III.

Számhalmazok

III.1. A természetes számok értelmezése. A számosság fogalma. Véges és végtelen

halmazok

Az ekvipotencia reláció. A kardinális szám és a sorszám. A természetes számok

értelmezése.

Értelmezés
def
Adottak az A és B halmazok. A halmaz ekvipotens B halmazzal ⇔ ha A halmaz
bármely eleméhez hozzárendelhető a B halmaz egy és csakis egy eleme és fordítva.
Jele: A ~ B
Ha szigorúbb matematikai nyelvet használunk: A és B halmaz között bijektív függvény
létesíthető.
Szemléletesebben van közöttük egy úgymond „egy az egyhez” megfeleltetés.

Az ekvipotencia reláció tulajdonságai: reflexív, szimmetrikus és tranzitív.

(Ezek igazolását az olvasóra bízom.)
Ezek alapján az ekvipotencia reláció egy ekvivalencia reláció az összes halmazok
halmazán.
Ez az ekvivalencia relációk tulajdonsága alapján azt jelenti, hogy az összes halmazok
halmazát az ekvipotencia reláció felbontja ekvivalencia osztályokra.
Egy osztályba azok a halmazok tartoznak, amelyek ekvipotensek, vagyis amelyek között
létesíthető egy kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés.
Ha a szemlélethez folyamodunk, akkor belátható, hogy csak azok a halmazok tartoznak
egy ekvivalencia osztályba, amelyek ugyanannyi elemet tartalmaznak.

Ugyanez matematikailag:
Értelmezés
Ha A ~ B, akkor azt mondjuk, hogy A számossága egyenlő B számosságával.
Jele: cardA = cardB; A = B ; A = B ; A = B .

Értelmezés
Az ekvipotencia relációval értelmezett ekvivalencia osztályokat, illetve az azoknak
megfelelő szimbólumot, kardinális számnak, tőszámnak nevezzük.

1
A fenti osztályok kardinálisai rendre az 1, 2 illetve 3 számok.

Megjegyzendő, hogy az 1 szimbólum, szám, számjegy, kiejtve az 1 szám hangalakja,

betűkkel leírt alakja: egy. A számhoz hozzátartozik ennek a számképe is: ◊ , ☺ , | , •
vagy bármilyen hasonló jel.
Az üres halmaz szemléletesen egy olyan halmaz, amelyben egyetlen elem sincs,
szimbóluma a 0.

Értelmezés
A véges halmazok kardinálisát (számosságát) természetes számnak nevezzük.
(A véges halmaz fogalma a következőkben kerül megfogalmazásra.)

A természetes számok előállításának módjai

1.)Az ún. halmazelméleti értelmezés alapján abból indulunk ki, hogy

(a)Van egy olyan halmazrendszer, amelyben

- benne van az üres halmaz, valamint hogy ez a halmazrendszer eleget tesz annak a
feltételnek
- hogy ha a rendszer tartalmaz egy H halmazt, akkor tartalmazza a H ∪ {x} halmazt is,
ahol x egy tetszőleges elem.

Tehát lépésenként a következő halmazokat kapjuk:

Ø -megfelel a 0 szimbólum

2
{Ø} -megfelel az 1 szimbólum (egy eleme van: az üres halmaz.)
{Ø, {Ø}} -megfelel a 2 szimbólum, mert a halmaznak két eleme van: az üres
halmaz és az üres halmazt tartalmazó halmaz
{Ø, {Ø}, {Ø, {Ø}}} -megfelel a 3 szám/szimbólum.
És így tovább.
Az így kapott halmazrendszer végtelen sok halmazból fog állni.

(b)Az előzőleg kapott halmazrendszeren értelmezünk egy ekvivalencia relációt:

ha A és B két halmaz a halmazrendszerből, az AρB akkor és csakis akkor, ha
cardA = cardB .
Ez valóban egy ekvivalencia reláció, tehát létrehoz a halmazok halmazában egy
osztályfelbontást: egy osztályba az azonos számosságú halmazok tartoznak.
Legyenek az osztályok reprezentánsai { }, {a}, {x, y}, {a, k, m}, …

(c)Ha A és B két osztályreprezentáns halmaz, értelmezzük a következő relációt: AρB

akkor és csakis akkor, ha cardA ≤ cardB .
Ellenőrízhető, hogy az így értelmezett reláció reflexív, antiszimmetrikus és tranzitív.
Tehát ez a reláció egy rendezési reláció.
Segítségével azon halmaz elemeit, amely az (a) pont alapján megszerkesztett
osztályreprezentánsokat tartalmazza sorba rendezhetjük: { }, {a}, {x, y}, {a, k, m}, …,
vagy ha az alsó tagozaton szemléltetjük, akkor a növekvő sor így néz ki:

• •• •••

(d)Az osztályreprezentánsok rendezett sorozatában található halmazok számosságait

természetes számoknak nevezzük. Ezek: nulla (0), egy (1), kettő (2), három (3), ….

Megjegyzések
-A természetes szám valójában egy halmaztulajdonság, a természetes szám egy
ekvivalenciaosztály reprezentánsa.

• a a ☻
• ☻
a ☻
•

A fenti ekvivalenciaosztály egy reprezentánsát jelölje 3, de lehetne az osztály bármelyik

eleme.
A gyerekekben azért tudatosul lassan ez a fogalom, mert el kell vonatkoztatniuk a halmaz
elemeinek más, sokszor szembeötlőbb tulajdonságaitól, egyedül csak arra kell figyelni,
hogy az adott halmazban „hányan vannak”.
Ezek szerint maga „az üres halmaz elemeinek a száma” is létező, így jutunk a 0
fogalmához.

3
Fontos, hogy tudatosítsuk a gyerekekben a zéró (nulla), az nem „semmi”!
-Később visszatérünk arra, hogy a természetes számok halmaza végtelen halmaz,
mégpedig megszámlálhatóan végtelen.
-A természetes számok halmaza teljesen rendezett halmaz, vagyis bármely két eleme
összehasonlítható.
Belátható, hogy az előző értelmezések tükrében bármely két A és B halmaz esetében a
következő relációk egyike biztosan teljesül: A < B , A = B , A > B .
-Egy véges halmaz elemei számosságának meghatározásakor a gyakorlatban valamilyen
módon (gondolatban, vagy valójában is) az elemeket sorbarendezzük. Tulajdonképpen
minden elemhez egy sorszámot rendelünk (az elsőnek megszámolt elemre azt mondjuk,
hogy első-egy, stb.), az utolsó elemre mondott szám (sorszám) adja meg az illető halmaz
számosságát.

2.)A természetes számok axiomatikus értelmezése. A Peano-axiómák.

A természetes számok tulajdonságainak igazolására a halmazelméleti értelmezés túl
nehézkesnek és bonyolultnak bizonyult. Ezek igazolása a Peano-axiómákat alkalmazva
jóval egyszerűbb. Ezeket az axiómákat Giuseppe Peano 1891-ben alkotta meg.

Az axiómarendszer alapfogalmai: a természetes szám, a nulla (0), a rákövetkezés.

Az axiómák:
(1) A 0 természetes szám.
(2) Minden természetes számnak van egy egyértelműen meghatározott rákövetkezője,
mely szintén természetes szám.
(3) Nincs olyan természetes szám, melynek a 0 rákövetkezője lenne.
(4) Különböző természetes számoknak a rákövetkezője is különböző.
(5) Ha egy T tulajdonság olyan, hogy
- igaz a k 0 természetes számra, továbbá
- abból a feltevésből, hogy igaz egy tetszőleges k , k ≥ k 0 természetes számra,
következik, hogy igaz a k rákövetkezőjére is,
akkor a T tulajdonság igaz lesz minden természetes számra k 0 -tól kezdődően.
Az utolsó axióma tulajdonképpen a matematikai indukcióval történő bizonyítás alapelve
is.
A természetes számok (nem negatív egész számok) halmazát N-nel jelöljük.
N* = N – {0}
A természetes számok tulajdonságai beláthatók az axiómák alapján.
A 0 a legkisebb természetes szám.
A természetes számok halmaza végtelen, a halmazban nincs utolsó elem: a sorban kétszer
ugyanaz a szám nem szerepelhet, de a továbbszámlálással nem kerülhetünk vissza a sor
elejére.
Tulajdonképpen a természetes számok itt megadott tulajdonságait jól szemlélteti a
számegyenesen való ábrázolásuk:

4
Véges és végtelen halmazok

Ebben a részben ismertnek tekintjük a számhalmazokat, bár értelmezésükre később

visszatérünk.

Értelmezés
Egy halmaz véges (véges számosságú), ha nincs saját magával azonos számosságú
(vagyis vele ekvipotens) valódi részhalmaza.
Pl.
Legyenek A = {a, b, c}, cardA = 3; B = {a, b, c, d }, cardB = 4 .
Látjuk, hogy A ⊂ B és 3 ≠ 4 , vagyis a megadott két halmaz számossága nem tud
ugyanannyi lenni.

Értelmezés
Egy halmaz végtelen (végtelen számosságú), ha van saját magával azonos számosságú
valódi részhalmaza.
Pl.
Legyenek A = 2 N , vagyis a páros természetes számok halmaza
és B = N , vagyis a természetes számok halmaza.
Nyilvánvaló, hogy 2 N ⊂ N és mégis card 2 N = cardN .

Ennek az igazolására elegendő 2 N és N elemei között létrehozni egy kölcsönösen

egyértelmű megfeleltetést. Ez a következő:
0 2 4 6 8…
↕ ↕ ↕ ↕ ↕…
0 1 2 3 4…

5
Ez lehetséges, mert ezek a halmazok végtelen sok elemet tartalmaznak.
Pl.
Bár jóllehet, hogy N ⊂ Z , mégis cardN = cardZ .

Az ezt megadó kölcsönösen egyértelmű megfeleltetést a két halmaz elemeinek a

sorbarendezése adja meg (az egymásnak megfelelő elemek egymás alá kerültek.)
0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, …
0, 1, -1, 2, -2, 3, -3, 4, -4, …
(Nyilván, lehet más egyértelmű megfeleltetést is létrehozni.)

Értelmezés
Egy végtelen halmazt megszámlálhatóan végtelen halmaznak nevezünk, ha számossága
egyenlő a természetes számok halmazának számosságával (vagyis a halmaz és N között
van egy bijektív megfeleltetés).

Tehát az előzőleg megadott két példa megszámlálhatóan végtelen halmaz.

Más példák: 2 N + 1, 3 N , Q, a négyzetszámok halmaza,…

Annak igazolása következik, hogy a Q+ , vagyis a pozitív racionális számok halmaza

megszámlálhatóan végtelen. Tehát, ha fel lehet a Q+ elemei között egy sorrendet állítani,
akkor a halmaz megszámlálhatóan végtelen.
Felírjuk a pozitív racionális számokat a következő módon:
1 1 1 1 1 1 1
...
1 2 3 4 5 6 7
2 2 2 2 2 2 2
....
1 2 3 4 5 6 7
3 3 3 3 3 3 3
...
1 2 3 4 5 6 7
4 4 4 4 4 4
...
1 2 3 4 5 6
...
A következő sorrendet állítjuk föl:
1 1 2 3 2 1 1 2 3 4 5 4 3 2 1 1
; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ;...
1 2 1 1 2 3 4 3 2 1 1 2 3 4 5 6
Látható, hogy a sor átlósan halad, esetenként egyet le, illetve egyet jobbra lépve
„szélesedik”.
1 2 3 1 2
Ha megtartjuk az ismétlődő számokat, (pl. = = = ..., = = ... ) még úgy is a
1 2 3 2 4
táblázatban „ugyanannyian vannak”, mint a természetes számok.

Hasonlóképpen maga a racionális számok halmaza is sorrendbe állítható, mert egy

pozitív tört után rögtön besorolhatjuk az ellentétesét, megtartva a Z
sorbarendezhetőségénél megadott rendszert.

6
Megjegyzés
Vannak olyan számhalmazok is, amelyek számossága a természetes számok halmaza
számosságánál is bővebb. Ezeket a halmazokat megszámlálhatatlanul végtelen
halmazoknak nevezzük, azt mondjuk, hogy ezek kontinuum számosságúak.
Ilyen halmaz a valós számok halmaza, egy szakasz pontjainak halmaza, egy egyenes
pontjainak halmaza.

A mellékelt ábra segítségével igazolni lehet, hogy az AB szakaszon ugyanannyi pont van,
mint a vele párhuzamos JK egyenesen.

A bizonyítás első lépésében igazoljuk, hogy az AE szakaszon ugyanannyi pont van, mint
az AC-n, úgy, hogy az AE szakasz pontjait rávetítjük az AC szakasz pontjaira a D
pontból kiinduló félegyenes segítségével.
Analóg módon igazoljuk, hogy az EB szakaszon ugyanannyi pont van, mint a CB-n.
Ezáltal azt igazoltuk, hogy az AB szakasznak ugyanannyi pontja van, mint az ACB törött
vonalnak.
Másodszorra igazoljuk, hogy az AC szakasznak ugyanannyi pontja van, mint az FJ
félegyenesnek. Most az AC szakasz pontjait az E pontból kiinduló félegyenessel vetítjük,
majd a CB szakasz pontjait vetítjük az FK félegyenesre.
Ezzel a két résszel igazoltuk, hogy az AB szakaszon ugyanannyi pont van, mint a JK
egyenesen.

7
III.2. Műveletek a természetes számok halmazában

Összeadás
Értelmezés
Legyen A és B két halmaz. Jelölje A = a, B = b; a, b ∈ N és A ∩ B = O/ , vagyis A és B
diszjunkt halmazok. Ekkor a+b természetes számon az A ∪ B halmaz számosságát
értjük. Tehát a + b = A ∪ B .
Elnevezés: a, b tagok, a+b összeg.

Pl. 2 + 3 = ?
A = {a, b}, B = {c, d , e} . Látható, hogy
A = 2 és B = 3 és A ∩ B = O/ . A ∪ B = {a, b, c, d , e} = 5.
Tehát 2 + 3 = A + B = A ∪ B .

Tulajdonságok:
Bármely a, b, c természetes szám esetén:
(1) a + b = b + a az összeadás kommutatív, azaz egy összeadásban a tagok
felcserélhetőek.
(2) (a + b) +c = a + (b + c) az összeadás asszociatív, vagyis az összeadásban a tagok
csoportosíthatóak
(3) a + 0 = 0 + a = a egy számhoz 0-t adva összegként az eredeti számot
kapjuk, vagyis az összeadásban a 0 semleges elem.
(4) ha a + b = a, akkor b = 0
(5) ha a + b = 0, akkor a = 0 és b = 0 (ez a tulajdonság csak a természetes számok
halmazában érvényes).
(6) ha a + c = b + c, akkor a = b.

Szorzás
Értelmezés
Legyenek A,. B halmazok, A = a, B = b. Az a ⋅ b (a szorozva b-vel) természetes
számon az A×B halmaz /A és B halmazok Descartes-szorzata/ számosságát értjük.
Vagyis a ⋅ b = A × B .
Elnevezés: a, b tényezők (a –szorzandó, b –szorzó), a ⋅ b -szorzat.
(Vannak akik jobbról, vannak akik balról szoroznak, de a kiolvasása a ⋅ b : „az a és b
szorzata”)

Pl. 2 ⋅ 3 = ?
A = {a, b}, B = {a, b, c}. Így A = 2, B = 3 .
a ⋅b = A× B = {(a, a ); (a, b ); (a, c ); (b, a ); (b, b ); (b, c )} = 6 .
Tulajdonságok
Bármely a, b, c természetes szám esetén:

8
(1) a ⋅ b = b ⋅ a
(2) (a ⋅ b) ⋅ c = a ⋅ (b ⋅ c)
(3) a ⋅ (b + c) = a ⋅ b + a ⋅ c a szorzás disztributív /széttagolható/ az összeadásra
nézve
(4) a ⋅ 1 = 1 ⋅ a = a az 1 a szorzás semleges eleme
(5) a ⋅ 0 = 0
(6) ha a ⋅ b =0, akkor vagy a=0, vagy b=0, vagy mindkettő 0.
(7) ha a ⋅ b = a és a ≠ 0, akkor b = 1 .
(8) ha a ⋅ b = 1 , akkor a=1 és b=1. Ez a tulajdonság nyilvánvalóan csak a természetes
számok halmazában igaz.
(9) ha a ⋅ b = a ⋅ c és a ≠ 0, akkor b = c . (Ezt nevezzük egyszerűsítési szabálynak).

Értelmezés
Adottak a, b természetes számok. b ≥ 2 esetén az a ⋅ b ( a szorozva b-vel) természetes
számon egy b számú tagból álló összeget értünk, ahol minden összeadandó a-val egyenlő.
Vagyis a ⋅ b = b + b + b + ... + b (a-szor véve b-t).
Viszont a kommutativítás miatt a ⋅ b = b ⋅ a = a + a + a + ... + a , vagyis b-szer véve a-t.

Megjegyzés
A szöveg (megfogalmazás, cselekvés) szintjén a ⋅ b és b ⋅ a más-más tartalommal bír, de
a szorzat értéke ugyanannyi. Ha idejében rámutatunk arra, hogy a szorzás kommutatív,
akkor a szorzótényezők eltérő módon való megnevezése (szorzandó, szorzó), már nem
hordoz különösebb jelentőséget.
A legjobb megnevezés, már az elején: szorzótényezők.

Kivonás
Értelmezés
Legyenek A, B halmazok, A = a, B = b , A ⊆ B, tehát a ≤ b . Ekkor az „a-b”
természetes számon az A-B halmaz számosságát értjük.
Elnevezés: „a” kissebbítendő, „b” kivonandó, „a-b” különbség.
Pl.
A = {a, b, c, d , e}; B = {b, d , e}.
5 − 3 = A − B = {a, c} = 2
vagyis a különbséghalmaznak 2 eleme van.

Tulajdonságok
(1) a − b ≠ b − a , (sőt a kivonás korlátozás nélkül nem mindig végezhető el N-ben.)
(2) (a − b ) − c ≠ a − (b − c ) , vagyis a kivonás nem asszociatív
(3) a ⋅ (b − c ) = a ⋅ b − a ⋅ c , a szorzás disztributív a kivonásra nézve
(4) a – 0 = a, de nem mondjuk, hogy a 0 a kivonás semleges eleme, mert a – 0 = 0 – a = a
nem teljesül, pontosan a kommutativítás meg nem léte miatt.
(5) ha a – b = a, akkor b = 0
(6) ha a – b = 0, akkor a = b
(7) ha a – b = a - c, akkor b = c

9
 ha a – b = c - b, akkor a = c
(8) (a – b ) - c = (a – c ) - b
(9) a különbség változásai:
- (a + c ) – b = (a - b) + c, ha a kisebbítendőt c-vel növelem, akkor a különbség is
ugyanannyival nő
- (a – c) – b = (a - b) - c, ha a kisebbítendőt c-vel csökkentem, akkor a különbség is
ugyanannyival csökken
- a - (b - c) = (a – b )+ c, ha a kivonandót c-vel csökkentem, akkor a különbség
ugyanannyival nő
- a - (b + c) = (a - b) - c, ha a kivonandót c-vel növelem, akkor a különbség
ugyanannyival csökken
- (a + c) - (b + c) = a - b, ha mind a kisebbítendőt, mind a kivonandót ugyanannyival
növelem, a különbség változatlan
- (a – c) - (b - c) = a - b, ha mind a kisebbítendőt, mind a kivonandót ugyanannyival
csökkentem, a különbség változatlan.

Osztás
Értelmezés
Adottak az a, b természetes számok, ahol b ≠ 0. Az a:b (a-ban a b) számon, azt a c
természetes számot értjük, amelyre c ⋅ b = a .
Elnevezések: a- osztandó, b- osztó, c- hányados.
Pl. 8:4=?
Mivel 2 ⋅ 4 = 8 , ezért 8:4=2
Megjegyzés
A maradékos osztás tétele alapján, ha a, b tetszőleges természetes számok, ahol b ≠ 0,
egyértelműen léteznek q, r természetes számok úgy, hogy
a = b ⋅ q + r , ahol 0 ≤ m < b.
Ha r = 0, akkor a Μb, b a , vagy b többszöröse a-nak.
Ilyen esetben jelenti az osztható szó, hogy az a szám maradék nélkül osztható b-vel.

Az osztás tulajdonságai:
Az osztás nem végezhető el a természetes számok halmazán korlátozás nélkül.
(1) a : b ≠ b : a ,
(2) (a : b ) : c ≠ a : (b : c )
(3) a:0 Ennek az osztásnak nincs értelme, mert nincs olyan c természetes szám,
amelyre c ⋅ 0 = a, (a ≠ 0) . De matematikaelméleti megfontolásból a 0:0 osztás úgyszintén
értelmetlen.
(4) (a : b ) : c ≠ a : (b : c )
(5) 0:a=0
(6) a:a=1,
(7) a:1=a, (Itt sem állítható, hogy az 1 az osztás semleges eleme lenne).
(7) ha a:b=1, akkor a=b
(8) (a+b):c=a:c+b:c az osztás az összeadásra nézve jobbról disztributív
(Hasonlóan a kivonásra nézve is jobbról disztributív az osztás.)
(9) A hányados változásai:

10
(a:c):b=(a:b):c ha az osztandó c-ed részére csökken, akkor a hányados is
c-ed részére fog csökkenni, amennyiben az osztó változatlan
a : (b ⋅ c) = (a : b) : c ha az osztandó c-ed részére csökken, akkor a hányados is
c-ed részére fog csökkenni,
( a ⋅ c) : b = ( a : b) ⋅ c (a ⋅ b) : (b ⋅ c) = a : b
a : (b : c) = (a : b) ⋅ c (a : c) : (b : c) = a : b
Megjegyzések
-Az értelmezés alapján az osztás a szorzás fordított műveletének nevezhető.
Az alsó tagozat két (halmazélméleti alapon értelmezett) osztása:
a.)a bennfoglaló osztás
Adott egy a elemű véges halmaz. Ebben a halmazban hozzuk létre a lehető legtöbb,
pontosan b elemet tartalmazó részhalmazt (amennyiben lehetséges).
Az így létrehozott részhalmazok számát a:b-vel jelöljük és azt mondjuk, hogy „a-ban a b
megvan…”
Pl.
Hat ceruzát szétosztunk a gyerekek között úgy, hogy minden gyerek 2-2 ceruzát kapjon.
Hány gyerek kapott ceruzát?
6c : 2c = 3. (A 3 itt darabszám.)
b.)egyenlő részekre osztás
Adott egy a elemű véges halmaz. Ezt a halmazt osszuk fel (ha lehet) b darab egyenlő
számosságú részhalmazra.
Ekkor a részhalmazok számosságát a:b-vel jelöljük és azt mondjuk „az a b egyenlő
részre osztva”.
a
(Magyarországon az a:b helyett egyenlő részekre osztás esetén az jelölés használatos.)
b
Pl.
Hat ceruzát osszunk szét két gyerek között úgy, hogy mind a két gyerek ugyanannyit
kapjon. Hány ceruzát kap egy gyerek?
6c : 2 = 3c (A 3 itt a ceruzák számát jelöli.)

III.3. A számfogalom bővítése

Megjegyzések
(1) -A megadott értelmezések szerint a természetes számok halmaza az összeadásra és a
szorzásra nézve zárt: vagyis bármely két természetes szám összege is és szorzata is
természetes szám (lásd. az algebrai struktúrák című fejezetet.)
- Ugyanez nem mondható el a természetes számok halmazában értelmezett kivonásról és
osztásról.
- Az összeadás és szorzás lényeges tulajdonságai:
a+b=b+a a ⋅b = b⋅a kommutativítás
(a + b) +c = a + (b + c) (a ⋅ b) ⋅ c = a ⋅ (b ⋅ c) asszociativítás
a+0=0+a=a a ⋅1 = 1⋅ a = a a semleges elem léte
a ⋅ (b + c) = a ⋅ b + a ⋅ c a disztributivítás: a két műveletet összekapcsoló
tulajdonság
(2) A természetes számok halmazán az egyenlőség: a = b, ekvivalencia reláció.

11
(3) - A mindenkori számkörbővítés feladata az, hogy a fentebb felsorolt tulajdonságok
továbbra is érvényben maradjanak – ezt nevezzük a permanencia elvének.
- Továbbá: az N az új számhalmaznak részhalmaza legyen.
- Aztán: a bővített halmazban a természetes számokkal végzett műveletek eredménye
ugyanaz legyen, mintha csak az N-ben dolgoztunk volna.

Az egész számok halmaza (Z)

Értelmezés
A természetes számokból alkotott különbségek ekvivalancia osztályainak reprezentánsai
az egész számok. Vagyis egy osztályt egy egész számmal jelölünk.
Pl.
- 2 = 0 - 2 = 1 - 3 = 2 - 4 = … = 10 - 12 = …
5 = 5 - 0 = 6 - 1 = 7 - 2 = … =20 - 15 = …
0= 0 - 0 = 1 - 1 = 2 - 2 = …

Az egész számok halmazának bevezetését nemcsak az indokolja. hogy ebben elvégezhető

például a 2 - 5 kivonás, de a két irányban mérhető mennyiségek megléte is a valóságos
életben:
- egy útszakaszon az előre-hátra (jobbra-balra) irány
- mélység-magasság (a tengerszinthez, vagy adott jelzéshez viszonyítva)
- pozitív-negatív hőmérséklet
- vagyon-adósság

Az egész számok halmaza tehát Z = {…, -n, …, -3, -2, -1, 0, 1, 2, 3, …, n. …}

Z* = Z – {0}
Z + = N ∗ = {1,2,3,4,...}
Z − = {...,−5,−4,−3,−2,−1}.

A modulusz (abszolút érték)

a, ha a > 0

Pontosabban: a = 0, ha a = 0
− a, ha a < 0

Ha a számegyenest nézzük, a a jelentése az origotól (O-tól) egyenlő távolságra levő
számok.

-a 0 a

A modulusz (abszolút érték) jelentése: a szám számértéke, elhagyva az előjelét.

12
Néhány műveleti szabály (az N-ben már ismerteken kívül)
A kivonás értelmezése Z-ben:
x–y=x+(-y)
0 + (-a) = -a + 0 = -a, vagyis a 0 semleges elem az egész számok összeadására nézve.
(-a) + (-b) = -(a+b)
a − b, ha a > b

(+ a ) + (−b) = (−b) + a = 0, ha a = b , ahol a és b természetes számok
− (b − a ), ha a < b

Szorzás:
0 ⋅ (−a ) = (−a ) ⋅ 0 = 0
a ⋅ ( −b ) = ( − a ) ⋅ b = − ( a ⋅ b ) , ahol a, b ∈ N
( − a ) ⋅ ( −b ) = a ⋅ b

A racionális számok halmaza (Q)

A racionális számok bevezetését az a követelmény teszi szükségessé, hogy az egész

számok osztása minden esetben elvégezhető legyen ugyanazon a számhalmazon belül.
(Nyilván, ha az osztó nulla, az osztás továbbra sem értelmezett.)
A gyakorlati igény erre, a mérés elvégezhetősége, mivel ha a természetes számok
halmazában dolgozunk, nem minden esetben lehet a mérendő mennyiséget a
mértékegységgel (legyen az szabvány, vagy választott) összehasonlítani. Ez egészen
pontosan azt jelenti, hogy a mértékegység nem minden esetben van meg egész számszor
a mérendő mennyiségben, másképpen mondva nem mindig összemérhetők.
A racionális számok halmazától megköveteljük, hogy:
- tartalmazza az egész számok halmazát ( Z ⊂ Q )
- két racionális szám hányadosa szintén racionális szám legyen
- az egész számokkal végzett műveletek eredménye változatlan maradjon, ha azokat a Q-
ban megadott értelmezés szerint végezzük
- a műveletek Z-ben ismert tulajdonságai átöröklődjenek Q-ra is

Értelmezés
Adott a b ⋅ x = a egyenlet, ahol a, b ∈ Z , b ≠ 0 . A fenti egyenlet megoldása az
a
x = a : b = racionális szám.
b
a 
A racionális számok halmaza: Q =  a, b ∈ Z , b ≠ 0 .
b 

Megjegyzések
a
-Tulajdonképpen az
alakú szám is egy ekvivalencia osztály reprezentánsa.
b
1 2 − 2 5 − 25
Pl. = = = = = ... = 0,5 .
2 4 − 4 10 − 50

13
Vagyis egy-egy racionális számnak sokféle közönséges tört alakja van, ezek viszont mind
ugyanazt az értéket képviselik (ugyanahhoz az ekvivalencia osztályhoz tartoznak),
ugyanazt a racionális számot jelentik.
- „ratio” = arány (latin).
a
A görögök alakban az összemérhető szakaszok arányát jelölték.
b
a
olvasata: „a per b” „a törve b-vel” „a és b hányadosa”.
b
Mindhárom megnevezés osztást jelent.
„a darab b-ed rész”, ami a darab 1/b egységtörtet jelent.
„a a b-hez”. Ez arányt jelent.
Konkrét példát adva:
2
„kettő per három”, (két tábla csoki osztva 3 egyenlő
3
részre)
2
„két harmad”, (két darab harmadrész, vagyis az egész
3
osztva 3 egyenlő részre és ezekből két darab véve)
2
„kettő a háromhoz”, ez két darab rész és 3 darab
3
(ugyanakkora) rész nagyságviszonya, lásd az ábrát.
a
-Nyilván, hogy Z ⊂ Q. a ∈ Z szám alakban már racionális szám.
1

a c
Racionális számok egyenlősége: = ⇔ a⋅d = b⋅c .
b d
Adott racionális számmal egyelőt bővítéssel, vagy egyszerűsítéssel kapunk:
k) (k
a k ⋅a k ⋅a a
= bővítés, = egyszerűsítés.
b k ⋅b k ⋅b b

Irreducibilis tört: tovább nem egyszerűsíthető.

1 5 12 30
Pl. , , ,− ,...
2 6 17 11
A bővítés megadja a lehetőségét a közös nevezőre hozásnak:
3) 2)
5 15 7 14
Pl. = , =
12 36 18 36
Ekkor a kapott törtek összehasonlíthatók, összeadhatók, illeve kivonhatók.

A pozitív racionális számok viszonya 1-hez:

a
egységnyi tört, ha a=b
b
a
valódi tört, ha a<b, (egységnél kisebb tort)
b

14
a
áltört, ha a>b, (egységnél nagyobb tört)
b
Vegyes tört: egy egész szám és egy valódi tört összege,
3 3
pl. 2 + = 2
4 4
A vegyes tört és az áltört közötti átalakítás az értelmezésből adódik:
3 3 8 3 2⋅4 + 3
2 = 2+ = + =
4 4 4 4 4
11 4 + 4 + 3 3 3 3
= = 1+1+ = 2 + = 2
4 4 4 4 4
vagyis 11:4 = 2, ahol a maradék 3.

3 1
Ábrázolás a számtengelyen: pl. 1 és − :
4 3

Tizedes törtek

A tizedes tört a közönséges tört egy másik írásmódja.

Egy pozitív tizedes tört általános alakja: k , a1 a 2 ...a n ... , ahol k az egész rész, a tizedes
vessző utáni rész a szám törtrésze.

(1) Első megközelítésben vesszük azokat a közönséges törteket, amelyek nevezője 10 n

alakú, illetve ilyenné alakítható.
1
Jelölés: = 0,1 (ez az új írásmód),
10
kiolvasása: „1 tized = 0 egész 1 tized”.
23
1 = 1,23 , kiolvasása: „1 egész 23 század”.
100

15
142 2 2
= 14 = 14,2 = 0,002 , (0 egész 2 ezred)
10 10 1000
Ez a jelölésmód kihasználja a helyiértékes számírás minden előnyét, ami a műveletek
végzésekor is jelentős.

Nemcsak azok a közönséges törtek végesek, amelyek nevezője a 10 valamely hatványa,

hanem minden olya tört, amely bővítéssel ilyenné alakítható:
2) 2)
2 4 3 6
Pl. = = 0,4 = = 0,06
5 10 50 100
(A tizedes jegyek végéről a 0, vagy a nullák elhagyhatók.)
A fenti tizedes törteket véges tizedes törteknek nevezzük. Azon közönséges törtek írhatók
véges alakba, melyek nevezője 2 n ⋅ 5 m alakú, ahol n, m ∈ N .

(2) Azok a törtek, amelyek nevezője tényezőre bontásában sem a 2, sem az 5 hatványa
nem szerepel.
Ezek átalakított (osztással kapott) alakja
k , (a1 a 2 ...a n ) ,
ahol a ( )-be tett számjegyek ismétlődnek. A zárójelbe tett számok neve: szakasz.
1 47
Pl. = 0,333... = 0, (3); = 1,424242... = 1, (42)
3 33
Ezeket a tizedes törteket végtelen, tiszta szakaszos tizedes törteknek nevezzük.
Kiolvasás: 1,(42): „1 egész 42, 42 a szakaszban”.

(3) Olyan közönséges törtek, amelyek nevezője tényezője bontásában a 2 és/vagy 5

hatványai mellett más prímtényezők hatványai is szerepelnek.
Ezekből alakulnak ki az ún. vegyes szakaszos tizedes törteknek.
9 5
Pl. = 0,1636363... = 0,1(63); = 0,8333... = 0,8(3) .
55 6

Visszaalakítások:

a.)A véges tizedes törtek visszaalakítása következik a jelölésből, abból, ahogy kiolvassuk:
35 235 602
2,35 = 2 = ; 0,602 =
100 100 1000

b.)A tiszta szakaszos tizedes törtek visszaalakítása

Levezetés:
Adott a T = 0, (a1 a 2 a3 ...a n ) tört.
Az egyenlőség mind a két oldalát megszorozzuk 10 n -nel.
T = 0, (a1a 2 a 3 ...a n ) / ⋅ 10 n
10 n ⋅ T = a1 a 2 a3 ...a n , a1 a 2 a 3 ...a n
Vonjuk ki a második egyenlőségből az elsőt:

16
10 n ⋅ T − T = a1 a 2 a3 ...a n
Az egyenlőség bal oldalából kiemeljük a T-t:
T ⋅ (10 n − 1) = a1 a 2 a3 ...a n
A kapott egyenlőségből kifejezzük a szóban forgó T tizedes törtet:
a a a ...a a a a ...a
T = 1 2 n 3 n = 1 2 3 n , ahol a tört nevezőjében n db 9-es számjegy van.
10 − 1 999...9
3 2 125
Pl. 0, (3) = ; 21, (02) = 21 ; 5, (125) = 5
9 99 999

c.)A vegyes szakaszos tizedes törtek átalakítása

Levezetés:
A lépések azonosak az előző bizonyítás lépéseivel.
T = 0, a1 a 2 ...a k (b1b2 ...bl ) / ⋅ 10 k +l / ⋅ 10 k
Tehát az adott törtek először 10-nek k+l., másodszorra 10-nek k. hatványával szorozzuk
és ezeket kapjuk:
10 k +l ⋅ T = a1 a 2 ...a k b1b2 ...bl , (b1b2 ...bl )
10 k ⋅ T = a1 a 2 ...a k , (b1b2 ...bl )
A fenti két egyenlőséget kivonjuk egymásból, és a következőket kapjuk:
10 k +l ⋅ T − 10 k ⋅ T = a1a 2 ...a k b1b2 ...bl − a1 a 2 ...a k
10 k ⋅ T (10 l − 1) = a1 a 2 ...a k b1b2 ...bl − a1a 2 ...a k
a1 a 2 ...a k b1b2 ...bl − a1 a 2 ...a k
T= , a nevezőben l db 9-es van.
10 k ⋅ 99...9
142 − 1 1593 − 15
Pl. 3,1(42) = 3 , 0,15(93) = .
990 9900

Összefoglalva:
- minden természetes szám, illetve egész szám ugyanakkor racionális szám is /1
nevezőjű törtként írható/.
- Minden közönséges tört racionális szám.
- Minden véges, vagy végtelen, de szakaszos tizedes tört –mivel átalakítható
közönséges törtté – racionális szám is.
- Ha egy tizedes szám végtelen, de nem szakaszos, akkor az nem racionális szám.
Pl. 0,101001000100000…
- A racionális számok halmazában a négy alapművelet elvégezhető, egyetlen
kivételt a 0-val való osztás jelenti.
Megjegyzések
-Minden véges tizedes tört olyan végtelen tizedes törtnek tekinthető, amelyben csak
véges számjegy nem nulla.
Pl. 15,341 = 15, 34100…0…
-Az 1 = 0,99…9… = 0,(9) felírás miatt bármely közönséges tört egyértelműen
átalakítható tizedes törtté, ellenben a szakasz ne csak 9-est tartalmazzon.

17
-A végtelen nemszakaszos tizedes számok nem alakíthatók át közönséges törtté, mert
ezek nem racionális számot, hanem irracionális számot állítanak elő.
Pl. 1,414213… a 2 irracionális számmal egyenlő.

A valós számok halmaza (R)

A hatványozás fordított műveletének tekinthető a gyökvonás. Ez a racionális számok

halmazán nem mindig végezhető el.
Innen a számkörbővítés két irányban folytatódik:
- egyrészt, hogy minden pozitív számból gyököt lehessen vonni. Ez elvezet az
irracionális számok halmazához, amely a racionális számok halmazával egyesítve adja a
valós számok halmazát (R).
- másrészt, hogy a negatív számokból lehessen párosrendű gyököt vonni. Ez vezet el a
komplex számok halmazához (C).
Elmondható, hogy a komplex számok halmazán, amelyre igaz, hogy
N ⊂ Z ⊂ Q ⊂ R ⊂ C , minden algebrai művelet (a négy alapművelet, a hatványozás és a
gyökvonás) elvégezhető és minden algebrai egyenlet megoldható (a 0-val való osztás
továbbra is kivétel).

Példák irracionális számokra:

2 , 3, 5 , 6 ,..., 3 2 , 3 3,...4 12 ,...
a + b ⋅ n d alakú számok: − 2 + 3 5 , 7 − 7 , 12 − 4 8
π , vagyis a kör kerületének és átmérőjének aránya
logaritmus segítségével fölírt számok: log 2 3, lg 37 = log10 37
Ezeken kívül sorozat határértékeként is kapunk valós számot.

Megjegyzés
A fenti példák esetében a számításokban az illető szám közelítő értékét vesszük, a
számítás pontossága határozza meg, hogy hány tizedesnyi pontossággal közelítjük meg
az illető számot.
A valós számok mértani jelentése:
A valós számok a számtengelyen ábrázolhatók. Vagyis a valós számtengely minden
pontjának megfelel egy valós szám és fordítva.
Pontosabban: a számtengely bármilyen „kicsi részére” végtelen sok racionális és végtelen
sok irracionális szám esik.

Pl. a 2 ≈ 1,41 irracionális szám helyét a számtengelyen a következő módon kapjuk

meg:
Az BCD egyenlő szárú derékszögű háromszögben legyen a befogók hossza 1 egység.
Ekkor Pithagorász tétele alapján a BD átfogó hossza 2 .
Ezt körző segítségével vetítjük rá a számtengelyre és így a számtengelyen kapott M 2
pont valóban a 2 -nek felel meg.

18
Igazolható, hogy a 2 nem egyenlő egyetlen racionális számmal sem. A bizonyítás a
reductio ad absurdum módszerével végezhető el.
Tehát: vannak nem racionális számok és ezeknek is egyértelműen meghatározható helyük
van a valós számtengelyen.

III.4. A számrendszerek

Az alábbiakban csak a természetes számok különböző számrendszerekben való

felírásával foglalkozunk.
A mindennapi életből általában tudott dolog, hogy számításainkat tízes számrendszerben
végezzük, a számokat is ebben írjuk.
Sokan tudnak arról is, hogy vannak más számrendszerek is. A számítógép felhasználói
tudják, hogy ott a 2-es és 16-os számrendszert használják, az időmérésnél viszont a 60-as
és a 12-es számrendszer nyomai fedezhetők fel. Az is ismert, hogy a maga a számolás
eredete az ősidőkbe vész. A különböző népek a számokat különböző módon jelölték. Mai
számjegyeink és a helyiértékes írásmód hindu eredetű, melyek a X. században arab
közvetítéssel jutottak Európába.
A római számokkal, melyek eredetét valahol az etruszk kultúrában lehet keresni, jelenleg
is találkozhatunk régi épületekre írt évszámokként, régi feljegyzésekben, használják órák
számlapján, iskolai osztályok megjelölésére, könyvfejezetek számozására és nem utolsó
sorban a sokak által kedvelt gyufafeladványokban.
A római számírás számjegyei: I=1, V=5, X=10, L=50, C=100, D=500, M=1000.
A római számírás additív, nem helyiértékes, vagyis a számjegyek alaki értéke a lényeges,
a helyük csak annyiban, hogy egy bizonyos számjegy melyik értékű számjegyhez adódik
hozzá, vagy vonódik ki. A szabályok leírása nélkül íme néhány példa:

19
XX=20, CLXXIII=173, XLIV=44, CDLXXIX=479, MDCCCXLVIII=1848,
MMMCMXCIX=3999, IV = 4000, XII L XVIII = 12 050 018 .
Az, hogy a római számok írása körülményes. Ennél sokkal nehézkesebb ebben az
írásmódban műveleteket végezni.

A tízes számrendszerben való számíráskor tízesével csoportosítunk. Ez azt jelenti, hogy

tíz alacsonyabb rendű csoport alkot egy magasabb rendű csoportot.
Vagyis tíz db egyes = egy tízes, tíz db tízes = egy db százas, és így tovább.
Tehát az egységrendek: egyesek, tízesek, százasok, ezresek, tízezresek, százezresek,
milliósok, tízmilliósok, százmilliósok, milliárdosok, tízmilliárdosok, százmilliárdosok.
Az egységrendek hármasával csoportosítva osztályokat alkotnak.
Minden harmadik egységrend egyben az illető osztály nevét is adja: egyesek, ezresek,
milliósok, milliárdosok.
Az ezt követő megnevezések nem egységesek.
Magyarországon így következnek: milliárd, billió, billiárd, trillió, …
Romániában: milliárd, trillió, kvatrillió, kvintillió,… következik.
A szakirodalom ezen „nagy számok” esetén kerüli a megnevezéseket, tíz hatványaival
jelöli a számok nagyságrendjét.
Minden helyiértékes számírás esetén a számjegyeknek van: alaki értékük, helyi értékük
(az illető számban melyik egységrend helyén állnak), a kettő együtt adja az illető
számjegy valódi értékét.
Az is megjegyzendő, hogy a tízesével való csoportosításból értelemszerűen adódik, hogy
a számok írásához tíz számjegyet használunk: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9.

Más alapú számrendszerek

A nem tízes számrendszerben, a megalkotás módja analóg a tízes számrendszerével.

Ha a 3-as számrendszerben dolgozunk, akkor 3 egyes alkot egy magasabb rendű

csoportot, egy I. rendű csoportot, egy hármast (ez lesz a tízesek megfelelője).
3 tízes alkot egy II. rendű csoportot, egy 9-est (3·3 = 9) (ez lesz a százasok megfelelője).
És így tovább.

Nézzük mindezt egy példával.

Legyen a szám a 23. Ábrázoljuk és írjuk fel a megadott mennyiséget rendre a tízes,
hármas és kettes számrendszerben.

20
a.)A 23 felírása a tíz többszörösei segítségével:
23 = 2 ⋅ 10 + 3
vagyis ha van 23 darab pont, akkor abból tízesével csoportosítva 2 db tízes csoport lesz és
még megmarad 3 db pont, tehát ez számjegyekkel leírva a 23-as számot eredményezi.

b.)Mi lesz a 23 szám hármas számrendszerbeli alakja?

Ha a 23 pontot hármasával csoportosítjuk, először is lesz 7 db hármas csoport (lásd a kis

karikákat).
Másképpen: 23:3=7, kimarad 2 pont, vagyis 2 egyes.

De 3 db „tízes” (így nem nevezhetem, mert nem 10-et ér!) (3 pontot tartalmazó kis
karika) alkot egy nagyobb karikát, vagyis egy „százast”.
Ennek a pontos megnevezése 9-es, vagy 3·3-as, vagy II. rendű egység
Ilyenből a rajzon két db van, mert ezeket az előzőleg kapott 7 tízes csoportosításával
alakítottuk ki.
Osztással: 7:3=2, marad 1 (tízes).

Mivel nincs legalább 3 db II. rendű egységünk, azaz 9-es csoportunk, „százasunk”, itt
megállunk a csoportosítással, tehát megkaptuk a 23-as szám 3-as számrendszerbeli
alakját: 212 (3) .
Kiolvasása „kettő egy kettő a 3-as számrendszerben”.

21
Ha eltekintünk a rajztól és az elvégzett osztásokat egymás mellé helyezzük, az utolsó
hányados és „hátulról eléfelé” mellé írva a maradékokat, megkapjuk az előzőleg már
felírt 212 (3) alakot:
23 : = 7 7:3=2
2 1
Tehát 23 = 212 (3) .

c.) Most keressük meg a 23 kettes számrendszerbeli alakját. Készítsünk rajzot!

Ha a 23-at kettes számrendszerbe írjuk először 11 db 2-es csoportot lehet kialakítani és

kimarad ebből 1.
23:2=11, m=1. (Kérem ezt rajzon ellenőrizni!)

A 11 db kettes csoportból kettesével 5 db négyes csoportot lehet kialakítani és megmarad

1 kettes csoport.
11:2=5, m=1.

Az 5 db négyes csoportból lesz 2 db nyolcas csoport, 2 db III. rendű egység, megmarad 1

négyes csoport.
5:2=2, m=1.

A két db nyolcas csoport viszont egy tizenhatos csoportot alkot, nyolcas csoport nem
marad ki a csoportosításból.
2:2=1, m=0.
Tehát így az 10111( 2) számot kaptuk.

Ha az osztásokat folyamatosan egymás mellé írjuk, az átalakítás így néz ki:

23 : 2 = 11 11 : 2 = 5 5:2=2 2:2=1
1 1 1 0
Tehát a bekeretezett számjegyeket jobbról balra haladva írjuk egymás után és megkapjuk
10111( 2) alakot, ami a 23-as szám kettes számrendszerbeli alakja.
Megjegyzés
Figyeljük meg, milyen számjegyek fordulnak elő a hármas számrendszerben, milyenek a
kettes számrendszerben.
Az átalakítás módjából adódik, hogy egy tetszőleges k alapú számrendszerben dolgozva a
számrendszer számjegyei 0-tól (k-1)-ig terjednek, lévén hogy ezeket k-val való osztások
maradékaiként kapjuk és az osztásokat addig végezzük, amíg az osztandó kisebb nem
lesz az osztónál, ami egyben a számrendszer alapszáma (alapja) is.

A tízes számrendszerből egy másikba való átírás módja mutatja a visszaalakítást is.
Nézzük ezt meg először a hármas számrendszerbe átírt 23 esetében.
Ha a 23 = 212 (3) kialakítási módját figyeljük, látható hogy a szám áll
2 db II. rendű csoportból (2 darab 9-esből, 2 db 3²-ból)
1 db I. rendű csoportból (1 db 3-asból)

22
2 db egyesből.
Összefoglalva:
222 (3) = 2 ⋅ 3 2 + 1 ⋅ 31 + 2 = 18 + 3 + 2 = 23
A kettes számrendszerben: 10111( 2) = 1 ⋅ 2 4 + 0 ⋅ 2 3 + 1 ⋅ 2 2 + 1 ⋅ 21 + 1 = 23
Megjegyzés
-Ha a tízes számrendszerben egy számot a 10 hatványaival írhatunk föl, ezt egészen
természetesnek tekintjük.
A k alapú számrendszer kialakításának a módjából adódik tehát, hogy egy tetszőleges
szám k rendszerbeli bontott alakjában a k hatványai szerepelnek, vagyis:
a n a n−1 ...a1 a 0 ( k ) = a n ⋅ k n + a n −1 ⋅ k n −1 + ... + a1 ⋅ k + a 0 .
-Ha pl. k = 10, akkor a megnevezésük: egyesek, tízesek, százasok = 10², ezresek = 10³,…
-Ha pl. k = 2, akkor a megnevezésük: egyesek, 2-esek, 2² = 4-esek, 2³ = 8-asok, …
Pl.
Alakítsuk át tízes számrendszerbe a következő számot, majd visszaalakítással
ellenőrizzük az átalakítás helyességét: 320154 ( 6) .

320154 ( 6) = 3 ⋅ 6 5 + 2 ⋅ 6 4 + 0 ⋅ 6 3 + 1 ⋅ 6 2 + 5 ⋅ 61 + 4 = 3 ⋅ 7776 + 2 ⋅ 1296 + 36 + 30 + 4 =

= 23328 + 2592 + 70 = 25990

A visszaalakítása 6-os számrendszerbe:

25 990 : 6 = 4331 4331 : 6 = 721 721 : 6 = 120 120 : 6 = 20 20 : 6 = 3
4 5 1 0 2

Műveletek a különböző alapú számrendszerekben

A nem tízes alapú számrendszerekben a műveletek elvégzésének algoritmusa ugyanaz,

mintha 10-es számrendszerben dolgoznánk. Csupán a helyérték átlépésekre kell figyelni.
Mind a négy alapműveletet konkrét példán mutatjuk be, magyarázattal.

Összeadás
1 1 1 1 Tehát az összeadásban a szokásos módon jobbról balra haladunk:
2 21 0 2 ( 3) +
2+1=3, leírom a 0-t az egyesek helyére, megy tovább az 1.
1 2 2 2 1(3 ) 1+0+2=3, leírom a 0-t (a 3-asok helyére), megy tovább az 1.
1+1+2=4, leírom az 1-et (a 3²-osok helyére), megy tovább az 1.
11 21 0 0 ( 3)
1+2+2=5, leírom a 2-t (a 3³-osok helyére), megy tovább az 1.
1+2+1=4, leírom az 1-et (a 3 4 -esek helyére)és leírom az 1-et az előtte való egységrend
helyére (a 35 -esek helyére).
Kiolvasom az összeget.

Az összeadás helyességét ellenőrizendő, az összeadandókat átírjuk 10-es számrendszerbe,

elvégezzük az összeadást, majd az összeget visszaírjuk 3-as számrendszerbe. Próbáljuk
ezt önállóan elvégezni.

23
22102 (3) = 2 ⋅ 3 4 + 2 ⋅ 33 + 1 ⋅ 3 2 + 2 = 162 + 54 + 11 = 227
12221( 3) = 1 ⋅ 3 4 + 2 ⋅ 33 + 2 ⋅ 3 2 + 2 ⋅ 3 + 1 = 81 + 54 + 18 + 7 = 160
227 + 160 = 387
387 : 3 = 129, m = 0, 129 : 3 = 43, m = 0, 43 : 3 = 14, m = 1, 14 : 3 = 4, m = 2, 4 : 3 = 1, m = 1
387 = 112100 (3)
Tehát az összeadást helyesen végeztük el.

Végezzük el a következő összeadásokat önállóan. Ha szükséges, itt következik a példák

megoldása is:
4424 ( 5) + 3442 + 3214 = 7607 (8) + 4677 + 5137 =

2 1 2
4 4 2 4 (5) + 1 1 2
7 6 0 7 (8) +
3442
4677
3 21 4
51 3 7
2 2 1 4 0 (5 )
2 1 6 4 5(8)

Kivonás

• • • • 0-3-at, nem lehet. Az 1 db négyest felbontjuk 4 db egyesre, 4-3=1, leírjuk

2 0 0 1 0 ( 4 ) − az egyesek helyére.
2 3 2 3 ( 4) Az I. rendű egység helyén 0 db négyes maradt.
0-2-t, nem lehet.
1 1 0 2 1( 4 )
A felbontásig előre kell mennünk a IV. rendű egységekig. A 2 db 2 4
egyikét felbontjuk 4 db III. rendű egységgé, tehát 1db IV rendű egység marad.
Ebből 1 db III. rendű egységet felbontunk 4 db II. rendű egységre (marad tehát 3 db III.
rendű egység).
A 4 db II. rendű egység egyikét felbontjuk 4 db I. rendű egységre (marad tehát 3 db II.
rendű egység).
4-2=2, leírjuk az I. rendű egységek helyére.

A II. rendű egységek helyén maradt 3 db.

3-3=0, leírjuk a 0-t a II. rendű egységek helyére.

A III. rendű egységek helyén maradt 3 db.

3-2=1, leírjuk a III. rendű egységek helyére.

A IV. rendű egységek helyén 1 db maradt.

1 magában 1, leírjuk az 1-et a IV. rendű egységek helyére.

-Az ellenőrzést az összeadáshoz hasonlóan végezzük el.

24
20010 ( 4 ) = 2 ⋅ 4 4 + 1 ⋅ 4 = 2 ⋅ 256 + 4 = 516
2323 ( 4) = 2 ⋅ 4 3 + 3 ⋅ 4 2 + 2 ⋅ 4 + 3 = 128 + 48 + 11 = 187
516 − 187 = 329
329 : 4 = 82, m = 1, 82 : 4 = 20, m = 2, 20 : 4 = 5, m = 0, 5 : 4 = 1, m = 1
329 = 11021( 4)
Az eredmény egyezik, tehát a kivonás helyes.

-Végezzük el a következő kivonásokat:

1000100 ( 2 ) − 111111 = 8001(9) − 7876 =

• • • • • • • • •
1 0 0 01 0 0 ( 2 ) − 8 0 01( 9) −
11 1111 787 6
==== 101( 2) = = 1 4 (9)

Szorzás

2 4 5 5( 6 ) ⋅435 ( 6 )
A részszorzatok:
5x5=25, leírom az 1-et, megy tovább a 4.
2 2 0 51 5x5+4=29, leírom az 5-öt, megy tovább a 4.
12 2 5 3 5x4+4=24, leírom a 0-t, megy tovább a 4.
1 51 5 2 5x2+4=14, leírom a 2-t, leírom a 2-t.
A második részszorzat:
2 1 04 2 21( 6 ) 3x5=15, leírom a 3-at, megy tovább a 2.
3x5+2=17, leírom az 5-öt, megy tovább a 2.
3x4+2=14, leírom a 2-t, megy tovább a 2.
3x2+2=8, leírom a 2-t, leírom az 1-et.
A harmadik részszorzat:
4x5=20, leírom a 2-t, megy tovább a 3.
4x5+3=23, leírom az 5-öt, megy tovább a 3.
4x4+3=19, leírom az 1-et, megy tovább a 3.
4x2+3=11, leírom az 5-öt, leírom az 1-et.
A részszorzatokat összeadjuk, így a szorzat 2104221( 6) .

-Ellenőrizzük a szorzás helyességét.

Az ellenőrzés most is úgy történik, hogy a tényezőket átírva 10-es számrendszerbe, így
végezzük el a szorzást, majd a kapott szorzatot visszaalakítjuk a 6-os számrendszerbe.

25
2455 ( 6) = 2 ⋅ 6 3 + 4 ⋅ 6 2 + 5 ⋅ 6 + 5 = 432 + 144 + 30 + 5 = 611
435 ( 6) = 4 ⋅ 6 2 + 3 ⋅ 6 + 5 = 144 + 18 + 5 = 167
61 1 ⋅1 6 7
61 1
36 6 6
4277
10 2 0 3 7
102037 : 6 = 17006, m = 1, 17006 : 6 = 2834, m = 2, 2834 : 6 = 472, m = 2,
472 : 6 = 78, m = 4, 78 : 6 = 13, m = 0, 13 : 6 = 2, m = 1
102037 = 2104221( 6 )
Tehát valóban visszakaptuk az előző szorzás eredményét.

Még két példa. Végezzük el a szorzásokat:

652 ( 7 ) ⋅ 345 = 221022 ( 3) ⋅ 212 =

652 ( 7 ) ⋅ 345 221022 ( 3) ⋅ 212

4553 12 1212 1
3601 2 21 0 2 2
261 6 1212121
33546 3 210112211

Osztás

Mivel az osztás egyenlősége, (a maradékos osztás tétele): O = o ⋅ h + m, 0 ≤ m < o, o ≠ 0 ,

érvényes bármely számrendszerben, ezért az osztások próbáit ez alapján fogjuk
elvégezni.
400214 (5) : 43 = 4141 próba : 4141 ⋅43
332 23023
= 132 32214
43 400213
= 341
332
== 44 400213 +
43 1
=1 400214 (5)

26
A hányados számjegyeinek megkeresésekor próbálkozunk: 40-ben a 43 nincsen meg,
43 ⋅ 4
tehát próbáljuk 400-ban. , tehát ez jó, aláírjuk és kivonjuk.
332
43 ⋅ 2
132-ben keressük a 43-at. , ez nem jó, tehát csak 1-szer van meg.
141
Tovább már az előzőek alapján adódik az osztás maradék része.

-Végezzük el a következő osztásokat, valamint próbájukat szorzással:

210345 ( 6) : 445 = 213570 (8) : 65 =

210345 ( 6) : 445 = 242 próba : 445 ⋅ 242

1334 1334
= 3254 3112
3112 1334
= 1425 210254
1334 210254 +
== 51 51
210345 ( 6 )
213570 (8) : 65 = 2505 próba : 2505 ⋅ 65
152 15131
= 415 17636
411 213511
== 470 213511 +
411 57
= 57 213570 (8)

Megjegyzés
A fenti műveletek elvégzésére koncentrálva egy kis empátiával ízelítőt kaphatunk abból,
hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie, főleg a kicsit gyengébb képességű alsós
gyereknek akkor, amikor a műveletek elvégzésének algoritmusát kell megértenie és
bevésnie.
Ezért a számrendszerekkel való munkát egy kicsit empátiafejlesztő tréningnek is
tekinthetjük, de mindenképpen fejleszti a koncentrációt és mélyíti a műveletvégzés
algoritmusát.

27