A Legyek Ura

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Tanári
útmutató 2
A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program
(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.
SZAKMAI VEZETÕK P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó
P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S
RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE
FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT
VEZETŐ FEJLESZTŐK A R AT Ó L Á S Z L Ó
KÁLMÁN LÁSZLÓ
S Z A K M A I B I Z OT T S Á G B Ó K AY A N TA L ELNÖK
B Á N R É T I Z O LT Á N
CSERHALMI ZSUZSA
GYÕRI JÁNOS
SCHEIN GÁBOR
VEZETÓ FEJLESZTŐK A R AT Ó L Á S Z L Ó
KÁLMÁN LÁSZLÓ
A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ SCHILLER MARIANN
S Z A K M A I L E K TO R O K A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I
PETHŐNÉ NAGY CSILLA
FELELÕS SZ ERKESZ TÕ NAGY MILÁN
BORÍTÓGRAFIKA S Z Ű C S É D UA
TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA
© S U L I N O VA K H T.
© SCHILLER MARIANN
A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN, KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.
KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ. 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.
KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ
MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007
A SZIGET
MINT KÍSÉRLETI
LABORATÓRIUM
Tanári útmutató
Fejlesztők
Gyeskó Ágnes
Molnár Cecília
TA R TA LO M
A S Z I G E T M I N T K Í S É R L E T I L A B O R AT Ó R I U M
5 NÉVJEGY
7 SZIGETJÁTÉKOK
38 W I L L I A M G O L D I N G : A L E G Y E K U R A – H E LY Z E T E K , S Z E R E P L Ő K É S K A P C S O L ATO K
61 A Z I S M É T L Ő D Ő V E Z É R M OT Í V U M O K R E N D S Z E R E
78 GOLDING REGÉNYÉNEK ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGEI
83 E G Y M Á S I K S Z I G E T – S H A K E S P E A R E : A V I H A R ( I . F E LVO N Á S 1. É S 2. S Z Í N )
92 PÁRHUZAMOK
A) PÁRHUZAMOK A GOLDING-REGÉNY ÉS A SHAKESPEARE-DRÁMA KÖZÖTT
B) A KÉTÉVI VAKÁCIÓ ÉS A LEGYEK URA ÖSSZEHASONLÍTÁSA
10 4 SHAKESPEARE: A VIHAR
116 A SZIGET MINT UTÓPIA – JÓKAI MÓR: AZ ARANY EMBER
12 4 F E L A DAT L A P
12 9 J AV Í T Ó K U L C S A F E L A DAT L A P H O Z
13 1 F E L A DAT B A N K
NÉVJEGY
A fejezet címe Sziget
A fejezet célja A sziget helyszín lehetőségei irodalmi művekben (a sziget mint kísérleti
laboratórium)
A jelképes jelentésszintek, a példázatszerűség, a modellisztikus sűrítés
felismerése
Egy mű több lehetséges olvasatával való megismerkedés
Tapasztalatszerzés a különféle kulturális kódok működéséről az értel-
mezés során
Vezérmotívumok azonosítása
Műrészletből műegész kibontása
Képességfejlesztési fókuszok Tematikus fókusz: barbárság és civilizáció, ösztön és értelem, hatalom-
vágy és szolgaság, az eszményi élet modellje
Poétikai fókusz: modellszerűség – szó szerinti és mögöttes jelentések
Szövegértési fókusz: sorok közötti olvasás, a történet idejének, helyé-
nek lehetséges rekonstrukciója, a szereplők motivációjának árnyalt ér-
tése, motívumok kibontása, szekunder szövegek feldolgozása
Szövegalkotási fókusz: beszámolók (napló, levél), hasonló tematikájú
művek összehasonlítása, összefoglalók készítése
A fejezetben lévő modulok 1. Bevezető szigetjátékok, illetve Jules Verne: Kétévi vakáció c. regényé-
címe és ajánlott óraszáma nek értelmezése, 5 óra
2. William Golding: A Legyek Ura c. regényének cselekményelemei, a
szigetlakók viszonyai, konfliktusaik, jellemük, 5 óra
3. A Legyek Ura motívumfeltöltéses szerkezete, 4 óra
4. A Legyek Ura értelmezési lehetőségei, 2 óra
5. Shakespeare: A vihar c. drámája I. felvonásának értelmezése, 2 óra
6. Párhuzamok a Golding-regény és a Shakespeare-dráma között: a
hatalomvágy és az ösztönök szerepe, 2 óra;
illetve a Kétévi vakáció és A Legyek Ura gyerekcsoportjainak és „törté-
nelmének” összevetése, 2 óra
7. A vihar c. dráma három cselekményszála és az összekötő motívu-
mok, a szereplők tükörrendszere, 2 óra
8. A Senki szigete Jókainál, 2 óra
Ajánlott korosztály 8. évfolyam
Fejezetkapcsolódási pontok Tantervi
Minden olyan fejezet, mely epikus és drámai művekkel foglalkozik,
minden olyan fejezet, mely többletjelentést, jelképes jelentést vizsgál
narratív szövegekben
Kompetenciaterületen
(Ajánlott a megelőző és a követő fejezet)
előző: lírával, elmélettel foglalkozó
következő: hagyományozódás (Anakreon)
A képességfejlesztés NAT (2003)
fókuszai Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés
Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése
A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások
ismerete és alkalmazása
Képesség szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és
értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások)
Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése
Verbális és nem verbális információk együttes kezelése
Önálló jegyzetkészítés
Idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése
Nézőpontok és nézőpontváltások funkciójának értelmezése
Egyéb műveltségterületi
Történelmi, földrajzi, biológiai, technikai ismeretek az 1. modulban
Kereszttantervi
(Pl. életpálya-építési, szociális)
A szociálpszichológia, szociológia, pszichológia, filozófia, etika és drá-
mapedagógia bizonyos tartalmai
Követelmények A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság
néhány jellemzőjét epikai és drámai szövegekben (a szöveg jellemző
szerveződése, magatartás- és szemléletforma, időiség, kifejezésmód,
szövegforma).
Ismerje és alkalmazza a regényértelmezés tanult közelítési szempontjait,
tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot.
Választott munkáihoz tudjon grafikai szervezőt választani és használni.
Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan értelmező
esszét írni.
Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni,
véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevé-
teleket tenni.
Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát.
Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra,
tartalmasságra.
Értékelés Folyamati
A prezentációk értékelése, a megértést ellenőrző mintavétel a házi fel-
adatokból, kilépőkártya, rövid esszé, az írásfolyamatra visszatekintő re-
flektáló esszé.
Kimeneti
Feladatlap.
Módszertani ajánlás A fejezet mind az egyéni, mind a csoportos, mind a pármunkát egyaránt
ajánlja, nagy hangsúlyt fektet a kreatív munkákra.
Ajánlott témafal kialakítása az osztályteremben, ahová a tanulók munkái
kerülnek, segítve a korábban tanultak felelevenítését, az összehasonlító
szemlélet kialakítását.
Támogató rendszer Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, 2005
Arató László – Pála Károly: A szöveg vonzásában II., Átjárók. Műszaki
Kiadó
1. SZIGETJÁTÉKOK
A KÉTÉVI VAKÁCIÓ ÉRTELMEZÉSE
5 ÓRA
„A” változat: mindenki olvasta a regényt

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k
• Három különböző változatot képzelünk el.
• „A” változat: mindenki olvasta a regényt,
• „B” változat: kb. fele-fele arányban olvasták, ill. nem, mindenesetre elég sokan olvasták ahhoz,
hogy lemondhatnánk a feldolgozásáról;
• „C” változat: 1-3 gyerek olvasta, aki kiselőadást tart belőle a többieknek.
• Az „A” változat részletes kidolgozása után következik a másik két változat, fölhasználva az „A”
bizonyos lépéseit. (A tanulói munkatankönyv nem jelzi az „A”, „B”, „C” megkülönböztetést.)
R ÁHANGOLÓDÁS
1. lépés: 1. feladat Előzetes tudás, elképzelések mozgósítása a szigetről
T/1. 5. oldal
20 PERC
• A c) feladatban alakuljon ki az osztály asszociációs mezője a szigetről!
• Minden csoport egy-egy képviselője kimegy a nagy csomagolópapírhoz, és akár egyszerre is írhat
rá. Ha több időt ad a tanár, mert nagyon termékenynek találja a feladatot, csoportonként több
szó is felkerülhet a közös ábrára.
• A későbbiek során vissza fogunk térni rá, hogy előzetes elvárásaink közül találunk-e bizonyos
jellegzetességeket az olvasott művekben.
• Természetesen a tanulók egy része teljesen vagy részben már elolvasta az ajánlott műveket, és
ezek a tapasztalatok valószínűleg befolyásolják az asszociációikat, de ez nem baj. 4 fős csoporto-
kat javasolunk, mert ennyien könnyebben dűlőre jutnak, de lehetnek 5-6 fős csoportok is.
• A kész ábrát helyezzük el a témafalra!
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : képzettársításra való képesség, divergens gondolkodás,
érvelés
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály
M u n k a f o r m á k : a) egyéni (3 perc); b) csoportos (10 perc); c) és d) frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábrás asszociáció 3 menetben
E s z k ö z ö k : füzet, majd nagy csomagolópapír a grafikai szervezővel
8 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 8 . É V F O L Y A M
Olyan művekkel, műrészletekkel ismerkedünk meg a következőkben, melyek szigeten játszódnak.

Arra is választ keresünk a szigeteken játszódó történetek megbeszélése során, hogy a hasonló
helyszínből következnek-e egyéb hasonlóságok.
Először meggondoljuk, mit is jelent (lakatlan) szigeten lenni, mi a sziget mint helyszín, mi a
jelentősége a szigetnek mint történések helyszínének, miért játszódik ott annyi film, regény, dráma,
valóságshow.
Aztán egy szigetre vetődött gyerekekről szóló Verne-regényben mélyedünk el, hogy megnéz-
hessük, hogyan viselkednek, milyen problémákkal néznek szembe a szereplők. És mi történik az
olvasóval.
1. Sziget
a) Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy sziget? Írj le minél több, ezzel kapcsolatos bármilyen szót vagy
kifejezést 3 perc alatt! (Használhatsz pókhálóábrát vagy listázhatsz.)
b) Egyeztessétek együttműködő csoportjaitokban az egyéni asszociációkat!
c) Készítsetek egy csoportábrát legfeljebb 12, legalább 8 elemmel, amelyben a csoport legfonto-
sabb képzettársításai szerepelnek!
d) Az osztály közös csomagolópapíron szereplő pókhálóábrájához minden csoport 1-1 általa

kiválasztott fogalmat írjon föl!
e) Karikázzátok be azokat a szavakat, amelyekre minden csoport asszociált! Mi lehet az oka annak,
hogy vannak „közös” szavak?
SZIGET
2. lépés: 2–3. feladat Mi kell a túléléshez?
T/2–3. 6. oldal
20 PERC
• Figyelni kell arra, hogy a kilogramm-limitet betartsák; egy-két indoklást is meghallgathatunk.
• A tanár a felolvasásnál jegyez a táblára, majd a csomagolópapírra azok a szavak kerülnek, ame-
lyek a legtöbb csoportnál szerepeltek. Lehet nehezíteni, ill. mederben tartani a játékot a feladat
módosításával: csak 10 tárgyat sorolhattok fel! (Bevezethetjük mindhárom fázisban vagy csak a
csoportfázisban.) A lista kerüljön föl a témafalra, később össze lehet vetni mindegyik művel: nekik
mi nem volt, nekünk mink nem lenne.
S Z I G E T J Á T É K O K 9
• Arra kell még ügyelni, hogy minden füzetben szerepeljen a saját lista és a csoportlista is, ugyan-
úgy, ahogy az 1. lépés mindkét asszociációja.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, gyakorlati érzék, valóságismeret mozgósí-
tása, érveléstechnika
M u n k a f o r m á k : mint fent: a) egyéni; b) csoportos; c) frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : listakészítés indoklással
E s z k ö z ö k : csomagolópapír, esetleg előre rajzolt táblázattal
2. Mi kell a túléléshez?
Csoportotok egy gazdag növény- és állatvilágú, változatos éghajlatú lakatlan szigetre vetődik.
Mit vinnétek magatokkal? Négyen vagytok, összesen 50 kg poggyászotok lehet, ennyit bír el a
mentőcsónak.
a) Először egyedül dolgozz! Mit vinne magával a csoport, ha neked egyedül kellene gyorsan dön-
tened? Állítsd a tárgyakat fontossági sorrendbe!
b) Készítsetek csoportban az egyéni listák alapján közös listát, közös poggyászt! A szabály ugyanaz:
legfeljebb 50 kg lehet a közös poggyászotok. Állítsátok a tárgyakat fontossági sorrendbe, és mind-
egyik mellé írjatok néhány szavas indoklást, hogy miért van szükség arra a tárgyra! Döntésetek
lehetőleg megegyezésen, ne pedig többségi szavazaton nyugodjék.
c) Hasonlítsátok össze a csoportlistát az egyéniekkel! Van különbség? Melyik lett hasznosabb, jobb?
Írj egy észrevételt a füzetedbe ezzel kapcsolatban!
d) Csoportotok választott szószólója olvassa fel a csoport listáját! Hasonlítsátok össze a végered-
ményt! Döntsétek el, hogy találtok-e egy legjobb megoldást vagy a csoportlistákból összerak-
ható-e egy legjobb lista!
EG Y ÉNI L I S TA C S O P O R T L I S TA INDOK
T/3. Házi feladatnak alkalmas, mert gyűjtőmunka.
3. Szigetről szól
a) Gyűjtsetek minél több szigeten játszódó vagy szigetről szóló irodalmi alkotást, filmet vagy
szigetet ábrázoló képzőművészeti alkotást bármilyen műfajból! (Tüntessétek fel a művek
szerzőjét és címét!) Használjátok az internetet, kérdezzétek családtagjaitokat, ismerőseiteket!
Együtt is végezhetitek a gyűjtőmunkát.
b) Ha képről van szó, nézzétek meg, ha tudjátok, sőt, hozzátok el az órára; ha szöveges műfajú,
akkor próbáljátok megtudni a rövid fabuláját (meséjét)!
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK
Defoe: Robinson Crusoe; Wyss: A svájci Robinson-család; Cooper: Kráter; Verne: A rejtelmes sziget;
Stevenson: A kincses sziget; Merle: A sziget; Fehér Klára: Sziget; Golding: A Legyek Ura (erről 2
film is); Shakespeare: A vihar; Ballantyne: Korallsziget; A kék lagúna c. filmcsalád; Bacon: Új Atlan-
tisz; Swift: Gulliver utazásai; Lost c. sorozat. Elő fognak kerülni a szigetre kivetett emberekről szóló
valóságshow-k – nem baj, sőt: beszélni fogunk róla, miért olyan népszerűek.
3. lépés: 4. feladat Átvezetés a sziget mint művészeti téma kérdéskörhöz

Választható feladat
T/4. 7. oldal
10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Ügyeljünk rá, hogy mindenki írjon legalább 3 mondatot! Csak az olvassa

fel, aki akarja! Ezután beszélgetünk róla közösen.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : valóság és fikció viszonyának érzékelése
M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : 2 perces írás, majd felolvasás és megbeszélés
4. Miért sziget?
Írd le két percben, szerinted miért választ egy író műve cselekményének helyszínéül egy
szigetet? Vagy: Te miért választanál regényed helyszínének egy (lakatlan) szigetet?
4. lépés: 5. feladat A sziget mint modell
T/5. 7. oldal
15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Erre a problémára visszatérünk a 2. modulban, akkor alaposabban meg-

beszéljük. Ezt jelezzük a gyerekeknek is.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : valóság és fikció, egyedi és általános viszonyának
érzékelése; pszichológiai, szociális érzékenység
M u n k a f o r m á k : pármunka, majd frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás (ötletroham), majd megbeszélés
5. Mitől különleges a sziget?
a) Mi az oka annak, hogy a sziget mint helyszín népszerű? Írjátok le ötleteiteket néhány szóban!
b) Miben más egy szigeten (ráadásul esetleg lakatlan szigeten) játszódó történet, mint egy városban
vagy faluban játszódó?
c) Milyen igényt elégítenek ki a szigeten játszódó túlélős valóságshow-k? Miért szeretik nézni az
emberek?
d) Mit jelent az elszigetelt/elszigeteltség szó? Milyen szövegkörnyezetben találkozunk vele?
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK:
Népszerű helyszín, mert átláthatóak az ott végbemenő folyamatok, határolt végtelen, el van
zárva a világtól, ezért úgy működik, mint egy elzárt kísérleti laboratórium, az ingerek felnagyít-
va jelentkeznek, másként viselkednek az emberek, mint ahogy a társadalmi szerepeik szerint a
civilizációban, más problémákat kell megoldaniuk, amelyek a civilizációban nem problémák,
ezek az életösztön különböző megnyilvánulásait hozzák felszínre, ugyanakkor egy-egy problémát
elkülönítve, szinte fölnagyítva látunk, kalandos cselekménye lehet, a fantasztikum irányába is
eltolódhat: minden megtörténhet stb. d) Átvitt, elvont értelem, általában egyes személyekre vagy
jelenségekre vonatkozik.
5. lépés: 6. feladat A 3. (házi) feladat ismertetése

Szigetről készült műalkotások
T/6. 8. oldal
15 PERC
• Az a) feladat vázlatához 5 percet adjunk, majd a szónoklat 3 perc, szerepcsere után újabb 3 perces
szónoklat, majd párcsere, és az utolsó szónoklat 2-2 perc.
• A tanár döntse el, hogy a b) feladatban melyik utasítást hajtsák végre a tanulók. Itt alkalom adódik
a differenciálásra is: akinek a memóriáját fejleszteni kell, az próbálja jegyzetek nélkül, akit a feladat
frusztrál, mert nem szívesen beszél, az jegyzeteljen, hogy ezután a papírba „kapaszkodhasson” stb.
• A lépést nem hagyhatjuk el, de rövidíthető, azaz nem csináltatjuk meg a 6. feladatot, csak pár-
ban, csoportosan vagy frontálisan közzé tétetjük a tanulókkal a 3. (házi) feladat gyűjtésének
eredményét.
• Ajánlom olyan csoportoknak a 6. feladatot, amelyek nem olvasták a Verne-regényt, mert nekik
lesz idejük elvégezni. (Azaz a „B” és a „C” változat részeként.) Az „A” változatban azért van ben-
ne, hátha marad rá idő.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, szónoki képesség, memória, lényeg-

kiemelés, vázlatírás előre, jegyzetkészítés
M u n k a f o r m á k : egyéni felkészülés után pármunka
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : háromperces recenzió szóban; párcsere után: „Idegen tollakkal
ékeskedem”
6. Mi szól szigetről?
a) Mutass be egy általad gyűjtött, ismert, szigetről szóló vagy arról készített műalkotást a párodnak!
Írj vázlatot a füzetedbe felkészülésképpen. Ennek segítségével beszélj összefüggően 3 percig!
Törekedj arra, hogy a párod olyan képet kapjon erről a műről, ami benned él róla!
b) Most a párodat hallgasd meg! A lehető legteljesebben jegyezd meg, amit hallottál!
c) A párok egyik tagja üljön egy paddal odébb! Az új párodnak arról a műről kell beszélned 2 per-
cig, amelyet az eredeti párod mutatott be neked, azaz idegen tollakkal ékeskedsz. Az új pár is
készítsen jegyzeteket.
6. lépés: 7. feladat Ráhangolódás a Verne-regényre
T/7. 8. oldal
10 PERC
• L egalább 8 percet adjunk a 8 mondatra. Később, a jelentésteremtés fázisában a kérdésekhez
kapcsolódva egyet-egyet olvasson föl, aki akar.
• A feladat célja, hogy még az elemzés előtt tudatosítson bizonyos olvasói élményeket.
• Ha a b) mondat egyedül nem megy, a tanár segíthet szavak felajánlásával: gátoltak, zavartak,
fölöslegesek, ill. segítettek, eligazítottak, szükségesek.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : élmények fogalmivá tétele
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : hiányos mondatok kiegészítése
7. Csonka mondatok
Egészítsd ki az alábbi mondatokat, majd írd le még két mondatban, ami eszedbe jutott a Kétévi
vakáció olvasása közben vagy utána!
a) A cím alapján azt vártam, hogy a regény ................ fog szólni.

b) Az összefoglaló jellegű alcímek

az olvasás során,
mert
c) Az adatszerű pontosság (pl. a pontos idő- és helymegjelölések) szerintem azért van a regényben,
hogy/mert
d) Szerencsésnek tartom a hajótörött fiúkat, mert
e) Izgalmasnak tartom a regényben azt a részt/azokat a részeket, amikor/amelyben/amelyekben
f) Unalmasnak tartom a regényben azt a részt/azokat a részeket, amikor/amelyben/amelyekben
g)
h)
JELENTÉSTEREMTÉS
7. lépés: 8–12. feladat Cselekményelemek tisztázása
T/8–12. 9. oldal
10 PERC
• A lépés lényege, hogy felidézzük a regény világát, tisztázzuk a cselekményelemeket; az értelme-
zést csoportmunkában a következő feladatban kezdjük el. A 10. feladatnál néhányan olvassák föl,
amit írtak az a) mondathoz a 7. feladatban.
• Jó lenne, ha hagynánk időt arra, hogy megalakuljanak a csoportok: mondjuk el a gyerekeknek,
milyen témakörök, feladatcsoportok vannak, azaz mutassuk meg, hogy a 13., 14., 15., 16. és 17.
feladattal fogunk foglalkozni, a következő órán már eszerint üljenek le.
• Nem kell mindenáron arra törekedni, hogy a csoportok létszáma azonos legyen, de ne legyenek
3 főnél kisebb és 6 főnél nagyobb csoportok. Azonos témán több csoport is dolgozhat.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : epikus művek cselekményelemeinek azonosítása,
elkülönítése
M u n k a f o r m á k : frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös megbeszélés
8. Mikor játszódik a mű? Mennyi a regény cselekményideje?

MEGOLDÁSOK
1860. március 9-én éjjel 11-kor kezdődik (1. fejezet). Az indulás napja febr. 15. lett volna, előző
este szabadult el a hajó (3. fejezet). A visszaindulás napja 1862. február 5. (14. fejezet). Az érkezés
napja: febr. 25. (15. fejezet). Cselekményidő kb. 2 év → cím.
9. Hol van a sziget, ahova a fiúk vetődnek?
MEGOLDÁSOK
A Csendes-óceánban, mint a végén kiderül, a Magellán-szorosnál az 51. szélességi fokon a Han-
nover-szigeten. A kontinentális éghajlat és a növényvilág segített nekik a sarkkörtől való távolság
megállapításában, de ennél kicsit keletebbre és délebbre gondolják a sziget helyét.
10. Mit sugall a cím? (Nézd meg, mit írtál a 7. feladat a) kérdésére.)
LEHETSÉGES MEGOLDÁS
A vakáció szó kedélyes, biztosak lehetünk benne, hogy nagy tragédia nem fog történni, és sze-
rencsésen hazakerülnek. Nem is gondolunk hajótörésre, ha csak a címet ismerjük.
11. Idézzük fel a sziget fontosabb helyeit! Honnan kapták nevüket?
MEGOLDÁSOK
Sloughi-öböl, Zéland folyó, Chairman-sziget, Család-tó → korábbi életükből
Ingovány-erdő, Gát-patak, Áltenger-fok, Csalódás-öböl → tulajdonságokról és az átélt élmé-
nyekről
12. Hányan vannak a hajótöröttek? Idézzetek föl néhány nevet! Hányan vannak a banditák?
MEGOLDÁSOK
Tizenöten: 14 turista, 1 szolga (néger) – 8-14 évesek. Doniphan, Briant, Gordon, Wilcox, Webb,
Cross, Baxter, Service, Garnett, Jenkins, Iverson, Dole, Costar, Jacques + Moko
Banditák: Brandt, Rock, Henley, Cook, Forbes, Cope, Pike és Walston a vezér. Kate és Evans nem
banditák.
8. lépés: 13–14. feladat Elmélyülés a regény világában
T/13–17. 10. oldal
20 PERC
• Az a fontos, hogy mindenki a legjobb tudása alapján járuljon hozzá a regény „feltérképezéséhez”,
ezért inkább nem képességfejlesztő, hanem képességműködtető feladatokat kapjon. Egyféle fel-
adatsort természetesen több csoport is kaphat.
• Ha egy feladatsort több csoport is megcsinál, akkor a feladatok egy részét az egyik, más részét a
másik ismertesse.
• A tanár eldöntheti, hogy a csoport választ-e szószólót, ill. osztja-e el a munkát (pl. valaki rajzol, a
másik a regényben keresgéli az információkat) vagy a tanár jelöli ki a szerepeket. Előre is kijelöl-
heti a szószólót, de dönthet úgy, hogy bármelyik tanuló álljon készen erre a feladatra, és csak a
prezentáció előtt tudja meg, ő fog-e beszélni. Ez a konkrét pedagógiai helyzetben dől el.
• A tanár minden csoportnál jelöljön meg olyan feladatot, amit nem kell ismertetni, mivel a regény
közös, mélyebb megértéséhez az nem elengedhetetlen mindenki számára.
• Előre szóljunk, hogy hozzák el az atlaszaikat (földrajzi és történelmi), ill. akinek van, az a fönt
említett lexikonok közül valamilyet. Reméljük, az iskolai könyvtárban is van ilyen könyv. Ezt előre
tisztázzuk, kölcsönözzük ki ezekre az órákra a könyveket! Olyan projektorra van szükség, amely
könyvet, lapot tud kivetíteni, illetve a tanár a CD-n megkapott anyagból számítógépen keresztül
is ki tudja vetíteni a térképeket, ábrákat. (A Magellán-szoros térképe, földrajzi felfedezések, a
négy állat képe.)
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály, érdeklődés szerinti csoportokban
M u n k a f o r m á k : csoportmunka, érdeklődés alapján 5-féle, lehetőleg 3-6 fős homogén csoport
– inkább a meglévő képességekre támaszkodjunk
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik elv
E s z k ö z ö k : csomagolópapír, képek, néhány kép földarabolva, saját földrajzi és történelmi at-
laszuk, természettudományi vagy biológiai lexikon vagy enciklopédia (a prezentációkhoz jó lenne
projektor)
T/13.
A) csoport: földrajz iránt érdeklődők, térképkedvelők, térképen jól tájékozódók (amúgy is meglévő
képességeik mélyítése történik, de fontos, hogy élvezzék a feladatot, és az osztály regényképéhez
hozzá tudjanak járulni)
• A kármit, akármennyit gyűjtögetnek össze, minden jó!
• A prezentációnál ne maradjon el a 13. c), g), h) és i) feladat!
• Ha képkivetítő van, akkor a többiek látni fogják a jelöléseket, ha számítógép van, akkor a tanuló
a saját példánya segítségével a többieknek a jelöletlen térképen lézeres mutogatóval „rajzolja” az
útvonalakat, helyeket. Ezt mindenki a saját térképein be tudja jelölni.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : térképen való eligazodás, gyors információ-visszakeresés
A 13–17. feladat közül csak egyet kell megoldanotok, majd bemutatnotok a többieknek.
A többiek beszámolóját a regény egyes vonatkozásairól jegyezd majd a füzetedbe.
13. Olvassunk és készítsünk térképet!
a) Nézzétek meg Dél-Amerika felfedezésének térképét! Kik és mikor jártak ott először, ahol a re-
gény játszódik?
b) Kikről neveztek el földrajzi helyeket, és melyek ezek?

c) Hol van Auckland? Merre sodró-

dott a regény elején a szkúner?
d) Keressétek meg a Magellán-szoros

térképén és a földrajzi atlaszotok-
ban az Evans által emlegetett he-
lyeket (12. fejezet)! Melyiknek van
más neve a regényben?
e) Melyiket nem találtátok meg?

f) Jelöljétek meg a saját térképete-
ken, hol lehet a Hannover- (Chair-
man-) sziget!
g) Merre mentek a fiúk haza? Készít-

setek útvonaltérképet a saját tér-
képeteken!
h) Véleményetek szerint miért van

a regényben ennyi földrajzi adat?
Miért ez az adatszerű pontosság
(vö. 7. feladat c) mondat)? Mi en-
nek a hozadéka a regényben?
Válaszoljatok több összefüggő
mondatban!
MEGOLDÁS
h) A valószerűség érzetének megteremtésére szolgál a sok pontos hely- és időmegjelölés.
T/14.
B) csoport: térképkedvelők nagy vizuális fantáziával, jól tájékozódók, kirándulni szeretők
• A b) és d) feladat ne maradjon el a prezentációban! Ha van projektor, akkor kivetítjük, tehát raj-
zolják kicsiben vagy nagyban, illetve kitesszük a témafalra.
• A feladat célja, hogy a szövegértést fejlessze, azaz hogy a regénybeli térkép leírása, ill. a regény
egyéb leírásai alapján rekonstruálni tudják a helyszínt. Fejleszti a vizuális képességet is.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vizuális képesség, fantázia, kézügyesség, tájékozódási
képesség, gyors információ-visszakeresés képessége
14. Expedíciók – a Chairman-sziget térképe
a) Hogyan derül ki, hogy szigeten vannak a hajótöröttek?
b) Hová szerveznek felderítőutakat, kirándulásokat, és kik vesznek bennük részt? Vegyétek számba
őket időrendi sorrendben! Melyik útnak mi a jelentősége (cselekményvezetési vagy más szem-
pontból)? Emeljétek ki a legfontosabbakat! Segít a táblázat.
C S ELEK M ÉN Y-
EGYÉB JELEN-
ÚT H OVA? RÉSZ T VEVŐK BELI OK A
TŐSÉGE
VAG Y C ÉLJ A
c) Soroljatok föl több helyszínt, fő-

ként azokat, ahol sok időt tölte-
nek a fiúk vagy nagyon fontosak
a cselekményben! Miért lénye-
ges, hogy ilyen sok helyszín van
a regényben?
d) Rajzoljátok le a szigetet egy nagy

csomagolópapírra!
(Baudoin térképe is segít az I.
rész 9. fejezetében.)
MEGOLDÁSOK
b) I. rész: Briant egyedül (5. fejezet), Doniphan, Wilcox, Service, Briant és a kutya (6. fejezet),
mindenki megy a tutajjal (10. fejezet), a tó körül: Gordon, Baxter, Service, Doniphan, Webb,
Wilcox, Cross, Phann, a kutya (14., 15. fejezet), II. rész: fókavadászat zsírszerzés céljából – min-
denki megy (1. fejezet), Briant, Jacques, Moko a folyón az óceánig (2. fejezet), Doniphan, Webb,
Wilcox, Phann gólyalábon át a mocsáron, tüzifavontatás – mindenki (3. fejezet), korcsolyázás –
mindenki (4. fejezet), elszakadás: Doniphan, Webb, Wilcox, Cross (5., 6. fejezet), Briant fölmegy
a sárkányon, hogy kiderítse, ott vannak-e még a bűnözők (9. fejezet), felderítőút, hol vannak a
banditák: Evans és a nagyfiúk (13. fejezet), a bárka vontatása (14. fejezet).
c) Sloughi-öböl, szirtpart, fövenypart, Zéland-folyó, Család-tó, Auckland-magaslat, sziklafal,

Áltenger-fok, Kelepce-erdő, Ingovány-erdő, Gát-patak, Viharpart, Déli-mocsár, Északi-fok, Déli-
fok (hegyek), Angol-fok, Francia-fok, Amerikai-fok (földnyelvek), Stop-folyó, Keleti-folyó, Homo-
kos puszta, Északi-patak, Francia-barlang, Medveszikla-barlang, Medveszikla-kikötő, Csalódás-
öböl, Bükkerdő.
T/15.
C) csoport: technikakedvelők, a gyakorlati élet részletei iránt érdeklődők

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A c), az f) és az i) ne maradjon el a prezentációból!
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : gyakorlati érzék, gyors információ-visszakeresési képes-
ség
15. Technika és életvitel
a) Vizsgáljátok meg ennek a szkúnernek a képét! Hogyan nézhetett ki ehhez képest a Sloughi (100
tonnás, kétárbocos)? Mi a különbség?
b) Miért nem maradhattak a fiúk a hajón? Miért kellett szétszedni? Melyik részét mire tudták
használni?
c) Milyen tárgyaik voltak a fiúknak? Keressétek meg a regényben azt a részt, amikor Gordon leltárt
készít! Miért fontos, hogy anyagi javaik vannak (vö. 7. feladat d) mondat)?
d) Nézzetek utána, mennyi 1 láb, 1 (francia, tengeri) mérföld, 1 gallon!
e) Miért van szerencséjük a barlanggal?
f) Hogyan szervezik meg a fiúk az életüket, milyen a munkamegosztás, ki mit csinál? Emeljetek ki
néhány fő tevékenységet!
g) Milyen lehet egy bóla? Hogyan vetik?

h) Ti még mi mindent tennétek ilyen helyzetben? Van-e valami, amire a fiúk nem ügyeltek, nem
fordítottak gondot vagy nem volt rá igényük?
i) Mennyire tartjátok valószerűnek az élet ilyen tudatos megszervezését 12-14 éves fiúk esetében?
MEGOLDÁSOK
c) Fontos, hogy nagyobbak a túlélési esélyeik a tárgyaik miatt, biztonságot jelentenek – jó ezeket
az olvasónak is számba venni (4. fejezet).
f) Vadászat, halászat, főzés, ruhaneműk karbantartása, tanítás és tanulás, sportolás, állatok gon-
dozása – az életkornak, munkabírásnak, vérmérsékletnek megfelelően osztják el, pl. Briant földet
is próbált művelni (sikertelenül), a vadászok sem egyformán vadásznak: bólavetés, csapdaállítás,
lövés.
i) Túl felnőttes, előírásos a viselkedésük, túl megfontolt, szabályismerő, szabályteremtő és
-követő.
T/16.
D) csoport: élővilág iránt érdeklődők

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A c) feladatban a szigetlakók számára igen hasznos állatok, a guanako,
a vikunya és az elefántfóka képét kell felismerniük a tanulóknak a regény leírásai alapján. Nem
maradhat el a prezentációban a c), az e), a f) és a h) feladat.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vizuális képesség, információkeresés, gyors információ-
visszakeresés, szakkönyvhasználat, lényegkiemelés, memória
16. Állatok és növények
a) Írjatok föl minél több állatot és növényt, amelyeket említenek a regényben! Néhány érdekeset
mutassatok be a regény alapján!
b) Milyen biológiai vagy rendszertani hiba található a regényben? Szerin-

tetek mi ennek az oka?
c) Azonosítsátok a regény leírásai alapján ezeket az állatokat!
d) Keressétek meg a lexikonban ennek a három állatnak a leírását! Je-

gyezzétek föl a szigetlakók szempontjából lényeges vonásaikat! Mire
használják őket a fiúk?
e) Keressetek a regényen belül is precíz állat- és növényleírásokat! Mi a

célja a részletes leírásoknak?
f) Az állat-, a növényvilág, a környezeti és az éghajlati tényezők szem-

pontjából miért szerencsé-

sek vagy balszerencsések a
szigetlakók? Milyen veszély-
források vannak a szigeten
ebből a szempontból?
g) Miből lesz valódi veszély, és
hogyan hárítják el a fiúk?
MEGOLDÁSOK
b) fóka, jaguár, sakál, aranynyúl, maranyúl, anta(tapír), pekári, guakuli, tukutukonyúl, vikunya, gua-
nako, borz, rozsomák, zorilla, víziló, róka, medve; galamb, csigaforgató madár, vadkacsa, délsarki
pingvin, tinamu, fogoly, fenyőrigó, vadlúd, hófajd, strucc (nandu), szalonka, túzok, bíbic, pintyőke,
pacsirta, harkály, légykapó, ökörszem, kondorkeselyű, hollókeselyű, karakara, gyöngytyúk, fácán,
flamingó, parti-réce, böjti-ruca, nyársfarkú ruca, lile; kagyló, óriás teknős, notothénia, galaxia,
pisztráng, csuka, lazac; hólyagmoszat, nyír, bükk, mirtusz, wintera-fa, masztix-fa, kakukkfű, han-
ga, páfrány, áfonya, vadzeller, otwa, tehénfa, legyezőfenyő, örökzöld tölgy, aggógűvirág, trulka,
algarróbe, örökzöld bükk, pernettia-fa, cukorjuhar, paratölgy, mandulafenyő
c) A fókáról és a tapírról azt írja, hogy kétéltűek. Verne korában ez a fogalom még nem volt tisz-
tázott.
d) déli elefántfóka, kölyök guanakó, vikunya
f) pl. I/15. fejezet
g) Olyan növényt esznek, ami mérgező vagy megbetegít. Valamilyen élelmiszer hiánya miatt
betegséget (pl. C-vitamin – skorbut) kapnak, meghűlnek a nagyon hideg télben, elcsúsznak a
jégen, és eltörik valamijük, vadászat közben nem elég ügyesek, pl. embert találnak el, vagy az ál-
latot csak megsebesítik, aki megtámadja őket, bármelyik vadabb állat támadhatna, belefulladnak
vízbe, elegendő tűzifa hiányában megfagynak a barlangban, vagy nincs is olyan barlang, amely
ennyire zárt, elsüllyednek a mocsárban, vérmérgezést kapnak stb.
h) Sakál- és rókaveszély – háromszoros irtóvadászat (II/1. fejezet), Doniphanék, majd Jacques
elvesznek a ködben – hang- és fényjelek (II/4. fejezet), Doniphant jaguár támadja meg – Briant
késsel megöli az állatot (II./7. fejezet)
T/17.
E) csoport: szociális és pszichológiai problémák iránt érdeklődők

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A csomagolópapírt kitesszük a témafalra az ismertetés után. Az 5., 6. és
8. feladat se maradjon el a prezentációból!
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lélektani érzékenység, szociális érzékenység, probléma-
érzékenység
17. A szereplők rendszere
a) Csomagolópapíron ábrázoljátok a szereplők rendszerét! Helyezzétek el a neveket úgy, hogy tér-

ben kialakuljon az egymáshoz tartozók halmaza! Ábrázoljátok nyilakkal az egyes szereplők közti
konfliktusokat (↔)!
b) Milyen egy 19. századi angol iskola szabályrendszere (I. rész 3. fejezet)? Hasonlítsátok össze pél-
dául a Harry Potter-regényekben és az Abigélben megismert bentlakásos iskola szabályaival!
c) A szigetet az iskolájukról nevezik el a fiúk. Szerintetek miért?
d) Hasonló helyzetben ti is el tudnátok képzelni, hogy az iskolátokról nevezzétek el a szigeteteket?

Miért igen, miért nem?
e) Mi a faggizmus? Miért nem érvényesítik ezt a szabályt a szigeten? Hogyhogy nem lesz belőle
konfliktus?
f) Milyen célt szolgál a szereplők 3. fejezetbeli jellemzése, családi, vagyoni helyzetük bemutatása?
Mennyi információt hasznosítunk ezekből a későbbiekben?
g) Miért a vezetéknevükön szerepelnek a fiúk? Moko és Jacques miért kivételek?
h) Mi a szerepe a nemzeti hovatartozásnak a műben? Mi a jelentősége annak, hogy Gordon ameri-

kai, Briant francia?
MEGOLDÁSOK
a) Doniphanhez tartoznak: Cross (unokatestvére), Webb, Wilcox – mindegyik gazdag, be-

folyásos családból, angolok. Doniphan arisztokratikusan gőgös, mindig első akar lenni, okos,
Cross középszerű, Doniphan bámulója, Webb és Wilcox közepesen értelmesek, civakodó
természetűek.
Briant és öccse, Jacques franciák, apjuk mérnök (független értelmiségi), Briant merész, vállalkozó
szellemű, nem nagyon szorgalmas tanuló, de gyorseszű, védi a gyengébbeket, külsejére hanyag,
nem gőgös. Jacques nagy csínytevő, szava nem számít annyira, inkább a kicsikhez tartozik.
Hozzájuk tartoznak: Gordon, árva, amerikai, rendszerező természet, jó szervező, lelkiismeretes;
Garnett, tengerészkapitány apa, játszik harmonikán; Service, a barátja az intézet bohóca, aki
Robinson-rajongó, ő próbálja a nandut meglovagolni; Baxter ügyeskezű ezermester jó gyakor-
lati érzékkel. A kisebbek inkább Brianthoz húznak, mert ő rendes velük: Jenkins, Iverson, Dole,
Costar. Moko, a néger szolga nemeslelkű, dolgos, inkább Brianthoz húz, mert ő egyenrangúként
kezeli.
b) Ez az iskola hamarabb tesz felnőtté, önállóvá, a legtöbb gyerek udvarias, nem alakoskodik,
gondos külsejű, nagy a szabadság, nincs prefektus, de van testi fenyítés stb.
c) Erős a kötődés, identitásérzés.
e) A kicsik csicskások, kiszolgálják a nagyokat. Mivel a szabadság hazájából érkezett egyenlőség-

párti Gordon lesz a vezető, az ő értékrendje érvényesül. Ebből pl. valódi konfliktus válhatna,
mégse lesz semmi. Vigyázat! Egyes fordítások nem használják a szót.
f) Keveset, semmi szükség nem lesz a hierarchikus rendszerre, a vagyoni helyzet ismeretére.
A jellemek ilyen direkt közlése nem a legjobb megoldás egy cselekményes műben. Beszéljenek
a tettek is. Egyébként a jellemzés egyszerű, de pontos, és később igazolódik, pl. Dole makacs
– valóban: nem fog tanulni, ezért Gordon vesszőzésre ítéli; Costar torkos – mindig ő várja legjob-
ban a süteményt; Baxter találja ki a technikai megoldásokat, meg is valósítja; Service a regényes
fantáziáját akarja kiélni (pl. strucclovaglás) stb.
g) Az iskolában, ill. a „társadalomban” a felnőttek is így hívják egymást. Jacques-ot a testvérétől
különböztetik meg a másik nevével, Moko alárendeltségére utalhat, hogy neki „csak” keresztne-
ve van, nem tényező a társadalomban. Vö. II/3. fejezet: „…a gyerekeknek ez a kis közössége
valahogy a nagyok társadalmának kicsinyített képe volt…”
h) Konfliktust szít a hatalom birtoklása körül. Doniphan szerint angoloknak nem lehet először
amerikai, majd francia vezetőjük. Gordon amerikai volta jelképes: ő érzi leginkább otthon magát
idegen földön (árva is, így a legkevesebb kötődése van az otthonhoz), ő az igazi gyarmatosító, be-
lakja, magáénak érzi a szigetet; másrészt a szabadság hazájából érkezik, a konzervatív angolokkal
szemben nem minden szabályt tart evidensnek, keresi a kézenfekvő megoldásokat. Briant francia
volta a hagyományos angol–francia rivalizálás miatt lényeges: gőgös, arisztokratikus, külsőségekre
adó angolok a laza, demokratikus, külsőségekre nem adó franciákkal szemben. (Ne felejtsük el,
hogy a szerző francia!)
9. lépés Az előbbi csoportmunka prezentációja
25 PERC Ha csak a kijelölt feladatok kapnak publicitást
• Mindenki jegyzeteljen! Segíteni kell a súlyozásban: ami a későbbiekben fontos lesz, mindenképp
kerüljön a füzetbe. A tanár is jegyzeteljen, ha lehet, a táblánál. Ha van aktív tábla, az a legjobb.
Ezzel segíti a lényeg kiemelését. Semmiképp se vegyük át a prezentáló szerepét!
• Reméljük, éppen óra végére kerültünk, akkor a 18. feladat házi feladatnak alkalmas, a 16. lépés-
ben térünk rá vissza, akkor beszéljük meg.
M u n k a f o r m á k : egyéni
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jegyzetelés
10. lépés: 18. feladat Helyesírás
T/18. 19. oldal
Otthoni munka
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Differenciálni kell, a d) feladat csak a jó helyesíróknak ajánlott, a kevés-

bé jóknak épp elég az a) és a c). A b) mindenkinek ajánlott.
18. Egy kis helyesírás
a) Keresd meg a Magyar helyesírás szabályai című könyvben a Tulajdonnevek helyesírása részben,
mely szabályok vonatkoznak a sziget neveinek és azok -i képzős származékainak helyesírására!
Írd ki a szabályzatból az erre vonatkozó számokat és melléjük a szabályok lényegét!
b) Szerinted miért éppen ez a szabály? Találj logikus magyarázatot! Sikerült? Miért igen, miért
nem?
c) Írj fajtánként 1-1 általad ismert, létező földrajzi nevet példaként!
d) Magyarázd meg, miért írjuk máshogyan: Bükkerdő – Ingovány-erdő; Déli-mocsár – Homokos

puszta.
MEGOLDÁSOK
a) 176. (178.)
b) Több magyarázat elfogadható, pl. az, ha rájönnek, hogy konvencióról van szó, írhatnánk
máshogyan is.
c) Sólyom-sziget, János-dűlő; sólyom-szigeti, János-dűlői
d) Bükkerdő: tulajdonképpen bükkfákból álló erdő, ezért összetett szóvá válik, nem vonatkozik
rá a 176-os szabály; Homokos puszta tulajdonképpen a képző által jelölt jelzős szerkezet, ezért
inkább a 184-es szabály vonatkozik rá.
11. lépés: 19. feladat A Kétévi vakáció formája, nyelve

Megfigyelések az 1. fejezet alapján
T/19. 20. oldal
20+10 PERC
• Ebben a feladatban a regény megformálásának néhány jellemzőjéről lesz szó, a regényszöveg
nyelvi jellegzetességei közül emelünk ki néhányat.
• A feladatok célja elsősorban az olvasási folyamat tudatosabbá tétele bizonyos szerkezeti jellegze-
tességek felfedezése által. A csoportokat a fentebb megadott differenciálási szempontok szerint
alakítsuk ki.
• Ha a D) és az E) feladatot végzők száma meghaladná a 6 főt, akkor alakítsunk több csoportot,
amelyek ugyanazt a feladatot végzik.
• Az E) feladatot végzők kereshetnek a regény elektronikus változatában is.
• A feladatok elvégzésével nagyjából 20 percet foglalkozzanak a tanulók, ezután kb. 10 percen át
számoljanak be az eredményekről: az egyéni feladatok esetében önkéntes jelentkezés alapján
menjen a megbeszélés, illetve a felolvasás, a D) csoport által végzett munka prezentációjára
hagyjunk időt, hogy a csoport magyarázhassa el a többieknek a tudnivalókat a „kivonatokról”.
• A D) csoport h) feladatát otthonra javasoljuk mindenkinek.
A szöveg internetes elérhetősége: http://mek.oszk.hu/00500/00527/00527.htm#1
D) csoport szövegei: I. Boccaccio: Dekameron; II. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig; III.
E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép; IV. Kosztolányi Dezső: Pacsirta; V. Kosztolányi Dezső:
Esti Kornél, VI. A. A. Milne: Micimackó
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi tudatosság, megfigyelőképesség, gyors keresés
szövegben, szövegtranszformáció
Célcsopor t – dif ferenciálás
az egész osztály homogén csoportokban az alábbi szempontok alapján:
• A) a leggyengébben olvasók
• B) gyengébben írók, a szövegtranszformációban gyengébbek
• C) az összefüggő szövegben nehezebben tájékozódók
• D) a legjobb szövegértők
• E) a szövegek nyelvi részletei iránt kevésbé fogékonyak, ill. azok, akik kevésbé jók a kooperatív
feladatmegoldásban
Munkaformák, módszerek
A) egyéni munka, feladatmegoldás; B) egyéni munka, olvasás, szövegtranszformáció; C) egyéni
munka, olvasás, feladatmegoldás; D) csoportmunka, közös megbeszélés („letettük a garast”),
prezentáció; E) csoportmunka, gyűjtés, feladatmegoldás
E s z k ö z ö k : szótárak, regényszöveg, internetkapcsolat (ha megoldható)
19. A regény nyelve
A) Olvasd el a regény 1. fejezetét!

a) Olvasás közben gyűjtsd ki mindazokat a szavakat, kifejezéseket, mondatokat, amelyek meg-

akasztanak olvasás közben, amelyek furcsák a mai olvasó számára!
b) Nézz utána azoknak a szavaknak, amelyeknek nem tudod a jelentését! Jegyezd is fel őket!
SZ AVA K JELENTÉSEK
B) Olvasd el a regény 1. fejezetét!
a) Olvasás közben jelöld meg azokat a szavakat, kifejezéseket, akár teljes mondatokat, amelyek
furcsák, régiesek a mai olvasó számára!
b) Válassz ki egy olyan részletet a fejezetből (20-30 sort), amelyben különösen sok ilyen furcsaságot
találtál, és írd át mai nyelvre! (A szöveg tartalmán ne változtass, csak egyes szavakon, kifejezése-
ken, mondatszerkezeteken!)
C) Tekintsd át az első fejezetet!
a) Tekintsd át az első fejezetet és az előtte álló rövid összefoglalót!

b) Bontsd szakaszokra a fejezetet az összefoglaló szerint! Írd a margóra a „címszavakat” vagy szá-
mozd be a címszavakat és a nekik megfelelő részeket!
c) Mi a „címszavak” nyelvi jellegzetessége?
d) Milyen részletek vannak kiemelve a címszavakban, és vajon miért?
e) Írj 5 mondatot arról, hogy mennyiben gyorsítja vagy lassítja a fejezetek élén álló „kivonat” a re-
gény olvasását!
D) Fussátok végig a regény fejezetei élén álló „kivonatokat”!
a) Ezek alapján beszélgessetek az alábbi kérdésekről!

b) Előhívják-e a cselekményt ezek a „kivonatok”? Hogyan utalnak a cselekményre?
c) Hogyan, mennyiben torzítják a cselekményt ezek a kivonatok?
d) Segítik-e az olvasást ezek a kivonatok? Ha igen, hogyan? Megakasztják-e az olvasást? Ha igen,
hogyan?
e) Írjátok le, milyen funkciói lehetnek a „kivonatoknak”!
f) Az alábbiakban néhány, hosszabb-rövidebb elbeszélő mű éléről kiemelt „kivonatot” olvashattok.
Írjátok fel a legfontosabb nyelvi és tipográfiai különbségeket közöttük! Készüljetek úgy, hogy a
többieknek be kell mutatnotok ezeket a típusokat!
I.
Hatodik nap
Negyedik novella
Chichibio, Currando Gianfigliazzinak szakácsa, talpraesett válaszával mentegetődzvén, Currado dü-
hét kacagásra fordítja, s megmenekül a büntetéstől, mellyel Currado fenyegette.
II.
XII. FEJEZET
– amelyben kiviláglik, hogy a kis Misi egész életében minden munkáját ugyanolyan csodálatos és
rendkívüli zűrzavarok és kétségbeejtő válságok között vitte végbe, mint első kis versének költését
III.
ELSŐ VIRRASZTÓ
Anzelmus diák balesetei – Paulmann tanár spanyol dohánya és a zöld kígyók
IV.
ELSŐ FEJEZET
(melyben az olvasó megismerkedik két öreggel s leányukkal, ki életük bálványa, és hall egy körülmé-
nyes pusztai kirándulásról is)
V.
TIZENEGYEDIK FEJEZET
melyben a világ legelőkelőbb szállodájáról van szó
VI.
X. FEJEZET
Amelyben Róbert Gida estélyt ad Micimackó tiszteletére, egyben szerző és olvasó elbúcsúznak
egymástól.
g) Van idézet, amelyikre ráismertetek? Az ismeretleneknek próbáljatok utánakeresni vagy kérdez-

zétek meg tanárotokat. A szerzőket és a címeket írjátok az idézetek mellé.
h) Gyűjtsetek olyan részleteket filmekből, zenéből, újságokból stb., amelyek a fenti „kivonatokhoz”
hasonló vagy velük azonos szerepet játszanak!
i) Olvassátok el az alábbi meghatározást! Foglaljátok össze a lényeget úgy, hogy egyikőtök el tudja
majd magyarázni a többieknek!
Novellaciklusokban vagy számozott fejezetekre bontott regényekben gyakran találkozhatunk előzetes
tartalom-összefoglalókkal. Ezeknek sokféle szerepe lehet. Volt, amikor például az eredetileg fejezeten-
kénti folyóiratközlés miatt megszakított olvasás folyamatosságának megteremtését segítették elő, azaz
az olvasó tájékozódását szolgálták, azt, hogy újra „képbe kerülhessen”. Az előzetes summázat, címke
vagy vignetta érdekességével, esetleg titokzatosságával vagy hangzatosságával szolgálhat egyszerűen
az érdeklődés felkeltésére. Van, amikor valóban a fejezet cselekményének lényegét emeli ki, esetleg
azért, hogy az olvasó ne csupán a történetre figyeljen, hanem a rejtett finomságokra is. Előfordul,
hogy az előzetes summázat tudatosan félrevezeti az olvasót, s éppen a fejezet lényegét titkolja el, hogy
meglepetést szerezzen. Olyan esettel is találkozhatunk, amikor ez a vignetta a későbbiekben leírt törté-
nés erőteljes értékelését tartalmazza. Ennek az előzetes értékelésnek a célja lehet a későbbi elbeszélés
tehermentesítése az erkölcsi ítélkezés alól, de akár arra is szolgálhat, hogy az olvasóból jelentősen más,
a vignettában leírtakkal kifejezetten vitázó értékelést csalogasson elő. Az előzetes summázat, összegzés
szolgálhat a rákövetkező történet példázatszerűségének, szimbolikus, jelképes értelmezésének tudato-
sítására, ilyen értelmezés ösztönzésére is. Az előzetes summázat, a címke nemegyszer ironikusan utal
arra a történettípusra, műfajra vagy beszédmódra, amit a rákövetkező szöveg kifiguráz. Annyi általában
is elmondható, hogy a címkék, az előzetes summázatok az elbeszélt történethez képest mindig bizon-
yos távlatot teremtenek, így akarva-akaratlanul rámutatnak arra, hogy a történet, az elbeszélt világ nem
egyszerűen van, hanem valaki valahogyan elbeszéli, az elbeszélés révén megteremti: azaz a címkék,
előzetes summázatok kicsit kiemelnek az elbeszélt világból, és rámutatnak az elbeszélés műveletére,
tevékenységére.
E) Gyűjtsetek olyan kifejezéseket a regény szövegéből, amelyeknek a jelentését nem ismertétek eddig!
Soroljatok fel olyanokat is, amelyeket a fiúk alkottak, csak az ő nyelvhasználatukra jellemző, illetve
olyanokat, amelyeknek a jelentése átalakult a szigeten!
Az alábbi táblázat segít a megoldásban.
A REGÉNYBŐL A FI Ú K Á LTA L SZ AVA K , A M ELY EK

MEGISMERT ALKOTOT T A SZIGETEN ÚJ
„SZ AKKIFEJEZÉSEK” SZ AVA K J EL EN T É S EK E T K A P TA K
12. lépés: 20. feladat A Kétévi vakáció mint ifjúsági kalandregény
T/20. 25. oldal
12 PERC
• Hagyjunk 1-2 percet az olvasásra, majd 4-5 percet az egyéni írásra! Ezután frontálisan beszéljük
meg a 20. feladatot!
• Reméljük, kiderül, hogy valóban kalandregényről van szó, és talán fölvetődik az is, miféle erényei
és gyengeségei vannak a regénynek. Erénye például, hogy izgalmas, meseszerű, könnyen átte-
kinthető az értékszerkezete, ezért alkalmas ifjúsági regénynek, jó a vége stb.
• Gyengeségei például, hogy minden nagyon kiszámított, kimódolt, nagyon tudható, hogy valójá-
ban nincs miért aggódnunk, a nyelve is kissé körülményeskedő, nem életszerűen viselkednek a
gyerekek, inkább kis felnőttekként stb.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : csöndes olvasással megismert szöveg megértése, lé-
nyegkiemelés, szintézisteremtés
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csöndes olvasás, feladatmegoldás, majd irányított beszélgetés
20. Olvasd el a kalandregényről szóló szöveget, és igazold, hogy a Kétévi vakáció kalandregény!
A KALANDREGÉNY
A regény műfajának egyik változata, melyben a hős vagy hősök kalandjai, fordulatokban gazdag
megpróbáltatásai, esetleg hőstettei állnak a középpontban. A középkori lovagregények, a csavargó
történetek, az ún. utaztató regények, a kincskereső és az indiánregények is ebbe a csoportba tar-
toznak. A legtöbb kalandregényt nem a magas irodalom részeként tartják számon, hanem az ún.
szórakoztató irodalomba (erről fog szólni az 5. fejezet) sorolják. Természetes műfaji követelmény,
hogy a cselekmény legyen nagyon gazdag, bővelkedjen váratlan, meglepő fordulatokban, azaz
legyen nagyon izgalmas. A jellemek kidolgozottsága ehhez képest másodlagos, gyakori megol-
dásként a szereplőket két csoportra osztják: jókra és rosszakra. A műfaj hagyományához tartozik
a legtöbbször szerencsés végkimenetel.
Minden epikus mű fölfogható késleltetések sorozataként. Az olvasót a kíváncsiság hajtja előre az
olvasás során. Általában valamilyen rejtély megoldódását várjuk vagy valamilyen küzdelem ki-
menetelére vagyunk kíváncsiak. A kalandregényben ezek szinte kizárólagos elvárásainkká válnak,
tulajdonképpen csakis erre megy ki a játék.
a) Mi igazolja, hogy Verne regénye kalandregény? Írj 4 érvet, példát a regényből!

b) Milyen rejtélyek vannak a regényben? Írj legalább kettőt!
c) Milyen küzdelmek kimenetelét várjuk? Írj legalább kettőt!
d) Nézd meg, mit írtál a 7. feladat e) és f) mondatába! Módosult a véleményed vagy meg-
erősödött?
MEGOLDÁSOK
a) Érvek: lényeg a megpróbáltatások sora, hogyan vágják ki magukat a helyzetekből, a jellemfes-
tés tényleg másodlagos, polarizált jellemek vannak; veszélyes helyzetek.
b) Sziget-e, ahova kerültek, ki volt a barlang lakója, hová tűnt Phann, hogyan jutott ki a hajó a nyílt
óceánra, kik a felnőtt hajótöröttek, hová tűnt a „holttest”, ott vannak-e még a szigeten, hogyan
akarnak támadni, hányan maradtak életben stb.
c) Doniphan és Briant: küzdelem majdnem végig; vezérválasztások; banditák – gyerekek;
küzdelem az elemekkel, a természettel.
13. lépés: 21–22. feladat Problémák és konfliktusok a regényben
T/21–22. 26. oldal
20 PERC Választható feladat
• A segítő kérdések mellett szóban is orientálhatjuk a csoportokat. Jelöljük ki, ki lesz először a szer-
ző, a csoport minden tagja legyen egy feladatnál – 22. a), c), d), e) – szerző!
• Az eljárás lényege, hogy a regény problémáit explicitté tegye, és a gyerekek próbálják megma-
gyarázni a problémás pontokat pl. a szerző nézőpontjából, feltételezett szándékait, motivációit
figyelembe véve, kitalálva. (A csoportmunka végén 1-1 ötletet, megoldást ismertethet a többiek-
kel néhány csoport, ez a helyzettől, a tanár megítélésétől függ.)
• Ha lassabban dolgoznak, nem kell minden kérdésre válaszolniuk.
• Kihagyhatatlan feladatok, hiszen a regény lényeges elemeit vizsgálják.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : problémaérzékenység, epikus művek szerkezeti sajá-
tosságainak felismerése
M u n k a f o r m á k : csoportos
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka (21.), majd kérdezzük a szerzőt (22.) – módosított
változat szoros olvasás nélkül
21. Gyűjtsétek össze, milyen konfliktusok vannak a fiúk között a banditák érkezése előtt!
Menjetek a témafalhoz, segítségképpen nézzétek meg a szereplők rendszerét.
MEGOLDÁSOK
Doniphan és Briant között végig, de konkrét dolgokban is, pl. azt látta-e Briant, amit látott,
sziget-e vagy nem; a korongjáték közben: gyanúsítgatás, majd sértegetés, majdnem verekedés;
Briant kormányzóvá választásakor, majd a korcsolyázás közben; Doniphan mindig gyanakszik,
kételkedik; a két kör között, Gordon és a kicsik között lappang, mert Gordon túl merev és szigorú;
Jacques konfliktusa önmagával és bátyjával, mert hallgatag.
22. Kérdezzük a szerzőt!
a) Szerintetek melyik konfliktus oldódik meg életszerűen, hitelesen? Melyik nem? Miért?
Kérdezzük a szerzőt! (Tegyetek föl kérdéseket a szerzőnek a konfliktusokkal kapcsolatban!) Vitat-
kozzatok a szerzővel, ha más a véleményetek, mint az övé!
b) Szerintetek a konfliktusok inkább a helyzetekből vagy inkább a jellemekből adódnak? Keressetek

példákat!
c) Ezek a konfliktusok mennyiben tükrözik a felnőttek társadalmát? Kérdezzük a szerzőt!
d) Miből lehetett volna még (nagyobb) konfliktus? Miért nem lett? Kérdezzük a szerzőt!
e) Miért szerepelteti a szerző a banditákat az utolsó harmadban, azaz miért váltja föl a belső konf-
liktusokat egy külsővel? Kérdezzük meg tőle!
MEGOLDÁSOK
d) Jacques miatt jutottak ide, és minden szemrehányás nélkül, maradéktalanul megbocsátanak

neki, valamelyik műszaki megoldás csődöt mondhatna (tutaj, sárkány, tűzhely); Service a nan-
duról, Briant a sárkányról esik le, de nem lesz bajuk, a jégen eltűnésben sokkal nagyobb baj,
probléma alakulhatna ki (eltűnés, megfagyás, medvetámadás, ill. komolyabb hatalmi harc), a
verekedés majdnem kitör, de mégsem; bármilyen agresszió a fiúk között nem lenne természet-
ellenes, de nem kerül rá sor, a nemzeti konfliktus lehetne erősebb, úr és szolga viszonya élesebb
(a szolga ráadásul néger), a bárka az ágyúzás után ép maradt, bármikor kialakulhatna betegség,
sérülés, Doniphan kétszer is meghalhatna stb.
14. lépés: 23. feladat Jellemek – a konfliktusok forrásaiként is
T/23. 27. oldal
13 PERC (bemutatással együtt) Választható feladat
• Doniphan, Gordon és Briant neve szerepel a kártyákon, annyi kártya van, ahány csoport, így egy
szereplőt több csoport is megközelít.
• A feladatot a témafalra kitűzött papíroknál ismerteti a csoport egy tagja, de csak egy vonást em-
lítsen. Utána a témafalhoz megy az osztály, és tanulmányozza a jellemtérképeket.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : problémaérzékenység, epikus művek szerkezeti sajá-
tosságainak felismerése
M u n k a f o r m á k : az előző csoportok
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jellemtérkép prezentációval
E s z k ö z ö k : csomagolópapír, feladatkártyák
23. Készítsétek el a kapott kártyán lévő szereplő jellemtérképét!

Négy jellemvonást írjatok, és mindegyikhez 2-2 érvet a műből!
1. jellemvonás 2. jellemvonás
Doniphant v.
Briant v.
Gordon
3. jellemvonás 4. jellemvonás
15. lépés: 24–25. feladat Narráció, nyelvhasználat
T/24–25. 28. oldal
15 PERC
• A tanár felolvassa a II/8. fejezet 1. bekezdését, ezután megbeszéljük közösen a 24. feladatot.
A tanulók előtt is ott lehet a szöveg.
• 25.: a mondatokat két részletben (1–5. és 6–11.) olvassuk föl, közben oldjuk meg együtt a fel-
adatot! Fölmerülhet, hogy a szöveget fordításban ismerjük, ekkor tisztázzuk, hogy a fordított
szöveg stílusát vizsgáljuk.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : epikus művek elbeszélésmódjának vizsgálata, jellemzőik
és szerepük azonosítása, nyelvi érzék
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, majd ha a tanár úgy gondolja, akkor egyéni
gyűjtőmunka és közzététel
24. Az elbeszélő magatartása
a) Miről tájékoztatja az olvasót az elbeszélő?
b) Mi az előnye és mi a hátránya ennek a technikának?
c) Hogy nevezzük az ilyen, erre a regényre is jellemző elbeszélői magatartást?
MEGOLDÁS
c) mindentudó elbeszélő
25. Mintamondatok a műből
a) Figyeld meg az alábbi mondatokat (1–5.)! Mi jellemzi ezeket? Mi lehet az elbeszélő szándéka
velük?
(1) Hát egyetlen férfi sincs a hajón? Kapitány, aki irányítaná? ... Nem! Senki sincs!
(2) …hogyan tudnák ezek a magukra hagyott, és csak a hajóról megmentett készletekkel
rendelkező fiúk életben tartani magukat?
(3) Meg tudnak-e élni az ifjú hajótöröttek, ha néhány hetet itt kell eltölteniük?
(4) De nem! A szerencsétlen embernek meg kellett halnia.
(5) Igen! A derék fiú vállalta az utat.
b) Hogyan tudnád jellemezni az elbeszélő nyelvét a 6–11. számozott részletek alapján?

(6) …kedves fegyverével csendben kell maradnia.
(7) Phann, ez a derék állat a tűz mellé heveredve élvezte a finom vadpecsenye szagát.
(8) …mind olyan szerzemény, mely lelkes fogadtatást érdemel.
(9) A szórakozásban bővelkedő nap kitűnően telt el.
(10) …szeretetre méltó segédje, Service.
(11) Ezután a bárka, amelyet a biztos kezű kormányos vezetett…
c) Zavart vagy inkább tetszett ez a nyelvhasználat? Meg tudod fogalmazni, miért?
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK
a) Mintha képzeletbeli dialógust folytatna az olvasóval az elbeszélő, de álkérdéseket tesz föl;

művi, szónokias, hatásvadász.
b) Szabályszerű, illedelmes, tankönyvízű mondatok, a főnevek elképzelhetetlenek jelző nélkül, de
ezek nem mindig közölnek fontos információkat – nyelvi szempontból redundáns és modoros.
16. lépés A helyesírási házi feladat (18.) megbeszélése
5 PERC
REFLEK TÁL ÁS
17. lépés: 26. feladat A regényről szóló kritikák
T/26. 29. oldal
10 PERC
• A 26. feladat szövegértési feladat is egyben.
• Ha néhány tanuló számára nehéz a szöveg, a tanár fölbonthatja szövegértési képességek, szó-
kincs és olvasási sebesség szempontjából a feladatot úgy, hogy néhány tanulónak csak az egyik
vagy csak a másik kritikát kelljen értelmezni, csak azokról írjon vázlatot. Ha a tanulók többségé-
nek nehéz a szöveg, frontálisan is megbeszélhetők; ekkor szánjunk rá több időt.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kritikai érzék
M u n k a f o r m á k : egyéni vagy frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csöndes olvasás után feladatmegoldás
26. Vélemények Verne regényéről
a) Olvasd el az alábbi kritikákat! Írj róluk rövid tartalmi vázlatot!
1. kritika: Furcsa ez a sziget, a Kétévi vakáció szigete. Lehetne Defoe szigetének az utódja, a Stevenson
szigetének a rokona, a Golding szigetének az előde. Csakhogy ennek a szigetnek nincs karaktere – nincs
igazi „jelentése” –, és ezért nincs mágneses erőtere sem, mint a kincses szigetnek. ...csupán a meg-
szelídített kaland és a személytelenné tett egzotikum majdnem kiszámítható fordulatai tartják ébren a
megfáradt érdeklődést. Robinsont szigetre veti a kegyetlen tenger. Ott – néhány partra dobott eszközzel –
a maga történelmi tapasztalataiból újjáteremti a civilizációt, megindítja az egyszemélyes történelmet.
Így lesz a szigetlakó átlagburzsoá históriája az ember történetiségének, a polgárság világot formáló hité-
nek mítosza. Verne iskolásait is szigetre veti a kegyetlen tenger. Ott – a partra dobott bőséges készletek-
kel – és a maguk történelmi tapasztalataival két évre megőrzik a civilizációt, és megvárják a kívülről
jövő felszabadítást. Így lesz a szigetlakó átlaggimnazisták históriája egy egyszeri hajótörés boldog megol-
dásba torkolló kalandsorozata.
Poszler György
2. kritika: A Kétévi vakációt fekete-fehér emberábrázolása, problémamentes világképe sorolja a gyer-

mekirodalom alkotásai közé. A kalózok – az egy Forbes kivételével – végtelenül gonoszok, a gyerekek
pedig alapvetően jók, még a hiúságában sértett Doniphan is becsületes és bátor, célja elérése érdekében
aljas eszközökkel még véletlenül sem él. Hibáját, tévedését pedig végül – természetesen – belátja. Ez az
emberkép határozza meg a regény cselekményének szerkezetét is: mivel a gyerekek közötti konfliktus
nem „vadulhat el”, az izgalom fönntartása érdekében új, a „rendes emberek” világához képest külső
konfliktusforrást, külső ellenséget kell behozni a regénybe, a kalózokat.
Hasonló szerkezeti gyengeségnek tekinthetjük a Jacques titka (tudniillik, hogy ő oldotta el a Sloughi
köteleit) körüli meglehetősen átlátszó és hosszadalmas sejtetést és késleltetést.
Mindezek ellenére Verne mesélőkedve, az a tanáros-gyermeki lelkesedés, ahogyan egy-egy állat-
fajt (vikunya, nandu, guanakó) meghatároz, egy-egy növény hasznosítását (pl. a tejfa), a fogaskerékből
a szekérkerék készítésének műveletét vagy a sárkánykészítést elmagyarázza, ahogy egy-egy humoros
alakot, helyzetet megteremt (pl. a struccot mindenáron meglovagolni akaró Service-t), alighanem el-
hallgattatja az olvasóban a fenntartásokat, a kritikát. A felfedezések, a gyarapodás, a birtoklás, a leltár-
bavétel – a Robinson olvasója számára oly ismerős – örömei is hozzájárulnak a regény hatásához. No
és persze magának a két évig tartó nagyvakációnak az idillje, a gyermekek társadalmának utópisztikus-
valószerűtlen harmóniája is rendelkezik valamilyen varázserővel.
Arató László
b) Mit jelent az 1. kritikában, hogy „megszelídített kaland”, „személytelenné tett egzotikum”, „nincs
mágneses erőtere”?
c) Miért ifjúsági (gyermek-) regény a 2. kritika szerint ez a mű?
d) Miben rejlik a regény varázsa a kritika szerint?
e) Jelöld meg azokat a megállapításokat a kritikák bármelyikéből, amelyekkel egyetértesz!
f) Írj ki olyan megállapításokat a kritikákból, amelyekkel nem értesz egyet. Érvelj ellenük!
18. lépés: 27–28. feladat
T/27–28. 31. oldal
10 PERC + Otthon (Választható feladatok)
• A 31. feladatot is megcsináltathatjuk.
• A 28. feladatai közül legalább egyet ajánlatos választani mindenkinek, a fejezet végéig bármikor
be lehet adni.
• A tanár döntése, hogy kelljen vagy lehessen írniuk, annak alapján, hogy mennyit foglalkoztak a
regénnyel, mennyire tetszik a gyerekeknek.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló ítéletalkotás, kvalitásérzék
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya
27. Fejezd be a mondatokat, majd írj saját értékelő mondatokat erről a regényről, illetve az
elmúlt 5 órán tapasztaltakról.
Szerintem Verne regényének nagy erénye az, hogy

Szerintem Verne regényének nagy gyengesége az, hogy
28. Választható feladatok

Dolgozz a füzetedbe vagy külön lapra!
Készíts könyvillusztrációt!
(1) Rajzold le a csomagokkal teli tutajt! Rajzold le a sárkányt vagy a fölemelkedés jelenetét! Készíts
felülnézeti lakberendezési rajzot a barlangokról! Rajzolj le számodra ismeretlen állatokat vagy
növényeket, ahogyan elképzeled őket a regény leírása alapján!
(2) Sorolj ételeket, amiket a fiúk ehettek, és írd le a receptjüket! (Magad is kitalálhatsz ételeket, de a
karácsonyi menü ételeinek receptjét is leírhatod.)
(3) Írd meg Baxter naplójának egyik részletét egy fontos eseményről! Írd le, hogyan mesélhette el
Jacques otthon a szüleinek végzetes csínytevését!
(4) Írj át egy jelenetet a regényből! Válassz olyat, amelyet nagyon máshogyan képzelsz, mint az író!
(5) Írd meg röviden, hogyan végződne a kétévi vakáció a szigeten, ha nincsenek banditák!
„B” változat: sokan olvasták, de sokan nem, így a tanár föl akarja dolgozni azokkal, akik olvasták.
• Akik olvasták, azokkal végig lehet csináltatni csoportos és egyéni, ill. pármunkában minden lépést
kicsit módosítva:
1. lépés: nincs frontális rész, a tanár körbejár, és ellenőrzi, megbeszéli a feladatokat
2. lépés: pármunkának javaslom
3. lépés: 1 marad, 3-4 megy technikával dolgoznak, hogy megismerjék a másik csoport
munkáját
11. lépés: nincs frontális munka, a csoportjának mondja el mindenki, mire jutott, a tanár is
belenéz
13. lépés: egymás csomagolópapírjaihoz mennek
14. lépés: nincs fölolvasás, csak elolvasás, egyéni vagy pármunkában dolgoznak
A többi feladat változatlan.
• Természetesen lehet, hogy ebben a verzióban sok a modul tervezett 5 órája, tehát ki lehet hagy-
ni lépéseket, pl. a nagyon szórakoztató, de voltaképpen kihagyható 8. lépést, ezek feladataiból
lehet válogatni egyet-egyet, így persze a 9. lépés is kimarad, és nyertünk egy órát. Ebben az eset-
ben kényelmesen elvégezhető a 10. lépés 19. feladata.
• Akik nem olvasták a regényt, azok számára 2 teljes órányi anyag az 1–5. lépésig rendelkezésre áll,
az 5. lépést már valószínűleg csak velük csináltatjuk, miközben a regénnyel dolgozók a 6. és 7.
lépést csinálják. Ezután lehet szigetjátékokat is játszani tovább (1 óra), majd egy órányi kiselőadást
javasolok, azután egy órát a 10. lépés 19. feladatára és a helyesírási feladatra. Akik a regényt jól
ismerők közül a kiselőadást tartják az osztály másik felének, azok speciális tanári kalauzt kapnak
előre, l. a „C” verziónál, ugyanitt l. a tanári instrukciót is!
6. lépés: 29–30. feladat „B” verzió: Szigetjátékok – Az én ideális szigetem

(A mi ideális szigetünk)
T/29–30. 32. oldal
30 + 15 PERC
• Néhány szempontot a tanár segít kitalálni, de csak akkor, ha egyedül, ill. a csoportnak nem megy.
• Föltétlenül szerepeljen: éghajlati és egyéb környezeti tényezők, szociális tényezők, gazdasági té-
nyezők, politikai tényezők (pl. államforma), tárgyi környezet.
• Az egyéni írást elolvashatja a tanár, de ne adjon értékelést: csak a szabadon és a mederbe terel-
ten áramló gondolatok fontosak most. A tanuló azért ír, hogy emlékezzék, tisztázza, rendezze
gondolatait.
K é p e s s é g : analitikus gondolkodás, fantázia, fogalmazási készség
M u n k a f o r m á k : egyéni, majd csoportos, később újra egyéni
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : egyéni ötletek gyűjtése (5 perc) után gondolkodástérkép (20 perc),
majd egymás térképének megtekintése (5 perc), végül írás saját magam számára (15 perc)
29. Gondolkodástérkép az ideális szigetről
a) Milyen lenne a te ideális szigeted? Jegyezd föl az ötleteidet, és a szempontokat is tudatosítsd

magadban!
b) Alkossátok meg általatok kitalált szempontok alapján a gondolkodástérképet a csoport által elkép-
zelt ideális szigetről. Milyen szempontok szerint kell egy ideális helyet, környezetet elképzelni,
megalkotni?
c) Mutassátok be egymásnak munkátokat!
30. Írás saját magam számára

Írj a saját szigetedről egy összefüggő szöveget! Nem baj, ha már a csoport véleménye, ideális sziget-
képe befolyásol. A gondolkodástérkép segít a szöveged logikájának kialakításában.
Először válassz magadnak nézőpontot: lehet személyes (már ott élsz, és leírod élményeidet napló vagy
levél formájában), de lehet külső nézőpontú tanulmány, értekező jellegű, tárgyilagos, leíró szöveg is.
7. lépés Kiselőadás Verne regényéről
8. lépés az „A” változat 10. és 16. lépése (a 18. és a 3. feladat

megbeszélése)
REFLEK TÁL ÁS
9. lépés: 31. feladat Gondolkodás arról, hogyan is gondolkodtunk
T/31. 34. oldal
10 PERC
• A következő órán a tanárnak reflektálnia kell a kilépőkártyákra, amelyeket ezért beszed.
• A 26. feladat mellé a 31. is megcsináltatható az „A” változatban is!
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : metakognícióra való képesség
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya
E s z k ö z ö k : üres kártyák
31. Kilépőkártya
a) Írj le két olyan fontos gondolatot, amit az elmúlt órákon értettél, tanultál meg!
b) Melyik feladat okozott nehézséget számodra és miért?
c) Írj le 1-2 olyan kérdést, ami foglalkoztat, de eddig nem kaptál rá választ!
„C” változat: csak 1–3 ember olvasta, a többiek nem
• Javaslatom ugyanaz, mint a „B” változat egyik lehetősége, az „akik nem olvasták” kezdetű tanári
instrukciónál.
• A kiselőadáshoz segítségképpen itt a 32. feladat, amelynek segítségével a többieknek bemutatják
a regényt. A többiek nézegethetik közben a térképeket, a szkúner képét.
• A kiselőadás végén a kalandregényről szóló szöveget el lehet olvasni együtt, és az előadó(k)
mond(anak) példákat a regényből. Az előadók felkészültségén múlik, mennyi időt szánjunk erre,
lehet egy teljes óra. Az előadók osszák meg egymás közt a feladatokat.
• Rövid bevezető után alkalmazhatjuk a „vallatószék” módszerét is, azaz a tanulók kérdéseket te-
hetnek föl az előadóknak a regényről.
• A kiselőadóknak nagy segítség, ha használják a feldolgozáshoz a 21–24. feladatokat.
32. Szempontok Verne: Kétévi vakáció című regényének feldolgozásához, bemutatásához
(1) Néhány mondatban ismertesd a cselekményelemeket: hol és mikor játszódik a regény, kik
a szereplők?
(2) Milyen fontos események történnek velük a szigeten?
(3) Milyen a fiúk egymáshoz való viszonya, milyen konfliktusok, problémák származnak ebből?
(4) Milyen egyéb problémáik vannak, milyen feladatokat kell megoldaniuk?
(5) Miféle aprólékos leírásokat olvashatunk a regényben (helyszínekről, növényekről, állatokról,
leltár)? Miért vannak ezek benne?
(6) Mi a fő probléma a regény második részében, izgalmasnak találtad-e ennek bemutatását?
(7) Milyen izgalmas és milyen unalmas részek voltak a regényben véleményed szerint?
(8) Mik a regény erősségei és mik a gyengeségei?
(9) Rajzold le a szigetet a többieknek a regény utasításait követve egy nagy (A/5) papírra!
(10) Olvasd föl a többieknek a kedvenc részletedet vagy akár részleteidet a regényből!
(11) Írj könyvajánlót a többieknek, és olvasd föl!
(12) Írj találós kérdéseket a könyvben szereplő állatokról, növényekről, tárgyakról!
2. WILLIAM GOLDING: A LEGYEK URA
HELYZETEK, SZEREPLŐK ÉS KAPCSOLATOK
5 ÓRA
R ÁHANGOLÓDÁS
1. lépés: 1–2. feladat Ráhangolódás Golding regényére, ötletbörze
T/1–2. 35. oldal
15 PERC
• Az osztály egynegyede végzi az 1., háromnegyede a 2. feladatot. 5-6 perces pármunka után,
amelynek eredményét rögzítik, tetszés szerinti sorrendben menjenek ki a papírokhoz, és írjanak
föl egy-két szempontot, ill. címjavaslatot, közben olvasgassák a többiekét.
• A végén tegyük ki mindkettőt a témafalra! A feldolgozás végéig használni fogjuk: azt a szempon-
tot jelöljük rajta (pl. kipipáljuk), amely épp előkerül a megbeszélés során. A reflektáláskor ehhez
is kapcsolódni fogunk!
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás előhívása, kreativitás
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály 2 heterogén csoportra bontva
M u n k a f o r m á k : pármunka
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ötletbörze kétféle feladattal
E s z k ö z ö k : 2 db csomagolópapír (vagy A/5-ös lap) címmel ellátva: 1. papíron: Címek; 2.
papíron: Szempontok
A következő órákon Golding népszerű, filmen is többször földolgozott regényével foglalkozunk.

Először a szigeten játszódó regény alaphelyzeteit, a főbb szereplőket és kapcsolataikat vizsgáljuk.
Megpróbálunk rájönni arra, hogy miből fakad a fiúk egymás közötti viszonyainak működése vagy
működésképtelensége.
A megbeszélés során végig legyen nálatok a regény minél több példányban, hogy bármikor meg-
kereshessetek egy-egy szövegrészt.
1. A cím
a) Adjatok más címet az olvasott regénynek!

b) Beszéljétek meg, melyik cím mit emel ki, hogyan utal a műegészre!
2. Írjatok jól használható szempontokat a regény vizsgálatához, vessetek fel olyan problémákat,
amelyekről szerintetek feltétlenül beszélni kellene!
W I L L I A M G O L D I N G : A L E G Y E K U R A 39
2. lépés: 3. feladat Kapcsolódás az előző modulhoz
T/3. 35. oldal
10 PERC
• Támaszkodnunk kell az eddig megbeszéltekre. Reményeink szerint elhangzottak a legfontosabb
gondolatok. Hagyjunk 2-3 percet az egyéni felidézésre és válaszadásra, majd hallgassunk meg
néhány véleményt. Ha nem akarna megszületni néhány fontos gondolat, akkor tegyünk föl segítő
kérdéseket.
• Segítő kérdések: pl. mire ad alkalmat az, hogy egy sziget zárt, nem lehet könnyen elmenni on-
nan? Zártsága segíti a helyszín és a kapcsolatok felderítését? Mi minden derülhet ki egy emberről,
ha elszakad a civilizációtól?
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás előhívása, új megvilágításba helyezése
3. A sziget
Lapozz vissza, nézd meg, amit az előző rész 4. és 5. feladatához írtál, illetve idézd föl magad-
ban, amiről akkor beszélgettetek, nézd meg a pókhálóábrád!
Mi a jelentősége annak, hogy Golding regényének helyszíne egy sziget?
MEGOLDÁS
Zárt világ; idilli környezet lehet; természeti, nem civilizált; kiütköznek a legbelsőbb ösztönök,
tulajdonságok, koncentráltan jelentkezhetnek a problémák; meg kell oldani minden problémát,
nem lehet előlük sehová menekülni; a társadalom modelljét lehet benne bemutatni, mert viszony-
lagos kicsisége és egyszerűsége miatt jobban tanulmányozhatóak benne a viszonyok, értékrendek,
olyan, mint egy kísérleti laboratórium.
JELENTÉSTEREMTÉS
3. lépés: 4–5. feladat A szigetről szóló ismeretközlő szöveg megértése
T/4–5. 36. oldal
15 PERC
• A tanár körbejárkál, és segítséget ad a szöveg megértésében azoknak, akik kérik. A frontális mun-
ka csak 3-4 perc: szúrópróbaszerűen kérdezzünk rá a kulcsszavakra, a tételmondatokra és arra,

miért ezeket húzták alá.
• Ha valami nem érthető, egymásnak magyarázzák el.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csöndes olvasás, kulcsfogalmak, tételmondatok megtalálása,
jelölése
4. A szigetről szóló szöveg tanulmányozása
a) Olvasd el az alábbi ismertető szöveget, közben jelöld a szöveg mellett
(1) azokat az információkat, amelyekről már beszélgettetek órán (√),

(2) amelyekről egészen más dolgok hangzottak el vagy te nem értesz egyet velük (–),
(3) amelyek új információt tartalmaznak, és érdemes megjegyezni vagy felhasználhatónak tartod a
későbbiekben (+),
(4) amelyeket nem értesz vagy még át kell gondolnod, például idegen szó, túl bonyolult a mondat, a
mondatok közötti kapcsolat nem érthető (?)
(5) és amiről eszedbe jutott valami saját gondolat (*). Ezt a gondolatot jegyezd is föl magadnak!
(6) Ha van olyan a szövegben, amit nem értesz, próbáld följegyezni, megfogalmazni azt is, miért
nem érted!
A kérdőjeleidet és a csillagjaidat számozd, hogy vissza tudd keresni a jegyzeteidben!
b) Húzd alá a szövegben azokat a szavakat, amelyeket nagyon fontosnak tartasz („kulcsszavak”), és azo-
kat a mondatokat is, amelyekben a legfontosabb információkat találtad („tételmondatok”)!
T/5. – választható
• A gyerekeket általában érdekli ez a téma, szívesen olvasnak róla.
• Adjunk a későbbiekben lehetőséget az ötpercesek előadására, lehetőleg ne a következő órán!
5. Utópiák
a) Gyűjts még utópiákat és negatív utópiákat (regényeket, filmeket) az internetről vagy könyvtárban!
b) Olvasd el vagy nézd meg valamelyiket, és tarts róla ötperces beszámolót az osztálynak vagy írd
meg róla személyes véleményedet!
MEGOLDÁSOK
Francis Bacon: Új Atlantisz, Fourier: Falanszter, Voltaire Candide-jában Eldorádó, Bradbury: 451
fok Fahrenheit (Truffaut filmje is), Szathmári: Kazohínia, Babits: Elza pilóta, Déry: G. A. úr X-ben,
Madách: Az ember tragédiája Falanszter színe, Lois Lowry: Az emlékek őre, Murakami Haruki:
Világvége, vagy a Keményre főtt csodaország, Terry Guilliam Brazil c. filmje, Spielberg A. I. (Artifi-
cial Intelligence) című filmje stb.
4. lépés: 6. feladat A cselekményelemek tisztázása
T/6. 36. oldal
15 PERC
• Gyorsan megoldandó feladatok, rövid válaszok, csak a közös kontextus megteremtése a cél. Mé-
lyebb vizsgálatba a következő lépésben bocsátkozzunk. Az információkat a beszélgetés közben
jegyzeteljük a táblára, a tanulók a munkatankönyvbe! Az e) feladat választható, a fejezet végéig
megcsinálhatják, ezt mindenképpen mondjuk el. Az elkészült rajzokat természetesen értékeljük is.
• Az e) feladatot lehet házi feladatnak adni, és valami alkalmas helyen megnézni (a sziget modell-
jellegéről beszélgetve, a Kétévi vakációval való összehasonlításkor, semmiképp ne maradjon el!),
a munkákat természetesen kitesszük a témafalra.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : epikus művek cselekményelemeinek azonosítása, értő
olvasás, memória
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés
6. A regény cselekményelemei
Ki nem képzelte még magát lakatlan szigetre, távol a világ zajától, paradicsomi állapotok közé? Az
irodalomban is ősrégi helyszín, ezerszínű motívum a sziget. Már az Odüsszeia, a világirodalom egyik
legelső alkotása tele van szigetekkel. Azután következik Lukiánosznál, az ókori görög prózaírónál a
Boldogok Szigete, később, a reneszánsz korában az angol Morus Tamás és az olasz Campanella
utópiáinak Sehol Szigete. Robinson Crusoe Daniel Defoe megálmodta szigetéről, Verne Rejtelmes
szigetéről, Stevenson Kincses szigetéről pedig talán te is olvastál vagy hallottál már.
Miért fordul nem egy író teremtő képzelete éppen e helyszín felé, mit jelenthet a sziget, mi min-
denre adhat módot? Minden mű kicsit másképp válaszol ezekre a kérdésekre. Annyi azonban bizo-
nyosnak tűnik, hogy a sziget zárt, határolt s így felderíthető világ, ugyanakkor az újonnan érkezőnek
– ekként tehát az olvasónak is – mindig titkokat, izgalmakat rejt. Maga a műalkotás is sokak szerint
ilyen sziget, zárt teljesség, József Attila szavával: „határolt végtelenség”. Meglehet, ez is vonzza az
alkotókat e helyszín felé.
Egy ilyen zárt világban talán jobban láthatók, tanulmányozhatók azok a folyamatok, értékrendek,
amelyek a nagyvilág kavargásában, bonyolultságában áttekinthetetlenek maradnak. Az irodalom néme-
lyik szigete olyan, mint egy nagyítólencse vagy egy kísérleti laboratórium: a folyamatok, jelenségek, a
vizsgált anyag tulajdonságai felnagyítva, tisztábban, a zavaró mellékkörülményektől mentesen válnak
láthatóvá. A sziget az emberrel folytatott kísérletek laboratóriumává válhat: a megszokott körülmények
közül kiszakítva, a szigeten magára hagyva vagy sorstársaival összezárva az ember alapvető tulajdon-
ságai jobban kiütközhetnek, felerősödhetnek. A civilizációtól, az otthoni szokásrendtől távol felszínre
törhet az eredendő emberi természet – feltéve, hogy van ilyen –, vagy éppen ellenkezőleg: a szigetre
vetődőket kibocsátó, felnevelő társadalom szokásai, normái kerülnek erősebb és új megvilágításba.

A sziget nemegyszer modellje, azaz kicsinyített, működő mása is a „nagy” társadalomnak.
Természetesen az „otthoni” normák, értékrendek vagy – éppen ellenkezőleg – a civilizációban
elfedett eredeti emberi természet megjelenítése csak kettő a rengeteg lehetőség közül, hiszen a sziget
gyakran inkább az álmok beteljesülése, a vágyott, tökéletes világ, nem pedig „kísérleti laboratórium”.
A sziget mint helyszín vagy irodalmi motívum gyakran összekapcsolódik az utópia műfajával. Az
utópia (= seholhely, seholsincsország) egy olyan eszményi társadalmat ír le, amely sehol nem található
meg, csupán a vágyak, a képzelet világában. A műfaj elnevezését Morus Tamás (angolosan: Thomas
More) Utópia című könyve nyomán kapta. Campanella Napállama mellett utópiának vagy legalábbis
az utópiák ősének szokták tekinteni a nagy görög filozófus, Platon Állam című művét is.
A huszadik század inkább negatív utópiákkal vagy más néven antiutópiákkal ajándékozta meg a
műfaj kedvelőit. Ezek (pl. Orwell 1984-e, Zamjatyin Mi című regénye, Huxley Szép új világa) nem az
eszményi, a vágyott társadalmat, hanem ennek éppen ellenkezőjét, a fenyegető, riasztó világot állítják
elénk. Nem a legjobb, hanem a legrosszabb lehetőségek megvalósulását.
Az utópisztikus elem és az „otthoni” normák erőteljesebb megvilágítása gyakran széjjelválaszthatat-
lan: a Robinson Crusoe például egyszerre jeleníti meg az angol polgár szorgalmat, takarékosságot,
találékonyságot, önálló kezdeményezőkészséget becsülő értékrendjét és az eszményi állapotnak csak a
képzeletben létező valamilyen idilljét.
a) Hogyan kerültek a gyerekek a szigetre? Mi történik a géppel? Miért nincs velük felnőtt?
b) Mikor játszódhat a regény? Mi folyik a nagyvilágban a szigeti élet idején?
c) Honnan tudhatjuk, hogy a regény nem a II. világháború idején játszódik?
d) Mennyi időt töltenek a fiúk a szigeten? Tudunk-e pontos választ adni? Mik jelzik az idő múlását?
e) Le lehet pontosan rajzolni a szigetet? Készíts rajzot a szigetről! Hagyatkozz a képzeletedre!
f) Még milyen dolgokat nem tudunk pontosan?
g) Ha a regény a jövőben játszódik, miért nem kapnak nagyobb hangsúlyt a sci-fi-elemek? Gondolj
arra, amit megbeszéltetek a sziget helyszínről és amit a 4. feladatban olvastál!
MEGOLDÁSOK
a) Ejtőernyővel kiugrottak egy sérült gépből. Valószínűleg lezuhant. Csak a pilóta volt velük felnőtt,
aki a gépen maradt, mert itt nem tudott leszállni. (Talán valamilyen iskolai szervezésben mentek
valahová – ezért az egyenruha –, ahol várták őket a felnőttek. Lehet tippelgetni. Erre nem kapunk
pontos választ, vö. f) feladat.)
b) Egy bármilyen, a 20. század közepe utáni feltételezett háborúban, hiszen a repülőteret atom-
támadás érte Angliában (a fiúk angolok). Valamikor a jövőben. Valahogy természetes állapot
számukra a háború.
c) Nem dobtak Angliára atombombát.
d) A ruhák teljesen tönkrementek, a hajuk nagyon megnőtt. Biztos, hogy legalább egy évet, de
nem lehet pontosan tudni. Az éghajlati tényezők nem segítenek (szemben a Kétévi vakáció 4
évszakával), az időjárás mindig egyformán trópusi.
e) Csak néhány pontról tudjuk, hogy hol van kb. és milyen, de azokról sincs biztos adat, pl. távol-
ságok, égtájak, egymáshoz viszonyított elhelyezkedés. Természetesen készíthetünk rajzokat, de
ezek sokkal jobban fognak különbözni egymástól, mint a Chairman-sziget rajzai.
f) A sziget helye, helyek a szigeten, mikor játszódik a cselekmény, mennyi idő telik el, azaz meny-
nyi a regény cselekményideje, hányan vannak a szigeten, pontosan milyen korúak, mikor mit
csinálnak (pontos napirend), honnan hová mentek a repülővel, milyen volt a civil életük (egy-két
kivétel), a szereplők belső motivációi (egy-két kivétel), mi a baja Simonnak, hova tűnt az anyaje-
gyes arcú gyerek stb.
g) Mert csak a modellértéke számít, mindegy, milyen háború. Ismert háborúval valószínűleg azért
nem akarja azonosítani, hogy ne adjunk nagyon konkrét értelmezést, de ne lehessen a fantasz-
tikum világába se eltolni, hogy ne tereljék el a részletek a figyelmet a társadalomlélektani és
antropológiai problémákról stb.
5. lépés: 7. feladat A sziget birtokbavétele

38. oldal
T/7.
15 PERC
• A feladatban a tanulók azt figyelhetik meg, hogy a regény szövegében milyen szavakkal veszik
birtokukba a szigetet a gyerekek. Ennek két rétege van: egyrészt hogyan neveznek meg bizonyos
tárgyakat, helyszíneket a gyerekek egymás közt; másrészt viszont az elbeszélő is elkezdi ezeket a
szavakat használni.
• Azt a folyamatot kell tehát megfigyelniük, hogy egy lakatlan szigeten, ahol eredetileg nincs sem-
minek neve, hogyan kapnak nevet a tárgyak és a helyszínek. Ez fontos része annak a világnak,
amit a gyerekek a szigeten megteremtenek: mólónak neveznek egy bizonyos partszakaszt, köz-
vetlenül mellette egy öblöt fürdőmedencének hívnak stb.
• Azt is meg kell vizsgálniuk, hogyan, mi alapján jönnek létre ezek az elnevezések. Ehhez párhuza-
mos jelenségeket kereshetnek akár a hétköznapi nyelvben is. (Ez részben a 7. évfolyamos szóalko-
tás, részben az archaizmusokról, ill. a jelentésváltozásokról mind ez idáig tapasztaltak ismétlése.)
• 3-4 fős heterogén csoportok alakuljanak; a gyűjtés 10 percig tartson. Ezután frontálisan beszéljük
meg a legfontosabb tanulságokat.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi tudatosság, keresés a szövegben, kooperáció
M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális megbeszélés
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés, feladatmegoldás
7. A sziget nyelve
a) Gyűjtsetek a regény szövegéből minél több olyan kifejezést, amelyek a sziget addig név nélküli
helyeire, tárgyaira, növényeire, jelenségeire stb. utalnak!
b) Néhány esetében nézzetek utána a regényben, hogy minek az alapján jöttek létre ezek a kife-
jezések! (Próbáljátok alkalmazni azokat a fogalmakat, amelyeket a nyelvi változásról, illetve a
lexémaalkotásról eddig tanultatok!)
6. lépés: 8. feladat A regény szerkezete: helyzetek, szereplők és kapcsolatok
T/8. 39. oldal
15 PERC
A 10 részfeladatot elosztjuk a párok között, minden pár csak egyet old meg, majd röviden közzé-
teszik a megoldást azok, akiket a tanár szólít. (Itt lehet vége a második órának, de az is lehet, hogy
ez a feladat már a harmadik óráé.)
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : epikus művek szerkezetének feltárása, problémaérzé-
kenység
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás
8. Helyzetek, szereplők és kapcsolatok

Válaszoljatok párban egy kérdésre, és jegyzeteljétek a többire a választ!
a) Milyen reményekkel, vágyakkal néznek a főszereplők a szigeti életük elébe?

Milyen a hangulatuk a regény elején? Tekintsétek át ebből a szempontból az 1. fejezetet!
b) Vizsgáljátok meg a vezérválasztás folyamatát!

Miért van szükség egyáltalán vezérre? Kik az esélyesek? Miért Ralphot választják?
c) Milyen célokat tűz ki Ralph a 2. gyűlésen? Miért fontosak ezek?

Miért tekintélyes vezető Ralph? Milyen hibát követ el már a regény elején?
d) Mi vetíti előre a 2. fejezet végén a helyzet későbbi rosszra fordulását?

Hogyan viselkednek a tűzgyújtási jelenetben a gyerekek?
e) Milyen szerepe van Röfinek Ralph mellett?

Soroljatok föl olyan gondolatokat, ötleteket, amelyek tőle származnak. Rokonszenves vagy
idegesítő figura? Miért?
f) Vizsgáljátok a harmadik fejezetet!

Mi az, amit Ralph tud és érez, de Jack nem? Mi az, amit Jack tud és érez, de Ralph nem? Mi
okozza vitájukat?
Mi bomlasztja föl a sziget társadalmának rendjét?
g) Röfi szerint a szigeten kialakult minden baj oka Jack.

Gyűjtsetek érveket Röfi állítása mellett és ellen.
Máshol azt mondja, Ralph hibát követett el avval, hogy megsértette Jack vadászait. Ha nem sérti
meg, akkor elkerülhető lett volna a szakítás?
h) A történet során hol válik egyértelművé, hogy a két (kezdetben három) cél között feloldhatatlan
ellentét feszül, és hogy a kettő között fontossági sorrendet kell felállítani?
Szerintetek hogyan lehetett volna ezt az ellentétet feloldani?
i) A regényben a fiúk három társuk halálát okozzák. Ki a három áldozat?

Fejtsétek ki a három haláleset oka és jellege közötti különbséget!
Ki lenne a 4. áldozat? Az ő halála mennyiben különbözne az előzőekétől?
j) Milyen szerepet tölt be Simon Ralph mellett és a közösség számára? Hányszor szólal meg, mit
mond, és főként mit csinál?
A regény szerkezetét leírhatjuk úgy is, hogy a gyűléseket tekintjük pilléreknek. Ezért vizsgáljuk
meg a gyűléseket külön-külön.
7. lépés: 9–14. feladat A gyűlések mint a regényszerkezet pillérei
T/9–14. 41. oldal
30 PERC (10 + 5 x 4)
• A következő hat feladat a 6 gyűlés feldolgozása, célszerű 6 csoportot alkotni. Legyen annyi színű
íróeszköz, ahány csoport. A csoportok dolgozzanak a 6 csomagolópapíron! Címük: 1. gyűlés,
2. gyűlés stb. Majd 15 perc után függesszék ki a terem más-más pontján a papírt!
• Célszerű munkamegosztást javasolni a csoporton belül; szereplehetőségek: gyűjtő, rendszerező,
jegyzetelő stb. Ezután a tőlük jobbra lévő papírhoz mennek, elolvassák a feladatot, a másik cso-
port válaszait, és hozzáfűzik saját megjegyzéseiket, kiegészítéseiket, esetleg kérdéseiket a saját
színükkel.
• Végigvándorolnak a gyűléseken, visszaérkeznek saját lapjukhoz, és elolvassák az új jegyzeteket.
A végén lehetőséget adunk arra, hogy a csoportok válaszoljanak a kérdésekre, megvédjék esetleg
vitatott álláspontjukat. A papírokat egymás mellé helyezzük a témafalra.
• Természetesen végig használják a regénypéldányokat, semmit nem kell fejből tudni.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelés, lényegkiemelés, konfliktushelyzetek azonosí-
tása, értelmezése
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A tanárnak lehetősége van arra, hogy a feldolgozásban ál-
tala egyszerűbbnek ítélt gyűlést olyan csoportnak adja, amelyeknek tagjai lassabban dolgoznak.
Ebben az esetben homogén csoportokat hozzunk létre, olyan szempontok szerint, mint pl. las-
sabban olvasók és gondolkodók (11. feladat).
M u n k a f o r m á k : vándorló csoportok
E s z k ö z ö k : csomagolópapír, gyurmaragasztó
A regény szerkezetét leírhatjuk úgy is, hogy a gyűléseket tekintjük pilléreknek. Ezért vizsgáljuk
meg a gyűléseket külön-külön.
9. Az 1. gyűlés
a) Ki, miért és milyen körülmények között hívja össze a gyűlést?
b) Hol és melyik napszakban gyűlnek össze a fiúk, kb. hányan?
c) Mik a fontosabb „programpontok”?
d) Milyen fontos döntések, határozatok születnek?
e) Vizsgáljátok meg, hogyan teremti meg a hangulatot a környezet leírása?
f) Minek nevezi az elbeszélő a vezérválasztást?
MEGOLDÁSOK
a) 1. fejezet, Ralph hívja össze Röfi tanácsára a kagylóval, helyszín a varázslatos lagúna partja
b) gyémántfényű ragyogás stb., reggel van, jókedv, minden túlélő ott van valószínűleg
c) cél: elhatározhassák, mi a teendő
d) A nevek számbavételét kísérli meg Röfi, vezérválasztás, munkamegosztás. El kell dönteni,
szigeten vannak-e, expedíciót szerveznek.
e) Szimpátia, de a konfliktusok felmutatódnak: Jack ↔ Simon, Jack ↔ Röfi, Jack ↔ Ralph, min-
denki többé-kevésbé az eredeti életének szerepei szerint viselkedik (Jack kórusvezető, a kórus
engedelmeskedik), szerepeik utalnak korábbi életük epizódjaira. Röfi itt is kívülálló, mint eddigi
életében. Ő tudja, mit kell tenni a kagylóval, de nem tudja véghezvinni.
f) Játéknak, a kagylót is annak nevezi.
10. A 2. gyűlés
a) Ki, miért és milyen körülmények között hívja össze a gyűlést?
b) Milyen fontos információkat tudatnak a többiekkel a felfedezőút résztvevői?
c) Milyen szabályokat fogalmaznak meg?
d) Hogyan viselkedik Ralph, hogyan bátorítja a többieket? Milyen szót használ a szigeti életre?
e) Hogyan reagál Ralph és hogyan Jack a kígyó-izékre? A két magatartást hogyan minősítenétek?
f) Milyen két célt fogalmaznak meg és hogyan?
g) Mi vetíti előre, hogy a frissen hozott törvényeket valaki meg fogja szegni?
MEGOLDÁSOK
a) 2. fejezet, Ralph hívja össze, de már mindenki számít rá, délután van.
b) Szigetre kerültek, malacok vannak, magukról kell gondoskodniuk.
c) Be kell vezetni a kézfelemelést, akinél a kagyló van, az beszél, törvényeket kell hozni.
d) Nem tudja senki, hogy itt vannak, de klassz sziget, jól fognak szórakozni.
e) A kígyó-izékre Ralph válasza racionális és életszerű: nincsenek; Jack válasza irracionális és az
erőszakos megoldást megmutató: nincs, de azért mi megöljük. (Jack a tűzgyújtást is agresszíven
oldja meg, el is kérhetné a szemüveget.)
f) Kettős cél: szórakozás és hogy megmentsék őket. Ezért tüzet kell rakni. Jack fogalmazza meg,
hogy törvények kellenek, nem vadak, és vállalja a felelősséget a tűzért is és a vadászatért is.
g) Jack Röfibe fojtja a szót: a hegyen nem érvényes a kagyló. Ez anticipálja, hogy a törvényeket
valahol valakinek valamiért meg lehet szegni, és hogy ki lesz a törvényszegő.
11. A 3. gyűlés
a) Milyen probléma és milyen siker előzi meg a 3. gyűlést?
b) Ki, mikor, mi célból hívja össze?
c) Milyen problémákat fogalmaz meg Ralph, milyen fontossági sorrendet állapít meg a célok között?
d) Mi lehet az oka, hogy fölmerül a szörny problémája?
e) Hogyan és miért csúszik ki a gyűlés alól a talaj? Mivé válik a gyűlés?

Milyen, a korábbi megállapodásokat felborító, Ralph álláspontjával szembeszegülő mondatokat
mond ki Jack?
f) A gyűlés után mit fogalmaz meg Ralph, Simon és Röfi?
MEGOLDÁSOK
a) 5. fejezet, elmegy egy hajó, és nem veszi észre őket, mert a tűz kialudt; az első sikeres vadászat
történik közben.
b) Ralph, aki tisztázni akar több dolgot, főleg a tűz kérdését, este van.
c) Kiderül, sok gyűlés volt már, remek szórakozás. Senki nem tart be semmilyen megállapodást:
ivóvíz hordása, kunyhóépítés, árnyékszék helye, tűzőrzés – mindezt elhanyagolják. Elhangzik,
hogy a tűz őrzése, a menekülés érdekében való jeladás a legfontosabb, fontosabb, mint a malac.
Vagy füst, vagy meghalunk. Tűz csak a hegyen lehet, oda menjen mindenki sütni is. A félelem is
baj, ezt meg kell beszélni: nincs rá ok, természetes érzés.
d) Ralph maga hozza szóba, mert létező probléma, Jack pocskondiázza a kicsinyeket, sötétedik,
a félelem élményeinek sorolása sok rosszat felszabadít.
e) Ralph a vezéri tekintélyére hivatkozik, Jack felrúgja a szabályokat, mondata: „Parancsokat osz-
togatsz, amiknek semmi értelme… Bánom is én!” (ti. azt, hogy megszegi a törvényeket). Megint
az irracionalitásnak enged, és erőből beszél: ha van itt állat, megöljük. Csak Jack vagy Ralph lehet
a vezér, Jack tiszteli, de gyűlöli Ralphot, a felnőttek másképp csinálnák. Veszekedéssé válik.
f) Röfi és Simon voltaképpen ugyanazt fogalmazzák meg, de Röfi ezt nem veszi észre. A félelem
testet ölt: állat, szörny, kísértet.
12. A 4. gyűlés
a) Miért, kik és mikor hívják össze?
b) Milyen információ derül ki?
c) Mit határoznak?
d) Hogyan bomlanak tovább az emberi kapcsolatok és hogyan alakul a szabályokhoz való viszony?
MEGOLDÁSOK
a) 6. fejezet, Samseric őrségből jövet hajnalban riadóznak, Ralph hívja össze a gyűlést a kagyló
felmutatásával, nem fúj bele.
b) Az ikrek lódítva mesélik el a történteket, ill. a valóságot a félelmeikkel összemossák: a szörny
a hegyen van a tűz mellett.
c) Vigyázni kell az apróságokra, ki kell deríteni, hol van a szörny, de továbbra is a tűz a legfonto-
sabb, ezt Ralph nem győzi mondani, mert folyton elfelejtik.
d) A kagylóra Jack szerint semmi szükség, Röfit ismét piszkálják.
13. Az 5. gyűlés
a) Ki és miért hívja össze?
b) Mitől háborodik föl Jack, miért éppen most akarja kenyértörésre vinni a dolgot?
c) Miféle hangzatos, népszerűségre törekvő, de hazug állításai vannak Jacknek?
d) Vajon miért nem követi Jacket a tömeg vagy legalább egy-két gyerek?
e) Mi történik a tűzzel?
f) Mi történik közvetlenül a gyűlés és a tűzgyújtás után?
MEGOLDÁSOK
a) 8. fejezet, Jack hívja össze, mert Ralph megbántotta a vadászait, akikben Jack bízik, hogy tud-
nak valamit tenni a szörny ellen.
b) Jack csúsztat, torzítva, meghamisítva idézi Ralph szavait, át akarja venni az irányítást.
c) Azt állítja pl., hogy Ralph elvárja, hogy vakon engedelmeskedjenek neki, hogy Ralph szerint a
vadászok semmit sem érnek, hogy Ralph gyáva. Nem szerzett nekik húst – ez igaz, de nem is az
volt a dolga, hiszen Jack vállalta ezt, másrészt Ralph kunyhót épített.
d) Talán a megszokás miatt, ill. senki nem meri elkezdeni nyíltan az átállást, mert nem lehet
tudni, többen vannak-e vagy egyedül lesz az, aki Jackhez pártol.
e) Röfi javaslatára „lehozzák” a tüzet a hegyről.
f) Közben elszivárognak a gyerekek. Jack bandát alapít.
14. A 6. gyűlés
a) A 6. gyűlést megelőzi egy másfajta gyűlés. Mi ez, miben különbözik az eddigi gyűlésektől?
b) Kik, mikor és miért vesznek részt a 6. gyűlésen?
c) Mit határoznak el, miben reménykednek?
d) A bandához érve mit mond Ralph és miért?
e) Milyen Röfi, majd Ralph szónoklata, és milyen hatást ér el?
MEGOLDÁSOK
a) Jackék éjjel ellopták Röfi szemüvegét, ezt akarják visszaszerezni, hogy Röfi lásson, és hogy
jelzőtüzet gyújtsanak.
b) 11. fejezet, csak négyen vesznek részt rajta: Ralph, Röfi, az ikrek.
c) Reménykednek az értelmes tárgyalás lehetőségében, és hogy ennél rosszabb nem történhet.
d) Ralph azt mondja: „Gyűlést hívok össze.” Azt gondolja, ennek még van jelentése, hatása.
Próbál racionálisan érvelni.
e) Bátor. Röfi sarkítja a problémát, választásként fogalmazza meg, amiről egy ideig úgy tűnt,
összeegyeztethető: a menekülés a cél, ehhez civilizáltan kell viselkedni, így nem lehet szórakozni.
Jack semmire nem reagál, csak arra, amin meg lehet sértődni, és agresszivitással, erővel lehet rá
felelni.
8. lépés: 15. feladat A kommunikáció a gyűléseken
T/15. 43. oldal
15 PERC
• A feladat célja, hogy megmutassuk, mennyi minden múlik az együttműködő kommunikációs
viselkedésen.
• Az A) feladatot végzők 4-5 fős heterogén csoportokban dolgozzanak, a B) feladaton dolgozók
pedig egyénileg.
• Hagyjunk időt arra, hogy a csoportok bemutathassák a jelenetüket, és ha valaki szeretné, felol-
vashassa az írását.
• Jó lenne, ha a csoportok nem ugyanazokkal a gyűlésekkel dolgoznának, így ki is oszthatjuk előre,
hogy kinek melyik gyűlést kell átdolgoznia. Lehetnek az előző lépésben kialakított csoportok is.
• Az osztály összetételének, problémáinak függvényében itt azon is el lehet gondolkodni, azt is el
lehet játszani, mi történt volna a gyűlésen , ha cigány gyerekek (vagy cigány gyerekek is) vesznek
részt rajta; ha lányok kerülnek ebbe a helyzetbe; ha nem jó körülmények között felnövő, közép-
osztálybeli gyerekek közt játszódnak az események.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kommunikációs szituáció felismerése, adott célnak
megfelelő kommunikációs viselkedés képessége, kreativitás
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A) olyanok, akik szívesen szerepelnek, és nem rázta meg
őket nagyon a regény; B) olyanok, akik jól írnak, szeretnek írni és esetleg azok, akiket nagyon
megrázott a regény
M u n k a f o r m á k , m ó d s z e r e k : A) csoportmunka, jelenettervezés és eljátszás; B) egyéni mun-
ka, szövegtranszformáció
15. A gyűlés sikere
A) Vizsgáljátok meg a saját gyűlésjeleneteteket!

Tervezzétek meg a jelenetet úgy, hogy sikeresebb kimenetelű legyen a gyűlés!
Hogyan kellett volna beszélnie Ralphnak, Jacknek és a többieknek, hogy sikeresebb legyen a gyűlés?
Játsszátok is el a jelenetet!
B) Vizsgáld meg a saját gyűlésjelenetedet!

Írd át úgy a szöveget, hogy sikeresebb kimenetelű legyen a gyűlés!
Hogyan kellett volna beszélnie Ralphnak, Jacknek vagy másoknak, hogy sikeresebb legyen a gyűlés?
9. lépés: 16–26. feladat A szereplők jellemzése
T/16–21. 44. oldal
20 PERC
• Előre megírjuk a névkártyákat, annyit, ahány csoport van, húznak vagy kérnek nevet. Nevek: Ralph, Jack,
Röfi, Simon, Samseric, Roger. Kétféleképpen kezdhetnek a feladat megoldásához: szabadon alkotnak
jellemtérképet a csoportok vagy a feladatok kérdéseit adjuk segítségül a szereplő leírásához.
• Csoportonként is dönthetünk különbözőképpen.
• Ha jellemtérképet készítenek, azt minden csoport tegye ki a témafalra, és a választott szószóló is-
mertessen egy-két tulajdonságot érvekkel együtt. Ne korlátozzuk a tulajdonságok számát négyre!
Érveket is találhatnak többet, mint kettőt.
• Hagyjunk időt egymás munkájának tanulmányozására!
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szereplők tulajdonságainak azonosítása, érvelőkészség
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás a tanári kalauz segítségével az előző feladat cso-
portjaival, majd jellemtérkép
E s z k ö z ö k : névkártyák, A/5-ös lapok
16. Ralph jelleme
a) Idézzétek fel a 8. feladat b), c), f) és g) részét és a gyűlések összefoglalását! Ezek is segítségetekre
lesznek Ralph jellemtérképének megalkotásában.
b) Miért nem nevezhető Ralph tökéletes vezetőnek?
Idézzétek föl azokat a pillanatokat, amikor nem áll helyzete magaslatán!
c) Melyek a jó vezetői tulajdonságai?
d) Hogyan viszonyul általában a többiekhez, ezen belül Röfihez és Simonhoz?
e) Milyen vétkeket, bűnöket követ el Ralph, mennyiben vannak benne is jelen Jack kellemetlen
tulajdonságai?
f) Miért éppen Ralphot gondoljuk a regény főszereplőjének? Mi minden segíti elő, hogy az olvasó
vele azonosuljon?
g) Alkossátok meg Ralph jellemtérképét egy külön papírra!
17. Jack
a) Idézzétek fel a 8. feladat b), f) és g) részét és a gyűlések összefoglalóját! Ez segítségetekre lesz a

jellemtérkép megalkotásában.
b) Bizonyítsátok, hogy Jack értelmes fiú, és a mű elején nem ellensége a civilizált világnak!
c) Miért ismerjük a vezetéknevét is? Melyik szereplőnek ismerjük még a vezetéknevét és miért?
d) Milyen előjelek utalnak már az 1. fejezetben a későbbi Jackre? Mi a legfontosabb a számára?

e) Milyen sikerek és megaláztatások érik, amelyek hatására elszabadul benne a vadember?
f) Jack átalakulásának milyen állomásait tudjátok megkülönböztetni?
g) Miért növekszik Jack tábora?
h) Miért nem lehet onnan szabadulni?
i) Hogy nevezik Jacket a csapatában, és miért hívják így?
j) Alkossátok meg Jack jellemtérképét egy külön papírra!
18. Röfi
a) Idézzétek föl a 8. feladat e) és g) részét és a gyűlések összefoglalóját! Ez segítségetekre lesz Röfi

jellemtérképének megalkotásában.
b) Mi jellemzi Röfi esetében az elmélet és a gyakorlat, az ötlet és a megvalósítás viszonyát?
c) Mi jellemzi helyzetét a közösségben?
d) Mi a véleménye társairól? Mit mond róluk pl. az erdőtűz után és a halála előtt?
e) Miért alkalmas áldozatnak; Jack miért utálja?
f) Miért csak a becenevét ismerjük?
g) Miért felnőttesebb, mint a többiek?
h) Mivel nem tud szembenézni mégsem?
i) Milyen emberi gyengeségei derülnek ki?
j) Alkossátok meg Röfi jellemtérképét egy külön papírra!
19. Simon
a) Idézzétek föl, és ha kell, egészítsétek ki a 8. feladat j) részét és a gyűlések összefoglalóját! Ez

segíteni fog Simon jellemtérképének megalkotásában.
b) Mi az első, amit megtudunk Simonról? Miben különc?
c) Miért nézi le Jack? Ralph hogyan viszonyul hozzá?
d) Milyen észrevétlen vagy észrevehető nemes cselekedetei vannak?
e) Miért nem tudja világosabban kifejezni gondolatait az 5. fejezet gyűlésjelenetében?
Ralph miért nem segít neki?
Mi idegesíti itt Röfit?
Hogyan segíti az elbeszélő Simon véleményének értelmezését?
f) Bizonyítsátok azt az állítást, hogy Simon a hit embere, míg Röfi a józan ész meggyőződésének
embere!
g) Simon és Röfi betegek. Szerintetek mi ennek a jelentősége? Mi baja van Simonnak? Miért válik
áldozattá?
h) Alkossátok meg Simon jellemtérképét egy külön papírra!
20. Roger
a) Hogyan jellemzi Rogert az 1. fejezet?

b) Mi történik a 4. fejezetben? Milyen vonásait ismerjük meg itt?
c) Hogyan viselkedik, amikor a vadak táborában van?

d) Milyen pozíciót tölt be Jack mellett? Miért alkalmas erre?
e) Változik-e a jelleme, viselkedése, ha igen, minek a hatására; ha nem, miért gondoljátok?
f) Alkossátok meg Roger jellemtérképét egy külön papírra!
21. Samseric
a) Miért van egy ilyen megkettőzött szereplő a regényben, azaz miért fontos, hogy Sam és Eric iker-
pár és teljesen egyformák?
b) Van olyan tulajdonságuk vagy tettük, amiben különböznek?
c) Bár általában keveset beszélnek, egy kulcsjelenetben mégis elég sokat.
Vizsgáljátok meg ezt a jelenetet! Mi minden múlik az ikrek beszámolóján?
d) Milyen tetteik vannak a regény során? Miért ők maradnak utolsónak hűségesek Ralph-hoz?
e) Alkossátok meg kettőjük jellemtérképét egy külön papírra!
T/22–26.
• Ezeket a feladatokat alternatív házi vagy szorgalmi feladatoknak javasoljuk, melyeket a fejezet
lezárásáig be lehet adni. Éljünk a mérlegelés, döntés lehetőségével!
• Azért kell a feladatot a folyamat ezen szakaszában feladni, hogy legyen idejük igényes szöveget
létrehozni, noha sok dologról, amit föl tudnak majd használni hozzá, még nem volt szó.
22. Írj egyes szám első személyű (átképzeléses) fogalmazást Maurice vagy Robert szemszögéből:
Miért csatlakoztál Jack csapatához, és milyen ott az élet, mi a véleményed a történésekről?
23. Írd le Jack naplóját, naplóbejegyzését, amelyben a saját maga számára utólag összefoglalja a
szigeten történteket!
24. Írd meg, hogyan meséli el Ralph az édesapjának a szigeten történteket!
25. Írd le, mit gondol Simon a gyűlésen (5. fejezet), és mit gondol a Legyek Uránál tett látogatás
alkalmával!
26. Jellemezd Simont a saját olvasói nézőpontodból!
Kinek a nézőpontjából tudnád még jellemezni? Miért rá esett a választásod?
Írj Simonról a választott szereplő nézőpontjából is! Miért nem tudnád a többi szereplő nézőpontjából
jellemezni őt?
10. lépés: 27–28. feladat A két főszereplő viszonyának változása
T/27. 48. oldal
25 PERC (5+10+10)
• A csoport közös idődiagramot készít, mindenki a saját munkatankönyvébe írja, amit kigondoltak.
• A tanár segíthet abban, hogy hol van Jacknek és Ralphnak közös jelenete. Hívja fel a csoport tagjai-
nak a figyelmét, hogy osszák meg a munkát: különböző részeket vizsgáljanak különböző csoportta-
gok, mindenki dolgozzon a maga regényrészletével 5 percig, aztán adják össze a tudásukat.
• Amikor a többi csoportot látogatják meg, mindenki viszi magával a saját idődiagramját, hogy
kiegészíthesse a jegyzeteit. Az éppen maradó tanuló magyarázza el a többieknek az ábrát.
• Szoros tanári nyomon követés kell, hogy ne kelljen frontálisan megbeszélni. Ha a gyerekeknek túl
nehéznek tűnik a feladat, akkor válasszuk az Egy marad… technika helyett a frontális megbeszélést.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érdekek és értékek azonosítása, lélektani érzékenység,
összefüggés-teremtés, indítékok feltárása
M u n k a f o r m á k : csoportos (kb. 4-6 fős heterogén)
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : idődiagram készítése, majd a három (4-5) megy, egy marad technika
27. A regény szerkezetének tengelye: Ralph és Jack konfliktusa.

Ábrázoljátok idődiagramon Jack és Ralph viszonyának alakulását. Szerepeljenek rajta legalább
ezek az elemek:
(1) fejezetszámok, hogy azonosíthassuk, hol járunk a cselekményben;

(2) egy-egy vélemény a helyzetről;
(3) 1-2 viselkedéselem;
(4) egymással kapcsolatos érzelmeik;
(5) véleményük egymásról;
(6) elbeszélői közlések.
Fontos, hogy megjelenítsétek a viszony változását (romlását): honnan indul, mivé válik.
Áttekinthetőbbé tehetitek munkátokat aláhúzásokkal, különböző színek használatával.
A feladat megoldásában használjátok a gyűlésekről készült papírokat és a jellemtérképeket is!
T/28.
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A 10. lépéssel érhetünk a 4. óra végére: ezt a feladatot otthonra is
feladhatjuk, és a következő modul tárgyalásánál is ellenőrizhetjük (így tehát akár később is felad-
ható).
28. A szerző és műve

Olvasd el az ismeretközlő szöveget William Goldingról és A Legyek Ura című regényről! Válassz az a)
és a b) feladat közül!
a) Írj vázlatot magadnak a számodra legfontosabb gondolatok kiemelésével. Azt is írd le, miért tar-
tod fontosnak vagy miért tetszett az a gondolat!
b) Írj vázlatot úgy, hogy kettéosztott naplót készítesz! Az egyik felébe írd a vázlatpontokat, a másik-
ba személyes véleményedet, értékelésedet!
William Golding 1911 szeptemberében született a délnyugat-angliai Cornwall grófság (megye) egy kis
településén. Apja tanár volt, a világ ésszerű, természettudományos magyarázatának meggyőződéses
híve, kémia- és fizikatankönyvek mellett egy széles körben használatos földrajzkönyv szerzője. Fia
számára a „mindentudás megtestesülését” jelentette.
Az író, apja kívánságának megfelelően, az oxfordi egyetemen először természettudományt tanult,
s csak később fordult az angol irodalom felé. E természettudományi alapképzettség talán nyomott
hagyott a regényíró módszerén is: regényei embertani kísérletek terepei, helyszínük zárt, mint egy
laboratórium vagy egy lombik.
Pedagógiai diplomájának megszerzése után nem sokkal, 1939-ben Golding megnősült, és Sailsbury-
ben kezdett el tanítani. A haditengerészetnél töltött évektől eltekintve 1961-ig ugyanabban az iskolában
dolgozott. A tanár erkölcsi felelősségtudata, szigora és elnézése alighanem ott érződik művein is.
Meghatározó élménye azonban a második világháború lett. 1940 és 1945 között a haditengerészet
kötelékében szolgálva megtapasztalhatta a biztonságosnak tűnt európai civilizáció és a haladásba
vetett hit törékenységét, az emberi természet sötét oldalát. Tengerészként részt vett a német hadi-
tengerészet büszkeségének, a Bismarck csatahajónak az elsüllyesztésében és a – Hitler ellen harcoló
– szövetséges csapatok normandiai partraszállásában.
A háború évei alatt jól megtanult ógörögül, s ettől kezdődően alapvető szellemi táplálékát az ere-
detiben olvasott görög klasszikusok (elsősorban az eposzköltő Homérosz, a drámaíró Szophoklész és
Euripidész) jelentették. Regényeire a gyermekkorában olvasott ifjúsági regények, a tudományos-fantasz-
tikus irodalom és a Biblia mellett e szerzők hatottak a leginkább. (A Legyek Urára például – bármilyen
meglepő – valószínűleg erősen hatott az időszámításunk előtti 5. században élt Euripidesz Bakkhánsnők
című darabja, amelynek Golding az egész szövegét betéve tudta.)
Az angol tanárembert 1954-ben megjelent első regénye, A Legyek Ura szinte egy csapásra világhírűvé
tette. (Ez előtt csupán egy teljesen visszhangtalanul maradt verseskötetet jelentetett meg 1934-ben.)
1963-tól 1993-ban bekövetkezett haláláig teljesen az írásnak szentelte magát. 1983-ban ő kapta az iro-
dalmi Nobel-díjat. Igaz, az örömbe üröm is vegyült: a hatvanas évek angol és amerikai egyetemistáinak
„sztárja” ekkorra sokat veszített hajdani népszerűségéből. (A Nobel-díj történetében páratlan módon
a bírálóbizottság egyik tagja egyet nem értése jeléül le is mondott bizottsági tagságáról.) A Golding-
életmű megítélése tehát távolról sem egyértelmű.
Ez az életmű rendkívül egységes és ugyanakkor igen változatos is. Egységességét néhány alapkérdés,
alapmotívum állandó jelenléte adja. Goldingot mindenekelőtt a sötétség foglalkoztatja, a sötétség mint
az ismeretlen és ezért félelmetes belső és külső világ jelképe. A sötétség mint az ész világosságának el-
lentéte, a sötétség mint az emberi természetben rejlő rossz vagy mint az ártatlansággal szemben álló
tapasztalat. Legnagyobb igényű és legnagyobb terjedelmű regénye – s az egyetlen, amelyről az író
interjúiban nem volt hajlandó nyilatkozni –, a Látható sötétség (Darkness Visible, 1979) a címében is
ezt a motívumot emeli ki.
Golding művei azt vizsgálják, hogy milyen önmagunk számára is ismeretlen erők dolgoznak ben-
nünk. Azt, hogy saját félelmeit az ember hogyan vetíti ki másokba, hogyan s miért alkot magának ellen-
séget, miért esik bűnbe, miképpen veszíti el ártatlanságát, hogyan bukik el. A bűnbeesés szinte minden
Golding-regény közös címe lehetne.
A Legyek Ura életrajzi forrásvidéke egyfelől a második világháború, másfelől a gyermekek körében
tanárként eltöltött évek sora. Golding ötéves haditengerészeti szolgálata ellenére nem írt szabályos
háborús regényt, de a háborúban kialakult emberképét foglalta össze a szigetre vetődött angol iskolás-
fiúk történetében. Egy kevéssé fennkölt megfogalmazása szerint: a háború „beleverte az orrunkat az
emberi állapotba”. Máshol így foglalja össze meghatározó tapasztalatát: „Az alapvető dolog, amit az
én generációm az emberrel kapcsolatban fölfedezett, az, hogy több rossz van benne, mint amennyit
egyszerűen a társadalmi nyomás hatásának tulajdoníthatnánk.” A háború tehát az ember eredendő
bűnösségének tudatával ajándékozta meg Goldingot. (Igaz, később joggal állította, hogy olyan figurái,
mint Ralph és főleg Simon az ember „eredendő erényességét”, eredendő jóságát is bizonyítják.)
Ember- és társadalomfelfogásának megfelelően céljául azt tűzte ki, hogy „visszavezesse a társadalom
hibáit az emberi természet hibáira”.
A regényben eredetileg közvetlenebb módon is megjelent volna a külvilágban folyó háború: a ko-
rábbi változat – az ötvenes évek félelmeinek megfelelően – egy atomháború víziójával indult. Golding
azonban éppen azért, hogy a példázat még átfogóbb, időtlenebb legyen, elhagyta, illetve a minimumra
csökkentette ezt a sci-fi-elemet.
A Legyek Ura születésében szerepet játszottak Golding gyermekkori olvasmányai, a szigetregé-
nyek, Defoe Robinsonja, Stevenson Kincses szigete, Verne Kétévi vakációja és mindenekelőtt R. M.
Ballantyne Korallsziget című, Angliában máig népszerű ifjúsági regénye. Golding műve fölfogható Bal-
lantyne 1858-ban megjelent könyvére adott válaszként, annak gyermek-, társadalom- és történelem-
felfogásával folytatott vitaként is. A Korallsziget a 19. század második felének optimizmusát és angol
birodalomi önelégültségét sugározza. A jól nevelt brit iskolásfiúk ebben a regényben mintaszerűen
viselkednek, bátrak, szolgálatkészek és becsületesek, hideg vízzel rendszeresen tisztálkodnak, és jól
szervezett társadalmat hoznak létre. A veszélyek ezekre a gyermekekre csakis kívülről leselkednek,
a természet és a bennszülöttek felől. Ahogyan a Kétévi vakációban is az igazán veszélyes ellenség
(a kalózok) kívülről érkezett.
A Korallsziget és A Legyek Ura közötti párhuzamot Golding többféleképpen is hangsúlyozza.
A regény elején a fiúk, végén a brit tengerész emlegeti a Ballantyne-regényt, három főhős neve is a
Korallszigetből származik, melynek főszereplőit Ralphnak, Jacknek és Peterkinnek hívják. A háromból a
harmadik név némi magyarázatot igényel. Peterkin neve Simonra változik Goldingnál, azon az alapon,
hogy a bibliai Péter apostolt eredetileg Simonnak hívták (ahogyan azt Máté evangéliumából tudjuk).
Természetesen az ifjúsági regénnyel folytatott „vita” csak ürügy arra, hogy a szerző vitatkozzék a 18.
századi felvilágosodás és a 19. század fejlődéshitével, kétségbe vonja azt, hogy az európai civilizáció
minden emberi problémát megold.
11. lépés: 29. feladat Érdekek és értékek
T/29. 52. oldal
20 PERC
• Azért jobb talán megtartani az előző csoportokat, mert így a másik csoportoknál szerzett ötlete-
ket is beépíthetik ebbe az összefoglaló jellegű munkába.
• Közzétételre igazán nincs szükség, esetleg frontálisan a legvégén felolvastathatunk egy-két elemet
a táblázatból.
• Alternatív lépés.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érdekek és értékek azonosítása, lélektani érzékenység,
összefüggések teremtése, indítékok feltárása
M u n k a f o r m á k : csoportos (az előző csoportok), de ha a tanár jobbnak tartja, lehet egyéni vagy páros
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : T-táblázat
29. Készítsetek T-táblázatot!
Egyik oldalára Ralph érdekei és az ő és köre által képviselt értékek, másik oldalára Jack érdekei és az
ő és köre által képviselt értékek kerüljenek! Jelöljétek kis csillaggal vagy aláhúzással a számotokra
is fontos értékeket vagy számozzátok meg őket aszerint, hogy számotokra melyik a legfontosabb:
(1.), kevésbé fontos (2.) stb. Mit tapasztaltatok? Volt-e vita a csoporton belül?
Adjatok nevet is a regény jellemző szavainak segítségével az egyik értékcsoportnak, majd a másiknak!
REFLEK TÁL ÁS
12. lépés: 30. feladat Meg nem írt helyzetek a regényben (választható feladat)
T/30. 52. oldal
25 PERC
• 3 csoportot javaslunk. A regény árnyékfejezeteit játszatjuk el a gyerekekkel, vagyis olyan részeket,
amelyeket az író nem írt meg, de el tudjuk képzelni.
• A csoportok kártyákon kapják a feladatot, vagy kijelöljük, hogy melyik csoporté az a), b) stb.: rö-
vid jelenetekben nem előre kitalált, hanem improvizált szöveggel adják elő a regényből „hiányzó”
részeket. Ezért csak 1-2 perc felkészülési időt adjunk!
• Aszerint osszuk be a csoportokat, hogy az eddigi megbeszélés során melyik probléma váltotta
ki a legnagyobb felháborodást valakiből, melyik problémát értette legkevésbé, mit nem érzékelt
egyáltalán problémának. Pl. ha valaki nem érti, miért félelmetes Jack csoportja, akkor kerüljön
olyannal össze, aki nagyon is érti: övék az a) feladat, így beszélgessenek.
• Vannak nagyon érzékenyek, akik egyáltalán nem bírják a regény borzalmait. Nekik pl. a c)-t lehet
adni. Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy lehetőleg mindenki szólaljon meg az „előadás” közben.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : improvizációs képesség, beleérző képesség, vélemény-
alkotás
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : lélektani, pedagógiai szempontból alakított heterogén cso-

portok
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : dramatikus játék
E s z k ö z ö k : esetleg feladatkártyák
30. Adjatok elő, játsszatok el az alábbi helyzetek közül egyet a többieknek! Saját szavaitokkal,
szabadon beszéljetek.
a) Jack tábora azon az éjszakán, amikor Ralph bujkál, Samseric őrködik/őrködnek. Jack és Roger
alszanak. A tábor egy másik sarkában néhány fiú nem tud aludni. Félnek a másnaptól, félnek
általában, élvezik is meg nem is az egész „játékot”. Miről és hogyan beszélgetnek?
b) A Simon meggyilkolása utáni reggel. Néhány nem főszereplő fiú beszélget. Mit érzékelnek az esti
jelenetből, mit gondolnak, és hogyan érzik magukat?
c) Henry, Percival, Johnny és még néhány kicsi játszanak, közben beszélgetnek a szigetről, a na-
gyokról, a szabályokról, a honvágyról – a témák sora folytatható. Mit gondolnak, és hogyan
beszélnek a kicsik a nagyokról? (Lapozd fel a negyedik fejezetet.)
13. lépés Ötpercesek meghallgatása

és az elolvasott szöveg megbeszélése
15 PERC
• A modulnak ez a része időben alig tervezhető, mert nem tudni, hány gyerek szeretne a gyűjtő-
munkájáról számot adni.
• A nehezen beszélő tanulóknak a tanár nagyon erősen ajánlhatja (akár kötelezően) ezt a feladatot.
A következő modulba is átcsúszhat, hiszen ott még mindig erről a regényről beszélünk, sőt, az
egész fejezetben bármikor elővehető ez a feladat a jelentkezők számától függően.
• Az is alig tervezhető, hogy az ismeretközlő szövegét milyen sikeresen tudják önállóan feldolgozni,
mennyi problémájuk lesz. De ez a lépés nem kerülhető ki! Törekedjünk rá, hogy a tanulók pon-
tosan megjelöljék, mit nem értettek és miért, vagy hogy mivel volt problémájuk, miről volt más
véleményük
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összefüggő szóbeli előadás képessége, lényegkiemelő
képesség, metakogníció (mit nem értek) képessége
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ötperces (megállapodás alapján lehet 3 is) előadások és megbeszélés
14. lépés: 31. feladat A főszereplők mint elvont eszmék képviselői
T/31. 53. oldal
20 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A tanár döntése, hogy az a) és b) feladat közül a tanulók maguk válasz-

tanak-e.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : konkrét és általános viszonyának megértése, absztrak-
ciós készség
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csöndes olvasás, feladatmegoldás
31. Olvasd el az ismeretközlő szöveget! Oldd meg az a) vagy a b) és a c) feladatot!

Az ismeretközlő szöveg megértését segíti, ha alaposan elolvasod az alatta álló szöveget is.
Vannak kritikusok, akik a regény négy főszereplőjét négy elvont, általános eszme, négy magatartástípus
egyszerű megtestesítésének látják. Például:
• Ralph: a fő tekintély; Röfi: az értelem; Jack: az erőszakos erő; Simon: a lelki-szellemi hősiesség.
• Jack: az ösztönvilág, a tudattalan, Röfi: az én tudatos része, a felettes én, Ralph: a két előbbi harca,
együttese, maga az összetett emberi én.
• Jack az ördög, Ralph az Isten, Röfi az apafigura, Simon a primitív áldozati szertartásban az áldozati
állat.
A huszadik század legnagyobb hatású lélekbúvára, Sigmund Freud (1856–1939) szerint az ember szemé-
lyisége, „lelki készüléke” három összetevőből, három lelki tartományból áll. A lélek tudatos, a szülőktől,
a környezettől tanult szabályokat betartató „ellenőre” a FELETTES ÉN. Ez alatt azonban ott rejtőzik a ma-
gunk számára is gyakran meglepetéseket okozó ismeretlen tartomány, az ösztönvilág, az ÖSZTÖN-ÉN,
amely őseinktől öröklött, tudatunk alá szorított késztetéseket hordoz. Az ÉN pedig nem más, mint az
előbbi két tartomány, illetve az ösztön-én és külvilág hatásai közötti közvetítő.
a) Melyik véleményt tartod a legmeggyőzőbbnek, melyik mellett tudnál érvelni?
b) Bizonyítsd a regény néhány részletének kiemelésével, hogy ezek a meghatározások túlságosan

leegyszerűsítettek, egyik szereplőre sem állnak teljes egészében, és ilyen értelmezés mellett
egyszerűsödik a regényről kialakítható képünk.
c) Próbálj te is hasonló általános modellt alkotni, amelyben a főszereplők egy-egy eszme, magatar-
tástípus, érték képviselői!
15. lépés: 32–33. feladat Kóborlás a témafalon

T/32. – választható feladat
T/32–33. 54. oldal
10 PERC
• I tt a tanár a csoport egyenrangú tagjaként maga is tehet pipákat, nézeget, megbeszéli a mellette
állóval, amit tapasztal. Ezt a lépést többször be lehet iktatni az egész fejezeten belül.
• Mindenképpen kellene közben-közben a mindenkori csoportok munkáját is értékelő (önértéke-
lő) lapokat is kitöltetni.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önreflexió, áttekintés képessége
M u n k a f o r m á k : tetszőleges, bárki bárkivel megbeszélheti a dolgot
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : témafalvizsgálat
32. Témafalvizsgálat
a) Menjetek a témafalhoz, és pipáljátok ki azokat a vizsgálati szempontokat, amelyek alapján már

megközelítettétek a regényt!
b) A megbeszéltek alapján változott-e a véleményetek a címjavaslatokról? Van-e olyan cím, amely a

falon szerepel, de most már biztosan nem adnátok ennek a regénynek?
Egyéni döntéseteket jegyezzétek föl magatoknak!
c) Nézzétek meg eddigi munkáitokat, beszéljétek meg, mennyire vagytok elégedettek velük, me-
lyek sikerültek a legjobban!
T/33. – választható feladat
Olyan alternatív házi feladat, amelyről a tanár dönti el, kinek adja, kinek ajánlja.
33. Kreatív írás
a) Mi a véleményed a regény befejezéséről?

Fogalmazd meg néhány mondatban, számítottál-e arra az első olvasáskor, hogy megmenti valaki
a regény szereplőit!
Miért alkalmazott az író ilyen „külső” megoldást a problémára?
b) Írj másik befejezést a regénynek!

Kezdheted a legvégén, azaz onnan, hogy Ralph „…felemelt karokkal védekezve kegyelemért
rimánkodott”. (De nem jön a tiszt.) Vagy átírhatod a teljes 12. fejezetet is.
c) Írj személyes hangú regényajánlót egy ifjúsági irodalmi lap számára Golding regényéről!
3. AZ ISMÉTLŐDŐ VEZÉRMOTÍVUMOK RENDSZERE
4 ÓRA
R ÁHANGOLÓDÁS
1. lépés: 1. feladat Szimbólumok a hétköznapi életben
T/1. 55. oldal
15-20 PERC
• Ez a gyakorlat előkészíti a modulban felvetődő egyik problémát, azaz a szimbólumok minden-
napi életben való létezésére és fontosságára hívja fel a tanulók figyelmét.
• Célunk, hogy a hétköznapi „mesterséges” szimbólumok és az egyén vagy kisebb-nagyobb közösség
életében „szimbolikussá” váló események, tárgyak, szavak között különbséget tegyünk. [Az A)–D)
csoportok az előbbiek fajtáira, az E)–G) csoportok pedig az utóbbira gyűjtenek példákat.]
• Az irodalmi példák előtt látniuk kell a tanulóknak, hogy milyen más esetekben (azaz nem irodal-
mi kontextusokban) fordulhat elő az, hogy egy kifejezés, jel, tárgy, esemény a hétköznapi jelen-
tőségén kívül más funkciót (is) kezd betölteni.
• A feladatot heterogén kis csoportokban végezzék a tanulók: kb. 10 percet hagyjunk a gyűjtésre.
• Ha nehezen indul el, akkor segítsük a tanulókat ötletekkel (ez biztosan beindítja a gyűjtést).
• Az utolsó 5-10 percben pedig mutassák be egymásnak az elkészült posztereket.
• Ha szükséges, frontális irányítással beszéljük meg a problémát, tisztázzuk a kétféle „szimbolikus-
ság” közötti legfőbb különbséget!
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi tudatosság, megfigyelőképesség
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze
M u n k a f o r m á k : heterogén csoportmunka
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés, prezentáció, esetleg frontális megbeszélés
E s z k ö z ö k : esetleg olyan újságok, szórólapok, fotók, amelyeken a hétköznapi élet szimbólumai
láthatók (segítségképpen, ha szükségét látjuk), poszterhez csomagolópapír, színes filc stb.
A következőkben azt vizsgáljuk, milyen jelentése, jelentősége van egyes tárgyaknak, szavaknak, jelensé-
geknek a regényben, és hogy ezek hogyan járulnak hozzá a regény egészének hatásához.
1. Készítsetek posztert!
A)
a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, viseleteket stb., amelyek valamely gondolatnak, eszmé-
nek az egyezményes, mindenki által ismert jelei (amelyek egy egész eszmerendszert, életformát
jelentenek)!
MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK
„Peace”-jel, „anarchia”-jel, horogkereszt, kereszt, Dávid-csillag, piros szalag, kokárda, esetleg
pártok jelképei, szlogenjei, „Szabadság, egyenlőség, testvériség” stb.
b) Válasszatok ki egyet a gyűjtöttek közül, és rajzoljatok hozzá a poszterre egy pókhálóábrát, ame-
lyen mindazok a dolgok szerepelnek, amelyek eszetekbe jutnak az adott szimbolikus eseményről,
tárgyról, kifejezésről stb.!
B)
a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, viseleteket stb., amelyek valamely emberi érzelemnek,
gondolatnak, félelemnek az egyezményes, mindenki által ismert jelei!
Megoldási lehetőségek: piros vagy rózsaszín szív, rózsa, „I love You”, halálfej, koponya, csontváz,
kaszás ember csuklyában, csupa fekete ruha, fekete szalag, a smiley-k stb.
lyen azok a kifejezések szerepeljenek, amelyek eszetekbe jutottak a választott dologról!
C)
a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, szlogeneket, amelyek egy-egy együttest jelképeznek!

Megoldási lehetőség: a diákok által ismert bármely együttes jelképe.
D)
a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, szlogeneket, amelyek egy-egy terméket, árut jelképeznek!
Megoldási lehetőségek: autómárkák jelképei, különböző logók és szlogenek.
E)
a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, szlogeneket, eseményeket, amelyek az osztályotok törté-
netében valamilyen többletjelentésre tettek szert, amelyek „szimbolikussá váltak” a közösségetek
számára!
F)
a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, szlogeneket, eseményeket, műalkotásokat, amelyek a

magyar történelemben valamilyen többletjelentésre tettek szert, amelyek „szimbolikussá váltak”
számunkra!
A Z I S M É T L Ő D Ő V E Z É R M O T Í V U M O K R E N D S Z E R E 63
Honfoglalás, államalapítás, mohácsi vész, Dózsa, Mátyás király, Rákóczi, 1848, Ferenc József stb.
G)
a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, szlogeneket, eseményeket, műalkotásokat, amelyek a

világtörténelemben valamilyen többletjelentésre tettek szert, amelyek „szimbolikussá váltak” szá-
munkra!
Amerika felfedezése, Kolombusz, a francia forradalom, Napóleon, Michelangelo Dávid-ja, a Mona
Lisa, a Soá (holokauszt) stb.
2. lépés: 2. feladat Gyanús tárgyak
T/2. 56. oldal
15 PERC
• Tudatosíthatjuk ennél a lépésnél, hogy az előző modul 29. feladata és az ott található ismeretközlő
szöveg tulajdonképpen a szereplőknek is jelképes jelentést tulajdonító értelmezéseket mutat be.
• Most a tárgyak, helyzetek, gesztusok stb. jelképes jelentésével foglalkozunk. A megbeszélés során
törekedjünk rá, hogy minél többen mondjanak egy-egy motívumot, ezt jegyezzük a táblára, és
mindenki jegyezze le magának azt, amelyik neki nem jutott eszébe!
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : megfigyelőképesség, memória, jelképes jelentés felis-
merése
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka és megbeszélése
2. Gyanús tárgyak a regényben
a) Gyűjts a regényből olyan tárgyakat, szavakat, kifejezéseket, helyzeteket, történéseket, amelyek

többször fordulnak elő (azaz visszatérő elemek, motívumok a műben), és gyanúsak számodra ab-
ban, hogy nem csak önmagukat jelentik, azaz van többletjelentésük! Segít az előző feladat.
b) Kapcsold ezeket szereplőkhöz vagy a regény kitüntetett pontjaihoz!
A) MOTÍVUMOK B) KAPCSOLAT SZEREPLŐVEL, HELYZETTEL
MEGOLDÁSOK
a) kagyló, kés, tűz, erdőtűz, vadászat, szórakozás, játék, gyűlés, kunyhók, lándzsa, karó, gyümölcs,
hús, sziget, maszk, szörny, arc, vadászdal, vadászjáték, szemüveg, disznófej, legyek, piszkos do-
log, tenger, vér, malac, állat, szörny, sziklagördítés, „mint a gyerekek”, felnőttek, haj, kunyhó,
napszakok, vezér (főnök), kődobálás, ruhaneműk, nénikém, apám, visító hang, asztma, ájulás
(betegségek), rózsaszín stb.
Példa egy jelkép értelmezésére: a kagyló nem pusztán egy kagyló a sok közül, hanem a gyűlést
összehívó segédeszköz, ezáltal a civilizáció jelenlétének egyik jelképe, a demokrácia biztosításának
egyik kelléke; a hatalom jelképe is, hiszen nem akárki fújhatja meg; eltörése is jelképes: végleg
eltűnnek a civilizáció normái a szigetről. Így először minden szereplőhöz kapcsolódik, de leginkább
a vezérhez, később Jack megtagadja. Röfi bízik leginkább az erejében, jelentőségében.
JELENTÉSTEREMTÉS
3. lépés: 3. feladat Csoportosítás
T/3. 56. oldal
15 PERC
• A pármunka közben minden pár kimegy a csomagolópapírhoz sorban egymás után, és fölír egy
motívumpárt. Ezek már az előző modul megbeszélésein biztosan előkerültek, tehát gyors feladat-
megoldásra számíthatunk. Minden párnak legalább egyik tagja szerepeljen.
• A végén a tanár felolvassa a lapra írtakat, és kirakja a témafalra.
• Amennyiben a 7–11. feladat motívumai nem szerepelnek, akkor kérdezzünk rá, egészítsük ki
közösen a gyűjtést, így összeköttetést teremtünk a motívumelemzéssel, azaz később a tanulók a
saját gyűjtésük elemeit vizsgálhatják tovább.
• Ilyenkor már le lehet venni esetleg olyan papírokat, amelyeket jól megnéztünk, jól ismerjük,
de semmiképp ne vegyük le a 2. modul 1. és 2. feladatának lapját, hiszen azok szempontjaival
egyeztetnünk kell.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : többletjelentések tudatosítása
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csoportosítás T-táblázattal
E s z k ö z ö k : egy csomagolópapír a táblára ragasztva, rajta két oszlop (T-táblázat): A civilizáció
motívumai; A barbárság motívumai
3. A motívumok csoportosítása
a) Rendezzétek a következő táblázatba az általatok összegyűjtött tárgyak, események, szavak közül

az odaillőket: A civilizációhoz tartozó motívumok – A barbársághoz tartozó motívumok! (A motí-
vum itt egy művön belül visszatérő elemet jelent.)
b) Kössétek össze a két oszlop egymással ellentétet képező motívumait, ahol lehet!
Ahol nincs pár, de kikövetkeztethető, mi lehetne az ellentéte, írjátok be zárójelbe!
c) Van olyan motívum, amelyet mindkét oszlopba be tudtatok tenni? Miért?
A CIVILIZÁCIÓHOZ TARTOZÓ MOTÍVUMOK A BARBÁRSÁGHOZ TARTOZÓ MOTÍVUMOK
MEGOLDÁSOK
a) Pl. kagyló ↔ kődobálás, szemüveg ↔ vér, arc ↔ maszk.
c) Mindkét oszlopba kerülhet pl. szórakozás, sziget, vadászat. Mert nem önmagukban, csak a
helyzetben dől el, hová tartoznak.
4. lépés: 4. feladat Előreutalások az 1. fejezetben
T/4. 57. oldal
15 PERC
• A párok három csoportban dolgoznak, az egyik a fejezet első részét olvassa eddig a mondatig:
„Valamit kell csinálnunk – mondta Röfi.”
• A másik csoport a „Ralph átnézett rajta.” mondattól a „Ralph elmosolyodott, majd annak jeléül,
hogy csöndet kér, felemelte a kagylót.” mondatig olvassa a fejezetet, a harmadik csoport pedig
a „Mindenki ide figyeljen!” mondattól végig. Ha lassabban olvas az osztály, a tanár négy vagy öt
részre is bonthatja a szöveget, de nincs értelme nagyon elaprózni.
• A táblázat utolsó oszlopa még csak figyelemfelkeltő, próbálkozni lehet vele – lesz még róla szó.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : figyelmes olvasás, többletjelentés megértése

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze, 3 különböző csoport: a fejezet 1., 2. és
3. részét olvassák
M u n k a f o r m á k : pármunka (előző párok)
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csöndes olvasás, gyűjtés, közzététel a közös papíron
E s z k ö z ö k : A/5-ös lap vagy csomagolópapír, címe: Előreutalások az 1. fejezetben
4. Előrejelzések, sejtetések
a) Olvassátok el újra a regény első fejezetének egy részét! Írjatok ki 3-4 olyan részletet, amelyekről
később derül ki, hogy fontosak valamilyen szempontból, de már itt várakozást ébreszthetnek az
olvasóban!
b) Írjátok ki azokat az elemeket is, amelyek motívumokká válnak később, azaz többször szerepel-
nek, visszatérnek a regényben, és önmaguknál többet jelentenek! (A két halmaznak vannak közös
elemei.)
c) Mi lehet az egyes motívumok jelképes jelentése?

A feladat megoldásában segít a táblázat.
IDÉZET VÁRAKOZÁS- KÉSŐBB KIDE- MOTÍVUMMÁ TÖBBLET-

KELTŐ SZEREPE RÜLŐ SZEREPE VÁLÁSA JELENTÉSE
MEGOLDÁSOK
Ruhaneműk (piszkos, de még azonosítható), élvezetes, hogy fel lehet húzni, sivítás (malac, mada-
rak, később Röfi hangja sokszor), kúszó micsodák (kígyó-izék lesznek később), sziget, felnőtt nincs,
asztma, szemüveg és annak villanása, fény, napfény, gyűlés, forró levegő, árnyék, délibáb, „Lehet,
hogy itt kell maradnunk, amíg meg nem halunk” (Röfi mondata), Röfi baljós jövendölése, Röfi fel-
néz Ralphra, Ralph átnéz Röfin, kagyló, Röfinek nem jut szerep a játékban, játék, rózsaszín kövek,
a kagyló vaddisznóagyarra hasonlít, amikor hallgat, denevér a gyerekek árnyéka, az ikrek mint a
kutya, a kar tagjai, mint megannyi fekete madár (állat = ember később), a part gyémántfényű ra-
gyogásában valami feketeség mozgott, a kórus engedelmes (tompán), Röfi fél Jacktől, Ralph meg-
érezte, hogy Jack tudja, mit akar, Rogert nem ismeri senki, megaláztatás, felugrás, haj lóg a hom-
lokba (Simon), rózsaszín szirt és össze-vissza erdő ellentéte, nem megállapítható, hogy emberek
vagy állatok csinálták az ösvényt, tótágas, sziklagördítés, csónak alakú sziget, amely zátonyra
futott, ill. mintha hátrafelé siklana, az erdő megvonaglik, Jack késével először növényekbe vág
(gyertyabimbók és fatörzs), a kés maga, gyümölcs és hús ellentéte, szégyen, hogy nem tette meg
és szégyen, hogy meg akarta tenni (ölést), köpenyek, amiket később félredobnak.
5. lépés: 5–11. feladat Jelképes motívumok vizsgálata
T/5–11. 57. oldal
30 + 15 PERC
• A 6 csoportnyi munkát, vagyis a 6 különböző feladatot több csoport is végzi.
• Osszuk el a motívumokat úgy, hogy a fontosabbakon több csoport dolgozzon vagy a hosszabb
feladatsorokat vágjuk szét! A prezentációban több szószóló is lehet.
• Nem biztos, hogy minden egyes feladatot ismertetni kell a többiekkel, azon is múlik, minek kell
mindenképpen elhangzania, és hogy az eddigi órákon mi hangzott már el – ezt a tanárnak kell
megítélnie.
• A csoportmunka 30 perc, a prezentáció 15.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : többletjelentések, jelképes jelentések tudatosítása
M u n k a f o r m á k : egyéni, majd csoportmunka (4 fős csoportok)
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csöndes olvasás, majd mozaik elvű csoportmunka tanári kalauzok-
kal, prezentációval
E s z k ö z ö k : Biblia a 9. feladathoz, a tanár viszi be
5. Olvassátok el az alábbi ismertetőt az előreutalásokról és a többletjelentésről!
ELŐREUTALÁSnak vagy sejtetésnek nevezzük az elbeszélő és a drámai művekben az olyan

részleteket, amelyek az olvasóban várakozást ébresztenek egy később bekövetkező esemény vagy
később körvonalazódó jellemvonás iránt.
TÖBBLETJELENTÉS ről akkor beszélünk, ha egy szó, szókapcsolat vagy nagyobb szövegrész (az
általuk jelölt tárgy, tulajdonság vagy jelenet) önmagánál, szó szerinti jelentésénél többet, mást
is jelent. A kagyló például ebben a regényben nem pusztán egy tárgy, hanem a társas létezés
és a döntéshozatal egyik formájának, a demokráciának a jelképe is. Ha egy tárgynak (történés-
nek stb.) jelképes jelentése is van, akkor gyakran nem is egy, hanem több jelképes jelentést is
hordoz, ahányszor előkerül a szövegben, annyiszor bővülhet, árnyalódhat a jelentése.
6. A tűz, a sziklagördítés, a kődobálás motívumainak vizsgálata
a) A 3. feladat táblázatában a tűz két helyen is szerepelhetett. Miért?

Fogalmazzátok meg, mi a többletjelentése az egyik és mi a másik helyen!
b) Vizsgáld meg, hogy a regény 2. fejezetének leírásaiban, a hasonlatokban és metaforákban hogyan
jelenik meg a tűz!
c) Vizsgáljátok meg azt is, hogy a fejezet végén a kicsik minek látják az égő indákat!
Vajon mi ennek az azonosításnak a mélyebb jelentése? (Hogyan keletkezik a gyermekek számára
félelmetes állat, ki hozza létre?)
d) Hasonlítsátok össze egymással a regényben található sziklagördítési jeleneteket (1., 6., 11., 12.
fejezet)!
Miben hasonlít és miben különbözik a négy gördítés? Melyikben ki vesz részt, melyiknek mi a
célja, melyikről mi Ralph véleménye?
Milyen jelképes jelentése van a gördülő sziklának?
e) Hogyan kapcsolódik ehhez a kődobálás?
MEGOLDÁSOK
a) A barbárság jelképeként a pusztító erőt, természeti ösztönöket jelenti, amelyek elszabadulnak,

ha nem figyelnek rájuk, nem tartják őket kordában. Ugyanakkor a civilizációhoz is tartozik, a
szabadulás lehetőségét jelenti, annak jelét, hogy emberek élnek ott.
b) Lánglobogó, vad karja van, szikraárbocot növeszt, majd az elszabadulása után olyan, mint az
állatok, először mókus, aztán jaguár, és a rózsaszín sziklát támadja.
c) Kígyóknak: tűz és tüzes természeti tárgyak = ösztönvilág = állatiasság. Az állat részben ben-
nünk van, részben mi magunk hozzuk létre a félelmeinkből.
d) 1. fejezet, a hegy meghódításához kapcsolódik: az ember leigázza a természet erőit, utat tör
magának, de a szikla itt is szörnyeteg egy hasonlatban. 6. fejezet: az önmagáért való szórakozás,
értelmetlen, féktelen játék jelképe, a fiúk egy része már nem törődik a fő feladatokkal, köveket
akar görgetni, Ralph tiltakozik ellene. 11. fejezet: gyilkos fegyverré lesz. 12. fejezet: az utolsó
megmaradt szikla is legördül, mint egy malomkerék, szándékosan pusztítani akarnak vele, Röfi
az áldozat.
e) Roger szórakozása először a kicsinyek, majd Samseric megfélemlítésére, ez is kő, csak kicsi-
ben, fegyver az ember kezében. (Szórakozás, ösztönvilág, félelemkeltés, gyilkolás így kapcsolódik
egybe.)
7. A sziget motívumának vizsgálata
a) A három fiú első fejezetbéli felfedező útján a dagály hatására a „csónak” mozogni látszik.
A regény egészének ismeretében e „siklás” mennyiben tekinthető előreutalásnak?
b) Milyen a gyülekezőhely leírása az 5. fejezetben (A tengeri szörny)? Ennek mi a többletjelentése?

Hol ülnek Jack vadászai, hol ülnek a többiek, hol áll Röfi és hol foglal helyet Ralph, a vezető?
A hajó (háromszög) csúcsa a sziget belseje, egy sötétedő erdő felé néz. Hol lenne a helye a hajón
a kapitánynak?
Milyen jelképes jelentés tulajdonítható a fentieknek?
c) Milyen bibliai helyszínnel azonosítható a gyerekek első, a felelőtlen tűzgyújtással elpusztított

élethelyszíne (2. fejezet)?
d) A 6. fejezetben ismerkedik meg Ralph a sziget másik arcával, addig ismeretlen részével. Fo-
galmazzátok meg, hogy mi jellemzi ezt a tájat!
Miért épp itt, a regénynek ebben a szakaszában tárul fel Ralph előtt a szigetnek, a természetnek
ez az oldala?
Ki ismerte eddig is ezt az arcot, ezt a vidéket?
Miért tekinthetjük jelképesnek ezt az összefüggést?
e) Keressetek példákat a fény (és délibáb) és a sötétség (és árnyék) jelképes jelentésére a leírások-
ban! Adjátok meg a lelőhelyüket!
f) Keressetek példákat a rózsaszín szikla és az erdő jelképes jelentésére!
MEGOLDÁSOK
a) visszafelé siklik; a visszavadulás, a vad természeti állapothoz való visszatérés jelképes előreutalása
(anticipációja)
b) Szabálytalan háromszög, mint minden, amit csináltak, ingatag alkotmány, és ők így hagyják vé-
geláthatatlan időkig. Ralph hátul ül, mint aki utolsónak fogja elhagyni a süllyedő hajót, a kapitány
elöl szokott állni. Számára az erdő a tenger, amelyben életben kell tartani a „hajóját”, Röfi kívül
van, a társaság markánsan kétfelé oszlik: vadászokra és a többiekre.
c) édenkert
d) Itt kell szembenéznie a veszéllyel és a természet elszabadulásával. Jack ismeri ezt, hisz ő maga
ilyen és egyre ilyenebbé válik. A tengert itt leviatánhoz hasonlítja a leírás (bibliai szörny), eleven
lényhez, mely üvölt.
8. A kagyló és a szemüveg
a) A kagyló talán a könyv legföltűnőbben jelképes tárgya, jelentőségét kiemeli, hogy kétszer is fe-
jezetcímbe kerül. Idézzétek föl a két fejezetcímet, és vázlatosan foglaljátok össze a két fejezet
tartalmát!
Mennyiben megtévesztő a második esetben a kagyló címbéli szereplése? Miben áll itt a kagylóval
kapcsolatos tévedés (a 10. fejezet utolsó oldala), és mi e tévedés mélyebb jelentése?
Mi előlegezi meg az olvasó számára, hogy a kagyló már nem számít?
b) Minek a jelképe a kagyló?
c) Az első leírás alapján bizonyítsátok, hogy a kagyló nem pusztán elvont és egyértelmű jelkép, ha-
nem nagyon is valóságos és eleinte többféle jelentés hordozására is képes fizikai tárgy, amelynek
jelentése csak fokozatosan tisztázódik! Idézzétek föl, hogy milyen furcsa – és későbbi jelentésétől
igencsak távol álló – hangot ad első megszólaltatáskor (1. fejezet)!
d) Milyen párhuzam kiemelésére szolgál, hogy mind a kagyló széttörését (11. fejezet), mind egy
fa elpusztulását a második fejezet erdőtüzében robbanásként írja le az elbeszélő? (Ráadásul az
erdőtüzet érzékeltető másik hang a dobpergés.)
e) Milyen párhuzamokat és eltéréseket mutat a szemüveg sorsa a kagyló sorsával? Milyen jelképes
jelentést tulajdoníthatunk a szemüvegnek, illetve Röfi szemüvege megvillanásának?
MEGOLDÁSOK
a) Már régen nem számít a kagyló a vadaknak, ezt a korábbi fejezetekben Jack többször kijelenti,
először csak helyszínekhez köti a használati szabályát, majd a szörny bejelentése után azt
mondja: „Semmi szükségünk többé a kagylóra.” Röfiék azt hiszik, még érvényesek a játék-
szabályok, a civilizáció működik.
b) Először konkrétabb a szerepe: az beszél, akinél ott van, aztán fokozatosan: civilizáció, de-
mokrácia, szabálykövető magatartás, ésszerű, átgondolt, tervezett cselekvéssor stb.
c) Halk altesti hang, majd metsző trombitahang, Ralph élvezi hogy ekkora zajt csap vele. De már
ekkor van valami többletereje, szerepe van abban, hogy Ralphot vezérré választják.
d) Az elvadulási folyamat kezdete a fa elpusztulásának a robbanása, a vége pedig a kagyló szét-
robbanása; harc és kivégzés (dobpergés); egyébként robbanás hallatszik a szörny megjelenése
előtt is (6. fejezet eleje).
e) Civilizációs eszköz, a racionalitás jelképe, a tisztánlátásé, de csak Röfi tudja erre használni, a
vadak egész másra használják. Másrészt a meneküléshez is segítség, mert a jelzőtüzet is ez-
zel gyújtják. A vadaknak utóbbira szükségük van, tehát nem jelképes funkciójában; a kagylóra
nincs szükségük. A szemüvegvillanás a rosszallásnak, az ész működésének a jele.
9. Játék és szórakozás
a) Keressétek meg az első harci játékot (1. fejezet)! Itt ki játszik katonásdit? A későbbiek szempont-
jából miért fontos, hogy éppen ez a szereplő?
b) Játszottatok már katonásdit vagy akciófilmekből ellesett üldözős-lövöldözős játékot? Éreztétek
már más csoportos játék vagy sport közben, hogy „bevadultatok”, hogy valamelyest elvesztet-
tétek magatok fölött az ellenőrzést?
Tapasztaltátok ezt másoknál? Szerintetek hol a határ a játékban?
c) Hasonlítsátok össze egymással a malacvadász-játékokat és Simon meggyilkolását (4., 7., 9. fe-
jezet)!
Hogyan van benne a következő, végső fázis a megelőzőkben? (Gondoljatok a második játék le-
folyására és az azt követő párbeszédre!)
d) A szórakozás a regény egyik kulcsszava. Nemcsak a gyerekek, hanem a Legyek Ura (8. fejezet)
és a befejezésben megjelenő tengerésztiszt (12. fejezet) is nagy hangsúllyal használja. Keressétek
meg a két utóbbi szöveghelyet, és fogalmazzátok meg, hogy az előzmények, a szövegkörnyezet
milyen különös hangsúlyokkal, többletjelentéssel tölti föl a szót!
Mit jelent a regény végére ez az ártatlan kifejezés?
MEGOLDÁSOK
a) Roger mint egy bombázó repülő lövi Röfit. Ő tudja, hogy ezt valóban csak játszani szabad.
A 7. fejezetben őt is elragadja a játék heve, de ki tud józanodni, ő tudja, hogy ez csak játék.
d) Először az egyik fő cél, majd a vadak számára kizárólagos cél, a korlátlanságot jelenti, a Legyek
Ura azt mondja: „Szórakozni akarunk ezen a szigeten.” – és ő a szórakozás egyik lényege, kelléke,
a hamis tudat biztosítéka, ami az egészet vezéreli. A tiszt már az elszórakoztatok szót használja,
és azt mondja: „Háborút játszottatok vagy ilyesfélét?”
10. Maszk és tánc
a) Az ősi vadásztársadalmakban milyen mágikus szertartás előzte meg gyakran a vadászatot?

Mi volt ezeknek a szertartásoknak a célja? (Gondoljatok például azokra a barlangrajzokra, ahol a
megrajzolt állat testén lándzsáktól származó nyomok vagy rajzolt lándzsák találhatók.)
b) Az ősi társadalmakban a megszemélyesített természeti erők, istenek jóindulatát gyakran áldoza-

tokkal igyekeztek megnyerni. Eleinte nem csupán állat-, hanem emberáldozatokkal is. Idézzetek
fel a mitológiából, az egyiptomi vagy a görög vallásról tanultakból, esetleg a mesevilágból ilyen
áldozástörténeteket!
E szertartás nyomait még a Bibliában is fellelhetjük, bizonyítékképpen olvassátok el Mózes első
könyvének 22. részét, Ábrahám és Izsák történetét!
c) A „vademberek” – hisz maga Jack is így nevezi egy idő után volt társait – melyik játéka hasonlít
leginkább a törzsi rítusokhoz?
d) Milyen módon igyekszik Jack törzse a szörnyet kiengesztelni, jóindulatát megnyerni?
e) Ha Röfi halálát is – nem egészen tudatos – emberáldozatnak tekintjük, akkor mi az áldozati asz-
tal, amelyre az áldozatot kiterítik, és mi tekinthető az áldozatot elfogadó erőnek, istenségnek (11.
fejezet)?
f) Mivel bizonyíthatnánk, hogy Ralph tervezett meggyilkolása és ami azután következett volna, már
egyre inkább a szörny kiengesztelésére szánt, tudatos emberáldozat (12. fejezet)?
g) Mi a festett arc, a maszk szerepe Jackék visszavadulásában? A válaszhoz olvassátok el a negyedik

fejezet néhány sorát. (Itt fontos a maszkkészítés közvetlen előzménye, a Roger civilizációból ho-
zott gátlásairól szóló bekezdés is.)
Keressetek még részeket, ahol a maszk szerepel, és jelképes jelentése egyre nyilvánvalóbb!
A maszkkal párhuzamos az arc jelképes jelentése is. Erre is keressetek példákat!
h) Miért van szükségük Jackéknek a szörnyre? Mit biztosít a csoportnak és mit Jacknek?
MEGOLDÁSOK
c) a vadászat eljátszása előtte és utána, és a vadászati tánc

d) áldozatot ajánlanak föl neki
e) a sziklazátony, a tenger
f) A két végén kihegyezett karó ugyanolyan, mint amire a disznófejet húzták.
g) Elsődleges funkciója a vadászat sikere, hogy rejtőzni tudjanak („Amikor valami úgy tesz, mintha
valami más volna” – már itt is van többletjelentése, Jack mondja a 4. fejezetben), jelképes jelenté-
sei: személytelenség, civilizálatlanság, vadság, engedelmeskedni kell neki (nem gondolkodva), el
lehet mögé bújni, nem kell vállalni sem a személyes felelősséget, sem az érzelmeket (pl. Jack elpi-
rulása sem látszik mögötte), eggyé válik általa az egész banda; a felismerhetetlenség (11. fejezet)
arra is vonatkozik, hogy emberi mivoltukat nem lehet felismerni. Metonimikusan is használja a
szöveg az arc helyett: „Az egyik vadember felemelte a kezét, a főnök feléje fordította zord maszk-
ját.” Az arc torzulása a változásokat, az elvadulást jelzi: Simon arca, amikor elmegy a hajó a tűz
kialvása miatt, Percival arca, amikor elfelejti az adatait.
h) A félelem tartja össze a törzset, Jack így tudja egyeduralmát biztosítani, nem kell fárasztóan
gondolkodni, minden baj forrása és a megoldás kulcsa is egyben a szörny.
11. A szörny, a malacok és a Legyek Ura
a) Foglaljátok össze, hogyan alakul a gyerekcsoportnak, a közösségnek az „állathoz”, a szörnyhöz

való viszonya! Mikor mi a bestiától való félelem kiváltó oka, valóságos alapja?
(Az ’állat’ szót azért tettük idézőjelbe, mert az angol szöveg egyetlen kivételtől eltekintve mind-
végig megkülönbözteti a malacokra is használható ’állat’ jelentésű ’animal’ szót és a gyermekek
félelmének tárgyára alkalmazott ’vadállat’, ’bestia’, ’szörny’ jelentésű ’beast’ szót.)
b) Miért változik meg a szörnnyel kapcsolatban a nagyok véleménye is?

Milyen valóságos alakot ölt a szörny előbb Samseric és Ralphék, később Simon számára?
c) Simon két szörnnyel is szembenéz – nevezd meg e két szörnyet!

A két „szörny” fizikai megjelenésének leírásában milyen közös mozzanatok találhatók, mik lepik
be, veszik körül mindkettőt?
Tulajdonképpen ki, mi a szörny Simon, illetve az elbeszélő számára?
d) Keressetek példákat az ember elállatiasodására a regényben! Főként melyik szereplőt mutatja

állathasonlatokban az elbeszélő?
e) Röfi neve, alkata és a sziget vadjai között milyen összefüggést láttok?
f) A félelem szüli a szörnyet. Bizonyítsd a regény cselekménye alapján ezt az állítást!
g) Mi a Legyek Ura konkrétan, és mi lehet a jelképes jelentése, mit testesít meg?
h) Az ember = malac, illetve az ember = vadállat, szörny azonosítás a regénynek mely részeiben,
milyen összefüggésekben jelenik meg?
i) A gyerekek saját félelmüket mások elpusztításával próbálják elűzni. Bizonyítsátok ezt az állítást!
j) Keressétek meg a regényben azt a helyet, ahol a vadászok dalában a „malac” szó helyére az
„állat” [= beast: szörny, bestia] szó kerül (9. fejezet)!
Milyen esemény követi ezt a dalátköltést?
MEGOLDÁSOK
c) A Legyek Ura és a halott ember. Voltaképpen mi magunk, emberek, bennünk lakik a szörny.
d) A halott embert is majomszerű lényként írja le a szöveg, és Jackre kétszer is használja:
majomszerű lénnyé vált (3. fejezet) és majomként fecsegett fülébe az erő és a hatalom (8. fe-
jezet). Ember és állat felcserélhetők Jack számára: malac helyett vegyünk egy apróságot (7. fejezet)
– csak poén itt.
e) Röfi – malac: így áldozati állat szerepe előre tudható, halálában is úgy vonaglik, mint a malac.
6. lépés: 12. feladat Az összefoglaló szöveg feldolgozása
T/12. 65. oldal
15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Diákokkal olvastassuk föl a szöveget. Ezután hagyjunk időt a megér-

tésre, amelyben segítenek a kérdések.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : hangos olvasás, hangzó szöveg gyors felfogása, lényeg-
kiemelés, szintézisteremtés
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : hangos olvasás után feladatmegoldás
12. Ismeretközlő szöveg
a) Olvasd el a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!
A regény végére fokozatosan azonosul egymással a malac, az ember és a szörny alakja. A malac és a
szörny az emberi természet két oldalát testesítik meg: az ember áldozatként a malac rokona, vérszomjas
vadként pedig ő maga a bestia.
A Legyek Ura egyre rettenetesebb fordulatokat vevő történetének riasztó valószerűsége többek
között abból fakad, hogy a szörnyűségek mindannyiunk számára ismerős, mindennapos, normális
cselekedetekből fejlődnek ki szép fokozatosan. A játék szinte észrevétlenül torkollik brutális gyilkosság-
ba. Talán csak utólag, a következmények felől válik láthatóvá, hogy mi is történt valójában. Sőt utólag
úgy tűnik, hogy minden ártatlannak vélt szokásban, mozdulatban már eleve ott volt, ott van a rettene-
tes kifejlet esélye.
A regény civilizált angol gyerekek elvadulásának avagy visszavadulásának története. Visszavadulásról azért
beszélhetünk, mert az elvadult gyermekek nagyon is hasonlítanak réges-régi őseikhez, őseinkhez. Életmód-
jukban, szokásaikban, szertartásaikban, gondolkodásmódjukban nem merőben új formákat teremtenek,
hanem az emberiség őstörténetének, a primitív társadalmaknak bizonyos vonásait ismétlik meg.
A regény szerkezetét legalább háromféleképpen írhatjuk le, attól függően, hogy az eseménysor mely
elemeire helyezzük a hangsúlyt. Az első megközelítés szerint a regény tengelyében Jack és Ralph konf-
liktusának története áll. A második szerint a regény csomópontjait a gyűlések alkotják. Ezzel a két
megközelítéssel már találkoztál. A harmadik szerkezeti leírás szerint erre a regényre az ismétlő-feltáró
szerkezet jellemző. Ez annyit jelent, hogy a regényben tulajdonképpen többször történik meg ugyan-
az, csupán a korábbi történésnek a későbbi történések mind mélyebb rétegeit, mind félelmetesebb
súlyát és következményeit tárják föl. Egy motívum, egy esemény, mondjuk a sziklagördítés, eleinte
nem rendelkezik többletjelentéssel, de az ismétlés nyomán mind határozottabban az a benyomásunk
támad, hogy az ártatlan játék önmagánál többet, talán a pusztítás feltartóztathatatlan vágyát jelenti. Ezt
a szerkezetet motívumfeltöltéses szerkezetnek is elnevezhetjük.
A három leírás természetesen nem zárja ki egymást, de az egyes epizódok jelentősége és a regény végső
jelentése némileg más lesz annak az olvasónak a számára, aki önkéntelenül inkább a konfliktus alaku-
lására figyel, mint annak a számára, aki inkább a motívumok ismétlődését érzékeli.
b) Miért állíthatjuk, hogy a regény civilizált angol gyerekek elvadulásának és visszavadulásának is

története?
c) Fogalmazd meg a saját szavaiddal, mit nevezünk motívumfeltöltéses szerkezetnek!

Magyarázd meg a fogalmat a regényből vett példák segítségével!
d) Hogyan kapcsolódik a Legyek Ura szókapcsolat eredeti jelentése a regényhez? Szerinted miért ez
lett a címe?
Érdemes tudni, hogy „a Legyek Ura” szókapcsolat a „Belzebub” (eredetileg Baál-Zebub) héber kifejezés
magyar fordítása. Belzebub pedig a Bibliában (az ószövetségi Királyok könyvében és az újszövetségi
Máté evangéliumában) nem más, mint a Sátán, a pokol fejedelme.
7. lépés: 13–14. feladat Az ismétlő-feltáró szerkezet

érvényesülése a regény egészében
T/13–14. 67. oldal
15 PERC
• A 13. és a 14. feladat lényeges elemei hangozzanak el a pármunka végén egy-két pártól!
• Jól összefoglalja az eddigieket; mindkét feladat alkalmas arra, hogy a tanulók újra átgondolják
mindazt, amit ebben, sőt az előző modulban is megbeszéltek, tanultak.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szintézisteremtő képesség, motívumazonosítás
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, majd frontális közzététel
13. Az elvadulás folyamata – ész és téboly
a) Soroljátok föl időrendben az elvadulás mérföldköveit, jeleit és bizonyítékait! Segíthet az előző

részben (27. feladat) elkészített idődiagram, ami Ralph és Jack viszonyának változását rögzítette,
és természetesen a jelképes motívumok eddigi vizsgálata is.
b) Figyeljetek az ész, ésszerűség – téboly, eszelősség ellentétére; ennek jeleit külön gyűjtsétek össze!
MEGOLDÁSOK
b) 1-2 hely: Jack: téboly, fátyolosan őrült tekintet, vad arc, eszelős vadság, mintha elmebaj tört
volna ki az egész gyülekezeten, „Hát itt mindenki elvesztette a józan eszét?” (Ralph), bolondok
vagyunk (Ralph)
14. Ismétlő-feltáró motívumfeltöltéses szerkezet
a) Az ismétlő-feltáró szerkezet két nagy részre tagolja a regényt, kétszer megy végbe lényegében ugyan-
az a felbomlási folyamat.
Az első részt az zárja, hogy Ralph és az általa képviselt értékek ekkorra megsemmisítő vereséget szen-
vednek. Ez az első befejezés az 5. fejezet végén található.
Milyen vereség éri itt Ralphot, és mi bizonyítja, hogy ő is úgy érzi, vége a játszmának?
b) Milyen párhuzamok fedezhetők fel az 1. és a 6. (újrakezdő) fejezet között? Például mi történik

mindkét esetben a sziget környékén, a sziget fölött?
Keressetek más megfeleléseket is!
MEGOLDÁSOK
a) Jack felrúgja a törvényeket, elszabadulnak az indulatok, kiderül, hogy van szörny, Ralph nem
tud vezérként a helyzeten úrrá lenni.
b) Nap ragyog, csillag ragyog, mindkét esetben ejtőernyővel esik a szigetre ember, valamiféle
felderítésre, felderítőútra van szükség, alakuló, ill. felbomló gyűlés van stb.
8. lépés: 15. feladat Sejtetés más médiumokban
T/15. 69. oldal
10 PERC
• Miután a tanulók az előzőekben megtapasztalhatták, hogy a regényben hogyan működik a sej-
tetés, hogyan utalnak előre, hogyan előlegeznek meg bizonyos elemek későbbi eseményeket,
ebben a feladatban az a célunk, hogy előhívjuk tapasztalataikat arról, hogyan működik ez az

előreutalás a film és más médiumok nyelvében.
• A diákoknak biztosan sok tapasztalatuk van már erről, ezeket hívja elő a feladat.
• A csoportok végezzék el, de egyeztessük frontálisan, ha kell, idézzünk fel néhány mindenki által
ismerhető példát.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : analógiák felismerése
M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés, közös megbeszélés
15. Gyűjtsetek minél több eszközt különböző műfajokból, amelyekből a később bekövetkezőkre
következtethetünk, tehát amelyek sejtetik a folytatást!
a) Zene:
b) Színház:
c) Film:
d) Krimi (szöveg):
e) Krimi (film):
f) Szappanopera:
REFLEK TÁL ÁS
9. lépés: 16–17. feladat Összegzés, reflektálás, mérés
T/16. 69. oldal
20-25 PERC
• Közöljük előre a feladatra szánt időt pontosan, hogy a tanulók beoszthassák idejüket.
• A pár tagjai egy időben, de külön-külön fogalmazzanak kérdéseket a témával kapcsolatban, azo-
kat rögzítsék füzetükbe! Válasszák ki a legérdekesebb kérdéseiket, és felváltva készítsenek interjút
a párjukkal!
• A játék végén figyeljék meg, milyen típusú kérdések domináltak: nyitott végű kérdés, ténykérdés
stb. Sikerült-e rákérdezni a modulban megbeszélt lényeges pontokra, hogyan sikerült válaszolni,
a pár elégedett volt-e a válasszal?
• A tanár hallgasson bele az interjúkba, nézzen bele a füzetekbe, vegyen részt egy-két párnál az
utolsó fázis munkájában. Természetesen értékelheti is az elhangzottakat.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lényegkiemelés, memória, metakogníció
M u n k a f o r m á k : pármunka, majd esetleg frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : háromlépéses interjú
16. Készítsetek interjút egymással!
a) Az elmúlt órákon megbeszéltekkel kapcsolatban írjatok össze kérdéseket! Összpontosítsatok lé-

nyegesnek tartott kérdésekre.
Válasszátok ki a legérdekesebbeket, és tegyétek föl a párotoknak! Mindketten legyetek kérdezők
és válaszolók is!
b) Beszéljétek meg az interjú tapasztalatait! Milyen típusú kérdéseket tettetek föl? Elégedettek vagy-
tok saját munkátokkal és a párotokéval?
T/17.
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Ajánlható otthoni feladatok.
17. Kreatív írások
a) Kalandregény A Legyek Ura? Bizonyítsd vagy cáfold egy esszében!
b) Vizsgálj meg egy olyan jelképes motívumot, amelyről nem beszéltetek részletesen! Mi a több-
letjelentése, hogyan töltődik föl, mely jelenetekben fordul elő?
c) Írj részletes választ a saját vagy a párod által föltett kérdésre (16. feladat) egy irodalmi újság
számára, amely körkérdésben interjúvol meg diákokat Golding regényéről!
4. GOLDING REGÉNYÉNEK ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGEI
2 ÓRA
R ÁHANGOLÓDÁS
1. lépés: 1 feladat
T/1. 71. oldal
20 PERC
• Egy csoport legfeljebb 3 idézetet keressen. Mindhez írjon feladatokat, de csak egyet válasszon ki
a másik csoport számára.
• Ezt csak akkor közöljük, amikor már készen vannak a feladatok megfogalmazásával.
• A válaszok után a kártyák mindegyikét kitesszük a témafalra, ezeket később lehet olvasgatni.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lényegkiemelő képesség, problémamegoldás
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : idézetkártyák készítése
E s z k ö z ö k : üres kártyák (A/5) minden csoport számára
A cselekmény, a szerkezet, a szereplők és kapcsolataik, valamint a motívumok ismeretében most azt

vizsgáljuk, hogy a regény egészének milyen értelmezési, „megfejtési” lehetőségei léteznek, és hogy a
lehetőségek sokasága kizárja-e egymást.
1. Készítsetek idézetkártyákat!
a) Válasszatok közösen a regényből három fontos idézetet!
b) Találjatok ki hozzájuk feladatokat!
c) Adjátok tovább a tőletek jobbra lévő csoportnak, hogy oldja meg őket!
d) Vizsgáljátok meg a megoldásokat! Elfogadjátok őket? Ha nem, adjátok meg a szerintetek helyes
választ. Ha igen, mindkét csoport jól dolgozott.
G O L D I N G R E G É N Y É N E K É R T E L M E Z É S I L E H E T Ő S É G E I 79
JELENTÉSTEREMTÉS
2. lépés: 2. feladat A rosszal kapcsolatos álláspontok
T/2. 71. oldal
15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó: Sokat dolgoztak csoportban, párban, a tanulóknak alkalmat kell adni arra

is, hogy az egész osztály próbáljon megbeszélni problémákat, még ha nehézkesebben megy is,
és kimaradnak vélemények. Legyenek kíváncsiak egymás ítéletére.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : erkölcsi érzék, általánosítás képessége, állásfoglalás,
érvelés
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás, majd megbeszélés
2. Ismeretközlő szöveg értelmezése
a) Olvasd el a szöveget!
A Legyek Ura című regény a világban jelenlévő bajokkal, rosszal kapcsolatosan három markánsan
különböző álláspontot vonultat föl. Az első szerint az ember és a világ alapvetően jó, csak egy-egy
gonosz vagy beteg ember ront el mindent. A második szerint a rossz, a pusztítás az embernél erősebb,
eleven hatalom, amit magunkban és magunk körül hagyni kell érvényesülni. E gonosz hatalom jóin-
dulatát szertartásokkal és áldozatokkal nyerhetjük el. A harmadik szerint a rossz része mindannyiunk
természetének, nem csupán néhány rendhagyó és rendbontó egyén sajátja. Ugyanakkor e mindannyi-
unkban lakozó rosszal szembe lehet és szembe kell nézni, sőt meg kell próbálni szembeszállni vele.
b) A szövegben kifejtett három álláspont közül melyiket ki képviseli a regényben?
c) Te melyikkel értesz egyet és miért?
3. lépés: 3–6. feladat Értelmezési lehetőségek I.
T/3–6. 72. oldal
20 PERC
• A tanulók egyéni munkában oldják meg a feladatokat, a 4. kötelező, az 5. és 6. választható. (Az 5.
a) olyan tanulócsoportnak ajánlott, akik érdeklődnek a 20. század iránt, illetve olyanoknak, akik-
nek szükségük van arra, hogy értesüljenek – legalább ennyiben – a század nagy kataklizmáiról.)
• Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy széles margót hagyjanak a lapjuk szélén, majd kb. 10 perc
múlva cseréljék ki párjukkal a munkatankönyvüket, melyben a pár tagjai eltérő színnel rögzítik
társuk megoldásáról alkotott saját véleményüket; „javításaik” segítenek abban, hogy párjuk újra
átgondolja véleményét, átfogalmazza mondatait, javítsa esetleges hibáit.
• A tanár természetesen szintén bármikor értékelhet közben.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : többletjelentés megértése, fogalmazási készség, kritikai
készség
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás értékeléssel
3. Példázat
a) Olvasd el az ismeretközlő szöveget!
Golding regényét sokan értelmezték példázatként, valamiféle tanmeseként. Kétségtelen, hogy A Legyek
Urát legtöbb olvasója annak szigorú gondolati váza, civilizációból vadságba, békéből harcba vezető, ha-
tározott irányú cselekménye és ismétlődő, jelképpé váló motívumai miatt tanulságot sugalló regénynek
érzi. A Legyek Ura ugyanakkor több puszta példázatnál. Egyrészt azért, mert az is élvezetét lelheti
benne, aki kalandregényként olvassa, és nem keres tanulságokat, gondolati általánosításokat. Másrészt
azért, mert az igazi példázatoktól, tanmeséktől eltérően többfajta értelmezésre is lehetőséget kínál.
b) Idézd fel, milyen példázatokkal találkoztál eddigi tanulmányaid során!
4. Civilizációtörténeti példázat?
a) Mi a véleményed arról a kijelentésről, hogy a regény felfogható egy civilizáció történetének?
b) Milyen korszakokra bontható így ez a történet?
c) Mi jellemzi a gyerektársadalom egyes korszakait?
5. A 20. század történetének példázata?
a) Egyes vélemények szerint a 20. század első fele történetének átirataként is értelmezhető a re-
gény, amikor a parancsuralmi rendszerek (diktatúrák) kialakultak Európában (fasizmus, nácizmus,
sztálinizmus). Milyen érvekkel tudnád alátámasztani ezt a nézetet?
b) Miben hasonlít Jack egy diktátorra?
c) Félelem szüli a diktatúrát. Érvelj az állítás mellett a regény alapján!

G O L D I N G R E G É N Y É N E K É R T E L M E Z É S I L E H E T Ő S É G E I 81
6. Értékelés
a) Cseréld ki a pároddal a munkatankönyvet!

Írj más színnel értékelő megjegyzéseket a párod megoldásaihoz a margóra!
b) Cseréljétek vissza a tankönyveket!

Olvasd el és fontold meg társad megjegyzéseit, ahol szükséges, írd át a megoldásaidat!
4. lépés: 7. feladat Értelmezési lehetőségek II.
T/7. 74. oldal
10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Nem olvassuk fel vagy el, hanem a tanár tömören összefoglalja az utolsó
tankönyvrészlet lényegét, felveti a problémákat, és közös értelmezésre, megoldásra ajánlja a 7.
feladatot.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : vitatechnika, többletjelentés megértése
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári problémafelvetések és megbeszélés
A regény „pogány” – görög mitológiai – értelmezése többek között arra épülhet, hogy a Legyek Ura, a
disznófej Simon szemébe vágja: „Szórakozni akarunk ezen a szigeten.” Ezáltal azonosul a bor, a mámor
és a kéj görög istenével, Dionüszosszal. A lakomázó, ünneplő, táncoló vad törzs ennek az istennek a
híveiből áll, akik legyőzik Apollónnak, az egyensúly és a mérték, a józan értelem istenének híveit.
A regény bibliai – keresztény – értelmezése a Biblia és A Legyek Ura közötti számos párhuzamra épül.
A regényben is megtalálhatjuk az édeni állapotot, majd a Paradicsomból való kiűzetést, a törvények –
a Bibliában a Tízparancsolat – kihirdetését, majd a züllés ellenében való megismétlését (Mózes ötödik
könyve is a Másodtörvény, azaz a törvényismétlés címet viseli). A tengeri szörny és A repülő szörny
fejezetcímek (pontosabban azok eredeti angol megfelelői), majd a rájuk következő fejezetben a bálványál-
lítás – a malacfej póznára tűzése – az Újtestamentum zárókönyvét, az utolsó ítéletről szóló János jelené-
seinek 13. fejezetét idézik. Simon érzékelhetően krisztusi figura: mindkét felhez végig szeretettel fordul
– ezt a Legyek Ura mondja ki –, majd mások helyett magára vállalja a bűnt, magányosan néz szembe a
Gonosszal, hogy megválthassa társait a félelemtől. A hegyről lejőve mint egy próféta hozza a jó hírt, hogy
nincs többé szörnyeteg – hiszen az általa kioldozott ejtőernyőst a szél elviszi a szigetről –, azaz az ember
megváltatott. Az emberek azonban nem hallják meg a jó hírt, és a jó hír hozóját meggyilkolják. A keresz-
tény értelmezés szerint a fiúk természetének rosszasága az eredendő bűnnek – Ádám és Éva paradicsom-
beli bűnének – természetes, máig is ható következménye.
A bibliai párhuzamok talán azt érzékeltetik, hogy ami hajdan, a bibliai időkben megtörtént, az nem
csupán egyszeri történés volt, hanem mintegy az emberi cselekedetek folyton ismétlődő mintáját, örök
alapképletét jelentik.
Erkölcsi-lélektani példázatként is szokás értelmezni a művet, eszerint a visszafejlődés, az elvadu-
lás oka nem más, mint az ember széttöredezettsége. Ezt az is bizonyítja a műben, hogy más és más
szereplő képviseli az értelmet, a gyakorlatiasságot, a bátorságot, a szenvedélyt és az igazság belátásának
képességét. Ezek így nem egy irányban, hanem egymás ellen hatnak.
A Legyek Ura nem azonosítható kizárólagosan egyik példázattal sem. Mindegyik lehetősége benne
rejlik, de együttesüknél is több. Tartós hatása alighanem e jelentésgazdagságának köszönhető.
7. Melyik értelmezést tartod a leginkább meggyőzőnek? Keress érveket álláspontod mellett!
REFLEK TÁL ÁS
5. lépés: 8. feladat Saját értelmezés
T/8. 74. oldal
15 PERC
• A szűkítés azt jelenti, hogy mi adjuk meg minden tanulónak a témát, a szerepét, a műfajt, amiben
ír aszerint, hogy a regény feldolgozása során mit tapasztaltunk nála. Elképzelhető, hogy valaki
választhat.
• Ötletek szerepekre: szociológus (társadalomkutató), pszichológus, újságíró, kritikus, matematikus
(a káosszal foglalkozó), pap, a Nobel-díj bizottság elnöke, színházi vagy filmrendező.
• Ötletek műfajokra: tanulmány, esszé, kritika, tudósítás, ill. riport, feljegyzés, napló, előterjesztés
díjra.
• Oszthatunk címzetteket is: kortárs, aki nem olvasta a regényt; idősebb, aki nem olvasta a regényt,
történelem iránt érdeklődő, példázatokat kedvelő, Bibliában járatos stb. Hagyjunk időt az írásra.
Az írásművekből összeállíthatunk egy osztálykiadványt.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : önálló véleményalkotás, fogalmazási képesség
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : egy témáról különböző szerepekben, szűkített hatókörrel
E s z k ö z ö k : műfaj- és szerepkártyák
8. Írj minifogalmazást a megadott feltételek szerint A Legyek Ura című regényről vagy az abban
megjelenő problémá(k)ról a füzetedbe!
5. EGY MÁSIK SZIGET – SHAKESPEARE: A VIHAR
(I. FELVONÁS 1. ÉS 2. SZÍN)
2 ÓRA
R ÁHANGOLÓDÁS
1. lépés: 1. feladat Hogyan készül a dráma?
T/1. 75. oldal
20 PERC
• A feladat célja a drámáról tanultak felelevenítése.
• A feladatban a formai elemekre koncentrálunk elsősorban.
• A csoportok hozzák létre a szövegeket, majd ha ez megvan, akkor cseréljék ki a jeleneteket, és
játsszák el.
• Az előadásokat, ha van rá idő, lehet az egész osztály előtt, de időszűkében lehet csoporton belül
is végezni.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : A) szövegrekonstrukció, szöveg formai jegyeinek és
ezek funkcióinak azonosítása; B) kreativitás, szöveg formai jegyeinek alkalmazása
C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály két homogén csoportban – ezeken belül
több együttműködő csoport
M u n k a f o r m á k : csoportmunka
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, prezentáció
1. Drámai szövegek
A) Feldaraboltunk egy drámai szöveget.
(5)
Alonso
Mily dallam ez? Barátaim, figyeljünk!
(3)
Jönnek Alonso, Sebastian, Antonio, Gonzalo, Adrian, Francisco és mások
(y)
Antonio
Én is elhiszem;
S amit más senki sem hisz, jöjjön, én
Megesküszöm rá: mind bolond, aki
Gúnyolta utazók meséit.
(k)
Gonzalo
A Szűzanyára, nem birom tovább:
Vén csontom ég: ez tiszta labirintus,
útvesztő s kacskaringó. Már bocsánat,
Le kell pihennem.
(u)
Alonso
Nem baj, öreg úr.
Engem is elfog a lankadás
A kábulásig: ülj le és nyugodj.
Elküldöm a reményt mit tartsam immár
Ezt a hizelgőt; vízbe fúlt, akit
Keresve járunk, és nevet a tenger,
Hogy szárazon keressük. Hagyjon el.
(x)
Sebastian (félre, Antoniohoz)
Jó, ma éjjel: szót se többet.
(z)
3. szín
A sziget másik része.
(7)
Antonio (félre, Sebastianhoz)
Örülök, hogy így elfogyott reménye.
Egy kudarc miatt le ne mondj a tervről,
Mit megbeszéltünk.
(i)
Gonzalo
Csodálatosan édes muzsika!
(m)
Antonio (félre, Sebastianhoz)
Hát ma éjjel.
A sok bolyongástól kimerülve most
Nem fognak úgy, nem tudnak úgy vigyázni,
Mint frissen.
(r)
Sebastian (félre, Antoniohoz)
A legközelebbi
Alkalmat megragadjuk.
E G Y M Á S I K S Z I G E T – S H A K E S P E A R E : A V I H A R 85
(o)
Különös, ünnepélyes muzsika; Prospero, föntebb, láthatatlan. Jönnek különböző sajátságos alakok,
gazdagon terített asztalt hozva: szép, ütemes bókokkal körültáncolják és meghíván a királyt és kíséretét
a lakomára, eltávoznak
(j)
Sebastian
Élő bábjáték. Most már elhiszem,
Hogy van egyszarvú, s hogy Arábiában
Egy fa a főnix trónja, hol ma is
Trónol egy főnix.
(ü)
Alonso
Adj Isten szíves gazdákat! Mi volt ez?
a) Készítsetek listát arról, melyek a dráma írott szövegének formai összetevői!
b) Jelöljétek meg csillaggal azokat az elemeket, amelyek nem tartoznak szorosan a szöveghez, ame-
lyeket egy színházi előadásban nem hallunk!
c) Állítsátok helyre a szöveget, és játsszátok el a jelenetet!

sorrend: ...,...,...,...,...,...,...,...,...,...,...,...,...,...,...
MEGOLDÁS
A drámarészletek sorrendje (Vihar, III./3.):
z3ku7rmxo5iüjy
B) Találjatok ki egy rövid jelenetet!
a) Írjátok meg hozzá a szöveget úgy, hogy utána olyanok is elő tudják adni, akik nem beszél-
gettek veletek előzőleg a jelenetről! Azaz: írjatok meg minden szöveget pontosan, adjátok meg
a szereplőket, a jelenet minden fontos részletét (helyszín, idő), írjatok, ha szükséges, „rendezői
utasításokat” is!
b) Adjátok elő egy másik csoport jelenetét!
,
2. lépés: 2. feladat Ráhangolódás címjóslással és az 1. jelenet elolvasása utáni

elvárások alapján
T/2. 78. oldal
10 PERC
• A mű egészére vonatkozó jóslatokat kérünk az első két jelenet alapján, hiszen az I. felvonás meg-
értéséhez az is hozzátartozik, mit várunk, hogyan folytatódhat ez a szöveg.
• A 7. modul, amelyik a dráma egészével foglalkozik, választható, ezért szerepel a dráma tartalma
modul végén.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : asszociációs képesség, fantázia
Differenciálásra akkor van szükség, ha nem mindenki olvasta az első vagy első két színt. Ők egy
csoportot alkotnak (ha többen vannak, mint 6, akkor többet), és csak a címmeditációt végzik
el: 2. a) feladat. Fontos, hogy kiderüljön, kik nem olvasták, hasznos lehet ugyanis a nemtudás,
a szűz olvasó is a ráhangolódás fázisában, tehát ne alkalmazzunk szankciót.
M u n k a f o r m á k : 4 fős csoportok
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : címmeditáció és/vagy első olvasás alapján jóslás a mű egészéről –
a Részekből az egészre technikához hasonló
E s z k ö z ö k : A/5-ös papírok vagy csomagolópapír
Shakespeare A vihar című drámájának elejéről lesz szó. (A fenti részlet is innen való.) Együtt áttekintjük
a rövid első felvonást, feltérképezzük a viszonyokat, a szigeten uralkodó állapotokat.
Lehetőleg Babits Mihály fordításában olvassuk a drámát!
2. Jósoljatok!
a) Mit vártok egy olyan drámától, amelyről két fontos információt tudtok: szigeten játszódik és a
címe A vihar?
Szempontjaitokban térjetek ki a mű cselekményelemeire (szereplők, helyszínek, idő, események),
hangulatára, műfajára a címmeditáció során.
Ötleteiteket, elvárásaitokat rögzítsétek a táblázatban, de hagyjátok nyitva az utolsó oszlopot – ezt
majd később töltitek ki.
JÓSLÁSTÁBLÁZAT CÍM ALAPJÁN
SZEMPONTJAINK ELVÁRÁSAINK MI VAN A MŰBEN VALÓJÁBAN

b) Az elolvasott I. felvonás alapján mit jósoltok, hogyan folytatódik ez a történet?

Térjetek ki a mű cselekményelemeire (szereplők, helyszínek, idő, események), hangulatára,
műfajára is a jóslás során.
Ötleteiteket, elvárásaitokat rögzítsétek táblázatban, de hagyjátok nyitva az utolsó oszlopot – ezt
majd később töltitek ki.
SZEMPONTJAINK – ERRE EZ ÁLL A DRÁMÁBAN

ELVÁRÁSAINK
EMLÉKSZÜNK A MŰBŐL VALÓJÁBAN?
JELENTÉSTEREMTÉS
3. lépés: 3. feladat Olvassunk együtt!
T/2. 79. oldal
15 PERC
T/3. – választható feladat annak függvényében, hogy mennyire ismert a két jelenet szövege
Ta n á r i i n s t r u k c i ó
• A csoportokban kiosztjuk a 8 megszólaló szerepet a tanulók között. Nézzük meg a személyek
felsorolásában, és jegyezzük meg, hogy melyik név mögött voltaképpen ki áll, ki kivel van baráti
vagy rokoni kapcsolatban, ki a király, ki az alárendelt. Ezt néhány mondatban tisztázhatjuk is az
olvasás megkezdése előtt. Minden csoportban egyik diák a hangos olvasó.
• Olvassuk a drámát, közben meg-megállunk, és meghallgatjuk a szereplő gondolatait, érzéseit,
amelyeket nem mond ki a szövegben: a csoport bármelyik tagja bármikor megszólalhat. Ferdi-
nand itt néma szereplő, az ő gondolatát is szólaltassuk meg (ezt bármelyik csoport megteheti)
– erre előre fel kell hívni a figyelmet.
• Ha nincs elég megszólaló, a tanár bármikor leállíthatja az olvasást, és belső hangot kér a csoport-
tól, sőt, ha nehezebben akar beindulni a munka, ő maga fogalmazzon meg belső hangot bárme-
lyik szereplő nevében.
• Nem csak akkor lehet egy szereplőnek belső hangja, amikor éppen ő szólal meg. Ekkor is kézfel-
tartással jelezze bármelyik másik csoport (szereplő), hogy szólni akar.
• Tudatosítsuk a diákokban, hogy mivel olvasták a 2. színt, tudják, kinek milyen motivációi vannak,
tehát a belső hangoknál ezt a tudást bátran használhatják. Esetleg közölhetjük a diákokkal, hogy
honnan hová tart a hajó, ha érdekli őket, mert ez csak a dráma későbbi részéből derül ki. Ennél
az eljárásnál nem baj, ha nagyobb létszámúak a csoportok.
• Előre írjunk jól látható névkártyákat, amelyeket kiteszünk a csoport elé, hogy a többiek ne felejt-
sék el, melyik csoport kicsoda. (Lehet húzni is neveket, de kijelölhetjük képességek alapján is:
pl. egy csoportot alkothatnak – a tanár beosztása szerint –, akik szeretnek uralkodni a többieken,
természetesen ők lesznek a kormányos, aki szolga, és akit mindenért okolnak; és fordítva: a visz-
szahúzódók, félénkek próbálják ki, milyen királynak, hercegnek lenni szélsőséges helyzetben.)
• Arra az esetre, ha nincs vagy kevés a megszólaló, jelöljünk meg helyeket előre, ahol mindenképpen
meg kell állni: pl. néma matrózok, Ferdinand, Kormányos elküldi Gonzalót, „kiáltás belülről”.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : figyelmes olvasás, a szöveg minél többrétegű megér-

tése, szereplői nézőpontba helyezkedés, lehetséges motivációk feltárása
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze: lehetséges a differenciálás főként szo-
ciálpszichológiai alapon, l. az instrukcióknál!
M u n k a f o r m á k : frontális, de csoportosan
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szoros olvasás megállásokkal, belső hanggal
E s z k ö z ö k : névkártyák
3. Olvassuk el közösen az első két színt!
A drámai szöveg olvasása előtt tanulmányozzátok a szereplők listáját, hogy tudjátok, ki az, aki éppen
megszólal. Ne olvassátok hangosan a szerzői utasításokat, de figyeljetek rájuk!
4. lépés: 4–13. feladat Az első két szín
T/4–13. 79. oldal
25 PERC
• A munkatankönyv kérdései mellé a tanár is fogalmazhat párat; a párok válogatnak a felajánlott kér-
dések, feladatok közül, ezeket logikus sorrendbe rendezik, majd minden pár megválaszolja őket.
Ezért fontos, hogy a munkatankönyv kérdései nem valamilyen rendszer szerint követik egymást.
• A megválaszolandó kérdések számát ne szabjuk meg, csak a rendelkezésre álló időt közöljük a
tanulókkal. Így az idejük jó beosztása is a feladat része. Ezután feltesznek egyénileg egymásnak
legalább egy-egy releváns, a darab ezen részletének megértését segítő kérdést, amit a másik
igyekszik megválaszolni.
• Ezután a tanár szemezget a felajánlott és saját kérdései közül, felméri, hány pár választotta őket,
egyre-egyre meghallgathatja az egész osztály a választ valamelyik pártól, de nem fontos, ha nincs
rá idő. Itt az intimebb elmélyedés a fontos.
• Ezután néhány új kérdést, szempontot hallgat meg az osztály, mindenki följegyzi magának azokat is.
• Válaszolni igény szerint lehet otthon, egyénileg is.
• A rajzos feladatokat is otthon fejezhetik be, dolgozhatják ki, aki akarja, kitűzi majd a falra.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : személyközi viszonyok megértése
M u n k a f o r m á k : pármunka, majd frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : Kérdezz – felelek megadott és a diákok által kitalált kérdésekkel
4. Milyen három időszakot, idősíkot vázol föl a közelebbi és távolabbi múltból a három beszél-
getés?
MEGOLDÁS
Prospero uralkodása Milánóban; száműzetés és a sziget birtokba vétele, Caliban szelídítése; a
néhány perccel ezelőtti hajótörés.
5. Miben hasonlít és miben tér el Ariel és Caliban Prosperóhoz való viszonya és a szigeten
betöltött szerepe?
MEGOLDÁS
Mindketten szolgák, és megzsarolták őket. Arielt megszabadította Prospero, ezért lekötelezett
lett, Calibant leigázta. Arielt jobban becsüli, kedveli Prospero, Caliban szerint a szellemek is
gyűlölik Prosperót.
6. Mit gondolsz, Shakespeare miért egy viharjelenettel és nem Prospero Mirandának tartott
előadásával indítja a darabot?
MEGOLDÁS
Így izgalmasabb, mozgalmasabb, unalmasabb lenne fordítva.
7. Idézzetek föl más ismert műből (film is lehet) hasonló technikájú kezdést!
MEGOLDÁS
Pl. Shakespeare: Hamlet – szellemjárással kezdődik, a Rómeó és Júlia tömegverekedéssel. Bulgakov
A Mester és Margarita című regényében valakinek levágja a villamos a fejét. Bármilyen példa jó.
8. Mi oka lehet Arielnek és Calibannak, hogy utálja vagy gyűlölje a másikat?
MEGOLDÁS
Caliban anyja zárta be Arielt, mert engedetlen volt, ezért Caliban is haragudhatna rá. Arielnek
szabadságot ígér Prospero, Calibannak nem, sőt elvette a szigetét. Caliban joggal érezheti, hogy
Ariel segíti Prosperót az ő leigázásában is. Ariel kultúrlény és varázsképessége is van, Caliban
barbár.
9. Kikkel és miről beszélget Prospero?

A választ a beszélgetőpartnerek sorrendjét bemutatva adjátok meg!
MEGOLDÁS
Mirandával, a lányával a múltról; Ariellel a viharról; Calibannal a múltról, és utasításokat ad neki;
Ferdinanddal és Mirandával arról, hogy Ferdinand kém.
10. Mi minden derül ki Prosperóról?

MEGOLDÁS
Milánó hercege volt, testvére száműzte, most bosszút akar állni, ill. elégtételt akar venni, varázsló
(tanulta a megmentett könyveiből), szeret magyarázni, tanítani.
11. Miért gondolja Prospero Mirandáról, hogy nem figyel?

Hányféleképpen tudjátok elképzelni (megrendezni) a helyzetet? Miből fakad a különbség?
12. Milyen jó és milyen rossz uralkodói vonásai derülnek ki Prosperónak?

Melyik felé billen a ti mérlegetek: jó vagy rossz uralkodó volt-e Milánóban Prospero? Érveljetek!
13. Hogyan képzelitek ezt a szigetet és lakóit?

Készítsetek leírást vagy díszlet-, illetve jelmezterveket egy előadáshoz!
REFLEK TÁL ÁS
5. lépés Mi a véleményünk?
T/14–17. 80. oldal
20 PERC
• A feladatok közül választani lehet. 15 perc írás után hagyjunk időt a címzettnek a levél elolvasá-
sára és egy rövid válaszra. (Néhány gyerektől be lehet szedni az óra végén.)
• A 16. feladatot akkor válasszuk, ha nem végezzük el a 6/A) modulban az összehasonlítást.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegalkotás kötött témában és külső formában,
kötetlen hangvételben
Dönthet úgy a tanár, hogy kiosztja a feladatokat, ha szükségesnek érzi, ill. ha a 7. modult is meg
akarja csinálni az osztállyal, azaz a drámát végigolvassák, akkor a 14. feladatot ne végezzék el,
hiszen feltehetően már elolvasták a művet a tanulók.
M u n k a f o r m á k : páros
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : levelezés irodalmi műről
14. Hogyan tovább?
a) Hogyan képzeled a folytatást? Milyen végkifejletre számíthatunk az 1. felvonás és a műfaj ismere-

tében? Nézd meg, mit írtál a 2. b) feladatban.
b) Miért gondolod ezt? Írd meg a párodnak a véleményedet egy levélben!
c) Ha kíváncsi vagy, mi is lesz a darab vége, olvasd el a feladatok után található rövid tartalmat!
15. Milyen lehetőségeket kínál a sziget mint helyszín ebben a szituációban?
16. Milyen hasonlóságokat és különbségeket látsz az eddigi olvasmányaidban szereplő szigetek

és Prospero szigete között?
17. Te mit tennél Prospero helyében varázshatalmaddal?
Shakespeare A vihar című színművének rövid tartalma
A jelen idejű cselekmények előzményei, amelyeket a dráma szövegéből tudunk:

Prospero Milánó hercege (uralkodója) volt. Szerette a magányt, és szeretett elmélyülni a tudományok-
ban, különösen az okkult (varázslással foglalkozó, mágikus) tudományokban, ezért öccsére, Antonióra
bízta az államügyek intézését. Antonio a nápolyi király segítségével elűzte fivérét a trónról. Prospero
3 év körüli kislányával, Mirandával egy hű alattvaló, Gonzalo segítségével egy élelemmel és könyvek-
kel teli csónakon menekült el. A szigetet, ahol kikötött, birtokba vette. A sziget nem volt teljesen
lakatlan: a sziget „ura” Caliban volt, egy boszorkány és egy szörnyszülött vadember fia; éltek ott szel-
lemek is Ariel vezetésével, akit Caliban anyja belevarázsolt egy fába, mert nem teljesítette parancsait.
Prospero varázshatalma segítségével kiszabadítja őt, de szolgájává teszi, zsarolja, bár megígéri, hogy
hamarosan fölszabadítja. Calibannal kezdetben emberként bánik, megtanítja többek között beszélni,
civilizálni akarja, de Caliban szemet vet a serdülő Mirandára, ezért Prospero megbünteti, többé nem
bízik benne, varázshatalmával sakkban tartja, alantas munkák elvégzésére kényszeríti.
A dráma jelen idejű cselekménye:

Antonio, Alonso – Nápoly királya, Sebastian – az öccse, Ferdinand – a fia, valamint udvartartásuk ép-
pen Alonso lányának esküvőjéről utaznak hazafelé hajóval. Prospero természetesen tud erről, és úgy
érzi, itt az idő, hogy megbüntesse a bűnösöket, lányát férjhez adja, és ő maga felhagyjon a varázs-
lással. Ezért vihart és hajótörést rendeztet Ariellel, szigete három különböző pontjára vetteti a hajó
utasait, majd saját kunyhója felé tereli útjukat. Ferdinandot szolgaságba kényszeríti, közben megfi-
gyeli, milyen a természete, és megbizonyosodik arról is, hogy lányában és Ferdinandban szerelem
gyúlt egymás iránt. Eközben a sziget egy másik pontján Alonso fia elvesztésén kesereg. Miközben
alszik, Antonio hatására Sebastian majdnem megöli, hogy ő lehessen Nápoly uralkodója. Szándéka
tökéletesen abszurd és egyben komikus, hiszen még az sem bizonyos, egyáltalán hazajutnak-e va-
laha. Prospero „felkelti” Alonsót, így a gyilkosság meghiúsul. Közben a hűséges Gonzalót gúnyolják,
aki elmondja ábrándját egy ideális társadalomról. Később Ariel hárpia képében Prospero parancsára
megfenyegeti Antoniót, Sebastiant és Alonsót, hogy lassú őrülettel fognak a szigeten elsorvadni.
A sziget egy harmadik pontján Trinculo és Stephano, két bolondos és iszákos szolga találkozik Cali-
bannal, aki felbújtja őket, hogy vegyék át Prosperótól a sziget irányítását. Prospero természetesen
őket is megbünteti. A mű végén a három társaság találkozik, Prospero felfedi magát, magyarázatot
ad az eseményekre és mindenkinek megbocsájt. A fiatalok egymáséi lesznek, Alonso belátja és meg-
bánja bűnét, Antonio, Prospero öccse azonban nem szól semmit. Prospero felszabadítja Arielt, és úgy
dönt, hogy mielőtt mindnyájan visszatérnek hazájukba, eltöri varázspálcáját.
6. PÁRHUZAMOK
2 ÓRA
A 6. A) és a 6. B) egy-egy összehasonlító modul. Elég az egyiket elvégezni.

Ha a Golding-regény és a Shakespeare-dráma összehasonlítását végezzük, a 7. modult ez elé kell venni.
6. A) PÁRHUZAMOK A GOLDING-REGÉNY ÉS A SHAKESPEARE-DRÁ-

MA KÖZÖTT
Szükségünk lesz minden munkára, amelyet a két mű feldolgozása során előállítottak a tanulók.
Nyilván mindenkit leginkább az fog befolyásolni, melyik csoportban milyen problémát dolgozott
fel a korábbiakban. Ezért ha a tanár számon tudja tartani, jó volna, ha a 7. modul 4. lépésének
csoportjai, a 2. modul 5. lépésének csoportjai és a 3. modul 4. lépésének csoportjai itt különböző
csoportokba szóródnának szét, hogy az általuk legmélyebben ismert problémával hozzájárulhas-
sanak a csoportjuk munkájához. A tanulási folyamatban ezért rögzítsük a csoportok összetételét
és mozgását! Természetesen a témafalra is nagy szükségünk lesz.
R ÁHANGOLÓDÁS
1. lépés: 1. feladat A cselekményelemek összevetése
T/1. 83. oldal
20 PERC
• 4-6 fős csoportokban a grafikai szervező segítségével felelevenítjük, ill. egymáshoz rendeljük a 2
mű megfeleltethető elemeit.
• Bátorítsuk a tanulókat, hogy keressék vissza a jegyzeteikben, ami nem jut eszükbe, vagy menje-
nek a témafalhoz böngészni.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : lényegkiemelés narratív szövegből, összehasonlító
képesség
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály: 4-6 fős homogén csoportokat alkothatunk
aszerint, mennyire gyorsan, hatékonyan tudják feldolgozni a narratív szövegeket, pl. A) kevés do-
logra tudnak egyszerre koncentrálni, elvesznek a sok információban, B) gyorsan, de kicsit felületesen
dolgoznak, a szöveg mélyebb rétegei fölött elsiklanak, C) gyors felfogású, jó szövegértésű tanulók
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kettős történetpiramis
E s z k ö z ö k : csomagolópapírok
P Á R H U Z A M O K 93
A következőkben egy regényt és egy drámát fogunk összevetni. Összehasonlításunk alapjául természe-
tesen az szolgál, hogy mindkettő szigeten játszódik. A fejezet elején feltett kérdésre (vajon a hasonló
helyszínből következnek-e egyéb hasonlóságok) talán most fogunk válaszolni.
1. Összehasonlíthatók?
a) Készítsétek el A Legyek Ura és A vihar közös történetpiramisát a füzetbe a megadott szempontok

segítségével!
Minden szempontnál olyan jellegzetességeket emeljetek ki, amelyek mindkét műben fontosak,
így összevethetők!
Történetpiramis
A Legyek Ura A vihar

1. ………………..(a főszereplők) …………………1.
2 .…………………(2-2 szó jellemzés) …………………..2.
3. .........................(3-3 szó a helyszínre)……………………..3.
4. …………………(4-4 szó a problémáról) ……………………..4.
5. ……………….....(5-5 szó egy eseményről) ………………………5.
6. ………………...(6-6 szó egy másik eseményről) ……………………6.
7. …………………(7-7 szó egy másik problémáról) …….......……………7.
8. ……………………..(8-8 szó a megoldásokról)……………...……………..8.
JELENTÉSTEREMTÉS
2. lépés: 2–3. feladat Új, adekvát vizsgálati szempontok
Választható feladatok
T/2–3. 83. oldal
20 + 5 PERC
• Hagyjuk a csoportokat előhozni saját ötleteiket, de segíthetünk is abban, hogy mit lehet megvizs-
gálni a két műben: pl. civilizációs tárgyak előnye (szemüveg, könyvek) és hátránya (egyenruha,
alkohol); a sziget mint „laboratórium”; félelem a szörnytől, az ismeretlentől; hangok hatása (kagyló,
zene); motívumok rendszere; párhuzamos jelenetek és azok szerepe a műveken belül, idővezetés;
fordulópontok; megfelelés az előzetes befogadói elvárásnak; elméleti és gyakorlati tudás kettőssé-
ge, ellentmondása, a két mű emberképe; az egyik szöveg dráma, a másik epikai, az egyik verses, a
másik prózai; a hatalomhoz való viszony problematikája; civilizáció és vadság problémája. Kívána-
tos is, hogy ez utóbbi kettő szerepeljen, mert ezekről beszélgetnénk, vitatkoznánk később.
• A kész munkákat kitűzzük a témafalra. Hagyjunk időt egymás munkájának tanulmányozására.
Mindenki jegyezzen le a füzetébe legalább egy olyan szempontot és a papíron szereplő választ,
amelyet a saját csoportja nem vetett föl, de megbeszélendőnek tartja.
• Tartsunk közvélemény-kutatást (leginkább az óra végén): ki melyik problémáról beszélgetne.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : mint fent
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : mint fent
A) Ne várjunk el sok új szempontot, inkább mi ajánljunk. Ne ragaszkodjunk ahhoz, hogy a piramis
folytatódjon (9 szó, 10 szó stb.).
B) Kevesebb, de nehezen kidolgozható, nagy fejtörést okozó szempontot ajánljunk, amit nem
tudnak „elintézni” egy mondattal.
C) Igényes, sok munka várható, de segíteni nekik is szabad.
M u n k a f o r m á k : fenti csoportok maradnak
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : a történetpiramis továbbgondolása
E s z k ö z ö k : csomagolópapírok
2. Gyűjtsetek még összehasonlítási szempontokat!
Egészítsétek ki a saját történetpiramisotokat velük. Kerüljön középre az új szempont, két oldalra en-
nek a szempontnak az érvényesülése a vizsgált művekben.
3. Hogyan lehet szempontokat találni?
A vihar, mint olvastuk, a civilizáció és természet viszonyának a drámája is, ahogyan a fiúk is eszerint
oszthatók két táborra Golding regényében. A civilizáció csak egy csodás elemnek (a varázspálcának,
illetve a kapitány megjelenésének) köszönheti a győzelmét mindkét esetben.
Egészítsétek ki a történetpiramist a Golding-regény során megbeszélt motívumok közül azokkal, ame-
lyek valahogyan a Shakespeare-drámához is kötődnek (mint a fent említett civilizációs kérdés vagy
csodás elem jelensége).
REFLEK TÁL ÁS
3. lépés: 4–5. feladat Két-három szempont kidolgozása
T/4–5. 84. oldal
40 PERC
• A téma az előző tanári instrukció utolsó 3 szempontja lehet, de ha a közvélemény-kutatásban
kiderült, hogy a tanulókat nagyon érdekli egy másik szempont, akkor válasszuk azt.
• A tanár segíthet a tételállítást megfogalmazni, amely csatlakozhat szorosan a művekhez. Pl. mind-
két mű azt sugallja az emberről, hogy a civilizáció pozitív hatással van rá, a természeti közegben
az ösztönei uralkodnak el.
• De általánosabb szintre is emelkedhet, pl. a hatalomvágy olyan erős törekvés az emberben, ami
a normális emberi viselkedésnormákat felrúgja, az erkölcsöket szét zilálja. Vagy: Vannak emberek,
akik kiválasztottak, többre hivatottak, mint a többiek, ezért többet is szabad nekik. Vagy: A civi-
lizáció javított az emberiségen stb.
• A tanulók is megfogalmazhatnak egy tételt. Lehet nagyon provokatív, szélsőséges vélemény is,
amely mellett és ellen lehet érveket gyűjteni. Időbeosztás: 1. Tételállítás(ok) megfogalmazása: 3

perc – a táblára kerül. 2. Egyéni érvgyűjtés ellene vagy mellette: 10 perc – a füzetbe kerül. Elvonu-
lás a sarkokba, az érvek megtárgyalása, közös érvrendszer felállítása, szószólóválasztás: 10 perc.
A szószólók vitaindítója: 2-2 perc.
• A csoport többi tagja is megszólalhat, a tanár animálja a vitát, bele is kérdezhet. Akit sikerült
meggyőzni, az átmehet a másik csoportba.
• Hagyjunk időt az új érvek lejegyzésének!
• Ha van idő, két különböző kérdést is megvitathatunk ilyen formában.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : érvelés, önálló véleményalkotás, rugalmasság
M u n k a f o r m á k : egyéni – csoportos
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : sarkok vitája – több menetben
4. Érveim
Jegyezd le érveidet azzal a témával kapcsolatban, amelyet az előző feladat alapján tanárotok vagy ti
magatok választottatok!
5. Vita
Érveitek segítségével és tanárotok tanácsai alapján folytassatok vitát a témában!
4. lépés: 6. feladat Ötsoros a szigetről

Választható feladat
T/6. 84. oldal
5 PERC
Szabály:
• 1. sor: a téma – 1 főnév
• 2. sor: 2 melléknév
• 3. sor: 3 ige vagy igenév
• 4. sor: 4 szó személyes élmények, érzések, gondolatok
• 5. sor: 1 szó, az 1. főnév szinonimája
• Itt a téma: a sziget.
• Írják bele a füzetükbe és a kis lapra is. Tűzzék ki a témafalra a „versüket”.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : komplex gondolatok, érzések megragadása néhány
szóval, kreativitás
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ötsoros írása
E s z k ö z ö k : kis lapok
6. Írj ötsorost!
A szabály alapján foglald ötsorosba a szigettel kapcsolatos élményeidet!
MEGOLDÁS
A teljes modulban lehetetlen megoldásokat írni, annyira megjósolhatatlan, hová futtatják ki a
tanulók a problémákat. Éppen az a pedagógiai cél, hogy ebben a modulban NE a tanár vezessen
rá egy-egy kérdésre, hanem érvényesüljön mindaz, amit a fejezet során a diákok megtanultak,
ami igazán érdekli őket.
6. B) A KÉTÉVI VAKÁCIÓ ÉS A LEGYEK URA ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Ez a modul kerülhet a 4. után, ha biztosan tudjuk, hogy Prospero szigetét nem akarjuk az össze-
hasonlítás tárgyává tenni. Ekkor viszont oldjuk meg az 5. modul 16. feladatát.
R ÁHANGOLÓDÁS
1. lépés: 1. feladat
T/1.
84. oldal
10 PERC
• Ha nincs is állandó témafal, erre az órára a tanár őrizze meg és vigye be a két regénnyel kapcsolatos
csoportmunkák végeredményeit, alkotásait. Ezeket tegyük ki körbe a falakra és az asztalokra!
• Közöljük a tanulókkal, hogy a következő két órában a két olvasott regényt fogjuk összehasonlítani,
és az a célja a szemlélődésnek, hogy felidézzük a regények világát.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : előzetes tudás előhívása, önálló szempontkeresés
M u n k a f o r m á k : egyéni, csoportos (tetszőleges)
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : az eddigi munkáik tanulmányozása, ötletgyűjtés
Most a két olvasott regényt egymás mellé tesszük, és a nyilvánvaló hasonlóságon (gyerekek egyedül
egy szigeten) kívül keresünk továbbiakat, és megnézzük, hogy a hasonlóságok ellenére milyen nagyon
különbözik egymástól a két regény.
1. Hasonlítsunk?
a) Vizsgáljátok meg eddigi munkáitokat, melyeket a két olvasott regényről készítettetek!
b) Véleményetek szerint milyen szempontokból volna érdemes összehasonlítani e regényeket? Írja-

tok föl magatoknak legalább 3 ötletet!
c) Eddigi benyomásaitok alapján inkább hasonlítanak vagy inkább különböznek ezek a regények?
JELENTÉSTEREMTÉS
2. lépés: 2–3. feladat Hasonlóságok és különbségek
a két regényben – választható lépés
T/2–3. 85. oldal
15 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó: Jelöljük ki, melyik csoport, ill. pár melyik feladatot végezze el.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : epikus szövegek cselekményelemeinek összehasonlí-
tása
M u n k a f o r m á k : pármunka vagy 4 fős csoportmunka
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázatkitöltés vagy táblázatalkotás
E s z k ö z ö k : az eddigi munkák
2. Táblázatkitöltés
a) Tegyetek X-et a táblázatba, ha érvényes az állítás a megnevezett regényre!
b) Figyeljétek meg, a hasonlóság vagy a különbség erősebb-e a két regény között! Megfelel a vég-
eredmény az előzetes elvárásaidnak, melyeket az 1. feladatban megfogalmaztál?
c) Írjatok a táblázat aljára még legalább 4 olyan állítást, amely igaz valamelyik vagy mindkét re-
gényre, és ikszeljetek is!
A
KÉTÉVI
ÁLLÍTÁSOK LEGYEK
VAKÁCIÓ
URA
Jól ismerjük a gyerekek „civil” családi körülményeit.
Pontosan tudjuk, hogyan kerültek a gyerekek a szigetre.
Ismerjük a sziget szinte minden pontját.
A szigeten mindennek neve van.
Sokfajta növényt és állatot ismerünk a szigeten.
Expedíciókat szerveznek a gyerekek a sziget felfedezésére, illetve az
„ellenség” felkutatására.
A gyerekeknek sok eszközük van a civilizált életükből.
Szabályokat, törvényeket hoznak.
Pontosan tudjuk, mennyi időt töltenek a szigeten.
Név szerint ismerünk minden gyereket.
Nagyon komoly, tragédiákba torkolló konfliktusok alakulnak ki a gyerekek
között.
Otthont teremtenek a szigeten, alapvetően jól érzi magát mindenki.
MEGOLDÁS
A
KÉTÉVI
ÁLLÍTÁSOK LEGYEK
VAKÁCIÓ
URA
Jól ismerjük a gyerekek „civil” családi körülményeit. x
Pontosan tudjuk, hogyan kerültek a gyerekek a szigetre. x
Ismerjük a sziget szinte minden pontját. x
A szigeten mindennek neve van. x
Sokfajta növényt és állatot ismerünk a szigeten. x
Expedíciókat szerveznek a gyerekek a sziget felfedezésére, illetve az
x x
„ellenség” felkutatására.
A gyerekeknek sok eszközük van a civilizált életükből. x
Szabályokat, törvényeket hoznak. x x
Pontosan tudjuk, mennyi időt töltenek a szigeten. x
Név szerint ismerünk minden gyereket. x
Nagyon komoly, tragédiákba torkolló konfliktusok alakulnak ki a gyerekek
x
között.
Otthont teremtenek a szigeten, alapvetően jól érzi magát mindenki. x
d) Milyen következtetéseket tudtok megfogalmazni a kitöltött táblázat alapján?
3. Táblázatkészítés
a) Vizsgáljátok meg a két regény terét és idejét, szereplőinek rendszerét, cselekménymozzanatait!

Alkossatok olyan – lehetőség szerint a fentitől eltérő – táblázatot, amely szemléletesen mutatja a
két regény közötti összes hasonlóságot és különbséget!
b) Inkább a különbségek vagy inkább a hasonlóságok dominálnak (uralkodnak)?
3. lépés: 4. feladat A motívumok, cselekménymozzanatok összevetése
T/4. 86. oldal
20 PERC
• Feltételezhető, hogy egy nagy beszélgetésre kerül sor.
• Próbáljuk úgy irányítani, hogy minden motívumot érintsünk! A tanulók hivatkozni fognak az elő-
ző lépésben megoldott feladatokra is, biztosan mozgósítják az ott összegyűjtött információkat.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : már tárgyalt jelenségek összevetése, szintetizálása
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, közben táblázatkitöltés
4. Beszéljétek meg, mi a szerepük, jelentőségük az alábbi motívumoknak, cselekménymoz-

zanatoknak a két regényben!
A beszélgetés során töltsétek ki a táblázatot.
SZEREPÜK, JELENTŐSÉGÜK
MOTÍVUMOK A LEGYEK URÁBAN A KÉTÉVI VAKÁCIÓBAN
felfedezőút
vezérválasztás
nevek
nagyok és kicsik viszonya
szabályok, törvények
étel, gyümölcs, vadászat
szállás
munka, kötelesség
szórakozás, játék
viszály, konfliktus a fiúk között
szakítás, kivonulás a közösségből
félelem, ellenség
istenhit, bálványimádás
harc
4. lépés: 5. feladat A főszereplők összehasonlítása
T/5. 87. oldal
15 PERC
• A djuk oda a régebben készített jellemtérképeket a csoportoknak.
• Szólítsuk fel a munka eredményét ismertető tanulót, hogy a leglényegesebb elemeket emelje ki!
• Több csoport dolgozik ugyanazon a feladaton. Az a), b), c), d) feladatokat osszuk el, az e)-t min-
den csoport végezze el!
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : összehasonlító képesség
10 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 8 . É V F O L Y A M
M u n k a f o r m á k : 4 fős heterogén csoportok
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jellemek, szereplők összehasonlítása jellemtérképek segítségével
E s z k ö z ö k : korábban elkészült jellemtérképek
5. Szereplők összehasonlítása
a) Hasonlítsátok össze Briant és Ralph jellemét, a regényben betöltött szerepüket, környezetükre, a

többi gyerekre tett hatásukat! Vizsgáljátok a hatás okait is!
b) Hasonlítsátok össze Doniphan és Jack jellemét, a regényben betöltött szerepüket, környezetükre,

a többi gyerekre tett hatásukat! Vizsgáljátok a hatás okait is!
c) Kivel hasonlítható össze Röfi a másik regényből és miért?

Végezzétek el az összehasonlítást az a) és a b) feladat szempontjai alapján!
d) Kivel hasonlítható össze Simon és miért? Ha senkivel, azt is indokoljátok! Ha csak néhány szem-
pontot találtok, annak alapján is kíséreljétek meg az összevetést!
e) Találsz még párhuzamokat bizonyos szereplők között?

A jellemtérképek összevetéséből nyert tapasztalatokat írjátok be egy halmazábrába!
5. lépés: 6. feladat Az elbeszélő
T/6. 89. oldal
10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Keresgéljenek a két regény szövegében elbeszélői részeket, illetve ele-

venítsék föl a korábban, a regények külön vizsgálatakor tanultakat.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : nyelvi érzék, esztétikai érzék
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, szövegvizsgálat
P Á R H U Z A M O K 10 1
6. Az elbeszélők
a) Melyik regény elbeszélője irányítja gyakrabban magára a figyelmet? Melyik szólítja meg az olvasót?
Véleményetek szerint miért? (Visszalapozhatsz az 1. Szigetjátékok című rész 24–25. feladatához.)
b) A feszültségkeltés és -oldás milyen eszközeivel él a két elbeszélő? Milyen hosszú ideig tart a meg-
teremtett feszültség az egyik és a másik regényben?
c) A Verne által teremtett elbeszélő levonja a tanulságot a történet végén. Mi ezzel a célja?
Golding regényében melyik rész feleltethető meg ennek az eljárásnak?
El tudnátok képzelni a Golding-regényben is a Vernééhez hasonló mondatokat a végén? Miért?
6. lépés: 7. feladat Melyik szöveg? – Honnan tudjuk?
T/7. 89. oldal
15 PERC
• A feladat célja, hogy a két regény szövegének nyelvi megalkotottságára felhívjuk a tanulók fi-
gyelmét.
• A feladatban olyan mondatok szerepelnek, amelyek témájuk, jelentésük szerint (egy kivételével)
bármelyik szövegből származhatnának, a tanulók csupán a nyelvi megformálásra vonatkozó intu-
íciójuk alapján tudhatnak dönteni. Kb. 5 percet hagyjunk erre a csoportoknak.
• Ezután 5 percet hagyjunk a kérdések megválaszolására.
• A fennmaradó időben frontálisan beszéljük meg a tapasztaltakat.
• Mondjuk ki, hogy a regények, jóllehet témájuk hasonló, nyelvileg igen különbözőek.
• A feladat megoldásához ideális, ha 3-4 fős heterogén csoportokban dolgoznak a tanulók.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi tudatosság, szöveg nyelvi jellemzőinek azonosí-
tása
M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék, közös megbeszélés
7. Válogassátok szét a kapott mondatokat!
a) Mely mondatok származnak a Kétévi vakációból és melyek A Legyek Urából? Ha találtok olyat is,
amelyik egyik regény szövegébe sem illik, azt tegyétek félre!
(1) Az erdő képe itt megváltozott, a levegő és a meleg itt jobban átjárta az erdőt, úgyhogy a növény-
zet pompásan fejlődött.
(2) Milyen jó mártásokat készít majd ezzel a Francia-barlang szakácsa!
(3) A fákon egyszerre nőtt gyümölcs és virág, az érettség illatában millió és millió méh lakmározott.
(4) A kúszónövények, mivel itt kisebb utat kellett megtenniük a fény felé, a dzsungelnek ezen a kis
tisztásán gyékényszerűen összefonódó hálóként akaszkodtak a fatörzsekre; a kidudorodó szik-
lasövény vékony talajrétegén csak kisebb növények és páfrányok fejlődhettek.
(5) Sötéten illatozó bozótos vette körül a helyet, mint egy hőséggel és fénnyel teli kupát.
(6) A fák törzse hatvan-nyolcvan lábnyira is megnőtt, és széles koronájukon madárseregek csivi-
teltek.
(7) Itt a levegő is sűrű volt, s a kúszónövények úgy bocsátották le a magas indáikat, mint a zátonyra
futott hajó megroggyant vitorlakötélzetét.
(8) A tisztás egyik sarkában egy nagy, kidőlt fa támaszkodott a még talpon álló fáknak, fürge
kúszónövény csavarodott rá egészen a tetejéig, vörösen és sárgán rügyező kacsokkal futva be
egész hosszát.
(9) Sötéten illatozó bozótos vette körül a helyet, mint egy hőséggel és fénnyel teli kupát.
(10) A legszebb fák közül is kitűnt a sarkvidéki bükkfa, amely soha nem veszti el halványzöld lombját.
(11) Csoportosan pompáztak itt a valamivel kevésbé magas, de ugyancsak nagyon szép vintera-fák,
melyeknek kérge a fahéjat pótolja.
(12) A fatörzseken valószínűtlen sápadt virágok nőttek fel a fa tetejéig, ahol a sötét lombozatban sűrű
élet zajongott.
KÉTÉVI VAKÁCIÓ A LEGYEK URA
b) Fogalmazzátok meg, honnan tudtátok, hogy melyik mondat melyik regényből származik!
c) Írjatok öt-öt nyelvi jellemzőt, amely alapján azonosítani lehet a Kétévi vakáció, illetve A Legyek
Ura mondatait! Használhattok a fenti mondatoktól eltérő részeket is a regényekből.
K É T É V I VA K ÁC I Ó A LEGYEK UR A
1. 1.
2. 2.
3. 3
4. 4.
5. 5.
MEGOLDÁS
Kétévi vakáció: „Az erdő képe itt megváltozott, a levegő és a meleg itt jobban átjárta az erdőt,
úgyhogy a növényzet pompásan fejlődött. A fák törzse hatvan-nyolcvan lábnyira is megnőtt, és
széles koronájukon madárseregek csiviteltek. A legszebb fák közül is kitűnt a sarkvidéki bükkfa,
amely soha nem veszti el halványzöld lombját. Csoportosan pompáztak itt a valamivel kevésbé
magas, de ugyancsak nagyon szép vintera-fák, melyeknek kérge a fahéjat pótolja. Milyen jó már-
tásokat készít majd ezzel a Francia-barlang szakácsa!”
A Legyek Ura:
„A fákon egyszerre nőtt gyümölcs és virág, az érettség illatában millió és millió méh lakmározott.
… A fatörzseken valószínűtlen sápadt virágok nőttek fel a fa tetejéig, ahol a sötét lombozatban
P Á R H U Z A M O K 10 3
sűrű élet zajongott. Itt a levegő is sűrű volt, s a kúszónövények úgy bocsátották le a magas in-
dáikat, mint a zátonyra futott hajó megroggyant vitorlakötélzetét. … A kúszónövények, mivel itt
kisebb utat kellett megtenniük a fény felé, a dzsungelnek ezen a kis tisztásán gyékényszerűen
összefonódó hálóként akaszkodtak a fatörzsekre; a kidudorodó sziklasövény vékony talajrétegén
csak kisebb növények és páfrányok fejlődhettek. Sötéten illatozó bozótos vette körül a helyet,
mint egy hőséggel és fénnyel teli kupát. A tisztás egyik sarkában egy nagy, kidőlt fa támaszkodott
a még talpon álló fáknak, fürge kúszónövény csavarodott rá egészen a tetejéig, vörösen és sárgán
rügyező kacsokkal futva be egész hosszát.”
REFLEK TÁL ÁS
7. lépés: 8. feladat
T/8. 90. oldal
10 PERC
• M agyarázzuk el az eljárás lényegét a csoportoknak, ha még nem ismerik.
• Annyi fogalomkártyát írjunk előre, ahány csoportot tervezünk.
• Ne legyenek 4 főnél nagyobb csoportok, hogy legalább kétszer körbeérjen a lap!
• Nem kell minden kártyán más fogalomnak szerepelnie. A fogalmak a feladatban is szerepelnek.
• Föl lehet ajánlani a feladatot otthoni (szorgalmi) munkának.
K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szintézisteremtés
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kerekasztal-körforgó
E s z k ö z ö k : fogalomkártyák, A/5-ös papírok két oszlopra bontva, „megcímezve”
8. Milyen kép alakult ki bennetek az egyik és a másik regény alapján az alábbi fogalmakról?
(1) a felnőttek
(2) az otthon
(3) az emberi társadalom, a civilizáció
(4) az ellenség
(5) az emberi társadalom
7. SHAKESPEARE: A VIHAR
(A DRÁMA TÖBBI RÉSZÉNEK FELDOLGOZÁSA)
2 ÓRA
Választható modul. Ha az egész drámát tanítjuk és a 6. modulból az A) változatot, akkor logikusabb

ezt a modult az 5. után tenni, a 6. B)-t viszont az 5. modul elé vegyük, ha azt is tanítjuk.
R ÁHANGOLÓDÁS
1. lépés: 1. feladat Milyennek képzelhető ez a sziget?
T/1. 91. oldal
5 PERC
• Nincs szükség hosszabb ráhangolódásra, hiszen folytatjuk az 5. modult.
• A tanulókat öntudatlanul befolyásolja a sziget elképzelésében a már olvasott drámaszöveg.
• Hívjuk fel a figyelmüket, hogy nézzék meg, melyik szereplő nézőpontja hatott rájuk és vajon miért!
• Néhány gyűjtést meghallgathatunk közösen.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fantázia
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : asszociációs szógyűjtés
1. Milyennek képzeled Prospero szigetét?

Írj 5-6 jellemző tulajdonságot!
Melyik szereplő nézőpontja befolyásolja a képzeleted szigetét?
Szívesen lennél ott? Miért?
JELENTÉSTEREMTÉS
2. lépés: 2–4. feladat Milyen ez a sziget?
T/2–4. 91. oldal
15 PERC
• Felolvashatunk néhány megoldást. Kialakítjuk a nagyjából közös szigetképet.
S H A K E S P E A R E : A V I H A R 10 5
• Érdemes arra figyelni és a tanulók figyelmét is felhívni, hogy míg az elbeszélő művekben érvénye-
sül egy határozott elbeszélői nézőpont – erről tanultak már –, addig a drámákban közvetlenül a
szereplők véleménye alakítja ki az olvasó szigetképét.
• Érdekes összehasonlítani, melyik szereplő kire milyen mértékben hat.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : több szempontú összehasonlítás
2. Milyen Prospero szigete?
a) Olvassátok el a II. felvonás 1. színében Adrian és Gonzalo, illetve Sebastian és Antonio vélemé-
nyét a szigetről, valamint Calibanét az I. felvonás 2. színében és a III. felvonás 2. színében!
b) Vessétek össze a véleményeket! Miből fakad az eltérés?
3. A ti szigetképetek melyik hőséhez áll legközelebb? Miért?
MEGOLDÁS
Nagyon különböző szigeteket látnak, nagyon különböző szempontból, célokkal nézik (meg-
menekülés, hatalom, szabadság, tulajdon, összeesküvés). Hívjuk föl a figyelmet arra (ha maguktól
nem figyelnek föl rá), hogy a szigetről a legszebb szavakat Caliban mondja. Talán mert mégiscsak
az övé.
4. Mit látnak ők?

Fogalmazzátok meg néhány mondatban, milyennek láthatja a szigetet Ferdinand, Miranda, Trin-
culo (II. felvonás 2. szín) vagy Ariel!
3. lépés: 5–9. feladat Cselekményelemek tisztázása – választható lépés
T/5–9. 92. oldal
10 PERC
Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Még nem kell értelmeznünk, csak felidézzük a cselekményelemeket, ha

szükség van rá.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : cselekményelemek azonosítása
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított beszélgetés, jegyzetelés
5. Mennyi ideig (hány órától hányig) tart a dráma jelen idejű cselekménye?
6. Honnan hová igyekeznek a hajótöröttek?
7. Prospero a hajótörötteket a sziget három pontjára szóratja szét Ariellel. Kik a három „cso-
port” tagjai, miért így csoportosítja őket Prospero?
8. Ennek megfelelően hány szálon fut a cselekmény?
9. Foglald össze röviden Prospero terveit!
4. lépés: 10–11. feladat Könnyű vagy nehéz olvasni?
T/10–11. 92. oldal
15 PERC
• Az alábbi két feladat az előző lépések folytatása.
• Céljuk, hogy a tanulók először közös megbeszélés, majd egyéni szempontgyűjtés keretében a
drámaolvasás problémáiról, nyelvi nehézségeiről fogalmazzák meg a tapasztalataikat.
• A 10. feladat jó alkalmat kínál a dráma formai jegyeinek ismétlésére, ha szükséges a 11. feladat
megoldásához: pl. hosszú, sokszorosan alárendelt mondatok, bonyolult képek, mesés képzetek,
mitológiai utalások; verses forma.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexió, önreflexió, olvasói tapasztalat tudatosítása
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös megbeszélés („letettük a garast”), majd egyéni munka, fel-
adatmegoldás
10. Beszélgessetek arról, hogy:
(1) mennyire volt könnyű vagy nehéz elvégezni a drámai szövegre vonatkozó feladatokat!
(2) vajon mi lehet ennek az oka?
(3) könnyű-e A vihar szövegében tájékozódni? Mik segítik a tájékozódást?
(4) a dráma vagy a regény bizonyult „könnyebb” olvasmánynak?
11. Írd le A vihar szövegének néhány olyan nyelvi jellemzőjét, amely megnehezíti a dráma
szövegének az olvasását!
5. lépés: 12–50. feladat Értelmezések, olvasatok
T/12–50. 93. oldal
30 PERC
• Olyan sok szempontból érdemes vizsgálni a drámát, hogy – az idő rövidsége miatt – ez az eljárás
a legalkalmasabb.
• Egy csoport csak egy problémában mélyed el, de mindenki megtudhat valamit a többiek munkájából.
• A szempontok némileg átfedik egymást, ezért a közzétételkor nem kell minden csoportnak min-
den kérdésről beszélnie.
• Szimpátia, illetve érdeklődés szerinti csoportok is alakulhatnak.
• Ha egy osztályban igen sokan kerülnek az A csoportba, akkor azt is ketté lehet bontani a gördü-
lékenyebb feldolgozás érdekében, de ne mondjunk le róla, hogy megbirkózzanak ezzel a nehéz
szöveggel! Kérdéseket, kérdéscsoportokat is el lehet hagyni.
• A) csoportnak ajánlott feladatok: 12–18.
• B) csoportnak ajánlott feladatok: 19–26.
• C) csoportnak ajánlott feladatok: 27–31. és 41., 44.
• D) csoportnak ajánlott feladatok: 32–37.
• E) csoportnak ajánlott feladatok: 38–49. és 24.
• Ha túl sok a feladat egy csoportnak, akkor eloszthatja a feladatokat a tanár 2 E csoport között, pl.
E/1: 38–43., E/2: 44–49.
• Az 50. feladatot minden csoport oldja meg.
• Minden csoport olvassa el az ismeretközlő szöveget, mielőtt a feladatok megoldásához lát!
A tanár közölje a csoporttal, mi az ő vizsgálati szempontjuk. Ki is írhatja az asztalukra.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : l. a munkaformák csoportbeosztását
Célc s op or t – dif ferenciálá s:
A) a cselekményvezetést nehezebben felgöngyölítők (praktikusan azok, akiknek olvasási, értési,
értelmezési nehézségeik vannak, nehéz nekik a szöveg, esetenként azzal is küzdenek, hogy ki
kicsoda a műben és mikor mi történik); B) a hatalomvágy problematikájára kevésbé fogékonyak;
C) szabadság – szolgaság problémájára kevésbé fogékonyak; D) látszat és valóság (illúzió – reali-
tás) különbségtételében nehezen eligazodók; E) civilizációs problémák, a nevelés problémái iránt
kevésbé fogékonyak
M u n k a f o r m á k : lehetőleg homogén csoportok (érdeklődés, lelki attitűd és képességek szerint)
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaikelv
A vihar cselekménye nem egy szálon fut, a szálakat tehát valaminek össze kell tartania, össze
kell kapcsolnia. Erre az összekapcsolásra szolgálnak – Prospero és Ariel személyén mint moz-
gatókon kívül – a mindhárom szálon megjelenő vezérmotívumok, a Shakespeare drámáira oly
jellemző tükörrendszer.
A vezérmotívumok – eredetileg zenei – fogalmával a visszatérő, ismétlődésük és variációik ál-
tal meghatározóvá váló, a mű szerkezetét, belső egységét megteremtő motívumokat, témákat
jelöljük.
A tükörrendszer fogalma arra utal, hogy egy szereplő tulajdonságait, egy helyzetet, egy tett
tartalmát, jelentőségét a valamilyen tekintetben hasonló, de ugyanakkor valamilyen más
vonatkozásban eltérő szereplők és helyzetek tükrözik, világítják meg a párhuzamok és ellenté-
tek sora segítségével. Egy szereplőt tehát más hasonló helyzetű szereplők sorsának, cseleke-
deteinek a tükrében láthatjuk, azokhoz viszonyíthatjuk.
Shakespeare nem a cselekmény egységének elvi alapján építi fel a drámát, hanem az analó-
gia [hasonlóság, párhuzamosság] elve alapján, megkettőzi, háromszorozza, négyszerezi a fő
meseszálat, s mindegyik szál ugyanazt az alaptémát ismételi el újra meg újra; a cselekmény
homorú és domború tükrök rendszere, melyek ugyanazt a szituációt tükrözik: nagyítják és
parodizálják.
12. Soroljátok fel Prospero terveit! Írjátok mellé, mikor értesül róluk az olvasó!
13. Mi okoz Prospero számára is meglepetést, melyik cselekményszál eseményei mennek végbe
az ő akaratától függetlenül?
14. Hogyan büntet Prospero?
15. Milyen próbákat kell Ferdinandnak kiállnia?
16. Mennyire érzitek Ferdinand feladatait igazi próbáknak?
17. Viselkedése alapján mi teszi Ferdinandot Prospero számára kívánatos vőjelöltté?
18. Keressetek egymásnak megfeleltethető, tükörképszerű figurákat és helyzeteket a műben!
19. Hány sikeres vagy sikertelen hatalomátvételi kísérlet történetét ismerjük meg a drámából?
Sorold föl, hogy melyikben ki kitől vette át vagy akarta átvenni a hatalmat! Válaszd szét a
jelenben – az előttünk – játszódó kísérleteket és a csak elbeszélésből megismerteket!
20. Miben különböznek egymástól ezek a hatalomátvételi törekvések?

a) Miért tekinthető Sebastian – Antonio által ösztönzött – hatalomátvételi kísérlete a Prospero elleni
puccs (fegyveres hatalomátvétel) abszurd, értelmetlen változatának?
b) Miért érezzük Stephano – Caliban által ösztönzött – hatalomátvételi kísérletét a téma komikus,
bohózat jellegű átiratának?
c) Kitől vette át (vagy kitől vette el) Prospero a hatalmat? Jogosabbnak tartjátok-e ezt a hatalomát-
vételt a többinél? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem?
21. Ki mindenki van analóg (hasonló) helyzetben a darabban? (Például kik a hatalomátvételre
törekvők; a felbujtók, a hatalomátvétel támogatói stb.?)
22. Mi lehet a jelentése annak, hogy Stephano és Trinculo, azaz a szolgák ugyanúgy a hatalom
megszerzésére, átvételére törekszenek, mint Sebastian és Antonio, azaz a nemesurak?
23. Milyen alapon formálhatott jogot a hatalom átvételére Milánóban hajdan Antonio, és milyen
alapon fomálhat jogot a hatalomátvételi kísérlet támogatására a szigeten Caliban?
24. Milyen jogcíme, alapja volt az uralkodásra Prosperónak Milánóban, s milyen alapon uralko-
dik a szigeten?
25. Mindezt figyelembe véve mi lehet Shakespeare álláspontja abban a kérdésben, ki a jogos
uralkodó, kinek van joga a hatalmat birtokolni?
26. Hogyan fogalmazza meg Antonio a saját álláspontját arról, hogy csak az egyén, annak érde-
kei számítanak?
Hogyan beszél arról (a II. felvonás 1. jelenetének vége felé), hogy nincsenek általánosan érvényes
erkölcsi elvek, csak az érdek diktál, ezért viszonylagosak az értékek is?
Mi mozgatja ezzel szemben Prospero tetteit?
27. Hogyan jelenik meg a közös szolgaság–szabadság motívum a III. felvonás egymástól látszólag
– cselekményét és szereplőit tekintve – rendkívül távoli 1. és 2. jelenetében?
Keresd ki a két jelenetből a szóban forgó témával kapcsolatos párbeszédeket, monológokat és
dalokat!
28. Milyen munka, Calibanéval azonos tevékenység emeli ki, hogy Ferdinand valóban szolgai
munkára kényszerül?
29. A szerelemben vállalt szolgaság miben különbözik az alávetettség más formáitól? Miben tér
el a hatalomért folytatott többi küzdelemtől Ferdinand és Miranda vitája arról, hogy ki kinek
legyen a szolgája?
30. Mind Caliban, mind Ariel leghőbb vágya a szabadság. Keresd meg kettejük kétféle szabad-
ságtörekvésének bizonyítékait (pl. I./2. II./2., III./2.)!
(Caliban esetében a III. felvonás dalában a Mészöly Dezső-fordítás adja vissza jobban az eredeti
szöveget. A második felvonás végének kurjantásaiból azonban a Babits-fordítás olvasói is képet
kaphatnak Caliban szabadságvágyáról.)
31. Hogyan jelenik meg a szolgaság–uralom motívum, illetve annak visszája Gonzalo híres utó-
piamonológjában (II/1.)?
Sebastian miképpen világít rá Gonzalo társadalomeszményének belső ellentmondására?
32. Keresd meg és értelmezd Prospero varázsvilágának eltűnéséről szóló három monológját
(IV./1. – a Ceres-jelenet után; az V. felvonás eleje és az Epilógus)!
Miért vonatkozhat a színházra mindhárom monológ? Melyik vonatkozik egyértelműen arra?
A király mely gesztusát értelmezhette az utókor Shakespeare mesterségétől vett búcsújának?
33. Milyen illúzió áldozatává vált Caliban, s milyen nagyon is földi dolog segítette elő téveszméje
kialakulását?
34. Milyen tévképzete támad Stephanónak, amikor először látja meg Calibant?
A harmadik felvonás harmadik színében a hitetlen, kétkedő Sebastian és a hiszékeny Gonzalo
szavai hogyan utalnak vissza az effajta „babonákra”?
35. El tudjuk dönteni, hogy vajon ki látja jól a szigetet a II. felvonás 1. jelenetében: a hiszékeny
Gonzalóék vagy a cinikus-hitetlen Sebastianék?
Rokonszenves-e Sebastianék illúziótlansága, igazságot szolgáltat-e a darab ennek az illúziótlan
szemléletnek? (Idézd fel a III. felvonás 3. jelenetét is!)
36. Idézzétek fel, mit mond Gonzalo a II. felvonás első színében – közvetlenül az utópiamonológ
előtt – az igazságról Sebastiannak, amikor az kíméletlenül a király arcába vágja a királyfi
halálára vonatkozó – vélt – igazságot!
37. Milyennek látja Miranda az utolsó felvonásban a szigetre vetődött díszes társaságot, és apja
hogyan reagál lelkes megjegyzésére?
Hogyan ítéled meg Miranda illúzióját?
Ki rendelkezett valaha ugyanilyen rossz, illetve csekély emberismerettel?
38. Az egyjelenetes negyedik felvonás tanúsága szerint a vadember (Caliban) vagy a civilizáció
embere (Stephano és Trinculo) viselkedik fegyelmezettebben, „kulturáltabban”? E jelenet
szerint mi különbözteti meg a civilizáció emberét a vadembertől, mi fejlődött ki a civilizált
emberben, ami a vademberben még nem volt meg?
39. A civilizáció mely „vívmányával” teszi Calibant alattvalójává Stephano?
40. Gonzalo utópiamonológja valamiféle természeti állapotot fest le.

Mi minden jellemzi ezt a természeti állapotot?
41. Hogyan kapcsolható össze a dráma első jelenete az utópiamonológgal?

A viharjelenet miképpen készíti elő, mutatja meg a természet–társadalom, illetve a hatalom–szol-
gaság viszonyt? (Gondoljatok a kormányos szavaira.)
42. Mire tanította Prospero Calibant? S mire Caliban Prosperót?

Hogyan értékeli Caliban a neki tanítottak hasznát az I. felvonás második színében?
43. Mi volt Prospero számára az első bizonyítéka Caliban nevelhetetlenségének, s mi a második?

Hogyan reagált az első (I/2.) és hogyan a második (IV. felvonás – a Calibanék színre lépése
előtti rész) csalódásra?
Mennyiben indokolt s mennyiben indokolatlan Prospero elkeseredett zsörtölődése a második
esetben?
44. Mivel magyarázza Prospero Mirandának azt, hogy Calibant a róla alkotott rossz véleménye
ellenére nem ereszti szélnek?
Ez a magyarázat mennyiben egyeztethető össze Prospero humanista pedagógiai eszmefuttatá-
saival?
45. Mi indokolja a darab egészében, hogy Prospero reménytelennek tartja, hogy Calibant nevel-
ni, tanítani lehetne? Mi szól ez ellen?
Az utóbbihoz többek között lásd Caliban szavait a dráma utolsó lapjain!
46. Csoportosítsd a szereplőket aszerint, hogy megváltoztatta, megjavította-e őket, amit a

szigeten Prospero és Ariel jóvoltából átéltek!
Az átélt büntetéseket vagy próbákat, illetve a változás vagy változatlanság bizonyítékait is keresd
meg a drámában!
47. Nevelhető-e az ember a darab tanulsága szerint? A civilizáció jobbá vagy rosszabbá teszi,
mennyiben változtatja meg természetét?
Részletes és példákkal, érvekkel alátámasztott választ adj!
S H A K E S P E A R E : A V I H A R 111
48. Prospero természetesen mindenekelőtt Miranda nevelője.

Ismertesd, amit az I. felvonás második jelenetéből megtudhattunk Prospero nevelési
elképzeléseiről!
Miért tartotta vajon Prospero eddig titokban Miranda előtt a származását?
Miért árulja el ezt most mégis?
Miért van szükség a hajótörésre Miranda nevelése szempontjából?
49. Hol és hogyan kell nevelni Prospero szerint a jövő emberét, a jövő uralkodóját? Miért para-
dox, azaz önmagának ellentmondani látszó ez az elképzelés?
50. A darab vígjátéki fináléjában Gonzalo azon örvendezik, hogy Claribel férjet, Ferdinand fele-
séget, Prospero országot nyert, majd így szól: „... s mi mind /Magunkat nyertük vissza.”
Hogyan értelmezitek ezt a kijelentést?
6. lépés: 51. feladat Közzététel
T/51. 101. oldal
15 PERC Vagy otthoni munka
• A közzétételnél nem kell minden feladatot megismertetni mindenkivel, a tanár válogathat.
A prezentáló is változhat, többen is előadhatnak a csoportból.
• Házi feladat gyanánt a tanulók olvassák el az ismeretközlő szövegben a mű értelmezését! Ez még
tovább árnyalhatja, rendezheti gondolataikat a drámával kapcsolatban.
• Adhatjuk a teljes feladatot is az érdeklődő, jó képességű tanulóknak, fel is bonthatjuk a feladatot.
• Függhet attól is a felosztásunk, ki mennyire érzékeny a szövegben említett problémák iránt, de
választhatóvá is tehetjük.
• A feladat egyben reflektálás is, ezért csináltathatjuk külön lapra, amit beadnak a tanulók.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : mint fent, ill. magyarázó, előadó képesség
M u n k a f o r m á k : csoportos, majd frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik elv közzététele
51. Műértelmezés értelmezése
A) Olvasd el A viharról írott alábbi értelmezést!

Egyetértesz a szöveg állításaival? Véleményedet indokold néhány, a drámából vett érvvel! Írj
összefüggő szöveget külön papírra!
A vihar vezérmotívuma a hatalomvágy, amely többnyire erőszakos hatalomátvételi kísérletek,

összeesküvések formájában jelenik meg a drámában.
„Prospero szigetén lejátszódik nagy sűrítésben az egész shakespeare-i értelmezésű világtörténelem.

Ez a történelem: hatalomért vívott harc, gyilkolás, lázadás, erőszak. Ennek a világtörténelemnek első
két felvonása már lejátszódott, mielőtt Alonso hajója megérkezett volna. Most Prospero meggyorsítja
a cselekményt; még kétszer megismétlődik ugyanaz a történet, azután vége az előadásnak. Ez a
sziget az emberiség gyötrelmeinek kertje vagy őrületének képe.”
Jan Kott, a kiváló lengyel származású Shakespeare-kutató idézett véleményét talán azzal kell
kiegészíteni, hogy azért A vihar szigete nem csupán az emberiség gyötrelmeinek és szenvedéseinek,
hanem vágyainak és reményeinek szigete is. Legalábbis akkor, ha Prospero és Ariel igazságtevő,
rendteremtő igyekezetét és a fiatalok idilli szerelmét is figyelembe vesszük.
A hatalomvágy motívumától nem választható el a szolgaságnak A viharban ugyancsak visszatérő
motívuma, hiszen az uralom visszája az alávetettség, hatalom nincs kiszolgáltatottság, úr nincs szolga
nélkül. A szolgaság élethelyzete pedig a darabban is hangsúlyozottan váltja ki és szólaltatja meg a
szabadság vágyát. A szolgaság – szabadság motívumpár segítségével Miranda és Ferdinand szerelme
sem csupán új témával, új életterülettel gazdagítja a drámát, hanem egyúttal a központi problematika
egy új változatát, új formáját jeleníti meg.
B) Olvasd el A viharról írott alábbi értelmezést!

A korábban elemzett szigetregényekhez hasonlóan A vihar meghatározó motívuma a civilizáció és

a természet viszonya is. Prospero fehér (jó) mágiája révén a természeti elemeknek parancsolva bo-
csát vihart a sziget közelébe került hajdani ellenfeleire. Hatalmát viszont könyveknek köszönheti –
a könyvek pedig nyilvánvalóan a civilizáció részei, hordozói.
Caliban a civilizálatlan ember, a vadember megtestesítője. Neve a kannibál szó kifordítása, ami
a Caribal = karibi, azaz karib-tengeri kifejezésből származik. Trinculóék is az Angliában mutogatott
indiánokhoz hasonlítják. Igaz, Caliban nem csupán ember, hanem mesebeli szörnyeteg is – Prospero
csak szörnyként emlegeti –, anyja, Sycorax pedig természetfeletti erőkkel rendelkező boszorkány
volt. Ugyanakkor ember voltát bizonyítja, hogy Miranda Ferdinandot nemcsak apjához, hanem Cali-
banhoz is viszonyítja, amikor szerelmesét a legszebb általa megismert férfinak látja. („Ez a / Harmadik
férfi, kit valaha láttam, / S az első, aki tetszett.” [I/2.])
Caliban és Trinculóék viszonyában, a Caliban és a hajótöröttek közötti párhuzamokban és ellen-
tétekben, sőt Prospero és Caliban kapcsolatában alighanem a természet és a civilizáció viszonya, a
vadembernek, a természet emberének és a civilizáció emberének, az európai embernek az összeha-
sonlítása is megjelenik.
Talán Ariel is értelmezhető természeti lényként, ő azonban semmiképpen sem ember, inkább
természeti erők testtelen, alakváltó megszemélyesülése – nevében nem véletlenül cseng ott az „air”
(levegő) angol szó.
Civilizáción a fentiekben az embert a természettől elválasztó, abból kiemelő jelenséget, az em-
ber által teremtett világot értettük. E teremtett világ természetesen nem csupán tárgyakból, hanem
életmódokból, szokásokból, érintkezési formákból is áll. A civilizált jelzőt „kiművelt”, „kifinomult”
értelemben a vad, barbár jelzőkkel szokás szembeállítani.
„Az ókor végére az akkor ismert világ élesen kettévált fejlett és fejletlen társadalmakra. Egyes
népek – a görögök, rómaiak, perzsák, hinduk, kínaiak – viszonylag bonyolult ismeretekre és techni-
kai vívmányokra tettek szert. Mindezeket a vívmányokat röviden civilizációnak szokás nevezni, ami
eredetileg körülbelül ’polgárosodást’ vagy ’városiasodást’ jelentett, és arra a ma is érvényes [?] megfi-
gyelésre utalt, hogy a fejlettség mércéje a városi jellegű életmód elterjedése. A civilizált társadalmak
tagjai – ahogy ma mondjuk: a kultúrnépek, azaz a ’művelt’ népek – maguk is tudatában voltak an-
nak, hogy életmódjuk lényegesen különbözik a természeti népekétől, vagyis azokétól, amelyek nem
jutottak el az ő fejlettségi szintjükre. Ezeket a népeket általában lenézték és – mint az ókori görögök
– primitív, tudatlan barbároknak tekintették.” (Engel Pál)
A természet és civilizáció motívumpárja a darabban összefügg az ember nevelhetőségének kérdésé-
vel. Prospero ugyanis megpróbálja civilizálni, átalakítani, megnevelni Calibant, a vadembert. Tágabban
az a kérdés is felmerül, hogy hogyan hat a civilizáció az emberi természetre, hogyan alakítja azt.
Prospero nemcsak tudós varázsló, hanem legalább annyira megszállott pedagógus is, a sziget az ő
mintaiskolája, különös pedagógiai próbálkozásának helyszíne. Az első felvonásban maga beszél erről
Mirandának. Pedagógiai kísérletének Miranda és Caliban mellett a hajótöröttek is alanyai.
C) Olvasd el A viharról írott alábbi értelmezést!

Gonzalo darab végi kijelentése szerint a szereplők korábban elvesztették magukat, vagy nem valódi ön-
maguk voltak, vagy talán már nem is léteztek. A darab egyik értelmezője (Northrop Frye) A vihart a halál
és a halálból való újjászületés drámájának látja, és ebben a keretben értelmezi a IV. felvonás Iris, Ceres és
Juno által celebrált [megünnepelt, ünnepélyesen levezetett] természet- és termékenységünnepét.
A hajótörés áldozatai – hála Prospero és Ariel mesterkedéseinek, varázslatainak – egészen az
utolsó felvonásig, a dráma végkifejletéig tévedések, látszatok rabjai. Prospero szétválasztja őket, és
mindhárom csoport tagjai azt hiszik, hogy a katasztrófát csupán ők élték túl. A kiéhezett nemes urak
szeme előtt csodás lakoma jelenik meg, majd amikor hozzáfognának a lakmározáshoz, a terülj-terülj-
asztalkám eltűnik. A szerelmesek számára – szórakoztatásul és a várakozás megkönnyítésére – Ariel
mitológiai seregszemlét, ünnepséget varázsol, ahol ő maga játssza Ceres szerepét. Ugyanő mocsárba
csalogatja Stephanóékat, majd pazar ruhatárral kápráztatja el őket. És így tovább.
A nagy illuzionista Prospero tart kezében minden szálat, szerepe a színházi rendezőéhez hasonlít.
A sziget maga óriási színházzá, világszínházzá (Theatrum Mundivá) válik. (Ezért is szokták A vihart a ro-
mantika óta Shakepeare önvallomásaként, Prospero alakját a drámaíró-rendező alteregójaként, azaz
alakmásaként értelmezni.) A darabban maga a valóság az illúzió, amit Prospero teremtett nekünk.
A varázsló-király három monológja is alátámasztja ezt az értelmezést: mindháromban mintha
a drámaíró búcsúzkodna teremtett világától, mesterségétől.
De illúzió és valóság viszonya nem csupán ebben a formában jelenik meg, hanem abban is, aho-
gyan a szereplők értékelik az előttük föltáruló látványt, a szigetet és embertársaikat.
A sziget illúzióvilágában Prospero varázshatalmának köszönhetően győz az igazság, a jóság, és
a bűnösök is elnyerik a legtöbbjük által ki sem érdemelt megbocsátást. Ezt a „happy end”-et egyfor-
ma joggal értelmezhetjük Shakespeare illúziótlan, kiábrándult bölcsességének megmutatkozásaként
és az emberbe és az illúzióteremtő művészetbe vetett hitének bizonyítékaként. Hisz az igazság csak
a szigeten, a mesében győz, de ott győz; a világ és az emberek csak a naiv Miranda számára szépek,
bár az ő naivitása és bizalma valóban szép.
A valóság a darab tanúságtétele szerint igencsak viszonylagos és tünékeny kategória. A már
idézett Northrop Frye így fogalmaz: „Prospero azt mondja nekünk, hogy amit valóságnak nevezünk,
az előbb-utóbb ugyanúgy eltűnik, mint a többi illúzió.” Hiszen Miranda számára – egyelőre – valóban
új a világ és szépek az emberek. Miranda igazsága a gyermekek, az ártatlanok igazsága, de gyerme-
kek és ártatlanok mindig lesznek.
A világ – a sziget – Shakespeare utolsó drámája szerint önmagában nem szép és nem csúnya;
a látás, a gondolkodás teszi ilyenné vagy olyanná: az Antonióknak és Sebastianoknak rút és sivár,
a Gonzalóknak és Mirandáknak gazdag és gyönyörű.
REFLEK TÁL ÁS
7. lépés: 52–60. feladat
T/52–60. 104. oldal
10 PERC
• A kritikai észrevételek közül osszunk ki a csoportoknak egyet-egyet, mégpedig úgy, hogy két csoport
kapjon egy észrevételt: az egyik csoport az állítás mellett, a másik ellene gyűjtsön érveket!
• Ha kevés az idő, akkor módosíthatjuk az eljárást: a vitaindító és vitazáró nyilatkozatok helyett
csak az érveket hallgatjuk meg, vagy külön papíron minden csoport kitűzi az ugyanarra vonatko-
zó, de ellentétes érveket egymás mellé a témafalra, a többiek ezt tanulmányozzák az óra végén.
• Az 54–60. feladatok közül a tanár választhat házi vagy szorgalmi házi feladatokat, ezeket külön
lapra írassuk!
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kritikai szemlélet
Célcsoport – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ellene és mellette – érvek kártyán
52. Olvass és jegyezz!

Olvassátok el az alábbi szöveget, majd a két kritika – A), B) – közül az egyiket, és jelöljétek a mar-
gón azt, amivel egyetértetek (+), amivel nem (–) és amit nem értettetek meg (?).
A mű kritikája
A legnagyobb író művével szemben is lehetnek az olvasónak fenntartásai. A bírálat megfogalmazásá-

ban azonban – ha gondolatainkat mással is meg szeretnénk osztani – célszerű tartózkodni az olyan lapos
és gyakori általánosításoktól, mint amikor egy írást „vontatottnak” vagy „bonyolultnak” minősítünk.
Az ilyen vélemény valójában inkább a befogadás kudarcáról, mint az olvasmány sajátosságairól szól.
Nem derül ki belőle más, mint hogy az adott olvasó unta a művet, s hogy néhol nemigen értette.
Az itt következő két elmarasztaló vélemény igyekszik az olvasói élményekről és magáról a műről konkré-
tabban beszélni. Természetesen nem megtanulnivaló „igazságok”, hanem igencsak vitatható vélemények.
A) Prospero, akit nem lehet szeretni
A vihar azért nem igazán jó dráma, mert főszereplőjével nem lehet azonosulni, sőt – talán az egy
Calibant kivéve – valójában egyik szereplőjével sem. Prospero túl tökéletes, nem elég emberi ahhoz,
hogy szeretni lehessen. Varázsereje lehetetlenné teszi, hogy szurkoljunk neki, hiszen egy pillanatra
sem merül fel, hogy terve nem sikerül. Hogyan szurkolhatnánk egy versenylónak, amely a teknősök
gyorsasági versenyében indul el?
B) A dráma súlytalansága
Shakespeare nagy árat fizetett a cselekmény túlzott sűrítettségéért. Négy óra alatt – egy viszonylag
rövid terjedelmű drámában – annyi minden történik, hogy az események és jellemek jelzésszerűvé,
vázlatossá válnak. Az Alonso elleni merénylet terve szinte abban a pillanatban kudarcba fullad,
amikor megszületik, Ferdinand próbái egyáltalán nem meggyőzőek, hiszen az egy-két órás fahordás
nem túl nagy áldozat a szerelem oltárán. Ami pedig a második próbát, a szexuális önmegtartóztatást,
a Miranda „szűz övének” az esküvő előtti megoldásától való tartózkodást illeti, Ferdinand számára
azért nem jelenthetett nehézséget, mivel itt is csak egy-két óráról volt szó, ráadásul Prosperóék még
ezt a rövid időt is megkönnyítették a fiatalok szórakoztatásával. Prospero bűnbánatot nem mutató
ellenfeleinek is túl könnyen bocsát meg. Mindez súlytalanná teszi a drámát. Csak a bohózat szál,
Stephanóék története igazán kidolgozott és hatásos a műben.
53. Érveljetek az olvasott kritika ellen és mellett!
VÉLEMÉNY (RÖVIDEN VAGY IDÉZVE)
ÉRVEK ELLENE ÉRVEK MELLETTE
54. A darab olvasása vagy megtekintése során felvetődtek-e benned hasonló, pl. a cselekmény
tempójával kapcsolatos fenntartások?
55. Ha a jelzésszerűség, vázlatosság, „súlytalanság” igaz, de nem hiba, hanem tudatosan válasz-
tott művészi eszköz, akkor vajon mi lehet a funkciója, a jelentése?
Milyen előnyökkel, lehetőségekkel jár?
56. Hogyan függ össze egymással a megfogalmazott két bírálat?
57. Ha van az előzőektől eltérő saját bíráló megjegyzésed a darabról, fogalmazd meg vélemé-
nyedet érvelő módon, példákkal alátámasztva!
58. Mi a véleményed Shakespeare-nek az emberi természetről és történelemről rajzolt képéről?

Valóban ennyire meghatározó vonása természetünknek a hatalomvágy, a fölényre, uralomra
való törekvés?
59. Mi a véleményed Gonzalo utópiájáról (II. felvonás 1. szín)? Hasonlítana a szerinted ideális
állam (ország vagy társadalom) Gonzalóéra?
60. Írd meg egy általad választott szereplő élettörténetét!

Válassz formát, műfajt, nézőpontot!
8. A SZIGET MINT UTÓPIA – JÓKAI MÓR:
AZ ARANY EMBER
2 ÓRA
Előzetes tanári instrukciók: többféle olvasottság képzelhető el, pl. előfordulhat, hogy az egész
osztály végigolvassa a regényt. Ennek igen kicsi a valószínűsége, és nem is biztos, hogy ez a cé-
lunk. Ha van annyi tanuló, aki végigolvasta, hogy legyen belőlük egy csoport, akkor nekik a fela-
datokat kicsit módosult formában kell megadni. Mindenképp jó volna, ha legalább egy-két gyerek
végigolvasná, és kiselőadás formájában ismertetné a cselekményt és a mű fő problematikáját.
Ehhez adhatunk tanári kalauzt is. Ha ezt sem sikerül elérni, akkor a tanárnak kell a cselekmény-
elemeket ismertetni.
R ÁHANGOLÓDÁS
1. lépés: 1–2. feladat Jóslás címmeditációval és írás saját magamnak
T/1–2. 107. oldal
10 PERC
• Az 1. feladat értelmében a tanulók csak a címet ismerik, esetleg az írót, és minthogy a fejezetben
szigeteken játszódó művekkel foglalkozunk, tudható, hogy ebben is van sziget.
• Töltsék ki a tanulók egyedül a táblázat első üres oszlopát, majd tegyék közzé, beszéljük meg.
• Ezután a második lépésben a tanár új információt közöl, ezt írják a 2. üres oszlop fejlécébe. Új
információ: a sziget neve: Senki szigete, nem az egész cselekmény játszódik ott, csak egy része, a
cím a főszereplő tulajdonságára és élethelyzetére utal. Hogyan módosul a jóslás? Először egyéni,
majd frontális munka.
• A 2. feladat szerint a tanulók szabad asszociációval mindent leírnak, ami eszükbe jut a cím, a
főszereplő és a Senki szigete kapcsolatáról. Ezután egymással eszmét cserélnek a leírtakról, ki-
egészítik saját írásművüket.
• Ha lehet, különítsük el ezt a csoportot, hogy a frontális munka ne zavarja őket.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes elvárások megfogalmazása, tapasztalatok
mozgósítása
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az 1. feladat azoknak, akik nem olvasták a regényt, a 2.
feladat azoknak, akik olvasták
M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális, illetve egyéni és csoportos
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : 1. Jóslás két lépésben, 2. Írás saját magam számára
A S Z I G E T M I N T U T Ó P I A – J Ó K A I M Ó R : A Z A R A N Y E M B E R 1 17
1. Töltsd ki a táblázatot!
HELYSZÍN + CÍM SZIGET + AZ ARANY EMBER ÚJ INFORMÁCIÓK:

Mi szerinted a cím kapcsolata a
helyszínnel?
Miről szólhat az a regény, amely-
nek ezt a címet adták?
Milyennek gondolod a
főszereplőjét?
2. Írás saját magamnak

Írd le összefüggő szövegben a véleményedet, érzéseidet arról, ami a regény címéről, főszereplőjéről
és a szigetről, valamint ezek kapcsolatáról eszedbe jut!
5 percig írj megszakítás nélkül, szabadon, ezután egyeztessétek a csoport tagjaival a szövegeket!
Milyen hasonló és milyen eltérő gondolataitok vannak?
Rögzítsétek ezt is magatoknak!
JELENTÉSTEREMTÉS
2. lépés: 3–5. feladat Ismerkedés a szigettel (a 4. választható)
T/3–5. 108. oldal
8+12+10 PERC
• E lolvassuk közösen a regényrészleteket, vagy a tanár, vagy a diák szólítja a következő hangos
olvasót. 3-4 mondatonként más olvas.
• Ezután mindenki elkészíti a saját kettéosztott naplóját, majd a csoport megbeszéli, ki mit talált
érdekesnek a szövegrészletből, és hogy az előző feladatban megfogalmazott elvárásokat a részlet
erősíti vagy nem.
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz (4. feladat) segítségével dolgozzák föl a szöveget
Ta n á r i i n s t r u k c i ó: Az 5. feladatot házi feladatnak célszerű adni, majd a 4. lépésben térjünk
vissza rá!
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hangos, értő olvasás, lényegkiemelés, benyomások
fogalmivá tétele, asszociációs képesség
M u n k a f o r m á k : egyéni, majd csoportos (4-6 fős heterogén csoportok)
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : hangos olvasás után kettéosztott napló, majd eszmecsere
3. Részletek olvasása a szigetről
a) Olvassátok el Jókai Mór: Az arany ember című regényének néhány részletét a szigetről.
A Szent Borbála, VI. fejezet
A Duna jobb ágának medrében volt sok ideig egy sziklatömeg, melynek alsó felén a lomhán kanyarodó
ár zátonyt rakott le. Egy nagy téli áradás alkalmával aztán nekiment a jeges zaj az Osztrova-szigetnek,
s annak egy csúcsát leszakította, magával ragadva földet, követ, derékfákat erdőszámra; akkor azzal a
jéggel, sziklával, faderékkal vegyes özönvízi gomollyal megtorlott a szikla mögötti zátonyon. A gomoly
ott maradt. És aztán félszázadig évről évre az új áradás új iszapréteget hordott föléje, új kavicstorlat-
tal terjeszté ki körületét, az elkorhadt fatörzsek földéből ősnövényzet burjánzott elő gyors növéssel,
minő az újvilági természet alkotása, s lett ott azon a helyen egy névtelen sziget. Mely senkié sem;
melynek nincs földesura, sem királya, sem hatósága, sem papja, mely nem tartozik semmi országhoz,
semmi vármegyéhez. A török–szerb határon sok ilyen paradicsomi hely van, melyet nem szánt, nem
kaszál, nem legeltet senki. Egyedül a vadvirágnak és a vadállatnak hazája. S ki tudja, még kinek?
…
Beljebb haladva, óriási füzek és jegenyék irtatlan erdején kell áthatolni, miket sok helyütt halomra
döntögetett a vihar, s ott tövises bozótot képez a szigetek gyümölcstermő folyondára, a földi szeder,
a korhadó talajból magasra nőtt valeriana fűszerillatot vegyít a nyárfák gyógyszaga közé.
Egy mélyen fekvő lapályos térségen, hol nem tenyészik fa és bokor, tocsogó víz közül, melyet buja
fű takar, kövér ernyős növények magaslanak föl; … mint egy különvált növényarisztokrácia, büsz-
kélkednek a fekete zászpák (Veratrum), öles növények, tűzpiros virágokkal; a fű közt buján tenyész a
nefelejcs s az orvosi nadálytő mézterhes piros virága. Nem csoda, ha a korhadt fűzfák odúiban annyi
vadméh rajzik. S a virágok közt csodálatos zöld, barna, vörös gyümölcs alakú gumók emelkednek ki,
miket nem is ismer minden ember...
…
Timár megindult a rigófütty után.
S amint keresztülvergődött a tüskés galagonya és vörösgyűrű bozóton, amik hegyes tőreikkel
összevissza szurkálták ruháin keresztül, egyszerre a bámulattól megigézve állt meg.
Amit maga előtt látott, az a paradicsom volt.
Egy rendezett kert, valami öt-hat holdra terjedő, nem sorba, de szabályos csoportokba ültetett
gyümölcsfákkal, amiknek ágait földig húzta édes terhük. Aranyló, pirosló gyümölccsel rakva alma- és
körtefák; a szilvafák minden faja, mintha rózsa- és liliomcsokor volna a ragyogó gyümölcstől; a fűben
a láb előtt terítve hever a lehullott fölösleg fölszedetlen. Közbe egész bozótot képez a málna, ribiszke
és köszméte, s a terebély fák hézagait aranyszínű lecsüggő gyümölcságaival tölti be a cidoni alma, a
birs.
Ösvény nincs a gyümölcsfa-labirintban; fűvel van a fák alja benőve egészen.
Hanem ahol a fák közül kilátni, ott egy virágos kert hívogat a közelebb jövésre, az is csodálatos
mezei virágokból összegyűjtve, miket a szokott kertekben nem találni, a sötétkék csengettyűkék cso-
portjai, a selyemtermő krepin fényes gubanctokja, pettyes turbánliliomok; az alkermes vérfürtei, a
gyönyörű ophrisok pillangótermő virágaikkal, valami csudálatos úton kerti virággá nemesítve, tanús-
kodnak emberi lény közellétéről. Elárulja azt végre maga a lakhely, amelyből a füst előjön.
…
Itt asszonyok laknak.
A S Z I G E T M I N T U T Ó P I A – J Ó K A I M Ó R : A Z A R A N Y E M B E R 119
A Szent Borbála, VII. fejezet
– Ne nyúljon ön a tárcájához, uram; nálam nem fizetnek pénzzel. Mit csinálnék én itt ezen a szigeten
a pénzzel? Legfölebb zsiványok törnének rám, s megölnének érte; így pedig minden ember tudja,
hogy ezen a szigeten egy félkrajcár sincsen soha, azért nyugton alszunk itten. Nálunk cserevásár foly.
Én adok gyümölcsöt, mézet, viaszkot, gyógyfüveket, s nekem hoznak érte búzát, sót, gúnyának való
kelmét, edényt, vaseszközöket.
A Senki szigete, III. fejezet
Mintha kicserélték volna lelkét, mikor e sziget pázsitos útjára lépett! Méla nyugalom van itt, andalító
egyedüllét.
A paradicsom gyümölcsfái most virágoznak, fehér és rózsaszín virágpiramidok, köztük virágbar-
langok, földig hajló csipkerózsákból, s a fűszőnyeg pompás zöldje kihímezve ibolyakékkel, szironták
arannyal; az arany napsugár kihívja a virág szerelmét, az illatot, attól terhes a lég; az ember minden
lélegzetvételnél aranyat és szerelmet lehel be. A virágok erdejét mély zsongás zúgja át, s e titokszerű
zsongásban, a virágok szemeiben Isten beszél, Isten néz…
Templom ez…
A Senki szigete, VI. fejezet
…Itt, e világtól különvált szigeten, ahol nem uralkodnak a társadalmi törvények, a vallásos fogal-
mak, egyedül a természet igaz, meleg érzelmei, nem lakik-e igaz boldogság, melyet a balga világ
száműzött?
…
Körös-körül az ős paradicsom; gyümölcstermő fák, virágzó föld, szelíd állatok, körülzárva hullám-
kerítéssel, és abban – Ádám és Éva.
Noémi, I. fejezet
Timár meggyőződött róla, hogy olyan helyre jutott, mely körül századoknak kell lejárni új eszméket
ültető munkáikkal, amíg annak és a rajta lakóknak története bele lesz vonva abba a nagy káoszba,
aminek világ a neve.
b) Készíts kettéosztott naplót az olvasott részletekről!
c) Véleményeteket beszéljétek meg a többiekkel!
4. Oldjátok meg a feladatokat, válaszoljatok a kérdésekre!
a) Az első idézett részlet második mondatában mire vonatkozik a „megtorlott” szó, azaz mi torlott
meg (föltorlódott, fölgyülemlett)?
b) Hogyan mondanád ma: terjeszté, körületét, tenyész, terebély?
c) Mennyi idő alatt keletkezett a sziget?
d) Hol található ez a sziget?
e) Mi a sziget neve?
f) Hogy hívják a szigetre érkező szereplőt?

g) Gyűjts olyan szavakat a szövegből, amelyek kellemes hangulatot keltenek, szép látványt festenek
le!
h) Mi minden jut eszébe a szemlélődőnek a szigetről? Mihez hasonlít ez a hely?
i) Próbáld megmagyarázni a képzettársításban rejlő többletjelentést!
j) Még milyen szavakat tudnál ezekhez a vallásos képzetekhez kapcsolni a szövegből?
5. Részletek a regényből: a külvilág bemutatása, Timár jellemzése, problémája, kettős élete
a) Olvasd el a következő részleteket is a regényből!
Timéa, IV. fejezet
Abban az időben, talán most már nem, az volt az államgazdászati főelv, hogy „stehlen und stehlen
lassen”. Lopni és lopni hagyni.
Nyugodalmas, békeszerető irányelv.
…
Ez az egy év óta felcseperedett Timár minden kereskedőt letipor. Nincs mód mellette megállhatni
a piacon. Annyi a pénze, mint a polyva, s úgy vesztegeti az áruját, mintha lopta volna.
…És akármihez kezd, az mind arannyá válik a kezében. Új meg új vállalatok indulnak meg általa,
amiket más ember is kitalálhatott volna; amik ott feküdtek a tenyerén minden embernek, csak a
markát kellett volna összeszorítania; de csak akkor vették észre, mikor már ez az ember felmarkolta
előlük. És sohasem nyugszik, mindig kocsin ül, utazik, jön-megy...
…A város szegényei számára kórházat alapított, a protestáns tanodában ösztöndíjakat tűzött ki,
még az áldozókehely is arannyá vált a kezében; a régi ezüst helyett aranyat csináltatott az egyháznak.
Kapuja mindig nyitva volt a szegénynek. … S nagy híre járt, hogy amely hajóslegénye a vízbe fulladt,
annak az árváit ő nevelteti fel, s özvegyének évdíjt fizet. Arany ember! arany ember!
Csak egy hang odabenn mondta mindig: „Ez nem igaz! Ez mind nem igaz!”
Timéa, VI. fejezet
Azt mondták róla, hogy „arany ember”! Amihez hozzányúl, az arannyá válik! amit ő megkezd, az
aranybánya. ...
Fő tudomány az, hogy „előbb” megtudja az aranybányász, mint üzlettársai, hogy a magas kor-
mány minő nagy vállalathoz szándékozik hozzákezdeni. Ebben a tudományban volt Timár tökéletes.
Ha Timár valami vállalkozáshoz kezdett, mint a raj, tódult utána az üzérek serege, azt tudta min-
denki, hogy ott arany van, csak fel kell venni.
De nemcsak ezért hívták Timárt arany embernek, hanem még másért is.
Azért, hogy sohasem csalt, nem csempészett.
A Senki szigete, I. fejezet
Mert attól a naptól kezdve, amidőn Timár az elsüllyedt hajóban megtalálta Ali Csorbadzsi kincseit,
odavolt lelkének nyugalma; minden fényes siker után, mely vállalatait kísérte, felemelte szavát a belső
vádló: ez mind nem a tied! Ez egy árva leánynak a vagyona volt, amit te bitorolsz. Szerencsés ember
vagy? Nem igaz! Szegények jóltevője vagy? Nem igaz! Arany ember vagy? Nem igaz! – Tolvaj vagy!
A Senki szigete, VI. fejezet

…Vagyonát vettem el? Nem igaz. Megmentettem azt számára. Ha gyámjának átadom akkor, midőn
megtaláltam, most az is mind veszve van, s ő mehet koldulni. Most pedig minden az övé, ami az övé
volt. Hisz magamnak nem tartottam meg egyebet, mint a ruhát, mely testemet fedi. Hát mért volnék
én tolvaj?!
A Senki szigete, VII. fejezet

Boldog volt itthon, és szerette volna tudni, mi történik otthon.
Két helyen élt a lelke, kétfelé volt szakítva: ott vagyona, becsülete, világi állása, itt szerelme tartóz-
tatta le.
Noémi, IV. fejezet

Minél tovább haladt e kettős életben, annál jobban érezte e kettős kötelesség ellenmondásokkal ter-
hes zűrzavarát. Egyszerre két nemes, önfeláldozó lélek sorsáért tette magát felelőssé. Szerencsétlenné
tette mind a kettőt, s önmagát a legszerencsétlenebbé a kettő között. Hová meneküljön?
Noémi, V. fejezet
Mindenkit meg tudott csalni, csak egyet nem: saját magát.
A mosolytól ragyogó arc belül oly szomorú volt mindig.
Ő tudta jól, hogy mi az ő neve!
És szeretett volna az lenni, aminek látszik.
És ez lehetetlenség volt.
A végtelen gazdagság… az általános tisztelet… a boldogító szerelem… bárcsak egy volna ezek
közül megérdemlett, igaz keresmény! Lelkületének alapja, életlevegője volt az őszinteség, becsüle-
tesség, emberszeretet, szigor, önfeláldozás; rendkívüli, szokatlan nagyságú kísértetek azzal merőben
ellenkező áramlatba ragadták; s most itt áll előtte egy ember, akit mindenki szeret, becsül, tisztel,
csak ő egyedül gyűlöli, vádolja magát.
b) Próbáld megfogalmazni a regény fő problémáját! Ötleteidet írd le néhány mondatban!
3. lépés: 6. feladat A probléma megértése
T/6. 113. oldal
15 PERC
• Egy vagy több tanuló ismertetheti a cselekményt vázlatosan. Térjen ki arra, ami a modul legfon-
tosabb problémája: a sziget utópikus világ a társadalmi valósággal szemben, ahol a hős megtalálja
a boldogságot, ahová elmenekülhet. Ha itt nem, a következő lépésben úgyis kiderül.
• A tanulók minden őket érdeklő kérdést föltehetnek diáktársuknak.
• Előfordulhat, hogy nincs diák előadó, akkor természetesen a tanár vállalja a szerepet.
• Az ismertetést felválthatja vagy kiegészítheti a regényből készült film részleteinek megtekintése.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : saját ízlés, vélemény artikulálása egyik oldalról, figye-

lemfejlesztés, hallás utáni jegyzetelés a másik oldalról
C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : ismertetést tartók és ismertetést hallgatók
M u n k a f o r m á k : tanulói kiselőadás(ok) – frontális
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : könyvismertetés
6. Hallgasd meg figyelmesen a regény cselekményének ismertetését!

Jegyezd a füzetedbe, amit fontosnak tartasz. Ha valamit nem értettél meg vagy többet szeretnél
tudni róla, tegyél föl kérdéseket az ismertetőnek!
4. lépés: 7. feladat A sziget tökéletes világa szemben a valósággal
T/7. 113. oldal
20 PERC
• A tanár segítő kérdéseket is föltehet, pl.: Mi Timár életproblémájának lényege? Miért lehetetlen
összeegyeztetni a társadalmi rangot, elismertséget és gazdagságot a személyes boldogsággal? Ez
a főszereplő magánproblémája vagy az író véleménye általában a világról? Miért éppen egy sziget
a boldogság helyszíne? Miben tér el a sziget ilyen felfogása az eddig tárgyaltaktól?
• A könyvismertetőn is múlik, hogy a tanulók maguktól is meg tudják-e fogalmazni a fő problémát,
ebben az esetben a tanár akár kérdések nélkül is tudja irányítani a megbeszélést.
• A d) és e) a fejezet lezárásának is része.
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : részinformációkból teljes narratíva létrehozása
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : Részből az egészre, eszmecserével egybekötve
7. Sziget és valóság viszonya
a) Vitassátok meg a regénybeli „külvilág” és a regénybeli sziget tulajdonságait!

b) Milyen az egymáshoz való viszonyuk?
c) Milyen többletjelentései vannak ebben a regényben a szigetnek?
d) Az eddig megismert szigetek közül melyikhez áll közelebb, melyiktől távolabb a Senki szigete?
e) Elevenítsétek föl, amit az utópiáról tanultatok, illetve amit erről Gonzalo mond A viharban. Meny-
nyiben tekinthető utópiának a Senki szigete?
REFLEK TÁL ÁS
5. lépés: 8. feladat Kettős befejezés
T/8. 113. oldal
10 PERC
• M ind a modult, mind a fejezetet ezzel zárjuk, tehát mindkettőre reflektálniuk kell a tanulóknak.
Lehet több kérdése és észrevétele, megjegyzése is.
• A következő órán a tanár reagáljon a kártyán olvasottakra!
K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a tanulási tevékenységről való tudás (metakogníció)
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kettős kilépőkártya
E s z k ö z ö k : A/5-ös lapok
8. Kilépőkártyák
a) Írj kilépőkártyát a Senki szigetéről tanultakkal kapcsolatban!
Milyen számodra fontos gondolattal találkoztál?

Milyen kérdésed van ezzel kapcsolatban?
Milyen személyes észrevételed, megjegyzésed van?
b) Kilépőkártya a fejezetben tanultakkal kapcsolatban.
Egy hosszú, több művet tartalmazó fejezet végére értél. A sziget mint helyszín kötötte össze az olva-
sott regényeket, regényrészletet, drámát. Gondolj az egyes művekre és az őket összekötő, illetve az
őket egymástól eltávolító jelenségekre is, amikor válaszolsz az alábbi kérdésekre.
(1) Milyen számodra fontos gondolattal, gondolatokkal találkoztál?
(2) Melyik mű, műrészlet a legemlékezetesebb számodra? Miért?
(3) Ha maradt megválaszolatlan kérdésed, mi az?
(4) Milyen személyes észrevételed, megjegyzésed van?
(5) A fejezet legelején készítettél egy listát vagy pókhálóábrát a sziget szó köré. Csináld most meg
újra! Mi változott? Miért?
FELADATLAP A 8. ÉVFOLYAM 2. FEJEZETÉHEZ
A SZIGET MINT KÍSÉRLETI LABORATÓRIUM
1.
A) Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? Írj melléjük ennek megfelelően I vagy H betűt! (6 pont)
a) Az Utópia azt jelenti: Seholország, műfajként egy az eszményitől távol álló, félelmetes állam,
társadalom leírása.
b) Az elbeszélő szereplőivel való azonosulásával, a helyszínek leírásával, egyéb megjegyzésekkel

befolyásolja, milyen képe alakul ki az olvasónak a mű világáról.
c) A kalandregényekben a jellemek rendkívül kidolgozottak, árnyaltak.
d) A példázat olyan történet, amelynek általában nincs sok értelmezési lehetősége, és mindig tanul-
ságot sugall.
e) Jókai regényében a Senki szigete a külvilággal, a társadalmi normákkal szemben a természetes-

ség, a magánéleti boldogság színtere – az Édenkerthez hasonlít.
f) A Legyek Ura egy istenség, akit a szigetlakók tisztelnek.
B) Válaszd ki az egyik állítást, és 3 érvvel indokold, hogy miért tartod igaznak vagy hamisnak! (3
pont)
2. Magyarázd meg saját szavaiddal az alábbi fogalmakat! Legalább 1-1 példával is tá-
maszd alá magyarázatodat! (15 pont)
a) motívum:
b) motívumfeltöltéses szerkezet:
c) jelkép:
d) modell:
e) előreutalás:
3. A feladatban A Legyek Ura című regényhez tartozó, ott előforduló fogalmakat kell
csoportosítanod. Két különböző szempontból végezd el a csoportosítást, a csopor-
tokat nevezd is el! Minden fogalom szerepeljen mindkét szempont valamelyik cso-
portjában! (12 pont)
Fogalmak: tűz, kagyló, gyűlés, szemüveg, malac, vezér, főnök, arc, játék, áldozat, maszk, kunyhók,
szórakozás, állat, kődobálás, karó, fény, szörny, betegség, tánc
1. szempont: 2. szempont:
Egyik csoport – neve: Egyik csoport – neve:
Fogalmak: Fogalmak:
Másik csoport – neve: Másik csoport – neve:

Fogalmak: Fogalmak:
4. Írj rövid, legalább négy különböző állítást tartalmazó fogalmazást a két téma vala-
melyikéről! (10 pont)
a) A sziget és a műalkotás között párhuzam figyelhető meg. Mindkettő „határolt végtelenség”. Fejtsd
ki, mire épül ez a párhuzam, véleményed szerint mit jelent az idézőjeles szókapcsolat a sziget
esetében. (Arra is kitérhetsz, mit jelent a műalkotás esetében!) Érvelj a megismert művekből vett
példákkal!
b) A sziget nemegyszer modellje, kicsinyített mása is a „nagy” társadalomnak. Fejtsd ki, mit jelent ez
az állítás! Érvelj a megismert művekből vett példákkal!
5. Olvasd el a következő részletet Robert Merle A sziget című regényéből! Válaszolj a

kérdésekre!
a) Hogyan jelenik meg a fejezetben megismert civilizáció – vadság motívumpár ebben a részlet-
ben?
b) Nevezz meg 2 különbséget a megismert művekhez képest!
c) Mit jósolsz az alábbi (rövidített) részlet alapján: nagy valószínűséggel milyen embercsoportok
között alakul ki konfliktus és mi lesz a lényege? Véleményedet a szövegrészlet segítségével tá-
maszd alá!
Mason leült egy gyékényszőnyegre. A tahitiak komolyan hallgattak. Mason szinte megijedt ettől a
tartózkodó fogadtatástól, köhécselt, elpirult, pislogott, s végül senkire sem nézve, angolul elmondta,
milyen helyzetbe került a Blossom, és mit szeretne kérni Otutól. Otu, a törzsfőnök figyelmesen hall-
gatta, közben bólogatott, még akkor is bólogatott, mikor Purcell lefordította Mason szavait, s ud-
variasan mosolygott, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, hogy egy angol hajó második
tisztje megöli a kapitányt. Otu felállt, hatalmas alakja betöltötte a kunyhót. Szabályos szónoklatot
mondott. A Blossom történetére még csak célzást sem tett. Kizárólag Mason kéréseivel foglalkozott.
Igen, hajlandó a nagy csónak főnökének annyi élelmiszert adni, amennyi hosszabb tengeri útra szük-
séges. [Itt az élelmiszerek részletes felsorolása következik.] Amikor Purcell befejezte a fordítást, Otu
hirtelen felkiáltott, felugrott, az ajtóhoz rohant, s odakiabált neki:
– Tabu! Adamo! Tabu! Ott lenn a parton! Adamo! Mondd meg a főnöködnek, hogy ez tabu Ta-
hitiban! [tabu = tiltott dolog]
– Mi az, miért ordít? – Mason összeráncolta a szemöldökét.
– A puska, kapitány úr. MacLeod puskával járkál a parton, nyilván vadászni akar.
– Mondja meg neki, hogy vigye vissza a puskáját a hajóra. Nem akarom, hogy kellemetlenségeink
legyenek ezekkel a feketékkel.
Purcell leszaladt a lagúna partján:
– MacLeod! A kapitány parancsa: vigye vissza a hajóra ezt a puskát. A puska tabu Tahitiban.
– Csak egy vadmalacot szerettem volna lőni.
– Vadmalacot? Csak kérnie kell valamelyik tahititól, rögtön ad magának.
– Azt úgyis tudom, ismerem én ezeket! Ezek a hülyék odaadnának mindent, amijük csak van.
Nincs ezeknek egy szikrányi eszük se.
– Minek is takarékoskodnának, ha mindenben dúskálkodnak?
– De hátha nem megy nekik mindig ilyen jól – felelte MacLeod bizalmatlanul. – No meg kedvem
szottyant lelőni egy vadmalacot, nem ajándékba kérni ezektől az átkozott, pucér hülyéktől. Adni!
Adni! Tisztára vademberek! Én meg éppen hogy nem szeretem, ha adnak nekem valamit. MacLeod
soha nem marad senkinek adósa semmiért! … Csak volnék én a kapitány, tudom, egykettőre ráncba
szedném ezeket a feketéket!
a)
b)
c)
JAVÍTÓKULCS ÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK A SZIGET MINT
KÍSÉRLETI LABORATÓRIUM FELADATLAPHOZ
A teljes feladatlap elvégzésére legfeljebb 90, legalább 60 perc álljon rendelkezésre. 45 perces szá-
monkérés esetén a 4. vagy az 5. feladat maradjon el.
1.
A)
a) H, b) I, c) H, d) I, e) I, f) H – 1-1 pont
B) Érvenként 1-1 pont
2.
a) Visszatérő elem, kép, szó egy művön belül, azonosítható szövegrészek egy művön belül, a vissza-
téréskor többletjelentést kap; pl. A Legyek Urában a kagyló, tűz stb.
b) Más szavakkal ismétlő-feltáró szerkezet – többször megtörténik majdnem ugyanaz, de a későbbi
esemény a korábbit mélyíti, annak mélyebb rétegeit, következményeit tárja föl, az eseményeknek
többletjelentésük, jelképes jelentésük is van; pl. Roger kődobálása, majd sziklagördítései.
c) Valami önmagánál többet jelent, pl. a kagyló nem pusztán egy tengeri állat (meszes héja), hanem
1. a gyűlést összehívó eszköz, 2. a megszólalások rendjét, azaz a gyűlések rendjét biztosító esz-
köz, 3. az előző kettő miatt válik a civilizáció jelképévé a regényben.
d) A valóság egy darabjának vagy egy folyamatának egyszerűsített, csak bizonyos szempontokból
leképezett, „kicsinyített” mása, mely alkalmas arra, hogy rajta vizsgáljuk a dolgot, és ne magán
a dolgon. Helyettesítő eszköz a megismerés folyamatában; pl. a sziget társadalma modellje a
„nagy” társadalomnak.
e) Előreutalásnak vagy sejtetésnek nevezzük az elbeszélő és a drámai művekben az olyan részleteket,
amelyek az olvasóban várakozást ébresztenek egy később bekövetkező esemény vagy később
körvonalazódó jellemvonás iránt; pl. A Legyek Ura tájleíró részei sejtetik a fenyegetettséget, a
bekövetkező elvadulást.
Magyarázat: 2-2 pont, adekvát példa: 1-1 pont.
3. Lehetséges csoportosítási szempontok

Motívum pl. tűz, kődobálás stb. – nem motívum valami, pl. főnök elnevezés.
Az elvaduláshoz, barbársághoz tartozó fogalmak, pl. maszk, tánc stb. – a civilizációhoz tartozó fogal-
mak, pl. gyűlés, arc, kunyhók stb.
Jackhez kapcsolódó fogalmak pl. szórakozás, főnök stb. – Ralphhoz kapcsolódó fogalmak, pl. vezér,
fény stb.
Két szempontrendszer megtalálása: 6-6 pont, ezen belül a csoportok neve: 1-1 pont, felsorolt fogal-
mak: 2-2 pont.
4.
a) Lehetséges tartalmi elemek: a sziget kicsi, zárt világ, határai pontosan tudhatók, körben ugyanaz
határolja, felderíthető; az újonnan érkezőnek titkokat, izgalmakat rejt, bármi megtörténhet, a vég-
telen lehetőségek színtere. (A műalkotás is végtelen olvasatot „tartalmaz”.)
b) Lehetséges tartalmi elemek: a sziget zárt világában talán jobban láthatók, tanulmányozhatók azok
a folyamatok, értékrendek, amelyek a nagyvilág kavargásában, bonyolultságában áttekinthetetle-
nek maradnak. Az irodalom némelyik szigete olyan, mint egy nagyítólencse vagy egy kísérleti labo-
ratórium: a folyamatok, jelenségek, a vizsgált anyag tulajdonságai felnagyítva, tisztábban, a zavaró
mellékkörülményektől mentesen válnak láthatóvá. A sziget az emberrel folytatott kísérletek labo-
ratóriumává válhat: a megszokott körülmények közül kiszakítva, a szigeten magára hagyva vagy sors-
társaival összezárva az ember alapvető tulajdonságai jobban kiütközhetnek, felerősödhetnek. A civi-
lizációtól, az otthoni szokásrendtől távol felszínre törhet az eredendő emberi természet – feltéve,
hogy van ilyen –, vagy éppen ellenkezőleg: a szigetre vetődőket kibocsátó, felnevelő társadalom
szokásai, normái kerülnek erősebb és új megvilágításba.
Állítások: 4 pont; nyelvi szempontból igényes szövegalkotás: 4 pont; logikai felépítés: 2 pont
5.
a) Elvárható, hogy felismerje a tanuló, hogy a civilizált emberek viselkednek vadak módjára
(gyilkosságról van szó, és puskát akar használni, nem tud ajándékot elfogadni), de ők ítélnek úgy
a bennszülöttekről, hogy vademberek, ugyanakkor a bennszülöttek humánusan gondolkodnak,
segítőkészek – azaz éppen fordított az alaphelyzet, mint A vihar és A Legyek Ura alaphelyzete.
Ha a fordított helyzetet a tanuló nem veszi észre, akkor nem adható maximális (5) pont.
b) Nem lakatlan a sziget, két kultúra találkozása és konfliktusa mutatkozik meg, fordítva jelenik meg
a civilizáció – barbárság motívumpár stb. (2-2 pont)
c) A fehérek a saját normáikat akarják a szigeten érvényesíteni, erővel, erőszakkal le akarják igázni
a feketéket; a fehérek értékrendje sem egységes, tehát közöttük is lesz konfliktus stb.
Ha nem használja a szövegrészlet adekvát részeit a tanuló, akkor nem adható teljes pontszám.
FELADATBANK
A SZIGET MINT KÍSÉRLETI LABORATÓRIUM FEJEZETHEZ
1. Egy házi olvasmány feldolgozása – Stevenson: A kincses sziget
TANÁRI KALAUZ
(1) Hányadik fejezetben érkeznek meg a szereplők a címben említett szigetre? Addig milyen két
fontosabb és két csak rövidebben említett helyszínen zajlanak az események?
(2) Mit tudunk meg először a Jimék fogadójában megszálló félelmetes férfiúról? Milyen – eleinte
megválaszolatlan – kérdések merülnek fel az olvasóban vele kapcsolatban? Milyen lépések-
ben milyen információk birtokába jutunk azután?
(3) Milyen további sejtetésekkel, előreutalásokkal találkozunk még a hajó elindulása előtti részek-
ben? Például a fogadós Long John Silver környezetében, viselkedésében mi minden utal
vissza a fogadó rejtélyes vendégére, ezáltal előre is a későbbi történésekre? (Ne feledkezz
meg a papagájról és a dalról sem!)
(4) Ki az események elbeszélője a regény különböző pontjain? Hol kettőződik meg az elbeszélő,
és mi a funkciója, hatása az elbeszélők váltogatásának?
(5) Hogyan függ össze az elbeszélői nézőpont és beszédhelyzet a sejtetésekkel és késleltetések-

kel, illetve ezek nagyobb hatásosságával, hitelességével?
(6) A „jó” felnőtteket, Livesy doktort, Trelawney urat és Smollett kapitányt milyen vonások, mi-
lyen emberi gyengeségek egyénítik?
(7) Jimet kamaszos meggondolatlansága és vakmerősége vezeti bajba és szerencséhez egyaránt.

Milyen meggondolatlan lépéseket tesz, és kockázatos lépései milyen szerencsés fordulatok-
hoz vezetnek?
(8) Melyik kalózt milyen vonása teszi megkülönböztethetővé, emlékezetessé?

A kalózok ábrázolása miben különbözik Verne kalózábrázolásától? Honnan, milyen hely-
zetekben láthatjuk ezeket a kalózokat? (Ben Gunnról se feledkezz meg!)
(9) Mivel emelkedik ki Long John a társai közül? Milyen fordulatok jellemzik magatartását? Mi-
lyen jövőt képzelsz el te az ő számára, s milyet ő maga, illetve az elbeszélő?
Poszler György így jellemzi a regényt:
„A történet primitíven egyszerű. Az egykori legendás kalózkapitány aranyát keresik a mesés szigeten a
közös hajón érkező gátlástalan martalócok és tisztalelkű kincskeresők. Persze az előbbiek veszítenek,
és nem kapják meg a kincset. Az utóbbiak győznek, és megkapják a kincset. Eddig a happy endre
épített, tanulságokkal is járó, tényleg izgalmas, ifjúsági regény. Csakhogy, ami igazán izgalmas, ezen
túl van. Nemcsak a menekülés-kalandkeresés korhangulatot-életérzést jelző gesztusában, hanem az
ezen túl kivívott világirodalmi rangban. Mert szigete mitikus ország, éles pszichológiai határokkal.
A határt a pénz rontó hatalma húzza, és az atmoszférát is az sűríti. Aki belép, megváltozik. Elszabadul
benne a pokol. Nem más lesz belőle, csak elhatalmasodnak a legrosszabb lehetőségei. A kincs terem-
tette mágneses tér zsugorítja a jót, növeli a rosszat. Vad harc tör ki, farkaserkölccsel, dzsungeltörvé-
nyekkel. Átrendeződnek az emberi viszonyok, és a félelem és a kegyetlenség diktál, a félelem szülte
kegyetlenség. Mint Golding lidérces szigetén, A legyek urában.”
(10) Olvasd el, hogyan viselkednek a matrózok, amikor a sziget közelébe érnek! Miért bízza a kapi-
tány a partraszálló expedíció vezetését Long John Silverre? Mindez alátámasztja-e Poszler György
idézett véleményét?
(11) Hozz példát az emberi viszonyok átrendeződésére és a „félelem szülte kegyetlenségre”!
(12) Mindenben egyetértesz-e az idézett véleménnyel? Amennyiben és ahol nem, hozz ellenérveket
és ellenpéldákat!
Írathatunk válaszokat a kérdésekre vagy összefüggő fogalmazást is, amelynek megalkotásához

segítenek a kérdések, szempontok.
2. Projektfeladat: Készítsünk szociometriát!
A téma iránt érdeklődők kis csoportot alkotnak. Bármelyik mű világába beleképzelik magukat, és az
egyes szereplők nézőpontjából válaszolnak egyenként a szociometria kérdéseire. A cselekmény több
pontján is elvégezhetik a „felmérést”. Előtte a meglévő kérdésekből és saját kérdéseikből megalkotják
a kérdőívet.
A feldolgozásban segítségül lehet hívni az iskolai szociálpedagógust. A szimpátia- és ellenszenvkér-
désekre adott nevek jelzik, ki kivel milyen kapcsolatban érzi magát. (A csoport a saját osztályának is
készíthet hasonlót.)
KÉRDÉSEK
(1) Ki a legjobb barátod a csoportban?

(2) Ki lenne a legalkalmasabb, hogy a tanárt/nevelőt/felnőttet helyettesítse a csoportban?
(3) Ki lenne a legalkalmasabb klubest szervezésére?
(4) Kit vagy kiket választanál tagnak a fegyelmi bizottságba?
(5) Kikkel tartanád később is a kapcsolatot?
(6) Kikkel nem szeretnél többet találkozni?
(7) Ki a legjobb sportoló?
(8) Kinek van a legjobb humora?
(9) Kire bíznád apróbb ügyeid elintézését?
(10) Kire nem bíznád ezeket?
(11) Ha bajban lennél, kire számíthatnál a leginkább?
(12) Kire számíthatnál legkevésbé?
(13) Ki a legműveltebb?
(14) Ki az, aki valamilyen gyakorlati munkában ügyes?
(15) Ki rendelkezik kiemelkedő tehetséggel valamilyen területen?
(16) Kinek van leginkább szüksége támaszra?
(17) Kivel töltenél szívesen egy hétvégét?
(18) Kit szeretsz legkevésbé?
(19) Kivel osztanád meg a titkodat?
(20) Ki az, akinek semmi esetre sem mondanád el?
(21) Kinek van/lenne a leginkább sikere a másik nemnél?
(22) Ki fog könnyen érvényesülni az életben?
(23) Ki fog nehezen érvényesülni? Miért?
3. Könyvismertetés
A fejezetben ajánlott bármelyik műről készíthető: Stevenson: A kincses sziget; Verne: A rejtelmes
sziget; Defoe: Robinson Crusoe; Merle: A sziget; More: Utópia; Campanella: Napváros/Napállam;
bármelyik negatív utópia természetesen a korosztálynak megfelelően. Hagyjunk időt rá, hogy önálló
olvasmányaikat ismertessék a tanulók, ez fontos az olvasóvá nevelés szempontjából.
4. Egy megvalósult utópikus társadalom bemutatása: Oneida – egy XIX. századi ameri-
kai kommuna története (kiselőadás)
Ajánlott irodalom: Klaniczay Gábor: Ellenkultúra a hetvenes–nyolcvanas években (Noran Kiadó Kft.,
2004)
5. A Legyek Ura című regény és A Legyek Ura című film összehasonlítása
Sajnos Peter Brook filmjét nem lehet megszerezni, ezért csak az 1985-ös film áll rendelkezésre, amely
sok vonásában eltér a regénytől.
FELADATOK A FILMRŐL
(1) Miért van a szigeten egy beteg felnőtt is?

(2) Miért vannak a fiúk egyenruhában?
(3) Mi derül ki Jack korábbi életéről? Ennek mi a szerepe Jack megítélésében?
(4) Miért szelídít Simon kaméleont? Miért ismerjük meg az álmait?
(5) Az ikrek maguktól csatlakoznak Jackhez. Miért?
(6) Milyen jelképes motívumokat találtál a filmben, amelyek a regényben nem szerepelnek?
(7) Miért nem a szemüvegért, hanem a késért jönnek éjjel Jackék? Van ennek valami több-
letjelentése?
(8) Miért nincs a végén párbeszéd?
(9) Te milyen jeleneteket és szereplőket képzelsz máshogyan?
(10) Írj dicsérő vagy elmarasztaló kritikát a filmről!
(11) Készíts filmet/klipet a regény egy részletének alapján!
6. Feladatok A Legyek Urával kapcsolatban, illetve szigetjátékok
(1) Válasszátok ki a regénynek azokat a párbeszédeit és jeleneteit, amelyek egy színpadi előadás
gerincét képezhetik. (Keressétek ki például a gyűlések legfontosabb vitáit vagy a tánc és a
vadászat színpadon jól előadható jeleneteit!)
(2) Húzd meg a regényt: képzeletben vagy ceruzával húzd ki azokat a bekezdéseket, hosszabb
részleteket, amelyek jellegük – pl. leírás – vagy terjedelmük miatt nem férnek bele A Legyek
Urából készülő színpadi játék szövegkönyvébe.
(3) Ha van hozzá kedved és érzéked, tervezd meg A Legyek Ura jelmezeit (pl. a vadászok
ruháját)!
(4) Osztálytársaiddal osszátok ki a szerepeket és – tanári segítséggel – állítsátok színpadra a

regényt!
(5) Mi történt volna a szigeten, ha a repülőszerencsétlenség áldozatai lányok? Véleményedet indo-

kold is!
6. Mennyiben alakult volna másképp a cselekmény, ha a szigeten lányok is vannak?
7. Osztálytársaid ismeretében készíts javaslatot arra, hogy hasonló körülmények között ki ho-
gyan vegye ki részét a szigeten adódó tevékenységekből! Kire milyen feladatot bíznál?
8. Elképzelhetőnek tartod-e, hogy a regényben megismerthez hasonló konfliktusok alakulnának

ki közöttetek? E konfliktusok oldásában, békés mederbe terelésében szerinted ki (kik) játsza-
nák közületek a meghatározó szerepet?
7. Az arany ember
(1) Írj átképzeléses fogalmazást! Pl. Timéa naplója; Noémi álma; Athalie vallomása...
(2) Készíts túlvilági interjút Terézával, amelyből kiderül, mit tudott vagy sejtett Timár kilétéről!
(3) Írj visszaemlékezést a sziget eseményeiről Almira nézőpontjából!
(4) Fejtsd ki érvelő szövegben, miért lehetetlen – vagy miért lehetséges – megvalósítani a világban a
Senki szigetének utópikus világát!

A Legyek Ura

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Legyek Ura

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT

FELELÕS SZ ERKESZ TÕ NAGY MILÁN

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ. 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

78 GOLDING REGÉNYÉNEK ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGEI

A) PÁRHUZAMOK A GOLDING-REGÉNY ÉS A SHAKESPEARE-DRÁMA KÖZÖTT

B) A KÉTÉVI VAKÁCIÓ ÉS A LEGYEK URA ÖSSZEHASONLÍTÁSA

116 A SZIGET MINT UTÓPIA – JÓKAI MÓR: AZ ARANY EMBER

„A” változat: mindenki olvasta a regényt

Olyan művekkel, műrészletekkel ismerkedünk meg a következőkben, melyek szigeten játszódnak.

b) Egyeztessétek együttműködő csoportjaitokban az egyéni asszociációkat!

d) Az osztály közös csomagolópapíron szereplő pókhálóábrájához minden csoport 1-1 általa

2. lépés: 2–3. feladat Mi kell a túléléshez?

T/3. Házi feladatnak alkalmas, mert gyűjtőmunka.

3. lépés: 4. feladat Átvezetés a sziget mint művészeti téma kérdéskörhöz

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Ügyeljünk rá, hogy mindenki írjon legalább 3 mondatot! Csak az olvassa

4. lépés: 5. feladat A sziget mint modell

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Erre a problémára visszatérünk a 2. modulban, akkor alaposabban meg-

M u n k a f o r m á k : pármunka, majd frontális

5. Mitől különleges a sziget?

d) Mit jelent az elszigetelt/elszigeteltség szó? Milyen szövegkörnyezetben találkozunk vele?

5. lépés: 6. feladat A 3. (házi) feladat ismertetése

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, szónoki képesség, memória, lényeg-

6. lépés: 7. feladat Ráhangolódás a Verne-regényre

a) A cím alapján azt vártam, hogy a regény ................ fog szólni.

b) Az összefoglaló jellegű alcímek

d) Szerencsésnek tartom a hajótörött fiúkat, mert

e) Izgalmasnak tartom a regényben azt a részt/azokat a részeket, amikor/amelyben/amelyekben

f) Unalmasnak tartom a regényben azt a részt/azokat a részeket, amikor/amelyben/amelyekben

8. Mikor játszódik a mű? Mennyi a regény cselekményideje?

9. Hol van a sziget, ahova a fiúk vetődnek?

11. Idézzük fel a sziget fontosabb helyeit! Honnan kapták nevüket?

8. lépés: 13–14. feladat Elmélyülés a regény világában

T/13–17. 10. oldal

13. Olvassunk és készítsünk térképet!

b) Kikről neveztek el földrajzi helyeket, és melyek ezek?

c) Hol van Auckland? Merre sodró-

d) Keressétek meg a Magellán-szoros

e) Melyiket nem találtátok meg?

g) Merre mentek a fiúk haza? Készít-

h) Véleményetek szerint miért van

14. Expedíciók – a Chairman-sziget térképe

a) Hogyan derül ki, hogy szigeten vannak a hajótöröttek?

c) Soroljatok föl több helyszínt, fő-

d) Rajzoljátok le a szigetet egy nagy

c) Sloughi-öböl, szirtpart, fövenypart, Zéland-folyó, Család-tó, Auckland-magaslat, sziklafal,

C) csoport: technikakedvelők, a gyakorlati élet részletei iránt érdeklődők

15. Technika és életvitel

d) Nézzetek utána, mennyi 1 láb, 1 (francia, tengeri) mérföld, 1 gallon!

e) Miért van szerencséjük a barlanggal?

g) Milyen lehet egy bóla? Hogyan vetik?

D) csoport: élővilág iránt érdeklődők

16. Állatok és növények

b) Milyen biológiai vagy rendszertani hiba található a regényben? Szerin-

c) Azonosítsátok a regény leírásai alapján ezeket az állatokat!

d) Keressétek meg a lexikonban ennek a három állatnak a leírását! Je-

e) Keressetek a regényen belül is precíz állat- és növényleírásokat! Mi a

f) Az állat-, a növényvilág, a környezeti és az éghajlati tényezők szem-

pontjából miért szerencsé-

E) csoport: szociális és pszichológiai problémák iránt érdeklődők

17. A szereplők rendszere

a) Csomagolópapíron ábrázoljátok a szereplők rendszerét! Helyezzétek el a neveket úgy, hogy tér-

c) A szigetet az iskolájukról nevezik el a fiúk. Szerintetek miért?