Professional Documents
Culture Documents
A neveket és a hozzájuk tartozó objektumokat a szoftver ezért funkció szerint csoportosítja. Ezeket a
csoportokat (a szócikkek kivételével) a név elé írt és kettősponttal elválasztott azonosító jelzi. Az
összes ilyen azonosító felül a táblázatban látható. (A számok a többség számára nem fontosak, de
például egyes botmunkáknál jelentőségük van.) Néhány más lap címében is van kettőspont, de ha a
kettőspont előtti rész nem szerepel ebben a táblázatban, akkor nem jelöl névteret.[1] (A Rome: Total
War név tehát egy szócikket jelöl, és a Rome egyszerűen a cím része.) Így mégis lehet több egyforma
név a különböző névterekben.
Egy példa: a Helyesírás név a helyesírásról szóló szócikket jelöli az enciklopédiában; ez az, amit az
olvasóknak szántunk. A Wikipédia:Helyesírás a közösségi névtérben (a MediaWiki szoftver
szóhasználatával: a projektnévtérben) helyezkedik el, és a szerkesztők számára foglalja össze a cikkek
helyesírásával kapcsolatos fontos tudnivalókat. A Sablon:Helyesírás egy olyan formázott
linkgyűjtemény, amely a {{helyesírás}} karaktersorozat beírásával egyszerűen beilleszthető bármelyik
lapra, a Kategória:Helyesírás pedig más szempont alapján, ábécérendben gyűjti össze a helyesírással
kapcsolatos enciklopédia-szócikkeket. Mindezek után a szoftver még egy Helyesírás nevű szerkesztő
regisztrációját is lehetővé tenné.
Például csak a kategórianévtérbeli oldalakra igaz, hogy a tartalmuk magától is megváltozhat attól,
hogy egy másik lapot szerkesztünk (azaz rátesszük a kategória linkjét) – sőt, éppen ilyen használatra
tervezték őket, a közvetlenül szerkesztett tartalom másodlagos.[2] Csak a sablonnévtér lapjait tudjuk
a névteret jelző előtag nélkül is más lapokra beilleszteni a {{ }} jelek használatával. Csak a MediaWiki
névtér lapjai védettek „gyárilag” (ezeket csak adminisztrátorok és felületszerkesztők szerkeszthetik).
Csak a Szerkesztő és a Szerkesztővita névterek lapjain jelenik meg az „e-mail küldése” link. Míg a
szócikknévtér nevei csak egy lapot jelentenek, és a szoftver a laphoz kötődő műveleteket képes
elvégezni (megjelenítés, szerkesztés, törlés, laptörténet lekérdezése stb.), addig a Szerkesztő névtér
objektumaihoz magukat a szerkesztőket is társítja, az ennek megfelelő műveletekkel (regisztráció,
blokkolás, jogok beállítása), a Fájl névtér objektumaihoz pedig a külön helyen tárolt állományokat és
ezek műveleteit (feltöltés, megjelenítés, átméretezés). A szerkesztők pedig jól tudják, melyik
névterekben milyen műveletek végezhetők, és milyen szokások vannak ezekkel kapcsolatban. Egy
szócikket bárki átírhat, de másvalaki szerkesztői lapját nem illik. Mindegyik névtérhez egy vitanévtér
is tartozik, amelynek a lapjaira bárki írhat, és itt egy kicsit lazább hangnem is megengedett, mint a
szócikknévtér cikkeiben.
lehetővé teszik a szoftver számára, hogy azonos rendeltetésű objektumokhoz azonos műveleteket
rendeljen, és ezek más objektumok műveleteivel ne keveredjenek;