See

discussions, stats, and author profiles for this publication at: https://www.researchgate.net/publication/289211347

Possibilities of sweet potato production in

Hungary (in Hungarian with abstract in
English)

Conference Paper · November 2015

CITATIONS READS

0 218

5 authors, including:

Tamás Monostori Peter Jakab

University of Szeged University of Szeged
20 PUBLICATIONS 86 CITATIONS 9 PUBLICATIONS 4 CITATIONS

SEE PROFILE SEE PROFILE

All content following this page was uploaded by Tamás Monostori on 04 January 2016.

The user has requested enhancement of the downloaded file. All in-text references underlined in blue are added to the original document
and are linked to publications on ResearchGate, letting you access and read them immediately.
A gazda szemétől a precíziós mezőgazdaságig – 120 év a Dél-Alföld agráriumáért Magyar Tudomány Ünnepe 2015
Konferencia [CD] ISBN 978-963-306-448-1 SZTE MGK, Hódmezővásárhely, 2015.11.20.

A BATÁTA TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

MONOSTORI TAMÁS1, JAKAB PÉTER1, VÁRALJAI TAMÁS2, VÁRALJAI LÁSZLÓ2,

MARÓTINÉ TÓTH KLÁRA3
1
Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar
6800 Hódmezővásárhely, Andrássy u. 15.
2
Bivalyos Tanya Kft.
6783 Ásotthalom, Tanya 1460
3
NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály
6728 Szeged, Külterület 7.
mt@mgk.u-szeged.hu

ABSTRACT – POSSIBILITIES OF SWEET POTATO PRODUCTION IN HUNGARY

Batata or sweet potato (Ipomoea batatas (L.) Lam.) is a root crop of tropical-subtropical origin which is
widely cultivated in the temperate zone, too. Along with several European countries, it is also grown in
Hungary for decades but the increase of its growing area was stimulated by the continuously increasing
consumers’ demand in the last couple of years. In spite of the published cultivation technology sheets and
experiences, yield security is still not fully solved, growing site- and genotype-specific advices are still
missing. The SZTE MGK, the NAIK ZÖKO and the Bivalyos Tanya Ltd. consider the investigation of the
following aspects to be important in their common experiments based on practical experiences and on
international professional literature: propagation material production, variety selection, ridge or flat
cultivation, planting parameters, fertilization, plant care, irrigation, plant protection, harvesting. Further fields
of research can be storage, tuber curing, utilization possibilities in animal nutrition and other fields.

Keywords: sweet potato, Ipomoea batatas, cultivation, micropropagation, animal nutrition

ÖSSZEFOGLALÁS
A batáta vagy édesburgonya (Ipomoea batatas (L.) Lam.) trópusi-szubtrópusi eredetű növény, melyet széles
körben termesztenek mérsékelt égövön is. Több európai ország mellett, Magyarországon is több évtizede
termesztik, de termőterülete növekedésének az utóbbi években folyamatosan növekvő fogyasztói kereslet
adott lendületet. A rendelkezésre álló termesztéstechnológiai leírások és tapasztalatok ellenére, a
termésbiztonság még nem megoldott, hiányoznak a termőhely- és fajta-specifikus ajánlások. Az SZTE MGK,
a NAIK ZÖKO és a Bivalyos Tanya Kft. a gyakorlati tapasztalatok és a nemzetközi szakirodalom alapján a
következő tényezők vizsgálatát tartja szükségesnek közös kísérleteikben: szaporítóanyag-előállítás,
fajtaválasztás, bakhátas vagy bakhát nélküli termesztés, ültetési paraméterek, tápanyag-visszapótlás,
növényápolás, öntözés, növényvédelem, betakarítás. További kutatási területek nyílhatnak a tárolás, gumó-
gyógyítás (parásítás), a takarmányozásban és egyéb területeken történő felhasználhatóság terén.

Kulcsszavak: édesburgonya, Ipomoea batatas, termesztés, mikroszaporítás, takarmányozás

BEVEZETÉS

A batáta vagy édesburgonya (Ipomoea batatas (L.) Lam.) származását tekintve trópusi-
szubtrópusi növénynek tekinthető, azonban a mérsékelt égövön történő termesztése is
évszázados múltra tekint vissza. Az USA déli államaiban (Észak-Karolina, Mississippi,
Louisiana, Kalifornia, Oklahoma, Arkansas) hagyományos kultúrának számít, azonban
Európa számos országában (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország,
Horvátország, Szlovénia, Magyarország) is egyre fokozódik iránta a fogyasztói és termelői
érdeklődés.
A batátát hazánkban évtizedek óta termesztik, azonban ismertsége csak az utóbbi néhány
évben vált szélesebb körűvé – nem utolsó sorban televízió-műsoroknak és kereskedelmi

36
A gazda szemétől a precíziós mezőgazdaságig – 120 év a Dél-Alföld agráriumáért Magyar Tudomány Ünnepe 2015
Konferencia [CD] ISBN 978-963-306-448-1 SZTE MGK, Hódmezővásárhely, 2015.11.20.

elérhetősége bővülésének köszönhetően. Az iránta megmutatkozó kereslet jelenleg olyan

mértékű, hogy azt már a növekvő termelői kör sem tudja kielégíteni. Az elégtelen méretű
termőterület mellett ennek egyik oka, hogy a hozzáférhető termesztéstechnológiai leírások
és tapasztalatok ellenére, a termésbiztonságot illetően továbbra is rendszeresen adódnak
helyi szinten felmerülő problémák. Eljött az ideje annak, hogy a batátára vonatkozóan is
készüljenek olyan technológiai javaslatok, amelyek a technológiai elemek termőhely-
specifikus kísérletekkel történt optimalizálásán alapulnak, kiindulásként véve – és
esetenként igazolva – a kialakult gyakorlatot. Elengedhetetlen, hogy optimalizálási
kísérletek a dugvány-előállítástól a tárolásig az egész folyamatot átfogják. Külön vizsgálati
területként jelentkezik a batátatermesztés jelenleg elenyésző, de a jövőben várhatóan
fokozódó regionális növényvédelmi kérdéseire való felkészülés.

A BATÁTA JELENTŐSÉGE

A batáta a 6. legjelentősebb élelmiszer-növény a világon a rizs, a búza, a burgonya, a

kukorica és a kasszava után (HTTP1). Termesztésének több évezredes termesztési
hagyománya mellett ezt a napjainkra többszörösen igazolt figyelemre méltó beltartalmi
értékei, táplálkozás-élettani hatása is indokolja:
Elsősorban a narancssárga húsú, ú.n. „desszert” típusai révén jelentős A-provitamin forrás,
100 grammja 5345 nemzetközi egység (NE) A-vitamin beviteléhez járul hozzá, ami az
ajánlott napi szükséglet 121%-a.
Lila húsú típusainál jellemző az antioxidáns, gyulladás-gátló hatás, ami magas antocián-
tartalmuknak (peonidinek, cianidinek) köszönhető. Ismertek a batáta antocián-
bioszintézisében szerepet játszó enzimek génjei is: IbMYB1, IbMYB2 (MANO ET AL., 2007).
A batáta fehérjetartalma viszonylag alacsony, a szárazanyag-tartalom 2,5-7,5%-a.
Fehérjéinek 80%-át a sporamin adja, ami antioxidáns, ugyanakkor jelentős tripszin-
inhibitor-hatással is bír, amit a gumó takarmányként történő hasznosításánál feltétlen
figyelembe kell venni (MATSUOKA ET AL., 1990). Fehérjéinek aminosav-összetételére
jellemző a magas (pl. a rizsnél magasabb) lizin-, ugyanakkor alacsony leucin-tartalom.
A batáta magas energiatartalmú táplálék, összes szénhidrát-tartalma 25-30%, aminek 98%-
a könnyen emészthető. Tárolása során az amiláz-aktivitás növekszik a gumóban, ami a
kezdeti (47-74%) keményítő-tartalom csökkenését, glükózzá és szacharózzá történő
lebomlását eredményezi, jórészt már a tárolás első 60 napja alatt (ZHANG ET AL., 2002).
A batáta talán legfontosabb élettani hatása a vércukor-szint szabályozásában betöltött
szerepe. Közepes glikémiás index (GI) jellemzi. Antidiabetikus hatása elsősorban magas
rosttartalmának és a vér adiponektin-szintjét növelő hatásának köszönhető, melyek a
szénhidrát-felszívódást, illetve az inzulin-szintet kedvező módon szabályozzák (LUDVIK ET
AL., 2008).
A batátának gumója mellett a lombozata is értékes élelmiszer és takarmány. Friss
leveleinek 100 grammja, többek között 117 mg kalciumot, 1,8 mg vasat, 3,5 mg karotint,
7,2 mg C-vitamint, 1,6 mg E-vitamint és 0,56 mg K-vitamint tartalmaz, ami a spenótéhoz
hasonló minőséget eredményez. Fentiek mellett legalább 15-féle antocianin és 6-féle
polifenol vegyületet is tartalmaz, melyekhez antioxidáns, antimutagén, gyulladásgátló,
antikarcinogén, antibakteriális és antidiabetikus hatások köthetőek (ISLAM, 2006, 2007).
A batáta állati takarmányként is jelentős, a világ batáta-termésének 70%-át előállító
Kínában a termés kb. 40%-át erre a célra fordítják. A gumó (elsősorban sertésnek) és
lombozat (elsősorban kérődzőknek) egyaránt hasznosítható, közvetlenül e célra
feldolgozva, illetve az élelmiszergyártás melléktermékeinek formájában. A gumóban
magas tripszin-inhibitor tartalommal kell számolni. A tripszin-inhibitor aktivitás (TIA) a

37
A gazda szemétől a precíziós mezőgazdaságig – 120 év a Dél-Alföld agráriumáért Magyar Tudomány Ünnepe 2015
Konferencia [CD] ISBN 978-963-306-448-1 SZTE MGK, Hódmezővásárhely, 2015.11.20.

friss gumókban 3,90 – 21,83 U/mg. Ezért a tartalékfehérjék (elsősorban a sporamin)

felelősek, amelyek a vízoldható fehérjetartalom kb. 60%-át teszik ki. Az emészthetőség
csökkenése elérheti a 27%-ot is. Tripszin-inhibitorok közömbösítésének egyik
leghatékonyabb eszköze a hőkezeléses inaktiválás 100 ºC-on, 15 percig (LIN, 1989). A
batáta gumót Kínában, többek között pellet, liszt és chips formájában használják
takarmányozásra.
A batáta ipari hasznosítása napjainkban egyelőre kevéssé jelentős, de több területen
számolhatunk vele. Japánban állítanak elő belőle keményítőt, ugyanakkor ezt az USA-ban
nem tartják gazdaságosnak. A friss batáta jelentős etanol-forrás lehet: 100 kilogrammjából
14,5 l etanol állítható elő, szemben a burgonya 11,4 l, a cukorrépa 11,9 l, a búza, árpa, zab
17,6 l, kukorica 44,9 l teljesítményével (VILLORDON, 2013). Élelmiszerként, azonban,
napjainkban még jobb áron értékesíthető. Egy további alkalmazási lehetőséget jelent
gépjármű műszerfalakhoz biológiai úton lebomló műanyagok gyártása, például a Toyota
indonéziai üzemegységében (HTTP7).

A BATÁTA BOTANIKÁJA

A batáta (Ipomoea batatas (L.) Lam.) a zárvatermők (Magnoliophyta) törzsébe, a

burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe, a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába, a
hajnalka (Ipomoea) nemzetségbe tartozik (1. ábra). Géncentrumát illetően különböző
elméletek ismertek. I.e. 3000-ből, illetve ie. 8000-ből származó régészeti leletek alapján az
Közép-Amerika (i.e. 3000) vagy Dél-Amerika (i.e. 8000) területére tehető (STEINGOLD,
2008). AUSTIN (1988) szerint, ugyanakkor, a batáta géncentruma a Yucatán-félsziget
(Mexikó) és az Orinoco-torkolatvidéke (Venezuela) közötti partszakasz környékén lehet.
Leletek bizonyítják, hogy már i.e. 2500 körülismert volt a Karib-térségben és Dél-
Amerikában is. A molekuláris diverzitás különbségei alapján valószínűsíthető, hogy az
AUSTIN (1988) által meghatározott zóna az elsődleges, míg a Peru-Equador területén lévő a
másodlagos géncentrum.

1. ábra. A batáta lombozata, virágja és raktározó gyökerei

A batáta természetes GMO: Agrobacterium tumefaciens és A. rhizogenes eredetű IbT-

DNA1 és IbT-DNA2 szekvenciákat hordoz. A kifejeződő idegen gének a hormonszint
kialakításában és a hormonháztartásban szerepet játszó fehérjéket kódolnak. Bár az idegen
gének kifejeződésének életjelenségekre gyakorolt hatása még nem ismert, az bizonyos,
hogy a termesztés során előnyt biztosító tulajdonságokról lehet szó, hiszen a bakteriális

38
A gazda szemétől a precíziós mezőgazdaságig – 120 év a Dél-Alföld agráriumáért Magyar Tudomány Ünnepe 2015
Konferencia [CD] ISBN 978-963-306-448-1 SZTE MGK, Hódmezővásárhely, 2015.11.20.

eredetű szekvenciák mind a 291 termesztett batáta mintában jelen voltak, míg a vad
genotípusokból hiányoztak (KYNDT ET AL., 2015).

A BATÁTA TERMESZTÉSE

A batáta termésmennyiségét földrészek közti megoszlásban az 1. táblázat mutatja. Az

országok közötti rangsorban Kína az első 70,741,161 tonna összterméssel, ami a világ
batáta termésének 69%-át adja. Nagyságrenddel kisebb eredménnyel (3,470,304 t és
1,132,400 t között) Tanzánia, Nigéria, Uganda, Indonézia, Vietnam, Etiópia, Angola,
Kenya és India követi a 2–10. helyen (HTTP2). Európában a FAO Portugáliában (22,000 t),
Spanyolországban (23,500 t), Olaszországban (6,354 t) és Görögországban (4,600 t) jegyzi
a batátát, de ismert horvátországi, szlovéniai és természetesen magyarországi termesztése
is.

1. táblázat. A batáta össz-termése (t) a világban és kontinensenként (FAO 2013)

Világ 103,109,367
Ázsia 78,485,070
Afrika 20,131,098
Amerika 3,655,845
Óceánia 780,900
(Ausztrália 43,500)
Európa 56,454

A BATÁTATERMESZTÉS NÉHÁNY MEGOLDANDÓ KÉRDÉSE

MAGYARORSZÁGON

Magyarországon a batáta honosítási kísérleteket Horváth Lajos kezdte 1986-ban a Növényi

Diverzitás Központ (NÖDIK) jogelődjénél, Tápiószelén (HORVÁTH, 1991A,B,C). A
termesztéstechnológia kidolgozása mellett, munkájának fontos eredménye a 2003-ban
állami minősítést nyert sárgásfehér húsú Tápiói 96 fajta. Az 1990-es évek elején,
Ásotthalmon Váraljai Dénes kezdett batáta termesztési és honosítási kísérleteket, melyet
jelenleg a Bivalyos Tanya Kft. keretében folytatnak (HTTP5). Ásotthalmi 12 narancssárga
húsú fajtájuk 2015-ben kapott állami elismerést (a fajtatulajdonos Ásotthalom Község
Önkormányzata). Nagyobb területen történő termesztés, gumó- és kereskedelmi célú
dugvány-forgalmazás jelenleg Ásotthalomról és Berzencéről ismert, de a termelők köre
folyamatosan bővül, esetenként igen jelentős területekkel (pl. Kiskunfélegyháza).
Az egyre bővülő hazai termelői kör számára a NÖDIK (HTTP6), illetve a Bivalyos Tanya
Kft. (HTTP3; HTTP4) által közzétett termesztéstechnológiai javaslatok állnak rendelkezésre.
Ezt egészíti ki a helyi, egyéni gyakorlat továbbadása, illetve az internetes fórumokon
elérhető információk. A számos, adott esetben évtizedes tapasztalat ellenére, azonban, a
batáta hazai termesztéstechnológiája napjainkig nem egységesedett, hiányoznak a
termőhely-specifikus kísérletek, melyek tisztázzák a figyelembe veendő ökológiai
paramétereket és az optimális agrotechnikai elemeket.
A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, a NAIK Zöldségtermesztési Önálló
Kutatási Osztálya és a Bivalyos Tanya Kft. a gyakorlati tapasztalatok és a nemzetközi
szakirodalom alapján, többek között, a következő tényezők vizsgálatát tartják
szükségesnek közös kísérleteikben:

39
A gazda szemétől a precíziós mezőgazdaságig – 120 év a Dél-Alföld agráriumáért Magyar Tudomány Ünnepe 2015
Konferencia [CD] ISBN 978-963-306-448-1 SZTE MGK, Hódmezővásárhely, 2015.11.20.

Szaporítóanyag-előállítás Jelenleg, kellő szakértelemmel és odafigyeléssel a

hagyományos dugvány-előállítás módszereivel is megoldható azonos fejlettségű
dugványok előállítása, azonban a jövőben, várhatóan, az in vitro mikroszaporítással
előállított szaporítóanyag jelentheti a megoldást. E módszerrel a vírusmentesség is
biztosíthatóvá válik. A hagyományosan előállított dugványok esetében érdemes vizsgálni a
különböző fejlettségű, illetve az előállítás különböző fázisaiból származó dugványok
hatását a termés mennyiségére.
Fajtaválasztás Batátából jelenleg a két államilag minősített fajta (Tápiói 96 és Ásotthalmi
12) mellett több külföldi genotípus szaporítóanyaga érhető el, melyek mindegyike
termeszthető több-kevesebb sikerrel. További kísérletek szükségesek a termőhely-
specifikus fajtaválasztás lehetővé tételére, fajta-specifikus termesztéstechnológiai
javaslatok kidolgozására, új genotípusok honosítására.
Bakhátas vagy bakhát nélküli termesztés Nemzetközileg a bakhátba történő ültetés az
elterjedt technológia (pl. BRANDENBERGER ET AL., 2014; KUEPPER, 2014; HTTP3), azonban
vannak példa bakhát nélküli termesztésre is, elsősorban laza talajon (HTTP8). Hazai
viszonyok között kísérletesen kell bizonyítani, hogy mely termőhelyeken érdemes a
bakhátas termesztést választani, és hol eredményes vagy eredményesebb a bakhát nélküli
termesztés.
Ültetési paraméterek Az ültetés sor- és tőtávolsága hazai és nemzetközi szinten is szűk
határok között egységesnek mondható (100-120 cm, illetve 30-40 cm), ennek ellenére a
sortávolság jobb terület-kihasználás érdekében történő csökkentésének hatását érdemes
vizsgálni. Az ültetés optimális időpontja évjáratfüggő. Eredendően évelő, csak a mérsékelt
égövön egyévesként termeszthető növényről lévén szó, e paraméter hatását a legkésőbbi
kiültethetőség időpontjának meghatározása szempontjából érdemes vizsgálni.
Tápanyag-visszapótlás A szántóföldi termőhelyek szerinti fajlagos, illetve kijuttatandó
tápanyag-dózisok meghatározása alapvető jelentőségű hazai viszonyok között is. Ehhez
mintául szolgálhatnak más kontinensek termőhelyeire kidolgozott javaslatok
(BRANDENBERGER ET AL., 2014). A batáta ökológiai szemléletű termeszthetőségét
figyelembe véve, feltétlen vizsgálni kell a zöldtrágyázás lehetőségeit is.
Növényápolás A batátatermesztés munkaigényes művelete a legyökerezésre hajlamos
indák rendszeres feltépése, megakadályozva ezáltal a tő alatt képződő gumóktól
tápanyagot elvonó, ugyanakkor betakarításra alkalmatlan gumókezdemények kialakulását.
A feltépés szükségességét illetően, azonban a hazai technológiai leírások is megosztottak,
ezért érdemes annak tényleges hatását a termés mennyiségére vonatkozóan vizsgálni.
Öntözés A termesztési tapasztalatok és a szakirodalom nem egységes, esetenként
ellentmondó a batáta leginkább vízigényes fejlődési fázisait illetően, viszonylagos
szárazságtűrésével kapcsolatban, azonban megegyeznek. Különböző öntözési módok
alkalmazásával érdemes meghatározni az öntözés legmegfelelőbb időpontjait a hazai
éghajlati viszonyok között.
Növényvédelem A batáta hazánkban növényvédelmi szempontból még harminc év után is
alapvetően problémamentesnek látszik. Gyomirtása mechanikai úton megoldható,
tenyészidőszakának második felében pedig gyomelnyomó. Nagyobb területen történő
termesztés esetén, azonban szükség lehet a vegyszeres védekezésre, ami szükségessé teszi
a batátában alkalmazható herbicid hatóanyagok és herbicidek meghatározását. Bár jelentős
kárt okozó betegségek egyelőre nem jelentek meg a növényen, tünetek is elvétve
tapasztalhatók, szükséges vizsgálni a potenciális kórokozók általi fertőződés lehetőségeit.
A legfőbb problémát okozó talajlakó károsítók elleni hatékony, lehetőség szerint biológiai
védelem módszerét érdemes továbbfejleszteni. A lombozat károsítói ellen általában nem
szükséges védekezni a hatalmas lombozaton okozott csekély mértékű kár miatt.

40
A gazda szemétől a precíziós mezőgazdaságig – 120 év a Dél-Alföld agráriumáért Magyar Tudomány Ünnepe 2015
Konferencia [CD] ISBN 978-963-306-448-1 SZTE MGK, Hódmezővásárhely, 2015.11.20.

Betakarítás A batáta évelő növény, mérsékelt égövi viszonyok között, azonban egyéves:
gumói általában folyamatosan növekednek, fejlődésük az első fagyok beálltával áll le
véglegesen, amikor a növény lombozata elpusztul. Hazai viszonyok közötti kísérletekkel
meg lehet határozni azt a legkorábbi időpontot, ami után már nem jár jelentős mennyiségi
vagy minőségi előnnyel az állomány fenntartása. Ez különösen abban az esetben fontos,
amikor a még ép lombozat további, jellemzően takarmányként történő hasznosítása a cél.
Fentiek mellett, további kutatási területek nyílhatnak a tárolás, gumó-gyógyítás (parásítás),
a takarmányozásban és egyéb területeken történő felhasználhatóság terén.

KÖVETKEZTETÉSEK

A batáta termesztésére Magyarországon minden környezeti és agrotechnikai feltétel adott.

Az eredményes hazai technológiákra, illetve a nemzetközi tapasztalatokra alapozott, a
termesztéstechnológiai egyes elemeit részletesen vizsgáló termőhely- és fajta-specifikus
kísérletekkel várhatóan javítható lesz a termésbiztonság, a termés mennyisége és minősége.

IRODALOMJEGYZÉK

AUSTIN, D.F. (1988): The taxonomy, evolution and genetic diversity of sweet potatoes and
related wild species. In: Gregory, P. (ed.): Exploration, Maintenance, and Utilization of
Sweet Potato Genetic Resources. First Sweet Potato Planning Conference, 1987. Lima,
Peru: International Potato Center. pp. 27–60.
BRANDENBERGER, L., SHREFLER, J., REBEK, E., DAMICONE, J. (2014): Sweet potato
production. Oklahoma Cooperative Extension Service, HLA-6022. Oklahoma State
University, 8 p.
HORVÁTH L. (1991a): A batáta és termesztése: Az édesburgonya Magyarországon.
Kertészet és Szőlészet 40(15): 16-17.
HORVÁTH L. (1991b): A batáta Magyarországon: Védelem, tárolás. Kertészet és Szőlészet
40(16): 16.
HORVÁTH L. (1991c): A batáta szaporítása. Kertészet és Szőlészet 40(21): 7.
HTTP1: http://cipotato.org/sweetpotato/facts-2/
HTTP2: http://faostat3.fao.org/download/Q/QC/E
HTTP3: http://media.wix.com/ugd/a6aecc_7311b235e08a49cf817a3bd7de7bb6fe.pdf
HTTP4: http://media.wix.com/ugd/a6aecc_f3c3133791ef46058953d4699683dca1.pdf
HTTP5: http://varaljait.wix.com/copy-of-bivalyos#!/c1jzm
HTTP6: http://www.mintakeres.hu/wp-content/uploads/2015/01/batata2.pdf
HTTP7: http://www.newcarnet.co.uk/NCN_4075_featureitem2.html
HTTP8: http://www.uq.edu.au/_School_Science_Lessons/SPotProj.html
ISLAM, S. (2006): Sweetpotato (Ipomoea batatas L.) Leaf: Its potential effect on human
health and nutrition. Journal of Food Science 71(2): 13-21.
ISLAM, S. (2007): Nutritional and Medicinal Qualities of Sweetpotato Tops and Leaves.
FSA-6135. University of Arkansas at Pine Bluff. Cooperative Extension Program. 4 p.
KUEPPER, G. (2014): Small-scale technology and practices for sweet potato growing in
Southeast Oklahoma. Kerr Center for Sustainable Agriculture, Poteau, Oklahoma. 12 p.
KYNDT, T., QUISPE, D., ZHAI, H., JARRET, R., GHISLAIN, M., LIU, Q., GHEYSEN, G.,
KREUZE, J.F. (2015): The genome of cultivated sweet potato contains Agrobacterium T-
DNAs with expressed genes: An example of a naturally transgenic food crop. PNAS
112(18): 5844–5849.

41
 A gazda szemétől a precíziós mezőgazdaságig – 120 év a Dél-Alföld agráriumáért Magyar Tudomány Ünnepe 2015
Konferencia [CD] ISBN 978-963-306-448-1 SZTE MGK, Hódmezővásárhely, 2015.11.20.

LIN, Y.H. (1989): Relationship between trypsin – inhibitor activity and water – soluble
protein and cumulative rainfall in sweet potato. Journal of the American Society of
Horticultural Science 114: 814–818.
LUDVIK, B., HANEFELD, M., PACINI, G. (2008): Improved metabolic control by Ipomoea
batatas (Caiapo) is associated with increased adiponectin and decreased fibrinogen levels
in type 2 diabetic subjects. Diabetes Obes Metab 10(7): 586-592.
MANO, H., OGASAWARA, F., SATO, K., HIGO, H., MINOBE, Y. (2007): Isolation of a
regulatory gene of anthocyanin biosynthesis in tuberous roots of purple-fleshed sweet
potato. Plant Physiology 143: 1252–1268.
MATSUOKA, K., MATSUMOTO, S., HATTORI, T., MACHIDA, Y., NAKAMURA, K., MAESHIMA,
M. (1990): Vacuolar targeting and post translational processing of the precursor to the
sweet potato tuberous root storage protein in heterologous plant cells. The Journal of
Biological Chemistry 265: 19750–19757.
STEINGOLD, A.C. (2008): The uber tuber. Hana Hou! 11(4): 2 p.
VILLORDON, A. (2013): Importance and utilization of sweetpotato. In: Clark, C.A., Ferrin,
D.M., Smith, T.P., Holmes, G.J. (eds.): Compendium of sweet potato disease, pests, and
disorders. Second edition. APS Press, St. Paul, Minnesota. P. 1.
ZHANG, Z., WHEATLEY, C.C., CORKE, H. (2002): Biochemical changes during storage of
sweet potato roots differing in dry matter content. Posthar. Biol. Technol. 24: 317–325.

42

View publication stats