Áthallások

A klíma-vészforgatókönyvek dekarbonizációs őrületébe váltó abszurditások felé kezd mind több

aggódó figyelem fordulni. Ezen immateriális figyelemnek nem ártana, ha az őrülethez vezető
ágensekről is képet kapna, a miheztartás végett. (Csakúgy, miként az ágyi-poloska esetén is: nem
lehet elegendő pusztán az elszenvedett csípésekkel foglalkozni.)
A minap pontosításokat eszközöltem egy korábbi írásomban, melynek bizonyos részletei a
glifozátot járják körbe. A szer eltiltásán munkáló egyik ágens kiléte felderítésekor észleltem: az illető
Klíma-kérdésben is aktív. Úgy vélem hát, segítségünkre lehet ha az ismertető-jegyeket csokorba
gyűjtöm, elősegítendő a hasonló ágensek nagyobb-biztonságot adó beazonosítását.
Ugyanis, a glifozát esetében is hasonló a TERELÉS LOGIKÁJA mint klíma-ügyben.
Az agrártermékek (kukorica, napraforgó, árpa, stb.) profit-maximalizálásra törekvő glifozátos
„lábon-szárítás” lehetséges káros-következményei fölötti papperlapappra alapozva igyekeznek
szankcionálisan ellehetetleníteni a szert, miközben annak rendeltetés-szerű gyomirtási-alkalmazása
az égvilágon semmi kárt nem okoz.
Vagyis: ELTERELNI A FIGYELMET ONNAN AHOL SZÜKSÉG LENNE RÁ [Klímaügyben: el a víztől
és a talajtól, minél messzebbre – glifozát-ügyben: a lábon-szárítás nyilvánvaló helytelen voltáról],
ODA AHOL AZ KÁR-OKOZÁSOKON TÚL SEMMI MÁST NEM SZÜLHET:
 Klíma kapcsán: dekarbonizációs törekvésekre,
 Glifozát kapcsán: próba-háború a racionális-ténykedés (gyomok kordában tartása)
megbélyegző kiközösítésére.
A „jellemrajz” az eredeti írás 28. lábjegyzete, s ezeket tartalmazza:

Fakultatív szorgalomból (utólag, 2021. nyarán) utánanéztem: ki is Dr. Portier? [1]

Még elsorolni is hosszú lenne, hány testület tagja. De még ennél is több területen állítják be szakértőnek.
[Kell-e mondanom: egyúttal Klíma-szakértő is.] Vajon honnan, miként lehet szerezni mindezekhez tudást?
Végzettségét tekintve hallgatott 3 év matematikát (B.Sc. fokozat, 1979-ben), valamint biostatisztikát,
amiből lediplomázott (M.Sc., szintén 1979-ben), majd ugyanebből ledoktorált (Ph.D. 1981). Azt hogy ezekből
a tárgyakból miként jutott kémiai és molekuláris-biológiai ismeretekhez, az ő titka; mi ennyiből csupán azt
észleljünk hogy időben párhuzamosan kellett látogassa a fakultásokat – ami ritkán segíti az elmélyülést…
Publikációit[2] megszondázva, belenéztem a glifozáttal foglalkozó friss, 2020-as cikkébe.[3] Elemzésével
azt kívánja bizonyítani, hogy az eddig lefolytatott karcinogenitási-tanulmányok helytelenül lettek értelmezve;
igenis okozhat tumort a rágcsálókban a glifozát. A cikk teljes terjedelmében hozzáférhető, így az alábbiakat
bárki ellenőrizheti:
a) Állítja ezt azzal szemben, hogy több testület (EFSA, EChA, EPA) lefolytatott vizsgálata szerint a
kapcsolat a tumorképződés és glifozát között nem-alátámasztott.
b) P. dolgozata 21 vizsgálatból nyolcat elvetett [N.B.:az okok megjelölésében olvashatjuk, ezek zömét az
EPA is elvetette mint alkalmatlant], a maradék 13 pedig az eredeti-szerzők kiértékelése szerint nem
mutat különbséget a kezelt/nem-kezelt kísérleti-állatok túlélésében. P. lefolytatott meta-analízise
viszont fényesen az ellenkezőjére jut.
Most akkor nem tudom, miben higgyek igazán:
 D.B. averzióiban a meta-analízist illetően,
 vagy abban az oda-visszában, miszerint P. idézi forrásként D.B. glifozátos-cikkét
[ref.10 – első-helyen] D.B. pedig kiáll P. mellett. [4]
c) A cikk benyújtásakor kötelező szempontokra is
érdemes odafigyelni.
P. válaszai:
i) finanszírozásra: „Néhány elemzés bírósági
ügyekre vonatkozó szakértői vélemények
kidolgozása céljából készült, amelyeket a
tárgyalásokban részt vevő ügyvédek
finanszírozással támogattak.”
ii) érdek-ellentétre: „A glifozát karcinogenitására
vonatkozó perek kapcsán nyújtott szakértői P. a tárgyalóteremben
(felülnézeti-kép)
tanúvallomásaiért. P. fizetséget kapott.”

1
 d) Az utca emberének ugyan keveset mondhat a tény, miszerint a 2019. dec. 10-én beküldött cikket 2020.
febr. 12-én már publikálták is, hisz ő egy sima szakorvosi-vizsgálatra is néha több-hónapot kell várjon.
A homo publicus azonban megtapasztalhatta, hogy műve legalább félévet időzik előbb a küszöbön (de
lehet hogy tovább, mert még alapos átírásra is visszakapja), hacsaknem a portéka habkönnyűen beleillik
a mintázatba (se-füle se-farka, de tölteléknek jó – másképpen üres maradna az újság (nem lenne
bevétel).
Hát ilyen csoda ez a mai „peer-reviewed” méltóságos-nyalkaság…
De hadd irányítom a figyelmet vissza a lényegre: Ki a bánatot érdekelhet a felesleges zsonglőrködés akörül,
hogy vajon meghízik-e a glifozáttal-tömött patkány avagy daganatot kap? Hiszen B.) és C.) alatt már láttattuk:
RENDELTETÉS-SZERŰ használat során a vegyület NEM KERÜL humán-táplálékba. Glifozát-kérdésben
akkortól várható előrelépés, ha a lábon-szárítás szinonimájaként elfogadottá válik a tökön-lövés.
[1] https://toxicogenomics-um.nl/staff/Chris-Portier
[2] https://www.researchgate.net/profile/Christopher-Portier
[3] A comprehensive analysis of the animal carcinogenicity data for glyphosate from chronic exposure
rodent carcinogenicity studies , C. J. Portier, Environmental Health 19(1) February 2020 DOI:
10.1186/s12940-020-00574-1
[4] „Portier doktort a bíróság több mint öt órán keresztül kérdezte ki” (ref.4 p16)
Nekem ebből az is felvetődik, hogy az egyik fél vagy előrehaladott-fokon dadogott vagy pedig
nehézfelfogású.
– Aki állt már Bíróság előtt, nem feltétlenül kell utóbbival a metaanalizátort vádolja.

2021. június 28. Fuggerth Endre