ÉSZC.

Kiskunlacházi Szakképző Iskolája

PÁLYÁZAT

A kunok beilleszkedése a Magyar Királyság társadalmába az

1279. évi törvények alapján

Készítette: Marcsinyi Marcell Armand

12.K

) A kunok betelepülésének okai:

Miután a kitajok megalapították keleten a Kínai Birodalmat, a kun

törzseknek sürgősen menekülőre kellett fogniuk, hogy még időben elkerüljék

megállíthatatlan terjeszkedésüket. A fáradhatatlan kelet felé húzódás

eredményeképpen szövetségre léptek az ott élő sarik és kipcsak törzsekkel. A

magyar államalapítás idejében feltehetőleg Nyugat-Szibériában tartózkodhattak,

ezt követően pedig törzsszövetséget hoztak létre a Dnyepertől nyugatra, amelyet

Fehér Cumaniának kereszteltek el.

A kunok betelepülése

a XIII. század közepén

következhetett be,

amikor is IV. Béla

királyunk a tatárjárást

követően behívta őket az

országba.

Szállásterületeiket

jórészt a Duna–Tisza

közén és a Tiszántúli területeken hozták létre, ahol a későbbiekben számos, ma

is létező települések jöttek létre. Példának érdemes felsorolni Kunszentmiklóst,

Kiskunmajsát, valamint Bács-Kiskun megyét is, amely szintén a kunokról kapta

elnevezését.

Kötődéseim révén számomra a legkedvesebb közülük Kiskunlacháza, amely

nem csak nevében őrzi a régmúlt történéseit, hanem a Kiskunság legészakibb

településeként a „Kiskunság kapuja” címmel is méltán büszkélkedhet.

2.) Pereg és Lacháza nevének eredete:

A vidéken két település élt egymás mellett több évszázadon keresztül: Pereg,

illetve Kiskunlacháza.

Pereg elnevezése helynevéből eredeztethető, míg a Lacháza a térség egyik