Környezetismeret 2.

FI-505010201/1
Tanmenetjavaslat

Készítette: Szakmai munkakö zö sség

Bevezetés

Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, mindez a
természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését, tiszteletét feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség
nélkül nincs emberi létezés sem.

Ezzel a gondolattal indítottuk az első osztályos tankönyv módszertani útmutatóját, és ezzel kezdjük a második osztályos segédanyagot is, hiszen
a megkezdett utat járjuk tovább.

Az átdolgozott tankönyv és munkafüzet a tanulók érdeklődését állítja a középpontba. Támogatja a tevékenykedtető ismeretszerzést, ezzel az
életkori sajátosságoknak megfelelően élményszerűvé teszi a tanulást. Ötvöződik benne a szükséges elméleti ismeret és a motivációt adó
játékosság. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával és alkalmazásával igyekszik felkelteni az igényt a
természeti jelenségek, folyamatok észszerű, tudományos magyarázata iránt. Célja az elemi természettudományos műveltség megalapozása és
a mindennapok során használható gyakorlatias tudás megszerzése. Előtérbe helyezi a kompetencia alapú oktatást. Megfelel a kerettantervben
megfogalmazott követelményeknek.

A tankönyv felépítése logikus, tartalma egymásra épülő leckékbe rendezett. A gyerekek előzetes tudására építve fokozatosan vezeti be az új
ismereteket. A NAT-ban és a kerettantervben megfogalmazott tananyag négy jól felépített fejezetben került kidolgozásra. A fejezetenként 7
új ismeretet nyújtó lecke és l rendszerező összefoglalás megfelelő tempóban ad lehetőséget a tanulói elsajátításra. A leckék hossza két oldalt
ölel fel a könyvben és a munkafüzetben egyaránt, egy tanítási órára tervezve. Az egységes és folyamatosan jelenlévő jelrendszer nagyban
segíti az eligazodást.

Az önálló munkát igénylő tanulói feladatok lehetőséget adnak a személyes tapasztalatok felhasználására, a páros és csoportos feladatvégzés
elősegíti a közös együttműködés szabályainak elsajátítását. Kísérletek, játékos feladatok színesítik az órai munkát, szorgalmi feladatok
motiválják az érdeklődő tanulókat. Folyamatosan megvalósul az életkornak megfelelő szakkifejezések elsajátítása.

A tankönyv tervezésénél, kialakításánál arra figyeltünk, hogy a feladatok változatos feldolgozási lehetőséget nyújtsanak, lefedjék a tanóra
idejét. A tankönyv és munkafüzet együttes használata támogatja az egyénre szabott fejlesztést, lehetőséget ad a differenciálásra, a
képességfejlesztésre.
 Képességfejlesztés,
Teljes Kerettantervi
Új tananyag összefoglalás,
Témák (kerettantervi témakör) óraszám órakeret
feldolgozása gyakorlás,
36 óra 32 óra
ellenőrzés
I. fejezet (Mi van a teremben?) 7 1 8 8

II. fejezet (Anyagok körülöttünk) 7 1 8 8

III. fejezet (Mi kerül az asztalra?) 7 1 8 8

IV. fejezet (Élőlények közösségei) 7 1 8 8

V. Év végi ismétlés - 4 4 -

Összesen 28 8 36 32
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
1. Élettelen Az anyag, energia, információ; a
környezetünk felépítés és működés kapcsolata,
illetve az állandóság és változás
szempontjából kapcsolat keresése
az anyagi tulajdonságok és a
tárgyak felhasználása között.
2. Tárgyak és anyagok A tanulók közvetlen környezetében
érzékelése lévő tárgyak érzékelhető
tulajdonságai.
Érzékszervi megfigyelések
segítségével információk szerzése.
3. Tárgyak és anyagok Kapcsolat keresése az anyagok
tulajdonságai tulajdonságai és a tárgyak
felhasználása között.
A felismert tulajdonságok alapján
történő csoportosítás.
4. Mesterséges és Használati tárgyak anyagának
természetes anyagok felismerése.
Az anyagok szerkezeti
tulajdonságainak felfedezése.
Fejlesztési terület
Az élettelen tárgyakra jellemző
tulajdonságok ismerete.
Érzékszervekkel vizsgálható
tulajdonságok (anyag, méret,
felhasználás).
A megfigyelt tulajdonságok
alapján, összehasonlításokkal
elvégezhető azonosságok,
különbözőségek felismerése.
Kapcsolat keresése – egyszerű
példák alapján – az anyag
tulajdonságai és felhasználása
között.
A környezetünkben lévő anyagok
csoportosítása (fa, üveg, textil,
fém).
Természetes és mesterséges
anyagok megkülönböztetése a
környezet tárgyaiban.
Példák gyűjtése a közvetlen
környezetből.
A természetes alapanyagú tárgyak
anyagának meghatározása (pl.:
vászon-lenből, asztal-fából, stb.).
Ismeretanyag
Az élettelen dolgok jellemzői
(nem táplálkozik, nem mozog,
nem lélegzik, nem fejlődik,
nem szaporodik).
A tárgyak (anyagok)
tulajdonságai (átlátszóság,
keménység, rugalmasság,
érdesség-simaság, forma, szín).
Az anyagok tulajdonságai.
Anyagösszetétel (fa, fém,
üveg, textil).
Ellentétes tulajdonságok
(érdes-sima, kemény-puha,
könnyű-nehéz stb.).
Mesterséges és természetes
anyagok a környezetünkben
található tárgyakban.
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
5. Környezetszennyező A tanulók érdeklődésének Az anyagok azon tulajdonságainak Hulladékok hasznosítása.
anyagok felkeltése az iránt, hogy mely felismerése, amelyek miatt a A veszélyes hulladék fogalma.
anyagok szennyezhetik környezetet szennyezhetik, A környezetszennyezés, a
leggyakrabban a környezetüket, veszélyeztethetik. környezetvédelem jelentése,
mely anyagok, eszközök a háztartás A tanulók mindennapi tennivalók. Könnyen lebomló
leggyakoribb veszélyforrásai. tevékenységei közben keletkezett anyagok megismerése.
Annak felismertetése, hogy a hulladékok kezelésével, tárolásával
környezet állapota saját egészségi kapcsolatos helyes viselkedési
állapotukra is hatással van, ezért szokások, szabályok megismerése,
igényeljék az egészséges gyakorlása.
életkörülményeket.
Ismereteik ébresszék rá őket, hogy
az életkoruknak megfelelő szinten
felelősek a természet védelméért.
6. Éghető és éghetetlen A tanulók érdeklődésének A környezetben lévő tárgyak Az égés folyamata (égési
anyagok felkeltése – fejletségi szintjükhözcsoportosítása, aszerint, hogy feltételek, égéstermékek,
képest – a jelenségek, folyamatok tűzveszélyesek (gyúlékony), éghető és éghetetlen anyagok).
ésszerű, tudományos magyarázatai éghetők vagy éghetetlenek-e. Éghető anyagok a
iránt. Az égés feltételeinek környezetünkben.
Hangsúlyos cél az óvatosságra megállapítása, az égés vizsgálatán A gyufa használata. Irinyi
intés, a vészhelyzetek megelőzését keresztül. János, a gyufa feltalálója.
szolgáló magatartásformák A fegyelmezett cselekvés A tűz fontossága életünkben.
kialakítása, s ezzel a személyes jelentőségének felismerése. Biztonsági szabályok ismerete.
biztonság növelése. A körültekintő munkavégzés
fontossága. A tűz szerepe
napjainkban, és az elmúlt
évszázadokban.
7. Tűzvédelem Tájékozódás a biztonságot szolgáló Kapcsolat keresése az égés A tűzvédelem, a tűzoltás
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
szervezetek (mentők, tűzoltók,
rendőrség) munkájáról.
Helyes viselkedés gyakorlása,
feltételezett veszélyhelyzetben
(menekülés, segítségkérés).
A tanultak alkalmazása a
mindennapi élet helyzeteiben.
8. Összefoglalás Az ismeretek rendszerezése.
Játékos összefoglalás.
9. A víz A halmazállapotok felismerése –
tapasztalat alapján –, a tudományos
értelmezésnek megfelelően.
Kísérletek során ismerkedés az
anyagok kölcsönhatásaival.
A halmazállapot-változások
értelmezése.
Ok-okozati kapcsolatok feltárása
napi gyakorlataink és az anyagok
átalakulásainak jellemzői között.
Fejlesztési terület
feltételei és a tűzoltás módja
között.
Felkészülés vészhelyzetre.
A fegyelmezett cselekvés
fontosságának felismerése.
A körültekintő munkavégzés
fontossága.
A tűzoltók munkájának értékelése.
A tanultak ismétlése.
A tanuló környezetében lejátszódó
alapvető kölcsönhatások
megfigyelése, a bekövetkező
változások felismerése, a
változások okainak megbeszélése
és az életkornak megfelelő
értelmezése.
Példák keresése a víz
halmazállapot-változásaira a
háztartásban és a természetben.
Kapcsolat keresése a víz
halmazállapot-változásai és
köznapi alkalmazásai között (pl.
Ismeretanyag
alapelvei, eszközei.
A biztonságot szolgáló
szervezetek telefonszámának
ismerete.
A vészhelyzetben való
cselekvés ismerete.
Tárgyak és anyagok
tulajdonságai és érzékelése.
Mesterséges és természetes
anyagok.
Éghető és éghetetlen anyagok,
az égés és az égés feltételei,
tűzvédelem.
A víz halmazállapot-változásai
(olvadás, fagyás, párolgás,
lecsapódás), ezek kapcsolata a
hőmérséklet változásával.
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
10. A folyékony anyagok Az elemi természettudományos
műveltség megalapozása, a
problémamegoldó gondolkodás
fejlesztése, a folyékony anyagok és kézzel történő erőkifejtéssel stb..
az oldhatóság vizsgálatán keresztül. A tapasztalatok megfogalmazása
Különböző köznapi anyagok
összehasonlítása halmazállapotuk
szerint.
11. A szilárd anyagok Az elemi természettudományos
műveltség megalapozása, a
problémamegoldó gondolkodás
fejlesztése a szilárd anyagok
vizsgálatán keresztül.
Szilárd anyagok és kristályok
tulajdonságainak tanulmányozása.
12. A légnemű anyagok Az elemi természettudományos
gondolkodás megalapozása, a
problémamegoldó gondolkodás
fejlesztése, a légnemű anyagok
vizsgálatán keresztül.
13. Az oldódás Az elemi természettudományos
műveltség megalapozása, a
problémamegoldó gondolkodás
Fejlesztési terület
hűtés jégkockával, melegítés
gőzzel).
Köznapi folyadékok
tulajdonságainak vizsgálata
tapintással, vizuálisan, szaglással,
szóban.
Köznapi szilárd anyagok
tulajdonságainak vizsgálata
érzékszervek segítségével. A
tapasztalatok megfogalmazása
szóban.
A környezetünkben előforduló
kristályos anyagok csoportosítása.
Példák keresése kristályokra.
A levegő és más légnemű
halmazállapotú anyagok
megfigyelése, a tapasztalatok
megfogalmazása.
Oldatok készítése.
A meleg és a hideg vízben való
oldódás összehasonlítása.
Ismeretanyag
A folyékony anyag
meghatározása.
A folyadékok térfogata
változatlan, de felveszik az
edény alakját.
A szilárd anyagok nem
összenyomhatóak, megtartják
formájukat.
Az önthetőség nem jelenti
önmagában azt, hogy egy
anyag folyékony
halmazállapotú.
Környezetünk legkeményebb
anyagai a kristályok: ilyenek a
drágakövek, a gyémánt.
A légnemű anyagok (gázok)
kitöltik a rendelkezésre álló
teret, alakjuk, térfogatuk
változó.
Oldat. Vízben való oldhatóság.
Az oldhatóság fogalma.
Melegítés és hűtés a
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
fejlesztése, a folyékony anyagok és Különböző anyagok mindennapokban.
az oldhatóság vizsgálatán keresztül. viselkedésének megfigyelése a
vízben.
Az anyagok csoportosítása vízben
való oldhatóság szerint.
14. Mérhető A tömeg, a hosszúság és az Annak magyarázata, miért Térfogat- és tömeg mérése,
tulajdonságok 1. űrtartalom mérése. praktikus a folyadékok térfogatát mértékegységei (deciliter, liter,
és a szilárd anyagok tömegét dekagramm, kilogramm).
megadni. Tömeg- és űrmértékek Hosszúság mérése és
leolvasása élelmiszeripari mértékegységei (centiméter,
termékekről, illetve méter).
mérőeszközökről. Becslés és mérés
Kapcsolat keresése a deciliter és a összehasonlítása.
liter, illetve a gramm és a
dekagramm, valamint a
dekagramm és a kilogramm között.
Hosszúság mérése különböző
eszközökkel.
15. Mérhető A hőmérséklet és az idő A folyadékok és a levegő A hőmérséklet mérése,
tulajdonságok 2. mérőeszközeinek használata. hőmérsékletének mérése. A mérési Celsius-skála.
eredmények lejegyzése. Az idő mérése.
Az idő és a napirend
kapcsolatának felismertetése.
16. Összefoglalás Az ismeretek rendszerezése. A tanultak ismétlése. Az élettelen jellemzői.
Játékos összefoglalás. Halmazállapotok és
halmazállapot-változások.
Mérőeszközök és
mértékegységeik.
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület
bontása funkciója
17. Vásárlás és főzés Az élelmiszer-higiénia Az ételek tárolásával kapcsolatos
jelentőségének felismerése. alapvető szabályok megismerése és
betartása.
Az ételek csoportosítása aszerint,
hogy mennyire romlandóak.
Javaslat készítése: mit vigyünk
magunkkal hosszabb utazásra,
rövidebb kirándulásra.
Az ételmérgezés tüneteinek
felismerése, a veszélyeinek
megértése.
Egy hagyományos helyi étel
elkészítésén keresztül a főzési
folyamat lépéseinek értelmezése.
18. Táplálkozás A tanulók legyenek tájékozottak Példákon keresztül a helyes és
arról, hogy mely élelmiszerek helytelen étrend, az egészséges és
fogyasztása szükséges szervezetük egészségtelen ételek, italok
egészséges fejlődéséhez. felismerése, csoportosítása.
A táplálkozás, az életmód és az
ideális testsúly elérése, valamint
megtartása közötti kapcsolat
felismerése.
A növényi és az állati eredetű
táplálékok csoportosítása.
Az évszakokra jellemző
gyümölcsök és zöldségek
rendszerezése.
19. Tápanyagok Egészségtudatos táplálkozási Élelmiszerfajták csoportosítása
Ismeretanyag
Az ételek és a nyersanyagok
tárolásával kapcsolatos helyek
(hűtő, kamra, szekrény).
A lejárati idő leolvasása az
élelmiszerekről.
A konyhai higiénés szabályok.
A maradék étellel kapcsolatos
higiénés szabályok.
Az ételmérgezés okai és
következményei.
Alapvető konyhai műveletek:
aprítás, melegítés, hűtés,
fagyasztás, szárítás, forralás.
Az éhség, mint a szervezet
jelzése: energiára, tápanyagra
van szükségünk.
Az ideális testsúly jelentősége:
az elhízás, illetve az
alultápláltság veszélyei.
A növényi és az állati eredetű
táplálékok megkülönböztetése.
Az alapos rágás és az étkezés
utáni fogmosás szerepe.
A szervezet egészséges
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
szokások kialakítása, minőségi és energiatartalmuk (magas, működéséhez energiára,
mennyiségi szempontok figyelembe alacsony), illetve tápanyagra van szükség.
vételével. tápanyagtartalmuk alapján. A leggyakoribb élelmiszerek
Példákon keresztül az egészséges energiatartalma (alacsony,
ételek és italok felismerése. magas), a tápanyagok fajtái
A folyadékfogyasztás biológiai (fehérje, zsír, szénhidrát).
hátterének megismerése. A víz a legegészségesebb
italunk, mely a szervezet
számára nélkülözhetetlen.
20. Vitaminok és ásványi Az egészséges életmódra törekvés A gyümölcsök, zöldségek szerepe Példa hiánybetegségre: a
anyagok kialakítása. a szervezet vitamin és ásványi skorbut.
anyag ellátásában. Szent-Györgyi Albert úttörő
A napi rendszerességgel történő szerepe a C-vitamin
fogyasztás hangsúlyozása. előállításában.
A vitaminok szervezetünkre
gyakorolt hatása.
21. Táplálékpiramis Egészségtudatos táplálkozási Mit mutatnak ezek a szintek, és Táplálékpiramis.
szokások kialakítása, minőségi és miért fontos a szinteknek A táplálékpiramis szintjei
mennyiségi szempontok figyelembe megfelelő táplálkozás, ha (szénhidrátok, zöldségek,
vételével. egészségesen szeretnénk étkezni? gyümölcsök, fehérjék, zsírok,
édességek).
22. Ehető vadnövények A természet adta ennivalók. Értékes ennivalók az erdőben, A vadon élő és a termesztett
A vadon termő gombák és egyéb réten, mezőn. növények csoportosítása,
növények fogyasztásának Mit készíthetünk ezekből a hasznosítása, gondozása.
veszélyei. növényekből? Táplálkozásra és Gyógy- és fűszernövények. A
gyógyításra is alkalmas növények vadon gyűjtött növények
gyűjtése, megfigyelése. hatása az emberre.
Óvatosság a mérgező
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
növényekkel.
23. Étkezés A rendszeres, nyugodt táplálkozás Az étkezéssel kapcsolatos Az étkezések típusai, a helyes
szerepének felismerése. szokások gyűjtése, elemzése. táplálkozás, a terített asztal, az
Egészségtudatos, helyes étkezési és Az étkezéssel kapcsolatos evőeszközök használata, a
táplálkozási szokások kialakítása. szokások (például nyugodt folyadékbevitel, a kézmosás és
környezet, folyadékfogyasztás, az ülve étkezés. Az
stb.) biológiai hátterének emésztéshez nyugalomra van
felismerése. szüksége a szervezetnek.
A helyes étkezési szokások
megismerése, betartása,
gyakorlása.
A gyorsétkezés előnyeinek és
hátrányainak összegyűjtése,
mérlegelése.
24. Összefoglalás Az ismeretek rendszerezése. A tanultak ismétlése. Az egészséges táplálkozás
Játékos összefoglalás. Egy-egy étel elkészítése közben a fontossága.
folyamat lépéseinek megismerése. Vitaminok, ásványi anyagok,
tápanyagaink.
A helyes étkezési szokások.
25. Élő környezetünk Az életközösségek összetettségének Mesterséges és természetes Életközösség: mesterséges és
felismerése. életközösség összehasonlítása természetes életközösség.
(sokféleség, változatosság, Életfeltételek, az egyes állat-
mintázatok alapján). és növényfajok igényei.
Élőhely.
26. Élőlények a ház körül A tanulók közvetlen környezetében, A tanulók környezetében található A haszonállat és a házi
természetes és mesterséges jellegzetes életközösség kedvenc közötti különbség
élőhelyeken előforduló állatok. megfigyelése, jellemzése. megfogalmazása. A hobbiállat
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
fogalma.
A felelősségteljes állattartás.
27. Vadon élő állatok Az életközösségek kapcsolatainak Természetes életközösség Élőhely.
megismerése a rendszerek, illetve a megfigyelése, állapotának leírása, a Veszélyeztetett fajok.
felépítés és a működés változások követése, bemutatása és Az egyed, a csoport és az
szempontjából. megbeszélése. életközösség fogalma.
Annak felismerése, hogy az egyes Egyed, csoport és életközösség Az állatkertek szerepe.
fajok környezeti igényei eltérőek. megkülönböztetése konkrét
esetekben.
A természetvédelem
jelentőségének felismerése, az
állat- és növénykertek munkájának
értékelése.
Annak magyarázata, miért
bonyolult feladat az állatok
megfelelő állatkerti tartása. Az
élővilág sokféleségének tisztelete.
28. Emlősállatok Ismerje fel elemi szinten a jellemző Az emlősökre jellemző jegyek Az emlősök meghatározása.
összefüggéseket, az emlősök összegyűjtése. Testrészek, szaporodás,
osztályára jellemző jegyeket. Testrészeik, szaporodásuk, táplálkozás.
táplálkozásuk. Növényevő, húsevő,
mindenevő.
29. Madarak Ismerje fel elemi szinten a jellemző A madarakra jellemző jegyek A madarak meghatározása.
összefüggéseket, a madarak összegyűjtése. Testrészek, szaporodás,
osztályára jellemző jegyeket. Testrészeik, szaporodásuk, táplálkozás, élőhely.
táplálkozásuk.
30. Halak Ismerje fel elemi szinten a jellemző A halakra jellemző jegyek A halak meghatározása.
összefüggéseket, a halak osztályára Testrészek, szaporodás,
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
jellemző jegyeket. összegyűjtése. táplálkozás, légzés.
Testrészeik, szaporodásuk, Környezetvédelem.
táplálkozásuk, légzésük.
31. Rovarok Ismerje fel elemi szinten a jellemző A rovarokra jellemző jegyek A rovarok meghatározása.
összefüggéseket, a rovarok összegyűjtése. Testrészek, szaporodás,
osztályára jellemző jegyeket. Testrészeik, szaporodásuk, táplálkozás.
táplálkozásuk.
32. Összefoglalás Az ismeretek rendszerezése. A tanultak ismétlése. Természetes és mesterséges
Játékos összefoglalás. életközösség, élőhely.
Haszonállatok, házi
kedvencek, veszélyeztetet
fajok, emlősök, madarak,
halak, rovarok, valamint
táplálkozásuk: növényevők
mindenevők, húsevők.
Táplálkozási kölcsönhatások:
ragadozás, növényevés.
Összefüggés az élőlények
energiaszükséglete és
életmódja között.
33. Év végi összefoglalás I. A tanult ismeretek átfogó A tanult ismeretek ismétlése Az 1. és 2. fejezetben tanultak
rendszerezése, az esetleges csoportmunkában.
hiányosságok pótlása,
megerősítése.
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
34. Év végi összefoglalás A tanult ismeretek átfogó A tanult ismeretek feldolgozása Az 3. és 4. fejezetben tanultak.
II. rendszerezése, az esetleges összefoglaló feladatsor
hiányosságok pótlása, segítségével.
megerősítése.
35. Év végi összefoglalás A tanult ismeretek számonkérése, a A tanév végi felmérő megírása. A tanév során tanult ismeretek.
III. tudásszint vizsgálata.
36. Nyári barangoló Beszélgetés a tartalmas szabadidő Programok ajánlása, közös
eltöltésének módjairól. ötletelés, kötetlen beszélgetés.
A nyár veszélyeinek tudatosítása.