V.

A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1490-IG 173

38. Géza fejedelemsége és Szent István királysága

Hallgassunk részleteket az István, a király című rockoperából! Milyen történelmi válaszút elé került az ország
Géza halálakor? Hogyan jelenik meg a műben István és Koppány párharca? Ki tűnik szimpatikusabbnak?

Országhatár Lengyel Királyság emség

yfe jedel
Nag
Egyházmegyehatár
Egyházmegyék: g evi
I Esztergomi sá Kij
ár
II Győri Trencsén I
sz
sá

III Veszprémi
Gömör Újvár Ungvár
iC

IV Pécsi Bars Borsod

Zemplén Borsova
ma

V Váci Szabolcs
Pozsoy Nógrád VI
t-ró

VI Egri
Esztergom Szatmár
VII Kalocsai-bácsi Visegrád
Moson
Néme

VIII Csanádi Sopron Komárom

X Doboka
IX Bihari
II Veszprém V Bihar
Vasvár Szolnok
ély
Torda
Csongrád
IX Erd
X Erdélyi Békés
Somogyvár Kalocsa
Német támadás Kolon
Gyulafehérvár
Besenyő támadások III Tolna
VII Zaránd
Bodrog Arad
Baranyavár
a VIII
Szlavóni
Bács
IV Valkóvár k
Ve Keve Haram u no
le -k
nc ok
úz
e Ho k-
r vá
t Kir bes eny ő
Bizánci
ályság Császárság
Magyarország Szent István korában
Mely vallások határán helyezkedett el az ország?
Gyűjtsük össze az egyházi központokat! Hol össz-
Géza fejedelemsége pontosult a központok kétharmada? Mi lett a törzsi
szállásterületek sorsa? Milyen közigazgatási egy-
Miért tekinthető politikai döntésnek a kereszténység felvétele?
ségekre osztotta fel Szent István az országot? Mi
Az augsburgi vereség lezárta a nyugati irányú támadásokat, és bár határozta meg az ország külpolitikai mozgásterét?
délre még indult néhány hadjárat, Bizánc végül visszaverte a támadást
(970). A külpolitikai változás Árpád dédunokája, Géza fejedelemsége
(972–997) alatt indult meg. Géza előbb erős kézzel felszámolta a tör-
zsi különállást, majd gyors hadjáratokkal elismertette nagyfejedelmi
hatalmát, végül feleségül vette egyik politikai ellenlábasa, az erdélyi
Gyula lányát, Saroltot.
Az idős I. Ottó császár 973-ban Quedlinburgban ülte meg a húsvéti
ünnepeket, és udvarában a szomszédos fejedelmek mind megjelentek.
A magyar függetlenséget hangsúlyozandó Géza maga helyett 12 követet
küldött, és békés szándéka jeleként keresztény hittérítőket kért. A ke-
reszténység felvétele először csak a fejedelmi előkelőket érintette (a köz-
népet nem), és az is felszínes lehetett, legalábbis Géza részéről. A német te-
rületről fenyegető veszély ezzel azonban elhárult, hiszen a nagyfejedelem
még területi engedményre is hajlandó volt (a Bécsi-medence kiürítése).
Géza a hatalmát fiának, Istvánnak (Vajk) szerette volna átadni.
A Nyugaton már elfogadott elsőszülöttségi jog (primogenitúra) ma-
gyarországi átültetése azonban a pogány szokásjogba ütközött. A sze-
niorátus elve szerint ugyanis a család legidősebb tagjának kellett örö-
kölnie a hatalmat, és a fejedelmi trón várományosa István rokona,
Koppány lett volna. Géza utolsó éveiben megerősítette István pozí-
cióját. A bajor herceg lányát, Gizellát kérte fiának feleségül, így a há-
zassággal a Német-római Birodalom támogatását biztosította (Gizella
a leendő császár, II. Henrik húga volt). Géza fejedelem (Képes krónika, 14. század)
174 V. A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1490-IG
Milyen képet festett Géza vallásosságáról a német
yy
püspök?
Hogyan ábrázolta a fejedelem személyiségét?
yy
Miért fordult a kereszténység felé Géza a legen-
yy
da szerint?
Miben tért el a legenda a püspök leírásától?
yy
Melyik lehet a hitelesebb forrás, és miért?
yy
Szent István király már ifjú korában dicsőséges há-
borút viselt a vitéz és hatalmas Koppány herceg
ellen. Koppány Tar Szerind fia volt, aki Szent István
király apja, Géza herceg életében hercegséget vi-
selt. Géza herceg halála után Koppány vérfertőző
házasságot akart kötni Szent István király anyjával,
meg akarta ölni Szent Istvánt, hercegségét pedig
saját hatalma alá akarja vetni. Somogyi herceg volt.
Szent István összehívta előkelőit, Szent Márton hit-
valló közbenjárásával az isteni irgalom segítségé-
ért könyörgött. Majd pedig összegyűjtvén a sere-
get ellensége ellen vonult, előbb a Garam folyónál
karddal övezték, és ott testi épsége védelmére két
főembert állított, Hontot és Pázmányt. Egész se-
rege élére és vezetőjéül a német nemzetségű jö-
vevényt, Vecelint tette. Mindkét oldalon sokáig és
bátran harcoltak, de az isteni irgalmasság segítsé-
gével Szent István herceg dicsőséges győzelmet
aratott. E csatában Vecelin ispán megölte Koppány
herceget, és őt Szent István akkori herceg bőséges
javadalmakkal ajándékozta meg. Szent István Kop-
pányt négy részre vágatta: az első részt az eszter-
gomi, a második a veszprémi, a harmadikat a győri
kapuhoz küldte, a negyediket pedig Erdélybe.
(Részlet a Képes krónikából; 14. század)
Rá@dás
A koronázás körülményei
Koronázási palást
[Géza] roppant kegyetlen, hirtelen haragjában sokakat megölt. Keményen
és hatalmaskodva bánt népével […] akiket pedig eltérő úton talált, fenye-
getéssel és megfélemlítéssel igázta le. […] A mindenható Istennek és kü-
lönféle isteneknek gúnyból áldozott. Amikor főpapja ezért szemrehányást
tett neki, azt felelte: elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy megtegye.
(Részlet Thietmár merseburgi püspök krónikájából)
Volt akkor egy Géza nevű fejedelem, aki ámbár belesüppedt a pogány
életmódba, mégis a lelki kegyelem fényének közeledtére figyelmesen
kezdett tárgyalni a köröskörül fekvő valamennyi szomszédos tartomán�-
nyal a békéről, amelyet korábban sohasem kedvelt; felhatalmazta a pa-
pokat és a szerzeteseket, hogy elébe járuljanak, szíves örömest hallgatta
meg őket, kedvet lelvén abban, hogy az igaz hitnek keble kertjébe vetett
magja kicsírázik. […] háza népével együtt hitt és megkeresztelkedett,
megfogadván, hogy minden uralma alá vetett alattvalóját a keresztény
hit szolgálatába állítja.
(Részlet István király nagyobbik legendájából)
Géza újabb térítőket hívott az országba, és a bencés szerzetesek
(pannonhalmi apátság alapítása, 996) mellett Gizella kíséretében német
lovagok is érkeztek. Géza halála után, 997-ben kirobbant a hatalmi
harc. István hadserege – nyugati lovagokkal megerősítve – vereséget
mért Koppány csapataira. Az új fejedelem Koppány felnégyeltetésével
jelezte, hogy nem tűri a lázongást, és folytatta apja politikáját. A pápa,
II. Szilveszter királyi korona küldésével támogatta István törekvéseit, és
a koronázási ceremónia az új évezred első napján, 1000 karácsonyán
vagy 1001. január 1-jén a Magyar Királyság megszületését jelentette.
Milyen jogon követelte Koppány a fejedelemséget?
yy
Honnan érkeztek az Istvánt segítő csapatok?
yy
Hol voltak Koppánynak birtokai?
yy
Milyen üzenete lehetett Koppány felnégyelésének?
yy
A már említett István, a király rockopera alapján alkossunk csoportokat!
yy
Vitassuk meg, akár egyes dalrészleteket segítségével, kinek volt igaza!
Érveinkről készítsünk egy ötperces törimozit!
Koppány vezér lefejezése (Képes krónika, 14. század)
V. A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1490-IG 175
Az új rend alapjai
Hogyan kapcsolta István a középkori nyugati világhoz az országot?
A keresztény Nyugat által elismert uralkodó hatalma kezdetben az or-
szág nyugati felére terjedt ki, a keleti részeket törzsi vezetők tartották
befolyásuk alatt. Az országegyesítés először anyai nagybátyja (Gyula)
legyőzésével, így az erdélyi területek bekebelezésével kezdődött (1003).
A többi országrészt gyors hadjáratok és tárgyalások révén vonta fenn-
hatósága alá. (Az egyik megegyezés alapján Aba Sámuel, a Felső-Tisza
vidékét birtokló törzsfő, István húgát vette feleségül.) Az utolsó törzsfői
hatalmat (Ajtony, a Dél-Tiszántúl ura) csak uralmának második felé-
ben számolta fel. István folytatta apja politikáját, gyakorlati intézkedé-
seivel a Nyugathoz kapcsolta az országot. Mindez az új társadalmi,
politikai berendezkedés megteremtését, a korszerű államszervezet és
közigazgatás kialakítását jelentette.
István – a nyugati uralkodókhoz hasonlóan – a püspökök kineve-
zésének és az egyházmegyék alapításának jogával (invesztitúra) ren-
delkezett. Így az egyházszervezet kialakításakor a pápaságtól függetle-
nül cselekedett. Uralkodása alatt két érsekséget (Esztergom, Kalocsa)
és legalább nyolc püspökséget (Veszprém, Győr, Pécs, Csanád stb.)
szervezett. A létrehozott egyházi hierarchiát jelentős földadománnyal
támogatta. A pogány társadalom megtérítése és a pogány rituális szo-
kások felszámolása csak erős állami szigorral történhetett.
A pannonhalmi bencés apátság kiváltságlevele 1002-ből. A pannonhalmi apátság
építése Géza fejedelem idején kezdődött, de a monostor befejezése és a kiváltságok
adományozása István idején történt. A király jelentős szabadságot biztosított az
apátságnak, Pannonhalma kikerült a megyéspüspök joghatósága alól, szabadon
választhatott apátot
Hogyan történhetett ilyen gyorsan a latin nyelvű írásbeliség átültetése
Magyarországra? Azonosítsuk a király aláírását az oklevélen!
A Szentháromság és oszthatatlan egység nevében,
István, Magyarország királya. Tudja meg minden hí-
vünk, a jelenlegiek s a jövőbeniek is, hogy mi a leg-
szentebb apostol és a személyében jelenlevő követ,
Azo püspök úr és minden hűséges püspökünk, őr-
grófunk, ispánunk s nemkülönben [nagyobb] és
kisebb személyek egyetértésével elhatároztuk, el-
rendeltük és megerősítettük a Pécsnek nevezett
püspökség Isten és minden szentek tiszteletére való
kiválasztását, megtévén ott püspöknek Boniper-
tust és meghatározván a kiváltságokat és határokat.
(István király megalapítja a pécsi egyházmegyét)
Ki nevezte ki és iktatta be hivatalába a pécsi püs-
yy
pököt?
Hogy nevezik összegezve az említett jogokat?
yy
9. A papok pedig és az ispánok hagyják meg az ös�-
szes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap
mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok,
férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha
pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem őr-
zés végett marad otthon, az ilyet verjék meg, és
hajukat nyírják le.
10. Ha valaki hús evésével megsérti a mindenki
előtt ismeretes négy böjti időszakot, akkor egy
héten át bezárva böjtöljön. […]
19. Azok, akik istentisztelet hallgatására a temp-
lomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás
közt mormognak, és másokat zavarnak, haszonta-
lan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent
olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha időseb-
bek, dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki
a templomból, ha pedig fiatalabbak és közren­dűek,
e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnoká-
ban mindenki szeme láttára kötözzék meg, s osto-
rozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket.
(Részlet Szent István I. törvénykönyvéből; 1001 körül)
1. Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két te-
lekkel [szálláshely] s ugyanannyi rabszolgával lás-
sanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két te-
hénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról és oltártaka-
rókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről
a püspök. […]
18. Ha valakinek az Isten tízet adott egy évben, a ti-
zedik részt adja az Istennek, és ha valaki tizedét elrej-
ti, kilenc részt fizessen. És ha valaki a püspöknek fél-
retett tizedet meglopja, mint tolvajt ítéljék meg, és
az ebből eredő jóvátétel teljesen a püspöké legyen.
(Részlet Szent István II. törvénykönyvéből; 1030 körül)
Milyen jellegű vétkeket említett a törvény?
yy
Vajon miért büntették szigorúbban a fiatalokat
yy
a misék rendjének megzavarásakor?
Mire utaltak a tárgyalt bűntettek?
yy
Hogyan biztosította az uralkodó az egyház anya-
yy
gi hátterét?
176 V. A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1490-IG

Teljesen új szokásokat kellett meghonosítani (vasárnapi

királyi vármegye
(közigazgatási egység,
miselátogatás, gyónás, böjtölés stb.), miközben a régi hitvilág
adók 2/3-a
KIRÁLY vezetője az ispán) az idősebb korosztály körében tovább élt.
várispánság A kereszténység felvételét és az egyházi előírások betar-
(királyi birtok, tatását mindvégig szigorú törvények szabályozták. Az alsó
vezetője az ispán)
királyi tanács palotaispán papság anyagi helyzetét a tized bevezetése segítette, illetve az
(egyházi és (nádor)
uralkodói
birtok
F földesúri birtok a rendelkezés, amely tíz falu templomépítési kötelezettségé-
világi méltóságok)
adók 1/3-a E egyházi birtok ről és fenntartásáról intézkedett. Jóllehet kezdetben külföldi
ispán
papok tevékenykedtek az országban, egy idő után a bencések
ispán ispán ispán
kb. 30-40 vármegye
a hitélet működtetésére már magyar papokat is felkészítettek.
F
F
A közigazgatás kialakítása
F Hogyan épült ki a hatékonyan működő államszervezet?
E
A törzsi-nemzetségi alapon működő hadszervezet helyett
E szükségessé vált egy területi alapon történő szervezet kialakí-
tása. Az ország földbirtokállományának kétharmada az ural-
kodó kezében maradt, a fennmaradó területeken az egyház és
A királyi vármegye felépítése a világi birtokosok és osztoztak. A szétszórtan fekvő királyi birtokokat
várispánságokba szervezték, amelyeknek központja egy-egy vár volt.
Milyen részei voltak a királyi vármegyének? Mi le-
A várispánság élén a király által kinevezett ispán állt, akinek személyét
hetett a várispánság funkciója? Ki irányította a vár-
megyét? Kiknek a befolyása volt meghatározó az
gyakran német lovagok, illetve saját rokonai közül választotta ki a ki-
ország vezetésében? Gondoljuk végig, hol talál- rály. A királyi birtokokon a gazdasági életet a kötött szabad jogállású
koztunk hasonló közigazgatási rendszerrel a kora várjobbágyok szervezték, akik a szolga jogállású várnépek munkáját
középkorban! felügyelték. A várhoz rendelt népesség alkotta a királyi hadszervezet
alapját, az ispánok mintegy 3-400 fővel vonultak hadba. A harminc
várispánság kiállított csapatai a 13. századig az ország fő erejét adták.
(A későbbiekben a várispánságok száma elérte a hetvenet.)
A közigazgatás másik pillére a kialakuló vármegyerendszer lett. Az
ispán jogköre kiterjedt a vármegye felügyeletére (adóztatás, igazság-
szolgáltatás), a várispánság tisztségviselői így vármegyei feladatokat
is elláttak. A vármegyék a középszintű közigazgatás szerveként mű-
ködtek, összefüggő területükhöz a királyi birtokok mellett az egyházi
és a világi birtokok szintén hozzátartoztak. Az első évszázadokban
a megyéket a királyi birtokok túlsúlya és az uralkodói fennhatóság
erőteljes érvényesülése miatt királyi vármegyéknek tekinthetjük. Az
uralkodói kincstár rendelkezett a várispánságok jövedelmei felett, eb-
ből élelmezték az utazó királyi udvar kíséretét. A jövedelmek össze-
gyűjtéséről és a királyi birtokok felügyeletéről a nádor gondoskodott.
A nádor gazdasági jellegű feladatai mellett a királyi udvar bírájaként
tevékenykedett. (A nádor jogköre a 12. században folyamatosan bővült,
bírói joghatósága kiterjedt az ország minden lakosára. A 13. század-
ban politikai funkciói is sokasodtak, a király helyettesévé lépett elő.)

A Szent Jobb

Nézzünk utána, hogyan alakult ki a Szent Jobb tisz-

telete! Milyen történelmi események folytán vált Első királyunkat a székesfehérvári székesegyházban temették el. Egy fehér
nemzeti ereklyévé? mészkőből készült római kori szarkofágot faragtak át, amelynek az előlapján
lévő domborművön egy angyal emeli égbe az elhunyt lelkét
V. A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1490-IG 177

Rá@dás

10–11. századi társadalom

Milyen válaszfal húzódott a főbb tár-
Szent István korában Szent István halála után sadalmi csoportok között? Hogyan
tagolódott a szabadok rétege? Mi
ispánok
lehetett ennek az oka? Miként ala-
részvétel a trónharcokban kult át a korban a szabad jogállású
szabadok köznép helyzete?
vitézek
(liber)

köznép kóborlók (szabad földterületek felé)

kötött szabadok: várjobbágyok*

* A várjobbágyok kötöttsége azt jelentette,
szolga (servus) hogy csak várispánságból várispánságba
várnépek (várispánságok területén) lesüllyedés költözhettek, azaz csak a királyi birtokokon
élhettek.

Kitekintő

Szokások, babonák
a korszak mindennapjaiban
A 11. század eleji magyar társadalom
szokásait Szent István törvényei alap-
ján lehet nagyjából felidézni. Az egyes
cikkelyek megőrizték a kereszténységet
megelőző hagyományokat, babonákat.
A törvények szigorúan tiltanak és bün-
tetnek néhány cselekedetet; ezek való-
színűleg a pogányság korában gyakoriak
voltak. Az alábbi forrásrészletek segítsé-
gével bepillanthatunk a korabeli embe-
rek világába.
Milyen megoldást próbáltak nyújtani
yy
a törvények a társadalmi problémákra?
Hogyan rendelkeztek a visszaeső bű-
yy
nösökről?
Milyen vallási elképzelések, babonák
yy
jelentek meg a törvényekben?
Ki volt a veszélyesebb: a boszorkány
yy
vagy a varázsló?
27. Ha valaki a vitézek közül szemérmetlenségtől bemocskolva, valamely leányt szü-
leinek engedélye nélkül feleségül elrabol, elrendeltük, hogy a leányt adja vissza szü-
leinek, még akkor is, ha valami erőszakot követett el rajta; és a rabló tíz tinót fizessen
a rablásért, még ha később ki is békül a leány szüleivel. Ha pedig valamely szegény
vagy közrendű ember indul ilyen cselekedetre, tegye jóvá a rablást öt tinóval. […]
30. Mivelhogy szörnyűséges dolog és utálatos minden ember előtt, ha férfinép, és még
annál is inkább, ha asszonynép tapasztaltatik lopásnak cselekedetében, azért a királyi
tanács ezt végezte: ha férjes asszony lop, férje váltsa meg. És ha másodszor esik azon
vétekbe, hasonlóképen váltsa meg: ha pedig harmadszor, adják el [rabszolgának].
31. Ha valami boszorkányt találnak, bírói szokás szerint vezessék az egyházba, és adják
át a papnak böjtölés végett és a hitben való oktatásra, böjtölés után pedig menjen
haza. Ha másodszor is ugyanebben a bűnben találják, hasonló vezeklésnek vessék
alá, vezeklés után pedig az egyház kulcsát a mellére, homlokára és vállai közé kereszt
alakjában süssék rá, és menjen haza. Ha pedig harmadszor is, adják át a bíráknak. […]
34. Hogy az Isten teremtménye a rosszindulatú embereknek minden ártalmától men-
tes maradjon, és senki mástól ne kelljen veszteséget elszenvednie, csupán az Isten-
től, aki a gyarapodást is adja, a tanács végzése szerint nagy tilalmat és rendszabályt
állítunk a kuruzslók és varázslók elé, hogy semmiféle személy ne merjen varázslással
vagy kuruzslással bárkit is elméjének állapotában megrontani vagy megölni. Mégis,
ha valaki, akár férfi, akár nő, a jövőben ezt merészelné, adják át a varázslással meg-
rontott kezeire vagy rokonai kezére, hogy azok akaratuk szerint ítélkezzenek fölötte.
Ha pedig jóslással foglalkozókat találnak, amit a hamuban csinálnak, vagy hasonló
módon, a püspökök ostorozással javítsák meg őket.
(Részletek Szent István I. törvénykönyvéből)

Összegzés
Történelmi jelentőség Történelmi nézőpont
Hogyan állította vissza Géza és Szent István az Árpád-ház
yy Hogyan reagált Géza fejedelem a megváltozott külpo-
yy
tekintélyét? litikai viszonyokra?
Mely intézkedések szolgálták a kereszténység bevezetését?
yy Milyen, a jövőt meghatározó döntéseket hozott?
yy
Milyen államszervező intézkedéseket hozott Szent István?
yy
 V. A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1490-IG 189

42. A tatárjárás és az utolsó Árpádok

Idézzük fel az általános iskolában tanultakat a tatárjárásról! Milyen történetekre emlékszünk? Hogyan ér-
tesült a magyar királyi udvar a fenyegető veszélyről? Mit tanultunk a mongol-tatár birodalomról az idén?

r
n ge Mongolok támadása

i -te Kunok kivonulása

Balt IV. Béla menekülési iránya
Győr Sikeresen védekező városok

s ég
Lengyel de lem
eje
K irályság O rosz F
Boroszló
-római Birodalom

Legnica
(1241) Szandomir Ladomér
Krakkó
B a tu
Olmütz
u
Bat Halics
Bécs
Pozsony
Esztergom Muhi (1241)
Győr Buda
Fehérvár k unok
Német

Radna

Szeged
Szeben

Ad Rekonstruáljuk a tatárok támadási irányait! Hogyan

ri próbált védekezni a magyar fősereg a támadókkal
ai
-t Trau 1242 szemben? Mi gyengítette a magyar ellenállást? Mi

Fe k e t e - t e n g e r
en Szer b B olgár lett IV. Béla sorsa? Hol tudtak a magyarok eredmé-
ge K irályság
r K irályság nyesen ellenállni a hódítóknak?

Tatárjárás Magyarországon

IV. Béla és a tatárjárás kezdete

Milyen körülmények között történt az ország katonai összeomlása?

t e n II.uralkodó
András halála után fia, IV. Béla (1235–1270) került a trónra. Az új
gyökeres fordulatot hajtott végre, elrendelte az eladomá-
gnyozott
eIV.rBéla a királyivisszavételét.
birtokok
tekintély megerősítésére és a III. Béla-kori állapotok
visszaállítására törekedett. A király intézkedései ellenállásba ütköztek,
sokan elpártoltak tőle. Az 1230-as évek végén mind több jel utalt egy
közeledő tatár támadásra. Az uralkodó először Julianus baráttól ér-
tesült a veszedelemről.
A sztyeppéről folyamatosan menekülő kun törzsek az Al-Dunához
érkeztek, és közülük egy nagyobb törzs Kötöny vezetésével bebocsá-
tást kért az országba. IV. Béla engedélyezte a betelepülést (az Alföld
térségébe), de intézkedései újabb konfliktushoz vezettek. A nomád
életmódot élő pogány kunok semmibe vették a letelepült magyarság
birtokhatárait, mindennapossá váltak a fosztogatások, erőszakosko-
dások. A kunok hadereje látszólag erősítette a királyi haderőt, valójá-
ban csökkentette IV. Béla elfogadottságát a főurak körében. A tatárok
elleni védekezésre való felkészülés nem kezdődött meg, sokan úgy vél-
ték, ez a népcsoport is hasonló erejű lesz, mint korábban a besenyők. IV. Béla uralkodói díszben
190 V. A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1490-IG

A tatárok üldözik IV. Bélát (Képes krónika, 14. század)
Kijev eleste után már nem volt idő hathatós védelmi intézkedéseket
hozni (1240 végén). A Batu kán vezette tatár (mongol) seregek három
nagyobb hadseregre osztva elárasztották Közép-Európát, a fősereget
(kb. 60 ezer fő) maga Batu kán irányította Magyarországra. 1241 már-
ciusában a betörő tatárok legyőzték a nádori hadakat a Vereckei-há-
gónál, és a gyors lovas alakulatok néhány nap múlva már Vácig törtek
előre. A fosztogatások híre pánikot keltett az országban, sokan kun
lovasokat véltek felfedezni a támadók között. A kósza hírek tömeg-
hisztériához vezettek, a felheccelt tömeg Pest alatt rátámadt Kötöny
királyra, és kíséretével együtt lemészárolta.
A sértett kunok (kb. 40 ezer fő) a következő hetekben a Duna men-
tén végigvonulva elhagyták az országot. A királyi haderő (kb. 25 ezer
fő) a Sajó folyóig szorította vissza a tatár elővédet, de a döntő ütközet-
ben súlyos vereséget szenvedett Muhi közelében (1241. április). A ma-
gyar sereg jelentős része megsemmisült az ütközetben, a bekerítésből
IV. Béla csak nehezen tudott kitörni. (Életét vesztette a nádor, a két
érsek, valamint számos világi és egyházi főember.) A győztes tatárok
a betöréstől számított egy hónapon belül a Dunánál álltak.

A tatárjárás következményei
Miért nevezik IV. Béla királyt „második honalapítónak”?

A király előbb Pozsonyig, majd Zágrábig menekült, mialatt kétségbe-

A tatárok nem messze a hadseregtől találtak egy
gázlót, és egy éjszaka alatt mindnyájan átkeltek raj-
ta, és hajnalban a király seregét körülvéve, jégeső-
ként kezdték lőni nyilaikat a hadseregre. A magya-
rok, részint hogy meglepték, részint hogy ravasz-
sággal megelőzték őket, fegyvert öltve lóra szálltak,
esetten kért segítséget a keresztény Európától. A pápa és a német csá-
szár az invesztitúraharc egy újabb szakaszában egymás erejét kötötte
le, segítséget nem küldtek. Az osztrák herceg (Babenberg Frigyes)
kihasználta az ország szorult helyzetét, és megszállt három nyugati
vármegyét. Közben a másik két tatár hadoszlop is beérkezett a Kár-
pát-medencébe, az egyik délről Erdélyt árasztotta el, a másik Morva-
ország felől zúdult a Felvidékre. A várispánsági központok gyorsan
elestek (földvárak), a támadóknak csak néhány kővár (például Pozsony,
Nyitra, Komárom) tudott ellenállni.
Belsőböcs
Saj

de a katonák nem tudták uraikat, az urak katonáikat Külsőböcs a

ó

l
Tak
H
megtalálni, és amikor harcba indultak, lanyhán és
ejő

egykedvűen vonultak. A nyíllövések oly sűrűn es-

Mályi Sajópetri Hernád
tek, hogy a harcosokat szinte árnyékba borították, mongol táborok
és a nyilak úgy repdestek a levegőben, mint a sás-
kák és szöcskék szoktak szállni. És így, mivel a nyi-
lazást nem tudták megállítani, visszatértek a sereg Ónod Sajóhídvég
Nyékládháza
kötelékébe. A király pedig nem volt képes felállítani
a csatarendet. És ha a magyarok a sereg egy-egy
részéből összegyűlten vonultak a harcba, a tatárok Muhi
Girincs
Sajókesznyéten
szembejöttek velük nyilaikkal, és arra kényszerítet- Köröm

ték őket, hogy visszavonuljanak a sereg körletébe, ajó Kiscsécs

S

úgyhogy a szerfölött nagy hőség és a hely szűke kö- Hejőkeresztúr Nagycsécs

vetkeztében akkora fáradtság vett erőt rajtuk, hogy
Sajószöged Sajóörs
a király és a kalocsai érsek, akik aggódva rettegtek,
sem fenyegetésekkel, sem hízelgésekkel és buzdí- Mongol táborok
Szakáld Tatár harchoz fejlődés
tással nem voltak képesek harcba küldeni őket, hi-
Hejőszalonta Magyar tábor
szen hajnaltól egészen délig ebben a szorongatott
He Tatár előrenyomulás
helyzetben voltak már.
jő

Magyarok visszavonulása
(Részlet Rogerius művéből; 1243. Az itáliai származású
Szekérvár
Rogerius váradi főesperesként személyesen élte
át a  tatárjárás időszakát. Az olasz pap tragikus A muhi csata
élményeit a Siralmas ének című műben örökítette
meg, amelyben arra is törekedett, hogy feltárja az Rekonstruáljuk a térkép és a forrás segítségével a csata menetét!
yy
ország összeomlásának főbb okait.) Milyen taktikai hibákat vétettek a magyarok?
yy
V. A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1490-IG 191

Honfoglalás 13. század Tatárjárás 13. század

kori eleji hatása végi És bár ekkor éhség gyötört, […] erőt merítettünk
össznépesség össznépesség veszteségként össznépesség […] elérkeztünk az erdő szélére. Izgatottan fel-
(millió fő) (millió fő) (millió fő) (millió fő) másztunk egy kimagasló fára, és szemügyre vet-
minimális 0,6 1,8–2,2 0,2–0,3 2,2
tük a tatároktól elpusztított vidéket, amelyet jöve-
adat telünkkor még nem tettek tönkre. Micsoda fájda-
lom! Elkezdtük bejárni a puszta és elhagyott földet,
maximális 1,0–1,5 2,4–2,6 0,3–0,4 3,0–3,2 amelyet elmenetelükkor [a tatárok] pusztítottak el.
adat
Az egyházak tornyai voltak útmutató jeleink, egyik
Az ország össznépessége az Árpád-korban helységből a másikba, és ezek is borzalmas utat
jelöltek. […] Mert az utak és ösvények el voltak tö-
Mekkora lehetett a honfoglalók létszáma, ha figyelembe vesszük, hogy rölve, fű meg tüskés bozót lepte be őket. Az em-
a térség nem volt lakatlan? Milyen okok álltak a 11–12. századi népes- berek póréhagymát, vöröshagymát és fokhagy-
ségnövekedés hátterében? Mekkora népességet veszített arányaiban mát […] a legnagyobb csemege gyanánt hoztak
a magyarság a tatárjárás alatt? Minek volt köszönhető ennek ellenére nekem, a többiek mályvával és bürökgyökerekkel
a 13. század végére bekövetkező népes­séggyarapodás? éltek. Ezekkel töltöttük meg éhes gyomrunkat […]
Végre odahagytuk az erdő magányát, és a nyolca-
dik napon Gyulafehérvár városába érkeztünk, ahol
A tatárok berendezkedtek az országban (például begyűjtötték a gabo- semmit sem találtunk, csak a megöltek csontjait és
nát), majd 1242 elején a befagyott Dunán átkelve rátámadtak a Dunán- koponyáit, amelyeket szerfölött sok keresztény vér
túlra is. A helyi ellenállás (például Esztergom, Pannonhalma, Székesfe- kiontásával mocskoltak be.
hérvár) sem lassította őket, sőt egy csapat IV. Béla elfogására indult, (Részlet Rogerius Siralmas ének című művéből)
aki egészen Trau váráig menekült. A teljes győzelem után egy-két hó-
nappal a tatárok váratlanul elhagyták az országot, aminek oka a mai Mi nyújtott menedéket a falvak lakosságának?
yy
napig ismeretlen. (A kutatók szerint Batu kán az Ögödej nagykán halála Mi nehezítette meg a szervezett katonai ellen­
yy
utáni kánválasztásra vonult vissza a sztyeppére.) A tatárjárás azonban állást?
kitörölhetetlen emléket hagyott nemzetünkben. A pusztítás mértékét
a kutatók jelentősre becsülik (legkevesebb 15%), sokan állítják, hogy
a honfoglalás kori magyar népességszámot veszítette el az ország.
1242 után IV. Béla tetteit a katasztrófa kárainak felszámolása és
egy újabb tatár támadásra való felkészülés határozta meg. Az uralko-
dó szakított kezdeti politikájával, birtokadományozásba kezdett, és
a főuraknak engedélyezte a kővárak építését. A városfejlődés pártolá-
sa ugyanúgy a védekezést szolgálta, a fallal körülvett városok számára
nyugati mintájú jogokat biztosított. Ekkor kezdődött meg a budai vár
építése (1247) és számos város kialakulása az országban (például Nagy-
szombat, Kassa, Szeged). A király a magyarokon kívül német, olasz és
francia telepeseket hívott, és engedélyezte a zsidók letelepedését is, akik
szabadon gyakorolhatták vallásukat, és zsinagógát építhettek Budán.
IV. Béla visszahívta a kunokat, a népet letelepítette az Alföld terü-
letén, és biztosítékként fia (V. István) feleségül vette a kun fejedelem
lányát. Kezdetét vette egy másik, szintén a tatárok elől menekülő nomád
nép, a jászok letelepítése is a térségben. A tatárjárás hatására jelentős
etnikai változás ment végbe. A nomád törzsek két-három generáció
múlva beolvadtak a magyarságba, de az ország peremterületein tartós
változások kezdődtek.
A tatárjárás főleg az ország középső részét érintette, ahol nagyobb
volt a népesség pusztulása, ezért a hegyvidékekről egy lassú népesség­
áramlás indult az alföldi régió irányába. Ugyanakkor a Felvidék északi
részére különböző szláv népek (morvák, csehek, lengyelek), Erdély déli
területeire pedig román népesség költözött be.

A régészek által Cegléd közelében feltárt Árpád-kori falu a tatárjárás alatt pusz-
tult el. Az egyik ház maradványai között megdöbbentő leletet találtak: három
csontvázat a kemencében. Egy 8-10 éves kislány mellett 10-12 eves bátyja, a ke-
mence szájánál pedig édesanyjuk feküdt. A család valószínűleg már nem tudott
elmenekülni a mongolok elől, és a kemencében keresett menedéket. A támadók fel-
gyújtották a házakat, a három embert a füst fojthatta meg. A település elnéptele-
nedését mutatja, hogy az elmenekült lakosság nem tért vissza eltemetni a halottait
192 V. A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1490-IG

Az utolsó Árpádok
II. András
Miért gyengült meg a királyi hatalom a 13. század végén?
(1205–1235)
A 13. század második felében a központi államhatalom rohamosan
gyengült, a trónharcok kiújultak (IV. Béla és saját fia, V. István között).
IV. Béla István
(1235–1270) (utószülött) Az évtizedekig tartó belviszály alatt a bárói réteg tovább erősödött, az
adományozások révén jelentős birtokokra tettek szert. A világi nagy-
V. István birtokosok tartományúri hatalmat építettek ki, az Árpád-kor végére
(1270–1272) már az ország területi széttagolódása fenyegetett. Az egykori királyi
szerviensek – akiket a korszakban már köznemességnek neveztek –
IV. László III. András
(1272–1290) (1290–1301) jogi helyzete a királyi birtokszervezet szétzilálódásával megrendült.
A köznemesek egy-egy nagyobb báró szolgálatába szegődtek, a kialaku-
ló familiaritásban bárói birtok ügyeit intézték vagy fegyveres kíséretet
Az utolsó Árpádok családfája láttak el. A familiaritás különbözött a hűbériségtől, hiszen a közneme-
sek birtokaikat egykor a királytól kapták, és a szolgálat nem öröklődött.
IV. Béla utódai már nem tudták megakadályozni a királyi várme-
gyerendszer szétesését és a bárók önkényeskedését. Az utolsó Ár-
pád-házi király, III. András idején a tartományurak szinte kiskirály-
ként hatalmaskodtak saját birtokaikon. A királlyal szemben néhány
délvidéki báró a nápolyi Anjou-dinasztia (ejtsd: anzsu) jelöltjét, Ká-
roly Róbertet (Caroberto) támogatta. A trónkövetelő Magyarország-
ra érkezésekor III. András seregeket toborzott, de az összecsapás el-
maradt, a király 1301-ben váratlanul elhunyt, és vele az Árpád-ház
férfiágon kihalt.
Rá@dás

Magyar szentek a 13. században

A király iránti tiszteletről
Hogy András urat, aki királyi nemzetségből származik, úgy tiszteljük,
mint az ország törvényes urát. […] minden királyi, valamint királynéi
birtokot, amit bárki – akár férfi, akár nő – jogtalanul elfoglalt, teljes jog-
gal vissza kell adni.
(III. András törvényeiből; 1298)

Milyen belpolitikai helyzetről tanúskodnak a rendelkezések?

yy
Miért kellett külön hangsúlyozni III. András származását?
yy

KIRÁLY

örökbirtok
örökbirtok örökbirtok

ellát
ás, fi
sz zetés
(kato olgálat
nai, ig
a
báró véde zgatási)
lem

köznemes köznemes

Szent Margit
A familiáris viszony jellemzői
Olvassuk el a leírást a digitális tananyagban!
Gyűjtsünk legendákat Szent Erzsébet és Szent Melyik társadalmi rétegben jelent meg a familiaritás? Milyen kapcsolat
Margit életéből! Nézzünk utána, milyen folya- alakult ki a familiáris szerződés során? Melyik nyugati mintához hason-
mat előzi meg a szentté avatásokat! lított a familiaritás, és miben különbözött attól?
V. A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1490-IG 193

Kitekintő

IV. (Kun) László
A 13. század utolsó harmadában uralkodó IV. László (1272–
1290) leginkább botrányos magánéletével írta be magát a tör-
ténelembe. Az anyai ágon kun származású király kezdettől
fogva bárói csoportok befolyása alatt állt. IV. László megbíz-
ható támaszra a kunok körében lelt. A pogány szokásait meg-
tartó néppel szemben az egyház fellépett, és egy pápai követ
rávette az uralkodót a kun törvények kibocsátására (megke-
resztelkedés, letelepedés). Az életmódjuk feladására kény-
szerített kunok lázadást robbantottak ki, amelyet a politikai
csapdahelyzetbe került IV. László – ezúttal bárói segítséggel –
elfojtott. Az eseményekkel sodródó király egy-két év múlva
visszatért a kunokhoz, szokásaikat (öltözködés, életmód) tel-
jesen átvette, és még az esztergomi érsek kiátkozása sem tudta
jobb belátásra bírni. IV. László törvényes feleségét eltaszította
magától, nyíltan kun szeretőket tartott, és az ország irányítá-
sával alig törődött. A tarthatatlan helyzet egy tisztázatlan kö-
rülmények között bekövetkezett merénylettel oldódott meg.
IV. László botrányos életéről az esztergomi érsek számolt be.

[IV. László] Egész királyi kíséretével hozzám jött Esztergomba

[…] Nagy megalázkodásnak jegyeit mutatta […] feloldozás
előtt, meg kellett esküdnie,
– hogy a tatár hitetlenséggel való nyilvános vagy titkos szö-
vetkezéstől és barátkozástól magát szívből távol tartja […],
– hogy tatárt nem, hasonlóképpen szerecsent [muszlim keres-
kedők], nyőgért [a kifejezés török eredetű népcsoportra utalt,
akik fegyveres kíséretet láttak el a király mellett], zsidót, kunt
vagy bárki mást bármilyen névvel nevezendőt, ki az igaz hit
egységétől idegen, akár háziszolgálatban vagy külső szolgálat-
tételben, különösképpen méltóságban, […] meg nem tűr […],
– hogy mindenképpen elvetve a pogány szerzések szentség-
töréseit, undok és isteni ítélettel kárhoztatott szokásait [kun
viselet hordása], a katolikus viselkedés becsületes formájára
térjen vissza […],
– hogy országa minden egyházának kiváltságait és szabadsá-
gait helyreállítja […],
– hogy Erzsébet királyné asszonyt [Anjou Izabella Erzsébet],
aki neki Isten rendeléséből törvényes ágyának társa, férji sze-
retettel illesse […].
Ez csupán színlelés volt […] [a király] megkeményedett szí- IV. László kun viseletben (Képes krónika, 14. század)
vének mérgét mindenki előtt kimutatta […] azon nyomban
ama mérges viperának, aki a varázsló mesterség művésze-
teiben nem kevésbé járatos volt, ama fajtalan Éduának […] Hogyan viselkedett a király az egyházzal szemben?
yy
mindenki szeme láttára ágyastársa lett, […] a királynéi jöve- Melyik cselekedete válthatta ki leginkább az esztergomi ér-
yy
delmeket magának nyerte e szemérmetlen ágyas. sek haragját?
(Lodomér esztergomi érsek IV. László királyról Hogyan bánt IV. László a feleségével, és mire szólította fel az
yy
IV. Miklós pápának; 1288) esztergomi érsek?

Összegzés

Okok és következmények Történelmi jelentőség

Hogyan bontakozott ki a tatárok támadása?
yy Miért vált kitörölhetetlen emlékké köztudatunkban a ta-
yy
Miért omlott össze a magyar katonai ellenállás?
yy tárjárás?
Milyen következményei voltak a tatárjárásnak?
yy Milyen politikai lépésekre, tettekre utalt a második hon­
yy
alapítás kifejezés?