Biokerti

Kalendárium

A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése

és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának
jóváhagyásával készült.

Készítette:
Magyar Biokultúra Szövetség, 2014
Elérhetőség:
1132 Budapest, Visegrádi u. 53. III/1.
Telefon: 06 1/214-7005, fax: 06 1/214-7006
E-mail: biokultura@biokultura.org
Honlap: www.biokultura.org
Írta: Gelencsér Margit
Lektorálta: Czeller Gábor és dr. Roszík Péter
Kiadványunk célja,
használatának módja
Kalendáriumunkkal segítséget szeretnénk adni a
kevésbé gyakorlott biogazdáknak a kerti teendők
időzítéséhez. Elsősorban azokhoz szólunk, akik
kis területen, részben vagy teljesen önellátásra
termelnek. Az itt leírtak szervesen kapcsolódnak
az „Ökoporták kialakítása” c. kiadványunkhoz.
Nincs két egyforma időjárású év, és az utóbbi esz-
tendőkben sok szélsőséget tapasztaltunk.
A különböző országrészek éghajlata némileg elté-
rő, a domborzati és környezeti adottságok
szintén hatással vannak a növények életére.
A laza, sok levegőt tartalmazó homoktalajok gyor-
sabban melegszenek és gyorsabban kiszáradnak, mint a sok vizet megkötő agyag-
talajok. Az erdők, tavak párásabbá és hűvösebbé tehetik a termőhelyet, a szelesebb
helyeken gyorsabb a kiszáradás. A fenti okok miatt a naptárban jelölt időpontokat
kezeljük rugalmasan, mindig az adott termőhelyhez és évhez igazodva.
A szövegben esetenként hivatkozunk a Vetési naptárra. Ez alatt a Maria Thun
megfigyelései nyomán, a bolygóállások alapján szerkesztett naptárat értjük. Segít-
ségével meghatározhatjuk a vetés, ültetés, kapálás és betakarítás legjobb időpontját.
Egy biokertben a növényvédelem elsősorban a megelőzésen alapul, szükség ese-
tén használhatók egyes házi és gyári készítmények, de ezek a növények ellenálló
képességéhez, állapotához, a kártevők felszaporodásához, valamint a kóroko-
zóknak kedvező időjáráshoz mérten alkalmazandók. Kevés kivételtől eltekint-
ve ezért nem szerepelnek a permetezések a kalendáriumban. Itt jegyezzük meg,
hogy az ökológiai gazdálkodáshoz engedélyezett szereknek is lehet élelmezés
egészségügyi várakozási idejük. Ezt vegyük figyelembe, illetve a zöldséget, gyü-
mölcsöt mossuk meg alaposan, főként, ha réz készítményt használtunk.
3
Január
Január általában a leghidegebb hónapunk, tettleges kerti munka kevés adó-
dik, így több időnk marad a tervezése, használjuk hát ki a lehetőséget!
Tervezzünk vetésforgót!
Az „Ökoporták kialakítása” című kiadványunkban bővebben ismertettük a
vetésforgó kialakításának célját és szempontjait, így itt csak összefoglaljuk az
egyes szakaszok növényeinek igényeit.
Az I. szakasz növényeire jellemző, hogy igen tápanyagigényesek. Ilyen növé-
nyeket olyan helyre tervezzünk, ahol előző év végén érett (!) trágyát vagy kom-
posztot dolgoztunk a talajba. Az érett komposzt egységes, földes megjelenésű,
az alkotórészek már nem ismerhetők fel benne. Rostával vagy műanyag almás
ládával érdemes bedolgozás előtt kiszitálni, hogy eltávolítsuk a lassan bomló,
fás részeket és a pajorokat. Az érett istállótrágyában az almozáshoz használt
szalmaszálak már csak törmelékesen ismerhetők fel és nincs erős ammónia
szaga. Ezek a növények a vegetációs időben is többször igénylik a trágyaleves
vagy egyéb kondicionálóval történő locsolást. Ebbe a csoportba sorolhatók a
burgonya, padlizsán, paradicsom, paprika, cukkíni, tök, dinnye, uborka.
A II. szakasz növényei közepesen igénylik a tápanyagot, persze meghálálják, ha
mérsékelt adagban gondoskodunk a tápanyag-utánpótlásról, viszont ez ne legyen
túlzó. Ebbe a szakaszba vethetjük a sárgarépát, a petrezselymet, a pasztinákot, a
zellert, a különféle salátákat, a hagymaféléket, a céklát, a mángoldot és a spenótot.
A III. szakasz növényei szintén nagy tápanyagigényűek. Ide soroljuk a ká-
posztákat, a karalábét, a brokkolit és a tarlórépát. Ezeknek a zöldségeknek is
szükséges az előző őszi trágyázás, jó érett (!) komposzt bedolgozása.
A IV. szakaszba a bab, borsó, lóbab tartozik. Ezeknek a tápanyagigénye
mérsékelt. Jellemző, hogy gyökerükön lévő gumóikban nitrogént képesek
gyűjteni, raktározni. Jelenlétük a vetésforgóban igen jó hatású, főleg akkor,
ha a betakarítás után a növényi részeket bedolgozzuk a talajba vagy a kom-
posztunkat gazdagítjuk velük. A bedolgozott borsó, bab több évig is érezteti
4 5
hatását, ami meglátszik az utónövények erő-
teljesebb növekedésén.
Tervezéskor vegyük figyelembe a növények egy-
másra gyakorolt hatását. Vannak olyan fajok,
amelyek gyökérváladékaikkal segítik egymás
fejlődését vagy illatanyagaikkal tartják távol
egymás kártevőit, akadnak azonban egymást
hátráltató fajok. Különösen jól bevált a sárga-
répa-hagyma páros, valamint a három nővér,
vagyis a kukorica, a bab és a tök együttese.
Egyes növények segítik, védik egymást.
Vegyeskultúra a házikertben
A tápanyag gazdálkodás és a növényvédelem szempontjait, valamint a hely
adottságait figyelembe véve kell vetésforgónkat kialakítani. Kár erőltetni
azoknak a növényeknek a termesztését, amelyek igényeit még hozzávetőle-
gesen sem tudjuk kielégíteni. Tervezéskor vegyük figyelembe az alábbiakat:
A gyökérzöldségek nem kedvelik az összetömörödő, nehéz talajokat. A pet-
rezselyem ilyen helyen nem fejleszt értékes répatestet (a levélpetrezselyem
azonban nem érzékeny a talaj minőségére). A sárgarépa szintén a laza vagy
középkötött talajokat kedveli. Bakhátazással vagy homok bedolgozásával
kedvezőbbé tehetjük számár a talajt. A rövidebb, zömökebb répatestet fej-
lesztő fajták kevésbé érzékenyek a talaj kötöttségére. A cékla aránylag jól vi-
seli a nehéz talajokat, kellő lazítás után a pasztinák is termeszthető.
A párás mikroklíma a gombabetegségeknek kedvez. A paradicsom különö-
sen érzékeny, a paradicsomvész pár nap alatt elviheti az érzékeny fajtákat.
A kis bogyójú „vad” fajták között találunk jobb ellenálló képességgel bírókat.
A paprika, az uborka és a hónapos retek száraz időben szinte napi öntözést
igényel, a paradicsom valamivel kevesebb vízzel is beéri, de aszály idején
mindenképpen locsolni kell, a káposztaféléket úgyszintén.
A padlizsán csak melegebb fekvésben érleli be a termését.
• Szedjük le a bimbóskel rügyeit, fagymentes napokon ássunk ki a csicsóka-
gumók egy részét.
• Szedjük rendbe a kerti szerszámokat! A kapákat, ásókat élezzük meg, a
repedező nyeleket cseréljük ki.
Február A kajszi, a mandula és az őszibarack kivétel, őket piros bimbós állapotban
metsszük, mivel ilyenkor ellenállóbbak a seben keresztül támadó kórokozók-
kal szemben.
A február egyik évben téli hideget, másikban kora tavaszi enyhülést hoz, ezért A nyári hónapokban szükség lehet az almafák friss hajtásainak ritkítására,
munkáinkat ne a naptárhoz, hanem az időjáráshoz igazítsuk. valamint két-három alkalommal a szőlő zöldmunkáinak elvégzésére.
A málna letermett vesszőit a termés betakarítása után tőből vágjuk ki.
Kezdjük el a palántanevelést! Sokan a diót is nyár végén metszik, mivel ilyenkor már lassul a nedvkeringés,
Megfelelő feltételek mellett vethetünk már palántának káposztaféléket és sa- kevesebb tápanyagot veszít a fa.
látát. Érdemes palántázó tálcába, szemenként vetni a salátát, káposztát, kelt,
karalábét, brokkolit, karfiolt. A zeller magja annyira apró, hogy ezt inkább A metszlap ne legyen vízszintes, hogy ne üljön meg rajta vízcsepp és ne lejt-
nagyobb felületre vessük és a 2-3 cm-es méret elérésekor tűzdeljük. sen a rügy felé, mert a kicsorgó szöveti nedv „megvakíthatja” a rügyet.
Az 5 forintosnál nagyobb metszési sérüléseket kezeljük valamilyen ökológiai
Kezdjük a metszést! gazdálkodásban engedélyezett készítménnyel.
Csak enyhe időben kezdjünk hozzá,
amikor munka közben nulla fok fölött Végezzünk lemosó permetezést!
van a hőmérséklet. A növények többsé- A gyümölcsösben a lemosó permetezés a betegségek megelőzésének eszköze.
gét rügyfakadás előtt metsszük. Azokkal A kajszi, a mandula, az őszibarack és a meggy monília fertőzését egy biokert-
a fákkal, bokrokkal célszerű kezdeni, ben csak megelőzni tudjuk, ezeknél a fajoknál semmiképpen ne maradjon el
amelyek korán „ébrednek”. a rezes lemosás.
A mogyorót akár novemberben is kirit-
kíthatjuk, de maradhat koratavaszra is.
A ribiszke és a köszméte szintén hamar
kihajt, enyhe februári napokon már
metszhetők, ne várjuk meg a levélkék
megjelenését.
A szőlő metszésére február végén, márci-
us elején szokott sor kerülni. (Megfigyel-
ték, hogy a Vetési naptár szerint ültetési
időben metszett szőlő kevésbé „könnye-
zik”, azaz kevesebb szöveti nedvet veszít.)
Az almatermésűek metszését is ebben
az időszakban végezzük el.
A szilvával, a meggyel és a cseresznyével
várjuk ki a márciust, de ezekre is rügy-
Frissen metszett szőlő pattanás előtt kerítsünk sort. Sikeresen védett biokajszi

6 7
Március
Ebben a hónapban - ha a talaj valamennyire már felmelegedett és nincs túlságo-
san átázva - elkezdhetjük a tavaszi vetést. Legyünk türelmesek, mert a talaj kön�-
nyen összetömörödik, ha felázott állapotában rálépünk vagy művelni próbáljuk.
A veteményezés szempontjából elsősorban a talajhőmérséklet számít. Hiába
van nap közben meleg, ha az éjszaka hideget hoz, a talaj is hideg marad. Ha
túl hideg a talaj, a csírázás el sem indul, vagy vontatottan halad, a növény
fogékonnyá válik a betegségekkel szemben.
Kezdhetjük a kis hőigényű növények vetését
• A retek és a borsó szabadföldi vetését eny-
hébb időben már hó elején elkezdhetjük.
Április végéig érdemes szakaszosan vetni.
Kelés után egyeljük ki a retket.
• A zsázsa és a rukkola hideg talajban is
gyorsan csírázik, hó elején már vethet-
jük. Április közepéig érdemes ezeket
szakaszosan vetni, a nagy melegben
Kiegyelt retek
azonban gyorsan felmagzanak és csí-
pősek lesznek. (Augusztus végétől érde-
mes ezekből újra vetni, ha elég nedves
a talaj.)
• A saláta és a spenót szintén hó elejétől
vethető. A fejes saláta és a spenót me-
leg időben gyorsan magszárat hoz, ezért
április végéig érdemes vetni, illetve au-
gusztus végétől. A tépősaláták jobban
viselik a meleget. A helybe vetett fejes
saláta jobban hasznosítja a talaj nedves-
A méhek szívesen látogatják séget, mint a palántázott, mivel ép ma-
a virágzó rukkolát rad és mélyebbre hatol a főgyökere.
8 9
• A téli tárolásra szánt sárgarépát,
petrezselymet és vöröshagymát el-
sősorban márciusban, esetleg ápri-
lisban vetjük. Apró magvaik vonta-
tottan csíráznak, kelesztő öntözés-
re szükség lehet. A korai sárgarépa
fajtákból vethetünk friss fogyasz-
tásra júniusig.
• A fokhagyma külső, nagyobb ge-
rezdjeit, valamint a dughagymát hó
második felében ültethetjük (vagy
októberben és novemberben). A
dughagyma legyen apró, mert a
nagyobbak hajlamosak rövid időn Fejessaláta
belül magszárat hozni. A dughagy-
máról nevelt hagymát fogyasszuk el
hamarabb, a magról vetett alkalmas
csak a tavaszig tartó tárolásra.
• Márciusban elkezdhetjük a para-
dicsom és a paprika magjának el-
vetését palántaneveléshez. A gyors
keléshez 18-20 oC-ra van szükség.
Akkor neveljünk ezekből házi kö-
rülmények között palántát, ha kelés
után jól megvilágított helyen tudjuk
a növénykéket továbbnevelni. Vetés
előtt áztassuk a magokat egy napra
vízbe, vagy ami még jobb, gyógynö-
vényes fürdőbe.
• Ha virágba borult az aranyvessző
(„aranyeső”, Forsythia), metsszük
meg a rózsákat! Spenót
Április • Tartsuk gyommentesen az ágyásokat!

• Áprilisban és májusban ültessük ki a saláta palántákat, valamint a káposz-

Áprilisban még gyakoriak a hajnali fagyok, ezért várjunk a fagyérzékeny nö- tafélék palántáit: a fejes káposztát, a kelt, a karalábét, a brokkolit, a karfiolt.
vények (paradicsom, paprika, kabakosok, padlizsán) kiültetésével. Hideg ta-
lajban ezek amúgy sem fejlődnek jól, szerencsés esetben is csak túlélnek. • Április végén, ha melegre fordul az idő, vessük el a babot és a csemege-
kukoricát.
• Készítsük elő a burgonyagumókat ültetéshez. Terítsük szét a gumókat egy
világos helyiségben, egy rétegben, hogy egészséges, zömök, zöld hajtásokat • Tőosztással szaporítsuk a kakukkfüvet, a citromfüvet, a mentát, a szu-
hozzanak. A hónap második felében ültessük ki őket. A burgonya lombja rokfüvet, a borsfüvet és a levendulát.
fagypont alatt tönkre megy. Ez nem pusztítja el a növényt, de visszaveti a
fejlődésben és csökkenti a termés mennyiségét. • Még virágzás előtt helyezzük ki a meggyre, cseresznyére, szilvára a rovar-
fogó lapokat.
• Hasznosítsuk a fűnyesedé-
ket! Ne ürítsük a fűgyűjtőt • Készítsünk csalánlevet, amellyel majd növényeinket tápláljuk.
közvetlenül a komposz-
tálóba, mert a levágott fű • Ha nedves a talaj, vessünk kaprot. Kerülhet szinte bármelyik növény mellé,
átforrósodik, majd a viszo- mert alig árnyékol. Hagyjuk felmagzott példányokat a viráglátogató rova-
nyoktól függően rothadni, rok számára.
penészedni kezd. Ha kom-
posztálni akarjuk, először • Permetezzük a szedret szederatka ellen gilisztaűző varádics főzetével.
vékony rétegben szárítsuk
meg, csak utána kerüljön a • Vágjuk le és égessük el a csonthéjasok
halomra. Ha gyom- és fű- moníliától elhalt ágvégeit.
magvaktól mentes, inkább
terítsük szét a veteményes- • Borítsuk virágba a kertünket! Vessünk
ben, táplálja és védi a talajt egynyári virágokat a magunk örömére
a kiszáradástól. A málna, és kertünk lakói számára. Igénytelen,
a ribiszke, a köszméte és a hosszan virágzó növény a körömvirág,
szeder, valamint a fiatal fák a büdöske, a porcsinrózsa (kukacvirág)
sekélyen gyökereznek, ezért és a pillangóvirág. A borágó vízigényes,
jó, ha talajtakaró fűréteget ettől eltekintve könnyen termeszthe-
terítünk szét alattuk, hogy tő, nagyra növő virág. A mézontófű
minél többet megőrizzünk szakaszosan vethető, a méhek nagyon A pillangóvirágról hosszú ideig gyűjt-
a talajnevességből. Fűnyesedék ribiszke alatt örülnek neki. hetnek a rovarok

10 11
Május
Hó elején még elő szoktak fordulni hajnali fagyok, de ezek elmúltával helyükre
kerülhetnek a fagyérzékeny növények.
• Ültessük ki a fagyérzékeny növényeket! A paprika, a paradicsom, a tök és a
dinnye palánták csak a fagyok elmúltával kerüljenek ki a szabadba. Jobb, ha
délután ültetjük ki őket, majd állott (nem hideg) vízzel vagy hígított csalán-
lével belocsoljuk. Ha visszajönné-
nek az éjszakai fagyok, pár palántát
megmenthetünk úgy is, hogy alko-
nyattól reggelig vödröt, lábost, kar-
tondobozt borítunk rájuk.
• Hagyjunk elegendő helyet a növé-
nyeknek. A cukkíni, a patiszon és a
spárgatök terebélyesre nő, de nem
fejleszt indákat, a dinnyefélék és a
sütőtök azonban igen.
• A paradicsompalánta aljáról szed-
A paradicsompalántákat „szellősen” ültessük ki jünk le néhány levelet és ültessük
mélyebbre, mint korábban volt,
mivel a föld alá került száron is
megindul a gyökerek képződése.
A nagyobb gyökérzet több vizet és
tápanyagot képes felvenni.
hogy könnyen tudjuk ön-
tözni. Kezelhetőbb, ha indái
nem a földön kúsznak, ha-
nem uborkahálón.
• Egyeljük ki a sűrűn kelt sár-
garépát, petrezselymet, cék-
lát, hogy minden növénynek
elég helye legyen.
• Vessünk el a bazsalikomot.
Alig kerüljön a magokra föld!
• A szőlőt permetezhetjük bór
tartalmú lombtrágyával, mert A sárgarépa karógyökere csak egyelve (ritkítva) fejlődik
ez segíti a termékenyülést. megfelelően
• Esősebb időszakban vessünk metélőhagymát a következő évre. Lassan kel,
az első hetekben nagyon érzékeny a kiszáradásra, később azonban arány-
lag jól viseli a szárazságot. Rózsaszínes lila virágait májusban hozza, ami
kedves dísze lehet a virágos kertnek is.

• Vessünk uborkát! Gyorsan fejlő-

Célszerű az uborkát hálóra futtatni
dik, ezért egyszerűbb, ha rögtön
a helyére vetjük. Adjunk az ültető
árokba sok érett komposztot vagy
nagyon érett trágyát. Vízigényes Metélőhagyma, mögötte szurokfű A hiányosan termékenyült, „madárkás” fürt
növény, úgy alakítsuk ki a helyét, bórhiányra utal

12 13
Június-július • Folyamatosan töltögessük a burgonyát, vagyis kapáláskor húzzuk rá a
földet a bokrok tövére!

Nyár derekán elsősorban „karbantartási” munkák vannak a kertben. Vetni, • A paradicsomot folyamatosan kössük karóhoz és tördeljük ki az oldalhaj-
ültetni ritkán szoktunk a nagy vízveszteség miatt. tásait. Legjobb, ha régi pólóból vágott szalaggal kötözünk, mert ez puha,
vihar idején sem sérti meg a növény szárát.

• Erősítsük, tápláljuk növényeinket erjesztett trágyalevekkel, de kerüljük a

túladagolást. Folyamatosan pótoljuk az elhasznált erjesztett trágyaleveket.

• Öntözzünk hatékonyan! Forróságban sose öntözzünk. A paradicsom és

a padlizsán csak reggel kapjon vizet, mert ilyenkor gyorsabban eltűnik a
pára, a nedvesség ugyanis a betegségeknek kedvez. Ügyeljünk arra, hogy a
lomb öntözéskor tökéletesen száraz maradjon. A többi növénynek jobb az
esti öntözés.

• Az ágyások talajának takarásá-

val jelentősen csökkenthetjük a
vízveszteséget. Jó takaró anyag
Az áprilisban vetett egynyáriak a tiszta fűnyesedék, a bodzale-
vél, a szőlő zöldmunkái során
• Nyár elején gyakori a levéltetvek hirtelen felszaporodása. Ne essünk pá- lekerült hajtás és levél.
nikba, mert egy jól beállt biokertben rövidesen követik őket természetes
ellenségeik. Szükség esetén permetezzünk ökológiai gazdálkodásban en- A víztakarékosság mellett a
gedélyezett készítményekkel. A veteményesben gondot jelenthet a levéltet- talajtakarás védi a felső réteget
vek vírusátvitele, elsősorban paprikában. a túlzott felmelegedéstől, illet-
ve ősszel a gyors lehűléstől,
• Jelöljük meg a legjobban termő szamóca töveket, hagyjuk meg az indáikat, így kedvező életfeltételeket te-
majd augusztusban ültessük el őket. remt a talajlakó élőlényeknek.

• A gyümölcsösben és a szőlőben figyeljük a betegségek és a tápanyaghiány je- További előnye, hogy esőben
leire, szükség esetén permetezzünk ökológiai gazdálkodáshoz engedélyezett nem engedi felverődni a föl-
házi készítménnyel, növényvédő szerrel vagy lombtrágyával. A tápanyag- det. Ez azért fontos, mert szá-
hiány jelei akkor is mutatkozhatnak, amikor van ugyan elegendő az adott mos kórokozó a talajban „vár- Rendszeresen tördeljük ki a paradicsom oldal-
tápanyagból, de a száraz talajból nem tudják felvenni a gyökerek. ja”, hogy a levelekre jusson. hajtásait és kössük karóhoz

14 15
 Víztakarékos kelesztés műanyag láda alatt

• Július végétől augusztus közepéig vethetjük az áttelelő vöröshagymát,

amely következő nyár elején szedhető. A tavaszi vetésnél mélyebbre, 3-4
cm mélyen vessük és mindenképpen öntözzük. Ha a hideg beállta előtt
eléri a ceruzavastagságot, jó eséllyel áttelel.
Virágzó izsóp

• A káposztafélékről rendszeresen
• A paprika és a paradicsom csúcsának elhalása (viszonylagos) kalcium hi- szedjük le a hernyókat. A fejlet-
ányt jelez. A talaj összetétele mellett fajtától is függ, hogy előjön-e a hiány- lenebb lárvák ellen permetezhe-
tünet, de a tövekhez szórt alginittel könnyen megelőzhető. tünk Bacillus thuringiensis ké-
szítménnyel az esti órákban.
• A ribiszke, a köszméte és a szeder rosszul tűri a kiszáradást. Ezeket ritkáb-
ban, de nagyobb adaggal célszerű öntözni. Egyszerre annyi vizet kapjanak, • Terítsünk rögtön fátyolfóliát a
amennyi az egész földlabdát átnedvesíti. frissen bevetett ágyásokra, mert
ez csökkenti a párolgást, így ke-
• Kezdjük el a fűszernövények betakarítását. Általában virágzás kezdetén, vesebbszer kell locsolni.
napos délelőttökön találjuk bennük a legtöbb illóolajat. Szellős, de tűző
naptól védett helyre kerüljenek. • Gondoskodjuk arról, hogy a ma-
daraknak mindig legyen friss
• Védekezzünk a burgonyabogár ellen! Kisebb területről kézzel is leszedhe- vizük. Az itatóedény legyen se-
tő, illetve vizes vödörbe ütögethető. A lárvák ellen védekezhetünk Bacillus kély, hogy az állatok ne fulladja-
thuringiensis készítménnyel. A permetezésre a délutáni órákban kerüljön nak bele és álljon macskabiztos
sor az UV sugárzás károsító hatása miatt. helyen. Macskabiztos madáritató

16 17
Augusztus hetőleg esős napok alatt vagy után
vessük, de még így is szükség lehet
kelesztő öntözésre. A fátyolfólia
Augusztusban már érezhetően rövidülnek a nappalok, hűvösödnek az éjszakák. alatt kevésbé szárad ki és cserepe-
Vetni már csak rövid tenyészidejű növényeket érdemes. A hónap vége felé álljunk le sedik a talaj, így a kelés biztosabb.
a tápanyag-utánpótlással, hagyjuk, hogy az évelő növények elkezdjenek felkészülni a
télre. Másodvetésre jelentősebb csapadék érkezése után adódik jó lehetőség. • Vessünk céklát és nagy testű retek-
féléket! Csapadékmentes időben
• Idejében takarítsuk be a hagymát, öntözést igényelnek!
fokhagymát! Várjuk meg, míg a
száruk teljesen eldől. Száraz idő- • A keletkező kerti hulladékokat fo-
szakban húzzuk ki a hagymát a lyamatosan komposztáljuk, kivételt
földből, majd pár nap múlva vi- képeznek azonban bizonyos fertő-
gyük fedett, szellős helyre. A fok- zött növényi maradványok. A pa-
hagyma füzérbe fonva nemcsak radicsomvésztől, burgonyavésztől
mutatós, hanem fellógatva kellő- elpusztult növények maradványa
képpen szellősen tárolható. Ak- nem kerülhet a komposztba. A nyárutón vetett levélpetrezselyem áttelel
kor lehet fonni, amikor még van a
szárnak némi nedvesség tartalma. • Szedjünk és szárítsunk giliszta-
Ha hosszan (tavaszig) szeretnénk űző varádicsot és mezei zsurlót a
tárolni a vöröshagymát, szárdőlés következő évi permetezéshez.
kezdetén permetezzünk rézzel. Ebben az állapotában a fokhagyma még nem
alkalmas betárolásra • Gondoskodjunk arról, hogy a cse-
• A hónap vége felé – ha nedves a talaj megeszőlő fürtjei jól átszellőzze-
– vessünk spenótot, kaprot, salátafé- nek. Ritkítsuk ki vagy hajtsuk félre
léket. a fürt körül a leveleket. Érés kezde-
tén terítsünk a tőkékre madárhálót
• Ültessünk szamócát olyan helyre, és helyezzünk ki darázscsapdákat.
ahol az előző négy évben nem ter- Egyes csemegeszőlő fajták érési
mesztettük. Kifejezetten kedveli a időszakát egy kicsit meghosszab-
hagymafélék társaságát! bíthatjuk. Ha a fürt felső bogyói
hamarabb érnek be, mint az alsók,
• Az augusztus második felében ve- ollóval levághatjuk a felső fürtré-
tett levélpetrezselyem áttelel, követ- szeket, az alsó bogyók ettől még
kező tavasszal korán szedhető. Le- Szamócapalánták hagyma mellett zavartalanul beérnek. Gilisztaűző varádics

18 19
Szeptember Készüljünk a télre!

• Az almát, körtét úgy szedjük le, hogy igyekezzünk megőrizni a védő viaszré-
A kerti év talán legkellemesebb hónapja. Kevesebb a teendőnk, így ha jól dol- teget. A fajtának megfelelő időpontban szüreteljünk. A téli körték csak utóé-
goztunk, emellett az időjárás is kegyes volt hozzánk, élvezhetjük a gyümöl- rés után lesznek igazán ízletesek. A sérült, kukacos gyümölcsöket pár héten
csök, zöldségek bőségét. belül fogyasszuk el. Az alma és a körte érése során sok etilén gázt ad le, ami
gyorsítja beérésüket, ezért ha hosszan szeretnénk őket tárolni, szellőztes-
• Kezdjük el az alma szedést. Fajtától és évtől függ, melyik fajta mikorra sünk minél gyakrabban. Az etilén rontja a zöldségfélék minőségét, a sárga-
érik be. Az alma (és a körte is) utóérő gyümölcs. Ha túl korán kerül le répát például megkeseríti, ezért almát és zöldséget ne tároljunk egy légtéren.
a fáról, ízetlen marad, ha túl későn, akkor rosszul tárolható és hamar
kásásodik. Ha megfogjuk az almát, felhajlítjuk (de nem csavarjuk) és • A dió, mogyoró termései heteken át hullanak, ezért folyamatosan szedjük
könnyen válik az ágtól, akkor már elég érett a szedéshez. Mindenképpen őket. A dióról távolítsuk el a zöld burkot, hogy ki tudjon száradni. A mandu-
száraz időben szedjük le a tárolásra szánt gyümölcsöt. Lehetőség szerint lában nagy kárt tud tenni a harkály, ezért rázzuk le és gyűjtsük össze, amint
időzítsük az almaszedést a Vetési naptárban „termés” időszakként meg- megérett. A héjasokat szétteríthetjük a padláson, a fagy nem árt nekik.
jelölt napokra, órákra.
• A fagyok közeledtével érdemes összegyűjteni a még éretlen, de legalább
• Vessünk fehérmustárt zöldtrágyának! Ha elég nedvességet talál, gyökerei- fehéredésig eljutott paradicsomokat. A vastagabb héjú fajták hűvös, fagy-
vel gyorsan átszövi a talajt. A kötött talajokat hatékonyan lazítja. Koraős�- mentes helyen pár hét alatt beérhetnek.
szel vethetjük úgy is, hogy a paradicsom, a paprika és a kabakosok alatt
a talajt egészen sekélyen meglazítjuk, sűrűn elszórjuk a magokat és elge- • A gyökérzöldségeket mindig földesen, vagyis mosás nélkül tároljuk be.
reblyézzük. Nem igényes munkánk minőségére, gyorsan kikel, de csak jól A nagyobb méretű sárgarépa, cékla, petrezselyem tovább eltartható, mert
átnedvesedett földben. A keményebb téli fagyok hatására elpusztul, szer- később szárad ki. Ezek nagyon száraz légtérben gyorsan kiszáradnak.
ves anyaga azonban a talajt
gazdagítja. Ügyeljünk arra, • A hagymafélék csak kifejezetten száraz helyen tárolhatók hosszabb ideig. Pár
hogy a fehérmustár ter- fokos fagyot elviselnek, ha utána hagyjuk, hogy lassan melegedjenek vissza.
mesztett zöldségeink közül
a káposztafélékkel rokon, • A káposztafélék könnyen befüllednek, ezért fontos, hogy jól szellőző hely-
hasonló betegségekre érzé- re kerüljenek. Némi fagyot elviselnek, de ilyen esetben hagyjuk, hogy a
keny és felszaporodhatnak tárolási helyen engedjenek fel.
rajta a földibolhák!
• Hagyjunk elgazosodott • A burgonyára ügyeljünk, hogy ne hűljön 3 °C alá, mert ez elindítja benne
részeket a kertben, mert a keményítő cukorrá alakulását.
számos hasznos élőlény itt,
például a kórók szárában • A vastagabb héjú tökfélék pár hónapig eltarthatjuk, főleg ha a levágott szár
A zöldtrágyának szánt fehérmustárt sűrűn vessük elrejtőzve telel át. helyét viasszal lezárjuk. Célszerű őket téglára téve tárolni.

20 21
Október
Ez a hónap szokta meghozni az első fagyokat, ami egyben a veteményes
fagyérzékeny növényeinek végét is jelenti. Munkánk leginkább a betakarítás-
ból, betárolásból, illetve a fák, cserjék telepítéséből áll.
• Október végén, november elején ültethetünk fokhagymát és dughagymát
tavaszi újhagymának, újfokhagymának.
• Takarítsuk be a téli tárolásra szánt sárgarépát, petrezselymet, burgonyát, céklát.
Ültessünk fákat, cserjéket!
• Tavasszal és ősszel egyaránt sor kerülhet a fák, bokrok ültetésére. Alapelv,
hogy az ültetés a növény nyugalmi időszakában történjen, de akkor, ami-
kor nincsenek komolyabb fagyok, vagyis a talaj legfeljebb deres, de nincs
átfagyva. (Vannak évek, amikor még decemberben is lehet ültetni.)
• A mogyoró, a ribiszke és a köszméte hamar felébred téli álmából, ezért
jobb, ha ősszel ültetjük őket. (Ha mégis tavaszra maradna, nagyon vigyáz-
zunk könnyen pattanó rügyeikre.)
• A kajszi, az őszibarack, a mandula és a nem rezisztens meggyek könnyen
fertőződnek moniliával, ami nemcsak a termést, hanem a fa életét is ve-
szélyezteti. Párás helyre ezek ne kerüljenek, illetve akkor is mondjunk le
ezekről, ha nem tudjuk rendszeres növényvédelmüket biztosítani.
• Az alma és szilvafajták között találunk jó ellenálló képességgel rendelkező-
ket, amik házi körülmények között növényvédelem nélkül is teremnek, bár
kevesebbet és gyengébb minőségűt.
• A cseresznye teljes napsütést igényel.
• A dió friss hajtásai érzékenyek a fagyra, viszont a fa a magas talajvizet is elviseli.
22
Varasodás rezisztens és nem rezisztens alma növényvédelem nélkül termesztve
• A málna, a ribiszke és a köszméte elviseli a félárnyékot, a tűző, kiszárító
napsütést azonban nem. A nagy mésztartalmat is rosszul tűrik.
• A feketeszeder vízigényes, ha vízhiánytól szenved, nem fejleszti ki terméseit.
• Kiváló magyar nemesítésű, betegségeknek aránylag jól ellenálló csemegeszőlő
fajták állnak rendelkezésünkre. Lehetőleg árnyékmentes helyre kerüljenek.
• Tájékozódjunk a szakkönyvekből, melyik fát milyen térállásba érdemes ül-
tetni. Az ültetési távolság ennél semmiképpen ne legyen kevesebb. Tápanyag-
ban szegény talajon inkább hagyjunk ennél is nagyobb helyet egy-egy fának.
• Biotermesztéshez válasszunk rezisztens, vagy legalábbis kevésbé érzékeny fajtákat.
• Öntermékeny fajta magában is ültethető, önmeddő azonban csak megfele-
lő porzóval együtt ültetve fog termést hozni.
• Lazítsuk meg ásóvillával a talajt! Megoszlanak a vélemények, a kert felá-
sása hasznos-e vagy talajromboló. Az ásóvillás lazítás úgy juttat levegőt
a talajba, hogy nem keveri meg a talajrétegeket. Kivitelezés: szúrjuk le az
ásóvillát és mozgassuk előre-hátra.
• Ültessünk tulipánt, jácintot, hóvirágot, nárciszt! Tulipánból és nárciszból
sok fajta közül választhatunk, így több héten át élvezhetjük a virágpompát.
23
November December
Ebben a hónapban kevés teendőnk van a veteményesben. A talaj még általá- Az évnek ebben az időszakában növényeink téli álomba merülve várják a ta-
ban nincs átfagyva, ezért folytathatjuk a fák, cserjék telepítését. vaszt, így a kertész is megengedhet magának pár hét pihenőt.

• Kísérletképpen hó elején vessünk egy sor borsót. Rendszerint gyorsabban

kikel tavasszal, mint a márciusban vetett és hamarabb hoz termést.

• Vermeljünk káposztát! Egy régi módszer a káposzta téli tárolására, hogy

gyökerestül kihúzzuk, árkot ásunk, gyökerével felfelé beletesszük a ká-
posztafejeket, majd ráhúzzuk a földet. Az árok olyan mély legyen, hogy a
gyökerek kilógjanak. Fagymentes napokon rájárhatunk a készletre.

• Lombhullás után távolítsuk el a fákról a

gyümölcsmúmiákat, mert ezek követ-
kező évben fertőznek.

• A varasodással fertőzött alma lombot

ne hagyjuk a fa alatt.

• Rendszeresen válogassuk át a betárolt almát.

• Szedjünk csipkebogyót! Ügyetlenebb
kezünkre húzzunk vastag munkás-
kesztyűt, amivel a tüskés ágakat meg-
foghatjuk.
• Érett istállótrágyával pótoljuk a talaj-
ból kivett tápanyagokat.
• Ősszel és tavasszal hűtsük a zöldségek,
gyümölcsök tárolására szolgáló helyisé-
get. Hajnalban vagy este nyissuk ki az
Az egészséges lomb a fa alatt maradhat ajtaját vagy ablakát.
Szakirodalom
• Gyűjtsük össze a fatüzelésből származó hamut. Ez kisebb mennyiségben
kikerülhet a kertbe, vagy használhatjuk a járda síkosság mentesítésére. A
paradicsom kifejezetten kálium igényes növény, leendő helyét vékony ré-
tegben hintsük meg fahamuval.
• Etessük a madarakat, készítsünk számukra odúkat.
• Csíráztassunk magokat. Zsázsát földbe is érdemes vetni, hamar kikel, ol-
lóval vághatjuk.
• Írjuk össze, hogy a következő évben milyen szakkönyvekre, kerti eszkö-
zökre, vetőmagokra stb. lesz szükségünk és sugalmazzuk szeretteink felé,
hogy ezeknek örülnénk karácsonyi ajándékként.
• Szerezzük be idejében a következő évi Vetési naptárt!

24 25
 A Magyar Biokultúra Szövetség a hazai ökológiai gazdálkodás szervezeteit össze-
Zöldségfélék helye a vetésforgóban fogó társadalmi szervezet. 1983-ban klubként indult, majd 1987-ben egyesületként
jegyezték be. Ernyőszervezetként működik, regionális és szakmai tagegyesületekkel.
A gyakran termesztett kerti növényeket hat csoportba osztottuk. Az egy A Szövetség alapszabályban megfogalmazott célja: az ember és természeti környe-
csoportba esők igényei hasonlóak, főként ugyanazokra a betegségekre zete harmonikus kapcsolatának fejlesztése, ezen belül pedig elsősorban az ökológiai
érzékenyek, ugyanazok a kártevők támadják meg őket, ezért csak 4 év gazdálkodás és termékfeldolgozás elterjesztése és az ökotermékek fogyasztásának
elteltével kövessék egymást egy adott helyen. népszerűsítése.

Tevékenységünk:

padlizsán

paradicsom

paprika

burgonya

Burgonyafélék
• 1996-ban létrehoztuk az ökológiai gazdálkodás ellenőrző-tanúsító szervezetét, a
Biokontroll Hungáriai Nonprofit Kft.-t, amely a hazai ökológiai terület 95 %-át
ellenőrzi.
• ­Budapesten működtetjük az ország legnagyobb ellenőrzött Ökopiacát, ahová
hétről hétre mintegy 100 biogazda érkezik az ország egész területéről és kínálja
rukkola

kerek(tarló)répa

retek

leveleskel

bordáskel

kínai kel

karalábé

brokkoli

karfiol

bimbóskel

kelkáposzta

vöröskáposzta

fejeskáposzta

Káposztafélék
ellenőrzött biotermékeit. Piacunkat rendszeresen ellenőrzi a Biokontroll Hungá-
ria Nonprofit Kft. Évenként néhány alkalommal, ünnepnapokhoz kapcsolódóan
színpadi műsorokkal, foglalkozásokkal, előadásokkal és gyerekprogramokkal is
várjuk a látogatókat.
• Rendezvényeket szervezünk:
gumóskömény

zeller

pasztinák

petrezselyem -- 1992 óta minden év tavaszán az ország más-más pontján tartjuk a Biokultúra

sárgarépa

Gyökérzöldségek
Találkozót, ahol elsősorban a kapcsolatok építésére és ápolására, valamint kö-
tetlen beszélgetésekre nyílik lehetőség. Az Év Biogazdája és az Év Biogazdasága
díjak átadására is e rendezvény keretein belül kerül sor.
-- A nyári Országos Bionap elsősorban a nagyközönségnek szól, célja a bioter-
mékek fogyasztásának népszerűsítése, a termelő és a fogyasztó közötti kapcso-
lencse

lóbab

csicseriborsó

bab

borsó

Hüvelyesek
latfelvétel előmozdítása. Az érdeklődők betekinthetnek a biogazdálkodás és
biotermék-feldolgozás gyakorlatába.
-- Őszi szakmai rendezvényünk 1985 óta a Biokultúra Tudományos Nap, amely-
re elsősorban szakmai látogatókat várunk neves és elismert szakemberek előa-
cukkíni

patisszon

görögdinnye

sárgadinnye

sütőtök

spárgatök

uborka

Kabakosok

dásaival. A konferencia mellett itt biotermék-kiállítás és -vásár várja a látoga-

tókat. A szakmai zsűri döntése, valamint a közönségszavazatok alapján kerül
odaítélésre az Év Bioterméke díj, amely a hazánkban feldolgozott ökotermékek
megmérettetése. Kétévenként szintén itt kerülnek átadásra a Pro Biokultúra
díjak, amellyel azok tevékenységét szeretnénk elismerni, akik valamilyen for-
sarjadékhagyma

metélőhagyma

póréhagyma

fokhagyma

lilahagyma

vöröshagyma

Hagymafélék

mában sokat tettek az ökológiai gazdálkodás fejlődéséért, annak terjesztéséért.

-- Rendezvényeink egy csokorba gyűjtve az alábbi honlapon is elérhetőek:
www.biorendezvenyek.hu

26
 Honlapunk nemcsak az aktuális hírekre, programokra, támogatási lehetőségekre

hívja fel a figyelmet, hanem adatbázisokkal, katalógusokkal, videókkal és szak-
mai cikkekkel segíti az információk áramlását.
Elektronikus Hírlevelünk minden hónap első napjaiban kerül kiküldésre, amit

minden negyedév elején kiskertes és életmód melléklettel bővítettünk Biokultú-
ra Évszakok címmel.
Szakkönyvtárunkban közel ezer magyar és idegen nyelvű szakkönyv és folyóirat

között segítünk eligazodni. Segítséget nyújtunk érdeklődőknek, szakdolgozatot
és disszertációt készítőknek. Könyvtári adatbázisunk honlapunkon keresztül is
megtekinthető.
Szeptembertől júniusig kéthetente Központi Klubot szervezünk a Biokultúra

Közép-magyarországi Egyesülettel együttműködve, ahol az ország különböző
részéről érkező előadók tartanak érdekes előadásokat  a biogazdálkodás, a kör-
nyezetvédelem és az egészségvédelem témakörében.
Közösségi oldalakon (Facebook, Twitter) keresztül napi szinten tartunk kap-

csolatot civil szervezetekkel, magánszemélyekkel, ismertetjük tevékenységünket,
adunk közre érdekes és hasznos információkat.
1983-tól megjelenő Biokultúra újságunk szakmai cikkekkel nyújt segítséget az

ökogazdáknak, érdekes és hasznos információkkal szolgál az ökotermékek iránt
érdeklődőknek. 2007-es megújulása óta kéthavonta, a Biokontroll Hungária Non-
profit Kft. kiadásában és gondozásában jelenik meg. A régebbi számok katalo-
gizálva, bekötve állnak rendelkezésre könyvtárunk látogatóinak, elektronikus
áttekintésükre honlapunkon is lehetőség van.
Belföldi és külföldi szakmai fórumokon, rendezvényeken, kiállításokon népsze-

rűsítjük az ökológiai gazdálkodást.
Védjegyet tartunk fenn, partnereink védjegyeztetett termékei a jól ismert Biokul-

túra logóval kerülhetnek forgalomba. 
Tevékenységünk finanszírozásához belföldi és külföldi pályázatokat készítünk és

konzorciális pályázatokban veszünk részt.
Kiadványainkkal, prospektusainkkal és különböző témájú szórólapjainkkal

népszerűsítjük az ökológiai gazdálkodást, az ökotermék fogyasztást

Magyar Biokultúra Szövetség

1132 Budapest, Visegrádi u. 53. III/1.
Tel.: 06 1/214-7005, fax: 06 1/214-7006
E-mail: biokultura@biokultura.org
Honlap: www.biokultura.org