1 3eloadás

1-3.
előadás
Differenciálegyenletek
Fülöp Vanda
Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet
Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 1 / 33

Egyenlet
2x + 3 = 7 egyenlet, lineáris egyenlet

Egyenlet
t 2 + 2t + 5 = 0 másodfokú egyenlet

Egyenlet
ln(3y − 1) + 2 = ln 1 logaritmikus egyenlet
2 cos 2x − 2 = −1 trigonometrikus egyenlet

Egyenlet
2p + 3q = 5 kétismeretlenes lineáris egyenlet

Egyenlet

f (x + y ) = f (x)f (y ) függvényegyenlet (az ismeretlen egy
függvény)
...

Egyenlet

f (x + y ) = f (x)f (y ) függvényegyenlet (az ismeretlen egy
függvény)
...
Hagyományos jelölés:
– változó: x
– függvény: f (x), g (x), . . . helyett y (x), u(x), . . . , röviden y , u, . . .
– fizika: t változó, x(t), y (t) függvény
Differenciálegyenlet
Definı́ció 1
A differenciálegyenlet olyan függvényegyenlet, melyben a függvény
valamely deriváltja is szerepel.

Definı́ció 1
Példa
y 0 = 2x elsőrendű differenciálegyenlet
y 00 + x 2 y 0 = x másodrendű differenciálegyenlet
y
y = + 2x nem differenciálegyenlet
x

Definı́ció 1
Példa
y 0 = 2x elsőrendű differenciálegyenlet
y 00 + x 2 y 0 = x másodrendű differenciálegyenlet
y
y = + 2x nem differenciálegyenlet
x
Definı́ció 2
A differenciálegyenlet n-edrendű akkor, ha az egyenletben szereplő
deriváltfüggvények közül n-edrendű a legmagasabb derivált.

Differenciálegyenlet megoldása
y 0 = 2x y 0 = y − 2x
y 0 (x) = 2x y 0 (x) = y (x) − 2x

y 0 = 2x y 0 = y − 2x
y 0 (x) = 2x y 0 (x) = y (x) − 2x
Keressük azt az y függvényt, amely kielégı́ti az adott egyenletet.

y 0 = 2x y 0 = y − 2x
y 0 (x) = 2x y 0 (x) = y (x) − 2x
Cél: az összes megoldás megadása.

y 0 = 2x y 0 = y − 2x
y 0 (x) = 2x y 0 (x) = y (x) − 2x

összes megoldás: általános megoldás
egy konkrét megoldás: partikuláris megoldás

y 0 = 2x y 0 = y − 2x
y 0 (x) = 2x y 0 (x) = y (x) − 2x

Megoldás megadása: explicit alak: y = h(x)

implicit alak különben

y 0 = 2x y 0 = y − 2x
y 0 (x) = 2x y 0 (x) = y (x) − 2x

Megoldás megadása: explicit alak: y = h(x)

implicit alak különben
Nem foglalkozunk: az elméleti hátérrel

Példa
Példa
y 0 = 2x

Példa
Példa
y 0 = 2x
általános megoldás:
y = x2 + C

Példa
Példa
y 0 = 2x
y = x2 + C
partikuláris megoldás:
y = x2 + 3

Példa
Példa
y 0 = 2x
y = x2 + C
y = x2 + 3
ez éppen az (1, 4) ponton
áthaladó görbe egyenlete, azaz
ekkor y (1) = 4

Példa
Példa
y 0 = 2x
y = x2 + C 4
y = x2 + 3
ez éppen az (1, 4) ponton 1
ekkor y (1) = 4

Példa
Példa
y 0 = 2x
y = x2 + C 4
y = x2 + 3
ez éppen az (1, 4) ponton 1
ekkor y (1) = 4
Kezdeti érték: y (1) = 4

Kezdteti érték probléma: y 0 = 2x, y (1) = 4 K.É.P.
Példa
Példa
y 0 = 2x
y = x2 + C
y = x2 + 3
ez éppen az (1, 4) ponton
ekkor y (1) = 4
Kezdeti érték: y (1) = 4

Kezdteti érték probléma: y 0 = 2x, y (1) = 4 K.É.P.
Iránymező

Iránymező

Iránymező
y 0 = y − 2x

Iránymező
y 0 = y − 2x
(1, 1) : y 0 = 1 − 2 · 1 = −1

Iránymező
y 0 = y − 2x
(1, 1) : y 0 = 1 − 2 · 1 = −1

Iránymező
y 0 = y − 2x
(1, 1) : y 0 = 1 − 2 · 1 = −1 (2, 1) : y 0 = 1 − 2 · 2 = −3

Iránymező
y 0 = y − 2x
(1, 1) : y 0 = 1 − 2 · 1 = −1 (2, 1) : y 0 = 1 − 2 · 2 = −3
1 1
1 1 2

Iránymező
y 0 = y − 2x
(1, 1) : y 0 = 1 − 2 · 1 = −1 (2, 1) : y 0 = 1 − 2 · 2 = −3
1 1
1 1 2
Másképp:
y 0 = −1 y = −1 + 2x

Iránymező
y 0 = y − 2x
(1, 1) : y 0 = 1 − 2 · 1 = −1 (2, 1) : y 0 = 1 − 2 · 2 = −3
1 1
1 1 2
Másképp:
y 0 = −1 y = −1 + 2x
y 0 = −3 y = −3 + 2x 1
y0 = 2 ... 1 2

Iránymező
y 0 = y − 2x
(1, 1) : y 0 = 1 − 2 · 1 = −1 (2, 1) : y 0 = 1 − 2 · 2 = −3
1 1
1 1 2
Másképp:
y 0 = −1 y = −1 + 2x
y 0 = −3 y = −3 + 2x 1
... 1 2

Mit tanulunk?
Elsőrendű differenciálegyenletek: x, y , y 0
– szétválasztható változójú
– változóiban homogén fokszámú
– lineáris

Mit tanulunk?
Elsőrendű differenciálegyenletek: x, y , y 0
– szétválasztható változójú
– változóiban homogén fokszámú
– lineáris
Másodrendű differenciálegyenletek: x, y , y 0 , y 00
– nincs benne y (hiányos)
– konstans együtthatós lineáris

Szétválasztható változójú differenciálegyenletek
Definı́ció 3
Egy differenciálegyenletet szétválasztható változójúnak nevezünk,
amennyiben
f (y )y 0 = g (x)
alakúra tudjuk hozni.

Definı́ció 3
amennyiben
f (y )y 0 = g (x)
Megoldás: az online előadáson.

. &
miért hogyan

Definı́ció 3
amennyiben
f (y )y 0 = g (x)
Megoldás: az online előadáson.

. &
miért hogyan
Megjegyzés 1
f (y )y 0 = g (x) vs y 0 = g (x)h(y )

Példa: radioaktı́v anyag bomlása
Példa
Radioaktı́v bomlás: y 0 (t) = −λy (t)

Példa
ln 2
Felezési idő: T1/2 =
λ

Példa
ln 2
Felezési idő: T1/2 =
λ
Megoldás az online előadáson.

Példa: CSI MIAMI
Példa
Gyilkosság történt egy motelben. A
holttest hőmérséklete a helyszı́nelők
kiérkezésekor ... ◦ C , egy órával
később ... ◦ C . A szoba
hőmérséklete ... ◦ C .
Mikor történt a gyilkosság?

Példa: CSI MIAMI
Példa
y (t) = (y (0) − T ) e −kt + T t>0

Példa: CSI MIAMI
Példa
y (t) = (y (0) − T ) e −kt + T t>0
Megoldás az online előadáson.

Példa: járványterjedés
SZEM 2020/1

Változóiban homogén fokszámú differenciálegyenlet
Definı́ció 4
A differenciálegyenletet változóiban homogén fokszámúnak nevezzük,
amennyiben
y x
y0 = f vagy y 0 = g
x y
alakra tudjuk hozni.

Definı́ció 4
amennyiben
y x
y0 = f vagy y 0 = g
x y
Állı́tás
Az u = yx vagy v = yx helyettesı́téssel kapott differenciálegyenlet
szétválasztható változójú.

Definı́ció 4
amennyiben
y x
y0 = f vagy y 0 = g
x y
Állı́tás
Az u = yx vagy v = yx helyettesı́téssel kapott differenciálegyenlet
szétválasztható változójú.
Bizonyı́tás
Az online előadáson.

Lineáris differenciálegyenletek
Definı́ció 5
A differenciálegyenletet lineárisnak nevezzük, amennyiben az
y 0 + p(x)y = q(x)

Definı́ció 5
y 0 + p(x)y = q(x)

Továbbá az egyenlet homogén, ha q(x) = 0,
inhomogén, ha q(x) 6= 0.

Definı́ció 5
y 0 + p(x)y = q(x)

Továbbá az egyenlet homogén, ha q(x) = 0,
inhomogén, ha q(x) 6= 0.
Megjegyzés 2
A y 0 + p(x)y = q(x), q(x) 6= 0 egyenlethez tartozó
y 0 + p(x)y = 0
egyenletet homogenizált egyenletnek nevezzük.

Állı́tás
A homogén lináris differenciálegyenlet
szétválasztható változójú
az y ≡ 0 megoldása
általános megoldása yh = C · h(x) alakú

Állı́tás
Bizonyı́tás

Állı́tás
Bizonyı́tás
Megjegyzés 3
Az inhomogén egyenlet partikuláris megoldását megadhatjuk például a
konstans variálás módszerével: az yh -ban szereplő C helyébe c(x)-et ı́runk
és yp = c(x) · h(x) alakban keressük a partikuláris megoldást.
Állı́tás
Ha yh a homogenizált egyenlet általános megoldása és yp az inhomogén
egyenlet partikuláris megoldása, akkor az inhomogén egyenlet általános
megoldása
y = yh + yp
alakban áll elő.

Állı́tás
Ha yh a homogenizált egyenlet általános megoldása és yp az inhomogén
egyenlet partikuláris megoldása, akkor az inhomogén egyenlet általános
megoldása
y = yh + yp
alakban áll elő.

Bizonyı́tás

Ezért a megoldás menete:
1. Megkeressük a homogenizált egyenlet általános megoldását: yh

2. Konstans variálás módszerével megadjuk az inhomogén egyenlet
partikuláris megoldását: yp
3. Ekkor az inhomogén egyenlet általános megoldása: y = yh + yp

Másodrendű differenciálegyenletek
Másodrendű hiányos differenciálegyenletek:


Most a másodrendű (y 00 –t is tartalmazó) differenciálegyenletben nem
szerepel az y függvény, ekkor az
u(x) = u = y 0
u 0 = y 00
helyettesı́téssel visszavezetjük a feladatot elsőrendű

differenciálegyenletre.


u(x) = u = y 0
u 0 = y 00

differenciálegyenletre. Az ı́gy kapott elsőrendű egyenlet a korábban
tanult tı́pusok bármelyike lehet.


u(x) = u = y 0
u 0 = y 00

Másodrendű konstans együtthatós lineáris differenciálegyenletek:
Ay 00 + By 0 + Cy = f (x)


u(x) = u = y 0
u 0 = y 00

Másodrendű konstans együtthatós lineáris differenciálegyenletek:
Ay 00 + By 0 + Cy = f (x) → Laplace-transzformált

Laplace-transzformált, bevezetés
f (x) f (x) = x 2 + 1

f (x) f (x) = x 2 + 1
x 7→ f (x) 2 7→ f (2) = 5

f (x) f (x) = x 2 + 1
x 7→ f (x) 2 7→ f (2) = 5
Z 1 Z 1
2 4
f (x) 7→ f (x) dx x + 1 7→ (x 2 + 1)dx =
0 0 3

f (x) f (x) = x 2 + 1
x 7→ f (x) 2 7→ f (2) = 5
Z 1 Z 1
2 4
f (x) 7→ f (x) dx x + 1 7→ (x 2 + 1)dx =
0 0 3
f (x) 7→ f 0 (x) x 2 + 1 7→ 2x

f (x) f (x) = x 2 + 1
x 7→ f (x) 2 7→ f (2) = 5
Z 1 Z 1
2 4
f (x) 7→ f (x) dx x + 1 7→ (x 2 + 1)dx =
0 0 3
f (x) 7→ f 0 (x) x 2 + 1 7→ 2x
2 1
f (x) 7→ L[f (x)](p) x 2 + 1 7→ 3
+
p p

Laplace-transzformált
f (x) 7→ L[f (x)](p)

f (x) 7→ L[f (x)](p)
Az f (x), x ≥ 0 függvény Laplace–transzformáltja az

Z ∞
L[f (x)](p) := f (x)e −px dx , p≥0
0
függvény, amennyiben a jobb oldali improprius integrál konvergens.

f (x) 7→ L[f (x)](p)
Az f (x), x ≥ 0 függvény Laplace–transzformáltja az

Z ∞
L[f (x)](p) := f (x)e −px dx , p≥0
0
függvény, amennyiben a jobb oldali improprius integrál konvergens.
Z ∞ Z t
−px −px
f (x)e dx = lim f (x)e dx
0 t→∞ 0

Z ∞
f (x) 7→ f (x)e −px dx
0

Z ∞
0
Mikor létezik az f (x) függvény Laplace–transzformáltja (mikor konvergens

az improprius integrál)?

Z ∞
0

Az f (x) függvény nem lehet ”túl nagy”, exponenciálisan korlátos kell
legyen:
|f (x)| ≤ Me αx .

Z ∞
0

Az f (x) függvény nem lehet ”túl nagy”, exponenciálisan korlátos kell
legyen:
|f (x)| ≤ Me αx .
Laplace–transzformált segı́tségével bizonyos tı́pusú kezdeti érték problémák

lineáris algebrai egyenletté alakı́thatók.

Laplace-transzformált tulajdonságai
Tétel 1
Ha létezik f és g Laplace–transzformáltja, akkor
L[c · f (x)](p) = c · L[f (x)](p) , c ∈ R,

Laplace-transzformált tulajdonságai
Tétel 1
Ha létezik f és g Laplace–transzformáltja, akkor
L[c · f (x)](p) = c · L[f (x)](p) , c ∈ R,

L[f (x) ± g (x)](p) = L[f (x)](p) ± L[g (x)](p) .

Néhány függvény Laplace–transzformáltja:

1
L[1](p) =
p


1
L[1](p) =
p
1 x p


1
L[1](p) =
p
1 x p
1
L[x](p) =
p2


1
L[1](p) =
p
1 x p
1
L[x](p) =
p2
n!
L[x n ](p) = , n∈N
p n+1


1
L[1](p) =
p
1 x p
1
L[x](p) =
p2
n!
L[x n ](p) = , n∈N
p n+1
Igazolás az online előadáson.

p p
L[cos ax](p) = , L[ch ax](p) = , a∈R
p2 + a2 p2 − a2
a a
L[sin ax](p) = , L[sh ax](p) = , a∈R
p2 + a2 p2 − a2

Tétel 2
Ha létezik f Laplace–transzformáltja, akkor
L[e ax · f (x)](p) = L[f (x)](p − a) , a ∈ R;

Tétel 2
L[e ax · f (x)](p) = L[f (x)](p − a) , a ∈ R;

dL[f (x)](p)
L[x · f (x)](p) = −L0 [f (x)](p) = − .
dp

Tétel 2
L[e ax · f (x)](p) = L[f (x)](p − a) , a ∈ R;

dL[f (x)](p)
L[x · f (x)](p) = −L0 [f (x)](p) = − .
dp
Bizonyı́tás

Tétel 2
L[e ax · f (x)](p) = L[f (x)](p − a) , a ∈ R;

dL[f (x)](p)
L[x · f (x)](p) = −L0 [f (x)](p) = − .
dp
Bizonyı́tás
g (p) g (p − a)

Az előző tétel alapján elemi számolással kapjuk, hogy

1
L[e ax ](p) =
p−a

Az előző tétel alapján elemi számolással kapjuk, hogy

1
L[e ax ](p) =
p−a
0
p 2 − a2 −2a2

p 1
L[x cos ax](p) = − 2 = = +
p + a2 (p 2 + a2 )2 p 2 + a2 (p 2 + a2 )2
0
p 2 + a2 2a2

p 1
L[x ch ax](p) = − 2 = = +
p − a2 (p 2 − a2 )2 p 2 − a2 (p 2 − a2 )2
0
a 2ap
L[x sin ax](p) = − 2 = 2
p + a2 (p + a2 )2
0
a 2ap
L[x sh ax](p) = − 2 2
= 2 a∈R
p −a (p − a2 )2

Alkalmazás
Tétel 3
Amennyiben az y = y (x) függvény Laplace–transzformáltja
Y = Y (p) := L[y ](p), akkor y deriváltjának Laplace-transzformáltjára
teljesül, hogy
L[y 0 ](p) = pY − y (0) ,

Alkalmazás
Tétel 3
teljesül, hogy
L[y 0 ](p) = pY − y (0) ,

L[y 00 ](p) = p 2 Y − py (0) − y 0 (0) .

Alkalmazás
Tétel 3
teljesül, hogy
L[y 0 ](p) = pY − y (0) ,

L[y 00 ](p) = p 2 Y − py (0) − y 0 (0) .
Bizonyı́tás

Alkalmazás, példa
Azaz
y 7→ Y
y 0 7→ pY − y (0)
y 00 7→ p 2 Y − py (0) − y 0 (0)
...

Azaz
y 7→ Y
y 0 7→ pY − y (0)
y 00 7→ p 2 Y − py (0) − y 0 (0)
...
)
y 00 − y = e x
y (0) = 1, y 0 (0) = 0

Azaz
y 7→ Y
y 0 7→ pY − y (0)
y 00 7→ p 2 Y − py (0) − y 0 (0)
...
)
y 00 − y = e x
→
y (0) = 1, y 0 (0) = 0

Azaz
y 7→ Y
y 0 7→ pY − y (0)
y 00 7→ p 2 Y − py (0) − y 0 (0)
...
)
y 00 − y = e x 1
→ p2Y − p − Y =
y (0) = 1, y 0 (0) = 0 p−1

Azaz
y 7→ Y
y 0 7→ pY − y (0)
y 00 7→ p 2 Y − py (0) − y 0 (0)
...
)
y 00 − y = e x 1
→ p2Y − p − Y =
y (0) = 1, y 0 (0) = 0 p−1
1 p
y =? ← Y = +
(p − 1)(p 2 − 1) p 2 − 1
gyakorlaton

Azaz
y 7→ Y
y 0 7→ pY − y (0)
y 00 7→ p 2 Y − py (0) − y 0 (0)
...
)
y 00 − y = e x 1
→ p2Y − p − Y =
y (0) = 1, y 0 (0) = 0 p−1
1 p
y =? ← Y = +
(p − 1)(p 2 − 1) p 2 − 1
gyakorlaton

Alkalmazás, általánosan
y 00 + αy 0 + βy = g (x), y (0), y 0 (0)

y 00 + αy 0 + βy = g (x), y (0), y 0 (0)

y 00 + αy 0 + βy = g (x), y (0), y 0 (0)
p 2 Y − py (0) − y 0 (0) + α (pY − y (0)) + βY = L[g (x)]

y 00 + αy 0 + βy = g (x), y (0), y 0 (0)
p 2 Y − py (0) − y 0 (0) + α (pY − y (0)) + βY = L[g (x)]
Y (p 2 + αp + β) = L[g (x)] + py (0) + y 0 (0) + αy (0)

y 00 + αy 0 + βy = g (x), y (0), y 0 (0)
p 2 Y − py (0) − y 0 (0) + α (pY − y (0)) + βY = L[g (x)]
Y (p 2 + αp + β) = L[g (x)] + py (0) + y 0 (0) + αy (0)

L[g (x)] py (0) + y 0 (0) + αy (0)
Y = +
p 2 + αp + β p 2 + αp + β

y 00 + αy 0 + βy = g (x), y (0), y 0 (0)
p 2 Y − py (0) − y 0 (0) + α (pY − y (0)) + βY = L[g (x)]
Y (p 2 + αp + β) = L[g (x)] + py (0) + y 0 (0) + αy (0)

L[g (x)] py (0) + y 0 (0) + αy (0)
Y = +
p 2 + αp + β p 2 + αp + β

y 00 + αy 0 + βy = g (x), y (0), y 0 (0)
p 2 Y − py (0) − y 0 (0) + α (pY − y (0)) + βY = L[g (x)]
Y (p 2 + αp + β) = L[g (x)] + py (0) + y 0 (0) + αy (0)

L[g (x)] py (0) + y 0 (0) + αy (0)
Y = +
p 2 + αp + β p 2 + αp + β
y =? gyakorlaton

The end

1 3eloadás

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

1 3eloadás

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1-3.

Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 1 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 2 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 2 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 2 / 33

2p + 3q = 5 kétismeretlenes lineáris egyenlet

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 2 / 33

2p + 3q = 5 kétismeretlenes lineáris egyenlet

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 2 / 33

2p + 3q = 5 kétismeretlenes lineáris egyenlet

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 3 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 3 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 3 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 4 / 33

Keressük azt az y függvényt, amely kielégı́ti az adott egyenletet.

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 4 / 33

Keressük azt az y függvényt, amely kielégı́ti az adott egyenletet.

Cél: az összes megoldás megadása.

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 4 / 33

Keressük azt az y függvényt, amely kielégı́ti az adott egyenletet.

Cél: az összes megoldás megadása.

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 4 / 33

Keressük azt az y függvényt, amely kielégı́ti az adott egyenletet.

Cél: az összes megoldás megadása.

Megoldás megadása: explicit alak: y = h(x)

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 4 / 33

Keressük azt az y függvényt, amely kielégı́ti az adott egyenletet.

Cél: az összes megoldás megadása.

Megoldás megadása: explicit alak: y = h(x)

Nem foglalkozunk: az elméleti hátérrel

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 5 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 5 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 5 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 5 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 5 / 33

Kezdeti érték: y (1) = 4

Kezdeti érték: y (1) = 4

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 7 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 7 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 8 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 8 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 8 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 8 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 8 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 8 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 8 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 9 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 10 / 33

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 10 / 33

alakúra tudjuk hozni.

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 11 / 33

alakúra tudjuk hozni.

Megoldás: az online előadáson.

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 11 / 33

alakúra tudjuk hozni.

Megoldás: az online előadáson.

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 11 / 33

Radioaktı́v bomlás: y 0 (t) = −λy (t)

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 12 / 33

Radioaktı́v bomlás: y 0 (t) = −λy (t)

Fülöp Vanda Matematika 2. 2020/21. 12 / 33

Radioaktı́v bomlás: y 0 (t) = −λy (t)