IRODALMI ÉS ISMERETTERJESZTŐ MAGAZIN 2018 Február

2. szám KIADÓ: Galantusz Grafika

DIÓ MAGAZIN
Versek

Mesék

Érdekességek

Fejtörők

DIÓ MAGAZIN 1
Februári tartalom
3. Jó, ha tudod az állatvilágról
4. A tórdai tündérvár
5. Februári nevezetességek
6. Vánkos Rita: Farsangi bál van
6. Kiss Lehel : Olvadó hóember
7. Mester Györgyi: Fülemülepörkölt
8. Magyar népmesék: Ki a legelébbvaló?
9. Sás Károly: Papa mesélj
10. Japán mese: A kötörőről
11. Magyar népmese: Jakab meg az apja
12. Barkácsrovat
13. Fejtörők
14. Szilágyi Márta film
15. Hétvári Andrea: Ha királylány lehetnék
16. Sás Károly: Bundás kutya
17. Aranyosi Ervin: 1 kép 1 vers
18. Espán Margaréta: Mókuslét
18. Mentovics Éva: Télszalajtó
19 - 20. Aranyosi Ervin versei
21. Mentovics Éva: Vígság legyen
22. Zenebonbon
23. Somogyvári Zsóka képei
DIÓ MAGAZIN 2 Online kiadás
A Dió Magazin egy interaktív PDF-ből és a magazinunk honlap-
Szerkesztő:
jából áll, ahol azokat a tartalmakat is megnézheted, amik a PDF-
ben csak pár sorban jelenik meg. Ami újdonság, hogy a magazin
megvásárlásával a honlapon szinte az összes eddig megjelent tar-
talmat böngészheted az előfizetésed ideje alatt! Espán Margaréta
Szemezgető
Irodalmi főszerkesztő
Érdekesség: Sás Károly készülő számunkban egy csodálatos temp-
Aranyosi Ervin
verseskönyvéből már megint le- lom elkészítését mutatjuk be
het olvasni egy aranyos verset itt a nektek.
Barkácsrovat:
magazinban! Fotókuckó: A 21. oldal fotókat
Ügyesség: A 12. oldalon a bar- szeretőké. Somogyvári Zsóka ké-
kácsoló kedvűek találnak ma- peiben lehet gyönyörködni.
guknak elfoglaltságot. E havi Sás Károly
Fotókuckó:
Aranyosi Ervin: 1 kép 1 vers
A könyvsorozat már
8 kis kötetet tartalmaz.
Somogyvári Zsóka
A Dió Magazin webolda-
lán naponta olvashatod a Grafika:
könyvben még meg nem
jelent verseket, az őket
ihlető képpel.
Ízelítőnek a 17. oldalon is Ujréti Ágnes
találsz néhányat.
Cégvezető:
Kérlek, ne másold le semmilyen formában és ne add tovább
senkinek! Te sem szeretnéd, ha a szellemi termékedet, ötle-
tedet vagy a kínálatodat valaki ingyen vagy pénzért árulná
Ujréti János
titokban –nem igaz?
 A ma élő legnagyobb
madár
A strucc hossza 2 méter, magassága
2,5 méter is lehet; a hím testtömege
150, a nőstényé 100 kg-ig terjed.
A föld legkisebb madara
A méhkolibri testhossza 6 cen-
timéter, testtömege 1,6-2 gramm.
Nektárral táplálkozik, de szívesen
elfogyaszt rovarokat is.
A föld legnagyobb hala
A cetcápa (vagy bálnacápa) a legna-
gyobb jelenleg élő halfaj.
DIÓ MAGAZIN 3 Online kiadás
Legek az állatvilágban A legkisebb hal
a törpegéb
JÓ, HA TUDOD...
A különböző baktériumok szempillantás alatt a le-
hullott ételre kerülnek, így az „öt másodperces szabály”
egyáltalán nem valós!
A világ legkisebb kétéltű-
je a kubai nyílméregbéka.
Testhossza általában 8,5–12,4 A törpegéb egy színtelen,
mm, tehát egyes példányok majdnem átlátszó lény, amelyre
1 cm „nagyra” sem nőnek meg. a fülöp-szigeteki Luzon tavai-
Nevüket onnan kapták, hogy ban és patakjaiban bukkantak.
a Dél-Amerikában élő indián
törzsek vadászai a nyílméregbé-
ka bőréből kiválasztódó mérget A legnagyobb kétéltű
nyilaik végére kenik, s ezzel ej-
tik el zsákmányaikat.
A kínai óriásszalamandra a
Apróságok bolygónkon élő legnagyobb
• egy felmérés szerint az emberek által legjobban utált állat a kétéltű. Kína területén honos.
kígyó? Hideg, gyors folyású
• a csirkéktől való beteges félelmet alektorofóbiának nevezzük? folyóvizekben, ill. patakokban
• egy bolha a testhosszának 150-szeresére képes felugrani? él.
 székely mese

A tordai tündérvár
Tordától nem messze, az Aranyos vize mellett van egy hegy, Tündér bevenni. Mikor látta a király, hogy hiábavaló minden erőlködése, lassan-
a neve. Ennek a hegynek a tetején réges-régen egy fényes, nagy vár ként elpusztul minden embere, mégsem tudja megbüntetni a háládatlan
volt. Tündérvár a neve, de ma csak a romladékát lehet látni. fiút, követeket küldött hozzá.
Sok száz esztendeje lehetett annak, vagy még ezernél is több, hogy Erdély- Felmennek a követek a várba, mondják nagy alázatosan:
nek a földjén egy hatalmas király lakott. – Felséges királyfi, a királytól jövünk üzenettel. Látja, hogy nem tudja
De hiába volt a nagy hatalma, nem volt boldog, mert Isten nem áldotta bevenni a váradat, nem is vívja többé. De arra kér téged, hogy küldj neki
meg gyermekekkel. Sokat tűnődött azon, hogy kire hagyja az országát. két galambot a te nagy vitézséged emlékezetére.
Egyszercsak mit gondolt, mit nem, a szomszéd királynak több fia volt, – Hiszen ha csak galamb kell – mondotta a királyfi –, vigyetek akár ti-
egyet fiának fogadott. zenkettőt, van a vár udvarán elég.
Telt-múlt az idő, dali szép legénnyé nevelkedett a fogadott fiú, s szerette Nagy hirtelen összefogdostak tizenkét galambot, viszik a követek a király-
volna, ha időnek előtte kezére kerül az ország. Azt mondja egyszer az ap- hoz. Mondja a király az embereinek:
jának: – Na, most kötözzetek ezekre a galambokra mindenféle gyújtószerszá-
– Apám, engedd meg, hogy építsek egy várat a Tündér-hegyre. mokat, s aztán eresszétek el!
– Jól van, fiam, építs, én nem bánom. Úgy tesznek, amint a király parancsolja, s eleresztik a galambokat, azok
Belefog a királyfi a vár építésébe. Ezer meg ezer ember hordotta a nagy felszállnak a magas levegőégbe, kerengenek ottan, azután hirtelen bere-
köveket a hegy tetejére. Hét álló esztendeig folyton hordották, rakták, s pülnek a várba, s égő szárnyakkal lebuktak szegények a házak födelére. Ret-
állott a vár, melyhez hasonlatos nem volt messze földön. Akkor a királyfi tentő nagy tűz támadott, s lángba
elment az apjához, s mondotta: borult az egész vár, jajgatva s or-
– No, apám, felépítettem a várat, hét esztendeig tartott az építés, most dítva menekültek ki a katonák az
engedd meg, hogy hét esztendeig pihenjek. égő várból. De ott várták a király
– Jól van, fiam, pihenj – mondotta a király. katonái, s levagdalták őket, hogy
Hanem a királyfi nem pihent, nagy titokban gyűjtötte, toborozta a kato- még hírmondónak sem maradott
nákat, tele volt már a vár fegyveres emberekkel. Az volt a szándéka, hogy közülük. Megölték a királyfit is.
amint lesz elegendő katonája, kicsap a Tündérvárból, s erővel elveszi a ne- Porrá-hamuvá lett a Tündérvár.
velőapja országát. Csak valami romladéka látszik,
Csakhogy nem maradt titokban gonosz szándéka, hírül vitték azt a ki- de az emléke megmaradott, meg
rálynak. Szörnyű haragra lobbant a király, s körülfogta a várat. De az a vár is marad örökkön-örökké.
erős volt, erősebb a sziklánál. Hét álló esztendeig vívták, s mégsem tudták
DIÓ MAGAZIN 4 Online kiadás
 Weinrauch Katalin:
Neves napok
Február 19.
Ha Zsuzsanna napján
pacsirtadalt hallasz,
vége a zord télnek,
közel már a tavasz;
szép nevű Zsuzsanna
hozta meg a hangjuk,
reményt kelt szívünk-
ben,
ha dalukat halljuk.
1 2
Február 10. – Batthyány
Lajos születésnapja
Batthyány Lajos gróf (1807–1849)
a magyar reformkor kiemelkedő
nemzeti érzelmű arisztokratá-
ja, akinek ismertsége az 1848-at
megelőző évtizedben vetekedett
Széchenyi István népszerűségé-
vel.
Február 11. – a betegek világ-
napja
II. János Pál jóvoltából 1993-tól feb-
ruár 11. A BETEGEK VILÁGNAP-
JA. 1858-ban ezen a napon jelent
meg a Szűzanya egy 14 éves francia
lánynak Lourdes-ban, majd február
15-én a sziklabarlangban csodatevő
forrás fakadt.
3
Február 24. – Jászai Mari
születésnapja – 1850
1850. febr. 24. - 1926. okt. 5. szí-
nésznő, a legnagyobb magyar
tragika. Nagy része volt a Paulay
Ede nevével fémjelzett nemzeti
színházi aranykor létrejöttében
éppúgy, mint az 1892-es bécsi
vendégjáték sikereiben.

A néphagyomány szerint
Zsuzsanna napján bú-
csút inthetünk a hónak; ek-
kor kezd zöldülni a fű, sőt,
a pacsirták is megszólalnak
ezen a napon. Ha a pacsirta
nem szólal meg, mert „befa-
gyott a szája”, akkor a hideg
idő eltart még egy darabig.
Szintén a tél hosszúságá-
ról árulkodik, ha Zsuzsan-
na napján alacsonyan repül
Február 24.
Jégtörő Mátyásnak F ebruár 24-é azért nevezik napján hideg van, az jó termésre
Jégtörő Mátyás napjának, utal, ha pedig szeles, kevés lesz a
mert a hagyomány szerint Má- tojás.
hívják ezt a napot:
a pacsirta. Kedvező jelnek szekercével járkál, tyás szekercéjével megtöri a je-
bizonyul viszont a csepegő s üt a jégre nagyot, get és a tél hatalmát. Ha Mátyás
eresz, mert az jó termésre majd rendre kiosztja jeget talál, azt összetöri, de ha
utal. a madarak sípját, nem talál, akkor csinál. Mátyás
hogy víg nótát fújva napja az árpa, a búza, a zab veté-
már a tavaszt hívják. sének kedvező ideje. Ha Mátyás
DIÓ MAGAZIN 5 Online kiadás
 Kiss Lehel : Olvadó hóember
Seprű-karját mindjárt leereszti,
Répaorra vészesen csöpög.
Mint kit helyben hagytak, úgy néz ez ki,
Valami csúf, hitvány ördögök.

Hátracsúszva kajla fejfedője,

Földön koppan két fekete szem.
Azt hiszem, hogy félnem kéne tőle.
Azt hiszem, hogy mégis kedvelem.

DIÓ MAGAZIN 6 Online kiadás

 Mester Györgyi: készíttetett a feleségével egy öreg, rágós húsú
díszpávából.
Fülemülepörkölt A király kedvelte a fővadászt, elfogadta hát
a meghívását. Asztalhoz ültek, melyen gyö-
Volt egyszer egy nagyon különc király, aki-
nyörű díszítés volt, a megfőzött páva szivárvá-
nek csak különleges étkeket lehetett feltá-
nyosan ragyogó tollaiból. A király kíváncsian
lalni, és a szokásai is rendkívüliek voltak. A
várta a meglepetést, ezért, amikor feltálal-
királyi udvarban csirkecomb helyett béka-
ták a fogást, mohón fogott hozzá az evéshez.
combot rántott ki a szakács, s a királyi ital a
Alig vette azonban szájába az első falatot, ki
nektár volt, amit a kis kolibrik elől csentek ki a
is köpte nyomban.
virágokból. Százholdnyi rózsa szirmának
– Micsoda szörnyűséget adtál te nekem
olaja szolgáltatta a parfümöt, s az uralkodó
ebédre, fővadász?
reggeli fürdője levelekről gyűjtött harmat-
– Uram, királyom, tudom, hogy szereted a
cseppekből készült.
különlegességeket, ezért ennek a gyönyörű
Egy nap, amikor a király már nem tudott
tollú díszpávának a húsából készíttettem ne-
több különleges dolgot kitalálni, szeme vé-
ked pörköltet. Nem ízlik? Hiszen olyan szép
letlenül rátévedt az ablaka párkányán éppen
madár volt, kitűnőnek kell tehát lennie a hú-
ott trillázó fülemülére. „Milyen szépen éne-
sából készült éteknek is! Amilyen jó pörkölt
kel – gondolta. – Egy ilyen értékes állatnak
készülne a szép hangú fülemüléből is!
bizonyára a húsa is kiváló. Heuréka! Miért
A király elcsodálkozott a szellemes leckén,
nem jöttem rá előbb! Fülemülepörköltet
és mivel híresen nagy különc volt, szándé-
fogok készíttetni a szakáccsal!” Ki is adta a
kával ellentétben nem megbüntette, hanem
parancsot, hogy fogjanak össze az erdeiben
fényes jutalomban részesítette kioktatóját.
minden fülemülét és készítsék el pörköltnek.
Hálából a fővadász ismét meghívta ebéd-
A király fővadásza elszörnyedt a barbár gon- re, amikor is szarvasgombás őzgerinc került
dolattól, hogy a király szeszélyből képes len- terítékre, áfonyaszósszal, pazarul elkészítve,
ne elpusztíttatni a kedves énekesmadarakat. a’la Fővadászné módra, az ínyenc király leg-
Gondolta, cselhez folyamodik. nagyobb gyönyörűségére!
Tisztelettel meghívta a királyt a házába egy Egyszer kóstoljátok meg ti is, legyetek a
különleges ebédre. A királynak előre nem fővadász vendégei!
árulta el a menüt, de ez alkalomból pörköltet
DIÓ MAGAZIN 7 Online kiadás
Magyar népmesék: Ki a legelébbvaló?
Volt a világon egy öregember, az egyszer kinn járt a mezőn. Mikor
jött hazafelé, fogott egy egeret. Mikor hazaért, látja, hogy kislány lett az
egérből.
Nőtt a kislány, nagylány lett belőle, azt mondta:
– Én csak akkor megyek férjhez, ha olyan férjet találok, aki a
legelébbvaló.
Az öregember elment keresni olyan férjet, ki a legelébbvaló. Elment a
Naphoz. A Napnak a szolgája azt mondta, hogy várakozzon estig, mert
a Nap úr most éppen oda van a földet megvilágítani.
Estefelé hazajött a Nap úr lovakon. Azt mondja neki az öregember,
hogy vegye el az ő lányát, mert ő a legelébbvaló.
Azt mondta a Nap:
– Én nem vagyok a legelébbvaló, nálam erősebb a felhő, mert az engem
eltakar.
Elment az öregember a felhőhöz, kérte, hogy vegye el az ő lányát, mert
ő a legelébbvaló.
DIÓ MAGAZIN 8 Online kiadás
Azt mondta a felhő:
– Én nem vagyok a legelébbvaló, nálam előbbre való a szél, mert az
engem ide s tova hajkurász.
Elment az öreg a szélhez. Azt mondta a szél:
– Én nem vagyok a legelébbvaló, nálam elébb való a vén Mátra hegye,
mert azt én nem bírom megmozdítani.
Elment az öreg a Mátra hegyhez, s kérte, vegye el a lányát, mert ő a
legelébbvaló.
Azt mondta a Mátra hegy:
– Én nem vagyok a legelébbvaló, énnálam erősebbek azok a kis egerek
itt a tövemben, mert én még azokat nem bírtam össze nyomni.
Az öreg elment az egerek királyához, hogy vegye el az ő lányát feleségül,
mert ő a legelébbvaló.
Az egerek királya befogott sok egeret egy hintóba, elment a lányért.
A lány visszaváltozott egérnek, összeházasodtak, ma is élnek, ha meg
nem haltak.

Papa, mesélj! - kérleltek az
unokáim elalvás előtt.
A gyerekkorodról mesélj!...
és elkezdődött az időutazás,
az emlékezés.
Nem meséket mondtam, ha-
nem azokat az eseményeket,
melyeket átéltem.
A nagy tavat nem a természet hozta létre
hanem az emberek.
Agyagos föld volt a helyén. Olyan föld,
amiből jó vályogtéglát lehetett csinálni.
Csináltak is nagyon sokat. Annyit, hogy
azokból épültek fel a település házai.
A földet elhordták, a helyét meg elöntötte
a víz: a talajvíz meg az esővíz.
Tó lett, nem mély, csak olyan, ami kevés-
bé veszélyes játszótér a gyerekeknek.
Minden évszakban más élményt adó, hatal-
mas játszótér.
Most tél van, elmesélem, mit játszottunk
ott ebben az évszakban.
Gyerekkoromban a tél még tél volt. Kemény
és tartós fagyokkal.
November végén már “bepillézett” a tó
széle, majd néhány nap múlva megdermedt
a víztükör.
DIÓ MAGAZIN 9 Online kiadás
Iskola után minden nap mentünk megnézni,
hogy mennyit hízott a jég.
Egy jó vastag, erős bottal rácsaptunk, és ha nem
szakadt be, ráléptünk.
Az életösztön persze erős, csak a szélén dob-
bantottunk lábunkkal rajta - jó erősen.
Ha megreccsent, senki nem ment rá. A nagyobb
fiúk vigyáztak a kisebbekre is.
Vártunk türelmesen, hiszen már a vékony jég is
játékot adott.
Mintegy fél méteres, két ujjnyi vastag ág-
darabot lehetett a jégre dobni olyan erővel,
hogy az átcsúszott a másik oldalra. A másik
oldalról meg vissza lehetett dobni.
Akinek a fadarabja megállt a befagyott tó
közepén, ott is maradt addig, amíg a jég olyan
vastag lett, hogy rá tudtunk menni.
A felnőttek azért szemmel tartottak minket.
Csak akkor engedtek bennünket a jégre, ha
az legalább 10 cm vastag volt.
Akkor aztán mienk lett a hatalmas jégfelület és
“meglódult a fantáziánk”.
Játékokat találtunk ki.
Ma a “fakutyás” szórakozást mesélem el.
Úgy 40x20x3cm-es deszkára két darab 20cm
hosszú tetőlécet szögeltünk.
Olyan volt mint egy lapos “sámli” amire rá lehe-
tett állni.
Kellett még két erős bot vagy elhasznált seprő
nyele melyek egyik végébe szöget vertünk.
Amikor kész lett, alkotásunkat hónunk alá csap-
tuk és irány a jég!
Óvatosan ráálltunk a fakutyára, a két szöges bot-
tal megtámaszkodva, majd lendületet adtunk
és suhantunk egy lökésre akár több métert is a
tükörsima jégen.
Így ment az annak, aki már belejött. De a ta-
pasztalásnak ára van! Egy rossz mozdulat,
figyelmetlen egyensúlyozás..., és a fakutya
“kiszaladt” a lábunk alól.
Akkor aztán megtudtuk, milyen kemény a
fagyott víz!
A nagyobb és ügyesebb fiúk a deszka aljára
szögelt tetőlécet “megpatkolták”.
Vastag drótot vagy bádog csíkot szereltek
a “fakutya lábára” vagyis a tetőlécekre.
A kőtörő
Ilyen csúszkáló eszközzel egy lökésre 20 Japán népmese
métert is lehetett csúszni a tükörsima
jégen. És mekkora sebességgel!
De hát télen hó is hull és mindent be-
takar. A tó jegét is. Véget ért a száguldozás
a tükörsima jégen.
Véget ért, de csak addig, amíg el nem állt
a havazás.
Aztán jöttük mi, fakutyák nélkül, de nem
üres kézzel, hanem hólapátokkal.
“Áldott a sok kéz!” hallottuk az öregektől.
Milyen igaz!
Néhány óra múlva több száz méteres
kanyargós járatok készültek.
Nagyon izgalmas volt a hóösvényeken
csúszkálni!
A szélesebb járatok mellett olyan ma-
gasra hánytuk a havat, hogy csak a fejünk
látszódott. Réges-régen élt egy szegény ember, aki minden áldott nap kijárt a nagy sziklás hegyek közé. Ott egy
Vicces volt távolról nézni a kupacok köz nagy csákánnyal egymás után fejtette ki a hatalmasabbnál hatalmasabb kődarabokat, és szállította be a
surranó kucsmákat. városba az embereknek. Élt abban az időben egy szellem a hegyek között, s mit gondolt, mit nem, nem
tudom, odatelepedett arra a sziklára, ahol a szegény ember dolgozott serényen, s elkezdett beszélgetni
Most aludjatok jól, és álmotokban suhan-
vele. Összevissza beszélt mindenfélét, hogy alig győzte hallgatni a szegény kőtörő, hogy így s úgy, ő
jatok a fakutyán - a múltba!
Sás Károly
megsegíti varázslattal, s olyan gazdaggá teszi, amilyenné csak akarja.
Ettől a perctől fogva olyan nehéznek s olyan szegényesnek tűnt fel sorsa, hogy örökösen búslakodott,
békétlenkedett magában. Egyszer csak felsóhajtott:
– Ó, bárcsak gazdag ember lehetnék!
Egy hang szólalt meg a feje felett: „Meghallgattam a kívánságodat, és ezentúl gazdag ember leszel!”
Hát amint hazaért, szeme-szája elállott a csudálkozástól: a fakunyhó helytt, amiben eddig lakott, ra-
gyogó, tündöklő palota állott.

DIÓ MAGAZIN 10 Online kiadás

Egyszer nagy, forró meleg nap volt, sütötte úgy a palotát a nap, hogy majd meg-
sült benne a szegény ember, aztán kidugta a fejét az ablakon, hogy hátha egy kis
friss szellőcske fújna arrafelé, s ím éppen akkor robogott arra a herceg kocsija
nagy büszkén, s a herceg feje felett egy aranyos napernyő tartott árnyékot.
– Ó, bár herceg lehetnék! – sóhajtott fel a kőtörő…
– Kívánságodat meghallgattam… – hangzott ismét a hang.
Úgy is lett, ahogy a szellem akarta. Büszke is volt a kőtörő a hercegségére, de
amint így kocsikázott keresztül-kasul a városon egész nap, hiába tartotta maga
fölé az aranyos napernyőt, mégiscsak keresztültörtek azon is a nap sugarak, s nap-
ról napra feketébb lett az arca.
– A nap mégiscsak hatalmasabb, mint én, ó, bárcsak én is az lehetnék!
A hegy szelleme ismét megszólalt a feje felett:
– Meghallgattam a kívánságodat, te lész ezután a nap!
Úgy is lett, s a kőtörő boldogan küldte le égető sugarait a földre... De egyszerre
csak egy felhő közeledett hozzá, eléje húzódott.
– Hát ez a rongyos felhő hatalmasabb, mint én? Nos, akkor felhő akarok lenni!
– Kívánságodat teljesítem – hangzott ismét a szellem hangja.
Rögtön felhővé változott a kőtörő, s ezentúl ott lebegett a nap és a föld között. De
egyszerre csak a sziklára pillantott, amelyen azelőtt oly szorgalmasan dolgozott,
az állott szilárdan, megingathatatlanul magában…
– Hát a szikla erősebb, mint én? Ó, bárcsak azzá lehetnék!
– Teljesítem kívánságodat, légy szikla!
Boldog volt most a szegény ember... Ám egy reggel nagy ütéseket érzett a fején;
odapillant, hát egy ember vágja a követ csákányával, s szakadnak le egymás után
a kődarabok…
– Hát egy földi emberke hatalmasabb lehet, mint én? Ó,
bárcsak még egyszer én is az lehetnék!
– Légy hát emberré, ha úgy kívánod – szólt ismét a szikla
szelleme.
Azzá is lett egy szempillantás alatt, s boldogan kezdte ismét
fejteni a köveket a szikláról. Soha többé nem gondolt arra,
hogy hatalmasabb legyen annál, ami.
DIÓ MAGAZIN 11
Magyar népmese: Jakab meg az apja
Ülök a deresre, 
megyek a peredre, 
megyek a mesék elejbe, 
ott vannak a jászolhoz kötve.
Megláttak, elkezdtek szaladni, 
volt köztük egy sánta, 
megfogtam, hopp, majd téged elmondalak!
Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy ember, annak volt
egy fia, Jakabnak hívták.
Egyszer az apja kiküldte Jakabot, hogy arassa le a zabot. De Ja-
kab nem aratta le a zabot. Akkor az apja kiküldte a botot, hogy
verje meg Jakabot, mert nem aratta le a zabot. De a bot nem
verte meg Jakabot, hát kiküldte az apja a tüzet, hogy égesse meg
a botot, mert nem verte meg Jakabot. De a tűz nem égette meg
a botot. Akkor kiküldte az apja a vizet, hogy oltsa el a tüzet,
mert nem égette el a botot. A víz nem oltotta el a tüzet. Kiküld-
te a bikát, hogy igya meg a vizet, mert nem oltja el a tüzet. A
bika nem itta meg a vizet. Kiküldte a mészárost, hogy vágja le
a bikát, mert nem issza meg a vizet. A mészáros nem vágta le a
bikát. Akkor kiküldte az egeret, hogy rágja el a mészáros gatya-
madzagját, mert nem vágta le a bikát. Az egér nem rágta el a
mészáros gatyamadzagját, hát kiküldte a macskát, hogy fogja
meg az egeret, mert nem rágta el a mészáros gatyamadzagját.
A macska kiment, megfogta az egeret, az egér elrágta a mé-
száros gatyamadzagját, a mészáros levágta a bikát, a bika megit-
ta a vizet, a víz eloltotta a tüzet, a tűz megégette a botot, a bot
megverte Jakabot, Jakab meg learatta a zabot.
Online kiadás
 L eg yél Te i s
ezer mester!

S zak ad j el a v ir tu ál i s valóság tól

nag yszer ű dolgok at fából!
és kész íts

A templom készítése
Minimális költségvetésből nagyon sok játékot csinálhatsz otthon is!

A szerszám szükséglete sem sok, mert kell egy lombfűrész, egy szorító, ceru-
za, vonalzó és csiszolópapír. No meg egy kis szándék, hogy nekiállj...
Az anyagigénye aránylag kevés: mindössze 4mm vastag rétegelt lemezre lesz
szükséged, 10x10 mm lécre (szélkeréktartó rúdnak), ezen kívül 20 mm hosszú
facsavar kell még és persze faragasztó.
Hogy kis segítséget adjunk, a honlapunkról letöltheted a malmocska sablon-
jait.
DIÓ MAGAZIN 12 Online kiadás
 Kipróbálhatod magadat, hogy milyen
gyorsan tudod megoldani a rejtvényeket!

Rejtőzködő madarak
Az alábbi betűrácsban 8 madár neve rejtőzött el. Háromból öt
Találd meg őket! Jobbról balra, balról jobbra, fent- A táblázatban lévő szótagokból összesen ötféle sportág
ről lefelé és lentről felfelé is haladhatsz. megnevezése rakható ki. Melyek ezek?

S Z A R K A ko kó lab
A E K N I C
cso te ú
S O F N B E
R V Á K S B bir kor zás
K E M U G A szás sár íva
A R R V É J nisz mű da
D É M I M É
V B D K N H Szóláncok
Egy kis fejtörő! A p ontok hel yére í rd be az t a szót , amel l y-
Mindegyikből egy el a f öl ött ü k és alatt u k l évő sz avak ér tel mes
k i f e jezést al kot nak majd!
Pó to ld a h iány zó sz ámok at a rác sban. Fig yelem: mi nd en sor ban és osz l opban
csak eg y szer szerepelhet ug yanaz a sz ám! Szoba Nyak
3 ... ...
út fűrész
2 1 Golyós Posta
1 2 3 ... ...
tartó dúc
DIÓ MAGAZIN 13 Online kiadás
 Szilágyi Márta
A csodaszarvas hazájában - Vadgazdálkodás Magyarországon

Szakértő: dr. Faragó Sándor

Narrátor: Konrád Antal
Zene: Rezeda népzenei együttes
Operatőr: Oláh Zoltán, Szilágyi Márta
Rendező, producer: Szilágyi Márta

Tartalom:

M agyarország természeti környezete para-

dicsomi körülményeket nyújt a vadállo-
mány számára. A film a felmérhetetlen értékű
nemzeti kinccsel gazdálkodó szakemberek, a
vadgazdák sokrétű munkáját ismerteti. Általá-
nos képet kapunk hazánk élőhelyeiről, növény
és állatvilágáról, vadállományáról, látunk igé-
nyes vadászházakat, élvezhetjük a magyar va-
dászkutyák káprázatos munkáját. A vadászatot
a vadgazdálkodás részeként ismerhetjük meg,
amely olykor élvezetes sport, máskor kemény,
kitartó munka, de mindenképpen szükséges
tevékenység a természet egyensúlyának fenn-
tartása érdekében. Ilyen értelemben pedig
része a természetvédelemnek is. A film reális
képet igyekszik mutatni a köztudatban a vadá-
szattal gyakran egybemosott tevékenységről, a
vadgazdálkodásról.

DIÓ MAGAZIN 14 Online kiadás

Versek

Hétvári Andrea: Ha királylány lehetnék

Ha királylány lehetnék, Ha boszorkány lehetnék,

gyémántgyűrűt viselnék. békacombot süthetnék.
Sétálgatnék palotámban, Nem törődnék a világgal,
ha királylány lehetnék. ha boszorkány lehetnék.

Ha királyfi lehetnék, Ha jó tündér lehetnék,

fényes kardot vihetnék. mindenkinek adhatnék
Bámulnának mind a népek, legalább egy kívánságot,
ha királyfi lehetnék. ha jó tündér lehetnék.

REFRÉN: REFRÉN:
Ha királylány lehetnék, Ha királylány lehetnék,
gyémántgyűrűt viselnék. gyémántgyűrűt viselnék.
Ha királyfi lehetnék, Ha királyfi lehetnék,
fényes kardot vihetnék. fényes kardot vihetnék.

DIÓ MAGAZIN 15 Online kiadás


Ravasz róka azt jól tette,
hogy a tanyát elkerülte.
Elkerülte, mert hallotta,
tanyát védi három kutya.
Komondor volt mind a három,
hűséges és nagyon bátor.
Bundás volt az egyik neve,
a félelmet nem ismerte.
DIÓ MAGAZIN 16
Sás Károly: Bundás kutya
Egyszer megvadult a bika, Meghallotta, meg is látta, Ha kimentünk a határba,
Bundás tudta mi a dolga. mire készült az a héja. ajtó nem volt kulcsra zárva.
Neki rontott vicsorogva, Meglátta azt a kotlós is, Annyit mondtunk a kutyáknak:
hátrahőkölt a vad bika. riasztotta kiscsibéit. „Őrizzétek jól a házat!”
Máskor Bundás délidőben Bundásnak tíz ugrás kellett,
szunyókált egy fa tövében. és ott állt a kotlós mellett.
Félálomban meghallotta, Héja nem mert csibét lopni,
hogy vijjog egy éhes héja. komondorral szembe szállni.
Online kiadás
Aranyosi Ervin: Hóba macska
Megnyaltam és nem volt íze,
csak a nyelvem lett hideg!
Hogy tudnám a kisgazdámat
hógolyóval lepni meg?
Megpróbáltam összegyúrni,
gömbölyűre, kerekre,
úgy döntöttem ezt a mókát
rábízom egy gyerekre.
Minden karmom beleakadt,
a hógolyóm szétesett,
Csak hó-morzsát tudtam
gyúrni, szögleteset, édeset.
Azt hiszem, most túl hideg van,
kedvem sem igen maradt,
de a végén megkergettem
egy nevető madarat!
(Fotó: Somogyvári Zsóka)
DIÓ MAGAZIN 17
Aranyosi Ervin: Picinke cinke
Cinke, cinke, mily picinke,
sárga pamut pici inge,
gomb a szeme, kék a szárnya,
mikor repül széjjel tárja.
Itt lakik ő télen, nyáron,
jön is hozzánk mindenáron,
szalonnáért, szotyoláért,
vagy csak azért, mert épp ráért!
Aranyosi Ervin: Kicsi tengerész
Megáldott az Isten
tengernyi sok ésszel,
ezért ne vitatkozz
soha tengerésszel!
Egy vetélkedőben
könnyedén legyőzlek,
kötélmászásban is
simán megelőzlek.
Ha kell óriási, Az 1 kép 1 vers sorozat megrendelhető
nagy hajót vezetek, ARANYOSI ERVIN
vagy a csónakomban webáruházában: ITT
könnyedén evezek.
Szembeszállok bátran
bármilyen viharral,
bírom a kiképzést
két erős kis karral.
Online kiadás
 Espán Margaréta: Mókuslét
Tréfás kedvű barna lény Apró lába hej, de fürge!
üldögél az ág hegyén. Ügyes ez a kócos ürge!
Füle hegyes, farka kóc, Makk, dió és fenyőtoboz -
ő aztán egy nagy bohóc! földről szedi, fákról oroz.
Ha elfárad, odú várja,
az erdőben nincsen párja.
- Zöld a fű és kék az ég,
így szeretlek mókuslét!

Mentovics Éva: Télszalajtó

Ki látott már ilyen csuda maskarát? Fotó: Somogyvári Zsóka
Kinn, a téren lángra kap a szalmabáb,
elijeszti majd a telet messzire,
ne maradjon hóból, fagyból semmi se.

Unjuk már a vacogtató hideget,

nem jó, ha az ember folyton didereg.
Szaladj tél már, ne lapulj a bokorba’,
úgy iszkolj, hogy szél se érjen nyomodba!

Könnye hulljon minden egyes jégcsapnak,

járdánkat se marcangolja szét a fagy!
Nap szikrázzon, emelkedjen magasra,
bucskázzon a fényben fürdő patakba’!

– Itt a tavasz!  – dalolja a kisrigó.

– Ibolya bújt ki a földből – millió.
Erdők mélyén kivirít a somvirág, 
napfény horgol a pitypangra bóbitát.
DIÓ MAGAZIN 18 Online kiadás

Aranyosi Ervin
A mókus
és a cipő
Itt maradt egy pár jó cipő,
valaki levette.
Az egyiket az egérke
már birtokba vette.
A mókus is gondolkodott,
jó lehet-e háznak?
Vagy az odút kibélelni,
ha majd télen fáznak?
Csak, hogy most a mókusodú
telve élelemmel,
a mókusnak meg a szíve,
egy kis félelemmel.
DIÓ MAGAZIN 19
Mire a makk, a mogyoró
elfogyhat belőle,
bizony ezt a szép lábbelit
elviszik előle!
Hogyan tudná szerzeményét
biztonságban tudni,
hova lehetne a cipőt
más elöl eldugni?
Ki lehetne talán adni
egy madárnak bérbe,
havonta egy egész diót
kérhetne cserébe.
Hát a cipőt hol őrizze,
míg bérlőt találhat?
Mert addig egy jó rejtekhely
előnyére válhat.
Úgy döntött hát, hogy elviszi
medve barlangjába,
rá a cipő úgy sem lesz jó,
mert túl nagy a lába.
A medvének barlangjába
úgysem jár be senki.
Róka, nyúl, vagy tolvaj szarka
nem merne bemenni!
Így aztán a medvénél Aztán elhűlt, szörnyülködött,
a cipőt elrejtette,
s büszke volt, hogy mennyi észre
borzasztó mit látott,
a kis mackó éppen
vallott ügyes tette. az ő cipőjével játszott!
Kínálgatta fűnek-fának
cipő-bérleményét,
Karmaival széttépkedte,
foggal marcangolta,
csillogtatva az albérlet félredobta, majd ráugrott,
számos szép erényét. s széjjeldarabolta.
De a cipőt látatlanban, Mert a mackó azt tanulta
a holló sem kérte, egész bocs korától,
azt üzente, hogy a mókus hogyan szabaduljon lelke
előbb menjen érte! mások bocskorától.
Elment hát a mókusunk A mókusnak nem lesz holló
a medve barlangjába, idén a vendége,
ám az odarejtett cipőt mert a cipő széjjelszakadt…
sehol sem találta… Itt a mese vége!
Barlang előtt, a tisztáson
medvebocs tanyázott,
valamivel bíbelődött,
elfoglaltnak látszott.
A mókusunk felszaladt
egy közeli fenyőre,
onnan lesett le a földön
buzgón ügyködőre.
Online kiadás
Aranyosi Ervin: Farsangi mulatság
Aranyosi Ervin: Előbújt a maci…

Eljött hát a farsang, már a tavaszt várjuk, Táncol a boszorkány, varázsló igézi,
Hideg tél kapuját lassanként bezárjuk. tündér a meséjét koldusnak idézi.
Nagy evés-ivással készülünk a nyárra, Sorban az állatok itt életre kelnek,
kedvünk támad még egy téli mulatságra! táncolnak, vigadnak, boldogságra lelnek.

Táncolunk, vigadunk, a tél meneküljön, Itt van hát a farsang legyen jó a kedved,
a sötét, a hideg mostantól kerüljön! ne búsuljon senki, ki velünk nevethet!
Találja meg minden fiatal a párját, Álljon be a körbe, legyen boldog tőle,
miközben a farsang vidám táncát járják! mi meg vidám embert faragunk belőle.

Fiúk a lányoktól szép bokrétát kapnak,

ez legyen a dísze mindegyik kalapnak!
Álarcot öltenek, s elbújnak mögötte,
ne lássa a falú, mely család szülöttje.

Szerepet is játszhatsz, teheted a szépet,

szép szavak és táncok varázzsal igéznek.
Busójárás során elűzik a telet,
jöjjön a helyébe a csodás kikelet! Előbújt a maci, de vajon mit látott?
Búsan ásítozó, bánatos világot!
Magas máglyát raknak, lobogjon az égre, És a hosszú téltől el is ment a kedve.
a tél boszorkányát elégetik végre. Amikor előjött, ezt látta a medve?
Jó zene, víg dalok emelik a kedvet, Az árnyékát látta, s visszament aludni.
borként fogyasztják el a jó szőlő-nedvet. Hosszú lesz még a tél, innen lehet tudni.
Ő még alszik egyet, s amikor felébred,
Oly sokan ilyenkor, álruhába bújnak, szebb arcát mutatja talán a természet.
királylány, s királyfi közös nótát fújnak, Mert a maci okos, mert a maci ravasz,
s lám a balett-táncos vígan járja táncát, akkor jön csak elő, ha itt lesz a tavasz!
szédíti, csábítja a bál szép huszárját.
www.versek.aranyosiervin.com
DIÓ MAGAZIN 20 Online kiadás
DIÓ MAGAZIN 21 Online kiadás
 Zenebonbon

Juhász Katalin - Az időjós medve Csalogató együttes - Tóthárpád Ferenc: Babusgató

Vers: Mentovics Éva Vers: Tóthárpád Ferenc
Zeneszerző, ének, vokál, stúdió munkák: Juhász Katalin Zene: Kecskeméthy Lilla
Zeneszerző, hangszerelés, gitár, hangfelvétel és stúdió A videót a Reflektorfilm készítette.
munkák, vokál, a maci hangja: Leslie Lamar

BIM-BAM-BUSZ - Tóthárpád R ÓZ S A B O R S M ŰHELY: Ta m á s É v a J á t é k t á r a :

Ferenc versei óvisoknak Tóthárpád Ferenc - Dőzsöl az égen Á lom bu borék
a hold: Éjszaka
DIÓ MAGAZIN 22 Online kiadás
 Somogyvári Zsóka
Fotókuckója

DIÓ MAGAZIN 23 Online kiadás