Szegedi Péter

Stadionok, nézők, jegyárak

A labdarúgó-szövetség 1901-ben írta ki az első labdarúgó-bajnokságot,
a század első évtizedében mintegy tucatnyi helyen játszottak élvonalbeli
találkozókat, de ezek közül csak néhányat lehetett stadionnak nevezni.
A legjelentősebb a Millenáris volt, amely 1896-ban „az ezredéves orszá-
gos kiállítás tartama alatt rendezendő különféle sportversenyek czéljaira”
épült. Eredetileg le is akarták bontani az ideiglenesnek szánt létesít-
ményt, de több sportegyesület összefogásának köszönhetően a fővá-
ros megkegyelmezett a – ma is álló – stadionnak. A Millenáris a BTC
és az MTK labdarúgócsapatának otthona volt, egy 1903-as margitszigeti
mérkőzést kivéve 1911 őszéig itt játszotta találkozóit a válogatott is.

A
futball gyors terjedésének kö- másik klubja, az ÓTE pedig a Vörösvári
szönhetően a századelőn sorra úton (később Hévízi út néven a III. ker.
épültek pályák a fővárosban. TVE pályája lett). Több csapat is hasz-
1900-ban adták át az FTC Soroksári úti nálta a századfordulón a BAK által lét-
pályáját, 1901-ben a MAC sporttelepét rehozott, később a vasutas Testvériség
a Margitszigeten, a BEAC-ét pedig otthonaként ismert Amerikai úti és
Lágymányoson. A Bertalan utca végén, vele átellenben a TLK Erzsébet királyné
a Duna-parton 1922-ben átadott MAFC- úti pályáját, valamint a Lehel úti Eccle-
pályával egy időben építették ki a sia-pályát is. lyájukat 1912-ben avatták fel. Mindkét
BEAC stadionját is, melyet a budai 1909-re a futball lényegében kinőtte stadion 20 ezer fő befogadására volt al-
Skála építése miatt bontottak le 1973- a Millenárist, ekkor már minden mecs- kalmas, ám hamarosan bővítették azo-
ban. Az UTE 1903-tól az első világhá- cset telt ház előtt játszott a válogatott, kat, így a két létesítményben 40 ezer
ború kitöréséig a Népszigeten, az új- és a klubcsapatok nemzetközi találko- ember figyelhette kedvenceit. Az 1920-
pesti kikötő mellett fekvő pályán ját- zóit is hatalmas érdeklődés kísérte. Az as évek elején adták át a Postás, majd
szott, 1922-ben adták át Megyeri úti FTC és az MTK rivalizálásának köszön- az Újpest Megyeri úti stadionját, így az
stadionjukat. A Törekvés 1903-tól a kő- hetjük első modern stadionjainkat, me- 1920-as évek közepére már nyolc buda-
bányai Hölgy utcában rendezte mérkő- lyek akkoriban a kontinens legnagyobb pesti stadion befogadóképessége érte
zéseit, 1912-ben költöztek át a szom- befogadóképességű sportlétesítményei el a 10 ezer főt, de ezek mellett több
szédos Halom utcába, majd az 1920-as voltak. Először az FTC kezdett építke- tucat kisebb pálya volt a fővárosban.
években a Bihari útra. A III. ker. TVE zésbe, az Üllői úti stadiont 1911-ben A századfordulón a pesti futball –
1901-ben a Határ úton (a mai Nagy- adták át. Az MTK sem maradt el vetély- bár a klubok tagságáról csak szórvá-
szombat utcán) lelt otthonra, Óbuda társától, a Hungária körúton fekvő pá- nyos ismereteink vannak – a polgárság,
főleg annak alsóbb rétegeinek sportja
volt. Erre utalnak a klubok magas tag-
BUDAPESTI PÁLYÁK 1926-BAN sági díjai, illetve hogy a futballt erős
Pályatulajdonos/ szálak fűzték a kávéházakhoz. Több
Hely Befogadóképesség Átadás éve
bérlő klub kávéházban alakult meg: például
FTC Üllői út 40 000 1911 1900-ban a 33 FC az Erzsébet híd,
MTK Hungária krt. 40 000 1912 1912-ben a Csepeli TK a Beck Kávéház-
UTE Újpest, Megyeri út 25 000 1922 ban, 1899-ben az FTC a Gutgessel Ven-
Postás Verseny utca / Dózsa György út 15 000 1921 déglőben. Később létrejöttek a klubok
BEAC Lágymányos 12 000 1901 törzshelyei: az 1920-as évek elején az
BSE Millenáris 12 000 1897 FTC a Széchenyi, az MTK és a VAC az
MÁVAG Kőbányai út 10 000 1924 Edison (Sorrento) Kávéházat részesí-
Testvériség Amerikai út 10 000 1905? tette előnyben. Az 1920-as évek köze-
pén a VAC, az MTK és az Ékszerész tag-
MAC Margitsziget 8 000 1901
jai is rendszerint a Westend Kávéház-
III. ker. Határ utca 8 000 1912
ban tűntek fel.
Kispesti AC Kispest, Sárkány utca 6 000 1912
A játékosokról is csak hézagos isme-
OTE Vörösvári út 5 000 ?
reteink vannak, de a források a század-
MAFC Bertalan utca 5 000 1922 fordulón még egyértelműen polgári
URAK Rákospalotai erdő 5 000 ? háttérre utalnak. A Sporthírlap 1912.
Törekvés Halom utca 4 000 1912 karácsonyi számából tudjuk, hogyan
ETC Erzsébetfalva, Erzsébet utca 4 000 1912 alakult a századforduló 31 kiemelkedő

24 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

 Az Üllői úti FTC-stadion, 1910-es évek

futballistájának civil pályafutása: mind- Még kevesebbet tudunk a labda- ronként jelentős különbségek voltak,
annyian legalább érettségizettek vol- rúgó-szurkolók társadalmi hátteréről, vagyis a lelátók társadalmát – a páholy-
tak, többségük hivatalnokként vagy de valószínű, hogy a játék népszerűsé- tól az állóhelyig – éles határok válasz-
mérnökként dolgozott. gével párhuzamosan éppúgy szélese- tották el egymástól. A válogatott és él-
Az egyre népszerűbb futball hama- dett a társadalmi bázisuk, mint a já- vonalbeli mérkőzésekre a szerény
rosan a középosztály alatti rétegek ked- tékosoké. Vagyis a huszadik század anyagi helyzetű szurkolók aligha jár-
venc játéka lett. Az 1945 előtti korszak- elején a polgárság, különösen a kispol- hattak rendszeresen, az 1930-as évek-
ból a legpontosabb képet a futballisták gárság körében lehetett kedvelt sza- ben bajnoki mérkőzésre 50 fillér, válo-
társadalmi státuszáról az 1943/44-es badidős tevékenység a mérkőzések lá- gatott mérkőzésre 1,5 pengő alatt nem
bajnokságból ismerjük. A Nemzeti togatása, majd a külvárosi klubok fel- lehetett bejutni. Hipotézisként megfo-
Sport 1944 januárjában hatrészes soro- tűnésével lett népszerű a kisegziszten- galmazható, hogy e találkozók szurko-
zatban ismertette az élvonal 279 játé- ciák körében is. lói bázisának gerincét vélhetően a szak-
kosának pályafutását, születési helyét A szórványosan ismert jegyárakból munkások, kiskereskedők, kisiparosok,
és idejét, illetve foglalkozását. Utóbbi- kitűnik, hogy a belépődíjakban szekto- hivatalnokok tehették ki.
akból csoportokat képezve láthatjuk,
hogy az élvonalban szereplő labdarú-
JEGYÁRAK
gók között két jelentős foglalkozási cso-
portot azonosíthatunk. A különféle
MAGYARORSZÁG–AUSZTRIA, 1929. OKTÓBER 6. | 32 EZER NÉZŐ
szakmunkások aránya összesen 37%-ot elővételben helyszínen
tett ki, a magán- vagy köztisztviselők A TRIBÜN
aránya pedig 31%-ot (természetesen I. rendű páholyülés 8 pengő 8 pengő
utóbbiakat iskolai végzettség szem- II. rendű páholyülés 7 pengő 7 pengő
pontjából sokszínűség jellemezte). I. rendű számozott ülés 6 pengő 6 pengő
Az altisztek, művezetők, írnokok, to- II. rendű számozott ülés 5,5 pengő 5,5 pengő
vábbá vasúti tisztek, altisztek jelentős, Korzópáholy 5,1 pengő 5,5 pengő
összesen 15 százalékos hányada a vas- I. rendű korzóülés 4,4 pengő 4,8 pengő
utas- és gyári egyesületek nagy számá- II. rendű korzóülés 3,6 pengő 4 pengő
val magyarázható. Bár a státuszt meg-
határozó változók (iskolázottság, jö- B TRIBÜN
vedelem, foglalkozás stb.) közül csak
I. rendű páholyülés 7 pengő 7 pengő
néhány ismert, az adatokból annyi
II. rendű páholyülés 6 pengő 6 pengő
megállapítható, hogy 1941-ben az élvo-
Számozott ülés 4,4 pengő 4,4 pengő
nalban futballozó játékosok között a
Állóhely 1,6 pengő 2 pengő
felsőbb és a legalsó osztályok alulrepr-
ezentáltak voltak, vagyis a labdarúgás Gyermekjegy — 0,8 pengő
nem volt sem „elit”, sem „proli” sport. Tanulójegy — 0,8 pengő

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 25