1.

Nemzetgazdasági alapfogalmak

1.1 Szükségletek

A nemzetgazdaság az országon belül lévő egész gazdasági jelenségvilágot magában foglalja, tehát
része minden anyagi és emberi erőforrás, ezeket mozgásba hozó tevékenységek és kölcsönhatásaik.

A gazdaság társadalmi közegben helyezkedik el, ezért számtalan szállal kapcsolódik a társadalmi,
politikai, ideológiai stb. szférákhoz. A gazdasági tevékenységek tehát a nem gazdasági
tevékenységekkel összefonódva valósulnak meg. Ugyanakkor más országok gazdaságaival
(országcsoportok pl. EU részeként) is kölcsönös függőségi viszonyok léteznek és ilyen viszonyok
között történik a nemzetgazdaság működése.

A nemzetgazdaság legelemibb összetevői:

 szükségletek,
 javak,
 szolgáltatások.

A szükségletek az emberek, embercsoportok reális igényei; hiányérzet, és törekvés e hiányérzet

megszüntetésére. A szükségletek nagyon sokfélék és többféleképpen csoportosíthatók. Állandóan
változóak mind mennyiségük mind összetételük szerint.

Megkülönböztetünk:
 anyagi szükségleteket (pl. hideg van fázom, szükségem van meleg ruhára, autót vásárolok)
termékek igénybevételével elégítem ki,
 nem anyagi szükségleteket (pl. megnőtt a hajam, igénybe veszem a fodrász szolgáltatásait,
színházba akarok menni, oktatásra járok) szolgáltatások igénybevételével elégítem ki.
(Vannak olyan szükségletek, amelyek kielégítéséhez senkinek nem kell előállítania semmit és nem is
fizetünk érte pl. levegő, ezek a dolgok korlátlanul rendelkezésre állnak => szabad javak.)

 biológiai szükségleteket (pl. éhség, egészségügyi szolgáltatások igénybevétele…)

 társadalmi szükségleteket (pl. oktatás, múzeumok, emberi-társas kapcsolatok…)

 létfenntartási (pl. evés, ivás, alvás, ruházkodás…)

 nem létfenntartási, ún. luxus szükségleteket (pl. TV, MP3, Internet…)

Adott időn belül lehetséges kielégíthetőségi fokuk szerint:

o effektív szükségletek: adott időn belül kielégíthető és kielégítendő szükséglet,
o látens szükségletek: adott időszakban, bár reálisak, de nem kielégíthető szükségletek.

Adott szükségletek kielégítése nyomán azonnal újabb szükségletek támadnak:

 Egyrészt megismétlődnek a régi, kielégített szükségletek, ha ezek még nem telítettek, akkor
mennyiségileg is változnak,
 Másrészt szerkezetbeli változások jelennek meg: bizonyos idő elteltével addig nem létező új
szükségletek merülnek fel, amelyek először látens szükségleti körbe kerülnek, majd effektív
szükségletekké válnak. Egyes javak és szolgáltatások iránti szükségletek fokozatosan
csökkennek, majd teljesen megszűnnek (a technika fejlődésének, és nyomában az igények
módosulásának következményei és megnyilvánulásai).

A szükségleteknek ez a mozgékonysága a fő hajtóereje az egész gazdaság és azon túl a társadalom

fejlődésének.
A szükségletek kielégítésére szolgálnak a javak és szolgáltatások.
1.2 A javak fogalma, csoportosítása

A szükségletek kielégítésére szolgálnak a javak (egyes számban jószág) és a szolgáltatások.

A javak csoportosítása hasonló lehet, mint a szükségletek csoportosítása, hiszen elválaszthatatlanok
egymástól.

Megkülönböztetünk termelési javakat és fogyasztási javakat.

1) A termelési javak összetevői:
 Munkatárgyak: ezekre irányul az eleven munka, a munkaeszközök segítségével, átalakításuk
céljából, ami által alkalmassá válnak szükségletek kielégítésére
 Munkaeszközök: amelyekkel a munkatárgyakat átalakítjuk szükségleteink szerint
A munka eszközei és tárgyai, külön-külön és együttesen is, a termelés eszközei.
A termelési javak termelő (közvetett) vagy másodlagos fogyasztást (szükséglet-kielégítést)
jelentenek: a termeléshez felhasznált termékeket, szolgáltatásokat, amelyek lehetnek személyes
fogyasztásra alkalmatlanok (gépek, fűtőanyagok) vagy alkalmasak (gyümölcs, vasút, tv stb.).
A termelési javak segítségével állítanak elő újabb termelési javakat és fogyasztási cikkeket.
2) Fogyasztási javak személyes (közvetlen) vagy végső fogyasztásra kerülnek: eszünk, színházba
megyünk, tv-t nézünk, ruházkodunk stb.

A javakon belül megkülönböztetjük a gazdasági javakat és a szabad javakat.

1) A szabad javak korlátlanul állnak rendelkezésre és nem szükséges velük gazdálkodni. A
társadalom fejlődésének előrehaladtával egyre kevesebb az ilyen szabad jószág. Ide tartozik a
napfény, a jó levegő stb.
2) A gazdasági javak azok, amelyeket munkával lehet előállítani, feldolgozni, és szükségletek
kielégítésére alkalmassá tenni. Ezek a gazdasági javak mindig szűkösen állnak rendelkezésre,
bármilyen szinten (háztartás, vállalat, nemzetgazdaság stb.) mindig korlátosak. Ezért a velük való
gazdálkodás elsőrendű gazdasági feladat. A korlátosan rendelkezésre álló javakkal való
gazdálkodást megkönnyíti azok helyettesítési és kiegészítési viszonya. Ugyanazon szükségleteket
különböző javakkal ill. szolgáltatásokkal elégíthetünk ki, és ugyanazzal a jószággal különböző
szükségletek elégíthetők ki.

A javak mellett a szükséglet-kielégítésben fontos és növekvő szerepet játszanak a szolgáltatások. A

szolgáltatások test nélküli ún. „lágy javak”. Legfőbb különbsége a termeléssel szemben, hogy
közvetlenül elégít ki szükségleteket, nem pedig javak előállításának „kerülő útján” keresztül. A
szolgáltatásnyújtás ugyan felhasznál már korábban termelt javakat, de mégis, a tevékenység maga az,
ami közvetlenül a szükséglet kielégítését jelenti, általában a szükségletet igénybevevő
közreműködésével. A szükségletek kielégítése maga a fogyasztás.

A szolgáltatások jellemzői: (tevékenység, nem tárgyiasult, nem eredményez tulajdonjogot)

 Megfoghatatlanság: nem tárgyiasult, nem látható, nem érezhető (pl. a fodrász azt a gondolatot
szeretné átadni a vendégének, hogy egyéniségéhez illő frizurát tud varázsolni. Ezt ugyan már
tárgyakkal próbálja elfogadtatni.)
 Elválaszthatatlanság: keletkezésekor elfogyasztják (pl. a hajvágás elválaszthatatlan a fodrásztól,
aki a szolgáltatást nyújtja, és a vendégtől, aki részére végzik a hajvágást. Kettejük
kölcsönhatásának eredménye a szolgáltatás.)
 Ingadozás: a fogyasztó elégedettsége a szolgáltatást nyújtó teljesítményétől függ, és hogy hol és
mikor végzik (pl. ha még rövid a hajam nem leszek elégedett a hajvágástól, de ha már túl nagy…)
 Romlékonyság: a szolgáltatások úgy viselkednek, mint a romlékony áruk, nem tárolhatók. Egy
adott szolgáltatás abban az időpontban és ott értékes, ahol és amikor az ügyfél igénybe kívánja
venni.

A gazdaságnak emez elemi részecskéi közvetlen és közvetett kapcsolatban állnak a természettel, a

természet különböző területeivel és egymással. Az azonos vagy hasonló jellegű elemi összetevők egy-
egy különböző nagy csoportot alkotnak, mint a gazdasági működés erőforrásai, tényezői; mint
termelési tényezők.