1.

KVANTUMJELENSÉGEK, SUGÁRZÁSOK
1.1. A kvantumfizika kísérleti alapjai
A klasszikus fizika néhány egyenlete és korlátai

Haladó mozgás

Ha ismerjük x0-t és p0-t, akkor meghatározhatjuk xt-t és pt-t is bármely későbbi

időpontban:

x
pt
xt  x 0  0
m xt

x0

0 t t
v p m x
F  ma  m   2
t t t

p t
x
m

dx
pt  m   p0 .
dt

Newton második törvényéből

dp
 F  dp  F  dt
dt

pt = p0 + Ft

F 2 t2 p2
Ek  (mert E k  )
2m 2m

Tehát Ek tetszőlegesen változik F-fel és t-vel.

A kezdetben nyugvó, majd t ideig állandó F erő hatása alatt álló m tömegű részecske
kinetikus energiája a zérusról az Ek értékre nő, majd az erőhatás megszűnte után ennyi is
marad. Minthogy az F erő hatásának t időtartama tetszőleges lehet, az energia is
tetszőleges értékre növelhető.
Harmonikus oszcillátor

1 2
F = -kx , E kA
2

E független a frekvenciától! A-tól függ!!

Másképpen: a részecske ugyanazzal a frekvenciával oszcillálhat az amplitúdótól
függetlenül.
1.1.1. A fekete test hőmérsékleti sugárzása

a) termoelem b) változó hőmérséklet

- a és b hőmérséklete együtt változik

- a sugárzás ☻intenzitása
☻spektrális eloszlása csak ☺T-től és az ☺anyagi minőségtől függ

Hőmérsékleti sugárzás: a testek által kibocsátott olyan sugárzás, amelynek mértékét csak a
test hőmérséklete szabja meg.

- elektromágneses sugárzás
- hőegyensúlyban: ua. kisugárzás, mint elnyelés

Kirchoff törvény

Az emisszióképesség (e(,T) és az abszorpcióképesség (a(,T) hányadosa minden testre

(anyagi minőségtől, felülettől, stb. függetlenül) ugyanaz az univerzális függvény:

e1  ,T  e2  ,T  E  ,T 
   állandó
a1  ,T  a2  ,T  A ,T 

Fekete test: A(,T) = 1  emisszióképessége: E(,T) Rayleig-Janes

törvény
8kT
dE  d
Stefan-Boltzman törvény: Eössz.=  · T4 4
UV-katasztrófa
E(,T) (Wm-2nm-1sr-1)

·W·m-2·K-4.

T
Wien-f. eltolódási törvény: max· T = 2896 m·K

Planck-féle sugárzási törvény

 (nm)
c1   5
Planck dE  c2
d
(1900) 1
 T
e
Alkalmazások:

- termográfia
- Nap felszíni hőmérséklete
- Földfelszín hőmérséklete
- Termikus és fluoreszcens fényforrások

1.1.2. Fényelektromos hatás (Hallwachs effektus)

(Hallwachs, 1888)

Fénnyel történő gerjesztés

fotokatód

fény
h
-

V
+

fotoáram

I (A) fényintenzitás
fényintenzitás
h1 h2

h1 > h2

- U0 U (V)

eU
eU= h = hc/=A + ½·m·v2
X 254 nm
X 365 nm
e- X 405 nm
X 435 nm
X 546 nm
iránytangens: h
c/
Tapasztalatok:

1) Fotoelektronokat egy (a fotokatód anyagától függően) minimális rezgésszámnál

nagyobb rezgésszámú fény produkál.
2) A kiváltott fotoelektronok száma a fényintenzitással arányos, és nem a frekvenciával.
3) Az elektronok maximális energiája a fény frekvenciájának növelésével nő.
4) A fotoelektronok azonnal (10-8 s alatt) megjelennek.

1.1.1. és 1.1.2. Az elektromágneses tér energiája kvantált.

1.1.3. Franck-Hertz kísérlet (1913)

Gyorsított elektronokkal történő gerjesztés

katód h anód

I (mA)
e- Hg

-+ - + + -

U (V)
Ifl
hc

e U

Az atomok energiafelvétele/kisugárzása is kvantált.

Pl.: U = 4,9 V 6,62 1034 J  s  3 108 m

  253,7nm
h = 6,62·10-34 J·s 1,602 1019 J / V  4,9V
c = 3·108 m
e = 1.602·10-19 C = 1.602·10-19 J/V

A klasszikus mechanika törvényei a mikrorészecskék világában nem érvényesek.

1.1.4. A fény kettős természete, anyaghullámok

E
A fény:

- az elektromos és mágneses tér oszcillációja

a terjedés irányára és egymásra is merőlegesen

- transzverzális hullám x

- hullámhossz:  B
frekvencia: ,
 periódusidő: T,

- egyenes vonalban terjed

- mágneses tér nem téríti el

- vákuumban is terjed (nem kell közvetítő közeg)

- cv=2,997·108 m/s cv c1 c1 1
n ,  n2,1 , 
cközeg c2 c2 2

- diszperzió: a törésmutató hullámhosszfüggése

- hullám-részecske dualizmus

- diffrakcó Pink Floyd: The dark side of the moon (1973)

- interferencia hullám
- elhajlás

- abszorpció és emisszió
részecske - fotoelektromos hatás
- Compton szórás

- energia: E = h = hc/

- tömeg-energia ekvivalencia: E=mc2

- impulzusmomentum: p = mc = E/c=h/c=h/

- impulzus – hullámhossz: p = konst. = h

- polarizáció

- pl.: -sugárzás, röntgensugárzás, UV, látható, IR (infravörös), rádióhullámok

Spektruma (tartományai)
 kis- nagy- nem ionizáló
frekvencia ionizáló
(9 kHz) (100 nm)
log 
10

0 5 10 15 20

1 km 1m 1 mm 1 m 1 nm 1 pm 

villanyáram 10 -3
103 1012 E
(50 Hz, 60 Hz) (kJ/mol)
v
villanyáram n
villamos vasút HH KH RH URH
s
z
X 
k
(16 2/3 Hz) i
AM FM
TV h röntgen- gamma-
rádió radar IR látható UV
sugárzás sugárzás
földmágneses
erőtér ionizálás
indukált töltésáramlás forgás rezgés
molekuláris kovalens kötések felszakítása
elektronok gerjesztése
de Broglie (1924, Nobel dij 1929-ben): Nem csak a fotonokra igaz, hanem általában az
anyaghullámokra.

h h
 
p mv

h
ve 
n  me

Davisson és Germer elektronsugarakra igazolta a hullámtulajdonságot (1927).

(Interferenciatulajdonság.)

e--nyaláb interferencia-
kép

Ni-kristály

1 
A mikroszkóp feloldóképessége: d 
2 n  sin

Elektronmikroszkóp !!

Bragg-összefüggésből az interferencia feltétele: k = 2dsin

x
sin    2  x  2  d  sin   k  
d

           
. . d Bragg-összefüggés
x
           

Heisenberg (1927)

Kanonikusan konjugált mennyiségek: x, p, v, E, t

külön-külön tetszőlegesen kis hibával mérhetők, de együttesen mérve a mérési hibák

szorzata nem lehet akármilyen kicsi:

h h h
x  p  ; x  m  v  ; E  t  .
4 4 4

Pl.:

1) m = 1g; x = 10 m (ismert)  v = 710-25 m/s (bizonytalan)

2) me = 9,110-31 kg; x = 0,01 nm  v = 6106 m/s (fény: 3108 m/s) (túl nagy
bizonytalanság)

A Bohr-féle atompályák értelmüket vesztik . A kvantummechanikában: valószínűség.

Hullámfüggvény (valószínűségi amplitúdó):  2

Előfordulási valószínűség (valószínűség-sűrűség): 2
2dx
A tér adott pontján 2 értéke arányos annak a
valószínűségével, hogy a részecskét abban a pontban
találjuk meg.

Ha az x pontban a részecske hullámfüggvényének

az értéke , akkor annak a valószínűsége, hogy a x
x0 x0+ dx
részecskét az x+dx koordináták között találjuk,
arányos az 2dx mennyiséggel.
1.2. Spektroszkópiai alapelvek, módszerek
1.2.1. Kvantumfizikai alapok

1.2.1.1. Részecskék hiperbolikus potenciálvölgyben

(A hidrogénatom modellje)

1 e
Az e- körül kialakuló teret leíró potenciálfüggvény: U ( r )   .
4    0 r

Az e- potenciális energiája a proton erőterében:

1 e2
E pot( r )    (hiperbola). Epot szabad elektronok
4    0 r
r

kötött elektronok

En(r) = Ekin,n + Epot,n

h2 1 1 e2 dEn me  e 4 1
En ( r )   2  n2   = Ha  0 ……   2
32  me r 4 0 r drn 2    0  h n
2 2 2

Csak n-től függ!!

kinetikus energia potenciális
energia

Eösszes

Ekin(r)

0 rn
r

En
Er Epot(r)
E1 : E2 : E3… = -1 : -1/4 : -1/9 …

1 Em  En
E = Em – En = hmn =hc/  
 hc

1 2   2  me  e 4  1 1 
   2  (színképek)
n h c
3
n
2
m 

Rydberg-állandó

A hidrogénatom színképe
n=
n=6
n=5
n=4

n=3
Paschen
n=2
Balmer

n=1
Lyman

Sorozat neve származtatás Sorozathatár színképtartomány

 energiája (eV)
Lyman (1906) 1 1 13,59 Ultraibolya

12 n 2

1 1
Balmer (1885) 2
 2 3,44 Látható
2 n

1 1
2
 2 1,56 IR
Paschen 3 n

1 1 0,85 IR
2
 2
Brackett (1922) 4 n

1 1
Pfund (1924) 2
 2 0,54 IR
5 n

A kvantáltság oka a határfeltétel (kényszerfeltétel). Az elektron a Coulomb féle

potenciálvölgybe van zárva.

A korlátok közé zárt rendszerek energiája kvantált, míg a szabadon mozgó rendszereké
nem az.
1.2.1.2. Részecskék parabolikus potenciálvölgyben
(Harmonikus, anharmonikus oszcillátor)

F = -k x harmonikus és anharmonikus

oszcillátor potenciálja
1
E pot  k  x2 és Ekin= ½ mv2.
2 E

Ev = ½hv (v=1,2,3…; v  0) lineáris !!!!!

4/2 h E2

3/2 h E1

½ h E0 nullponti energia

- E nem lehet „0”, mert „v” nem lehet „-
0 „
- Heisenberg f. hat. elv: a térbeli helyzet
(„x”) határozott, „p” vagy „E” nem lehet
„0”
Alkalmazás:

a) infravörös spektroszkópia (FTIR), Raman spektroszkópia.

Kötéstípus Abszorpciós hullámhossz

(nm)
C-N 3300-3700
C-H 3200-3300
C-O 9550-10000
C=O (aldehid) 5750-5800
S-H 3850-3300
Amid I 5917-6135
Amid II 6450
 b) üvegházgázok (CO2, szénhidrogének), víz abszorpciója.

O=C=O

Víz: 1930 nm („hajlítás” a kötések anharmonikus rezgése); 1440 nm (-OH rezgése) …

1.2.1.3. Részecskék téglalap alakú potenciálvölgyben

Epot. = a völgy teljes hosszában konstans

↓○
○ ↑ E2
h2
Ekin.= En =  n2 .....
↓○
○ ↑ E1 8  L  me
2

L=N·l 4  me  c  l 2
max  N N!!!!!
-C=C–C=C–C=C–C=C- h

Fikocianin festékek szerkezete és abszopciós maximuma közötti összefüggés:

Alagúteffektus
termikus
E

E

● ●
x

Áteresztőképesség:

 8  2  m 
T  exp  2   E  x  (Gamow) Hőmérséklet!!!!!
 h2 

Alkalmazások:

- Alagútmikroszkóp (Gerd Binnig and Heinrich Rohrer Nobel díj, 1986)

(http://www.almaden.ibm.com/vis/stm/stm.html)

ftallocianin molekula (2,25 nm feloldás) DNS

Háziméh feje (balra) és potroha a pollenekkel (jobbra).

animált: http://invsee.asu.edu/invsee/invsee.htm

- fehérjéken belüli elektrontranszfer

3.2.1. A molekulák energiaszintrendszere

m1 m2

r1 r2

A molekulák összes energiája: Ehaladó + Eelektron-energianívók + Erezgési energianívók + Eforgási energianívók

- A különböző állapotok egymástól jól elkülöníthetők.

 Eel. : láthatú, UV
 Evibr. : közeli IR
 Erot. : távoli IR
 Jablonski f. termséma

Animált: http://micro.magnet.fsu.edu/primer/java/jablonski/index.html
http://micro.magnet.fsu.edu/primer/java/exciteemit/index.html

1 – abszorpció
S2 2 2 – vibrációs relaxáció
T2
3 – belső konverzió
3 4 – fluoreszcencia
5 – rendszerek közötti átmenetek
(intersystem crossing)
6 – késleltetett (delayed)
S1 5
T1 luminescencia
(termolumineszcencia)
7 – foszforeszcencia
1 4 6
7
S0
Oxigén

Nitrogén