Dr.

OLÁH ANDOR

India üzenete
MAHÁTMÁ GANDHI
természetgyógyászati tanácsai

ARKANUM KIADÓ • BUDAPEST

 Sorozatszerkesztő

Dr. OLÁH ANDOR

természetgyógyász

Dr. Oláh Andor, 1991

 „Aki új kísérletekbe vág, annak ön-
magán kell kezdenie. Így hamarabb
felfedezheti az igazságot, és Isten
mindig oltalmába veszi a becsüle-
tes kísérletezőt."
„Ha lelkünk tisztátalan gondola-
tokkal van teli, böjtöléssel nincs
mód megtisztulnunk."
Gandhi

EGÉSZSÉGRE VEZÉRLŐ KALAUZ

Zavarban vagyok, hogy Mahátmá-nak, Nagy Léleknek nevez-

zem-e, ahogy tanítványai nevezték, és ahogy világszerte elterjedt,
mert ó maga elutasította, nem szerette ezt a „ráragasztott" elneve-
zést, szerénysége tiltakozott ellene. Önéletrajzában szomorú
nosztalgiával emlékszik arra az időre, amikor még csak bhái-nak,
testvérnek szólították, és még nem volt mahátmá, sőt még bápi,
apa sem. Testvér, vagy Móhandász Karamcsand Gandhi szeretett
volna, akart maradni. Azt sem hirdette magáról, hogy csalhatatlan
igazsághirdető, önéletrajzának is ezt a címet adta: „Az igazsággal
való próbálkozásaim története." Nos hát ezek a „próbálkozások"
eszményt, életmodellt jelentettek és jelentenek az indiai milliók
számára, a függetlenség elérésének eszméjét és módszerét képvi-
selték, de túlnőttek India határain, Gandhi a világot a terrorizmus
tragikus korszakában az ahimszá, a nem ölés, az erőszakmentes-
ség filozófiájával és módszerével ajándékozta meg.
Kevesen tudják, hogy Móhandász Karamcsand Gandhi
(1869-1948) két évszázadba átnyúló életében nemcsak politikus-
ként mozgatta meg egy hatalmas szubkontinens, India népét,
nemcsak nemzeti önállóságért, hanem egészségprogramjának
megvalósításáért is küzdött. A hivatalos (nyugati) gyógyszerköz-
pontú orvostudománnyal szemben ősi indiai, ajurvédikus hagyo-
mányokon alapuló, XX. században továbbfejlesztett természet-
gyógyászatot képviseltés hirdetett, miután elméleti tanulmányok
és számos kísérlet, tapasztalat során meggyőződött a természetes
élet- és gyógymódrendszer értékéről, hatásosságáról. Mindnyá-
junk számára -egyéni és nemzeti szinten egyaránt - hasznos lehet
megismerni természetgyógyászati alapgondolatait, tanácsait
A század elején az Indian Opinion című lapban gudzsaráti
nyelven látott napvilágot eredetileg természetgyógyászati cikk-
sorozata, mely 1921-ben könyv alakban, angol nyelven is megje-
lent ,A Guide To Health" (Egészségre Vezérlő Kalauz) címen.
Elsősorban ebből merítek, de önéletrajzában is gyakran beszámol
gyógyítási és életreform-tapasztalatairól Romáin Rolland Gan-
dhi életét és életművét ismertető könyvéből pedig azt is megtud-
juk, hogy a közegészségügy problémái is tevékenyen foglalkoz-
tatták. Mintegy öt kötetet tölt meg Gandhi egészség- és gyógyf-
tástana. Mindennek kvintesszenciáját nyújtom.
Teljes életében intenzíven érdekelte az egészség-betegség pro-
blémája. Erre többek között az is bizonyíték, hogy mindig oda-
adóan gyógyított, ápolt betegeket. Az első világháborúban úgy
vett részt, hogy szanitéccsapatot szervezett hindukból, fegyver
nélkül segítette Angliát. Később „a betegápolásra való készség
fokozatosan szenvedélyemmé fejlődött bennem - írja önéletraj-
zában. Még az is megesett, hogy elhanyagoltam miatta munká-
mat, és olykor nem csupán feleségemet vontam be a beteg
szolgálatába, de egész háznépemet is." Ilyen módon egyre több
sikert ért el, és - szerény kifejezése szerint - „gyógykovács"
hímeve nőttön-nőtt.
Mindezt még azzal egészítem ki, hogy pályakezdésekor habo-
zott, a jogászi, vagy az orvosi pályát válassza-e! Azért döntött
mégis a jogászi hivatás mellett, mert úgy gondolta, hogy nem
tisztességes foglalkozás az orvosé. A nyugati orvostudomány
gyógyszer nélküli (szelíd) orvostudomány, a természetgyógyá-
szat módszereibe vetett bizalmát erősítették meg. Johannesburgi
tartózkodása idején például szorulásai voltak és gyakran fájt a
feje. Időnként hashajtót szedett, de állandóan az foglalkoztatta,

6
hogy a lehető legcsekélyebb kockázattal élvezzék bűneiket (pl. az
ínyencség, a falánkság bűnét). Hozzájárul tehát egy nép demora-
lizálásához a „fekete mágia" receptjeivel, melyek elterelik a népet
a test és a szellem hősies fegyelmezésétől. Gandhi nemcsak az
orvostudomány gyakorlatát hanem elméleti, tudományos alapját
az állatkísérleteket is támadja, az is egyik fő kifogása az európai
orvostudomány ellen, hogy élveboncoláshoz, viviszekcióhoz, az
ember legfeketébb bűnéhez folyamodik. Ezzel a nyugati orvostu-
dománnyal az igazi természetes, preventív orvostudományt állít-
ja szembe: minden betegségnek ugyanaz az eredete, az, hogy nem
követjük az egészség természeti törvényeit. És a betegség nem-
csak cselekedeteink, de gondolataink eredménye is. A hagyomá-
nyos indiai orvostudomány, az ajurvéda is a megelőzésre fekteti
a hangsúlyt. A Kr. e. 500-ból származó Csaraka Szamgita szerint:
„Az élet törvényéről szól ez a könyv, arról, hogy milyen a jó és
a rossz, a boldog és a boldogtalan, az egészséges és az egészség-
telen élet. Tehát az élet törvényéről."

NEM A GYÓGYSZER GYÓGYÍT

Gandhi szerint az orvoslást foglalkozásszerűen gyakorló or-

vos - kuruzsló, a hivatást és küldetést érző és betöltő orvos az
orvos. A kuruzsló a gyógyszert, a mesterség csínját-bínját, a
„szép eseteket", tehát a betegségeket, de mindenekelőtt a pénzt
szereti, az orvos a betegeit és az életet, az élet törvényeit ismeri és
szereti.
„Ahogy életem mind egyszerűbbé vált egyre jobban idegen-
kedtem az orvosságoktól" - írja önéletrajzában. A gyógyszerek-
től nem ok nélkül idegenkedett. Olvasmányai és tapasztalatai a
gyógyszer nélküli (szelíd) orvostudomány, a természetgyógyá-
szat módszereibe vetett bizalmát erősítették meg. Johannesburgi
tartózkodása idején például szorulásai voltak és gyakran fájt a
feje. Időnként hashajtót szedett, de állandóan az foglalkoztatta,
miként szabadulhatna meg a hashajtóktól és a fejfájástól. Akko-
riban olvasta, hogy Manchesterben megalakult a Nem Reggeli-
zők Egyesülete. Ennek tagjai azt tartották, hogy az angolok túl
sűrűn és túl sokat esznek, ezért betegek. Legalább a reggeliről le
kell mondanunk egészségünk érdekében. Gandhi ezen elmélet
alapján úgy vélte, hogyha lemond a reggeliről, napi háromszori
evés helyett ezentúl csak kétszer étkezik, megszabadulhat a
fejfájástól. „Belevágtam a kísérletbe - írja. - Néhány napig
meglehetősen nehezemre esett a dolog, de a fejfájás elmúlt. Ebből
arra következtettem, hogy a szükségesnél több ételt fogyasztot-
tam." A székrekedést az szüntette meg, hogy Just Vissza a
természethez című könyve alapjár éjszakára agyagborításokat
tett a hasára. (A hashajtó gyógyszer csak a tünetet enyhítette.)
Gyakran és helyesen kritizálja laikusok, betegek és orvosok
gyógyszerközpontúságát. „Bár életem folyamán kétszer is mege-
sett, hogy súlyos betegség vett elő, azt tartom, hogy az embernek
nemigen van szüksége gyógyszerekre. Ezer eset közül kilenc-
százkilencvenkilencben a beteg meggyógyítható jól szabályozott
diéta, agyag- és vízkúra és hasonló eljárások segítségével. Aki
minden apró-cseprő bajával orvoshoz szalad, és mindenféle
gyógyszert fogyaszt, az nem csupán az életét rövidíti meg, de
ahelyett, hogy testének urává válnék, a szolgája lesz, nincs többé
önmagán hatalma, és megszűnik embernek lenni. Nehogy az
olvasó félretolja ezeket a megfigyeléseket, mondván, hogy hiszen
betegágyban írtam le őket. Ismerem betegségem okát. Tökélete-
sen tisztában vagyok vele, hogy csakis én magam vagyok e bajok
oka, és mivel tisztában vagyok vele, nem is vesztettem el a
türelmemet. Inkább hálát adtam Istennek a leckéért, és sikerrel
álltam ellen a kísértésnek, hogy mindenféle orvosságokkal töm-
jem magam." (Önéletrajz)
Azt az alapgondolatot fejtegeti a Kalauzban is, hogy miként
járnak el, akik nem leckének fogják fel a betegséget. „Mondanunk
sem kell, hogy a test nem maradhat fenn táplálék nélkül. De az is
vitathatatlan, hogy az emberiség 99,9%-a inkább ínye csiklando-

8
zása miatt eszik. Nem gondolkoztatják el az evés következményei.
Sokan szednek hashajtó, emésztést elősegítő pirulákat és porokat
csak azért, hogy kedvükre lakmárazhassanak. Jól tudjuk, hogy
sokan a túltápláltságtól halnak meg. Nekem is vannak tapasztala-
taim. Öreg napjaimban lesz min nevetnem és szégyenkeznem!
Volt idő, amikor reggel teáztam, két-három óra múlva reggeliz-
tem, egy órakor ebédeltem, három órakor ismét teáztam és hat-hét
óra között vacsoráztam! Ebben az időben nagyon szánalmas
állapotban voltam. Rengeteg felesleges zsír halmozódott fel a
testemben, állandóan gyógyszerrel éltem. Hogy képes legyek
elegei enni, gyakran vettem be hashajtó, erősítő és más szereket.
Akkoriban mostani munkaképességemnek harmadával sem ren-
delkeztem, holott sokkal fiatalabb voltam. Kétségtelenül szánal-
mas élet volt, és ha komolyan meggondoljuk, cl kell ismernünk,
hogy bűnös és mélyen megvetendő élet."
További, erre vonatkozó részlet a Kalauzból. „Ha a gyomrot
emésztetlen étel terheli meg, az egyén alkatától függően egyik
vagy másik betegség lép fel. Egyesek székrekedést kapnak. Olyan
gyakori betegség a székrekedés, hogy ezer és ezerféle pirulát és
port árulnak ellene. Sokezren próbálkoznak velük hiába. Néhány
vaid vagy hákim* kijelenti, hogy a székrekedést és ehhez hasonló
betegségeket emésztési zavar okozza, és az a legjobb gyógymód,
ha az emésztési zavar okát szüntetjük meg. De az őszintébbek
bevallják, hogy pirulákat és porokat kell gyártani és rendelni, mert
a betegek nem mondanak le rossz szokásaikról, mégis meg
akarnak gyógyulni. E gyógyszerek hirdetése azt ígéri, hogy nem
kell semmiféle étrendhez ragaszkodni, kedvünkre ehetünk-iha-
tunk, ha e szereket szedjük. Mondanom sem kell, hogy ez nem
igaz. Minden hashajtó, még a legenyhébb is, árt az egészségnek.
Ha a beteg egészen rendbe akar jönni, teljesen változtassa meg az

* Vaidya: az ősi indiai orvostudományt, ajurvédát gyakorló orvos. A mu-

zulmánok orvosaikat hákimoknak nevezik. Ezek az Unani Tibb arab orvosi ha-
gyományok szerint gyógyítanak.
életmódját, akkor többé nem lesz szüksége hashajtóra. Máskülön-
ben, ha régi betegsége elmúlik is, új betegségek áldozatául esik."
Gandhi javaslata: 36 órás böjtkúra, ezalatt és ezután agyagborítás
a hasra, napi egy-két óra séta, radikális étrendváltoztatás, rostbő,
főleg gyümölcsből és olajból álló vegetárius étrend, a bor, a tea,
a kávé, a kakaó és a fehérliszt kizárása.
A gyógyszeres kezeléssel szemben tőle megszokott, kemény
igazmondással fogalmazza meg a természetgyógyászat helyes
alapelvét és a méregtelenítés módszerét. „Abban a végzetes
tévedésben élünk, hogy egyetlen betegség sem gyógyítható meg
gyógyszer nélkül. Ez a nézet több kárt okozott már az emberiség-
nek, mint bármi más. A legtöbb gyógyszer nemcsak hatástalan, de
sokszor egyenesen ártalmas. Az a beteg, aki drogoktól és gyógy-
szerektől várja gyógyulását, olyan bolond, mint az, aki takarítás
helyett megpróbálja eltakarni a háza belsejében összegyűlt sze-
metet Minél inkább eltakarja, annál jobban megrothad. Ugyanez
történik az emberi testben is. A betegség nem más, mint a
természet figyelmeztetése, hogy szemét halmozódott fel a test
valamelyik részében, és a bölcsesség azt tanácsolja, tegyük
lehetővé, hogy a természet kitakarítsa a piszkot, ne fedjük el
gyógyszerekkel. Aki gyógyszert vesz be, megnehezíti a természet
munkáját. Másrészt viszont milyen könnyen segíthetjük a termé-
szet munkáját, ha bizonyos elemi alapelveket ismerünk; például
böjtölünk, hogy a szemét ne szaporodjék, és szabad levegőn test-
gyakorlatokat végzünk, hogy a szemét egy része izzadás útján tá-
vozzék. A legfontosabb pedig az, hogy elménket szigorú felügye-
let alatt tartsuk." (Egészségre Vezérlő Kalauz.)

A JÓ ÉS A ROSSZ ORVOS

Gandhi egybekapcsolja a gyógyszerszedés kritikáját a gyógy-

szerrendelő orvosok kritikájával. „Tapasztalatból tudjuk, hogy
nehezen szabadulunk meg a gyógyszerektől, ha egyszer rákap-

10
tünk. Hány és hány olyan embertársunkkal találkozunk, akinek
teljes életében mindig valami baja van, holott rajong a gyógysze-
rekért, és állandóan gyógyszerekkel tömi magát. Ma ez az orvos
kezeli, holnap amaz. Egész élete jó orvos utáni eredménytelen
keresésben telik el. A néhai Justice Stephen szerint valóban
megdöbbentő, hogy az orvosok az oly kevéssé ismert emberi
szervezetbe alig ismert gyógyszereket juttatnak. Néhány nagy
nyugati orvos ma is osztjaezt a nézetet. Például Sir Astley Cooper
azt állítja, hogy az orvoslás tudománya inkább csak tapogatózó
sejtés. Sir John Forbes szerint több betegséget gyógyít meg a
természet, mint a gyógyszer. Dr. Baker és dr. Frank szerint több
embert ölt meg az orvosság, mint a betegségek."
Végül a gyógyszergyárosoknak is kijut a kritikából: „A gyógy-
szerek annyira keresettek, hogy még a leghitványabb lapocska is
- ha mást nem - legalább kotyvalékokat hirdet. A legújabb
gyógyszerszabadalmi könyv szerint a sók és szirupok a gyárosok-
nak csak negyed, egy anába kerülnek, mi pedig kettő, három,
négy, öt rúpiát fizetünk érte! Ne csodálkozzunk tehát, ha összeté-
telüket annyira titokban tartják."
A Kalauz előszavai Gandhi azzal fejezi be, hogy „nem akarjuk
teljesen bojkottálni az orvosokat és az orvostudományt. Abban az
esetben, ha alapos ok kényszerít arra, hogy orvos segítségét vedd
igénybe jóemberhez fordulj, pontosan kövesd utasításait, és csak
az ő tanácsára hívj más orvost."
Milyen a jó orvos Gandhi szerint? Előszöris, aki a józan észre,
nem agyafúrt tudományosságra hallgatva egyszerű, természetes
módszereket alkalmaz. A Kalauz testgyakorlásról szóló fejezeté-
ben is szerepeltet egy ilyen jó orvost. „Valaki azért ment el
egyszer orvoshoz, hogy adjon neki orvosságot emésztési zavarok
ellen. Azt a tanácsot kapta, hogy naponta sétáljon egy keveset, de
arról panaszkodott, hogy túlságosan gyenge ehhez. Erre a doktor
kikocsizott vele. Útközben szándékosan elejtette az ostort A
beteg udvariasan leugrott érte. A doktor továbbhajtott és a sze-
gény embert a kocsi után kutyagoltatta. Midőn a doktor megelé-

11
gelte a sétáitatást, ismét felvette a kocsira, és megmagyarázta,
hogy ilyen fogással sétáltatta meg. Mivel a beteg közben meg-
éhezett, belátta a doktor trükkjének hasznosságát, és megbocsá-
tott. Hazament és jóízűen megvacsorázott. Próbálják ki mind-
azok, akik emésztési zavarokkal és hasonló betegségekkel küsz-
ködnek, és egyszer s mindenkorra elismerik a sétának mint test-
gyakorlatnak értékét."
Mivel Gandhi filozófiájának is középpontjában áll a szeretet,
az Isten-, természet- és emberszeretet, nyilván elfogadta az ajur-
véda jó orvosra vonatkozó meghatározását is: ,,Az orvos úgy
szeresse betegeit, mintha saját gyermekei lennének." A Szusiruta
Szamhitá az ajurvéda 2000 éves alapkönyve ezen túlmenően
fokozatokat is ismer, a jó és a rossz orvosokat kategorizálja.
(Gandhi megállapításaiból is hasonló szellem sugárzik.) „Chad-
machera": sok orvossággal és eszközzel rendelkező orvos, de nem
ismeri használatukat. Az ilyen orvos az emberiség ellensége, a
halál angyala. A „Pratirupka" jó képességű orvos, ismeretek
nélkül. „Szidni Szádhaka": tud is és szeret is.
Itt és most, 1991-ben Magyarországon is igaz mindez. A jó
orvos mellé a jó természetgyógyászt is besorolhatjuk, mint akihez
fordulhat az alapos ok kényszerítene beteg.

SEGÍTS MAGADON!

Az Egészségügyi Világszervezet egyik határozata szerint egész-

ségéért mindenki maga felelős. Az egészségügy nem korlátozha-
tó orvosok és egészségügyi dolgozók ügyévé. Ebbe a szemlélet-
módba illik, hogy a természetgyógyászat nemcsak nem kárhoz-
tatja, hanem helyesli és támogatja is az öngyógyítást. Gandhi is
tudatossá kívánja tenni az olvasót, az öngyógyításra felvértezni és
felszabadítani, még inkább a betegségmegelőző életmód megis-
merésére és vállalására ösztönzi. Ennek érdekében a gyógysze-
rek körüli és az orvostól orvosig való szaladgálás kilátástalan

12
rabságában szenvedőket olyan merész kijelentéssel is biztatja
előszavának utolsó mondatában: „Legfőképpen azt tartsd eszed-
ben, hogy végső soron nincs szükséged orvosra, hogy meggyó-
gyuljon betegséged." De hát a jó orvost is ajánlotta, és e kijelen-
tés élét veszi, hogy a megelőzést hangsúlyozza könyve fő fela-
dataként.
„A szólásmondás szerint »a megelőzés jobb, mint a gyógy-
s z e r . Sokkal könnyebb és biztosabb az egészség törvényeinek
megtartásával megelőzni a betegséget, mint a saját tudatlansá-
gunk és gondatlanságunk miatt kitört betegséget meggyógyítani.
Ezért minden gondolkodó embernek kötelessége megérteni az
egészség törvényeit. Éppen az a célom, hogy ezeket a törvényeket
megmagyarázzam. De meg kell ismernünk a legközönségesebb
betegségek legjobb kezelési módjait is. Milton szerint az értelem
pokollá teheti a mennyországot, és mennyországgá a poklot.
Tehát a mennyország nem valahol a felhők mögött van, és a pokol
nem valahol a föld alatt. Ugyanezt a gondolatot fejezi ki a mi
szanszkrit mondásunk: »Mana eva manushyanam karanam band-
hamokehayoh«, azaz: »Az ember rabsága vagy szabadsága értel-
mének állapotától függ.« Ebből következik, hogy rajtunk múlik,
egészségesek vagyunk-e vagy betegek!"
A gyógyszerek helyettesítéseként Gandhi gyógyító (és mege-
lőző) módszerében a böjt és a helyes étrendbcállítás áll a közép-
pontban. Midőn mellhártyagyulladásban szenvedett, étrendje
földimogyoróból, banánból, citromból, olívaolajból, paradi-
csomból és szőlőből állott. Nem fogyasztott tejet, gabonaféléket,
hüvelyeseket, és természetesen - vegetárius létére - húst sem. Dr.
Allison vegetárius orvos tanácsára azután még nyers és főtt,
rizzsel kiegészített zöldségfélékkel bővítette étrendjét. Teljes
gyógyulást az hozott, hogy Londonból - az 1890-es években -
visszatért Indiába. A gyógyulást főként a tiszta levegőnek, a
mérsékelt égövnek és annak tulajdonította, hogy az orvosi tanács
ellenére sem fogyasztott tejet. (Valóban a tej egyeseknél gyulla-
dáskeltő, vagy gyulladásfokozó és váladékképző lehet.)

13
 A TEJPROBLÉMA

A tejprobléma egész életében foglalkoztatta táplálkozási kísérle-

tei során. Egy ízben például súlyos gyengeségi állapotát csak úgy
sikerült megoldania, hogy hosszas, tisztán növényi (gyümölcs és
mag) étrend után a kecsketejet is étrendjébe iktatta. Nem sikerült
megrendült egészségét tej nélkül helyreállítania, hiába próbálko-
zott ajurvédikus orvosok tanácsára tejpótláském munglével,
mauvhraolajjal és mandulatejjel. (Szójakészítményekkel nem élt,
holott ez a megoldás. Én magam tisztán növényi étrenden tíz év
óta teljesen jó egészség- és erőállapotban vagyok a szójának
köszönhetően. De kitűnő növényi fehérje-forrás a burgonya, a
köles, a hajdina, a diófélék, a barna liszt és barna kenyér is.)
Mégis, mint a Kalauzban kifejti, a tejet mellőzendő táplálék-
nak tartja. „Puszta babona a tej értékéről vallott nézet, de annyira
meggyökeresedett, hogy szinte lehetetlen megingatni." Nap-
jainkban főként az Egyesült Államokban vitatják erősen a tej
értékét. Az egészségnevelési, táplálkozástani szakírók egy része
a következő szempontok szerint ítéli el: a természet az állati tejet
a szopós állat táplálkozására szánta, egyetlen állat sem él tejjel az
elválasztás után. A nyers tej veszélyes, mivel kitönő vivőeszköze
a baktériumoknak és vírusoknak, viszont a pasztörizálás nemcsak
a veszélyes, hanem a jótékony baktériumokat is elpusztítja az
enzimekkel együtt, és a tej tápértékét is megsemmisíti. Egyes
vitaminokat szétbont, és megváltoztatja a fehérjék kémiai szerke-
zetét, és ezeket, valamint az ásványi anyagokat kevésbé emészt-
hetővé, rosszabbul asszimilál hatóvá teszi. Továbbá a mai tej ke-
mikáliákkal, rovarölő és gyomirtó szerek maradványaival,
gyógyszerekkel (hormonokkal, antibiotikumokkal), a fejőgép és
más eszközök fertőtlenítésére használt fertőtlenítő szerek marad-
ványaival telített, és nem alkalmas emberi fogyasztásra.
Más szakértők viszont azt állítják, hogy a tej és főként bizonyos
tejtermék (aludttej, joghurt, kefir, túró, savó) kitűnő, elengedhe-
tetlen táplálék az ember számára, egyike a legteljesebb védő

14
tápláléknak. A föld egyes vidékein (pl. Bulgária, Grúzia) egyes
néptörzsek (pl. hunzák a Himalája völgyében) és egyének fő
tápláléka a főként vegetárius étrenden belül, és ezek a népek és
egyének hosszú életűek, egészségesek.
Paavo Airola amerikai természetgyógyász szakíró úgy oldja fel
az ellentmondást, hogy ahol egészségtáplálék a tej és a tejtermék,
ott nem manipulált kemizált formában fogyasztják. Az ipari
civilizációban eladásra kerülő mai tej emberi fogyasztásra alkal-
matlan. Ezt jobb étrendünkből teljesen kizárni. Csak garantáltan
biotehenészetből, nem fertőzött, egészséges állatból származó
nyers tej képezheti egészséges étrendünk részét mely 100%-ig
mentes kémiai szerektől, gyógyszerektől. Ezt sem fogyaszthatja
az, aki allergiás, túlérzékeny tejjel és tejtermékkel, minden állati
fehérjével szemben, vagy bármi okból allergiás betegségben
szenved.

TOVÁBBI GYÓGYÍTÓ TAPASZTALATOK

Fontos természetgyógyászati tapasztalatként közli még Gandhi

fia gyógyítását is önéletrajzában. Manilái tízéves korában himlő
után tífuszt kapott, és a bajt még tüdőgyulladás is tetézte. A magas
lázas, legyengült betegnek az orvos csirkehúslevest és tojást
ajánlott. Gandhi ezeket kizárta, három napig kizárólag vízzel
hígított narancslét itatott a beteggel, vizes egésztestborogatást tett
rá. „Megnedvesítettem egy lepedőt, és Manilái köré csavartam,
épp csak a feje látszott ki a gyereknek. Aztán két takarót tettem rá.
Fejére nedves törülközőt helyeztem." Erős izzadást váltott ki ez
az egésztestborogatás, a láz csökkenni kezdett, a javulás megin-
dult. Azután negyven napig hígított tejen és gyümölcslén tartotta
még fiát
A lázcsillapítás és izzasztás helyes módját alkalmazta. A
húsleves kizárása is helyes. Laikusok és orvosok tévedése „erő-
leves"-ként tartani számon a húslevest és ilyenként adni legyen-

15
gült, lázas betegeknek. Sok baktérium számára a húslevesben
található purin- és pirimidinszármazékok nélkülözhetetlen növe-
kedésfokozó tényezők. A laboratóriumokban a baktériumok
tenyésztésére az egyik legmegfelelőbb táptalaj a húsleves. Saját
praxisomban figyeltem meg, hogy bármely lázas fertőző beteg-
ségben, leggyakrabban influenza esetén megelőzés- és gyógyítás-
ként előnyös az állatifehérje-mentes diéta. A lefolyást súlyosbít-
ja, a megbetegedést elősegíti, gyakran a gyógyulás-lábadozás
szakában újabb visszaesés és lázkiugrás lép fel diétahiba, hús- és
húslevesfogyasztás esetén. A gyümölcs- és a zöldséglé a legelő-
nyösebb ilyenkor. A hígított tej helyett is, a lábadozás időszaká-
ban, a nyers növényi étrendkúra helyes.
Gandhi másik fia, a nyolcéves Rándász kartörését agyagborí-
tással gyógyította meg egy hónap alatt. A seb is begyógyult, és a
törésnek sem maradt nyoma. Egy hónapig naponta rakott rá
agyagborítást. Ezúttal is vegetárius étrenden élt a beteg, mint az
egész Gandhi család. „Az ilyen és hasonló tapasztalatok - fűzi
hozzá önéletrajzában - megerősítették a házi gyógymódokba
vetett hitemet, és most már bátrabban próbálkoztam velük.
Bővítettem az alkalmazási körüket: sebek, lázak, emésztési za-
varok, sárgaság és más panaszok kezelésére alkalmaztam az
agyag-, víz- és böjtkúrát, méghozzá az esetek többségében
sikerrel." Szerényen teszi hozzá, ugyanakkor helyesen arra utal-
va, hogy a legdöntőbb a saját magunkon szerzett tapasztalat:
„Nem azért utalok itt e kísérleteimre, hogy a sikerüket bizonyít-
sam. Semmilyen kísérletemet nem minősíthetem teljes sikernek.
Hivatásos orvosok sem állíthatják, hogy kísérleteiket teljes siker
koronázta. Én csupán azt szeretném itt megmutatni, hogy aki új
kísérletekbe vág, annak önmagán kell kezdenie. így hamarabb
felfedezheti az igazságot, és Isten mindig oltalmába veszi a
becsületes kísérletezőt."
Felesége, Kaszturbál is súlyosan megbetegedett, és gyógyulá-
sát természetes gyógymódoknak, vízkúrának, speciális (sómen-
tes) vegetárius étrendnek köszönhette. Gyakori vérzései voltak.

16
Műtét után nagyfokú legyengülés következett be, és a vérzések is
kiújultak. Az orvos húslevest („erőlevest") ajánlott, de ezt nem-
csak Gandhi, hanem Kaszturbál is elutasította (Gandhi a döntést
őrá bízta) mondván: „Nem fogadom el a húslevest. Ritka ajándék
emberi lénynek születni erre a világra, és inkább meghalok a
karjaid között, de nem piszkítom be testemet ilyen födelemmel."
Johannesburgi tartózkodása idején pestisjárvány tört ki. Egy
huszonhárom beteget befogadó kis karanténkórházat létesített, és
negyedmagával önfeláldozóan ápolta itt-élete kockáztatásával -
a hindu betegeket. Azt az orvosi utasítást kapták, hogy a betegek-
kel sűrűn itassanak konyakot, és ők maguk is igyanak megelőzés-
ként. Az önkéntes ápolók közül senki se nyúlt a konyakhoz, és
Gandhi abban sem hitt, hogy a betegekre jótékony hatással volna.
„Dr. Godfrey engedélyével - írja -három beteget, akik hajlandók
voltak nélkülözni a konyakot, agyagkúrával kezeltem; nedves
agyagpakolást raktam a fejükre és a mellkasukra. Ketten közülük
életben maradtak. A többi huszonegy beteg meghalt a karantén-
ban... Ez az eset megerősítette az agyagkúrába vetett bizalmamat
- és persze a konyakkal, akár csak mint gyógyszerrel szembeni
gyanakvásomat is,,. Munkatársaim és én a járvány kezdete óta
csökkentettük az ételadagjainkat, mivel régóta szokásom volt,
hogy járvány idején kevesebbet eszem. Azokban a napokban
lemondtam a vacsoráról." A Kalauzban is javasol agyagborításo-
kat fertőző betegségekben, pestisben is.
Ezek kiragadott példák csupán, de sok kicsi tapasztalat sokra
ment élete során. Nem csupán tapasztalataira hagyatkozott.
Londonban folytatta jogi tanulmányait, és itt nemcsak természet-
gyógyászati könyvekkel ismerkedett meg, hanem vegetárius
mozgalmakkal is. „Láttam, hogy a vegetariánizmussal foglalko-
zó szerzők igen aprólékosan tárgyalják a kérdést: vallási, tudomá-
nyos, gyakorlati és orvosi vonatkozásait egyaránt szemügyre
veszik. Etikai téren az alábbi következtetésre jutottak: az ember
fölötte áll az alacsonyabbrendű állatoknak, ám ez nem jelenti azt,
hogy szabad prédáiként bánhat velük; a magasabbrendű lények-

17
nek oltalmazniok kell az alacsonyabbrendűeket, és az előbbiek-
nek meg az utóbbiaknak segíteniük kell egymást, miként ember
és ember között is a kölcsönös segítség a helyes viszony-
Gyakorlati és gazdasági érveléssel bebizonyították, hogy a vege-
táriánus étrend a legkevésbé költséges minden táplálkozási mód
közül. E meggondolások nagy hatást tettek rám. Amellett a
vegetáriánus éttermekben gyakran találkoztam vegetáriánusok-
kal. Angliában működött egy vegetáriánus társaság, hetilapot is
adott ki. Előfizettem erre az újságra, beléptem a társaságba, és
csakhamar a végrehajtó bizottságban találtam magamat. Itt kap-
csolatba kerültem azokkal az emberekkel, akik a vegetariánizmus
oszlopainak számítottak, és megkezdtem saját táplálkozási kísér-
leteimet."

OLVASMÁNYOK, ELMÉLETI ALAPOK

Később sem hanyagolta el az effajta szakirodalmat. Tanulmá-

nyozta Just Vissza a természethez című munkáját is, melyben azt
írja a szerző, hogy az embertermészetes tápláléka a gyümölcs- és
a diófélék. Gandhi az agyagkúrával is itt ismerkedett meg.
„Angliában számosan élnek tisztán gyümölcsétrenden - írja a
Kalauzban - és számolnak be tapasztalataikról. Egy Just nevű
német orvos vastag könyvet írt e kérdésről. Számos érvvel és
bizonyítékkal igazolja a gyümölcsétrend értékét. Sok betegséget
gyógyított meg szabadlevegő-kezeléssel kombinált gyümölcs-
étrenddel. Olyan messzire megy, hogy minden ország népe saját
földje gyümölcseiben minden tápláló elemet megtalálhat. Nem
hallgathatom cl a magam tapasztalatait sem. A legutóbbi hat
hónapban kizárólag gyümölcsétrenden éltem. Mostani étrendem
banánból, földi mogyoróból, datolyából, növényi olajból és cit-
romhoz hasonló savanyú gyümölcsből áll. Nem mondhatom,
hogy teljesen kielégítő tapasztalatokat szereztem, de hat hónapi
idő rövid is ahhoz, hogy végleges választ adjon a teljes étrendvál-

18
toztatás fontos kérdésére. Annyit mindenesetre mondhatok, hogy
azóta jól érzem magam, fizikai és szellemi erőm nagyobb, mint
ennek előtte. Szellemi munkát kitartóbban és jobb eredménnyel
tudok végezni, mint eddig, A gyümölcsétrendet jó eredménnyel
próbáltam ki betegeken is."
Deway könyvére is hivatkozik a „hányszor együnk napjában?"
problémáról szólván. „Indiában sokan megelégszenek két étke-
zéssel. Azok, akik nehéz munkát végeznek, háromszor esznek. A
négyszeri étkezést az angol orvosok találták ki! Az utóbbi időben
Angliában és Amerikában több olyan társaság alakult, mely arra
buzdítja az embereket, hogy csak kétszer egyenek naponta. Azt
mondják, hogy korán reggel nem kell reggeliznünk, mert maga az
alvás felel meg a reggelinek. Amint reggel felkelünk, inkább a
munkához, mint az evéshez kell készülnünk. Csak háromórai
munka után együnk. Akik ezt a nézetet vallják, csak kétszer
esznek napjában, és közben nem teáznak. Egy Deway nevezetű
tapasztalt orvos kitűnő könyvet írt a böjtről. Ebben a reggeli
elhagyásának előnyeiről beszél." Saját tapasztalatai is ezt igazol-
ták, mint előzőleg már szó volt erről, fejfájása gyógyulása során.
Hozzáteszem, hogy Arc Waerland híres svéd természetgyógyász
szerint azért nem helyes a reggelizés, mert este 11-től hajnali 5
óráig az aznap elfogyasztott étel asszimilációja folyik, hajnali 5-
től délelőtt 11-ig pedig a kiválasztás, az elimináció munkáját
végzi a szervezet, és ezt zavarja meg a reggelizés. Nincs is termé-
szetes éhség reggel, csak a szoktatás váltja ki.
Gandhi nemcsak vallási és erkölcsi, hanem egészségügyi szem-
pontból is elutasítja a húsevést. „Az emberi test felépítésének
gondos vizsgálata azt bizonyítja - olvashatjuk a Kalauzban -,
hogy a hús nem természetes táplálék. Dr. Haig és dr. Kingsford
világosan bebizonyította a hús szervezetünkre gyakorolt káros
hatásait. Kimutatták, hogy a hús savat termel a testben. Fogkihul-
lást, reumatizmust okoz, haraghoz és hasonló gonosz szenvedé-
lyekhez vezet, és ez - betegség. Nagyon jellemző, hogy még a
húsevő emberek között is a legbölcsebbek és a legműveltebbek a

19
növényi étrend hívei." Azóta számos érv sorakoztatható fel még
a húsevés rovására. A vastagbélben rothadással bomlik, ez állan-
dó önmérgezésforrás a szervezetben. Valóban reuma, valamint
köszvény és vesekő kiváltója a hús bomlásterméke a húgysav, az
urát. A legnagyobb húsfogyasztó országokban a legnagyobb a
rákbetegek száma. Az is tény, hogy a cukron kívül a hús is felelős
a fogak romlásáért. A vegyes étrend, a húsevés fertőzéshajlamot
is jelent, a húslé a legjobb baktérium táptalaj.

A VÍZKÚRÁKRÓL

Tanulmányozta Kuhne könyvét is: „A német Louis Kuhne doktor

tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy minden
betegség legjobb gyógyszere a vízkúra. Erről írott könyve olyan
népszerű, hogy több nyelvre lefordították, Indiában is hozzáfér-
hető. Kuhne kijelentette, hogy minden betegség fészke a has. A
vízkúra hatásosságát már Kuhne előtt sok nép felismerte, de ő az
első, aki a betegségek közös okát hangsúlyozta. Nem kell nézeteit
teljes egészükben elfogadnunk, de tagadhatatlan tény, hogy elvei
és módszerei sok betegség kezelésében eredményesek. Legtöbb
esetben a hatás azonnal jelentkezik. Megszűnik a fáradtság,
álmatlanság, a bágyadtság helyére élénkség lép. Az ellentétes
hatás csak látszólagos, mind az álmosságnak, mind az álmatlan-
ságnak ugyanaz az oka." Gandhi reuma, székrekedés, hasmenés,
emésztési zavarok, gyengeségi állapotok, fejfájás és más tünetek,
betegségek esetén javasolja.
A század elején népszerű hideg ülőfürdő kivitele: köldökig érő
20-28 fokos vízbe ül a beteg, mindkét lába kint marad, ezeket
külön edényben levő jó meleg vízbe meríti, közben utántöltéssel
gondoskodunk a víz melegen tartásáról. Karjait és felsőtestét
inggel, blúzzal, betakarással ugyancsak melegen tartja. A fürdő
alatt összehajtogatott törülközővel a has alsó részét állandóan
dörzsölgeti vízszintes és függőleges húzásokkal. A fürdő időtar-

20
tama 5-15 perc, hetente kétszer. Louis Kuhne (1835-1904)
elképzelése szerint a vízkúra méregtelenítő hatását fokozzuk a
dörzsöléssel.
Kneipp vízkúramódszerei (leöntések, villámzuhanyok, egész
és részfürdők, gőzölések) jobban kiállónak az idő próbáját,
eredményességük vitathatatlanabb. Kneipp helyes elve szerint a
hideg vfz behatása a testre csak 20-30 mp-ig tarthat, nem hfve a
tartósabb hidcgvfzkúrának.* (Különösen a váltakozó hideg-me-
leg vízkúra előnyét hangoztatja.)

A DOHÁNYZÁS ÁRTALMA

Tolsztojra is többször hivatkozik Gandhi. Szoros kapcsolatuk-

nak köszönhetően műveinek és tevékenységének egészségügyi
vonatkozásait is alaposan ismerte. Tolsztojjal azonos eréllyel
küzd - rá is hivatkozva - a káros szenvedélyek ellen. „A dohány-
zás fiatal és öreg embereket szinte bűvös hatalmában tartja. Még
a legkiválóbb emberek sem tudnak lemondani róla. Magától érte-
tődőnek tartjuk, és napról napra terjed. Nagyon kevesen tudnak
azokról a fogásokról, amikkel a cigarettagyárak egyre nagyobb
befolyást akarnak gyakorolni a közönségre. Ópiummal vagy
valamilyen illatos anyaggal hintik be a dohányt, hogy egyre
nehezebben menekülhessünk karmai közül.
Ezreket költenek reklámra. Sok európai cigarettacégnek saját
sajtója, filmszínháza, sorsjátékintézménye van, díjakat tűz ki,
röviden: mint a pelyvát szórja a pénzt céljai érdekében. Költemé-
nyeket írnak a dohány dicséretére. Holott annyi ártalmas hatása
van a dohányzásnak, hogy fel se lehet mind sorolni. A dohányzás
jelentősen csökkenti az emésztőképességet. A dohányos ember-

* Vö. Dr. Schalle Albert: A vízgyógyászat ABC-jc. Kneipp Sebestyén ter-

mészetes és eredményes gyógymódja. Arkánum, Budapest, 1990. A Kuhne -
fürdőről lásd Bokor Katalin: Táplálékod legyen gyógyítód! 134—140, o.

21
nek nincs étvágya, ezért általában erősen fűszerezi az ételt.
Lehelete büdös, sok esetben kiütéses az arca, ínye és fogai
megfeketednek. Sokan borzalmas betegségeknek esnek áldoza-
tul. A dohányfüst megmérgezi a levegőt, ennek mindnyájan kárát
látjuk. Határozottan ki jelentem, hogy az, aki dohányzik, sohasem
lehet tökéletesen egészséges! Éppúgy, ahogy a szeszes ital nem
csak testi és szellemi hanyatláshoz vezet, hanem az erkölcsi
érzéket is tompítja, és megsemmisíti az önuralmat."
„Az orosz Tolsztoj Leó gróf a következő történetet beszéli el.
Elhatározta valaki, hogy megöli a feleségét. Már kést ragadott,
midőnmegbánástérzettés felhagyott te rvével.Leültcigarcttázni.
Értelme a dohányzás hatására elhomályosult, felugrott és elkövet-
te a gyilkosságot. Tolsztoj úgy véli, hogy a dohány mérge
finomabb és ellenállhatatlanabb, ezért sokkal veszélyesebb, mint
a boré. De a megrögzött dohányosok annyira szenvedélyük
rabszolgái, hogy semmi megbánást vagy szégyent nem éreznek.
A dohányzás rabjai inkább nem esznek, de a füstölésről nem
mondanak le!" (Kalauz)

CSECSEMOGONDOZAS

Gandhi gyermekei születésekor csecsemőgondozásról szóló

könyveket tanulmányozott. Sőt a szülésről és a bába tevékenysé-
géről is ismereteket szerzett. Ebben is példaképünk lehet, annál
inkább, mert a nyugati országokban egyre terjed a természetes,
otthoni szülés gondolata, gyakorlata. „A gyermeknevelés gondja
változatlanul foglalkoztatott - írja Önéletrajzának A szolgálat
szelleme című fejezetében. Két fiam született Dél-Afrikában, és a
kórházi szolgálat abban is segítségemre volt, hogy őket gondoz-
zam." (Ügyvédi munkája mellett önkéntes ápolóként és a kórházi
házipatika gyógyszerkeverőjeként dolgozott.) „Független szelle-
mem állandó próbatételek elé állított bennünket. Mit tegyek, ha
az orvos meg az ápolónő a döntő pillanatban nincsenek kéznél?

22
Ennélfogva magam tanultam meg a szükséges dolgokat. Elolvas-
tam dr. Tribhuvandász Má-né Sikháman (Tanácsok egy anyának)
című könyvét, és a belőle merített tudás, no meg itt-ott összesze-
dett tapasztalatom alapján magam lettem két gyermekem ápoló-
jává. A csecsemőknek én magam viseltem gondját." Legutolsó
gyermeke születésekor a hirtelen szülés miatt orvos és bába híján
ő maga segédkezett a szülésnél.
„Meggyőződésem, hogy csak azok a szülők tudják megfele-
lően felnevelni gyermekeiket, akiknek van némi általános isme-
retük a csecsemőgondozás és -ápolás terén. Minden lépésemnél
tapasztalhattam, hogy milyen nagy hasznom származik e tárgy
alapos tanulmányozásából. Gyermekeim nem lennének olyan
egészségesek, amilyenek, ha annak idején nem merülök bele a
csecsemőgondozás tanulmányozásába, és ismereteimet nem
használom fel a gyakorlatban."

ELMÉLET ÉS TAPASZTALAT
(gyakorlat)

Gandhi sohasem vált-józan ítélőképességétfeladva-az olvasot-

tak rabjává. Napjainkban is, amikor egyre több természetgyó-
gyászati könyv jelenik meg, érvényes, megszívlelendő vélemé-
nye, figyelmeztetése: „Aki a jelen fejezet - önéletrajzának negye-
dik részében a 7. fejezet Kísérletekföld- és vízkúrával - hatására
veszi meg Just könyvét, azt ne higgye, hogy minden szava
szentírás. Egy-egy szerző csaknem mindig az egyik oldalát mu-
tatja be a vizsgált jelenségnek, márpedig minden jelenséget
legalább hét oldalról lehet szemügyre venni, s alighanem vala-
mennyi megközelítés helyes Önmagában, de nem egyazon idő-
pontban és egyazon körülmények között. Azután meg sok köny-
vet azzal a szándékkal írtak, hogy vevőket szerezzenek, s az író
hírnévre vergődjön. Aki tehát ilyen könyveket vesz a kezébe,
olvassa őket kellő távolságtartással, és mielőtt a javasolt kísérle-

23
tek bármelyikébe belevágna, hallgassa meg valamely tapasztalt
ember tanácsát, ha pedig erre nincs módja, türelemmel olvassa
végig a könyveket, és alaposan eméssze meg az olvasottakat,
mielőtt alkalmazni próbálná őket."
Bármennyit olvasott is, többre tartotta az elméletnél a tapasz-
talatot. Erre a fenti hetedik fejezetet követő nyolcadik, a
Figyelmeztetés című is bizonyság. Miután tejjel folytatott kísér-
leteiről szól, kijelenti: „Egy dologban még hibásnak bizonyult az
elméletem, és erről nem csupán tájékoztatnom kell az olvasót,
hanem komolyan figyelmeztetnem is, nehogy fenntartás nélkül
elfogadja. Felszólítok tehát mindenkit, aki a könyvemben kifej-
tett elmélet hatására lemondott a tejről, hogy csak abban az
esetben tartson ki elhatározása mellett, ha a kísérlet minden
tekintetben jótékonynak bizonyul, vagy ha tapasztalt orvosok is
tanácsolják. A magam tapasztalata mind ez ideig azt mutatta,
hogy gyenge emésztésű vagy ágyhoz kötött embernél semmiféle
könnyű és tápláló étellel nem tudják helyettesíteni a tejet. Igen
hálás lennék - teszi hozzá -, ha ilyen tapasztalatokkal rendelkező
emberek, olvasván ezt a fejezetet, tudatnák velem, hogy a tejnek
miféle növényi helyettesítőjét ismerik - tapasztalatból és nem
könyvekből -, mely legalább olyan tápláló s legalább olyan
könnyen emészthető." (Az előzőekben említettem szójára vonat-
kozó tapasztalataimat.)
Gandhi valóban megemésztette és tapasztalat- (kísérlet-) próba
alá vetette az olvasottakat, adott esetben azután volt lelkicrcje,
bátorsága önállóan dönteni a legnehezebb esetekben is, akár
orvosi tanács ellenére is, az általa helyesnek tartott úton járni, a
megfelelőbb módszert választani.
Ilyen döntése, hogy a himlőoltással szemben is állást foglalt.
Nemcsak lehetséges szövődményei miatt, melyeket a Kalauzban
Öt pontban foglal Össze, hanem az általa képviselt ahimszá, nem
Ölés, erőszakmentesség elve alapján is, mert „az oltóanyagot
tehén vagy borjú tőgyéből nyerik, és kimondhatatlan szenvedést
okoznak ezer és ezer ártatlan élőlénynek. A holt állat vérének

24
megivásától a szokványos húsevő is borzad. De hát mi más a him-
lőoltás, mint ártatlan, élő állat vérének felhasználása?!"
Meggyőződésében támogatást nyert az angliai Himlőoltás
Ellenes Egyesület (Antivaccination Society) részéről is. Nem
mond le a himlővel szembeni védekezésről, a megelőzésről, de
ennek más, természetes módját választja. A himlőoltás helyette-
sítéseként a természetgyógyászat alapelvére hivatkozik: fokoz-
nunk kell szervezetünk immunitását, ellenálló erejét. „A himlőol-
tás ellenzői szigorúan őrizzék meg az egészség törvényeit. E
törvények szigorú betartása a szervezetnek olyan életerőt biztosít,
hogy ellenáll a betegség csíráinak. Ez a legjobb védelem a himlő
és más betegségek ellen."

AZ EGÉSZSÉG TÖRVÉNYEI

Ne csak azt utasítsuk el - figyelmezteti a Kalauz olvasóit Gandhi

-, hogy mérges vakcina, állatvér jusson szervezetünkbe, hanem a
lelki mérgeknek, a szenvedélyeknek, a dühkitörésnek, az ínyenc-
ségnek, és az öncélú érzékiségnek se adjuk át magunkat. (Valóban
ezek is immunitást bénító hatások!) Tehát Gandhi szerint az
egészség törvényei közé tartozik az is, hogy „elménket szigorú
felügyelet alatt tartsuk", amint már idéztem volt, amikor arról
esett szó, hogyan takarítsuk ki szervezetünkből - gyógyszerrel
„befedés" helyett - a szemetet, vagyis a mérget, a salakanyago-
kat. Most közelebb jutottunk annak megértéséhez, mit ért Gandhi
az elme felügyeletén. Egyébként akik ismerik a jóga elméletét és
gyakorlatát, azok számára nem ismeretlen fogalom az elme
felügyelete, a mentális gyakorlatok.
Miután megtudtuk, hogy gyakorlati tapasztalatokkal („kísér-
letekkel") megerősített, jól megalapozott elméleti tudás Gandhi
természetgyógyászata, lássuk, milyen egészségtörvények meg-
tartását tartja szükségesnek?

25
 A HELYES TÁPLÁLKOZÁS

Legfontosabbnak a vegetárius étrendet tartja. Önéletírásában

több fejezetet szentel táplálkozási kísérleteinek. A Kalauzban
már ezek leszűrt eredményeivel találkozunk.

Az ember növényevő
„Az emberi test szerkezetének vizsgálata arra az eredményre
vezet, hogy a természet az embert növényevőnek szánta. Nagyon
hasonlítanak az ember szervei a növényevő állatokéhoz. A nö-
vényevő majom szervezete is nagyon hasonlít az emberéhez.
Gyomra és fogazata is teljesen olyan, mint az ember gyomra és
fogazata, míg a húsevő állatoké, például az oroszláné és a tigrisé
merőben más. Az ember és a fűevő, tehénhez hasonló állatok
szervei közt is van némi hasonlóság, de ezek bélcsatomája tágabb
és eltérő szerkezetű. Számos tudós azt tartja, hogy az emberi
szervezet nem húsevésre, hanem növényevésre való, főleg gyöke-
rek és gyümölcsök fogyasztására."
Gandhi állításának igazolására, újabb kutatások alapján a 27.
oldali táblázatban foglalom össze azt a tényt, hogy az ember nö-
vényevő.

Gyümölcsétrend, nyersétrend
Ami mármost a vegetárius étrendet illeti, Gandhi első alaptétele,
hogy a gyümölcsétrend a legjobb étrend, a gyümölcsök az ember
fennmaradásához szükséges összes elemet tartalmazzák. Máso-
dik alaptétele: „Nem szükséges megfőzni ételünket Nagyon jól
fenntarthatjuk magunkat a nap melegével »főzött« ételekkel.
Főzéskor az étel legtáplálóbb anyagai elpusztulnak. Ami nyersen
nem ehető, azt nem szánta a természet tápláléknak."
„Ha ez a nézet helyes, akkor ebből az következik, hogy jelenleg
sok drága időt vesztegetünk főzésre. Ha nyers étrenden tudnánk
élni, sok időt, energiát és pénzt megtakarítanánk, amit haszno-
sabb célra fordíthatnánk."

26
 húsevők fű- és levélevők gyümölcsevők emberlény

1. karmai vannak nincsenek karmok

2. nincsenek pó-
" rusok a bőrén,
a nyelvén át a bőr több milliónyi pórusán át verítékezik
izzad, hogy
hűtse testét

3. éles, hegyes
frontfogak a nincs éles, hegyes frontfog
hús tépésére
4. kis nyálmiri-
gyek a szájban
(nincs szüksé-
ge arra, hogy jól kifejlett nyálmirigyek a magvak és
előeméssze a gyümölcsök előemésztésére
magvakat és
gyümölcsöket)

5. savi nyál,
nincs ptyalin lúgos nyál, sok ptyalin a magvak előemész-
enzim a magvak tésére
emésztésére

6. nincs hátsó, lapos, hátsó őrlő- (moláris) fog az élelem

lapos őrlőfoga megőrlésére
őrölni az
élelmet

7. sok erős sósav

a gyomorban a
kemény állati a gyomorsav hússzor kevésbé erős, mint a
izom, csont stb. húsevőknél
megemésztésére

8. a béltraktus bél tízszerese a bél a testhossz

csak háromszor a testhossznak, a tizenkétszerese,
hosszabb mint mag nem bomlik a gyümölcs nem bomlik oly
a testhossz, hogy oly gyorsan, így gyorsan, ezért lassan halad
a gyorsan bomló lassan haladhat végig a bélcsatomán
hús hamar kiürül- végig a testben
hessen a testből

27
 „Egyesek határozottan kijelentik, hogy haszontalan és bolond
gondolat az, hogy az emberiség nyers étrenden élhetne, mert
hiszen egyáltalán nem él így. De most ne azon töprengjünk, hogy
mit akar, vagy mit nem akar az ember csinálni, hanem azon, hogy
mit kellene tennie. Csak ha ismerjük az eszményi étrendet, akkor
leszünk képesek egyre jobban megközelíteni ezt az eszményt. Ha
azt mondjuk, hogy a gyümölcsétrend a legjobb, természetesen
nem várjuk azt, hogy mindenki ezen éljen. Mi csak azt mondjuk,
hogyha ezen az étrenden élne, az nagyon jó lenne."
Az előzőekben már szó volt saját gyümölcsétrend-kísérletéről.
Pótlólag idézem tapasztalatához fűzött megjegyzését: „Egyálta-
lán nem hiszem azt, hogy akik olvassák ezeket a sorokat, rögtön
gyümölcsétrendre térnek át. Lehet, hogy mindaz, amit írtam,
egyetlen olvasóra sem fog hatást gyakorolni, mégis szent köteles-
ségemnek tartom, hogy kifejtsem azt, amit legjobb tudásom
szerint jónak tartok." Igazi gandhis megfogalmazás, habár én is
hasonlóan gondolkozom, érzek. Arany János Mindvégig című
verse is eszembe jut, ahogy a művészet vonatkozásában ugyanezt
a gondolatot fejezi ki: „A lantot, a lantot / Szorítsd kebeledhez /
Ha jő a halál; / Ujjod valamig azt/Pengetheti: vigaszt / Bús elme
talál. / Van hallgatód? nincsen? / Te mondd, ahogy Isten / Adta
mondanod. / Bár puszta kopáron /- Mint tücsöké nyáron -/ Vész
is ki dalod."
Nemcsak Aranynak nem kell attól tartania, hogy puszta kopá-
ron vész ki dala, de Gandhi Egészségre Vezérlő Kalauzának (A
Guide To Health) is nagy sikere volt. „Könnyecskéim közül -
állapítja meg önéletrajzában - Keleten és Nyugaton egyaránt ezt
olvasták a legtöbben. Tudom, hogy sokak életére hatott mind
Keleten, mind Nyugaton. Tudom, mert ezek az emberek levele-
zésbe kezdtek velem a tárgyról." Én magam is miután végigolvas-
tam és magyarra fordítottam a Kalauzt határoztam el magam 1956
októberében radikális élet- és táplálkozásmód-változtatásra fele-
ségemmel együtt, ekkor tértünk át családostul legalább annyira a
nem ölés, az ahimszá-elv, mint egészségügyi okok alapján a
vegetarianizmusra.
28
 Viszont nem vettem figyelembe Gandhi figyelmeztetését, hogy
óvatosan járjunk el a legjobb eredmény elérése érdekében, rögtön
tisztán növényi étrendre tértem át, de egy év múlva tejjel és
tejtermékkel kellett kiegészítenem (laktovegetárius étrend), mert
gyengeség, fogyás jelentkezett. Csak tíz év óta, alaposabb tudás
birtokában tudom megvalósítani a tisztán növényi (vegan), a tej
és tejtermék, a teljesen állati fehérje-mentes étrendet a legjobb
egészségállapot mellett. Kisebb mennyiségben főtt ételt (kásákat,
burgonyaételeket, hüvelyeseket stb.) is fogyasztok a túlnyomó
nyers étrend mellett.

Laktovegetárius étrend
„A gyümölcsétrend után a növényi étrend a legjobb. (Tejjel és
tejtermékkel kiegészített növényi, laktovegetárius étrendről lesz
szó.) Ez gyümölcsön és zöldségen kívül főzelék- és gabonafélék-
ből, valamint tejből áll. A főzelékfélék nem olyan táplálóak, mint
a gyümölcsök, mert főzéskor elvesztik hatóanyaguk nagy részét.
De nem tudjuk főzés nélkül elfogyasztani őket.
Lássuk, milyen növények a legjobbak?
A búza a legjobb a gabonafélék közül. Kizárólag búzán is
elélhetünk, mert minden tápláló anyagot megfelelő arányban
tartalmaz. Sokféle és könnyen emészthető ételt készíthetünk
belőle. A búza feldolgozásának egy könnyű módja: Őröljük meg,
főzzük meg jól, öntsünk hozzá tejet, és mézzel édesítsük meg.
Nagyon finom és egészséges étel. Meg kell ismernünk a bűzake-
nyér elkészítésének legjobb módszerét is. A bazárokban árult
fehér nullás liszt jóformán haszontalan, alig tartalmaz tápláló
anyagot. Egy angol orvos kísérlete szerint a pusztán ilyen liszttel
táplált kutya elpusztult, a többi teljes Őrlésű liszttel táplált kutya
egészséges maradt. Nagy népszerűségnek örvend az ilyen fehér
lisztből készült kenyér, mert az emberek inkább ízlésük kielégí-
tésére, mint egészségük fenntartása céljából esznek. Az ilyen
kenyér ízetlen és nem is tápláló. Továbbá sérti a hinduk és a
muzulmánok érzéseit, hogy ezek a kenyerek bezsírozott kemen-

29
cében készülnek. Legjobb esetbenlustaság jele, hogy ilyen bazár-
kenyerekkel töltjük meg a gyomrunkat ahelyett, hogy otthon ké-
szítenénk jó kenyeret." (Persze nálunk már többféle barna, teljes
őrlésű barna lisztből készült kenyér is kapható.)
Önéletrajzának negyedik részében, Egy pillantás a házamba
című fejezetben írja le otthoni kenyérsütésüket. „Nem vettünk
többé a péknél kenyeret Kuhne receptje nyomán magunk készí-
tettük el - korpás lisztből - kovásztalan kenyerünket. A malom-
ban őrölt, rendes fehér liszt nem felelt meg erre a célra, és
egyébként is úgy gondoltuk, hogy a kézzel őrölt liszt egyszerűbb,
egészségesebb és olcsóbb. Így hát hét fontsterlingé rt vettem egy
kézimalmot. Vaskerekét egyetlen ember nehezen forgatta, de
kettőnek meg se kottyant. Rendszerint Polak, én és a gyerekek
őröltük meg a lisztet. Ez a munka a gyerekek számára igen
jótékony foglalatosságnak bizonyult. Semmilyen feladatot nem
kényszerítettünk rájuk; igazi mulatság volt nekik, ha segédkez-
hettek, s ha belefáradtak, bármikor abbahagyhatták." (A
Reformkonyha című könyvben is megtalálható az „otthon sütött
kenyér" receptje. 310. old.)
Tehát a próba, a megvalósítás aranyalapja ad hitelt Gandhi
szavainak: „Legjobb a jól megtisztított búzából otthon őrölt liszt.
Ezt a lisztet már nem kell átszitálni. A belőle készült kenyér jóízű
és puha. Tovább elég, mint a pékkenyér, hiszen táplálóbb és
kevesebb kell belőle. A bazárokban árult kenyér rossz, bármilyen
fehér és vonzó is, mégsem jó." Az élesztővel készített kenyeret
sem tartja jónak, szerinte az erjesztett tészta árt az egészségnek.
(Nem osztom ezt a véleményt Az élesztő sok B-vitamint és
fehérjét tartalmaz.) Kölesből és kukoricából is lehet kenyeret
készíteni - fejtegeti továbbá -, de tápértéke kisebb, mint a búzáé.
Valóban a búza a legértékesebb gabonaféle, méltán nevezi a
magyar ember „életnek" a búzát, valóban minden, az ember
számára szükséges tápanyagot magában foglal,
„A rizs elég értéktelen táplálék. Hiszen kétséges, hogy fenn
tudjuk-e tartani magunkat pusztán rizs étrenden, ha az olyan

30
tápláló anyagokat, mint a dahl (indiai lencse és borsófélék), ghee
(olvasztott vaj) és tej kizárjuk. Ez nem vonatkozik a búzára, mert
életerőnket vízben főtt búzán is fenntarthatjuk."*
„A főzelékféléket inkább ízükért fogyasztjuk. Mivel hashajtó
hatásúak, tisztítják a vért. Egyes növények nagyon nehezen
emészthetők meg. Aki gyakran fogyasztja ezeket, annak elnehe-
zedik a teste, gyakran kínozzák emésztési zavarok, mindig újabb
és újabb emésztést elősegítő pirulák és porok után kutat. Ezért
csak mérséklettel éljünk ilyen növényekkel. A legtöbb hüvelyes
nehezen emészthető. Az az előnyük, hogy fogyasztásuk után
sokáig nem éhezünk meg."

A fűszerezésről és a sózásról
Gandhi elítéli az Indiában szokásos erős fűszerezést. A magyar
konyhára is érvényes mindez, ha a fűszerek nem teljesen azono-
sak is. Nálunk az erős paprika a legáltalánosabb a borson kívül, de
az erős sózás egyformán dívik Indiában is és nálunk is, és
egyformán ártalmas. „India-szerte jobban használják a fűszere-
ket, mint bárhol másutt a világon. Saját tapasztalatom szerint a
masalát evő fehérek elrontják gyomrukat, és arcukon kiütés
jelenik meg. Tény az, hogy a masala önmagában nem ízletes, de
annyira hozzászoktunk, hogy ízletesnek találjuk. De márkifejtet-
tem, hogy ártalmas valamit pusztán az ízéért enni. Miért olyan
elterjedt nálunk a masala? Hogy elősegítsük az emésztést, és
képesek legyünk még többet enni! A bors és más fűszerek
mesterségesen gyorsítják az emésztést, és mesterséges éhségérze-
tet keltenek. De helytelen lenne azt a következtetést levonnunk,
hogy ilyenkor az ételeket teljesen meg is emészti és felhasználja
szervezetünk. Azok, akik túlontúl sok masalát fogyasztanak,
gyakran vérszegények és hasmenésesek. Ezért elengedhetetlenül
szükséges, hogy elkerüljük a fűszereket."

* Ha módunk van rá, „barna rizst" vegyünk és fogyasszunk. E barna rizs-

szemeken a héj egy része rajta van, a fehér rizzsel ellentétben.

31 — —
 Nem indokolt ilyen radikális megoldás. Az erős fűszerek, a
bors, erős paprika, chili, curry, mustár valóban károsak, de az
enyhe fűszerek, a borsmenta, a majoránna.akakukkfű, a kömény,
az ánizs stb. alkalmazhatók. A régi magyar konyha sokoldalú
fűszerművészetével szemben ma a beszűkült, egyoldalú, erős
fűszerezés vált divattá, erről kell leszoknunk. Főként azonban ne
fokozzuk - fűszerezés terén - a magyar konyha ártalmait erős
indiai fűszerekkel. Még akkor sem, ha az indiai vegetárius konyha
receptjei ajánlják a csípős paprikát és a borsot. Az erős fűszerek
rendszeres használata a gyomornyálkahártya károsodásához,
huruthoz, fekélyhez vezet, túlműködésre serkenti az emésztőmi-
rigyeket, majd rontja ezek és a máj működését. Az étel sajátos ízét
nem elfedi, hanem kiemeli, aláhúzza a megfelelően alkalmazott,
kiválasztott fűszer. Fokozza a természetes étvágyat, elősegíti az
emésztőnedvek kiválasztását, javítja az emészthetőséget és a
táplálék hasznosulását.
Méltán ítéli el Gandhi az erős sózást- „Amit a masaláról
mondottunk, a sóra is érvényes. Külön iskolája van Angliában
annak a nézetnek, hogy a só veszélyesebb, mint a legtöbb fűszer.
Egy szerző azt állítja, hogy a só megmérgezi a vért. Azt állítja,
hogy azok, akik nem használnak sót, olyan tiszta vérűek, hogy
még a kígyómarástól sem kell félniök. Nem tudom, igaz-e ez vagy
sem, de azt tapasztaltam, hogy több betegségben, például aranyér-
és asztmabetegségben a sótlan étrend kedvező hatást gyakorol.
Másrészt még egyetlen emberrel sem találkoztam, akinek baja
származott volna abból, hogy nem élt sóval. Én magam két év óta
nem használok sót, és nemcsak nincs ártalmamra, hanem sok
tekintetben előnyét látom. Kevesebb vizet iszom, mint azelőtt,
fürgébb és erősebb vagyok. Csupán csak látszat, hogy a só
elősegíti az emésztést, éppúgy mint bors esetében. Végső soron ez
is káros következményekkel jár. Ha teljesen felhagyunk a só
használatával, napokig rosszul fogjuk érezni magunkat, de nagy
hasznát látjuk, ha kitartunk."
A nyers javára a főtt ételek csökkentése könnyebbé teszi a só

32
megszorítását, mert a főtt étel kívánja az erősebb sózást. A
nagymértékű sócsökkentés is előnyös, ha nem zárjuk is ki telje-
sen. Elsősorban a magasvémyomás-betegség megelőzésében és
gyógyításában van ennek nagy jelentősége.
A húsról, a tejről és a hüvelyesekről, valamint a túltápláltságról
már szó volt az előzőekben. Kiegészítésül még annyit, hogy a
tejfogyasztás problémáját a természettörvény szempontjából
vizsgálja. „A borjú addig él anyatejen, míg ki nem nő a foga. Ettől
kezdve mással táplálkozik. Világos, hogy az embernek is így kell
cselekednie. A természetnek nem áll szándékában, hogy gyer-
mekkorunk után is tejet igyunk. Amint kinőtt a fogunk, rá kell
térnünk a gyümölcsétrendre. Az édes mandula a tej legjobb
pótszere. Áztassuk forró vízbe a mandulát, és húzzuk le a héját.
Aztán törjük jól össze, és keverjük jól el vízzel." A szójatej a
legjobb tejpótló.*

A túltápláltság
A mértékletesség mellett az alapos rágást is hangsúlyozza Gan-
dhi. Ismerhette az amerikai Horace Fletscher könyvét az alapos
rágás jelentőségéről, mely a századelőn jelent meg. Módszere
fletscherizmus néven terjedt el. Eszerint az ételt teljesen folyé-
kony péppé kell rágnunk, amíg csak az ízét érezni lehet. Ezt az
egészség és a hosszú élet feltételének tartotta. Annyit elfogadha-
tunk minimális rágásprogramként, hogy legalább 30-31-szer
rágjunk meg minden falatot. „Rendkívül fontos - írja Gandhi a
Kalauz hatodik, Mennyit és hányszor együnk? című fejezetében
-, hogy nagyon jól megrágjuk az ételt. Így kevesebb táplálékból
sok táperőhöz jutunk. Tapasztalt egyének állítják, hogy az egész-
séges, nem túl bőséges étrenden élők széklete kevés, szilárd és

* Szójatejkészítés és szójaételek receptjeit tartalmazó könyvek: Nagy szó-

jáskönyv. Szerkesztette Képes Ilona. Laude Kiadó, 1991. —Ránky Edit: A na-
lúrkonyha nyersanyagai és receptjei. Mezőgazdasági, Budapest, 1987.58-62.
oldal. Otáh-Kállai-Vadnai: Reformkonyha. Mezőgazdasági, Bp. 1990. 306,
327,349, 355. oldal.

33
sima, sötét, nem kellemetlen szagú. Annak, akinek nem ilyen a
széklete, meg kell értenie, hogy egészségtelen ételt evett, és nem
rágta meg jól. Aki nem tud elaludni, vagy nyugtalan álmok
háborgatják, és reggelre nyelve nem tiszta, hanem lepedékes: túl
sokat evett. És ha éjjel többször fel kell kelnie vizelni, jusson
eszébe, hogy túl sok folyadékot ivott. Ilyen és más jelekből
mindenki megértheti, hogy pontosan mennyi táplálékra van szük-
sége. A rossz lehelet oka a rossz emésztés. Aki túl sokat eszik,
annak - sok esetben - kiperseg az arca és az orra, vagy szelek
bántják. Mindezen zavaroknak az a gyökere, hogy gyomrunkat
latrinává változtatjuk, és magunkkal cipeljük ezt a latrinát. Ha
józanul meggondoljuk a dolgot, megvetést fogunk érezni ma-
gunkkal szemben. Mi haspókok módjára ahhoz szoktattuk az
ínyünket, hogy mindig természetellenes ízek után vágyódjék.
Szent kötelességünknek tartjuk, hogy vendégeinket pazar lako-
mával tömjük, és azt reméljük, hogy adott alkalommal ők is
ugyanígy bánnak majd velünk! Egy órával a lakoma után kérjük
meg egy tiszta testű barátunkat, hogy szagoljon bele a szánkba és
pontosan számoljon be érzéseiről; nagy szégyenünkben hajtsuk le
fejünket! Természetesen elkeli látnunk azt, akit vendégül hívunk,
de csak annyira, hogy ne sértsük meg az egészség törvényét."

Tea, kávé, kakaó, szeszes italok

A vendéglátás káros szokásához tartozik a teázás. „Még alkalmi
látogatóinkat is teával és kakaóval kínáljuk. Mindennaposak a
teaesték. India teafogyasztása Curzon Lord alkirálysága óta
nagymértékben növekedett. Ösztönzésére a teatermelés gyorsan
nőtt, mígnem a legtöbb családban otthonossá vált. Úgy fordult,
hogy még a betegek is, tápláló étel helyett, kávét és teát kezdtek
inni! Néhány év előtt még csak különleges alkalmakkor ittunk
teát és kávét, de ma már szinte elengedhetetlen, általános szokás.
A tea, a kávé és a kakaó egyaránt ártalmas: gátolják az emésztést
Mindhárom károsságát bizonyítja, hogy aki egyszer rászokott,
nem tud nélküle meglenni. Régen én magam is különös fáradtsá-

34
got vagy bágyadtságot éreztem, ha pontosan a szokott időben nem
teáztam. Egy asszony tea hatására elvesztette az étvágyát, és idült
fejfájás áldozatául esett. Attól a pillanattól kezdve, hogy lemon-
dott a teázásról, fokozatosan helyreállott az egészsége. Én magam
is számtalan esetben láttam, hogy a tea tönkretette az egészséget.
A kávé rossz hatásai túlszárnyalják jó hatásait. Ha valamilyen
anyag a vért és az életnedvet megmérgezi, habozhatunk, hogy
használjuk-e?"
A kakaót nemcsak károssága, hanem termelésmódja miatt is
elutasítja. Talán téved, amikorazt hiszi, hogy olvasói éppen olyan
fokozott erkölcsi tudattal, érzékenységgel rendelkeznek, mint ő
maga. „Az, akinek van erkölcsi érzéke, gondolja meg, hogy a teát,
a kávét és a kakaót általában szerződéses munkások termelik, és
ez elég szép szó a rabszolgaságra. Ha saját szemünkkel látnánk,
hogy hogyan nyomják el a kakaóültetvények munkásait, soha
többé nem kívánunk kakaót inni."
„Veszélytelen és egészséges kávé- (tea- és kakaó-) pótlót
készíthetünk. Még a rendszeres kávéfogyasztók sem fogják ész-
revenni a különbséget a kávé és e pótszer között. Tepsiben tégy
tűz fölé jól megtisztított, finom búzát, és jól pörköld meg, míg
teljesen meg nem pirosodik. Aztán kávéhoz hasonlóan lisztre törd
meg. Egy kanálnyi port tölts csészébe, és öntsél rá forró vizet. A
legjobb, ha még egy percig melegíted, tejet és mézet adsz hozzá.
Ez a kitűnő ital olcsóbb és egészségesebb, mint a kávé." Készen
is beszerezhetők nálunk a pótkávék. Tej nélkül is fogyaszthatók.
Gandhi cukrozva ajánlja. Akkor még nem merült fel a cukor
elhagyásának, pótlásának szükségessége. Hús, cukor és zsír kizá-
rása napjainkban már a reformétrend alapfeltétele. (Vö. John
Yudkin: Az édes-vészes cukor. Medicina, 1975.)
Ugyanúgy nemcsak egészségkárosító hatása miatt utasítja el a
szeszes italokat, hanem erkölcsi szempontból még gyógyszer-
kénti fogyasztásukat is. „Egyesek azt állítják, hogy a gyógyszer-
ként használt bor veszélytelen, de éppen európai orvosok kezdik
már feladni ezt a nézetet. Az iszákosság védelmezői azzal érvel-

35
nek, hogyha a bor büntetlenül használható gyógyszerül, akkor
ivásra is használható. De hát hány mérget használunk gyógyszer-
ként, mégse jut eszünkbe, hogy táplálkozzunk is vele! Habár le-
hetséges, hogy egyes betegségekben a bor jótékony hatást gyako-
rolhat, akkor sem szabad egyetlen érző és gondolkodó embernek
sem, semmilyen körülmények között sem beleegyeznie abba,
hogy gyógyszerként használja. Inkább áldozzuk fel romlandó tes-
tünket, mint hogy beleegyezzünk abba, hogy olyannal éljünk, ami
millió és millió élőlényt tett már tönkre. Szerencsére Indiában ma
már ezer és ezer ember és asszony még orvosi tanácsra se nyel le
egyetlen csepp bort sem, inkább lemond életéről, minthogy olyan
ételt vagy italt fogyasszon el, amitől undorodik."
Nálunk orvosok is ajánlják például savhiány vagy vérsze-
génység esetén a vörösbort, a népi orvoslás is számos betegség-
ben gyógyítónak tartja a szeszes italt, vagy a boros főzetet.
Alkoholos kivonatok, tinktúrák is forgalomban vannak gyógy-
szerként. A szeszes ital kis mennyiségekben is méreg, főként máj-
és idegméreg. Én még a tinktúrákat sem ajánlom. De hát nem kell
lemondanunk életünkről, feláldoznunk múlandó testünket - habár
erkölcsi szempontból csak az ilyen egzisztenciális elhatározás
meggyőző -, hiszen számos természetes szer és módszer áll
rendelkezésünkre a tinktűrák, a „gyógyborok" és más szeszes
„gyógyszerek" kizárása után is!

A TEVÉKENYSÉGRŐL
(testi és lelki gyakorlatok)

Hippokrátész (Kr. e. 460-377-ig), aki a természet szolgájának

vallotta magát, a betegségek kezelésében és az egészség megtar-
tásában a diétát teszi első helyre, ezt tartja legfontosabbnak. A
diéta nemcsak étrendet jelentett rendszerében, hanem testmoz-
gás, tevékenység, testgyakorlás és táplálkozás helyes arányát. Ha
valaki sokat mozog és keveset eszik, vagy sokat eszik és keveset

36
mozog, megbetegszik. A diéta magában foglalja Hippokrálésznál
a helyes étrenden kívül a fürdőket, dörzsöléseket, masszázskúrá-
kat és a testgyakorlást, a testi és lelki gyakorlatokat is.
Gandhi a természetgyógyászat szellemének megfelelően az
étrend után a tevékenységet tárgyalja, mint legfontosabbat.
Gondolatmenete ezúttal is tartogat számunkra meglepetést: a
paraszti munkát tartja eszményi tevékenységnek!
„A tevékenység épp olyan életszükséglet, mint a levegő, a víz
és a táplálkozás. Nem lehet tökéletesen egészséges az, aki nem
tevékenykedik rendszeresen. Tevékenységfog alomba tartozónak
tartunk minden testi és szellemi tevékenységet. A lélek tréning
híján éppen úgy meggyengül, mint a test, és a lélek gyengesége
már betegség. Például a birkózásban jártas atlétát nem tarthatjuk
teljesen egészségesnek, ha szelleme nem éppolyan fejlett.
Milyen az a tréning (tevékenység), ami egyformán potenssé
teszi mind a testet, mind a lelket? A természet gondoskodott arról,
hogy egy időben testi és szellemi munkát végezhetünk. A föld
lakosságának nagy része földművelő. A paraszt nyolc-tíz, vagy
még több órás serény, testi munkáját folytat, hogy megkeresse
kenyerét. De csak akkor végezhet értékes munkát, ha a lelke is
fejlett. Ismernie kell a termelés számtalan csínját-bínját, a talaj és
az évszakok tulajdonságait, a nap, a hold és a csillagok mozgását.
Alaposan ismeri közvetlen környezetét; irányt mulatnak neki
éjjel a csillagok, sok mindent megtud a madarak repüléséből, az
állatok mozgásából. Tudja például, hogy eső lesz, ha bizonyos
madarak összegyülekeznek és lármáznak. Tudja, hogy a föld és az
ég áldására van szükség munkájához. A végtelen, szabad ég alatt
él, ezért könnyen belátja Isten nagyságát. Meg vagyunk győződve
arról, hogy ez az ember természetes élete. Minél jobban eltérünk
ettől a természetes állapottól, annál inkább kárát vallja egészsé-
günk. A paraszt élete arra tanít bennünket, hogy naponta legalább
nyolc órát kell dolgoznunk, és ennek szellemi munkának is kell
lennie. Az ideális tevékenység erősíti a testet és a lelket is, csak

37
az ilyen tevékenységet végző ember egészséges igazán, és ilyen
a paraszt.
De mit csináljon az, aki nem paraszt? Az átlagember számára
az a legjobb, ha háza közelében kis kertje van, és naponta itt
dolgozik néhány órát. Egyesek megkérdezhetik: mit csináljunk,
ha nem saját házunkban lakunk? Ha nem is mienk a ház, miért ne
művelhetnénk a kertjét? Elégedetten érezhetjük, hogy hozzájárul-
tunk ahhoz, hogy valami takaros és csinos legyen. Akinek nincs
ideje vagy kedve ehhez a tevékenységhez, az sétáljon. Ez a
következő legjobb gyakorlat. Szent igaz, hogy ez a testgyakorla-
tok királynője. Szadhuink és fakírjaink ezért gyalogolják végig
országunkat. Thoreau, a nagy amerikai író figyelemreméltó dol-
gokat ír a sétáról mint testgyakorlatról. Azt mondja, hogy azok
írásműve, akik bezártan élnek és sohasem mennek ki a szabadba,
épp olyan gyenge, mint a testük. Saját tapasztalata alapján azt
állítja, hogy legjobb műveit akkor írta, amikor sokat gyalogolt
Olyan megrögzött gyalogló volt, hogy naponta rendszeresen
négy-öt órát sétált. Olyan szenvedélyesen végezzük gyakorlatain-
kat mi is, hogy semmilyen körülmények között se mondjunk le
róla. Legyünk tudatában annak, hogy gyenge és kétes értékű a
szellemi munkánk, ha nem kíséri kemény fizikai tevékenység.
Sokan nehéz szellemi munkál végeznek, de keveset törődnek a
testgyakorlással. Testük elgyengül a túlzott szellemi erőfeszítés-
től, és súlyos betegségek áldozatául esnek. Kereskedők, hivatal-
nokok stb. ülő életmódot folytatnak. Végeznek némi szellemi
munkát, de ez túlságosan egyoldalú és elégtelen, nem nevezhet-
jük tevékenységnek. Ne éljünk kizárólag fizikai vagy szellemi
tevékenységnek, és ne szolgáljuk a perc gyönyöreit.
A gyaloglás a test minden részét megmozgatja, és friss kerin-
gésre készteti a vért, ha gyorsan megyünk, friss levegőt lélegzünk
be. A természet felülmúlhatatlan örömben részesít bennünket. Ez
az Öröm a természet szépségének szemléletéből ered. Természe-
tesen mit sem ér, ha a város utcáin sétálunk, vagy naponta
ugyanazt az utat tesszük meg. Ki kell mennünk a földekre és az

38
erdőkbe, hogy belekóstoljunk a természetbe. Egy vagy két mér-
föld (kb. másfél, illetve három km) nem séta, legalább tíz vagy
tizenkét mérföld (tizenhat-tizenkilenc km ) szükséges a test gya-
korlására. Azok, akik naponta nem tudnak ennyit gyalogolni,
legalább vasárnap gyalogoljanak."
Gandhi szenvedélyes gyalogló volt, önéletrajzában is azt ol-
vashatjuk, hogy mindig kereste a gyaloglás lehetőségeit, bárhol
lakott is, bármilyen munkát is végzett. Másokat is igyekezett
meggyőzni erről. Kifogásolta például, hogy Gókhálé fogaton jár,
s ezt tudtára is adta. „Akkoriban az volt és ma is az a véleményem,
hogy bármilyen munkája legyen is az embernek, mindig kell időt
szakítania a testgyakorlásra miként az étkezésre is szakítsunk időt.
Szerény nézetem szerint az ilyesmi nemhogy csökkentené, in-
kább növeli munkaképességünket."
Az általa javasoltnál kisebb távval is beérhetjük. Kétségtelen
tény - a séta javára -, hogy amerikai orvosok is újabban azt
hangoztatják, hogy „kocogás"-ként nem a hosszabb távú futás
előnyös, javasolt, hanem a hosszabb, gyorsított ütemű séta, a
„walking", és ez terjed napi testgyakorlatként. Természetesen a
jógát és a kínai tajcsi (Tai-Chi) vagy tyikong gyakorlatokat se
hagyjuk ki számításunkból.

LÉGKÚRA, LÉGZÓGYAKORLATOK

A tevékenység után a légkúrát keríti sorra Gandhi. „Három dolog

elengedhetetlenül szükséges az emberi élet fenntartásához: leve-
gő, víz és táplálék. Sokkal jobban kellene tartózkodnunk a
tisztátalan levegő belehelésétől, mint a piszkos víz ivásától, vagy
a szennyes étel elfogyasztásától. Mégis - általában - sokkal
tisztább vizet iszunk, sokkal szennyezetlenebb ételt eszünk, mint
amilyen levegőt lélegzünk be. Mindnyájan a megfogható tárgya-
kat imádjuk; amit látunk és tapintunk, sokkal többre becsüljük,
mint azt, ami láthatatlan és megfoghatatlan. Mivel a levegő a

39
tárgyak utóbbi osztályába tartozik, elmulasztjuk felismerni a
belehelt levegő tisztátalanságát. Nem vonható kétségbe, hogy
száz esetből kilencvenkilencben a rossz levegőben gyökerezik a
betegség. Ebből következik, hogy a betegség elkerülésének leg-
jobb módja, ha szabad levegőn élünk és dolgozunk. Egy orvos
sem versenyezhet a jó levegővel."
Azért teremtett belőle Isten olyan sokat, hogy mindnyájan
ingyen hozzájuthassunk. Mégis a modern civilizáció még a friss
levegőt is költségessé tette, hiszen ha friss levegőt akarunk
belélegezni, el kell hagynunk a várost, és ez pénzbe kerül. Tehát
már nem egészen igaz, hogy ingyen jutunk friss levegőhöz, mint
régen. De akár pénzéit, akár ingyen áll rendelkezésünkre friss
levegő, kétségtelen, hogy nem lehetünk meg nélküle.
„Ha lehetséges, mindig szabad levegőn tartózkodjunk. Veran-
dán, szabad levegőn aludjunk. Akinek erre nincs módja, az
legalábbis mindig tartsa nyitva szobája ablakát és ajtaját. A
levegő mindennapi táplálékunk. Miért félünk tőle?" Mi persze
mérsékelt égövünk alatt a hőmérsékletnek megfelelően éljünk
ezzel, nem feltétlenül folyamatos ablaknyitvatartással, hanem
gyakori szellőztetés formájában is. Fokozatos szoktatás, edzés is
szükséges.
„Este és reggelenként szabad levegőn mintegy húsz mély
lélegzetet vegyünk. Végezzük csak ezt az egyszerű gyakorlatot,
és meglátjuk, milyen gyorsan megerősödik és kitágul mellka-
sunk. Ha a gyakorlatok előtt és két hónap múlva megmérjük a
mellkasunkat, meggyőződhetünk arról, hogy ilyen rövid idő alatt
mennyire kitágult." Teljes jógalégzést és váltott orrlyukú légző-
gyakorlatokat végezhetünk.

40
 A GYÓGYÍTÓ VÍZ

Mahátmá Gandhi Kalauzának első része az egészséges életmód-

dal foglalkozik, a második „néhány egyszerű gyógymóddal" és
betegségek természetes gyógymódjával. Az egyszerű gyógymó-
dok közül elsősorban a vízgyőgyászatot és a gyógyító agyagot
tárgyalja. A vízgyógyászat fejezetében ismerteti a váltakozó
hideg-meleg vízkárát, a házi gőzfürdőt, a hideg vizes borogatást
és az egész test pakolását, a Kuhne-féle fürdőt. Ez utóbbiról már
volt szó. De menjünk sorjában.
„A láthatatlan levegő csodálatos munkájának útját-módját
nem vesszük észre. A víz gyógyító hatása azonban szembetűnő,
könnyen megérthető. Súlyos fejfájás sokszor csak gőzöléssel
gyógyítható meg. Reumás idült ízületi fájdalmak esetén hideg
fürdővel (vagy lemosással) kísért gőzfürdő gyors javulást ered-
ményez. A köszvényes állapota forró gőzkezelés (un. „török
fürdő") izzasztó hatására nagymértékben javul. Az egyszerű
kenőcsös kezelésre nem javuló kelések és sebek gőzkezeléssel
meggyógyíthatók. Nagy fáradtság esetében igen hatásos a gőzfür-
dőt, vagy forróvízfürdőt követő hideg vizes lemosás vagy fürdő.
Álmatlanságban szenvedő beteg a gőzfürdőt követő hidegvízfür-
dő (vagy lemosás) után a szabad levegőn jól fog aludni.*
„Nem feltétlenül szükséges a gőzfürdőhöz különleges felsze-
relés. Petróleum- vagy spirituszfőzőt, alacsonyabb fa- vagy szén-
fűtéses kályhát gyújtsunk meg egy rendes nádszék alatt. (Ez az
egyszerűbb indiai viszonyokra vonatkozik, természetesen megfe-
lelőbb villanyrezsőt igénybe venni.) Erre a tűzhelyre vízzel telt,
lefedett edényt helyezünk. A székre úgy terítsünk lepedőt vagy
takarót, hogy elöl lelógva védje a beteget a tűz forróságától. Aztán
a beteget leültetjük a székre, és beburkoljuk lepedővel vagy
takaróval. Majd az edény fedőjét eltávolítjuk, és a beteget a

* Hidegvízfürdó helyett a Kneipp-féle hidegvizes lemosást ajánlom, záró-

jelbe téve a szövegben saját megjegyzésem.

41
kiáramló gőznek tesszük ki. Fölösleges a beteg fejét is betakarni.
A gőz melege a testen keresztül elhatol a fejig, és megizzasztja az
arcot is. Ha a beteg gyengesége miatt nem tud ülve maradni,
fektessük függőágyra. Vigyázzunk arra, nehogy kiszabaduljon a
gőz a takaró alól. A beteg állapotát is figyelembe kell venni, mert
a helytelenül alkalmazott gőzfürdő veszélyt rejt magában. A
beteg gyengének érzi magát a gőzfürdő után, de ez a gyengeség
nem tart sokáig. Túl gyakori alkalmazása elgyengít, ezért nagyon
fontos, hogy csak meggondolt mérséklettel alkalmazzuk. A test
bármelyik részét gőzölhetjük; fejfájás eselén például nem szüksé-
ges az egész testet gőzhatásnak kitenni. A fejünket szűknyakú,
forróvizes korsó fölé tartjuk, és ruhával burkoljuk körül. A gőzt
az orrunkon szívjuk be, úgy hogy feljusson a fejbe. Ha az orr
bedugult, a gőzölés hatására megnyílik. Hasonlóképpen ha a test
valamelyik részén (idült) gyulladás van, elég azt a részt gőzölni."
Az egész test- vagy testrészgőzölés kedvező hatását fokozhat-
juk gyógyfűtea- vagy illóolaj-gőzöléssel.
A melegvfz-ivás is gyógyszer. „Hányinger esetén a hányás
elősegítésére sok meleg vizet igyunk. Székrekedésben szenvedők
nagy hasznát vehetik, ha este lefekvéskor vagy reggel felkeléskor,
fogmosás után egy pohár meleg vizet isznak. Sir Gordon Spring
kitűnő egészségi állapotát annak tulajdonította, hogy este lefek-
véskor és reggel felkelés után egy-egy pohár meleg vizet ivott.
Egyesek bélmozgása reggel csak teázás után indul meg, és dőrén
azt hiszik, hogy ez a tea hatásának tulajdonítható. A valóságos
tény ellenben az, hogy maga a tea veszélyes, és a meleg víz
mozgatja meg a beleket."
„Ritkán vesszük igénybe a hideg víz gyógyító hatását, a
leggyengébb beteg is igénybe veheti. Lázas betegségekben és
bőrbajokban jótékony hatású a hideg vizes borogatás. Szédülés és
delfrium esetén hideg vízbe mártott ruhával kössük be a fejet
Vérzést is elállít a hideg vizes borogatás. Orrbetegségeket, meg-
hűlést és fejfájást tiszta, hideg víz orrba szívásával gyógyítha-
tunk. A vizetaz egyik orrlyukon szívjuk feles amásikon engedjük

42
vissza, vagy mindkét orrlyukon szívjuk fel és a szájon engedjük
ki. Az, aki nem képes felszívni az orrába a vizet, használjon
fecskendőt. De néhány próbálkozás után könnyen elsajátítható.
Fejfájás, orrbűz és orreldugulás legegyszerűbb és leghatásosabb
gyógymódja."
„A hideg vizes pakolás sok betegség kitűnő gyógyszere. A
következőképpen kell elkészíteni: meleg szobában, vagy jó meleg
időben a szabadban egy akkora asztalra, melyen a beteg végigfek-
het, gyapjútakarót terítünk, erre egy lehetőleg porózus száraz ruha
kerül, majd két, hideg vízbe mártott, kicsavart lepedő. Az asztal
egyik végére, a takarók alá párnát teszünk. A levetkőztetett
beteget a lepedőkre fektetjük, keresztbe tett karral, keze feje a
hónaljakba dugva. Először a vizes lepedőket szorosan, ránc
nélkül rásimítjuk a testre, majd a száraz takaróval, végül a gyap-
jútakaróval burkoljuk be. Oldalt és a lábaknál is a lecsüngő takarót
jól felhajtjuk. Először kissé didereg a beteg, de ez hamarosan kel-
lemes meleg érzésnek ad helyet. így fekhet öt perctől egy óra
hosszáig, vagy még tovább is. Nemsokára izzad, vagy elalszik. A
hideg pakolást hideg lemosás fejezze be. Lázas betegségek és
bőrbajok (sömör, kiütés, kelés, viszketés) kitűnő gyógymódja.
Könnyű megtanulni és alkalmazni a hideg vizes pakolás módsze-
rét, és mi magunk győződhetünk meg csodálatos hatásáról.
Minden pakolás után forró vízben mossuk ki a lepedőket."
Hozzáteszem: Kneipp eredeti leírása szerint, hogy ha a hideg
borogatás alatt még fél óra múlva sincs felmelegedés, vagy éppen
borzong a beteg, meleg gyógyteát itassunk vele, és tegyünk meleg
vizes palackokat vagy villanypárnát az ágyba. Ha így sem érünk
el felmelegedést, a reakciókészség olyan csekély, hogy a boroga-
tást el kell távolítanunk.
Kneipp szerint helyi lábfej- és lábszárborogatás javasolt boka-
süllyedéses panaszok, lábrándulás, helyi, nedves ekcéma, nyirok-
út- és visszérgyulladás esetén, valamint nyaki gyulladások, fejfá-
jás, agyi vértolulás (és emiatti elalvás-zavarok) esetében levezető
módszerként. Alsó végtag hideg vizes borogatása feji vérbőség

43
levezetésére, érelmeszesedés, középfülgyulladás, felső légúti hurut,
torokgyulladás és kismedencei megbetegedések esetén. Kéz- és
karborogatás, nyakborogatás helyi gyulladásoknál.
A forró víz a gőz pótlására alkalmazható Gandhi szerint.
Kneipp javaslatai: forró kar- és kézborogatás: izomreuma, szív-
koszorúér-betegség, ínhüvelygyulladás, nyakborogatás: rekedt-
ség, gégehurut, mellkasborogatás: asztma, szamárköhögés, ágyék-
borogatás: vastagbélbajok (kolitisz), gyomor- és bélfekély, vese-
kő, májduzzanat eseteiben.
„Nincs hatásosabb módja a bél rögtöni kiürítésének, mint a
beöntés. Sok olyan betegségben hatásosnak bizonyul, mely más
gyógyeljárasokkal dacol. Alaposan kitisztítja a bélcsatornát, és
meggátolja a mérgező anyagok felhalmozódását. Reumás pana-
szok, emésztési zavarok, bélfájdalmak ellen alkalmazzunk egy
liter testhőmérsékletű vízzel beöntési. Rögtöni hatást várhatunk.
Egy szerző elmondja, hogy idült emésztési zavar kínozta, egy
gyógyszer sem használt, egyre soványodott. Egyetlen beöntés
meghozta étvágyát, és néhány nap alatt meggyógyította. Májba-
jok is kezelhetők beöntéssel. A meleg víz gyakori alkalmazása
elgyengüléshez vezet, ügyeljünk a beöntőfolyadék megfelelő
hőmérsékletére."
Igen lényeges az, amit befejezésül fűz hozzá a vízgyógyászat-
ról szóló fejezethez Gandhi. „Szükségtelen is említeni, hogy a
fürdők (leöntések) és pakolások teljes hatása csak akkor mutatko-
zik, ha az említett étrendet, tevékenységet (gyakorlatokat) és
hasonlókat is szigorúan betartjuk. Mi hasznát veheti például a
reumás beteg a Kuhne-fürdőnek* vagy a pakolásnak, ha egész-
ségtelenül táplálkozik, tisztátlan levegőt szív, rosszul lélegzik,
elhanyagolja a testgyakorlást?! Csak akkor várhatunk eredményt
a vízkárától, ha az egészség összes törvényét szigorúan betartjuk,
de akkor feltétlenül használ."

* Reumatikus bajoknál Kuhne-fürdő helyett váltakozó fürdó, termálfürdő,

gyógyteás borogatás javasolt.

44
 A GYÓGYÍTÓ FÖLD
(agyagborítás)

Ugyanez érvényes az agyagborftás-kúrára is: komplex életmód-

és természetes gyógymód-keretbe illesztve igazán hatásos. Mint
már szó volt róla, Gandhi Just könyve és saját tapasztalatai alapján
értékelte. „Én magam sikerrel próbáltam ki az agyagborításkúrát.
Székrekedés, hasmenés, vérhas és régi gyomorfájás (gyomorhu-
rut) meggyógyul, ha a hasra két-három napig éjszakánként agyag-
borítást teszünk. Fej körüli agyagborítás hatására megszűnik a
fejfájás. Szemfájás ugyanígy gyógyítható. Bármilyen sérülést
(akár kíséri gyulladás, akár nem) meggyógyít az agyagborítás.
Magas láz kitűnő gyógyszere a hasra és fejre alkalmazott agyag-
borítás. Viszketegség, sömör, kelés és más bőrbajok is gyógyítha-
tók agyaggal. Az égési sebeket is meggyógyítja, a gyulladásnak
elejét veszi. Aranyér is ugyanezzel az eljárással kezelhető. Ha a
kéz és a láb fagyás miatt megvörösödik és megduzzad, az agyag
csalhatatlan gyógyszer. ízületi fájdalmakat is megszüntet. Ilyen
és más agyagkúra-tapasztalatok alapján arra a megállapításra
jutottam, hogy az agyag felbecsülhetetlen értékű házi orvosság."
Lázas (többnyire fertőző) betegségben agyagborftást javasol a
hasra, és ha a beteg a fejét fájlalja, vagy forrónak érzi, agyagpa-
kolást tegyünk a fejére. Agyagborítást tegyünk az égési seb
területére is. Rögtön megszünteti az égető érzést, és enyhíti a
beteg szenvédését. Amint száradni kezd, rögtön váltsuk. A kígyó-
marás sebe fölötti elkötés, a seb kivágása és hipermangános fer-
tőtlenítés, kiszívás után szintén agyagborítást javasol. „Én ma-
gam - írja - nem próbáltam ki kígyómarás ellen az agyagot, de
más esetekben nyert tapasztalataim alapján megingathatatlan
bizalommal vagyok iránta. A káliumhipermanganát alkalmazása,
vagy a kiszívás után két cm vastagságban agyaggal fedjük a sebet,
és kiterjedten a seb környékét. Mindig tartsunk otthon megfelelő
mennyiségű agyagot, használatra készen. Levegős, világos, szá-
raz helyen tartsuk. Megfelelő kötszer is legyen mindig kezünk

45
ügyében. Nemcsak kígyómarás, hanem számtalan más esetben is
hasznát vehetjük ezeknek."
Skorpiócsípésnél (nálunk rovarszúrásoknál, csípéseknél) is az
agyag mindennél jobb gyógyszer. (A skorpiócsípés hasonló
előkezelést igényel, mint a kígyómarás.) „Magam tapasztaltam
azokon, akiket a skorpió csípett meg. Az agyagpakolás minél
vastagabb és kiterjedtebb legyen. Ha például az ujjat érte a szúrás,
a könyökig érjen. Ha egy kis ideig hígabb agyagba m ártjuk kezün-
ket, rögtön megszűnik a fajdalom."
Ami az agyagborítás elkészítésmódját illeti, Gandhi leírását
Romolo Mantovani ismertetésével egészítem ki. Sárga, fehér,
szürke stb. bármilyen kerámiamunkára használt agyag megfelelő.
(A nyugati országokban reformboltokban és gyógyszertárakban
ilyen célra alkalmazható steril agyag áll a vásárlók rendelkezésé-
re.) A begyűjtött agyagot megszabadítjuk a tisztátlanságoktól
(kavics, szalma stb.) olyan módon is, hogy vizet Öntünk rá, és a
vízben felszínre kerülő idegen anyagokat eltávolítjuk. Ezután az
agyagot napra vagy - télen - meleg helyre téve megszárítjuk,
esetleg átszitáljuk és porítva tároljuk, tartjuk el. Használat előtt
tiszta cserép- vagy zománcozott edénybe tesszük, annyi vizet
öntünk rá, hogy sűrű, pépes legyen, néhány órára állni hagyjuk.
Négyrétegűre hajtott vászonruhát teszünk az asztalra, és fakanál-
lal vagy falappal legalább két cm vastagon rákenjük a megdagasz-
tott tészta állagú agyagot. A beteg rész felett lemossuk a bőrt, és
a ruhával együtt ráborítjuk az agyagréteget. (Közvetlenül a bőrre
kerül az agyag.) Vászonkötéssel vagy kötszerrel rögzítjük, legfe-
lülre flanel- vagy gyapjúruha kerül. Mintegy két óra hosszat
marad rajta. Minden használat után eldobjuk az agyagot, a ruhát
kimossuk, és újra használhatjuk. Az agyagot állott vízzel hígítjuk
kenőcsösre. Ha hidegre érzékeny valaki, napon vagy gőzölgő
edény felett melegítsük meg némileg az agyagot. A szívet kivéve
a test bármely részére helyezhető agyagborítás, akár naponta két-
háromszor is; pl. reumatikus bajok, ficamok, rándulások, bőrba-
jok stb. esetén. Két-három óra múlva, amint kiszáradt, meleg,

46
kellemetlen, távolítsuk el. Többnyi re elég néhány napos kezelés,
de van, amikor több hónapra van szükség a gyógyuláshoz. A
gyógyulás után is folytatandó még egy ideig a beteg rész mege-
rősítése végett.
Az agyagborítás során az agyag kiszívja, abszorbeálja a mérge-
ket, de gyógyító rádiumemanációt is tartalmaz, sugárzó hatású.
(Különösen akkor, ha alkalmazás előtt napoztatjuk az agyagot.)
Antibakteriális hatású, eltávolítja, elpusztítja a baktériumokat és
mérgeiket. Immunizál, fokozza az életerőt. Az agyag szilíciumot,
alumíniumot, vas-szeszkvikloridot, meszet, magnéziumot, alka-
likus oxidokat és még sokféle ásványi anyagot tartalmaz, olyano-
kat, melyekből az ember is áll. Ezek is részben felszívódnak a
szervezetbe, és gyógyítóan hatnak.

A LÁZAS BETEG ÁPOLÁSA

Az agyagborítást Gandhi gyakran alkalmazza és ajánlja lázas

(fertőző) betegségekben. Külön is foglalkozik A gyógyító agyag
fejezete után A láz és kezelése problémájával. „Azt az elvet
vallom, hogy minden lázat egyformán kell kezelni. Kielégítő
eredménnyel próbáltam ki ezt a kezelést az egyszerű láztól a
búbópestisig minden esetben. Mivel a legtöbb lázat bélműkö-
dés-, emésztési zavar okozza, legelőször is éheztetni kell a bete-
get. Láz esetén az emésztőszervek nagyon gyengék, a nyelv lepc-
dékes, az ajak száraz. Ha ilyenkor enni adunk a betegnek, a
táplálék nem emésztődik meg, és fokozza a lázat. Böjtöléskor az
emésztőszerveknek van idejük munkájuk elvégzésére, ezért kell
egy-két napig éheztetni a beteget. Étkezések idején vízzel kevert
citromlét adjunk innia, cukor nélkül. Ha szomjas, citromlét
igyon. Sokan csak tejen élnek, míg lázasak, de tapasztalatom
szerint a kezdeti szakban veszélyes a tej, mivel nehezen emészthe-
tő. Ilyenkor a citromlé mindig nagyon jó hatású. Amint a nyelv
tisztulni kezd, banánnal bővítjük ki az étrendet: egy félkanáínyi

47
olajjal és egy kanálnyi citromlével kevert banánt adjunk." Én
ehelyett citromlével kevert, reszelt almát ajánlok. Székrekedés
esetén Gandhi meleg vizes, boraxos beöntést javasol hashajtó
helyett. Szerintem a fokhagymás beöntés előnyösebb. Másfél
liter vízzel vagy kamillateával történő beöntés után kerül sor a
fokhagymás beöntésre: forralt vízbe lehűlés után egy fej apróra
vágott vagy reszelt fokhagyma kerül, ez addig áll, míg a megelőző
beöntés lezajlik. Ezután leszűrjük, a szitáról még belenyomkod-
juk a fokhagyma levét a beöntőlébe (egy liter vízbe) és beöntést
végzünk vele.
Fokozatosan térjünk rá a vegetárius étrendre, átmenetként jó a
vízben főtt vagy hajában sült krumpli. A láz időszakában Gandhi
naponta legalább kétszer Kuhne-féle fürdőt javasol. E helyett
naponta többször az egész test hideg vizes lemosását ajánlom.
„Ha túlontúl gyenge a beteg a fürdőzéshez, agyagborítást alkal-
mazzunk a hasára. Ha a fejét fájlalja, vagy forrónak érzi, agyag-
borítást tegyünk a fejére. Lehetőleg szabad levegőre fektessük és
jól takarjuk be."

GANDHI SZEMÉLYISEGÉNEK TITKA

(tanításának alapelvei)

Befejezésül azt firtatom, hogy mi Gandhi személyiségének titka,

tanításában annyira elévülhetetlen, annyira életteljes, hogy nem-
csak fennmaradt halála után is, hanem nőttön nő tiszta fénye, és
ma is hódít, híveket, követőket szerez magának mint természet-
gyógyász is. Magának? Nem, az Igazságnak! Rávesz bennünket,
hogy mi is az Igazság megismerésére törekedjünk testünk, egész-
ségünk vonatkozásában is. Egészség és betegség problémáin
töprengjünk, természetgyógyászati módszerekkel kísérletezzünk,
ezeket a módszereket fogadjuk el.
Első kísérletként személyiségének titkát kívülről közelítem
meg világszemlélete, tanítása felől. Milyen alapelvekből kereke-

48
dik egységes egésszé ez a szemlélet? A természetgyógyászat
legsajátabb alapelvei ezek, átlelkesítve, egyéni szintézissé for-
máitan egy nagy lélek kreatív ereje által. De hát nem az-e
mindnyájunk feladata, hogy a megismert alapigazságokat, miu-
tán a tapasztalatok próbáinak vetettük alá őket, egységes, egyéni
színezetű szemléletté alakítsuk kreatív tevékenységgel, a szünte-
len alakítás igényével?
Tehát mik az elemei Gandhi szemléletének?

A komplexitás elve
Már megismerkedtünk vele a Kalauz vízgyógyászati fejezetének
befejezéseként. A reuma gyógyítása során a vízkúrát egybe kell
kapcsolnunk - úgymond - a helyes táplálkozással, a légkúrával,
a légzésgyakorlattal, testgyakorlatokkal. Az egészség összes
törvényét szigorúan be kell tartanunk a vízkúra eredményessége
érdekében. A himlőoltás ellenzőinek is azt javasolja, hogy szigo-
rúan őrizzék meg az egészség törvényeit: a vegetárius étrendet, a
káros szenvedélyek kizárását, a rendszeres tevékenységet, lég- és
fénykúrát stb.

A természet maga gyógyít

A himlőről írja, hogy ne tartsuk szörnyű betegségnek, hanem a
természet legjobb eljárásának, mely arra irányul, hogy megszaba-
dítsa a testet a felhalmozódott méregtől, és helyreállítsa az
egészséget. A gyógyszerekről szóló részben idéztem, hogy Gan-
dhi természetgyógyászati felfogása szerint a betegség a természet
figyelmeztetése, hogy salak, méreg halmozódott fel a test valame-
lyik részében. Segítsük, ne akadályozzuk gyógyszerrel a termé-
szetet, hogy kitakaríthassa a piszkot. Természetes módszerekkel
segíthetjük: „Fel merjük tételezni, hogy legalább egypáran akad-
nak, akik tisztán természetes módszerekkel akarják gyógyítani
magukat és ezután megmenekülnek a betegségektől." - „Több
betegséget gyógyít meg maga a természet, mint a gyógyszer." -
Az egészség természetes szabályainak betartása megszabadít

49
minket a betegségektől: „A gyógyítás egyetlen természetes rend-
szere az, hogy az egészség alapvető törvényeinek megőrzésével a
betegség gyökerét szaggassuk ki." - „A természet az Embert
növényevőnek szánta."

A falu, a hagyomány tisztelete

A falusi ember, a paraszt Gandhi gondolatrendszerében mintegy
a természetes élet és tevékenység példaképe. „Az alsóbbrendű
állatok egyáltalán nem ismerik a szülési fájdalmat. A teljesen
egészséges asszonyok sem. Indiában legtöbb asszony a gyer-
mekszülést egészen rendes dolognak tekinti. Az utolsó percig
szokott munkáját végzi, és szüléskor alig érez fájdalmat. Mivel
magyarázható, hogy a városi asszonyok annyira szenvednek
szüléskor? És miért van szükségük szülés előtt és után különleges
kezelésre? A felelet egyszerű és kézenfekvő. A városi asszonyok
természetellenes életet élnek. Táplálkozásuk, öltözködésük, álta-
lában egész életmódjuk megsérti az egészséges élet természetes
törvényeit.." A tevékenységről szóló fejezetben ismertettem
Gandhi nézetét, hogy a paraszt természetes életét és tevékenysé-
gét eszményinek tartja. Minél jobban eltérünk ettől a természetes
állapottól, annál inkább kárát vallja egészségünk.
Az ipari civilizációt Gandhi a hinduizmus egyik kifejezésével
fekete kornak, a sötétség korának nevezte. Az élet egyetlen
céljává - úgymond - az anyagi jólétet teszi. A lélek javaival nem
törődik. Megbolondítja az európaiakat, rabjaivá teszi a pénznek,
képtelenné teszi őket a békére, sőt a belső életre is. Aláássa a fajok
életképességét. Ez a civilizáció önmagát fogja elpusztítani. A
háziiparhoz való visszatérést hirdető, rokkamozgalmat elindító
Gandhira ismerünk e szavak hallatán. Azóta egyének és közössé-
gek részéről világszerte törekvéssé és megvalósult életformákká
vált - a zöldek mozgalmával együtt - a falusi, az ősi természetes
életmódhoz való visszatérés is a városi életformával szemben.
Gandhi hagyománytisztelete abban is megnyilvánul, hogy
például a séta, a gyaloglás ajánlásakor példaként arra hivatkozik,

50
hogy „ a mi szaddhuink és fakírjaink is végiggyalogolják orszá-
gunkat". Az agyagborítás értékét bizonyítja, hogy „a jógik is
bekenik vele testüket". Hagyományalap Gandhi számára az ajur-
védikus orvoslás is, mely ősi természetes gyógymódrendszer.
Nemcsak az ajurvédikus orvosok, hanem az indiai népi orvoslás
is megőrizte ezt a hagyományt napjainkig. Sokat ismert és átvett
ebből Gandhi elméletben és gyakorlatban egyaránt.
A parasztihoz, népihez és ősihez ragaszkodó Gandhit igazolja,
hogy Surengoyal indiai természetgyógyász is kiemeli: a falusi
ember egyszerű zöldség, rizs, gyümölcs, csapati, dahl étrendje
egészséges a városi gazdagok és a fényűző éttermek étrendjével
szemben. A kajakalpa, a hosszú élet tudományából a falusiak
sokat megvalósítanak. Ez érvényes a mi magyar népi orvoslá-
sunkra is. A régi paraszti magyar konyha - a mai egészségtelen,
húsos-zsíros magyar konyhával szemben - sok vonatkozásban
alapját képezheti a mai reform étrendünknek. A természetgyó-
gyászat ősi hagyományokon alapul, csak előnyünkre válhat, ha
merítünk ebből a kincstárból.
Az az Európa és az a Nyugat, amit Gandhi ismert és amit méltán
elítélt, más volt, mint a mai posztindusztriális társadalom, mely
kitermelte saját megújulásának lehetőségeit a Zöldek Pártja, a
természetgyógyászat, a vallásos és szellemi megújulás előtérbe
nyomulása formájában is. (A küzdelem még folyik, és a techno-
kratizmus, a környezetmérgezés is fokozódott.) Az is tény, hogy
Gandhi e nyugati „sátáni civilizáció"-ban már akkor bontakozó
természetgyógyászati mozgalmak és színvonalas szakirodalom
tanítványa is az indiai hagyományok mellett.

A megelőzés gondolata
Többször hangsúlyozza, a Kalauz elején és végén egyértelműen,
hogy a megelőzést tartja a legfontosabbnak, és erre kívánja
tanítani olvasóit is. Idéztem már Gandhi könyvének bevezető
gondolatát, hogy a megelőzés jobb, mint a gyógyszer, a betegsé-
gek megelőzése érdekében az egészség törvényeivel igyekszik

51
megismertetni olvasóit. Befejezésként pedig azt jelenti ki: „Nem
annyira a betegségek kezelésére, mint inkább azok megelőzésére
fektettem súlyt. Kevés gondolkozással megállapíthatjuk, hogy a
betegségek megelőzése viszonylag könnyű feladat, nem kíván
speciális tudást, de kétségtelenül nehéz az elvek megvalósítása.
Nincs igazi boldogság teljes egészség nélkül, nincs teljes egész-
ség ínyünk megfékezése nélkül. Összes többi érzékünk megsze-
lídül, ha ínyünket sikerült legyőznünk. Az, aki ura érzékeinek,
meghódította az egész világot." Még visszatérek Gandhi ezen
alapgondolatára az önfegyelem problémájának taglalásakor.
Valóban megismerhettük az egészség törvényeit. Az ember
növényevő, elsősorban gyümölcsevő. Mikor és mennyi vizet
igyunk? „Az egyetlen megbízható felelet: csak akkor igyunk
vizet, ha szomjasak vagyunk, és pontosan annyit, amennyi eloltja
szomjunkat. Vegetárius étrenden ritkán vagyunk szomjasak, mert
táplálékunkban elég sok víz van, és az ételt is vízben főzzük meg.
Akik bors- és hagymamentes étrenden élnek, ritkán isznak vizet.
A bors és a vöröshagyma (a sós, vegyes étrend) mesterségesen
szomjúságot okoz. Akik szokatlanul nagyfokú szomjúságot érez-
nek, betegek." „Sokan azt tartják, hogy jobb kemény vizet inni,
mert oldott tápanyagokat tartalmaz." Gandhi a tapasztalatra hi-
vatkozva inkább lágy vizet ajánl, legjobb lágy vízként az esővizet.
Mai természetgyógyászati tudásunk szerint az ásványanyagok-
ban bővelkedő kemény gyógyvíz, forrásvíz az egészségesebb.
Végezzünk légzésgyakorlatokat, sétáljunk jólevegőn, gondos-
kodjunk gyakori szellőzésről, nyitott ablaknál alvásról. Eleget
mozogjunk, kertészkedjünk, sétáljunk, gyalogoljunk. Öltözkö-
désünk is alapos megreformálást igényel. Mondjunk le az éksze-
rekről és a felesleges ruhadarabokról. Az európai ruha Európa
hideg éghajlata alatt bármilyen jó, Indiában az indiai ruha felel
meg: könnyű és nyitott öltözék, nem zárja ki a levegőt, és mivel
fehér, nem köti meg a meleget. Amikor és ahol módunk, lehető-
ségünk van rá, járjunk, legyünk meztelenül és mezítláb. „Azokat,
akik megszokták a cipő használatát, gyakran kínozza fej- és

52
lábfájás vagy gyengeség. Próbáljanak meg mezítláb járni, és
hamarosan megismerik ennek előnyeit. Gandhi szerint, aki érzé-
kiségre, szexualitásra hangoltan él, elveszti életerejét. A nemi élet
is korlátozást igényel. A férj és feleség ne pusztán azért keresse a
nemi egyesülést, fejti ki önéletrajzában, hogy élvezetet szerezzen
magának, hanem csak akkor legyenek egymáséi, ha gyermekre
vágynak. Továbbmenve, szerinte az önmegtartóztatás, a meg nem
szegett Brahmacsarja csodálatos fizikai, szellemi és erkölcsi erőt
ad. Saját magán is ezt tapasztalta. Önéletrajzában leírja, hogy a
Brahmacsarjának köszönhetően 1898-tól 1906-ig fokozatosan
változott meg gondolkozásmódja és magatartása: a feleség nem
férje élvezetének tárgya, aki arra született, hogy férje parancsait
végrehajtsa, hanem segítőtársa és barátja, akivel megosztja örö-
meit és bánatait. A nemi életét szabályozó, vagy éppen az
önmegtartóztató embernek másként kell táplálkoznia, mint a
szexközpontúnak. Noha a táplálkozás és a Brahmacsarja között
szoros kapcsolat áll fenn, a döntő tényező a lélek. Ha lelkünk
tisztátalan gondolatokkal van teli, böjtöléssel nincs mód megtisz-
tulnunk." Ez a kijelentés már átvezet Gandhi másik alapgondola-
tához.

Test és lélek: pszichoszomatika

Gandhi a test és a lélek egymásrahatását vallja a gyógyítás és a
megelőzés terén egyaránt, mai szóhasználat szerint tehát a pszi-
choszomatikus szemlélet híve. Ugyanakkor a testet és a lelket
nem egyenrangú tényezőkként tartja számon: minden vonatko-
zásban a lelkierő, a lelki-szellemi hatás eredendő, elsőrendű
jelentőségét hangoztatja.
„A test és a lélek között olyan szoros a kapcsolat, hogy
bármelyikkel van baj, a másik is megszenvedi. Hadd használjam
fel hasonlatul a rózsát. Színe éppúgy viszonylik illatához, aho-
gyan a test az értelemhez vagy a lélekhez. Senki sem tartja a
papiros műrózsát a természetes virág megfelelő helyettesítőjé-
nek. Nyilvánvalóan azért, mert nem illatos, holott ez a virág

53
lényege. Hasonlóképpen többre becsüljük a tiszta értelmű em-
bert, mint a csupán fizikailag erőset Természetesen mind a test,
mind a lélek lényeges, de utóbbi sokkal fontosabb, mint az előbbi.
Akinek jelleme nem tiszta, az nem tarthatja magát igazán
egészségesnek, A beteg lelket magában foglaló test is beteg.
Ebből következik, hogy a tiszta jellem a szó igazi értelmében vett
egészség alapja. Minden gonosz gondolat és rossz szenvedély -
betegség."
E gondolatkörbe tartozik az a már említett, tevékenységgel
kapcsolatos megállapítás, hogy a lélek gyengesége már betegség,
és például a birkózásban képzett, jártas atléta nem tartható egész-
séges embernek, ha szelleme nem éppoly fejlett. A komplexitás
elve azt jelenti Gandhinál, hogy egyaránt meg kell őriznünk az
egészség testi és lelki törvényeit: „Életerőnket nem őrizhetjük
meg tiszta levegő, tiszta víz, egészséges táplálék és tiszta gondo-
latok nélkül."

Felelősség a születendő gyermekért

A magzat és a születő gyermek egészsége szempontjából nagy
felelősség hárul az anyára a terhesség kilenc hónapja alatt. Tuda-
tában kell lennie annak, hogy születendő gyermekének egészsége
érdekében testét éppen olyan tisztán kell tartania, mint lelkét.
Friss levegőt szívjon, egészséges ételeket egyen, gyógyszert ne
szedjen. Mindez nem elég. Az egészség alapja a tiszta jellem, és
a születendő gyermek jelleme attól függ, hogy a terhesség szent
időszaka alatt milyen életet él, hogyan viseli magát az anya. „Ha
lelkét szép és nemes iránti vágy tölti el, gyermeke is ugyanilyen
hajlandóságot fog mutatni. Ha viszont utat enged a félelemnek és
más rossz érzéseknek, gyermeke is szükségszerűen örökli ezt. Ez
alatt a kilenc hónap alatt állandóan jót cselekedjék, kímélje meg
lelkét minden félelemtől és gondtól, ne adjon teret rossz gondo-
latoknak és érzéseknek, minden hamisságot távoztasson el életé-
ből. Az ilyen anya gyermeke hogyne lenne nemes és erős?"
„A férj kötelessége ez alatt az idő alatt, hogy megkímélje

54
feleségét mindenféle pörlekedéstől, úgy viselje magát, hogy
boldoggá tegye, megörvendeztesse. Az asszonyt mentse fel a
nehezebb házi munkák alól. Tegye lehetővé, hogy felesége na-
ponta bizonyos ideig friss levegőn sétálhasson. Ezenkívül a férj
kötelessége, hogy a fogamzás pillanatától mindennemű kapcso-
lattól tartózkodjék, " A Kuhne-féle fürdő rendszeres alkalmazásá-
val (szerintem Kneipp-féle hideg vizes lemosásokkal, vagy válta-
kozó hideg-meleg zuhanyozással és vízitornával) a terhes anya
növelheti életerejét, és megkönnyítheti a szülést. Ezzel egyúttal a
nemi vágyat is csillapítja, megszünteti.
Nemcsak az egészség fenntartásában, hanem a betegségek
keletkezésében és gyógyításában is testi-lelki tényezők együttha-
tása érvényesül, és a lelki tényezők a fontosabbak. Gandhi már a
Kalauz bevezetőjében hangsúlyozza, hogy a betegség nemcsak
cselekedeteink (szokásaink, táplálkozásunk stb.), hanem gondo-
lataink következménye is. Éppen ezért „a ragályos betegségben
szenvedő beteg éppúgy, mint környezete, vésse elméjébe, hogy
semmilyen körülmények között se engedjen utat a pániknak. A
félelem megbénítja az idegeket, és növeli a veszélyt." Ez a
tudomány mai állása szerint is teljesen helytálló.
Arra is hivatkozik, hogy „félelem, düh hatása alatt álló embe-
reknek a méreg sokkal jobban árt. Ezért a kígyómarás legjobb
ellenszere a mérsékelten fogyasztott tiszta és szatvik táplálék
(gyümölcs, magvak, olajok) és az, ha lelkünkből a dühhöz és
félelemhez hasonló rossz érzéseket, szenvedélyeket kiirtjuk, nem
engedünk utat a pániknak, teljes bizodalommal hiszünk a tiszta és
istenes élet megmentő hatalmában, mindig bízunk abban, hogy
Isten kezében vagyunk."

A hit gyógyító ereje

Gandhi az egészség és a gyógyulás lényegének tartja, hogy a hit
által lelkierőnk legyen, és a Gondviselésbe vetett bizalom töltsön
el bennünket. És most Gandhi személyiségtitkát belülről, leglé-

55
nyege felöl közelítjük meg, egyúttal egészség-betegség problé-
májának is lényegéhez értünk.
Most érthetjük meg önéletrajzában a Kalauzról írott sorait:
„Ezt a könyvecskét, akárcsak összes többi írásomat is, vallási
céllal írtam - hiszen életem minden cselekedetét ilyen cél vezé-
relte." Az egészség megőrzésének természetes törvényei Gandhi
szerint isteni törvények. Isteni törvény - természet- (élet-) tör-
vény = egészségtörvény. Ez Gandhi, ez a Valóság logikája. Ösz-
szegezésként az Egészségre Vezérlő Kalauzx6\ is ezt mondja: „E
lapokon azt a nagy igazságot, próbáltam tanítani, hogy csak akkor
érjük el a tökéletes egészségei, ha Isten törvényének engedelmes-
kedünk."
Húst nem enni egészséges, de a nem ölés, az ahimszá szabálya
is előírja, az isteni törvény. ,Nem létezik más Isten, csak az
Igazság. Az Igazság megismerésének egyetlen eszköze az ahim-
szá. Aki szemtől szembe kívánja látni az Igazság egyetemes és
mindent átható Szellemét, annak meg kell tanulnia, hogy a
leghitványabb teremtményt is ugyanúgy szeresse, mint önmagát."
(Önéletrajz)
A tisztaság, a test megtisztítása és tisztántartása salakanyagok-
tól, mérgektől, mindenféle tisztátlanságoktól, tiszta víz és tiszta
(kemikáliamentes) étel fogyasztása, tiszta levegő belégzése, tes-
tünk és lelkünk tisztántartása egészségtörvény, de a tisztaság -
isteni törvény is: a test Isten temploma, tisztán kell megőriznünk.
Elsődleges a negatív, gyűlölködő, rosszindulatú gondolatoktól,
érzésektől, méregtől, szorongástól stb. megszabadulás. (Tapasz-
talatom szerint az ellazító gyakorlat, a pozitív gondolatokra
koncentrálás, a meditáció és az elmélyült ima is „lélektisztító"
gyakorlat.) Minél jobban megtisztítjuk önmagunkat, annál job-
ban azonosulhatunk mindennel, ami élő, annál inkább képesek
vagyunk megtartani az ahimszá törvényét.
Szorosan kapcsolódik ehhez a tehén tiszteletének kérdése. A
tehén oltalmazása jellemző vonása a hinduizmusnak. Gandhi
szerint „ajándék, amit a hinduizmus adott a világnak". A tehén az

56
egész emberalatti világ szimbóluma. A tehéntisztelet ember és
állat testvériségét jelenti, túlragadja az embert fajának határain, és
megvalósítja az ember azonosságát mindazzal, ami él. A „szeresd
felebarátodat, mint tenmagadat" így értelmezendő: felebarátod
minden, ami él. „Tehénölés vagy emberölés - írta egy cikkében
Gandhi 1925-ben - véleményem szerint csak ugyanannak az
éremnek két oldala. És az orvoslása is mindkeltőnek ugyanaz:
fejlesztenünk kell az ahimszá elvét." A tehén védelme, kultusza
sokkal általánosabb gondolatot tartalmaz: meg kell szabadulnunk
alsórendű érzéseinktől, aminők a gyűlölet, harag, irigység, anya-
gias dolgokhoz kötődés stb. Ártó szenvedélyünk megfékezését,
attól való szabadulást jelenti.
Önéletrajzának utolsó mondatában a megtisztulás, a megvilá-
gosodás, tehát a gyógyulás leghatékonyabb eszközéhez, imame-
ditációhoz folyamodik az ahimszá, a nem öles, az erőszakmentes-
ség érdekében:
„Búcsút mondván az olvasónak, arra kérem, imádkozzék
velem együtt az Igazság Istenéhez, hogy gondolkozásunkban,
szavainkban, tetteinkben adja meg nekünk az ahimszá kegyel-
mét." (Többes szám első személyre változtattam az idézetben az
egyes szám első személyt.)

Az Igazság és Helyesség eszméje

Nem lézetik más Isten, csak az Igazság! Az Egészségre Vezérlő
Kalauz mondanivalójának lényegét is ebben a szellemben össze-
gezi Gandhi: „E lapokon azt a nagy Igazságot próbáltam tanítani,
hogy csak akkor érjük el a tökéletes egészséget, ha Isten törvé-
nyeinek engedelmeskedünk. A jócselekedetek az Igazságból fa-
kadnak. Igazság a forrása és alapja mindannak, ami jó és nagy.
Ezért az igazi egészség sarokköve az Igazság és Helyesség
eszméjének bátor és rendíthetetlen kövelése, semmi más."
Ez a végső lényeg, hatásának titka: Gandhi szereti az Igazságot,
szenvedélyes kutatója, megvalósítója, képviselője és tanítója az
Igazságnak. (Mi más lehet bárki számára az élet célja és értelme?)

57
Rabindranath Tagore ezt az igazságszeretetet erkölcsi lángolás-
nak nevezte, és így nyilatkozott vagy inkább vallott Gandhiról:
„Szükségünk van arra az erkölcsi lángolásra, amelyet Mahátmá
Gandhi élete képvisel. A visszautasítás aktusa nem kevésbé
szükséges, mint az elfogadásé. Az emberi erőfeszítést ez a kettő
alkotja. A Brahman (Isten) fogalmát így határozzák meg az
Upanisádok szerzői: Néti (nem ez!). India túlságosan elvesztette
azt a képességét, hogy nemet mondjon. Gandhi visszaadta neki."
A magyarok is elvesztették ezt a képességüket. 1956-ban,
végigolvasván a Kalauzt, hittem el Gandhinak, hogy „a világ
egészen más képet ölt magára, ha a férfiak és a nők szigorú
önfegyelemmel megváltoztatják életüket". A fogyasztó társada-
lom „édes életre", önpusztító örömökre hangolt, önfegyelmet
kizáró világában vállaltam, hogy nemet mondjak saját - társadal-
milag szentesített - test- és lélekromboló, egészségtelen szoká-
saimnak, életmódomnak és a Helyesség eszméje alapján változ-
tassak. Azután az állandóan bővített ismeretek alapján tökélete-
sítsem a változtatást. Ezt ajánlom olvasóimnak is.
Az Önfegyelem -szenvedés? Sikerélmény is, és aminek nemet
mondtunk, az minden vonzóerejét elveszti, a testi-lelki egészség,
a teljes élet boldogságában élünk. Már a felerősödött, természetes
ösztön kívántatja velünk mindazt, ami javunkra van.
Nem saját, Gandhi szavaival veszek búcsút olvasóimtól. Azt
világítja meg, mi az, amit visszautasítsunk és elfogadjunk végső
elemzésben, lelki egészségünk érdekében. „Rossz természetünk"
legyőzése és eredendő jó természetünk érvényre juttatása a cél. Ez
a megbékéltség, a kiegyensúlyozott boldogság állapota. Az önfe-
gyelem ennek eszköze.
, Aliért nem tartjuk a kígyók és a vadállatok vadságát az ember
saját természete puszta visszatükröződésének? Kevésbé véreng-
zők vagyunk mi? Nem olyan mérges a nyelvünk, mint a kígyók
méregfoga? Nem ugyanúgy vetjük rá magunkat ártatlan felebará-
tunkra, mint az oroszlán és a leopárd? Minden Szentírás azt
hirdeti, hogy mikor az ember egészen ártatlanná válik, minden

58
állattal békességben él. Midőn saját bensőnkben olyan ádáz harc
dűl, mint a bárány és az oroszlán között, csodálhatjuk-e, hogyha
hasonló dolgok történnek a külső világban? Minthogy mi környe-
ző világunkat tükrözzük vissza, a külső világ minden sajátossága
megtalálható visszatükröződve belső lelkivilágunkban. Ha meg-
változtatjuk a magunk természetét, környező világunk is elkerül-
hetetlenül megváltozik. Nem vesszük észre, hogy a világ egészen
megváltozik, ha az emberek szigorú önfegyelemmel megváltoz-
tatják természetüket? Isten teremtésének és az igazi boldogság-
nak ez a nagy titka. Máskülönben boldogságunk nem tőlünk függ.
Holott valójában nem függünk másoktól ebben a tekintetben. Én
hiszek abban, hogy addig, amíg az ember nem ellensége más
lényeknek, azok sem ellenségei neki. A szeretet a legnagyobb
emberi tulajdonság. Nélküle Isten tisztelete semmit sem ér.
Minden vallásnak ez a gyökere."

59
 IRODALOM

1. Mahátmá Gandhi válogatott írásai és beszédei. Fordította

Baktay Ervin. Athenaeum, é. n.
2. Móhandász Karamcsand Gandhi: Önéletrajz, avagy az igaz-
sággal való próbálkozásaim története. Európa, Budapest, 1987.
3. Mahátmá Gandhi: A Guide To Health. Transated from the
Hindi by A. Ráma Iyor. The Huxley Press, Madras.
4. Pranjivan Menta: India And The World In Medicine. A
Synthetic Concept. Shree Gulabkunverba Ayurvedic Society.
Jamnagar, 1956.
5. Oláh Andor: Véda, ajurvéda, jóga. T—II. Egészség, 102. évf.
2-3. szám (1990).
6. Heimo Rau: Mahátmá Gandhi in Selbstzeugnissen und
Bilddokumenten. Rowohlt, Hamburg, 1972.
7. Romáin Rolland: Mahátmá Gandhi. Dante, Budapest, é, n.

60
 TARTALOM

Egészségre Vezérlő Kalauz 5

Nem a gyógyszer gyógyít 7
A jó és a rossz orvos 10
Segíts magadon 12
A tejprobléma 14
További gyógyító tapasztalatok 15
Olvasmányok, elméleti alapok 18
A vízkúrákról 20
A dohányzás ártalma 21
Csecsemőgondozás 22
Elmélet és tapasztalat (gyakorlat 23
Az egészség törvényei 25
A helyes táplálkozás 26
Az ember növényevő (táblázat) 26
Gyümölcsétrend, nyersétrend 26
Laktovegetárius étrend 29
A fűszerezésről és a sózásról 31
A túltápláltság 33
Tea, kávé, kakaó, szeszes italok 34
A tevékenységről (testi és lelki gyakorlatok) 36
Légkúra, légzőgyakorlatok 39
A gyógyító víz 41
A gyógyító föld (agyagborítás) 45
A lázas beteg ápolása 47
Gandhi személyiségének titka (tanításának alapelvei) . . . 48
A komplexitás elve 49
A természet maga gyógyít 49
A falu, a hagyomány tisztelete 50

61
 A megelőzés gondolata 51
Test és lélek: pszichoszomatika 53
Felelősség a születendő gyermekén 54
A hit gyógyító ereje 55
Az igazság és Helyesség eszméje 57
Irodalom 60

62