még a környezeti tényező, amely tőlünk független (pl. emelkedő, szembe­
szél, forgalomtorlódás stb.).
<
4.8.1. Műszaki tényezők
A gépkocsi rossz műszaki állapota miatt növekszik a tüzelőanyag-felhasználás.
Ezért fontos a levegőszűrő, az üzemanyag-ellátó rendszer (porlasztó, benzinbefecsken-
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE

dező, adagoló, gázreduktor), a gyújtás, a szelephézag, a tengelykapcsoló, a gumiabroncs

levegőnyomásának és a fékeknek a rendszeres ellenőrzése és karbantartása.
A motor megfelelő műszaki állapotára utal, ha
■ a benzinüzemű gépkocsi kipufogócsövének belseje barnás, szürkés színű,
■ a gázolajüzemű gépkocsi kipufogógáza tartós gázadásnál nem kormol (nincs
fekete füstje),
■ a gázüzemű gépkocsi kipufogó gázának nincs erőteljes (orrfacsaró) gázszaga.
A gépkocsi fék és futómű (pl. kerékcsapágy) hibáját jelzi, ha benyomott tengelykap­
csoló pedállal fékezés nélkül a gépkocsi sík úton hamar lelassul és megáll.
A jármű tüzelőanyag fogyasztását növelhetik még az alábbi tényezők.
■ Jelentős tömegű rakomány elhelyezése a jármű belsejében.
■ A maximális utaslétszámmal való közlekedés.
■ A jármű külső részén (tetőcsomagtartón illetve a hátsó részen) elhelyezett rako­
mány.
■ Az előírtnál alacsonyabb légnyomású gumiabronccsal való haladás.

4.8.2. Vezetéstechnikai tényezők

E tényezők közé soroljuk a vezetőtől függő tüzelőanyag-megtakarítási módszereket.
A hideg motor beindítása:
■ Indítás teljesen kihúzott hidegindítóval, gázadás nélkül. Ha a motor beindult, a hi­
degindítót nyomjuk kicsit beljebb annyira, hogy a motor még egyenletesen járjon.
■ Rövid ideig járassuk így a motort, melynek időtartama függ a jármű műszaki té­
nyezőitől (pl. katalizátoros járműnél ez hosszabb időtartam), valamint a külső
hőmérséklettől. Ez az időszak az ún. hideg üresjárat időszaka, amikor a motort
a legalacsonyabb, de még stabil fordulatszámon (ez az alapjárati fordulatszámnál
magasabb) álló gépkocsinál járatjuk; az üzemanyag-takarékosság érdekében ne
tartson túl sokáig (10-20 másodperc).
Ezt követően kíméletesen elindulhatunk (melegre járatás).
Közben a hidegindítót a motor felmelegedésének arányában fokozatosan nyomjuk vissza.
A FORGALOMBAN

■ A melegre járatás időszakában kerülni kell az intenzív gyorsítást, a felesleges gázadást.

4.8.3. A gyorsítás
A takarékos vezetés csakis a jármű mérsékelt gyorsításával érhető el. A nagyon
kis gázadással végzett gyorsítás kis sebességnövekedést eredményez, ami miatt sok idő
kell az utazási sebesség eléréséhez és az út megtételéhez. A hirtelen padlóig benyomott
gázpedálnál a motor pluszüzemanyagot kap a dinamikus gyorsításhoz, amely jelentős
üzemanyag-fogyasztással jár. Ezért akkor megfelelő a gyorsítás, ha a gázpedált foko­
zatosan a jármű gyorsulásának megfelelően nyomjuk be a teljes gázadás kb. 80%-ának
megfelelően. Az egyenletes, (közel állandó) sebességgel való haladással, a hozzátartozó
legmagasabb sebesség fokozat használatával érhető el a legalacsonyabb fogyasztás.
A felesleges gyorsítást minden esetben kerülni kell.

4.8.4. A sebességváltás
A tüzelőanyag-takarékosság szempontjából az az előnyös, ha a legnagyobb fordu­
latszám 1/2-énél kapcsolunk nagyobb sebességfokozatba és 1/3-ánál a kisebbe.
 4. A FORGALOMBAN

4.8.5. A gépkocsi lassítása

A mozgásban lévő gépkocsi lassítását egyrészt a menetellenállás, másrészt a fékek
idézik elő. Míg a menetellenállás legyőzésére fordított energia hasznos munkává, addig
a fékszerkezetekben az energia hővé alakul és veszendőbe megy. Ezért törekedjünk az
egyenletes sebességtartásra, ahol kevés gyorsítás kevés fékezést eredményez. Az időben
elkezdett lassításhoz kevesebb fékezés szükséges, így kevesebb energia vész kárba.
Motorfék üzemmódban, amikor a vezető a gázpedálról elveszi a lábát, de még a
tengelykapcsoló pedált nem nyomta le, a motor nem, vagy csak kis mértékben fogyaszt
tüzelőanyagot.
Megálláskor, ha az előre láthatóan kb. 1 percnél hosszabb időt vesz igénybe, állítsuk
le a motort, mert az újraindításhoz nem kell több tüzelőanyag, mint amit az 1 perc üres­
járatra elhasználnánk.

4.8.6. Környezeti tényezők

Ide soroljuk azokat a tényezőket, amelyek
egy konkrét helyzetben nem függenek a gép­
kocsi műszaki jellemzőitől és a vezető vezetési
módszerétől. A terhelés növelésével a fogyasz­
tás kismértékben növekszik. Ezért jó a kis saját
tömeg, a feleslegesen cipelt holmik mellőzése.
Az útburkolat hatása a fogyasztásra a
gördülési ellenálláson keresztül érvényesül.
Legkisebb a fogyasztás sima, kemény burko­
laton, legnagyobb laza homokon. Növeli a fo­
gyasztást az út egyenetlensége is, különösen a
nehéz terepen való haladás hátrányos.
A hegymenet-lejtőmenet (41. kép) fogyasz­
tásnövelő hatása abból adódik, hogy a hegy­
re felfelé menetben befektetett energiát lefe­
lé nem tudja maradéktalanul visszaengedni,
mert a megengedett és a biztonságos sebes­
ségnél gyorsabban nem haladhat, így az ener­
gia egy részét a fékszerkezet hővé alakítja.
A légellenállási tényezőre (42. kép) a gép­
jármű kialakításán túl hatása van minden
kiálló, levegőnek ütköző felületnek. Ezek kö­
zül legjelentősebb a tetőcsomagtartó és a rajta
elhelyezett csomag. Ezért ha a tartó nem
szükséges, le kell szerelni. A légellenállás a se­
besség négyzetével egyenesen arányos. Nagy
sebességgel haladva a tüzelőanyag jelentős ré­
sze a légellenállás legyőzésére fordítódik.
Az időjárási viszonyok is hatnak a fogyasz­
tásra (43. kép). Havas úton a gördülési ellenállás
megnő, a kerék megpördülése gyakoribbá válik, ezáltal nő a fogyasztás. Az ilyenkor szük­
séges lassú haladás, az alacsonyabb sebességi fokozatok miatt a fogyasztás emelkedik.
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE

A forgalmi viszonyok hatása is jelentős a fogyasztásra. Itt egyrészt - mivel a forga­

lom ritmusához kell alkalmazkodni - az optimális vagy az attól eltérő sebesség a jelen­
tős, másrészt pedig az akadályoztatás miatti állás növeli a fogyasztást.

4.9. A vezetést segítő rendszerek működése és azok

alkalmazása
4.9.1. Blokkolásgátló berendezés (ABS - Anti-lock Braking System)
A blokkolásgátló berendezés feladata a jármű kerekeinek túlfékezésből eredő meg­
csúszásának megakadályozása. Ezáltal a jármű stabilabb a fékezés során, mint blokkoló
kerekekkel, és közben végig kormányozható marad.
A blokkolás gátló berendezés a gépkocsi üzemi fékberendezésébe van beépítve,
amely a vezető által alkalmazott intenzív fékezés esetén megakadályozza
a fékezett kerekek blokkolását. Mindez oly módon jön létre, hogy a fékbe­
rendezésbe beépített kerékfordulatszám-érzékelők a kerék állóra fékeződé­
sét érzékelik. Az elektronikus vezérlőegység ennek hatására csökkenti a fék­
erőt, ami által a kerék ismét forogni kezd. Ezt érzékelve az elektronika növe­ QR 102B
li a fékerőt, melynek hatására a kerék blokkolása ismét létrejön. Mindez má­
sodpercenként 10-15 alkalommal megismétlődik, melynek hatására a vezető a fékpe­
dál erőteljes lüktetését érzékeli, amelyet jellegzetes hanghatás kísér. Eközben a jármű a
kormányzásra pontosan reagál, így az úton lévő akadály nagy biztonsággal kikerülhető.
Minél kisseb a kerék-talaj közötti tapadási tényező, annál fontosabb a blokkolásgát­
ló berendezés szerepe a járműben.
A blokkolásgátló berendezés esetleges meghibásodását a műszerfalon sárga i m i
fényű lámpa jelzi. E jelzés esetén a fékberendezés működőképes, csak a kerekek
blokkolására intenzív fékezés esetén számítanunk kell.
. A FORGALOMBAN

4.9.2. Elektronikus kipörgésgátló (ASR - Anti-Slip Regulation)

Az elektronikus kipörgésgátló feladata a rendelkezésre álló nyomaték, éppen hasz­
nosítható értékre csökkentése a hajtott keréken. Ezáltal a rendszer nem engedi kipörög­
ni a hajtott kerekeket, és így segít megőrizni a gépkocsi irányíthatóságát.
Az elektronikus kipörgésgátló a meghajtott kerekek tapadásvesztését az első és
a hátsó kerekek fordulatkülönbsége alapján számítja ki, amit az ABS-érzékelők mér­
nek. Elektronikus kipörgésgátlóval egy normál autó is könnyebben elindul, főleg ha az
út nedves, hiszen az aktuális tapadási viszonyokhoz illeszti a motor nyomatékát, növeli
az aktív biztonságot, és még azt is jelzi a vezetőnek, hogy beavatkozott. Az elektronikus
kipörgésgátló rendszert össze szokták kapcsolni a blokkolásgátló (ABS) és a menetsta­
bilizáló (ESP) rendszerrel. Ha 40 km/h-nál kisebb sebességgel haladunk, akkor a fen­
tebb említett motornyomaték-csökkentés mellett a féket is működésbe hozza, a kipörgő
kereket lassítja, és az ESP pedig a kijelölt pályán tartja az autót. Ha 40 km/
h-nál gyorsabban haladunk, akkor már nem fog a fékekhez nyúlni, mert ak­
kor a jármű megcsúszna, így marad a leadható nyomaték csökkentése. Van­
nak bizonyos körülmények, amikor az ASR-nek ki kell kapcsolnia. Ilyen pél­
dául a fékezés. Ha rálépünk a fékpedálra, akkor az ASR kikapcsol (általá- q R 103B
 4. A FORGALOMBAN

bán manuálisan is kiiktatható), és az ABS-rendszer minden befolyás nélkül dolgozhat.

Ha van az autónkban ESP, akkor természetesen az ABS vele összhangban fog dolgozni,
és a kellő mértékben az éppen szükséges kereket fogja fékezni.
Fontos szerepe lehet e rendszernek egy hóban vagy sárban elakadt jármű kijövetelé­
ben. Ilyenkor a vezetőnek kismértékű gázadással, szükség esetén a jármű behintáztatá-
sával kell a szorult helyzetéből kijönnie.

4.9.3. Elektronikus stabilizáló program (ESP - Electronic Stability Prog­

ram)
Az elektronikus stabilizáló program feladata, hogy mérje az úgynevezett irányelté­
rési szögsebességet, s ezt elemezve, akár a kerekek egyenkénti fékezésével visszaállítsa a
jármű stabilitását.
Az elektronikus menetstabilizáló egy aktív biztonsági rendszer, amely főként a
csúszós útfelületen haladó, hirtelen manővert végrehajtó jármű biztonságát növeli. Az
ESP alul- és túlkormányzott jármű esetén is lehetővé teszi, hogy a vezető teljesen el­
lenőrzése alatt tartsa a gépkocsit. Ezen elektronika megléte jócskán megnöveli a csú­
szós útfelületen való haladás biztonságát. A mérnökök a blokkolásgátló és a elektroni­
kus kipörgésgátló után kifejlesztették az elektronikus stabilitási programot. Az ESP te­
hát az ABS és az ASR kiegészítése a megfelelő érzékelőkkel. Amikor a gépkocsi a füg­
gőleges tengelye körül váratlanul és gyorsan elfordul (kifarol), a kormánymozdulatokra
sem az elvárható módon reagál, vagy egyáltalán nem engedelmeskedik, elveszíti oldal­
irányú stabilitását. Az ESP értékeli az ABS féknyomás- és kerékfordulatszám-érzékelő-
inek adatait is, s ezek függvényében dönt a szükséges beavatkozásról. Eközben a legfon­
tosabb adat természetesen a függőleges tengely körüli szögelfordulás, valamint annak
sebessége. A vezető legtöbbször csak annyit érzékel az eseményekből, hogy az autó új­
ra a kijelölt íven halad. Az autó alulkormányzottsága esetén (amikor a jármű első kere­
kei csúsznak meg) az elektronikus stabilizáló program fékezi a kanyar belső ívén haladó
hátsó kereket, és közben az autó teljes stabilizálódásáig csökkenti a motorteljesítményt
(36. ábra). Túlkormányozottság esetén (amikor a jármű hátsó kerekei csúsznak meg) fé­

. A FORGALOMBAN
kezi a kanyar külső ívén haladó első kereket (37. ábra).

ESP ALULKORMÁNYZOTT ESETBEN ESP TÚLKORMÁNYZOTT ESETBEN

36. ábra 37. ábra

Az ESP rendszerek általában részben vagy teljes egészében kikapcsolhatóak, eset­

leg módosítható a működési logikájuk.
A kikapcsolt helyzetét visszajelző lámpa tudatja a vezetővel.
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE

4.9.4. Sebességszabályozó berendezés (Tempómat)

Feladata a jármű sebességének tartása a vezető által beállított értéken.
Tehermentesíti a vezetőt elsősorban a sebességkorlátozások betartásában, és
vontatmánnyal történő haladás, illetve hosszú útszakaszok esetén. A rend­
szer tárolja és tartja a vezető által megválasztott sebességet. A vezető a sebes­
QR 104B
séget manuálisan is növelheti vagy csökkentheti egy adott értékkel, valamint
azt követően - ha kívánja - visszatérhet a legutoljára tárolt tempóhoz. A sebességszabá­
lyozó berendezés a kikapcsoló gombbal, ill. a fék- vagy tengelykapcsoló pedál működte­
tésével kapcsolható ki. A bekapcsolt helyzetét visszajelző lámpa tudatja a vezetővel.
Működtetése az alábbi nyomógombok segítségével lehetséges:
■ a berendezés bekapcsolása az „ON” nyomógombbal;
■ a jármű aktuális sebességének rögzítése a „SET” nyomógombbal;
tg|)
■ a jármű beállított sebességének növelése a „+” vagy a „SET+”, illetve csökkenté­
se a vagy a „SET-” nyomógombokkal;
■ a sebességtartás megszüntetése a „CAN” vagy a „CANCEL” nyomógombbal;
■ az utoljára beállított sebesség ismételt aktiválása a „RÉS” vagy „RESUM E” nyo­
mógombbal;
■ az egész berendezés kikapcsolása az „OFF” nyomógombbal végezhető el.
Vigyázat! A berendezés az út- és forgalmi viszonyokat nem ismeri, ezért ha sebes­
ségcsökkentésre kényszerülünk (egy kanyarhoz közeledve, vagy lassabban haladó jármű
megközelítésekor), a berendezést időben kapcsoljuk ki. Ez esetben célszerű a motorfék­
kel történő lassítás. Sűrű forgalomban, csúszós úttesten, kanyargós útszakaszon soha ne
használjuk a sebességszabályzó berendezést!

4.9.5. Parkolást segítő rendszerek alkalmazása

A parkolást segítő rendszer magában foglalja a parkolási manőver megtervezését, a
parkolóhely nagyságának vizsgálatát. A parkolás segítő célja, hogy támogatást nyújtson
a jármű vezetőjének a parkolási manőver során. Ez többféleképpen is megvalósítható.
Parkolórendszer (APS - Acoustic Parking System)
. A FORGALOMBAN

A parkolóhelyre történő beállást segíti az akusztikus parkolórendszer. Ismét­

lődő figyelmeztető hang jelzi a vezetőnek, mekkora távolság van még az akadá­
lyig. A távolság csökkenésével az akusztikus jel ismétlődési gyakorisága nő. Hát­
ramenetben haladva az első hangjelzés akkor szólal meg, ha a járműhöz mért tá­
volság kb. 1,60 m. A távolság csökkenésével a szaggatott sípoló hang egyre gyako­ QR 105B
ribb, és ha a vezetőnek már csak 30 cm áll rendelkezésére a manőverezéshez, fo­
lyamatos hangjelzés figyelmezteti. A rendszer ultrahangos érzéke­
lőkkel dolgozik, és mind a jármű hátsó, mind az elülső részén be­
szerelhető. Az első lökhárítóba beépített érzékelő az elöl álló jármű
0,8 m-re történő megközelítésnél kezd jelezni. Ha a járművön elöl
is van akusztikus parkolás segítő, akkor ez a funkció manuálisan is QR 106B QR106B-1
be- és kikapcsolható. A jármű hátsó részén pedig, a hátrameneti fokozat kapcso­
lásakor automatikusan bekapcsol. A bekapcsolt helyzetét visszajelző lámpa jelezheti.
Parkoló kamera
A gépkocsi hátsó részén elhelyezett kamera valós idejű képet közvetít a műszerfa­
lon gyárilag vagy utólagosan beszerelt monitorra. A monitoron a hátrameneti fokozat

11901
 4. A FORGALOMBAN

bekapcsolásával egyidejűleg megjelenik a jármű mögötti terület. A vezető részére ez ál­

tal holttér nélküli terület válik láthatóvá, mely azonban a vezetőt nem mentesíti a visz-
szapillantó tükrök használatától.
Automatikus parkoló rendszer
A parkoló radar és a parkolást segítő kamera együttes al­
kalmazásával a gépkocsigyártók kifejlesztették az automatikus
parkoló rendszert. Ennek működése a következő.
A várakozó járművek előtt lassan haladva be kell kapcsol­
ni a parkoló rendszert, amely az első és hátsó lökhárítóba be­
épített radar segítségével kiméri a helyet, ahova a jármű befér. Ezt a képernyőn megje­
lenő grafikai jelekkel jelzi a vezető részére. A vezető által kiválasztott helyen túlhaladva
a rendszer jelöli a beállás helyét. A vezető a megfelelő gomb megnyomásával jóváhagy­
ja a rendszer által felajánlott parkolóhelyet. A fékpedál felengedésével (ha automata vál­
tós) a jármű megindul a várakozóhely irányába, s közben a kormányszervó berendezés a
feladat végrehajtásához szükséges kormányzást elvégzi. A feladat befejezésével a vezető
rögzíti a járművet. Amennyiben a vezető hirtelen a fékre lép vagy a kormányzásba be­
avatkozik, a rendszer azonnal lekapcsol.

4.9.6. Globális helymeghatározó rendszer (GPS - Global Positioning

System)
A globális helymeghatározó rendszer (GPS) a műholdas navigáció alapja. Célja a
gépkocsi helyzetének pontos meghatározása. Ehhez a földkörüli pályán elhelyezett 29
műhold szolgáltatja a jeleket. A GPS antenna a környezettől függően max. 8 műhold
jeleit veszi egyidejűleg. A navigációs rendszer feldolgozza a jeleket, és kiszámítja a jár­
mű pillanatnyi helyzetét. Amennyiben rendelkezik az adott ország digitális térképével,
úgy a berendezés képes a térképen (a járműbe szerelt monitoron) is megjeleníteni a
gépkocsi helyzetét, illetve az úti cél betáplálása esetén segít a legkedvezőbb útvonal ki­
választásában.

FORGALOMBAN
Az útvonal kiválasztás szempontjai lehetnek:
■ Legrövidebb útvonal.
■ Leggyorsabb útvonal.
■ Autópályás vagy autópálya nélküli útvonal.
■ Energiatakarékos útvonal.
Javaslat: GPS által adott utasításokat soha ne fogadjuk el fenntartás nélkül, szükség ese­
tén tudni kell felülbírálni.

4.9.7. Telefon használatát segítő eszközök

Ezen berendezések közvetlenül nem a vezetést segítő eszközök csoportjába sorol­
hatóak, hiszen a vezetést csak közvetett úton segítik azáltal, hogy a vezetőnek nem kell a
készüléket kézben tartania a telefon használatakor.
A telefon menet közbeni használata akkor is gátolja a vezetőt közlekedésben, ha
headsetet vagy kihangosítót használ, ugyanis a telefonbeszélgetés a vezető gondolatait a
járműről és környezetéről elvonja. Ennek gyakori következményei, hogy a vezető útvo­
nalat téveszt, közúti jelzéseket késve érzékeli, a sebességváltót vagy egyéb kezelő szervet
helytelenül kezel.
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE

4.9.8. Holttérfigyelő rendszer (38. ábra) HOLT T ÉR FIGYELŐ R E N D S Z E R

A holttérfigyelő berendezés segíti a vezetőt a
sávváltások biztonságos végrehajtásában. Radar­
szenzorok segítségével nem csupán a holtteret fi­
gyeli, hanem az autó mögött 50 méteres körzetben
nagy sebességgel, hirtelen feltűnő járműveket is.
Amikor a rendszer egy másik járművet ész­
lel ezen a területen belül, akkor erről egy, a kül­
ső visszapillantó tükörben felvillanó LED jelző­
fény informálja a vezetőt, nehogy bevágjon az ér­ 38. ábra
kező jármű elé. Abban az esetben, ha a vezető a fi­
gyelmeztető jelzés ellenére mégis megpróbál sávot váltani, a jármű a fényjel­
zést kiegészíti egy hangjelzéssel is, nyomatékosabban felhíva ezzel a gépko­
csivezető figyelmét a veszélyhelyzetre. A berendezés nem mentesíti a vezetőt
a visszapillantó tükörbe és annak holtterébe történő betekintéstől. QR107B-2
Ezek a rendszerek közelradart vagy ultrahanggal működő szenzorokat használnak
a felügyelendő távolságtól függően. A szenzorok általában a jármű hátsó lökhárító bur­
kolata alatt kerülnek elhelyezésre.

4.9.9. Sávtartást ellenőrző rendszer (39. ábra)

A sávtartó elektronika optikai figyelőkkel van
S A V T A R T A S T ELLENŐRZŐ R E N D S Z E R
ellátva, amely a szaggatott és folyamatos felfestésű
útburkolati jeleket érzékeli. A sáv véletlenszerű el­
hagyása esetén a rendszer hangjelzéssel figyelmez­
teti a vezetőt, illetve szükség esetén a jármű egyik
oldalon lévő kerekeinek az enyhe fékezésével kor­
rigálja a járművet.
A bekapcsolt helyzetét visszajelző lámpa mu­
tatja. Jól érzékelhető útburkolati jel esetén zöld,
. A FORGALOMBAN

rosszul érzékelhető útburkolati jel esetén sárga szí­ 39. ábra

nű a visszajelző lámpa. Az irányjelző bekapcsolá­
sával a rendszer kikapcsol, ezáltal felesleges információt nem közöl a vezetővel,
és nem avatkozik be a jármű haladási irányába. 0
4.9.10. Követési távolság tartó rendszer (ACC - Adaptive Cruise Control)
(40. ábra)
A ráfutásos balesetek megelőzésének eszköze KÖVETÉSI TÁVOLSÁG TARTÓ RENDSZER
a követési távolság tartó rendszer (más néven adap­
tív tempómat). A gépkocsi elején (általában a hű­
tőrács mögött) helyezik el a radarjeleket kibocsátó
és érzékelő egységeket. A készülék a pillanatnyi se­
bességet figyelembe véve számítja ki, hogy az előt­
tünk haladó távolsága biztonságos-e. Az egysze­
rűbb (passzív) berendezések a műszerfalon megje­
lenő fényjelzéssel, esetleg hangjelzéssel figyelmez­ 40. ábra
teti a vezetőt a nem megfelelő követési távolságra.
 4. A FORGALOMBAN

A korszerűbb készülékek (aktív módon) beavatkoznak a jármű vezetésébe, nem megfe­

lelő követési távolság esetén a motor fordulatszámát csökkentik, szükség esetén a jár­
művet automatikusan fékezik (némely típusok akár megállásig is). Az a jármű, amelyik
tempomattal rendelkezik, képes felvenni az elöl haladó jármű sebességét. Amennyiben
az elöl haladó eltűnik a radarérzékelő hatósugarából pl. forgalmisáv-váltás útján, a jár­
mű ismét felveszi a tempómat által előzetesen rögzített sebességet.
A követési távolság mértékét a vezető beállíthatja 3-5 fokozatban, a vezetés sajátos­
ságainak megfelelően. Mivel a járműgyártók között ezen a téren még nincs egységes
szabványrendszer, működés és kezelhetőség szempontjából jelentős különbségek lehet­
nek. Amennyiben járművünket e készülékkel látták el, alaposan tanulmányozzuk át a
kezelési útmutatót, és ennek megfelelően használjuk a berendezést. A bekap­
csolt helyzetét visszajelző lámpa tudatja a vezetővel.

4.9.11. Visszagurulás gátló, lejtmenet vezérlő

A visszagurulás gátló az emelkedőn való elindulást segíti oly módon, hogy érzékel­
ve az autó ferde állását és azt, hogy elengedjük az üzemi fékpedált, még adott ideig fé­
kezi a gépkocsit. Ez az idő elég ahhoz, hogy lábunkat a gázpedálra átrakva el tudjunk
indulni. Ezáltal az autó nem gurul vissza az emelkedőn. Ezt önmagában nem alkalmaz­
ható, csak ESP programmal felszerelt járműnél.
Lejtmenet vezérlőt általában terepjárókba építenek be. Feladata, hogy meredek lej­
tős úton való haladáskor stabil állandó sebességgel haladjon a jármű. Ez mentesíti a ve­
zetőt a fékpedál használata alól. A rendszer képes a jármű kerekeit külön-külön fékezni,
amennyiben ezáltal érhető el a biztonságos haladás.

4.9.12. Start-stop rendszer

Ez egy olyan tüzelőanyag fogyasztását csökkentő berendezés, amely a jármű álló
helyzetében leállítja a motort, majd az elindulás előtt ismét beindítja.
Működése a következő. Amennyiben a vezető megáll, a sebességváltót üres foko­
zatba helyezi és a tengelykapcsoló pedált felengedi, a motor automatikusan leáll, (pl. pi­
ros lámpánál törtnő megállás ideje alatt). Az elindulás megkezdése előtt, ha a vezető
benyomja a tengelykapcsoló pedált, a motor automatikusan beindul. Ez főleg a
városi forgalomban jelent tüzelőanyag csökkenést. A legtöbb gépkocsin kikap­
csolható. A bekapcsolt helyzetét, visszajelző lámpa tudatja a vezetővel.

4.9.13. Ütközés elkerülő rendszer

Feladata a ráfutásos balesetek, fejlettebb rendszereknél álló tárgyaknak való ütközés el­
kerülése, a következményeik enyhítése. Az előttünk haladó jármű, vagy álló tárgy érzé­
kelésekor figyelmeztet, szükség esetén a fékek működtetésével beavatkozik.
A vezetéstámogató rendszerek nem mentesítik a vezetőt a jármű vezetésének fele­
lőssége alól, és a gyártók sem vállalnak felelősséget a minden helyzetben tökéletes mű­
ködésükre. Ez azt jelenti, hogy a vezetést segítő eszköz használata során bekövetkezett
baleset esetén, pl. ha automatikus parkolórendszer hajtja végre a beállást és közben bal­
esetet okozunk, a vezető nem hivatkozhat a rendszer hibájára, hiszen továbbra is ő a jár­
mű felelős vezetője. A vezető, amennyiben kockázatosnak értékeli a manővert, fékezés­
sel vagy kormányzással köteles beavatkozni, és a legjobb tudása szerint mindent meg­
tenni a baleset elhárítása érdekében.
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE

4.9.14. Táblafelismerő rendszer

A működési elvét tekintve kétfajtája van:
■ Navigációs rendszer alapján működő táblafelismerő rendszer. A navi­
gációs rendszerben feltöltött adatok alapján jeleníti meg a táblákat, ha
a navigáció be van kapcsolva. Az időközben bekövetkezett változáso­
kat nem tudja követni, pl. az ideiglenesen kihelyezett táblákat. QR107B-3
■ Valós idejű táblafelismerő rendszer. A járműbe beépített kamera által észleli a
vezetővel azonos irányban haladó forgalomra vonatkozó közlekedési jelzőtáblá­
kat, és az azokon közölt információt megjeleníti az autó műszerfalán vagy a szél­
védőre kivetített kijelzőn.

4.9.15. Sebességhatároló rendszer (Speedtronik)

A sebességszabályozó rendszerhez hasonlóan működik, gyakran egy kezelő-
egységként, amivel a jármű maximális sebességét lehet beállítani. Ennek lej­
tős úton történő haladásnál van igazán nagy jelentősége. Amennyiben a ve- QR107B-4
zető beállítja a sebesség felső értékét, a jármű ezen értéktől nagyobb sebességre nem
fog gyorsulni, függetlenül az út meredekségétől és a gázpedál állásától.

4.10. Közlekedési földrajz

A közúti közlekedés során a GPS-t használóknak is tisztában kell lenniük a ma­
gyarországi úthálózat rendszerével, szükség esetén tudni kell térkép alapján tájékozód­
ni. Tudni kell értelmezni a rádióban bemondott közlekedési információkat, amelyek
fontosak lehetnek számukra. Az út hosszának mérése és km jelölése az út kezdetétől in­
dul. Az út (pl. autópálya) jobb és bal oldalát a folyókhoz hasonlóan a kiindulási pontból
tekintve kell meghatározni. Ez estben ha a rádió az alábbi információt adja: „Az M5-ös
autópálya jobb oldalán a 43-as km szelvényében karbantartási munkálatok miatt a belső
sáv le van zárva”, a Budapestről Kecskemétre haladók valahol félúton kell hogy elérjék
a sávlezárásos útszakaszt.
A FORGALOMBAN

4.10.1. Magyarország úthálózata

Budapesten a siklóval szemközti kis parkban áll a 0
km kő. (44. kép) Ez az a pont, ahonnan Magyarország egy­
számjegyű főútvonalainak hosszát mérik. Ez a 3 méter ma­
gas, mészkőből faragott stilizált nulla Borsos Miklós alko­
tása, 1974 óta jelképezi a főútvonalak kiinduló pontját.
Az egy számjegyű főútvonalak Budapestről kiindulva su­
gárirányban haladnak az országhatár felé. Számozásuk
44. kép
szerinti sorrendben a következőképpen:
■ 1-es főút: Budapest-Hegyeshalom 6- os főút: Budapest-Barcs
■ 2-es főút: Budapest-Hont 7- es főút: Budapest-Letenye
■ 3-as főút: Budapest-Tornyosnémeti 8- as főút: Székesfehérvár-Rábafü-
■ 4-es főút: Budapest-Záhony zes (Ez kivételesen nem Budapest­
■ 5-ös főút: Budapest-Röszke ről indul.)
Az egy számjegyű főutak közötti kétszámjegyű főutak pl. 35-ös út, minden esetben
a kisebb számú főútból kiindulva van kiépítve a nagyobb számú főút felé. Ezáltal a 35-
 4. A FORGALOMBAN

ös út a 3-as és 4-es utak között kell hogy legyen (Nyékládházától Debrecenig tart). A ki­
lométer számozása is a kisebb számozású úttól halad a nagyobb számozású út felé. Az is
előfordulhat, hogy a nagyobb számozású útból indul ki és a kisebb számozású út érinté­
se nélkül került kialakításra, pl. a 44-es számú út Kecskemétnél, az 5-ös útnál kezdődik
és Románia határáig tart, Gyula irányába. A kétszámjegyű út kiindulhat egy másik két-
számjegyűből is, és becsatlakozik valamelyik egyszámjegyűbe. Pl. a 34-es út Tiszafüred­
nél ágazik le a 33-as útból, és a 4-es főutat éri el Fegyvernéknél.
Magyarország fő autópályái:
■ Ml-es autópálya: Bécs irányába, az osztrák határt köti össze Budapesttel. Az
egykori hegyeshalmi határátkelőnél csatlakozik az osztrák A4-es autópályához.
■ M3-as autópálya: Kelet felé haladva, Nyíregyházával és az északkeleti országrész­
szel köti össze Budapestet. Jelenleg Nyíregyházáig lehet eljutni rajta.
■ M30-as autópálya: Az M3-as autópálya és Miskolc összeköttetését biztosítja.
■ M31-es autópálya: Az MO-s autóutat köti össze az M3-as autópályával, Nagytar-
csa és Gödöllő között.
■ M35-ös autópálya: Az M3-as autópályát és Debrecent köti össze.
■ M43-as autópálya: Az M5-ös autópályából leágazva Nagylakig (román határátke­
lő) lehet eljutni.
■ M5-ös autópálya: Délkelet felé haladva Szegedet (valamint a röszkei határátke­
lőt) kapcsolja össze Budapesttel.
■ M6-os autópálya: A Duna jobb partján, déli irányban halad (jelenleg az 57-es
útig tart).
■ M60-as autópálya: Az M6-os autópályától az 57-es útnál leágazva, Pécsig tart.
■ M7-es autópálya: Délnyugat felé haladva, Budapestet köti össze Székesfehérvár­
ral, majd továbbhalad a Balaton déli partján Nagykanizsa felé a horvát határig.
■ M70-es autópálya: Az M7-es autópálya Szlovénia felé tartó szakaszának leágazá­
sa. Az M70-es révén a szlovén határig lehet eljutni anélkül, hogy belépnénk Flor-
vátország területére.
Magyarország fő autóútjai:
■ MO-s autóút: Budapestet elkerülő gyűrű (ma még félgyűrű). Az M l-es autópá­
lyától Budapestet déli irányból megkerülve, Budapest északi oldalán lévő, Dunán
átívelő Megyeri hídig tart.
■ M2-es autóút: Budapest és Vác között.
■ 8-as autóút: Székesfehérvár és Veszprém között.

4.10.2. Útvonaltervezés, útiköltség-, és menetidő-kalkulálás

A közúti közlekedés során saját járművel eljutva „A”-ból „B”-be, az elindulás előtt
mindenképpen szükséges egy útvonalterv és egy ütemtervkészítés. Ezáltal tudjuk ter­
vezni az indulást-érkezést. Aki erre nem képes, az rendszeresen siet, elkésik, és veszé­
lyesen közlekedik. Ezért, főleg számunkra ismeretlen úti célt kitűzve, mindig alaposan
informálódjunk az alábbiakról:
■ Mennyi km-t kell megtenni a célba érkezésig.
■ Ugyanazon az úton tudunk-e visszautazni.
■ Fizetős autópálya használatával tesszük-e meg az utat.
■ Az út során szükséges-e tankolni, és ha igen, hol lesz rá lehetőség.
■ Az út során van-e számunkra tiltó korlátozás (pl. tehergépkocsik esetében méret-
korlátozás lehetséges).
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE

■ Az utasaink vagy rakományunk igényel-e többszöri megállást, amely növeli a me­

netidőt.
■ A rakomány vagy az útvonal jellege igényel-e magasabb üzemanyag-fogyasztást.
Költségszámítás
A számunkra ismeretlen úti célt minden esetben nézzük meg térképen, még akkor
is, ha van GPS a gépkocsiban. A térképen jelölt km-szakaszok vagy a távolságmutató se­
gítségével határozzuk meg a megtenni kívánt út hosszát. Pl. a távolságmutató szerint
Balassagyarmat-Hajdúszoboszló közötti távolság 230 km. Ha oda-vissza közlekedünk,
460 km. Egy átlagos fogyasztású személygépkocsi esetében kalkulálhatunk 7,5 liter/100
km-es átlagfogyasztással. Jelen esetben, ha oda-vissza kívánjuk megtenni az utat, a tel­
jes útra vonatkozó fogyasztás 34,5 liter. Ennek kiszámítása a következő: járművünk is­
mert átlagfogyasztása (7,5 1) szorozva az út hossza/100-zal (4,6). 7,5x460/100=34,5. A
fogyasztás költségeinek kiszámításához pedig az üzemanyag mennyiségét kell beszoroz­
ni a literenkénti árral. Ha pl. 450 Ft egy liter mennyiségű üzemanyag, akkor az útikölt­
ség 34,5x450 = 15 525 Ft. Az egy km-re eső költség kiszámítása pedig az útiköltség
osztva a megtett úttal. 15525/460 = 33,75 Ft, kerekítve 34 Ft.
Amennyiben ismerjük a járművünk fogyasztását, és tudjuk az egy km-re eső költsé­
get, könnyű kiszámolni a teljes útiköltségünket.
Menetidő-kalkulálás
Autóút vagy autópálya nélküli magyarországi útszakaszokon a személygépkocsival
megtehető átlagsebességgel közlekedve (amennyiben betartjuk a sebességkorlátozáso­
kat) kb. 55-60 km/h. Autópályán közlekedve az átlagsebesség kb. 110-120 km/h.
Ezáltal a magyarországi utakon percenként 1 km, az autópályán 2 km megtételé­
re van reális lehetőség. Ha a 460 km-es út fele autópálya, akkor az ottani menetidő 115
perc, az egyéb úton 230 perc. Ez összesen 5 óra 45 perc.
Egy kis érdekesség. Debrecen-Budapest távolság 230 km, akár az M3-M35 autó­
pályán, akár a 4-es számú főúton tesszük meg a távolságot. A 4-es úton haladva ezért a
menetidő pont a duplája, mint az autópályán.
A menetidőnket befolyásoló tényezők a következők lehetnek:
A FORGALOMBAN

■ Időjárási körülmények. ■ A megállások gyakorisága.

■ Forgalomsűrűség. ■ Terelőút igénybevétele.
■ Járművünk terheltsége. ■ Járművünk műszaki állapota.

5. A környezetvédelem
A környezetvédelem célja az emberiség hosszú távú érdekeit szolgáló egyensúlyi ál­
lapot létrehozása a környezetben.
Hosszú évezredeken keresztül a természet tartalékai és teherbíró képessége végte­
lennek tűntek, de a közelmúlt eseményei bebizonyították, hogy ha továbbra sem gondol­
juk végig egyes cselekedeteink következményeit, és nem vigyázunk tudatosan környeze­
tünkre, akkor nagyon megnehezítjük, sőt esetleg lehetetlenné tesszük életünket.
Amikor a környezet védelméről beszélünk, akkor a levegő, a vizek, a föld, a növé­
nyek, az állatok, az ember, a lakó- és munkahelyek, utak és más objektumok védelmére
gondolunk, óvjuk épségüket, tisztaságukat és egészségüket. A gépkocsivezető a környe­
zet védelméhez a jármű rendszeres karbantartásával, a tüzelőanyag takarékos vezetés­
sel, a keletkező hulladék szelektív gyűjtésével egyaránt hozzájárul.
.196
 5. A KÖRNYEZETVÉDELEM

5.1. A környezetet károsító hatások

Szennyezők:
■ gázok, gőzök (szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxid, szénhidrogének);
■ folyadékok (benzin, olaj, sár, fagyálló folyadék, mosószerek);
■ porok (felvert por);
■ szilárd anyagok (szemét, hulladékok).
Egyéb hatások:
■ zaj, rázkódás,
■ mechanikai roncsolás,
■ elektromágneses kisugárzás.
A környezetet károsító hatások egy része egyáltalán nem látható, nem érzékelhető (pl.
a szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz). A hatások zöme olyan, hogy a károsodás csak
sokkal később jelentkezik. Ez a megtévesztő helyzet is figyelmeztet a nagyobb körültekin­
tésre, előrelátásra. Megtévesztő a környezetszennyező anyagok mennyisége két szempont­
ból is. Először azért, mert egyes anyagokból néhány gramm tömeg is súlyos károsodást
idéz elő. Másodszor azért, mert sokszor úgy gondoljuk: „Az a kicsi, amit én elszórtam, ki­
öntöttem, otthagytam, az olyan kevés, hogy nem számít.” Ez a szemlélet azért téves, mert
abból indul ki, hogy csak egyedül ő gondolja és teszi ezt. Pedig sok kicsi sokra megy. Az el­
dobott szemét esetleg másokat is arra csábít, hogy dobják oda a hulladékanyagot.

5.1.1. A vezető által közvetlen nem befolyásolható tényezők

A gépkocsi motorja minden esetben kibocsát szén-monoxidot (CO) és szénhidro­
gént (CH), aminek megengedett mértékét a környezetvédelmi felülvizsgálaton ellenőr­

. A KORNYEZETVEDELEM
zik. Ez nem azért megengedett, mert „ennyi még nem árt”, hanem azért megtűrt, mert
a gépkocsimotorjaink műszakilag nem tudnak kevesebbet kibocsátani. Ha a kibocsátott
szén-monoxid zárt térbe pl. garázsba vagy utastérbe kerül, súlyos mérgezést okozhat.
Csökken a szennyeződés, ha az álló gépkocsi motorját leállítjuk.
A jelenleg forgalomba hozott gépkocsik mind katalizátorral felszerelt járművek,
amelyekbe csak ólommentes benzin tankolható.
v
A jármű normális működésével együtt jár a zaj is. A zaj zavarja a természetet és az
emberek nyugalmát. Halláskárosító hatása van, ezért kerüljük a felesleges zajkibocsá­
tást. A sérült, korrodált hangtompítót meg kell javíttatni vagy ki kell cserélni.
A gyújtóberendezés, a nagyfeszültségű gyújtószikra előállításakor rádiófrekvenci­
ás sugarakat kelt. Ezek zavarják a rádió- és televízióvételt. így károsan hatnak az embe­
rekre (pl. az autóban utazó és rádiót hallgatókra). Ezért figyeljünk a zavarszűrő ellenál­
lásokra és kondenzátorokra, hogy megfelelően működjenek.

5.1.2. A vezető által befolyásolható tényezők

A por, száraz időben az utak szélein, egyes utakon a teljes felületen lerakódó apró
szemcse, amelyet a gépkocsi által keltett légörvény felkavar. A szembe kerülve átmene­
ti látászavart okoz, belélegezve pedig roncsolja a tüdőt, károsítja a szervezetet. Állatra,
növényre rárakódva egyaránt káros. Ilyen úton haladva lassítsuk járművünk sebességét,
így mérsékelhető a környezet szennyezése.
A szemetelés felelőtlen emberi magatartás. A cukorkáspapír vagy cigarettacsikk m
helye a gépkocsiban kialakított aprócska hulladéktárolóban vagy hamuzóban van.
 A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE

A nagyobb terjedelmű hulladékot (pl. almacsutkát) egy zacskóban összegyűjtve, utunk

végeztével egy hulladéktárolóba kell helyezni. A cigarettavég ablakon történő kidobása
tűz- és balesetveszélyes is.
Karbantartás során keletkező szennyező anyagok
■ Olajcsere
A motorban, a hajtóműben, a fékrendszerben az elhasználódott olajat ki kell cse­
rélni. Az olaj rendkívül szennyezi a földet, a vizet, a növényzetet. Az élővizek­
be jutva a felszínen eloszlik, és így megakadályozza a víz oxigénfelvételét, s ezzel
jelentős halpusztulást okozhat. A fáradt olaj egyes üzemanyag-forgalmazó cégek­
nél leadható újrahasznosítás céljából.
■ Kocsimosás
A gépkocsi felső (a karosszéria külső része) és belső mosása, tisztítása házilag is
elvégezhető. A rajta lévő sár, por, lemosva vegyileg nem szennyezi a környezetet.
A gépkocsi motorjának és alvázának mosását azonban csak szennyvíztisztító
berendezéssel ellátott kocsimosóban végezhetjük, mivel ilyenkor olaj és zsír eltá­
volítása is történik.
■ Akkumulátor-javítás, -csere
Az akkumulátorban alkalmazott kénsav nagyon maró, mérgező hatású. Ugyan­
csak mérgezők az akkumulátor ólomlemezei. A rossz akkumulátort ép burkolat­
tal és savval feltöltve veszi át a veszélyes-hulladék felvásárló. Szétszerelése, a sav
vagy az ólom újrahasznosítása házilagosan TILOS! A véletlenül kiömlő, ruhára
vagy testre csapódó savat csak bő szappanos vízzel moshatjuk le.
■ Hűtőfolyadék-csere
A gépkocsik hűtőrendszere fagyálló folyadékkal van feltöltve, amelyet 2-3 éven­
ként célszerű kicserélni. Az így feleslegessé váló hűtőfolyadék földbe, élővízbe
A KORNYEZETVEDELEM

nem kerülhet. Z árt edényben elkülönítve kell tárolni a többi veszélyes hulla­
déktól, míg a veszélyes hulladékot szállító jármű el nem viszi. (A víz elpárologta-
tása után a tömény fagyállót elégetik.)
■ Gumiabroncscsere
Az elhasznált gumiabroncs önmagában nem mérgező, azonban mindenfelé eldo­
bálva jelentős mennyiségű hulladékot, szemetet képez. A veszélyeshulladék-felvá-
sárló ezt is átveszi.

Teszt kérdések
Vezetéselmélet
HÁZI FELADAT
Tervezze meg térkép segítségével az útvonalat, kalkuláljon menetidőt és üzemanyag-
költséget az alábbi útvonalakra:
■ Pécs-Győr (autópálya-használattal és anélkül).
■ Miskolc-Szeged (autópálya-használattal és anélkül).
■ Kaposvár-Sárospatak (autópálya-használattal és anélkül).
■ Lakóhelye és egy szabadon választott úti cél között.
Ha elvégezte a számításokat, GPS vagy útvonaltervező szoftver által javasolt útvona­
lakkal hasonlítsa össze.
 1. A KAROSSZÉRIA

A személygépkocsi főbb szerkezeti egységei:

■ a karosszéria,
■ a motor és segédberendezései,
■ villamos berendezések,
■ az erőátviteli szerkezetek,
■ a futómű, kormány és fékberendezés.
(1. ábra).
A karosszéria az emberi szem számára a
legjobban észrevehető szerkezeti egység, mely
döntően meghatározza a gépkocsi jellegét. Ez le­
het szedán, kombi, kabriolet, kupé stb. (2 . ábra).
Feladata, hogy védje a vezetőt és az uta­ 1. ábra

sokat az időjárás változásaitól, külső behatá­

soktól, és egy esetleg bekövetkezett baleset esetén a bent
ülők testi épségét.
A motor feladata a gépkocsi haladásához szükséges
hajtóerő biztosítása. A motort a segédberendezései teszik
működőképessé. Ezek a következők: gyújtóberendezés,
üzemanyag-ellátó rendszer, hűtőrendszer, a motor kenését
biztosító rendszer.
A villamos berendezések feladata az elektromos ener­
gia előállítása, tárolása és a jármű fogyasztóinak ellátása.
Az erőátviteli szerkezet feladata a motor nyomatéká-
nak továbbítása a hajtott kerekekhez. Részei: a tengelykap­
csoló, a sebességváltó, a kardántengely, a differenciálmű és
a féltengelyek.
A futómű feladata a jármű és a talaj közötti állandó
kapcsolat tartása. Részei: a kerekek, a kerékfelfüggesztés, a
rugók és a lengéscsillapítók.
A jármű az irányításához kormányberendezéssel, meg­

. A KAROSSZÉRIA
állításához pedig fékberendezéssel van ellátva.
2. ábra

1. A karosszéria
A korszerű személygépkocsik karosszériái úgynevezett önhordó kivitelben készül­
nek. Ez azt jelenti, hogy nincs külön alváz, hanem valamennyi szerkezeti egységet a ka­
rosszériához rögzítik, így ez viseli azok sú­
lyát is. Hegesztéssel állítják össze számtalan
részegységből, egyes részei azonban csavarral
vannak rögzítve (3. ábra).
Külső és belső részeit különböző anya­
gokkal vonják be, az oxidációs folyamatok
(rozsdásodás) megakadályozására. Számtalan
autógyár 6 év garanciát vállal a karosszéria át-
rozsdásodására, ezzel is bizonyítva a tökéletes
SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

korrózióvédelmet. A karosszéria megtervezése­

kor gondosan ügyelnek a benn ülő utasok bizton­
ságára, ezért kétféle - aktív és passzív - bizton­
sági követelménynek kell megfelelnie. Aktív biz­
tonsági berendezésnek nevezzük azokat a szerke­
zeti egységeket, melyek folyamatosan biztosítják
a benn ülők védelmét, kényelmét. Ilyen pl. a tö­
kéletes útmegvilágítást nyújtó fényszóró, a jó ki­
látást biztosító szélvédő, az oldalüveg, a vissza­
4. ábra pillantó tükör, a ké­
nyelmes vezetőülés,
a jól működő fékberendezés, a tökéletes rugózás stb. Pasz-
szív biztonsági berendezésnek nevezzük azokat a szerkeze­
ti egységeket, melyek a már bekövetkezett baleset esetén
nyújtanak hatásos védelmet. Ezek lehetnek olyan karosz-
szériakialakítások, melyek ütközésienergia-elnyelő képes­
séggel rendelkeznek elölről, hátulról és oldalról egyaránt
(4. ábra).
Ilyenek még a biztonsági üveg, a biztonsági öv, a lég­
zsák, a fejtámla stb (1 . kép). 1. kép

1.1. Ajtók, motorháztető, csomagtér tető,

üzemanyagbetöltő nyílás
A gépkocsi első ajtajai kívülről kulccsal nyitha­
tók, zárhatók. Valamennyi ajtó nyitható és zárható
belülről. Egyes gépkocsik hátsó ajtajait úgynevezett
gyerekzárral látják el, melynek lényege, hogy a meg­
felelő kapcsoló átkapcsolásával az ajtó belülről nem
nyitható ki (2 . kép).
Az ajtókat központi zárral is elláthatják. Ez
esetben a gépkocsi összes ajtaja, esetenként a cso­
magtartó és üzemanyag-betöltő nyílás is egyidejű­
2 . kép leg záródik. Működhet ajtókulccsal, infravörös fé­
nyű vezérlővel vagy nagy rádiófrekvenciás vezérlő­
vel, melynek érzékelőjét a szélvédő mögötti részre szerelik. A gépkocsi felszerelhető ri­
asztóberendezéssel, amely hangjelzéssel, esetenként lámpafelvillanásokkal jelzi a jár­
műbe történő idegen behatolást. E berendezésnek olyan sok változata és variációja van,
hogy külön fejezetet igényelne. Mindenesetre a gépkocsi vásárlásánál pontos tájékoz­
tatót kell kérni a riasztó működéséről. A motorháztető belülről általában a vezetőülés­
ből működtetett kar segítségével nyitható ki. Minden esetben kettős zárral látják el. A
második zár a motorháztető alatt vagy körülötte található. Ennek nyitásával emelhető
meg a motorháztető. Nyitott helyzetében rögzíthető egy erre a célra kialakított rúddal,
vagy lehet rugós, automata berendezés. Lezárásához leengedjük, ez esetben az első zár
fogja, majd tenyérrel oly mértékig megnyomjuk, hogy a második zár kattanjon. Ezután
 1. A KAROSSZÉRIA

felfelé meghúzva mindig ellenőrizzük, hogy rögzít-e a zár, mert a menetszél képes fel­
csapni a helyéről, amely rendkívül balesetveszélyes. A csomagtartó fedelét kulccsal vagy
egyes típusokon az utastérből működtetett kar segítségével nyithatjuk ki. Lezárásához a
csomagtér fedelét a zár kattanásáig lenyomva tartjuk. Néhány típuson ezenfelül még a
kulcs elfordítása is szükséges.
Az üzemanyag-betöltő nyílás a zárhatóság szempontjából lehet:
■ zár nélküli menetes tanksapka,
■ zárral ellátott tanksapka,
■ belülről nyitható tanksapkaajtó,
■ kulccsal nyitható tanksapkaajtó.
Az ajtók nyitott helyzetéről visszajelző lámpa tájékoztatja a vezetőt.

1.2. Az ülések
Az ülések kialakítása elsősorban az utazási kényelmet biztosítja számunkra. Külön­
böző méretű emberek különböző ülésbeállítást igényelnek. A gépkocsi annál komforto­
sabb, minél több állítási lehetőséggel rendelkezik (3. kép).
Ezek lehetnek:
■ hosszanti állítás, előre-hátra,
■ magasságállítás, le-fel,
■ háttámladőlés-állítás, tetszőleges szögben,
■ fejtámla magasságának állítása, le-fel,
■ háttámla ívének állítása a gerincoszlop ívé­
nek megfelelően.
Vannak típusok, amelyeknek a hátsó ülés dőlése
is változtatható. Előredönthető - egészben vagy osz­
tottan - a csomagtér bővítése érdekében. Az ülést 3. kép
minden esetben az elindulás előtt állítsuk be.

1.3. A kormánykerék

. A KAROSSZÉRIA
Egyes típusokon a további biztonság és kényelem érdekében a kormány magassága,
valamint az ülésektől való távolsága is állítható. Ennek működtetésére a kormány mel­
lett lévő kar segítségével van lehetőség. Menet közben állítani TILOS! Az újonnan vá­
sárolt gépkocsik többségében a kormányba beszerelt légzsák van, amely a bekövetkezett
baleset esetén védi a járművezetőt. Az utas oldalán is építenek be légzsákot a műszer­
falba, amely a gépkocsik egy jelentős részében kikapcsolható. Ezt az első ülésen törté­
il t ű i

nő gyermekszállítás esetén kötelező kikapcsolni. Ha nem kikapcsolható, akkor

a gyermekszállítás is tilos az első ülésen. A légzsák kikapcsolt helyzetét vissza­
jelző lámpa jelöli.
A légzsák működésképtelenségét, (meghibásodását), visszajelző lámpa jelzi.
Q
 SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

1.4. A biztonsági öv
A biztonsági öv fajtái:
■ két ponton rögzített (kétpontos) (4. kép),
m három ponton rögzített (hárompontos) (5. kép),
m négy ponton rögzített (négypontos) (6 . kép).
A személygépkocsi első üléseit hárompontos, a hátsó szélső üléseit szintén három­
pontos, míg a középső ülést kétpontos biz­
tonsági övvel látják el. Az övét az utas
testméretének megfelelően be kell állíta­
ni. Az automata öv esetében ez nem szük­
séges, mert az igazodik a mindenkori test­
mérethez. Használatkor a zárónyelvet he­
lyezzük a zárszer­
kezetbe, majd visz-
szahúzással ellen­
őrizzük, hogy záró-
4. kép 5. kép dott-e. Oldása a pi-
ros színű PRESS feliratú gomb megnyomásával történik. Némely
típusokon a felső rögzítési pont magassága is állítható.
A kötelező érvényű bekapcsolására a műszerfalon el­
helyezett visszajelző lámpa figyelmeztet.

1.5. A műszerfal 6. kép

A műszerfalon helyezik el
■ a műszertáblát, mely magában foglalja a mérőműszereket és a visszajelző lám­
pákat,
■ a kapcsolókat,
■ a fűtő- és szellőzőberendezés kapcsolóit,
. A KAROSSZÉRIA

■ a gyújtáskapcsolót,
■ a rádiót,
■ valamint egyéb, a vezető számára fontos eszközöket, pl. cigarettagyújtó, hamu­
tartó stb.
A gépkocsi jellegétől és felszereltségétől függ a műszertábla kialakítása.

7. kép
 1. A KAROSSZÉRIA

Legfontosabb mérőműszerek (7. kép):

■ sebességmérő (km/h) kilométerszámláló (km),
■ hűtővíz-hőfokjelző (°C),
■ üzemanyagszint-jelző (literes beosztásban vagy a tartály térfogatának arány­
jelölésével).
Egyéb mérőműszerek:
■ fordulatszámmérő,
■ napi km számláló,
■ motorolaj-hőmérő,
■ akkumulátortöltés-mérő (amely vagy a töltés áramerősségét, vagy az akkumu­
látor feszültségét méri),
■ turbónyomás-mérő (azokon a típusokon, melyek turbófeltöltővel rendelkez­
nek),
■ pontos időt jelző óra (digitális vagy analóg kijelzéssel),
■ fedélzeti komputer, mely digitális kijelzővel rendelkezik, és többek között üt­
és fogyasztásadatok jelezhetők ki a műszeren, igénynek megfelelően.

Jelzőlámpák (8 . kép):

8. kép

^ 0 0 0 Q 00
olajnyomás akkumulátortöltés távolsági tompított irányjelző-visszajelző helyzetjelző lámpák
fényszóró-visszajelző fényszóró-visszajelző

0 0 0
üzemanyag-tartalék kézifék behúzott fékmeghibásodást az ajtó nyitott külső világítás ABS-meghibásodást
állapotátjelző jelzőlámpa helyzetét jelző meghibásodásátjelző jelző

0hűtővíz
0
vészvillogó bekapcsolt
0
ablakmosó folyadék
0 0 00
dízelizzítás-jelző üzemanyag ködlámpa bekapcsolt
túlmelegedését jelző helyzetét jelző csökkenését jelző elszennyeződését jelző helyzetét jelző

elektromos ablakfűtés motor meghibásodás karbantartás vagy automata sebességváltó levegőszűrő Diesel részecskeszűrő
bekapcsolt helyzetét visszajelző szerviz szükséges meghibásodás elszennyeződésére meghibásodásra
jelző visszajelző visszajelző figyelmeztető lámpa figyelmeztető lámpa

0 0
katalizátor alacsony út eljegesedését jelző
meghibásodásra guminyomásra lámpák
figyelmeztető lámpa figyelmeztető lámpa
 SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

Az itt felsorolt jelzőlámpák szimbolikus jelei általában egységesek, típustól függetle­

nek, de kisebb eltérések lehetségesek. Minden esetben tanulmányozzuk át a gépkocsi üze­
meltetési útmutatóját, melyben részletesen és pontosan le vannak írva az egyes visszajel­
zők.
Különféle kapcsolókkal működtetjük:
■ az irányjelzőt,
■ a világítást,
■ az ablaktörlő és -mosó berendezést,
■ a kürtöt,
* és minden más berendezést, amivel a járművet felszerelték.
Ezek kialakítása kocsitípusonként változik, amit szintén az üzemeltetési útmutató
tartalmaz.

1.6. Ablakok, visszapillantó tükrök

A gépkocsi ablakait és tükreit úgy alakítják ki, hogy a vezető a lehető legjobban ki­
lásson, a holttereket egészen minimálisra csökkentve (5. ábra).
(A holttér csökkentésének határt szab a biztonság érdekében erősre tervezett tető
és tetőtartó oszlopok.) Az edzett üveg sérülés ese­
tén apró szilánkokra hullik, amely a törésvonalak
mentén nem képez éles sarkot, ezáltal sérülést sem
okoz. A ragasztott üveg két darabból áll, és a kettő
között rendkívül erős, átlátszó ragasztó van. Sérü­
lés esetén a külső és belső üveg nem egyformán tö­
rik, és a ragasztó minden körülmények között ösz-
szetartja. A teljesen összetört üveg is egyben ma­
rad.
Az oldalüvegek lehúzhatok
■ mechanikusan és
. A KAROSSZÉRIA

■ elektromosan.
A tükrök minden esetben állíthatók. Állítási lehetőségei:
■ kívülről,
■ belülről,
■ kar segítségével és
■ elektromosan.
A belső visszapillantó tükörnek legtöbb esetben éjszakai állása is van, amely meg­
akadályozza a tükrön keresztül történő elvakítást.

1.7. Ablaktörlő- és -mosó berendezés

A személygépkocsi első szélvédőjét ablaktörlő berendezéssel látják el, amely a
szélvédő üveg felületének 70-85% -át tisztán tartja. A megfelelő kapcsoló bekapcsolá-
 1. A KAROSSZÉRIA

sával elektromos motor hajtja meg (létezik nedvességérzékelővel ellátott is, amely au­
tomatikusan töröl). Általában többfokozatú, hogy a vízmennyiséget megfelelően tö­
rölje. Szárazon bekapcsolni TILOS, mert a szélvédőn lévő por és egyéb szennyeződé­
sek az üveget karcolják, és a láthatóság csökken, ezért mosóberendezéssel együtt van
kialakítva. A mosóberendezés tartálya a motortérben van elhelyezve, folyadékkal való
feltöltését magunknak kell elvégezni. Télen mindenképpen téli ablakmosó folyadékot
töltsünk bele a fagyás elkerülésére, nyáron pedig nyári ablakmosó folyadékot, amely a
szélvédőre tapadt szennyeződést oldja.
Amennyiben az ablaktörlő csíkosán vagy foltot hagyva töröl, a törlőgu­
mit, esetenként a törlőlapátot ki kell cserélni, mivel ez esetben korlátozottá
válik a járműből való kilátás, amely balesetveszélyes lehet.
QR 108B

1.8. Szellőzés, fűtés, légkondicionálás

A szellőzőberendezés feladata az utastér folyamatos levegőcseréje huzatmentesen.
A fűtés feladata hideg időszakban az utastér fűtése, az utasok igényeinek megfelelően.
E két berendezés minden esetben egy egységet képez (9. képj, (6 . ábra).

9. kép

A jármű szellőztetése álló jár­

művön is, míg a fűtés csak járó
motor esetén oldható meg. Mivel a
motor által felmelegített hűtővizet

A KAROSSZÉRIA
használjuk az utastér fűtésére, ezért
a hideg motor beindítása után csak
6. ábra bizonyos idő elteltével indul meg
lassan a felmelegedés. Egyes gépkocsik légkondicionáló berendezéssel vannak ellátva,
ezeknél a kívánt utastér-hőmérséklet beállítható. Előnye inkább nyáron érzékelhető,
amikor a külső hőmérséklettől alacsonyabb hőmérséklet is előállítható. Szintén csak já­
ró motor esetén működik.
A légkondicionáló berendezésnek működtetés szempontjából két fajtája van. Ma­
nuális és digitális.
A manuális klíma egy ki/be kapcsoló gombbal rendelkezik, amelynek bekapcsolá­
sakor a működés létrejön, illetve a kikapcsolás esetén a működtetés megszűnik.
A digitális klíma esetén a vezető egy (vagy két) hőfokszabályozó gomb segítségével
állíthatja be a kívánt utastér hőmérsékletet. A készülék pedig a kívánt hőmérséklet­
tartás érdekében automatikusan ki/be kapcsol, illetve változtatja a levegőt szállító
ventilátor fordulatszámát. Fontos, hogy a vezető úgy állítsa be a kívánt hőmérsékle-
SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

tét, hogy a külső és a belső hőmérséklet között 6 Celsius-foknál nagyobb különbség

ne legyen.

Ellenőrzés, karbantartás
A légkondicionáló berendezéssel akkor kell szakműhelyhez fordulni, ha hideg leve­
gőt nem fúj, vagy a beáramló levegőnek kellemetlen, irritáló szaga van.
A légkondicionáló berendezést akkor is, ha nem szükséges a használata (pl. téli
időszakban) egy-két hetente néhány perc időtartamra célszerű bekapcsolni, mert a mű­
ködtetés tartós hiánya működési problémákat eredményezhet.
A szellőztető rendszerhez tartozó pollenszűrő cseréjét az előirt szerviz interval­
lumnak megfelelően kell elvégezni.
A szellőző berendezést ellátják egy olyan kapcsolóval, amely lehetővé teszi, hogy
külső levegő ne áramolhasson be az utastérbe, csakis a belső levegőt keringesse. Ennek
használata csak rövid ideig tanácsos abban az esetben, ha a jármű előtt jelentős levegő
szennyezettség van. Ez lehet por, vagy füst.

1.9. Kocsiszekrény-karbantartás
Fontos a járművünk tisztán tartása. Napi teendőnk e téren a szélvédő, a lámpák
és a visszapillantó tükör tisztán tartása, amely nemcsak esztétikai, hanem biztonsági
követelmény is a tökéletes kilátás érdekében. Soha ne induljunk el ezek megtisztítása
nélkül, és ha útközben szennyeződik - pl. a lámpa - , akkor álljunk meg és mossuk le.
Ehhez érdemes a gépkocsiban vizet, törlőkendőt vagy szivacsot tartani.
A jármű tisztítása, mosása a következő felületekre terjedhet ki:
■ felső mosás,
■ utastér és csomagtartó tisztítása,
■ motormosás,
■ alvázmosás.
A felső mosást elvégezhetjük mosóberendezéssel szervizben, vagy mi végezzük el
házilag. Az utóbbi esetben a szennyeződést bő vízzel lazítsuk fel, majd amennyire csak
lehet, öblítsük le. A járművet fentről lefelé haladva puha szivaccsal, mosókendővel vagy
kefével tisztítsuk meg, ezeket azonban csak enyhén nyomjuk. Autósampont vagy csepp-
mentes mosószert használjunk. A szivacsot vagy törlőkendőt gyakran mossuk ki. A ke­
reket és a karosszéria alsó részét a végén mossuk le, és ehhez használjunk másik ken­
dőt vagy szivacsot. Mosás után a járművet alaposan öblítsük le, majd a végén törlőken­
dővel töröljük szárazra. Nyáron erős napsütésben, és télen fagypont alatt nem szabad
kocsit mosni, m ert mindkettő árt a fényezésnek. A lemattult fényezést, vagy ha a ka­
rosszérián apróbb karcolások keletkeztek, szebbé lehet varázsolni autópaszta haszná­
latával. Mielőtt e műveletet elkezdjük, gondosan tanulmányozzuk át a használati utasí­
tást. Lehetőleg környezetkímélő autóápolási cikkeket használjunk. A karosszéria elje­
gesedése esetén először nyissuk ki az ajtót. Ha a kulcs nem helyezhető a zárba, használ­
junk zárolajozót. Ezt természetesen soha ne a kocsiban helyezzük el, inkább hordjuk a
zsebünkben. A motor beindítása után kapcsoljuk be a fűtést, az ablakfűtést és csak ez­
után kaparjuk le az üvegről a jeget, a havat. Használjunk műanyag jégkaparót, amelyet
 1. A KAROSSZÉRIA

csak egy irányba mozgassunk. Az utastér és a karosszériakülső mosása házilag is elvé­

gezhető. Emeljük ki a kivehető kárpit- vagy gumiszőnyeget, és vizes kefével távolítsuk el
a szennyeződéseket, majd hagyjuk száradni. A belső kárpitszőnyeget, üléseket, csomag­
teret porszívózzuk ki alaposan. A műanyag, műbőr felületeket tisztítsuk le nedves törlő­
kendővel. Az esetlegesen elszennyeződött biztonsági övét is le kell mosnunk, ügyelve ar­
ra, hogy ne szívjon túlságosan sok vizet magába. Ezt követően a kárpit- vagy gumisző­
nyeget helyezzük vissza a helyére. Az alváz- és motormosást csak olyan helyen végezhet­
jük el, ahol víztisztító berendezés van kialakítva, így az általunk okozott környezetszeny-
nyezés is elkerülhető. A víz által okozott elektromos hibák ez esetben a helyszínen szak­
szerűen javíthatók.
 SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

2. A motor
2.1. Motorműködési elvek
A gépkocsik haladásához szükséges hajtóerőt, kevés kivételtől eltekintve, belső égé­
sű motorok adják, melyek dugattyús rendszerűek.
Az égés lefolyása szempontjából feltalálójukról elnevezve:
■ Ottó-motor (benzin- vagy gázüzemű),
■ Diesel-motor (gázolajüzemű).
A dugattyús motorok közös jellemzője, hogy egy zárt térben a hengerben intenzíven
elégő tüzelőanyag rendkívül nagy nyomást gyakorol a hengerbe pontosan illeszkedő du­
gattyúra, amely ennek hatására elmozdul. A dugattyú egyenes vonalú mozgását az ún.
forgattyús mechanizmus alakítja át forgó mozgássá, e forgó mozgás jut el a kerekekhez.

2.1.1. A négyütemű Ottó-motor működése

A négyütemű motor egy teljes munkafolyamata a dugattyú négy lökete alatt megy
végbe. Ezalatt a motor forgattyús tengelye két teljes fordulatot végez (10 . kép).
• Az első ütem: a szívás. A lefelé haladó dugattyú maga után szívja a porlasztóból
a benzin-levegő keveréket, amely a szívócsövön, a nyitott szívószelepen keresztül
áramlik a henger belsejébe, mindaddig, amíg a dugattyú el nem éri alsó holtpont­
ját. Eddig tart az első ütem.
. A MOTOR

10. kép

a A második ütem: a sűrítés. A dugattyú az alsó holtponttól elindul felfelé, miköz­

ben a szívószelep elzárja a beáramló benzin-levegő keverék útját. A hengerben lévő
keveréket a dugattyú maga előtt tolva összesűríti az eredeti térfogat 1/7-1/9 részére.
 2. A MOTOR

■ A harmadik ütem: a terjeszkedés. Amikor a dugattyú a felső holtpontba kerül, a

gyújtógyertya elektródjai között villamos szikra keletkezik, amely meggyújtja az
égéstérben összesűrített benzin-levegő keveréket, ami robbanásszerűen elég. A
terjeszkedő gázok óriási nyomása a dugattyút fentről lefelé löki. A dugattyú a
hajtórúdon keresztül félfordulattal elfordítja a forgattyús tengelyt, ami ez esetben
a motor hasznos munkája.
■ A negyedik ütem: a kipufogás. A dugattyú az alsó holtpontból ismét felfelé ha­
lad. Ekkorra már nyit a kipufogószelep, és a dugaty-
tyú kitolja maga előtt a kipufogócsőbe az égéstermé­
ket. Miután a dugattyú ismét a legfelső állásba ke­
rül, záródik a kipufogószelep, ezzel egyidejűleg nyit
a szívószelep, és az egész folyamat kezdődik elölről. QR 109B qr hob

2.1.2. A négyütemű Diesel-motor működése

A négyütemű Diesel-motor a négyütemű Ottó-motorhoz hasonlóan négy ütem alatt,
tehát a dugattyú négy lökete alatt végez egy teljes munkaciklust. A Diesel-motor azonban
tiszta levegőt szív be a hengerbe, amelyet eredeti térfogatának 1/14-1/22 részére sűríti ösz-
sze. Ez rendkívül nagy hőmérséklet-növekedést eredményez, ahol a levegő hőmérséklete
eléri az 500-700 °C-ot. Az e térbe nagy nyomáson befecskendezett gázolaj robbanásszerű­
en elég, amely az Ottó-motornál ismert terjeszkedési ütemnek felel meg.
A fajlagos tüzelőanyag fogyasztása kisebb, mint az Ottó-motornak.

2.2. A motorok tüzelőanyag-ellátása

A motorok tüzelőanyagai szénhidrogén-vegyületek. Az Ottó-motor tüzelőanyaga
általában benzin, esetenként propán-bután gáz. A Diesel-motor üzemanyaga dízelgáz­
olaj.

2.2.1. A benzin
A benzin nagy fűtőértékű, illékony anyag, már igen kis hőmérsékleten párolog,
gőzei a levegővel elkeveredve robbanóelegyet képeznek, ezért rendkívül tűzveszélyes.
A jó minőségű benzin nagymértékben összesűríthető a motor hengerében anélkül,
hogy öngyulladás jönne létre. Öngyulladással szembeni ellenállása, kompressziótűrése
a benzin oktánszámától függ. Minél nagyobb a benzin oktánszáma, annál kevésbé hajla­
mos az öngyulladásra. Az üzemanyagtöltő állomáson kapható benzin oktánszámai: 91,
A MOTOR
95, 98. Minden esetben a gyár által meghatározott oktánszámú üzemanyagot kell tan­
kolni, ugyanis kisebb oktánszám használata esetén öngyulladás lép fel, amely a motor
járása közben csilingelő, esetenként kopogó hangot ad. A motor teljesítménye és élettar­
tama csökken, fogyasztása nő. Magasabb oktánszámú benzin használata nem befolyá­
solja a motor működését, nem károsodik, de üzeme sem lesz kedvezőbb. Magyarorszá­
gon csakis kizárólag ólommentes benzin kapható.
Benzin és bioetanol (alkohol) keverékéből áll össze az E85 jelzésű tüzelőanyag,
amely 85% bioetanolt, és 15% benzint tartalmaz. Csak azokban az Otto-motorokban
használható, amelyeket ezen tüzelőanyag használatára gyártottak, illetve ennek haszná­
latára átalakítottak. A benzin töltőoszlopon lévő jelölései: E5, E10, E85.

211
 SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

2.2.2. Propán-bután gáz

A jelenleg érvényben lévő jogszabályok lehetővé teszik a gépjárművek gázüzemű­
vé való átalakítását. Az Ottó-motorok átalakítása kedvezőbb, a Diesel-motorok átépíté­
si költsége magas, személygépkocsik esetében nem térül meg, ezért a későbbiekben csak
az első üzemmódot tárgyaljuk. Tankolása és tárolása folyékony halmazállapotban törté­
nik, de a motorba már gázállapotban kerül be. A járműbe történő juttatása, kizárólag a
töltő állomás munkatársa által lehetséges. Előnyei és hátrányai a benzinüzemhez képest
a következők.
Előnyei:
■ jó kompressziótűrés (oktánszám 100),
■ egyenletes járás,
■ tisztább kipufogógáz, kevésbé szennyezi a levegőt,
■ olcsósága révén gazdaságosabb.
Hátrányai:
■ kisebb hőértéke miatt a motor teljesítménye csökken,
■ fogyasztása nagyobb (pl. 8 liter benzin helyett 10-11 liter PB. gáz),
■ jelentős az átalakítási költség,
■ a csomagtér térfogatának csökkenése, amely a tartály kialakításához szükséges.
A propán-bután gáz töltőoszlopon lévő jelölése: LPG.

2.2.3. A dízelgázolaj
Diesel-motorok üzemeltetéséhez öngyulladásra hajlamos tüzelőanyag szükséges.
A gyulladási hajlamot a cetánszám határozza meg. Minél nagyobb a dízelolaj-cetán-
szám, annál hajlamosabb az öngyulladásra. Hazánkban kereskedelmi forgalomban 45-
ös cetánszámú dízelgázolaj kapható.
A dízelgázolaj 0 °C alatti hőmérsékleten hajlamos a dermedésre. Ennek elkerülé­
sére a tüzelőanyag forgalmazásával foglalkozó cégek november l-jétől március 1-jéig
kötelesek dermedésgátló adalékkal ellátott gázolajat forgalmazni, amely -15 °C hő­
mérsékletig nem dermed meg. Ennél alacsonyabb hőmérséklet tűrése érdekében a tü­
zelőanyag dermedése előtt, az e célra gyártott adalékanyag hozzáadásával tovább csök­
kenthetjük a dízelgázolaj dermedéspontját.
A korszerű Diesel-motorral ellátott gépkocsiban olyan részecske szűrőt építenek
be, amelyhez AdBlue folyadék szükséges, a részecske szűrő hatékony működése miatt.
Ebből a folyadékból a tüzelőanyag fogyasztásának 3-5%-a fogy el, amelyet a tüzelő­
anyag töltő-állomáson lehet pótolni. Az alacsony szintjét visszajelző lámpa jel-
zi. Ennek külön tartálya van, amely legtöbbször a tüzelőanyag betöltő nyílás
A MOTOR

közelében van elhelyezve.

Amennyiben téves tankolás következik be és ez már a tankolás során kiderül, a
motort beindítani tilos. Ez esetben, a járműben lévő tüzelőanyagot le kell ereszteni és
csak újratankolás után indítható a motor. Ha a motor beindítása után derül ki a téves
tankolás, a motort azonnal le kell állítani. Ezt követően a jármű motorjának rendbeté­
telét szakműhelyben kell elvégeztetni.
Amennyiben a tüzelőanyag a tartályból kiürül, a járművünk motorja leáll. A tan­
kolást követően vagy kézi szivattyúval kell a tüzelőanyagot a motorhoz eljuttatni, vagy
elektromos szivattyú juttatja el. A motor ezt követően beindul.
CN
 2. A MOTOR

Valamennyi gépkocsit felszerelik tüzelőanyag szűrővel, amelynek feladata a motor

tüzelőanyagát úgy megtisztítani, hogy az károsodást a motorban ne okozzon.
A tüzelőanyag szűrőt 10.000-30.000 km. megtételét követően cserélni kell, “ 5 aho­
gyan azt a gépkocsi szerviz könyve meghatározza. Amennyiben jelentősebb
mennyiségű szennyezőanyag kerül bele (pl. víz,) visszajelző lámpa jelzi, a veze­ 0
tő részére.
A dízelgázolaj töltőoszlopon lévő jelölései: B7, B10.

2.3. A levegőellátó rendszer

A motorba jutó levegő minden esetben levegő­
szűrőn áramlik keresztül, amely megakadályozza a
szilárd szennyezőanyagok, porszemcsék bekerülését.
Ezek beáramlásának megakadályozása mindenképp
indokolt, ugyanis a motorban a hengerek nagymér­
vű kopását eredményezik, a kenőolajba kerülve pe­
dig a csapágyak tönkremeneteléhez vezethet. Általá­
ban papír levegőszűrőt alkalmaznak, amelynek for­
mai kialakítása típustól függ (11 . kép).
A levegőszűrő cseréje 10.000-30.000 km megté­
tele után esedékes, ahogyan a szerviz könyv megha­
tározza. A mennyiben nem történik meg a levegőszűrő cseréje az eltömődik, ilyenkor a
motor nehezebben indul, a tüzelőanyag fogyasztása megnő.

2.4. A kipufogóberendezés
A forró kipufogógázokat a kipufogócsövön
(a katalizátoron) keresztül úgy kell a szabadba
vezetni, hogy a jármű körül kialakult légörvé­
nyek hatására az utastérbe és a csomagtartóba
vissza ne áramolhassanak, és a kipufogás zaja a
lehető legkisebb legyen (8 . ábra).
8. ábra
1. lambdaszonda, 2. katalizátor, 3. hangtompító dob
2.4.1. A katalizátor
A katalizátor működésének megértése érdekében először tudnunk kell a kipufogó­
A MOTOR

gázok károsanyag-összetételét.
Az itt feítüntetett táblá­
zat jól szemlélteti a különbö­
ző üzemmódokban használt
járműmotorok levegőszeny-
nyezését. Ottó-motorok ese­
tében legelterjedtebb az ún.
„háromutas” katalizátor (1 2 .,
13. kép).
12. kép 13. kép
 SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

A katalizátor belsejében nagy felületű kerámiabetét van, amely nagyszámú, párhu­

zamosan futó csatornákból áll, amelynek belső falát igen vékony rétegben platina és rá ­
dium borítja. A katalizátorban áramló gázok felhevítik és rendkívül magas hőmérsékle­
ten tartják a kerámiabetétet, ami a magas hőmérséklet által elégeti:
■ a szén-monoxidot szén-dioxiddá ( 2 C 0 + 0 2= 2 C 0 2),
■ a szénhidrogént szén-dioxiddá és vízzé (CH4+ 2 0 2= C 0 2+2H20),
■ a nitrogén-oxidot pedig nitrogénné és oxigénné redukálja (4N20 = 4 N 2+ 2 0 2).
O t tó -m o to r
k a t a liz á t o r O ttó -m o to r G ázü zem ű D ie s e l-m o to r
n é lk ü l k a t a liz á t o r r a l m o to r

S z é n -m o n o x id 3% 0,4% 0,6% 0,02-0,04%

S z é n h id r o g é n 0,03-0,04% 0,025% 0,02% 0,06%

N itr o g é n -o x id 0,1% 0,06% 0,07% 0,5%

Ó lo m v e g y ü le te k 0,001% - - -

S z ilá r d r é s z e c s k é k - - - 550 mg/m3

Innen ered a háromutas elnevezés. A kata­

lizátoron átáramló füstgáz káros anyagai­
nak kémiai lebontását a platina és a rádi­
um gyorsítja. Mindehhez létfontosságú
egység még a lambdaszonda, amely folya­
matosan érzékeli a hengerből közvetlenül
kiáramló gázok oxigéntartalmát (9. ábra).
Oxigénhiány vagy alacsony kerámiahőmér­
séklet esetén nem megy végbe az égési fo­
lyamat, nagy mennyiségű oxigén esetén a kerámia felhevülhet és tönkremehet. Dízel­
motor esetében koromégető szűrőt alkalmaznak, amelynek a felépítése a háromutas ka­
talizátoréhoz hasonlítható.
A kipufogógáz állandó oxigénfelesleggel rendelkezik, amely rendkívül magas hő­
mérsékletre hevíti a kerámiát, ezáltal biztosítva a korom elégését.
A katalizátor védelme érdekében tartsa be a következőket:
. A MOTOR

■ A katalizátoros autó tartályába csak ólommentes benzin tölthető, mert az

ólomvegyületek a nemesfém hálót vegyi úton lekötik.
■ A motorgyújtás vagy tüzelőanyag-ellátás meghibásodása esetén a gépkocsit ne
használja.
■ A hideg motor beindítását követően 1-2 percig „gázfröccs” adása nélkül mele­
gítse, majd a motor túlzott terhelése nélkül, közepes motorfordulaton haladjon,
míg el nem éri a motor üzemi hőfokát.
■ Soha ne hagyja, hogy a tartályból kifogyjon a tüzelőanyag.
■ Ha két-három indításra nem indul, ne kísérletezzen, forduljon szakemberhez.
CN
 2. A MOTOR

■ A jármű betolásával vagy vontatásával soha ne indítson motort.

■ A gépkocsival se álló, se járó motorral ne álljon gyúlékony anyag (pl. száraz fű)
fölé, mert az a katalizátor magas hőmérséklete miatt meggyulladhat.
■ Diesel-motorral szerelt gépkocsik esetében a részecske szűrő (katalizá­
tor helyett) eltömődhet, melyet visszajelző lámpa jelez. Egyes típusok­
nál ez estben csökkentett motorteljesítménnyel működik a motor, vagy
a korszerűbbeknél automatikusan regenerálja a katalizátort. Mindkét
esetben visszajelző lámpa tudatja mindezt a vezetővel.

2.4.2. A hangtompító
A kipufogás zaját a hangtompító csökkenti. A legáltalánosabban használt hangtompító
egy betétfalakkal több részre osztott dob, amelyben az égéstermékek csak folytonos irányvál­
toztatással, nagy ellenállásokba ütközve áramolhatnak egyik térből a másikba. Ezért a gázok
kis túlnyomással, egyenletesen áramolnak a szabadba. A kipufogórendszer sérülése, kilyuka-
dása esetén a hibás egységet meg kell javítani, vagy ki kell cserélni.

2.5. Motorok hidegindítása

2.5.1. Ottó-motornál történő hidegindítás
Helyezzük be az indítókulcsot a zárba, és forgassuk el gyújtáshelyzetig (itt világítanak a
jelzőlámpák), majd tovább forgatva indítóállásba mindaddig, amíg a motor be nem in­
dul. A motor beindulását követően azonnal engedjük el az indítókulcsot. Az indítás ideje
alatt a gázpedált ne nyomjuk be. A téli hidegindítás is ugyanezzel a módszerrel történik.
Gázüzemű gépkocsik esetében benzinüzemre kapcsolva kell indítanunk, majd a motor
beindulását követően lehet átváltani gázüzemre. Ha a hőmérséklet 0 °C alatt van, várjuk
meg, míg a hűtővíz eléri a 45-50 °C-ot, és csak utána kapcsoljunk gázüzemre. Ha 10 má­
sodperc indítást követően a motor nem indul be, 20 másodperc elteltével ismét indítha­
tunk.

2.5.2. Diesel-motornál történő hidegindítás

Helyezzük az indítókulcsot a zárba, és forgassuk el gyújtáshelyzetig, ekkor az
izzítógyertyák ellenőrző lámpája világít mindaddig, amíg az izzítóberendezés fitT ta
automatikája kellő hőfokra nem melegíti a hengerben lévő előkamrát. A lámpa
kialvását követően szabad a kulcs továbbfordításával indítani a motort. A motor beindu­
lása után azonnal engedjük el a kulcsot, amelyet egy rugó gyújtáshelyzetbe visszafordít.
Ha 10 s indítást követően a motor nem indul be, akkor 20 s elteltével meg kell ismétel­
nünk az izzítást, majd ezután ismét indíthatunk.
Mindkét motortípusnál alkalmazhatnak kulcs nélküli indítást, ahol a START fel­
iratú nyomógombot benyomva a motor beindítható, illetve járó motornál leállítható.
A motor indítása közben minden típusnál ajánlatos a tengelykapcsoló pedált be­
nyomni.
SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

2.6. A motor hűtése

A motor hengerében az üzemanyag elégetésével keletkező hőmennyiségnek mint­
egy 20-40% -a alakul át munkává. A további hőmennyiség részben a kipufogógázokkal,
részben sugárzás útján távozik a motorból, egy részét pedig a hűtőközeggel kell elvezetni.
A motort közvetlenül levegővel vagy víz közvetítésével hűtik.

2.6.1. A vízhűtés
A gépkocsimotorok többnyire vízhűtésűek. A hűtőrendszer desztillált vízzel kevert
fagyálló koncentrátummal van feltöltve. A hengereket és a hengerfejben kialakított
égésteret vízköpeny veszi körül, amit a hűtővíztömlők kapcsolnak össze a hűtővel.
A vizet a motor és a hűtő között szivattyú
áramoltatja. A hűtő hőleadásához szüksé­
ges erőteljes levegőáramlást a hűtő mögött
elhelyezett ventilátor hozza létre.
A motor és a hűtő között elhelyezett ter­
mosztát a hűtővíz hőmérsékletét szabályozza.
Rendszerint a hűtőrendszerhez kapcsolódik a
kocsi fűtőberendezése is. A szivattyús vízhű­
tés lehet nyitott vagy zárt rendszerű.
■ A nyitott hűtőrendszer jellemzője,
hogy a hűtőtest felső vízteréhez túl­
folyócső csatlakozik (10. ábra). A túl­
folyócső a felesleges vizet és gőzt a
szabadba vezeti.
■ Zárt hűtőrendszer esetén a hűtő
vagy a hűtővel összekapcsolt ki­
egyenlítőtartály betöltőnyílását ket­
tős szelepű sapka zárja (11 . ábra).
A kifelé nyitó rugós szelep kb. 0,5
bar túlnyomást tart a hűtőrend­
szerben, emiatt a hűtőfolyadék for­
ráspontja kb. 110 °C-ra növeked­
het. Üzem közben a táguló folya­
dék egy része a rugós szelepen ke­
resztül a hűtővel összekapcsolt ki­
egyenlítőtartályba jut. Amikor a fo­
lyadék lehűl, a nyomás csökken, ak­
kor a befelé nyitó visszacsapó szelepen át a folyadék visszaáramlik a hűtőbe. A ki­
egyenlítő tartályban a folyadék szintje soha nem kerülhet a minimum jelzés alá,
mert ez a motor túlmelegedését eredményezheti.
A hűtőfolyadék szintet havonta célszerű leellenőrizni, és ha nem megfelelő, ugyanolyan
hűtőfolyadékkal kell pótolni, amilyen benne van.
 2. A MOTOR

2.6.2. A hűtőfolyadék hőmérsékletének szabályozása

A motor üzeme akkor a legkedvezőbb, ha a hűtőfolyadék hőmérséklete kb. 85-95 °C-os.
A hideg, ill. a túlhűtött motor teljesítménye kicsi, üzemanyag-fogyasztása nagy, kené­
se romlik, mivel a hengerfalakra a tüzelőanyag egy része lecsapódik. A hűtővíz hőmér­
sékletét tehát szabályozni kell, hogy a motor mindig megfelelő üzemi hőmérsékleten
működjön. A hőmérséklet szabályozható a motor vízteréből a hűtőbe áramló víz, vagy a
hűtőre áramló levegő mennyiségének változtatásával, ill. a kettő kombinációjával.

2.6.3. A hűtőrendszer feltöltése

A gyártó a hűtőrendszert télen és nyáron egyaránt használható desztillált vízzel
kevert fagyálló folyadékkal tölti fel. A fagyálló folyadék a téli fagyveszély elhárításán
kívül akadályozza a vízkövesedést és a korróziót is. A hűtőfolyadék fagyállóságát a tél
beállta előtt ellenőrizni kell, és ha szükséges - a várható legkisebb hőmérsékletnek meg­
felelően - , változtatni kell az összetételét. A fagyálló hűtőfolyadékot a szervizkönyvben
leírt időközönként ki kell cserélni, amit ajánlatos szervizben elvégeztetni. A hűtőfolya­
dék fagyállóságát úgy kell beállítani, hogy -25, -30 °C hőmérsékleten se fagyjon meg.
A kiegyenlítőtartályban rendszeresen ellenőrizni kell a folyadékszintet, amelynek
a „max-min” jelzés között kell lennie a motor hideg állapotában. Üzemmeleg állapot­
ban a szint megemelkedhet, és elérheti a „max” szintet. A motor túlmelegedése esetén
a szint jelentősen megnő, esetleg távozik a kiegyenlítőtartály zárósapkáján keresztül. Ez
esetben a zárt rendszerű hűtő szelepes zárósapkáját levenni TILOS, mivel a túlnyomás
alatt lévő gőz vagy forró víz súlyos égési sérüléseket okozhat.
Amennyiben pótolnunk kell a hiányzó mennyiséget, teendőnk a következő:
■ 1-2 percig járatva a motort csökkentsük a hűtőfolyadék hőmérsékletét,
■ a motort leállítva várjuk meg, amíg a hűtőfolyadék lehűl 50 °C alá,
■ vastag ruhával vagy védőkesztyűvel megfogva vegyük le a hűtő és kiegyenlítő­
tartály zárósapkáit,
■ a tiszta vizet járó motornál lassan csorgatva a hűtőt töltsük fel teljesen, a
kiegyenlítőtartályt pedig a jelzésig, majd helyezzük vissza a zárósapkát.

2.6.4. Az ékszíjak feszessége

A motor forgattyús tengelyéről ékszíjjal, fogazott ékszíjjal vagy lapos szíjjal történik
a következő segédberendezések meghajtása:
■ ventilátor,
■ generátor,
■ vízszivattyú,
■ kormányszervo-szivattyú,
■ légkondicionáló berendezés stb.
Amennyiben a szíj laza, nem hajtja meg megfelelő mértékig a segédberendezést,
amely így nem látja el tökéletesen feladatát. A laza ékszíj miatt melegszik a motor, nem
tölt a generátor, a kormányzáshoz szükséges erő megnő, a légkondicionáló berendezés
nem működik. A laza ékszíj a csúszásból adódóan kopik, leeshet vagy el is szakadhat. A
túlzottan megfeszített ékszíj a meghajtott szerkezeti egységek csapágyait terheli, az ék­
szíj tönkremehet, elszakadhat.
Feszessége legtöbb esetben a generátor elmozdításával vagy a tárcsa magassági
 SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

helyzetének megváltoztatásával állítható. Az ékszíjat a felszerelést követően kb. egy óra

múlva ajánlatos újra feszíteni, mert így hosszabb lesz az élettartama.
Ki kell cserélni, ha
■ jól láthatóan kopott vagy sérült,
■ repedezett,
■ szervizkönyv szerinti esedékességgel.
Minden esetben a gyár által meghatározott méretű ékszíj alkalmazható.

2.6.5. A hűtőfolyadék hőmérsékletének ellenőrzése

A hűtőfolyadék hőmérséklete az üzemeltetési módtól és a külső hőmérséklettől
függően általában 80-95 °C, ami a műszerfalon elhelyezett távhőmérőn ellenőrizhető.
Ha valamilyen hiba esetén a hőmérséklet a megengedett 95-100 °C-nál nagyobb, akkor
a mérőműszer mutatója a piros mezőbe ér, néhány típusnál a műszerfalon egy visszajel­
ző lámpa piros fénnyel jelez, figyelmeztetve a gépkocsivezetőt a hibára.
A túlmelegedés oka lehet:
■ a kevés hűtőfolyadék,
■ a hűtő elszennyeződése (pl. vízkőlerakódás),
■ a laza ékszíj,
■ a ventilátor kapcsolójának meghibásodása,
■ a hibás termosztát.
Túlzott melegedés esetén álljunk meg (1-2 percig járatva a motort), míg egy kicsit
visszahűl, majd ezután lehet leállítani.

2.7. A motorok kenése

i i ü f i.íj
A motor valamennyi egymáson elmozduló
alkatrészét kenni kell. A kenőanyag csökkenti
a súrlódást, biztosítva ezzel az egyes alkatré­
szek működését és hosszú élettartam át. A súr-
lódó felületek között áramló olaj egyidejűleg
elvezeti a keletkező hő egy részét, magával vi­
szi az esetlegesen leváló apró fémszemcséket,
a hengerfalra jutó olaj pedig javítja az égéstér
tömítését (1 2 . ábra).
. A MOTOR

2.7.1. A motorolajok 12. ábra

A gépkocsimotorok kenésére szolgáló olajok csoportosítás szerint:

■ ásványolajok,
■ részben szintetikus,
■ szintetikus olajok.
Ezek készülhetnek Ottó- és Diesel-motorokhoz külön, vagy mindkettőhöz egy­
aránt alkalmazható kivitelben. Az itt felsorolt olajok egymással nem keverhetők, más­
fajta olajjal való utántöltés károsodást okozhat. Valamennyi olaj fő jellemzője a visz­
kozitás (sűrűség), amely a hőmérséklet függvényében változik. A kereskedelmi forga­
CN lomban kapható motorolajok télen és nyáron egyaránt használhatók. Viszkozitási ősz-
 2. A MOTOR

tályukat két számmal jelölik: pl. SAE 10W-50. Az olajok minőségét különböző adalék­
anyagokkal javítják. A jó minőségű olaj megakadályozza a motorkorróziót, lebegő álla­
potban tartja az égési maradványokat, csökkenti az olajkoksz lerakódását. A motorola­
jos flakonon a gyártó minden esetben feltünteti az olaj viszkozitási értékét és a teljesít­
mény szintet. (Pl. 10W-60.) A
gépkocsi gyártója pedig meg­
határozza, hogy a gépkocsi­ 10W
ba beépített motornak mi­
nimum milyen teljesítmény S A E 10W -60; A P I SN/CF; ACEA A 3/B 3, A3/B4;
E x d u s iv e a p p r o v a l f ó r B M W M -M o d e ls; V W SO I 0 1 / SOS 00
szintű motorolaj szükséges.
(14. kép) Ez az érték Ameri­ z w i g z k u k o m p l e k s o w e g o a lk y lu z t io m o c z n i k ie m i m e ta le m , p 3 -tio -
kai (pl. API SN/CF), Euró- akki lote rdyi stityo kkai r pb ar empina riaa tnuo )d- tro si at ^npg nu al o -dtro imu zoyl ibtk du e np (r IoVf e)s jod ian alkl niloe gdoition ak azrby cozme ninieia. nBP. MEurio i
pai (pl. ACEA A3/B4), illet- -3 5 8 K ra k ó w , B iu ro H a n d lo w e : u l. C h io d n a 51, 0 0 -8 6 7 W a rs z a w a
ve jármű gyártói teljesítmény- !:1 ,3 :2 ,3 -tris
szint egyaránt lehet (VW 501 14. kép
01 505 00). (14. kép)

2.7.2. Olajozási rendszerek

A szivattyús olajozás a négyütemű mo­
torok olajozási rendszere. Az olajat fogas­
kerék-szivattyú szállítja a kenendő helyek­
re (13. ábra). Az olajteknőből az olaj előszű­
rőn keresztül jut a szivattyúba, majd on­
nan szűrőn keresztül a motortömb falá­
ba fúrt főcsatornába. Az olaj a főcsatorná­
ból elágazó mellékcsatornákon a forgattyús
tengely főcsapágyaihoz és a hajtókarcsap­
ágyakhoz kerül. Ugyancsak a főcsatorná­
ból kapják az olajat a vezérműtengely csap­
ágyai, a szelepemelők és a szelephimbák.
A hengerfal és a dugattyú kenését a hajtókar-csapágyakból a
hengerfalra szórt olaj végzi. A főcsatornához vagy a henger­
fejben lévő mellékcsatornához olajnyomásmérő műszer vagy
ellenőrző lámpa kapcsolódik.
A kopás csökkentése érdekében az olajba került szennye­
. A MOTOR

ződéseket olajszűrők fogják fel (14. ábra).

2.7.3. A szivattyús olajozás ellenőrzése

■ Olajfogyasztás
Az olajfogyasztás mértékét a gyártó cég minden eset­
ben meghatározza. Az ezt meghaladó olajfogyasztás 14. ábra
oka lehet: 1. áteresztő szelep, 2. durva szűrő,
3. beömlőnyílás, 4. kiömlőnyílás,
■ valamely tömítés hibája következtében kifolyt olaj 5. finom szűrő
vagy
■ a motor kopásából adódó rendellenes olajfogyasztás.
SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

Az olaj kifolyása jól felismerhető a motoron látható olajfoltokról. A kopott dugaty-

tyú, dugattyúgyűrű, hengerfal, szelepvezetők, mind befolyásolják az olajfogyasztást. A
kopás mértéke döntően meghatározza az olajfogyasztás mennyiségét is. Mindennek jól
látható jele a kékes színű kipufogófüst.
■ Olajszint-ellenőrzés
A motor olajszintjét naponta elindulás előtt kell ellenőrizni, mindig álló motorban
és vízszintes talajon lévő gépkocsinál. Mérés előtt a pálcát tiszta ronggyal töröljük
meg, visszahelyezve a helyére ütközésig, ismét vegyük ki és vízszintesen tartva néz­
zük meg a szintet. Akkor megfelelő, ha a pál­
cán lévő két rovátka közé esik a szint (15. kép).
A korszerűbb járművek műszerfalán, megjele­
nik az olajszintet jelző lámpa, amely a valós
olajszintet mutatja.
Amennyiben az előírtnál kevesebb, ugyan­
olyan olajjal, amilyen a motorban van, utána
kell töltenünk, és ismét le kell ellenőrizni.
■ Az olajnyomás ellenőrzése
■ A motorolaj nyomását a műszerfalon levő
nyomásmérő műszerrel vagy ellenőrző lámpád
Ha az olajnyomás megfelelő, az ellenőrző Iái
nyomás üzem közben 1-5 bar között változik.
■ Üzemmeleg motorban teljes fordulatszá­
mon kb. 2,5-3 bar, alapjáraton 1 bar a nyomás. Ha
az olajnyomás csak néhány tized bar vagy nincs
olajnyomás, a motort nem szabad tovább üzemel­
tetni. Ha azonban az olajnyomás a korábban meg­
szokotthoz képest nagymértékben megemelkedik,
forduljunk minél hamarabb szakemberhez, mert
eltömődés vagy dugulás lehet az olajrendszerben.
■ Olajcsere
A gépkocsi szervizkönyve által előírt kilo­
méter megtétele után, a motorolajt le kell cserél­
ni, mert koksz koromlerakódás képződik benne, a
kenőképességét elveszti, ezáltal a motor élettarta­
ma csökken. Az olajcsere periódusa 10.000-30.000
km között válik esedékessé a szervizkönyv szerint.
A korszerűbb járművekben a műszerfalon elhelye­
zett szervizkulcsot ábrázoló sárga lámpa figyelmez­
tet az olajcserére. Az olaj lecserélésével egyidejűleg
15. ábra az olajszűrőt is le kell cserélni. (15. ábra).
 3. VILLAMOS BERENDEZÉSEK

3. Villamos berendezések
A gépkocsi legfontosabb villamos berendezései:
■ az áramforrások,
■ az indítómotor,
■ a gyújtásberendezés,
■ a jelző- és világítóberendezések,
■ egyéb villamos berendezések, pl. ablaktörlő motor.

3.1. Az akkumulátor (i6. ábra)

Feladata a jármű villamos berendezéseinek áram­

mal való ellátása a motor álló helyzetében, az indítómo­
tor áramellátása a motor beindításához, a generátor által
nyújtott villamos energia felvétele és tárolása.
Fajtái:
■ gondozásmentes,
■ kis gondozásigényű,
■ hagyományos.
16. ábra

3.1.1. Az akkumulátor szerkezete

VILLAMOS BERENDEZÉSEK
A szigetelőanyagból készült cellákra osztott akkumulátorház saválló. A cellákban po­
zitív és negatív töltésű ólomtartalmú lemezek vannak egymástól elszigetelve. A cellákat
felül fedelek zárják. A fedeleken levő feltöltőnyílásokat szellőzőfuratokkal ellátott csavaros
dugók zárják. Az akkumulátor celláit desztillált vízzel hígított kénsavval töltik fel úgy, hogy v
a folyadék kb. 10-15 mm-rel lepje el a lemezeket. Az egyes cellák feszültsége kb. 2 V.
A cellák soros kapcsolása révén a feszültségek összeadódnak, ennek megfelelően a
hatcellás akkumulátor 12 V feszültségű.

3.1.2. Az akkumulátor ellenőrzése, karbantartása

A gépkocsi rendszeres használata esetén télen havonta, nyáron kéthetente le kell el­
lenőriznünk az elektrolitszintet. A műanyag házas akkumulátor esetén kívülről a szint
magassága jól látható. Amennyiben nem éri el a minimumszintet jelző vonalat, fel kell
önteni desztillált vízzel, minden egyes cellát külön-külön. Ha a szint nem látható az ak­
kumulátor beépítettsége révén, akkor minden záródugót ki kell csavarni, és felülről be­
lenézve kell meggyőződnünk a szint magasságáról. Utántöltés esetén a műanyag hul-
lámtörőig kell töltenünk a desztillált vizet. Az akkumulátor töltöttségét nem kell külön
ellenőrizni. Ha a bekapcsolt fényszóró fényereje kicsi, vagy az önindító egyáltalán nem
vagy csak kismértékben forgatja meg a motort, akkor az akkumulátor lemerült.
Ez előfordulhat, ha:
■ bekapcsolva marad valamelyik fogyasztó (pl. világítás),
■ az akkumulátor meghibásodása révén magától lemerül,
■ nem tölt a generátor,
■ a gépkocsit huzamosabb ideig nem használjuk (pl. 2-3 hónap).

v>i
 SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

Ez esetben az elveszett energiát egyenáramú akkumulátortöltővel kell pótolni. Me­

nete a következő:
■ távolítsuk el a cellák záródugóit, ellenőrizzük a savszintet, és pótoljuk az esetle­
ges hiányt,
■ kössük le az akkumulátorról először a negatív, azután a pozitív kábelsarut,
■ a töltőberendezés pozitív (+ jelű) kivezetését az akkumulátor pozitív pólusára,
■ a negatív kivezetést (- jelű) a negatív pólusára kapcsoljuk,
■ kapcsoljuk be a töltőberendezést a legkisebb fokozaton, majd állítsuk be úgy,
hogy a töltőáram ne legyen nagyobb a kapacitás 10%-nál.
Ha az akkumulátor nagyon melegszik, csökkenteni kell a töltőáramot.
Az akkumulátor akkor van jól feltöltve, ha a cellákban már igen intenzív a gázkép­
ződés. A töltéssel kapcsolatos balesetvédelmi szabályok:
■ a záródugók vagy az e célra kialakított két darab szellőződugó legyen kivéve a
fejlődő gázok kiáramlásához (kivéve a zárt tetejű akkumulátort),
■ a töltést mindig nagy térfogatú vagy jól szellőzött helyiségben végezzük,
■ a töltő bekapcsolásakor soha ne hajoljunk az akkumulátor fölé.
A zárt akkumulátorok esetében a felső részen „varázsszem” megnevezésű, kis üveg­
tetejű nyílást alakítanak ki a töltöttségi állapot jelzésére. A varázsszem nem más, mint
egy egyszerű sűrűségmérő eszköz. Működése azon alapul, hogy a feltöltött akku savsű­
rűsége magasabb, ezért a varázsszemben lévő zöld golyó feljön a sav tetejére, emiatt zöld
a varázsszem. Ha az akku lemerül, azaz a savsűrűsége csökken, akkor zöld golyó lesüly-
lyed, és már nem látszik, ekkor fekete a varázsszem. Ha túltöltés következtében elektro­
. VILLAMOS BERENDEZÉSEK

lit távozik az akkuból, akkor a varázsszem az aljáról visszaverődő fény miatt fehér színű.
Ez azonban csak egy, a varázsszem alatti cella állapotát jelzi.

3.1.3. Indítás külső akkumulátorral

Amennyiben nincs lehetőség a lemerült akkumulátor töltésére, megoldható a mo­
tor indítása másik gépkocsi akkumulátorának segítségével, ha a feszültségük megegye­
zik (pl. 12 V).
Teendők a következők:
■ az akkumulátorok „+” sarkát kössük össze az indítás árammennyiségét elbíró
vastag kábellel (vigyázat, több száz amper is lehet),
■ a kisegítő akkumulátor sarkát kábellel csatlakoztassuk az indítandó gép­
kocsi motorjának fémrészéhez,
■ működtessük a kisegítő gépkocsi motorját 1000-1500-as percenkénti fordu­
laton,
■ indítsuk be a lemerült akkumulátorú gépkocsit, működtessük még néhány
percig a két gépkocsi motorját, majd kössük le a kábeleket.
A lemerült akkumulátorú gépkocsival 40-50 km megtétele után, ha a generátor
hibátlanul működik, az akkumulátor töltöttsége eléri a megfelelő szintet.

3.2. Az áramfejlesztő
Az áramfejlesztő (generátor) feladata a villamos fogyasztók árammal való ellátása
és az akkumulátor töltése. Meghajtása ékszíjjal történik a motor forgattyús tengelyéről.
A korábbi kialakításokon külön elhelyezett, a korszerűbbeken beépített feszültségsza-
 3. VILLAMOS BERENDEZÉSEK

bályozó található. A töltő feszültség 12 V-os rendszer esetén 14,4 V. Amennyiben a töl­
tés nem megfelelő, az akkumulátor lemerül, túltöltés esetén pedig a savszint rohamosan
csökken az elpárolgó víz miatt. Karbantartást, ellenőrzést nem igényel. A töltés megszű­
nését piros fényű lámpa jelzi a műszerfalon.
A töltés megszűnésének két fő oka lehet:
■ Az ékszíj elszakad, ilyenkor a járművel nem mehetünk tovább, míg a hibát el
nem hárítottuk.
■ Elektromos meghibásodás következik be, ilyenkor tovább mehetünk a járművel
lehetőleg kevés elektromos fogyasztót használva. A megtehető útszakasz hosz-
sza (kb. 20-50 km) az akkumulátor teljesítményétől függ.
A generátor elektromos meghibásodása esetén tovább lehet közlekedni a járművel,
de a hibát mielőbb meg kell szüntetni.

3.3. A világító- és jelzőberendezések

3.3.1. A távolsági fényszóró
A fényszórótükör egy paraboloid alakúra húzott acéllemez test, amelynek belső fe­
lületére vákuumban alumíniumot gőzölögtetnek. Az izzót a tükörben foglalat rögzíti,
melyben általában két izzószálat helyeznek el, a távolsági és tompított fényét. A távolsá­
gi fény izzószála a tükör gyújtópontjában van, amelynek fényét a tükör egyirá­
nyú fénykévébe téríti (17 ábra). Ezáltal legalább 100 m távolságban egyenletesen

. VILLAMOS BERENDEZÉSEK
megvilágítja az útszakaszt (16. kép). Bekapcsolt helyzetét visszajelző lámpa jelzi.

3.3.2. A tompított fény­

szóró
A tompított fény izzószá­
la valamivel a gyújtópont előtt
áll (18. ábra). Az izzószál alá
árnyékoló ernyőt helyeznek,
18. ábra
amely felfogja az alsó tükörfél
felé irányuló fénysugarakat. A
tükör felső felét érő fénysuga­
rakat a tükör lefelé vetíti, így
elkerülhető a szembejövők va-
kítása.
A hazánkban alkalma­
zott tompított fényszórók:
■ Az aszimmetrikus
tompított fény az úttest jobb
oldalát nagyobb távolságra,
kb. 70-80 m-re, míg az úttest
ÉP
bal oldalát csak rövidebb sza­
kaszon világítja meg (17. kép).
Ez azért lehetséges, mert a
16. kép 17. kép
 SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

lámpát szemből nézve az égő árnyékoló le­

meze nem vízszintes, hanem 15°-os szögben
jobbra lejt, így a fényszórótükörnek nem­
csak a felső felére esnek fénysugarak, ha­
nem a tükör alsó 15°-os részére is
(18. kép). Bekapcsolt helyzetét visz- 0
szajelző lámpa jelzi.
A gépkocsi lámpáit megkülönböztetjük a műkö­
dési elvük szerit, ami alapján az alábbiak lehetsége- is. kép
sek:
■ Izzószálas lámpa.
■ Xenon lámpa.
■ LED-es lámpa.
A gépkocsiban minden esetben van fény­
szóró magasság állító berendezés,
amely vagy kézi állítású (19 kép), ahol
a vezetőnek kell a jármű terheltsé­
gi szintjéhez beállítani a fénycsóvát,
vagy automata utánállítású. A xenon
lámpa esetén, a magas fényerő miatt minden esetben automata utánállítású a
fényszóró.
A gépkocsin csak azonos színű (fehér vagy kadmiumsárga) tompított, illetve távol­
. VILLAMOS BERENDEZÉSEK

sági fényszóró lehet.

3.3.3. További világító- és jelzőberendezések

■ Helyzetjelző lámpák
A gépkocsikat általában elöl és há­
tul két-két helyzetjelző lámpával szere­
lik fel. Az első helyzetjelző lámpákat
gyakran a fényszóróban, a hátsókat pe­
dig a féklámpával egy burában helyezik
el, de külön is előfordul. Az izzó lehet
egy, ill. két izzószálas (ahol a két izzó­
szál különböző fényerejű) szuronyzáras
kivitelben, valamint alkalmazható még 20. kép
szoffitaizzó (20. kép). Az izzó teljesítmé­ 1-3. egy izzószálas izzó, 4. két izzószálas, szuronyzáras
izzó 5. szoffitaizzó
nyének 5 W-nak kell lennie.
■ Féklámpák
A gépkocsi hátulján két darab piros fényű féklámpának kell lennie, amely már a fék­
hatás 10%-ánál működik az üzemi fék használata során. Az izzó teljesítménye 21 W.
A járművön elhelyezhető egy harmadik, ún. pótféklámpa is.
■ Az irányjelző berendezés
A gépkocsi elején, hátulján, esetenként az oldalán található. A lámpák kü­
lön jobb vagy bal oldalon percenként 60-120 alkalommal villannak fel. Színe
borostyánsárga, az égő teljesítménye 21 W. Az izzó szabályos felvillanásait a vil-
CT5
 3. VILLAMOS BERENDEZÉSEK

lógó automata szabályozza. Amennyiben valamelyik izzó meghibásodik, a vissza­

jelző lámpa felvillanása felgyorsul, vagy nem világít.
■ A hátsó rendszámtábla megvilágítása
A rendszámtáblát egyenletes fehér fénnyel kell megvilágítani, melynek teljesítmé­
nye 5 W. A helyzetjelzővel együtt kapcsolható.
■ Belső világítás
Fehér vagy kadmiumsárga lehet, 5 W teljesítményű izzóval szerelve.
Az eddig felsorolt világító- és jelzőberendezések kötelezően előírt egységek, míg
a most felsorolásra kerülők nem kötelezőek, de felszerelésük esetén működőképesnek
kell lenniük.
■ Első ködlámpa
A ködfényszóróba csak speciális, e lámpatestekbe beépíthető halogénizzót hasz­
nálhatunk. Az izzó előtt lévő árnyékolólemez megakadályozza az izzószálról köz­
vetlen kijutó fénysugarakat (így csak a tükör által megtört fény hagyja el a lám­
pát, melyet a ködben lévő vízcseppek már nem törnek meg) (2 0 . ábra). Korszerű
gépkocsikon gyűjtőlencsés ködfényszórót használnak, mely nagy fényerejű és kis
helyigényű. Színe fehér vagy kadmiumsárga lehet. A ködfényszóró villamos kap­
csolása olyan, hogy a bekapcsolt helyzetjelző lámpákkal vagy tompított fénnyel
együtt működhet.
■ Hátsó helyzetjelző ködlámpa
Egy vagy két hátsó ködlámpával fel szabad szerelni minden gépkocsit (egylámpás
felszerelés esetén a jármű bal oldali helyzetjelzőjéhez köze^
teljesítménye 21 W. A hátsó ködlámpa elektromos kap­
csolásának meg kell egyeznie az első ködlámpa elektro­
mos kapcsolóival. Mindkét ködlámpa felszerelése esetén
egy kapcsolóval működtethető.
■ Hátrameneti lámpa
A gépkocsi hátulján egy vagy két hátrameneti lámpa fel­
szerelhető, színe csak fehér lehet. Elektromos kapcsolá­
sának olyannak kell lennie, hogy a gyújtáskulcs gyújtás­
helyzetében és a sebességváltó hátrameneti fokozatában 20. ábra
automatikusan működjön.
■ Nappali menetjelző lámpa
A gépkocsi elejére fel szabad szerelni két darab, előre fehér fényt kibocsátó nap­
pali menetjelző lámpát.
■ Bekanyarodási lámpa
A gépkocsi elejére fel szabad szerelni két darab bekanyarodási lámpát, amely az
alábbiak szerint működik. A tompított vagy távolsági fényszóró bekapcsolt álla­
potában világít. Külön kapcsolója nincs, az irányjelző berendezés használata és a
kormány elfordításának egyidejűségekor, 40 km/h sebesség alatt automatikusan
bekapcsol. A jármű azon oldalán világít - a kanyarodás időtartama alatt -, amer­
re a kormányt elforgatták. Külön fényforrást nem igényel, a ködlámpát működte­
ti kanyarbevilágításra.
 SZERK EZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

3.3.4. A világító- és jelzőberendezések ellenőrzése, az izzók cseréje

Naponta elindulás előtt ellenőrizni kell a világító- és jelzőberendezéseket. Észlelt
hiba esetén csak annak elhárítását követően indulhatunk el járművünkkel. A világító-
és jelzőberendezések lámpatesteit tartsuk tisztán, mivel a szennyeződések csökkentik a
fényáteresztő képességet.
Az izzók cseréjére csak az vállalkozzon, aki megfelelő szakmai ismeretekkel és
szerszámokkal rendelkezik. Célszerű a jármű kezelési útmutatójában leírtakat a szerelés
megkezdése előtt áttekinteni és azokat pontosan betartani.

A lámpatest kiszerelésével történő izzók cseréje

Fényszóróizzó cseréje (példa):

■ Nyissuk fel a motorházte­
tőt. (21. kép)
m Csavarozzuk ki a lámpatest
rögzítő csavarjait.
■ Emeljük ki a lámpatestet a
helyéről.
■ Vegyük le a védőburkola­
tot.
■ Húzzuk le az égőcsatlako­
zót.
. VILLAMOS BERENDEZÉSEK

■ Vegyük ki a hibás égőt. (22.

kép)
m Helyezzünk be egy ugyan­ 21. kép
olyan teljesítményű új izzót.
■ Csatlakoztassuk az égőcsatlakozót.
■ Helyezzük vissza a védőburkolatot.
■ Helyezzük be a lámpatestet a helyére.
■ A csavarokkal rögzítsük a lámpatestet.
■ Csukjuk le a motorháztetőt.
■ Ellenőrizzük a lámpa működését.
 3. VILLAMOS BERENDEZÉSEK

A gépkocsik motortere vagy csomagtere irányából szerelhető izzók cseréje

Fényszóró, helyzetjelző, első irányjelző izzóinak cseréje:

A fényszóró izzójának cseréje:
■ Nyissuk fel a motorháztetőt,
■ távolítsuk el a védőburkolatot,
■ húzzuk le a kábeldugót az izzóról.
■ A rugós rögzítőt oldva emeljük ki az izzót,
■ a megfelelő izzót helyezzük be a helyére, majd rögzítsük.
■ Helyezzük fel a kábeldugót és a védőburkolatot. QR tiiB
■ Ellenőrizzük az izzó működését, majd egy papírlappal az átvilágítási felületet.
A helyzetjelző vagy első irányjelző izzójának cseréje:
■ Nyissuk fel a motorháztetőt,
■ távolítsuk el a védőburkolatot.
■ Balra elfordítva 90°-ot az izzófoglalaton, az izzófoglalattal, csatlakozókábellel
együtt kiemelhető.
■ Az izzót balra elfordítva 90°-kal kiemelhető a foglalatból.
■ Az eredeti izzónak megfelelő teljesítményű izzót helyezzük a foglalatba, ami
90°-kal jobbra elfordítva rögzíthető.
■ Az izzófoglalatot behelyezzük a lámpába, ami 90°-kal jobbra elfordítva rögzíthető,
■ majd visszahelyezzük a védőburkolatot.
■ A művelet befejezését követően a világítást ellenőrizzük.

. VILLAMOS BERENDEZÉSEK
A hátsó lámpák izzóinak cseréje:
■ Nyissuk fel a csomagtér fedelét,
■ távolítsuk el a védőburkolatot, vagy csavarjuk ki a lámpát rögzítő csavarokat,
■ emeljük ki az izzót foglalattal, vezetékcsatlakozóval együtt.
■ Az izzót balra elfordítva 90°-kal emeljük ki a foglalatból.
■ Az eredeti izzónak megfelelő teljesítményű izzót helyezzük a foglalatba, amit
90 °-kal jobbra elfordítva rögzítünk,
■ Az izzófoglalatot behelyezzük a lámpába,
■ majd visszahelyezzük a védőburkolatot, vagy visszacsavarjuk a lám­
pát rögzítő csavarokat.
■ A művelet befejezése után a világítást ellenőrizzük. q r 112B
Az izzócserével kapcsolatos általános szabályok
■ Csavarhúzó használata esetén ügyeljünk annak szakszerű használatára, az
adott csavaroknak megfelelő szerszámot használjunk.
■ A törött lámpát vagy sérült izzót csak kesztyűben vagy ruhán keresztül fogjuk meg.
■ Az izzócserét minden esetben a világításkapcsoló kikapcsolt helyzetében vé­
gezzük el.
■ A halogénizzó üvegburáját soha ne fogjuk meg kézzel, mert a kezünkről ráta­
padó vékony zsírréteg ráég, ezért hőszigetelő bevonatot képezve az üveg felü­
letén, a halogénelemek kicsapódnak és tükrös felületet képeznek a bura bel­
ső felén. (Ha véletlenül mégis szennyeződik a halogénizzó, denaturált szesszel
lemosható.)

<9
 SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

3.4. A pótkocsi villamos berendezései

Az utánfutó vagy lakókocsi vonta­
tására alkalmas személygépkocsi villa­
mos hálózatát többsarkú dugós csatla­
kozó köti össze a pótkocsi hálózatával
(23. kép).
Az utánfutón előírt világító- és
jelzőberendezések:
■ hátsó helyzetjelző lámpák,
■ hátsó irányjelző lámpák,
■ féklámpák,
■ rendszámtábla-világítás.
Ezeken kívül fel kell szerelni csúcsukkal felfelé mutató egyenlő oldalú (15 cm) há­
romszög alakú, piros színű, fényvisszaverő prizmával.
Ezenkívül felszerelhető még:
* első helyzetjelző lámpákkal,
■ hátsó ködlámpával,
■ hátrameneti lámpával,
■ elöl elhelyezett fehér fényvisszaverő prizmával.
Az izzócsere a már korábban tanult módszerekkel végrehajtható.
. VILLAMOS BERENDEZÉSEK

3.5. Biztosítók
A hibás, kidörzsölődött vezetékek könnyen rövidzárlatot okozhatnak, ezért a veze­
tékek védelmére az áramkörökbe biztosítókat iktattak be. Rövidzárlat esetén a megen­
gedett áramerősség átlépésekor a biztosító elolvad, és megszakítja az áramkört. A biz­
tosítókat biztosítószekrényben helyezik el, rendszerint rugós elemek közé szorítva (24.
kép). Általában bizonyos fogyasztócsoportokat egy-egy közös biztosítóra kötnek. Egyes
fogyasztókat azonban, mint pl. a jobb és bal oldali távolsági és a tompított fényszórót
külön-külön biztosítanak közlekedésbiztonsági okok miatt. Az olvadóbiztosítókon kívül
készítenek még hő hatására működő önkioldó biztosítókat is. A biztosíték cseréje esetén
csak a megfelelő értékű biztosíték helyezhető be a régi helyére.
Biztosítékot javítani vagy egyéb fémtárggyal helyettesíteni TILOS!

24. kép
 4. AZ ERŐÁTVITELI BERENDEZÉS

4. Az erőátviteli berendezés
Az erőátviteli berendezés feladata: a motor által szolgáltatott hajtóerő továbbítása a,
kerekekhez.
Részei: a tengelykapcsoló, a sebességváltó, a
kardántengely, a differenciálmű és a féltengelyek
(21. ábra).
A motor és az erőátviteli berendezések elhe­
lyezése szempontjából a következő megoldások le­
hetnek:
■ orrmotor - hátsókerék-meghajtás,
■ orrmotor - elsőkerék-meghajtás (22. ábra),
m farmotor - hátsókerék-meghajtás (23. ábra), 21. ábra
■ orrmotor - összkerékmeghajtás.

. AZ ERŐÁTVITELI BERENDEZÉS
22. ábra
1. motor; 2. forgattyús tengely, 3. féltengelycsukló,
4. kerék, 5. féltengely, 6. differenciálmű, 7. dugattyú,
8. tengelykapcsoló, 9. sebességváltó

4.1. A tengelykapcsoló
A tengelykapcsoló feladata: álló és
menethelyzetben függetleníteni vagy
összekapcsolni a motor és a sebesség-
v
váltó szerkezeti egységeit. Működési el­
vét a (24. ábra) mutatja be. *
Működése a következő (25. ábra):
A motor által hajtott lendkerék­
re felszerelt tengelykapcsoló szerkezet
magában foglalja a tengelykapcsoló tár­
csát, amely a sebességváltó tengelyé­ 24. ábra
vel van kapcsolatban. Alaphelyzetben, 1. motor, 2. lendítőkerék, 3. tengelykapcsoló tárcsa,
4. rugó, 5. tengelykapcsoló pedál, 6. nyeles tengely,
amikor a tengelykapcsoló pedál nincs 7. sebességváltó
benyomva, a nyomólap által a lendke-
wmmmm
 SZERK EZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

26. ábra

réknek szorított tengelykapcsoló tárcsa hajtja

meg a sebességváltó tengelyét. A pedál benyo­
másakor azonban a nyomólap eltávolodik, így
a tengelykapcsoló tárcsa érintkezése is meg­
szűnik, függetlenné válik a motortól. A pedál
lassú felengedése esetén a nyomólap és a lend­
kerék közötti távolság csökken, egészen addig,
míg e két szerkezeti egység szorításában lé­
vő tengelykapcsoló tárcsa mozgásba nem jön.
Ettől kezdve a lendkerékkel együtt forgó ten­
gelykapcsoló tárcsa meghajtja a sebességváltó
tengelyét. A tengelykapcsoló pedálra ható erő
27. ábra a tengelykapcsoló szerkezethez továbbítható:
■ mechanikus úton rudazat vagy huzal segítségével (26 ábra),
m valamint hidraulikus erőátvitellel (27. ábra).
A nyomócsapágy és a kiemelő karok között 1-2 mm hézagot hagynak. Ez a hézag az
áttételek és beállítási játékok miatt a pedálon mérve 2-4 cm holtjátékot hoz létre (28. ábra).
A holtjátékot időközönként utána kell állítani, mert a kapcsolótárcsa dörzs-
betéteinek kopása miatt a holtjáték fokozatosan csökken. A holtjáték az erre a cél­
ra kialakított állítócsavarral szabályozható. Ha nincs holtjáték, a nyomócsapágy a
kiemelőkarokra állandóan felfekszik és tönkremegy, a kapcsolótárcsa pedig csúszik.
A csúszást az jelzi, hogy a gázadásra a motor felpörög, de a gépkocsi nem gyorsul ve­
le arányosan. Ha túl nagy a holtjáték, akkor a tengelykapcsoló nem távolítja el a ten­
gelykapcsoló tárcsát a lendkeréktől, így a hajtás nem szűnik meg. Emiatt a sebességvál­
tás nehezen hajtható végre, esetenként a fogaskerekek káros igénybevételét jelző éles,
recsegő hang kíséretében. A hidraulikus erőátvitel esetén hetenként ellenőrizzük a fo­
lyadéktartály feltöltöttségét, és szükség sze­
rint töltsük utána fékfolyadékkal. Ameny-
nyiben a rendszerbe levegő kerül, akkor ki­
sebb a pedál ellenállása, és csak többszöri
benyomás után hajtható végre a sebességváltás.
A tengelykapcsoló pedál csak a mechanikus
szinkronizált (kézi kapcsolású) sebességváltó­
val ellátott gépkocsiban található meg. Az au­
tomata sebességváltóban is van tengelykapcso­
28. ábra
ló szerkezet, de nincs működtető pedálja.
23^ -
 4. AZ ERŐÁTVITELI BERENDEZÉS

4.2. Sebességváltómű
Sebességváltómű feladata:
■ a kerekek tartós függetlenítése a motortól,
■ a hátramenet biztosítása,
■ a motor és a hajtott kerekek fordulatszám tartományainak összehangolása (29.
ábra).
A kerék és a motor fordulatszám-
különbsége a sebességváltóban lévő fo­
gaskerék-áttételek módosításával jön
létre. A legnagyobb áttétel 1-es, míg a
legkisebb 4-es (vagy 5-ös) fokozatban
valósul meg. Erre azért van szükség,
mert a motor fordulatszáma korláto­
zott. Alapjáraton 650-800 percenkén­
ti fordulatot tesz meg a forgattyúten-
gely, míg a maximális fordulat 5000-
7000 között van típustól függően. Iga­
zán jól viszont a motor kb. 2000-4000

. AZ ERŐÁTVITELI BERENDEZÉS
közötti fordulaton használható ki leg­
optimálisabban (az üzemanyag-fogyasz­
tás és erőtartalék tekintetében), bár
ez is kismértékben típusonként elté­
rő. Ugyanakkor a kerék fordulatszáma 29. ábra
0-tól 1100-1300 fordulatot érhet el per­ 1. féltengely, 2. kapcsolófogaskerék, 3. előtéttengely,
4. sebességváltó ház, 5. hajtótengely, 6. bolygóműmeghajtó-
cenként, a maximális sebesség esetén, fogaskerék, 7. bolygómű
így a motor és kerék fordulatszámának
összehangolásához áttételmódosításra van szükség,
amit a sebességváltóval végzünk el.
A személygépkocsiban alkalmazott sebesség-
váltó lehet:
■ mechanikus (25. kép), QR 113B
■ automata (26. kép).
Hazánkban legelterjedtebb a mechanikus szinkronizált se­
bességváltó, ahol a sebesség-
váltó kar segítségével különbö­
ző fogaskerekek összekapcsolá­
sa során jön létre az áttételmódosítás. Ennek részletes is­
mertetésére nem térünk ki.
A sebességváltó kar az előremeneti fokozatok kap­
csolásával egy „H betűt” ír le, ahol a betű száraiban
egy-egy sebességfokozat, míg vízszintes szárában üres
állás található.
A hátrameneti vagy az ötödik fokozat kapcsolóál­
lása a „H betűből” ágazik ki, típustól függően más-más
26. kép irányba.
SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

Az automata sebességváltó szerkezeti felépítésére és működésére nem térünk ki.

A sebességváltóban az alkatrészek kopásának csökkenése érdekében meghatározott
mennyiségű hajtóműolajnak kell lenni.
A sebességváltó karral választható pozíciók a következő:
■ „P” parkoló állás. Mielőtt a járművünkből kiszállnánk, ebben a pozícióban,
kell hagyni.
■ „R” hátrameneti állás.
■ „N” üres állás. A rövid ideig történő megálláshoz javasolt a használata, ha a ve­
zető nem száll ki a járművéből.
■ „D” automatikus előremeneti fokozat. Ebben a pozícióban a sebességváltó
a vezető helyett elvégzi a szükséges fokozatváltásokat, a jármű sebességének
megfelelően.
■ „S” automatikus előremeneti fokozat, sport üzemmódban, ahol a fel- és vissza­
kapcsolások magasabb motorfordulatszámon történnek meg.

4.3. Kardántengely
A kardántengely feladata a motor nyomatékának továbbítása a sebességváltótól a
differenciálműhöz. A differenciálmű a rugózás miatt olyan nagy elmozdulásokat végez,
hogy mereven nem kapcsolható a sebességváltóműhöz. A kardántengely mindkét végé­
re kardáncsuklót szerelnek, amely lehetővé teszi, hogy a kardántengely forgás közben is
kövesse a szögváltozást.

4.4. A differenciálmű (30. ábra)

A differenciálmű feladata a hajtónyoma­

ték szétosztása a kerekekre, valamint a gép­
kocsi kanyarban történő haladásakor a kere­
kek fordulatszám-különbségének biztosítása.
Olajjal való feltöltése és cseréje a sebességvál­
tóval megegyezik.
Egyes gépkocsik differenciál műveit ellát­
hatják automatikus, vagy kézi kapcsolású dif­
ferenciál zárral. A differenciálmű zárásakor 30. ábra
mindkét oldali hajtott kerék azonos fordulat­ 1. kúpkerék, 2. tányérkerék, 3. féltengely-fogaskerék,
számmal forog. Kizárólag laza szerkezetű út­ 4. bolygókerék

szakaszon kapcsolható be a differenciál zár, ahol a talaj-kerék kapcsolat gázadáskor

könnyen megszűnhet.

4.5. A féltengelyek pi. ábra)

A féltengelyek feladata a differenciálműből a kerekekhez továbbítani a motor nyomaté-

kát.
A merev hídmegoldásoknál a hajtótengelyeket a hídba csapágyazzák. A híd hordja
a jármű tömegének a jelentős részét, ezáltal csökken a hajtótengely igénybevétele.
 4. AZ ERŐÁTVITELI BERENDEZÉS

A jármű menettulajdonságait javítja a lengőtengelyű megoldás. Az egymástól függetlenül

elmozduló féltengelyek kardáncsuklókkal kapcsolódnak a differenciálműhöz. A kor­
mányzott kerekek hajtása esetén a szinkron kardáncsuklót alkalmazzák, amely lehe­
tővé teszi a kerék elfordulását.

31. ábra

4.6. A hibrid gépkocsik kialakítása

. AZ ERŐÁTVITELI BERENDEZÉS
Hibrid rendszernek azt a megol­
dást nevezzük, melynek során a meghaj­
táshoz szükséges energiát két vagy több,
különböző elven működő erőforrásból
nyerik. A gyakorlati megvalósítás során
legtöbbször a belső égésű motor és a vil­
lanymotor kombinációja jelenik meg.
(311a ábra)
Részei:
■ belső égésű motor,
■ villanymotor és generátor,
■ inverter,
■ hajtómű (automata sebességvál­ 31a ábra
tó),
■ a működés ellenőrzését és vezérlését végző elektronika,
■ akkumulátor.

4.6.1. A hibrid rendszerek működési elve

A hibrid gépkocsik akkumulátora menet közben is feltölthető. Egyrészt a belső égésű
motor, másrészt az energia-visszatöltő rendszer segítségével. A belső égésű motor egy ge­
nerátort hajt, és az termeli az áramot, amely az akkumulátor töltésére fordítódik. Az üzem­
anyag-fogyasztás csökkentését célozza a start-stop funkció is, amely üresjáratban automa­
tikusan leállítja, és a megfelelő időben újraindítja a belső égésű motort. A hibrid gépkocsik
belső égésű motorja kisebb, mint a hagyományos (csak belső égésű motorral rendelkező)
SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

gépkocsiké. A rövid idejű gyorsításoknál azonban mindkét hajtás üzemelhet, így nincs jelen­
tős különbség a hagyományos hajtású autókhoz képest.
Indításkor a villanymotor kapcsolódik be. Ha a belső égésű motor hideg, akkor elkez­
dődik az előmelegítés. Hátramenet fokozatban és alacsony sebesség esetén (40 km/h alatt)
a villanymotor hajtja előre az autót. A sebesség növelésekor a belső égésű motor beindul, és
ez hajtja a járművet. Lakott területen kívül (90 km/h sebesség esetén) mindig a belső égé­
sű motor szolgáltatja az energiát (már csak azért is, hogy ne használódjon el olyan hamar
az akkumulátor), de pl. előzésnél vagy hegynek felfelé haladva, ha nagy nyomatékra van
szükség, bekapcsol és rásegít a villanymotor is. Fékezéskor a motor leáll, ugyanakkor az au­
tó mozgási energiája elektromos árammá alakul (a villanymotor generátorként működik),
amely visszatöltődik az akkumulátorba. A fékezési energia visszanyerésével később hasz­
nosítható ez az energia az akkumulátorból. A vezető ezekből a folyamatokból nem érzékel
semmit, csupán a műszerfalon lévő monitorról látja, hogy az adott pillanatban melyik hajtás
működteti a gépkocsit.

4.6.2. Teljesen hibrid működés

A teljesen hibrid (más néven full hybrid) bármikor képes akár akkumulátorról, akár
belső égésű motorral, akár mindkettővel meghajtva haladni. Ahhoz, hogy a jármű csak ak­
kumulátorról is tudjon üzemelni, nagy kapacitású akkumulátorra van szükség, ezáltal a me­
chanikai és az elektromos energiát könnyebben át lehet alakítani egymásba. Egy jól műkö­
dő hajtást vezérlő elektronikára is szükség van ahhoz, hogy szabályozni lehessen az egyes
erőforrásokból nyert teljesítmény viszonylagos arányát.

4.6.3. Rásegítő hibrid működés

A rásegítő hibrid járművek (power assist hybrid) elsősorban a belső égésű motorból
nyerik az energiát, szükség esetén a villanymotor rásegít egy kis plusz nyomatékkal. A bel­
ső égésű motor és a hajtómű között elhelyezkedő villanymotor lényegében egy nagy indító­
motor, amit most nemcsak a belső égésű motor indításához használunk, hanem akkor is,
amikor a vezető „rálép a gázra”, növelni akarja a forgatónyomatékot. A villanymotor a bel­
ső égésű motor újraindításához is használható, vagyis álláskor leállítható a főmotor, miköz­
ben az elektromos berendezések az akkumulátorról üzemelnek (pl. a piros lámpánál törté­
nő megállásnál). A rásegítő hibridek leginkább abban különböznek a teljesen hibridektől,
hogy nem tudnak tisztán akkumulátorról, villanymotor-meghajtással üzemelni.
Esetenként a gyártó, külső forrásból is lehetővé teszi az akkumulátor töltését, ezáltal
elektromos hálózatról is tölthető. Ennek megnevezése, Plug-in Hybrid rendszer.
 5. A FUTÓMŰ

5. A futómű
A futómű feladata a kocsiszekrény és a
kapcsolat biztosítása (32. ábra).
Részei:
■ a kerekek és felfüggesztéseik,
■ a kormányberendezés,
■ a fékberendezés.

5.1. A kerekek
5.1.1. A kerekek szerkezete és jelzései
A kerekek feladata a gépkocsi haladásá­
hoz és megállásához szükséges erők átadása a
talajra. Részei:
■ a keréktárcsa (27. kép),
m a gumiabroncs és tömlő (28. kép).
A keréktárcsa készülhet sajtolt acélle­
mezből vagy öntött könnyűfém ötvözetből.
Erre szerelik fel a gumiabroncsot, belsejében
27. kép 28. kép
tömlővel, egyes korszerűbb típusokon tömlő
nélkül. A kereket a kerékagyhoz központosítva kell rögzíteni, ezért a keréktárcsán lévő
furatok kúpos kialakításúak, amelyekben az ugyancsak kúposvégű kerékanyák vagy ke­
rékcsavarok fekszenek fel.
A gumiabroncs részei (33. ábra):
m a futófelület,
■ az oldalfal,
■ a szövetváz,
■ a perem.
Személygépkocsik esetében régebben ké­
szítettek ún. diagonál gumiabroncsot is, de
ma már kizárólag radiál gumiabroncsokat
gyártanak. A radiál gumiabroncs szövetréte­
geinek szálai sugárirányban helyezkednek el.
A szövetváz felett acélhuzalból vagy műanyag
szövetből szőtt övréteg fut körbe, amelyet be­
lül a futófelület borít. A futófelület mintázatá­
nak kialakításával megkülönböztetünk téli és nyári gumiabroncsot (29. kép). A nyári gu­
miabroncsot 7 °C feletti hőmérsékleten célszerű használni mivel ez alatti hőmérsékle­
ten a futófelület felkeményedik és kellő tapadás ez által nem biztosítható. Továbbá a
mintázat kialakítása sem alkalmas a téli csapadék (hó, hókása) elvezetésére.
A gumiabroncs akkor nevezhető téli gumiabroncsnak, ha:
■ anyagkeverékét, a futófelület mintázatát és a szerkezetét a téli időjárási körül­
ményekhez választották meg,
• a gyártója téli gumiabroncsként jelölte meg az oldalfalán (pl. M+S, Winter,
felírat, vagy „hópihe” ábra jelöli),
■ a mintázat magassága (bordázat mélysége) meghaladja a 4 mm-t.
SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

Nyáron történő használata csak akkor ajánlatos, ha a

bordamélység 4 mm alá csökken. Ugyanis ekkor már nem
minősül téli gumiabroncsnak.
Megkülönböztetünk még tömlős és tömlő nélküli gu­
miabroncsot. A tömlős gumiabroncs oldalán TubeType fel­
irat, míg a tömlő nélkülin Tubeless felirat látható.
Egy gépkocsin csak azonos méretű és szerkezetű, egy
tengelyen csak egyfajta mintázatú gumiabroncs lehet. 29. kép
A kerekek főbb részei és jelölésük (34. ábra):
• A keréktárcsa méretjelölése pl. 5J*13, ahol:
■ 5 hüvelyk (coll) a keréktárcsa szélessége a gu­
miabroncs felfekvő felületénél,
■ a J betűjel a keréktárcsa mélyágyazására utal
(B betűjel a lapos ágyazás jele),
■ 13 hüvelyk a keréktárcsa átmérője a gumiab­
roncs felfekvő felületén.
A gumiabroncs méretjelölése pl. 175/70 R 13, ahol:
■ 175 mm a gumiabroncs szélessége,
■ 70% a magasságaránya a szélességhez képest,
■ R radiál abroncs,
■ 13 hüvelyk (coll) a belső átmérő.
A gumiabroncs felszerelésekor figyelembe kell
vennünk a keréktárcsa méreteit, ugyanis a nem megfe­
lelő szélességű gumiabroncs használata rendellenes ko­ A. gumiabroncs szélessége, B. gumiabroncs
pást idézhet elő. magassága, C. keréktárcsa szélessége, D.
Gumiabroncs belső átmérője,
itt. keréktárcsa átmérő
5.1.2. A kerekek ellenőrzése
A tárcsa rendszerint a helytelen vezetés következtében deformálódhat, a rögzítő fu­
ratnál esetlegesen elrepedhet. Mindenképpen forduljunk szakemberhez, deformáció ese­
tén talán még egyengetéssel javítható, repedés esetén cserélnünk kell, hegeszteni tilos. A
gumiabroncs állapotát szemrevételezéssel naponta elindulás előtt, a benne lévő levegő nyo­
mását 8-10 naponta nyomásmérővel ellenőrizni kell.
Tilos elindulni, ha
■ valamelyik kerék defektes, vagy jelentősen kisebb levegőnyomással rendelkezik
a többihez viszonyítva,
■ jól látható sérülés, szakadás keletkezett,
■ a gumiabroncs oldalán szövetvázszakadásból adódó kidudorodás látható,
■ a vízelvezető bordamélység a futófelület bármely részén
1,6 mm alá csökkent.
A bordamélység 1,6 mm-es határa csak a 0,75 m-t meg nem
haladó átmérőjű gumiabroncs esetében elfogadott, az ennél na­
gyobb átmérőjű gumiabroncs esetén 3 mm-nél kisebb nem le­
het. A kopás mértékének ellenőrzéséhez segítséget nyújt a gu­
miabroncs bordái között található kopásjelző, amely 1,6 mm
magas, a gumiabroncs kerületén 6-8 helyen egyenlő távolság­
ra található, TWI, nyíl vagy a gyártó cég emblémája jelzi ennek
helyét (30. kép).
 5. A FUTÓMŰ

5.1.3. A gumiabroncsok levegőnyomása

A gumiabroncsban lévő levegő nyomásának
meg kell egyezni az autógyár által meghatározott
értékkel, amely 1,8-2,5 bar között lehet típustól
és terheléstől függően. A levegőnyomást lehető­
leg indulás előtt, ha erre nincs lehetőség, akkor
nem túlságosan felhevült gumiabroncsban kell
mérni. (A felhevült gumiabroncsban a légnyomás
0,1-0,3 barral emelkedhet, amely a lehűlést kö­
vetően visszaesik az eredeti értékre.) Ha a gumi­
abroncs levegőnyomása az előírásnak és terhelés­
nek megfelelő, akkor a lehető legnagyobb felüle­
ten fekszik fel a talajon, így biztosítva a legjobb
tapadást és az egyenletes kopást. Amennyiben a levegőnyomás túl nagy, a gumiabroncs
kikerekedik, így viszonylagosan kisebb felületen érintkezve a talajjal, rosszabb úttartást
biztosít, a futófelület rendellenesen középen kopik. Kisebb levegőnyomás esetén a gu­
miabroncs „berogyik”, a nagyobb mértékű deformáció következtében az oldalfal sérül,
belső vászonszakadás léphet fel, ívmenetben a kerekek oldalkúszása megnő, labilissá
téve a jármű iránytartását, valamint a gumiabroncs rendellenesen a futófelület két szé­
lén kopik (35. ábra).

Gumiabroncs nyomásfigyelő rendszerek

TPMS (Tire Pressure Monitoring System, azaz gumiabroncs nyomásellenőrző rend­
szer)
A gumiabroncsban a nyomás mérése kétféleképpen történhet, közvetlen (direkt)
és közvetett (indirekt) módon. A direkt mérés esetében egy külön érzékelő egység ta­
lálható minden egyes gumiabroncsban, az indirekt megoldásnál a gumiabroncsok nyo­
másának ellenőrzése közvetett módon, az ABS vagy az ESP rendszeren keresztül tör­
ténik.

Direkt TPMS rendszer

A direkt rendszer többféle kialakítású lehet, de mindegyik típusnál egy külön nyo­
másmérő egységet kell a gumiabroncsba helyezni, amely rádiójelek útján továbbítja a
mért nyomásértékeket a vezető felé, a jármű műszerfalán elhelyezett kijelzőn keresztül.
Előnye, hogy pontosabb értéket kapunk, és megbízhatóbb, mint az indirekt rendszer.
Azt is pontosabban tudja jelezni, hogy melyik abroncsban van nyomáscsökkenés. Több­
nyire úgy van beállítva, hogy a gyártó által előírt nyomásértékhez képest 25%-
os csökkenés esetén jelezzen.
A direkt TPMS rendszer változatai:
■ szelepbe épített,
■ szelepsapkába épített,
■ kerékpántra szerelt,
■ gumiabroncs belső felületére erősített.

Szelepbe épített rendszer az egyik legelterjedtebb. Ennél a típusnál a szelep, az ér­

zékelő egység, és az áramforrás egy egységbe van építve, és ezt kell a hagyományos sze-
SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

lep helyére a keréktárcsába szerelni. Az áramforrás egy kisméretű lithium elem, ez álta­
lában nem cserélhető, ezért ha lemerül, az egész érzékelő egységet cserélni kell.

Indirekt TPMS rendszer

Az indirekt rendszer működése azon alapszik, hogy a kerék átmérője kisebb lesz,
ha a gumiabroncsban csökken a légnyomás. Amelyik keréknek kisebb az átmérője, an­
nak a fordulatszáma nagyobb lesz a négy kerék fordulatszámának átlagától. Külön érzé­
kelők beépítésére nincs szükség, mivel az ABS rendszer érzékelői alapvetően hasonló
feladatot végeznek.

5.1.4. Rendellenes kopások és meghibásodások

A jármű nem megfelelő műszaki állapota vagy a helytelen szerelés esetén:
■ a nem megfelelő futómű-beállítás féloldalas futófelület-kopást eredményez (31. kép),
■ a hibás lengéscsillapító ún. kagylós kopáshoz vezet (32. kép),
• az előírtnál alacsonyabb levegőnyomás a futófelület két szélének kopásával jár (33. kép),

31. kép 33. kép

m az előírtnál nagyobb levegőnyomás a futófelület kö­
zepének kopását hozza létre (34. kép).
A jármű nem megfelelő vezetésének hatására:
■ a hirtelen indulás esetén a megpördülő kerekek
jobban kopnak,
■ a nagy sebességnél történő blokkoló fékezés ese­
tén a gumiabroncs egy helyen laposra kopik, ha ez
többször ismétlődik, egyenetlenül sokszögűvé
válik a gumiabroncs,
■ az útszegéllyel a gumiabroncs tartósan soha ne
érintkezzen, mert a belső vázszerkezet deformálódik,
■ útszegélyre történő felállás esetén 45-50 fokos szögben próbálkozzunk, így
kisebb az oldalfal sérülésének lehetősége.
A gumiabroncsok védelme:
■ óvjuk olajtól, zsírtól és egyéb ásványiolaj-termé­
kektől, amelyek a gumiabroncsot vegyileg oldják,
■ védjük az erős napfénytől, aminek hatására
repedezik, gyorsabban „öregszik”.
Az első kerekek nagyobb kopása esetén ajánlatos a
hátsókkal kicserélni, ezáltal mind a négy gumiabroncs
azonos élettartamú marad (36. ábra). 36. ábra
 5. A FUTÓMŰ

5.1.5. A kerékcsere
A gumiabroncs meghibásodása vagy levegőnyomás-vesztés esetén a kereket a pót­
kerékkel ki kell cserélni. A pótkerékben lévő levegőnyomás egyezzen meg a gyári elő­
írással. Egyes típusokon a pótkerék szélessége nem egyezik meg a gépkocsin elhelyezett
kerekekkel a csomagtér jobb kialakítása érdekében. Ez a fajta pótkerék csak
gumimeghibásodás esetén használható a legközelebbi szervizig maximum 80 km/h
sebességgel közlekedve.

36. kép 39. kép

37. kép 40. kép

. A FŰTŐMŰ
A kerékcsere menete a következő:
1. A gépkocsival lehetőleg vízszintes, szilárd talajon álljunk meg úgy, hogy a forgal­
mat ne akadályozzuk. Ha szükséges, helyezzük ki az elakadást jelző háromszöget.
2. Rögzítsük a gépkocsit kézifékkel, és ha szükséges, az ellentétes oldali kerék elé
tegyünk éket (35. kép).
3. Vegyük ki a pótkereket, az emelőt, a kerékanyakulcsot.
4. A kerékanyakulcs lapos végével óvatosan feszítsük le a dísztárcsát.
5. Lazítsuk meg a rögzítőcsavarokat (36. kép).
6. Helyezzük be az emelőt az emelési ponthoz, és emeljük meg a gépkocsit úgy,
hogy a kerék 2-3 cm-t emelkedjen el a talajtól (37. kép).
SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

7. Vegyük le a kerékanyákat, és tegyük tiszta helyre, pl. a dísztárcsa belső oldalára,

majd emeljük le a hibás kereket (38. kép).
8. Helyezzük fel a pótkereket, és húzzuk meg a kerékanyákat (39. kép).
9. Engedjük le a gépkocsit, és vegyük ki az emelőt (40. kép).
10. A kerékanyákat húzzuk meg átlós irányban (41. kép).
11. Helyezzük fel a dísztárcsát, tegyük a pótkerék he­
lyére a hibás kereket, rakjuk el a szerszámokat, ha
szükség volt rá, az elakadást jelző háromszöget. 30-
40 km megtétele után húzzuk utána a kerékcsavaro­
kat.
A gépkocsikban a pótkerék nem kötelező tartozék. A
41. kép
gumiabroncs levegőnyomás csökkenése esetén, defektjavító
is használható. A defektjavító egy olyan hajógázt és ragasztó agyagot tartalmazó flakon,
amelyet rá kell csatlakoztatni a gumiabroncs szelepére, majd a flakon teljes tartalmát a
gumiabroncsba kell jutatni. Ezáltal a ragasztó eltömíti belülről a lyukat, a hajtógáz pe­
dig felfújja a gumiabroncsot. Mindez a legközelebbi javító műhelyig történő eljutását te­
szi lehetővé, a gumiabroncs károsodása nélkül.

5.1.6. A kerék kiegyensúlyozása

A kerék súlyelosztása nem minden esetben egyenletes, kis súlykülönbségek mu­
tatkozhatnak. Ez új gumiabroncsnál is előfordul, a használat során pedig változhat.
Ezek a súlykülönbségek a kerék egyenetlen járását eredményezik, amelyek kiküsz­
öbölhetők a keréktárcsára felszerelhető súlyokkal. Az új gumiabroncs felszerelésekor
minden esetben kiegyensúlyoztatni szükséges. Ezenkívül ajánlatos defektjavítás ese­
tén, vagy ha a kormánykerék „szitál”. A kerék kiegyensúlyozása csak szakműhelyben
végezhető.

5.1.7. A hólánc felszerelése

A hóláncot kizárólag havas jeges útfelületen szabad felszerelni és használni.
Amennyiben a jármű olyan útszakaszra ér ahol nincs összefüggő hóréteg vagy jeges út­
felület a hóláncot le kell szerelni.
Amit fontos betartani.
■ Mindig párban kell szerelni. (Jobb és baloldalra egyaránt.)
■ A hajtott kerekekre kell felszerelni.
■ 50-100 m megtétele után meg kell állni, lekel ellenőrizni a lánc feszességét,
szükség esetén feszíteni kell rajta.
A száraz útfelületen való használat, illetve a la­
zán felszerelt hólánc a lánc tönkremenetelét, a jármű
sérülését eredményezheti.

5.1.8. A kerekek felfüggesztése

A kerékfelfüggesztések lehetnek:
■ kapcsolt (merev tengely vagy híd) (37. ábra) és
37. ábra
■ független rendszerűek.
 5. A FUTÓMŰ

A kapcsolt kerékfelfüggesztés lényege, hogy a kerekek egy merev tengelyen vagy

hátsó hídon helyezkednek el, ezáltal kapcsolódnak egymáshoz. A kerekek csak együtt
rugózhatnak be, nehezen alkalmazkodva az út egye­
netlenségéhez. A független kerékfelfüggesztés esetén
a kerekek egymástól függetlenül mozdulhatnak el,
ami jobb menettulajdonságot eredményez.
Kialakítását tekintve lehet:
■ keresztlengőkaros,
■ hosszirányú lengőkaros,
■ térlengőkaros,
■ Mac Phaerson rendszerű (38. ábra).
38. ábra

5.1.9. A rugózás
Az utazás kényelme és a menetbiztonság érdekében a kerekeket, ill. a tengelyeket rugóz­
va szerelik a kocsiszekrényhez. A rugó az út egyenetlenségeiből adódó erős lökéseket lágy,
csillapított lengésekké alakítja át. A személygépkocsik rugózására leginkább lap-, csavar­
vagy torziós rugókat alkalmaznak. A laprugók általában fél elliptikus kivitelűek (39. ábra).

A laprugóköteg egyik végét közvetlenül, a

másik végét himbán keresztül függesztik fel,
40. ábra
amely lehetővé teszi a laprugók hosszirányú
szabad deformációját. A csavarrugózást leggyakrabban független
kerékfelfüggesztések rugózására alkalmazzák, de merev tengelyek rugózásánál is alkalmaz­
ható (40. ábra). A torziós rugó kör keresztmetszetű acélrúd. Egyik végét a gépkocsi felépít­
ményéhez, másik végét pedig a lengőkaron keresztül a kerékhez rögzítik. A kerék berugó-
zásakor a rúd rugalmasan elcsavarodik (41. ábra). A rugók karbantartást nem igényelnek.

5.1.10. A lengéscsillapító (42. ábra)

A lengéscsillapító feladata a rugók által keltett lengések hatásos csillapítása, továbbá
a lökésszerű nagy rugólengések,
esetleges felütések megakadályo­
zása. A legelterjedtebbek a kettős
hengerű, teleszkóp rendszerű
lengéscsillapítók. A hengereket
meghatározott mennyiségű spe­
ciális olajjal töltik fel. Rugózás­
kor a dugattyú a hengerben elmozdul, az olajat a dugattyún levő kis keresztmetszetű,
nagy ellenállású szelepen keresztül - mozgásiránytól függően - a dugattyú fölötti, ill.
alatti térbe nyomja, ezzel csillapítva a lengéseket. Némely lengéscsillapítóban az olajon
felül sűrített gáz is megtalálható, amely tökéletesíti működését. Használata során a ben­
ne lévő tömítőgyűrűk, dugattyúk kopnak, esetlegesen sérülnek, aminek következménye­
képpen nem csillapítják hatásosan a lengéseket. Ilyenkor a kerekek az úton pattognak,
 SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

csökken az utazás biztonsága. A járművön fellépő lengések ívmenetben kicsúszást ered­

ményezhetnek, hosszú, egyenes úton az utasok hamarabb elfáradnak. A lengéscsillapítók
állapotáról pontos képet csak szakműhelyben műszeres ellenőrzéssel kaphatunk.

5.2. A gépkocsi kormányzása

A gépkocsi menetirányának változását, jobbra-balra kanyarodását a vezető a kor­
mánykerékkel végzi. A kormánykerék a kormánymű útján az első kerekekkel van kap­
csolatban.
A kormányszerkezettel szemben támasztott követelmények:
■ a gépkocsi legyen iránytartó, ne térjen ki jobbra-balra,
■ az elfordított kerekek a kormányzás befejezése után térjenek vissza egyenes állásba,
■ az út egyenetlenségéből származó ütések ne adódjanak át a kormánykerékre,
■ tökéletesen és hibamentesen működjön.

5.2.1. A kormányzás geometriája

ívmenetben a gépkocsi akkor halad a kere­
kek oldalcsúszása nélkül, ha a kerekek tengelye a
fordulás középpontja felé mutat. Ahhoz, hogy ez
a feltétel teljesüljön, nem szükséges az összes ke­
reket kormányozhatóan felszerelni. A személy-
gépkocsik elsőkerék-kormányzásúak (43. ábra).
A gépkocsi kormányzásakor nem fordul el
az egész tengely, hanem csak a tengely két végén
csuklósán ágyazott tengelycsonk. A kormány­
zott kerekek csúszásmentes gördülése úgy való­
sul meg, hogy a kerekek közös fordulási közép­
pont körül gördülnek. A belső kisebb íven hala­
dó kerék nagyobb szögben fordul el, mint a kül­
ső íven haladó. Kanyarodáskor a kormányzott
kerekek különböző szögekkel való elfordulását a
kormánytrapéz teszi lehetővé.
43. ábra

5.2.2. Kormányszerkezetek
FUTÓMŰ

A kormányművet a kormánykerék a kormány-

oszloppal működteti. A kormánymű mozgatja a
nyomtávrudakkal a kerekeket. A karokat és a ru-
dazatokat egymáshoz gömbcsuklókkal kapcsolják.
A gömbcsuklók feje menetes, amellyel a nyomtáv-
rúd hossza változtatható, így szabályozható a ke­
rék összetartása.
■ Kormányművek
■ A fogasléces kormánymű egyszerű szer­
kezeti kialakításából adódóan személy-
gépkocsin a leggyakrabban alkalmazott
megoldás (44. ábra). 44. ábra

242
 5. A FUTÓMŰ

■ A csigás kormánymű szerkezeti kiala­

kítása bonyolultabb, helyigényesebb,
mint a fogasléces kormánymű. Na­
gyobb terjedelmű személygépkocsi­
kon, terepjárókon alkalmazzák első­
sorban (45. ábra).
m Kormányoszlop
A kormánykerékkel és a kormánymű­
vel összekapcsolt kormányoszlop rend­
szerint egy köpenycsőben helyezkedik
el. A vázhoz erősített köpenycső a vil­
lamos berendezések kapcsolószerveit
is tartja. Közvetlen kapcsolatban van a
45. ábra
gyújtáskapcsolóval, amelyből a gyújtás­
kulcsot kivéve a kormányzár megaka­
dályozza a kormánykerék elfordítását.
Általában két részből készítik, hogy az
esetlegesen bekövetkező balesetek ese­
tén a gépkocsivezető sérülései csökken­
jenek (46. ábra).
• A kormányszerkezet ellenőrzése
A kormányberendezés és az első futó­
mű műszaki állapota és helyes beállítá­
sa nagymértékben befolyásolja a gép­
kocsi közlekedésbiztonságát. A kor­
mányberendezés műszaki állapota a
kormányholtjáték és a kormányzáshoz
szükséges erő nagysága alapján ellenőrizhető. Mindennap elindulás előtt ellen­
őriznünk kell a kormányberendezés holtjátékát és a kormányzáshoz szükséges
erő nagyságát. A kormányholtjátékot úgy kell ellenőrizni, hogy a vízszintes tala­
jon álló gépkocsi kormánykerekét jobb-
ra-balra mozdítva figyeljük az első ke­
reket. Amennyi mozdulatot tudunk
tenni a kormánykeréken a kerék moz­
dulása nélkül, annyi a holtjáték. Ez
gépkocsitípusonként eltérő, de általá­
ban 5-15°, ami a kormány kerületén
mérve 2-4 cm-es elmozdulást jelent
(42. kép).
Kormányszervóval ellátott gépkocsi ese­
tén járó motornál végezzük el az ellenőrzést.
Akkor megfelelő a gépkocsi kormányberende­
zése, ha a nem szorul, nem kopog, holtjátéka nem nagyobb az előírtnál.
SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

5.2.3. Kormányszervo
A korszerű, nagyobb tömegű és nagy végsebességű személygépkocsikon a kormány­
zás megkönnyítésére kormányszervót alkalmaznak. A kormányzáshoz szükséges erőt
nagyrészt a kormányszervo fejti ki, a gépkocsivezető csak a szervoberendezést vezérli
minimális erőkifejtéssel.
A kormányszervó működését tekintve lehet:
■ elektromos
■ elektro-hidraulikus
■ hidraulikus.
Az elektro-hidraulikus és hidraulikus rendszerűnél ellenőrizni kell az olajtartály­
ban lévő olajszintet. Ha nem megfelelő, speciális hidraulika olajjal kell utána tölteni.
A jármű vezetője, ha a kormányzási erő megnövekedését tapasztalja, az a berende­
zés meghibásodására utal. Ez esetben forduljunk szakemberhez.
A kormányszervó berendezés meghibásodását visszajelző lámpa jelezheti.

5.3. Fékberendezések
5.3.1. A fékberendezések feladata
A fékberendezések feladata a gépkocsi sebessé­
gének csökkentése, megállítása, és az álló gépkocsi
rögzítése. A gépjárművet üzemi- és rögzítő-fékbe­
rendezéssel látják el
■ Az üzemifék-berendezés a gépkocsi összes ke­
rekét fékezi (43. kép).
m A rögzítőfék-berendezés a gépkocsi egyik ten­
gelyén lévő valamennyi kerekét fékezi, illetve 43. kép
rögzíti (44. kép).
Ezenkívül a gépkocsi fékberendezéseit úgy kell
kialakítani, hogy biztonsági fékezést tegyen lehető­
vé. A biztonsági fékberendezésnek a kerekekre kell
hatnia, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy a jár­
művet az üzemifék-berendezés üzemzavara esetén
megállítsa. Ez nem külön szerkezeti egység, az üze­
mi és rögzítő fékberendezés megfelelő kialakításával
megvalósítható (pl. kétkörös üzemifék-berendezés).
A fékeknek - a személygépkocsi terhelési álla­
potától függetlenül - sík, száraz, jó állapotban lévő szilárd burkolatú úton a következő
követelményeket kell kielégítenie:
■ Az üzemi féknek 80 km/h sebességről fékezve legalább 5,8 m/s2 átlagos legna­
gyobb lassulással kell fékeznie, ez kb. 50 m fékutat jelent.
■ A rögzítőféknek a személygépkocsit 20°-os lejtőn meg kell tartania.
 5. A FUTÓMŰ

5.3.2. Kerékfékszerkezetek
A személygépkocsi kerekeit belső­
pofás dobfék vagy tárcsafék fé­
kezi (47. ábra),
m A dobfék
A féktartó tárcsa csapjain helyez­
kednek el a csapok körül elfordít­
ható fékpofák, melyeken ragasz­
tott vagy szegecselt dörzsbetét
(fékbetét) van. A fékpofák szabad
végei között helyezkedik el a fék­
pofákat mozgató szerkezet, a fék­
henger. A két fékpofát húzórugó
tartja alaphelyzetben. A fékpofá­
kat a kerékagyra szerelt - a ke­
rékkel együtt forgó - fékdob ve­
szi körül. Fékezéskor a fékfolya­
dék nyomására a kerékfékhen­ 47. ábra
ger dugattyúi az álló fékpofákat a 1. fékpedál, 2. dugattyú, 3. főfékhenger, 4. fékfolyadék,
forgó fékdob belső falához szorít­ 5. csővezeték, 6., 7. dugattyúk, 8. féktárcsa, 9. fékpofák,
10. munkahenger, 11. dugattyú, 12. fékdob
ják. Az így keletkező súrlódás mi­
att a gépkocsi mozgási energiája
hőenergiává alakul át.
■ A tárcsafék
A kerékkel együtt forgó féktárcsából és az álló féknyeregből áll. A tárcsát átfogó
féknyeregben vannak a fékhengerek, a dugattyúk és a dörzsbetéttel (fékbetéttel) el­
látott féktuskók. Fékezéskor a fékhengerekbe beáramló fékfolyadék nyomása a du­
gattyúkat elmozdítja, és azok a féktuskókat a forgó tárcsa két oldalához nyomják.

5.3.3. Az üzemifék-berendezés működése

Az üzemifék-berendezést lábbal működtetjük, a jármű valamennyi kerekére hat,
amely a személygépkocsin hidraulikus rendszerű. A biztonság növelése érdekében két­
körös kivitelben készítik (48. ábra).
Részei:
■ a főfékhenger,
A FŰTŐMŰ
■ a fékfolyadéktartály,
■ a csővezetékek,
■ a kerékfékhengerek.
A fékrendszert speciális, kizárólag e célra használható fékfolyadékkal töltik fel. A
kétkörös fékberendezés főfékhengerét a dugattyúk két nyomótérre osztják. A fékpedál­
tól számítva az első nyomótér a hátsó, a második nyomótér pedig az első kerekek fék­
hengereihez csatlakozik. A folyadéktartályok a henger furatain keresztül az utántöltő
terekhez csatlakoznak. Az utántöltő tereket a dugattyúkon lévő karmantyús szelepek
kötik össze a nyomóterekkel. A fék nyugalmi helyzetében a karmantyús áteresztőszelep
nyitva van, a folyadék szabadon áramolhat, így a nyomás kiegyenlítődik. Fékezéskor az
egyik fékdugattyút a pedál, a másik fékdugattyút a folyadék nyomása hozza mozgásba.
SZERK EZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

A dugattyúk a fékfolyadékot a nyomóterekből a csővezetéken keresztül a fékhengerek­

be nyomják. A folyadék nyomása a kerékfékhenger-dugattyúkon keresztül a fékpofá­
kat a féktárcsához, ill. a fékdob belső falához nyomja. A fékpedál felengedésével a rend­
szerben lévő nyomáscsökkenés hatására a fékhatás csökken, ill. megszűnik. Ha az egyik
fékkör meghibásodik (pl. a fékolaj tömítetlenségi hiba miatt elfolyik), a másik fékkör
üzemképes marad. Ezáltal válik a rendszer biztonsági fékberendezéssé.

5.3.4. Az üzemifék-berendezés ellenőrzése

H id r a u lik u s ü z e m i fé k b e r e n d e z é s e lle n ő r z é s e á lló já r m ű v ö n
 5. A FUTÓMŰ

Az üzemi-fékberendezés ellenőrzését a napi el­

ső elindulás előtt, álló járművön el kell végezni. (45.
kép) Az ellenőrzés menetét a folyamatábra tartal­
mazza.
Időnként ellenőriznünk kell a tartályban lévő
fékfolyadék szintjét. A használat során tapasztalt
egészen minimális csökkenés természetes, amely a
fékbetétek kopásából adódik. A fékbetétcserét köve­
tően a szint visszaáll az eredeti értékre. Ha a szint
csökkenésének mértéke ettől nagyobb, és a minimum­
szint alá csökken, utána kell tölteni a gépkocsira előírt minőségű fékfolyadékkal.
Ha a fékfolyadék szintje menet közben nagymértékben csökken, a műszerfalon
elhelyezett piros fényű lámpa világít.
A menet közben történő fékezés során, ha jól hallható „csikorgó” vagy fémes súrló-
dó hangokat hallunk, az a fékbetétek meghibásodására vagy túlzott kopására utalnak.
Ez esetekben mielőbb fel kell keresni a hiba elhárítása céljából a szakszervizt.

5.3.5. A rögzítőfék
A gépkocsi rögzítőfékje általában a gépkocsi hátsó kerekeit fékezi, de ettől eltérő
megoldású is lehet. A rögzíthető kézifékkar működtetésével, huzalokon keresztül hoz­
zuk mozgásba a fékbetétet, mely fékezett helyzetben tartja a járművet. Oldása a kézifék­
kar végén elhelyezett nyomógomb benyomásával végezhető. Ellenőrzéskor húzzuk be a
kézifékkart, és ha elmozdulása csak 4-7 kattanásnyi, akkor a beállítása jó. Amennyiben
ettől nagyobb értéket tapasztalunk, a rögzítőfék beállításra szorul.
A korszerűbb gépkocsikon elektromos működtetésű is lehet. Ez esetben a rögzítő
fék nyomógombjának egyszeri megnyomásával rögzíti a járművet, ismételt megnyomá­
sával pedig oldja a féket. A fékezett állapotról a műszerfalon elhelyezett vissza­
jelző lámpa tájékoztat.

5.3.6. A fékek kisegítő berendezései

■ A vákuumos fékrásegítő
Az Ottó-motor szívócsövében uralko­
dó vákuum felhasználható a láberő ki­
segítésére. Az így megnövelt féke­
ző erő nagyobb fékhatást eredményez.
Diesel-motor esetében a szükséges vá­
kuumot külön szivattyú állítja elő. A
membránnal és fékrásegítő dugattyú­
val kettéosztott kamrát csővezeték kö­
ti össze a motor szívócsövével vagy a vá­
kuumszivattyúval. A fékpedál a szelep­
vezérlő száron a lökőrúdon keresztül kapcsolódik a főfékhenger dugattyújához.
A motor működésekor a fékpedál nyugalmi helyzetében az átömlőszelep nyitva
van, a kamra A és B terében a légköri nyomásnál alacsonyabb nyomás uralkodik
(49. ábra). Teljes fékezéskor a fékpedál a szelepvezérlő száron keresztül zárja
az átömlőszelepet, és nyitja a beömlőszelepet. Az A térben vákuum uralko-
SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

dik, mivel a fojtószelep zárt. A B tér­

ben külső légköri nyomás jön létre, mi­
vel a beömlőszelepen keresztül leve­
gő áramlik be (50. ábra). Az A és B tér­
ben keletkező nyomáskülönbség hatásá­
ra a fékrásegítő dugattyú elmozdul, és a
lökőrúdon keresztül nyomást gyakorol a
főfékhenger dugattyújára. Ha a fékráse­
gítő nem működik, a fék továbbra is mű­
ködőképes marad, de a kellő fékhatás 50. ábra
csak nagyobb láberővel érhető el.
Fékasszisztens (BAS) FEKASSZISZTENS HASZNÁLATA
Veszélyhelyzet esetén a gépkocsivezetők
döntő többsége nem megfelelő intenzi­
tással nyomja fékpedált, ami a fékút indo­
kolatlan megnövekedéséhez vezet. Ennek
kiküszöbölésére kifejlesztették a fékút le­
rövidítését szolgáló elektronikus rend­
szert, a fékasszisztenst. A berendezés
működésének lényege, hogy a fékpedál
késedelmes vagy gyenge lenyomása ese­
tén a másodperc tört része alatt maximá­ 51. ábra
lis fékrásegítést hoz létre, s ez által jelen­
tősen lerövidíti a fékutat. A BAS elektronikája minden egyes fékpedál-elmozdulást
elemez, s ha a korábbi adatokkal való összehasonlítás eredményeként arra a követ­
keztetésre jut, hogy a vezető a megszokottnál gyorsabban lép a fékpedálra, akkor au­
tomatikusan működésbe lép, és maximális féknyomást küld a kerekek felé. 50 km/h
sebességről megállásig fékezve, ez akár fél személygépkocsi hosszal rövidebb fékutat
is eredményezhet. (51. ábra)
Blokkolásgátló berendezés (ABS) (52. ábra)
A blokkolásgátlót személygépkocsikban és nagy haszonjárművekben egyaránt alkal­
mazzák. Útviszonyoktól függetlenül minden esetben megakadályozza a kerekek
megcsúszását (blokkolását). A fékpedál lenyomásával a fékfolyadék az elektromág­
neses nyomásvezérlő szele­
pen keresztül először válto­
zatlan nyomással jut a ke­
rékfékhengerekbe. A kerék
forgása a fékezés hatására
lassul. A tengelyhez kap­
csolt szenzor villamos fe­
szültséget gerjeszt, amely­
nek frekvenciája a fordulat­
számmal arányos. A szen­
zor a villamos jeleket az
elektronikus vezérlőegység­
be továbbítja, amely azokat 52. ábra
1. fékhenger, 2. első féktárcsák, 3. hátsó féktárcsák, 4. elektromágneses
megfelelő módon értékeli. szabályozószelep, 5. elektronikus vezérlőegység, 6. fékmunkahengerek
Ha a kerék túlfékeződne,
 5. A FUTÓMŰ

akkor az elektronikus vezérlőegység működésbe hozza az elektromágneses nyomás-

szabályozó szelepet, amely határolja, 01. csökkenti a folyadéknyomást a hengerekben.
Ha ennek következtében a kerék újra gyorsulna, és a jelzőfeszültség túllépne egy má­
sik beállított határértéket, akkor az elektronikus vezérlőegység ellenkező értelemben
a nyomás növelésére ad utasítást. Minthogy ez a vezérlési ciklus másodpercenként
többször megy végbe, a fékerőnyomás igen csekély ingadozással a mindenkori tapa­
dási viszonyoknak megfelelő optimális értékre áll be. Az elektronikus egység bizton­
sági kapcsolója ellenőrzi elinduláskor és menet közben a szenzorokat, az elektromág­
neses nyomásvezérlő szelepeket, az elektronikát és a kábeleket. A biztonsági kapcso­
ló a műszerfalon levő ellenőrző lámpával van összekötve. Ha menet közben
az ellenőrző lámpa világít, akkor a blokkolásgátló hibás. A kétkörös hidrau­
likus fék ilyenkor is működik.

. A FŰTŐMŰ
 SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

6. A gépkocsi üzemeltetése, ellenőrzése

A gépkocsi használata során figyelemmel kell lennünk a jármű műszaki állapotára.
Az észlelt rendellenességeket ki kell vizsgálni, meghibásodás esetén meg kell javítani. A
jármű egyes alkatrészeinél természetes elhasználódásról beszélünk, pl. kopnak a gumi­
abroncsok, a fékbetétek stb. Némely esetben rendellenes meghibásodás adódhat a kar­
bantartás hiányosságából, pl. rendszertelen, nem előírás szerinti olajcsere, ami a motor
idő előtti tönkremenetelét eredményezi, vagy a helytelen vezetési mód, pl. nem az útvi­
szonyoknak megfelelő sebesség-megválasztás futómű, kormánymű törését idézheti elő.
Szintén rendellenes a karosszéria sérülése, amelyet kisebb vagy nagyobb baleset okozhat.
. AGÉPKOCSI ÜZEMELTETÉSE, ELLENŐRZÉSE

Ahhoz, hogy a rendellenes meghibásodásokat elkerüljük, és a jármű műszaki állapo­

ta megfeleljen az előírásoknak, tartsuk be az ellenőrzésekre, beállításokra vonatkozó
előírásokat.

6.1.1. A gépkocsi ellenőrzése

A gépkocsi üzemeltetése során készíthetünk napi vagy időszakos ellenőrzést.
Napi teendőnk elindulás előtt:
■ motorolajszint-ellenőrzés,
■ a világító- és jelzőberendezések ellenőrzése,
■ a fék üzemképességének ellenőrzése,
■ a kormányberendezés holtjátékának ellenőrzése,
■ a gumiabroncs állapotának megvizsgálása.
■ a rendszámtábla megléte, állapota.

Időszakos ellenőrzést 10-14 nap elteltével szükséges elvégezni. Ez tartalmazza a

következőket:
■ fékolajszint-ellenőrzés,
■ az ablakmosó folyadék ellenőrzése, szükség szerint utántöltése,
■ akkumulátorsavszint ellenőrzése,
■ ékszíjfeszesség ellenőrzése,
■ a gumiabroncs levegőnyomásának ellenőrzése, pótlása,
■ a hidraulikus működtetésű tengelykapcsoló olajszint-ellenőrzése,
■ szervokormány-berendezés olajszint-ellenőrzése.

Mindezeken felül a közlekedés során folyamatosan ellenőrizni kell a műszerfalon

elhelyezett mérőórák és lámpák jelzéseit:
■ a hűtőfolyadék hőmérsékletét,
■ a motorolaj nyomását, esetleg hőmérsékletét,
■ a generátor töltését,
■ az üzemanyag mennyiségét.
 6. AGÉPKOCSIÜZEMELTETÉSE,ELLENŐRZÉSE

6.1.2. A gépkocsi vontatása

A gépkocsi elején és hátulján kialakított menetes
furatokba lehet becsavarozni a járm ű szerszámos táská­
jában megtalálható vonószemet, amelyhez rögzíthető a
vontató kötél. A kötelet ehhez a vonószemhez úgy kell
rögzíteni, hogy önmagától le ne akadjon, de a vontatás be­
fejezését követően könnyen oldható legyen. (46. 47. 48.
49. kép) 46. kép

6. A GÉPKOCSI ÜZEMELTETÉSE, ELLENŐRZÉSE

47. kép 48. kép 49. kép

A vontatott gépkocsin:
■ A gyújtáskulcsot abba az állásba kell fordítani, ahol a gépkocsi a kormányzár ki­
kapcsolt helyzetében van.
■ A kézi kapcsolású sebességváltó kart üres fokozatba kell kapcsolni.
■ Az automataváltóval ellátott gépkocsin kenés hiányában a sebességváltó tönk­
re mehet, ezért a jármű kezelési útmutatójában tilthatják, vagy csak korlátozott
sebességgel és távolságra engedélyezhetik a vontatást. Ez esetben N állásba kell
kapcsolni.
A szervokormányos gépkocsi vontatásakor nagyobb kormányzási erő szükséges a
jármű irányításához, szervofék esetén pedig nagyobb pedálerő szükséges, hogy a megfe­
lelő fékhatás létrejöjjön. Ajánlatos a vontatott gépkocsi ablakait és szellőzőnyílásait zárva
tartani, nehogy a vontató gépkocsi kipufogógázai beszivárogjanak. Esős időben gondos­
kodnunk kell az ablaktörlő működőképességéről, ha ez nem lehetséges, időnként áll­
junk meg a sártól szennyezett szélvédőt letörölni.

6.1.3. A gépkocsi kötelező műszaki felülvizsgálata

A személygépkocsikat időnként felül kell vizsgálni, hogy műszaki állapotuk forga­
lombiztonsági szempontból megfelelő-e. Indokolt esetben, pl. elhanyagolt gépkocsi el­
lenőrzésekor a hatóságok előbb is előírhatják a gépkocsi felülvizsgálatát.
Az időszakos vizsgálat határidejét személygépkocsiknál:
■ új jármű esetében 4 évben,
■ használt jármű esetében az első használatba vétel évét követő három naptári éven
belül három évben, három naptári éven túl két évben határozták meg.
Ha a területi Közlekedési Hatóság vagy feljogosított szervezetei az időszakos
vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű megfelel az előírt műszaki feltételeknek, a
forgalmi engedély érvényességi határidejét a leírtak szerint meghosszabbítja.
Ha a jármű az előírt műszaki feltételeknek nem felel meg, a területi Közlekedési
Hatóság a jármű műszaki érvényességét érvényteleníti.
 SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

A gépkocsi kötelezően előírt tartozékai:

■ elakadásjelző háromszög,
■ „B” típusú elsősegélynyújtó doboz, vagy a 6/1990. KÖHÉM rendeletben foglalt
elsősegélynyújtó felszerelés.
6.AGÉPKOCSI ÜZEMELTETÉSE, ELLENŐRZÉSE

Teszt kérdések
Szerkezeti ismeretek

HÁZI FELADAT

Családi körben kérje meg hozzátartozóit vagy barátait, mutassák meg saját gépko­
csijukon mit és hogyan szoktak ellenőrizni. Nézze meg rendelkeznek-e a kötelezően
előírt tartozékokkal.
 TARTALOMJEGYZÉK

T A R T A L O M JE G Y Z É K
BEVEZETŐ
I. K Ö Z L E K E D É SI ISM E R E T E K

1. Alapismeretek
1.1. A z ú t t a l k a p c s o la to s f o g a l m a k ..................................................................................................................................... 9
1 .2 . A k ö z ú ti já r m ű v e k k e l k a p c s o la to s f o g a lm a k ...................................................................................................... 12
1.3. A k ö z ú ti f o rg a lo m m a l k a p c s o la to s f o g a l m a k ........................................................................................................ 16
1.4. A k ö z ú ti k ö z le k e d é s b e n r é s z t v e v ő k k ö t e l e s s é g e i ............................................................................................... 18
1.5. A já r m ű v e z e té s s z e m é ly i f e l t é t e l e i .............................................................................................................................. 18
1.6. J o g s z a b á ly b a n m e g h a tá r o z o tt v e z e tő i e n g e d é ly e k ............................................................................................. 19
1.7 A já r m ű v e k k ö z le k e d é s b e n v a ló r é s z v é te lé n e k f e lté te le i ................................................................................... 25
1.8. A k ö z le k e d é s b e n v a ló r é s z v é te l k ü lö n f e lté te le i ............................................................................................. 2 6

2. Közúti jelzések
2 .1 . K ö z ú ti j e l z ő t á b l á k ............................................................................................................................................................... 3 0
2 .2 . Ú tb u r k o la ti j e l e k .................................................................................................................................................................. 5 8
2 .3 . E g y é b k ö z ú ti j e l z é s e k ........................................................................................................................................................ 6 4
2 .4 . F é n y je lz ő k é s z ü l é k e k ......................................................................................................................................................... 65
2 .5 . A r e n d ő r j e l z é s e i .................................................................................................................................................................. 69
2 .6 . A je l z ő ő r je lz é s e i .................................................................................................................................................................. 73
2.7. A k ö z ú ti f o rg a lo m e l l e n ő r z é s e ....................................................................................................................................... 73

3. Közlekedés
3.1. E lin d u lá s .................................................................................................................................................................................... 74
3 .2 . H a la d á s a z ú t o n ..................................................................................................................................................................... 75
3 .3 . S e b e s s é g ................................................................................................................................................................................... 7 7
3 .4 . K ö v e té s i t á v o l s á g .................................................................................................................................................................. 7 9
3 .5 . I r á n y v á lto z ta tá s , irá n y je lz é s , h a n g j e l z é s ................................................................................................................ 8 0
3 .6 . E lő z é s .......................................................................................................................................................................................... 83
3.7. K ik e r ü lé s .................................................................................................................................................................................... 87

TARTALOMJEGYZÉK
3 .8 . K ité r é s - ú t s z ű k ü l e t ............................................................................................................................................................ 88
3.9. P á r h u z a m o s k ö z le k e d é s ..................................................................................................................................................... 89
3 .1 0 . K ö z le k e d é s a u tó p á ly á n , a u t ó ú t o n ............................................................................................................................. 95
3.11. K ö z le k e d é s v illa m o s p á ly á v a l e llá t o t t ú tte s te n .................................................................................................. 9 7

4. Elsőbbség
4 .1 . B e s o r o lá s ú tk e r e s z te z ő d é s e l ő t t ......................................................................................................................... 100
4 .2 . B e k a n y a r o d á s ......................................................................................................................................................................... 101
4 .3 . E ls ő b b s é g a z ú t k e r e s z t e z ő d é s b e n ................................................................................................................................ 105

5. Egyéb közlekedési szabályok

5.1. M e g fo r d u lá s , h á t r a m e n e t ................................................................................................................................................. 109
5 .2 . V a s ú ti á tjá r ó ............................................................................................................................................................................109
5 .3 . K ö z le k e d é s la k ó - p ih e n ő ö v e z e tb e n ............................................................................................................................ 112
5 .4 . M e g á llá s , v á r a k o z á s .............................................................................................................................................................113
5 .5 . A g y a lo g o s o k ra é s a já r m ű v e k u t a s a i r a v o n a tk o z ó s z a b á l y o k ....................................................................... 118
5 .6 . M a g a ta r tá s a g y a lo g o s o k k a l s z e m b e n ....................................................................................................................... 122
5.7. M e g k ü lö n b ö z te tő je lz é s e k e t h a s z n á ló j á r m ű v e k .................................................................................................. 122

— ------------------------------------
 SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

5 .8 . F ig y e lm e z te tő j e lz é s t h a s z n á ló já r m ű v e k ................................................................................................................ 124
5.9. A já r m ű v e k t e r h e l é s e .......................................................................................................................................................... 125
5.10. A já r m ű v e k k i v i l á g í t á s a ................................................................................................................................................... 129
5.11. R e n d k ív ü li e s e m é n y e k ......................................................................................................................................................131
5 .1 2 . K e r é k p á r o k , s e g é d m o to r o s k e r é k p á r o k , á lla ti e rő v e l v o n t j á r m ű v e k , k é z i k o c s i k ............................135

II. A G É PK O C SIV E Z E T É S E L M É L E T E

1. A gépkocsivezetés emberi tényezői

1.1. A k ö z le k e d é s i g o n d o lk o d á s k ia la k ítá s a , é r z é k s z e r v e k .......................................................................................141
1.2. A f i g y e l e m .................................................................................................................................................................................144
1.3. A f á r a d t s á g ................................................................................................................................................................................145
1.4. B e te g s é g , g y ó g y s z e re k .......................................................................................................................................................146
1.5. A z a l k o h o l .................................................................................................................................................................................146
1.6. A k á b í t ó s z e r ............................................................................................................................................................................. 146
1.7. D o h á n y z á s .................................................................................................................................................................................146

2. A gépkocsi vezetése
2 .1 . E lh e ly e z k e d é s a z a u t ó b a n .................................................................................................................................................147
2 .2 . E l i n d u l á s ................................................................................................................................................................................... 148
2 .3 . M e g á l l á s .....................................................................................................................................................................................149
2 .4 . S e b e s s é g v á l t á s ........................................................................................................................................................................ 149
2 .5 . H a la d á s e g y e n e s e n é s ív m e n e tb e n ..............................................................................................................................151
2 .6 . B e k a n y a r o d á s ......................................................................................................................................................................... 152
2.7. H á t r a m e n e t .............................................................................................................................................................................. 153
2 .8 . V á r a k o z á s .................................................................................................................................................................................154

3. A gépkocsi és az út kapcsolata
3.1. A u tó s f i z i k a .............................................................................................................................................................................. 158
3 .2 . A g y o r s ítá s ................................................................................................................................................................................161
3 .3 . L a s s ítá s , f é k e z é s .................................................................................................................................................................... 162
3 .4 . V a k v e z e té s , k ö v e té s i t á v o l s á g ......................................................................................................................................... 166
3 .5 . Ü tk ö z é s , b o r u lá s ................................................................................................................................................................... 167
TARTALOMJEGYZÉK

3 .6 . K a n y a r o d á s , o ld a ld ő lé s , o ld a ls z é l ................................................................................................................... 168
3.7. E m e lk e d ő , l e j t ő ....................................................................................................................................................................... 171
3 .8 . K ö z le k e d é s c s ú s z ó s ú t o n ................................................................................................................................................... 172

4. A forgalomban
4.1. K ö z le k e d é s i p a r t n e r e k é s j á r m ű v e ik n e k j e l l e m z ő i ..............................................................................................173
4 .2 . A f o rg a lm i r e n d é s f e lis m e r é s e ..................................................................................................................................... 176
4 .3 . F o rg a lm i m ű v e l e t e k ............................................................................................................................................................. 177
4 .4 . K ö z le k e d é s é js z a k a é s ro s s z lá tá s i v is z o n y o k k ö z ö tt ..........................................................................................180
4 .5 . K ö z le k e d é s r o s s z ú tv is z o n y o k k ö z ö tt .........................................................................................................................182
4 .6 . V o n ta tá s s z e m é ly g é p k o c s iv a l.......................................................................................................................................... 182
4.7. V e s z é ly h e ly z e te k .................................................................................................................................................................... 183
4 .8 . T ü z e lő a n y a g - ta k a r é k o s s á g ..............................................................................................................................................185
4.9. A v e z e té s t s e g ítő r e n d s z e r e k m ű k ö d é s e é s a z o k a l k a lm a z á s a .....................................................................188
4.10. K ö z le k e d é s i f ö ld ra jz ........................................................................................................................................................194

5. A környezetvédelem
5.1. A k ö r n y e z e te t k á r o s ító h a t á s o k ................................................................................................................................. 197
 TARTALOMJEGYZÉK

III. S Z E R K E Z E T I ÉS Ü Z E M E L T E T É S I ISM E R E T E K

1. A karosszéria
1.1. A jtó k , m o to r h á z te tő , c s o m a g té r te tő , ü z e m a n y a g b e tö ltő n y ílá s ................................................................ 2 0 2
1 .2 . A z ü l é s e k ...................................................................................................................................................................................2 0 3
1.3. A k o r m á n y k e r é k ....................................................................................................................................................................2 0 3
1.4. A b iz to n s á g i ö v ...................................................................................................................................................................... 2 0 4
1.5. A m ű s z e r f a l ..............................................................................................................................................................................2 0 4
1.6. A b la k o k , v is s z a p illa n tó t ü k r ö k ..................................................................................................................................... 2 0 6
1.7. A b la k tö r lő - é s - m o s ó b e r e n d e z é s ................................................................................................................................. 2 0 6
1 .8 . S z e llő z é s , f ű té s , lé g k o n d ic io n á lá s ...............................................................................................................................2 0 7
1.9. K o c s is z e k r é n y - k a r b a n ta r tá s ...........................................................................................................................................2 0 8

2. A motor
2 .1 . M o to r m ű k ö d é s i e l v e k ............................................................................................................ 210
2 .2 . A m o to r o k t ü z e l ő a n y a g - e l l á t á s a .................................................................................................................................. 211
2 .3 . A le v e g ő e llá tó r e n d s z e r ..................................................................................................................................................... 213
2 .4 . A k i p u f o g ó b e r e n d e z é s ........................................................................................................................................................2 13
2 .5 . M o to r o k h i d e g i n d í t á s a ...................................................................................................................................................... 215
2 .6 . A m o to r h ű t é s e .......................................................................................................................................................................216

3. Villamos berendezések
3.1. A z a k k u m u lá to r .................................................................................................................................................................... 221
3 .2 . A z á r a m f e j l e s z t ő ...................................................................................................................................................................2 2 2
3 .3 . A v ilá g ító - é s j e lz ő b e r e n d e z é s e k ................................................................................................................................. 2 2 3
3 .4 . A p ó tk o c s i v illa m o s b e r e n d e z é s e i ................................................................................................................................2 2 8
3 .5 . B i z t o s í t ó k ..................................................................................................................................................................................2 2 8

4. Az erőátviteli berendezés
4 .1 . A t e n g e l y k a p c s o l ó ................................................................................................................................................................ 22 9
4 .2 . S e b e s s é g v á l t ó m ű ...................................................................................................................................................................231
4 .3 . K a r d á n t e n g e l y ........................................................................................................................................................................2 3 2
4 .4 . A d i f f e r e n c i á l m ű ...................................................................................................................................................................2 3 2
4 .5 . A f é l t e n g e l y e k ......................................................................................................................................................................... 2 3 2
4 .6 . A h ib r id g é p k o c s ik k ia la k ítá s a .....................................................................................................................................23 3

5. A futómű
5.1. A k e r e k e k ..................................................................................................................................................................................235
5 .2 . A g é p k o c s i k o r m á n y z á s a ...................................................................................................................................................2 4 2
5 .3 . F é k b e r e n d e z é s e k ...................................................................................................................................................................2 4 4

6. A gépkocsi üzemeltetése, ellenőrzése

“A KOZONSEGNYERTES”
Évek óta minket választanak a legtöbben!

to óra ISO MINŐSÍTÉS

AKKREDITÁLT INTÉZMÉNY
'íSSss

u;iuw.csi?ajo?si.hu
Ny. sz.: 01-0406-05 AL.: 0674
2.800,- Ft

Olvasó: Mit kell azon érteni, hogy interaktív KRESZ könyv?

Szerző: A k ö n y v a s z ö v e g e s ta r ta lm ú i s m e r e t e k e t n e m c s a k k é p e k ,
á b r á k s e g íts é g é v e l illu s ztr á lja , h a n e m fil m e k k e l é s a n im á c ió k k a l is.

Olvasó: Egy könyv hogyan képes filmekkel és animációkkal bemutatni

az ott leírtakat?
Szerző: A k ö n y v b e n 1 4 5 h e ly e n , v a n n a k e lh e ly e z v e ú g y n e v e z e tt Q R
k ó d o k . O ko s te le fo n , v a g y tábla PC s e g íts é g é v e l, a QR k ó d o k a t b e o lv a s­
va a film e k é s a n im á c ió k le já ts z h a tó a k . E z á lta l a ta n u ló m o z g á s á b a n
lá th a tja a te le fo n ja k ije lz ő jé n a z t, a m irő l a k ö n y v a d o tt f e j e z e t e szó l.
P é ld á u l a r e n d ő ri k a r je lz é s e k e t, a z e ls ő b b s é g i s z itu á c ió k a t.

Olvasó: De ha nekem nincs okos telefonom, akkor mit tehetek?

Szerző: S z á m ító g é p s e g íts é g é v e l is m e g te k in th e tő e k a film e k , a www.
k r e s z ta n u la s o tth o n .h u h o n la p „QR k ó d o k " m e g n e v e z é s ű m e n ü p o n tja
a la tt. E z e s e tb e n a film e k , a s o r s z á m u k k a l a z o n o s íth a tó k b e .

Olvasó: Ez így már érthető. Köszönöm a tájékoztatást.

Szerző: E r e d m é n y e s ta n u lá s t é s s ik e r e s v iz s g á t k ív á n o k .

KRESZ teszt alkalmazás megvásárolható az alábbi helyeken:

Android IOS

www.kresztanulasotthon.hu