Professional Documents
Culture Documents
8. A fajlagos töltés a katódsugár mágneses térben történő mozgása alapján mérhető. Melyik állítás nem
igaz ezzel kapcsolatban?
a) A fajlagos töltés a töltés és a tömeg hányadosa.
b) A katódsugár a mágneses térben a Lorentz-erő hatására körpályára tér.
c) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a gyorsító feszültséget.
d) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell az elektron töltését.
9. A fajlagos töltés a katódsugár mágneses térben történő mozgása alapján mérhető. Melyik állítás nem
igaz ezzel kapcsolatban?
a) A katódsugár a mágneses térben a Lorentz-erő hatására körpályára tér.
b) A fajlagos töltés a tömeg osztva a töltéssel.
c) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a gyorsító feszültséget.
d) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a mágneses tér erősségét.
16. Az elemi töltést a Millikan-kísérletben mérték meg nagy pontossággal. Melyik állítás nem igaz a
kísérlettel kapcsolatban?
a) A kísérletben a beporlasztott olajcseppek méretét optikai módszerrel mérték.
b) A kísérletben a gravitációt a mesterséges tér hatása ellensúlyozta.
c) A kísérletben mágneses térbe olajcseppeket porlasztottak be.
d) A beporlasztás során az olajcseppek elektromosan töltött állapotba kerültek.
17. Az elemi töltést a Millikan-kísérletben mérték meg nagy pontossággal. Melyik állítás nem igaz a
kísérlettel kapcsolatban?
a) A kísérletben olajcseppeket porlasztottak be kondenzátorlemezek közé.
b) A beporlasztás során az olajcseppek elektromosan töltött állapotba kerültek.
c) A kísérletben közvetlenül az elemi töltést mérték.
d) A kísérletben a gravitációt a tér hatása ellensúlyozta.
18. Az elemi töltést a Millikan-kísérletben mérték meg nagy pontossággal. Melyik állítás nem igaz a
kísérlettel kapcsolatban?
a) A kísérletben olajcseppeket porlasztottak be kondenzátorlemezek közé.
b) A beporlasztás során az olajcseppek elektromosan töltött állapotba kerültek.
c) A beporlasztott olajcseppek mind azonos méretűek voltak, így lehetett tudni a cseppekre ható
gravitációs erőt.
d) A olajcseppek töltése mindig egy minimális töltés egész számú többszörösének bizonyult.
19. Az elemi töltést a Millikan-kísérletben mérték meg nagy pontossággal. Melyik állítás nem igaz a
kísérlettel kapcsolatban?
a) A kísérletben olajcseppeket porlasztottak be kondenzátorlemezek közé.
b) A beporlasztás során az olajcseppek elektromosan töltött állapotba kerültek.
c) A kísérletben az olajcseppek az elektromos tér és a gravitáció hatására lassan süllyedtek, s ezt a
mozgást mérték.
d) A olajcseppek töltése mindig egy minimális töltés egész számú többszörösének bizonyult.
24. A fényelektromos hatás, azaz a fotoeffektus jelenségével kapcsolatban melyik állítás helyes?
a) A fémből bármely fény hatására kilépnek elektronok, ha a megvilágítás elég sokáig tart.
b) A fotocellában az anódot világítjuk meg, róla az elektronok kilépnek, s így pozitív töltésűvé válik.
c) A kilépési munka azzal az energiával egyenlő, mely az elektron kiszakításához kell.
d) A kilépő elektronok energiája a megvilágítás erősségétől függ.
25. A fényelektromos hatás, azaz a fotoeffektus jelenségével kapcsolatban melyik állítás helyes?
a) A megvilágítás erőssége nincs kapcsolatban a kilépő elektronok számával.
b) A kilépési munka a fémre érkező foton energiájával egyenlő.
c) A kilépő elektronok energiája a megvilágító fény frekvenciájától függ.
d) Egy elektront több foton együttes energiája is kiszakíthat.
26. A fényelektromos hatás, azaz a fotoeffektus jelenségével kapcsolatban melyik állítás nem helyes?
a) A kilépési munka avval az energiával egyenlő, mely az elektron kiszakításához kell.
b) Egy elektronnal csak egy foton lép kölcsönhatásba.
c) A kilépési munka és a kilépő elektron mozgási energiájának különbsége a foton energiája.
d) A megvilágítás erősségétől függ a kilépő elektronok száma.
27. A fényelektromos hatás, azaz a fotoeffektus jelenségével kapcsolatban melyik állítás nem helyes?
a) Ha különböző színű fényeket használunk a megvilágításhoz, nem mindig történik elektronkilépés.
b) A kilépési munka az adott fém tulajdonsága.
c) Ha azonos színű, de különböző intenzitású lámpákat használnunk a megvilágításhoz, a kilépő
elektronok száma nem változik.
d) A kilépő elektron mozgási energiája a foton energiájának és a kilépési munkának a különbsége.
28. A fotocella anódját és katódját kapcsoljuk áramforráshoz úgy, hogy a polaritást és a feszültség
nagyságát is változtatni tudjuk, s árammérőt is kapcsoljunk az áramkörbe. Melyik állítás nem helyes?
a) Kismértékű ellenfeszültség esetén is mérhető áram.
b) Különböző intenzitású, azonos színű lámpákat használva, a fotocella árama mindig azonos
ellenfeszültségnél szűnik meg.
c) Különböző intenzitású, azonos színű lámpákat használva, a fotocella árama mindig azonos maximumot
ér el.
d) Különböző színű fényeket használva az áram megszűnéséhez szükséges ellenfeszültségek különbözők.
29. A fotocella anódját és katódját kapcsoljuk áramforráshoz úgy, hogy a polaritást és a feszültség
nagyságát is változtatni tudjuk, s árammérőt is kapcsoljunk az áramkörbe. Melyik állítás nem helyes?
a) Különböző intenzitású, azonos színű lámpákat használva, a fotocella árama mindig azonos
ellenfeszültségnél szűnik meg.
b) Különböző színű fényeket használva az áram megszűnéséhez szükséges ellenfeszültségek különbözők.
c) Ha az anód a negatív pólus és a katód a pozitív, a fotocella árama azonnal megszűnik.
d) Azonos színű, különböző intenzitású lámpákat használva, a fotocella árama különböző maximumokat
ér el.
30. A fotocella anódját és katódját kapcsoljuk áramforráshoz úgy, hogy a polaritást és a feszültség
nagyságát is változtatni tudjuk, s árammérőt is kapcsoljunk az áramkörbe. Melyik állítás nem helyes?
a) Ha az áram éppen megszűnik, akkor a kilépő elektron mozgási energia-változása egyenlő az
elektromos tér munkájával.
b) Az áram megszűnésekor mérhető ellenfeszültség arányos a megvilágító fény frekvenciájával.
c) Ha az elektromos térnek a kilépő elektronokon az áram megszűnésekor végzett munkáját a megvilágító
fény frekvenciájának függvényében ábrázoljuk, akkor az így kapott függvénynek maximuma van.
d) Ha az ellenfeszültséget mérjük, akkor meghatározható a kilépő elektron mozgási energiája.
31. A fotocella anódját és katódját kapcsoljuk áramforráshoz úgy, hogy a polaritást és a feszültség
nagyságát is változtatni tudjuk, s árammérőt is kapcsoljunk az áramkörbe. Ha ábrázoljuk az elektromos
térnek a kilépő elektronokon az áram megszűnésekor végzett munkáját a megvilágító fény
frekvenciájának függvényében, melyik állítás nem lesz helyes?
a) A függvény lineáris.
b) A függvény meredeksége a Planck-állandó.
c) A függvény monoton csökkenő.
d) A függvénynek az energiatengelyre extrapolált metszéspontja a kilépési munka ellentettje.
32. A fotocella katódjából kilépő elektronokat az ellentér fékezi le. Egy bizonyos kísérletben 1,25 V
ellenfeszültség szükséges ahhoz, hogy az áram nullára csökkenjen. Mekkora volt a kilépő elektronok
maximális sebessége? (Az elektron töltése 1,6.10-19 C; tömege 9,1.10-31 kg)
a) 2,19.1011 m/s
b) 4,4.1011 m/s
c) 4,69.105 m/s
d) 6,63.105 m/s
33. Tegyük fel, hogy bizonyos fotonok energiája éppen a kilépési munkára elegendő. Ennek alapján
melyik számítás nem helyes? (h = 6,626.10-34 Js)
a) Ha a kilépési munka 6,8.10-18 J, akkor a megvilágító fény frekvenciája 10,26.1015 Hz.
b) Ha a kilépési munka 4,1.10-18 J, akkor a megvilágító fény frekvenciája 6,19.1015 Hz.
c) Ha a kilépési munka 3,1.10-18 J, akkor a megvilágító fény frekvenciája 4,68.1015 Hz.
d) Ha a kilépési munka 7.10-18 J, akkor a megvilágító fény frekvenciája 10,34.1015 Hz.
1.a 2.b 3.c 4.a 5.c 6.a 7.b 8.d 9.b 10.a 11.a 12.a 13.b 14.b
15.b 16.c 17.c 18.c 19.c 20.a 21.a 22.a 23.a 24.c 25.c 26.c 27.c 28.c
29.c 30.c 31.c 32.d 33.d 34.d 35.d 36.a 37.c 38.c 39.c 40.c 41.c 42.b
43.b 44.c 45.b 46.d 47.d 48.c 49.a 50.b 51.c 52.c 53.d 54.d 55.d 56.d