1.1.

A kommunikáció
A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszeren keresztül
Az egyirányú kommunikáció modellje:

Adó kódoló dekódoló Vevı

Csatorna: jel, zaj

.
Adó(forrás)
Az információ forrása, lehet személy, állat, szoftver, gép stb. , amely a közleményt
elıállítja és továbbítja.
Kódoló
A jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerbe, például analóg jelet
digitalizál, digitális jelet tömörít stb.
Csatorna
Az a vezeték, közeg, fizikai mezı, amely a közleményt (jeleket) továbbítja.
Zaj
A közleményhez, jelhez keveredı, szuperponálódó torzító, zavaró jel,. A digitális
jelnél hibás számjegyek is szerepelhetnek.
Dekódoló
A kódolt közlemény (jelek) visszaalakítását végzi.
Vevı (nyelı)
Az, aki (amely) értelmezi, tárolja a közleményt (jeleket)

[a követelményben szerepel még: gyakorlati példák, a példák és a modell megfeleltetése, fogalmak értelmezése konkrét példán keresztül]

A zaj olyan jel, amely az adott közlésfolyamatban nem hordoz információt. Az, hogy egy jel
hasznos vagy sem, az nem tartalmi, hanem értelmezésbeli kérdés. A zaj lehet:
Véletlen zaj: eredete nem ismert, ezért teljesen nem lehet kiküszöbölni
Determinisztikus zaj: a zaj forrása ismert, a zajkeltı mechanizmus hatására a zaj
szabályszerőséget mutat a hasznos jel megváltozásában.
A zaj ellen lehet mechanikusan védekezni (például szigetelés), a zaj forrásának
megszüntetésével, vagy egyéb módon (például számítógéppel a hangminta szerkesztésével)
A redundancia informatikai értelemben az, amikor a jelsorozatban több az elemi jel,
mintsem a jelsorozat információtartalma azt megkívánná. Szokás a jelsorozat
terjengısségének is nevezni. A redundancia káros, mert a tárolókapacitás több, mint az

Mr.Tiny – http://mrtiny.hu
információ kezeléséhez szükséges, de ugyanakkor hasznos, mert a sztochasztikus zaj mellett a
redundáns tárolás jó eséllyel lehetıvé teszi az eredeti információ helyreállítását.
[szerepel még: a mai kommunikációs technológiák és eszközös jellemzése, és ezek illesztése
a kommunikációs modellbe]
Az elektronikus kommunikáció az a módszer, mellyel a különféle információt elektromos
energia formájában, a fény sebességével közölnek. Az eredeti információt (hang, fény,
mechanikai energia,...) tehát elıbb mindig át kell alakítani elektromos energiává, amit azután
vezetékeken, kábelen továbbítanak, vagy elektromágneses hullámok formájában a térbe
sugároznak. A vevı az elektromos energiát visszaalakítja eredeti (vagy más, az ember vagy a
feldolgozó gép által értelmezhetı) formájába.
Eszközei (pl.: telefon, számítógép):
• Kódoló, dekódoló – az információt elektromos energiává (vagy azt vissza) alakító
egység
• Adó – a jelet továbbító egység. Drót nélküli adatátvitel esetén a jelet az adó az
antennába juttatja, ahol az a térbe sugárzódik.
• Vevı – a jelet felfogó egység
• Erısítı – a jelet erısíti (nagy távolságoknál szükséges lehet) Ismétlı erısítı/jelfrissítı
A kommunikációs eszközök nagy hatással voltak mindennapi életünkre. Fejlıdésükkel az
információszerzés sebessége felgyorsult, ami maga után vonta az egy emberhez eljutó
információk mennyiségének a növekedését is. A kommunikáció fejlıdésének nagy szerepe
volt az emberiség fejlıdésében, nélküle nem létezne a ma ismert világunk. (stb. rizsa)
Elektronikus információkeresésnek tekinthetjük a számítógépünk adathordozóján való
keresést, némileg a telefonon keresztüli tájékozódást is, de leginkább az internetes keresést.
Ennek több fajtája létezik. Kereshetünk egy információt szabadszavas keresıkkel,
kulcsszavak alapján. Ekkor általában a túl sok találat, és a keresı-optimalizált web spamek
okozzák a legtöbb problémát.
Kulcsszavak nélkül kereshetünk például témakör alapján. Ennek egyik lehetısége, ha
szabadszavas keresık segítségével keresünk témakörre, másik pedig, hogy tematikus
szervezéső információforrásokhoz fordulunk. Ilyenek lehetnek linkjegyzékék
(hungaroo.com), vagy más tematikus oldalak (pl. képkeresésnél a flickr.com)
[ ami kimaradt: az információs rendszerek létjogosultsága és megjelenése mindennapi életünkben (iskola, munkahely, hivatalos ügyek
intézése, szabadidı)]

Könytári adatbázis: dfmk.hu, mek.iif.hu

Kormányzati portálok: om.hu, mnb.hu
Utazással kapcsolatos információk: elvira.hu, menetrendek.hu, volan.hu
Források:
• Wikipédia
• http://www.szgti.bmf.hu/opto/1_KommTort.htm
• http://webni.innen.hu/Keres_c3_a9s

Mr.Tiny – http://mrtiny.hu