Ifjúság 2008 Kutatás

ifjúság2008
gyorsjelentés szerkesztette
Bauer Béla, Szabó Andrea
Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet

A kutatást Nemeskéri István emlékének ajánljuk!
A Gyorsjelentés elkészítésében közreműködött:

Bauer Béla
Bazsalya Balázs
Berényi Eszter
Marián Béla
Máder Miklós Péter
Molnár Zsuzsanna
Perényi Szilvia
Pillók Péter
Rosta Gergely
Ságvári Bence
Szabó Andrea
Szabó Ákos
GYORSJELENTÉS
GYORSJELENTÉS
© Bauer Béla, Bazsalya Balázs, Berényi Eszter, Marián Béla, Máder Miklós Péter, Molnár Zsuzsanna,
Perényi Szilvia, Pillók Péter, Rosta Gergely, Ságvári Bence, Szabó Andrea, Szabó Ákos
© Bauer Béla, Szabó Andrea editors, 2009
© Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet publisher, 2009
A kutatás megrendelője:
Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szerkesztette:
Szabó Andrea, Bauer Béla
A kutatás pénzügyi fedezetét az alábbi alapok biztosították: Szerkesztette:

Munkaerő-piaci Alap Képzési Alap Szabó Andrea, Bauer Béla
Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alap
Felelős kiadó:
a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet igazgatója
ISBN 978-963-7366-18-5
©
Ifjúság2008
A kutatást Nemeskéri István emlékének ajánljuk!
A Gyorsjelentés elkészítésében közreműködött:

Bauer Béla
Bazsalya Balázs
Berényi Eszter
Marián Béla
Máder Miklós Péter
Molnár Zsuzsanna
Perényi Szilvia
Pillók Péter
Rosta Gergely
Ságvári Bence
Szabó Andrea
Szabó Ákos
GYORSJELENTÉS
GYORSJELENTÉS
© Bauer Béla, Bazsalya Balázs, Berényi Eszter, Marián Béla, Máder Miklós Péter, Molnár Zsuzsanna,
Perényi Szilvia, Pillók Péter, Rosta Gergely, Ságvári Bence, Szabó Andrea, Szabó Ákos
© Bauer Béla, Szabó Andrea editors, 2009
© Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet publisher, 2009
A kutatás megrendelője:
Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szerkesztette:
Szabó Andrea, Bauer Béla
A kutatás pénzügyi fedezetét az alábbi alapok biztosították: Szerkesztette:

Munkaerő-piaci Alap Képzési Alap Szabó Andrea, Bauer Béla
Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alap
Felelős kiadó:
a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet igazgatója
ISBN 978-963-7366-18-5
©
Ifjúság2008
Ifjúság2008 Gyorsjelentés 5
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS 7
AZ IFJÚSÁG2008 KUTATÁS MÓDSZERTANA 11
A kvantitatív kutatás módszertana 11
A kvalitatív kutatás módszertana 14
DEMOGRÁFIA, CSALÁDI VISZONYOK ÉS GYERMEKVÁLLALÁS 17
Családi állapot 17
Gyermekvállalás 20
Oktatási részvétel 23
Gazdasági aktivitás és tanulás 26
Továbbtanulás, nyelvtudás, különóra 28
Egyetemisták, főiskolások 30
Az iskola és a munkahely közti átmenet lehetséges útjai 32
Az iskola 32
Fizikai környezet 33
Tanárok 33
Tananyag 34
Az iskolaválasztás szempontjai 35
Preferenciák 35
Diszpreferencia 36
Egyéb döntési tényezők 37
Időközi lemorzsolódás 38
Az iskolaválasztás utólagos megítélése 38
MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP 41
Az első munkavállalás 42
Elhelyezkedés az első munkavállaláskor 42
A jelenlegi munkahely, munkavállalás 44
Feketemunka 45
Ingázás 45
Foglalkozás 47
A munkahely föladása, elvesztése, munkanélküliség 47
Földrajzi mobilitás 49
Elhelyezkedés, pályakezdés, munkahelykeresés 50
Munkahelyválasztás, munkahellyel való elégedettség, az ideális munkahely 51
Munkanélküliség 52
A munkanélküliségből kivezető út 53
ANYAGI, VAGYONI, JÖVEDELMI ÉS LAKÁSHELYZET 55
Fiatalok – egységes csoport? 55
Családi állás, önállóak és eltartottak 55
Jövedelmi viszonyok 57
A háztartások jövedelmi viszonyai 58
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS 7
AZ IFJÚSÁG2008 KUTATÁS MÓDSZERTANA 11
A kvantitatív kutatás módszertana 11
A kvalitatív kutatás módszertana 14
DEMOGRÁFIA, CSALÁDI VISZONYOK ÉS GYERMEKVÁLLALÁS 17
Családi állapot 17
Gyermekvállalás 20
Oktatási részvétel 23
Gazdasági aktivitás és tanulás 26
Továbbtanulás, nyelvtudás, különóra 28
Egyetemisták, főiskolások 30
Az iskola és a munkahely közti átmenet lehetséges útjai 32
Az iskola 32
Fizikai környezet 33
Tanárok 33
Tananyag 34
Az iskolaválasztás szempontjai 35
Preferenciák 35
Diszpreferencia 36
Egyéb döntési tényezők 37
Időközi lemorzsolódás 38
Az iskolaválasztás utólagos megítélése 38
MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP 41
Az első munkavállalás 42
Elhelyezkedés az első munkavállaláskor 42
A jelenlegi munkahely, munkavállalás 44
Feketemunka 45
Ingázás 45
Foglalkozás 47
A munkahely föladása, elvesztése, munkanélküliség 47
Földrajzi mobilitás 49
Elhelyezkedés, pályakezdés, munkahelykeresés 50
Munkahelyválasztás, munkahellyel való elégedettség, az ideális munkahely 51
Munkanélküliség 52
A munkanélküliségből kivezető út 53
ANYAGI, VAGYONI, JÖVEDELMI ÉS LAKÁSHELYZET 55
Fiatalok – egységes csoport? 55
Családi állás, önállóak és eltartottak 55
Jövedelmi viszonyok 57
A háztartások jövedelmi viszonyai 58
6 Tartalomjegyzék Ifjúság2008 Gyorsjelentés 7
Vagyoni helyzet 62
Lakáshelyzet 62
Az anyagi helyzet szubjektív megítélése 65
Üdülés 67
A 15–29 ÉVES KOROSZTÁLY ÉLETMÓDJÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐVONÁSA 69 BEVEZETÉS
Sportolási szokások 69
Dohányzási szokások 73
Alkoholfogyasztás 75 Amikor felvetjük azt a kérdést, hogy mi jellemzi a magyar fiatalok helyzetét, illetve az ebből a helyzet-
Droghasználat 76 ből fakadó feladatokkal szembesülő magyar társadalmat, akkor alapvetően azt a problémát feszegetjük,
Az egészségi állapot szubjektív megítélése 77 hogy a rendszerváltás után eltelt közel két évtizedben kialakult új rendszer milyen körülményeket teremt,
A szexualitás néhány jellemzője 78 és milyen feltételeket biztosít a fiatalok számára. Milyen esélyeket nyújt, és milyen korlátokat állít a felnö-
AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS A MÉDIAFOGYASZTÁS 83 vekvő korosztályok elé a társadalmi felkészülés, az önállóvá válás, a társadalmi beleszólás és cselekvés, a
Számítógép- és internethasználat 83 pályakezdés és a karrierlehetőségek területén? Másként fogalmazva: a rendszerváltás hatására kialakult
Digitális eszközök a háztartásban 84 társadalmi, gazdasági, politikai, jogi stb. viszonyok által teremtett generációs reprodukció körülményei
Az internethasználat jellegzetességei 85 hogyan befolyásolják az ifjúkori cselekvésmódokat és érdekmegjelenítési formákat?
Egyéb eszközök a fiatalok háztartásaiban 87 A modern társadalmakban – ide értjük a magyar társadalmat is – a mindenkori fiatal nemzedékek tár-
Televízió, rádió, napi- és hetilapok 88 sadalmi felkészítését, tevékenységét és beilleszkedését sok és sokféle társadalmi intézmény és szervezet
A KULTURÁLIS FOGYASZTÁS NÉHÁNY JELLEMZŐJE, egyidejű működése hivatott biztosítani. Ennek egyik legfontosabb eleme a család, emellett azonban az
A SZABADIDŐ FELHASZNÁLÁSA 91 oktatási-képzési rendszer, az állam, az önkormányzatok, az ifjúsági és civil szervezetek, az egyházak, a
15 kortárscsoportok vagy a média is alapvető szerepet töltenek be a fiatalok szocializálásában.
Tárgyiasult kulturális tőkével való ellátottság 91
Egy munkanélküliséggel sújtott, szegény lakosságú település, egy alacsony költségvetésű önkor-
A kulturális fogyasztás színterei 92
mányzat és az általa rosszul ellátott iskola együttese alapvetően más minőségű életet és hátteret tud
A szabadidő eltöltése 95
biztosítani az ott lakó fiatalok számára, mint egy – túlnyomórészt – jobb módú, középosztály által lakott
Társadalmi közérzet 101
település, ahol a megfelelő forrásokkal rendelkező önkormányzat magas színvonalú szolgáltatásokat ké-
Politikai érdeklődés és véleménY 107
pes nyújtani az ellátórendszerek területén.
Politikai aktivitás 114
Az Ifjúság2008 kutatás immáron a harmadik olyan kísérlet – a rendszerváltás folyamatának kezdete
Ifjúsági szolgáltatások 118
óta –, amely megpróbálja a társadalomtudomány, a szociológia eszközeivel leírni azokat a társadalmi,
Ifjúsági irodák és ifjúsági referensek 120
gazdasági átalakulásoknak (is) köszönhető változásokat és jellegzetességeket, amelyek a generációs
újratermelődés folyamataiban végbemennek. A négyévente lefolytatott nagymintás, a 15–29 éves kor-
osztályt vizsgáló ifjúsági adatfelvétel egyik célja annak rögzítése, hogy az előző felvétel(ek)hez képest
mennyiben, milyen módon változtak az ifjúsági korosztályok iskoláztatását, elhelyezkedését, karrierjét,
önállósodását és boldogulási esélyeit befolyásoló társadalmi tényezők, továbbá, hogy ezek a hatások
hogyan tükröződnek a fiatalok életmódjában, szabadidős tevékenységében, kulturális fogyasztásában.
1
Az elmúlt két évtized ifjúságszociológiai kutatásai jelzik, hogy kitolódott az ifjúsági korszak . A fiatalok
egyre hosszabb időt töltenek oktatási intézményekben. A ’80-as, de még a ’90-es évek elejének adatai is
azt mutatták, hogy a szakmunkások és a rutin szellemi tevékenységet végzők (főleg a gimnáziumi érett-
ségivel rendelkezők) esetében az iskola befejezése, a munkavállalás, a családalapítás, valamint a gyer-
mekvállalás ideje szorosan kapcsolódott egymáshoz. A munkába állás után – végzettségtől függetlenül
– általában megházasodtak a fiatalok, és az azt követő két éven belül az első gyermek is megszületett. Ma
azonban a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők jellemzően közel 19 évesen vállalnak először három
hónapnál hosszabb idejű munkát. A diplomát nem igénylő szellemi munkát végzőknél hasonló tenden-
ciák írhatók le. Míg korábban az érettségi ideje határozta meg a munkavállalást, addig 2000-ben már az
érintettek több mint kétötöde 20 évesen vagy annál idősebben lépett ki először a munkaerőpiacra. 2004-
ben még teljesen hasonlóak voltak a tendenciák, 2008-ra azonban ez az arány tovább növekedett, és a
fiatalok kétharmadára lett jellemző.
Felmerül a kérdés, hogy a munkába állás kitolódása milyen folyamatokkal kapcsolódik össze. Az ifjú-
sági korszak meghosszabbodásának következményeit jelzi, hogy bár a fiatalok többsége szeretne gyer-
1
Kitolódik az önálló döntések időszaka, ugyanakkor – az életük bizonyos területein – a fiatalok önálló cselekvési autonó-
miával rendelkeznek. Erről részletesen lásd: Gábor Kálmán (szerk.): Ifjúságszociológia Belvedere Szeged, 2006.é 445. p.
6 Tartalomjegyzék Ifjúság2008 Gyorsjelentés 7
Vagyoni helyzet 62
Lakáshelyzet 62
Az anyagi helyzet szubjektív megítélése 65
Üdülés 67
A 15–29 ÉVES KOROSZTÁLY ÉLETMÓDJÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐVONÁSA 69 BEVEZETÉS
Sportolási szokások 69
Dohányzási szokások 73
Alkoholfogyasztás 75 Amikor felvetjük azt a kérdést, hogy mi jellemzi a magyar fiatalok helyzetét, illetve az ebből a helyzet-
Droghasználat 76 ből fakadó feladatokkal szembesülő magyar társadalmat, akkor alapvetően azt a problémát feszegetjük,
Az egészségi állapot szubjektív megítélése 77 hogy a rendszerváltás után eltelt közel két évtizedben kialakult új rendszer milyen körülményeket teremt,
A szexualitás néhány jellemzője 78 és milyen feltételeket biztosít a fiatalok számára. Milyen esélyeket nyújt, és milyen korlátokat állít a felnö-
AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS A MÉDIAFOGYASZTÁS 83 vekvő korosztályok elé a társadalmi felkészülés, az önállóvá válás, a társadalmi beleszólás és cselekvés, a
Számítógép- és internethasználat 83 pályakezdés és a karrierlehetőségek területén? Másként fogalmazva: a rendszerváltás hatására kialakult
Digitális eszközök a háztartásban 84 társadalmi, gazdasági, politikai, jogi stb. viszonyok által teremtett generációs reprodukció körülményei
Az internethasználat jellegzetességei 85 hogyan befolyásolják az ifjúkori cselekvésmódokat és érdekmegjelenítési formákat?
Egyéb eszközök a fiatalok háztartásaiban 87 A modern társadalmakban – ide értjük a magyar társadalmat is – a mindenkori fiatal nemzedékek tár-
Televízió, rádió, napi- és hetilapok 88 sadalmi felkészítését, tevékenységét és beilleszkedését sok és sokféle társadalmi intézmény és szervezet
A KULTURÁLIS FOGYASZTÁS NÉHÁNY JELLEMZŐJE, egyidejű működése hivatott biztosítani. Ennek egyik legfontosabb eleme a család, emellett azonban az
A SZABADIDŐ FELHASZNÁLÁSA 91 oktatási-képzési rendszer, az állam, az önkormányzatok, az ifjúsági és civil szervezetek, az egyházak, a
15 kortárscsoportok vagy a média is alapvető szerepet töltenek be a fiatalok szocializálásában.
Tárgyiasult kulturális tőkével való ellátottság 91
Egy munkanélküliséggel sújtott, szegény lakosságú település, egy alacsony költségvetésű önkor-
A kulturális fogyasztás színterei 92
mányzat és az általa rosszul ellátott iskola együttese alapvetően más minőségű életet és hátteret tud
A szabadidő eltöltése 95
biztosítani az ott lakó fiatalok számára, mint egy – túlnyomórészt – jobb módú, középosztály által lakott
Társadalmi közérzet 101
település, ahol a megfelelő forrásokkal rendelkező önkormányzat magas színvonalú szolgáltatásokat ké-
Politikai érdeklődés és véleménY 107
pes nyújtani az ellátórendszerek területén.
Politikai aktivitás 114
Az Ifjúság2008 kutatás immáron a harmadik olyan kísérlet – a rendszerváltás folyamatának kezdete
Ifjúsági szolgáltatások 118
óta –, amely megpróbálja a társadalomtudomány, a szociológia eszközeivel leírni azokat a társadalmi,
Ifjúsági irodák és ifjúsági referensek 120
gazdasági átalakulásoknak (is) köszönhető változásokat és jellegzetességeket, amelyek a generációs
újratermelődés folyamataiban végbemennek. A négyévente lefolytatott nagymintás, a 15–29 éves kor-
osztályt vizsgáló ifjúsági adatfelvétel egyik célja annak rögzítése, hogy az előző felvétel(ek)hez képest
mennyiben, milyen módon változtak az ifjúsági korosztályok iskoláztatását, elhelyezkedését, karrierjét,
önállósodását és boldogulási esélyeit befolyásoló társadalmi tényezők, továbbá, hogy ezek a hatások
hogyan tükröződnek a fiatalok életmódjában, szabadidős tevékenységében, kulturális fogyasztásában.
1
Az elmúlt két évtized ifjúságszociológiai kutatásai jelzik, hogy kitolódott az ifjúsági korszak . A fiatalok
egyre hosszabb időt töltenek oktatási intézményekben. A ’80-as, de még a ’90-es évek elejének adatai is
azt mutatták, hogy a szakmunkások és a rutin szellemi tevékenységet végzők (főleg a gimnáziumi érett-
ségivel rendelkezők) esetében az iskola befejezése, a munkavállalás, a családalapítás, valamint a gyer-
mekvállalás ideje szorosan kapcsolódott egymáshoz. A munkába állás után – végzettségtől függetlenül
– általában megházasodtak a fiatalok, és az azt követő két éven belül az első gyermek is megszületett. Ma
azonban a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők jellemzően közel 19 évesen vállalnak először három
hónapnál hosszabb idejű munkát. A diplomát nem igénylő szellemi munkát végzőknél hasonló tenden-
ciák írhatók le. Míg korábban az érettségi ideje határozta meg a munkavállalást, addig 2000-ben már az
érintettek több mint kétötöde 20 évesen vagy annál idősebben lépett ki először a munkaerőpiacra. 2004-
ben még teljesen hasonlóak voltak a tendenciák, 2008-ra azonban ez az arány tovább növekedett, és a
fiatalok kétharmadára lett jellemző.
Felmerül a kérdés, hogy a munkába állás kitolódása milyen folyamatokkal kapcsolódik össze. Az ifjú-
sági korszak meghosszabbodásának következményeit jelzi, hogy bár a fiatalok többsége szeretne gyer-
1
Kitolódik az önálló döntések időszaka, ugyanakkor – az életük bizonyos területein – a fiatalok önálló cselekvési autonó-
miával rendelkeznek. Erről részletesen lásd: Gábor Kálmán (szerk.): Ifjúságszociológia Belvedere Szeged, 2006.é 445. p.
8 Bevezetés Ifjúság2008 Gyorsjelentés 9
meket vállalni, az első gyermek vállalása az utóbbi 10 évben évekkel későbbre tolódott. Ennek részben beszédcselekvés színtere ma már az internet adta lehetőségekhez kötődik. A beszédcselekvés hagyomá-
az az oka, hogy a férfiak és a nők tartós párkapcsolatban való elköteleződése szintén – az oktatási rend- nyos helyszíneit (kávéház, teázó, söröző) ugyanis a fiatalok átlagosan 2-3 havonta látogatják meg. Ez a
szerben eltöltött időszak megnövekedésével – a 20-as éveik második felére húzódik. Míg 1990-ben a 15 tendencia hatással bírhat a személyközi kommunikációkra is, de ennek a folyamatnak a leírására a kvan-
éves és idősebb népesség 20,3 százaléka volt nőtlen, illetve hajadon, addig 2001-ben 27,1, 2002-ben 28 titatív módszer kevéssé alkalmas.
százaléka. Már az Ifjúság2000 adatai is azt tükrözték, hogy a fiatalok házasodási kedve rendkívül alacsony, Úgy gondoljuk, hogy az elmondottak önmagukban is indokolják olyan kutatások folytatását, amely
hiszen 69 százalékuk nőtlen vagy hajadon volt, míg a házasok aránya 22 százalékot tett ki. Az Ifjúság2008 megkísérli feltérképezni az ifjúság helyzetében bekövetkezett változásokat és folyamatokat.
adatai a 15–29 évesekre vonatkozóan azt mutatták, hogy tovább csökkent a házasok aránya 13 százalék- Az Ifjúság2008 kutatási programot az SZMM rendelte meg, és a Munkaerő-piaci Alap Képzési Alapré-
ra, és hetven százalék felé növekedett a nőtleneké és hajadonoké. Nyolc éves távlatból akár drámainak is széből illetve a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprészéből finanszírozta.
mondhatnánk azt a kilenc százalékos csökkenést, amely a házasok arányát mutatja. Az előző nagymintás vizsgálatokhoz képest a 2008-ban elvégzett nagymintás survey vizsgálat kvalita-
Bár kétségtelen, hogy a rendszerváltozás utáni időszak a tartós kapcsolatok új formáját, az együttélést tív (fókuszcsoportos) szakasszal bővült, amelynek funkciója az volt, hogy pontosabban fel lehessen tárni
véglegesen szentesítette, az Ifjúság2000 kutatás is rámutatott, hogy a gyermekvállalás még 2000-ben is a fiatalok életmenetére hatást gyakorló döntéseket.
a házasságkötéssel kapcsolódott össze. Az ezredfordulót követő években azonban a házasságon kívüli 2008-ra végre kijelenthető, hogy – követve az Európai Unió számos országának példáját – Magyaror-
születések aránya dinamikusan emelkedett. A tizenéves anyák 85 százaléka, a 20-24 évesek 58 százaléka, szágon is rendszeressé vált egy, a kormányzat által is támogatott átfogó ifjúságkutatás. A kutatás alapve-
a 25-29 évesek 30 százaléka házasságon kívül vállalt gyermeket 2007ben. Tehát valamennyi ifjúsági kor- tő céljai között szerepel, hogy a vizsgálat adatai – a hagyományoknak megfelelően – minden érdeklődő
2
osztályban emelkedik a házasságon kívül gyermeket vállalók aránya. számára elérhetőek és használhatóak legyenek. Így az eredmények, az adatok a feldolgozást követően
Az adatok azt jelzik, hogy a fiatalok házasságkötésére akkor kerül sor, amikor az első gyermeket vállal- nyilvánossá válnak.
ják. A kitolódó ifjúsági korszak új szerepformákat hoz létre – ilyen a szingli vagy éppen a preszingli állapot A Gyorsjelentés, a műfaj sajátosságából adódóan, azt a célt szolgálja, hogy a tanulmányok elkészülte
– vagy a posztadoleszencia jelenségének terjedését, amely bizonyos csoportok számára sajátos kulturális előtt betekintést adjon a vizsgálat alapadataiba; azok mélyebb értelmezésére, az összefüggések feltárá-
és fogyasztási helyzetet teremt. sára és magyarázatára – itt és most – nem vállalkozunk. A Gyorsjelentés tehát nem más, mint a vizsgálat
A fiatalok élettervezéséből jól kitapintható a korosztály tagjainak a kibocsátó szülői háztól való függő- alapadatainak felületi megközelítése.
ségének, illetve függetlenedésnek új megjelenési formája. Ez annak következtében áll elő, hogy a fiatalok
önállósodásával párhuzamosan növekszik az az idő, amelyet szüleikkel együtt élve töltenek. A szülői ház- A kutatás célja
tól való elköltözés leginkább a házasságra lépés vagy az együttélés kezdetének időpontjával esik egybe, és A kutatás célja, hogy
kevésbé kapcsolódik a tanulmányok befejezésének vagy a munkába állásnak a tervezett időpontjához. . a magyarországi fiatalok anyagi és kulturális erőforrásairól, életmódjáról és értékrendszeréről
A ’90-es évek ifjúságszociológiai tanulmányai nagy reményeket fűztek a képzettségi szint emelkedé- horizontálisan és vertikálisan is képet kapjunk;
séhez, azt az illúziót táplálva, hogy a felsőoktatás kapui a társadalmi hierarchia alsó fokain elhelyezkedő . hazánk statisztikai-gazdasági régióiról, a vizsgált dimenziók mentén, összehasonlító adatokkal
rétegek (így például a községekben élő, alacsony iskolázottságú családok gyermekei) számára is megnyíl- rendelkezzünk a korábbi magyarországi kutatások vonatkozásában;
3
nak. Egy 2002-ben, a felsőoktatásba bekerült hallgatók körében készített vizsgálat azt jelzi, hogy a remé- . Magyarország polgárai, döntéshozói, szervezetei, kutatóműhelyei részére összehasonlító ada-
nyek túlzottnak bizonyultak. A felsőoktatásban való részvételre a középfokú és a felsőfokú végzettségű tokkal rendelkezzünk;
szülők gyermekeinek nyílhatnak esélyei. A társadalom jóval szélesebb rétegei számára a felsőoktatás to- . mind módszertani (empirikus szociológia), mind tartalmi (vizsgált dimenziók) szempontjából le-
vábbra is csak a felemelkedés elméleti lehetőségét hordozza. hetőséget adjunk a későbbi összehasonlíthatóság, illetve a helyi, megyei illetve regionális kutatá-
A 2000. évben a leginkább iskolázott családokból, a felsőbb társadalmi rétegekből érkező fiatalok látszot- sokra, gyakorlati használatban való alkalmazásokra (pl.: ifjúsági koncepciók kidolgozására).
tak a felsőoktatási expanzió egyértelmű haszonélvezőinek. A 2004-ben felvett adatok azt mutatták, hogy a
középiskolai végzettséggel rendelkező apák gyermekeinek felsőfokú továbbtanulási esélyei javultak. 2008-
ban ez a tendencia folytatódott. Úgy tűnik tehát, hogy a felsőfokú továbbtanulás szempontjából immár az Témakörök
apa középiskolai végzettségének megléte vagy nem léte tekinthető meghatározónak. Az ennél alacsonyabb Az egyes témakörök az alábbi részekből állnak:
iskolázottságú családhoz, rosszabb társadalmi környezethez tartozó fiatalok két csoportját (tehát a szakmun- 1. Társadalmi mobilitás
kás és a legfeljebb általános iskolai végzettségű apák gyermekeit) pedig a további expanzió sem hozta ked- a család kulturális tőkéje, szülők iskolai végzettsége, foglakozása
vező helyzetbe. Sőt, a legkedvezőtlenebb családi, társadalmi környezetben élők felsőfokú továbbtanulásának 2. Iskolázottság
esélyei a korábbinál is kisebbnek mutatkoznak. Az eltérő társadalmi háttérből fakadó iskolázási esélyegyen- iskolai végzettség, jelenlegi iskolai helyzet, továbbtanulási tervek;
lőtlenségek tehát változatlan intenzitással befolyásolják a fiatal nemzedék tudásszerzésének lehetőségeit. 3. Egzisztenciális helyzet
A kulturális tevékenységek közötti válogatás, azok mélysége, intenzitása meg sem közelíti azt a mér- tartós fogyasztási eszközök, jövedelem, gazdálkodás
téket, mint amire az elmúlt években készített kultúrszociológiai vizsgálatok utaltak. Az a néhány, sza- 4. Családi helyzet
badidőben végzett – de akkor kevésbé tudatosnak, mint inkább ötletszerűnek tűnő választáson alapuló együttélés típusai, párkapcsolatok, elköltözés
– foglalatosság, amiről a fiatalok beszámolnak, jórészt egyéni aktivitást, elhatározást tükröz. A társaság, 5. Munkaerő-piaci jellemzők
a közösség hiányzik; másképpen megközelítve: csak itt-ott merül fel ennek igénye, szinte eltűnt a társas első munkába állás, jelenlegi és korábbi munkahelyek, munkavállalási tervek
cselekvés iránti vágy a fiatalok kulturális tevékenységéből. Ez annak a folyamatnak lehet a következmé- 6. Társadalmi közérzet, közéleti attitűdök
nye, amely az internetes kommunikáció széles körű elterjedésével válik általánossá. A fiatalok számára a társadalmi problémák, intézmények megítélése, politikához való viszony és attitűdök,
2
szervezeti aktivitás; a szülői értékrendhez való viszony
A Központi Statisztikai Hivatal szíves közlése alapján.
3
Gábor Kálmán – Kabai Imre: Első évfolyamos hallgatók vizsgálata, 2002. (Kézirat.)
meket vállalni, az első gyermek vállalása az utóbbi 10 évben évekkel későbbre tolódott. Ennek részben beszédcselekvés színtere ma már az internet adta lehetőségekhez kötődik. A beszédcselekvés hagyomá-
az az oka, hogy a férfiak és a nők tartós párkapcsolatban való elköteleződése szintén – az oktatási rend- nyos helyszíneit (kávéház, teázó, söröző) ugyanis a fiatalok átlagosan 2-3 havonta látogatják meg. Ez a
szerben eltöltött időszak megnövekedésével – a 20-as éveik második felére húzódik. Míg 1990-ben a 15 tendencia hatással bírhat a személyközi kommunikációkra is, de ennek a folyamatnak a leírására a kvan-
éves és idősebb népesség 20,3 százaléka volt nőtlen, illetve hajadon, addig 2001-ben 27,1, 2002-ben 28 titatív módszer kevéssé alkalmas.
százaléka. Már az Ifjúság2000 adatai is azt tükrözték, hogy a fiatalok házasodási kedve rendkívül alacsony, Úgy gondoljuk, hogy az elmondottak önmagukban is indokolják olyan kutatások folytatását, amely
hiszen 69 százalékuk nőtlen vagy hajadon volt, míg a házasok aránya 22 százalékot tett ki. Az Ifjúság2008 megkísérli feltérképezni az ifjúság helyzetében bekövetkezett változásokat és folyamatokat.
adatai a 15–29 évesekre vonatkozóan azt mutatták, hogy tovább csökkent a házasok aránya 13 százalék- Az Ifjúság2008 kutatási programot az SZMM rendelte meg, és a Munkaerő-piaci Alap Képzési Alapré-
ra, és hetven százalék felé növekedett a nőtleneké és hajadonoké. Nyolc éves távlatból akár drámainak is széből illetve a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprészéből finanszírozta.
mondhatnánk azt a kilenc százalékos csökkenést, amely a házasok arányát mutatja. Az előző nagymintás vizsgálatokhoz képest a 2008-ban elvégzett nagymintás survey vizsgálat kvalita-
Bár kétségtelen, hogy a rendszerváltozás utáni időszak a tartós kapcsolatok új formáját, az együttélést tív (fókuszcsoportos) szakasszal bővült, amelynek funkciója az volt, hogy pontosabban fel lehessen tárni
véglegesen szentesítette, az Ifjúság2000 kutatás is rámutatott, hogy a gyermekvállalás még 2000-ben is a fiatalok életmenetére hatást gyakorló döntéseket.
a házasságkötéssel kapcsolódott össze. Az ezredfordulót követő években azonban a házasságon kívüli 2008-ra végre kijelenthető, hogy – követve az Európai Unió számos országának példáját – Magyaror-
születések aránya dinamikusan emelkedett. A tizenéves anyák 85 százaléka, a 20-24 évesek 58 százaléka, szágon is rendszeressé vált egy, a kormányzat által is támogatott átfogó ifjúságkutatás. A kutatás alapve-
a 25-29 évesek 30 százaléka házasságon kívül vállalt gyermeket 2007ben. Tehát valamennyi ifjúsági kor- tő céljai között szerepel, hogy a vizsgálat adatai – a hagyományoknak megfelelően – minden érdeklődő
2
osztályban emelkedik a házasságon kívül gyermeket vállalók aránya. számára elérhetőek és használhatóak legyenek. Így az eredmények, az adatok a feldolgozást követően
Az adatok azt jelzik, hogy a fiatalok házasságkötésére akkor kerül sor, amikor az első gyermeket vállal- nyilvánossá válnak.
ják. A kitolódó ifjúsági korszak új szerepformákat hoz létre – ilyen a szingli vagy éppen a preszingli állapot A Gyorsjelentés, a műfaj sajátosságából adódóan, azt a célt szolgálja, hogy a tanulmányok elkészülte
– vagy a posztadoleszencia jelenségének terjedését, amely bizonyos csoportok számára sajátos kulturális előtt betekintést adjon a vizsgálat alapadataiba; azok mélyebb értelmezésére, az összefüggések feltárá-
és fogyasztási helyzetet teremt. sára és magyarázatára – itt és most – nem vállalkozunk. A Gyorsjelentés tehát nem más, mint a vizsgálat
A fiatalok élettervezéséből jól kitapintható a korosztály tagjainak a kibocsátó szülői háztól való függő- alapadatainak felületi megközelítése.
ségének, illetve függetlenedésnek új megjelenési formája. Ez annak következtében áll elő, hogy a fiatalok
önállósodásával párhuzamosan növekszik az az idő, amelyet szüleikkel együtt élve töltenek. A szülői ház- A kutatás célja
tól való elköltözés leginkább a házasságra lépés vagy az együttélés kezdetének időpontjával esik egybe, és A kutatás célja, hogy
kevésbé kapcsolódik a tanulmányok befejezésének vagy a munkába állásnak a tervezett időpontjához. . a magyarországi fiatalok anyagi és kulturális erőforrásairól, életmódjáról és értékrendszeréről
A ’90-es évek ifjúságszociológiai tanulmányai nagy reményeket fűztek a képzettségi szint emelkedé- horizontálisan és vertikálisan is képet kapjunk;
séhez, azt az illúziót táplálva, hogy a felsőoktatás kapui a társadalmi hierarchia alsó fokain elhelyezkedő . hazánk statisztikai-gazdasági régióiról, a vizsgált dimenziók mentén, összehasonlító adatokkal
rétegek (így például a községekben élő, alacsony iskolázottságú családok gyermekei) számára is megnyíl- rendelkezzünk a korábbi magyarországi kutatások vonatkozásában;
3
nak. Egy 2002-ben, a felsőoktatásba bekerült hallgatók körében készített vizsgálat azt jelzi, hogy a remé- . Magyarország polgárai, döntéshozói, szervezetei, kutatóműhelyei részére összehasonlító ada-
nyek túlzottnak bizonyultak. A felsőoktatásban való részvételre a középfokú és a felsőfokú végzettségű tokkal rendelkezzünk;
szülők gyermekeinek nyílhatnak esélyei. A társadalom jóval szélesebb rétegei számára a felsőoktatás to- . mind módszertani (empirikus szociológia), mind tartalmi (vizsgált dimenziók) szempontjából le-
vábbra is csak a felemelkedés elméleti lehetőségét hordozza. hetőséget adjunk a későbbi összehasonlíthatóság, illetve a helyi, megyei illetve regionális kutatá-
A 2000. évben a leginkább iskolázott családokból, a felsőbb társadalmi rétegekből érkező fiatalok látszot- sokra, gyakorlati használatban való alkalmazásokra (pl.: ifjúsági koncepciók kidolgozására).
tak a felsőoktatási expanzió egyértelmű haszonélvezőinek. A 2004-ben felvett adatok azt mutatták, hogy a
középiskolai végzettséggel rendelkező apák gyermekeinek felsőfokú továbbtanulási esélyei javultak. 2008-
ban ez a tendencia folytatódott. Úgy tűnik tehát, hogy a felsőfokú továbbtanulás szempontjából immár az Témakörök
apa középiskolai végzettségének megléte vagy nem léte tekinthető meghatározónak. Az ennél alacsonyabb Az egyes témakörök az alábbi részekből állnak:
iskolázottságú családhoz, rosszabb társadalmi környezethez tartozó fiatalok két csoportját (tehát a szakmun- 1. Társadalmi mobilitás
kás és a legfeljebb általános iskolai végzettségű apák gyermekeit) pedig a további expanzió sem hozta ked- a család kulturális tőkéje, szülők iskolai végzettsége, foglakozása
vező helyzetbe. Sőt, a legkedvezőtlenebb családi, társadalmi környezetben élők felsőfokú továbbtanulásának 2. Iskolázottság
esélyei a korábbinál is kisebbnek mutatkoznak. Az eltérő társadalmi háttérből fakadó iskolázási esélyegyen- iskolai végzettség, jelenlegi iskolai helyzet, továbbtanulási tervek;
lőtlenségek tehát változatlan intenzitással befolyásolják a fiatal nemzedék tudásszerzésének lehetőségeit. 3. Egzisztenciális helyzet
A kulturális tevékenységek közötti válogatás, azok mélysége, intenzitása meg sem közelíti azt a mér- tartós fogyasztási eszközök, jövedelem, gazdálkodás
téket, mint amire az elmúlt években készített kultúrszociológiai vizsgálatok utaltak. Az a néhány, sza- 4. Családi helyzet
badidőben végzett – de akkor kevésbé tudatosnak, mint inkább ötletszerűnek tűnő választáson alapuló együttélés típusai, párkapcsolatok, elköltözés
– foglalatosság, amiről a fiatalok beszámolnak, jórészt egyéni aktivitást, elhatározást tükröz. A társaság, 5. Munkaerő-piaci jellemzők
a közösség hiányzik; másképpen megközelítve: csak itt-ott merül fel ennek igénye, szinte eltűnt a társas első munkába állás, jelenlegi és korábbi munkahelyek, munkavállalási tervek
cselekvés iránti vágy a fiatalok kulturális tevékenységéből. Ez annak a folyamatnak lehet a következmé- 6. Társadalmi közérzet, közéleti attitűdök
nye, amely az internetes kommunikáció széles körű elterjedésével válik általánossá. A fiatalok számára a társadalmi problémák, intézmények megítélése, politikához való viszony és attitűdök,
2
szervezeti aktivitás; a szülői értékrendhez való viszony
A Központi Statisztikai Hivatal szíves közlése alapján.
3
Gábor Kálmán – Kabai Imre: Első évfolyamos hallgatók vizsgálata, 2002. (Kézirat.)
7. Helyi közélet és helyi politika

helyi közélet iránti érdeklődés, részvétel a helyi politikában
8. Ifjúsági szolgálatok
ifjúsági referens, ifjúsági irodák, ifjúsági szervezetek
9. Vallásosság AZ IFJÚSÁG2008 KUTATÁS MÓDSZERTANA
vallásosság, felekezeti hovatartozás
10. Kulturális fogyasztás
szabadidő, médiafogyasztás, kulturálódási, művelődési szokások
11. Egészség, életmód, szexualitás
egészségi állapot, életmód jellemzői, szexuális szokások, fogamzásgátlás , dohányzás, alko- A kvantitatív kutatás módszertana
hol- és drogfogyasztás
Az Ifjúság2008 kutatás első szakaszához, a survey vizsgálathoz 8076 fős (négy 2000 fős), a 15–29 éves
12. Sporthoz való viszony
korosztályt országosan reprezentáló mintát készítettünk. A vizsgálat a nyolc évvel ezelőtti Ifjúság2000
sportolási szokások, sportágak elismertsége, nézettsége
és négy évvel ezelőtti Ifjúság2004 kutatással jól összehasonlítható, hiszen akkor is 8000-8000, 15–29
13. Informatikai ismeretek
éves korú fiatal került bele az országosan reprezentatív mintákba.
informatikai ismeretek, számítógép-használati szokások
A mintának területileg (régiók), településnagyság (településtípusok), korcsoportok és nemek
szerint kellett tükröznie a vizsgált népességet. A minta készítéséhez a Közigazgatási és Elekt-
A kutatás támogatói 4
ronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 2007. december 31-én érvényes adatállományát
Szociális és Munkaügyi Minisztérium használtuk fel, amely településenként tartalmazza az érvényes lakóhellyel rendelkező és az adott
Munkaerő-piaci Alap Képzési Alap korosztályba tartozó lakosság létszámát férfiakra és nőkre vonatkozóan, születési évenkénti bon-
Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alap tásban.
A 15–29 éves korosztályt 3 korcsoportba soroltuk. A 15–18 éves korcsoport az 1990–1993 évek-
Az Ifjúság2008 projekt vezető kutatói ben, a 19–24 éves korcsoport az 1984–1989 években, a 25–29 éves korcsoport az 1979–1983 évek-
Bauer Béla szociológus, a kutatás vezetője ben születetteket jelenti.
Máder Miklós Péter szociológus A települések besorolása a következő 6 településnagyság-kategória szerint történt: Budapest, me-
Molnár Zsuzsanna szociológus gyei jogú város, 5000 fő feletti település (Budapest és a megyei jogú városok kivételével), 2000 és
Pillók Péter szociológus 4900 fő közötti település, 500 és 1999 fő közötti település, 500 fő alatti település.
Ságvári Bence szociológus Mivel a kutatást régiók szerinti elemzésre is szeretnénk felhasználni, különös hangsúlyt fektettünk
Szabó Andrea szociológus arra, hogy Magyarország 7 régiója (1. Közép-Magyarország, 2. Közép-Dunántúl, 3. Nyugat-Dunántúl,
Szabó Ákos szociológus 4. Dél-Dunántúl, 5. Észak-Magyarország, 6. Észak-Alföld, 7. Dél-Alföld) szerint is reprezentatív legyen
az adatfelvétel.
A mintavételt úgy terveztük meg, hogy – az elemszámok által korlátozott mértékben – megyei
Közreműködő kutatók Közreműködő munkatársak szintű elemzéseket is lehessen végezni. Ennek érdekében a minta a megyéken belüli településnagy-
Berényi Eszter szociológus Iván Klára ságok szerinti népességarányokat is követi.
Bazsalya Balázs szociológus Ladencsics Virág A mintavétel két szakaszból állt. Először az e célra kifejlesztett speciális Telepbank nevű program
Galácz Anna szociológus Debreczy Márta segítségével elkészítettük a települések mintáját. Négy településmintát készítettünk (4x2.000), me-
Marián Béla szociológus Bodor Tamás lyek külön-külön is leképezik az ország településstruktúráját regionális elhelyezkedés és település-
Papházi Tibor szociológus Krémer Balázs nagyság szerint.
Perényi Szilvia sportmenedzser Kurucz Andrea, olvasó szerkesztő A következő lépésben a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adat-
Rosta Gergely szociológus Veres Judit Inez állománya alapján a négy almintára külön-külön megyénként arányítottuk a megkérdezendők de-
mográfiai jellemzőit két demográfiai szempont: neme (férfi, nő), illetve életkora (15–18 év, 19– 24 év,
25–29 év) szerint. Ezek után az arányok és az előzőleg elkészített településminta alapján meghatá-
Az adatfelvételt készítette: roztuk, hogy egyes településeken pontosan hány, és milyen demográfiai jellemzőkkel bíró személyt
MARKETING CENTRUM Országos Piackutató Intézet kell megkérdezni.
Az arányosítás során a kerekítések miatt természetesen kisebb torzulások keletkeztek. Például az
Szakmai lektor: elméletileg kiszámított 3,4 férfi helyett az adott településen 3 vagy 4 férfit kérdeztünk meg. Ezeket a
Tokaji Károlyné főosztályvezető Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi szolgáltatások statisztikai torzulásokat megyei szinten korrigáltuk.
főosztálya
BM Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal jogutódja.
4
7. Helyi közélet és helyi politika

helyi közélet iránti érdeklődés, részvétel a helyi politikában
8. Ifjúsági szolgálatok
ifjúsági referens, ifjúsági irodák, ifjúsági szervezetek
9. Vallásosság AZ IFJÚSÁG2008 KUTATÁS MÓDSZERTANA
vallásosság, felekezeti hovatartozás
10. Kulturális fogyasztás
szabadidő, médiafogyasztás, kulturálódási, művelődési szokások
11. Egészség, életmód, szexualitás
egészségi állapot, életmód jellemzői, szexuális szokások, fogamzásgátlás , dohányzás, alko- A kvantitatív kutatás módszertana
hol- és drogfogyasztás
Az Ifjúság2008 kutatás első szakaszához, a survey vizsgálathoz 8076 fős (négy 2000 fős), a 15–29 éves
12. Sporthoz való viszony
korosztályt országosan reprezentáló mintát készítettünk. A vizsgálat a nyolc évvel ezelőtti Ifjúság2000
sportolási szokások, sportágak elismertsége, nézettsége
és négy évvel ezelőtti Ifjúság2004 kutatással jól összehasonlítható, hiszen akkor is 8000-8000, 15–29
13. Informatikai ismeretek
éves korú fiatal került bele az országosan reprezentatív mintákba.
informatikai ismeretek, számítógép-használati szokások
A mintának területileg (régiók), településnagyság (településtípusok), korcsoportok és nemek
szerint kellett tükröznie a vizsgált népességet. A minta készítéséhez a Közigazgatási és Elekt-
A kutatás támogatói 4
ronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 2007. december 31-én érvényes adatállományát
Szociális és Munkaügyi Minisztérium használtuk fel, amely településenként tartalmazza az érvényes lakóhellyel rendelkező és az adott
Munkaerő-piaci Alap Képzési Alap korosztályba tartozó lakosság létszámát férfiakra és nőkre vonatkozóan, születési évenkénti bon-
Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alap tásban.
A 15–29 éves korosztályt 3 korcsoportba soroltuk. A 15–18 éves korcsoport az 1990–1993 évek-
Az Ifjúság2008 projekt vezető kutatói ben, a 19–24 éves korcsoport az 1984–1989 években, a 25–29 éves korcsoport az 1979–1983 évek-
Bauer Béla szociológus, a kutatás vezetője ben születetteket jelenti.
Máder Miklós Péter szociológus A települések besorolása a következő 6 településnagyság-kategória szerint történt: Budapest, me-
Molnár Zsuzsanna szociológus gyei jogú város, 5000 fő feletti település (Budapest és a megyei jogú városok kivételével), 2000 és
Pillók Péter szociológus 4900 fő közötti település, 500 és 1999 fő közötti település, 500 fő alatti település.
Ságvári Bence szociológus Mivel a kutatást régiók szerinti elemzésre is szeretnénk felhasználni, különös hangsúlyt fektettünk
Szabó Andrea szociológus arra, hogy Magyarország 7 régiója (1. Közép-Magyarország, 2. Közép-Dunántúl, 3. Nyugat-Dunántúl,
Szabó Ákos szociológus 4. Dél-Dunántúl, 5. Észak-Magyarország, 6. Észak-Alföld, 7. Dél-Alföld) szerint is reprezentatív legyen
az adatfelvétel.
A mintavételt úgy terveztük meg, hogy – az elemszámok által korlátozott mértékben – megyei
Közreműködő kutatók Közreműködő munkatársak szintű elemzéseket is lehessen végezni. Ennek érdekében a minta a megyéken belüli településnagy-
Berényi Eszter szociológus Iván Klára ságok szerinti népességarányokat is követi.
Bazsalya Balázs szociológus Ladencsics Virág A mintavétel két szakaszból állt. Először az e célra kifejlesztett speciális Telepbank nevű program
Galácz Anna szociológus Debreczy Márta segítségével elkészítettük a települések mintáját. Négy településmintát készítettünk (4x2.000), me-
Marián Béla szociológus Bodor Tamás lyek külön-külön is leképezik az ország településstruktúráját regionális elhelyezkedés és település-
Papházi Tibor szociológus Krémer Balázs nagyság szerint.
Perényi Szilvia sportmenedzser Kurucz Andrea, olvasó szerkesztő A következő lépésben a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adat-
Rosta Gergely szociológus Veres Judit Inez állománya alapján a négy almintára külön-külön megyénként arányítottuk a megkérdezendők de-
mográfiai jellemzőit két demográfiai szempont: neme (férfi, nő), illetve életkora (15–18 év, 19– 24 év,
25–29 év) szerint. Ezek után az arányok és az előzőleg elkészített településminta alapján meghatá-
Az adatfelvételt készítette: roztuk, hogy egyes településeken pontosan hány, és milyen demográfiai jellemzőkkel bíró személyt
MARKETING CENTRUM Országos Piackutató Intézet kell megkérdezni.
Az arányosítás során a kerekítések miatt természetesen kisebb torzulások keletkeztek. Például az
Szakmai lektor: elméletileg kiszámított 3,4 férfi helyett az adott településen 3 vagy 4 férfit kérdeztünk meg. Ezeket a
Tokaji Károlyné főosztályvezető Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi szolgáltatások statisztikai torzulásokat megyei szinten korrigáltuk.
főosztálya
BM Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal jogutódja.
4
14 Ifjúság2008 Gyorsjelentés
12 Az Ifjúság2008 kutatás módszertana Ifjúság2008 Gyorsjelentés 13
A demográfiai jellemzők és a kapott településminta alapján a Közigazgatási és Elektronikus Köz- 1. táblázat: A sikeres megkérdezéseket és meghiúsulási okokat összefoglaló táblázat
szolgáltatások Központi Hivatala véletlenszerűen választotta ki azokat a személyeket, akik a mintá- 1. táblázat: A sikeres megkérdezéseket és meghiúsulási okokat összefoglaló táblázat
ba kerültek. Az eljárást követően összesen 552 település került a mintába. A négy 2000 fős alminta Összesen FĘcím 1. pótcím okokat
2. pótcím 3. pótcím táblázat
Kvóta
1. táblázat: A sikeres megkérdezéseket és meghiúsulási összefoglaló
külön-külön is reprezentatívnak tekinthető, és a négy almintában a fővárosi kerületeket és a megyei
a kérdĘív elkészült 8076 3247 1324 924 297 2284
jogú városokat leszámítva más-más települések kerültek. Összesen FĘcím 1. pótcím 2. pótcím 3. pótcím Kvóta
Egy ilyen típusú vizsgálatnál számítani kell arra, hogy a címlistában szereplő személyek közül nem alkalmatlan (pl. beteg) 171 80 35 24 32
lehet mindenkit megtalálni, és nem mindenkivel sikerül kérdőíves interjút készíteni, ezért az eredeti válaszmegtagadás 7541 2457 1895 1498 1693
alkalmatlan (pl. beteg) 171 80 35 24 32
címek mellé szigorú szabályok szerint használandó pótcímlistákat biztosítottunk. Minden főcímhez szülĘ nem engedélyezi 339 196 76 46 21
3 pótcímet rendeltünk. válaszmegtagadás 7541 2457 1895 1498 1693
meghalt 5 2 0 2 1
A címlistához a címeket 3 korcsoportra bontva nemenként külön kértük. A települések neve mel- szülĘ nem engedélyezi 339 196 76 46 21
nem elérhetĘ 3629 1326 1111 771 421
lett feltüntettük, hogy ott pontosan hány adott korú és nemű fiatalt kell megkérdezni. Az összesen meghalt 5 2 0 2 1
elköltözött, nem elérhetĘ 1101 599 283 163 56
nagyjából 34 000 címet 24 különálló adatállomány tartalmazta. nem elérhetĘ 3629 1326 1111 771 421
A minta kialakításánál az elméleti meggondolásokon túl olyan praktikus szempontokat is figye- elköltözött, elérhetĘ 38 23 13 1 1
lembe kellett venni, amelyek segítették az adatfelvétel racionális megszervezését. A mintát ennek egyéb 115 60 30 21 4
elköltözött, elérhetĘ 38 23 13 1 1
érdekében úgy alakítottuk ki, hogy egy településen (az 500 fő alatti településeket kivéve) legalább 5 fals cím 70 40 15 10 5
egyéb 115 60 30 21 4
főt kelljen megkérdezni. felkeresett címek összesen 21085 8030 4782 3460 2531 2284
A kutatócsoport úgy döntött, hogy az Ifjúság2008 kutatás mintáját 4x2000 fős és 2x4000 fős fals cím 70 40 15 10 5
a címlistákban összesen 34402 8030 8030 8030 8030 2284
mintára bontva a négy, illetve a két almintán egymástól részben különböző kérdőívet kérdeznek felkeresett címek összesen 21085 8030 4782 3460 2531 2284
le. Ennek a döntésnek a legfőbb oka az volt, hogy néhány fontosnak ítélt altéma elemzéséhez nem kerestük 13317 0 3248 4570 5499
elegendő a 2000 fős, illetve a 4000 fős országos minta, és így lehetőség nyílt arra, hogy az ere- nem kerestük 13317 0 3248 4570 5499
detileg tervezett interjúidő jelentős túllépése nélkül lényegesen több témát járhasson körül a Az alminták készítésmódjából,
Az alminták illetve azilletve
készítésmódjából, adatfelvétel során kisebb
az adatfelvétel soráneltérések keletkeztek
kisebb eltérések az elméletileg
keletkeztek az
vizsgálat. várható mintamegoszlástól. Ezeket, a kisebb aránytalanságokat több szempontos
elméletileg várható mintamegoszlástól. Ezeket, a kisebb aránytalanságokat több szempontos súlyozással korri-
gáltuk.Az
súlyozással alminták
A súlyozás készítésmódjából,
szempontjai:
korrigáltuk. A súlyozás nemek,illetve az adatfelvétel
korcsoportok
szempontjai: során kisebb
nemek,éskorcsoportok
településnagyság. eltérések
Az így keletkeztek
kialakított
és településnagyság. az
minta
Az így
A 2000-2000-es mintákon vizsgált kérdéscsoportok a következők voltak: elméletileg
kialakított várható
összesen 2minta összesen
031 735 mintamegoszlástól.
2 031
fő 15–29 éves735 Ezeket, a kisebb
fĘ 15–29 éveslakost
magyarországi aránytalanságokat
magyarországi
reprezentál,lakost több
amelyreprezentál, szempontos
amely
182 969 fővel 182
kevesebb,
. gyermekneveléssel, gyermekvállalással kapcsolatos attitűdök; súlyozással
969
mintfĘvel korrigáltuk.
négykevesebb,
évvel mintAnégy
ezelőtt. súlyozás
évvelszempontjai:
ezelĘtt. nemek, korcsoportok és településnagyság. Az így
. állampolgári tudat, a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalom; kialakított minta összesen 2 031 735 fĘ 15–29 éves magyarországi lakost reprezentál, amely 182
. a tanulással, illetve a hasznosítható tudással kapcsolatos attitűdök; 969 fĘvel 1. ábra: Amint
kevesebb, vizsgált
négykorosztály
évvel ezelĘtt.korévenként, 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban
(fĘ)
. infokommunikációs eszközökkel való ellátottság; 1. ábra: A
1. ábra: A vizsgált
vizsgált korosztály korévenként,2000-ben,
korosztály korévenként, 2000-ben, 2004-ben
2004-ben és és 2008-ban
2008-ban
. médiafogyasztás; 200000 (fő)
(fĘ)
. az információs társadalomra vonatkozó kérdések. 180000
200000
160000
A 4000-es almintákon vizsgált kérdéscsoportban 180000
. a kulturális fogyasztással, szabadidős tevékenységgel kapcsolatos kérdések szerepeltek. 140000
160000
120000
140000
A 8000 főnek átadott önkitöltős kérdőíven szereplő kérdéskörök:
. droghasználat; 100000
120000
. szexuális szokások; 80000
100000
. alkohol ás dohányzás;
60000
. pártpreferencia; 80000
. tiltakozásokon való részvétel. 40000
60000
20000
40000
Az adatfelvétel közben azzal az – előre látható és előre kalkulált – problémával szembesültünk,
hogy a megvalósult megkérdezések 28 százalékában a mintában szereplő főcímeken és a hozzájuk 0
20000
rendelt pótcímeken sem lehetett elkészíteni az interjút (objektív okokból: lebontották a házat, elköl- 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29
0
tözött, soha nem lakott ott, vagy válaszmegtagadás miatt). Így tehát korrigálni kellett az eredeti és
15 16 17 18 2000
19 20 212004
22 23 2008
24 25 26 27 28 29
optimális mintavételi tervet.
A jelzett az esetekben úgynevezett kvótás pótlásról gondoskodtunk. Vagyis ugyanolyan telepü- 2000 2004 2008
lésnagyságú településen, ugyanolyan nemű és ugyanolyan korcsoportba tartózó, de a címlistában
nem szereplő személlyel készült el a kérdőíves interjú.
12 Az Ifjúság2008 kutatás módszertana Ifjúság2008 Gyorsjelentés 13
A demográfiai jellemzők és a kapott településminta alapján a Közigazgatási és Elektronikus Köz- 1. táblázat: A sikeres megkérdezéseket és meghiúsulási okokat összefoglaló táblázat
szolgáltatások Központi Hivatala véletlenszerűen választotta ki azokat a személyeket, akik a mintá- 1. táblázat: A sikeres megkérdezéseket és meghiúsulási okokat összefoglaló táblázat
ba kerültek. Az eljárást követően összesen 552 település került a mintába. A négy 2000 fős alminta Összesen FĘcím 1. pótcím okokat
2. pótcím 3. pótcím táblázat
Kvóta
1. táblázat: A sikeres megkérdezéseket és meghiúsulási összefoglaló
külön-külön is reprezentatívnak tekinthető, és a négy almintában a fővárosi kerületeket és a megyei
jogú városokat leszámítva más-más települések kerültek. Összesen FĘcím 1. pótcím 2. pótcím 3. pótcím Kvóta
Egy ilyen típusú vizsgálatnál számítani kell arra, hogy a címlistában szereplő személyek közül nem alkalmatlan (pl. beteg) 171 80 35 24 32
lehet mindenkit megtalálni, és nem mindenkivel sikerül kérdőíves interjút készíteni, ezért az eredeti válaszmegtagadás 7541 2457 1895 1498 1693
alkalmatlan (pl. beteg) 171 80 35 24 32
címek mellé szigorú szabályok szerint használandó pótcímlistákat biztosítottunk. Minden főcímhez szülĘ nem engedélyezi 339 196 76 46 21
3 pótcímet rendeltünk. válaszmegtagadás 7541 2457 1895 1498 1693
meghalt 5 2 0 2 1
A címlistához a címeket 3 korcsoportra bontva nemenként külön kértük. A települések neve mel- szülĘ nem engedélyezi 339 196 76 46 21
nem elérhetĘ 3629 1326 1111 771 421
lett feltüntettük, hogy ott pontosan hány adott korú és nemű fiatalt kell megkérdezni. Az összesen meghalt 5 2 0 2 1
nagyjából 34 000 címet 24 különálló adatállomány tartalmazta. nem elérhetĘ 3629 1326 1111 771 421
A minta kialakításánál az elméleti meggondolásokon túl olyan praktikus szempontokat is figye- elköltözött, elérhetĘ 38 23 13 1 1
lembe kellett venni, amelyek segítették az adatfelvétel racionális megszervezését. A mintát ennek egyéb 115 60 30 21 4
elköltözött, elérhetĘ 38 23 13 1 1
érdekében úgy alakítottuk ki, hogy egy településen (az 500 fő alatti településeket kivéve) legalább 5 fals cím 70 40 15 10 5
egyéb 115 60 30 21 4
főt kelljen megkérdezni. felkeresett címek összesen 21085 8030 4782 3460 2531 2284
A kutatócsoport úgy döntött, hogy az Ifjúság2008 kutatás mintáját 4x2000 fős és 2x4000 fős fals cím 70 40 15 10 5
mintára bontva a négy, illetve a két almintán egymástól részben különböző kérdőívet kérdeznek felkeresett címek összesen 21085 8030 4782 3460 2531 2284
le. Ennek a döntésnek a legfőbb oka az volt, hogy néhány fontosnak ítélt altéma elemzéséhez nem kerestük 13317 0 3248 4570 5499
elegendő a 2000 fős, illetve a 4000 fős országos minta, és így lehetőség nyílt arra, hogy az ere- nem kerestük 13317 0 3248 4570 5499
detileg tervezett interjúidő jelentős túllépése nélkül lényegesen több témát járhasson körül a Az alminták készítésmódjából,
Az alminták illetve azilletve
készítésmódjából, adatfelvétel során kisebb
az adatfelvétel soráneltérések keletkeztek
kisebb eltérések az elméletileg
keletkeztek az
vizsgálat. várható mintamegoszlástól. Ezeket, a kisebb aránytalanságokat több szempontos
elméletileg várható mintamegoszlástól. Ezeket, a kisebb aránytalanságokat több szempontos súlyozással korri-
gáltuk.Az
súlyozással alminták
A súlyozás készítésmódjából,
szempontjai:
korrigáltuk. A súlyozás nemek,illetve az adatfelvétel
korcsoportok
szempontjai: során kisebb
nemek,éskorcsoportok
településnagyság. eltérések
Az így keletkeztek
kialakított
és településnagyság. az
minta
Az így
A 2000-2000-es mintákon vizsgált kérdéscsoportok a következők voltak: elméletileg
kialakított várható
összesen 2minta összesen
031 735 mintamegoszlástól.
2 031
fő 15–29 éves735 Ezeket, a kisebb
fĘ 15–29 éveslakost
magyarországi aránytalanságokat
magyarországi
reprezentál,lakost több
amelyreprezentál, szempontos
amely
182 969 fővel 182
kevesebb,
. gyermekneveléssel, gyermekvállalással kapcsolatos attitűdök; súlyozással
969
mintfĘvel korrigáltuk.
négykevesebb,
évvel mintAnégy
ezelőtt. súlyozás
évvelszempontjai:
ezelĘtt. nemek, korcsoportok és településnagyság. Az így
. állampolgári tudat, a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalom; kialakított minta összesen 2 031 735 fĘ 15–29 éves magyarországi lakost reprezentál, amely 182
. a tanulással, illetve a hasznosítható tudással kapcsolatos attitűdök; 969 fĘvel 1. ábra: Amint
kevesebb, vizsgált
négykorosztály
évvel ezelĘtt.korévenként, 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban
(fĘ)
. infokommunikációs eszközökkel való ellátottság; 1. ábra: A
1. ábra: A vizsgált
vizsgált korosztály korévenként,2000-ben,
korosztály korévenként, 2000-ben, 2004-ben
2004-ben és és 2008-ban
2008-ban
. médiafogyasztás; 200000 (fő)
(fĘ)
. az információs társadalomra vonatkozó kérdések. 180000
200000
160000
A 4000-es almintákon vizsgált kérdéscsoportban 180000
. a kulturális fogyasztással, szabadidős tevékenységgel kapcsolatos kérdések szerepeltek. 140000
160000
120000
140000
A 8000 főnek átadott önkitöltős kérdőíven szereplő kérdéskörök:
. droghasználat; 100000
120000
. szexuális szokások; 80000
100000
. alkohol ás dohányzás;
60000
. pártpreferencia; 80000
. tiltakozásokon való részvétel. 40000
60000
20000
40000
Az adatfelvétel közben azzal az – előre látható és előre kalkulált – problémával szembesültünk,
hogy a megvalósult megkérdezések 28 százalékában a mintában szereplő főcímeken és a hozzájuk 0
20000
rendelt pótcímeken sem lehetett elkészíteni az interjút (objektív okokból: lebontották a házat, elköl- 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29
0
tözött, soha nem lakott ott, vagy válaszmegtagadás miatt). Így tehát korrigálni kellett az eredeti és
15 16 17 18 2000
19 20 212004
22 23 2008
24 25 26 27 28 29
optimális mintavételi tervet.
A jelzett az esetekben úgynevezett kvótás pótlásról gondoskodtunk. Vagyis ugyanolyan telepü- 2000 2004 2008
lésnagyságú településen, ugyanolyan nemű és ugyanolyan korcsoportba tartózó, de a címlistában
nem szereplő személlyel készült el a kérdőíves interjú.
14 Az Az
Ifjúság2008
Ifjúság2008kutatás
kutatásmódszertana
módszertana 15 Ifjúság2008 Gyorsjelentés 15
Az Ifjúság2008 kutatás módszertana 15
2. táblázat: A súlyozott minta nemek szerinti megoszlása A fiatalokkal szervezett csoportok megoszlása:
2. táblázat: A súlyozott minta nemek szerinti megoszlása
1. életkor szerint:
2. táblázat: A súlyozott minta nemek
Férfi NĘ szerinti megoszlása
Mindösszesen . 15–19 évesek: 7 csoport;
elemszámFérfiszázalék elemszámNĘ százalék elemszám százalék
Mindösszesen
. 19–24 évesek: 6 csoport;
Megoszlás elemszám
4115 51*
százalék 3961
elemszám 49
százalék 8076
elemszám 100
százalék
. 20–29 évesek: 2 csoport.
*a Gyorsjelentésben közlésre kerülĘ
Megoszlás 4115 minden51
egyes
* ábra és tábla kerekített
3961 49 százalékos adatokat tartalmaz!
8076 100
*a Gyorsjelentésben közlésre kerülĘ minden egyes ábra és tábla kerekített százalékos adatokat tartalmaz! 2. régió szerint: Egy-egy megyében rendszerint csak egy-egy csoportot tartottunk, Budapest kivé-
3. táblázat: A súlyozott minta korcsoportok szerinti megoszlása telével.
3.
3.táblázat:
15–19 évesekAAsúlyozott
táblázat: súlyozott minta
minta
20–24 korcsoportok
korcsoportok
évesek szerinti
szerinti
25–29 megoszlása
évesekmegoszlása
Mindösszesen . Nyugat-Dunántúl: 3 csoport;
elemszám százalék elemszám százalék elemszám százalék elemszám százalék . Közép-Dunántúl: 2 csoport;
15–19 évesek 20–24 évesek 25–29 évesek Mindösszesen . Dél-Dunántúl: 2 csoport;
2603 32
százalék 2538
elemszám 31
százalék 2935
elemszám 36
százalék 8076
elemszám 100
százalék . Közép-Magyarország: 3 csoport;
Megoszlás 2603 32 2538 31 2935 36 8076 100 . Észak-Magyarország: 3 csoport;
A kvalitatív kutatás módszertana . Észak-Alföld: 3 csoport;
A kvalitatív kutatás módszertana . Dél-Alföld: 2 csoport.
AA kvantitatív
kvalitatív adatfelvétel
kutatás után került sor a fókuszcsoportos kutatási szakaszra, amely során kiemelt
módszertana
célunk volt a kérdĘíves kutatás során 3. településtípus szerint:
A kvantitatív adatfelvétel után került sor megismert helyzetben
a fókuszcsoportos rejlĘszakaszra,
kutatási lehetĘségek amely leírása,
soránilletve
kiemelta
A megismert
kvantitatív adatfelvétel után került sor a fókuszcsoportos kutatási szakaszra, amely kapcsolatban
során kiemelt . főváros: 4 csoport;
célunk volt helyzetek
a kérdĘíves „megmagyaráztatása”.
kutatás során megismert Ennekhelyzetben
érdekében a föltett
rejlĘ kérdésekkel
lehetĘségek leírása, illetve a
feltártuk
célunk volt egyrészt
a kérdőívesa 15–29 évesekkel
kutatás során foglalkozó
megismert szakemberek
helyzetben igényeit,
rejlő
megismert helyzetek „megmagyaráztatása”. Ennek érdekében a föltett kérdésekkel kapcsolatban véleményét
lehetőségek és
leírása, meglátásait
illetve a meg- a . megyei jogú város: 4 csoport;
megoldási
ismert
feltártuk lehetĘségekkel
helyzetek
egyrészt kapcsolatban;
„megmagyaráztatása”.
a 15–29 évesekkel Ennek másrészt
foglalkozó érdekébenmaguknak
szakembereka föltetta kérdésekkel
fiataloknak
igényeit, akapcsolatban
véleményét helyzetét, igényeit,
feltártuk
és meglátásait a . más város: 10 csoport.
attitĦdjeit,
egyrészt a véleményét,
15–29 évesekkel és a közvetlenül
foglalkozó iskola-
szakemberek és/vagy
igényeit, pályaválasztás
véleményét
megoldási lehetĘségekkel kapcsolatban; másrészt maguknak a fiataloknak a helyzetét, igényeit, és elĘtt
meglátásaitállók a szüleinek
megoldási
véleményét,véleményét,
lehetőségekkel
attitĦdjeit, meglátásait.
kapcsolatban; és amásrészt
közvetlenülmaguknakiskola-a fiataloknak a helyzetét, igényeit,
és/vagy pályaválasztás elĘtt állók attitűdjeit, véle-
szüleinek 4. A csoportok megoszlása gazdasági aktivitás szerint:
ményét,
véleményét,és a közvetlenül
meglátásait.iskola- és/vagy pályaválasztás előtt állók szüleinek véleményét, meglátásait. A legtöbb csoport toborzásánál nem volt szempont a gazdasági aktivitás szerint homogenitás, de
A fiatalokkal
A fiatalokkal 18 darab fókuszcsoportos
18 darab fókuszcsoportos beszélgetéstle. folytattunk
beszélgetést folytattunk A csoportok le. A csoportok
résztvevőinek kivá- igyekeztünk, hogy legyen egy-egy jellemző gazdasági aktivitás minden csoportban. Rendszerint
résztvevĘinek
lasztása során kiválasztása
célunk az volt,
A fiatalokkal 18 hogy során
darabminél célunk az volt, hogy
többféle élethelyzetben
fókuszcsoportos minél
beszélgetést többféle
lévőfolytattunk
magyarországi élethelyzetben
le. tízen- lévĘ
és huszon-
A csoportok „beengedtünk” 2-2, a többségtől eltérő gazdasági aktivitású résztvevőt is az egyes csoportokba.
magyarországi
éves véleményét tízen-
ismerjükés huszonéves
meg. A véleményét
beszélgetések ismerjük
során meg.
résztvevĘinek kiválasztása során célunk az volt, hogy minél többféle élethelyzetben vegyes
törekedtünk A beszélgetések
arra, hogy minden során törekedtünk
csoport lévĘ . tanulók: 7 csoport;
arra, de
nemi, hogy
magyarországi minden
homogén csoport vegyeslegyen.
korösszetételű
tízen- és huszonéves nemi, de homogén
Igyekeztünk
véleményét korösszetételĦ
minden
ismerjük meg.régiót legyen.csoporthelyszínként
lefedni,
A beszélgetések Igyekeztünk
során törekedtünkmindenaz . dolgozók: 3 csoport;
régióthogy
arra,
ország lefedni,
keleti mindencsoporthelyszínként
és nyugati, csoport vegyes
valamint az
nemi,
középső ország keleti
de homogén
felét és nyugati, valamint
korösszetételĦ
hozzávetőleg egyenlő középsĘ
legyen.
arányban felét hozzávetĘleg
Igyekeztünk
„szerepeltetni”. minden . munkanélküliek: 1 csoport;
egyenlĘ
régiót arányban
lefedni,
A csoportoknak „szerepeltetni”.
csoporthelyszínként
volt egy-egy általános az ország keleti és
blokkjuk, nyugati, avalamint
melyeken fiatalokat középsĘ
különböző felét projektív
hozzávetĘleg tech- . vegyes: 7 csoport (elsősorban dolgozó résztvevőkkel).
A
egyenlĘsaját csoportoknak
arányban volt egy-egy
„szerepeltetni”. általános blokkjuk, melyeken a fiatalokat különbözĘ projektív
nikákkal élethelyzetükre „reflektáltattuk”, illetve céljaikról, jövőképükről kérdeztük meg a véle-
technikákkal saját élethelyzetükre
A csoportoknak „reflektáltattuk”,
volta benyomásaikat
egy-egy általánosazblokkjuk,illetvemelyeken
céljaikról, jövĘképükrĘl
a fiatalokat kérdeztük
különbözĘ meg a
projektív
ményüket, hallgattuk meg őket körülvevő társadalmi környezetről. Ezt követte
véleményüket,
technikákkal hallgattuk meg
saját élethelyzetükre a benyomásaikat az Ęket körülvevĘ társadalmi környezetrĘl. Ezt
egy-egy hosszabb, speciális blokk. „reflektáltattuk”,
Minden speciálisilletve blokkra céljaikról, jövĘképükrĘl
csak a csoportok egy-egykérdeztük meg
harmadában a
követte
véleményüket,egy-egy hosszabb, speciális blokk. Minden speciális blokkra csak a csoportok egy-egy
került
harmadában Ehallgattuk
csak sor.került speciális meg a benyomásaikat
blokkok
csak sor. a következők voltak: az Ęket körülvevĘ társadalmi környezetrĘl. Ezt
követte
. egy-egy
szakképzési hosszabb,
elvárások; speciális blokk. Minden speciális blokkra csak a csoportok egy-egy
E speciális
harmadában blokkok
került csak a következĘk
sor. voltak:
. xegyéni életutak,
szakképzési pályaképek,
elvárások; pályaválasztás;
E .
speciális blokkok
szakképzési a következĘk
mobilitás, migráció;voltak:
egyéni életutak,
x szakképzési pályaképek, pályaválasztás;
elvárások;
. xmunkahely-választási mobilitás, migráció. E tematika alapján folytattuk le a beszélgetések többségét.
szakképzési
xx egyéni életutak,mobilitás,
pályaképek,migráció;
pályaválasztás;
xx munkahely-választási
szakképzési mobilitás, mobilitás,
migráció; migráció.
További
E tematika két csoportbeszélgetést
alapján folytattuk mobilitás, folytattunk
le a beszélgetések olyan szülőkkel, akiknek gyerekei felső tagozatosok, és
többségét.
x munkahely-választási migráció.
közvetlenül iskolaválasztás előtt állnak. E beszélgetések oka az volt, hogy ebben a korban a szülők még
E tematika
jelentős alapján folytattuk
mértékben befolyásoljákle a abeszélgetések
pályaválasztási többségét.
döntéseket,
További két csoportbeszélgetést folytattunk olyan ők döntik elakiknek
szülĘkkel, tehát (legalább
gyerekei részben),
felsĘ
hogy milyen
tagozatosok, képzési pályán
és közvetlenül indul el, illetve, hogy
iskolaválasztásfolytattunk milyen szakképzés
elĘtt állnak.olyan
E beszélgetésekfelé orientálódik
oka gyermekük.
az volt,gyerekei
hogy ebben
Három További két csoportbeszélgetést
csoportbeszélgetést, ahogyan azbefolyásolják
eredeti koncepcióban szülĘkkel, akiknek
is szerepelt, fiatalokkal felsĘa
foglalkozó
korban a szülĘk még
tagozatosok, és folytattunk, jelentĘs mértékben
közvetlenül elsősorban
iskolaválasztás elĘtt állnak. a pályaválasztási
E beszélgetések döntéseket,
oka azvvolt, Ęk döntik
ebben el
hogymotiváció- a
szakemberekkel
tehát (legalább a fiatalok pályaválasztási és munkahely álasztási
korban a szülĘkrészben), hogy mértékben
még jelentĘs milyen képzési pályán indul
befolyásolják el, illetve, hogydöntéseket,
a pályaválasztási milyen szakképzés
Ęk döntikfelé el
iról, mobilitásigyermekük.
orientálódik hajlandóságáról.
tehát (legalább részben), hogy milyen képzési pályán indul el, illetve, hogy milyen szakképzés felé
Három
orientálódik csoportbeszélgetést, ahogyan az eredeti koncepcióban is szerepelt, fiatalokkal
gyermekük.
foglalkozó szakemberekkel
Három csoportbeszélgetést, folytattunk,
ahogyan elsĘsorban
az eredeti a fiatalok
koncepcióbanpályaválasztási
is szerepelt, és munkahely-
fiatalokkal
választási motivációiról,
foglalkozó szakemberekkel mobilitási hajlandóságáról.
folytattunk, elsĘsorban a fiatalok pályaválasztási és munkahely-
választási motivációiról, mobilitási hajlandóságáról.
14 Az Az
Ifjúság2008
Ifjúság2008kutatás
kutatásmódszertana
módszertana 15 Ifjúság2008 Gyorsjelentés 15
Az Ifjúság2008 kutatás módszertana 15
2. táblázat: A súlyozott minta nemek szerinti megoszlása A fiatalokkal szervezett csoportok megoszlása:
2. táblázat: A súlyozott minta nemek szerinti megoszlása
1. életkor szerint:
2. táblázat: A súlyozott minta nemek
Férfi NĘ szerinti megoszlása
Mindösszesen . 15–19 évesek: 7 csoport;
elemszámFérfiszázalék elemszámNĘ százalék elemszám százalék
Mindösszesen
4115 51*
százalék 3961
elemszám 49
százalék 8076
elemszám 100
százalék
. 20–29 évesek: 2 csoport.
*a Gyorsjelentésben közlésre kerülĘ
Megoszlás 4115 minden51
egyes
* ábra és tábla kerekített
3961 49 százalékos adatokat tartalmaz!
8076 100
*a Gyorsjelentésben közlésre kerülĘ minden egyes ábra és tábla kerekített százalékos adatokat tartalmaz! 2. régió szerint: Egy-egy megyében rendszerint csak egy-egy csoportot tartottunk, Budapest kivé-
3. táblázat: A súlyozott minta korcsoportok szerinti megoszlása telével.
3.
3.táblázat:
15–19 évesekAAsúlyozott
táblázat: súlyozott minta
minta
20–24 korcsoportok
korcsoportok
évesek szerinti
szerinti
25–29 megoszlása
évesekmegoszlása
Mindösszesen . Nyugat-Dunántúl: 3 csoport;
elemszám százalék elemszám százalék elemszám százalék elemszám százalék . Közép-Dunántúl: 2 csoport;
15–19 évesek 20–24 évesek 25–29 évesek Mindösszesen . Dél-Dunántúl: 2 csoport;
2603 32
százalék 2538
elemszám 31
százalék 2935
elemszám 36
százalék 8076
elemszám 100
százalék . Közép-Magyarország: 3 csoport;
Megoszlás 2603 32 2538 31 2935 36 8076 100 . Észak-Magyarország: 3 csoport;
A kvalitatív kutatás módszertana . Észak-Alföld: 3 csoport;
A kvalitatív kutatás módszertana . Dél-Alföld: 2 csoport.
AA kvantitatív
kvalitatív adatfelvétel
kutatás után került sor a fókuszcsoportos kutatási szakaszra, amely során kiemelt
módszertana
célunk volt a kérdĘíves kutatás során 3. településtípus szerint:
A kvantitatív adatfelvétel után került sor megismert helyzetben
a fókuszcsoportos rejlĘszakaszra,
kutatási lehetĘségek amely leírása,
soránilletve
kiemelta
A megismert
kvantitatív adatfelvétel után került sor a fókuszcsoportos kutatási szakaszra, amely kapcsolatban
során kiemelt . főváros: 4 csoport;
célunk volt helyzetek
a kérdĘíves „megmagyaráztatása”.
kutatás során megismert Ennekhelyzetben
érdekében a föltett
rejlĘ kérdésekkel
lehetĘségek leírása, illetve a
feltártuk
célunk volt egyrészt
a kérdőívesa 15–29 évesekkel
kutatás során foglalkozó
megismert szakemberek
helyzetben igényeit,
rejlő
megismert helyzetek „megmagyaráztatása”. Ennek érdekében a föltett kérdésekkel kapcsolatban véleményét
lehetőségek és
leírása, meglátásait
illetve a meg- a . megyei jogú város: 4 csoport;
megoldási
ismert
feltártuk lehetĘségekkel
helyzetek
egyrészt kapcsolatban;
„megmagyaráztatása”.
a 15–29 évesekkel Ennek másrészt
foglalkozó érdekébenmaguknak
szakembereka föltetta kérdésekkel
fiataloknak
igényeit, akapcsolatban
véleményét helyzetét, igényeit,
feltártuk
és meglátásait a . más város: 10 csoport.
attitĦdjeit,
egyrészt a véleményét,
15–29 évesekkel és a közvetlenül
foglalkozó iskola-
szakemberek és/vagy
igényeit, pályaválasztás
véleményét
megoldási lehetĘségekkel kapcsolatban; másrészt maguknak a fiataloknak a helyzetét, igényeit, és elĘtt
meglátásaitállók a szüleinek
megoldási
véleményét,véleményét,
lehetőségekkel
attitĦdjeit, meglátásait.
kapcsolatban; és amásrészt
közvetlenülmaguknakiskola-a fiataloknak a helyzetét, igényeit,
és/vagy pályaválasztás elĘtt állók attitűdjeit, véle-
szüleinek 4. A csoportok megoszlása gazdasági aktivitás szerint:
ményét,
véleményét,és a közvetlenül
meglátásait.iskola- és/vagy pályaválasztás előtt állók szüleinek véleményét, meglátásait. A legtöbb csoport toborzásánál nem volt szempont a gazdasági aktivitás szerint homogenitás, de
A fiatalokkal
A fiatalokkal 18 darab fókuszcsoportos
18 darab fókuszcsoportos beszélgetéstle. folytattunk
beszélgetést folytattunk A csoportok le. A csoportok
résztvevőinek kivá- igyekeztünk, hogy legyen egy-egy jellemző gazdasági aktivitás minden csoportban. Rendszerint
résztvevĘinek
lasztása során kiválasztása
célunk az volt,
A fiatalokkal 18 hogy során
darabminél célunk az volt, hogy
többféle élethelyzetben
fókuszcsoportos minél
beszélgetést többféle
lévőfolytattunk
magyarországi élethelyzetben
le. tízen- lévĘ
és huszon-
A csoportok „beengedtünk” 2-2, a többségtől eltérő gazdasági aktivitású résztvevőt is az egyes csoportokba.
magyarországi
éves véleményét tízen-
ismerjükés huszonéves
meg. A véleményét
beszélgetések ismerjük
során meg.
résztvevĘinek kiválasztása során célunk az volt, hogy minél többféle élethelyzetben vegyes
törekedtünk A beszélgetések
arra, hogy minden során törekedtünk
csoport lévĘ . tanulók: 7 csoport;
arra, de
nemi, hogy
magyarországi minden
homogén csoport vegyeslegyen.
korösszetételű
tízen- és huszonéves nemi, de homogén
Igyekeztünk
véleményét korösszetételĦ
minden
ismerjük meg.régiót legyen.csoporthelyszínként
lefedni,
A beszélgetések Igyekeztünk
során törekedtünkmindenaz . dolgozók: 3 csoport;
régióthogy
arra,
ország lefedni,
keleti mindencsoporthelyszínként
és nyugati, csoport vegyes
valamint az
nemi,
középső ország keleti
de homogén
felét és nyugati, valamint
korösszetételĦ
hozzávetőleg egyenlő középsĘ
legyen.
arányban felét hozzávetĘleg
Igyekeztünk
„szerepeltetni”. minden . munkanélküliek: 1 csoport;
egyenlĘ
régiót arányban
lefedni,
A csoportoknak „szerepeltetni”.
csoporthelyszínként
volt egy-egy általános az ország keleti és
blokkjuk, nyugati, avalamint
melyeken fiatalokat középsĘ
különböző felét projektív
hozzávetĘleg tech- . vegyes: 7 csoport (elsősorban dolgozó résztvevőkkel).
A
egyenlĘsaját csoportoknak
arányban volt egy-egy
„szerepeltetni”. általános blokkjuk, melyeken a fiatalokat különbözĘ projektív
nikákkal élethelyzetükre „reflektáltattuk”, illetve céljaikról, jövőképükről kérdeztük meg a véle-
technikákkal saját élethelyzetükre
A csoportoknak „reflektáltattuk”,
volta benyomásaikat
egy-egy általánosazblokkjuk,illetvemelyeken
céljaikról, jövĘképükrĘl
a fiatalokat kérdeztük
különbözĘ meg a
projektív
ményüket, hallgattuk meg őket körülvevő társadalmi környezetről. Ezt követte
véleményüket,
technikákkal hallgattuk meg
saját élethelyzetükre a benyomásaikat az Ęket körülvevĘ társadalmi környezetrĘl. Ezt
egy-egy hosszabb, speciális blokk. „reflektáltattuk”,
Minden speciálisilletve blokkra céljaikról, jövĘképükrĘl
csak a csoportok egy-egykérdeztük meg
harmadában a
követte
véleményüket,egy-egy hosszabb, speciális blokk. Minden speciális blokkra csak a csoportok egy-egy
került
harmadában Ehallgattuk
csak sor.került speciális meg a benyomásaikat
blokkok
csak sor. a következők voltak: az Ęket körülvevĘ társadalmi környezetrĘl. Ezt
követte
. egy-egy
szakképzési hosszabb,
elvárások; speciális blokk. Minden speciális blokkra csak a csoportok egy-egy
E speciális
harmadában blokkok
került csak a következĘk
sor. voltak:
. xegyéni életutak,
szakképzési pályaképek,
elvárások; pályaválasztás;
E .
speciális blokkok
szakképzési a következĘk
mobilitás, migráció;voltak:
egyéni életutak,
x szakképzési pályaképek, pályaválasztás;
elvárások;
. xmunkahely-választási mobilitás, migráció. E tematika alapján folytattuk le a beszélgetések többségét.
szakképzési
xx egyéni életutak,mobilitás,
pályaképek,migráció;
pályaválasztás;
xx munkahely-választási
szakképzési mobilitás, mobilitás,
migráció; migráció.
További
E tematika két csoportbeszélgetést
alapján folytattuk mobilitás, folytattunk
le a beszélgetések olyan szülőkkel, akiknek gyerekei felső tagozatosok, és
többségét.
x munkahely-választási migráció.
közvetlenül iskolaválasztás előtt állnak. E beszélgetések oka az volt, hogy ebben a korban a szülők még
E tematika
jelentős alapján folytattuk
mértékben befolyásoljákle a abeszélgetések
pályaválasztási többségét.
döntéseket,
További két csoportbeszélgetést folytattunk olyan ők döntik elakiknek
szülĘkkel, tehát (legalább
gyerekei részben),
felsĘ
hogy milyen
tagozatosok, képzési pályán
és közvetlenül indul el, illetve, hogy
iskolaválasztásfolytattunk milyen szakképzés
elĘtt állnak.olyan
E beszélgetésekfelé orientálódik
oka gyermekük.
az volt,gyerekei
hogy ebben
Három További két csoportbeszélgetést
csoportbeszélgetést, ahogyan azbefolyásolják
eredeti koncepcióban szülĘkkel, akiknek
is szerepelt, fiatalokkal felsĘa
foglalkozó
korban a szülĘk még
tagozatosok, és folytattunk, jelentĘs mértékben
közvetlenül elsősorban
iskolaválasztás elĘtt állnak. a pályaválasztási
E beszélgetések döntéseket,
oka azvvolt, Ęk döntik
ebben el
hogymotiváció- a
szakemberekkel
tehát (legalább a fiatalok pályaválasztási és munkahely álasztási
korban a szülĘkrészben), hogy mértékben
még jelentĘs milyen képzési pályán indul
befolyásolják el, illetve, hogydöntéseket,
a pályaválasztási milyen szakképzés
Ęk döntikfelé el
iról, mobilitásigyermekük.
orientálódik hajlandóságáról.
tehát (legalább részben), hogy milyen képzési pályán indul el, illetve, hogy milyen szakképzés felé
Három
orientálódik csoportbeszélgetést, ahogyan az eredeti koncepcióban is szerepelt, fiatalokkal
gyermekük.
foglalkozó szakemberekkel
Három csoportbeszélgetést, folytattunk,
ahogyan elsĘsorban
az eredeti a fiatalok
koncepcióbanpályaválasztási
is szerepelt, és munkahely-
fiatalokkal
választási motivációiról,
foglalkozó szakemberekkel mobilitási hajlandóságáról.
folytattunk, elsĘsorban a fiatalok pályaválasztási és munkahely-
választási motivációiról, mobilitási hajlandóságáról.
DEMOGRÁFIA,
DEMOGRÁFIA, CSALÁDI
CSALÁDI VISZONYOKÉS
VISZONYOK ÉSGYERMEKVÁLLALÁS
GYERMEKVÁLLALÁS
Családi állapot
Családi állapot
A 2000-ben folytatott
A 2000-ben folytatottvizsgálatunkban
vizsgálatunkbanjeleztük
jeleztükelĘször aztazt
először a Nyugat-Európában
a Nyugat-Európában az az
1980-as
1980-asévekben
években
dokumentált
dokumentáltfolyamatot,
folyamatot,mely
melyszerint
szerintmeghosszabbodik
meghosszabbodik az az
ifjúsági életszakasz.
ifjúsági életszakasz. Saját korosztályán
Saját korosztályán
belül
belül aa fiatalok
fiatalok egyre
egyre nagyobb
nagyobb hányada
hányada tölttölt aa korábbiakhoz
korábbiakhoz képest
képest hosszabb
hosszabb idĘtidőt tanulással,
tanulással, így
így ki-
kitolódik az elsĘ munkába állás idĘpontja, amely viszont késlelteti a tartós partnerkapcsolatok
tolódik az első munkába állás időpontja, amely viszont késlelteti a tartós partnerkapcsolatok kialakí-
kialakítását és a családalapítást.
tását és a családalapítást. E mellettE felbomlanak
mellett felbomlanak a hagyományos
a hagyományos családformák,
családformák, és egyre
és egyre divatosabbá,
divatosabbá,
társadalmilagtársadalmilag
elfogadottabbáelfogadottabbá válnak adokumentumok
válnak a hivatalos hivatalos dokumentumok
által nem által nem szentesített
szentesített együttélési
együttélési
módozatok. módozatok.
2008-ban az évezred elején feltárt jellegzetességek még pregnánsabban mutatkoznak. A 15–
2008-ban az évezred elején feltárt jellegzetességek még pregnánsabban mutatkoznak. A 15– 29
29 éves korosztály tagjainak több mint héttizede nĘtlen vagy hajadon, 13 százalékuk él házastársi,
éves korosztály tagjainak több mint héttizede nőtlen vagy hajadon, 13 százalékuk él házastársi, és 13
és 13 százalékuk élettársi kapcsolatban. ElsĘsorban tehát a tartós kapcsolatban élĘk összetételében
százalékuk élettársi kapcsolatban. Elsősorban tehát a tartós kapcsolatban élők összetételében tör-
történt tendenciaértékĦ változás e nyolc év alatt: 9 százalékponttal csökkent a házastársi
tént tendenciaértékű
kapcsolatban változás
élĘk aránya, e nyolc
ezzel év alatt: 9 százalékponttal
párhuzamosan csökkent a házastársi
mintegy 6 százalékponttal nĘtt azkapcsolatban
élettársi
élők aránya, ezzel párhuzamosan mintegy 6 százalékponttal nőtt az élettársi viszonyban
viszonyban élĘk aránya. 2008-ban 3 százalék volt az elváltak aránya. Igaznak véljük azt a korábbi élők aránya.
2008-ban 3 százalék
megállapításunkat, volt az elváltak
miszerint aránya. Igaznak
a házasságkötések véljük
aránya azt a korábbi
csökkent, megállapításunkat,
de ez mégsem miszerint
a tartós kapcsolatok
a házasságkötések
hiányát aránya
jelenti, sokkal csökkent,
inkább de ez
azt, hogy mégsemegyre
a fiatalok a tartós kapcsolatok
kevésbé hiányát
a házasság jelenti, sokkallátják
intézményében inkább
azt, hogy a fiatalok egyre kevésbé a házasság intézményében látják együttélésük
együttélésük egyetlen módját. Jeleznünk kell azonban, hogy a házasságon kívüli együttélési formák egyetlen módját.
Jeleznünk kell
növekedése nem azonban, hogy a házasságon
tudja ellensúlyozni kívüli együttélési
a házasságok formák élĘk
és a házasságban növekedése
számának nemés tudja ellensú-
arányának
lyozni a házasságok
tartós visszaesését. és a házasságban élők számának és arányának tartós visszaesését.
2.2.ábra:
ábra:AAfiatalok
fiatalokcsaládi
családiállapot
állapotszerinti
szerintimegoszlása
megoszlása
(azérdemi
(az érdemi válaszok
válaszok százalékos
százalékos megoszlása)
megoszlása)
2000 69 22 7 2
2004 68 17 13 2
2008 71 13 13 3
0% 20% 40% 60% 80% 100%
nƅtlen/hajadon,egyedülél házas,együttél
nƅtlen/hajadonélettárssalél elvált
A legfiatalabb vizsgált korosztály (15–19 évesek) 95 százaléka nĘtlen vagy hajadon, e

csoporton belül 3 százalékot tesz ki az élettárssal élĘk, és mindössze egy százalékot a házasok
DEMOGRÁFIA,
DEMOGRÁFIA, CSALÁDI
CSALÁDI VISZONYOKÉS
VISZONYOK ÉSGYERMEKVÁLLALÁS
GYERMEKVÁLLALÁS
Családi állapot
Családi állapot
A 2000-ben folytatott
A 2000-ben folytatottvizsgálatunkban
vizsgálatunkbanjeleztük
jeleztükelĘször aztazt
először a Nyugat-Európában
a Nyugat-Európában az az
1980-as
1980-asévekben
években
dokumentált
dokumentáltfolyamatot,
folyamatot,mely
melyszerint
szerintmeghosszabbodik
meghosszabbodik az az
ifjúsági életszakasz.
ifjúsági életszakasz. Saját korosztályán
Saját korosztályán
belül
belül aa fiatalok
fiatalok egyre
egyre nagyobb
nagyobb hányada
hányada tölttölt aa korábbiakhoz
korábbiakhoz képest
képest hosszabb
hosszabb idĘtidőt tanulással,
tanulással, így
így ki-
kitolódik az elsĘ munkába állás idĘpontja, amely viszont késlelteti a tartós partnerkapcsolatok
tolódik az első munkába állás időpontja, amely viszont késlelteti a tartós partnerkapcsolatok kialakí-
kialakítását és a családalapítást.
tását és a családalapítást. E mellettE felbomlanak
mellett felbomlanak a hagyományos
a hagyományos családformák,
családformák, és egyre
és egyre divatosabbá,
divatosabbá,
társadalmilagtársadalmilag
elfogadottabbáelfogadottabbá válnak adokumentumok
válnak a hivatalos hivatalos dokumentumok
által nem által nem szentesített
szentesített együttélési
együttélési
módozatok. módozatok.
2008-ban az évezred elején feltárt jellegzetességek még pregnánsabban mutatkoznak. A 15–
2008-ban az évezred elején feltárt jellegzetességek még pregnánsabban mutatkoznak. A 15– 29
29 éves korosztály tagjainak több mint héttizede nĘtlen vagy hajadon, 13 százalékuk él házastársi,
éves korosztály tagjainak több mint héttizede nőtlen vagy hajadon, 13 százalékuk él házastársi, és 13
és 13 százalékuk élettársi kapcsolatban. ElsĘsorban tehát a tartós kapcsolatban élĘk összetételében
százalékuk élettársi kapcsolatban. Elsősorban tehát a tartós kapcsolatban élők összetételében tör-
történt tendenciaértékĦ változás e nyolc év alatt: 9 százalékponttal csökkent a házastársi
tént tendenciaértékű
kapcsolatban változás
élĘk aránya, e nyolc
ezzel év alatt: 9 százalékponttal
párhuzamosan csökkent a házastársi
mintegy 6 százalékponttal nĘtt azkapcsolatban
élettársi
élők aránya, ezzel párhuzamosan mintegy 6 százalékponttal nőtt az élettársi viszonyban
viszonyban élĘk aránya. 2008-ban 3 százalék volt az elváltak aránya. Igaznak véljük azt a korábbi élők aránya.
2008-ban 3 százalék
megállapításunkat, volt az elváltak
miszerint aránya. Igaznak
a házasságkötések véljük
aránya azt a korábbi
csökkent, megállapításunkat,
de ez mégsem miszerint
a tartós kapcsolatok
a házasságkötések
hiányát aránya
jelenti, sokkal csökkent,
inkább de ez
azt, hogy mégsemegyre
a fiatalok a tartós kapcsolatok
kevésbé hiányát
a házasság jelenti, sokkallátják
intézményében inkább
azt, hogy a fiatalok egyre kevésbé a házasság intézményében látják együttélésük
együttélésük egyetlen módját. Jeleznünk kell azonban, hogy a házasságon kívüli együttélési formák egyetlen módját.
Jeleznünk kell
növekedése nem azonban, hogy a házasságon
tudja ellensúlyozni kívüli együttélési
a házasságok formák élĘk
és a házasságban növekedése
számának nemés tudja ellensú-
arányának
lyozni a házasságok
tartós visszaesését. és a házasságban élők számának és arányának tartós visszaesését.
2.2.ábra:
ábra:AAfiatalok
fiatalokcsaládi
családiállapot
állapotszerinti
szerintimegoszlása
megoszlása
(azérdemi
megoszlása)
2000 69 22 7 2
2004 68 17 13 2
2008 71 13 13 3
0% 20% 40% 60% 80% 100%
nƅtlen/hajadon,egyedülél házas,együttél
nƅtlen/hajadonélettárssalél elvált
A legfiatalabb vizsgált korosztály (15–19 évesek) 95 százaléka nĘtlen vagy hajadon, e

csoporton belül 3 százalékot tesz ki az élettárssal élĘk, és mindössze egy százalékot a házasok
Demográfia, családi viszonyok és gyermekvállalás 19
18 Demográfia, családi viszonyok és gyermekvállalás Demográfia, családi viszonyok
Ifjúság2008 és gyermekvállalás
Gyorsjelentés 19 19
4. táblázat: Családi állapot nemenként és korcsoportonként, 2004-2008

A legfiatalabb vizsgált korosztály (15–19 évesek) 95 százaléka nőtlen vagy hajadon, e csoporton 4. táblázat: Családi állapot
(azállapot
nemenként
érdemi válaszok
és korcsoportonként
, 2004-2008
belül 3 százalékot tesz ki az élettárssal élők, és mindössze egy százalékot a házasok aránya. Az élet- 4. táblázat: Családi nemenként és korcsoportonként , 2004-2008
Házas, százalékos megoszlása)
Élettársa Összesen
kor előre haladtával azonban változás következik be a családi állapotban. A 20–24 évesek 8, míg NĘtlen/hajadon Egyéb
együtt
Házas,él Élettársa
van (%)
Összesen
a legidősebbek 27 százaléka él házastársi kötelékben. Ez utóbbi korosztály nagyjából egynegyede, NĘtlen/hajadon Egyéb
2004 együtt0 él van2 98 – 100
(%)
míg a 20–24 évesek 14 százaléka él élettárssal. Jelezni kell, hogy 2000-hez és 2004hez képest is e két 15–19 férfi
2008
2004 00 21 97
98 –2 100
100
korcsoporton belül történtek az átrendeződések. A 2000-ben először regisztrált folyamat tehát vé- 15–19 férfi 2004 4 10 86
20–24 férfi 2008 0 1 97 2– 100
giggyűrűzött az összes korosztályon. 2008
2004 45 11
10 83
86 –1 100
100
A férfiak és a nők családi állapotában évtizedek óta fennálló különbségek 2008-ban egyértelműen 20–24 férfi 2004 28 19 53
25–29 férfi 2008 5 11 83 1– 100
bemutathatók. A 15–29 éves férfiak 78, míg a nők 64 százaléka nőtlen vagy hajadon. A hajadonok 2008
2004 20
28 18
19 57
53 –5 100
100
arányának növekedése 4 százalékpont 2004-hez képest, míg a nőtlenek aránya 2 százalékponttal 25–29 férfi 2004 12 11 77
férfiak átlagosan 2008 20 18 57 5– 100
növekedett. Élettársi kapcsolatban a nők 16, míg házastársi kapcsolatban 17 százaléka él. A férfiaknál 2008
2004 12 9 10
11 78
77 –3 100
100
férfiak átlagosan 2004
nincs ekkora különbség a két tartós kapcsolattípus között: 9 százalékuk vállal házasságot, illetve 10 15–19 nĘ 2008 91 105 94
78 3– 100
százalékuk együttélést. 2008
2004 11 54 93
94 –2 100
100
15–19 nĘ 2004 14 21 65
Az Ifjúság2004 adataihoz képest a férfiak esetében a legidősebb szegmensnél mutatható ki szig- 20–24 nĘ 2008 1 4 93 2– 100
nifikáns változás. Négy éve a 25–29 éves férfiak 53 százaléka volt nőtlen, 28 százaléka nős, és 19 2008
2004 11
14 18
21 68
65 –3 100
100
20–24 nĘ 2004 43 22 35
százalékuk tartozott az élettársi kapcsolatban élők kategóriájába. Négy év alatt a házasok aránya 8 25–29 nĘ 2008 11 18 68 3– 100
2008
2004 35
43 23
22 35
35 –7 100
100
százalékponttal csökkent, és regisztrálhatóvá váltak az egyéb, e korosztály egészét tekintve atipikus 25–29 nĘ 2004
2008 22
35 17
23 61
35 7– 100
formák is (pl. elváltak; házasok, de házastársukkal nem együtt élők). A nőknél még karakterisztiku- nĘk átlagosan
2008
2004 17
22 16
17 64
61 –3 100
100
sabb a változás tendenciája. 2004-hez képest 2008-ban a 20–24 éves korosztályban átlagosan 3 szá- nĘk átlagosan
2008 17 16 64 3 100
zalékpontos a változás, illetve az átrendeződés mértéke. Igazán lényeges ugyanakkor a 25–29 éves 5. táblázat: Az élettársi és a házastársi kapcsolat létesítésének átlagos életkora
női korosztály családi állapotában bekövetkezett átalakulás. Négy éve a 25–29 éves nők 43 százaléka 5.táblázat:
5. táblázat:Az
Azélettársi
élettársi ésésaaházastársi
nemenként házastársi kapcsolat
és korcsoportonként,
kapcsolat létesítésének átlagos
2004-2008átlagos
létesítésének életkora
életkora
volt férjezett, szemben a mostani 35 százalékkal. Szintén említésre méltó változás az elváltak, az öz- nemenként (az
ésérdemi válaszok átlaga)
korcsoportonként,
nemenként és korcsoportonként, 2004-2008 2004-2008
vegyek és más formában élő (pl. házas, de házastársával nem él együtt) 25–29 éves nők 8 százalékos (az(azérdemi
érdemi válaszok
válaszok átlaga)
átlaga)
aránya. A családi állapot tehát erősen differenciálódott, szerteágazóbb lett. A Gyorsjelentés, mint Férfi NĘ
műfaj nem alkalmas a mélyebb elemzésre, azt azonban érdemes felvetni, hogy a kapott eredmények 2004 Férfi 2008 2004 NĘ 2008
nem jelzik-e a családnak, mint intézménynek a válságát is. 2004 2008
Élettársi kapcsolat 2004 2008
A társadalmi esélyek mentén továbbra is fontos különbség mutatható ki a fiatalok családi állapo- Minta Élettársi
21,1 kapcsolat
21,2 20,0 20,1
tában. Az ifjúsági életszakasz kitolódása különösen a magasabban iskolázott, legalább érettségizett 15–195
Minta 21,1
16,9 21,2
16,6 20,0
16,3 20,1
16,9
szülők gyermekeire jellemző, ugyanis minél magasabb a befejezett iskolai végzettsége az anyának,
20–245
15–19 16,9
19,8 16,6
19,8 16,3
19,2 16,9
19,1
illetve az apának, annál valószínűbb, hogy a fiatal nőtlen, hajadon lesz, és fordítva is igaz a megál-
20–24
25–29 19,8
21,7 19,8
21,9 19,2
20,8 19,1
20,8
lapítás. Minél alacsonyabb a szülő iskolázottsága, annál valószínűbb, hogy a gyermek hamar kikerül
25–29 21,7
Házastársi 21,9
kapcsolat 20,8 20,8
a kibocsátó családból, és élettársi kapcsolata vagy házastársi kapcsolata lesz. Az összefüggés szinte
lineáris jellegű. A legfeljebb 8 osztályt végzett apák 15–29 éves gyermekeinek 59 százaléka hajadon Minta Házastársi
23,4 kapcsolat
23,8 21,6 22,4
vagy nőtlen, míg a diplomás apák körében ez az arány megközelíti a 80 százalékot. 15–196
Minta 23,4
17,5 23,8
– 21,6
16,9 22,4
18,0
A vizsgált korosztályon belül az első élettársi kapcsolatra átlagosan 20,5 éves korban, míg az első 20–246
15–19 17,5
21,1 –
21,0 16,9
20,5 18,0
20,4
házasságkötésre átlagosan 22,8 évesen kerül sor. (A mintában szereplők közül a legkorábban élet- 20–24
25–29 21,1
23,7 21,0
24,3 20,5
22,0 20,4
23,0
társi kapcsolatot létesítő fiatal ekkor 12 éves volt, a legfiatalabb házasságra lépő pedig 14 éves.) A 25–29 23,7 24,3 22,0 23,0
nőknél mindkét esetben alacsonyabb az átlagos életkor: 20,07 az élettársi kapcsolatnál, és 22,37 év
A három nagymintás ifjúsági vizsgálat közül most elĘször próbáltuk azt megtudni, hogy
a házasságnál. A 15–29 éves férfiak átlagosan 21,19 évesen kezdik első élettársi együttélésüket, míg A háromés nagymintás ifjúsági vizsgálat közülélettársi
most először próbáltuk aztkapcsolatban,
megtudni, hogy hajado-
hajadonokA háromnĘtlenek,
nagymintásha ifjúsági
nem isvizsgálat
élnek közül mostvagy házastársi
elĘször próbáltuk azt megtudni,legalább
hogy
házasságot átlagosan 23,85 évesen kötnek. A házasságra lépők 7 százaléka legfeljebb 18 éves, 39 nok és nőtlenek, ha nem is élnek élettársi vagy házastársi kapcsolatban, legalább párkapcsolatot
párkapcsolatot
hajadonok és létesítenek-e,
nĘtlenek, haazaz nemaz is
egyedülálló egyedülvagy
élnek élettársi lévĘt házastársi
jelent-e. A nĘtlen, hajadonlegalább
kapcsolatban, fiatalok
százalékuk a 19–22 éves korcsoportba tartozik, háromtizedük 23– 25 éves, míg egyötödük ennél idő- létesítenek-e, azaz
vanazjelenleg
egyedülálló
40 százalékának
párkapcsolatot létesítenek-e, azegyedül lévőtegyedül
partnerkapcsolata,
azaz egyedülálló jelent-e.
másképpen A fogalmazva:
lévĘtnőtlen, hajadon
jelent-e. fiatalok
60 százalékuk
A nĘtlen, 40 valóban
hajadon százaléká-
fiatalok
sebb korban házasodik. A jelenleg házasságban élők több mint egyharmada korábban együtt élt nakszázalékának
van jelenleg
egyedülálló. partnerkapcsolata,
Azt feltételeztük, másképpen fogalmazva: 60 százalékuk valóban
akikegyedülálló.
40 van jelenleg hogy az életkor elĘremásképpen
partnerkapcsolata, haladtával növekszik
fogalmazva:azok
60 aránya,
százalékuk bár nem
valóban
párjával, míg a felvétel időszakában önmagát nőtlennek vagy hajadonoknak mondóknál a korábban Azt feltételeztük,
vállalnak fel Azt
egyedülálló. tartóshogy az életkor
kapcsolatot,
feltételeztük, előre haladtával
párkapcsolattal
hogy növekszik
rendelkeznek.
az életkor elĘre azok aránya,
Ez a hipotézis
haladtával növekszik akik
azok nem bár nem
akikvállalnak
verifikálható.
aránya, bár nem A fel
már élettársi kapcsolatot kipróbálók aránya 7 százalék. tartós kapcsolatot,
vállalnak párkapcsolattal
fel tartós kapcsolatot, rendelkeznek.
párkapcsolattal Ez a hipotézis
rendelkeznek. nem verifikálható.
Ez a hipotézis A 15–19 A
nem verifikálható. éves
hajadon, nőtlen fiatalok 30, a 20–24 évesek 50 százalékának van partnere, de a 25–29 évesek ese-
5
A 15–19 éves korcsoportban mind a két vizsgált évben az elemszámok alacsonyak, 100 fĘ alattiak, így az adatok
5elsĘsorban tájékoztató jellegĦek. A többi korcsoportnál minimum 150 fĘ tartozik egy-egy kategóriához.
5 A 15–19 éves korcsoportban mind a két vizsgált évben az elemszámok alacsonyak, 100 fĘ alattiak, így az adatok
6 A 15–19 éves korcsoportban mind a két vizsgált évben az elemszámok alacsonyak, 100 fő alattiak, így az adatok elsősor-
A 15–19 tájékoztató
elsĘsorban éves korcsoportban
jellegĦek.mind a két
A többi vizsgált évben
korcsoportnál az elemszámok
minimum 150 rendkívül
fĘ tartozik egy-egyalacsonyak, néhány (2-10) fĘ. Az
kategóriához.
ban tájékoztató jellegűek. A többi korcsoportnál minimum 150 fő tartozik egy-egy kategóriához.
6adatok így csak jelzés értékĦek. A többi korcsoportnál minimum 150 fĘ tartozik egy-egy kategóriához. Némiképp
6 A 15–19 éves korcsoportban mind a két vizsgált évben az elemszámok rendkívül alacsonyak, néhány (2-10) fĘ.Az
Azada-
A 15–19 éves
magasabbak, de korcsoportban
még mindig mindtájékoztató
inkább a két vizsgált évbenaaz
jellegĦek elemszámok
20–24 évesek rendkívül
esetében. Ittalacsonyak,
az elemszám néhány
50–200(2-10)
fĘ. fő.
adatok
tok így így
csakcsak
jelzésjelzés értékĦek.
értékűek. A többi
A többi korcsoportnál
korcsoportnál minimum
minimum 150 fő150 fĘ tartozik
tartozik egy-egyegy-egy kategóriához.
kategóriához. NémiképpNémiképp
magasab-
magasabbak,
bak, de még de még mindig
mindig inkább inkább tájékoztató
tájékoztató jellegĦek
jellegűek a 20–24
a 20–24 évesekévesek esetében.
esetében. Itt az Itt az elemszám
elemszám 50–200
50–200 fő. fĘ.
18 Demográfia, családi viszonyok és gyermekvállalás Demográfia, családi viszonyok
4. táblázat: Családi állapot nemenként és korcsoportonként, 2004-2008

A legfiatalabb vizsgált korosztály (15–19 évesek) 95 százaléka nőtlen vagy hajadon, e csoporton 4. táblázat: Családi állapot
(azállapot
nemenként
érdemi válaszok
, 2004-2008
belül 3 százalékot tesz ki az élettárssal élők, és mindössze egy százalékot a házasok aránya. Az élet- 4. táblázat: Családi nemenként és korcsoportonként , 2004-2008
Házas, százalékos megoszlása)
Élettársa Összesen
kor előre haladtával azonban változás következik be a családi állapotban. A 20–24 évesek 8, míg NĘtlen/hajadon Egyéb
együtt
Házas,él Élettársa
van (%)
Összesen
a legidősebbek 27 százaléka él házastársi kötelékben. Ez utóbbi korosztály nagyjából egynegyede, NĘtlen/hajadon Egyéb
2004 együtt0 él van2 98 – 100
(%)
míg a 20–24 évesek 14 százaléka él élettárssal. Jelezni kell, hogy 2000-hez és 2004hez képest is e két 15–19 férfi
2008
2004 00 21 97
98 –2 100
100
korcsoporton belül történtek az átrendeződések. A 2000-ben először regisztrált folyamat tehát vé- 15–19 férfi 2004 4 10 86
20–24 férfi 2008 0 1 97 2– 100
giggyűrűzött az összes korosztályon. 2008
2004 45 11
10 83
86 –1 100
100
A férfiak és a nők családi állapotában évtizedek óta fennálló különbségek 2008-ban egyértelműen 20–24 férfi 2004 28 19 53
25–29 férfi 2008 5 11 83 1– 100
bemutathatók. A 15–29 éves férfiak 78, míg a nők 64 százaléka nőtlen vagy hajadon. A hajadonok 2008
2004 20
28 18
19 57
53 –5 100
100
arányának növekedése 4 százalékpont 2004-hez képest, míg a nőtlenek aránya 2 százalékponttal 25–29 férfi 2004 12 11 77
férfiak átlagosan 2008 20 18 57 5– 100
növekedett. Élettársi kapcsolatban a nők 16, míg házastársi kapcsolatban 17 százaléka él. A férfiaknál 2008
2004 12 9 10
11 78
77 –3 100
100
férfiak átlagosan 2004
nincs ekkora különbség a két tartós kapcsolattípus között: 9 százalékuk vállal házasságot, illetve 10 15–19 nĘ 2008 91 105 94
78 3– 100
százalékuk együttélést. 2008
2004 11 54 93
94 –2 100
100
15–19 nĘ 2004 14 21 65
Az Ifjúság2004 adataihoz képest a férfiak esetében a legidősebb szegmensnél mutatható ki szig- 20–24 nĘ 2008 1 4 93 2– 100
nifikáns változás. Négy éve a 25–29 éves férfiak 53 százaléka volt nőtlen, 28 százaléka nős, és 19 2008
2004 11
14 18
21 68
65 –3 100
100
20–24 nĘ 2004 43 22 35
százalékuk tartozott az élettársi kapcsolatban élők kategóriájába. Négy év alatt a házasok aránya 8 25–29 nĘ 2008 11 18 68 3– 100
2008
2004 35
43 23
22 35
35 –7 100
100
százalékponttal csökkent, és regisztrálhatóvá váltak az egyéb, e korosztály egészét tekintve atipikus 25–29 nĘ 2004
2008 22
35 17
23 61
35 7– 100
formák is (pl. elváltak; házasok, de házastársukkal nem együtt élők). A nőknél még karakterisztiku- nĘk átlagosan
2008
2004 17
22 16
17 64
61 –3 100
100
sabb a változás tendenciája. 2004-hez képest 2008-ban a 20–24 éves korosztályban átlagosan 3 szá- nĘk átlagosan
2008 17 16 64 3 100
zalékpontos a változás, illetve az átrendeződés mértéke. Igazán lényeges ugyanakkor a 25–29 éves 5. táblázat: Az élettársi és a házastársi kapcsolat létesítésének átlagos életkora
női korosztály családi állapotában bekövetkezett átalakulás. Négy éve a 25–29 éves nők 43 százaléka 5.táblázat:
5. táblázat:Az
Azélettársi
élettársi ésésaaházastársi
nemenként házastársi kapcsolat
és korcsoportonként,
kapcsolat létesítésének átlagos
2004-2008átlagos
létesítésének életkora
életkora
volt férjezett, szemben a mostani 35 százalékkal. Szintén említésre méltó változás az elváltak, az öz- nemenként (az
ésérdemi válaszok átlaga)
korcsoportonként,
nemenként és korcsoportonként, 2004-2008 2004-2008
vegyek és más formában élő (pl. házas, de házastársával nem él együtt) 25–29 éves nők 8 százalékos (az(azérdemi
érdemi válaszok
válaszok átlaga)
átlaga)
aránya. A családi állapot tehát erősen differenciálódott, szerteágazóbb lett. A Gyorsjelentés, mint Férfi NĘ
műfaj nem alkalmas a mélyebb elemzésre, azt azonban érdemes felvetni, hogy a kapott eredmények 2004 Férfi 2008 2004 NĘ 2008
nem jelzik-e a családnak, mint intézménynek a válságát is. 2004 2008
Élettársi kapcsolat 2004 2008
A társadalmi esélyek mentén továbbra is fontos különbség mutatható ki a fiatalok családi állapo- Minta Élettársi
21,1 kapcsolat
21,2 20,0 20,1
tában. Az ifjúsági életszakasz kitolódása különösen a magasabban iskolázott, legalább érettségizett 15–195
Minta 21,1
16,9 21,2
16,6 20,0
16,3 20,1
16,9
szülők gyermekeire jellemző, ugyanis minél magasabb a befejezett iskolai végzettsége az anyának,
20–245
15–19 16,9
19,8 16,6
19,8 16,3
19,2 16,9
19,1
illetve az apának, annál valószínűbb, hogy a fiatal nőtlen, hajadon lesz, és fordítva is igaz a megál-
20–24
25–29 19,8
21,7 19,8
21,9 19,2
20,8 19,1
20,8
lapítás. Minél alacsonyabb a szülő iskolázottsága, annál valószínűbb, hogy a gyermek hamar kikerül
25–29 21,7
Házastársi 21,9
kapcsolat 20,8 20,8
a kibocsátó családból, és élettársi kapcsolata vagy házastársi kapcsolata lesz. Az összefüggés szinte
lineáris jellegű. A legfeljebb 8 osztályt végzett apák 15–29 éves gyermekeinek 59 százaléka hajadon Minta Házastársi
23,4 kapcsolat
23,8 21,6 22,4
vagy nőtlen, míg a diplomás apák körében ez az arány megközelíti a 80 százalékot. 15–196
Minta 23,4
17,5 23,8
– 21,6
16,9 22,4
18,0
A vizsgált korosztályon belül az első élettársi kapcsolatra átlagosan 20,5 éves korban, míg az első 20–246
15–19 17,5
21,1 –
21,0 16,9
20,5 18,0
20,4
házasságkötésre átlagosan 22,8 évesen kerül sor. (A mintában szereplők közül a legkorábban élet- 20–24
25–29 21,1
23,7 21,0
24,3 20,5
22,0 20,4
23,0
társi kapcsolatot létesítő fiatal ekkor 12 éves volt, a legfiatalabb házasságra lépő pedig 14 éves.) A 25–29 23,7 24,3 22,0 23,0
nőknél mindkét esetben alacsonyabb az átlagos életkor: 20,07 az élettársi kapcsolatnál, és 22,37 év
A három nagymintás ifjúsági vizsgálat közül most elĘször próbáltuk azt megtudni, hogy
a házasságnál. A 15–29 éves férfiak átlagosan 21,19 évesen kezdik első élettársi együttélésüket, míg A háromés nagymintás ifjúsági vizsgálat közülélettársi
most először próbáltuk aztkapcsolatban,
megtudni, hogy hajado-
hajadonokA háromnĘtlenek,
nagymintásha ifjúsági
nem isvizsgálat
élnek közül mostvagy házastársi
elĘször próbáltuk azt megtudni,legalább
hogy
házasságot átlagosan 23,85 évesen kötnek. A házasságra lépők 7 százaléka legfeljebb 18 éves, 39 nok és nőtlenek, ha nem is élnek élettársi vagy házastársi kapcsolatban, legalább párkapcsolatot
párkapcsolatot
hajadonok és létesítenek-e,
nĘtlenek, haazaz nemaz is
egyedülálló egyedülvagy
élnek élettársi lévĘt házastársi
jelent-e. A nĘtlen, hajadonlegalább
kapcsolatban, fiatalok
százalékuk a 19–22 éves korcsoportba tartozik, háromtizedük 23– 25 éves, míg egyötödük ennél idő- létesítenek-e, azaz
vanazjelenleg
egyedülálló
40 százalékának
párkapcsolatot létesítenek-e, azegyedül lévőtegyedül
partnerkapcsolata,
azaz egyedülálló jelent-e.
másképpen A fogalmazva:
lévĘtnőtlen, hajadon
jelent-e. fiatalok
60 százalékuk
A nĘtlen, 40 valóban
hajadon százaléká-
fiatalok
sebb korban házasodik. A jelenleg házasságban élők több mint egyharmada korábban együtt élt nakszázalékának
van jelenleg
egyedülálló. partnerkapcsolata,
Azt feltételeztük, másképpen fogalmazva: 60 százalékuk valóban
akikegyedülálló.
40 van jelenleg hogy az életkor elĘremásképpen
partnerkapcsolata, haladtával növekszik
fogalmazva:azok
60 aránya,
százalékuk bár nem
valóban
párjával, míg a felvétel időszakában önmagát nőtlennek vagy hajadonoknak mondóknál a korábban Azt feltételeztük,
vállalnak fel Azt
egyedülálló. tartóshogy az életkor
kapcsolatot,
feltételeztük, előre haladtával
párkapcsolattal
hogy növekszik
rendelkeznek.
az életkor elĘre azok aránya,
Ez a hipotézis
haladtával növekszik akik
azok nem bár nem
akikvállalnak
verifikálható.
aránya, bár nem A fel
már élettársi kapcsolatot kipróbálók aránya 7 százalék. tartós kapcsolatot,
vállalnak párkapcsolattal
fel tartós kapcsolatot, rendelkeznek.
párkapcsolattal Ez a hipotézis
rendelkeznek. nem verifikálható.
Ez a hipotézis A 15–19 A
nem verifikálható. éves
hajadon, nőtlen fiatalok 30, a 20–24 évesek 50 százalékának van partnere, de a 25–29 évesek ese-
5
A 15–19 éves korcsoportban mind a két vizsgált évben az elemszámok alacsonyak, 100 fĘ alattiak, így az adatok
5elsĘsorban tájékoztató jellegĦek. A többi korcsoportnál minimum 150 fĘ tartozik egy-egy kategóriához.
5 A 15–19 éves korcsoportban mind a két vizsgált évben az elemszámok alacsonyak, 100 fĘ alattiak, így az adatok
6 A 15–19 éves korcsoportban mind a két vizsgált évben az elemszámok alacsonyak, 100 fő alattiak, így az adatok elsősor-
A 15–19 tájékoztató
elsĘsorban éves korcsoportban
jellegĦek.mind a két
A többi vizsgált évben
korcsoportnál az elemszámok
minimum 150 rendkívül
fĘ tartozik egy-egyalacsonyak, néhány (2-10) fĘ. Az
kategóriához.
ban tájékoztató jellegűek. A többi korcsoportnál minimum 150 fő tartozik egy-egy kategóriához.
6adatok így csak jelzés értékĦek. A többi korcsoportnál minimum 150 fĘ tartozik egy-egy kategóriához. Némiképp
6 A 15–19 éves korcsoportban mind a két vizsgált évben az elemszámok rendkívül alacsonyak, néhány (2-10) fĘ.Az
Azada-
A 15–19 éves
magasabbak, de korcsoportban
még mindig mindtájékoztató
inkább a két vizsgált évbenaaz
jellegĦek elemszámok
20–24 évesek rendkívül
esetében. Ittalacsonyak,
az elemszám néhány
50–200(2-10)
fĘ. fő.
adatok
tok így így
csakcsak
jelzésjelzés értékĦek.
értékűek. A többi
A többi korcsoportnál
korcsoportnál minimum
minimum 150 fő150 fĘ tartozik
tartozik egy-egyegy-egy kategóriához.
kategóriához. NémiképpNémiképp
magasab-
magasabbak,
bak, de még de még mindig
mindig inkább inkább tájékoztató
tájékoztató jellegĦek
jellegűek a 20–24
a 20–24 évesekévesek esetében.
esetében. Itt az Itt az elemszám
elemszám 50–200
50–200 fő. fĘ.
20
20 Demográfia, családi viszonyok
Gyorsjelentés Ifjúság2008 Gyorsjelentés 21
tében ismét csökken a párkapcsolatot létesítők aránya, 47 százalékra. Az Ijfúság2008 tanulmány- 6. táblázat: A gyermekvállalás átlagos életkora nemenként és korcsoportonként
15–19 éves ehajadon,
kötetében jelenségetnĘtlen fiatalok 30, ais20–24
részletesebben évesek
elemezni 50 százalékának van partnere, de a 25–29
szükséges. (az érdemi válaszok
6. táblázat: A gyermekvállalás átlaga,
átlagos illetve anemenként
életkora válaszadók száma)
évesek
Érdekesen alakul a házastársi, élettársi kapcsolatban aránya,
esetében ismét csökken a párkapcsolatot létesítĘk élő 15–2947 százalékra.
éves fiatalokAztársának
Ijfúság2008
iskolai (az érdemi válaszok átlaga, illetve a válaszadók száma)
tanulmánykötetében e jelenséget részletesebben is elemezni szükséges.
végzettsége. A legfeljebb nyolc osztályt végzetteknél a legmagasabb, 65% a homogámok
Érdekesen alakul a házastársi, élettársi kapcsolatban élĘ 15–29 éves fiatalok társának iskolaiala- Férfi NĘ
(azaz azonos végzettségű partnerek) aránya – ez 2004-hez képest szignifikáns növekedés,
végzettsége. legfeljebb nyolc
csonyabb azAekvivalencia osztályt végzetteknél
a szakmunkásoknál (49%),a 50
legmagasabb, 65%aza érettségizetteknél,
százalék feletti homogámok (azaz és átlag fĘ* átlag fĘ*
azonos partnerek) aránya
legalacsonyabb a diplomásoknál (46%). Ez utóbbi esetben egyrészt arról van szó,alacsonyabb
végzettségĦ – ez 2004-hez képest szignifikáns növekedés, az
hogy a diplomá- Minta 23,02 408 21,7 821
ekvivalencia
sok egy részea még
szakmunkásoknál
egyetemista,(49%), 50 társat
főiskolás százalék felettiazaző érettségizetteknél,
választ, végzettségük pedig és legalacsonyabb
még középiskola. 15–19 18,6 9 17,4 43
aFeltételezhető
diplomásoknálaz (46%). Ez utóbbi esetben egyrészt arról van szó, hogy a
is, hogy a már házas – elsősorban női – diplomások mobilizációra diplomások egynem
részealkalmas
még 20,2 81 19,7 174
20–24
egyetemista, fĘiskolás társat választ, az Ę végzettségük pedig még középiskola. FeltételezhetĘ az is, 23,9 318 22,6 604
társadalmi térben élnek, életútjukat részben lezárja az alacsonyabb iskolázottságú partnerrel való 25–29
hogy a már házas – elsĘsorban nĘi – diplomások mobilizációra nem alkalmas társadalmi térben
kapcsolat. A diplomás házastársi, élettársi kapcsolatban élők házastársa mintegy 2 százalékban
élnek, életútjukat részben lezárja az alacsonyabb iskolázottságú partnerrel való kapcsolat. A *A helyenként rendkívül alacsony elemszámok miatt közöljük az átlaghoz tartozó elemszámokat.
*A helyenként rendkívül alacsony elemszámok miatt közöljük az átlaghoz tartozó elemszámokat.
legfeljebb 8 osztályt végzett, 11 százalékuk szakiskola végzettségű, 41 százalékuk pedig érettsé-
diplomás házastársi, élettársi kapcsolatban élĘk házastársa mintegy 2 százalékban legfeljebb 8 A házasságot feltehetĘen a családalapítási szándékkal kötnek a fiatalok számára. A házas
gizett. végzett, 11 százalékuk szakiskola végzettségĦ, 41 százalékuk pedig érettségizett.
osztályt fiatalok mintegy háromnegyedének
A házasságot van gyermeke,
feltehetően a családalapítási míg az kötnek
szándékkal élettárssal élĘknélszámára.
a fiatalok ez az arány csakfiatalok
A házas kb.
egyharmad. A gyermekszám összefüggésben áll a társadalmi státussal
mintegy háromnegyedének van gyermeke, míg az élettárssal élőknél ez az arány csak kb. egyhar-és a jövedelmi helyzettel. A 3
Gyermekvállalás
Gyermekvállalás vagy
mad. több gyermekkel összefüggésben
A gyermekszám rendelkezĘk 15 százaléka tartozikstátussal
áll a társadalmi a nélkülözések között élĘk
és a jövedelmi csoportjába,
helyzettel. A 3 vagy
míg a gyermektelenek között 2 százalék ez az arány. Az egygyermekeseknél
több gyermekkel rendelkezők 15 százaléka tartozik a nélkülözések között élők csoportjába, míg a 4, a kétgyermekesek
A A mintába
mintába kerültfiatalok
került fiatalok 16
16 százalékának
százalékának van
vanmármársaját
sajátgyermeke. 2004-hez
gyermeke. képest
2004-hez négynégy
képest száza-
között pedig hatközött százalék a nagyon nehézAzanyagi helyzetben élĘk aránya. Hasonlóan
lékpontos csökkenést regisztrált az adatfelvétel e tárgykörben. Kevesebben vannakvannak
az egy,az
illetve gyermektelenek 2 százalék ez az arány. egygyermekeseknél 4, a kétgyermekesek között
százalékpontos csökkenést regisztrált az adatfelvétel e tárgykörben. Kevesebben egy,két többgyermekesek találhatók inkább a hónapról-hónapra élĘk között is. Ezzel párhuzamosan az ta-
gyermeket vállalók, miközben pedig hat százalék a nagyon nehéz anyagi helyzetben élők aránya. Hasonlóan többgyermekesek
illetve két gyermeket vállalók, amiközben
három- ésa több
három-gyermekesek aránya lényegében
és több gyermekesek nem változott.
aránya lényegében nem önmagukat az alsó társadalmi csoportba sorolók között nagyságrendileg többen vannak a 3 vagy
lálhatók inkább a hónapról-hónapra élők között is. Ezzel párhuzamosan az önmagukat az alsó társa-
változott. több
3.ábra:
3. ábra: AA 15-29 évesekgyermekeinek
15-29 évesek gyermekeinek száma,
száma, 2000-2008.
2000-2008. dalmigyermekesek, mint a között
csoportba sorolók gyermektelenek.
nagyságrendileg többen vannak a 3 vagy több gyermekesek, mint a
(azérdemi
érdemi válaszok százalékos megoszlása)
A vizsgálatban
gyermektelenek. tapasztalt alacsony gyermekszámot elvileg ellensúlyozhatja, ha a fiatalok a
(az válaszok százalékos megoszlása)
késĘbbiekben mégiscsak vállalnak gyermeket. A 15–29 éves korosztály mintegy 19 százaléka
A vizsgálatban tapasztalt alacsony gyermekszámot elvileg ellensúlyozhatja, ha a fiatalok a ké-
jelenti ki határozottan, hogy nem tervez (további) gyermeket, 8 százalékuk a körülményektĘl teszi
sőbbiekben mégiscsak vállalnak gyermeket. A 15–29 éves korosztály mintegy 19 százaléka jelenti
függĘvé, 5 százalékuk pedig nem tud erre a kérdésre válaszolni. Így összességében 68 százalékuk
ki határozottan, hogy nem tervez (további) gyermeket, 8 százalékuk a körülményektől teszi füg-
jelez (további) gyermekvállalást. Akik már most is nevelnek gyermeket, azok közül az
2000 77 13 7 3 gővé, 5 százalékuk
egygyermekesek többpedig
mint nemfele, tud erre a kérdésre válaszolni.
a kétgyermekeseknek viszont kb. Így egyötöde
összességében szeretne68még
százalékuk
egy
jelez (további)
gyermeket. gyermekvállalást.
A gyermekkel még nem Akik már most 73
rendelkezĘk is nevelnek
százalékagyermeket,
tervez gyereket,azok közül az egygyerme-
de 9 százalékuk a
kesek több mint fele, a kétgyermekeseknek viszont kb. egyötöde
körülményektĘl teszi függĘvé majdani döntését. E csoport tagjainak többsége 25 és 30 év közé szeretne még egy gyermeket.
A gyermekkel
tervezi még nem rendelkezők
elsĘ gyermekének megszületését.73Aszázaléka
részletes tervez gyereket,
elemzésben de 9elkészíteni
érdemes százalékukaa„összes
körülmé-
2004 80 12 5 3 nyektőlgyermekszám”
kívánt teszi függővémutatót,majdaniamely
döntését.
a márEéletben
csoportlevĘ tagjainak
és mégtöbbsége 25 és 30 év közé
kívánt gyermekszámok tervezi
összegét
első gyermekének megszületését. A részletes elemzésben érdemes
jelenti. Ennek idĘbeni változása alapján vizsgálható a termékenységi preferenciák, a várható elkészíteni a „összes kívánt
gyermekszám”
befejezett mutatót, amely
termékenység, a már életben
a jövĘbeli levő ésvalamint
családtípusok még kívánt az gyermekszámok összegét jelen-
akaratlagos gyermektelenség
ti. Ennek időbeni
esetleges terjedése. változása alapján vizsgálható a termékenységi preferenciák, a várható befeje-
zett termékenység,
Akik nem tervezneka jövőbeli családtípusok
(további) gyermeket,valamint az akaratlagos
elsĘsorban anyagi okokra gyermektelenség
hivatkoznak. esetleges
Ezt az
2008 84 10 42
okot követi a lakásprobléma, illetve a munkakarrier. Meg kell jegyezni, hogy egyes fiatalokat a
terjedése.
gyermekneveléssel
Akik nem terveznek járó (további)
többletfeladatok
gyermeket,is elriasztanak.
elsősorban anyagi okokra hivatkoznak. Ezt az okot köve-
Az eddigi adatokkal
ti a lakásprobléma, összhangban legnagyobb
illetve a munkakarrier. arányban
Meg kell jegyezni, (76%)
hogy egyes a diplomások
fiatalokat a szeretnének
gyermekneve-
0% 20% 40% 60% 80% 100% gyermeket, igaz, köztük a legkisebb
léssel járó többletfeladatok a már most is gyermeket nevelĘk aránya. Az érettségizettek 72
is elriasztanak.
százaléka,
Az eddigi mígadatokkal
az ennél alacsonyabb
összhangbanvégzettségĦek
legnagyobb hattizede
aránybanszeretne
(76%) a (további)
diplomások gyermeket. Jelezni
szeretnének gyer-
nincsgyermeke 1gyermekevan szeretnénk, hogy a szakmunkások és a legfeljebb 8 osztályt végzettek gyermekvállalási szándékai
meket, igaz, köztük a legkisebb a már most is gyermeket nevelők aránya. Az érettségizettek 72 szá-
2gyermekevan 3vagytöbbgyermekevan azért
zaléka, alacsonyabbak
míg az ennélmagasabban
alacsonyabb iskolázott társaikénál,
végzettségűek mert Ęk
hattizede azok, akik
szeretne legnagyobb
(további) arányban
gyermeket. Jelezni
már most nevelnek gyermeket (a legfeljebb 8 osztályt végzettek
szeretnénk, hogy a szakmunkások és a legfeljebb 8 osztályt végzettek gyermekvállalási szándékai 15, a szakmunkások 26
százalékának van gyermeke).
azért alacsonyabbak magasabban iskolázott társaikénál, mert ők azok, akik legnagyobb arányban
A 15–19 évesek
A 15–19 két, akét,
évesek 20–24 évesekévesek
a 20–24 11, míg11, az míg
ennélazidősebbek 33 százalékának
ennél idĘsebbek van gyermeke.
33 százalékának van már most nevelnek gyermeket (a legfeljebb 8 osztályt végzettek 15, a szakmunkások 26 százalékának
Az első gyermek
gyermeke. Az elsĘ vállalására
gyermek átlagosan
vállalására22,1 éves korban
átlagosan kerülkorban
22,1 éves sor. Ahogy
kerülez várható,
sor. Ahogyalacsonyabb
ez várható, az van gyermeke).
életkor a nőknél
alacsonyabb (21,71aév)
az életkor mint(21,71
nĘknél a férfiaknál (23,02).
év) mint A mintába
a férfiaknál került,
(23,02). A gyermekkel rendelkező
mintába került, 15–29
gyermekkel
rendelkezĘ 15–29 éves fiatalok esetében 18 éves korig 16 százalék, 19–22 év között 37 százalék, 29
éves fiatalok esetében 18 éves korig 16 százalék, 19–22 év között 37 százalék, 23–25 év között
százalék,
23–25 míg 26–29
év között év között
29 százalék, 1826–29
míg százalékév vállal
közöttgyermeket.
18 százalék vállal gyermeket.
20
20 Demográfia, családi viszonyok
Gyorsjelentés Ifjúság2008 Gyorsjelentés 21
tében ismét csökken a párkapcsolatot létesítők aránya, 47 százalékra. Az Ijfúság2008 tanulmány- 6. táblázat: A gyermekvállalás átlagos életkora nemenként és korcsoportonként
15–19 éves ehajadon,
kötetében jelenségetnĘtlen fiatalok 30, ais20–24
részletesebben évesek
elemezni 50 százalékának van partnere, de a 25–29
szükséges. (az érdemi válaszok
6. táblázat: A gyermekvállalás átlaga,
átlagos illetve anemenként
életkora válaszadók száma)
évesek
Érdekesen alakul a házastársi, élettársi kapcsolatban aránya,
esetében ismét csökken a párkapcsolatot létesítĘk élő 15–2947 százalékra.
éves fiatalokAztársának
Ijfúság2008
iskolai (az érdemi válaszok átlaga, illetve a válaszadók száma)
tanulmánykötetében e jelenséget részletesebben is elemezni szükséges.
végzettsége. A legfeljebb nyolc osztályt végzetteknél a legmagasabb, 65% a homogámok
Érdekesen alakul a házastársi, élettársi kapcsolatban élĘ 15–29 éves fiatalok társának iskolaiala- Férfi NĘ
(azaz azonos végzettségű partnerek) aránya – ez 2004-hez képest szignifikáns növekedés,
végzettsége. legfeljebb nyolc
csonyabb azAekvivalencia osztályt végzetteknél
a szakmunkásoknál (49%),a 50
legmagasabb, 65%aza érettségizetteknél,
százalék feletti homogámok (azaz és átlag fĘ* átlag fĘ*
azonos partnerek) aránya
legalacsonyabb a diplomásoknál (46%). Ez utóbbi esetben egyrészt arról van szó,alacsonyabb
végzettségĦ – ez 2004-hez képest szignifikáns növekedés, az
hogy a diplomá- Minta 23,02 408 21,7 821
ekvivalencia
sok egy részea még
szakmunkásoknál
egyetemista,(49%), 50 társat
főiskolás százalék felettiazaző érettségizetteknél,
választ, végzettségük pedig és legalacsonyabb
még középiskola. 15–19 18,6 9 17,4 43
aFeltételezhető
diplomásoknálaz (46%). Ez utóbbi esetben egyrészt arról van szó, hogy a
is, hogy a már házas – elsősorban női – diplomások mobilizációra diplomások egynem
részealkalmas
még 20,2 81 19,7 174
20–24
egyetemista, fĘiskolás társat választ, az Ę végzettségük pedig még középiskola. FeltételezhetĘ az is, 23,9 318 22,6 604
társadalmi térben élnek, életútjukat részben lezárja az alacsonyabb iskolázottságú partnerrel való 25–29
hogy a már házas – elsĘsorban nĘi – diplomások mobilizációra nem alkalmas társadalmi térben
kapcsolat. A diplomás házastársi, élettársi kapcsolatban élők házastársa mintegy 2 százalékban
élnek, életútjukat részben lezárja az alacsonyabb iskolázottságú partnerrel való kapcsolat. A *A helyenként rendkívül alacsony elemszámok miatt közöljük az átlaghoz tartozó elemszámokat.
*A helyenként rendkívül alacsony elemszámok miatt közöljük az átlaghoz tartozó elemszámokat.
legfeljebb 8 osztályt végzett, 11 százalékuk szakiskola végzettségű, 41 százalékuk pedig érettsé-
diplomás házastársi, élettársi kapcsolatban élĘk házastársa mintegy 2 százalékban legfeljebb 8 A házasságot feltehetĘen a családalapítási szándékkal kötnek a fiatalok számára. A házas
gizett. végzett, 11 százalékuk szakiskola végzettségĦ, 41 százalékuk pedig érettségizett.
osztályt fiatalok mintegy háromnegyedének
A házasságot van gyermeke,
feltehetően a családalapítási míg az kötnek
szándékkal élettárssal élĘknélszámára.
a fiatalok ez az arány csakfiatalok
A házas kb.
egyharmad. A gyermekszám összefüggésben áll a társadalmi státussal
mintegy háromnegyedének van gyermeke, míg az élettárssal élőknél ez az arány csak kb. egyhar-és a jövedelmi helyzettel. A 3
Gyermekvállalás
Gyermekvállalás vagy
mad. több gyermekkel összefüggésben
A gyermekszám rendelkezĘk 15 százaléka tartozikstátussal
áll a társadalmi a nélkülözések között élĘk
és a jövedelmi csoportjába,
helyzettel. A 3 vagy
míg a gyermektelenek között 2 százalék ez az arány. Az egygyermekeseknél
több gyermekkel rendelkezők 15 százaléka tartozik a nélkülözések között élők csoportjába, míg a 4, a kétgyermekesek
A A mintába
mintába kerültfiatalok
került fiatalok 16
16 százalékának
százalékának van
vanmármársaját
sajátgyermeke. 2004-hez
gyermeke. képest
2004-hez négynégy
képest száza-
között pedig hatközött százalék a nagyon nehézAzanyagi helyzetben élĘk aránya. Hasonlóan
lékpontos csökkenést regisztrált az adatfelvétel e tárgykörben. Kevesebben vannakvannak
az egy,az
illetve gyermektelenek 2 százalék ez az arány. egygyermekeseknél 4, a kétgyermekesek között
százalékpontos csökkenést regisztrált az adatfelvétel e tárgykörben. Kevesebben egy,két többgyermekesek találhatók inkább a hónapról-hónapra élĘk között is. Ezzel párhuzamosan az ta-
gyermeket vállalók, miközben pedig hat százalék a nagyon nehéz anyagi helyzetben élők aránya. Hasonlóan többgyermekesek
illetve két gyermeket vállalók, amiközben
három- ésa több
három-gyermekesek aránya lényegében
és több gyermekesek nem változott.
aránya lényegében nem önmagukat az alsó társadalmi csoportba sorolók között nagyságrendileg többen vannak a 3 vagy
lálhatók inkább a hónapról-hónapra élők között is. Ezzel párhuzamosan az önmagukat az alsó társa-
változott. több
3.ábra:
3. ábra: AA 15-29 évesekgyermekeinek
15-29 évesek gyermekeinek száma,
száma, 2000-2008.
2000-2008. dalmigyermekesek, mint a között
csoportba sorolók gyermektelenek.
nagyságrendileg többen vannak a 3 vagy több gyermekesek, mint a
(azérdemi
A vizsgálatban
gyermektelenek. tapasztalt alacsony gyermekszámot elvileg ellensúlyozhatja, ha a fiatalok a
(az válaszok százalékos megoszlása)
késĘbbiekben mégiscsak vállalnak gyermeket. A 15–29 éves korosztály mintegy 19 százaléka
A vizsgálatban tapasztalt alacsony gyermekszámot elvileg ellensúlyozhatja, ha a fiatalok a ké-
jelenti ki határozottan, hogy nem tervez (további) gyermeket, 8 százalékuk a körülményektĘl teszi
sőbbiekben mégiscsak vállalnak gyermeket. A 15–29 éves korosztály mintegy 19 százaléka jelenti
függĘvé, 5 százalékuk pedig nem tud erre a kérdésre válaszolni. Így összességében 68 százalékuk
ki határozottan, hogy nem tervez (további) gyermeket, 8 százalékuk a körülményektől teszi füg-
jelez (további) gyermekvállalást. Akik már most is nevelnek gyermeket, azok közül az
2000 77 13 7 3 gővé, 5 százalékuk
egygyermekesek többpedig
mint nemfele, tud erre a kérdésre válaszolni.
a kétgyermekeseknek viszont kb. Így egyötöde
összességében szeretne68még
százalékuk
egy
jelez (további)
gyermeket. gyermekvállalást.
A gyermekkel még nem Akik már most 73
rendelkezĘk is nevelnek
százalékagyermeket,
tervez gyereket,azok közül az egygyerme-
de 9 százalékuk a
kesek több mint fele, a kétgyermekeseknek viszont kb. egyötöde
körülményektĘl teszi függĘvé majdani döntését. E csoport tagjainak többsége 25 és 30 év közé szeretne még egy gyermeket.
A gyermekkel
tervezi még nem rendelkezők
elsĘ gyermekének megszületését.73Aszázaléka
részletes tervez gyereket,
elemzésben de 9elkészíteni
érdemes százalékukaa„összes
körülmé-
2004 80 12 5 3 nyektőlgyermekszám”
kívánt teszi függővémutatót,majdaniamely
döntését.
a márEéletben
csoportlevĘ tagjainak
és mégtöbbsége 25 és 30 év közé
kívánt gyermekszámok tervezi
összegét
első gyermekének megszületését. A részletes elemzésben érdemes
jelenti. Ennek idĘbeni változása alapján vizsgálható a termékenységi preferenciák, a várható elkészíteni a „összes kívánt
gyermekszám”
befejezett mutatót, amely
termékenység, a már életben
a jövĘbeli levő ésvalamint
családtípusok még kívánt az gyermekszámok összegét jelen-
akaratlagos gyermektelenség
ti. Ennek időbeni
esetleges terjedése. változása alapján vizsgálható a termékenységi preferenciák, a várható befeje-
zett termékenység,
Akik nem tervezneka jövőbeli családtípusok
(további) gyermeket,valamint az akaratlagos
elsĘsorban anyagi okokra gyermektelenség
hivatkoznak. esetleges
Ezt az
2008 84 10 42
okot követi a lakásprobléma, illetve a munkakarrier. Meg kell jegyezni, hogy egyes fiatalokat a
terjedése.
gyermekneveléssel
Akik nem terveznek járó (további)
többletfeladatok
gyermeket,is elriasztanak.
elsősorban anyagi okokra hivatkoznak. Ezt az okot köve-
Az eddigi adatokkal
ti a lakásprobléma, összhangban legnagyobb
illetve a munkakarrier. arányban
Meg kell jegyezni, (76%)
hogy egyes a diplomások
fiatalokat a szeretnének
gyermekneve-
0% 20% 40% 60% 80% 100% gyermeket, igaz, köztük a legkisebb
léssel járó többletfeladatok a már most is gyermeket nevelĘk aránya. Az érettségizettek 72
is elriasztanak.
százaléka,
Az eddigi mígadatokkal
az ennél alacsonyabb
összhangbanvégzettségĦek
legnagyobb hattizede
aránybanszeretne
(76%) a (további)
diplomások gyermeket. Jelezni
szeretnének gyer-
nincsgyermeke 1gyermekevan szeretnénk, hogy a szakmunkások és a legfeljebb 8 osztályt végzettek gyermekvállalási szándékai
meket, igaz, köztük a legkisebb a már most is gyermeket nevelők aránya. Az érettségizettek 72 szá-
2gyermekevan 3vagytöbbgyermekevan azért
zaléka, alacsonyabbak
míg az ennélmagasabban
alacsonyabb iskolázott társaikénál,
végzettségűek mert Ęk
hattizede azok, akik
szeretne legnagyobb
(további) arányban
gyermeket. Jelezni
már most nevelnek gyermeket (a legfeljebb 8 osztályt végzettek
szeretnénk, hogy a szakmunkások és a legfeljebb 8 osztályt végzettek gyermekvállalási szándékai 15, a szakmunkások 26
százalékának van gyermeke).
azért alacsonyabbak magasabban iskolázott társaikénál, mert ők azok, akik legnagyobb arányban
A 15–19 évesek
A 15–19 két, akét,
évesek 20–24 évesekévesek
a 20–24 11, míg11, az míg
ennélazidősebbek 33 százalékának
ennél idĘsebbek van gyermeke.
33 százalékának van már most nevelnek gyermeket (a legfeljebb 8 osztályt végzettek 15, a szakmunkások 26 százalékának
Az első gyermek
gyermeke. Az elsĘ vállalására
gyermek átlagosan
vállalására22,1 éves korban
átlagosan kerülkorban
22,1 éves sor. Ahogy
kerülez várható,
sor. Ahogyalacsonyabb
ez várható, az van gyermeke).
életkor a nőknél
alacsonyabb (21,71aév)
az életkor mint(21,71
nĘknél a férfiaknál (23,02).
év) mint A mintába
a férfiaknál került,
(23,02). A gyermekkel rendelkező
mintába került, 15–29
gyermekkel
rendelkezĘ 15–29 éves fiatalok esetében 18 éves korig 16 százalék, 19–22 év között 37 százalék, 29
éves fiatalok esetében 18 éves korig 16 százalék, 19–22 év között 37 százalék, 23–25 év között
százalék,
23–25 míg 26–29
év között év között
29 százalék, 1826–29
míg százalékév vállal
közöttgyermeket.
18 százalék vállal gyermeket.
22
22 Ifjúság2008
Demográfia, Gyorsjelentés
családi viszonyok és gyermekvállalás Ifjúság2008 Gyorsjelentés 23
4. ábra: Gyermekvállalási tervek a meglévő gyermekek száma szerint

4. ábra: Gyermekvállalási
(az érdemitervek a százalékos
válaszok meglévĘ megoszlása)
gyermekek száma szerint
(az érdemi válaszok százalékos megoszlása)
nincsgyermeke
OKTATÁSI
OKTATÁSI HELYZETKÉP
HELYZETKÉP
73 13 9 5
Négy évvel ezelőtt azt állítottuk, hogy a 15–29 év közötti fiatalok élethelyzetét alapvetően megha-
1gyermekevan 53 37 8 2 Négy
tározzaévvel ezelĘttexpanzió
az oktatási azt állítottuk, hogy
jelensége. Az aoktatási
15–29 expanzió
év közötti fiatalok
kifejezés élethelyzetét
egyszerre alapvetĘen
két dolgot takarhat,
meghatározza az oktatási
és adataink tanúsága expanzió
szerint jelensége.
a magyar fiatalokAz oktatásimindkettőről
esetében expanzió kifejezés egyszerre
szó is van: két növekszik
egyrészt, dolgot
takarhat,
az az idő,ésamit
adataink tanúsága
egy fiatal életeszerint
során aátlagosan
magyar fiatalok
eltölt azesetében mindkettĘrĘl
iskolarendszerű szó is van:
képzésben, egyrészt,
másrészt, egyre
növekszik az az idĘ, amit egy fiatal élete során átlagosan eltölt az iskolarendszerĦ képzésben,
2gyermekevan 20 72 6 2 többen járnak egy adott időpontban iskolába. A világ fejlett országainak oktatáspolitikájában mind
másrészt, egyre többen járnak egy adott idĘpontban iskolába. A világ fejlett országainak
nagyabb hangsúlyt kap az élethosszig tartó tanulás (Life long learning) elve, és az erre való törekvés.
oktatáspolitikájában mind nagyabb hangsúlyt kap az élethosszig tartó tanulás (Life long learning)
Ezzel kapcsolatban, elöljáróban mindenképpen érdemes kiemelni, hogy felmérésünk tanúsága alap-
elve, és az erre való törekvés. Ezzel kapcsolatban, elöljáróban mindenképpen érdemes kiemelni,
ján a felmérésünk
hogy még tanuló magyar
tanúságafiatalok
alapjánátlagosan
a még tanuló 22 éves korukig
magyar akarnak
fiatalok tanulni;
átlagosan ezenkorukig
22 éves belül isakarnak
a legfiata-
3vagytöbbgyermekevan 10 77 11 2 labbak (a 15 és 19 is
évaközöttiek) 21 és(afél15éves korukig.
tanulni; ezen belül legfiatalabbak és 19 év közöttiek) 21 és fél éves korukig.
A 2008-as
A 2008-as adatok azt mutatják, hogy tartexpanzió
adatok azt mutatják, hogy tart az az expanziófolyamata: a teljes
folyamata: sokaságból
a teljes 2000
sokaságból ben 34,
2000-
2004-ben
ben 40, 2008-ban
34, 2004-ben 46 százaléknyian
40, 2008-ban jártak iskolába
46 százaléknyian az adatfelvétel
jártak iskolába idején.idején.
az adatfelvétel
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
tervez nemtervez attólfügg nemtudja

Oktatási
Oktatási részvétel
részvétel
5.5.ábra:
ábra:Az
Az oktatásban
oktatásbanrészt
résztvevĘ
vevőfiatalok
fiatalokaránya,
aránya, 2000-2008.
2000-2008.
(százalékos
(százalékos megoszlás)
megoszlás)
Szakorvosi publikációk az utóbbi idĘben jelezték, hogy egyre magasabb azon fiatalok
Szakorvosi publikációk az utóbbi időben jelezték, hogy egyre magasabb azon fiatalok aránya, akik
aránya, akik meddĘségi panaszokkal küszködnek. A mintába került 15–29 évesek nyitottak a 50%
meddőségi panaszokkal küszködnek. A mintába került 15–29 évesek nyitottak a különböző med-
különbözĘ meddĘség elleni kezelések és végsĘ soron az örökbefogadás elĘtt. Egynegyedük
dőség elleni
biztosan, kezelések
további és végső
31 százalékuk soron
pedig az örökbefogadás
valószínĦleg elmenne előtt. Egynegyedük
meddĘségi kezelésre.biztosan, további
Lombikbébi- 45%
programban 49 százalékuk venne részt biztosan vagy valószínĦleg, és örökbefogadáson száza-
31 százalékuk pedig valószínűleg elmenne meddőségi kezelésre. Lombikbébi- programban 49 39
lékuk venne részt biztosan
százalékuk gondolkodna. vagy valószínűleg, és örökbefogadáson 39 százalékuk gondolkodna. 40%
35%
30%
25%
46%
20% 40%
34%
15%
10%
5%
0%
2000 2004 2008
A képzésben
A képzésben résztrészt vevĘk
vevők aránya
aránya az elmúlt
az elmúlt nyolc
nyolc évben
évben látványosan
látványosan növekedett,ami
növekedett, amiegyrészt
egyrésztab-
abból fakad, hogy a tankötelezettségi korhatár 18 év lett, másrészt abból, hogy emelkedett
ból fakad, hogy a tankötelezettségi korhatár 18 év lett, másrészt abból, hogy emelkedett a társadal- a
társadalmilag elvárt végzettségi
milag elvárt iskolai iskolai végzettségi szint. év
szint. Nyolc Nyolc év távlatában
távlatában a legjelentĘsebb
a legjelentősebb növekedés
növekedés a 20–a24
20–
éves
24 éves korosztályon belül történt meg.
korosztályon belül történt meg.
22
22 Ifjúság2008
Demográfia, Gyorsjelentés
családi viszonyok és gyermekvállalás Ifjúság2008 Gyorsjelentés 23
4. ábra: Gyermekvállalási tervek a meglévő gyermekek száma szerint

4. ábra: Gyermekvállalási
(az érdemitervek a százalékos
válaszok meglévĘ megoszlása)
gyermekek száma szerint
nincsgyermeke
OKTATÁSI
OKTATÁSI HELYZETKÉP
HELYZETKÉP
73 13 9 5
Négy évvel ezelőtt azt állítottuk, hogy a 15–29 év közötti fiatalok élethelyzetét alapvetően megha-
1gyermekevan 53 37 8 2 Négy
tározzaévvel ezelĘttexpanzió
az oktatási azt állítottuk, hogy
jelensége. Az aoktatási
15–29 expanzió
év közötti fiatalok
kifejezés élethelyzetét
egyszerre alapvetĘen
két dolgot takarhat,
meghatározza az oktatási
és adataink tanúsága expanzió
szerint jelensége.
a magyar fiatalokAz oktatásimindkettőről
esetében expanzió kifejezés egyszerre
szó is van: két növekszik
egyrészt, dolgot
takarhat,
az az idő,ésamit
adataink tanúsága
egy fiatal életeszerint
során aátlagosan
magyar fiatalok
eltölt azesetében mindkettĘrĘl
iskolarendszerű szó is van:
képzésben, egyrészt,
másrészt, egyre
növekszik az az idĘ, amit egy fiatal élete során átlagosan eltölt az iskolarendszerĦ képzésben,
2gyermekevan 20 72 6 2 többen járnak egy adott időpontban iskolába. A világ fejlett országainak oktatáspolitikájában mind
másrészt, egyre többen járnak egy adott idĘpontban iskolába. A világ fejlett országainak
nagyabb hangsúlyt kap az élethosszig tartó tanulás (Life long learning) elve, és az erre való törekvés.
oktatáspolitikájában mind nagyabb hangsúlyt kap az élethosszig tartó tanulás (Life long learning)
Ezzel kapcsolatban, elöljáróban mindenképpen érdemes kiemelni, hogy felmérésünk tanúsága alap-
elve, és az erre való törekvés. Ezzel kapcsolatban, elöljáróban mindenképpen érdemes kiemelni,
ján a felmérésünk
hogy még tanuló magyar
tanúságafiatalok
alapjánátlagosan
a még tanuló 22 éves korukig
magyar akarnak
fiatalok tanulni;
átlagosan ezenkorukig
22 éves belül isakarnak
a legfiata-
3vagytöbbgyermekevan 10 77 11 2 labbak (a 15 és 19 is
évaközöttiek) 21 és(afél15éves korukig.
tanulni; ezen belül legfiatalabbak és 19 év közöttiek) 21 és fél éves korukig.
A 2008-as
A 2008-as adatok azt mutatják, hogy tartexpanzió
adatok azt mutatják, hogy tart az az expanziófolyamata: a teljes
folyamata: sokaságból
a teljes 2000
sokaságból ben 34,
2000-
2004-ben
ben 40, 2008-ban
34, 2004-ben 46 százaléknyian
40, 2008-ban jártak iskolába
46 százaléknyian az adatfelvétel
jártak iskolába idején.idején.
az adatfelvétel
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
tervez nemtervez attólfügg nemtudja

Oktatási
Oktatási részvétel
részvétel
5.5.ábra:
ábra:Az
Az oktatásban
oktatásbanrészt
résztvevĘ
vevőfiatalok
fiatalokaránya,
aránya, 2000-2008.
2000-2008.
(százalékos
megoszlás)
Szakorvosi publikációk az utóbbi idĘben jelezték, hogy egyre magasabb azon fiatalok
Szakorvosi publikációk az utóbbi időben jelezték, hogy egyre magasabb azon fiatalok aránya, akik
aránya, akik meddĘségi panaszokkal küszködnek. A mintába került 15–29 évesek nyitottak a 50%
meddőségi panaszokkal küszködnek. A mintába került 15–29 évesek nyitottak a különböző med-
különbözĘ meddĘség elleni kezelések és végsĘ soron az örökbefogadás elĘtt. Egynegyedük
dőség elleni
biztosan, kezelések
további és végső
31 százalékuk soron
pedig az örökbefogadás
valószínĦleg elmenne előtt. Egynegyedük
meddĘségi kezelésre.biztosan, további
Lombikbébi- 45%
programban 49 százalékuk venne részt biztosan vagy valószínĦleg, és örökbefogadáson száza-
31 százalékuk pedig valószínűleg elmenne meddőségi kezelésre. Lombikbébi- programban 49 39
lékuk venne részt biztosan
százalékuk gondolkodna. vagy valószínűleg, és örökbefogadáson 39 százalékuk gondolkodna. 40%
35%
30%
25%
46%
20% 40%
34%
15%
10%
5%
0%
2000 2004 2008
A képzésben
A képzésben résztrészt vevĘk
vevők aránya
aránya az elmúlt
az elmúlt nyolc
nyolc évben
évben látványosan
látványosan növekedett,ami
növekedett, amiegyrészt
egyrésztab-
abból fakad, hogy a tankötelezettségi korhatár 18 év lett, másrészt abból, hogy emelkedett
ból fakad, hogy a tankötelezettségi korhatár 18 év lett, másrészt abból, hogy emelkedett a társadal- a
társadalmilag elvárt végzettségi
milag elvárt iskolai iskolai végzettségi szint. év
szint. Nyolc Nyolc év távlatában
távlatában a legjelentĘsebb
a legjelentősebb növekedés
növekedés a 20–a24
20–
éves
24 éves korosztályon belül történt meg.
korosztályon belül történt meg.
24
24 Ifjúság2008
Oktatási Gyorsjelentés
helyzetkép Oktatási helyzetkép
Ifjúság2008 Gyorsjelentés 25 25
7. táblázat: Az iskolai képzésben részt vevők aránya korcsoport szerint, 2000-2008. Az 6. ábra két generáció (a felmérésben részt vevő valamilyen iskolai végzettséggel rendelkezők,
7. táblázat: Az iskolai képzésben részt vevĘkmegoszlás)
(százalékos aránya korcsoport szerint, 2000-2008. Az 6. ábra két generáció (a felmérésben részt vevĘ valamilyen iskolai végzettséggel rendelkezĘk,
illetve az ő apáik) iskolai végzettségbeli különbségeit mutatja. Jól látszik, hogy jelentős elmozdulás
7. táblázat: Az iskolai képzésben(százalékos
részt vevĘkmegoszlás)
aránya korcsoport szerint, 2000-2008. illetve az Ę apáik) iskolai végzettségbeli különbségeit mutatja. Jól látszik, hogy jelentĘs elmozdulás
történt aa két
történt két középső
középsĘ végzettségi
végzettségi fok
fokesetében
esetébena akétkét
nemzedék között
nemzedék – azaz,
között míg míg
– azaz, az apák
az generá-
apák
Életkori csoportok Ifjúság2000 Ifjúság2004 Ifjúság2008 ciójában nemcsak hogy a leggyakoribbnak számított a szakmunkás végzettség, hanem majdnem
generációjában nemcsak hogy a leggyakoribbnak számított a szakmunkás végzettség, hanem
15–19csoportok
Életkori éves 81
Ifjúság2000 81
Ifjúság2004 88
Ifjúság2008 minden második
majdnem minden apa (46%)apa
második ilyennel
(46%)rendelkezett, addig gyermekeik
ilyennel rendelkezett, körében márkörében
addig gyermekeik az érettségi
már aazleg-
20–24
15–19 éves 24
81 38
81 40
88 gyakoribb
érettségi (40%) végzettség.
a leggyakoribb (40%) végzettség.
25–29
20–24 éves 4
24 12
38 13
40
25–29 éves 4 12 13 6.6.ábra:
ábra:Az
Az apák
apák és
ésgyermekeik
gyermekeikiskolai
iskolaivégzettsége
végzettsége
A különbözĘ iskolatípusokra bontva nem látszik számottevĘ változás 2004 és 2008 között. (azérdemi
megoszlása)
Az Aiskolában
különböző
A különbözĘ iskolatípusokra
tanulóknak továbbrabontva
iskolatípusokra is több nem
bontvamint látszik
nema negyedeszámottevő
látszik változás
szakközépiskolába
számottevĘ 2004
változás vagy éstechnikumba
2004 2008
és 2008 között. Az is-
járt
között.
Az iskolában tanulóknak továbbra is több mint a negyede szakközépiskolába vagy technikumba járt az
kolában
az tanulóknak
adatfelvétel idején, továbbra
valamivel is több mint
kevesebben a negyede
gimnáziumba, szakközépiskolába
s körülbelül vagy
minden technikumba
ötödik járt
kérdezett
járt
az fĘiskolára.
adatfelvétel
adatfelvétel Kérdés,
idején,
idején, mi lehetkevesebben
valamivel
valamivel azkevesebben
oka annak, hogy a 2008-as
gimnáziumba,
gimnáziumba, sfelmérés
s körülbelül
körülbelül adatai
minden
mindenalapján
ötödik 3 százalékkal
ötödik kérdezett
kérdezettjárt
csökkent
főiskolára. az egyetemisták
Kérdés, mi lehet részaránya;
az oka ennek
annak, hogy a acsökkenésnek
2008-as azonban
felmérés adatai
járt fĘiskolára. Kérdés, mi lehet az oka annak, hogy a 2008-as felmérés adatai alapján 3 százalékkal jelentĘs
alapján része
3 a bolognai
százalékkal csök-
gyerekiskolaivégzettsége 18 27 40 15
folyamat
csökkent hatásának
kent az egyetemisták
az egyetemisták is betudható,
részaránya;
részaránya;ennekhiszen,
ennek aa csökkenésnek
korábbiazonban
a csökkenésnek évekkel való
jelentős
azonban összehasonlíthatóságot
része
jelentĘs arésze
bolognai folyamat
a bolognai
7
szolgálandó,
folyamat
hatásánakhatásánaka jelenleg
is betudható, BA-képzésen
is hiszen,
betudható, részt
hiszen,
a korábbi vevĘket
a korábbi
évekkel a fĘiskolások közé számítottuk,
szolgálandó, aegy
évekkel való összehasonlíthatóságot
való összehasonlíthatóságot noha jelen-
részük a késĘbbiekben
szolgálandó,
leg BA-képzésen részt nyilvánvalóan
a jelenleg BA-képzésen
vevőket MA-képzésben
7
részt vevĘket
a főiskolások isarészt fognoha
fĘiskolások
közé számítottuk, majd egy
7 venni.
közé számítottuk,
részük noha egynyil-
a későbbiekben
részük
vánvalóanaMeg kell említenünk
késĘbbiekben
MA-képzésben ugyanakkor,
nyilvánvalóan
is részt hogy vannak
fogMA-képzésben
majd venni. is résztolyanok,
fog majdméghozzá
venni. a teljes populáció
kicsit
Meg több
kellmint
Meg kell 1 százaléka
említenünk
említenünk (102 megkérdezett),
ugyanakkor,
ugyanakkor, hogy hogy
vannak akik
vannak nem fejezték
olyanok,
olyanok, be aza általános
méghozzá
méghozzá a teljes
teljes iskolát,
populáció
populáció és
kicsit
már
kicsit nem is járnak iskolába. Mintegy harmaduk arról számolt
több mint 1 százaléka (102 megkérdezett), akik nem fejezték be az általános iskolát, ésésmár
több mint 1 százaléka (102 megkérdezett), akik nem fejezték be,be hogy
az rossz
általános tanulmányi
iskolát, apaiskolaivégzettsége 22 46 24 8
elĘmenetele
már
nem nem ismiatt
is járnak nem fejezte
járnak
iskolába.iskolába. be azMintegy
Mintegy iskolát; további
harmaduk arról 25%
harmaduk túllépte
arról
számolt az
számolt
be, hogyiskolaköteles
be,
rosszhogy kort, éstanulmányi
rossz
tanulmányi ezért nem
előmenetele
folytatta
elĘmenetele
miatt nem a fejezte
tanulmányait,
miatt nem illetve
be azfejezte
iskolát; azok
betovábbi
az is25%
iskolát; ugyanennyien
további
túllépte 25% vannak,azakik
túllépte
az iskolaköteles az ésiskolaelhagyást
iskolaköteles
kort, kort,
ezért nem családi
ésfolytatta
ezért nema ta-
okokkal
folytatta
nulmányait,indokolták.
a tanulmányait,
illetve azok isilletve azok is vannak,
ugyanennyien ugyanennyien
akik az vannak, akik azcsaládi
iskolaelhagyást iskolaelhagyást családi
okokkal indokolták.
okokkal Ehhez érdemes hozzátennünk, hogy a mintánkba bekerülteknek körülbelül 1 százaléka volt
indokolták.
Ehhez érdemes hozzátennünk, hogy a mintánkba bekerülteknek körülbelül 1 százaléka volt álta- 0% 20% 40% 60% 80% 100%
általános vagyérdemes
Ehhez középiskolai tanulmányai hogysorán magántanuló. Figyelemreméltó, hogy az általános
lános vagy középiskolaihozzátennünk,
tanulmányai során amagántanuló.
mintánkba bekerülteknek
Figyelemreméltó, körülbelül
hogy1azszázaléka
általánosvolt
iskolai
iskolai
általános végzettséggel
vagy rendelkezĘknek
középiskolai tanulmányai mintegy
során egynegyede Figyelemreméltó,
magántanuló. (a teljes populáció hogy több
az mint 8
általános legfeljebbnyolcosztály szakmunkás érettségi diploma
végzettséggel rendelkezőknek mintegy egynegyede (a teljes populáció több mint 8 százaléka) jelen-
százaléka) jelenleg nemrendelkezĘknek
iskolai végzettséggel tanul. A községekben mintegyélĘk körében ez(aaz teljes
egynegyede arány populáció
12%. Leginkább a szülĘ
több mint 8
leg nem tanul.
iskolai végzettsége A községekben
befolyásolja élők körében ez az arány 12%. Leginkább a szülő iskolai végzettsége
százaléka) jelenleg nem tanul. Aezt a tényezĘt:élĘk
községekben a legalacsonyabb
körében ez azvégzettségĦ
arány 12%.apák gyermekeinek
Leginkább a szülĘ
befolyásolja
mintegy ezt a tényezőt:
egyharmada az, akineka legalacsonyabb
ilyen végzettségű apák gyermekeinek mintegy egyharmada
iskolai végzettsége befolyásolja ezt aalacsony
tényezĘt:a végzettsége,
a legalacsonyabb és nem is tanul. apák
végzettségĦ gyermekeinek Az átlagos végzettségi szintek növekedtek az elmúlt két évtizedben. A tényleges különbség
az, akinek ilyen alacsony a végzettsége, és nem is tanul. a két generációvégzettségi
Az átlagos szintek növekedtek
között az általunk az elmúlt
mértnél vélhetĘen két évtizedben.
nagyobb A tényleges
lesz a késĘbbiekben, különbség
hiszen a 15–29a két
mintegy egyharmada az, akinek ilyen alacsony a végzettsége, és nem is tanul.
8. táblázat: Az iskolarendszerben tanulók százalékos megoszlása iskolatípusok szerint, generáció
év közötti, között
jelenlegaz nem
általunk mértnél
tanuló vélhetően
fiatalok nagyobb
közül sokan, lesz a későbbiekben,
különösen hiszen a 15–29a év
az alsóbb korcsoportokban,
8.
8. táblázat:
táblázat: Az Az iskolarendszerben
iskolarendszerben tanulók tanulók százalékos
2000-2008.
százalékos megoszlása
megoszlása iskolatípusok
iskolatípusok szerint,
szerint, közötti, jelenleg
késĘbbiek nemdönthetnek
során még tanuló fiatalok
úgy,közül
hogy sokan,
továbbikülönösen
képzéseken azvesznek
alsóbb korcsoportokban,
részt. a későbbiek
2000-2008.
2000-2008. során még dönthetnek úgy, hogy további képzéseken vesznek részt.
A generációk közötti átlagos iskolázottsági szint növekedése mögött természetesen teljesen
Iskolatípusok Ifjúság2000 Ifjúság2004 Ifjúság2008 A generációk
eltérĘ egyedi utakközötti átlagos iskolázottsági
feltételezhetĘk, szint növekedése
s az iskolázottsági mögöttistermészetesen
szintet több tényezĘ befolyásolhatja.teljesen elté-
Iskolatípusok
SzakmunkásképzĘ, szakiskola Ifjúság2000
11 Ifjúság2004
13 Ifjúság2008
12 rő egyedi utak feltételezhetők, s az iskolázottsági szintet több tényező is befolyásolhatja.
A települési egyenlĘtlenségekre utal, hogy a legmagasabban iskolázottak a megyei jogú
Szakközépiskola, technikum
SzakmunkásképzĘ, szakiskola 27
11 27
13 26
12 A települési
városokban, egyenlőtlenségekre
elsĘsorban utal, hogy a találhatók,
a megyeszékhelyeken legmagasabban de a iskolázottak a megyei
fĘvárosiak között is jogú városok-
erĘteljesen
Gimnázium
Szakközépiskola, technikum 25
27 22
27 23
26 ban, elsősorban a megyeszékhelyeken
felülreprezentáltak találhatók, de aTalán
a diplomások és az érettségizettek. fővárosiak között is módon,
nem meglepĘ erőteljesen felülreprezen-
a községekben
FĘiskola
Gimnázium 19
25 23
22 21
23 élĘk
táltakkörében a legkedvezĘtlenebb
a diplomások a fiatalok
és az érettségizettek. iskolázottsági
Talán nem meglepő szintje – a fiatalok
módon, negyede mindössze
a községekben élők körében
Egyetem
FĘiskola 15
19 15
23 12
21 általános iskolai végzettséggel
a legkedvezőtlenebb a fiatalokrendelkezik,
iskolázottsági s mindössze
szintje – atizedüknek van felsĘfokú
fiatalok negyede végzettsége.
mindössze általános iskolai
Egyéb
Egyetem 3
15 -
15 5
12 végzettséggel rendelkezik, s mindösszeIfjúság2008
26 tizedüknek Gyorsjelentés
van felsőfokú végzettsége.
Egyéb 3 - 5
Kutatásunk – számos más oktatással foglalkozó elemzéshez hasonlóan – rávilágított arra a 9.9.táblázat:
táblázat:AAlegmagasabb befejezettiskolai
legmagasabb befejezett iskolaivégzettség
végzettség településtípusonként
településtípusonként
problémára,
Kutatásunk hogy
Kutatásunk egyfelĘl
– számos
– számos azmás
más oktatási expanzió
oktatással
oktatással nemelemzéshez
foglalkozó
foglalkozó jelenti azt, hasonlóan
elemzéshezhogy a megelĘzĘ
hasonlóan korosztályoknál
– rávilágított
– rávilágított arraarra a
a prob- (százalékos megoszlás)
magasabb
problémára, iskolai
lémára, hogyhogy végzettség
egyfelĘl
egyfelől elérése
az oktatási
az oktatási feltétlenül
expanzió
expanzió nemnem létbiztonságot,
jelenti
jelenti jobb
azt, hogy
azt, hogy egzisztenciát,
a megelĘzĘ
a megelőző elĘnyösebb
korosztályoknál
korosztályoknál maga-
munkaerĘ-piaci helyzetet teremtelérése
– erre feltétlenül
utallétbiztonságot,
példáullétbiztonságot,
az „oktatási szintek 8 Legmagasabb befejezett iskolai végzettség
magasabb
sabb iskolaiiskolai végzettség
végzettség elérése feltétlenül jobb inflálódásának”
egzisztenciát,
jobb egzisztenciát, előnyösebb elmélete,
elĘnyösebb
munkaerő-
másfelĘl az alacsony iskolai végzettség nagy eséllyel Településtípus legfeljebb szakmunkás- Összesen
munkaerĘ-piaci helyzetet teremt – erre utal például azsodorja
szintekkilátástalan
„oktatási helyzetbe az egyéneket.
szintek inflálódásának” elmélete, 8 8
piaci helyzetet teremt – erre utal például az „oktatási inflálódásának” elmélete, másfelől az érettségi diploma
8 általános képzĘ
másfelĘl
alacsony az alacsony
iskolai iskolainagy
végzettség végzettség
eséllyelnagy eséllyel
sodorja sodorja helyzetbe
kilátástalan kilátástalanazhelyzetbe
egyéneket.az egyéneket.
FĘváros 12 18 45 25 100
7
Szeretnénk jelezni, hogy a Bologna-folyamat kiteljesedésével a hagyományos fĘiskola, egyetem kifejezés már nem Megyei jogú város 9 25 39 28 100
7
Szeretnénk
7takarja jelezni,
pontosan
Szeretnénk hogy
hogy aastruktúrát.
az iskolai
jelezni, Bologna-folyamat kiteljesedésével
A fĘiskolások
Bologna-folyamat aa hagyományos
egész pontosan
kiteljesedésével hagyományos főiskola, egyetem
a felsĘfokú fĘiskola, egyetem
alapképzésben kifejezés
résztvevĘk már nem
valamint
kifejezés már nem
a ta-
karja pontosan
hagyományos
takarja pontosan
az iskolai
fĘiskolai struktúrát.
képzésben
az iskolai
A főiskolások
résztvevĘk
struktúrát.
egész míg
együttesen,
A fĘiskolások
pontosan
egész az a felsőfokúa alapképzésben
egyetemisták
pontosan a felsĘfokú felsĘfokú résztvevők résztvevĘk
mesterképzésben
alapképzésben
valamint a ha-
résztvevĘk valamint a és
Város 19 29 35 17 100
gyományos
és főiskolai
a hagyományos képzésben
egyetemi, résztvevők
valamint együttesen,
az osztatlan míg
képzésben az egyetemisták a felsőfokú mesterképzésben résztvevők Község 24 32 33 11 100
8hagyományos
a hagyományos fĘiskolai képzésben
egyetemi, résztvevĘk
az osztatlan mígrésztvevĘkkel
képzésben az egyetemisták
résztvevőkkel
együtt.
a felsĘfokú mesterképzésben résztvevĘk
együtt.
és Collins: The credential society. A historical sociology of education and stratification. New York, 1979, Academic
8 a hagyományos egyetemi, valamint az osztatlan képzésben résztvevĘkkel együtt.
Collins: The credential society. A historical sociology of education and stratification. New York, 1979, Academic Press.
Press.
8
Collins: The credential society. A historical sociology of education and stratification. New York, 1979, Academic Az iskolázottságot befolyásoló tényezĘk másik nagy csoportja a szülĘk iskolai
Press. végzettségével áll kapcsolatban. Továbbra is a gazdaságilag aktívak körében vizsgálódva, azt a
következtetést kell levonnunk, hogy a társadalmi háttér í az apa iskolai végzettségével mért í
hatása igen jelentĘsnek bizonyul. Az általános iskolai végzettségĦ apák gyermekeinek több mint
24
24 Ifjúság2008
Oktatási Gyorsjelentés
helyzetkép Oktatási helyzetkép
Ifjúság2008 Gyorsjelentés 25 25
7. táblázat: Az iskolai képzésben részt vevők aránya korcsoport szerint, 2000-2008. Az 6. ábra két generáció (a felmérésben részt vevő valamilyen iskolai végzettséggel rendelkezők,
7. táblázat: Az iskolai képzésben részt vevĘkmegoszlás)
(százalékos aránya korcsoport szerint, 2000-2008. Az 6. ábra két generáció (a felmérésben részt vevĘ valamilyen iskolai végzettséggel rendelkezĘk,
illetve az ő apáik) iskolai végzettségbeli különbségeit mutatja. Jól látszik, hogy jelentős elmozdulás
7. táblázat: Az iskolai képzésben(százalékos
részt vevĘkmegoszlás)
aránya korcsoport szerint, 2000-2008. illetve az Ę apáik) iskolai végzettségbeli különbségeit mutatja. Jól látszik, hogy jelentĘs elmozdulás
történt aa két
történt két középső
középsĘ végzettségi
végzettségi fok
fokesetében
esetébena akétkét
nemzedék között
nemzedék – azaz,
között míg míg
– azaz, az apák
az generá-
apák
Életkori csoportok Ifjúság2000 Ifjúság2004 Ifjúság2008 ciójában nemcsak hogy a leggyakoribbnak számított a szakmunkás végzettség, hanem majdnem
generációjában nemcsak hogy a leggyakoribbnak számított a szakmunkás végzettség, hanem
15–19csoportok
Életkori éves 81
Ifjúság2000 81
Ifjúság2004 88
Ifjúság2008 minden második
majdnem minden apa (46%)apa
második ilyennel
(46%)rendelkezett, addig gyermekeik
ilyennel rendelkezett, körében márkörében
addig gyermekeik az érettségi
már aazleg-
20–24
15–19 éves 24
81 38
81 40
88 gyakoribb
érettségi (40%) végzettség.
a leggyakoribb (40%) végzettség.
25–29
20–24 éves 4
24 12
38 13
40
25–29 éves 4 12 13 6.6.ábra:
ábra:Az
Az apák
apák és
ésgyermekeik
gyermekeikiskolai
iskolaivégzettsége
végzettsége
A különbözĘ iskolatípusokra bontva nem látszik számottevĘ változás 2004 és 2008 között. (azérdemi
megoszlása)
Az Aiskolában
különböző
A különbözĘ iskolatípusokra
tanulóknak továbbrabontva
iskolatípusokra is több nem
bontvamint látszik
nema negyedeszámottevő
látszik változás
szakközépiskolába
számottevĘ 2004
változás vagy éstechnikumba
2004 2008
és 2008 között. Az is-
járt
között.
Az iskolában tanulóknak továbbra is több mint a negyede szakközépiskolába vagy technikumba járt az
kolában
az tanulóknak
adatfelvétel idején, továbbra
valamivel is több mint
kevesebben a negyede
gimnáziumba, szakközépiskolába
s körülbelül vagy
minden technikumba
ötödik járt
kérdezett
járt
az fĘiskolára.
adatfelvétel
adatfelvétel Kérdés,
idején,
idején, mi lehetkevesebben
valamivel
valamivel azkevesebben
oka annak, hogy a 2008-as
gimnáziumba,
gimnáziumba, sfelmérés
s körülbelül
körülbelül adatai
minden
mindenalapján
ötödik 3 százalékkal
ötödik kérdezett
kérdezettjárt
csökkent
főiskolára. az egyetemisták
Kérdés, mi lehet részaránya;
az oka ennek
annak, hogy a acsökkenésnek
2008-as azonban
felmérés adatai
járt fĘiskolára. Kérdés, mi lehet az oka annak, hogy a 2008-as felmérés adatai alapján 3 százalékkal jelentĘs
alapján része
3 a bolognai
százalékkal csök-
gyerekiskolaivégzettsége 18 27 40 15
folyamat
csökkent hatásának
kent az egyetemisták
az egyetemisták is betudható,
részaránya;
részaránya;ennekhiszen,
ennek aa csökkenésnek
korábbiazonban
a csökkenésnek évekkel való
jelentős
azonban összehasonlíthatóságot
része
jelentĘs arésze
bolognai folyamat
a bolognai
7
szolgálandó,
folyamat
hatásánakhatásánaka jelenleg
is betudható, BA-képzésen
is hiszen,
betudható, részt
hiszen,
a korábbi vevĘket
a korábbi
évekkel a fĘiskolások közé számítottuk,
szolgálandó, aegy
évekkel való összehasonlíthatóságot
való összehasonlíthatóságot noha jelen-
részük a késĘbbiekben
szolgálandó,
leg BA-képzésen részt nyilvánvalóan
a jelenleg BA-képzésen
vevőket MA-képzésben
7
részt vevĘket
a főiskolások isarészt fognoha
fĘiskolások
közé számítottuk, majd egy
7 venni.
közé számítottuk,
részük noha egynyil-
a későbbiekben
részük
vánvalóanaMeg kell említenünk
késĘbbiekben
MA-képzésben ugyanakkor,
nyilvánvalóan
is részt hogy vannak
fogMA-képzésben
majd venni. is résztolyanok,
fog majdméghozzá
venni. a teljes populáció
kicsit
Meg több
kellmint
Meg kell 1 százaléka
említenünk
említenünk (102 megkérdezett),
ugyanakkor,
ugyanakkor, hogy hogy
vannak akik
vannak nem fejezték
olyanok,
olyanok, be aza általános
méghozzá
méghozzá a teljes
teljes iskolát,
populáció
populáció és
kicsit
már
kicsit nem is járnak iskolába. Mintegy harmaduk arról számolt
több mint 1 százaléka (102 megkérdezett), akik nem fejezték be az általános iskolát, ésésmár
több mint 1 százaléka (102 megkérdezett), akik nem fejezték be,be hogy
az rossz
általános tanulmányi
iskolát, apaiskolaivégzettsége 22 46 24 8
elĘmenetele
már
nem nem ismiatt
is járnak nem fejezte
járnak
iskolába.iskolába. be azMintegy
Mintegy iskolát; további
harmaduk arról 25%
harmaduk túllépte
arról
számolt az
számolt
be, hogyiskolaköteles
be,
rosszhogy kort, éstanulmányi
rossz
tanulmányi ezért nem
előmenetele
folytatta
elĘmenetele
miatt nem a fejezte
tanulmányait,
miatt nem illetve
be azfejezte
iskolát; azok
betovábbi
az is25%
iskolát; ugyanennyien
további
túllépte 25% vannak,azakik
túllépte
az iskolaköteles az ésiskolaelhagyást
iskolaköteles
kort, kort,
ezért nem családi
ésfolytatta
ezért nema ta-
okokkal
folytatta
nulmányait,indokolták.
a tanulmányait,
illetve azok isilletve azok is vannak,
ugyanennyien ugyanennyien
akik az vannak, akik azcsaládi
iskolaelhagyást iskolaelhagyást családi
okokkal indokolták.
okokkal Ehhez érdemes hozzátennünk, hogy a mintánkba bekerülteknek körülbelül 1 százaléka volt
indokolták.
Ehhez érdemes hozzátennünk, hogy a mintánkba bekerülteknek körülbelül 1 százaléka volt álta- 0% 20% 40% 60% 80% 100%
általános vagyérdemes
Ehhez középiskolai tanulmányai hogysorán magántanuló. Figyelemreméltó, hogy az általános
lános vagy középiskolaihozzátennünk,
tanulmányai során amagántanuló.
mintánkba bekerülteknek
Figyelemreméltó, körülbelül
hogy1azszázaléka
általánosvolt
iskolai
iskolai
általános végzettséggel
vagy rendelkezĘknek
középiskolai tanulmányai mintegy
során egynegyede Figyelemreméltó,
magántanuló. (a teljes populáció hogy több
az mint 8
általános legfeljebbnyolcosztály szakmunkás érettségi diploma
végzettséggel rendelkezőknek mintegy egynegyede (a teljes populáció több mint 8 százaléka) jelen-
százaléka) jelenleg nemrendelkezĘknek
iskolai végzettséggel tanul. A községekben mintegyélĘk körében ez(aaz teljes
egynegyede arány populáció
12%. Leginkább a szülĘ
több mint 8
leg nem tanul.
iskolai végzettsége A községekben
befolyásolja élők körében ez az arány 12%. Leginkább a szülő iskolai végzettsége
százaléka) jelenleg nem tanul. Aezt a tényezĘt:élĘk
községekben a legalacsonyabb
körében ez azvégzettségĦ
arány 12%.apák gyermekeinek
Leginkább a szülĘ
befolyásolja
mintegy ezt a tényezőt:
egyharmada az, akineka legalacsonyabb
ilyen végzettségű apák gyermekeinek mintegy egyharmada
iskolai végzettsége befolyásolja ezt aalacsony
tényezĘt:a végzettsége,
a legalacsonyabb és nem is tanul. apák
végzettségĦ gyermekeinek Az átlagos végzettségi szintek növekedtek az elmúlt két évtizedben. A tényleges különbség
az, akinek ilyen alacsony a végzettsége, és nem is tanul. a két generációvégzettségi
Az átlagos szintek növekedtek
között az általunk az elmúlt
mértnél vélhetĘen két évtizedben.
nagyobb A tényleges
lesz a késĘbbiekben, különbség
hiszen a 15–29a két
mintegy egyharmada az, akinek ilyen alacsony a végzettsége, és nem is tanul.
8. táblázat: Az iskolarendszerben tanulók százalékos megoszlása iskolatípusok szerint, generáció
év közötti, között
jelenlegaz nem
általunk mértnél
tanuló vélhetően
fiatalok nagyobb
közül sokan, lesz a későbbiekben,
különösen hiszen a 15–29a év
az alsóbb korcsoportokban,
8.
8. táblázat:
táblázat: Az Az iskolarendszerben
iskolarendszerben tanulók tanulók százalékos
2000-2008.
megoszlása iskolatípusok
iskolatípusok szerint,
szerint, közötti, jelenleg
késĘbbiek nemdönthetnek
során még tanuló fiatalok
úgy,közül
hogy sokan,
továbbikülönösen
képzéseken azvesznek
alsóbb korcsoportokban,
részt. a későbbiek
2000-2008.
2000-2008. során még dönthetnek úgy, hogy további képzéseken vesznek részt.
A generációk közötti átlagos iskolázottsági szint növekedése mögött természetesen teljesen
Iskolatípusok Ifjúság2000 Ifjúság2004 Ifjúság2008 A generációk
eltérĘ egyedi utakközötti átlagos iskolázottsági
feltételezhetĘk, szint növekedése
s az iskolázottsági mögöttistermészetesen
szintet több tényezĘ befolyásolhatja.teljesen elté-
Iskolatípusok
SzakmunkásképzĘ, szakiskola Ifjúság2000
11 Ifjúság2004
13 Ifjúság2008
12 rő egyedi utak feltételezhetők, s az iskolázottsági szintet több tényező is befolyásolhatja.
A települési egyenlĘtlenségekre utal, hogy a legmagasabban iskolázottak a megyei jogú
Szakközépiskola, technikum
SzakmunkásképzĘ, szakiskola 27
11 27
13 26
12 A települési
városokban, egyenlőtlenségekre
elsĘsorban utal, hogy a találhatók,
a megyeszékhelyeken legmagasabban de a iskolázottak a megyei
fĘvárosiak között is jogú városok-
erĘteljesen
Gimnázium
Szakközépiskola, technikum 25
27 22
27 23
26 ban, elsősorban a megyeszékhelyeken
felülreprezentáltak találhatók, de aTalán
a diplomások és az érettségizettek. fővárosiak között is módon,
nem meglepĘ erőteljesen felülreprezen-
a községekben
FĘiskola
Gimnázium 19
25 23
22 21
23 élĘk
táltakkörében a legkedvezĘtlenebb
a diplomások a fiatalok
és az érettségizettek. iskolázottsági
Talán nem meglepő szintje – a fiatalok
módon, negyede mindössze
a községekben élők körében
Egyetem
FĘiskola 15
19 15
23 12
21 általános iskolai végzettséggel
a legkedvezőtlenebb a fiatalokrendelkezik,
iskolázottsági s mindössze
szintje – atizedüknek van felsĘfokú
fiatalok negyede végzettsége.
mindössze általános iskolai
Egyéb
Egyetem 3
15 -
15 5
12 végzettséggel rendelkezik, s mindösszeIfjúság2008
26 tizedüknek Gyorsjelentés
van felsőfokú végzettsége.
Egyéb 3 - 5
Kutatásunk – számos más oktatással foglalkozó elemzéshez hasonlóan – rávilágított arra a 9.9.táblázat:
táblázat:AAlegmagasabb befejezettiskolai
legmagasabb befejezett iskolaivégzettség
végzettség településtípusonként
településtípusonként
problémára,
Kutatásunk hogy
Kutatásunk egyfelĘl
– számos
– számos azmás
más oktatási expanzió
oktatással
oktatással nemelemzéshez
foglalkozó
foglalkozó jelenti azt, hasonlóan
elemzéshezhogy a megelĘzĘ
hasonlóan korosztályoknál
– rávilágított
– rávilágított arraarra a
a prob- (százalékos megoszlás)
magasabb
problémára, iskolai
lémára, hogyhogy végzettség
egyfelĘl
egyfelől elérése
az oktatási
az oktatási feltétlenül
expanzió
expanzió nemnem létbiztonságot,
jelenti
jelenti jobb
azt, hogy
azt, hogy egzisztenciát,
a megelĘzĘ
a megelőző elĘnyösebb
korosztályoknál
korosztályoknál maga-
munkaerĘ-piaci helyzetet teremtelérése
– erre feltétlenül
utallétbiztonságot,
példáullétbiztonságot,
az „oktatási szintek 8 Legmagasabb befejezett iskolai végzettség
magasabb
sabb iskolaiiskolai végzettség
végzettség elérése feltétlenül jobb inflálódásának”
egzisztenciát,
jobb egzisztenciát, előnyösebb elmélete,
elĘnyösebb
munkaerő-
másfelĘl az alacsony iskolai végzettség nagy eséllyel Településtípus legfeljebb szakmunkás- Összesen
munkaerĘ-piaci helyzetet teremt – erre utal például azsodorja
szintekkilátástalan
„oktatási helyzetbe az egyéneket.
szintek inflálódásának” elmélete, 8 8
piaci helyzetet teremt – erre utal például az „oktatási inflálódásának” elmélete, másfelől az érettségi diploma
8 általános képzĘ
másfelĘl
alacsony az alacsony
iskolai iskolainagy
végzettség végzettség
eséllyelnagy eséllyel
sodorja sodorja helyzetbe
kilátástalan kilátástalanazhelyzetbe
egyéneket.az egyéneket.
FĘváros 12 18 45 25 100
7
Szeretnénk jelezni, hogy a Bologna-folyamat kiteljesedésével a hagyományos fĘiskola, egyetem kifejezés már nem Megyei jogú város 9 25 39 28 100
7
Szeretnénk
7takarja jelezni,
pontosan
Szeretnénk hogy
hogy aastruktúrát.
az iskolai
jelezni, Bologna-folyamat kiteljesedésével
A fĘiskolások
Bologna-folyamat aa hagyományos
egész pontosan
kiteljesedésével hagyományos főiskola, egyetem
a felsĘfokú fĘiskola, egyetem
alapképzésben kifejezés
résztvevĘk már nem
valamint
kifejezés már nem
a ta-
karja pontosan
hagyományos
takarja pontosan
az iskolai
fĘiskolai struktúrát.
képzésben
az iskolai
A főiskolások
résztvevĘk
struktúrát.
egész míg
együttesen,
A fĘiskolások
pontosan
egész az a felsőfokúa alapképzésben
egyetemisták
pontosan a felsĘfokú felsĘfokú résztvevők résztvevĘk
mesterképzésben
alapképzésben
valamint a ha-
résztvevĘk valamint a és
Város 19 29 35 17 100
gyományos
és főiskolai
a hagyományos képzésben
egyetemi, résztvevők
az osztatlan míg
képzésben az egyetemisták a felsőfokú mesterképzésben résztvevők Község 24 32 33 11 100
8hagyományos
a hagyományos fĘiskolai képzésben
egyetemi, résztvevĘk
az osztatlan mígrésztvevĘkkel
képzésben az egyetemisták
résztvevőkkel
együtt.
a felsĘfokú mesterképzésben résztvevĘk
együtt.
és Collins: The credential society. A historical sociology of education and stratification. New York, 1979, Academic
8 a hagyományos egyetemi, valamint az osztatlan képzésben résztvevĘkkel együtt.
Collins: The credential society. A historical sociology of education and stratification. New York, 1979, Academic Press.
Press.
8
Collins: The credential society. A historical sociology of education and stratification. New York, 1979, Academic Az iskolázottságot befolyásoló tényezĘk másik nagy csoportja a szülĘk iskolai
Press. végzettségével áll kapcsolatban. Továbbra is a gazdaságilag aktívak körében vizsgálódva, azt a
következtetést kell levonnunk, hogy a társadalmi háttér í az apa iskolai végzettségével mért í
hatása igen jelentĘsnek bizonyul. Az általános iskolai végzettségĦ apák gyermekeinek több mint
FĘváros 12 18 45 25 100 fiatalok A már nem tanuló
legmagasabb fiatalok
befejezett körén
iskolai belül is élesen elkülöníthetünk gazdasági aktivitás szerint
végzettségérĘl.
különbözĘ
A már nem tanuló fiatalok körén belül isteljesen
csoportokat, amelyekre egymástól eltérĘ élethelyzetek
élesen elkülöníthetünk jellemzĘk.
gazdasági Érdemes
aktivitás szerint
Megyei jogú város 9 25 39 28 100
megfigyelnünk
különbözĘ tehát az iskolázottság
csoportokat, és a gazdasági
amelyekre egymástól aktivitás
teljesen közötti
eltérĘ összefüggéseket.
élethelyzetek jellemzĘk. Érdemes
Város 19 29 35 17 100 Miközben
26 Község 24 Oktatási helyzetkép
32 33 11 100
megfigyelnünk teháta az
gazdaságilag
iskolázottság aktívak körében aktivitás
és aIfjúság2008
gazdasági 8 százalékra csökkent a legfeljebb általános
Gyorsjelentés közötti összefüggéseket. 27
iskolaiMiközben
végzettséggel, és 27 százalékra
a gazdaságilag a legfeljebb
aktívak körében szakmunkásvégzettséggel
8 százalékra csökkent a rendelkezĘk aránya,
legfeljebb általános
addig avégzettséggel,
iskolai munkanélküliek zömét
és 27 ez a két,
százalékra alsó végzettségi
a legfeljebb kategória adja. 2008-ban
szakmunkásvégzettséggel az általános
rendelkezĘk aránya,
Az iskolázottságot befolyásoló
Az iskolázottságot tényezők tényezĘk
befolyásoló másik nagymásik csoportja
nagya szülők iskolaia végzettségével
csoportja szülĘk iskolaiáll zettségűek
iskolai kétszeres mértékben
végzettségĦek kétszeres felülreprezentáltak
mértékben ebben
felülreprezentáltaka kategóriában,
ebben a miközben
kategóriában, amiközben
diplomások a
kapcsolatban.
végzettségével áll kapcsolatban. Továbbra is a gazdaságilag aktívak körében vizsgálódva, kell
Továbbra is a gazdaságilag aktívak körében vizsgálódva, azt a következtetést azt le-
a addig a munkanélküliek
számarányukhoz képest zömétfeleannyian
éppen ez a két, alsó végzettségi
szerepelnek a kategória adja.
munkanélküliek 2008-ban az általános
között.
diplomások számarányukhoz képest éppen feleannyian szerepelnek a munkanélküliek között.
vonnunk, hogy akell
következtetést társadalmi
levonnunk, háttér − az
hogy apa iskolai háttér
a társadalmi végzettségével
í az apa mért − hatása
iskolai igen jelentősnek
végzettségével mért í iskolai végzettségĦek kétszeres mértékben felülreprezentáltak ebben a kategóriában, miközben a
bizonyul. Az általános
hatása igen jelentĘsnek iskolai végzettségű
bizonyul. apák gyermekeinek
Az általános több mint
iskolai végzettségĦ apákegyharmada
gyermekeinek maga
többismint
pusz- diplomások számarányukhoz képest éppen feleannyian szerepelnek a munkanélküliek között.
11. táblázat:
11. táblázat: A különböző
A különbözĘ iskolázottságú
iskolázottságú fiatalok
fiatalok aránya aránya az egyes
az egyes gazdasági
gazdasági aktivitási
egyharmada
tán legfeljebbmaga is pusztán
általános iskolailegfeljebb általános
végzettséggel iskolai végzettséggel
rendelkezik, márpedig ez rendelkezik,
a végzettségimárpedig ez a
szint csaknem aktivitási csoportokban,
csoportokban, 2000-2008
2000-2008
végzettségi
biztosan szint csaknemkudarcokat
munkaerő-piaci biztosan munkaerĘ-piaci kudarcokat lehetĘségét hordozza.
lehetőségét hordozza. 11. táblázat: A különbözĘ iskolázottságú (százalékos
(százalékos fiatalok aránya az egyes gazdasági aktivitási
megoszlás)
megoszlás)
Az általános
Az általános iskolaiiskolai végzettségĦ
végzettségű és a szakmunkás
és a szakmunkás apák apák gyermekei
gyermekei körében
körében egyaránt
egyaránt többtöbb
mint csoportokban, 2000-2008
Gazdaságilag aktív Inaktív
(százalékos megoszlás) Munkanélküli
40mint 40 százaléknyian
százaléknyian vannak azok,vannak azok,azakiknek
akiknek esetébenazegylépcsős
esetében felfelé
egylépcsĘs felfelé beszélhetünk:
mobilitásról mobilitásról
beszélhetünk: szakmunkás végzettséggel, illetve érettségivel rendelkeznek. Mindez természetesen 2000 2004 2008 2000 2004 2008 2000 2004 2008
szakmunkás végzettséggel, illetve érettségivel rendelkeznek. Mindez természetesen pusztán a két Gazdaságilag aktív Inaktív Munkanélküli
pusztán aközötti
két generáció közötti strukturális mobilitás jellegzetességeibĘl fakad, s az oktatási Általános iskola 10 11 8 25 36 39 26 30 35
generáció strukturális mobilitás jellegzetességeiből fakad, s az oktatási expanzió miatt ez SzakmunkásképzĘ 2000
39 2004
36 2008
27 2000
30 2004
30 2008
22 2000
38 2004
34 2008
29
sem feltétlenül jár együtt az ide tartozó fiatalok megnövekedett esélyeivel is, hiszen tudjuk, hogyis,
expanzió miatt ez sem feltétlenül jár együtt az ide tartozó fiatalok megnövekedett esélyeivel ma Általános
Érettségi iskola 10
34 11
36 8
42 25
26 36
27 39
27 26
23 2730 2835
hiszen tudjuk, ahogy ma tulajdonképpen is a nagy
szakmunkás-végzettség
eséllyel jelez előre isalacsony
nagy eséllyel jelez elĘre SzakmunkásképzĘ 39 36 27 30 30 22 38 34
tulajdonképpen szakmunkás-végzettség szintű megélhetést, FelsĘfok 11 17 23 6 7 12 3 9 829
alacsony munkanélküliséget.
hosszabb szintĦ megélhetést, hosszabb
Inkább azt munkanélküliséget.
kell tehát mondanunk, Inkábbhogy
azt kell
ennéltehát
a kétmondanunk,
csoportnál hogy
(tehát Érettségi
Egyéb 34
6 36
– 42
– 26
13 27
– 27
– 23
10 –27 –28
a legalacsonyabb végzettségű apák gyermekeinél) mindazok, akik nem mobilak felfelé legalábbnem
ennél a két csoportnál (tehát a legalacsonyabb végzettségĦ apák gyermekeinél) mindazok, akik egy, FelsĘfok
Összesen 11
100 17
100 23
100 6
100 1007 12
100 3
100 9
100 8
100
demobilak
inkábbfelfelé legalább egy,
két lépcsőfokkal, de inkább kéthátrányos
tulajdonképpen lépcsĘfokkal, tulajdonképpen
helyzetűnek hátrányos
számítanak helyzetĦnek
a munkaerőpiacon. Egyéb 6 – – 13 – – 10 – –
számítanak a munkaerĘpiacon. A másik két végzettségi csoportban azok alkotják a legnagyobb Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100
A másik két végzettségi csoportban azok alkotják a legnagyobb csoportot, akik hasonló végzettsé- Érdemes szemügyre vennünk a kérdezett gazdasági aktivitásának és az apa iskolai
csoportot, akik hasonló végzettséget szereztek, mint édesapjuk – az érettségizett apák fiainak
get szereztek, mint édesapjuk – az érettségizett apák fiainak például több mint a felének szintén az végzettségének a kapcsolatát.
Érdemes szemügyre vennünk A fiatalok többsége
a kérdezett közel aktivitásának
gazdasági azonos arányban és az(40%, illetvevégzettségé-
apa iskolai 38%) tanul,
például több mint a felének szintén az érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége. Érdemes szemügyre vennünk a kérdezett gazdasági aktivitásának és az apa iskolai
érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége. illetve
nek dolgozik. Legkevésbé
a kapcsolatát. a csak dolgozók
A fiatalok többsége arányának
közel azonos esetében
arányban (40%,látunk
illetveaz38%)
átlagtól való
tanul, eltéréseket
illetve dolgo-
végzettségének
zik. LegkevésbéaahátterĦ
a különbözĘ kapcsolatát. A fiatalok
csoportok
csak dolgozók többsége
között
arányának (bár közel
esetében azonos
alátunk
felsĘfokú arányban
az átlagtól való(40%,
végzettségĦ illetve
apák a38%)
eltéréseket tanul,
gyermekei
különböző
10. táblázat: A fiatalok befejezett iskolai végzettsége az apák végzettsége szerint illetve dolgozik. Legkevésbé a csak dolgozók arányának esetében látunk az átlagtól való eltéréseket
10. táblázat: A fiatalok befejezett iskolai végzettsége
(százalékos megoszlás) az apák végzettsége szerint alulreprezentáltak
hátterű csoportok ebben
között a(bár
kategóriában). Ugyanakkor, apák
a felsőfokú végzettségű miközben az általános
gyermekei iskolai végzettségĦ
alulreprezentáltak ebben a
akategóriában).
különbözĘ
apák gyermekeinekhátterĦ csoportok
egynegyede tanul,között
és (bár
mintegy a felsĘfokú
kétötödük se nem végzettségĦ
dolgozik,
Ugyanakkor, miközben az általános iskolai végzettségű apák gyermekeinek egyne- se apák
nem gyermekei
tanul (tehát
Legmagasabb befejezett iskolai végzettség alulreprezentáltak
inaktív), addig ebben a kategóriában). Ugyanakkor, miközben az általános iskolai végzettségĦ
Apa legmagasabb iskolai gyede tanul, és amintegy
felsĘfokú végzettségĦek
kétötödük se nemgyermekeinek
dolgozik, se nemkörében
tanula (tehát
többség, 53% kizárólag
inaktív), tanul, s
addig a felsőfokú
(gazdaságilag aktívak között) Összesen apák gyermekeinek egynegyede tanul, és mintegy kétötödük se nem dolgozik, se nem tanul (tehát
végzettsége mindössze 5% az inaktívak aránya.
végzettségűek gyermekeinek körében a többség, 53% kizárólag tanul, s mindössze 5% az inaktívak
általános iskola szakmunkás érettségi fĘiskola egyetem inaktív), addig a felsĘfokú végzettségĦek gyermekeinek körében a többség, 53% kizárólag tanul, s
általános iskola 35 41 20 4 0 100 aránya.
mindössze12. 5%táblázat:
az inaktívak aránya.gazdasági aktivitása az apa iskolai végzettsége szerint
A fiatalok
szakmunkás 7 37 43 11 2 100
érettségi 2 14 54 24 6 100 12. táblázat: A(százalékos megoszlás)
fiatalok gazdasági aktivitása az
felsĘfok (felsĘfokú 12. táblázat: A fiatalok apa gazdasági aktivitása az apa
iskolai végzettsége szerint iskolai
Tanulvégzettsége
és Egyikszerint
2 9 31 42 16 100 Apa legmagasabb iskolai végzettsége (százalékos
Tanul Dolgozik Összesen
szakképzéssel együtt) (százalékos megoszlás)
megoszlás) dolgozik sem
általános iskola 25 34 3 és
Tanul 39
Egyik 100
A településtípus és a iskolai
szülĘk végzettsége
iskolai végzettsége nem függetlenek egymástól (azaz, a Apa legmagasabb
szakmunkás iskolai végzettsége Tanul
37 Dolgozik
42 5 16 Összesen
100
A településtípus és a szülők nem függetlenek egymástól (azaz, a községek- dolgozik sem
községekben
ben élők közöttélĘk közöttazjelentĘs
jelentős az arányaakik
aránya azoknak, azoknak, akik édesapjának
édesapjának alacsony voltalacsony voltvégzettsége),
az iskolai az iskolai érettségi iskola
általános 45
25 37
34 83 939 100
100
s voltaképpen a településtípusok esetében látott egyenlőtlenségek jelentős része mögött azrésze
végzettsége), s voltaképpen a településtípusok esetében látott egyenlĘtlenségek jelentĘs apák felsĘfok
szakmunkás(felsĘfokú szakképzéssel) 53
37 31
42 11
5 516 100
100
mögött az apák iskolázottságára visszavezethetĘ okok bújnak meg. Ha egyszerre vizsgáljuk ezt a összesen
érettségi 40
45 38
37 78 169 100
100
iskolázottságára visszavezethető okok bújnak meg. Ha egyszerre vizsgáljuk ezt a két hatást, akkor
két hatást, akkor még nagyobb különbségekre bukkanhatunk, mintha csak külön-külön:
még nagyobb különbségekre bukkanhatunk, mintha csak külön-külön: a megyei jogú városokban a megyei felsĘfok (felsĘfokú szakképzéssel) 53 31 11 5 100
jogúdiplomás
városokban lakó, diplomás A magyarországi oktatási rendszer társadalmi
összesen 40 egyenlĘtlenségeket
38 7 felerĘsítĘ
16 hatásáról
100
lakó, apák (iskoláikat márapák (iskoláikat
befejezett) már befejezett)
gyermekeinek gyermekeinek
62 százaléka maga 62 százalékavégzett-
is felsőfokú maga
is felsĘfokú végzettséggel rendelkezik; a másik végponton pedig a községekben lakó, általános számos hazai és nemzetközi kutatás számolt már be. Az Ifjúság2008 felmérés adatai is hasonló
séggel rendelkezik; a másik végponton pedig a községekben lakó, általános iskolai végzettségű apák
iskolai végzettségĦ apák gyermekei találhatók, akik közül csak 2 százalék rendelkezik felsĘfokú képet tárnak
A elénk.oktatási
Miközben
magyarországi
A magyarországi oktatásia felsĘfokú
rendszer rendszer végzettségĦ
társadalmi társadalmi szülĘk gyermekei
felerősítő közül
egyenlĘtlenségeket
egyenlőtlenségeket mindössze
felerĘsítĘ
hatásáról egy
hatásáról
számos hazai
gyermekei találhatók, akik közül csak 2 százalék rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
végzettséggel. százalék
számos járt
hazai és
és nemzetközi felmérésünk
nemzetközi
kutatás idején
számoltkutatás szakiskolába,
már be.számolt addig az
már be.felmérés
Az Ifjúság2008 összes,
Az Ifjúság2008 legfeljebb általános
felmérésképet
adatai is hasonló adatai iskolai
is hasonló
tárnak elénk.
végzettséggel
képet tárnak rendelkezĘ
elénk. apa
Miközben gyermekei
a felsĘfokúközül 9 százalék
végzettségĦ járt
szülĘk ebbe a
gyermekeijelenleg sok
közül
Miközben a felsőfokú végzettségű szülők gyermekei közül mindössze egy százalék járt felméré- szempontból
mindössze egy
Gazdasági aktivitás és tanulás zsákutcás
százalék jellegĦ képzésnek
járt szakiskolába, tartható
felmérésünk addig formába.
idejénaz szakiskolába, addigáltalános
az összes, legfeljebb általános iskolai
sünk idején összes, legfeljebb iskolai végzettséggel rendelkező
Az előzőekben a már nem tanulók körében vizsgálódtunk, azért, hogy általános képet kaphassunk végzettséggel rendelkezĘ apa gyermekei közül 9 százalék járt ebbe a jelenleg
apa gyermekei közül 9 százalék járt ebbe a jelenleg sok szempontból zsákutcás jellegű képzésneksok szempontból
a fiatalok legmagasabb befejezett iskolai végzettségéről. zsákutcás jellegĦ képzésnek tartható formába.
tartható formába.
A már nem tanuló fiatalok körén belül is élesen elkülöníthetünk gazdasági aktivitás szerint külön- Az oktatási egyenlőtlenségek mértékével kapcsolatban még azt is érdemes kiemelni, hogy míg
böző csoportokat, amelyekre egymástól teljesen eltérő élethelyzetek jellemzők. Érdemes megfigyel- 100 általános iskolai végzettséggel rendelkező apa gyermeke közül mindössze egy járt egyetemre az
nünk tehát az iskolázottság és a gazdasági aktivitás közötti összefüggéseket. adatfelvétel időpontjában, addig ugyanez a szám a felsőfokú végzettségű apák gyermekeinek ese-
Miközben a gazdaságilag aktívak körében 8 százalékra csökkent a legfeljebb általános iskolai tében 15. A bővülő felsőoktatási expanzió ellenére úgy tűnik tehát, hogy ez a képzési forma, ha már
végzettséggel, és 27 százalékra a legfeljebb szakmunkásvégzettséggel rendelkezők aránya, addig nem is a magasan képzett szülők gyermekeinek privilégiuma, ők mindmáig erőteljesen felülrepre-
a munkanélküliek zömét ez a két, alsó végzettségi kategória adja. 2008-ban az általános iskolai vég- zentáltak minden más csoporthoz képest.
FĘváros 12 18 45 25 100 fiatalok A már nem tanuló
legmagasabb fiatalok
befejezett körén
iskolai belül is élesen elkülöníthetünk gazdasági aktivitás szerint
végzettségérĘl.
különbözĘ
A már nem tanuló fiatalok körén belül isteljesen
csoportokat, amelyekre egymástól eltérĘ élethelyzetek
élesen elkülöníthetünk jellemzĘk.
gazdasági Érdemes
aktivitás szerint
Megyei jogú város 9 25 39 28 100
megfigyelnünk
különbözĘ tehát az iskolázottság
csoportokat, és a gazdasági
amelyekre egymástól aktivitás
teljesen közötti
eltérĘ összefüggéseket.
élethelyzetek jellemzĘk. Érdemes
Város 19 29 35 17 100 Miközben
26 Község 24 Oktatási helyzetkép
32 33 11 100
megfigyelnünk teháta az
gazdaságilag
iskolázottság aktívak körében aktivitás
és aIfjúság2008
gazdasági 8 százalékra csökkent a legfeljebb általános
Gyorsjelentés közötti összefüggéseket. 27
iskolaiMiközben
végzettséggel, és 27 százalékra
a gazdaságilag a legfeljebb
aktívak körében szakmunkásvégzettséggel
8 százalékra csökkent a rendelkezĘk aránya,
legfeljebb általános
addig avégzettséggel,
iskolai munkanélküliek zömét
és 27 ez a két,
százalékra alsó végzettségi
a legfeljebb kategória adja. 2008-ban
szakmunkásvégzettséggel az általános
rendelkezĘk aránya,
Az iskolázottságot befolyásoló
Az iskolázottságot tényezők tényezĘk
befolyásoló másik nagymásik csoportja
nagya szülők iskolaia végzettségével
csoportja szülĘk iskolaiáll zettségűek
iskolai kétszeres mértékben
végzettségĦek kétszeres felülreprezentáltak
mértékben ebben
felülreprezentáltaka kategóriában,
ebben a miközben
kategóriában, amiközben
diplomások a
kapcsolatban.
végzettségével áll kapcsolatban. Továbbra is a gazdaságilag aktívak körében vizsgálódva, kell
Továbbra is a gazdaságilag aktívak körében vizsgálódva, azt a következtetést azt le-
a addig a munkanélküliek
számarányukhoz képest zömétfeleannyian
éppen ez a két, alsó végzettségi
szerepelnek a kategória adja.
munkanélküliek 2008-ban az általános
között.
diplomások számarányukhoz képest éppen feleannyian szerepelnek a munkanélküliek között.
vonnunk, hogy akell
következtetést társadalmi
levonnunk, háttér − az
hogy apa iskolai háttér
a társadalmi végzettségével
í az apa mért − hatása
iskolai igen jelentősnek
végzettségével mért í iskolai végzettségĦek kétszeres mértékben felülreprezentáltak ebben a kategóriában, miközben a
bizonyul. Az általános
hatása igen jelentĘsnek iskolai végzettségű
bizonyul. apák gyermekeinek
Az általános több mint
iskolai végzettségĦ apákegyharmada
gyermekeinek maga
többismint
pusz- diplomások számarányukhoz képest éppen feleannyian szerepelnek a munkanélküliek között.
11. táblázat:
A különbözĘ iskolázottságú
iskolázottságú fiatalok
fiatalok aránya aránya az egyes
az egyes gazdasági
gazdasági aktivitási
egyharmada
tán legfeljebbmaga is pusztán
általános iskolailegfeljebb általános
végzettséggel iskolai végzettséggel
rendelkezik, márpedig ez rendelkezik,
a végzettségimárpedig ez a
szint csaknem aktivitási csoportokban,
csoportokban, 2000-2008
2000-2008
végzettségi
biztosan szint csaknemkudarcokat
munkaerő-piaci biztosan munkaerĘ-piaci kudarcokat lehetĘségét hordozza.
lehetőségét hordozza. 11. táblázat: A különbözĘ iskolázottságú (százalékos
(százalékos fiatalok aránya az egyes gazdasági aktivitási
megoszlás)
megoszlás)
Az általános
Az általános iskolaiiskolai végzettségĦ
végzettségű és a szakmunkás
és a szakmunkás apák apák gyermekei
gyermekei körében
körében egyaránt
egyaránt többtöbb
mint csoportokban, 2000-2008
Gazdaságilag aktív Inaktív
(százalékos megoszlás) Munkanélküli
40mint 40 százaléknyian
százaléknyian vannak azok,vannak azok,azakiknek
akiknek esetébenazegylépcsős
esetében felfelé
egylépcsĘs felfelé beszélhetünk:
mobilitásról mobilitásról
beszélhetünk: szakmunkás végzettséggel, illetve érettségivel rendelkeznek. Mindez természetesen 2000 2004 2008 2000 2004 2008 2000 2004 2008
szakmunkás végzettséggel, illetve érettségivel rendelkeznek. Mindez természetesen pusztán a két Gazdaságilag aktív Inaktív Munkanélküli
pusztán aközötti
két generáció közötti strukturális mobilitás jellegzetességeibĘl fakad, s az oktatási Általános iskola 10 11 8 25 36 39 26 30 35
generáció strukturális mobilitás jellegzetességeiből fakad, s az oktatási expanzió miatt ez SzakmunkásképzĘ 2000
39 2004
36 2008
27 2000
30 2004
30 2008
22 2000
38 2004
34 2008
29
sem feltétlenül jár együtt az ide tartozó fiatalok megnövekedett esélyeivel is, hiszen tudjuk, hogyis,
expanzió miatt ez sem feltétlenül jár együtt az ide tartozó fiatalok megnövekedett esélyeivel ma Általános
Érettségi iskola 10
34 11
36 8
42 25
26 36
27 39
27 26
23 2730 2835
hiszen tudjuk, ahogy ma tulajdonképpen is a nagy
szakmunkás-végzettség
eséllyel jelez előre isalacsony
nagy eséllyel jelez elĘre SzakmunkásképzĘ 39 36 27 30 30 22 38 34
tulajdonképpen szakmunkás-végzettség szintű megélhetést, FelsĘfok 11 17 23 6 7 12 3 9 829
alacsony munkanélküliséget.
hosszabb szintĦ megélhetést, hosszabb
Inkább azt munkanélküliséget.
kell tehát mondanunk, Inkábbhogy
azt kell
ennéltehát
a kétmondanunk,
csoportnál hogy
(tehát Érettségi
Egyéb 34
6 36
– 42
– 26
13 27
– 27
– 23
10 –27 –28
a legalacsonyabb végzettségű apák gyermekeinél) mindazok, akik nem mobilak felfelé legalábbnem
ennél a két csoportnál (tehát a legalacsonyabb végzettségĦ apák gyermekeinél) mindazok, akik egy, FelsĘfok
Összesen 11
100 17
100 23
100 6
100 1007 12
100 3
100 9
100 8
100
demobilak
inkábbfelfelé legalább egy,
két lépcsőfokkal, de inkább kéthátrányos
tulajdonképpen lépcsĘfokkal, tulajdonképpen
helyzetűnek hátrányos
számítanak helyzetĦnek
a munkaerőpiacon. Egyéb 6 – – 13 – – 10 – –
számítanak a munkaerĘpiacon. A másik két végzettségi csoportban azok alkotják a legnagyobb Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100
A másik két végzettségi csoportban azok alkotják a legnagyobb csoportot, akik hasonló végzettsé- Érdemes szemügyre vennünk a kérdezett gazdasági aktivitásának és az apa iskolai
csoportot, akik hasonló végzettséget szereztek, mint édesapjuk – az érettségizett apák fiainak
get szereztek, mint édesapjuk – az érettségizett apák fiainak például több mint a felének szintén az végzettségének a kapcsolatát.
Érdemes szemügyre vennünk A fiatalok többsége
a kérdezett közel aktivitásának
gazdasági azonos arányban és az(40%, illetvevégzettségé-
apa iskolai 38%) tanul,
például több mint a felének szintén az érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége. Érdemes szemügyre vennünk a kérdezett gazdasági aktivitásának és az apa iskolai
érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége. illetve
nek dolgozik. Legkevésbé
a kapcsolatát. a csak dolgozók
A fiatalok többsége arányának
közel azonos esetében
arányban (40%,látunk
illetveaz38%)
átlagtól való
tanul, eltéréseket
illetve dolgo-
végzettségének
zik. LegkevésbéaahátterĦ
a különbözĘ kapcsolatát. A fiatalok
csoportok
csak dolgozók többsége
között
arányának (bár közel
esetében azonos
alátunk
felsĘfokú arányban
az átlagtól való(40%,
végzettségĦ illetve
apák a38%)
eltéréseket tanul,
gyermekei
különböző
10. táblázat: A fiatalok befejezett iskolai végzettsége az apák végzettsége szerint illetve dolgozik. Legkevésbé a csak dolgozók arányának esetében látunk az átlagtól való eltéréseket
10. táblázat: A fiatalok befejezett iskolai végzettsége
(százalékos megoszlás) az apák végzettsége szerint alulreprezentáltak
hátterű csoportok ebben
között a(bár
kategóriában). Ugyanakkor, apák
a felsőfokú végzettségű miközben az általános
gyermekei iskolai végzettségĦ
alulreprezentáltak ebben a
akategóriában).
különbözĘ
apák gyermekeinekhátterĦ csoportok
egynegyede tanul,között
és (bár
mintegy a felsĘfokú
kétötödük se nem végzettségĦ
dolgozik,
Ugyanakkor, miközben az általános iskolai végzettségű apák gyermekeinek egyne- se apák
nem gyermekei
tanul (tehát
Legmagasabb befejezett iskolai végzettség alulreprezentáltak
inaktív), addig ebben a kategóriában). Ugyanakkor, miközben az általános iskolai végzettségĦ
Apa legmagasabb iskolai gyede tanul, és amintegy
felsĘfokú végzettségĦek
kétötödük se nemgyermekeinek
dolgozik, se nemkörében
tanula (tehát
többség, 53% kizárólag
inaktív), tanul, s
addig a felsőfokú
(gazdaságilag aktívak között) Összesen apák gyermekeinek egynegyede tanul, és mintegy kétötödük se nem dolgozik, se nem tanul (tehát
végzettsége mindössze 5% az inaktívak aránya.
végzettségűek gyermekeinek körében a többség, 53% kizárólag tanul, s mindössze 5% az inaktívak
általános iskola szakmunkás érettségi fĘiskola egyetem inaktív), addig a felsĘfokú végzettségĦek gyermekeinek körében a többség, 53% kizárólag tanul, s
általános iskola 35 41 20 4 0 100 aránya.
mindössze12. 5%táblázat:
az inaktívak aránya.gazdasági aktivitása az apa iskolai végzettsége szerint
A fiatalok
szakmunkás 7 37 43 11 2 100
érettségi 2 14 54 24 6 100 12. táblázat: A(százalékos megoszlás)
fiatalok gazdasági aktivitása az
felsĘfok (felsĘfokú 12. táblázat: A fiatalok apa gazdasági aktivitása az apa
iskolai végzettsége szerint iskolai
Tanulvégzettsége
és Egyikszerint
2 9 31 42 16 100 Apa legmagasabb iskolai végzettsége (százalékos
Tanul Dolgozik Összesen
szakképzéssel együtt) (százalékos megoszlás)
megoszlás) dolgozik sem
általános iskola 25 34 3 és
Tanul 39
Egyik 100
A településtípus és a iskolai
szülĘk végzettsége
iskolai végzettsége nem függetlenek egymástól (azaz, a Apa legmagasabb
szakmunkás iskolai végzettsége Tanul
37 Dolgozik
42 5 16 Összesen
100
A településtípus és a szülők nem függetlenek egymástól (azaz, a községek- dolgozik sem
községekben
ben élők közöttélĘk közöttazjelentĘs
jelentős az arányaakik
aránya azoknak, azoknak, akik édesapjának
édesapjának alacsony voltalacsony voltvégzettsége),
az iskolai az iskolai érettségi iskola
általános 45
25 37
34 83 939 100
100
s voltaképpen a településtípusok esetében látott egyenlőtlenségek jelentős része mögött azrésze
végzettsége), s voltaképpen a településtípusok esetében látott egyenlĘtlenségek jelentĘs apák felsĘfok
szakmunkás(felsĘfokú szakképzéssel) 53
37 31
42 11
5 516 100
100
mögött az apák iskolázottságára visszavezethetĘ okok bújnak meg. Ha egyszerre vizsgáljuk ezt a összesen
érettségi 40
45 38
37 78 169 100
100
iskolázottságára visszavezethető okok bújnak meg. Ha egyszerre vizsgáljuk ezt a két hatást, akkor
két hatást, akkor még nagyobb különbségekre bukkanhatunk, mintha csak külön-külön:
még nagyobb különbségekre bukkanhatunk, mintha csak külön-külön: a megyei jogú városokban a megyei felsĘfok (felsĘfokú szakképzéssel) 53 31 11 5 100
jogúdiplomás
városokban lakó, diplomás A magyarországi oktatási rendszer társadalmi
összesen 40 egyenlĘtlenségeket
38 7 felerĘsítĘ
16 hatásáról
100
lakó, apák (iskoláikat márapák (iskoláikat
befejezett) már befejezett)
gyermekeinek gyermekeinek
62 százaléka maga 62 százalékavégzett-
is felsőfokú maga
is felsĘfokú végzettséggel rendelkezik; a másik végponton pedig a községekben lakó, általános számos hazai és nemzetközi kutatás számolt már be. Az Ifjúság2008 felmérés adatai is hasonló
séggel rendelkezik; a másik végponton pedig a községekben lakó, általános iskolai végzettségű apák
iskolai végzettségĦ apák gyermekei találhatók, akik közül csak 2 százalék rendelkezik felsĘfokú képet tárnak
A elénk.oktatási
Miközben
magyarországi
A magyarországi oktatásia felsĘfokú
rendszer rendszer végzettségĦ
társadalmi társadalmi szülĘk gyermekei
felerősítő közül
egyenlĘtlenségeket
egyenlőtlenségeket mindössze
felerĘsítĘ
hatásáról egy
hatásáról
számos hazai
gyermekei találhatók, akik közül csak 2 százalék rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
végzettséggel. százalék
számos járt
hazai és
és nemzetközi felmérésünk
nemzetközi
kutatás idején
számoltkutatás szakiskolába,
már be.számolt addig az
már be.felmérés
Az Ifjúság2008 összes,
Az Ifjúság2008 legfeljebb általános
felmérésképet
adatai is hasonló adatai iskolai
is hasonló
tárnak elénk.
végzettséggel
képet tárnak rendelkezĘ
elénk. apa
Miközben gyermekei
a felsĘfokúközül 9 százalék
végzettségĦ járt
szülĘk ebbe a
gyermekeijelenleg sok
közül
Miközben a felsőfokú végzettségű szülők gyermekei közül mindössze egy százalék járt felméré- szempontból
mindössze egy
Gazdasági aktivitás és tanulás zsákutcás
százalék jellegĦ képzésnek
járt szakiskolába, tartható
felmérésünk addig formába.
idejénaz szakiskolába, addigáltalános
az összes, legfeljebb általános iskolai
sünk idején összes, legfeljebb iskolai végzettséggel rendelkező
Az előzőekben a már nem tanulók körében vizsgálódtunk, azért, hogy általános képet kaphassunk végzettséggel rendelkezĘ apa gyermekei közül 9 százalék járt ebbe a jelenleg
apa gyermekei közül 9 százalék járt ebbe a jelenleg sok szempontból zsákutcás jellegű képzésneksok szempontból
a fiatalok legmagasabb befejezett iskolai végzettségéről. zsákutcás jellegĦ képzésnek tartható formába.
tartható formába.
A már nem tanuló fiatalok körén belül is élesen elkülöníthetünk gazdasági aktivitás szerint külön- Az oktatási egyenlőtlenségek mértékével kapcsolatban még azt is érdemes kiemelni, hogy míg
böző csoportokat, amelyekre egymástól teljesen eltérő élethelyzetek jellemzők. Érdemes megfigyel- 100 általános iskolai végzettséggel rendelkező apa gyermeke közül mindössze egy járt egyetemre az
nünk tehát az iskolázottság és a gazdasági aktivitás közötti összefüggéseket. adatfelvétel időpontjában, addig ugyanez a szám a felsőfokú végzettségű apák gyermekeinek ese-
Miközben a gazdaságilag aktívak körében 8 százalékra csökkent a legfeljebb általános iskolai tében 15. A bővülő felsőoktatási expanzió ellenére úgy tűnik tehát, hogy ez a képzési forma, ha már
végzettséggel, és 27 százalékra a legfeljebb szakmunkásvégzettséggel rendelkezők aránya, addig nem is a magasan képzett szülők gyermekeinek privilégiuma, ők mindmáig erőteljesen felülrepre-
a munkanélküliek zömét ez a két, alsó végzettségi kategória adja. 2008-ban az általános iskolai vég- zentáltak minden más csoporthoz képest.
míg 100 általános iskolai végzettséggel rendelkezĘ apa gyermeke közül mindössze egy járt
egyetemre az adatfelvétel idĘpontjában, addig ugyanez a szám a felsĘfokú végzettségĦ apák
gyermekeinek esetében 15. A bĘvülĘ felsĘoktatási expanzió ellenére úgy tĦnik tehát, hogy ez a
képzési forma, ha már nem is a magasan képzett szülĘk gyermekeinek privilégiuma, Ęk mindmáig
28
erĘteljesen Oktatási helyzetkép
felülreprezentáltak minden más csoporthoz képest. Ifjúság2008 Gyorsjelentés 29
13. táblázat:
A különbözĘ oktatási oktatási intézményekbe
intézményekbe járóaránya
járó fiatalok fiatalok
azaránya
apa iskolai A legnépszerűbb tanulási cél a nyelvtanulás. A vizsgálatban részt vevők közel kétharmada (60%)
az apavégzettsége
iskolai végzettsége
szerint szerint állította, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet, de ez természetesen nem jelent semmit arra nézve,
(a(ateljes
teljesminta
minta arányában,
arányában, százalékos
százalékos megoszlás)
megoszlás) hogy milyen szinten beszéli az adott nyelvet. Ha kicsit alaposabban vizsgáljuk meg a fiatalok nyelv-
tudását, akkor azt tapasztaljuk, hogy a magyar fiatalok gyakorlatilag angolul és a németül beszélnek
Az apa legmagasabb iskolai végzettsége (ha beszélnek). Ugyanakkor a nyelvet igazán jól (felsőfokon) beszélők aránya az angol és a német
általános iskola szakmunkásképzĘ érettségi felsĘfok 30 Ifjúság2008 Gyorsjelentés
esetében sem jelentős.
Szakiskola 9 7 3 1
Szakközépiskola, technikum 7 13 14 9 8. ábra:
ábra: Idegen
Gimnázium 3 8 13 18
8. Idegen nyelvek
nyelvek ismerete
ismerete és
és az
az ismeret
ismeret szintje
szintje
(az egyes nyelvek ismeretének és az ismeret szintjének százalékos előfordulása)
(az egyes nyelvek ismeretének és az ismeret szintjének százalékos elĘfordulása)
FĘiskola 2 8 13 18
Egyetem 1 3 7 15
Iskolába jár összesen 22 39 50 61 angol 36 35 7 2
Továbbtanulás, nyelvtudás, különóra német 32 21 4 2

Továbbtanulás, nyelvtudás, különóra
A teljes
A teljes populációnak
populációnak pontosan
pontosan aa fele
fele szeretne
szeretne még
még továbbtanulni
továbbtanulni vagy
vagy valamilyen
valamilyentanfolyamot
tanfolyamotvé- francia 5 31
gezni.
végezni.
A végzettségi
A végzettségiszempontból
szempontból leghátrányosabb
leghátrányosabb helyzetben
helyzetbenlévők, a jelenleg
lévĘk, nem
a jelenleg nemtanuló,
tanuló,csak álta-
csak olasz 4 1
általános iskolai
lános iskolai végzettségĦek
végzettségűek mintegy3535százaléka,
mintegy százaléka,tehát
teháttöbb
többmint
mint egyharmaduk
egyharmaduk egyáltalán
egyáltalánnemnem is
is tervezi,
tervezi, hogy
hogy a késĘbbiekben
a későbbiekben tanulni
tanulni fog. fog. KiemelendĘ,
Kiemelendő, hogy hogy miközben
miközben a már adiplomával
már diplomával
rendelke-
spanyol 21
rendelkezĘk körében második
zők körében minden minden megkérdezett
második megkérdezett (52%) azt,
(52%) válaszolta válaszolta azt, hogy
hogy szeretne mégszeretne még
tanulni valamit,
tanulni
addig avalamit,
pusztán addig a pusztán
szakmunkás szakmunkás rendelkezőknek
bizonyítvánnyal bizonyítvánnyal csak
rendelkezĘknek csak mintegy
mintegy 35 százaléka. Az 7.35ábra
százaléka. Az 7. ábra azt mutatja Oktatási
meg, hogyhelyzetkép
a még tanulni szándékozók konkrétan 29
miket orosz
azt mutatja meg, hogy a még tanulni szándékozók konkrétan miket szeretnének még tanulni. 2
szeretnének még tanulni.
7.7.ábra:
ábra:AAfiatalok
fiataloktovábbi
továbbitanulási
tanulási tervei
tervei cigánynyelv 11
(az(azemlítések
említések százalékos
százalékos előfordulása)
elĘfordulása)
román 1
nyelv 33
fƅiskola,egyetem 31 egyébnyelv 3 11
szakma 25
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
érettségi 17
alapfokon középfokon felsƅfokon anyanyelviszinten
másikszakma 15
számítástechnika 12
Magyarországon
Magyarországon a közoktatási
a közoktatási rendszer
rendszer egyikegyik fontos
fontos kritikájaként
kritikájaként szokott
szokott megfogalmazódni
megfogalmazódni az,
Ph.D.,DLAképzés 7 az, hogy a gyerekek (és családjaik) tanulási igényét az iskola nem képes kielégíteni, és ezért
hogy a gyerekek (és családjaik) tanulási igényét az iskola nem képes kielégíteni, és ezért igen magas igen
tanfolyamonvennerészt 6
magas a különórára
a különórára járók Ez
járók száma. száma. Eztovább
viszont viszontnöveli
tovább növeli a társadalmi
a társadalmi egyenlĘtlenségeket,
egyenlőtlenségeket, hiszen nemhiszen
min-
nem minden család tudja meghozni a szükséges anyagi áldozatokat. A 9. ábra a különbözĘ
den család tudja meghozni a szükséges anyagi áldozatokat. A 9. ábra a különböző típusú különórá- típusú
technikum 4 különórákon való részvételi
kon való részvételi arányokatarányokat mutatja be.
mutatja be.
munkaerƅͲpiaciképzés 3
posztszekunderiképzés 3
0 5 10 15 20 25 30 35
A legnépszerĦbb tanulási cél a nyelvtanulás. A vizsgálatban részt vevĘk közel kétharmada

(60%) állította, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet, de ez természetesen nem jelent semmit arra
nézve, hogy milyen szinten beszéli az adott nyelvet. Ha kicsit alaposabban vizsgáljuk meg a fiatalok
nyelvtudását, akkor azt tapasztaljuk, hogy a magyar fiatalok gyakorlatilag angolul és a németül
beszélnek (ha beszélnek). Ugyanakkor a nyelvet igazán jól (felsĘfokon) beszélĘk aránya az angol és
míg 100 általános iskolai végzettséggel rendelkezĘ apa gyermeke közül mindössze egy járt
egyetemre az adatfelvétel idĘpontjában, addig ugyanez a szám a felsĘfokú végzettségĦ apák
gyermekeinek esetében 15. A bĘvülĘ felsĘoktatási expanzió ellenére úgy tĦnik tehát, hogy ez a
képzési forma, ha már nem is a magasan képzett szülĘk gyermekeinek privilégiuma, Ęk mindmáig
28
erĘteljesen Oktatási helyzetkép
felülreprezentáltak minden más csoporthoz képest. Ifjúság2008 Gyorsjelentés 29
13. táblázat:
A különbözĘ oktatási oktatási intézményekbe
intézményekbe járóaránya
járó fiatalok fiatalok
azaránya
apa iskolai A legnépszerűbb tanulási cél a nyelvtanulás. A vizsgálatban részt vevők közel kétharmada (60%)
az apavégzettsége
iskolai végzettsége
szerint szerint állította, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet, de ez természetesen nem jelent semmit arra nézve,
(a(ateljes
teljesminta
minta arányában,
arányában, százalékos
százalékos megoszlás)
megoszlás) hogy milyen szinten beszéli az adott nyelvet. Ha kicsit alaposabban vizsgáljuk meg a fiatalok nyelv-
tudását, akkor azt tapasztaljuk, hogy a magyar fiatalok gyakorlatilag angolul és a németül beszélnek
Az apa legmagasabb iskolai végzettsége (ha beszélnek). Ugyanakkor a nyelvet igazán jól (felsőfokon) beszélők aránya az angol és a német
általános iskola szakmunkásképzĘ érettségi felsĘfok 30 Ifjúság2008 Gyorsjelentés
esetében sem jelentős.
Szakiskola 9 7 3 1
Szakközépiskola, technikum 7 13 14 9 8. ábra:
ábra: Idegen
Gimnázium 3 8 13 18
8. Idegen nyelvek
nyelvek ismerete
ismerete és
és az
az ismeret
ismeret szintje
szintje
(az egyes nyelvek ismeretének és az ismeret szintjének százalékos előfordulása)
(az egyes nyelvek ismeretének és az ismeret szintjének százalékos elĘfordulása)
FĘiskola 2 8 13 18
Egyetem 1 3 7 15
Iskolába jár összesen 22 39 50 61 angol 36 35 7 2
Továbbtanulás, nyelvtudás, különóra német 32 21 4 2

Továbbtanulás, nyelvtudás, különóra
A teljes
A teljes populációnak
populációnak pontosan
pontosan aa fele
fele szeretne
szeretne még
még továbbtanulni
továbbtanulni vagy
vagy valamilyen
valamilyentanfolyamot
tanfolyamotvé- francia 5 31
gezni.
végezni.
A végzettségi
A végzettségiszempontból
szempontból leghátrányosabb
leghátrányosabb helyzetben
helyzetbenlévők, a jelenleg
lévĘk, nem
a jelenleg nemtanuló,
tanuló,csak álta-
csak olasz 4 1
általános iskolai
lános iskolai végzettségĦek
végzettségűek mintegy3535százaléka,
mintegy százaléka,tehát
teháttöbb
többmint
mint egyharmaduk
egyharmaduk egyáltalán
egyáltalánnemnem is
is tervezi,
tervezi, hogy
hogy a késĘbbiekben
a későbbiekben tanulni
tanulni fog. fog. KiemelendĘ,
Kiemelendő, hogy hogy miközben
miközben a már adiplomával
már diplomával
rendelke-
spanyol 21
rendelkezĘk körében második
zők körében minden minden megkérdezett
második megkérdezett (52%) azt,
(52%) válaszolta válaszolta azt, hogy
hogy szeretne mégszeretne még
tanulni valamit,
tanulni
addig avalamit,
pusztán addig a pusztán
szakmunkás szakmunkás rendelkezőknek
bizonyítvánnyal bizonyítvánnyal csak
rendelkezĘknek csak mintegy
mintegy 35 százaléka. Az 7.35ábra
százaléka. Az 7. ábra azt mutatja Oktatási
meg, hogyhelyzetkép
a még tanulni szándékozók konkrétan 29
miket orosz
azt mutatja meg, hogy a még tanulni szándékozók konkrétan miket szeretnének még tanulni. 2
szeretnének még tanulni.
7.7.ábra:
ábra:AAfiatalok
fiataloktovábbi
továbbitanulási
tanulási tervei
tervei cigánynyelv 11
(az(azemlítések
említések százalékos
elĘfordulása)
román 1
nyelv 33
fƅiskola,egyetem 31 egyébnyelv 3 11
szakma 25
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
érettségi 17
alapfokon középfokon felsƅfokon anyanyelviszinten
másikszakma 15
számítástechnika 12
Magyarországon
Magyarországon a közoktatási
a közoktatási rendszer
rendszer egyikegyik fontos
fontos kritikájaként
kritikájaként szokott
szokott megfogalmazódni
megfogalmazódni az,
Ph.D.,DLAképzés 7 az, hogy a gyerekek (és családjaik) tanulási igényét az iskola nem képes kielégíteni, és ezért
hogy a gyerekek (és családjaik) tanulási igényét az iskola nem képes kielégíteni, és ezért igen magas igen
tanfolyamonvennerészt 6
magas a különórára
a különórára járók Ez
járók száma. száma. Eztovább
viszont viszontnöveli
tovább növeli a társadalmi
a társadalmi egyenlĘtlenségeket,
egyenlőtlenségeket, hiszen nemhiszen
min-
nem minden család tudja meghozni a szükséges anyagi áldozatokat. A 9. ábra a különbözĘ
den család tudja meghozni a szükséges anyagi áldozatokat. A 9. ábra a különböző típusú különórá- típusú
technikum 4 különórákon való részvételi
kon való részvételi arányokatarányokat mutatja be.
mutatja be.
munkaerƅͲpiaciképzés 3
posztszekunderiképzés 3
0 5 10 15 20 25 30 35
A legnépszerĦbb tanulási cél a nyelvtanulás. A vizsgálatban részt vevĘk közel kétharmada

(60%) állította, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet, de ez természetesen nem jelent semmit arra
nézve, hogy milyen szinten beszéli az adott nyelvet. Ha kicsit alaposabban vizsgáljuk meg a fiatalok
nyelvtudását, akkor azt tapasztaljuk, hogy a magyar fiatalok gyakorlatilag angolul és a németül
beszélnek (ha beszélnek). Ugyanakkor a nyelvet igazán jól (felsĘfokon) beszélĘk aránya az angol és
Oktatási helyzetkép 31
30 Oktatási helyzetkép Ifjúság2008 Gyorsjelentés 31
9. 9.
ábra:
ábra:Milyen
Milyenkülönórákra jártáltalános
különórákra járt általánosésésközépiskolában?
középiskolában? Érdemes néhány dimenzió mentén összehasonlítani egymással a főiskolásokat és az egyetemistákat, il-
(százalékos elĘfordulás)
(százalékos előfordulás) letve a felsőfokú képzésbe járókat a teljes populációval. A 10. ábráról érdemes kiemelnünk, hogy a felsőfokú
képzésben részt vevők körében jóval magasabb (91%, illetve 95%) az idegen nyelven valamilyen szinten
matematika
beszélők aránya, mint a teljes populációban (60%). Ugyancsak fontos hatásnak tűnik, hogy az egyetemisták
18 31 10
és a főiskolások többsége (58, illetve 59%) járt különórára általános- vagy középiskolai tanulmányai során,
idegennyelv 14 32 8
miközben ez az arány a teljes populációban csak 36%. A legtöbben az egyetemisták között vannak azok,
akik tervezik, hogy külföldön fognak tanulni, és messze az ő körükben a legmagasabb (17%, a főiskolások-
sport,edzés 10 13 8 nál látható 10 százalékhoz képest) azoknak az aránya, akik valamikor már tanultak is külföldön.
A felsőfokú képzésben részt vevők kisebb, de nem elhanyagolható hányada él a diákhitel lehető-
természettudományok 5 15 2 ségével: a főiskolások 22 százaléka, az egyetemistáknak 19 százaléka. Mindez közvetetten arra a már
érintett tényre is utalhat, hogy a két típusú felsőoktatási képzésben részt vevők társadalmi összetéte-
másodikidegennyelv 3 15 2 le eltérő, s az egyetemisták mind az otthonról
Oktatásihozott kulturális tőke, mind az anyagiak tekintetében33
helyzetkép
előnyt élveznek a főiskolásokkal szemben.
felvételielƅkészítƅ 6 13 1
10. ábra: Egyetemisták
10. ábra: és fĘiskolások,
Egyetemisták valamint
és főiskolások, a teljes
valamint minta
a teljes összehasonlítása
minta különbözĘ
összehasonlítása
humántárgyak 5 13 1 szempontok szerint
különböző szempontok szerint
(az
(az egyes
egyes jellemzĘk százalékoselőfordulása)
jellemzők százalékos elĘfordulása)
énekͲzene 7 8 3
számítástechnika 5 12 1 19
vandiákhitele 22
másmƾvészet 6 9 2
egyéb 2 10 59
jártakkülönórára 58
36
0 10 20 30 40 50 60 70
95
általánosiskola középiskola mindkétiskolában idegennyelvenbeszélƅkaránya 91
60
Egyetemisták, fĘiskolások
Egyetemisták, főiskolások
17
A főiskolások és az egyetemisták összetételét vizsgálva világosan látszik, hogy az alacsonyan iskolázott mártanultakvalahakülföldön 10
A szülők
fĘiskolások és az
gyermekei egyetemisták
számára továbbra isösszetételét
zárva vannakvizsgálva
a felsőfokúvilágosan
intézmények látszik,
kapui.hogy az alacsonyan
A legfeljebb 8 osz- 8 egyetemista
iskolázott
tályt végzett apák gyermekei mindenki máshoz képest jelentős esélyhátrányokkal küzdenek, s az elmúlt A
szülĘk gyermekei számára továbbra is zárva vannak a felsĘfokú intézmények kapui.
26 fƅiskolás
legfeljebb
8 év során8 nem
osztályt végzett
látszanak apák
a jelei gyermekei
annak, mindenki máshoz
hogy megkezdődött képest jelentĘs
volna valamiféle esélyhátrányokkal
esélykiegyenlítődés. Ha az tervezik,hogykülföldönfognaktanulni 23
küzdenek, s az és
egyetemisták elmúlt 8 év során
a főiskolások nem látszanak
összetételét a jelei
vetjük össze, annak,
akkor hogyhogy
azt látjuk, megkezdĘdött volnaesetében
míg a főiskolások valamiféle teljesminta
12
esélykiegyenlítĘdés. Ha az egyetemisták
az általános iskolai végzettségű és a fĘiskolások
apák gyermeki vannak mindenkiösszetételét
máshoz vetjük össze, akkor
képest hátrányos azt látjuk,
helyzetben,
hogy mígazaegyetemi
addig fĘiskolások esetében
hallgatók az általános
esetében iskolai
a felsőfokú végzettségĦ
végzettségűek apák gyermeki
gyermekei vannak mindenki
vannak előnyben, hiszen 39
32
máshoz képest hátrányos helyzetben, Ifjúság2008
addig Gyorsjelentés
az egyetemi hallgatók esetében a felsĘfokú
számarányukhoz képest több mint kétszeresen vannak felülreprezentálva a hallgatók között. tervezik,hogykülföldönfognakdolgozni 41
végzettségĦek gyermekei vannak elĘnyben, hiszen számarányukhoz képest több mint kétszeresen 28
vannak felülreprezentálva
14.14.
táblázat:
táblázat:AzAzapák
apák a iskolai
hallgatók
iskolai között. egyetemisták
végzettsége
végzettsége egyetemisták és ésfĘiskolások
főiskolásokkörében,
körében, 2000-2008
2000-2008
(százalékos megoszlás) 0 20 40 60 80 100
Az apa iskolai Egyetemisták FĘiskolások

végzettsége 2000 2004 2008 2000 2004 2008
felsĘfok 44 39 42 29 24 30 Az oktatásihelyzetkép
Az oktatási helyzetkép bemutatásának
bemutatásának zárásaként
zárásaként tehát hasonló
tehát hasonló következtetést
következtetést vonhatunkvonhatunk
le, mint 4 év-le,
középiskola 31 38 35 33 38 34 mint 4 évvel
vel ezelőtt: ezelĘtt: a hátterű
a társadalmi társadalmi hátterĦ
iskolázási iskolázási esélyegyenlĘtlenségek
esélyegyenlőtlenségek (elsĘsorban
(elsősorban az otthonról azanyagi
hozott otthonról
és
szakmunkásképzĘ 22 22 22 32 33 33 hozott anyagi
kulturális és kulturális
tőke) változatlan tĘke) befolyásolják
intenzitással változatlan aintenzitással
fiatal nemzedékbefolyásolják
tudásszerzését,aiskolázási
fiatal nemzedék
esélyét.
legfeljebb 8 osztály 3 1 1 6 5 3 tudásszerzését,
A kvantitatíviskolázási esélyét.
kutatás során felmerült problémák közül többet körüljártunk a fókuszcsoportos vizs-
Összesen 100 100 100 100 100 100 A kvantitatív kutatás során felmerült érintve
gálatokban. Ezek közül az iskolázottságot problémák közül többet
a következők körüljártunk
emelhetők ki. a fókuszcsoportos
vizsgálatokban. Ezek közül az iskolázottságot érintve a következĘk emelhetĘk ki.
Érdemes néhány dimenzió mentén összehasonlítani egymással a fĘiskolásokat és az
egyetemistákat, illetve a felsĘfokú képzésbe járókat a teljes populációval. A 10. ábráról érdemes Ma már a nappali tagozatos hallgatók körében is igen gyakori a munkavégzés. Az iskola és a
kiemelnünk, hogy a felsĘfokú képzésben részt vevĘk körében jóval magasabb (91%, illetve 95%) az munkahely nem minden esetben áll egymással folytonos idĘrendi kapcsolatban.
Oktatási helyzetkép 31
9. 9.
ábra:
ábra:Milyen
Milyenkülönórákra jártáltalános
különórákra járt általánosésésközépiskolában?
középiskolában? Érdemes néhány dimenzió mentén összehasonlítani egymással a főiskolásokat és az egyetemistákat, il-
(százalékos előfordulás) letve a felsőfokú képzésbe járókat a teljes populációval. A 10. ábráról érdemes kiemelnünk, hogy a felsőfokú
képzésben részt vevők körében jóval magasabb (91%, illetve 95%) az idegen nyelven valamilyen szinten
matematika
beszélők aránya, mint a teljes populációban (60%). Ugyancsak fontos hatásnak tűnik, hogy az egyetemisták
18 31 10
és a főiskolások többsége (58, illetve 59%) járt különórára általános- vagy középiskolai tanulmányai során,
idegennyelv 14 32 8
miközben ez az arány a teljes populációban csak 36%. A legtöbben az egyetemisták között vannak azok,
akik tervezik, hogy külföldön fognak tanulni, és messze az ő körükben a legmagasabb (17%, a főiskolások-
sport,edzés 10 13 8 nál látható 10 százalékhoz képest) azoknak az aránya, akik valamikor már tanultak is külföldön.
A felsőfokú képzésben részt vevők kisebb, de nem elhanyagolható hányada él a diákhitel lehető-
természettudományok 5 15 2 ségével: a főiskolások 22 százaléka, az egyetemistáknak 19 százaléka. Mindez közvetetten arra a már
érintett tényre is utalhat, hogy a két típusú felsőoktatási képzésben részt vevők társadalmi összetéte-
másodikidegennyelv 3 15 2 le eltérő, s az egyetemisták mind az otthonról
Oktatásihozott kulturális tőke, mind az anyagiak tekintetében33
helyzetkép
előnyt élveznek a főiskolásokkal szemben.
felvételielƅkészítƅ 6 13 1
10. ábra: Egyetemisták
10. ábra: és fĘiskolások,
Egyetemisták valamint
és főiskolások, a teljes
valamint minta
a teljes összehasonlítása
minta különbözĘ
összehasonlítása
humántárgyak 5 13 1 szempontok szerint
különböző szempontok szerint
(az
(az egyes
egyes jellemzĘk százalékoselőfordulása)
jellemzők százalékos elĘfordulása)
énekͲzene 7 8 3
számítástechnika 5 12 1 19
vandiákhitele 22
másmƾvészet 6 9 2
egyéb 2 10 59
jártakkülönórára 58
36
0 10 20 30 40 50 60 70
95
általánosiskola középiskola mindkétiskolában idegennyelvenbeszélƅkaránya 91
60
Egyetemisták, fĘiskolások
Egyetemisták, főiskolások
17
A főiskolások és az egyetemisták összetételét vizsgálva világosan látszik, hogy az alacsonyan iskolázott mártanultakvalahakülföldön 10
A szülők
fĘiskolások és az
gyermekei egyetemisták
számára továbbra isösszetételét
zárva vannakvizsgálva
a felsőfokúvilágosan
intézmények látszik,
kapui.hogy az alacsonyan
A legfeljebb 8 osz- 8 egyetemista
iskolázott
tályt végzett apák gyermekei mindenki máshoz képest jelentős esélyhátrányokkal küzdenek, s az elmúlt A
szülĘk gyermekei számára továbbra is zárva vannak a felsĘfokú intézmények kapui.
26 fƅiskolás
legfeljebb
8 év során8 nem
osztályt végzett
látszanak apák
a jelei gyermekei
annak, mindenki máshoz
hogy megkezdődött képest jelentĘs
volna valamiféle esélyhátrányokkal
esélykiegyenlítődés. Ha az tervezik,hogykülföldönfognaktanulni 23
küzdenek, s az és
egyetemisták elmúlt 8 év során
a főiskolások nem látszanak
összetételét a jelei
vetjük össze, annak,
akkor hogyhogy
azt látjuk, megkezdĘdött volnaesetében
míg a főiskolások valamiféle teljesminta
12
esélykiegyenlítĘdés. Ha az egyetemisták
az általános iskolai végzettségű és a fĘiskolások
apák gyermeki vannak mindenkiösszetételét
máshoz vetjük össze, akkor
képest hátrányos azt látjuk,
helyzetben,
hogy mígazaegyetemi
addig fĘiskolások esetében
hallgatók az általános
esetében iskolai
a felsőfokú végzettségĦ
végzettségűek apák gyermeki
gyermekei vannak mindenki
vannak előnyben, hiszen 39
32
máshoz képest hátrányos helyzetben, Ifjúság2008
addig Gyorsjelentés
az egyetemi hallgatók esetében a felsĘfokú
számarányukhoz képest több mint kétszeresen vannak felülreprezentálva a hallgatók között. tervezik,hogykülföldönfognakdolgozni 41
végzettségĦek gyermekei vannak elĘnyben, hiszen számarányukhoz képest több mint kétszeresen 28
vannak felülreprezentálva
14.14.
táblázat:
táblázat:AzAzapák
apák a iskolai
hallgatók
iskolai között. egyetemisták
végzettsége
végzettsége egyetemisták és ésfĘiskolások
főiskolásokkörében,
körében, 2000-2008
2000-2008
(százalékos megoszlás) 0 20 40 60 80 100
Az apa iskolai Egyetemisták FĘiskolások

végzettsége 2000 2004 2008 2000 2004 2008
felsĘfok 44 39 42 29 24 30 Az oktatásihelyzetkép
Az oktatási helyzetkép bemutatásának
bemutatásának zárásaként
zárásaként tehát hasonló
tehát hasonló következtetést
következtetést vonhatunkvonhatunk
le, mint 4 év-le,
középiskola 31 38 35 33 38 34 mint 4 évvel
vel ezelőtt: ezelĘtt: a hátterű
a társadalmi társadalmi hátterĦ
iskolázási iskolázási esélyegyenlĘtlenségek
esélyegyenlőtlenségek (elsĘsorban
(elsősorban az otthonról azanyagi
hozott otthonról
és
szakmunkásképzĘ 22 22 22 32 33 33 hozott anyagi
kulturális és kulturális
tőke) változatlan tĘke) befolyásolják
intenzitással változatlan aintenzitással
fiatal nemzedékbefolyásolják
tudásszerzését,aiskolázási
fiatal nemzedék
esélyét.
legfeljebb 8 osztály 3 1 1 6 5 3 tudásszerzését,
A kvantitatíviskolázási esélyét.
kutatás során felmerült problémák közül többet körüljártunk a fókuszcsoportos vizs-
Összesen 100 100 100 100 100 100 A kvantitatív kutatás során felmerült érintve
gálatokban. Ezek közül az iskolázottságot problémák közül többet
a következők körüljártunk
emelhetők ki. a fókuszcsoportos
vizsgálatokban. Ezek közül az iskolázottságot érintve a következĘk emelhetĘk ki.
Érdemes néhány dimenzió mentén összehasonlítani egymással a fĘiskolásokat és az
egyetemistákat, illetve a felsĘfokú képzésbe járókat a teljes populációval. A 10. ábráról érdemes Ma már a nappali tagozatos hallgatók körében is igen gyakori a munkavégzés. Az iskola és a
kiemelnünk, hogy a felsĘfokú képzésben részt vevĘk körében jóval magasabb (91%, illetve 95%) az munkahely nem minden esetben áll egymással folytonos idĘrendi kapcsolatban.
Ma már a nappali tagozatos hallgatók körében is igen gyakori a munkavégzés. Az iskola és a mun- Fizikai környezet
kahely nem minden esetben áll egymással folytonos időrendi kapcsolatban.
Az alábbi ábrán áttekinthetjük az iskola-munkahely közötti lineáris kapcsolaton kívül fellelhető A fizikai környezettel kapcsolatban felmerült az autonómia igénye. Bizonyos mértékű szabadság
többi mellékutat. A preferált iskola-munkahely irányt a vastag szürke nyíl szimbolizálja. A kutatás segíthet olyan problémák megoldásában, melyek kellemesebbé tehetnék a diákok életét. Az iskolák
célját képezte az iskolaválasztás preferenciáinak feltérképezése. Mint majd látni fogjuk, számos eset- hangulata, enteriőrje a diákok szerint sokszor unalmas, depresszív. Ezen segíthet a fiatalok kooperatív
ben a választás sikertelennek bizonyult és a fiatal már iskolai pályája során letért a munkahely felé bevonása. Számos ötlet hangzott el a zenére és a színes falakra vonatkozóan. Sokszor természetesen
vezető útról. csak az igény jelentkezik, de kimutatható az aktív szerepvállalásra irányuló akarat is.
34 Ifjúság2008 Gyorsjelentés Legtöbbször az átfestés igénye merült fel.
Vannak, akik kiestek az iskolarendszerből és vannak, akik szakot váltottak az iskola alatt. Az elvég-
zett vagy félbehagyott iskolák pedig nem minden esetben folytatódtak a munkahelyeken, vannak, Hangulatosabb iskolát szeretnék! Képek a falon, zene a héttérben, meg ilyesmi. Legyen kicsit
akik munkanélküliek Azlettek.
iskola és a munkahely közti átmenet lehetséges útjai emberközelibb.
Igen, inkább a kinézetre. Hogy legyen valami hangulata a dolognak, ha már odajárok X évig,
Az iskola és a munkahely közti átmenet lehetséges útjai és nézem. Jó, hát örüljek neki, hogy fölvettek.
Az ilyen módon egyénivé tehető iskolákat inkább magukénak éreznék a diákok. Olyan hely be-
nyomását keltené, ami nem idegen tőlük, hanem az ő kézjegyüket is magán hordozó saját tulajdon.
Ezzel komoly motivációs lehetőség nyílna meg számukra.
iskola munkahely Az egyetemeket pedig a középiskolákkal ellentétben már szinte túl lazának érzik. A tanítási mód-
szer nagymértékben eltér az egyetemeken és a középiskolákban. Ezt az átállást nem mindenki éli
meg lehetőségként, sokkal inkább az oktatási oldalról sugárzó érdektelenséget érzékelnek.
Talán egy kicsit túl nagy az önállóság, túl nagy szabadságot adtak nekünk az egyetemen.
átképzés Amikor odakerültünk, elsőben rájöttünk, hogy nem kell bejárni órákra, nem kell igazolást
hozni meg semmi ilyesmi. A középiskolában is rákényszerítenek minket arra, hogy tanul-
iskolaváltás junk. Itt nem érdekli őket, hogy tanulunk-e vagy nem.
lemorzsolódás munkanélküliség Tanárok

A tanárokat számos kritika éri, ezek egy részét a generációs távolság okozza. A tanároktól való
nagy távolságot számos esetben hangoztatták. Ennek alapja egyfajta kölcsönös meg nem értés.
Hát mert nem értenek meg minket. Tényleg, hogy ha nem tudom, 20 évvel idősebbek, vagy
Az elvégzett szakmák, adott végzettségek nem minden esetben felelnek meg a munkaerőpiac többel, és teljesen máshogy nőttek fel, így úgyse fognak megérteni, mi meg őket nem ért-
elvárásainak. A tanulmány célja ezeknek a negatív anomáliáknak a természetét feltárni és esetenként jük meg.
megoldási javaslatokat megfogalmazni. Ez a távolságérzet számos konfliktus alapja lehet. A bizalom hiánya sok esetben eltávolítja a fiata-
Az elvégzett szakmák, adott végzettségek nem minden esetben felelnek meg a munkaerĘpiac
lokat attól a potenciális segítségtől, mely támogatná őket különböző neuralgikus élethelyzetekben.
elvárásainak. A tanulmány célja ezeknek a negatív anomáliáknak a természetét feltárni és
A beszélgetések során a tanárokat nemcsak távolinak, de sokszor motiválatlannak is tartották. A
esetenként
Az iskola megoldási javaslatokat megfogalmazni. motiváció hiánya miatt az órák unalmassá válnak.
Az Az
iskola
iskola az említések szintjén pozitív és negatív elemként is felmerült a fókuszcsoportokon. Pozi- Meglátszik a tanárokon, hogy ők is unják. Valahogy úgy kéne csinálni, hogy egy ki-
tívum a jó jegy, csit őket is érdekelje, meg a mi érdeklődésünket is felkeltsék esetleg, hogy ha lehet.
Az iskola az aemlítések
tanári dicséret.
szintjén pozitív és negatív elemként is felmerült a fókuszcsoportokon.
Mondjuk amikor megdicsér a tanár, hogy jó jegyet kaptunk!
Pozitívum a jó jegy, a tanári dicséret. A legtöbb tanár ilyen kényszerpályán van. Nem tud mit kezdeni magával, és akkor elmegy
Amikormegdicsér
Mondjuk amikor kapok egyaötöst,
tanár,annak
hogy nagyon
jó jegyetörülök!
kaptunk! tanítani. És a saját maga életét is megkeseríti, meg a miénket is.
Vannak
Amikorolyan
kapokkiemelkedő iskolák
egy ötöst, annak is, ahol
nagyon az a természetes, ha valaki jó jegyet kap.
örülök! A tanárok motiválatlanságában feltételezhetően a diákok visszajelzéseinek hiánya is szerepet ját-
Vannak olyan kiemelkedĘ
Nálunk iskolák
ilyen nincsen, mertis,ezt
ahol az a természetes,
a tanárok ha valaki
tök természetesnek jó jegyet
veszik, kap.
hogy ha valakinek jó jegye szik. A diákok motiválatlansága, érdektelensége hatást gyakorol a tanárok munkájára, így a kölcsönös
Nálunk ilyen
van,nincsen, mert
mert azért ezt aoda,
járunk tanárok
hogytök természetesnek veszik, hogy ha valakinek jó jegye
tanuljunk. hatásokon alapuló defektusos viszonyon mindkét fél motivációjának változtatásával lehetne segíte-
van, mert
Vannak azért
olyan járunk oda,
helyzetek, hogy tanuljunk.
amikor a tanulók már azt is pozitívumként említik, ha egy dolgozat egy- ni. Ebből a szempontból nehéz elkülöníteni, melyik okozza melyiket. Az alábbi idézet ezt a körforgást
Vannak
általán olyan helyzetek,
megfeleltre sikerül. amikor a tanulók már azt is pozitívumként említik, ha egy dolgozat próbálja szemléltetni.
egyáltalán megfeleltre
Írunk egysikerül.
dolgozatot, és nem sikerült, de ha megvan a kettes, akkor örülök. Én 15 éve, hogy elkezdtem a tanulást, és akkor még abszolút nem volt kötelező a nyelv. A
Írunk egy dolgozatot,
Az iskolát persze számos és nem sikerült,
dolog miattdekellemetlennek
ha megvan a kettes, akkor
érzik. örülök.
Sokan nem szeretnek korán kelni, nem németet tanultuk, vagy megpróbálták velünk taníttatni, de amikor a tanár azt mondta,
Az iskolát persze számos dolog miatt kellemetlennek érzik.
szeretik a nulladik órákat. A tanár szerepe sem minden esetben bizonyult Sokan nem szeretnek korán
pozitívnak. kelni,
Amikor rossz hogy ti hülyék vagytok, és kár veletek foglalkozni, akkor igazából csak bementünk rajzol-
nem szeretik a nulladik órákat. A tanár szerepe sem minden esetben
jegyet ad, vagy amikor kivételezik másokkal, akkor kedvezőtlen a megítélése. bizonyult pozitívnak. Amikor gatni az órára. Tehát abban az időben abszolút nem volt ösztönzés a nyelvtanulásra. De
rossz
Azjegyet ad,kapcsolatos
iskolával vagy amikorattitűdök
kivételezik másokkal,csoportba
3 tematikus akkor kedvezĘtlen a megítélése.
rendezhetők. A fizikai környezet, a tanárok most már ez biztosan máshogy van.
Az iskolával kapcsolatos attitĦdök 3 tematikus csoportba rendezhetĘk. A fizikai környezet, a
és a tananyag azok az elemek, melyek a fiatalokban az iskolával, iskolába járással kapcsolatban külön- A gyakori tanárcsere és az alternatív módszerek használata szintén elbizonytalanítja a fiatalokat, me-
tanárok és a tananyag azok az elemek, melyek a fiatalokban az iskolával, iskolába járással
böző érzelmeket keltenek. A diákokban megfogalmazódnak mind kritikai állítások, mind ajánlások. lyek félreértésekhez vezetnek.
kapcsolatban különbözĘ érzelmeket keltenek. A diákokban megfogalmazódnak mind kritikai
állítások, mind ajánlások.
Fizikai környezet
Ma már a nappali tagozatos hallgatók körében is igen gyakori a munkavégzés. Az iskola és a mun- Fizikai környezet
kahely nem minden esetben áll egymással folytonos időrendi kapcsolatban.
Az alábbi ábrán áttekinthetjük az iskola-munkahely közötti lineáris kapcsolaton kívül fellelhető A fizikai környezettel kapcsolatban felmerült az autonómia igénye. Bizonyos mértékű szabadság
többi mellékutat. A preferált iskola-munkahely irányt a vastag szürke nyíl szimbolizálja. A kutatás segíthet olyan problémák megoldásában, melyek kellemesebbé tehetnék a diákok életét. Az iskolák
célját képezte az iskolaválasztás preferenciáinak feltérképezése. Mint majd látni fogjuk, számos eset- hangulata, enteriőrje a diákok szerint sokszor unalmas, depresszív. Ezen segíthet a fiatalok kooperatív
ben a választás sikertelennek bizonyult és a fiatal már iskolai pályája során letért a munkahely felé bevonása. Számos ötlet hangzott el a zenére és a színes falakra vonatkozóan. Sokszor természetesen
vezető útról. csak az igény jelentkezik, de kimutatható az aktív szerepvállalásra irányuló akarat is.
34 Ifjúság2008 Gyorsjelentés Legtöbbször az átfestés igénye merült fel.
Vannak, akik kiestek az iskolarendszerből és vannak, akik szakot váltottak az iskola alatt. Az elvég-
zett vagy félbehagyott iskolák pedig nem minden esetben folytatódtak a munkahelyeken, vannak, Hangulatosabb iskolát szeretnék! Képek a falon, zene a héttérben, meg ilyesmi. Legyen kicsit
akik munkanélküliek Azlettek.
iskola és a munkahely közti átmenet lehetséges útjai emberközelibb.
Igen, inkább a kinézetre. Hogy legyen valami hangulata a dolognak, ha már odajárok X évig,
Az iskola és a munkahely közti átmenet lehetséges útjai és nézem. Jó, hát örüljek neki, hogy fölvettek.
Az ilyen módon egyénivé tehető iskolákat inkább magukénak éreznék a diákok. Olyan hely be-
nyomását keltené, ami nem idegen tőlük, hanem az ő kézjegyüket is magán hordozó saját tulajdon.
Ezzel komoly motivációs lehetőség nyílna meg számukra.
iskola munkahely Az egyetemeket pedig a középiskolákkal ellentétben már szinte túl lazának érzik. A tanítási mód-
szer nagymértékben eltér az egyetemeken és a középiskolákban. Ezt az átállást nem mindenki éli
meg lehetőségként, sokkal inkább az oktatási oldalról sugárzó érdektelenséget érzékelnek.
Talán egy kicsit túl nagy az önállóság, túl nagy szabadságot adtak nekünk az egyetemen.
átképzés Amikor odakerültünk, elsőben rájöttünk, hogy nem kell bejárni órákra, nem kell igazolást
hozni meg semmi ilyesmi. A középiskolában is rákényszerítenek minket arra, hogy tanul-
iskolaváltás junk. Itt nem érdekli őket, hogy tanulunk-e vagy nem.
lemorzsolódás munkanélküliség Tanárok

A tanárokat számos kritika éri, ezek egy részét a generációs távolság okozza. A tanároktól való
nagy távolságot számos esetben hangoztatták. Ennek alapja egyfajta kölcsönös meg nem értés.
Hát mert nem értenek meg minket. Tényleg, hogy ha nem tudom, 20 évvel idősebbek, vagy
Az elvégzett szakmák, adott végzettségek nem minden esetben felelnek meg a munkaerőpiac többel, és teljesen máshogy nőttek fel, így úgyse fognak megérteni, mi meg őket nem ért-
elvárásainak. A tanulmány célja ezeknek a negatív anomáliáknak a természetét feltárni és esetenként jük meg.
megoldási javaslatokat megfogalmazni. Ez a távolságérzet számos konfliktus alapja lehet. A bizalom hiánya sok esetben eltávolítja a fiata-
Az elvégzett szakmák, adott végzettségek nem minden esetben felelnek meg a munkaerĘpiac
lokat attól a potenciális segítségtől, mely támogatná őket különböző neuralgikus élethelyzetekben.
elvárásainak. A tanulmány célja ezeknek a negatív anomáliáknak a természetét feltárni és
A beszélgetések során a tanárokat nemcsak távolinak, de sokszor motiválatlannak is tartották. A
esetenként
Az iskola megoldási javaslatokat megfogalmazni. motiváció hiánya miatt az órák unalmassá válnak.
Az Az
iskola
iskola az említések szintjén pozitív és negatív elemként is felmerült a fókuszcsoportokon. Pozi- Meglátszik a tanárokon, hogy ők is unják. Valahogy úgy kéne csinálni, hogy egy ki-
tívum a jó jegy, csit őket is érdekelje, meg a mi érdeklődésünket is felkeltsék esetleg, hogy ha lehet.
Az iskola az aemlítések
tanári dicséret.
szintjén pozitív és negatív elemként is felmerült a fókuszcsoportokon.
Mondjuk amikor megdicsér a tanár, hogy jó jegyet kaptunk!
Pozitívum a jó jegy, a tanári dicséret. A legtöbb tanár ilyen kényszerpályán van. Nem tud mit kezdeni magával, és akkor elmegy
Amikormegdicsér
Mondjuk amikor kapok egyaötöst,
tanár,annak
hogy nagyon
jó jegyetörülök!
kaptunk! tanítani. És a saját maga életét is megkeseríti, meg a miénket is.
Vannak
Amikorolyan
kapokkiemelkedő iskolák
egy ötöst, annak is, ahol
nagyon az a természetes, ha valaki jó jegyet kap.
örülök! A tanárok motiválatlanságában feltételezhetően a diákok visszajelzéseinek hiánya is szerepet ját-
Vannak olyan kiemelkedĘ
Nálunk iskolák
ilyen nincsen, mertis,ezt
ahol az a természetes,
a tanárok ha valaki
tök természetesnek jó jegyet
veszik, kap.
hogy ha valakinek jó jegye szik. A diákok motiválatlansága, érdektelensége hatást gyakorol a tanárok munkájára, így a kölcsönös
Nálunk ilyen
van,nincsen, mert
mert azért ezt aoda,
járunk tanárok
hogytök természetesnek veszik, hogy ha valakinek jó jegye
tanuljunk. hatásokon alapuló defektusos viszonyon mindkét fél motivációjának változtatásával lehetne segíte-
van, mert
Vannak azért
olyan járunk oda,
helyzetek, hogy tanuljunk.
amikor a tanulók már azt is pozitívumként említik, ha egy dolgozat egy- ni. Ebből a szempontból nehéz elkülöníteni, melyik okozza melyiket. Az alábbi idézet ezt a körforgást
Vannak
általán olyan helyzetek,
megfeleltre sikerül. amikor a tanulók már azt is pozitívumként említik, ha egy dolgozat próbálja szemléltetni.
egyáltalán megfeleltre
Írunk egysikerül.
dolgozatot, és nem sikerült, de ha megvan a kettes, akkor örülök. Én 15 éve, hogy elkezdtem a tanulást, és akkor még abszolút nem volt kötelező a nyelv. A
Írunk egy dolgozatot,
Az iskolát persze számos és nem sikerült,
dolog miattdekellemetlennek
ha megvan a kettes, akkor
érzik. örülök.
Sokan nem szeretnek korán kelni, nem németet tanultuk, vagy megpróbálták velünk taníttatni, de amikor a tanár azt mondta,
Az iskolát persze számos dolog miatt kellemetlennek érzik.
szeretik a nulladik órákat. A tanár szerepe sem minden esetben bizonyult Sokan nem szeretnek korán
pozitívnak. kelni,
Amikor rossz hogy ti hülyék vagytok, és kár veletek foglalkozni, akkor igazából csak bementünk rajzol-
nem szeretik a nulladik órákat. A tanár szerepe sem minden esetben
jegyet ad, vagy amikor kivételezik másokkal, akkor kedvezőtlen a megítélése. bizonyult pozitívnak. Amikor gatni az órára. Tehát abban az időben abszolút nem volt ösztönzés a nyelvtanulásra. De
rossz
Azjegyet ad,kapcsolatos
iskolával vagy amikorattitűdök
kivételezik másokkal,csoportba
3 tematikus akkor kedvezĘtlen a megítélése.
rendezhetők. A fizikai környezet, a tanárok most már ez biztosan máshogy van.
Az iskolával kapcsolatos attitĦdök 3 tematikus csoportba rendezhetĘk. A fizikai környezet, a
és a tananyag azok az elemek, melyek a fiatalokban az iskolával, iskolába járással kapcsolatban külön- A gyakori tanárcsere és az alternatív módszerek használata szintén elbizonytalanítja a fiatalokat, me-
tanárok és a tananyag azok az elemek, melyek a fiatalokban az iskolával, iskolába járással
böző érzelmeket keltenek. A diákokban megfogalmazódnak mind kritikai állítások, mind ajánlások. lyek félreértésekhez vezetnek.
kapcsolatban különbözĘ érzelmeket keltenek. A diákokban megfogalmazódnak mind kritikai
állítások, mind ajánlások.
Fizikai környezet
Nekem saját tapasztalatom, hogy nekem a gimiben az angol volt a második nyelv, és 2 év Az iskolaválasztás szempontjai
alatt 5 angoltanárom volt, és az egyiknél nem lehetett megszólalni. Tehát az olyan érdekes
nyelvtanítás volt. Azt mondta, hogy nem arról fog szólni az angol óra, hogy beszélünk, ha- Általános bizonytalanság tapintható ki a pálya- és iskolaválasztás területén, a fiatalok számos eset-
nem ő beszél, és mihallgatjuk, hogy mit magyaráz. És hát ez nem egy gyakorlatias nyelv- ben nincsenek felkészülve arra a döntésre, amit akár 14 éves korban meg kell hozniuk.
tanítás. Hát szerintem sokan nem tudják, hogy mik akarnak lenni majd nagy korukban.
A felsőoktatási intézményekben egészen más problémák jelentkeznek a tanárokkal kapcsolatban, Sokan nem döntötték el a választás időpontjáig, hogy milyen pályára is szeretnének menni, az
ott sokszor inkább a tanár jelenléte hiányzik, nem a motiváltsága. erőltetett döntés pedig sok esetben hibásnak bizonyul, amit az iskolatípusok közti nehéz átjárható-
Angolt szerettem volna tanulni a főiskolán, meg is kaptuk a könyveket, és közölték, hogy ság miatt utóbb nem könnyű korrigálni.
„bocs,de mégsem, mert nincs tanár, aki órát adna alapszinten”. És kicsit ez olyan váratla- Az iskolaválasztás szempontjait vizsgálva két alapvető attitűdöt különíthetünk el. A már alkalma-
nul ért, és így mentünk olaszra alapszinten. És most eszembe jutott, hogy mennyire tehet zott push-pull fogalompárt használjuk ismét.
az iskola, és itt úgy gondolom, hogy igen. Tehát azért egy nyelvoktatás ne a mi dolgunk
legyen már, hogy van-e tanár, vagy nincs. Hanem azért ez egy minimum elvárás, hogy a Push hatású attitűdökben dominálnak a környezet adta információk, lehetőségek:
tanintézmény biztosítson kellően tanárokat. . Család, barátok, ismerősök alkotta csoport tagjai megosztják a fiatalokkal tapasztalataikat, se-
gítenek a tájékozódásban.
Tananyag . Lokális lehetőségek: számos esetben a választás az adott lehetőségekre redukálódik, ez kifeje-
zetten igaz a középiskolák esetében.
A tananyagot sokszor a valós céltól távolinak érzik, a diákok nem látják a kapcsolódási pon- A pull hatású attitűdökben dominálnak az egyéni érdekek:
tokat a tanagyag és a megszerezni kívánt szakma között. A már végzettek számos esetben kriti- . Könnyű bejutás: az egyéni érdekek könnyű oldala. Számos diák orientáció, érdeklődés hiányá-
zálták az iskolai tananyagot, mely a tényleges szakmák kihívásaira nem készítette fel őket meg- ban a legkisebb ellenállás felé halad.
felelően. . Az adott szakma iránti konkrét érdeklődés a legkézenfekvőbb iskolaválasztási szempont.
…több gyakorlati dolgot kéne az órákra bevinni. Mert általában az elméletet nyomatják . Az anyagi lehetőségek nagy húzóerőt jelentenek a fiatalok számára. Abban az esetben is, ami-
mindenhol, és az így eléggé száraz és unalmas. Nem lehet összefüggést találni a kettő kö- kor egy bizonyos szakma kevésbé érdekli, az elérhető jó anyagi helyzet olyan motiváló erővel
zött, hogy az embernek saját magának kell ezeket így megtapasztalnia. bírhat, mely az adott iskola, szakma választására ösztökéli őket.
Ezzel kapcsolatban jóval nagyobb mobilitást igényelnének a diákok, amikor kevésbé formalizál-
tan, a jelenleginél sokkal szabadabban, átjárhatóbban képzelik el a gyakorlat megszerzését. A push hatások terén említett család és rokonok ma már nem minden esetben bizonyulnak kom-
Nem kellene mondjuk mindig suliban lenni, szóval lehetne ide-oda menni, szóval hogy petensnek az iskolaválasztás terén. A szülők számos diák szerint elvesztették kompetenciájukat.
több ilyen szakmai tapasztalatot szerezni, meg ilyesmi. Tehát minden suliban van olyan, Ők más társadalmi rétegben nőttek fel, én is másban fogok. Én már más szemszögből kez-
amikor valaki valami olyat tanul, ami tökre nem érdekli, meg olyan is, ami kicsit érdekli. dem el látni a dolgokat, mint ők. Természetesen mindig visszatérünk arra, hogy tanuljak,
Szóval így azokat lehetne hanyagolni, ami nem érdekli. meg hasonlók, tehát jót akartak ezzel, hogy könnyebb legyen nekem. Úgyhogy ilyen téren
A gyakorlat megszerzésével kapcsolatban pozitívumként említették a külföldi gyakorlatokat. A talán nem hibásak.
középiskolások jellemzően a németországi gyakorlatokat élvezik, ezeket nagyon várják. Az iskolaválasztás szempontjait két csoportban mutatjuk be. A preferenciák alá csoportosítjuk
A felsőoktatási intézményekben is hiányolták a komolyabb gyakorlatot, de megjelentek más azokat a tényezőket, amelyek a választást vonzóbbá teszik, a diszpreferenciák pedig eltávolítják őket
igények is. Ilyen a nyelvoktatás kiemelt szintje és a kommunikációs, prezentációs skillek elsajá- bizonyos választási lehetőségektől.
títása.
Több kommunikációs készségfejlesztés kellene. Azt kéne megtanítani, hogy hogy tudnám
Preferenciák
magamat úgy eladni, hogy tényleg összejöjjön egy állás.
Adott esetben lehetne egy olyan órád, hogy „öcsém, így kell kinéznie egy önéletrajznak.” A kutatás során az alábbi preferenciákat mutattuk ki:
Az iskola szerepkészletébe nem tartozik bele az, hogy a tanulókat átvezesse a munka világába, . Érdeklődés
amivel kapcsolatban elvárásaik lennének, és aminek hiányát komoly defektusnak tartják. . Anyagi megfontolások
Megkaptam a szakmai képesítésemet, csak éppen azt is közölték vele, hogy „jó, tessék, . Sikertelenség okozta továbblépés
kapsz egy papírt, megtanultál egy szakmát, csak éppen keress is hozzá állást, azt ott csi- . Egyediség
náld”.
Ehhez járul az a tény, hogy számos munkahely esetében kérik az 1-2 éves gyakorlatot, amit a pá- Az iskolaválasztásban az érdeklődésnek van a legnagyobb szerepe, ez számos pozitív hatást gya-
lyakezdők nem tudnak felmutatni. korol magára a tanulásra is. Az alábbi idézetből látható, hogy az érdeklődés előre is vetíti a pozitív
És a gond még az, hogy nagyon sok helyen úgy állnak hozzá, hogy 1-2 év gyakorlat. És hozzáállást.
hogy szerezzek gyakorlatot, ha nem vesznek föl? Kedvencem a „pályakezdő személyt föl- Én azért mentem kozmetikusnak, mert az érdekelt, és az volt a véleményem, hogy egy va-
veszünk 1 év gyakorlattal”. Mert az úgy ugye nagyon lehetséges, hogy pályakezdő, és van lamit kell jól csinálni, de azt jól.
már 1 év gyakorlata! Anyagi megfontolások szerinti választás szintén számos esetben elhangzott. Az anyagi megfonto-
lások mindig összefüggésben voltak a szakma által kínált szolgáltatásra mutatkozó igény valószínű-
ségével is. Azokat a szakmákat favorizálták a fiatalok, amelyekre állandó igényt feltételeztek.
Nekem saját tapasztalatom, hogy nekem a gimiben az angol volt a második nyelv, és 2 év Az iskolaválasztás szempontjai
alatt 5 angoltanárom volt, és az egyiknél nem lehetett megszólalni. Tehát az olyan érdekes
nyelvtanítás volt. Azt mondta, hogy nem arról fog szólni az angol óra, hogy beszélünk, ha- Általános bizonytalanság tapintható ki a pálya- és iskolaválasztás területén, a fiatalok számos eset-
nem ő beszél, és mihallgatjuk, hogy mit magyaráz. És hát ez nem egy gyakorlatias nyelv- ben nincsenek felkészülve arra a döntésre, amit akár 14 éves korban meg kell hozniuk.
tanítás. Hát szerintem sokan nem tudják, hogy mik akarnak lenni majd nagy korukban.
A felsőoktatási intézményekben egészen más problémák jelentkeznek a tanárokkal kapcsolatban, Sokan nem döntötték el a választás időpontjáig, hogy milyen pályára is szeretnének menni, az
ott sokszor inkább a tanár jelenléte hiányzik, nem a motiváltsága. erőltetett döntés pedig sok esetben hibásnak bizonyul, amit az iskolatípusok közti nehéz átjárható-
Angolt szerettem volna tanulni a főiskolán, meg is kaptuk a könyveket, és közölték, hogy ság miatt utóbb nem könnyű korrigálni.
„bocs,de mégsem, mert nincs tanár, aki órát adna alapszinten”. És kicsit ez olyan váratla- Az iskolaválasztás szempontjait vizsgálva két alapvető attitűdöt különíthetünk el. A már alkalma-
nul ért, és így mentünk olaszra alapszinten. És most eszembe jutott, hogy mennyire tehet zott push-pull fogalompárt használjuk ismét.
az iskola, és itt úgy gondolom, hogy igen. Tehát azért egy nyelvoktatás ne a mi dolgunk
legyen már, hogy van-e tanár, vagy nincs. Hanem azért ez egy minimum elvárás, hogy a Push hatású attitűdökben dominálnak a környezet adta információk, lehetőségek:
tanintézmény biztosítson kellően tanárokat. . Család, barátok, ismerősök alkotta csoport tagjai megosztják a fiatalokkal tapasztalataikat, se-
gítenek a tájékozódásban.
Tananyag . Lokális lehetőségek: számos esetben a választás az adott lehetőségekre redukálódik, ez kifeje-
zetten igaz a középiskolák esetében.
A tananyagot sokszor a valós céltól távolinak érzik, a diákok nem látják a kapcsolódási pon- A pull hatású attitűdökben dominálnak az egyéni érdekek:
tokat a tanagyag és a megszerezni kívánt szakma között. A már végzettek számos esetben kriti- . Könnyű bejutás: az egyéni érdekek könnyű oldala. Számos diák orientáció, érdeklődés hiányá-
zálták az iskolai tananyagot, mely a tényleges szakmák kihívásaira nem készítette fel őket meg- ban a legkisebb ellenállás felé halad.
felelően. . Az adott szakma iránti konkrét érdeklődés a legkézenfekvőbb iskolaválasztási szempont.
…több gyakorlati dolgot kéne az órákra bevinni. Mert általában az elméletet nyomatják . Az anyagi lehetőségek nagy húzóerőt jelentenek a fiatalok számára. Abban az esetben is, ami-
mindenhol, és az így eléggé száraz és unalmas. Nem lehet összefüggést találni a kettő kö- kor egy bizonyos szakma kevésbé érdekli, az elérhető jó anyagi helyzet olyan motiváló erővel
zött, hogy az embernek saját magának kell ezeket így megtapasztalnia. bírhat, mely az adott iskola, szakma választására ösztökéli őket.
Ezzel kapcsolatban jóval nagyobb mobilitást igényelnének a diákok, amikor kevésbé formalizál-
tan, a jelenleginél sokkal szabadabban, átjárhatóbban képzelik el a gyakorlat megszerzését. A push hatások terén említett család és rokonok ma már nem minden esetben bizonyulnak kom-
Nem kellene mondjuk mindig suliban lenni, szóval lehetne ide-oda menni, szóval hogy petensnek az iskolaválasztás terén. A szülők számos diák szerint elvesztették kompetenciájukat.
több ilyen szakmai tapasztalatot szerezni, meg ilyesmi. Tehát minden suliban van olyan, Ők más társadalmi rétegben nőttek fel, én is másban fogok. Én már más szemszögből kez-
amikor valaki valami olyat tanul, ami tökre nem érdekli, meg olyan is, ami kicsit érdekli. dem el látni a dolgokat, mint ők. Természetesen mindig visszatérünk arra, hogy tanuljak,
Szóval így azokat lehetne hanyagolni, ami nem érdekli. meg hasonlók, tehát jót akartak ezzel, hogy könnyebb legyen nekem. Úgyhogy ilyen téren
A gyakorlat megszerzésével kapcsolatban pozitívumként említették a külföldi gyakorlatokat. A talán nem hibásak.
középiskolások jellemzően a németországi gyakorlatokat élvezik, ezeket nagyon várják. Az iskolaválasztás szempontjait két csoportban mutatjuk be. A preferenciák alá csoportosítjuk
A felsőoktatási intézményekben is hiányolták a komolyabb gyakorlatot, de megjelentek más azokat a tényezőket, amelyek a választást vonzóbbá teszik, a diszpreferenciák pedig eltávolítják őket
igények is. Ilyen a nyelvoktatás kiemelt szintje és a kommunikációs, prezentációs skillek elsajá- bizonyos választási lehetőségektől.
títása.
Több kommunikációs készségfejlesztés kellene. Azt kéne megtanítani, hogy hogy tudnám
Preferenciák
magamat úgy eladni, hogy tényleg összejöjjön egy állás.
Adott esetben lehetne egy olyan órád, hogy „öcsém, így kell kinéznie egy önéletrajznak.” A kutatás során az alábbi preferenciákat mutattuk ki:
Az iskola szerepkészletébe nem tartozik bele az, hogy a tanulókat átvezesse a munka világába, . Érdeklődés
amivel kapcsolatban elvárásaik lennének, és aminek hiányát komoly defektusnak tartják. . Anyagi megfontolások
Megkaptam a szakmai képesítésemet, csak éppen azt is közölték vele, hogy „jó, tessék, . Sikertelenség okozta továbblépés
kapsz egy papírt, megtanultál egy szakmát, csak éppen keress is hozzá állást, azt ott csi- . Egyediség
náld”.
Ehhez járul az a tény, hogy számos munkahely esetében kérik az 1-2 éves gyakorlatot, amit a pá- Az iskolaválasztásban az érdeklődésnek van a legnagyobb szerepe, ez számos pozitív hatást gya-
lyakezdők nem tudnak felmutatni. korol magára a tanulásra is. Az alábbi idézetből látható, hogy az érdeklődés előre is vetíti a pozitív
És a gond még az, hogy nagyon sok helyen úgy állnak hozzá, hogy 1-2 év gyakorlat. És hozzáállást.
hogy szerezzek gyakorlatot, ha nem vesznek föl? Kedvencem a „pályakezdő személyt föl- Én azért mentem kozmetikusnak, mert az érdekelt, és az volt a véleményem, hogy egy va-
veszünk 1 év gyakorlattal”. Mert az úgy ugye nagyon lehetséges, hogy pályakezdő, és van lamit kell jól csinálni, de azt jól.
már 1 év gyakorlata! Anyagi megfontolások szerinti választás szintén számos esetben elhangzott. Az anyagi megfonto-
lások mindig összefüggésben voltak a szakma által kínált szolgáltatásra mutatkozó igény valószínű-
ségével is. Azokat a szakmákat favorizálták a fiatalok, amelyekre állandó igényt feltételeztek.
Hát szerintem a fodrász az olyan munka, ami úgyis mindig kelleni fog, meg én például A szakmám fodrász, de úgy annyira nem is használtam, csak elvégeztem az iskolát, aztán
ezzel majd így külföldön szeretnék. Szóval ott is kellenek fodrászok. Nagyon kell fodrász, így otthon a családban csinálgattam meg a hajakat.
szóval szerintem, én ezért választottam ezt. Majd szeretnék külföldön. Sárváron tanultam bőrdíszművesnek de nem dolgoztam soha ebben a szakmában.
Az, hogy a jövőben melyik szakma fog munkahelyet, nyugodtabb megélhetést garantálni, nem-
igen látható előre. Ebben a kérdésben a diplomások is bizonytalanok. Ők sem tudják, hogy egy szak- Vannak fiatalok, akik az iskolaválasztásuk során valójában kényszerpályán mozognak. Ők általában
mával mennyit is lehet keresni, mert ugyanaz a szakma lehet egy bizonyos területen hiányszakma, gyengébb tanulók voltak az általános iskolákban, emiatt középiskolát már kevesebb lehetőség közül
egy másikon viszont túltelített. választhatnak. Ezek a kényszerlehetőségek pedig valószínűleg nem egyeznek meg az érdeklődési
Ez olyan dolog, hogy főiskolán is, egyetemen is vannak szerintem tényleg büfé szakok. területekkel, emiatt az ilyen diákok demotiváltak lesznek.
Remélem rendezvényszervező nincs köztünk senki! Mert az ilyeneket feleslegesnek tar- Ha rosszak a jegyek, akkor mégis csak kell valami szakma, akkor persze, hogy elmegy egy
tom. Igaz, Pesten van egy ismerősöm, aki 21 éves, rendezvényszervező, és havi 300-400 olyan suliba, ahova felveszik. Nekem azt mondta az angoltanárom, hogy tanár úr, legyen
ezreket keres. szíves átengedni, hogy annak mehessek, aminek akarok, fodrásznak, erre ő mondja, hogy
Sikertelenség okozta továbblépés azokra volt jellemző, akik már előre beépítettek menekülési al- hát angyalom van hely kőművesek között…
ternatívákat az életvezetésükbe. Ők számoltak a kudarc lehetőségével, ezáltal nyitottnak is bizonyul- A továbbtanulás megkezdésének esetleges kitolása annyiban diszpreferencia, amennyiben a diák
tak más szakma megtanulására. továbbra is bizonytalan, nem a végcél felé halad, hanem bizonyos okok miatt a felsősokú vagy tovább-
Ez attól függ, hogy ebben hogy fogunk tudni elhelyezkedni. Mert ha nem megy, akkor kell képzés megkezdése előtt megáll. Megvan benne továbbra is a lehetőség, a kedv, de nem lép tovább.
valami mást keresni, mert hát mégis csak meg kell élni valamiből. Szóval addig keres az Most még nem megyek főiskolára. Lehet, hogy majd 10 év múlva úgy döntök, hogy megér-
ember, amíg nem talál. né, mert úgy látom, de most még nem.
Az egyediség olyan szakmunkás szakmákra irányítja a figyelmet, amelyek az anyagi és egyéb le- A gúny a diszpreferencia egyik legkínosabb megnyilatkozása. Ebben az esetben a kortársak, a
hetőségeket tekintve túlszárnyalhatják a viszonyítási alapként szolgáló diplomás szakmákat. Ilyen rokonok, esetleg a tanárok ironikus, lekicsinylő megjegyzései tántoríthatják el a diákokat a továbblé-
többek között a szakácsmesterség. péstől, illetve érdeklődésük tárgyától.
Van benne valami. Nekem az öcsém csak egy szakács, de abban viszont olyan szin- Mondtam az osztályfőnökömnek akkoriban, hogy hát én szeretnék állategészségőrnek
tű, hogy Budapesten általában chef, és például sokszor lényegesen többet keres vagy valami ilyennek tanulni, adjon nekem tanácsot! Akkor is voltak ilyen pálya-
vele, pedig csak egy szakmunkásvizsgája van, meg egy mestervizsga, de ennyi. Te- választási emberkék és akkor azt mondták nekem: hát mit akarsz te? Hát hogyan
hát ha jó valaki a szakmájában, akkor azzal túl lehet szárnyalni egy rossz diplomás segítesz te, amikor a tehénnek borjúzni kell, hát ne hülyéskedjél már! Szóval, itt kez-
embert. dődik… hogy ügyesen 14 évesen belénk sulykolták, hogy nem, nem. Akkor mondom
édesapámnak – mivel ő egészségügyben dolgozott elég sokáig –: Apu, elmegyek
Diszpreferencia ápolónőnek! Te? Hát hogyan akarsz te megemelni egy 60kg-os beteget? Hát hogyan
fogod te azt megmosdatni? Ugyan már, kislányom! Hagyjuk! Szóval… ilyen helyze-
A kutatás során az alábbi diszpreferenciákat mutattuk ki: tek is vannak.
. Bizonytalan alternatívák esetén a konkrétumok felé Predesztinált sorsok szintén okozzák a kényszerpályára kerülést. Legtöbb esetben a fiatalok élet-
. Sorba rendezés körülményei, lakóhelyük befolyásolja negatív irányba a továbbtanulási lehetőségeiket. Sokszor el-
. Céltalanság – érdektelenség hangzott az az iskolaválasztási szempont, hogy ez az iskola volt a közelben, emiatt csak ide mehettek,
. Kényszerpálya kellet menniük.
. Továbbtanulási idő kitolása Az sem mindegy, hogy milyen környéken lakik, mert akkor már arról el van ítélve.
. Gúny
. Predesztinált sorsok Egyéb döntési tényezők
Bizonytalan alternatívák esetén a konkrétumok felé vett irány a diploma megszerzését teszi feles- A fenti preferencia, diszpreferencia megközelítésen kívül találtunk olyan egyéb tényezőket is, me-
legessé. A tanulásra fordított befektetésben érzett bizonytalanság legtöbbször a könnyebb ellenállás lyek az iskolaválasztást nem a fent elemzett két dimenzió mentén befolyásolták. Ezek:
felé tereli a fiatalokat. . A nem, mint választóvonal
Nem muszáj továbbtanulni, mert annyi diplomás van mindenfelé, és nem tudnak mit kez- . Pozitív diszkrimináció
deni a diplomájukkal, mert elmennek Mekibe dolgozni. Ezért kell inkább egy valamit, egy . Félrecsúszás
szakmát jól csinálni, és az ember szerintem azzal többet ér. . Késői változás
Voltak olyanok, akik a lehetséges iskolák közül úgy választottak, hogy sorba állították különböző . Átállási lehetőség hiánya
szempontok szerint, és a lista aljára kerülőket egyszerűen kihúzták. . Időközi lemorzsolódás
Hát hogy nem bírtam eldönteni, hogy mit akarok, és akkor felírtam 5 fajta lehetőséget, és
kihúztam az egyiket, majd a másikat és a legvégén ez jött ki. Már-már triviális, hogy a pályaválasztók neme milyen erősen determinálja az iskola-, de leginkább
A céltalanság már az okozat oldaláról érhető csak tetten, az érdektelenül elvégzett iskolák után a a szakmaválasztást, mennyire leszűkíti a választható lehetőségek körét. Az átjárás számos esetben
tanulók nem helyezkednek el az adott területen. nem kizárt ugyan, de az ilyen átjárások meglehetősen különlegesek.
Hát szerintem a fodrász az olyan munka, ami úgyis mindig kelleni fog, meg én például A szakmám fodrász, de úgy annyira nem is használtam, csak elvégeztem az iskolát, aztán
ezzel majd így külföldön szeretnék. Szóval ott is kellenek fodrászok. Nagyon kell fodrász, így otthon a családban csinálgattam meg a hajakat.
szóval szerintem, én ezért választottam ezt. Majd szeretnék külföldön. Sárváron tanultam bőrdíszművesnek de nem dolgoztam soha ebben a szakmában.
Az, hogy a jövőben melyik szakma fog munkahelyet, nyugodtabb megélhetést garantálni, nem-
igen látható előre. Ebben a kérdésben a diplomások is bizonytalanok. Ők sem tudják, hogy egy szak- Vannak fiatalok, akik az iskolaválasztásuk során valójában kényszerpályán mozognak. Ők általában
mával mennyit is lehet keresni, mert ugyanaz a szakma lehet egy bizonyos területen hiányszakma, gyengébb tanulók voltak az általános iskolákban, emiatt középiskolát már kevesebb lehetőség közül
egy másikon viszont túltelített. választhatnak. Ezek a kényszerlehetőségek pedig valószínűleg nem egyeznek meg az érdeklődési
Ez olyan dolog, hogy főiskolán is, egyetemen is vannak szerintem tényleg büfé szakok. területekkel, emiatt az ilyen diákok demotiváltak lesznek.
Remélem rendezvényszervező nincs köztünk senki! Mert az ilyeneket feleslegesnek tar- Ha rosszak a jegyek, akkor mégis csak kell valami szakma, akkor persze, hogy elmegy egy
tom. Igaz, Pesten van egy ismerősöm, aki 21 éves, rendezvényszervező, és havi 300-400 olyan suliba, ahova felveszik. Nekem azt mondta az angoltanárom, hogy tanár úr, legyen
ezreket keres. szíves átengedni, hogy annak mehessek, aminek akarok, fodrásznak, erre ő mondja, hogy
Sikertelenség okozta továbblépés azokra volt jellemző, akik már előre beépítettek menekülési al- hát angyalom van hely kőművesek között…
ternatívákat az életvezetésükbe. Ők számoltak a kudarc lehetőségével, ezáltal nyitottnak is bizonyul- A továbbtanulás megkezdésének esetleges kitolása annyiban diszpreferencia, amennyiben a diák
tak más szakma megtanulására. továbbra is bizonytalan, nem a végcél felé halad, hanem bizonyos okok miatt a felsősokú vagy tovább-
Ez attól függ, hogy ebben hogy fogunk tudni elhelyezkedni. Mert ha nem megy, akkor kell képzés megkezdése előtt megáll. Megvan benne továbbra is a lehetőség, a kedv, de nem lép tovább.
valami mást keresni, mert hát mégis csak meg kell élni valamiből. Szóval addig keres az Most még nem megyek főiskolára. Lehet, hogy majd 10 év múlva úgy döntök, hogy megér-
ember, amíg nem talál. né, mert úgy látom, de most még nem.
Az egyediség olyan szakmunkás szakmákra irányítja a figyelmet, amelyek az anyagi és egyéb le- A gúny a diszpreferencia egyik legkínosabb megnyilatkozása. Ebben az esetben a kortársak, a
hetőségeket tekintve túlszárnyalhatják a viszonyítási alapként szolgáló diplomás szakmákat. Ilyen rokonok, esetleg a tanárok ironikus, lekicsinylő megjegyzései tántoríthatják el a diákokat a továbblé-
többek között a szakácsmesterség. péstől, illetve érdeklődésük tárgyától.
Van benne valami. Nekem az öcsém csak egy szakács, de abban viszont olyan szin- Mondtam az osztályfőnökömnek akkoriban, hogy hát én szeretnék állategészségőrnek
tű, hogy Budapesten általában chef, és például sokszor lényegesen többet keres vagy valami ilyennek tanulni, adjon nekem tanácsot! Akkor is voltak ilyen pálya-
vele, pedig csak egy szakmunkásvizsgája van, meg egy mestervizsga, de ennyi. Te- választási emberkék és akkor azt mondták nekem: hát mit akarsz te? Hát hogyan
hát ha jó valaki a szakmájában, akkor azzal túl lehet szárnyalni egy rossz diplomás segítesz te, amikor a tehénnek borjúzni kell, hát ne hülyéskedjél már! Szóval, itt kez-
embert. dődik… hogy ügyesen 14 évesen belénk sulykolták, hogy nem, nem. Akkor mondom
édesapámnak – mivel ő egészségügyben dolgozott elég sokáig –: Apu, elmegyek
Diszpreferencia ápolónőnek! Te? Hát hogyan akarsz te megemelni egy 60kg-os beteget? Hát hogyan
fogod te azt megmosdatni? Ugyan már, kislányom! Hagyjuk! Szóval… ilyen helyze-
A kutatás során az alábbi diszpreferenciákat mutattuk ki: tek is vannak.
. Bizonytalan alternatívák esetén a konkrétumok felé Predesztinált sorsok szintén okozzák a kényszerpályára kerülést. Legtöbb esetben a fiatalok élet-
. Sorba rendezés körülményei, lakóhelyük befolyásolja negatív irányba a továbbtanulási lehetőségeiket. Sokszor el-
. Céltalanság – érdektelenség hangzott az az iskolaválasztási szempont, hogy ez az iskola volt a közelben, emiatt csak ide mehettek,
. Kényszerpálya kellet menniük.
. Továbbtanulási idő kitolása Az sem mindegy, hogy milyen környéken lakik, mert akkor már arról el van ítélve.
. Gúny
. Predesztinált sorsok Egyéb döntési tényezők
Bizonytalan alternatívák esetén a konkrétumok felé vett irány a diploma megszerzését teszi feles- A fenti preferencia, diszpreferencia megközelítésen kívül találtunk olyan egyéb tényezőket is, me-
legessé. A tanulásra fordított befektetésben érzett bizonytalanság legtöbbször a könnyebb ellenállás lyek az iskolaválasztást nem a fent elemzett két dimenzió mentén befolyásolták. Ezek:
felé tereli a fiatalokat. . A nem, mint választóvonal
Nem muszáj továbbtanulni, mert annyi diplomás van mindenfelé, és nem tudnak mit kez- . Pozitív diszkrimináció
deni a diplomájukkal, mert elmennek Mekibe dolgozni. Ezért kell inkább egy valamit, egy . Félrecsúszás
szakmát jól csinálni, és az ember szerintem azzal többet ér. . Késői változás
Voltak olyanok, akik a lehetséges iskolák közül úgy választottak, hogy sorba állították különböző . Átállási lehetőség hiánya
szempontok szerint, és a lista aljára kerülőket egyszerűen kihúzták. . Időközi lemorzsolódás
Hát hogy nem bírtam eldönteni, hogy mit akarok, és akkor felírtam 5 fajta lehetőséget, és
kihúztam az egyiket, majd a másikat és a legvégén ez jött ki. Már-már triviális, hogy a pályaválasztók neme milyen erősen determinálja az iskola-, de leginkább
A céltalanság már az okozat oldaláról érhető csak tetten, az érdektelenül elvégzett iskolák után a a szakmaválasztást, mennyire leszűkíti a választható lehetőségek körét. Az átjárás számos esetben
tanulók nem helyezkednek el az adott területen. nem kizárt ugyan, de az ilyen átjárások meglehetősen különlegesek.
Nem vicc, van a 12.-esek között két lány, meglesz a kőműves szakmája. Hát ez milyen durva Az iskolaválasztás utólagos megítélése
már! Ha ilyen mérnök, akkor azt mondom ok, de kőműves? Szerintem nem is fognak tudni
elhelyezkedni, egy ember sem fogja felvenni őket, azért, mert nők. Kapos- Az iskolaválasztást illetően a fiatalok utólag megerősítést kaphatnak, önigazolást nyerhetnek,
váron is van az építőipari, aki szakmunkásban van két lány kőműves meg vagy döntésüket hibásnak ítélhetik. A diplomások jellemzően úgy érzik, maguk választottak, és jól
melegburkolónak tanul. döntöttek.
Nálunk a végzős lányok három van, aki hentes. Nekem is elsősorban az érdeklődési körömbe esett, plusz én is közgazdász leszek és a reál
tantárgyak jobban mentek. Úgy éreztem, hogy ez az, ami testhezálló.
A pozitív diszkrimináció gyakorta említett jelenség, melyben a diákok azt nehezményezik, hogy De mint az a korábban leírt véleményekből is látszik, sokan az iskola befejeztével már elhagyták a
az esetleg szűkös erőforrásokhoz csak egy-két diák juthat hozzá, emiatt ők hátrányba kerülnek a fel- szakmát, emiatt az iskolaválasztás utólagos megítélése jellemzően rossz. Ennek oka lehet a képzéssel
készülés során. kapcsolatos csalódás, számos esetben pedig az, hogy nem valósultak meg az irreális elvárások. Jel-
Ugye meg hát nem a doktor néni vagy doktor bácsiék lánya… lemzően a képzettség, a szakma iránti kisebb kereslet, s ennek eredőjeként a munkanélküliség hat
A diszpreferencia szintén sajátos formája az a félrecsúszás, amikor nem azt a szakmát választja a kiábrándítóan a fiatalokra.
diák, amely érdekelte, hanem azt, amiben a tanára tehetségesnek tartotta. Utóbb viszont a munka Nekem is hatalmas terveim voltak mindaddig, amíg meg nem kaptam a diplomámat. Az-
során átsodródott oda, ami a kezdetekkor inkább érdekelte. tán sorba kaptam a pofonokat, hogy „ide se, oda se, amoda se.” A múltkor beszélgettem
Én semmiképpen nem akartam ilyen mezőgazdasági szakon végezni. Aztán vé- egy vízvezeték-szerelő sráccal fenn a presszóban, és mondja, hogy „hát ő tök jól elvan,
gül is amiatt is mentem, mert nagyon jó voltam biológiából, aztán a tanárom egész nap dolgozik, itt a barátnője, most jegyezte el…” hát – mondom –, akkor lehet, hogy
mondta, hogy jó vagy biológiából, menjél ilyesmi területre! Mert rajzolni egyálta- tényleg rossz fele indultam el. Úgyhogy most már én is azt mondom, hogy egy jó szak-
lán nem tudtam, aztán végül is ilyen műszaki rajzokat olvasok most. És azt nem mával lehet, hogy tényleg többet lehet elérni, mint egy kaposvári egyetemes diplomával.
tanultam. Hogyha én visszatekintek az elmúlt pár évre, akkor még mindig motiválták a fiatalokat,
A késői változás a fenti félrecsúszásnak egy markánsabb fajtája. Ebben az esetben a volt diák bán- hogy „menj, és tanulj tovább”, meg „szerezz diplomát, menjél főiskolára, mert akkor majd
kódik is amiatt, hogy nem a mostani érdeklődési területének megfelelő iskolát választotta. leszmunkád. Diploma, diploma, diploma!” És ugye akkor elvégezte a hallgató az iskolát, és
Én például ehelyett a bőrdíszműves szakma helyett, választhattam volna például valami- akkor meg azt mondták, hogy köszi, de túlképzett vagy. Szóval azért, ha hosszú távon be-
lyen kertészkedéses dolgot, vagy virágokkal kapcsolatos dolgot. A virágok azért úgy közel legondol az ember, akkor azért ez egy átverés, hogy akkor most milyen cél van e mögött.
állnak hozzám, mint ez az egész. Csak akkor még nem, akkor még nem voltam olyan vi-
rágmániás, mint most.
A felsőoktatási intézményekben gyakrabban nyílik lehetőség a váltásra, amivel az ide járók meré-
szebben élnek is.
Mikor bekerültem a suliba már rálátásom nyílt nagyon sok dologra, inkább a fel-
nőttképzést választottam. A pénz miatt, meg alapból, mert abból most több lehe-
tőséget látok.
Időközi lemorzsolódás
Az iskolaválasztás, a tanulás és a munkába állás szakaszai nem minden esetben követik egymást
következetesen. Számos diák vagy saját döntése miatt vagy külső körülmények hatására nem folytat-
ja a választott iskolában a tanulmányait. Ők vagy váltanak különféle szakképzések között, vagy meg-
szakítják tanulmányaikat és lemorzsolódnak. Az induló osztályokból való kiáramlás számos esetben
megközelíti az 50%-ot.
Mi 36-an voltunk, most vagyunk 18-an. Még egy év van hátra.
A lemorzsolódás nem kizárólag a rossz tanulmányi eredmény következménye. Az okok feltárása
sok esetben még az osztálytársak előtt is rejtve marad. A lemorzsolódás, illetve az azt megelőző hi-
ányzás számos esetben a diákok szemszögéből is értelmetlennek tűnik.
A szakácsok között is sokan nem járnak be, szóval onnan is fognak irtani. Nem értem, hogy
szakmát akarnak és mégsem járnak be.
Nem vicc, van a 12.-esek között két lány, meglesz a kőműves szakmája. Hát ez milyen durva Az iskolaválasztás utólagos megítélése
már! Ha ilyen mérnök, akkor azt mondom ok, de kőműves? Szerintem nem is fognak tudni
elhelyezkedni, egy ember sem fogja felvenni őket, azért, mert nők. Kapos- Az iskolaválasztást illetően a fiatalok utólag megerősítést kaphatnak, önigazolást nyerhetnek,
váron is van az építőipari, aki szakmunkásban van két lány kőműves meg vagy döntésüket hibásnak ítélhetik. A diplomások jellemzően úgy érzik, maguk választottak, és jól
melegburkolónak tanul. döntöttek.
Nálunk a végzős lányok három van, aki hentes. Nekem is elsősorban az érdeklődési körömbe esett, plusz én is közgazdász leszek és a reál
tantárgyak jobban mentek. Úgy éreztem, hogy ez az, ami testhezálló.
A pozitív diszkrimináció gyakorta említett jelenség, melyben a diákok azt nehezményezik, hogy De mint az a korábban leírt véleményekből is látszik, sokan az iskola befejeztével már elhagyták a
az esetleg szűkös erőforrásokhoz csak egy-két diák juthat hozzá, emiatt ők hátrányba kerülnek a fel- szakmát, emiatt az iskolaválasztás utólagos megítélése jellemzően rossz. Ennek oka lehet a képzéssel
készülés során. kapcsolatos csalódás, számos esetben pedig az, hogy nem valósultak meg az irreális elvárások. Jel-
Ugye meg hát nem a doktor néni vagy doktor bácsiék lánya… lemzően a képzettség, a szakma iránti kisebb kereslet, s ennek eredőjeként a munkanélküliség hat
A diszpreferencia szintén sajátos formája az a félrecsúszás, amikor nem azt a szakmát választja a kiábrándítóan a fiatalokra.
diák, amely érdekelte, hanem azt, amiben a tanára tehetségesnek tartotta. Utóbb viszont a munka Nekem is hatalmas terveim voltak mindaddig, amíg meg nem kaptam a diplomámat. Az-
során átsodródott oda, ami a kezdetekkor inkább érdekelte. tán sorba kaptam a pofonokat, hogy „ide se, oda se, amoda se.” A múltkor beszélgettem
Én semmiképpen nem akartam ilyen mezőgazdasági szakon végezni. Aztán vé- egy vízvezeték-szerelő sráccal fenn a presszóban, és mondja, hogy „hát ő tök jól elvan,
gül is amiatt is mentem, mert nagyon jó voltam biológiából, aztán a tanárom egész nap dolgozik, itt a barátnője, most jegyezte el…” hát – mondom –, akkor lehet, hogy
mondta, hogy jó vagy biológiából, menjél ilyesmi területre! Mert rajzolni egyálta- tényleg rossz fele indultam el. Úgyhogy most már én is azt mondom, hogy egy jó szak-
lán nem tudtam, aztán végül is ilyen műszaki rajzokat olvasok most. És azt nem mával lehet, hogy tényleg többet lehet elérni, mint egy kaposvári egyetemes diplomával.
tanultam. Hogyha én visszatekintek az elmúlt pár évre, akkor még mindig motiválták a fiatalokat,
A késői változás a fenti félrecsúszásnak egy markánsabb fajtája. Ebben az esetben a volt diák bán- hogy „menj, és tanulj tovább”, meg „szerezz diplomát, menjél főiskolára, mert akkor majd
kódik is amiatt, hogy nem a mostani érdeklődési területének megfelelő iskolát választotta. leszmunkád. Diploma, diploma, diploma!” És ugye akkor elvégezte a hallgató az iskolát, és
Én például ehelyett a bőrdíszműves szakma helyett, választhattam volna például valami- akkor meg azt mondták, hogy köszi, de túlképzett vagy. Szóval azért, ha hosszú távon be-
lyen kertészkedéses dolgot, vagy virágokkal kapcsolatos dolgot. A virágok azért úgy közel legondol az ember, akkor azért ez egy átverés, hogy akkor most milyen cél van e mögött.
állnak hozzám, mint ez az egész. Csak akkor még nem, akkor még nem voltam olyan vi-
rágmániás, mint most.
A felsőoktatási intézményekben gyakrabban nyílik lehetőség a váltásra, amivel az ide járók meré-
szebben élnek is.
Mikor bekerültem a suliba már rálátásom nyílt nagyon sok dologra, inkább a fel-
nőttképzést választottam. A pénz miatt, meg alapból, mert abból most több lehe-
tőséget látok.
Időközi lemorzsolódás
Az iskolaválasztás, a tanulás és a munkába állás szakaszai nem minden esetben követik egymást
következetesen. Számos diák vagy saját döntése miatt vagy külső körülmények hatására nem folytat-
ja a választott iskolában a tanulmányait. Ők vagy váltanak különféle szakképzések között, vagy meg-
szakítják tanulmányaikat és lemorzsolódnak. Az induló osztályokból való kiáramlás számos esetben
megközelíti az 50%-ot.
Mi 36-an voltunk, most vagyunk 18-an. Még egy év van hátra.
A lemorzsolódás nem kizárólag a rossz tanulmányi eredmény következménye. Az okok feltárása
sok esetben még az osztálytársak előtt is rejtve marad. A lemorzsolódás, illetve az azt megelőző hi-
ányzás számos esetben a diákok szemszögéből is értelmetlennek tűnik.
A szakácsok között is sokan nem járnak be, szóval onnan is fognak irtani. Nem értem, hogy
szakmát akarnak és mégsem járnak be.
MUNKAERŐ-PIACIHELYZETKÉP
MUNKAERė-PIACI HELYZETKÉP
A kutatás során megkérdezett 8076 fiatal 44 százaléka dolgozott az adatfelvétel idején, fő tevékeny-
A kutatás
ségének során megkérdezett
39 százalék 8076 fiatal 44 százaléka dolgozott az adatfelvétel idején, fĘ
tekintette a munkát.
tevékenységének 39 százalék tekintette
Akik nem fő tevékenységként dolgoznak, a munkát.
azok elsősorban tanulók (főképp felsőoktatási intéz-
ményekben). A nem fő tevékenységként dolgozók azok
Akik nem fĘ tevékenységként dolgoznak, elsĘsorban
java része tanulók21(fĘképp
alkalmazott. felsĘoktatási
százalékuk betanított,
intézményekben). A nem fĘ tevékenységként dolgozók java része alkalmazott. 21
27 százalékuk szakmunkás. Azt gondolhatnánk, hogy elsősorban azokról van szó, akik szakmunkás-százalékuk
betanított, 27 százalékuk szakmunkás. Azt gondolhatnánk, hogy elsĘsorban azokról van szó, akik
képzőbe vagy szakközépiskolába járnak, de ez nincs így: meglehetősen sok főiskolás, egyetemista
szakmunkásképzĘbe vagy szakközépiskolába járnak, de ez nincs így: meglehetĘsen sok fĘiskolás,
van a tanulás mellett betanított vagy szakmunkásként dolgozók között. A nem fő tevékenységként
egyetemista van a tanulás mellett betanított vagy szakmunkásként dolgozók között. A nem fĘ
dolgozók egy másik nagy csoportja diplomát nem igénylő szellemi (irodai) munkát végez. Ők a leg-
tevékenységként dolgozók egy másik nagy csoportja diplomát nem igénylĘ szellemi (irodai)
többen
munkát főiskolások
végez. ėk vagy egyetemisták,
a legtöbben de sokvagy
fĘiskolások gimnazistát vagy egyéb
egyetemisták, de soktanfolyamra
gimnazistátjárót
vagyis találunk
egyéb
körükben.
tanfolyamra járót is találunk körükben.
15.
15. táblázat:
táblázat: A
A jelenlegi fő tevékenység
jelenlegi fĘ tevékenységrészletesen
részletesen
(azérdemi
(az érdemiválaszok
válaszokszázalékos
százalékosmegoszlása)
megoszlása)
Tevékenység Százalék
tanul, részt vesz valamilyen iskolában vagy tanfolyamon valamilyen képzésben 44,5
dolgozik, akár bejelentve, akár nem, akár alkalmazottként, akár vállalkozóként 38,9
munkanélküli összesen 6,9
munkanélküli, álláskeresési járadékot kap 2,7
álláskeresési támogatásban részesülĘ, közhasznú foglalkoztatott 0,4
munkanélküli, ellátás nélkül 3,8
más inaktív összesen 9,3
terhességi-gyermekágyi segélyen van 0,3
gyeden van 1,8
gyesen van 3,5
gyeten van 0,2
háztartásbeli, otthon van a gyerekkel (gyed, gyes, gyet nélkül) 0,6
eltartott, otthon van 0,9
rokkantnyugdíjas, rokkantjáradékos 0,5
(más) nyugdíjas 0,0
szociális segélyezett 1,0
egyéb inaktív 0,4
egyéb 0,5
N=7919
Vannak azonban
Vannak olyanok
azonban is, akik
olyanok is,főakik
tevékenységüknek a munkát
fĘ tevékenységüknek tekintik,
a munkát mégismégis
tekintik, csinálnak mást is
csinálnak
mellette.
mást is mellette. A fĘ tevékenységként dolgozók 10 százaléka munka mellett tanul. Egybár
A fő tevékenységként dolgozók 10 százaléka munka mellett tanul. Egy százaléknyian,
dolgoznak, eközben
százaléknyian, munkanélkülinek
bár dolgoznak, eközben ismunkanélkülinek
tekintik magukat is (ellátást nem kapnak),
tekintik magukat szintén
(ellátást egy száza-
nem kapnak),
léknyian pedig eltartottnak.
szintén egy százaléknyian pedig eltartottnak.
A fĘ tevékenységként
A fő tevékenységként végzettvégzett
munkamunka
mellettmellett
tanulóktanulók
legnagyobblegnagyobb
része (47része (47 százaléka)
százaléka) egyetemre
egyetemre
vagy vagyjárfĘiskolára
főiskolára jár (a két
(a két iskolatípus iskolatípus
között közöttazonos
hozzávetőleg hozzávetĘleg
aránybanazonos arányban
oszlanak meg), oszlanak
22% pedig
meg), 22% tanfolyamot
valamilyen pedig valamilyen
végez.tanfolyamot végez.
Az elsĘ munkavállalás
A fiatalok 69 százaléka dolgozott már pénzért életében, 51 százaléknak pedig már 3 hónapnál
hosszabb, iskolai szünidĘn kívüli munkavállalása is volt. Az elsĘ pénzért végzett munka vállalására
MUNKAERŐ-PIACIHELYZETKÉP
MUNKAERė-PIACI HELYZETKÉP
A kutatás során megkérdezett 8076 fiatal 44 százaléka dolgozott az adatfelvétel idején, fő tevékeny-
A kutatás
ségének során megkérdezett
39 százalék 8076 fiatal 44 százaléka dolgozott az adatfelvétel idején, fĘ
tekintette a munkát.
tevékenységének 39 százalék tekintette
Akik nem fő tevékenységként dolgoznak, a munkát.
azok elsősorban tanulók (főképp felsőoktatási intéz-
ményekben). A nem fő tevékenységként dolgozók azok
Akik nem fĘ tevékenységként dolgoznak, elsĘsorban
java része tanulók21(fĘképp
alkalmazott. felsĘoktatási
százalékuk betanított,
intézményekben). A nem fĘ tevékenységként dolgozók java része alkalmazott. 21
27 százalékuk szakmunkás. Azt gondolhatnánk, hogy elsősorban azokról van szó, akik szakmunkás-százalékuk
betanított, 27 százalékuk szakmunkás. Azt gondolhatnánk, hogy elsĘsorban azokról van szó, akik
képzőbe vagy szakközépiskolába járnak, de ez nincs így: meglehetősen sok főiskolás, egyetemista
szakmunkásképzĘbe vagy szakközépiskolába járnak, de ez nincs így: meglehetĘsen sok fĘiskolás,
van a tanulás mellett betanított vagy szakmunkásként dolgozók között. A nem fő tevékenységként
egyetemista van a tanulás mellett betanított vagy szakmunkásként dolgozók között. A nem fĘ
dolgozók egy másik nagy csoportja diplomát nem igénylő szellemi (irodai) munkát végez. Ők a leg-
tevékenységként dolgozók egy másik nagy csoportja diplomát nem igénylĘ szellemi (irodai)
többen
munkát főiskolások
végez. ėk vagy egyetemisták,
a legtöbben de sokvagy
fĘiskolások gimnazistát vagy egyéb
egyetemisták, de soktanfolyamra
gimnazistátjárót
vagyis találunk
egyéb
körükben.
tanfolyamra járót is találunk körükben.
15.
15. táblázat:
táblázat: A
A jelenlegi fő tevékenység
jelenlegi fĘ tevékenységrészletesen
részletesen
(azérdemi
megoszlása)
Tevékenység Százalék
tanul, részt vesz valamilyen iskolában vagy tanfolyamon valamilyen képzésben 44,5
dolgozik, akár bejelentve, akár nem, akár alkalmazottként, akár vállalkozóként 38,9
munkanélküli összesen 6,9
munkanélküli, álláskeresési járadékot kap 2,7
álláskeresési támogatásban részesülĘ, közhasznú foglalkoztatott 0,4
munkanélküli, ellátás nélkül 3,8
más inaktív összesen 9,3
terhességi-gyermekágyi segélyen van 0,3
gyeden van 1,8
gyesen van 3,5
gyeten van 0,2
háztartásbeli, otthon van a gyerekkel (gyed, gyes, gyet nélkül) 0,6
eltartott, otthon van 0,9
rokkantnyugdíjas, rokkantjáradékos 0,5
(más) nyugdíjas 0,0
szociális segélyezett 1,0
egyéb inaktív 0,4
egyéb 0,5
N=7919
Vannak azonban
Vannak olyanok
azonban is, akik
olyanok is,főakik
tevékenységüknek a munkát
fĘ tevékenységüknek tekintik,
a munkát mégismégis
tekintik, csinálnak mást is
csinálnak
mellette.
mást is mellette. A fĘ tevékenységként dolgozók 10 százaléka munka mellett tanul. Egybár
A fő tevékenységként dolgozók 10 százaléka munka mellett tanul. Egy százaléknyian,
dolgoznak, eközben
százaléknyian, munkanélkülinek
bár dolgoznak, eközben ismunkanélkülinek
tekintik magukat is (ellátást nem kapnak),
tekintik magukat szintén
(ellátást egy száza-
nem kapnak),
léknyian pedig eltartottnak.
szintén egy százaléknyian pedig eltartottnak.
A fĘ tevékenységként
A fő tevékenységként végzettvégzett
munkamunka
mellettmellett
tanulóktanulók
legnagyobblegnagyobb
része (47része (47 százaléka)
százaléka) egyetemre
egyetemre
vagy vagyjárfĘiskolára
főiskolára jár (a két
(a két iskolatípus iskolatípus
között közöttazonos
hozzávetőleg hozzávetĘleg
aránybanazonos arányban
oszlanak meg), oszlanak
22% pedig
meg), 22% tanfolyamot
valamilyen pedig valamilyen
végez.tanfolyamot végez.
Az elsĘ munkavállalás
A fiatalok 69 százaléka dolgozott már pénzért életében, 51 százaléknak pedig már 3 hónapnál
hosszabb, iskolai szünidĘn kívüli munkavállalása is volt. Az elsĘ pénzért végzett munka vállalására
42 Munkaerő-piaci helyzetkép MunkaerĘ-piaci
Ifjúság2008helyzetkép
Az első munkavállalás 12.

12. ábra:
ábra: AAtanulmányok
tanulmányok befejezése ésaamunkába
befejezése és munkábaállás
állásközt
közteltelĘ
eltelő átlagos
átlagos idĘidő legmagasabb
legmagasabb
befejezett iskolai végzettség szerint
42
A fiatalok 69 százaléka dolgozott márIfjúság2008 Gyorsjelentés
pénzért életében, 51 százaléknak pedig már 3 hónapnál hos�- (átlagokhónapban,
(átlagok hónapban,azok
azokkörében,
körében, akik
akik már
már befejezték
befejezték tanulmányaikat
tanulmányaikat és találtak
és találtak munkát)
munkát)
szabb, iskolai szünidőn kívüli munkavállalása is volt. Az első pénzért végzett munka vállalására átlago-
san 18 évesen
átlagosan kerültkerült
18 évesen sor először a megkérdezettek
sor elĘször a megkérdezettek körében, az első
körében, 3 hónapnál
az elsĘ hosszabb
3 hónapnál ideig
hosszabb tartó
ideig
tartó munkára pedig 19 évesen. (Fontos, hogy ezek az átlagok csak azok körében igazak, akiknekvolt
munkára pedig 19 évesen. (Fontos, hogy ezek az átlagok csak azok körében igazak, akiknek már
ilyenvolt
már munkájuk – e számok
ilyen munkájuk – etehát nemtehát
számok azt jelentik,
nem azthogy a fiatalok
jelentik, hogyátlagosan
a fiatalok ennyi idősen
átlagosan vállalnak
ennyi idĘsenelő- diploma 3,3
ször munkát,
vállalnak hiszmunkát,
elĘször van olyan,
hiszakivel a megkérdezés
van olyan, pillanatábanpillanatában
akivel a megkérdezés ez még egyáltalán
ez még nem történtnem
egyáltalán meg.)
A megkérdezettek
történt meg.) 11 százalékra rendszeresen, 21 százaléka néha dolgozott/dolgozik már az isko-
la mellett is.
A megkérdezettek 11 százalékra rendszeresen, 21 százaléka néha dolgozott/dolgozik már az
iskola mellett is. érettségi 4,7
Elhelyezkedés az első munkavállaláskor

Elhelyezkedés az elsĘ munkavállaláskor
A mintába került fiatalok 57 százaléka befejezte már – legalábbis egyelőre – iskolarendszerben
szakmunkásképzƅ 4,5
A mintábatanulmányait,
folytatott került fiatalokvagyis
57 százaléka befejezte márképesítéseket
– az iskolarendszerű – legalábbis nem
egyelĘre
adó –tanfolyamokon
iskolarendszerben
kívül –
folytatott tanulmányait,
nem jár jelenleg vagyis
iskolába. – az iskolarendszerĦ
Leszámítva azokat, akik még képesítéseket
nem tudtak nem adó tanfolyamokon
elhelyezkedni (köztük kívül
olyanok– is
nem jár jelenleg
vannak, iskolába.idején
akik a kérdezés Leszámítva azokat,
kb. fél éve akik be
fejezték még nem tudtak elhelyezkedni
tanulmányaikat), (köztük
a megkérdezett (ésolyanok
válaszolni
is vannak, akik a kérdezés idején kb. fél éve fejezték be tanulmányaikat), a megkérdezett (és
9
tudó) fiatalok átlagosan 5,3 hónap alatt találtak munkát, miután befejezték az iskolát. legfeljebb8általános 12,6
9
válaszolni tudó) fiatalok átlagosan 5,3 hónap alatt találtak munkát, miután befejezték az iskolát.
11. ábra: A tanulmányok befejezése és a munkába állás közt eltelő átlagos idő
(az iskolarendszerben
11. ábra: A tanulmányok már és
befejezése nem a tanulók
munkába százalékos megoszlása)
állás közt eltelĘ átlagos idĘ
(az iskolarendszerben már nem tanulók százalékos megoszlása) 0 5 10 15
N=3606
Szignifikáns
Szignifikáns – bár
– bár az az végzettségnél
iskolai iskolai végzettségnél
gyengébbgyengébb – hatása
– hatása van van az elhelyezkedéshez
az elhelyezkedéshez szükséges időre
szükséges idĘre annak, hogy valaki dolgozott-e már az iskola mellett is. A tanulmányok mellett a
annak, hogy valaki dolgozott-e már az iskola mellett is. A tanulmányok mellett végzett munka – különösen
3 végzett munka
8 44
rendszeres munka– – különösen a rendszeres
az adatok tanúsága munka
Ifjúság2008
szerint – az(legalábbis
adatok tanúsága
Gyorsjelentés
megkönnyíti szerint elhelyezkedést.
időben) a későbbi megkönnyíti
10 (legalábbis idĘben) a késĘbbi elhelyezkedést.
13. ábra:
13. ábra: A
A tanulmányok befejezéseésésa amunkába
tanulmányok befejezése munkába állás
állás közt
közt eltelő
eltelĘ átlagos
átlagos idĘidő a korábbi,
a korábbi,
iskola melletti
iskola mellettimunkatapasztalatok
munkatapasztalatok függvényében
függvényében
18 61 (átlagok hónapokban azok körében, akik már befejezték tanulmányaikat és találtak munkát)
sohasemdolgozottiskola
6,2
mellett
legfeljebb3hónap 4Ͳ6hónap
7Ͳ12hónap többmint1év
mégnemsikerültelhelyezkedniük ritkándoltozott 4,8
N=3714
Az iskolai
Az iskolai végzettség
végzettség erĘsen befolyásolja,
erősen befolyásolja, hogyidőmennyi
hogy mennyi idĘ alatt
alatt sikerül munkát sikerül munkát
találnia találnia
valakinek, miután
valakinek, miután befejezte
befejezte tanulmányait. tanulmányait.
Mindenkinél lényegesen Mindenkinél lényegesenvannak
nehezebb helyzetben nehezebb helyzetben
azok, akik csupán 8vannak
általánost
rendszeresendolgozott 2,9
azok,
vagy ennél is kevesebbet végeztek: nekik átlagosan több mint egy évre volt szükségük, hogy munkátegy
akik csupán 8 általánost vagy ennél is kevesebbet végeztek: nekik átlagosan több mint találja-
évre
nak. Avolt szükségük,
szakmunkás hogy munkát
végzettségűek találjanak.
és az A szakmunkás
érettségizettek végzettségĦek
náluk lényegesen és az érettségizettek
„jobb esélyekkel indultak” ebből a
náluk lényegesen
szempontból „jobb esélyekkel
(e két kategóriában indultak” egymástól
nem különbözik ebbĘl a szempontból
szignifikánsan (e két kategóriábanszükséges
az elhelyezkedéshez nem
különbözik
átlagos idő). egymástól
A diplomásokszignifikánsan az elhelyezkedéshez
esélyei a legjobbak szükséges
– bár korántsem akkora átlagos aidĘ).
a különbség A diplomások
diplomások és a közép- 0 2 4 6 8
esélyei a legjobbak – bár korántsem akkora a különbség a diplomások és a középfokon
fokon végzettek elhelyezkedési ideje közt, mint utóbbi csoport és a 8 általánossal rendelkezők között. végzettek
elhelyezkedési
9
ideje közt, mint utóbbi csoport és a 8 általánossal rendelkezĘk között. N=3581
Nulla hónapnak számítva azokat, akik kevesebb mint 1 hónap alatt el tudtak helyezkedni.
A válaszolók 14 százalékáról tudjuk biztosan, hogy jelenlegi munkahelyük az elsĘ
munkahely, ahol dolgoznak. 72 százalékuknak személyes kapcsolatai – szülei, családja, ismerĘsei –
9
Nulla hónapnak számítva azokat, akik kevesebb mint 1 hónap alatt el tudtak helyezkedni. segítettek abban, hogy el tudjanak helyezkedni10. Tanárai 6 százalékuknak segítettek, a
42 Munkaerő-piaci helyzetkép MunkaerĘ-piaci
Ifjúság2008helyzetkép
Az első munkavállalás 12.

12. ábra:
ábra: AAtanulmányok
tanulmányok befejezése ésaamunkába
befejezése és munkábaállás
állásközt
közteltelĘ
eltelő átlagos
átlagos idĘidő legmagasabb
legmagasabb
42
A fiatalok 69 százaléka dolgozott márIfjúság2008 Gyorsjelentés
pénzért életében, 51 százaléknak pedig már 3 hónapnál hos�- (átlagokhónapban,
(átlagok hónapban,azok
azokkörében,
körében, akik
akik már
már befejezték
befejezték tanulmányaikat
tanulmányaikat és találtak
és találtak munkát)
munkát)
szabb, iskolai szünidőn kívüli munkavállalása is volt. Az első pénzért végzett munka vállalására átlago-
san 18 évesen
átlagosan kerültkerült
18 évesen sor először a megkérdezettek
sor elĘször a megkérdezettek körében, az első
körében, 3 hónapnál
az elsĘ hosszabb
3 hónapnál ideig
hosszabb tartó
ideig
tartó munkára pedig 19 évesen. (Fontos, hogy ezek az átlagok csak azok körében igazak, akiknekvolt
munkára pedig 19 évesen. (Fontos, hogy ezek az átlagok csak azok körében igazak, akiknek már
ilyenvolt
már munkájuk – e számok
ilyen munkájuk – etehát nemtehát
számok azt jelentik,
nem azthogy a fiatalok
jelentik, hogyátlagosan
a fiatalok ennyi idősen
átlagosan vállalnak
ennyi idĘsenelő- diploma 3,3
ször munkát,
vállalnak hiszmunkát,
elĘször van olyan,
hiszakivel a megkérdezés
van olyan, pillanatábanpillanatában
akivel a megkérdezés ez még egyáltalán
ez még nem történtnem
egyáltalán meg.)
A megkérdezettek
történt meg.) 11 százalékra rendszeresen, 21 százaléka néha dolgozott/dolgozik már az isko-
la mellett is.
A megkérdezettek 11 százalékra rendszeresen, 21 százaléka néha dolgozott/dolgozik már az
iskola mellett is. érettségi 4,7
Elhelyezkedés az első munkavállaláskor

Elhelyezkedés az elsĘ munkavállaláskor
A mintába került fiatalok 57 százaléka befejezte már – legalábbis egyelőre – iskolarendszerben
A mintábatanulmányait,
folytatott került fiatalokvagyis
57 százaléka befejezte márképesítéseket
– az iskolarendszerű – legalábbis nem
egyelĘre
adó –tanfolyamokon
iskolarendszerben
kívül –
folytatott tanulmányait,
nem jár jelenleg vagyis
iskolába. – az iskolarendszerĦ
Leszámítva azokat, akik még képesítéseket
nem tudtak nem adó tanfolyamokon
elhelyezkedni (köztük kívül
olyanok– is
nem jár jelenleg
vannak, iskolába.idején
akik a kérdezés Leszámítva azokat,
kb. fél éve akik be
fejezték még nem tudtak elhelyezkedni
tanulmányaikat), (köztük
a megkérdezett (ésolyanok
válaszolni
is vannak, akik a kérdezés idején kb. fél éve fejezték be tanulmányaikat), a megkérdezett (és
9
tudó) fiatalok átlagosan 5,3 hónap alatt találtak munkát, miután befejezték az iskolát. legfeljebb8általános 12,6
9
válaszolni tudó) fiatalok átlagosan 5,3 hónap alatt találtak munkát, miután befejezték az iskolát.
11. ábra: A tanulmányok befejezése és a munkába állás közt eltelő átlagos idő
(az iskolarendszerben
11. ábra: A tanulmányok már és
befejezése nem a tanulók
munkába százalékos megoszlása)
állás közt eltelĘ átlagos idĘ
(az iskolarendszerben már nem tanulók százalékos megoszlása) 0 5 10 15
N=3606
Szignifikáns
Szignifikáns – bár
– bár az az végzettségnél
iskolai iskolai végzettségnél
gyengébbgyengébb – hatása
– hatása van van az elhelyezkedéshez
az elhelyezkedéshez szükséges időre
szükséges idĘre annak, hogy valaki dolgozott-e már az iskola mellett is. A tanulmányok mellett a
annak, hogy valaki dolgozott-e már az iskola mellett is. A tanulmányok mellett végzett munka – különösen
3 végzett munka
8 44
rendszeres munka– – különösen a rendszeres
az adatok tanúsága munka
Ifjúság2008
szerint – az(legalábbis
adatok tanúsága
Gyorsjelentés
megkönnyíti szerint elhelyezkedést.
időben) a későbbi megkönnyíti
10 (legalábbis idĘben) a késĘbbi elhelyezkedést.
13. ábra:
13. ábra: A
A tanulmányok befejezéseésésa amunkába
tanulmányok befejezése munkába állás
állás közt
közt eltelő
eltelĘ átlagos
átlagos idĘidő a korábbi,
a korábbi,
iskola melletti
iskola mellettimunkatapasztalatok
munkatapasztalatok függvényében
függvényében
18 61 (átlagok hónapokban azok körében, akik már befejezték tanulmányaikat és találtak munkát)
sohasemdolgozottiskola
6,2
mellett
legfeljebb3hónap 4Ͳ6hónap
7Ͳ12hónap többmint1év
mégnemsikerültelhelyezkedniük ritkándoltozott 4,8
N=3714
Az iskolai
Az iskolai végzettség
végzettség erĘsen befolyásolja,
erősen befolyásolja, hogyidőmennyi
hogy mennyi idĘ alatt
alatt sikerül munkát sikerül munkát
találnia találnia
valakinek, miután
valakinek, miután befejezte
befejezte tanulmányait. tanulmányait.
Mindenkinél lényegesen Mindenkinél lényegesenvannak
nehezebb helyzetben nehezebb helyzetben
azok, akik csupán 8vannak
általánost
rendszeresendolgozott 2,9
azok,
vagy ennél is kevesebbet végeztek: nekik átlagosan több mint egy évre volt szükségük, hogy munkátegy
akik csupán 8 általánost vagy ennél is kevesebbet végeztek: nekik átlagosan több mint találja-
évre
nak. Avolt szükségük,
szakmunkás hogy munkát
végzettségűek találjanak.
és az A szakmunkás
érettségizettek végzettségĦek
náluk lényegesen és az érettségizettek
„jobb esélyekkel indultak” ebből a
náluk lényegesen
szempontból „jobb esélyekkel
(e két kategóriában indultak” egymástól
nem különbözik ebbĘl a szempontból
szignifikánsan (e két kategóriábanszükséges
az elhelyezkedéshez nem
különbözik
átlagos idő). egymástól
A diplomásokszignifikánsan az elhelyezkedéshez
esélyei a legjobbak szükséges
– bár korántsem akkora átlagos aidĘ).
a különbség A diplomások
diplomások és a közép- 0 2 4 6 8
esélyei a legjobbak – bár korántsem akkora a különbség a diplomások és a középfokon
fokon végzettek elhelyezkedési ideje közt, mint utóbbi csoport és a 8 általánossal rendelkezők között. végzettek
elhelyezkedési
9
ideje közt, mint utóbbi csoport és a 8 általánossal rendelkezĘk között. N=3581
Nulla hónapnak számítva azokat, akik kevesebb mint 1 hónap alatt el tudtak helyezkedni.
A válaszolók 14 százalékáról tudjuk biztosan, hogy jelenlegi munkahelyük az elsĘ
munkahely, ahol dolgoznak. 72 százalékuknak személyes kapcsolatai – szülei, családja, ismerĘsei –
9
Nulla hónapnak számítva azokat, akik kevesebb mint 1 hónap alatt el tudtak helyezkedni. segítettek abban, hogy el tudjanak helyezkedni10. Tanárai 6 százalékuknak segítettek, a
44 Munkaerő-piaci helyzetkép 46 Ifjúság2008 Gyorsjelentés
A válaszolók 14 százalékáról tudjuk biztosan, hogy jelenlegi munkahelyük az első munkahely, ahol 16. táblázat: A munkavállalás formája a fő foglalkozásban
dolgoznak. 72 százalékuknak személyes kapcsolatai – szülei, családja, ismerősei – segítettek abban, 16. táblázat: A munkavállalás
(a jelenleg formájamegoszlása)
is dolgozók százalékos a fĘ foglalkozásban
10
(a jelenleg is dolgozók százalékos megoszlása)
hogy el tudjanak helyezkedni . Tanárai 6 százalékuknak segítettek, a pályaválasztást és elhelyezke-
dést segítő intézmények – munkaügyi központok, pályaválasztási és ifjúsági irodák, tanácsadók – pe- Munkavállalás formája Százalék Vállalkozás vagy alkalmazás formája
dig csupán 8 százalékuknak. 17 százalékuk senkitől
MunkaerĘ-piaci nem kapott segítséget.
helyzetkép 45 önálló vállalkozó, tulajdonos
5% A VÁLLALKOZÁS FORMÁJA
vagy résztulajdonos
14. ábra: Kitől/kiktől érkezett a legnagyobb segítség a társas vállalkozás tagja, tulajdonosa 37%
14. ábra: KitĘl/kiktĘl érkezett a legnagyobb segítség a jelenlegi – egyben elsĘ – szövetkezet tagja 1%
jelenlegi – egyben első – elhelyezkedéskor?
(említések százalékos megoszlása elhelyezkedéskor?
azok körében, akik jelenleg első munkahelyükön dolgoznak)
önálló /egyéni/ vállalkozó 59%
(említések százalékos megoszlása azok körében, akik jelenleg elsĘ munkahelyükön dolgoznak)
segítĘ családtag 4%
összes vállalkozó 100%
ALKALMAZOTTAK SZÁMA A
szüleitƅl,szƾkebbcsaládjától 49 VÁLLALKOZÁSBAN
nincs alkalmazottja 58%
ismerƅsöktƅl,rokonoktól 43
1–5 alkalmazott 37%
85 alkalmazott 1%
újmunkahelyétƅl 11
ĘstermelĘ 1%
tanáraitól 6 alkalmazott /volt/ 88% AZ ALKALMAZÁS FORMÁJA
határozatlan idejĦ, bejelentett 81%
munkaügyiközponttól 6 határozott idejĦ, bejelentett 14%
eseti megbízás 1%
ifjúságiirodától 1 alkalmazottként számlát adok egy cég nevében 0%
bejelentés nélküli alkalmazásban áll 2%
pályaválasztásitanácsadótól 1 összes alkalmazott 100%
alkalmi munkái vannak 5%
másvalakitƅl,máshelyrƅl 3 közhasznú munkás 1%
egyéb 0%11
senkitƅl 17 összesen 100%
N=3333
0 20 40 60
Feketemunka
Feketemunka
N=285
AzAzalkalmazottak
alkalmazottak 22 százaléka,
százaléka,azazalkalmi munkások
alkalmi munkások28 százaléka
28 százaléka„vallotta be”, hogy
„vallotta be”,feketén
hogy dolgozik.
feketén
Akik jelenleg is iskolába járnak, rendkívül rossznak látják jövĘbeni esélyeiket a Lényegesen megnőtt ezmegnĘtt
dolgozik. Lényegesen az arány,ezhaazmásképp
arány, hakérdeztünk rá: az alkalmazottak
másképp kérdeztünk közül 17 százalék
rá: az alkalmazottak közülteljes
17
munkaerĘpiacon:
Akik jelenleg is51 százalékuk
iskolába járnak,kedvezĘtlennek vagylátják
rendkívül rossznak nagyon kedvezĘtlennek
jövőbeni esélyeiket aítéli meg saját
munkaerőpiacon: fizetését, 8 százaléka pedig egy részét zsebbe kapja, az alkalmi munkásoknak pedig 36
százalék teljes fizetését, 8 százaléka pedig egy részét zsebbe kapja, az alkalmi munkásoknak pedig százaléka a tel-
jövendĘbeli
51 százalékukvégzettségével,
kedvezőtlennek saját környékén
vagy nagyon az elhelyezkedésiítéli
kedvezőtlennek esélyeket. 28%
meg saját közepesrevégzettségé-
jövendőbeli értékeli a jes
36fizetését,
százaléka12 aszázaléka annak egy
teljes fizetését, 12 részét. Az alkalmazottak
százaléka 6, az alkalmi
annak egy részét. munkások 156,százaléka
Az alkalmazottak nem
az alkalmi
lehetĘségeket,
vel, saját környékén az elhelyezkedési esélyeket. 28% közepesre értékeli a lehetőségeket, éshogy
és csupán 10% kedvezĘnek (nem tudott válaszolni 6%). (Fontos megjegyezni, csupán kívánt válaszolni erre a kérdésre, s csupán 69 (alkalmazottak), illetve 37 (alkalmi munkások)
munkások 15 százaléka nem kívánt válaszolni erre a kérdésre, s csupán 69 (alkalmazottak), illetve százalékuk
minden más csoport,
10% kedvezőnek mégtudott
(nem a jelenleg dolgozóké
válaszolni is, rosszabbnak
6%). (Fontos látja a helyzetet.)
megjegyezni, hogy minden más csoport, még 37 (alkalmi
jelentette munkások)
ki, hogy százalékuk legálisan
teljes fizetésüket jelentettekapja.
ki, hogy teljes fizetésüket
Legtöbben legálisan
a 8 általánost kapja. közül
végzettek Legtöbben a
kénysze-
a jelenleg dolgozóké is, rosszabbnak látja a helyzetet.) 8 általánost
rülnek fekete-végzettek közül kényszerülnek
vagy szürkemunkára fekete- vagy
(esetleg választják szürkemunkárapedig
azt), legkevesebben (esetleg választják közül.
a diplomások azt),
A jelenlegi munkahely, munkavállalás legkevesebben pedig a diplomások közül.
A jelenlegi munkahely, amunkavállalás Ingázás
Ingázás
A vizsgálat idĘpontjában mintába került fiataloknak 45 százaléka dolgozott. Közülük 86 százalék
ezt tekinti fĘ tevékenységének. Nagy részüknek
A vizsgálat időpontjában a mintába egy, 6 százalékuknak
került fiataloknak 45 százaléka van egynél több
dolgozott. munkahelye.
Közülük 86 százalék A kérdésre érdemben válaszolók közül 56 százalék ugyanazon a településen dolgozik, mint ahol
A jelenleg is dolgozók túlnyomó többsége (88%) alkalmazott, a többiek fĘként vállalkozók
ezt tekinti fő tevékenységének. Nagy részüknek egy, 6 százalékuknak van egynél több munkahelye. és A kérdésre
lakik. érdemben
3 százalék válaszolók
külföldön dolgozik,közül 56 százalék
41 százalék pedigugyanazon
az országona településen dolgozik,
belül ingázik. minttöbbsé-
Az ingázók ahol
alkalmi munkások.
A jelenleg is dolgozók túlnyomó többsége (88%) alkalmazott, a többiek főként vállalkozók és alkalmi lakik.
ge (83%) 3 naponta
százalék teszi
külföldön
meg az dolgozik,
utat más41településen
százalék pedig az országon és
lévő munkahelye belül ingázik.közt,
lakóhelye Az 9ingázók
százalék
munkások. többsége (83%) naponta teszi meg az utat más településen lévĘ munkahelye és lakóhelye
hetente, 3 százalék kéthetente, 4 százalék pedig havonta vagy ritkábban. Többségük munkahelye közt, 9
százalék hetente,
legfeljebb 3 százalék
30 kilométerre kéthetente, 4vannak
van lakóhelyétől, százalék pedigolyanok
azonban havontais vagy ritkábban.
(7%), akik Többségük
több mint 100 kilo-
munkahelye legfeljebb 30 kilométerre van lakóhelyétĘl,
méternyi utat tesznek meg rendszeresen a munkáért. vannak azonban olyanok is (7%), akik több
mint 100 kilométernyi utat tesznek meg rendszeresen a munkáért.
10 11
Azt a kérdést, hogy milyen segítséggel tudtak elhelyezkedni a válaszadók jelenlegi (vagy legutóbbi) munkahelyükön, A táblázatokba írt 0%-ok azt jelentik, hogy volt ilyen válasz, de a teljes mintában arányuk még kerekítve sem éri el az
csupán a minta egynegyedének tettük föl. Ez az egynegyed éppúgy reprezentatív, mint a teljes 8000 fős minta, de termé- 1%-ot.
11 Ha nincs ilyen válasz, akkor azt vízszintes vonal (–) jelzi.
szetesen nagyobb konfidencia-intervallumokkal kell számolnunk. A táblázatokba írt 0%-ok azt jelentik, hogy volt ilyen válasz, de a teljes mintában arányuk még kerekítve sem éri el az
1%-ot. Ha nincs ilyen válasz, akkor azt vízszintes vonal (–) jelzi.
44 Munkaerő-piaci helyzetkép 46 Ifjúság2008 Gyorsjelentés
A válaszolók 14 százalékáról tudjuk biztosan, hogy jelenlegi munkahelyük az első munkahely, ahol 16. táblázat: A munkavállalás formája a fő foglalkozásban
dolgoznak. 72 százalékuknak személyes kapcsolatai – szülei, családja, ismerősei – segítettek abban, 16. táblázat: A munkavállalás
(a jelenleg formájamegoszlása)
is dolgozók százalékos a fĘ foglalkozásban
10
(a jelenleg is dolgozók százalékos megoszlása)
hogy el tudjanak helyezkedni . Tanárai 6 százalékuknak segítettek, a pályaválasztást és elhelyezke-
dést segítő intézmények – munkaügyi központok, pályaválasztási és ifjúsági irodák, tanácsadók – pe- Munkavállalás formája Százalék Vállalkozás vagy alkalmazás formája
dig csupán 8 százalékuknak. 17 százalékuk senkitől
MunkaerĘ-piaci nem kapott segítséget.
helyzetkép 45 önálló vállalkozó, tulajdonos
5% A VÁLLALKOZÁS FORMÁJA
vagy résztulajdonos
14. ábra: Kitől/kiktől érkezett a legnagyobb segítség a társas vállalkozás tagja, tulajdonosa 37%
14. ábra: KitĘl/kiktĘl érkezett a legnagyobb segítség a jelenlegi – egyben elsĘ – szövetkezet tagja 1%
jelenlegi – egyben első – elhelyezkedéskor?
(említések százalékos megoszlása elhelyezkedéskor?
azok körében, akik jelenleg első munkahelyükön dolgoznak)
önálló /egyéni/ vállalkozó 59%
(említések százalékos megoszlása azok körében, akik jelenleg elsĘ munkahelyükön dolgoznak)
segítĘ családtag 4%
ALKALMAZOTTAK SZÁMA A
szüleitƅl,szƾkebbcsaládjától 49 VÁLLALKOZÁSBAN
nincs alkalmazottja 58%
ismerƅsöktƅl,rokonoktól 43
85 alkalmazott 1%
újmunkahelyétƅl 11
ĘstermelĘ 1%
tanáraitól 6 alkalmazott /volt/ 88% AZ ALKALMAZÁS FORMÁJA
határozatlan idejĦ, bejelentett 81%
munkaügyiközponttól 6 határozott idejĦ, bejelentett 14%
eseti megbízás 1%
ifjúságiirodától 1 alkalmazottként számlát adok egy cég nevében 0%
bejelentés nélküli alkalmazásban áll 2%
pályaválasztásitanácsadótól 1 összes alkalmazott 100%
alkalmi munkái vannak 5%
másvalakitƅl,máshelyrƅl 3 közhasznú munkás 1%
egyéb 0%11
senkitƅl 17 összesen 100%
N=3333
0 20 40 60
Feketemunka
Feketemunka
N=285
AzAzalkalmazottak
alkalmazottak 22 százaléka,
százaléka,azazalkalmi munkások
alkalmi munkások28 százaléka
28 százaléka„vallotta be”, hogy
„vallotta be”,feketén
hogy dolgozik.
feketén
Akik jelenleg is iskolába járnak, rendkívül rossznak látják jövĘbeni esélyeiket a Lényegesen megnőtt ezmegnĘtt
dolgozik. Lényegesen az arány,ezhaazmásképp
arány, hakérdeztünk rá: az alkalmazottak
másképp kérdeztünk közül 17 százalék
rá: az alkalmazottak közülteljes
17
munkaerĘpiacon:
Akik jelenleg is51 százalékuk
iskolába járnak,kedvezĘtlennek vagylátják
rendkívül rossznak nagyon kedvezĘtlennek
jövőbeni esélyeiket aítéli meg saját
munkaerőpiacon: fizetését, 8 százaléka pedig egy részét zsebbe kapja, az alkalmi munkásoknak pedig 36
százalék teljes fizetését, 8 százaléka pedig egy részét zsebbe kapja, az alkalmi munkásoknak pedig százaléka a tel-
jövendĘbeli
51 százalékukvégzettségével,
kedvezőtlennek saját környékén
vagy nagyon az elhelyezkedésiítéli
kedvezőtlennek esélyeket. 28%
meg saját közepesrevégzettségé-
jövendőbeli értékeli a jes
36fizetését,
százaléka12 aszázaléka annak egy
teljes fizetését, 12 részét. Az alkalmazottak
százaléka 6, az alkalmi
annak egy részét. munkások 156,százaléka
Az alkalmazottak nem
az alkalmi
lehetĘségeket,
vel, saját környékén az elhelyezkedési esélyeket. 28% közepesre értékeli a lehetőségeket, éshogy
és csupán 10% kedvezĘnek (nem tudott válaszolni 6%). (Fontos megjegyezni, csupán kívánt válaszolni erre a kérdésre, s csupán 69 (alkalmazottak), illetve 37 (alkalmi munkások)
munkások 15 százaléka nem kívánt válaszolni erre a kérdésre, s csupán 69 (alkalmazottak), illetve százalékuk
minden más csoport,
10% kedvezőnek mégtudott
(nem a jelenleg dolgozóké
válaszolni is, rosszabbnak
6%). (Fontos látja a helyzetet.)
megjegyezni, hogy minden más csoport, még 37 (alkalmi
jelentette munkások)
ki, hogy százalékuk legálisan
teljes fizetésüket jelentettekapja.
ki, hogy teljes fizetésüket
Legtöbben legálisan
a 8 általánost kapja. közül
végzettek Legtöbben a
kénysze-
a jelenleg dolgozóké is, rosszabbnak látja a helyzetet.) 8 általánost
rülnek fekete-végzettek közül kényszerülnek
vagy szürkemunkára fekete- vagy
(esetleg választják szürkemunkárapedig
azt), legkevesebben (esetleg választják közül.
a diplomások azt),
A jelenlegi munkahely, munkavállalás legkevesebben pedig a diplomások közül.
A jelenlegi munkahely, amunkavállalás Ingázás
Ingázás
A vizsgálat idĘpontjában mintába került fiataloknak 45 százaléka dolgozott. Közülük 86 százalék
ezt tekinti fĘ tevékenységének. Nagy részüknek
A vizsgálat időpontjában a mintába egy, 6 százalékuknak
került fiataloknak 45 százaléka van egynél több
dolgozott. munkahelye.
Közülük 86 százalék A kérdésre érdemben válaszolók közül 56 százalék ugyanazon a településen dolgozik, mint ahol
A jelenleg is dolgozók túlnyomó többsége (88%) alkalmazott, a többiek fĘként vállalkozók
ezt tekinti fő tevékenységének. Nagy részüknek egy, 6 százalékuknak van egynél több munkahelye. és A kérdésre
lakik. érdemben
3 százalék válaszolók
külföldön dolgozik,közül 56 százalék
41 százalék pedigugyanazon
az országona településen dolgozik,
belül ingázik. minttöbbsé-
Az ingázók ahol
alkalmi munkások.
A jelenleg is dolgozók túlnyomó többsége (88%) alkalmazott, a többiek főként vállalkozók és alkalmi lakik.
ge (83%) 3 naponta
százalék teszi
külföldön
meg az dolgozik,
utat más41településen
százalék pedig az országon és
lévő munkahelye belül ingázik.közt,
lakóhelye Az 9ingázók
százalék
munkások. többsége (83%) naponta teszi meg az utat más településen lévĘ munkahelye és lakóhelye
hetente, 3 százalék kéthetente, 4 százalék pedig havonta vagy ritkábban. Többségük munkahelye közt, 9
százalék hetente,
legfeljebb 3 százalék
30 kilométerre kéthetente, 4vannak
van lakóhelyétől, százalék pedigolyanok
azonban havontais vagy ritkábban.
(7%), akik Többségük
több mint 100 kilo-
munkahelye legfeljebb 30 kilométerre van lakóhelyétĘl,
méternyi utat tesznek meg rendszeresen a munkáért. vannak azonban olyanok is (7%), akik több
mint 100 kilométernyi utat tesznek meg rendszeresen a munkáért.
10 11
Azt a kérdést, hogy milyen segítséggel tudtak elhelyezkedni a válaszadók jelenlegi (vagy legutóbbi) munkahelyükön, A táblázatokba írt 0%-ok azt jelentik, hogy volt ilyen válasz, de a teljes mintában arányuk még kerekítve sem éri el az
csupán a minta egynegyedének tettük föl. Ez az egynegyed éppúgy reprezentatív, mint a teljes 8000 fős minta, de termé- 1%-ot.
11 Ha nincs ilyen válasz, akkor azt vízszintes vonal (–) jelzi.
szetesen nagyobb konfidencia-intervallumokkal kell számolnunk. A táblázatokba írt 0%-ok azt jelentik, hogy volt ilyen válasz, de a teljes mintában arányuk még kerekítve sem éri el az
1%-ot. Ha nincs ilyen válasz, akkor azt vízszintes vonal (–) jelzi.
MunkaerĘ-piaci helyzetkép 47
19
46 28 18
Munkaerő-piaci helyzetkép 8 5 6 7 6 2 Ifjúság2008 Gyorsjelentés 47
15.
15.ábra:
ábra:AAmunkahely
munkahelyés
ésaalakóhely
lakóhely közti
közti távolság
távolság Az ingázók közül legtávolabbra az észak-magyarországiak és az észak-alföldiek utaznak rendsze-
(a kilométerben
(a kilométerben mért távolságok
mért távolságok százalékosszázalékos
megoszlásamegoszlása a lakóhelyüktől
a lakóhelyüktĘl eltérő, magyarországi
eltérĘ, magyarországi településen dolgozók resen dolgozni (átlagosan több mint 50 km), a dél-alföldiek ennél valamivel kedvezőbb helyzetben
településenkörében)
dolgozók körében) vannak (44 km), az ország többi részén élők 25-35 Gyorsjelentés
km-re utaznak a munkáért. Ha a lakóhelyükön
48 Ifjúság2008
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% dolgozók „ingázási távolságát” 0 kilométernek vesszük, akkor változik a kép: legnehezebb helyzetben
így is az észak-keleti országrészekben élők vannak (24, ill. 27 kilométerre utaznak rendszeresen dol-
legnehezebb
gozni), helyzetben
legkönnyebb így is az
helyzetben észak-keleti
pedig országrészekben élĘk
a közép-magyarországiak vannak
(7 km). (24, ill. 27 és
A dél-alföldiek kilométerre
a dunán-
1о10 11о20 19 21о30 31о40
28 41о50 51о100
18 8100fölött
5 6 7változó
6 2 nemtudja utaznak rendszeresen dolgozni), legkönnyebb
túliak átlagosan 13-16 kilométerre ingáznak. helyzetben pedig a közép-magyarországiak (7 km). A
dél-alföldiek és a dunántúliak átlagosan 13-16 kilométerre ingáznak.
1447 Foglalkozás
Foglalkozás
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
A már dolgozó fiatalok java része (52%) szakmunkás vagy betanított munkás, de elég sokan végez-
A legtöbb ingázó a községekben, a legkevesebb a fĘvárosban van. Minél kisebbnekAszellemi már dolgozó fiatalok
vagy irodai java része
munkát (52%)
is (37%). szakmunkás vagy
Az arányeltolódás betanított
a fizikai munkamunkás,
javára a de elég sokan
megkérdezett
végeznek
alacsony átlagéletkorának tudható be – akik irodai vagy szellemi munkát fognak javára
szellemi vagy irodai munkát is (37%). Az arányeltolódás a fizikai munka a
püléskategóriáról van szó, annál nagyobb a napinál ritkább ingázás valószínĦsége is. Afiatalok
1о10 11о20 21о30 31о40 41о50 51о100 100fölött változó nemtudja
megkérdezett fiatalok alacsony átlagéletkorának tudható be – akik irodai vagy szellemi munkát
végezni,
lságokkal ellentétes
N=1447 a helyzet: a lakóhelyükkel azonos településen lakók „ingázási távolságát” 0azok java része még „főállású” iskolás.
fognak végezni, azok java része még „fĘállású” iskolás.
méternek véve A átlagosan
A legtöbb ingázó aingázó
legtöbb a afĘvárosiak
községekben, ingáznak
a legkevesebb
községekben, a a van.
a fővárosban
a legkevesebb legkisebb
Minél kisebb
fĘvárosban távra,
van. Minél utánuk
településkategó-
kisebb azonban a 17. táblázat: A jelenleg is dolgozók foglalkozása
17. táblázat: A jelenleg is dolgozók foglalkozása
égekben élĘk
riáról következnek,
van szó, annál
településkategóriáról vans szó,
nagyobb a legmesszebbre
a annál nagyobb a átlagosan
napinál ritkább ingázás a megyei
valószínűsége
napinál ritkább is. A jogú városok
távolságokkal
ingázás valószínĦsége lakói utaznak a
ellentétes
is. A (százalékos megoszlás)
a távolságokkal
helyzet: a lakóhelyükkel
ellentétes a azonos
helyzet:településen lakókazonos
a lakóhelyükkel „ingázási távolságát”
településen lakók 0 kilométernek véve átla-
„ingázási távolságát” 0
káért. gosan
kilométernek véve átlagosan a fĘvárosiak ingáznak a legkisebb távra, utánuk azonban sa a
a fővárosiak ingáznak a legkisebb távra, utánuk azonban a községekben élők következnek, Foglalkozás Százalék
legmesszebbre átlagosan
községekben élĘk a megyei
következnek, s ajogú városok lakói
legmesszebbre utaznak
átlagosan a munkáért.
a megyei jogú városok lakói utaznak a mezĘgazdasági fizikai munkás 2
munkáért. 16. ábra: Ingázási távolságok településtípus szerint segédmunkás (nem mezĘgazdasági) 3
16. ábra: Ingázási távolságok településtípus szerint betanított munkás (nem mezĘgazdasági) 14
(a lakóhelyüktĘl eltérĘ,eltérő,
(a lakóhelyüktől magyarországi
magyarországitelepülésen
településen dolgozók
dolgozók százalékos
megoszlása)
16. ábra: Ingázási távolságok településtípus szerint szakmunkás (nem mezĘgazdasági) 35
(a lakóhelyüktĘl eltérĘ, magyarországi településen dolgozók százalékos megoszlása)
közvetlen termelésirányító (pl. mĦvezetĘ) 2
egyéb (diplomához nem kötött) szellemi 22
beosztott diplomás 13
község község 75
75 16 4 516 4 5 alsó vezetĘ (osztályvezetĘ alatt) 1
középszintĦ vezetĘ (osztályvezetĘ) 2
felsĘ vezetĘ (osztályvezetĘ fölött) 1
város 61 25 9 6
nem válaszolt érdemben 6
Összesen 100
város 61 25 9 6
N=3596
megyeijogúváros 50 25 15 9 A munkahely föladása, elvesztése, munkanélküliség

A munkahely elvesztése
fƅváros 64 20 16 A munkahely
A jelenleg elvesztése
is dolgozó fiatalok 33 százaléka tart attól, hogy a közeljövĘben elveszíti munkáját, 13
A jelenlegpedig
százalék is dolgozó
nem fiatalok 33 százalékaaztart
tudott válaszolni attól,
erre hogy a közeljövőben
vonatkozó elveszíti
kérdésre. Ennek munkáját,
kapcsán 13
fontos
százalék pedig nem tudott válaszolni az erre vonatkozó kérdésre. Ennek kapcsán fontos megjegyez-
megjegyezni, hogy az adatfelvétel jelentĘs részére a nemzetközi pénzügyi válság 2008 Ęszi kitörése
0% 20% 40% 60% 80% 100%
ni, után
hogykerült
az adatfelvétel jelentős
sor. A dolgozó részére
fiatalok a nemzetközi
10 százaléka mostpénzügyi válság 2008 őszi kitörése után került
is keres munkát.
fƅváros 64 20 16 sor. A dolgozó fiatalok 10 százaléka most is keres munkát.
1Ͳ30km 31Ͳ100km többmint100km változó
Munkanélküli fiatalok
N=1356 Munkanélküli fiatalok
Az Ifjúság2008 kutatás
Az Ifjúság2008 kutatás mintájába
mintájába került
került fiatalok
fiatalok 99 százaléka
százaléka volt
volt munkanélküli
munkanélküli aa kérdezés
kérdezés idején,
idején,
0%legtávolabbra
Az ingázók közül 20%az észak-magyarországiak
40% 60%és az észak-alföldiek
80% 100%
utaznak 22 százalékuk azonban nem ezt tekintette „fĘ tevékenységének” (van, aki tanul, dolgozik
22 százalékuk azonban nem ezt tekintette „fő tevékenységének” (van, aki tanul, dolgozik emellett, emellett,
rendszeresen dolgozni (átlagosan több mint 50 km), a dél-alföldiek ennél valamivel kedvezĘbb vagy
vagy másmás inaktív
inaktív státuszban
státuszban van, de van,
magátdegyakorlatilag
magát gyakorlatilag munkanélkülinek
munkanélkülinek tekinti). A
tekinti). A munkanélküli-
helyzetben vannak (44 km), az ország többi részén élĘk 25-35 km-re utaznak a munkáért. Ha a munkanélkülivé válást erĘsen befolyásolja az
vé válást erősen befolyásolja az iskolai végzettség. iskolai végzettség.
lakóhelyükön dolgozók „ingázási távolságát” 0 kilométernek vesszük, akkor változik a kép:
N=1356
Az ingázók közül legtávolabbra az észak-magyarországiak és az észak-alföldiek utaznak

MunkaerĘ-piaci helyzetkép 47
19
46 28 18
Munkaerő-piaci helyzetkép 8 5 6 7 6 2 Ifjúság2008 Gyorsjelentés 47
15.
15.ábra:
ábra:AAmunkahely
munkahelyés
ésaalakóhely
lakóhely közti
közti távolság
távolság Az ingázók közül legtávolabbra az észak-magyarországiak és az észak-alföldiek utaznak rendsze-
(a kilométerben
(a kilométerben mért távolságok
mért távolságok százalékosszázalékos
megoszlásamegoszlása a lakóhelyüktől
a lakóhelyüktĘl eltérő, magyarországi
eltérĘ, magyarországi településen dolgozók resen dolgozni (átlagosan több mint 50 km), a dél-alföldiek ennél valamivel kedvezőbb helyzetben
településenkörében)
dolgozók körében) vannak (44 km), az ország többi részén élők 25-35 Gyorsjelentés
km-re utaznak a munkáért. Ha a lakóhelyükön
48 Ifjúság2008
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% dolgozók „ingázási távolságát” 0 kilométernek vesszük, akkor változik a kép: legnehezebb helyzetben
így is az észak-keleti országrészekben élők vannak (24, ill. 27 kilométerre utaznak rendszeresen dol-
legnehezebb
gozni), helyzetben
legkönnyebb így is az
helyzetben észak-keleti
pedig országrészekben élĘk
a közép-magyarországiak vannak
(7 km). (24, ill. 27 és
A dél-alföldiek kilométerre
a dunán-
1о10 11о20 19 21о30 31о40
28 41о50 51о100
18 8100fölött
5 6 7változó
6 2 nemtudja utaznak rendszeresen dolgozni), legkönnyebb
túliak átlagosan 13-16 kilométerre ingáznak. helyzetben pedig a közép-magyarországiak (7 km). A
dél-alföldiek és a dunántúliak átlagosan 13-16 kilométerre ingáznak.
1447 Foglalkozás
Foglalkozás
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
A már dolgozó fiatalok java része (52%) szakmunkás vagy betanított munkás, de elég sokan végez-
A legtöbb ingázó a községekben, a legkevesebb a fĘvárosban van. Minél kisebbnekAszellemi már dolgozó fiatalok
vagy irodai java része
munkát (52%)
is (37%). szakmunkás vagy
Az arányeltolódás betanított
a fizikai munkamunkás,
javára a de elég sokan
megkérdezett
végeznek
alacsony átlagéletkorának tudható be – akik irodai vagy szellemi munkát fognak javára
szellemi vagy irodai munkát is (37%). Az arányeltolódás a fizikai munka a
püléskategóriáról van szó, annál nagyobb a napinál ritkább ingázás valószínĦsége is. Afiatalok
1о10 11о20 21о30 31о40 41о50 51о100 100fölött változó nemtudja
megkérdezett fiatalok alacsony átlagéletkorának tudható be – akik irodai vagy szellemi munkát
végezni,
lságokkal ellentétes
N=1447 a helyzet: a lakóhelyükkel azonos településen lakók „ingázási távolságát” 0azok java része még „főállású” iskolás.
fognak végezni, azok java része még „fĘállású” iskolás.
méternek véve A átlagosan
A legtöbb ingázó aingázó
legtöbb a afĘvárosiak
községekben, ingáznak
a legkevesebb
községekben, a a van.
a fővárosban
a legkevesebb legkisebb
Minél kisebb
fĘvárosban távra,
van. Minél utánuk
településkategó-
kisebb azonban a 17. táblázat: A jelenleg is dolgozók foglalkozása
17. táblázat: A jelenleg is dolgozók foglalkozása
égekben élĘk
riáról következnek,
van szó, annál
településkategóriáról vans szó,
nagyobb a legmesszebbre
a annál nagyobb a átlagosan
napinál ritkább ingázás a megyei
valószínűsége
napinál ritkább is. A jogú városok
távolságokkal
ingázás valószínĦsége lakói utaznak a
ellentétes
is. A (százalékos megoszlás)
a távolságokkal
helyzet: a lakóhelyükkel
ellentétes a azonos
helyzet:településen lakókazonos
a lakóhelyükkel „ingázási távolságát”
településen lakók 0 kilométernek véve átla-
„ingázási távolságát” 0
káért. gosan
kilométernek véve átlagosan a fĘvárosiak ingáznak a legkisebb távra, utánuk azonban sa a
a fővárosiak ingáznak a legkisebb távra, utánuk azonban a községekben élők következnek, Foglalkozás Százalék
legmesszebbre átlagosan
községekben élĘk a megyei
következnek, s ajogú városok lakói
legmesszebbre utaznak
átlagosan a munkáért.
a megyei jogú városok lakói utaznak a mezĘgazdasági fizikai munkás 2
munkáért. 16. ábra: Ingázási távolságok településtípus szerint segédmunkás (nem mezĘgazdasági) 3
16. ábra: Ingázási távolságok településtípus szerint betanított munkás (nem mezĘgazdasági) 14
(a lakóhelyüktĘl eltérĘ,eltérő,
(a lakóhelyüktől magyarországi
magyarországitelepülésen
településen dolgozók
dolgozók százalékos
megoszlása)
16. ábra: Ingázási távolságok településtípus szerint szakmunkás (nem mezĘgazdasági) 35
(a lakóhelyüktĘl eltérĘ, magyarországi településen dolgozók százalékos megoszlása)
közvetlen termelésirányító (pl. mĦvezetĘ) 2
egyéb (diplomához nem kötött) szellemi 22
beosztott diplomás 13
község község 75
75 16 4 516 4 5 alsó vezetĘ (osztályvezetĘ alatt) 1
középszintĦ vezetĘ (osztályvezetĘ) 2
felsĘ vezetĘ (osztályvezetĘ fölött) 1
város 61 25 9 6
nem válaszolt érdemben 6
Összesen 100
város 61 25 9 6
N=3596

A munkahely elvesztése
fƅváros 64 20 16 A munkahely
A jelenleg elvesztése
is dolgozó fiatalok 33 százaléka tart attól, hogy a közeljövĘben elveszíti munkáját, 13
A jelenlegpedig
százalék is dolgozó
nem fiatalok 33 százalékaaztart
tudott válaszolni attól,
erre hogy a közeljövőben
vonatkozó elveszíti
kérdésre. Ennek munkáját,
kapcsán 13
fontos
százalék pedig nem tudott válaszolni az erre vonatkozó kérdésre. Ennek kapcsán fontos megjegyez-
megjegyezni, hogy az adatfelvétel jelentĘs részére a nemzetközi pénzügyi válság 2008 Ęszi kitörése
0% 20% 40% 60% 80% 100%
ni, után
hogykerült
az adatfelvétel jelentős
sor. A dolgozó részére
fiatalok a nemzetközi
10 százaléka mostpénzügyi válság 2008 őszi kitörése után került
is keres munkát.
fƅváros 64 20 16 sor. A dolgozó fiatalok 10 százaléka most is keres munkát.
Munkanélküli fiatalok
N=1356 Munkanélküli fiatalok
Az Ifjúság2008 kutatás
Az Ifjúság2008 kutatás mintájába
mintájába került
került fiatalok
százaléka volt
volt munkanélküli
munkanélküli aa kérdezés
kérdezés idején,
idején,
0%legtávolabbra
Az ingázók közül 20%az észak-magyarországiak
40% 60%és az észak-alföldiek
80% 100%
utaznak 22 százalékuk azonban nem ezt tekintette „fĘ tevékenységének” (van, aki tanul, dolgozik
22 százalékuk azonban nem ezt tekintette „fő tevékenységének” (van, aki tanul, dolgozik emellett, emellett,
rendszeresen dolgozni (átlagosan több mint 50 km), a dél-alföldiek ennél valamivel kedvezĘbb vagy
vagy másmás inaktív
inaktív státuszban
státuszban van, de van,
magátdegyakorlatilag
magát gyakorlatilag munkanélkülinek
munkanélkülinek tekinti). A
tekinti). A munkanélküli-
helyzetben vannak (44 km), az ország többi részén élĘk 25-35 km-re utaznak a munkáért. Ha a munkanélkülivé válást erĘsen befolyásolja az
vé válást erősen befolyásolja az iskolai végzettség. iskolai végzettség.
lakóhelyükön dolgozók „ingázási távolságát” 0 kilométernek vesszük, akkor változik a kép:
N=1356
Az ingázók közül legtávolabbra az észak-magyarországiak és az észak-alföldiek utaznak

10 márúgyislejártajáradék
26
MunkaerĘ-piaci helyzetkép 49 17
48 Munkaerő-piaci helyzetkép Ifjúság2008 Gyorsjelentésnemtudtam,hogykell/lehet 49
úgysemtudnaksegítenimunkáttalálni
17.
17. ábra:
ábra:AAmunkanélküliek
munkanélküliek aránya
aránya iskolai
iskolai végzettség szerint
végzettség szerint A munkanélküliek 65 százaléka nagyon rossznak, 25 százaléka csak rossznak látja saját végzett-
(a már
már nem tanulókszázalékos
nem tanulók százalékosmegoszlása)
megoszlása) ségével, saját környékén az 24
elhelyezkedési
22 esélyeket, s mindössze 2 százalékuk látja kedvezőnek. 8
fölöslegeskötelezettségekkeljár
százalékuk teljesen reménytelennek2 látja a helyzetet, azt gondolja, egyáltalán nem fog tudni elhe-
lyezkedni. Minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál bizakodóbb: a diplomások 32
nemtudja,nemválaszol
diploma 93 7 százaléka úgy véli, hogy – a kérdezés időpontjához képest – egy-két hónapon belül el fog tudni he-
lyezkedni, míg a legfeljebb 8 általánost végzettek körében ugyanez az arány 25 százalék. A munka-
nélküli fiatalok 16 százaléka jelenleg nem keres munkát, legtöbbjük azért, mert úgy gondolja, úgy-
sem talál pénzügyi
N=135 vagy egyéb szempontból megfelelő munkát magának.
érettségi 89 11
19. ábra: Az utolsó
19. ábra: munkavállalás
Az utolsó munkavállalásmegszűnésének oka(i)
megszĦnésének oka(i)
(az egyes okokokok
(az egyes említése százalékban
említése százalékbanaa munkanélküliek körében)
munkanélküliek körében)
szakmunkásképzƅ 83 17
felmondtak 40
lejártaszerzƅdése 23
legfeljebb8általános 71 29 elégedetlenvolt,kilépett 21
megszƾntacég 10
0% 20% 40% 60% 80% 100% gyermeketvállalt 5
nem igen visszamenttanulni 4
N=4584 egészségügyiokokmiattkilépett 3
egyébcsaládiokmiattkilépett 3
A jelenleg
A jelenleg munkamunka nélküliek
nélküliek 63 százalékának
63 százalékának volt márvolt már „rendes
„rendes munkája”, munkája”, 17 százalékukkal
17 százalékukkal előfordult
elĘfordult már, hogy dolgozott (de soha nem tovább 3 hónapnál, illetve
már, hogy dolgozott (de soha nem tovább 3 hónapnál, illetve nem a szünidőn kívül), viszont 20 nem a szünidĘn kívül),
száza- másokból 5
viszont
lékuk 20 még
eddig százalékuk eddig még
soha életében nemsoha életében
dolgozott nem Adolgozott
pénzért. pénzért.75Aszázaléka
munkanélküliek munkanélküliek 75 A
regisztrált.
százaléka regisztrált. A fennmaradó 25 százalék nem regisztrálásának okait
fennmaradó 25 százalék nem regisztrálásának okait a 18. ábra mutatja. Összesen 41% egyszerűen fö- a 18. ábra mutatja. 0 10 20 30 40 50
Összesen 41%
löslegesnek egyszerĦen
tartja fölöslegesnek
a regisztrációt: tartja a regisztrációt:
túl sok kötelezettséggel túl soksegíteni
jár, és/vagy kötelezettséggel
pedig úgysem jár, és/vagy
tudnak. N=472
segíteni pedig úgysem tudnak.
Legtöbben azért veszítették el a munkahelyüket, mert felmondtak nekik, megszűnt a szerződé-
sük, vagyLegtöbben
megszűnt azért
a cég, veszítették el a munkahelyüket,
amelynél dolgoztak. Viszonylag sokan mertvannak
felmondtak
azonban nekik,
azok megszĦnt a
is, akik elége- Földrajzi mobilitás
szerzĘdésük,
50 vagy megszĦnt a cég, amelynél
detlenek voltak a munkahelyükkel, maguk léptek ki. dolgoztak.
Ifjúság2008 Viszonylag
Gyorsjelentés sokan vannak azonban azok is,
akik elégedetlenek voltak a munkahelyükkel, maguk léptek ki. A magyarok közmondásosan meglehetősen immobilak. A fiatalok 17 százaléka nem költözne más te-
A munkanélküliek
18. ábra:65„Miért
százalékanem nagyon rossznak,munkanélküliként?”
regisztrált 25 százaléka csak rossznak látja saját lepülésre a munkáért, 16 százaléka pedig nem tudja, hogy elköltözne-e. Legtöbben, 80 százaléknyian a
18. ábra: „Miért nem regisztráltÖn
Ön munkanélküliként?”
végzettségével, saját környékén
(a nem nemaz elhelyezkedési
(a regisztrált munkanélküliekesélyeket,
munkanélküliek
regisztrált százalékos s mindössze 2 százalékuk látja
megoszlása)
százalékos megoszlása) munkanélküliek közül volnának erre hajlandóak. A jelenleg is dolgozók 65 százaléka költözne vagy már
kedvezĘnek. 8 százalékuk teljesen reménytelennek látja a helyzetet, azt gondolja, egyáltalán nem költözött is el a munkavállalás érdekében. Náluk – legalábbis elméletben – még a tanulók is mobilabb-
fog tudni elhelyezkedni. Minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál bizakodóbb: a nak tűnnek valamivel. Legkevésbé az inaktívak volnának hajlandóak költözni – ők azonban az a csoport,
diplomások 32 százaléka úgy véli, hogy – a kérdezés idĘpontjához képest – egy-két hónapon belül akik nem vallották magukat semmilyen módon (akár nem hivatalosan sem) munkanélkülinek, ezért fel-
el fog tudni helyezkedni, míg a legfeljebb 8 általánost végzettek körében ugyanez az arány 25 tehetően jelen pillanatban kevésbé motiváltak a munkahelytalálásra, mint a többi csoport tagjai.
százalék. A munkanélküli fiatalok 16 százaléka jelenleg nem keres munkát, legtöbbjük azért, mert
aztreméli,nagyonhamartalálmunkát
A megkérdezettek mindössze 5 százaléka dolgozott már valaha külföldön, további 27 százalék
úgy gondolja, úgysem talál pénzügyi vagy egyéb szempontból megfelelĘ munkát magának.
10 márúgyislejártajáradék pedig tervezi, hogy fog. Akik szeretnének külföldön dolgozni, azokat leginkább az motiválja, hogy
26 keressenek némi félretehető pénzt. Második helyen a nyelvtudás, harmadik helyen a jobb élet, ne-
17 nemtudtam,hogykell/lehet gyedik helyen a tapasztalatszerzés indoka szerepel.
Akik nem szeretnének külföldön dolgozni, azokat főképp a családok, barátok tartják vissza. 31 szá-
úgysemtudnaksegítenimunkáttalálni zalék úgy véli, itthon is van munka, és 27 százalék említi akadályként a nyelvtudás hiányát.
22 A teljes minta egy 2000 fős részmintájától azt is megkérdeztük, mennyire tartják fontosnak, hogy
24 fölöslegeskötelezettségekkeljár
2 minél többen menjenek külföldre dolgozni egy időre tapasztalatszerzés céljából. A válaszadók ép-
pen fele ezt fontosnak vagy nagyon fontosnak tartotta – ami lényegesen magasabb arány, mint a kül-
földre menni szándékozó vagy már ott megfordult kb. 30%. Elvi ellenvetése a külföldi munka ellen („a
magyar állam pénzén tanult, s külföldön kamatoztatja a megszerzett tudást”) 43 százaléknak van.
Az elhelyezkedéssel valamint a munkavállalással kapcsolatos kérdéseket a fókuszcsoportos beszél-
getések keretében is vizsgáltuk. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk azok legfőbb eredményeit.
N=135
19. ábra: Az utolsó munkavállalás megszĦnésének oka(i)

(az egyes okok említése százalékban a munkanélküliek körében)
10 márúgyislejártajáradék
26
MunkaerĘ-piaci helyzetkép 49 17
48 Munkaerő-piaci helyzetkép Ifjúság2008 Gyorsjelentésnemtudtam,hogykell/lehet 49
úgysemtudnaksegítenimunkáttalálni
17.
17. ábra:
ábra:AAmunkanélküliek
munkanélküliek aránya
aránya iskolai
iskolai végzettség szerint
végzettség szerint A munkanélküliek 65 százaléka nagyon rossznak, 25 százaléka csak rossznak látja saját végzett-
(a már
már nem tanulókszázalékos
nem tanulók százalékosmegoszlása)
megoszlása) ségével, saját környékén az 24
elhelyezkedési
22 esélyeket, s mindössze 2 százalékuk látja kedvezőnek. 8
fölöslegeskötelezettségekkeljár
százalékuk teljesen reménytelennek2 látja a helyzetet, azt gondolja, egyáltalán nem fog tudni elhe-
lyezkedni. Minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál bizakodóbb: a diplomások 32
diploma 93 7 százaléka úgy véli, hogy – a kérdezés időpontjához képest – egy-két hónapon belül el fog tudni he-
lyezkedni, míg a legfeljebb 8 általánost végzettek körében ugyanez az arány 25 százalék. A munka-
nélküli fiatalok 16 százaléka jelenleg nem keres munkát, legtöbbjük azért, mert úgy gondolja, úgy-
sem talál pénzügyi
N=135 vagy egyéb szempontból megfelelő munkát magának.
érettségi 89 11
19. ábra: Az utolsó
19. ábra: munkavállalás
Az utolsó munkavállalásmegszűnésének oka(i)
megszĦnésének oka(i)
(az egyes okokokok
(az egyes említése százalékban
említése százalékbanaa munkanélküliek körében)
munkanélküliek körében)
szakmunkásképzƅ 83 17
felmondtak 40
lejártaszerzƅdése 23
legfeljebb8általános 71 29 elégedetlenvolt,kilépett 21
megszƾntacég 10
0% 20% 40% 60% 80% 100% gyermeketvállalt 5
nem igen visszamenttanulni 4
N=4584 egészségügyiokokmiattkilépett 3
egyébcsaládiokmiattkilépett 3
A jelenleg
A jelenleg munkamunka nélküliek
nélküliek 63 százalékának
63 százalékának volt márvolt már „rendes
„rendes munkája”, munkája”, 17 százalékukkal
17 százalékukkal előfordult
elĘfordult már, hogy dolgozott (de soha nem tovább 3 hónapnál, illetve
már, hogy dolgozott (de soha nem tovább 3 hónapnál, illetve nem a szünidőn kívül), viszont 20 nem a szünidĘn kívül),
száza- másokból 5
viszont
lékuk 20 még
eddig százalékuk eddig még
soha életében nemsoha életében
dolgozott nem Adolgozott
pénzért. pénzért.75Aszázaléka
munkanélküliek munkanélküliek 75 A
regisztrált.
százaléka regisztrált. A fennmaradó 25 százalék nem regisztrálásának okait
fennmaradó 25 százalék nem regisztrálásának okait a 18. ábra mutatja. Összesen 41% egyszerűen fö- a 18. ábra mutatja. 0 10 20 30 40 50
Összesen 41%
löslegesnek egyszerĦen
tartja fölöslegesnek
a regisztrációt: tartja a regisztrációt:
túl sok kötelezettséggel túl soksegíteni
jár, és/vagy kötelezettséggel
pedig úgysem jár, és/vagy
tudnak. N=472
segíteni pedig úgysem tudnak.
Legtöbben azért veszítették el a munkahelyüket, mert felmondtak nekik, megszűnt a szerződé-
sük, vagyLegtöbben
megszűnt azért
a cég, veszítették el a munkahelyüket,
amelynél dolgoztak. Viszonylag sokan mertvannak
felmondtak
azonban nekik,
azok megszĦnt a
is, akik elége- Földrajzi mobilitás
szerzĘdésük,
50 vagy megszĦnt a cég, amelynél
detlenek voltak a munkahelyükkel, maguk léptek ki. dolgoztak.
Ifjúság2008 Viszonylag
Gyorsjelentés sokan vannak azonban azok is,
akik elégedetlenek voltak a munkahelyükkel, maguk léptek ki. A magyarok közmondásosan meglehetősen immobilak. A fiatalok 17 százaléka nem költözne más te-
A munkanélküliek
18. ábra:65„Miért
százalékanem nagyon rossznak,munkanélküliként?”
regisztrált 25 százaléka csak rossznak látja saját lepülésre a munkáért, 16 százaléka pedig nem tudja, hogy elköltözne-e. Legtöbben, 80 százaléknyian a
18. ábra: „Miért nem regisztráltÖn
Ön munkanélküliként?”
végzettségével, saját környékén
(a nem nemaz elhelyezkedési
(a regisztrált munkanélküliekesélyeket,
munkanélküliek
regisztrált százalékos s mindössze 2 százalékuk látja
megoszlása)
százalékos megoszlása) munkanélküliek közül volnának erre hajlandóak. A jelenleg is dolgozók 65 százaléka költözne vagy már
kedvezĘnek. 8 százalékuk teljesen reménytelennek látja a helyzetet, azt gondolja, egyáltalán nem költözött is el a munkavállalás érdekében. Náluk – legalábbis elméletben – még a tanulók is mobilabb-
fog tudni elhelyezkedni. Minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál bizakodóbb: a nak tűnnek valamivel. Legkevésbé az inaktívak volnának hajlandóak költözni – ők azonban az a csoport,
diplomások 32 százaléka úgy véli, hogy – a kérdezés idĘpontjához képest – egy-két hónapon belül akik nem vallották magukat semmilyen módon (akár nem hivatalosan sem) munkanélkülinek, ezért fel-
el fog tudni helyezkedni, míg a legfeljebb 8 általánost végzettek körében ugyanez az arány 25 tehetően jelen pillanatban kevésbé motiváltak a munkahelytalálásra, mint a többi csoport tagjai.
százalék. A munkanélküli fiatalok 16 százaléka jelenleg nem keres munkát, legtöbbjük azért, mert
aztreméli,nagyonhamartalálmunkát
A megkérdezettek mindössze 5 százaléka dolgozott már valaha külföldön, további 27 százalék
úgy gondolja, úgysem talál pénzügyi vagy egyéb szempontból megfelelĘ munkát magának.
10 márúgyislejártajáradék pedig tervezi, hogy fog. Akik szeretnének külföldön dolgozni, azokat leginkább az motiválja, hogy
26 keressenek némi félretehető pénzt. Második helyen a nyelvtudás, harmadik helyen a jobb élet, ne-
17 nemtudtam,hogykell/lehet gyedik helyen a tapasztalatszerzés indoka szerepel.
Akik nem szeretnének külföldön dolgozni, azokat főképp a családok, barátok tartják vissza. 31 szá-
úgysemtudnaksegítenimunkáttalálni zalék úgy véli, itthon is van munka, és 27 százalék említi akadályként a nyelvtudás hiányát.
22 A teljes minta egy 2000 fős részmintájától azt is megkérdeztük, mennyire tartják fontosnak, hogy
24 fölöslegeskötelezettségekkeljár
2 minél többen menjenek külföldre dolgozni egy időre tapasztalatszerzés céljából. A válaszadók ép-
pen fele ezt fontosnak vagy nagyon fontosnak tartotta – ami lényegesen magasabb arány, mint a kül-
földre menni szándékozó vagy már ott megfordult kb. 30%. Elvi ellenvetése a külföldi munka ellen („a
magyar állam pénzén tanult, s külföldön kamatoztatja a megszerzett tudást”) 43 százaléknak van.
Az elhelyezkedéssel valamint a munkavállalással kapcsolatos kérdéseket a fókuszcsoportos beszél-
getések keretében is vizsgáltuk. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk azok legfőbb eredményeit.
N=135
19. ábra: Az utolsó munkavállalás megszĦnésének oka(i)

(az egyes okok említése százalékban a munkanélküliek körében)
50 Munkaerő-piaci helyzetkép Ifjúság2008 Gyorsjelentés 51
Elhelyezkedés, pályakezdés, munkahelykeresés kedtek el.) Mindez már utal az egyik legkomolyabb problémára: a legtöbb munkahelyen gyakorlattal
rendelkező pályakezdőket keresnek. Mivel – csoporttagjaink körében legalábbis – kevés iskola nyújt
Fókuszcsoportos beszélgetőpartnereink meghatározó része vagy még tanuló volt, vagy pályakezdő, valóban hasznos gyakorlati képzést, ennek a feltételnek nagyon nehéz megfelelni. Egyetlen csoport-
így – az utóbbi csoport esetében – a munkahelykeresés, elhelyezkedés élményei meglehetősen frissek. résztvevő említette, hogy az ő iskolája valóban jó gyakorlati képzést biztosított, s további két ember
Sokak esetében már az iskola vége felé jellemző, hogy rájönnek: mégsem ezt a szakmát, iskolát volt, aki maga talált magának jó gyakorlati helyet.
kellett volna választani. Hogy miért kerültek mégis abba az iskolába, amit elvégeztek? Az egyik leg- Ki lehet menni különböző cégekhez, hogy tanuljanak. És igenis, és ott tanítsák meg. Tel-
kézenfekvőbb ok az előzetes tájékozatlanság: nem voltak tisztában a lehetőségekkel, vagy nem volt jesen mindegy, hogy most az milyen szakmában, vagy szakközépben tanul, rendeljék ki,
kellő információjuk a munkaerő-piaci keresleti-kínálati viszonyok alakulásáról, vagy épp arról, hogy amit ő szeretne csinálni menjen oda, és akkor legyen lehetősége, hogy jobban lássa egy
pontosan mit is kínál a választott iskola. Több esetben volt az iskola „választásának” oka a rossz általá- nagy cégnek a működését, és akkor erről írjon szakmai dolgozatot, meg minden. És akkor
nos vagy középiskolai tanulmányi eredmény. Szintén viszonylag sokaknál, elsősorban szakiskolások meglenne a szakmai gyakorlata is ezzel. De akkor ne fénymásoltassanak vele, meg főzes-
vagy azt végzettek esetében akadályozta a piacképesebb, vagy épp személyesen érdekesebbnek sék a kávét, hanem magyarázzák is el neki, hogy mi a rendszer.
tartott szakma tanulását a kishitűség. Elgondolkodtató, hogy ez minden esetben a szülők vagy a ta- Sokan a munkahelykeresés során vagy első munkahelyükön szembesülnek azzal, hogy rengeteg
nárok kishitűsége volt, sosem az iskolaválasztás előtt álló gyerekeké. tudás, készség hiányzik, amire pedig szükség lenne a munkaerőpiacon.
Akkor már idevehetjük azt is, hogy a család, amit már az előbb mondtunk. Az is lehet külső Amikor bekerül az ember az első munkahelyére, akkor jön rá, hogy amit az iskolában ta-
tényező. Olyan szinten, hogyha le akarja beszélni a másikat, próbál rá hatni. Hogy neked nult, az messze van attól, amit csinálni kell.
úgyse sikerül! Mit akarsz te itt? Szóval, itt kezdődik… hogy ügyesen 14 évesen belénk suly- A csoportok résztvevői között, tekintettel fiatal korukra, csak elenyésző számban akadtak, aik sú-
kolták, hogy nem, nem. lyos problémaként említették, hogy a legtöbb helyre nem szívesen vesznek föl kisgyerekeseket. Volt
Az előbbiekben leírtak ellentétére is lehet bőven példát találni: olyanokat, akiket valaki olyan beszélgetőtársunk is, aki hosszú ideje úgy dolgozik a munkahelyén, hogy ott senki sem tud
„rákényszerített” az iskolaválasztásra, ám útközben rájöttek, mégiscsak nekik való az adott szakma, s négy gyermekéről.
ha újra dönteniük kellene, most már ezt választanák. Az elhelyezkedéshez, viszonylag jó munkahely megtalálásához az elsöprő többség szerint első-
Olyan esetet csak a jelenleg munkanélküliek körében láttunk, hogy valaki gimnáziumba, majd sorban ismeretségre, kapcsolatokra van szükség.
főiskolára, egyetemre ment, de rájött, hogy mégis inkább szakmát kellett volna tanulnia, olyan szak- A beszélgetések során a fiatalabbak nagyobb valószínűséggel adták a „Kin múlik, hogy el tudsz-e
munkással viszont nem találkoztunk, aki bánta volna, hogy nem szerzett diplomát. helyezkedni?” kérdésre a „rajtam” választ, de a kapcsolatok fontosságát ők sem tagadták.
Beszélgetőtársaink jó részében fel sem merült ez a gondolat, más részük, elsősorban a fiatalabbak Szintén szükségesnek érzik az elhelyezkedéshez a tanulást, elsősorban a nyelvtudást, és azt, hogy
pedig úgy gondolják, még bármikor leérettségizhetnek vagy tanulhatnak szakmát. az ember jó nevű iskolában szerezzen papírt. Végül, de messze nem utolsósorban az elhelyezkedést
A döntésüket megbánók elsősorban tanáraikat, szüleiket hibáztatják – anélkül, hogy szemrehá- segítő tényezők közt ott van a szerencse is.
nyást tennének nekik, hiszen őket is tájékozatlannak tartják.
A munkanélküli csoport esetében nagyjából konszenzus volt egy olyan megközelítést illetően, Munkahelyválasztás, munkahellyel való elégedettség, az ideális munkahely
hogy mind a felsőoktatás, mind a különböző felsőfokú szakképzések, tanfolyamok túlburjánzása mö-
gött különböző lobbicsoportok anyagi érdekei húzódnak. A csoportrésztvevők nagy része természetesen tanult szakmájában szeretne elhelyezkedni, bár
A szakmatanulás vonzereje a résztvevők szemében az volt, hogy az ember korábban önállósodhat, olyan is akadt, aki ennek épp az ellenkezőjét állította. Sokan, elsősorban a magasabb végzettségűek,
korábban kezdhet kereső tevékenységet, külföldön is nagyobb esély van szakmával elhelyezkedni, mint úgy gondolták azonban, hogy ez csak hosszú távú cél lehet:
anélkül vagy diplomásként. Sok esetben – a tanulmányi eredmények, a családi háttér miatt – pedig föl Most úgy gondolom, hogy frissen végzett diplomásként sok mindent el kell vállalni, amire
sem vetődött az érettségi- majd diplomaszerzés. (Minden egyes beszélgetőpartnerünk úgy vélte, hogy később majd legyinthetek, hogy ez már nem az én dolgom, mert alattam is vannak már.
szakma nélkül, csak egy érettségivel lehetetlen elhelyezkedni, ez tehát abszolút nem életképes alter- Most még ebben a fázisban vagyok.
natíva.) A szakmunkáként való elhelyezkedés hátránya viszont, hogy csak nagyon kevés szakmunkás A (leendő) munkahelyükkel szembeni explicit elvárások listáján első helyen az elfogadható ke-
tud olyan jól keresni, mint akár egy közepesen jó állásban lévő diplomás. Abban, hogy szakmunkásként reset és időbeosztás állnak. Ez után következnek a megfelelő munkakörülmények és az, hogy „vala-
vagy diplomásként könnyebb-e elhelyezkedni, bizonytalanok voltak a csoportok résztvevői. mennyire szeressék”. Sokan ódzkodnak a túl nagy felelősségtől.
A diplomaszerzés vonzereje a könnyebb munka, rugalmasabb, kedvezőbb munkaidő, valamint A jó keresettel kapcsolatban konkrét értékhatárok nem fogalmazódtak meg, csak az az igény, hogy
az, hogy a végső döntés későbbre tolódhat, s addig is a család, a szülők védelmében él az ember. Az az elvégzett munka mennyisége, a munkaidő és a felelősség álljon arányban a fizetéssel. Különösen
utóbbi érv mások szemében éppen hogy taszító, és a szakmaszerzés „felé visz”. A diplomaszerzés hát- akkor zavaró ennek hiánya, ha valaki a saját munkahelyén indokolatlannak tűnő egyenlőtlenségeket,
ránya viszont, hogy ha valaki a saját szakmájában nem talál állást, akkor csak betanított munkásként, igazságtalanságot tapasztal.
rendkívül alacsony bérért tud elhelyezkedni. Példaként a McDonaldsban elhelyezkedő, igen alacsony A munkaidő tekintetében leginkább azok panaszkodtak – érthető módon –, akiknek soha nincs két sza-
órabérért dolgozó diplomást említették, szemben az alkalmazottként, vagy akár csak alkalmilag dol- badnapjuk egymás után, illetve akiknek olyan hosszú a – sokszor meg nem fizetett túlórával növelt – mun-
gozó, de még így is jobban kereső szakmunkással. kaidejük, hogy gyakorlatilag semennyi időt sem tudnak szeretteikkel, barátaikkal tölteni. Különösen fájdal-
A pályakezdőként való elhelyezkedés legtöbbek szerint komoly problémát okoz. Nagyon kevesen mas az utóbbi azok számára, akiknek nemrégiben zárlult le az élénk társasági élettel járó iskolás korszaka.
voltak, akiknek ez nem okozott gondot, ők azonban vagy hiányszakmákat tanultak (pl.:egészségügy), Sokan számoltak be a munkába állással bekövetkező elmagányosodás, szociális talajvesztés jelenségéről.
vagy pedig már az iskola ideje alatt kerestek maguknak munkahelyet, s az iskola után is ottmaradtak, Az ingázással és a rossz közlekedési viszonyokkal függ össze, hogy sokak számára jelentős mértékben meg-
legtöbbször hamar feljebb is jutottak a ranglétrán. Ez a megoldás mind szakmunkásoknál, mind dip- hosszabbítja a „bruttó munkaidőt” a hosszú utazás. Különösen nehezen viselik ezt azok, akik tömegközleke-
lomásoknál bevált útnak bizonyult. (Érdekes, hogy ők sem feltétlenül a tanult szakmájukban helyez- dést vesznek igénybe, illetve akik számára megterhelő a – meg nem térített – benzinköltség.
Elhelyezkedés, pályakezdés, munkahelykeresés kedtek el.) Mindez már utal az egyik legkomolyabb problémára: a legtöbb munkahelyen gyakorlattal
rendelkező pályakezdőket keresnek. Mivel – csoporttagjaink körében legalábbis – kevés iskola nyújt
Fókuszcsoportos beszélgetőpartnereink meghatározó része vagy még tanuló volt, vagy pályakezdő, valóban hasznos gyakorlati képzést, ennek a feltételnek nagyon nehéz megfelelni. Egyetlen csoport-
így – az utóbbi csoport esetében – a munkahelykeresés, elhelyezkedés élményei meglehetősen frissek. résztvevő említette, hogy az ő iskolája valóban jó gyakorlati képzést biztosított, s további két ember
Sokak esetében már az iskola vége felé jellemző, hogy rájönnek: mégsem ezt a szakmát, iskolát volt, aki maga talált magának jó gyakorlati helyet.
kellett volna választani. Hogy miért kerültek mégis abba az iskolába, amit elvégeztek? Az egyik leg- Ki lehet menni különböző cégekhez, hogy tanuljanak. És igenis, és ott tanítsák meg. Tel-
kézenfekvőbb ok az előzetes tájékozatlanság: nem voltak tisztában a lehetőségekkel, vagy nem volt jesen mindegy, hogy most az milyen szakmában, vagy szakközépben tanul, rendeljék ki,
kellő információjuk a munkaerő-piaci keresleti-kínálati viszonyok alakulásáról, vagy épp arról, hogy amit ő szeretne csinálni menjen oda, és akkor legyen lehetősége, hogy jobban lássa egy
pontosan mit is kínál a választott iskola. Több esetben volt az iskola „választásának” oka a rossz általá- nagy cégnek a működését, és akkor erről írjon szakmai dolgozatot, meg minden. És akkor
nos vagy középiskolai tanulmányi eredmény. Szintén viszonylag sokaknál, elsősorban szakiskolások meglenne a szakmai gyakorlata is ezzel. De akkor ne fénymásoltassanak vele, meg főzes-
vagy azt végzettek esetében akadályozta a piacképesebb, vagy épp személyesen érdekesebbnek sék a kávét, hanem magyarázzák is el neki, hogy mi a rendszer.
tartott szakma tanulását a kishitűség. Elgondolkodtató, hogy ez minden esetben a szülők vagy a ta- Sokan a munkahelykeresés során vagy első munkahelyükön szembesülnek azzal, hogy rengeteg
nárok kishitűsége volt, sosem az iskolaválasztás előtt álló gyerekeké. tudás, készség hiányzik, amire pedig szükség lenne a munkaerőpiacon.
Akkor már idevehetjük azt is, hogy a család, amit már az előbb mondtunk. Az is lehet külső Amikor bekerül az ember az első munkahelyére, akkor jön rá, hogy amit az iskolában ta-
tényező. Olyan szinten, hogyha le akarja beszélni a másikat, próbál rá hatni. Hogy neked nult, az messze van attól, amit csinálni kell.
úgyse sikerül! Mit akarsz te itt? Szóval, itt kezdődik… hogy ügyesen 14 évesen belénk suly- A csoportok résztvevői között, tekintettel fiatal korukra, csak elenyésző számban akadtak, aik sú-
kolták, hogy nem, nem. lyos problémaként említették, hogy a legtöbb helyre nem szívesen vesznek föl kisgyerekeseket. Volt
Az előbbiekben leírtak ellentétére is lehet bőven példát találni: olyanokat, akiket valaki olyan beszélgetőtársunk is, aki hosszú ideje úgy dolgozik a munkahelyén, hogy ott senki sem tud
„rákényszerített” az iskolaválasztásra, ám útközben rájöttek, mégiscsak nekik való az adott szakma, s négy gyermekéről.
ha újra dönteniük kellene, most már ezt választanák. Az elhelyezkedéshez, viszonylag jó munkahely megtalálásához az elsöprő többség szerint első-
Olyan esetet csak a jelenleg munkanélküliek körében láttunk, hogy valaki gimnáziumba, majd sorban ismeretségre, kapcsolatokra van szükség.
főiskolára, egyetemre ment, de rájött, hogy mégis inkább szakmát kellett volna tanulnia, olyan szak- A beszélgetések során a fiatalabbak nagyobb valószínűséggel adták a „Kin múlik, hogy el tudsz-e
munkással viszont nem találkoztunk, aki bánta volna, hogy nem szerzett diplomát. helyezkedni?” kérdésre a „rajtam” választ, de a kapcsolatok fontosságát ők sem tagadták.
Beszélgetőtársaink jó részében fel sem merült ez a gondolat, más részük, elsősorban a fiatalabbak Szintén szükségesnek érzik az elhelyezkedéshez a tanulást, elsősorban a nyelvtudást, és azt, hogy
pedig úgy gondolják, még bármikor leérettségizhetnek vagy tanulhatnak szakmát. az ember jó nevű iskolában szerezzen papírt. Végül, de messze nem utolsósorban az elhelyezkedést
A döntésüket megbánók elsősorban tanáraikat, szüleiket hibáztatják – anélkül, hogy szemrehá- segítő tényezők közt ott van a szerencse is.
nyást tennének nekik, hiszen őket is tájékozatlannak tartják.
A munkanélküli csoport esetében nagyjából konszenzus volt egy olyan megközelítést illetően, Munkahelyválasztás, munkahellyel való elégedettség, az ideális munkahely
hogy mind a felsőoktatás, mind a különböző felsőfokú szakképzések, tanfolyamok túlburjánzása mö-
gött különböző lobbicsoportok anyagi érdekei húzódnak. A csoportrésztvevők nagy része természetesen tanult szakmájában szeretne elhelyezkedni, bár
A szakmatanulás vonzereje a résztvevők szemében az volt, hogy az ember korábban önállósodhat, olyan is akadt, aki ennek épp az ellenkezőjét állította. Sokan, elsősorban a magasabb végzettségűek,
korábban kezdhet kereső tevékenységet, külföldön is nagyobb esély van szakmával elhelyezkedni, mint úgy gondolták azonban, hogy ez csak hosszú távú cél lehet:
anélkül vagy diplomásként. Sok esetben – a tanulmányi eredmények, a családi háttér miatt – pedig föl Most úgy gondolom, hogy frissen végzett diplomásként sok mindent el kell vállalni, amire
sem vetődött az érettségi- majd diplomaszerzés. (Minden egyes beszélgetőpartnerünk úgy vélte, hogy később majd legyinthetek, hogy ez már nem az én dolgom, mert alattam is vannak már.
szakma nélkül, csak egy érettségivel lehetetlen elhelyezkedni, ez tehát abszolút nem életképes alter- Most még ebben a fázisban vagyok.
natíva.) A szakmunkáként való elhelyezkedés hátránya viszont, hogy csak nagyon kevés szakmunkás A (leendő) munkahelyükkel szembeni explicit elvárások listáján első helyen az elfogadható ke-
tud olyan jól keresni, mint akár egy közepesen jó állásban lévő diplomás. Abban, hogy szakmunkásként reset és időbeosztás állnak. Ez után következnek a megfelelő munkakörülmények és az, hogy „vala-
vagy diplomásként könnyebb-e elhelyezkedni, bizonytalanok voltak a csoportok résztvevői. mennyire szeressék”. Sokan ódzkodnak a túl nagy felelősségtől.
A diplomaszerzés vonzereje a könnyebb munka, rugalmasabb, kedvezőbb munkaidő, valamint A jó keresettel kapcsolatban konkrét értékhatárok nem fogalmazódtak meg, csak az az igény, hogy
az, hogy a végső döntés későbbre tolódhat, s addig is a család, a szülők védelmében él az ember. Az az elvégzett munka mennyisége, a munkaidő és a felelősség álljon arányban a fizetéssel. Különösen
utóbbi érv mások szemében éppen hogy taszító, és a szakmaszerzés „felé visz”. A diplomaszerzés hát- akkor zavaró ennek hiánya, ha valaki a saját munkahelyén indokolatlannak tűnő egyenlőtlenségeket,
ránya viszont, hogy ha valaki a saját szakmájában nem talál állást, akkor csak betanított munkásként, igazságtalanságot tapasztal.
rendkívül alacsony bérért tud elhelyezkedni. Példaként a McDonaldsban elhelyezkedő, igen alacsony A munkaidő tekintetében leginkább azok panaszkodtak – érthető módon –, akiknek soha nincs két sza-
órabérért dolgozó diplomást említették, szemben az alkalmazottként, vagy akár csak alkalmilag dol- badnapjuk egymás után, illetve akiknek olyan hosszú a – sokszor meg nem fizetett túlórával növelt – mun-
gozó, de még így is jobban kereső szakmunkással. kaidejük, hogy gyakorlatilag semennyi időt sem tudnak szeretteikkel, barátaikkal tölteni. Különösen fájdal-
A pályakezdőként való elhelyezkedés legtöbbek szerint komoly problémát okoz. Nagyon kevesen mas az utóbbi azok számára, akiknek nemrégiben zárlult le az élénk társasági élettel járó iskolás korszaka.
voltak, akiknek ez nem okozott gondot, ők azonban vagy hiányszakmákat tanultak (pl.:egészségügy), Sokan számoltak be a munkába állással bekövetkező elmagányosodás, szociális talajvesztés jelenségéről.
vagy pedig már az iskola ideje alatt kerestek maguknak munkahelyet, s az iskola után is ottmaradtak, Az ingázással és a rossz közlekedési viszonyokkal függ össze, hogy sokak számára jelentős mértékben meg-
legtöbbször hamar feljebb is jutottak a ranglétrán. Ez a megoldás mind szakmunkásoknál, mind dip- hosszabbítja a „bruttó munkaidőt” a hosszú utazás. Különösen nehezen viselik ezt azok, akik tömegközleke-
lomásoknál bevált útnak bizonyult. (Érdekes, hogy ők sem feltétlenül a tanult szakmájukban helyez- dést vesznek igénybe, illetve akik számára megterhelő a – meg nem térített – benzinköltség.
A „megfelelő munkakörülmények” kritérium sok mindent tartalmaz. Talán a leggyakoribb a „jó tár- Hozzá kell tenni, hogy beszélgetéseinkre erősen rányomta bélyegét a gazdasági válság ténye.
saság” és a „normális főnök” említése volt. Egy jó munkahelyi társaság – a csoporttagok elmondása Legalábbis most, ideig-óráig. Régebben azért ez nem így volt. Két-három hónappal ezelőtt ez még nem
szerint – a legmonotonabb, legrosszabbul fizető munkát is elviselhetővé tudja tenni. Többeknek, kü- így volt. Szerintem ha valaki normálisan nekiáll dolgozni – az most lényegtelen, hogy egy monoton mun-
lönösen kisgyerekeseknek, akik a munkán kívül minden idejüket otthon töltik, kimondott élményt kát vagy egy olyan munkát, ami egy kicsit másabb munka, de az, hogy akkor ettől annyira nem kellett tar-
jelent a munkában a felnőtt társaság, a – mégoly kevés – beszélgetés is. tani, mert énszerintem én is már mondom, tíz éve dolgozok ott a cégnél és idáig nem volt ilyen probléma.
A legnehezebb természetesen annak körülírása volt, hogy mitől szeretheti valaki a munkáját. Fon- Ezt most hozta ez a világválság.
tos természetesen az érdeklődési kör, továbbá az, hogy olyan munkát végezhessen az ember, ami- Amint az a fenti idézetből is kitűnik, akiknek van munkájuk, illetve nincs a munkanélküliségről
ben sikerélményekre tehet szert. Nem elég a siker, az is lényeges, hogy erről visszajelzést kapjanak. tapasztalatuk, nehezen tudják elképzelni, hogyan maradhat valaki hónapokig munka nélkül (vagy
Azért jó az,ha az embernek mondják, hogy ügyes vagy Robikám, ügyes. legalábbis hogyan maradhatott a válság előtt). Ugyanez áll fordítva is: a munkanélküliek (akiknek
A munkahelyemen megdicsértek, elkezdtem könnyezni, hogy végre valaki úgy csinálta. zöme beszélgetőtársaink között pályakezdő volt) nem is értik, hogy mások hogy találnak maguknak
Ami a felelősség kérdését illeti – bár ez inkább a pályaválasztás témakörébe tartozik –többen is munkát.
említették: nem tudják elképzelni, hogy orvosok legyenek, hogy emberek élete legyen a kezükben. A munkanélkülivé vált (pontosabban iskola utáni életüket ekként kezdő) fiatalok számára általá-
Szintén többen szóba hozták, hogy nem szívesen lennének főnökök, legalábbis ilyen fiatalon, mert ban nem is maga a kereset hiánya a legfájdalmasabb, hiszen legtöbbjüket támogatja még a család,
az túl nagy felelősséggel jár. A vállalhatatlan felelősség kategóriájába tartozik többek szemében az hanem az őket régóta, folyamatosan érő kudarcok hosszú sora. Ahogyan azt már kifejtettük, az isko-
olyan munkahely is, ahol az ember pénzért, pénzzel felel: lások számára ha nem is elképzelhetetlen, de mindenképpen váratlan, ha munkanélkülivé válnak.
… meg olyan helyet, ahol nincs – hát jó, mindenhol van felelősség, csak mondjuk például Nincs benne a „dolgok normál menetében” az, hogy valaki munkanélküli legyen (sőt, munkanélküli-
egy boltban ha leltárhiány van, azért fizetni kell. ként induljon el a pályáján), nem tanít – tapasztalatok híján – sem a család, sem az iskola olyan élet-
Szó sincs azonban arról, hogy ódzkodnának mindenfajta felelősségtől. Sőt, ha új dolgot kell tanul- stratégiákat, amiket ebben a helyzetben követni lehet.
niuk, addig ismeretlen elvárásoknak kell megfelelni, az sokuk számára ösztönzően hat: Csak én meg úgy érzem, hogy valahol vissza is ránt az, hogyha nem sikerül egy állás. Tehát ugye a fo-
Sikerélmény, életemben nem csináltam azt, amit most szakmámban fogok és amikor el- lyamatos keresgélés, és ha folyamatosan nem sikerül, és nem sikerül, mert még ez kellene hozzá, még az
kezdem csinálni és napról napra jobban csinálom, akkor mindig mondják, hogy nagyon kellene hozzá, és mégsem felel meg az ember, az azért elég szépen visszarántja olyankor az embert.
jó, meg hogy sikerélmény, hogy dicsérnek, jó érzés. A gazdasági válság beköszöntével a fiatalok még kilátástalanabbnak látják életüket, mint korábban.
Megbíznak benned, odaállítanak, hogy most már te is meg tudod csinálni, egyedül. Mond- Helyzetük okát az ország általános helyzete (a politikusok rossz döntései, a rossz vállalkozástámo-
juk nálunk már úgy van, hogy én készítem egyedül a menüket, és megkóstolják, és mond- gatási rendszer stb.) mellett sokan a rosszul választott iskolában, az elégtelen nyelvtudásban látják,
ják, hogy ez nem jó, javítsál rajta. továbbá abban, hogy az iskolában nem kapnak releváns gyakorlati ismereteket.
Ennek ellentéte viszont kimondottan meg tudja gyűlöltetni a munkát, még a szakmáját amúgy Fontos rávilágítani, hogy munkanélküli beszélgetőtársaink szinte mindegyike arról számolt be,
szerető emberekkel is. Akinek gyakran, számára érthetetlen okból „leordítják a fejét” a munkahelyén, hogy számtalan álláskereső oldalon regisztrált, rengeteg önéletrajzot küldött szét, többen közülük
az gyomorgörccsel megy minden reggel munkába, és már „pénteken attól vagyok ideges, hogy csak tanfolyamokra járnak – érzésük szerint tehát mindent megtesznek azért, hogy álláshoz jussanak.
két napom van otthon”.
Szintén elviselhetetlen, különösen hosszú távon, ha a munkában még a minimális változatosság sem A munkanélküliségből kivezető út
jelenik meg. Tulajdonképpen a munkahellyel kapcsolatos „elvárások” közt első helyen jelent meg, hogy
egyáltalán legyen, ami egyben magyarázatot ad a nem megfelelő munkafeltételek elviselésére is. Külföldi munkavállalás
Vagyis nemigen lehetnek az embernek manapság túlzott igényei, már annak is örülhet, ha van A még iskolába járó beszélgetőtársaink szinte mindegyike számára egyértelmű volt, hogy vala-
állása. Sokan úgy vélték, néhány évig – míg családot nem alapítanak, az „induláshoz” egy kevés pénzt mikor a jövőben, ha csak rövid időre is, de meg fognak próbálni munkát vállalni külföldön. Akik már
össze nem gyűjtenek – képesek csupán elviselni a rosszabb munkakörülményeket, a már-már kizsák- dolgoznak, különösen a családosok, sokkal kevésbé tűntek vállalkozó szelleműnek e tekintetben. Leg-
mányolásnak tekinthető munkaidő-fizetés arányt. kevésbé azonban a munkanélküli fiatalok gondolták úgy, hogy bele mernének vágni a külföldi mun-
Mind magasabb, mind alacsonyabb végzettségű csoportokban gyakran tapasztaltuk, hogy a fiata- kavállalásba. Az otthonhoz, családhoz, barátokhoz való érzelmi kötődésen és a nyelvtudás hiányos-
lok a munkavégzést nemcsak a pénzkeresés, de az önmegvalósítás terepének is tekintik. Kevesen vol- ságain kívül ennek okát abban kereshetjük, hogy ők már igazán megtapasztalták, mennyire fontos a
tak azok, akik úgy érezték, hogy már most megtalálták az ennek megfelelő munkahelyet. Ezt a legtöb- hozzátartozók és a barátok érzelmi, valamint a család anyagi támogatása krízishelyzetekben. El sem
ben fiatal korukkal magyarázták, s bíznak benne, hogy a későbbiekben meg fog változni a helyzet. tudják képzelni, hogy egy hasonló munkanélküli, munkakereső periódust hogyan tudnának átvészel-
ni a családjuk nélkül, márpedig a munka nélkül maradás veszélye külföldön is fenyegetné őket.
Munkanélküliség A külföldi munka a beszélgetések tanúsága szerint nem annyira egy válságos helyzet megoldása-
ként jár a fiatalok fejében, inkább mint pénzgyűjtési lehetőség. Sokan úgy képzelik, hogy iskola után
A még nem dolgozó iskolások nem nagyon tudják elképzelni, hogy milyen lesz dolgozni, ahogyan néhány évig külföldön fognak dolgozni, majd az összegyűjtött pénzzel hazajönnek, és itthon esetleg
azt sem, hogy munkanélkülivé válhatnak. Tisztában vannak természetesen ennek veszélyével, de – vállalkozásba fognak. (Érdekes, hogy mások viszont úgy tartják: hiába gyűjtenének külföldön sok
mást nem is tehetnek – bíznak benne, hogy hamar állást kaphatnak. A már dolgozók közül csak a pénzt, hazatérve nem találnának munkát, s csak felélnék külföldön felhalmozott tartalékaikat.)
hiányszakmákban (pl. egészségügyben) dolgozók érzik teljes biztonságban magukat. Költözés belföldön
A jelenlegi helyzetben szerintem van ez az állapot, hogy mindenki azon retteg, hogy még meddig tud Arra a kérdésre, hogy a munkanélküliség elkerülése érdekében elköltöznének-e az ország egy tá-
dolgozni (mások is egyetértenek). Mert szerintem egyikünk sem mondhatja el magáról, hogy három hó- volabbi pontjára, szinte minden beszélgetőtársunk nemmel válaszolt. Az otthonhoz való érzelmi kö-
nap múlva még biztosan ugyanitt fog dolgozni. tődés mellett ennek oka elsősorban az, hogy úgy tartják: Magyarországon belül sehol sem annyival
A „megfelelő munkakörülmények” kritérium sok mindent tartalmaz. Talán a leggyakoribb a „jó tár- Hozzá kell tenni, hogy beszélgetéseinkre erősen rányomta bélyegét a gazdasági válság ténye.
saság” és a „normális főnök” említése volt. Egy jó munkahelyi társaság – a csoporttagok elmondása Legalábbis most, ideig-óráig. Régebben azért ez nem így volt. Két-három hónappal ezelőtt ez még nem
szerint – a legmonotonabb, legrosszabbul fizető munkát is elviselhetővé tudja tenni. Többeknek, kü- így volt. Szerintem ha valaki normálisan nekiáll dolgozni – az most lényegtelen, hogy egy monoton mun-
lönösen kisgyerekeseknek, akik a munkán kívül minden idejüket otthon töltik, kimondott élményt kát vagy egy olyan munkát, ami egy kicsit másabb munka, de az, hogy akkor ettől annyira nem kellett tar-
jelent a munkában a felnőtt társaság, a – mégoly kevés – beszélgetés is. tani, mert énszerintem én is már mondom, tíz éve dolgozok ott a cégnél és idáig nem volt ilyen probléma.
A legnehezebb természetesen annak körülírása volt, hogy mitől szeretheti valaki a munkáját. Fon- Ezt most hozta ez a világválság.
tos természetesen az érdeklődési kör, továbbá az, hogy olyan munkát végezhessen az ember, ami- Amint az a fenti idézetből is kitűnik, akiknek van munkájuk, illetve nincs a munkanélküliségről
ben sikerélményekre tehet szert. Nem elég a siker, az is lényeges, hogy erről visszajelzést kapjanak. tapasztalatuk, nehezen tudják elképzelni, hogyan maradhat valaki hónapokig munka nélkül (vagy
Azért jó az,ha az embernek mondják, hogy ügyes vagy Robikám, ügyes. legalábbis hogyan maradhatott a válság előtt). Ugyanez áll fordítva is: a munkanélküliek (akiknek
A munkahelyemen megdicsértek, elkezdtem könnyezni, hogy végre valaki úgy csinálta. zöme beszélgetőtársaink között pályakezdő volt) nem is értik, hogy mások hogy találnak maguknak
Ami a felelősség kérdését illeti – bár ez inkább a pályaválasztás témakörébe tartozik –többen is munkát.
említették: nem tudják elképzelni, hogy orvosok legyenek, hogy emberek élete legyen a kezükben. A munkanélkülivé vált (pontosabban iskola utáni életüket ekként kezdő) fiatalok számára általá-
Szintén többen szóba hozták, hogy nem szívesen lennének főnökök, legalábbis ilyen fiatalon, mert ban nem is maga a kereset hiánya a legfájdalmasabb, hiszen legtöbbjüket támogatja még a család,
az túl nagy felelősséggel jár. A vállalhatatlan felelősség kategóriájába tartozik többek szemében az hanem az őket régóta, folyamatosan érő kudarcok hosszú sora. Ahogyan azt már kifejtettük, az isko-
olyan munkahely is, ahol az ember pénzért, pénzzel felel: lások számára ha nem is elképzelhetetlen, de mindenképpen váratlan, ha munkanélkülivé válnak.
… meg olyan helyet, ahol nincs – hát jó, mindenhol van felelősség, csak mondjuk például Nincs benne a „dolgok normál menetében” az, hogy valaki munkanélküli legyen (sőt, munkanélküli-
egy boltban ha leltárhiány van, azért fizetni kell. ként induljon el a pályáján), nem tanít – tapasztalatok híján – sem a család, sem az iskola olyan élet-
Szó sincs azonban arról, hogy ódzkodnának mindenfajta felelősségtől. Sőt, ha új dolgot kell tanul- stratégiákat, amiket ebben a helyzetben követni lehet.
niuk, addig ismeretlen elvárásoknak kell megfelelni, az sokuk számára ösztönzően hat: Csak én meg úgy érzem, hogy valahol vissza is ránt az, hogyha nem sikerül egy állás. Tehát ugye a fo-
Sikerélmény, életemben nem csináltam azt, amit most szakmámban fogok és amikor el- lyamatos keresgélés, és ha folyamatosan nem sikerül, és nem sikerül, mert még ez kellene hozzá, még az
kezdem csinálni és napról napra jobban csinálom, akkor mindig mondják, hogy nagyon kellene hozzá, és mégsem felel meg az ember, az azért elég szépen visszarántja olyankor az embert.
jó, meg hogy sikerélmény, hogy dicsérnek, jó érzés. A gazdasági válság beköszöntével a fiatalok még kilátástalanabbnak látják életüket, mint korábban.
Megbíznak benned, odaállítanak, hogy most már te is meg tudod csinálni, egyedül. Mond- Helyzetük okát az ország általános helyzete (a politikusok rossz döntései, a rossz vállalkozástámo-
juk nálunk már úgy van, hogy én készítem egyedül a menüket, és megkóstolják, és mond- gatási rendszer stb.) mellett sokan a rosszul választott iskolában, az elégtelen nyelvtudásban látják,
ják, hogy ez nem jó, javítsál rajta. továbbá abban, hogy az iskolában nem kapnak releváns gyakorlati ismereteket.
Ennek ellentéte viszont kimondottan meg tudja gyűlöltetni a munkát, még a szakmáját amúgy Fontos rávilágítani, hogy munkanélküli beszélgetőtársaink szinte mindegyike arról számolt be,
szerető emberekkel is. Akinek gyakran, számára érthetetlen okból „leordítják a fejét” a munkahelyén, hogy számtalan álláskereső oldalon regisztrált, rengeteg önéletrajzot küldött szét, többen közülük
az gyomorgörccsel megy minden reggel munkába, és már „pénteken attól vagyok ideges, hogy csak tanfolyamokra járnak – érzésük szerint tehát mindent megtesznek azért, hogy álláshoz jussanak.
két napom van otthon”.
Szintén elviselhetetlen, különösen hosszú távon, ha a munkában még a minimális változatosság sem A munkanélküliségből kivezető út
jelenik meg. Tulajdonképpen a munkahellyel kapcsolatos „elvárások” közt első helyen jelent meg, hogy
egyáltalán legyen, ami egyben magyarázatot ad a nem megfelelő munkafeltételek elviselésére is. Külföldi munkavállalás
Vagyis nemigen lehetnek az embernek manapság túlzott igényei, már annak is örülhet, ha van A még iskolába járó beszélgetőtársaink szinte mindegyike számára egyértelmű volt, hogy vala-
állása. Sokan úgy vélték, néhány évig – míg családot nem alapítanak, az „induláshoz” egy kevés pénzt mikor a jövőben, ha csak rövid időre is, de meg fognak próbálni munkát vállalni külföldön. Akik már
össze nem gyűjtenek – képesek csupán elviselni a rosszabb munkakörülményeket, a már-már kizsák- dolgoznak, különösen a családosok, sokkal kevésbé tűntek vállalkozó szelleműnek e tekintetben. Leg-
mányolásnak tekinthető munkaidő-fizetés arányt. kevésbé azonban a munkanélküli fiatalok gondolták úgy, hogy bele mernének vágni a külföldi mun-
Mind magasabb, mind alacsonyabb végzettségű csoportokban gyakran tapasztaltuk, hogy a fiata- kavállalásba. Az otthonhoz, családhoz, barátokhoz való érzelmi kötődésen és a nyelvtudás hiányos-
lok a munkavégzést nemcsak a pénzkeresés, de az önmegvalósítás terepének is tekintik. Kevesen vol- ságain kívül ennek okát abban kereshetjük, hogy ők már igazán megtapasztalták, mennyire fontos a
tak azok, akik úgy érezték, hogy már most megtalálták az ennek megfelelő munkahelyet. Ezt a legtöb- hozzátartozók és a barátok érzelmi, valamint a család anyagi támogatása krízishelyzetekben. El sem
ben fiatal korukkal magyarázták, s bíznak benne, hogy a későbbiekben meg fog változni a helyzet. tudják képzelni, hogy egy hasonló munkanélküli, munkakereső periódust hogyan tudnának átvészel-
ni a családjuk nélkül, márpedig a munka nélkül maradás veszélye külföldön is fenyegetné őket.
Munkanélküliség A külföldi munka a beszélgetések tanúsága szerint nem annyira egy válságos helyzet megoldása-
ként jár a fiatalok fejében, inkább mint pénzgyűjtési lehetőség. Sokan úgy képzelik, hogy iskola után
A még nem dolgozó iskolások nem nagyon tudják elképzelni, hogy milyen lesz dolgozni, ahogyan néhány évig külföldön fognak dolgozni, majd az összegyűjtött pénzzel hazajönnek, és itthon esetleg
azt sem, hogy munkanélkülivé válhatnak. Tisztában vannak természetesen ennek veszélyével, de – vállalkozásba fognak. (Érdekes, hogy mások viszont úgy tartják: hiába gyűjtenének külföldön sok
mást nem is tehetnek – bíznak benne, hogy hamar állást kaphatnak. A már dolgozók közül csak a pénzt, hazatérve nem találnának munkát, s csak felélnék külföldön felhalmozott tartalékaikat.)
hiányszakmákban (pl. egészségügyben) dolgozók érzik teljes biztonságban magukat. Költözés belföldön
A jelenlegi helyzetben szerintem van ez az állapot, hogy mindenki azon retteg, hogy még meddig tud Arra a kérdésre, hogy a munkanélküliség elkerülése érdekében elköltöznének-e az ország egy tá-
dolgozni (mások is egyetértenek). Mert szerintem egyikünk sem mondhatja el magáról, hogy három hó- volabbi pontjára, szinte minden beszélgetőtársunk nemmel válaszolt. Az otthonhoz való érzelmi kö-
nap múlva még biztosan ugyanitt fog dolgozni. tődés mellett ennek oka elsősorban az, hogy úgy tartják: Magyarországon belül sehol sem annyival
jobb a helyzet, hogy azért érdemes legyen távolabbra költözni az otthontól, a családtól. Egyedül a
fővárosról gondolják úgy többen, hogy ott azért könnyebb munkához jutni, Budapestet azonban
sokan veszélyes helynek tartják – a szennyezett környezetről nem is beszélve. Szintén megemlítették
a lakhatás nehézségeit. A fiatalok vagy még a szüleiknél laknak, vagy nemrégiben tettek szert saját
lakásra. Az előbbi viszonylag olcsó megoldás a számukra, hisz a rezsit közösen fedezi a család – erről
nem szívesen mondanának le egy drága albérletért cserébe. Utóbbi esetben nem szívesen válnának ANYAGI, VAGYONI, JÖVEDELMI ÉS LAKÁSHELYZET
meg frissen szerzett ingatlantulajdonukról egy korántsem biztos munkahelyért.
A belföldi költözést azok tartották lehetséges megoldásnak, akik tovább szeretnének tanulni egye-
temen vagy főiskolán, továbbá néhányan azok közül, akik jelenleg is munkanélküliek.
Fiatalok – egységes csoport?
Vállalkozás
A vállalkozóvá válás lehetőségét a legtöbb fiatal visszautasította – legalábbis egyelőre. Ennek több Az ifjúságkutatás számára releváns kutatási csoportot a 15–29 éves kor közötti fiatalok, fiatal felnőt-
oka volt. Az egyik, hogy egy kicsit még mindig él a fejekben a sztereotípia: a vállalkozó eleve bűnöző; tek alkotják. A posztmodern társadalmak már sokkal likvidebb életvezetési mintákat tesznek lehe-
illetve, ennek enyhébb, általában már a magas közterhekkel magyarázott változata: vállalkozásból tővé, mint azok az ipari társadalmakban megszokottak voltak. Bizonyos, a felnőttkorra jellemző vi-
csak tisztességtelen eszközök árán lehet megélni. selkedési formák már fiatalkorban is megjelennek, és egyre nagyobb önállóságot követelnek. Ezt az
Legtöbb beszélgetőtársunk úgy vélte, csak idősebb korában venné fontolóra, hogy átalakulást ugyanúgy lehet a klasszikus értelemben vett fiatalkor megszűnésének, mint a fiatalkor
netánvállalkozásba fog. Úgy érezték, jelenleg még hiányzik a megfelelő tapasztalat – sem a munka- kitolódásának tekinteni, látni. A húszas éveiken túli fiatal nemzedék tagjai már fiatal felnőtteknek te-
végzésben, sem szakmájukban nem rendelkeznek még annyi ismerettel, készséggel, hogy egy önálló kinthetők. A felnőttektől magatartásuk, értékeik, mindennapi életük szerint erősen eltérnek, viszont
vállalkozás felelősségét magukra tudják venni. Végül, de korántsem utolsósorban: a hiányzó tőke szociális, politikai és gazdasági státuszuk mentén már felnőttnek tekinthetők. Ezt az átstrukturáló-
akadályozza a vállalkozóvá válást. dást posztadoleszcenciának nevezik. Vaskovics László posztadoleszcencia-elméletében a fiatalkort
12
Egyetlen csoport volt, ahol a vállalkozás pozitív kontextusban merült fel: vállalkozónak lenni önál- öt leválási dimenzió mentén értelmezi, ezek:
lóságot, függetlenséget jelent. Ebben a csoportban viszonylag idősebb szakmunkások voltak a beszél- . „a jogi értelemben vett leválás,
getőtársaink, akik közül sokan érezték magukat kiszolgáltatva főnökük kénye-kedvének, a rugalmatlan . a közös fedél alóli leválás,
időbeosztásnak, a monoton munkának – ők tehát különösen vágynak arra, hogy a maguk urai legyenek. . anyagi és pénzügyi területen értendő leválás,
. az önálló döntést eredményező leválás, valamint
Tanfolyamok, átképzés . az öntudatosulás”.
A munkanélküliséggel eddig nem szembesült beszélgetőtársaink úgy vélték, ha munkanélkülivé
válnának, és szakmájukban nem tudnának elhelyezkedni, mielőbb keresnének olyan tanfolyamot, A fiatalok anyagi, jövedelmi és lakáshelyzetének bemutatása a fenti elmélet tükrében már nem
amelyen elsajátíthatnának valamilyen keresett szakmát. A munkanélküliséget megtapasztaltak sze- egyértelmű feladat.
mében ennél kicsit bonyolultabb a képlet. Ahogy első pályaválasztásukkor, úgy munkanélkülivé vá- A vizsgálatunkban definiált korosztály 39 százaléka tanuló és nem is jut önálló jövedelemhez, ők
lásukkor sem voltak tisztában azzal, hogy melyek a piacképes szakmák, s főleg, hogy melyek lesznek – annak ellenére, hogy akár elmúlhattak 18 évesek, és emiatt jogi értelemben már leváltak a szüle-
akkor, amikor az új iskolát, tanfolyamot elvégezték. Másfelől, többen próbálkoztak már fölösleges, ikről – eltartott státusban vannak. Az anyagi, jövedelmi és lakáshelyzet bemutatásakor ennek deter-
sőt, ugyan haszontalan, ámde drága tanfolyamokkal. minisztikus hatása van. Mielőtt tehát elkezdenének az anyagi, jövedelmi és lakáshelyzet taglalását,
bemutatjuk az együttlakás tipológiájából készített csoportbontást:
Munkaügyi központok . még a felmenőkkel közös fedél alatt lakó – nem levált, illetve
A munkaügyi központokat lényegében minden – a központokkal kapcsolatban tapasztalatokkal . önállóan lakó – már levált csoportokat.
rendelkező – beszélgetőtársunk fölöslegesnek tartotta. Sem a maguk, sem bármely ismerősük prob-
lémájára ezek az intézmények még soha nem nyújtottak megoldást. Függetlenül attól, hogy ez a
„haszontalanság” általános-e, biztos, hogy a munkaügyi központtól már nem várnak segítséget, kö- Családi állás, önállóak és eltartottak
vetkezésképp, ha lehet, nem is fordulnának hozzá.
A fókuszcsoportos beszélgetések egyik legfontosabb tanulsága, hogy sem az iskola- sem a pálya- 2008-ban a 15–29 éves fiatalok 30 százaléka már önálló életvitelt folytat, négy éve arányuk 36 szá-
választást illetően nincsenek előzetes stratégiák, vagy ha vannak, akkor azok olyan információkon zalék volt. Ők egyedül, vagy már új, nukleáris családjukkal élnek. Az eltartottak aránya 68 százalék,
alapulnak, amik később nagyrészt tévesnek bizonyulnak. Ugyanez igaz arra az esetre, ha valaki várat- legnagyobb részük a szüleivel, illetve az egyik szülővel él.
lanul nehéz helyzetbe kerül – iskolai vagy a gyerekkel otthon töltött évek után nem tud elhelyezked- Az eltartottak körében a négy évvel ezelőtti arányokhoz képest nőtt a kétszülős családok aránya, az
ni, vagy elveszíti a munkáját. önállóak között viszont csökkent a házastársával és gyermekével élőké.
A reális jövőképnek nem része a munkanélkülivé válás, így sem azt elkerülő, sem azt megoldó stra-
tégiák nem jelentek meg nagy számban a csoportokon, s a fiatalok szülei – eltérő tapasztalatukból
adódóan – nem tudnak ilyeneket „megtanítani” gyermekeiknek. A beszélgetések alapján úgy tűnt,
hogy az élet váratlan helyzeteire, kockázataira sem a család, sem a fiatalokkal foglalkozó állami intéz- 12
Vaskovics László: A posztadoleszcencia szociológia elmélete. Szociológiai Szemle, 2000/4.
mények (iskola, munkaügyi központ stb.) nem készítik fel a fiatalokat.
jobb a helyzet, hogy azért érdemes legyen távolabbra költözni az otthontól, a családtól. Egyedül a
fővárosról gondolják úgy többen, hogy ott azért könnyebb munkához jutni, Budapestet azonban
sokan veszélyes helynek tartják – a szennyezett környezetről nem is beszélve. Szintén megemlítették
a lakhatás nehézségeit. A fiatalok vagy még a szüleiknél laknak, vagy nemrégiben tettek szert saját
lakásra. Az előbbi viszonylag olcsó megoldás a számukra, hisz a rezsit közösen fedezi a család – erről
nem szívesen mondanának le egy drága albérletért cserébe. Utóbbi esetben nem szívesen válnának ANYAGI, VAGYONI, JÖVEDELMI ÉS LAKÁSHELYZET
meg frissen szerzett ingatlantulajdonukról egy korántsem biztos munkahelyért.
A belföldi költözést azok tartották lehetséges megoldásnak, akik tovább szeretnének tanulni egye-
temen vagy főiskolán, továbbá néhányan azok közül, akik jelenleg is munkanélküliek.
Fiatalok – egységes csoport?
Vállalkozás
A vállalkozóvá válás lehetőségét a legtöbb fiatal visszautasította – legalábbis egyelőre. Ennek több Az ifjúságkutatás számára releváns kutatási csoportot a 15–29 éves kor közötti fiatalok, fiatal felnőt-
oka volt. Az egyik, hogy egy kicsit még mindig él a fejekben a sztereotípia: a vállalkozó eleve bűnöző; tek alkotják. A posztmodern társadalmak már sokkal likvidebb életvezetési mintákat tesznek lehe-
illetve, ennek enyhébb, általában már a magas közterhekkel magyarázott változata: vállalkozásból tővé, mint azok az ipari társadalmakban megszokottak voltak. Bizonyos, a felnőttkorra jellemző vi-
csak tisztességtelen eszközök árán lehet megélni. selkedési formák már fiatalkorban is megjelennek, és egyre nagyobb önállóságot követelnek. Ezt az
Legtöbb beszélgetőtársunk úgy vélte, csak idősebb korában venné fontolóra, hogy átalakulást ugyanúgy lehet a klasszikus értelemben vett fiatalkor megszűnésének, mint a fiatalkor
netánvállalkozásba fog. Úgy érezték, jelenleg még hiányzik a megfelelő tapasztalat – sem a munka- kitolódásának tekinteni, látni. A húszas éveiken túli fiatal nemzedék tagjai már fiatal felnőtteknek te-
végzésben, sem szakmájukban nem rendelkeznek még annyi ismerettel, készséggel, hogy egy önálló kinthetők. A felnőttektől magatartásuk, értékeik, mindennapi életük szerint erősen eltérnek, viszont
vállalkozás felelősségét magukra tudják venni. Végül, de korántsem utolsósorban: a hiányzó tőke szociális, politikai és gazdasági státuszuk mentén már felnőttnek tekinthetők. Ezt az átstrukturáló-
akadályozza a vállalkozóvá válást. dást posztadoleszcenciának nevezik. Vaskovics László posztadoleszcencia-elméletében a fiatalkort
12
Egyetlen csoport volt, ahol a vállalkozás pozitív kontextusban merült fel: vállalkozónak lenni önál- öt leválási dimenzió mentén értelmezi, ezek:
lóságot, függetlenséget jelent. Ebben a csoportban viszonylag idősebb szakmunkások voltak a beszél- . „a jogi értelemben vett leválás,
getőtársaink, akik közül sokan érezték magukat kiszolgáltatva főnökük kénye-kedvének, a rugalmatlan . a közös fedél alóli leválás,
időbeosztásnak, a monoton munkának – ők tehát különösen vágynak arra, hogy a maguk urai legyenek. . anyagi és pénzügyi területen értendő leválás,
. az önálló döntést eredményező leválás, valamint
Tanfolyamok, átképzés . az öntudatosulás”.
A munkanélküliséggel eddig nem szembesült beszélgetőtársaink úgy vélték, ha munkanélkülivé
válnának, és szakmájukban nem tudnának elhelyezkedni, mielőbb keresnének olyan tanfolyamot, A fiatalok anyagi, jövedelmi és lakáshelyzetének bemutatása a fenti elmélet tükrében már nem
amelyen elsajátíthatnának valamilyen keresett szakmát. A munkanélküliséget megtapasztaltak sze- egyértelmű feladat.
mében ennél kicsit bonyolultabb a képlet. Ahogy első pályaválasztásukkor, úgy munkanélkülivé vá- A vizsgálatunkban definiált korosztály 39 százaléka tanuló és nem is jut önálló jövedelemhez, ők
lásukkor sem voltak tisztában azzal, hogy melyek a piacképes szakmák, s főleg, hogy melyek lesznek – annak ellenére, hogy akár elmúlhattak 18 évesek, és emiatt jogi értelemben már leváltak a szüle-
akkor, amikor az új iskolát, tanfolyamot elvégezték. Másfelől, többen próbálkoztak már fölösleges, ikről – eltartott státusban vannak. Az anyagi, jövedelmi és lakáshelyzet bemutatásakor ennek deter-
sőt, ugyan haszontalan, ámde drága tanfolyamokkal. minisztikus hatása van. Mielőtt tehát elkezdenének az anyagi, jövedelmi és lakáshelyzet taglalását,
bemutatjuk az együttlakás tipológiájából készített csoportbontást:
Munkaügyi központok . még a felmenőkkel közös fedél alatt lakó – nem levált, illetve
A munkaügyi központokat lényegében minden – a központokkal kapcsolatban tapasztalatokkal . önállóan lakó – már levált csoportokat.
rendelkező – beszélgetőtársunk fölöslegesnek tartotta. Sem a maguk, sem bármely ismerősük prob-
lémájára ezek az intézmények még soha nem nyújtottak megoldást. Függetlenül attól, hogy ez a
„haszontalanság” általános-e, biztos, hogy a munkaügyi központtól már nem várnak segítséget, kö- Családi állás, önállóak és eltartottak
vetkezésképp, ha lehet, nem is fordulnának hozzá.
A fókuszcsoportos beszélgetések egyik legfontosabb tanulsága, hogy sem az iskola- sem a pálya- 2008-ban a 15–29 éves fiatalok 30 százaléka már önálló életvitelt folytat, négy éve arányuk 36 szá-
választást illetően nincsenek előzetes stratégiák, vagy ha vannak, akkor azok olyan információkon zalék volt. Ők egyedül, vagy már új, nukleáris családjukkal élnek. Az eltartottak aránya 68 százalék,
alapulnak, amik később nagyrészt tévesnek bizonyulnak. Ugyanez igaz arra az esetre, ha valaki várat- legnagyobb részük a szüleivel, illetve az egyik szülővel él.
lanul nehéz helyzetbe kerül – iskolai vagy a gyerekkel otthon töltött évek után nem tud elhelyezked- Az eltartottak körében a négy évvel ezelőtti arányokhoz képest nőtt a kétszülős családok aránya, az
ni, vagy elveszíti a munkáját. önállóak között viszont csökkent a házastársával és gyermekével élőké.
A reális jövőképnek nem része a munkanélkülivé válás, így sem azt elkerülő, sem azt megoldó stra-
tégiák nem jelentek meg nagy számban a csoportokon, s a fiatalok szülei – eltérő tapasztalatukból
adódóan – nem tudnak ilyeneket „megtanítani” gyermekeiknek. A beszélgetések alapján úgy tűnt,
hogy az élet váratlan helyzeteire, kockázataira sem a család, sem a fiatalokkal foglalkozó állami intéz- 12
Vaskovics László: A posztadoleszcencia szociológia elmélete. Szociológiai Szemle, 2000/4.
mények (iskola, munkaügyi központ stb.) nem készítik fel a fiatalokat.
58 56 Ifjúság2008 Gyorsjelentés
Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet 59
Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet Ifjúság2008 Gyorsjelentés 57
20. ábra: A fiatalok családösszetétel szerinti megoszlása („Ön kivel él együtt?”), 2004-2008 18.18. táblázat:A
táblázat: A dolgozó
dolgozó fiatalok
fiatalok aránya
arányaa különböző
a különbözĘösszetételű családokban
összetételĦ élő fiatalok
családokban élĘ fiatalok
20. ábra: A fiatalok családösszetétel szerinti
(százalékosmegoszlása
megoszlás) („Ön kivel él együtt?”), 2004-2008 között
(százalékos megoszlás) 18. táblázat: A dolgozó fiatalok aránya a különbözĘ között összetételĦ családokban élĘ fiatalok
(százalékos előfordulás az egyes családkategóriák arányában)
(százalékos elĘfordulásközött
az egyes családkategóriák arányában)
(százalékos elĘfordulás az egyes családkategóriák arányában)
kétszülƅvel 49 Kivel él? Dolgozók aránya (%)
44 Kivel él? Dolgozók aránya (%)
Gyerekét egyedülneveli
Gyerekét egyedül neveli 97 97
egyszülƅvel 11 Házas-/élettárssal, gyerekével
Házas-/élettárssal, gyerekével 90 90
14
SzülĘvel, házas-/élettárssal, gyerekével
SzülĘvel, házas-/élettárssal, gyerekével 88 88
eltartott kétszülƅvelésnagyszülƅvel 5 Házas-/élettárssal
Házas-/élettárssal 83 83
3
Egyedül él
Egyedül él 76 76
egyszülƅvelésnagyszülƅvel 2 SzülĘvel, házas-/élettárssal
SzülĘvel, házas-/élettárssal 74 74
2
NagyszülĘvel
NagyszülĘvel 53 53
nagyszülƅvel 1
SzülĘvel, gyerekével 44
1 SzülĘvel, gyerekével 44
Egy szülĘvel 39
2008 Egy szülĘvel
Két szülĘvel 32 39
Két
Két szülĘvel
szülĘvel és nagyszülĘvel 30 32
2004 Két
házasͲ/élettárssal,gyerekével 10 EgyszülĘvel ésnagyszülĘvel
14 Egy szülĘvel és nagyszülĘvel 29
házasͲ/élettárssal 8
8 Jövedelmi viszonyok
Jövedelmi viszonyok
szülƅvel,házasͲ/élettárssal,gyerekével 3 Jövedelmi viszonyok
3 A fiatalok 37 százaléka a szüleitől különkasszán
kasszánél.
él.AA lakáshelyzetük
lakáshelyzetük szempontjából
A fiatalok 37 százaléka a szüleitĘl külön szempontjából önállóak
önállóak85 85
önálló 4 százalékaönállóan
százaléka önállóanisis gazdálkodik.
gazdálkodik.Azok
Azokközött pedig,
között pedig,akikakik
eltartottak, csakcsak
eltartottak, 14 százalékot tesz kitesz
14 százalékot azok-ki
szülƅvel,házasͲ/élettárssal A azoknak
fiatalok 37 százaléka a szüleitĘl külön kasszán él. A lakáshelyzetük szempontjából önállóak 85
4 nak az aránya, akikakik
az aránya, a szüleiktől anyagi
a szüleiktĘl értelemben
anyagi már leváltak.
értelemben már leváltak.
1 százaléka önállóan is gazdálkodik. Azok között pedig, akik eltartottak, csak 14 százalékot tesz ki
gyerekétegyedülneveli
1 azoknak az aránya,19.
akik a szüleiktĘl
táblázat: anyagi értelemben
A háztartások már átlagjövedelme,
és aktív keresők leváltak.
1 önállóság
19. táblázat: A háztartások és aktív szerint
keresĘk átlagjövedelme, önállóság szerint
szülƅvel,gyerekével (átlagokezer
ezer forintban)
forintban)
2 (átlagok
egyedülél 4 19. táblázat: A

Aháztartás
háztartások és aktív
múlt havi nettó keresĘk átlagjövedelme,
A kérdezett sajátönállóság
havi nettó szerint
3 összjövedelme(átlagok ezer forintban) összbevétele*
3 Önálló
egyéb
1 A háztartás 176
múlt havi nettó 83 saját havi nettó
A kérdezett
Eltartott 203
összjövedelme 40
összbevétele*
0 10 20 30 40 50 60 Átlagosan 191 53
Önálló 176
*zsebpénzt, munkabért, ösztöndíjat is beleértve.
83
Eltartott 203 40
Az egy háztartásra jutó havi nettó jövedelem átlagosan 191 ezer forint. Az eltartott és önálló
A Vaskovics által leírt leválás az életkor előre haladtával folyamatosan egyre jellemzőbb lesz, azaz Átlagosan
Az egy háztartásra jutó havi 191
nettó jövedelem átlagosan 191 ezer forint. Az eltartott és 53önálló ház-
háztartások közötti különbség szignifikáns.
A Vaskovics által leírt leválás az életkor elĘre hogy
haladtával
egyre folyamatosan
több területen egyre jellemzĘbb lesz, azaz *zsebpénzt, munkabért, ösztöndíjat is beleértve.
minél idősebbek a fiatalok, annál valószínűbb, leválnak a szülők gondos- A tartások közötti
megkérdezett különbség
fiatalok szignifikáns.
65 százaléka A megkérdezett
érdemi választ adottfiatalok 65 keresetére
az önálló százaléka érdemi választ adott
vonatkozóan. Ennek
minél idĘsebbek
kodásáról. a fiatalok,
Az önállóak annál 25,6
átlagéletkora valószínĦbb, hogy egyre
év, az eltartottaké többaz területen
20,7. Ezek átlagértékekleválnak a szülĘk
nem változtak az önálló keresetére vonatkozóan. Ennek az összegnek az átlagértéke 53 ezer forint, az önállóak kö-
gondoskodásáról. Az önállóak átlagéletkorakívül
25,6szignifikáns
év, az eltartottaké 20,7.találunk
Ezek aza nemek
átlagértékek nem Azazrében
összegnek
egy 83
az átlagértéke
háztartásra
ezer, az
jutó havi
eltartottak
53 ezer
nettó
esetében
forint,
40
az önállóak
jövedelem
ezer forint, az
körében 191
átlagosan
önálló, és
83 ezer,
már
ezerazforint.
dolgozó
eltartottak
fiatalok
Az esetében
eltartott40és önálló
átlagkeresete
2004 óta. A vaskovicsi leválási dimenziókon különbséget tekinte- ezer forint, közötti
az önálló, és már dolgozó fiatalok átlagkeresete 109 ezer forint volt 2008-ban.
változtak
tében, a2004
lányokóta.
38, A
mígvaskovicsi leválási tartozik
a fiúk 23 százaléka dimenziókon kívülcsoportjába.
az önállóak szignifikáns különbséget találunk a háztartások
109 ezer forint voltkülönbség
2008-ban. szignifikáns.
A
A megkérdezett már a szülĘi
fiatalok fedél
65kiköltöző,alól
százaléka kiköltözĘ,
érdemi tanulmányaikat
választ adottdolgozó
az önállóbefejezĘ dolgozó
keresetére fiatalok Ennek
vonatkozóan.
nemekAztekintetében,
eltartottak 33a százaléka
lányok 38, míg a fiúk
dolgozik, ezzel23szemben
százaléka tartozik81
az önállók azszázaléka
önállóaktartozik
csoportjába.
ebbe a kate- A már a szülői fedél alól tanulmányaikat befejező fiatalok
átlagjövedelme 109 ezer forint. Ez regionálisan nagyon nagy eltéréseket mutat. A fĘvárost átlagjövedelme 109is
Az eltartottak 33 százaléka dolgozik, ezzel szemben az önállók 81 százaléka tartozik ebbe a
góriába. azmagába
összegnek az átlagértéke
ezer forint. Ez
foglalóregionálisan
53 ezer
nagyon
közép-magyarországi nagyforint, az lakók
eltéréseket
régióban
önállóak
mutat. Akörében
fővárost is83
másfélszer annyit
ezer,
magába az eltartottak
foglaló
keresnek, közép-ma-
mint
esetében 40
a többi
A leválási dimenziók számos esetben együtt jelentkeznek, a 18. táblázatban nyomon követhe-
kategóriába. ezer forint,élĘ
gyarországi
régióban azfiatalok.
önálló, Aéslakók
régióban mármásfélszer
többi dolgozó
régió közöttfiatalok átlagkeresete
annyit keresnek,
nem mutatható 109 ezer
mint a többi régióban
ki jelentĘsebb forintélővolt
különbség. 2008-ban.
fiatalok. A többi
tő, hogy a már gyermekükkel
A leválási dimenziók élő önállóak
számos 90 százaléknál
esetben is magasabb arányban
együtt jelentkeznek, dolgoznak. nyomon
a 18. táblázatban Azok régióAközött
márnema mutatható
szülĘi ki jelentősebb
fedél alól különbség.
kiköltözĘ,
tanulmányaikat befejezĘ dolgozó fiatalok
közt, akik együtt élnek (még) a szülőkkel, de már van gyermekük, a dolgozók
követhetĘ, hogy a már gyermekükkel élĘ önállóak 90 százaléknál is magasabb arányban dolgoznak.aránya 40 és 70 szá- átlagjövedelme 109 ezer forint. Ez regionálisan nagyon nagy eltéréseket mutat. A fĘvárost is
zalék között mozog, míg a szülőkkel együtt élő gyermekteleneknek 30–40 százaléka dolgozik.
Azok közt, akik együtt élnek (még) a szülĘkkel, de már van gyermekük, a dolgozók aránya 40 és 70 magába foglaló közép-magyarországi régióban lakók másfélszer annyit keresnek, mint a többi
százalék között mozog, míg a szülĘkkel együtt élĘ gyermekteleneknek 30–40 százaléka dolgozik. régióban élĘ fiatalok. A többi régió között nem mutatható ki jelentĘsebb különbség.
58 56 Ifjúság2008 Gyorsjelentés
Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet Ifjúság2008 Gyorsjelentés 57
20. ábra: A fiatalok családösszetétel szerinti megoszlása („Ön kivel él együtt?”), 2004-2008 18.18. táblázat:A
táblázat: A dolgozó
dolgozó fiatalok
fiatalok aránya
arányaa különböző
a különbözĘösszetételű családokban
összetételĦ élő fiatalok
családokban élĘ fiatalok
20. ábra: A fiatalok családösszetétel szerinti
(százalékosmegoszlása
megoszlás) („Ön kivel él együtt?”), 2004-2008 között
(százalékos megoszlás) 18. táblázat: A dolgozó fiatalok aránya a különbözĘ között összetételĦ családokban élĘ fiatalok
(százalékos előfordulás az egyes családkategóriák arányában)
(százalékos elĘfordulásközött
az egyes családkategóriák arányában)
(százalékos elĘfordulás az egyes családkategóriák arányában)
kétszülƅvel 49 Kivel él? Dolgozók aránya (%)
44 Kivel él? Dolgozók aránya (%)
Gyerekét egyedülneveli
Gyerekét egyedül neveli 97 97
egyszülƅvel 11 Házas-/élettárssal, gyerekével
Házas-/élettárssal, gyerekével 90 90
14
SzülĘvel, házas-/élettárssal, gyerekével
SzülĘvel, házas-/élettárssal, gyerekével 88 88
eltartott kétszülƅvelésnagyszülƅvel 5 Házas-/élettárssal
Házas-/élettárssal 83 83
3
Egyedül él
Egyedül él 76 76
egyszülƅvelésnagyszülƅvel 2 SzülĘvel, házas-/élettárssal
SzülĘvel, házas-/élettárssal 74 74
2
NagyszülĘvel
NagyszülĘvel 53 53
nagyszülƅvel 1
SzülĘvel, gyerekével 44
1 SzülĘvel, gyerekével 44
Egy szülĘvel 39
2008 Egy szülĘvel
Két szülĘvel 32 39
Két
Két szülĘvel
2004 Két
házasͲ/élettárssal,gyerekével 10 EgyszülĘvel ésnagyszülĘvel
14 Egy szülĘvel és nagyszülĘvel 29
házasͲ/élettárssal 8
8 Jövedelmi viszonyok
Jövedelmi viszonyok
szülƅvel,házasͲ/élettárssal,gyerekével 3 Jövedelmi viszonyok
3 A fiatalok 37 százaléka a szüleitől különkasszán
kasszánél.
él.AA lakáshelyzetük
lakáshelyzetük szempontjából
A fiatalok 37 százaléka a szüleitĘl külön szempontjából önállóak
önállóak85 85
önálló 4 százalékaönállóan
százaléka önállóanisis gazdálkodik.
gazdálkodik.Azok
Azokközött pedig,
között pedig,akikakik
eltartottak, csakcsak
eltartottak, 14 százalékot tesz kitesz
14 százalékot azok-ki
szülƅvel,házasͲ/élettárssal A azoknak
fiatalok 37 százaléka a szüleitĘl külön kasszán él. A lakáshelyzetük szempontjából önállóak 85
4 nak az aránya, akikakik
az aránya, a szüleiktől anyagi
a szüleiktĘl értelemben
anyagi már leváltak.
értelemben már leváltak.
1 százaléka önállóan is gazdálkodik. Azok között pedig, akik eltartottak, csak 14 százalékot tesz ki
gyerekétegyedülneveli
1 azoknak az aránya,19.
akik a szüleiktĘl
táblázat: anyagi értelemben
A háztartások már átlagjövedelme,
és aktív keresők leváltak.
1 önállóság
19. táblázat: A háztartások és aktív szerint
keresĘk átlagjövedelme, önállóság szerint
szülƅvel,gyerekével (átlagokezer
ezer forintban)
forintban)
2 (átlagok
egyedülél 4 19. táblázat: A

Aháztartás
háztartások és aktív
múlt havi nettó keresĘk átlagjövedelme,
A kérdezett sajátönállóság
havi nettó szerint
3 összjövedelme(átlagok ezer forintban) összbevétele*
3 Önálló
egyéb
1 A háztartás 176
múlt havi nettó 83 saját havi nettó
A kérdezett
Eltartott 203
összjövedelme 40
összbevétele*
0 10 20 30 40 50 60 Átlagosan 191 53
Önálló 176
*zsebpénzt, munkabért, ösztöndíjat is beleértve.
83
Eltartott 203 40
Az egy háztartásra jutó havi nettó jövedelem átlagosan 191 ezer forint. Az eltartott és önálló
A Vaskovics által leírt leválás az életkor előre haladtával folyamatosan egyre jellemzőbb lesz, azaz Átlagosan
Az egy háztartásra jutó havi 191
nettó jövedelem átlagosan 191 ezer forint. Az eltartott és 53önálló ház-
háztartások közötti különbség szignifikáns.
A Vaskovics által leírt leválás az életkor elĘre hogy
haladtával
egyre folyamatosan
több területen egyre jellemzĘbb lesz, azaz *zsebpénzt, munkabért, ösztöndíjat is beleértve.
minél idősebbek a fiatalok, annál valószínűbb, leválnak a szülők gondos- A tartások közötti
megkérdezett különbség
fiatalok szignifikáns.
65 százaléka A megkérdezett
érdemi választ adottfiatalok 65 keresetére
az önálló százaléka érdemi választ adott
vonatkozóan. Ennek
minél idĘsebbek
kodásáról. a fiatalok,
Az önállóak annál 25,6
átlagéletkora valószínĦbb, hogy egyre
év, az eltartottaké többaz területen
20,7. Ezek átlagértékekleválnak a szülĘk
nem változtak az önálló keresetére vonatkozóan. Ennek az összegnek az átlagértéke 53 ezer forint, az önállóak kö-
gondoskodásáról. Az önállóak átlagéletkorakívül
25,6szignifikáns
év, az eltartottaké 20,7.találunk
Ezek aza nemek
átlagértékek nem Azazrében
összegnek
egy 83
az átlagértéke
háztartásra
ezer, az
jutó havi
eltartottak
53 ezer
nettó
esetében
forint,
40
az önállóak
jövedelem
ezer forint, az
körében 191
átlagosan
önálló, és
83 ezer,
már
ezerazforint.
dolgozó
eltartottak
fiatalok
Az esetében
eltartott40és önálló
átlagkeresete
2004 óta. A vaskovicsi leválási dimenziókon különbséget tekinte- ezer forint, közötti
az önálló, és már dolgozó fiatalok átlagkeresete 109 ezer forint volt 2008-ban.
változtak
tében, a2004
lányokóta.
38, A
mígvaskovicsi leválási tartozik
a fiúk 23 százaléka dimenziókon kívülcsoportjába.
az önállóak szignifikáns különbséget találunk a háztartások
109 ezer forint voltkülönbség
2008-ban. szignifikáns.
A
A megkérdezett már a szülĘi
fiatalok fedél
65kiköltöző,alól
százaléka kiköltözĘ,
érdemi tanulmányaikat
választ adottdolgozó
az önállóbefejezĘ dolgozó
keresetére fiatalok Ennek
vonatkozóan.
nemekAztekintetében,
eltartottak 33a százaléka
lányok 38, míg a fiúk
dolgozik, ezzel23szemben
százaléka tartozik81
az önállók azszázaléka
önállóaktartozik
csoportjába.
ebbe a kate- A már a szülői fedél alól tanulmányaikat befejező fiatalok
átlagjövedelme 109 ezer forint. Ez regionálisan nagyon nagy eltéréseket mutat. A fĘvárost átlagjövedelme 109is
Az eltartottak 33 százaléka dolgozik, ezzel szemben az önállók 81 százaléka tartozik ebbe a
góriába. azmagába
összegnek az átlagértéke
ezer forint. Ez
foglalóregionálisan
53 ezer
nagyon
közép-magyarországi nagyforint, az lakók
eltéréseket
régióban
önállóak
mutat. Akörében
fővárost is83
másfélszer annyit
ezer,
magába az eltartottak
foglaló
keresnek, közép-ma-
mint
esetében 40
a többi
A leválási dimenziók számos esetben együtt jelentkeznek, a 18. táblázatban nyomon követhe-
kategóriába. ezer forint,élĘ
gyarországi
régióban azfiatalok.
önálló, Aéslakók
régióban mármásfélszer
többi dolgozó
régió közöttfiatalok átlagkeresete
annyit keresnek,
nem mutatható 109 ezer
mint a többi régióban
ki jelentĘsebb forintélővolt
különbség. 2008-ban.
fiatalok. A többi
tő, hogy a már gyermekükkel
A leválási dimenziók élő önállóak
számos 90 százaléknál
esetben is magasabb arányban
együtt jelentkeznek, dolgoznak. nyomon
a 18. táblázatban Azok régióAközött
márnema mutatható
szülĘi ki jelentősebb
fedél alól különbség.
kiköltözĘ,
tanulmányaikat befejezĘ dolgozó fiatalok
közt, akik együtt élnek (még) a szülőkkel, de már van gyermekük, a dolgozók
követhetĘ, hogy a már gyermekükkel élĘ önállóak 90 százaléknál is magasabb arányban dolgoznak.aránya 40 és 70 szá- átlagjövedelme 109 ezer forint. Ez regionálisan nagyon nagy eltéréseket mutat. A fĘvárost is
zalék között mozog, míg a szülőkkel együtt élő gyermekteleneknek 30–40 százaléka dolgozik.
Azok közt, akik együtt élnek (még) a szülĘkkel, de már van gyermekük, a dolgozók aránya 40 és 70 magába foglaló közép-magyarországi régióban lakók másfélszer annyit keresnek, mint a többi
százalék között mozog, míg a szülĘkkel együtt élĘ gyermekteleneknek 30–40 százaléka dolgozik. régióban élĘ fiatalok. A többi régió között nem mutatható ki jelentĘsebb különbség.
60
58 Anyagi,Ifjúság2008 Gyorsjelentés
vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet Az önállóak között az ekvivalensIfjúság2008
átlag 81 ezer forint, az eltartottak esetében pedig 72 ezer.
Gyorsjelentés 59
21. ábra: Az önálló háztartásokban lakó, már dolgozó fiatalok átlagjövedelme régiók szerint A különbség szignifikáns.
21.
21. ábra:
ábra:Az
Azönálló
önálló háztartásokban lakó,(ezer
háztartásokban lakó, már
már
forintban)
dolgozófiatalok
dolgozó fiatalokátlagjövedelme
átlagjövedelme régiók
régiók szerint
szerint A háztartások megtakarítási potenciáljának vizsgálata során megállapítható, hogy a 2004. évben
A háztartások megtakarítási potenciáljának vizsgálata során megállapítható, hogy a 2004.
(ezerforintban)
forintban) pozitívabb volt az anyagi
(ezer évben pozitívabb volt helyzet értékelése,
az anyagi helyzet mint 2008-ban.
értékelése, mint A2008-ban.
négy évvel
A ezelőtti adatfelvétel
négy évvel ezelĘtti során
Összesen 109 a fiatalok 55 százaléka
adatfelvétel során a több-kevesebb rendszerességgel
fiatalok 55 százaléka tudott félretenni,
több-kevesebb rendszerességgel 2008
tudott ban azonban
félretenni, 2008-a 15–29
éveseknek csak aa 15–29
ban azonban fele volt erre képes.
éveseknek csak a fele volt erre képes.
Összesen 109
DélͲAlföld 93
22.
22.ábra:
ábra:Tudnak-e
Tudnak-e pénzt megtakarítani?
pénzt megtakarítani? – önállóság
– önállóság szerint
szerint
DélͲAlföld 93 (az érdemi
válaszokszázalékos megoszlása)
ÉszakͲAlföld 95
ÉszakͲAlföld 95
ÉszakͲMagyarország 98
DélͲDunántúl 94 szüleivelél 12 41 47
DélͲDunántúl 94
NyugatͲDunántúl 100
KözépͲDunántúl 95
KözépͲMagyarország 148
önálló 10 38 52
0 20 40 60 80 100 120 140 160
0 20 40 60 80 100 120 140 160

A háztartások jövedelmi viszonyai
0% 20% 40% 60% 80% 100%
A háztartások
A háztartások jövedelmi
jövedelmi viszonyai
viszonyai
A háztartás egy fĘre esĘ jövedelmének számításakor a továbbiakban az ekvivalencia rendszeresen esetenként nemtudnak
jövedelemszámítási módszert
A háztartás egy főre használjuk.13 számításakor a továbbiakban az ekvivalencia jövedelem-
eső jövedelmének
A háztartás egy fĘre esĘ jövedelmének számításakor a továbbiakban az ekvivalencia
13
számítási módszert használjuk.
jövedelemszámítási módszert használjuk.13 A megtakarításokban bekövetkezett változáshoz hasonló elmozdulás történt a két
A megtakarításokban bekövetkezett változáshoz hasonló elmozdulás történt a két adatfelvétel
20. táblázat: A20.
háztartások egy fogyasztásiegy
egységre jutó havi nettó átlagjövedelme, régiók adatfelvétel közötti idĘben a háztartások hó végi pénzügyi helyzetét tekintve. 2008-ban a hónap
táblázat: A háztartások fogyasztási egységre jutó havi közötti időben
végére nehézahelyzetbe
háztartások hófiatalok
kerülĘ végi pénzügyi
aránya kis helyzetét
mértékben tekintve.
nĘtt 2008-ban a hónap végére nehéz
nettó átlagjövedelme,szerint,
régiók szerint, 62 Ifjúság2008 Gyorsjelentés
20. táblázat: A háztartások egy fogyasztási egységre
2004-2008 jutó havi2004-2008
nettó átlagjövedelme, régiók helyzetbe kerülő fiatalok aránya kis mértékben nőtt
(forint)
szerint,
(forint)
2004-2008 23. ábra: „Milyen
23. ábra: gyakran
„Milyen fordult
gyakran fordultelő
elĘ az
az Önök háztartásában
Önök háztartásában az az elmúlt
elmúlt 12 hónapban,
12 hónapban, hogy ahogy a
Közigazgatási régiók (forint)2004 (Ft) 2008 (Ft) hónap
hónapvégére elfogyott
végére elfogyott a pénzük?”,
a pénzük?”, 2004-2008
2004-2008
(az érdemi
megoszlása)
Közép-Magyarország
Közigazgatási régiók 79 119
2004 (Ft) 103 041
2008 (Ft)
Közép-Dunántúl 68 328 75 612
Közép-Magyarország 79 119 103 041
Nyugat-Dunántúl 69 268 74 799
Dél-Dunántúl 57 438 67 140
Észak-Magyarország 51 465 62 940 2008 22 21 14 43
Észak-Alföld 54 078 57 078
Észak-Magyarország 51 465 62 940
Dél-Alföld 59 193 64 328
átlagosan 63 753 74 728
Dél-Alföld 59 193 64 328
átlagosan 63 753 74 728
Az egy
Az fogyasztási egységre
egy fogyasztási jutó havijutó
egységre nettó jövedelem
havi átlagosan 17
nettó jövedelem százalékkal,
átlagosan ugyanakkor a
17 százalékkal, 2004 21 19 14 46
fogyasztói-árindex 23 százalékkal nőtt 2004 óta. A nettó jövedelemnövekedés
ugyanakkor a fogyasztói-árindex 23 százalékkal nĘtt 2004 óta. A nettó jövedelemnövekedés üteme a közép-ma-
üteme
Az
gyarországi egy fogyasztási
régióban jóval
a közép-magyarországi egységre
magasabb
régióban jutó
jóvalvolt, havi nettó
mint azvolt,
magasabb jövedelem
átlag,mint
ott 30 átlagosan
az százalékkal
átlag, ott 30nőtt 17 százalékkal,
az ekvivalens
százalékkal nĘtt jöve-
az
ugyanakkor
delem. a fogyasztói-árindex
ekvivalens jövedelem. 23 százalékkal nĘtt 2004 óta. A nettó jövedelemnövekedés üteme
a közép-magyarországi
Az önállóak között azrégióban
ekvivalens jóval magasabb
átlag volt, mint
81 ezer forint, az átlag, esetében
az eltartottak ott 30 százalékkal nĘtt Aazkü-
pedig 72 ezer. 0% 20% 40% 60% 80% 100%
ekvivalens
13
lönbség jövedelem.
szignifikáns.
Lényege, hogy a háztartás tagjait nem egyforma súllyal veszi figyelembe a háztartás egy fĘre esĘ jövedelmének
kiszámításakor, hanem arányosítja egy súlyozási eljárás segítségével a háztartásban lakók számával. E=0.73.
13 mindenhónapban félévnélgyakrabban féléventevagyritkábban soha
13
Lényege, hogyhanem
kiszámításakor, a háztartás tagjaitegy
arányosítja nem egyforma
súlyozási súllyal
eljárás veszi figyelembe
segítségével a háztartás
a háztartásban lakókegy főre esőE=0.73.
számával. jövedelmének kiszá-
mításakor, hanem arányosítja egy súlyozási eljárás segítségével a háztartásban lakók számával. E=0.73.
24. ábra: Milyen gyakran fordult elĘ az Önök háztartásában az elmúlt 12 hónapban, hogy a
hónap végére elfogyott a pénzük? – önállóság szerint
60
58 Anyagi,Ifjúság2008 Gyorsjelentés
vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet Az önállóak között az ekvivalensIfjúság2008
átlag 81 ezer forint, az eltartottak esetében pedig 72 ezer.
Gyorsjelentés 59
21. ábra: Az önálló háztartásokban lakó, már dolgozó fiatalok átlagjövedelme régiók szerint A különbség szignifikáns.
21.
21. ábra:
ábra:Az
Azönálló
önálló háztartásokban lakó,(ezer
háztartásokban lakó, már
már
forintban)
dolgozófiatalok
dolgozó fiatalokátlagjövedelme
átlagjövedelme régiók
régiók szerint
szerint A háztartások megtakarítási potenciáljának vizsgálata során megállapítható, hogy a 2004. évben
A háztartások megtakarítási potenciáljának vizsgálata során megállapítható, hogy a 2004.
(ezerforintban)
forintban) pozitívabb volt az anyagi
(ezer évben pozitívabb volt helyzet értékelése,
az anyagi helyzet mint 2008-ban.
értékelése, mint A2008-ban.
négy évvel
A ezelőtti adatfelvétel
négy évvel ezelĘtti során
Összesen 109 a fiatalok 55 százaléka
adatfelvétel során a több-kevesebb rendszerességgel
fiatalok 55 százaléka tudott félretenni,
több-kevesebb rendszerességgel 2008
tudott ban azonban
félretenni, 2008-a 15–29
éveseknek csak aa 15–29
ban azonban fele volt erre képes.
éveseknek csak a fele volt erre képes.
Összesen 109
DélͲAlföld 93
22.
22.ábra:
ábra:Tudnak-e
Tudnak-e pénzt megtakarítani?
pénzt megtakarítani? – önállóság
szerint
DélͲAlföld 93 (az érdemi
válaszokszázalékos megoszlása)
ÉszakͲAlföld 95
ÉszakͲAlföld 95
DélͲDunántúl 94 szüleivelél 12 41 47
DélͲDunántúl 94
önálló 10 38 52
0 20 40 60 80 100 120 140 160
0 20 40 60 80 100 120 140 160

A háztartások jövedelmi viszonyai
0% 20% 40% 60% 80% 100%
A háztartások
A háztartások jövedelmi
jövedelmi viszonyai
viszonyai
A háztartás egy fĘre esĘ jövedelmének számításakor a továbbiakban az ekvivalencia rendszeresen esetenként nemtudnak
jövedelemszámítási módszert
A háztartás egy főre használjuk.13 számításakor a továbbiakban az ekvivalencia jövedelem-
eső jövedelmének
A háztartás egy fĘre esĘ jövedelmének számításakor a továbbiakban az ekvivalencia
13
számítási módszert használjuk.
jövedelemszámítási módszert használjuk.13 A megtakarításokban bekövetkezett változáshoz hasonló elmozdulás történt a két
A megtakarításokban bekövetkezett változáshoz hasonló elmozdulás történt a két adatfelvétel
20. táblázat: A20.
háztartások egy fogyasztásiegy
egységre jutó havi nettó átlagjövedelme, régiók adatfelvétel közötti idĘben a háztartások hó végi pénzügyi helyzetét tekintve. 2008-ban a hónap
táblázat: A háztartások fogyasztási egységre jutó havi közötti időben
végére nehézahelyzetbe
háztartások hófiatalok
kerülĘ végi pénzügyi
aránya kis helyzetét
mértékben tekintve.
nĘtt 2008-ban a hónap végére nehéz
nettó átlagjövedelme,szerint,
régiók szerint, 62 Ifjúság2008 Gyorsjelentés
20. táblázat: A háztartások egy fogyasztási egységre
2004-2008 jutó havi2004-2008
nettó átlagjövedelme, régiók helyzetbe kerülő fiatalok aránya kis mértékben nőtt
(forint)
szerint,
(forint)
2004-2008 23. ábra: „Milyen
23. ábra: gyakran
„Milyen fordult
gyakran fordultelő
elĘ az
az Önök háztartásában
Önök háztartásában az az elmúlt
elmúlt 12 hónapban,
12 hónapban, hogy ahogy a
Közigazgatási régiók (forint)2004 (Ft) 2008 (Ft) hónap
hónapvégére elfogyott
végére elfogyott a pénzük?”,
a pénzük?”, 2004-2008
2004-2008
(az érdemi
megoszlása)
Közép-Magyarország
Közigazgatási régiók 79 119
2004 (Ft) 103 041
2008 (Ft)
Közép-Magyarország 79 119 103 041
Észak-Magyarország 51 465 62 940 2008 22 21 14 43
Észak-Magyarország 51 465 62 940
Dél-Alföld 59 193 64 328
átlagosan 63 753 74 728
Dél-Alföld 59 193 64 328
átlagosan 63 753 74 728
Az egy
Az fogyasztási egységre
egy fogyasztási jutó havijutó
egységre nettó jövedelem
havi átlagosan 17
nettó jövedelem százalékkal,
átlagosan ugyanakkor a
17 százalékkal, 2004 21 19 14 46
fogyasztói-árindex 23 százalékkal nőtt 2004 óta. A nettó jövedelemnövekedés
ugyanakkor a fogyasztói-árindex 23 százalékkal nĘtt 2004 óta. A nettó jövedelemnövekedés üteme a közép-ma-
üteme
Az
gyarországi egy fogyasztási
régióban jóval
a közép-magyarországi egységre
magasabb
régióban jutó
jóvalvolt, havi nettó
mint azvolt,
magasabb jövedelem
átlag,mint
ott 30 átlagosan
az százalékkal
átlag, ott 30nőtt 17 százalékkal,
az ekvivalens
százalékkal nĘtt jöve-
az
ugyanakkor
delem. a fogyasztói-árindex
ekvivalens jövedelem. 23 százalékkal nĘtt 2004 óta. A nettó jövedelemnövekedés üteme
a közép-magyarországi
Az önállóak között azrégióban
ekvivalens jóval magasabb
átlag volt, mint
81 ezer forint, az átlag, esetében
az eltartottak ott 30 százalékkal nĘtt Aazkü-
pedig 72 ezer. 0% 20% 40% 60% 80% 100%
ekvivalens
13
lönbség jövedelem.
szignifikáns.
kiszámításakor, hanem arányosítja egy súlyozási eljárás segítségével a háztartásban lakók számával. E=0.73.
13 mindenhónapban félévnélgyakrabban féléventevagyritkábban soha
13
Lényege, hogyhanem
kiszámításakor, a háztartás tagjaitegy
arányosítja nem egyforma
súlyozási súllyal
eljárás veszi figyelembe
segítségével a háztartás
a háztartásban lakókegy főre esőE=0.73.
számával. jövedelmének kiszá-
mításakor, hanem arányosítja egy súlyozási eljárás segítségével a háztartásban lakók számával. E=0.73.
24. ábra: Milyen gyakran fordult elĘ az Önök háztartásában az elmúlt 12 hónapban, hogy a
hónap végére elfogyott a pénzük? – önállóság szerint
60 62 Anyagi,Ifjúság2008 Gyorsjelentés
vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet 64 Ifjúság2008 Gyorsjelentés
24.
23.ábra:
ábra:Milyen gyakran
„Milyen gyakranfordult
fordultelő
elĘ az
az Önök háztartásábanazaz
Önök háztartásában elmúlt
elmúlt 12 12 hónapban,
hónapban, hogyhogy
a a 26.
26.ábra:
ábra:Milyen
Milyentípusú
típusú hitellel, hitelekkelrendelkezik
hitellel, hitelekkel rendelkezik a háztartás?
a háztartás?
hónap végére elfogyott a pénzük? – önállóság szerint 26. ábra: Milyen
(a típusú
(a hitellel
hitellel hitellel,
rendelkezők
rendelkezĘk hitelekkel
körében,
körében, rendelkezik
százalékos
százalékos a háztartás?
előfordulás)
elĘfordulás)
hónap végére elfogyott a pénzük?”, 2004-2008 (a hitellel rendelkezĘk körében, százalékos elĘfordulás)
(azérdemi
megoszlása)
19
19
13
13
16
2008 22 21 14 43 szüleivelél 16
szüleivelél 27
27
39 áruhitel
39 áruhitel
41 hitelkártya
41 hitelkártya
folyószámlahitel
folyószámlahitel
17 személyikölcsön
2004 12 gépjármƾhitel
21 19 14 46 12
15 gépjármƾhitel
önálló 15 lakáshitel
20
34
34
54
0% 20% 40% 60% 80% 100% 54
0 10 20 30 40 50 60
mindenhónapban félévnélgyakrabban féléventevagyritkábban soha 0 10 20 30 40 50 60
MindenMinden
egyébegyéb hitelfajta
hitelfajta esetében
esetében a szülĘkkel
a szülőkkel élĘ fiatalok
élő fiatalok háztartásaiban
háztartásaiban jelentĘsebb
jelentősebb az
az eladóso-
Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet 63 Minden egyéb hitelfajta esetében a szülĘkkel élĘ fiatalok háztartásaiban jelentĘsebb az
A24.
fiatalok
ábra: háztartásainak
Milyen gyakran ötödében
fordult elĘ(22azszázalék) havi gyakorisággal
Önök háztartásában fordul
az elmúlt 12 elő, hogy a hónap
hónapban, hogy avégére eladósodottság,
dottság, ezekben
ezekbenezekben jóval
jóval nagyobb nagyobb arányban
arányban vesznekvesznek fel gépjármĦhitelt
fel gépjárműhitelt és személyi
és személyi kölcsönt,
kölcsönt, mint az
eladósodottság, jóval nagyobb arányban vesznek fel gépjármĦhitelt és személyi kölcsönt,
elfogy a pénz. További hónap
ötödében végére
(21elfogyott
százalék)aez pénzük? – önállóság
a probléma szerint
viszonylag gyakran – fél évnél gyakrab- mint háztartással
önálló az önálló háztartással rendelkezĘk.
rendelkezők.
mint az önálló háztartással rendelkezĘk.
ban – jelentkezik, a fiatalok 14 százaléka szerint ennél ritkábban, és a 15–29nem
évesek kevesebb mint a fele (43 százaléka)
(az érdemi számolt
válaszok be arról,
százalékos hogy háztartásuk
megoszlása) szembesül
évesek ilyenmint a
kevesebb
jellegĦ anyagi gondokkal. 27.ábra:
27. ábra: Okoz-eproblémát
problémát a hitelek
hitelektörlesztése? – önállóság szerint
fele (43 százaléka) számolt be arról, hogy háztartásuk nem szembesül ilyen jellegű anyagi gondokkal. 27. ábra:Okoz-e
Okoz-e(aproblémát a hitelek
hitellel rendelkezĘk
törlesztése?
törlesztése?
százalékos
– önállóság
– önállóság
megoszlása)
szerint
szerint
A háztartások gazdasági helyzetét jól jellemzi, hogy rendelkeznek-e bármilyen hitellel a háztar- (a hitellel
(a rendelkezőkszázalékos
hitellel rendelkezĘk százalékosmegoszlása)
megoszlása)
tásban élőkA háztartások gazdasági helyzetét
tagjai. A háztartások jól jellemzi,
46 százaléka hogy rendelkeznek-e
terhelt hitellel, bármilyen
a fiatalok önálló hitellel
háztartásai a
azonban
háztartásban élĘk tagjai. A háztartások 46 százaléka terhelt hitellel, a fiatalok önálló háztartásai
nagyobb mértékben eladósodottak, ami 20elsősorban a lakáshitelek47felvételéből adódik.
azonban nagyobb mértékben eladósodottak,
szüleivelél 19 ami elsĘsorban
14 a lakáshitelek felvételébĘl adódik.
átlagosan 45 55
25. átlagosan 45 55
25.ábra:
ábra:Hitel,
Hitel, adósság
adósság aaháztartásban,
háztartásban, önállóság
önállóság szerint
szerint
(válaszokszázalékos
(válaszok százalékos megoszlása)
megoszlása)
szüleivelél 41 56
önálló 28 23 15 35 szüleivelél 41 56
átlagosan 46 50 4
önálló 46 54
0% 20% 40% 60% 80% 100% önálló 46 54
szüleivelél 41 53 6
mindenhónapban félévnélgyakrabban féléventevagyritkábban soha

0% 20% 40% 60% 80% 100%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
okozproblémát nemokoz
önálló
A fiatalok háztartásainak ötödében
54 (22 százalék) havi gyakorisággal
44 fordul
1 elĘ, hogy a okozproblémát nemokoz
hónap végére elfogy a pénz. További ötödében (21 százalék) ez a probléma viszonylag gyakran –
fél évnél gyakrabban – jelentkezik, a fiatalok 14 százaléka szerint ennél ritkábban, és a 15–29 A hitel törlesztése az érintett háztartások közel felének (45 százalék) jelent gondot, s az
A hitel törlesztése az érintett háztartások közel felének (45 százalék) jelent gondot, s az
önálló háztartásban élĘ fiatalok nagyobb arányban számoltak be törlesztési problémákról.
0% 20% 40% 60% 80% 100% A hitelönálló háztartásban
törlesztése élĘ fiatalok
az érintett nagyobb
háztartások arányban
közel felénekszámoltak be törlesztési
(45 százalék) problémákról.
jelent gondot, s az önálló ház-
tartásban élő fiatalok nagyobb arányban számoltak be törlesztési problémákról.
vanhitel nincshitel nt/nv
60 62 Anyagi,Ifjúság2008 Gyorsjelentés
vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet 64 Ifjúság2008 Gyorsjelentés
24.
23.ábra:
ábra:Milyen gyakran
„Milyen gyakranfordult
fordultelő
elĘ az
az Önök háztartásábanazaz
Önök háztartásában elmúlt
elmúlt 12 12 hónapban,
hónapban, hogyhogy
a a 26.
26.ábra:
ábra:Milyen
Milyentípusú
típusú hitellel, hitelekkelrendelkezik
hitellel, hitelekkel rendelkezik a háztartás?
a háztartás?
hónap végére elfogyott a pénzük? – önállóság szerint 26. ábra: Milyen
(a típusú
(a hitellel
hitellel hitellel,
rendelkezők
rendelkezĘk hitelekkel
körében,
körében, rendelkezik
százalékos
százalékos a háztartás?
előfordulás)
elĘfordulás)
hónap végére elfogyott a pénzük?”, 2004-2008 (a hitellel rendelkezĘk körében, százalékos elĘfordulás)
(azérdemi
megoszlása)
19
19
13
13
16
2008 22 21 14 43 szüleivelél 16
szüleivelél 27
27
39 áruhitel
39 áruhitel
41 hitelkártya
41 hitelkártya
folyószámlahitel
folyószámlahitel
2004 12 gépjármƾhitel
21 19 14 46 12
15 gépjármƾhitel
20
34
34
54
0% 20% 40% 60% 80% 100% 54
0 10 20 30 40 50 60
mindenhónapban félévnélgyakrabban féléventevagyritkábban soha 0 10 20 30 40 50 60
MindenMinden
egyébegyéb hitelfajta
hitelfajta esetében
esetében a szülĘkkel
a szülőkkel élĘ fiatalok
élő fiatalok háztartásaiban
háztartásaiban jelentĘsebb
jelentősebb az
az eladóso-
Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet 63 Minden egyéb hitelfajta esetében a szülĘkkel élĘ fiatalok háztartásaiban jelentĘsebb az
A24.
fiatalok
ábra: háztartásainak
Milyen gyakran ötödében
fordult elĘ(22azszázalék) havi gyakorisággal
Önök háztartásában fordul
az elmúlt 12 elő, hogy a hónap
hónapban, hogy avégére eladósodottság,
dottság, ezekben
ezekbenezekben jóval
jóval nagyobb nagyobb arányban
arányban vesznekvesznek fel gépjármĦhitelt
fel gépjárműhitelt és személyi
és személyi kölcsönt,
kölcsönt, mint az
eladósodottság, jóval nagyobb arányban vesznek fel gépjármĦhitelt és személyi kölcsönt,
elfogy a pénz. További hónap
ötödében végére
(21elfogyott
százalék)aez pénzük? – önállóság
a probléma szerint
viszonylag gyakran – fél évnél gyakrab- mint háztartással
önálló az önálló háztartással rendelkezĘk.
rendelkezők.
mint az önálló háztartással rendelkezĘk.
ban – jelentkezik, a fiatalok 14 százaléka szerint ennél ritkábban, és a 15–29nem
évesek kevesebb mint a fele (43 százaléka)
(az érdemi számolt
válaszok be arról,
százalékos hogy háztartásuk
megoszlása) szembesül
évesek ilyenmint a
kevesebb
jellegĦ anyagi gondokkal. 27.ábra:
27. ábra: Okoz-eproblémát
problémát a hitelek
hitelektörlesztése? – önállóság szerint
fele (43 százaléka) számolt be arról, hogy háztartásuk nem szembesül ilyen jellegű anyagi gondokkal. 27. ábra:Okoz-e
Okoz-e(aproblémát a hitelek
hitellel rendelkezĘk
törlesztése?
törlesztése?
százalékos
– önállóság
– önállóság
megoszlása)
szerint
szerint
A háztartások gazdasági helyzetét jól jellemzi, hogy rendelkeznek-e bármilyen hitellel a háztar- (a hitellel
(a rendelkezőkszázalékos
hitellel rendelkezĘk százalékosmegoszlása)
megoszlása)
tásban élőkA háztartások gazdasági helyzetét
tagjai. A háztartások jól jellemzi,
46 százaléka hogy rendelkeznek-e
terhelt hitellel, bármilyen
a fiatalok önálló hitellel
háztartásai a
azonban
háztartásban élĘk tagjai. A háztartások 46 százaléka terhelt hitellel, a fiatalok önálló háztartásai
nagyobb mértékben eladósodottak, ami 20elsősorban a lakáshitelek47felvételéből adódik.
azonban nagyobb mértékben eladósodottak,
szüleivelél 19 ami elsĘsorban
14 a lakáshitelek felvételébĘl adódik.
átlagosan 45 55
25. átlagosan 45 55
25.ábra:
ábra:Hitel,
Hitel, adósság
adósság aaháztartásban,
háztartásban, önállóság
önállóság szerint
szerint
(válaszokszázalékos
(válaszok százalékos megoszlása)
megoszlása)
szüleivelél 41 56
önálló 28 23 15 35 szüleivelél 41 56
átlagosan 46 50 4
önálló 46 54
0% 20% 40% 60% 80% 100% önálló 46 54
szüleivelél 41 53 6
mindenhónapban félévnélgyakrabban féléventevagyritkábban soha

0% 20% 40% 60% 80% 100%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
okozproblémát nemokoz
önálló
A fiatalok háztartásainak ötödében
54 (22 százalék) havi gyakorisággal
44 fordul
1 elĘ, hogy a okozproblémát nemokoz
hónap végére elfogy a pénz. További ötödében (21 százalék) ez a probléma viszonylag gyakran –
fél évnél gyakrabban – jelentkezik, a fiatalok 14 százaléka szerint ennél ritkábban, és a 15–29 A hitel törlesztése az érintett háztartások közel felének (45 százalék) jelent gondot, s az
A hitel törlesztése az érintett háztartások közel felének (45 százalék) jelent gondot, s az
önálló háztartásban élĘ fiatalok nagyobb arányban számoltak be törlesztési problémákról.
0% 20% 40% 60% 80% 100% A hitelönálló háztartásban
törlesztése élĘ fiatalok
az érintett nagyobb
háztartások arányban
közel felénekszámoltak be törlesztési
(45 százalék) problémákról.
jelent gondot, s az önálló ház-
tartásban élő fiatalok nagyobb arányban számoltak be törlesztési problémákról.
vanhitel nincshitel nt/nv
Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet 65 Az eltartottak 91 százaléka a szüleinél lakik, 3 százalék kollégista. Az önállók 19 százaléka
annak ellenére, hogy önálló háztartást vezet, a szülei házában, lakásában él. Az albérletben élĘk
62 Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet 63
aránya ebben a csoportban 12 százalék.Ifjúság2008 Gyorsjelentés
Vagyoni helyzet
Vagyoni helyzet Az eltartottak 91 százaléka a szüleinél lakik, 3 százalék kollégista. Az önállók 19 százaléka annak
Az objektív anyagi helyzetet mindkét csoport esetén a tartós fogyasztási javakkal való ellátottság ellenére, hogy önálló háztartást vezet, a szülei házában, lakásában él. Az albérletben élők aránya eb-
Az objektív anyagi helyzetet mindkét csoport esetén a tartós fogyasztási javakkal való ellátottság A lakások állagára vonatkozó, 2004-ben rögzített trendek nem változtak 2008-ra. A már
ben a csoportban 12 százalék.
feltérképezésével mértük.
feltérképezésével mértük. önállóan élĘk 2008-ban
A lakások is – a kérdezĘbiztos
állagára vonatkozó, szubjektív
2004-ben rögzített trendekvéleménye szerint
nem változtak – rosszabb
2008-ra. környéken,
A már önálló-
helyileg
an élőkalacsonyabbra
2008-ban is – aértékelt lakáspiaci
kérdezőbiztos övezetben
szubjektív élnek,
véleménye mint–azok,
szerint akikkörnyéken,
rosszabb még szüleikkel
helyileglaknak.
21.21. táblázat:
táblázat: AzAz egyes
egyes tartós
tartós fogyasztási
fogyasztási javakkal
javakkal rendelkezők
rendelkezĘk aránya
aránya önállóság
önállóság szerint,
szerint, 2004- Azalacsonyabbra
eltérés szignifikáns.
értékelt lakáspiaci övezetben élnek, mint azok, akik még szüleikkel laknak. Az eltérés
2004
2
2008008 szignifikáns.
(százalékos
(százalékos előfordulási
elĘfordulási arányok az összes
arányok az megkérdezettkörében)
összes megkérdezett körében)
2004 2008 23.23.táblázat:

táblázat:„Az évlegnagyobb
„Az év legnagyobbrészében
részében hol
hol lakik
lakik Ön?”
Ön?” – önállóság
szerint
Önálló Eltartott Önálló Eltartott (azérdemben
(az érdembenválaszolók
válaszolók százalékos
megoszlása)
Hifi-berendezés 49 64 51 62 önálló eltartott

CD-lejátszó 51 66 68 76
Szüleinél lakik 19 91
DVD-lejátszó 35 35 80 78
A saját lakásában lakik 31 1
Házimozi-szett 14 13 29 24
Videomagnó 66 80 - - A saját házában lakik 20 0
Plazma tévé, LCD TV - - 16 14 Házastársánál, élettársánál lakik 8 0
Digitális fényképezĘgép - - 52 54 Házastársa, élettársa szüleinél lakik 5 0
Hordozható MP3 lejátszó - - 37 63 Rokonoknál lakik 2 1
Játékkonzol, pl. Xbox, Ps2 - - 9 13 IsmerĘsöknél lakik 1 0
Teljes lakást bérel magánszemélytĘl 7 1
A felsorolt elektronikai cikkek penetrációjában nagy különbségeket tapasztalhatunk. A hifi
A felsorolt
berendezések elektronikai
penetrációja cikkek
4 éve penetrációjában
stagnál, nagy különbségeket
az önállóak tulajdonában tapasztalhatunk.
lévőknek A hifi-
10 százalékponttal ala- Lakást bérel önkormányzattól 2 0
berendezések penetrációja 4 éve stagnál, az önállóak tulajdonában lévĘknek 10 százalékponttal
csonyabb az aránya. A hifi helyettesítő terméke a házimozi-szett, melynek aránya megduplázódott, Albérletben többekkel együtt 3 2
alacsonyabb az aránya. A hifi helyettesítĘ terméke a házimozi-szett, melynek aránya
itt viszont az innovációra fogékonyabb, már önálló fiatal háztartások a jellemzően adopter csoport. Kollégista 0 3
megduplázódott, itt viszont az innovációra fogékonyabb, már önálló fiatal háztartások a jellemzĘen
Az MP3 lejátszók körében ennek fordítottja figyelhető meg. A fiatalabbak alkotta eltartottak csoport- Intézményben él 1 0
adopter csoport. Az MP3 lejátszók körében ennek fordítottja figyelhetĘ meg. A fiatalabbak alkotta
jában 63 százalékos a penetráció, míg az önállóak esetében csak 37 százalék. Egyéb 1 0
eltartottak csoportjában 63 százalékos a penetráció, míg az önállóak esetében csak 37 százalék.
Lakáshelyzet
Lakáshelyzet
A lakáshelyzet nem változott 2004 óta, a megkérdezett fiatalok kétharmada most is a szüleivel él. 24. táblázat: A ház/lakás
24. táblázat: helye
A ház/lakás a településen
helye belül
a településen a kérdezĘbiztos
belül a kérdezőbiztosmegítélése
megítélésealapján, a
A lakáshelyzet nem változott 2004 óta, a megkérdezett fiatalok kétharmada most is a szüleivel él.
Továbbra
Továbbraisisötödük
ötödükélélsaját vagy
saját vagy házas-/élettársa
házas-/élettársalakásában,
lakásában,házában,
házában,a fennmaradó
a fennmaradó1414százalék bé-
százalék alapján,kérdezett önállósága
a kérdezett szerint,
önállósága 2004-2008
szerint, 2004-2008
relt lakásban, kollégiumban, ismerősöknél lakik az az
évév
legnagyobb (a(a válaszok
megoszlása)
bérelt lakásban, kollégiumban, 14 ismerĘsöknél lakik legnagyobbrészében.
részében.
66Állandó lakóhelyüket tekintve
14 6 százalékponttal
Állandó lakóhelyüket tekintve Ifjúság2008 többen
6 százalékponttal vannak a szüleikhez
többen vannak
Gyorsjelentés bejelentve,
a szüleikhez mint
bejelentve, 2004 2008
ahányan ténylegesen ott élnek (74 százalék).
mint ahányan ténylegesen ott élnek (74 százalék).
Önálló Eltartott Önálló Eltartott
22. táblázat: „Az
22. „Az év
év legnagyobb
legnagyobb részében
részébenhol
hollakik
lakikÖn?”,
Ön?”,2004-2008
2004-2008 Olcsó lakáspiaci övezet 22 15 23 15
(az érdemben
érdemben válaszolók
válaszolókszázalékos
megoszlása) Közepes, átlagos lakáspiaci övezet 59 60 55 61
2004 2008 Helyileg magasabbra értékelt lakáspiaci övezet 15 20 17 18
Szüleinél 65 68 Helyileg a legmagasabbra értékelt lakáspiaci övezet 1 3 2 2
Saját vagy házas-/élettársa lakásában, házában 20 19 A kérdezĘ nem tudta megítélni az övezetet 3 2 3 4
Kollégiumban 3 2
Házas-/élettársa szüleinél 3 2 Az önállóak és az eltartottak lakáshelyzetét nem csak a lakás
Az önállóak és az eltartottak lakáshelyzetét nem csakelhelyezkedése jellemezheti.
a lakás elhelyezkedése A laká-
jellemezheti. A
Albérletben, többekkel együtt 3 2 sok mérete szintén fontos paraméter. Az önállóak átlagosan 75, míg az eltartottak 90 négyzetméteres
lakások mérete szintén fontos paraméter. Az önállóak átlagosan 75, míg az eltartottak 90
Lakást bérel magánszemélytĘl 2 3 lakásokban, házakban élnek. Eházakban
különbségélnek.
mögött
négyzetméteres lakásokban, E az anyagi erőforrások
különbség mögött azkülönbsége és ezen különb-
anyagi erĘforrások különbsége
Rokonoknál, ismerĘsöknél 2 2 ség okozta lakástipológiai sajátosság áll, nevezetesen: az önállóak 12 százaléka által lakott bérlemé-
és ezen különbség okozta lakástipológiai sajátosság áll, nevezetesen: az önállóak 12 százaléka által
Lakást bérel önkormányzattól nyek jellemzően 60 négyzetméter
1 1
lakott bérlemények jellemzĘen 60alattiak.
négyzetméter alattiak.
14 Egyéb
Nem tekintettük 1
állandó lakóhelynek azt, ahova valaki csak névlegesen van bejelentve. 1
Nem tekintettük állandó lakóhelynek azt, ahova valaki csak névlegesen van bejelentve. 28. ábra: „MegfelelĘnek tartja-e jelenlegi lakáskörülményeit?”, 2004-2008
14
Az eltartottak 91 százaléka a szüleinél lakik, 3 százalék kollégista. Az önállók 19 százaléka

annak ellenére, hogy önálló háztartást vezet, a szülei házában, lakásában él. Az albérletben élĘk (az érdemi választ adók százalékos megoszlása)
aránya ebben a csoportban 12 százalék.
Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet 65 Az eltartottak 91 százaléka a szüleinél lakik, 3 százalék kollégista. Az önállók 19 százaléka
annak ellenére, hogy önálló háztartást vezet, a szülei házában, lakásában él. Az albérletben élĘk
62 Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet 63
aránya ebben a csoportban 12 százalék.Ifjúság2008 Gyorsjelentés
Vagyoni helyzet
Vagyoni helyzet Az eltartottak 91 százaléka a szüleinél lakik, 3 százalék kollégista. Az önállók 19 százaléka annak
Az objektív anyagi helyzetet mindkét csoport esetén a tartós fogyasztási javakkal való ellátottság ellenére, hogy önálló háztartást vezet, a szülei házában, lakásában él. Az albérletben élők aránya eb-
Az objektív anyagi helyzetet mindkét csoport esetén a tartós fogyasztási javakkal való ellátottság A lakások állagára vonatkozó, 2004-ben rögzített trendek nem változtak 2008-ra. A már
ben a csoportban 12 százalék.
feltérképezésével mértük.
feltérképezésével mértük. önállóan élĘk 2008-ban
A lakások is – a kérdezĘbiztos
állagára vonatkozó, szubjektív
2004-ben rögzített trendekvéleménye szerint
nem változtak – rosszabb
2008-ra. környéken,
A már önálló-
helyileg
an élőkalacsonyabbra
2008-ban is – aértékelt lakáspiaci
kérdezőbiztos övezetben
szubjektív élnek,
véleménye mint–azok,
szerint akikkörnyéken,
rosszabb még szüleikkel
helyileglaknak.
21.21. táblázat:
táblázat: AzAz egyes
egyes tartós
tartós fogyasztási
fogyasztási javakkal
javakkal rendelkezők
aránya önállóság
önállóság szerint,
szerint, 2004- Azalacsonyabbra
eltérés szignifikáns.
értékelt lakáspiaci övezetben élnek, mint azok, akik még szüleikkel laknak. Az eltérés
2004
2
2008008 szignifikáns.
(százalékos
(százalékos előfordulási
elĘfordulási arányok az összes
arányok az megkérdezettkörében)
összes megkérdezett körében)
2004 2008 23.23.táblázat:

táblázat:„Az évlegnagyobb
„Az év legnagyobbrészében
részében hol
hol lakik
lakik Ön?”
Ön?” – önállóság
szerint
Önálló Eltartott Önálló Eltartott (azérdemben
(az érdembenválaszolók
válaszolók százalékos
megoszlása)
Hifi-berendezés 49 64 51 62 önálló eltartott

CD-lejátszó 51 66 68 76
Szüleinél lakik 19 91
DVD-lejátszó 35 35 80 78
A saját lakásában lakik 31 1
Házimozi-szett 14 13 29 24
Videomagnó 66 80 - - A saját házában lakik 20 0
Plazma tévé, LCD TV - - 16 14 Házastársánál, élettársánál lakik 8 0
Digitális fényképezĘgép - - 52 54 Házastársa, élettársa szüleinél lakik 5 0
Hordozható MP3 lejátszó - - 37 63 Rokonoknál lakik 2 1
Játékkonzol, pl. Xbox, Ps2 - - 9 13 IsmerĘsöknél lakik 1 0
Teljes lakást bérel magánszemélytĘl 7 1
A felsorolt elektronikai cikkek penetrációjában nagy különbségeket tapasztalhatunk. A hifi
A felsorolt
berendezések elektronikai
penetrációja cikkek
4 éve penetrációjában
stagnál, nagy különbségeket
az önállóak tulajdonában tapasztalhatunk.
lévőknek A hifi-
10 százalékponttal ala- Lakást bérel önkormányzattól 2 0
berendezések penetrációja 4 éve stagnál, az önállóak tulajdonában lévĘknek 10 százalékponttal
csonyabb az aránya. A hifi helyettesítő terméke a házimozi-szett, melynek aránya megduplázódott, Albérletben többekkel együtt 3 2
alacsonyabb az aránya. A hifi helyettesítĘ terméke a házimozi-szett, melynek aránya
itt viszont az innovációra fogékonyabb, már önálló fiatal háztartások a jellemzően adopter csoport. Kollégista 0 3
megduplázódott, itt viszont az innovációra fogékonyabb, már önálló fiatal háztartások a jellemzĘen
Az MP3 lejátszók körében ennek fordítottja figyelhető meg. A fiatalabbak alkotta eltartottak csoport- Intézményben él 1 0
adopter csoport. Az MP3 lejátszók körében ennek fordítottja figyelhetĘ meg. A fiatalabbak alkotta
jában 63 százalékos a penetráció, míg az önállóak esetében csak 37 százalék. Egyéb 1 0
eltartottak csoportjában 63 százalékos a penetráció, míg az önállóak esetében csak 37 százalék.
Lakáshelyzet
Lakáshelyzet
A lakáshelyzet nem változott 2004 óta, a megkérdezett fiatalok kétharmada most is a szüleivel él. 24. táblázat: A ház/lakás
24. táblázat: helye
A ház/lakás a településen
helye belül
a településen a kérdezĘbiztos
belül a kérdezőbiztosmegítélése
megítélésealapján, a
A lakáshelyzet nem változott 2004 óta, a megkérdezett fiatalok kétharmada most is a szüleivel él.
Továbbra
Továbbraisisötödük
ötödükélélsaját vagy
saját vagy házas-/élettársa
házas-/élettársalakásában,
lakásában,házában,
házában,a fennmaradó
a fennmaradó1414százalék bé-
százalék alapján,kérdezett önállósága
a kérdezett szerint,
önállósága 2004-2008
szerint, 2004-2008
relt lakásban, kollégiumban, ismerősöknél lakik az az
évév
legnagyobb (a(a válaszok
megoszlása)
bérelt lakásban, kollégiumban, 14 ismerĘsöknél lakik legnagyobbrészében.
részében.
66Állandó lakóhelyüket tekintve
14 6 százalékponttal
Állandó lakóhelyüket tekintve Ifjúság2008 többen
6 százalékponttal vannak a szüleikhez
többen vannak
Gyorsjelentés bejelentve,
a szüleikhez mint
bejelentve, 2004 2008
ahányan ténylegesen ott élnek (74 százalék).
mint ahányan ténylegesen ott élnek (74 százalék).
Önálló Eltartott Önálló Eltartott
22. táblázat: „Az
22. „Az év
év legnagyobb
legnagyobb részében
részébenhol
hollakik
lakikÖn?”,
Ön?”,2004-2008
2004-2008 Olcsó lakáspiaci övezet 22 15 23 15
(az érdemben
érdemben válaszolók
válaszolókszázalékos
megoszlása) Közepes, átlagos lakáspiaci övezet 59 60 55 61
2004 2008 Helyileg magasabbra értékelt lakáspiaci övezet 15 20 17 18
Szüleinél 65 68 Helyileg a legmagasabbra értékelt lakáspiaci övezet 1 3 2 2
Saját vagy házas-/élettársa lakásában, házában 20 19 A kérdezĘ nem tudta megítélni az övezetet 3 2 3 4
Kollégiumban 3 2
Házas-/élettársa szüleinél 3 2 Az önállóak és az eltartottak lakáshelyzetét nem csak a lakás
Az önállóak és az eltartottak lakáshelyzetét nem csakelhelyezkedése jellemezheti.
a lakás elhelyezkedése A laká-
jellemezheti. A
Albérletben, többekkel együtt 3 2 sok mérete szintén fontos paraméter. Az önállóak átlagosan 75, míg az eltartottak 90 négyzetméteres
Lakást bérel magánszemélytĘl 2 3 lakásokban, házakban élnek. Eházakban
különbségélnek.
mögött
négyzetméteres lakásokban, E az anyagi erőforrások
különbség mögött azkülönbsége és ezen különb-
anyagi erĘforrások különbsége
Rokonoknál, ismerĘsöknél 2 2 ség okozta lakástipológiai sajátosság áll, nevezetesen: az önállóak 12 százaléka által lakott bérlemé-
Lakást bérel önkormányzattól nyek jellemzően 60 négyzetméter
1 1
lakott bérlemények jellemzĘen 60alattiak.
négyzetméter alattiak.
14 Egyéb
Nem tekintettük 1
állandó lakóhelynek azt, ahova valaki csak névlegesen van bejelentve. 1
Nem tekintettük állandó lakóhelynek azt, ahova valaki csak névlegesen van bejelentve. 28. ábra: „MegfelelĘnek tartja-e jelenlegi lakáskörülményeit?”, 2004-2008
14
Az eltartottak 91 százaléka a szüleinél lakik, 3 százalék kollégista. Az önállók 19 százaléka

annak ellenére, hogy önálló háztartást vezet, a szülei házában, lakásában él. Az albérletben élĘk (az érdemi választ adók százalékos megoszlása)
aránya ebben a csoportban 12 százalék.
négyzetméteres lakásokban, házakban élnek. E különbség mögött az anyagi erĘforrások különbsége
lakott bérlemények jellemzĘen 60 négyzetméter alattiak.
64 Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet Ifjúság2008 Gyorsjelentés 65
28. ábra: „Megfelelőnek tartja-ejelenlegi

„MegfelelĘnek tartja-e jelenlegilakáskörülményeit?”,
lakáskörülményeit?”,2004-2008
2004-2008 Ezek alapján most kifejezetten az önállósodási tervekről kérdeztük azokat a fiatalokat, akik
(azérdemi
(az érdemiválaszt
választadók
adókszázalékos
megoszlása) szüleikkel élnek. A szülőkkel együtt élők kategóriájába sokféle helyzetű és motivációjú csoport
tartozik, ezt jól mutatja, hogy a szüleikkel együtt élők több mint 55 százaléka nem akar elköltöz-
ni, a legfiatalabbak jelentős részénél ez még nincs is napirenden. A fiatalok 31 százaléka szeret-
ne önállósodni szüleitől, de nem tud, 14 százalékuknak viszont konkrét terve van önállóságának
megvalósítására.
2008 18 82 Az Ifjúság2004 kutatás tapasztalatai alapján legtöbben lakásuk, házuk méretével elégedetlenek,
bár konkrétan 2008-ban nem kérdeztük, de vélhetően a legnagyobb hajtóerő – az önállósodás mel-
lett – a lakás mérete: az Ifjúság2008 kutatás eredményei alapján a fiatal háztartásokban az átlagos
egy főre jutó négyzetméter 25, ugyanez a szám a lakáskörülményeikkel elégedettek esetében 27,
2
míg az azzal elégedetlenek esetében 20 m .
Az anyagi helyzet szubjektív megítélése

2004 20 80
A már felvázolt paramétereket – melyek részben determinálják az anyagi helyzetet, részben ma-
gának az anyagi helyzetnek az okai – egy szubjektív helyzetértékelésben összegezzük. A szubjektív
helyzetértékelés, bár összefüggésben áll a valós anyagi helyzettel, inkább annak érzékelése, azt tárja
elénk, hogy a fiatalok az objektív paraméterek által leírható anyagi helyzetüket hogyan élik meg, ho-
0% 20% 40% 60% 80% 100%
gyan ítélik meg a számukra adekvátként kezelt viszonyítási alaphoz mérten.
nem igen
Hasonlóan a 2004-ben mért szubjektív anyagi helyzethez, a 15–29 éves fiatalok közel fele (44 szá-
zalék) vélekedik úgy, hogy háztartása anyagi helyzetét legpontosabban a jövedelmeikből „beosztás-
sal jól kijönnek” kijelentés írja le. Ugyanakkor a háztartásukat a „gond nélkül élők” közé soroló fiatalok
A lakáskörülmények feltérképezése mellett az Ifjúság2008 a négy évvel ezelőtti kutatáshoz ha- aránya csökkent (6 százalék).
A lakáskörülmények feltérképezése mellett az Ifjúság2008 a négy évvel ezelĘtti kutatáshoz
sonlóan a szubjektív megítéléseket is igyekezett feltárni. Ennek eszköze volt az azt firtató kérdés, A tendencia szerint a magukat kiegyensúlyozott és jó körülmények közt élőnek tekintők aránya
hasonlóan a szubjektív megítéléseket is igyekezett feltárni. Ennek eszköze volt az azt firtató kérdés,
vajon megfelelőnek tartják-e a fiatalok lakáskörülményeiket. Mint kiderült, a megkérdezettek döntő a 2000. évi vizsgálathoz képest 2004-re megnőtt, ugyanakkor 2008-ra valamelyest csökkent: 2008-
vajon megfelelĘnek tartják-e a fiatalok lakáskörülményeiket. Mint kiderült, a megkérdezettek döntĘ
többsége, mintegy 82 százaléka, megfelelőnek tartja saját lakáskörülményeit, amely gyakorlatilag ban a fiatalok fele (50 százalék) vélekedik így. A fiatalok másik fele viszont úgy érzi, hogy a háztartás,
többsége, mintegy 82 százaléka, megfelelĘnek tartja saját lakáskörülményeit, amely gyakorlatilag
nem jelent változást
nem jelent változástaanégy
négyévvel
évvelezelĘtti
ezelőttieredményekhez
eredményekhez képest.
képest. amelyben él, nem engedhet meg magának mindent, amit szeretne, vagy pedig kifejezetten anyagi
Az önálló, szüleiktől külön kasszán élők 23 százaléka elégedetlen, a szülőkkel együtt élőkélĘk
pedig Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet 69
gondokkal küszködőnek érzi magát.
68Az önálló, szüleiktĘl külön kasszánIfjúság2008
élĘk 23 Gyorsjelentés
százaléka elégedetlen, a szülĘkkel együtt
összesen 15 százaléka
pedig összesen számolt
15 százaléka be arról,
számolt hogy hogy
be arról, elégedetlen lakáskörülményeivel.
elégedetlen lakáskörülményeivel.
30.
30.ábra:
ábra:A A
háztartás
háztartásanyagi
anyagihelyzetének
helyzetének megítélése, 2004-2008
megítélése, 2004-2008
29. ábra: „Ha„Ha
29. ábra: együtt él szüleivel:
együtt él szüleivel:elelakar-e
akar-eonnan költöznia aközeljövĘben?”
onnan költözni közeljövőben?” (az
(az érdemi
érdemi válaszok
megoszlása)
(az érdemi százalékos
válaszok megoszlása
százalékos megoszlása aa szüleikkel együttélĘk
szüleikkel együtt élőkkörében)
körében)
2008 6 44 35 12 3
14
igen,szeretnék,ésmárkonkréttervemisvan
2004 9 45 34 10 2
igen,szeretnék,denemtudok
54
31
nemszeretnék
0% 20% 40% 60% 80% 100%
gondnélkülélnek beosztássaljólkijönnek
jövedelmükbƅléppen,hogykijönnek hónaprólhónapraanyagigondokkalküzdenek
nélkülözésekköztélnek
N=5366
Ezek alapján most kifejezetten az önállósodási tervekrĘl kérdeztük azokat a fiatalokat, akik Ha, aszerint vizsgáljuk az anyagi helyzet szubjektív megítélését, hogy a kérdezett szülĘvel
szüleikkel élnek. A szülĘkkel együtt élĘk kategóriájába sokféle helyzetĦ és motivációjú csoport együtt vagy önálló háztartásban él, akkor jól látható, hogy a szülĘktĘl független háztartások tagjai
tartozik, ezt jól mutatja, hogy a szüleikkel együtt élĘk több mint 55 százaléka nem akar elköltözni, a kevésbé érzik úgy, hogy nincsenek anyagi gondjaik, mint a szülĘkkel élĘk. Nagyobb közöttük azok
négyzetméteres lakásokban, házakban élnek. E különbség mögött az anyagi erĘforrások különbsége
lakott bérlemények jellemzĘen 60 négyzetméter alattiak.
28. ábra: „Megfelelőnek tartja-ejelenlegi

„MegfelelĘnek tartja-e jelenlegilakáskörülményeit?”,
lakáskörülményeit?”,2004-2008
2004-2008 Ezek alapján most kifejezetten az önállósodási tervekről kérdeztük azokat a fiatalokat, akik
(azérdemi
(az érdemiválaszt
választadók
adókszázalékos
megoszlása) szüleikkel élnek. A szülőkkel együtt élők kategóriájába sokféle helyzetű és motivációjú csoport
tartozik, ezt jól mutatja, hogy a szüleikkel együtt élők több mint 55 százaléka nem akar elköltöz-
ni, a legfiatalabbak jelentős részénél ez még nincs is napirenden. A fiatalok 31 százaléka szeret-
ne önállósodni szüleitől, de nem tud, 14 százalékuknak viszont konkrét terve van önállóságának
megvalósítására.
2008 18 82 Az Ifjúság2004 kutatás tapasztalatai alapján legtöbben lakásuk, házuk méretével elégedetlenek,
bár konkrétan 2008-ban nem kérdeztük, de vélhetően a legnagyobb hajtóerő – az önállósodás mel-
lett – a lakás mérete: az Ifjúság2008 kutatás eredményei alapján a fiatal háztartásokban az átlagos
egy főre jutó négyzetméter 25, ugyanez a szám a lakáskörülményeikkel elégedettek esetében 27,
2
míg az azzal elégedetlenek esetében 20 m .
Az anyagi helyzet szubjektív megítélése

2004 20 80
A már felvázolt paramétereket – melyek részben determinálják az anyagi helyzetet, részben ma-
gának az anyagi helyzetnek az okai – egy szubjektív helyzetértékelésben összegezzük. A szubjektív
helyzetértékelés, bár összefüggésben áll a valós anyagi helyzettel, inkább annak érzékelése, azt tárja
elénk, hogy a fiatalok az objektív paraméterek által leírható anyagi helyzetüket hogyan élik meg, ho-
0% 20% 40% 60% 80% 100%
gyan ítélik meg a számukra adekvátként kezelt viszonyítási alaphoz mérten.
nem igen
Hasonlóan a 2004-ben mért szubjektív anyagi helyzethez, a 15–29 éves fiatalok közel fele (44 szá-
zalék) vélekedik úgy, hogy háztartása anyagi helyzetét legpontosabban a jövedelmeikből „beosztás-
sal jól kijönnek” kijelentés írja le. Ugyanakkor a háztartásukat a „gond nélkül élők” közé soroló fiatalok
A lakáskörülmények feltérképezése mellett az Ifjúság2008 a négy évvel ezelőtti kutatáshoz ha- aránya csökkent (6 százalék).
A lakáskörülmények feltérképezése mellett az Ifjúság2008 a négy évvel ezelĘtti kutatáshoz
sonlóan a szubjektív megítéléseket is igyekezett feltárni. Ennek eszköze volt az azt firtató kérdés, A tendencia szerint a magukat kiegyensúlyozott és jó körülmények közt élőnek tekintők aránya
hasonlóan a szubjektív megítéléseket is igyekezett feltárni. Ennek eszköze volt az azt firtató kérdés,
vajon megfelelőnek tartják-e a fiatalok lakáskörülményeiket. Mint kiderült, a megkérdezettek döntő a 2000. évi vizsgálathoz képest 2004-re megnőtt, ugyanakkor 2008-ra valamelyest csökkent: 2008-
vajon megfelelĘnek tartják-e a fiatalok lakáskörülményeiket. Mint kiderült, a megkérdezettek döntĘ
többsége, mintegy 82 százaléka, megfelelőnek tartja saját lakáskörülményeit, amely gyakorlatilag ban a fiatalok fele (50 százalék) vélekedik így. A fiatalok másik fele viszont úgy érzi, hogy a háztartás,
többsége, mintegy 82 százaléka, megfelelĘnek tartja saját lakáskörülményeit, amely gyakorlatilag
nem jelent változást
nem jelent változástaanégy
négyévvel
évvelezelĘtti
ezelőttieredményekhez
eredményekhez képest.
képest. amelyben él, nem engedhet meg magának mindent, amit szeretne, vagy pedig kifejezetten anyagi
Az önálló, szüleiktől külön kasszán élők 23 százaléka elégedetlen, a szülőkkel együtt élőkélĘk
pedig Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet 69
gondokkal küszködőnek érzi magát.
68Az önálló, szüleiktĘl külön kasszánIfjúság2008
élĘk 23 Gyorsjelentés
százaléka elégedetlen, a szülĘkkel együtt
összesen 15 százaléka
pedig összesen számolt
15 százaléka be arról,
számolt hogy hogy
be arról, elégedetlen lakáskörülményeivel.
elégedetlen lakáskörülményeivel.
30.
30.ábra:
ábra:A A
háztartás
háztartásanyagi
anyagihelyzetének
helyzetének megítélése, 2004-2008
megítélése, 2004-2008
29. ábra: „Ha„Ha
29. ábra: együtt él szüleivel:
együtt él szüleivel:elelakar-e
akar-eonnan költöznia aközeljövĘben?”
onnan költözni közeljövőben?” (az
(az érdemi
érdemi válaszok
megoszlása)
(az érdemi százalékos
válaszok megoszlása
százalékos megoszlása aa szüleikkel együttélĘk
szüleikkel együtt élőkkörében)
körében)
2008 6 44 35 12 3
14
igen,szeretnék,ésmárkonkréttervemisvan
2004 9 45 34 10 2
igen,szeretnék,denemtudok
54
31
nemszeretnék
0% 20% 40% 60% 80% 100%
N=5366
Ezek alapján most kifejezetten az önállósodási tervekrĘl kérdeztük azokat a fiatalokat, akik Ha, aszerint vizsgáljuk az anyagi helyzet szubjektív megítélését, hogy a kérdezett szülĘvel
szüleikkel élnek. A szülĘkkel együtt élĘk kategóriájába sokféle helyzetĦ és motivációjú csoport együtt vagy önálló háztartásban él, akkor jól látható, hogy a szülĘktĘl független háztartások tagjai
tartozik, ezt jól mutatja, hogy a szüleikkel együtt élĘk több mint 55 százaléka nem akar elköltözni, a kevésbé érzik úgy, hogy nincsenek anyagi gondjaik, mint a szülĘkkel élĘk. Nagyobb közöttük azok
Ha, aszerint vizsgáljuk az anyagi helyzet szubjektív megítélését, hogy a kérdezett szülővel együtt Üdülés
vagy önálló háztartásban él, akkor jól látható, hogy a szülőktől független háztartások tagjai kevésbé Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet 71
érzik úgy, hogy nincsenek anyagi gondjaik, mint a szülőkkel élők. Nagyobb közöttük azok aránya is, Az üdülés az életminőség és az anyagi helyzet egyik jellemző mutatójának tekinthető. 2007-ben
akik nem jönnek ki a pénzükből hónap végére. a fiataloknak több mint a fele (59 százalék) üdült belföldön, vagy külföldön. Az elmúlt 8 évben sta-
70 Ifjúság2008 Gyorsjelentés statisztikailag is releváns módon nĘtt azon fiatalok aránya, akik megengedhették maguknak az
tisztikailag is releváns módon nőtt azon fiatalok aránya, akik megengedhették maguknak az üdülés
üdülés „luxusát”.
31.
31.ábra:
ábra:AA
háztartás anyagi
háztartás anyagihelyzetének
helyzeténekmegítélése
megítélése az azönállóan
önállóanésésaaszülĘkkel
szülőkkelélĘk
élők között
között „luxusát”.
(az
Azok, akik 2007 során üdültek, nagyobb részben belföldre utaztak, a fiatalok 51 százaléka
(az érdemi
megoszlása) Azok, akik 2007 során üdültek, nagyobb részben belföldre utaztak, aélĘ
fiatalok 5152
százaléka jártvolt
bel-
31. ábra: A háztartás anyagi helyzetének megítélése az önállóan és a szülĘkkel élĘk között járt belföldön, 25 százalékuk pedig külföldön. Az önálló háztartásban fiatalok százaléka
(az érdemi válaszok százalékos megoszlása) földön,
üdülni 25 százalékuk
valahol pedig
2007-ben, az külföldön. Az önálló
eltartottak között háztartásban
ez az arány azonbanélő63
százalék. Az utazásokvoltirányát
üdülni
valahol 2007-ben, az eltartottak között ez az arány azonban 63 százalék. Az utazások irányát
tekintve hasonló különbségeket tapasztalunk, az önálló háztartásban élĘ fiatalok közül kevesebben tekintve
hasonló különbségeket
engedhették meg maguknaktapasztalunk, az önálló
mind a belföldi, háztartásban
mind élő fiatalok közül kevesebben enged-
a külföldi üdülést.
szüleivelél 7 46 34 11 2 hették meg maguknak mind a belföldi, mind a külföldi üdülést.
szüleivelél 7 46 34 11 2
33.
33.ábra:
ábra:Az
Azelmúlt
elmúltegy
egyévben
évben volt-e üdülni? –– 2000-2008
volt-e üdülni? 2000-2008
(százalékosmegoszlás
(százalékos megoszlás az
az összes
összes megkérdezett
megkérdezett körében)
körében)
önálló 5 40 38 14 3
önálló 5 40 38 14 3 2008 59 41
0% 20% 40% 60% 80% 100%

0% 20% 40% 60% 80% 100%
2004 48 52
2000 39 61
32. ábra: Tudnak-e pénzt megtakarítani? – 2000-2008
32. (az érdemi válaszok százalékos megoszlása)
32. ábra:
ábra:Tudnak-e
Tudnak-e pénzt
pénzt megtakarítani?
megtakarítani? –– 2000-2008
2000-2008
(az
(az érdemi
érdemi válaszok
válaszok százalékos megoszlása)
százalékos megoszlása) 0% 20% 40% 60% 80% 100%
voltüdülni nemvoltüdülni
2000 15 45 40
2000 15 45 40
2004 17 38 45
2004 17 38 45
2008 11 39 49
2008 11 39 49
0% 20% 40% 60% 80% 100%

0% 20% 40% 60% 80% 100%
rendszeresen esetenként nemtudnak
Üdülés
Üdülés
Az üdülés az életminĘség és az anyagi helyzet egyik jellemzĘ mutatójának tekinthetĘ. 2007-ben a
Ha, aszerint vizsgáljuk az anyagi helyzet szubjektív megítélését, hogy a kérdezett szülővel együtt Üdülés
vagy önálló háztartásban él, akkor jól látható, hogy a szülőktől független háztartások tagjai kevésbé Anyagi, vagyoni, jövedelmi és lakáshelyzet 71
érzik úgy, hogy nincsenek anyagi gondjaik, mint a szülőkkel élők. Nagyobb közöttük azok aránya is, Az üdülés az életminőség és az anyagi helyzet egyik jellemző mutatójának tekinthető. 2007-ben
akik nem jönnek ki a pénzükből hónap végére. a fiataloknak több mint a fele (59 százalék) üdült belföldön, vagy külföldön. Az elmúlt 8 évben sta-
70 Ifjúság2008 Gyorsjelentés statisztikailag is releváns módon nĘtt azon fiatalok aránya, akik megengedhették maguknak az
tisztikailag is releváns módon nőtt azon fiatalok aránya, akik megengedhették maguknak az üdülés
üdülés „luxusát”.
31.
31.ábra:
ábra:AA
háztartás anyagi
háztartás anyagihelyzetének
helyzeténekmegítélése
megítélése az azönállóan
önállóanésésaaszülĘkkel
szülőkkelélĘk
élők között
között „luxusát”.
(az
Azok, akik 2007 során üdültek, nagyobb részben belföldre utaztak, a fiatalok 51 százaléka
(az érdemi
megoszlása) Azok, akik 2007 során üdültek, nagyobb részben belföldre utaztak, aélĘ
fiatalok 5152
százaléka jártvolt
bel-
31. ábra: A háztartás anyagi helyzetének megítélése az önállóan és a szülĘkkel élĘk között járt belföldön, 25 százalékuk pedig külföldön. Az önálló háztartásban fiatalok százaléka
(az érdemi válaszok százalékos megoszlása) földön,
üdülni 25 százalékuk
valahol pedig
2007-ben, az külföldön. Az önálló
eltartottak között háztartásban
ez az arány azonbanélő63
százalék. Az utazásokvoltirányát
üdülni
valahol 2007-ben, az eltartottak között ez az arány azonban 63 százalék. Az utazások irányát
tekintve hasonló különbségeket tapasztalunk, az önálló háztartásban élĘ fiatalok közül kevesebben tekintve
hasonló különbségeket
engedhették meg maguknaktapasztalunk, az önálló
mind a belföldi, háztartásban
mind élő fiatalok közül kevesebben enged-
a külföldi üdülést.
szüleivelél 7 46 34 11 2 hették meg maguknak mind a belföldi, mind a külföldi üdülést.
szüleivelél 7 46 34 11 2
33.
33.ábra:
ábra:Az
Azelmúlt
elmúltegy
egyévben
évben volt-e üdülni? –– 2000-2008
volt-e üdülni? 2000-2008
(százalékosmegoszlás
(százalékos megoszlás az
az összes
összes megkérdezett
megkérdezett körében)
körében)
önálló 5 40 38 14 3
önálló 5 40 38 14 3 2008 59 41
0% 20% 40% 60% 80% 100%

0% 20% 40% 60% 80% 100%
2004 48 52
2000 39 61
32. ábra: Tudnak-e pénzt megtakarítani? – 2000-2008
32. (az érdemi válaszok százalékos megoszlása)
32. ábra:
ábra:Tudnak-e
Tudnak-e pénzt
pénzt megtakarítani?
megtakarítani? –– 2000-2008
2000-2008
(az
(az érdemi
érdemi válaszok
százalékos megoszlása) 0% 20% 40% 60% 80% 100%
voltüdülni nemvoltüdülni
2000 15 45 40
2000 15 45 40
2004 17 38 45
2004 17 38 45
2008 11 39 49
2008 11 39 49
0% 20% 40% 60% 80% 100%

0% 20% 40% 60% 80% 100%
Üdülés
Üdülés
Az üdülés az életminĘség és az anyagi helyzet egyik jellemzĘ mutatójának tekinthetĘ. 2007-ben a
A 15–29A ÉVES
15–29KOROSZTÁLY
ÉVES KOROSZTÁLY ÉLETMÓDJÁNAKNÉHÁNY
ÉLETMÓDJÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐ
JELLEMZė
VONÁSA
VONÁSA
Sportolási szokások
A 2008. évi évi
A 2008. vizsgálat szerint
vizsgálat a fiatalok
szerint 38 38
a fiatalok százaléka vallotta
százaléka önmagáról
vallotta azt, azt,
önmagáról hogy a kötelezĘ
hogy iskolai
a kötelező iskolai
testnevelésórán kívül rendszeresen sportol. A 2000 és a 2004 közötti idĘszakban tapasztalt
testnevelésórán kívül rendszeresen sportol. A 2000 és a 2004 közötti időszakban tapasztalt örvende-
örvendetes 8 százalékos növekedéssel szemben a 2004 és 2008 közti intervallumban csökkenés
tes 8 százalékos növekedéssel szemben a 2004 és 2008 közti intervallumban csökkenés figyelhető
figyelhetĘ meg (ld. 34. ábra). Igaz, a lekérdezések 8 évet átívelĘ idĘszakát tekintve manapság a
meg (ld. 34. ábra). Igaz, a lekérdezések 8 évet átívelő időszakát tekintve manapság a fiatalok még
fiatalok még mindig többen sportolnak, mint 2000-ben, ám a részvételi arány visszaesése azt jelzi,
mindig
hogy többen
a fizikai sportolnak,
aktivitás mint
vesztett 2000-ben, ám a részvételi arány visszaesése azt jelzi, hogy a fizikai
a fontosságából.
aktivitás vesztett a fontosságából.
34.ábra:
34. ábra:Rendszeresen
Rendszeresen sportolók
sportolók aránya,
aránya, 2000-2008,
2000-2008,
(az(az érdemi
érdemi válaszok
megoszlása)
2008 38 61
2004 41 59
2000 33 67
0% 20% 40% 60% 80% 100%
sportol nemsportol
A 2000 és a 2004 között felvázolt törésvonalak í miszerint a férfiak, a fĘvárosiak, a fiatalabbak,

A 2000azésanyagi
a tanulók, a 2004gondok
között nélkül
felvázolt törésvonalak
élĘk, − miszerint a férfiak,
valamint a gyermektelenek azok,aakik
fővárosiak,
magasabb a fiatalabbak,
arányban a
tanulók, az– anyagi
sportolnak részbengondok nélküllátszanak.
halványodni élők, valamint
A nemeka gyermektelenek
közötti részvételi azok,
arányakik magasabb2004-ig
különbsége arányban
sportolnak
tovább – részben
erĘsödött, halványodni
10 százalékkal látszanak.
nĘtt A nemek
a sportoló férfiak,közötti részvételi
míg csak arány különbsége
6 százalékkal a sportoló 2004-ig
nĘk
tovább erősödött, 10 százalékkal nőtt a sportoló férfiak, míg csak 6 százalékkal a
aránya. A 2008-as lekérdezés során azt tapasztaltuk, hogy mind a férfiak, mind a nĘk részvételesportoló nők aránya.
A 2008-as
egyenlĘ lekérdezés
mértékben során azt(3%).
csökkent tapasztaltuk, hogy mind atovábbra
Ennek megfelelĘen férfiak, mind a nőkhogy
is igaz, részvétele egyenlő
a fiatal férfiakmér-
tékben csökkent (3%). Ennek megfelelően továbbra is igaz, hogy a fiatal
nagyobb arányban (44%) végeznek rendszeres sportmozgást, mint a fiatal nĘk (31%). férfiak nagyobb arányban
(44%) Avégeznek rendszeresvégzett
korcsoportonként sportmozgást, mint
elemzés azt a fiatal hogy
mutatja, nők (31%).
a 2004 elĘtti részvételi növekedés és
A korcsoportonként
az ezt követĘ csökkenés avégzett elemzés azt eltérĘ
három korcsoportot mutatja, hogy a 2004
mértékben előtti
érintette. A részvételi
2004 elĘttinövekedés
növekedés és a az
legfiatalabbak (15í19 évesek)
ezt követő csökkenés a háromés a legidĘsebbek
korcsoportot eltérő(25í29
mértékbenévesek) között Avolt
érintette. 2004 a előtti
legmarkánsabb
növekedés a
(10í10 százalékkal), míg a 2004 utáni csökkenés a legfiatalabbak (15í19) körét érintette
legerĘsebben (5%). Annak ellenére, hogy továbbra is a legfiatalabbak közt vannak legtöbben a
A 15–29A ÉVES
15–29KOROSZTÁLY
ÉVES KOROSZTÁLY ÉLETMÓDJÁNAKNÉHÁNY
ÉLETMÓDJÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐ
JELLEMZė
VONÁSA
VONÁSA
A 2008. évi évi
A 2008. vizsgálat szerint
vizsgálat a fiatalok
szerint 38 38
a fiatalok százaléka vallotta
százaléka önmagáról
vallotta azt, azt,
önmagáról hogy a kötelezĘ
hogy iskolai
a kötelező iskolai
testnevelésórán kívül rendszeresen sportol. A 2000 és a 2004 közötti idĘszakban tapasztalt
testnevelésórán kívül rendszeresen sportol. A 2000 és a 2004 közötti időszakban tapasztalt örvende-
örvendetes 8 százalékos növekedéssel szemben a 2004 és 2008 közti intervallumban csökkenés
tes 8 százalékos növekedéssel szemben a 2004 és 2008 közti intervallumban csökkenés figyelhető
figyelhetĘ meg (ld. 34. ábra). Igaz, a lekérdezések 8 évet átívelĘ idĘszakát tekintve manapság a
meg (ld. 34. ábra). Igaz, a lekérdezések 8 évet átívelő időszakát tekintve manapság a fiatalok még
fiatalok még mindig többen sportolnak, mint 2000-ben, ám a részvételi arány visszaesése azt jelzi,
mindig
hogy többen
a fizikai sportolnak,
aktivitás mint
vesztett 2000-ben, ám a részvételi arány visszaesése azt jelzi, hogy a fizikai
a fontosságából.
aktivitás vesztett a fontosságából.
34.ábra:
34. ábra:Rendszeresen
Rendszeresen sportolók
sportolók aránya,
aránya, 2000-2008,
2000-2008,
(az(az érdemi
érdemi válaszok
megoszlása)
2008 38 61
2004 41 59
2000 33 67
0% 20% 40% 60% 80% 100%
sportol nemsportol
A 2000 és a 2004 között felvázolt törésvonalak í miszerint a férfiak, a fĘvárosiak, a fiatalabbak,

A 2000azésanyagi
a tanulók, a 2004gondok
között nélkül
felvázolt törésvonalak
élĘk, − miszerint a férfiak,
valamint a gyermektelenek azok,aakik
fővárosiak,
magasabb a fiatalabbak,
arányban a
tanulók, az– anyagi
sportolnak részbengondok nélküllátszanak.
halványodni élők, valamint
A nemeka gyermektelenek
közötti részvételi azok,
arányakik magasabb2004-ig
különbsége arányban
sportolnak
tovább – részben
erĘsödött, halványodni
10 százalékkal látszanak.
nĘtt A nemek
a sportoló férfiak,közötti részvételi
míg csak arány különbsége
6 százalékkal a sportoló 2004-ig
nĘk
tovább erősödött, 10 százalékkal nőtt a sportoló férfiak, míg csak 6 százalékkal a
aránya. A 2008-as lekérdezés során azt tapasztaltuk, hogy mind a férfiak, mind a nĘk részvételesportoló nők aránya.
A 2008-as
egyenlĘ lekérdezés
mértékben során azt(3%).
csökkent tapasztaltuk, hogy mind atovábbra
Ennek megfelelĘen férfiak, mind a nőkhogy
is igaz, részvétele egyenlő
a fiatal férfiakmér-
tékben csökkent (3%). Ennek megfelelően továbbra is igaz, hogy a fiatal
nagyobb arányban (44%) végeznek rendszeres sportmozgást, mint a fiatal nĘk (31%). férfiak nagyobb arányban
(44%) Avégeznek rendszeresvégzett
korcsoportonként sportmozgást, mint
elemzés azt a fiatal hogy
mutatja, nők (31%).
a 2004 elĘtti részvételi növekedés és
A korcsoportonként
az ezt követĘ csökkenés avégzett elemzés azt eltérĘ
három korcsoportot mutatja, hogy a 2004
mértékben előtti
érintette. A részvételi
2004 elĘttinövekedés
növekedés és a az
legfiatalabbak (15í19 évesek)
ezt követő csökkenés a háromés a legidĘsebbek
korcsoportot eltérő(25í29
mértékbenévesek) között Avolt
érintette. 2004 a előtti
legmarkánsabb
növekedés a
(10í10 százalékkal), míg a 2004 utáni csökkenés a legfiatalabbak (15í19) körét érintette
legerĘsebben (5%). Annak ellenére, hogy továbbra is a legfiatalabbak közt vannak legtöbben a
70 A 15-29 éves korosztály életmódjának néhány jellemző vonása Ifjúság2008 Gyorsjelentés 71
A 15–29 éves korosztály életmódjának néhány jellemzĘ vonása 73

legfiatalabbak (15−19 évesek) és a legidősebbek (25−29 évesek) között volt a legmarkánsabb (10−10 Az iskolázottság továbbra
Az iskolázottság is meghatározó
továbbra is meghatározó a fizikailag
a fizikailagaktív életmód
aktív életmódkialakítása
kialakításasorán,
során,hiszen
hiszenaz
százalékkal), míg a 2004 utáni csökkenés a legfiatalabbak (15−19) körét érintette legerősebben (5%). előző
az elĘzĘ felmérések eredményeihez hasonlóan még mindig a diplomások a „legsportosabbak”és
felmérések eredményeihez hasonlóan még mindig a diplomások a „legsportosabbak” (47%),
Annak ellenére,
rendszeres hogy(47%),
sportolók továbbra is a legfiatalabbak
a náluk is tapasztalhatóközt vannak
csökkenĘ legtöbben
tendencia arraautal,
rendszeres sportolók
hogy a fiatalok a(47%), és a szakmunkásképzĘt
szakmunkásképzőt végzettekre végzettekre jellemzĘ alegkevésbé
jellemző legkevésbé rendszeres amozgás
rendszeres
(27%).mozgás
Azonban (27%).
fontos
(47%), a náluk
hamarabb is tapasztalható
hagynak csökkenő
fel a testedzéssel, mártendencia
a középfokúarratanulmányaik
utal, hogy a fiatalok hamarabb„leszokni”
idején kezdenek hagynak fela a Azonban fontos megjegyezni, hogy a diplomások részvételi aránya csökkent
megjegyezni, hogy a diplomások részvételi aránya csökkent az elmúlt időszakban, ami azt valószí- az elmúlt idĘszakban,
testedzéssel, már a középfokú tanulmányaik idején kezdenek „leszokni” a rendszeres
rendszeres fizikai aktivitásról. A 20-24 évesek 37 százaléka, míg a 25-29 évesek 31 százaléka voltfizikai aktivitás- ami azt
nűsíti, hogy valószínĦsíti, hogy a dolgozóként
a munkaerőpiacon munkaerĘpiacon dolgozóként
megjelenő megjelenĘmár
friss diplomások frisskevesebb
diplomások már
szabadidő-
ról. A 20-24aktív
fizikailag évesek 37 százaléka, míg a 25-29 évesek 31 százaléka volt fizikailag aktív 2008-ban.
2008-ban. kevesebb szabadidĘvel rendelkeznek. Ezt a megállapítást alátámasztja, hogy 2008-ban
vel rendelkeznek. Ezt a megállapítást alátámasztja, hogy 2008-ban is általában a tanulók sportoltak is általában a
tanulók sportoltak
legnagyobb aránybanlegnagyobb
(49%), míg arányban
azoknak,(49%),
akikmíg azoknak, akik fĘ dolgoznak,
fő tevékenységként tevékenységként csak dolgoznak,
34 százaléka
35.
35.ábra:
ábra:Rendszeresen
Rendszeresen sportolók aránya nemek
sportolók aránya nemekszerinti
szerintifelosztásban,
felosztásban, 2000−2008
2000í2008 csak 34 százaléka mozog rendszeresen, alatta maradva a minta átlagának.
mozog rendszeresen, alatta maradva a minta átlagának. Sportolás szempontjából hátrányos hely- Sportolás szempontjából
(azérdemi
százalékosaránya)
aránya) hátrányos helyzetĦeknek
zetűeknek tekinthetőek atekinthetĘek
munkanélküliek a munkanélküliek (23%), a kisgyermekes
(23%), a kisgyermekes anyák (18%), és anyák
a roma(18%), és a
kisebbség
roma kisebbség
(22%) csoportja. (22%) csoportja.
60
A 2000A és
2000 és aközött
a 2004 2004 között megállapított
megállapított településtípusok
településtípusok szerinti
szerinti trendek,
trendek, miszerint
miszerint a fizikai
a fizikai aktivitás
aktivitás a településméret növekedésével párhuzamosan emelkedik, a
a településméret növekedésével párhuzamosan emelkedik, a 2008. évben módosult. Egyrészt a vidé-2008. évben módosult.
50 kiEgyrészt a vidéki nagyvárosokban
nagyvárosokban (megyei
(megyei jogú városok) jogú városok)
5 százalékkal 5 százalékkal
sportolnak többen, sportolnak
ami vélhetőentöbben, ami
ezeknek
vélhetĘen ezeknek a településeknek az új sportlétesítményeivel, önkormányzati programok
a településeknek az új sportlétesítményeivel, önkormányzati programok indításával magyarázható.
indításával magyarázható. Másrészt a fĘvárosban 18 százalékkal csökkent a sportolók aránya; ezen
40 Másrészt a fővárosban 18 százalékkal csökkent a sportolók aránya; ezen meglepő mértékű változás
meglepĘ mértékĦ változás okaként említhetjük a szabadidĘs tevékenységek túlkínálatát, a
okaként említhetjük a szabadidős tevékenységek túlkínálatát, a megváltozott értékszemléletet, a tá-
megváltozott értékszemléletet, a távolságokból és közlekedési nehézségekbĘl származó
volságokból
idĘveszteséget,és közlekedési nehézségekből
de fontos tényezĘ származó
az értelmiségi időveszteséget,
családoknak a környezĘdefalvakba
fontos tényező az értelmi-
történĘ költözése
30
ségi családoknak
is; az itt felsorolt aokok
környező falvakba
a további történősorán
elemzések költözése is; az itt felsorolt
még pontosításra okok
várnak. Azaurbanizációs
további elemzések
szint
48
44
során még pontosításra várnak. Az urbanizációs szint emelkedése tehát valóban
emelkedése tehát valóban együtt jár a fizikai aktivitás növekedésével, ez a megyei jogú városok együtt jár a fizikai
20 39 aktivitás növekedésével, ez a megyei jogú városok méretével azonos városoknál tetőződik, a főváros
34 méretével azonos városoknál tetĘzĘdik, a fĘváros esetében viszont a tendencia ellenkezĘ irányúvá
27
31 esetében
válik. viszont a tendencia ellenkező irányúvá válik.
10
A 15–29 éves korosztály életmódjának néhány jellemzĘ vonása 73 37.
37.ábra:
ábra:Rendszeresen
Rendszeresensportolók
sportolók aránya
aránya településtípusonként, 2000−2008
településtípusonként, 2000í2008
(százalékosarányok)
(százalékos arányok)
0
rendszeres sportolók (47%),2000a náluk is tapasztalható
2004csökkenĘ tendencia arra utal, hogy a fiatalok
2008 50
hamarabb hagynak fel a testedzéssel, már a középfokú tanulmányaik idején kezdenek „leszokni” a 45
rendszeres fizikai aktivitásról. A 20-24sportolónƅ sportolóférfi
évesek 37 százaléka, míg a 25-29 évesek 31 százaléka volt
fizikailag aktív 2008-ban. 40
36. ábra: Rendszeresen sportolók aránya korcsoportonként, 2000í2008 35

35. ábra: Rendszeresen
36. ábra: sportolók
Rendszeresen aránya
sportolók nemek
aránya
(százalékos szerinti felosztásban,
korcsoportonként,
arányok) 2000í2008
2000−2008
(az érdemi(százalékos
válaszok százalékos 30
arányok) aránya)
60 25
60 47
20 40 42
38 38 38
50 35
50 15 32
27
40 10
40
5
30 0
30
52 2000 2004 2008
47
20 42 48
40
20 37 44 község város megyeijogúváros
34 39 34
34 31
25 31
10 27
10
A sporttevékenységben való részvétel és az anyagi helyzet összefüggése erĘsödött az elmúlt
A sporttevékenységben
nyolc évben. Már a 2000. évi való részvételidején
lekérdezés és azisanyagi
látszott,helyzet
hogy a összefüggése erősödött az
tehetĘsek megközelítĘleg elmúlt
kétszer
0 nyolc évben. Már a 2000. évi lekérdezés idején is látszott, hogy a tehetősek megközelítőleg kétszer
0 annyian sportolnak, mint az anyagi gondokkal vagy nélkülözések között élĘk. 2008-ra a társadalmi
2000 2004 2008 annyian sportolnak, mint az anyagikülönbségek
gondokkal márvagyközel
nélkülözések közöttnĘttek.
élők. 2008-ra a társadalmi
2000 2004 2008 hierarchia végpontjain érzékelhetĘ háromszorosra Az anyagi gondok
hierarchia végpontjain érzékelhető különbségek már közel háromszorosra nőttek. Az
nélkül élĘk és a beosztással jól kijövĘk körében a sportolók aránya – elĘbbi 58%, utóbbi 44% anyagi gondok
–
15Ͳ19 20Ͳ24 25Ͳ29
sportolónƅ sportolóférfi nélkül élők és a beosztással jól kijövők körében a sportolók aránya – előbbi 58%, utóbbi 44% – jóval a
36. ábra: Rendszeresen sportolók aránya korcsoportonként, 2000í2008

70 A 15-29 éves korosztály életmódjának néhány jellemző vonása Ifjúság2008 Gyorsjelentés 71
A 15–29 éves korosztály életmódjának néhány jellemzĘ vonása 73

legfiatalabbak (15−19 évesek) és a legidősebbek (25−29 évesek) között volt a legmarkánsabb (10−10 Az iskolázottság továbbra
Az iskolázottság is meghatározó
továbbra is meghatározó a fizikailag
a fizikailagaktív életmód
aktív életmódkialakítása
kialakításasorán,
során,hiszen
hiszenaz
százalékkal), míg a 2004 utáni csökkenés a legfiatalabbak (15−19) körét érintette legerősebben (5%). előző
az elĘzĘ felmérések eredményeihez hasonlóan még mindig a diplomások a „legsportosabbak”és
felmérések eredményeihez hasonlóan még mindig a diplomások a „legsportosabbak” (47%),
Annak ellenére,
rendszeres hogy(47%),
sportolók továbbra is a legfiatalabbak
a náluk is tapasztalhatóközt vannak
csökkenĘ legtöbben
tendencia arraautal,
rendszeres sportolók
hogy a fiatalok a(47%), és a szakmunkásképzĘt
szakmunkásképzőt végzettekre végzettekre jellemzĘ alegkevésbé
jellemző legkevésbé rendszeres amozgás
rendszeres
(27%).mozgás
Azonban (27%).
fontos
(47%), a náluk
hamarabb is tapasztalható
hagynak csökkenő
fel a testedzéssel, mártendencia
a középfokúarratanulmányaik
utal, hogy a fiatalok hamarabb„leszokni”
idején kezdenek hagynak fela a Azonban fontos megjegyezni, hogy a diplomások részvételi aránya csökkent
megjegyezni, hogy a diplomások részvételi aránya csökkent az elmúlt időszakban, ami azt valószí- az elmúlt idĘszakban,
testedzéssel, már a középfokú tanulmányaik idején kezdenek „leszokni” a rendszeres
rendszeres fizikai aktivitásról. A 20-24 évesek 37 százaléka, míg a 25-29 évesek 31 százaléka voltfizikai aktivitás- ami azt
nűsíti, hogy valószínĦsíti, hogy a dolgozóként
a munkaerőpiacon munkaerĘpiacon dolgozóként
megjelenő megjelenĘmár
friss diplomások frisskevesebb
diplomások már
szabadidő-
ról. A 20-24aktív
fizikailag évesek 37 százaléka, míg a 25-29 évesek 31 százaléka volt fizikailag aktív 2008-ban.
2008-ban. kevesebb szabadidĘvel rendelkeznek. Ezt a megállapítást alátámasztja, hogy 2008-ban
vel rendelkeznek. Ezt a megállapítást alátámasztja, hogy 2008-ban is általában a tanulók sportoltak is általában a
tanulók sportoltak
legnagyobb aránybanlegnagyobb
(49%), míg arányban
azoknak,(49%),
akikmíg azoknak, akik fĘ dolgoznak,
fő tevékenységként tevékenységként csak dolgoznak,
34 százaléka
35.
35.ábra:
ábra:Rendszeresen
Rendszeresen sportolók aránya nemek
sportolók aránya nemekszerinti
szerintifelosztásban,
felosztásban, 2000−2008
2000í2008 csak 34 százaléka mozog rendszeresen, alatta maradva a minta átlagának.
mozog rendszeresen, alatta maradva a minta átlagának. Sportolás szempontjából hátrányos hely- Sportolás szempontjából
(azérdemi
aránya) hátrányos helyzetĦeknek
zetűeknek tekinthetőek atekinthetĘek
munkanélküliek a munkanélküliek (23%), a kisgyermekes
(23%), a kisgyermekes anyák (18%), és anyák
a roma(18%), és a
kisebbség
roma kisebbség
(22%) csoportja. (22%) csoportja.
60
A 2000A és
2000 és aközött
a 2004 2004 között megállapított
megállapított településtípusok
településtípusok szerinti
szerinti trendek,
trendek, miszerint
miszerint a fizikai
a fizikai aktivitás
aktivitás a településméret növekedésével párhuzamosan emelkedik, a
a településméret növekedésével párhuzamosan emelkedik, a 2008. évben módosult. Egyrészt a vidé-2008. évben módosult.
50 kiEgyrészt a vidéki nagyvárosokban
nagyvárosokban (megyei
(megyei jogú városok) jogú városok)
5 százalékkal 5 százalékkal
sportolnak többen, sportolnak
ami vélhetőentöbben, ami
ezeknek
vélhetĘen ezeknek a településeknek az új sportlétesítményeivel, önkormányzati programok
a településeknek az új sportlétesítményeivel, önkormányzati programok indításával magyarázható.
indításával magyarázható. Másrészt a fĘvárosban 18 százalékkal csökkent a sportolók aránya; ezen
40 Másrészt a fővárosban 18 százalékkal csökkent a sportolók aránya; ezen meglepő mértékű változás
meglepĘ mértékĦ változás okaként említhetjük a szabadidĘs tevékenységek túlkínálatát, a
okaként említhetjük a szabadidős tevékenységek túlkínálatát, a megváltozott értékszemléletet, a tá-
megváltozott értékszemléletet, a távolságokból és közlekedési nehézségekbĘl származó
volságokból
idĘveszteséget,és közlekedési nehézségekből
de fontos tényezĘ származó
az értelmiségi időveszteséget,
családoknak a környezĘdefalvakba
fontos tényező az értelmi-
történĘ költözése
30
ségi családoknak
is; az itt felsorolt aokok
környező falvakba
a további történősorán
elemzések költözése is; az itt felsorolt
még pontosításra okok
várnak. Azaurbanizációs
további elemzések
szint
48
44
során még pontosításra várnak. Az urbanizációs szint emelkedése tehát valóban
emelkedése tehát valóban együtt jár a fizikai aktivitás növekedésével, ez a megyei jogú városok együtt jár a fizikai
20 39 aktivitás növekedésével, ez a megyei jogú városok méretével azonos városoknál tetőződik, a főváros
34 méretével azonos városoknál tetĘzĘdik, a fĘváros esetében viszont a tendencia ellenkezĘ irányúvá
27
31 esetében
válik. viszont a tendencia ellenkező irányúvá válik.
10
A 15–29 éves korosztály életmódjának néhány jellemzĘ vonása 73 37.
37.ábra:
ábra:Rendszeresen
Rendszeresensportolók
sportolók aránya
aránya településtípusonként, 2000−2008
településtípusonként, 2000í2008
(százalékosarányok)
0
rendszeres sportolók (47%),2000a náluk is tapasztalható
2004csökkenĘ tendencia arra utal, hogy a fiatalok
2008 50
hamarabb hagynak fel a testedzéssel, már a középfokú tanulmányaik idején kezdenek „leszokni” a 45
rendszeres fizikai aktivitásról. A 20-24sportolónƅ sportolóférfi
évesek 37 százaléka, míg a 25-29 évesek 31 százaléka volt
fizikailag aktív 2008-ban. 40
36. ábra: Rendszeresen sportolók aránya korcsoportonként, 2000í2008 35

35. ábra: Rendszeresen
36. ábra: sportolók
Rendszeresen aránya
sportolók nemek
aránya
(százalékos szerinti felosztásban,
korcsoportonként,
arányok) 2000í2008
2000−2008
(az érdemi(százalékos
válaszok százalékos 30
arányok) aránya)
60 25
60 47
20 40 42
38 38 38
50 35
50 15 32
27
40 10
40
5
30 0
30
52 2000 2004 2008
47
20 42 48
40
20 37 44 község város megyeijogúváros
34 39 34
34 31
25 31
10 27
10
A sporttevékenységben való részvétel és az anyagi helyzet összefüggése erĘsödött az elmúlt
A sporttevékenységben
nyolc évben. Már a 2000. évi való részvételidején
lekérdezés és azisanyagi
látszott,helyzet
hogy a összefüggése erősödött az
tehetĘsek megközelítĘleg elmúlt
kétszer
0 nyolc évben. Már a 2000. évi lekérdezés idején is látszott, hogy a tehetősek megközelítőleg kétszer
0 annyian sportolnak, mint az anyagi gondokkal vagy nélkülözések között élĘk. 2008-ra a társadalmi
2000 2004 2008 annyian sportolnak, mint az anyagikülönbségek
gondokkal márvagyközel
nélkülözések közöttnĘttek.
élők. 2008-ra a társadalmi
2000 2004 2008 hierarchia végpontjain érzékelhetĘ háromszorosra Az anyagi gondok
hierarchia végpontjain érzékelhető különbségek már közel háromszorosra nőttek. Az
nélkül élĘk és a beosztással jól kijövĘk körében a sportolók aránya – elĘbbi 58%, utóbbi 44% anyagi gondok
–
15Ͳ19 20Ͳ24 25Ͳ29
sportolónƅ sportolóférfi nélkül élők és a beosztással jól kijövők körében a sportolók aránya – előbbi 58%, utóbbi 44% – jóval a
36. ábra: Rendszeresen sportolók aránya korcsoportonként, 2000í2008

A 15–29 éves korosztály életmódjának néhány jellemzĘ vonása 75 76 Ifjúság2008Gyorsjelentés
Gyorsjelentés
72 A 15-29 éves korosztály életmódjának néhány jellemző vonása Ifjúság2008 73
jóval a populációs
populációs átlag föléátlag
(38%)fölékerült.
(38%)A került. A jövedelmükbĘl
jövedelmükből éppenátlag
éppen kijövők kijövĘk átlag
körüli körüli részvételi
részvételi arányt mu- 26.26.
táblázat: „Mennyire
táblázat: elégedett
„Mennyire elégedettaz
azedzettségi szintjével,külsejével,
edzettségi szintjével, külsejével,egészségével?”
egészségével?”
arányt (36%),
tatnak mutatnak
míg (36%),
az anyagi míg az anyagiésgondokkal
gondokkal a nélkülözésekés aközött
nélkülözések
élők csakközött élĘk végez
egyötöde csak egyötöde
rendszeres (az
(az érdemi
érdemi válaszok
megoszlása)
végez rendszeres
testmozgást (22%,testmozgást
ill. 20%). A (22%, ill. 20%).
versenyszerű A versenyszerĦ
sportban sportban
részt vevők arányarészt vevĘk az
azonban aránya
anyagiazonban
helyzet
az anyagi helyzet különbözĘ szintjein 2008-ban kiegyenlített, a részvételi arány a nélkülözések Teljesen Inkább Inkább Teljesen
különböző szintjein 2008-ban kiegyenlített, a részvételi arány a nélkülözések között élők körében Is-is
elégedett elégedett elégedetlen elégedetlen
között alacsonyabb
enyhén élĘk körében enyhén
(12%), alacsonyabb
de minden (12%), de
más csoportban minden
közelít más csoportban
a csoportátlaghoz (16%).közelít
Ezen ered-a
edzettségi szintjével
csoportátlaghoz (16%). Ezen eredmények igen érdekes megvilágításba
mények igen érdekes megvilágításba helyezik a szabadidősportjelleggel és a versenyszerűen űzötthelyezik a szabadidĘsport-
Teljes minta 17 33 34 13 3
jelleggel és a versenyszerĦen
sporttevékenység lehetőségét ésĦzött sporttevékenység
feltételrendszerét, lehetĘségét
hiteles magyarázatot és feltételrendszerét,
azonban csak további hiteles
adat Nem sportol 11 32 36 17 4
magyarázatot
elemzés adhat. azonban csak további adat elemzés adhat. Sportol 24 36 31 8 1
Az Ifjúság2000
Az Ifjúság2000 és 2004és 2004 lekérdezések
lekérdezések a nem a nem sportoló
sportoló fiatalok
fiatalok távolmaradásánakokaira
távolmaradásának okairatértek
tértekki. VersenyszerĦen sportol 39 33 22 4 1
Aki.fiatalok
A fiatalok válaszaikban
válaszaikban – a két– amintában
két mintában hasonló
hasonló arányban
arányban – elsĘdlegesen
– elsődlegesen idĘhiányra
időhiányra (52%)(52%)
hivat- külsejével
hivatkoztak, kedvetlenségüket hangsúlyozták (19%), de 8% a
koztak, kedvetlenségüket hangsúlyozták (19%), de 8% a sportolás fontosságát is megkérdőjelezte. sportolás fontosságát is A Teljes minta 16 35 37 9 2
megkérdĘjelezte. A 2008-as lekérdezés során ellentételezésképpen a sportoló fiatalok részvételi Nem sportol 13 32 41 11 2
2008-as lekérdezés során ellentételezésképpen a sportoló fiatalok részvételi indokait kíséreltük meg
indokait kíséreltük meg kideríteni. A kérdezettek az „egészséges legyek” (67%) és az „edzett Sportol 21 39 33 6 1
kideríteni. A kérdezettek az „egészséges legyek” (67%) és az „edzett legyek” (60%) válaszokat emelték
legyek” (60%) válaszokat emelték ki, amelyeket sorrendben a „jó legyen a közérzetem” (45%), az VersenyszerĦen sportol 32 38 25 4 1
ki, amelyeket sorrendben a „jó legyen a közérzetem” (45%), az „örömforrásként szolgál” (44%) és a „jól
„örömforrásként szolgál” (44%) és a „jól nézzek ki” (33%) indokok követtek. A „jó társaság egészségével
nézzek
kedvéért”ki” (33%)
(23%),indokok követtek.
a „testsúly A „jó társaság
csökkentése kedvéért”
céljából” (12%) (23%),
és aa „testsúly
„szüleimcsökkentése
javaslatára” céljából”
(4%) Teljes minta 34 40 20 4 2
(12%) és a „szüleim már
válaszlehetĘségek javaslatára”
a kevésbé (4%) nyomós
válaszlehetőségek
indokok közémár atartoztak.
kevésbé nyomós indokok közé
A versenyszerĦ tartoz-
sportolók Nem sportol 28 41 22 6 2
tak. A versenyszerű sportolók szabadidő-sportoló társaikhoz képest nagyobb
szabadidĘ-sportoló társaikhoz képest nagyobb arányban választották az edzettséget (62%), a jó arányban választották Sportol 43 38 16 2 1
az edzettséget
társaságot (62%),
(38%), a jó társaságot
az örömforrást (72%)(38%),
és aazszülĘi
örömforrást (72%)
javaslatot (8%),és míg
a szülői javaslatot
kisebb arányban(8%), míg ki-
jelölték VersenyszerĦen sportol 53 35 11 0 2
sebb
meg arányban jelölték(62%),
az egészséget meg az egészséget
a jó közérzetet (62%), (30%),
a jó közérzetet (30%), amegjelenést
a jó külsĘ jó külső megjelenést
(23%) és(23%) a
és a testsúlycsökkenést
testsúlycsökkenést (3%)., (3%)., Megnéztük
Megnéztük a fiataloka testmagassága
fiatalok testmagassága és testsúlya
és testsúlya alapján alapján figyelembevételével
statisztikai átlagok statisztikai átlagok kal-
figyelembevételével
kulált ún. testtömeg-index kalkulált ún. testtömeg-index
és a sportolás összefüggéseit és ais,sportolás
elfogadvaösszefüggéseit is, elfogadva azt,
azt, hogy a testtömeg-index nem
25.
25. táblázat:
táblázat: Rendszeresen sportolóksportolási
Rendszeresen sportolók sportolási okai
okai hogyfigyelembe
veszi a testtömeg-index
az egyéninem veszi
alkati figyelembe Aazsportolók
különbségeket. egyéni alkatiközöttkülönbségeket.
magasabb a normál A sportolók közöttés
testsúlyúak,
(említésekszázalékos
(említések százalékoselĘfordulása)
előfordulása) magasabb aanormál
alacsonyabb testsúlyúak,
túlsúlyosak és alacsonyabb
és elhízottak a túlsúlyosak
aránya. A sportolás és azésegyén
elhízottak aránya.szembeni
önmagával A sportolás és az
szubjektív
egyén önmagával szembeni szubjektív megelégedettségének összefüggéseire
megelégedettségének összefüggéseire utal, hogy a sportoló fiatalok testalkatuktól függetlenül elége- utal, hogy a sportoló
Sportol % VersenyszerĦen sportol % fiatalok testalkatuktól
dettebbek egészségükkel függetlenül elégedettebbek
és külsőjükkel, vonatkozik egészségükkel
ez az esetlegesen és túlsúlyos
külsĘjükkel,vagyvonatkozik ez az
elhízott fiatalokra
(N=820) (ȃ=132) esetlegesen túlsúlyos vagy elhízott fiatalokra is. Ezzel szemben nem sportoló társaik
is. Ezzel szemben nem sportoló társaik (statisztikailag) normál testalkatuk ellenére is nagyobb arányban (statisztikailag)
Edzett legyek 60 62 normál testalkatuk
viszonyulnak fenntartássalellenére is vagy
(„is-is”) nagyobb arányban viszonyulnak
elégedetlenséggel saját külsőjükhöz,fenntartással („is-is”) vagy
illetve egészségükhöz.
Egészséges legyek 68 62 elégedetlenséggel saját külsĘjükhöz, illetve egészségükhöz.
A versenyszerű és szabadidősportban tapasztalt igen alacsony részvételi arányok a sport megíté-
Jó közérzetem legyen 48 30 lésének és A fontosságának
versenyszerĦ éstársadalmi
szabadidĘsportban tapasztalt igenjelzi,
méretű leértékelődését alacsony
melynekrészvételi arányok a a sport
következményei társa-
Örömöt okoz 39 72 megítélésének és fontosságának társadalmi méretĦ leértékelĘdését jelzi, melynek
dalmi közbeszédben is aktuális kérdéseket vetnek fel. A 2008. évi felmérés a vidéki nagyvárosokban következményei a
Jól nézzek ki 33 23 társadalmi közbeszédben is aktuális kérdéseket vetnek fel. A 2008. évi felmérés a vidéki
és a fővárosban élő fiatalok életmódszerkezetének átrendeződésére hívja fel a figyelmet. Az adatok
Jó társaságért 20 38 nagyvárosokban és a fĘvárosban élĘ fiatalok életmódszerkezetének átrendezĘdésére hívja fel a
általánosságban azt mutatják, hogy a mozgásszegény, inaktív életmód a fiatalok körében továbbra
Fogyni szeretnék 13 3 figyelmet. Az adatok általánosságban azt mutatják, hogy a mozgásszegény, inaktív életmód a fiatalok
is „pusztít”, ami előrevetíti a felnövekvő generációk, egyben a magyar társadalom egyre aggasztóbb
Szüleim javaslatára 3 8
körében továbbra is „pusztít”, ami elĘrevetíti a felnövekvĘ generációk, egyben a magyar társadalom
teljesítőképességét és egészségügyiésállapotát.
egyre aggasztóbb teljesítĘképességét Ezenállapotát.
egészségügyi jelenségek Ezentovábbra is deklarálják
jelenségek továbbra is adeklarálják
sportolási
tevékenység jótékony hatásainak
a sportolási tevékenység társadalmitársadalmi
jótékony hatásainak szintű kihasználatlanságát.
szintĦ kihasználatlanságát.
ǹ 2008.
Α 2008. évi lekérdezés
évi lekérdezés kitért kitért
továbbá továbbá a fiatalok
a fiatalok egészség-
egészség- és testtudatosságának
és testtudatosságának szubjektív
szubjektív meg-
megítélésére is; megvizsgáltuk, hogy a fiatalok mennyire elégedettek edzettségi szintjükkel,
ítélésére is; megvizsgáltuk, hogy a fiatalok mennyire elégedettek edzettségi szintjükkel, külső meg- külsĘ Dohányzásiszokások
szokások
megjelenésükkel és egészségi állapotukkal. A sportoló fiatalok mindhárom vizsgált változóna- Dohányzási
jelenésükkel és egészségi állapotukkal. A sportoló fiatalok mindhárom vizsgált változó esetében
esetében
gyobb nagyobbvallották
arányban arányban vallották
magukat magukat
„teljesen „teljesen elégedettnek”,
elégedettnek”, az „inkább elégedettek”
az „inkább elégedettek” aránya a nem
aránya a nem sportolók, szabadidĘ- és a versenysportolók esetében kiegyenlítettnek mondható, AA korábbi
korábbi kétkét
nagymintás
nagymintás vizsgálatunk során során
vizsgálatunk a dohányzással kapcsolatos
a dohányzással kérdéseket kérdéseket
kapcsolatos kérdezőbiz-
sportolók, szabadidő- és a versenysportolók esetében kiegyenlítettnek mondható, azonban a kü- tosok tették fel a fiataloknak.
kérdezĘbiztosok tették fel aAzfiataloknak.
elmúlt években azonban
Az elmúlt Magyarországon
években is egyre komolyabb
azonban Magyarországon pres�-
is egyre
azonban a újra
lönbségek különbségek újra megmutatkoznak
megmutatkoznak az „is-is”,
az „is-is”, az „inkább az „inkább
elégedetlen” és aelégedetlen” és a „teljesen
„teljesen elégedetlen” vála- szió
elégedetlen” válaszok elĘfordulásánál. A mozgás gazdag életmód hatása jól látható az erĘnléti, a a komolyabb presszió éri a dohányosokat, különös figyelem övezi a fiatalkori dohányzást. Ezért hogy
éri a dohányosokat, különös figyelem övezi a fiatalkori dohányzást. Ezért úgy döntöttünk, úgy
szok előfordulásánál. A mozgás gazdag életmód hatása jól látható az erőnléti, a megjelenési és 2008-ban önkitöltős blokkba tesszük a dohányzást érintő kérdéseket. A 2000-es
döntöttünk, hogy 2008-ban önkitöltĘs blokkba tesszük a dohányzást érintĘ kérdéseket. A 2000-es ésés 2004-es vizsgálat
megjelenési és a közérzeti elégedettség sĦrĦbb elĘfordulásában.
közérzeti elégedettség sűrűbb előfordulásában. eredményeivel valóeredményeivel
2004-es vizsgálat összevetés ilyvaló módon csak részleges
összevetés ily módonlehet.
csak részleges lehet.
Úgy tĦnik, hogy a versenyszerĦ sportolás az, amely kiemelten hozzájárul a fiatalok
Úgy tűnik, hogy a versenyszerű sportolás az, amely kiemelten hozzájárul a fiatalok egész- A vizsgált korosztály
A vizsgált fele állítja,
korosztály fele hogy még
állítja, soha
hogy mégnem gyújtott
soha rá, háromtizedük
nem gyújtott naponta,
rá, háromtizedük 7 százalé-
naponta, 7
egészségével, testtudatosságával, közérzetével kapcsolatos elégedettség jelentĘs növekedéséhez.
ségével, testtudatosságával, közérzetével kapcsolatos elégedettség jelentős növekedéséhez. kaszázaléka
heti gyakoriság fogyaszt dohánytermékeket.
heti gyakoriság Új kategóriaként
fogyaszt dohánytermékeket. kérdeztünk –kérdeztünk
Új kategóriaként épp a folyamatos
– épp do-a
Természetesen a versenyrendszerben történĘ részvétel dimenziói, körülményei és hatásai a jövĘben
Természetesen a versenyrendszerben
további vizsgálatokat történőannak
és elemzéseket igényelnek részvétel dimenziói,
tisztázására, hogy körülményei
pontosan milyen és mértékĦ
hatásai a hányzókra
folyamatosnehezedő nyomás
dohányzókra miatt – nyomás
nehezedĘ a leszokókra
miattis.–Aakérdésre választ
leszokókra is. adók 6 százaléka
A kérdésre állítja,
választ adók hogy
6
jövőben további aktivitás
és rendszerességĦ vizsgálatokat
válthatéskielemzéseket igényelnek
még pozitív változást annak tisztázására,
a szubjektív elégedettségben.hogy pontosan százaléka
most ugyanállítja, hogy most de
nem dohányzik, ugyan nem dohányzik,
korábban de korábban
cigarettázott. A naponta cigarettázott.
dohányzókAarányában
naponta dohányzók
érdemi vál-
milyen mértékű és rendszerességű aktivitás válthat ki még pozitív változást a szubjektív elége- arányában
tozás érdemi sem
nem történt változás nem történt
2000-hez, sem 2000-hez,
sem 2004-hez képest.sem 2004-hez
A soha nemképest.
dohányzókA soha nem dohányzók
viszont lényegesen
dettségben. viszont lényegesen
kevesebben lettek. A kevesebben lettek. A ugyanakkor
változás értékelésére változás értékelésére ugyanakkor módosítások,
a jelzett módszertani a jelzett módszertani
valamint
módosítások, valamint az új válaszkategória
az új válaszkategória miatt nem vállalkozunk. miatt nem vállalkozunk.
A 15–29 éves korosztály életmódjának néhány jellemzĘ vonása 75 76 Ifjúság2008Gyorsjelentés
Gyorsjelentés
72 A 15-29 éves korosztály életmódjának néhány jellemző vonása Ifjúság2008 73
jóval a populációs
populációs átlag föléátlag
(38%)fölékerült.
(38%)A került. A jövedelmükbĘl
jövedelmükből éppenátlag
éppen kijövők kijövĘk átlag
körüli körüli részvételi
részvételi arányt mu- 26.26.
táblázat: „Mennyire
táblázat: elégedett
„Mennyire elégedettaz
azedzettségi szintjével,külsejével,
edzettségi szintjével, külsejével,egészségével?”
egészségével?”
arányt (36%),
tatnak mutatnak
míg (36%),
az anyagi míg az anyagiésgondokkal
gondokkal a nélkülözésekés aközött
nélkülözések
élők csakközött élĘk végez
egyötöde csak egyötöde
rendszeres (az
(az érdemi
érdemi válaszok
megoszlása)
végez rendszeres
testmozgást (22%,testmozgást
ill. 20%). A (22%, ill. 20%).
versenyszerű A versenyszerĦ
sportban sportban
részt vevők arányarészt vevĘk az
azonban aránya
anyagiazonban
helyzet
az anyagi helyzet különbözĘ szintjein 2008-ban kiegyenlített, a részvételi arány a nélkülözések Teljesen Inkább Inkább Teljesen
különböző szintjein 2008-ban kiegyenlített, a részvételi arány a nélkülözések között élők körében Is-is
elégedett elégedett elégedetlen elégedetlen
között alacsonyabb
enyhén élĘk körében enyhén
(12%), alacsonyabb
de minden (12%), de
más csoportban minden
közelít más csoportban
a csoportátlaghoz (16%).közelít
Ezen ered-a
edzettségi szintjével
csoportátlaghoz (16%). Ezen eredmények igen érdekes megvilágításba
mények igen érdekes megvilágításba helyezik a szabadidősportjelleggel és a versenyszerűen űzötthelyezik a szabadidĘsport-
Teljes minta 17 33 34 13 3
jelleggel és a versenyszerĦen
sporttevékenység lehetőségét ésĦzött sporttevékenység
feltételrendszerét, lehetĘségét
hiteles magyarázatot és feltételrendszerét,
azonban csak további hiteles
adat Nem sportol 11 32 36 17 4
magyarázatot
elemzés adhat. azonban csak további adat elemzés adhat. Sportol 24 36 31 8 1
Az Ifjúság2000
Az Ifjúság2000 és 2004és 2004 lekérdezések
lekérdezések a nem a nem sportoló
sportoló fiatalok
fiatalok távolmaradásánakokaira
távolmaradásának okairatértek
tértekki. VersenyszerĦen sportol 39 33 22 4 1
Aki.fiatalok
A fiatalok válaszaikban
válaszaikban – a két– amintában
két mintában hasonló
hasonló arányban
arányban – elsĘdlegesen
– elsődlegesen idĘhiányra
időhiányra (52%)(52%)
hivat- külsejével
hivatkoztak, kedvetlenségüket hangsúlyozták (19%), de 8% a
koztak, kedvetlenségüket hangsúlyozták (19%), de 8% a sportolás fontosságát is megkérdőjelezte. sportolás fontosságát is A Teljes minta 16 35 37 9 2
megkérdĘjelezte. A 2008-as lekérdezés során ellentételezésképpen a sportoló fiatalok részvételi Nem sportol 13 32 41 11 2
2008-as lekérdezés során ellentételezésképpen a sportoló fiatalok részvételi indokait kíséreltük meg
indokait kíséreltük meg kideríteni. A kérdezettek az „egészséges legyek” (67%) és az „edzett Sportol 21 39 33 6 1
kideríteni. A kérdezettek az „egészséges legyek” (67%) és az „edzett legyek” (60%) válaszokat emelték
legyek” (60%) válaszokat emelték ki, amelyeket sorrendben a „jó legyen a közérzetem” (45%), az VersenyszerĦen sportol 32 38 25 4 1
ki, amelyeket sorrendben a „jó legyen a közérzetem” (45%), az „örömforrásként szolgál” (44%) és a „jól
„örömforrásként szolgál” (44%) és a „jól nézzek ki” (33%) indokok követtek. A „jó társaság egészségével
nézzek
kedvéért”ki” (33%)
(23%),indokok követtek.
a „testsúly A „jó társaság
csökkentése kedvéért”
céljából” (12%) (23%),
és aa „testsúly
„szüleimcsökkentése
javaslatára” céljából”
(4%) Teljes minta 34 40 20 4 2
(12%) és a „szüleim már
válaszlehetĘségek javaslatára”
a kevésbé (4%) nyomós
válaszlehetőségek
indokok közémár atartoztak.
kevésbé nyomós indokok közé
A versenyszerĦ tartoz-
sportolók Nem sportol 28 41 22 6 2
tak. A versenyszerű sportolók szabadidő-sportoló társaikhoz képest nagyobb
szabadidĘ-sportoló társaikhoz képest nagyobb arányban választották az edzettséget (62%), a jó arányban választották Sportol 43 38 16 2 1
az edzettséget
társaságot (62%),
(38%), a jó társaságot
az örömforrást (72%)(38%),
és aazszülĘi
örömforrást (72%)
javaslatot (8%),és míg
a szülői javaslatot
kisebb arányban(8%), míg ki-
jelölték VersenyszerĦen sportol 53 35 11 0 2
sebb
meg arányban jelölték(62%),
az egészséget meg az egészséget
a jó közérzetet (62%), (30%),
a jó közérzetet (30%), amegjelenést
a jó külsĘ jó külső megjelenést
(23%) és(23%) a
és a testsúlycsökkenést
testsúlycsökkenést (3%)., (3%)., Megnéztük
Megnéztük a fiataloka testmagassága
fiatalok testmagassága és testsúlya
és testsúlya alapján alapján figyelembevételével
statisztikai átlagok statisztikai átlagok kal-
figyelembevételével
kulált ún. testtömeg-index kalkulált ún. testtömeg-index
és a sportolás összefüggéseit és ais,sportolás
elfogadvaösszefüggéseit is, elfogadva azt,
azt, hogy a testtömeg-index nem
25.
25. táblázat:
táblázat: Rendszeresen sportolóksportolási
Rendszeresen sportolók sportolási okai
okai hogyfigyelembe
veszi a testtömeg-index
az egyéninem veszi
alkati figyelembe Aazsportolók
különbségeket. egyéni alkatiközöttkülönbségeket.
magasabb a normál A sportolók közöttés
testsúlyúak,
(említések százalékoselĘfordulása)
előfordulása) magasabb aanormál
alacsonyabb testsúlyúak,
túlsúlyosak és alacsonyabb
és elhízottak a túlsúlyosak
aránya. A sportolás és azésegyén
elhízottak aránya.szembeni
önmagával A sportolás és az
szubjektív
egyén önmagával szembeni szubjektív megelégedettségének összefüggéseire
megelégedettségének összefüggéseire utal, hogy a sportoló fiatalok testalkatuktól függetlenül elége- utal, hogy a sportoló
Sportol % VersenyszerĦen sportol % fiatalok testalkatuktól
dettebbek egészségükkel függetlenül elégedettebbek
és külsőjükkel, vonatkozik egészségükkel
ez az esetlegesen és túlsúlyos
külsĘjükkel,vagyvonatkozik ez az
elhízott fiatalokra
(N=820) (ȃ=132) esetlegesen túlsúlyos vagy elhízott fiatalokra is. Ezzel szemben nem sportoló társaik
is. Ezzel szemben nem sportoló társaik (statisztikailag) normál testalkatuk ellenére is nagyobb arányban (statisztikailag)
Edzett legyek 60 62 normál testalkatuk
viszonyulnak fenntartássalellenére is vagy
(„is-is”) nagyobb arányban viszonyulnak
elégedetlenséggel saját külsőjükhöz,fenntartással („is-is”) vagy
illetve egészségükhöz.
Egészséges legyek 68 62 elégedetlenséggel saját külsĘjükhöz, illetve egészségükhöz.
A versenyszerű és szabadidősportban tapasztalt igen alacsony részvételi arányok a sport megíté-
Jó közérzetem legyen 48 30 lésének és A fontosságának
versenyszerĦ éstársadalmi
szabadidĘsportban tapasztalt igenjelzi,
méretű leértékelődését alacsony
melynekrészvételi arányok a a sport
következményei társa-
Örömöt okoz 39 72 megítélésének és fontosságának társadalmi méretĦ leértékelĘdését jelzi, melynek
dalmi közbeszédben is aktuális kérdéseket vetnek fel. A 2008. évi felmérés a vidéki nagyvárosokban következményei a
Jól nézzek ki 33 23 társadalmi közbeszédben is aktuális kérdéseket vetnek fel. A 2008. évi felmérés a vidéki
és a fővárosban élő fiatalok életmódszerkezetének átrendeződésére hívja fel a figyelmet. Az adatok
Jó társaságért 20 38 nagyvárosokban és a fĘvárosban élĘ fiatalok életmódszerkezetének átrendezĘdésére hívja fel a
általánosságban azt mutatják, hogy a mozgásszegény, inaktív életmód a fiatalok körében továbbra
Fogyni szeretnék 13 3 figyelmet. Az adatok általánosságban azt mutatják, hogy a mozgásszegény, inaktív életmód a fiatalok
is „pusztít”, ami előrevetíti a felnövekvő generációk, egyben a magyar társadalom egyre aggasztóbb
Szüleim javaslatára 3 8
körében továbbra is „pusztít”, ami elĘrevetíti a felnövekvĘ generációk, egyben a magyar társadalom
teljesítőképességét és egészségügyiésállapotát.
egyre aggasztóbb teljesítĘképességét Ezenállapotát.
egészségügyi jelenségek Ezentovábbra is deklarálják
jelenségek továbbra is adeklarálják
sportolási
tevékenység jótékony hatásainak
a sportolási tevékenység társadalmitársadalmi
jótékony hatásainak szintű kihasználatlanságát.
szintĦ kihasználatlanságát.
ǹ 2008.
Α 2008. évi lekérdezés
évi lekérdezés kitért kitért
továbbá továbbá a fiatalok
a fiatalok egészség-
egészség- és testtudatosságának
és testtudatosságának szubjektív
szubjektív meg-
megítélésére is; megvizsgáltuk, hogy a fiatalok mennyire elégedettek edzettségi szintjükkel,
ítélésére is; megvizsgáltuk, hogy a fiatalok mennyire elégedettek edzettségi szintjükkel, külső meg- külsĘ Dohányzásiszokások
szokások
megjelenésükkel és egészségi állapotukkal. A sportoló fiatalok mindhárom vizsgált változóna- Dohányzási
jelenésükkel és egészségi állapotukkal. A sportoló fiatalok mindhárom vizsgált változó esetében
esetében
gyobb nagyobbvallották
arányban arányban vallották
magukat magukat
„teljesen „teljesen elégedettnek”,
elégedettnek”, az „inkább elégedettek”
az „inkább elégedettek” aránya a nem
aránya a nem sportolók, szabadidĘ- és a versenysportolók esetében kiegyenlítettnek mondható, AA korábbi
korábbi kétkét
nagymintás
nagymintás vizsgálatunk során során
vizsgálatunk a dohányzással kapcsolatos
a dohányzással kérdéseket kérdéseket
kapcsolatos kérdezőbiz-
sportolók, szabadidő- és a versenysportolók esetében kiegyenlítettnek mondható, azonban a kü- tosok tették fel a fiataloknak.
kérdezĘbiztosok tették fel aAzfiataloknak.
elmúlt években azonban
Az elmúlt Magyarországon
években is egyre komolyabb
azonban Magyarországon pres�-
is egyre
azonban a újra
lönbségek különbségek újra megmutatkoznak
megmutatkoznak az „is-is”,
az „is-is”, az „inkább az „inkább
elégedetlen” és aelégedetlen” és a „teljesen
„teljesen elégedetlen” vála- szió
elégedetlen” válaszok elĘfordulásánál. A mozgás gazdag életmód hatása jól látható az erĘnléti, a a komolyabb presszió éri a dohányosokat, különös figyelem övezi a fiatalkori dohányzást. Ezért hogy
éri a dohányosokat, különös figyelem övezi a fiatalkori dohányzást. Ezért úgy döntöttünk, úgy
szok előfordulásánál. A mozgás gazdag életmód hatása jól látható az erőnléti, a megjelenési és 2008-ban önkitöltős blokkba tesszük a dohányzást érintő kérdéseket. A 2000-es
döntöttünk, hogy 2008-ban önkitöltĘs blokkba tesszük a dohányzást érintĘ kérdéseket. A 2000-es ésés 2004-es vizsgálat
megjelenési és a közérzeti elégedettség sĦrĦbb elĘfordulásában.
közérzeti elégedettség sűrűbb előfordulásában. eredményeivel valóeredményeivel
2004-es vizsgálat összevetés ilyvaló módon csak részleges
összevetés ily módonlehet.
csak részleges lehet.
Úgy tĦnik, hogy a versenyszerĦ sportolás az, amely kiemelten hozzájárul a fiatalok
Úgy tűnik, hogy a versenyszerű sportolás az, amely kiemelten hozzájárul a fiatalok egész- A vizsgált korosztály
A vizsgált fele állítja,
korosztály fele hogy még
állítja, soha
hogy mégnem gyújtott
soha rá, háromtizedük
nem gyújtott naponta,
rá, háromtizedük 7 százalé-
naponta, 7
egészségével, testtudatosságával, közérzetével kapcsolatos elégedettség jelentĘs növekedéséhez.
ségével, testtudatosságával, közérzetével kapcsolatos elégedettség jelentős növekedéséhez. kaszázaléka
heti gyakoriság fogyaszt dohánytermékeket.
heti gyakoriság Új kategóriaként
fogyaszt dohánytermékeket. kérdeztünk –kérdeztünk
Új kategóriaként épp a folyamatos
– épp do-a
Természetesen a versenyrendszerben történĘ részvétel dimenziói, körülményei és hatásai a jövĘben
Természetesen a versenyrendszerben
további vizsgálatokat történőannak
és elemzéseket igényelnek részvétel dimenziói,
tisztázására, hogy körülményei
pontosan milyen és mértékĦ
hatásai a hányzókra
folyamatosnehezedő nyomás
dohányzókra miatt – nyomás
nehezedĘ a leszokókra
miattis.–Aakérdésre választ
leszokókra is. adók 6 százaléka
A kérdésre állítja,
választ adók hogy
6
jövőben további aktivitás
és rendszerességĦ vizsgálatokat
válthatéskielemzéseket igényelnek
még pozitív változást annak tisztázására,
a szubjektív elégedettségben.hogy pontosan százaléka
most ugyanállítja, hogy most de
nem dohányzik, ugyan nem dohányzik,
korábban de korábban
cigarettázott. A naponta cigarettázott.
dohányzókAarányában
naponta dohányzók
érdemi vál-
milyen mértékű és rendszerességű aktivitás válthat ki még pozitív változást a szubjektív elége- arányában
tozás érdemi sem
nem történt változás nem történt
2000-hez, sem 2000-hez,
sem 2004-hez képest.sem 2004-hez
A soha nemképest.
dohányzókA soha nem dohányzók
viszont lényegesen
dettségben. viszont lényegesen
kevesebben lettek. A kevesebben lettek. A ugyanakkor
változás értékelésére változás értékelésére ugyanakkor módosítások,
a jelzett módszertani a jelzett módszertani
valamint
módosítások, valamint az új válaszkategória
az új válaszkategória miatt nem vállalkozunk. miatt nem vállalkozunk.
A 15–29 éves korosztály életmódjának néhány jellemzĘ vonása 77 gyermekei között 18 százalékot képviselnek a dohányzók, és 56 százalékot a nem dohányzók. A
74 A 15-29 éves korosztály életmódjának néhány jellemző vonása legfeljebb 8 osztályt végzetteknél ezek az arányokGyorsjelentés
Ifjúság2008 43, illetve 41 százalék. 75
38.
38.ábra:
ábra:AAdohányzás
dohányzáselőfordulása
elĘfordulása és dohányzási gyakoriságaafiatalok
dohányzási gyakoriság fiatalokkörében,
körében,2000-2008
2000-2008 Alkoholfogyasztás
Alkoholfogyasztás
(az
(az érdemi
érdemiválaszok
megoszlása)
AA dohányzáshoz
dohányzáshoz hasonlóan
hasonlóan az az alkoholfogyasztás
alkoholfogyasztás is is az
azönkitöltős
önkitöltĘskérdőívrészbe
kérdĘívrészbekerült.
került.ÍgyÍgy
az ada-
az
tokban történt elmozdulást nem szabad túlértékelni. 2008-ban a kérdésre önbevallás
adatokban történt elmozdulást nem szabad túlértékelni. 2008-ban a kérdésre önbevallás alapján alapján vála-
szoló fiatalok
válaszoló mintegy
mintegy jelezte,jelezte,
50 százaléka hogy az elmúlt
hogy év folyamán
az elmúlt sohasem,
év folyamán vagy csak
sohasem, vagynagyon
csak
2008
ritkán fogyasztott alkoholt. Mintegy 10 százalékuk napi vagy heti rendszerességgel
nagyon ritkán fogyasztott alkoholt. Mintegy 10 százalékuk napi vagy heti rendszerességgel alkoholizál. Ezen
30 7 7 50 6
túlalkoholizál.
28 százalékukEzenazttúl
állítja, hogy egy-két
28 százalékuk azt havonta iszik egy-két
állítja, hogy alkoholt.havonta
Hasonlóan
iszikaalkoholt.
dohányzáshoz,
Hasonlóanaz alko-
a
holfogyasztás
dohányzáshoz, tekintetében is jelentős az tekintetében
az alkoholfogyasztás eltérés a férfi is
és ajelentĘs
női megkérdezettek
az eltérés afogyasztási
férfi és szokása-
a nĘi
iban. A férfiak 17, míg
megkérdezettek a nők ötszokásaiban.
fogyasztási százaléka szokott saját 17,
A férfiak bevallása
míg aszerint
nĘk ötlegalább hetiszokott
százaléka gyakorisággal
saját
bevallása szerint
szeszesitalt legalább heti gyakorisággal szeszesitalt fogyasztani.
fogyasztani.
2004 32 5 3 60 Nem lehet
Nem lehet azonbanazonban az életkort
az életkort illetĘen
illetően – a –dohányzáshoz
a dohányzáshoz hasonló– –összefüggést
hasonló összefüggést rögzíteni.
rögzíteni. A
A 15–19
15–19 évesek
évesek körében
körében valóban
valóban a legnagyobb
a legnagyobb az alkoholt
az alkoholt nem nem fogyasztók
fogyasztók aránya
aránya (27%),
(27%), de ezde után
ez
után a 25–29 évesek következnek 20 százalékkal, míg a 20–24 évesek
a 25–29 évesek következnek 20 százalékkal, míg a 20–24 évesek között a soha nem alkoholizálók között a soha nem
alkoholizálók
aránya aránya 15 százalék.
15 százalék.
2000 29 5 4 62
39.ábra:
39. ábra:Alkoholfogyasztási
Alkoholfogyasztási gyakoriság
gyakoriság nemenként
nemenként
(azérdemi
megoszlása)
0% 20% 40% 60% 80% 100%
naponta hetente ritkábban soha leszokott

nƅ 27 35 20 13 5
Az első
Az dohányos
elsĘ dohányos élmény többnyire
élmény az általános
többnyire az általánosiskola utolsó
iskola osztályaihoz
utolsó osztályaihoz és aésközépiskola
a középiskola első
éveihez kötődik.
elsĘ éveihez 14 és14
kötĘdik. 16éséves korakora
16 éves között próbálta
között ki a ki
próbálta dohányzást
a dohányzást a kérdésre
a kérdésreválaszolók
válaszolók közel a 60
közel
a 60 százaléka.
százaléka. Az adatok
Az adatok megerĘsítik
megerősítik azt a azt a korábban
korábban már már jelzett
jelzett tényt,
tényt, hogyhogy
aki aki
kb. kb. 20 éves
20 éves koráig
koráig nem
nem gyújt
gyújt rá, az rá,
máraznagy
már valószínűséggel
nagy valószínĦséggel nem lesznemaktív
lesz dohányos.
aktív dohányos.RiasztóRiasztó adat, hogy
adat, hogy 8 olyan 8 olyan
fiatal is
fiatal is abekerült
bekerült mintába, a aki
mintába, aki 5-6
5-6 évesen, évesen,
azaz még az azaz még az szerezte
óvodában óvodában az szerezte az elsĘ illetve
első „élményét”, „élményét”,
2008-ra
illetve 2008-ra
mérhető mérhetĘ
csoportot, csoportot,tesznek
3 százalékot 3 százalékot tesznek
ki azok, akik 10 kiéves
azok,korukig
akik 10próbálták
éves korukig próbálták ki
ki acigarettát. a
Érde-
cigarettát. Érdekességként elmondható, hogy 2004-hez képest új dohánytermék jelent meg a férfi 15 22 24 23 15 1
kességként elmondható, hogy 2004-hez képest új dohánytermék jelent meg a palettán. A kérdésre
palettán. fiatalok
válaszoló A kérdésre válaszoló
2 százaléka fiatalok
első dohányos 2 százaléka
élményételsĘ dohányos
vízipipa élményét
szívásával vízipipa
szerezte meg. szívásával
Nyilvánvaló
szerezte meg. Nyilvánvaló azonban, hogy döntĘ többségük, 95 százalékuk
azonban, hogy döntő többségük, 95 százalékuk először a cigarettát próbálja ki. A rendszeres elĘször a cigarettát
füstölők
próbálja ki. A rendszeres füstölĘk 95 százaléka
95 százaléka naponta legfeljebb egy doboz cigarettát szív el. naponta legfeljebb egy doboz cigarettát szív el.
Az elmúlt
Az elmúlt vizsgálatokhoz
vizsgálatokhoz hasonlóanhasonlóan
a napontaa naponta
dohányzók dohányzók között túlsúlyban
között jelentős jelentĘs túlsúlyban
találhatók 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
találhatók a férfiak. A 15–29 éves férfiak 34 százaléka, míg a nĘk valamivel
a férfiak. A 15–29 éves férfiak 34 százaléka, míg a nők valamivel több mint egynegyede napi gyako- több mint egynegyede
napi gyakorisággal szív dohányterméket. Sajátszerint
bevallása szerint egyszersem ritkábban 1Ͳ2havonta havontanéhányszor hetente naponta*
risággal szív dohányterméket. Saját bevallása a férfiak 46aszázaléka,
férfiak 46míg százaléka,
a nők több míg mint
a nĘk53
több mint 53 százaléka nem dohányzik. A négy évvel korábbiakhoz képest jelentĘsek e téren a
százaléka nem dohányzik. A négy évvel korábbiakhoz képest jelentősek e téren a különbségek, de
különbségek, de mint utaltunk rá, megváltoztak a kérdezés körülményei. Megállapítható, hogy a * minden nap vagy majdnem minden nap
mint utaltunk rá, megváltoztak a kérdezés körülményei. Megállapítható, hogy a nők 7, míg a férfiak 5
nĘk 7, míg a férfiak 5 százaléka jelezte, hogy leszokott a dohányzásról.
százaléka jelezte, hogy leszokott a dohányzásról. Más kérdésekkel is körbejártuk az alkoholfogyasztást. Nemzetközi standardok alapján azt kérdez-
A 15–29 éves korosztály esetében a dohányzás intenzitása jelentĘsen függ az életkortól, Más kérdésekkel is körbejártuk
A 15–29az
valamint évesiskolázottságtól.
korosztály esetében a dohányzás
A legalsó intenzitása
életkori jelentősen
csoportban függ azdohányzók
a naponta életkortól, valamint
aránya az 20is- tük a fiataloktól, hogy előfordult-e velükaz
az alkoholfogyasztást.
elmúlt év folyamán,Nemzetközi standardok alapján
hogy egy alkalommal azt
3 vagy több
kolázottságtól. kérdeztük a fiataloktól,
fél liter hogy elĘfordult-e velük az elmúlt év annál
folyamán,
többhogy egyalkoholt
alkalommal 3
százalék, mígA alegalsó életkori dohányosok
legaktívabb csoportban aanaponta25–29 dohányzók aránya 20aszázalék,
évesek. Körükben míg a legaktívabb
napi rendszerességgel korsó
vagy
sört, esetleg
több korsó sört,
vagy annál
esetleg fél
több bort,
liter vagy
illetve
annál
1 dl vagy
több bort, illetve 1 dl
tömény
vagy annál több
fogyasz-
tömény
dohányosok a 25–29 évesek. Körükben a napi rendszerességgel rágyújtók
rágyújtók aránya eléri a 35 százalékot. Az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan aránya eléri a 35 százalékot.
csökkenAz tottak. A sör esetében 7 százalék azok aránya, akikkel gyakran előfordult, hogy 3 vagy több sört ittak
iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan csökken a dohányosok alkoholt fogyasztottak. A sörkét
esetében 7 százalék azok4aránya, akikkel gyakran elĘfordult, hogyÖs�-
3
a dohányosok hányada. A diplomások 20 százaléka aktív dohányos, hányada. A diplomások
58 százaléka pedig még20soha száza- egy alkalommal, míg a másik alkoholfajta esetében százalék a gyakran fogyasztók
vagy több sört ittak egy alkalommal, míg a másik két alkoholfajta esetében 4 százalék a gyakran
aránya.
léka
sem gyújtott rá. A dohányterméket fogyasztók között a legnagyobb arányt a szakmunkások képezik, a
aktív dohányos, 58 százaléka pedig még soha sem gyújtott rá. A dohányterméket fogyasztók között szességében a fiatalok 3 százaléka állítja, hogy az elmúlt évben ittas volt vagy berúgott. Közel 60 szá-
fogyasztók aránya. Összességében a fiatalok 3 százaléka állítja, hogy az elmúlt évben ittas volt vagy
legnagyobb
akiknek 46 arányt a szakmunkások
százaléka képezik,
tartozik a naponta akiknek 46táborába.
dohányzók százaléka tartozik a naponta dohányzók táborába. zalékukkal ez az állapot sohasem fordult elő, a többiek legalább egyszer voltak ittasak. A 15–29 éves
berúgott. Közel 60 százalékukkal ez az állapot sohasem fordult elĘ, a többiek legalább egyszer
Az anya vagy vagy
Az anya az apaazbefejezett iskolai
apa befejezett végzettsége
iskolai végzettsége is hatást gyakorol
is hatást gyakorola gyermek
a gyermek dohányzási
dohányzási szo- férfiaknál 5 százalék
voltak ittasak. azok aránya,
A 15–29 akik gyakran
éves férfiaknál kerültek ittas
5 százalék azokállapotba, a lányoknál
aránya, akik gyakranpedig 1 százalék.
kerültek ittas
kásaira. Minél alacsonyabb az anya vagy az apa iskolai végzettsége, annál
szokásaira. Minél alacsonyabb az anya vagy az apa iskolai végzettsége, annál valószínĦbb, hogy a valószínűbb, hogy a 15–29 Másik oldalt vizsgálva megállapítható, hogy a nők 71 százaléka soha sem volt berúgva az elmúlt év
éves
15–29 fiatal
évesdohányos lesz, éslesz,
fiatal dohányos fordítva is igazisa igaz
és fordítva megállapítás. MinélMinél
a megállapítás. magasabban
magasabban iskolázott a szülő,
iskolázott a folyamán, a férfiak estében azonban csak 44 százalék ez az arány.
szülĘ,egyértelműbb,
annál annál egyértelmĦbb,
hogy a hogy
gyermek a gyermek
nem fognem fog dohányozni.
dohányozni. A felsőfokú A felsĘfokú
végzettségű végzettségĦ
apák gyermekeiapák Szocio-demográfiai dimenziók mentén vizsgálva a kérdést, a 2004. évi adatok alapján arra szá-
között 18 százalékot képviselnek a dohányzók, és 56 százalékot a nem dohányzók. A legfeljebb 8 mítottunk, hogy a legveszélyeztetettebbek a szakmunkásvégzettséggel rendelkezők lesznek. Ezt
osztályt végzetteknél ezek az arányok 43, illetve 41 százalék. azonban 2008-ban nem tudjuk egyértelműen bizonyítani. Azok között, akik az elmúlt egy év során
A 15–29 éves korosztály életmódjának néhány jellemzĘ vonása 77 gyermekei között 18 százalékot képviselnek a dohányzók, és 56 százalékot a nem dohányzók. A
74 A 15-29 éves korosztály életmódjának néhány jellemző vonása legfeljebb 8 osztályt végzetteknél ezek az arányokGyorsjelentés
Ifjúság2008 43, illetve 41 százalék. 75
38.
38.ábra:
ábra:AAdohányzás
dohányzáselőfordulása
elĘfordulása és dohányzási gyakoriságaafiatalok
dohányzási gyakoriság fiatalokkörében,
körében,2000-2008
2000-2008 Alkoholfogyasztás
Alkoholfogyasztás
(az
(az érdemi
érdemiválaszok
megoszlása)
AA dohányzáshoz
dohányzáshoz hasonlóan
hasonlóan az az alkoholfogyasztás
alkoholfogyasztás is is az
azönkitöltős
önkitöltĘskérdőívrészbe
kérdĘívrészbekerült.
került.ÍgyÍgy
az ada-
az
tokban történt elmozdulást nem szabad túlértékelni. 2008-ban a kérdésre önbevallás
adatokban történt elmozdulást nem szabad túlértékelni. 2008-ban a kérdésre önbevallás alapján alapján vála-
szoló fiatalok
válaszoló mintegy
mintegy jelezte,jelezte,
50 százaléka hogy az elmúlt
hogy év folyamán
az elmúlt sohasem,
év folyamán vagy csak
sohasem, vagynagyon
csak
2008
ritkán fogyasztott alkoholt. Mintegy 10 százalékuk napi vagy heti rendszerességgel
nagyon ritkán fogyasztott alkoholt. Mintegy 10 százalékuk napi vagy heti rendszerességgel alkoholizál. Ezen
30 7 7 50 6
túlalkoholizál.
28 százalékukEzenazttúl
állítja, hogy egy-két
28 százalékuk azt havonta iszik egy-két
állítja, hogy alkoholt.havonta
Hasonlóan
iszikaalkoholt.
dohányzáshoz,
Hasonlóanaz alko-
a
holfogyasztás
dohányzáshoz, tekintetében is jelentős az tekintetében
az alkoholfogyasztás eltérés a férfi is
és ajelentĘs
női megkérdezettek
az eltérés afogyasztási
férfi és szokása-
a nĘi
iban. A férfiak 17, míg
megkérdezettek a nők ötszokásaiban.
fogyasztási százaléka szokott saját 17,
A férfiak bevallása
míg aszerint
nĘk ötlegalább hetiszokott
százaléka gyakorisággal
saját
bevallása szerint
szeszesitalt legalább heti gyakorisággal szeszesitalt fogyasztani.
fogyasztani.
2004 32 5 3 60 Nem lehet
Nem lehet azonbanazonban az életkort
az életkort illetĘen
illetően – a –dohányzáshoz
a dohányzáshoz hasonló– –összefüggést
hasonló összefüggést rögzíteni.
rögzíteni. A
A 15–19
15–19 évesek
évesek körében
körében valóban
valóban a legnagyobb
a legnagyobb az alkoholt
az alkoholt nem nem fogyasztók
fogyasztók aránya
aránya (27%),
(27%), de ezde után
ez
után a 25–29 évesek következnek 20 százalékkal, míg a 20–24 évesek
a 25–29 évesek következnek 20 százalékkal, míg a 20–24 évesek között a soha nem alkoholizálók között a soha nem
alkoholizálók
aránya aránya 15 százalék.
15 százalék.
2000 29 5 4 62
39.ábra:
39. ábra:Alkoholfogyasztási
Alkoholfogyasztási gyakoriság
gyakoriság nemenként
nemenként
(azérdemi
megoszlása)
0% 20% 40% 60% 80% 100%
naponta hetente ritkábban soha leszokott

nƅ 27 35 20 13 5
Az első
Az dohányos
elsĘ dohányos élmény többnyire
élmény az általános
többnyire az általánosiskola utolsó
iskola osztályaihoz
utolsó osztályaihoz és aésközépiskola
a középiskola első
éveihez kötődik.
elsĘ éveihez 14 és14
kötĘdik. 16éséves korakora
16 éves között próbálta
között ki a ki
próbálta dohányzást
a dohányzást a kérdésre
a kérdésreválaszolók
válaszolók közel a 60
közel
a 60 százaléka.
százaléka. Az adatok
Az adatok megerĘsítik
megerősítik azt a azt a korábban
korábban már már jelzett
jelzett tényt,
tényt, hogyhogy
aki aki
kb. kb. 20 éves
20 éves koráig
koráig nem
nem gyújt
gyújt rá, az rá,
máraznagy
már valószínűséggel
nagy valószínĦséggel nem lesznemaktív
lesz dohányos.
aktív dohányos.RiasztóRiasztó adat, hogy
adat, hogy 8 olyan 8 olyan
fiatal is
fiatal is abekerült
bekerült mintába, a aki
mintába, aki 5-6
5-6 évesen, évesen,
azaz még az azaz még az szerezte
óvodában óvodában az szerezte az elsĘ illetve
első „élményét”, „élményét”,
2008-ra
illetve 2008-ra
mérhető mérhetĘ
csoportot, csoportot,tesznek
3 százalékot 3 százalékot tesznek
ki azok, akik 10 kiéves
azok,korukig
akik 10próbálták
éves korukig próbálták ki
ki acigarettát. a
Érde-
cigarettát. Érdekességként elmondható, hogy 2004-hez képest új dohánytermék jelent meg a férfi 15 22 24 23 15 1
kességként elmondható, hogy 2004-hez képest új dohánytermék jelent meg a palettán. A kérdésre
palettán. fiatalok
válaszoló A kérdésre válaszoló
2 százaléka fiatalok
első dohányos 2 százaléka
élményételsĘ dohányos
vízipipa élményét
szívásával vízipipa
szerezte meg. szívásával
Nyilvánvaló
szerezte meg. Nyilvánvaló azonban, hogy döntĘ többségük, 95 százalékuk
azonban, hogy döntő többségük, 95 százalékuk először a cigarettát próbálja ki. A rendszeres elĘször a cigarettát
füstölők
próbálja ki. A rendszeres füstölĘk 95 százaléka
95 százaléka naponta legfeljebb egy doboz cigarettát szív el. naponta legfeljebb egy doboz cigarettát szív el.
Az elmúlt
Az elmúlt vizsgálatokhoz
vizsgálatokhoz hasonlóanhasonlóan
a napontaa naponta
dohányzók dohányzók között túlsúlyban
között jelentős jelentĘs túlsúlyban
találhatók 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
találhatók a férfiak. A 15–29 éves férfiak 34 százaléka, míg a nĘk valamivel
a férfiak. A 15–29 éves férfiak 34 százaléka, míg a nők valamivel több mint egynegyede napi gyako- több mint egynegyede
napi gyakorisággal szív dohányterméket. Sajátszerint
bevallása szerint egyszersem ritkábban 1Ͳ2havonta havontanéhányszor hetente naponta*
risággal szív dohányterméket. Saját bevallása a férfiak 46aszázaléka,
férfiak 46míg százaléka,
a nők több míg mint
a nĘk53
több mint 53 százaléka nem dohányzik. A négy évvel korábbiakhoz képest jelentĘsek e téren a
százaléka nem dohányzik. A négy évvel korábbiakhoz képest jelentősek e téren a különbségek, de
különbségek, de mint utaltunk rá, megváltoztak a kérdezés körülményei. Megállapítható, hogy a * minden nap vagy majdnem minden nap
mint utaltunk rá, megváltoztak a kérdezés körülményei. Megállapítható, hogy a nők 7, míg a férfiak 5
nĘk 7, míg a férfiak 5 százaléka jelezte, hogy leszokott a dohányzásról.
százaléka jelezte, hogy leszokott a dohányzásról. Más kérdésekkel is körbejártuk az alkoholfogyasztást. Nemzetközi standardok alapján azt kérdez-
A 15–29 éves korosztály esetében a dohányzás intenzitása jelentĘsen függ az életkortól, Más kérdésekkel is körbejártuk
A 15–29az
valamint évesiskolázottságtól.
korosztály esetében a dohányzás
A legalsó intenzitása
életkori jelentősen
csoportban függ azdohányzók
a naponta életkortól, valamint
aránya az 20is- tük a fiataloktól, hogy előfordult-e velükaz
az alkoholfogyasztást.
elmúlt év folyamán,Nemzetközi standardok alapján
hogy egy alkalommal azt
3 vagy több
kolázottságtól. kérdeztük a fiataloktól,
fél liter hogy elĘfordult-e velük az elmúlt év annál
folyamán,
többhogy egyalkoholt
alkalommal 3
százalék, mígA alegalsó életkori dohányosok
legaktívabb csoportban aanaponta25–29 dohányzók aránya 20aszázalék,
évesek. Körükben míg a legaktívabb
napi rendszerességgel korsó
vagy
sört, esetleg
több korsó sört,
vagy annál
esetleg fél
több bort,
liter vagy
illetve
annál
1 dl vagy
több bort, illetve 1 dl
tömény
vagy annál több
fogyasz-
tömény
dohányosok a 25–29 évesek. Körükben a napi rendszerességgel rágyújtók
rágyújtók aránya eléri a 35 százalékot. Az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan aránya eléri a 35 százalékot.
csökkenAz tottak. A sör esetében 7 százalék azok aránya, akikkel gyakran előfordult, hogy 3 vagy több sört ittak
iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan csökken a dohányosok alkoholt fogyasztottak. A sörkét
esetében 7 százalék azok4aránya, akikkel gyakran elĘfordult, hogyÖs�-
3
a dohányosok hányada. A diplomások 20 százaléka aktív dohányos, hányada. A diplomások
58 százaléka pedig még20soha száza- egy alkalommal, míg a másik alkoholfajta esetében százalék a gyakran fogyasztók
vagy több sört ittak egy alkalommal, míg a másik két alkoholfajta esetében 4 százalék a gyakran
aránya.
léka
sem gyújtott rá. A dohányterméket fogyasztók között a legnagyobb arányt a szakmunkások képezik, a
aktív dohányos, 58 százaléka pedig még soha sem gyújtott rá. A dohányterméket fogyasztók között szességében a fiatalok 3 százaléka állítja, hogy az elmúlt évben ittas volt vagy berúgott. Közel 60 szá-
fogyasztók aránya. Összességében a fiatalok 3 százaléka állítja, hogy az elmúlt évben ittas volt vagy
legnagyobb
akiknek 46 arányt a szakmunkások
százaléka képezik,
tartozik a naponta akiknek 46táborába.
dohányzók százaléka tartozik a naponta dohányzók táborába. zalékukkal ez az állapot sohasem fordult elő, a többiek legalább egyszer voltak ittasak. A 15–29 éves
berúgott. Közel 60 százalékukkal ez az állapot sohasem fordult elĘ, a többiek legalább egyszer
Az anya vagy vagy
Az anya az apaazbefejezett iskolai
apa befejezett végzettsége
iskolai végzettsége is hatást gyakorol
is hatást gyakorola gyermek
a gyermek dohányzási
dohányzási szo- férfiaknál 5 százalék
voltak ittasak. azok aránya,
A 15–29 akik gyakran
éves férfiaknál kerültek ittas
5 százalék azokállapotba, a lányoknál
aránya, akik gyakranpedig 1 százalék.
kerültek ittas
kásaira. Minél alacsonyabb az anya vagy az apa iskolai végzettsége, annál
szokásaira. Minél alacsonyabb az anya vagy az apa iskolai végzettsége, annál valószínĦbb, hogy a valószínűbb, hogy a 15–29 Másik oldalt vizsgálva megállapítható, hogy a nők 71 százaléka soha sem volt berúgva az elmúlt év
éves
15–29 fiatal
évesdohányos lesz, éslesz,
fiatal dohányos fordítva is igazisa igaz
és fordítva megállapítás. MinélMinél
a megállapítás. magasabban
magasabban iskolázott a szülő,
iskolázott a folyamán, a férfiak estében azonban csak 44 százalék ez az arány.
szülĘ,egyértelműbb,
annál annál egyértelmĦbb,
hogy a hogy
gyermek a gyermek
nem fognem fog dohányozni.
dohányozni. A felsőfokú A felsĘfokú
végzettségű végzettségĦ
apák gyermekeiapák Szocio-demográfiai dimenziók mentén vizsgálva a kérdést, a 2004. évi adatok alapján arra szá-
között 18 százalékot képviselnek a dohányzók, és 56 százalékot a nem dohányzók. A legfeljebb 8 mítottunk, hogy a legveszélyeztetettebbek a szakmunkásvégzettséggel rendelkezők lesznek. Ezt
osztályt végzetteknél ezek az arányok 43, illetve 41 százalék. azonban 2008-ban nem tudjuk egyértelműen bizonyítani. Azok között, akik az elmúlt egy év során
drogokon kívül még a hallucinogén drogok, a szipuzás, a máktea és a kokain használata is mérhetĘ
állapotba, a lányoknál pedig 1 százalék. Másik oldalt vizsgálva megállapítható, hogy a nĘk 71
arányban jelen van a fiatalok körében. A fiatalok 35 százaléka állította, hogy ismerĘsei, barátai
százaléka soha sem volt berúgva az elmúlt év folyamán, a férfiak estében azonban csak 44 százalék
között van olyan személy, aki kipróbált már valamilyen kábítószert. Ez valamivel kisebb arány a
ez az arány.
76 A 15-29 éves korosztály életmódjának néhány jellemző vonása négy évvel korábban mértnél (43%). Ifjúság2008 Gyorsjelentés 77
Szocio-demográfiai dimenziók mentén vizsgálva a kérdést, a 2004. évi adatok alapján arra
számítottunk, hogy a legveszélyeztetettebbek a szakmunkásvégzettséggel rendelkezĘk lesznek. Ezt
gyakran
azonban kerültek
2008-banittasnem
állapotba, közel azonos arányt
tudjuk egyértelmĦen képvisel
bizonyítani. minden
Azok végzettségi
között, kategóriába
akik az elmúlt tarto-
egy év során 41. ábra:
41. ábra: Az adott
Az adott drogot
drogot kipróbálók,
kipróbálók, illetve
illetve az adott
az adott drogot
drogot az elmúlt
az elmúlt évben évben legalább
legalább egyszer
zógyakran
fiatal. A különbség a „nem fordult elő” kategóriát illetően mutatható ki. A
kerültek ittas állapotba, közel azonos arányt képvisel minden végzettségi kategóriába szakmunkás, valamint az egyszer használók
használók aránya aránya
érettségizett fiatalok
tartozó fiatal. körében ez
A különbség az arány
a „nem 52 százalék,
fordult míg a diplomásoknál
elĘ” kategóriát illetĘen mutatható63, a legfeljebb 8 osztályt
ki. A szakmunkás, (százalékoselĘfordulás)
(százalékos előfordulás)
valamint az–érettségizett
végzetteknél fiatalok körében
azaz a legfiatalabbaknál – 64%. ez Aazközépfokú
arány 52végzettségűek
százalék, míg tehát a diplomásoknál
azok, akik, ha63,
nema
is legfeljebb
túl gyakran, 8 de
osztályt végzetteknél
azért időnként – azaz állapotba
alkoholos a legfiatalabbaknál
kerülnek. – 64%. A középfokú végzettségĦek 12
tehát azok,
Az ittas akik, ha nem
állapotba is túl
kerülők gyakran,ade
esetében azért idĘnként
„gyakran” alkoholos
kategória állapotba
lényegében kerülnek.
a havi, illetve a heti rend- marihuána
6
szerességet Az jelenti,
ittas állapotba
ugyanakkor kerülĘk
sajátesetében
bevallása a „gyakran” kategória
szerint a gyakran lényegében
berúgók a havi, illetve
2 százalékával a heti
ez majdnem
rendszerességet
minden nap előfordul. jelenti, ugyanakkor saját bevallása szerint a gyakran berúgók 2 százalékával ez 5
majdnem minden azok
nap elĘfordul. altató
Érdekes módon között, akik az elmúlt év során soha sem voltak ittas állapotban, a legfeljebb 5
Érdekes módon azok között,
8 osztályt végzett szülők gyermekei akik többségben,
vannak az elmúlt év és során soha sem
a legkisebb voltak
arányt ittas állapotban,
a diplomás a
apák gyer-
legfeljebb
mekei 8 osztályt
képviselik. Ezt azvégzett szülĘk gyermekei
összefüggést az Ifjúság2008vannak többségben, és asorán
tanulmánykötete legkisebb arányt aisdiplomás
mélyebben meg kell 3
partydrogok
apák gyermekei
vizsgálni. képviselik. Ezt az összefüggést az Ifjúság2008 tanulmánykötete során mélyebben is 2
meg kell vizsgálni.
2
40. ábra: Erősen ittas állapot előfordulási gyakorisága nemek szerint lsd,halucinugének
1
40. ábra: ErĘsen ittasmegoszlás
(százalékos állapot elĘfordulási gyakorisága
az alkoholt fogyasztók nemek szerint
körében)
(százalékos megoszlás az alkoholt fogyasztók körében) kipróbálta
1
szipuzás
1 azelmúltévbenhasználtalegalábbegyszer
1
máktea
1
nƅ 1 2 6 22 70
1
kokain
1
0
heroin
0
0 2 4 6 8 10 12 14
férfi 3 6 15 34 43
A drogfajták elterjedtsége és népszerűségi rangsora nem változott jelentősen az elmúlt négy év-
A drogfajták elterjedtsége és népszerĦségi rangsora nem változott jelentĘsen az elmúlt négy
ben.
évben. Mindenmérhető
Minden mérhetĘdrogfajtánál
drogfajtánál aa válaszadók többségearról
válaszadók többsége arrólszámolt
számoltbe,be,hogy
hogy a tízes
a tízes éveinek
éveinek
második felébenpróbálta
második felében próbáltakikiaz
azadott
adottdrogot.
drogot.
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A magas státuszú fiatalok körében a marihuána használata elterjedtebb, minélminél
nagyobb telepü-
A magas státuszú fiatalok körében a marihuána használata elterjedtebb, nagyobb
lésen lakik valaki
településen és minél
lakik valaki és iskolázottabb, annál valószínűbb,
minél iskolázottabb, hogy kapcsolatba
annál valószínĦbb, kerül kerül
hogy kapcsolatba ezzel aezzel
drogfaj-
a
mindennap hetente1Ͳ2Ͳszer havonta 1Ͳ2havonta ritkábban soha
tával. A többiAnehezebben
drogfajtával. beszerezhető
többi nehezebben drogfajta
beszerezhetĘ is nagyobb
drogfajta valószínűséggel
is nagyobb van jelen
valószínĦséggel vannagyobb
jelen
településen, de a használók
nagyobb településen, de a státusza
használókés ezen drogok
státusza és használata között
ezen drogok nincs olyan
használata egyértelmű
között nincs olyanössze-
Droghasználat függés, mintösszefüggés,
egyértelmĦ a marihuánamintesetében. A fiúk között
a marihuána – azAaltatótablettán
esetében. fiúk között – kívül – valamennyikívül
az altatótablettán drogfajta
–
valamivel elterjedtebb, mint a lányok körében. Az altatótabletták nem orvosi célú
valamennyi drogfajta valamivel elterjedtebb, mint a lányok körében. Az altatótabletták nem orvosi használata nem
Az Ifjúság2008 kutatásban az őszinte válaszadás segítése miatt a droghasználatra egy önkitöl-
Droghasználat függ össze a státusszal,
célú használata nem függ a nemmel,
össze a astátusszal,
lakóhellyel,a az iskolai végzettséggel.
nemmel, a lakóhellyel, azHasználata a fiatalok szinte
iskolai végzettséggel.
tős, borítékos kérdőív segítségével kérdeztünk rá. A valamivel több mint 8000 kérdőív tanúsága Használata
minden a fiataloknagyjából
rétegében szinte minden rétegében
egyformán nagyjából egyformán elterjedt.
elterjedt.
szerint továbbra iskutatásban
Az Ifjúság2008 a marihuána a legelterjedtebb
az Ęszinte kábítószer.
válaszadás segítése A válaszadók
miatt 12 százaléka
a droghasználatra állította,
egy önkitöltĘs,
hogy kipróbált
borítékos mársegítségével
kérdĘív élete soránkérdeztünk
marihuánát, rá.ezen válaszadók
A valamivel többfele
mintaz8000
elmúlt évben
kérdĘív legalább
tanúsága egy-
szerint Az egészségi állapot szubjektív megítélése
szer használta ezt a drogot. A második legelterjedtebb drogfajta 2008-ban a fiatalok körében
továbbra is a marihuána a legelterjedtebb kábítószer. A válaszadók 12 százaléka állította, hogy az
altatótabletták
kipróbált már nem
élete gyógyászati célú használata
során marihuánát, volt. A válaszadók
ezen válaszadók fele az elmúlt5 százaléka kipróbálta
évben legalább már
egyszer A fenti magatartás-együttes egészségkárosító következményeit a korosztály egészére nem tudja a vizs-
az altatótabletták „alternatív” használatát. A party-drogokat kipróbálók aránya 3 százalék, és ezek gálat egyértelműen kimutatni. A szubjektív egészségkép alapján megállapíthatjuk, hogy a 15– 29 évesek
kétharmada használt is valamilyen party-drogot az elmúlt évben legalább egyszer. Ezeken a dro- 35 százaléka teljesen, további 40 százaléka inkább elégedett egészségével, közérzetével. A teljesen elége-
gokon kívül még a hallucinogén drogok, a szipuzás, a máktea és a kokain használata is mérhető detlenek aránya kettő százalék, az inkább elégedetleneké pedig 4 százalék. 100 fokú skálára vetítve a ka-
arányban jelen van a fiatalok körében. A fiatalok 35 százaléka állította, hogy ismerősei, barátai kö- pott eredményeket 75,11 indexpont adódik, ami kétségtelenül magas szubjektív egészségi mutatót jelez.
zött van olyan személy, aki kipróbált már valamilyen kábítószert. Ez valamivel kisebb arány a négy Az egészségi helyzet alapvetően kedvező megítélésén csak kis mértékben változtat egyes szocio-
évvel korábban mértnél (43%). demográfiai változók bevonása. Az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekeinél a 75-ös átlag-
drogokon kívül még a hallucinogén drogok, a szipuzás, a máktea és a kokain használata is mérhetĘ
állapotba, a lányoknál pedig 1 százalék. Másik oldalt vizsgálva megállapítható, hogy a nĘk 71
arányban jelen van a fiatalok körében. A fiatalok 35 százaléka állította, hogy ismerĘsei, barátai
százaléka soha sem volt berúgva az elmúlt év folyamán, a férfiak estében azonban csak 44 százalék
között van olyan személy, aki kipróbált már valamilyen kábítószert. Ez valamivel kisebb arány a
ez az arány.
76 A 15-29 éves korosztály életmódjának néhány jellemző vonása négy évvel korábban mértnél (43%). Ifjúság2008 Gyorsjelentés 77
Szocio-demográfiai dimenziók mentén vizsgálva a kérdést, a 2004. évi adatok alapján arra
számítottunk, hogy a legveszélyeztetettebbek a szakmunkásvégzettséggel rendelkezĘk lesznek. Ezt
gyakran
azonban kerültek
2008-banittasnem
állapotba, közel azonos arányt
tudjuk egyértelmĦen képvisel
bizonyítani. minden
Azok végzettségi
között, kategóriába
akik az elmúlt tarto-
egy év során 41. ábra:
41. ábra: Az adott
Az adott drogot
drogot kipróbálók,
kipróbálók, illetve
illetve az adott
az adott drogot
drogot az elmúlt
az elmúlt évben évben legalább
legalább egyszer
zógyakran
fiatal. A különbség a „nem fordult elő” kategóriát illetően mutatható ki. A
kerültek ittas állapotba, közel azonos arányt képvisel minden végzettségi kategóriába szakmunkás, valamint az egyszer használók
használók aránya aránya
érettségizett fiatalok
tartozó fiatal. körében ez
A különbség az arány
a „nem 52 százalék,
fordult míg a diplomásoknál
elĘ” kategóriát illetĘen mutatható63, a legfeljebb 8 osztályt
ki. A szakmunkás, (százalékoselĘfordulás)
valamint az–érettségizett
végzetteknél fiatalok körében
azaz a legfiatalabbaknál – 64%. ez Aazközépfokú
arány 52végzettségűek
százalék, míg tehát a diplomásoknál
azok, akik, ha63,
nema
is legfeljebb
túl gyakran, 8 de
osztályt végzetteknél
azért időnként – azaz állapotba
alkoholos a legfiatalabbaknál
kerülnek. – 64%. A középfokú végzettségĦek 12
tehát azok,
Az ittas akik, ha nem
állapotba is túl
kerülők gyakran,ade
esetében azért idĘnként
„gyakran” alkoholos
kategória állapotba
lényegében kerülnek.
a havi, illetve a heti rend- marihuána
6
szerességet Az jelenti,
ittas állapotba
ugyanakkor kerülĘk
sajátesetében
bevallása a „gyakran” kategória
szerint a gyakran lényegében
berúgók a havi, illetve
2 százalékával a heti
ez majdnem
rendszerességet
minden nap előfordul. jelenti, ugyanakkor saját bevallása szerint a gyakran berúgók 2 százalékával ez 5
majdnem minden azok
nap elĘfordul. altató
Érdekes módon között, akik az elmúlt év során soha sem voltak ittas állapotban, a legfeljebb 5
Érdekes módon azok között,
8 osztályt végzett szülők gyermekei akik többségben,
vannak az elmúlt év és során soha sem
a legkisebb voltak
arányt ittas állapotban,
a diplomás a
apák gyer-
legfeljebb
mekei 8 osztályt
képviselik. Ezt azvégzett szülĘk gyermekei
összefüggést az Ifjúság2008vannak többségben, és asorán
tanulmánykötete legkisebb arányt aisdiplomás
mélyebben meg kell 3
partydrogok
apák gyermekei
vizsgálni. képviselik. Ezt az összefüggést az Ifjúság2008 tanulmánykötete során mélyebben is 2
meg kell vizsgálni.
2
40. ábra: Erősen ittas állapot előfordulási gyakorisága nemek szerint lsd,halucinugének
1
40. ábra: ErĘsen ittasmegoszlás
(százalékos állapot elĘfordulási gyakorisága
az alkoholt fogyasztók nemek szerint
körében)
(százalékos megoszlás az alkoholt fogyasztók körében) kipróbálta
1
szipuzás
1 azelmúltévbenhasználtalegalábbegyszer
1
máktea
1
nƅ 1 2 6 22 70
1
kokain
1
0
heroin
0
0 2 4 6 8 10 12 14
férfi 3 6 15 34 43
A drogfajták elterjedtsége és népszerűségi rangsora nem változott jelentősen az elmúlt négy év-
A drogfajták elterjedtsége és népszerĦségi rangsora nem változott jelentĘsen az elmúlt négy
ben.
évben. Mindenmérhető
Minden mérhetĘdrogfajtánál
drogfajtánál aa válaszadók többségearról
válaszadók többsége arrólszámolt
számoltbe,be,hogy
hogy a tízes
a tízes éveinek
éveinek
második felébenpróbálta
második felében próbáltakikiaz
azadott
adottdrogot.
drogot.
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A magas státuszú fiatalok körében a marihuána használata elterjedtebb, minélminél
nagyobb telepü-
A magas státuszú fiatalok körében a marihuána használata elterjedtebb, nagyobb
lésen lakik valaki
településen és minél
lakik valaki és iskolázottabb, annál valószínűbb,
minél iskolázottabb, hogy kapcsolatba
annál valószínĦbb, kerül kerül
hogy kapcsolatba ezzel aezzel
drogfaj-
a
mindennap hetente1Ͳ2Ͳszer havonta 1Ͳ2havonta ritkábban soha
tával. A többiAnehezebben
drogfajtával. beszerezhető
többi nehezebben drogfajta
beszerezhetĘ is nagyobb
drogfajta valószínűséggel
is nagyobb van jelen
valószínĦséggel vannagyobb
jelen
településen, de a használók
nagyobb településen, de a státusza
használókés ezen drogok
státusza és használata között
ezen drogok nincs olyan
használata egyértelmű
között nincs olyanössze-
Droghasználat függés, mintösszefüggés,
egyértelmĦ a marihuánamintesetében. A fiúk között
a marihuána – azAaltatótablettán
esetében. fiúk között – kívül – valamennyikívül
az altatótablettán drogfajta
–
valamivel elterjedtebb, mint a lányok körében. Az altatótabletták nem orvosi célú
valamennyi drogfajta valamivel elterjedtebb, mint a lányok körében. Az altatótabletták nem orvosi használata nem
Az Ifjúság2008 kutatásban az őszinte válaszadás segítése miatt a droghasználatra egy önkitöl-
Droghasználat függ össze a státusszal,
célú használata nem függ a nemmel,
össze a astátusszal,
lakóhellyel,a az iskolai végzettséggel.
nemmel, a lakóhellyel, azHasználata a fiatalok szinte
iskolai végzettséggel.
tős, borítékos kérdőív segítségével kérdeztünk rá. A valamivel több mint 8000 kérdőív tanúsága Használata
minden a fiataloknagyjából
rétegében szinte minden rétegében
egyformán nagyjából egyformán elterjedt.
elterjedt.
szerint továbbra iskutatásban
Az Ifjúság2008 a marihuána a legelterjedtebb
az Ęszinte kábítószer.
válaszadás segítése A válaszadók
miatt 12 százaléka
a droghasználatra állította,
egy önkitöltĘs,
hogy kipróbált
borítékos mársegítségével
kérdĘív élete soránkérdeztünk
marihuánát, rá.ezen válaszadók
A valamivel többfele
mintaz8000
elmúlt évben
kérdĘív legalább
tanúsága egy-
szerint Az egészségi állapot szubjektív megítélése
szer használta ezt a drogot. A második legelterjedtebb drogfajta 2008-ban a fiatalok körében
továbbra is a marihuána a legelterjedtebb kábítószer. A válaszadók 12 százaléka állította, hogy az
altatótabletták
kipróbált már nem
élete gyógyászati célú használata
során marihuánát, volt. A válaszadók
ezen válaszadók fele az elmúlt5 százaléka kipróbálta
évben legalább már
egyszer A fenti magatartás-együttes egészségkárosító következményeit a korosztály egészére nem tudja a vizs-
az altatótabletták „alternatív” használatát. A party-drogokat kipróbálók aránya 3 százalék, és ezek gálat egyértelműen kimutatni. A szubjektív egészségkép alapján megállapíthatjuk, hogy a 15– 29 évesek
kétharmada használt is valamilyen party-drogot az elmúlt évben legalább egyszer. Ezeken a dro- 35 százaléka teljesen, további 40 százaléka inkább elégedett egészségével, közérzetével. A teljesen elége-
gokon kívül még a hallucinogén drogok, a szipuzás, a máktea és a kokain használata is mérhető detlenek aránya kettő százalék, az inkább elégedetleneké pedig 4 százalék. 100 fokú skálára vetítve a ka-
arányban jelen van a fiatalok körében. A fiatalok 35 százaléka állította, hogy ismerősei, barátai kö- pott eredményeket 75,11 indexpont adódik, ami kétségtelenül magas szubjektív egészségi mutatót jelez.
zött van olyan személy, aki kipróbált már valamilyen kábítószert. Ez valamivel kisebb arány a négy Az egészségi helyzet alapvetően kedvező megítélésén csak kis mértékben változtat egyes szocio-
évvel korábban mértnél (43%). demográfiai változók bevonása. Az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekeinél a 75-ös átlag-
29 évesek 35 százaléka teljesen, további 40 százaléka inkább elégedett egészségével, közérzetével.
A teljesen elégedetlenek aránya kettĘ százalék, az inkább elégedetleneké pedig 4 százalék. 100 fokú
skálára vetítve a kapott eredményeket 75,11 indexpont adódik, ami kétségtelenül magas szubjektív
egészségi mutatót jelez.
78 Az egészségi helyzet A 15-29 éves korosztály
alapvetĘen életmódjának
kedvezĘ néhány jellemző
megítélésén csak vonása
kis mértékben változtat egyes Ifjúság2008 Gyorsjelentés 79
szocio-demográfiai változók bevonása. Az alacsonyabb iskolázottságú szülĘk gyermekeinél a 75-ös
hoz képestképest
átlaghoz alacsonyabb, mintegy
alacsonyabb, 72 pont,
mintegy 72a pont,
diplomás szülők gyerekeinél
a diplomás pedig 78 pontotmeghaladó
szülĘk gyerekeinél pedig 78 pontot életüket. Különbség van azonban a férfiak és a nők között. A férfiak átlagosan 16,7 évesen, míg a nők
átlag
meghaladó átlag adódik. Érdekes az is, hogy a gyermektelenek inkábba gyermekesek
adódik. Érdekes az is, hogy a gyermektelenek inkább elégedettek, míg elégedettek, kevésbé,
míg a 17,2 évesen éltnek először nemi életet. 2008-ben a fiatalok átlagosan 16,7 évesen kezdtek szexuális
mint ahogy az kevésbé,
gyermekesek is fontos, mint
hogy ahogy
az életkoraz előre haladtával
is fontos, hogy csökken
az életkor az egészségi állapottal
elĘre haladtával való szub-
csökken az életet élni. A férfiak és a nők közötti különbség továbbra is fennáll, a fiúk átlagosan 16,5 évesen, míg
jektív elégedettség.
egészségi állapottal A 15–19
való évesekelégedettség.
szubjektív 77,6 pontjához képestévesek
A 15–19 a 25–29 77,6éveseknél
pontjához 71,87 pont
képest adódik,
a 25–29 a lányok 16,9 évesen kezdik meg nemi életüket.
ugyanakkor mindez
éveseknél 71,87 pontcsak relatív
adódik, elmozdulás,
ugyanakkor hiszencsak
mindez összességében a fiatalok
relatív elmozdulás, elégedettek
hiszen egészség-
összességében a Amennyiben korcsoportonként vizsgáljuk, hogy a fiatalok hány évesen kezdenek nemi életet élni,
fiatalok
ügyi elégedettek egészségügyi állapotukkal.
állapotukkal. figyelembe kell vennünk, hogy 2004-ben a legfiatalabb korcsoportba tartozók 46 százalékának még
Ezt támasztja
Ezt támasztja alá, ahogy
alá, hogy a mintába
mintába került éskerült és a kérdésre
a kérdésre válaszoló válaszoló fiatalok
fiatalok több minttöbb mint 90
90 százalékát nem volt szexuális kapcsolata, 2008-ban pedig 43 százalékuknak
százalékát semmilyen
semmilyen tartós rokkantság,
tartós betegség, betegség, rokkantság,
fogyatékosságfogyatékosság
vagy lelkivagy lelki probléma
probléma nem zavarja.
nem zavarja. A szexuális élet megkezdésének időpontját több tényező is befolyásolhatja, amelyet sem Ifjú-
ság2004, sem az Ifjúság2008 kutatásnál használt kérdőíves módszerrel nem tudunk pontosan defi-
42.ábra:
42. ábra:A A saját
saját egészséggel, közérzettel
egészséggel, közérzettel való
valóelégedettség
elégedettségnemek szerint
nemek szerint niálni, az azonban megállapítható, hogy az első szexuális kapcsolat felvállalását leginkább az életkor
(az
(az érdemi
érdemiválaszok
megoszlása) befolyásolja, ugyanakkor kétségtelenül a társadalmi státus is hatással van a szexuális kapcsolatok-
ra. A legnagyobb arányban a szexuális életet nem élők között azok vannak, akik még tanulnak. A
jelenleg is tanulók között a magasabb presztízsű intézménybe járók azok, akik kevésbé érintettek a
szexuális kapcsolatokban.
A szexuális kapcsolatot már létesített fiatalok 26 százaléka házastársával, illetve élettársával él
nƅ 31 41 21 5 2 nemi életet, míg 29 százalékuk nem él együtt szexuális partnerével, két százalékuknak több szexu-
ális partnere volt a felvétel idején, míg 38 százalékuk arról számolt be, hogy jelenleg nincs szexuális
partnere.
A megkérdezett fiatalok 52 százaléka válaszolt arra a kérdésünkre, hogy eddigi élete során hány
szexpartnere volt (átlagosan 4 partner). A válaszolók 31 százalékának nem volt szexpartnere, 16 szá-
zalékuknak egy partnere volt, két partnerről 14 százalékuk, három partnerről 11, négy illetve öt part-
férfi 38 38 18 42 nerről 6 százalékuk számolt be. Hat és tíz partner között a fiatalok 9 százalékának volt kapcsolata, 11
vagy több szexuális partnerről a válaszolók 6 százaléka számolt be. Az adatok arra engednek követ-
keztetni, hogy e kérdésre azok válaszolnak, akik már ténylegesen éltek szexuális életet.
Amennyiben rendelkeznek állandó partnerrel, úgy a fiatalok 5 százaléka naponta, 51 százaléka
0% 20% 40% 60% 80% 100%
hetente többször, 21 százaléka
A 15–29hetente él nemi
éves korosztály életet. Ezek
életmódjának az eredmények
néhány jelentős átalakulást, csök-
jellemzĘ vonása 83
kenést jeleznek 2004-hez képest.
teljesenelégedett inkábbelégedett isͲis
inkábbelégedetlen teljesenelégedetlen 43.
43. ábra:
ábra:„Hány
„Hányévesen
évesenélt
éltelőször
elĘszörszexuális
szexuáliséletet?”
életet?”––korcsoportonként,
korcsoportonként, 2004-2008
2004-2008
(átlagéletkorok)
17,5
A szexualitás néhány jellemzője
A Aszexualitás néhány
fiatalok társas jellemzĘje
életét alapvetően határozzák meg a személyközi viszonyok, ezen belül is fontos
17
helyet foglal el a „társkapcsolat” és ez ehhez kapcsolódó szexuális élet. Arra a kérdésre, hogy milyen
sajátosságok jellemzik
A fiatalok társas életéta alapvetĘen
fiatalok szexuális életétmeg
határozzák Magyarországon,
a személyközi először az Ifjúság2004
viszonyok, ezen belül kutatás
is fontoske-
retén
helyetbelül, egy
foglal el 4000 fős reprezentatív,
a „társkapcsolat” és ezönkitöltős almintán kerestük
ehhez kapcsolódó szexuális aélet.
választ.
ArraAza Ifjúság2008 kuta-
kérdésre, hogy 16,5
tásban 8000 fiatalt kérdeztünk meg önkitöltős kérdőív segítségével.
milyen sajátosságok jellemzik a fiatalok szexuális életét Magyarországon, elĘször az Ifjúság2004
A szexualitással
kutatás kapcsolatos
keretén belül, egy 4000 vélemények, a szexualitáshoz
fĘs reprezentatív, valóalmintán
önkitöltĘs viszony része a mindennapi
kerestük a választ.embe-
Az
17,3
riIfjúság2008
cselekvésnek.kutatásban
Egy adott 8000 fiatalt kérdeztünk
társadalom meg önkitöltĘs
által preferált kérdĘívtükörképe
szexuális kultúra segítségével.a társadalomnak, hi- 16 17,1 17,1
szen szabályzó mechanizmusrendszerén keresztül megmutatja, hogy a társadalom mennyire gátolja, 16,9
illetve segíti az egyén lehetőségeit.
A megkérdezett fiatalok 7 százaléka nem válaszolt arra a kérdésre, hogy szexuálisan hogyan jel- 15,5 15,9 15,9
lemezné önmagát. A heteroszexuálisok aránya 87 százalék, az önmegtartóztatóké 5 százalék, míg a
biszexuálisoké 1,5 százalék, az önmagukat homoszexuálisnak vallóké pedig 0,2 százalék.
Az, hogy ki mit tekint szexuális együttlétnek, egyéni megítélés kérdése. A közösülés viszont a sze- 15
xuális együttlét legáltalánosabban elfogadott formája. 2008-ban a megkérdezettek 17 százaléka nem 15Ͳ19 20Ͳ24 25Ͳ29
kezdte még el a szexuális életét, 14 éves kora alatt a fiatalok 7 százaléka lépett szexuális kapcsolatba,
15–18 éves kora között 56 százalékuk létesített először nemi viszonyt, míg 20 százalékuk 19 éves kora 2004 2008
fölött került szexuális kapcsolatba. 2004-ben a fiatalok átlagosan 17 évesen kezdték meg szexuális
44. ábra: Szexuális kapcsolatot még nem létesítĘk aránya korcsoportok szerint
29 évesek 35 százaléka teljesen, további 40 százaléka inkább elégedett egészségével, közérzetével.
A teljesen elégedetlenek aránya kettĘ százalék, az inkább elégedetleneké pedig 4 százalék. 100 fokú
skálára vetítve a kapott eredményeket 75,11 indexpont adódik, ami kétségtelenül magas szubjektív
egészségi mutatót jelez.
78 Az egészségi helyzet A 15-29 éves korosztály
alapvetĘen életmódjának
kedvezĘ néhány jellemző
megítélésén csak vonása
kis mértékben változtat egyes Ifjúság2008 Gyorsjelentés 79
szocio-demográfiai változók bevonása. Az alacsonyabb iskolázottságú szülĘk gyermekeinél a 75-ös
hoz képestképest
átlaghoz alacsonyabb, mintegy
alacsonyabb, 72 pont,
mintegy 72a pont,
diplomás szülők gyerekeinél
a diplomás pedig 78 pontotmeghaladó
szülĘk gyerekeinél pedig 78 pontot életüket. Különbség van azonban a férfiak és a nők között. A férfiak átlagosan 16,7 évesen, míg a nők
átlag
meghaladó átlag adódik. Érdekes az is, hogy a gyermektelenek inkábba gyermekesek
adódik. Érdekes az is, hogy a gyermektelenek inkább elégedettek, míg elégedettek, kevésbé,
míg a 17,2 évesen éltnek először nemi életet. 2008-ben a fiatalok átlagosan 16,7 évesen kezdtek szexuális
mint ahogy az kevésbé,
gyermekesek is fontos, mint
hogy ahogy
az életkoraz előre haladtával
is fontos, hogy csökken
az életkor az egészségi állapottal
elĘre haladtával való szub-
csökken az életet élni. A férfiak és a nők közötti különbség továbbra is fennáll, a fiúk átlagosan 16,5 évesen, míg
jektív elégedettség.
egészségi állapottal A 15–19
való évesekelégedettség.
szubjektív 77,6 pontjához képestévesek
A 15–19 a 25–29 77,6éveseknél
pontjához 71,87 pont
képest adódik,
a 25–29 a lányok 16,9 évesen kezdik meg nemi életüket.
ugyanakkor mindez
éveseknél 71,87 pontcsak relatív
adódik, elmozdulás,
ugyanakkor hiszencsak
mindez összességében a fiatalok
relatív elmozdulás, elégedettek
hiszen egészség-
összességében a Amennyiben korcsoportonként vizsgáljuk, hogy a fiatalok hány évesen kezdenek nemi életet élni,
fiatalok
ügyi elégedettek egészségügyi állapotukkal.
állapotukkal. figyelembe kell vennünk, hogy 2004-ben a legfiatalabb korcsoportba tartozók 46 százalékának még
Ezt támasztja
Ezt támasztja alá, ahogy
alá, hogy a mintába
mintába került éskerült és a kérdésre
a kérdésre válaszoló válaszoló fiatalok
fiatalok több minttöbb mint 90
90 százalékát nem volt szexuális kapcsolata, 2008-ban pedig 43 százalékuknak
százalékát semmilyen
semmilyen tartós rokkantság,
tartós betegség, betegség, rokkantság,
fogyatékosságfogyatékosság
vagy lelkivagy lelki probléma
probléma nem zavarja.
nem zavarja. A szexuális élet megkezdésének időpontját több tényező is befolyásolhatja, amelyet sem Ifjú-
ság2004, sem az Ifjúság2008 kutatásnál használt kérdőíves módszerrel nem tudunk pontosan defi-
42.ábra:
42. ábra:A A saját
saját egészséggel, közérzettel
egészséggel, közérzettel való
valóelégedettség
elégedettségnemek szerint
nemek szerint niálni, az azonban megállapítható, hogy az első szexuális kapcsolat felvállalását leginkább az életkor
(az
(az érdemi
érdemiválaszok
megoszlása) befolyásolja, ugyanakkor kétségtelenül a társadalmi státus is hatással van a szexuális kapcsolatok-
ra. A legnagyobb arányban a szexuális életet nem élők között azok vannak, akik még tanulnak. A
jelenleg is tanulók között a magasabb presztízsű intézménybe járók azok, akik kevésbé érintettek a
szexuális kapcsolatokban.
A szexuális kapcsolatot már létesített fiatalok 26 százaléka házastársával, illetve élettársával él
nƅ 31 41 21 5 2 nemi életet, míg 29 százalékuk nem él együtt szexuális partnerével, két százalékuknak több szexu-
ális partnere volt a felvétel idején, míg 38 százalékuk arról számolt be, hogy jelenleg nincs szexuális
partnere.
A megkérdezett fiatalok 52 százaléka válaszolt arra a kérdésünkre, hogy eddigi élete során hány
szexpartnere volt (átlagosan 4 partner). A válaszolók 31 százalékának nem volt szexpartnere, 16 szá-
zalékuknak egy partnere volt, két partnerről 14 százalékuk, három partnerről 11, négy illetve öt part-
férfi 38 38 18 42 nerről 6 százalékuk számolt be. Hat és tíz partner között a fiatalok 9 százalékának volt kapcsolata, 11
vagy több szexuális partnerről a válaszolók 6 százaléka számolt be. Az adatok arra engednek követ-
keztetni, hogy e kérdésre azok válaszolnak, akik már ténylegesen éltek szexuális életet.
Amennyiben rendelkeznek állandó partnerrel, úgy a fiatalok 5 százaléka naponta, 51 százaléka
0% 20% 40% 60% 80% 100%
hetente többször, 21 százaléka
A 15–29hetente él nemi
éves korosztály életet. Ezek
életmódjának az eredmények
néhány jelentős átalakulást, csök-
jellemzĘ vonása 83
kenést jeleznek 2004-hez képest.
teljesenelégedett inkábbelégedett isͲis
inkábbelégedetlen teljesenelégedetlen 43.
43. ábra:
ábra:„Hány
„Hányévesen
évesenélt
éltelőször
elĘszörszexuális
szexuáliséletet?”
életet?”––korcsoportonként,
2004-2008
(átlagéletkorok)
17,5
A szexualitás néhány jellemzője
A Aszexualitás néhány
fiatalok társas jellemzĘje
életét alapvetően határozzák meg a személyközi viszonyok, ezen belül is fontos
17
helyet foglal el a „társkapcsolat” és ez ehhez kapcsolódó szexuális élet. Arra a kérdésre, hogy milyen
sajátosságok jellemzik
A fiatalok társas életéta alapvetĘen
fiatalok szexuális életétmeg
határozzák Magyarországon,
a személyközi először az Ifjúság2004
viszonyok, ezen belül kutatás
is fontoske-
retén
helyetbelül, egy
foglal el 4000 fős reprezentatív,
a „társkapcsolat” és ezönkitöltős almintán kerestük
ehhez kapcsolódó szexuális aélet.
választ.
ArraAza Ifjúság2008 kuta-
kérdésre, hogy 16,5
tásban 8000 fiatalt kérdeztünk meg önkitöltős kérdőív segítségével.
milyen sajátosságok jellemzik a fiatalok szexuális életét Magyarországon, elĘször az Ifjúság2004
A szexualitással
kutatás kapcsolatos
keretén belül, egy 4000 vélemények, a szexualitáshoz
fĘs reprezentatív, valóalmintán
önkitöltĘs viszony része a mindennapi
kerestük a választ.embe-
Az
17,3
riIfjúság2008
cselekvésnek.kutatásban
Egy adott 8000 fiatalt kérdeztünk
társadalom meg önkitöltĘs
által preferált kérdĘívtükörképe
szexuális kultúra segítségével.a társadalomnak, hi- 16 17,1 17,1
szen szabályzó mechanizmusrendszerén keresztül megmutatja, hogy a társadalom mennyire gátolja, 16,9
illetve segíti az egyén lehetőségeit.
A megkérdezett fiatalok 7 százaléka nem válaszolt arra a kérdésre, hogy szexuálisan hogyan jel- 15,5 15,9 15,9
lemezné önmagát. A heteroszexuálisok aránya 87 százalék, az önmegtartóztatóké 5 százalék, míg a
biszexuálisoké 1,5 százalék, az önmagukat homoszexuálisnak vallóké pedig 0,2 százalék.
Az, hogy ki mit tekint szexuális együttlétnek, egyéni megítélés kérdése. A közösülés viszont a sze- 15
xuális együttlét legáltalánosabban elfogadott formája. 2008-ban a megkérdezettek 17 százaléka nem 15Ͳ19 20Ͳ24 25Ͳ29
kezdte még el a szexuális életét, 14 éves kora alatt a fiatalok 7 százaléka lépett szexuális kapcsolatba,
15–18 éves kora között 56 százalékuk létesített először nemi viszonyt, míg 20 százalékuk 19 éves kora 2004 2008
fölött került szexuális kapcsolatba. 2004-ben a fiatalok átlagosan 17 évesen kezdték meg szexuális
44. ábra: Szexuális kapcsolatot még nem létesítĘk aránya korcsoportok szerint
15
15Ͳ19 20Ͳ24 25Ͳ29
80 2004 2008
A 15-29 éves korosztály életmódjának néhány jellemző vonása Ifjúság2008 Gyorsjelentés 81
A fiatalok jelentős része rendszeresen alkalmaz valamilyen fogamzásgátló módszert. A 15–29 éve-
44.44.
ábra:
ábra:Szexuális
Szexuáliskapcsolatot
kapcsolatotmég
mégnem
nemlétesítĘk
létesítőkaránya korcsoportokszerint
aránya korcsoportok szerint sek arra a kérdésre, hogy kinek a felelőssége a fogamzásgátlás, illetve a nem kívánt terhesség elleni
(százalékos
(százalékosmegoszlás)
megoszlás) védekezés, 80 százalékban egyöntetű felelősséget említenek, 11 százalék gondolja úgy, hogy a nőké,
3 százaléka szerint pedig a férfiaké a felelősség, míg 6 százalékuk nem válaszolt erre a kérdésre. A
50
fiatalok több mint fele megbeszéli partnerével a védekezés módját, 7 százaléka bízza a partnerére a
45 védekezést, 21 százalék saját maga gondoskodik arról, míg a fiatalok 4 százaléka azt állítja, hogy soha
sem védekezik. Ez esetben 15 százalék volt a nem válaszolók aránya.
40
A legelterjedtebb fogamzásgátló az óvszer, illetve a fogamzásgátló tabletta használata. Korcso-
35 portonként vizsgálva a fogamzásgátlás módszereit, jól látható, hogy az életkorral együtt csökken a
gumi óvszert használók száma, és növekszik a fogamzásgátló tablettát alkalmazóké – feltehetően
30
azért, mert növekszik az állandó partnerrel szexuális kapcsolatot létesítők aránya. A legfiatalabb kor-
25 osztályban 3, míg a legidősebbek között 5 százalék az egyáltalán nem védekezők aránya. A 25–29
46 évesek közül a szexuális aktusban nem védekezők általában stabil párkapcsolattal rendelkeznek, fel-
43
20
tehetően náluk a „nem védekezés” már a gyermekvállalás előfeltétele.
15
10
5 2 3
7 7
0
15Ͳ19 20Ͳ24 25Ͳ29
2004 2008
45. 45. ábra:

ábra: Szexuális
Szexuális partnerek
partnerek számakorcsoportok
száma korcsoportokés
ésnemek
nemekszerint
szerint
(átlagok)
(átlagok)
nƅ 2,9
férfi 5,8
átlag:4,2
25Ͳ29 6,3
20Ͳ24 5,3
15Ͳ19 1,9
0 1 2 3 4 5 6 7
A fiatalok jelentĘs része rendszeresen alkalmaz valamilyen fogamzásgátló módszert. A 15–29

évesek arra a kérdésre, hogy kinek a felelĘssége a fogamzásgátlás, illetve a nem kívánt terhesség
elleni védekezés, 80 százalékban egyöntetĦ felelĘsséget említenek, 11 százalék gondolja úgy, hogy
15
15Ͳ19 20Ͳ24 25Ͳ29
80 2004 2008
A 15-29 éves korosztály életmódjának néhány jellemző vonása Ifjúság2008 Gyorsjelentés 81
A fiatalok jelentős része rendszeresen alkalmaz valamilyen fogamzásgátló módszert. A 15–29 éve-
44.44.
ábra:
ábra:Szexuális
Szexuáliskapcsolatot
kapcsolatotmég
mégnem
nemlétesítĘk
létesítőkaránya korcsoportokszerint
aránya korcsoportok szerint sek arra a kérdésre, hogy kinek a felelőssége a fogamzásgátlás, illetve a nem kívánt terhesség elleni
(százalékos
megoszlás) védekezés, 80 százalékban egyöntetű felelősséget említenek, 11 százalék gondolja úgy, hogy a nőké,
3 százaléka szerint pedig a férfiaké a felelősség, míg 6 százalékuk nem válaszolt erre a kérdésre. A
50
fiatalok több mint fele megbeszéli partnerével a védekezés módját, 7 százaléka bízza a partnerére a
45 védekezést, 21 százalék saját maga gondoskodik arról, míg a fiatalok 4 százaléka azt állítja, hogy soha
sem védekezik. Ez esetben 15 százalék volt a nem válaszolók aránya.
40
A legelterjedtebb fogamzásgátló az óvszer, illetve a fogamzásgátló tabletta használata. Korcso-
35 portonként vizsgálva a fogamzásgátlás módszereit, jól látható, hogy az életkorral együtt csökken a
gumi óvszert használók száma, és növekszik a fogamzásgátló tablettát alkalmazóké – feltehetően
30
azért, mert növekszik az állandó partnerrel szexuális kapcsolatot létesítők aránya. A legfiatalabb kor-
25 osztályban 3, míg a legidősebbek között 5 százalék az egyáltalán nem védekezők aránya. A 25–29
46 évesek közül a szexuális aktusban nem védekezők általában stabil párkapcsolattal rendelkeznek, fel-
43
20
tehetően náluk a „nem védekezés” már a gyermekvállalás előfeltétele.
15
10
5 2 3
7 7
0
15Ͳ19 20Ͳ24 25Ͳ29
2004 2008
45. 45. ábra:

ábra: Szexuális
Szexuális partnerek
partnerek számakorcsoportok
száma korcsoportokés
ésnemek
nemekszerint
szerint
(átlagok)
(átlagok)
nƅ 2,9
férfi 5,8
átlag:4,2
25Ͳ29 6,3
20Ͳ24 5,3
15Ͳ19 1,9
0 1 2 3 4 5 6 7
A fiatalok jelentĘs része rendszeresen alkalmaz valamilyen fogamzásgátló módszert. A 15–29

évesek arra a kérdésre, hogy kinek a felelĘssége a fogamzásgátlás, illetve a nem kívánt terhesség
elleni védekezés, 80 százalékban egyöntetĦ felelĘsséget említenek, 11 százalék gondolja úgy, hogy
AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS A MÉDIAFOGYASZTÁS

Számítógép- és és
Számítógép- internethasználat
internethasználat
A legalapvetőbb indikátorokat vizsgálva az elmúlt néhány évben lassú növekedést mutatott az infor-
A legalapvetĘbb indikátorokat vizsgálva az elmúlt néhány évben lassú növekedést mutatott az
mációs társadalom magyarországi fejlődése. A teljes lakosságot vizsgálva lassan közelítünk egy olyan
információs társadalom magyarországi fejlĘdése. A teljes lakosságot vizsgálva lassan közelítünk
telítődési ponthoz,
egy olyan amelynek
telítĘdési ponthoz,eredményeképpen azokban azokban
amelynek eredményeképpen a háztartásokban, ahol erre
a háztartásokban, aholmind az anyagi
erre mind
lehetőségek,
az anyagimind pedig azmind
lehetĘségek, egyéni motivációk
pedig lehetőséget
az egyéni motivációkbiztosítottak, megjelent a számítógép
lehetĘséget biztosítottak, megjelent a és az
internet. E folyamattal
számítógép és az párhuzamosan azonbanpárhuzamosan
internet. E folyamattal a kimaradók egyre
azonbaninkább leszakadniegyre
a kimaradók látszanak,
inkábbhiszen
leszakadni látszanak,
a szolgáltatások hiszenbővülésével
és a funkciók a szolgáltatások és a funkciók
egyre nehezebben bĘvülésével
áthidalható egyre nehezebben
szakadék keletkezik a tár-
áthidalható
sadalom különbözőszakadék keletkezik
csoportjai a társadalom
között. különbözĘ
Az ily módon csoportjai
megjelenő között. Az ily módon
választóvonalak pedig amegjelenĘ
már meglévő
választóvonalak pedig a már meglévĘ társadalmi egyenlĘtlenségeket súlyosbítják,
társadalmi egyenlőtlenségeket súlyosbítják, tovább rontva az amúgy is hátrányos helyzetű csoportok tovább rontva az
amúgy is hátrányos helyzetĦ csoportok esélyeit. A kérdéssel foglalkozó minden korábbi
esélyeit. A kérdéssel foglalkozó minden korábbi kutatás kimutatta, hogy e téren a fiatalok jelentik azt a kutatás
kimutatta, hogy e téren a fiatalok jelentik azt a csoportot, ahol ezek különbségek a legkisebbek, és
csoportot, ahol ezek különbségek a legkisebbek, és ezt az Ifjúság2008 adatai is alátámasztják.
ezt az Ifjúság2008 adatai is alátámasztják.
2008-ban a magyar
2008-ban fiatalok
a magyar 84 százaléka
fiatalok használt
84 százaléka valamilyen
használt formában
valamilyen formábanszámítógépet.
számítógépet. AA négy év-
vel ezelőtti helyzethez képest ez további jelentős emelkedést mutat.
négy évvel ezelĘtti helyzethez képest ez további jelentĘs emelkedést mutat.
46. 46.
ábra: Számítógépet
ábra: Számítógépetés
és internetet használók
internetet használók aránya,
aránya, 2000-2008
2000-2008
90
80
70
60
50
40 84 84
70
30 59
46
20
10
0
2000 2004 2008
számítógép internet
2004 és 2004
2008ésközött
2008 dinamikusan
között dinamikusan
nőtt aznĘtt az internetet
internetet használó
használó fiatalok
fiatalok aránya
aránya is, is, amely
amely a
a koráb-
korábbi kutatásunkban mért 59 százalékról szintén 84 százalékra emelkedett. Ezzel kapcsolatban
bi kutatásunkban mért 59 százalékról szintén 84 százalékra emelkedett. Ezzel kapcsolatban fontos
fontos megjegyeznünk, hogy folyamatosan zárul az „olló”, amely a számítógép- és az
megjegyeznünk, hogy folyamatosan zárul az „olló”, amely a számítógép- és az internethasználat ará-
internethasználat arányaiban korábban mindvégig megmutatkozott. Ma már aligha van értelme az
nyaiban
önállókorábban mindvégig
számítógép- megmutatkozott.
használatnak – ezt az adatainkMa már aligha van értelme az önálló számítógép-
is bizonyítják.
használatnak – ezt az adataink is bizonyítják.
Ellentétben a korábbi évek kutatási gyorsjelentéseivel, amelyekben a fĘ kérdés még az volt,
hogy ki az, aki használja a számítógépet, illetve az internetet, a kérdés ma már leginkább úgy tehetĘ

Számítógép- és és
Számítógép- internethasználat
internethasználat
A legalapvetőbb indikátorokat vizsgálva az elmúlt néhány évben lassú növekedést mutatott az infor-
A legalapvetĘbb indikátorokat vizsgálva az elmúlt néhány évben lassú növekedést mutatott az
mációs társadalom magyarországi fejlődése. A teljes lakosságot vizsgálva lassan közelítünk egy olyan
információs társadalom magyarországi fejlĘdése. A teljes lakosságot vizsgálva lassan közelítünk
telítődési ponthoz,
egy olyan amelynek
telítĘdési ponthoz,eredményeképpen azokban azokban
amelynek eredményeképpen a háztartásokban, ahol erre
a háztartásokban, aholmind az anyagi
erre mind
lehetőségek,
az anyagimind pedig azmind
lehetĘségek, egyéni motivációk
pedig lehetőséget
az egyéni motivációkbiztosítottak, megjelent a számítógép
lehetĘséget biztosítottak, megjelent a és az
internet. E folyamattal
számítógép és az párhuzamosan azonbanpárhuzamosan
internet. E folyamattal a kimaradók egyre
azonbaninkább leszakadniegyre
a kimaradók látszanak,
inkábbhiszen
leszakadni látszanak,
a szolgáltatások hiszenbővülésével
és a funkciók a szolgáltatások és a funkciók
egyre nehezebben bĘvülésével
áthidalható egyre nehezebben
szakadék keletkezik a tár-
áthidalható
sadalom különbözőszakadék keletkezik
csoportjai a társadalom
között. különbözĘ
Az ily módon csoportjai
megjelenő között. Az ily módon
választóvonalak pedig amegjelenĘ
már meglévő
választóvonalak pedig a már meglévĘ társadalmi egyenlĘtlenségeket súlyosbítják,
társadalmi egyenlőtlenségeket súlyosbítják, tovább rontva az amúgy is hátrányos helyzetű csoportok tovább rontva az
amúgy is hátrányos helyzetĦ csoportok esélyeit. A kérdéssel foglalkozó minden korábbi
esélyeit. A kérdéssel foglalkozó minden korábbi kutatás kimutatta, hogy e téren a fiatalok jelentik azt a kutatás
kimutatta, hogy e téren a fiatalok jelentik azt a csoportot, ahol ezek különbségek a legkisebbek, és
csoportot, ahol ezek különbségek a legkisebbek, és ezt az Ifjúság2008 adatai is alátámasztják.
ezt az Ifjúság2008 adatai is alátámasztják.
2008-ban a magyar
2008-ban fiatalok
a magyar 84 százaléka
fiatalok használt
84 százaléka valamilyen
használt formában
valamilyen formábanszámítógépet.
számítógépet. AA négy év-
vel ezelőtti helyzethez képest ez további jelentős emelkedést mutat.
négy évvel ezelĘtti helyzethez képest ez további jelentĘs emelkedést mutat.
46. 46.
ábra: Számítógépet
ábra: Számítógépetés
és internetet használók
internetet használók aránya,
aránya, 2000-2008
2000-2008
90
80
70
60
50
40 84 84
70
30 59
46
20
10
0
2000 2004 2008
számítógép internet
2004 és 2004
2008ésközött
2008 dinamikusan
között dinamikusan
nőtt aznĘtt az internetet
internetet használó
használó fiatalok
fiatalok aránya
aránya is, is, amely
amely a
a koráb-
korábbi kutatásunkban mért 59 százalékról szintén 84 százalékra emelkedett. Ezzel kapcsolatban
bi kutatásunkban mért 59 százalékról szintén 84 százalékra emelkedett. Ezzel kapcsolatban fontos
fontos megjegyeznünk, hogy folyamatosan zárul az „olló”, amely a számítógép- és az
megjegyeznünk, hogy folyamatosan zárul az „olló”, amely a számítógép- és az internethasználat ará-
internethasználat arányaiban korábban mindvégig megmutatkozott. Ma már aligha van értelme az
nyaiban
önállókorábban mindvégig
számítógép- megmutatkozott.
használatnak – ezt az adatainkMa már aligha van értelme az önálló számítógép-
is bizonyítják.
használatnak – ezt az adataink is bizonyítják.
Ellentétben a korábbi évek kutatási gyorsjelentéseivel, amelyekben a fĘ kérdés még az volt,
hogy ki az, aki használja a számítógépet, illetve az internetet, a kérdés ma már leginkább úgy tehetĘ
40 79
70
30 57
84 Az információs társadalom és a médiafogyasztás Ifjúság2008 Gyorsjelentés 85
20
Ellentétben a korábbi évek kutatási gyorsjelentéseivel, amelyekben a fő kérdés még az volt, hogy a családban lévő 29 (elsősorban középiskolásoknak és egyetemistáknak) köszönhető. Míg
fiataloknak
10 24
ki az, aki használja a számítógépet, illetve az internetet, a kérdés ma már leginkább úgy tehető fel, 2000-ben még csak 29%, 2004-ben 9 pedig 57% volt arányuk, addig 2008-ra ez már megközelítette a
hogy kik azok, akik még napjainkban sem férnek hozzá ezekhez a társas kapcsolatokat, az egyéni 80 százalékot, amely
0 jóval magasabb, mint az országos átlag. Ehhez hasonló dinamikájú növekedést
versenyképességet alapvetően meghatározó lehetőségekhez. regisztrálhattunk az otthoni2000internet-hozzáférések terén is, ahol a korábbi
2004 2008kutatások 9, illetve 24 szá-
A sem számítógépet, sem pedig internetet nem használók, azaz a digitálisan írástudatlanok cso- zalékos penetrációja 2008-ra már 70 százalékra nőtt. Ezen a téren az árcsökkenés mellett technoló-
portjainak meghatározásában – más kutatások eredményeivel összhangban – a fiatal korosztályok giaváltás is végbement, hiszen ma már a számítógép internet
háztartások legnagyobb részében szélessávú kapcsolat van,
esetében is az életkor, az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás, és kisebb mértékben a településtí- az „internet” pedig egyre inkább kiszabadult az asztali gépek fennhatósága alól.
pus a meghatározóak. Az internet (legyen az bármilyen formában és eszközön keresztül) a fiatalok napi rutinjának
Az internet (legyen az bármilyen formában és eszközön keresztül) a fiatalok napi rutinjának
A digitálisan írástudatlanok aránya az életkor előre haladtával jelentős mértékben nő. Míg a 15- egyik legalapvetőbb részévévált,
egyik legalapvetĘbb részévé vált, hiszen
hiszenaa15–29
15–29évesévesfiataloknak
fiataloknakmár már6060százaléka
százalékanapi
napi szintű
szintĦ
19 éves korosztályban arányuk 7% alatt marad, addig a 25–29 évesek körében már meghaladja a 20 internethasználó. Bár az életkor előre haladtával némiképpen csökken ezeknek
internethasználó. Bár az életkor elĘre haladtával némiképpen csökken ezeknek az intenzív az intenzív haszná-
százalékot. Jóval sokkolóbb a különbség a fiatalok különböző iskolát végzett csoportjai között. En- lóknak az aránya,
használóknak még a 25–29
az aránya, éves korosztály
még a 25–29 közel fele
éves korosztály is szintén
közel ide sorolható.
fele is szintén ide sorolható.
nek illusztrálásához csak a 25–29 éves korosztályt vizsgáltuk, mivel erre az életkorra már lényegében
befejeződik az oktatási rendszerben való részvétel. Míg a korosztály diplomával rendelkező tagjai 48. ábra: „Milyen
48. ábra: gyakran
„Milyen használja
gyakran az internetet?”
használja – válaszok
az internetet?” korcsoportonként
– válaszok korcsoportonként
körében lényegében nincsenek, illetve az érettségizettek körében is csak 9% a digitális analfabéták (százalékosmegoszlás)
aránya, a szakmunkások 36 százaléka, míg a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők 69 százaléka
nem használ sem számítógépet, sem pedig internetet!
Fontos megemlíteni, hogy míg az Ifjúság2004 adatai alapján igen jelentős volt, 2008-ra nagymérték-
ben csökkent az urbanizációs lejtő jelentősége, azonban arányában még mindig közel kétszer annyian 25–29évesek 48 23 7 22
vannak számítógépet és internetet nem használók a községekben (20%), mint a fővárosban (11%).
Digitális eszközök a háztartásban

20–24évesek 57 22 6 15
Internet és számítógép
Az elmúlt néhány évben az informatikai eszközök és szolgáltatások jelentős mértékű árcsökkenés-
ének lehettünk tanúi. Részben ennek is köszönhető, hogy dinamikusan nőtt a fiatalok otthoni számí-
tógéppel és internettel rendelkező háztartásainak aránya. Ezek az eredmények is azt a hipotézist lát-
szanak alátámasztani, mely szerint az otthoni
Az információs informatikai
társadalom infrastruktúra megteremtése elsősorban
és a médiafogyasztás 87 15–19évesek 60 26 6 9
47.ábra:
47. ábra: Személyiszámítógép
Személyi számítógépés
és internet-hozzáférés
internet-hozzáférés aafiatalok
fiatalokháztartásaiban,
háztartásaiban,2000í2008
2000−2008
(százalékos
előfordulás) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
90
naponta(folyamatosan,többször) hetente(többször) havonta(többször) soha
80
70 Az internethasználat jellegzetességei
60 Ugyan e kutatás keretében nem volt lehetőségünk az online tevékenységek részletes elemzésére,
azonban a kommunikációhoz kapcsolódó legfontosabb felhasználási módokat megvizsgáltuk. Ezek
50
alapján a fiatalok 74 százaléka rendszeresen küld és fogad e-maileket, míg 59 százaléka SMS-ezik. A
40 79 harmadik leggyakrabban használt kapcsolattartási mód az azonnali üzenetküldő programok hasz-
70 nálata, amelyet 47% rendszeresen, míg további 15% ritkán, de használ. Ez a kommunikációs mód
30 57 az elmúlt néhány évben óriási „karriert” futott be, ma már elsősorban a középiskolások esetében az
20 iskolai együttlét meghosszabbításának egyik eszközévé vált.
29
24
A közösségi kommunikáció, az ismerősökkel, vagy akár ismeretlenekkel való információcsere fon-
10 tos lehetőségét jelentik a fórumokon és blogokon való hozzászólások: ezzel a fiatalok 47 százaléka
9
0 rendszeresen, míg 15 százaléka ritkábban szokott élni. Saját blogbejegyzést valamilyen rendszeres-
2000 2004 2008
séggel a fiatalok 12% szokott készíteni.
A 2004–2008 közötti időszak a közösségi oldalak magyarországi felfutásának időszaka is volt. Az
számítógép internet internetező fiatalok 85 százaléka regisztrált tag egy vagy akár több ilyen oldalon.

egyik legalapvetĘbb részévé vált, hiszen a 15–29 éves fiataloknak már 60 százaléka napi szintĦ
internethasználó. Bár az életkor elĘre haladtával némiképpen csökken ezeknek az intenzív
40 79
70
30 57
20
Ellentétben a korábbi évek kutatási gyorsjelentéseivel, amelyekben a fő kérdés még az volt, hogy a családban lévő 29 (elsősorban középiskolásoknak és egyetemistáknak) köszönhető. Míg
fiataloknak
10 24
ki az, aki használja a számítógépet, illetve az internetet, a kérdés ma már leginkább úgy tehető fel, 2000-ben még csak 29%, 2004-ben 9 pedig 57% volt arányuk, addig 2008-ra ez már megközelítette a
hogy kik azok, akik még napjainkban sem férnek hozzá ezekhez a társas kapcsolatokat, az egyéni 80 százalékot, amely
0 jóval magasabb, mint az országos átlag. Ehhez hasonló dinamikájú növekedést
versenyképességet alapvetően meghatározó lehetőségekhez. regisztrálhattunk az otthoni2000internet-hozzáférések terén is, ahol a korábbi
2004 2008kutatások 9, illetve 24 szá-
A sem számítógépet, sem pedig internetet nem használók, azaz a digitálisan írástudatlanok cso- zalékos penetrációja 2008-ra már 70 százalékra nőtt. Ezen a téren az árcsökkenés mellett technoló-
portjainak meghatározásában – más kutatások eredményeivel összhangban – a fiatal korosztályok giaváltás is végbement, hiszen ma már a számítógép internet
háztartások legnagyobb részében szélessávú kapcsolat van,
esetében is az életkor, az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás, és kisebb mértékben a településtí- az „internet” pedig egyre inkább kiszabadult az asztali gépek fennhatósága alól.
pus a meghatározóak. Az internet (legyen az bármilyen formában és eszközön keresztül) a fiatalok napi rutinjának
A digitálisan írástudatlanok aránya az életkor előre haladtával jelentős mértékben nő. Míg a 15- egyik legalapvetőbb részévévált,
egyik legalapvetĘbb részévé vált, hiszen
hiszenaa15–29
15–29évesévesfiataloknak
fiataloknakmár már6060százaléka
százalékanapi
napi szintű
szintĦ
19 éves korosztályban arányuk 7% alatt marad, addig a 25–29 évesek körében már meghaladja a 20 internethasználó. Bár az életkor előre haladtával némiképpen csökken ezeknek
internethasználó. Bár az életkor elĘre haladtával némiképpen csökken ezeknek az intenzív az intenzív haszná-
százalékot. Jóval sokkolóbb a különbség a fiatalok különböző iskolát végzett csoportjai között. En- lóknak az aránya,
használóknak még a 25–29
az aránya, éves korosztály
még a 25–29 közel fele
éves korosztály is szintén
közel ide sorolható.
fele is szintén ide sorolható.
nek illusztrálásához csak a 25–29 éves korosztályt vizsgáltuk, mivel erre az életkorra már lényegében
befejeződik az oktatási rendszerben való részvétel. Míg a korosztály diplomával rendelkező tagjai 48. ábra: „Milyen
48. ábra: gyakran
„Milyen használja
gyakran az internetet?”
használja – válaszok
az internetet?” korcsoportonként
– válaszok korcsoportonként
körében lényegében nincsenek, illetve az érettségizettek körében is csak 9% a digitális analfabéták (százalékosmegoszlás)
aránya, a szakmunkások 36 százaléka, míg a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők 69 százaléka
nem használ sem számítógépet, sem pedig internetet!
Fontos megemlíteni, hogy míg az Ifjúság2004 adatai alapján igen jelentős volt, 2008-ra nagymérték-
ben csökkent az urbanizációs lejtő jelentősége, azonban arányában még mindig közel kétszer annyian 25–29évesek 48 23 7 22
vannak számítógépet és internetet nem használók a községekben (20%), mint a fővárosban (11%).
Digitális eszközök a háztartásban

20–24évesek 57 22 6 15
Internet és számítógép
Az elmúlt néhány évben az informatikai eszközök és szolgáltatások jelentős mértékű árcsökkenés-
ének lehettünk tanúi. Részben ennek is köszönhető, hogy dinamikusan nőtt a fiatalok otthoni számí-
tógéppel és internettel rendelkező háztartásainak aránya. Ezek az eredmények is azt a hipotézist lát-
szanak alátámasztani, mely szerint az otthoni
Az információs informatikai
társadalom infrastruktúra megteremtése elsősorban
és a médiafogyasztás 87 15–19évesek 60 26 6 9
47.ábra:
47. ábra: Személyiszámítógép
Személyi számítógépés
és internet-hozzáférés
internet-hozzáférés aafiatalok
fiatalokháztartásaiban,
háztartásaiban,2000í2008
2000−2008
(százalékos
előfordulás) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
90
80
70 Az internethasználat jellegzetességei
60 Ugyan e kutatás keretében nem volt lehetőségünk az online tevékenységek részletes elemzésére,
azonban a kommunikációhoz kapcsolódó legfontosabb felhasználási módokat megvizsgáltuk. Ezek
50
alapján a fiatalok 74 százaléka rendszeresen küld és fogad e-maileket, míg 59 százaléka SMS-ezik. A
40 79 harmadik leggyakrabban használt kapcsolattartási mód az azonnali üzenetküldő programok hasz-
70 nálata, amelyet 47% rendszeresen, míg további 15% ritkán, de használ. Ez a kommunikációs mód
30 57 az elmúlt néhány évben óriási „karriert” futott be, ma már elsősorban a középiskolások esetében az
20 iskolai együttlét meghosszabbításának egyik eszközévé vált.
29
24
A közösségi kommunikáció, az ismerősökkel, vagy akár ismeretlenekkel való információcsere fon-
10 tos lehetőségét jelentik a fórumokon és blogokon való hozzászólások: ezzel a fiatalok 47 százaléka
9
0 rendszeresen, míg 15 százaléka ritkábban szokott élni. Saját blogbejegyzést valamilyen rendszeres-
2000 2004 2008
séggel a fiatalok 12% szokott készíteni.
A 2004–2008 közötti időszak a közösségi oldalak magyarországi felfutásának időszaka is volt. Az
számítógép internet internetező fiatalok 85 százaléka regisztrált tag egy vagy akár több ilyen oldalon.

egyik legalapvetĘbb részévé vált, hiszen a 15–29 éves fiataloknak már 60 százaléka napi szintĦ
internethasználó. Bár az életkor elĘre haladtával némiképpen csökken ezeknek az intenzív
információcsere fontos lehetĘségét jelentik a fórumokon és blogokon való hozzászólások: ezzel a
fiatalok 47 százaléka rendszeresen, míg 15 százaléka ritkábban szokott élni. Saját blogbejegyzést
valamilyen rendszerességgel a fiatalok 12% szokott készíteni.
A 2004–2008 közötti idĘszak a közösségi oldalak magyarországi felfutásának idĘszaka is
volt. Az internetezĘ fiatalok 85 százaléka regisztrált tag egy vagy akár több ilyen oldalon.
49.
49.ábra:
ábra:Az
Azinternethasználat
internethasználat különböző formái
különbözĘ formái A számítógép és az internet „beköltözése” a fiatalok háztartásaiba egyben az otthoni szórakozás
(„Milyen gyakran végzi az alábbi tevékenységeket?”)
(„Milyen gyakran végzi az alábbi tevékenységeket?”) alapvető formáit is átalakította. Az internet nyújtotta lehetőségeknek a kihasználása főleg a legfia-
(az
(azérdemi
érdemi válaszok
megoszlása) talabb korosztálynál okozott gyökeres változásokat. A legális vagy illegális forrásból letöltött filmek
számítógépen keresztüli megnézése a szabadidő eltöltésének egyik jellegzetes módjává vált, történ-
jen az akár egyedül, akár barátokkal, ismerősökkel. A 15–19 éves fiatalok 41 százaléka szokott filme-
EͲmailekolvasása 74 7 19 ket letölteni, illetve 63 százaléka filmeket nézni számítógépén. Ez az eszköz egyben a zenehallgatás
fontos forrásává is vált, hiszen az előbb említett korosztály 62 százaléka zenéket is le szokott tölteni,
SMSküldésͲ nem(csak)interneten 59 14 27
míg 82 százalékuk a gépét használja zenehallgatásra.
Egyéb eszközök a fiatalok háztartásaiban

Csetelés,azonnaliüzenetküldés 47 15 38
A fiatalok körében a mobiltelefon-penetráció teljesnek tekinthető, de döntő többségük DVD-, il-
EͲmailküldés 34 24 42 letve CD-lejátszóval is rendelkezik. A zenei kultúra teljes átalakulása nem mehetett volna végbe az
mp3 formátum, illetve az ezt használó hordozható lejátszók megjelenésével. E folyamatot jól jelzi,
hogy a 15–19 évesek 68 százaléka, a 20–24 évesek 58 százaléka, de még a 25–29 évesek 41 százaléka
Hozzászólásfórumokban,blogokon 17 22 61 90
is rendelkezik ezzel az eszközzel. Ifjúság2008 Gyorsjelentés
Telefonhívásokfogadásaéskezdeményezéseaz 51. ábra: A különböző digitális eszközökkel

internetenkeresztül
15 14 70 51. ábra: A különbözĘ digitális eszközökkelrendelkező
rendelkezĘ fiatalok arányakorcsoportonként
fiatalok aránya korcsoportonként
(százalékos
(százalékoselőfordulás)
elĘfordulás)
CsetͲszobákbanvalórészvétel 11 17 72
91
mobiltelefon 94
Az információs társadalom és a médiafogyasztás 89 93
BlogͲírás 4 8 87
76
történjen az akár egyedül, akár barátokkal, 0% ismerĘsökkel.
10% 20% 30% A 40%
15–19
50%éves
60% fiatalok
70% 80%4190%százaléka
100% DVDlejátszó 77
szokott filmeket letölteni, illetve 63 százaléka filmeket nézni számítógépén. Ez az eszköz egyben a 83
zenehallgatás fontos forrásává is vált, hiszen az elĘbbritkán
rendszeresen említettsoha
korosztály 62 százaléka zenéket is le 76
szokott tölteni, míg 82 százalékuk a gépét használja zenehallgatásra. CDͲlejátszó 72
72
50.
50.ábra:
ábra:AAkülönböző
különbözĘonline
online tevékenységek előfordulásakorcsoportonként
tevékenységek elĘfordulása korcsoportonként
A számítógép és az internet
(az „beköltözése”
egyes a fiatalok
tevékenységek háztartásaiba
(az egyes tevékenységek százalékos elĘfordulása) egyben az otthoni szórakozás 68
hordozhatóMP3Ͳlejátszó 58
alapvetĘ formáit is átalakította. Az internet nyújtotta lehetĘségeknek a kihasználása fĘleg a 41
legfiatalabb korosztálynál okozott gyökeres változásokat. A legális vagy illegális forrásból letöltött
filmek számítógépen keresztüli megnézése a 41 szabadidĘ eltöltésének egyik jellegzetes módjává vált, 58 15о19éves
filmekletöltése 35 HIͲFIberendezés 60
57 20о24éves
24
52 25о29éves
63 digitálisfényképezƅgép 55
54
filmnézésszámítógépen 55
38 25
15о19éves
házimozi 22
20о24éves 29
62
zenékletöltése 51 25о29éves 15
34 játékkonzol 12
10
82 13
MP3zenefájlokhallgatása 73 plazmavagyLCDTV 15
57 15
0 20 40 60 80 100
0 20 40 60 80 100

információcsere fontos lehetĘségét jelentik a fórumokon és blogokon való hozzászólások: ezzel a
fiatalok 47 százaléka rendszeresen, míg 15 százaléka ritkábban szokott élni. Saját blogbejegyzést
valamilyen rendszerességgel a fiatalok 12% szokott készíteni.
A 2004–2008 közötti idĘszak a közösségi oldalak magyarországi felfutásának idĘszaka is
volt. Az internetezĘ fiatalok 85 százaléka regisztrált tag egy vagy akár több ilyen oldalon.
49.
49.ábra:
ábra:Az
Azinternethasználat
internethasználat különböző formái
különbözĘ formái A számítógép és az internet „beköltözése” a fiatalok háztartásaiba egyben az otthoni szórakozás
(„Milyen gyakran végzi az alábbi tevékenységeket?”)
(„Milyen gyakran végzi az alábbi tevékenységeket?”) alapvető formáit is átalakította. Az internet nyújtotta lehetőségeknek a kihasználása főleg a legfia-
(az
(azérdemi
érdemi válaszok
megoszlása) talabb korosztálynál okozott gyökeres változásokat. A legális vagy illegális forrásból letöltött filmek
számítógépen keresztüli megnézése a szabadidő eltöltésének egyik jellegzetes módjává vált, történ-
jen az akár egyedül, akár barátokkal, ismerősökkel. A 15–19 éves fiatalok 41 százaléka szokott filme-
EͲmailekolvasása 74 7 19 ket letölteni, illetve 63 százaléka filmeket nézni számítógépén. Ez az eszköz egyben a zenehallgatás
fontos forrásává is vált, hiszen az előbb említett korosztály 62 százaléka zenéket is le szokott tölteni,
SMSküldésͲ nem(csak)interneten 59 14 27
míg 82 százalékuk a gépét használja zenehallgatásra.

Csetelés,azonnaliüzenetküldés 47 15 38
A fiatalok körében a mobiltelefon-penetráció teljesnek tekinthető, de döntő többségük DVD-, il-
EͲmailküldés 34 24 42 letve CD-lejátszóval is rendelkezik. A zenei kultúra teljes átalakulása nem mehetett volna végbe az
mp3 formátum, illetve az ezt használó hordozható lejátszók megjelenésével. E folyamatot jól jelzi,
hogy a 15–19 évesek 68 százaléka, a 20–24 évesek 58 százaléka, de még a 25–29 évesek 41 százaléka
Hozzászólásfórumokban,blogokon 17 22 61 90
is rendelkezik ezzel az eszközzel. Ifjúság2008 Gyorsjelentés
Telefonhívásokfogadásaéskezdeményezéseaz 51. ábra: A különböző digitális eszközökkel

internetenkeresztül
15 14 70 51. ábra: A különbözĘ digitális eszközökkelrendelkező
rendelkezĘ fiatalok arányakorcsoportonként
fiatalok aránya korcsoportonként
(százalékos
(százalékoselőfordulás)
elĘfordulás)
CsetͲszobákbanvalórészvétel 11 17 72
91
mobiltelefon 94
Az információs társadalom és a médiafogyasztás 89 93
BlogͲírás 4 8 87
76
történjen az akár egyedül, akár barátokkal, 0% ismerĘsökkel.
10% 20% 30% A 40%
15–19
50%éves
60% fiatalok
70% 80%4190%százaléka
100% DVDlejátszó 77
szokott filmeket letölteni, illetve 63 százaléka filmeket nézni számítógépén. Ez az eszköz egyben a 83
zenehallgatás fontos forrásává is vált, hiszen az elĘbbritkán
rendszeresen említettsoha
korosztály 62 százaléka zenéket is le 76
szokott tölteni, míg 82 százalékuk a gépét használja zenehallgatásra. CDͲlejátszó 72
72
50.
50.ábra:
ábra:AAkülönböző
különbözĘonline
online tevékenységek előfordulásakorcsoportonként
tevékenységek elĘfordulása korcsoportonként
A számítógép és az internet
(az „beköltözése”
egyes a fiatalok
tevékenységek háztartásaiba
(az egyes tevékenységek százalékos elĘfordulása) egyben az otthoni szórakozás 68
hordozhatóMP3Ͳlejátszó 58
alapvetĘ formáit is átalakította. Az internet nyújtotta lehetĘségeknek a kihasználása fĘleg a 41
legfiatalabb korosztálynál okozott gyökeres változásokat. A legális vagy illegális forrásból letöltött
filmek számítógépen keresztüli megnézése a 41 szabadidĘ eltöltésének egyik jellegzetes módjává vált, 58 15о19éves
filmekletöltése 35 HIͲFIberendezés 60
57 20о24éves
24
52 25о29éves
63 digitálisfényképezƅgép 55
54
filmnézésszámítógépen 55
38 25
15о19éves
házimozi 22
20о24éves 29
62
zenékletöltése 51 25о29éves 15
34 játékkonzol 12
10
82 13
MP3zenefájlokhallgatása 73 plazmavagyLCDTV 15
57 15
0 20 40 60 80 100
0 20 40 60 80 100

Televízió, rádió, napi- és hetilapok a rádió, bár ez elsősorban csupán háttérrádiózást jelent. Jelzi ezt az is, hogy a döntő többség több-
nyire az országos lefedettségű, illetve kisebb részben a helyi zenei kereskedelmi adókat hallgatja.
Televízió A rádióhallgatás gyakoriságát kevésbé befolyásolják más háttérváltozók, csupán két említésre mél-
Az internet térhódítása, a napi szintű médiafogyasztásba való beépülése a fiatalok életében sa- tó eltérést érdemes megemlíteni: a rádiót hallgató fiatalok aránya Budapesten alacsonyabb, mint a
játos átrendeződést eredményezett. 2004 és 2008 között érzékelhető mértékben csökkent a tévé- többi településtípuson élők körében. A kevésbé intenzív rádióhallgatás Budapest esetében legin-
nézésre fordított átlagos idő mind a hétköznapokon, mind pedig a hétvégéken. Abszolút értékét kább azzal magyarázható, hogy a fővárosban jóval többféle szórakozási lehetőség érhető el, ami ös�-
tekintve a legnagyobb arányú csökkenés a 15–19 éves korosztályban ment végbe, ahol a hétköznapi szességében csökkenti a rádióhallgatásra szánható időt, továbbá itt az átlagnál több és intenzívebb
átlag a 2004-es 143 percről 2008-ra 107 percre (azaz több mint fél órával) csökkent, míg a hétvégi internethasználót találunk, ami szintén ezt a hatást erősíti.
napok esetében mért 54 perces Az információs
csökkenéstársadalom és ahogy
azt jelenti, médiafogyasztás
a korábbi közel napi négy óra televízió
91
előtt töltött idő 2008-ra háromra csökkent. Újságok
27. táblázat: Tévénézésre fordított
27. táblázat: átlagosfordított
Tévénézésre napi idĘ átlagos
hétköznap és idő
napi hétvégén korcsoportonként,
hétköznap Mélyreható változások mentek végbe a fiatalok újságolvasási szokásaiban az elmúlt évtized során.
2004-2008
és hétvégén korcsoportonként, 2004-2008 Nagymértékben megnőtt azoknak az aránya, akiknek az életében a hagyományos, papíralapú újsá-
(átlagok
(átlagokpercben)
percben) gok (napi- és hetilapok, illetve különböző folyóiratok) már nem játszanak különösebb szerepet. Jól
2004 2008 jelzi ezt az a tény, hogy míg 2000-ben az újságot egyáltalán nem olvasók aránya 7% volt, addig ará-
Korcsoport Hétköznap Hétvégén Hétköznap Hétvégén
nyuk 2004-re 11 százalékra, míg 2008-ra már 26 százalékra nőtt. Azaz, a magyar 15–29 éves fiatalok
negyede már egyáltalán nem olvas semmilyen újságot.
15-19 143 235 107 181
Valamilyen napilapot négy fiatalból csupán egy olvas napi rendszerességgel. A legnépszerűbbek
20-24 134 208 105 174
a 2004-es kutatás eredményeivel összhangban a különböző megyei napilapok, illetve a bulvársajtó.
25-29 130 202 104 168
Politikai napilapot a fiataloknak csupán néhány százaléka nevezett meg az általa leggyakrabban ol-
E csökkenés azonban természetesen nem járt együtt a különböző médiafogyasztásra fordított vasott sajtóorgánumok között.
E csökkenés azonban természetesen nem járt együtt a különbözĘ médiafogyasztásra fordított Összességében elmondhatjuk, hogy az életkor előre haladtával valamelyes nő a napilapot rendsze-
összidő csökkenésével, hiszen a televízión „megspórolt” időt a számítógép és az internet „vette át”,
összidĘ csökkenésével, hiszen a televízión „megspórolt” idĘt a számítógép és az internet „vette át”,
azzal a multitasking életformával együtt, aminek lényege az elérhető kommunikációs csatornák és resen olvasók aránya, és csökken azoké, akik ezeket egyáltalán nem veszik kézbe. Továbbá a magasabb
azzal a multitasking életformával együtt, aminek lényege az elérhetĘ kommunikációs csatornák és a
akülönbözĘ
különbözőtartalmak
tartalmakkínálatának
kínálatánakmegsokszorozódásából
megsokszorozódásából fakadófolyamatos
folyamatosfigyelemmegosztás,
figyelemmegosztás, iskolai végzettség egyben intenzívebb napilapfogyasztást is jelent, hiszen míg a 25–29 évesek körében
fakadó
amely a diplomások 60 százaléka, az érettségivel rendelkezők 54 százaléka, a szakmunkások 52 százaléka, ad-
amely leginkább
leginkább aa fiatal
fiatal korosztályokra
korosztályokra jellemzĘ.
jellemző.
A legnézettebb televíziós csatornáknak
A legnézettebb televíziós csatornáknak továbbra is a iskéta országos
továbbra kereskedelmi
két országos csatorna
kereskedelmi bizo-
csatorna dig az alapfokú végzettségűeknek csupán 26 százaléka számít rendszeres napilapolvasónak, azaz leg-
nyult: a fiatalok
bizonyult: közelközel
a fiatalok kétharmada ezeket
kétharmada nézinézi
ezeket leggyakrabban.
leggyakrabban. alább hetente néhány alkalommal belelapoz egy napilapba. Figyelemreméltó, hogy Budapesten a fiata-
lok minden csoportjában alacsonyabb a napilapolvasók aránya, azaz itt is elmondhatjuk, hogy a főváros
Rádió sajátos kulturális- és médiafogyasztási közeget jelent az ország többi részéhez képest. Megjegyzendő
Ellentétben az internettel, ahol a fiatalabb életkor egyben intenzívebb használatot is feltételez,
Rádió azonban, hogy jelentősen magasabb viszont körükben a számítógépet használók aránya, és feltételez-
Az információs társadalom és a médiafogyasztás 93
arádióhallgatás esetében a helyzet éppen fordított. Összességében a fiatalok 41 százaléka naponta, hető, hogy a budapesti fiatalok a különböző internetes hírportálokon keresztül szerzik be ismereteiket.
Ellentétben
22 százalékaaz internettel,
hetente ahol 21
többször, a fiatalabb
százalékaéletkor egyben intenzívebb
ennél ritkábban, használatot
míg 16 százaléka is feltételez,
sohasem hallgatará-
rádióhallgatás esetében
diót. Kijelenthetjük
92 a helyzet éppen fordított. Összességében
tehát, hogy a fiatalok Ifjúság2008 a fiatalok 41 százaléka naponta,
Gyorsjelentés továbbra is meghatározó része maradt
mindennapjainak 22 53. 53. ábra:
ábra: A napilapolvasásgyakorisága
A napilapolvasás gyakorisága korcsoport
korcsoportszerint
szerint
százaléka hetente többször, 21 százaléka ennél ritkábban, míg 16 százaléka sohasem hallgat rádiót. (százalékosmegoszlás)
Kijelenthetjük tehát,52. hogy
ábra:a Rádióhallgatás
fiatalok
52. ábra:
mindennapjainak
Rádióhallgatásgyakorisága
továbbra is meghatározó része maradt a
korcsoportonként
gyakorisága korcsoportonként
rádió, bár ez elsĘsorban csupán háttérrádiózást jelent.
(százalékos Jelzi
megoszlás)ezt az is, hogy a döntĘ többség többnyire
az országos lefedettségĦ, illetve kisebb részben a helyi zenei kereskedelmi adókat hallgatja. A teljesminta 25 20 11 5 13 26
rádióhallgatás gyakoriságát kevésbé befolyásolják más háttérváltozók, csupán két említésre méltó
eltérést érdemes megemlíteni: a rádiót hallgató fiatalok aránya Budapesten alacsonyabb, mint a
25–29 48 23 7 22
többi településtípuson élĘk körében. A kevésbé intenzív rádióhallgatás Budapest esetében leginkább 25–29évesek 31 20 9 4 12 24
azzal magyarázható, hogy a fĘvárosban jóval többféle szórakozási lehetĘség érhetĘ el, ami
összességében csökkenti a rádióhallgatásra szánható idĘt, továbbá itt az átlagnál több és intenzívebb
internethasználót találunk, ami szintén ezt a hatást erĘsíti.
20–24 57 22 6 15 20–24évesek 25 22 12 5 12 24
15–19évesek 17 18 12 7 14 32
15–19 60 26 6 9
0% 20% 40% 60% 80% 100%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
naponta hetentetöbbször havontaegyszer havonta ritkábban soha
Újságok
Ami a hetilapok és folyóiratok olvasását illeti, a helyzet többé-kevésbé hasonló a napilapok
Mélyreható változások mentek végbe a fiatalok újságolvasási szokásaiban az elmúlt évtized során. esetében tapasztaltakkal. A leggyakrabban olvasott hetilapok a pletykalapok, illetve a nĘi
Televízió, rádió, napi- és hetilapok a rádió, bár ez elsősorban csupán háttérrádiózást jelent. Jelzi ezt az is, hogy a döntő többség több-
nyire az országos lefedettségű, illetve kisebb részben a helyi zenei kereskedelmi adókat hallgatja.
Televízió A rádióhallgatás gyakoriságát kevésbé befolyásolják más háttérváltozók, csupán két említésre mél-
Az internet térhódítása, a napi szintű médiafogyasztásba való beépülése a fiatalok életében sa- tó eltérést érdemes megemlíteni: a rádiót hallgató fiatalok aránya Budapesten alacsonyabb, mint a
játos átrendeződést eredményezett. 2004 és 2008 között érzékelhető mértékben csökkent a tévé- többi településtípuson élők körében. A kevésbé intenzív rádióhallgatás Budapest esetében legin-
nézésre fordított átlagos idő mind a hétköznapokon, mind pedig a hétvégéken. Abszolút értékét kább azzal magyarázható, hogy a fővárosban jóval többféle szórakozási lehetőség érhető el, ami ös�-
tekintve a legnagyobb arányú csökkenés a 15–19 éves korosztályban ment végbe, ahol a hétköznapi szességében csökkenti a rádióhallgatásra szánható időt, továbbá itt az átlagnál több és intenzívebb
átlag a 2004-es 143 percről 2008-ra 107 percre (azaz több mint fél órával) csökkent, míg a hétvégi internethasználót találunk, ami szintén ezt a hatást erősíti.
napok esetében mért 54 perces Az információs
csökkenéstársadalom és ahogy
azt jelenti, médiafogyasztás
a korábbi közel napi négy óra televízió
91
előtt töltött idő 2008-ra háromra csökkent. Újságok
27. táblázat: Tévénézésre fordított
27. táblázat: átlagosfordított
Tévénézésre napi idĘ átlagos
hétköznap és idő
napi hétvégén korcsoportonként,
hétköznap Mélyreható változások mentek végbe a fiatalok újságolvasási szokásaiban az elmúlt évtized során.
2004-2008
és hétvégén korcsoportonként, 2004-2008 Nagymértékben megnőtt azoknak az aránya, akiknek az életében a hagyományos, papíralapú újsá-
(átlagok
(átlagokpercben)
percben) gok (napi- és hetilapok, illetve különböző folyóiratok) már nem játszanak különösebb szerepet. Jól
2004 2008 jelzi ezt az a tény, hogy míg 2000-ben az újságot egyáltalán nem olvasók aránya 7% volt, addig ará-
Korcsoport Hétköznap Hétvégén Hétköznap Hétvégén
nyuk 2004-re 11 százalékra, míg 2008-ra már 26 százalékra nőtt. Azaz, a magyar 15–29 éves fiatalok
negyede már egyáltalán nem olvas semmilyen újságot.
15-19 143 235 107 181
Valamilyen napilapot négy fiatalból csupán egy olvas napi rendszerességgel. A legnépszerűbbek
20-24 134 208 105 174
a 2004-es kutatás eredményeivel összhangban a különböző megyei napilapok, illetve a bulvársajtó.
25-29 130 202 104 168
Politikai napilapot a fiataloknak csupán néhány százaléka nevezett meg az általa leggyakrabban ol-
E csökkenés azonban természetesen nem járt együtt a különböző médiafogyasztásra fordított vasott sajtóorgánumok között.
E csökkenés azonban természetesen nem járt együtt a különbözĘ médiafogyasztásra fordított Összességében elmondhatjuk, hogy az életkor előre haladtával valamelyes nő a napilapot rendsze-
összidő csökkenésével, hiszen a televízión „megspórolt” időt a számítógép és az internet „vette át”,
összidĘ csökkenésével, hiszen a televízión „megspórolt” idĘt a számítógép és az internet „vette át”,
azzal a multitasking életformával együtt, aminek lényege az elérhető kommunikációs csatornák és resen olvasók aránya, és csökken azoké, akik ezeket egyáltalán nem veszik kézbe. Továbbá a magasabb
azzal a multitasking életformával együtt, aminek lényege az elérhetĘ kommunikációs csatornák és a
akülönbözĘ
különbözőtartalmak
tartalmakkínálatának
kínálatánakmegsokszorozódásából
megsokszorozódásából fakadófolyamatos
folyamatosfigyelemmegosztás,
figyelemmegosztás, iskolai végzettség egyben intenzívebb napilapfogyasztást is jelent, hiszen míg a 25–29 évesek körében
fakadó
amely a diplomások 60 százaléka, az érettségivel rendelkezők 54 százaléka, a szakmunkások 52 százaléka, ad-
amely leginkább
leginkább aa fiatal
fiatal korosztályokra
korosztályokra jellemzĘ.
jellemző.
A legnézettebb televíziós csatornáknak
A legnézettebb televíziós csatornáknak továbbra is a iskéta országos
továbbra kereskedelmi
két országos csatorna
kereskedelmi bizo-
csatorna dig az alapfokú végzettségűeknek csupán 26 százaléka számít rendszeres napilapolvasónak, azaz leg-
nyult: a fiatalok
bizonyult: közelközel
a fiatalok kétharmada ezeket
kétharmada nézinézi
ezeket leggyakrabban.
leggyakrabban. alább hetente néhány alkalommal belelapoz egy napilapba. Figyelemreméltó, hogy Budapesten a fiata-
lok minden csoportjában alacsonyabb a napilapolvasók aránya, azaz itt is elmondhatjuk, hogy a főváros
Rádió sajátos kulturális- és médiafogyasztási közeget jelent az ország többi részéhez képest. Megjegyzendő
Ellentétben az internettel, ahol a fiatalabb életkor egyben intenzívebb használatot is feltételez,
Rádió azonban, hogy jelentősen magasabb viszont körükben a számítógépet használók aránya, és feltételez-
Az információs társadalom és a médiafogyasztás 93
arádióhallgatás esetében a helyzet éppen fordított. Összességében a fiatalok 41 százaléka naponta, hető, hogy a budapesti fiatalok a különböző internetes hírportálokon keresztül szerzik be ismereteiket.
Ellentétben
22 százalékaaz internettel,
hetente ahol 21
többször, a fiatalabb
százalékaéletkor egyben intenzívebb
ennél ritkábban, használatot
míg 16 százaléka is feltételez,
sohasem hallgatará-
rádióhallgatás esetében
diót. Kijelenthetjük
92 a helyzet éppen fordított. Összességében
tehát, hogy a fiatalok Ifjúság2008 a fiatalok 41 százaléka naponta,
Gyorsjelentés továbbra is meghatározó része maradt
mindennapjainak 22 53. 53. ábra:
ábra: A napilapolvasásgyakorisága
A napilapolvasás gyakorisága korcsoport
korcsoportszerint
szerint
százaléka hetente többször, 21 százaléka ennél ritkábban, míg 16 százaléka sohasem hallgat rádiót. (százalékosmegoszlás)
Kijelenthetjük tehát,52. hogy
ábra:a Rádióhallgatás
fiatalok
52. ábra:
mindennapjainak
Rádióhallgatásgyakorisága
továbbra is meghatározó része maradt a
korcsoportonként
gyakorisága korcsoportonként
rádió, bár ez elsĘsorban csupán háttérrádiózást jelent.
(százalékos Jelzi
megoszlás)ezt az is, hogy a döntĘ többség többnyire
az országos lefedettségĦ, illetve kisebb részben a helyi zenei kereskedelmi adókat hallgatja. A teljesminta 25 20 11 5 13 26
rádióhallgatás gyakoriságát kevésbé befolyásolják más háttérváltozók, csupán két említésre méltó
eltérést érdemes megemlíteni: a rádiót hallgató fiatalok aránya Budapesten alacsonyabb, mint a
25–29 48 23 7 22
többi településtípuson élĘk körében. A kevésbé intenzív rádióhallgatás Budapest esetében leginkább 25–29évesek 31 20 9 4 12 24
azzal magyarázható, hogy a fĘvárosban jóval többféle szórakozási lehetĘség érhetĘ el, ami
összességében csökkenti a rádióhallgatásra szánható idĘt, továbbá itt az átlagnál több és intenzívebb
internethasználót találunk, ami szintén ezt a hatást erĘsíti.
20–24 57 22 6 15 20–24évesek 25 22 12 5 12 24
15–19évesek 17 18 12 7 14 32
15–19 60 26 6 9
0% 20% 40% 60% 80% 100%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Újságok
Mélyreható változások mentek végbe a fiatalok újságolvasási szokásaiban az elmúlt évtized során. esetében tapasztaltakkal. A leggyakrabban olvasott hetilapok a pletykalapok, illetve a nĘi
0% 20% 40% 60% 80% 100%

Ami a hetilapok és folyóiratok olvasását illeti, a helyzet többé-kevésbé hasonló a napilapok eseté-
ben tapasztaltakkal. A leggyakrabban olvasott hetilapok a pletykalapok, illetve a női magazinok. Itt is
esetében tapasztaltakkal. A leggyakrabban olvasott hetilapok a pletykalapok, illetve a nĘi
elmondhatjuk, hogy a magasabb iskolai végzettségűek összességében több időt töltenek hetilapok,
magazinok. Itt is elmondhatjuk, hogy a magasabb iskolai végzettségĦek összességében több idĘt
folyóiratok olvasásával,
töltenek hetilapok, ugyanakkor
folyóiratok az egyes településtípusok
olvasásával, ugyanakkor az (leginkább Budapest és a(leginkább
egyes településtípusok községek)
közötti kontraszt kisebb, mint amit a napilapok esetében láthattunk. A KULTURÁLIS FOGYASZTÁS NÉHÁNY
Budapest és a községek) közötti kontraszt kisebb, mint amit a napilapok esetében láthattunk. A KULTURÁLIS FOGYASZTÁS NÉHÁNYJELLEMZŐJE,
JELLEMZėJE,
A SZABADIDŐ FELHASZNÁLÁSA
A SZABADIDė FELHASZNÁLÁSA
54.
54.ábra:
ábra:Hetilap-
Hetilap-ésésfolyóirat-olvasási
folyóirat-olvasási gyakoriság korcsoportonként
gyakoriság korcsoportonként
(százalékos
megoszlás)
A fiatalok kultúrához, kulturális fogyasztáshoz kapcsolódó viszonyát az Ifjúság2008 című kutatás –

A fiatalok kultúrához, kulturális fogyasztáshoz kapcsolódó viszonyát az Ifjúság2008 címĦ kutatás –
csakúgy, mint az Ifjúság2000, illetve az Ifjúság2004 – több kérdésen keresztül vizsgálta.
teljesminta 4 16 21 14 16 29 csakúgy, mint az Ifjúság2000, illetve az Ifjúság2004 – több kérdésen keresztül vizsgálta.
15
Tárgyiasult
Tárgyiasultkulturális
kulturálistőkével való
tĘkével15 ellátottság
való ellátottság
25–29évesek 5 17 22 13 16 27 Hasonlóan az Ifjúság2004 vizsgálathoz, most is megkérdeztük a fiatalokat, hogy hány könyv ta-
Hasonlóan az Ifjúság2004 vizsgálathoz, most is megkérdeztük a fiatalokat, hogy hány könyv
lálható otthonukban.
található otthonukban.2004-ben
2004-benaamegkérdezett fiatalok háztartásában
megkérdezett fiatalok háztartásábanátlagosan
átlagosan344344 könyv
könyv volt.
volt.
Ugyanakkor a fiatalok 4 százaléka állította azt, hogy egyetlen könyv sincs
Ugyanakkor a fiatalok 4 százaléka állította azt, hogy egyetlen könyv sincs a birtokukban. Aza birtokukban. Az Ifjú-
20–24évesek 4 16 22 16 16 26 ság2008 adataiadatai
Ifjúság2008 tetemes csökkenést
tetemes jeleznek.
csökkenést Azokban
jeleznek. a háztartásokban,
Azokban ahol 15–29
a háztartásokban, aholéves
15–29fiatalok
évesél-
nek, átlagosan 265 könyvet találunk. A fiatalok háztartásainak 15 százaléka rendelkezik
fiatalok élnek, átlagosan 265 könyvet találunk. A fiatalok háztartásainak 15 százaléka rendelkezik 100 könyvvel,
míg
10012könyvvel,
százalékamíg20012kötettel.
százaléka 200 kötettel.
A könyvállomány nagysága
A könyvállomány erősenerĘsen
nagysága függ attól, hogyhogy
függ attól, a fiatal önálló-e,
a fiatal vagy szüle(i)vel
önálló-e, él. Az eltartot-
vagy szüle(i)vel él. Az
15–19évesek 3 13 21 14 16 32
tak
eltartottak esetében 300 feletti, míg az önállóaknál átlagosan 158 könyv található a háztartásban. a
esetében 300 feletti, míg az önállóaknál átlagosan 158 könyv található a háztartásban. Legjobb
helyzetük
Legjobb aa többed
helyzetükgenerációs
a többedértelmiségi
generációs családban
értelmiségiélő fiataloknak,
családban az ő családjuk
élĘ fiataloknak, az ugyanis egész
Ę családjuk
0% 20% 40% 60% 80% 100% kisugyanis egész kis
„könyvtárat” „könyvtárat”
birtokol birtokol
az átlagosan többaz mint
átlagosan több mint
500 kötettel 500 kötettel (N=80).
(N=80).
55.ábra:
55. ábra:AAfiatalok
fiatalokháztartásában
háztartásában található
található könyvek
könyvekszáma
számakorcsoportonként
korcsoportonként
naponta hetentetöbbször havontaegyszer havonta ritkábban soha (átlagok)
(átlagok)
300
átlag:265
250
200
150
280 284
235
100
50
0
15–19éves 20–24éves 25–29éves
Az 55.Az ábra
55.jólábra
tükrözi,
jól hogy az idősebbek
tükrözi, kevesebbkevesebb
hogy az idĘsebbek kötettel rendelkeznek, ennek okaennek
kötettel rendelkeznek, többek
okakö-
zött az lehet,
többek hogy
között elköltözve
az lehet, a családtóla még
hogy elköltözve nemmég
családtól tudtaknemönálló
tudtak„könyvtárat” létrehozni.
önálló „könyvtárat” létrehozni.
Az Ifjúság2008 kutatásban kérdeztük meg elĘször – a nagymintás kutatások sorában –, hogy
15
Lásd részletesebben
milyen Bourdieu, Pierre: Gazdasági
egyéb kultúrahordozóval tőke,a kulturális
rendelkezik háztartás. tőke, társadalmiotthonában
A fiatalok tőke in:Süsü(ahol
a társadalomban, Új Man-
Ę él) átlagosan
dátum 2000. pp 35-48
15
Lásd részletesebben Bourdieu, Pierre: Gazdasági tĘke, kulturális tĘke, társadalmi tĘke in:Süsü a
társadalomban, Új Mandátum 2000. pp 35-48
0% 20% 40% 60% 80% 100%

Ami a hetilapok és folyóiratok olvasását illeti, a helyzet többé-kevésbé hasonló a napilapok eseté-
ben tapasztaltakkal. A leggyakrabban olvasott hetilapok a pletykalapok, illetve a női magazinok. Itt is
esetében tapasztaltakkal. A leggyakrabban olvasott hetilapok a pletykalapok, illetve a nĘi
elmondhatjuk, hogy a magasabb iskolai végzettségűek összességében több időt töltenek hetilapok,
magazinok. Itt is elmondhatjuk, hogy a magasabb iskolai végzettségĦek összességében több idĘt
folyóiratok olvasásával,
töltenek hetilapok, ugyanakkor
folyóiratok az egyes településtípusok
olvasásával, ugyanakkor az (leginkább Budapest és a(leginkább
egyes településtípusok községek)
közötti kontraszt kisebb, mint amit a napilapok esetében láthattunk. A KULTURÁLIS FOGYASZTÁS NÉHÁNY
Budapest és a községek) közötti kontraszt kisebb, mint amit a napilapok esetében láthattunk. A KULTURÁLIS FOGYASZTÁS NÉHÁNYJELLEMZŐJE,
JELLEMZėJE,
A SZABADIDŐ FELHASZNÁLÁSA
A SZABADIDė FELHASZNÁLÁSA
54.
54.ábra:
ábra:Hetilap-
Hetilap-ésésfolyóirat-olvasási
folyóirat-olvasási gyakoriság korcsoportonként
gyakoriság korcsoportonként
(százalékos
megoszlás)
A fiatalok kultúrához, kulturális fogyasztáshoz kapcsolódó viszonyát az Ifjúság2008 című kutatás –

A fiatalok kultúrához, kulturális fogyasztáshoz kapcsolódó viszonyát az Ifjúság2008 címĦ kutatás –
csakúgy, mint az Ifjúság2000, illetve az Ifjúság2004 – több kérdésen keresztül vizsgálta.
teljesminta 4 16 21 14 16 29 csakúgy, mint az Ifjúság2000, illetve az Ifjúság2004 – több kérdésen keresztül vizsgálta.
15
Tárgyiasult
Tárgyiasultkulturális
kulturálistőkével való
tĘkével15 ellátottság
való ellátottság
25–29évesek 5 17 22 13 16 27 Hasonlóan az Ifjúság2004 vizsgálathoz, most is megkérdeztük a fiatalokat, hogy hány könyv ta-
Hasonlóan az Ifjúság2004 vizsgálathoz, most is megkérdeztük a fiatalokat, hogy hány könyv
lálható otthonukban.
található otthonukban.2004-ben
2004-benaamegkérdezett fiatalok háztartásában
megkérdezett fiatalok háztartásábanátlagosan
átlagosan344344 könyv
könyv volt.
volt.
Ugyanakkor a fiatalok 4 százaléka állította azt, hogy egyetlen könyv sincs
Ugyanakkor a fiatalok 4 százaléka állította azt, hogy egyetlen könyv sincs a birtokukban. Aza birtokukban. Az Ifjú-
20–24évesek 4 16 22 16 16 26 ság2008 adataiadatai
Ifjúság2008 tetemes csökkenést
tetemes jeleznek.
csökkenést Azokban
jeleznek. a háztartásokban,
Azokban ahol 15–29
a háztartásokban, aholéves
15–29fiatalok
évesél-
nek, átlagosan 265 könyvet találunk. A fiatalok háztartásainak 15 százaléka rendelkezik
fiatalok élnek, átlagosan 265 könyvet találunk. A fiatalok háztartásainak 15 százaléka rendelkezik 100 könyvvel,
míg
10012könyvvel,
százalékamíg20012kötettel.
százaléka 200 kötettel.
A könyvállomány nagysága
A könyvállomány erősenerĘsen
nagysága függ attól, hogyhogy
függ attól, a fiatal önálló-e,
a fiatal vagy szüle(i)vel
önálló-e, él. Az eltartot-
vagy szüle(i)vel él. Az
15–19évesek 3 13 21 14 16 32
tak
eltartottak esetében 300 feletti, míg az önállóaknál átlagosan 158 könyv található a háztartásban. a
esetében 300 feletti, míg az önállóaknál átlagosan 158 könyv található a háztartásban. Legjobb
helyzetük
Legjobb aa többed
helyzetükgenerációs
a többedértelmiségi
generációs családban
értelmiségiélő fiataloknak,
családban az ő családjuk
élĘ fiataloknak, az ugyanis egész
Ę családjuk
0% 20% 40% 60% 80% 100% kisugyanis egész kis
„könyvtárat” „könyvtárat”
birtokol birtokol
az átlagosan többaz mint
átlagosan több mint
500 kötettel 500 kötettel (N=80).
(N=80).
55.ábra:
55. ábra:AAfiatalok
fiatalokháztartásában
háztartásában található
található könyvek
könyvekszáma
számakorcsoportonként
korcsoportonként
naponta hetentetöbbször havontaegyszer havonta ritkábban soha (átlagok)
(átlagok)
300
átlag:265
250
200
150
280 284
235
100
50
0
15–19éves 20–24éves 25–29éves
Az 55.Az ábra
55.jólábra
tükrözi,
jól hogy az idősebbek
tükrözi, kevesebbkevesebb
hogy az idĘsebbek kötettel rendelkeznek, ennek okaennek
kötettel rendelkeznek, többek
okakö-
zött az lehet,
többek hogy
között elköltözve
az lehet, a családtóla még
hogy elköltözve nemmég
családtól tudtaknemönálló
tudtak„könyvtárat” létrehozni.
önálló „könyvtárat” létrehozni.
Az Ifjúság2008 kutatásban kérdeztük meg elĘször – a nagymintás kutatások sorában –, hogy
15
Lásd részletesebben
milyen Bourdieu, Pierre: Gazdasági
egyéb kultúrahordozóval tőke,a kulturális
rendelkezik háztartás. tőke, társadalmiotthonában
A fiatalok tőke in:Süsü(ahol
a társadalomban, Új Man-
Ę él) átlagosan
dátum 2000. pp 35-48
15
Lásd részletesebben Bourdieu, Pierre: Gazdasági tĘke, kulturális tĘke, társadalmi tĘke in:Süsü a
társadalomban, Új Mandátum 2000. pp 35-48
92 A kulturális fogyasztás néhány jellemzője, a szabadidő felhasználása Ifjúság2008 Gyorsjelentés 93
Kulturális fogyasztás néhány jellemzĘje, a szabadidĘ felhasználása 95
Az Ifjúság2008 kutatásban kérdeztük meg először – a nagymintás kutatások sorában –, hogy mi- gyakoriságában. Míg a budapestiek – az eddigi nagymintás ifjúságkutatások adataihoz hasonlóan –
lyen
103 egyéb kultúrahordozóval
zenei cd rendelkezik aközött
található. A megkérdezettek háztartás. A fiatalok
4 százalék azokotthonában
aránya, akik(ahol
nem őrendelkeznek
él) átlagosan élen járnak a magas kulturális értéket képviselő fogyasztásban (pl. színház, hangverseny, könyvtár,
103 zenei
zenei cd található.
cd-vel. A cd-k A megkérdezettek
között – átlagosan között 4 százalék
– 40 százalék azok aránya,
a másoltak akik nem
aránya. rendelkeznek
Ugyanakkor zenei
a fiatalok ifjúságkutatások
múzeum, kiállítás), adataihoz hasonlóan lakó
addig a községekben – élen15–29 járnak
éveseka művelődési
magas kulturális
házakba,értéket
a helyi képviselĘ
diszkókba,
cd-vel. A cd-k között – átlagosan
közel egyharmadának – 40 százalék
nincs egyetlen a másoltak
másolt cd-je sem. aránya. Ugyanakkor a fiatalok közel egyhar- fogyasztásban (pl. színház, hangverseny, könyvtár, múzeum, kiállítás),
bálokra, mulatságokra járnak. Ez feltehetően összefügg az intézményi ellátottsággal és az iskolázott- addig a községekben lakó
madának nincs egyetlen másolt cd-je sem. 15–29
sággal is. évesek mĦvelĘdési házakba, a helyi diszkókba, bálokra, mulatságokra járnak. Ez feltehetĘen
összefügg
E feltűnőazaránytalanság
intézményi ellátottsággal és az iskolázottsággal
a kulturális intézmények is.
látogatásának sűrűségében is megmutatkozik.
56.ábra:
56. ábra:Másolt
Másoltéséseredeti
eredeti cd-k
cd-kés
és dvd-k
dvd-k száma
száma a fiatalok háztartásaiban
háztartásaibankorcsoportonként
korcsoportonként E feltĦnĘ aránytalanság a kulturális intézmények
2000-ben a budapesti fiatalok közel egynegyede kéthónapos perióduson látogatásának sĦrĦségében is megmutatkozik.
belül járt színházban, míg
(átlagok)
(átlagok) 2000-ben a budapesti fiatalok közel egynegyede kéthónapos perióduson
a községekben lakóknál az arány nem érte el az egytizedet. 2004-ben a fővárosiak 15 százaléka belül járt színházban, mígvolt
a
községekben lakóknál az arány nem érte el az egytizedet. 2004-ben a fĘvárosiak 15 százaléka volt
egy hónapon belül színházban, a községben élőknek csupán 6 százaléka. 2008-ben a fővárosban
egy hónapon belül színházban, a községben élĘknek csupán 6 százaléka. 2008-ben a fĘvárosban
103 lakó fiatalok 13 százaléka járt egy hónapon belül színházban, míg a községben élőknek mindössze 5
lakó fiatalok 13 százaléka járt egy hónapon belül színházban, míg a községben élĘknek mindössze 5
45 százaléka. A mozilátogatás esetében 2000-ben kétszeres különbséget regisztráltunk: a budapesti fi-
teljesminta
71
százaléka. A mozilátogatás esetében 2000-ben kétszeres különbséget regisztráltunk: a budapesti
atalok közel
fiatalok háromnegyede
közel háromnegyede voltvoltkét hónapon
két hónapon belülbelül
moziban, a községekben
moziban, a községekbenlakó fiataloknak viszont
lakó fiataloknak
36 csak egyharmada; 2004-ben, a2004-ben,
multiplexaelterjedésével tovább nőtt tovább
a különbség,
viszont csak egyharmada; multiplex elterjedésével nĘtt aa fővárosban
különbség, élő a
fiatalok háromszor több alkalommal voltak egy hónapon belül moziban,
fĘvárosban élĘ fiatalok háromszor több alkalommal voltak egy hónapon belül moziban, mint mint községben élő társaik.
90
34 2008-ban
községben a fővárosban
élĘ társaik.élő fiatalok aegyharmada,
2008-ban fĘvárosban míg a községben
élĘ fiatalok élők egyötöde
egyharmada, míg a járt egy hónapon
községben élĘk
25–29évesek
65 belül moziban. Megállapítható, hogy a „kulturális olló” tovább nyílik, ami
egyötöde járt egy hónapon belül moziban. Megállapítható, hogy a „kulturális olló” tovább nyílik, még inkább erősítheti a fia-
32 CD
talok közötti esélyegyenlőtlenségeket.
ami még inkább erĘsítheti a fiatalok közötti esélyegyenlĘtlenségeket.
ebbƅlmásolt A megkérdezett fiatalok között – a korábbi felmérések eredményéhez hasonlóan – szép szám-
107
DVD mal A találunk olyanokat,
megkérdezett akik között
fiatalok soha nem látogatnak
– a korábbi meg bizonyos
felmérések kulturális
eredményéhez intézményeket.
hasonlóan Legkeve-
– szép számmal
47
20–24évesek sebben
találunkaz elitkultúrához
olyanokat, akik tartozósohaszíntereket látogatják,meg
nem látogatnak korosztálytól
bizonyos függetlenül
kulturális meghaladja
intézményeket. a 70
71 ebbƅlmásolt
39 Legkevesebben
százalékot az elitkultúrához
az art mozikat, operát, komolyzeneitartozó színtereket
koncerteketlátogatják, korosztálytól
soha nem látogatók függetlenül
aránya. A fiatalok
meghaladja
mintegy a 70 százalékot
20 százaléka az art mozikat,
még multiplex moziban operát,
sem jártkomolyzenei koncerteket
soha. A multiplex soha érthető
mozikat nem látogatók
módon
112 aránya. A fiatalok
legkevésbé mintegyélők
a községekben 20 százaléka
és a 25–29 még multiplex
éves moziban
korosztályhoz sem jártlátogatják.
tartozók soha. A multiplex mozikat
55 érthetĘ módon legkevésbé a községekben élĘk és a 25–29 éves korosztályhoz tartozók
15–19évesek
76
A kulturális tevékenységek közötti választás, azok mélysége, intenzitása meg semlátogatják.
közelíti azt a
38
A kulturális
mértéket, amely tevékenységek
szükséges lenne közötti
ahhoz, választás, azok mélysége,
hogy a fiatalok megfelelőenintenzitása meg sem aközelíti
tájékozódjanak kultúraazt a
terü-
mértéket, amely szükséges lenne ahhoz, hogy a fiatalok megfelelĘen
letén. Az a néhány szabadidős – de akkor is elég ötletszerű – foglalatosság, amiről a fiatalok beszá- tájékozódjanak a kultúra
0 20 40 60 80 100 120
területén.
molnak, Az a egyéni
jórészt néhányaktivitást,
szabadidĘs – de akkor tükröz.
elhatározást is elég AötletszerĦ
társaság,–afoglalatosság,
közösség hiányzik; amirĘlmásképpen
a fiatalok
beszámolnak, jórészt egyéni aktivitást, elhatározást tükröz. A társaság,
megközelítve: csak itt-ott merül fel ennek igénye, véleményünk szerint szinte eltűnt az igényes a közösség hiányzik;
társas
másképpen megközelítve: csak itt-ott merül
cselekvés iránti vágy a fiatalok kulturális tevékenységéből. fel ennek igénye, véleményünk szerint szinte eltĦnt az
igényes társas
A fiatalok cselekvés
által részben iránti
használt,vágyaza ún.
fiatalok kulturális tevékenységébĘl.
„elitkultúrához” tartozó kulturális téren kívül léteznek olyan
Az 56.Az
ábra
56.jól mutatja, hogy hogy
a fiatalabbak többtöbb
cd-vel rendelkeznek, és arányait tekintve is ezek A fiatalok által részben használt, az ún. „elitkultúrához” tartozó kulturális
ábra jól mutatja, a fiatalabbak cd-vel rendelkeznek, és arányait tekintve is „szubkulturálisnak” nevezhető terek, amelyek már egyértelműbben az ifjúságitéren kívülrészei.
kultúra léteznek
Ezek
között több a másolt,
ezek között amelynek
több a másolt, oka lehet,
amelynek hogy
oka a 15–19
lehet, hogyévesek az internetet
a 15–19 évesek azhasználják
internetet forrásként.
használják A olyan „szubkulturálisnak” nevezhetĘ terek, amelyek már egyértelmĦbben az ifjúsági kultúra részei.
egyrészt a beszédcselekvés helyszínei (kocsma, kávéház stb.), másrészt a könnyed vagy igényes szó-
fiataloknak
forrásként.átlagosan 71 dvd
A fiataloknak van a birtokában,
átlagosan 71 dvd van amelynek több mint
a birtokában, fele másolt.
amelynek A kérdezettek
több mint kilenc
fele másolt. A Ezek egyrészt a beszédcselekvés helyszínei (kocsma, kávéház stb.), másrészt a könnyed vagy
rakoztatás színterei (pl. diszkó, jazz-klub). Ezeket a tereket azonban eltérő rendszerességgel tudják
kérdezettek kilenc
százalékának százalékának
nincs dvd-filmje, ésnincs dvd-filmje,
40 százalékuk és 40 százalékuk
mondta, hogy nincsmondta,
másolt hogy
dvdje.nincs másolt dvd- igényes szórakoztatás színterei (pl. diszkó, jazz-klub). Ezeket a tereket azonban eltérĘ
használni a fiatalok. A 15–29 évesek – átlagosan – 80 naponként jutnak el kávéházba, hetven napon-
je.Az objektivált kulturális tőkéhez való viszony – ahogy az adatok is mutatják – átalakulóban van. rendszerességgel tudják használni a fiatalok. A 15–29 évesek – átlagosan – 80 naponként jutnak el
ként sörözőbe,
kávéházba, és 130
hetven naponként
naponként étterembe.
sörözĘbe, és 130 naponként étterembe.
Az objektivált
Ennek sokféle kulturális
oka lehet, azonbantĘkéhez
fontosvaló viszony
felhívni – ahogyarra,
a figyelmet az adatok
hogy aisváltozásnak
mutatják – átalakulóban
az egyik mar-
káns eleme a számítástechnika és ezen belül is az internet térhódítása, amely átrendezte azaz
van. Ennek sokféle oka lehet, azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a változásnak egyikés
audio-
markáns eleme a való
számítástechnika és ezen belül is az internet térhódítása, amely átrendezte az 28. táblázat:
28. táblázat: A havontaA havonta vagy gyakrabban
vagy gyakrabban látogatottlátogatott
kulturális kulturális
intézményekintézmények
korcsoportonként,
video anyagokhoz hozzájutás módját és lehetőségét.
audio- és video anyagokhoz való hozzájutás módját és lehetĘségét. korcsoportonként,
2004-20082004-2008
(az
(azadott
adottintézményt
intézményt havonta vagy gyakrabban
havonta vagy gyakrabbanlátogatók
látogatókszázalékos
aránya)
AAkulturális
kulturálisfogyasztás
fogyasztásszínterei
színterei
15–19 évesek 20–24 évesek 25–29 évesek
A kultúrafogyasztás helyszíneit tekintve elmondhatjuk, hogy a társadalom kettészakítottsága – 2004 2008 2004 2008 2004 2008
A kultúrafogyasztás
2000-hez helyszíneit
és 2004-hez képest – továbbtekintve
nőtt.elmondhatjuk, hogy
A kulturális javak a társadalom
fogyasztását kettészakítottsága
tekintve kialakult egy, a Könyvesbolt 28 17 34 21 33 18
– 2000-hez és 2004-hez képest – tovább nĘtt. A kulturális javak fogyasztását
javakban dúskáló csoport, az ebbe tartozók elsősorban az elitkultúra szegmensei közül tekintve kialakult egy,
választanak. Könyvtár 41 31 33 24 20 14
a javakban dúskáló csoport, az ebbe tartozók elsĘsorban az elitkultúra szegmensei
Mások viszont alig férnek hozzá bármiféle kulturális termékhez, s egy ponton túl már nem is ismerik közül
választanak. Mások viszont alig férnek hozzá bármiféle kulturális termékhez, s egy ponton túl már
16 Mozi, multiplex 40 25 38 22 28 18
fel saját szükségleteiket, ezért kulturális aktivitásuk az „elitkultúra intézményeinek használatában”
16 Színház 11 7 8 5 8 4
nem is ismerik fel saját szükségleteiket, ezért kulturális aktivitásuk az „elitkultúra
formális. Különösen szembetűnő ebben a vonatkozásban Budapest és a községek ellentéte, mely intézményeinek
használatában” Videó-, dvd-kölcsönzĘ 28 12 28 12 22 11
lakóhelyek 15–29formális. Különösen
éves korosztálya szembetĦnĘ
élesen elkülönülebben a vonatkozásban
egymástól a kulturálisBudapest
fogyasztás és jellegében
a községekés
Múzeum, kiállítás 15 7 14 6 12 5
ellentéte, mely lakóhelyek 15–29 éves korosztálya élesen elkülönül egymástól a kulturális
fogyasztás jellegében és gyakoriságában. Míg a budapestiek – az eddigi nagymintás
16
Elitkultúra színtere az art mozi, az opera, a színház, a múzeum, illetve a kiállítások és a hangversenyek.
16
Az Ifjúság2008 kutatásban kérdeztük meg először – a nagymintás kutatások sorában –, hogy mi- gyakoriságában. Míg a budapestiek – az eddigi nagymintás ifjúságkutatások adataihoz hasonlóan –
lyen
103 egyéb kultúrahordozóval
zenei cd rendelkezik aközött
található. A megkérdezettek háztartás. A fiatalok
4 százalék azokotthonában
aránya, akik(ahol
nem őrendelkeznek
él) átlagosan élen járnak a magas kulturális értéket képviselő fogyasztásban (pl. színház, hangverseny, könyvtár,
103 zenei
zenei cd található.
cd-vel. A cd-k A megkérdezettek
között – átlagosan között 4 százalék
– 40 százalék azok aránya,
a másoltak akik nem
aránya. rendelkeznek
Ugyanakkor zenei
a fiatalok ifjúságkutatások
múzeum, kiállítás), adataihoz hasonlóan lakó
addig a községekben – élen15–29 járnak
éveseka művelődési
magas kulturális
házakba,értéket
a helyi képviselĘ
diszkókba,
cd-vel. A cd-k között – átlagosan
közel egyharmadának – 40 százalék
nincs egyetlen a másoltak
másolt cd-je sem. aránya. Ugyanakkor a fiatalok közel egyhar- fogyasztásban (pl. színház, hangverseny, könyvtár, múzeum, kiállítás),
bálokra, mulatságokra járnak. Ez feltehetően összefügg az intézményi ellátottsággal és az iskolázott- addig a községekben lakó
madának nincs egyetlen másolt cd-je sem. 15–29
sággal is. évesek mĦvelĘdési házakba, a helyi diszkókba, bálokra, mulatságokra járnak. Ez feltehetĘen
összefügg
E feltűnőazaránytalanság
intézményi ellátottsággal és az iskolázottsággal
a kulturális intézmények is.
látogatásának sűrűségében is megmutatkozik.
56.ábra:
56. ábra:Másolt
Másoltéséseredeti
eredeti cd-k
cd-kés
és dvd-k
dvd-k száma
száma a fiatalok háztartásaiban
háztartásaibankorcsoportonként
korcsoportonként E feltĦnĘ aránytalanság a kulturális intézmények
2000-ben a budapesti fiatalok közel egynegyede kéthónapos perióduson látogatásának sĦrĦségében is megmutatkozik.
belül járt színházban, míg
(átlagok)
(átlagok) 2000-ben a budapesti fiatalok közel egynegyede kéthónapos perióduson
a községekben lakóknál az arány nem érte el az egytizedet. 2004-ben a fővárosiak 15 százaléka belül járt színházban, mígvolt
a
községekben lakóknál az arány nem érte el az egytizedet. 2004-ben a fĘvárosiak 15 százaléka volt
egy hónapon belül színházban, a községben élőknek csupán 6 százaléka. 2008-ben a fővárosban
egy hónapon belül színházban, a községben élĘknek csupán 6 százaléka. 2008-ben a fĘvárosban
103 lakó fiatalok 13 százaléka járt egy hónapon belül színházban, míg a községben élőknek mindössze 5
lakó fiatalok 13 százaléka járt egy hónapon belül színházban, míg a községben élĘknek mindössze 5
45 százaléka. A mozilátogatás esetében 2000-ben kétszeres különbséget regisztráltunk: a budapesti fi-
teljesminta
71
százaléka. A mozilátogatás esetében 2000-ben kétszeres különbséget regisztráltunk: a budapesti
atalok közel
fiatalok háromnegyede
közel háromnegyede voltvoltkét hónapon
két hónapon belülbelül
moziban, a községekben
moziban, a községekbenlakó fiataloknak viszont
lakó fiataloknak
36 csak egyharmada; 2004-ben, a2004-ben,
multiplexaelterjedésével tovább nőtt tovább
a különbség,
viszont csak egyharmada; multiplex elterjedésével nĘtt aa fővárosban
különbség, élő a
fiatalok háromszor több alkalommal voltak egy hónapon belül moziban,
fĘvárosban élĘ fiatalok háromszor több alkalommal voltak egy hónapon belül moziban, mint mint községben élő társaik.
90
34 2008-ban
községben a fővárosban
élĘ társaik.élő fiatalok aegyharmada,
2008-ban fĘvárosban míg a községben
élĘ fiatalok élők egyötöde
egyharmada, míg a járt egy hónapon
községben élĘk
25–29évesek
65 belül moziban. Megállapítható, hogy a „kulturális olló” tovább nyílik, ami
egyötöde járt egy hónapon belül moziban. Megállapítható, hogy a „kulturális olló” tovább nyílik, még inkább erősítheti a fia-
32 CD
talok közötti esélyegyenlőtlenségeket.
ami még inkább erĘsítheti a fiatalok közötti esélyegyenlĘtlenségeket.
ebbƅlmásolt A megkérdezett fiatalok között – a korábbi felmérések eredményéhez hasonlóan – szép szám-
107
DVD mal A találunk olyanokat,
megkérdezett akik között
fiatalok soha nem látogatnak
– a korábbi meg bizonyos
felmérések kulturális
eredményéhez intézményeket.
hasonlóan Legkeve-
– szép számmal
47
20–24évesek sebben
találunkaz elitkultúrához
olyanokat, akik tartozósohaszíntereket látogatják,meg
nem látogatnak korosztálytól
bizonyos függetlenül
kulturális meghaladja
intézményeket. a 70
71 ebbƅlmásolt
39 Legkevesebben
százalékot az elitkultúrához
az art mozikat, operát, komolyzeneitartozó színtereket
koncerteketlátogatják, korosztálytól
soha nem látogatók függetlenül
aránya. A fiatalok
meghaladja
mintegy a 70 százalékot
20 százaléka az art mozikat,
még multiplex moziban operát,
sem jártkomolyzenei koncerteket
soha. A multiplex soha érthető
mozikat nem látogatók
módon
112 aránya. A fiatalok
legkevésbé mintegyélők
a községekben 20 százaléka
és a 25–29 még multiplex
éves moziban
korosztályhoz sem jártlátogatják.
tartozók soha. A multiplex mozikat
55 érthetĘ módon legkevésbé a községekben élĘk és a 25–29 éves korosztályhoz tartozók
15–19évesek
76
A kulturális tevékenységek közötti választás, azok mélysége, intenzitása meg semlátogatják.
közelíti azt a
38
A kulturális
mértéket, amely tevékenységek
szükséges lenne közötti
ahhoz, választás, azok mélysége,
hogy a fiatalok megfelelőenintenzitása meg sem aközelíti
tájékozódjanak kultúraazt a
terü-
mértéket, amely szükséges lenne ahhoz, hogy a fiatalok megfelelĘen
letén. Az a néhány szabadidős – de akkor is elég ötletszerű – foglalatosság, amiről a fiatalok beszá- tájékozódjanak a kultúra
0 20 40 60 80 100 120
területén.
molnak, Az a egyéni
jórészt néhányaktivitást,
szabadidĘs – de akkor tükröz.
elhatározást is elég AötletszerĦ
társaság,–afoglalatosság,
közösség hiányzik; amirĘlmásképpen
a fiatalok
beszámolnak, jórészt egyéni aktivitást, elhatározást tükröz. A társaság,
megközelítve: csak itt-ott merül fel ennek igénye, véleményünk szerint szinte eltűnt az igényes a közösség hiányzik;
társas
másképpen megközelítve: csak itt-ott merül
cselekvés iránti vágy a fiatalok kulturális tevékenységéből. fel ennek igénye, véleményünk szerint szinte eltĦnt az
igényes társas
A fiatalok cselekvés
által részben iránti
használt,vágyaza ún.
fiatalok kulturális tevékenységébĘl.
„elitkultúrához” tartozó kulturális téren kívül léteznek olyan
Az 56.Az
ábra
56.jól mutatja, hogy hogy
a fiatalabbak többtöbb
cd-vel rendelkeznek, és arányait tekintve is ezek A fiatalok által részben használt, az ún. „elitkultúrához” tartozó kulturális
ábra jól mutatja, a fiatalabbak cd-vel rendelkeznek, és arányait tekintve is „szubkulturálisnak” nevezhető terek, amelyek már egyértelműbben az ifjúságitéren kívülrészei.
kultúra léteznek
Ezek
között több a másolt,
ezek között amelynek
több a másolt, oka lehet,
amelynek hogy
oka a 15–19
lehet, hogyévesek az internetet
a 15–19 évesek azhasználják
internetet forrásként.
használják A olyan „szubkulturálisnak” nevezhetĘ terek, amelyek már egyértelmĦbben az ifjúsági kultúra részei.
egyrészt a beszédcselekvés helyszínei (kocsma, kávéház stb.), másrészt a könnyed vagy igényes szó-
fiataloknak
forrásként.átlagosan 71 dvd
A fiataloknak van a birtokában,
átlagosan 71 dvd van amelynek több mint
a birtokában, fele másolt.
amelynek A kérdezettek
több mint kilenc
fele másolt. A Ezek egyrészt a beszédcselekvés helyszínei (kocsma, kávéház stb.), másrészt a könnyed vagy
rakoztatás színterei (pl. diszkó, jazz-klub). Ezeket a tereket azonban eltérő rendszerességgel tudják
kérdezettek kilenc
százalékának százalékának
nincs dvd-filmje, ésnincs dvd-filmje,
40 százalékuk és 40 százalékuk
mondta, hogy nincsmondta,
másolt hogy
dvdje.nincs másolt dvd- igényes szórakoztatás színterei (pl. diszkó, jazz-klub). Ezeket a tereket azonban eltérĘ
használni a fiatalok. A 15–29 évesek – átlagosan – 80 naponként jutnak el kávéházba, hetven napon-
je.Az objektivált kulturális tőkéhez való viszony – ahogy az adatok is mutatják – átalakulóban van. rendszerességgel tudják használni a fiatalok. A 15–29 évesek – átlagosan – 80 naponként jutnak el
ként sörözőbe,
kávéházba, és 130
hetven naponként
naponként étterembe.
sörözĘbe, és 130 naponként étterembe.
Az objektivált
Ennek sokféle kulturális
oka lehet, azonbantĘkéhez
fontosvaló viszony
felhívni – ahogyarra,
a figyelmet az adatok
hogy aisváltozásnak
mutatják – átalakulóban
az egyik mar-
káns eleme a számítástechnika és ezen belül is az internet térhódítása, amely átrendezte azaz
van. Ennek sokféle oka lehet, azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a változásnak egyikés
audio-
markáns eleme a való
számítástechnika és ezen belül is az internet térhódítása, amely átrendezte az 28. táblázat:
28. táblázat: A havontaA havonta vagy gyakrabban
vagy gyakrabban látogatottlátogatott
kulturális kulturális
intézményekintézmények
korcsoportonként,
video anyagokhoz hozzájutás módját és lehetőségét.
audio- és video anyagokhoz való hozzájutás módját és lehetĘségét. korcsoportonként,
2004-20082004-2008
(az
(azadott
adottintézményt
intézményt havonta vagy gyakrabban
havonta vagy gyakrabbanlátogatók
látogatókszázalékos
aránya)
AAkulturális
kulturálisfogyasztás
fogyasztásszínterei
színterei
15–19 évesek 20–24 évesek 25–29 évesek
A kultúrafogyasztás helyszíneit tekintve elmondhatjuk, hogy a társadalom kettészakítottsága – 2004 2008 2004 2008 2004 2008
A kultúrafogyasztás
2000-hez helyszíneit
és 2004-hez képest – továbbtekintve
nőtt.elmondhatjuk, hogy
A kulturális javak a társadalom
fogyasztását kettészakítottsága
tekintve kialakult egy, a Könyvesbolt 28 17 34 21 33 18
– 2000-hez és 2004-hez képest – tovább nĘtt. A kulturális javak fogyasztását
javakban dúskáló csoport, az ebbe tartozók elsősorban az elitkultúra szegmensei közül tekintve kialakult egy,
választanak. Könyvtár 41 31 33 24 20 14
a javakban dúskáló csoport, az ebbe tartozók elsĘsorban az elitkultúra szegmensei
Mások viszont alig férnek hozzá bármiféle kulturális termékhez, s egy ponton túl már nem is ismerik közül
választanak. Mások viszont alig férnek hozzá bármiféle kulturális termékhez, s egy ponton túl már
16 Mozi, multiplex 40 25 38 22 28 18
fel saját szükségleteiket, ezért kulturális aktivitásuk az „elitkultúra intézményeinek használatában”
16 Színház 11 7 8 5 8 4
nem is ismerik fel saját szükségleteiket, ezért kulturális aktivitásuk az „elitkultúra
formális. Különösen szembetűnő ebben a vonatkozásban Budapest és a községek ellentéte, mely intézményeinek
használatában” Videó-, dvd-kölcsönzĘ 28 12 28 12 22 11
lakóhelyek 15–29formális. Különösen
éves korosztálya szembetĦnĘ
élesen elkülönülebben a vonatkozásban
egymástól a kulturálisBudapest
fogyasztás és jellegében
a községekés
Múzeum, kiállítás 15 7 14 6 12 5
ellentéte, mely lakóhelyek 15–29 éves korosztálya élesen elkülönül egymástól a kulturális
fogyasztás jellegében és gyakoriságában. Míg a budapestiek – az eddigi nagymintás
16
16
29.
29. táblázat:
táblázat: AAsoha
sohanem
nemlátogatott
látogatott kulturális
kulturálisintézmények
intézmények korcsoportonként,
2004-2008 A 2008-ban lefolytatott kutatás során érdeklődtünk először arról, hogy a Magyarország történel-
(az adott intézményt soha nem látogatók százalékos aránya) mében fontos szerepet játszó városokba, helyszínekre eljutottak-e a fiatalok. A válaszolók három szá-
(az adott intézményt soha nem látogatók százalékos aránya)
zaléka nem volt még Budapesten, és 13 százalékuk kizárólag az iskolával jutott el a fővárosba. Tihany-
15–19 évesek 20–24 évesek 25–29 évesek ba 38 százalékuk nem látogatott el még soha, akik pedig már voltak a Balaton parti városban, azok
2004 2008 2004 2008 2004 2008 közül 12 százalék az iskolájával jutott el oda. Esztergomot a fiatalok 40 százaléka nem látta eddig, akik
Könyvesbolt 34 38 33 36 36 38 pedig jártak már ott, azoknak 23 százaléka iskolai kirándulást tett a városba.
Video-, dvd-kölcsönzĘ 47 62 49 65 58 67 A budapesti nevezetességek közül az Országházban a fiatalok 42 százaléka, fővárosiaknak fele nem
Könyvtár 28 30 42 43 53 43 volt még, az azt belülről megtekintők fele pedig ugyancsak az iskolájával tett parlamenti látogatást. A
Multiplex 21 27 23 29 33 43 Budai Várat a fiatalok negyede nem látta eddig, s elgondolkodtató, hogy a fővárosban élőknek négy
Art mozi 68 68 67 67 70 72 százaléka sem volt még a Várban. A jelentősebb – budapesti – múzeumok közül a Szépművészeti Múze-
Múzeum, kiállítás 35 41 42 47 49 53 umban a megkérdezettek több mint fele, a budapestiek negyede még soha nem járt, és a múzeumi láto-
Hangverseny 76 77 76 80 81 81
gatáson részt vettek közt egyharmad azoknak az aránya, akik ezt kizárólag iskolai szervezésben tették. A
Nemzeti Múzeumba a fiatalok kétötöde nem látogatott még el. A fővárosban élők 17 százaléka mondta,
Színház 35 40 45 47 47 51
hogy még nem volt ebben az intézményben. Itt is egyharmad azok aránya, aki csupán az iskola keretein
Opera 86 89 87 89 87 90
98 Ifjúság2008 Gyorsjelentés belül jutottak el ide. A főváros egyik új nevezetességében, a Művészetek Palotájában kétharmaduk, a
budapestiek több mint ötven százaléka még nem soha nem volt. Egy negyedük az iskolával nézte meg
A 2008-ban lefolytatott kutatás során érdeklĘdtünk elĘször arról, hogy a Magyarország a kulturális élet egyik fellegvárát. A Puskás Stadiont a fiatalok háromnegyede nem látta belülről.
történelmében fontos
57. szerepet
57.ábra: játszó
ábra:Volt-e
Volt-e valahavárosokba,
valaha a akövetkezĘhelyszínekre
következő helyeken
helyekeneljutottak-e
a fĘvárosban? a fiatalok. A válaszolók
a fővárosban? Megállapítható, hogy az iskola kultúraközvetítő szerepe és felelőssége meghatározó. A családok
három százaléka nem volt
(százalékos
(százalékos mégazok
megoszlás
megoszlás Budapesten,
azokkörében,
körében,akikésbudapestiek
akik 13 százalékuk
vagy
budapestiek kizárólag
voltak
vagy mármár
voltak az iskolával jutott el a
Budapesten)
Budapesten) kulturális terek használatára irányuló nevelő hatása – elsősorban a községekben élők és a szakmun-
fĘvárosba. Tihanyba 38 százalékuk nem látogatott el még soha, akik pedig már voltak a Balaton kás, valamint az annál alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkező szülők gyermekei esetében –
parti városban, azok közül 12 százalék az iskolájával jutott
Állatkert 85
el oda. Esztergomot
15
a fiatalok 40 meglehetősen csekély és esetleges.
százaléka nem látta eddig, akik pedig jártak már ott, azoknak 23 százaléka iskolai kirándulást tett a
városba. Budaivár 75 25
A budapesti nevezetességek közül az Országházban a fiatalok 42 százaléka, fĘvárosiaknak fele A szabadidő eltöltése
nem volt még, az azt belülrĘl megtekintĘk
Városliget fele pedig68 ugyancsak az iskolájával
32 tett parlamenti Az Ifjúság2000 és az Ifjúság2004 adatai azt jelezték, hogy a fiatalok jelentős része valójában ke-
látogatást. A Budai Várat a fiatalok negyede nem látta eddig, s elgondolkodtató, hogy a fĘvárosban vés szabadidővel rendelkezik. Ráadásul a szabadidő fogalma sem teljesen egyértelmű: tapasztalata-
élĘknek négy százaléka sem voltMargitsziget
még a Várban. A jelentĘsebb 66 – budapesti
34 – múzeumok közül a ink szerint a szabadidővel jórészt a tétlenséget azonosították a 15–29 évesek. Előző kutatásainkhoz
SzépmĦvészeti Múzeumban a megkérdezettek több mint fele, a budapestiek negyede még soha nem hasonlóan megállapítható, hogy egy átlagos hétköznapon a kötetlenül felhasználható szabadidő
járt, és a múzeumi látogatáson részt vettek közt egyharmad
Parlament 58 azoknak az42aránya, akik ezt kizárólag mennyiségét tekintve a gazdasági aktivitás és a korcsoport dimenziói mentén mutatkoznak lényeges
iskolai szervezésben tették. A Nemzeti Múzeumba a fiatalok kétötöde nem látogatott még el. A eltérések. Minél idősebb a megkérdezett, és minél valószínűbb, hogy már nem tanul, annál kevesebb
fĘvárosban élĘk 17 százalékaNemzetiMúzeum
mondta, hogy még nem56 volt ebben az intézményben.
44 Itt is egyharmad
a szabadon felhasználható ideje.
azok aránya, aki csupán az iskola keretein belül jutottak el ide. A fĘváros egyik új
A hétköznapi és a hétvégi szabadidő mennyisége alapvetően különböző. A hétköznapi átlag
nevezetességében, a MĦvészetek Palotájában kétharmaduk,
SzépmƾvészetiMúzeum 48 a budapestiek52 több mint ötven százaléka
egy-két órához képest hétvégén fél-egy nap a szabadon felhasználható idő. Itt is lényeges eltérések
még nem soha nem volt. Egy negyedük az iskolával nézte meg a kulturális élet egyik fellegvárát. A
tapasztalhatók azonban, mégpedig az életkor és az állandó lakhely településtípusa függvényében.
Puskás Stadiont a fiatalok MƾvészetekPalotája
háromnegyede nem látta35belülrĘl. 65
Hasonlóan a hétköznaphoz, megállapítható, hogy minél fiatalabb a kérdezett, annál több szabadidő-
PetƅfiCsarnok 69
31 szerepe és felelĘssége vel rendelkezik hétvégenként, és az is igaz, hogy összefüggésben az életkorral, az anyagi, jövedelmi
Megállapítható, hogy az iskola kultúraközvetítĘ meghatározó. A családok
státus is befolyásolja a hétvégi szabadidő mennyiségét.
kulturális terek használatára irányuló nevelĘ hatása – elsĘsorban a községekben élĘk és a
PappLászlóBudapestSportaréna 30 70 rendelkezĘ szülĘk gyermekei Felmerül a kérdés, hogy a rendelkezésre álló szabadidőt hol töltik el a fiatalok. A továbbiakban
szakmunkás, valamint az annál alacsonyabb szintĦ végzettséggel
ebbe nyújtunk betekintést.
esetében – meglehetĘsen csekély és esetleges.
PuskásFerencStadion 25 75 A fiatalok döntő többsége hétköznap alapvetően otthon, kollégiumban, albérletben (mintegy
89%), vagy a barátainál tartózkodik (52%). 2004-hez képest növekedett azok aránya, akik a szabad-
MagyarNemzetiGaléria 24 76 idejüket otthon töltik. Elenyésző kisebbségben vannak azok a fiatalok, akik beszédcselekvési helyszí-
nekre (kocsma, kávéház) vagy kulturális intézményekbe járnak szabadidejükben. Érdemes azonban
Operaház 18 82 megemlíteni, hogy főleg a férfi megkérdezettek közel egyhetede sportpályán tölti a szabadidejét.
Előzetes hipotézisünk az volt, hogy az elmúlt években a szabadidő-eltöltés helyszíneként mind na-
NemzetiSzínház 15 85 gyobb népszerűségre tett szert a pláza, ahol egyesül a passzív (kirakatnézegetés) és az aktív kultu-
rálódás helyszíne (mozi, éttermek, kávézók). E vélekedésünket azonban a kutatás eredményei nem
0% 20% 40% 60% 80% 100% igazolják. A vizsgált 15–29 éves korosztály mintegy 6 százaléka tölti szabadidejét egy átlagos hétköz-
nap bevásárlóközpontban. Valamivel magasabb az arány a nők (8%), valamint – érthető módon – a
volt nemvolt budapestiek/megyei jogú városban lakók (8%) körében.
A szabadidĘ eltöltése
29.
29. táblázat:
táblázat: AAsoha
sohanem
nemlátogatott
látogatott kulturális
kulturálisintézmények
intézmények korcsoportonként,
2004-2008 A 2008-ban lefolytatott kutatás során érdeklődtünk először arról, hogy a Magyarország történel-
(az adott intézményt soha nem látogatók százalékos aránya) mében fontos szerepet játszó városokba, helyszínekre eljutottak-e a fiatalok. A válaszolók három szá-
(az adott intézményt soha nem látogatók százalékos aránya)
zaléka nem volt még Budapesten, és 13 százalékuk kizárólag az iskolával jutott el a fővárosba. Tihany-
15–19 évesek 20–24 évesek 25–29 évesek ba 38 százalékuk nem látogatott el még soha, akik pedig már voltak a Balaton parti városban, azok
2004 2008 2004 2008 2004 2008 közül 12 százalék az iskolájával jutott el oda. Esztergomot a fiatalok 40 százaléka nem látta eddig, akik
Könyvesbolt 34 38 33 36 36 38 pedig jártak már ott, azoknak 23 százaléka iskolai kirándulást tett a városba.
Video-, dvd-kölcsönzĘ 47 62 49 65 58 67 A budapesti nevezetességek közül az Országházban a fiatalok 42 százaléka, fővárosiaknak fele nem
Könyvtár 28 30 42 43 53 43 volt még, az azt belülről megtekintők fele pedig ugyancsak az iskolájával tett parlamenti látogatást. A
Multiplex 21 27 23 29 33 43 Budai Várat a fiatalok negyede nem látta eddig, s elgondolkodtató, hogy a fővárosban élőknek négy
Art mozi 68 68 67 67 70 72 százaléka sem volt még a Várban. A jelentősebb – budapesti – múzeumok közül a Szépművészeti Múze-
Múzeum, kiállítás 35 41 42 47 49 53 umban a megkérdezettek több mint fele, a budapestiek negyede még soha nem járt, és a múzeumi láto-
Hangverseny 76 77 76 80 81 81
gatáson részt vettek közt egyharmad azoknak az aránya, akik ezt kizárólag iskolai szervezésben tették. A
Nemzeti Múzeumba a fiatalok kétötöde nem látogatott még el. A fővárosban élők 17 százaléka mondta,
Színház 35 40 45 47 47 51
hogy még nem volt ebben az intézményben. Itt is egyharmad azok aránya, aki csupán az iskola keretein
Opera 86 89 87 89 87 90
98 Ifjúság2008 Gyorsjelentés belül jutottak el ide. A főváros egyik új nevezetességében, a Művészetek Palotájában kétharmaduk, a
budapestiek több mint ötven százaléka még nem soha nem volt. Egy negyedük az iskolával nézte meg
A 2008-ban lefolytatott kutatás során érdeklĘdtünk elĘször arról, hogy a Magyarország a kulturális élet egyik fellegvárát. A Puskás Stadiont a fiatalok háromnegyede nem látta belülről.
történelmében fontos
57. szerepet
57.ábra: játszó
ábra:Volt-e
Volt-e valahavárosokba,
valaha a akövetkezĘhelyszínekre
következő helyeken
helyekeneljutottak-e
a fĘvárosban? a fiatalok. A válaszolók
a fővárosban? Megállapítható, hogy az iskola kultúraközvetítő szerepe és felelőssége meghatározó. A családok
három százaléka nem volt
(százalékos
(százalékos mégazok
megoszlás
megoszlás Budapesten,
azokkörében,
körében,akikésbudapestiek
akik 13 százalékuk
vagy
budapestiek kizárólag
voltak
vagy mármár
voltak az iskolával jutott el a
Budapesten)
Budapesten) kulturális terek használatára irányuló nevelő hatása – elsősorban a községekben élők és a szakmun-
fĘvárosba. Tihanyba 38 százalékuk nem látogatott el még soha, akik pedig már voltak a Balaton kás, valamint az annál alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkező szülők gyermekei esetében –
parti városban, azok közül 12 százalék az iskolájával jutott
Állatkert 85
el oda. Esztergomot
15
a fiatalok 40 meglehetősen csekély és esetleges.
százaléka nem látta eddig, akik pedig jártak már ott, azoknak 23 százaléka iskolai kirándulást tett a
városba. Budaivár 75 25
A budapesti nevezetességek közül az Országházban a fiatalok 42 százaléka, fĘvárosiaknak fele A szabadidő eltöltése
nem volt még, az azt belülrĘl megtekintĘk
Városliget fele pedig68 ugyancsak az iskolájával
32 tett parlamenti Az Ifjúság2000 és az Ifjúság2004 adatai azt jelezték, hogy a fiatalok jelentős része valójában ke-
látogatást. A Budai Várat a fiatalok negyede nem látta eddig, s elgondolkodtató, hogy a fĘvárosban vés szabadidővel rendelkezik. Ráadásul a szabadidő fogalma sem teljesen egyértelmű: tapasztalata-
élĘknek négy százaléka sem voltMargitsziget
még a Várban. A jelentĘsebb 66 – budapesti
34 – múzeumok közül a ink szerint a szabadidővel jórészt a tétlenséget azonosították a 15–29 évesek. Előző kutatásainkhoz
SzépmĦvészeti Múzeumban a megkérdezettek több mint fele, a budapestiek negyede még soha nem hasonlóan megállapítható, hogy egy átlagos hétköznapon a kötetlenül felhasználható szabadidő
járt, és a múzeumi látogatáson részt vettek közt egyharmad
Parlament 58 azoknak az42aránya, akik ezt kizárólag mennyiségét tekintve a gazdasági aktivitás és a korcsoport dimenziói mentén mutatkoznak lényeges
iskolai szervezésben tették. A Nemzeti Múzeumba a fiatalok kétötöde nem látogatott még el. A eltérések. Minél idősebb a megkérdezett, és minél valószínűbb, hogy már nem tanul, annál kevesebb
fĘvárosban élĘk 17 százalékaNemzetiMúzeum
mondta, hogy még nem56 volt ebben az intézményben.
44 Itt is egyharmad
a szabadon felhasználható ideje.
azok aránya, aki csupán az iskola keretein belül jutottak el ide. A fĘváros egyik új
A hétköznapi és a hétvégi szabadidő mennyisége alapvetően különböző. A hétköznapi átlag
nevezetességében, a MĦvészetek Palotájában kétharmaduk,
SzépmƾvészetiMúzeum 48 a budapestiek52 több mint ötven százaléka
egy-két órához képest hétvégén fél-egy nap a szabadon felhasználható idő. Itt is lényeges eltérések
még nem soha nem volt. Egy negyedük az iskolával nézte meg a kulturális élet egyik fellegvárát. A
tapasztalhatók azonban, mégpedig az életkor és az állandó lakhely településtípusa függvényében.
Puskás Stadiont a fiatalok MƾvészetekPalotája
háromnegyede nem látta35belülrĘl. 65
Hasonlóan a hétköznaphoz, megállapítható, hogy minél fiatalabb a kérdezett, annál több szabadidő-
PetƅfiCsarnok 69
31 szerepe és felelĘssége vel rendelkezik hétvégenként, és az is igaz, hogy összefüggésben az életkorral, az anyagi, jövedelmi
Megállapítható, hogy az iskola kultúraközvetítĘ meghatározó. A családok
státus is befolyásolja a hétvégi szabadidő mennyiségét.
kulturális terek használatára irányuló nevelĘ hatása – elsĘsorban a községekben élĘk és a
PappLászlóBudapestSportaréna 30 70 rendelkezĘ szülĘk gyermekei Felmerül a kérdés, hogy a rendelkezésre álló szabadidőt hol töltik el a fiatalok. A továbbiakban
szakmunkás, valamint az annál alacsonyabb szintĦ végzettséggel
ebbe nyújtunk betekintést.
esetében – meglehetĘsen csekély és esetleges.
PuskásFerencStadion 25 75 A fiatalok döntő többsége hétköznap alapvetően otthon, kollégiumban, albérletben (mintegy
89%), vagy a barátainál tartózkodik (52%). 2004-hez képest növekedett azok aránya, akik a szabad-
MagyarNemzetiGaléria 24 76 idejüket otthon töltik. Elenyésző kisebbségben vannak azok a fiatalok, akik beszédcselekvési helyszí-
nekre (kocsma, kávéház) vagy kulturális intézményekbe járnak szabadidejükben. Érdemes azonban
Operaház 18 82 megemlíteni, hogy főleg a férfi megkérdezettek közel egyhetede sportpályán tölti a szabadidejét.
Előzetes hipotézisünk az volt, hogy az elmúlt években a szabadidő-eltöltés helyszíneként mind na-
NemzetiSzínház 15 85 gyobb népszerűségre tett szert a pláza, ahol egyesül a passzív (kirakatnézegetés) és az aktív kultu-
rálódás helyszíne (mozi, éttermek, kávézók). E vélekedésünket azonban a kutatás eredményei nem
0% 20% 40% 60% 80% 100% igazolják. A vizsgált 15–29 éves korosztály mintegy 6 százaléka tölti szabadidejét egy átlagos hétköz-
nap bevásárlóközpontban. Valamivel magasabb az arány a nők (8%), valamint – érthető módon – a
volt nemvolt budapestiek/megyei jogú városban lakók (8%) körében.
A szabadidĘ eltöltése
Felmerül a kérdés, hogy a rendelkezésre álló szabadidĘt hol töltik el a fiatalok. A

96
továbbiakban A kulturális
ebbe nyújtunk fogyasztás néhány jellemzője, a szabadidő felhasználása
betekintést. Ifjúság2008 Gyorsjelentés 97
58.
58.ábra:
ábra:a aszabadidő
szabadidĘeltöltésének helyszíneihétvégén
eltöltésének helyszínei hétvégénésés hétköznap
hétköznap és a községekben lakók. Az okok első látásra nyilvánvalónak tűnnek. Azt lehet vélelmezni, hogy az idő-
(az érdemi
százalékoselĘfordulása)
előfordulása) sebbek esetében valószínűbb, hogy tartós párkapcsolatban élnek, esetleg már gyermekük is van, így
a kevesebb szabadidejüket inkább otthon töltik. A település típusa szerinti megoszlásra viszont már
nincsenek ennyire nyilvánvaló magyarázatok. Bár tudjuk, hogy vidéken rosszabb a kulturális terekkel
otthon 88
89 való ellátottság, az még nem feltétlenül akadálya annak, hogy a fiatalok a barátaikkal találkozzanak.
A baráti kör léte alapvető és meghatározó. Az Ifjúság2008 adatai azt mutatják, hogy minél fiata-
64
barátainál
52 labb korcsoportba tartozik a kérdezett, annál több időt tölt barátaival, valamint annál több abaráti
kapcsolata. Különösen a hétvégi cselekvésben jelenik meg a baráti együttlét. Érdemes azonban meg-
rokonoknál 26 figyelni, hogy ennek ellenére milyen fontosak azok a tevékenységek, amelyekhez nincs szükség ba-
16
rátokra, társakra (tévénézés, zenehallgatás, olvasás). Az is kitűnik az adatokból, hogy a szabadidő
sportpályán 9 eltöltése gyakran okoz nehézséget, erre utal „a semmi különöset, csak úgy elvagyok” kategória 18
9 Kulturális fogyasztás néhány jellemzĘje, a szabadidĘ felhasználása 101
százalékos aránya. Ez egyébként jellemzőbb a férfiakra és hétvégén a községben élőkre.
bevásárlóközpontban 7
6 59. ábra: Hétvégi
59. ábra: Hétvégiéséshétköznapi
hétköznapiszabadidős
szabadidĘs tevékenységek
tevékenységek
(az
(azegyes
egyestevékenységeket
tevékenységeket végzők
végzĘk százalékos aránya)
százalékos aránya)
kocsmában 6
4
kulturálisintézményben 6 hétvégén tévétnéz 68

4 65
hétköznap
utcán 3 54
4 számítógépezik
54
moziban 8 40
4 zenéthallgat
38
klubban,mƾvelƅdésiházban 4 56
2 abarátaivalvan
37
egyéb 6 32
5 olvas
31
nincsszabadideje 2 18
4 csakúgy"elvan"
18
0 20 40 60 80 100 sportol 18
18 hétvégén
12 hétköznap
gyereketnevel
12
A fiatalok
Áttörésről döntĘ
azonban többsége hétköznap
e csoportok esetében alapvetĘen otthon, kollégiumban, albérletben (mintegy
sem beszélhetünk.
számgͲpesjáték 7
89%),
A hétköznapi és a hétvégi szabadidő-eltöltés helyszínétképest
vagy a barátainál tartózkodik (52%). 2004-hez tekintvenövekedett azok
jóval kisebb aránya,mint
az eltérés, akikamit
a 7
szabadidejüket
előzetesen otthon töltik.
feltételeztünk. Az ElenyészĘ kisebbségben vannaktovábbra
otthoni szabadidő-eltöltésnek azok a fiatalok, akik beszédcselekvési
is primátusa van, lényeges el-
helyszínekre (kocsma, kávéház) vagy kulturális intézményekbe járnak szabadidejükben. Érdemes egyéb 11
mozdulás csak a baráti társaság esetében érzékelhető, hiszen 52-ről 64 százalékra növekedett azok 7
azonban megemlíteni, hogy fĘleg a férfi megkérdezettek közel egyhetede sportpályán
aránya, akik barátaikkal (is) együtt töltik a szabadidejüket. A különböző kulturális terek közül a mozitölti a
szabadidejét. ElĘzetes hipotézisünk az volt, hogy az elmúlt években a szabadidĘ-eltöltés
a legkedveltebb (4-ről 8 százalékra nő a hétvégi látogatás aránya), de általában is elmondható, hogy nincsszabadidƅ 2
helyszíneként
minden lehetségesmindhelyszín
nagyobb népszerĦségre
„használata” tett szert
növekszik a pláza,
egy-két ahol egyesül a passzív (kirakat-
százalékkal.
3
nézegetés) és az aktív kulturálódás helyszíne (mozi, éttermek, kávézók). E vélekedésünket azonban
A hétköznap rendelkezésre álló szabadidő eltöltésének módja függ a fiatalok életkorától és a la- 0 20 40 60 80
a kutatás eredményei nem igazolják. A vizsgált 15–29 éves korosztály mintegy 6 százaléka tölti
kóhelyük településtípusától. A legfiatalabb korosztályhoz tartozók 60 százaléka, míg a 25–29 évesek .
szabadidejét egy átlagos hétköznap bevásárlóközpontban. Valamivel magasabb az arány a nĘk
mindössze 43 százaléka tölti hétköznapon baráttal a szabadidejét. És hasonló lineáris összefüggés
(8%), valamint – érthetĘ módon – a budapestiek/megyei jogú városban lakók (8%) körében. Egyébként
mutatható ki az állandó lakhely szerinti településtípusa szerint. Minél kisebb településen él a meg- Egyébként saját saját bevallása
bevallása szerint
szerint a fiatalok
a fiatalok 87 87 százalékánakvan
százalékának vanolyan
olyanbaráti
baráti köre,
köre, társasága,
társasága,
kérdezett, annál kevésbé valószínű, hogy barátokkal tölti az idejét hétköznap. amellyel gyakran van együtt a szabadidejében. Elgondolkodtató, hogy
amellyel gyakran van együtt a szabadidejében. Elgondolkodtató, hogy 2004-hez hasonlóan 2004-hez hasonlóan a
a közsé-
A hétvégi szabadidő eltöltésének módját tekintve a 15–19 éveseknek 73 százaléka tölti az idejét a községekben
gekben egyfajta
egyfajta „zártságot”
„zártságot” rögzíthetünk,
rögzíthetünk, hiszenhiszen az ittközött
az itt élők élĘk között
vannakvannak relatíve
relatíve a legtöbben
a legtöbben olyan
barátaival (is), míg a 25-29 éveseknél 55 százalék ez az arány. Barátaival tölti idejét a budapestiek 74 szá- olyan 15–29 évesek, akik nem rendelkeznek barátokkal. Talán a baráti kapcsolatok
15–29 évesek, akik nem rendelkeznek barátokkal. Talán a baráti kapcsolatok hiányának is betudható,hiányának is
betudható, hogy a fiatalok szabadidĘ-eltöltése elsĘsorban az otthoni környezetre korlátozódik. Az
zaléka, a községben lakóknak pedig 62 százaléka. Egyébként minden más helyszínnél jellemző, hogy hogy a fiatalok szabadidő-eltöltése elsősorban az otthoni környezetre korlátozódik. Az sem meglepő
sem meglepĘ a fenti adatok alapján, hogy a legfiatalabbak között vannak a legtöbben a barátokkal
a fiatalabb korcsoportba tartozók, valamint a fővárosiak inkább látogatják azokat, mint az idősebbek a fenti adatok alapján, hogy a legfiatalabbak között vannak a legtöbben a barátokkal rendelkezők
rendelkezĘk (92%), míg a 15–29 évesek között a legkevesebben (81%). Ami némiképp meglepĘbb:
az iskolázottság is befolyásolja a baráti kapcsolatok létét vagy hiányát. Minél magasabb
iskolázottságú a szülĘ, annál valószínĦbb, hogy gyermeke baráti társasággal bír, és fordítva, minél
alacsonyabb az anya vagy apa végzettsége, annál valószínĦbb, hogy a gyermek kisebb arányban fog
Felmerül a kérdés, hogy a rendelkezésre álló szabadidĘt hol töltik el a fiatalok. A

96
továbbiakban A kulturális
ebbe nyújtunk fogyasztás néhány jellemzője, a szabadidő felhasználása
betekintést. Ifjúság2008 Gyorsjelentés 97
58.
58.ábra:
ábra:a aszabadidő
szabadidĘeltöltésének helyszíneihétvégén
eltöltésének helyszínei hétvégénésés hétköznap
hétköznap és a községekben lakók. Az okok első látásra nyilvánvalónak tűnnek. Azt lehet vélelmezni, hogy az idő-
(az érdemi
százalékoselĘfordulása)
előfordulása) sebbek esetében valószínűbb, hogy tartós párkapcsolatban élnek, esetleg már gyermekük is van, így
a kevesebb szabadidejüket inkább otthon töltik. A település típusa szerinti megoszlásra viszont már
nincsenek ennyire nyilvánvaló magyarázatok. Bár tudjuk, hogy vidéken rosszabb a kulturális terekkel
otthon 88
89 való ellátottság, az még nem feltétlenül akadálya annak, hogy a fiatalok a barátaikkal találkozzanak.
A baráti kör léte alapvető és meghatározó. Az Ifjúság2008 adatai azt mutatják, hogy minél fiata-
64
barátainál
52 labb korcsoportba tartozik a kérdezett, annál több időt tölt barátaival, valamint annál több abaráti
kapcsolata. Különösen a hétvégi cselekvésben jelenik meg a baráti együttlét. Érdemes azonban meg-
rokonoknál 26 figyelni, hogy ennek ellenére milyen fontosak azok a tevékenységek, amelyekhez nincs szükség ba-
16
rátokra, társakra (tévénézés, zenehallgatás, olvasás). Az is kitűnik az adatokból, hogy a szabadidő
sportpályán 9 eltöltése gyakran okoz nehézséget, erre utal „a semmi különöset, csak úgy elvagyok” kategória 18
9 Kulturális fogyasztás néhány jellemzĘje, a szabadidĘ felhasználása 101
százalékos aránya. Ez egyébként jellemzőbb a férfiakra és hétvégén a községben élőkre.
bevásárlóközpontban 7
6 59. ábra: Hétvégi
59. ábra: Hétvégiéséshétköznapi
hétköznapiszabadidős
szabadidĘs tevékenységek
tevékenységek
(az
(azegyes
egyestevékenységeket
tevékenységeket végzők
végzĘk százalékos aránya)
százalékos aránya)
kocsmában 6
4
kulturálisintézményben 6 hétvégén tévétnéz 68

4 65
hétköznap
utcán 3 54
4 számítógépezik
54
moziban 8 40
4 zenéthallgat
38
klubban,mƾvelƅdésiházban 4 56
2 abarátaivalvan
37
egyéb 6 32
5 olvas
31
nincsszabadideje 2 18
4 csakúgy"elvan"
18
0 20 40 60 80 100 sportol 18
18 hétvégén
12 hétköznap
gyereketnevel
12
A fiatalok
Áttörésről döntĘ
azonban többsége hétköznap
e csoportok esetében alapvetĘen otthon, kollégiumban, albérletben (mintegy
sem beszélhetünk.
számgͲpesjáték 7
89%),
A hétköznapi és a hétvégi szabadidő-eltöltés helyszínétképest
vagy a barátainál tartózkodik (52%). 2004-hez tekintvenövekedett azok
jóval kisebb aránya,mint
az eltérés, akikamit
a 7
szabadidejüket
előzetesen otthon töltik.
feltételeztünk. Az ElenyészĘ kisebbségben vannaktovábbra
otthoni szabadidő-eltöltésnek azok a fiatalok, akik beszédcselekvési
is primátusa van, lényeges el-
helyszínekre (kocsma, kávéház) vagy kulturális intézményekbe járnak szabadidejükben. Érdemes egyéb 11
mozdulás csak a baráti társaság esetében érzékelhető, hiszen 52-ről 64 százalékra növekedett azok 7
azonban megemlíteni, hogy fĘleg a férfi megkérdezettek közel egyhetede sportpályán
aránya, akik barátaikkal (is) együtt töltik a szabadidejüket. A különböző kulturális terek közül a mozitölti a
szabadidejét. ElĘzetes hipotézisünk az volt, hogy az elmúlt években a szabadidĘ-eltöltés
a legkedveltebb (4-ről 8 százalékra nő a hétvégi látogatás aránya), de általában is elmondható, hogy nincsszabadidƅ 2
helyszíneként
minden lehetségesmindhelyszín
nagyobb népszerĦségre
„használata” tett szert
növekszik a pláza,
egy-két ahol egyesül a passzív (kirakat-
százalékkal.
3
nézegetés) és az aktív kulturálódás helyszíne (mozi, éttermek, kávézók). E vélekedésünket azonban
A hétköznap rendelkezésre álló szabadidő eltöltésének módja függ a fiatalok életkorától és a la- 0 20 40 60 80
a kutatás eredményei nem igazolják. A vizsgált 15–29 éves korosztály mintegy 6 százaléka tölti
kóhelyük településtípusától. A legfiatalabb korosztályhoz tartozók 60 százaléka, míg a 25–29 évesek .
szabadidejét egy átlagos hétköznap bevásárlóközpontban. Valamivel magasabb az arány a nĘk
mindössze 43 százaléka tölti hétköznapon baráttal a szabadidejét. És hasonló lineáris összefüggés
(8%), valamint – érthetĘ módon – a budapestiek/megyei jogú városban lakók (8%) körében. Egyébként
mutatható ki az állandó lakhely szerinti településtípusa szerint. Minél kisebb településen él a meg- Egyébként saját saját bevallása
bevallása szerint
szerint a fiatalok
a fiatalok 87 87 százalékánakvan
százalékának vanolyan
olyanbaráti
baráti köre,
köre, társasága,
társasága,
kérdezett, annál kevésbé valószínű, hogy barátokkal tölti az idejét hétköznap. amellyel gyakran van együtt a szabadidejében. Elgondolkodtató, hogy
amellyel gyakran van együtt a szabadidejében. Elgondolkodtató, hogy 2004-hez hasonlóan 2004-hez hasonlóan a
a közsé-
A hétvégi szabadidő eltöltésének módját tekintve a 15–19 éveseknek 73 százaléka tölti az idejét a községekben
gekben egyfajta
egyfajta „zártságot”
„zártságot” rögzíthetünk,
rögzíthetünk, hiszenhiszen az ittközött
az itt élők élĘk között
vannakvannak relatíve
relatíve a legtöbben
a legtöbben olyan
barátaival (is), míg a 25-29 éveseknél 55 százalék ez az arány. Barátaival tölti idejét a budapestiek 74 szá- olyan 15–29 évesek, akik nem rendelkeznek barátokkal. Talán a baráti kapcsolatok
15–29 évesek, akik nem rendelkeznek barátokkal. Talán a baráti kapcsolatok hiányának is betudható,hiányának is
betudható, hogy a fiatalok szabadidĘ-eltöltése elsĘsorban az otthoni környezetre korlátozódik. Az
zaléka, a községben lakóknak pedig 62 százaléka. Egyébként minden más helyszínnél jellemző, hogy hogy a fiatalok szabadidő-eltöltése elsősorban az otthoni környezetre korlátozódik. Az sem meglepő
sem meglepĘ a fenti adatok alapján, hogy a legfiatalabbak között vannak a legtöbben a barátokkal
a fiatalabb korcsoportba tartozók, valamint a fővárosiak inkább látogatják azokat, mint az idősebbek a fenti adatok alapján, hogy a legfiatalabbak között vannak a legtöbben a barátokkal rendelkezők
rendelkezĘk (92%), míg a 15–29 évesek között a legkevesebben (81%). Ami némiképp meglepĘbb:
az iskolázottság is befolyásolja a baráti kapcsolatok létét vagy hiányát. Minél magasabb
iskolázottságú a szülĘ, annál valószínĦbb, hogy gyermeke baráti társasággal bír, és fordítva, minél
alacsonyabb az anya vagy apa végzettsége, annál valószínĦbb, hogy a gyermek kisebb arányban fog
(92%), míg a 15–29 évesek között a legkevesebben (81%). Ami némiképp meglepőbb: az iskolázott- A túlzottnak érzett munkavégzés és kevés szabadidő jellemzően a már családos fiatalokra volt
ság is befolyásolja a baráti kapcsolatok létét vagy hiányát. Minél magasabb iskolázottságú a szülő, jellemző, számukra nehéz megtalálni az egyensúlyt a gyerek, a párkapcsolat és a munka között.
annál valószínűbb, hogy gyermeke baráti társasággal bír, és fordítva, minél alacsonyabb az anya vagy Kevés az idő a gyerekre, a szüleink segítenek. Én nem bölcsibe vittem a picit, hanem a nagy-
102 végzettsége, annál valószínűbb, hogy
apa Ifjúság2008
a gyermekGyorsjelentés
kisebb arányban fog barátokkal rendelkezni. szülők vigyáznak rá. A párom is két műszakban dolgozik, és elég nehéz, amikor reggel 7-re
kell menni, akkor nehéz elhelyezni.
60. ábra. A60. ábra.körrel
baráti A baráti
nemkörrel nem rendelkezők
aránya az anya az anya
iskolai iskolai szerinti
végzettsége A munkába járó fiatalok elfoglaltságának ára van, ezt kifejezetten a kapcsolataik, a párkapcsolat
végzettsége szerinti
bontásban bontásban sínyli meg, illetve a barátok ennek az elszenvedő alanyai.
(százalékoselĘfordulás)
(százalékos előfordulás) Kevés időt töltünk együtt a férjemmel, és az sem túl tartalmas. Én két helyen is dolgozom,
hogy meglegyen a szükséges pénz az elinduláshoz. Mennek tönkre a baráti kapcsolatok.
A jelenre vonatkozó pull hatásokat a szabadidő eltöltése jellemzi. Számtalan alkalommal emlí-
tették a fiatalok a haverokat, bulikat, focit, biciklizést. Ezek a pull hatások motiválta cselekmények
felsƅfok 7 jellemzően pozitív tartalommal teltek. Elsősorban közös bennük a kortárs csoporttal való együttlét.
Hát én írtam a focit, a bulizást, meg a biciklit. Foci az csak így hobbi téren, a biciklizést is, a
buli meg csak így hétvégen.
A jelenre vonatkozó pull és push hatásoknak szerencsés találkozása, amikor a munka a fiatalok
érettségi 9
hobbija is egyben.
Akkor én szerencsés vagyok, mert nekem az volt a célom, hogy területi állatorvos legyek,
és hogy kisállat- rendelőben dolgozhassak 8, vagy akár 12 órát, és ez ne egy mellékállás le-
gyen. Szóval én egy ilyen szerencsés helyzetben vagyok, hogy abszolút hajlandó vagyok az
szakmunkás 12
összes szabadidőmet erre áldozni. A család előtt nekem is a munkám volt a hobbim, mert
imádtam és imádom csinálni.
A jövőorientációt az iskolába járás és a felhalmozás témája jellemzik. A tanulók esetében az iskola
legfeljebb8általános
elvégzése, a szakmára való felkészülés jelenti azt a tevékenységet, mely a jövőre nézve fejti ki hatását.
25
A szakmunkástanulók esetében a gyakorlat, a szakközépiskolásoknál és a gimnazistáknál az egye-
temre való bekerülés lehetőségének biztosítása, a munkanélkülieknél az átképzés adta lehetőségek,
az egyetemistáknál pedig a diploma megszerzése jelentik a jelenben a jövőbe való befektetéseket.
0 5 10 15 20 25 30
A Afókuszcsoportos
fókuszcsoportos vizsgálatban
vizsgálatban is körbejártuk
is körbejártuk a szabadidő-eltöltés
a szabadidĘ-eltöltés néhány
néhány dimenzióját.
dimenzióját.
A fiatalok sajátos élethelyzetükből adódóan kettős szerepelvárásnak igyekeznek megfelelni. Ezt
A fiatalok sajátos élethelyzetükbĘl adódóan kettĘs szerepelvárásnak igyekeznek megfelelni.
a szerepelvárásokban lévő konfliktust a jelenbeli és a jövőre irányuló különböző – számos esetben
Ezt a szerepelvárásokban lévĘ konfliktust a jelenbeli és a jövĘre irányuló különbözĘ – számos
nehezen összeegyezethető – stratégiák egymásnak feszülése jellemzi.
esetben nehezen összeegyezethetĘ – stratégiák egymásnak feszülése jellemzi.
Én sokszor Énkerülök
sokszorválasztás
kerülök elé,
választás elé,mindenre
és ez így és ez ígykihat,
mindenre kihat, bulizzak,
hogy inkább hogy inkább
vagy bulizzak,
inkább vagy in-
tanuljak, kább tanuljak,
vagy hát hogy ígyvagy hát hogy
mindig el kellígy mindig hogy
döntenem, el kellmelyik
döntenem, hogy melyik utat választom.
utat választom.
• xE
gyrészt megfigyelhetjük a jelenre vonatkozó tevékenységek
Egyrészt megfigyelhetjük a jelenre vonatkozó tevékenységek széles skáláját. széles skáláját. Ezt
Ezt két
két aa skálát a
push és aa pull
skálát pushhatások
és a pulljellemzik.
hatások jellemzik.
o Push (tol) hatásokkal
o Push (tol) hatásokkal jellemezhető
jellemezhetĘcselekvések
cselekvések alatt alatt
azokat értjük,
azokat melyek
értjük, a kényszerítő
melyek a
erők révén hatnakerĘk
kényszerítĘ az egyénre.
révén hatnak az egyénre.
o Pull o (húz)
Pullhatások pedig húzóerővel
(húz) hatások rendelkeznek,
pedig húzóerĘvel jellemzően
rendelkeznek, ezekben ezekben
jellemzĘen a tevékenységi
a kö-
rökben tevékenységi
jól érzik magukatkörökben jól érzik magukat az emberek.
az emberek.
• x Másrészt
Másrészt a ajövőorientáció
jövĘorientációaz, az,ami
ami motiválja
motiválja a fiatalokat,
fiatalokat, ezteztaamezĘt
mezőtjellemzĘen
jellemzően a a tanulás, a
tanulás, a továbbképzés
továbbképzés foglalja el. foglalja el.
A push A hatások
push hatások jellemzően negatív
jellemzĘen konnotációval
negatív jelentek
konnotációval meg. meg.
jelentek A fiatalok kényszernek
A fiatalok érzeték
kényszernek
számos
érzetékesetbenszámosazesetben
iskolát, ésaztermészetesen kényszer munkanélküliség
iskolát, és természetesen esetén az álláskeresés
kényszer munkanélküliség eseténproce-
az
dúrája, illetve ennek ellenkező pólusán a túlzott munkavégzés.
álláskeresés procedúrája, illetve ennek ellenkezĘ pólusán a túlzott munkavégzés.
Az iskolát gyakran kényszerként éleik meg a középiskolások, kivéve azokat a helyzeteket, amikor
az iskolaAz nemiskolát gyakran
a kifejezett kényszerként
tanulásról szól. éleik meg a középiskolások, kivéve azokat a helyzeteket,
amikor az iskola Hátnem a kifejezett
mondjuk tanulásról szól.
így társaságban lenni, meg egész nap hülyülni, meg ilyenek. Amikor nem
Hát mondjuk így társaságban lenni, meg egész nap hülyülni, meg ilyenek.
tanulni jár oda az ember, akkor jó.
Amikor nem tanulni jár oda az ember, akkor jó.
A túlzottnak érzett munkavégzés és kevés szabadidĘ jellemzĘen a már családos fiatalokra
volt jellemzĘ, számukra nehéz megtalálni az egyensúlyt a gyerek, a párkapcsolat és a munka között.
(92%), míg a 15–29 évesek között a legkevesebben (81%). Ami némiképp meglepőbb: az iskolázott- A túlzottnak érzett munkavégzés és kevés szabadidő jellemzően a már családos fiatalokra volt
ság is befolyásolja a baráti kapcsolatok létét vagy hiányát. Minél magasabb iskolázottságú a szülő, jellemző, számukra nehéz megtalálni az egyensúlyt a gyerek, a párkapcsolat és a munka között.
annál valószínűbb, hogy gyermeke baráti társasággal bír, és fordítva, minél alacsonyabb az anya vagy Kevés az idő a gyerekre, a szüleink segítenek. Én nem bölcsibe vittem a picit, hanem a nagy-
102 végzettsége, annál valószínűbb, hogy
apa Ifjúság2008
a gyermekGyorsjelentés
kisebb arányban fog barátokkal rendelkezni. szülők vigyáznak rá. A párom is két műszakban dolgozik, és elég nehéz, amikor reggel 7-re
kell menni, akkor nehéz elhelyezni.
60. ábra. A60. ábra.körrel
baráti A baráti
nemkörrel nem rendelkezők
aránya az anya az anya
iskolai iskolai szerinti
végzettsége A munkába járó fiatalok elfoglaltságának ára van, ezt kifejezetten a kapcsolataik, a párkapcsolat
végzettsége szerinti
bontásban bontásban sínyli meg, illetve a barátok ennek az elszenvedő alanyai.
(százalékoselĘfordulás)
(százalékos előfordulás) Kevés időt töltünk együtt a férjemmel, és az sem túl tartalmas. Én két helyen is dolgozom,
hogy meglegyen a szükséges pénz az elinduláshoz. Mennek tönkre a baráti kapcsolatok.
A jelenre vonatkozó pull hatásokat a szabadidő eltöltése jellemzi. Számtalan alkalommal emlí-
tették a fiatalok a haverokat, bulikat, focit, biciklizést. Ezek a pull hatások motiválta cselekmények
felsƅfok 7 jellemzően pozitív tartalommal teltek. Elsősorban közös bennük a kortárs csoporttal való együttlét.
Hát én írtam a focit, a bulizást, meg a biciklit. Foci az csak így hobbi téren, a biciklizést is, a
buli meg csak így hétvégen.
A jelenre vonatkozó pull és push hatásoknak szerencsés találkozása, amikor a munka a fiatalok
érettségi 9
hobbija is egyben.
Akkor én szerencsés vagyok, mert nekem az volt a célom, hogy területi állatorvos legyek,
és hogy kisállat- rendelőben dolgozhassak 8, vagy akár 12 órát, és ez ne egy mellékállás le-
gyen. Szóval én egy ilyen szerencsés helyzetben vagyok, hogy abszolút hajlandó vagyok az
szakmunkás 12
összes szabadidőmet erre áldozni. A család előtt nekem is a munkám volt a hobbim, mert
imádtam és imádom csinálni.
A jövőorientációt az iskolába járás és a felhalmozás témája jellemzik. A tanulók esetében az iskola
legfeljebb8általános
elvégzése, a szakmára való felkészülés jelenti azt a tevékenységet, mely a jövőre nézve fejti ki hatását.
25
A szakmunkástanulók esetében a gyakorlat, a szakközépiskolásoknál és a gimnazistáknál az egye-
temre való bekerülés lehetőségének biztosítása, a munkanélkülieknél az átképzés adta lehetőségek,
az egyetemistáknál pedig a diploma megszerzése jelentik a jelenben a jövőbe való befektetéseket.
0 5 10 15 20 25 30
A Afókuszcsoportos
fókuszcsoportos vizsgálatban
vizsgálatban is körbejártuk
is körbejártuk a szabadidő-eltöltés
a szabadidĘ-eltöltés néhány
néhány dimenzióját.
dimenzióját.
A fiatalok sajátos élethelyzetükből adódóan kettős szerepelvárásnak igyekeznek megfelelni. Ezt
A fiatalok sajátos élethelyzetükbĘl adódóan kettĘs szerepelvárásnak igyekeznek megfelelni.
a szerepelvárásokban lévő konfliktust a jelenbeli és a jövőre irányuló különböző – számos esetben
Ezt a szerepelvárásokban lévĘ konfliktust a jelenbeli és a jövĘre irányuló különbözĘ – számos
nehezen összeegyezethető – stratégiák egymásnak feszülése jellemzi.
esetben nehezen összeegyezethetĘ – stratégiák egymásnak feszülése jellemzi.
Én sokszor Énkerülök
sokszorválasztás
kerülök elé,
választás elé,mindenre
és ez így és ez ígykihat,
mindenre kihat, bulizzak,
hogy inkább hogy inkább
vagy bulizzak,
inkább vagy in-
tanuljak, kább tanuljak,
vagy hát hogy ígyvagy hát hogy
mindig el kellígy mindig hogy
döntenem, el kellmelyik
döntenem, hogy melyik utat választom.
utat választom.
• xE
gyrészt megfigyelhetjük a jelenre vonatkozó tevékenységek
Egyrészt megfigyelhetjük a jelenre vonatkozó tevékenységek széles skáláját. széles skáláját. Ezt
Ezt két
két aa skálát a
push és aa pull
skálát pushhatások
és a pulljellemzik.
hatások jellemzik.
o Push (tol) hatásokkal
o Push (tol) hatásokkal jellemezhető
jellemezhetĘcselekvések
cselekvések alatt alatt
azokat értjük,
azokat melyek
értjük, a kényszerítő
melyek a
erők révén hatnakerĘk
kényszerítĘ az egyénre.
révén hatnak az egyénre.
o Pull o (húz)
Pullhatások pedig húzóerővel
(húz) hatások rendelkeznek,
pedig húzóerĘvel jellemzően
rendelkeznek, ezekben ezekben
jellemzĘen a tevékenységi
a kö-
rökben tevékenységi
jól érzik magukatkörökben jól érzik magukat az emberek.
az emberek.
• x Másrészt
Másrészt a ajövőorientáció
jövĘorientációaz, az,ami
ami motiválja
motiválja a fiatalokat,
fiatalokat, ezteztaamezĘt
mezőtjellemzĘen
jellemzően a a tanulás, a
tanulás, a továbbképzés
továbbképzés foglalja el. foglalja el.
A push A hatások
push hatások jellemzően negatív
jellemzĘen konnotációval
negatív jelentek
konnotációval meg. meg.
jelentek A fiatalok kényszernek
A fiatalok érzeték
kényszernek
számos
érzetékesetbenszámosazesetben
iskolát, ésaztermészetesen kényszer munkanélküliség
iskolát, és természetesen esetén az álláskeresés
kényszer munkanélküliség eseténproce-
az
dúrája, illetve ennek ellenkező pólusán a túlzott munkavégzés.
álláskeresés procedúrája, illetve ennek ellenkezĘ pólusán a túlzott munkavégzés.
Az iskolát gyakran kényszerként éleik meg a középiskolások, kivéve azokat a helyzeteket, amikor
az iskolaAz nemiskolát gyakran
a kifejezett kényszerként
tanulásról szól. éleik meg a középiskolások, kivéve azokat a helyzeteket,
amikor az iskola Hátnem a kifejezett
mondjuk tanulásról szól.
így társaságban lenni, meg egész nap hülyülni, meg ilyenek. Amikor nem
Hát mondjuk így társaságban lenni, meg egész nap hülyülni, meg ilyenek.
tanulni jár oda az ember, akkor jó.
Amikor nem tanulni jár oda az ember, akkor jó.
A túlzottnak érzett munkavégzés és kevés szabadidĘ jellemzĘen a már családos fiatalokra
volt jellemzĘ, számukra nehéz megtalálni az egyensúlyt a gyerek, a párkapcsolat és a munka között.
A FIATALOK TÁRSADALMI KÖZÉRZETE,

POLITIKAI KÉRDÉSEKHOZ VALÓ VISZONYA
Társadalmi közérzet
A vizsgálat a társadalmi közérzet alakulását hagyományos módon az életminőségre kiható gazda-
sági helyzet, az emberek életének szubjektív értékelése és a személyes élethelyzet többfaktoros
dimenziójában közelítette meg. Változás azonban 2000-hez és 2004-hez képest, hogy a retros-
pektív értékelés nem a rendszerváltoztatásig, hanem csak 10 évre nyúlik vissza. A rendszervál-
toztatás megítélése külön dimenzióban történik. Az adatok összehasonlítása így csak részleges
lehet, de a változások olyan jelentősek, hogy azokat nem magyarázhatja pusztán az időtényező
átalakulása.
A fejezet elején jeleznünk kell ugyanis, hogy szinte az összes dimenzióban érzékelhető rom-
lást rögzített az adatfelvétel 2000-hez és 2004-hez képest is. Az elmúlt 10 esztendőre visszate-
kintő értékelést ugyanis döntően negatív válaszok dominálják. Az Ifjúság2000 és az Ifjúság2004
kutatástól eltérően a 15–29 évesek legkedvezőtlenebbül nem az emberek életszínvonalának
alakulását minősítik, hanem a gazdaság helyzetét. Az értékelhető választ adó megkérdezettek
84 százaléka szerint romlott, 13 százalékuk szerint változatlan maradt, és mindössze 3 százalé-
kuk szerint javult a gazdaság helyzete 10 év alatt. 2004-hez képest drámai a változás iránya és
mértéke egyaránt. Nem egyszerűen romlásról, hanem szinte a gazdaság összeomlásáról tanús-
kodnak az adatok.
Valamivel kedvezőbb, de szintén dominánsan negatív megítélés övezi az emberek életszínvo-
nalának megítélését. A választ adó 15–29 évesek 80 százalékának az a véleménye, hogy az elmúlt
10 évben kedvezőtlen irányban változott az életszínvonal, míg javulásról mindössze 4 százalékuk
számolt be. E téren is egyértelmű a változások iránya. Az előző két vizsgálatunkhoz képest sta-
tisztikailag releváns módon csökkent a pozitívan, és ezzel párhuzamosan növekedett a negatívan
vélekedők aránya. Azok aránya, akik az emberek életszínvonalát változatlannal ítélik meg, mintegy
16 százalék.
Érezhetően jobb az általánosságban értelmezett „személyes helyzet” megítélése. Mind a két
megelőző vizsgálati évben ez a dimenzió mutatta a legpozitívabb eredményeket. Nincs ez más-
képp, összességében, 2008-ban sem, még akkor sem, ha a kapott eredményekben mégis jele-
nősek az eltérések. 2004-ben a válaszadók 40 százaléka számolt be a családi helyzet változat-
lanságról, 2008ban 32 százalék. Az igazi átalakulás ott érhető tetten, hogy míg 4 éve a fiatalok
egynegyede határozott javulásról tett tanúbizonyosságot, most csak 7 százaléknyian vannak
ezek a válaszolók, viszont egyharmadról 62 százalékra növekedett a családi helyzetet negatí-
van megítélők aránya. Szeretnénk felidézni, hogy a 2004-es adatfelvétel egy olyan időszakban
készült, amikor a Medgyessy-kormány kétszer 100 napos programja már teljesült, a rendszer-
változtatás óra a legjelentősebb jövedelemkiáramlás zajlott a közszférában, illetve részben az
inaktívak körében. 2004-hez képest tehát magyarázható a változás, az azonban már sokkal ér-
dekesebb, hogy a 2000-es adatokkal összevetve is egyértelmű a negatív elmozdulás. Meg kell
állapítani, hogy a 2008. október folyamán kitörő pénzügyi, majd ezt követő gazdasági válság
hatásai nagyon hamar leszivárogtak az életvilág szintjére, és ezen belül is a fiatalok gondolko-
dására.
A FIATALOK TÁRSADALMI KÖZÉRZETE,

POLITIKAI KÉRDÉSEKHOZ VALÓ VISZONYA
Társadalmi közérzet
A vizsgálat a társadalmi közérzet alakulását hagyományos módon az életminőségre kiható gazda-
sági helyzet, az emberek életének szubjektív értékelése és a személyes élethelyzet többfaktoros
dimenziójában közelítette meg. Változás azonban 2000-hez és 2004-hez képest, hogy a retros-
pektív értékelés nem a rendszerváltoztatásig, hanem csak 10 évre nyúlik vissza. A rendszervál-
toztatás megítélése külön dimenzióban történik. Az adatok összehasonlítása így csak részleges
lehet, de a változások olyan jelentősek, hogy azokat nem magyarázhatja pusztán az időtényező
átalakulása.
A fejezet elején jeleznünk kell ugyanis, hogy szinte az összes dimenzióban érzékelhető rom-
lást rögzített az adatfelvétel 2000-hez és 2004-hez képest is. Az elmúlt 10 esztendőre visszate-
kintő értékelést ugyanis döntően negatív válaszok dominálják. Az Ifjúság2000 és az Ifjúság2004
kutatástól eltérően a 15–29 évesek legkedvezőtlenebbül nem az emberek életszínvonalának
alakulását minősítik, hanem a gazdaság helyzetét. Az értékelhető választ adó megkérdezettek
84 százaléka szerint romlott, 13 százalékuk szerint változatlan maradt, és mindössze 3 százalé-
kuk szerint javult a gazdaság helyzete 10 év alatt. 2004-hez képest drámai a változás iránya és
mértéke egyaránt. Nem egyszerűen romlásról, hanem szinte a gazdaság összeomlásáról tanús-
kodnak az adatok.
Valamivel kedvezőbb, de szintén dominánsan negatív megítélés övezi az emberek életszínvo-
nalának megítélését. A választ adó 15–29 évesek 80 százalékának az a véleménye, hogy az elmúlt
10 évben kedvezőtlen irányban változott az életszínvonal, míg javulásról mindössze 4 százalékuk
számolt be. E téren is egyértelmű a változások iránya. Az előző két vizsgálatunkhoz képest sta-
tisztikailag releváns módon csökkent a pozitívan, és ezzel párhuzamosan növekedett a negatívan
vélekedők aránya. Azok aránya, akik az emberek életszínvonalát változatlannal ítélik meg, mintegy
16 százalék.
Érezhetően jobb az általánosságban értelmezett „személyes helyzet” megítélése. Mind a két
megelőző vizsgálati évben ez a dimenzió mutatta a legpozitívabb eredményeket. Nincs ez más-
képp, összességében, 2008-ban sem, még akkor sem, ha a kapott eredményekben mégis jele-
nősek az eltérések. 2004-ben a válaszadók 40 százaléka számolt be a családi helyzet változat-
lanságról, 2008ban 32 százalék. Az igazi átalakulás ott érhető tetten, hogy míg 4 éve a fiatalok
egynegyede határozott javulásról tett tanúbizonyosságot, most csak 7 százaléknyian vannak
ezek a válaszolók, viszont egyharmadról 62 százalékra növekedett a családi helyzetet negatí-
van megítélők aránya. Szeretnénk felidézni, hogy a 2004-es adatfelvétel egy olyan időszakban
készült, amikor a Medgyessy-kormány kétszer 100 napos programja már teljesült, a rendszer-
változtatás óra a legjelentősebb jövedelemkiáramlás zajlott a közszférában, illetve részben az
inaktívak körében. 2004-hez képest tehát magyarázható a változás, az azonban már sokkal ér-
dekesebb, hogy a 2000-es adatokkal összevetve is egyértelmű a negatív elmozdulás. Meg kell
állapítani, hogy a 2008. október folyamán kitörő pénzügyi, majd ezt követő gazdasági válság
hatásai nagyon hamar leszivárogtak az életvilág szintjére, és ezen belül is a fiatalok gondolko-
dására.
A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya 105 106 Ifjúság2008 Gyorsjelentés
102 A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya Ifjúság2008 Gyorsjelentés 103
61. ábra: „Mindent

61. ábra: számításba
„Mindent véve,
számításba véve,véleménye
véleményeszerint
szerint aarendszerváltozás
rendszerváltozás óta,
óta, illetve az
illetve 62.ábra:
62. ábra: A
A jelenlegi
jelenlegi és
és az
az előző
elĘzĘ (Kádár-)
(Kádár-)rendszer
rendszerösszehasonlítása
összehasonlításakülönböző
különbözĘszempontok
szempontok
elmúlt 10 évben
az elmúlt hogyan
10 évben alakult…?”
hogyan alakult…?”––gazdasági helyzetmegítélése,
gazdasági helyzet megítélése,2004-2008
2004-2008 szerint. „Véleménye szerint a következĘ szempontok szerint melyik rendszer aajobb?”
szerint. „Véleménye szerint a következő szempontok szerint melyik rendszer jobb?”
(az(az
érdemi
érdemiválaszok
százalékos megoszlása) (a(akérdésre
kérdésreválaszolók
válaszolók százalékában,
százalékában, illetve
illetve ±100
±100fokú
fokúskála
skálaátlagai)
átlagai)
mindentegybevetve Ͳ49 51 2pont

acsaládhelyzete 62 31 7
napimegélhetés Ͳ75 25 Ͳ50pont
azországgazdaságihelyzete 84 13 3 lakáshozjutás Ͳ74 26 Ͳ49pont

2008
felsƅoktatásbanvalórészvételilehetƅség Ͳ20 80 60pont
azemberekéletszínvonala 80 16 4 szórakozásilehetƅségek Ͳ14 86 71pont
gyermekekhelyzete Ͳ52 48 Ͳ4pont

fiatalokérvényesülése Ͳ40 60 19pont
munkalehetƅség Ͳ79 21 Ͳ57pont

2004 azországgazdaságihelyzete 50 24 26
szabadságjogok Ͳ18 82 65pont
azemberekéletszínvonala 55 25 20 szociálisbiztonság Ͳ77 23 Ͳ54pont
Ͳ80% Ͳ60% Ͳ40% Ͳ20% 0% 20% 40% 60% 80% 100%

0% 20% 40% 60% 80% 100%
elƅzƅrendszer mostanirendszer
romlott nemváltozott javult
Megjegyzés: az
Megjegyzés: az ábrán
ábrán (–)
(–)előjellel szerepelnek
elĘjellel az előző
szerepelnek rendszer
az elĘzĘ százalékos
rendszer értékei. értékei.
százalékos Ennek kizárólag ábrázolás-technikai
Ennek kizárólag ábrázolás-
okai vannak, nem értékítéletet jelöl!
technikai okai vannak, nem értékítéletet jelöl!
Általánosságban kijelenthetĘ,
Általánosságban kijelenthető, hogyhogy a budapesti,
a budapesti, magasan magasan iskolázott
iskolázott szülők magasan szülĘk magasan
iskolázott
iskolázott gyermekei
gyermekei értékelik értékelik relatíve kedvezĘbben
relatíve kedvezőbben az elmúlt
az elmúlt 10 esztendőt. 10 esztendĘt.
A felsőfokú végzettségű A apák
felsĘfokú Az adatokból
Az adatokból nagyonnagyon
vegyes vegyes kép bontakozik
kép bontakozik ki, amelyet
ki, amelyet a tanulmánykötetben
a tanulmánykötetben érdemes érdemes
részle-
végzettségĦ apák pl.
gyermekeinél gyermekeinél pl. már
már gyakorlatilag gyakorlatilag
azonos azonos stagnálónak
a személyes helyzetét a személyesvagy helyzetét
romlónakstagnálónak
meg- részletesen, többdimenziós statisztikai eljárásokkal is megvizsgálni. Összességében
tesen, többdimenziós statisztikai eljárásokkal is megvizsgálni. Összességében megállapítható, hogy megállapítható,
vagy ítélők
romlónak
aránya.megítélĘk aránya. kimutatható,
Az is egyértelműen Az is egyértelmĦen kimutatható,
hogy a társadalmi közérzetethogy a társadalmi
fiataloknál közérzetet
is befolyásol- hogy a válaszoló
a válaszoló magyar magyar fiataloknak
fiataloknak (csak) 51(csak) 51 százaléka
százaléka véli úgy,
véli úgy, hogy a maihogy a mai
rendszer jobbrendszer jobb Aaz
az előzőnél.
fiataloknál
ja a pártpolitikai hovatartozás. A jobboldali ellenzéki pártok szavazói 2008ban sokkal negatívabban2008-
is befolyásolja a pártpolitikai hovatartozás. A jobboldali ellenzéki pártok szavazói elĘzĘnél. A megélhetéssel, a létbiztonsággal kapcsolatos kérdések esetében
megélhetéssel, a létbiztonsággal kapcsolatos kérdések esetében egyértelmű a Kádárkorszak primá- egyértelmĦ a Kádár-
ban sokkal negatívabban
gondolkodnak, mint azgondolkodnak,
MSZP hívei. mint az MSZP hívei. korszak
tusa (pl.primátusa (pl. szociális
szociális biztonság, biztonság, munkalehetĘségek),
munkalehetőségek), míg a fiatalok
míg a fiatalok élethelyzetével élethelyzetével
kapcsolatos kérdé-
Ahogy fentebbjeleztük,
Ahogy fentebb jeleztük, a rendszerváltoztatást,
a rendszerváltoztatást, pontosabban pontosabban a jelenlegi berendez-
a jelenlegi demokratikus demokratikus kapcsolatos kérdések
sek (szórakozás, (szórakozás,
felsőoktatási felsĘoktatási
intézménybe intézménybeesetében
járási lehetősége) járási lehetĘsége) esetében
inkább a mostani inkább a
rendszerrel
kedés és a Kádár-korszak megítélését más kérdésekkel is vizsgáltuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy 10 mostani rendszerrel szimpatizálnak a 15–29 évesek. ElsĘ ránézésre úgy
szimpatizálnak a 15–29 évesek. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a Kádár-korszak többszörös kompro- tĦnik, hogy a Kádár-
berendezkedés és a Kádár-korszak megítélését más kérdésekkel is vizsgáltuk. Arra voltunk
szempont alapján melyik rendszert/korszakot tartják inkább jónak a fiatalok. A kérdések megfogal- korszak többszörös
misszumokra épülő, dekompromisszumokra
viszonylagos szociális épülĘ, de viszonylagos
biztonságot szociális
nyújtó karaktere maradtbiztonságot
meg leginkább nyújtó
a
kíváncsiak, hogy 10 szempont alapján melyik rendszert/korszakot tartják inkább jónak a fiatalok. A
mazásakor tisztában voltunktisztában
azzal, hogy a vizsgált 15–29 éves akorosztály karaktere
társadalommaradt megemlékezetében.
kollektív leginkább a társadalom kollektív emlékezetében.
kérdések megfogalmazásakor voltunk azzal, hogy vizsgált tagjai
15–29 túlnyomó többségé- tagjai
éves korosztály A téma
A téma megkívánja,
megkívánja, hogy itthogy itt mutassuk
mutassuk be a vizsgálatbe másik
a vizsgálat
izgalmas, másik izgalmas,
de talán de talán
legmegdöbben-
nek nincs, vagy csak alig-alig van személyes élménye a Kádár-korszakról.
túlnyomó többségének nincs, vagy csak alig-alig van személyes élménye a Kádár-korszakról. Ezért e kérdés nemcsak a fi- Ezért
atalok, de a szocializáció révén lényegében az egész társadalom, azaz a szülői generáció véleményét legmegdöbbentĘbb információját
tőbb információját hordozó kérdést.hordozó
A politikaikérdést. A politikai
szocializációs vizsgálatokszocializációs
hagyományosan vizsgálatok
elemzik
e kérdés nemcsak a fiatalok, de a szocializáció révén lényegében az egész társadalom, azaz a szülĘi hagyományosan elemzik a társadalom
a társadalom demokráciához demokráciához
és a diktatúrákhoz és a A
való viszonyát. diktatúrákhoz való viszonyát.
nagymintás ifjúsági vizsgálatokA
is tükrözik a két rendszerről.
generáció véleményét is tükrözik a két rendszerrĘl.
A konkrét adatok ismertetése előtt le kell szögezni, hogy a 10 kérdés esetében relatíve magas, 15 nagymintás
során most ifjúsági vizsgálatok
először tettük fel mi issorán most elĘször
ezt a kérdést. A Kádár tettük fel mikapcsolatos
-korszakkal is ezt a kérdést.
ambivalensA Kádár-
véle-
ésA20konkrét adatokmozgott
százalék között ismertetése elĘtt le kell
a bizonytalanok szögezni,
aránya. E csoporthogy
tagjai a 10 kérdés
elsősorban esetében relatíve
a legfiatalabbak, korszakkal
kedések utánkapcsolatos
talán nemambivalens vélekedések
is annyira váratlan, hogyután talánévesek
a 15–29 nem is14annyira váratlan,
százaléka azon a hogy a 15–29
véleményen
magas, 15 és
illetve 20 százalék között
az alacsonyabban mozgott
iskolázott szülők agyermekei,
bizonytalanok aránya.
tehát azok, akik E csoport
közéleti, tagjaikérdések-
politikai elsĘsorban a van, miszerint bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a
évesek 14 százaléka azon a véleményen van, miszerint bizonyos körülmények között egy diktatúrademokrácia, további közel
legfiatalabbak,
ben egyébként illetve az alacsonyabban
is nehezebben iskolázott
tájékozódnak. szülĘk
A 62. ábrán gyermekei,véleményét
a bizonytalanok tehát azok, akik közéleti,
kihagyjuk, így egyharmaduk
jobb, számára pedig
mint a demokrácia, gyakorlatilag
további lényegtelen, számára
közel egyharmaduk hogy demokratikus vagy diktatórikus
pedig gyakorlatilag kö-
lényegtelen,
politikai kérdésekben
ugyanis pregnánsabban egyébként
kimutathatóis nehezebben
a 15–29 évesektájékozódnak.
gondolkodásmódjában A 62. megfigyelhető
ábrán a bizonytalanok
sokszí- rülmények
hogy között él-e.
demokratikus vagyAz is feltűnő, hogy
diktatórikus 14 százalék
körülmények nem
között tudja
él-e. Azeldönteni,
is feltĦnĘ,hogy
hogy melyik állításnem
14 százalék az
véleményét kihagyjuk,ellentét.
nűség és látszólagos így ugyanis pregnánsabban kimutatható a 15–29 évesek inkább megfelelőbb.
tudja eldönteni, hogy melyik állítás az inkább megfelelĘbb.
gondolkodásmódjában megfigyelhetĘ sokszínĦség és látszólagos ellentét.
A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya 105 106 Ifjúság2008 Gyorsjelentés
61. ábra: „Mindent

61. ábra: számításba
„Mindent véve,
számításba véve,véleménye
véleményeszerint
szerint aarendszerváltozás
rendszerváltozás óta,
óta, illetve az
illetve 62.ábra:
62. ábra: A
A jelenlegi
jelenlegi és
és az
az előző
elĘzĘ (Kádár-)
(Kádár-)rendszer
rendszerösszehasonlítása
összehasonlításakülönböző
különbözĘszempontok
szempontok
elmúlt 10 évben
az elmúlt hogyan
10 évben alakult…?”
hogyan alakult…?”––gazdasági helyzetmegítélése,
gazdasági helyzet megítélése,2004-2008
2004-2008 szerint. „Véleménye szerint a következĘ szempontok szerint melyik rendszer aajobb?”
szerint. „Véleménye szerint a következő szempontok szerint melyik rendszer jobb?”
(az(az
érdemi
érdemiválaszok
százalékos megoszlása) (a(akérdésre
kérdésreválaszolók
válaszolók százalékában,
százalékában, illetve
illetve ±100
±100fokú
fokúskála
skálaátlagai)
átlagai)
mindentegybevetve Ͳ49 51 2pont

napimegélhetés Ͳ75 25 Ͳ50pont
azországgazdaságihelyzete 84 13 3 lakáshozjutás Ͳ74 26 Ͳ49pont

2008
felsƅoktatásbanvalórészvételilehetƅség Ͳ20 80 60pont
azemberekéletszínvonala 80 16 4 szórakozásilehetƅségek Ͳ14 86 71pont
gyermekekhelyzete Ͳ52 48 Ͳ4pont

fiatalokérvényesülése Ͳ40 60 19pont
munkalehetƅség Ͳ79 21 Ͳ57pont

2004 azországgazdaságihelyzete 50 24 26
szabadságjogok Ͳ18 82 65pont
azemberekéletszínvonala 55 25 20 szociálisbiztonság Ͳ77 23 Ͳ54pont
Ͳ80% Ͳ60% Ͳ40% Ͳ20% 0% 20% 40% 60% 80% 100%

0% 20% 40% 60% 80% 100%
elƅzƅrendszer mostanirendszer
romlott nemváltozott javult
Megjegyzés: az
Megjegyzés: az ábrán
ábrán (–)
(–)előjellel szerepelnek
elĘjellel az előző
szerepelnek rendszer
az elĘzĘ százalékos
rendszer értékei. értékei.
százalékos Ennek kizárólag ábrázolás-technikai
Ennek kizárólag ábrázolás-
okai vannak, nem értékítéletet jelöl!
technikai okai vannak, nem értékítéletet jelöl!
Általánosságban kijelenthetĘ,
Általánosságban kijelenthető, hogyhogy a budapesti,
a budapesti, magasan magasan iskolázott
iskolázott szülők magasan szülĘk magasan
iskolázott
iskolázott gyermekei
gyermekei értékelik értékelik relatíve kedvezĘbben
relatíve kedvezőbben az elmúlt
az elmúlt 10 esztendőt. 10 esztendĘt.
A felsőfokú végzettségű A apák
felsĘfokú Az adatokból
Az adatokból nagyonnagyon
vegyes vegyes kép bontakozik
kép bontakozik ki, amelyet
ki, amelyet a tanulmánykötetben
a tanulmánykötetben érdemes érdemes
részle-
végzettségĦ apák pl.
gyermekeinél gyermekeinél pl. már
már gyakorlatilag gyakorlatilag
azonos azonos stagnálónak
a személyes helyzetét a személyesvagy helyzetét
romlónakstagnálónak
meg- részletesen, többdimenziós statisztikai eljárásokkal is megvizsgálni. Összességében
tesen, többdimenziós statisztikai eljárásokkal is megvizsgálni. Összességében megállapítható, hogy megállapítható,
vagy ítélők
romlónak
aránya.megítélĘk aránya. kimutatható,
Az is egyértelműen Az is egyértelmĦen kimutatható,
hogy a társadalmi közérzetethogy a társadalmi
fiataloknál közérzetet
is befolyásol- hogy a válaszoló
a válaszoló magyar magyar fiataloknak
fiataloknak (csak) 51(csak) 51 százaléka
százaléka véli úgy,
véli úgy, hogy a maihogy a mai
rendszer jobbrendszer jobb Aaz
az előzőnél.
fiataloknál
ja a pártpolitikai hovatartozás. A jobboldali ellenzéki pártok szavazói 2008ban sokkal negatívabban2008-
is befolyásolja a pártpolitikai hovatartozás. A jobboldali ellenzéki pártok szavazói elĘzĘnél. A megélhetéssel, a létbiztonsággal kapcsolatos kérdések esetében
megélhetéssel, a létbiztonsággal kapcsolatos kérdések esetében egyértelmű a Kádárkorszak primá- egyértelmĦ a Kádár-
ban sokkal negatívabban
gondolkodnak, mint azgondolkodnak,
MSZP hívei. mint az MSZP hívei. korszak
tusa (pl.primátusa (pl. szociális
szociális biztonság, biztonság, munkalehetĘségek),
munkalehetőségek), míg a fiatalok
míg a fiatalok élethelyzetével élethelyzetével
kapcsolatos kérdé-
Ahogy fentebbjeleztük,
Ahogy fentebb jeleztük, a rendszerváltoztatást,
a rendszerváltoztatást, pontosabban pontosabban a jelenlegi berendez-
a jelenlegi demokratikus demokratikus kapcsolatos kérdések
sek (szórakozás, (szórakozás,
felsőoktatási felsĘoktatási
intézménybe intézménybeesetében
járási lehetősége) járási lehetĘsége) esetében
inkább a mostani inkább a
rendszerrel
kedés és a Kádár-korszak megítélését más kérdésekkel is vizsgáltuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy 10 mostani rendszerrel szimpatizálnak a 15–29 évesek. ElsĘ ránézésre úgy
szimpatizálnak a 15–29 évesek. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a Kádár-korszak többszörös kompro- tĦnik, hogy a Kádár-
berendezkedés és a Kádár-korszak megítélését más kérdésekkel is vizsgáltuk. Arra voltunk
szempont alapján melyik rendszert/korszakot tartják inkább jónak a fiatalok. A kérdések megfogal- korszak többszörös
misszumokra épülő, dekompromisszumokra
viszonylagos szociális épülĘ, de viszonylagos
biztonságot szociális
nyújtó karaktere maradtbiztonságot
meg leginkább nyújtó
a
kíváncsiak, hogy 10 szempont alapján melyik rendszert/korszakot tartják inkább jónak a fiatalok. A
mazásakor tisztában voltunktisztában
azzal, hogy a vizsgált 15–29 éves akorosztály karaktere
társadalommaradt megemlékezetében.
kollektív leginkább a társadalom kollektív emlékezetében.
kérdések megfogalmazásakor voltunk azzal, hogy vizsgált tagjai
15–29 túlnyomó többségé- tagjai
éves korosztály A téma
A téma megkívánja,
megkívánja, hogy itthogy itt mutassuk
mutassuk be a vizsgálatbe másik
a vizsgálat
izgalmas, másik izgalmas,
de talán de talán
legmegdöbben-
nek nincs, vagy csak alig-alig van személyes élménye a Kádár-korszakról.
túlnyomó többségének nincs, vagy csak alig-alig van személyes élménye a Kádár-korszakról. Ezért e kérdés nemcsak a fi- Ezért
atalok, de a szocializáció révén lényegében az egész társadalom, azaz a szülői generáció véleményét legmegdöbbentĘbb információját
tőbb információját hordozó kérdést.hordozó
A politikaikérdést. A politikai
szocializációs vizsgálatokszocializációs
hagyományosan vizsgálatok
elemzik
e kérdés nemcsak a fiatalok, de a szocializáció révén lényegében az egész társadalom, azaz a szülĘi hagyományosan elemzik a társadalom
a társadalom demokráciához demokráciához
és a diktatúrákhoz és a A
való viszonyát. diktatúrákhoz való viszonyát.
nagymintás ifjúsági vizsgálatokA
is tükrözik a két rendszerről.
generáció véleményét is tükrözik a két rendszerrĘl.
A konkrét adatok ismertetése előtt le kell szögezni, hogy a 10 kérdés esetében relatíve magas, 15 nagymintás
során most ifjúsági vizsgálatok
először tettük fel mi issorán most elĘször
ezt a kérdést. A Kádár tettük fel mikapcsolatos
-korszakkal is ezt a kérdést.
ambivalensA Kádár-
véle-
ésA20konkrét adatokmozgott
százalék között ismertetése elĘtt le kell
a bizonytalanok szögezni,
aránya. E csoporthogy
tagjai a 10 kérdés
elsősorban esetében relatíve
a legfiatalabbak, korszakkal
kedések utánkapcsolatos
talán nemambivalens vélekedések
is annyira váratlan, hogyután talánévesek
a 15–29 nem is14annyira váratlan,
százaléka azon a hogy a 15–29
véleményen
magas, 15 és
illetve 20 százalék között
az alacsonyabban mozgott
iskolázott szülők agyermekei,
bizonytalanok aránya.
tehát azok, akik E csoport
közéleti, tagjaikérdések-
politikai elsĘsorban a van, miszerint bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a
évesek 14 százaléka azon a véleményen van, miszerint bizonyos körülmények között egy diktatúrademokrácia, további közel
legfiatalabbak,
ben egyébként illetve az alacsonyabban
is nehezebben iskolázott
tájékozódnak. szülĘk
A 62. ábrán gyermekei,véleményét
a bizonytalanok tehát azok, akik közéleti,
kihagyjuk, így egyharmaduk
jobb, számára pedig
mint a demokrácia, gyakorlatilag
további lényegtelen, számára
közel egyharmaduk hogy demokratikus vagy diktatórikus
pedig gyakorlatilag kö-
lényegtelen,
politikai kérdésekben
ugyanis pregnánsabban egyébként
kimutathatóis nehezebben
a 15–29 évesektájékozódnak.
gondolkodásmódjában A 62. megfigyelhető
ábrán a bizonytalanok
sokszí- rülmények
hogy között él-e.
demokratikus vagyAz is feltűnő, hogy
diktatórikus 14 százalék
körülmények nem
között tudja
él-e. Azeldönteni,
is feltĦnĘ,hogy
hogy melyik állításnem
14 százalék az
véleményét kihagyjuk,ellentét.
nűség és látszólagos így ugyanis pregnánsabban kimutatható a 15–29 évesek inkább megfelelőbb.
tudja eldönteni, hogy melyik állítás az inkább megfelelĘbb.
gondolkodásmódjában megfigyelhetĘ sokszínĦség és látszólagos ellentét.
A fiatalok társadalmi közérzete, politikai kérdésekhez való viszonya 107
2004-hez képest két új tényezĘt is vizsgáltunk: az eddig elért tudásszintet és az anyagi helyzetet.
63.
63.ábra:
ábra: A demokratikus és
A demokratikus és aa diktatórikus
diktatórikuspolitikai
politikairendszerek
rendszerekmegítélése
megítélésekorcsoportok
korcsoportok alacsonyabb érték (2,9). 40 százalékuk inkább elégedetlen, mintegy harmaduk inkább elégedett és
szerint Ez utóbbit egyébként 2004-ben más kérdések segítségével valójában teszteltük. Egyik esetében
szerint––„A következĘ kijelentések
„A következő kijelentések közül
közül melyik
melyik áll
állaalegközelebb
legközelebb az
azÖn
Önvéleményéhez?”
véleményéhez?” 28 százalékuk bizonytalan a munkavállalási lehet séggel összefüggésben.
(százalékos megoszlás) sincs rendkívül eltéréskéta újtöbbi
2004-hez képest dimenzióhoz
tényezőt képest.
is vizsgáltunk: az eddig Azelért
elért tudásszintet
tudásszintet és az inkább jóra, az anyagi
anyagi helyzetet.
helyzetet viszont
Ez utóbbit kevésbé
egyébként kedvezĘre
2004-ben értékeliksegítségével
más kérdések a fiatalok.valójában teszteltük. Egyik esetében sincs
Ha összességében
rendkívül vizsgáljuk
eltérés a többi a 2004
dimenzióhoz óta Az
képest. bekövetkezett változásokat,
elért tudásszintet inkább jóra, érdekes
az anyagi megállapításokat
helyzetet
teljesminta 31
tehetünk.
viszontAkevésbé
három,kedvezőre
a fiatalok életét
értékelik különösen érintĘ tényezĘ, a baráti-, a partnerkapcsolatok,
a fiatalok.
14 41 14
valamint a tanulási lehetĘség esetében lényegében
Ha összességében vizsgáljuk a 2004 óta nincs
bekövetkezett változás aérdekes
változásokat, skálaátlagokat tekintve.
megállapításokat te- Romlott
hetünk.
viszont A három, ainkább
a közérzetet fiatalok életét
jelzĘkülönösen érintő tényező,
életszínvonal, valamint a baráti-, a partnerkapcsolatok,
a jövĘbeni várakozásokat valamint
jelzĘ mutató.
a tanulási lehetőség esetében lényegében nincs változás a skálaátlagokat tekintve. Romlott viszont
Ezek után nem meglepĘ, hogy az általános elégedettségi faktor esetében is van némi elmozdulás.
a közérzetet inkább jelző életszínvonal, valamint a jövőbeni várakozásokat jelző mutató. Ezek után
25–29évesek 33 15 43 9 Hat százalékponttal
nem meglepő, hogy csökkent az egyértelmĦen
az általános elégedettek,
elégedettségi faktor esetébenés nyolc
is van némiszázalékponttal
elmozdulás. Hat növekedett
száza- az
inkább elégedetlenek
lékponttal csökkentaránya. Ha azonban
az egyértelműen a 2000-es
elégedettek, és adatokat is számításba
nyolc százalékponttal vesszük,
növekedett azkitĦnik,
inkább hogy a
8 évvel ezelĘttihezaránya.
elégedetlenek képest Hainkább
azonbankedvezĘbbek az adatok,
a 2000-es adatokat tehátvesszük,
is számításba 8 éves kitűnik,
idĘtávlatban
hogy a 8emelkedett
évvel az
életével inkább,képest
ezelőttihez vagy inkább
teljesen elégedettekazaránya.
kedvezőbbek adatok, tehát 8 éves időtávlatban emelkedett az életével
20–24évesek 33 14 42 11 inkább, vagy teljesen elégedettek aránya.
64.64.
ábra:
ábra:Az
Azélet
élet különbözĘ dimenzióival
különböző dimenzióival kapcsolatos
kapcsolatos elégedettség,
elégedettség, 2004-2008
2004-2008
(az
(azérdemi
érdemi válaszok ötfokú
válaszok ötfokú skálán
skálán mértmért átlagértékei)
átlagértékei)
15–19évesek 29 10 38 22
összességébenahogymostél 3,3
3,5
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
munkavállalásilehetƅségeivel 2,9
ahozzámhasonlóemberekszámáraazegyikpolitikairendszerolyan,mintbármelyikmásik 2,9
bizonyoskörülményekközöttegydiktatúrajobb,mintegydemokratikuspolitikairendszer anyagihelyzetével 3,0
ademokráciamindenmáspolitikairendszernéljobb
nemtudja jövƅbenikilátásaival 3,1
3,4
A rendszer-szkeptikus válaszok elsősorban az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekeinél, a élettervekmegvalósítási 3,2 2008
A rendszer-szkeptikus
községben válaszok
lakóknál, valamint elsĘsorban
a legfeljebb az alacsonyabb
szakiskolát iskolázottságú
végzetteknél mutathatószülĘk gyermekeinél,
ki. Az iskolázottabb esélyeivel 3,4
2004
a községben lakóknál, valamint a legfeljebb szakiskolát végzetteknél mutatható ki. Az iskolázottabb
szülők gyermekei, a diplomások, valamint a fővárosban élők válaszai szélsőségesebbek. Ők a dikta- 3,3
túrát bizonyos körülmények között inkább pártolók, de demokráciát a legjobb politikai rendszernek jelenlegiéletszínvonalával
szülĘk gyermekei, a diplomások, valamint a fĘvárosban élĘk válaszai szélsĘségesebbek. ėk a 3,5
gondolók bizonyos
diktatúrát között is többségben
körülmények vannak.
között Az inkább
előző kérdéssel
pártolók,összevetve a válaszokat
de demokráciát megállapítható,
a legjobb politikai
hogy a jelenlegi rendszert jobbnak tartók 55 százaléka szerint a demokrácia
rendszernek gondolók között is többségben vannak. Az elĘzĘ kérdéssel összevetve a válaszokat minden más politikai ismeretmennyiségével 3,5
rendszernél jobb,
megállapítható, akika viszont
hogy jelenlegiszimpatizálnak
rendszert jobbnak az előző rendszerrel,
tartók jobban
55 százaléka megosztottak
szerint válaszaikat
a demokrácia minden
illetően. Relatív többségük (44%) szerint „a hozzám hasonló emberek
más politikai rendszernél jobb, akik viszont szimpatizálnak az elĘzĘ rendszerrel, jobbanszámára az egyik politikai rend- 3,6
szer olyan, mint bármelyikilletĘen.
másik”, míg a demokrácia primátusát 28 százalékuk hangoztatja. tanulásilehetƅségeivel
megosztottak válaszaikat Relatív többségük (44%) szerint „a hozzám hasonlóMég egy-
emberek 3,6
szer szereznénk
számára az egyikjelezni, hogy
politikai mind aolyan,
rendszer két kérdést
mint érdemes
bármelyikalaposabban,
másik”, mígrészletesebben körüljárni, itt
a demokrácia primátusát 28
csak a legfontosabb gondolatokat vetettük fel. 4,0
százalékuk hangoztatja. Még egyszer szereznénk jelezni, hogy mind a két kérdést érdemes partnerkapcsolataival
4,0
A társadalmi
alaposabban, közérzet következő
részletesebben körüljárni, fontos dimenziója
itt csak a jelenlegi
a legfontosabb helyzet megítélése.
gondolatokat vetettük fel.Az aktuális
helyzet elemzése több faktor együttes figyelembevételével történt. Hagyományos, iskolában szoká- 4,3
barátikapcsolataival
sosAötfokú skálánközérzet
társadalmi kellett a következĘ
fiatalok élethelyzetét leíró 10 tényezőt
fontos dimenziója a jelenlegimegítélni.
helyzet Egyetlen
megítélése.olyan
Aztényező
aktuális 4,3
sem volt,elemzése
helyzet amelynektöbbátlagafaktor
ne haladta volnafigyelembevételével
együttes meg a 2,5-öt, azaz a skálaátlagot. Ezek alapján úgy
történt. Hagyományos, tűnik,
iskolában
szokásos ötfokú skálán kellett a fiatalok élethelyzetét leíró 10 tényezĘt megítélni. Egyetlen meg.
hogy a 15–29 évesek jelenlegi életük meghatározó területeit továbbra is inkább pozitívan ítélik olyan 1 2 3 4 5
Különösen
tényezĘ semmagas az elégedettség
volt, amelynek átlaga anefiatalok
haladtaéletét
volnalegjobban befolyásoló
meg a 2,5-öt, azaz a két tényezővel,
skálaátlagot. a partner-
Ezek alapján
és atĦnik,
úgy barátihogy
kapcsolataikkal.
a 15–29 évesek Egyedül a munkavállalási
jelenlegi lehetőségeknél
életük meghatározó területeittapasztalható a 3-as pozitívan
továbbra is inkább átlagnál
ítélik meg. Különösen magas az elégedettség a fiatalok életét legjobban befolyásoló két tényezĘvel,
a partner- és a baráti kapcsolataikkal. Egyedül a munkavállalási lehetĘségeknél tapasztalható a 3-as
átlagnál alacsonyabb érték (2,9). 40 százalékuk inkább elégedetlen, mintegy harmaduk inkább
elégedett és 28 százalékuk bizonytalan a munkavállalási lehetĘséggel összefüggésben.
2004-hez képest két új tényezĘt is vizsgáltunk: az eddig elért tudásszintet és az anyagi helyzetet.
63.
63.ábra:
ábra: A demokratikus és
A demokratikus és aa diktatórikus
diktatórikuspolitikai
politikairendszerek
rendszerekmegítélése
megítélésekorcsoportok
korcsoportok alacsonyabb érték (2,9). 40 százalékuk inkább elégedetlen, mintegy harmaduk inkább elégedett és
szerint Ez utóbbit egyébként 2004-ben más kérdések segítségével valójában teszteltük. Egyik esetében
szerint––„A következĘ kijelentések
„A következő kijelentések közül
közül melyik
melyik áll
állaalegközelebb
legközelebb az
azÖn
Önvéleményéhez?”
véleményéhez?” 28 százalékuk bizonytalan a munkavállalási lehet séggel összefüggésben.
(százalékos megoszlás) sincs rendkívül eltéréskéta újtöbbi
2004-hez képest dimenzióhoz
tényezőt képest.
is vizsgáltunk: az eddig Azelért
elért tudásszintet
tudásszintet és az inkább jóra, az anyagi
anyagi helyzetet.
helyzetet viszont
Ez utóbbit kevésbé
egyébként kedvezĘre
2004-ben értékeliksegítségével
más kérdések a fiatalok.valójában teszteltük. Egyik esetében sincs
Ha összességében
rendkívül vizsgáljuk
eltérés a többi a 2004
dimenzióhoz óta Az
képest. bekövetkezett változásokat,
elért tudásszintet inkább jóra, érdekes
az anyagi megállapításokat
helyzetet
teljesminta 31
tehetünk.
viszontAkevésbé
három,kedvezőre
a fiatalok életét
értékelik különösen érintĘ tényezĘ, a baráti-, a partnerkapcsolatok,
a fiatalok.
14 41 14
valamint a tanulási lehetĘség esetében lényegében
Ha összességében vizsgáljuk a 2004 óta nincs
bekövetkezett változás aérdekes
változásokat, skálaátlagokat tekintve.
megállapításokat te- Romlott
hetünk.
viszont A három, ainkább
a közérzetet fiatalok életét
jelzĘkülönösen érintő tényező,
életszínvonal, valamint a baráti-, a partnerkapcsolatok,
a jövĘbeni várakozásokat valamint
jelzĘ mutató.
a tanulási lehetőség esetében lényegében nincs változás a skálaátlagokat tekintve. Romlott viszont
Ezek után nem meglepĘ, hogy az általános elégedettségi faktor esetében is van némi elmozdulás.
a közérzetet inkább jelző életszínvonal, valamint a jövőbeni várakozásokat jelző mutató. Ezek után
25–29évesek 33 15 43 9 Hat százalékponttal
nem meglepő, hogy csökkent az egyértelmĦen
az általános elégedettek,
elégedettségi faktor esetébenés nyolc
is van némiszázalékponttal
elmozdulás. Hat növekedett
száza- az
inkább elégedetlenek
lékponttal csökkentaránya. Ha azonban
az egyértelműen a 2000-es
elégedettek, és adatokat is számításba
nyolc százalékponttal vesszük,
növekedett azkitĦnik,
inkább hogy a
8 évvel ezelĘttihezaránya.
elégedetlenek képest Hainkább
azonbankedvezĘbbek az adatok,
a 2000-es adatokat tehátvesszük,
is számításba 8 éves kitűnik,
idĘtávlatban
hogy a 8emelkedett
évvel az
életével inkább,képest
ezelőttihez vagy inkább
teljesen elégedettekazaránya.
kedvezőbbek adatok, tehát 8 éves időtávlatban emelkedett az életével
20–24évesek 33 14 42 11 inkább, vagy teljesen elégedettek aránya.
64.64.
ábra:
ábra:Az
Azélet
élet különbözĘ dimenzióival
különböző dimenzióival kapcsolatos
kapcsolatos elégedettség,
elégedettség, 2004-2008
2004-2008
(az
(azérdemi
érdemi válaszok ötfokú
válaszok ötfokú skálán
skálán mértmért átlagértékei)
átlagértékei)
15–19évesek 29 10 38 22
összességébenahogymostél 3,3
3,5
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
munkavállalásilehetƅségeivel 2,9
ahozzámhasonlóemberekszámáraazegyikpolitikairendszerolyan,mintbármelyikmásik 2,9
bizonyoskörülményekközöttegydiktatúrajobb,mintegydemokratikuspolitikairendszer anyagihelyzetével 3,0
ademokráciamindenmáspolitikairendszernéljobb
nemtudja jövƅbenikilátásaival 3,1
3,4
A rendszer-szkeptikus válaszok elsősorban az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekeinél, a élettervekmegvalósítási 3,2 2008
A rendszer-szkeptikus
községben válaszok
lakóknál, valamint elsĘsorban
a legfeljebb az alacsonyabb
szakiskolát iskolázottságú
végzetteknél mutathatószülĘk gyermekeinél,
ki. Az iskolázottabb esélyeivel 3,4
2004
a községben lakóknál, valamint a legfeljebb szakiskolát végzetteknél mutatható ki. Az iskolázottabb
szülők gyermekei, a diplomások, valamint a fővárosban élők válaszai szélsőségesebbek. Ők a dikta- 3,3
túrát bizonyos körülmények között inkább pártolók, de demokráciát a legjobb politikai rendszernek jelenlegiéletszínvonalával
szülĘk gyermekei, a diplomások, valamint a fĘvárosban élĘk válaszai szélsĘségesebbek. ėk a 3,5
gondolók bizonyos
diktatúrát között is többségben
körülmények vannak.
között Az inkább
előző kérdéssel
pártolók,összevetve a válaszokat
de demokráciát megállapítható,
a legjobb politikai
hogy a jelenlegi rendszert jobbnak tartók 55 százaléka szerint a demokrácia
rendszernek gondolók között is többségben vannak. Az elĘzĘ kérdéssel összevetve a válaszokat minden más politikai ismeretmennyiségével 3,5
rendszernél jobb,
megállapítható, akika viszont
hogy jelenlegiszimpatizálnak
rendszert jobbnak az előző rendszerrel,
tartók jobban
55 százaléka megosztottak
szerint válaszaikat
a demokrácia minden
illetően. Relatív többségük (44%) szerint „a hozzám hasonló emberek
más politikai rendszernél jobb, akik viszont szimpatizálnak az elĘzĘ rendszerrel, jobbanszámára az egyik politikai rend- 3,6
szer olyan, mint bármelyikilletĘen.
másik”, míg a demokrácia primátusát 28 százalékuk hangoztatja. tanulásilehetƅségeivel
megosztottak válaszaikat Relatív többségük (44%) szerint „a hozzám hasonlóMég egy-
emberek 3,6
szer szereznénk
számára az egyikjelezni, hogy
politikai mind aolyan,
rendszer két kérdést
mint érdemes
bármelyikalaposabban,
másik”, mígrészletesebben körüljárni, itt
a demokrácia primátusát 28
csak a legfontosabb gondolatokat vetettük fel. 4,0
százalékuk hangoztatja. Még egyszer szereznénk jelezni, hogy mind a két kérdést érdemes partnerkapcsolataival
4,0
A társadalmi
alaposabban, közérzet következő
részletesebben körüljárni, fontos dimenziója
itt csak a jelenlegi
a legfontosabb helyzet megítélése.
gondolatokat vetettük fel.Az aktuális
helyzet elemzése több faktor együttes figyelembevételével történt. Hagyományos, iskolában szoká- 4,3
barátikapcsolataival
sosAötfokú skálánközérzet
társadalmi kellett a következĘ
fiatalok élethelyzetét leíró 10 tényezőt
fontos dimenziója a jelenlegimegítélni.
helyzet Egyetlen
megítélése.olyan
Aztényező
aktuális 4,3
sem volt,elemzése
helyzet amelynektöbbátlagafaktor
ne haladta volnafigyelembevételével
együttes meg a 2,5-öt, azaz a skálaátlagot. Ezek alapján úgy
történt. Hagyományos, tűnik,
iskolában
szokásos ötfokú skálán kellett a fiatalok élethelyzetét leíró 10 tényezĘt megítélni. Egyetlen meg.
hogy a 15–29 évesek jelenlegi életük meghatározó területeit továbbra is inkább pozitívan ítélik olyan 1 2 3 4 5
Különösen
tényezĘ semmagas az elégedettség
volt, amelynek átlaga anefiatalok
haladtaéletét
volnalegjobban befolyásoló
meg a 2,5-öt, azaz a két tényezővel,
skálaátlagot. a partner-
Ezek alapján
és atĦnik,
úgy barátihogy
kapcsolataikkal.
a 15–29 évesek Egyedül a munkavállalási
jelenlegi lehetőségeknél
életük meghatározó területeittapasztalható a 3-as pozitívan
továbbra is inkább átlagnál
ítélik meg. Különösen magas az elégedettség a fiatalok életét legjobban befolyásoló két tényezĘvel,
a partner- és a baráti kapcsolataikkal. Egyedül a munkavállalási lehetĘségeknél tapasztalható a 3-as
átlagnál alacsonyabb érték (2,9). 40 százalékuk inkább elégedetlen, mintegy harmaduk inkább
elégedett és 28 százalékuk bizonytalan a munkavállalási lehetĘséggel összefüggésben.
65.
65. ábra:
ábra: „Mindent
„Mindent számításbavéve,
számításba véve,Ön
Önmennyire
mennyireelégedett
elégedett azzal,
azzal,ahogy
ahogymost
mostél?”,
él?”,2000-2008
2000-2008 dalmi közérzet mutatóinál is rögzíteni lehet a süllyedést. A kérdésre választ adó fiatalok közel fele (47-
48%) vár kedvezőtlen változásokat a gazdaságban és az emberek életszínvonalában, és 39 százalékuk
a személyes helyzetére vonatkozóan. Mindhárom esetben 30 százalék körül mozog az ambivalensek
aránya, és kb. 25 százalék a romlást prognosztizálók aránya. Ezek az adatok érdemi negatív irányú el-
2008 3 14 42 31 10
mozdulást mutatnak nemcsak 2004-hez, de 2000-hez képest is. A fiatalok tehát a társadalom egészére
vonatkozóan jóval pesszimistábbak, mint ha saját mindennapi életvilágukat kell megítélniük. Hason-
lóan az elmúlt 10 év retrospektív megítéléséhez, a jövőorientációt tekintve is jellemzően a fővárosiak
és a magasabban iskolázott szülők diplomás gyermekei számítanak előnyös helyzetre.
2004 3 6 45 30 16
Politikai érdeklődés és véleménY
Az elmúlt két nagymintás ifjúsági vizsgálat rámutatott, hogy a fiatal korcsoportok politikai érdek-
lődése és aktivitása meglehetősen alacsony. Azt is bizonyítottuk, hogy a választási kampányok idő-
2000 9 11 59 13 8 szakára – minden látszat ellenére – sem változott lényegesen az ifjúsági csoportok közéleti aktivitása.
A legutolsó, 2006-os választások óta ugyanakkor olyan politikai történések zajlottak Magyarorszá-
gon, amelyek esetleg mégis a közügyek felé orientálhatták a 15–29 éveseket.
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A politika iránti érdeklődés szintje azonban továbbra is igen alacsony a korosztályon belül. A vá-
egyértelmƾenelégedetlen túlnyomóanelégedetlen részbenelégedett,részbennem laszadók 60 százalékát nem, vagy egyáltalán nem érdekli a politika. Közepes intenzitású érdeklődés
mintegy 30, intenzívebb érdeklődés 9 százalék esetében regisztrálható. Sem 2000-hez, sem 2004-hez
túlnyomóanelégedett egyértelmƾenelégedett
képest nem mutatnak emelkedést az adatok: 2000-ben és 2008-ban egyaránt 2,19 volt az ötfokú
skála átlaga, míg 2004-ben ennél
A fiatalok is kevesebb
társadalmi 2,08.
közérzete, Inkább
politikai azt mondhatjuk,
kérdésekhez hogy az elmúlt 8 évben
való viszonya 111
A társadalmi közérzet harmadik meghatározó faktorát, a jövőre vonatkozó várakozásokat az elmúlt nagyjából hasonlóan alakult a magyar fiatalok politikai affinitása.
két nagymintás ifjúságiközérzet
A társadalmi vizsgálat során alapvetően
harmadik meghatározó optimista
faktorát,környezet dominálta.várakozásokat
a jövĘre vonatkozó 2004-ben például
az
minden jövővel kapcsolatos kérdésnél többségben voltak az inkább javulást várók,
elmúlt két nagymintás ifjúsági vizsgálat során alapvetĘen optimista környezet dominálta. 2004-ben vagy az inkább 67.67. ábra:
ábra: KülönbözĘ
Különböző iskolai
iskolai végzettséggelrendelkező
végzettséggel rendelkezĘ fiatalok
fiatalokérdeklĘdése
érdeklődésea apolitika
politikairánt,
iránt,
elégedettek.
például minden
110 A fenti elemzés
jövĘvel azonbankérdésnél
kapcsolatos már jelezte, hogy
többségben
Ifjúság2008 a fiatalok
voltak az
Gyorsjelentés jövővel
inkábbkapcsolatos elégedettségi
javulást várók, vagy az 2000-2008
2000-2008
mutatója tekintetében kismértékű romlás következett be. A szubjektív elégedettség
inkább elégedettek. A fenti elemzés azonban már jelezte, hogy a fiatalok jövĘvel kapcsolatos mellett a társa- (1–5-igterjedő
(1–5-ig terjedĘskála
skála átlagai)
átlagai)
elégedettségi mutatója tekintetében kismértékĦ romlás következett be. A szubjektív elégedettség
66.66.ábra:
ábra:
mellett „Ha
a„Ha a jövĘre
a jövőre
társadalmi gondol,mutatóinál
gondol,
közérzet mittart
mit tartvalószínűnek:
valószínĦnek: következĘ
a következő
is rögzíteni lehet években
években
a süllyedést. hogyan
hogyan
A kérdésre alakul…?”
alakul…?”
választ adó 2,8
fiatalok közel fele (47-48%) – gazdasági
– gazdasági várakozások,
várakozások,
vár kedvezĘtlen 2004-2008
2004-2008
változásokat a gazdaságban és az emberek egyetem 2,9
(azérdemi
érdemi válaszok
százalékos megoszlása) 3,0
életszínvonalában, és 39 százalékuk (az a személyes helyzetére vonatkozóan. Mindhárom esetben 30
megoszlása)
százalék körül mozog az ambivalensek aránya, és kb. 25 százalék a romlást prognosztizálók aránya.
2,5
Ezek az adatok érdemi negatív irányú elmozdulást mutatnak nemcsak 2004-hez, de 2000-hez képest fƅiskola 2,6
is. A fiatalok tehát a társadalomszemélyeshelyzet 38
egészére vonatkozóan 34
jóval pesszimistábbak, 28
mint ha saját 2,8
mindennapi életvilágukat kell megítélniük. Hasonlóan az elmúlt 10 év retrospektív megítéléséhez, a
jövĘorientációt tekintve is jellemzĘen a fĘvárosiak és a magasabban iskolázott szülĘk diplomás 2,5
2008 számítanak azországgazdaságihelyzete 47 29 24 gimnázium 2,4
gyermekei elĘnyös helyzetre. 2,5
azemberekéletszínvonala 48 29 23 technikum 2,3

2,4
személyeshelyzet 20 35 45 2,2
szakközépiskola 2,2
2,3
2004 azországgazdaságihelyzete 28 35 37 2,1 Ifjúság2008,átlag:2,19

2,1 Ifjúság2004,átlag:2,08
azemberekéletszínvonala 30 35 35
legfeljebb8általános 1,8
1,8
0% 20% 40% 60% 80% 100%
romlik nemváltozik javul 1 2 3 4 5
Politikai érdeklĘdés és vélemény A politika iránti csekély affinitás összefüggésben lehet azzal is, hogy a vizsgált korosztály
65.
65. ábra:
ábra: „Mindent
„Mindent számításbavéve,
számításba véve,Ön
Önmennyire
mennyireelégedett
elégedett azzal,
azzal,ahogy
ahogymost
mostél?”,
él?”,2000-2008
2000-2008 dalmi közérzet mutatóinál is rögzíteni lehet a süllyedést. A kérdésre választ adó fiatalok közel fele (47-
48%) vár kedvezőtlen változásokat a gazdaságban és az emberek életszínvonalában, és 39 százalékuk
a személyes helyzetére vonatkozóan. Mindhárom esetben 30 százalék körül mozog az ambivalensek
aránya, és kb. 25 százalék a romlást prognosztizálók aránya. Ezek az adatok érdemi negatív irányú el-
2008 3 14 42 31 10
mozdulást mutatnak nemcsak 2004-hez, de 2000-hez képest is. A fiatalok tehát a társadalom egészére
vonatkozóan jóval pesszimistábbak, mint ha saját mindennapi életvilágukat kell megítélniük. Hason-
lóan az elmúlt 10 év retrospektív megítéléséhez, a jövőorientációt tekintve is jellemzően a fővárosiak
és a magasabban iskolázott szülők diplomás gyermekei számítanak előnyös helyzetre.
2004 3 6 45 30 16
Politikai érdeklődés és véleménY
Az elmúlt két nagymintás ifjúsági vizsgálat rámutatott, hogy a fiatal korcsoportok politikai érdek-
lődése és aktivitása meglehetősen alacsony. Azt is bizonyítottuk, hogy a választási kampányok idő-
2000 9 11 59 13 8 szakára – minden látszat ellenére – sem változott lényegesen az ifjúsági csoportok közéleti aktivitása.
A legutolsó, 2006-os választások óta ugyanakkor olyan politikai történések zajlottak Magyarorszá-
gon, amelyek esetleg mégis a közügyek felé orientálhatták a 15–29 éveseket.
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A politika iránti érdeklődés szintje azonban továbbra is igen alacsony a korosztályon belül. A vá-
egyértelmƾenelégedetlen túlnyomóanelégedetlen részbenelégedett,részbennem laszadók 60 százalékát nem, vagy egyáltalán nem érdekli a politika. Közepes intenzitású érdeklődés
mintegy 30, intenzívebb érdeklődés 9 százalék esetében regisztrálható. Sem 2000-hez, sem 2004-hez
túlnyomóanelégedett egyértelmƾenelégedett
képest nem mutatnak emelkedést az adatok: 2000-ben és 2008-ban egyaránt 2,19 volt az ötfokú
skála átlaga, míg 2004-ben ennél
A fiatalok is kevesebb
társadalmi 2,08.
közérzete, Inkább
politikai azt mondhatjuk,
kérdésekhez hogy az elmúlt 8 évben
való viszonya 111
A társadalmi közérzet harmadik meghatározó faktorát, a jövőre vonatkozó várakozásokat az elmúlt nagyjából hasonlóan alakult a magyar fiatalok politikai affinitása.
két nagymintás ifjúságiközérzet
A társadalmi vizsgálat során alapvetően
harmadik meghatározó optimista
faktorát,környezet dominálta.várakozásokat
a jövĘre vonatkozó 2004-ben például
az
minden jövővel kapcsolatos kérdésnél többségben voltak az inkább javulást várók,
elmúlt két nagymintás ifjúsági vizsgálat során alapvetĘen optimista környezet dominálta. 2004-ben vagy az inkább 67.67. ábra:
ábra: KülönbözĘ
Különböző iskolai
iskolai végzettséggelrendelkező
végzettséggel rendelkezĘ fiatalok
fiatalokérdeklĘdése
érdeklődésea apolitika
politikairánt,
iránt,
elégedettek.
például minden
110 A fenti elemzés
jövĘvel azonbankérdésnél
kapcsolatos már jelezte, hogy
többségben
Ifjúság2008 a fiatalok
voltak az
Gyorsjelentés jövővel
inkábbkapcsolatos elégedettségi
javulást várók, vagy az 2000-2008
2000-2008
mutatója tekintetében kismértékű romlás következett be. A szubjektív elégedettség
inkább elégedettek. A fenti elemzés azonban már jelezte, hogy a fiatalok jövĘvel kapcsolatos mellett a társa- (1–5-igterjedő
(1–5-ig terjedĘskála
skála átlagai)
átlagai)
elégedettségi mutatója tekintetében kismértékĦ romlás következett be. A szubjektív elégedettség
66.66.ábra:
ábra:
mellett „Ha
a„Ha a jövĘre
a jövőre
társadalmi gondol,mutatóinál
gondol,
közérzet mittart
mit tartvalószínűnek:
valószínĦnek: következĘ
a következő
is rögzíteni lehet években
években
a süllyedést. hogyan
hogyan
A kérdésre alakul…?”
alakul…?”
választ adó 2,8
fiatalok közel fele (47-48%) – gazdasági
– gazdasági várakozások,
várakozások,
vár kedvezĘtlen 2004-2008
2004-2008
változásokat a gazdaságban és az emberek egyetem 2,9
(azérdemi
érdemi válaszok
százalékos megoszlása) 3,0
életszínvonalában, és 39 százalékuk (az a személyes helyzetére vonatkozóan. Mindhárom esetben 30
megoszlása)
százalék körül mozog az ambivalensek aránya, és kb. 25 százalék a romlást prognosztizálók aránya.
2,5
Ezek az adatok érdemi negatív irányú elmozdulást mutatnak nemcsak 2004-hez, de 2000-hez képest fƅiskola 2,6
is. A fiatalok tehát a társadalomszemélyeshelyzet 38
egészére vonatkozóan 34
jóval pesszimistábbak, 28
mint ha saját 2,8
mindennapi életvilágukat kell megítélniük. Hasonlóan az elmúlt 10 év retrospektív megítéléséhez, a
jövĘorientációt tekintve is jellemzĘen a fĘvárosiak és a magasabban iskolázott szülĘk diplomás 2,5
2008 számítanak azországgazdaságihelyzete 47 29 24 gimnázium 2,4
gyermekei elĘnyös helyzetre. 2,5
azemberekéletszínvonala 48 29 23 technikum 2,3

2,4
személyeshelyzet 20 35 45 2,2
szakközépiskola 2,2
2,3
2004 azországgazdaságihelyzete 28 35 37 2,1 Ifjúság2008,átlag:2,19

azemberekéletszínvonala 30 35 35
legfeljebb8általános 1,8
1,8
0% 20% 40% 60% 80% 100%
romlik nemváltozik javul 1 2 3 4 5
Politikai érdeklĘdés és vélemény A politika iránti csekély affinitás összefüggésben lehet azzal is, hogy a vizsgált korosztály
nagyonnagylehetƅségükvan inkábbvanlehetƅségük
inkábbnincslehetƅségük egyáltalánnincslehetƅségük
Továbbra is érvényes azonban, hogy az iskolai végzettség alapvetően meghatározza a fiatalok 69.
69.ábra:
ábra:Mennyire
Mennyireérdekli
érdekliaz
azországos
országos és
és helyi politikusokataafiatalok
helyi politikusokat fiatalokvéleménye?
véleménye?
politikával kapcsolatos attitűdjét. Az összefüggés szinte lineáris. Minél alacsonyabb iskolázottságú (az
(az érdemi válaszok százalékos
érdemi válaszok megoszlása)
a kérdezett, annál kevésbé érdeklődik a politika iránt, illetve minél magasabb a végzettsége, annál
valószínűbb, hogy az érdeklődése skálaátlag körüli, vagy annál magasabb lesz.
A politika iránti csekély affinitás összefüggésben lehet azzal is, hogy a vizsgált korosztály döntő
többsége, nagyjából háromnegyede úgy érzi, hogy a politikusokat nem érdekli igazán a fiatalok vé-
leménye. Úgy érzik, hogy az országos politikusok még a helyi politikusoknál is kevésbé figyelnek az Mennyireérdekliazországospolitikusokata
1 21 43 35
fiatalokvéleménye?
ifjúság álláspontjára. Ez azt is maga után vonja, hogy a 15–29 évesek úgy vélekednek, alapvetően
nincs beleszólásuk a közügyekbe, különösen az országos ügyekbe. Hipotézisünkkel ellentétben, az
állandó lakhely szerinti település típusától független, hogy miként vélekednek a fiatalok a közügyek-
be való beleszólás lehetőségéről. Elmondható azonban, hogy minél magasabb iskolai végzettségű a
kérdezett – és ezzel párhuzamosan minél jobban érdeklődik a politika iránt –, annál nagyobb valószí-
nűséggel állítja, hogy a fiataloknak van lehetőségük beleszólni az országos, illetve a helyi közügyek-
be. Ugyanakkor még a diplomásoknak is csak 27, illetve 21 százaléka vélekedik pozitívan a politikai Menyireérdekliahelyipolitikusokatafiatalok
1 25 40 34
véleménye?
aktivitás esetleges eredményéről. A 15−29 éveseknek egyébként 52 százaléka szokott tájékozódni a 12 százalékuk kerül legalább alkalmanként közvetlen kapcsolatba helyi politikusokkal. Fontos, és a
helyi közügyekben. Akik tájékozódnak, azok kétszer akkora arányban vélekednek a politikába való korosztály általános közéleti aktivitására utal, hogy 6 százalékuk vesz részt legalább alkalmanként a
beleszólás pozitív lehetőségeiről, illetve arról, hogy a politikusokat mennyire érdekli a 15–29 évesek települési diákönkormányzat vagy ifjúsági önkormányzat munkájában. Általánosságban
véleménye. elmondható, hogy minél kisebb a lokális közösség, és minél magasabb a kérdezett iskolai
0% 20% 40% 60% 80% 100%
végzettsége, annál valószínĦbb, hogy tájékozódik közügyekben, illetve részt vesz azok alakításában.
68.68.
ábra: Menyire
ábra: van
Menyire lehetősége
van lehetĘségeaafiataloknak
fiataloknakbeleszólni
beleszólni aa helyi és az
helyi és az országos
országosközügyekbe?
közügyekbe? Kivételt képez ezen általánosítás alól a települési diákönkormányzat és az ifjúsági önkormányzat,
nagyonérdekli inkábbérdekli inkábbnemérdekli egyáltalánnemérdekli
(az
(azérdemi
érdemi válaszok
megoszlása) melyekkel kapcsolatban a magas iskolai végzettségĦek ugyanolyan passzívak, mint az alacsony
iskolai végzettséggel rendelkezĘk.
A 15í29 évesek majdnem háromnegyede szokott rendszeresen vagy alkalmanként
70.
70.ábra:
családjával helyi Helyi
ábra: Helyiközéleti
közéleti
ügyekrĘl tevékenység
tevékenység
beszélgetni. ––„Milyen
„Milyenlegalább
60 százalékuk gyakranalkalmanként
gyakran szokott,szokta
szokott, szokta Ön…?”
Ön…?”
elolvassa a lokális
(érdemi
(érdemi százalékos
megoszlása)
újságot, vagy megnézi a helyi honlapot. Mintegy felük pedig legalább alkalmanként belenéz, vagy
Mennyirevanlehetƅségükafiataloknakbeleszólni
azországosközügyekbe?
16 50 34 belehallgat a helyi televízió, illetve rádió mĦsoraiba. Viszont a fiataloknak mindössze 15 százaléka
szokott legalább alkalmanként internetes fórumokon helyi közügyekben véleményt nyilvánítani, és
családjávalhelyiügyekrƅlbeszélni 20 53 27
helyihonlapotvagyújságotnézniolvasni 20 40 40
Mennyirevanlehetƅségeafiataloknakbeleszólnia
22 46 32
helyiközügyekbe?
helyitévét,rádióthallgatni 18 36 46
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
internetesfórumokonhelyiközügyekbe
3 12 85
nagyonnagylehetƅségükvan inkábbvanlehetƅségük beleszólni
közvetlenkapcsolatbakerülnihelyi
2 10 88
A 15−29 évesek majdnem háromnegyede szokott rendszeresen vagy alkalmanként családjával politikusokkal
69. ábra:
helyi ügyekről Mennyire érdekli
beszélgetni. az országos
60 százalékuk és helyi
legalább politikusokat
alkalmanként a fiatalok
elolvassa véleménye?
a lokális újságot, vagy
megnézi a helyi honlapot. Mintegy felük pedig legalább alkalmanként belenéz, vagy belehallgat a atelepülésidiákönkormányzatvagyifjúsági
helyi televízió, illetve rádió műsoraiba. Viszont a fiataloknak mindössze 15 százaléka szokott legalább 15 94
önkormányzatülésénrésztvenni
alkalmanként internetes fórumokon helyi közügyekben véleményt nyilvánítani, és 12 százalékuk ke-
rül legalább alkalmanként közvetlen kapcsolatba helyi politikusokkal. Fontos, és a korosztály általá-
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%
nos közéleti aktivitására utal, hogy 6 százalékuk vesz részt legalább alkalmanként a települési diák-
Mennyireérdekliazországospolitikusokata
önkormányzat vagy 1
ifjúsági önkormányzat munkájában. 21 43
Általánosságban 35 hogy minél
elmondható,
fiatalokvéleménye? rendszeresen alkalmanként soha
kisebb a lokális közösség, és minél magasabb a kérdezett iskolai végzettsége, annál valószínűbb,
Az általános politikai érdeklĘdés és az ideológiai mezĘben való tájékozódás, az ideológiai

önbesorolás között nagyfokú korreláció mutatható ki. A politika iránt jobban érdeklĘdĘk találhatók
nagyonnagylehetƅségükvan inkábbvanlehetƅségük
Továbbra is érvényes azonban, hogy az iskolai végzettség alapvetően meghatározza a fiatalok 69.
69.ábra:
ábra:Mennyire
Mennyireérdekli
érdekliaz
azországos
országos és
és helyi politikusokataafiatalok
helyi politikusokat fiatalokvéleménye?
véleménye?
politikával kapcsolatos attitűdjét. Az összefüggés szinte lineáris. Minél alacsonyabb iskolázottságú (az
(az érdemi válaszok százalékos
érdemi válaszok megoszlása)
a kérdezett, annál kevésbé érdeklődik a politika iránt, illetve minél magasabb a végzettsége, annál
valószínűbb, hogy az érdeklődése skálaátlag körüli, vagy annál magasabb lesz.
A politika iránti csekély affinitás összefüggésben lehet azzal is, hogy a vizsgált korosztály döntő
többsége, nagyjából háromnegyede úgy érzi, hogy a politikusokat nem érdekli igazán a fiatalok vé-
leménye. Úgy érzik, hogy az országos politikusok még a helyi politikusoknál is kevésbé figyelnek az Mennyireérdekliazországospolitikusokata
1 21 43 35
fiatalokvéleménye?
ifjúság álláspontjára. Ez azt is maga után vonja, hogy a 15–29 évesek úgy vélekednek, alapvetően
nincs beleszólásuk a közügyekbe, különösen az országos ügyekbe. Hipotézisünkkel ellentétben, az
állandó lakhely szerinti település típusától független, hogy miként vélekednek a fiatalok a közügyek-
be való beleszólás lehetőségéről. Elmondható azonban, hogy minél magasabb iskolai végzettségű a
kérdezett – és ezzel párhuzamosan minél jobban érdeklődik a politika iránt –, annál nagyobb valószí-
nűséggel állítja, hogy a fiataloknak van lehetőségük beleszólni az országos, illetve a helyi közügyek-
be. Ugyanakkor még a diplomásoknak is csak 27, illetve 21 százaléka vélekedik pozitívan a politikai Menyireérdekliahelyipolitikusokatafiatalok
1 25 40 34
véleménye?
aktivitás esetleges eredményéről. A 15−29 éveseknek egyébként 52 százaléka szokott tájékozódni a 12 százalékuk kerül legalább alkalmanként közvetlen kapcsolatba helyi politikusokkal. Fontos, és a
helyi közügyekben. Akik tájékozódnak, azok kétszer akkora arányban vélekednek a politikába való korosztály általános közéleti aktivitására utal, hogy 6 százalékuk vesz részt legalább alkalmanként a
beleszólás pozitív lehetőségeiről, illetve arról, hogy a politikusokat mennyire érdekli a 15–29 évesek települési diákönkormányzat vagy ifjúsági önkormányzat munkájában. Általánosságban
véleménye. elmondható, hogy minél kisebb a lokális közösség, és minél magasabb a kérdezett iskolai
0% 20% 40% 60% 80% 100%
végzettsége, annál valószínĦbb, hogy tájékozódik közügyekben, illetve részt vesz azok alakításában.
68.68.
ábra: Menyire
ábra: van
Menyire lehetősége
van lehetĘségeaafiataloknak
fiataloknakbeleszólni
beleszólni aa helyi és az
helyi és az országos
országosközügyekbe?
közügyekbe? Kivételt képez ezen általánosítás alól a települési diákönkormányzat és az ifjúsági önkormányzat,
nagyonérdekli inkábbérdekli inkábbnemérdekli egyáltalánnemérdekli
(az
(azérdemi
érdemi válaszok
megoszlása) melyekkel kapcsolatban a magas iskolai végzettségĦek ugyanolyan passzívak, mint az alacsony
iskolai végzettséggel rendelkezĘk.
A 15í29 évesek majdnem háromnegyede szokott rendszeresen vagy alkalmanként
70.
70.ábra:
családjával helyi Helyi
ábra: Helyiközéleti
közéleti
ügyekrĘl tevékenység
tevékenység
beszélgetni. ––„Milyen
„Milyenlegalább
60 százalékuk gyakranalkalmanként
gyakran szokott,szokta
szokott, szokta Ön…?”
Ön…?”
elolvassa a lokális
(érdemi
(érdemi százalékos
megoszlása)
újságot, vagy megnézi a helyi honlapot. Mintegy felük pedig legalább alkalmanként belenéz, vagy
Mennyirevanlehetƅségükafiataloknakbeleszólni
azországosközügyekbe?
16 50 34 belehallgat a helyi televízió, illetve rádió mĦsoraiba. Viszont a fiataloknak mindössze 15 százaléka
szokott legalább alkalmanként internetes fórumokon helyi közügyekben véleményt nyilvánítani, és
családjávalhelyiügyekrƅlbeszélni 20 53 27
helyihonlapotvagyújságotnézniolvasni 20 40 40
Mennyirevanlehetƅségeafiataloknakbeleszólnia
22 46 32
helyiközügyekbe?
helyitévét,rádióthallgatni 18 36 46
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
internetesfórumokonhelyiközügyekbe
3 12 85
nagyonnagylehetƅségükvan inkábbvanlehetƅségük beleszólni
közvetlenkapcsolatbakerülnihelyi
2 10 88
A 15−29 évesek majdnem háromnegyede szokott rendszeresen vagy alkalmanként családjával politikusokkal
69. ábra:
helyi ügyekről Mennyire érdekli
beszélgetni. az országos
60 százalékuk és helyi
legalább politikusokat
alkalmanként a fiatalok
elolvassa véleménye?
a lokális újságot, vagy
megnézi a helyi honlapot. Mintegy felük pedig legalább alkalmanként belenéz, vagy belehallgat a atelepülésidiákönkormányzatvagyifjúsági
helyi televízió, illetve rádió műsoraiba. Viszont a fiataloknak mindössze 15 százaléka szokott legalább 15 94
önkormányzatülésénrésztvenni
alkalmanként internetes fórumokon helyi közügyekben véleményt nyilvánítani, és 12 százalékuk ke-
rül legalább alkalmanként közvetlen kapcsolatba helyi politikusokkal. Fontos, és a korosztály általá-
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%
nos közéleti aktivitására utal, hogy 6 százalékuk vesz részt legalább alkalmanként a települési diák-
Mennyireérdekliazországospolitikusokata
önkormányzat vagy 1
ifjúsági önkormányzat munkájában. 21 43
Általánosságban 35 hogy minél
elmondható,
fiatalokvéleménye? rendszeresen alkalmanként soha
kisebb a lokális közösség, és minél magasabb a kérdezett iskolai végzettsége, annál valószínűbb,
Az általános politikai érdeklĘdés és az ideológiai mezĘben való tájékozódás, az ideológiai

önbesorolás között nagyfokú korreláció mutatható ki. A politika iránt jobban érdeklĘdĘk találhatók
hogy tájékozódik közügyekben, illetve részt vesz azok alakításában. Kivételt képez ezen általánosítás Az adatokból jól látszik, hogy egy -/+100-ig áttranszformált, eredetileg 4 fokú skálán 4 intézmény
alól a települési diákönkormányzat és az ifjúsági önkormányzat, melyekkel kapcsolatban a magas található a negatív, és 6 a pozitív tartományban. A kormányzat megítélése romlott leginkább, de nem
iskolai végzettségűek ugyanolyan passzívak, mint az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők. javult az egyházak, valamint az Országgyűlés bizalmi indexe sem. A 2008 októberében kitört pénzügyi
Az általános politikai érdeklődés és az ideológiai mezőben való tájékozódás, az ideológiai önbe- válság – úgy tűnik – erősen érintette a bankszektort, aminek bizonyos jeleit vizsgálatunkban is ki lehet
sorolás között nagyfokú korreláció mutatható ki. A politika iránt jobban érdeklődők találhatók az mutatni. A bankok és biztosítók a negatív tartományban helyezkednek el, -10,5 pontos átlagértékkel.
ideológiai paletta két végén, míg az apolitikus fiatalok elsősorban középre helyezik önmagukat. Az 2004-hez képest a vizsgált intézmények közül egyedül a honvédség bizalmi indexe emelkedett,
ideológiai teret hagyományosan bal–jobb és liberális–konzervatív részekre szokás felosztani. A 2008- méghozzá igen jelentősen: 5,6 pontról 11,9 pontra. Véleményünk szerint ez esetben elképzelhető,
as adatfelvételben azonban bővebbre „nyújtottuk” a teret, és vizsgáltuk például a mérsékelt– radiká- hogy egy új típusú „nemzeti büszkeség”
A fiatalok társadalmikialakulásának vagyunk
közérzete, politikai tanúi. Büszkék
kérdésekhez vagyunk katonáinkra,
való viszonya 115
lis, illetve a hagyománykövető–modern dimenzióban való elhelyezkedést. Az Ijfúság2008 részletes akik nemzetközileg is elismert módon állnak helyt külföldi missziókban, és árvizek, belvizek, termé-
elemzésében ezekre nyilvánvalóan kitérünk. A Gyorsjelentésben azonban csak az elmúlt években is szeti katasztrófák esetén képesek itthon is a civil lakosság segítségére sietni. Négy éve is a pozitív bi-
elemzett dimenziókat emeljük ki. zalmi tartományban helyezkedett el a rendőrség és a bíróságok, de ezek megítélése negatív irányba
114 Ifjúság2008 Gyorsjelentés árvizek, belvizek, természeti katasztrófák esetén képesek itthon is a civil lakosság segítségére sietni.
A bal–jobb ideológiai orientáció szerinti önbesorolásra a megkérdezett 15–29 évesek 77 százaléka mozdult el. Az újonnan vizsgált aktorok közül a legpozitívabb az Alkotmánybíróság megítélése (24,6
Négy éve is a pozitív bizalmi tartományban helyezkedett el a rendĘrség és a bíróságok, de ezek
vállalkozott, közülük 53 százalék az 1-től 7-ig terjedő skála semlegesnek tekinthető négyes fokozatába átlagpont), és érdekes, hogy bár a polgármesterek a politikai intézményrendszer szereplői, megíté-
sorolta magát.megegyeznek
Az önmagukata bal, megítélése negatív irányba mozdult el. Az Végül
újonnan vizsgált aktorok közül a legpozitívabb az
lényegében négyilletve
évvelbalközép pozíciókba sorolók
korábbi mérésekkel. együttes
Akkor is, és mostaránya 8; a jobbközép,
is igazolható az a lésük mégis
Alkotmánybíróság
viszonylag kedvező, 13,1 ponttal.
megítélése (24,6ésátlagpont),
a köztársasági
és érdekes,
elnök bizalmi indexe valamivel
hogy bár a polgármesterek a politikai
illetve jobboldali pozíciókba sorolóké 21 százalék. Ezek az adatok lényegében
nemzedéki sajátosság, miszerint a fiatal korcsoportok körében szignifikánsan magasabb megegyeznek a négy évvel
a elmarad a helyi polgármesterekétől a honvédségétől is (10,4 átlagpont).
korábbi mérésekkel. Akkor is, és most is igazolható
jobbközép és jobboldali orientációjúak együttes aránya. az a nemzedéki sajátosság, miszerint a fiatal korcso- intézményrendszer szereplĘi,
Egyébként a diktatúrát bizonyosmegítélésük mégisjobb
körülmények között viszonylag
rendszernek kedvezĘ,
vélők körében13,1 ponttal. Végül a
a polgármesterek,
portok körében szignifikánsan magasabb
A liberális–konzervatív politikaiaértékorientációs
jobbközép és jobboldali
mezĘben orientációjúak
a megkérdezettegyüttes
fiatalok aránya.
inkább a köztársasági elnök bizalmi
a bankok/biztosítók indexe
megítélése tér el valamivel
lényegesen elmarad
az átlagtól.a Ahelyi polgármesterekétĘl
polgármesterek és a honvédségétĘl
esetében negatívba fordul
A liberális–konzervatív
liberális politikai értékorientációs
oldalon helyezkednek mezőben elvégzésére
el. Az önbesorolás a megkérdezett fiatalok inkább
nagyjából a liberális
ugyanannyian is (10,4 átlagpont).
át a mutató, míg a bankokat és biztosítókat a vizsgált csoportok közül a legnegatívabban ítélik meg.
oldalon helyezkednek
vállalkoztak, mint azel. Az önbesorolás
elĘzĘ elvégzésére
tengely esetében. A nagyjából
kérdésre ugyanannyian vállalkoztak,
választ adók mintegy mint az elő-
47 százaléka
ző helyezte magát a középsĘ
tengely esetében. A kérdésre értékre. A adók
választ 15–29mintegy
évesek 47
17 százaléka
százaléka helyezte
inkább liberálisnak,
magát a középső10 százaléka
értékre. A 72.72.
ábra: AAköztársaság
ábra: köztársaság intézményeibe vetettbizalom,
intézményeibe vetett bizalom, 2004-2008
2004-2008 – „Mennyire
– „Mennyire bízikbízik a(z) ...”
a(z) ...”
pedig inkább konzervatívnak vallja magát.
15–29 évesek 17 százaléka inkább liberálisnak, 10 százaléka pedig inkább konzervatívnak vallja magát. (±100
(±100fokú skála
fokú átlagai)
skála átlagai)
71.ábra:
71. ábra:Bal–jobb
Bal–jobbésésliberális–konzervatív
liberális–konzervatív orientáció,
orientáció,2004-2008
2004-2008
(azérdemi
megoszlása hétfokú
hétfokúskálán)
skálán) 25
Alkotmánybíróságban
bíróságokban 15
liberálisͲkonzervatív,2008 6 10 17 47 10 6 4 19
helyipolgármesterben 13
balͲjobb,2008 4 4 8 53 11 10 10
honvédségben 12
6
liberálisͲkonzervatív,2004 8 12 12 53 7 5 4 köztársaságielnökben 10
rendƅrségben 7
balͲjobb,2004 3 6 8 56 10 10 8 11
egyházakban Ͳ7
Ͳ5 2008
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Ͳ11 2004
bal/liberális 2 3 közép 5 6 jobb/konzervatív
bankokban
Ͳ22
A 15–29 éves fiatalok politikai érdeklődésének alacsony intenzitása mellett rögzíthető a politikai és országgyƾlésben
Ͳ20
egyes civilAintézmények
15–29 éves iránt megnyilvánuló
fiatalok bizalmatlanságalacsony
politikai érdeklĘdésének is. 2004-ben bizonyítottuk,
intenzitása mellett hogy a demok-
rögzíthetĘ a
ratikus intézményrendszer, különösen a népképviseleti demokrácia alappillérének számító országgyűlés-
politikai és egyes civil intézmények iránt megnyilvánuló bizalmatlanság is. 2004-ben bizonyítottuk, Ͳ37
kormányban
nekhogy
és a pártoknak erősenintézményrendszer,
a demokratikus negatív a bizalmi indexe. 2008-ban
különösen módosítottukdemokrácia
a népképviseleti és tágítottukalappillérének
a kört, elfogad- Ͳ18
va számító
ugyanakkor, hogy demokratikus deficit érvényesül a politikai intézményrendszert irányító
országgyĦlésnek és a pártoknak erĘsen negatív a bizalmi indexe. 2008-ban módosítottuk aktorokkal
és
tágítottuk
szemben. a intézményeket
Olyan kört, elfogadvais bevontunk
ugyanakkor,a vizsgálatba,
hogy demokratikus
mint például deficit érvényesül
a bankok, biztosítóka vagy
politikai
a köz- Ͳ40 Ͳ20 0 20 40
intézményrendszert
társasági irányító
elnök, amelyek aktorokkal
az utóbbi időben szemben. Olyan intézményeket
több alkalommal is bevontunk akerültek.
is támadások kereszttüzébe vizsgálatba,
mint például a bankok, biztosítók vagy a köztársasági elnök, amelyek az utóbbi idĘben több
alkalommal is támadások kereszttüzébe kerültek. Egyébként a diktatúrát bizonyos körülmények között jobb rendszernek vélĘk körében a
Az adatokból jól látszik, hogy egy -/+100-ig áttranszformált, eredetileg 4 fokú skálán 4 polgármesterek, a bankok/biztosítók megítélése tér el lényegesen az átlagtól. A polgármesterek
intézmény található a negatív, és 6 a pozitív tartományban. A kormányzat megítélése romlott
hogy tájékozódik közügyekben, illetve részt vesz azok alakításában. Kivételt képez ezen általánosítás Az adatokból jól látszik, hogy egy -/+100-ig áttranszformált, eredetileg 4 fokú skálán 4 intézmény
alól a települési diákönkormányzat és az ifjúsági önkormányzat, melyekkel kapcsolatban a magas található a negatív, és 6 a pozitív tartományban. A kormányzat megítélése romlott leginkább, de nem
iskolai végzettségűek ugyanolyan passzívak, mint az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők. javult az egyházak, valamint az Országgyűlés bizalmi indexe sem. A 2008 októberében kitört pénzügyi
Az általános politikai érdeklődés és az ideológiai mezőben való tájékozódás, az ideológiai önbe- válság – úgy tűnik – erősen érintette a bankszektort, aminek bizonyos jeleit vizsgálatunkban is ki lehet
sorolás között nagyfokú korreláció mutatható ki. A politika iránt jobban érdeklődők találhatók az mutatni. A bankok és biztosítók a negatív tartományban helyezkednek el, -10,5 pontos átlagértékkel.
ideológiai paletta két végén, míg az apolitikus fiatalok elsősorban középre helyezik önmagukat. Az 2004-hez képest a vizsgált intézmények közül egyedül a honvédség bizalmi indexe emelkedett,
ideológiai teret hagyományosan bal–jobb és liberális–konzervatív részekre szokás felosztani. A 2008- méghozzá igen jelentősen: 5,6 pontról 11,9 pontra. Véleményünk szerint ez esetben elképzelhető,
as adatfelvételben azonban bővebbre „nyújtottuk” a teret, és vizsgáltuk például a mérsékelt– radiká- hogy egy új típusú „nemzeti büszkeség”
A fiatalok társadalmikialakulásának vagyunk
közérzete, politikai tanúi. Büszkék
kérdésekhez vagyunk katonáinkra,
való viszonya 115
lis, illetve a hagyománykövető–modern dimenzióban való elhelyezkedést. Az Ijfúság2008 részletes akik nemzetközileg is elismert módon állnak helyt külföldi missziókban, és árvizek, belvizek, termé-
elemzésében ezekre nyilvánvalóan kitérünk. A Gyorsjelentésben azonban csak az elmúlt években is szeti katasztrófák esetén képesek itthon is a civil lakosság segítségére sietni. Négy éve is a pozitív bi-
elemzett dimenziókat emeljük ki. zalmi tartományban helyezkedett el a rendőrség és a bíróságok, de ezek megítélése negatív irányba
114 Ifjúság2008 Gyorsjelentés árvizek, belvizek, természeti katasztrófák esetén képesek itthon is a civil lakosság segítségére sietni.
A bal–jobb ideológiai orientáció szerinti önbesorolásra a megkérdezett 15–29 évesek 77 százaléka mozdult el. Az újonnan vizsgált aktorok közül a legpozitívabb az Alkotmánybíróság megítélése (24,6
Négy éve is a pozitív bizalmi tartományban helyezkedett el a rendĘrség és a bíróságok, de ezek
vállalkozott, közülük 53 százalék az 1-től 7-ig terjedő skála semlegesnek tekinthető négyes fokozatába átlagpont), és érdekes, hogy bár a polgármesterek a politikai intézményrendszer szereplői, megíté-
sorolta magát.megegyeznek
Az önmagukata bal, megítélése negatív irányba mozdult el. Az Végül
újonnan vizsgált aktorok közül a legpozitívabb az
lényegében négyilletve
évvelbalközép pozíciókba sorolók
korábbi mérésekkel. együttes
Akkor is, és mostaránya 8; a jobbközép,
is igazolható az a lésük mégis
Alkotmánybíróság
viszonylag kedvező, 13,1 ponttal.
megítélése (24,6ésátlagpont),
a köztársasági
és érdekes,
elnök bizalmi indexe valamivel
hogy bár a polgármesterek a politikai
illetve jobboldali pozíciókba sorolóké 21 százalék. Ezek az adatok lényegében
nemzedéki sajátosság, miszerint a fiatal korcsoportok körében szignifikánsan magasabb megegyeznek a négy évvel
a elmarad a helyi polgármesterekétől a honvédségétől is (10,4 átlagpont).
korábbi mérésekkel. Akkor is, és most is igazolható
jobbközép és jobboldali orientációjúak együttes aránya. az a nemzedéki sajátosság, miszerint a fiatal korcso- intézményrendszer szereplĘi,
Egyébként a diktatúrát bizonyosmegítélésük mégisjobb
körülmények között viszonylag
rendszernek kedvezĘ,
vélők körében13,1 ponttal. Végül a
a polgármesterek,
portok körében szignifikánsan magasabb
A liberális–konzervatív politikaiaértékorientációs
jobbközép és jobboldali
mezĘben orientációjúak
a megkérdezettegyüttes
fiatalok aránya.
inkább a köztársasági elnök bizalmi
a bankok/biztosítók indexe
megítélése tér el valamivel
lényegesen elmarad
az átlagtól.a Ahelyi polgármesterekétĘl
polgármesterek és a honvédségétĘl
esetében negatívba fordul
A liberális–konzervatív
liberális politikai értékorientációs
oldalon helyezkednek mezőben elvégzésére
el. Az önbesorolás a megkérdezett fiatalok inkább
nagyjából a liberális
ugyanannyian is (10,4 átlagpont).
át a mutató, míg a bankokat és biztosítókat a vizsgált csoportok közül a legnegatívabban ítélik meg.
oldalon helyezkednek
vállalkoztak, mint azel. Az önbesorolás
elĘzĘ elvégzésére
tengely esetében. A nagyjából
kérdésre ugyanannyian vállalkoztak,
választ adók mintegy mint az elő-
47 százaléka
ző helyezte magát a középsĘ
tengely esetében. A kérdésre értékre. A adók
választ 15–29mintegy
évesek 47
17 százaléka
százaléka helyezte
inkább liberálisnak,
magát a középső10 százaléka
értékre. A 72.72.
ábra: AAköztársaság
ábra: köztársaság intézményeibe vetettbizalom,
intézményeibe vetett bizalom, 2004-2008
2004-2008 – „Mennyire
– „Mennyire bízikbízik a(z) ...”
a(z) ...”
pedig inkább konzervatívnak vallja magát.
15–29 évesek 17 százaléka inkább liberálisnak, 10 százaléka pedig inkább konzervatívnak vallja magát. (±100
(±100fokú skála
fokú átlagai)
skála átlagai)
71.ábra:
71. ábra:Bal–jobb
Bal–jobbésésliberális–konzervatív
liberális–konzervatív orientáció,
orientáció,2004-2008
2004-2008
(azérdemi
megoszlása hétfokú
hétfokúskálán)
skálán) 25
Alkotmánybíróságban
bíróságokban 15
liberálisͲkonzervatív,2008 6 10 17 47 10 6 4 19
helyipolgármesterben 13
balͲjobb,2008 4 4 8 53 11 10 10
honvédségben 12
6
liberálisͲkonzervatív,2004 8 12 12 53 7 5 4 köztársaságielnökben 10
rendƅrségben 7
balͲjobb,2004 3 6 8 56 10 10 8 11
egyházakban Ͳ7
Ͳ5 2008
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Ͳ11 2004
bal/liberális 2 3 közép 5 6 jobb/konzervatív
bankokban
Ͳ22
A 15–29 éves fiatalok politikai érdeklődésének alacsony intenzitása mellett rögzíthető a politikai és országgyƾlésben
Ͳ20
egyes civilAintézmények
15–29 éves iránt megnyilvánuló
fiatalok bizalmatlanságalacsony
politikai érdeklĘdésének is. 2004-ben bizonyítottuk,
intenzitása mellett hogy a demok-
rögzíthetĘ a
ratikus intézményrendszer, különösen a népképviseleti demokrácia alappillérének számító országgyűlés-
politikai és egyes civil intézmények iránt megnyilvánuló bizalmatlanság is. 2004-ben bizonyítottuk, Ͳ37
kormányban
nekhogy
és a pártoknak erősenintézményrendszer,
a demokratikus negatív a bizalmi indexe. 2008-ban
különösen módosítottukdemokrácia
a népképviseleti és tágítottukalappillérének
a kört, elfogad- Ͳ18
va számító
ugyanakkor, hogy demokratikus deficit érvényesül a politikai intézményrendszert irányító
országgyĦlésnek és a pártoknak erĘsen negatív a bizalmi indexe. 2008-ban módosítottuk aktorokkal
és
tágítottuk
szemben. a intézményeket
Olyan kört, elfogadvais bevontunk
ugyanakkor,a vizsgálatba,
hogy demokratikus
mint például deficit érvényesül
a bankok, biztosítóka vagy
politikai
a köz- Ͳ40 Ͳ20 0 20 40
intézményrendszert
társasági irányító
elnök, amelyek aktorokkal
az utóbbi időben szemben. Olyan intézményeket
több alkalommal is bevontunk akerültek.
is támadások kereszttüzébe vizsgálatba,
mint például a bankok, biztosítók vagy a köztársasági elnök, amelyek az utóbbi idĘben több
alkalommal is támadások kereszttüzébe kerültek. Egyébként a diktatúrát bizonyos körülmények között jobb rendszernek vélĘk körében a
Az adatokból jól látszik, hogy egy -/+100-ig áttranszformált, eredetileg 4 fokú skálán 4 polgármesterek, a bankok/biztosítók megítélése tér el lényegesen az átlagtól. A polgármesterek
intézmény található a negatív, és 6 a pozitív tartományban. A kormányzat megítélése romlott
Fontos kérdés, hogy a politikai és egyéb társadalmi alrendszerrel szemben megnyilvánuló esetleges bi- A pontos válaszkategóriák:
zalmatlanság, valamint a rendszerkritika összekapcsolódik-e az állampolgári attitűd elutasításával. Egyál- • támogassa azokat, akik őnála rosszabb körülmények között élnek
talán létezik-e a fiatalok fejében „jó polgár” minta? A válasz egyértelműen igen. A vizsgálatba került 15–29 • szavazzon a választásokon
éveseknek – egy nemzetközi vizsgálat standardjait figyelembe véve – 10 szempont mérlegelése alapján • mindig tartsa be a törvényeket és az előírásokat
kellett eldöntenie, hogy milyen magatartás fontos ahhoz, hogy valaki jó állampolgár legyen. Véleményünk • másokétól független, önálló véleményt alkosson a dolgokról
szerint sokatmondó, hogy szokatlanul alacsony a bizonytalanok aránya (kb. 1%) e kérdést illetően. • aktívan tevékenykedjen önkéntes szervezetekben
116
A magyar 15–29 éves fiatalok szerint Ifjúság2008
ahhoz, hogy Gyorsjelentés
valaki jó állampolgár legyen, mindenekelőtt • fizesse meg az adókat és a járulékokat
törvénytisztelőnek kell lennie, illetve fizetnie kell az adókat és járulékokat. E két szempont messze • aktívan politizáljon
megelőz minden más dimenziót,
családi szocializáción keresztül eés kétazt jelzi, hogy
alapérték – a sokat szidott – aiskolai
áthagyományozódik és családi
fiatalokra. Ezenszocializáción
két szempont • tájékozott legyen a lakóhelyi, iskolai, munkahelyi közösségét érintő ügyekben
keresztül e két alapérték áthagyományozódik a fiatalokra. Ezen két szempont
megmagyarázza azt is, hogy a Nyugat-Európában egyébként teljesen bevett polgári engedetlenség megmagyarázza azt is, • aktívan részt vegyen a lakóhelyi, iskolai, munkahelyi közösségét érintő ügyekben
hogy a Nyugat-Európában
és bojkott-felhívások miért egyébként
nem tudtak teljesen bevett polgári
Magyarországon gyökeretengedetlenség
ereszteni. és bojkott-felhívások • tájékozott legyen az országos közügyekben
miért nem tudtak Magyarországon gyökeret ereszteni.
A második csoportba a 70 pontot meghaladó, de 80 pontot el nem érĘ, azaz továbbra is
inkább fontoscsoportba
A második szempontok a 70 pontot meghaladó,
tartoznak, így az önállódevéleményalkotás
80 pontot el nem és érő, azaz továbbra
a szavazáson való is inkább
részvétel. A fenti adatok arra utalnak, hogy a magyar 15–29 évesek a normák szintjén törvénytisztelő „pol-
fontos szempontok
Itt azonban érdemestartoznak,
felhívniígya az önálló véleményalkotás
figyelmet egy látszólagos ésellentmondásra.
a szavazáson való Bárrészvétel.
a 15–29Ittévesek
azon- gárok”. 2004-hez hasonlóan ezen túl még az is kijelenthető, hogy bár vannak a demokratikus beren-
ban érdemes felhívni a figyelmet egy látszólagos ellentmondásra. Bár a 15–29
tisztában vannak azzal, hogy közügyekben önálló véleményt kellene alkotniuk, sĘt részt kellene évesek tisztában van- dezkedésnek ellenzői, és vannak rendszerszkeptikus fiatalok is, a vizsgált korosztály túlnyomó több-
nak azzal,a hogy
venniük közügyekben
választásokon, önálló
a valós véleményt
részvételi kellene–alkotniuk,
hajlandóság mint majdsőt részt
látni kellene
fogjuk venniük
– mégis a vá-
rendkívül sége normakövető és konformista. Ezt jelzi az is, hogy a fiatalok relatív többségének, 48 százalékának
lasztásokon, a valós részvételi hajlandóság – mint majd látni fogjuk – mégis
alacsony e korosztályon belül. A norma és a napi rutin tehát nem mindig kapcsolódik össze. A rendkívül alacsony e politikai kérdéseket tekintve megegyezik a véleménye saját szüleiével. Ellenvéleményéről a 15–29
korosztályon belül. Aegy
harmadik csoportot norma és a napi rutin
5 szempontot tehát nem
tartalmazó mindig kapcsolódik
középmezĘny alkotja, össze.
míg azA utolsó
harmadik csopor-
tényezĘ, az évesek tizede számol be, míg valamivel több mint egyharmaduk bizonyos kérdésekben egyetért,
tot egypolitizálás,
aktív 5 szempontot tartalmazó fontos
a legkevésbé középmezőny alkotja,számára.
a korosztály míg az utolsó
Ami tényező, az aktív
persze nem politizálás,ha
is meglepĘ, a míg másokban nem ért egyet szüleivel, vagy külön-külön édesanyjával, illetve édesapjával. Hét szá-
legkevésbé fontos a korosztály számára. Ami persze
figyelembe vesszük a politikai érdeklĘdés alacsony szintjét. nem is meglepő, ha figyelembe vesszük a politi- zalékuk nem tudott a kérdésre válaszolni, ami abból is adódhat, hogy a szülői környezetben nem fel-
kai érdeklődés alacsony szintjét. tétlenül beszédtéma a politika. Ezek az adatok nem egy lázadó fiatalságról tesznek tanúbizonyságot,
hiszen 2004-hez képest még növekedett is a szülői álláspontot elfogadók aránya.
ábra:„Mennyire
73. ábra: „Mennyirefontos
fontosahhoz,
ahhoz,hogy
hogy valaki
valakijó
jóállampolgár
állampolgárlegyen,
legyen, az,
az, hogy…”
hogy…” A legkonformabb álláspontot a 15–19 évesek, a nők, a községben élők, a legfeljebb 8 osztályt vég-
(0-100-igterjedő
(0-100-ig terjedĘ skála
skálaátlagai)
átlagai) zettek fejtenek ki. Nyilvánvaló, hogy minélIfjúság2008
idősebb,Gyorsjelentés
minél tájékozottabb és minél több egyéni tapasz-
118
talattal rendelkezik a fiatal, annál valószínűbb, hogy politikai kérdésekben ellentmond szüleinek.
aktívanpolitizáljon 36 74. ábra:
74. Mekkorák az ellentétek
ábra: Mekkorák a magyar
az ellentétek a magyartársadalomban a különböző
társadalomban a különbözĘ csoportok
csoportok közöttközött
a a
fiatalok
fiatalokvéleménye szerint?
véleménye szerint?
(0-100-igterjedő
skálaátlagai)
átlagai)
vegyenrésztönkéntesszerv.munkájában 51
kormányͲellenzék 85
aktívlegyenaközösségügyeiben 56
balͲjobb 85
legyentájékozottországosügyekben 63 cigányͲnemcigány 77
legyentájékozottközösségétérintƅügyekben 65 gazdagͲszegény 77
adófizetƅéssegélyenélƅ 62
támogassaaszegényebbeket 66
vállalkozóͲalkalmazott 62
szavazzonaválasztásokon 72 BpͲvidék 53
határontúliésMaͲonszületett 49
önállóvéleménytalkosson 77
tanárͲdiák 47
fizessenadótésjárulékot 83
fiatalͲnyugdíjas 43
tartsabeatörvényeket 85 hívƅnemhívƅ 38
szülƅͲgyermek 34
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
0 20 40 60 80 100
A pontos válaszkategóriák:
x kormány és ellenzék között
x baloldaliak és jobboldaliak között
Fontos kérdés, hogy a politikai és egyéb társadalmi alrendszerrel szemben megnyilvánuló esetleges bi- A pontos válaszkategóriák:
zalmatlanság, valamint a rendszerkritika összekapcsolódik-e az állampolgári attitűd elutasításával. Egyál- • támogassa azokat, akik őnála rosszabb körülmények között élnek
talán létezik-e a fiatalok fejében „jó polgár” minta? A válasz egyértelműen igen. A vizsgálatba került 15–29 • szavazzon a választásokon
éveseknek – egy nemzetközi vizsgálat standardjait figyelembe véve – 10 szempont mérlegelése alapján • mindig tartsa be a törvényeket és az előírásokat
kellett eldöntenie, hogy milyen magatartás fontos ahhoz, hogy valaki jó állampolgár legyen. Véleményünk • másokétól független, önálló véleményt alkosson a dolgokról
szerint sokatmondó, hogy szokatlanul alacsony a bizonytalanok aránya (kb. 1%) e kérdést illetően. • aktívan tevékenykedjen önkéntes szervezetekben
116
A magyar 15–29 éves fiatalok szerint Ifjúság2008
ahhoz, hogy Gyorsjelentés
valaki jó állampolgár legyen, mindenekelőtt • fizesse meg az adókat és a járulékokat
törvénytisztelőnek kell lennie, illetve fizetnie kell az adókat és járulékokat. E két szempont messze • aktívan politizáljon
megelőz minden más dimenziót,
családi szocializáción keresztül eés kétazt jelzi, hogy
alapérték – a sokat szidott – aiskolai
áthagyományozódik és családi
fiatalokra. Ezenszocializáción
két szempont • tájékozott legyen a lakóhelyi, iskolai, munkahelyi közösségét érintő ügyekben
keresztül e két alapérték áthagyományozódik a fiatalokra. Ezen két szempont
megmagyarázza azt is, hogy a Nyugat-Európában egyébként teljesen bevett polgári engedetlenség megmagyarázza azt is, • aktívan részt vegyen a lakóhelyi, iskolai, munkahelyi közösségét érintő ügyekben
hogy a Nyugat-Európában
és bojkott-felhívások miért egyébként
nem tudtak teljesen bevett polgári
Magyarországon gyökeretengedetlenség
ereszteni. és bojkott-felhívások • tájékozott legyen az országos közügyekben
miért nem tudtak Magyarországon gyökeret ereszteni.
A második csoportba a 70 pontot meghaladó, de 80 pontot el nem érĘ, azaz továbbra is
inkább fontoscsoportba
A második szempontok a 70 pontot meghaladó,
tartoznak, így az önállódevéleményalkotás
80 pontot el nem és érő, azaz továbbra
a szavazáson való is inkább
részvétel. A fenti adatok arra utalnak, hogy a magyar 15–29 évesek a normák szintjén törvénytisztelő „pol-
fontos szempontok
Itt azonban érdemestartoznak,
felhívniígya az önálló véleményalkotás
figyelmet egy látszólagos ésellentmondásra.
a szavazáson való Bárrészvétel.
a 15–29Ittévesek
azon- gárok”. 2004-hez hasonlóan ezen túl még az is kijelenthető, hogy bár vannak a demokratikus beren-
ban érdemes felhívni a figyelmet egy látszólagos ellentmondásra. Bár a 15–29
tisztában vannak azzal, hogy közügyekben önálló véleményt kellene alkotniuk, sĘt részt kellene évesek tisztában van- dezkedésnek ellenzői, és vannak rendszerszkeptikus fiatalok is, a vizsgált korosztály túlnyomó több-
nak azzal,a hogy
venniük közügyekben
választásokon, önálló
a valós véleményt
részvételi kellene–alkotniuk,
hajlandóság mint majdsőt részt
látni kellene
fogjuk venniük
– mégis a vá-
rendkívül sége normakövető és konformista. Ezt jelzi az is, hogy a fiatalok relatív többségének, 48 százalékának
lasztásokon, a valós részvételi hajlandóság – mint majd látni fogjuk – mégis
alacsony e korosztályon belül. A norma és a napi rutin tehát nem mindig kapcsolódik össze. A rendkívül alacsony e politikai kérdéseket tekintve megegyezik a véleménye saját szüleiével. Ellenvéleményéről a 15–29
korosztályon belül. Aegy
harmadik csoportot norma és a napi rutin
5 szempontot tehát nem
tartalmazó mindig kapcsolódik
középmezĘny alkotja, össze.
míg azA utolsó
harmadik csopor-
tényezĘ, az évesek tizede számol be, míg valamivel több mint egyharmaduk bizonyos kérdésekben egyetért,
tot egypolitizálás,
aktív 5 szempontot tartalmazó fontos
a legkevésbé középmezőny alkotja,számára.
a korosztály míg az utolsó
Ami tényező, az aktív
persze nem politizálás,ha
is meglepĘ, a míg másokban nem ért egyet szüleivel, vagy külön-külön édesanyjával, illetve édesapjával. Hét szá-
legkevésbé fontos a korosztály számára. Ami persze
figyelembe vesszük a politikai érdeklĘdés alacsony szintjét. nem is meglepő, ha figyelembe vesszük a politi- zalékuk nem tudott a kérdésre válaszolni, ami abból is adódhat, hogy a szülői környezetben nem fel-
kai érdeklődés alacsony szintjét. tétlenül beszédtéma a politika. Ezek az adatok nem egy lázadó fiatalságról tesznek tanúbizonyságot,
hiszen 2004-hez képest még növekedett is a szülői álláspontot elfogadók aránya.
ábra:„Mennyire
73. ábra: „Mennyirefontos
fontosahhoz,
ahhoz,hogy
hogy valaki
valakijó
jóállampolgár
állampolgárlegyen,
legyen, az,
az, hogy…”
hogy…” A legkonformabb álláspontot a 15–19 évesek, a nők, a községben élők, a legfeljebb 8 osztályt vég-
(0-100-igterjedő
skálaátlagai)
átlagai) zettek fejtenek ki. Nyilvánvaló, hogy minélIfjúság2008
idősebb,Gyorsjelentés
minél tájékozottabb és minél több egyéni tapasz-
118
talattal rendelkezik a fiatal, annál valószínűbb, hogy politikai kérdésekben ellentmond szüleinek.
aktívanpolitizáljon 36 74. ábra:
74. Mekkorák az ellentétek
ábra: Mekkorák a magyar
az ellentétek a magyartársadalomban a különböző
társadalomban a különbözĘ csoportok
csoportok közöttközött
a a
fiatalok
fiatalokvéleménye szerint?
(0-100-igterjedő
skálaátlagai)
átlagai)
vegyenrésztönkéntesszerv.munkájában 51
kormányͲellenzék 85
aktívlegyenaközösségügyeiben 56
balͲjobb 85
legyentájékozottországosügyekben 63 cigányͲnemcigány 77
legyentájékozottközösségétérintƅügyekben 65 gazdagͲszegény 77
adófizetƅéssegélyenélƅ 62
támogassaaszegényebbeket 66
vállalkozóͲalkalmazott 62
szavazzonaválasztásokon 72 BpͲvidék 53
határontúliésMaͲonszületett 49
önállóvéleménytalkosson 77
tanárͲdiák 47
fizessenadótésjárulékot 83
fiatalͲnyugdíjas 43
tartsabeatörvényeket 85 hívƅnemhívƅ 38
szülƅͲgyermek 34
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
0 20 40 60 80 100
A pontos válaszkategóriák:
x kormány és ellenzék között
x baloldaliak és jobboldaliak között
Végül a társadalmi közérzetről és általában a közéletről való gondolkodás utolsó szegmense egy a 2004-ben az egész mintára mért adatokkal. Ha viszont az országos közvélemény-kutatási adatokkal
olyan témakör, amely azt vizsgálja, hogy a 15–29 évesek milyen ellentéteket, szociális és politikai hasonlítjuk össze a részvételi szándékra vonatkozó eredményeket, az egész felnőtt lakosságra vetítve
„törésvonalakat” érzékelnek a magyar társadalomban. Nem kell magyaráznunk, hogy ennek a kér- az eredmények nagyságrendileg alacsonyabb részvételi szándékról tesznek tanúbizonyságot.
déskörnek is kiemelt jelentősége lehet a fiatalok „felnőtt” társadalomba való beilleszkedése kapcsán. A pártok globális támogatottsága differenciált képet mutat. A legnagyobb támogatottságú szer-
Itt is elmondható, hogy meglepően alacsony, még az 1 százalékot sem éri el a „nem tudja” válaszkate- vezet – ahogy 2000-ben és 2004-ben egyaránt – a Fidesz - MPSZ. A teljes mintában az egész kor-
góriába menekülők aránya, azaz a szociális, a társadalmi és a politikai konfliktusokról van valamilyen osztályra vetítve globális támogatottsága 32, míg a 18 éven felüliek körében 33 százalék. A pártot
véleménye a vizsgált korosztályba tartozóknak. választók körében támogatottsága tovább nő, a kérdésre választ adók 66 százaléka szavazna a legna-
A pontos válaszkategóriák: gyobb ellenzéki pártra. A szocialisták globális támogatottsága 9 százalék, a pártot választók körében
• kormány és ellenzék között 18 százalék. Az 5 százalékos parlamenti küszöbértéket e két párton kívül egyetlen más erő sem éri el
• baloldaliak és jobboldaliak között a teljes sokaságot, valamint a pártot választók körében.
• a gazdagok és szegények között
• vállalkozók és alkalmazottaik között 75. ábra:
75. ábra: Pártok Pártok támogatottsága
támogatottsága az összes
az összes 18 éven felüli18
és éven felüli
a biztos és a biztos
szavazó pártot választók
• a cigányok és a nem-cigányok között szavazó pártot választók körében
körében
• fővárosiak és vidékiek között megoszlások)
(százalékos megoszlások)
• hívők és nem hívők között
• fiatalok és nyugdíjasok között
• szülők és gyerekeik között 70
FideszͲMPSZ
33
• tanárok és diákok között
• adófizetők és segélyen élők között 16
MSZP
• ideköltöző határon túli magyarok és a Magyarországon születettek között 9
5
A 74. ábrából jól látható, hogy a 15–29 évesek leginkább a politikai aktorok egymás közötti konf- JMM
2
liktusát érzékelik feszítőnek. A baloldaliak és jobboldaliak, valamint a kormány és az ellenzék közötti
ellentét értéke több 85 pont átlagpont, ami azt jelenti, hogy a kérdésre választ adók közel 90 száza- 3
MDF
2
léka az eredeti 1-től 5-ig terjedő skálán az 1-es (nagyon nagy) és a 2-es (nagy) értéket választotta. A
társadalmi, szociális konfliktusok közül messze kiemelkedik a romák és nem romák, valamint a szegé- 3
MIÉP
nyek és gazdagok közötti ellentét (77 pont). Mind a két esetben a „nagyon nagy ellentét” kategóriát 1
40, míg a „nagy ellentétet” 35 százalék választotta. A gazdasági válság – sajnálatos módon – még
2 biztosszavazópártotválasztók
inkább kiélezheti mind a két egyértelműen meglévő konfliktuspotenciált. SZDSZ
1
Közepes, illetve annál valamivel magasabb intenzitású ellentétet tapasztalnak a 15–29 évesek az
globálistámogatottság
adófizetők és a segélyen élők, a vállalkozók és alkalmazottaik, valamint a fővárosban élők és a vidé- egyéb
2
kiek között. 2
A fiatalok közvetlen életvilágát érintő esetleges konfliktus-potenciálok ennél kisebb átlagértéket
nt
kaptak a 0-100-ig terjedő skálán. Legkisebb az ellentét a szülők és gyermekeik között (34,2 átlagpont), 26
és viszonylag alacsony a fiatalok és nyugdíjasok közötti konfliktus megítélése is. Ez utóbbi már csak
azért is érdekes, mert van egy olyan sztereotípia a társadalomban, mely szerint azok a nyugdíjasok, nv
10
akik dolgoznak, elveszik a munkalehetőséget a fiatalok elől.
A tanulmánykötetben, azaz az Ifjúság2008 részletes elemzésében érdemes e témát is bővebben nemmenneel
körüljárni, és megvizsgálni, hogy milyen tényezők húzódnak meg az ellentétpárok érzékelése mö- 14
gött.
0 20 40 60 80
Politikai aktivitás
A közéleti érdeklődés mellett a politikai aktivitás több dimenzióját is vizsgálta az Ifjúság2008. Min- A biztos szavazó pártot választók körében, tehát azoknál, akik biztosan részt kívánnak venni egy
den adat egyértelműen jelzi, hogy az alacsony fokú politikai affinitás mérsékelt aktivitással párosul. A biztosparlamenti
most esedékes szavazó pártot választók
választáson és körében, tehát azoknál,
megneveznek akikpártot,
valamilyen biztosan részt kívánnak
némiképp venni
más a helyzet.
Sőt, az adatok 2004-hez képest még csökkenő tendenciát is mutatnak. egy most esedékes parlamenti választáson és megneveznek valamilyen pártot, némiképp
E rendkívül szűk, de politikailag aktív rétegen belül a Fidesz támogatottsága 70 százalék, az MSZP-é más a
Egy most esedékes parlamenti választáson a megkérdezett 8000 fiatal 34 százaléka venne biztosan helyzet. E 16
mindössze rendkívül
százalék,szĦk, de politikailag
ugyanakkor a Jobbikaktív rétegen belül aMozgalom
Magyarországért Fidesz támogatottsága
5,0 százalékkal70éppen
százalék,
átlé-
az MSZP-é mindössze
pi a belépési küszöböt. 16 százalék, ugyanakkor a Jobbik Magyarországért Mozgalom 5,0
részt, 16 százalékuk pedig határozottan kijelentette, semmiképp sem menne el szavazni. 2004-hez
százalékkal
A politikaiéppen átlépi
aktivitás a belépési
második küszöböt.a szervezethez való kapcsolódás. Azt a hipotézist alakí-
dimenziója
képest ez a választói részvétel csökkenő mértékét mutatja. Ha csak a 18 éven felüli választópolgáro-
kat vizsgáljuk, a részvételi szándék növekedése rögzíthető (37 százalék), ami nagyjából megegyezik tottuk ki vizsgálatunk elkészítése előtt,dimenziója
A politikai aktivitás második hogy 2000aóta szervezethez
alapvetőenvaló kapcsolódás.
változott Azt a hipotézist
meg a fiatalok részvételi
alakítottuk ki vizsgálatunk elkészítése elĘtt, hogy 2000 óta alapvetĘen változott meg a fiatalok
részvételi struktúrája. Egyrészt ma már nem a formális tagság a mérvadó, hanem a laza, informális
kötĘdés, másrészt a fiatalok nem formális szervezetekhez kötĘdnek, hanem informális
csoportokhoz, baráti és egyéb társaságokhoz.
Végül a társadalmi közérzetről és általában a közéletről való gondolkodás utolsó szegmense egy a 2004-ben az egész mintára mért adatokkal. Ha viszont az országos közvélemény-kutatási adatokkal
olyan témakör, amely azt vizsgálja, hogy a 15–29 évesek milyen ellentéteket, szociális és politikai hasonlítjuk össze a részvételi szándékra vonatkozó eredményeket, az egész felnőtt lakosságra vetítve
„törésvonalakat” érzékelnek a magyar társadalomban. Nem kell magyaráznunk, hogy ennek a kér- az eredmények nagyságrendileg alacsonyabb részvételi szándékról tesznek tanúbizonyságot.
déskörnek is kiemelt jelentősége lehet a fiatalok „felnőtt” társadalomba való beilleszkedése kapcsán. A pártok globális támogatottsága differenciált képet mutat. A legnagyobb támogatottságú szer-
Itt is elmondható, hogy meglepően alacsony, még az 1 százalékot sem éri el a „nem tudja” válaszkate- vezet – ahogy 2000-ben és 2004-ben egyaránt – a Fidesz - MPSZ. A teljes mintában az egész kor-
góriába menekülők aránya, azaz a szociális, a társadalmi és a politikai konfliktusokról van valamilyen osztályra vetítve globális támogatottsága 32, míg a 18 éven felüliek körében 33 százalék. A pártot
véleménye a vizsgált korosztályba tartozóknak. választók körében támogatottsága tovább nő, a kérdésre választ adók 66 százaléka szavazna a legna-
A pontos válaszkategóriák: gyobb ellenzéki pártra. A szocialisták globális támogatottsága 9 százalék, a pártot választók körében
• kormány és ellenzék között 18 százalék. Az 5 százalékos parlamenti küszöbértéket e két párton kívül egyetlen más erő sem éri el
• baloldaliak és jobboldaliak között a teljes sokaságot, valamint a pártot választók körében.
• a gazdagok és szegények között
• vállalkozók és alkalmazottaik között 75. ábra:
75. ábra: Pártok Pártok támogatottsága
támogatottsága az összes
az összes 18 éven felüli18
és éven felüli
a biztos és a biztos
szavazó pártot választók
• a cigányok és a nem-cigányok között szavazó pártot választók körében
körében
• fővárosiak és vidékiek között megoszlások)
(százalékos megoszlások)
• hívők és nem hívők között
• fiatalok és nyugdíjasok között
• szülők és gyerekeik között 70
FideszͲMPSZ
33
• tanárok és diákok között
• adófizetők és segélyen élők között 16
MSZP
• ideköltöző határon túli magyarok és a Magyarországon születettek között 9
5
A 74. ábrából jól látható, hogy a 15–29 évesek leginkább a politikai aktorok egymás közötti konf- JMM
2
liktusát érzékelik feszítőnek. A baloldaliak és jobboldaliak, valamint a kormány és az ellenzék közötti
ellentét értéke több 85 pont átlagpont, ami azt jelenti, hogy a kérdésre választ adók közel 90 száza- 3
MDF
2
léka az eredeti 1-től 5-ig terjedő skálán az 1-es (nagyon nagy) és a 2-es (nagy) értéket választotta. A
társadalmi, szociális konfliktusok közül messze kiemelkedik a romák és nem romák, valamint a szegé- 3
MIÉP
nyek és gazdagok közötti ellentét (77 pont). Mind a két esetben a „nagyon nagy ellentét” kategóriát 1
40, míg a „nagy ellentétet” 35 százalék választotta. A gazdasági válság – sajnálatos módon – még
2 biztosszavazópártotválasztók
inkább kiélezheti mind a két egyértelműen meglévő konfliktuspotenciált. SZDSZ
1
Közepes, illetve annál valamivel magasabb intenzitású ellentétet tapasztalnak a 15–29 évesek az
globálistámogatottság
adófizetők és a segélyen élők, a vállalkozók és alkalmazottaik, valamint a fővárosban élők és a vidé- egyéb
2
kiek között. 2
A fiatalok közvetlen életvilágát érintő esetleges konfliktus-potenciálok ennél kisebb átlagértéket
nt
kaptak a 0-100-ig terjedő skálán. Legkisebb az ellentét a szülők és gyermekeik között (34,2 átlagpont), 26
és viszonylag alacsony a fiatalok és nyugdíjasok közötti konfliktus megítélése is. Ez utóbbi már csak
azért is érdekes, mert van egy olyan sztereotípia a társadalomban, mely szerint azok a nyugdíjasok, nv
10
akik dolgoznak, elveszik a munkalehetőséget a fiatalok elől.
A tanulmánykötetben, azaz az Ifjúság2008 részletes elemzésében érdemes e témát is bővebben nemmenneel
körüljárni, és megvizsgálni, hogy milyen tényezők húzódnak meg az ellentétpárok érzékelése mö- 14
gött.
0 20 40 60 80
Politikai aktivitás
A közéleti érdeklődés mellett a politikai aktivitás több dimenzióját is vizsgálta az Ifjúság2008. Min- A biztos szavazó pártot választók körében, tehát azoknál, akik biztosan részt kívánnak venni egy
den adat egyértelműen jelzi, hogy az alacsony fokú politikai affinitás mérsékelt aktivitással párosul. A biztosparlamenti
most esedékes szavazó pártot választók
választáson és körében, tehát azoknál,
megneveznek akikpártot,
valamilyen biztosan részt kívánnak
némiképp venni
más a helyzet.
Sőt, az adatok 2004-hez képest még csökkenő tendenciát is mutatnak. egy most esedékes parlamenti választáson és megneveznek valamilyen pártot, némiképp
E rendkívül szűk, de politikailag aktív rétegen belül a Fidesz támogatottsága 70 százalék, az MSZP-é más a
Egy most esedékes parlamenti választáson a megkérdezett 8000 fiatal 34 százaléka venne biztosan helyzet. E 16
mindössze rendkívül
százalék,szĦk, de politikailag
ugyanakkor a Jobbikaktív rétegen belül aMozgalom
Magyarországért Fidesz támogatottsága
5,0 százalékkal70éppen
százalék,
átlé-
az MSZP-é mindössze
pi a belépési küszöböt. 16 százalék, ugyanakkor a Jobbik Magyarországért Mozgalom 5,0
részt, 16 százalékuk pedig határozottan kijelentette, semmiképp sem menne el szavazni. 2004-hez
százalékkal
A politikaiéppen átlépi
aktivitás a belépési
második küszöböt.a szervezethez való kapcsolódás. Azt a hipotézist alakí-
dimenziója
képest ez a választói részvétel csökkenő mértékét mutatja. Ha csak a 18 éven felüli választópolgáro-
kat vizsgáljuk, a részvételi szándék növekedése rögzíthető (37 százalék), ami nagyjából megegyezik tottuk ki vizsgálatunk elkészítése előtt,dimenziója
A politikai aktivitás második hogy 2000aóta szervezethez
alapvetőenvaló kapcsolódás.
változott Azt a hipotézist
meg a fiatalok részvételi
alakítottuk ki vizsgálatunk elkészítése elĘtt, hogy 2000 óta alapvetĘen változott meg a fiatalok
részvételi struktúrája. Egyrészt ma már nem a formális tagság a mérvadó, hanem a laza, informális
kötĘdés, másrészt a fiatalok nem formális szervezetekhez kötĘdnek, hanem informális
csoportokhoz, baráti és egyéb társaságokhoz.
struktúrája. Egyrészt ma már nem a formális tagság a mérvadó, hanem a laza, informális kötődés, 2000-ben, valamint 2004-ben gyakorlatilag értelmezhetetlen volt a párt- és a politikai ifjúsági szer-
másrészt a fiatalok nem formális szervezetekhez kötődnek, hanem informális csoportokhoz, baráti és vezethez való tartozás fogalma, hiszen az egy százalékot is alig érte el a politikai szervezeti tagság.
egyéb társaságokhoz. 2008-ban több direkt politikai, vagy politikához erősen kötődő organizációt vizsgáltunk, azt feltéte-
2000-ben a fiatalok kevesebb mint egyhatoda, 2004-ben 15 százaléka volt valamilyen módon lezve, hogy így talán jobban feltárható lesz a fiatalok direkt politikai szervezetekhez való kötődése. A
tagja civil, társadalmi, politikai, vallási, jótékonysági, sport- vagy kulturális szervezetnek, közösség- 15−29 évesek 1 százaléka kötődik valamilyen módon politikai ifjúsági szervezethez, párthoz szintén
nek, klubnak, körnek. A legpreferáltabb szervezet a sportegyesület, sportklub és az egyházi szerve- 1 százalék, míg polgári körhöz ismét csak 1 százalék. Ugyanakkor a 3*1 százalék nem 3 százalékot
zet volt. 2008-ban négy kategória segítségével igyekeztük feltérképezni a fiatalok szerveződésekhez jelent, mert a politikai szervezetekhez kötődők között nagy a személyi átfedés. Érdemi növekedés
való viszonyát. Lehetett valakinek hagyományos, formális tagsága, részt vehetett egy szervezet mun- tehát nem rögzíthető az elmúlt évekhez képest. Az azonban bizonyítható, hogy a különböző politikai
kájában, a lazább kötődés jegyében elmehetett egy-egy szervezet rendezvényére, és végül külön organizációk alapvetően ugyanazt az ifjúsági kört tudják megszólítani.
megkérdeztük
nem formális, aztnemis, hogy kötődik-e
bejegyzett valamilyen civil
közösséghez, szervezetekhez
mozgalomhoz. A hasonló,
kapott de nem formális,
eredmények nem
roppant A korábbi vizsgálataink eredményei visszaköszönnek a tekintetben is, hogy a fiatalok preferencia-sor-
bejegyzettA
érdekesek. közösséghez, mozgalomhoz.
fiatalok formális tagsága AegyértelmĦen
kapott eredmények roppantmindössze
visszaszorult, érdekesek. A a fiatalok formális6
15–29 évesek rendje nem változott. Sportklubokhoz vagy sportegyesületekhez kapcsolódnak a legtöbben (15%), ezt
tagsága egyértelműen visszaszorult, mindössze a 15–29 évesek 6 százaléka számolt
százaléka számolt be arról, hogy a felsorolt 20 féle szervezettípusnak tagja lenne. 9 százalékuk be arról, hogy a
vesz követik a diák és hallgatói szervezetek, valamint a szabadidős organizációk mintegy 10-10 százalékkal.
felsorolt 20 féle szervezettípusnak tagja lenne. 9 százalékuk vesz részt valamilyen szervezet munká- Az átlaghoz képest magasabb organizációkhoz való kötődés – akárcsak az elmúlt két vizsgálat
részt valamilyen szervezet munkájában, és 7 százalék jár el a szervezetek rendezvényére. Öt
jában, és 7 százalék jár el a szervezetek rendezvényére. Öt százalékot képviselnek a mintában azok, során mindig – a férfiaknál (32%), a legfiatalabb korcsoportba tartozóknál (36%), magas iskolai vég-
százalékot képviselnek a mintában azok, akik vagy mindhárom módon kötĘdnek valamilyen
akik vagy mindhárom módon kötődnek valamilyen szervezethez, vagy legalább kétféle kötődés rög- zettségű és a jó státusú szülők jól képzett gyermekeinél regisztrálható. Ugyanakkor megjegyzendő,
szervezethez, vagy legalább kétféle kötĘdés rögzíthetĘ esetükben.
zíthető esetükben. hogy ezen rétegek rendelkeznek a legtöbb szabadidővel, így az időbeni kötöttséggel járó szervezeti
Nagyon sokat vártunk az informális közösségekhez, mozgalmakhoz való kötödéstĘl. Azt
Nagyon sokat vártunk az informális közösségekhez, mozgalmakhoz való kötödéstől. Azt gondol- tagság kötelezettségeit ők képesek a legnagyobb mértékben akceptálni.
gondoltuk, hogy igazán ez lesz majd a meghatározó a vizsgált korosztályon belül. Hipotézisünk
tuk, hogy igazán ez lesz majd a meghatározó a vizsgált korosztályon belül. Hipotézisünk azonban A közéleti érdeklődés felől vizsgálva a kérdést kétségtelen, hogy minél inkább érdeklődik a fiatal a
azonban legkevésbé sem verifikálható. A kérdésre választ adó 15–29 évesek mindössze kettĘ
legkevésbé sem verifikálható. A kérdésre választ adó 15–29 évesek mindössze kettő százaléka jelezte, politika iránt, annál nagyobb a valószínűsége, hogy szervezethez kötődik. A nagyon érdeklődők 54,
százaléka jelezte, hogy kötĘdik valamilyen nem bejegyzetten mĦködĘ csoporthoz, mozgalomhoz.
hogy kötődik valamilyen nem bejegyzetten működő csoporthoz, mozgalomhoz. Ha összekapcsol- míg az egyáltalán nem érdeklődők 23 százaléka kapcsolódik valamilyen szerveződéshez. Az önma-
Ha összekapcsoljuk az elĘzĘ kérdésblokkal, kitĦnik, hogy egy százalékot képviselnek a mintában
juk az előző kérdésblokkal, kitűnik, hogy egy százalékot képviselnek a mintában azok, akik valóban gukat a középtől jobbra helyezők, illetve részben a balra helyezők között is az átlaghoz képest maga-
azok, akik valóban kizárólag informális mozgalmakhoz, közösségekhez kötĘdnek, további két
kizárólag informális mozgalmakhoz, közösségekhez kötődnek, további két százalékuknak pedig sabb a szervezetekhez való kötődés valamilyen formája. A radikálisok körében viszont a „kombinált
százalékuknak pedig informális és valamilyen típusú formális kötĘdése is egyaránt rögzíthetĘ. Az
informális és valamilyen típusú formális kötődése is egyaránt rögzíthető. Az Ifjúság2008 részletes formák”, azaz a többes, illetve többféle tagságot, így a formális és informális kötődést felvállalók ará-
Ifjúság2008 részletes elemzése során ezeket az adatokat érdemes alaposan, több dimenziót is
elemzése során ezeket az adatokat érdemes alaposan, több dimenziót is figyelembe véve körüljárni, nya a relatíve magas.
figyelembe véve körüljárni, megvizsgálni azok szociológiai hátterét.
megvizsgálni azok szociológiai hátterét. A fejezet utolsó dimenziója a direkt politikai aktivitást, a tiltakozási potenciált vizsgálja. A nemzet-
közi szakirodalom megkülönbözteti a potenciális és az aktuális részvétel fogalmát. A potenciális rész-
76. ábra:
76. ábra:AAszervezetekhez
szervezetekhezvaló
valókapcsolódás
kapcsolódásjellegzetességei
jellegzetességei vétel a várható, míg az aktuális a jelenlegi, esetleg múltbeli tiltakozási aktivitást vizsgálja. 2004-hez
(érdemi
(érdemiválaszok
válaszok százalékos elĘfordulása)
százalékos előfordulása) hasonlóan most is önkitöltős – tehát a kérdezőbiztos előtt ismeretlen – kérdőívblokkban kérdeztünk
rá a részvételi hajlamra. Változás történt 2004-hez képest a kérdéspark tekintetében. A direkt politikai
részvételi 17
formákat három csoportba soroltuk, kampányaktivitás, legális tiltakozási formák és illegális
formálistagság 6
repertoár. A kérdezési technikától függetlenül – 2004-hez hasonlóan – a kérdezettek közel háromti-
zede jelezte részvételét valamilyen direkt politikai aktivitásban. A legtöbben (11%) valamilyen legális
résztveszszervezetmunkájában 9 tiltakozásban vettek részt, míg ezt a kampányaktivitás, illetve e kettő kombinációja követi. A kérdésre
választ adók mindössze 3 százaléka az igazán aktív, ők azok, akik a három típusba sorolt aktivitások
néhaeljárrendezvényre 7 közül legalább egyben részt vettek. A 2004-ben tett megállapításunk, miszerint a 15–29 évesek a
nem erőszakos és nem illegális cselekményeket, a viszonylag kis energia- és időráfordítást igénylő
afentihárombólkettƅigazrá 4 aktivitási formákat részesítik előnybe, továbbra is helytálló.
Jeleznünk kell, hogy vizsgálatunkban külön rákérdeztünk a 2006 szeptembere óta évente több
mindhárommódonkapcsolódikszervezethez 1
alkalommal is tapasztalható utcai zavargásban való részvételre. Az adatok elsődleges elemzése alap-
ján megállapítható, hogy 2004-hez képest növekedett azok aránya, akik mobilizálhatók valamilyen
illegális eseményhez (kb. 6%), és az is egyértelmű, hogy bár nem magas, de érzékelhető csoportot
informálisszervezethezkötƅdik 1
képeznek az utcai zavargásokban részt vevő fiatalok (2 százalék). E csoport tagjai között az átlagos-
nál jóval nagyobb arányban találhatók azok, akik önmagukat a jobboldalra sorolják (egy 1-től 7-ig
formálisésinformáliskötƅdéseegyarántvan 2 terjedő skálán 6-ost vagy 7-est adnak), illetve – leginkább – radikálisnak vélik saját gondolkodásukat.
Egyébként összességében is elmondható, hogy a különböző intenzitású politikai részvételi formák-
nemkapcsolódikszervezethez 71 ban a magukat jobbra helyezők, valamint a radikálisok az aktívabbak.
17
0 10 20 30 40 50 60 70 80 A kampányaktivitás kifejezés alatt a politikai plakátok ragasztását, az ajánlócédula gyűjtését, a szórólap terjesztését, va-
lamint a jelszavak falra festését értjük. A legális tiltakozási repertoár- típushoz soroltuk a politikai nyilatkozatok aláírását,
az aláírások gyűjtését, az engedélyezett sztrájkot, a tüntetést, a félpályás útlezárást. Illegális tiltakozás a nem engedélye-
zett tüntetés, az utcai zavargás, a köz-vagy magántulajdon megrongálása, személyek megdobálása (pl. tojással), szemé-
lyekkel szembeni erőszak, az egészpályás útlezárás, valamint a bérleti díj megtagadása.
2000-ben, valamint 2004-ben gyakorlatilag értelmezhetetlen volt a párt- és a politikai
ifjúsági szervezethez való tartozás fogalma, hiszen az egy százalékot is alig érte el a politikai
struktúrája. Egyrészt ma már nem a formális tagság a mérvadó, hanem a laza, informális kötődés, 2000-ben, valamint 2004-ben gyakorlatilag értelmezhetetlen volt a párt- és a politikai ifjúsági szer-
másrészt a fiatalok nem formális szervezetekhez kötődnek, hanem informális csoportokhoz, baráti és vezethez való tartozás fogalma, hiszen az egy százalékot is alig érte el a politikai szervezeti tagság.
egyéb társaságokhoz. 2008-ban több direkt politikai, vagy politikához erősen kötődő organizációt vizsgáltunk, azt feltéte-
2000-ben a fiatalok kevesebb mint egyhatoda, 2004-ben 15 százaléka volt valamilyen módon lezve, hogy így talán jobban feltárható lesz a fiatalok direkt politikai szervezetekhez való kötődése. A
tagja civil, társadalmi, politikai, vallási, jótékonysági, sport- vagy kulturális szervezetnek, közösség- 15−29 évesek 1 százaléka kötődik valamilyen módon politikai ifjúsági szervezethez, párthoz szintén
nek, klubnak, körnek. A legpreferáltabb szervezet a sportegyesület, sportklub és az egyházi szerve- 1 százalék, míg polgári körhöz ismét csak 1 százalék. Ugyanakkor a 3*1 százalék nem 3 százalékot
zet volt. 2008-ban négy kategória segítségével igyekeztük feltérképezni a fiatalok szerveződésekhez jelent, mert a politikai szervezetekhez kötődők között nagy a személyi átfedés. Érdemi növekedés
való viszonyát. Lehetett valakinek hagyományos, formális tagsága, részt vehetett egy szervezet mun- tehát nem rögzíthető az elmúlt évekhez képest. Az azonban bizonyítható, hogy a különböző politikai
kájában, a lazább kötődés jegyében elmehetett egy-egy szervezet rendezvényére, és végül külön organizációk alapvetően ugyanazt az ifjúsági kört tudják megszólítani.
megkérdeztük
nem formális, aztnemis, hogy kötődik-e
bejegyzett valamilyen civil
közösséghez, szervezetekhez
mozgalomhoz. A hasonló,
kapott de nem formális,
eredmények nem
roppant A korábbi vizsgálataink eredményei visszaköszönnek a tekintetben is, hogy a fiatalok preferencia-sor-
bejegyzettA
érdekesek. közösséghez, mozgalomhoz.
fiatalok formális tagsága AegyértelmĦen
kapott eredmények roppantmindössze
visszaszorult, érdekesek. A a fiatalok formális6
15–29 évesek rendje nem változott. Sportklubokhoz vagy sportegyesületekhez kapcsolódnak a legtöbben (15%), ezt
tagsága egyértelműen visszaszorult, mindössze a 15–29 évesek 6 százaléka számolt
százaléka számolt be arról, hogy a felsorolt 20 féle szervezettípusnak tagja lenne. 9 százalékuk be arról, hogy a
vesz követik a diák és hallgatói szervezetek, valamint a szabadidős organizációk mintegy 10-10 százalékkal.
felsorolt 20 féle szervezettípusnak tagja lenne. 9 százalékuk vesz részt valamilyen szervezet munká- Az átlaghoz képest magasabb organizációkhoz való kötődés – akárcsak az elmúlt két vizsgálat
részt valamilyen szervezet munkájában, és 7 százalék jár el a szervezetek rendezvényére. Öt
jában, és 7 százalék jár el a szervezetek rendezvényére. Öt százalékot képviselnek a mintában azok, során mindig – a férfiaknál (32%), a legfiatalabb korcsoportba tartozóknál (36%), magas iskolai vég-
százalékot képviselnek a mintában azok, akik vagy mindhárom módon kötĘdnek valamilyen
akik vagy mindhárom módon kötődnek valamilyen szervezethez, vagy legalább kétféle kötődés rög- zettségű és a jó státusú szülők jól képzett gyermekeinél regisztrálható. Ugyanakkor megjegyzendő,
szervezethez, vagy legalább kétféle kötĘdés rögzíthetĘ esetükben.
zíthető esetükben. hogy ezen rétegek rendelkeznek a legtöbb szabadidővel, így az időbeni kötöttséggel járó szervezeti
Nagyon sokat vártunk az informális közösségekhez, mozgalmakhoz való kötödéstĘl. Azt
Nagyon sokat vártunk az informális közösségekhez, mozgalmakhoz való kötödéstől. Azt gondol- tagság kötelezettségeit ők képesek a legnagyobb mértékben akceptálni.
gondoltuk, hogy igazán ez lesz majd a meghatározó a vizsgált korosztályon belül. Hipotézisünk
tuk, hogy igazán ez lesz majd a meghatározó a vizsgált korosztályon belül. Hipotézisünk azonban A közéleti érdeklődés felől vizsgálva a kérdést kétségtelen, hogy minél inkább érdeklődik a fiatal a
azonban legkevésbé sem verifikálható. A kérdésre választ adó 15–29 évesek mindössze kettĘ
legkevésbé sem verifikálható. A kérdésre választ adó 15–29 évesek mindössze kettő százaléka jelezte, politika iránt, annál nagyobb a valószínűsége, hogy szervezethez kötődik. A nagyon érdeklődők 54,
százaléka jelezte, hogy kötĘdik valamilyen nem bejegyzetten mĦködĘ csoporthoz, mozgalomhoz.
hogy kötődik valamilyen nem bejegyzetten működő csoporthoz, mozgalomhoz. Ha összekapcsol- míg az egyáltalán nem érdeklődők 23 százaléka kapcsolódik valamilyen szerveződéshez. Az önma-
Ha összekapcsoljuk az elĘzĘ kérdésblokkal, kitĦnik, hogy egy százalékot képviselnek a mintában
juk az előző kérdésblokkal, kitűnik, hogy egy százalékot képviselnek a mintában azok, akik valóban gukat a középtől jobbra helyezők, illetve részben a balra helyezők között is az átlaghoz képest maga-
azok, akik valóban kizárólag informális mozgalmakhoz, közösségekhez kötĘdnek, további két
kizárólag informális mozgalmakhoz, közösségekhez kötődnek, további két százalékuknak pedig sabb a szervezetekhez való kötődés valamilyen formája. A radikálisok körében viszont a „kombinált
százalékuknak pedig informális és valamilyen típusú formális kötĘdése is egyaránt rögzíthetĘ. Az
informális és valamilyen típusú formális kötődése is egyaránt rögzíthető. Az Ifjúság2008 részletes formák”, azaz a többes, illetve többféle tagságot, így a formális és informális kötődést felvállalók ará-
Ifjúság2008 részletes elemzése során ezeket az adatokat érdemes alaposan, több dimenziót is
elemzése során ezeket az adatokat érdemes alaposan, több dimenziót is figyelembe véve körüljárni, nya a relatíve magas.
figyelembe véve körüljárni, megvizsgálni azok szociológiai hátterét.
megvizsgálni azok szociológiai hátterét. A fejezet utolsó dimenziója a direkt politikai aktivitást, a tiltakozási potenciált vizsgálja. A nemzet-
közi szakirodalom megkülönbözteti a potenciális és az aktuális részvétel fogalmát. A potenciális rész-
76. ábra:
76. ábra:AAszervezetekhez
szervezetekhezvaló
valókapcsolódás
kapcsolódásjellegzetességei
jellegzetességei vétel a várható, míg az aktuális a jelenlegi, esetleg múltbeli tiltakozási aktivitást vizsgálja. 2004-hez
(érdemi
(érdemiválaszok
válaszok százalékos elĘfordulása)
százalékos előfordulása) hasonlóan most is önkitöltős – tehát a kérdezőbiztos előtt ismeretlen – kérdőívblokkban kérdeztünk
rá a részvételi hajlamra. Változás történt 2004-hez képest a kérdéspark tekintetében. A direkt politikai
részvételi 17
formákat három csoportba soroltuk, kampányaktivitás, legális tiltakozási formák és illegális
formálistagság 6
repertoár. A kérdezési technikától függetlenül – 2004-hez hasonlóan – a kérdezettek közel háromti-
zede jelezte részvételét valamilyen direkt politikai aktivitásban. A legtöbben (11%) valamilyen legális
résztveszszervezetmunkájában 9 tiltakozásban vettek részt, míg ezt a kampányaktivitás, illetve e kettő kombinációja követi. A kérdésre
választ adók mindössze 3 százaléka az igazán aktív, ők azok, akik a három típusba sorolt aktivitások
néhaeljárrendezvényre 7 közül legalább egyben részt vettek. A 2004-ben tett megállapításunk, miszerint a 15–29 évesek a
nem erőszakos és nem illegális cselekményeket, a viszonylag kis energia- és időráfordítást igénylő
afentihárombólkettƅigazrá 4 aktivitási formákat részesítik előnybe, továbbra is helytálló.
Jeleznünk kell, hogy vizsgálatunkban külön rákérdeztünk a 2006 szeptembere óta évente több
mindhárommódonkapcsolódikszervezethez 1
alkalommal is tapasztalható utcai zavargásban való részvételre. Az adatok elsődleges elemzése alap-
ján megállapítható, hogy 2004-hez képest növekedett azok aránya, akik mobilizálhatók valamilyen
illegális eseményhez (kb. 6%), és az is egyértelmű, hogy bár nem magas, de érzékelhető csoportot
informálisszervezethezkötƅdik 1
képeznek az utcai zavargásokban részt vevő fiatalok (2 százalék). E csoport tagjai között az átlagos-
nál jóval nagyobb arányban találhatók azok, akik önmagukat a jobboldalra sorolják (egy 1-től 7-ig
formálisésinformáliskötƅdéseegyarántvan 2 terjedő skálán 6-ost vagy 7-est adnak), illetve – leginkább – radikálisnak vélik saját gondolkodásukat.
Egyébként összességében is elmondható, hogy a különböző intenzitású politikai részvételi formák-
nemkapcsolódikszervezethez 71 ban a magukat jobbra helyezők, valamint a radikálisok az aktívabbak.
17
0 10 20 30 40 50 60 70 80 A kampányaktivitás kifejezés alatt a politikai plakátok ragasztását, az ajánlócédula gyűjtését, a szórólap terjesztését, va-
lamint a jelszavak falra festését értjük. A legális tiltakozási repertoár- típushoz soroltuk a politikai nyilatkozatok aláírását,
az aláírások gyűjtését, az engedélyezett sztrájkot, a tüntetést, a félpályás útlezárást. Illegális tiltakozás a nem engedélye-
zett tüntetés, az utcai zavargás, a köz-vagy magántulajdon megrongálása, személyek megdobálása (pl. tojással), szemé-
lyekkel szembeni erőszak, az egészpályás útlezárás, valamint a bérleti díj megtagadása.
2000-ben, valamint 2004-ben gyakorlatilag értelmezhetetlen volt a párt- és a politikai
ifjúsági szervezethez való tartozás fogalma, hiszen az egy százalékot is alig érte el a politikai
Országosan a fiataloknak csupán 6 százaléka állította azt, hogy rendszeresen, és további 42

118 A Afiatalok
fiataloktársadalmi
társadalmi közérzete, politikaikérdésekhez
közérzete, politikai kérdésekhez való
való viszonya
viszonya 123 119
százalékuk, hogy néha részt szokottIfjúság2008 venni aGyorsjelentés
helyi szervezetek valamelyikének nyilvános
programján. 46 százalék állította, hogy nem vesz rész ilyen programokon, 6 százalék pedig azt,
77.77.
ábra: Kampánytevékenységben,
ábra: Kampánytevékenységben,valamint
valaminttiltakozásban
tiltakozásban való
való potenciális éstényleges
potenciális és tényleges százalék állította, is
hogy nincsenek hogy nem
ilyen vesz részszámára
programok ilyen programokon, 6 százalékMinél
elérhetĘ közelségben. pedigkisebb
azt, hogy
egynincsenek is ilyen
település, annál
(az
(azérdemi
érdemiválaszok
százalékoselőfordulása)
elĘfordulása) programok számára elérhető közelségben. Minél kisebb egy település, annál kisebb
kisebb azoknak az aránya, akik soha nem vesznek részt helyi szervezetek nyilvános rendezvényein.azoknak az ará-
Tehát
nya, akika soha
kisebb településeken
nem kevesebb
vesznek részt az ilyen program,
helyi szervezetek nyilvánosviszont azokon nagyobb
rendezvényein. Tehát avalószínĦséggel
kisebb települé-
vesznek részt a fiatalok
seken kevesebb az ilyen program, viszont azokon nagyobb valószínűséggel vesznek részt a fiatalok
61
nemaktív
71 78. 78.
ábra: „Vannak-e az Ön számára elérhetĘ közelségben olyanolyan
civil vagy egyházi
ábra: „Vannak-e az Ön számára elérhető közelségben civil vagy
szervezetek, szolgáltatások,
egyházi szervezetek,amelyek a fiatalokamelyek
szolgáltatások, számára aszerveznek különbözĘ
fiatalok számára programokat?”
szerveznek
5
csakkampányaktivitás
7
– településnagyság szerint
különböző programokat?” – településnagyság szerint
14
csaklegálistiltakozás
11
országosan 42 30 28
11
kampánybanéslegálistiltakozásbanisaktív résztvenne
7
résztvett Budapest 37 17 46
1
csakillegálistiltakozás
1
megyeijogúváros 49 20 31
5
mindenféleaktivitásbanrésztvesz
3
3 5000Ͳnélnagyobbtelepülés 47 28 25
egyéb
2
0 20 40 60 80 2000Ͳ4999fƅközöttitelepülés 39 38 23
2000fƅnélkisebbtelepülés 30 51 19
A jövőre
A vonatkozó tiltakozási
jövĘre vonatkozó potenciál
tiltakozási jóval magasabb,
potenciál mint a valós
jóval magasabb, mint arészvétel. A kérdésre
valós részvétel. válaszo-
A kérdésre
lókválaszolók
40 százaléka venne részt a jövőben tiltakozásokban. 14 százalékuk venne részt legális
40 százaléka venne részt a jövĘben tiltakozásokban. 14 százalékuk venne részt legális tiltakozások-
0% 20% 40% 60% 80% 100%
ban, 11 százalékuk tiltakozásban
tiltakozásokban, 11 százalékuk és kampányeseményben, 5 százalékuk csak kampányeseményben,
tiltakozásban és kampányeseményben, 5 százalékuk csak
éskampányeseményben,
további 5 százalékuk mindenés továbbipolitikai aktivitási formát
5 százalékuk előnyben
minden részesítene.
politikai aktivitásiAzaz illegális
formát esemé-
elĘnyben van nincs nemtudja
részesítene.
nyekben Azaz illegális
való potens részvételeseményekben való potensmint
is valamivel magasabb, részvétel
a valósisaktivitás.
valamivelLegtöbben
magasabb,aláírásgyűjtés-
mint a valós
aktivitás.
ben, Legtöbben aláírásában,
politikai nyilatkozatok aláírásgyĦjtésben,
valamintpolitikai nyilatkozatok
szórólapterjesztésben aláírásában,
és sztrájkban vennének valamint
részt.
szórólapterjesztésben és sztrájkban vennének részt. Az ifjúsági
Az ifjúsági intézmények
intézmények közül aközül a fiatalság
fiatalság számáraszámára ma is kiépített
ma is a régen a régen művelődési
kiépített mĦvelĘdési és
és sportolási
sportolási intézmények a leginkább elérhetĘk. A válaszadók bĘ kilenctizede
intézmények a leginkább elérhetők. A válaszadók bő kilenctizede állította, hogy van hozzá elérhető állította, hogy van
Ifjúsági szolgáltatások
Ifjúsági szolgáltatások hozzá elérhetĘ közelségben mĦvelĘdési ház, iskola.
könyvtár, illetvenem
iskola. Ez persze nem
közelségben művelődési ház, könyvtár, illetve Ez persze feltétlenül jelenti azt,feltétlenül
hogy ezek
Az Ifjúság2008 felvételében először vizsgáltuk meg azt, hogy milyen ifjúsági szolgáltatások van- jelenti azt, hogy ezek az intézmények „élĘk”, bennük folyamatos ifjúsági munka
az intézmények „élők”, bennük folyamatos ifjúsági munka folyik. A másik jelentős intézménycsopor- folyik. A másik
Azmilyenekre
nak, Ifjúság2008 vanfelvételében
igény, illetveelĘször
hogy azvizsgáltuk meg azt, hogy
állami/önkormányzati milyen
ifjúsági ifjúsági szolgáltatások
intézményrendszer mennyi- jelentĘs
tot, ami aintézménycsoportot,
fiatalok több mint fele amiszámára
a fiatalokelérhető,
több mint
az fele számára
amatőr elérhetĘ,
kulturális az amatĘr kulturális
és hagyományőrző és
egyesü-
revannak,
hatékonyanmilyenekre van igény, illetve hogy az állami/önkormányzati ifjúsági intézményrendszer
éri el a fiatalokat. hagyományĘrzĘ egyesületek jelentik. A fiatalok több mint fele számára elérhetĘ
letek jelentik. A fiatalok több mint fele számára elérhető még egészséggel kapcsolatos tanácsadás, még egészséggel
mennyire hatékonyan kapcsolatos tanácsadás, illetve valamilyen egyházi ifjúsági szervezet. A fent említett
Országosan a fiatalokéri42elszázaléka
a fiatalokat.
állította, hogy van számára elérhető közelségében olyan civil illetve valamilyen egyházi ifjúsági szervezet. A fent említett intézményekről, szolgáltatásokról általá-
Országosan a fiatalok 42 százaléka állította, hogy van számára elérhetĘ intézményekrĘl, szolgáltatásokról általában elmondható, hogy elterjedtségük valamelyest
vagy egyházi szervezet, amely a fiatalok számára nyilvános programokat szervez.közelségében
Minél nagyobb olyan
egy ban elmondható, hogy elterjedtségük valamelyest összhangban van a fiatalok igényeivel. Viszonylag
civil vagy egyházi szervezet, amely a fiatalok számára nyilvános programokat szervez. Minél összhangban van a fiatalok igényeivel. Viszonylag elterjedtek, és igényli is Ęket a fiatalság.
település, annál nagyobb valószínséggel állítják a fiatalok, hogy létezik náluk ilyen egyházi vagy civil elterjedtek, és igényli is őket a fiatalság.
nagyobb Aegy település, annál nagyobb A modern ifjúságpolitikához jobban köthetĘ intézmények, szolgáltatások elterjedtsége és a
szervezet. főváros kivételt jelent. Csak avalószínséggel állítják
2000 főnél kisebb a fiatalok, hogy
településeken létezik
állítják náluk ilyen
kevesebben azt, A modern
fiatalok ifjúságpolitikához
igényei között már nagyobbjobbanĦr köthető intézmények,
tátong. Teleház, szolgáltatások
klubhelyiség elterjedtsége
és pályaválasztási és a fia-
tanácsadás
egyházi vagy civil szervezet. A fĘváros kivételt jelent. Csak a 2000 fĘnél
hogy vannak ilyen programok, mint a fővárosban. Valószínű, hogy a fővárosban a szervezett progra- kisebb településeken talok
állítják kevesebben azt, a fiatalok kevesebb mint fele számára, droggal kapcsolatos tanácsadás és ifjúsági iroda csupán bĘ a
igényei között már nagyobb űr tátong. Teleház, klubhelyiség és pályaválasztási tanácsadás
mok nehezebben érnek el ahogy vannak Ailyen
fiatalokhoz. kínáltprogramok,
programokmint nem aolyanok,
fĘvárosban.
amelyekValószínĦ, hogy
meg tudják a
érin- fiatalok
harmadukkevesebb
számáramintelérhetĘ.
fele számára, droggal kapcsolatos
A mĦvelĘdési tanácsadás
ház, sportpálya, és ifjúsági
könyvtár iroda ezek
mellett csupán a bő har-
jóval
fĘvárosban a szervezett programok nehezebben érnek el a fiatalokhoz. A kínált
teni a fiatalokat. Erre enged következtetni az is, hogy a lakóhely nagyágával párhuzamosan növekszik programok nem maduk számára elérhető. A művelődési ház, sportpálya, könyvtár leginkább
mellett ezek a jóval nehezebben
olyanok, amelyek meg tudják érinteni a fiatalokat. Erre enged következtetni az is, hogy a lakóhely nehezebben elérhetĘ intézmények, szolgáltatások azok, amelyeket igényelnek a fiatalok.
a „nem tudja” válaszok aránya. elérhető intézmények, szolgáltatások azok, amelyeket leginkább igényelnek a fiatalok.
nagyágával párhuzamosan növekszik a „nem tudja” válaszok aránya.
Az ifjúság számára szervezett programok a magas iskolai végzettséggel rendelkezőkhöz könnyeb- Lakóhelyre és iskolai végzettségre való tekintet nélkül elmondható, hogy a fiatalok igényei és ezen
Az ifjúság számára szervezett programok a magas iskolai végzettséggel rendelkezĘkhöz
ben eljutnak. Persze ez nem jelenti automatikusan azt, hogy részt is vesznek ezeken a programokon. szolgáltatások elérhetősége között van a legnagyobb szakadék.
könnyebben eljutnak. Persze ez nem jelenti automatikusan azt, hogy részt is vesznek ezeken a
Országosan a fiataloknak csupán 6 százaléka állította azt, hogy rendszeresen, és további 42 szá-
programokon. Ifjúsági önkormányzat és diákönkormányzat a fiataloknak nagyjából ötöde számára elérhető, igaz
zalékuk, hogy néha részt szokott venni a helyi szervezetek valamelyikének nyilvános programján. 46 ezek nem is hiányoznak annyira a fiatalok számára.
Országosan a fiataloknak csupán 6 százaléka állította azt, hogy rendszeresen, és további 42

118 A Afiatalok
fiataloktársadalmi
társadalmi közérzete, politikaikérdésekhez
közérzete, politikai kérdésekhez való
való viszonya
viszonya 123 119
százalékuk, hogy néha részt szokottIfjúság2008 venni aGyorsjelentés
helyi szervezetek valamelyikének nyilvános
programján. 46 százalék állította, hogy nem vesz rész ilyen programokon, 6 százalék pedig azt,
77.77.
ábra: Kampánytevékenységben,
ábra: Kampánytevékenységben,valamint
valaminttiltakozásban
tiltakozásban való
való potenciális éstényleges
potenciális és tényleges százalék állította, is
hogy nincsenek hogy nem
ilyen vesz részszámára
programok ilyen programokon, 6 százalékMinél
elérhetĘ közelségben. pedigkisebb
azt, hogy
egynincsenek is ilyen
település, annál
(az
(azérdemi
érdemiválaszok
százalékoselőfordulása)
elĘfordulása) programok számára elérhető közelségben. Minél kisebb egy település, annál kisebb
kisebb azoknak az aránya, akik soha nem vesznek részt helyi szervezetek nyilvános rendezvényein.azoknak az ará-
Tehát
nya, akika soha
kisebb településeken
nem kevesebb
vesznek részt az ilyen program,
helyi szervezetek nyilvánosviszont azokon nagyobb
rendezvényein. Tehát avalószínĦséggel
kisebb települé-
vesznek részt a fiatalok
seken kevesebb az ilyen program, viszont azokon nagyobb valószínűséggel vesznek részt a fiatalok
61
nemaktív
71 78. 78.
ábra: „Vannak-e az Ön számára elérhetĘ közelségben olyanolyan
civil vagy egyházi
ábra: „Vannak-e az Ön számára elérhető közelségben civil vagy
szervezetek, szolgáltatások,
egyházi szervezetek,amelyek a fiatalokamelyek
szolgáltatások, számára aszerveznek különbözĘ
fiatalok számára programokat?”
szerveznek
5
csakkampányaktivitás
7
– településnagyság szerint
különböző programokat?” – településnagyság szerint
14
csaklegálistiltakozás
11
országosan 42 30 28
11
kampánybanéslegálistiltakozásbanisaktív résztvenne
7
résztvett Budapest 37 17 46
1
csakillegálistiltakozás
1
megyeijogúváros 49 20 31
5
mindenféleaktivitásbanrésztvesz
3
3 5000Ͳnélnagyobbtelepülés 47 28 25
egyéb
2
0 20 40 60 80 2000Ͳ4999fƅközöttitelepülés 39 38 23
2000fƅnélkisebbtelepülés 30 51 19
A jövőre
A vonatkozó tiltakozási
jövĘre vonatkozó potenciál
tiltakozási jóval magasabb,
potenciál mint a valós
jóval magasabb, mint arészvétel. A kérdésre
valós részvétel. válaszo-
A kérdésre
lókválaszolók
40 százaléka venne részt a jövőben tiltakozásokban. 14 százalékuk venne részt legális
40 százaléka venne részt a jövĘben tiltakozásokban. 14 százalékuk venne részt legális tiltakozások-
0% 20% 40% 60% 80% 100%
ban, 11 százalékuk tiltakozásban
tiltakozásokban, 11 százalékuk és kampányeseményben, 5 százalékuk csak kampányeseményben,
tiltakozásban és kampányeseményben, 5 százalékuk csak
éskampányeseményben,
további 5 százalékuk mindenés továbbipolitikai aktivitási formát
5 százalékuk előnyben
minden részesítene.
politikai aktivitásiAzaz illegális
formát esemé-
elĘnyben van nincs nemtudja
részesítene.
nyekben Azaz illegális
való potens részvételeseményekben való potensmint
is valamivel magasabb, részvétel
a valósisaktivitás.
valamivelLegtöbben
magasabb,aláírásgyűjtés-
mint a valós
aktivitás.
ben, Legtöbben aláírásában,
politikai nyilatkozatok aláírásgyĦjtésben,
valamintpolitikai nyilatkozatok
szórólapterjesztésben aláírásában,
és sztrájkban vennének valamint
részt.
szórólapterjesztésben és sztrájkban vennének részt. Az ifjúsági
Az ifjúsági intézmények
intézmények közül aközül a fiatalság
fiatalság számáraszámára ma is kiépített
ma is a régen a régen művelődési
kiépített mĦvelĘdési és
és sportolási
sportolási intézmények a leginkább elérhetĘk. A válaszadók bĘ kilenctizede
intézmények a leginkább elérhetők. A válaszadók bő kilenctizede állította, hogy van hozzá elérhető állította, hogy van
Ifjúsági szolgáltatások
Ifjúsági szolgáltatások hozzá elérhetĘ közelségben mĦvelĘdési ház, iskola.
könyvtár, illetvenem
iskola. Ez persze nem
közelségben művelődési ház, könyvtár, illetve Ez persze feltétlenül jelenti azt,feltétlenül
hogy ezek
Az Ifjúság2008 felvételében először vizsgáltuk meg azt, hogy milyen ifjúsági szolgáltatások van- jelenti azt, hogy ezek az intézmények „élĘk”, bennük folyamatos ifjúsági munka
az intézmények „élők”, bennük folyamatos ifjúsági munka folyik. A másik jelentős intézménycsopor- folyik. A másik
Azmilyenekre
nak, Ifjúság2008 vanfelvételében
igény, illetveelĘször
hogy azvizsgáltuk meg azt, hogy
állami/önkormányzati milyen
ifjúsági ifjúsági szolgáltatások
intézményrendszer mennyi- jelentĘs
tot, ami aintézménycsoportot,
fiatalok több mint fele amiszámára
a fiatalokelérhető,
több mint
az fele számára
amatőr elérhetĘ,
kulturális az amatĘr kulturális
és hagyományőrző és
egyesü-
revannak,
hatékonyanmilyenekre van igény, illetve hogy az állami/önkormányzati ifjúsági intézményrendszer
éri el a fiatalokat. hagyományĘrzĘ egyesületek jelentik. A fiatalok több mint fele számára elérhetĘ
letek jelentik. A fiatalok több mint fele számára elérhető még egészséggel kapcsolatos tanácsadás, még egészséggel
mennyire hatékonyan kapcsolatos tanácsadás, illetve valamilyen egyházi ifjúsági szervezet. A fent említett
Országosan a fiatalokéri42elszázaléka
a fiatalokat.
állította, hogy van számára elérhető közelségében olyan civil illetve valamilyen egyházi ifjúsági szervezet. A fent említett intézményekről, szolgáltatásokról általá-
Országosan a fiatalok 42 százaléka állította, hogy van számára elérhetĘ intézményekrĘl, szolgáltatásokról általában elmondható, hogy elterjedtségük valamelyest
vagy egyházi szervezet, amely a fiatalok számára nyilvános programokat szervez.közelségében
Minél nagyobb olyan
egy ban elmondható, hogy elterjedtségük valamelyest összhangban van a fiatalok igényeivel. Viszonylag
civil vagy egyházi szervezet, amely a fiatalok számára nyilvános programokat szervez. Minél összhangban van a fiatalok igényeivel. Viszonylag elterjedtek, és igényli is Ęket a fiatalság.
település, annál nagyobb valószínséggel állítják a fiatalok, hogy létezik náluk ilyen egyházi vagy civil elterjedtek, és igényli is őket a fiatalság.
nagyobb Aegy település, annál nagyobb A modern ifjúságpolitikához jobban köthetĘ intézmények, szolgáltatások elterjedtsége és a
szervezet. főváros kivételt jelent. Csak avalószínséggel állítják
2000 főnél kisebb a fiatalok, hogy
településeken létezik
állítják náluk ilyen
kevesebben azt, A modern
fiatalok ifjúságpolitikához
igényei között már nagyobbjobbanĦr köthető intézmények,
tátong. Teleház, szolgáltatások
klubhelyiség elterjedtsége
és pályaválasztási és a fia-
tanácsadás
egyházi vagy civil szervezet. A fĘváros kivételt jelent. Csak a 2000 fĘnél
hogy vannak ilyen programok, mint a fővárosban. Valószínű, hogy a fővárosban a szervezett progra- kisebb településeken talok
állítják kevesebben azt, a fiatalok kevesebb mint fele számára, droggal kapcsolatos tanácsadás és ifjúsági iroda csupán bĘ a
igényei között már nagyobb űr tátong. Teleház, klubhelyiség és pályaválasztási tanácsadás
mok nehezebben érnek el ahogy vannak Ailyen
fiatalokhoz. kínáltprogramok,
programokmint nem aolyanok,
fĘvárosban.
amelyekValószínĦ, hogy
meg tudják a
érin- fiatalok
harmadukkevesebb
számáramintelérhetĘ.
fele számára, droggal kapcsolatos
A mĦvelĘdési tanácsadás
ház, sportpálya, és ifjúsági
könyvtár iroda ezek
mellett csupán a bő har-
jóval
fĘvárosban a szervezett programok nehezebben érnek el a fiatalokhoz. A kínált
teni a fiatalokat. Erre enged következtetni az is, hogy a lakóhely nagyágával párhuzamosan növekszik programok nem maduk számára elérhető. A művelődési ház, sportpálya, könyvtár leginkább
mellett ezek a jóval nehezebben
olyanok, amelyek meg tudják érinteni a fiatalokat. Erre enged következtetni az is, hogy a lakóhely nehezebben elérhetĘ intézmények, szolgáltatások azok, amelyeket igényelnek a fiatalok.
a „nem tudja” válaszok aránya. elérhető intézmények, szolgáltatások azok, amelyeket leginkább igényelnek a fiatalok.
nagyágával párhuzamosan növekszik a „nem tudja” válaszok aránya.
Az ifjúság számára szervezett programok a magas iskolai végzettséggel rendelkezőkhöz könnyeb- Lakóhelyre és iskolai végzettségre való tekintet nélkül elmondható, hogy a fiatalok igényei és ezen
Az ifjúság számára szervezett programok a magas iskolai végzettséggel rendelkezĘkhöz
ben eljutnak. Persze ez nem jelenti automatikusan azt, hogy részt is vesznek ezeken a programokon. szolgáltatások elérhetősége között van a legnagyobb szakadék.
könnyebben eljutnak. Persze ez nem jelenti automatikusan azt, hogy részt is vesznek ezeken a
Országosan a fiataloknak csupán 6 százaléka állította azt, hogy rendszeresen, és további 42 szá-
programokon. Ifjúsági önkormányzat és diákönkormányzat a fiataloknak nagyjából ötöde számára elérhető, igaz
zalékuk, hogy néha részt szokott venni a helyi szervezetek valamelyikének nyilvános programján. 46 ezek nem is hiányoznak annyira a fiatalok számára.
A fiatalok 40 százalékának lakóhelye közelében működik valamilyen környezetvédelmi vagy kör- Azoknak, akik jártak már ifjúsági irodában, 87 százaléka állította, hogy elégedett vagy inkább elé-
nyezetszépítő egyesület, melyekre szintén igen nagy az igény. Általában elmondható, hogy a fiatalok gedett volt a szolgáltatással, és csupán 13% érezte úgy, hogy elégedetlen, vagy inkább elégedetlen.
inkább igénylik az ifjúsági szolgáltatásokat és intézményeket. A mért megközelítések közül egyiknek Tehát az ifjúsági irodák szolgáltatásainak minőségével a szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége
sincs elutasítottsága. szerint nincs különösebb probléma. Az alacsony látogatottsági szintnek nem ez az oka, hanem az,
Könyvtárral, művelődési házzal és sportolási intézményekkel való ellátottság minden településtípus- hogy nehezen jutnak el a fiatalok az ifjúsági irodákhoz, illetve az ifjúsági irodák nehezen jutnak el a
ban magas. Még ha ez a kisebb településeken nem feltétlenül jelent működő intézményeket, a fiatalok fiatalokhoz. Az ifjúsági irodával rendelkező településeken élő fiataloknak is csak valamivel több mint
számon tartják a létezésüket. A többi intézmény kapcsán általában elmondható, hogy minél nagyobb fele állította, hogy van számára elérhető közelségben ilyen intézmény.
lakosságszámú egy település, annál nagyobb valószínséggel állítják a fiatalok, hogy van a településen az Az önkormányzatok által kinevezett ifjúsági referensek ismertsége sokkal alacsonyabb, mint az ifjú-
adott intézmény. Többnyire itt is kivételt képez Budapest. A legtöbb intézményről a budapestiek kevésbé sági irodáké. A fiatalok több mint fele, 56 százaléka nem hallott még róla, hogy léteznek ifjúsági referen-
állítják, hogy van ilyen a közelükben, mint a megyei jogú városokban vagy kisvárosban élők. A meglepő sek. A válaszadóknak csupán a 9 százaléka mondta, hogy szerinte van ilyen a településén, 20 százalék
adatoknak valószínűleg az áll a hátterében, hogy habár léteznek Budapesten a kérdezett szolgáltatások, szerint nincs, további 15 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. A magasabban iskolázottak
intézmények, a budapesti fiatalok jelentős hányadának „mentális térképén” nem jelennek meg. és a nagyobb településeken élők körében többen vannak az ifjúsági referens intézményét ismerők.
Nem csak hogy sokan nem tudnak az ifjúsági referensek létezéséről, de ugyancsak ködös képzetek
Ifjúsági irodák és ifjúsági referensek vannak a fejekben arról, mit isAcsinál
fiatalokegy
társadalmi közérzete,
ifjúsági politikai kérdésekhez való viszonya
referens. 127
A fiatalok 15 százaléka legalább egyszer volt már ifjúsági irodában (a magasabb iskolai végzett- 80. ábra: 80.
Mi(ke)t csinál egy
ábra: Mi(ke)t ifjúsági
csinál referens
egy ifjúsági a fiatalok
referens a fiatalokvéleménye szerint?
séggel rendelkezők körében nagyobb arányban kaptuk ezt a választ), 80 százalékuk még sosem járt (a válaszok
(a válaszok százalékos
százalékos elĘfordulása)
előfordulása)
ilyenben, további 5% pedig nem is hallott arról, hogy létezik ez az intézmény. Az ifjúsági irodák a
megyei jogú városokban működnek leghatékonyabban, itt a fiatalok negyede állította, hogy járt már tanácsokatadafiataloknak 43
benne. A többi településtípusban a fiataloknak nagyjából a tizede állítja ugyanezt. Az ifjúsági iro-
dák126
kínálta szolgáltatások szinte mindegyikét a valaha
Ifjúság2008 ott járt fiatalok 2030 százaléka vette igénybe.
Gyorsjelentés
képviseliafiatalokérdekeitazönkormányzatoknál 37
Egyetlen kivétel a pszichológiai tanácsadás, 3 százalékos aránnyal. összefogjaszifjúsággalfoglalkozószervezeteketés
34
prfogramokat
79.ábra:
79. ábra:Az
Azifjúsági
ifjúságiirodák
irodák látogatásának
látogatásának okai
okai
(említések százalékosmegoszlása
megoszlása az
az ifjúsági
ifjúsági irodák
irodáklátogatóinak
látogatóinakkörében)
körében) kulturálisprogramokatszervez 24
tanácsokatadazifjúságiszervezeteknek 21
internetezni 28
ahátrányoshelyzetƾdiákokérdekeitvédiaz
18
kulturálisprogramra 29 önkormányzatoknál
sportprogramra 24 pénztszerezakülönbözƅifjúságiszervezeteknek 13
másszabdidƅsprogramra 24 zeneiprogramokatszervez 13
találkozniahaverokkal 28 nemcsinálsemmit 7
pszichológiaitanácsért 3
egyéb 3
továbbtanulásitanácsért 23
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
munkahelykeresésitanácsért 30
A felmérésben 2000 válaszadónak elmondtuk, hogy mi az ifjúsági referens definíciója, és ezután
pályaválasztásitanácsért 20
kérdeztük meg, hogy szerintük,2000
A felmérésben mintválaszadónak
csinál egy ifjúsági referens.
elmondtuk, hogy miEgyazvalós tevékenységlistából
ifjúsági referens definíciója, és kellett
ezután kérdeztük meg, hogy szerintük, mint csinál egy ifjúsági referens.
kiválasztaniuk azokat a tevékenységeket, amelyek egy ifjúsági referens feladatkörébe beletartoznak. Egy valós
szabadidƅsprogramokkalkapcsolatosinformációért 24
tevékenységlistából kellett kiválasztaniuk azokat a tevékenységeket, amelyek egy ifjúsági referens
A listába egy kakukktojást is beraktunk, nevezetesen, hogy az ifjúsági referens a hátrányos helyzetű
feladatkörébe beletartoznak. A listába egy kakukktojást is beraktunk, nevezetesen, hogy az ifjúsági
ügyintézésselkapcsolatosinformációért 22 diákok érdekét védia hátrányos
referens az iskolában. Eztdiákok
helyzetĦ a válaszlehetőséget a fiatalok
érdekét védi az iskolában. Ezt18 százaléka jelölte
a válaszlehetĘséget meg. 18
a fiatalok
Összegezve az adatokból
százaléka az derül ki, hogy a fiataloknak az ifjúsági szolgáltatások széles palettájára
jelölte meg.
csakúgy 21
van igénye, ennek ellenére a létező ifjúsági szolgáltatásokról sok fiatalnak nincs tudomása, akik pedig
tudnak ezen szolgáltatásokról, azoknak az egyderül ki, nem
része hogy veszi
a fiataloknak az ifjúsági
őket igénybe. szolgáltatások
Viszont széles az
akiket elérnek
egyéb 4 palettájára van igénye, ennek ellenére a létezĘ ifjúsági szolgáltatásokról sok fiatalnak nincs
ifjúsági irodák szolgáltatásai, általában elégedettek azok minőségével. A fiatalok részéről kiemelten
tudomása, akik pedig tudnak ezen szolgáltatásokról, azoknak egy része nem veszi Ęket igénybe.
0 5 10 15 20 25 30 35 nagy igény Viszont
mutatkozikakiketolyan
elérnekmodern ifjúságpolitikához
az ifjúsági köthető
irodák szolgáltatásai, szolgáltatásokra,
általában mint pályaválasz-
elégedettek azok minĘségével. A
tási tanácsadás, droggal,
fiatalok részérĘlalkohollal,
kiemelten szenvedélybetegségekkel
nagy igény mutatkozik olyankapcsolatos tanácsadás, klubhelység,
modern ifjúságpolitikához köthetĘ
szolgáltatásokra,
teleház, ifjúsági iroda. mint pályaválasztási tanácsadás, droggal, alkohollal, szenvedélybetegségekkel
Azoknak, akik jártak már ifjúsági irodában, 87 százaléka állította, hogy elégedett vagy kapcsolatos tanácsadás, klubhelység, teleház, ifjúsági iroda.
inkább elégedett volt a szolgáltatással, és csupán 13% érezte úgy, hogy elégedetlen, vagy inkább
elégedetlen. Tehát az ifjúsági irodák szolgáltatásainak minĘségével a szolgáltatást igénybe vevĘk
A fiatalok 40 százalékának lakóhelye közelében működik valamilyen környezetvédelmi vagy kör- Azoknak, akik jártak már ifjúsági irodában, 87 százaléka állította, hogy elégedett vagy inkább elé-
nyezetszépítő egyesület, melyekre szintén igen nagy az igény. Általában elmondható, hogy a fiatalok gedett volt a szolgáltatással, és csupán 13% érezte úgy, hogy elégedetlen, vagy inkább elégedetlen.
inkább igénylik az ifjúsági szolgáltatásokat és intézményeket. A mért megközelítések közül egyiknek Tehát az ifjúsági irodák szolgáltatásainak minőségével a szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége
sincs elutasítottsága. szerint nincs különösebb probléma. Az alacsony látogatottsági szintnek nem ez az oka, hanem az,
Könyvtárral, művelődési házzal és sportolási intézményekkel való ellátottság minden településtípus- hogy nehezen jutnak el a fiatalok az ifjúsági irodákhoz, illetve az ifjúsági irodák nehezen jutnak el a
ban magas. Még ha ez a kisebb településeken nem feltétlenül jelent működő intézményeket, a fiatalok fiatalokhoz. Az ifjúsági irodával rendelkező településeken élő fiataloknak is csak valamivel több mint
számon tartják a létezésüket. A többi intézmény kapcsán általában elmondható, hogy minél nagyobb fele állította, hogy van számára elérhető közelségben ilyen intézmény.
lakosságszámú egy település, annál nagyobb valószínséggel állítják a fiatalok, hogy van a településen az Az önkormányzatok által kinevezett ifjúsági referensek ismertsége sokkal alacsonyabb, mint az ifjú-
adott intézmény. Többnyire itt is kivételt képez Budapest. A legtöbb intézményről a budapestiek kevésbé sági irodáké. A fiatalok több mint fele, 56 százaléka nem hallott még róla, hogy léteznek ifjúsági referen-
állítják, hogy van ilyen a közelükben, mint a megyei jogú városokban vagy kisvárosban élők. A meglepő sek. A válaszadóknak csupán a 9 százaléka mondta, hogy szerinte van ilyen a településén, 20 százalék
adatoknak valószínűleg az áll a hátterében, hogy habár léteznek Budapesten a kérdezett szolgáltatások, szerint nincs, további 15 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. A magasabban iskolázottak
intézmények, a budapesti fiatalok jelentős hányadának „mentális térképén” nem jelennek meg. és a nagyobb településeken élők körében többen vannak az ifjúsági referens intézményét ismerők.
Nem csak hogy sokan nem tudnak az ifjúsági referensek létezéséről, de ugyancsak ködös képzetek
Ifjúsági irodák és ifjúsági referensek vannak a fejekben arról, mit isAcsinál
fiatalokegy
társadalmi közérzete,
ifjúsági politikai kérdésekhez való viszonya
referens. 127
A fiatalok 15 százaléka legalább egyszer volt már ifjúsági irodában (a magasabb iskolai végzett- 80. ábra: 80.
Mi(ke)t csinál egy
ábra: Mi(ke)t ifjúsági
csinál referens
egy ifjúsági a fiatalok
referens a fiatalokvéleménye szerint?
séggel rendelkezők körében nagyobb arányban kaptuk ezt a választ), 80 százalékuk még sosem járt (a válaszok
(a válaszok százalékos
százalékos elĘfordulása)
előfordulása)
ilyenben, további 5% pedig nem is hallott arról, hogy létezik ez az intézmény. Az ifjúsági irodák a
megyei jogú városokban működnek leghatékonyabban, itt a fiatalok negyede állította, hogy járt már tanácsokatadafiataloknak 43
benne. A többi településtípusban a fiataloknak nagyjából a tizede állítja ugyanezt. Az ifjúsági iro-
dák126
kínálta szolgáltatások szinte mindegyikét a valaha
Ifjúság2008 ott járt fiatalok 2030 százaléka vette igénybe.
Gyorsjelentés
képviseliafiatalokérdekeitazönkormányzatoknál 37
Egyetlen kivétel a pszichológiai tanácsadás, 3 százalékos aránnyal. összefogjaszifjúsággalfoglalkozószervezeteketés
34
prfogramokat
79.ábra:
79. ábra:Az
Azifjúsági
ifjúságiirodák
irodák látogatásának
látogatásának okai
okai
(említések százalékosmegoszlása
megoszlása az
az ifjúsági
ifjúsági irodák
irodáklátogatóinak
látogatóinakkörében)
körében) kulturálisprogramokatszervez 24
tanácsokatadazifjúságiszervezeteknek 21
internetezni 28
ahátrányoshelyzetƾdiákokérdekeitvédiaz
18
kulturálisprogramra 29 önkormányzatoknál
sportprogramra 24 pénztszerezakülönbözƅifjúságiszervezeteknek 13
másszabdidƅsprogramra 24 zeneiprogramokatszervez 13
találkozniahaverokkal 28 nemcsinálsemmit 7
pszichológiaitanácsért 3
egyéb 3
továbbtanulásitanácsért 23
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
munkahelykeresésitanácsért 30
A felmérésben 2000 válaszadónak elmondtuk, hogy mi az ifjúsági referens definíciója, és ezután
pályaválasztásitanácsért 20
kérdeztük meg, hogy szerintük,2000
A felmérésben mintválaszadónak
csinál egy ifjúsági referens.
elmondtuk, hogy miEgyazvalós tevékenységlistából
ifjúsági referens definíciója, és kellett
ezután kérdeztük meg, hogy szerintük, mint csinál egy ifjúsági referens.
kiválasztaniuk azokat a tevékenységeket, amelyek egy ifjúsági referens feladatkörébe beletartoznak. Egy valós
szabadidƅsprogramokkalkapcsolatosinformációért 24
tevékenységlistából kellett kiválasztaniuk azokat a tevékenységeket, amelyek egy ifjúsági referens
A listába egy kakukktojást is beraktunk, nevezetesen, hogy az ifjúsági referens a hátrányos helyzetű
feladatkörébe beletartoznak. A listába egy kakukktojást is beraktunk, nevezetesen, hogy az ifjúsági
ügyintézésselkapcsolatosinformációért 22 diákok érdekét védia hátrányos
referens az iskolában. Eztdiákok
helyzetĦ a válaszlehetőséget a fiatalok
érdekét védi az iskolában. Ezt18 százaléka jelölte
a válaszlehetĘséget meg. 18
a fiatalok
százaléka az derül ki, hogy a fiataloknak az ifjúsági szolgáltatások széles palettájára
jelölte meg.
csakúgy 21
van igénye, ennek ellenére a létező ifjúsági szolgáltatásokról sok fiatalnak nincs tudomása, akik pedig
tudnak ezen szolgáltatásokról, azoknak az egyderül ki, nem
része hogy veszi
a fiataloknak az ifjúsági
őket igénybe. szolgáltatások
Viszont széles az
akiket elérnek
egyéb 4 palettájára van igénye, ennek ellenére a létezĘ ifjúsági szolgáltatásokról sok fiatalnak nincs
ifjúsági irodák szolgáltatásai, általában elégedettek azok minőségével. A fiatalok részéről kiemelten
tudomása, akik pedig tudnak ezen szolgáltatásokról, azoknak egy része nem veszi Ęket igénybe.
0 5 10 15 20 25 30 35 nagy igény Viszont
mutatkozikakiketolyan
elérnekmodern ifjúságpolitikához
az ifjúsági köthető
irodák szolgáltatásai, szolgáltatásokra,
általában mint pályaválasz-
elégedettek azok minĘségével. A
tási tanácsadás, droggal,
fiatalok részérĘlalkohollal,
kiemelten szenvedélybetegségekkel
nagy igény mutatkozik olyankapcsolatos tanácsadás, klubhelység,
modern ifjúságpolitikához köthetĘ
szolgáltatásokra,
teleház, ifjúsági iroda. mint pályaválasztási tanácsadás, droggal, alkohollal, szenvedélybetegségekkel
Azoknak, akik jártak már ifjúsági irodában, 87 százaléka állította, hogy elégedett vagy kapcsolatos tanácsadás, klubhelység, teleház, ifjúsági iroda.
inkább elégedett volt a szolgáltatással, és csupán 13% érezte úgy, hogy elégedetlen, vagy inkább
elégedetlen. Tehát az ifjúsági irodák szolgáltatásainak minĘségével a szolgáltatást igénybe vevĘk
VALLÁSOSSÁG
Négy esztendővel ezelőtt, az Ifjúság2004 vizsgálat gyorsjelentésében azt írtuk, hogy egy társa-
dalom vallásosságának változása lassú folyamat, és az akkori adatok azt mutatták, hogy ez az
állítás a változásokra leginkább fogékony és összetételét tekintve folyamatosan változó ifjúságra
is igaz. A 2008-as felmérés adatai ugyanakkor nem a stabilitásra, hanem a változásra hívják fel a
figyelmet. Az Ifjúság2008 kutatásban szereplő összes összehasonlítható indikátor szerint a 15–29
éves korosztály vallásossága a korábbi évekhez képest csökkenő tendenciát mutat. Csak az ada-
tok későbbi, részletesebb elemzése fog tudni rámutatni arra, hogy a korosztály mely csoportjait
milyen mértékben érinti ez a változás. Azonban fontos előrebocsátani, hogy a korábbi felmé-
résekkel történő összehasonlítást lehetővé tevő adatok szinte kizárólag a vallásosság intézmé-
nyesült, egyházi keretekhez köthető formájának mennyiségi változásaival foglalkoznak. A vallási
individualizáció, az egyházakhoz nem kapcsolódó vallásosság, vagy éppen az egyéni hitek, ér-
telemkeresés jelenségeiben mutatkozó változásokra csak egy önálló vallásszociológiai vizsgálat
tudna fényt deríteni.
E gyorsjelentésben a vallási önbesorolásra, a vallásos nevelésre, a felekezethez tartozásra, a vallás-
gyakorlatra, bizonyos természetfeletti dolgokba vetett hitre, valamint egy vallási rituáléhoz fűződő
viszonyra vonatkozó eredményeket ismertetjük, és ahol mód nyílik rá, ott a korábbi hasonló felméré-
sekkel is összehasonlítást teszünk. Az összevethetőséget elősegíti, hogy a 2008-as felmérés kérdőívé-
be újból a bővebb, 2000-ben már alkalmazott kérdésblokk szerepelt, kiegészítve a 2004-es vizsgálat
egy kérdésével és egy új, önálló kérdésblokkal.
2008-ban a 15–29 éves korosztály fele tartotta magát vallásosnak. A vallási önbesorolásra vo-
natkozó kérdés két ilyen értelmű kategóriája közül – a korábbi évekhez, illetve a felnőtt lakosság
körében végzett felmérések eredményeihez hasonlóan – a „maga módján vallásos” kategória jó-
val gyakoribb, mint az „egyház tanítása szerint” vallásos. Mindkét kategória részaránya csökkent
2004 óta, az egyháziasan vallásosaké kb. egynegyedével, a „maguk módján” vallásosaké pedig
mintegy tizedével. Ha figyelembe vesszük azt a korábbi kutatások által alátámasztott megfigye-
lést, hogy az egyházias vallásosságtól eltávolodás általában a „maguk módján vallásosak” cso-
portjához közeledést jelenti, akkor azt vélelmezhetjük, hogy ez utóbbi kategória is erősebb csök-
kenést mutatna az elmúlt évek során, ha nem kompenzálná azt némiképp a másik csoportból
kikerülők köre.
A másik oldalon a „nem vagyok vallásos” kijelentést tevő fiatalok csoportja közel másfélszeresére
duzzadt, jelenleg az ifjúsági korcsoport több mint egyharmada sorolható ide. Szembetűnő ugyan-
akkor, hogy a határozottan más meggyőződésű, ateistának tekinthető másik nem vallásos csoport
létszáma 2000 óta nem változott, 2004-hez viszonyítva pedig csökkent. Az ifjúsági korosztály vallá-
sosságban mutatkozó csökkenés tehát inkább az érdektelenség, mint a határozott vallásellenesség
irányába mutat.
A vallási nevelésre vonatkozó kérdésre adott válaszokban kisebb mértékű a változás, mint az ön-
besorolásban. 2000-hez viszonyítva csupán 2 százalékponttal csökkent azok aránya, akiket saját ál-
lításuk szerint vallásosan neveltek vagy nevelnek odahaza. Ugyanakkor csökkent a kérdés megvála-
szolásában bizonytalanok aránya is – akik esetében feltehetőleg szintén érvényesülhetett valamilyen
vallási hatás, ez azonban nem volt elegendő egy határozott „igen” válaszhoz – ami összességében a
vallásos nevelésben nem részesültek arányának valamivel jelentősebb, 7 százalékpontos emelkedé-
sét eredményezte. Az előző kérdés eredményével összevetve azt a hipotézist fogalmazhatjuk meg,
VALLÁSOSSÁG
Négy esztendővel ezelőtt, az Ifjúság2004 vizsgálat gyorsjelentésében azt írtuk, hogy egy társa-
dalom vallásosságának változása lassú folyamat, és az akkori adatok azt mutatták, hogy ez az
állítás a változásokra leginkább fogékony és összetételét tekintve folyamatosan változó ifjúságra
is igaz. A 2008-as felmérés adatai ugyanakkor nem a stabilitásra, hanem a változásra hívják fel a
figyelmet. Az Ifjúság2008 kutatásban szereplő összes összehasonlítható indikátor szerint a 15–29
éves korosztály vallásossága a korábbi évekhez képest csökkenő tendenciát mutat. Csak az ada-
tok későbbi, részletesebb elemzése fog tudni rámutatni arra, hogy a korosztály mely csoportjait
milyen mértékben érinti ez a változás. Azonban fontos előrebocsátani, hogy a korábbi felmé-
résekkel történő összehasonlítást lehetővé tevő adatok szinte kizárólag a vallásosság intézmé-
nyesült, egyházi keretekhez köthető formájának mennyiségi változásaival foglalkoznak. A vallási
individualizáció, az egyházakhoz nem kapcsolódó vallásosság, vagy éppen az egyéni hitek, ér-
telemkeresés jelenségeiben mutatkozó változásokra csak egy önálló vallásszociológiai vizsgálat
tudna fényt deríteni.
E gyorsjelentésben a vallási önbesorolásra, a vallásos nevelésre, a felekezethez tartozásra, a vallás-
gyakorlatra, bizonyos természetfeletti dolgokba vetett hitre, valamint egy vallási rituáléhoz fűződő
viszonyra vonatkozó eredményeket ismertetjük, és ahol mód nyílik rá, ott a korábbi hasonló felméré-
sekkel is összehasonlítást teszünk. Az összevethetőséget elősegíti, hogy a 2008-as felmérés kérdőívé-
be újból a bővebb, 2000-ben már alkalmazott kérdésblokk szerepelt, kiegészítve a 2004-es vizsgálat
egy kérdésével és egy új, önálló kérdésblokkal.
2008-ban a 15–29 éves korosztály fele tartotta magát vallásosnak. A vallási önbesorolásra vo-
natkozó kérdés két ilyen értelmű kategóriája közül – a korábbi évekhez, illetve a felnőtt lakosság
körében végzett felmérések eredményeihez hasonlóan – a „maga módján vallásos” kategória jó-
val gyakoribb, mint az „egyház tanítása szerint” vallásos. Mindkét kategória részaránya csökkent
2004 óta, az egyháziasan vallásosaké kb. egynegyedével, a „maguk módján” vallásosaké pedig
mintegy tizedével. Ha figyelembe vesszük azt a korábbi kutatások által alátámasztott megfigye-
lést, hogy az egyházias vallásosságtól eltávolodás általában a „maguk módján vallásosak” cso-
portjához közeledést jelenti, akkor azt vélelmezhetjük, hogy ez utóbbi kategória is erősebb csök-
kenést mutatna az elmúlt évek során, ha nem kompenzálná azt némiképp a másik csoportból
kikerülők köre.
A másik oldalon a „nem vagyok vallásos” kijelentést tevő fiatalok csoportja közel másfélszeresére
duzzadt, jelenleg az ifjúsági korcsoport több mint egyharmada sorolható ide. Szembetűnő ugyan-
akkor, hogy a határozottan más meggyőződésű, ateistának tekinthető másik nem vallásos csoport
létszáma 2000 óta nem változott, 2004-hez viszonyítva pedig csökkent. Az ifjúsági korosztály vallá-
sosságban mutatkozó csökkenés tehát inkább az érdektelenség, mint a határozott vallásellenesség
irányába mutat.
A vallási nevelésre vonatkozó kérdésre adott válaszokban kisebb mértékű a változás, mint az ön-
besorolásban. 2000-hez viszonyítva csupán 2 százalékponttal csökkent azok aránya, akiket saját ál-
lításuk szerint vallásosan neveltek vagy nevelnek odahaza. Ugyanakkor csökkent a kérdés megvála-
szolásában bizonytalanok aránya is – akik esetében feltehetőleg szintén érvényesülhetett valamilyen
vallási hatás, ez azonban nem volt elegendő egy határozott „igen” válaszhoz – ami összességében a
vallásos nevelésben nem részesültek arányának valamivel jelentősebb, 7 százalékpontos emelkedé-
sét eredményezte. Az előző kérdés eredményével összevetve azt a hipotézist fogalmazhatjuk meg,
Vallásosság 129
124 Vallásosság Ifjúság2008 Gyorsjelentés 125
81. ábra:81.
„Aábra:
következĘ, vallásosságról
„A következő, szóló kijelentések
vallásosságról közül melyikkel
szóló kijelentések tudná önmagát
közül melyikkel tud- a hogy a vallásos nevelést előnyben részesítő szülők, családok aránya talán nem csökkent számottevő-
leginkább
ná önmagát jellemezni?”,
a leginkább 2000-20082000-2008
jellemezni?”, en, de a vallásosság átadásának eredményessége – ami erősen függ a tágabb társadalmi környezet-
18
(százalékos megozslás)
18
től is – igen.
Az Ifjúság2008 kutatásban a nyolc esztendővel ezelőttiekhez hasonlóan újból két kérdés szere-
19
pelt a felekezethez tartozásra vonatkozóan. Az első a formális, általában a szülők döntésén alapuló
keresztséghez (vagy egyéb egyházi szertartáshoz, eljáráshoz) köthető, a második pedig a szubjektív
2008 7 43 35 8 6 1
kötődésen alapuló hovatartozást vizsgálta. A felmérés vallási részének egyik legjelentősebb válto-
zását a keresztségen alapuló felekezethez tartozás mutatja. A 2000-ben végzett felméréshez képest
több mint duplájára nőtt a meg nem kereszteltek (illetve be nem jegyzettek) aránya, az 1979 és 1993
között született korosztály több mint egyötöde saját állítása szerint nem részesült ebben a szertartás-
2004 10 48 24 13 41 ban. Kérdés, hogy a rendszerváltás után született korcsoportok körében a későbbiekben mennyiben
fog tovább folytatódni ez a tendencia.
Látszólag ellentmondás feszül a vallásos nevelésben részesültek számának változatlansága és a
keresztségben részesültek számának csökkenése között, hiszen mindkét kérdés javarészt a család
vallási hatását méri. Az ellentmondás azonban valóban látszólagos, hiszen a keresztségek számának
2000 10 46 28 8 6 2 csökkenése feltehetőleg épp azon a nagyobb létszámú csoporton belüli jelenség, amely eleve nem
részesítette vallásos nevelésben gyermekét. A kulturális tradíciók fellazulását érhetjük tetten abban,
hogy számukra ez a vallási kapocs is egyre jobban elveszíti jelentőségét.
0% 20% 40% 60% 80% 100% A megkereszteltek számának csökkenése mind a nagy, mind a kisebb egyházakat, vallási csopor-
tokat érinti, de ezen belül a reformátusokat valamivel erősebben, mint a római katolikusokat. A meg-
vallásosvagyok,azegyháztanításaitkövetem kereszteltek körében utóbbiak részaránya 70-ről 73 százalékra emelkedett, utóbbiaké pedig 21-ről
Vallásosság 131 19
vallásosvagyokamagammódján százalékra csökkent.
nemvagyokvallásos
83.ábra:
83. ábra:Az
Azegyes
egyesfelekezetben
felekezetben megkereszteltek,
megkereszteltek, bejegyzettek
bejegyzettekaránya, 2000,
aránya, 2008
2000, 2008
nemvagyokvallásos,határozottanmásameggyƅzƅdésem (százalékos
megoszlás)
nemtudommegmondani,hogyvallásosvagyokͲevagysem
130 nincsválasz Ifjúság2008 Gyorsjelentés
2008 57 15 3 21 22
A vallási
82. nevelésre
ábra: vonatkozó
„Vallásosan
82. ábra: kérdésre
nevelték,
„Vallásosan adott válaszokban
nevelik
nevelték, kisebb
Önt otthon?”
nevelik mértékĦ
2000,
Önt otthon?” 2008a2008
2000, változás, mint az
önbesorolásban. 2000-hez viszonyítva(százalékos
csupán 2 százalékponttal
megoszlás)
(százalékos megoszlás) csökkent azok aránya, akiket saját
állításuk szerint vallásosan neveltek vagy nevelnek odahaza. Ugyanakkor csökkent a kérdés
megválaszolásában bizonytalanok aránya is – akik esetében feltehetĘleg szintén érvényesülhetett
valamilyen vallási hatás, ez azonban nem volt elegendĘ egy határozott „igen” válaszhoz – ami
összességében a vallásos nevelésben nem részesültek arányának valamivel jelentĘsebb, 7 2000 62 19 3 3 2 9 2
százalékpontos2008emelkedését 35eredményezte. Az elĘzĘ kérdés 62 eredményével3 összevetve azt a
hipotézist fogalmazhatjuk meg, hogy a vallásos nevelést elĘnyben részesítĘ szülĘk, családok aránya
talán nem csökkent számottevĘen, de a vallásosság átadásának eredményessége – ami erĘsen függ a
tágabb társadalmi környezettĘl is – igen. 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
rómaikatolikus református evangélikus görögkatolikus egyéb semmilyen nemtudja

2000 37 55 9
AA fentiek
fentiek fényében
fényében talán némileg meglepőmódon
némileg meglepĘ módona afelekezethez
felekezetheztartozás
tartozás érzése
érzése jóval
jóval stabilabb
stabilabb
képet mutat, mint aa megkereszteltek
képet megkereszteltek száma.
száma. Gyakorlatilag
Gyakorlatilagnem nemváltozott
változottazok
azokaránya,
aránya,akik
akik egyik
egyik fele-
0% 20% 40% 60% 80% 100% felekezethez tartozónak sem érzik magukat, és azoké sem, akik közel érzik magukat
kezethez tartozónak sem érzik magukat, és azoké sem, akik közel érzik magukat valamely felekezet- valamely
felekezethez.
hez. Az egyetlen Azszignifikáns
egyetlen szignifikáns
változást a változást a római katolikusok
római katolikusok arányának
arányának enyhe enyhe növekedése
növekedése jelenti, s ezzel
igen nem nemtudjamegítélni/nincsválasz
jelenti, s ezzel párhuzamosan némileg csökkent a kisegyházakhoz, szektákhoz
párhuzamosan némileg csökkent a kisegyházakhoz, szektákhoz tartozók együttes aránya. Az tartozók együttes
új vallási
aránya. Az számottevő
mozgalmak új vallási mozgalmak
térhódításaszámottevĘ
továbbra sem térhódítása
figyelhetőtovábbra sem korosztályok
meg a fiatal figyelhetĘ meg a fiatal
körében.
18
AzA kérdĘív kérdéseinek
Ifjúság2008 mindegyikénél
kutatásban szereplĘesztendĘvel
a nyolc „nem tudja” kategóriát összevontuk
ezelĘttiekhez a „nem tudom
hasonlóan újbólmegmondani,
két kérdés korosztályok körében.
vallásos vagyok-e vagy sem” kategória válaszadóival. 19 A két kérdés együttes vizsgálatából kitĦnik, hogy a római katolikusnak kereszteltek valamivel
18
19
szerepelt a felekezethez tartozásra vonatkozóan. Az elsĘ a formális, általában a szülĘkmegmondani,
A kérdőív kérdéseinek mindegyikénél szereplő „nem tudja” kategóriát összevontuk a „nem tudom döntésén vallá- Az Ifjúság2004 vizsgálatban csak a szubjektív felekezethez tartozás kérdése szerepelt, amely így nem összehasonlítha-
sos vagyok-e vagy sem” kategória válaszadóival.
alapuló keresztséghez (vagy egyéb egyházi szertartáshoz, eljáráshoz) köthetĘ, a második pedig a nagyobb arányban
tó sem a 2000-es, semérzik most
a 2008-as is ehhez
felmérés az egyházhoz tartozónak magukat (71%), mint a másik nagy
eredményeivel.
szubjektív kötĘdésen alapuló hovatartozást vizsgálta. A felmérés vallási részének egyik felekezethez, a reformátusokhoz tartozók (64%). A keresztelések számának csökkenése mellett ez
legjelentĘsebb változását a keresztségen alapuló felekezethez tartozás mutatja. A 2000-ben végzett egy újabb adat, amely arra utal, hogy a vallásosság visszaszorulása valamivel erĘsebben érinti a
felméréshez képest több mint duplájára nĘtt a meg nem kereszteltek (illetve be nem jegyzettek) reformátusokat, mint a katolikusokat. Ugyanakkor gyakorlatilag nincs átjárás a két nagy felekezet
Vallásosság 129
81. ábra:81.
„Aábra:
következĘ, vallásosságról
„A következő, szóló kijelentések
vallásosságról közül melyikkel
szóló kijelentések tudná önmagát
közül melyikkel tud- a hogy a vallásos nevelést előnyben részesítő szülők, családok aránya talán nem csökkent számottevő-
leginkább
ná önmagát jellemezni?”,
a leginkább 2000-20082000-2008
jellemezni?”, en, de a vallásosság átadásának eredményessége – ami erősen függ a tágabb társadalmi környezet-
18
18
től is – igen.
Az Ifjúság2008 kutatásban a nyolc esztendővel ezelőttiekhez hasonlóan újból két kérdés szere-
19
pelt a felekezethez tartozásra vonatkozóan. Az első a formális, általában a szülők döntésén alapuló
keresztséghez (vagy egyéb egyházi szertartáshoz, eljáráshoz) köthető, a második pedig a szubjektív
2008 7 43 35 8 6 1
kötődésen alapuló hovatartozást vizsgálta. A felmérés vallási részének egyik legjelentősebb válto-
zását a keresztségen alapuló felekezethez tartozás mutatja. A 2000-ben végzett felméréshez képest
több mint duplájára nőtt a meg nem kereszteltek (illetve be nem jegyzettek) aránya, az 1979 és 1993
között született korosztály több mint egyötöde saját állítása szerint nem részesült ebben a szertartás-
2004 10 48 24 13 41 ban. Kérdés, hogy a rendszerváltás után született korcsoportok körében a későbbiekben mennyiben
fog tovább folytatódni ez a tendencia.
Látszólag ellentmondás feszül a vallásos nevelésben részesültek számának változatlansága és a
keresztségben részesültek számának csökkenése között, hiszen mindkét kérdés javarészt a család
vallási hatását méri. Az ellentmondás azonban valóban látszólagos, hiszen a keresztségek számának
2000 10 46 28 8 6 2 csökkenése feltehetőleg épp azon a nagyobb létszámú csoporton belüli jelenség, amely eleve nem
részesítette vallásos nevelésben gyermekét. A kulturális tradíciók fellazulását érhetjük tetten abban,
hogy számukra ez a vallási kapocs is egyre jobban elveszíti jelentőségét.
0% 20% 40% 60% 80% 100% A megkereszteltek számának csökkenése mind a nagy, mind a kisebb egyházakat, vallási csopor-
tokat érinti, de ezen belül a reformátusokat valamivel erősebben, mint a római katolikusokat. A meg-
vallásosvagyok,azegyháztanításaitkövetem kereszteltek körében utóbbiak részaránya 70-ről 73 százalékra emelkedett, utóbbiaké pedig 21-ről
Vallásosság 131 19
vallásosvagyokamagammódján százalékra csökkent.
nemvagyokvallásos
83.ábra:
83. ábra:Az
Azegyes
egyesfelekezetben
felekezetben megkereszteltek,
megkereszteltek, bejegyzettek
bejegyzettekaránya, 2000,
aránya, 2008
2000, 2008
nemvagyokvallásos,határozottanmásameggyƅzƅdésem (százalékos
megoszlás)
nemtudommegmondani,hogyvallásosvagyokͲevagysem
130 nincsválasz Ifjúság2008 Gyorsjelentés
2008 57 15 3 21 22
A vallási
82. nevelésre
ábra: vonatkozó
„Vallásosan
82. ábra: kérdésre
nevelték,
„Vallásosan adott válaszokban
nevelik
nevelték, kisebb
Önt otthon?”
nevelik mértékĦ
2000,
Önt otthon?” 2008a2008
2000, változás, mint az
önbesorolásban. 2000-hez viszonyítva(százalékos
csupán 2 százalékponttal
megoszlás)
(százalékos megoszlás) csökkent azok aránya, akiket saját
állításuk szerint vallásosan neveltek vagy nevelnek odahaza. Ugyanakkor csökkent a kérdés
megválaszolásában bizonytalanok aránya is – akik esetében feltehetĘleg szintén érvényesülhetett
valamilyen vallási hatás, ez azonban nem volt elegendĘ egy határozott „igen” válaszhoz – ami
összességében a vallásos nevelésben nem részesültek arányának valamivel jelentĘsebb, 7 2000 62 19 3 3 2 9 2
százalékpontos2008emelkedését 35eredményezte. Az elĘzĘ kérdés 62 eredményével3 összevetve azt a
hipotézist fogalmazhatjuk meg, hogy a vallásos nevelést elĘnyben részesítĘ szülĘk, családok aránya
talán nem csökkent számottevĘen, de a vallásosság átadásának eredményessége – ami erĘsen függ a
tágabb társadalmi környezettĘl is – igen. 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

2000 37 55 9
AA fentiek
fentiek fényében
fényében talán némileg meglepőmódon
némileg meglepĘ módona afelekezethez
felekezetheztartozás
tartozás érzése
érzése jóval
jóval stabilabb
stabilabb
képet mutat, mint aa megkereszteltek
képet megkereszteltek száma.
száma. Gyakorlatilag
Gyakorlatilagnem nemváltozott
változottazok
azokaránya,
aránya,akik
akik egyik
egyik fele-
0% 20% 40% 60% 80% 100% felekezethez tartozónak sem érzik magukat, és azoké sem, akik közel érzik magukat
kezethez tartozónak sem érzik magukat, és azoké sem, akik közel érzik magukat valamely felekezet- valamely
felekezethez.
hez. Az egyetlen Azszignifikáns
egyetlen szignifikáns
változást a változást a római katolikusok
római katolikusok arányának
arányának enyhe enyhe növekedése
növekedése jelenti, s ezzel
igen nem nemtudjamegítélni/nincsválasz
jelenti, s ezzel párhuzamosan némileg csökkent a kisegyházakhoz, szektákhoz
párhuzamosan némileg csökkent a kisegyházakhoz, szektákhoz tartozók együttes aránya. Az tartozók együttes
új vallási
aránya. Az számottevő
mozgalmak új vallási mozgalmak
térhódításaszámottevĘ
továbbra sem térhódítása
figyelhetőtovábbra sem korosztályok
meg a fiatal figyelhetĘ meg a fiatal
körében.
18
AzA kérdĘív kérdéseinek
Ifjúság2008 mindegyikénél
kutatásban szereplĘesztendĘvel
a nyolc „nem tudja” kategóriát összevontuk
ezelĘttiekhez a „nem tudom
hasonlóan újbólmegmondani,
két kérdés korosztályok körében.
vallásos vagyok-e vagy sem” kategória válaszadóival. 19 A két kérdés együttes vizsgálatából kitĦnik, hogy a római katolikusnak kereszteltek valamivel
18
19
szerepelt a felekezethez tartozásra vonatkozóan. Az elsĘ a formális, általában a szülĘkmegmondani,
A kérdőív kérdéseinek mindegyikénél szereplő „nem tudja” kategóriát összevontuk a „nem tudom döntésén vallá- Az Ifjúság2004 vizsgálatban csak a szubjektív felekezethez tartozás kérdése szerepelt, amely így nem összehasonlítha-
sos vagyok-e vagy sem” kategória válaszadóival.
alapuló keresztséghez (vagy egyéb egyházi szertartáshoz, eljáráshoz) köthetĘ, a második pedig a nagyobb arányban
tó sem a 2000-es, semérzik most
a 2008-as is ehhez
felmérés az egyházhoz tartozónak magukat (71%), mint a másik nagy
eredményeivel.
szubjektív kötĘdésen alapuló hovatartozást vizsgálta. A felmérés vallási részének egyik felekezethez, a reformátusokhoz tartozók (64%). A keresztelések számának csökkenése mellett ez
legjelentĘsebb változását a keresztségen alapuló felekezethez tartozás mutatja. A 2000-ben végzett egy újabb adat, amely arra utal, hogy a vallásosság visszaszorulása valamivel erĘsebben érinti a
felméréshez képest több mint duplájára nĘtt a meg nem kereszteltek (illetve be nem jegyzettek) reformátusokat, mint a katolikusokat. Ugyanakkor gyakorlatilag nincs átjárás a két nagy felekezet
A két kérdés együttes vizsgálatából kitűnik, hogy a római katolikusnak kereszteltek valamivel na- A vallásosság társadalmi megjelenését leggyakrabban a vallásgyakorlaton keresztül szokás mérni.
gyobb arányban érzik most is ehhez az egyházhoz tartozónak magukat (71%), mint a másik nagy Az egyházi keretekhez kötődő vallásosság eme indikátora is csökkenésről tanúskodik mind a rend-
felekezethez, a reformátusokhoz tartozók (64%). A keresztelések számának csökkenése mellett ez szeres, mind az alkalmi vallásosság terén. A legalább heti rendszerességgel vallásukat gyakorlók ará-
egy újabb adat, amely arra utal, hogy a vallásosság visszaszorulása valamivel erősebben érinti a refor- nya a felére csökkent nyolc év alatt, a legalább havonta templomba járók aránya pedig több mint 40
mátusokat, mint a katolikusokat. Ugyanakkor gyakorlatilag nincs átjárás a két nagy felekezet között százalékkal esett vissza a 15–29 évesek körében. Szintén csökkenést mutat a rendszertelen vallás-
az132
ifjúságon belül, egyik vallás esetében sem éri el a megkereszteltek egy százalékát azok részaránya,
Ifjúság2008 Gyorsjelentés
gyakorlat. A növekvő távolság az egyházi szertartásoktól ugyanakkor többnyire nem azonos a teljes
akik a másik egyházhoz érzik közel magukat. elfordulással: 2000 óta jóval erőteljesebben növekedett a „ritkábban, mint évente néhányszor” temp-
lomba betérők aránya, mint azoké, akik soha nem teszik be oda a lábukat. Ha másként nem, akkor az
84.
84.ábra:
ábra:A A
magukat
magukatkülönböző
különbözĘfelekezetekhez tartozónakérzĘk
felekezetekhez tartozónak érzőkaránya,
aránya,2000,
2000,2008
2008 egyházi ünnepek révén – amelyek ezeknek a ritka szertartáslátogatásoknak a leggyakoribb alkalmai
megoszlás) – a 15–29 éves korosztályhoz tartozók többsége továbbra is kapcsolatban maradt az egyházakkal.
2004 után másodszor szerepelt az ifjúságkutatás kérdőívében az a kérdés, amely a vallási tradíció
egyéni életre gyakorolt hatását hivatott vizsgálni egy olyan életfordulón keresztül, amely leginkább
21
erre a korosztályra a jellemző. Eszerint a 15–29 éves korosztály kb. egyharmada biztos benne, hogy
2008 40 10 212 45 lesz egyházi esküvője is, illetve ezen belül egy kisebb csoportnak már volt is. Ha ehhez hozzávesszük
azt a 22 százalékot, akik valószínűsítik, hogy egyházi házasságot is fognak kötni, akkor azt mondhat-
juk, hogy a fiatalok többsége számára az egyházi szertartás – továbbra is – fontos, és csupán minden
hatodik fiatal biztos abban, hogy nem lesz egyházi esküvője. Az egyházi esküvő megtartása termé-
szetesen erősen függ az egyén vallási identitásától is, de még a határozottan nem vallásosak csoport-
jához tartozók közül is csak minden harmadik
134 válaszadó
Ifjúság2008 zárkózik el kategorikusan az egyházi esküvő
Gyorsjelentés
2000 37 10 22 3 44 1 gondolatától. (Nyilvánvaló, hogy ebben a döntésben a válaszadó szándékán túl igen sok egyéb té-
nyező is szerepet játszhat.)
86. ábra: Az egyházi esküvĘt tartók/tartani kívánók aránya a vallásosság szerinti
csoportokban
86. ábra: Az egyházi esküvőt tartók/tartani kívánók aránya a vallásosság szerinti csoportokban
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% (százalékos megoszlás)

Vallásosság 133
Vallásosvagyok,azegyháztanításátkövetem 13 61 15 25 4
A vallásosság társadalmi megjelenését leggyakrabban a vallásgyakorlaton keresztül szokás
85. ábra:
mérni.
85. ábra: „Milyen
Az„Milyen gyakran
egyházi gyakran járkötĘdĘ
keretekhez
jár egyházi, vallásiközösségi
vallásosság
egyházi, vallási közösségi szertartásokra
eme indikátora (mise,
is csökkenésrĘl
szertartásokra (mise, istentisztelet),
tanúskodik mind a
istentisztelet),
leszámítva
rendszeres,
leszámítva aacsaládi
mind az családi
alkalmieseményeket (esküvő,
vallásosság(esküvĘ,
eseményeket terén. A temetés,
legalább
temetés, keresztelő)?”, 2000,
heti rendszerességgel
keresztelĘ)?”, 2000, 2008 2008
vallásukat
gyakorlók aránya a felére csökkent nyolc év alatt,
(százalékos a legalább
megoszlás)
(százalékos 20
megoszlás) havonta templomba járók aránya pedig
20
Vallásosvagyokamagammódján 11 35 28 6 8 13
több mint 40 százalékkal esett vissza a 15–29 évesek körében. Szintén csökkenést mutat a
rendszertelen vallásgyakorlat. A növekvĘ távolság az egyházi szertartásoktól ugyanakkor többnyire
nem azonos a teljes elfordulással: 2000 óta jóval erĘteljesebben növekedett a „ritkábban, mint Nemtudommegmondani,hogyvallásosvagyokͲe
6 18 26 13 9 28
vagysem
évente néhányszor” templomba betérĘk aránya, mint azoké, akik soha nem teszik be oda a lábukat.
2008 4 6 18 29 42
Ha másként nem, akkor az egyházi ünnepek révén – amelyek ezeknek a ritka
szertartáslátogatásoknak a leggyakoribb alkalmai – a 15–29 éves korosztályhoz tartozók többsége
Nemvagyokvallásos 3 10 17 19 26 25
továbbra is kapcsolatban maradt az egyházakkal.
Nemvagyokvallásos,határozottanmása
2000 8 9 24 22 38 2 9 20 12 33 24
meggyƅzƅdésem
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
voltegyháziesküvƅje biztoslesz valószínƾleglesz
hetentevagytöbbször havonta1Ͳ3Ͳszor éventenéhányszor ritkábban soha valószínƾlegnemlesz biztosannemlesz nemtudja/nincsválasz
2004 után másodszor szerepelt az ifjúságkutatás kérdĘívében az a kérdés, amely a vallási tradíció Akérdések
korábbisajnos
ifjúságkutatásokhoz képest újdonság, hogymivela vallási önbesorolás
20
Ez a kérdés
egyéni életreszerepelt a 2004-es
gyakorolt kutatásban
hatását hivatott is,vizsgálni
de ott nem tették
egy fel azoknak,
olyan akik a vallási
életfordulón önbesorolásnál
keresztül, a „határozot-
amely leginkább
21
A mégsem teljes mértékben összehasonlíthatók, 2004-ben ezt a kérdést és
sema tették
vallásgyakorlat
fel a határozottan
tan más meggyőződésű” kategóriába 21sorolták magukat, ezért nem összehasonlítható a másik két felmérés eredményei- egyes típusain túl
más meggyőződést a nem
valló vallásosság egyilletve
vallásosaknak, másik dimenziójára,
a válaszlehetőségek a hitrevoltak.
is eltérőek vonatkozóan is szerepeltek
erre a áttekinthetőség
vel. Az korosztályra aérdekében
jellemzĘ.a válaszok
Eszerint
egyes a kategóriáit
15–29 éves korosztály kb. egyharmada biztos benne,
összevontuk. kérdések. Összesen tizenhat természetfelettinek tartott dolog kapcsán tettük fel a kérdést, a
hogy lesz egyházi esküvĘje is, illetve ezen belül egy kisebb csoportnak már volt is. Ha ehhez
válaszadók22 a határozott és a bizonytalan hit és elutasítás kategóriái közül választhattak. A tizenhat
hozzávesszük azt a 22 százalékot, akik valószínĦsítik, hogy egyházi házasságot is fognak kötni,
lehetĘség közül kilenc egyértelmĦen a keresztény tradícióhoz köthetĘ (Isten, mennyország, pokol,
akkor azt mondhatjuk, hogy a fiatalok többsége számára az egyházi szertartás – továbbra is –
A két kérdés együttes vizsgálatából kitűnik, hogy a római katolikusnak kereszteltek valamivel na- A vallásosság társadalmi megjelenését leggyakrabban a vallásgyakorlaton keresztül szokás mérni.
gyobb arányban érzik most is ehhez az egyházhoz tartozónak magukat (71%), mint a másik nagy Az egyházi keretekhez kötődő vallásosság eme indikátora is csökkenésről tanúskodik mind a rend-
felekezethez, a reformátusokhoz tartozók (64%). A keresztelések számának csökkenése mellett ez szeres, mind az alkalmi vallásosság terén. A legalább heti rendszerességgel vallásukat gyakorlók ará-
egy újabb adat, amely arra utal, hogy a vallásosság visszaszorulása valamivel erősebben érinti a refor- nya a felére csökkent nyolc év alatt, a legalább havonta templomba járók aránya pedig több mint 40
mátusokat, mint a katolikusokat. Ugyanakkor gyakorlatilag nincs átjárás a két nagy felekezet között százalékkal esett vissza a 15–29 évesek körében. Szintén csökkenést mutat a rendszertelen vallás-
az132
ifjúságon belül, egyik vallás esetében sem éri el a megkereszteltek egy százalékát azok részaránya,
Ifjúság2008 Gyorsjelentés
gyakorlat. A növekvő távolság az egyházi szertartásoktól ugyanakkor többnyire nem azonos a teljes
akik a másik egyházhoz érzik közel magukat. elfordulással: 2000 óta jóval erőteljesebben növekedett a „ritkábban, mint évente néhányszor” temp-
lomba betérők aránya, mint azoké, akik soha nem teszik be oda a lábukat. Ha másként nem, akkor az
84.
84.ábra:
ábra:A A
magukat
magukatkülönböző
különbözĘfelekezetekhez tartozónakérzĘk
felekezetekhez tartozónak érzőkaránya,
aránya,2000,
2000,2008
2008 egyházi ünnepek révén – amelyek ezeknek a ritka szertartáslátogatásoknak a leggyakoribb alkalmai
megoszlás) – a 15–29 éves korosztályhoz tartozók többsége továbbra is kapcsolatban maradt az egyházakkal.
2004 után másodszor szerepelt az ifjúságkutatás kérdőívében az a kérdés, amely a vallási tradíció
egyéni életre gyakorolt hatását hivatott vizsgálni egy olyan életfordulón keresztül, amely leginkább
21
erre a korosztályra a jellemző. Eszerint a 15–29 éves korosztály kb. egyharmada biztos benne, hogy
2008 40 10 212 45 lesz egyházi esküvője is, illetve ezen belül egy kisebb csoportnak már volt is. Ha ehhez hozzávesszük
azt a 22 százalékot, akik valószínűsítik, hogy egyházi házasságot is fognak kötni, akkor azt mondhat-
juk, hogy a fiatalok többsége számára az egyházi szertartás – továbbra is – fontos, és csupán minden
hatodik fiatal biztos abban, hogy nem lesz egyházi esküvője. Az egyházi esküvő megtartása termé-
szetesen erősen függ az egyén vallási identitásától is, de még a határozottan nem vallásosak csoport-
jához tartozók közül is csak minden harmadik
134 válaszadó
Ifjúság2008 zárkózik el kategorikusan az egyházi esküvő
Gyorsjelentés
2000 37 10 22 3 44 1 gondolatától. (Nyilvánvaló, hogy ebben a döntésben a válaszadó szándékán túl igen sok egyéb té-
nyező is szerepet játszhat.)
86. ábra: Az egyházi esküvĘt tartók/tartani kívánók aránya a vallásosság szerinti
csoportokban
86. ábra: Az egyházi esküvőt tartók/tartani kívánók aránya a vallásosság szerinti csoportokban
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% (százalékos megoszlás)

Vallásosság 133
Vallásosvagyok,azegyháztanításátkövetem 13 61 15 25 4
A vallásosság társadalmi megjelenését leggyakrabban a vallásgyakorlaton keresztül szokás
85. ábra:
mérni.
85. ábra: „Milyen
Az„Milyen gyakran
egyházi gyakran járkötĘdĘ
keretekhez
jár egyházi, vallásiközösségi
vallásosság
egyházi, vallási közösségi szertartásokra
eme indikátora (mise,
is csökkenésrĘl
szertartásokra (mise, istentisztelet),
tanúskodik mind a
istentisztelet),
leszámítva
rendszeres,
leszámítva aacsaládi
mind az családi
alkalmieseményeket (esküvő,
vallásosság(esküvĘ,
eseményeket terén. A temetés,
legalább
temetés, keresztelő)?”, 2000,
heti rendszerességgel
keresztelĘ)?”, 2000, 2008 2008
vallásukat
gyakorlók aránya a felére csökkent nyolc év alatt,
(százalékos a legalább
megoszlás)
(százalékos 20
megoszlás) havonta templomba járók aránya pedig
20
Vallásosvagyokamagammódján 11 35 28 6 8 13
több mint 40 százalékkal esett vissza a 15–29 évesek körében. Szintén csökkenést mutat a
rendszertelen vallásgyakorlat. A növekvĘ távolság az egyházi szertartásoktól ugyanakkor többnyire
nem azonos a teljes elfordulással: 2000 óta jóval erĘteljesebben növekedett a „ritkábban, mint Nemtudommegmondani,hogyvallásosvagyokͲe
6 18 26 13 9 28
vagysem
évente néhányszor” templomba betérĘk aránya, mint azoké, akik soha nem teszik be oda a lábukat.
2008 4 6 18 29 42
Ha másként nem, akkor az egyházi ünnepek révén – amelyek ezeknek a ritka
szertartáslátogatásoknak a leggyakoribb alkalmai – a 15–29 éves korosztályhoz tartozók többsége
Nemvagyokvallásos 3 10 17 19 26 25
továbbra is kapcsolatban maradt az egyházakkal.
Nemvagyokvallásos,határozottanmása
2000 8 9 24 22 38 2 9 20 12 33 24
meggyƅzƅdésem
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
voltegyháziesküvƅje biztoslesz valószínƾleglesz
hetentevagytöbbször havonta1Ͳ3Ͳszor éventenéhányszor ritkábban soha valószínƾlegnemlesz biztosannemlesz nemtudja/nincsválasz
2004 után másodszor szerepelt az ifjúságkutatás kérdĘívében az a kérdés, amely a vallási tradíció Akérdések
korábbisajnos
ifjúságkutatásokhoz képest újdonság, hogymivela vallási önbesorolás
20
Ez a kérdés
egyéni életreszerepelt a 2004-es
gyakorolt kutatásban
hatását hivatott is,vizsgálni
de ott nem tették
egy fel azoknak,
olyan akik a vallási
életfordulón önbesorolásnál
keresztül, a „határozot-
amely leginkább
21
A mégsem teljes mértékben összehasonlíthatók, 2004-ben ezt a kérdést és
sema tették
vallásgyakorlat
fel a határozottan
tan más meggyőződésű” kategóriába 21sorolták magukat, ezért nem összehasonlítható a másik két felmérés eredményei- egyes típusain túl
más meggyőződést a nem
valló vallásosság egyilletve
vallásosaknak, másik dimenziójára,
a válaszlehetőségek a hitrevoltak.
is eltérőek vonatkozóan is szerepeltek
erre a áttekinthetőség
vel. Az korosztályra aérdekében
jellemzĘ.a válaszok
Eszerint
egyes a kategóriáit
15–29 éves korosztály kb. egyharmada biztos benne,
összevontuk. kérdések. Összesen tizenhat természetfelettinek tartott dolog kapcsán tettük fel a kérdést, a
hogy lesz egyházi esküvĘje is, illetve ezen belül egy kisebb csoportnak már volt is. Ha ehhez
válaszadók22 a határozott és a bizonytalan hit és elutasítás kategóriái közül választhattak. A tizenhat
hozzávesszük azt a 22 százalékot, akik valószínĦsítik, hogy egyházi házasságot is fognak kötni,
lehetĘség közül kilenc egyértelmĦen a keresztény tradícióhoz köthetĘ (Isten, mennyország, pokol,
akkor azt mondhatjuk, hogy a fiatalok többsége számára az egyházi szertartás – továbbra is –
A korábbi ifjúságkutatásokhoz képest újdonság, hogy a vallási önbesorolás és a vallásgyakorlat135

Vallásosság A megkérdezettek mindössze egynegyede nem hisz egyik felsorolt dologban sem, egy másik ha-
egyes típusain túl a vallásosság egy másik dimenziójára, a hitre vonatkozóan is szerepeltek kérdések. sonló méretű csoport 1-3 esetben mondta, hogy inkább vagy biztosan hisz, és mintegy felük három-
22
Összesen tizenhat természetfelettinek tartott dolog kapcsán tettük fel a kérdést, a válaszadók a ha- nál több dolog létét is több-kevesebb bizonyossággal hiszi. Egy válaszadó átlagosan három hitelemet
tározott
dologban és a bizonytalan
hisznek, hit és (73%)
viszont többen elutasítás kategóriái
fogadnak közül választhattak.
el legalább A tizenhatés
egyet az ezoterikus lehetőség közül
sci-fi tartalmak fogadott el. A leggyakoribb az istenhit, ezzel minden második fiatal jellemezhető. A további leggyak-
kilenc egyértelműen a keresztény tradícióhoz
közül, mint az egyház tanítása szerint vallásosak. köthető (Isten, mennyország, pokol, ördög, halál utáni rabban vallott hitek közt egyaránt találunk keresztény alapúakat (mennyország, halál utáni élet) és
Aélet,
nemfeltámadás, szeplőtelen fogantatás, szentek, Szentháromság), és a csodák kategóriája is beso-
vallásosak két csoportjába tartozók közel kétharmada mindennemĦ keresztény ezoterikus gyökerűeket (telepátia, horoszkóp) is. A fiatalok esetében is érvényes az a megfigyelés,
rolható ide is. A másik hat dolog más vallásokból, illetve ezoterikus vagy tudományos-fantasztikus amit a hasonló kérdéseket felvető, felnőttek körében végzett vizsgálatok esetében tapasztalni, hogy
hittartalmat elutasít, ugyanakkor a nem vallásos csoport 51 százaléka, a határozottan más
gyökerekből származik (kabala-talizmán, horoszkóp, lélekvándorlás, telepátia, mágia, UFO). ti. a pozitív hittartalmak (mennyország, halál utáni élet, csodák) népszerűbbek, mint a hasonlóan
meggyĘzĘdésĦeknek pedig 55 százaléka legalább egy nem keresztény hittartalmat elfogad.
keresztény gyökerekből táplálkozó negatív tartalmak (pokol, ördög).
87. ábra: A különböző hittartalmakban hívők aránya Az egyház tanítása szerint vallásosak a tíz keresztény hitelem közül átlagosan 7-ben hisznek,
87. ábra: A különbözĘ hittartalmakban
(százalékos előfordulás) hívĘk aránya ugyanakkor 62 százalékuk hajlik a másik hat dolog közül is legalább egynek az elfogadására. A nem
keresztény hittartalmak közül a telepátia létezésében hisz a legtöbb egyháziasan vallásos válaszadó
(36%). A maguk módján vallásosak átlagosan valamivel több mint négy keresztény alapú dologban
mágia 13 4 hisznek, viszont többen (73%) fogadnak el legalább egyet az ezoterikus és sci-fi tartalmak közül, mint
az egyház tanítása szerint vallásosak.
szeplƅtlenfogantatás 11 8 A nem vallásosak két csoportjába tartozók közel kétharmada mindennemű keresztény hittartal-
mat elutasít, ugyanakkor a nem vallásos csoport 51 százaléka, a határozottan más meggyőződésűek-
feltámadás 14 7 nek pedig 55 százaléka legalább egy nem keresztény hittartalmat elfogad.
A kifejezetten a vallásosságra vonatkozó kérdések blokkján túl a kérdőív egy más helyén is előfordult
lélekvándorlás 15 7 a vallással kapcsolatos kérdés. A kérdéscsoport a civil szervezeti tagságot vizsgálta, itt tizenkilenc
másik kategória mellett az „egyházi szervezetek, vallási közösségek” típus is megjelent. A megkérde-
kabala,talizmán 18 5 zettek három százaléka mondta magát valamilyen egyházi közösséghez, szervezethez tartozónak,
amely így a hetedik leggyakrabban említett szervezettípus lett.
ördög 15 9
UFO 17 8
pokol 16 9
csodák 19 8
szentek 21 10
Szentháromság 20 11
halálutániélet 22 11
horoszkóp 27 8
mennyország 23 13
telepátia 25 13
Isten 28 22
0 10 20 30 40 50 60
inkábbhisz határozottanhisz
A22kifejezetten a vallásosságra
A kérdéseket a teljes kutatás egy 2000vonatkozó
fős almintájánkérdések
kérdeztük le.blokkján túl a kérdĘív
Az alminta önmagában egy más
is reprezentálja helyén
a teljes 15-29 is
elĘfordult a vallással kapcsolatos kérdés. A kérdéscsoport a civil szervezeti tagságot vizsgálta, itt
éves korosztályt, tehát önálló elemzésre alkalmas.
tizenkilenc másik kategória mellett az „egyházi szervezetek, vallási közösségek” típus is megjelent.
A megkérdezettek három százaléka mondta magát valamilyen egyházi közösséghez, szervezethez
tartozónak, amely így a hetedik leggyakrabban említett szervezettípus lett.
A korábbi ifjúságkutatásokhoz képest újdonság, hogy a vallási önbesorolás és a vallásgyakorlat135

Vallásosság A megkérdezettek mindössze egynegyede nem hisz egyik felsorolt dologban sem, egy másik ha-
egyes típusain túl a vallásosság egy másik dimenziójára, a hitre vonatkozóan is szerepeltek kérdések. sonló méretű csoport 1-3 esetben mondta, hogy inkább vagy biztosan hisz, és mintegy felük három-
22
Összesen tizenhat természetfelettinek tartott dolog kapcsán tettük fel a kérdést, a válaszadók a ha- nál több dolog létét is több-kevesebb bizonyossággal hiszi. Egy válaszadó átlagosan három hitelemet
tározott
dologban és a bizonytalan
hisznek, hit és (73%)
viszont többen elutasítás kategóriái
fogadnak közül választhattak.
el legalább A tizenhatés
egyet az ezoterikus lehetőség közül
sci-fi tartalmak fogadott el. A leggyakoribb az istenhit, ezzel minden második fiatal jellemezhető. A további leggyak-
kilenc egyértelműen a keresztény tradícióhoz
közül, mint az egyház tanítása szerint vallásosak. köthető (Isten, mennyország, pokol, ördög, halál utáni rabban vallott hitek közt egyaránt találunk keresztény alapúakat (mennyország, halál utáni élet) és
Aélet,
nemfeltámadás, szeplőtelen fogantatás, szentek, Szentháromság), és a csodák kategóriája is beso-
vallásosak két csoportjába tartozók közel kétharmada mindennemĦ keresztény ezoterikus gyökerűeket (telepátia, horoszkóp) is. A fiatalok esetében is érvényes az a megfigyelés,
rolható ide is. A másik hat dolog más vallásokból, illetve ezoterikus vagy tudományos-fantasztikus amit a hasonló kérdéseket felvető, felnőttek körében végzett vizsgálatok esetében tapasztalni, hogy
hittartalmat elutasít, ugyanakkor a nem vallásos csoport 51 százaléka, a határozottan más
gyökerekből származik (kabala-talizmán, horoszkóp, lélekvándorlás, telepátia, mágia, UFO). ti. a pozitív hittartalmak (mennyország, halál utáni élet, csodák) népszerűbbek, mint a hasonlóan
meggyĘzĘdésĦeknek pedig 55 százaléka legalább egy nem keresztény hittartalmat elfogad.
keresztény gyökerekből táplálkozó negatív tartalmak (pokol, ördög).
87. ábra: A különböző hittartalmakban hívők aránya Az egyház tanítása szerint vallásosak a tíz keresztény hitelem közül átlagosan 7-ben hisznek,
87. ábra: A különbözĘ hittartalmakban
(százalékos előfordulás) hívĘk aránya ugyanakkor 62 százalékuk hajlik a másik hat dolog közül is legalább egynek az elfogadására. A nem
keresztény hittartalmak közül a telepátia létezésében hisz a legtöbb egyháziasan vallásos válaszadó
(36%). A maguk módján vallásosak átlagosan valamivel több mint négy keresztény alapú dologban
mágia 13 4 hisznek, viszont többen (73%) fogadnak el legalább egyet az ezoterikus és sci-fi tartalmak közül, mint
az egyház tanítása szerint vallásosak.
szeplƅtlenfogantatás 11 8 A nem vallásosak két csoportjába tartozók közel kétharmada mindennemű keresztény hittartal-
mat elutasít, ugyanakkor a nem vallásos csoport 51 százaléka, a határozottan más meggyőződésűek-
feltámadás 14 7 nek pedig 55 százaléka legalább egy nem keresztény hittartalmat elfogad.
A kifejezetten a vallásosságra vonatkozó kérdések blokkján túl a kérdőív egy más helyén is előfordult
lélekvándorlás 15 7 a vallással kapcsolatos kérdés. A kérdéscsoport a civil szervezeti tagságot vizsgálta, itt tizenkilenc
másik kategória mellett az „egyházi szervezetek, vallási közösségek” típus is megjelent. A megkérde-
kabala,talizmán 18 5 zettek három százaléka mondta magát valamilyen egyházi közösséghez, szervezethez tartozónak,
amely így a hetedik leggyakrabban említett szervezettípus lett.
ördög 15 9
UFO 17 8
pokol 16 9
csodák 19 8
szentek 21 10
Szentháromság 20 11
halálutániélet 22 11
horoszkóp 27 8
mennyország 23 13
telepátia 25 13
Isten 28 22
0 10 20 30 40 50 60
inkábbhisz határozottanhisz
A22kifejezetten a vallásosságra
A kérdéseket a teljes kutatás egy 2000vonatkozó
fős almintájánkérdések
kérdeztük le.blokkján túl a kérdĘív
Az alminta önmagában egy más
is reprezentálja helyén
a teljes 15-29 is
elĘfordult a vallással kapcsolatos kérdés. A kérdéscsoport a civil szervezeti tagságot vizsgálta, itt
éves korosztályt, tehát önálló elemzésre alkalmas.
tizenkilenc másik kategória mellett az „egyházi szervezetek, vallási közösségek” típus is megjelent.
A megkérdezettek három százaléka mondta magát valamilyen egyházi közösséghez, szervezethez
tartozónak, amely így a hetedik leggyakrabban említett szervezettípus lett.
AZ IFJÚSÁG LEGÉGETŐBB PROBLÉMÁI
A 2000-es és a 2004-es nagymintás ifjúsági vizsgálat más-más problémacsoport érzékelésére mu-

tatott rá. Míg 2000-ben a korosztály legégetőbb problémája elsősorban a társadalmi–gazdasági fo-
lyamatokkal és problémákkal voltak összefüggésben (munkanélküliség, pénztelenség, lakáshelyzet),
2004-re lényegesen megváltozott a problématérkép. 4 évvel ezelőtt a 15–29 évesek számára minden
kétséget kizárólag a drogok elterjedése jelentette a legfontosabb feszültségforrást. Fontos változás
volt az is, hogy a másik devianciaforrás, az alkohol elterjedése is bekerült a négy legfontosabb fe-
szültségpotenciál közé. 2004-ben tehát az ifjúság legégetőbb problémáira gondolva a fiatalok az
életvilágukban megjelenő ügyekre asszociáltak.
2008 újabb változást, helyesebben a 2000-es állapotokhoz való visszacsatolást hozta. A 15– 29
éves korosztály – feltehetően nem függetlenül a gazdasági problémáktól – számára újra a munkanél-
küliség, a pénztelenség és elszegényedés, valamint a létbizonytalanság vált a három legfontosabb
problémává. A drogok elterjedése visszacsúszott az ötödik helyre. Nagyon érdekes viszont az a „kör-
nyezet”, amely körülveszi a drogok elterjedését: kilátástalan jövő, valamint a céltalanság. Mintha e
két, alapvetően a bizonytalansággal összefüggő tényező adódna össze a drogok elterjedésében.
A legfiatalabb, 15–19 éves korosztály az átlagosnál jóval fontosabbra értékelte a drog és az

alkohol elterjedését, míg a munkanélküliséget a pályakezdőként most a munkaerőpiacra kilépő
20– 24 évesek, valamint a 25–29 évesek említették különös hangsúllyal. Az önálló egzisztencia
megteremtésével összefüggő problémák, így a kilátástalanság, a céltalanság, a létbizonytalan-
ság a többi csoporthoz képest a legidősebbek problématérképén jelenik meg nagyobb arány-
ban.
Hasonlóan az előző két nagymintás felvételhez, a budapesti fiatalok körében az átlaghoz
képest jóval magasabb a lakásproblémákat, valamint az önálló egzisztencia megteremtését fel-
emlegetők aránya, míg a községekben a munkanélküliség és az ehhez kapcsolódó pénztelen-
ség jelentősége a kiemelkedőbb. Az alkoholproblémák leginkább a községben lakó fiatalokat
foglalkoztatják, míg a kábítószer elterjedése nem oszlik meg az állandó lakhely szerinti telepü-
léstípus alapján.
A problématérkép átalakulása azt jelzi, hogy az ifjúság differenciáltan, helyzet-adekvátan ítéli meg
az őket körülvevő világot. 2004-ben, amikor az általános szociális helyzet minden statisztikai mutató
szerint kedvezőbb volt, mint négy évvel korábban és négy év elteltével, a mindenkit érintő, általános
társadalmi kérdések felől visszafordult saját szűkebb életvilágába, ugyanakkor 2000-ben és 2008-ban
a perspektíva kitágult. Az adatok tehát azt jelzik, hogy téves az a sztereotípia, miszerint a „mai fiatalo-
kat semmi sem érdekli…”. Véleményünk szerint mindhárom vizsgálat egyértelműen azt támasztotta
alá, hogy a 15–29 évesek reálisan látják és ítélik meg a társadalmi, a szociális és a politikai környeze-
tet.
Persze az is elképzelhető, hogy az ifjúság „legégetőbb problémája” kifejezést a fiatalok valóban
makro társadalmi jelenségekre vonatkoztatják, míg a helyi társadalom, a lokalitás szintjén más, élet-
világukhoz közelebb eső ügyeket azonosítanak. Ez a hipotézis azonban nem támasztható alá. Ha
összehasonlítjuk a makro- és a mikrotársadalom szintjén értelmezett problématérképet, jóval keve-
sebb a különbség, mint amire előzetesen számítani lehetett.
AZ IFJÚSÁG LEGÉGETŐBB PROBLÉMÁI
A 2000-es és a 2004-es nagymintás ifjúsági vizsgálat más-más problémacsoport érzékelésére mu-

tatott rá. Míg 2000-ben a korosztály legégetőbb problémája elsősorban a társadalmi–gazdasági fo-
lyamatokkal és problémákkal voltak összefüggésben (munkanélküliség, pénztelenség, lakáshelyzet),
2004-re lényegesen megváltozott a problématérkép. 4 évvel ezelőtt a 15–29 évesek számára minden
kétséget kizárólag a drogok elterjedése jelentette a legfontosabb feszültségforrást. Fontos változás
volt az is, hogy a másik devianciaforrás, az alkohol elterjedése is bekerült a négy legfontosabb fe-
szültségpotenciál közé. 2004-ben tehát az ifjúság legégetőbb problémáira gondolva a fiatalok az
életvilágukban megjelenő ügyekre asszociáltak.
2008 újabb változást, helyesebben a 2000-es állapotokhoz való visszacsatolást hozta. A 15– 29
éves korosztály – feltehetően nem függetlenül a gazdasági problémáktól – számára újra a munkanél-
küliség, a pénztelenség és elszegényedés, valamint a létbizonytalanság vált a három legfontosabb
problémává. A drogok elterjedése visszacsúszott az ötödik helyre. Nagyon érdekes viszont az a „kör-
nyezet”, amely körülveszi a drogok elterjedését: kilátástalan jövő, valamint a céltalanság. Mintha e
két, alapvetően a bizonytalansággal összefüggő tényező adódna össze a drogok elterjedésében.

alkohol elterjedését, míg a munkanélküliséget a pályakezdőként most a munkaerőpiacra kilépő
20– 24 évesek, valamint a 25–29 évesek említették különös hangsúllyal. Az önálló egzisztencia
megteremtésével összefüggő problémák, így a kilátástalanság, a céltalanság, a létbizonytalan-
ság a többi csoporthoz képest a legidősebbek problématérképén jelenik meg nagyobb arány-
ban.
Hasonlóan az előző két nagymintás felvételhez, a budapesti fiatalok körében az átlaghoz
képest jóval magasabb a lakásproblémákat, valamint az önálló egzisztencia megteremtését fel-
emlegetők aránya, míg a községekben a munkanélküliség és az ehhez kapcsolódó pénztelen-
ség jelentősége a kiemelkedőbb. Az alkoholproblémák leginkább a községben lakó fiatalokat
foglalkoztatják, míg a kábítószer elterjedése nem oszlik meg az állandó lakhely szerinti telepü-
léstípus alapján.
A problématérkép átalakulása azt jelzi, hogy az ifjúság differenciáltan, helyzet-adekvátan ítéli meg
az őket körülvevő világot. 2004-ben, amikor az általános szociális helyzet minden statisztikai mutató
szerint kedvezőbb volt, mint négy évvel korábban és négy év elteltével, a mindenkit érintő, általános
társadalmi kérdések felől visszafordult saját szűkebb életvilágába, ugyanakkor 2000-ben és 2008-ban
a perspektíva kitágult. Az adatok tehát azt jelzik, hogy téves az a sztereotípia, miszerint a „mai fiatalo-
kat semmi sem érdekli…”. Véleményünk szerint mindhárom vizsgálat egyértelműen azt támasztotta
alá, hogy a 15–29 évesek reálisan látják és ítélik meg a társadalmi, a szociális és a politikai környeze-
tet.
Persze az is elképzelhető, hogy az ifjúság „legégetőbb problémája” kifejezést a fiatalok valóban
makro társadalmi jelenségekre vonatkoztatják, míg a helyi társadalom, a lokalitás szintjén más, élet-
világukhoz közelebb eső ügyeket azonosítanak. Ez a hipotézis azonban nem támasztható alá. Ha
összehasonlítjuk a makro- és a mikrotársadalom szintjén értelmezett problématérképet, jóval keve-
sebb a különbség, mint amire előzetesen számítani lehetett.
Az ifjúság legégetĘbb problémái 139
132 Az ifjúság legégetőbb problémái Ifjúság2008 Gyorsjelentés 133
88. ábra:
88. ábra: AzAz ifjúságlegégetĘbb
ifjúság legégetőbb problémái
problémái aafiatalok szerint,
fiatalok 2000-2008
szerint, 2000-2008 89.89.ábra:
ábra:Az ifjúságlegégetőbb
Az ifjúság legégetĘbbproblémái
problémái országosan
országosan és helyben
és helyben a fiatalok
a fiatalok szerintszerint
(két(két válasz volt lehetséges, összevont százalékos előfordulás)
válasz volt lehetséges, összevont százalékos elĘfordulás) (két
(két válasz voltlehetséges,
válasz volt lehetséges, összevont
összevont százalékos
százalékos elĘfordulás)
előfordulás)
családválsága 4
7 3
alkoholelterjedése 17
2 rosszcsaládikörülmények 5
3
4
kulturálatlanság 6 iskolaiproblémák 3
4 4
5 közösségekhiánya 2
rosszcsaládikörülmények 6 4
4 2008
önállóegzisztencia 6
4 4
családválsága 8 2004
4 kulturálatlanság 4
2000 5 országos
7 7
erkölcsiromlás 9 erkölcsiromlás lokális
7
4
fiatalokrosszhelyzete 6
11 8
céltalanság 16
5 lakásprobléma 10
9
11
bƾnözés 16 szórakozásilehetƅségekhiánya 1
5 9
bƾnözés 11
tanulásbeszƾkülése 10
7
drogelterjedése 13
18 10
kilátástalanjövƅ 17
8 alkoholelterjedése 7
13
létbizonytalanság 18
társadalmiegyenlƅtlenségek 13
9
pénztelenség 22
13 14
drogelterjedése 41
13 céltalanság 11
17
18
létbizonytalanság 10 kilátástalanjövƅ 18
14 17
10 munkanélküliség 38
lakásprobléma 14 32
32
22
0 10 20 30 40
pénztelenség 10
34
Helyi és országos szinten is a materiális problémák, és ezzel összefüggésben a bizonytalan
38 Helyi és országos szintenais legnagyobb
a materiális problémák,
munkanélküliség 18 jövĘorientáció okozza fejtöréstésaezzel összefüggésben
fiataloknak. a bizonytalan
Érdekes azonban,jövőorien-
hogy a helyi
táció okozza a legnagyobb fejtörést a fiataloknak. Érdekes azonban, hogy a helyi problémák eseté-
47 problémák esetében az alkohol elterjedésének nagyobb a fontossága, mint a drogoknak.
ben az alkohol elterjedésének nagyobb a fontossága, mint a drogoknak. Lényegében egyetlen olyan
Lényegében egyetlen olyan tényezĘ került az elsĘ 10 ügy közé, amely csak helyi szinten
tényező került az első 10 ügy közé, amely csak helyi szinten jelentkezik, ez a szórakozási lehetőségek
0 10 20 30 40 50
jelentkezik,
hiánya vagyezkorlátozottsága.
a szórakozási lehetĘségek hiánya vagy korlátozottsága.

132 Az ifjúság legégetőbb problémái Ifjúság2008 Gyorsjelentés 133
88. ábra:
88. ábra: AzAz ifjúságlegégetĘbb
ifjúság legégetőbb problémái
problémái aafiatalok szerint,
fiatalok 2000-2008
szerint, 2000-2008 89.89.ábra:
ábra:Az ifjúságlegégetőbb
Az ifjúság legégetĘbbproblémái
problémái országosan
országosan és helyben
és helyben a fiatalok
a fiatalok szerintszerint
(két(két válasz volt lehetséges, összevont százalékos előfordulás)
válasz volt lehetséges, összevont százalékos elĘfordulás) (két
(két válasz voltlehetséges,
válasz volt lehetséges, összevont
összevont százalékos
százalékos elĘfordulás)
előfordulás)
családválsága 4
7 3
alkoholelterjedése 17
2 rosszcsaládikörülmények 5
3
4
kulturálatlanság 6 iskolaiproblémák 3
4 4
5 közösségekhiánya 2
rosszcsaládikörülmények 6 4
4 2008
önállóegzisztencia 6
4 4
családválsága 8 2004
4 kulturálatlanság 4
2000 5 országos
7 7
erkölcsiromlás 9 erkölcsiromlás lokális
7
4
fiatalokrosszhelyzete 6
11 8
céltalanság 16
5 lakásprobléma 10
9
11
bƾnözés 16 szórakozásilehetƅségekhiánya 1
5 9
bƾnözés 11
tanulásbeszƾkülése 10
7
drogelterjedése 13
18 10
kilátástalanjövƅ 17
8 alkoholelterjedése 7
13
létbizonytalanság 18
társadalmiegyenlƅtlenségek 13
9
pénztelenség 22
13 14
drogelterjedése 41
13 céltalanság 11
17
18
létbizonytalanság 10 kilátástalanjövƅ 18
14 17
10 munkanélküliség 38
lakásprobléma 14 32
32
22
0 10 20 30 40
pénztelenség 10
34
Helyi és országos szinten is a materiális problémák, és ezzel összefüggésben a bizonytalan
38 Helyi és országos szintenais legnagyobb
a materiális problémák,
munkanélküliség 18 jövĘorientáció okozza fejtöréstésaezzel összefüggésben
fiataloknak. a bizonytalan
Érdekes azonban,jövőorien-
hogy a helyi
táció okozza a legnagyobb fejtörést a fiataloknak. Érdekes azonban, hogy a helyi problémák eseté-
47 problémák esetében az alkohol elterjedésének nagyobb a fontossága, mint a drogoknak.
ben az alkohol elterjedésének nagyobb a fontossága, mint a drogoknak. Lényegében egyetlen olyan
Lényegében egyetlen olyan tényezĘ került az elsĘ 10 ügy közé, amely csak helyi szinten
tényező került az első 10 ügy közé, amely csak helyi szinten jelentkezik, ez a szórakozási lehetőségek
0 10 20 30 40 50
jelentkezik,
hiánya vagyezkorlátozottsága.
a szórakozási lehetĘségek hiánya vagy korlátozottsága.

ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK
Az Ifjúság2008 Gyorsjelentés elkészítésekor még nincs lehetőség a három nagymintás vizsgálat mé-
lyebb összehasonlítására, azonban szükségesnek látjuk, hogy néhány – már a Gyorsjelentés szintjén
is látható – változásra felhívjuk a figyelmet. Ezeket is csak vázlatosan és a Gyorsjelentés fejezeteit
követve emeljük ki:
1. A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott jelentés alapján megállapítható, hogy négy év
alatt 182 969 fővel csökkent a vizsgált populáció.
2. A családi és párkapcsolatban bekövetkezett változások elsősorban a 25–29 éves nőket érin-
tik, akik körében a 2004 évi kutatáshoz képest tovább csökkent a férjezettek aránya, és a
tartós kapcsolatok jellege is drámaian alakult át. A 15–19 éves korosztályban kevesebb mint
0,5 százalék a gyermekesek aránya, ők azonban az európai tendenciákhoz hasonlóan a szoci-
álisan hátrányos helyzetűek, alacsonyan iskolázottak körébe tartoznak. Egyértelműnek tűnik,
hogy a legalább nyolc osztályt, vagy annál magasabb szintű iskolát végzetteknél húsz éves
kor fölé emelkedett az az életkor, amikor az első gyermek megszületik.
3. Az elmúlt négy esztendőben mintegy 6 százalékponttal nőtt a 15–29 éves korosztályok rész-
vétele az iskolai képzésben. Az expanzió legeklatánsabban a 25–29 évesek korcsoportjában
mutatható ki, ahol 2000-hez képest megnégyszereződött a jelenleg még tanulók aránya.
4. A foglalkoztatási helyzet és a foglalkoztatás szerkezete további átalakulásokon ment át. Míg
2000-ben a fizikai munkát végzők aránya kétharmad volt, ez 2008-ban kb. egyharmadra csök-
kent. 2004-ben még atipikusként írhattuk le a munka és a tanulás együttes megjelenését,
2008-ban ez a forma „hétköznapivá” vált.
5. A fókuszcsoportos beszélgetések egyik legfontosabb tanulsága, hogy sem az iskola-, sem a
pályaválasztást illetően nincsenek előzetes stratégiák, vagy ha vannak, akkor azok olyan in-
formációkon alapulnak, amik később tévesnek bizonyulhatnak. Ugyanez igaz arra az esetre,
ha valaki váratlanul nehéz helyzetbe kerül – iskola vagy a gyerekkel otthon töltött évek után
nem tud elhelyezkedni, vagy elveszíti a munkáját. A reális jövőképnek nem része a munka-
nélkülivé válás sem, így olyan technikák sem jelentek meg a beszélgetéseken, amelyek az
ebből kivezető utat mutathatnák meg.
6. A rendszerváltoztatást követően megváltozott a családok és a fiatalok felhalmozáshoz, a jövő
anyagi megalapozásához való viszony. Előtérbe került az azonnali fogyasztás (jelen) és az
ehhez kapcsolódó státusszimbólumokká váló tárgyak birtoklása. Ezt 2000-ben a dvdlejátszó,
2004-ben a légkondicionáló berendezés és a plazma tévé jelenítette meg. 2008-ra ezek a
tárgyak is mindennapossá váltak. A státusszimbólumok megteremtésének forrását nem a
félretett és megspórolt jövedelem, hanem az időközben felvett hitelek jelentették. Ezt jelzik
a vizsgálatban tapasztalt adatok is, amelyek szerint 2000-hez képest jelentősen csökkent a
pénzt félretevők aránya, és növekedett a hitellel rendelkezőké.
7. 2008-ban a magyar fiatalok 84 százaléka használt valamilyen formában számítógépet. A négy
évvel ezelőtti helyzethez képest ez további jelentős emelkedést mutat. 2004 és 2008 között
dinamikusan nőtt az internetet használó fiatalok aránya is. Folyamatosan zárul az „olló”, amely
a számítógép- és az internethasználat arányaiban korábban mindvégig megmutatkozott. Ma
már aligha van értelme önmagában a számítógép-használatnak.
8. Az internet térhódítása, a napi szintű médiafogyasztásba való beépülése a fiatalok életében
sajátos átrendeződést eredményezett. 2004 és 2008 között érzékelhető mértékben csök-
ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK
Az Ifjúság2008 Gyorsjelentés elkészítésekor még nincs lehetőség a három nagymintás vizsgálat mé-
lyebb összehasonlítására, azonban szükségesnek látjuk, hogy néhány – már a Gyorsjelentés szintjén
is látható – változásra felhívjuk a figyelmet. Ezeket is csak vázlatosan és a Gyorsjelentés fejezeteit
követve emeljük ki:
1. A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott jelentés alapján megállapítható, hogy négy év
alatt 182 969 fővel csökkent a vizsgált populáció.
2. A családi és párkapcsolatban bekövetkezett változások elsősorban a 25–29 éves nőket érin-
tik, akik körében a 2004 évi kutatáshoz képest tovább csökkent a férjezettek aránya, és a
tartós kapcsolatok jellege is drámaian alakult át. A 15–19 éves korosztályban kevesebb mint
0,5 százalék a gyermekesek aránya, ők azonban az európai tendenciákhoz hasonlóan a szoci-
álisan hátrányos helyzetűek, alacsonyan iskolázottak körébe tartoznak. Egyértelműnek tűnik,
hogy a legalább nyolc osztályt, vagy annál magasabb szintű iskolát végzetteknél húsz éves
kor fölé emelkedett az az életkor, amikor az első gyermek megszületik.
3. Az elmúlt négy esztendőben mintegy 6 százalékponttal nőtt a 15–29 éves korosztályok rész-
vétele az iskolai képzésben. Az expanzió legeklatánsabban a 25–29 évesek korcsoportjában
mutatható ki, ahol 2000-hez képest megnégyszereződött a jelenleg még tanulók aránya.
4. A foglalkoztatási helyzet és a foglalkoztatás szerkezete további átalakulásokon ment át. Míg
2000-ben a fizikai munkát végzők aránya kétharmad volt, ez 2008-ban kb. egyharmadra csök-
kent. 2004-ben még atipikusként írhattuk le a munka és a tanulás együttes megjelenését,
2008-ban ez a forma „hétköznapivá” vált.
5. A fókuszcsoportos beszélgetések egyik legfontosabb tanulsága, hogy sem az iskola-, sem a
pályaválasztást illetően nincsenek előzetes stratégiák, vagy ha vannak, akkor azok olyan in-
formációkon alapulnak, amik később tévesnek bizonyulhatnak. Ugyanez igaz arra az esetre,
ha valaki váratlanul nehéz helyzetbe kerül – iskola vagy a gyerekkel otthon töltött évek után
nem tud elhelyezkedni, vagy elveszíti a munkáját. A reális jövőképnek nem része a munka-
nélkülivé válás sem, így olyan technikák sem jelentek meg a beszélgetéseken, amelyek az
ebből kivezető utat mutathatnák meg.
6. A rendszerváltoztatást követően megváltozott a családok és a fiatalok felhalmozáshoz, a jövő
anyagi megalapozásához való viszony. Előtérbe került az azonnali fogyasztás (jelen) és az
ehhez kapcsolódó státusszimbólumokká váló tárgyak birtoklása. Ezt 2000-ben a dvdlejátszó,
2004-ben a légkondicionáló berendezés és a plazma tévé jelenítette meg. 2008-ra ezek a
tárgyak is mindennapossá váltak. A státusszimbólumok megteremtésének forrását nem a
félretett és megspórolt jövedelem, hanem az időközben felvett hitelek jelentették. Ezt jelzik
a vizsgálatban tapasztalt adatok is, amelyek szerint 2000-hez képest jelentősen csökkent a
pénzt félretevők aránya, és növekedett a hitellel rendelkezőké.
7. 2008-ban a magyar fiatalok 84 százaléka használt valamilyen formában számítógépet. A négy
évvel ezelőtti helyzethez képest ez további jelentős emelkedést mutat. 2004 és 2008 között
dinamikusan nőtt az internetet használó fiatalok aránya is. Folyamatosan zárul az „olló”, amely
a számítógép- és az internethasználat arányaiban korábban mindvégig megmutatkozott. Ma
már aligha van értelme önmagában a számítógép-használatnak.
8. Az internet térhódítása, a napi szintű médiafogyasztásba való beépülése a fiatalok életében
sajátos átrendeződést eredményezett. 2004 és 2008 között érzékelhető mértékben csök-
136 Záró megjegyzések Ifjúság2008 Gyorsjelentés 137
kent a tévénézésre fordított átlagos idő mind a hétköznapokon, mind pedig a hétvégéken. E 16. A fiatalság legégetőbb problémáit jelző térkép érdekesen alakult a három nagymintás ifjúsá-
csökkenés azonban természetesen nem járt együtt a különböző médiafogyasztásra fordított gi vizsgálat idején. 2004-ben, amikor az általános szociális helyzet minden statisztikai mutató
összidő csökkenésével, hiszen a televízión „megspórolt” időt a számítógép és az internet vet- szerint kedvezőbb volt a jelenleginél és a 2000-es adatoknál, a 15–29 évesek saját szűkebb
te át, azzal a multitasking életformával együtt, aminek lényege az elérhető kommunikációs életviláguk problémáik felé fordultak, és európai társaikhoz hasonlóan a drogok elterjedését,
csatornák és a különböző tartalmak kínálatának megsokszorozódásából fakadó folyamatos a céltalanságot, a bűnözést sorolták fel. 2000-ben és 2008-ban ugyanakkor a perspektíva
figyelemmegosztás, amely leginkább a fiatal korosztályokra jellemző. hasonlóan alakult: a legproblémásabbnak ítélt terület mindkét évben a munkanélküliség, és
9. Az előző két nagymintás felvételhez képest is tovább nyílt a kulturális és „társadalmi olló”. ezzel összefüggésben a létbizonytalanság szegénység volt/lett. Véleményünk szerint ez egy-
Ma már elmondható, hogy az alacsony iskolázottságú szülők gyermekei számára szinte el- értelműen azt támasztja alá, hogy a 15–29 évesek differenciáltan, helyzet-adekvátan ítélik
érhetetlenné vált az oktatás felső szegmense (egyetem), illetve a megfelelő szocializáció hi- meg az őket körülvevő világot, reálisan látják a szociális és a politikai környezetet.
ányában az elit kulturális terek használata. Itt kell megjegyeznünk, hogy a tananyagban is
szereplő történelmi és kulturális helyek látogatottsága elsősorban iskolához kötődik, csupán
a magasan kvalifikált rétegek gyermekei és a nagyobb városokban lakók azok, akik a család-
jukkal ismerkednek meg a magyar történelem nevezetes helyeivel.
10. Előzetes hipotézisünk az volt, hogy az elmúlt években megerősödött a szabadidő-eltöltés
helyszíneként a pláza, mint az a tér, ahol egyesül a passzív (kirakat-nézegetés, sétálás) és az
aktív kulturálódás helyszíne (mozi, éttermek, kávézók). E vélekedésünket azonban nem lehet
alátámasztani. A vizsgált 15–29 éves korosztály mintegy 6 százaléka tölti szabadidejét egy
átlagos hétköznap bevásárlóközpontban. Valamivel magasabb az arány a nőknél,valamint a
Budapesten, ill. megyei jogú városban lakók körében. Áttörésről azonban e csoportok eseté-
ben sem beszélhetünk.
11. A szabadidőben végzett elfoglaltság jórészt egyéni aktivitást tükröz, a társaság és a közösség
hiánya látszódik. Azt is meg kell jegyezni, hogy 2004-hez képest nőtt azok aránya, akik azt
állítják, hogy van baráti társaságuk. Vizsgálatunk egyik tisztázatlan pontja, hogy ez a kap-
csolat személyközi, vagy interneten keresztül tartják-e fenn a fiatalok. Véleményünk szerint
– legalább részben – eltűnt az igényes beszédcselekvés tereihez köthető kommunikáció. A
fiatalok közel egyötöde „elvan” magával, szabadidejét passzív módon tölti el.
12. A társadalmi közérzet minden dimenziójában érzékelhető romlást rögzített az adatfelvétel
2000-hez és 2004-hez képest is. Az elmúlt 10 esztendőre visszatekintő értékelést minden
dimenzióban döntően negatív válaszok dominálják. Míg 2004-ben a 15–29 évesek nem egé-
szen egyharmada látta inkább negatívan a rendszerváltozás óta eltelt időszakot saját vagy
családja szempontjából, addig 2008-ban már a fiatalok kétharmada vélekedett hasonlóan.
13. A 15–29 évesek jövőorientációja is romló tendenciát mutat. Míg 2004-ben a fiatalok 45 szá-
zaléka gondolta azt, hogy a közeljövőben javul a személyes helyzete, addig 2008-ban már
csak 28 százaléka.
14. Összességében megállapítható, hogy a válaszoló magyar fiatalok alig fele véli úgy, hogy a
mai rendszer jobb lenne az előzőnél. A megélhetéssel, a létbiztonsággal kapcsolatos kérdé-
sek esetében egyértelmű a Kádár-korszak primátusa (pl. szociális biztonság, munkalehető-
ségek), míg a fiatalok élethelyzetével kapcsolatos kérdések (szórakozás, felsőoktatási intéz-
ménybe járás lehetősége) esetében inkább a mostani rendszerrel szimpatizálnak a 15–29
évesek. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a Kádár-korszak többszörös kompromisszumokra
épülő, de viszonylagos szociális biztonságot nyújtó karaktere maradt meg leginkább a társa-
dalom kollektív emlékezetében. Mindez annak fényében érdekes, hogy a vizsgálatba került
fiataloknak lényegében nincs (csak néhány korévhez tartozónak lehet) személyes tapaszta-
lata az előző rendszerről.
15. A vizsgálat egyik legizgalmasabb megállapítása, hogy a 15–29 évesek egyhetede azon a vé-
leményen van, miszerint bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrá-
cia, további közel egyharmaduk számára pedig gyakorlatilag lényegtelen, hogy demokrati-
kus vagy diktatórikus körülmények között él-e.
136 Záró megjegyzések Ifjúság2008 Gyorsjelentés 137
kent a tévénézésre fordított átlagos idő mind a hétköznapokon, mind pedig a hétvégéken. E 16. A fiatalság legégetőbb problémáit jelző térkép érdekesen alakult a három nagymintás ifjúsá-
csökkenés azonban természetesen nem járt együtt a különböző médiafogyasztásra fordított gi vizsgálat idején. 2004-ben, amikor az általános szociális helyzet minden statisztikai mutató
összidő csökkenésével, hiszen a televízión „megspórolt” időt a számítógép és az internet vet- szerint kedvezőbb volt a jelenleginél és a 2000-es adatoknál, a 15–29 évesek saját szűkebb
te át, azzal a multitasking életformával együtt, aminek lényege az elérhető kommunikációs életviláguk problémáik felé fordultak, és európai társaikhoz hasonlóan a drogok elterjedését,
csatornák és a különböző tartalmak kínálatának megsokszorozódásából fakadó folyamatos a céltalanságot, a bűnözést sorolták fel. 2000-ben és 2008-ban ugyanakkor a perspektíva
figyelemmegosztás, amely leginkább a fiatal korosztályokra jellemző. hasonlóan alakult: a legproblémásabbnak ítélt terület mindkét évben a munkanélküliség, és
9. Az előző két nagymintás felvételhez képest is tovább nyílt a kulturális és „társadalmi olló”. ezzel összefüggésben a létbizonytalanság szegénység volt/lett. Véleményünk szerint ez egy-
Ma már elmondható, hogy az alacsony iskolázottságú szülők gyermekei számára szinte el- értelműen azt támasztja alá, hogy a 15–29 évesek differenciáltan, helyzet-adekvátan ítélik
érhetetlenné vált az oktatás felső szegmense (egyetem), illetve a megfelelő szocializáció hi- meg az őket körülvevő világot, reálisan látják a szociális és a politikai környezetet.
ányában az elit kulturális terek használata. Itt kell megjegyeznünk, hogy a tananyagban is
szereplő történelmi és kulturális helyek látogatottsága elsősorban iskolához kötődik, csupán
a magasan kvalifikált rétegek gyermekei és a nagyobb városokban lakók azok, akik a család-
jukkal ismerkednek meg a magyar történelem nevezetes helyeivel.
10. Előzetes hipotézisünk az volt, hogy az elmúlt években megerősödött a szabadidő-eltöltés
helyszíneként a pláza, mint az a tér, ahol egyesül a passzív (kirakat-nézegetés, sétálás) és az
aktív kulturálódás helyszíne (mozi, éttermek, kávézók). E vélekedésünket azonban nem lehet
alátámasztani. A vizsgált 15–29 éves korosztály mintegy 6 százaléka tölti szabadidejét egy
átlagos hétköznap bevásárlóközpontban. Valamivel magasabb az arány a nőknél,valamint a
Budapesten, ill. megyei jogú városban lakók körében. Áttörésről azonban e csoportok eseté-
ben sem beszélhetünk.
11. A szabadidőben végzett elfoglaltság jórészt egyéni aktivitást tükröz, a társaság és a közösség
hiánya látszódik. Azt is meg kell jegyezni, hogy 2004-hez képest nőtt azok aránya, akik azt
állítják, hogy van baráti társaságuk. Vizsgálatunk egyik tisztázatlan pontja, hogy ez a kap-
csolat személyközi, vagy interneten keresztül tartják-e fenn a fiatalok. Véleményünk szerint
– legalább részben – eltűnt az igényes beszédcselekvés tereihez köthető kommunikáció. A
fiatalok közel egyötöde „elvan” magával, szabadidejét passzív módon tölti el.
12. A társadalmi közérzet minden dimenziójában érzékelhető romlást rögzített az adatfelvétel
2000-hez és 2004-hez képest is. Az elmúlt 10 esztendőre visszatekintő értékelést minden
dimenzióban döntően negatív válaszok dominálják. Míg 2004-ben a 15–29 évesek nem egé-
szen egyharmada látta inkább negatívan a rendszerváltozás óta eltelt időszakot saját vagy
családja szempontjából, addig 2008-ban már a fiatalok kétharmada vélekedett hasonlóan.
13. A 15–29 évesek jövőorientációja is romló tendenciát mutat. Míg 2004-ben a fiatalok 45 szá-
zaléka gondolta azt, hogy a közeljövőben javul a személyes helyzete, addig 2008-ban már
csak 28 százaléka.
14. Összességében megállapítható, hogy a válaszoló magyar fiatalok alig fele véli úgy, hogy a
mai rendszer jobb lenne az előzőnél. A megélhetéssel, a létbiztonsággal kapcsolatos kérdé-
sek esetében egyértelmű a Kádár-korszak primátusa (pl. szociális biztonság, munkalehető-
ségek), míg a fiatalok élethelyzetével kapcsolatos kérdések (szórakozás, felsőoktatási intéz-
ménybe járás lehetősége) esetében inkább a mostani rendszerrel szimpatizálnak a 15–29
évesek. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a Kádár-korszak többszörös kompromisszumokra
épülő, de viszonylagos szociális biztonságot nyújtó karaktere maradt meg leginkább a társa-
dalom kollektív emlékezetében. Mindez annak fényében érdekes, hogy a vizsgálatba került
fiataloknak lényegében nincs (csak néhány korévhez tartozónak lehet) személyes tapaszta-
lata az előző rendszerről.
15. A vizsgálat egyik legizgalmasabb megállapítása, hogy a 15–29 évesek egyhetede azon a vé-
leményen van, miszerint bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrá-
cia, további közel egyharmaduk számára pedig gyakorlatilag lényegtelen, hogy demokrati-
kus vagy diktatórikus körülmények között él-e.
ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
Táblázatok jegyzéke
1. táblázat: A sikeres megkérdezéseket és meghiúsulási okokat összefoglaló táblázat 13
2. táblázat: A súlyozott minta nemek szerinti megoszlása 14
3. táblázat: A súlyozott minta korcsoportok szerinti megoszlása 14
4. táblázat: Családi állapot nemenként és korcsoportonként, 2004-2008 19
5. táblázat: Az élettársi és a házastársi kapcsolat létesítésének
átlagos életkora nemenként és korcsoportonként, 2004-2008 19
6. táblázat: A gyermekvállalás átlagos életkora nemenként és korcsoportonként 21
7. táblázat: Az iskolai képzésben részt vevők aránya korcsoport szerint, 2000-2008 24
8. táblázat: Az iskolarendszerben tanulók százalékos megoszlása iskolatípusok szerint 24
9. táblázat: A legmagasabb befejezett iskolai végzettség településtípusonként 25
10. táblázat: A fiatalok befejezett iskolai végzettsége az apák végzettsége szerint 26
11. táblázat: A különböző iskolázottságú fiatalok aránya
az egyes gazdasági aktivitási csoportokban, 2000-2008 27
12. táblázat: A fiatalok gazdasági aktivitása az apa iskolai végzettsége szerint 27
13. táblázat: A különböző oktatási intézményekbe járó fiatalok aránya
az apa iskolai végzettsége szerint 28
14. táblázat: Az apák iskolai végzettsége egyetemisták és főiskolások körében, 2000-2008 30
15. táblázat: A jelenlegi fő tevékenység részletesen 41
16. táblázat: A munkavállalás formája a fő foglalkozásban 45
17. táblázat: A jelenleg is dolgozók foglalkozása 47
18. táblázat: A dolgozó fiatalok aránya
a különböző összetételű családokban élő fiatalok között 57
19. táblázat: A háztartások és aktív keresők átlagjövedelme, önállóság szerint 57
20. táblázat: A háztartások egy fogyasztási egységre jutó
havi nettó átlagjövedelme, régiók szerint, 2004-2008 58
21. táblázat: Az egyes tartós fogyasztási javakkal rendelkezők aránya
önállóság szerint, 2004-2008 62
22. táblázat: „Az év legnagyobb részében hol lakik Ön?”, 2004-2008 62
23. táblázat: „Az év legnagyobb részében hol lakik Ön?” – önállóság szerint 63
24. táblázat: A ház/lakás helye a településen belül a kérdezőbiztos megítélése alapján,
a kérdezett önállósága szerint, 2004-2008 63
25. táblázat: Rendszeresen sportolók sportolási okai 72
26. táblázat: „Mennyire elégedett az edzettségi szintjével, külsejével, egészségével?” 73
27. táblázat: Tévénézésre fordított átlagos napi idő hétköznap
és hétvégén korcsoportonként, 2004-2008 88
28. táblázat: A havonta vagy gyakrabban látogatott
kulturális intézmények korcsoportonként, 2004-2008 93
29. táblázat: A soha nem látogatott kulturális intézmények korcsoportonként, 2004-2008 94
ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
Táblázatok jegyzéke
1. táblázat: A sikeres megkérdezéseket és meghiúsulási okokat összefoglaló táblázat 13
2. táblázat: A súlyozott minta nemek szerinti megoszlása 14
3. táblázat: A súlyozott minta korcsoportok szerinti megoszlása 14
4. táblázat: Családi állapot nemenként és korcsoportonként, 2004-2008 19
5. táblázat: Az élettársi és a házastársi kapcsolat létesítésének
átlagos életkora nemenként és korcsoportonként, 2004-2008 19
6. táblázat: A gyermekvállalás átlagos életkora nemenként és korcsoportonként 21
7. táblázat: Az iskolai képzésben részt vevők aránya korcsoport szerint, 2000-2008 24
8. táblázat: Az iskolarendszerben tanulók százalékos megoszlása iskolatípusok szerint 24
9. táblázat: A legmagasabb befejezett iskolai végzettség településtípusonként 25
10. táblázat: A fiatalok befejezett iskolai végzettsége az apák végzettsége szerint 26
11. táblázat: A különböző iskolázottságú fiatalok aránya
az egyes gazdasági aktivitási csoportokban, 2000-2008 27
12. táblázat: A fiatalok gazdasági aktivitása az apa iskolai végzettsége szerint 27
13. táblázat: A különböző oktatási intézményekbe járó fiatalok aránya
az apa iskolai végzettsége szerint 28
14. táblázat: Az apák iskolai végzettsége egyetemisták és főiskolások körében, 2000-2008 30
15. táblázat: A jelenlegi fő tevékenység részletesen 41
16. táblázat: A munkavállalás formája a fő foglalkozásban 45
17. táblázat: A jelenleg is dolgozók foglalkozása 47
18. táblázat: A dolgozó fiatalok aránya
a különböző összetételű családokban élő fiatalok között 57
19. táblázat: A háztartások és aktív keresők átlagjövedelme, önállóság szerint 57
20. táblázat: A háztartások egy fogyasztási egységre jutó
havi nettó átlagjövedelme, régiók szerint, 2004-2008 58
21. táblázat: Az egyes tartós fogyasztási javakkal rendelkezők aránya
önállóság szerint, 2004-2008 62
22. táblázat: „Az év legnagyobb részében hol lakik Ön?”, 2004-2008 62
23. táblázat: „Az év legnagyobb részében hol lakik Ön?” – önállóság szerint 63
24. táblázat: A ház/lakás helye a településen belül a kérdezőbiztos megítélése alapján,
a kérdezett önállósága szerint, 2004-2008 63
25. táblázat: Rendszeresen sportolók sportolási okai 72
26. táblázat: „Mennyire elégedett az edzettségi szintjével, külsejével, egészségével?” 73
27. táblázat: Tévénézésre fordított átlagos napi idő hétköznap
és hétvégén korcsoportonként, 2004-2008 88
28. táblázat: A havonta vagy gyakrabban látogatott
kulturális intézmények korcsoportonként, 2004-2008 93
29. táblázat: A soha nem látogatott kulturális intézmények korcsoportonként, 2004-2008 94
140 Ábrák és táblázatok jegyzéke Ifjúság2008 Gyorsjelentés 141
Ábrák jegyzéke 39. ábra: Alkoholfogyasztási gyakoriság nemenként 75

1. ábra: A vizsgált korosztály korévenként, 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban 13 40. ábra: Erősen ittas állapot előfordulási gyakorisága nemek szerint 76
2. ábra: A fiatalok családi állapot szerinti megoszlása 17 41. ábra: Az adott drogot kipróbálók, illetve az adott drogot
3. ábra: A 15-29 évesek gyermekeinek száma, 2000-2008 20 az elmúlt évben legalább egyszer használók aránya 77
4. ábra: Gyermekvállalási tervek a meglévő gyermekek száma szerint 22 42. ábra: A saját egészséggel, közérzettel való elégedettség nemek szerint 78
5. ábra: Az oktatásban részt vevő fiatalok aránya, 2000-2008 23 43. ábra: „Hány évesen élt először szexuális életet?” – korcsoportonként, 2004-2008 79
6. ábra: Az apák és gyermekeik iskolai végzettsége 25 44. ábra: Szexuális kapcsolatot még nem létesítők aránya korcsoportok szerint 80
7. ábra: A fiatalok további tanulási tervei 28 45. ábra: Szexuális partnerek száma korcsoportok és nemek szerint 80
8. ábra: Idegen nyelvek ismerete és az ismeret szintje 29 46. ábra: Számítógépet és internetet használók aránya, 2000-2008 83
9. ábra: Milyen különórákra járt általános és középiskolában? 30 47. ábra: Személyi számítógép és internet-hozzáférés
10. ábra: Egyetemisták és főiskolások, valamint a teljes minta a fiatalok háztartásaiban, 2000−2008 84
összehasonlítása különböző szempontok szerint 31 48. ábra: „Milyen gyakran használja az internetet?” – válaszok korcsoportonként 85
11. ábra: A tanulmányok befejezése és a munkába állás közt eltelő átlagos idő 42 49. ábra: Az internethasználat különböző formái 86
12. ábra: A tanulmányok befejezése és a munkába állás közt eltelő 50. ábra: A különböző online tevékenységek előfordulása korcsoportonként 86
átlagos idő legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint 43 51. ábra: A különböző digitális eszközökkel rendelkező
13. ábra: A tanulmányok befejezése és a munkába állás közt eltelő fiatalok aránya korcsoportonként 87
átlagos idő a korábbi, iskola melletti munkatapasztalatok függvényében 43 52. ábra: Rádióhallgatás gyakorisága korcsoportonként 88
14. ábra: Kitől/kiktől érkezett a legnagyobb segítség a jelenlegi 53. ábra: A napilapolvasás gyakorisága korcsoport szerint 89
– egyben első – elhelyezkedéskor? 44 54. ábra: Hetilap- és folyóirat-olvasási gyakoriság korcsoportonként 90
15. ábra: A munkahely és a lakóhely közti távolság 46 55. ábra: A fiatalok háztartásában található könyvek száma korcsoportonként 91
16. ábra: Ingázási távolságok településtípus szerint 46 56. ábra: Másolt és eredeti cd-k és dvd-k száma a fiatalok
17. ábra: A munkanélküliek aránya iskolai végzettség szerint 48 háztartásaiban korcsoportonként 92
18. ábra: „Miért nem regisztrált Ön munkanélküliként?” 48 57. ábra: Volt-e valaha a következő helyeken a fővárosban? 94
19. ábra: Az utolsó munkavállalás megszűnésének oka(i) 49 58. ábra: A szabadidő eltöltésének helyszínei hétvégén és hétköznap 96
20. ábra: A fiatalok családösszetétel szerinti megoszlása 59. ábra: Hétvégi és hétköznapi szabadidős tevékenységek 97
(„Ön kivel él együtt?”), 2004-2008 56 60. ábra: A baráti körrel nem rendelkezők aránya
21. ábra: Az önálló háztartásokban lakó, az anya iskolai végzettsége szerinti bontásban 98
már dolgozó fiatalok átlagjövedelme régiók szerint 58 61. ábra: „Mindent számításba véve, véleménye szerint a rendszerváltozás óta,
22. ábra: Tudnak-e pénzt megtakarítani? – önállóság szerint 59 illetve az elmúlt 10 évben hogyan alakult…?”
23. ábra: „Milyen gyakran fordult elő az Önök háztartásában az elmúlt 12 hónapban, – gazdasági helyzet megítélése, 2004-2008 102
hogy a hónap végére elfogyott a pénzük?”, 2004-2008 59 62. ábra: A jelenlegi és az előző (Kádár-) rendszer összehasonlítása
24. ábra: Milyen gyakran fordult elő az Önök háztartásában az elmúlt 12 hónapban, különböző szempontok szerint. „Véleménye szerint
hogy a hónap végére elfogyott a pénzük? – önállóság szerint 60 a következő szempontok szerint melyik rendszer a jobb?” 103
25. ábra: Hitel, adósság a háztartásban, önállóság szerint 60 63. ábra: A demokratikus és a diktatórikus politikai rendszerek megítélése
26. ábra: Milyen típusú hitellel, hitelekkel rendelkezik a háztartás? 61 korcsoportok szerint 104
27. ábra: Okoz-e problémát a hitelek törlesztése? – önállóság szerint 61 64. ábra: Az élet különböző dimenzióival kapcsolatos elégedettség, 2004-2008 105
28. ábra: „Megfelelőnek tartja-e jelenlegi lakáskörülményeit?”, 2004-2008 64 65. ábra: „Mindent számításba véve,
29. ábra: „Ha együtt él szüleivel: el akar-e onnan költözni a közeljövőben?” 64 Ön mennyire elégedett azzal, ahogy most él?”, 2000-2008 106
30. ábra: A háztartás anyagi helyzetének megítélése, 2004-2008 65 66. ábra: „Ha a jövőre gondol, mit tart valószínűnek: a következő években
31. ábra: A háztartás anyagi helyzetének megítélése az önállóan hogyan alakul…?” – gazdasági várakozások, 2004-2008 106
és a szülőkkel élők között 66 67. ábra: Különböző iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok érdeklődése
32. ábra: Tudnak-e pénzt megtakarítani? – 2000-2008 66 a politika iránt, 2000-2008 107
33. ábra: Az elmúlt egy évben volt-e üdülni? – 2000-2008 57 68. ábra: Menyire van lehetősége a fiataloknak beleszólni
34. ábra: Rendszeresen sportolók aránya, 2000-2008, 69 a helyi és az országos közügyekbe? 108
35. ábra: Rendszeresen sportolók aránya nemek szerinti felosztásban, 2000−2008 70 69. ábra: Mennyire érdekli az országos és helyi politikusokat a fiatalok véleménye? 109
36. ábra: Rendszeresen sportolók aránya korcsoportonként, 2000−2008 70 70. ábra: Helyi közéleti tevékenység 109
37. ábra: Rendszeresen sportolók aránya településtípusonként, 2000−2008 71 71. ábra: Bal–jobb és liberális–konzervatív orientáció, 2004-2008 110
38. ábra: A dohányzás előfordulása és dohányzási gyakoriság 72. ábra: A köztársaság intézményeibe vetett bizalom, 2004-2008 111
a fiatalok körében, 2000-2008 74 73. ábra: „Mennyire fontos ahhoz, hogy valaki jó állampolgár legyen, az, hogy…” 112
Ábrák jegyzéke 39. ábra: Alkoholfogyasztási gyakoriság nemenként 75

1. ábra: A vizsgált korosztály korévenként, 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban 13 40. ábra: Erősen ittas állapot előfordulási gyakorisága nemek szerint 76
2. ábra: A fiatalok családi állapot szerinti megoszlása 17 41. ábra: Az adott drogot kipróbálók, illetve az adott drogot
3. ábra: A 15-29 évesek gyermekeinek száma, 2000-2008 20 az elmúlt évben legalább egyszer használók aránya 77
4. ábra: Gyermekvállalási tervek a meglévő gyermekek száma szerint 22 42. ábra: A saját egészséggel, közérzettel való elégedettség nemek szerint 78
5. ábra: Az oktatásban részt vevő fiatalok aránya, 2000-2008 23 43. ábra: „Hány évesen élt először szexuális életet?” – korcsoportonként, 2004-2008 79
6. ábra: Az apák és gyermekeik iskolai végzettsége 25 44. ábra: Szexuális kapcsolatot még nem létesítők aránya korcsoportok szerint 80
7. ábra: A fiatalok további tanulási tervei 28 45. ábra: Szexuális partnerek száma korcsoportok és nemek szerint 80
8. ábra: Idegen nyelvek ismerete és az ismeret szintje 29 46. ábra: Számítógépet és internetet használók aránya, 2000-2008 83
9. ábra: Milyen különórákra járt általános és középiskolában? 30 47. ábra: Személyi számítógép és internet-hozzáférés
10. ábra: Egyetemisták és főiskolások, valamint a teljes minta a fiatalok háztartásaiban, 2000−2008 84
összehasonlítása különböző szempontok szerint 31 48. ábra: „Milyen gyakran használja az internetet?” – válaszok korcsoportonként 85
11. ábra: A tanulmányok befejezése és a munkába állás közt eltelő átlagos idő 42 49. ábra: Az internethasználat különböző formái 86
12. ábra: A tanulmányok befejezése és a munkába állás közt eltelő 50. ábra: A különböző online tevékenységek előfordulása korcsoportonként 86
átlagos idő legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint 43 51. ábra: A különböző digitális eszközökkel rendelkező
13. ábra: A tanulmányok befejezése és a munkába állás közt eltelő fiatalok aránya korcsoportonként 87
átlagos idő a korábbi, iskola melletti munkatapasztalatok függvényében 43 52. ábra: Rádióhallgatás gyakorisága korcsoportonként 88
14. ábra: Kitől/kiktől érkezett a legnagyobb segítség a jelenlegi 53. ábra: A napilapolvasás gyakorisága korcsoport szerint 89
– egyben első – elhelyezkedéskor? 44 54. ábra: Hetilap- és folyóirat-olvasási gyakoriság korcsoportonként 90
15. ábra: A munkahely és a lakóhely közti távolság 46 55. ábra: A fiatalok háztartásában található könyvek száma korcsoportonként 91
16. ábra: Ingázási távolságok településtípus szerint 46 56. ábra: Másolt és eredeti cd-k és dvd-k száma a fiatalok
17. ábra: A munkanélküliek aránya iskolai végzettség szerint 48 háztartásaiban korcsoportonként 92
18. ábra: „Miért nem regisztrált Ön munkanélküliként?” 48 57. ábra: Volt-e valaha a következő helyeken a fővárosban? 94
19. ábra: Az utolsó munkavállalás megszűnésének oka(i) 49 58. ábra: A szabadidő eltöltésének helyszínei hétvégén és hétköznap 96
20. ábra: A fiatalok családösszetétel szerinti megoszlása 59. ábra: Hétvégi és hétköznapi szabadidős tevékenységek 97
(„Ön kivel él együtt?”), 2004-2008 56 60. ábra: A baráti körrel nem rendelkezők aránya
21. ábra: Az önálló háztartásokban lakó, az anya iskolai végzettsége szerinti bontásban 98
már dolgozó fiatalok átlagjövedelme régiók szerint 58 61. ábra: „Mindent számításba véve, véleménye szerint a rendszerváltozás óta,
22. ábra: Tudnak-e pénzt megtakarítani? – önállóság szerint 59 illetve az elmúlt 10 évben hogyan alakult…?”
23. ábra: „Milyen gyakran fordult elő az Önök háztartásában az elmúlt 12 hónapban, – gazdasági helyzet megítélése, 2004-2008 102
hogy a hónap végére elfogyott a pénzük?”, 2004-2008 59 62. ábra: A jelenlegi és az előző (Kádár-) rendszer összehasonlítása
24. ábra: Milyen gyakran fordult elő az Önök háztartásában az elmúlt 12 hónapban, különböző szempontok szerint. „Véleménye szerint
hogy a hónap végére elfogyott a pénzük? – önállóság szerint 60 a következő szempontok szerint melyik rendszer a jobb?” 103
25. ábra: Hitel, adósság a háztartásban, önállóság szerint 60 63. ábra: A demokratikus és a diktatórikus politikai rendszerek megítélése
26. ábra: Milyen típusú hitellel, hitelekkel rendelkezik a háztartás? 61 korcsoportok szerint 104
27. ábra: Okoz-e problémát a hitelek törlesztése? – önállóság szerint 61 64. ábra: Az élet különböző dimenzióival kapcsolatos elégedettség, 2004-2008 105
28. ábra: „Megfelelőnek tartja-e jelenlegi lakáskörülményeit?”, 2004-2008 64 65. ábra: „Mindent számításba véve,
29. ábra: „Ha együtt él szüleivel: el akar-e onnan költözni a közeljövőben?” 64 Ön mennyire elégedett azzal, ahogy most él?”, 2000-2008 106
30. ábra: A háztartás anyagi helyzetének megítélése, 2004-2008 65 66. ábra: „Ha a jövőre gondol, mit tart valószínűnek: a következő években
31. ábra: A háztartás anyagi helyzetének megítélése az önállóan hogyan alakul…?” – gazdasági várakozások, 2004-2008 106
és a szülőkkel élők között 66 67. ábra: Különböző iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok érdeklődése
32. ábra: Tudnak-e pénzt megtakarítani? – 2000-2008 66 a politika iránt, 2000-2008 107
33. ábra: Az elmúlt egy évben volt-e üdülni? – 2000-2008 57 68. ábra: Menyire van lehetősége a fiataloknak beleszólni
34. ábra: Rendszeresen sportolók aránya, 2000-2008, 69 a helyi és az országos közügyekbe? 108
35. ábra: Rendszeresen sportolók aránya nemek szerinti felosztásban, 2000−2008 70 69. ábra: Mennyire érdekli az országos és helyi politikusokat a fiatalok véleménye? 109
36. ábra: Rendszeresen sportolók aránya korcsoportonként, 2000−2008 70 70. ábra: Helyi közéleti tevékenység 109
37. ábra: Rendszeresen sportolók aránya településtípusonként, 2000−2008 71 71. ábra: Bal–jobb és liberális–konzervatív orientáció, 2004-2008 110
38. ábra: A dohányzás előfordulása és dohányzási gyakoriság 72. ábra: A köztársaság intézményeibe vetett bizalom, 2004-2008 111
a fiatalok körében, 2000-2008 74 73. ábra: „Mennyire fontos ahhoz, hogy valaki jó állampolgár legyen, az, hogy…” 112
74. ábra: Mekkorák az ellentétek a magyar társadalomban Jegyzetek

a különböző csoportok között a fiatalok véleménye szerint? 113
75. ábra: Pártok támogatottsága az összes 18 éven felüli
és a biztos szavazó pártot választók körében 115
76. ábra: A szervezetekhez való kapcsolódás jellegzetességei 116
77. ábra: Kampánytevékenységben, valamint tiltakozásban való
potenciális és tényleges 118
78. ábra: „Vannak-e az Ön számára elérhető közelségben olyan civil
vagy egyházi szervezetek, szolgáltatások, amelyek a fiatalok számára
szerveznek különböző programokat?” – településnagyság szerint 119
79. ábra: Az ifjúsági irodák látogatásának okai 120
80. ábra: Mi(ke)t csinál egy ifjúsági referens a fiatalok véleménye szerint? 121
81. ábra: „A következő, vallásosságról szóló kijelentések közül
melyikkel tudná önmagát a leginkább jellemezni?”, 2000-2008 124
82. ábra: „Vallásosan nevelték, nevelik Önt otthon?” 2000, 2008 124
83. ábra: Az egyes felekezetben megkereszteltek,
bejegyzettek aránya, 2000, 2008 125
84. ábra: A magukat különböző
felekezetekhez tartozónak érzők aránya, 2000, 2008 126
85. ábra: „Milyen gyakran jár egyházi, vallási közösségi szertartásokra (mise, istentisztelet),
leszámítva a családi eseményeket (esküvő, temetés, keresztelő)?”, 2000, 2008 126
86. ábra: Az egyházi esküvőt tartók/tartani kívánók aránya
a vallásosság szerinti csoportokban 127
87. ábra: A különböző hittartalmakban hívők aránya 128
88. ábra: Az ifjúság legégetőbb problémái a fiatalok szerint, 2000-2008 132
89. ábra: Az ifjúság legégetőbb problémái országosan és helyben a fiatalok szerint 133
74. ábra: Mekkorák az ellentétek a magyar társadalomban Jegyzetek

a különböző csoportok között a fiatalok véleménye szerint? 113
75. ábra: Pártok támogatottsága az összes 18 éven felüli
és a biztos szavazó pártot választók körében 115
76. ábra: A szervezetekhez való kapcsolódás jellegzetességei 116
77. ábra: Kampánytevékenységben, valamint tiltakozásban való
potenciális és tényleges 118
78. ábra: „Vannak-e az Ön számára elérhető közelségben olyan civil
vagy egyházi szervezetek, szolgáltatások, amelyek a fiatalok számára
szerveznek különböző programokat?” – településnagyság szerint 119
79. ábra: Az ifjúsági irodák látogatásának okai 120
80. ábra: Mi(ke)t csinál egy ifjúsági referens a fiatalok véleménye szerint? 121
81. ábra: „A következő, vallásosságról szóló kijelentések közül
melyikkel tudná önmagát a leginkább jellemezni?”, 2000-2008 124
82. ábra: „Vallásosan nevelték, nevelik Önt otthon?” 2000, 2008 124
83. ábra: Az egyes felekezetben megkereszteltek,
bejegyzettek aránya, 2000, 2008 125
84. ábra: A magukat különböző
felekezetekhez tartozónak érzők aránya, 2000, 2008 126
85. ábra: „Milyen gyakran jár egyházi, vallási közösségi szertartásokra (mise, istentisztelet),
leszámítva a családi eseményeket (esküvő, temetés, keresztelő)?”, 2000, 2008 126
86. ábra: Az egyházi esküvőt tartók/tartani kívánók aránya
a vallásosság szerinti csoportokban 127
87. ábra: A különböző hittartalmakban hívők aránya 128
88. ábra: Az ifjúság legégetőbb problémái a fiatalok szerint, 2000-2008 132
89. ábra: Az ifjúság legégetőbb problémái országosan és helyben a fiatalok szerint 133
144 Jegyzetek Ifjúság2008 Gyorsjelentés 145
Jegyzetek Jegyzetek
Jegyzetek Jegyzetek
Jegyzetek Jegyzetek
Jegyzetek Jegyzetek
A 2000 óta négyévente lefolytatott nagymintás, a 15-29 éves korosztályt vizsgáló
ifjúsági adatfelvétel egyik célja annak rögzítése, hogy az előző felvétel(ek)hez képest
mennyiben, milyen módon változtak az ifjúsági korosztályok iskoláztatását,
elhelyezkedését, karrierjét, önállósodását és boldogulási esélyeit befolyásoló társadalmi
tényezők, továbbá, hogy ezek a hatások hogyan tükröződnek a fiatalok életmódjában,
szabadidős tevékenységében, kulturális fogyasztásában.
A kutatás célja - hasonlóan a korábbi vizsgálatokhoz hogy:

• a magyarországi fiatalok anyagi és kulturális erőforrásairól, életmódjáról és
értékrendszerérői horizontálisan és vertikálisan is képet kapjunk;
• hazánk statisztikai-gazdasági régióiról, a vizsgált dimenziók mentén,
összehasonlító adatokkal rendelkezzünk a korábbi magyarországi kutatások
vonatkozásában;
• Magyarország polgárai, döntéshozói, szervezetei, kutatóműhelyei részére
összehasonlító adatokkal rendelkezzünk;
• mind módszertani (empirikus szociológia), mind tartalmi (vizsgált dimenziók)
szempontjából lehetőséget adjunk a későbbi összehasonlíthatóság, illetve a
helyi, megyei illetve regionális kutatásokra, gyakorlati használatban való
alkalmazásokra (pl.: ifjúsági koncepciók kidolgozására).
Az előző nagymintás vizsgálatokhoz képest a 2008-ban elvégzett nagymintás survey

vizsgálat kvalitatív (fókuszcsoportos) szakasszal bővült, amelynek funkciója az, hogy
pontosabban fel lehessen tárni a fiatalok életmenetére hatást gyakorló döntéseket.
2008-ra végre kijelenthető, hogy - követve az Európai Unió számos országának példáját
- Magyarországon is rendszeressé vált egy, a kormányzat által is támogatott átfogó
ifjúságkutatás. A kutatás alapvető céljai között szerepel, hogy a vizsgálat adatai - a
hagyományoknak megfelelően - minden érdeklődő számára elérhetőek és
használhatóak legyenek. így az eredmények, az adatok a feldolgozást követően
nyilvánossá válnak.
A Gyorsjelentés, a műfaj sajátosságából adódóan, azt a célt szolgálja, hogy a

tanulmányok elkészülte előtt betekintést adjon a vizsgálat alapadataiba; azok mélyebb
értelmezésére, az összefüggések feltárására és magyarázatára - itt és most - nem
vállalkozunk.
A Gyorsjelentés tehát nem más, mint a vizsgálat alapadatainak felületi megközelítése.

Ifjúság 2008 Kutatás

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Ifjúság 2008 Kutatás

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ifjúság2008

Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet

A Gyorsjelentés elkészítésében közreműködött:

© Bauer Béla, Szabó Andrea editors, 2009

© Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet publisher, 2009

A kutatás pénzügyi fedezetét az alábbi alapok biztosították: Szerkesztette:

A Gyorsjelentés elkészítésében közreműködött:

© Bauer Béla, Szabó Andrea editors, 2009

© Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet publisher, 2009

A kutatás pénzügyi fedezetét az alábbi alapok biztosították: Szerkesztette:

7. Helyi közélet és helyi politika

7. Helyi közélet és helyi politika

0% 20% 40% 60% 80% 100%

A legfiatalabb vizsgált korosztály (15–19 évesek) 95 százaléka nĘtlen vagy hajadon, e

0% 20% 40% 60% 80% 100%

A legfiatalabb vizsgált korosztály (15–19 évesek) 95 százaléka nĘtlen vagy hajadon, e

4. táblázat: Családi állapot nemenként és korcsoportonként, 2004-2008

4. táblázat: Családi állapot nemenként és korcsoportonként, 2004-2008

4. ábra: Gyermekvállalási tervek a meglévő gyermekek száma szerint

tervez nemtervez attólfügg nemtudja

4. ábra: Gyermekvállalási tervek a meglévő gyermekek száma szerint

tervez nemtervez attólfügg nemtudja

Továbbtanulás, nyelvtudás, különóra német 32 21 4 2

A legnépszerĦbb tanulási cél a nyelvtanulás. A vizsgálatban részt vevĘk közel kétharmada

Továbbtanulás, nyelvtudás, különóra német 32 21 4 2

A legnépszerĦbb tanulási cél a nyelvtanulás. A vizsgálatban részt vevĘk közel kétharmada

Az apa iskolai Egyetemisták FĘiskolások

Az apa iskolai Egyetemisták FĘiskolások

lemorzsolódás munkanélküliség Tanárok

lemorzsolódás munkanélküliség Tanárok

Az első munkavállalás 12.

Elhelyezkedés az első munkavállaláskor

Az első munkavállalás 12.

Elhelyezkedés az első munkavállaláskor

megyeijogúváros 50 25 15 9 A munkahely föladása, elvesztése, munkanélküliség

megyeijogúváros 50 25 15 9 A munkahely föladása, elvesztése, munkanélküliség

Az ingázók közül legtávolabbra az észak-magyarországiak és az észak-alföldiek utaznak

megyeijogúváros 50 25 15 9 A munkahely föladása, elvesztése, munkanélküliség

megyeijogúváros 50 25 15 9 A munkahely föladása, elvesztése, munkanélküliség

Az ingázók közül legtávolabbra az észak-magyarországiak és az észak-alföldiek utaznak

0% 20% 40% 60% 80% 100% gyermeketvállalt 5

nem igen visszamenttanulni 4

19. ábra: Az utolsó munkavállalás megszĦnésének oka(i)

0% 20% 40% 60% 80% 100% gyermeketvállalt 5

nem igen visszamenttanulni 4

19. ábra: Az utolsó munkavállalás megszĦnésének oka(i)

egyedülél 4 19. táblázat: A

egyedülél 4 19. táblázat: A

0 20 40 60 80 100 120 140 160

0 20 40 60 80 100 120 140 160

mindenhónapban félévnélgyakrabban féléventevagyritkábban soha

mindenhónapban félévnélgyakrabban féléventevagyritkábban soha

2004 2008 23.23.táblázat:

Hifi-berendezés 49 64 51 62 önálló eltartott

Az eltartottak 91 százaléka a szüleinél lakik, 3 százalék kollégista. Az önállók 19 százaléka

2004 2008 23.23.táblázat:

Hifi-berendezés 49 64 51 62 önálló eltartott

Az eltartottak 91 százaléka a szüleinél lakik, 3 százalék kollégista. Az önállók 19 százaléka

28. ábra: „Megfelelőnek tartja-ejelenlegi

Az anyagi helyzet szubjektív megítélése

0% 20% 40% 60% 80% 100%

28. ábra: „Megfelelőnek tartja-ejelenlegi

Az anyagi helyzet szubjektív megítélése