BBN-XFI11-101/f

Filozófiatörténet
Ruzsa Ferenc
Immanuel Kant
Ellenőrző kérdések:

1. Mit jelent a „kriticizmus” kifejezés?

A kritika az igaz ismeretek körének kijelölésére utal.

2. Mit jelent az antropológiai fordulat?

A kanti filozófia egésze. Nem az emberre vonatkozó tudomány megszületése, hanem az ember
radikális végességének meghatározóvá válása a gondolkodásba.

3. Mit kutat a transzcendentális filozófia?

Az emberi megismerés lehetőségeit.

4. Hogyan érti Kant a kopernikuszi fordulat kifejezést?

A megközelítés horizontjának, a kérdések nézőpontjának radikális megváltoztatása. (Kopernikusz
kimozdítja az embert a világegyetem központjából Kant az embert helyezi a gondolkodás középpontjába)

5. Hogyan vélekedik Kant a metafizika sorsát illetően?

Meg kell reformálni, de kérdései lényegesek a gyakorlati filozófia szempontjából.

6. Mi a szerepe az a priori szintetikus ítéleteknek A tiszta ész kritikájában?

A priori szintetikus = úgy ismeretbővítő, hogy nem tapasztalatból származik és úgy a priori
(=racionalista), hogy nem logikai következtetésen alapul. Szükségszerű, általános érvényű.
A TÉK-ben (Tiszta ész kritikája) : Nemcsak, hogy vannak a priori szintetikus ítéletek, hanem minden elméleti
tudomány ilyenekre épül.

7. Miért állítja azt Kant, hogy a matematika a priori szintetikus ítéletekre épül?
Fogalmi tudomány, ám minden esetben a szemlélet valamilyen formájához tartozó szintézist jelent. Túl
kell lépni a fogalmakon. Minden aritmetikai tétel szintetikus (támaszkodunk benne a szintézisre.) Pl.: a
geometriában valós vagy képzeletbeli alakzatokat rajzolunk és a fogalmakhoz minden esetben szemlélet társul.

8. Mik az a priori szintetikus ismeretek legfőbb ismérvei?

A tapasztalat értelmezése számára szükségszerű és általános érvényű tételekként szolgáltatnak
vezérfonalat az alaptételek. A prioriak (=racionalisták), de ismeretbővítőek is, mert nem a fogalmakból
származnak analitikus kifejtéssel. Túllépünk az anyag fogalmán és a priori módon hozzágondolunk valamit, amit
nem gondoltunk benne magában.

9. Mi a megismerés két forrása Kant szerint?

Érzékiség és értelem.

10. Mennyiben vitatja Kant álláspontja Hume felfogását?

Szerinte a metafizikai állítások nem tartalmatlanok, valamint az ész helyes és jogosult használatát
mutatja be.

11. Mit jelent az, hogy az emberi elme a természet törvényadója?

A természet törvényeinek forrása az értelem. Elménk nem teremti a dolgokat, de meghatározza hogy
ezek a dolgok milyen formában, milyen rendben és milyen törvényeket követve jelennek meg számunkra.

12. Hogyan különbözteti meg Kant a magánvaló dolgot és a jelenséget?

A magánvaló dolog fogalma csupán határfogalomként értelmes az emberi megismerés számára. A
dolgok magukban függetlenül léteznek az elménktől, de amint megjelennek, a szemlélet és a gondolkodás a
priori (=racionalista) formái által meghatározott jelenségként jelennek meg.
 BBN-XFI11-101/f
Filozófiatörténet
Ruzsa Ferenc
13. Mit jelent a transzcendentális idealizmus?
Rá vagyunk utalva az érzéki tapasztalatra, ám az érzékiségen keresztül megjelenő világ nem nyers és
rendezetlen, hanem mi magunk formáljuk a számunkra megjelenő jelenségeket szabályoknak és törvényeknek
engedelmeskedő természetté.

14. Hogyan lép túl Kant a racionalizmus és az empirizmus szembenállásán?

A tapasztalat leírásában az emberi végességre helyezi a hangsúlyt és nem enged egyik szélsőségnek
sem.

15. Miben áll az a priori és az a posteriori ítéletek különbsége?

a priori: racionalista, tisztán értelmi belátáson alapul, tapasztalatoktól független
a posteriori: empirikus. Tapasztalati ítéleteink minden esetben hozzátesznek valamit az ítélet
alanyához, ismeretbővítőek és szintetikusak.

16. Miben áll a szintetikus és az analitikus ítéletek különbsége?

szintetikus: ismeretbővítő, hozzátesz valamit az ítélet szubjektumához
analitikus: a predikátum fogalma benne van az ítélet alanyának fogalmában

17. Adjon példákat a priori szintetikus ítéletekre.

Minden elméleti tudomány alapjaiban ilyen ítéletekre épül.
 matek: (7+5) túl kell lépni a 7 és az 5 fogalmain, hogy részekre bontva össze tudjuk adni őket
 geometria: ha szerkesztünk/rajzolunk, a fogalmakhoz szemlétet társul

18. A fizika törvényei milyen típusú ítéletek Kant szerint?

A priori szintetikus. (túllép a fogalmakon + hozzágondol valamit)

19. Mik a metafizika legfőbb kérdései?

 lélek halhatatlansága
 szabadság
 világrend
 Isten léte

20. Lehetséges-e ismeretelméleti alapon állást foglalni a metafizika legfőbb kérdéseiben?

Nem, mert túllépnénk a lehetséges ismeret határain.
 BBN-XFI11-101/f
Filozófiatörténet
Ruzsa Ferenc
Willard van Orman Quine
Ellenőrző kérdések:

1. Határozd meg a nem-létező problémáját!

Annak, hogy valamiről értelmesen tehessünk állításokat, szükséges feltétele, hogy legyen valami,
amire ezek az állítások vonatkoznak.
2. Milyen megoldást javasol Quine a nem-létező problémájának feloldására?
Jól el kell különíteni a fizikai entitást és az ideát.
3. Mit értünk a két szemantikai értéken és miért szükséges a megkülönböztetésük? Hogyan
vezeti félre McX-et eme megkülönböztetés megtételének elmulasztása?
Két szemantikai érték: fizika entitás és idea. Ha valami nem létezéséről beszélünk, az előbbire
vonatkoztatunk.
Az vezette félre, hogy elfogadta, hogy a megnevezésre szolgáló kifejezések csak akkor lehetnek
értelmesek, hogyha az, amire utalnak, valamilyen módon létezik.
4. Ha egyszer Quine elfogadja a szemantikai értékek egyikének a jelentést, mégis hogyan
gondolhatja, hogy bármiféle veszteség nélkül megszabadulhatunk a jelentéseknek nevezett
dolgoktól?
Egy kifejezés értelmes voltának nem szükséges feltétele hogy sikeresen nevezzen meg valamit.
Megtagadhatjuk a jelentéseknek, mint redukálatlan köztes entitásoknak az elismerését. Felesleges
bevezetni egy plusz entitást, ha csak a megnyilatkozás értelmességéről vagy a szavak azonosságáról
beszélünk.
5. Alakítsd át az alábbi mondatot Russell leírás elméletének megfelelően: „A jelenlegi francia
király kopasz.” Milyen entitások léte mellett köteleződünk el, ha a mondatot igaznak tartjuk?
És ha hamisnak?
Ha igaz: Csak egyetlen ilyen személy létezik.
Ha hamis: Vagy több ilyen van, vagy nem létezik ilyen.
6. Alakítsd át az alábbi mondatot Russell leírás elméletének megfelelően: „Platón szakálla
nem létezik". Hogyan értené ezt a mondatot McX?
A szakáll nem idea az elmében, nem mentális entitás.
7. Ha egy nevet nem sikerül megfelelő leírással helyettesíteni, mi a teendő Quine szerint?
Semmi.
8. Milyen módon választunk versengő ontológiai sémák között?
Megvizsgáljuk milyen mértékben redukálható a fizikai fogalmi séma a fenomenálisra. Ha a redukció
nem jár sikerrel, más szempontból, egyszerűbb séma szerint kell vizsgálnunk.
9. Melyik ontológiai séma egyszerűbb ismeretelméleti szempontból, a fizikai vagy pedig a
fenomenális? Egyáltalán, mit értünk a fizikai és mit a fenomenális ontológiai séma alatt?
A fizikai egyszerűbb.
Fizikai: külső fizikai tárgyakról beszél, egyszerűsíteni képes a tapasztalatról való tudósításainkat az
által, hogy a szétszórt észlelési eseményeket ugyanezen tárgy észleleteként fogja össze.
Fenomenális: a fizikai séma entitásai csak feltételezett entitások, mítoszok. Ismeretelméletileg
kitüntetett.
10. Tegyük fel, hogy igaznak tartunk egy elméletet, amiből következik fizikai tárgyak létezése.
Léteznek akkor fizikai tárgyak?
Nem. Csak meghatároztuk, hogy mi az, aminek a létezők tartományába kell esnie.
 BBN-XFI11-101/f
Filozófiatörténet
Ruzsa Ferenc

Descartes
1. Miért van szükség Descartes szerint egy radikális újrakezdés elvégzésére?
Minket rabságban tartó meggyőződésrendszer kényszerítő erejével szemben képesek
vagyunk elhatározni, hogy mindent kétségbe vonunk, majd, ha erre egyáltalán lehetőségünk
nyílik, mindent újraépítünk. Akaratunk kiterjedése végtelen.
2. Milyen rendben követik egymást a szkeptikus argumentumok, és minek a
kétségbevonhatóságát bizonyítják elsődlegesen az egyes érvek?
Illúzióargumentum-> érzékek, őrületargumentum->a test létezése,
álomargumentum->amit teszünk az valóságos, démonargumentum ->Isten jó, csaló démon-
>állandó megtévesztés.
3. Hogyan épül fel az álomargumentum?
Hiába tűnik bizonyosnak, hogy most ébren vagyunk, hiszen álmunkban is
határozottan úgy véljük, hogy mindaz, ami történik velünk vagy amit teszünk, valóságos.
Nem állnak rendelkezésünkre olyan biztos jelek, melyek alapján el tudnánk választani az
álmot az ébrenléttől.
4. Milyen filozófiai probléma vezeti be a csaló démon hipotézisét?
Egyfelől úgy hisszük, hogy létezik Isten, aki minket teremtett és akit a legfőbb
jónak mondanak; másfelől azt is tudjuk, hogy tévedünk, ami azonban
összeegyeztethetetlennek tűnik azzal, hogy Isten a legfőbb jó.
5. Hogyan épül fel a csaló démon hipotézise?
Tegyük fel, hogy nem Isten, hanem egy gonosz, nagyhatalmú és ravasz démon az
„igazság forrása” – aki tehát mást sem tesz, mint megtéveszt minket a lehető legegyszerűbb
igazságokkal kapcsolatban is.
6. Mi az a két filozófiai kérdés, amelyre az Elmélkedések választ igyekszik adni?
Elsődlegesen a lélekre és Istenre vonatkozó vizsgálódások.
7. Hogyan épül fel a cogito-érv?
A képzelet vagy az érzékelés a gondolkodó dolog cselekvése, így én nem lehetek más,
mint gondolkodó dolog.
8. Miért nem vonható kétségbe Descartes szerint az „én vagyok, én létezem” tétel?
Meggyőzhetem-e magamat arról, hogy nem létezem? Nem, hiszen magamat
győzködöm – akinek így lennie kell. A tézis így szükségképpen igaz.
9. Mit ért Descartes a gondolkodó dolog fogalmán? Miért vagyunk érvelése szerint
szükségképpen gondolkodó dolgok?
A gondolkodás nem választható el tőlünk, és az ego sum, ego existo igazságát is a
gondolkodás útján láttuk be. Ezzel a cogito állítása teljessé lesz: én vagyok, én létezem,
mégpedig úgy, hogy gondolkodó dolog (res cogitans) vagyok. A gondolkodó dolog kételkedő,
megértő, állító, tagadó, akaró, nem-akaró, de ugyanakkor elképzelő és érzékelő dolog.
10. Hogyan bizonyítja a viaszhasonlat, hogy az elme könnyebben megismerhető, mint a test?
Ami képes a viaszt felismerni a rengeteg alakváltás közepette, az nem más, mint az
értelem; a világot tehát nem az érzékeken, hanem az értelmemen keresztül ragadhatom
meg. Bárhogyan is ítéljek a viaszról, érzékekkel, értelemmel vagy képzelettel, az az én
ítéletem lesz, ami tehát elválaszthatatlan tőlem.