Csépe Valéria Kognitiv fejlédés- | neuropszicholégia Gondolat Kiadé Budapest, 2005A kone az Okaisi Miniszteum émoatisval, a Felaoktats Tankiye ‘és Szakkony-imogetis: Payot keretdben jelent meg, A kitet a flsSokesban haenlatostankays, OM Minn jog enntartra, Birmilyen miso, sokszorones, ‘toe adatfeldoloz6 rendszerbon vl ol akin eldzctes sell hozirlashoe van ki, (© sépe Valea, 2005, ‘© Gondola, 2005, teow gonlttnds Akiadise fel Biska svn Sebveggondoas RithayTkliks Aboveé Mary Kalmin «Maroc cit fextménye alapjin kes, a mveszengedeyevel ‘Misaki serkes Pint Lisa A Wado manuka» Books in Print vegezte [Nyomta€s katte Kaloprint Nyomds Kit, Kaoesa ISBN 963 9567787 Tartalom Koszinetnyivinités |, Bevezerés 2. A kognitiy felidés-neuropszicholdgia elbzményei 2:1. ToreénetielGamények 22 Amodern neuropstichol6pia gyokerei 23. FelnGecneuropszichologia 24, Kogniaiv neuropstichologia és fejl6dés-neuropszichol6gia 3. Kogaiti idegtudomény ‘ul, Médszerek afunkclok visgalaéra 3.11 Elektroenketalogrifia (EEG) a sejtek yzenéje” 53.1.2, Magnetoenkefalogefia (MEG): az agy ykortts zenéje” 3.13. Eseményhez katt a seagy <2eaci témija" 3.44, Posittonemissziés tomogréfia 3.15. Funkeionilis mignestezonanci még szcbl képek a2 615 agy261 3.1.6. Egyeb elirésok 13.2 Mdegtudomény és Klinikum 3.21, A stindsGmtk sverepe 3.22, Esectanulmanyok 323, Csoport-asszchasonllts vizspslarok 37 38 38 30 4a6 -tasea.on ‘Takraw 2 4. Kogitvfelidésidegtudomsny 45 74. frontiislebeny gyermekkorisétlésénck 4A: Newroanatémia slapok 46 kaverkezményei 103, ‘ida Az aykreg,vagys a megismerés funkciok 15.A végrehajtsfunkcidk fel6des vari 106 éepont steve" 46 75:1, A végrehajbTunkeidk atiikus fel6Uése 106 42. Fejlodés-neurldgia’alapok 2 752. Autiemus 107 43. A kognitvfil6des-idegtudomény médszeri 82 16, Figyclemaavar. és hiperativits-szindsomdk 43. MRL 32 (ADD és ADHD) 10 43.2, Eseményher kote agy porencitlok 3 12.Gilles de la Tourente-szindrma 13 44, Funkiondls Files és felodesdinanika 55 78 Fenilketonuria ua 45, Plaseticités a 79. Tormeeszindséma 118 Faggelék. A legayakrabban hasendltVFaestick 122 5. feédés neuropszichologia médszerei e 5.1.A neuropscicholgiavisgiltokelvet 6 8, Emickezeti zavarok 2 5.2. Viagilat 6s teszelés 6 811 Az emlékezet normal fjiédése 127 53. Fejlides-neuropsicholigai tesztck,tesetesomagok 64 Bit. Avemlgkecet fejl6dés kor szakaszinak 53.1. A Woodeock-Johnson-esze (W)) 6 catia 128 5332. A Kaufmancteseick 66 8.1.2. Brlekeresi sari é fjl6des Mt 53.3. A Haltead-Reitan-tescesomag (HRTB) “ 813. Metakognitveudis és az emlekezet 534, NEPSY oe feiodese 138, 54, Gyakorlati mesfontlisok B 8.14, Tenletspecifikus mere haisa 139 Sa, Tesevtastés 3 8115. Azimplicic emlékeze fel6dése 141 52. Seimiegepes madszerek 182, Gyermekkor szerzee amnézin 13 ‘ newropszcholdgisban Dy 83, Feji6désiamnézia 5 S84. Epilepsia &emlekeret zavaok 7 6. Funkciondlis lteralizéeis 8 185, Specifkus emlékezeti zavarok 451 6.1. Alatenlizgci eredete 8 ‘86. A munkaemekezee vari 182 ‘6.11. Evolicis eltzmények %6 62, A lateralizaci6 egyedtel6dese a 9, Bxzlelési zavarok 63. lateraliici idegrudoményi modelljci as 9.1 Az ésllen zavtok Kivetkezménye 157 64 Egyéni eheresck 5 51.1. A vnuilis percep zavaral 157 65. A megismerés fankeidk asimmetisi 6 9.1.2. A hllisi percep zavarai 162 92. Acris vinutls alles zavaai 164 7.A figyelmi és a végrehaité funkeibk zavarai 1 9.2.1. Targylokalzaci 164 7.-Avézrchajtsfankcidk és frontlislebeny szeepe 9 9.2.2. A ikon (navighci vara 165, 72. A verchatsfunkeiG vangslasnak fb els 93 9.23, Viauiisnegleke 16 73.A pefrontlis kézeg 6 a vegrehae funkei... 93. A morgispereepaézavari 168 vipikus fejlése 97 91, Felismerés avarok: raya €s cok 170 TS: A prefiontlis kéreg (PEC) fankeii 97 ‘94.1. Peil6des prozopagndcia m1 732. APFC fejdése 38 95, Aét-vizuiisondszer evar Fist 733. Avéasehajs funkciGk tipi f6dése 9 stindimakban: Turner és Wiliams 17 734. Avéarehajs funkeiok (VF) Fejlesi 95:1. Turnerszindeéma (TS) 13 elméletei 101 95.2. Willamszindréma (WS) m4: a ee = 1S Seno onek 6 eee = ey Aunt tae BH (ods Santee yeep = Ree rie 3 10.233. SLI: specifikus nyelvi kérosodis 133. Diszkallulia 254 Mee i dren os : 10.26, Willamesrindrma (WMS) 194 14. A kogaitsfjlodes modell = 10.3. A megkésett beszédfejlédés mint gyijtéfogalom 196 14.1. A kognitiv fejlddés modelljei: Piaget és Vigotszkij 2 104. A kori lei hata 177 a Nodular 6s . = oo 7 wipe g 11.1.1. Marsh négyszintes modellje 208 Osszefoglalés a Teed erent 7 TIL. As olvasts Keufhaemas dt ‘modelljei 210 ‘Developmental cognitive neuropsychology a6 11.1.5, A konnekcionista modellek a3 ‘Saakkifejenések jeayaeh 11.2.1, Altalinos érési deficit modellek a4 12 Artes abehetereee e Seer cacao FA ected ws Lee rameters! a|A megismerésifunkeigk gyermekkor savarai a gyakori,sokak deal rere (disslexi, disegrfia, disckallulia, valamint a kalbnleges problé- imi (Williams szinds6ma, Landau-Kletinerszindréma, Prades-Will stindrma)szélestatomdayiiban jelennek meg, A fej\6désizavarokkal foplalkous tudoményterle, a fjl6des-nevropszicholgaismeretanya- ga szimos dszeiplinatudésanyagibsl il Osze. Mavelés terete. Klnika,akisered és Kognieiv neuropsticholdgidban ~aszakemberck cle szemléletmddo,sokszor elt vagy akérellentmond6 eléleti ‘modelleket alkalmaznak, s6t a gyakorlati kovetelmények is miso. A fells zavarok megértéschea srikséges ismeretck Ssszetetsége minden esetben hasonl, e2ére az elméleti alapozis is azones tr) fa- kad, sokfelediszeiplina tudésanyagiboltplilkozik. 'A fejlddesi zavrok meghatiroziséban sokszor mar a defini is kér déses vagy legalabbis viatow A leggyakrabban hasznéle defini feta mentlis zavarok oszdlyords tendszere, a DSM-IV (Diagnostic and Staistical Manual of Mental Disorders), amely az epyes megisme- ‘esi funkcidkon bell is kulonbo26 formakat kUlonfc el. A DSM-IV & ‘tnettan fldl kilt, 2 kognitiv neuropszicholdgia viszont a megis- ‘merési funkcidk rendezere és fjliése felG. E cankényynek a meg- sit els6sorban az motives, hogy a fejlSdés-neuropszicholdgia ha zai mdvelésghez nem esupsn a gyakorat hagyoményok hidnyoznak, hhanem azok a magyar nyelven elérhec6 ismeretek is, amelyck tObb dliszciplina udisanyagie figyelembe véve értelmezik 2 kogniti ei ‘des zavarac acipikus kibontakozdsst, Mat ta i, a kOzelibvOben pe ddig még inkabb cyte nagyobh sxikség lez olyan szakemberekre,, lakikea Kutatisban és a Klinik gyakorlatban a fel6didegrendszer és kogntiyarchitekeira kblesinhaeisatismerk, é munkijukban én smédon hasznlj.6 Lnevererés A kognity fjl6dés-nevropsichologia egyte népsceribbé vile jelvia fee forduls érdeki6des. Vichaed, hogy e triletszemlcletmnddja 4s modscerei egyre fontosabbak lesanck. A pszicholgia elmeletalko- tis sempontjdbslazért, mer ez azegyik tj annak, hogy @ megisme: "esi funkciok szerverSdésére és kibontakocisira a feitdés cle fo. nit kiverkectethessik. Gyakorlatseempontbsl pedigazért, mere Iiséleti €s klinikai munksher elmetislapoess, valamine tudor nnyosan értelmezett médszertant Kindl. A kopniti FejlGdes-ncutopsei- chholdgiaismeretei a kliniksi munkiban hasznositva a diagnos ‘eripia€s az intervencis kapha igy hathat6ssegieséget A ejiGdésizavarok vizslatdban szemiélervdeés tani leet, ha- sonldan az évekkel Kocibbun végbemen amerika, német és angolst- slakulshor. Ennek exyik eredménye, hogy a neuropstichologia a vie selkedéstudominyok és a kognitv tudomanyok periferijir egyre inka a diszciplinak feiramda és rdekldesi kéizéppontiba keri Nem esupin egy, a2 apy-viselkedés-megismerés hirmassigviszony- rendszeréiek mepitéléscben és kutaisi lehewségeiben bektiveke76 forradaloml van szé, nem artis, hogy @ newropsricholgiafel6- ‘ésével megiclené komplex eudisira szimos diseciplinatimaszkodik, ‘A modern képalkou eljddsok 6 az ay sérileseivel, fei etéresei- vel Uszeflggs zavarok kognitiv modellieiegybttesen egy olyan mind ségivilozishor vezettek, amely magiban hordozes&fortadalmian 5} alkalmazis lehetdsége is A fel6dés-neuropszicholgaa sere és nore inl agy mikodésével osszelga kogiti flyamatokfel6déSE10l ad ‘ij ismeretekee A -kinyy feezeteiben rendszerezeten trgyaluk a fejlidés-neuro- pszicholdgisban vizsge mentdlis Funkcidkat, a tunettane, betegsége- ket, nagy fjlodési szindrémakat. Attekingik a megicisakorletse- tlenak lesz ismereteker a megismerési funk fejl6dési cava 11, Bemutatjuk, hogy mikéne orwzhet6k a feldés-idegtudomsny, Fejlidespszicholdgia és a fel6dés-neuropsticholgia elméletei, md- svete. A leirisokban igyeksoink elkGlonieni a szakterleteken mir onszenzussvingjére jutottismerecekeravitatorakes, még kiki dds ‘Akinyvnck cObb fejezet is foglalkozik a médszertannal 622 elmé- Jeti modellekkel, a nagyobb fel6dési zavar kateporidinak & szindré- iméinak bemutatia a kognitiv architekelraszerine torténik, ere egyes ‘avarokat tbbszor is eélzowan megvilgt. A knyw legrdbh fejezete- nek anyaga angol nyelv cikkekbdl s megismerhets vlna a erleten jets és kikepzeet suakember sedmira, a Klatzikus neuropszicho ligidban s az idegeudomdnyokban jiratlan szakember sedmira azo ban ez meglehet6sen nché2 lenne. haevezers 7 17 [A onyv 6 seakmai tartalma mellee egy olyan kérdéste is vilsct eres, amely a kogntiyfejl6dés-neuropszicholdgia médszereib6, el améledi haererébal és vzsgalatialanyab kiverkezi, eat atra, hogy ‘mikene is érelmezend6 a normal és a avert, atipikus €s az atipikus Fejl6dés. Az éxésben lev6,termeszetebél adédéan plasztikus agyi hi at 8 kognti fejlidésben megnyilvinulelérésck szimos kerdés tiszezisitigénylik. Az egyk tsztizand6 probléma, hogy s kogaitiv archtckeira egyes komponensei milyen mertékben figaetenelyillet- ve éplllack egymasra a fjl6des sorin, a zavarok milyen mutatdkban oghatok meg, evek mennyire komplexek, mennyie kalonithetdk el. Legalabb ilyen fontos kérdése a felidés-neuropszichol6yiénak, hogy 4 felné neuropszichologiaban kereset dsszocidcigk hasonléan je- lennck-e meg a gyerekeknél, a kognittv képességck zavarai uy ‘olyanoke, mint azok, amelyeket a felnGte rendszerszerzetszavaraindl eunk, ‘Akonitiypseichologiaseimira is érdekes keretetadhat anak afl- ‘tésképentse, hogy a fjlddésizavarok jellemz6i magyariahatdk-e a é- ‘t€28 kognitv fe6dési modellekkel. A Fejiédes-neuropscicholdgiénak azonban egyik legfobb kérdése, hogy a agy plaseictésban bekver- eos valtorisok miként véloztatjak meg 2 fejlesés lenersseget, hinyfele ka van « kompenzicidnak, mikéne mérhetOk fel a kompe- tencisk és kevésbé fejletthépességek. A felidés-neuropszicholdgus legeyakoribb kérdése tchdt, hogy csak exy fejl6desi it vance, vaRy ‘obb, ha pedig cobb, miként iehet ezckre ateripi sonin épiteni, Es ve- al, a fejiddés-neuropszicholdgiénak arra is vélesz kell adaia, hogy 'mennyiben érvényes a zavart mikodésb6llevonhaté Kovetkeuteés 2 normal fejl6dese, [A koinyy els har fejezete azokat a pszicholdgii és idegeudoményi ismereteket mutatja be, amelyek a fejl6dés-neuropsticholdgidban a2 slaptudés mepszereéséhez nélkulozhetetlenck. Az alapoz6 fejezete- ket kivetia megismerési funkeidk mentén rendszerezere tnettan, esetismertetés, szindrmik bemutacisa, a eszt- 5 vizsgiat eredmé- nyek értelmezdsijellemzsinek elemaése. A Keng trasét a kulessze- repet betes megismerés funkeidkhoz ktherSzavarokat ismertetS ryole fejczetalkotj. Eack a megismerés funkeik az észelés, a syelem, a végreha)ts funkeiok, az emlékezet, a nyely, rs €s olvasis, Valumint a szimolis. Ezcknek a terdleteknck egy részén letisetul: tabb, jobban feleir ismereteink vannak, yen példul a fedex) dlissleia,adiszgefia a helyesirsi ravarok,egyes emckezeti funk: idk zavarai, Tébb fejezet foglalkozikolyan Uj eredményelkel is, amelyek a megismerési funkcibh zavarainak keveset vies az el6>- bieknél késobb fejl6désnek indule trdleteic ératk.Hyenck példaut18 Lanvezerts| 4 ter észelés zavarai, az arcflismerés feds zavaral vagy a dis kalkulia terilete, amelynek agyi mechanizmusait esak most kezdi az idegtudominy feleini. ARnyv utos6fejezeteidsszefoplalsh azokat txelméleteket, amelyek a kognei zavark felteishoz az értelmexési keretet adharjé. Létnifogiuk, hogy ezek péshuzamosan leteznek,vi- dan dllnak egyméssal,nem kell GzUlGk mindendron vilasetanunke sem, Elméleefuggetien kutacis és gyakorlat azonban aligha lécezik, fgy azclméleteket sem Keelherjuk meg. A kognti fejl6desi model Tek ,pudingprdbsiét” pedig mindig a fe6ési zavarok jelenik, xz 8 5 modell tehit, amely a fjl6dési zavarjllegzetességeinek prodik= an @ legpontosabb, legyen az adott fel6dési zavar birmilyen| ulin vagy ka, 2. A kognitiv fejlédés-neuropszicholégia elézményei 2.1, Torténeti elézmények Minden tudoményterle miveljénck sokat seit, ha megismerkedile Akislakulés cl6eményeivel, és e2 alla neuropszicholgia sem kivétl, ‘AnncuropszicholopiagyOkerei egészen tdg ételemben nagyon messze fayllaak vissza. A klasszikus neuropszicholga tirgynak, azaz az agy sériléseinek és a viselkedés osszeilgaéscinek legkoribbi dokumen- tile beszimoldja az idszdmniesel6te 17. szizadb6lseérmazik. A benne opal iso szonban nem ekkor szletek, nem azid6szémitise6t- 1 3000-2500-asévekben, a beszimol6 ezeknek a megjegyzésckkel el- Meotdsszefogalga, A kévratot Edwin Smith egyipeologus fedezte fel 1 Luxorian folyeatore feleré kutatévok sorén 1862:en. A nevétviselS Bawin Smith Sebészei Papirasz 48 agy,illewe gerineveli exedec strlést fle, 6 eek kezeléschez ad dmutatie Feltchetben ez ax els6 ‘olyan feiss dokumentum, amely az gy kifejezésthaszndlja, ‘Anak az dstzefiggésnck a felismerése, hogy a viselkedés ex agy mmikdéseiher kit, mir a4, szizadban megjelenik,jllehet ezt a imakédést még az agykamsk 6 az azakban lew folyadéh (ikvo)vél- toaSsaival hozzik eszefiggésbe, Mar oval kesh a 16, sedzadban jut Andreas Vesalius (1514-1564) ara a Kivetkeztetéste, hogy a2 egyes funkier feels terilet az agy maga, 6 nem annak folyadékkal tele kami. Ennek ellenére egészen 17. seiadig minden funkeistazagy- amr “akddésches” kétorek. Cesk ext kverGen jelent mex exY rmeglehetdsen globilis funkcis/agy terilet megfleltetés: a fonts terblethez a szenzorosFunkcidkat, a centri erdletekhez a kognici6t, épzeleter és az érzelmeker, a hits teiletekhez pedig az emlékezeti Funkcikat kaebech, Ertl Kezdve a lokaliciéra vonatkoos elképzelések sosem lito mértékben kezdték el izgatniatudésokat.A17.szizad egy legtbbet viatorekérdése leek illetveazelmehelye lett A legismertebb René20 2 AKOGNITIVFE}LOnfs NeUROPstICHOL OOH oantves Descartes (1596-1650) feltevése, amely szeine a lélekhelye a2 agy- ‘res exyik struksiia a tbozmiigy. Descartes szerint czen a helyen yGlnek Osze svencorosingerck, maid falakulva clk a lelket. Tet- iéscetesen azelme/éiek kérdés magyardeatéa saimos mis agyterlet isszerepeltjelolcként, a stidcumesl a kérgestesten (oxpus callosum) it cegészen a fehérllomanyig, ‘18, majd 419. sizad anatomiai és newrofzilégiaifelfedexésci ‘gyre ebb informacivlsolgitak az agyszerkezexérl és mGKdese- 1G, Kiderle, hogy a agyspecilis setekbal (neuron) Al, ennek pedi funkcionlisaneltéré részeivannak. Camillo Golgi egy olyanfestesi el ifeise (east impregndls) dolgorote ki, ameliyel lithatovd valak agysebvet szerkeret elemei. Ezt az ejddst, a Golgi festés, hasan az agykutatis misik nagy Gitdrje Santiago Ramon y Cajal, aki felfe> deze, hogy a7 agy egymassal Kommunikilésetek vagy Megsejtek he locata. Golgi és Cajal nedré munksjukére1906-ban kaptak orvosi No beled Az alapvee flfedeaésck i fejevete nyt meg Luigi Galvani mun kajvl, aki felismeree, hogy az idegsejtek makidésik sorin elektro- mossigoc produkilnak. Ebb61indultak ki Emil DuBlois-Reymond és Heermana von Helmbioltz munksi, amelyek bizoayieotak, hogy a neu ‘on0k elektromosjeleket haszndlnak az ingerdletek eovbisira. Bér {val sdb, de ezek a kutatésok nytocak utat a2 agyi eceprorok ku tatisénak. Ezzel egydte eovabb folytatddtak a funkeidk agyi helyérl kata vei. A vitdk kereszteazében leginksbb alt, hogy valoban ‘vannakce az agybun olyan eiklnilesrukeirdk, amelyek eayes funk idk egéserendszeréeiinyijak és ellendeik. Az epyik befolyésas né- zetrendszer szerintezek a funkcionslisstuktirik 27 agyiteiletben szerveztnek, Ezek a koponyin kidudorodisokhoa vezetnek, és mine! fejlettebb egy trl, anndl kiemelkedabb a dudor illetvea behorpe ‘sok ezehnek a tekervényeknck (gyrus) fjletlenségétjlzik. Meg sudletett chica frenoldgia vagy mis néven anatémiai suemélyiségan, amely egy béesi orvosanatsmus, Franz Joseph Gall é munkatirsa, Johann Caspar Spurzheim nevéher flz6dit. Gal és Spurshcim slau. ‘doményos elméleteszerencsére esakitmenetileg érvényesilt clmle- ‘akben axonban egy gaz, hogy az.emberivitelkedés klonbiizéelemei zagykéregeuyes terleteielokalizilhatsk. Gall megfigyelése, mise Finca bal feltekesérulési a beszédprodukcis s besoedertészavaaival anak, sokkal kisebb figyelmes kapot, minden bizonnyalafrenoldgid- ban kiesesosods tévedese mite Gill egyk legvchemenseb cimadéja egy fancia neuroligus, Pierre Flourens volt, aki tagadta, hogy az agyban a funk ado terdletek hez kototen szervea6dnek, Erveit suit lezids kisleeite alaposta, | | _L-TORTEETTELCeMENYEK 2 amelybOl az a koverkezzetést vonta le, hogy a2 ayszdve ekivoiess- nak kovetkezményée nem a,hely, hinem az citivoltott agyszivet mennyisége hatérovza meg. Ugy évele, hogy 22 agy minden terete ‘gyforman alkalmas bérmilyen funkci elitiaira,azazekvipotencli, Elmetere megiehetdsen nagy népszeriségnek Orvendett euészen ad ig. amig meg nem jelentek 2 neuropszchologiakialakulistban mer ‘GkSnek szdmit6 Klinkaicanulményok we agyi zis helye & Funk cravat bszefiggéscnd 2.1 dra. Tawnak Brac i pce x ogre (itase Dupuyer Asian Pablo, Hopi Pris) 4 Men re al lta a radmann Aes rien Paul Broca franca sebész 1861-ben megiclentpublikicissban a prada és afta (a besaédpruduki6 silos defcgje) eseée mutagja be. Broca klasszkuss vt este Tin alg tudote beszéln- Fokéne a tan sbeskit s+ mételgette, innen a Tan név. A sri erdleta Broce-teilet nevetvise- lia Broa dal lercafiziés beszédeavart host ideig motoros afta neveatik (ma a terminoligia finomabb, imyaltbb), A neuropeicholgsh siletésének tovibbi klasszikusai Jean Baptist Brouillard €s Carl Wemicke volak. Brouillard megeyéasdéssel képvisle, hogy a besaéd a bal féekehez hie 5 mivel a is, a aes a fetes ob kézze t= nik, zeker a bal felteke konollja Carl Wemnicke egy olyanafigsbe- ‘eq szimole be, akinek beszedét nem érette, és akinek agyi leziia & Broctcertlet6l elkulonti, aul ventilisan é posterior irinyban lev kérgterileten vole (Weenicke teriled, Wemicke azonban egy olyan for ‘os dlgots let, amie rekinhivackozunk, cz pedig terletek kapesol thos kotéesfunkeick szerepe a nye feldalgoasban,2 2. AKOGNTTW FEJLODES NEUROPSZICHOLOOIA EL OPMENYEE 1870 kivételesen fonts évnck se4mita neuropszicholigiatrténe- ‘eben. Gustav Theodore Fritsch é Eduard Hitzig, ket fatal nemet ‘orvos, ekkor bizonyitotta, hogy az gy egyesterleteiszelektiven in- serelhetdk. Kutyik mozgatékérgenek elektromosingertésvel elterd _mozgsokat tudtak kimutatn. Neqy évvel késdbb végerték welsh _mdn ingeriéses vizsglarokatamelyek s-4mos Gj nformacioval sco ‘ak, Fritsch és Hitzig at talc, hogy azagyketeg elevolitéséal ne suiintek meg, csak redukilédeak egyes funkeidk. John Hughlingy. Jackson (neve a foklis eplepszia kutatisban Kézismer) ezét az fel- tételezte, hogy a2 agyban funkciondlis ierarchia érvényest a maga sabban lev6kéteg észeretebb funkeidkat lite, mineazslasonyabben lev6 teriletek (pl agytbc) AzanacSmiai 6 Gzioldgiaiismeretek fethalmo2sdisaa 19. 620, sei ‘ad forduljn a funkciondlstérképek kialaktésshor vezetet, Ehhez jelent6sen hozzijrultak az agy elektromos ingerésével, az agy elekt- ‘omos aktivitssinak elvezetésével, a série agy terete és a viselke- és zavarmintSratinak eirstisival nyertadatok. Az egyik legismer- {ebb funkcionaliscérkep Wilder Peafildnek a mitée slat elekivomos ingeréssel nyeretékepe a mocoros és szomato-szenzoros kere seer veabdésera. 22.dbra Asay ‘oarebtktomby eke (Brodmann 1909) IA fs dir aba fe ‘li ab jo flee bees Sens matt ul veh ‘gett ong cpa close (25) arte 22 AMODBRN NEUROPSZICHOLOGIAGYORERE! 2 ‘A tésképek kil a leggyalrabban hasznlt Brodmann citearchitektoni- ‘es trképe, amely az egves kéreqeddleteksjtesfeléphtéxében ithats clérésck figyelemberécelévelslakult ki, A'2.2, dbtin, amely Brod. ‘mann 1909-ben publikiledbesjnak masolaa,j6llthatok az eters mmintézaeal ele erletek. A Boea-terilee példaula Brodmann 44-¢5, 4 Wernicke 422-5 terdlet 2.2. A modern neuropszicholégia gyBkeret A19,setzad vége tchét a neuropszicholdgiatudoményénak vali kee- dete. A20,sedzadban ezen az tudomanyterileten igen gyorsfejlGdes indule meg, ennck legalabb ket oka van. Az egyik vrei. A Il, lghabordt KovesGen az agyserésteeldnel szimos olyanviselkedé- ses zavar vile megesen tanulményozhatv, amely Kordbban ese széevinyosan fordult el. Nagyon sok adat dt rendelkerése area vo= ratkooban, hogy milyen az agyi zis harsaazintellektusis a megis= ‘merési funkciskra. Ev oj kihfvés jelentette fatal tadomdnytertlet szimira. Mind a Szovjetuniban, mind az BgyesleAllamokban dj ku tatisi programok indulak, kiemelkedS szakemberek keadeék el a2 «azonos 1x6 alapjin kvélaszorebetegelekel a visgalatoka. Uj vasgh- lati eljsssok, sok orseghan standardize reszek fs saletck ajelleg- ‘zetes zavaemineézatokdenyalabb feist, [Arms ok kicsickésdbbi, 6 az gy szerkezetét és mikidését flee 16 jtechnikk megjelenésghea kithets. A Kassie neuropsricholé- sia a kilenboz médszerekkel kaport eredményeket az agyisérlés 6 ‘viselkedésben feltchae6 zavarmintézat egyhitesében ételmezve egy fejfert neuropszicholégiai tnewant dolgozott ki. Ezek alapjin mat megprObilt koverkezteri az agyi lezié helyére, verméscetére. Bie & tesztek az exyes megismerésifunkeidkon bell ényaltan képeseke fel- tani az egyes SszetevGker, a levis szemléleret hamarosan flair & ‘modem képatkot elsokkal szerzettadatokbel Kindulé 6j gondol- dsm az agyihilézarok makidéseher kate furkcielemz6s Ki eri, hogy a krikus megismerési Funke igényl6 feladatokban Vasgie szelekt aluleljesites, az Ggynevezectdissocidei djaérel- mezend6, Napjainkra s neuropsrichoigia differencidiidisa him f teriletkialakulisshor veretet. Ancuropszicholga diflerencildddsinak legjabb ejevete a hogn liv neuropszicholdgia megjelenése. F.szemlélet, amely alapvetsen meghacirozza az eurGpai neweopszichol6git (ma mira kanadait és merikat is, Nagy-Britanaid6lindule el, Gyokereit az angol hagyo- iményokban lelherjak meg. Ehher mindig hozastarcazoe, hogy kisér-2 2. AKOGNTTHN FEILODES NEUROPS?ICHOLOGIABLOZNENYE Jedi és a kognitv pszicholiia,valamint « neuropszicholga mdvel6i cgyite dolgortak. Rajotck, hogy a kis médsvertani repercot segit- ségével a betegekislolyan adatok nyerhetk, amelyekkel a normal rmepismerési funkeiok modelljei tesetelhewsk. A szakteriletek elt hhangsiyai mate « neuropszicholgiinak hirom olyan terdletealakult ki amelyek e szemlélet,érdekI6desi fokusa és a feladatk alapjin vie suonylag jl elkObnalnek, 1 Klinikai (klasszikus) neuropszicholigia: feladata a visetke- <észavar 6s tendelkeztse alld neuroldgiaiadatok alapjn adage ris kterjesarése, az érntetFunkeidk minélérnyatab felicia Esa neuropszicholégiaiteripiakijelelése, végrehsjeisa, Sremléle- tijellegaetessége, hogy elmeleteinck, médszereine elpontia a e- tag diagnosis é trip 2, Kisérletineuropszicholdgia: adotczavarényezGinek kontolilt feladatok Kereteben téténd minél enyaleab feltiriss A visgsle csskis ialaktisit, mepvilsztisit meghatérozza a anulményo- ‘ott zavar ipusa, a médszert megalapozé elméleti kere és a vist celetésckre vonatkors elizetes hipotézis. Seemed jellegzetes- sége, hogy elméleteinck, médszereinck clponfaa barge" aa 2 newropszicholdgii net vagy tanetesopoet(szindréma) jelleg- ‘aetesséyeinek sanztematikus Feltris. Kognitiv neuropszicholégia: célja 2 sérult meyismerésifunk- ik tanulmdayozisival a Kognitv pszicholgia elméleteinek, mo- Aelfcineka tesztelése, A kognitv psicholigia naprakész (state oF the at) ismereteiadjk a eléleti kereter,«kiindulépont mo- dellnek az ép mikdésze vonatkozs predikeigja Azeanek alapjén kivilaztort etegesoportban és feladathan kapote eredményeket a kogniiy modellek veseteléére saz 6p hogniti rendszere vd kvetkeztetés céjsirahasznlja. Szemleletjellegzetessége, hogy lméleteinek, médszereinek c}ponia a hognitto render megisme- rése a rendscer dsseocideiginak feleitdsin heres. 23, Felndt-neuropezichol6g A eln6u-newropszicholigia 20, sdzadifjl6dése alapverden befolys- soles Luria iskolatereme munkéssiga, A neurokognici zavarok vizs- silatinak szemléletéea Luria ltl kidolgozot ételmezésikeret hat rozta meg, amelynek egyik leglényegesebb vondsa uz elmélec &s a kKlinika gyakorlat alkoesoevizse. A Rink visgalaok apt ad ta- ‘dis ket meghatérozsiameretrendszerte alapor, sz gy & a vsclkedés ‘sszeggéseinek és a neurokogniti zavarok ellegzetességcinek rend 24. FELNOTENEUROPSZICHHOLOGTA 25 secre. Banc négyslapillé funksiondirendszerek, a funkor lis komponensek, sz auyiteraltek speci feldolgors unk, ‘lamin a agy terete kote sevorok amples rndsere lent Lari funkcik szinyjén a kognt és moro folyamarokat olyan smeghatirozotfladates stervez6d0t dinamiks rendszereknek ekin- {ete amelyck x dxscekpeolodsalfolyematl es komponensck mi- odésenek kisnhetden vitozékonyak (Lun 1973, 25-90) Lata Janksiondlic edierb fe 086s dinamikst aovegmnsols peldiival sera. Egy gyermek a sxivegmseoenil minden cxyesirijlet Akutan Kees, irda clomen, 6 erfeseselKserve produkl ‘Aeln6icasbveget vebiisan Kido stalakia ey tlznule motor tos semi (Laie 1973, 82), Haponlsresaetessegelclemai Lua a felnduck fonkciondis endszerciben a nyelver, a emlekeneet, a he ijelmet a mozgité a gondolkodist. Linu az oy bund erating speci feos fobamatatba- tisoza me, exehet a duynevezet fonksiondlis komponenselhes rendeli. Fea mepfeleltetésnsehangban vans felndt-neuropssichol6- {ia hagyominyaival ay példdaafeladuek beseédmeores pogranja ‘bal precenulisespremonors tere (Bro) a besredeldolgoes ¥- Szont bal poszterior tempor terlet(Wernicks) mkiésEt gg, ‘Avagy tec Lut koncepeidban eay oly funkeiondlis mock, amelyerazagyfeldolgocis ete clemet alkotnak, Eck a gy fay. matok gatas adap don aac Ka Kogity &mvelet akuvtdsok er past "Ebben a rendszetin «zavaro és simpeomik eedete a gyi esi kavetheatben sriléjantcondis fomponosel ekeS mGkodesének 3 kavetkezménye. A slyosemiékezet: svar hivetherteben érhet hallo foxtKolés és, es ec eben a dtalinos koi hépes= sack hanyatlsiisinthet. Luria serine felntekoi ati, ann ‘aan, praia ler apy enletek serescher RO A ravarok letisaa klik elemadh az elsleges és misodlagondeficteké> 2 sérils vals helyéneklerstbal al, Ee afta taxon a fe Gtk él diagnosrtiks médseerk meguslaatagt 6 orenthaa ‘testelésbenéx«vingatkban a Lurjemédszelnyene s komp- lex funiok tszctevinck, a fenkinds rendered svaranah site. smatkus Felis, az eyes jellm7Ok eltiisra fokusri fladatok és ‘megfuyelések alkalmacssa, Lényege a neurokogntyzavarbl kivee eat elsilegesdeficitek elklontse. Luin elkepeeléscink jelentstesze ma is skcudis venéeonal a seuropsicholgi munkban, barmiyen trees egyen 6: Kl tikai munkiGl vagy kognitv neuopsicholgil utatlsoReL. A je- lenlegfjlodés-neuropaicholigaslapfetevese i x, hogy a2 eyVes26 2 AKOGNITW FE}LODES NEUROPSZICHOLOGIA BLOPNeNvE kognitiv funkcidk komplex feldolgorssi aspektusokkal jellemezhe- ‘Gk, azaz alrendszerekre bonthatok. Igy példdul nem beseélnk sea. liana figyelmi folyamatok zavare,hiszen a figyelmirendszereltés6 feldolgoc6 rendszerekb il (szelekci figyelem, fenntatoe fgyeler, terjedelem vagy megosztot fgyelem, viselkedésgstls és kontrol) Ugyaner a szemiéternylvinul meg a7 egyesfjladesizavarok homo- 1gén alesoportjainak meghatirozéséa iinyul6 munkékban. Gondol- junk példsul a nyelvejiédesi zavarok tendkivll nagy kategi ‘A mezismerési funkeidknak Komplex funkeionslis rendscerekkent trténd felfogisa tchdt tovsbb el a mai fel6dés-neuropsrichol6 sidban, Egy lényeges cleme a Luni-fél koncepeiénak szonban nem érvénye- sll a fl6des-neuropszchologian. Gyermekeknél a Rognii fankessk zavariban megjelené eleérésck nem seonosik a felndt kognitiv rend szer funkcionals Komponenseivel, Luna suindréma-fogalma nem ét- vwényesa fejlddésre. Jollehet nines felides zavarok termeszetere 65 4 kognicv architektra mikédesére vonatkoaGan tejes megegyezés & Fejlddés-neuropszichologia egyes irinyzatai kbzdtt,abban azonban ‘mindenki egyetér, hogy Luria elméletei nem alkalnazhatok a fjl6- si zavarokr, bir pathuzamok felfedezherk. A fejl6dés-neuropszicholdgiafedése némi elolédéseal koveti a felndu Kiinikai neuropszicholéyiatéshéditase. A modern neuropsz choldgia médszertangnak kalakulésiban megfigyelhetdvé vill « Szov- jecunidban, az Egyestt Allamokban és azepyes eurGpa orszdgokban is 4 kislkitor midszerek Sevéz6dese,KélesSnhatésa, Hasonl folyama- tokcesak nagyon assan indultak ela gyermek-neuropszichoigdban, az ‘elméletek formalédisa és a viesgilati médszerek kislakulisa csak & hyolevanas évekt6l indole gaan 2.4, Kognitiv neuropszicholigia 65 fejl6dés-neuropszichologin Mars kordbban leitakbslis kiderhetet, hogy a kognicy neuropsxi- ‘choligia seemléletében és hangsllyaiban is elt @Klaszikus newro- Dszicholdpitl. A Klnikai neuropszichologiafeladats, hogy a zavarke természetét é Jehetséges okait mepismere, megertse. A kognitiy ‘neuropszicholdgia cela mis: a betegek adatainal elemzésévelszindé- kozik a normal és a2 6p mkislét megismenn,felten. Elis & Young (1988) szerine 2 kognitty neuropsicholdgis cli, hogy a betegek Ep és sérilt funkeisinak elemvésével megismerie a norm kognitiv maki est, ezekre vonatkozGan kivetkertetéseket vonjon le 2A KOGNITWV NEURORS7ICHOLOGIAE FRILODES NEUROPSZICHOLGGIA._27 A kognitiv neuropszichol6gustelssorban nem az éedekli, hogy az agyilezét a vselkedeseszavarnak megfeleltesse, vagy az agyi sere termésvetét jobban megismerje. Ehelyettsokkal inkabb a2 lla kkuszban, hogy milyen is xz informécifeldolgoeds sérilési mintdeata, bbal miként koverkeztethecinka kogniti achitektna mikidesere ‘A kognity neuropsichologite sokkal inkab vonzzsk azck az esetek, amelyehkel a kognitvarchitektéira modell vilnak esztelhetve. Az rvelés lenyege pedig, hogy vligos kognitiv modellek nélkil nehéz ‘eldénteni, milyen funkcigt sellene felésképezni, az agy lezithon funkionliszavarmincizathoz hozzdcendelni Temple (1990) sa ognitiv modell eéla egy adott megismerési funkci6 fakcionilisa ‘neuropszichologaiadatok segtségével, mégnedig az alkomponensek Aisszocigisinak felis ‘A Kognitiv neuropszicholégia modelicinck egy gj testelsi tril «ét nyitotk meg a modem képalkots elitisok, amelyelkel a mak’ esi alkomponensek kovethetdk, Megfelels kognitiv modelicknélkil, ‘azonban a legjobb eszkiztk sem adnak jl értelmezhetinformacit, hiszen a rossaul megfogalmazottfeladatszerencsés esetben nem j6, rosszabb esetben eves interpreicishor vezet. ‘A kogntiy neuropszicheldgia fellidésének tlin egyik leginksbb meghatiroz6 éllomésit jelentette Marshall és Neweomb munksja (1966). Egy agysécule boris veterin, GR olvasisi zavare ismereets ‘munkijuk sok cekincetben meghatirozta ez adores tere illewe a ognity newropstichologia kutatisiirinyt. A GR nevi beteg ymely disslexisja” az olvasisban mikbd6aleendszerek bizonyitekival az a onoligiaielemzés nélklijelentés-horesfcs elklomaleaendsveré- nek flggetlen mthdésevel slg. Hasonléan fontos meéroldke volt az emlékezer neuropsticholdgii vizsglataban Shalice és Waringron (1970) beszimoldjaa KR nevi beteg ép hosszi tiv és silyosan série rivid ea emigkereti cljesiemenyéro GGR adatainak bemuratisa méy egy szempontbll mérToldkSncksed- imi, ex pedig a kognitv psichologineszkézeit hasan elmélyilk és Srnyaleeserelemzes. Valdseing, hogy nem dertlt volna feny a kétol- vasisi dt effajn disszocideijra, ha GR eredményeit Marshall & ‘Newoombe esak esoportelemzéshez hasznsla von fel, Az esettanule _minyok a kognitypszicholdgidban meghatéra26 szerepet keadtek be- ‘ken, és tltenek be ma i. Marshall és Newcombe vizsplatsingk xy harmadik fontos eleme volt a teljesitmény sebessegénck mérése, amely meghatirozédisseidci mutatova vile nemesal az olvasisi 2 vatokvizsgilatsban, hanem a szbfelisments és -etés, a mondatszetke- et feldolgorisa, a szdmolis, amg és aeflismeés,valamine az em > lekezeti mGhidésck viagilaciban,ea 2LAKOONTTIV FJLODES NEUROWSZICHOLOGIABLGZNJENYE! A kognitiv neuropszicholiyia szemiéletének és escktztrinak all: rmarisit gyermekeknél nevezzi Aoi feldé-nearopsichoigiinak, A felnéieKognitiv neuropszicholoyia a sérles eld, épnek Feltétle- zettrendszer funkciondlis leziinak kognittv kivetkerményeit vizs- fla. A Kogaity fel6dés-neuropszicholigia viszont a megismerés funkeik fejiddesizavaraic pobalja a fej16U6rendszerben beds, Uy rnevezet Funkcionilis rik miat bekvetke762avarok alapjsn Kavet- 1, lei, Ugyandgy kee alapvets céje van, mine a felnGte kognitiy newropstichologidnak. Egyrést,acipikus fol6dés denyale modelleit. Kivinja kidolgozni a neuropsticholoyii zavarokat mutaté gyerekek viesgslatiadatsinak alapién, Mastése, a felidesi zavarok vieagilatéval cllendraiafjl6desi modellck megillapitiscic OlyanegységesKognitiy Fejlddési modell megalkorisra torekszik, amelynek alain a gyet- rmekkorifejl6désizavarok magyarizhatok, ételmezhetdk, ele jelez het A kognitiv feildés-neuropszicholdgia kinikafontossga abban rejlik, hogy a kogniivfejlédés mesismerése az okatésbun éfejlest- tésben hasondthats ‘A kogniti fjlddés-neuropsticholdgiatlin legnchezebb terete a nneuropszicholigiénak. Megkivinja a kogniti pscicholigia elméletei- ‘ack, a kogniti fejl6dés modellcinck és a speciilis feilédési médsze- reknck az ismereté.A kognityfejl6dés-neuropszicholdyia nem simén 4 felnGte neuropsichologiaalkalmazisa gyerekeknel, hiszen a defici- tes funkcidk Rompenriciés mechanizmusok, Reel utak felépilésé- hhez vezetnck. A feGiési és szerzettzavarok eltEréseire a felOdesiza- vatokkal treénd megismerkedés, thie a Kémyv véxén tértink majd is, H.D.— Young A.W. 1988): Training fae-processing sil fora il ‘with acquitedprosopagnosi. Dalopmeta Praspagsa 4, 283-29, Lunia, AR (1973) The working dae. London, Allen Lane Penguin, Marsal JC. Newcomb, F (0966) Syntactic and semantic eros in psa lexis. Nearpgcolip, 4 W9-176 Shale, E~ Warington, EK (1970: Independent functioning ofthe verbal ‘memory sores: A neurpsycholgil eae stad). Quarto Journal of Es perimental Pyhology, 22, 261-273 mple.C. M. (1990 Developments and applications of cognitive neuropsy ‘ology: In Eysenck, MLW. (ed) Captor psylloy A iersaional ‘meee: London, Wiley and Son _ELROGNTTVNEUROPSZICHOLOGINESFEILODES NEUROFSZICHOLOGIA. 29 ‘TovABBITAIEKOZODASTSZ01.GAL0 IRODALOM Adams, R. Le ~ Paros, ©, A = Culbston, J. Le = Nino, S.J 1986) ‘Narepsellog fr Cite! Pra, Weshigion DG, Arnetcan Pech: mt hein Cttinensen A Ls (197) Lari’ nope mst mens New "ek Sper Publications. Kolb. Wow 1 0. (96) Fondomona of Haman Naropacley New oi, Freman Lat A R= Homskays, ED. (964 Disusbanes nt be eg eof “pecch wi onal obese In Warten N= Aber KA (eds Tar Ft plo crt and eh New Vk McGrail Marin, © N (998 Haman Nr Landon New York-Tooat- Syney, Prentice Hal Borge3. Kognitiv idegtudomany 3.1. Médszerck a funkeiok vizsgélatira 1M. ELEKTROENKEFALO FIA (BEG A SESTEK ZENER" [Napjsnkban se agymkisds vispilatiraszémos cechnika All rendel- Ikezésinkre, Ezek kisi letégedbi az elektroenkeaogram (EEG), amely a idegsejtek maksdése sori keletke26 bioelektromos viltoxi- Sok rOgitetviltozata. Mindenki sedméeaismert, ha mshonnan nem, talin a népscerd oxvosilmekb, hogy az él agy idegscjjt soha nin- ‘renck «hikapesola", azaz mind tizelnek. A tozelés mérccke ‘tinksontisa szonban a6 fgg, hogy milyen cevékenységgel van az ‘gy elfoglalva. Azok a7 idegsetek, amelyek egy adore fladatban réset ‘esenek, jobban tzelnek a tabbinel 2 az aktivitismintézatvltozisé ban nyilvinul meg. Az EEG-vel ex .ncuronilis zene" ebgalthec, a suakérepedig ebb a ,kortibot” ols ‘Mara Berger deal végzett eli EEG elvezceésekben (Elul 1972) is jellegzetes aktivitssmintézatokatsikerul felismerni, a relaxileéber laporban elvezetete nagy amplinideji 12 He frekvenci alfa ‘iviie iletve ennek az eltxBingerekkelkivlthaté ampli esok- enését(amplitids ~ biocletromos fesriltség nagysdga) és a hullim- frekvenciénak (msodpercenkéntiteljs hullimok szima) a 13-31 Mz tartoményban t6rténd nivekedésér, a béea-biokkot. Az alfaksviés (aagy ampli, alaesony ferekvencia) 2 neurondls szinkronicscis, ' beta-aktvieds a deszinkronidcise. [Az EEG regisreiisa aztjlenti (eredetileg papfion, ma thbnyire Aigtlisan), hogy a2 idegsejtck ltl produkile bioelektromos éramot ‘ezesjk ela hajasfejbdrr. Bhhez elekerédak haszndlunk(kicsiny. bioelektromos dram felvételére alkalmas,exlstézott vagy aranyozoxt fémkorongok), amelyeker Kilnbiz6 techoikikkal rdgzitink. A fel suin és azelektrida kat vezetést elekwolitor(ndtium-klord) etal ‘a pasata vagy Folyadek szolgaj. Ha ebb neuron czel egyszerte, felazinen digyneverettelektroos meus alakul ki, az egyes elektdik _MLMODSZEREK AFUNKCIOK VIZSCALATARA 31 4 felsainen a helyifesziliséqvdltozis veszik fel, 6 covdbbitjikafeve. ‘Se kesallekher (ma wobnyire szimitogep). Ax elektromos Feszilse, nrllivole (mV) nagysdgrend, cxértahhoz, hogy feldolgozhat6vé vil- 4h el kell exéstenink. Eztszolgalék a” elderdsedk, amelyek a ha- fyominyos papitiitds REG keszulékeknél és a scAmitdgépen m= OdG digitslis EEG-nél is sakségesck. Az EEG-n bel0l nemesak lainos, nagyobb leptékd iddbeli viltzisok alas és ebrenetjelleg- ‘zetes mintizaai) kovethetGk,hanem a canziens az egyesingerekhez GSeseményekher kéeset és a megjelenésidejehez szinkronizileelekt- romos viltozisok is. Aajasfejbdrre az Sgynevezett 10-20-25 rendszer hnemzecki konvenciinak megfeleléen (3.1. bra) felhelyezett clekt- ‘diklal elvezetetbigelektromos jel egy iddlelektromos eszilség Figgvény, a2 apy hullémok viltozdsinak id6gdrbéje Sa. Bl bebe a nab 10-20-45 render meen Iolehet 2 BEG egy sj teehnika, a modern, sealaban 16-128 clektié- ‘dot alkslmand, dgynevezert sokesatornds elvezetésekbOl G.2. abra) keszil6, bonyolule matematikaislgortmusokatalkalmazé kealicativ clemzések még mindig sk tj adatalszolgilaak az agy mUkodésének rmegismeréséhe.cocyrtvipueTupoMANy 532 dora BAG ost 16 lerdal 6 hénaps babindl (A fekip mgm atl to hoeehialsnbt att) 5.12. MAGNETOENKEFALO [AZAGY .KORTARS ZENEIE" RAFIA A seupravezct6 technika megjelenésével az agy ativtis egy delve etést technikija, a megnetoenkefalogeéfia (MEG) wilt lehetsvé, MEG, hasonléan az EEG-her ae aay spontén neurondlis aktivitiss- nak repisvrieid6fggvénye. let azonban nem az osszegubd6 elektro: ‘mos aktivieise més, hanem azelektromos dramfolyis Kl Kalk 6 magnesesfuxus valworSsuit,A magneses unui irinyit fiziksb6l 61 ismer jobb hévelykujj seabaly slap eudjuk seemlleeti, Ha az 4ramfoivisirinya job huvelykujunk cscs fle mat, 2 okdlbe seo ritot tobi uj irinya a msgneses Muxusieénynak feel mes, Ez at je- lenti hogy a Koponya felseinével pirhamosin Foy elekomos dam ‘sil Ralakle magnesesflaxus klep illeve visszlep ezen a felst nen. Akilépés és belepés maximuménak civolsga atl fgg, hogy mi Iyenmélyen van azadoct dramforrs.A maigneses fusustehitseabadon, lep ki és be, elvezetheuéyée a forrs és a7 elvezet@hely kai Koze sgeknnem befolysolk. A mégneses uxusterjedés irinybol az is ko vetkerik, hogy’ a felsinre merdlegesdramfoys Kiel kialaku mi neses eniér nem lithats a mérSeszkbz sedmér, hisaen pérhweamos lesz a felszinel. Az agyi aktivtise Kiser kiesiny magnesesjeleket (0 "Tesa olyan kilnleges gy fogik fel, amelyeknek a sup vezetését az abszolie 0 fokon (-269 C) flyékony helium rds biz sia {a MODS7EREK AFLNKCOE VIZSGALTARA ‘Aaclaé biomagnetometerck vagy SQUID-

You might also like

• Bárczi Matekkönyv

  

  Document70 pages

  Bárczi Matekkönyv

  Horváthné Timó

  No ratings yet
• Steklács Olvstrat 1

  

  Document12 pages

  Steklács Olvstrat 1

  Horváthné Timó

  No ratings yet
• GOFFMAN, E. (1981) Stigma És Szociális Identitás (A Stigmatizáció Hatása A Társadalmi Szerepváltozásokra)

  

  Document17 pages

  GOFFMAN, E. (1981) Stigma És Szociális Identitás (A Stigmatizáció Hatása A Társadalmi Szerepváltozásokra)

  Horváthné Timó

  No ratings yet
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Montessori Maria - A Gyermek Felfedezése

  

  Document153 pages

  Montessori Maria - A Gyermek Felfedezése

  Horváthné Timó

  100% (3)
• Móra Ferenc - A Cinegekirály

  

  Document64 pages

  Móra Ferenc - A Cinegekirály

  Horváthné Timó

  No ratings yet
• Fazekas Mihály - Lúdas Matyi

  

  Document48 pages

  Fazekas Mihály - Lúdas Matyi

  Horváthné Timó

  100% (1)
• MS-1462 - E. Kastner - A Két Lotti

  

  Document40 pages

  MS-1462 - E. Kastner - A Két Lotti

  Horváthné Timó

  No ratings yet