Professional Documents
Culture Documents
Az iratkészítés gyakorlata I.
Nyíregyháza, 2011
Kapcsolattartás levélben
Az írásbeli üzenetnek súlya van; leginkább akkor alkalmazzuk, ha fontos, nyomatékos infor-
mációkat közlünk, illetőleg, ha a szóbeliség valamilyen akadályba ütközik. Gyakran a szóbeli
információközlés mellett írásbeli dokumentum is készül, mert ennek van - szükség esetén -
bizonyító ereje.
A levelezés alapfogalmai
Irat: „minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat — a megjelentetés szán-
dékával készült könyvjellegű kézirat kivételével —, amely valamely szerv működésével, ille-
tőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz
elhasználásával és bármely eljárással keletkezett;
Közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a
közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott;
Magánirat: a nem közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozó, valamint a természetes
személyek tulajdonában lévő irat”.1
Okirat „az eljárásjogokban olyan bizonyítási eszköz, amely a benne foglalt tények, adatok,
nyilatkozatok, körülmények, cselekmények valóságát bizonyítja. Az okiratra vonatkozó ren-
delkezések érvényesek minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rög-
zít (fénykép, filmfelvétel, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag stb.).
Az okirat – kiállítója szerint – lehet közokirat vagy magánokirat. Az okirat bizonyító ereje sze-
rint lehet teljes bizonyító erejű vagy egyszerű.
Egyszerű magánokiratnak minősül egy okirat, ha nem felel meg a teljes bizonyító erejű
magánokirat feltételeinek. Az egyszerű magánokirat bizonyítékként való kezelésében az ok-
iratban foglaltak valóságának megítélése a bírói mérlegelés körébe tartozik.
Az okirat teljes bizonyító erejének az a jogi jelentősége, hogy a bíróság nem mérlegeli és
– az ellenfél sikeres ellenbizonyításáig – nem is vizsgálja az okirati bizonyíték valóságtartal-
mát.” 2
2 http://hu.wikipedia.org/wiki/Okirat
Az üzleti, hivatali élet írásbeli kapcsolattartásának gyakori formája a levél. Napjaink egyre
terjedő elektronikus formája mellett az irodában magasodó "irathegyek" azt mutatják, hogy
minden törekvésünk ellenére sem tudtuk még kizárni életünkből a papíralapú üzeneteket.
A levél fogalma: mások számára küldött vagy másoktól kapott írásos közlés (üzenet), ame-
lyet valamely közvetítő (például posta, futár, elektronikus szolgáltató stb.) által juttatunk el a
címzetthez. Tartalmuk, funkciójuk szerint a közvetlen érintkezést pótolják, kiegészítik vagy a
szóbeli közlést rögzítik. Ezáltal a felek között jogi kapcsolat keletkezhet vagy a fennálló kap-
csolat módosulhat, megszűnhet. Nem mindegyik levélnek van azonban jogi következménye
(lsd. meghívó – ebben az aláíró személy erkölcsi felelősséget vállal a meghívóban foglalt
üzenetért).
A hivatali, üzleti élet belső és külső írásbeli kommunikációjában olykor erősen meghatározott
formai szabályok érvényesülnek. Ezek nagyrészt írásbeli kapcsolattartásunk történelmi ha-
gyományain, szokásain alapulnak - egyes elemeit már az ókorban is használták (például
megszólítás, keltezés, elköszönés stb.), de a megformázásához rendelkezésünkre álló tech-
nikai eszközök is erősen befolyásolják az írott üzenetek megjelenését: a betűformáktól kez-
dődően a levélpapír kiválasztásán át a levél formai kellékének papíron történő elhelyezéséig.
A hivatalos, üzleti iratok napjainkban szinte kizárólag számítógéppel készülnek, ezért a szö-
vegszerkesztő kimeríthetetlen formázási lehetőséget kínál számunkra. Ezek használatakor
azonban nem ragadtathatjuk el magunkat, mert a hivatali, üzleti élet szokásai visszafogott-
ságot parancsolnak. A tartalmi-formai kellékeknek legfőbbképpen az átláthatóságot, az egy-
értelmű üzenetközlést és félreérthetetlen értelmezést kell szolgálniuk. Ugyanakkor a jól meg-
szerkesztett és formázott irat képes esztétikai hatást is kelteni az olvasóban, ami olykor az
üzenet tartalmához való hozzáállását is befolyásolja.
a) egyszerű iratok
b) történeti értékű iratok, amelyeket egykor a napi ügyintézés során használtak, de a jö-
vő nemzedéke számára hasznos, érdekes információ tartalmaznak egy adott korról, a
kor embereiről, szokásairól, kultúrájáról. Ezeket az iratokat többnyire a levéltárakban
őrzik.
- egyszerű iratok,
- levélformátumúak, illetőleg
- egyedi formátumú iratok (pl. jegyzőkönyvi forma, szerződésforma, határozatfor-
ma stb.)
Az írás adathordozója
Az írás nem csak gondolatközlő erejével nyűgözi le az olvasót, de formájával is képes külön-
leges esztétikai hatást kelteni, amit jelentősen befolyásol az íráshordozó anyaga.
"A papírt körülbelül kétezer évvel ezelőtt Kínában találták fel. Növényi rostokból illetve
rongyhulladékból - ezeket elemi rostokra foszlatva, szétáztatva - vizes pépet készítettek,
melyből egy selyemszitával merítettek. A víz a szitán át kicsorgott, a szálak pedig papírrá
álltak össze. Ennek szilárdságát szárítással, préseléssel, enyvezéssel jelentősen növelték,
felületét simították, így olcsón, nagy mennyiségben készítettek írásra alkalmas anyagot."
(Forrás: http://www.famakonyv.hu - A könyv alakja és anyaga)
Az irodai munkában anyagát, minőségét, méretét, felhasználási funkcióját stb. tekintve sok-
féle papírt használunk: író, másoló, nyomtató, etikett, fax, fotó, glossy, injekt; íves, leporelló
vagy tekercses stb.
A/4 A/3
21 cm x 29,6 cm 42 cm x 29,6 cm
A/5
14,8 cm x 21cm
A/6
10,5x 14,8
d) Világosság: a papír felületéről visszaverődő fény mennyiségére utal. Minél több a fény,
annál nagyobb a világosság értéke - ez azt jelenti, hogy a szöveg élesebb lesz.
e) Átlátszatlanság: azt mutatja, hogy a papír mennyire állja el a rajta áthaladó fény útját.
Minél kevésbé átlátszó egy papír, annál kevésbé látszik, hogy mit nyomtattak a túloldalá-
ra. Az átlátszatlanság különösen akkor fontos, ha brosúrákhoz, hírlevelekhez, naptárak-
hoz vagy más alkalmazásokhoz keresünk olyan papírt, amelynek mindkét oldalára nyom-
TÁMOP-4.1.1.A-10/1/KONV-2010-0013 számú „Versenyképes Nyíregyházi Főiskola” c. projekt 7
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA
4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/B
Tel: 42/599-400, Fax: 42/ 402-485
tatni kell.
f) Felületek: a megfelelő felület kiválasztása dönti el, hogy a kész nyomat hogyan fog kinéz-
ni; lehet matt, félfényes, lágyfényű vagy szaténfényű stb.
g) Simaság: befolyásolja, hogy a szöveg és a képek hogyan jelennek meg az oldalon. Minél
simább egy papír felülete, annál élesebbnek tűnik rajta a kép. A lézernyomtatókhoz terve-
zett papírok simábbak szoktak lenni, hogy a szöveg élesebb legyen, amikor a toner egy-
beolvad az oldalon, míg a tintasugaras papíroknál a tintacseppecskéknek nincs szüksé-
gük ugyanerre a simaságra.
h) Szín: a papíroknak több ezer színárnyalata lehet. Az irodai munkában túlnyomórészt fehér
papírra fekete nyomdafestékkel kerül az írás, de a tartalomhoz illő kellemes (általában
pasztell) színű papírlap használata kellemes közérzetet ad, jó benyomást kelthet.
Célszerűség, takarékosság, ízlés, olykor igényesség kérdése, hogy ki milyen papírt kedvel
írásbeli üzeneteihez. Vannak, ahol csak fehér színű, jó minőségű papírokat használnak, má-
sok a színes vagy a környezetbarát, illetőleg újrahasznosított papírokat részesítik előnyben.
Ez utóbbi - szürke színe miatt - nem nyeri el mindenki tetszését, vagy a vállalati arculathoz
nem illőnek tartják, pedig a belső használatra szánt anyagok például minden további nélkül
készülhetnek környezetbarát, újrahasznosított papírra.
Napjaink írása többnyire számítógépen, digitális formában jelenik meg, amelynek nagy ré-
szét interneten továbbítjuk. Tárolásuk pedig elektronikus adattárolókat igényel (például
számítógépbe beépített adattároló, CD, DVD, pendrive stb.).
A hivatali, üzleti életben, amikor írásbeli üzenetünket megformáljuk, mindig számolnunk kell
azzal, hogy az bármikor papírformát is ölthet. Meglehetősen gyakori, hogy az elektronikusan
elkészített, tárolt vagy továbbított üzenetet (levelet, egyéb dokumentumot) kinyomtatják, má-
solják, papír alapú iratként tárolják. Ha az üzenet nem kerül kinyomtatásra, a szöveges do-
kumentumok, különösen a levelek megformázásakor is be kell tartanunk az iratkészítés
alapvető formai követelményeit.
A továbbiakban a számítógéppel készített, papír alapú, hivatalos iratok jellemzőit tekintjük át.
Szakmai követelmény
Nyelvi követelmény
Formai követelmény
- Bármilyen írott dokumentumról van szó, a hibátlanság (l. gépelés, helyesírás, nyelvhe-
lyesség stb.) alapvető elvárás. Különösen akkor, ha magasabb szintre, vagy külső szer-
vezethez számára készül az iratunk. A végső változat elkészítésekor ellenőrizzük a hi-
bás megfogalmazást, gépelést, helyesírást és stílust.
- Az irat mindig jól áttekinthető, tagolt, esztétikus formában készüljön. Az irat mások ke-
zébe kerül, nem mindegy, hogy a címzettnek milyen vélemény alakul ki az anyagunkról,
hiszen ez befolyásolja az üzenet befogadásának, értelmezésének körülményeit is.
Nyomtatott formában is célszerű áttekintenünk az írásbeli dokumentumaink szerkezetét,
megfelel-e az esztétikai elvárásoknak és a levelezési szokásoknak.
"Az írásos kommunikáció négy C elve, amely a közéleti és az üzleti tárgyalások, előadá-
sok tervezéséhez, illetve írásos dokumentumok elkészítéséhez nyújt segítséget.
Complete (teljes)
- Közölte-e az összes szükséges adatot?
- Válaszolt-e a címzett valamennyi kérdésére?
Consise (tömör, velős, rövid)
- Elkerülte-e a szükségtelenül hosszú és komplikált szavakat?
TÁMOP-4.1.1.A-10/1/KONV-2010-0013 számú „Versenyképes Nyíregyházi Főiskola” c. projekt 9
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA
4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/B
Tel: 42/599-400, Fax: 42/ 402-485
A margók ajánlott beállításai: a lap felső és alsó, valamint bal oldali margója legalább 2-2,5
cm, a jobb oldali 1-2 cm (ne legyen nagyobb a jobb oldalinál). A nagyobb, bal oldali margó az
iratok fűzésére szolgál, a jobb oldali margó az irat kezelésekor, olvasásakor a papír kézbe
fogásának, ill. a lefűzött iratok esetén a „lapozás” területe.
Az alsó és felső margó ajánlott értékeit élőfej/élőláb kialakításakor célszerű megtartani, en-
nek hiányában lehet nagyobb, ha az információk hossza megengedi. Rövidebb iratszöveget
lehet kezdeni a felső margó "vonalától" lejjebb eső területen vagy az oldalon függőlegesen
középre igazítani.
Az élőfej vagy/és élőláb (oldalanként ismétlődő szövegek kerülhetnek ide) a lap vágási élétől
legalább 1-1,5 cm-re, legfeljebb 2 cm-re kerüljön. Ha élőfej vagy élőláb csak a dokumentum
első oldalán szerepel, vagy a további oldalakon eltérőek, ezt is beállíthatjuk az eltérő élő-
fej/élőláb funkció kiválasztásával.
3 Forrás: http://www.kozlesmodok.hu/index.php/irasos-kommunikacio/level.html?start=2
Az egyszerű iratok többnyire fekvő tájolású A/5-ös lapméreten készülnek, a margók értékei
az A/4-es lapméretével azonosak.
2. ábra Margóbeállítás
A külső leveleinkhez vagy hosszabb terjedelmű belső levelekhez A/4 méretű levélpapírt
használunk álló tájolással, míg a rövidebb levelekhez, egyszerű iratokhoz A/5 méretű levél-
papír is elegendő. Ehhez fekvő tájolást állítsunk be a margóértékek magtartásával!
2. Betűtípus és betűméret
T G A K
Times New Roman Calibri Bodoni MT Bookman Old Style
F E M C
Tunga Arial Corbel Century Gothic
A másik csoportosítási szempont, hogy a betűk végei hogyan vannak lezárva: Az egyik
megoldás, hogy kis talpacskák vannak a vonal végén, mint az első sorban látható betűk ese-
tén is. Az ilyen betűket e talpacskákról talpas vagy serif betűknek nevezzük. Tipikus példa a
talpas betűkre a Times New Roman betűkészlet. Amennyiben a betűknek nincsenek talpai,
mint a második sorban lévő betűknél, akkor talpatlan vagy sans serif betűkről beszélünk.
Tipikus példa talpatlan betűtípusra az Arial. A talpas betűk nyomtatásban jobban olvashatók,
TÁMOP-4.1.1.A-10/1/KONV-2010-0013 számú „Versenyképes Nyíregyházi Főiskola” c. projekt 12
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA
4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/B
Tel: 42/599-400, Fax: 42/ 402-485
A kézírásos formát utánzó, kurzív betűtípusok hivatalos iratok készítésére nem alkalmasak,
legfeljebb különleges, például protokolláris alkalmakra készülő iratok esetében.
Az iratokban leggyakrabban alkalmazott betűtípus és -méret: Arial 11-12 pt, Book Antiqua
12-13 pt, Bookman Old Style 11-12 pt, Century Gothic 11 pt, Courier New 11-12 pt, Gautami
11 pt, Georgia 12 pt, Tahoma 11-12 pt, Tunga 12 pt, Times New Roman 12 pt, Verdana 11-
12 pt stb.
A kisebb méretű betűket speciális vagy kevésbé fontos szövegrészek írására használjuk (pl.
lábjegyzet, élőláb stb.). A nagyobb betűméret kiemelésre, figyelemfelhívásra szolgál (pl.
élőfejben a cég neve).
Mi az írás? Nyelvileg kifejezett gondolatok maradandó rögzítésére szolgáló, kisebb-nagyobb emberi közösségek-
től elfogadott, egyezményes grafikai jelek rendszere. (Kéki Béla)
A közlés szándéka szerint különböző betűstílusokkal ki lehet emelni az irat bizonyos tartalmi
és szöveg lényeges elemeit. A betű stílusa lehet: aláhúzott, dőlt, félkövér, nagybetűs,
kiskapitális és ezek kombinációi.
További kiemelési módja lehet a szövegnek, ha például keretezzük, mintázatot adunk a hát-
térnek, bekezdést középre rendezünk vagy egyéb szövegszerkesztési lehetőséggel élünk
(behúzás, felsorolás stb.).
Írásban a tagolás a szöveg kisebb nyelvi egységekre (szavakra, mondatokra, a sorokra, be-
kezdésekre, fejezetekre stb.) való bontást jelenti. Az iratok szükséges adatait jól áttekinthe-
tően, tagoltan kell elrendeznünk, amelyek a levelezési szokások szerint meghatározott távol-
ságra kerülnek egymáshoz képest. Az adatok (bekezdések) közötti távolság kialakításakor
térközt alkalmazunk (lásd lejjebb: iratminta), melynek alapértéke 12 pt, és az egyes adatok
között ennek két vagy háromszorosa, illetőleg felsorolások között 0 pt, néha 6 pt értékű.
A levél szövegének bekezdésre tagolásakor ügyelnünk kell arra, hogy a túl sok bekezdés
éppolyan zavaró lehet a szöveg tartalmának értelmezésében, mint a túl kevés vagy a tago-
latlan szöveg.
5. Sortávolság, sorrendezés
Az iratok szimpla sortávolsággal készülnek. Rövid (két-három mondatos) szöveg esetén al-
kalmazhatunk 1,5-es sortávolságot. Ilyenkor is igyekezzünk a rendelkezésünkre álló teret
kihasználni a papíron, és a margók között arányosan elhelyezni a közlendőnket.
6. Elválasztás alkalmazása
A sorkizárt sorrendezéskor csak akkor kapunk a soron belül egyenletes, arányos szóelosz-
lást és kerüljük el a szükségtelenül nagy szóközöket, ha elválasztást alkalmazunk, amivel
szabályozhatjuk, milyen hosszúságú szövegrész kerüljön egy sorba.
A tapasztalatok szerint az automatikus elválasztás nem mindig megbízható, ezért ennek el-
lenőrzése feltétlenül fontos feladat.
Feladat:
7. Helyesírás-ellenőrzés
Az irat mentése, nyomtatása előtt a nyelvi, helyesírási, nyelvhelyességi, gépelési hibák el-
lenőrzésére mindig futtassuk le a szövegszerkesztő program helyesírás-ellenőrzőjét. Ez a
technika azonban nem helyettesítheti a szöveg elejétől a végéig történő elolvasását és sze-
mélyes ellenőrzést, mert a tartalmi összefüggés alapján csak az irat készítője tudja a hibákat
érdemben javítani.
Figyeljünk az ellenőrzés bekapcsolt állapotára is, amely zölddel vagy pirossal jelezheti a
program által hibának vélt elemeket. Ennek megerősítésére vagy felülbírálatára a magyar
helyesírási szabályok gyűjteménye vagy helyesírási tanácsadó szótárak adnak egyértelmű
segítséget.
8. Sablon használata
[Válasszon dátumot]
Panni Kft.
3. ábra. Iratsablon
(Forrás: MS Word beépített levélsablonja)
Tisztelt Ügyfelünk!
Üdvözlettel
Vígh Norbert
kereskedelmi üzletágvezető
- Figyeljünk a megfelelő betűtípusra is: könnyen olvasható méretű és típusú betűt vá-
lasszunk! Az egyedi betűtípus nem biztos, hogy úgy jelenik meg a címzett számító-
gépén, ahogy azt terveztük. Kerüljük a csupa nagybetű használatát, mert a netikett
szerint ilyenkor kiabálunk! (Netikett: angol "netiquette" magyarosított formája, és a
hálózati kommunikáció általános illemszabályait foglalja össze.)
- Mindig írjuk alá az e-mailt! Ha ez gyakran elkerüli a figyelmünket, akkor állítsuk be az
automatikus névjegyküldést! Az aláírás-állományt azonban lehetőleg kisebb terjedel-
műre szerkesszük meg!
- A "Küldés" gomb megnyomása előtt olvassuk át még egyszer a levelet és a csatol-
mányt is! Nagyon fontos levél esetén akár hosszabb szünetet is hagyhatunk elküldés
előtt. Tegyük a levelet piszkozatba és később olvassuk át újra, majd azt követően
küldjük csak el!
- A fontos levelekről kérjünk visszaigazolást, hiszen számunkra is megnyugtató tudni,
hogy az üzenetünk célba ért!
- Az üzleti e-mailekre - akárcsak a papír alapú üzleti levelekre - minden esetben illik vá-
laszolni.
- Az automatikus válaszfunkció segítségével idézhetjük levelezőpartnerünk levelét. Él-
jünk ezzel a lehetőséggel, ha lényeges kérdésekre válaszolunk, mert elképzelhető,
hogy levelezőpartnerünk már nem emlékszik a témára! Ugyanakkor felesleges ilyen-
kor az egész (hosszú) üzenetet megismételnünk. Inkább töröljünk belőle, és csak a
reagálásunkat kiváltó sorokat hagyjuk meg a “>” jelek után, amelyet a legtöbb prog-
ram alkalmaz!
- Mivel a levelezés lényeges kérdése a gyorsaság, ne várakoztassuk sokáig partne-
rünket, legalább egy sort küldjünk neki, miért nem válaszolunk. Hosszabb távollét, il-
letve szabadság alatt ajánlott automatikus válaszüzenetet beállítani, amelyben tájé-
koztatjuk üzleti partnerünket, hogy meddig vagyunk távol. Az üzenetben adjuk meg
helyettesítő személy elérhetőségeit is, akihez sürgős esetben fordulhatnak!
- Fontos a stílus! Az e-mailben folytatott levelezésünkben könnyen eltérünk a formali-
tásoktól, de az első kapcsolatfelvételkor hagyományos, formális stílusban írjunk!
(Forrás: http://www.profession.hu/cikk/151)
Míg a papír alapú dokumentumok esetén a dokumentum hitelességét a rajta szereplő kézzel
írott aláírás biztosítja, az elektronikus dokumentumokat elektronikus aláírással hitelesíthet-
jük. Az elektronikus aláírás a kódolás egy speciális változata, alkalmazásával a dokumentum
hitelességét annak szerkezete biztosítja.
Egyszerű ügyiratok
Az egyszerű iratok a mindennapi magán- vagy hivatali életben előforduló, rövidebb terjedel-
mű, kisebb fajsúlyú vagy kevésbé körülményes ügyeknek a rögzítésére szolgálnak. A kisebb
ügyiratoknak igen széles köre van. Legfőbb jellemzőjüket az "egyszerű ügyirat" elnevezés
híven tükrözi: rövidek, egyszerűek mind tartalmi, mind nyelvi és formai szempontból. A rövid-
ség mellett az egyszerű ügyiratokban törekszünk a tényszerűségre, a tárgyilagosságra és az
információk félreérthetetlen közlésére.
1. Tartalmi követelmények
Az egyszerű iratok többsége azért készül, hogy egy-egy kisebb fajsúlyú ügyletet, történést,
adatot, tényt, állapotot rögzítsünk benne. Az irat alapvető jellemzője, hogy az ügy legfonto-
sabb elemeit tartalmazza, de miden olyan adatot, tényt, körülményt rögzíteni kell, amely ve-
szélyeztetheti a közlés megértését, illetőleg a későbbiekben vitát válthat ki, problémát, kel-
lemetlenséget idézhet elő. A rögzítetteknek valóságos helyzetet kell tükrözniük, valótlan,
helytelen vagy elégtelen információ súlyos következményekkel járhat.
Magánszemély saját kezű aláírásán túl az aláírt iratokon szükséges a személy megnevezése
(l. gépelt formában) és valamilyen azonosító adata. Erre szolgálhat(nak) például:
- a lakcím;
- a születési adatok (születési hely, idő; anyja neve);
- a személyi igazolvány (vagy egyéb közokirat: útlevél, jogosítvány stb.) száma;
- egyéb számadatok (például: adószám vagy adóazonosító szám, taj-szám, ügyfél-
szám, kötvény- vagy szerződésszám stb.);
- valamely csoporthoz tartozás (pl. II. évfolyam titkárságvezető szakos hallgató) meg-
nevezése stb.
A magánszemélyek által készített iratok a hivatalos (jogi) eljárásban csak akkor számítanak
bizonyító erejű okiratnak (magánokiratnak), ha az irat készítője azt saját kezűleg írta és aláír-
ta, vagy a nyomtatott formában készült és saját kezűleg aláírt dokumentumot két tanú aláírá-
sával is igazolta.
A tanúk aláírásukkal azt igazolják, hogy az iratot az aláíró személy előttük, saját kezűleg írta
alá. Az aláíráson túl szükséges olvashatóan feltüntetni a tanú(k) nevét (l. gépelt formában)
és az iratban foglalt ügy szempontjából fontos azonosító adato(ka)t (l. fent).
A hivatalos szervek, intézmények, egyéb szervezetek által készített iratokat cégszerű alá-
írással kell ellátni.
2. Nyelvi követelmények
3. Formai követelmények
Az egyszerű ügyiratok nem igénylik különleges minőségű papír alkalmazását (például: szí-
nes, mattos, fényezett stb.). Az egyszeri felhasználásra, házi használatra készült vagy hamar
selejtezhető iratok papírjai - különösen, ha nagy tételben készülnek (l. iskolalátogatási igazo-
lások) - gyengébb minőségűek, kevésbé tartósak is lehetnek.
4 (Forrás: http://penzterkep.hu/node/137)
Alapvető formai követelmény, hogy az irat jól áttekinthető, tagolt, esztétikus formában ké-
szüljön. Az irat - mások kezébe kerülve - önmagunkról, illetőleg a kiállítójáról is közöl infor-
mációt: precizitásról, igényességről, pontosságról, szépérzékről stb. árulkodik, ezért nem
mindegy, hogy milyen vélemény alakul ki az anyagunkról, illetőleg rólunk. A pontosan, eszté-
tikusan, arányosan megszerkesztett irat az információ megértését is elősegítheti.
4. Egyéb írásszabályok
- célszerű elkerülni azt is, hogy a sor végére egybetűs szó kerüljön, kiváltképp a név-
elő nagybetűs alakja: Az elmúlt években csökkent a tanári pálya iránti érdeklődés. A
pályaválasztók csekély százaléka választotta a műszaki pályát is. Helyesen: A má-
sodik mondatot kezdő „A” névelő (shift +enter vagy a mondat átfogalmazásával) ke-
rüljön át új sorba.
TÁMOP-4.1.1.A-10/1/KONV-2010-0013 számú „Versenyképes Nyíregyházi Főiskola” c. projekt 21
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA
4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/B
Tel: 42/599-400, Fax: 42/ 402-485
- ügyelünk arra, hogy a több tagú rövidítések (an. n., szem. ig. sz., ikt. sz.) elemei se
kerüljenek külön sorba;
- a tagolt vagy kötőjelesen írt cégnév, márkanév, illetőleg társasági formájuk megjelö-
lésének egyben tartására is törekedjünk (CSOMI-ÉP KFT, Lenti & Tsa Kft.);
- ligatúra (l. összevont betű: æ); szimbólum (például: @) vagy a gondolatjel lehetőleg
szintén ne kerüljön a sor végére.
Egy-egy összetartozó adatsor vagy kifejezés egyben tartása miatt (például: számsor, cég-
név, márkanév, dátum stb.) kézi elválasztás vagy egyéb szerkesztési művelet (pl. betűtípus,
-méret váltása, betűközsűrítés stb.) alkalmazására, esetleg szórend megváltoztatására vagy
a mondat átfogalmazására lehet szükség.
Egyedi irat
Sablonforma
Az irat megnevezése
Keltezés ………………………….
Aláírás
Azonosító adat (beosztás, lakcím, születési vagy egyéb adatok stb.)
Az irat megnevezése
Keltezés ………………………….
Aláírás
Azonosító adat
Feladat: Készítse el a fenti egyszerű irat formáit! Mentse el az iratformákat sablonként (is)!
Űrlap, nyomtatvány
Azoknál a cégeknél, szervezeteknél, ahol adott ügyekben több azonos fajtájú iratot nagyobb
mennyiségben használnak, célszerű űrlapként, nyomtatványként nagytételben előállíttatni
vagy nyomtatványt forgalmazó kereskedőktől megvásárolni (l. számla, nyugta).
Feladat:
- nyugta, ellennyugta,
- elismervény (átvételi elismervény),
- kötelezvény,
- meghatalmazás,
- igazolás,
- nyilatkozat stb.
1. Nyugta és ellennyugta
A nyugta a pénz átvételét igazoló írásbeli dokumentum. Ha valakinek bármely okból vagy
célból pénzösszeget adunk át, nyugta ellenében kell tennünk. A nyugtát a pénz átvevője írja
alá. Az irat a pénz átadójánál marad.
A nyugta tartalmazza:
- a "Nyugta" megnevezést;
- az átvett pénz összegét számmal és betűvel;
- a pénz átadójának nevét, azonosító adatát;
- a pénzösszeg rendeltetését, jogcímét;
- a keltezést;
- az átvevő nevét, aláírását, azonosító adatát.
Nyugta
Szerdahelyi Angéla
oktatásszervező
Ellennyugta akkor készül, ha valakinek pénzt adunk át valamilyen okból, és igazolnia kell a
nála lévő pénz eredetét, származását. Tartalma megegyezik a nyugtáéval, de az ellennyug-
tát első helyen a pénz átadója írja alá.
Az ellennyugta tartalmazza:
- az "Ellennyugta" megnevezést;
- az átadott pénz összegét számmal és betűvel;
- a pénz átvevőjének nevét, azonosító adatát;
- az átadás célját, jogcímét, egyéb körülményeit;
- a keltezést;
- a pénz átadójának nevét, aláírását, azonosító adatát.
- a nyugta sorszáma,
- kibocsátójának neve, címe, adószáma,
- a fizetendő összeg (számmal és betűvel),
- a nyugta kibocsátásának kelte, valamint
- a kiállító aláírójának neve és aláírása.
Az irat kitöltése, kezelése és megőrzése a bizonylati rend előírásai szerint történik. (Erre
vonatkozóan lsd. a mindenkori áfatörvény rendelkezéseit, illetőleg e törvény felhatalmazása
alapján kiadott pénzügy-minisztériumi rendeleteket. Itt a 2007. évi CXXVII. törvény az
általános forgalmi adóról.)
Feladat:
Forrás: http://www.depot.hu/office/product_info.php?products_id=2038
2. Átvételi elismervény
Az átvételi elismervény valamely tárgy, áru, értékpapír, esetleg szolgáltatás átvételét igazoló
írásbeli dokumentum. Aláírója az átvevő, aki elismeri az átvétel tárgyát, körülményeit, meg-
nevezi az esetleges visszaadás feltételeit. A hivatali életben általában valamilyen szolgálta-
tást végző személy, vállalkozó vagy cég állítja ki. Az irat egy (vagy első példánya) annál a
személynél marad, aki a dolgot, tárgyat átadta.
Átvételi elismervény
Elismerem, hogy átvettem Tarjányi Lászlótól, a Munka & Biztonság Bt. munkavédelmi
szakértőjétől:
Hargitai Árpád
munkavédelmi felelős
Egyes cégeknél az átvételi elismervény olyan gyakori irat lehet, hogy az ügyintézés egysze-
rűsítése és gyorsabbá tétele értekében nyomtatványt/űrlapot használnak.
Az átadott, kölcsönadott dolgot, tárgyat - ha azt vissza kell adni - az átadó mindaddig köve-
telheti, amíg a birtokában van egy érvényes átvételi elismervény. Ezért ügyelni kell arra, ha
az előzőleg átvett vagy kölcsönkapott tárgy, áru stb. visszakerül az eredeti tulajdonosához
vagy átadójához, kérjük az átvételi elismervény érvénytelenítését. Ennek különböző módja
lehet, például:
3. Kötelezvény
A pénzügyi, banki eljárás (hitelfelvétel) során gyakori a kezesi kötelezvény, amelyben a ke-
zes feltétel nélkül és visszavonhatatlanul vállal kötelezettséget arra, hogy ha az adós (hitel-
felvevő) a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, azaz a fizetési kötelezettségét nem tel-
jesíti, akkor a kezes a kötelezvényben megjelölt összeg erejéig fizetést teljesít a hitelező ja-
vára.
A kötelezvény tartalmazza:
- a "Kötelezvény" megnevezést;
- az átadó (hitelező, kölcsönző) nevét, azonosító adatait (lakcím, azonosító számok,
születési adatok stb., cég esetén: cégnév, cégjegyzékszám, adószám stb.);
- pénzösszeg esetén a kölcsönvett összeg feltüntetését számmal és betűvel;
- áru, tárgy, értéktárgy esetén a pontos megnevezését (típusa, gyártási száma, jele
stb.) és mennyiségét;
- a visszaadás (visszafizetés) idejét - határidő vagy határnap megjelölésével;
- a visszaadással (visszafizetéssel) járó kötelezettségvállalást;
- a keltezést;
- a kötelezettséget vállaló nevét, aláírását, azonosító adatát;
- két tanú nevét, aláírását, azonosító adatát (l. lakcím, születési adatok, személyi iga-
zolvány száma stb.).
Nincs szükség tanúk aláírására akkor, ha a kötelezettséget vállaló személy saját kezűleg írta
a kötelezvény teljes szövegét, és aláírta, továbbá, ha jogi személy vállal kötelezettséget,
melyet cégszerű aláírással lát el.
Kötelezvény
Varga Adrienn
Szarvas, Kossuth út 41.
Szem. ig. sz.: 845 765 CN
Tanúk:
4. Meghatalmazás
A részleges jogot adó meghatalmazás esetén a megbízó személy csak előre meghatározott
TÁMOP-4.1.1.A-10/1/KONV-2010-0013 számú „Versenyképes Nyíregyházi Főiskola” c. projekt 31
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA
4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/B
Tel: 42/599-400, Fax: 42/ 402-485
A meghatalmazás időbeli hatálya lehet: visszavonásig érvényes (ez idő alatt korlátlan a
meghatalmazás, azaz bármikor eljárhat a megbízott személy az arra feljogosított ügyben)
vagy meghatározott alkalomra szóló. Ez lehet egyszeri, egy adott ügyre vonatkozóan, egy
időintervallumban érvényesen, vagy szólhat a megbízás konkrét határidőig.
Jogi személy által adott meghatalmazás esetén a két tanú helyett cégszerű aláírással is hite-
les lesz az irat.
A meghatalmazás tartalmazza:
- a "Meghatalmazás" megnevezést;
- a meghatalmazott nevét, azonosító adatait, szükség esetén aláírását;
- a meghatalmazás tartalmi és időbeli terjedelmét (érvényességi idejét);
- a keltezést;
- a meghatalmazó nevét, aláírását, azonosító adatait;
- szükség esetén a két tanú nevét, aláírását, azonosító adatait.
Meghatalmazás
Varga Károly
ügyvezető igazgató
5. Igazolás
Az igazolás valamely adat, tény, állapot, körülmény, tevékenység stb. elismerése, valamint a
hozzá kapcsolódó jellemzők fennállásának - bizonyítható - állítása. Az igazolást többnyire
cégek, intézmények, hatóságok állítják ki munkavállalók, ügyfelek, tagok stb. részére,
amelyben az általuk nyilvántartott vagy rendelkezésükre álló információkat hivatalosan iga-
zolják. Gyakori, hogy az irat címe utal a kiállító szerv típusára vagy az igazolás felhasználá-
sának funkciójára, például: munkáltatói, hatósági, orvosi, iskolalátogatási, teljesítési igazolás
stb.
Az igazolás akkor tekinthető bizonyító erejű iratnak, ha azt a kiállító cégszerűen aláírta. A
cégszerű aláírás: a cég alapító okirata vagy a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány
szerinti aláírás.
Az igazolás tartalmazza:
REVÁK Kft.
Budapest IX., Mester u. 59.
Telefon: (1) 577-32-22
E-mail: revak@rv.hu
Honlap: www.revak.hu
Igazolás
- adatbevitel (gépelés),
- levelek postai előkészítése,
- iktatás,
- irattározás,
- irodai rendszerezés,
- telefonon, e-mailben történő kapcsolattartás.
Kiss Kálmánné
irodavezető
6. Nyilatkozat
Az írásbeli nyilatkozat olyan dokumentum, amelynek aláírója elismer, kijelent valamit, vala-
mihez hozzájárul, engedélyez, módosít, cáfol vagy lemond valamiről. A nyilatkozat vonat-
kozhat valamilyen intézkedés, információ, szabályozás, rendelet, valamilyen közlés tudomá-
sulvételére is. A nyilatkozattal legtöbbször kötelezettséget és egyben felelősséget is válla-
lunk. A hatóság vagy illetékes szerv előtt tett, a formai követelményeknek is megfelelő kije-
lentés jogkövetkezményekkel jár.
Szervezetek, intézmények, hatósági, jogi testületek bizonyos közösségeket érintő vagy álta-
lános, közérdekű dologgal, körülménnyel kapcsolatban is tehetnek kijelentést - nyilatkozatot -
közös, többé-kevésbé hivatalos álláspontjuk közlésére, határozatuk kinyilvánítására más
szervezetek, testületek, illetőleg a nyilvánosság számára. Az ilyen jellegű nyilatkozatokat
többnyire sajtóban, köztereken, közösségi tájékoztatásra szolgáló helyeken (hirdetőtáblá-
kon), elektronikus portálokon stb. is közzé, illetőleg hozzáférhetővé tehetik. Például: jogi,
adatvédelmi, titoktartási, támogatási, felelősségi nyilatkozat stb.
A nyilatkozat tartalmazza:
- a "Nyilatkozat" megnevezést;
- az adat, tény, információ, körülmény, szabály stb. pontos megnevezését, leírását,
amelyről az aláíró a kijelentést, elismerést teszi;
- a kijelentéssel, nyilatkozattal együtt járó következmények, felelősség tudomásulvéte-
lét, vállalását;
- a keltezést,
- az aláíró nevét, azonosító adatát;
- jogi következménnyel járó esetekben két tanú aláírása, illetőleg adatai (név, lakcím, szü-
letési adatok, azonosító számok stb.) is szükségesek.
Nyilatkozat
Bártfalvy Zoltán
ügyvezető igazgató
Átvételi elismervény. A mai napon Kozma Tibortól, a Vallkid Kft. ügyvezető igazgató-
jától átvettem az alábbi dokumentumokat magyar nyelvre való fordítás céljából: 2 db
német és 1 db angol nyelvű gépleírási anyag, valamint az MTZ 550 és az MTZ 552
LUX típusú traktorok német nyelvű kezelési és karbantartási útmutatója. A dokumen-
tumok magyarra fordított változatát 3-3 példányban és nyomtatott formában kell elké-
szítenem 20… ……………………-ig. Nyíregyháza, ………………………………. Fordí-
tó- és Tolmácsközvetítő Iroda. Haraszti Klára idegen nyelvű levelező.
Hozzájárulás. Hozzájárulok ahhoz, hogy a Nyíregyháza, Béke u. 28. sz. alatti ingatlanomat
Karászi Tamás, Nyíregyháza, Béke u. 30. sz. alatti lakos a köztünk lévő kerítés felépítésé-
nek munkálatai során használhatja, ill. az előzetesen kijelölt területen építési anyagot tá-
rolhat. Karászi Tamás a kerítés felépítésének befejeztével, 20... …………………-ig köteles
az általa használt területen - az eredeti állapotnak megfelelően - a kertrendezési munkála-
tokat is elvégezni. Nyíregyháza, 20... ………………………… Dombrádi Jánosné, Nyír-
egyháza, Béke u. 28. Előttünk mint tanúk előtt: Varga Tamásné, Nyíregyháza, Béke u. 26.
Lendvai Árpád, Nyíregyháza, Táncsics u. 5.
Igazolás. Igazolom, hogy a Protetika Ügyvédi Munkaközösség tagja, Dr. Szalay Jó-
zsef ügyvéd (a cég székhelye: 1031 Budapest, Amfiteátrum u. 25. VI. 51.; cégjegy-
zékszáma: Cg. 15-2-432543; sz. ig. sz.: 291399HA; a. n.: Tálassy Ilona; lakcím: 1031
Budapest, Amfiteátrum u. 25. VI. 51.), hogy cégünket az egyéni méretvétel alapján
készülő, már befogadott gyógyászati segédeszközök közfinanszírozása alapjául
szolgáló árak emelésére indított csoportos eljárásban 20… …………….. – 20…
……………. a társaság megbízásából sikeresen képviselte. Számára a szerződés-
ben megállapított megbízási díj kifizethető. Budapest, ………………………. GENETI
Kft., Cegléd, Alsó u. 24. Fellegi Árpád ügyvezető.
- hirdetés,
- reklámlevél,
- tájékoztatás,
- értesítés,
- meghívó,
- felhívás,
- felszólítás.
Hirdetés
Reklámlevél
Ehhez megbízható adatbázissal kell rendelkezni a levél küldőjének (pontos címekkel, ada-
tokkal), akik közül mindig a küldő szándékának megfelelően választják ki a konkrét címzette-
ket (kor, település, vásárlási szokások stb.).
A DM-levelek – bár személyre szólóak – mégis nagy példányszámban készülnek, ezért nem
költségtakarékos.
Tájékoztatás
Értesítés
Adott ügyben érintettek számára pontos információközlés pl. valamely időpont, helyszín vagy
egyéb körülmények megváltozásáról. Közérdekű információkat sajtóban, köztéri plakátokon,
hirdetőtáblákon is közzé lehet tenni, gyakori azonban a személyre szóló értesítés is (pl. szol-
gáltatás szüneteltetéséről, karbantartás időpontjáról, megváltozott nyitva tartásról, kötele-
zettségek betartásáról stb.).
Meghívó
Felhívás
Felszólítás
A hírt közlő iratok formájukat, szerkesztésüket tekintve sokszínűek lehetnek. Az egy-két so-
ros szöveges információközléstől kezdődően a nagyobb formátumú, pl. A/4-A/3 méretű vagy
plakát méretű dokumentumok megjelenéséig terjedhet a sor. A címzettet közvetlenül érintő
ügyekben azonban az információt jellemzően személyre szólóan küldik meg (egyszerű ügy-
irat- vagy levélformában).
Feladat:
A
AMMA
AGGY
YAAR
RNNY
YEELLV
VNNA A –– FFEEB
APPJJA BRRU
UÁ R 2233..
ÁR
I DÉ ZZ ÜK F EL K Ö ZÖ SE N A M AG YA R NY EL V N AP JÁ N A M AG YA R NY EL V S ZÉ PS ÉG EI T !
megemlékezésre
2. Készítsen felhívást arról, hogy a nyíregyházi S.O.S. állatotthon nyílt napot tart. Várják az
érdeklődőket, akik szeretnék az állatok karácsonyát is szebbé varázsolni adományaik-
kal, szeretetükkel. Ezen a napon az állatotthonban felállítanak egy fenyőfát, amelyre dí-
szeket bárki hozhat. A fenyőfa alá hálásan fogadják azokat az ajándékokat, amelyeknek
az otthon lakói is örülnének. Az időpontot és helyszínt tetszőlegesen határozhatja meg.
A felhívás tartalmazzon egy állatokkal kapcsolatos idézetet vagy szlogent is, valamint a
kedvenc állata képét!
d) A betű típusa: Times New Roman, mérete: 12 pt legyen. A sorokat szimpla sortávolsággal
írja, a bekezdések közötti térköz: 0 pt. Rendezze a sorokat sorkizártra!
f) A szöveg első bekezdését rendezze középre, az alábbiak szerint három bekezdésre tagolva:
l) Készítsen élőfejet, melyben a bal margóhoz írja be a saját nevét, pontosan a jobb margóhoz
igazítva szúrja be az aktuális dátumot! Az adatok betűtípusa: Book Antiqua, -mérete 8 pt,
félkövér stílusú és sötétvörös színű legyen! Az élőfejet zárja le egy 0,75 pt-os, sötétvörös
színű, folyamatos vonallal! A vonal távolsága a szövegtől: 2 pt távolságra legyen!
m) Készítsen élőlábat, melyben a bal margóhoz írja be: A természet csodái! Az élőláb szöve-
gének karaktere és felső szegélyvonala, távolsága a szövegtől megegyezik az élőfejével!
n) Az interneten keressen egy természeti képet, mentse a saját mappájába képként, Natura
fájlnéven! Ezt a képet szúrja be a szöveg alá, középre rendezve! A kép magassága 2 cm,
szélessége 9 cm legyen, előtte és utána 6-6 pt térközt állítson be!
o) Készítsen 2,25 pt vastagságú, kívül vastag-belül vékony stílusú és sötétvörös színű oldal-
szegélyt, fent és lent 8 pt., bal és jobb oldalon 6 pt távolságra a szövegtől!
A szervezeten belüli kommunikáció olyan egy vagy kétirányú közlési folyamat, mely akár élő
szóban, akár írásos formában információáramlást jelent a cég stratégiájával, változásaival és
a hétköznapi folyamatokkal kapcsolatosan. A munkahelyi stratégiai céloknak legmegfelelőbb
információ szerzését, szelektálását és továbbítását, majd visszacsatolását lehetővé tevő
struktúra a munkaszervezet kultúrájának része, amely behálózza az egész szervezetet.
A munkahelyi, belső iratok tartalmuk, formai jellegük szerint rendkívül változatosak, és min-
denkor függnek az információközlés céljától. Tartalmukat tekintve irányulhatnak a vállalati
stratégiára, de lehet a célja különféle vállalaton belüli változások továbbítása, illetve a napi
munkavégzéshez szükséges információk megosztása, vagy a figyelmesség kinyilvánítása.
Írásos formában nyomtatottan, akár átvételt igazolva kapnak dokumentumokat a munkatár-
sak, ezek többnyire a vállalat életében jelentős dokumentumok, melyeket ismernie kell min-
TÁMOP-4.1.1.A-10/1/KONV-2010-0013 számú „Versenyképes Nyíregyházi Főiskola” c. projekt 47
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA
4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/B
Tel: 42/599-400, Fax: 42/ 402-485
den munkatársnak. Emellett gyakori írásos forma az e-mail, melyen keresztül a legtöbb napi
információ érkezik.
A szervezeten belüli kommunikáció olyan egy vagy kétirányú közlési folyamat, mely akár élő
szóban, akár írásos formában információáramlást jelent a cég stratégiájával, változásaival és a
hétköznapi folyamatokkal kapcsolatosan. A munkahelyi stratégiai céloknak legmegfelelőbb
információ szerzését, szelektálását és továbbítását, majd visszacsatolását lehetővé tevő struk-
túra a munkaszervezet kultúrájának része, amely behálózza az egész szervezetet.
b) A levélforma tartalmazza
Emlékeztető
Az emlékeztető az egyik leggyakoribb munkahelyi irat, bárki készítheti önmagának vagy má-
sok számára, de általában beosztott készíti felettese számára, amelyben emlékezetbe idéz-
hetünk egy-egy határidőt, elvégzendő teendőt, vagy az eseményen elhangzottakat foglaljuk
össze. Ez utóbbi tartalmazhatja valamely jegyzőkönyv bizonyos részletét, a kivonatát vagy
csak a megállapodásokat, határozatokat.
Emlékeztető
az osztályvezetők részére
Nagy Valéria
titkárságvezető
Feljegyzés
A szervezeten belüli információközlés egyik fontos irata, amely konkrét körülményekről, té-
nyekről, állapotról, helyzetről, intézkedésekről, feladatteljesítésről, telefonhívásról stb. ad
tájékoztatást, közöl információt.
Feljegyzés
a 20…………………………….-én megtartott munkaügyi ellenőrzésről
Nemes László
humánpolitikai osztályvezető
A rövid, figyelemfelhívó feljegyzést bárki készthet (pl. egyik ügyintéző a másiknak, a vezető-
nek, a munkahelyi vezető a beosztott számára stb.), amelyben – hasonlóan az emlékeztető-
höz - emlékezetbe idéző vagy feladatvégzésre, határidőhöz kapcsolódó teendők megtételé-
re, felelősök kijelölésére stb. vonatkozó információt közlünk, vagy hatáskört meghaladó ügy-
ben a felettes személy döntését, közreműködését várjuk.
Igazoló iratok
Igazolás
Igazoljuk, hogy Majtényi Katalin, a titkárság iratkezelője részt vett a cég által szerve-
zett elektronikus dokumentumkezelő rendszer használatáról tartott szakmai bemuta-
tón és továbbképzésen, melynek időpontja: 2010. szeptember 29. 10-14 h.
Front-Forma Kft.
Információs iratok
A szervezeten belüli kapcsolattartás rendkívül hatékony eszköze lehet, ha, dolgozók, munka-
társak közvetlen, személyes találkozása helyett kell hírt adni céges rendezvényről, esemény-
ről, valamely történésről. Az erre szolgáló irat lehet: értesítés, tájékoztatás, meghívó,
amely helyettesítheti, megerősítheti, vagy olykor módosíthatja a szóbeli vagy telefonon törté-
nő információközlést.
Értesítés
angol nyelvi tanfolyam indulásáról
Tarczali Tímea
tanfolyamszervező
MEGHÍVÓ
Kiss Ágnes részére
Farkas Zoltán
műszaki vezető
Majtényi Katalin
iratkezelő
Helyben
Tárgy: Meghívó
Kedves Munkatársunk!
Üdvözlettel
Radnai Eszter
rendezvényszervező
Meghívó
……………………………...
részére
Szeretettel várjuk
BIKER BT.
Varga Zoltán
igazgató
Jelentés
Jelentést általában valamely ügy intézésével megbízott személy vagy csoport készít felsőbb
szerveknek, feletteseknek vagy beosztott dolgozó a felettesének, középvezető a szervezet,
cég vezetőjének, esetleg megbízó, együttműködő partner, konzorciumi tagok stb. számára.
Összefoglaljuk benne azokat a tényeket, körülményeket, történéseket, amelyek informálják a
címzettet az ügyek állásáról. Jelentés készülhet feljebbvalóknak eseményekről, tárgyalások-
ról, egyeztetésekről, tervezett vagy megtett intézkedésekről is.
A jelentés tartalmi felépítése a szerint változhat, hogy milyen információt és milyen céllal
közlünk:
Beszámoló
A beszámolót készítheti a cég vezetője a szervezet elért sikereiről, kudarcairól, egy-egy pro-
jekt lezárásáról, eredményességéről vagy éppen korábban meghozott intézkedés következ-
ményeiről. Ez a beszámoló nem azonos a számviteli törvény által szabályozott, az üzleti év
lezárultával készített beszámolóval, amely a vállalkozás vagyoni helyzetét és eredményes-
ségét mutatja be.
A cég bármely – rendszerint vezető – munkatársa kaphat felkérést, utasítást beszámoló ké-
szítésére, elsősorban a saját hatáskörébe tartozó feladatok, intézkedések elvégzéséről, kö-
vetkezményeiről, eredményeiről. Gyakori, hogy a szóbeli, prezentációval kísért beszámoló-
nak elkészül az írott változata is, amely részletesebben, több szempontból és bizonyítottan
mutatja be a körülményeket, tényeket.
BESZÁMOLÓ
a könyvtár fejlesztésére és internetes hálózatának kiépítésére irányuló
adminisztrációs munkafeladatokról
Nagy Tamara
projektasszisztens
Figyelmességi iratok
A cégen belüli több irányú kommunikációnak hatása van a kapcsolatok alakulására, végső
soron a munkavégzés minőségére. Minél tájékozottabbak a dolgozók a cég stratégiájáról,
céljairól és természetesen a hétköznapi folyamatokról, annál jobb és hatékonyabb munka-
végzés várható. A helyes kommunikáció javítja a főnök-beosztott és munkatársak közötti
kapcsolatot is. Ez azonban nemcsak a munkafeladatra vonatkozó információk átadását je-
lenti, hanem azt is, hogy a vezetők és munkatársak figyelnek egymásra, tudnak a dolgozók
személyes problémáiról és sikereiről, és ezeket megfelelő módon jelzik számukra. Ilyen lehe-
tőségek pl. gratuláció, jókívánságok (előléptetések, kitüntetések, jubileumi alkalmak kap-
csán), üdvözletek (ünnepek alkalmával vagy szabadságról), köszönet- vagy részvétnyilvání-
tások) és számos más alkalom adódhat arra, hogy egy vezető, beosztott, munkatársak fi-
gyeljenek egymásra, örüljenek egymás sikereinek, vagy együtt érezzenek nehezebb idősza-
kokban.
Kedves Munkatársunk!
25 éves
Tóth Izabella
titkárságvezető
Jegyzőkönyv
A) Kihallgatási jegyzőkönyv
Bíróságokon, rendőrségen kihallgatásokról, vallomásokról felvett jegyzőkönyv. Jelen idő-
ben, egyes szám első személyben íródik.
B) Eseményjegyzőkönyv
Szemléről, balesetről, egyéb fontos következményekkel járó eseményekről
veszik fel. A pillanatnyi helyzet hiteles írásbeli rögzítése a későbbiekben bizo-
nyításul szolgál.
A szöveghű kivonatos jegyzőkönyv két típusa a megmaradt szöveg százalékos aránya alap-
ján különül el. A szöveghű kivonat kb. 70-75 százalékát tartalmazza az eredetileg elhangzot-
taknak, a szabad kivonat pedig kb. 50 százalékát. A jegyzőkönyvet át kell fogalmazni múlt
időbe és egyes szám harmadik személybe.
A jegyzőkönyvet szimpla sortávolsággal kell írni, az utolsó oldalon nem állhat csak önmagá-
ban a keltezésre utaló kifejezés és az aláírások. Úgy kell összefűzni, hogy azt észrevétlenül
szétbontani ne lehessen.
Jegyzőkönyv
K. m. f.
Körlevél
A szervezeten belüli közlés szintén gyakori módja a körlevél. Olyan tájékoztató, hírt, infor-
mációt közlő dokumentum, amely a szervezeten belül mindenki számára, vagy meghatáro-
zott csoportra vonatkozóan általános információkat közöl.
A körlevelet kaphatja valamennyi érintett dolgozó, vagy a közvetlen felettes. Ebben az eset-
ben az ő feladata megismertetni a dolgozókkal a körlevélben foglaltak tartalmát. Előfordul,
hogy a dolgozóknak aláírásukkal kell igazolniuk, hogy a körlevélben foglaltakat megismerték
és megértették. Ekkor az aláíróívet vissza kell juttatni a feladónak.
Feladat:
1. Készítse el a körlevelet az alábbi mintának megfelelően!
2. Készítse el a körlevelet körlevélkészítővel! Az adatbázisban konkrét címek legyenek,
tetszőleges adatokkal dolgozzon: név, egység, beosztás, telefonszám! Ebben a válto-
zatban törölje a mellékletet!
Körlevél
valamennyi dolgozó számára
Tisztelt Munkatársak!
Kérjük azokat a munkatársakat, akik még nem igényelték vagy nem kapták meg a beléptető
kártyájukat, haladéktalanul jelezzék az informatikai csoport vezetőjének.
Vasas Szilárd
a biztonsági csoport vezetője
Melléklet: aláíróív
TÁMOP-4.1.1.A-10/1/KONV-2010-0013 számú „Versenyképes Nyíregyházi Főiskola” c. projekt 63
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA
4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/B
Tel: 42/599-400, Fax: 42/ 402-485
Bólyai-díj Alapítvány
Tehetségek Műhelye
1364 Budapest, Pf. 26
«Helység»
«Cím»
«Irányítószám»
Tisztelt «Név»!
A szervezet célkitűzése, hogy a tehetséges fiatalok számára közvetítse az olyan fontos em-
beri értékeket, mint a tudás, a kultúra, a társadalmi érzékenység annak érdekében, hogy a
fiatal magyar nemzedék legtehetségesebb tagjai a XXI. század Magyarországának
országépítő egyéniségeivé válhassanak.
Kérjük tisztelt Igazgató urat/hölgyet, hogy jelezze számunkra, ha az Ön által vezetett intéz-
ményben van kiemelkedő képességű és érzékenységű tanuló, akinek tehetsége, műveltsé-
ge, szorgalma példamutató, és mindez alkalmassá teszi őt arra, hogy részese lehessen en-
nek a különleges képzési lehetőségnek.
Tisztelettel
Somogyi András
kuratóriumi elnök
Jelezze, hogy a hiba kijavítása sürgős lenne, mert az ünnepek közeledtével a következő na-
pokban nagy mennyiségű áru érkezik a céghez, amelyeket nyilvántartásba kell venni
(l. készletnyilvántartás).
Feladat:
Az élőfejben rendezze a megadott adatokat egymás alá középre, Arial 11 pt. betűtípussal és –
mérettel dolgozzon; a cég nevét félkövér betűstílussal jelenítse meg, s szegélyezze alul 1,5 pt.
folyamatos vonallal!
A közigazgatási hatóság eljárásában 2005. november 1-jétől a 2004. évi CXL törvényt (a
továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni. A törvény részletezi a hatósági eljárás és szolgáltatások
szabályait, jogintézményeit, és rendelkezik az elektronikus ügyintézés lehetőségéről is. A
törvény alapvető célja, hogy az ügyfelek érdekeit szolgálja: csökkentse a eljárási terheket,
segítse elő a jogaik érvényesülését, és tegye számukra egyszerűbbé, gyorsabbá és átlátha-
tóbbá a közigazgatási eljárást. A „szolgáltató” jellegű közigazgatás az ügyfél jogai mellett
feltételezi az eljárásban való jóhiszemű és együttműködő közreműködést. Ellenkezője az
eljárás elhúzódásához, a döntéshozatal késleltetéséhez vezethet, ami végső soron a jog
érvényesülésének gátjává válik. Emiatt a hatóság a rosszhiszeműen eljáró ügyfelet bírsággal
sújthatja, és az eljárási költségek megfizetésére kötelezheti, vagyis számára súlyos hátrányt
okozó intézkedést hozhat. (Az esetleges rosszhiszeműség bizonyítása a hatóság feladata.)
5 Részletesebben l. a 2004. évi CXL törvényt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai-
ról
Ha az értesítés elmaradt, és a hatóság az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak be-
fejezésétől számított 5 napon elül értesíteni kell az ügyfelet arról, hogy a megadott határna-
pon a bizonyítékokat megismerheti, azokra észrevételt tehet.
I. alapeljárás
II. jogorvoslati eljárás
III. végrehajtási eljárás
Az eljárás során az ügyek nagy része nem kerül tovább az alapeljárás szakaszán, vagyis az
ügyek megnyugtatóan rendeződnek első fokon.
A jogorvoslati eljárásra akkor kerül sor, ha az alapeljárásban hozott döntés ellen – a felleb-
bezési határidőn belül – az eljárás valamely vagy több résztvevője fellebbezést nyújt be.
A végrehajtási eljárás során a hatóság a jogerős határozatban foglalt döntésének jogi esz-
közökkel szerez érvényt, „kikényszeríti” a döntés végrehajtását.
Az alapeljárás folyamata
1. Az alapeljárás megindulása
2. Hatáskör és illetékesség vizsgálata
3. Tényállás tisztázása
4. Az eljáró hatóság döntése
1. Az eljárás megindulása
A kérelmet írásban lehet előterjeszteni, természetes személy esetén szóban is, illetve
életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, azonnali intézkedést igénylő
ügyben telefonon is. A szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet vagy hangfelvé-
telt, vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni.
Beadványok
A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt
elnevezéssel.
A kérelem tartalmazza:
Ha az ügyfél kéri az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól szerezze be az általa megje-
lölt adatra vonatkozó igazolást, ezt írásba kell foglalnia (l. adatkezelési hozzájárulás). Az
ügyfél kérelmére történő adatbeszerzés illetékfizetési kötelezettséggel járhat.
Hatóság neve
Egység neve
Személy neve beosztás (ez kerülhet a név alá is)
Helységnév
Utca, út hsz.
Irányítószám
Tárgy: A tárgy megnevezése nagybetűvel kezdődik, és folyamatosan írható a sor végéig, ille-
tőleg hosszabb tárgy esetén a szöveg a megnevezés alatt folytatódik
Megszólítás!
Beadvány esetén a szöveg legalább három bekezdésből áll: a probléma felvetése és a ké-
rés/javaslat/panasz stb. tisztázása.
Aláírás
Azonosító adat (több is lehet, ilyenkor külön sorba kerülhet)
Melléklet(ek): ha van
A jegyzőkönyv tartalmazza
Az ügy száma:
Jegyzőkönyv
…………………………………………………………………………………………………
………………………………………………
K. m. f.
…………………………….. ……………………..
ügyfél jegyzőkönyvvezető
A hangfelvételt tartalmazó hanghordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról tizenöt
napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni.
Hivatalos feljegyzésben kell rögzíteni az olyan eljárási cselekményt, amelyről nem készül
jegyzőkönyv vagy hangfelvétel, vagy kép- és hangfelvétel. A hivatalos feljegyzés tartalmaz-
za:
Nem kell jegyzőkönyvet, illetve hivatalos feljegyzést készíteni abban az esetben, amikor a
hatóság az ügymenetre vonatkozó általános vagy az adott ügy állásáról szóló tájékoztatást
nyújt az ügyfél részére.
A közigazgatási szerv illetékességén azt értjük, hogy milyen közigazgatási határokon belül
folytathat le érvényes eljárást.
Elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járó esetekben ideiglenesen kell intézkednie a ható-
ságnak, amelyről értesíti az ügyfelet és a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot.
3. A tényállás tisztázása
- az ügyfél nyilatkozata,
TÁMOP-4.1.1.A-10/1/KONV-2010-0013 számú „Versenyképes Nyíregyházi Főiskola” c. projekt 74
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA
4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/B
Tel: 42/599-400, Fax: 42/ 402-485
- az irat,
- a tanúvallomás,
- a szemléről készült jegyzőkönyv,
- a szakértői vélemény,
- a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és
- a tárgyi bizonyíték.
Ügyintézési határidő
A Ket. több rendelkezést is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az ügyfél hova fordulhat, ha a
hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget eljárási kötelezettségének.
Az ügyfél nyilatkozata
Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy bármikor az eljárás során nyilatkozatot tegyen. Amennyi-
ben a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívja fel (erre a hatóságnak akkor van lehetősé-
ge, ha a nyilatkozattétel a tényállás tisztázása érdekében szükséges), az ügyfélnek jogában
áll a nyilatkozattételt megtagadnia, azonban vállalnia kell annak esetleges következményeit
(erre figyelmeztetni kell). Ugyanis ebben az esetben a hatóság vagy dönt a rendelkezésre
álló adatok alapján, vagy – ha azt a nyilatkozat hiányában nem lehet meghozni – az eljárást
végzéssel megszünteti.
Igazolási kérelem
Az igazolási kérelem benyújtásának másik feltétele, hogy a határnap, illetve a határidő elmu-
lasztásának az ügyfél önhibáján kívüli okból kell bekövetkeznie; és annak benyújtásával egy-
idejűleg az elmulasztott cselekményt is pótolni kell, ha feltételei fennállnak.
Az igazolási kérelem tárgyában a hatóság végzéssel dönt. Az igazolási kérelemnek helyt adó
végzés ellen nincs helye önálló fellebbezésnek, az azt elutasító döntés ellen abban az eset-
ben van, ha az ügyfél a fellebbezésre megállapított határidő elmulasztását kívánta igazolni.
Az eljárás egyéb résztvevője (tehát aki nem ügyfél) az igazolási kérelmét elutasító végzés
ellen minden esetben önálló fellebbezéssel élhet.
Mind a határozat, mind a végzés tartalmazza az eljáró hatóság megnevezését, az ügy szá-
mát és az ügyintéző nevét; a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét (megnevezését), lakóhe-
lyét (székhelyét, telephelyét) vagy tartózkodási helyét, az ügy tárgyának megjelölését, a ren-
delkező részt és annak indokolását, a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozó-
jának nevét és hivatali beosztását, a kiadmányozó aláírását és a hatóság bélyegzőlenyoma-
tát, elektronikus dokumentum formájában kiadott döntés esetén a minősített elektronikus
aláírást.
HATÁROZAT
INDOKLÁS
Keltezés
Aláírás
beosztás
Határozatoról értesülnek:
1. …………………………………….
2. …………………………………….
3. …………………………………
- a fellebbezési eljárás,
- a bírósági felülvizsgálat,
- az újrafelvételi eljárás,
- a méltányossági eljárás,
- a döntés kijavítása, kicserélése, kiegészítése.
A jogorvoslati eljárásokra vonatkozóan alapvető szabály, hogy azok lefolytatása során a Ket.
elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a Ket. másként rendelke-
zik. Alapvető szabály, hogy az elsőfokú hatóság határozata ellen jogorvoslatnak mindig he-
lye van, az elsőfokú hatóság végzése elleni jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt a
törvény kifejezetten lehetővé teszi. A bírósági felülvizsgálati eljárásban a Polgári Perrendtar-
tásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének előírásai az irányadók.
A fenti eljárások keretében a jogorvoslati eljárást folytató hatóságnak kell értékelnie, hogy
fennállnak-e az elsőfokú döntés visszavonásának, módosításának, megváltoztatásának,
megsemmisítésének, helybenhagyásának, stb. feltételei (attól függően, hogy a jogorvoslati
eljárásban eljáró hatóságnak milyen döntések meghozatalára van lehetősége).
Tárgy: Nagy László (Nyíregyháza, Fecske u. 2.) és Kiss Béla (Nyíregyháza, Fecske u. 4.)
birtokvitás ügye
Határozat
Nagy László fenti számon nyilvántartott kérelmének helyt adok, és kötelezem Kiss Bélát,
hogy birtokvita tárgyát képező kerítésoszlopokat szedje ki, továbbá a birtokba vett telekrészt
az általa lebontott kerítésig terjedően – határozatom kézhezvételét követő napon – adja vissza
Nagy László birtokába.
Ellenkező esetben az eredeti állapotot 20.. …………… 29-én 13 órakor hatósági úton a bir-
toksértő költségére fogom helyreállíttatni. Kötelezem továbbá Kiss Bélát, hogy a Nagy Lász-
ló kerítésének lebontásával okozott kár megtérítése címén 15 napon belül fizessen meg a ká-
rosultnak 35.000 Ft-ot, azaz Harmincötezer forintot.
Fellebbezni a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet, melyet hivatalhoz le-
het benyújtani, 5000 Ft illeték megfizetése mellett.
Indoklás
Nagy László birtokvédelmet kért, mert Kiss Béla lebontotta azt a fakerítést, amelyet ő épített
fel, és amely saját telkét a szomszédos telektől elhatárolta. Ezután Kiss Béla a Nagy László
telkén – annak tiltakozása ellenére - a régi, lebontott kerítéstől számított 50 cm távolságra új
kerítés oszlopait rakta le.
A bizonyítási eljárás során Kiss Béla a kerítés lebontását a telekrész birtokba vételét és az új
kerítés építésének megkezdését elismerte. Arra hivatkozott azonban, hogy a Nagy László által
még 1986-ban épített és most általa lebontott kerítést az ő telekrészén állították fel, ami ellen
már annak idején is tiltakozott és a lebontás jogszerűségét hangoztatta.
A Kiss Béla által felhozott érveket - bizonyíthatóság hiányában - nem vehettem figyelembe,
és a tényleges birtokhelyzet alapján birtoksértést állapítottam meg. A kerítés lebontásával
kapcsolatos kár megállapítása szakértő bevonásával történt és annak összegszerűségét mind-
két ellentétes érdekű fél elfogadta.
Fodor József
szociális előadó
A határozatról értesülnek:
1. Nagy László (Nyíregyháza, Fecske u. 2.)
2. Kiss Béla (Nyíregyháza, Fecske u. 4.)
3. Irattár
Polgármesteri Hivatal, 3234 Makád, Kossuth L. u. 2. Ügy száma: 09-5/20… Ügyintéző: Tar
Ágnes. Harbach Levente, vállalkozó. Makád, Terebélyes u. 32. 3234. Tárgy: Harbach Leven-
te, 3234 Makád, Terebélyes u. 32. sz. alatti lakos telepengedélye. Határozat. Harbach Le-
vente, 3234 Makád, Terebélyes u. 32. sz. alatti lakos részére – aki 1-4/2009. (I. 3.) számon
vállalkozói igazolványt kapott – bútorgyártás egyedi megrendelésre fából, külső és belső
nyílászárók gyártása és javítása egyedi megrendelésre és lakberendezési tárgyak javítása,
készítése – tevékenységre, a lakcímével megegyező telephelyre szólóan telephely-működési
engedélyt adok. A vállalkozói tevékenység a környező lakosság nyugalmát nem zavarhatja.
Indoklás. A helyszíni szemle során a rendőrhatóság képviselői az engedélyezéshez szóbeli
hozzájárulásukat adták, az ÁNTSZ Ráckeve Városi Intézete pedig az 567/2009. hiv. számú
közegészségügyi szakvéleményében hozzájárulását adta a telepengedély kiadásához. A
közvetlen szomszédok írásban nyilatkoztak arról, hogy a vállalkozó tevékenysége ellen kifo-
gásuk nincs. A határozatomat a 2000. évi XXV. tv. és a Makádi Önkormányzat 56/2002. sz.
területrendezésről szóló határozata alapján hoztam. Makád, 20……………….. Király Róbert
jegyző. A határozatról értesül: Harbach Levente, 3234 Makád, Terebélyes u. 32. Özv. László
Tamásné, 3234 Makád, Terebélyes u. 34. Szanyi Alfréd, 3234 Makád, Terebélyes u. 30.
ÁNTSZ Ráckeve Városi Intézete, 3200 Ráckeve Legyező út 4. Rendőrkapitányság, 3200
Ráckeve, Selyem u.12. Az I. fokú építési szakhatóság, helyben. Irattár.
TÁMOP-4.1.1.A-10/1/KONV-2010-0013 számú „Versenyképes Nyíregyházi Főiskola” c. projekt 80
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA
4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/B
Tel: 42/599-400, Fax: 42/ 402-485
Az elutasító határozat – amelynek jogalapja: 2004. évi CXL. tv. 48. § (3) bek. – azért szüle-
tett, mert a hivatalnak közvetlen tudomása van arról, hogy Veres Pálné a fellebbezésre ren-
delkezésre álló idő túlnyomó része alatt otthon tartózkodott. A határozatot ugyanis – a térti-
vevényes küldemény átvételét igazoló aláírás tanúsága szerint – folyó hó 5-én személyesen
kézhez vette, így a fellebbezését módjában állt volna kellő időben előterjeszteni.
Ügyszám: 6/2010.
Tárgy: Veres László kiskorú (2345 Nemesharsány, Felkai út 34/A) láthatási ügye
A hivatal asszisztenseként készítse elő a határozatot, melyet a jegyző ír alá. Használjon tet-
szőleges adatokat!
Felső-Tiszavidéki Erdő- és
Fafeldolgozó Gazdaság
Nyíregyháza
Zöldmező u. 16.
4400
Tisztelt Erdőgazdaság!
Ezeket a fákat most szeretném kivágni, s a fákkal – mivel azok az én ingatlanomhoz tartoz-
nak – szeretnék szabadon rendelkezni.
Köszönettel
Tarczali Tihamér
4400 Nyíregyháza, Szárazkóró út 4.