Quintus Sertorius
Plutarkhosz ritka elismeréssel írt
arról a hadvezérről, aki egyaránt
szembeszegült az általa támoga-
tott Marius és a politikai ellenfe-
lének tekintett Sulla kegyetlen
túlkapásaival. Sertorius 126 körül
született a szabin Nursia városá-
ban. Lovagrendi családja gondos
nevelésben részesítette, és ő
már fiatalon hírnévre tett szert
polgári peres ügyek vitelében
mutatott tehetségével. Idővel
azonban érdeklődése a katonai
pálya felé terelte. 105-ben Servi-
lius Caepio proconsul hadijelvé-
nye alatt vett részt Arausiónál
(ma: Orange, Franciaország) a
kimberek elleni vesztes csatában.
Feljegyezték róla, hogy sebesül-
ten sikerült átmenekülnie a
Rhône túlsó partjára, méghozzá
úgy, hogy teljes fegyverzetével
úszott át a sebes sodrású folyón.
Ez kellőképp bizonyította átlagot
meghaladó testi erejét.
Marius fővezérsége már na-
gyobb sikert hozott számára.
102-ben Aquae Sextiaenél a
római had szétverte a teutonok
seregét, és ebben Sertorius is
szerepet kapott. Az értelmi ké-
pességekkel gazdagon megál-
dott katona néhány mondatot
elsajátított az ellenség nyelvé-
ből, és a barbárok ruházatát fel-
öltve sikeresen elvegyült közöt-
tük. Ezáltal fontos információk-
hoz jutott, amelyeket Marius a
csatában hasznosított. A vezér
előléptetéssel jutalmazta.
97 és 93 között katonai tribu-
nusként szolgált Hispaniában. A
Felső-Guadalquivir (latin Baetis)
mellett fekvő Castulónál kitűnt
bátorságával. A keltiber várost
megszálló római katonák tivor-
nyái felbőszítették az ott lakó-
kat, akik aztán a szomszédos te-
lepülés polgáraival együttmű-
ködve rájuk rontottak. Sok ró-
mait meggyilkoltak, de többen
ki tudtak menekülni a kapukon
túlra. Sertorius összegyűjtötte
a menekülteket, megparan-
csolta nekik, hogy a helybéliek
ruházatát öltsék magukra, majd
a gyanútlan keltiberek ellen ve-
zényelte őket. Sok embert meg-
öltek, az életben maradottakat
rabszolgának adták el.
Eredményes harctéri tevé-
kenysége 91-re meghozta neki a
A Párhuzamos életrajzok írója, Plutarkhosz nem vé- Római és itáliai száműzöttekből
letlenül állította párba azt a két politikust, akik bátran 300 tagú senatust szervezett,
és így valósággal államként irá-
vállalták a harcot koruk kihívásaival, és e küzdelem nyította uralmi körzetét. Hispa-
végén elbuktak: Eumenészt és Sertoriust. Előbbi, nia vált a Sulla örökségével
Nagy Sándor egykori titkára utolsó leheletéig igyeke- szembeni ellenállás központjává.
77-ben Pompeius állt a Serto-
zett megvédeni a királya halála után az utódhadvezé- rius elleni harc élére, de sokáig
rek (diadokhoszok) marakodása miatt széteső világ- ő is sikertelen maradt. Egy alka-
birodalom egységét, míg utóbbi hazájától távol akarta lommal például fel akarta men-
teni a Sertorius által ostromlott
megteremteni a véres polgárháború terhétől megsza- Laurón városát, de képtelen volt
badult civilizált élet feltételeit. Az egyik elvhűsége és erre, és a csalódott városlakók
a másik hadvezéri és államszervezői képessége azon- megadták magukat a támadók-
nak. Mint Plutarkhosztól tudjuk,
ban nem érvényesülhetett azokban a korokban, ame- „ő megkímélte életüket, és sza-
lyekre érvényes Radnóti verssora: „… mikor az ember bad elvonulást engedett nekik,
önként, kéjjel ölt, nem csak parancsra…” (Töredék) de a várost felgyújtatta, nem ha-
ragból, nem is kegyetlenkedés-
quaestori rangot, majd a szövet- „Az a hírhedt halált hozó tábla ből, hiszen Sertorius volt a legke-
séges háborúban legatusként Sertoriust is számkivetetté és föl- vésbé szolgája szenvedélyeinek
szolgált. 88-ban Sulla és hívei dönfutóvá tette.” Miután a dicta- minden hadvezér között, hanem
akadályozták meg néptribunusz- tor megbízásából Annius nevű hogy megszégyenítse és elké-
szá választását, emiatt Sulla ke- alvezére kiűzte Hispaniából, Ser- pessze Pompeius csodálóit…”
letre távozása után Cinna párt- torius Mauretaniába menekült. Ugyanennek a városnak a bevé-
jára állt. 87-ben Marius és Cinna Azután 80-ban a lusitanok és telénél történt, hogy egy római
katona erőszakot akart elkö-
„A legravaszabb és legtehetségesebb hadvezérek közül vetni egy asszonyon. Az erényét
Philipposz, Antigonosz, Hannibál, s akinek életrajzát most vadul védelmező nő a dulakodás
kezdjük megírni, Sertorius félszeműek voltak. Az utóbbiról el- közben kikaparta merénylője
szemét. Appianosz csodálattal
mondhatjuk, hogy tartózkodóbb volt a nőkkel szemben, mint
említi, hogy az esetről tudo-
Philipposz, megbízhatóbb barát, mint Antigonosz, irgalma-
mást szerezve Sertorius a kato-
sabb ellenségeihez, mint Hannibál, és nem volt kevésbé nát és annak egész osztagát ki-
értelmes, mint bármelyik ezek közül…” végeztette.
(Plutarkhosz: Sertorius élete 1. – Máthé Elek fordítása) Sertorius tekintélye olyany-
nyira megnőtt, hogy 76–75-ben
oldalán részt vett Róma városá- Sulla oda menekült ellenfeleinek még VI. Mithridatész is felvette
nak elfoglalásában. E két politi- hívására visszatért az Ibériai-fél- vele a diplomáciai kapcsolatot.
kus római polgárokat sújtó véres szigetre. Hadereje azzal is erősödött,
akcióitól azonban távol tartotta A bennszülöttek erőteljes tá- hogy a Sulla öröksége ellen lá-
magát, sőt ő maga mészárol- mogatása és a náluk kialakult zadó, de levert Marcus Aemilius
tatta le azt a négyezer rabszol- gerilla-hadviselés sikeres alkal- Lepidus seregének maradvá-
gát, akit Marius fegyverzett fel mazása révén több ellene kül- nyai Marcus Perperna Veiento
és szabadított rá ellenségeire. dött római hadat, például Caeci- vezetésével hozzá csatlakoztak.
83 telén mint praetor ismét His- lius Metellus Pius – Sulla consul- Sikerei csúcsán azonban Serto-
paniában tevékenykedett, ami- társa 80-ban – seregét legyőzve rius ébersége lankadni kezdett,
kor Sulla proscribálta őt is. Mint 77-re megszerezte a hispaniai és a harctéri dicsőség helyett az
a történetíró Florus megjegyzi: római területek nagy részét. élvezetek felé fordult figyelme.
Alvezérei viszont egyre-másra
szenvedtek vereséget a római
hadaktól. Ő maga eközben ke-
vésbé tudott úrrá lenni a kör-
nyezetében lévő rómaiak és a
bennszülöttek civódásain. Vé-
gül Perpernával az élen össze-
esküvők törtek az életére, és
72-ben meggyilkolták. K. I.
42£∞§£™
Quintus Sertoriust
meggyilkolják alvezérei
42£∞§£™