Szelemen-trapézlemez kapcsolat merevségének és teherbírásának

kísérleti vizsgálata

Experimental examination of the stiffness and load bearing

capacity of purlin-trapesoidal sheet connection

LENDVAI Anita1 és Dr. JOÓ Attila László2

1,2
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hidak és Szerkezetek Tanszék
1112, Budapest, Műegyetem rkp. 3., Tel./Fax:
Email: lendvai.anita@epito.bme.hu; joo.attila@epito.bme.hu
Honlap: www.hsz.bme.hu

A Hidak és Szerkezetek Tanszéken több éve foglalkozunk vékonyfalú szelvények önfúrócsavaros

kapcsolataival, azok kísérleti és numerikus vizsgálatával. Több száz kísérletből álló szisztematikusan
végrehajtott kísérleti programmal vizsgáltuk 1-3 mm közötti lemezek statikus és dinamikus viselkedését,
merevségét és teherbírását. Jelen cikkben a trapézlemez-szelemen kapcsolat merevségének vizsgálatát
ismertetjük, melynek során húzókísérleteket hajtottunk végre a Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem, Hidak és Szerkezetek Tanszék Szerkezetvizsgáló Laboratóriumában.

In the past few years we have been executed a wide research program at the Structural Engineering
Department of BME examining the joints of thin walled sections made with self-drilling screws. During
our research program which has been included more than 100 tests we have been examining the static
and dynamic behaviour, stiffness and load bearing capacity of 1-3 mm thick plates. In this article we
are introducing the results of our new test program where trapezoidal sheet and purlin connection tests
has been examined.

Kulcsszavak: stressed skin effect, trapézlemez, szelemen, önfúró csavar, kapcsolati merevség

l. BEVEZETÉS, A KUTATÁSI TÉMA AKTUALITÁSA

Az elmúlt években számos nemzetközi [3-5] [8-11] és tanszéki kutatás – TDK dolgozat [6], illetve
MSc diplomamunka [7] – mutatott rá arra, hogy az Eurocode számítási eljárásaiban a szelemenek és a
trapézelemezek merevítő hatásának figyelembevétele még további pontosítást igényel. A pontatlanság
– például földrengéshatásra történő méretezéskor – a biztonság kárára történő eltérést eredményez, ezért
a szerzők feladatuknak tekintik egy pontosabb számítási eljárás kidolgozását és annak az Eurocode
szabványrendszerébe való adaptálását.
A kutatási program része a szelemen és trapézlemez fedés merevítő hatásának vizsgálata
acélszerkezetű csarnokok esetében. Jelen cikk során a szelemen-trapézlemez kapcsolat vizsgálatára
irányuló kísérleteinket mutatjuk be részletesen, melyeket a Hidak és Szerkezetek Tanszék
Szerkezetvizsgáló Laboratóriumában végeztünk el.

2. TRAPÉZLEMEZ-SZELEMEN KAPCSOLATI KÍSÉRLET

BEMUTATÁSA

2.1. Kísérleti elrendezés

A trapézlemez-szelemen kapcsolat merevségének vizsgálata érdekében húzókísérleteket
hajtottunk végre a Hidak és Szerkezetek Tanszék Szerkezetvizsgáló Laboratóriumában. Összesen 18 db
kísérletet végeztünk 1-, 2- és 3-csavaros, egyszernyírt próbatesteken (1. és 2. ábra), az 1. táblázatban
látható konfigurációkban.
 1. ábra: Kapcsolati próbatestek

2. ábra: Kísérleti berendezés a Zwick 400 szakítógépben

4.2. Kísérleti eredmények értékelése

A kísérleti eredményeinket az alábbi, 1. táblázatban foglaltuk össze. A 3. ábrán láthatóak a 0,5

mm-es trapézlemez vastagságú (páros számozású) konfigurációk erő-elmozdulás diagramjai. Az
eredmények értékelését a következő oldalon mutatjuk be.

1. táblázat: Kapcsolati merevségek

Anyagvastagság (mm) Kapcsolati
No. Csavarszám merevségek
Szelemen (t2) Trapézlemez (t1) (kN/mm)
1 0,4 1,27
1,5 1
2 0,5 1,70
3 0,4 2,37
2 1
4 0,5 2,88
5 0,4 1,67
2,67 1
6 0,5 3,35
7 0,4 3,05
1,5 2
8 0,5 3,24
9 0,4 3,42
2 2
10 0,5 4,2
11 0,4 3,69
2,67 2
12 0,5 4,68
13 0,4 3,88
1,5 3
14 0,5 4,61
15 0,4 4,03
2 3
16 0,5 5,46
17 0,4 3,85
2,67 3
18 0,5 5,75
 Trapézlemez t=0.5 mm
8
7 1-csavaros 0.5-1.5
6 1-csavaros 0.5-2.67
5 1-csavaros 0.5-2.0
Erő [kN]

4 2-csavaros 0.5-1.5
3 2-csavaros 0.5-2.0
2 2-csavaros 0.5-2.67
1 3-csavaros 0.5-1.5
0 3-csavaros 0.5-2.0
0 5 10 15 20 25
3-csavaros 0.5-2.67
Elmozdulás[mm]

3. ábra: A 0,5 mm vastag trapézlemezes konfigurációk erő-elmozdulás diagramjai három különböző

szelemenvastagság esetén

Az erő-elmozdulás diagramokon látható, hogy a csavarszám növelésével nő a teherbírás, de a

képlékeny plató hossza csökken.
Többféle összehasonlítást végeztünk az önfúró csavaros kapcsolatok merevségének változására
vonatkozóan. A csavarszám növelésével a kapcsolati merevségek nőnek (4. ábra), habár a
merevségnövekedés egyre csökkenő mértékű. Míg a legvékonyabb próbatestnél egy 2. csavar
alkalmazása közel duplájára növeli a próbatest merevségét, addig egy 3. csavar csak további 40 %-kal
növeli a teljes kapcsolat merevségét.

Kapcsolatmerevség a csavarszám változásának függvényében

Kapcsolat merevsége (kN/mm)

7
6
5 1,5 mm
4 2 mm
3 2,67 mm
2
1
0
1 2 3
Csavarszám
4. ábra: 0,5 mm vastag trapézlemezes próbatestek kapcsolati merevségének alakulása a csavarszám
növelésének és a szelemen vastagságának függvényében

Elvégeztük a kísérletek végeselemes modellezését ANSYS végeselemes szoftverrel, mely során

a korábbi laboratóriumi kísérletekre verifikáltuk modellünket. A csavar és lemez SOLID187
testmodellek definiálása után kontakt felületeket hoztunk létre (CONTA178, frictionless), mely során
megadtuk a felületek közötti súrlódás mértékét. A kísérleti elrendezéssel megegyezően határoztuk meg
a kényszereket: a szelemen alsó végén befogást alkalmatun, valamint a trapézlemez felső végén
monoton növekvő elmozdulást definiáltunk hosszirányban. Az ábrázolt mennyiégek: a hosszirányú
elmozdulás, valamint a húzóerő voltak. Ezen adatokból egyértelműen meghatározhatóak a kapcsolati
merevségek, melyek verifikálhatóak korábbi kísérleti eredményeinkre.
A 01-es kísérlet végeselemes modelljének eredménye, valamint a modell verifikálása látható a
következő, 5. ábrán. Eredményeink a merevséget, teherbírást, valamint tönkremeneteli módot illetően
jó egyezést mutattak.
 2,5

2,0

1,5 VEM modell eredménye

Erő [kN]

1-csavaros 0.4-1.5
1-csavaros 0.4-2.0
1,0
1-csavaros 0.4-2.67

0,5

0,0
0 5 10 15 20 25
Elmozdulás [mm]

5. ábra: A 01-es kísérlet VEM-modellje és a kísérleti- valamint VEM erő-elmozdulás diagramok

összehasonlítása a modell verifikálása során

3. ÖSSZEFOGLALÁS
Korábbi kutatási eredményeink alapján [1-2] megállapítható, hogy a könnyűszerkezetes
burkolatok igen hatásos együttdolgozó diafragma merevítést biztosítanak a csarnokszerkezetnek. A
burkolat merevítő hatásának meghatározásához korábban panelkísérlet-sorozatot végeztünk, melyet
most a szelemen-trapézlemez kapcsolat merevségének vizsgálatával egészítettünk ki. Ezek a kiegészítő
kísérletek alapozzák meg a kutatás következő fázisát, a teljes szerkezetre kiterjedő numerikus modell
fejlesztését.

4. HIVATKOZÁSOK
[1] Lendvai A., Joó A. L.: Acélcsarnokok burkolati merevsége - 1. rész: panelkísérletek, MAGÉSZ
Acélszerkezetek, pp 60-65., 2015/1. különszám.
[2] Joó A. L., Mayer R.: Acélcsarnokok burkolati merevsége - 2. rész: teljes léptékű kísérlet, MAGÉSZ
Acélszerkezetek, pp 66-77, 2015/1. különszám.
[3] European Recommendations for the Application of Metal Sheeting ascting as a Diaphragm – Stressed Skin
Design, ECCS (European Convention for Constructional Steelwork), 1995.
[4] Eurocode 3, EN 1993-1-3, General rules, Supplementary rules for cold-formed members and sheeting, October
23, 2006.
[5] Radnay L.: Meglévő acél keretszerkezetek határállapotainak vizsgálatai, PhD értekezés (A merevítő rendszer
átalakítása, a burkolat hatása), 2014.
[6] Kenéz Á., Rácz A.: Acélcsarnokok trapézlemez burkolatának merevítő hatása, TDK Konferencia, BME
Építőmérnöki Kar, 2014.
[7] Schaul P.: Trapézlemezes burkolat merevségének hatása acélcsarnokok viselkedésére, MSc diplomamunka,
BME Építőmérnöki Kar, 2013.
[8] P. K. A. Yiu: BRANZ study report, Profiled sheet steel cladding as diaphragms – General review, Building
Research Association, New Zealand, 1987.
[9] Larry D. Luttrell: Strength and behaviour of light-gage steel shear diaphragms, Cornell University, Ithaca, New
York, 1967.
[10] Davies, J. M.: Developments in stressed skin design, The University of Manchester, Manchaster, UK, 2007.
[11] Höglund, T.: Stabilisation by stressed skin diaphragm action, Swedish Institute of Steel Construction,
Stockholm, 2002.