TARTALOMJEGYZÉK

A NEUMANNI SZÁMÍTÓGÉP .................................................................................................................................................................... 3

NEUMANN ELVEK: ............................................................................................................................................................................................ 3
A SZÁMÍTÓGÉP ELVI VÁZLATA .............................................................................................................................................................................. 3
SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉP VÁZLATOS FELÉPÍTÉSE........................................................................................................................................ 4
KÖZPONTI FELDOLGOZÓEGYSÉG [WIKIPÉDIA] ......................................................................................................................................................... 5
Sebesség................................................................................................................................................................................................. 5
Adatszó-hossz......................................................................................................................................................................................... 5
Tokozás .................................................................................................................................................................................................. 5
Utasításkészlet ....................................................................................................................................................................................... 5
MEMÓRIA ....................................................................................................................................................................................................... 5
Jellemző értékek..................................................................................................................................................................................... 5
Fogalmak ............................................................................................................................................................................................... 6
Fajtái: ..................................................................................................................................................................................................... 6
BUSZ RENDSZER................................................................................................................................................................................................ 7
ILLESZTŐEGYSÉGEK (INTERFÉSZEK)........................................................................................................................................................................ 8
Belső csatolók......................................................................................................................................................................................... 8
Külső csatolók ........................................................................................................................................................................................ 8
TÁPEGYSÉG ..................................................................................................................................................................................................... 8
HŰTÉS ............................................................................................................................................................................................................ 9
Fajtái ...................................................................................................................................................................................................... 9
HÁZ ............................................................................................................................................................................................................... 9
Fajtái ...................................................................................................................................................................................................... 9
 Asztali kivitel............................................................................................................................................................................... 9
 Szerver kivitel ............................................................................................................................................................................. 9
PERIFÉRIÁK........................................................................................................................................................................................... 10
CSOPORTOSÍTÁSUK ......................................................................................................................................................................................... 10
MONITOR ............................................................................................................................................................................................. 10
JELLEMZŐI ..................................................................................................................................................................................................... 10
FAJTÁI .......................................................................................................................................................................................................... 11
Katódsugárcsöves monitor, CRT........................................................................................................................................................... 11
Folyadékkristályos megjelenítő, LCD .................................................................................................................................................... 11
TFT monitor.......................................................................................................................................................................................... 11
FELHASZNÁLÁSI TERÜLET .................................................................................................................................................................................. 12
NYOMTATÓK ........................................................................................................................................................................................ 12
JELLEMZŐI:.................................................................................................................................................................................................... 12
FAJTÁI .......................................................................................................................................................................................................... 12
Mátrixnyomtató:.................................................................................................................................................................................. 12
Tintasugaras nyomtató: ....................................................................................................................................................................... 12
Lézernyomtató: .................................................................................................................................................................................... 13
Hőnyomtató: ........................................................................................................................................................................................ 13
Rajzgép (plotter): ................................................................................................................................................................................. 13
FELHASZNÁLÁSI TERÜLETÜK .............................................................................................................................................................................. 13
HÁTTÉRTÁRAK ...................................................................................................................................................................................... 13
TECHNOLÓGIÁK .............................................................................................................................................................................................. 13
Mágneses............................................................................................................................................................................................. 13
Optikai.................................................................................................................................................................................................. 13
ESZKÖZÖK ..................................................................................................................................................................................................... 14
Mágnesszalag ...................................................................................................................................................................................... 14
Floppy................................................................................................................................................................................................... 14
Merevlemez:......................................................................................................................................................................................... 14
Üzembe helyezése ................................................................................................................................................................................ 15
Működés közben fellépő fizikai problémák........................................................................................................................................... 16
Javítási lehetőségei .............................................................................................................................................................................. 16
COMPACT DISC (CD):...................................................................................................................................................................................... 16
Fajtái .................................................................................................................................................................................................... 16
DVD (DIGITAL VIDEO DISC):............................................................................................................................................................................. 17
Szabványok: ......................................................................................................................................................................................... 17
Fajtái: ................................................................................................................................................................................................... 17
EGÉR..................................................................................................................................................................................................... 17
JELLEMZŐI ..................................................................................................................................................................................................... 17
 FAJTÁI .......................................................................................................................................................................................................... 17
A számítógéppel való kapcsolattartás szerint: ..................................................................................................................................... 17
Működési elve szerint:.......................................................................................................................................................................... 18
BILLENTYŰZET....................................................................................................................................................................................... 18
JELLEMZŐI ..................................................................................................................................................................................................... 18
Billentyűinek száma:............................................................................................................................................................................. 18
Nyelve: ................................................................................................................................................................................................. 18
Hogyan tart kapcsolatot a számítógéppel:........................................................................................................................................... 18
RÉSZEI .......................................................................................................................................................................................................... 19
Alfanumerikus billentyűzet................................................................................................................................................................... 19
Numerikus billentyűzet:........................................................................................................................................................................ 19
Funkcióbillentyűk: ................................................................................................................................................................................ 19
Kurzorvezérlő billentyűk: ...................................................................................................................................................................... 19
A SZÁMÍTÓGÉP RÉSZEINEK FIZIKAI KARBANTARTÁSA ............................................................................................................................ 19
TISZTÍTÁS ...................................................................................................................................................................................................... 19
Gépház ................................................................................................................................................................................................. 19
Nyomtató ............................................................................................................................................................................................. 19
Cserélhető tárolók ................................................................................................................................................................................ 19
Egér (görgős)........................................................................................................................................................................................ 19
Billentyűzet........................................................................................................................................................................................... 19
SZÁLLÍTÁS ..................................................................................................................................................................................................... 20
TÁROLÁS ....................................................................................................................................................................................................... 20
A SZÁMÍTÓGÉP ÜZEMBE HELYEZÉSE...................................................................................................................................................... 20
A SZÁMÍTÓGÉP RÉSZEINEK ÖSSZEKAPCSOLÁSA ...................................................................................................................................................... 20
Gépház ................................................................................................................................................................................................. 20
Alaplap ................................................................................................................................................................................................. 20
Processzor ............................................................................................................................................................................................ 20
Memória .............................................................................................................................................................................................. 21
Grafikus kártya..................................................................................................................................................................................... 21
Merevlemez.......................................................................................................................................................................................... 21
Optikai meghajtó ................................................................................................................................................................................. 21
Perifériák csatlakoztatása .................................................................................................................................................................... 21
AZ ÜZEMBE HELYEZÉS ÉS BIZTONSÁGOS MŰKÖDTETÉS FELTÉTELEI ............................................................................................................................. 21
HÁLÓZATOK.......................................................................................................................................................................................... 22
CÉLJAI .......................................................................................................................................................................................................... 22
CSOPORTOSÍTÁS KITERJEDÉS, NAGYSÁG SZERINT.................................................................................................................................................... 22
TOPOLÓGIA, GÉP KAPCSOLÓDÁSI MÓDJA SZERINT .................................................................................................................................................. 22
SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ...................................................................................................................................................................................... 23
Átviteli közeg........................................................................................................................................................................................ 23
Hálózati kártya..................................................................................................................................................................................... 23
Kapcsolók ............................................................................................................................................................................................. 24
Útválasztók (router) ............................................................................................................................................................................. 24
Jelerősítők ............................................................................................................................................................................................ 24
MATEMATIKAI LOGIKA AZ INFORMATIKÁBAN....................................................................................................................................... 24
LOGIKAI MŰVELETEK........................................................................................................................................................................................ 24
IGAZSÁGTÁBLÁK ............................................................................................................................................................................................. 25
ÉS ......................................................................................................................................................................................................... 25
VAGY .................................................................................................................................................................................................... 25
Kizáró VAGY ......................................................................................................................................................................................... 25
NEM ..................................................................................................................................................................................................... 26

2. oldal
 2.2 A számítógép felépítése
A Neumanni számítógép
Neumann elvek:
• Sorosan dolgozza fel a program által meghatározott utasításokat (egymás után)
• Tárolt program elve – az adatok és a végrehajtandó programok azonos belső,
címezhető memóriában vannak
• A műveleteke elvégzéséhez a kettes számrendszert használja
• Univerzálisan programozható (amennyiben bizonyos elemi műveletek elvégzésére
képes, akkor minden feladat elvégzésére programozható)
• A számítógép részegységei elektronikusak

A számítógép elvi vázlata

Memória

Cache

CU
ALU Regiszterek

Bemeneti eszközök

Kimeneti eszközök

Memória: a feldolgozást vezérlő program és a feldolgozandó adatok tárolóhelye

működés közben.

Cache: gyorsítótár, a memóriából idekerül a feldolgozandó tartalom.

CU (Control Unit): vezérlőegység, ez a részegység az (utasítás)regisztereinek tartalma
alapján a többi egység működését vezérli.

Regiszterek: a CU itt tárolja az éppen végrehajtott utasításokat.

ALU (Arithmetical Logical Unit): számoló és logikai egység; a CU vezérlése alapján
műveleteket végez a cache tartalmát is felhasználva.

3.oldal

Bemeneti eszközök (perifériák): minden olyan egység, amely adatot tartalmaz, és azt
beolvassa a számítógép.

Kimeneti eszközök (perifériák): minden olyan egység, ahova adatot írhatunk ki.

Személyi számítógép vázlatos felépítése

Audio illesztő Hangfal

Billentyűzet
CPU

Egér

Busz

Memória Merevlemez
Hálózati
csatoló RAM
ROM
Optikai lemez

LAN Videó illesztő Monitor

CPU: központi feldolgozóegység

Busz rendszer: kapcsolatot teremt a CPU és a memória, valamint az egyes perifériák
között (vezetékek és vezérlő áramkörök)

Memória: végrehajtás alatt tartalmazza a programot, a végrehajtáshoz szükséges
adatokat digitális formában. (ROM: Read Only Memory – csak olvasható) Címkézhető,
írható, olvasható (RAM).

Merevlemez: a számítógép elsődleges háttértára, a programokat és az adatokat
tartalmazza felhasználásuk előtt és után

Optikai lemez: az egyik legelterjedtebb cserélhető lemezes háttértároló

Egyéb:
o Alaplap: a kisegítő áramkörök (órajel-generátor, buszrendszerek, csatoló
felületek az illesztők számára) egységbe foglalása
o Tápegység: a számítógép egyes részeit megfelelő szintű és stabilitású
árammal látja el
o Ház: fizikai egységbe foglalja a ház egészét

4. oldal
Központi feldolgozóegység [Wikipédia]
A CPU (angol: Central Processing Unit – központi feldolgozóegység) más néven processzor, a
számítógép „agya”, azon egysége, mely az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérli,
félvezetős kivitelezésű, összetett elektronikus áramkör.

Sebesség
Az óra az egész számítógép működéséhez szükséges ütemet biztosítja. Az óra magában foglal
egy kvarckristályt, ami az órajel előállításához szükséges rezgést adja. Sebességét Hertzben
(Megahertzben) mérjük, egy óra körülbelül 100 MHz-es rezgést ad, ezért a mai
nagysebességű processzorokban egy szorzót alkalmaznak, hogy magasabb órajelet, ezáltal
gyorsabb processzort kapjanak
A sebesség másik mérvadó mértékegysége, hogy hány utasítást tud a processzor
végrehajtani adott időegység alatt. Mértékegysége: MIPS (Million Instruction per Second)

Adatszó-hossz
A processzor ekkora adatot képes egyszerre feldolgozni.

Tokozás

• PGA-tokozás (manapság használatos): itt a csatlakozók a négyzet alakú tok a alján

helyezkednek el. Lehetséges olyan fajtája is, hogy a tűk az alaplapon helyezkednek el,
és processzoron csak az érintkezők találhatóak. Ezen belül is lehet:
o CPGA azaz kerámia tok, vagy
o PPGA műanyag tok.
• SECC-tokozás: a tok inkább egy kazettára hasonlít, az érintkezők (tűk) az alján vannak.

Utasításkészlet
A processzor által ismert műveletek és utasítások összességét értjük a processzor
utasításkészlete alatt. Legelőször a RISC (Reduced Instructions Set Computer)
utasításkészletet használták, ez leegyszerűsített, rövid utasításokat tartalmazott.
Elsődlegesnek tekintette a sebességet, és az egyszerűséget. Később a CISC-et (Complex
Instructions Set Computer) alkalmazták, ez már több, hosszabb utasítást tartalmazott.
Manapság ezt használják legtöbb helyen, az egyszerűbbet pedig mérnöki munkák során
alkalmazzák

Memória
A számítógép memóriaegysége tárolókból áll. Ezek memóriaelemekből (rekeszekből)
tevődnek össze, amelyekben a program elraktározódik. A rekesz jelölésére szolgáló
sorszámot címnek nevezzük.

Jellemző értékek
Memóriaszó: a tár legkisebb címezhető egysége, rekesze (ált.: byte).
Szóhosszúság: egy memóriaszóban tárolható bitek száma.
Byte-szervezésű tár: a memóriaszó hossza 8 bit, azaz 1 byte.

5.oldal
Memória kapacitás: a tárban egyidejűleg tárolható memóriaszók száma.
1Kszó=1024 szó
1Mszó=1024 Kszó
1Gszó= 1024 Mszó
Elérési idő: az az időtartam, ami alatt a megcímzett memóriaszó tartalma felhasználásra
hozzáférhetővé válik.
Ciklusidő: az az időtartam, amelnyek két egymást követő tárművelet között el kell telni.
Hozzáférési szélesség: az a memóriaszó mennyiség, ami egy olvasási művelet során
kiolvasható, vagy íráskor bevihető a tárba. Ez általában az adatregiszter szóhossza.

Fogalmak

Tárcímregiszter: az a regiszter, amibe a memóriarekesz címét a tárművelet indítása előtt el

kell helyezni.
Adatregiszter: az a regiszter, amibe a tárművelet operandusa – a beírandó adat – vagy
eredménye – a kiolvasott adat – kerül.

Fajtái:
• Címzési mód szerint
o Soros
a rekesz címét, amelyikkel tárműveletet akarunk végezni, annak a rekesznek a címe
határozza meg, amelyikben az előző tárműveletet végeztük
- Fifo
a tárból az adatokat a beírás sorrendjében olvashatjuk ki, elsőként azt az adatot,
amit elsőként írtunk be. A FIFO tárakat pufferként használják a leggyakrabban. A
pufferek (BUFFERS) alkalmazásával különböző működési sebességű egységek
együttes munkája összehangolható.
- Lifo
a tárból azt az adatot olvashatjuk ki előbb, amelyet utóbb írtunk be, az olvasási
sorrend a beírás sorrendjével ellentétes. Az ilyen tárakat veremtáraknak (STACK)
is szokták nevezni. Hívási láncok, rekurzív eljárások szervezéséhez használják
őket.
o Asszociatív
a keresett adat a tartalommal, vagy a tartalom egy részével érhetjük el, címezhetjük.
(CAM – Content Addressable Memory)
o Közvetlen
(Random Access Memory) A tárolócellák címzése tetszőleges, a hozzáférési ideje
címfüggetlen.
• Feladat szerint
o Háttértár
Nagy adatmennyiség tárolására alkalmasak és energia nélkül is fenntartják a jeleket.

6. oldal
 o Főtár
Más néven operatív memória, itt tárolódnak a futó programok és az ezekhez
szükséges adatok.
o Regiszter
a feldolgozandó adatok, címek, vezérlési adatok, utasítások átmeneti tárolására
alkalmas tárolók.
o Gyorsítótár
nagyon gyors működésű (kis ciklusidejű) tárak. Feladatuk a tárműveletek gyorsítása.
A cache-t mindig két, különböző elérésű tár közé iktatják. A lassúbb tár adatainak
elérése mindig egy cache-beli, általában a címre asszociatív kereséssel kezdődik.
• A tárolás időbelisége szerint
o Statikus:
a beírt adatot hosszú ideig megőrzik, pl. beírástól a gép kikapcsolásáig (esetleg még
tovább is), beavatkozás nélkül.
o Dinamikus:
a beírt adat valamilyen időközönként fel kell frissíteni – pl. gépi utasításonként.
• A tartalom módosíthatósága szerint
o Csak olvasható:
ROM: Read Only Memory
o Írható és olvasható
RWM: Read and Write Memory
• Adattárolási elv szerint
o Mechanikus
Lyukszalag, lyukkártya. Ma már nem használják.
o Félvezető
Az ilyen tár csak feszültség hatására tartja meg a tartalmát. Nagyon gyors elérésű,
kicsi és drága.
o Mágneses
Lassabb a félvezető tárnál, de zavarérzékenysége nagy.
o Optikai
Manapság elterjedt technológia, alacsony a zavarérzékenysége és olcsó.
o Egyéb (pl.: Flash)

Busz rendszer
A belső BUS rendszer a processzor részeit köti össze egymással, a külső BUS rendszer a
processzort a többi egységgel.
A külső BUS-rendszer három részből épül fel:
- cím bus: szélességétől függ, hogy mekkora memóriát tudunk megcímezni, a
memóriához való hozzáférést határozza meg (pl.: 8 bit-es 28)

7.oldal
 - adat bus: (Egyetlen művelet alatt mekkora adatot tud átvinni.) Meghatározza, hogy órajel
alatt mennyi adat fut
- vezérlő bus: a processzor és a többi egység kommunikációja vezérlő jelek
segítségével történik, ezen a sínen haladnak ezek a jelek.

Illesztőegységek (interfészek)
Feladatuk: fizikailag és logikailag összekötik a CPU-t és a perifériákat.

Belső csatolók
• IDE kábel
• SATA adatkábel
• Jelződiódák, gombok csatlakozói

Külső csatolók
• Billentyűzet csatlakozó,
• USB,
• FireWire,
• Párhuzamos csatlakozó,
• Soros csatlakozó,
• PS/2-es csatlakozó,
• Infravörös,
• Bluetooth,
• Hálózati csatlakozó,
• Stb.
Tápegység
A tápegység a számítástechnikában, (a "PC-ben") az az alkatrész, amely a számítógép
működéséhez szükséges feszültségeket állítja elő. Rövidítése: PSU (Power Supply Unit).
Fajtái:

• Külső tápegység (pl: Commodore 64)

• AT Ezeket az operációs rendszer nem tudta vezérelni, pl. nem tudta kikapcsolni.
Ezeket 1996-ig; a P2-P3-as alaplapok koráig használták. (Az alaplapra 2db 5 eres
csatlakozóval kapcsolódik.) Ezek a tápegységek túlnyomó többségben ún.
kapcsolóüzemű tápegységek voltak.
• ATX Az alaplap folyamatosan kap egy alacsony ( +5 V) feszültséget, így lehetővé válik,
hogy a gépet szoftveres úton leállítsuk illetve, hogy külső hardver egység segítségével
(pl.: modem, hálózati kártya), "felébresszük", tehát az alaplap tudja vezérelni a
tápegységet. (Az alaplapra 2x10 eres csatlakozóval kapcsolódik, és mindegyikük
kapcsolóüzemű.)

8. oldal
 • BTX-es tápegységeket és alaplapokat jelenleg kezdték el forgalmazni; ezek
elterjedésére azonban még várni kell.

[forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1pegys%C3%A9g_(PC) ]

Hűtés
A processzor, a tápegység és a számítógép egyéb részei hőt termelnek. Ennek a hőnek az
elvezetésére szolgálnak a hűtőberendezések.

Fajtái

• Léghűtéses: A processzorra felszerelnek egy hűtőbordát, ami elvonja a hőt, és egy

hűtőventillátorral hűtik azt. A hűtőborda és a processzor közé szinte mindig
hűtőpasztát tesznek, a jobb hőátadás édekében. Ez általában alumínium hűtőpaszta.
• Vízhűtéses: Csövekben vizet cirkuláltatnak, és ezt kötik rá a hűteni kivánt alkatrészre.
Teljesen halk, emellett igen hatékony, ám kiépítése bonyolult és drága.

Egyéb hűtési fajták is léteznek, de ezek nem olyan elterjedtek, például:

• Peltier hűtés: a processzorra egy ún. Peltier elemet raknak, és erre kerül rá egy
további hűtő egység. Az elem lényege, hogy a töltés áramlása mellett hőáram alakul
ki, amelynek következtében az elem egyik oldaláról a másikra vezeti a hőt → az egyik
oldala hideg, míg a másik oldala forró lesz.
• Hidrogénes hűtés
• Hőcsöves hűtés
• Folyékony nitrogénes hűtés

[forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/CPU#A_processzor_h.C5.B1t.C3.A9se]

Ház
A számítógép vázát a ház alkotja meg. Ebben különböző méretű és elhelyezésű "rekeszek"
vannak a számítógép részegységeinek.

Fajtái

• Asztali kivitel
Többféle típusú (szerkezetű ház) terjedt el, mind pl.: mini, midi, fekvő-ház.

• Szerver kivitel
Ahol sok winchestert kell beépíteni a gépbe (pl. szerver), ott szerverházat használnak,
ami akár kétszer akkora is lehet, mint a normál méretű. Nagyobb teljesítmény esetén a
számítógép házat rackbe építhető kivitelben készítik el. A rackszekrény oldalára belülről
síneket csavaroznak, amelybe a számítógépház becsúsztatható. Ez a kivitel a
szerelhetőséget könnyíti meg.
[forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9ph%C3%A1z]

9.oldal
Perifériák
A számítógéphez csatolt eszközöket összefoglalóan perifériáknak nevezzük. Feladatuk a
számítógép és annak használója közti kapcsolat elősegítése. Ezeket több szempont szerint is
lehet csoportosítani.

Csoportosításuk
Egyik csoportosítási mód, hogy a periféria segítségével a külvilág felől vagy a külvilág felé
lehetséges az adatáramlás. Ez alapján megkülönböztethetünk beviteli és kiviteli perifériákat.
Beviteli perifériák:
- Billentyűzet
- Egér
- Érintőpad, Érintőképernyő
- Digitalizáló tábla
- Fényceruza
- Botkormány, gamepad
- Lapolvasó (szkenner)
- Vonalkódleolvasó
- Digitális fényképezőgép
- Mikrofon
Kiviteli perifériák:
- Monitor
- Nyomtató
- Hangfal
- Projektor

Monitor
Az egyik legfontosabb kiviteli eszköz. Ezen keresztül tudjuk ellenőrizni a bevitt adatokat,
műveleteket. Az egér mozgatásának hatására jelek érkeznek a géphez amely azokat
feldolgozza, s a képernyőn az egér mutatóját elmozdítja abba az irányba, amelyet az egér
meghatároz.

Jellemzői
- Felbontás: Minden monitor esetén fontos adat a felbontás. A felbontás a
megjelenítendő kép szélességét és magasságát adja meg pixelben Minél nagyobb a
felbontás, annál finomabb grafikus megjelenést kapunk, de pl. az ikonok annál
kisebbek lesznek. Tipikus felbontások: 640x480, 800x600, 1024x768, 1280x960 stb.
- Képátló: inchben (collban) adjuk meg. Lehet 15”, 17”, 19”, 21”. 1”= 2,54 cm.
Valójában a megjelenítendő kép mérete a képernyőátló méreténél kisebb. Pl. egy
17”-os monitor esetén a CRT monitor látható területe csak 16”-os.

10. oldal
 - Képfrissítési frekvencia. A képfrissítési frekvencia mutatja, hogy a képet
másodpercenként hányszor rajzolja a monitor a képernyőre. Az ismétlőfrekvenciát
Hertzben mérik. Ez az érték általában 50-100 Hz, a monitoroknak legalább 75 Hz-es
képfrissítésre van szükségük ahhoz, hogy szemünk ne károsodjon. Általában minél
nagyobb a képfrissítési frekvencia, annál stabilabb, kevésbé vibráló a kép. A modern
monitorok multifrekvenciásak, azaz különböző frekvenciákhoz és felbontásokhoz
tudnak igazodni.
- Jellemzője még a képpont fizikai mérete, pontosabban két szomszédos képpont
távolsága. Minél kisebb a mérete, annál jobb minőségű a kép. A 0.24 mm alatti érték
elfogadhatónak számít.
- Fontos jellemzője a színmélység. Azt adja meg hogy a monitor hányféle színt képes
megjeleníteni. Lehet 16 szín, 256 szín, High Color (16 bit), True Color (32 bit). A 16
bites színmélység 216=65536 színt jelent.

Fajtái
Katódsugárcsöves monitor, CRT
A katódsugárcső négy fő részből áll: anód, katód, vezérlőrács, eltérítő lemezpárok. Nagyon
fontos az elektroncső, mely a katódot felfűti, és azon elektronok keletkeznek. Ezeket a
negatív töltésű elektronokat a pozitív töltésű anód vonzza. Az anód és a katód között
helyezkedik el a vezérlő rács. Ennek feladata az elektronok mennyiségének szabályozása. A
csőben található két eltérítő lemezpár az anód által kibocsátott elektronsugár irányának
módosítását teszi lehetővé.
A kép megjelenítése soronként történik. A kép felrajzolása a bal felső sarokból kezdődik.
Ha két színt összekeverünk, akkor azt az emberi szem egy harmadik színnek érzékeli, ez az
összeadásos (additív) színkeverés alapelve. Bármely tetszőleges színárnyalat létrehozható
három színből, a pirosból, a zöldből és a kékből.
A CRT monitorok meglehetősen nagyok és mélyek. A katódsugaraknak végig kell pásztázniuk
a képernyő látható felületét a képalkotáshoz, ez időigényes és a kép villogását eredményezi.
Elegendően nagy frekvencia esetén ezt a szem nem érzékeli, és így nem kelt fáradtságot.

Folyadékkristályos megjelenítő, LCD

A folyadékkristály két átlátszó lap között helyezkedik el és ezeken elektródák vannak. A
kijelzőkben különböző folyadékkristályos anyagokat, illetve ezek keverékét alkalmazzák. Ezek
az anyagok gyakran erősen toxikusak. A fény az LCD monitorban egy fényszűrőn halad át, ez
piros zöld és kék színekből áll. Itt nincs képfrissítés, az LCD monitor ezért ergonómiailag
kevésbé problémás. A kijelzők nagy részében háttérvilágítás is van.
A folyadékkristályos kijelzők lehetnek reflexiósak vagy transzmissziósak. A reflexiós
kijelzőkben a kijelző hátoldalán elhelyezett visszaverő réteg segítségével a külső fény, a
transzmissziós kijelzőben viszont a panel mögött elhelyezett fényforrás fénye hasznosul.

TFT monitor
A működési elve LCD alapokon nyugszik, de itt minden egyes képpontnak egy-egy tranzisztor
felel meg.

11.oldal
Felhasználási terület
Ma a CRT monitorok helyét szinte teljesen átvették az LCD és TFT monitorok. Ezt leginkább a
méretüknek köszönhetik, hiszen egy CRT monitor több tízszer olyan vastag, mint egy LCD.
A lapos monitorokat ma már rengeteg helyen alkalmazzák, például mobiltelefonok,
laptopok, PDA-k képernyőiként.
Az LCD képernyők hátránya a CRT-vel szemben az áruk és a látószögük, de ez az előny
manapság egyre csökken, s a régi, CRT technológiás tévéket is kezdik leváltani az LCD és a
plazma tévék.

Nyomtatók
Akkor használjuk, ha munkánk eredményét papíron is meg szeretnénk őrizni. A
nyomtatókhoz két vezetéket csatlakoztatunk, az egyikből kapja az áramot, a másik pedig a
számítógép párhuzamos (vagy USB) portjához csatlakozik, ezen keresztül folyik az
adatátvitel.

Jellemzői:
• Felbontás: Szövegek nyomtatásakor már 300 dpi-s felbontás elfogadhatónak számít,
de képek jó minőségű nyomtatásához legalább 600 dpi szükséges.
• Gyorsaság: többféle egységben szokták kifejezni, gyakori adatok a sor/perc vagy a
lap/perc.

Fajtái
Mátrixnyomtató:
Minőségi nyomtatást nem tudunk vele végezni, de sok helyen használják, mert nagyon olcsó
az üzemeltetési költsége. A festékszalagot a papírhoz nyomják a tűk és így rajzolódik ki a
nyomtatandó kép. A tűk a fejben egymás alatt helyezkednek el, s számuk 9, 12 vagy 24 lehet.
Egy karakter kirajzolása több lépésben jön létre. A 24 tűs nyomtatók jobb minőségben
állítják elő a dokumentumot. 5×5 pontból álló pontmátrix alkalmas egy felismerhető karakter
képzéséhez, ilyet használnak blokkok számlák nyomtatására. 7 sorral már az ékezetek
képzése is lehetséges. Lassú és zajos. Az egyedi lapok mellett az úgynevezett leporellóra is
nyomtathatunk. Az ilyen papírok mindkét szélén egy lyuksor található, amelyekbe a papír
továbbítását végző traktor kapaszkodhat.

Tintasugaras nyomtató:
Sokkal jobb minőségű nyomtatást tudunk végezni, de előállításuk is drágább. Fekete-fehér és
színes nyomtatást egyaránt végezhetünk. Ez is pontokból, a papírra helyezett
festékpontokból állít össze képet, szöveget. A tintasugaras nyomtató ezt festékcseppekkel
éri el. A pontok mérete kisebb mint a tűmátrixos nyomtatók esetében, ezáltal a nyomtatott
kép vagy szöveg felbontása nagyobb lehet. Festékpatront használ és alapértelmezetten A/4-
es lapra dolgozik.

12. oldal
Lézernyomtató:
Nagyon jó minőségű nyomtatást érhetünk el lézernyomtatóval. Fekete-fehér és színes
nyomtatást is végezhetünk. Egyszerre egy példány nyomtatására alkalmas. Nagy
sebességűek, akár 30-60 lap/perc teljesítményűek is lehetnek Nagyon szép képet adhat,
600-1200 DPI felbontású a közepes árfekvésű berendezés. Magas az ára, de energia- és
festéktakarékos, így alacsony az egy nyomtatott lapra eső üzemeltetési költsége. A nyomtató
kb. 200°C-on rásüti a papírra a festéket.

Hőnyomtató:
Ebben a nyomtatótípusban nincs festék. A festéket a papír tartalmazza, mely hő hatására
válik láthatóvá. Pl. faxkészülékek és parkolóórák működnek ilyen elven. Olcsók, de fontos
tudni, hogy a nyomat tartalma viszonylag gyorsan elhalványul, amit erős fény, illetve hőhatás
gyorsít.

Rajzgép (plotter):
Ez a típus műszaki rajzok, mérnöki tervek készítéséhez használatos. A síkplotter esetén a toll
egy asztal felett mindkét irányban mozoghat. A dobplotter esetén egyik irányú mozgást a
toll, a másikat pedig a papír végzi.

Felhasználási területük
• Otthoni használatra: tintasugaras, lézer nyomtatók
• Irodai használatra: mátrix, lézer, hőnyomtató
• Műszaki rajzokhoz: rajzgép

Háttértárak
Mivel a memóriában csak ideiglenesen lehet adatot tárolni, ezért szükségünk van olyan
tárolókra, amelyek nagy mennyiségű adatot áram nélkül, hosszú ideig képesek megőrizni.
Ezek a háttértárolók.

Technológiák
Mágneses
Az alapelv, hogy valamilyen mágneses anyaggal bevont felületen az írófej mágneses
mintákat hagy. Az olvasófej ezek fölött a minták fölött elmozdul, így a mágneses indukció
hatására feszültség keletkezik. A megfelelő anyag kiválasztása a technológia kulcsa,
amelynek remanenciájúnak kell lennie (a mágnesesség megtartása), és nagy koercitív erővel
rendelkezik (nagy mágneses hatás kell az átmágnesezéshez).

Optikai
Egy műanyag korongon elhelyeznek egy fényvisszaverő réteget, amelynek a fényvisszaverő
képessége helyenként változik. A lemezt a felületre merőleges lézerfény pásztázza, a
visszaverődést pedig érzékeli. Az adatok rögzítését belülről kifelé, spirális alakban oldották
meg, ez lehetővé teszi, hogy többféle méretű legyen.
Manapság 12 és 8 cm átmérőjű korongokat használunk.

13.oldal
Eszközök
Mágnesszalag
Analóg rögzítésre régóta használják, alapja műanyag szalag. Könnyen tárolható, de
sérülékeny. Az adathordozó végez mozgást az írás és az olvasás során, tárolási jellegéből
adódóan sorosan tárolja az adatokat. A korszerű megoldások mikrokazettát használnak,
amelyek kapacitása akár egy terrabájt is lehet. Az olvasó sebessége maximum 100 Mbyte/s
körüli. Alapvetően archiválási célra használták, de a merevlemezek árcsökkenése erős
konkurenciát jelent.

Floppy
Az adatokat tartalmazó hajlékony, mágneses anyaggal bevont műanyaglemezt kemény
műanyagból készült borító védi. A műanyaglemez és a borító közé szövetlemezt
helyeznek el, hogy védjék az adatokat tartalmazó belső lemezt. A lemezt az egység író-
olvasó feje a külső borításon lévő nyíláson úgy tudja elérni, hogy a fémből készült
zárólemezt félrehúzza. Ha a lemezt kivesszük az író-olvasó egységből, akkor egy rugó
olyan állapotba állítja ezt a fémlemezt, hogy a külvilág számára eltakarja az adatlemezt,
ezáltal védi is azt.
Az adatok koncentrikus körök mentén helyezkednek el, amelyeket sávoknak nevezünk.
Így a művelethez a fejet a megfelelő sávig kell mozgatni, majd abból ki kell olvasni vagy
be kell írni az adatokat. Minden sáv egyenlő hosszúságú részekre tagolható, ezeket
szektoroknak nevezzük Egy szektor 512 bájtot tartalmaz, ez az adatelérés legalsó szintje.
1 szektorba csak 1 fájl adatai kerülhetnek. A lemezek üzemi fordulatszáma kb. 360 RPM
(fordulat/perc) A lemez tárolókapacitását az határozza meg, hogy a lemezt hány sávra,
egy sávot pedig hány szektorra osztanak. A 3,5”-es lemez többféle kapacitásban is
létezik, de az 1,44 MB-os kapacitású a legelterjedtebb. Ennek mindkét oldala 80 sávot és
sávonként 18 szektort tartalmaz. Lemezeinket első alkalommal fel kell készíteni az adatok
tárolására. Ezt a formázás művelettel tehetjük meg. A lemezeket ma már gyárilag
formázottan hozzák forgalomba, de magunknak is formázni kell, ha pl. valamilyen
mágneses hatás miatt sérülnek az adatok. Mára már a pendrive kiszorította a floppykat.

Merevlemez:
A floppyk mellett a mágneses elven tároló lemezek másik nagy csoportja a merevlemezek
vagy winchesterek.
- biztonságos adattárolás
- sokkal nagyobb tárolókapacitás
- jóval gyorsabb adatelérés
A merevlemezes egységben több egymás felett elhelyezkedő mágneses réteggel bevont
könnyűfém lemezt helyeznek el. Az adatelérés az író-olvasó fej segítségével történik.
Minden lemezhez külön tartozik egy-egy ilyen fej, amelyeket egy fejmozgató egységre
szerelnek fel. Az állandó sebességgel, gyorsan forgó lemezektől a fej kis távolságban mozog.
A merevlemezek külső zárt borítása védi az adatokat tartalmazó lemezeket a külső
mechanikai sérülésektől és a szennyeződésektől.

14. oldal
Működés közben a lemezek sokkal sérülékenyebbek, mert az író olvasó fej, nagyon közel van
a lemez felületéhez, így a legkisebb ütés is súlyos károkat okozhat. Leállított állapotban
kisebb a sérülés veszélye.
A merevlemez sávokra és szektorokra van osztva. A lemezekhez tartozó író-olvasó fejek
egyszerre mozdulnak el, így minden fej a saját lemezén érhet el egy sávot. Ezeket az egymás
felett elhelyezkedő sávokat cilindernek nevezik.
A merevlemezek egyszerre több szektort kezelnek együtt, az olvasási műveletnél nem egyből
hanem több szektorból történik az olvasás. A több szektorból álló egységet klaszternek
nevezzük.
Jellemző adata a tárolókapacitás. A lemezek, sávok, szektorok száma határozza meg.
Sebességét, az elérési idővel és az adatátviteli sebességgel jellemezhetjük.
Egy fizikai winchestert több részre, úgynevezett partícióra oszthatunk, és ezek kapnak
különböző betűjeleket.
A mai winchesterek jellező fordulatszáma 7200 rpm (fordulat/perc), a notebook-oké pedig
5400 rpm.
A winchesterek megbízhatóságának jellemzésére szokták megadni a leírásokban pl. hogy
MTBF (Meantime Between Failures) 100000 óra. Ez egy statisztikai adat, ami az átlagos
hibamentes működési időt jelenti.
A winchester és az operatív tár közötti adatforgalmat teheti hatékonyabbá az úgynevezett
cache (gyorsítótár). Ezért drágábban a nagyobb méretű cache-t tartalmazó modellek. A
cache mérete ma 8 MB körüli érték. A cache a két különböző sebességű rész közötti
sebességkülönbséget próbálja meg kiegyenlíteni. Az olvasási cache annyit jelent, hogy az
adatok nem kerülnek azonnal a lemezre, hanem a cache memóriában gyűlnek, és csak késve
kerülnek oda. Így a működés gyorsabbá válhat, viszont nagyobb az adatvesztés veszélye.
Az adatvédelem fontos eszköze a RAID (Redundant Array of Inexpensive Disks) technológia.
A sokféle ehetőség közül kettőt említenénk. Egyik lehetőség a RAID1, ami azt jelenti, hogy
tükrözzük a lemezeket. Ekkor mi csak egy lemezre írunk, de valójában két lemezre kerülnek
az adatok. Tehát egyik lemez meghibásodása esetén a másikról még elérhetjük az adatokat.
Egy másik lehetőség pl.: a RAID5, amihez már legalább három winchester szükséges. Ekkor
kis szeletekre osztjuk a lemezek területét és ezek között szétosztjuk a tárolandó adatokat.
Mérete, általában 3,5”-os, de léteznek ennél kisebbek is
A merevlemezeket általában a számítógép házába rögzítik, de léteznek hordozhatók is,
valamint vannak foglalatok, rackek, amelyekkel a merevlemezünket könnyen ki tudjuk venni
a számítógépből és át tudjuk vinni másikba.

Üzembe helyezése
A merevlemezek a számítógépházban kapnak helyet. Két csatlakozót kell hozzá
csatlakoztatnunk, az egyik a tápból az energiaellátást biztosítja, a másik pedig az
adatáramlást. Utóbbi általában IDE (ATA), újabbaknál SATA adatkábel, a másik vége az
alaplaphoz csatlakozik.

15.oldal
Működés közben fellépő fizikai problémák
Mechanikai behatásra az olvasófej elmozdulhat, így összekarcolhatja a felületet, ami az
adatok sérüléséhez, elvesztéséhez vezet. Ugyanez az eredménye annak, ha porszem vagy
más anyag kerül a lemezekre. Szélsőséges esetben az olvasófej leszakadhat.
Elektronikai hiba a gyengén szűrt tápfeszültség a véletlen rövidzár vagy a statikus kisülés
miatt léphet fel, ezért érdemes jó minőségű tápegységet, szünetmentes tápegységet, vagy a
túlfeszültség- és villámvédőt használni. Ha a meghajtót szállítjuk, akkor azt mindenképpen
antisztatikus zacskóban tegyük.

Javítási lehetőségei
A fizikailag hibás merevlemezek javítása körülményes, így jobban megéri egy új lemez
beszerzése. Az adatok mentése általában megoldható, viszont ez sok pénzbe is kerülhet.

Compact Disc (CD):

- a számítógép egyik legnépszerűbb optikai adattárolója
- sok helyen felhasználható
- viszonylag nagy mennyiségű adat tárolására képes
- biztonságosan tárol
- ára is kedvező
- újabb programokat is ezen az eszközön hozzák forgalomba
- legelterjedtebb a 12 cm-es változata, kevésbé elterjedt, de létezik 8 cm átmérőjű 210
MB kapacitású cd lemez is.

Fajtái
- CD-ROM: gyárilag írják meg, adatokat ráírni és törölni nem tudunk. Az üzletekben
kapható programokat ezeken vásárolhatjuk meg.
- CD-R: egyszer írhatók, írás után már csak olvasni tudjuk a rajta lévő adatokat.
Írásukhoz CD-író szükséges.
- CD-RW: a felírt adatokat letörölhetjük és újraírhatjuk. Írásához, törléséhez újraírható
CD-meghajtó szükséges.
A CD az optikai adattárolók csoportjába tartozik. CD-ROM készítésekor műanyag korongra
alumínium- vagy aranyréteget visznek fel, s ezt lakkréteggel védik a sérülésektől. A műanyag
réteg egyik oldalán apró bemélyedéseket hoznak létre amelyek az információt hordozzák.
Ezek spirál vonalon helyezkednek el. A lemez olvasásakor a CD-meghajtó lézersugarakat
bocsát a fémfelületre és visszavert sugarából állítja elő az adatot.
Típusán túl a tárolókapacitásuk jellemzi, mely szokásos értéke 700 MB. Jellemzője még az
adatátviteli sebesség, melyet szorzószámmal fejezünk ki, és azt mutatja, hogy a 150 KB/s-
nak hányszorosa. A CD meghajtóknál a legelterjedtebb az 52x-es szorzószám, ez 150x52KB/s-
ot jelent. (DVD-nél az egyszeres adatátviteli sebesség 1350 KB/s)
CD-írók vagy CD-újraírók esetén több szám is jelzi a sebességet, ezek az olvasás, írás és
újraírás sebességét fejezik ki.

16. oldal
DVD (Digital Video Disc):
Mozgóképek, filmek jó minőségű tárolására a CD kis tárolókapacitása miatt alkalmatlan,
ezért újabb eszközt fejlesztettek ki, a DVD-t. Fsizikai mérete megegyezik a CD-jével. Fizikai
felépítése is hasonló, csak a bemélyedések mérete és ezek egymástól való távolsága kisebb
mint a CD lemezeken. Így nagyobb adatsűrűség és nagyobb tárolókapacitás érhető el.

Szabványok:
- DVD5: egy rétegben és csak a lemez egyik oldalán tárol adatot, névleges kapacitása
4,7 GB
- DVD9: egyoldalas, de kétrétegű, kisebb az adatsűrűsége, a külső réteg félig áteresztő,
névleges kapacitása 8,5 GB
- DVD10: a két réteget a lemez két oldalán helyezi el, névleges kapacitása 9,4 GB
- DVD17: a DVD9 kétoldalas változata, névleges kapacitása 17 GB

Fajtái:
- DVD-ROM: gyárilag írják meg, adatokat ráírni és törölni nem tudunk. Az üzletekben
kapható programokat ezeken vásárolhatjuk meg.
- DVD-Video, DVD-Audio: filmek illetve hanganyagok tárolására szolgál
- DVD-R: egyszer írhatók, írás után már csak olvasni tudjuk a rajta lévő adatokat.
Írásukhoz DVD-író szükséges
- DVD-RW: a felírt adatokat letörölhetjük és újraírhatjuk. Írásához, törléséhez
újraírható DVD-meghajtó szükséges.

Egér
A grafikus felületű operációs rendszerek elterjedésével mára elengedhetetlen periféria lett
az egér. A grafikus felületű programokat általában kezelhetjük billentyűzetről is, de egérrel
sokkal kényelmesebb a használatuk. Ez egy pozicionáló eszköz. Beviteli eszköz.

Jellemzői
• Nyomógombainak száma: régen a Macintosh gépekhez egygombost használtak,
ma lehet kétgombos, három gombos, illetve ennél több, valamint általánossá vált
a középső billentyű helyett görgő alkalmazása, ami a képernyős objektumok
gyors, egyszerű görgetését teszi lehetővé.
• DPI: Az egér érzékenységét jelöli, meghatározza az egér és a kurzor mozgásának
az arányát. Ezt szokták szoftveresen megsokszorozni az irodai egereknél.

Fajtái
A számítógéppel való kapcsolattartás szerint:
• vezetékes: soros port, PS/2, USB
• vezeték nélküli: rádiófrekvenciás, bluetoothos, infrás

17.oldal
Működési elve szerint:
• Görgős (optomechanikus) egér: mozgást mechanikus úton érzékeli ennek fontos része az
egér alján található nagyméretű golyó. A golyó nem csúszhat, ezért is szoktak különböző
alátéteket, egérpadokat használni. Az egér belsejében két egyforma, egymásra
merőleges görgő súrlódik a golyóhoz, amelyek segítségével a síkbeli elmozdulás
állapítható meg. A harmadik, rugalmas tengelyű görgő a golyó alátámasztását szolgálja.
• Optikai egér: alján egy fényforrás segítségével érzékeli a mozgást. A fényforrás asztalról
visszavert fényét egy kameraszerű fényérzékelő figyeli. Az érzékelő alatti kép változását
egy az egérben lévő chip dolgozza föl.
Az alapvető feladatokon kívül megfelelő szoftver telepítésével az egér tovább konfigurálható
(pl.: balkezes beállítás)

Billentyűzet
A legfontosabb és leggyakrabban használt beviteli eszközünk. Egy-egy billentyű leütésekor
annak jelzése kerül a géphez, hogy melyik sor melyik oszlopában található billentyűt ütötték
le. Az ennek megfelelő kód jut el a gépbe, ehhez szoftver rendel egy karaktert, vagy speciális
billentyű esetén valamilyen eseményt.

Jellemzői
Billentyűinek száma:
Legelterjedtebbek a 103 és 106 gombosak, a gombok száma változhat attól függően, hogy
magyar vagy angol billentyűzetről van-e szó, illetve attól is, milyen speciális billentyűket
találunk rajtuk.

Nyelve:
Fontos, hogy milyen billentyűket láthatunk a billentyűzeten és az is, hogy operációs rendszer
milyennek tekinti ezeket. A feliratok tekintetében legelterjedtebb a magyar, illetve az angol.
A magyar nyelvű billentyűzeten megtalálhatóak az ékezetes karakterek is. Az angol
billentyűzeten a z és az y gombok felcserélve helyezkednek el. Azt hogy az operációs
rendszer milyennek tekinti a billentyűket, beállíthatjuk a tálcán lévő ikonnal, illetve a
Vezérlőpult/ Területi és nyelvi beállításoknál.

Hogyan tart kapcsolatot a számítógéppel:

Vezetékes: AT csatlakozó, PS/2, USB
AT-s csatlakozású billentyűzetet illeszthetünk PS/2-es csatlakozójú számítógéphez, illetve ez
fordítva is lehetséges, egy átalakító segítségével.
Vezeték nélküli: rádiófrekvenciás, bluetoothos, infrás
Itt is két berendezésről beszélhetünk, egyik maga a billentyűzet, a másik a számítógéphez
vezetékkel csatlakozó, a billentyűzet által sugárzott jeleket észlelő vevőegység.
Működéséhez elem is szükséges.

18. oldal
Részei
Alfanumerikus billentyűzet: írógépen is megtalálható billentyűk, számok,
Numerikus billentyűzet: számok bevitelére alkalmasak és kurzorvezérlési feladatokat
látnak el. A gombok két állapota között a NumLock billentyűvel válthatunk.
Funkcióbillentyűk: a billentyűzet felső sorában található, speciális nyomógombok. A
programokban vannak olyan feladatok, amelyeket sokszor kell végrehajtanunk. Ezeket
hozzárendeljük egy-egy funkcióbillentyűhöz, így a műveletek kiválasztása egyetlen
nyomógombbal történik. Gyakori az olyan billentyűzet, amely egy gomb lenyomásával képes
pl. böngésző, levelezőkliens elindítására. Ezek a funkciók hasznosak de nem szabványosak.
Kurzorvezérlő billentyűk: nyilak, Page Up, Page Down, Home, End gombok.

A számítógép részeinek fizikai karbantartása

Tisztítás
Gépház
A tápegység ventillátora a levegővel együtt a port is beszívja a gépházba, ahol az leülepszik
az alkatrészekre. A porréteg, ha lecsapódik rajta a pára, akár rövidzárlatot is okozhat. Ezért
indokolt - a körülményektől függő időközönként - kitisztítani a gépházat.

Nyomtató
A tintasugaras nyomtatóknál előfordul, hogy a nyomtatófej bekoszolódik, ilyenkor célszerű
azt óvatosan kitisztítani. Első lépésként csereállásba tesszük, majd áramtalanítjuk. A
nyomtató fejen összegyűlt szennyeződést csipesszel célszerű eltávolítani. A fejmozgató
szánon összegyűlt szennyeződés eltávolítása után kenjük vissza a kenőanyagot.

Cserélhető tárolók
A floppyegység feje - mivel közvetlenül érintkezik a lemezzel - szintén elszennyeződhet, ami
a bizonytalan lemezolvasással, rendszertelen hibajelzéssel jelentkezhet. Ennek a tisztítását
érdemes szakemberre bízni.
Az optikai meghajtók ritkábban koszolódnak, de ha ez bekövetkezik, akkor kaphatók tisztító
lemezek, amelyekkel ki tudjuk tisztítani a meghajtó belsejét.

Egér (görgős)
Az egér alján lévő golyó a felületről felszedi a port, és átviszi a mozgást érzékelő hengerekre.
Ezek szennyeződésekor az egérkurzor mozgása a képernyőn nem egyenletes, a kurzor
ugrálása egyre jobban nehezíti a munkát. A golyót a műanyag fedőlap elfordításával vagy
kipattintásával vehetjük ki. Puha, alkohollal megnedvesített ronggyal lehet a hengereket
megtisztítani, és ezzel törölhetjük meg magát a golyót is.

Billentyűzet
A billentyűzet gombjai közé morzsa, por vagy egyéb szennyeződés kerülhet. Előfordulhat,
hogy beszorul alá, ami miatt nem tudjuk lenyomni az adott gombot. Ilyenkor kipattinthatjuk
a helyéről, vagy a billentyűzet hátulján lévő csavarok kicsavarása után szétszedhetjük, és a

19.oldal
billentyűk alatti műanyagon összegyűlt szennyeződést letörölhetjük, lemoshatjuk. A
lemosáskor vigyázzunk, hogy csak száraz állapotban tegyük vissza, mert rövidzárlatot
okozhat.

Szállítás
A számítógép egyes alkatrészeit a kezünk érintése is tönkreteheti, így célszerű először a
testünkön lévő töltést valahol levezetni (pl.: radiátor). A számítógépházban lévő részeket ha
külön szállítjuk, akkor érdemes a gyári csomagolásukban, vagy más, erre alkalmas dobozban
vinni. Ügyeljünk a nagy mechanikai hatások elkerülésére, és az apró alkatrészekre.
A perifériák szállításánál érdemes figyelni arra, hogy (ha van) a zsinórt úgy tekerjük föl, hogy
az ne törjön meg.
Általánosan igaz az alkatrészekre, hogy a nedvességtől óvni kell, mivel az üzembe
helyezéskor az alkatrész meghibásodását okozhatja.

Tárolás
Az alkatrészeknek por- és nedvességmentes helyen való tárolása az ideális.

A számítógép üzembe helyezése

A számítógép részeinek összekapcsolása
Gépház
Ha a számítógépünket nem összeszerelve vettük, akkor ezt nekünk kell megtennünk. A
legfontosabb a számítógépház. Ez foglalja fizikai egységbe az egyes részeket. Távolítsuk el az
oldalát, az előlapján, és ha van, a felső paneljét, hogy elég helyünk legyen az
összeszereléshez.
A számítógépházban mindennek találunk helyet, de érdemes a használati utasítást is
áttanulmányozni, hogy a csavarok is a megfelelő helyükre kerüljenek.

Alaplap
A tápegység után az alaplap beszerelését célszerű elvégezni. Mielőtt telepítenénk, vegyük ki
a házból a hátsó takarólapot, ahol az alaplapi aljzatokat (hálózat, hang, stb.) dugjuk majd ki,
és helyettesítsük azzal, amelyet az alaplaphoz kaptunk.
Az alaplapon lévő rengeteg csatlakozó közül különösen fontos az, amelyiken a
tápfeszültséget kapja. Az AMD processzorokhoz készítetteken egyetlen, négyszögletű
csatlakozóaljzat van, a Pentium 4-eseknél viszont van egy második, kicsi, kerek tápcsatlakozó
is.
A leírás alapján csatlakoztassuk a ház előlapjáról kiinduló vékony kábeleket is (bekapcsoló
gomb, újraindító gomb, merevlemezes tevékenységet jelző kis lámpa, bekapcsolt állapotot
jelző LED, hangszóró).

Processzor
A processzort nagyon elővigyázatosan illesszük az alaplapba a lábkiosztás és a processzoron
lévő lyukak (vagy fordítva) alapján. Semmiképp ne erőltessük. A rögzítő kar lezárásánál ne

20. oldal
csupasz ujjunkkal tartsuk a processzort, mert a zsír megzavarhatja a hőáramlást. A hűtő
csatlakoztatása után ne felejtsük el annak tápellátását biztosító kábelét is csatlakoztatni.

Memória
A memóriákat csak egyféleképpen lehet beszerelni. A foglalat két oldalán rögzítő karokat
találunk, ezek maguktól beugranak a helyükre, amint a foglalatba nyomtuk a RAM modult.
Ha nem töltjük ki az összes aljzatot, ügyeljünk az elrendezésre. Erről az alaplap kézikönyve
adhat bővebb utasítást.

Grafikus kártya
A működési zavarok egyik leggyakoribb oka, hogy a grafikus kártya nem illeszkedik
megfelelően az AGP aljzatba (vagy PCI expressz). Figyeljünk arra, hogy ha ellátták az aljzatot
pánttal, akkor ez okozhatja, hogy a kártya nem tud a helyére csúszni. Ezt húzzuk hátra, és ha
a kártya a helyén van, a pánt is be fog ugrani. Egyes típusoknak külön tápellátásra van
szükségük. Ilyenkor figyeljünk arra, hogy ezt is csatlakoztassuk.

Merevlemez
Ügyeljünk arra, hogy a főmeghajtónk az első IDE (vagy SATA) csatlakozóra csatlakozzon,
lehetőleg úgy, hogy a kábel másik végén legyen a merevlemez, a jumperei pedig master
állásban legyenek.
RAID technológiákkal több merevlemezt köthetünk össze, meggyorsítva ezzel az adatok
elérését.

Optikai meghajtó
A legjobb teljesítményhez az optikai meghajtót is masternek kell jumperelnünk, és az alaplap
második IDE csatornájára telepítenünk, így nem kell osztoznia a merevlemezek csatornáján.

Perifériák csatlakoztatása
Miután a számítógépet összeszereltük, már csak a perifériákat kell csatlakoztatnunk. Az
egeret és a billentyűzetet leggyakrabban a PS/2-es porthoz kell csatlakoztatni. A monitort a
tápba vagy az elektromos hálózatra és a számítógépház hátulján lévő videokártya foglalatba
helyezzük. A hangfalakat vagy fejhallgatót a hangkártya megfelelő jack dugóihoz illesszük.
Ezután a bekapcsoló gombbal életre is kelthetjük számítógépünket.

Az üzembe helyezés és biztonságos működtetés feltételei

Az üzembe helyezéshez a megfelelő eszközök kellenek, amelyek egymással kompatibilisek. A
részeket óvni kell a nedvességtől és lehetőség szerint a nagy páratartalomtól. A
túlmelegedés ellen a hűtőkkel védekezik a számítógép, de ha a környezetében túl meleg van,
akkor nem képes ezt a hőt leadni. A személyi számítógépek általában nem igényelnek
különleges körülményeket, egy lakószoba tökéletesen megfelelő a tárolásukra és
üzemeltetésükre.

21.oldal
Hálózatok
A hálózatok a számítógépek közti adatmegosztást segítik elő. Segítségükkel nem szükséges
fizikai kapcsolat a két gép használója között, mint amikor valamilyen adathordozót adunk át.

Céljai
• erőforrások megosztása: különböző számítástechnikai eszközök közös használata, a
hálózat egyik számítógépének merevlemezét, nyomtatóját a hálózat más számítógépeiről is
elérhetjük, programok, fájlok közös használatára is lehetőséget nyújt
• hálózat kommunikációs közegként való alkalmazása: elektronikus levelezés,
beszélgetés

Csoportosítás kiterjedés, nagyság szerint

• helyi hálózat, LAN (Local Area Network): egy épület, munkahely, intézmény gépeit
szervezi hálózatba
• városi hálózat, MAN (Metropolitan Area Network): több helyi hálózat
összekapcsolódásával jön létre, egy kisebb területen belül
• kiterjedt, távoli hálózat WAN (Wide Area Network): helyi hálózatok
összekapcsolásával jön létre, amelynek kiterjedtsége nincs korlátozva. Lehetnek országos
méretűek, pl. Sulinet, MÁV, rendőrség hálózata, de lehetnek több földrészt is összekötő,
pl. az Internet

Topológia, gép kapcsolódási módja szerint

Egy hálózati kiépítésnél fontos kérdés a számítógépeket összekötő hálózati kábelek
elrendezése, azaz a hálózat topológiája. A helyi hálózatok (LAN, Local Area Network)
körében a két legelterjedtebb topológia a sín és a csillag. A sín elrendezésénél lényegében
egy hosszabb kábelhez csatlakoznak sorban a munkaállomások és a szerverek. A csillag
elrendezésnél minden számítógép – munkaállomás és szerver – egy központi egységhez
csatlakozik. Már ebből is látható, hogy a csillag elrendezés kábeligénye sokkal nagyobb lehet
mint a sín elrendezés kábeligénye. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a csillag topológia
rosszabb lenne.
• sín topológia: a munkaállomások közös vezetéken keresztül kapcsolódnak a
szerverhez. Kiépítése olcsó, kevés vezetéket igényel, de a kábel meghibásodása esetén az
egész hálózatot üzemképtelenné teszi
Sín topológia esetén az általánosan használt kábeltípus a koaxiális kábel egy fajtája. Koaxiális
kábeleket használunk a tv-készülékek antennajelének továbbítására is, de a tévé koaxiális
kábele és a számítástechnikában használatos koaxiális kábel egymással nem helyettesíthető.
A manapság használatos ilyen rendszer 10 Mbps adatátviteli sebességű. Egy kábel hossza
maximum 185 méter hosszú lehet. És egy kábelhez biztonságosan 30 gépet
csatlakoztathatunk.
• gyűrű topológia: a számítógépek zárt vezetékhez csatlakoznak. Kiépítése ennek is
olcsó, de a hálózat a kábel meghibásodása esetén üzemképes maradhat.

22. oldal
A gépek (a szerverekkel együtt) csak a szomszédokkal állnak kapcsolatban. Az
adatcsomagokat egymásnak adják át a gépek, amit végül a címzett elraktároz. A lényege,
hogy egy úgynevezett vezérjel jár körbe a gépek között. Mindig csak az a gép forgalmazhat,
amelyiknél a vezérjel tartózkodik. Ez az úgynevezett vezérjeles gyűrű. A gyűrű bármely
ponton való meghibásodása az egész kommunikáció leállását eredményezi.
• csillag topológia: minden egyes számítógép külön vezetékkel kapcsolódik a
szerverhez. Előnye hogy egy vezeték meghibásodásakor csak egy gép nem tudja használni a
hálózatot, hátránya hogy nagyon sok kábel szükséges a kiépítéséhez.
Csillag topológia esetén az általánosan használt kábeltípus az UTP-kábel. Legelterjedtebb a
100 Mbps sebesség, de egyre gyakrabban találkozhatunk az 1 Gbps sebességre képes
hálózattal. A nagyobb sebesség eléréséhez természetesen a kábelen túl a hálózati
eszközöknek is támogatniuk kell a nagyobb sebességet.
• fa topológia: esetén egy központi géphez csatlakoznak újabb központi gépek vagy
munkaállomások. Így egy hierarchikus elrendezést alakíthatunk ki. A hálózat bármely két
gépe között pontosan egy út vezet. Egy kábelhiba egy egész alhálózat kiesését eredményezi.
• vegyes topológia: ha a kiépítésben az előző elrendezések kombinációját
alkalmazzák

Szükséges eszközök
Átviteli közeg
A gépek, hálózati elemek kapcsolata sokféle lehet. A klasszikus megoldás vezetékes. Ma
elterjedt a sodrott árnyékolatlan érpár (UTP) használata, de szokás még koaxiális kábelt,
illetve nagyon nagy sebességek esetén optikai kábelt is alkalmazni. A kábeles kapcsolat
kiépítése mindig munkaigényes és drága, csakúgy, mint esetenként a kapcsolat módosítása.
A kábeles kapcsolat általában nagy sávszélességet biztosít.
Egyre inkább terjed a kábel nélküli kapcsolat. Ez lehet rádiófrekvenciás, ennek a
legnagyobb a hatótávolsága, de csak kiegészítő megoldásokkal biztonságos; infra, ennek
kicsi a hatótávolsága és rálátás szükséges; speciális, pl. Bluetooth, ami kis-hatótávolságú,
nagyfrekvenciás (2,4 GHz) kapcsolódási lehetőség; inkább eszközillesztésre kifejlesztett
vezeték nélküli kapcsolat.
Igen gyorsan terjed a WiFi, a IEEE 802.11b-nek nevezett szabvány másik neve. A WiFi-nek
megfelelő eszközök olyan hálózati eszközök, amelyekkel rádiós adatátviteli
összeköttetetés valósítható meg. Ezek az eszközök a 2,4 Ghz-es frekvenciasávban
működnek. A rádiós kapcsolatoknak két típusa létezik, az ad-hoc és a strukturált. Előbbi
azt jelenti, hogy a hálózati kártyák közvetlenül egymással kommunikálnak, az utóbbi
pedig azt, hogy a gépek egy központi egységen (access point) keresztül tartják a
kapcsolatot. Rádiós hálózatnál mindig felmerül az adatbiztonság kérdése. A WiFi
eszközök gyakran tartalmazzák a WEP-et (wireless equivalency protocol), ami 40 bites
titkosítást jelent.

Hálózati kártya
Minden hálózathoz kapcsolódó számítógépnek legalább egy hálózati kapcsoló felülettel
(interface) kell rendelkeznie. Ez a hálózati kártya. A gépben PCI csatlakozó felülettel (slot)

23.oldal
kapcsolódik. Az átviteli közeg lehet vezeték nélküli: rádiófrekvenciás, infra stb. Az Ethernet
szabvány szerinti hálózaton használt kártyák egyedi, fizikai azonosítóval rendelkeznek. Ma
már az alaplapokra integrálják, mert a gépek legtöbb esetben valamilyen hálózathoz
kapcsolódnak.

Kapcsolók
Ha kettőnél több gépet szeretnénk összekötni UTP-kábel segítségével, akkor feltétlenül
szükség van egy központi elosztó eszköz használatára. Ez az eszköz lehet a hub vagy switch
hub: az egyik portján érkező csomagot megjeleníti az összes többi csatlakozóján.
Találkozhatunk kisebb 4 portos hubbal is, de a 8, 16, 24 portos eszközök a
legelterjedtebbek. Ha bármely két, hubhoz csatlakozó eszköz kommunikál egymással,
akkor ez más eszközök számára a csomagütközések elkerülése miatt nem teszi lehetővé
az adott pillanatban a kommunikációt
switch: egy okosabb eszköz, hiszen megjegyzi, hogy melyik portjához, ki csatlakozik. Ekkor
két eszköz csomagváltása nem zavarja másik két eszköz forgalmazását.

Útválasztók (router)
Hálózatokat köt össze. Az útválasztók egy táblázat alapján döntik el, hogy a beérkezett
csomaggal mit kell tenni. A csomagból kiolvasható a forráshálózat és célhálózat hálózati
címe, amit a router összehasonlít saját táblázatával és ezután eldönti, hogy merre továbbítja
a csomagot
Az átjáró képes eltérő protokollokat használó hálózatokat is összekötni. Így lehet összekötni
egy IPX/SPX protokollt használó hálózatot TCP/IP protokollt használó hálózattal. Az átjáró
átalakítja a csomagokat a másik protokoll keretformátumára.

Jelerősítők
A nagy távolság miatt a számítógép által küldött jelek legyengülhetnek, elveszhetnek. A
jelerősítők ezt a problémát küszöbölik ki azzal, hogy a legyengült jelet felerősítik. Ennek
köszönhetően a jel nagyobb távolságokra képes eljutni.

Matematikai logika az informatikában

Logikai műveletek
Logikai műveletekkel az informatikában számtalan helyen találkozhatunk. A processzor
működése is tulajdonképpen logikai kapukon alapul, ám az adatbázis-kezelésben,
programozásban, de akár a formázásnál is szükségünk van rájuk.
A formázásnál talán nem látszik azonnal, hogy logikai művelet is szerepel a háttérben.
Gondoljuk csak meg, hogy milyen kapcsolat van kétféle feltétel között. A logikai műveletek
az állítások igazságtartalma alapján annak eredményét. A matematikai logika az összetett
állítások igazságtartalmát a részek logikai értékéből egyértelműen meghatározza, de a részek
tényleges tartalmát nem vizsgálja. Fontos, hogy a logika tárgykörében csak olyan állításokkal
foglalkozzunk, amelyek logikai értéke egyértelműen eldönthető. Ez a harmadik kizárásának
elve. Szubjektív állításokkal a matematikai logika nem foglalkozik, hiszen ezek
igazságtartalma nem dönthető el egyértelműen.

24. oldal
Igazságtáblák
A logikai érték lehet igaz vagy hamis és ezeket a következő módon szoktuk jelölni:
Igaz (true): i 1 T.
Hamis (false): h 0 F.
Az állítások összekapcsolására különböző a logikai műveleteket használhatjuk. A
leggyakoribb logikai műveletek az and, or, not.
Az igazságtábla azt adja meg, hogy a művelet milyen bemenő logikai értékekre milyen
eredményt szolgáltat.

ÉS
and (és, konjunkció) végeredménye csak akkor igaz, ha mindkét bemenő állítás igaznak
bizonyul.
A B A and B

0 0 0

0 1 0

1 0 0

1 1 1

VAGY
or (megengedő vagy, diszjunkció) művelettel összekapcsolt állításokból kialakított
eredmény csak akkor hamis, ha mindkét állítás hamis. A félreértések elkerülése végett
fontos tudni, hogy itt az úgynevezett megengedő vagy-ról van szó.
A B A or B

0 0 0

0 1 1

1 0 1

1 1 1

Kizáró VAGY
xor (kizáró vagy, antivalencia) Művelet akkor ad hamis eredményt, ha a két bemenő
paraméter logikai értéke azonos
A B A xor B

0 0 0

25.oldal
 0 1 1

1 0 1

1 1 0

NEM
not (tagadás, negáció) művelete csak egy bemenő paramétert használ, és azt ellenkezőjére
fordítja
A not A

0 1

1 0

nand (nem és) illetve a nor (nem vagy) az elektronikában gyakran alkalmazott műveletek és
igazságtáblájuk nevüknek megfelelően alkotható meg az and illetve or műveletek
igazságtábláiból. Érdekességként megemlíthetjük, hogy a logikai áramkörök
megvalósításához elegendőek a nand illetve a nor kapuk.
A B A nand B A B A nor B

0 0 1 0 0 1

0 1 1 0 1 0

1 0 1 1 0 0

1 1 0 1 1 0

A logikai műveletek kiértékelési sorrendje a matematikai műveletekhez hasonlóan balról

jobbra irányú. Ezen változtathat a zárójelezés és a műveletek precedenciája. A legmagasabb
rendű műveletet a tagagás és ezt követi az és, végül az azonos rangú vagy műveletek
következnek.
Internetezés közben is találkozhatunk logikai műveletekkel, pl. a google-ben

26. oldal